tudomány – sport – siker - msttmstt.hu/mssz/mssz_201304.pdf · beköszöntö • 3...

14. évfolyam ● 56. szám ● 2013/4

Sportgenomika●

GyermekekOrszágosFittségi

vizsgálata●

Triatlonosok pszichés tényezôi

●

Elhízás és fizikai

teljesítmény

Fô

támogatók:

Megvásárolható:

Magyar Sporttudományi Társaság

1146 Bp. Istvánmezei út 1-3.

Tel: 30-991-0203

Tudomány – sport – siker

3Beköszöntö •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Pár órája fejezôdött be a FiatalSporttudósok I. Országos Kong-resszusa Szombathelyen. A 22elôadó varázslatos hangulatotteremtett, magabiztosak voltak.Az MSTT jelen lévô szenior tag-jaival beszélgetünk minderrôl,amikor is egy 17 országot éstöbb mint 100 résztvevôt mozga-tó nemzetközi sporttudományosrendezvény is zajlik párhuzamo-san. Itt már kevés a magyarrésztvevô, de hát az ünnepekelôtt mindenki elfoglalt, kinekkijut a jóból, kinek már csak arosszal való foglalkozás marad.Egyetérteni látszunk abban,hogy a fiatal elôadók, a nemzet-köziség, és a felvillanó pályázatiforrások arculati elemei ma aFrenkl Róbert-i örökséget idézika hogyan továbbra. Az elôadásokaz olimpiai és nem olimpiai él-sport, a szabadidôsport, a diák-élet, a hátrányos helyzetûekmozgásának társadalmi, gazdasági, biokémiai, fiziká-lis, vagy éppen genetikai hatásait taglalták. A témáktehát a megújult Magyar Olimpiai Bizottság tagozatistruktúráját és a magyar tudományosság hangsúlyostematikai elemeit jelenítették meg, igazolva azt, hogysporttudósaink jó úton járnak. Erre szükség van, hi-szen a jobb minôségû élet eléréséért folytatott moz-gás, mint társadalmi stratégia, és az erre épülô prog-ramok a hazai lakosság egészét érintik, és pontosanmérhetô adatok nélkül a rendszerbe áramló forrásokhasznosulása nem biztosítható. A Magyar Sporttudo-mányi Társaság elôtt tehát új lehetôségek nyílnakmeg az alkalmazott kutatásokban.

A hazai sporttudomány egyre szélesebb körû, amiúj kihívást jelent számunkra. A klasszikus sporttudo-mányi mûhelyek mellett Debrecenben megalakult aSportélettani tanszék, hamarosan elindul a sportmér-nök képzés, Szegeden a sportorvoslás bekerül a gra-duális orvosképzésbe, vezetô akadémikusaink kuta-tási projektjeiben megjelenik a parasportolók bénultvégtagjainak mozgatása, vagy éppen az olimpiai siker-sportágak közül a kajak-kenu hajóiban folyó stabili-tási mérés újonnan kifejlesztett háromdimenziósgyorsulásmérôvel. Ennek üzenete kettôs. Egyfelôl a

társszakmák bevonása társasá-gunkba tovább kell folyjon,másfelôl tagjaink be kell lépje-nek a hazai tudományosságszinte minden szervezetébe. Jóvolt ezen folyamat csíráinak tet-ten érése az elmúlt év MSTT ren-dezvényein vagy éppen a Londo-ni Olimpián tapasztalni a hazailézerkutatás eredményeinek al-kalmazását a gyakorlatban.Erôsödik az MSTT interdiszcipli-náris jellege. Az elmúlt év bizo-nyítja, hogy az MSTT a hazai tu-dományosság egyik legaktívabbtársasága, ahogy ezt az újságkorábbi számában a fôtitkáribeköszöntô is bemutatta. Évzá-rásról azonban nem lehet szó,sokkal inkább évnyitásról. Im-máron éves kongresszusunkat2014-ben Debrecenben tartjuk.A város komplex sportfejlesztésistratégiája példaértékû, az épü-lô stadion sokkal több, mint a

labdarúgás színhelye, hanem tudományos értékekkeltervezett komplex közösségi és sporttudományos la-bort is tartalmazó színtér. Társaságunk szervezheti aIII. Európai Nemzetközi Mozgásgyógyszer konferenci-át Budapesten. Versenyben vagyunk a Nemzetközi„Motor Control" kongresszus megrendezéséért. Tudo-mányos bizottságaink számos rendezvény vázán dol-goznak, hiszen pár évvel ezelôtt a társaság munkájáta bizottságok aktivitása mentén kezdtük el szervezni.

Személyes indíttatású is, de nem lehet elhallgatni,hogy 2014-ben fogunk megemlékezni Frenkl Róbertszületésének 80. évfordulójáról. Ez mindannyiunkszámára alkalmat nyújt arra, hogy a kivételes életpá-lya minden szempontból meghatározó társadalmi éstudományos elemeit úgy tekintsük át ismét, hogy amán jelentôsen túlmutató üzeneteit magunkba vés-sük. A Frenkl Róbert-i életút emberi arculata különö-sen idôszerû ma, hiszen hitvallása az alkotásról és azönzetlen segítségrôl szólt.

Az év végi hajrában tehát mindenképpen gazdag,emelkedett jövô felé tekinthetünk.

Szeretettel kívánok mindenkinek Békés Boldog Ün-nepeket!

TTóótthh MMiikkllóóss

Karácsonyi köszöntô

ÖsszefoglalóAz angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) I/D, valamint

az alfa-aktinin-3 fehérjét kódoló gén (ACTN3) R/X poli-morfizmusai nemzetközi eredmények alapján szorosösszefüggésben állnak a fizikai teljesítménnyel. Ezenpolimorfizmusok és kombinációik elôfordulása, vala-mint elôbbiek kapcsolata a relatív aerob kapacitássaltöbb szempontból világítja meg a teljesítôképességet. Atanulmány célja az elôbbi gén polimorfizmusok sport-ág-csoportonkénti lehetséges különbségeinek, vala-mint a relatív aerob kapacitás (relVO2max) értékeivelmutatott esetleges összefüggésének felderítése.

A kutatásban 131 magyar válogatott élsportoló vettrészt, 64 nô és 67 férfi. A versenyzôk a sportági jelleg-zetességek alapján 4 csoportba kerültek. A vizsgálat-ban a sportolóknak egy vita maxima típusú futószala-gos terhelésen kellett részt venniük, mely által meg-állapítható volt a maximális oxigénfelvétel. A teljesminta esetén az ACE II genotípussal rendelkezôknekvolt a legalacsonyabb a relVO2max értéke. A küzdô-sportok csoportjában 3 genotípus kombináció teljesenhiányzott. Az állóképességi csoportban az ACE II ge-notípushoz alacsony relatív aerob kapacitás átlagérté-kek tartoztak, szignifikáns különbség nem volt a ge-notípus kombinációk között. A csapatsportágak ese-tén szignifikáns különbség volt az ID+RX és a DD+RXkombinációkhoz tartozó relVO2max átlagértéke között(p = 0,031). A kajak-kenu csoportban az ACTN3 R al-lél jelenléte gyakoribb volt az X allélnál.

KKuullccsssszzaavvaakk:: relatív aerob kapacitás, ACE és ACTN3genotípus kombinációk, élsportoló

AbstractAccording to the international literature there is a

strong connection between the physical performanceand the I/D polymorphisms of the angiotensin con-verting enzyme (ACE), and also the R/X polymor-phisms of alfa-actinin-3 (ACTN3) genes. The aim ofthe study was to determine the possible differences ofthe ACE and ACTN3 gene polymorphisms related todifferent sport-groups, and to investigate the connec-tion of those with the maximal oxygen consumption.131 Hungarian elite athletes were involved into theresearch, 64 women and 67 men. Subjects were dividedinto 4 groups according to their sports, and executeda vita maxima exercise performance, while maximal

oxygen consumption was measured. The ones withACE II genotype possess the lowest VO2max whenconsidering the entire population. In the group offighting sports the lack of 3 genotype combinationwas discovered. In the endurance sport group theACE II genotype linked to low relative maximal aerobcapacity, and no significant difference have beenfound between the genotype combinations. In case ofteam sports there was significant difference betweenthe relative VO2max values of the ID+RX and theDD+RX combinations (p = 0,031). In the kayaking-canoeing group the presence of ACTN3 R allele wasmore frequent than that of the X allele.

KKeeyy--wwoorrddss:: maximal oxygen consumption, ACE andACTN3 genotype combinations, elite athletes

BevezetésA fizikai teljesítôképesség számtalan környezeti és

genetikai faktor befolyása alatt áll (Collins, 2009). Álta-lánosan elfogadott tény, hogy a fenotípusos fizikai jel-legek örökletes háttere jelentôs poligénes meghatáro-zottságú. Folyamatos felderítés alatt áll, hogy mely po-limorfizmusok. illetve milyen kombinációik befolyásol-ják a fizikai teljesítôképességet. A teljesítmény-élettan-nal összefüggésben számos tanulmány foglalkozik agenotípusban rejlô variációk szerepével. A vizsgált gé-nek száma az utolsó ismert adatok alapján több mint200-ra tehetô (Sharp, 2008), ezek döntô hányada auto-szomális, 7 X kromoszómához kötött, 18 pedig mito-kondriális gén. 2001-ben még csupán 29 gén polimor-fizmusát hozták összefüggésbe a sportteljesítménnyel,azóta ez a szám dinamikusan nô. A legsûrûbben leírtgenetikai markerek közé tartoznak a testösszetétellel(GDF8, ADRB2, ADRB3, NPY, VDR, LPL, IGF-1, ACE),a haemodinamikai fenotípussal (AGT, ADRB2, EDN1,ANG, TGFB1), az izomerôvel (GDF8, VDR, COL1A1,ACE) és a glükóz és inzulin metabolizmussal (ADRB3,VDR, TNF-α) kapcsolatos gének (Collins, 2009).

Az átlagosnál jobb fizikai teljesítménnyel asszociál-ható génvariánsokat teljesítménynövelô polimorfiz-musoknak (performance enhancing polymorphisms,PEP) is nevezik. Ezek közül a leggyakrabban az angi-otenzin-konvertáló enzim (ACE), valamint az alfa-acti-nin-3 (ACTN3) polimorfizmusait vizsgálták.

Az elsô tanulmány Gayagay és munkatársai (1998)nevéhez fûzôdik. Ausztrál válogatott evezôsöknél azACE gén I allél és az II genotípus elôfordulása szigni-fikánsan magasabb volt a kontrollcsoporténál. Ezt kö-vetôen több tanulmányban hasonló eredményre jutot-tak, miszerint az I allél egy génmarkere a magas szin-tû teljesítménynek, további kutatások alapján pedigkifejezetten az állóképességi teljesítménnyel hoztákkapcsolatba (Montgomery et al., 1998; Myerson et al.,1999; Jelakovic et al., 2000; Min et al., 2009).

Tanulmány • Bosnyák Edit és mtsai: A relatív aerob kapacitás és az ACE és ACTN3...4M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

A relatív aerob kapacitás és az ACE és ACTN3 genotípusok kapcsolata

magyar élsportolók esetében

Relation between the relative aerob capacity and the genotypes of ACE and ACTN3 genes in case of Hungarian elite athletes

Bosnyák Edit, Trájer Emese, Udvardy Anna, Komka Zsolt, Protzner Anna, Kováts Tímea, Györe István, Szmodis Márta, Tóth Miklós

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

Az állóképességi sportágakban az I allél gyakoribbmegjelenése részben magyarázható. Az ACE II genotí-pussal rendelkezô szervezetben az I-es típusú izom-rostok nagyobb arányban fordulnak elô (Zhang et al.,2008), és ez a genotípus általában magasabb VO2maxértékekkel jár együtt mind a sportolók, mind a nemsportolók esetében (Hagberg et al., 2002; Goh et al.,2009), magasabb a perifériás szöveti oxigenizáció ter-helés során (Kanazawa et al., 2002), edzés hatásárakedvezôbb az aerob válasz (Defoor et al., 2006), fejlet-tebb a hipoxiás ventilációs teljesítmény (Patel et al.,2003), sportolók esetében fokozott a kardiális és amaximális teljesítmény (Ahmetov et al., 2008; Hag-berg et al., 2002).

Meg kell jegyezni, hogy néhány tanulmányban nemtapasztaltak kapcsolatot az ACE I/D polimorfizmus ésaz állóképesség között (Taylor et al., 1999; Rankinenet al., 2000; Scott et al., 2005; Ahmetov et al., 2009;Papadimitriou et al., 2009; Tobina et al.,2010; Ash etal., 2011).

A gyors rostok aránya és nagy sebesség mellettiösszehúzódó képessége, valamint az edzésadaptációminôsége genetikailag erôsen meghatározott. Felmerül,hogy ebben a genetikai „predesztinációban" esetleg sze-repe lehet az ACTN3 gén R/X polimorfizmusának. Mi-után az izom funkcionális teljesítôképességét befolyá-soló hatások legjobban extrém emberi teljesítmények-nél figyelhetôk meg, az ACTN3 genotípusok leggyakrab-ban élsportolói mintákban kerültek vizsgálatra. AzACTN3 gén R/X polimorfizmusa és a sportteljesítményösszefüggését elôször Yang és munkatársai (2003) írtákle. Több, egymástól független vizsgálat szerint szinténszignifikánsan alacsonyabb gyakorisággal fordul elô azACTN3 XX genotípus sprinterekben és erôsportolók-ban, mint állóképességi sportolók esetében. Nem spor-toló kontrollcsoportokkal összehasonlítva az erô/gyor-sasági sportok versenyzôit, mint például torna, korcso-lya, úszás, atlétika és súlyemelés, szignifikánsan ma-gasabb RR és alacsonyabb XX genotípus frekvenciákattapasztaltak a sportolói csoportokban (Niemi et al.,2005; Papadimirtiou et al., 2008; Roth et al., 2008). Ekét kiemelt gén polimorfizmusainak kombinációit szin-tén vizsgálták sportolók és kontroll személyek viszony-latában (Eynon et al., 2009).

Amellett, hogy nem elegendô pusztán a polimorfiz-mus-vizsgálat, hanem az egyes kimagasló sporttelje-sítmények hátterében álló optimális kombinációk je-lenlétét is kutatni kell, a genetikai háttér terhelés-élettani mutatókkal együttesen történô analizálása iselôremutató lehetôségekkel járhat.

Anyag és módszerekA kutatásban 131 magyar válogatott élsportoló vett

részt, 64 nô és 67 férfi. A versenyzôket 4 csoportraosztottuk, ezek kialakítását a sportági sajátosságok ésa versenyek idôtartama határozta meg. Az így kialakí-tott csoportok a következôk voltak: küzdôsportok(n = 34), kajak-kenu (n = 41), állóképességi sportok(n = 23), csapatsportok (n = 33).

A vizsgálatban a sportolóknak vita maxima típusúterhelésen kellett részt venniük, mely futószalagon tör-tént (állandó sebesség mellett fokozódó meredekség)teljes kifáradásig. A terhelés során a rögzített adatokegyike a maximális oxigénfelvétel volt, a továbbiakbana testtömegre vonatkoztatott aerob kapacitás értékeivelszámoltunk (relVo2max). A DNS izolálás vénás vérbôlQuickgene izoláló kit segítségével történt, a genotipizá-

lás PCR (Polymerase Chain Reaction) technológiávalzajlott. Néhány, a genotípus kombinációk alapján kia-lakított csoportban elôforduló alacsonyabb elemszámellenére, a genomikai elemzéseknek megfelelôen a gya-koriságokat százalékban adtuk meg. Statisztikai analí-ziseinkhez Statistica for Windows 10.0 és Microsoft Ex-cel programot használtunk, a csoportok közti különb-ségek elemzéséhez egyszempontos varianciaanalízisthasználtunk, a szignifikanciaszint p < 0,05 volt.

EredményekA sportági csoportok között a csapatsportágak relatív

aerob kapacitás átlagértékei (11.. áábbrraa) szignifikánsanalacsonyabbak voltak a többi csoporthoz képest (csa-patsportágak vs. állóképességi sportágak p = 0,000; vs.küzdôsportok p = 0,010; vs. kajak-kenu p = 0,010).

11.. áábbrraa.. A relatív aerob kapacitás átlagértékei a kiala-kított sportági csoportok esetébenFFiigguurree 11.. Aerob capacity differences in the sport groups

Minden csoportban megvizsgáltuk az ACE ésACTN3 genotípusok 9 lehetséges kombinációjánakelôfordulását, melyet százalékos arányban tüntettünkfel (22.. áábbrraa). A teljes mintát tekintve az ACTN3 R allél-ját tartalmazó genotípusok irányába tapasztalható el-tolódás. ACTN3 XX genotípussal mindössze a résztve-vôk 18%-a rendelkezik. Szintén visszafogott az ACE IIgenotípus jelenléte: a sportolók 19%-ában fordul elôez a génváltozat. A kombinációk százalékos elôfordu-lása a következôképp alakult: RR+II: 8%, RR+ID: 18%,RR+DD: 12, RX+II: 8%, RX+ID: 20, RX+DD: 16%,XX+II: 2%, XX+ID: 11%, XX+DD: 5%.

Ami a genotípus kombinációnkénti relatív aerob ka-pacitást (relVO2max) illeti, az ACTN3 XX és az ACEDD változatainak együttes jelenlétekor volt legmaga-sabb az átlagérték (64,72±14,97 ml/kg/min). Az ACEII polimorfizmus jelenléte mellett nem tapasztaltunkkimagasló oxigénfelvétel eredményeket, mi több, alegalacsonyabb átlagértékekkel az ACE II genotípusttartalmazó kombinációk rendelkeztek. Megvizsgáltukaz ACE genotípusokhoz tartozó maximális oxigénfel-vételek átlagát, függetlenül az ACTN3 gén polimorfiz-musaitól, és a 3 genotípushoz tartozó értékek közöttnem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Szignifi-kánsan különbözött azonban az RR+II (53,65±10,42ml/kg/min) és az RX+ID (62,49±11,13 ml/kg/min)variációkkal rendelkezô sportolók átlagos relatív ae-rob kapacitása (p = 0,031).

A küzdôsportolók megjelenített eredményein látha-tó, hogy 3 genotípus kombináció nem fordult elô acsoport tagjaiban (33.. áábbrraa). Az ACTN3 XX genotípusa

5Tanulmány • Bosnyák Edit és mtsai: A relatív aerob kapacitás és az ACE és ACTN3...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

jelenlétében a két homozigóta ACE változat teljes hiá-nya fedezhetô fel, s ugyanez elmondható az „állóké-pességi" II genotípus és a heterozigóta ACTN3 változatkombinációiról is.

A relatív aerob kapacitás ACE és ACTN3 kombiná-ciónkénti átlagai között nem találtunk szignifikánskülönbséget a küzdôsportok csoportjában.

Az állóképességi sportolók csoportjában az ACE II ge-notípus rendkívül alacsony százalékban (8%) van jelen,az ACTN3 XX genotípussal párban pedig egyáltalán nemszerepel. A sportolók 38%-a rendelkezik az ACTN3 RRpolimorfizmusával, a tapasztalt tendencia alapján az Rallél jelenléte kifejezetten gyakori ebben a csoportban.

Megfigyelhetô, hogy az ACE II genotípusokhoz ala-csonyabb relatív aerob kapacitás átlagértékek tartoz-nak (44.. áábbrraa). A genotípus csoportok relatív aerob ka-pacitás értékei között nem tapasztaltunk szignifikánskülönbséget. Ennek egyik lehetséges oka akár a cso-port alacsony elemszáma is lehet.

A csapatsportágak esetén eltolódás figyelhetô megaz ACTN3 R polimorfizmus irányába a genotípuskombinációk megoszlásának tekintetében (55.. áábbrraa).

Szignifikáns különbség volt az RX+ID (46,75±2,95ml/kg/min) és az RX+DD (51,90±1,89 ml/kg/min)

polimorfizmusokkal rendelkezôk relVO2max átlagérté-kei között (p = 0,030).

A kajak-kenu csoportban, akárcsak a csapatsportá-gak esetén, az ACTN3 R allél jelenléte gyakoribbnakbizonyult az X allélnál (66.. áábbrraa). A relatív aerob kapa-citás tekintetében szignifikáns különbséget tapasztal-tunk következô kombinációk között: RX+II vs. RR+ID(p = 0,030); RR+ID vs. RX+ID (p = 0,020); RX+ID vs.RX+DD (p = 0,010).

Összefoglalás2001-ben Mills és munkatársai írták le, hogy a világ

népességének átlagosan 18 százaléka rendelkezik azACTN3 gén XX genotípusával (Mills et al., 2001). Ez-zel tökéletes egyezést mutat az általunk vizsgált teljessportolói minta, azonos, 18%-os XX genotípus repre-zentativitással.

A küzdôsportok esetében tapasztalt magasabb D al-lél gyakoriság egyezik az egyes vizsgálatokban találtrövid versenytávú, valamint erô-orientált sportágakeredményeivel, ahol rövidtáv úszók és rövidtávon ver-senyzô atléták rendelkeztek szignifikánsan magas Dallél frekvenciával, adott kontrollcsoporthoz képest(Nazarov et al., 2001; Tsianos et al., 2004).


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

22.. áábbrraa.. Az ACE és ACTN3 kombinációkhoz tartozórelatív aerob kapacitás átlagok a teljes mintában (N =131)FFiigguurree 22.. Aerob capacity results connected to ACTN3R577X and ACE I/D polymorphisms genotype combin-ation frequencies within the whole sample (N = 131)

44.. áábbrraa.. Az állóképességi sportolók ACE és ACTN3kombinációihoz tartozó relatív aerob kapacitás átla-gok (n = 23)FFiigguurree 44.. Aerob capacity results connected to ACTN3R577X and ACE I/D polymorphisms genotype combin-ation frequencies within the endurance athletes (n = 23)

55.. áábbrraa.. A csapatsportok ACE és ACTN3 kombináció-ihoz tartozó relatív aerob kapacitás átlagok (n = 33)FFiigguurree 55.. Aerob capacity results connected to ACTN3R577X and ACE I/D polymorphisms genotype combin-ation frequencies within the team sports (n = 33)

33.. áábbrraa.. A küzdôsport csoport ACE és ACTN3 kombiná-cióihoz tartozó relatív aerob kapacitás átlagok (n = 34)FFiigguurree 33.. Aerob capacity results connected to ACTN3R577X and ACE I/D polymorphisms genotype com-bination frequencies within the combat sports (n = 34)

Az állóképességi teljesítmény esetleges kapcsolata azACTN3 R polimorfizmussal nem egyértelmû (Yang etal., 2003; Lucia et al., 2006). Az általunk vizsgált álló-képességi sportolók esetében mégis az R allél gyakori-sága bizonyult nagyobbnak az X változathoz képest.

Több tanulmányban tapasztaltak ACE II genotípus-hoz társuló magasabb relVO2max értékeket a D allél-lal rendelkezôkhöz képest (Hagberg et al., 2002; Gohet al., 2009). A vizsgált magyar élsportolók csoportjai-ban ennek a tendenciának az ellenkezôjét találtuk.Mind az ACE, mind az ACTN3 genotípus esetén a he-terozigóta allélpárokhoz tartozó relVO2max értékek bi-zonyultak magasabbnak. A teljes mintát tekintve azACE II genotípus esetén a legalacsonyabb a relatív ae-rob kapacitás értéke, a legmagasabb pedig épp azACE DD+ACTN3 XX kombinációjú csoportban, ugyan– mint az elôbbiekben már említésre került – az ACTN3R allél elôfordulása és a magasabb maximális oxigén-felvétel között sem egyértelmû a kapcsolat (Lucia etal., 2006).

A küzdôsportok esetén szintén az ACE DD genotí-pus jelenlétében magasabbak a relatív aerob kapaci-tás értékek az II allélpárhoz tartozó eredményekhezképest. Az állóképességi csoportban mindössze arésztvevôk 8%-a rendelkezik II genotípussal, eredmé-nyeink tehát nem egyeznek a nemzetközi adatokkal(Gayagay et al., 1998; Shenoy et al., 2010). A II geno-típus mellé kifejezetten alacsony relVo2max érték tár-sult, akárcsak a többi csoportban.

A csapatsportágak tekintetében az R allélt tartalma-zó genotípus kombinációk irányába történô eltolódáshasonlóságot mutat Eynon és munkatársai tanulmá-nyának eredményeivel (2009), melyben sprinterek éskontroll személyek között vizsgálták az ACE és ACTN3gén kombinációkat, hasonló eredményre jutva.

A kajak-kenu csoportban az ACTN3 kombinációkeloszlásában gyakoribb R allél elôfordulás tapasztal-ható. Összehasonlítva egy litván tanulmánnyal,melyben a heterozigóta ACTN3 és ACE genotípusokvoltak gyakoribbak a kajak-kenusokat tartalmazócsoportban, akár jelentheti épp azt az elônyt az Rallél frekvensebb jelenléte, mellyel a kajak-kenusportágban a litván nemzet elôtt járunk (Ginevicienéet al., 2010).

Eredményeink alapján az általunk vizsgált magyarsportolók relatív aerob kapacitása és a genotípusok,valamint kombinációk kapcsolata nem írható le egyér-telmûen, sem az ACE, sem az ACTN3 genotípusok ese-tén. A teljes mintát tekintve a 10 legmagasabb relatívaerob kapacitás érték közül 8 ID polimorfizmussal tár-sul. Magyarország az állóképességi sportágakban nemtartózkodik a világ élmezônyében, ezért a mintavételmeglehetôsen nagyfokú szelekció eredménye, alacsonyelemszámmal. Ezen kiválasztást követôen, az II geno-típus nem várt visszafogott jelenlétének tekintetébenelgondolkodtató, hogy míg több nemzet élvonalbeliversenyzôi rendelkeznek az ACE bizonyítottan prefe-rált genotípusaival, és annak az állóképességi teljesít-ményre gyakorolt esetleges elônyeivel, addig a legki-emelkedôbb hosszútávon versenyzô magyar sportolókalig 8%-ában van meg ez a „többlet".

Elsôdleges célunk a jövôben a vizsgálati létszám bô-vítésével, homogén sportágcsoportok kialakításával ésa terhelés-élettani paraméterek kiterjedtebb vizsgála-tával még pontosabb képet adni a magyar sportolókgenetikai jellegzetességeirôl, valamint az esetlegesenazok által befolyásolt terhelés-élettani és humánbioló-giai jellemzôkrôl.

Felhasznált irodalomAhmetov, I.I., Popov, D.V., Astratenkova, I.V.,

Druzhevskaia, A.M., Missina, S.S., Vinogradova, O.L.,Rogozkin, V.A. (2008): The use of molecular geneticmethods for prognosis of aerobic and anaerobic per-formance in athletes. Human Physiology, 3344:: 338-342.

Ahmetov, I.I., Williams, A.G., Popov, D.V., Lyubaeva,E.V., Hakimullina, A.M., Fedotovskaya, O.N., Moz-hayskaya, I.A., Vinogradova, O.L., Astratenkova, I.V.,Montgomery, H.E., Rogozkin, V.A. (2009): The com-bined impact of metabolic gene polymorphisms onelite endurance athlete status and related phenotypes.Human Genetics, 112266:: 6. 751-761.

Ash, G.I., Scott, R.A., Deason, M., Dawson, T.A.,Wolde, B., Bekele, Z., Teka, S., Pitsiladis, Y.P. (2011):No association between ACE gene variation andendurance athlete status in Ethiopians. Medicine andScience in Sports and Exercise, 4433:: 590-597.

Collins, M.(2009): Genetics and Sports. In: Medicineand Sport Science. (Eds: Collins, M., Basel: Karger,5544:: 43-101.

Defoor, J., Vanhees, L., Martens, K., Matthijs, G.,Van Vlerken, A., Zielinska, D., Schepers, D., Vlietinck,R., Fagard, R. (2006): The CAREGENE study: ACEgene I/D polymorphism and effect of physical trainingon aerobic power in coronary artery disease. Heart,9922:: 527-528.

Eynon, N., Alves, A.J., Yamin, C., Sagiv, M., Duarte,J.A., Oliveira, J., Ayalon, M., Goldhammer, E., Sagiv,M., Meckel, Y. (2009): Is there an ACE ID – ACTN3R577X polymorphisms interaction that influencessprint performance? International Journal of SportsMedicine, 3300:: 12. 888-91.

Gayagay, G., Yu, B., Hambly, B., Boston, T., Hahn,A., Celermajer, D.S., Trent, R.J. (1998): Elite enduranceathletes and the ACE I allele: the role of genes inathletic performance. Human Genetics, 110033:: 48-50.

Gineviciené, V., Pranckeviciené, E., Milasius, K.,Kucinskas, V. (2010): Relating fitness phenotypes togenotypes in Lithuanian elite athletes. Acta MedicaLituanica, 1177:: 1-2. 1-10.

7Tanulmány • Bosnyák Edit és mtsai: A relatív aerob kapacitás és az ACE és ACTN3...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

66.. áábbrraa.. A kajak-kenu csoport ACE és ACTN3 kombi-nációihoz tartozó relatív aerob kapacitás átlagok (n =41)FFiigguurree 66.. Aerob capacity results connected to ACTN3R577X and ACE I/D polymorphisms genotype com-bination frequencies within the kayaking-canoeinggroup (n = 41)

Goh, K.P., Chew, K., Koh, A., Guan, M., Wong, Y.S.,Sum, C.F. (2009): The relationship between ACE geneID polymorphism and aerobic capacity in Asian rugbyplayers. Singapore Medical Journal, 5500:: 997-1003.

Hagberg, J.M., McCole, S.D., Brown, M.D., Ferrell,R.E., Wilund, K.R., Huberty, A., Douglass, L.W.,Moore, G.E. (2002): ACE insertion/deletion polymor-phism and submaximal exercise hemodynamics inpostmenopausal women. Journal of AppliedPhysiology, 9922:: 1083-88.

Jelakovic, B., Kuzmanic, D., Milicic, D. (2000):Influence of angiotensin converting enzyme (ACE)gene polymorphism and circadian blood pressure (BP)changes on left ventricle (LV) mass in competitiveoarsmen. The American Journal of Hypertension, 1133::182A.

Kanazawa, H., Otsuka, T., Hirata, K., Yoshikawa, J.(2002): Association between the angiotensin-convert-ing enzyme gene polymorphisms and tissue oxygena-tion during exercise in patients with COPD. Chest,112211: 697-701.

Lucia, A., Gomez-Gallego, F., Santiago, C., Bandrés,F., Earnest, C., Rabadán, M., Alonso, J.M., Hoyos, J.,Córdova, A., Villa, G., Foster, C.(2006): ACTN3 geno-type in professional endurance cyclists. InternationalJournal of Sports Medicine, 2277:: 880-884.

Mills, M., Yang, N., Weinberger, R., Vander Woude,D.L., Beggs, A.H., Easteal, S., North, K. (2001):Differential expression of the actin-binding proteins,alpha-actinin-2 and -3, in different species: implica-tions for the evolution of functional redundancy.Human Molecular Genetics, 1100:: 1335-1346.

Min, S.K., Takahashi, K., Ishigami, H., Hiranuma,K., Mizuno, M., Ishii, T., Kim, C.S., Nakazato, K.(2009): Is there a gender difference between ACE geneand race distance? Applied Physiology, Nutrition, andMetabolism, 3344:: 926-932.

Montgomery, H.E., Marshall, R., Hemingway, H.,Myerson, S., Clarkson, P., Dollery, C., Hayward, M.,Holliman, D.E., Jubb, M., World, M., Thomas, E.L.,Brynes, A.E., Saeed, N., Barnard, M., Bell, J.D.,Prasad, K., Rayson, M., Talmud, P.J., Humphries,S.E. (1998): Human gene for physical performance.Nature, 339933:: 221-222.

Myerson, S., Hemingway, H., Budget, R., Martin, J.,Humphries, S., Montgomery, H. (1999): Humanangiotensin I-converting enzyme gene and enduranceperformance. Journal of Applied Physiology, 8877::1313-1316.

Nazarov, I.B., Woods, D.R., Montgomery, H.E.,Shneider, O.V., Kazakov, V.I., Tomilin, N.V., Rogozkin,V.A. (2001): The angiotensin converting enzyme I/Dpolymorphism in Russian athletes. The EuropeanJournal of Human Genetics, 99:: 797-801.

Niemi, A.K., Majamaa, K. (2005): MitochondrialDNA and ACTN3 genotypes in Finnish elite enduranceand sprint athletes. The European Journal of HumanGenetics, 1133:: 8. 965-9.

Papadimitriou, I.D., Papadopoulos, C., Kouvatsi, A.,Triantaphyllidis, C. (2008): The ACTN3 gene in elite

Greek track and field athletes; International Journalof Sports Medicine, 2299:: 4. 352-5.

Patel, S., Woods, D.R., Macleod, N.J., Brown, A.,Patel, K.R., Montgomery, H.E., Peacock, A.J. (2003):Angiotensin-converting enzyme genotype and the ven-tilatory response to exertional hypoxia. The EuropeanRespiratory Journal, 2222:: 755-760.

Rankinen, T., Wolfarth, B., Simoneau, J.A., Maier-Lenz, D., Rauramaa, R., Rivera, M.A., Boulay, M.R.,Chagnon, Y.C., Pérusse, L., Keul, J., Bouchard, C.(2000): No association between the angiotensin-con-verting enzyme ID polymorphism and elite enduranceathlete status. The Journal of Applied Physiology, 8888::1571-1575.

Roth, S.M., Walsh, S., Liu, D., Metter, E.J.,Ferrucci, L., Hurley, B.F. (2008): The ACTN3 R577Xnonsense allele is under-represented in elite-levelstrength athletes. The European Journal of HumanGenetics, 1166:: 3. 391-4.

Scott, R.A., Moran, C., Wilson, R.H., Onywera, V.,Boit, M.K., Goodwin, W.H., Gohlke, .P, Payne, J.,Montgomery, H., Pitsiladis, Y.P. (2005): No associa-tion between Angiotensin Converting Enzyme (ACE)gene variation and endurance athlete status inKenyans. Comparative Biochemistry and PhysiologyPart A: Molecular and Integrative Physiology, 114411::169-175.

Sharp, N.C. (2008): The human genome and sport,including epigenetics and athleticogenomics: a brieflook at a rapidly changing field. Journal of SportsSciences, 2266:: 1127-1133.

Shenoy, S., Tandon, S., Sandhu, J., Bhanwer, A.S.(2010): Association of Angiotensin Converting Enzymegene Polymorphism and Indian Army TriathletesPerformance. Asian Journal of Sports Medicine, 11::3.143-50.

Taylor, R.R., Mamotte, C.D.S., Fallon, K.,Bockxmeer, F.M. (1999): Elite athletes and the genefor angiotensin-converting enzyme. The Journal ofApplied Physiology, 8877:: 1035-1037.

Tobina, T., Michishita, R., Yamasawa, F., Zhang, B.,Sasaki, H., Tanaka, H., Saku, K., Kiyonaga, A. (2010):Association between the angiotensin I-convertingenzyme gene insertion/deletion polymorphism andendurance running speed in Japanese runners. TheJournal of Physiological Sciences, 6600:: 325-30.

Tsianos, G., Sanders, J., Dhamrait, S., Humphries,S., Grant, S., Montgomery, H. (2004): The ACE geneinsertion/deletion polymorphism and elite enduranceswimming. European Journal of Applied Physiology,9922:: 360-362.

Yang, N., MacArthur, D.G., Gulbin, J.P., Hahn,A.G., Beggs, A.H., Easteal, S., North, K. (2003):ACTN3 genotype is associated with human elite ath-letic performance. The American Journal of HumanGenetics, 7733:: 627-631.

Zhang, X., Wang, C., Dai, H., Lin, Y., Zhang, J.(2008): Association between angiotensin-convertingenzyme gene polymorphisms and exercise performancein patients with COPD. Respirology, 1133:: 683-688.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Formailag és tartalmilag megújult a www.mozgasgyogyszer.hu honlapunk.

ÖsszefoglalóA magyar közoktatási rendszerben tanulók fizikai

erônlétének országosan reprezentatív mintán, egysé-ges módszerrel történô felmérésére utolsó alkalommal1982–84 között került sor. A fiatal generáció életmód-jában bekövetkezô rohamos változások okozta hatásokfeltérképezése kiemelt jelentôségû az oktatási és azegészségügyi stratégiák tervezése szempontjából, külö-nös tekintettel arra, hogy a felnôtt lakosság népegész-ségügyi mutatói lényegesen rosszabbak az EU átlag-nál. A vizsgálat célja a 11-19 éves magyar közoktatásirendszerben tanulók antropometriai mutatóinak, kar-diovaszkuláris és motorikus teljesítményének repre-zentatív mintán történô felmérésével a korosztályokközötti eltérések mértékének meghatározása volt. Avizsgálat célja továbbá a 2014-ben bevezetésre kerülôúj, nemzeti egységes iskolai fittségmérési rendszeralapján történô adatgyûjtés volt. A vizsgálat során2602 tanuló (1145 lány) testtömeg, testmagasság ada-tait vettük fel és felmértük teljesítményüket a kézi szo-rítóerô, az ütemezett hasizom, a törzsemelés, a helybôltávolugrás, az ütemezett fekvôtámasz, a hajlékonyságiés a 20 méteres állóképességi ingafutás próbákban. Aleíró statisztikai eredményeket nemenkénti és korcso-portok szerinti bontásban adtuk meg, majd mindenváltozó esetében egyszempontos ANOVA tesztet, illetvea teszt nem paraméteres változatát használva vizsgál-tuk a korcsoportok eredményei közötti különbségekmértékét. Az egymást követô korcsoportok átlagai kö-zötti különbségeket Post-hoc teszt alkalmazásával ele-meztük. A vizsgált változók mindegyike, kivéve a BMI-t,esetében szignifikáns fô hatást találtunk, mind a fiú,mind a lány tanulók esetében (p < 0,05). Az egymástkövetô korcsoportok összehasonlításának eredményeiegyes egymást követô korcsoportpároknál szignifikánseltéréseket mutattak (p < 0,007) a testtömeg és test-magasság értékek, valamint a helybôl távolugrás és akézi szorítóerô próbáknál. Vizsgálatunk alapján meg-állapítható, hogy a képességek mögött álló szervek,szervrendszerek élettani teljesítôképessége a morfoló-giai és funkcionális különbségekbôl fakadóan jelentô-sen eltértek a korcsoportok tekintetében.

KKuullccsssszzaavvaakk:: antropometria, motoros képességek,kardiovaszkuláris fittség, pre- és posztpubertás, fitt-ségmérés-értékelés

AbstractA standardized assessment of the physical fitness of

Hungarian school students as a nationally representa-tive sample hasn’t occurred since 1982–1984.Documenting the effects of the rapid changes inlifestyle of school students is very important, especial-ly as public health indicators of the adult populationshow that Hungary is significantly worse off than theEU average. These statistics are vital when puttingtogether suitable education and health strategies.

The aim of the study was to measure the anthropo-metric characters, cardiovascular fitness and motor per-formance in different age groups of Hungarian schoolstudents between the ages of 11-19, and compare thedifferences in the each sample group. In addition, theaim was to pilot the new national uniform measurementsystem which is to be introduced in 2014.

For the study, 2602 school children (1145 girls)aged between 11-19 were assessed. Body weight andbody height were measured, and performance in thehandgrip force, timed curl up, trunk lift, standinglong jump, timed push ups, flexibility, and 20-mshuttle run tests were assessed. The descriptive stat-istics are broken down by sex and age groups, and foreach variable the one-way ANOVA test or the non-parametric version were applied to examine the maineffect for the age group variable, Post hoc analysis wasused to test the differences of averages between thesuccessive age groups in the case of significantresults were found.

Significant effects were found for each variable andfor both male and female school children and adoles-cent groups (p < 0.05), and based on pairwise com-parisons between age groups some pairs showed sig-nificant differences (p < 0.007 ) of the following vari-ables: body weight and height, standing long jumpand hand grip strength tests. Based on our study weconcluded that the differences of underlying capabil-ities of organ systems, physiological and morphologic-al characters vary considerably across the investi-gated age groups. The anthropometric characters, theload capability of cardiorespiratory and muscular sys-tem, before and after puberty, relative to one anotheris fundamentally different.

KKeeyy--wwoorrddss:: anthropometry, physical fitness, aerobiccapacity, pre- and postpuberty, fitness measurement-assessment

BevezetésA növekedés és érés hosszabb idôszak alatt megfi-

gyelhetô allometrikus változásait a hazai szakembe-

9Tanulmány • Karsai István és mtsai: Magyar 11-19 éves iskolások egészségközpontú...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Magyar 11-19 éves iskolások egészségközpontúfittségi állapotának keresztmetszeti vizsgálata

– Elsô jelentés az Országos Reprezentatív IskolaiFittségmérési Program eredményeirôl

Representative cross-sectional study on health-related physical fitness of 11-19 years old Hungarian adolescents

– First Report of the Hungarian National Fitness Test Program

Karsai István, Kaj Mónika, Csányi Tamás, Ihász Ferenc, Marton Orsolya, Vass Zoltán

Magyar Diáksport Szövetség, BudapestE-mail: karsai.istván @mdsz.hu

rek már régóta tanulmányozzák, a megjelent tanul-mányok közül kiemelkedik az Eiben és munkatársai(1991) által 1982-84 között lefolytatott, 3-18 éves kor-osztály testi fejlettségére és fizikai erônlétére vonatko-zó Országos Növekedésvizsgálat. 2003-2006 közöttBodzsár és Zsákai (2012) reprezentatív mintán megis-mételték a fent említett vizsgálatot, azonban a moto-rikus teljesítôképesség újbóli felmérésére nem kerültsor. A fiatalok testi fejlettségét és fizikai teljesítôké-pességét lokális szinten többen vizsgálták, azonban azígy nyert eredmények nem általánosíthatók a teljespopulációra (Zsidegh és mtsai, 2007; Prókai, 2008;Pampakas és mtsai, 2010; Vajda és mtsai, 2010).

A hazai és nemzetközi vizsgálatok egybehangzó kö-vetkeztetései, hogy a fiatalok testmagassága és testtö-mege évrôl-évre növekszik a generációk között megfi-gyelhetô akceleráció fiziológiai következményeként(Cole, 2000; Tóth és Eiben, 2004; García et al., 2010).Az optimálisnak tûnô genetikai potenciál azonban amotorikus próbák eredményeit nem befolyásolja pozi-tív irányban a kedvezôtlen életmódból fakadó relatívzsírtömeg növekedése és a gyakorlatlanságból adódóideg-izom kapcsolat alacsony szintje miatt (Mészároset al., 1999; Tomkinson et al., 2003a; Vajda és mtsai,2010). Tomkinson és munkatársai (2003b), valamintMitchell és munkatársai (2009), metaanalízisükbenarra a következtetésre jutottak, hogy ez a jelenség el-sôsorban a fizikai aktivitás csökkenô mennyiségévelmagyarázható. A fizikai aktivitás alacsony szintje ametabolikus szindróma (Wei et al., 1999), a 2-es típu-sú cukorbetegség (Sardinha et al., 2008) és a külön-bözô pszichés problémák miatt (szorongás, dep-resszió) létrejövô pszichoszomatikus betegségek kiala-kulásában (Tremblay et al., 2011) jelentôs szerepetjátszik. A gyermekkori fizikai aktivitás alacsony szint-je miatt a felnôttkorban várható egészségi állapottalkapcsolatos kilátások is romlanak, csökken az esélyeannak, hogy a késôbbiekben a rendszeres testmozgásszükségszerûségének igénye beépül a mindennapiéletbe és az hosszú távon fennmarad (Telama, 2009;de Moura et al., 2013; Valtonen et al., 2013). Orszá-gunk felnôtt lakosságára vonatkozó statisztikai ada-tok igen kedvezôtlen képet mutatnak, mind a civilizá-ciós ártalmak és az életmód által befolyásolható meg-betegedések mértékét illetôen (KSH, 2008; Martos ésmtsai, 2009), mind a fizikai aktivitás mértékére vo-natkozó adatok tekintetében (Eurobarométer, 2010).Az említett okok miatt elengedhetetlennek tartjuk,hogy a növekedés és fejlôdés longitudinális vizsgálatamellett a fizikai teljesítôképesség és a fizikai aktivitásiránti beállítódás is rendszeresen felmérésre kerüljön.

Jelen vizsgálat célja a 11-19 éves magyar közokta-tási rendszerben tanulók antropometriai jellemzôi-nek, kardiovaszkuláris és motorikus teljesítményénekreprezentatív mintán történô feltérképezésével annakmegállapítása volt, hogy a fejlôdés és érés következté-ben megnyilvánuló testméretekre és motoros teljesít-ményekre vonatkozó eltérések mértéke különbözik-eaz egymást követô korosztályok között A vizsgálat cél-ja továbbá a 2014-ben bevezetésre kerülô új, nemzetiegységes iskolai fittségmérési rendszer alapján törté-nô adatgyûjtés volt.

Anyag és módszerekA reprezentativitást biztosító minta többlépcsôs, ré-

tegezett mintavételi eljárással került meghatározásra.Rétegképzô ismérvek a tanulók létszámának régión-kénti (6 konvergencia régió és Közép-Magyarországesetén: Pest megye és Budapest külön), valamint a ré-giókon belüli településtípusok szerinti megoszlás(község, város, megyei jogú város/megyeszékhely, Bu-dapest esetében: Pest és Buda) volt. Az arányok se-gítségével az egyes rétegekbôl egyszerı mintavételi el-járással elôször az iskolák kerültek kiválasztásra (53).A vizsgálatban részt vevô tanulók kiválasztására az is-kolákban az arányok megtartásával, szintén egyszerıvéletlen mintavételi eljárás alkalmazásával, évfolya-monkénti bontásban került sor. A vizsgálatban össze-sen N = 2602 fô vett részt (11.. ttáábblláázzaatt), azonban amintanagyság további növelése már nem járt volnaegyütt az adatok megbízhatósági értékének arányosnövekedésével. A tanulókat decimális életkoruk alap-ján korcsoportokba soroltuk, melyek kialakításánál abevezetésre kerülô új, nemzeti egységes iskolai fittség-mérési rendszer sztenderdjeinek felállításakor alkal-mazásra kerülô kategorizálást tartottuk szem elôtt(pl. 11 évesek: 11,00-11,99 év). A sztenderdek, a Ma-gyar Diáksport Szövetség és a Cooper Intézet közöttlétrejött keretszerzôdés alapján kerültek definiálásra,továbbá figyelembe vettük a hasonló kategorizálásimódot alkalmazó nemzetközi szakirodalomban fellel-hetô adatokkal való összehasonlíthatóság lehetôségét.A Magyarországon publikált humánbiológiai és moto-ros tesztek eredményeit tartalmazó vizsgálatok kate-gorizálási eljárása az általunk választott módszertôleltér. Az adatok több szempontú összehasonlíthatósá-ga érdekében, eredményeinket a Cole és Green (1992)kidolgozott LMS módszer alkalmazásával kívánjukegy késôbbi tanulmányunkban a Nemzetközi Biológi-ai Program (Weiner és Lourie, 1969) korcsoport rend-szerének megfelelôen a 9 évestôl 19 éves korig terjedôéletszakaszra vonatkozóan részletesen megadni.

Tanulmány • Karsai István és mtsai: Magyar 11-19 éves iskolások egészségközpontú...10M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

11.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált minta (N=2602, nem és korcsoport szerinti bontásban)TTaabbllee 11.. Characteristics of the study sample by sex and ages (N=2602)

FFiiúúkk LLáánnyyookk ÖÖsssszzeessN % N % N % Decimális életkor

(év, átlag±szórás)1111 éévveesseekk 159 48 172 52 331 12.7 11,56±0,341122 éévveesseekk 198 52.5 179 47.5 377 14.5 12,49±0,291133 éévveesseekk 140 47.1 157 52.9 297 11.4 13,50±0,281144 éévveesseekk 153 52.9 136 47.1 289 11.1 14,51±0,291155 éévveesseekk 188 61 120 39 308 11.8 15,49±0,281166 éévveesseekk 173 56.5 133 43.5 306 11.8 16,51±0,291177 éévveesseekk 207 64.5 114 35.5 321 12.3 17,49±0,281188 éévveesseekk 153 64.3 85 35.7 238 9.15 18,47±0,291199 éévveesseekk 86 63.7 49 36.29 135 5.19 19,96±0,83ÖÖsssszzeesseenn 1457 56 1145 44 2602 100 15,09±2,50

A kiválasztott tanulók a programban önkéntes módonvettek részt. A vizsgálat tervezésekor és végrehajtásakora Helsinki Nyilatkozat (WMA, 1996) non-invazív, hu-mán vizsgálatokra vonatkozó elôírásait követtük.

Az egységes mérési protokoll alkalmazásának bizto-sítása érdekében, a méréseket felkészítô tréningenrészt vett szakszemélyzet végezte (összesen 32 fô),négy fôs csoportokban, minden kijelölt iskolában. Atanulók részletes tájékoztatást kaptak a vizsgálat me-netérôl és céljáról, valamint pontos instrukciókat afeladatok elvégzéséhez. A vizsgálatok minden esetbena délelôtti órákban zajlottak, egy sztenderd, 10 percesbemelegítést követôen.

Az antropometriai adatok közül a testmagasságotmilliméter pontossággal állapítottuk meg függôlegesfalra rögzített mérôeszköz segítségével. A mérésben atanulók a fejüket a Frankfurt pozícióban tartva és me-zítláb vettek részt. A testtömegmérés elektronikusszemélymérleggel (Omron SC100), 0,1 kg pontosság-gal történt. A vizsgált személyek sportfelszerelésben(póló és rövidnadrág), mezítláb álltak mérlegre. A mértadatokból testtömeg-indexet (BMI, kg/m2) számol-tunk. A BMI értékek alapján (Cole és Lobstein 2012)a gyermekeket négy (sovány, normál, túlsúlyos és el-hízott) kategóriába soroltuk.

Az antropometriai mérés után hét motoros próbátvégeztettünk el a tanulókkal a motorikus teljesítményés a kardiovaszkuláris fittség megállapítása céljából:1. a kéz maximális szorítóereje (kézi szorítóerô mérés)2. a hasizomzat ereje és erô-állóképessége (ütemezetthasizom) 3. a törzsfeszítôizmok ereje és nyújthatósá-ga (törzsemelés - hason fekvésbôl törzsemelés), 4. azalsó végtag explozív ereje (helybôl távolugrás), 5. akar-váll és törzsizomzat erô-állóképessége (ütemezettfekvôtámasz - 90 fokos karhajlítás-karnyújtás, mellsôfekvôtámasz helyzetben), 6. a térdhajlító izmok nyújt-hatósága (hajlékonysági teszt, értékelés a jobb és bal-oldalon elért eredmények átlaga alapján), 7. maximá-lis oxigénfelvevô-képesség (20 méteres állóképességiingafutás).

A 2., 3., 5., 6. és 7. képességet mérô próba esetén aFitnessgramm tesztprotokoll (Cooper Institute, Mere-dith és Welk, 2010) elôírásainak megfelelôen történtekaz adatfelvételek.

A 20 méteres állóképességi ingafutás eredménye(teljesített távok száma) alapján Mahar és munkatár-sai (2011) módszerével számítottuk a becsült maxi-mális oxigénfelvevô-képességet (VO2max):

VO2max = 40,35 + 0,21 x (táv) + 4,27 x (nem) + 0,79x (életkor) - 0,79 x (BMI),

ahol 0 = lány, 1 = fiúAz 1. és 4. képességet mérô próbát az EUROFIT pro-

tokolljának megfelelôen végeztettük: a kéz szorítóere-jét a domináns kézen vizsgáltuk állítható markolatú,elektronikus Smedley típusú kézi dinamométerrel (tí-pus: 12-0286), a helybôl távolugrás esetében az elug-ró vonaltól számított utolsó nyomvonalat vettük figye-lembe, és két kísérletbôl a legnagyobb ugrást rögzítet-tük cm-es pontossággal.

Statisztikai analízisAz adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 19.0 (IBM,

Armonk, NY, USA) programcsomagot használtunk. Aleíró statisztikai adatok, átlag (M) és szórás (SD), szá-mítása után a korcsoportok közti antropometriai ésfittségi különbségeket egyszempontos variancia-analí-zissel, majd Bonferroni post-hoc teszttel elemeztük, il-

letve Kruskal-Wallis és Mann–Whitney U tesztet hasz-náltunk, amennyiben az adatok nem feleltek meg anormális eloszlás kritériumának. Az elsôdlegesen el-végzett egyszempontos ANOVA teszt esetén, mely sta-tisztikai teszt azt mutatja meg, hogy az adott függôváltozó átlagai között van-e szignifikáns eltérés (p <0,05) az összes független változó, jelen esetben a ki-lenc életkori csoport minimum bármelyik két csoport-ja között, a másodlagos összehasonlítások esetén,amennyiben találtunk szignifikáns eltérést az elsôdle-ges teszt alapján, a Bonferroni korrekciót alkalmazva,a megszokottól eltérôen, az igen szigorú p < 0,007 ér-téken határoztuk meg a szignifikáns különbségek el-fogadási szintjét, mivel a többszörös összehasonlításjelentôsen megnöveli a hibás döntés elkövetésénekesélyét a szignifikánsnak ítélt különbségek elfogadásaesetén.

Az adatok normális eloszlását Kolmogorov-Smirnovteszttel, homogenitását Levene-teszttel ellenôriztük.

A BMI kategóriák elemzésénél Khi négyzet próbátalkalmaztunk, p < 0,05 értéken határoztuk meg aszignifikáns hatás elfogadási szintjét.

EredményekA BMI kategória értékek kivételével az adatok foly-

tonos eloszlásra jellemzô tulajdonságokkal rendelkez-tek, ezeken az adatokon normalitás vizsgálatot végez-tünk. A Kolmogorov-Smirnov teszt eredménye alapjánaz adatok normális eloszlást mutattak, kivéve az üte-mezett hasizom, illetve az ütemezett fekvôtámasz pró-ba eredményei, ahol a továbbiakban a Kruskal-Wallistesztet alkalmaztuk. A normális eloszlást mutató ada-tok esetében a csoportadatok varianciájának ellenôr-zésére Levene-tesztet alkalmaztunk. A teszt alapjánnem találtunk szignifikáns különbséget a varianciákközött, így az egyszempontos ANOVA teszt alkalmazá-sának feltételei teljesültek.

Antropometria A testmagasság (cm) átlagainak (22.. ttáábblláázzaatt) korosz-

tályok közötti különbségeit nemenként külön, az egy-szempontos ANOVA alkalmazásával vizsgáltuk. A kor-osztály, mint csoportosító változó szignifikáns hatásútényezô, a fiúk (F(8,1449 )= 276,93; p < 0,001) és a lányok(F(8,1136) = 63,371; p < 0,001) esetén is. A korcsoportokközötti eltérések mértékét, a Bonferroni Post-hoc tesztalkalmazásával vizsgáltuk, a tanulmány logikájánakmegfelelôen csak az egymást követô korcsoportokat(korcsoportpár: KP) hasonlítottuk össze. A KP-kösszehasonlításai az idôsebb korosztály javára szigni-fikáns különbségeket mutattak a fiúk esetében a 11-12 éves KP (Mf12-Mf11 = 5,56 cm; p < 0,007) és a 12-13éves KP eredményei között (Mf13-Mf12 = 7,8cm; p <0,007). A lány korcsoportok esetében szintén a 11-12és a 12-13 éves KP-k között találtunk szignifikáns kü-lönbségeket (Ml12-Ml11 = 3,11cm, illetve Ml13-Ml12 =4,42cm; p < 0,007). A további korosztályok esetében aKP átlagainak különbségei már nem érik el a je-lentôsnek tekinthetô szintet. A testmagasság adatokKP átlag értékei közötti eltéréseket az 11.. áábbrraa mutatjabe, mind a fiú, mind a lány csoportok esetében. Az áb-rákon minden érték két egymást követô korcsoport át-lag értékének különbsége, így a negatív adat azt jelen-ti, hogy a fiatalabbak átlaga az idôsebbekét meghalad-ja, vagyis a két korcsoport átlagának különbsége ne-gatív. Az elsô két KP különbsége intenzív növekedés-sel jellemezhetô életszakaszra utal. Az egymást követô


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

korcsoportok átlagainak eltérése kisebb az idôsebbkorosztályokban, amibôl a növekedési tempó csökke-nésére következtethetünk, amely a fiúk esetében a 17éves kort követôen csökken nulla értékre, a lányoknálmár a 15 éveseket követô korcsoportpárok eseténnincs különbség a testmagasság átlagai között, nemtapasztalható további termetnövekedés.

A testtömeg (kg) átlag értékei (22.. ttáábblláázzaatt) eseténhasonló eljárást követve, a fiú és a lány tanulók ese-tében is a korcsoport változó szignifikáns hatást mu-tat (F(8,1448) = 110,13; p < 0,001 illetve F(8,1137) =36,48; p < 0,001). Az egyes KP-k összehasonlításaszignifikáns eltérést mutatott a fiú tanulók esetében a11-12 (Mf12-Mf11 = 5,45 kg; p < 0,007) és a 12-13 (Mf13-Mf12 = 5,98 kg; p < 0,007) éves KP-k között, hasonló-an a testmagasság átlagaihoz. A lányoknál csak a 12-13 éves csoportok között találtunk szignifikáns diffe-renciát (Ml13-Ml12 = 5,77 kg; p < 0,007). A testtömeg át-

lagok különbségeit bemutató ábra (22.. áábbrraa) a testma-gasság értékek esetében tapasztaltakhoz közel hason-ló mintázatot mutat, ebben a tekintetben is a fiúk ér-tékei magasabbak, továbbá a fiú KP-k közötti eltéré-sek a testtömeg esetében is a 17 éves korcsoportot kö-vetô KP-k esetében minimalizálódnak.

A testtömeg-index értékeinek alapján kialakított BMIkategóriák gyakorisági értékeit és százalékos meg-oszlását egy 4 x 9-es kereszttáblázatban mutatjuk be(33.. ttáábblláázzaatt). A Khi négyzet próba nem igazolt szignifi-káns különbséget az eltérô életkorú csoportok adata-it figyelembe véve sem a fiú, sem a lány tanulók tekin-tetében, a BMI kategóriákról megállapítható, hogy azegyes kategóriákba sorolt gyermekek százalékos ará-nya kisebb ingadozásokkal konstans a vizsgált 11-19éves korosztályokra vonatkozóan. A fiú és lány ada-tok összesítése alapján megállapíthatjuk, hogy a ta-nulók megközelítôen 68%-a rendelkezik normál táp-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

22.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált minta antropometriai jellemzôi (N=2602, nem és korcsoport szerinti bontásban)TTaabbllee 22.. Anthropometric parameters of study sample by sex and ages (N=2602)

FFiiúúkk LLáánnyyookkTTeessttmmaaggaassssáágg TTeessttttöömmeegg BBMMII TTeessttmmaaggaassssáágg TTeessttttöömmeegg BBMMII

((ccmm)) ((kkgg)) ((kkgg//mm22)) ((ccmm)) ((kkgg)) ((kkgg//mm22))1111 éévveesseekk Átlag 151.16 44.01 19.16 152.78 44.96 19.08

Szórás 6.87 10.57 4.01 7.42 11.58 3.811122 éévveesseekk Átlag 156.73 49.45 19.94 155.88 47.83 19.57



Szórás 8.03 12.83 3.76 6.02 11.05 3.841155 éévveesseekk Átlag 174 64.8 21.34 164.32 57.68 21.33





Szórás 6.87 13.17 3.89 6.1 9.89 3.28ÖÖsssszzeess Átlag 169.19 62.03 21.38 160.53 54.2 20.88

Szórás 12.13 16.52 4.16 7.91 12.27 3.84

11.. áábbrraa.. Korcsoport-páronkénti testmagasság adatok átlagérték-különbségei nemenkénti bontásban. A jelzettérték az egymást követô két korcsoport átlagának különbsége (* = p < 0,007) FFiigguurree 11.. Average height differences between sample age groups by gender. The value represents the record-ed average difference in successive age groups.

láltsági állapottal, 17%-uk túlsúlyos, míg 5%-uk az el-hízott kategóriába sorolható, ugyanakkor jelentôsarányban, 10%-uk a sovány kategóriába tartozik.

A BMI KP-k közötti különbségeket megjelenítô gra-fikon (33.. áábbrraa) alapján megállapítható, hogy mind afiúk, mind a lányok esetében a KP átlag értékeinekkülönbségei hasonló elrendezôdést mutatnak, mintami a testtömeg átlagainak különbségeit megjelenítôgrafikonon tapasztalható.

Motoros próbákA kézi szorítóerô (kg) átlagainak különbségeit vizs-

gálva a fiúk és a lányok (44.. ttáábblláázzaatt) esetében is a kor-csoport, mint független változó szignifikáns hatástmutat (F(8,687) = 70,57; p < 0,001, illetve F(8,447) = 10,68;p < 0,001) a KP-k összehasonlítása szignifikáns elté-rést mutatott a fiúk esetében a 15–16 éves KP esetén(Mf16-Mf15 = 6,6 kg; p < 0,007). A lányok esetében ez ajelenség az egy évvel fiatalabb korcsoportnál jelentke-zett, szignifikáns eltérés volt tapasztalható a 14–15éves KP esetén (Ml15-Ml14 = 6,07 kg; p < 0,007).

A hasizmok erejét és erô-állóképességét mérô üte-mezésre végrehajtott (33.. ttáábblláázzaatt) próba (helyes végre-hajtások száma) esetén a korcsoport változó szignifi-káns hatást mutatott a Kruskal Wallis teszt alapján,mind a fiúk (p < 0,001), mind a lányok (p < 0,049)eredményei alapján. A KP-k összehasonlítása során,egyik esetben sem találtunk szignifikáns eltérést.

Az alsó végtag dinamikus erôkifejtési képességétvizsgáló helybôl távolugrás (cm) esetében (44.. ttáábblláázzaatt),mind a fiúk, mind a lányok szignifikánsan különböz-tek az eltérô életkorú csoportok eredményeit vizsgálva(F(8,1445) = 98,76; p < 0,001, illetve F(8,1126) = 5,51; p <0,001), a KP-k összehasonlítása során csak a fiú ta-nulóknál találtunk szignifikáns eltéréseket a 12–13éves KP (Mf13-Mf12 = 16,19 cm) és a 14–15 éves KP(Mf15-Mf14 = 11,29 cm) esetében.

A hason fekvésben törzsemelés próba eredményei-nek (44.. ttáábblláázzaatt) elemzése során hasonlóan, mint azeddig bemutatott próbákban, az életkor hatása mind-két nem esetében jelentôs (fiúk esetében F(8,1445) =88,44; p < 0,001, illetve lányok esetében F(8,1135) = 5,66;


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

22.. áábbrraa.. Korcsoport-páronkénti testtömeg adatok átlagérték-különbségei nemenkénti bontásban. A jelzett ér-ték az egymást követô két korcsoport átlagának különbsége (* = p < 0,007) FFiigguurree 22.. Average body weight differences between sample age groups by gender. The value represents therecorded average difference in successive age groups.

33.. áábbrraa.. Korcsoport-páronkénti BMI adatok átlagérték-különbségei nemenkénti bontásban. A jelzett érték azegymást követô két korcsoport átlagának különbsége (* = p < 0,007) FFiigguurree 33.. Average BMI differences between sample age groups by gender. The value represents the recordedaverage difference in successive age groups.

p < 0,001). A Post-hoc teszt eredményei egyik KP ese-tében sem mutattak szignifikáns eltérést.

A felsôtest izomerejét vizsgáló ütemezett fekvôtá-masz esetében (44.. ttáábblláázzaatt), szintén a nem paraméte-res statisztikai eljárást alkalmazva, szignifikáns ha-tást találtunk a korcsoport változó mentén (a fiúk ese-tében p < 0,001, illetve a lányok esetében p < 0,049).A Post-hoc analízis nem mutatott szignifikáns eltéréstegyik KP között sem.

A térdhajlító izmok nyújthatóságát jobb és balolda-lon külön vizsgáltuk, a két oldalon elért eredményekátlaga alapján végeztük az értékelést (44.. ttáábblláázzaatt). AzANOVA teszt eredménye mindkét nem esetében, fiúk(F(8,1440) = 4,08; p < 0,001), illetve lányok esetében(F(8,1135) = 2,67; p < 0,001 ) is szignifikáns volt. A KP-kösszehasonlítása egyik esetben sem mutatott szignifi-káns különbséget.

A kardiovaszkuláris fittség megállapítására a 20méteres állóképességi ingafutás tesztet alkalmaztuk,majd a pályateszten elért eredménybôl számoltuk (55..ttáábblláázzaatt) a további elemzéshez alkalmazható becsültVO2max (ml/kg/min) értékeket (Mahar et al., 2011). AzANOVA teszt mindkét nem esetében az életkor szigni-fikáns hatását igazolta [fiúk esetében F(8,1436) = 8.39; p< 0,001, illetve lányok esetében F(8,1120) = 3,49; p <0,001]. A KP-k összehasonlítása e teszt esetében nemmutatott szignifikáns eltérést.

Megbeszélés és következtetésekAz OLEF 2003-as felmérése szerint a fiatal nôk

22,4%-a, míg a férfiak 42,1%-a tartozik a túlsúlyos, il-letve az elhízott kategóriába. Olyan betegségek alakul-nak ki már gyermekkorban (magas vérnyomás, magaskoleszterin és triglicerid szint), amelyek korábbancsak a felnôttkorban voltak jellemzôk. Országosanreprezentatív adat a magyar fiatalok fittségi állapotá-ról nem érhetô el hazánkban több mint két évtizede,éppen abban az idôszakban, amikor jelentôsen meg-emelkedett a már fiatalkorban is kedvezôtlen test-összetétellel rendelkezôk száma (Arday, 1972; Gyenis,1975; Eiben és Pantó, 1981; Onis et al., 2010). Vizs-gálatunk egyrészt az említett hiányt kívánja pótolni.

A testi felépítés és a testösszetétel nemzedéki kü-lönbsége már régóta foglalkoztatja a humánbiológu-sokat. A legújabb tanulmányok szerint az utóbbi 25-30 évben megfigyelhetô generációnkénti testmagas-ság-növekedés lassulni (1 cm/évtized), illetve stagnál-ni látszik (Gohlke és Woelfle, 2009). Ez a tendenciahazánkban is fellelhetô. Az eltérô korcsoport alakításellenére ezt vizsgálatunk is megerôsíti, ha adatainkata második Országos Növekedésvizsgálat (2003-2006)eredményeihez hasonlítjuk (Bodzsár és Zsákai, 2012).Mindössze a 11 éves korosztálynál látszik 1,35 cm-stestmagasság-növekedés a fiúknál és a lányoknál isaz átlagokat összehasonlítva a korábbi vizsgálatokeredményeivel, a késôbbi életkorokban az átlagostestmagasság-értékek negatív irányú változást mutat-nak, amelynek egyik oka lehet az oigorche/menarchekorábbi életkorban való megjelenése. A jelenséget Né-meth és Eiben 1997-ben elvégzett vizsgálata is meg-erôsíti. A budapesti 10 éves gyermekek testmagasság-értékeit összevetve korábbi adatokkal, minimális nö-vekvô irányú változás volt detektálható. Suskovics2004-ben hasonló eredményre jutott egy somogyimintán történt vizsgálat alapján. A testmagasság po-zitív irányú szekuláris változásának megszûnésénekokai még nem teljesen tisztázottak. A lehetséges befo-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

33.. tt

áábblláá

zzaatt..

A v

izsg

ált

min

ta k

orcs

opor

ton

kén

ti é

s n

emen

kén

ti e

losz

lása

az

egye

s tá

plál

tság

i ka

tegó

riák

ban

a t

estt

ömeg

-in

dex

gyer

mek

ekre

meg

hat

ároz

ott

nem

zetk

özi

töré

spon

tjai

ala

pján

(C

ole

et a

l., 2

012,

N=2

602

TTaabbll

ee 33..

Dis

trib

uti

on o

f th

e st

udy

sam

ple

(N=2

602)

in

th

e B

MI

cate

gori

es a

ccor

din

g to

th

e in

tern

atio

nal

cu

t-of

f po

ints

(C

ole

et a

l., 2

012)

by

sex

and

ages

FFiiúú

kkLLáá

nnyyoo

kkssoo

vváánn

yynn

oorrmm

áállttúú

llssúú

llyyooss

eellhh

íízzoott

ttssoo

vváánn

yynn

oorrmm

áállttúú

llssúú

llyyooss

eellhh

íízzoott

ttNN

%%NN

%%NN

%%NN

%%NN

%%NN

%%NN

%%NN

%%1111

éévvee

sseekk

1610

.06

102

64.1

529

18.2

412

7.55

2212

.79

109

63.3

731

18.0

210

5.81

1122 éé

vveessee

kk18

9.09

123

62.1

245

22.7

312

6.06

2212

.29

118

65.9

234

18.9

95

2.79

1133 éé

vveessee

kk14

10.0

089

63.5

726

18.5

711

7.86

148.

9210

969

.43

2616

.56

85.

10

1144 éé

vveessee

kk12

7.84

105

68.6

328

18.3

08

5.23

107.

3594

69.1

225

18.3

87

5.15

1155 éé

vveessee

kk17

9.04

133

70.7

430

15.9

68

4.26

1310

.83

8772

.50

1613

.33

43.

33

1166 éé

vveessee

kk16

9.25

120

69.3

627

15.6

110

5.78

129.

0291

68.4

219

14.2

911

8.27

1177 éé

vveessee

kk13

6.28

139

67.1

539

18.8

416

7.73

119.

6583

72.8

117

14.9

13

2.63

1188 éé

vveessee

kk6

3.92

110

71.9

032

20.9

25

3.27

1011

.76

6374

.12

1011

.76

22.

35

1199 éé

vveessee

kk5

5.81

5867

.44

1719

.77

66.

984

8.16

3673

.47

816

.33

12.

04

ÖÖssss

zzeess

117

8.03

979

67.1

927

318

.74

886.

0411

810

.31

790

69.0

018

616

.24

514.

45


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

44.. tt

áábblláá

zzaatt..

Mot

oros

pró

bák

ered

mén

yei

(N=2

602,

nem

és

korc

sopo

rt s

zeri

nti

bon

tásb

an)

TTaabbll

ee 44..

Res

ult

s of

th

e m

otor

ic t

ests

by

sex

and

ages

(N

=260

2)KK

éézzii

ÜÜttee

mmeezz

eetttt

TTöörrzz

sseemm

eellééss

HHeell

yybbôôll

ÜÜttee

mmeezz

eetttt

HHaajj

lléékkoo

nnyyss

áágg2200

mmsszz

oorríítt

óóeerrôô

hhaass

iizzoomm

tteess

zztt((cc

mm))

ttáávvoo

lluuggrr

áássffee

kkvvôôtt

áámmaass

zzjjoo

bbbb éé

ss bbaa

llááll

llóókkéé

ppeessss

ééggii

((kkgg))

((iissmm

ééttlléé

sssszzáá

mm))

((ccmm

))((iiss

mméétt

llééssss

zzáámm

))ooll

ddaall

ááttllaa

ggaa ((

ccmm))

iinnggaa

ffuuttáá

ss ((tt

eelljjee

ssííttee

ttttttáá

vvookk

sszzáámm

aa))Fiú

kÁ

tlag

21.4

938

.30

21.3

115

1.46

11.2

919

.60

35.6

01111

éévvee

sseekk

Szó

rás

9.37

25.6

85.

8824

.75

6.71

6.05

15.1

2Lá

nyo

kÁ

tlag

19.9

134

.85

22.4

214

0.39

7.45

23.6

531

.29

Szó

rás

5.30

24.5

85.

8622

.07

6.38

6.83

12.4

4Fiú

kÁ

tlag

22.9

836

.99

21.3

815

9.53

12.2

319

.60

39.0

41122

éévvee

sseekk

Szó

rás

7.35

24.4

25.

3125

.92

8.90

6.62

17.1

9Lá

nyo

kÁ

tlag

19.7

429

.35

20.8

014

4.71

8.31

23.5

731

.52

Szó

rás

5.81

22.1

15.

7624

.64

6.00

6.49

13.8

2Fiú

kÁ

tlag

26.5

537

.42

21.3

117

5.72

14.4

421

.48

44.3

31133

éévvee

sseekk

Szó

rás

9.48

23.2

05.

2028

.38

8.59

7.58

18.6

6Lá

nyo

kÁ

tlag

19.8

126

.42

22.2

215

3.17

9.58

25.3

332

.68

Szó

rás

6.19

19.1

85.

3726

.57

8.90

8.16

14.9

6Fiú

kÁ

tlag

29.3

239

.72

20.8

418

2.83

15.9

222

.05

48.8

51144

éévvee

sseekk

Szó

rás

9.78

23.4

85.

7728

.00

8.82

7.64

21.0

6Lá

nyo

kÁ

tlag

19.2

226

.18

21.8

514

8.34

7.52

25.8

831

.82

Szó

rás

7.20

19.6

25.

1224

.14

6.16

7.54

14.9

8Fiú

kÁ

tlag

34.3

541

.95

21.5

419

4.12

18.3

922

.48

54.7

71155

éévvee

sseekk

Szó

rás

10.1

724

.67

5.38

28.2

09.

287.

1822

.39

Lán

yok

Átl

ag25

.28

28.1

822

.38

150.

107.

5225

.35

29.8

2S

zórá

s7.

9920

.14

5.12

26.4

96.

087.

5413

.28

Fiú

kÁ

tlag

40.9

446

.14

22.1

620

0.90

20.2

222

.71

49.9

91166

éévvee

sseekk

Szó

rás

10.7

924

.19

5.36

26.2

58.

687.

4323

.69

Lán

yok

Átl

ag23

.79

27.9

823

.15

153.

647.

4526

.00

30.5

1S

zórá

s8.

4822

.51

5.16

26.8

06.

567.

6715

.26

Fiú

kÁ

tlag

42.2

845

.23

22.9

220

5.17

20.7

121

.91

51.4

61177

éévvee

sseekk

Szó

rás

11.2

425

.91

5.13

30.4

310

.57

7.55

22.8

5Lá

nyo

kÁ

tlag

27.6

226

.88

23.8

615

3.06

8.11

24.9

730

.83

Szó

rás

5.21

22.9

65.

2727

.00

6.60

6.87

15.3

2Fiú

kÁ

tlag

42.0

843

.73

22.6

520

9.90

20.9

722

.52

53.9

31188

éévvee

sseekk

Szó

rás

10.1

125

.17

6.28

26.4

010

.07

8.22

24.2

6Lá

nyo

kÁ

tlag

26.7

930

.87

23.5

315

6.14

7.75

25.4

932

.29

Szó

rás

7.41

20.8

85.

3324

.20

5.70

5.79

15.8

5Fiú

kÁ

tlag

44.7

047

.87

22.6

420

6.80

22.4

122

.16

55.3

11199

éévvee

sseekk

Szó

rás

10.7

225

.63

6.09

27.1

38.

817.

7024

.60

Lán

yok

Átl

ag26

.24

32.8

025

.18

148.

636.

7323

.67

31.1

0S

zórá

s5.

1723

.44

3.98

24.8

86.

176.

2013

.55

Fiú

kÁ

tlag

32.1

044

.71

21.8

518

6.63

17.1

921

.56

47.8

0ÖÖ

sssszzee

sseenn

Szó

rás

13.0

924

.92

5.59

33.9

89.

797.

3822

.12

Lán

yok

Átl

ag21

.18

29.1

322

.50

149.

107.

9524

.85

31.3

6S

zórá

s6.

7421

.87

5.45

25.5

76.

687.

1814

.32

lyásoló tényezôk a szocio-ökonómiai státusz (Komlos,1998), a genetikai faktorok (Visscher et al., 2007), atáplálkozás (Liestol, 1982; Cole, 2000), és/vagy azepigenetikai hatás (Hui et al., 2008). A humánbiológi-ai kutatások egyik fontos szempontja az emberifejlôdés jellemzése az egyes szubcsoportok alapján.Ilyen fontos fejlôdési szakasz a serdülôkor, amelynekszámos jellemzôje közül a növekedési lökés „jelensé-ge" az, amely idôben elôbb jelenik meg a testmagas-ság esetében, és amit átlagosan 1-1,5 évvel késôbbkövet a testtömeg korábbiaknál jelentôsen gyorsabbnövekedése (Eiben és mtsai, 1992; Malina et al.,2004; Mészáros és mtsai, 2011). Az általunk regiszt-rált adatok alapján ez a jelenség azonban egy idôbenfigyelhetô meg a két nem esetében.

A jelen tanulmányban közölt motorikus próbákeredményeinek közvetlen hazai összehasonlítása ne-hézségekbe ütközik, mivel a közoktatási intézmények-ben jelenleg nincs egységes mérés-értékelési rendszer,továbbá az adatok központi nyilvántartása teljeskörûen nem megoldott. A nemzetközi kutatási ered-ményeket figyelembe véve a fiatal korosztályok fittsé-gi állapota világszerte romló tendenciát mutat, ame-lyet nem lehet kizárólag a gyermekkori elhízással ma-gyarázni, az okok között a fizikai aktivitás csökkenôszintje is jelentôs szerepet játszik (Tomkinson és Olds,2007; Olds et al., 2007).

Az egyes kitüntetett életszakaszokban (a ser-dülôkor, és az ifjúkor) a gyermek spontán fejlôdésekövetkeztében történô teljesítményváltozás mér-hetôsége számos problémát vet föl az objektív megítél-hetôség szempontjából. A test (testrészek) egyes régi-óinak allometrikus fejlôdése az említett próbákkal tör-ténô jellemzése során korcsoportonként és nemen-ként különbözô mintázatot ad (Malina et al., 2004).Megválaszolandó kérdés továbbá a dinamikus (többtestrész összehangolt együttes, teljesítményre tö-rekvô) mozgások és a statikus erôkifejtés minôsítése.A motorikus fejlôdés összetett koordináció-változáseredménye, ami folyamatos gyakorlás során tökélete-sedik. A motorikus képességeket minôsítô próbák

alapján kijelölhetôk azok a kritikus életkorok, ame-lyekben a nemeken belüli jellegzetességek és a nemekközötti különbségek is megfigyelhetôk. A kar- és avállöv relatív erejét minôsítô próbában a lányoknál a14–15 évesek, míg a fiúknál a 15–16 évesek korcso-portjai között mutatkozik jelentôs különbség. Az ízü-leti mozgékonyság korcsoportonkénti különbségei ha-sonló jellegzetességet mutatnak, a lányok eredményeiminden korcsoportban jobbak, mint a fiúké. Hasonlóeredményeket dokumentáltak Tremblay és munkatár-sai (2010) kanadai összehasonlító (1981 – 2007-09)reprezentatív mintájukon. Megállapították továbbá,hogy szignifikánsan nôtt minden korcsoportban azok-nak az aránya, akik a hajlékonyság próbában elérteredményeik alapján fejlesztésre szorulnak. A robba-nékonyságot jellemzô próbában minden korcsoport-ban a fiúk teljesítettek jobban. A két nem átlagértékeitükörképet mutatnak, az ok feltehetôen a folyamatosgyakorlás is lehet. Ebben az esetben az eredményekjavulása mögött nem csak a méretek és funkciók vál-tozása, hanem a fiúkra inkább jellemzô rendszeres fi-zikai aktivitás is állhat. Mintánkban is a fiúk relatívaerob kapacitása minden életkorban jobb a lányoké-nál és az életkor növekedésével a relVO2max átlagai a lá-nyok esetében kissé csökken, illetve stagnál, a fiú ta-nulók esetében növekedés tapasztalható, hasonlóanmás vizsgálatokhoz (Armstrong és Welsman, 2001;Rowland, 2005; Tremblay et al., 2010).

„A szervezet növekedése, fejlôdése és mûködéseegyüttesen a több alapú minôsítés szerint, a bemuta-tottak ellenére lehet rendezettebb vagy éppen korcso-portonként rendezetlenebb, de véleményünk szerintezek a módosító ingerek nem endogének, hanem akülsô környezetbôl származnak, tehát nem kell ehhezsem elhízottnak, soványnak lenni, elég „csak" a gya-korlatlanság hibájába esni" (Mészáros és mtsai, 2006).

Az Országos Reprezentatív Iskolai FittségmérésiProgram eredményei és a szakirodalmi háttér alap-ján összegezve elmondható, hogy az egyes fizikai ké-pességek mögött álló szervek, szervrendszerek élet-tani teljesítôképessége az életkor függvényében je-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

55.. ttáábblláázzaatt.. A 20 méteres állóképességi ingafutás eredményei alapján számított (Mahar et al., 2006) maximá-lis oxigénfelvevô-képesség leíró statisztikája korcsoportonként nemenkénti bontásbanTTaabbllee 55.. Descriptive statistics of maximal oxygen-uptake of the study sample by sex and ages according theresults of the 20 m shuttle run test (Mahar et al., 2006)

NN ÁÁttllaagg ((mmll//kkgg//mmiinn)) SSzzóórrááss MMiinniimmuumm MMaaxxiimmuumm

1111 éévveesseekk Fiúk 158 47.04 5.71 30.05 56.85Lányok 170 41.97 5.11 25.8 52.73









ÖÖsssszzeess Fiúk 1445 49.27 5.71 29.53 58.4Lányok 1129 40.73 5.38 20.53 52.73

lentôsen eltér, az egyedfejlôdés során folyamatosanmegfigyelhetô morfológiai és funkcionális különbsé-gekbôl fakadóan. Az idegrendszer, a keringési-rend-szer, és az izomrendszer pubertás elôtti és utáni ter-helhetôsége egymáshoz viszonyítva alapvetôen eltér.További vizsgálatok szükségesek a fiatalok egészség-gel kapcsolatos fittségi állapotának monitorozására,különös tekintettel az intervenciós programok haté-konyságának ellenôrzésére, beavatkozási pontokmeghatározására.

KöszönetnyilvánításA Fittségmérési Program a Magyar Diáksport Szö-

vetség (TÁMOP-3.1.13-12-2013-0001) kiemelt pro-jektjében, az Európai Unió és Magyarország Kormá-nya finanszírozásával valósult meg. Köszönjük a prog-ramban ellátott szakmai koordinációt az alábbi sze-mélyeknek: Dr. Vajda Ildikó PhD (NYF), Dr. BaloghLászló PhD (SZE), Dr. Wilhelm Márta PhD (PTE TTK),Dr. Szabó Tamás (NSK Diagnosztikai Központ), Dr.Györe István, Dr. Szatmári Zoltán PhD (EKTF), DrSzakály Zsolt PhD (NYME), Tékus Éva (PTE TTK), Vá-ri Péter (ELTE TÓK), Szabó Pál László, Pintér Gergô(PTE ETK), Cselkó Alexandra (PTE ETK). Külön köszö-net a szakmai támogatásért a Cooper Intézetnek (Dal-las, USA) és munkatársainak: Dr. Weimo Zhu PhD;Dr. Gregory Welk PhD; Dr. Kevin Finn PhD.

Felhasznált irodalomArday, L. (1972): Ifjúságunk testalkatának módo-

sulásairól aggódva. Valóság, 1122:: 8. 62-69.Armstrong, N., Welsman, J.R. (2001): Peak oxygen

uptake in relation to growth and maturation in 11- to17-year-old humans. European Journal of AppliedPhysiology, 8855:: 6. 546-51.

Bodzsár, É., Zsákai, A. (2012): The 2nd HungarianNational Growth Study (2003-2006). Annals ofHuman Biology, 3399:: 516-25.

Cole, T.J., Green, P.J. (1992): Smoothing referencecentile curves: the LMSmethod and penalized likeli-hood. Statistics in Medicine, 1111::1305-19.

Cole, T. J. (2000): Secular trends in growth.Proceedings of the Nutrition Society, 5599:: 2. 317-324.

Cole, T.J., Lobstein, T. (2012): Extended interna-tional (IOTF) body mass index cut-offs for thinness,overweight and obesity. Pediatric Obesity, 77:: 284-94.

de Moura, L.P., Sponton, A.C., de Araújo, M.B.,Dalia, R.A., Pauli, J.R., Rostom de Mello, M.A. (2013):Moderate physical activity from childhood contributedto metabolic health and reduces heatic fat accumula-tion in adult rats. Lipids in Health and Disease, 1122:: 29.

Eiben O., Pantó E. (1981): A magyar ifjúság biológi-ai fejlôdésének áttekintése. Adatok az ifjúságpolitikatermészettudományos megalapozásához. Humanbio-logia Budapestinensis, Supplementum 1.

Eiben, O.G., Barabás, A., Pantó, E. (1991): TheHungarian National Growth Study. I. Reference Dataon the Biological Developmental Status and PhysicalFitness of 3-18 year-old Hungarian Youth in the1980s. Humanbiologia Budapestinensis, 11:: 123.

Eiben, O.G., Farkas, M., Körmendy, I., Paksy, A.,Varga Teghze-Gerber, Zs., Vargha, P. (1992): TheBudapest longitudinal growth study 1970-1988.Humanbiologia Budapestinensis, 2233:: 13-196.

European Comisson (2010). Eurobarometer 72.3.Sport and physical activity. Retrieved November 7,2013,from http://www.ehfa.eu.com/sites/ehfa.eu.

com/files/research/Eurobarometer%20on%20Sports%20and%20PA.pdf

García, C.B., Gónzalez, V.A., Frías, G.E., Arana,C.C., Díaz, M.E., Tolmo, M.D. (2010): Assessment ofthe secular trend in puberty in boys and girls. Analesde Pediatría (Barc).7733:: 6. 320-6.

Gohlke, B., Woeflfle, J. (2009): Growth and pubertyin German children. Is there still a positive seculartrend? Deutsches Arzteblatt, 110066:: 23. 377-382.

Gyenis Gy. (1975): Az akceleráció és a civilizációsártalmak. Anthropológiai Közlemények, 1199:: 129-131.

Hui, L.L., Schooling, C.M., Cowling, B.J., Leung,S.S., Lam, T.H., Leung, G.M. (2008): Are universalstandards for optimal infant growth appropriate?Evidence from a Hong Kong Chinese birth cohort.Archives of Disease in Childhood, 9933:: 7. 561-565.

Komlos, J. (1998): Stature and nutrition in theHabsburg monarchy: the standard of living and eco-nomic development. American Historical review, 9900::5. 1149-1161.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2008). A halálo-zások haláloki jellemzôi, elvesztett életévek. Statiszti-kai Tükör. II. évf. 176. sz. Budapest. Retrieved Novem-ber 7, 2013, from http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halalozasok07.pdf

Liestol, K. (1982): Social conditions and menarchealage: the importance of early years of life. Annals ofHuman Biology, 99:: 6. 521-537.

Mahar, M.T., Guerieri, M.A., Hanna, S.M., Kemble,D. (2011): Estimation of aerobic fitness from 20-mmultistage shuttle run test performance. AmericanJournal of Preventive Medicine, 44:: 2. S117-S123.

Malina, R.M., Bouchard, C., Bar-Or, O. (2004):Growth, Maturation, and Physical Activity. 2nd Edition.Champaign, IL: Human Kinetics

Martos É., Kovács V.A., Bakacs M., Kaposvári Cs.,Lugasi A. (2012): Országos Táplálkozás- és Tápláltsá-gi Állapot Vizsgálat – OTÁP2009. Orvosi Hetilap, 115533::1023-1030.

Meredith, M.D., Welk, G. J. (2010): Fitnessgram /ActivitygramTest Administration Manual – Updated4th Edition. Dallas, TX: The Cooper Institute.

Mészáros, J., Mahmoud, O., Szabó, T. (1999): Secu-lar trend and motor performance scored in Hungarianschool-boys. Facta Universitatis, 66:: 43-49.

Mészáros J., Mészáros Zs., Zsidegh M., Prókai A.,Vajda I., Photiou A., Mohácsi J. (2006): Nemzedéken-kénti növekedési különbségek és utánpótlás-nevelés.Magyar Sporttudományi Szemle, 77:: 27. 3-6.

Mészáros J., Zsidegh M., Mészáros Zs. (2011): Élet-kor – testi felépítés – testösszetétel. Semmelweis Egye-tem. Testnevelés és Sporttudományi Kar, Budapest.

Mitchell, J.A., Mattocks,. C., Ness, A.R., Pate, R.,Dowda, M., Blair, S.N., Riddoch, C. (2009): Sedentarybehavior and obesity in a large cohort of children.Obesity, 1177:: 8. 1596-602.

Németh, Á., Eiben, O.G. (1997): Secular Growthchanges in Budapest in the 20th Century. ActaMedica Auxologica, 2299:: 5-12.

Onis, M., Blössner, M., Borghi, E. (2010): Globalprevalence and trends of overweight and obesityamong preschool children. The American Journal ofClinical Nutrition, 9922:: 5. 1257-1264.

Olds, T.S., Ridley, K., Tomkinson, G.R. (2007):Declines in aerobic fitness: are the only due toincreasing fatness? In: Tomkinson, G.R., Olds,T.S. (eds.): Pediatric Fitness: Secular trends and


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

geographic variability. Basel, Switzerland: Karger:226-40.

Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF)(2003): Kutatási jelentés. Egészségmagatartás. Orszá-gos Epidemiológiai Központ. Retrieved November 7,2013, from http://www.oefi.hu/olef/ OLEF2003/Je-lentesek/EgeszsegmagatartasOLEF2003.pdf

Pampakas P., Mészáros Zs., Vajda I., Vajda T., Zsi-degh M., Mészáros J. (2010): Prepubertáskorú fiúktestzsírtartalmának és futóteljesítményének változásaciprusi–magyar összehasonlítás. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 22:: 42. 17-22.

Prókai A. (2008): A testi felépítés és a testösszetételnemzedéki különbségei 7-18 éves fiúknál, hatásuk amorfológiai életkor becslésére és a felnôtt testma-gasság elôrejelzésére. Doktori Értekezés, Budapest

Rowland, T.W. (2005): Children’s Exercise Physi-ology. Champaign, IL: Human Kinetics, 15.

Sardinha, L.B., Andersen, L.B., Anderssen, S.A.,Quitério, A.L., Ornelas, R., Froberg, K., Riddoch, C.J.,Ekelund, U. (2008): Objectively measured time spentsedentary is associated with insulin resistance inde-pendent of overall and central body fat in 9- to 10-year-old Portuguese children. Diabetes Care, 33:: 569-75.

Suskovics Cs. (2004): Változások a növekedésbenés az érésben Somogy megyében. – Folia Anthropolo-gica, 22:: 5-34.

Telama, R. (2009): Tracking of physical activity fromchildhood to adulthood: a review. Obesity Facts, 22:: 3.187-95.

Tóth, G.A., Eiben, O.G. (2004): Secular changes ofbody measurements in Hungary. HumanbiologiaBudapestinensis, 2288:: 7-72.

Tomkinson, G.R., Olds, T.S., Gulbin, J. (2003a):Secular trends in physical performance of Australianchildren. Evidence from the Talent Search Program.Journal of Sports Medicine and Physical Fitness, 4433::1. 90-98.

Tomkinson, G.R., Léger, L.A., Olds, T.S., Cazorla, G.(2003b): Secular trends in the performance of chil-dren and adolescents (1980-2000): an analysis of 55studies of the 20m shuttle run test in 11 countries.Sports Medicine, 3333:: 4. 285-300.

Tomkinson, G.R., Olds, T.S. Secular changes inpediatric aerobic fitness test performance: the globalpicture. In: Tomkinson, G.R., Olds, T.S. (eds.):

Pediatric Fitness: Secular trends and geographic vari-ability. Basel, Switzerland:Karger: 46-66.

Tremblay, S.M., Shields, M, Laviolette, M., Craig,C.L., Janssen, I., Gerber, S.C. (2010): Fitness ofCanadian children and youth: Results from the 2007-2009 Canadian Health measures survey. HealthReports, 2211:: 1-14.

Tremblay, S.M., LeBlanc, G.A., Kho, E.M.,Saunders, T.J. LArouche, R., Colley, R.C., Goldfield,G., Gorber, S.C. (2011): Systematic review of seden-tary behaviour and helth indicators in school-agedchildren and youth. International Journal ofBehavioral Nutrition and Physical Activity, 88:: 98

Valtonen, M., Heinonen, O.J., Lakka, T.A., Tam-melin, T. (2013): Significance of physical activity inchildhood – a cardiometabolic view. Duodecim, 112299::1153-8.

Vajda I., Batta K., Hegedûs F., Vajda T., PampakasP., Szmodis M. (2010): A testi fejlettség, a relatív test-zsírtartalom és a Cooper-próbával jellemzett állóké-pesség nemzedékenkénti különbségei általános isko-lás fiúknál. Magyar Sporttudományi Szemle, 11:: 41.20-24.

Visscher, P.M., Macgregor, S., Benyamin, B., Zhu,G. Gordon, S., Medland, S., Hill, W.G., Hottenga, J.J.,Willemsen, G., Boomsma, D.I., Liu, Y.Z., Deng, H.W.,Montgomery, G.W., Martin, N.G. (2007): Genome par-ticioning of genetic variation for height from 11.214Sibling Pairs. American Journal of Human Genetics,8811:: 5. 1104-1110.

Wei, M., Kampert, J.B., Barlow, C.E., Nicheman,M.Z., Gibbons, L.W., Paffenberger, R.S. JR., Blair,S.N., Brodney, S. (1999): Relationship between lowcardiorespiratory fitness and mortality in normal-weight, overweight and obese man. Jama, 228822:: 16.1547-1553.

Weiner, J.E.S., Lourie, J.A. (Eds.) (1969): HumanBiology. A Guide to Field Methods. IBP Handbook, No.9. Oxford, Blackwell.

World Medical Association (1996): Ethical principlesfor medical research involving human subjects. WMAGeneral Assembly, Somerset West, RSA.

Zsidegh P., Mészáros Zs., Faludi J., Pampakas P.,Völgyi E., Zsidegh M. (2007): Prepubertás korú fiúktesti és fizikai teljesítmény-fejlôdésének megítéléseegy integrált paraméter alapján. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 44:: 17-24.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4


ÖsszefoglalóJelen tanulmányban a szerzôk utánpótláskorú válo-

gatott triatlon versenyzôk motivációját, megküzdésistratégiáit és az általuk érzékelt motivációs környeze-tet vizsgálták. Az említett tényezôk aktuális állapotameghatározza a teljesítményt, így a sportoló felkészí-tése során fejleszteni szükséges ezen képességeket.Mind a kutatók, mind a sportszakemberek egyetérte-nek abban, hogy erre a területre figyelmet kell fordíta-ni, de a gyakorlati tapasztalat ettôl eltér. Célul tûztükki, hogy feltérképezzük a triatlon sportágban részt ve-vô sportolók motivációját a sporttevékenység ûzésé-vel, a versenyzéssel, a mindennapi edzéssel kapcso-latban, továbbá vizsgáltuk, hogy a versenyzéssel járóstresszt miként tudják leküzdeni, hogyan érhetik el alegjobb teljesítményt. A cikkben bemutatott eredmé-nyek segítséget nyújtanak az edzôknek annak megis-merésében, hogy a vizsgált területeken milyen jellem-zôkkel rendelkeznek a sportolók.

KKuullccsssszzaavvaakk:: motiváció, megküzdési stratégiák, ész-lelt motivációs környezet

AbstractThe aim of the present study was to explore

Hungarian young triathletes’ motivation, coping skillsand the perceived motivational climate. Level of thesefactors has much influence to achievement, so duringtraining must take notice of it. Scientists and coachesagree with this domain has much attention on theother hand the practice is absolutely different. It hasto know what type of motivation is in sport activity andin competition and athlete how can get over stress andhow can reach the maximum performance. Theshowed results in this article help to coaches whatkind of traits of athletes are in investigated domains.

KKeeyy--wwoorrddss:: motivation, coping skills, perceivedmotivational climate

BevezetésAz élversenyzô, a sikeres sportoló jellemzôi között

található a kiemelkedô általános és speciális motorosteljesítôképesség, a kognitív képességek, az ügyesség,a technikai és taktikai repertoár átlagon felüli szintje,valamint az edzések és a versenyek terhelésének elvi-selését elôsegítô pszichológiai alkalmasság (Mészárosés Zsidegh, 2002).

A sportolók személyisége befolyásolja egyrészt a si-kerességet, másrészt az edzôvel és a csapattársakkal

kialakított, fenntartott kapcsolatrendszert. Szabó(1995) kiemeli, hogy az edzô részérôl a tehetséggondo-zás nem csak az edzésvezetésbôl, hanem magas szin-tû pedagógiai tevékenységbôl és pszichés támogatás-ból is áll. Az edzô pedagógus szerepe leginkább azutánpótlás-nevelés során kerül elôtérbe, késôbb ez aszerep átalakul, felnôtteknél inkább már pszichológusszerep van jelen. Az edzôi tevékenység során fontos afiatalok sportbeli és személyiségbeli fejlesztése, ezértaz edzônek szakmailag és pedagógiailag is felkészült-nek kell lennie a sokoldalú feladatra (Gombocz, 1996).

A felkészülés hosszú folyamatában a sportoló sze-mélyiségének pszichés komponensei (motiváció, meg-küzdési stratégia, motivációs környezet észlelése,stressztûrés, alkalmazkodási képesség) meghatároz-zák a sikerességet, eredményességet, illetve azok mér-tékét (Révész et al., 2005).

Empirikus kutatások eredményei is azt igazolják,hogy a pszichológiai faktorokat érdemes vizsgálni, mi-vel a kiválasztás során a késôbbi eredmény jóslásátnagyban segíthetik (Orlick és Partington, 1988; Smithés Christensen, 1995). A pszichológiai összetevôksportolónként és sportáganként is jelentôsen eltér-nek. A tehetséges versenyzôk egyedi pszichológiai tu-lajdonságokkal rendelkeznek. Az egyes sportágak el-térô személyiségû, tulajdonságú sportolókat igényel-nek (McCaffrey és Orlick, 1989; d’Arripe-Longeville etal., 1998). Bármelyik sportágat említhetjük, a siker-hez mindenképpen magas szintû motiváció szükségel-tetik (Singer és Orbach, 1999).

Az eredményes sportteljesítmény faktormintázatameglehetôsen összetett. Renzulli (1978), valamintRenzulli és Smith (1981) egy sportra kidolgozott tehet-ségmodellben jelenítette meg a leginkább fontos ható-tényezôket. Többtényezôs modelljükben az intraper-szonális tényezôket emelték ki, melyek a kreativitás,az átlagon felüli képességek és a feladat iránti elköte-lezettség voltak. A modell csak a sportoló személyisé-géhez kapcsolható elemeket jeleníti meg, ugyanakkora külsô környezeti tényezôket nem. Ezek hiánya meg-lepô, hiszen a környezetnek jelentôs hatása van asportteljesítményre.

Mönk és Boxtel (2000) modellje már magába foglal-ja a külsô tényezôket is, melyek közül kiemelik a csa-lád szerepét, a társas környezetet és az iskola megha-tározó jellegét is. Ezek kumulatív módon befolyásoljáka teljesítmény alakulását, azaz segíthetik, vagy gátol-hatják egymás hatását. Ha ellentétes értékek vagy ér-dekek jelennek meg a külsô tényezôkben, nem facili-tálják, hanem éppen gátolják a tehetség kibontakozá-sát, az eredményes sporttevékenységet.

Baker és Horton (2004) tehetségmodelljükben el-sôdleges és másodlagos befolyásoló tényezôket hatá-roztak meg, melyek eltérô módon befolyásolják asportteljesítmény alakulását. Elsôdleges tényezôk-ként említik: a velünk született adottságokat, azedzést és a pszichés faktorokat. Elméletük szerint asportoló tehetségének kialakulásáért ezek a tényezôk

19Tanulmány • Révész László és mtsai: Pszichés tényezôk vizsgálata válogatott triatlon...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Pszichés tényezôk vizsgálata válogatott triatlon versenyzôknél

Investigation of psychological factors in selected triathletes

Révész László 1, Csáki István 1,2, Bognár József 1, Selmeci Barbara 2, Márkus Emese 3, Tóth László 4

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Budapest

1 Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék2 Sporttudományok Doktori Iskola3 Hallgató4 Pszichológia TanszékE-mail: [email protected]

felelnek leginkább. A másodlagos tényezôk már ki-sebb hatással bírnak ugyan, azonban hiányuk a te-hetség teljes mértékû kibontakozását gátolhatják.Másodlagos tényezôkhöz sorolják a család szocio-kul-turális hátterét és a különbözô háttértényezôket (mintaz edzések helyszínei; az irányítás jellege és formája;az eszközök és a szakemberek jellemzôi).

Deci és Ryan (1991) szerint a sportteljesítménybenmeghatározó szerepe van az autonómiának, a kompe-tenciaérzésnek, valamint az összetartozás érzésének,melyek alapvetô pszichológiai szükségleteket jelente-nek azzal kapcsolatban, hogy a sportoló megismerjeönmagát és kiteljesítse a pszichológiai teljesítôképes-ségét.

A hazai és a nemzetközi szakirodalomban nagyszá-mú publikáció foglalkozik a sportban megjelenô moti-vációs tényezôkkel. A sportban a célok és a hozzákapcsolódó motivációs összetevôk igen differenciál-tak. Gondolunk itt a sport hosszú távú ûzése soránlétrejövô változó irányú és intenzitású motivációkra,valamint az élsportban jelentkezô sajátos hatóténye-zôkre. Az élsportban leginkább a belsô motivációhozkapcsolódó tényezôk, úgy mint a siker, az eredmé-nyek, az elismertség és a financiális tényezôk jelennekmeg motivációs tényezôként (Duda, 2012).

A pszichológiai kutatásokban a motivációt már rég-óta vizsgálják, mely alapján különbözô elméletek szü-lettek: teljesítménymotiváció- (Nicholls, 1984; Duda,1992), szándék- (Deci- és Ryan, 1991), tulajdonság-(Biddle, 1993) és énhatékonyság-elmélet (Treasure etal., 1996; Bandura, 1997).

McClelland és munkatársai (1953) írták le elsôkénta teljesítménymotiváció fogalmát. Szerintük mivel amotiváció a korai életszakaszban alakul ki, ezért ta-nult jellemzôként említhetô, mely nem feltétlenül tu-datosítható. A teljesítményre való késztetés alapja amár fiatal gyermekkel szembeni folyamatosan növek-vô elvárás. A szakirodalom a teljesítménymotiváció-nak két indikátorát nevezi meg. Az egyik a kudarc el-kerülésében jelenik meg, a másik indíték pedig a si-ker elérésében (Gill, 1986).

Barber és munkatársai (1999) szerint a sporthozkapcsolódóan a gyermekeknél leginkább elôfordulóokok, motivációs tényezôk a mozgás szeretete, a játé-kosság, az izgalom, a kihívás és az új sportágak, moz-gásformák megismerése. Ezek a pozitív érzések csaktovább fokozódnak a gyermekben, ha sikeresnek érzimagát az adott sportágban és látja, hogy folyamato-san fejlôdik (Allen és Howe, 1998).

A belsô motiváció magas szintre emelésében Thee-boom és munkatársai (1995) szerint egyaránt jelentôsszerepük van a tanároknak és az edzôknek, ami elsô-sorban az általuk megteremtett iskolai- vagy edzés-környezettôl függ.

A magas belsô motiváció magasabb teljesítési ked-vet eredményez a sporttevékenység során (Brustad,1988; Scanlan és Lewthwaite, 1984).

Ames és Archer (1988) a motiváció kapcsán két céltazonosított: feladatközpontúság (task/mastery) és én-központúság (ego/performance). Különbözô kutatá-sok szerint a feladatközpontú környezet egyaránt fo-kozza a motivációt és a sportolói magabiztosságot is(Duda és Whitehead, 1998). A magabiztosság és a cél-orientáció között pedig kimutatható kapcsolat állfenn, ami azt jelenti, hogy a motivációs irányultság ésa magabiztosság között pozitív kapcsolat van a fel-adatközpontú sportolóknál. Az ilyen sportolók, mivel

magasabb motivációval rendelkeznek, általában jobbteljesítményre képesek.

A feladatközpontú sportoló szeretné teljesítményétés képességeit fejleszteni, ezért motivációja a feladatvégrehajtására irányul. A versenyszerû sportra és ál-talában a fizikai aktivitásra nyitottabbak. Tudásukatkihasználva, az egyéni legjobb teljesítményüket akar-ják nyújtani, mert csak akkor érzik magukat sikeres-nek, ha megvalósítják az általuk kitûzött célt (Biddleet al., 1999).

Az énközpontú egyénnek viszont problémát okoz,ha képességeit összehasonlítják másokéval, és ha bi-zonyítania kell, aggodalom tölti el. Akkor érez sikert,ha társai teljesítményét kevesebb erôbefektetéssel iseléri vagy akár túl is szárnyalja azt. Az ilyen beállított-ságú sportolók gyakran gondolják, hogy képességeikbehatároltak és a jövôben már nem fejleszthetôk to-vább. Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy ahhoz,hogy valaki részt vegyen a hosszú távú felkészítésbenvagy, hogy eredményeket érhessen el, szükséges a fel-adatközpontúság (Spray és Wang, 2001).

Bentley és munkatársai (2002) kiemelik, hogy a tri-atlon összetett sport, melyben a három sportág eltérôképességeket igényel. A versenyszámokra való mentá-lis felkészülés meghatározó a teljesítményben. A spor-toló feladatát nehezíti, hogy a versenykörülmények ésa pálya eltérései miatt, a versenyszámokra történô fel-készítés/felkészülés nem írható le teljes körûen. Atriatlon sportág komplexitása indokolja, hogy speciá-lisan szelektált mintán (élversenyzôk), sztenderdizáltés validált módszerekkel több oldalról vizsgáljuk mega sportág sajátos pszichológiai profilját.

Baker és munkatársai (2005) triatlonosok körébenkognitív jellemzôket vizsgáltak és eredményeikben aproaktivitás szerepét emelték ki. A proaktív személyekképesek pozitívan befolyásolni a teljesítményüket, va-lamint a kimagasló teljesítmény eléréséhez alakítani alehetôségeket és a szituációkat.

Bottoni és munkatársai (2011) olimpiai távú triatlo-nosok kiválasztási kritériumairól írtak, olyan nézô-pontból, hogy a fizikai készségek (futás, úszás rész-idôk) felmérése mellett, a hatékony diagnosztikáhozelengedhetetlen a mentális képességek mérése és afejlesztési képesség gyorsaságának feltérképezése.Emellett kiemelt szerepet szánnak annak, hogy asportolók milyen mértékben használják az endogén ésaz exogén erôforrásaikat, valamint hogyan bírják aterhelést és milyen a stressz toleranciájuk.

CélkitûzésJelen kutatásban célul tûztük ki, hogy a pszichés

faktorokat mérô validált tesztrendszerek segítségévelmeghatározzuk a 14-18 éves válogatott triatlonver-senyzôk motivációjának, megküzdési stratégiáinak ésa versenyszorongásának mértékét, továbbá rámutas-sunk a nemek közötti pszichés/mentális különbsé-gekre. Mivel válogatott sportolókat mértünk fel, ezértszeretnénk bizonyítani, hogy a mért jellemzôk tekinte-tében versenyzôink élsportolókra jellemzô értékeketmutatnak, ami által meghatározhatjuk a magyarrendszerben felkészített utánpótláskorú triatlonver-senyzôk pszichés erôsségeit is. Vizsgálatunk kiterjedtmég a motivációs környezet érzékelésének és a ver-senyzôk alkati és pillanatnyi szorongásának felméré-sére is. További célunk, hogy kutatásunk eredményeia késôbbiekben segítsék a szakemberek munkáját aszelekciós folyamatban.

Tanulmány • Révész László és mtsai: Pszichés tényezôk vizsgálata válogatott triatlon...20M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Anyag és módszerA vizsgált személyek bemutatásaKutatásunkban a Héraklész programban részt vevô

14-18 éves korú sportolókat mértük fel. A mintavéte-li eljárás nem-valószínûségi mintavétellel történt, aprogramban résztvevô minden sportoló megkapta avizsgálatban alkalmazott kérdôíveket. A teljes populá-ció 50 fô, akik a sportág korosztályos legjobbjai, válo-gatott versenyzôk. A kiadott kérdôívek közül 36 érté-kelhetô (72%) kérdôívet kaptunk vissza. A megkérde-zettek között 22 fiú és 14 lány szerepelt. A sportolókátlagos életkora 14,76 év (±1,46) volt.

A statisztikai elemzések során a nemzetközi eredmé-nyekkel rendelkezô sportolókat megkülönböztettükazoktól, akiknek nincs kiemelkedô nemzetközi verse-nyen elért eredménye. Ezen kritériumok alapján a 36megkérdezett sportoló közül kilencet minôsítettünk ki-emelt sportolónak. A kiemelt sportolók átlagos életko-ra 15,67 év (±1,8) volt, a nemek aránya 44,4% fiú és55,6% lány. A nem kiemelt 27 sportoló átlagos életko-ra 14,44 év (±1,19), melybôl 68% fiú és 32% lány volt.

Az alkalmazott vizsgálati eszközökAz adatfelvétel önkitöltôs kérdôívek alkalmazásával

történt. Az érzékelt motivációs környezet felméréséheza PMCSQ-2 /Perceived Motivational Climate in SportQuestionnaire/ (Newton et al., 2000) kérdôívet alkal-maztuk. A motivációs irányultság vizsgálatához azSMS kérdôívet /Sport Motivational Scale/ (Pelletier etal., 1995), míg a megküzdési stratégiákat az ACSI-28/Athletic Coping Skills Inventory-28/ (Smith et al.,1995); a versenyszorongást a CSAI-2 /CompetitiveState Anxiety Inventory-2/ (Martens et al., 1990) kér-dôív segítségével vizsgáltuk.

Az Érzékelt Motivációs Környezet a Sportban Kérdô-ív (PMCSQ-2) egy 33 kérdésbôl álló két fôskálát (Task,Ego) és azon belül 3-3 alskálát tartalmazó kérdôív. ATask (feladatközpontú) fôskálához tartozó alskálák aKooperatív tanulás, Csapaton belüli szerep és a Fejlô-désre való törekvés. Az Ego (énközpontú) fôskáláhoztartozó alskálák a Hibázástól való félelem, az Egyen-lôtlen elismerés és a Csapaton belüli rivalizálás. Akérdôív validált magyar változata, a H-PMCSQ-2 Ré-vész és munkatársai (2009) által készült, mely zárt vé-gû kérdésekbôl áll, ahol a megjelenô állításokkal valóegyetértés mértékét egy 1–5-ig terjedô skálán értékel-hetik a megkérdezettek.

A Sport Motivációs Kérdôív (SMS) esetében háromalskála és 28 kérdés segítségével mérhetô a sportolókmotivációs irányultsága. Vizsgálatunkban a magyarváltozatot (Tsang et al., 2005) alkalmaztuk, mely amotiváció hiányát, a külsô motivációt, és a belsô mo-tivációt vizsgálja. Az 1–7-ig terjedô skála segítségévelmérhetô a sportolók motivációs irányultsága. Azt,hogy a sporttevékenység végzésével kapcsolatbanmely összetevôk dominálnak, a kérdésre adott vála-szok összértéke adja meg.

A sportbeli megküzdési képességeket vizsgáló teszt(ACSI-28) magyar változata (Jelinek, 2000; Jelinek ésOláh, 2000) a felkészülés és a verseny során valószí-nûsíthetô viselkedést elemzi. A hozzá tartozó skála ér-tékei megmutatják, hogy az adott versenyzô mennyireképes kihozni magából a maximumot az edzések és aversenyek során. A kérdôív 28 kérdésbôl áll, mely 7dimenziót tartalmaz. A vizsgált dimenziók közé tarto-zik a Csapásokkal való megküzdés, a Téthelyzetbennyújtott teljesítmény, a Mentális felkészülés és célki-

tûzés, a Koncentráció, a Szorongás-mentesség, az Ön-bizalom/teljesítmény-motiváció és az Edzô általi irá-nyíthatóság. A megkérdezettek pontszámai a dimenzi-ókon belül 4-tôl 16-ig terjedhettek.

A versenyállapotra irányuló vizsgálat (CSAI-2) arajtot megelôzô percekben lévô érzéseket méri fel,melyek nagyban meghatározzák a sportoló eredmé-nyességét. A teszt hazai változata (Sipos et al., 1999)27 kérdésbôl áll, mely 3 alskálát foglal magába. Azelsô skála a Gondolati feszültség / kognitív szoron-gás mérésére alkalmas. A második skála a Testi fe-szültség / szomatikus szorongás, a harmadik skálaaz Önbizalom mérését szolgálja. A skálák segítségé-vel mérhetô még az állapotszorongás és az aktuálisönbizalom. A megkérdezettek értékei az alskálákonbelül 9-tôl 36-ig terjedhettek.

AdatfeldolgozásA statisztikai elemzéseket az SPSS for Windows

19.0 számítógépes programmal végeztük. Szignifikan-cia szintnek a társadalomtudományi kutatásokbanalkalmazott hibahatárt (p < 0,05) alkalmaztuk. Azanalízisek során az egyes skálákra vonatkozó leíróstatisztikát és Cronbach alfa-értékeket számoltunk. Acsoportok közötti különbséget többváltozós szórás-analízissel (MANOVA) elemeztük.

A homogenitás-vizsgálat elvégzése után a szórásokegyezése és különbsége alapján post-hoc eljárást al-kalmaztunk (Tukey B, illetve Dunnett T3). A diszkri-minancia-analízis során lépésenkénti módszert alkal-maztunk és a kapott modellt egyenletbe illesztettük(Fischer-féle diszkriminancia-egyenlet). A nemzetköziés a hazai szintû sportolói csoportokon belül a válto-zók közötti kapcsolat feltárására többváltozós reg-ressziós modellt alkottunk. A regressziós egyenlet fel-írása során az F-próba hibavalószínûségét 5%-osszinten határoztuk meg. A változók bevonása azegyenletbe lépésenkénti (stepwise) módszerrel történt.Valamennyi valószínûségi változó intervallum (kvanti-tatív) jellegû adatnak tekinthetô, illetve az eloszlás-vizsgálat szerint normális eloszlással jellemezhetô.Klaszteranalízis segítségével a vizsgált változókat cso-portosítottuk és az ezen csoportok közötti különbsé-gek elemzéséhez diszkriminancia-analízist és varian-ciaanalízis végeztünk.

EredményekLeíró statisztika, reliabilitás vizsgálatAz adatok kezelése és feldolgozása a tudományos

protokoll alapján történt. Valamennyi skálára és al-skálára átlag-, szórás- és megbízhatósági értékeketszámítottunk. A teljes minta (N = 36), a fiúk (n = 22)és a lányok (n = 14) alapstatisztikai értékeit és azösszetartozó tételek (alskálák) megbízhatóságát, belsôkonzisztenciáját az 11.. ttáábblláázzaattbbaann mutatjuk be. ACronbach-alfa értékek, mint az összes lehetségestesztfelezés során elôálló átlagkorrelációs mutató op-timális esetben 0,5 és 0,95 közé esik (Cronbach,1951). Kivételt képeznek azok az alskálák, ahol az ite-mek száma alacsony. Azonban ebben az esetben felté-tel az egyes tételek item-maradék korrelációinak elég-ségessége (> 0,2).

Az 11.. ttáábblláázzaattoott áttekintve azt a megállapítást tehet-jük, hogy a Cronbach-alfa értékek 0,70 és 0,81 közöttfluktuálnak. A vizsgált pszichometriai skálák megbíz-hatósági mutatói elfogadhatók, az eredmények tudo-mányos következtetések levonására alkalmasak.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Az átlag és szórás értékeket tanulmányozva azt amegállapítást tehetjük, hogy a vizsgált pszichometriaiváltozók az életkornak és a nemnek megfelelô hason-ló eredményeket mutatnak, mint a korábban vizsgáltmás sportágakat ûzôk esetében.

A PMCSQ-2 teszt alskáláiban a nemek hasonlóeredményeket mutatnak. A vizsgált alskálák értékeinem térnek el szignifikánsan. Az ACSI-28 alskáláit(22.. ttáábblláázzaatt) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az átlag-értékek közötti különbség a hét alskála esetébencsak a koncentráció alskálában mutatható ki. A kü-lönbség ebben az esetben szignifikáns a két nem kö-zött (t = -2,092; df = 34; p < 0,044). A triatlonos lányokkoncentráció pontszáma szignifikánsan magasabb.

Az SMS skála alskálái (33.. ttáábblláázzaatt) és CSAI-2 alská-lái (44.. ttáábblláázzaatt) esetében nemi különbség nem volt ki-mutatható a vizsgált mintán.

A korosztályok között elvégzett varianciaanalíziseredményei a minta homogenitását támasztják alá. Anemzetközi eredményekkel rendelkezô (n = 9) és nem

rendelkezô (n = 27) sportolók átlagértékeinek össze-hasonlítása során nem találtunk szignifikáns különb-ségeket. A különbözô minôsítésû, életkorú és nemûsportoló a vizsgált változók tekintetében homogénmintának mutatkozott.

Ennek a jelenségnek az oka az lehet, hogy a pszicho-lógiai különbségek nem nemenként, életkoronként, il-letve a minôsítés alapján jelennek meg, hanem egyéb,a háttérben meghúzódó okok hozzák létre, melyek avizsgálatban alkalmazott kérdôívek hatókörén kívülhelyezkednek el. Ezért a továbbiakban a versenyszo-rongás és sportolói megküzdés skálák eredményeittöbbváltozós statisztikai eljárással elemeztük.

A változók vizsgálata klaszteranalízisselA klaszteranalízis a változók bizonyos szempont sze-

rinti csoportosítását jelenti, ahol a csoportba kerültelemek hasonló karakterrel rendelkeznek. Vizsgála-tunkban távolságalapú, a teret partícionáló K-meanstípusú algoritmust alkalmaztunk. Az alacsony elem-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

11.. ttáábblláázzaatt.. A PMCSQ-2 teszt átlaga, szórása és megbízhatósági indexeTTaabbllee 11.. Mean, SD values and cronbach alpha values of PMCSQ-2 test

TTeesszztteekk PPMMCCSSQQ--22TTAASS EEGGOO

KKooooppeerraattíívv CCssaappaattoonn bbeellüüllii FFeejjllôôddééssrree BBüünntteettééssttôôll EEggyyeennllôôttlleenn CCssaappaattoonn bbeellüülliittaannuullááss sszzeerreepp ttöörreekkvvééss vvaallóó fféélleelleemm eelliissmmeerrééss rriivvaalliizzáállááss

TTeelljjeess MM 3.88 3.46 4.15 2.24 2.62 3.25mmiinnttaa SSDD 0.74 0.65 0.57 0.61 0.86 0.81

((NN==3366)) α 0.72 0.78 0.77 0.78 0.75 0.72FFiiúúkk MM 3.93 3.52 4.09 2.15 2.65 3.17

((nn==2222)) SSDD 0.71 0.63 0.53 0.66 0.85 0.73α 0.73 0.81 0.79 0.77 0.76 0.71

LLáánnyyookk MM 3.79 3.34 4.22 2.37 2.56 3.38((nn==1144)) SSDD 0.8 0.67 0.63 0.51 0.92 0.95

α 0.7 0.77 0.75 0.78 0.75 0.73

22.. ttáábblláázzaatt.. Az ACSI-28 teszt átlaga, szórása és megbízhatósági indexeTTaabbllee 22.. Mean, SD values and cronbach alpha values of ACSI-28 test

TTeesszztteekk AACCSSII--228811 22 33 44 55 66 77

TTeelljjeess mmiinnttaa ((NN==3366)) MM 10.42 11.06 10.47 11.97 12.11 11.94 13.31SSDD 2.40 2.78 2.26 1.95 2.40 2.16 2.33α 0.57 0.75 0.73 0.74 0.74 0.68 0.65

FFiiúúkk ((nn==2222)) MM 10.18 11.23 9.95 11.45 12.36 11.55 13.36SSDD 1.84 2.11 1.94 1.68 2.50 1.85 2.34α 0.60 0.68 0.68 0.74 0.77 0.71 0.66

LLáánnyyookk ((nn==1144)) MM 10.79 10.79 11.29 12.79 11.71 12.57 13.21SSDD 3.12 3.66 2.55 2.12 2.67 2.53 2.39α 0.55 0.80 0.75 0.73 0.72 0.67 0.64

33.. ttáábblláázzaatt.. Az SMS teszt átlaga, szórása és megbízha-tósági indexeTTaabbllee 33.. Mean, SD values and cronbach alpha valuesof SMS test

44.. ttáábblláázzaatt.. A CSAI-2 teszt átlaga, szórása és megbíz-hatósági indexeTTaabbllee 44.. Mean, SD values and cronbach alpha valuesof CSAI-2 test

TTeesszztteekk SSMMSSaammoottiivváácciióó eexxttrriinnzziikk iinnttrriinnzziikk

mmoottiivváácciióó mmoottiivváácciióóTTeelljjeess MM 2.08 4.48 4.95mmiinnttaa SSDD 1.13 0.77 0.99((NN==3366)) α 0.65 0.63 0.69FFiiúúkk MM 2.13 4.52 4.82

((nn==2222)) SSDD 1.13 0.79 1.05α 0.67 0.65 0.70

LLáánnyyookk MM 2 4.41 5.16((nn==1144)) SSDD 1.16 0.77 0.90

α 0.63 0.60 0.68

TTeesszztteekk CCSSAAII--22kkooggnniittíívv sszzoommaattiikkuuss öönnbbiizzaalloomm

sszzoorroonnggááss sszzoorroonnggáássTTeelljjeess MM 17.89 19.14 22.94mmiinnttaa SSDD 5.14 4.37 5.56((NN==3366)) α 0.69 0.68 0.73FFiiúúkk MM 17.77 18.55 22.86((nn==2222)) SSDD 5.23 4.26 4.90

α 0.68 0.69 0.74LLáánnyyookk MM 18.07 20.07 23.07((nn==1144)) SSDD 5.12 4.53 6.67

α 0.72 0.67 0.72

szám miatt a klaszteranalízisbe a sportteljesítményszempontjából a különösen kiemelt pszichológiai vál-tozókat vontuk be. A sportolói megküzdés és a ver-senyszorongással kapcsolatos változók vizsgálata mu-tatkozott eredményesnek. A klaszterek számát 2-benhatároztuk meg, az iteráció száma 10 volt. Az eredmé-nyek alapján megállapíthatjuk, hogy az elôzetesenmeghatározott 2 klasztercsoport kialakítása indolkoltvolt. A többváltozós statisztikai eljárás az eseteket aváltozóegyüttes mintázata alapján kompakt csopor-tokba sorolta.

A 36 eset klasztermintázata szerint az 1. csoport 12fôbôl áll. A 2. csoportot 24 fô alkotja. Az eredmények-bôl kitûnik, hogy a kedvezôtlenebb értékek az 1. cso-portban levôknél jelentkeznek (55.. ttáábblláázzaatt). A klaszte-rekben vegyesen szerepelnek a fiúk és a lányok, illet-ve a nemzetközi eredménnyel rendelkezô és nem ren-delkezô esetek. A klaszterhelyet minden eset vonatko-zásában elmentettük és a csoportok között variancia-analízist, továbbá diszkriminancia-analízist végez-tünk el.

A varianciaanalízis eredményei szerint a csapásokkalvaló megküzdés [F(1, 34) = 8,59, p < 0,006], a csúcstel-jesítmény téthelyzetben [F(1,34) = 10,617, p < 0, 003],a szorongásmentesség [F(1,34) = 33,711, p < 0,000], ésaz ACSI-28 változók közül még az önbizalom [F(1,34) =6,318, p < 0,017] különbsége szignifikáns.

A versenyszorongás változóit vizsgálva megállapít-hatjuk, hogy a kognitív szorongás [F(1,34) = 37,541,p < 0,000], a szomatikus szorongás [F(1,34) = 11,148,p < 0,002] és az önbizalom [F(1,34) = 55,520,p < 0,000] egyaránt igen erôs szignifikáns különbsé-get mutatott a két klasztercsoport között.

A klaszterek közötti különbségeket többváltozósmódszerrel is megvizsgáltuk. A diszkriminancia-analí-zis során lépésenkénti módszert alkalmaztunk. Adiszkriminancia-analízis elvégzését az indokolta, hogya módszerrel a változók együttesen vizsgálhatók,szemben a varianciaanalízissel, ahol a változók elkü-lönült elemzésére nyílik lehetôség.

A Wilks’ lambda elemzése során arra a megállapí-tásra jutottunk, hogy a két klasztercsoport közöttitöbbváltozós statisztikai eszközökkel bizonyíthatószignifikáns különbségeket a CSAI-2/önbizalom[Wilks' lambda = .38, F(1, 34) = 55.52, p < .000] és azACSI-28/szorongásmentesség [Wilks' lambda = .31,F(2, 33) = 36.83, p < .000] változói okozzák. A változó-együttesbôl a két változó megfelelô erôsséggel hoztalétre a csoportok közötti releváns különbséget.

Az eredmények arra utalnak, hogy a vizsgált életko-rokban a jó teljesítményt nem lehet egyértelmûen a

kedvezô pszichés állapothoz kötni. Valószínûleg a mo-toros és pszichológiai fejlôdésben mutatkozó különb-ségek okozzák a klasszifikáció sajátos alakulását. Te-hát egy kedvezôtlenebb pszichés státuszt a magasabbszintû motoros felkészültség – a motoros fejlôdésbenelôrébb tartó versenyzô – ezen a szinten kompenzálnitud. Ezek az eredmények félreértésre adhatnak okot.Az edzô számára az az illúzió keletkezhet, hogy a ver-senyzô kedvezôtlenebb pszichés státusza nem igényelsportpszichológiai ellátást.

Felnôttkorban, amikor a szomatikus fejlôdés végetér, lecsökkennek a teljesítôképességbeli különbségekés egyre fontosabb szerep jut a pszichés tényezôknek.Az alacsonyabb önbizalmú, szorongó típusú verseny-zô a serdülôkorban még teljesíthet jól, de késôbb meg-jelenhetnek a hiányos mentális felkészülésbôl adódóproblémák.

Összegzés, megbeszélésA sportág nemzetközi szakirodalmát áttekintve ke-

vés tanulmányt találtunk, amely az általunk vizsgáltterületekkel foglalkozik, így következtetéseink egy ré-sze korábbi tapasztalatokon és feltevéseken alapul-nak, hiszen a nemzetközi eredményekkel való össze-hasonlítás is nehézkes.

Tanulmányunkban utánpótláskorú triatlon ver-senyzôk esetében kerestük arra a kérdésre a választ,hogy milyen motivációval, megküzdéssel és szoron-gással rendelkeznek a sportolók, és ezek milyen kü-lönbségeket mutatnak a nemek között, valamint azeredményes és a kevésbé eredményes sportolók kö-zött. Tanulmányunkban bemutattuk a leglényegesebbkülönbségeket és meghatároztuk azon tényezôket,melyek leginkább megkülönböztetik a vizsgált csopor-tokat. Összegzésként elmondhatjuk azonban, hogykevés olyan pszichés tényezô van, amely statisztikai-lag is kimutatható módon tesz különbséget a nemekközött, valamint az eredményesség szempontjából iskülönbségeket ad. Erre magyarázat lehet, hogy asportolók az edzések alkalmával elsôsorban a motorosképességfejlesztésre, a technikai és taktikai elemekrekoncentrálnak és kevéssé jelenik meg a mentális fel-készülés.

Weiss (1985, 2004) korábbi tanulmányaiban arra akövetkeztetésre jutott, hogy a motiváció és a hosszú tá-vú részvétel a sportban számos szociális és pszichológi-ai faktortól függ. Ugyanakkor a motiváció nagyban elté-rô a különbözô sportágakban és a sportolók esetében is(Gould et al., 1985; Weiss, 1985, 2004). A triatlonsportágban jelen lévô folyamatos edzések és a verse-nyek roppant nagy elkötelezettséget és lemondást igé-nyelnek (Frust et al., 1993). Ezek alapján specifikus te-rületrôl beszélhetünk akkor, amikor a triatlon sportágatvizsgáljuk, hiszen a nemzetközi eredmények eléréséhezközel 10 év edzés szükséges (Ericsson et al., 1993).

A vizsgálat során bemutatott eredmények az Észleltmotivációs környezet esetében, mind a fiúknál, mind alányoknál átlagon felüli a Task (feladatközpontú) fô-skála esetében, ugyanakkor nem találtunk statisztika-ilag kimutatható különbséget a nemek esetében. ATask fôskála alskáláinak értékei magasabbak, mint azEgo (énközpontú) alskála értékei. Ezen eredmény alap-ján azt mondhatjuk, utalva a szakirodalmi eredmé-nyekre (Biddle et al., 1999; Spray és Wang, 2001),hogy a sportolók olyan motivációs környezetben edze-nek és versenyeznek, amely támogatja a sportolók am-bícióit. Hasonló eredményeket kaptunk ugyanakkor


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

55.. ttáábblláázzaatt.. A klaszteranalízis eredménye a vizsgáltváltozóegyüttesenTTaabbllee 55.. Results of cluster analysis

TTeesszztteekk KKllaasszztteerr11.. ((NN==1122)) 22.. ((NN==2244))

AACCSSII--2288 Csapásokkal megküzdés 9 11Csúcsteljesítmény 9 12

Célkitûzés 10 11Koncentráció 11 12

Szorongásmentesség 10 13Önbizalom 11 13Edzhetôség 13 14

CCSSAAII--22 Kognitív szorongás 23 15Szomatikus szorongás 22 18

Önbizalom 17 26

mind a Task, mind az Ego alsálák értékeiben egy ko-rábbi vizsgálatunk eredményével (Révész et. al., 2011),mely alapján a triatlonisták és az úszók hasonló sajá-tosságokat mutatnak a PMCSQ-2 kérdôívvel mért fak-torok esetében. Ennek magyarázata lehet, hogy a tri-atlon sportágban az úszás domináns sportág, így azutánpótlás korú sportolók felkészítésének kezdete sokhasonlóságot mutat az úszók felkészítésével.

A megküzdési stratégiák vizsgálatakor arra a követ-keztetésre jutottunk, hogy a lányok ebben a korosz-tályban szignifikánsan jobb koncentrációval rendel-keznek, mint a fiúk. Ez az eredmény valószínûleg azéletkori sajátosságnak köszönhetô. A teszt értékeireáltalánosan jellemzô, hogy átlag felettiek és ebbôl iskiemelkedik a Szorongás mentesség és az Edzô általiirányíthatóság. Ez az eredmény összecseng az ÉszleltMotivációs Környezet teszttel mért eredményekkel, hi-szen Task orientált környezetre jellemzô, hogy a spor-toló és edzôje kooperál, együttmûködik, valamint asportoló nem érzi magát frusztrálva a sport környezet-ben. Tóth és munkatársai (2011) eredményei alapjánutánpótláskorú jégkorongozóknál kiemelkedô jelentô-ségû a kiszámítható edzôi viselkedés és kommuniká-ció, amelyek következtében a sportolók edzéseken ésmérkôzéseken emocionális biztonságban érzik magu-kat, valamint így hatékonyabbá válik a stresszel valómegküzdésük is. A kutatási eredmények alapján kije-lenthetô, hogy ebben a korosztályban hasonlóságotmutatnak az egyéni és a csapatsportolók.

A sportmotiváció esetében a belsô motivációs szint(intrinzik motiváció) volt a legmagasabb a teljes min-ta esetében, valamint a nemek esetében is. A fiúk éslányok értékei eltértek a lányok javára, ugyanakkorszignifikáns különbség nem volt kimutatható. A szak-irodalom alapján (Brustad, 1988; Scanlan és Lewth-waite, 1984; Wongé és Bridges, 1995; Gill et al., 1983)azt mondhatjuk, hogy a belsô motiváció magasabbszintje hosszú távon támogatja a sportteljesítményt,míg ha a külsô motiváció magas, akkor gyakoribb asportágelhagyás. Abban az esetben, ha a külsô moti-váció szintje csökken, általában a sport iránti motivá-ció is csökkenni fog. Ebben az életkorban ennek kü-lönös szerepe van, hiszen, ha a sportolók korán jut-nak a külsô motivátorokhoz, pl. magas fizetés, egyébjuttatások, akkor azt hosszú távon nem lehet magasszinten tartani, hiszen a motiváló tényezôt folyamato-san emelni kellene. Az Amotiváció szintje alacsony ér-téket mutat, így megállapítható, hogy a sportolók ren-delkeznek konkrét célokkal, amik a motivációjukatadják. Ez szintén támogatja a sportág hosszú távúûzését, hiszen a magas amotivációval rendelkezôk ér-dekeltek a jó eredmény elérésében, illetve nem is érez-nek késztetést erre (Deci és Ryan, 1991).

Gucciardi és munkatársai (2012) élsportolóknál aperfekcionizmust vizsgálták. A vizsgálat a motivációsorientáció differenciált mérésére vonatkozott, 14 és 66év közötti, 423 sportolót mértek egyéni (közöttük tri-atlonosokat) és csapatsportolókat. Klaszteranalízis ré-vén 3 perfekcionista profilt azonosítottak, nevezete-sen: nem perfekcionista, maladaptív perfekcionista ésadaptív perfekcionista, melyek hátterében elkülönítet-ték a kudarctól való félelem, az eredményorientáció ésa motivációs szabályozás eltérô irányú motivációs ori-entációkat. A perfekcionizmus leírása során azt álla-pították meg a szerzôk, hogy a korral nô, illetve csök-ken annak a mértéke, hogy a sportolók mûködésébenmennyire játszik szerepet a perfekcionizmus. Az ered-

mények alapján a 20 éves vagy annál fiatalabb spor-tolókat jobban befolyásolja a szülôi nyomás, mint a30 éveseket vagy afölöttieket. Valamint a 20 és 30 évközötti sportolóknál az edzôk szerepe meghatározóbb,mint a 20 éven aluliak esetében. A szerzôk hozzáte-szik, ahhoz, hogy átfogó elméleti keretként tekintsünkeredményeikre, hiányzik a motivációs kontinuum mé-résének egy része (amotiváció, introjektált szabályo-zás, integrált szabályozás).

A versenyszorongás elemzésekor nem mutattakszignifikáns különbséget a vizsgálati csoportok. A ver-senyteljesítményben a Kognitív szorongás, valamit aSzomatikus/testi szorongás magas szintje hátráltatjaa sportolót a magas szintû teljesítmény elérésében. Azösszesített eredményeket figyelembe véve elmondha-tó, hogy a megkérdezettek alacsony szorongással ren-delkeznek, ugyanakkor mindkét szorongás esetébenmagasabb értékeket kaptunk. Az Önbizalom szintjé-nek vizsgálatakor is hasonló eredményeket kaptunk,ugyanakkor ennél a tételnél a magas eredmény lennekedvezô. Különbözô, köztük a triatlon sportágat isvizsgáló felmérésben Cerin (2003) hasonló eredmé-nyeket kapott a Kognitív- és a Szomatikus szorongásesetében. Haezlewood és Burke (2011) hívják fel a fi-gyelmet arra, hogy a teljesítmény elôrejelzésében nagyszerepe van az én-hatékonyság érzésének. Három té-nyezôt említenek az önbizalom forrásával kapcsolat-ban. Elsôként sorolják fel a sportolói sikerek szerepét,majd az önszabályozás kiemelkedô fontosságát hang-súlyozzák – egyaránt a fizikai és a mentális felkészü-lésre vonatkozóan –, valamint a pozitív, motiváló, tá-mogató és kihívásokkal teli környezet biztosítását em-lítik.

A többváltozós statisztikai elemzések néhány eset-ben hoztak csak statisztikailag is kimutatható kü-lönbségeket. Ilyen különbség volt a megküzdési stra-tégiák vizsgálatánál a Csapásokkal való megküzdés, aCsúcsteljesítmény téthelyzetben és az Önbizalom ská-la, melynek értékei szignifikánsan alacsonyabbak vol-tak az elsô klasztercsoportban, mint a második klasz-tercsoport esetében. A versenyszorongás vizsgálatesetében is szignifikáns különbséget kaptunk mind-három vizsgált változó esetében. Ezek alapján a vizs-gált faktorok nem minden esetben különböztettékmeg a kiemelt sportolókat a nem kiemelt sportolóktól,valamint nem írhatók le egyértelmûen a nemi különb-ségek sem. Ennek magyarázata lehet, hogy az ered-ményeket, a sportéletkort és a versenyeredményekettekintve közel azonos sportolókról van szó. Nem volt avizsgálatban például kiemelkedô nemzetközi ered-ményt elért sportoló. Érdemes még megemlíteni, hogyfiatal sportolókról van szó. Eredményeink alapján kö-vetkeztethetô, hogy ennél a korosztálynál még nemdôlt el, kibôl lehet felnôtt korában eredményes spor-toló. Az eredményes és kevésbé eredményes sportolóközötti különbségek nem jelennek meg markánsan.Ezt érdemes figyelembe venni a felkészítés során és aversenysportra történô kiválasztást késôbbre tenni,hiszen egyértelmûen nem mondható meg, hogy ki leszeredményes felnôtt korosztályú sportoló.

Hanin és Hanina (2009) egy tanulmányában bemu-tatta a legjellemzôbb hibákat a felkészülés során,mely között szerepel, hogy a sportolók általában a fi-zikai képességfejlesztésre koncentrálnak, de a mentá-lis felkészülésre nem. Ez által gyakori tényezô, hogybár a sportoló a versenyeken minden szempontból amaximumot szeretné nyújtani, de mégsem sikerül az.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Tovább nehezíti a felkészülést és negatívan hat asportolóra, hogy edzéseken jól teljesít, azonban a ver-senyeken már nem. Az önértékelés során a sportolókgyakran nem is tudják konkrétan meghatározni, hogymilyen problémák voltak a versenyen. Gyakran emlí-tik a sportolók, hogy mindent megtettek, mégsem si-került, illetve nem tudtak megfelelôen összpontosíta-ni, vagy valamilyen zavaró tényezô volt a versenyen,azonban ezt nem tudták konkrétan azonosítani.

Mindezek alapján véleményünk szerint sokkal na-gyobb figyelmet célszerû fordítani a sportolók pszi-chés-mentális felkészítésére, hiszen a kapott eredmé-nyek is azt igazolják, hogy ezen a területen nincsenekjobban felkészítve a kiemelt, jobb eredményekkel ren-delkezô versenyzôk. Az általuk elért jobb teljesítménynem elsôsorban a pszichés-mentális különbségeknek,hanem a fizikai képességbeli különbségeknek köszön-hetô. Mind a megküzdés, mind a szorongás befolyá-solja a teljesítményt, azaz teljesítmény meghatározószerepû. Hasonló módon az a közeg is, amelyben asportoló készül és az edzô által kerül kialakításra,meghatározásra. Poolton és Masters (2009) szerintfontos, hogy az edzô tisztában legyen sportolói meg-küzdési stratégiáival, emócióival és ezt az edzésekalatt tudatosan kell, hogy fejlessze.

Felhasznált irodalomAllen, J.B., Howe, B.L. (1998): Player Ability, Coach

Feedback, and Female Adolescent Athletes’ PerceivedCompetence and Satisfaction. Journal of Sport andExercise Psychology, 2200:: 280-299.

Ames, C., Archer, J. (1988): Achievement goals inthe classroom: students’ learning strategies andmotivation. Journal of Educational Psychology, 8800::260-267.

Baker, J., Horton, S. (2004): A review of primaryand secondary influences on sport expertise. Highability studies, 1155::2. 211-228.

Baker, J., Côté, J., Deakin, J. (2005): Cognitivecharacteristics of expert, middle of the pack, and backof the pack ultra-endurance triathletes. Psychology ofSport and Exercise, 66:: 551-558.

Bandura, A. (1997): Self-efficacy: the exercise ofcontrol. W.H. Freeman, New York.

Barber, H., Sukhi, H., White, S.A. (1999): TheInfluence of Parent-Coaches on ParticipationMotivation and Competitive Anxiety in Youth SportParticipants. Journal of Sport Behavior, 2222:: 162-180.

Bejek K. (1993): Tornászok versenyszorongás és ver-senyteljesítmény jellemzôi. Doktori Értekezés. MagyarTestnevelési Egyetem Könyvtár. Budapest.

Bentley, D.J., Millet, G.P., Vleck, V.E., Mcnaughton,L.R. (2002): Specific aspects of contemporarytriathlon: implications for physiological analysis andperformance. Sports Medicine, 3322:: 345-359.

Biddle, S.J.H. (1993): Attribution research andsport psychology. In: Singer, R., Murphy, M. Tennant,L.K. (Eds): Handbook of research in sport psychology.Macmillan, New York.

Biddle, S.J.H., Soos, I., Chatzisarantis, N. (1999):Predicting Physical Activity Intentions Using a GoalPerspective Approach: A Study of Hungarian Youth.Scandinavian Journal of Medicine and Science inSports, 99:: 353-357.

Bognár G. (2000): Tizenhét éves párbajtôrvívó fiúkszemélyiségtulajdonságainak és motivációinak vizs-gálata. Kalokagathia, 11--22:: 39-50.

Bottoni, A., Gianfelici, A., Tamburri, R., Faina, M.(2011): Talent selection criteria for olimpic distancetriathlon. Journal of Human Sport and Exercise, 66::293-304.

Brustad, R.J. (1988): Affective Outcomes inCompetitive Youth Sport: The Influence ofInterpersonal and Socialization Factors. Journal ofSport and Exercise Psychology, 1100:: 307-321.

Cerin, E. (2003): Anxiety versus FundamentalEmotions as Predictors of Perceived Functionality ofPre-Competitive Emotional States, Threat, andChallenge in Individual Sports. Journal Of AppliedSport Psychology, 1155:: 223-238.

Cronbach, L. (1951): Coefficient alpha and theinternal structure of tests. Psychometrika, 1166:: 297-334.

d’Arripe-Longeville, F., Fournier, J.F., Dubois, A.(1998): The perceived effectiveness of interactionsbetween expert French judo coaches and female eliteathletes. The Sport Psychologist, 1122:: 317–332.

Deci, E.L., Ryan, R.M. (1991): Intrinsic motivationand self-determination in human behavior. PlenumPress, New York.

Duda, L.J., Whitehead, J. (1998): Measurment ofgoal perspectives in the physical domain. In: Duda,J.L. (eds): Advances in Sport and Exercise Psychology.Measurment Fitness Information Technology, Morgan-town, WV.

Duda, L.J. (1992): Motivation in sport settings: Agoal perspective approach. In: Roberts, G.C. (Eds.):Motivation, and Sport and Exercise. Human Kinetics,Champaign, Illinois. 57-91.

Duda, L.J. (2012): The Coach-created motivationalclimate, young athletes’ well-being, and intentions tocontinue participation. Journal of Clinical SportPsychology, 66:: 166-179.

Ericsson, K.A. Krampe, R.T., Tesch-Römer, C.(1993): The role of deliberate practice in the acquisi-tion of expert performance. Psychological Review, 110000::363-406.

Furst, D., Ferr, T., Megginson, N. (1993): Motivationof disable athletes to participate in triathlons.Psychological Reports, 7722:: 403-406.

Gill, D.L. (1986): Psychological dynamic of sport.Human Kinetics. Champaign, IC.

Gill, D.L., Gross, J.B., Huddleston, S. (1983):Participation motivation in youth sports. InternationalJournal of Sport Psychology, 1144:: 1-14.

Gombocz J. (1996): Nevelôi pályák párhuzamai. Ka-lokagathia, 11--22:: 106-120.

Gould, D., Feltz, D., Weiss, M. (1985): Motives forparticipating in competitive youth swimming.International Journal of Sport Psychology, 1166:: 126-140.

Gucciardi, D.F., Mahoney, J., Jalleh, G., Donovan R.J., Parkes J. (2012): Perfectionostic Profiles Among ElitAthletes and Differences in Their MotivationalOrientations. Journal of Sport and Exercise Psychology,3344:: 159-183.

Hajdúné L.Z. (2003): A közép és hosszútávfutó atlé-ták versenyszorongás vizsgálata. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 44:: 12-14.

Hajduné L.Z. (2004): A szorongás és a versenytelje-sítmény kapcsolata. Magyar Sporttudományi Szemle,22--33:: 24-27.

Hanin, Y., Hanina, M. (2009): Optimization ofPerformance in Top-Level Athletes: An Action-Focused


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Coping Approach. International Journal of SportsScience & Coaching, 44::1. 47-58.

Heazlewood, I., Burke S. (2011): Self-efficacy and itsrelationship to selected sport psychological con-structs in the prediction of performance in ironmantriathlon. Journal of Human Sport and Exercise, 66::2. 328-350.

Hebb, D.O. (1955): Drives and the C.N.S. (Concep-tual Nervous System). Psychological Review, 6622:: 243-254.

Jelinek, Zs. (2000): The personality correlates of thephysical vulnerability in sports. ELTE, Budapest. MScThesis.

Jelinek, Zs., Oláh, A. (2000): Examination the back-ground of athletic injury: Psychological immune sys-tem, life stress and coping skills. 21th InternationalConference of the Stress and Anxiety ResearchSociety. 20-22. July 2000, Bratislava. Abstracts, 71.

Lazarus, R.S., Launier, R. (1978): Stress-relatedtransactions between person and environment. In:Pervin, L.A., Lewis, M. (eds): Perspectives inInteractional Psychology. Plenum, New York. 287-327.

Martens, R., Burton, D., Vealey, R.S., Bump, L.A.,Smith, D.E. (1990) Development and validation of theCompetitive State Anxiety Inventory–2 (CSAI- 2). In:Martens, R., Vealey, R.S., Burton, D. (Eds): Com-petitive anxiety in sport. Human Kinetics.Champaign. IL. 117-190.

McCaffrey, N., Orlick, T. (1989): Mental factorsrelated to excellence among top professional golfers.International Journal of Sport Psychology, 2200:: 256-278.

McClelland, D.C., Atkinson, J.W., Clark, R.A.Lowell, E.L. (1953): The achievement motive. AppletonCentury Crofts, New York.

Mészáros J., Zsidegh M. (2002): A sporttehetség -humánbiológiai megközelítés. Magyar Edzô, 33:: 4-7.

Mönks, F.J., Boxtel, H.W. (2000): A Renzulli-modellkiterjesztése és alkalmazása serdülôkorban. In:Balogh L., Herskovics M., Tóth L. (szerk.) A tehet-ségfejlesztés pszichológiája. Kossuth Egyetemi Kiadó,Debrecen. 67-82.

Newton, M., Duda, J.L., Yin, Z. (2000): Examinationof the psychometric properties of the PerceivedMotivational Climate is Sport Questionnaire. Journalof Sport Sciences, 1188:: 275-290.

Nicholls, J.G. (1984): Conceptions of ability andachievement motivation. In: Ames, R., Ames, C. (Eds):Research on motivation in education: student motiv-ation. Academic Press, New York. 39–73.

Orlick, T., Partington, J. (1988): Mental links toexcellence. The Sport Psychologist, 22:: 105–130.

Pelletier, L.G., Fortier, M.S., Vallerand, R.J., Tuson,K., Briere, N., Blais, M. (1995): Toward a new measureof intrinsic motivation, extrinsic motivation and amo-tivation in sports: The Sport Motivational Scale (SMS).Journal of Sport and exercise psychology, 1177:: 35-53.

Pikó B. (1997): Coping – társas kapcsolatok – társascoping. Pszichológia, 1177:: 391-399.

Poolton, J., Masters, R. (2009): Optimization ofPerformance in Top-Level Athletes: An Action-Focused Coping Approach. A Commentary.International Journal of Sports Science & Coaching,44:: 1. 63-66.

Renzulli, J. (1978): The Enrichment Triad Modell: Aguide for developing defensible program for gifted andtalented. Creative Learning Press, London.

Renzulli, J., Smith, L.H. (1981): The compactor.Creative Learning Press, London.

Révész L. (2006): A szülôk szerepe a sporttehetség-gondozásban. Kalokagathia, 11--22:: 86-95.

Révész, L., Bognár, J., Géczi, G. (2005): Pedagogicalvalues reflected in elite sports: The case of talent. 10th

Annual Congress, European College of Sport Science.Abstract Book, Belgrade. 225.

Révész L., Bognár J., Géczi G., Sós Cs. (2011): Amotivációs környezet vizsgálata úszásban. Kaloka-gathia, 22--44:: 206-217.

Révész, L., Bognár, J., Trzaskoma-Bicsérdy, G.,Kovács, T.L. (2009): A Perceived Motivational Climatein Sport Questionnaire-2 (PMCSQ-2) kérdôív hazaialkalmazásának lehetôsége. Kalokagathia, 22--33:: 147-163.

Scanlan, T.K., Lewthwaite, R. (1984): Social psy-chological aspects of competition for male youth sportparticipants: I. Predictors of competitive stress.Journal of Sport Psychology, 77:: 25-35.

Selye, J. (1974): Stress without distress. New YorkAmerican Library, New York.

Singer, R.N., Orbach, I. (1999): Persistence, excel-lence, and fulfillment. In: Lidor, R., Bar-Eli, M. (Eds):Sport psychology: linking theory and practice.Bookcrafters, Morgantown. 167–191.

Sipos, K., Kudar, K., Bejek, K., Tóth, L. (1999):Standardisation and Validation of the HungarianCompetitive State Anxiety Inventory-2 (CSAI-2) ofMartens et al. (1990). 20 th International Conferenceof STAR, Cracow, Poland, July 1122--1144:: 131.

Sipos, K., Spielberger, C.D., Bodo, M. (2004): Thedevelopment and validation of the Hungarian Form ofthe State-Trait Personality Inventory-Y (STPI-Y). 25th

International Conference of Stress and AnxietyResearch Society, Amsterdam, Holland. 10-12 July,Book of Abstracts, 169.

Smith, R.E., Christensen, D.S. (1995): Psycho-logical skills as predictors of performance andsurvival in professional baseball. Journal of Sportand Exercise Psychology, 1177:: 399-415.

Smith, R.E., Schutz, R.W., Smoll, F.L., Ptacek, J.T.(1995): Development and validation of a multidimen-sional measure of sport-specific psychological skills:The Athletic Coping Skill Inventory-28. Journal ofSport and Excercise Psychology, 1177:: 379-398.

Spielberger, C.D., Ritterband, L.M., Sydeman, S.J.,Reheiser, E.C., Unger, K.K. (1995): Assessment ofEmotional States and Personality Traits: MeasuringPsychological Vital Signs. In: Butcher, J.N. (Ed.):Clinical Personality Assessment: Practical App-roaches. Oxford University Press, New York. 52-53.

Spray, C.M., Wang, C.K.J. (2001): Goal Orien-tations, Self-Determination and Pupils’ Discipline inPhysical Education. Journal of Sport Sciences, 1199::903-913.

Szabó T. (1995): Adottság vagy szorgalom? Néhánygondolat a tehetségek felismerésérôl és gondozásáról.In: Zag J. (szerk.): Somogyi sport szabadegyetemi fü-zetek V. Somogy megyei TSH, Kaposvár. 19-26.

Theeboom, M., De Knop, M., Weiss, M.R. (1995):Motivational Climate, Psychological Responses andMotor Skill Development in Children’s Sport: A Field-Based Intervention Study. Journal of Sport andExercise Psychology, 1177:: 294-311.

Tóth L., Géczi G., Bognár J. (2011): A versenyszo-rongás, a sportolói megküzdési stratégiák és az emo-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

cionális jellemzôk vizsgálata magyar válogatott jégko-rongozóknál. Kalokagathia, 22--44:: 129-147.

Treasure, D.C., Monson, J., Lox, C. (1996): Re-lationship between self-efficacy, wrestling perform-ance, and affect prior to competition. The SportPsychologist, 1100:: 73-83.

Tsang, E. C.K., Szabo, A. Soos, I., Bute, P. (2005): Astudy of cultural differences in motivational orienta-tions towards sport participation of junior secondaryschool children in four cultures. Journal of PhysicalEducation and Recreation, 1111::1. 44-50.

Weiss, M.R. (1985): An Intrinsic/ExtrinsicMotivation Scale for the Youth Sport Setting: AConfirmatory Factor Analysis. Journal of SportPsychology, 77:: 75-91.

Weiss, M.R. (2004): Developmental Sport andExercise Psychology: A Lifespan Perspective. FitnessInformation Technology Inc, Morgantown, WV. 145-164.

Wong, E.H., Bridges, L.J. (1995): A model of motiv-ational orientation for youth sport: Some preliminarywork. Adolescence, 3300:: 437-452.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

ÖsszefoglalóA férfi és nôi súlyemelô eredmények összehasonlító

elemzése során megállapítható volt, hogy a férfi súly-emelôk esetében jelentôs különbség van az egyessúlycsoportok teljesítményszintje között, az adottsúlycsoport gyôztese átlagosan csupán 7. lett volna akövetkezô, nehezebb súlycsoportban. Meglehetôsenkiegyensúlyozottak a súlycsoportok, a 6. helyezett tel-jesítménye átlagosan 6,16%-kal (szórás 2,35%) ma-radt el az aranyérmes eredményétôl.

Ezzel ellentétben a nôi versenyzôknél nem különül-nek el jól egymástól a súlycsoportok a teljesítményalapján és óriási különbségek vannak a gyôztesek ésa helyezettek között. Átlagosan az aranyérmes ver-senyzô az 5. helyet szerezte volna meg a következô,nehezebb súlycsoportban, s a 6. helyezettek teljesít-ménye átlagosan 11,87%-kal (szórás 4,85%) kisebb,mint a gyôztesé.

A 6,16 és a 11,87% közötti különbség a nagyon szi-gorú, 99,9%-os szignifikancia szinten is statisztikai-lag igazolt. Az eltérés a következôkkel magyarázható:

11.. a férfi súlyemelés jóval hosszabb idôtartamra te-kinthet vissza s népszerûbb is;

22.. számos országban a nôi súlyemelés színvonalamég nagyon alacsony;

33.. a speciális olimpiai kvalifikációs rendszer erôsenbehatárolja a résztvevôk számát;

44.. férfiaknál 149, nôknél csupán 103 versenyzô lé-pett dobogóra Londonban.

A homogenitásra/inhomogenitásra vonatkozó meg-állapítást a 2011. évi súlyemelô ranglista eredményei isigazolták, továbbá a 2000 és 2012 közötti olimpiák ered-ményeinek összesítô elemzése is alátámasztotta. Átlago-san egyébként a nôi súlyemelôk teljesítménye – azonosvagy hasonló testtömeg esetén – 23%-kal maradt el aférfi súlyemelôk londoni olimpiai eredményeitôl.

KKuullccsssszzaavvaakk:: homogenitás, kvalifikációs rendszer,statisztika, súlycsoport, teljesítmény

AbstractBased on the results of male and female competi-

tors it has been established that in case of maleweightlifters there are significant differences betweenthe results of different categories, the winner of thegiven category would have been as an average only the7th in the next, heavier weight-category. In general,

there is a rather high homogeneity within the categor-ies, the performance level of the lifters on the 6th

places is only 6.16% (SD = 2.35%) less than the re-sults of the gold medallists.

On the contrary, in case of female competitorsthere are no good balanced results. The inhomogenityis high, there are huge differences between the resultsof the winners and the others. The gold medallists ofthe given category would have been still 5th in the nextcategory, and the results level of the lifters on the 6th

places is 11.87% (SD = 4.85%) less, than the winningresult.

The difference between the 6.16% and the 11.87%is statistically significant (p = 99.9%)

The main reasons of the difference are the following:11.. male lifting has a much longer history and higher

popularity, than the female one;22.. in many countries the level of female lifting is

rather low;33.. there is a special qualification system for the

Olympic Games with strongly limited participation ofthe lifters;

44.. the number of male competitors were 160, butthe number of female lifters only 90 in London.

The establishment concerning the homogenity/in-homogenity was proved by the world ranking lists of2011 and the summary of the results of OlympicGames between 2000 and 2012, as well. The perform-ance level is – as an average – 23 % less for femalecompetitors, compared to the results of the malelifters of the same (or similar) bodyweight.

KKeeyy--wwoorrddss:: homogenity, qualification system, stat-istics, weight categories, performance

Bevezetés2000-ben, a Sydneyben, és 2004-ben a görög fôvá-

rosban, Athénben rendezett olimpia súlyemelô ered-ményeinek összehasonlító elemzése során megállapí-tottuk (Szabó, 2000, 2004), hogy a férfi mezôny meg-lehetôsen kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor a nôimezônyt a nagyfokú inhomogenitás jellemezte, mindaz egyes súlycsoportok, mind pedig a gyôztesek s ahelyezettek teljesítményét illetôen. A londoni olimpiaeredményeinek (www.iwf.net) tükrében nézzük meg,hogy változott-e a kép!

Megemlítjük, hogy Londonban a súlyemelô verse-nyekre 2012. július 28. és augusztus 7. között kerültsor 15 súlycsoportban, 8 férfi és 7 nôi kategóriában.A dobogóra lépett 149 férfi emelô 70 nemzetet képvi-selt, a 103 nôi versenyzô pedig 57 nemzetet. A speci-ális kvalifikációs rendszer következtében – ami igennagymértékben befolyásolta a résztvevô országból ér-kezô emelôk megoszlását, illetve létszámát, teljeseneltérve a világbajnokságokon megszokott létszámtól –

Tanulmány • Szabó S. András és mtsai: A 2012. évi londoni olimpia súlyemelô...28M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

A 2012. évi londoni olimpia súlyemelô versenyeredményei kiegyensúlyozottságának

összehasonlító elemzése

Comparative analysis of balanced state of the weightlifting results of male and female competitors at the London 2012 Olympic Games

Szabó S. András 1, Tolnay Pál 1, Némethné Móra Anikó 2, Ádámfi Attila 2

1 Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Budapest

2 Nemzetközi Súlyemelô Szövetség, Budapest E-mail: [email protected], [email protected], [email protected], [email protected]

19 nemzet képviselôi nyertek érmet és 6 nemzet osz-tozott az aranyérmeken. Az alapításának 100. évfor-dulóját 2005-ben ünneplô, s Budapesten 1976 ótaszékelô Nemzetközi Súlyemelô Szövetség (IWF) egyéb-ként jelenleg már 189 tagországot tud sorai között, sa taglétszámot tekintve a világ 5. legnagyobb sport-szövetsége. A férfi súlyemelés már 1896-ban is szere-pelt az olimpia mûsorán, a nôk pedig 2000-ben vehet-tek részt elôször súlyemelés sportágban.

Sajnos Magyarországról – pedig a magyar súlyeme-lôsportnak korábban két olimpiai bajnoka (Földi Imreés Baczakó Péter) s nagyszámú olimpiai érmese (leg-utóbb Krutzler Eszter) is volt – csupán egy férfi ver-senyzô (Nagy Péter) tudott a valóban nagyon szigorúkvalifikációs normáknak megfelelôen részt venni alondoni olimpián, s ô a +105 kg-os súlycsoportban a11. helyen végzett 416 kg-os (szakításban 191 kg, lö-késben 225 kg) összetett teljesítménnyel.

A férfi eredmények elemzéseAz olimpián elért összetett eredményeket az 11.. ttáább--

lláázzaatt mutatja. Jelentôs különbség van az egyes súly-csoportok teljesítményszintje között, átlagosan azadott súlycsoport gyôztese csupán 7. lett volna a kö-vetkezô, magasabb súlycsoportban. Például a 85 kg-os súlycsoport gyôztese, a lengyel Adrian Zielinskicsupán a 9. helyet tudta volna 385 kg-os teljesítmé-nyével megszerezni a 94 kg-os súlycsoportban, ahol akazah színeket képviselô Ilja Iljin volt a gyôztes, egé-szen kiváló, 418 kg-os eredménnyel.

Nagyfokú kiegyensúlyozottság (homogenitás) figyel-hetô meg az egyes súlycsoportokon belül, átlagosancsupán 6,16%-kal (szórás 2,35%) kisebb a 6. helyezettversenyzôk teljesítménye az aranyérmes eredmények-hez viszonyítva. Többnyire igen kis különbségek voltakaz arany-, ezüst- és bronzérmes versenyzôk között.

A nôi eredmények elemzéseAz összetett eredmények a 22.. ttáábblláázzaattbbaann láthatók. Az

aranyérmes versenyzôk teljesítménye többnyire jelentô-sen meghaladta a helyezettekét, a 6. helyen végzettemelôk teljesítménye átlagosan 11,87%-kal (szórás4,85%) volt kisebb, mint a gyôzteseké, ami nagyon nagyeltérés. Az egyes súlycsoportok – az eredményszintalapján – összemosódtak, az adott súlycsoport aranyér-mese a következô súlycsoportban átlagosan az 5. he-lyen végzett volna. Jellemzô eset, hogy az 58 kg-os súly-csoport kínai gyôztese, a 246 kg-os teljesítményt elérôLi Xueying 6. lett volna a 75 kg-osok mezônyében is.Vagy a 75 kg-os súlycsoport gyôztese, a Kazahsztánbólérkezett Svetlana Podobedova a 291 kg-os összteljesít-ménnyel a legnehezebbek versenyében is megszereztevolna a 4. helyet. S az is utal a nôi versenyzôi mezônykiegyensúlyozatlanságára, igen nagyfokú inhomogeni-tására, hogy a 75 és +75 kg-os súlycsoportokban a ver-senyek 6. helyezettjei nem érték el lökésben sem azt ateljesítményt, amit a legjobbak szakításban.

A nôi mezônyre tehát az jellemzô, hogy a helyezettekteljesítménye meredeken csökken az aranyérmes ver-senyzôkéhez viszonyítva és elmosódnak a különbsé-gek az egyes súlycsoportok között. Többnyire igen je-lentôs volt a különbség a gyôztes és az ezüst- illetvebronzérmes versenyzô teljesítménye között is.

A férfi és nôi eredmények statisztikai összevetése

A férfiaknál számított 6,16%-os és a nôknél megha-tározott 11,87%-os teljesítménycsökkenés az aranyér-mes s a hatodik helyezett között igen nagy különbség-nek tûnik. A 33.. ttáábblláázzaattbbaann közölt statisztikai elemzésegyértelmûen mutatja, hogy az eltérés a nagyon szigo-rú 99,9%-os szinten is szignifikáns (azaz a hiba való-színûsége kisebb, mint 0,1%). Ezt a kiegyensúlyozott-

29Tanulmány • Szabó S. András és mtsai: A 2012. évi londoni olimpia súlyemelô...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

22.. ttáábblláázzaatt.. A nôi súlyemelô eredmények elemzése, Olimpiai Játékok, London, 2012TTaabbllee 22.. Analysis of the female results in weightlifting, Olympic Games, London, 2012

SSúúllyyccssooppoorrtt GGyyôôzztteess HHaattooddiikk hheellyyeezzeetttt EEllttéérrééss aazz eellssôô ééss aa AA ggyyôôzztteess hheellyyeezzééssee hhaattooddiikk hheellyyeezzeetttt kköözzöötttt aa kköövveettkkeezzôô ssúúllyyccssooppoorrttbbaann

kg kg kg kg %48 205 176 29 14,15 553 226 196 30 13,27 958 246 231 15 6,10 163 245 224 21 8,57 769 261 246 15 5,75 575 291 246 45 15,46 4

+75 333 267 66 19,82 -

átlag 11,87 5(SD = 4,85)

11.. ttáábblláázzaatt.. A férfi súlyemelô eredmények elemzése, Olimpiai Játékok, London, 2012 TTaabbllee 11.. Analysis of the male results in weightlifting, Olympic Games, London, 2012

SSúúllyyccssooppoorrtt GGyyôôzztteess HHaattooddiikk hheellyyeezzeetttt EEllttéérrééss aazz eellssôô ééss aa AA ggyyôôzztteess hheellyyeezzééssee hhaattooddiikk hheellyyeezzeetttt kköözzöötttt aa kköövveettkkeezzôô ssúúllyyccssooppoorrttbbaann

kg kg kg kg %56 293 269 24 8,19 962 327 302 25 7,27 669 344 325 19 5,52 677 379 338 41 10,82 485 385 372 13 3,38 994 418 397 21 5,02 1

105 412 398 14 3,40 12+105 455 429 26 5,71 -

átlag 6,16 7(SD = 2,35)

ságra vonatkozó jelentôs különbséget támasztják aláa 44.. ééss 55.. ttáábblláázzaatt adatai is, amelyeket a 2011. évi vi-lág ranglista eredményei (Jancsó, 2011) alapján szá-moltunk. Látható, hogy a ranglista tízedik helyezettjé-nek teljesítménye férfiaknál csak 6,9%-kal, nôknél vi-szont 12,2%-kal marad el a legjobb teljesítménytnyújtó emelô eredményétôl.

Az összesítô 66.. ttáábblláázzaatt pedig arról tájékoztat, hogya 2000 és 2012 között rendezett olimpiákon hogyanalakult a hatodik helyezettek átlagos teljesítménye azaranyérmes versenyzôkhöz viszonyítva. Látható, hogya férfiaknál a 94,0%-os (szórás 0,4%) teljesítményszignifikánsan jobb, mint a nôknél számított 87,6%(szórás 0,8%).

A férfi és nôi súlyemelôk teljesítményszintjének összehasonlításaA 77.. ttáábblláázzaattbbaann a teljesítmény különbségeket (kg)

összesítjük a férfi és nôi összetett londoni olimpiaieredmények között azonos (vagy közel azonos) testtö-meg esetén. Figyelembe véve a férfi és nôi súlycsopor-tok közötti különbséget, öt azonos, illetve hasonlósúlycsoportra vonatkozóan tudtuk elvégezni az össze-hasonlító számítást. Az átlagosan számított 84,4 kg23,0%-nak felel meg (szórás 3,7%), azaz a nôi élver-senyzôk jelenleg hasonló testtömeg esetén mintegy20-25%-kal nyújtanak kisebb teljesítményt súlyeme-lésben, mint a férfiak. Ez a különbség elsôsorban akét nem közötti antropometriai, biomechanikai éstestösszetételbeli különbségekkel magyarázható(Spassov, 1986). Ennek megfelelôen a nôi súlyemelôkfelkészítése során e szempontokat is mérlegelni kell saz edzésmunka tervezésekor a pszichés különbségek-re is figyelmet kell az edzônek fordítani (Fehér, 2006).Ugyanakkor megemlíthetô, hogy abból a ténybôl kiin-dulva, hogy a nôi súlyemelés sokkal rövidebb idôszak-ra tekinthet vissza, mint a férfi – az elsô nôi vb 1987-ben került megrendezésre az USA-ban – s a nôi súly-emelés népszerûsége is elmarad a férfiakétól, nem el-

Tanulmány • Szabó S. András és mtsai: A 2012. évi londoni olimpia súlyemelô...30M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

a t-érték statisztikai meghatározása:

ahol: • x az elsô adatsor adatainak átlagértéke• y a második adatsor adatainak átlagértéke• sx az elsô adatsor adatainak szórása• sy a második adatsor adatainak szórása• n az elsô adatsor elemeinek száma• m a második adatsor elemeinek száma

33.. ttáábblláázzaatt.. Szignifikancia-szint elemzés FG = 8 + 7 – 2 = 13 szabadsági fok eseténTTaabbllee 33.. Analysis of significancy level in case of FG = 8 + 7 – 2 = 13

szignifikancia 0,05 0,01 0,001szint (p érték)kritikus t-érték 1,771 2,650 3,852számított t-érték 4,216

x

––

44.. ttáábblláázzaatt.. Férfi ranglista súlyemelésben 2011-benTTaabbllee 44.. Ranking list for male lifters in 2011SSúúllyyccssooppoorrtt EEllssôô hheellyyeezzeetttt TTíízzeeddiikk hheellyyeezzeetttt KKüüllöönnbbsséégg aazz eellssôô ééss aa AAzz eellssôô hheellyyeezzeetttt hheellyyeezzééssee aa

ttíízzeeddiikk hheellyyeezzeetttt kköözzöötttt kköövveettkkeezzôô ssúúllyyccssooppoorrttbbaannkg kg kg kg %56 292 272 20 6,8 1362 321 297 24 7,5 1069 341 321 20 5,9 1177 375 342 33 8,8 885 385 368 17 4,4 1294 407 389 18 4,4 6

105 430 400 30 7,0 6+105 464 415 49 10,6 -

átlag 26.4 6,9 10

55.. ttáábblláázzaatt.. Nôi ranglista súlyemelésben 2011-benTTaabbllee 55.. Ranking list for female lifters in 2011SSúúllyyccssooppoorrtt EEllssôô hheellyyeezzeetttt TTíízzeeddiikk hheellyyeezzeetttt KKüüllöönnbbsséégg aazz eellssôô ééss aa AAzz eellssôô hheellyyeezzeetttt hheellyyeezzééssee aa

ttíízzeeddiikk hheellyyeezzeetttt kköözzöötttt kköövveettkkeezzôô ssúúllyyccssooppoorrttbbaannkg kg kg kg %48 207 183 24 11,6 753 227 203 24 10,6 558 243 220 23 9,5 563 255 231 24 9,4 369 266 238 28 10,5 575 296 253 43 14,5 4

+75 328 263 65 19,8átlag 33.0 12,2 5

66.. ttáábblláázzaatt.. Összesítô adat a 2000 és 2012 közötti olim-piai játékok súlyemelô versenyeredményeit tekintveTTaabbllee 66.. Comparison of the results of Olympic Gamesbetween 2000 and 2012

ÉÉvv AA VVII.. hheellyyeezzeetttt %%--ooss tteelljjeessííttmméénnyyee aazz aarraannyyéérrmmeesshheezz vviisszzoonnyyííttvvaa

férfi nô2000 94,5 88,42004 93,5 87,82008 94,0 86,22012 93,8 88,1átlag 94,0 87,6

szórás 0,4 0,8

képzelhetetlen, hogy ez a 23%-os különbség a követ-kezô évek-évtizedek során mérséklôdik.

Szükségesnek érezzük végül kihangsúlyozni, hogyaz erôsportágak (ide sorolható a súlyemelés is) élvo-nalbeli férfi versenyzôi esetében – ahol a maximálisés dinamikus erô a meghatározó – a teljesítmény (vi-lágcsúcs) fejlôdés telítési típusú görbével jellemezhe-tô, s a fejlôdés mértéke ma már nagyon-nagyon be-határolt. Súlyemelésben például a 80-as években ér-ték el a sportág legjobb eredményeit. A török NaimSuleimanoglu például 1988-ban a 60 kg-os súlycso-portban 190 kg-ot lökött, és ma a legjobb 62 kg-osversenyzôk sem képesek 180 kg-nál többre. Vagypéldául a bolgár Asen Zlatev eredményét említhet-nénk 1986-ból, amikor 225 kg-ot lökött a 82,5 kg-ossúlycsoportban, holott ma a legjobbak is legfeljebb215 kg-ra képesek. Egy harmadik példa a beloruszólomsúlyú versenyzô, Leonyid Taranyenko teljesít-ménye, az 1988-ban emelt, s a súlyemelés történeté-ben a legnagyobb felemelt súly, a 266 kg-os lökése-redmény. Ma a legjobbak is „csupán" 250 kg körüliteljesítményre képesek. Ugyanakkor a nôi súlyemelôteljesítmények fokozatosan javulnak, minden évbenújabb és újabb világcsúcsok születnek, szinte hihe-tetlen fejlôdés volt az elmúlt években. Ma a nôi súly-emelés színvonala sokkal magasabb, mint 15-20 év-vel ezelôtt.

ÖsszegzésA londoni olimpia súlyemelô versenyein elért férfi és

nôi összetett eredmények elemzése azt mutatta, hogya kiegyensúlyozottságot tekintve továbbra is jelentôsa különbség a férfi és a nôi súlyemelés között. Férfiak-nál a mezôny kiegyensúlyozott, a súlycsoportok telje-sítményszintje jól elkülönül, a gyôztesek és a helyezet-tek között kicsi a különbség. Nôknél viszont nagyfokúaz inhomogenitás, a súlycsoportok összemosódnak,az aranyérmes versenyzôk s a helyezettek között igennagy az eltérés.

Felhasznált irodalomFeher, T. (2006): Characteristics of female weightlif-

ting. In: Olympic weightlifting, Strength Sport LibriPublishing House, 295-305.

Jancsó K. (2011): 2011 World Ranking Lists. WorldWeightlifting, 44:: 5-21, 24-37.

Spassov, A. (1986): The influence of weightlifting onthe woman,s body. World Weightlifting, 33:: 44-48.

Szabó S.A. (2000): A 2000. évi olimpiai súlyemelôversenyek eredményeinek összehasonlító analízise.Magyar Sporttudományi Szemle, 33--44:: 11-12.

Szabó S.A. (2004): A 2004. évi athéni nôi és férfiolimpiai súlyemelô versenyek kiegyenlítettségénekvizsgálata. Magyar Sporttudományi Szemle, 44:: 25-26.

www.iwf.net (results, XXX Olympic Games)

31Tanulmány • Szabó S. András és mtsai: A 2012. évi londoni olimpia súlyemelô...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

77.. ttáábblláázzaatt.. Teljesítmény különbség (kg) a férfi és nôi összetett olimpiai eredmények között azonos (vagy hason-ló) testtömeg esetén TTaabbllee 77.. Performance difference (kg) between the male and female results in case of same or similar bodyweight

FFéérrffii ssúúllyyeemmeellôôkk NNôôii ssúúllyyeemmeellôôkk KKüüllöönnbbssééggSSúúllyyccssooppoorrtt ÖÖsssszzeetteetttt SSúúllyyccssooppoorrtt ÖÖsssszzeetteetttt kkgg %%

eerreeddmméénnyy eerreeddmméénnyy56 293 58 246 47 16,062 327 63 245 82 25,169 344 69 261 83 24,177 379 75 291 88 23,2

+105 455 +75 333 122 26,8

átlag 84,4 23,0 (SD= 3,7)


ÖsszefoglalóA vizsgálat célja volt felmérni két különbözô lélek-

számú település általános iskolájába járó 11-15 évestanulók testösszetételét, a Mini Hungarofit tesztekbenelért eredményét és alap élettani paramétereit.

A BMI egyes kategóriáinak százalékos megoszlásaközel megegyezik a megyeszékhely és a kisebb telepü-lés tanulóinál. Ez alól kivétel az obez besorolás, mely-bôl feleannyi diák található a megyeszékhely iskolájá-ban. A kisebb település iskolájában a tanulók 61,5%-ának, míg a városi iskolában a diákok 29,4%-ánakvolt nagyobb a derékkerülete az optimálisnál. Szigni-fikáns különbséget regisztráltunk a megyeszékhely ésa falu tanulói között a plasztikus index tekintetében,ahol a kisebb iskola tanulói rendelkeztek fejlettebbcsont- és izomrendszerrel. A motoros tesztek közülszignifikáns különbséget a mellsô fekvôtámaszbankarhajlítás-nyújtás és a súlypontemelkedés értékébentaláltunk a két iskola tanulói között. A kardiovaszku-láris rendszer állapotát mutató paraméterek közülszignifikáns eltérést tapasztaltunk a két különbözôméretû település tanulói között a nyugalmi pul-zusszámban (falu tanulóié magasabb) és a diasztolésvérnyomásban (megyeszékhelyen magasabb). A BMIés a derékkerület felhasználásával képzett teltségicsoportok között szignifikáns különbséget találtunk:a vérnyomás szisztolés és diasztolés értékében, a kar-hajlítás-nyújtás teszt eredményében. Korábbi tenden-ciákkal szemben a kisebb település tanulói rosszabberedményt értek el a testösszetételi vizsgálatoknál,néhány motoros tesztben, illetve a kardiovaszkulárisparaméterek esetén.

KKuullccsssszzaavvaakk:: gyermek, vidék, BMI, derékkerület,Hungarofit

AbstractThe aim of the study was to measure the body com-

position, results of the Mini Hungarofit test and basiccardiovascular parameters of 11-15 years olds primaryschool pupils from two different types of settlements.

The percentage of certain BMI categories is almostthe same among students of the county seat and thevillage school. The only exception is the obese cat-

egory in which substantially fewer pupils are in thecounty school. In the village school 61.5% of the child-ren had bigger waist circumference than the optimumwhile 29.4% had in the city’s school. Significant dif-ferences were found between children of county andthe village school in respect of plastic index, suggest-ing that the students of the smaller school have moredeveloped bone and muscle system. We found signifi-cant differences in push-ups and vertical jumpsbetween children of the two school types. Among car-diovascular system status indicators, the restingheart rate (higher in village) and blood pressure (high-er in city) was significantly different between studentsof the two settlements. In groups with different BMIcategories and waist circumference, significant differ-ences were found in systolic and diastolic blood pres-sures and in the result of push-up test.

Unlike in earlier studies children from the smallersettlement achieved poorer results in body compos-ition, some motor tests and cardiovascular parameters.

KKeeyy--wwoorrddss:: child, rural, BMI, waist circumference,Hungarofit

BevezetésNapjainkra az elhízás szinte az egész világot érintô

globális problémává nôtte ki magát. Eltérô mértékbenérinti a fejlôdô és fejlett országokat az obezitás preva-lenciájának növekedése (James et al., 2001), azonbana korábban csak felnôtteket érintô probléma, mára agyermek és serdülô korosztályokban is egyre nagyobbméreteket ölt (Bundred et al., 2001).

Az Amerikai Egyesült Államokban 1988-1994 kö-zött készült felmérésekhez képest 10%-os emelkedéstlehet megfigyelni az elhízás gyakoriságában a mexi-kói-amerikai és az afroamerikai származású tinédzse-rek körében (Ogden et al., 2002; Flegal et al., 2002).Angliában is emelkedik a túlsúlyosok aránya a 4-18éves népesség körében, a legveszélyeztetettebbek aWalesben és Skóciában élô, alacsonyabb jövedelmûcsaládok gyermekei (Jebb et al., 2003). Kínában az or-szág fejlôdésével szoros párhuzamban növekszik azobezitás prevalenciája minden korosztályban (Wu etal., 2005).

A hazai felmérések is bizonyítják a regresszív, rom-ló tendenciát a gyermekek és serdülôk testösszetéte-lében és fizikai teljesítményében (Pampakas et al.,2008).

Az elhízáshoz kapcsolódó definíciók egységesítésére1995-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javas-latára létrehoztak egy kizárólag felnôttekre vonatkozóháromszintes besorolást a testtömeg index (BMI) fel-

Tanulmány • Tékus Éva és mtsai: Az elhízás hatása falvakban és városban élô...32M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Az elhízás hatása falvakban és városban élô 11-15 éves tanulók testösszetételére,

fizikai teljesítôképességére és alapvetô élettani paramétereire

The effect of overweight on the body composition, the physical performance and the basic physiological parameters

of 11-15 years old students from two different types of settlements

Tékus Éva 1,2, Szanka Kriszta 1, Kaj Mónika 1,2, Atlasz Tamás 1, Wilhelm Márta 1

1 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

2 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

E-mail: [email protected]

használásával (WHO, 1995). Késôbb egy nemzetközikutatás eredményeként meghatározták a 2-18 éveskorosztályra vonatkozó, a túlsúlyosság és az elhízáskor- és nem specifikus határértékeit (Cole et al., 2000).

Együttesen vizsgálva a BMI adatot és a derékkerüle-tet, fontos elôrejelzôje lehet az elhízáshoz kapcsolódócivilizációs betegségeknek, így például a koszorúsérmegbetegedéseinek már a gyermek- és serdülôkorú fi-atalok körében is (Janssen et al., 2005). A testmagas-ság és a testtömeg arányán túl, a haskörtérfogatról ésígy közvetve a hasüregi zsírdepó mennyiségérôl is ké-pet kaphatunk a két paraméter vizsgálatával.

Magyarországi adatok is megerôsítik a népesség fitt-ségének alacsony szintjét és a populáció ehhez kap-csolódó egészségi helyzetének romlását (EuropeanCommunities és WHO, 2000). Az életmóddal össze-függô betegségek megjelenése már gyermekkorban ta-pasztalható (Csábi et al., 2000), mely kihathat a ser-dülôkori és felnôttkori egészségi állapotra.

Nemzetközi mintákban látható, hogy a fittségi álla-pot nem azonos az ország különbözô lélekszámú vidé-ki településein és városaiban (Tsimeas et al., 2005;Davis et al., 2008), azonban napjainkban, hazai vi-szonylatban csak kevés vizsgálat foglalkozik a kérdés-sel (Bodzsár és Zsákai, 2002).

CélkitûzésCélunk volt vizsgálni két jelentôsen különbözô lélek-

számú település általános iskolájába járó tanulóinak(11-15 éves) testösszetételét, alapvetô élettani mutató-it (nyugalmi pulzusszám, vérnyomás), illetve a MiniHungarofit motoros tesztjeiben nyújtott teljesítményét.

Ezen életkori szakaszban (prepubertás, pubertás)felmért fiziológiai és antropometriai paraméterek szo-ros összefüggést mutatnak a felnôttkori testösszeté-tellel, fittségi mutatókkal, melyek kihatnak a késôbbiaz egészségi állapotra.

Célunk volt továbbá, a kardiovaszkuláris állapot fel-mérésére alkalmas nyugalmi pulzusszám és vérnyo-más összevetése, esetleges összefüggések vizsgálataaz egyes testösszetételi adatok és fizikális tesztekeredményeivel.

Anyag és módszerA vizsgálatokat két Baranya megyei általános isko-

lában végeztük. Az egyik a környezô falvakat összefo-gó körjegyzôség általános iskolája, míg a másik intéz-mény a megyeszékhelyen található iskola.

A felmérésben 11-15 év közötti egészséges, általá-nos iskolai tanulók (N = 90; 49 fiú és 41 leány) vettekrészt. 51 fô került felmérésre városi környezetben, míg39 fô a falu iskolájában. Az 1975-ös Helsinki Nyilat-kozatot figyelembe véve, a vizsgálatokban a gyerme-kek önként és kizárólag szülôi engedéllyel vehettekrészt. A vizsgálati alanyok mindkét intézménybenrendszeresen, hetente két alkalommal szaktanár általvezetett, órarend szerinti testnevelés órákon vettekrészt, melyek idôtartama egységesen 45 perc volt.

A felmérés során számos antropometriai paramétertvizsgáltunk: mértük a tanulók testmagasságát, testtö-megét, továbbá kerületi (kéz; alkar; derék; csípô) ésszélességi adatait (vállszélesség; mellkasszélesség;mellkasmélység). A testzsírszázalék becslésére bioim-pedancia analizátoros (Omron BF-300) mérést (BIA)alkalmaztunk. Alapvetô élettani mutatókat is mér-tünk a vizsgálatok során: automata vérnyomásmérô-vel (Omron MX3) regisztráltuk a tanulók nyugalmi di-

asztolés, szisztolés vérnyomását és nyugalmi pul-zusszámát öt perces ülést követôen. A felmérésekethétköznapokon, mindig ugyanabban az idôpontban (adélelôtti órákban) végeztük mindkét iskola esetében,azonos személyi és eszköz feltételek mellett. A koráb-ban rögzített adatok felhasználásával meghatároztuka tanulók BMI értékét és a Conrad módszer (Conrad,1963) segítségével a tanulók plasztikus- (PLX) és met-rikus indexét (MIX), majd a növekedési típust. Az ál-talunk vizsgált 11-15 éves minta BMI kategória sze-rinti osztályozása (Cole et al., 2000; Cole et al., 2007)és derékkerület szerinti besorolása (Katzmarzyk et al.,2004) nemzetközi referencia adatok segítségével tör-tént. Valamennyi tanulónál együttesen vizsgáltuk aBMI és derékkerület értékeit és ez alapján különbözôteltségi csoportokat képeztünk (1. alacsony BMI ésnormál derékkerület; 2. normál BMI és normál derék-kerület; 3. magas BMI és normál derékkerület vagymagas derékkerület és normál BMI; 4. túlsúlyos BMIés optimálisnál nagyobb derékkerület; 5. elhízott BMIés optimálisnál nagyobb derékkerület). A vizsgált sze-mélyek szisztolés és diasztolés vérnyomását Jolliffe ésJanssen (2007) alapján értékeltük. A tanulók fizikaifittségének megállapításához a Mini Hungarofit-teszt-rendszert (F. Mérey, 2006) használtuk.

A kutatás során felvett adatok statisztikai elemzésétSPSS. 15 programmal végeztük. Kétmintás t-próbát,illetve egyutas ANOVA módszert, a szignifikancia szintmegállapítására Tukey-B posthoc analízist alkalmaz-tunk, valamint Pearson korrelációt az egyes paramé-terek közti összefüggések vizsgálatára. Szignifikáns-nak fogadtuk el, ha az eredmény p ≤ 0,05.

EredményekAAnnttrrooppoommeettrriiaaii aaddaattookk ééss aazz aallkkaattttííppuussAz 11.. ttáábblláázzaattbbaann láthatók a vizsgálati személyek

testösszetételi jellemzôi nemek szerinti bontásban. Avizsgált korosztály átlagos testmagassága megközelí-tôleg egyenlô mindkét nemnél, míg a testtömegbenkülönbség tapasztalható. A fiúknak átlagosan 5 kg-mal nagyobb a tömegük, így a testtömeg indexük isátlagosan magasabb, mint a leányoké.

A bioimpedancia analizátorral becsült testzsírszáza-lékban nemek közti különbséget nem észleltük.

Vizsgálatainkban testösszetételi paraméterek tekin-tetében szignifikáns különbséget nem találtunk a ne-mek között.

Ha a kisebb település tanulóinak eredményét (n =39; decimális életkor: 13,45 ± 1,00 év) összehasonlí-tottuk a városi iskolásokéval (n = 51; decimális élet-kor: 13,05 ± 1,09 év), akkor szignifikáns különbségettaláltunk a PLX esetében. A megyeszékhely tanulói(80,01 ± 6,56) alacsonyabb PLX értékekkel rendelkez-tek a falusi iskolásokéhoz képest (84,42 ± 6,58).

A városi (11.. áábbrraa//AA) és a kisebb település (11.. áább--rraa//BB) iskolájában a BMI egyes kategóriáinak százalé-

33Tanulmány • Tékus Éva és mtsai: Az elhízás hatása falvakban és városban élô...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

11.. ttáábblláázzaatt.. Antropometriai paraméterek nemek sze-rinti bontásban (átlag ± szórás)TTaabbllee 11.. Anthropometric parameters of the two sexes(mean ± SD)

FFiiúú ((nn==4499)) LLeeáánnyy ((nn==4411))Decimális életkor (év) 13,09±1,07 13,38±1,05Testmagasság (cm) 161,00±10,04 159,17±8,22

Testtömeg (kg) 58,80±18,04 53,20±11,93BMI (kg/m2) 22,36±5,28 20,84±3,69

Testzsírszázalék (BIA, %) 25,67±10,08 24,05±6,25

kos megoszlása közel azonosnak bizonyult. Kivételtképez az obez tanulók csoportja, a megyeszékhely is-kolájában fele annyi tanuló sorolható ebbe a kategó-riába, mint az alacsonyabb lélekszámú településen.

A kisebb település iskolájában a tanulók 61,5%-ának (n = 24) a Katzmarzyk és munkatársai (2004) ál-tal meghatározott optimális értéknél nagyobb a derék-kerülete, míg a városban ez az arány mindössze29,4% (n = 15; 22.. áábbrraa).

MMiinnii HHuunnggaarrooffiitt--tteesszzttrreennddsszzeerr eerreeddmméénnyyeeiiA 22.. ttáábblláázzaattbbaann találhatók a megyeszékhely és a fa-

lu tanulói által elvégzett motorikus tesztek eredmé-nyei.

A városi és a falu tanulóinak teljesítményét össze-vetve, szignifikáns különbséget találtunk a mellsô fek-vôtámasz karhajlítás-nyújtás és a súlypontemelkedésteszt értékeiben (22.. ttáábblláázzaatt).

Az elvégzett motoros tesztek közül a helybôl távol-ugrás páros lábbal teszt eredményeiben találtunk kö-zel szignifikáns eltérést a fiúk és a leányok között,ahol a fiúk értek el jobb eredményt.

A létrehozott 5 teltségi csoport értékelésekor azegyes motoros tesztekben elért eredményekben szig-nifikáns különbséget csak a karhajlítás-nyújtás teszt-nél találtunk a 2. és a 4., illetve a 2. és 5. csoportokközött (33.. áábbrraa).

AA kkaarrddiioovvaasszzkkuulláárriiss rreennddsszzeerr áállllaappoottáátt jjeelllleemmzzôô ppaa--rraamméétteerreekk

A diasztolés vérnyomás és nyugalmi pulzusszám te-kintetében jelentôs különbséget regisztráltunk a kétkülönbözô méretû település tanulói között (44.. áábbrraa).Jolliffe és Janssen (2007) alapján készült értékelésszerint a diasztolés vérnyomása 33,33%-nak (13 fô)volt magasabb a kisebb településen és 19,61%-nak(10 fô) a megyeszékhely tanulói közül.

A BMI-t és derékkerületet együtt használó csoport-felosztásnál, szignifikáns eltérést találtunk a vérnyo-más szisztolés értékében az 5. és 1., 5. és 2., 5. és 3.,


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

11.. áábbrraa.. A BMI százalékos megoszlása a megyeszék-hely (A) és a kisebb település (B) tanulói közöttFFiigguurree 11.. The percentage of BMI categories amongstudents of the county school (A) and the villageschool (B)

22.. áábbrraa.. A derékkerület kategóriáinak százalékosmegoszlása a két iskola tanulóinak a körébenFFiigguurree 22.. The percentage of waist circumference cate-gories among pupils of the two schools

22.. ttáábblláázzaatt.. A Mini Hungarofit tesztek eredményei (átlag ± szórás; *p≤0,05)TTaabbllee 22.. The results of the Mini Hungarofit testbattery (mean ± SD; *p≤0.05)

MMeeggyyeesszzéékkhheellyy ttaannuullóóii nn==5511 FFaalluu ttaannuullóóii nn==3399Cooper teszt (m) 1739,02±372,75 1871,54±453,99

Helybôl távolugrás (cm) 160,27±23,23 169,92±32,08Hanyattfekvésbôl felülés (db) 64,53±27,58 67,08±18,42

Mellsô fekvôtámaszban karhajlítás-nyújtás (db) 19,92±17,36* 11,56±11,45*Hasonfekvésbôl törzsemelés és leengedés (db) 103,14±54,67 80,41±13,45

Súlypontemelkedés (cm) 25,20±6,24* 28,44±7,28*Kétkezes tömöttlabdadobás hátrafelé (m) 7,65±2,07 10,58±3,04

33.. áábbrraa.. Az öt képzett csoport karhajlítás nyújtástesztben elért eredményei (átlag ± szórás; *p ≤ 0,05)FFiigguurree 33.. Results of the push-up test in the fivegroups based on BMI and waist circumference (mean± SD; *p ≤ 0,05) (1. csoport: alacsony BMI és normál derékkerület; 2.csoport: normál BMI és normál derékkerület; 3. cso-port: magas BMI és normál derékkerület vagy magasderékkerület és normál BMI; 4. csoport: túlsúlyos BMIés optimálisnál magasabb derékkerület; 5. csoport: el-hízott BMI és optimálisnál magasabb derékkerület)

valamint 5. és 4. csoportok között, illetve a diasztolésérték tekintetében az 5. és 2. csoportokban (55.. áábbrraa).Az 5. csoportnál (a BMI besorolás szerint obez, magasderékkerülettel rendelkezô személyek) volt a legmaga-sabb a szisztolés és a diasztolés vérnyomása értéke.

AAzz eeggyyeess ppaarraamméétteerreekk kköözzöötttt ttaalláálltt öösssszzeeffüüggggéésseekk,,kkoorrrreelláácciióókk

A BMI a legtöbb motoros tesztben regisztrált ered-ménnyel szignifikánsan összefügg: a Cooper teszt so-rán megtett távval, a helybôl távolugrás teszt eredmé-nyével, a hanyattfekvésbôl felülések számával, a fek-vôtámaszban karhajlítás nyújtás, a tömött labdado-bás eredményével (33.. ttáábblláázzaatt).

A derékkerület számos motoros tesztben elért ered-ménnyel korrelál: Cooper teszt, helybôl távolugrás,hanyattfekvésbôl felülés térdérintéssel, fekvôtámasz-ban karhajlítás nyújtás, kétkezes tömött labdadobáshátrafelé.

A vérnyomás szisztolés értéke szignifikánsan össze-függ a BMI értékével, a derékkerülettel, a testzsír-szá-zalékkal, illetve a kétkezes tömött labdadobásban el-ért eredménnyel. A diasztolés érték a BMI-vel, a de-rékkerület értékével, a testzsír-százalékkal, a Cooperteszt eredményével, a helybôl távolugrás nagyságával,a hanyattfekvésbôl felülések számával és a fekvôtá-maszban karhajlítások nyújtások számával.

Megbeszélés és következtetésekJelen kutatás eredményei alapján valószínûsíthetô,

hogy a faluban élô fiatalok fizikai fittséghez kapcsoló-dó egészségi állapota gyengébb a nagyobb városokbanélô társaikhoz viszonyítva. Vizsgálatunkban egy kislétszámú mintán mutattuk be, hogy az antropometri-ai jellemzôk elônytelen változása már gyermekkorbanis szignifikánsan összefügg az egészségi és fittségi pa-raméterek romlásával.

Az eddigi kutatásokban a kisebb településen élôgyermekek egészségi állapota jobbnak bizonyult, minta városokban élô társaiké. A napjainkban folyó kuta-tások alapján ez már nem egyértelmû, az eredményeknem egybehangzók. Egyes felmérések alapján a folya-mat megfordulni látszik (McMurray et al., 1999).

A test elzsírosodása negatívan hat a futó és ugró tel-jesítményekre (Tsimeas et al., 2005), ami megjelenik atestösszetételben és a Mini Hungarofit teszteknél ta-pasztalt különbségben a falusi és a megyeszékhely di-ákjai között. Feltételezhetô, hogy a kisebb települése-ken élô fiatalok kellôen aktívak, azonban a szervezettkereteken belül történô sportolási lehetôség szûkö-sebb. Gyakran az étkezési szokásaik sem megfelelôek,egyes kutatások tanulsága szerint kevésbé informál-tak az egészséges táplálkozás alapvetô szabályairól(Davis et al., 2008). Korábban leírt tendencia szerint avárosi gyermekek magasabbak és korábban követke-zik be a nemi érésük vidéki társaikhoz képest (Bielic-ki, 1986), ez az összefüggés mintánkban nem bizo-nyítható. A városban élôknél jelentôsen alacsonyabbPLX értékeket regisztráltunk, mutatva, hogy a vidéki


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

44.. áábbrraa.. A két iskola tanulóinak diasztolés vérnyomá-sa és nyugalmi pulzusszáma (átlag ± szórás; *p ≤ 0,05)FFiigguurree 44.. Diastolic blood pressure and resting heartrate of students in the two settlements (mean ± SD;*p ≤ 0.05)

55.. áábbrraa.. Az egyes teltségi csoportok vérnyomás érté-kei közötti szignifikáns különbségek (átlag ± szórás;*p ≤ 0,05; **p ≤ 0,001)FFiigguurree 55.. Significant differences in blood pressure ofgroups based on BMI and waist circumference (mean± SD; *p ≤ 0.05; **p ≤ 0.001)

33.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált paraméterek között észlelt összefüggések, korrelációs együtthatók (*p ≤ 0,05; **p ≤ 0,001)TTaabbllee 33.. Correlation between examined parameters and correlation coefficient (*p ≤ 0.05; **p ≤ 0,001)

BBMMII DDeerréékk-- VVéérrnnyyoommááss VVéérrnnyyoommáásskkeerrüülleett sszziisszzttoollééss ddiiaasszzttoollééss

éérrttéékkee éérrttéékkeeBMI 1 0,869** 0,566** 0,336**

Derékkerület 0,869** 1,0 0,452** 0,365**Testzsírszázalék (BIA) 0,820** 0,870** 0,290** 0,217*

Cooper teszt -0,275** -0,239* 0,107 0,082Helybôl távolugrás -0,300** -0,221* 0,043 -0,455**

Hanyattfekvésbôl felülés -0,338** -0,405** 0,264* -0,345*Mellsô fekvôtámaszban karhajlítás nyújtás -0,334** -0,327** -0,096 -0,413*Kétkezes tömöttlabdadobás hátrafelé 0,290** 0,335** 0,502** 0,330**

tanulók fejlettebb csont- és izomrendszerrel rendel-keznek. Davis és munkatársai (2008) által készítettvizsgálatban megállapították, hogy több a túlsúlyosgyermek a falvakban, mint a városokban. Az általunkvizsgált mintában az obez fiatalok aránya kétszer na-gyobb volt a kisebb település iskolájában, hasonlóanKatzmarzyk és mtsai (2004) által meghatározott opti-málisnál magasabb derékkerület adatokhoz.

A fittség szoros kapcsolatban van az egészségi álla-pottal már gyermek- és serdülôkorban is, jelentôsmértékben meghatározhatja a felnôttkori egészséget(Ruiz et al., 2009). A fejlett társadalmakban a fizikaifittségi állapot és így a hozzá kapcsolódó egészségi ál-lapot világszerte fokozatosan romló tendenciát mutata gyermek és serdülô populációk körében (Tomkinsonet al., 2003). Napjainkra bizonyított, hogy számos afelnôtt korban kialakuló betegség hosszútávon kap-csolatba hozható a gyermekkori, pubertáskori elhí-zással (Power et al., 1997).

Az elhízás mértékén kívül a szervezeten belüli zsíreloszlása is fontos rizikófaktora az elhízáshoz kapcso-lódó betegségnek. Elsôk közt említve a 2-es típusú cu-korbetegséget (Wild et al., 2004), szív- és érrendszerimegbetegedéseket (Poirier et al., 2006), illetve a meta-bolikus szindrómát (Després és Lemieux, 2006). Ezértis lényeges vizsgálni a BMI értékén kívül, a derék- éscsípôkerületek méretét, arányát már fiatalkorban.

A motoros próbáknál a súlypontemelkedés eredmé-nyében szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtottak afalusi iskola tanulói, utalva az alsó végtag nagyobb di-namikus erejére. A felmérés során pontos izomtömegmeghatározás nem történt, így csak feltételezhetô,hogy a magasabb PLX érték mellé jelentôsebb izomtö-meg is tartozik, melyet a teszt eredménye is mutat. Afekvôtámaszban karhajlítás nyújtás tesztben a várositanulók eredménye szignifikánsan jobb lett, jelezve,hogy az optimálisabb testösszetétel összefügg a jobberô-állóképességi teljesítménnyel.

A vidéki tanulók alacsonyabb nyugalmi pul-zusszámmal és magasabb diasztolés vérnyomássalrendelkeznek, mindkét értéknél szignifikáns volt a kü-lönbség. Figyelembe véve ezen tanulók körében a ma-gas vérnyomással rendelkezô személyek számát (13fô), a jelentôs különbséget a diasztolés értékben, iga-zolódni látszik, hogy kardiovaszkuláris paramétereikrosszabbak, mint a megyeszékhelyen élô társaiké.

Ha a két nem testösszetételi eredményeit értékeljük,az általunk vizsgált életkori csoportokban a fiúk BMIértékei valamivel magasabbak (22,36±5,28), mint aleányoké (20,84±3,69). A referencia táblázatok (Coleet al., 2000) szerint ezen életkorban a tendenciánakellentétesnek kellene lennie. Közel azonos testmagas-ság mellett, a fiúk testtömege nagyobb, a testzsír szá-zalékuk közel azonos. Összegezve elmondható, hogy avizsgált mintában a fiúk között valamivel több az elhí-zott kategóriába sorolható személy. A motoros tesztekeredményei ezzel szorosan összefüggenek, a fiúk csaka helybôl távolugrás páros lábbal teszt eredményébenértek el szignifikánsan jobb eredményt a leányoknál.

A derékkerület és BMI értéket közösen használócsoportbeosztásnál jól elkülönülnek egymástól a kar-hajlítás nyújtás teszt eredményében a normál BMI- ésnormál derékkerületû csoport a túlsúlyos BMI-vel ésoptimálisnál magasabb derékkerülettel, illetve elhí-zott BMI-vel és optimálisnál magasabb derékkerület-tel rendelkezô csoportok. A maximálisan 4 percig ki-vitelezett karhajlítás nyújtás fizikális teszt alkalmas

lehet a kardiovaszkuláris rizikó mérésére gyermek- ésserdülôkorban. Bizonyítottuk, hogy szignifikánsankorrelál a BMI besorolás, a derékkerület és a vérnyo-más diasztolés értéke is a fekvôtámaszban karhajlításnyújtás teszt végeredményével. Ugyanezen csoportbe-osztásnál tapasztaltunk szignifikáns különbségeket avérnyomás szisztolés illetve diasztolés értékeiben is. Avérnyomás mindkét értéke a teltség mértékének emel-kedésével fokozatosan növekedett. Megerôsítve, hogya vérnyomás valóban a kardiovaszkuláris rizikó méré-sére alkalmas egyik legmegfelelôbb módszer.

A kisebb települések és a nagyobb városok közöttikülönbségek napjainkban is kimutathatók, fontoslenne hangsúlyt fektetni akár az alapoktatás szintjénis a fiatalok kellô tájékoztatására, mind a kiegyensú-lyozott táplálkozásról, mind a megfelelô mennyiségûés minôségû fizikai aktivitásról. Nem várt eredmény akorábbi tendenciákkal szemben, hogy a kisebb tele-pülés tanulói rosszabb eredményt értek el testössze-tételi vizsgálatoknál, illetve néhány motoros teszt éskardiorespiratorikus paraméter esetén is.

Felhasznált irodalomBielicki, T. (1986): Physical growth as a measure of

economic well-being of populations: the twentiethcentury. In: Falkner F, Tanner JM, (eds.): Humangrowth. A comprehensive treatise. Plenum Press, NewYork, 283-305.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2002): Some Aspects ofSecular Changes in Hungary over the TwentiethCentury. Collegium Antropologicum, 2266:: 2. 477-484.

Bundred, P., Kitchiner, D., Buchan, I. (2001): Preva-lence of overweight and obese children between 1989and 1998: population based series of cross sectionalstudies. British Medical Journal, 332222:: 7282. 326-8.

Cole, T.J., Bellizzi, M.C., Flegal, K.M., Dietz, W.H.(2000): Establishing a standard definition for childoverweight and obesity worldwide: international sur-vey. British Medical Journal, 332200:: 7244. 1240-3.

Cole, T.J., Flegal, K.M., Nicholls, D., Jackson, A.A.(2007): Body mass index cut offs to define thinness inchildren and adolescents: international survey.British Medical Journal, 333355:: 7612. 194.

Conrad, K. (1963): Der Konstitutionstypus. Theo-retische Grundlegung und practischer Bestimmung.Springer-Verlag, Berlin.

Csábi, Gy., Török, K., Jeges, S., Molnár, D. (2000):Presence of metabolic cardiovascular syndrome inobese children. European Journal of Pediatrics, 115599::91-94.

Davis, A.M., Boles, R.E., James, R.L., Sullivan, D.K.,Donnelly, J.E., Swirczynski, D.L., Goetz, J. (2008):Health behaviors and weight status among urban andrural children. Rural Remote Health, 88:: 2. 810.

Després, J.P., Lemieux, I. (2006): Abdominal obesityand metabolic syndrome. Nature, 444444:: 7121. 881-7.

European Communities and World Health Organ-ization (2000) Highlights on health in Hungary.Retrieved July 15, 2013, from http://ec. europa.eu/health/ph_projects/1999/monitor-ing/hungary_en.pdf

F. Mérey I. (2006): Mérd magad! Egészség, fittségtudatosan. Mini Hungarofit. Magánkiadás, Budapest.

Flegal, K.M., Carroll, M.D., Ogden, C.L., Johnson,C.L. (2002): Prevalence and trends in obesity amongUS adults, 1999-2000. The Journal of the AmericanMedical Association, 228888:: 14. 1723-7.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

James, P.T., Leach, R., Kalamara, E., Shayeghi, M.(2001): The Worldwide Obesity Epidemic. ObesityResearch, Suppl. 99:: 4. 228S-233S.

Janssen, I., Katzmarzyk, P.T., Srinivasan, S.R.,Chen, W., Malina, R.M., Bouchard, C., Berenson, G.S.(2005): Combined influence of body mass index andwaist circumference on coronary artery disease riskfactors among children and adolescents. Pediatrics,111155:: 6. 1623-30.

Jebb, S.A., Rennie, K.L., Cole, T.J. (2003): Preva-lence of overweight and obesity among young people inGreat Britain. Public Health Nutrition, 77:: 3. 461-65.

Jolliffe, C.J., Janssen, I. (2007): Developement ofage-specific adolescent metabolic syndrome criteriathat are linked to the adult treatment panel III andinternational diabetes federation criteria. Journal ofthe American College of Cardiology Foundation, 4499:: 8.891-8.

Katzmarzyk, P.T., Srinivasan, S.R., Chen, W.,Malina, R.M., Bouchard, C., Berenson, G.S. (2004):Body mass index, waist circumference, and clusteringof cardiovascular disease risk factors in a biracialsample of children and adolescents. Pediatrics, 111144::2. 198-206.

McMurray, R.G., Harrell, J.S., Bangdiwalam, S.I.,Deng, S. (1999): Cardiovascular disease risk factorsand obesity of rural and urban elementary schoolchildren. The Journal of rural health, 1155:: 4. 365-74.

Ogden, C.L., Flegal, K.M., Carroll, M.D., Johnson,C.L. (2002): Prevalence and trend sin overweightamong US children and adolescents, 1999-2000. TheJournal of the American Medical Association, 228888:: 14.1728-32.

Pampakas, P., Mészáros, Z., Király, T., Szmodis,M.B., Szakály, Z., Zsidegh, M., Mészáros, J. (2008):Longitudinal differences and trends in body fat andrunning endurance in Hungarian primary school-boys. Anthropolgischer Anzeiger, 6666:: 3. 317-26.

Poirier, P., Giles, T.D., Bray, G.A., Hong, Y., Stern,J.S., Pi-Sunyer, F.X., Eckel, R.H. (2006): Obesity and

cardiovascular disease: pathophysiology, evaluation,and effect of weight loss. Arteriosclerosis, Thrombosisand Vascular Biology, 2266:: 5. 968-76.

Power, C., Lake, J.K., Cole, T.J. (1997): Measure-ment and long-term health risks of child and adoles-cent fatness. International Journal of Obesity, 2211::507-26.

Ruiz, J.R., Castro-Pinero, J., Artero, E.G., Ortega,F.B., Sjöström, M.,Suni, J., Castillo, M.J. (2009):Predictive validity of health-related fitness in youth: asystematic review. British Journal of Sports Medicine,4433:: 909-23.

Tomkinson, G.R., Léger, L.A., Olds, T.S., Cazorla, G.(2003): Secular trends in the performance of childrenand adolescents (1980-2000): an analysis of 55 stud-ies of the 20m shuttle run test in 11 countries. SportsMedicine, 3333:: 4. 285-300.

Tsimeas, P.D., Tsiokanos, A.L., Koutedakis, Y.,Tsigilis, N., Kellis, S. (2005): Does living in urban orrural settings affect aspects of physical fitness in chil-dren? An allometric approach. British Journal ofSports Medicine, 3399:: 671-74.

Wild, S., Roglic, G., Green, A., Sicree, R., King, H.(2004): Global prevalence of diabetes: estimates forthe year 2000 and projections for 2030. DiabetesCare, 2277:: 5. 1047-53.

World Health Organization Expert Committee(1995): Physical Status: the Use and Interpretation ofAnthropometry. Report of a WHO expert committee.World Health Organization Technical Report Series,885544:: 1-452.

World Medical Association (1975) Declaration ofHelsinki - Ethical Principles for Medical ResearchInvolving Human Subjects. Retrieved: October 10,2013, from http://www.wma.net/e/policy/b3.htm

Wu, Y.F., Ma, G.S., Hu, Y.H., Li, Y.P., Li, X., Cui, Z.H.,Chen, C.M., Kong, L.Z. (2005): The current prevalencestatus of body overweight and obesity in China: datafrom the China National Nutrition and Health Survey.Chinese Journal of Preventive Medicine, 3399:: 5. 316-20.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

ÖsszefoglalóCélkitûzés: Jelen vizsgálat célja a Pilates-tréning

testi-lelki jólléttel, testi tudatossággal és önértékelés-sel való összefüggéseinek keresztmetszeti vizsgálatavolt. Módszer: A vizsgálatban 197 személy (162 hob-bi-szintû Pilates-gyakorló, 35 Pilates-oktató) vettrészt. A résztvevôk a Testi Abszorpció Kérdôívet, aSzemélyes Testi Tudatosság Kérdôívet, a Szomato-szenzoros Amplifikáció Skálát, a Rosenberg Önértéke-lés Skálát, a Rövidített Pozitív és Negatív AffektivitásSkálát és a WHO Jól-Lét Kérdôív rövidített változatáttöltötték ki. Eredmények: A heti edzésgyakoriság szig-nifikáns pozitív korrelációs viszonyban állt a pszicho-lógiai jólléttel (Kendall-féle tau-b = 0,17; p < 0,01), apozitív affektivitással (Kendall-féle tau-b = 0,14;p < 0,05), valamint a testi abszorpcióval (Kendall-féletau-b = 0,20; p < 0,001). Bináris logisztikus reg-resszió-analízissel megállapítottuk, hogy a többi mértváltozóra kontrollálva a pozitív affektivitás (p < 0,001)és a globális önértékelés (p < 0,05) szignifikánsan,illetve a heti edzésgyakoriság tendenciaszinten(p < 0,1) jósolta a pszichológiai jóllétet. Következtetés:A rendszeres Pilates edzésnek szerepe lehet a testi tu-datosság, a pszichológiai jóllét, illetve az önértékelésfenntartásában. A Pilates módszer nem erôsíti a testiérzetek károsként vagy zavaróként való megélésénekhajlamát (szomatoszenzoros amplifikáció).

KKuullccsssszzaavvaakk:: testi tudatosság, pszichológiai jóllét,önértékelés, Pilates-módszer

AbstractAim: The present cross-sectional study aimed to

investigate the relationship between Pilates-trainingand psychological well-being, body awareness, andself-esteem. Method: 197 individuals regularly prac-ticing the Pilates method (162 amateurs and 35instructors) completed the Somatic Awareness Scale,the Personal Body Consciousness Scale, theSomatosensory Ampflification Scale, the RosenbergSelf-esteem Scale, the Positive and Negative AffectSchedule, and the WHO-Five well-being scale. Results:Significant correlations were found between weeklyfrequency of Pilates training and psychological well-being (Kendall-tau-b = 0.17; p < 0,01), positive affect(Kendall-tau-b = 0.14; p < 0,05), and somatic absorp-tion (Kendall-tau-b = 0.20; p < 0 ,001). According to

the results of binary logistic regression analysis, posi-tive affect (p < 0,001), self-esteem (p < 0,05), andweekly training frequency (p < 0,1) were significantpredictors of well-being even after controlling forsocio-demographic variables and the other psycho-logical constructs. Conclusion: Regular Pilates train-ing might play a role in the maintenance of bodyawareness, psychological well-being, and self-esteem.The Pilates-method does not enhance the pronenessto experience somatosensory signals as harmful ordisturbing (somatosensory amplification).

KKeeyy--wwoorrddss:: body awareness, psychological well-being, self-esteem, Pilates-method

BevezetésA WHO (2004) ajánlása szerint a megfelelô intenzi-

tású, rendszeres fizikai aktivitás létfontosságú azegészséges és hosszú élet elôsegítésében és fenntartá-sában. Az általános fizikai aktivitás kedvezô hatástgyakorol a testi-lelki jóllétre és az életminôségre (Fox,1999; Prichard és Tiggemann, 2008), csökkenti a szo-rongást, a stresszt, és a depressziót (Scully et al.,1998). A rendszeres testgyakorlás számos betegséggel(például szív- és érrendszeri megbetegedések, cukor-betegség, stb.) szemben védô hatású (Fox, 1999). Reedés Buck (2009) úgy vélik, hogy a fizikai aktivitás elsô-sorban a pozitív affektivitás (pozitív érzelmi és hangu-lati állapot) fokozásán keresztül képes a szubjektívjóllét elôsegítésére. Egy meta-analízis alapján meg-állapították, hogy ennek eléréséhez heti 3-5 alkalom-mal végzett alacsony vagy mérsékelt intenzitású edzésaz optimális (Reed és Buck, 2009). Asztalos és mun-katársai (2009) szintén azt találták, hogy a kognitívkomponenseket is magában foglaló, mérsékelt inten-zitású fizikai aktivitás hozhat a legtöbb szubjektív jól-léttel és pozitív hangulati állapottal összefüggô egész-ségelônyt, s ez kifejezetten igaz a nôkre vonatkozóan.Egy másik vizsgálat szerint (Asztalos et al., 2012) atest-lélek kapcsolatot hangsúlyozó, meditációs alapo-kon nyugvó mozgásformák (például jóga, tai-chi),rendszeres gyakorlói sokkal nagyobb mértékû jóllétrôlszámolnak be, mint más, intenzívebb és fizikailagmegterhelôbb mozgásformát ûzô társaik.

Pilkington és munkatársai (2005) 35 vizsgálateredményét összehasonlító elemzésében a jóga-ala-pú technikák depresszív zavarokra kifejtett jótékonyhatását mutatták ki. Asztalos és munkatársai (2012)úgy vélik, a test-lélek kapcsolatot alapul vevô moz-gásrendszerek (például: jóga, Pilates) hatékonyanoldják a stresszt, növelik az önelfogadást, továbbáfejlesztik a jelentudatosságot és a testi tudatosságot,hiszen a fizikai ingereken és hatásokon kívül az elmelenyugtatására és a psziché rendezésére is koncent-rálnak.

Tanulmány • Tolnai Nóra és mtsai: A testi tudatosság, a testi-lelki jóllét, valamint...38M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

A testi tudatosság, a testi-lelki jóllét, valamint az önértékelés összefüggéseinek

vizsgálata a Pilates-módszert gyakorlók körében

A cross-sectional study examining the relationship between Pilates-training and psychological well-being, body awareness, and self-esteem

Tolnai Nóra 1, Szabó Zsófia 2, Köteles Ferenc 2

1 Eötvös Lóránd Tudományegyetem PPK Pszichológiai DoktoriIskola, Személyiség- és Egészségpszichológia Program, Budapest

2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

Miért a Pilates?A Pilates az erônlét, hajlékonyság, állóképesség és

koncentráció fejlesztését célzó, több mint 500 nyújtóés erôsítô gyakorlatot tartalmazó mozgásforma ésedzéskoncepció (Ungaro, 2003). A módszer szerves ré-szét képezi a kontroll és koncentráció mellett végre-hajtott minôségi testedzés, melynek következtében azizmok gyorsabban fejlôdnek a gyakorlás hatására(Ungaro, 2003). A Pilates-módszer egyik deklarált cél-ja a testi érzetek tudatosításával elért kontrollált moz-gás fejlesztése és a helyes testtartás elôsegítése (Scott,2002). A mai modern Pilatesben a legfôbb hangsúly atesti tudatosság fokozásán van: a légzéshez illesztettmozdulatok végrehajtásán, a résztvevô izmok aktivá-lásán és megfelelô munkáján, továbbá a túlterhelés-nek kitett területek lazításán (Latey, 2001). A Pilates-módszer lényegébôl fakadó precíz odafigyelés megkö-veteli a gyakorlótól, hogy koncentrált tudatossággalkontrollálja a helyes, központosított testtartást, to-vábbá hogy folyamatos figyelemmel, mélyen lélegez-zen (Muscolino és Cipriani, 2004b). Rodrigues ésmunkatársai (2010) idôsekbôl álló mintán (60-78 év)az életminôség szignifikáns javulását találták két hó-napos Pilates-programban résztvevôknél, míg a prog-ramot nem gyakorló kontrollcsoportnál nem találtakilyen különbséget. Caldwell és munkatársai (2009)vizsgálatukban a Pilates-alapelvek alapján mért Pila-tes-specifikus énhatékonyság és a testi önszabályozásszignifikáns pozitív korrelációjáról, az alvásminôségjavulásáról, valamint a pozitív hangulat mértékéneknövekedésérôl számoltak be egy 15 héten át tartó Pi-lates-program hatására.

A Pilates gyakorlása adekvát segítséget és proprio-ceptív visszajelzést szolgáltat az optimális motoros ta-nuláshoz, illetve a megfelelô funkcionális mozgásmin-ták elsajátításához (Anderson és Spector, 2000).Több, a Pilates pozitív hatásairól és egészséghozama-iról szóló kutatás a testi tudatosság, a specifikusizomaktiváció, a propriocepció és a mozgáskoordiná-ció fejlôdését hangsúlyozza (Gladwell et al., 2006;Rodrigues et al., 2010). A Pilates és a törzsizomzat tu-datosan kontrollált stabilizálásának összefüggéseit te-kintve például Rydeard és munkatársai (2006) megáll-apították, hogy az elôzôleg aktív életet élô, krónikusderékfájdalommal küzdôk közül azok, akik egy négy-hetes speciális Pilates-tréninget hajtottak végre, szig-nifikánsan alacsonyabb aktivitásbeli korlátozottságotmutattak, és esetükben szignifikánsan alacsonyabbvolt az észlelt fájdalom intenzitása a négy héten átkonvencionális kezelésben részesülô kontrollcsoport-hoz képest. A jobb közérzet, illetve a magasabb funk-cionális értékek 12 hónapos utánkövetéses vizsgálateredményeiben is fennmaradtak a Pilates-tréningetvégzô csoport esetében. Herrington és Davies (2005)egy vizsgálatukban hat hónapon keresztül Pilatest,hagyományos hasizom-erôsítést és hasizom-erôsítéstnem végzôk csoportját hasonlították össze, és azt ta-lálták, hogy a Pilatest végzôk szignifikánsan hatéko-nyabban tudták a haránt hasizmaikat aktiválni, ille-tôleg magasabb ágyéki-medencetájéki kontroll értéke-ket mutattak, mint a másik két csoport tagjai. A szer-zôk úgy vélik, a Pilatest végzôk teszteken elért jobberedményei azoknak a képességeknek köszönhetôk,melyek a Pilates-tréning során kialakult motoros ta-nulás hatásával állnak összefüggésben (Herrington ésDavies, 2005). Alves de Araújo és munkatársainak(2011) vizsgálati eredménye azt igazolta, hogy ha a Pi-

lates-gyakorlatok végrehajtása maximális precizitás,koncentráció és poszturális kontroll jelenlétében tör-ténik, akkor egy adott izomcsoport fejlesztése még in-tenzívebb lehet; vagyis a kívánt eredményesség felté-tele az akaratlagos és kontrollált izomaktiváció, azizom- és testtudat megléte.

A testi tudatosság meghatározásaMehling és munkatársainak (2009) definíciója sze-

rint a testi tudatosság magában foglalja a belsô testiérzésekre irányuló figyelmi fókuszt, illetve az érzetektudatos megélését is. Értelmezésük szerint a testi tu-datosság az interocepció – a propriocepció és viszcero-cepció – azon szubjektív, fenomenológiai aspektusaitjelenti, melyek elérik a tudatosság szintjét; bonyolultafferens, efferens, bottom-up és top-down mûködésekáltal vezéreltek; illetve olyan mentális folyamatokkalmódosíthatók, mint a figyelem, interpretáció, kiérté-kelés, hiedelmek, emlékezet, tanulás, attitûdök és af-fektusok.

Az orvosi és pszichológiai szakirodalomban a testitudatosság definícióit hagyományosan az a meggyôzô-dés uralta, hogy a testi tudatosság magasabb fokaveszélyes (maladaptív) lehet, mivel könnyen szomato-szenzoros amplifikációhoz (a testi érzetek felerôsítésé-hez és tünetként való megéléséhez) vezet, súlyosbítjaa hipohondriázis és szorongás tüneteit (Mehling et al.,2009). Abban az esetben viszont, ha a testi tudatossá-got úgy definiáljuk, mint a fontos testi érzetek felisme-résére való képességet, s úgy tekintünk rá, mint lé-nyeges mentális folyamatra, mellyel érzékeljük és ér-telmezzük a testünkbôl kapott információt, s felhasz-náljuk azt az egészség fejlesztése céljából (Bakal,1999), akkor hasznosnak bizonyulhat (Mehling et al.,2005). Bakal (1999) szerint ez az önszabályozó folya-mat jelentôs összefüggést mutat az énhatékonysággalis (Bandura, 1977), amely az önértékelés egyik lénye-ges összetevôje (Johnson, 2003; Mehling et al., 2009).

A testi-lelki jóllét, a fizikai aktivitás és a testi tudatosság

Sági és munkatársai (2012) az aerobik jólléttel, ön-értékeléssel és testi tudatossággal mutatott kapcsola-tát vizsgálva azt találták, hogy a rendszeres aerobiko-zás a szubjektív jóllét, a testi tudatosság és a globálisönértékelés magasabb fokával jár együtt. Asztalos ésmunkatársai (2012) úgy vélik, a fizikai aktivitás és ajóllét kapcsolatában a mozgás precíz, tudatos odafi-gyeléssel történô végrehajtása és gyakorlása a megha-tározó tényezô. Ez azt jelenti, hogy a mozgáselemektudatosításával és megtapasztalásával növelhetô azaktuális fizikai aktivitás színvonala, s így a jóllétregyakorolt hatása is kifejezettebb lesz (Asztalos et al.,2012). Berger és Owen (1988) négyféle sport (úszás,kondicionális edzés, Hatha jóga és vívás) összehason-lításával megállapították, hogy a pozitív, stresszcsök-kentô, jólléttel összefüggô hatások a jóga esetében áll-nak fenn a leginkább. Ennek oka, hogy a tevékenységélvezeti foka fôként attól függ, hogy eleget tesz-e (1) amélylégzés, (2) a társas versenytôl és stressztôl valómentesség, (3) a megjósolható környezet, illetve (4) aritmikus, ismétlôdô mozgássorból való felépítés krité-riumainak, melyek mind-mind a jóga ismérvei (Bergerés Owen, 1988). Mivel a jóga gyökereibôl merítô Pila-tes-módszer is megfelel ezen kritériumoknak, joggalfeltételezhetjük a jólléthez fûzôdô hasonló pozitív ha-tásait.

39Tanulmány • Tolnai Nóra és mtsai: A testi tudatosság, a testi-lelki jóllét, valamint...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Az önértékelés, a jóllét és a testmozgás kapcsolata

A Rosenberg-féle klasszikus meghatározás szerint azönértékelés az önmagunk iránt érzett kedvezô vagy ked-vezôtlen, tartós és stabil viszonyulás; attitûd, mely ér-zelmi, kognitív és viselkedéses jegyeket is magában fog-lal (V. Komlósi, 2007). Johnson (2003) úgy véli, a való-di, genuin önbecsülés fejlesztésének egyik módja lehetpéldául a jelentudatosság és a testi tudatosság fokozá-sa, mely utóbbi hozzásegíti az egyént, hogy testi élmé-nyeit átélje és integrálja, így az énjét egészként tapasz-talja meg. A testre történô fókuszálásra a testedzés és akülönféle testgyakorlási technikák kiváló lehetôségetadnak (Johnson, 2003). Fox (2000) hangsúlyozza, hogyaz önértékelés a mentális jóllét fontos összetevôje,melynek növeléséhez a rendszeres fizikai aktivitás egybiztos és ígéretes út, mert elôsegíti a fizikai selfrôl alko-tott percepció javulását. Sonstroem és Morgan (1989)több empirikus kutatás áttekintése alapján megállapí-tották, hogy a hosszú távú testedzés bizonyítottan nö-veli az önértékelést, és a test funkcionális kvalitásairaés a fizikai kompetenciákra irányuló fókusz segíthet atest pozitív értékelésében és elfogadásában.

Az említett szakirodalmi adatokra támaszkodvavizsgálatunk célja a Pilates-módszer testi tudatosság-gal, önértékeléssel és pszichés jólléttel való összefüg-géseinek megállapítása volt. Feltettük, hogy a Pilatesgyakorlása pozitív kapcsolatban áll e konstruktumok-kal, és megvizsgáltuk azt, hogy e vélhetô pozitív kap-csolat szempontjából a gyakorlás kezdete óta eltelt idôés a heti edzésgyakoriság milyen jelentôséggel bírnak.

Anyag és módszerVizsgálati személyekA vizsgálatban összesen 197 személy, közülük 162

(82%) hobbi-szintû Pilates-gyakorló és 35 (18%) Pila-tes-oktató vett részt. A legfiatalabb résztvevô 20, alegidôsebb 67 éves volt (M = 35,1 év; SD = 9,83), a ne-mek eloszlását tekintve pedig a mintának 95%-a nô,és csupán 5%-a volt férfi. Iskolai végzettségük alapjána résztvevôk 72%-a felsôfokú, 28%-a pedig középfokúvégzettséggel rendelkezett. A gyakorlás kezdete óta el-telt idô minimuma 1, maximuma 216 hónap (18 év)volt (M = 27,09 hónap; SD = 28,13), a heti edzésgya-koriság pedig 0-10 alkalom (M = 2,32; SD = 1,60) kö-zött változott a résztvevôk esetében.

EljárásJelen vizsgálat az ELTE PPK Kutatásetikai bizottsá-

gának engedélyével zajlott egy nagyobb vizsgálat ré-szeként. Az adatgyûjtést internetes kérdôívvel végez-tük, egyfelôl személyes felkérés, másfelôl Pilates klu-bok és iskolák internetes fórumain történô elérés se-gítségével. Ilyen módon az adatok kezelésénél – sport-és élettörténeti elôzmények részletes feltérképezési le-hetôségének hiányában – a résztvevôk által adott ön-beszámolókra támaszkodtunk. A résztvevôk az infor-mált beleegyezési szándékukat a kérdôív kitöltéséhezszintén online jelölték.

MérôeszközökA Testi Abszorpció Kérdôív (Somatic Absorption Sca-

le; D. Watson, publikálatlan kézirat) egy 19 tételes kér-dôív, mely 5 fokozatú Likert-skálán méri a testi tuda-tosságot. A kérdôív magyar változatát Köteles és mun-katársai készítették el (2012), belsô konzisztenciája je-len vizsgálatban 0,86 Cronbach-alfa értéket vett fel.

A Személyes Testi Tudatosság Kérdôív (Private BodyConsciousness Scale, PBCQ; Miller et al., 1981) 5 té-telt tartalmaz, és a testi folyamatok tudatosításánakmértékét vizsgálja. A kérdôív magyar változatát Rózsaés munkatársai (2008) készítették el. A skála belsôkonzisztenciája jelen munkában 0,72 Cronbach-alfaértéket mutatott.

A Rosenberg Önértékelés Skála (Rosenberg Self-es-teem Scale, RSES; Rosenberg, 1965) a globális önér-tékelés, vagyis az általános globális önbecsülést ésönmagunk észlelt értékességét méri 10 tétellel, 4 fo-kozatú Likert-skálán. Jelen vizsgálatban a kérdôívKiss (2009) által adaptált verzióját használtuk, mely-nek belsô konzisztencia értéke 0,90 volt.

A WHO Jól-Lét Kérdôív rövidített változata (WHO-Five Well-being Index, WHO-5; Bech et al., 1996) 5 té-telt tartalmaz, mely az elmúlt két hét vonatkozásában4 fokozatú Likert-skálán kérdez rá az általános közér-zetre, hangulati állapotra. A kérdôív magyar verziójá-nak adaptálását Susánszky és munkatársai (2006)végezték. Cronbach-alfa mutatója a jelen vizsgálatban0,78 volt.

A Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (Po-sitive and Negative Affectivity Schedule, PANAS; Wat-son et al., 1988) kitöltésekor 5 pozitív és 5 negatív af-fektív állapotról kell az egyénnek eldönteni 5 fokozatúLikert-skálán, hogy mennyire érzi azokat önmagáraigaznak. A magyar verziót Gyollai és munkatársai(2011) alkották meg. Jelen vizsgálat alkalmával aCronbach-alfa értéke a pozitív affektivitás esetében0,74; a negatív affektivitás esetében pedig 0,70 volt.

A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS,Barsky és mtsai, 1988): A skála 10 tételbôl áll (fordí-tott tételek nincsenek), az állításokat 5-pontos Likert-skálán kell értékelni. A magyar változatot Köteles ésmunkatársai (2009) készítették el. A skála a testi ér-zetek intenzívként, károsként és zavaróként való meg-élésének tendenciáját méri (például: „még olyan apró-ságok is, mint egy rovarcsípés vagy egy szálka, na-gyon tudnak idegesíteni"). Belsô konzisztenciája jelenvizsgálatban 0,73 volt.

A statisztikai elemzéshez az SPSS 20 statisztikaiprogramcsomagot használtuk. A gyakorlás kezdeteóta eltelt idôt átszámítottuk hónapokra, a gyakorlásrendszerességét pedig heti gyakoriságban adtuk meg.A statisztikai elemzést nem-paraméteres próbákkalvégeztük, mert a változók jelentôs része nem követtea normális eloszlást.

EredményekA vizsgált változók leíró statisztikai adatait az 11..

ttáábblláázzaatt mutatja be.A Pilates-módszer testi tudatossággal, önértékelés-

sel, illetve pszichológiai jólléttel való együttjárásátKendall-féle tau-b együtthatókkal becsültük. A kapotteredmények szerint a heti edzésgyakoriság szignifi-káns pozitív kapcsolatban áll a pszichológiai jólléttel(Kendall-féle tau-b = 0,17; p < 0,01), a pozitív affekti-vitással (0,14; p < 0,05), illetve a testi abszorpcióval(0,20; p < 0,001), azonban a személyes testi tudatos-sággal és az önértékeléssel nem mutat összefüggést. Akorrelációs elemzés eredményeit mutatja be a 22.. ttáább--lláázzaatt.. A gyakorlás kezdete óta eltelt idô nem mutatottszignifikáns összefüggést egyik vizsgált pszichológiaiváltozóval sem.

A mérés során felvett változók (kor, nem, iskolai vég-zettség, pozitív és negatív affektivitás, a gyakorlás kez-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

dete óta eltelt idô, a heti edzésgyakoriság, önértékelés;testi abszorpció) pszichológiai jólléttel való együttesösszefüggéseit bináris logisztikus regresszió-analízis-sel elemeztük. A regressziós egyenletbe ENTER mód-szerrel beléptetett magyarázó változók együttesen aCox és Snell-féle R2 mutató alapján a függô változó (apszichológiai jóllét medián mentén kettéosztott érté-kei) teljes varianciájának 30,1%-át, a Nagelkerke R2mutató alapján pedig a teljes variancia 41,2%-át ma-gyarázták (p < 0,001). A regressziós egyenletben sze-replô független változók közül a többi magyarázó vál-tozóra kontrollálva a pozitív affektivitás és a globálisönértékelés szignifikánsan, a heti edzésgyakoriság

tendenciaszinten jósolta a pszichológiai jóllétet. A bi-náris logisztikus regresszió-analízis eredményei a 33..ttáábblláázzaattbbaann szerepelnek.

MegbeszélésA résztvevô személyek önbeszámolós adataira tá-

maszkodva jelen vizsgálatban azt találtuk, hogy arendszeres Pilates-gyakorlás magasabb szintû testitudatossággal, illetve nagyobb mértékû pszichológiaijólléttel és pozitív hangulati állapottal jár együtt. Je-len mintán nyert eredmények szerint a Pilates gyako-risága – és nem a gyakorlás kezdete óta eltelt idô – az,ami a testi tudatosság és a jóllét szempontjából meg-határozó; vagyis minél gyakrabban végez egy személyPilates-tréninget, annál nagyobb lesz nála a testi tu-datosság és a pszichés jóllét szintje. A rendszeresenvégzett Pilates és a jóllét kapcsolatát a korrelációselemzés mellett a regressziós elemzés is megerôsítet-te. A bináris logisztikus regresszió szerint a pszicho-lógiai jóllétet a többi változó kontrollálásával a pozitívaffektivitás, a globális önértékelés, illetve a Pilates-tréning gyakorisága jósolta meg leginkább. A rend-szeres Pilates-gyakorlás mellett szól, hogy a testi tu-datosság és a jóllét is idôben meglehetôsen változókonstruktumok, ezért emelkedett szintjük eléréséhezés fenntartásához valóban az életmódba beillesztett,rendszeresen végzett Pilates-gyakorlás lehet a legmeg-felelôbb.

Fontos megjegyeznünk, hogy sem a Pilates tréninggyakorisága, sem a gyakorlás kezdete óta eltelt idônem mutatott kapcsolatot a szomatoszenzoros ampli-fikációval, illetve a patológiás mûködéseket is mérôszemélyes testi tudatossággal; vagyis független a testiérzetek negatívként történô megtapasztalásától és akellemetlen testi élmények fokozottabb átélésére valóhajlamtól. E fenti megállapításokból arra következtet-hetünk, hogy a Pilates tréning csak az egészséges tes-ti mûködések tudatosítását befolyásolja, a negatívkomponensekkel viszont nincs összefüggésben.

Az elvárásainktól eltérôen a Pilates és az önértéke-lés együttjárását nem sikerült igazolni. Ennek egyiklehetséges magyarázata, hogy az önértékelés egy bo-nyolult, többdimenziós konstruktum (Johnson,2003), nagyon nehéz önbeszámolós módszerekkelmérni, ráadásul más területeken nyújtott teljesítmé-nyek is befolyásolják, illetve több területspecifikuskomponenst is tartalmaz (Harter, 1999). Lehetségestovábbá, hogy a testképpel összefüggô jobb testalak ésvonzóbb külsô megjelenés elérését hirdetô mozgásfor-mák, esztétikai sportok (például az aerobik) szorosabbösszefüggést mutatnak az önértékeléssel (Sági és


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

11.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált változók átlaga, szórása, minimum és maximum értékei, illetve a normalitásvizsgálatrahasznált Kolmogorov-Szmirnov statisztika eredményei TTaabbllee 11.. Descriptive statistics of the variables (mean, S.D., min-max values, and the results of Kolmogorov-Smirnov tests)

*: p < 0,05; **: p < 0,01; ***: p < 0,001.

ááttllaagg sszzóórrááss mmiinn––mmaaxx éérrttéékk KKoollmmooggoorroovv--SSzzmmiirrnnoovv ZZTesti abszorpció 68,50 10,99 39-93 0,832Szomatoszenzoros amplifikáció 28,23 6,01 10-45 0,999Személyes testi tudatosság 15,80 3,79 5-23 1,437*Rosenberg-féle önértékelés 32,74 4,83 19-40 1,308WHO Jóllét 14,65 2,51 0-20 1,533*Pozitív affektivitás 19,54 2,68 12-25 1,338Negatív affektivitás 8,89 2,96 5-22 1,882**A gyakorlás kezdete óta eltelt idô 27,09 28,13 1-216 2,715***Heti edzésgyakoriság 2,32 1,60 0-10 3,216***

22.. ttáábblláázzaatt.. A Pilates heti edzésgyakoriságának és agyakorlás kezdete óta eltelt idô összefüggései a vizs-gált pszichológiai változókkal. Kendall-féle tau-begyütthatók (N=198) TTaabbllee 22.. Correlations between weekly practice frequ-ency, duration of Pilates-training, and the assessedpsychological variables. Kendall-tau-b coefficients (N= 198)

*: p < 0,05; **: p < 0,01; ***: p < 0,001.

hheettii eeddzzééss-- ggyyaakkoorrlláássggyyaakkoorriissáágg kkeezzddeettee óóttaa

eelltteelltt iiddôôWHO Jóllét 0,173** 0,032Pozitív affektivitás 0,136* 0,057Testi abszorpció 0,196*** 0,027Személyes testi tudatosság 0,070 -0,015Szomatoszenzoros amplifikáció 0,015 -0,010Rosenberg-féle önértékelés 0,011 0,067Negatív affektivitás -0,046 -0,011

33.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált független változóknak a pszi-chológiai jóllétre gyakorolt hatását elemzô bináris lo-gisztikus regresszió-analízis eredményei TTaabbllee 33.. Results of binary logistic regression analysistesting the impact of assessed variables on psycho-logical well-being

+: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01 ***: p < 0,001.

AA ffüüggggeettlleenn vváállttoozzóókk EExxpp ((BB)) 9955%% CC..II..kor 0,954* 0,915 - 0,995nem 0,790 0,125 - 5,005iskolai végzettség 0,479+ 0,207 - 1,112pozitív affektivitás 1,399*** 1,171 - 1,672negatív affektivitás 0,972 0,813 - 1,161gyakorlás kezdete óta eltelt idô 1,001 0,987 - 1,016heti edzésgyakoriság 1,243+ 0,966 - 1,601Rosenberg-féle önértékelés 1,170* 1,035 - 1,322testi abszorpció 0,977 0,944 - 1,012

munkatársai, 2012), mint a jóga-alapú módszerek kö-zé sorolható Pilates – fôként a nôk körében.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy jelen mintánnyert eredményeink szerint a Pilates a testi-lelki jóllétés a testi tudatosság magasabb szintjével jár együtt,és az összefüggés szempontjából a Pilates-tréninggyakorisága, rendszeressége számít, nem pedig a gya-korlás kezdete óta eltelt idô. A jóllét megjóslói közüllegmeghatározóbbnak a globális önértékelés, a pozitívaffektivitás, illetve a Pilates-tréning gyakorisága bizo-nyultak. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy azinternetes adatfelvételbôl kifolyólag, illetve a repre-zentatív minta hiánya miatt az eredmények körülte-kintéssel kezelendôk és nem általánosíthatók, ugyan-akkor jelzésértékûek lehetnek a testmozgás, a rend-szeres fizikai aktivitás jelentôségére nézve, melyrôltöbb vizsgálat alapján igazolták, hogy a pozitív affek-tivitás fokozásán keresztül segíti elô az életminôség ésa pszichés jóllét növekedését (Reed és Buck, 2009).

KöszönetnyilvánításA tanulmány a K 109549 sz. OTKA pályázat, illetve

az Európai Unió támogatásával és az Európai Szoci-ális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a támo-gatási szerzôdés száma TÁMOP 4.2.1./B-09/KMR-2010-0003.

Felhasznált irodalomAlves de Araújo, A.M.E., da Silva, E.B., Mello, D.B.,

Cader, S.A., Salgado, A.S.I., Dantas, E.H.M. (2011):The effectiveness of the Pilates method: Reducing thedegree of non-structural scoliosis, and improving flex-ibility and pain in female college students. Journal ofBodywork & Movement Therapies, doi:10.1016/j.jbmt.2011.04.002.

Anderson, B.D., Spector, A. (2000): Introduction toPilates-based rehabilitation. Orthopaedic PhysicalTherapy Clinics of North America, 99:: 395-410.

Asztalos, M., Wijndaele, K., De Bourdeaudhuij, I.,Philippaerts, R., Matton, L., Duvigneaud, N., Thomis,M., Lefevre, J., Cardon, G. (2012): Sport participationand stress among women and men, Psychology ofSport & Exercise. Accepted Manuscript. doi: 10.1016/j.psychsport.2012.01.003.

Asztalos, M., Wijndaele, K., De Bourdeaudhuij, I.,Philippaerts, R., Matton, L., Duvigneaud, N., Thomis,M., Duquet, W., Lefevre, J., Cardon, G. (2009): Specificassociations between types of physical activity andcomponents of mental health. Journal of Science andMedicine in Sport, 1122:: 4. 468-474.

Bakal, D. (1999): Minding the body: Clinical uses ofsomatic awareness. The Guilford Press, New York, 1-46, 131-177.

Bandura, A. (1977): Self-efficacy: Toward a UnifyingTheory of Behavioral Change. Psychological Review,8844:: 2. 191-215.

Barsky, A.J., Goodson, J.D., Lane, R.S., Cleary,P.D. (1988): The amplification of somatic symptoms.Psychosomatic Medicine, 5500:: 510-519.

Bech, P., Staehr-Johansen, K., Gudex, C. (1996): TheWHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes.Psychotherapy and Psychosomatics, 6655:: 183-190.

Berger, B.G., Owen, D.R. (1988): Stress reductionand mood enhancement in four exercise modes:swimming, body conditioning, Hatha Yoga, and fenc-ing. Research Quarterly for Exercise and Sport, 5599::148-159. Absztrakt.

Caldwell, K., Harrison, M., Adams, M., Triplett, N.T.(2009): Effect of Pilates and taiji quan training on self-efficacy, sleep quality, mood, and physical perform-ance of college students. Journal of Bodywork andMovement Therapies, 1133:: 155-163.

Fox, K.R. (1999): The influence of physical activityon mental wellbeing. Public Health Nutrition, 22:: 3a.411-418.

Fox, K.R. (2000): Self-esteem, self-perceptions andexercise. International Journal of Sport Psychology,3311:: 228-240.

Gladwell, V., Head, S., Haggar, M., Beneke, R.(2006): Does a program of Pilates improve chronicnon-specific low back pain? Journal of SportRehabilitation, 1155:: 338-350.

Gyollai, Á., Köteles, F., Simor, P., Demetrovics, Zs.(2011): The Psychometric properties of the Hungarianversion of the short Positive and Negative Affect Scale(PANAS). Neuropsychopharmacologia Hungarica, 22::73-79.

Harter, S. (1999): The construction of the self: Adevelopmental perspective. Guilford Press, New York,195-227.

Herrington, L., Davies, R. (2005): The influence ofPilates training on the ability to contract the trans-versus abdominis muscle in asymptomatic individuals.Journal of Bodywork and Movement Therapies, 99::52-57.

Johnson, M. (2003): Önbecsülés és alkalmazkodás.Eötvös Kiadó, Budapest.

Kiss P. (2009): Az önértékelés, elégedettség és iden-titás személyes és társadalmi vetületei. In Kiss P.(szerk.): Emberi kapcsolatok és társadalmi nézetekkérdôív skáláinak megbízhatósági és érvényességivizsgálata. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Köteles F., Simor P., Tolnai N. (2012): A Testi Ab-szorpció Skála magyar változatának pszichometriaiértékelése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 1133:: 4.375-395.

Köteles F., Gémes H., Papp G., Túróczi P., PásztorA., Freyler A. (2009): A Szomatoszenzoros Amplifiká-ció Skála (SSAS) magyar változatának validálása.Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 1100:: 4. 321-335.

Latey, P. (2001): The Pilates method: history andphilosophy. Journal of Bodywork and MovementTherapies, 55:: 4. 275-282.

Mehling, W.E., Gopisetty, V., Daubenmier, J., Price,C.J., Hecht, F.M., Stewart, A. (2009): Body Awareness:Construct and Self-Report Measures. PLoS ONE, 44:: 5.e5614. doi:10.1371/journal.pone.0005614.

Mehling, W.E., Hamel, K.A., Acree, M., Byl, N.,Hecht, F.M. (2005): Randomized, controlled trial ofbreath therapy for patients with chronic low-backpain. Alternative Therapies in Health and Medicine,1111:: 4. 44-52.

Miller, L.C., Murphy, R., Buss, A.H. (1981):Consciousness of body: Private and public. Journal ofPersonality and Social Psychology, 4411:: 397-406.

Muscolino, J.E., Cipriani, S. (2004b): Pilates andthe „powerhouse" – 2. Journal of Bodywork andMovement Therapies, 88:: 122-130.

Pilkington, K., Kirkwood, G., Rampes, H.,Richardson, J. (2005): Yoga for depression: Theresearch evidence. Journal of Affective Disorders, 8899::13-24.

Prichard, I., Tiggemann, M. (2008): Relations amongexercise type, self-objectification, and body-image in


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

the fitness centre environment: The role of reasons forexercise. Psychology of Sport and Exercise, 99:: 855-866.

Reed, J., Buck, S. (2009): The effect of regular aer-obic exercise on positive-activated affect: A meta-analy-sis. Psychology of Sport and Exercise, 1100:: 581-594.

Rodrigues, B.G.S., Cader, S.A., Torres, N.V.O.,Oliveira, E.M., Dantas E.H.M. (2010): Pilates methodin personal autonomy, static balance and quality oflife of elderly females. Journal of Bodywork andMovement Therapies, 1144:: 2. 195-202.

Rosenberg, M. (1965): Society and adolescent self-image. Princeton University Press, Princeton, NJ.

Rózsa S., Kô N., Krekó K., Unoka Zs., Csorba B.,Fecskó E., Kulcsár Zs. (2008): A mindennapos testitünetek attribúciója: a Tünetpercepció Kérdôív hazaiadaptációja. Pszichológia, 2288:: 1. 53-80.

Rydeard, R., Leger, A., Smith, D. (2006): Pilates-based therapeutic exercise: effect on subjects withnonspecific chronic low back pain and functional dis-ability: a randomized controlled trial. The Journal ofOrthopaedic and Sports Physical Therapy, 3366:: 7. 472-484.

Sági A., Szekeres Zs., Köteles F. (2012): Az aerobikpszichológiai jólléttel, önértékeléssel, valamint testitudatossággal való kapcsolatának empirikus vizsgála-ta nôi mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika,1133:: 3. 273-295.

Scott, S. (2002): Pilates. Flowmotion Series.Connections Book Publishing Ltd., London, 636.

Scully, D., Kremer, J., Meade, M.M., Graham, R.,Dudgeon, K. (1998): Physical exercise and psycho-logical wellbeing: A critical review. British Journal ofSports Medicine, 3322:: 111-120.

Sonstroem, R.J., Morgan, W.P. (1989): Exercise andself-esteem: rationale and model. Medicine andScience in Sports and Exercise, 2211:: 3. 329-337.

Susánszky É., Konkoly-Thege B., Stauder A., KoppM. (2006): A WHO Jól-lét kérdôív rövidített (WBI-5)magyar változatának validitása a Hungarostudy 2002Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Men-tálhigiéné és Pszichoszomatika, 77:: 3. 247-255.

Ungaro A. (2003): Pilates-módszer. A mozgásban lé-vô test. Magyar Könyvklub, Budapest, 6-26.

V. Komlósi A. (2007): Napjaink önértékelés-kutatá-sainak áttekintése. Önértékelés és/vagy önelfogadás?In: Demetrovics Zs., Kökönyei Gy., Oláh A. (szerk.):Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Ta-nulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Trefort ki-adó, Budapest, 20-46.

Watson, D., Clark, L.A. Tellegen, A. (1988):Development and validation of brief measures ofpositive and negative affect: The PANAS scales.Journal of Personality and Social Psychology, 5544::1063-1070.

WHO (2004). World Health Organization GlobalStrategy on Diet, Physical Activity and Health. 57thWorld Health Assembly: http://www.who.int/diet-physicalactivity/strategy/ eb11344/strategy_english_web.pdf.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

ÖsszefoglalóA tanulmány célja a szerzôk által legfontosabbnak

tartott, kapcsolódó hazai és nemzetközi tanulmányokismertetése és rendszerezése. A labdarúgó sérülésekelôfordulási aránya az egyik legnagyobb a többi sport-ághoz viszonyítva. Emellett nemzetközi kutatások bi-zonyítják a nem-kontakt módon létrejövô sérülésekszámának emelkedését. A tanulmány célja, hogy anapjainkban megemelkedett sportágspecifikus sérü-lésekkel kapcsolatban ismertesse a sérülések lehetsé-ges körülményeit. Olyan strukturált, nemzetközilegelismert és használt programokat mutasson be, ame-lyek bizonyítottan csökkentik a sérülések kialakulá-sának lehetôségét, javítják a fizikai teljesítményt. Aszerzôk kiemelten fontosnak tartják a prevenció és astrukturált, teljesítményt befolyásoló programokutánpótlásban történô alkalmazását, illetve a szak-emberképzésben történô megjelenését és fejlesztését.

KKuullccsssszzaavvaakk:: labdarúgó sérülések, prevenció, telje-sítmény

AbstractThe aim of this study is to present and systematize

the most important national and international articlesabout the subject. The most common sports relatedinjuries have been seen amongst football players.Considerable international research work has shownan increase in non-contact way of injuries. The presentstudy is looking at the potential risk factors and cir-cumstances of football related injuries. It also under-lines the need for organized and detailed training pro-grammes that could efficiently reduce the risk of suffer-ings and the same time offers improvement in the ath-lete's performances. The authors feel the importance ofprevention, early introduction of systematic approachto planning and functional training of young athletesand close working relationship with the coaching edu-cation and experts in the field of injury prevention andenhancement training can not be overemphasized.

KKeeyy--wwoorrddss:: football-related injuries, prevention,performance

BevezetésA labdarúgás a XXI. század egyik legnépszerûbb

sportága. A Fédération Internationale de Football As-

sociation (FIFA) F-MARC programja alapján – amely asportág eddigi legnagyobb tudományos kutatása –, vi-lágszerte 265 millió játékost foglal magában. Ugyan-akkor a labdarúgás – a többi sportághoz viszonyítva –a sérülések elôfordulási arányát tekintve, az egyik leg-nagyobb rizikófaktorral rendelkezô sportolási forma(Schmikli és mtsai, 2011; Weightman és Browne,1975). Éppen ezért fontos, hogy a labdarúgásban zaj-ló vizsgálatok meghatározzák és kategorizálják a ma-gas rizikófaktorral rendelkezô területeket, illetve azokfüggô és független változóit (Inklaar, 1994a-b). Azeredményesség érdekében (is) alapvetô, hogy megért-sük a magas számú sérülések elôfordulásának ok-okozati összefüggéseit, a sérülések mechanizmusát ésa különbözô prevenciós stratégiák müködési alapelve-it. Napjainkban a nemzetközi eredményekhez szüksé-ges háttér elengedhetetlen eleme és alapfeltétele asportág-specifikus tudományos kutatás, valamint akapott eredmények gyakorlatba történô integrálása.

E tanulmány megírásával célunk, hogy a napjaink-ban megemelkedett labdarúgó sérülésekkel kapcso-latban ismertessük a sérülések pozícionálását, illetvekörülményeit. Emellett olyan strukturált, nemzetközi-leg elismert és használt programokat mutassunk be,amelyek bizonyítottan csökkentik a sérülések kiala-kulásának lehetôségét, javítják a fizikai teljesítményt.Kiemelten fontosnak tartjuk a prevenció és a struktu-rált, teljesítményt befolyásoló programok utánpótlás-ban történô alkalmazását, illetve a szakemberképzés-ben való megjelenését. Célunk továbbá, hogy a témá-val kapcsolatos legfontosabb hazai és nemzetközi tu-dományos munkákat elemezzük, majd ezek rendsze-rezésével ismertessük a sportágban leggyakrabban al-kalmazott prevenciós- és teljesítményprofilokat, vala-mint javaslatokat tegyünk a magyar labdarúgásbantörténô alkalmazhatóságra is.

A növekvô fizikai teljesítmény szerepeAz elmúlt években tapasztalt, sportágat érintô válto-

zások fokozottabb fizikai igénybevételt követelnekmeg a játékosoktól. A teljesítménykényszer alapját ké-pezi a felgyorsult egyérintôs játék (Dellal és mtsai,2011), az éves szinten megemelkedett mérkôzésszám,valamint a mérkôzéseken megnövekedett futómennyi-ség (Kirkendall, 2011). Megállapították, hogy a labda-rúgó pozíciók tekintetében a középpályások teljesítika leghosszabb távolságot (Mohr és mtsai, 2003). A fu-tóteljesítmény leginkább a gyakori és gyors futásokkal(‹10mp) (Dos-Santos és mtsai, 2012) és a folyamatosirányváltással jellemezhetô, ami a mérkôzéseken tel-jesített összes futómennyiség 11 százaléka (Reilly ésThomas, 1976). Ebbôl kifolyólag, a labdarúgó sportte-vékenység kiváltotta sportág-specifikus adaptáció leg-inkább az alsó végtagot érinti, ami egyben az egyiklegnagyobb sérülési kockázattal rendelkezô testrész,

Tanulmány • Zalai Dávid és mtsai: Elméletek a XXI. századi labdarúgó sérülésekrôl,...44M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Elméletek a XXI. századi labdarúgó sérülésekrôl, prevencióról

és a teljesítményt befolyásoló tényezôkrôlTheories of the 21st century’s soccer injuries, prevention and factors affecting performance

Zalai Dávid 1, Csáki István 2,1, Bobák Péter 3, Hamar Pál 4

1 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest

2 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék, Budapest

3 University of Leeds, Department of Orthopaedics, ConsultantOrthopaedic Surgeon, England

4 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

mivel sérülése az összes sportsérülés közel felét képe-zi (Panics, 2010).

A labdarúgásban tapasztalt fokozott fizikai igénybe-vétel miatt a sportolóknak kiemelkedô egyéni éssportág-specifikus képességekkel kell rendelkezniük(Csáki és mtsai, 2013).

A prevenció jelentôsége a labdarúgásbanA folyamatosan fokozott fizikai teljesítménynek ki-

tett játékosok körében megnôtt a száma a nem-kon-takt módon létrejövô sérüléseknek (FIFA, 2009). Emi-att megemelkedett a fontossága a folyamatos, struk-turált és hatékony sportág-, illetve pozíció-specifikuselôszûréseknek, a prevenciónak, a rehabilitációnak,valamint a teljesítménytesztekkel mért motoros ké-pességeknek. A rizikófaktorok csökkentése érdekébena labdarúgás nemzetközi világszervezete létrehozottegy labdarúgó-specifikus, összetett bemelegítô gya-korlatsort, a „The 11+" programot. A gyakorlatok elsô-sorban a statikus és dinamikus ízületi stabilizációkrakoncentrálnak, különbözô pozíciók, valamint mozgá-sok tekintetében (Kilding és mtsai, 2008). A struktu-rált bemelegítés és stretching az edzések, illetve mér-kôzések elôtt már korábban is igazolta preventív hatá-sát (Shellock és Prentice, 1985). A FIFA 11+ programhatékonysága is több esetben bizonyított a prevenció,a teljesítményfokozás, az izomerô és az egyensúlyozá-si képesség területén (Steffen és mtsai, 2013; Brito ésmtsai, 2010; Saho és mtai, 2011).

A sérülések megelôzésének elsô lépése a fizikai szû-rôvizsgálatok alkalmazása. Nemzetközileg is validáltés komplex vizsgálati módszer a Functional Move-ment Screen (FMS), illetve a rendszerhez kapcsolodóY Balance Test (YBT). Az FMS hét különbözô funkcio-nális gyakorlatának elvégzésével meghatározható asportoló izomzatának ereje, hajlékonysága, az ízületimozgástartomány, a mobilitási és stabilitási képes-ség, a koordináció. Emellett definiálja a mozgásmintá-ban az egyéni mozgáslimitációt és funkcionális aszim-metriát, amely az egyik legnagyobb rizikófaktor anem-kontakt sérülések tekintetében (Cook és mtsai,2006). A sportági profil mozgásanyagának szerves ré-sze az egyoldali, aszimmetrikus egyensúlyozási képes-ség és a neuromuszkuláris kontroll megléte. Az YBTelvégzésével olyan, a sportágban nélkülözhetelen ké-pességeket tudunk mérni, mint a propriocepció, illet-ve az egylábon állás közben az ellenoldali lábbal vég-rehajtott mozgástartományok (Plisky és mtsai, 2009),az azokban megjelenô aszimmetria, valamint a króni-kus boka instabilitás (Hubbard és mtsai, 2007). A fo-kozott fizikai teljesítmény, a sportág és pozíció-speci-fikus alsóvégtagi adaptáció, valamint a nem-kontaktmódon létrejövô sérülések magas száma miatt jelentô-ségüket tekintve központi szerepet kapnak a preven-ciós programok.

A különbözô mérések, újramérések folyamatos do-kumentálása, nyomon követése miatt a sérülésregisz-terek használatának fontossága megemelkedett. Arendszer rögzíti a sportoló által elszenvedett sérülése-ket, valamint dokumentálja a teljes egészségügyi kór-képet. Nemzetközi szinten, ahol a klubbok több 10millió eurót fizetnek ki a játékosokért, alapfeltétel,hogy teljeskörû kórtörténetet adjanak, illetve kérjenekaz aktuális játékossal kapcsolatban.

Ez a széleskörû, átfogó és tervszerû multidiszcipli-náris rendszer – amely a játékosok teljes egészségügyiállapotának vizsgálatára irányul – képezhet hidat az

elmélet és a gyakorlat között. Egy ilyen széleskörûprogramtervezés és irányítás számos szakember fel-adata (Verstegen és mtsai, 2012). Nemzetközi szintenma a csapatok mellett professzionális stábok dolgoz-nak, orvosokkal, erônléti edzôkkel, rehabilitációs,prevenciós, illetve mozgáskorrekciós szakemberekkel,valamint sporttáplálkozási tanácsadóval, akiknek fel-adata a játékosok teljes körû egészségügyi vizsgálata,fizikai felkészítése.

Sérülések a labdarúgásbanA labdarúgó sérülések széleskörû vizsgálata és

elemzése szempontjából kiemelten fontos, hogy többszempont alapján kategorizálhassuk a sérülések gya-koriságát, elôfordulását, illetve azok körülményeit.Woods és munkatársai (2002) 91 klub kétéves nyo-mon követésével megállapították, hogy a labdarúgósérülések száma a júliustól szeptemberig tartó idô-szakban a leggyakoribb, valamint a két év alatt létre-jövô sérülések 68 százalékban nem-kontakt módonkeletkezik. Wong és Hong (2005) vizsgálata – amely asérülések mechanizmusára irányult – megállapította,hogy a nem-kontakt sérülések tekintetében a futás,lövés, csavaró, illetve irányváltó mozgás, továbbá afelugrás és a talajra érkezés a legnagyobb rizikófak-torral rendelkezô mozgásforma.

Tovább szûkítve a sérülések elôfordulásának lehetô-ségét, megállapították, hogy a labdarúgók nagyobbszázalékban szenvednek el sérülést mérkôzés közben,mint edzésen (Lewin, 1989). Ezek a sérülések általá-ban a két félidô elsô és utolsó 15 percében következ-nek be (Reilly, 1997). Igazolva a pozíció-specifikus ésegyéni képzés szükségét, Hawkins és Fuller (1996),valamint Hawkins és munkatársai (2001) megállapí-tották, hogy a többi poszton szereplô játékoshoz viszo-nyítva a védôjátékosok rendelkeznek a legnagyobb ri-zikófaktorral a sérülések tekintetében, illetve a labda-rúgók nagyobb százalékban szenvednek el sérülést adomináns oldalukon, mint a nem domináns oldalon.Ezt támasztja alá Kiesel és munkatársai (2011), vala-mint Jones és Bampouras (2010) kutatása, akik aztbizonyították, hogy az aszimmetriával rendelkezôsportolóknál nagyobb az esélye egy jövôben bekövet-kezô nem-kontakt sérülésnek.

Mivel a labdarúgó sportág-specifikus mozgásformátegyrészt az irányváltozással történô rövidtávú gyorsfutás, másrészt a különbözô testhelyzetekben végre-hajtott rotáció és súlypontsüllyesztés és áthelyezésjellemzi, ezért a legnagyobb terhelésnek az alsó végtagizmai és ízületei vannak kitéve.

A labdarúgóknál a leggyakoribb a bokaízületi éstérdízületi sérülés – az elülsô keresztszalag (ACL)szakadása – valamint a combhajlító izom húzódása,illetve szakadása. Az ACL sérülések tekintetében amechanizmus 70-75 százalékánál állapították meg anem-kontakt módon bekövetkezô sérüléseket, melyektúlnyomórészt a sportág-specifikus mozgásformárajellemzôen, a rendkívül gyors lassításoknál következ-tek be (Arendt és Dick, 1995; Engstrom és mtsai,1991). A combhajlítóknál gyakori izomhúzódásos sé-rülés elsôsorban a gyors és a robbanékony izommun-ka során fordul elô (Inklaar, 1994a-b). Ekstrand ésGillquist (1983) különbözô sportágak összehasonlítóvizsgálata során megállapították, hogy az izomhúzó-dások 80 százalékát labdarúgó játékosok szenvedtékel, s ezek 47 százaléka a combhajlító izomban követ-kezett be.

45Tanulmány • Zalai Dávid és mtsai: Elméletek a XXI. századi labdarúgó sérülésekrôl,...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Tovább elemezve a sportági sérüléseket megállapít-ható, hogy az összes labdarúgó sérülés körülbelül 17-20 százalékát képezik a bokaficamok (Ekstrand ésTropp, 1990). A bokaízületi sérülések 75 százaléka ín-szalagrándulásokból (külsô bokaszalag) ered (Sande-lin és mtsai, 1985). A sérüléseket követôen 76 száza-lékos valószínûséggel jelentkezik ismételten bokaízü-leti probléma, még az adott szezonban (Hawkins ésmtsai, 2001).

A sérülés prevenció alkalmazási lehetôségei,prevenciós teljesítményfejlesztô programok

A labdarúgásban tapasztalt fokozott fizikai igénybe-vétel, valamint a sérülések elôfordulásának magasszáma miatt számos nemzetközi tanulmány foglalko-zik az intervenciós, prevenciós programok hatékony-ságának vizsgálatával (Junge és Dvorak 2004; Heidtés mtsai, 2000; Caraffa és mtsai, 1996).

A folyamatosan elôforduló, robbanékony izommun-kával jellemezhetô gyorsulások és lassítások, továbbáa gyors irányváltásos, rotáló futások során fokozottterhelés nehezedik az alsó végtagi ízületekre, izmokraés a core stabilizátorokra. Az ízületek mobilizáló, illet-ve stabilizáló képességének hatékonysága elengedhe-tetlen a súlypontsüllyesztéseknél, talajraérkezések-nél. Az ebbôl kialakuló robbanékony irányváltásosmeginduláshoz az izomzat excentrikus és koncentri-kus hatékonysága, valamint a core izmok rotációt elô-segítô képessége szükséges. Az említett képességek-nek a fejlesztésével javítható a sportág-specifikus fizi-kai teljesítmény, és csökkenthetô a sérülések elôfor-dulása (11.. ttáábblláázzaatt).

Nemzetközi kutatások a neuromuszkuláris, propri-oceptív edzés, az egyensúlyozó gyakorlatok, a pliomet-rikus edzések, továbbá a statikus és dinamikus stabi-lizáló gyakorlatok alkalmazásával igazolták jelentôsé-güket és preventív hatékonyságukat a labdarúgó-spe-cifikus nem-kontakt ACL sérülések, bokaficamok, va-lamint combhajlító húzódások, illetve a fizikai teljesít-mény javulása terén (Alternon-Geli és mtsai, 2009;Greig és Siegler, 2009; Lenhard és mtsai, 1996). Aproprioceptív neuromuszkuláris edzések pozitív hatá-sa, a statikus és dinamikus stretching gyakorlatokedzések, illetve mérkôzések elôtti alkalmazásával,több esetben bizonyított (Little és Williams, 2006;McMillian és mtsai, 2006). A gyakorlatok sportág-spe-cifikus adaptálásával a labdarúgó bemelegítések szer-ves részeként alkalmazhatók.

A core erôfejlesztés napjaink egyik legnépszerûbbedzésmódszere. A „core" meghatározza az emberimozgatórendszer ágyéki, medence, csípô komplex(LPHC), mûködését (Arakoski és mtsai, 2001). A törzsés a gerinc statikus és dinamikus stabilizálása lokális

és globális szinten, bizonyítottan csökkenti a labdarú-gásban leginkább elôforduló alsó végtagi sérülések ri-zikóját (Willson és mtsai, 2005), és javítja a teljesít-ményt (Hibbs és mtsai, 2008). A labdarúgásban meg-állapított magasszámú irányváltásos futás alapfelté-tele az említett képességek optimális mûködése.

A pliometrikus edzés széles körben használt edzés-módszer, amely fejleszti az izomzat robbanékony ere-jét (Michailidis és mtsai, 2013). A labdarúgó-specifi-kus alsó végtagra gyakorolt adaptáció, és a fizikai kö-vetelmények miatt meghatározók azok a kutatások,amelyek igazolták a pliometrikus edzés hatékonysá-gát a távolugrás (Gheri és mtsai, 1998), a gyorsulásiképesség (Rimmer és Sleivert, 2000), a maximális ésrobbanékonyerô fejlesztésében (Saz-Saez és mtsai,2010).

Az egyensúlyozó képességfejlesztéssel foglalkozóprogramok különbözô statikus és dinamikus gyakor-latokon, valamint stabil és instabil alátámasztási fe-lületeken keresztül segítik a sportolók egyensúlyozóképességének fejlesztését. Itt is alapvetô fontosságú asérülés megelôzés. Ezek a gyakorlatok javítják a prop-riocepciót (Gioftsidou és mtsai, 2012) és az alsó vég-tagi ízületek stabilizáló képességét (Myer és mtsai,2006; Hrysomallis, 2011).

Megbeszélés és összegzésA bemutatott kutatási eredmények rendszerezésével

rávilágítottunk a labdarúgásban alkalmazott preven-ciós programok kiemelt szerepére, azokra összponto-sítva, amelyek a késôbbiekben a sportágban tevé-kenykedô szakemberek munkáját segíthetik. Ugyan-akkor az is igaz, hogy a felmérések, elemzések, a ka-pott eredmények gyakorlatba integrálása olyan struk-turált multidiszciplináris folyamat, amelyhez egy pro-fesszionális szakemberekbôl álló csoport létrehozásaelengedhetetlen.

Pep Guardiola munkáját, a történelem egyik legjobbcsapataként emlegetett Barcelona élén, 2008 és 2012között 30 fôs szakmai stáb segítette, ahol mindenki asaját szakterületének specialistája volt.

Kiemelt fontosságú az edzôk képzése és továbbkép-zése is, annak érdekében, hogy a különbözô progra-mok alkalmazása és a tudományos eredmények, illet-ve alapelvek gyakorlatba történô integrálása struktu-rált keretek között menjen végbe (Woods és mtsai,2003). Az utánpótlás területén ezek mellett kiemeltenkell kezelni a pre-habilitációs programok alkalmazá-sát is.

Price és munkatársai (2005) 38 labdarúgó akadé-mia kétéves vizsgálata során 3805 sérülést regisztrál-tak, melyek átlagosan 21,9 nap kiesést jelentettek asportolók számára. Az ilyen mértékû sérüléssel eltöl-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

11.. ttáábblláázzaatt.. Intervenciós lehetôségek a sérülések csökkentésére (Dvorak és mtsai, 2000)TTaabbllee 11.. Possibilities for Intervention to Reduce the Rate of Injuries (Dvorak et al., 2000)

EEddzzôôii lleehheettôôssééggeekk AA jjááttéékkooss lleehheettôôssééggeeiiStrukturált edzések Javuló teljesítmény

Megfelelô bemelegítés (hajlékonyság, készség-képesség, állóképesség)Megfelelô edzés-terhelés kapcsolat Javuló reakcióidôA fizikai túlterhelés csökkentése Megfelelô életmód

Tisztességes játékOOrrvvoossii lleehheettôôssééggeekk TToovváábbbbiiaakk

Megfelelô rehabilitáció Csalások csökkentéseElegendô regenerálódási idô Szabályok betartása

Kellô figyelem a panaszok kezelésére Szabályok fejlesztéseBokaízületi rögzítések

tött idô nagyban korlátozza a sportoló folyamatos éslineáris fejlôdését egy adott szezonban. Ezzel együtt azelôzô sérülés nagymértékben megnöveli az esélyét egykövetkezô sérülésnek, így a fiatal korban alkalmazotthatékony prehabilitáció hatványozottabban érvénye-sülhet. Az elmúlt évek kutatási eredményei azt mutat-ják, hogy a hatékony prevenciót a sérülések rizikófak-torának csökkentése érdekében nem elég izoláltan ke-zelni, hanem funkcionálisan a teljes mozgásmintát, il-letve mozgásláncot fejleszteni kell (Cook, 2004; Kieselés mtsai, 2004; Nadler és mtsai, 2002).

A bekövetkezett sérülés után rendkívül fontos aszisztematikus rehabilitációs programok alkalmazá-sa. Az újrasérülések elsôdleges okai között említhetôa preventív mérések hiánya és a nem megfelelô reha-bilitáció (Arnason és mtsai, 1994; Croisier és mtsai,2002). Ezt támasztja alá Nielsen és Yde (1989) kuta-tása is, ahol 25 százalékban szenvedtek el újra sérü-lést azok a játékosok, akiknél nem volt megfelelôenbefejezett a rehabilitációs szakasz.

A labdarúgásban dolgozó szakemberek számára aXXI. század egyik legnagyobb kihívása a nem-kontaktmódon létrejövô sérülések számának csökkentéseúgy, hogy közben a fizikai teljesítmény emelkedjen.Ennek elsô lépése az edzôk, szakemberek folyamatosképzése, továbbképzése, valamint a különbözô célirá-nyos programok bevezetése a labdarúgás mindenszintjén, kiemelten az utánpótlás korosztályokban.

Összességében megállapítható, hogy – a fokozott fi-zikai igénybevétel és a labdarúgó sérülések magasszáma miatt – nemzetközi szintû eredmény csakis ki-zárólag sportág-specifikus tudományos kutatások al-kalmazásával, integrálásával érhetô el. A sérülés pre-venció kapcsán további kutatások szükségesek, még-pedig olyan hatékony intervenciós programok lehetô-ségét vizsgálva, amelyek bizonyítottan csökkentik asport-, szûkebb értelemben a labdarúgó-specifikussérüléseket.

Felhasznált irodalomAlternon-Geli, E., Myer, G.D., Silvers, H.J.,

Samitier, G., Romero, D., Lázaro-Haro, C., Cugat, R.(2009): Prevention of non-contact anterior cruciateligament injuries in soccer players. Part 1:Mechanisms of injury and underlying risk factors.Knee Surgery Sports Traumatology Arthroscopy, 1177::705-729.

Arakoski, J.P., Valta, T., Airaksinen, O., Kankaan-paa, M. (2001): Back and abdominal muscle functionduring stabilization exercises. Archives of PhysicalMedicine and Rehabilitation, 8822:: 1089-1098.

Arendt, E., Dick, R. (1995): Knee injury patternsamong men and women in collegiate basketball andsoccer. NCAA data and review of literature. AmericanJournal of Sports Medicine, 2233:: 694-701.

Arnason, A., Johannsson, E., Gudmundsson, A.,Dahl, H.A. (1994): Strains, sprains and contusions inIcelandic elite soccer players. Medicine and Science inSports and Exercise, 2266:: 17-19.

Brito, J., Figueiredo, P., Fernandes, L., Seabra, A.,Soares, J.M., Krustrup, P., Rebelo, A. (2010):Isokinetic strength effects of FIFA’s „The 11+" injuryprevention training programme. Isokinetics andExercise Science, 1188:: 211-215.

Caraffa, A., Cerulli, G., Projetti, M., Aisa, G., Rizzo,A. (1996): Prevention of anterior cruciate ligamentinjuries in soccer: a prospective controlled study

of proprioception training. Knee Surgery SportsTraumatology Arthroscopy, 44:: 19-21.

Cook, G. (2004): Athletic Body in Balance. FirstEdition. Human Kinetics.

Cook, G., Burton, L., Hoogenboom, B. (2006): Pre-participation screening: The use of fundamentalmovements as an assessment of function – part 1.North American Journal of Sports Physical Therapy,11:: 2. 62-72.

Csáki I., Bognár J., Révész L., Géczi G. (2013): El-méletek és gyakorlatok a tehetséges labdarúgó kivá-lasztásához és beválásához. Magyar SporttudományiSzemle, 1144:: 53. 12-18.

Croisier, J.L., Forthomme, B., Namouris, M.H.,Vanderthommen, M., Crielaard, J.M. (2002):Hamstring muscle strain recurrence and strengthperformance disorders. American Journal of SportsMedicine, 3300:: 199-203.

Dellal, A., Chamari, K., Wong, D.P., Ahmadi, S.,Keller, D., Barros, R., Bisciotti, G.M., Carling, C. (2011):Comparison of physical and technical performance inEuropean soccer match-play: FA Premier League andLa Liga. European Journal of Sport Science, 1111:: 1.51-59.

Dos-Santos, J.V., Coelho-e-Silva, M.J., Severino, V.,Duarte,J., Martins, R.S., Figueiredo, A.J.; Seabra,A.T.; Philippaerts, R.M.; Cumming, S.P.; Elferink-Gemser, M., Malina, R.M. (2012): Longitudinal studyof repeated sprint performance in youth soccer play-ers of contrasting skeletal maturity status. Journal ofSports Science and Medicine, 1111:: 371-379.

Dvorak, J., Junge, A., Chomiak, J., Graf-Baumann,T., Peterson, L., Rösch, D., Hodgson, R. (2000): RiskFactor Analysis for Injuries in Football Players. TheAmerican Journal of Sports Medicine, 2288:: 5. 69-74.

Ekstrand, J., Gillquist, J. (1983): Soccer injuriesand their mechanism: a prospective study. Medicineand Science in Sport and Exercise, 1155:: 267-270.

Ekstrand, J., Tropp, H. (1990): The incidence ofankle sprains in soccer. Foot and Ankle International.1111:: 1. 41-44.

Engstrom, B., Johansson, C., Tornkvist, H. (1991):Soccer injuries among elite female players. AmericanJournal of Sports Medicine, 1199:: 372-375.

FIFA (2009): FIFA, F-MARC – Football for Health, 15years of F-MARC, Research and Education.

Gheri, D.J., Ricard, M.D., Kleiner, D.M., Kirkendall,D.T. (1998): A comparison of plyometric training tech-niques for improving vertical jump ability and energyproduction. Journal of Strength and ConditioningResearch, 1122:: 85-89.

Gioftsidou, A., Malliou, P., Pafis, G. és mtsai. (2012):Balance training programs for soccer injuries preven-tion. Journal of Human Sport and Exercise, 77:: 3. 639-647.

Greig, M., Siegler, J.C. (2009): Soccer-SpecificFatigue and Eccentric Hamstrings Muscles Strength.Journal of Athletic Training, 4444:: 2. 180-184.

Hawkins, R.D., Fuller, C.W. (1996): Risk assess-ment in professional football: an examination of acci-dents and incidents in the 1994 World Cup finals.British Journal of Sports Medicine, 3300:: 165-170.

Hawkins, R.D., Hulse, M.A., Wilkinson, C.,Hodgson, A., Gibson, M. (2001): The association foot-ball medical research programme: an audit of injuriesin professional football. British Journal of SportsMedicine, 3344:: 43-47.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Heidt, R.S. Jr, Sweeterman, L.M., Carlonas, R.L.,Traub, J.A., Tekulve, F.X. (2000): Avoidance of soccerinjuries with preseason conditioning. AmericanJournal of Sports Medicine, 2288:: 659-662.

Hibbs, A.E., Thompson, K.G., French, D., Wrigley,A., Spears, I. (2008): Optimizing Performance byImproving Core Stability and Core Strength. SportsMedicine, 3388:: 12. 995-1008.

Hubbard, T.J., Kramer, L.C., Denegar, C.R., Hertel,J. (2007): Contributing factors to chronic ankleinstability. Foot & Ankel International, 2288:: 343-354.

Hrysomallis, C. (2011): Balance ability and athleticperformance. Sports Medicine, 4411:: 3. 221-232.

Inklaar, H. (1994a): Soccer injuries I. Incidence andseverity. Sports Medicine, 1188:: 55-73.

Inklaar, H. (1994b): Soccer inuries II. Aetiology andprevention. Sports Medicine, 1188:: 81-93.

Jones, P.A., Bampouras, T.M. (2010): A comparisonof isokinetic and functional methods of assessingbilateral strength imbalance. Journal of Strength andConditioning Research, 2244:: 6. 1553-1558.

Junge, A., Dvorak, J. (2004): Soccer injuries: areview on incidence and prevention. Sports Medicine,3344:: 929-938.

Kiesel, K., Burton, L., Cook, G. (2004): Mobilityscreening for the core. Athletic Therapy Today, 99:: 42-45.

Kiesel, K., Plisky, P., Butler, R. (2011): Functionalmovement test scores improve following a standard-ized off-season intervention program in professionalfootball players. Scandinavian Journal of Medicineand Science in Sports, 2211:: 2. 287-292.

Kilding, A.E., Tunstall, H., Kuzmic, D. (2008):Suitability of FIFA’s „The 11" training programme foryoung football players – impact on physical perfor-mance. Journal of Sports Science and Medicine, 77::320-326.

Kirkendall, D.T. (2011): Soccer Anatomy. First Edition.Human Kinetics.

Lenhard, R.A., Lenhard, H.R., Young, R., Butter-field, S.A. (1996): Monitoring injuries on a collagesoccer team: the effect of strength training. Journalof Strength and Conditioning Research, 1100:: 115-119.

Lewin, G. (1989): The incidence of injury in anEnglish professional soccer club during one competi-tive season. Physiotherapy, 7755:: 601-605.

Little, T., Williams, A.G. (2006): Effects of differen-tial stretching protocols during warm-up on high-speed motor capacities in professional soccer players.Journal of Strength and Conditioning Research, 2200::1. 203-207.

McMillian, D.J., Moore, J.H., Hatler, B.S. Taylor,D.C. (2006): Dynamic vs. Static-stretching warm up:the effect on power and agility performance. Journalof Strength and Conditioning Research, 2200:: 3. 492-499.

Michailidis, Y., Fatouros, I.G., Primpa, E.,Michailidis, C., Avloniti, A. (2013): Plyometrics’ train-ability in preadolescent soccer athletes. Journal ofStrength and Conditioning Research, 2277:: 38-49.

Mohr, M., Krustrup, P., Bangsbo, J. (2003): Matchperformance of high-standard soccer players withspecial reference to development of fatigue. Journal ofSports and Science, 2211:: 519-528.

Myer, G.D., Ford, K.R., Brent, J.L., Hewett, T.E.(2006): The effects of plyometric vs. Dynamic stabil-

ization and balance training on power, balance, andlanding force in female athletes. Journal of Strengthand Conditioning Research, 2200:: 2. 345-353.

Nadler, S.F., Malanga, G.A., Feinberg, J.H., Prybicien,M., Stitik, T.P., Deprince, M. (2002): FunctionalPerformance deficits in athletes with previous lowerextremity injury. Clinical Journal of Sports Medicine,1122:: 73-78.

Nielsen, A.B., Yde, J. (1989): Epidemiology andtraumatology of injuries in soccer. American Journalof Sports Medicine, 1177:: 803-807.

Panics, G. (2010): A proprioceptív tréning szerepe atérd szalagsérüléseinek megelôzésében. Doktori érte-kezés, Semmelweis Egyetem, Sporttudományok Dok-tori Iskola.

Plisky, P.J., Gorman, P.P., Butler, R.J., Kiesel, K.B.,Underwood, F.B., Elkins, B. (2009): The reliability ofan instrumented device for measuring components ofthe star excursion balance test. North AmericanJournal of Sports Physical Therapy, 44:: 2. 92-99.

Price, R.J., Hawkins, R.D., Hulse, M.A., Hodson, A.(2005): The Football Association medical researchprogramme: an audit of injuries in academy youthfootball. British Journal of Sports Medicine, 3388:: 466-471.

Reilly, T. (1997): Energetics of high-intensity exer-cises (soccer) with particular reference to fatigue.Journal of Sports and Science, 1155:: 257-263.

Reilly, T., Thomas, V. (1976): A motion analysis ofwork-rate in different positional roles in professionalfootball match-play. Journal of Human MovementStudies, 22:: 87-97.

Rimmer, E., Sleivert, G. (2000): Effects of a plyo-metrics intervention program on sprint performance.Journal of Strength and Conditioning Research, 1144::295-301.

Saez-Saez de Villareal, E., Requena, B., Newton, B.(2010): Does plyometric training improve strengthperformance? A meta-analysis. Journal of Sciene andMedicine in Sport, 1133:: 513-522.

Saho, Y., Suzuki, T., Setojima, M., Ogai, T.,Fukubayashi, T. (2011): The efficacy of the 11 and the11+ in injury prevention and physical fitnessimprovement on male collegiate football teams.British Journal of Sports Medicine, 4455:: 4. 313-320.

Sandelin, J., Santavirta, S., Kiviluoto, O. (1985):Acute soccer injuries in Finland in 1980. BritishJournal Of Sports Medicine, 3344:: 30-33.

Schmikli, S.L., Vries, W.R., Inklaar, H., Backx, F.(2011): Injury prevention target groups in soccer:injury characteristics and incidence rates in malejunior and senior players. Journal of Science andMedicine in Sport, 1144:: 199-203.

Shellock, G., Prentice, E. (1985): Warming-Up andStretching for improve physical performance and pre-vention of sports-related injuries. Journal of SportsMedicine, 22:: 4. 267-278.

Steffen K., Emery, C.A., Romiti, M., Kang, J.,Bizzini, M., Dvorak, J., Finch, C.F., Meeuwisse, W.H.,(2013): High adherence to a neuromuscular injuryprevention programme (FIFA 11+) improves function-al balance and reduces injury risk in Canadian youthfemale football players: a cluster randomised trial.British Journal of Sports Medicine, doi: 10.1136/bjs-ports-2012-091886

Verstegen, M., Falsone, S., Orr, R., Smith, S. (2012):Suggestions from the field for return to sports partici-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

pation following anterior cruciate ligament recon-struction: American football. Journal of Orthopaedicand Sports Physical Therapy, 4422:: 4. 337-344.

Weightman, D.L., Browne, R.C. (1975): Injuries ineleven selected sports. Journal of Sports Medicine, 99::136-141.

Willson, J.D., Dougherty, C.P., Ireland, M., L.,Davis, I.M. (2005): Core Stability and Its Releation-ship to Lower Extremity Function and Injury. Journalof American Academy of Orthopaedic Surgeon, 1133::316-325.

Wong, P; Hong, Y. (2005): Soccer injury in the lower

extremities. British Journal of Sports Medicine, 3399::473-482.

Woods, C., Hawkins, R., Hulse, M., Hodgson, A.(2002): The Football Association Medical ResearchProgramme: an audit of injuries in professional foot-ball – analysis of preseason injuries. British Journalof Sports Medicine, 3366:: 436-441.

Woods, C., Hawkins, R., Hulse, M., Hodgson, A.(2003): The Football Association Medical ResearchProgramme: an audit of injuries in professional foot-ball – an analysis of ankle sprains. British Journal ofSports Medicine, 3377:: 233-238.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

BevezetésAz alábbi tanulmány a Magyar Sporttudományi

Társaság Sportmenedzsment Szakbizottságában zajlóversenyképességi kutatáshoz kapcsolódóan próbáljameg leírni és értelmezni a magyar sport mûködésétmeghatározó törvényszerûségeket. Az elemzés mód-szere alapvetôen közgazdasági, de az elemzett témasajátosságaként kerülnek hangsúlyos szerepbe pu-hább, kvalitatív módszerek is. A kutatás az új intéz-ményi közgazdaságtan talaján állva feltételezi, hogykorlátozottan racionális egyének döntései határozzákmeg a szervezetek magatartását, illetve kiemeli a lét-rejött mechanizmusok, intézmények fontosságát. AzMSTT füzetek Sportágak versenye kötetében (Ster-benz és Szôts, 2011) felvázolt kettôs verseny koncep-ciójának megfelelôen, az elemzett területek a sporte-redmények mellett az erôforrásokért, különösen aszurkolói, szponzori figyelemért folytatott versengéstis érintik (errôl a témáról részletesebben a tanulmánykövetkezô, esettanulmányokat feldolgozó része ír).

A kutatás a hagyományosan sokat elemzett sportfi-nanszírozástól visszalépve inkább az azt meghatározóösztönzô és teljesítménymérô rendszereket tartja döntôfontosságúnak. Ezzel a szerzôk szándéka felhívni adöntéshozók figyelmét arra, hogy a kizárólag finanszí-rozási problémaként értelmezett helyzetekre kidolgo-zott megoldások nem elégségesek, hanem csak a mé-lyebb strukturális kérdések felvetése és elemzése vezet-het a magyar sport versenyképességének javításához.

Tanulmányunk megközelítése szerint az emberi vi-selkedés megértéséhez a teljesítmény mérésénekmódja nyújthat kiindulást, mivel az alapjain kialaku-ló ösztönzô rendszerek befolyásolják a sportági ered-ményességet. Korábbi írásaink során (Sterbenz ésGulyás, 2013) a magyar kosárlabdázást vizsgálva be-mutattuk, hogy a rosszul kialakított ösztönzô rend-szereknek milyen káros hatásai lehetnek és milyenhibás, lyukas piramisként jellemzett sportági struktú-ra kialakulásához vezethetnek. Jelen tanulmányunk-ban új módszerek segítségével azt írjuk le, hogy azösztönzô rendszerek eltérô hatékonysággal mûködneka különbözô sportágakban és hatnak a versenybenrésztvevôk eredményességére.

Módszertani keretA tanulmányban megjelenô elemzés alapvetôen köz-

gazdasági szemléletû, és ennek megfelelôen feltétele-zi, hogy a szereplôk szándékaik szerint racionálisak,de Herbert Simon (2000) elmélete szerint behatároltkognitív képességeik, illetve a környezet komplex mi-volta miatt, korlátozottan racionálisak és önérdekkö-

vetô döntéseket hoznak. Ezen döntések megértésévelés elemzésével a kialakult sportmodell intézményi ke-reteit tartjuk kiemelt fontosságúnak.

A sportversenyek közgazdasági szemléletû megkö-zelítése szerint a sportolók teljesítménye képessége-iktôl és a gyôzelem érdekében hozott erôfeszítéseik-tôl függ. A sporttudomány hagyományos területein(különösen az edzéselmélet és a sportpszichológiaeszközeivel) a kutatók a befolyásoló tényezôkkelrészletesen foglalkoznak, elemzik a tehetségek kivá-lasztását, az edzésmódszerek és a versenystratégiafejlesztését. Ebben az írásban ezektôl eltérô módon aszerzôk közgazdasági módszerekkel vizsgálják a kü-lönbözô sportágak ösztönzô rendszereit, szervezetistruktúráját, környezeti tényezôit, továbbá felhasz-nálják a humán erôforrás menedzsmentben ismerttornák elméletét (Lazaer, 2006) és a magyar sportbólszármazó adatok elemzése alapján javaslatokat fo-galmaznak meg.

A magyar sport modelljeAz utóbbi években egyre több irodalom foglalkozik

az elit sportsikereket meghatározó tényezôk azonosí-tásával, az olimpiai sikerek és nemzeti adottságok kö-zötti összefüggések feltárásával (De Bosscher et al.,2008). Érdemes felfigyelni arra, hogy Magyarországsok esetben kivételként szerepel a vizsgált országokkörében, hiszen olimpiai sikerei (11.. ttáábblláázzaatt) statiszti-kailag népességszámával, gazdasági teljesítményével,de az élsportra fordított források nagyságával, illetve aszabadidôs sportolók számával sem magyarázható(Bottenburg, 2002).

Mivel eddig elsôsorban külföldi szerzôk foglalkoztakMagyarország speciális helyzetével (Andreff, 1996), je-len tanulmány a szerzôk magyar sportban szerzett ta-pasztalataira támaszkodó empirikus elemzéssel és mo-dell-állítással szeretné ezt a szakirodalmi ûrt kitölteni.

Magyarország a nyári olimpiai játékok történelmesorán szinte folyamatosan az elsô tíz helyezett közöttvégzett az éremtáblázaton (11.. áábbrraa). Érdekes vitaindí-tó, elemzendô kérdést vet fel tehát az, hogy miért tud-nak bizonyos sportágtípusok (22.. ttáábblláázzaatt) hagyomá-nyosan jól szerepelni, s más, korábban az élvonalhoztartozó sportágak miért süllyednek el a nemzetköziversenyben? Vajon találunk-e olyan tényezôket, me-lyek kiszámíthatóan befolyásolják az egyes sportágtí-

MSTT Tanulmányírási pályázat • Nyertes tanulmányok I.50M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Ösztönzés és teljesítmény a sportbanIncentives and performance in sport

Sterbenz Tamás, Gulyás Erika, Kassay LiliSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi KarSportmenedzsment Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

11.. ttáábblláázzaatt.. A nyári olimpiák éremtáblázatának rangsora

Forrás: saját szerk.; www.olympic.org

11995522 11997722 11999922 220011221 USA URS EUN USA2 URS USA USA CHN3 HHUUNN DDR GER GBR4 GER CHN RUS5 JPN CUB KOR6 AUS ESP GER7 POL KOR FRA8 HHUUNN HHUUNN ITA9 HHUUNN

pusokat és magyarázatot nyújtanak az élesedô kon-kurencia mellett is sikeres szereplésre?

Az olimpiai sikerek mellett keressük a globális csa-patsportok visszaesésének okait is, mivel úgy gondol-juk, az 1950-es évek aranykorszaka után bekövetke-zô folyamatos hanyatlás nem magyarázható csak averseny élezôdésével és finanszírozási problémákkal.

A legdrámaiabb visszaesés a világ két talán legnép-szerûbb labdajátékában következett be. Labdarúgás-ban és kosárlabdában Magyarország az 1950-es évekközepén Európa, illetve a világ legjobbjai közé tarto-zott, jelenleg pedig évtizedek óta nem képes egyiksportágban sem bejutni a nemzetközi versenyek, azEurópa-bajnokság vagy a világbajnokságok egyre bô-vülô létszámú mezônyébe sem.

Természetesen az eredménytelenségre hatással le-het a nemzetközi piaci mûködésnek köszönhetô kon-kurencia erôsödése is (a labdajátékok esetében Ma-gyarország a globálisan kevésbé népszerû vízilabdá-ban és az európai dominanciájú kézilabdában a leg-versenyképesebb), de véleményünk szerint az erôfor-rások mennyisége mellett az allokációt meghatározó,nem adekvátan alkalmazott koordinációs mechaniz-musok is jelentôsen torzíthatják a komplexebb csa-patjátékok mûködési modelljeit.

Az olimpiai sikersportágak, illetve a globális csa-patsportágak helyzete alapján a 22.. áábbrráávvaal szemléltet-hetô modellt vázolhatjuk fel.

A magyar sport nemzetközi eredményeit szállítósportágak iránti figyelem idôszakos, a versenyek

rendszerébôl fakadóan csak a világversenyekre kon-centrálódik. Versenyzôink a köztes idôben a globálisés hazai média érdeklôdésétôl távol, „remeteként" ké-szülnek a fô versenyekre és reflektorfénybe ritkán ke-rülve piaci forrásokat nagyon korlátozottan tudnak asportáguk finanszírozásába vonzani. Ezen sportágakmûködése és a társadalom folyamatai között nincsszoros kapcsolat, a magyar valóság és a versenyzôkfelkészítése, eredményessége nem kapcsolódik szerve-sen egymáshoz (Laki, 2011).

A szurkolói, szponzori figyelmet folyamatosabbanelérô csapatsportágak (leginkább a labdarúgás és ko-sárlabda) esetén a kialakult magyar modell a hazaiversenysorozat dominanciájával (NBI-es bajnokságok)kizárólag a helyi igényeket elégíti ki. A labdarúgásmellett a kosárlabdázás mûködése azt jelzi, hogy ez amodell a „vándorszínész" típust alakítja ki, vagyis a vi-lágszinttôl messze elmaradó nívót, a helyi szinten ér-dekes mérkôzéseket import munkaerôvel (idegenlégió-sokkal) és közepes teljesítményt nyújtó hazai játéko-sokkal képes mûködtetni. A csapatsportágak közüleredményesebb sportágak (kézilabda, vízilabda, jég-korong) esetén a regionális, kontinentális klubverse-nyek erôsödését, a nemzeti válogatottak sikeres sze-replését figyelhetjük meg a jobb szereplés jeleként.

A professzionális sportcsapatok hazai mûködésébenkülönösen veszélyes, hogy finanszírozásuk hagyomá-nyosan közösségi források bevonásával történt (enneka gyakorlatban megjelenô veszélyeirôl a tanulmánykövetkezô, TAO-ról szóló részében lesz szó), és ebbena modellben a Kornai (1984) által leírt puha költség-vetési korlát megakadályozza a hatékony versenyhezszükséges szelekció kialakulását. A puha költségveté-si korlát torzító hatása a szovjet típusú gazdaságok-ban nehezen mérhetô (a csapatsportágakhoz hason-ló), komplex tevékenységek területén fejtette ki rom-boló hatását (Eggertsson (1990) p. 334.).

A magyar sport helyzetét jól tükrözi, hogy utolsó-ként talán Puskás Ferenc teljesítménye volt képes akét dimenzió közti átváltást feloldani, és egyszerre(természetesen egymással összefüggôen) elérni világ-szintû teljesítményt és globális ismertséget. A kiala-kult modell veszélyét az is jelzi, hogy az elérésükre for-dított közösségi források hatékonysága szerény. Aglobális média figyelmét el nem érô eredményesség azországról kialakult „sportnemzet" képet csak a hatá-

51MSTT Tanulmányírási pályázat • Nyertes tanulmányok I.M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

11.. áábbrraa.. Magyarország a nyári olimpiák éremtáblázatirangsorábanForrás: saját szerk.; www.olympic.org

22.. áábbrraa.. A magyar versenysport modellje (Sterbenz ésGulyás 2013)

22.. ttáábblláázzaatt.. A magyar sportágak sorrendje a nyáriolimpiai érmek száma alapján (1896-2012)

Forrás: saját szerk., www.olympic.org

aarraannyy eezzüüsstt bbrroonnzz öösssszzeessvvíívvááss 35 22 26 83úússzzááss 25 23 18 66

kkaajjaakk--kkeennuu 22 29 26 77bbiirrkkóózzááss 19 16 19 54

ttoorrnnaa 15 11 14 40aattllééttiikkaa 10 12 17 39

öökkööllvvíívvááss 10 2 8 20ööttttuussaa 9 8 5 22

vvíízziillaabbddaa 9 3 3 15ssppoorrttllöövvéésszzeett 7 3 7 17llaabbddaarrúúggááss 3 1 1 5ssúúllyyeemmeellééss 2 9 9 20ccsseellggáánnccss 1 3 5 9kkéézziillaabbddaa 0 1 2 3

eevveezzééss 0 1 2 3lloovvaaggllááss 0 0 1 1tteenniisszz 0 0 1 1

vviittoorrlláázzááss 0 0 1 1

EERREEDDMMÉÉNNYYEESSSSÉÉGG

FFIIGGYYEELLEEMM

rokon belül erôsíti, és alacsony befolyással van a sza-badidôsport aktivitás javítására is. A közösségi forrá-sok racionális felhasználásánál érdekes további kuta-tási irányt jelenthet a politikai és olimpiai négyévesciklusok összefüggésének vizsgálata.

A sportversenyek racionalitásaKutatásunk, ahogy már korábban utaltunk rá, köz-

gazdasági szemléletmódja szerint a sportolókat, szak-embereket olyan korlátozottan racionális egyéneknektekinti, akik kognitív képességeik és a környezetkomplexitását figyelembe véve reagálnak a hasznos-ságukat meghatározó ösztönzôkre (Simon, 2000). Asportversenyek megértéséhez fontos figyelembe ven-nünk, hogy az anyagi és immateriális ösztönzôk azegyéni magatartás szintje mellett befolyásolják az erô-források allokációját, közvetetten az egyes sportágakstruktúráját, és a teljesítmények elvárt szintjén ke-resztül nagymértékben hatnak az eredményességre is(Sterbenz és Gulyás, 2013).

A sportversenyek szervezôinek a résztvevôket ösz-tönzô, a nézôk számára szórakoztató versenyeket kellkiírniuk. Közgazdasági szempontból elôször Tullock(1960) mutatta ki, hogy a várható nyereményt maxi-malizáló sportolók erôfeszítéseinek maximalizálásátlegjobban a „gyôztes mindent visz" modell alapján ki-írt verseny segíti elô (Szymanski, 2009). A versenyzôkracionális kalkulációja a határhasznot (az elnyerhetôdíj) és a határköltséget (a befektetett munka, vagyisaz edzéssel töltött idô alternatív költsége) hasonlítjaössze. A kalkuláció függ az ellenfelekrôl feltételezetterôfeszítés nagyságától. A játékelméleti ún. Nash-egyensúly (Gintis, 2009) akkor jön létre, ha korrektenbecsülik meg a többiek erôfeszítéseit. Az elméletileglétrejövô Nash-egyensúlynál minden versenyzôugyanannyit fordít az eredmény elérésére, és a racio-nális erôfeszítés mennyisége a díj növekedésévelegyütt növekszik. A „kínált" erôfeszítés függ a techno-lógiától (közgazdasági értelemben annak minôsül azedzések tartalma) és a versenyek írásunkban elemzettkomplexitásától, bizonytalanságától.

A zaj szerepe a sportbanA sportteljesítmény egyik legfontosabb tényezôje az

az erôfeszítés, amit a sportoló a felkészülés és ver-senyzés közben a siker érdekében tesz. Az eltérôsportágak mozgásanyaga, szabály- és versenyrend-szere különbözô mértékben határozza meg az erôfe-szítés és az eredmény közötti kapcsolatot, de bizonyosmértékben a sportolón kívüli dolgok, vagyis a zajkéntszereplô tényezôk, minden alkalommal befolyásoljákaz eredményességet.

Erôfeszítés ≠ EredményAz erôfeszítések és az eredményesség kapcsolata

szerint olyan skálát igyekszünk felvázolni, amely be-mutatja a zajt okozó tényezôket, feltárja a törvénysze-rûségeket és a következmények elemzésével segíti asportbeli eredményességet. Az elméleti skálán azt asportágat, amelyben az erôfeszítés 100%-ban megha-tározná a teljesítményt, abszolút csendesnek nevez-nénk; azt, amelyikben a teljesítmény abszolút függet-len a ráfordított edzéstôl, tökéletesen zajosnak hív-

nánk (ilyen például a kockadobás, de a szerencsejáté-kokat a teljes véletlenszerûség miatt természetesennem soroljuk a sportágak közé). A valódi sportágak askálán a tökéletesen csendes és zajos végpontok kö-zött találhatók a mozgásanyag, külsô tényezôk, ellen-felek és csapattársak szerepe szerint (33.. áábbrraa).

A skálán a sportágak a bizonytalanság és komplexi-tás növekedése szerint a legkevésbé zajos úszástól azáltalunk vizsgált sportágak között legkomplexebb éslegbizonytalanabb labdarúgásig húzódnak. A bizony-talanság és komplexitás fakadhat a technikai végre-hajtásból, a szubjektív megítélésbôl (pontozásossportágak), a természet szerepébôl (például idôjárás),az ellenféllel való kontaktusból, illetve a csapaton be-lüli együttmûködésbôl és versengésbôl. A sporttelje-sítményt befolyásoló bizonytalanság és komplexitáshatással van a sportban résztvevôk magatartására éscsak az ezeket figyelembe vevô ösztönzési rendszerekjelentenek hatékony eszközt a sporteredményekért ésszurkolói figyelemért folytatott kiélezett versenyben.

A sportteljesítmény relativitásaA sportversenyek esetében a teljesítményt az ellen-

felekhez képest értelmezzük. Természetesen az objek-tív módon mérhetô sportágak esetében, az összeha-sonlítás térben és idôben más versenyzô eredményé-vel is történhet, illetve a versenyzô saját korábbi telje-sítményével is összevethetô, de a versenyzés lényegeaz adott körülmények között az ellenfeleknél jobb tel-jesítmény nyújtása (Sterbenz és Géczi, 2012).

A teljesítmény javítása szempontjából különösenfontos, hogy a szabályrendszerükbôl adódóan relatívsportágak (a zaj-skála jobb oldalán található küzdô-sportok és csapatjátékok) esetén a fejlôdés kétféle mó-don valósulhat meg: a saját teljesítmény növelésemellett az ellenfél szintjének rontása, ugyanolyan ra-cionális stratégiának bizonyulhat. A versenyrendsze-rek felépítése ezzel összefüggésben nagy hatással le-het a sportolók ösztönzöttségére, hiszen a racionálissportoló erôfeszítéseinek potenciális ellenfeleinek rá-fordításait kell meghaladnia. A relatív sportok (külö-nösen a csapatjátékok) esetében az összejátszás sze-repét is meg kell említenünk, az ellenféllel (akár hall-gatólagosan) kooperálva a racionális aktorok csök-kenthetik erôfeszítéseiket anélkül, hogy az adott ver-senyen esélyeik csökkennének. Az összejátszás csa-paton belüli formája lehet a versenyzést megelôzô fel-készülésben létezô „társas lazsálás" (Miller, 2002),amely különösen hosszú távú hatásain keresztülronthatja az adott szereplôk, akár egész sportágak tel-jesítményét.

A Tornák elméleteA közgazdasági irodalomban tornák elméletének hí-

vott teória a sportversenyek alapján, a vállalatokonbelüli teljesítmények relatív voltára hívta fel a figyel-met (Lazaer, 2006). Az eredetileg teniszversenyekstruktúráját elemzô elmélet, kutatásunk szempontjá-ból legfontosabb megállapításai a következôk:

• a zaj hatással van az erôfeszítés nagyságára, minélzajosabb egy tevékenység annál nagyobb jövedelem-aránytalanságok kellenek a racionális ösztönzéshez;


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

33.. áábbrraa.. Zaj-skála (saját szerk.)

• a hierarchia tetején szereplôk jövedelme az alsóbbszinteken állók erôfeszítéseit befolyásolja;

• relatív teljesítmény és nagyobb számú résztvevôesetén a versengést veszélyeztetô összejátszás rontjaaz ösztönzést;

• az aszimmetrikus ösztönzô rendszerek hatékony-sága jobb.

A tornák elméletének közgazdasági logikája szerintaz egyenletes jövedelmi arányok esetén az alsóbbszintrôl feljebb lépés esélye éppen megegyezik a to-vábblépéssel megszerezhetô plusz jövedelemmel, vagy-is a racionálisan kezelt játék várható értéke (az esélyés várható jövedelem szorzata) pontosan egy (44.. áábbrraa).A teniszversenyek kieséses rendszerû lebonyolítása(50% esély) és a fordulónként megduplázódó pénzdíjösszege ezt a racionalitást tükrözi (33.. ttáábblláázzaatt).

Az aszimmetrikus jövedelmi struktúrában a hie-rarchia felsôbb szintjén, a javadalmak mértéke több-szöröse az alsóbb szinteken lévôknek, vagyis a játékvárható értéke nagyobb, mint egy. Ebben a struktú-rában erôs versengés jön létre a megszerezhetô pót-lólagos jövedelemért, mivel a versenytársak számá-hoz képest a nyeremény racionálisan nagyobb esélytjelent.

Úgy véljük, hogy az eltérô sportágakban kialakulóösztönzô rendszerek eltérô hatékonyságúak, és anemzetközileg eredményes magyar sportágak eseté-ben nagyobb ösztönzést találunk, mint a kevésbé si-keres sportágakban. Fontosnak tartjuk megjegyezni,hogy a közgazdasági szemléletmód miatt a hatékony-ság nincs kapcsolatban a méltányossággal, sôt, a ha-tékony ösztönzô rendszer társadalmi értékítélettôlfüggôen akár nagyon méltánytalan eszköz is lehet („Amaradék 22 mehet kapálni" Vereckei; (http://www.origo.hu/sport/egyeb/kajak-kenu/20121026-interju-vereckei-akos-ketszeres-olim-piai-bajnok-ka-jakossal.html).

A feltételezésünkben definiált ösztönzést kizárólag aközgazdaságtanban értelmezhetô módon, a sportolás-sal elérhetô anyagi javak megszerzésének lehetôségé-vel mértük. Az adatok elemzése során összehasonlí-tottuk hat sportág Magyarországon kialakult ösztönzôrendszerét és azok szerkezete alapján tárjuk fel a si-kerek mögött rejlô racionalitást, illetve hívjuk fel a fi-gyelmet a gyengébb eredményeket elérô sportágakstrukturális hibáira. A kiválasztott sportágak szakér-tôi (az országos szövetségek, illetve a SE-TSK szakem-berei) kérdôíves felmérésen és személyes interjún amagyar versenyzôket öt csoportba sorolták és számu-kat, illetve a kategóriák közti jövedelmi arányokat aszövetségi adatok alapján megbecsülték. A kérdôívenszereplô öt kategória:

1. világklasszis2. nemzetközi élvonal3. hazai élvonal 4. hazai I. osztály5. hazai II. osztályA kiválasztott sportágak között a legcsendesebb

sportágként az úszás, a legzajosabbként a labdarúgásszerepelt, és megpróbáltuk a zaj-skála különbözô sza-kaszait reprezentálni. A szakértôk az adott sportágonbelüli versenyzôk létszámát és jövedelmi arányait be-csülték meg, amely alapján kiszámoltuk az egyenletesés aszimmetrikus modellnél ismertetett játék raciona-litását. A tornák elmélete alapján az 1-nél nagyobbvárható értékek a meghatározott szinten racionálissáteszik az erôfeszítéseket, az 1-nél kisebb értékek pe-dig azt mutatják, hogy a pótlólagos erôfeszítésektôlvárható hasznok nagyobb kockázatot jelentenek, minta megnyerhetô hasznok.

A „csendes" sportágnak tartott úszás (55.. áábbrraa) ese-tében az adatok elemzése azt mutatja, hogy a hazai I.osztályból az élvonalba, illetve a nemzetközi szintrôl avilágklasszis csoportba való elôrelépést a létezô ösz-tönzô rendszer támogatja. A sportolói pályák esetén ezazt jelenti, hogy érdemes pótlólagos erôfeszítésekettenni a hazai él és a világklasszis kategória elérésére,mert a megszerezhetô jövedelem esélye racionálissáteszi a további munkát. A sportág eredményességeszempontjából külön kiemelendô, hogy a világklassziskategória kiugró várható értéke erôs ösztönzést jelenta nemzetközi szintû teljesítményt elérô versenyzôkszámára és további erôfeszítésekre serkenti a már ko-moly eredményt felmutató sportolókat is.

A kiválasztott sportágak közül legegyenletesebb,erôs ösztönzés a kajak-kenuban alakult ki (66.. áábbrraa).A kapott adatok szerint, aki bekerül a versenyzés vi-lágába, az folyamatos és egyenletesen erôs motiváci-


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

44.. áábbrraa.. Két javadalmazási szerkezetForrás: Lazear (2006)

33.. ttáábblláázzaatt.. US Open 2013 pénzdíjak egyesbenForrás: http://www.usopen.org/en_US/about/his-tory/prizemoney.html

FFoorrdduullóó NNyyeerrhheettôô öösssszzeeggeekk (dollárban értendôk)

Gyôztes 2 600 000Második 1 300 000Elôdöntô 650 000

Negyeddöntô 325 000Nyolcad döntô 165 000

Harmadik forduló 93 000Második forduló 53 000

Elsô forduló 32 000

55.. áábbrraa.. Várható érték az úszásban a létszám és a fi-zetések nagyságának függvényében (saját szerk.)

ós rendszerrel találkozik. A sportág viszonylag kislétszáma azokat a versenyzôket, akik vállalják anemzetközi porond követelményeit, nagy erôfeszítés-re sarkallja.

Kézilabdázásban (77.. áábbrraa) a várható érték a hazaiélvonalból való továbblépés esetén mutat erôs ösztön-zést, vagyis a racionális kalkuláció a nemzetközi szint(válogatott játékosok) eléréséhez szükséges pótlólagoserôfeszítéseket támogatja. A világklasszis csoportbatörténô bejutás alacsony értéke azt jelzi, hogy a szûktársaságba való bekerülés nem aszimmetrikus jövede-lemstruktúra szerint történik, a sportági struktúra azösztönzés oldaláról nem segíti elô az utolsó, természe-tesen legnehezebb lépés megtételét.

A kosárlabdázásban kapott adatok (88.. áábbrraa), a kivá-lasztott sportágak közül egyedüliként, folyamatosan 1alatti várható értéket mutatnak. Ez a tendencia aztjelzi, hogy a racionális sportolók számára a felsôbbszintre jutáshoz szükséges erôfeszítések nincsenekarányban a várható nyereséggel. A kapott eredménymegerôsíti a „lyukas piramis" jelenségként leírt hely-zetet (Sterbenz és Gulyás, 2013) és azt jelzi, hogy amagyar sportági struktúra lapos, kiszélesedett. A fo-lyamatosan bôvülô NB I-es és NB I/B csapatlétszám aversenyzôk jövedelemszerzési lehetôségét kibôvítette,a professzionális sportolók száma olyan nagyra emel-kedett, hogy az a továbblépéshez elengedhetetlen ösz-tönzést gyengítette.

A labdarúgásban kapott várható értékek (99.. áábbrraa) aracionális, kockázattal szemben semleges 1-es értéketa hazai élvonal esetében meghaladják, de ez a sport-ág „zajos" jellege miatt nem tûnik elég erôs ösztönzés-nek. A labdarúgás magyar modellje nemzetközi ered-ményességét és sportági struktúráját tekintve komolyhasonlóságot mutat a kosárlabdázásban található„lyukas piramis" jelenségével. A kosárlabdázás és alabdarúgás esetén különösen figyelemre méltó, hogynyoma sincs a legmagasabb fokú zajból következô

aszimmetriának, hanem Magyarországon ezekben asportágakban inkább lapos, a közepes teljesítményt ishonoráló struktúra létezik.

A zaj szerepének vizsgálatát összefoglalva kutatá-sunk megerôsítette, hogy amíg a nemzetközileg ered-ményes sportágak ösztönzô rendszere közgazdaságiértelemben hatékony, addig a kevésbé sikeres, zajosés globális konkurenciával rendelkezô csapatsportá-gak kialakult struktúrája nem rejt magában elégerôs motivációt. Mivel az ösztönzô rendszerek a vál-lalatoktól eltérôen nem csak hierarchikus kapcsolat-ban meghozott vezetôi döntések eredményei, hanema horizontális piaci kapcsolatok (különösen a mun-kaerôpiac) is jelentôs szerepet játszanak kialakulá-sukban, a kutatásoknak ezeket a jövôben komple-xen, a sportági struktúrák modelljeivel együtt kellkezelniük.

Tanulmányunk elsô részében sportági példák segít-ségével áttekintettük a versenysportban megjelenôösztönzés és teljesítmény elméleti kapcsolatát. Azelemzés rávilágított arra, hogy a sportági struktúrákés a versenyrendszerek hatással vannak a bennerésztvevôk magatartására, ezért a nemzetközi ver-senyképesség javításhoz szükséges ezek tudatos,stratégiai megalapozása.

A tanulmány következô részében a magyar sport-menedzsment problematikáját esettanulmányon ke-resztül mutatjuk be, melyek a sportági struktúrákat,a TAO létesítményfejlesztô hatását, illetve a sport irá-nyába megmutatkozó figyelem kérdéskörét elemzik.

Felhasznált irodalomÁcs P. (2007): A magyar sport területi versenyképes-

ségének vizsgálata többváltozós statisztikai módsze-rekkel. Tér és Társadalom, 2211:: 2. 117-126.

Ahlfeldt, G.M., Maennig, W. (2010): Impact of sportsarenas on land values: evidence from Berlin. Annualsof regional science, 4444:: 2. 205-227.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

66.. áábbrraa.. Várható érték a kajak-kenu sportágban a létszámés a fizetések nagyságának függvényében (saját szerk.)

77.. áábbrraa.. Várható érték a kézilabdában a létszám és afizetések nagyságának függvényében (saját szerk.)

88.. áábbrraa.. Várható érték a kosárlabdában a létszám ésa fizetések nagyságának függvényében (saját szerk.)

99.. áábbrraa.. Várható érték a labdarúgásban a létszám ésa fizetések nagyságának függvényében (saját szerk.)

Akerlof G. A., Shiller R. J. (2009): Animal Spirit:How Human Psychology Drives the Economy, andWhy It Matters for Global Capitalism. Princeton.

András K. (2003): A sport és az üzlet kapcsolata –elméleti alapok. Mûhelytanulmány, BCE. Vállalatgaz-daságtan Intézet, Budapest.

Andreff, W. (1996): Economic environment of sport:a comparison between Western Europe and Hungary.European Journal for Sport Management (EJSM), 22::2. 23-35.

De Bosscher, V., Bingham, J., Shibli, S., Van Bot-tenburg, M., De Knop, P. (2008). The global SportingArms Race. An international comparative study onsports policy factors leading to international sportingsuccess. Aachen: Meyer & Meyer. ISBN: 978-1-84126-228-4. 173.

Eggertsson, T. (1990): Economic behavior and insti-tutions. Cambridge.

Gintis, H. (2009): The Bound of Reason: Game the-ory and the Unification of the Behavioral Sciences,Princeton.

Gulyás E., Sterbenz T. (2013): Éremvadászat – Azelit sportok versenyképessége Magyarországon. Ma-gyar Sporttudományi Szemle, 5544:: 29.

Kornai J. (1983): Bürokratikus és piaci koordináció.Közgazdasági Szemle, 99:: 1025-1038.

Kozenkow, J. (2011): Rendszerváltás, intézmé-nyek és gazdasági növekedés, PhD értekezés, Buda-pest.

Laki L. (2011): Sport az újkapitalizmusban. InSportágak versenye. (szerk. Sterbenz T., Szôts G.)MSTT, Budapest, 6-17.

Lazaer, E.P. (2006): A humán erôforrások közgazda-ságtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Milgrom, P., Roberts, J. (2005): Közgazdaságtan,szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tan-könyvkiadó, Budapest.

Miller, G. J. (2002): Menedzserdilemmák: A hierar-chia gazdaságtana. Aula, Budapest.

Simon, A. H. (2000): Administrative Behavior: Astudy of decision-making processes in administrativeorganization. New York

Sterbenz T. (2003): Sportmenedzseri döntések. Ve-zetéstudomány 6. sz.

Sterbenz T., Géczi G. (szerk., 2012): Sportmenedzs-ment. TF jegyzet, Budapest.

Sterbenz T., Gulyás E. (2013): Lyukas piramis. Ver-seny-pályán, MSTT Budapest.

Sterbenz T., Szôts G. (szerk., 2011): Sportágak ver-senye. MSTT, Budapest.

Sterbenz T., Szôts G. (szerk., 2013): Verseny-pályán.MSTT, Budapest.

Sterbenz T. (2012): Ésszerûség-sportszerûség. TAOkonferencia, Budapest.

Sterbenz T., Gulyás E. (2013): A magyar versenysportmodellje. Nyerges Mihály Emlékkonferencia, Budapest.

Szymanski, S. (2009): Playbooks and Checkbooks.Princeton, Oxford.

Tullock, G. (1960): Efficient Rent Seeking. reprintedin Toward a Theory of Rent-Seeking Society (1980),Texas 97-112.

van Bottenburg (2002): Sport for All and Elite Sport:Do They Benefit One Another?, Paper for the IX WorldSport for All Congress, Papendal, the Netherlands.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

ÖsszefoglalóJelen tanulmány a munkahelyi egészségfejlesztésrôl

és a munkahelyi sportról kíván szólni. Elôzménye a2012-ben megvédett szabadidôsport témában írtdisszertációm – „A magyar szabadidôsport mûködésé-nek vizsgálata – Piacok, értékteremtés, feladatok aszabadidôsportban" címmel –, melynek elméleti ré-szében, egyfajta rövid kitekintésként akkor mind-összesen egy oldalt szántam a munkahelyi sportnak,a vállalati sport értékteremtô szerepének. Ebben a ta-nulmányban célom volt ezt az egy oldalt jócskán kibô-víteni, részletes nemzetközi és hazai irodalomkutatást(desk research) végezni tágabb témában, a munkahe-lyi egészségfejlesztés területén. Fô kutatási kérdésemvolt, hogy milyen módon teremt értéket, miért hasz-nos a vállalati egészségprogram és mozgásprogram,valamint mi jellemzi és mi kell hogy jellemezze ezenprogramokat. Ebben az elméleti bemutatásban a rö-vid helyzetkép és történelmi áttekintés, valamint azértékteremtés tényezôi mellett a sikeres programok fôkritériumait is ismertetem.

KKuullccsssszzaavvaakk:: munkahelyi egészségfejlesztés, mun-kahelyi sport, értékteremtés

Bevezetés – Rövid „helyzetjelentés"A magyar emberek átlagosan életéveik 13 százalé-

kát betegen élik (Vass-Molnár, 2007), Magyarországona születéskor várható élettartam jelentôsen alacso-nyabb, mint a nyugati országokban, 2008-ban férfiakközött 70 év, nôknél 78 év (átlag: 74,23 év) volt.Ugyanebben az évben az EU átlaga: 79,31 év volt(WHO, 2010a). Magyarország ott van a 10 legelhízot-tabb ország között, a hetedik helyen (OECD, 2007). AzEUROSTAT (2011) legfrissebb adatai szerint Európá-ban a magyar férfiak állnak a harmadik helyen elhí-zottságban (Máltát és Nagy-Britanniát követve), a ma-gyar felnôtt férfi lakosság 21,4 százaléka túlsúlyos. Anôknek „csak" 18,8 százaléka, ezzel ötödikek. Az él-mezônyben vagyunk a TV elôtt töltött idôt tekintve is.Az egy fôre jutó vásárlóerô-paritásra korrigált nemze-ti össztermék és a születéskor várható átlagos élettar-tam összefüggésének vizsgálata szerint a magyar la-kosság egészségi állapota nem éri el azt a szintet, amiaz ország gazdasági-társadalmi helyzete alapján el-várható lenne. Hazánk népességének születéskor vár-ható élettartama 3 évvel marad el az egy fôre jutó vá-sárlóerô-paritással korrigált bruttó hazai termék, il-letve az egészségügyre költött összeg alapján prog-nosztizálható élettartamtól (OECD, 2009). A civilizáci-ós ártalmak (mozgásszegény életmód, stressz, környe-zeti ártalmak, túlfogyasztás, elhízás, alkoholfogyasz-tás, dohányzás) következtében egészségi állapotunkmind fizikai, mind szellemi értelemben romlik. Ellen-

álló- és alkalmazkodóképességünket fejlesztenünkkell, amihez az egyik legfontosabb eszközünk a sport.A 2009-es reprezentatív Eurobarométer-felmérés ada-tai szerint a magyar lakosság csupán 5 százaléka vé-gez rendszeres (heti 5 alkalommal) sporttevékenységet(az uniós átlag 9 százalék), de a valamilyen rendsze-rességgel testmozgást végzôk aránya (18 százalék) isjóval alacsonyabb az európai átlagnál (31 százalék).Hazánkban a nem sportolók aránya a legmagasabbakközé tartozik a kontinens országai között. Mindeköz-ben a sport, a valamikori egyértelmûen civil tevékeny-ség, összetett, folyamatosan változó és jelentôs üzletilehetôségeket rejtô iparággá fejlôdött. Ebben az ipar-ágban számos szereplôt, érintettet (Chikán, 2008) tu-dunk azonosítani (Parks et al., 2007; Gratton és Tay-lor, 2000; András, 2003; András, 2004). Az egyik fon-tos érintett csoport a vállalati szféra.

Évente mintegy kétmillió ember hal meg a világonmunkahelyi baleset, sérülés, vagy a munkával össze-függésbe hozható betegségek következményeként(WHO, 2010b; WHO, 2010c). További 268 millió nemhalálos kimenetelû munkahelyi baleset történik éven-te, ami miatt átlagosan 3 munkanap biztosan kiesik abalesetet szenvedô dolgozónak (és a munkaadónakis), valamint 160 millió további munkával összefüg-gésbe hozható betegség regisztrált. A munkahelyi kö-rülmények felelôsek az összes hátfájás harmadáért, ahalláskárosodások 16 százalékáért, a tüdôrákos meg-betegedések 10 százalékáért. Az összes depresszióokozta megbetegedés 8 százalékáért a munkahelyistressz, munkahelyi kockázatok a felelôsek. Az EU-ban minden három és fél percben meghal valaki amunkahely okozta problémák miatt, ami mintegy167 000 haláleset évente. A munka okozta stressz mi-att az EU vállalatai évente összesen 2 milliárd eurótveszítenek el. A fenti adatok is arrafelé mutattak,hogy az „Egészséges Munkahely" (ahol a munkaválla-lók egészsége és jólléte biztosított, mind fizikai, mindpszicho-szociális, mind szociális, mind szervezetiszempontból (WHO, 2010b; WHO, 2010c) témávalegyre többet foglalkozzanak. Az egészséges munkahe-lyek etikai-morális és üzleti szempontból is fontosak,a társadalmi felelôsségvállalás témában is sokat fog-lalkoznak vele, a jogi kötelezettségeken túl.

A vállalati társadalmi felelôsségvállalás (CSR – Cor-porate Social Responsibility) koncepciójának kereté-ben „a vállalatok a jogi kötelezettségeiken felül ön-kéntesen integrálnak szociális és környezeti szem-pontokat üzleti mûködésükbe, és ezen elvek menténalakítják kapcsolataikat a tevékenységüket érintôcsoportokkal (fogyasztókkal, alkalmazottakkal, be-szállítókkal stb.). Másként viszonyulnak a munkavál-lalói jogokhoz, a környezetvédelemhez, az egészségvé-delemhez, az emberi jogokhoz, a korrupcióellenesség-hez és az üzleti etikához, mint a kizárólag profitorien-táltak." (Deák et al., S.A.). Nem egyértelmû azonban,hogy hosszú távon, a nyereség tekintetében nem si-keresebbek-e ezen vállalatok, mint azok, akik nem


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Munkahelyi egészségfejlesztés, munkahelyi sport,elméleti megközelítés

Workplace health promotion, workplace sports in theory

Szabó Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

foglalkoznak a CSR-rel. Egyáltalán miért is fontos,miért van szükség az egészséges munkahelyek kiala-kítására, az egészségfejlesztésre? Dénes (S.A.) szerintmindenhol jellemzôvé vált a teljesítmény- és ered-ménykényszer, egyre nagyobb erôfeszítést kell tenniea munkavállalónak a jobb teljesítményért, a gazdaság24 órában és hét napon keresztül „zakatol" és az „újgazdaságban" a következô cseréket hajtottuk végremi egyének:

biztonságot ⇒ nagyobb lehetôségreidôt ⇒ pénzrecsaládot ⇒ munkáraközösséget ⇒ önmagunk érdekeireEzek az egyéni cserék mind testi, mind lelki érte-

lemben egészségtelenek. Éppen ezért a vállalatnakvannak új feladatai. Dénes szerint „paradigmaváltás-ra volna szükség a vállalatirányításban: a profit mel-lett a fogyasztónak, valamint a termelésben, szolgálta-tásban közremûködô embernek kellene lennie a figye-lem középpontjában", vagy legalábbis kellene rájuk isfigyelni… Dénes kiemelte, „hogy az egészségtudatosvállalatirányítás elônye a természet értékeinek megôr-zése, valamint az emberek életminôségének és a tár-sadalmi tôke minôségének javulása."

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége(MGYOSZ) is hasonlóan gondolkodott, és 2009 márci-usában sikeres pályázatot adott be az Európai Bizott-sághoz „IOSHA – Improving the OSH (OccupationalSafety and Health) awareness of employers and em-ployees in CEE (A közép-kelet-európai munkaadók ésmunkavállalók egészség- és biztonságtudatosságánakfejlesztéséért)" címmel. A MAGYOSZ – IOSHA együtt-mûködésben, a pályázat keretében egy jelentôs, 6 or-szágra kiterjedô kérdôíves kutatást valósítottak meg.A kérdôívek kitöltésére CAWI (Computer Assisted WebInterview, vagyis on-line kérdôíves lekérdezéses) rend-szerben, anonim módon volt lehetôség 2009 októberé-ben. A mintában 709 vállalkozás vett részt a hat or-szágból; legnagyobb részben (29 százalék) magyar vál-lalatok töltötték ki a munkáltatói kérdôívet, legkisebbarányban (5 százalék) pedig román vállalatok vála-szoltak (MAGYOSZ, 2010). A munkáltatók a fokozottstresszt, a váz- és izomrendszeri megterhelést, a do-

hányzást, illetve az idôsödést látják a munkavállalóikört leginkább sújtó problémának (11.. ttáábblláázzaatt).

A vállalatok a munkakörnyezet korszerûsítésére,valamint a géppark fejlesztésére fordítottak nagyobbösszegeket 2007 és 2009 között, ezen kívül különbö-zô egészségi vizsgálatokra, és szaktudást fejlesztô tré-ningekre is eljuttatták a dolgozóikat (22.. ttáábblláázzaatt).

A munkahelyi egészségvédelem területén fôként azergonómiai fejlesztések jelentek meg. A vállalatok kö-zel negyedénél a testmozgás, a stressz-menedzsmentés az egészséges táplálkozás témájával is foglalkoztakvalamilyen formában (azt nem tudjuk, hogyan). A vál-lalatok több mint 40 százaléka azonban semmilyenmunkahelyi egészségfejlesztési programot nem hajtottvégre az elmúlt két évben (33.. ttáábblláázzaatt).

A legfrissebb adatok 2013. májusiak, amikor is a„Szinapszis a munkahelyi egészség témában" közel400 munkavállalót kérdeztek meg. A kitöltôk 13 szá-zaléka folyamatosan, további 30 százalékuk gyakranstresszes a munkája miatt. A nôk és a vezetôk foko-zottabb stressznek vannak kitéve (http://www.web-beteg.hu/cikkek/egeszseges/14720/mar-a-munka-helyen-is-szamit-az-egeszseg, letöltés ideje: 2013.08.10.). Tízbôl kilenc dolgozó szerint a munkaadónakkötelessége lenne valamilyen szinten az egészségükrôlgondoskodni, egészségprogramot bevezetni. A meg-kérdezettek 56 százaléka egyáltalán nem érzékeli,hogy saját munkahelyén elsôdleges prioritás lenne azalkalmazottak egészségvédelme, 27 százalékuk opcio-nálisan igénybe vehetô lehetôségekrôl számolt be. Akitöltôk 17 százaléka tapasztal rendszeres kötelezôprogramokat, vizsgálatokat, amelyekkel a munkaadótesti, lelki jólétüket támogatja. Az 11.. áábbrráánn láthatjuk,hogy a legtöbb vállalatnál azonban csak az üzemorvo-si vizsgálat van, és egészségpénztári szolgáltatás, va-lamint a vállalatok ötödénél egészségvédelmi oktatás.Az összes többi lehetôség 15 százalék alatti értéketkapott, amelyek alacsony értékek. A mozgás, a sportmeg sincs említve külön kategóriaként.

Rövid történeti áttekintésA legtöbb idônket a napunkból a munkahelyünkön

töltjük – Vaughan-Jones és Barham (2009) szerint az


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

11.. ttáábblláázzaatt.. Munkavállalóknál tapasztalt egészségügyi problémák a 6 országban

Forrás: MAGYOSZ (2010), 12.o.

TToottaall HHoorrvvááttoorrsszzáágg AAuusszzttrriiaa MMaaggyyaarroorrsszzáágg SSzzlloovváákkiiaa SSzzlloovvéénniiaa RRoommáánniiaa((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%))

Stresszterheltség 52,6 44,8 60,7 58,3 41,7 52,3 60Váz- és izomrendszeri 35 29,3 71,4 36,1 14,6 30,7 28problémákÉletmódbeli problémák 22,4 24,1 5,4 29,9 14,6 20,5 32Hozzáállásbeli problémák 26,6 25 19,6 29,9 33,3 19,3 44Kommunikációs problémák 29,6 31,9 25 25,7 37,5 26,1 48Szociális problémák 23,5 24,1 23,2 33,3 16,7 3,4 48Munkabiztonsági 8,4 11,2 7,1 8,3 8,3 5,7 8Rossz egészségi állapotú 15,9 14,7 7,1 13,9 4,2 34,1 12munkavállalókÖregedô munkavállalói kör 34,4 36,2 33,9 29,2 14,6 54,5 24Koncentráció hiánya 12,6 11,2 12,5 11,8 20,8 11,4 12Alkohol problémák 14,3 21,6 8,9 12,5 4,2 14,8 20Nem megfelelô 5,5 8,6 8,9 3,5 na 5,7 4munkakörnyezetDohányzás 33,5 37,9 37,5 37,5 14,6 25 48Fül/szem problémák 18,7 16,4 16,1 20,1 8,3 25 24Nem tudok róla 6,1 5,2 5,4 5,6 10,4 5,7 8Nincs ilyen 3,1 1,7 1,8 3,5 na 6,8 4

ébren töltött idônk 37 százalékát 40 éven keresztül,azaz életünk során megközelítôleg 80-90 000 órát – ésa munkahely ezért is kiváló terep az egészségre, moz-gásra nevelésben. Egyrészt sok idôt töltünk ott, más-részt célzottan, „réteg-specifikusan" és nagy haté-konysággal lehet megszólítani az egyes munkavállaló-kat, harmadrészt a munkahelyen érhet bennünket a

legtöbb negatív egészségügyi hatás (Schmitt, 2013).Véleményem szerint a szemléletformálásban nagy sze-repe lehet a munkahelynek, az ottani „társadalmi-szociális" közegnek, ahogy ezt Dongen és munkatár-sai (2011) is leírták.

A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata(ENWHP) 1996-ban alakult meg, miután az EurópaiUnióban az „Egészségfejlesztés, felvilágosítás, nevelésés képzés" új egészségpolitikai trend kezdett teret hó-dítani. (Az ENWHP magyar tagja az Országos Egész-ségfejlesztési Intézet, OEFI). De már 1950-tôl fontostéma volt a WHO-ban a munkahelyi egészség, hiszenkét alaptételt megállapíthatunk:

• a munka/a munkahely hat a dolgozók fizikai ésmentális egészségi állapotára, valamint

• az egészség, a munkavállalók egészsége vagy ép-pen a betegsége / balesetek / sérülések hatnak a vál-lalatra.

Ausztráliában már az 1970-es években elindultak amunkahelyi egészségprogramok (Chu et al., 1997). Demár a WHO-ban is született 1978-ban a témában nyi-latkozat, 1981-ben pedig az ILO munkavédelmi egyez-ményt fogalmazott meg (22.. áábbrraa) a fontosabb doku-mentumokról egészségfejlesztés és foglalkozás-egész-ségügy témában. A munkahelyi egészségfejlesztés az


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

22.. ttáábblláázzaatt.. 2007-2009 között megvalósult programok a 6 országban


TToottaall HHoorrvvááttoorrsszzáágg AAuusszzttrriiaa MMaaggyyaarroorrsszzáágg SSzzlloovváákkiiaa)) SSzzlloovvéénniiaa RRoommáánniiaa((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%))

Alap orvosi szûréseken felül 66,3 69,8 55,4 75,5 48,9 69,9 40történt szûrések,extra szûrésekSzaktudást fejlesztô tréningek 50,2 59,5 41,1 56,5 46,7 37,3 40Jóléti programok 23,7 25,9 50 24,5 11,1 6 32Közösségi programok, rendezvények 33,5 11,2 50 61,9 6,7 25,3 8Munkabiztonsági fejlesztés 47,2 64,7 50 50,3 24,4 27,7 48Eszköz, géppark csere, 51,7 44,8 50 67,3 20 51,8 52fejlesztésMunkakörnyezet 58,1 52,6 51,8 68 51,1 54,2 64korszerûsítéseRugalmas munkaidô 29,2 27,6 39,3 18,4 40 32,5 48bevezetéseEgészségfejlesztô programok 22,2 12,9 51,8 23,1 35,6 8,4 16Ergonómiai fejlesztések 30,1 29,3 64,3 21,8 15,6 31,3 28Szaktanácsadás bevezetése 22,9 12,1 62,5 17,7 11,1 19,3 48(pl. orvosi, pszichológiai)Tornaterem/konditerem 10 7,8 10,7 15 13,3 2,4 8kialakítása/fejlesztéseVállalati étkezde kialakítása, 18,6 12,1 32,1 23,1 15,6 13,3 16fejlesztéseStressz menedzsment 9,1 2,6 23,2 8,8 2,2 10,8 16programokMunkavédelmi felszerelések cseréje 47,9 42,2 46,4 62,6 13,3 48,2 52

33.. ttáábblláázzaatt.. Munkahelyi egészségfejlesztési programok tartalma a 6 országban 2007-2009 között


TToottaall HHoorrvvááttoorrsszzáágg AAuusszzttrriiaa MMaaggyyaarroorrsszzáágg SSzzlloovváákkiiaa SSzzlloovvéénniiaa RRoommáánniiaa((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%)) ((%%))

Egészséges táplálkozás 17,2 9,6 na 17,6 18,2 32,2 naTestmozgás 24,7 34,2 na 27,5 27,3 16,9 naStressz menedzsment 22,5 16,4 na 26,4 13,6 28,8 18,2Ergonómia 32,2 30,1 na 33 13,6 35,6 45,5Szenvedélybetegségek 9,7 13,7 na 11 na 10,2 naEgyikkel sem 41,9 43,8 na 35,2 59,1 39 54,5

11.. áábbrraa.. Munkahelyi egészségprogramok 2013-banMagyarországon. Forrás: Szinapszis, 2013.

ENWHP 1997-es, Luxemburgi Deklarációban megha-tározott definíciója szerint: „a munkaadók, a munka-vállalók és a társadalom valamennyi olyan közös tevé-kenységét jelenti, amely a munkahelyi egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez három eszköz-rendszer együttes alkalmazása szükséges: a munka-szervezet javítása, az aktív dolgozói részvétel biztosítá-sa és támogatása, valamint az egyéni kompetenciaerôsítése." Az „elsô-generációs" programok jellemzôendohányzás-ellenes, dohányzásról való leszoktatóprogramok voltak. A „második-generációs programok"jellemzôen a kockázati tényezôk felmérésére koncent-ráltak, míg a „harmadik-generációsaknál" került elô awellness, a teljes testi-lelki jóllét kérdése. A baj az voltmég a „harmadik-generációs" programokkal is, hogymég mindig csak egyéni szinten gondolkodtak. A „ne-gyedik-generációs" programok a szervezet szintjén, aszervezeti kultúra szintjén kell, hogy gondolkozzanak,amikor munkahelyi egészségprogramról van szó, le-gyen ez akár dohányzás, akár táplálkozás, akár moz-gás, akár lelki egészségfejlesztô, stressz-csökkentôprogramelem (ezen elemek a leggyakoribbak) (Chu etal., 1997). 2008-ban a XVIII. Munkahelyi Biztonság ésEgészség Kongresszuson Szöulban kimondták és írás-ba is adták, hogy alapvetô emberi jogunk a biztonsá-gos és egészséges munkahely.

A közgazdász nézôpontja – értékteremtésaz egészség és a mozgás által

Azon felül, hogy alapvetô emberi jogunk a biztonsá-gos és egészséges munkahely, üzleti szempontokat fi-gyelembe véve is megéri. Gondoljunk csak az összesdirekt és indirekt költségre, a táppénzre, biztosításra,termelés kiesésre, hiányzás, baleset vagy a kevésbéhatékony „félig beteg" munkavállaló miatt, a helyette-sítés költségeire (embert találni, kiképezni, átképezni,az új munkaerô munkavégzésének minôsége nem biz-tos, hogy a gyakorlott munkavállaló munkájának mi-nôségével egyenértékû, stb.). Az egészségesebbekmár rövid távon is jobb fizikai és szellemi teljesít-ményre képesek, hatékonyabbak, termelékenyebbek,elégedettebbek, motiváltabbak és lojálisabbak. A moz-gás számos, a munkába is transzferálható képességetfejleszthet. Az egészség és mozgásprogramok a társa-dalmi felelôsségvállalásnak is kiváló eszközei lehet-nek, mind kifelé, mind befelé (44.. ttáábblláázzaatt és 33.. áábbrraa).

A 33.. ééss 44.. áábbrráánn láthatjuk, hogy az egészségtelenmunkahely üzleti kudarchoz vezethet, miközben azegészséges munkavállaló a munkahely versenyké-pességének, valamint a gazdasági és társadalmi jó-létnek is a kulcsa. És a kör bezárul és körkörösen

„mûködik". Jól meghatározható üzleti érdek a mun-kahelyi egészségfejlesztés! Amit adatokkal is alátá-maszthatunk. A 33.. áábbrráánn kiemelt helyen szerepel a


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

22.. áábbrraa.. A legfontosabb dokumentumok egészségfej-lesztés és foglalkozás-egészségügy témában. Forrás:WHO (2010b), 14.o.

33.. áábbrraa.. Az egészséges munkahely üzleti modellje,Forrás: WHO (2010b), 6.o.

44.. ttáábblláázzaatt.. Vállalati szintû értékteremtése és a nemzetgazdasági versenyképesség kapcsolata

Forrás: Szabó (2011) alapján

VVáállllaallaattii sszziinnttûû éérrttéékktteerreemmttééss NNeemmzzeettggaazzddaassáággii vveerrsseennyykkééppeesssséégghheezz vvaallóó hhoozzzzáájjáárruullááss

Csökkenô vállalati táppénzkiadások –és egyéb kiadások (pl. perek, büntetések)

Kevesebb munkahelyi hiányzás /betegség/baleset/ A rendelkezésre álló munkaerô,presenteeism (ott vagyok, de nem teljes és termelékenységének növekedésehatékonyságomban a betegség miatt)

Nagyobb teljesítmény az elégedettebb, motiváltabb, elkötelezettebb, lojálisabb dolgozókkal Munkaerô termelékenységének növekedése,

Munkában fontos transzferálható jobb minôségû termékek-szolgáltatásokképességek/készségek fejlesztése

Társadalmi felelôsségvállalás demonstrálása –a szabadidôsport által (dolgozók és közösség felé)

munkahelyi stressz. Egy európai uniós felmérés sze-rint a munkavállalók 14 százaléka szenved napiszinten stressztôl, depressziótól vagy szorongástól,kiégéstôl, ami anyagi következményekkel is jár. AWHO becslése szerint 2020-ra a depresszió a mun-kaképtelenség egyik legfôbb oka lesz Európában. Az55.. ttáábblláázzaattbbaann a depresszió, idegesség, stressz és ki-égés munkavégzésre gyakorolt legfôbb káros hatása-it láthatjuk.

A lelki zavarokból eredô termelékenység csökkenéstEurópában évi 136,3 milliárd euróra teszik (http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/12992/mun-kahelyi-egeszseg-program, és http://www.hrportal.

hu/download/8_Munkaltato_utmutato-Magyar.pdf,letöltés ideje: 2013.08.10.). A munkával kapcsolatosegészségi okok miatt az Európai Unióban évente 600millió munkanap veszik el (http://agency.osha.eu.int/publications/reports/stress/, letöltés ideje: 2013.08.10.). Egy kanadai tanulmány a munkavállalók lel-ki jólléte és a munkatermelékenységük kapcsolatátvizsgálva arra jutott, hogy 20 százalék csökkenés alelki jóllét mért értékeiben 10 százalékos teljesítmény-csökkenéshez vezet (Vaughan-Jones és Barham,2009). A káros stressz csökkentése és megelôzése ér-dekében az Európai Bizottság IOSHA2 néven 6 orszá-got felölelô kampányt indított, amelyet Magyarorszá-gon a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet-sége koordinál. Hazánkban a depresszió, illetve a tar-tós munkahelyi stressz évente legalább 200 milliárdforint közvetlen veszteséget okoz a gazdaságnak, ez aGDP közel 1 százalékát jelenti (Kazai, 2009). A lelkiegészség (egészségtelenség) számain túl néhány to-vábbi kutatás, további számokkal:

• 2005-ben az amerikai cégeknek 150 milliárd dol-lárba került a munkahelyi sérülésekkel, balesetekkelkapcsolatos direkt és indirekt összes kiadás (WHO,2010b).

• Egy ausztrál tanulmány szerint az egészségesmunkavállalók háromszor termelékenyebbek, mint avalamilyen szempontból nem egészségesek (Vaughan-Jones és Barham, 2009).

• Dongen és munkatársai (2011) szerint 1,4 - 4,6dollár közötti értékre tehetô az 1 dollár megtérülésemunkahelyi egészségprogramok esetében a táppénztés a termelékenységet tekintve, a hiányzást tekintvepedig 2,7 dollár.

• Baicker és munkatársai (2010) szerint mindendollárral, amit egészségfejlesztô programra költ a vál-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

44.. áábbrraa.. Az egészség és jólét körkörös modellje, Forrás:WHO (2010b), 43.o.

55.. ttáábblláázzaatt.. Depresszió, idegesség, stressz és kiégés munkára gyakorolt hatásai

Forrás: WHO (2010b) alapján

DDeepprreesssszziióó IIddeeggeesssséégg,, ssttrreesssszz KKiiééggééssKoncentrációs zavarok Állandó izgatottság, Cinizmus, szarkazmus,

„túlfûtöttség" kritikussá válásFigyelem és emlékezési zavarok Napi rutinmunkák Nehéz bejönni reggel,

nehezebb kezelése, elvégzése és elkezdeni a munkátDöntéshozatali problémák Koncentrációs zavarok Türelmetlenség kollégákkal,

ügyfelekkel, vásárlókkalTeljesítménycsökkenés Enerváltság

A munka iránti érdeklôdés Termelékenységcsökkenéscsökkenése

Kollégáktól való távolodás, „elhúzódás"

Pesszimizmus, reménytelenség, lassultság

66.. ttáábblláázzaatt.. Vállalati mozgásprogramok és hatásaik

Forrás: Nana et al. (2002), 33.o.

CCéégg HHaattáássUnion Pacific Railroad 80 százalékkal nagyobb termelékenység,

75 százalékkal jobb koncentráció-képességMDS Nordon Nagyobb termelékenység és megelégedettség

Johnson & Johnson Pozitív attitûd a munka irántNASA 12,5 százalékkal jobb állóképesség, kitartás és döntéshozatali-képességek

Canadian Life Assurance 7 százalékkal nagyobb termelékenység (4 százalékkal nagyobb termelékenység a programban nem résztvevôknél is)

Signature Corporation 8 százalékkal nagyobb termelékenység és kevesebb hiányzás (a nem résztvevôknél csökkent termelékenység)

Worksafe Australia Termelékenység, hangulat, reakcióidô, kognitív és motorikus képességek javulása

lalat, 3,27 dollár egészségügyi kiadás és 2,73 dollár,hiányzás miatti kiadás spórolható meg.

• Naydeck és munkatársai (2008) szerint egy 4 éveswellness program hatása, hogy a munkavállalókegészségügyi kiadáscsökkenése 176 dollár évente fe-jenként, emellett a vállalat 4 év alatt 1. 335. 524 dol-lárt takaríthat meg, miközben 808. 403 dollár kiadá-sa volt a programra, azaz 1,65 dollár minden egyesdollár megtérülése, amit a vállalati wellness progra-mokra költ.

• Goetzel és munkatársai (2008) szerint 3 éves idô-távon a befektetés megtérülése (ROI: Return on In-vestment) 1,4 – 4,7 között van különbözô vállalatiegészségprogramok esetében.

• Az EU szerint a munkahelyi egészségfejlesztésbe be-fektetett 1 euró 2,5 - 4,8 euró megtakarítást eredményeza vállalatnak. Jelenleg éves szinten 146 millió munka-nap veszik el az EU-ban különféle betegségek miatt.

A 66.. ééss 77.. ttáábblláázzaattbbaann további vállalati mozgásprog-ramok hatásait láthatjuk. Ezen programok 3–5–10éves idôtávúak voltak, hatásukra nôtt az alkalmazot-tak termelékenysége, elégedettsége, fejlôdtek külön-bözô képességeik (például koncentrálóképesség, ki-tartás, döntéshozatal) és jelentôsen csökkent a mun-kahelyi hiányzás is.

A táblázatban nem szerepel, de egy kiemelkedô vál-lalati példa a Daimler, ahol 1985-ben kezdtek el egyWellness Programot. 1995-ben, 10 évvel a programelindítása után, számításaik szerint havonta, alkal-mazottanként 16 dollárt spóroltak meg. A dolgozókegészségügyi kiadásai évente 100-200 dollárral csök-kentek (Smith és Westerbeek, 2007).

Dongen és munkatársai (2011) nyolc adatbázisban(EMBASE, MEDLINE, SPORTDiscus, PsycINFO, NI-OSHTIC, NHSEED, HTA és Econlit) megjelent 3835cikket tekintettek át 2011. január 14-ig, munkahelyiegészségfejlesztési programokat (fél és 5 éves idôtávközötti programok voltak) és ezek megtérülését, költ-séghatékonyságát kutatták. Az áttekintett cikkek kö-zül 18 olyan tanulmányt találtak (táplálkozás és/vagymozgásprogram), amely minden feltételüknek megfe-lelt (teljes szövegû, kontrollcsoportos és primer vizs-gálat, vizsgáltak költséghatékonyságot, rögzítették aprogram idejét, ismertették a módszertant). A tanul-mányokban a következôket vizsgálták hangsúlyosan:

• NB (Net Benefits: nettó haszon) = haszon – költ-ségek

• BCR (Benefit-Cost Ratio: költség-haszon arány) =haszon/költségek

• ROI (százalék) = (haszon – költségek)/költségek x100

18-ból 14 esetben (78 százalékban) a nettó haszonés a ROI is pozitív volt, valamint a költség haszonarány 1 feletti. További számadatok a 88.. ttáábblláázzaattbbaannláthatók.

Mindezek ellenére miért nem jellemzô a munkahelyiegészség- és mozgásprogramokban való részvétel?

Edmunds és munkatársai (2013) erre a kérdésre akövetkezô tényezôket sorolta fel: a túlzott munkahelyiterhelés, azaz az idô hiánya és a lehetôség (létesít-mény, támogató környezet, hiányzó programok) hiá-nya. Persze mindezek mögött ott a megfelelô szemlélethiánya mind a munkaadó, mind a munkavállaló olda-láról. A legfôbb „hátráltató tényezônek" több kutató isaz idôt jelölte meg, ezen belül is a túl nagy munkater-helést, ami a kétkezi munkásoknál a több mûszakbanvaló munkát is jelenti (Kruger et al., 2007; Fletcher etal., 2008; Phipps et al., 2010; ôket idézi Edmunds etal., 2013). A másik nagy korlát a munkavállalók ese-tében, ami az idôhiányhoz kötôdik, az energia hiánya(fáradtság, kimerültség). Edmunds és munkatársai(2013) kutatása szerint nagy probléma az is, hogy adolgozók nem érzékelik például a munkahelyi sportpozitív egészségfejlesztô hatását (hiszen az csakhosszú távon jelentkezik, Szabó, 2011; Szabó, 2012),viszont azt pozitívumként élik meg, hogy jobb lesz akedvük, élvezetes a sport (nem tartós fogyasztási cikkértelmezés, Szabó, 2011; Szabó, 2012) és jó lehetôsé-get ad a munkahelyi szociális kapcsolatok fejlesztésé-re. A lehetôségek megteremtése szintén kiemelten fon-tos, Stanziani (2012) a lehetôségekkel kapcsolatban, amozgás esetében, a zuhanyzók, öltözôk, létesítményekmellett a lépcsôn való közlekedést, az erre való figye-lemfelkeltést említi, valamint a kerékpártárolókat és atámogatott fitnesz tagságokat.

Mi kell a sikeres munkahelyi egészségprogramokhoz?

• menedzsment támogatás, vezetôi elkötelezôdés• tervezés – világos célok


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

77.. ttáábblláázzaatt.. Vállalati mozgás-programok és hatásaik a hiányzásra

Forrás: Nana et al. (2002), 32.o.

CCéégg HHaattáássaa aa hhiiáánnyyzzáássrraa 55 éévv uuttáánnBlackmores Australia 40 százalékkal kevesebb hiányzásJohnson & Johnson 26 százalékkal kevesebb hiányzásMesa Corporation 50 százalékkal kevesebb hiányzás

DuPont Corporation 14 százalékkal kevesebb a táppénzes napok számaSignature Corporation Kevesebb hiányzásUK Household Survey 33-50 százalékkal kevesebb hiányzás

Westpac Bank 29 százalékkal kevesebb hiányzás

88.. ttáábblláázzaatt.. Az áttekintett 18 eset számadatai

Forrás: Dongen et al. (2011) 13.o. alapján

MMiinniimmuumm MMaaxxiimmuumm MMeeddiiáánnEgészségprogramok átlagos egy fôre jutó költsége (dollárban) 11 1075 155

Táppénz megtakarításokból adódó hasznok (dollárban) – 82 554 187Hiányzás elkerülésébôl adódó hasznok (dollárban) – 113 1387 324

Presenteeism nem meglétébôl adódó hasznok (dollárban) 2 1528 158Nettó haszon (dollárban) – 451 2757 91

Költség-haszon arány – 0,76 18,84 1,42ROI (százalék) – 176 1784 42

• az üzleti célokkal, stratégiával összehangolt célok• az alkalmazottak bevonása és elkötelezôdése a

bevezetéskor • folyamatos szûrések, gap-elemzés• személyre szabott programok, adaptálható

programok• támogató környezet• ellenôrzés, értékelés, szükséges változások

megtétele (WHO, 2010b; WHO, 2010c).Cancelliere és munkatársai (2011) ezekbôl a vezetôi

elkötelezôdést, a folyamatos egészségszûrést, a sze-mélyre szabottságot és a támogató környezetet emeliki. Ehhez kapcsolódóan Edmunds és munkatársai(2013) négy szintet jelölnek meg, ahol hatni kell: egyé-ni, személyközi, munkahelyi környezet és munkahe-lyi-szervezeti kultúra. Goetzel és Ozminkowski (2008)szerint azon amerikai vállalatok közül, amelyek vala-milyen mozgás- vagy egészségprogramot kínálnak,6,9 százalékuk teljesíti csak az öt fontos kritériumot,miszerint:

• megfelelô oktatás, képzés, felvilágosítás• munkatársak bevonása, kapcsolódás meglévô

szolgáltatásokhoz• fizikailag és szociálisan is támogató közeg• vállalati kultúrába való integrálás• ellenôrzés, értékelés, fejlesztésGoetzel és munkatársai (2008) szerint a hat legfon-

tosabb sikertényezô:• szervezeti elkötelezôdés• munkavállalók ösztönzése• elméleti és gyakorlati lehetôségek összeegyeztetése,

priorizálás• hatékony megvalósítás• ellenôrzés, értékelés• folyamatos fejlesztésO’Donnell és munkatársai (1997) a következôket te-

kintik sikertényezôknek:• kapcsolódás az üzleti tervhez, célokhoz• felsôvezetôi elkötelezôdés• hatékony tervezés• a munkavállalók bevonása a célok

meghatározásában

• széles programválaszték, a magas kockázatú csoportok bevonása hatékony, személyre, csoportra szabott kommunikációval és programokkal, ösztönzés

• hozzáférhetôség, elérhetôség• hatékony kommunikáció• értékelésA 99.. ttáábblláázzaatt összefoglaló áttekintést ad a sikerté-

nyezôkrôl, az 55.. áábbrráánn pedig a folyamatos fejlesztésekkörkörös modelljét láthatjuk. Nem elég egyszer meg-csinálni valamit, értékelni, fejleszteni is kell, hogy aprogram hosszú távon fenntartható lehessen.

11.. A mozgósításban a legfontosabb érintetteket, vé-leményvezéreket kell megnyerni. Szükséges a felsôve-zetôk engedélye, támogatása, erôforrásokhoz való hoz-záférés általuk való biztosítása. Szerencsés esetben avállalati misszióba, vízióba, policybe is belekerülhet azegészségprogram fontossága. Az üzleti célokhoz, stra-tégiához, a vállalati kultúrához érdemes illeszkedni.

22.. Össze kell állítani egy csapatot, ami a munkahe-lyi egészségfejlesztô programért, annak mûködéséért


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

55.. áábbrraa.. A folyamatos fejlesztés modellje, Forrás: WHO(2010b), 96.o.

99.. ttáábblláázzaatt.. Sikertényezôk – összefoglaló

Forrás: Goetzel et al. (2007) alapján saját kiegészítésekkel

GGooeettzzeell OO’’DDoonnnneellll KKoooopp GGooeettzzeell GGooeettzzeell –– WWHHOO CCaanncceelllliieerreeeett aall.. eett aall.. HHeeaalltthh eett aall.. OOzzmmiinnkkoowwsskkii ((22001100)) eett aall.. ((11999977)) ((11999977)) PPrroojjeecctt ((22000088)) ((22000088)) ((22001111))

((22000011))Szervezeti, vezetôi elkötelezôdés ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔

Üzleti célokhoz, stratégiához, ✔ ✔ ✔ ✔

kultúrához illeszkedésHatékony kommunikáció ✔ ✔ ✔

Hatékony tervezés ✔ ✔

Támogató környezet ✔ ✔ ✔

Üzleti és etikai célok ✔

meghatározásaMunkavállalók bevonása ✔ ✔ ✔

(már a célok meghatározásánál is)Ösztönzôk ✔ ✔ ✔

Hozzáférhetôség, személyre ✔ ✔ ✔

szabott programokSzûrések és priorizálás ✔ ✔ ✔ ✔ ✔

Hatékony megvalósítása ✔ ✔ ✔

a programoknakFolyamatos értékelés, ellenôrzés ✔ ✔ ✔ ✔ ✔

Fejlesztés ✔ ✔ ✔

felelôs, minden síkon. A támogató környezet kialakítá-sa, a kommunikáció, ösztönzés, oktatás-képzés is le-het az ô feladatuk, valamint a munkatársak minélszélesebb körének bevonása.

33.. Fel kell mérni különbözô szûrésekkel, hol állunkmost, milyen az alkalmazottak testi-lelki állapota, ho-gyan táplálkoznak, mennyit mozognak, mennyit hiá-nyoznak, mennyit betegek, stb. Azt is érdemes meg-határozni, hová akarunk eljutni. Személyre szabottanérdemes visszajelezni.

44.. A sok-sok terület közül priorizálnunk kell, mi az,ami a mi vállalatunk, a mi munkavállalóink szem-pontjából a legfontosabb. Mérlegelnünk kell a kocká-zatokat, a költségeket, a lehetôségeket is.

55.. A következô lépés a tervezés. Szükséges egy 3-5év idôtávra vonatkozó egészség-terv. Ezt érdemes le-

bontani éves tervekre, kisebb programokra. Konkrétfolyamatokat, felelôsöket, célokat, költség és idôtervetis szükséges meghatározni.

66.. A terveket meg kell valósítani, a gyakorlatbanvéghez kell vinni, azaz „csinálni" kell.

77.. Nagyon fontos elem az értékelés. A megvalósultprogramokat folyamatosan értékelni kell, újabb szû-rések, felmérések szükségesek, hogy lássuk a válto-zást.

88.. Amennyiben szükséges, a programot továbbkell/lehet fejleszteni, kiterjeszteni (WHO, 2010b).

Természetesen teljesen más a helyzet egy multinaci-onális nagyvállalat esetében, valamint egy pár fôs kis-vállalatnál, de az elv az ugyanaz, és kisvállalatoknál islehet remek programokat kitalálni, megvalósítani (akülönbségeket lásd a 1100.. ttáábblláázzaattbbaann).


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

1100.. ttáábblláázzaatt.. Folyamatos fejlesztés nagyvállalatoknál és kisvállalatoknálLLééppééss NNaaggyyvváállllaallaatt KKiissvváállllaallaatt

Felsôvezetôk, szakszervezeti vezetôk Az egészséges munkahely koncepcióés egyéb dolgozói tisztségviselôk ismertetése a tulajdonossal vagy

megnyerése mûködtetôvel, és engedélykérésa folytatáshoz

Átfogó egészségügyi, biztonsági Engedélykérés rövid megbeszélésekre,és jóléti politika létrehozása ahol a munkatársak összegyûjtik a

Megnyerni, problémákat és megoldási javaslatokatmozgósítani A munkavállalók egészségének Munkaidô kérése programok tervezésére

és jólétének megemlítése a vállalat és végrehajtásárajövôképében vagy küldetésében

Erôforrások és éves büdzsé biztosítása A tulajdonos/mûködtetô segítése rövidaz egészséges munkahely kialakításához egészségügyi, biztonsági és jóléti

nyilatkozat megalkotásában, majd ennek aláírása és kifüggesztése a munkahelyen

10-15 fôs bizottság létrehozása az 2-3 önkéntes segítô beszervezéseosztályok és telephelyek képviselôibôl Egészséges munkahely

munkacsoport kialakításaFeladatkörök definiálása Ha nagyon különbözô munkakörök

vannak a cégnél, mindenhonnan Összeállítani egy képviselô bevonásaegy csapatot Sok telephely esetén régiós Elérhetô nagyvállalati vagy társadalmi

albizottságok létrehozása szervezeti szakértôk bevonásaKülönbözô területek képviselôinek Tárgyalóterem biztosítása,összehozása – közös munkahelyi szükséges eszközök beszerzése

egészségügyi és biztonsági bizottság létrehozása

Munkatársak demográfiai adatainak Ha szükséges és megoldható,felmérése, hiányzások, rövid- és a munkacsoport tudásának fejlesztése azhosszú távú munkaképtelenség, egészség, biztonság és jólét témakörökben

forgalom kiindulási adatainak felvételeÁtfogó anonim felmérés a munkatársak Feladatlista beszerzése a WHO, ILO, EU

egészségi állapotáról, egészséggel, OSHA valamelyikétôl, vagy saját listabiztonsággal és jóléttel kapcsolatos kialakítása, és ez alapján a munkahelyenfélelmeikrôl, otthoni és munkahelyi elôforduló veszélyek felmérése,

stressz-forrásaikról, a vezetésrôl alkotott helyes gyakorlat kialakítása,Felmérni, hol véleményükrôl, a munkatársi külsô szakértôk megkérdezéseállunk most elkötelezettségrôl stb.

A felmérésben megkérdezni, személy Megbeszélés az összes munkatárssal,szerint mit tennének az egészségük amelyet a tulajdonos/mûködtetô nyit megfejlesztése érdekében, és hogy ebben az "Egészséges munkahely" koncepció iránti hogyan tudna segíteni a munkaadó elkötelezettségének kinyilvánításávalA munkahelyre jellemzô veszélyek és A munkatársak egészséggel, biztonsággalkockázatok alapos kiértékelése vagy és jóléttel kapcsolatos félelmeinek

a rendszeres munkabiztonsági felmérések megvitatása. A családi és közösségi témákeredményeinek kielemzése bevonása, mivel ezek is kapcsolatosak

a munkával

ÖsszegzésA tanulmányban felvázolt helyzetkép nem túl ked-

vezô a társadalmi, valamint a munkahelyi egészség-rôl és sportról. Egy rövid történeti áttekintést köve-tôen közgazdász nézôpontból, irodalomkutatás alap-ján, számokkal igazoltam, üzleti szempontból is egy-értelmûen megéri a munkahelyi egészségfejlesztés, amunkahelyi mozgásprogram. Az egészségtelen mun-kahely üzleti kudarchoz vezethet, miközben azegészséges munkavállaló a munkahely versenyké-

pességének, valamint a gazdasági és társadalmi jó-létnek is a kulcsa. A sikeres programok azonbannem maguktól születnek, számos tényezôre oda kellfigyelni: szükséges a vezetôi elkötelezettség, a prog-ramok vállalati kultúrába, vállalati célokhoz való il-leszkedése, a hatékony kommunikáció és a hatékonytervezés, a támogató környezet, a munkavállalók be-vonása, ösztönzése, személyre szabott programok amegvalósításban, folyamatos szûrések, értékelések,fejlesztések.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Forrás: WHO (2010b) alapján

LLééppééss NNaaggyyvváállllaallaatt KKiissvváállllaallaattKözös ötletbörze arról, hogy mit tehetne

a munkáltató, illetve a munkatárs a helyzet javítása érdekében

Stresszel és fizikai biztonsággal kapcsolatos kérdések megvitatása

A munkacsoport külön is találkozzon a tulajdonossal/mûködtetôvel, és kérje ki

a véleményét a fenti kérdésekrôlA felmérés illetve az audit Minden munkatárs válassza kieredményeinek elemzése a számára legfontosabb 3-5 pontot

a problémák és megoldási javaslatok Priorizálni listájáról, ez, ha lehetséges, az elsô

megbeszélésen történjen megPriorizálás a szükséges és a dolgozók általfontosnak tartott területek párosításával

3-5 éves átfogó terv megalkotása Rövidtávú tevékenységek a halaszthatatlan vagy könnyen

megoldható feladatokraÉves részletes cselekvési tervek megalkotása Hosszú távú terv a nagyobb

az egyes tevékenységekhez, projektek végrehajtásáraprogramokhoz, új irányelvekhezHa lehetséges, az akcióterveket A munkacsoport, más munkatársak

bontsuk a változtatásokat és cégek ötleteinek felhasználásaTervezni összefogó szakaszokra

A tudatosságot, a tudást, A terv írásba foglalása, lista készítésea készségfejlesztést, a viselkedés az egyes tevékenységekhez szükséges

megváltoztatását, a környezeti/szervezeti dolgokról, majd ennek bemutatása ésváltoztatásokat célzó tevékenységek jóváhagyatása a tulajdonossal/mûködtetôvel

betervezéseAz egyes akciótervekben a folyamatok A terv egyszerre egy feladat végrehajtására

és célok értékelési szempontok, koncentráljonütemtervek, büdzsék és követési

tervek definiálásaCsinálni Felelôsségi körök elosztása Az akciótervek végrehajtása a

a bizottsági tagok között munkacsoport és a tulajdonos/mûködtetô segítségével

Havi vagy kéthavi megbeszélések az összes projekt elôrehaladásának

elemzéséreA folyamatok és eredmények A projekt vagy kezdeményezés elindulása

értékelése a meghatározott értékelési után elôre meghatározott idôbenszempontok szerint a felmérés újbóli elvégzése, hogy kiderüljön,

Értékelni a korábbi hiányosságok fennállnak-e mégA munkatársak megkérdezése a projekt sikerességérôl, annak okairól, és arról,

hogy min lehetne javítaniA 3-5 éves terv kiértékelése és A program fejlesztése a munkatársakszükség szerinti módosítása visszajelzései alapján

legalább évente egyszerFejleszteni 2 évente újabb felmérés és a A prioritások alapján a következô

változások nyomon követése projekt elindításaÉves tervek kialakítása az elôzô évi

eredmények alapján

Felhasznált irodalomAndrás K. (2003): Üzleti elemek a sportban, a lab-

darúgás példáján. Doktori (PhD) értekezés, BKÁE,Budapest.

András K. (2004): A hivatásos labdarúgás piacai.Vezetéstudomány Különszám, 40-57.

Baicker, K., Cutler, D., Song, Z (2010): Workplacewellness programs can generate savings. Health Affairs,2299:: 2. 304-311.

Cancelliere, C., Cassidy, J.D., Ammendolia, C.,Côté P. (2011): Are workplace health promotion prog-rams effective at improving presenterism in workers?A systematic review and best evidence synthesis ofthe literature. BMC Public Health, 1111:: 1. 395.

Chikán A. (2008): Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó,Budapest.

Chu, C., Driscoll, T., Dwyer, S. (1997): The health-promoting workplace: an integrative perspective.Australian and New Zealand Journal of Public Health,2211:: 4. 377-385.

Deák K., Gyôri G., Báron P., Ágoston L. (S.A.): Többmint üzlet: Vállalati társadalmi felelôsségvállalás.DEMOS Magyarország Alapítvány tanulmánya.

Dénes G . (S.A.): Az egészségtudatos vállalatirányí-tás vázlatos modellje – elôadás.

Dongen, J.M., Proper, K.I., Van Wier, M.F., Van derBeek, a J., Bongers, P.M., Van Mechelen, W., VanTulder, M.W. (2011): Systematic review on the finan-cial return of worksite health promotion programmesaimed at improving nutrition and/or increasing phys-ical activity. Obesity reviews -: an official journal of theInternational Association for the Study of Obesity, 1122::12. 1031-49.

Edmunds, S., Hurst, L., Harvey, K. (2013): Physicalactivity barriers in the workplace: An exploration offactors contributing to non-participation in a UKworkplace physical activity intervention. InternationalJournal of Workplace Health Management, ISSN1753-8351 (In Press).

Eurobarometer 2009. Sport and Physical activity:http://ec.europa.eu/sport/library/documents/d/ebs_334_en.pdf, letöltés ideje: 2013.07.01

EUROSTAT (2011): European Health Interview Sur-vey. 172/2011.

Goetzel, R.Z., Shechter, D., Ozminkowski, R.J.,Marmet, P.F., Tabrizi, M.J., Roemer, E.C. (2007): Prom-ising practices in employer health and productivitymanagement efforts: findings from a benchmarkingstudy. Journal of occupational and environmentalmedicine American College of Occupational and En-vironmental Medicine, 4499:: 2. 111-130.

Goetzel, R.Z, Ozminkowski R.J. (2008): The healthand cost benefits of work site health-promotion pro-grams. Annual Review of Public Health, 2299:: 1. 303-323.

Goetzel, R.Z., Roemer, E.C., Liss-levinson, R.C., Sa-moly, D.K. (2008): Workplace Health Promotion : Pol-icy Recommendations that Encourage Employers toSupport Health Improvement Programs for theirWorkers. Health San Francisco, 2299:: 303-23.

Gratton, C., Taylor, P. (2000): Economics of sportand recreation. E and FN Spon, London.

Kazai A. (2009): Elindult a Selye János Lelki Egész-ség Program. Medicoline 2009.05.15.http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/elindult_a_se-lye_janos_lelki_egeszseg_program, letöltés ideje: 2013.07.01.

MAGYOSZ (2010): Az egészséges munkavállalókértés a biztonságos munkahelyekért.

Már a munkahelyen is számít az egészség, http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/14720/mar-a-munkahelyen-is-szamit-az-egeszseg, letöltés ideje:2013.08.10.

Munkahelyi egészségfejlesztéssel a hatékonyság isnô: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/12992/munkahelyi-egeszseg-program, letöltés ideje:2013.08.10.

Nana, G., Sanderson, K., Goodchild, M. (2002):Economic impact of sport. Business and EconomicResearch Ltd., Wellington.

Naydeck, B.L., Pearson, J.A., Ozminkowski, R.J.,Day B. T., Goetzel, R.Z. (2008): The impact of thehighmark employee wellness programs on 4-yearhealthcare costs. Journal of occupational and environ-mental medicine American College of Occupationaland Environmental Medicine, 5500:: 2. 146-156.

O’Donnell, M, Bishop, C., Kaplan, K. (1997): Bench-marking best practices in workplace health promo-tion. Art of Health Promotion, 11::1. 1-8.

OECD Health Data, 2007, www.oecd.org, letöltésideje: 2010. január 23.

OECD (2009): Health at a Glance, http://www.oecd.org/dataoecd/55/2/44117530.pdf, letöl-tés ideje: 2010.11.16.

Parks, B. J., Quarterman, J., Thibault, L. (2007):Contemporary Sport Management. Human Kinetics,USA.

Smith, A.C.T., Westerbeek, H.M. (2007): Sport as aVehicle for Deploying Corporate Social Responsibility.The Journal of Corporate Citizenship, 2255:: 43-54.

Schmitt P. (2013): Munkahelyi sport. Vendégelôa-dás a TF-Corvinus Sportmenedzsment MesterszakSzabadidôsport üzleti kérdései kurzuson, 2013.04.19.

Stanziani, A. (2012): Workplace Physical Activity: AReview of Literature Examining Policy and Environ-mental Approaches, manuscript

Szabó Á. (2011): Milyen értéket teremt a szabadidô-sport és mi a kapcsolata a versenyképességgel? Veze-téstudomány, Mozaikok az üzleti szféra versenyképes-ségérôl. Különszám, 4422:: 1. 24-37.

Szabó Á. (2012): A magyar szabadidôsport mûködé-sének vizsgálata. Piacok, értékteremtés, feladatok aszabadidôsportban. Doktori (PhD) értekezés, Buda-pesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Dok-tori Iskola, Budapest.

Útmutató munkáltatóknak a munkahelyi lelkiegészség fejlesztéséhez http://www.hrportal.hu/download/8_Munkaltato_utmutato-Magyar.pdf, letöl-tés ideje: 2013.08.10.

Vass Z., Molnár P. (2007): Rémálom vagy valóság –A társadalmi megújulás lehetôségei Magyarországon2025-ig. Kézirat, Budapest

Vaughan-Jones, H., Barham, L. (2009): HealthyWork Challenges and Opportunities to 2030. PressOffice Bupa, London.

WHO (2010a): http://www.who.int/whosis/whos-tat/EN_WHS10_Full.pdf, letöltés ideje: 2011.11.22.

WHO (2010b): Five Keys to Healthy Workplaces: NoBusiness Wealth without Workers’ Health

WHO (2010c): Healthy Workplace Framework andModel, http://www.who.int/occupational_health/healthy_workplace_framework.pdf, letöltés ideje:2013. 07.01.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

„FATNESS OR FITTNESS":NEM LEHET ELÉG KORÁN KEZDENI!CCsseelliikk BBeenncceePécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, PécsEEmmaaiill:: ccsseelliikk@@iiccwwiipp..hhuu

A kutatásom témája fôként az általános iskolás egészségne-velés témakörébe tartozik. A méréseket egy több, alapfokúoktatási tagintézménybôl álló iskolában végeztem. Ezt a mé-rést terjesztettem ki több tagintézményre. Aktualitását bizo-nyítja az egyre fiatalabb korban megjelenô elhízás mértéké-nek növekedése, illetve, hogy egy jó stratégiával és rövid tá-vú célokkal hamar pozitív eredményeket érhetünk el azegészségnevelés területén is.

HHiippoottéézziissFeltételeztük, hogy már az általános iskolában elkezdôdik agyermekek egészségneveléssel kapcsolatos tudásának gya-rapítása. Továbbá, egy elkötelezett egészségnevelô munka-csoport és egy jó egészségnevelô program pozitív változáso-kat idéz elô az intézmény polgárainak egészségi állapotá-ban, egészségrôl alkotott képében. Az eredmények állandóellenôrzésével és követéses vizsgálatokkal, sikerül egy jó éspozitív irányba haladó egészségprogramot kialakítani egyintézményben. Feltételeztük továbbá, hogy egy már jól be-vált egészségnevelô programmal sikert lehet elérni más in-tézményekben is.

KKuuttaattááss ccéélljjaa1. Bemutatni egy alapfokú oktatási intézményben mûködôegészségstratégiát, amelynek minôsége meghatározó, hi-szen a gyermekek másodlagos szociális környezetében rea-lizálódik. 2. Információt nyújtani a mérésekrôl és a mérésieredményekrôl. 3. Megismerni a stratégiai célokhoz vezetôoperatív tervezés lehetôségeit, a rövid távú célok megfogal-mazásának tapasztalati alapjait. 4. Bemutatni, hogy min-den stratégiai jellegû munkának a sikeressége a résztvevôkhozzáállásán és elhivatottságán múlik. 5. Bebizonyítani,hogy minden jövôbeli célunkat csak lépésrôl lépésre és ál-landó visszacsatolások és ellenôrzések segítségével tudjukelérni.

AAnnyyaagg ééss mmóóddsszzeerreekkA kutatásban a pécsi Városközponti Iskola öt általános isko-lájának 1056 (11-14 év közötti) tanulója vett részt (2012-ben), ebbôl 945-en töltötték ki a kérdôíveket. A több terület-re kiterjedô egészségnevelô stratégiából, a mindennapostestmozgást, a testedzés fontosságával kapcsolatos tudatosí-tó tevékenységet, és az egészséges táplálkozást emeltük ki.Az adatfelvétel egyik eszközét egy önkitöltôs kérdôív képezte.A kérdések felváltva kapcsolódtak az egészség és a sport té-maköreihez. Kitért továbbá az étkezési szokásokra, illetve kí-váncsi voltam a gyermekek egyéni véleményére egyes dolgok-kal kapcsolatban (például mit gondolnak egészséges ételnek,vagy szeretnének-e több sportolási lehetôséget az iskolában).A tanulók testmagasságának és testtömegének mérése utánkiszámítottuk a testtömeg-index (BMI) értékeit is.

EErreeddmméénnyyeekkA felmérésrôl elmondható, hogy sikerült pozitív eredménye-ket elérni. A vegyes, változatos táplálkozás, a rendszerestestmozgás megjelenik a tanulók mindennapjaiban. El-mondhatjuk továbbá, hogy a diákok sokat tudnak az egész-ségrôl, a mozgás fontosságáról, a mozgás szeretetének fon-tosságáról. Örömmel mondhatom el, hogy a Városközponti

Iskola felsô tagozatos 1056 tanulójának viszont csak 9%-atartozik az elhízott kategóriába, amit, összehasonlítva ha-sonló elemszámú és témakörû kutatásokkal, láthatók ajobb eredmények. Ezekbôl is látszik, hogy mennyire fontosegy általános iskolában egy jó egészségnevelô program,egészségnevelô stratégia. Fontos: idôben elkezdeni az egész-séges életmódra való nevelést; illetve a másodlagos szociáliskörnyezet nevelô hatása, az egészséggel kapcsolatos tudáskészség szintû elsajátítása.KKuullccsssszzaavvaakk:: egészségnevelés, általános iskolai egészségne-velés, egészségnevelô program, pedagógiai program

ANTROPOMETRIAI ÉS SPIROERGOMETRIAI JELLEMZÔK VIZSGÁLATA UTÁNPÓTLÁSKORÚ LEÁNY KÉZILABDÁZÓKNÁLCCsseellkkóó AAlleexxaannddrraa 11,,22,, TTéékkuuss ÉÉvvaa 11,,22,, SScchhuutthh GGáábboorr 33,, VVáácczzii MMáárrkk22,, WWiillhheellmm MMáárrttaa 22

1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

3 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestEE--mmaaiill:: ccsseellkkoo..aalleexxaannddrraa@@ggmmaaiill..ccoomm

BBeevveezzeettééssAz állóképesség fejlesztése nagyon fontos szerepet tölt be azutánpótláskorú sportolók felkészítésében, így a kézilabdá-zásban is. Az állóképesség javulása, fejlesztése hozzájárul amegfelelô sportági teljesítmény eléréséhez. Vizsgálatom cél-ja utánpótláskorú leány kézilabdázók állóképesség és erôfejlôdésének nyomon követése, a kapott adatok összevetéseaz antropometriai jellemzôkkel, a biológiai fejlettséggel.

AAnnyyaagg ééss mmóóddsszzeerreekkA vizsgálatunkban utánpótláskorú leány kézilabdázók vet-tek részt (n=18, átlag életkor: 11,50±0,56 év, edzésévek szá-ma: 4,83±1,58 év). Az antropometriai paraméterek, erômé-rések vizsgálata után egy terheléses (Bruce protocol) vizsgá-lat következett, ahol spiroergometriai és terhelésélettani jel-lemzôk elemzését végeztük. Ezt követôen a játékosok meg-kezdték az alapozó edzésmunkát, ahol kiegészítô, aerob ál-lóképességi edzésmunkát is folytattak. Nyolc hetet követôena vizsgált sportolóknál újra elvégeztük a korábban említettantropometriai- és erô- méréseket, valamint egy komplex,spiroergometriai vizsgálatot. A statisztikai elemzéseknél azSPSS 20.0 statisztikai programot, a változások elemzésecéljából a páros t-próbát alkalmaztuk.

EErreeddmméénnyyeekkA leány kézilabdázóknál átlagosan 192,94±9,29 bpm maxi-mális pulzust rögzítettünk az elsô vizsgálatnál, mely a má-sodik mérésnél kapott eredménnyel közel azonos(192,28±7,62 bpm). A játékosok maximális oxigénfelvevôképessége esetén bár javulás tapasztalható, lényeges kü-lönbséget nem találtunk a két mérés között (1. mérés:43,32±5,68 ml/kg/min 2. mérés: 44,05±5,09 ml/kg/min).A 8 hetet követôen a spiroergometriai vizsgálatnál rögzítettmaximális respirációs kvóciens 1,08±0,45, mely szignifi-kánsan nagyobb, mint a korábban kapott érték (1,02±0,36).

KKöövveettkkeezztteettééssA vizsgált mintánál 8 hét alatt szignifikáns változást csaknéhány terhelésélettani paraméter esetében rögzítettünk.

Elôadáskivonatok • Fiatal Sporttudósok I. Országos Konferenciája66M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Fiatal Sporttudósok I. Országos KonferenciájaSzombathely, 2013. december 5. – Elôadáskivonatok

Ennek ellenére fontos képzési területet jelent a prepubertáskorosztályban az állóképesség folyamatos fejlesztése, a szív-és keringési-, valamint légzôrendszer nyomon követése amegfelelô edzésmódszerek kiválasztása érdekében.KKuullccsssszzaavvaakk:: kézilabda, spiroergometria, antropometria

A 8-14 ÉVES KOROSZTÁLY TÉVÉNÉZÉSI SZOKÁSAI A SPORTMÛSOROK TEKINTETÉBEN FFiinnttoorr GGáábboorr Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Nevelés- és mûvelôdéstudományi doktori program, Debrecen EE--mmaaiill:: ffiinnttoorr..ggaabboorr@@ggmmaaiill..ccoomm

Televízió minden diák otthonában van, sôt átlagosan 2,7 ké-szülék jut egy háztartásra (Kósa-László, 2012). A televízió afiatal korosztály életének szerves részét képezi a szabadidôeltöltésének tekintetében. Általában tizenhárom évesen töl-tik a legtöbb idôt a képernyô elôtt, a legapróbb részleteket ismegfigyelik, ítéleteket alkotnak, magyarázatokat is keres-nek, vagyis a televízió nagy hatást gyakorol a gyermekekre(Nagy, 1993). Kósa (2010) vizsgálatai szerint minden ötödik fiatal a médi-ából választ magának példaképet. Deninger (2012) szerintpedig már korai életkorban a sportesemények és sportolók,akiket a gyermekek a televízióban látnak, befolyásolják dön-téseiket, abban, hogy milyen sportot válasszanak. Ezáltal azelektronikus média arra is motiválhatja a diákokat, hogysportoljanak, a különbözô mozgalmak szervezése dicséretesannak érdekében, hogy minél több fiatal mozogjon (Nagy,1993). A televíziózás elindulása óta messze a legtöbb kuta-tás foglalkozott és foglalkozik a mûsorok nézésével, a fo-gyasztásra ható tényezôk elemzésével (Szabó, 2012). Ha a médiának ilyen hatása van a gyermekek életére, akkorjoggal feltételezhetem, hogy a tömegkommunikációs eszkö-zöknek kiemelt felelôssége van abban, hogy megfelelô tájé-koztatást nyújtsanak, segítsenek a helyes énkép kialakítá-sában, támogassák azt a folyamatot, mely eredményeként afiatalok mindennapi életének természetes része lesz az aktívtestmozgás, a sport. A kutatásom célja, hogy megismerjem a 8-14 éves korosz-tály televíziózási szokásait, ezen belül, hogy a különbözôcsatorna, illetve mûsortípusok esetében a sport hányadikhelyen szerepel náluk. Ehhez a Nielsen Közönségmérés adatait elemeztem a 8-14éves korosztályban, a 2011, 2012, 2013-as években, negyed-éves lebontásokban. Ilyen jellegû vizsgálatra még nem voltpélda Magyarországon. Az eredményeimbôl kiderül, a vizs-gált korosztály napi átlagos tévénézési ideje több mint két-száz perc (ATV=202 perc), ahol a fiúk tévénézési ideje ugyancsökken, de még mindig szignifikánsan magasabb a lányo-kénál. A diákok a gyermekcsatornákat (SHR=28,5%) és azországos kereskedelmi adókat (SHR=29,5%) követik legna-gyobb arányban figyelemmel. Megállapítható, hogy a sport-mûsorok nézettsége a fiúk esetében szignifikánsan maga-sabb, mint a lányoké. Az összes csatornák nézettségvizsgá-lata alapján a sportmûsorok idôtartamának aránya (azösszes mûsoridôbôl) egyre magasabb (EST=8,4%).Mivel a tanulók a sportcsatornákat keveset nézik, vizsgála-tom egyik üzenete, hogy a sportra nevelés érdekében az or-szágos és helyi televízióknak több, az aktív testmozgásthangsúlyozó tartalmat kellene közvetíteni.KKuullccsssszzaavvaakk:: televízió hatása, nézettség, sportcsatorna,sportmûsorok, általános iskolások

A SPORT NEVELÉSI ÉRTÉKTÖBBLETE: A FAIR PLAYHHiiddeegg GGaabbrriieellllaa 11,, PPrriisszzttóókkaa GGyyöönnggyyvvéérr 22

1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatásés Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs2 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsEE--mmaaiill:: hhiiddeegg..ggaabbeesszz@@ggmmaaiill..ccoomm

A XXI. századra a sport és a sporteredmények új dimenzió-ba kerültek. Egy-egy sportág jelenét és jövôjét egyre inkábbaz határozza meg, hogy mennyire eladható, mennyire közve-títhetô, mennyire tud alkalmazkodni a „szórakoztató ipar"elvárásaihoz. Eredeti értékei (becsületesség, a szabályokmentén és megtartásával zajló küzdelem, a tisztelet és ön-zetlenség, stb.) egyre inkább elhomályosodnak, elveszni lát-szanak. A gyôzelem és a pénz összekapcsolódott, a pénzértvaló harc szô át mindent, amely maga után vonja a sport-szerûtlen eszközök (csalás, bunda, dopping) alkalmazásá-nak elterjedését. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, haegyre inkább elfogadottabbá és nyíltabbá válik, visszafordít-hatatlan károkat okoz egyrészt magában a sportban, más-részt a felnövekvô generáció erkölcsi felfogásában.Hazánkban a 2015/16-os tanévre várható, hogy a közokta-tásban minden évfolyamon, minden nap lesz testnevelésóra.Ennek megvalósítása kapcsán rendkívül jó lehetôség nyílikarra, hogy a sporttevékenység eszközrendszerével, világosés követhetô példák segítségével használjuk ki a sport neve-lési értéktöbbletét – a „fair play"-t – a személyiségfejlesztés-ben, amely az élet bármely területén pozitív magatartásfor-mát jelent. Tervezett kutatásomban arra keresem a választ, hogy mi-lyen fogalmi ismeretekkel, attitûddel rendelkeznek a tanu-lók a sportszerûség viszonylatában, s hogyan ítélik meg asport értékeit. Ezek ismeretében nemzetközi mintát alapulvéve (M. Hassandra és mtsai, 2007) kialakított „fair playprogram" magyarországi alkalmazása adja a kutatás továb-bi módszerét.Célom, bizonyítani és megmutatni egy lehetséges utat ah-hoz, hogy a sport eredeti értékeit szem elôtt tartva a sport-tevékenységen (mindennapos testnevelési foglalkozásokon)keresztül, alakítható a fiatalok gondolkodásmódja, és az er-kölcs/sportszerûség íratlan törvényeinek megfelelô, korrektviselkedésre nevelhetôk. KKuullccsssszzaavvaakk:: fair play, etikai normák, nevelés

PULZUS- ÉS VÉRNYOMÁSVÁLTOZÁSOK JELLEMZÔI NYUGALOMBAN ÉS A TERHELÉS KÜLÖNBÖZÔ SZAKASZÁBAN, SERDÜLÔ- ÉS IFJÚKORBANJJáákkffaallvvii AAnneetttt,, IIhháásszz FFeerreennccNyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar,GyôrEE--mmaaiill:: bbaallmmuutt1133@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

BBeevveezzeettééssNyugalomban és a terhelés különbözô szakaszaiban a pul-zus és a vérnyomás változásai jelentôs információhoz juttat-ják a vizsgálót. A megszerzett ismeretek segítséget nyújthat-nak a terhelés tervezése szempontjából.

MMóóddsszzeerrA vizsgálat során (n=89); (14,9±2,0 éves) fiúk keringési jel-lemzôit rögzítettük futószalagon, teljes elfáradásig tartó fizi-kai aktivitás alkalmazásával. Kiemelten kezeltük a pulzus ésa (szisztolés és diasztolés) vérnyomás nyugalmi, a terheléskülönbözô szakaszaiban és a terhelés csúcsán mért átlagait.

EErreeddmméénnyyeekkA relatív zsír alapján szelektált fiúk csoportjaiban a nyugal-mi pulzus átlagok különbségei nônek, míg a maximális pul-zus átlagok csökkennek. A kettô különbsége (ami a pulzustartalék) jelentôsen csökken, ami az elhízottak jóval kisebbpulzustartalékára utal. Az aerob kapacitás (VO2) alapján

67Elôadáskivonatok • Fiatal Sporttudósok I. Országos KonferenciájaM

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

szelektáltak csoportjaiban egyidejûleg jóval jelentôsebb aszív frekvencia és térfogat válasza, mint a gyenge aerob ka-pacitással (VO2) rendelkezôk esetében. A vérnyomás átlagokalapján képzett csoportokban jelentôs különbséget talál-tunk a terhelés csúcsán rögzített szisztolés vérnyomás átla-gok különbségei között.

KKöövveettkkeezztteettéésseekkA vérnyomásváltozások folyamatos elemzése nélkül elkép-zelhetetlen a terhelés szakszerû, az adaptáció szempontjá-ból eredményes tervezése.KKuullccsssszzaavvaakk:: pulzus, vérnyomás, terhelés, aerob kapacitás,relatív zsír

A MAGYARORSZÁGI SPORTMARKETING KUTATÁS ELMÚLT 15 ÉVEKKaajjooss AAttttiillaaPécsi Tudományegyetem Természettudományi KarSporttudományi és Testnevelési Intézet, Sportelméleti és Sportszervezési Tanszék, PécsEE--mmaaiill::kkaajjooss@@ggaammmmaa..ttttkk..ppttee..hhuu

Az elôadás és a cikk célja, hogy bemutassa a hazánkban azelmúlt másfél évtizedben, tudományos igénnyel íródott, asportmarketing témakörével foglalkozó kutatásokat és pub-likációkat. A tanulmány elkészítésének apropóját a szerzôkülönös helyzete adja, aki a sportot kedvelô marketing sza-kos közgazdászként csöppent a sporttudomány világába éskezdett el a címben szereplô területtel behatóbban foglal-kozni. Mivel ezen diszciplína két különbözô, ám egymássalszoros kapcsolatban álló tudományterület összefonódásá-nak gyümölcse, ezért az "újonc" kutató számára fontossávált ezen kapcsolódási pontoknak, a témával foglalkozó ku-tatók érdeklôdési körének, a sportmarketing kutatási trend-jeinek, legfontosabb írásainak feltérképezése és részletesmegismerése. A kutatás révén feltárulnak a magyar sport-marketing legfrekventáltabb kérdései, leginkább kutatottterületei, változásai, trendjei és fejlôdése. A publikáció aszakirodalom- és tartalomelemzés módszertanára építvemutatja be a magyar sportmarketing témájú kutatásokat éshasonlítja össze azok témáját a nemzetközi trendekkel. Vé-gül bemutatjuk a sportmarketing azon aspektusait, ame-lyekkel a legtöbbet, és amelyekkel a legkevesebbet foglalko-zik a hazai tudományos szakma, ezáltal feltárva azon terü-leteket, amelyek kutatási intenzitása elmarad a nemzetköziilletve a hazai nem a sporthoz kapcsolódó marketing kuta-tások központi témáitól.KKuullccsssszzaavvaakk:: sport, marketing, sportmarketing, kutatásikérdések, trendek

KÉPZELD EL ÉS JELLEMEZD!RENDSZERES SPORT(OLÓ) A TÁRSAS MAGATARTÁS TÜKRÉBENKKeerreesszztteess NNooéémmiiSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula PedagógusképzôKar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedEE--mmaaiill:: nnooiissyykkaa11998800@@ggmmaaiill..ccoomm

BBeevveezzeettééss A sportolási szokások, hasonlóan más egészségmagatartásiformákhoz, a társas magatartás kontextusában formálód-nak. Ezekben, a társas hatásoknak és a szociális képzetek-nek kiemelt szerepe van, erre több korábbi tanulmány is fel-hívta a figyelmet. A szociális képzeteken belül az úgyneve-zett prototípusoknak a megértése komoly kihívást jelent ésa preventív egészségmagatartásokban betöltött szerepérôlkevés empirikus adat áll rendelkezésre. Az attitûd formálá-sában a szociális képzetek szerepe jelentôs, azonban nemmegváltoztathatatlan, hiszen a társas hatások bizonyos ele-mei folyamatosan alakítják és formálják.

CCééll Korábban már vizsgáltam ezt a témakört középiskolásokkörében, jelen kutatásomban azonban az egyetemistákatcélzom meg, kiegészítve kutatásomat a kulturális-összeha-sonlítás (cross-cultural) elemével, néhány új témakörrel (pl.társas támogatás, társas kapcsolati háló) és magatartásimodellekkel (TPB és PWM) is.

MMiinnttaa ééss mmóóddsszzeerr Kutatásom jelenleg is folyik, a kutatást magyar és külföldiSZTE egyetemi hallgatók körében végzem, tervezett elemszá-mom: N1=500 fô; N2=500 fô. Az adatgyûjtéshez önkitöltéseskérdôíves módszert alkalmazok, ahol a kérdôív itemei a szo-ciodemográfiai tényezôk mellett mérik az egyetemista fiataloksportolási szokásait, a társas környezet sportolási gyakorisá-gát, a sportmotivációs tényezôket, a rendszeres sportoló szo-ciális képzetét, a Tervezett Cselekvés Elmélet (Theory ofPlanned Behavior, TPB) és a Prototípus/Hajlandóság Modell(Prototype Willingness Model, PWM) elemeit, a versengô attitû-döt, a rendszertelen sportoló szociális képzetét, a társas össze-hasonlítást, a valakihez való tartozás igényét, a társas kapcso-lati háló jellegzetességeit, valamint a társas támogatást is.

EErreeddmméénnyyeekk Kutatásom jelenleg még az adatfelvétel és adatrögzítés sza-kaszánál tart, az adatelemzést csak ezek befejezése után tu-dom megkezdeni, remélhetôleg hamarosan lesznek alapa-datok. Az elemzésnél célom megismerni az egyetemista fia-talok sportolói szociális képzeteit és a társas hatások ezek-re gyakorolt hatását.

KKöövveettkkeezztteettééss Empirikus adataim hasznosítását egészségfejlesztô és moz-gásprogramok kidolgozásában, valamint az eredményeimegyetemi kurzusaimba való beépítésében látom.Ez a kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 NemzetiKiválóság Program címû kiemelt projekt keretében zajló ku-tatás és a projekt az Európai Unió támogatásával, az Euró-pai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. KKuullccsssszzaavvaakk:: egyetemisták, szociális képzetek, társas hatá-sok, elméleti modellek

A kutatás az „Egyetemista fiatalok szociális képzete a sza-badidôs fizikai aktivitásról és a társas hatások" (A2-MZPD-12-0294) címû kutatás része.

A REKREATÍV MOZGÁSOS ÉLETMÓD HATÁSA A PSZICHÉS DIMENZIÓKRA ÉS A PSZICHOSZOMATIKUSTÜNETEK VÁLTOZÁSAIRAKKiissss BBaalláázzss,, KKeerreesszztteess NNooéémmii,, SSzziilláággyyii NNóórraa,, BBaalloogghh LLáásszzllóóSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula PedagógusképzôKar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedEE--mmaaiill:: kkiissss..bbaallaazzss@@yyaahhoooo..ccoomm

BBeevveezzeettééss A sport együttjárását a kedvezôbb pszichés és pszichoszoci-ális egészséggel, valamint a jobb életminôséggel, számos ke-resztmetszeti kutatás bizonyította már. Azonban a longitu-dinális vizsgálatok száma jelentôsen alacsonyabb, pedigezek azok a vizsgálati típusok, melyek a változók közöttösszefüggést képesek mérni.

CCééllA kutatásunk célja volt megvizsgálni 3 hónapos rekreatívcsoportos mozgásprogramunk rövid (és a továbbiakbanhosszabb) távú hatását a résztvevôk pszichés és pszichoszo-ciális egészségi állapotára.

MMóóddsszzeerrKutatásunkat és annak utánkövetését, különbözô mozgásos,fôképp a testsúlycsökkentésre fókuszáló programokra („FogyiKlub", „Közösen könnyebb", Nôi torna) jelentkezôk körében


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

készítettük el. Az adatgyûjtéshez önkitöltéses kérdôívet hasz-náltunk, melyet a résztvevôk a program kezdésekor, és aprogram befejezésekor töltöttek ki. A kérdôív vizsgálta a meg-kérdezettek szociodemográfiai háttérét, egészségmagatartá-sát, pszichés és pszichoszociális egészségi állapotát, és né-hány sportolást befolyásoló szociálpszichológiai tényezôt. Azutánkövetésnél a táplálkozás, a sportolás és a pszichés, pszi-choszociális egészségi állapot változásaira koncentráltunk.

EErreeddmméénnyyeekkAz önminôsített egészségi és edzettségi állapot pozitív válto-zásokat mutatott a 3 hónapos program alatt. Az önértékelésszignifikánsan nôtt. A vizsgált pszichoszomatikus tünetek isszignifikánsan csökkentek a program résztvevôinél. Hason-ló összefüggés mutatkozott az egészségi és edzettségi álla-pottal való elégedettség vizsgálatánál is. Az erôs szignifikánskapcsolat megmaradt az SPH és az SPF értékelése és a spor-tolás gyakorisága között. Aki gyakrabban végzett sporttevé-kenységet, magasabbra értékelte mind az egészségi, mindaz edzettségi állapotát és ez az eredmény a sportolás gyako-riságával együtt nôtt.

KKöövveettkkeezztteettééssEredményeink bizonyították 3 hónapos programunk rövidtávú pozitív hatását a résztvevôk pszichés- és pszichoszoci-ális egészségi állapotára. Hosszú távú hatását is célunk bi-zonyítani az utánköveteses vizsgálatok elemzésével és érté-kelésével. Céljaink közé tartozik egyéb aktív sportot végzôcsoportok (pl.: úszók) vizsgálata, követése is a fent említettmódszerekkel.KKuullccsssssszzaavvaakk:: egészség önértékelése, edzettség önértékelése,pszichoszomatikus tünetek, pszichoszociális egészség

A kutatás támogatói: TÁMOP 4.2.2-08/1-2008-0006; TÁ-MOP 4.2.1./B-09-1/KNOV-210-0005

AZ OLIMPIAI TÖLGYEK SORSA (NEMZETKÖZI KITEKINTÉS)MMiihháácczzyy ZZssuuzzssaannnnaaMagyar Olimpiai és Sportmúzeum, BudapestEE--mmaaiill:: zzssmmiihhaacczzyy@@ssppoorrttmmuuzzeeuumm..hhuu

BBeevveezzeettééssAz 1936-os berlini Olimpián a szervezôbizottság döntésealapján minden olimpiai bajnok az aranyérme mellé egytölgyfacsemetét kapott ajándékba, hogy azt szülôvárosábanelültesse, ezzel is ápolva az olimpiai eszmét. A történeti for-rások tanúsága szerint a facsemeték ajándékozásának ide-ológiai célja is volt: a bolygó flórájának átformálása németeredetû növényvilággal.A berlini olimpiai játékokon 130 tölgyfacsemetét vihettekhaza az elsô helyen végzett sportolók. A magyar versenyzôkrendkívül sikeresen szerepeltek a bajnokságon, hiszen tízalkalommal állhattak a dobogó tetejére. A magyar gyôztesekáltal hazahozott tölgyfák gyakran kalandos életútjáról nagy-részt tudunk; ezzel szemben csak szórványosak az ismere-teink a világ más pontjain elültetett és felnevelkedett olim-piai tölgyekrôl.Az emlékfák gyakran a történelem áldozataivá váltak; többolyan tölgyfa is ismeretes, amely a világháború során pusz-tult el (a magyar olimpiai tölgyek egy része is ilyen), s közü-lük néhány olyanról, amelyet késôbb tudatosan ültettek új-ra, mondhatni „rehabilitáltak" (például Kárpáti Károly fája aTF kertjében). Néhány olyan példa is tudott, melyben az em-lékfák szimbólumaivá váltak egyes társadalmi eszméknek,majd kvázi zarándokhellyé alakultak, s ez által összetûzés-be kerültek az uralkodó hatalmi rend érdekeivel (példáulPalusalu fája, amelyet Sztálin kivágatott).

AAnnyyaagg ééss mmóóddsszzeerreekkEredeti forrásdokumentumok (fényképek, levelek, szemé-lyes emlékiratok, hivatalos iratok) és a témában fellelhetôszakirodalmi anyag felhasználásával dolgozom fel az egyes

olimpiai tölgyek – mint az olimpiai mozgalomnak egy sajá-tos, az emlékezést és a hagyományôrzést elôsegítô termékét– múltját és jelenét, minden esetben igyekezve összegyûjte-ni a hozzájuk kapcsolódó történeteket.Célom megvizsgálni, hogy miben változott az elmúlt, keve-sebb, mint 80 évben az olimpiai emlékfák presztízse; hogymit szimbolizálnak és minek az emlékét ôrzik ma a világmás országaiban.Az olimpiai fák tágabb társadalmi recepciója – így például atéma képzômûvészeti feldolgozása – is ismert és érdekes vo-natkozása a témának, bár kutatásom során ezzel csak érin-tôlegesen foglalkozom.

EErreeddmméénnyyeekkAz emlékfák nemzetközi helyzete jelentôs párhuzamokkalszolgál a hazai hagyományôrzés vonatkozásában. Az esetta-nulmány arra világít rá, hogy még az egyes lokális vagynemzeti hagyományok átörökítésében is nagyon hasonlógyakorlatot követnek az ebben sikeresebbnek mondhatónemzetek, valamint arra is figyelmeztet, hogy a jó példát ér-demes átvenni.

KKöövveettkkeezztteettééssAz olimpiai nevelés egyik alappillére az értékek átadásáhozszükséges alapfeltételek megteremtése, azonban az anyagikövetelményeknél még fontosabb, hogy magát a szellemisé-get (hagyomány) koherensen ôrizze meg az emberi társada-lomnak az arra hivatott szegmense. A múlt értékeinek tisz-teletben tartása nélkül nincs milyen alapra építkeznie a jö-vô nemzedékeinek.KKuullccsssszzaavvaakk:: sporttörténet, hagyományôrzés, olimpiai mozga-lom, Olimpia és nevelés, olimpiai emlékhelyek, helytörténet

A RENDSZERES, REKREATÍV JELLEGÛ FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA METABOLIKUS SZINDRÓMÁS BETEGEKBENOOrrbbáánn KKoorrnnéélliiaa,, SSzziilláággyyii NNóórraa,, BBeerrkkóó AAnniikkóó,, PPóóssaa AAnniikkóó,, TTaarrii--KKeerreesszztteess NNooéémmii,, ††LLáásszzllóó FFeerreenncc,, VVaarrggaa CCssaabbaaSzegedi Tudományegyetem, SzegedEE--mmaaiill:: oorrbbaannkkoorrii@@ggmmaaiill..ccoomm

A metabolikus szindróma (MS) a Nemzetközi Diabétesz Szö-vetség definíciója szerint „genetikus hajlam alapján, helyte-len életmód és táplálkozás hatására lappangva, tünetszegé-nyen kialakuló progresszív anyagcserezavar", vagyis egy ti-pikus civilizációs betegség. A négy "e"-ként is emlegetett tü-netegyüttes (elhízás, emelkedett vérnyomás, emelkedett vér-cukor és emelkedett vérzsír szint) becslések szerint az euró-pai felnôtt lakosság 20-25%-át érinti. A pontos becslést ne-hezíti, hogy sokan vannak, akik nem tudnak betegségükrôl,a betegség kezelésének érdekessége pedig, hogy bár a kuta-tóorvosok véleménye szerint a nem gyógyszeres gondozás-nak kell elsô helyen állnia a szindróma kezelésében, a bete-gek többsége mégis inkább a tabletták szedését választja atestmozgás és az egészségesebb táplálkozás helyett.Az elmúlt évek során több mozgásos életmódprogram részt-vevôit vizsgáltuk Szegeden, közel 600 fôt, akik közül a re-gisztráció alkalmával csupán 1 fô jelölte meg a MS-t ismertbetegségeként, holott az elsô mérési eredmények alapjáncsaknem 100 fôre illett a MS tünetegyüttese. Jelen kutatá-somba ôket is bevonva, újabb mozgásos életmódprogramothirdettem MS-es betegek részére.A vizsgálat célja a MS-s betegek életmódjának és a rendsze-res, rekreatív jellegû fizikai aktivitással elérhetô preventívhatásoknak a vizsgálata. További cél az életmódbeli változá-sok tartósságának nyomon követése.A négy hónapos programra jelentkezett MS-es betegek leg-alább heti két alkalommal vettek részt valamilyen szervezettmozgásos foglalkozáson (aerobik, aqua aerobik, nordicwalking, spinning, kondicionáló termi edzés, tenisz) és leg-alább heti egy alkalommal végeztek valamilyen önálló fizikaiaktivitást (úszás, kerékpározás, kerti munka, stb.). Minden


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

önkéntessel személyesen egyeztettem a célokat és elváráso-kat, és mindenkinek igyekeztem megtalálni a megfelelômozgásformát a megfelelô idôpontban és helyen.A program elején és végén minden résztvevô az életmódbeliszokásaira vonatkozó kérdôívet töltött ki (Survey), és meg-kaptam az aktuális laboreredményeik adatait is. Havontavizsgáltuk a résztvevôk vérnyomás, vérzsír és vércukor érté-keinek, valamint derék-csípô arányának és testösszetételé-nek változását (InBody230), és rendszeresen ellenôriztükedzésterhelésüket (Polar Team System). Havonta egy-egy át-lagos héten edzési és táplálkozási naplót is vezettek a részt-vevôk, amelyben napi tevékenységüket is rögzítették.A program október végén zárul, így az eredmények feldolgo-zására az absztrakt benyújtása után kerül sor.KKuullccsssszzaavvaakk:: metabolikus szindróma, életmód, testösszetétel

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetvekutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozásaés mûködtetése országos program" címû kiemelt projekt ál-tal nyújtott személyi támogatással valósul meg. A projekt azEurópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósul meg. A kutatáshoz elôzmény-ként kapcsolódik a TÁMOP-4.2.2/08/1/2008-0006 azono-sítószámú „Nemzetközi innovatív kutatói team a környezetegészségtudatos testmozgásos életmód tényalapú tesztrend-szerei kialakítására" címû projekt. A projekt megvalósulásiideje: 2009-2011

TANULÓK VERSENGÔ ATTITÛDJE AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁS, A PSZICHOSZOCIÁLISEGÉSZSÉG ÉS A KONFLIKTUSKEZELÉS TÜKRÉBENPPáálliinnkkááss AAnniikkóó,, KKeerreesszztteess NNooéémmiiSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula PedagógusképzôKar Testnevelési és Sportintézet, SzegedEE--mmaaiill:: cchhaacchhaaaa@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

TTéémmaavváállaasszzttááss iinnddookklláássaa Dolgozatom célja a versengési attitûd összevetése az egész-ségmagatartással, a sportolási szokásokkal, az élettel valóelégedettséggel, valamint a versengô attitûdre jellemzô tu-lajdonságok feltárása. Célom az egyetemisták összevetése aközépiskolás mintával, valamint a középiskolások konflik-tushelyzeteinek vizsgálata a testnevelésórán.

VViizzssggáállaatt hhiippoottéézziisseeiiFeltételezésem szerint az egyetemisták versengô attitûdjé-nek struktúrája hasonlóságot mutat a középiskolásokéval;a versengés dimenziói eltérô módon függnek össze az egész-ségmagatartás különbözô elemeivel; a versengô egyénekpszichoszociális egészsége kedvezôtlenebb; a versengés, il-letve annak kerülése kiváltó oka lehet a testnevelésórán elô-forduló konfliktusoknak.

MMóóddsszzeerreekkA vizsgálatot 2009 áprilisában kezdtem a Szegedi Tudo-mányegyetemen. Az egyetemi testnevelésórákon kértem ahallgatók segítségét. 501 kitöltött kérdôív eredményeit hasz-náltam fel. Önkitöltéses kérdôívet alkalmaztunk. Vizsgála-tom kiegészítéseként 112 kérdôívet töltettem ki középisko-lásokkal, mely feldolgozása még folyamatban van.

EErreeddmméénnyyeekkA versengést faktoranalízissel vizsgáltam. Eredménykénthárom versengési faktor különült el. Az elsô faktor a „ver-sengés élvezete" elnevezést kapta. A második faktorra az ajellemzô, hogy inkább elkerülik a versenyhelyzeteket, mint-hogy konfliktusba kerüljenek társaikkal. A „társas konflik-tusok kerülése" nevet kapta. A harmadik faktor a „versen-géstôl való félelem". A szakokat külön is összevetettem aversengéssel, miszerint a versengôk csoportjába inkább atestnevelés szakos hallgatók tartoznak. Az élettel való elége-

dettséget több kérdéssel vizsgáltuk. Az „életem közel van azideálishoz" kijelentéssel leginkább a versengôk értenekegyet. A versengéstôl való félelem csoportja nem elégedett azéletével, és nem értenek egyet azzal, hogy „eddig mindentmegkaptam az életemtôl". Eredményeim szerint a versen-gôkre jobban, a társas konfliktust kerülôk és a versengéstôlfélôk csoportjára kevésbé jellemzô az alkoholfogyasztás, amimagyarázható a szociális ivással. A fizikai aktivitás gyakori-ságával, valamint a sportolás szintjével kapcsolatban a ver-sengôk gyakrabban és magasabb szinten sportolnak, minta versengéstôl félôk, ezáltal az edzettségi állapotukat isjobbra értékelik, mint a másik két faktor. A versengéstôl va-ló félelem csoportjába tartozókra jellemzôbbek a pszicho-szomatikus tünetek; a gyakori alvási problémák, kimerült-ség, valamint a gyomorégés is. Ezt alátámasztja az az ered-mény is, miszerint az egészségi állapotukat rosszra értéke-lik.

ÖÖsssszzeeggzzééssA versengés dimenziói eltérô összefüggéseket mutatnak azegészségmagatartás elemeivel. A versengéstôl való félelemcsoportjának kedvezôtlenebb a pszichoszociális egészsége.A középiskolás minta elemzése folyamatban van, melybenaz egyetemistákkal való összehasonlításon kívül, a versen-gést összevetem a testnevelés órán elôforduló konfliktus-helyzetekkel, valamint a konfliktushelyzetek okait, és konf-liktuskezelést is vizsgálom.KKuullccsssszzaavvaakk:: versengô attitûd, konfliktuskezelés, egészség-magatartás, testnevelés, sportolási szokások

„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásá-val, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁ-MOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „NemzetiKiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyitámogatást biztosító rendszer kidolgozása és mûködtetésekonvergencia program" címû kiemelt projekt keretei közöttvalósult meg".

ENZIMAKTIVITÁS ÉS FIZIKÁLIS PARAMÉTERVÁLTOZÁSOK,DOHÁNYZÓ ÉS NEM DOHÁNYZÓ FIATALOKON, BÉTA-ALANIN KIEGÉSZÍTÉST KÖVETÔENPPiinnttéérr GGeerrggôô 11,, TTéékkuuss ÉÉvvaa 22,, KKaajj MMóónniikkaa 11,, VVáácczzii MMáárrkk 22,, WWiillhheellmm MMáárrttaa 22,, IIffjj.. GGaallllyyaass FFeerreenncc 33,, HHeeggyyhhááttii--VVééggvváárrii ÁÁggnneess 33

1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola,Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Pécs 3 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar,Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, Pécs EE--mmaaiill:: ppiinntteerrggeerrgg@@ggmmaaiill..ccoomm

Ismert, hogy az intenzív edzés során az izmok savasodásaaz általános teljesítmény csökkenésének egyik fô oka. Vizs-gálatunk céljául tûztük ki, hogy megvizsgáljuk egy engedé-lyezett sport táplálék-kiegészítô, a béta-alanin, illetve aszervezetben ebbôl természetes úton keletkezô dipeptid, akarnozin hogyan befolyásolja a különbözô terhelésélettaniparamétereket. A kutatásban dohányzó és nemdohányzó önkéntes egyetem-isták vettek részt (n=43). Ebbôl dohányzó (n=16), nem do-hányzó (n=27). A csoportok beosztása randomizált kettôs vakteszttel történt és a következôképpen alakultak: Dohányzószedô (DSZ), Dohányzó Nem Szedô (DNSZ), Szedô (SZ), Nemszedô (NSZ). A kiegészítô alkalmazása egy 6 hetes általánoskondicionális fejlesztés alatt történt, napi rendszerességgel50mg/ttkg dozírozással. A különbözô élettani vizsgálatokat, a6 hét megkezdése elôtt és végeztével elvégeztük. Ezek a kö-vetkezôk voltak: spirometriai és antropometriai mérés, 20m-es állóképességi ingafutás, tejsavszint és maximális izometri-kus kontrakció mérése dinamométeren végzett protokollal,kreatin kináz (CK) enzimaktivitás mérése vérplazmából.A 6 hét edzésmunka és kiegészítô alkalmazása elôtti és utáni


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

paramétereket elemeztük és az alábbi eredményeket kaptuk.A résztvevôknek átlagosan 220±1,02ml-el nôtt a maximálisvitálkapacitása, a dohányzóké átlagban 250±0,65ml-el, anem dohányzóké átlagosan 200±0,75ml-el. Maximális oxi-génfelvevô képességben (VO2Max) szignifikáns különbség(p<0,05) mutatkozott a kiegészítôt használók körében (DSz-6,9%±5,6-kal; D-1,3%±8,1-kal; Sz-8,1%-kal±5,4; NSz-4%±4,4-kal nôtt). A kreatin-kináz enzimaktivitása szignifi-káns csökkenést mutatott (p<0,017) a D csoportban, a tesztelôtti (228,3U/ml) és utáni eredményeket (112,9U/ml)összehasonlítva, szemben a nem dohányzókkal (elôtte112,1U/ml, utána, 130U/ml). KKuullccsssszzaavvaakk:: béta-alanin, dohányzás, TBARS, VO2Max

COPING ÉS TÁNC PPrréémmuusszz VViikkttóórriiaa 11,, BBoobbáállyy VViikkttóórriiaa 11,, LLáásszziikknnéé NNaaggyy ÁÁggnneess 11,,JJiillll TTaauubbee 22,, TTiiggyyii ZZoollttáánnnnéé PPuusszzttaaffaallvvii HHeennrriieettttee 33,, LLaammppeekk KKiinnggaa 33

1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs2 Karolinska Institut, Department of Neurobiology, CareSciences and Society, Center of Public Health, Svédország3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet, Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék, PécsEE--mmaaiill:: pprreemmuusszz..vviikkttoorriiaa@@ppttee..hhuu

BBeevveezzeettééssAz ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatábanaz újszerû, magatartási választ igénylô helyzeteket stressz-helyzetnek nevezzük. A stressz akkor válik kórossá, ha nemvagyunk képesek megbirkózni az újszerû, veszélyeztetô hely-zettel. Pedig mind a fizikai, mind a pszichológiai érés feltéte-le a kihívás, amely alapvetô a személyiségfejlôdésben. Ezérta megbirkózás, „coping" a stressz ikerfogalma, segítségévelképesek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel (Kopp,2011). Ebben az értelemben helytálló Selye János szállóigé-vé vált mondta, „a stressz az élet sója" (Selye, 1936, 1976).A fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségek-kel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elégkihívásnak, fôleg fizikai értelemben. Csak a rendszeres moz-gás pótolhatja a hiányzó fizikai kihívásokat. A mozgás jóté-kony hatása a stressz kezelésére tudományos evidencia.

AA kkuuttaattááss ccéélljjaaA tánc, mint speciális mozgásforma eltérôen befolyásolja amegküzdést. Vizsgálatunk célja ennek bizonyítása.

VViizzssggáállaattii aannyyaagg ééss mmóóddsszzeerrA vizsgálat elsô szakaszát pilot jelleggel végeztük. Kutatásunkkeresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat (N=102). Beválasztásikritérium: 16 és 37 év közti életkor. A megkérdezettek kivá-lasztása egyszerû, nem véletlenszerû mintavétellel történt.Mintánkat az V. Esély a Mûvészetre Tánckurzus táncosai,és a Pécsi Tudományegyetem (illetve a PTE sport szakosztá-lyainak) olyan hallgatói adták, akik rendszeresen sportol-nak, illetve akik nem végeznek testmozgást. Vizsgálati esz-közként önkitöltô kérdôívet használtunk. A kérdôív elsô ré-szében a felmérésben résztvevôk válaszoltak néhány demog-ráfiai és tánccal, sporttal vagy egyéb mozgással kapcsolatoskérdésre. Majd a stressz és megküzdés témakörében töltöt-tek ki három hazai viszonyokra adaptált, standard kérdôí-vet – Beck és Weismann DAS kérdôívet (Beck, 1976), Raheéletesemény kérdôívet (Rahe, 1990), illetve Lazarus és Folk-man konfliktusmegoldó kérdôívet (Folkman, 1980). Az ada-tok kiértékeléséhez SPSS 20 programot használtunk.

EErreeddmméénnyyeekkMegállapíthatóvá vált az egyének stresszel való megküzdé-sének mértéke, illetve az, hogy milyen megküzdési stratégi-át alkalmaznak leggyakrabban. A nem sportoló és sportoló

csoportnál szignifikánsan nagyobb arányban (p<0,05) van-nak jelen a negatív affektivitást kiváltó diszfunkcionális at-titûdök, a táncos csoport 24%-ában egyáltalán nem jelenikmeg diszfunkcionális attitûd. A táncosok önértékelésen ala-puló egészségi állapota a másik két csoporthoz képest kiug-róan jobb. Az eredményeket viszont nem befolyásolja, hányévesen kezdtek sportolni/táncolni, illetve, hogy hobbi vagyprofi sportolónak/táncosnak ítélik-e magukat.

KKöövveettkkeezztteettéésseekkA rendszeresen végzett testmozgásnak (heti 1-3 alkalom)fontos szerepe van a stresszkezelésben. A táncnak a mozgásformák közül kitüntetett jelentôsége van.Annak megválaszolására, mi az a hozzáadott érték, amely mi-att a tánc fokozottan alkalmas stresszkezelésre, kiterjesztettvizsgálatokat tervezünk táncos, egyéb mozgásformát válasz-tó, illetve rendszeres testmozgást nem végzô csoportok bevo-násával. Illetve arra is szeretnénk választ kapni, hogy a kü-lönbözô táncstílusok eltérôen befolyásolják-e a megküzdést.KKuullccsssszzaavvaakk:: egészség, stressz, coping, tánc, mozgásformák

ISKOLÁSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSA ÉS TESTÖSSZETÉTELE: A MINDENNAPOS TESTNEVELÉSELSÔ HATÁSVIZSGÁLATAPPrroottzznneerr AAnnnnaa,, TTrráájjeerr EEmmeessee,, BBoossnnyyáákk EEddiitt,, UUddvvaarrddyy AAnnnnaa,,SSzzmmooddiiss MMáárrttaa,, SSzzôôttss GGáábboorr,, TTóótthh MMiikkllóóssSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestMagyar Sporttudományi Társaság, BudapestEE--mmaaiill:: pprroottzznneerraannnnaa@@ggmmaaiill..ccoomm

BBeevveezzeettééssAz életmód, ezen belül a fizikai aktivitás szintje és a táplál-kozási szokások, valamint a környezeti tényezôk napjaink-ban egyre inkább kedvezôtlenül befolyásolják a lakosságegészségi állapotát. Jelen vizsgálatunkban egy átfogó, 6-19év közötti gyermekek állapotfelmérése során kapott része-redményekrôl számolunk be. A komplex vizsgálat célja azaktuális fizikai állapot felmérésén túl, az esetleges kóros el-változások kiszûrése, valamint a reprezentatív és regionálisadatbázisunkban szereplô eredményekkel történô összeha-sonlítás. Ebben a tanulmányban, a vizsgált csoportok kivá-lasztásánál a tanévben bevezetett mindennapos testnevelésrendszerét tekintettük fô szempontnak.

MMóóddsszzeerrVizsgálatunkba a mindennapos testnevelésben résztvevô 5.és 9. osztályosok, illetve az alattuk járó évfolyamok tanulóiközül 196 fôt (94 leány, 102 fiú) vontunk be. A nem sporto-ló gyermekek aránya hasonló volt az egyes iskolai évfolya-mokon. A 4-5. osztályosok átlag életkora: 11,24 ± 0,62 év,míg a 8-9. osztályosoké: 15,2 ± 0,72 év volt. Az antropomet-riai méréseket a Nemzetközi Biológiai Program (Weiner ésLourie, 1963) ajánlásai alapján végeztük, ebben az elemzés-ben a testösszetételt a relatív zsírhányaddal (PZS%) (Paríz-ková, 1963) jellemeztük. A habituális fizikai aktivitást tria-xiális akcelerométer (ActiGraph wGT3X-BT) segítségévelmértük. Az aktivitásmérôt 5 napig (egy hétvégi napot is be-vonva a mérésbe), 12 órán (8:00-20.00-ig) keresztül viseltéka résztvevôk. Az értékelés során öt aktivitási szintet külön-böztettünk meg (Freedson Children, 2005). Inaktivitásnak a<149 ütés/perc, könnyû aktivitásnak a 150-499 ütés/percközötti, közepesnek az 500-3999 ütés/perc közötti, inten-zívnek a 4000-7599 ütés/perc közötti és nagyon intenzívaktivitásnak a >7600- ütés/perc közötti érték számított. Azalcsoportok összehasonlítása során kétmintás t-próbát al-kalmaztunk, az összefüggések elemzésénél lineáris korrelá-ció analízist használtunk, a szignifikancia-szint p<0,05 volt.

EErreeddmméénnyyeekkAz eltérô heti testnevelés óraszám ellenére, sem a 4. és 5. osz-tályosoknál, sem a 8. és 9. osztályosoknál (N4.o=34; N5.o=51 és


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

N8.o=51; N9.o=60) nem találtunk szignifikáns eltérést az össze-sített habituális aktivitásuk és relatív zsírhányaduk között.Az életkori sajátosságnak megfelelôen a 4-5. osztályosokösszesített fizikai aktivitása meghaladta a 8-9. osztályoso-két (N4-5=85; N8-9=111), valamint relatív zsírjuk is szignifi-kánsan alacsonyabb volt (PZS%4-5=20,04 vs. PZS%8-9=22,1). A korosztályos nemi eltéréseket vizsgálva azt találtuk, hogya fiúk fizikai aktivitása, mind a fiatalabb, mind az idôsebbkorcsoportokban meghaladta a lányokét (NF4-5=51 vs. NL4-5=34és NF8-9=51 vs. NL8-9=60). A fiúk testzsír hányada azonbancsak az idôsebbeknél volt szignifikánsan alacsonyabb (4-5.o.: PZS%F=19,4 vs. PZS%L=20,9 és 8-9.o.: PZS%F=19,2 vs.PZS%L=24,6). A teljes minta nemenkénti megoszlása alap-ján is (NF=102 vs. NL=94) a fiúk összesített aktivitása szigni-fikáns mértékben nagyobb volt, mint a lányoké, illetve rela-tív zsírhányaduk szignifikánsan alacsonyabb (PZS%F =19,3vs. PZS%L=23,25) volt.

ÖÖsssszzeeffooggllaalláássEredményeinkbôl arra a következtetésre jutottunk, hogy amindennapos testmozgás bevezetését követô 7-8 hónaposheti 90 perces többlet testnevelés óra még nem tekinthetôelegendônek a teljes hatáselemzéshez, sem a fizikai aktivi-tás szintjét, sem pedig a testösszetételt illetôen, de a ten-dencia mindenképpen a pozitív irányba mutat. Közismert, hogy az életkorral a spontán mozgásos aktivitáscsökken, a tanórai elfoglaltságok száma nô, és bár szignifi-kánsan kevesebbet mozognak az idôsebbek, e két, az egész-ség szempontjából kedvezôtlen tényezô hatását is csökkent-heti a mindennapos testnevelés bevezetése.A korosztályos és nemi különbségeket alapul véve, a csök-kenô mozgásos aktivitás és a növekvô testzsír százalék kü-lönösen a lányoknál érhetô tetten, ezért javaslatként megfo-galmazható az iskolák számára egy nemi differenciát figye-lembe vevô, egyedi programokat nyújtó mozgásos tervezet,mely az életkor elôrehaladtával is képes a szervezett sport-foglalkozások keretében a mozgásos igényt fenntartani.A teljes minta (N=196 fô) tekintetében a fizikai aktivitásiszintek és a testösszetétel lineáris összefüggése az elvártmódon alakult: mennél több idôt töltenek a gyermekek moz-gással az adott intenzitás tartományban, annál kisebb a re-latív testzsírjuk.KKuullccsssszzaavvaakk:: aktivitás mérés, mindennapos testnevelés, tri-axiális akcelerométer, aktivitási szint

Vizsgálatainkat a Magyar Sporttudományi Társaság Mozgás-gyógyszer Szakbizottsága Mozgás=Egészség Programjának,valamint a TÁMOP-6.1.2/11/2 projekt keretében végeztük.

A SPORTMOTIVÁCIÓ ÉS A SZORONGÁSOS MAGATARTÁSVIZSGÁLATA A FELNÔTT ÉS A GYERMEK KOROSZTÁLYKÖRÉBEN, KONFLIKTUSHELYZETEK ÉS A KONFLIKTUSKEZELÉS LEHETÔSÉGEIRRáázzssóó ZZssóóffiiaa,, KKeerreesszztteess NNooéémmiiSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula PedagógusképzôKar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedEE--mmaaiill:: rr..zzssooffiiaa@@ffrreeeemmaaiill..hhuu

TTéémmaavváállaasszzttááss iinnddookklláássaaKutatásom célja, a sportmotiváció, illetve a vonásszorongá-sos magatartás vizsgálata a felnôtt és a gyermek korosztálykörében. Továbbá szeretném megvizsgálni, hogy az iskolásgyermekek esetében milyen összefüggéseket mutat a moti-váció hiánya és a szorongásos magatartás a testnevelésórá-kon kialakuló konfliktushelyzetekkel, és ezeknek milyenkonfliktuskezelési lehetôségei vannak. A rekreatív csoportosmozgásprogramra jelentkezettek mintáját szeretném össze-hasonlítani a tanulókkal.

VViizzssggáállaatt hhiippoottéézziisseeiiFeltételezéseim szerint egy testnevelésóra keretein belül aleginkább motiváló tényezô a versengés, illetve a játék élmé-

nye. A rekreatív mozgásprogramra jelentkezett személyekesetében az egészségi állapotuk megôrzése, javítása a cél. Aszorongásos magatartás tükrében feltételezem, hogy azok,akik hetente több órát töltenek valamilyen testmozgással,sporttal, elégedettebbnek, értékesebbnek és sikeresebbnektartják magukat, mint, akik kevesebb idôt fordítanak spor-tolásra.

MMóóddsszzeerreekkKérdôíves vizsgálatomat az életmódprogram mozgásos, leg-inkább a testsúlycsökkentésre fókuszáló alprogramjaibanvégeztem. Kutatásomra a résztvevôk önkéntesen jelentkez-tek. Felmérésem elsô hulláma 2010 januárjában kezdôdött.Önkitöltéses kérdôíves módszert alkalmaztam. Vizsgálatomkiegészítéseként szakirodalmi kutatást végzek, mely jelen-leg még folyamatban van.

EErreeddmméénnyyeekkA sportmotivációt faktoranalízissel vizsgáltam. Eredmény-ként négy motivációs faktor különült el. Az elsô faktor a„sport, mint örömforrás" elnevezést kapta, a második faktora „versengés" elnevezést kapta, a harmadik faktor a „szép,esztétikus külsô" nevet kapta, végül a negyedik faktornak „abetegségek elkerülése" nevet adtam. A programra önkénte-sen jelentkezettek körében a sport, mint örömforrás a legin-kább motiváló tényezô, a második helyen a versengés, a gyô-zelem elérése szerepelt. Inkább a férfiak tartoznak a versen-gôk csoportjába, míg a hölgyek számára igen fontos a sportáltal elérhetô szép külsô, esztétikus megjelenés. Az egyéni ésa csapatsportok, illetve a versengés tekintetében nem talál-tam különbséget, így kijelenthetô, hogy a mintában a ver-sengés, mint sportmotivációs faktor egyaránt fontos az egyé-ni, illetve a csapatsportok résztvevôi számára. Akik hetentetöbb órát töltenek valamilyen testmozgással, elégedettebb-nek és értékesebbnek tartják magukat, azoknál, akik keve-sebb idôt, vagy egyáltalán nem fordítanak idôt sportolásra.

ÖÖsssszzeeggzzééssNégy faktort különítettem el. A mozgásprogramra jelentke-zettek esetében a négy faktorból a mozgás, mint örömforrásvolt a leginkább motiváló tényezô. A férfiak fontosabbnaktartják a versengést a sport terén. A hölgyek ezzel ellentét-ben a vonzóbb külsôt helyezik elôtérbe. A vonásszorongásosmagatartás tekintetében elmondható, hogy a nôk hajlamo-sabbak a szorongásos viselkedésre.A testnevelés órai konfliktushelyzetek vizsgálata még folya-matban van.A konfliktushelyzetek okait és a konfliktuskezelést szeret-ném megvizsgálni a tanuló-tanuló és a tanár-diák kapcsola-tok esetében is.KKuullccsssszzaavvaakk:: versengés, konfliktuskezelés, sportmotiváció,testnevelés

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiváló-ság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támoga-tást biztosító rendszer kidolgozása és mûködtetése konvergen-cia program" címû kiemelt projekt keretei között valósult meg.

A RENDSZERES TESTMOZGÁS SZEREPE A DEPRESSZIÓ MEGELÔZÉSÉBEN TTaakkááccss JJoohhaannnnaaSemmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, BudapestEE--mmaaiill:: ssppssss..ssttaatt@@ggmmaaiill..ccoomm

A WHO a depresszív megbetegedéseket 2000-ben a negye-dik legfontosabb egészségi problémaként írta le az egész vi-lágon, a major depresszió általános és egyre gyakoribbá vá-lik. Prevalenciája eltér az egyes országokban és különbözôvizsgálatokban, értéke 6-20%-ra tehetô. Jelentôs különbségvan a nemek között, a nôknél a negyedik, míg a férfiaknál a


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

hetedik helyen áll az összes halált okozó megbetegedés kö-zött. A depresszió gyakran más pszichiátriai zavarokkalegyütt jelentkezik, legtöbbször szorongásos zavarokkal, va-lamint fizikai megbetegedésekkel is együtt jár, mint a kardi-ovaszkuláris betegségek. Mindemellett a hangulat változásarendszerint az aktivitás szintjére is hatással van, így jellem-zô az elhízással kapcsolatos fizikai megbetegedések maga-sabb prevalenciája is. Kutatásunk a testmozgás és a dep-resszió közötti kapcsolatot igyekszik feltárni, további bizo-nyítékát nyújtva a testmozgás prevenciós szerepének amentális zavarokban.A hazai Hungarostudy Egészség Panel vizsgálat (2007) ered-ményei alapján a lakosság háromnegyede inaktívnak tekint-hetô; egynegyede rendszeres testmozgást végez (heti legalább3 alkalommal végzett testmozgás). A depresszió értéke a nôkkörében magasabb és az életkor elôrehaladtával a depresszi-ós tünetek jelentkezésének gyakorisága nô, azonban az aktívszemélyek nemre és korra való tekintet nélkül szignifikánsanalacsonyabb depressziós értéket mutatnak és körükben szig-nifikánsan alacsonyabb a depresszió megjelenésének gyako-risága is. A fent említett közremûködô tényezôkön kívül(nem, kor, testmozgás) a testtömeg-index a testmozgássalösszefüggôen befolyásolja a depresszió értékét, azaz a leg-veszélyeztetettebbek az idôs, inaktív, túlsúlyos/elhízott nôk.Saját felmérésünkben sportoló és nem sportoló fiatalokat,fiatal felnôtteket vizsgáltunk, átlag életkoruk 26,60 ±4,83év; a sportolók esetében a heti aktivitás átlagos értéke 9óra/hét. A depresszió értékét önmagában az aktivitás nembefolyásolja szignifikánsan ebben az életkorban, azonban azaktivitás x nem interakciója meghatározza a depressziós tü-netek megjelenésének valószínûségét. Ebben az életkorbanis megfigyelhetô a nôk nagyobb veszélyeztetettsége, azaz na-gyobb arányban jellemzô a depressziós tünetek jelentkezé-se, azonban a testmozgás protektív tényezôként jelenik meg,a sportoló nôk szignifikánsan alacsonyabb depressziós érté-ket mutatnak nem sportoló társaikhoz képest. A testmoz-gással töltött idô ebben az életkorban, a rendszeresen spor-tolók esetében érdekes kapcsolatot mutat a depresszió érté-kével. A testmozgás szintjének emelkedésével nô a dep-resszió értéke férfiak és nôk esetében egyaránt; szélsôségesértékei (heti 25-30 óra/hét) a depresszió mintára jellemzôátlagértékéhez viszonyítva magasabb értékét eredményez,amely a túledzés negatív következményeire figyelmeztet, decsak a nôi sportolók esetében figyelhetô meg ez az összefüg-gés, férfiaknál a szélsôséges testmozgás alacsonyabb dep-ressziós értékkel járt együtt.Eredményeink megerôsítik a korábbi epidemiológiai kutatá-sok eredményeit, melyek szerint fontos kapcsolat áll fenn adepresszió és a fizikai aktivitás között, azaz a fizikai aktivi-tás magas szintje a depressziós tünetek alacsonyabb szint-jével áll kapcsolatban. Újabb felmérések is alátámasztották,hogy az alacsony edzettségi szint az életvitel egy olyan fon-tos aspektusa, amely szignifikáns kapcsolatban áll a dep-resszív tünetek jelentkezésével és az aktivitás szintje külö-nösen fontos lehet idôskorban a depresszív tünetek megje-lenésének csökkentésében. Az epidemiológiai vizsgálatokegyértelmû gyengéje – az adatok validitása mellett – az ok-sági kapcsolat kérdése. Annak ellenére, hogy az oksági kap-csolat nem egyetemesen elfogadott, ez nem vet gátat annak,hogy számos mentális egészséggel foglalkozó szakember to-vábbra is fizikailag aktívabb életvitel folytatására ösztönöz-zön. Alapvetôen a legjobb, ami ebbôl származhat, hogy adepressziós tünetek enyhülnek, stabilizálódnak, a leg-rosszabb, ami történhet, hogy a testmozgás pozitív hatásátaz élet más területein tapasztaljuk meg. Ezek alapján nemveszíthetünk, mert a testmozgás mindenféleképpen „gyôztesforgatókönyvet" eredményez.KKuullccsssszzaavvaakk:: depresszió, testmozgás, Hungarostudy, pre-venció

EDZÉS INDUKÁLTA MIKROSÉRÜLÉSEK VIZSGÁLATAVÉRPLAZMA MARKEREK SEGÍTSÉGÉVELTTéékkuuss ÉÉvvaa 11,,22,, VVáácczzii MMáárrkk 11,, CCsseellkkóó AAlleexxaannddrraa 11,,22,, PPiinnttéérr GGeerrggôô 11,,22,,KKaajj MMóónniikkaa 11,,22,, KKôôsszzeeggii TTaammááss 33,, WWiillhheellmm MMáárrttaa 11

1 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarTestnevelés- és Sporttudományi Intézet, Pécs2 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola,Pécs3 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi Medicina Intézet, PécsEE--mmaaiill:: tteekkuusseevvaa@@ggaammmmaa..ttttkk..ppttee..hhuu

Kutatásunk célja az volt, hogy egy akut izomterhelés hatá-sára bekövetkezô gelszolin-, aktin-, aktin/gelszolin arány-és orozomukoid változásokat, illetve azok különbözô mikro-sérülés markerekkel (kreatin-kináz enzim aktivitás (CK), Al-dayel-féle vizuális analóg izomfájdalom teszt eredménye(AFT), tejsav szint) való összefüggéseit vizsgáljuk aktív spor-toló és inaktív vizsgálati személyekben. Testösszetételi vizsgálatokat követôen a rendszeresen sporto-ló (n=7; 22,42±1,98 év) és inaktív kontrollszemélyek (n=6,24,67±2,88 év) a domináns végtaggal 6x15 excentrikus-kon-centrikus quadriceps kontrakciót végeztek dinamométeren. Aterhelés elôtt, közvetlenül utána, valamint 1, 6 és 24 órávalkésôbb, tejsav koncentrációt és CK aktivitást is detektáltunk.A plazma gelszolin, aktin és orozomukoid szinteket Westernblot analízissel és azt követô ECL detektálással határoztukmeg. A szubjektív izomfájdalom mértékét az Aldayel-féle vizu-ális analóg fájdalom skálával mértük (0. és 24. órában). A vizsgálati csoportok szignifikánsan különböztek a hetentetestedzéssel töltött órák számában, a testzsír százalékuk-ban és zsírtömegükben. A terhelés elôtt és 6 órával utánamért gelszolin szint, valamint a terhelés elôtt és 24 órávalutána regisztrált AFT szignifikánsan eltért egymástól. Jelen-tôs különbséget kaptunk a 24. órában kapott CK és többimérési idôpontban regisztrált CK között. Szignifikáns korrelációt találtunk a terhelés után 24 órávalmért gelszolin szint és a többi mérésnél észlelt CK között(rpre=0,932; r0=0,893; r1=0,885; r6=0,769; r24=0,800), il-letve a felmérés kezdetén regisztrált AFT és a terhelés utánközvetlen, 1, illetve 6 órával mért aktin mennyiségek között.A terhelést követôen 24 órával mért plazma aktin-gelszolinaránya szignifikánsan összefüggött az ugyanezen idôpont-ban mért AFT-vel (r=0,938). A terhelés után (közvetlenül, 1,6 órával) mért orozomukoid szintek korreláltak a hatórástejsav szinttel (r0=0,817; r1=902; r6=0,855). Az edzés indukálta mikrosérülések direkt és indirekt muta-tói nagymértékben összefüggenek az általunk vizsgált plaz-ma markerekkel (gelszolin, aktin/gelszolin arány, orozomu-koid). További vizsgálatok szükségesek a vizsgált biomarke-rek alkalmazhatóságának megállapítására, mint a mikrosé-rülések kvantitatív mutatóira.KKuullccsssszzaavvaakk:: gelszolin, aktin, orozomukoid, mikrosérülés,excentrikus kontrakció

MARATONT TELJESÍTÔK HOLTPONTTAL KAPCSOLATOSÉLMÉNYEINEK ELEMZÉSETToorrmmaa NNooéémmiiEötvös Lóránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestEE--mmaaiill:: ttoorrmmaannoojjaa@@ggmmaaiill..ccoomm

Kutatásom célja annak feltárása volt, hogy vélekednek amagyar maratonisták a holtpont élményrôl és milyen stra-tégiákat alkalmaznak annak leküzdésére. Az eredményeksegíthetik a sportolókat az élménnyel való megküzdésben. A 27. Budapest Maraton teljesítôi közül 278 fô vett részt azinternetes kutatásban. A kitöltôk átlag életkora 37,77 év,78,1%-uk volt férfi, 43,2%-uk élete elsô maratonját teljesí-tette. A kitöltés során nyitott kérdések segítségével a futássorán jelentkezô holtpont élményrôl alkotott elgondolásaik,tapasztalataik megfogalmazására kértem a futókat.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

A kitöltôk 77,3%-a számolt be holtpont élményrôl, amit73,9%-uk elkerülhetônek tart. A sportolók többsége a megter-helés hatására bekövetkezô fáradást (37,2%), nem megfelelôfelkészülést (33,5%) vagy rossz taktika választását (15,8%) te-kinti kiváltó tényezônek. A holtpont leküzdéséhez használteszközként a legtöbben önbuzdítással élnek (34,4%). A pozitívgondolatokat alkalmazóknál késôbb jelentkezett a holtpont él-mény (p<0,05) és rövidebb ideig is tartott (p<0,1), valamint ke-vesebb holtponton kellett átesniük (p<0,05), mint a negatívgondolatokról is beszámolóknak. A holtpont élmény leküzdé-sében a legeredményesebbnek a rövid távú önbuzdítást alkal-mazók bizonyultak, ez a stratégia a hosszú távú önbuzdítás-nál is eredményesebbnek tûnik (p<0,001).A kutatás eredményeként közelebb kerültem a magyar ma-ratonisták holtpontról alkotott képének megértéséhez, az ál-taluk alkalmazott stratégiák hatásosságának vizsgálatához.KKuullccsssszzaavvaakk:: sportpszichológia, maraton, holtpont, meg-küzdési stratégiák, önbuzdítás

ÉTKEZÉSI ZAVAROK PREVALENCIÁJA SPORTOLÓ ÉS NEM SPORTOLÓ EGYETEMI HALLGATÓK KÖRÉBENTTóótthh KKrriisszzttiinnaa,, MMoollnnáárr AAnnddoorrSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula PedagógusképzôKar Testnevelés és Sporttudományi Intézet, SzegedEE--mmaaiill:: ttootthhkkrriisszzttiinnaa2288@@ggmmaaiill..ccoomm

BBeevveezzeettééss Az étkezési zavar (ED) korunkban egyre gyakran emlegetettprobléma. Az ismert kategorizálás szerint klasszikus ED azanorexia nervosa, illetve a bulemia nervosa. Újabban szá-moltak be az ED és a sport kapcsolatáról, az aktív sportolásidôszakában elôforduló anorexia athletica-ról és a nôi atlé-ta triászról. Utóbbi az ED, a menstruációs zavar és a csont-anyagcsere-zavar együttes elôfordulását jelenti. Kutatásunk során a Szegedi Tudományegyetem testnevelô-edzô (TE) és nem testnevelô-edzô (NEM TE) szakos hallgató-inak körében vizsgáltuk az ED elôfordulási gyakoriságát.Meghatároztuk, hogy milyen sportág képviselôi közül kerül-tek ki azok a rendszeres fizikai aktivitást végzô hallgatók,akiknél az ED valószínûségét megállapítottuk. Feltérképez-tük a menstruációs zavarok elôfordulási gyakoriságát és fel-mértük a résztvevôk relatív zsírtömegét is.

MMóóddsszzeerreekk151 fô TE és 187 fô NEM TE szakos egyetemi hallgatót vizs-gáltunk. Az ED lehetséges elôfordulást az Eating DisorderInventory (EDI), illetve a Scoff-tesztekkel vizsgáltuk. A spor-tolási szokások felmérését és a menstruációs zavarok feltá-rását az általunk összeállított kérdéscsoportokkal végeztük.A test relatív zsírtömegét InBody 230 készülékkel mértük.Eredményeinket egyszerû leíró statisztikával (%), illetveMann-Whitney U-teszttel értékeltük.

EErreeddmméénnyyeekkA TE illetve NEM TE szakos hallgatók között számottevô kü-lönbséget nem találtunk az ED elôfordulásának gyakorisá-gát illetôen. Az EDI egyes alskálái tekintetében a TE – NEMTE csoportok között, illetve az egyes csoportokon belül a fér-fiak és a nôk között is szignifikáns különbségek detektálha-tók. Menstruációs zavart nem állapítottunk meg azoknak ahallgatóknak a körében sem, akiknél ED-t mutattak kitesztjeink. A TE hallgatók alacsonyabb testzsír százalékkalrendelkeztek. Mindkét hallgatói csoportban a fiúknak voltalacsonyabb testzsír százaléka. Jelentôsen magasabb volt arelatív zsírtömege azoknak a NEM TE hallgatóknak, akiknélaz ED-tesztek vagy az EDI egyes alskáláinak részeredmé-nyei ED-re utaltak.

KKoonnkkllúúzziióó Az ED prevalenciája alacsonynak mondható az általunkvizsgált populációban. A sportolási szokások igen eltérôkazoknál a hallgatóknál, akiknél az ED kimutatható. Több-

ségében csapatsportot, kisebb százalékban az ED zavarralhagyományosan összefüggésbe hozható sportot ûznek. KKuullccsssszzaavvaakk:: étkezési zavar, anorexia athletica, nôi atlétatriász

EGYETEMISTA FIATALOK SPORTOS ÉLETMÓDHOZ VALÓVISZONYA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMENTTóóvváárrii AAnneetttt 11,, PPrriisszzttóókkaa GGyyöönnggyyvvéérr 22,, TTóóvváárrii FFeerreenncc 22

1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola/Vasútegészségügyi Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarTestnevelés- és Sporttudományi Intézet, PécsEE--mmaaiill:: ddrrmmaannccss@@ggmmaaiill..ccoomm

A mai rohanó világban elengedhetetlen, hogy az ember fizi-kai állapota megfelelô legyen. Helyt kell állni a munkahe-lyen, a családi- és a társadalmi életben egyaránt. Ezeketazonban nem lehet tökéletesen végezni, ha az ember testi-leg és szellemileg nem bírja.Ezek tudatában és a szakirodalom ismeretében döntöttemúgy, hogy kutatást végzek a Pécsi Tudományegyetem hall-gatóinak körében, hogy megismerjem néhány életmódbeli(dohányzás, alkoholfogyasztás, kávéfogyasztás, energiaitalfogyasztás) szokásaikat. Meg szerettem volna tudni, hogymilyen mozgással kapcsolatos és sportolási szokásaik van-nak a szorgalmi idôszakban és a vizsgaidôszakban, igényel-nek-e mozgást az egyetem által biztosított lehetôségeken kí-vül, ki szeretnének-e próbálni új sportágakat.A vizsgálathoz saját készítésû kérdôívet használtam, mely-ben a szociodemográfiai adatokon kívül a hallgatók egészsé-gi-, fizikai állapotára; káros szenvedélyeikre; sportolási ésmozgással kapcsolatos tevékenységekhez való hozzáállá-sukra kérdeztem rá. A vizsgálatban 120 egyetemi hallgatóvett részt, 51 férfi és 69 nô. Ôk az egyetem három különbö-zô karán, a Természettudományi-, a Bölcsésztudományi-, ésaz Egészségtudományi karon tanulnak.Az eredmények tükrében elmondható, hogy a karok hallga-tói az egészségi állapotukat különbözôképpen értékelték.Ezzel szemben megfigyelhetô, hogy az egészségtudománnyalfoglalkozó hallgatók sokkal szigorúbbak voltak önmagukkalszemben. A legtöbb hallgató azonban minden karon jóra ér-tékelte saját egészségi állapotát.A káros szenvedélyek rendszeres vagy alkalomszerû haszná-latának vizsgálata esetén szintén látható, hogy a hallgatókismerete a témában magas szintû. A dohányzási szokásokesetében érdekes eredmény, hogy a hallgatók többsége nemél ezzel a szenvedéllyel. Alkoholfogyasztásban az alkalomsze-rûen ivók száma a legmagasabb. Ez talán annak is betudha-tó, hogy a hallgatók szeretnek buliba járni, és ott – pénztár-cájuktól függôen – korlátlanul fogyaszthatnak alkoholt. Akávéfogyasztás lehetôségével sok hallgató él. Az energiaitalfogyasztását legtöbben kerülik a megkérdezettek közül.A testnevelés órák kihasználtsága nagyon érdekes kérdéslehet a felsôoktatásban. A vizsgálat eredménye alapján ahallgatók szeretnek, szeretnének többet mozogni. A hallga-tók nagy többsége nyitott lenne új sportágak kipróbálására.Összességében elmondható, hogy az egyetemi hallgatókegészségi állapota életkoruknak megfelelôen igen kielégítô.Habár ez a megállapítás egy szubjektív megítélés eredményemégis azt gondolom, hogy a megkérdezettek ismerik magu-kat annyira, hogy helytálló választ jelöltek a feltett kérdés-re. Fontos azt is leszögezni, hogy a hallgatók hajlandóságotmutatnak arra, hogy mozogjanak és, hogy többet mozogja-nak. Kíváncsiak és érdeklôdôk az új mozgásformákkal,sportágakkal kapcsolatban.A továbbiakban érdemes lenne a kutatást folytatni és mégtöbb hallgatót bevonni az adott karokról. Ezen kívül össze-hasonlításra adna lehetôséget további karok bevonása avizsgálatba.KKuullccsssszzaavvaakk:: egyetemisták és fôiskolások életmódja, egész-ségi állapot, káros szenvedélyek, testnevelés óra


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

AA MMaaggyyaarr SSppoorrtt HHáázzaa eellôôaaddóótteerrmméébbeenn nnoovveemmbbeerr 1144--éénn eeggéésszz nnaappooss kkoonnffeerreenncciiáátt rreennddeezzeetttt aa MMaaggyyaarr SSppoorrtt--ttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg,, kköözzeelleebbbbrrôôll aa tteessttüülleett SSppoorrttiinnnnoo--vváácciióóss SSzzaakkbbiizzoottttssáággaa.. AA ssiikkeerreess ssppoorrttttuuddoommáánnyyoosseesseemméénnyy kkeerreettéébbeenn,, sszzáámmooss nneevveess sszzaakkeemmbbeerr ttaarrttootttteellôôaaddáásstt,, aa ddíísszzvveennddéégg ééss aa ssoorroozzaatt kkiieemmeellkkeeddôô sszzeemméé--llyyiissééggee ppeeddiigg aa ffiiaattaall kkoorraa eelllleennéérree iiss iimmmmáárr vviilláágghhíírrûûBBaarraabbáássii AAllbbeerrtt--LLáásszzllóó vvoolltt,, aakkii aa „„HHáállóózzaatteellmméélleett llee--hheettssééggeess sszzeerreeppee aa ffeejjlleesszzttééssii ffiilloozzóóffiiáákkbbaann"" ccíímmmmeellttaarrttootttt eellôôaaddáásstt.. AA kkiivvéétteelleess aallkkaallmmaatt rraaggaaddttuukk mmeegg aarr--rraa iiss,, hhooggyy iinntteerrjjúútt kkéésszzííttssüünnkk aa nneemmzzeettkköözzii hhíírrûû eeggyyee--tteemmii ttaannáárrrraall..

• • • Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a Ma-

gyar Tudományos Akadémia külsô tagja Erdélyben,Karcfalván született 1967-ben. Édesapja történészvolt, múzeumigazgató, édesanyja, Keresztes Katalin,magyar szakos tanárnô és gyermekszínházi rendezô.

Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai MártonÁron Gimnáziumban folytatta. Ekkor, elsôdlegesenmég szobrászatot tanult, amivel azonban hamarosanfelhagyott, miközben fizikából viszont már diákvetél-kedôket nyert. Egyetemi tanulmányait 1986–1989 kö-zött a Bukaresti Egyetem fizika és mérnöki szakánfolytatta, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen1991-ben, ugyancsak fizikából végzett mesterképzést,s fraktálelméletbôl diplomázott. Tudományos fokoza-tot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett. Ezután azIBM alkalmazta, itt került közelebbi kapcsolatba a ké-sôbb szakterületévé vált hálózatelmélettel.

A hamarosan nemzetközi elismerést szerzett tudósaz Indiana állambeli Notre Dame Egyetem professzoravolt 2007-ig. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeast-ern Egyetemen és a Harvardon is. 2007 óta a North-eastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjá-nak (Center for Complex Network Research) vezetôje.2003 óta az Amerikai Fizikai Társaság, 2004 óta a MagyarTudományos Akadémia, 2007 óta pedig az AcademiaEuropaea tagja. Írásait rendszeresen közli a Nature, aScience, a National Geographic, USA Today, BusinessWeek, Washington Post, Die Zeit, El Pais, Le Monde, vagyéppenséggel a New York Times, a magyar média orgánu-mait nem is említve. Könyveirôl az alábbi beszélgetésünksorán természetesen külön is szólunk.

– Tisztelt professzor úr! Igaz, ez már a múlté, demégis, miként hagyott fel a választott és szeretett mû-vészettel, a szobrászattal, s került mind közelebb a fi-zikához, a tudományos kutatásokhoz?

– Tizennégy-tizenöt éves koromban szobrász akartamlenni, rajongtam érte. A középiskolai tanulmányaimidején ismerkedtem meg ellenben mind mélyebben a fi-zikával. Az ezen a területen tett „felfedezéseim", s ezekmentén a mind izgalmasabb kérdések szinte elvará-zsoltak. Hozzá kell tennem, a korai sikereim is ösztö-nöztek, hiszen számos országos fizikai tanulmányi ver-senyt sikerült megnyernem, s cikkeimet már kezdettôlelôszeretettel közölték a bukaresti egyetemen töltöttévek idején a szaklapok. Így utólag egyébként megálla-

píthatom, ha ügyetlennek nem is bizonyultam szobrá-szatban, ám igazán kiemelkedô tehetségnek sem te-kinthettem magam. Mindazonáltal megjegyzem, a kép-zômûvészettôl azóta sem távolodtam el, ma is elevenérdeklôdés él bennem, számos barátom is ilyen körök-höz köt, s ha tehetem, figyelmet szentelek, sôt örömmeltámogatom a képzômûvészeteket. Nos, a fraktálokkal,káosz elméletekkel foglalkoztam akkoriban elôszeretet-tel, és sikerült közben nem csak megismerkednem Vi-csek Tamással, az ELTE neves professzorával, hanemtöbb mint két évet szorosan mellette is tölthettem. Afraktálelméletbôl készült a budapesti diplomám, s há-rom évvel késôbb – már az Egyesült Államokban, Bos-tonban – szereztem meg a PhD-t.

– Életrajzából és jelenlegi életformájából egyarántsokszínûség, sokoldalúság, szerteágazó érdeklôdés tû-nik ki, és rendkívüli mobilitás, permanens mozgás.Egyáltalán, hol található az állandó „székhelye", hi-szen szinte folyamatosan járja a világot, s mindenek-elôtt fontos beosztásban tevékenykedik a bostoni egye-temeken, de idejének jelentôs hányadát tölti fôváro-sunkban, tudományos akadémiánk tagja is, sôt szû-kebb hazáját, Erdélyt sem hanyagolja el, Csíkszeredát,Kolozsvárt, Nagyváradot.

– Rendszer, tervezettség, fegyelem, ésszerû beosztása megoldás, bár tény, így sem jut mindarra annyi idô,mint amire és amennyit fordítani szeretnék.

75Interjú •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Világhírû díszvendég a „Sport és Innováció 2013" konferencián

Beszélgetés Barabási Albert-Lászlóval, a Hálózatelmélet jelentôségérôl, lehetôségeirôl

– Család? – Prioritás! Mindenekfelett. Feleségem, aki amerikai,

és két kisgyermekem, egy fiú és egy lány, ôk itt élnekBudapesten, nejem megtanult, pontosabban, hadd te-gyem hozzá, folyamatosan tanul magyarul. A nagyob-bik fiam – elsô házasságomból – ellenben a NotreDame Egyetemen orvostanhallgató – „odaát". Ami pe-dig az életvitelemet illeti? Hát, nem mindig könnyû,bevallom, sôt idônként meglehetôsen fárasztó. Nagyjá-ból-egészébôl úgy írhatom le, hogy egy-egy hónapottöltök felváltva Bostonban, a Northeastern, illetve aHarvard Egyetemen, ahol az elôbbi keretei között a há-lózatokkal foglalkozom (Barabási Dr. ott a HálózatiKutató Központ vezetôje. A szerk.), az utóbbin pedigkifejezetten orvosi vonatkozások kötnek le. És mindenmásodik hónap Budapesté, azaz magyarországi tudo-mányos, kutatói és elôadói tevékenységemé.

– Mielôtt a tudománynak szentelnénk hátramaradóidônket, hadd kérdezzem a sportról, annál is inkább,mert hiszen körünkben a mostani elôadásának vitat-hatatlanul logikus kapcsolata van a sporttudo-mánnyal: van-e kedvelt sportja? A kérdés annál is in-kább indokolt, hiszen megjelenése és mozgása hamisí-tatlanul energikus, jellegzetesen sportos életforma kö-vetésére utal.

– Bevallom, a tornát és a futást nem túlzottan szív-leltem, viszont annál inkább rajongtam fiatalon a teni-szért, meg fôként a kerékpározásért. Túlzás nélkül ál-líthatom, az utóbbinak megszállott híve maradtam.Gyerekkorom óta rendszeresen kerekezem, s ha bár-mennyire is elfoglalt vagyok a kutatásaimmal és egyébtennivalóimmal, a minimum, hogy hetente háromszoregy órát tekerek intenzíven. Hadd jegyezzem meg,hogy Pesten egyre kedvezôbbek a körülmények, azutóbbi években mind kiterjedtebb mértékben építettékmeg a kerékpárutakat, s hallom, jövô évtôl ebben a vi-lágvárosban is megteremtik az olcsón bérelhetô kerék-párok használati rendszerét, a BUBI-t. Bostonban is,ha csak lehet, két keréken közlekedem.

– Egyetemi évei után New York következett.– Igen. Az IBM igényt tartott a munkámra, felvett, s

a számítógép tudományi ismereteket itt bôvíthettemtetszésem szerint. New York, ez a semmihez sem ha-sonlító metropolisz már önmagában is inspirálóan ha-tott, a maga gigantikus méreteivel. Mint ott élô polgá-ra persze – való igaz, alig több mint egy esztendeigcsupán – roppant módon érdekelt, de még mennyire,hogy miként mûködik. Mi tartja életben a felhôkarco-lók elektromos rendszerét, vízhálózatát, távbeszélô vo-nalait, közlekedését, számítógépes struktúráját, sok-millió lakójának mindennapjaiban? Vajon véletlensze-rûen mûködtethetô az egész, vagy sokkal inkább tuda-tos tervezés révén? A felhôkarcolók nem mûködnének,ha a különbözô hálózatoknak nem létezne megszabottbelsô rendjük. Túl monumentálisak és bonyolultak avéletlenszerûséghez, hát nem? Ez döbbentett rá, hogya modern hálózatok mûködésérôl milyen keveset tu-dunk. Belevágtam Albert Rékával és társainkkal a ku-tatásokba, de a téma, érdekes módon, eleinte nemigenkeltett fel érdeklôdést, bármennyire is ontottuk sorraa tanulmányokat. Három és fél év elteltével is – gya-korlatilag közöny. Aztán hirtelen minden megváltozott,hihetetlenül élénk-eleven hatást észleltünk egy 1999-ben a Science-ban megjelent szakmai alapvetéstösszefoglaló cikkünk megjelenése után (Barabasi-Al-bert: Emergence of scaling in random networks. Aszerk.), majd a Nature-ben ugyanebben a témakörben

közzé tett írásaink nyomán. Egy csapásra megválto-zott minden – nyert ügyünk lett.

– Hogyan lehetne valóban közérthetô módon össze-gezni a hálózattudomány lényegét? Anélkül, hogy el-vesznénk a bonyolultabb részletekben?

– Néhány évvel ezelôtt a Mindentudás Egyeteme cí-mû mûsorban tartottam elôadást, s ott bevezetôkéntaz alábbi summázat fogalmazódott meg: Az emberitársadalomban is, a világban is, minden mindennelösszefügg, egy bonyolult, mindent átszövô hálónak arésze. Az elmúlt években a hálózatelmélet néhánymegdöbbentô felfedezéssel ajándékozott meg bennün-ket: kiderült, hogy a természetben és a társadalombanmegjelenô hálók zöme sokkal inkább hasonlít egymás-hoz, mint azt valaha is reméltük volna, és viselkedé-sük leírható néhány egyszerû törvénnyel. A tévés elô-adásom azután éppen ezekkel a törvényszerûségekkelfoglalkozott.

– A hálózattudomány terminológiájában azután újfogalmak jelentek meg, többek között a skála-függet-len hálózatok elnevezés és a Barabasi-Albert modell…

– A Behálózva (Linked. The New Science of Network.A szerk.) címû kötetem 2002-ben látott napvilágot an-golul, magyarul az idén (Behálózva, a hálózatok új tu-dománya. Helikon – 2013). A másik, angolul Bursts– azaz Villanások – A jövô kiszámítható alcímmel pedig2010-ben a Libri jóvoltából.

– Érdekesség, hogy a magyar kiadás idôrendi sor-rendje éppen az eredeti fordítottja.

– Nem zavaró, hiszen a fô téma ugyanaz, a monda-nivaló, a részletek azonban különfélék, s tényleg izgal-masak.

– Néhány szót akkor most a Villanásokról!– Véletlenszerûen vegyünk néhány érdekes kérdést!

Például: Vajon elkerülhetô lett volna a Dózsa-féle pa-rasztfelkelés? Van-e összefüggés a madarak röpte ésaz emberek mozgása között? Mennyire kiszámíthatóaz emberi viselkedés? Megjósolható-e tudományosmódszerekkel a jövô? Nos, ilyen és ezekhez hasonlókérdésekre is kerestük a választ kötetünkben. Napja-ink digitális eszközei a világot szinte egy hatalmas ku-tatólaboratóriummá változtatták. A használatuk soránhagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektôl anetes rákeresésekig – egy olyan gazdag adatbázisösszeállítását teszik lehetôvé, amilyet korábban elkép-zelni se tudtunk volna. Követhetôvé vált a mozgásunk,döntéseink – az egész életünk. Ezeknek a nyomoknakaz elemzése fontos felfedezéshez vezet: a véletlen ko-rántsem uralja oly mértékben az életünket, mintahogy eddig gondoltuk. Könyvünk ennek a kutatás-

Interjú •76M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

nak a meglepô eredményeivel ismerteti meg az olvasót.Miközben az elméletet magyar és egyetemes történelmipéldákkal is alátámasztom, megmutatom: hol ér végetaz emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdô-dik a kiszámíthatóság.

– Mondják, a hálózatkutatás szinte magyarosnak te-kinthetô sajátosság. Erdôs Pál, Rényi Alfréd, CsermelyPéter, Kertész János, Lovász László, Vicsek Tamás, azÖn korábbi professzora, azután a chicagói Oltvai Zol-tán rákkutató barátja és még számosan csatlakoztakennek a tudományágnak a fejlesztéséhez. Ön ugyanhármas állampolgár – magyar-amerikai- és román – defeltételezem, elsôsorban magyarnak, honfitársunknaktekinti magát. S említem ezt a Behálózva címû kötetemegjelenésének ürügyén.

– Természetesen, még pontosabban székelynek val-lom magam… Tény, jellegzetesen magyar kezdemé-nyezésrôl beszélhetünk, minden elfogultság nélkül.Van ennek egy különleges alapja, oka, eredete is. Ta-lán viszonylag kevesen tudják, hogy hírneves írónk,klasszikus humoristánk, Karinthy Frigyes már ezerki-lencszázhuszonkilencben írt novellájában felvetett egyhálózatelméleti motívumot, ötletet. Arról írt ugyanis,hogy a világon bárkivel kapcsolatot lehet létesíteni,legfeljebb öt másik egyén közremûködésével. A tudo-mány évtizedekkel késôbb igazolta a meglepô tételt.Ez az úgynevezett hatlépésnyi távolság törvénye. Kicsia világ! – szoktuk, ugye, mondogatni, ha kiderül, hogyvalamilyen módon közünk van egy ismeretlen ember-hez. Valóban kicsi a világ, hiszen az emberiség többmillió tagja közül alig pár lépésnyi kapcsolati távol-ságban mindenki mindenkit ismer! Az emberi társa-dalomban is, a világban is – újra hangsúlyozom –,minden mindennel összefügg. Márpedig, ha így van,nyilvánvaló a kérdés: Miképpen béníthatja meg egygimnazista a legnagyobb internetes cégek oldalait?Miként lehetséges, hogy az Egyesült Államok jól szer-vezett demokratikus társadalma látványosan felké-születlennek bizonyult a 2001. szeptember 11-én tör-tént terrortámadás idején? Miben rejlik a terrorszer-vezetek ereje? Hogyan viselkednek és terjednek a ví-rusok? Milyen a legveszedelmesebb betegség, a rákigazi természete?

– A 21. század elejének – nem túlzás – talán egyiklegfontosabb felfedezése lehet annak meglátása, hogyminden hálózat, rendszer azonos szervezô elv alapjánjön létre, és egyszerû, de hatékony szabályok révénmûködik. A világunkban meglévô hálózatok valódi ter-mészetének megértésével, lám, olyan, az emberiségetfoglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a vá-laszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válsá-gok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akáraz emberi társadalom gondjainak megoldása. Az egészemberiséget érintô nagy kérdések után zökkenjünkazonban végezetül most vissza a mai, hétköznapi való-ságba, s ezzel együtt a bennünket érintô jelen roppanthasznos kérdéséhez: sporttudományos kongresszu-sunk elôadójaként hogyan vélekedik professzor úr tu-dományos kutató területe, a hálózatok világa és asport kapcsolatáról?

– Nem vagyok kifejezett sportember, de színes, lebi-lincselô világa vonzó, valóban magával ragadó. Rend-kívül módon érdekel ez a szféra, mint egy új, felfede-zendô kutatási terület. A változatossága, kifejezettenszórakoztató jellege mellett hadd említsek magyarázat-ként ezúttal csupán három tényezôt. Az egyik teljesenszubjektív, szinte magánjellegû. A szomszédom és ba-rátom, Hámori Tamás szinte egész életét a sportbantöltötte, megszállott, maga is kiváló teniszezô volt,akár csak a fia. Ráadásul az Országos Testnevelési ésSporthivatalban töltött hosszú éveket, mint a Nemzet-közi Osztály egyik vezetôje, nyelveket beszélô, felvilá-gosult, kiváló szakértô. A sport térségeiben végzett éselvégzendô hálózati kutatásokat együtt tervezzük ésvégezzük. Az adatok, információk szerzésének egyikalapvetô lehetôségét, hogy mást ne mondjak, a világélvonalába tartozó hivatásos teniszjátékosok utóbbi tízévéhez kapcsolódó kimutatásai, adatai, sokrétû ta-pasztalatai szolgáltatják. A másik, számomra roppantkedvezô tényezô a sport esetében, hogy bizonyos ága-zatainak megalapozó hálózatának megszerkesztése ér-dekében csalhatatlan, mérhetô, objektív adatokra le-lünk, hiszen elég ehhez csak az úszás és az atlétikamérhetô versenyszámait említeni. A harmadik azok-nak a kapcsolatoknak a feltárása, amely a siker, a tel-jesítmény és az egyéniség között érvényesül. A háló,tudvalevô, univerzális, de a meghatározott kutatási te-rületektôl függôen rendkívül sokrétû, a sportban pedigkülönösképpen az. Izgalmas tudományos kalandok elénézünk tehát, s remélem, igyekezetünk eredménye-ként idôvel a korábbiaknál könnyebb lesz meghatároz-ni a fejlôdés biztos irányait, alapvetô feltételeit, sôt azeszközök bevetésével a haladást egyben szavatolni is.

– Nem túlzás, elôadása, mint várható volt, rendkívü-li érdeklôdést váltott ki, s ezt igazolta az utána feltettkérdések sokasága is. Nem nehéz megjósolni már ezértsem, hogy kultúránknak ez a méltán hallatlan népsze-rûségnek örvendô közege, a sport lelkes és nyitott ahuszonegyedik század tudományos kutatási sikerei-nek, új, sokat ígérô módszereinek a befogadására. Ez-zel összhangban végül hadd kérdezzük meg, miközbenköszönetünket fejezzük ki azért, mert készséggel arendelkezésünkre állt, hogy számtalan publikált ta-nulmánya és a számos világnyelv után magyarul ismegjelent két kulcsfontosságú könyve után foglalko-zik-e egy újabb kötet megírásával és kiadásával?

Az imént említettem, hogy milyen tudományos kalan-doknak nézünk elébe. Nos, a hálózat tudomány újabbés újabb kihívásokkal köt le bennünket, a fejlôdés meg-hökkentô. Magától értetôdô, hogy egyrészt a rendkívüliérdeklôdés, másfelôl az újabb és újabb információk-is-meretek is köteleznek bennünket arra, hogy friss ta-pasztalatainkat tudományos-irodalmi formában is meg-jelentessük, megosszuk azokat a közvéleménnyel. Akönyv törzse tulajdonképpen már készen áll a véglegesszerkesztésre, amit az idén tartott elôadások hét fejezet-re bontása jelent. Úgy vélem, jövôre nyomdába kerülhetaz újabb kötet, amely, úgy gondolom, minden korábbi-nál teljesebb és érdekesebb ismeretekkel szolgál a háló-zattudomány terén. GGaalllloovv RReezzssôô

77Interjú •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4Formailag és tartalmilag megújult a www.mozgasgyogyszer.hu honlapunk.

A Magyar Olimpiai Bizottság és a Debreceni Egye-tem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarSportgazdasági és menedzsment tanszéke közös ren-dezésében 2013. november 7-8-án szakmai konferen-ciát szervezett. A konferencia és továbbképzés a TAOsportágak jelenlegi helyzetét elemezte, megtárgyalva ajövô útját, a fejlesztési lehetôségeket.

A konferencia jelentôségét hangsúlyozva Kósa Lajos,Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere, köszöntô-jében kiemelte, hogy a magyar utánpótlásképzésbenés a sporthoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekbenis érdemi elmozdulást hozott a társaságiadó-kedvez-mény (TAO) rendszere. Miután személyesen részt vetta TAO rendszer kidolgozásában, jól ismeri a jelenlegihelyzetet és az adórendszerünk támadásait az EU ré-szérôl. Így felhívta a figyelmet arra, hogy a sportszak-ma dolgozzon ki egy olyan rendszert, amellyel 2017.után meglehet védeni a TAO-t az Európai Unióban.

Rámutatott, hogy a TAO – amelynek lényege, hogy avállalkozások az öt látványsport utánpótlásképzésérefordított támogatásukat leírhatják a társasági nyere-ségadójukból – egy olyan társadalompolitikai akcióvolt, amelynek a miniszterelnök állt az élére. Elemez-te a TAO hatását a magyar gazdaság helyzetére, egy-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a TAO nemcsaksport, hanem gazdaságfejlesztési program is, amely-nek az egyik hozadéka a gazdaság fehéredése lehet.Megjegyezte: Angliában például a gazdasági teljesít-mény öt százalékát állítja elô a versenysport és a hoz-zá kapcsolódó iparágak. Üdvözölte a Debreceni Egye-tem kezdeményezését, hogy megszervezte ezt a konfe-renciát, amely a TAO 2 éves történetében az elsô olyanrendezvény, ahol a szakemberek megtárgyalják a TAO

eddigi eredményeit, a felmerülô problémákat, rámu-tatva a fejlesztés további lehetôségeire. Kósa Lajosszerint ez a konferencia azért jelentôs, mert eddig er-rôl még nem készült átfogó értékelés a gazdasági éssportszakemberektôl.

A konferencia házigazdája, Petô Károly dékán úr be-jelentette, hogy a Kar jelenleg két nagy sportterületentörténô oktatásfejlesztési projekten dolgozik, két, ma-gyar és angol nyelvû MSc szak létesítésének és prog-ramjának kidolgozásával, amely egyedülálló lesz Ma-gyarországon. Ez a sportközgazdász és a sportmérnö-ki szak, amely eddig még nálunk nem került akkredi-tálásra. A konferencia neves elôadói is hozzájárultak asportközgazdász szak idôszerûségének hangsúlyozá-sához, rámutatva arra, hogy a jelenlegi sportpolitika ismennyi közgazdasági fejlesztési tevékenységet igényel.

Bardóczy Gábor, NSI fôigazgató-helyettes, részlete-sen ismertette az elmúlt 2 év támogatási idôszakbanbeérkezett szövetségi+sportszervezeti igényeket, vala-mint a jóváhagyott támogatásokat. Ezt részletes tele-pülés-statisztikai adatok felbontásában is bemutatta,az öt sportág vonatkozásában is részletezve. A lát-ványsportágak társadalmi-gazdasági és infrastruktu-rális szempontok szerint történô kistérségi besorolá-sának ismertetésével, a támogatások jogcímek szerin-ti megoszlásának, valamint a 10 millió Ft értékû in-gatlan beruházások bemutatásával olyan eredmé-nyekrôl is beszámolt a hallgatóságnak, amelyek hoz-zájárulnak a jelenlegi helyzet értékeléséhez és rámu-tatnak a fejlesztési területekre is. A létesítmény-fej-lesztésben érintett 0–18 éves lakosok százalékos ará-nyának kimutatásával, a sportolói létszámadatok vál-tozásaival a TAO sportágakban, rávilágított a további

Konferencia beszámoló •78M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Beszámoló a TAO sportágak gazdasági helyzetétés fejlesztési lehetôségeit értékelô konferenciáról

Debreceni Egyetem 2013. november 7-8.

fejlesztési feladatokra is. Érdekes volt áttekinteni elô-adása alapján a magyarországi kis- és középvállalko-zások non-profit támogatási hajlandóságát sporttudo-mányos szempontból, a látvány-csapatsport támoga-tás hozadékát, valamint a szervezet irányítási eleme-it, és a kockázatokat.

Dénes Ferenc sportközgazdász, Corvinus Egyetem,a TAO közgazdasági összefüggéseit és társadalmi ha-tásait elemezve rámutatott, hogy közgazdasági érte-lemben legitim, hogy állami pénzbôl a sportra ennyiösszeget fordítson a kormányzat. A sport közvetetterôforrásai a vállalatok is, amely kapcsolatrendszerttovább kell szélesíteni, fejleszteni. Felhívta a figyelmeta 2017 utáni idôszak kidolgozására, elsôsorban köz-gazdasági szempontokból. Egy olyan modell világké-pét ismertette, amellyel kapcsolatban felvetette, hogya magyar sport problémái abból erednek, hogy a köz-ponti és helyi kormányzatok keveset költenek a sport-ra. A fejlesztések során az egyesületek (klubok) kere-tei között itt kell változásokat elérni. A sport szervezôerejét abban látja, hogy: „A futballklub nem gazdasá-gi vállalkozás. Aki nem így gondolja, félreérti a helyze-tet." Kiemelte, hogy: „Amit csinálunk, nem a pénzértcsináljuk. Egy gazdasági vállalkozásnak egyetlenszempontja van, hogy a pénz tulajdonosa, a vállalko-zás tulajdonosa minél nagyobb hasznot tudjon reali-zálni. A futballban ez lehetetlen." Arra is felhívta a fi-gyelmet, hogy: „Nemzeti önbecsülés és büszkeség nél-kül még a focinak sincs értelme. Fontos az esztéti-kum, a klubszellem, de haza nélkül mindenki csakzsoldos lehet, így viszont hazája hírvivôje." Az erôfor-rások elemzése alapján véleménye, hogy: „Nem apénzbôl kell kiindulni, hanem az építkezésbôl. A leg-fontosabb, hogy a Magyarországon mûködô csapatokmögött jelentôs, nemzetközileg is számottevô pénzügyigazdasági erôt képviselô vállalatok legyenek". Hang-súlyozta, hogy: "Nem arról van szó, hogy, szedjük beaz adót, aztán osszuk vissza mi, aztán pedig süvegel-jék meg a helyi vagy országos vezetôket. Nem arrólvan szó mindösszesen, hogy kedvezôbb így adózni,hanem arról, hogy sportvezetôk és magántôkések le-ülnek, beszélnek egymással és gondoskodnak arról,hogy megvalósuljon, ami fontos a számukra, s arrakölcsönösen áldoznak. Az egyik a munkáját adja, amásik a pénzét." Rámutatott arra, hogy a sportpiaciszereplôk alkalmatlanok addig: „Amíg nincs meghatá-rozó kereskedelmi televízió magyar kézben Magyaror-szágon és a régióban, vagy a külföldiek jobb belátásranem térnek, és addig fôleg az állami tévé feladata ma-rad a magyar sport közvetítése." Ha nem a piaci sze-replôk, akkor ki? "A miniszterelnöknek helyzeti elônyevan, az üzleti élet szereplôit meg tudja gyôzni arról,hogy egy ügy fontos."

Bácsné Bába Éva és Bács Zoltán, Debreceni Egye-tem, a TAO támogatás rendszerének hatását és szerve-zeti kezelését mutatták be Debrecen város összessportszervezetében végzett felmérésük alapján. A tá-mogatások szervezeti formák szerinti megoszlását ele-mezték a debreceni pályázók esetében, részletesen be-mutatva az elnyert összegeket, mind az öt sportágatkülön elemezve, figyelembe véve a képzés, az utánpót-lás, a beruházás és a személyi költségek alakulását.Érdekes színfoltja volt elôadásuknak, hogy bemutat-ták a támogatás és az önerô százalékos megoszlását isa négy fô költségvetési terület vonatkozásában. Debre-cen város TAO szempontjából elemzett példája jólszemlélteti a 2 év eddigi lehetôségeit, hiszen Kósa La-

jos polgármester is kiemelte, hogy Debrecenben eddig6,4 milliárd forint értékû fejlesztés valósult meg aprogram segítségével, amelyben 4,9 milliárd volt a köz-vetlenül felajánlott nyereségadó, a többi önrész. Ebbôlösszesen 21 labdarúgó, kézilabda, jégkorong, kosár-labda és vízilabda sportszervezet részesült a városban.

Tóth Miklós, MOB alelnök, Semmelweis EgyetemTestnevelési és Sporttudományi Kar, a sportegészség-ügy és a TAO viszonyait elemezve kiemelte, hogy adebreceni konferencia a tudományos alapokon nyugvóelsô kiértékelése az olyan „kísérleteknek", mint a TAO-rendszer. Összegezte a mindennapos testnevelés beve-zetésének várható kedvezô hatásait, egyben felhívta afigyelmet azokra a problémákra, amelyeket a gyerme-kek nem megfelelô táplálkozása, a pubertáskorral járótesti-lelki változások figyelmen kívül hagyása, vala-mint a nem megfelelô sportruházat és higiénés körül-mények okozhatnak. Elemezte, hogy a javuló motorosképességek, a kedvezô életvitel, életminôség hogyanhathatnak a TAO sportágak fejlesztésére is. Elôadásá-ban a sportorvosi ellátásra is kitért, statisztikai ada-tokkal bemutatva az évenkénti vizsgálatok jelentôsé-gét, mindezzel alátámasztva a sportorvosi elsô szak-vizsga, valamint a képzett sportorvosok létszámbelinövelésének szükségességét. A fejlesztési feladatok kö-zött hangsúlyozta a diagnosztikai mérésekre, az alaprehabilitációhoz szükséges eszköz alapú beruházások-ra fordított összegek emelésének fontosságát.

Sipos Gertrúd, MOB elnöki tanácsadó, a MOB köz-remûködését ismertette a TAO támogatások felhasz-nálásában. Bemutatta a MOB bevételeinek struktúrá-ját, az állami, pályázati, reklám-marketing, szponzo-rálási bevételek lehetséges forrásait és megoszlását.Elmondta, hogy a MOB a társasági adókedvezményáltal kapott támogatásokat egyrészt a Gerevich Ala-dár-sportösztöndíjban részesülôk körének bôvítésé-vel, továbbá a TAO-programmal kapcsolatos, valaminta Nemzetközi Olimpiai Bizottság Alapszabályából(Olimpiai Charta) következô, a nemzeti olimpiai bi-zottsághoz, mint civil szervezethez tartozó feladatokellátásával összefüggésben felmerülô személyi jellegûráfordításainak finanszírozására fordítja folyamato-san, a négy éves támogatási idôszakon keresztül.

A plenáris ülés elôadói voltak a TAO sportszövetségek reprezentatív képviselôi Mocsai Lajos, a Magyar Férfi Kézilabda Válogatott

szövetségi kapitánya, a Balatonbogláron létrehozandókézilabda-sportkomplexum jelentôségét méltatta, ki-

79Konferencia beszámoló •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

emelve, hogy az Akadémia a sportolók mellett az edzô-és játékvezetôi képzésben is világszínvonalú szakmaimunkát tesz lehetôvé. Elôadásának sikerét és az Aka-démiák modell értékét a szakértô hallgatóság viharostapsával mérhettük.

A Magyar Labdarúgó Szövetséget Gudra Tamás gaz-dasági igazgató képviselte. Bemutatta a magyar futball„látleletét" a TAO program indulásakor, amelyre az volta jellemzô, hogy az NBI üzleti alapú bevételei elmarad-tak az ország gazdasági lehetôségei által indokoltszinttôl. A kiadások jelentôsen meghaladták az üzletialapú bevételeket és az utánpótlás-nevelésre és létesít-mény-fejlesztésre minimális összeg jutott. 2011-12-ben több mint 1000, 2013-14-ben 1379 db pályázatérkezett be, így 60 Mrd Ft körüli támogatási igény van.Bemutatta a sportszervezetek TAO támogatásának te-rületi eloszlását az elsô két évben és az MLSZ általmegvalósított programokat. A TAO támogatás és aközponti költségvetés kapcsolatában rámutatott, hogya kifehéredô bérjavadalmazási rendszer járulék bevé-tele, a támogatásokkal megvásárolt eszközök ÁFA be-vétele, és a megrendelések az építôiparban, mennyi-ben járulnak hozzá a költségvetéshez. Elemezte, hogya labdarúgásban két nagy kérdés vetôdik fel: sok vagykevés a TAO összeg, és eléri-e a kívánt célt az elsô kétév tapasztalatai alapján. A magyar futball teljes évesköltségvetése a TAO nélkül kb. 15 Mrd Ft volt. Ehhezképest sok és jogosan kelt elvárásokat, emellett a régi-óban is jelentôs összegnek számít. A labdarúgás ígyhatalmas összegeket megmozgató fejlesztések elôtt álla következô idôszakban. Az MLSZ-en keresztül a ma-gyar labdarúgásra jutó források összege a 2011-2020-ig tartó idôszakban 238,7 milliárd forint lesz. A ma-gyar futball pénzügyi jövôképe felvázolásával nagy ér-deklôdést váltott ki a hallgatóság körében.

Jakab Zoltán, a Magyar Vízilabda Szövetség fôtitká-ra, részletesen elemezte a támogatásokat az elmúlt 2év viszonylatában, ahol az elsô évben a lehívások75%-ra, majd a második évben 65%-ra módosultak. Apályázatokból 5 pályázat 1,4 Mrd, 10 pályázat 4,8Mrd és 2013-14-ben 15 pályázat 9,6 Mrd forintot for-dít infrastruktúrára.

Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség fôtit-kára, ismertette a szövetség sportstratégiáját, bemu-tatva és összehasonlítva a TAO (2010) elôtti és a TAOalatti (2013) idôszakot, külön az elsô és külön a má-sodik év eredményei alapján. Kiemelte a szövetségutánpótlásra vonatkozó sportstratégiáját, amelyet2011-2016-ra dolgoztak ki. Az eredmények már ki-mutathatók az utánpótlás játékosok számának növe-kedése alapján is. Új elemeket tudtak bevezetni a TAOsegítségével, amely kiterjesztett válogatott programok,új képzési folyamatok, és létesítmény és eszközfejlesz-tésekre, alapulnak.

Szalay Ferenc, a Magyar Kosárlabdázók OrszágosSzövetségének elnöke, értékes és elgondolkodtatóösszevetést adott a kulturális beruházások és a sport-építkezések megítélésében a magyar lakosság köré-ben. Felhívta a figyelmet a sportszakemberek, a köz-gazdászok szerepére a TAO pénzek 2017 utáni rend-szerének kidolgozására.

Sterbenz Tamás, a Semmelweis Egyetem Testneve-lési és Sporttudományi Kar Sportmenedzsment tan-székének vezetôje, a minôség és a TAO címû elôadá-sában a kosárlabda akadémiák fejlôdését, azok szere-pét és a felmerülô kérdések alapján a „sejtést" fogal-mazta meg. Sejtései kiterjednek a versenyrendszerre,

ahol a nemzetközi és a hazai versenyrendszerek kö-zött nincs kapcsolat. A szereplôk önérdekû döntései-nek következményeként kialakul a bürokratikussportági piramis, és a hazai versenyrendszer domi-nanciája olyan, „lyukas piramis" jelenségéhez vezet-het, amely az erôforrásokat elnyeli a közepes teljesít-mény szintjén. Számadatokkal alátámasztva mutattabe a magyar utánpótlás helyzetét és a nemzetközieredményességet. Elemezte a munkaerôpiacot, a játé-kos fizetések alakulását, összehasonlítva a hazai és akülföldi árakat, figyelembe véve a globális és a lokálismunkaerôt. Érdekes volt a bemutatott jövôkép.

Köpf Károly, a Magyar Edzôk Társaságának fôtitká-ra, az edzôképzés és továbbképzés helyzetét elemezte,kiemelve a TAO támogatásban részesülô sportágakat.Bemutatta a társaságot, a hozzá tartozó sportterüle-teket és a társaság tevékenységét. A múlt és a jelenösszehasonlításának alapján értékelte – feltárva a je-len problémáit is – az edzôképzés helyzetét. Rámuta-tott a labdarúgásban a licence rendszerû képzés ano-máliáira, a szakedzô képzés hiányára e sportágban.Bemutatott egy értékes felmérést, amelyet az edzôkhelyzetérôl, foglalkoztatásukról, az edzôképzésrôl és atovábbképzésrôl készítettek. A kérdôíveket 70 orszá-gos szakszövetségnek és szövetségnek küldték ki,amelybôl 31 válasz érkezett. Eredményként javaslato-kat adtak, amelyek kiterjednek az OKJ-s képzésekszigorítására, kevesebb helyen legyen, de jobb ellenôr-zéssel, kiemelve a Semmelweis Egyetem Testnevelésiés Sporttudományi Kar, azaz a TF szakmai szerepét,szakmai befolyását. Fontosnak tartják a sportág-spe-cifikus képzések arányának növelését, valamint aklasszikus háromszintû edzôképzés visszahozását.Hangsúlyozták a másoddiplomás képzés jelentôségétés szükségét, valamint, hogy a szakedzô-képzés iscsak a TF-en legyen. Javasolták emellett a kötelezôedzôi regisztráció bevezetését, és a Magyar Edzôi Ka-mara megalakítását.

Borbély Tamás közgazdász, a HÍR TV Híradó szer-kesztô-riportere a médiatámogatás a sportban témá-ról és ezek gazdasági összefüggéseirôl beszélt. „Jobbgyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget." Konfuci-usz-idézettel gazdagította érdekes prezentációját asajtó és az elektronikus médiumok szerepérôl a sport-ban és a gazdaságban.

Elemezte a közszolgálati, a kereskedelmi, az inter-netes, illetve online média eszközök sajátos küldeté-sét és lehetôségeit a sport, ezen belül a TAO-támoga-tott sportágak vonatkozásában.

A sportgazdaság aktuális ügyeirôl az elmúlt 2 év ta-pasztalatai, a jelen és a jövô címmel kerekasztal-be-szélgetéssel zárult a konferencia elsô napja. A mode-rátor Orendi Mihály, a Debreceni Sportcentrum igaz-gatója, a Debreceni Egyetem GVK kihelyezett tanszék-vezetôje volt. Meghívottak a TAO sportágak szövetségiképviselôi és a Sportcentrum szakosztályvezetôi vol-tak. Érdekes hozzászólások, problémafelvetések vilá-gítottak rá a jelen helyzet egyes problémáira, a külön-bözô költségvetési dátumok betarthatóságára, illetvenem teljesíthetôségére. A résztvevôk mindkét oldalrólmegtárgyalhatták a problémák megoldási lehetôsége-it a jövô számára.

A sporttudomány a TAO sportágak fejlesztéséért szekció

Müller Anetta, fôiskolai tanár, Váczi Péter, Széles-Ko-vács Gyula, Eszterházy Károly Fôiskola, Eger, „A csa-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

patsportok gazdálkodásának sajátosságai a kosárlabdapéldáján" címû elôadásukban a konkrét példa, a sport-egyesületük mérlegének elemzése, az összes bevétel ésaz összes kiadás, valamint az önkormányzati és aszponzori bevételek alakulásának bemutatásával ele-mezték a TAO elôtti és a TAO idôszakának helyzetét. Ki-emelték az EKF-Eger-HÉSZ kosárlabda csapat márkae-lemeit, és rámutattak arra, hogy a TAO-s forrásokkal acsapat nagyságrendekkel növelte a bevételét. Mindez jólpéldázza a TAO-s támogatások hatására egy csapat gaz-dálkodási helyzetének kedvezô irányú változását.

Géczi Gábor, Semmelweis Egyetem Testnevelési ésSporttudományi Kar, „Az edzôképzés helyzete a felsô-oktatásban a sportágak önállósulási törekvései tükré-ben" címû elôadásának keretében az edzôképzés álla-milag akkreditált rendszerét és egy olyan pályázatimunkát ismertetett, amely a Magyar Képesítési Keret-rendszer szintjeit és szintleíró jellemzôit dolgozza ki azEU képesítési rendszerével összehangolva.

Szalma László, a Semmelweis Egyetem Testnevelésiés Sporttudományi Kar, Atlétika tanszék vezetôje aKölyök Atlétikai Program szerepét, jelentôségét ismer-tette a TAO-s sportágak képességfejlesztésében. AzIAAF, Nemzetközi Atlétikai Szövetség által 2005-benindított program célja, hogy a világ összes iskolájábanaz atlétika a legtöbbet gyakorolt mozgásanyag legyen,amelyet a gyermekek megszeretnek és aktív, egészsé-ges életmódra neveli ôket. Ezzel a többi sportágnak ismagasabb szintû általános elôképzettséget tudnakbiztosítani és ez új lendületet visz a testnevelés okta-tásába is. Magyarországon e program adja az alapo-kat, amelyet részben tovább is fejlesztettek, és a 6-12évesek számára beépült a mindennapos testneveléskereteibe. Elôadásában ismertette a program beveze-tésének útját, fô alkotóelemeit és a 30 órás akkreditáltpedagógus továbbképzést. A bemutatott programnaknagy sikere volt a hallgatóság körében, kiváltotta azott lévô szakemberek érdeklôdését, elismerését.

Faragó Beatrix, ORÖ ESZA Roma Kutatóközpont, aRoma Kutatóközpont tevékenységének és kutatómun-kájának bemutatásával a roma sportfejlesztési straté-giát és a roma felzárkóztatási program sportra vonat-kozó részét ismertette. A sportfejlesztési program ki-terjed életpálya modell felállítására, esélyteremtôprogramok kialakítására, és a sport, mint az integrá-ció egyik fontos eszközének alkalmazására.

Gulyás Erika, Semmelweis Egyetem Testnevelési ésSporttudományi Kar, Sportmenedzsment és Rekreá-ció tanszék, a TAO filozófia elemzésében felvetette,hogy mi az állam szerepe a sportban, miért van rászükség, milyen alternatívái vannak a beavatkozás-nak, milyen hatékonysági és elosztási következményeilehetnek, és hogyan érvényesül a méltányosság-haté-konyság átváltás. Ezekre a lényeges szempontokra aTAO sportágak szempontjából is rávilágított érdekeselemzése alapján.

Szieben László jogász, a TAO és a fitness „a sport ésa sportoló nemzet" témakörében elôször elmondtasarkalatos véleményét az addig elhangzott elôadások-ról, majd egy konkrét fitness központ egyes gazdaságikérdéseinek elemzésével mutatott rá a TAO támogatá-si rendszer elônyeire és jelenlegi problémáira.

Elmélet és gyakorlat összecsengései szekcióFarkas Péter, Semmelweis Egyetem Testnevelési és

Sporttudományi Kar, „Cégek és csapatok: potenciálislehetôségek a TAO sportágak támogatásában" címû

elôadásában ismertette kutatása érdekes és elgondol-kodtató eredményeit. Összehasonlította a sporttámo-gató cégeket, megállapítva, hogy a pénzügyi szektorvolt a leglelkesebb sporttámogató, az adókedvezmé-nyek majdnem ötödét ezen ágazat adta. Elemezte afilmtámogatásokat és az elôadómûvészek támogatása-it összehasonlítva a sporttal, és kimutatta, hogy nagy-ságrendekkel nagyobb volt támogatásuk. Kutatásicélcsoportjai a hazai kis- és középvállalkozások (500db) voltak, az iparági besorolás, valamint a válaszadóvállalatok székhelyének regionális elhelyezkedése sze-rint a minta reprezentatívnak tekinthetô a teljes alap-sokaságra vonatkozóan. Feltárta a legfôbb okokat,hogy a kis- és középvállalkozások miért támogatják azegyes területeket. Érdekes eredményt mutatott felmé-rése: Jótékony célból: 60%, jótékony célból, mert fon-tosnak tartják: 31%, fontosnak tartják, 34%, szemé-lyes érintettség miatt: 30%. Kutatási eredményeibôllevonható következtetés, hogy hazánkban a KKV-knon-profit támogatási hajlandósága, társadalmi fele-lôsségvállalása alacsony. A TAO támogatásokat is fô-ként adománynak, illetve szponzorációnak vélik, azebben rejlô hozamlehetôséget nem ismerik. A kutatásmásodlagos eredményeképpen több száz vállalkozásismerhette meg a TAO támogatásokban rejlô üzleti le-hetôségeket s válhatnak ez által a magyar sport támo-gatójává. Elôadása a hallgatóság nagy érdeklôdésétváltotta ki.

Becsky András, Dékán Tamás, Magyar Sport ésÉletmódfejlesztô Klaszter Kft, ügyvezetô Debrecen, rá-mutatott a szervezetfejlesztési változások szükséges-ségére a TAO támogatási rendszer kapcsán. Elmond-ta, hogy az új finanszírozási rendszer újfajta tudástar-talmakat és szinteket is igényel. A sportszervezetek-ben újfajta szaktudásra van szükség, és a feladat-rendszerek egyben újfajta szervezeti struktúrát ésmûködésrendet is igényelnek. A TAO támogatásirendszer megjelenésével olyan többletfeladatok és kö-telezettségek jelentek meg a sportszervezeteknél, me-lyek komoly tervezési és ellenôrzési mechanizmusoknélkül nem végezhetôk el. Példaként említették asportszakmai terv megfogalmazását és az abban le-fektetett sportstratégiai célok és részcélok nyomonkövetését vagy a támogatások felhasználásának admi-nisztrálását és ellenôrzését. Mindezek mellett a sport-szervezetek jellemzôen nonprofit mûködése miatt aszervezet céljait (értékteremtését) nem lehet kizárólaga hagyományos pénzügyi eszközökkel mérni, hanemúj értékmérô eszközöket is be kell vezetni. Ennek be-mutatására a sportszervezetek külsô és belsô stake-holder rendszerét és azok értékteremtési lehetôségeitvázolták fel.

András Krisztina, Corvinus Egyetem, a TAO támo-gatási rendszer sportgazdasági hozadékait tárgyalvaelôször a TAO támogatási rendszer elméleti, majd gya-korlati értékelését és a pozitív és negatív hatásait ele-mezte. Bemutatta a TAO sportágak korosztályosösszetételét, a Magyar Kézilabda Szövetség, az elitklu-bok és a középcsapatok költségvetésének értékelését,a TAO támogatásokat azok kiadási és bevételi részé-nek eloszlása tükrében. Rámutatott a támogatás pozi-tív hatásaira, az utánpótlás tömegesítésére, az után-pótlás körülményeinek, elsôsorban a létesítmények ésfelszerelések, valamint az utánpótlás-edzôk anyagi el-ismerésének javulására. Negatív hatások fôleg akkorvárhatók, ha az ebbôl eredô támogatások csökkennekvagy megszûnnek.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Becsky István, a Debreceni Kosárlabda Akadémiaügyvezetôje, ismertette az Akadémia megalapításánakelôzményeit és a pályázati munka fejezeteit, amelyet aszövetség felé benyújtottak és elnyertek. Bemutatta azAkadémia akkreditálásának feltételeit, szervezeti fel-építését, a szakmai igazgató és az edzôk feladatait. AzAkadémia létjogosultságát a szezon kiemelkedô ered-ményei alátámasztották, amelyhez a TAO támogatá-sok is hozzájárultak. Elôadása alapján egy olyan jólmûködô modellt ismerhettünk meg, amely példája le-het más városok Akadémiájának kiépítésére.

Perényi Szilvia, Debreceni Egyetem GVK Sportgaz-dasági és- menedzsment tanszék, elôadása zárta akonferenciát. Témája az ifjúság sportolási részvéte-lén és a TAO sportágak elemzésén alapult. Bemutat-ta, hogyan alakult a TAO sportágakban a sportolókszáma 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. Érdekeskérdést tett fel, vajon a sport mikroszinteken mérhe-tô növekedése mérhetô-e a sportrészvétel társadalmimakroszintjein is. Többet sportolnak-e ma a fiatalok,mint 4 évvel ezelôtt? A kérdésére a választ az Ifjúság2000-2012 kutatás alapján a sportolási trendek be-mutatásával próbálta megadni. Sajnálatos az a meg-állapítása, hogy az elmúlt évtizedben a fiatalok2/3-a továbbra is mozgásszegény életmódot élt. Fel-

hívta a figyelmet arra, hogy azért olyan fontos, hogysportoljanak a magyar fiatalok, mert a fiatalkorisportszocializáció hosszú távú, felnôttkorban isfenntartott sportolási részvételre hajlamosít; míg asportolás minden szintje és formája statisztikailag isbizonyítottan összefügg a sportfogyasztás tevékeny-ségeinek különbözô formáival. Tehát, a sportpiacegységesnek mondható, és annak nemcsak szervesrésze, hanem inkább alappillére a fogyasztó, vagyismaga a sportoló ember – úgy tûnik, hogy az él-, averseny- és a szabadidôsport makroszinteken nemválik és nem is válhat el élesen egymástól –, és ez újlehetôségeket ad a látvány-csapatsportágak szurko-ló bázisainak növelésére is.

A konferencia befejezésével a konferencia SzervezôBizottsága részérôl, Borbély Attila, a Debreceni Egye-tem Sportgazdasági és menedzsment tanszékénektanszékvezetô egyetemi tanára megköszönte az elô-adók eredményes munkáját, bízva abban, hogy a hall-gatóság hasznosítani fogja az elhangzottakat, amelye-ket széles körben publikálni is szeretne a MOB és arendezô tanszék.

BBoorrbbééllyy AAttttiillaa,, KKeerreesszztteessii KKaattaalliinn Debreceni Egyetem Sportgazdasági

és menedzsment Tanszék, Debrecen


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Az idén már 28. alkalommal került megrendezésreaz a nagyon szûk részvételi létszámmal 1968-banDortmundban útjára indított konferencia, amely ere-detileg a szakterület európai szaktekintélyeinek ke-rekasztal találkozójából nôtte ki magát, a mai formá-jában is rangos tudományos eseménnyé. A mostanikonferencián örvendetesen sok fiatal – magyar sajnosegy sem – vett részt minden földrészt képviseltetve.

A Portugáliában, Anadia tartományban, az azonosnevû városban a coimbrai egyetem által megrendezettkonferencián összesen 131 prezentáció szerepelt aprogramban. A kilenc meghívott elôadó mellett továb-bi 44 elôadás hangzott el, és 78 poszter bemutatásárakerült sor. A konferencia sajátossága, hogy csak ple-náris ülései vannak, amelyek minden résztvevô szá-mára lehetôvé – és szinte kötelezôvé – teszik a folya-matos részvételt. Ennek érdekében a konferencia szin-te kivétel nélkül olyan helyszínen zajlik, ahol a szállás,étkezés és az ülések megrendezésére is megfelelôadottságok állnak rendelkezésre. Sajnos ez alkalom-mal ez nem így volt, ami azt jelentette, hogy a szállás-ról a konferencia és az étkezések helyszínére, majdvissza is, állandóan idôhöz kötött buszkapcsolattalkellett eljutni. Ennek következtében, az erre a típusúkonferenciákra alapvetôen jellemzô kötetlenebb légkörés társasági formák helyébe, a „minden-percünk-be-van-osztva" helyzet lépett, és a négy napos programvégére komoly fáradtsággal szembesültünk.

Természetesen a konferencia tudományos értékébôlmit sem von le a fenti körülmény, a résztvevô elôadókbiztosítékot jelentettek erre. A szervezôk a lehetôsé-gekhez képest mindenben készségesen a rendelkezé-sünkre álltak, még ha a lelkesedésük meghaladta is ahozzáértésük színvonalát.

A konferenciára hárman jelentkeztünk be, az elô-adásunkat poszter-bemutatásra fogadták el. Hozzáte-szem, hogy a konferencia sajátja, hogy a poszterekszóbeli bemutatására is szabott idô áll rendelkezésre,valamint bôséges idô a kérdések megválaszolására.Ennek tükrében jelen konferencián a poszterek nem„alibi" részvételt jelentenek, hanem valós tudományoselôadásnak megfelelô értékkel bírnak.

A bejelentett elôadások:Faludi Judit: The effects of different physical acti-

vity pattern on body composition of prepubertal girls.Farkas Anna: Are there good predictors for selectionof young rowers? Szmodis Márta: Relationships be-tween anthropometric variables, motor performanceand dietary habits in adolescents.

A konferencia témaválasztékát illetôen egyre többelôadás szólt az egészséggel összefüggésbe hozható,illetve azt veszélyeztetô faktorok, mint például a kö-vérség, a gyermekkori metabolikus szindróma vizsgá-latáról, valamint a szabadidôs tevékenységek hatásá-ról. Emellett egyre nagyobb érdeklôdés kíséri a kogni-tív funkciók változását a szociális és gazdasági háttértükrében, valamint a fizikai aktivitás genetikai hátte-rérôl szóló tanulmányokat.

Összességében a konferencia tudományos prog-ramja a szokásos magas színvonalat mutatta, jó len-ne, ha minél több fiatal magyar kolléga eljuthatna etapasztalatot gazdagon szolgáltató és sajátos légkö-rû, kétévenként megrendezésre kerülô konferenciára,ahol olyan, az irodalmi hivatkozásokból is ismerôsencsengô nevekkel találkozhatunk, mint például Tho-mas Rowland, Robert Malina, Han Kemper és NeilArmstrong.

FFaarrkkaass AAnnnnaa

XXVIII. Gyermek-Munkaélettan Konferencia(Pediatric Work Physiology meeting) 2013. október 1-5.

Ötödik alkalommal rendezte meg éves konferenciá-ját az International Society for the Social Sciences ofSport (ISSSS), melynek idén a portói Fernando PessoaEgyetem adott otthont. A nemzetközi találkozó ezúttalis remek lehetôséget nyújtott arra, hogy a sportot atársadalomtudomány különbözô területein kutatószakemberek, egyetemi oktatók, illetve PhD-hallgatók– akiknek többsége a korábbi konferenciáknak kö-szönhetôen már ismerôsként köszönthette egymást –eszmét cseréljenek aktuális témáikról, kutatási ered-ményeikrôl.

Az eseményt dr. Daniel Saebra, a Fernando PessoaEgyetem professzora, a szervezôbizottság koordináto-ra, prof. Salvato Trigo, az egyetem rektora, valamintaz ISSSS elnöke, prof. Jerzy Kosiewicz nyitotta meg.A köszöntôbeszédeket követôen, Földesiné dr. SzabóGyöngyi, a szervezet tiszteletbeli tagja, a SemmelweisEgyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának(TF) professzor emeritája tartotta meg plenáris elô-adását „A globális gazdasági válság sportra gyakorolthatásai" címmel. A rendkívül érdekes elemzést, melya krízis affektusait az élsport megaeseményein, illet-ve a szabadidôsport helyzetén át tárgyalta, nagy fi-gyelemmel követte a hallgatóság. A professzorasszony45 perces elôadásának végén, mint konklúziót hang-súlyozta, hogy bár a sport minden területére hatott ahatárokon átnyúló gazdasági válság, a legnagyobbvesztes valójában a szabadidôsport. A háztartások ki-adásai ugyanis részben úgy racionalizálódnak re-cesszió idején, hogy a családok kevesebb pénzt fordí-tanak az alapszükségleteket kielégítô tevékenysége-ken kívüli idôtöltésekre, vagy esetleg teljesen meg-vonják azt. Így eshet áldozatul a sportolás – már hakorábban egyáltalán jelen volt az egyén, vagy családéletében.

Az elsôsorban Európából érkezô résztvevôk az ese-mény során kilenc szekcióban prezentálták elôadása-ikat, melyek a következô témakörökben születtek:

• Sport és politika• Sportirányítás • Sport, filozófia és spiritualitás• Futballszurkolók – identitás, nacionalizmus és erôszak• A sport társadalmi funkciói• Sport és társadalmi egyenlôtlenségek• Sport és társadalmi nem• Testélmény és sport• Sport, etika és jog

A szekciók nem párhuzamosan, hanem egymást kö-vetôen zajlottak a három nap alatt, így mindenkineklehetôsége volt arra, hogy akár az összes elôadástmeghallgassa. A szekciók végén az érdeklôdôk kérdé-seire, kommentárjaira reflektáltak az elôadók, de a tu-dományos diskurzusok jellemzôen a kávészünetekbenis folytatódtak.

A konferencián Földesiné dr. Szabó Gyöngyi mel-lett két magyar elôadó szerepelt a szekciókban. dr.Gál Andrea, a TF egyetemi docense és Béki Piroska,a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának PhD-hallgatója (kiknek részvételét az MSTT támogatta)közös munkájuk eredményeibôl egy újszerû, paral-lel elôadást tartottak „Nôi sportolók a medencében",illetve „Sportolónôk a jégen" címmel. A témavezetôés tanítványa a társadalmi nem (gender) és a sportösszefüggéseit vizsgálják, ez alkalommal a nôi vízi-labdásokhoz és a mûúszókhoz, illetve a jégkorongo-zókhoz és a mûkorcsolyázókhoz kötôdô sztereotípiá-kat, a sportolónôk sportjukról, magukról és egymás-ról alkotott véleményeit elemezték. A rendhagyó elô-adás egyöntetûen elnyerte a hallgatóság elismerését,a konferencia koordinátora külön is gratulált a szer-zôknek.

A magyar vonatkozások kapcsán meg kell említe-nünk két iráni elôadót, akik szintén a SemmelweisDoktori Iskola hallgatói: Hamidreza Mirsafian és Aza-deh Mohamadinejad, az iráni egyetemisták sportolás-hoz kapcsolódó motivációiról, illetve az edzôk és tanít-


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Társadalmi tényezôk hatása a sportolásraBeszámoló az International Society for the Social Sciences of Sport (ISSSS)

konferenciájáról – Porto, 2013. szeptember 26-29.

ványaik kapcsolatának jogi szabályozottságáról tar-tottak sikeres prezentációt.

A konferencia harmadik napján kiemelt figyelmetkapott dr. Luis Lourenco, az Universidade Europeiaprofesszorának José Mourinhoról tartott plenáris elô-adása. Nem véletlenül, hiszen az edzôfenomént mégma is a legnagyobb hôsök között emlegetik Portóban;a portugál tréner 2002 és 2004 között volt az FC Por-to vezetôedzôje, ezalatt kétszer nyert bajnoki címet,kupagyôztes lett, az UEFA Kupa és a Bajnokok Ligá-jának gyôzelmi serlegét is elhódította csapatával. Arendkívül impulzív prezentáció meghallgatásához jóalapot adott az elôzô este, mikor a konferencia részt-vevôi fakultatív programként megtekinthették az FCPorto Guimaraes elleni bajnoki mérkôzését.

A tudományos találkozóhoz egy fontos esemény, azISSSS közgyûlése kapcsolódott, melynek keretébentisztújító választásokat is tartottak. A szervezet veze-tôinek, így az elnöki posztot betöltô prof. Jerzy Kosie-wicznek, az alelnök Ivo Jiráseknek újra bizalmat sza-vaztak a tagok, csakúgy, mint az elnökség korábbitagjainak, illetve a két fôbôl álló Ellenôrzô Bizottság-

nak. Nagy megtiszteltetés e sorok íróinak, hogy mind-kettôjüket beválasztották az ISSSS elnökségébe, meg-bízatásuk négy évre szól. A közgyûlés végén a régi-újelnök arra kérte a tagokat, hogy hazájukban bíztas-sák kollégáikat, valamint a PhD-hallgatókat a szerve-zethez való csatlakozásra, hiszen az évente megrende-zett konferenciák remek lehetôséget nyújtanak a tu-dományos szereplésre, az építô jellegû eszmecserékre,illetve a nemzetközi kapcsolatépítésre. Emellett azelôadásokból készített tanulmányok számára publi-kációs lehetôséget biztosítanak a szerkesztôk azISSSS folyóiratában, a "Physical Culture and Sport.Studies and Research"-ben, mely örömteli módon egy-re magasabb minôsítést kap a tudományos rangsoro-lásban.

A konferenciát záró plenáris elôadást prof. Jerzy Ko-siewicz tartotta „The Common Sense Cognition inPhilosophy and Philosophy of Sport" címmel, majd eztkövetôen egy elegáns záróvacsorán búcsúztak el egy-mástól a résztvevôk. A jövô évi, 2014-es ISSSS konfe-rencia nagy eséllyel hazánkban kerül majd megrende-zésre. GGááll AAnnddrreeaa,, BBéékkii PPiirroosskkaa


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

A Magyar Diáksport Szövetség 2012 májusábanátalakult, és a Diákolimpia® tehetséggondozó- ésversenyrendszerének szervezése mellett az iskolaitestnevelés fejlesztését és a tanulók szabadidôs test-mozgásának ösztönzését is célul tûzte ki. Utóbbi te-rületeken 2013 áprilisában a Kormány felhatalmaz-ta a Szövetséget egy országos hatókörû kiemelt pro-jekt megvalósítására. A TÁMOP-3.1.13-12-2013-0001 azonosító számú, T.E.S.I (Testnevelés azEgészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések) névrekeresztelt projekt megvalósításához számos, orszá-gosan reprezentatív mintán megvalósult tudomá-nyos kutatás kapcsolódik. A legnagyobb elemszám-mal lezajlott kutatások az iskolai testnevelési straté-gia egyik elsô beavatkozásához, az egységes fizikaifittségi tesztbattéria kialakításához kapcsolódnak. A2013 tavaszán megvalósult országos fittségmérésikutatás során pályatesztek és terheléses laboratóri-umi vizsgálatok segítségével mértük fel a kutatás-ban résztvevô magyar 10-19 éves tanulók fizikai fitt-ségét. A kutatási eredmények megalapozott tudomá-nyos hátteret biztosítanak az amerikai Cooper Inté-

zettel közös fejlesztés alatt álló, kritérium-orientált,diagnosztikus pedagógiai értékelési eszköz, a Nem-zeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) orszá-gos hatókörû iskolai bevezetésére. Ebben a szám-ban a kutatás elsô eredményeit mutatjuk be.

A stratégia megalapozása érdekében az elôzôekentúl további nagymintás kérdôíves kutatásokat vé-geztünk mintegy 1800 intézményvezetô, 4000 test-nevelést tanító pedagógus, valamint 2600 tanulórészvételével. Célunk, hogy a válaszok alapján reálisképet kapjunk az iskolai, hamarosan mindenholmindennapossá váló testnevelés oktatás jelenlegi ésközeljövôbeli helyzetérôl, a szükséges fejlesztések-rôl, beavatkozási igényekrôl.

A fentieken túlmenôen a diáksport és az önkén-tesség kapcsolatainak feltárását célzó TE.IS (Test-mozgás az Iskolában) programunk felépítése és is-kolai implementációja érdekében elsôdlegesen az is-kolák szervezeti kultúráját érintô kvalitatív és kvan-titatív kutatásokat folytattunk.

Eredményeinkrôl folyamatosan tájékoztatjuk aMagyar Sporttudományi Szemle tisztelt olvasóit.

A Magyar Diáksport Szövetség tudományos tevékenysége

AA ddiiaabbéétteesszz ééss aa ffiizziikkaaii eeddzzééssA folyamatos aerob és az intervall aerob edzés – azo-

nos energiafelhasználással, 12 héten keresztül, heti3x30-40 perces gyaloglással – egyaránt csökkentette ahasi zsírt és a nyugalmi pulzusszámot, valamint anyugalmi vércukorszintet a cukor-betegeken, emelte az aerob kapaci-tást, javította az áramlás kiváltottaértágulást és a kiváltott bôr-hiperé-miát, azonban csak az intervalledzést végzôkön csökkent a HbA1c,a plazma glutation peroxidáz, a vö-rösvértestek malondialdehid tartal-ma és a nitrogénoxid. Az intervalledzés nagyobb hozadékkal jár, mintaz azonos energiaigényû folyamatosaerob edzés (Mitranun, W. és munkatársai, Scandina-vian Journal of Medicine and Science in Sports, 2013Sep. 17 Doi: 10.111/sms.12112).

Az inzulin iránti érzékenység fokozódása mind a fo-lyamatos aerob jellegû, mind a nagy intenzitású inter-vall edzés, mind a rezisztencia-edzés kedvezô követ-kezménye (Roberts, C.K. és munkatársai, Medicineand Science in Sports and Exercise, 2013 Oct.;45(10):1868-77.).

A prediabéteszes, túlsúlyos személyek heti 3x60perces, edzésenként 474, egész heti 2374 kilokalóriátigénylô edzése 12 hét során 8%-os testsúlycsökkenés-hez, nagyobb aerob kapacitáshoz és a béta-sejt funk-ció megerôsödéséhez vezetett (Malin, S.K. és munka-társai, American Journal of Physiology, Endocrinologyand Metabolism, 2013 Sep. 17).

Az elhízás szisztémás gyulladással jár, a gyulladá-sos citokinek inzulin rezisztenciához vezetnek, az oxi-datív stressz jeleivel. A fizikai aktivitás tekintetébennem különbözô kövér és nem kövér személyek 3 hó-napos, mérsékelt intenzitású kerékpáredzésen vettekrészt. A kövéreken nagyobb lett az oxidatív terhelés ki-védéséhez szükséges alkalmazkodás mértéke(réz/cink SOD – szuperoxid dizmutáz tartalom). A kö-vérekre jellemzô nagyobb fokú oxidatív stressz (meg-növekedett: CRP, IL-6), magasabb leptin és alacso-nyabb adiponektin szint az edzés hatására kedvezôenváltozott. Csökkent a combizomban az oxidatív káro-sodásra utaló mutatók koncentrációja, javult az inzu-lin-érzékenység (Samjoo, A.I. és munkatársai, Nutri-tion and Diabetes, 2013 Sep. 16, doi: 10.1038/nutd.2013.30).

A krónikus gyulladás mérséklése az edzés egyik me-chanizmusa, a miokinek, az adipokinek és a leukoci-ták citokin termelésének csökkentése. A leghatáso-sabb a nagyobb intenzitású edzés, az aerob és a re-zisztencia-edzés kombinációja (Nimmo, M.A. és mun-katársai, Diabetes, Obesity and Metabolism, 2013Sep. 15 Suppl 3:51-60.doi: 10.1111/dom. 12156E-mail: [email protected]).

Az edzéssel elérhetô teljesítménynövekedés és azegészségvédelem mechanizmusait tekinti át Bishop-Bailey, D. (British Journal of Pharmacology, 2013Sep. 6, doi:10.1111/bph.12399).

Az obezitás rontja az értágulást és az endoteliálisnitrogénoxid értágító hatását (Toda, N. és Okamura,T., Journal of Clinical Pharmacology, 2013 Sep., doi:10.1002/jcph.179).

A kövér gyermekek és serdülôk inzulinrezisztenciájátaz edzésfajták önmagukban nem javítják, ha nem tár-sul a testmozgás a kalória bevitel csökkentésével (Lee,

S. és Kim, Y., Diabetes and Metabolism, 2012 Aug.;37(4):225-32, doi: 10.4093/dmj.2013.37. 4.225).

Felmerült, hogy a metformin szedése mellett azedzés kevésbé hatásos a vércukorkontrollra. A Diabe-tes Aerobic and Resistance Exercise (DARE) vizsgálat-

ban 22 hetes aerob, rezisztencia-, ésa kettô kombinációjával edzést végzô-kön nem volt különbség a vércukorvagy a glikált hemoglobin értékek-ben, akár szedtek metformint, akárnem. A metformin nem zavarja azedzés okozta kedvezô anyagcsere vál-tozást (Boulé, N.G. és munkatársai,Diabetologia, 2013 Nov.; 56(11):2278-82, doi:10.1007/ s00125-013-3026-6).

A terhesség alatt a nôk egy része folytatja a rendsze-res testmozgást, ezen belül a rezisztencia-edzést is. Aheti 3x30 perces aerob vagy rezisztencia, vagy kombi-nált edzést végzô terhes nôk és a kontrollok között nemvolt különbség a hipertenzió, a gesztációs diabétesz ésaz egyéb terhességi komplikációk tekintetében, így anôk bátran folytassák az ilyen jellegû fizikai aktivitásu-kat (White, E. és munkatársai, Journal of Physical Ac-tivity and Health, 2013 Aug. 19).

A perifériás érbetegeken az edzés nem szokta javíta-ni a kar-boka indexet. Javítja-e az edzés a kar-bokaindexet az érszûkületes cukorbetegeken? A hathóna-pos, heti 3 edzés 0,04-gyel javította az indexet, elsô-sorban azokon, akiké az induláskor 1 alatti volt. Azedzés tehát valószínûleg késleltetheti a PAD (PeripheralArterial Disease) kifejlôdését a cukorbetegeken (BaroneGibbs, B. és munkatársai, Atherosclerosis, 2013 Sep.230(1):125-30, doi: 10.1016/j.atherosclerosis. 2013.07.002).

• • • Plews, D.J. és munkatársai (2013): EEddzzééssaallkkaallmmaazz--

kkooddááss ééss sszzíívvffrreekkvveenncciiaa vvaarriiaanncciiaa ééllvvoonnaallbbeellii áállllóókkéé--ppeessssééggii ssppoorrttoollóókkoonn:: úútt aa hhaattáássooss mmoonniittoorroozzáásshhoozz..((TTrraaiinniinngg aaddaappttaattiioonn aanndd hheeaarrtt rraattee vvaarriiaabbiilliittyy iinn eelliitteeeenndduurraannccee aatthhlleetteess:: ooppeenniinngg tthhee ddoooorr ttoo eeffffeeccttiivveemmoonniittoorriinngg..)) Sports Medicine, 4433:: 773.

Sport Performance Research Institute, 17 AntaresPlace, Mairangi Bay, 0632 New Zealand, E-mail: [email protected]

Az edzéshez való alkalmazkodás folyamatának kísé-résére nagyon kínálkozik a vegetatív idegrendszer ál-lapotváltozásainak folyamatos vizsgálata a nyugalmiés a terhelés utáni szívfrekvencia-variancia (HRV) re-gisztrálása révén. Ez nem kíván különösebb eszközö-ket és idôt. A nem-funkcionális overreaching (NFOR),túlterhelés vagy a negatív edzéshatás a vagus-tónusvisszaszorulásában mutatkozik, míg a fittség és a tel-jesítmény javulása a vagus-tónusra utaló HRV muta-tókban jelentkezik az általános vélekedés szerint. Arekreációs és rendszeres sportolók vizsgálata soránalakult ki ez a vélemény, de a világélvonalban eredmé-nyes állóképességi versenyzôkrôl még kevés ezen a té-ren a tapasztalat. E munka csak a vagus-vonatkozá-sú HRV-mutatókkal foglalkozik.

A közepesen edzetteken a tréning növeli a fittséget(VO2max-t) és a HRV-t. Nagyobb edzésintenzitás – amaximális aerob kapacitás környéki oxigénigénnyelszûkíti az R-R hullámok közti távolságok szóródását.Az edzéscsökkentés újra növeli a HRV-t. Például há-romhetes intenzív úszó vagy futóedzés 22-38%-kalcsökkenti a HRV-t, majd az edzés 69%-os csökkenté-

85Referátum •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

Apor Péterrovata

Referátum

se során, két hét alatt 7-38%-kal nôtt. Ám tapasztal-tak kis szóródásúnak maradt HRV-t az optimális tel-jesítmény esetén is, a verseny elôtti rápihenés ellené-re is, valószínûleg az intenzitás fenntartásának jele-ként. Az élvonalbeliek aerob kapacitása az edzéshóna-pok során alig változik, a HRV viszont mindkét irány-ba elmozdulhat, a fittség és a HRV, illetve az edzéster-helés és a HRV között harang-alakú kapcsolat tûnikreálisnak. A túledzés (overtraining) letöréshez (over-reaching, NFOR) vezethet, ez utóbbit tartós fáradtságés a teljesítmény csökkenése jelzi, amely hónapokigeltarthat. A HRV csökkenését, változatlanságát vagynövekedését ebben az állapotban egyaránt leírták fu-tókon, kenuzókon. Az is felmerült (Kereszty Alfonz,1971), hogy szimpatikotóniás, illetve vagotóniás túl-edzés-letörés forma is létezik (Kuipers et al., 1988).

A HRV napszaki ingadozása természetes jelenség akörnyezet és a homeosztázis változása miatt, ezért azegyhetes adatok átlaga jobb képet ad kisebb „zajjal". Areggeli nyugalmi egyhetes átlagolt HRV szorosan korre-lál a 10 km-es futásteljesítménnyel, az egynapos alig. Areggeli nyugalmi HRV adatok a leginkább használha-tók. A sok HRV-index közül a paraszimpatikus tónustjelzô mutató, az rMSSD log nat-ja a leginkább javasolt,mivel ezt nem befolyásolja a légzésritmus, nem kell túlhosszú felvételt készíteni és könnyen kezelhetô az MSexcellel, az R-R intervallumok analízisével.

Az élvonalbeli sportolók mindig ott vannak a túl-edzés határán, de genetikai és egyéni különbözôségükfolytán nem azonosan reagálnak az edzés okoztastresszre és a kipihenésük is különbözhet. Tévedés,hogy direkt lineáris kapcsolat lenne az edzés okoztapulzusszám-csökkenés és a HRV-csökkenés között. AHRV mindig csökken, ha a nyugalmi pulzusszám nemis. A paraszimpatikus outflow különbözik a tónustól,valószínûleg a szívizomsejtek acetilkolin receptorai te-lítôdnek, érzékenységük csökken. Az alacsony pulzusmellett csökkenô HRV nem mindig a túledzés jele, sebben segít az Ln rMSSD/pulzusszám arány követé-se. Az RR intervallumok hosszabbodása – a bemuta-tott példában 1070 msec-ig az Ln rMSSD lineáris nö-vekedésével járt az edzéshetek során, ezt követôen te-lítôdés jelenséget láttak, szélesen szóródó, átlagbaninkább lefelé kanyarodó átlaggal. Minden sportolóegyéni profillal rendelkezik, ezt kellene megismerni azedzéshónapok-edzésév során.

Az intenzív edzések során csökkenô paraszimpati-kus-jelzôk csökkennek, a verseny elôtti rápihenés so-rán nônek, a teljesítmény javulásával együtt. Ezt akapcsolatot azonban a harang-alakú összefüggés ár-nyalja. Két világbajnok evezôs példát mutat be a cikk62 napos edzéskövetéssel és a megnyert verseny nap-jaiban mért mutatókkal. Általában csökken a HRV aversenyhez közeledve, de miért? A fáradtság az ok?Az intenzitás vagy az edzésvolumen hatása jelentô-sebb? A volumen csökkentése a verseny elôtti rápihe-néskor a plazmavolumen csökkenésével jár – ez lennea magyarázat? Vagy a verseny elôtti izgalom? A túlnagy paraszimpatikus tónus mérsékelheti a szív telje-sítményének fokozását. A frissesség a versenyzésre aparaszimpatikus tónuscsökkenés és a szimpatikustónusfokozódás együttese lehet.

Minden versenysportoló egyedi „ujjlenyomatát" kel-lene ismerni, hogy a HRV elemzéssel megbízható se-gítséget adhassunk a sportolónak és edzôjének.

Referens: az Orvosi Hetilap (2009) 150: 18. 847. át-tekintést közölt a témáról. A nagyszerû lap összefog-

laló cikkeket tartalmaz, sajnos hazánkban már nemjár, könyvtárakon át is korlátozott a hozzáférhetôség,így a Szerzôktôl érdemes elkérni a cikkeket.

• • • Bherer, L. és munkatársai (2013): AA kkoorroossooddáássssaall

jjáárróó sszzeelllleemmii ffuunnkkcciióórroommllááss fféékkeezzhheettôô aa ffiizziikkaaii aakkttiivvii--ttáássssaall –– áátttteekkiinnttééss.. ((AA rreevviieeww ooff tthhee eeffffeeccttss ooff pphhyyssiiccaallaaccttiivviittyy aanndd eexxeerrcciissee oonn ccooggnniittiivvee aanndd bbrraaiinn ffuunnccttiioonnssiinn oollddeerr aadduullttss..)) Journal of Aging Research, 2013Sept, DOI 10.1155/2013/657508.

Az idôskorúak egyre magasabb száma és arányanagy terhet róhat a környezetükre és a társadalomra,ha a szellemi tevékenység jelentôs hanyatlása isegyütt jár az öregedéssel. Márpedig a gondolkodásizavartól az Alzheimer betegségig széles az út, amelyena haladást lassítja a szociális kapcsolat-hálózat, aszabadidôs szellemi aktivitás és – legjelentôsebben – arendszeres fizikai aktivitás (Fratiglioni et al., 2004). Afizikailag tevékeny (physically active) személyhez ké-pest szervezettebb, tudatosabban aktivitás a rendsze-res testmozgás (physical exercise), és még inkább cél-orientált a képességek fejlesztésére, még strukturál-tabb tevékenység az edzés (regular training).

A korosodással a feldolgozási sebesség már hamarromlik, arányosan az agy fehérállománya integritásá-nak csökkenésével (Penke et al., 2010). Az adatfeldol-gozó képesség (working memory) is hamar romlik, an-nál nehézkesebb, minél bonyolultabb a feladat. Azepizodikus memória is gyengül, nehezebben kötjük azúj információt a meglévô tudásunkhoz. Morfológiai je-lek is köthetôk a funkcióromlásokhoz: az agy volume-ne az ötvenes évek után évi 0,35 százalékkal csökken,míg korábban csak 0,12%-kal. Az agykamrák tágul-nak, fiatalon évi 0,43, a hetvenes éveinkben 4,25%-kal. A megjegyzésben fontos, a hyppocampus térfoga-ta a hetvenes évek után kétszer olyan gyorsan csök-ken, mint addig. A fehérállomány elsôsorban a fron-tális és prefrontális régióban vékonyodik és dezinteg-rálódik (leukoaraisosis), különösen a hipertóniás és acukorbeteg személyek agyában.

Akik azonban a kardiorespiratorikus (aerob, állóké-pességi) fittséget fenntartó vagy növelô testmozgástvégeznek, a kognitív hanyatlás lényegesen lassabb.Heti 2-3 „edzés", néhány hónapos aerob edzésprog-ram egyértelmûen kedvezô (Barnes et al., 2003), mígpéldául a stretching nem járt ilyen hozadékkal (Kra-mer, 1999), így felvetették, hogy az aerob edzés sze-lektíven javítja neurokognitív funkciókat (Colcombeés Kramer, 2003). Újabban a rezisztencia-edzésnél iskedvezô hatást észlelnek (Cassilhas, 2007), de azegyensúly-gyakorlatok és a mozgásügyesség fejleszté-se is javíthatja az agymûködést (Voelcker-Rehage ésNieman, 2013).

A rendszeres fizikai aktivitás hatását az érképzôdésfokozódásán, az idegsejtek fokozott differenciálódá-sán és az összeköttetéseik sûrûsödésén keresztülgyanítják, a Brain-Derived Neurotropic Factor és azIGF-1 közremûködésével, valamint a szinapszisokgyarapodásával (Lista és Sorrentino, 2010). A na-gyobb VO2max korrelál a szürke és a fehérállománybizonyos agyi struktúrákban tapasztalható megtartá-sával (Colcombe et al., 2003). A funkcionális brainimaging (fMRI) metodikával az edzésre javuló agyi ak-tivitást és sejt-együttmûködést igazoltak (Colombe,2004, Voss et al., 2010). A hatásmechanizmust ke-véssé ismerjük – a krónikus betegség-tünetek, a dep-resszió, a szorongás visszaszorulása, a sikerélmény,

Referátum •86M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

a jobb alvás és a jobb táplálkozás is közrejátszhat ajavulásban.

Idôskorban, 75 éves kor felett a geriatriai szindróma(látás- és hallásnehézség, vizelettartási nehézségek,elesések, zavartság, demencia) tünetei jelentkezhet-nek, elvezethetnek a frailty (törékeny, esendô) állapot-hoz, amely a 74 éves kor felett 18%-ban, 84 felett37%-ban észlelhetô. Az ehhez vezetô fô ok a fizikaiinaktivitás (Landi, 2010), ezért az elsô teendô, aktivi-tásra késztetni e személyeket. Heti két, aerob és re-zisztencia-edzést magába foglaló foglalkozás néhányhónap alatt nagymérvû testi és szellemi javulást hoz(Langlois et al., 2013).

A 65. év után a populáció 13, 85 felett 43 százalékaAlzheimer-kóros beteg – a fizikai aktivitás jelentôsenvéd ennek kifejlôdése ellen is (Burns, 2008; Chang,2010; Geda, 2010). Larson (2006), Sofi (2011) 32-38százalékos rizikócsökkenést tapasztalt a rendszeresenaktív személyek körében. Az enyhe kognitív zavar(MCI) vagy a demencia romlását is leginkább az aerobjellegû tréning fékezi (Nagamatsu 2013).

A részletek jobb megismerésére irányuló vizsgálatok(AIBL Active Trial, brain-in-motion-trial: Cyarto et al.,2012; Tyndall et al., 2013) bizonyára sok hasznot hoz-nak.

• • • Sartor, F. és munkatársai (2013): AA mmaaxxiimmáálliiss ooxxii--

ggéénnffeellvveevvôô kkééppeesssséégg bbeeccssllééssee sszzuubbmmaaxxiimmáálliiss tteerrhheellééss--sseell aa ssppoorrttbbaann,, aa kklliinniikkuummbbaann ééss ootttthhoonn.. ((EEssttiimmaattiioonnooff mmaaxxiimmaall ooxxyyggeenn uuppttaakkee vviiaa ssuubbmmaaxxiimmaall eexxeerrcciisseetteessttiinngg iinn ssppoorrttss,, cclliinniiccaall,, aanndd hhoommee sseettttiinnggss..)) SportsMedicine, 2013 July, DOI 10.1007/s40279-013-0068-3.

Philips Research, High Tech Campus 34, PO BoxWB61, 5656 AE Eindhoven, The Netherlands; E-mail:[email protected]

A maximális oxigénfelvétel (aerob kapacitás, kardio-respiratorikus fittség) nagyon fontos információ az ál-lóképességi sportoló, az átlagember, a beteg számáraegyaránt. A direkt mérés (spiroergometria) a legjobbmódszer a megismerésére, de ez eszköz és szakemberkérdése, maximális erôkifejtést igényel néhány percenát, így motiváltság-függô és a betegek számára ve-szélyt is jelenthet. Másik lehetôség a nem-maximálisterhelés alatt mért mutatókból a kivetítés a maximá-lis teljesítményre. A szerzôk az irodalmat tekintettékát, s így 76 protokollt találtak a szubmaximális terhe-lésbôl történô extrapolálásra (az elektronikus közlés-ben ezek olvashatók). A megfelelô protokollnak a kö-zéphiba kétszeresén belül egyeznie kell a direkt mértaerob kapacitással, magas korrelációs együttható kellközöttük, valamint a test-retest és az intraclass kor-reláció is legyen magas.

A direkt VO2max mérést a környezet (hômérséklet,hidráltság) legfeljebb 2-3 százalékkal, legfeljebb 2ml/kg/perc értékkel befolyásolja. A szubmaximálisteszt során ennél kisebb a variancia. A napi változé-konyság a VO2max direkt mérésekor a 196-271 Wattmaximális erôkifejtés csúcsán 12 százalékkal na-gyobb, mint a 130 Wattnál mért értékeké (VO2: 5,7%,pulzusszám: 3,4%). A pulzus-teljesítmény összefüggé-sen alapuló nem eléggé intenzív szubmaximális tesz-tek alábecsülik a maximális teljesítményt, mert nemold ki a paraszimpatikus és nem erôsödik fel a szim-patikus tónus. A nôk és a betegek aerob hatásfokarosszabb, mint a férfiaké, így a kisebb munkavégzésnagyobb VO2 szükséglettel jár. A testsúlyra normalizá-

lásnak is vannak hátrányai. Evezéskor, kerékpározás-kor a saját testsúly mozgatása mellékes szempont. Ajó szubmaximális protokoll cél-pulzusszámot jelölmeg, a nôknek és a betegeknek is külön-külön.

A terhelés elôtt alkalmassági szûrést kell végezni aveszélyeztetettek kiemelésére. Erre az AHA/ACSMhealth/fitness facility pre-participation screeningquestionnaire, vagy a PAR-Q (ASCM guidelines forexercise testing and preparticipation screening, Lip-pincott Williams & Wilkins, Philadelphia 8th ed. 2010– 3-4 évente új kiadás) kínál egységes szûrési lehetô-séget. Egyedileg kell eldönteni a tesztelést, figyelembevéve a gyógyszerszedést is.

A pulzusszám és a teljesítmény nem mindig lineári-san nô, a deflexió akár 15%-os hibát okozhat. Ha csaka terhelés nagyságából számítjuk a maximumot, a hi-ba akár 21% is lehet.

A kerékpár ideális a kövéreknek, a várandósoknak,az elesésre hajlamosaknak. A futószalag a sportolók-nak ideális, de elôzetes jártasság szükséges a jó kivi-telezéshez, valamint bemelegítés még az eszközök fel-szerelése elôtt. A gyaloglás-teszt a kövérek, az idôsekterhelésmódja. A step-teszt széles körben alkalmazha-tó (Tecumseh teszt: Montoye, 1975). Mindegyik tesz-tet elôzetesen 1-2 alkalommal gyakoroltatni kell a fel-adat elôtti feszültség csökkentése érdekében. Az Ast-rand-Rhyming step-teszt, a McArdle step-teszt, aMargaria sztep teszt használatosak, a Ruffier-Dicksonsquat teszt csak pulzusszám-mérô eszközt kíván meg.

A VO2max. és az idôegység alatt megtehetô táv kö-zött kapcsolat van, amelyet egyenletekkel leírtak, deezek nem veszik figyelembe a futás gazdaságosságát,a tápláltságot, a glikogén raktárakat, a talajfelszínt, alégellenállást, az akarat összeszedettségét, azonbanaz állóképességi versenyeken az aerob kapacitás dön-tô fontossága egyértelmû.

A klinikum nem eléggé támaszkodik a fittség isme-retére, holott a fittebb személy betegség- és életkilátá-sa sokkal kedvezôbb, mint az alacsony fittségûé. Akardiopulmonális betegségeken kívül a kardiovaszku-láris diszautonómia ismerete fontos lenne a Parkin-son-, a törékeny-, a neuromuszkuláris beteg, a nagymûtét elôttiek, a stroke betegek számára. A hatpercesjárásteszt futószalagon, kerékpáron is teljesíthetôtesztelés mód. A Siconolli step-teszt a hipertóniások-nak és a lupuszusoknak, valamint a csípôplasztikánátesetteknek is javasolt terhelésmód (Arthritis & Rhe-umatism, 2007, 57: 6. 1007.).

A fitneszcentrumokban, az iskolákban, a munkahe-lyeken (tûzoltók, rendôrök) és otthon is a step-tesztvariánsok alkalmazhatók, például a Canadian HomeFitness Test; az egymérföldes gyaloglás ideje (Kline etal., Medicine and Science in Sports and Exercise,1987, 1199:: 3. 253.). A pulzus ön-számolása nagy hiba-lehetôség: a 10 mp alatti 2 pulzusütés tévedés 25%-os hibával jár. Ha van egy kerékpárergométer, az Ast-rand Rhyming nomogram nagyon alkalmas az önmé-résre is (Journal of Applied Physiology, 1954, 77:: 2.218-21.). Az UKK 2 km gyaloglástesztje (idô, kor, súlyés pulzus a beérkezéskor – Orvosi Hetilap, 1991, 113322::40.), a 2 mérföld futásteszt, az iskolákban a Cooper12 perces vagy az 1 mérföldes teszt a javasolt. Futó-szalagon az egyszeri 4 perces gyaloglásteszt széleskörben alkalmazható (Ebbeling et al., Medicine andScience in Sports and Exercise, 1991, 2233:: 8. 966.),gyermekeknek a 10 perces (Research Quaterly, 1970,4411:: 1. 75.) Az akcelerométer (pedométer) és a pulzus-

87Referátum •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

szám együttes ismerete adja a legjobb információt azegyénrôl (Weyand et al., Journal of Applied Physiology,2001, 9911:: 1. 451.; Plasqui et al., Medicine and Sciencein Sports and Exercise 2005, 3377:: 5. 872.).

Az aerob kapacitásra utaló olcsó, kis eszközigényûmérôeljárások nagyon fontos információt adnak azegészség fokáról, a betegségek prognózisáról, és báto-rítólag hatnak az egyének fizikai aktivitására. Széleskörû használatuk népegészségügyi kérdés.

• • • Hoffmann, M.D. és munkatársai (2012): AA vviizzeelleett

ppaappíírrccssííkk--eelleemmzzééss aallkkaallmmaass aazz aakkuutt vveesseesséérrüüllééssrreehhaajjllaammooss ffuuttóókk aazzoonnoossííttáássáárraa aazz uullttrraammaarraattoonn ffuuttáássttkköövveettôôeenn.. ((UUrriinnee ddiippssttiicckk aannaallyyssiiss ffoorr iiddeennttiiffiiccaattiioonn ooffrruunnnneerrss ssuusscceeppttiibbllee ttoo aaccuuttee kkiiddnneeyy iinnjjuurryy ffoolllloowwiinnggaann uullttrraammaarraatthhoonn..)) Journal of Sports Sciences,DIO:10.1080/02640414. 2012.720705.

Department of Physical Medicine and RehabilitationSacramento VA Medical Center, 10535 Hospital Way,Sacramento, CA 95655-1200. E-mail:[email protected]

Az állóképességi sportesemények során a rhabdo-myolysis elôfordulása ismert komplikáció. A helyszíniagresszív hidrálás a veseelégtelenség elkerülése érde-kében ellenjavallt lehet a terheléssel kapcsolatos hi-ponatrémia lehetôsége miatt, amely állapot agy- és tü-dôödémához vezetve életveszélyes lehet. A munkacso-port az ultramaraton versenyek során 30-51 száza-lékban észlelt alacsony plazma-nátrium szintet (Inter-national Journal of Sports Physiology Performance,2012, 7: 1. 6-10.). Mivel a helyszíni szérum-nátriummeghatározás aligha valósítható meg, komoly dilem-ma elé kerülhet a sportorvos. Jó lenne a fenyegetô ve-seelégtelenség egyéb jelét ismerni. A befutó verseny-zôk többnyire csak néhány ml vizeletet képesek pro-dukálni, így a papírcsík-elemzés megoldás lehet: fel-hívja a figyelmet, hogy kivel kell behatóbban törôdni.A Western States Endurance Run a leginkább megter-helô szervezett futás az Államokban, nemcsak a 161km hegyen-völgyön átívelô útja, hanem a szélsôségeshômérséklet miatt is, ami a 2011-es futás során 0-28fok C° között volt.

Minden benevezett az indulás elôtti hetekben kér-dôívet kapott, amelyben az edzés és a korábbi ver-senyzés-körülményeket tudakolták, és a verseny után4 héttel ismételten érdeklôdô levelet kaptak. A rajtelôtt másfél órával és azonnal a befutáskor testsúly-mérés történt minden versenyzônél, valamint vérvé-telt és vizeletvizsgálatot ajánlottak fel mindenkinek. Avizeletet 30 percen belül Multistix 10 SG, Siemenscsíkkal vizsgálták, a veseelégtelenség gyanúját aRIFLE kritériumok alapján vetették fel (Risk, Injury,Failure, Loss, End-stage kidney disease). A kreatininmásfélszeresre emelkedése a veszély, a kétszereséreemelkedés a sérülés kritériuma. Mivel a verseny elôtta vérvétel ellen tiltakoznának a futók, egy algoritmus-sal következtettek az „elôtte" értékre (Granerus és

Aurell, 1981, Scandinavian Journal Clinical andLaboratory Investigation, 4411:: 6. 611.; American Journalof Kidney Diseases, 2002, 3399:: 2. Suppl 1: S1-266.).

A 375 indulóból (42-44 évesek, négyötödük férfi)310 futotta végig a távot, 25-25,5 óra átlaggal. Ver-seny utáni vérmintát 207 személy adott, vizelet-elem-zést 152 személynél végeztek. A vizeletminták 76 szá-zalékában legalább nyomokban volt fehérje, 62%-ában hemolizált vért, 39%-ában ketont találtak. Averseny utáni vérminta 4%-ában vesekárosodásra,30%-ában ennek kockázatát jelzô kreatinin értékettaláltak. A 150 személybôl, akiktôl mind a vér, mind avizeletminta rendelkezésre állt, négyüknél teljesült asérülés-kritérium, 43-nál a rizikó fennállására utal-tak az értékek. A négybôl hárman infúziós kezelésbenrészesültek az orvosi sátorban, két futó a továbbiak-ban is kezelésre szorult.

Ha a vizelet-elemzés pozitív: legalább 1+ fehérje, 3+vér, 1,025 feletti a fajsúly, akkor 1,0-es érzékenység-gel és 0,76-os specifitással van jelen a szérum-elem-zés szerinti vese-ártalom – vagyis a vizelet elemzése jólutal a szérum-értékekre.

A „károsodás" kritériumoknak megfelelt személyek2,9 kg-mal, a többiek 2,0 illetve 1,3 kg-mal váltakkönnyebbé a verseny után, a folyadékvesztés és pót-lás következményeképpen. Ez az egyetlen jel, ami fel-veti a vesekárosodás gyanúját, egyéb fizikális mutatónem jelzi ezt kellôen. A 3%-os súlyvesztés a dehidrá-ció jele Noakes szerint az ilyen eseményeken, de to-vábbi 1% csökkenés a zsírraktárak felhasználásábólfakadhat. A 2010 és 11-es futás után a kreatinkináz20 ezer egység fölé emelkedését látták a vizsgáltak 51százalékánál, de a sérülés kritérium a 82 ezer felettiérték.

Non-szteroid gyulladáscsökkentôket a futók harma-da szedett, mint minden hasonló helyzetben. Ez nemvolt jelentôs kapcsolatban a vesemûködésre utalómutatókkal.

Az elfogadott vélemények szerint a futás során a ve-se csökkent vérátáramlása miatti hipoxiát jelzi a fe-hérjeürítés, amit elsôsorban a mozgás intenzitása váltki. Ebben az esetben a terhelés tartama volt a döntô.

A vizeletminta tesztcsíkkal történô elemzése felhívjaa figyelmet a vesekárosodás lehetôségére: ilyenkor fe-hérje és vér van a vizeletben és magas a fajsúlya.

Referens megjegyzése: a terhelések során elôfordulóhiponatrémia problémakörét a Hypertonia-Nephrolo-gia, 2006, 10: 1. 44-49. oldalain ismertettük Radó Já-nos doktorral. Hoffman M.D. és munkacsoportja kö-vetkezetesen vizsgálta az extrém teljesítményekbenrésztvevô sportolókat, errôl több közleményük számoltbe. Például a 2009-es WSER-on a vizsgáltak 30 száza-lékánál mértek 135 mmol/l alatti Na-szintet, felüksúlyvesztése 3-6 százalék között volt. A súlycsökkenésnem ad jó tájékozódást a hiponatrémia lehetôségérôl(Hoffmann M. D. et al., International Journal of SportsPhysiology and Performance, 2012, 77:: 1. 6-10.).

Referátum •88M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4


89Belépési nyilatkozat •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

4. é

vfo

lyam

56. sz

ám

• 2013/4

HIRDESSEN A MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLÉBEN!A Magyar Sporttudományi Szemle a Magyar Sporttudományi Társaság évente négy alkalommal megjelenô sportszakmai éstudományos folyóirata. (Formátuma A/4, példányszáma 700.) Eljut valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tan-székére, az összes (közel 100) országos sportági szakszövetség szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, azolimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társa-ságokhoz, szövetségekhez, intézetekhez, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, az egyes sportági és sportszakmai folyóira-tok szerkesztôségéhez. Ezért úgy véljük, kölcsönös elônyökkel járna, ha lapunkban hirdetne, reklámozna.

AA HHIIRRDDEETTÉÉSS,, RREEKKLLÁÁMMOOZZÁÁSS FFEELLTTÉÉTTEELLEEII 1. Hátsó, külsô és elsô belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 100 000,- Ft2. Hátsó, külsô és belsô, valamint elsô belsô teljes borítólapon fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 50 000,- Ft 3. A lap közepén befûzve:

4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120 000,- Ft4 oldalas fekete-fehér anyag elütô színû papíron 80 000,- Ft

4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 30 000,- Ft

5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 20 000,- Ft6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos.7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 20% engedményt adunk.

Egyéb feltételek külön megállapodás szerint.AA ffeennttii áárraakk ÁÁFFÁÁ--tt nneemm ttaarrttaallmmaazznnaakk..

AA HHIIRRDDEETTÉÉSSEEKK,, RREEKKLLÁÁMMAANNYYAAGGOOKK KKÉÉZZIIRRAATTAAIIA hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési terület méretének és a lap tükrének megfelelô méretbenés elhelyezéssel kérjük megküldeni a szerkesztôség címére: Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztôsége, 1146 Buda-pest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, mobil: 30-991-0203. A megrendelések teljesítését követôen számlát küldünk.Megkeresésüket várjuk és elôre is köszönjük. A szerkesztôség: Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), 1146 Budapest,Istvánmezei út 1-3. Számlaszám: 11705008-20450407. Tel/fax.: 460-6980, mobil: 30-991-0203. E-mail: [email protected].

MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg11114466 BBuuddaappeesstt,, IIssttvváánnmmeezzeeii úútt 11--33.. TTeell//ffaaxx..:: 06-1-460-6980, 06-30-991-0203, 06-30-579-3626EE--mmaaiill:: [email protected]. IInntteerrnneett:: www.sporttudomany.hu

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozatKKiijjeelleenntteemm,, hhooggyy aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg ttaaggjjaa kkíívváánnookk lleennnnii,,

aallaappsszzaabbáállyyáátt eellffooggaaddoomm,, aazz éévveess ttaaggddííjjaatt bbeeffiizzeetteemm..

Név: …………………………………………………………...........................................................………… Szül. év:………………Levelezési cím: ………………………………………………………………………………............................................................…Telefon:………………………………….................................……… Fax:………………………………............................…………Mobil: …………………………………………. E-mail:……………...........................................................………………………….Munkahely:.…………………………………………………………………………………............................................................….Munkahelyi beosztás:…..……………………………………..........................................................…………………………………Fô tevékenysége: oktatás 1, kutatás 1, egyéb:……….…….…….…………......................................................………………..Tudományterülete: ………………………………………………..........................................................……………………………..Kutatási területe:……………….................................................………………………………………………..........……………….Tudományos fokozata:…..…………………………..................................……................... Megszerzés éve: .........................Legmagasabb iskolai végzettsége:…………………........................................................…………………………………………..Nyelvismerete:…………...........................................................………………………………………………………………………..Melyik szakbizottságba kíván belépni:……….....................................................………………………………………………….

Kelt:…………….................................…………………….……..............................………………………….

aláírás

TTáájjéékkoozzttaattóó!! Az aktív dolgozók tagdíja évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. Az MSTT tagokrészére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Sporttudományi Szemle térítésmentesen jár. A tagdíjat az MSTT sárgacsekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20450407 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden eset-ben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizeti.

Közlési feltételek •90M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

14.

évfo

lyam

56.

szám

• 2

013/4

Közlési feltételekA Magyar Sporttudományi Szemle évente 4 alkalommal jelenik meg, és az önálló vizsgálaton alapuló, más-

hol még nem közölt sporttudományi tárgyú (biomechanika, biokémia, humán biológia, menedzsment, pedagó-gia, pszichológia, szociológia, teljesítmény élettan stb.) cikkeket közöl magyar nyelven. Az adatgyûjtés, a fel-dolgozás és a közlés etikai és tudományos kritériumainak megfelelô munkák közül a Szerkesztô Bizottságelônyben részesíti az alábbi szakterületeken végzett vizsgálatok eredményeit:– az ember és környezete kölcsönhatásainak mozgástudományi elemzése,– az emberi mozgástudomány területén végzett multidiszciplináris vizsgálatok,– a rendszeres fizikai aktivitás és sportedzés ingerei által kiváltott hatások elemzése,– a fiatal sportolók szelekciója, felkészítése és a beválás elemzése,– a motorikus tanulás folyamatának elemzése,– a hátránnyal élôk és sérültek fizikai aktivitása,– a teljesítmény-elemzés és -elôrejelzés,– a testnevelés és a szabadidôsport hatásainak elemzése a közoktatás és a felsôfokú oktatás minden szintjén,– a rekreáció és rehabilitáció területén végzett vizsgálatok eredményei.Az anonim kéziratokat, az adott szakterület két elismert képviselôje, egymástól függetlenül lektorálja. A köz-

lésrôl, vagy az átdolgozás szükségességérôl a lektori vélemények alapján a Szerkesztô Bizottság dönt. A nemközölt kéziratokat a Szerkesztô Bizottság nem ôrzi meg!

A kéziratokat maximum 10 gépelt oldal terjedelemben (amely terjedelem magában foglalja a szövegtörzset,az illusztrációkat és a felhasznált irodalmat is) egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyikoldalára, 12-es betûnagysággal (Times New Roman CE) gépelve kérjük elkészíteni és lehetôleg elektronikus for-mában (CD, e-mail) a megadott címre elküldeni.

A dokumentumokat „stílus" alkalmazása nélkül Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a grafikono-kat, ábrákat (kizárólag 9x12cm méret és fekete-fehér megjelenés) JPEG, TIFF formátumban várjuk. Az ábra ésaz ábra aláírása külön egységben (egymástól függetlenül szerkeszthetôen) jelenjen meg. A szövegtörzsben vas-tagon szedett, dôlt betûs, aláhúzott kiemelés nem alkalmazható.

A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön file-ban kérjük mel-lékelni. A táblázatokat fölül (arab) számozással és címmel, az ábrákat alul számozással és aláírással kérjük el-látni. A jelölések és rövidítések magyarázata a táblázatok alatt, az ábrák esetében az ábra aláírásban, vagy aztkövetôen szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek.A táblázatok címét és az ábrák aláírását magyar és angol nyelven is kérjük megadni. A táblázatok és ábrák ja-vasolt helyét a szövegben kérjük megjelölni (pl. az 1. ábra/táblázat kb. ide!).

AA kkéézziirraatt sszzeerrkkeezzeettee::A szerzô(k) neve („dr." és egyéb titulus nélkül), a szerzô(k) munkahelye, a szerzô e-mail címe, a dolgozat cí-

me magyar és angol nyelven, a szerkesztôséggel kapcsolatot tartó szerzô neve és levelezési címe.Ezt követi a maximum 20 soros összefoglaló mindkét nyelven. Az összefoglalók a célkitûzést, az eredménye-

ket és a következtetéseket tartalmazzák és maximálisan 5 (magyar és angol) kulcsszóval fejezôdjenek be.BevezetésAnyag és módszerekEredményekMegbeszélés és következtetések(amennyiben indokolt, Köszönetnyilvánítás)Felhasznált irodalom az alábbiak szerint:FFoollyyóóiirraatt::Thompson, A.M., Baxter-Jones, A.D.G., Mirwald, R.L., Bailey, D.A. (2003): Comparison of physical activity in male

and female children: Does maturation matter? Medicine and Science in Sports and Exercise, 3355:: 3. 1684-1690.KKöönnyyvv::Bogin, B. (1999): Patterns of Human Growth. 2nd edition. Cambridge University Press, Cambridge, 23-29.KKöönnyyvvrréésszzlleett::Cannon, B., Matthias, A., Golozoubova, V., Ohlson, K.B.E., Anderson, U., Jacobson, A., Nedargaard, J.

(1999): Unifying and distinguishing features of brown and white adipose tissues: UCP1 versus other UCPs. InGuy-Grand, B., Ailhaud, G. (eds.): Progress in Obesity Research: 8. John Libbey, London, 13-26.

IInntteerrnneett::National Center for Health Statistics in collaboration with the National Center for Chronic Disease Prevention

and Health Promotion (2000). Body mass index-for-age percentiles: boys, 2 to 20 years. Retrieved May 10, 2006,from http://www.cdc.gov/nchs/data/nhanes/growthcharts/set1/chart15.pdfAz irodalmi hivatkozásokat a szövegben zárójelben, névvel és a megjelenés évszámával kérjük megadni (Bo-

gin, 1999; Apor és Fekete, 2002; Cannon et al., 1999; Thompson et al., 2003). A sorszámmal és/vagy az index-szel jelölt hivatkozások nem elfogadhatók. A kéziratban lábjegyzet nem alkalmazható! Az irodalomjegyzék utánkérjük megadni annak a szerzônek a teljes nevét (aki nem szükségszerûen a kapcsolattartó), titulusát, munka-helyének nevét és címét (telefonszám, e-mail), akit az érdeklôdôk további információkért megkereshetnek.

A megadott formától eltérôen készített, vagy nyelvtanilag, stilisztikailag, szaknyelvileg hibás kéziratokat aSzerkesztô Bizottság nem lektoráltatja.

A kéziratokat az alábbi címre kérjük eljuttatni: Magyar Sporttudományi Szemle Szerkesztôsége 1146 BudapestIstvánmezei u. 1-3. E-mail: [email protected]; [email protected]. AA sszzeerrkkeesszzttôôsséégg

tudomány – sport – siker - msttmstt.hu/mssz/mssz_201304.pdf · beköszöntö • 3...

Documents