tordelt 2020 07 radiotechnika · 2021. 1. 28. · 2020. július-augusztus lxx. évf....

2020. július-augusztus LXX. évf. Előfizetéssel: 2900 Ft 3500 Ft

20/7-8www.radiotechnika.hu

Számítógépeink védelméről az

ESET Endpoint SecurityBusiness Edition

gondoskodik.

Cikka 172. oldalon

Tordelt 2020_07_Radiotechnika 2020. 06. 22. 22:13 Page B1

171RÁDIÓTECHNIKA 2019/04.

LAPZÁR

TA U

TÁN

...

RÁDIÓTECHNIKA 2020/7-8.

Sorsoltunk előfizetőink közöttElőfizetőink hűségét szeretnénk jutalmaz-ni, megköszönve a „Rádiótechnika” megje-lentetése szempontjából hozott rendkívülértékes döntésüket.

Július-augusztusi szerencsés nyerteseink: HAM-bazár csomag:Bálint Tamás, 1173 BudapestBundy Tamás, 2360 GyálDulácska Gábor, 1071 BudapestGarai Béla, 2465 RáckeresztúrHanzmann József, 1118 BudapestHelvey Dezső, 1163 BudapestJámbor Csaba, 5340 KunhegyesKaszás Tibor, 9155 LébényRaszler Ferenc, 2626 NagymarosSzlovencsák Zsolt, 3211 GyöngyösorosziTihanyi Vilmos, 1097 BudapestÚjszászi Péter, 4029 Debrecen

A szerkesztőség

Tordelt 2020_07_Radiotechnika 2020. 06. 22. 22:13 Page 171

172 RÁDIÓTECHNIKA 2020/7-8.

Mindenki számára ismert, hogya repülés, a légiforgalom nagyonpontosan szabályozott folyamat.A pilóták minden fontos és lé-nyeges manővert egyeztetnek akülönböző földi irányítóközpon-tokkal az összeütközések elkerü-lése és a légiforgalom áramlásá-nak folyamatossá tétele érdeké-ben. A kommunikáció (túlnyo-mórészt) a légiforgalom számárafenntartott VHF-sávon (108-136MHz), meghatározott frekvencia-lépésekkel hangolható rádiók kaltörténik. E mellett speciális ese-tekre UHF-csatornák is rendel-kezésre állnak (pl. katonai vagykormányzati repülésekhez).

Egy adott légtérben a légiirá-nyító szolgálat(ok): az ATC (AirTraffic Control) által felügyeltgépek irányítói és pilóták azonoscsatornán (frekvencián) tartjáka kapcsolatot. Igy minden forgal-mi részvevő képet alkothat a kö-zelben zajló forgalomról, hallja amás gépeknek adott utasításo-kat, a gépek pozíciójelentéseit.Ez az európai – sokszor rendkí-vül zsúfolt – légtérben a pilótákfejhallgatóiban folyamatosanhallható beszédfolyamot ered-ményez. A pilótáknak ebből kellkiszűrniük a számukra szóló hí-vásokat, és visszaigazolni (vissza-olvasással) a kapott utasításokat.Szükségtelen mondani, hogy egytöbb órás repülőút alatt a rádió-forgalom hallgatása és figyelésemennyire megterhelő.

A gép fedélzetén lévő HF-VHFrádiók több célt szolgálnak: egy-részt az irányítás (ATC) és a piló-ták közötti kapcsolattartásra,másrészt bizonyos navigációs mű-szerek, rendszerek részei. Külön

hosszúhullámú vevőkkel (ADF 1és ADF 2) történik a rádió-irány-mérő, az ADF működtetése; amikrohullámú SSR transzpon-der pedig a repülőgépnek a légi-irányítók radarképernyőin valóazonosításához szükséges. Mind-ezt kiegészíti az időjárásradar(Weather Radar), amely olyanfontos része a mai gépek elektro-nikai felszerelésének, hogy szere-

pel az ún. MEL-en (MinimumEquipment List), és egy utasszál-lító gép üzemképes radar nélkülcsak bizonyos feltételekkel, ked-vező meteorológiai viszonyokesetén szállhat fel.

A modern repülőgépek pilótáielőtti műszerfal zsúfolva van kép -ernyőkkel és kapcsolókkal, jelző-lámpákkal (1. ábra). Szemükelőtt, a fókuszban főleg a navigá-cióhoz szükséges és a hajtómű-vek adatait megjelenítő display-ktalálhatók (2. ábra). Ezért általá-ban – és így a B737-800 gépen is– a pilóták között, a pilótafülkeközepén lévő konzolon találha-tók (többek között) a kommuni-kációhoz és a navigációhoz szük-séges rádiók kezelőszervei, azidőjárásradar kapcsolói, a repü-lőgép radar-azonositásához szük-séges SSR transzponder kapcso-lói, sok más egyéb forgatógomb-bal, kapcsolóval, jelzőlámpával(3. ábra). A kommunikációs ésnavigációs rádiók kezelőpanelje-it úgy helyezték el, hogy mindkétpilóta könnyen elérhesse, kezel-hesse azokat. A rádiók maguk agépben másutt vannak: a pilóta-fülke alatti kis kabinban, állvá-nyokon elhelyezve.

A rádiók (és egyebek) kezelőpanelje

A 3. ábrán látható konzol bal (agép kapitánya felőli) oldalánlegfelül található rádiópanelenkét ablakban (numerikus kijel-zőkön) láthatók az aktiv, illetve astandby HF-, vagy VHF-frekven-ciák, amelyeket a panel jobb ol-dalán lévő kettős forgatógomb-bal kell kiválasztani. A forgató-

BEM

UTATJU

K

Egy repülőgép és a repülés – rádióamatőr szemmelCseley Alpár, HA8KT, [email protected]

Szerencsés voltam és szép ajándékot kaptam karácsonyra: bent ülhettem egy Boeing 737-800-as pilótafül-kéjében egy Prága-Amsterdam és egy Prága-Párizs oda- vissza út alatt. Előttem, a pilótafülke középén lévőkonzolon 7 rádió és egy radarkészülék kezelőpanelje –, de mindent a szemnek és semmit a kéznek! Azalábbi írásban ezeket, az amatőrők számára érdekes rádiórendszereket szeretném bemutatni, amelyekéletbevágóan fontos részei a repülőgép rendkivül bonyolult elektronikájának.

1. ábra. A pilótafülke középső része, az 1 és 2 jelű karok a haj-

tóművek tolóerő-szabályozói


173RÁDIÓTECHNIKA 2020/7-8.

gomb kisebb helyet foglal elmint egy klaviatúra, és turbulen-cia esetén biztosabban kezelhe-tő. Mindig a standby ablakbankell a frekvenciát beállítani, ésutána egy gomb megnyomásávallehet átküldeni az aktiv oldalra.A kijelzők alatti nyomógombme-zőben lehet (kell) a megfelelőrádiót kiválasztani: VHF-1, -2, -3;HF-1, -2; AM.

A VHF kommunikációs rádióka 108-136 MHz sávban működ-nek, a légiirányítás valamelyikszolgálatával (távolkörzeti, kö-zelkörzeti vagy radarirányítás, to-ronyszolgálat stb.) való szimplexAM fónia (A3E) összeköttetésrea 118,00-136,99 MHz-es sávrészthasználva. A VHF rádiócsator-nák (frekvenciák) kezdetben 25kHz-es osztással kerültek kijelö-lésre és szétosztásra a légteret el-lenőrző, felügyelő földi irányító-állomások (szolgálatok) között.A megnövekedett légiforgalomviszont több irányítói csatornátigényelt, ezért a csatornatávolsá-gokat először 12,5 kHz-re, majd8,33 kHz-re módosították. Ezzela csatornák számát meghárom-szorozták (3 × 8,33 = 24,99 kHz).Ha a frekvencia kijelzése 2 tize-dessel történik, akkor a csatorna-távolság 25, míg 3 tizedes esetén8,33 kHz. Két kitüntetett frek-vencia: a 121,5 MHz veszélyhely-

zeti kommunikációra kijelölt(úgynevezett „guard” frekven-cia), illetve az 123,45 MHz a le-vegőben lévő gépek egymás kö-zötti (air-to-air) beszélgetésreszolgál. A 121,5-ös frekvenciátfolyamatosan figyelik nemcsak aföldi szolgálatok, hanem azegyik VHF-vevővel a repgépek is.

A rádiókban természetesenvan (automata) zajzár. A TESTgomb megnyomásával a zajzáratideiglenesen ki lehet nyitni, így arádió működéséről a pilóta (azajt hallva) meggyőződhet, illet-ve gyenge VHF-állomás is jobbanhallhatóvá válik.

A HF (rövidhullámú) rádió(k)-ra akkor van szükség, ha a repülő-gép útvonaláról a távolság miatt alégiirányítás állomásai VHF-rádió-val nem érhetők el. (Például azAtlanti-óceán felett repülve.) Le-hetőség van meteorológiai adatoklekérésére, orvosi tanácsokat kap-ni, a gépet üzemeltető vállalattalösszeköttetésbe lépni (indulási-érkezési adatok, pozíciójelentés-ek, telefon összeköttetés a diszpé-cserrel), illetve – fizetés ellenében– személyes telefonhivásokat le-bonyolítani.

A rádiópanelen HF-1 vagy HF-2 rádiót (és frekvenciát) választ-va, majd utána legelőször adásrakapcsoláskor a rendszer automa-tikusan lehangolja a függőleges

vezérsík élébe épített antennát.Mindkét rádió ugyanazt az anten-nát használja. A beépített memó-ria tárolja az utoljára használt 100frekvenciának megfelelő anten-na lehangolást, így frekvencia -váltáskor az antennahangolás na-gyon gyors. Ameddig az egyik rá-dió adásban van, a rendszer amásik rádiót leválasztja az anten-náról, és így se vételre, se adásranem használható. Vételre vi-szont mindkét rádió egyidejűleghasználható. A kezelőpanelen(3. ábra) alul, bal oldalon lévőforgatógombbal (HF SENS) ál-lítható a választott HF-rádió ér-zékenysége. Bár HF-1, illetve HF-2 választásakor az összeköttetésUSB-n történik, nincs a panelenclarifier, feltételezhetően vala-milyen automatikus finomhan-goló áramkör van beépítve. Arepgépeket szelektív hívással le-het elérni (SELCAL: a repgé-peknek 4-karakteres egyéni kód-jai vannak).

A terjedésnek megfelelő(2,000-29,999 MHz közötti) frek-vencia kiválasztásához előrejel-zések állnak rendelkezésre:óránkénti, napi és hosszú távú.Egy, a Kanári-szigetek körzetérekészített 24 órás előrejelzés a 4.ábrán látható. Ezek mobiltelefo-nos applikációban is elérhetők.A részletek az [1] és [2] webol-dalakon megtalálhatók.

A HF-rádiókkal rövidhullá-mon specializált földi rádióállo-mások érhetők el, mint példáula stockholmi STORADIO [1],amely 6 távvezérelt rádióállo-

BEM

UTATJU

K

2. ábra. Az első tiszt („másodpilóta”) előtti szerelvényfal, a „glass cockpit” a képernyőkkel

3. ábra. A fülke közepén lévőkonzol a kommunikációs beren-

dezések kezelőpaneljeivel



mást üzemeltet, az összekötteté-sek biztonságának és minőségé-nek növelése érdekében irányí-tott antennákat használva. Azösszeköttetések kijelölt nappali,illetve éjszakai frekvenciákon,USB-n (J3E) jöhetnek létre:

3494 night – 23 210 day; illet-ve 5541; 8930; 11 345; 13 342; 17 916 kHz.

Hasonló rádióállomás a SHAN-WICK RADIO [2], amelyet az ír-országi Shannon Oceanic Cont-rol szolgálat működtet 20 HFfrekvenciát használva. Vételi be-számolókért cserébe QSL-lapotküld [3]! Erről bővebb informáci-ókat tartalmaz a [4] weboldal.

Úgy a VHF-, mint a HF-rádió-kat a pilóták a kormányokon(yoke-on) lévő PTT gomb meg-nyomásával kapcsolják adásra.

A rádió kezelőpaneljén alul,középen szerényen megbújva ta-lálható az AM-gomb, ami a nevé-nek megfelelő vételt tesz lehető-vé (meteorológiai jelentések,műsorszóró adók hallgatására).

HF/VHF-rádiók paneljeit aPNL-gombbal lehet kikapcsolni(pl. üzemzavar esetén).

A felülről második (3. ábra,NAV jelzésű) panelről kezelhe-tő VHF-rádió (csak vevő) a tradi-cionális műszeres navigáció:VOR (azaz Vertical Omnidirec-tional Radio Range) és a műsze-res leszállitórendszer: ILS (azazInstrument Landing System)adóinak vételére szolgál a108,00 – 117,95 MHz-es sávrész-ben. Mindkét rádiórendszer le-

írását ld. a későbbiekben. AVOR és az ILS vételi frekvenciái(az aktív és a standby) a kom-munikációs rádiókkal azonosmódon állithatók be.

A harmadik (ACP: audio cont-rol-) panelen (3. ábra) lehet apilóták mikrofonjait aktiválni akülönböző feladatokhoz, azaz azegyes rádiókhoz, I/C (inter-com) a pilóták egymás közöttibeszélgetéséhez (a pilótafülké-ben elég erős a szélzaj), CABINaz utaskisérőkkel (stewardessek,ill. stewardok) való beszéléshez,vagy a PA (Public Address) azutaskabinban lévő hangszóró-kon keresztül az utasok üdvözlé-séhez, tájékoztatásához.

A választásra szolgáló nyomó-gombok alatt helyezkednek el azegyes rádiók kiválasztását jelzőlámpák. A 14 db, nyíllal jelzettpotméter a hangforrások hang-erő-szabályozói. Az alsó sorbanlévő 1-NAV-2 (ez nem az aNAV…) szabályozók a navigáci-ós rádióvevők jeleinek ellenőr-zését, míg az 1-ADF-2 a rádió-iránymérőt (Automatic Directi-on Finder: ADF) működtetőNDB (Non-Directional Beacon)adó(k) azonosító morzejeleinekmeghallgatását teszik lehetővé.A jobb oldali alsó potméter a pi-lótafülke hangszórójának hang-erejét szabályozza.

A 3. ábrán alul, a bal oldali ne-gyedik egység egy további HF/VHF rádió.

A konzol bal alsó sarkában ta-lálható címke: APPROACHSTATUS CAT-IIIA azt jelenti,hogy a gép műszerezettségemegfelelő ahhoz, hogy rossz lá-tási viszonyok mellett segítségé-vel 100 ft (30,5 m) magasságig lelehessen szállni, minimum 200m futópályán fennálló látási tá-volság (RVR: runway visual ran-ge) mellett.

A középső oszlopban (a kon-zol közepén) legfelül láthatók atűzérzékelő, illetve a tűzoltó-rendszer kezelőszervei. Alatta amásodik, WX RDR (WeatherRadar) jelzésű panelen vannaka repülés biztonságát szolgálóidőjárás-radar kapcsolói. A géporrkúpja (a radom) alatt van azantennája.

A megfelelő és egyértelmű, alégtérellenőrző radaron valóazonosításához a gépeken radarválaszjeladót (transzpondert)helyeznek el (bővebben ld. ké-sőbb). A földi másodlagos radar(SSR, azaz Secondary Surveillan-ce Radar) kérdezőjelére atranszponder válaszol, és egyadott azonosító kód mellett –üzemmódjától függően – a gépmagasságát is megadhatja a vá-laszjelbe kódolva. Ezeket az ada-tokat rákeverik a légiirányítók ál-tal figyelt elsődleges radarképre.Az SSR földi antennája sokszoraz elsődleges légtérellenőrző ra-dar antennájára szerelt (kisebbantenna) és azzal együtt forog.

A középkonzolon a harmadik,az ATC jelzésű panel az 1. vagy 2.SSR transzpondert, a magasság -adat forrását (érzékelőjét) válasz-tó, valamint az azonosító kód be-állításához szükséges két forgató-gombot találjuk. A panel közé-pen lévő kijelzőjén a transzpon-deren beállított azonositó kód(SQUAWK) látható (1000, 3. áb-ra). A squawk-ot (kódot) a repü-lésirányítás adja meg a pilóták-nak. Az irányítók (radar-)képer-nyőin a pontszerű radarvissz-hangjel mellett megjelenik a gépszámára kiosztott kód, egyéb ada-tokkal együtt. Speciális kódok be-állításával a pilóták üzenhetnekvagy riasztást adhatnak az irányí-tóknak gépeltérités (7500), rá-dióhiba (7600), illetve egyéb ve-szély esetén (7700). Téves riasz-tások elkerülésére a kódok váltá-sát a transzponder standby állásá-ban célszerű végezni, majd a kódbeállítása után kell a transzpon-dert aktiv módba kapcsolni. Aszeptember 11-ei gépeltérítések-kor, miután a terroristák átvettéka gépek irányítása felett az ural-mat, azonnal kikapcsolták atranszpondereket…

Az ATC panelen lévő IDENTgomb megnyomásakor a transz-ponder válaszjele egy külön im-pulzussal egészül ki, emiatt azirányítók képernyőjén a jel meg-változik (világosabb lesz), így arepülőgép egyértelműen azono-síthatóvá válik. Ehhez ilyesfajtapárbeszéd zajlik az irányítás és apilóták között:

BEM

UTATJU

K

4. ábra. Terjedési előrejelzés a Kanári-szigetek körzetére2020. február-április idejére

(forrás: Storadio Pro)



Irányitó: „Skybird 1234 squawk9876 and ident.”

A pilóta beállítja a kódot éspár másodpercre megnyomja azIDENT gombot, majd

Irányitó: „Skybird 1234 youare radar identified.”

A panel jobb oldalán (TCAS fel-irattal) van a Traffic CollisionAdvisory Sytem üzemmódjánakbeállításához szükséges kapcsoló(ld. később).

Az ATC panel alatt, a konzolközepén helyezték el a rádió-iránymérő (ADF: Automatic Di-rection Finder) két rádióvevőjé-nek kezelő paneljét (3. ábrán fe-lülről a negyedik). Az iránymé-rést lehetővé tevő hosszúhullá-mú jeladók (NDB, azaz Non-Di-rectional Beacon) telepítési he-lyei a navigációs térképekenadottak. Ezek jeleit a gépen lévőirányérzékeny antennákkal fog-va lehetővé válik az irányadóhozvezető irány meghatározása. A

hagyományos analóg ADF indi-kátoron a kettős vonallal rajzoltnyíl mutat az irányadó felé (5.ábra). Ha a pilóta az irányadó-hoz akar repülni, a gépet úgykell vezetnie, hogy a nyíl egyene-sen felfelé mutasson. Két NDBadóra vezető irány vonalánakmetszéspontja a gép helyét pon-tosan kijelöli. A kezelőpanelenválasztható, hogy az ADF 1 vagyADF 2 vevő az irányítatlan „sen-se” (ANT kapcsolóállásban),vagy az iránykereső „loop” an-tennáról (ADF állásban) kapjaaz NDB jeleit. Az antenna karak-terisztikája ADF állásban kardio-id, hasonlóan a rókavadász an-tennákhoz.

Az NDB adók a 225...425 kHztartományban sugároznak, többtípusuk van: az ún. bevezető jela-dó (repülőtereknél elhelyezve)15-40 W, a légiútvonalakra telepi-tettek »200 W, a nagyhatósugarú-ak pedig £4 kW adóteljesítmé-nyűek. Antennáik T huzalanten-nák. A hangfrekvenciával modu-lált (A1A vagy A2A) folyamatos

jeleiket időnként megszakítvamorzéval közlik az adó 2-3 betűsazonosítóját. Például a Békéscsa-ba reptér 36-os futópályájától1414 m-re délre található beveze-tő NDB 400 kHz-en „BC”, mig aTápiósáp útvonali NDB 306 kHz-en „TPS” azonositót sugároz. Azazonositójelet csak az ADF kap-csolóállásban lehet hallani (ek-kor a BFO bekapcsolódik).

BEM

UTATJU

K

5. ábra. Hagyományos analógADF indikátor

(forrás: Storadio Pro)



A pilóták kommunikációs ter-helésének csökkentése érdeké-ben több adatátviteli rendszer isrendelkezésre áll:

ACARS (Aircraft Communica-tions, Addressing and ReportingSystem, VHF-sávú adatátvitellel);

ADS-B (Automatic Depen-dent Surveillance-Broadcast);

ADS-C (Automatic Depen-dent Service Contract);

Az üzenetek a pilóták előtt lé-vő képernyőkön jelennek meg.Jelenleg bevezetés alatt áll egytovábbi digitális adatátvitelirendszer: a CPDLC (Controller-Pilot Datalink Communication),amely a pilóták előtt az FMC(Flight Management Compu-ter) képernyőin jeleníti meg aföldi irányitók utasításait, és teszilehetővé az üzenetek vételénekvisszaigazolását is.

Fentebb a pilótafülke közepénlévő konzolra szerelt rádió- ésegyéb kezelőpanelek szerepét,használatát tárgyaltuk. A repgép-be épített egyes kommunikációsrendszerek bonyolultságuk (deérdekességük) miatt a követke-zőkben kerülnek ismertetésre.Az SSR, ADS-B, DME és RA be-rendezések komplex impulzus-technikát alkalmaznak, amely-nek átfogó leírása messze meg-haladná jelen cikk célkitűzését.Működésük elvére és főbb adata-ik ismertetésére kerülhet sor.

Navigációs rendszerekrádiótechnikája

A II. világháború idején az ango-lok fejlesztették ki a saját/ellen-séges gépek megkülönböztetésé-re az IFF radarjeladót (IFF: Iden-tification Friend or Foe), amelytöbb fejlesztési fázison át a maimásodlagos radarrendszernekmegfelelő eszközt eredménye-zett. Az angol légtérvédelemGCI radarrendszere (GroundControlled Interception, azazvadászirányítás) operátoránakfelhívására („Canary, please”) azRAF-pilóta bekapcsolta a gép fe-délzetén lévő jeladót, amely egyimpulzust sugárzott ki egy, a 157-187 MHz-es sávba eső frekvenci-án. Az IFF földi vevőjének jelétrákeverve az operátor PPI (Plan

Position Indicator, azaz a kerek)radarernyőjére, az elsődleges ra-darvisszhanggal észlelt gép azo-nosítható lett (6. ábra). Ennek arendszernek fejlettebb utódja ama általánosan használt SSRrendszer, a gépeken elhelyezetttranszponderekkel.

SSR (Secondary Surveillance Ra-dar), Másodlagos radar rendszer

A földi másodlagos radar (SSR)1030 MHz-en kiadott kérdezője-lére a repgépen lévő transzpon-der 1090 MHz-en impulzussoro-zattal válaszol. Egy adott azono-sító kód (squawk) mellett – ha aMode-C üzemmód is aktivált – agép magasságát megadja a vá-laszjelbe kódolva. Ezek az ada-tok (squawk, járatszám, magas-ság) leolvashatók a légiirányítókradarképernyőin.

A kérdőjel és a válaszjelek im-pulzushelyzet (PPM, azaz PulsePosition Modulation) moduláci-óval kódoltak. Az SSR földi an-tennája az elsődleges radar an-tennánál kisebb, mivel a transz-ponder válaszjelei erősebbek,mint az elsődleges radarvissz-hang. Az antenna sokszor az el-sődleges radarantennára szereltés azzal együt forog.

Az SSR földi antennájánakmelléknyalábjai téves lekérde-zést iniciálhatnak, ezért a transz-ponder vevőjében gondoskodnikell arról, hogy csak a főnyalábvételekor indítsa a válaszjel im-pulzuscsomagját. Ehhez a kér-dőjel start és stop impulzusai(P1 és P3, 20,3 us távolsággal)között a start impulzus után 2 us-mal egy, a P1 és P3 impulzusoké-val azonos amplitudójú P2 im-pulzust is kisugároz. Ha a transz-ponder vevőjében az amplitúdó-kat összehasonlítva a P1 és P3nagyobb amplitúdójú, mint aP2, akkor a transzponder kisugá-rozza a válaszjelcsomagot. Amelléknyaláb teljestménye max.50%-a a főnyaláb teljesítményé-nek, ezért ha a P2 amplitúdójanagyobb, mint a P1 és P3 (azaz arepgépet egy oldalnyaláb világí-totta meg az antenna forgásaközben), akkor nem képződikválaszjel.

A transzponder Mode-C beál-litásnál nyomás-magasságot is je-lent 1013,24 Pa légnyomás refe-renciával, a fedélzeti egyéb ma-gasságmérő(k) beállításától füg-getlenül. A tényleges nyomás-magasságot az ATC (a légiirányi-tási szolgálat) számítja ki a helyi,területi tényleges légnyomás ér-tékét használva.

A középkonzolon a harmadik,az ATC jelzésű panel az 1. vagy 2.transzpondert, a magasságadatforrását (érzékelőjét) választó,valamint az azonosító kód beállí-tásához szükséges két forgató-gombot találjuk.

Az SSR kiváltásra kerül az ún.MSSR-ral (Monopulse Secon-dary Surveillance Radar), ami 24bites azonosító jelet használ arepgép azonosítására. Ez egy ál-landó kód, ami blokkokban ke-rül kiosztásra országok, légitársa-ságok és azok gépei részére, ígylehetővé teszi a repülőgépekegyedi radarazonosítását (nemcsak a járatszámot közli).

A transzponder Mode-S üzem-ben ugyanazon a frekvenciákonműködik. A légiirányítók szelek-tíven hívhatnak egy-egy repgé-pet (és lekérdezhetnek fontosrepülési adatokat), vagy ALL-CALL módban általános hívássalaz összes résztvevő repgépet hív-hatják.

A Traffic Collision AvoidanceSystem (TCAS) az SSR transz-ponderek használatán alapszik.Másodpercenként többször kia-dott 1030 MHz-es kérdező jelérea környezetében lévő gépek Mo-de-C vagy -S transzponderei1090 MHz-en válaszolnak. Így afedélzeti rendszer 3 dimenziósvirtuális teret képez, megállapít-va a veszélyesen közel kerülő gé-pek térbeli helyzetét: a köztük lé-vő távolságot és egymáshoz viszo-nyított irányait. Ha szükséges,utasítást ad a pilóták számára akitérő manőverekre.

ADS-B(Automatic Dependence Surve-illance-Broadcast)

Ez a rendszer az 1090, illetve 978MHz frekvenciákon (a gép ma-gasságától függően) automatiku-

BEM

UTATJU

K



san (SSR lekérdező jel nélkül) ésfolyamatosan sugározza a gépazonosítóját, pozícióját és sebes-ségét. A pozícióadatok GPS-bőlszármaznak. Ugyanezeket azadatokat a gépre felszerelt Uni-versal Access Transceiver(UAT), amely a 987 MHz-esfrekvencián működik, szinténsugározza. Az adatok nem kódol-tak, és a kereskedelemben kap-ható viszonylag olcsó rádiókkal(például SDR-stick) is foghatók.Az interneten a Flightradar24 [5]és hasonló weboldalak képeiADS-B adatok vételén, feldolgo-zásán és térképen való ábrázolá-sán alapszanak.

A navigáció fontos 3 tényező-je: repülési irány, adott pontok-tól való távolság és a föld felettimagasság. Az irányok meghatá-rozására a gépek a VOR irány-mérő rendszert, a távolságok(és sebességek) mérésére aDME transzpondereket, a ma-gasság meghatározására a baro-metrikus magasságmérők mel-lett a RA rádió magasságmérő-ket használják.

VOR (VHF Omnidirectional Ra-dio Range),VHF Iránymérő rendszer

A rendszer földi elemei a körsu-gárzó irányadók, működésük ahajózásban már régóta használa-tos világítótornyok elvén alap-szik. A TVOR (Terminal VOR) a

repülőterekhez vezető iránymeghatározásához, míg az Air-way VOR a repülési útvonalakmentén általános iránymérésrehasználatos.

A VOR állomás egyidejűleg 2jelet sugároz a 108,00...117,95MHz tartományban A9W, azazkomplex amplitúdómoduláció-val, vízszintes polarizációval:

1.) Referenciajel folyamatos,30 Hz-cel modulált FM-jel;

2.) Változójel 30 Hz-cel modu-lált AM-jel, 30 fordulat/s körbe-forgó sugárral.

A két jel kombinációjából kar-dioid sugárzási diagram ered,amelynél a minimum jelzi azirányt. A repgépen lévő NAV ve-vő összehasonlítja a referenciajelés a változójel fázisát:

Ha a két jel fázisban van (0o afáziskülönbség), akkor forgó jelminimuma a mágneses É-i irány-ba mutat. K-i mágneses iránybamutató jel minimum esetén a fá-zisszög 90o, D-i esetén 180o, illet-ve Ny-i esetén 270o.

A két jel közötti fázisszög mé-résével bármely köztes irány ki-számítható. Az irány lehet aVOR állomásra vezető TO...,vagy az attól távolodó FROM...irány, a kettő között értelemsze-rűen 180o az eltérés. A rendszernormál hibája ±5o.

A VOR állomás azonosításáhoza NAV-vevőt a pilótafülke hang-szórójára lehet kapcsolni, ahol azIDENT a hangszóróra küldi a 2-3

betűből álló 7 WPM sebességű1020 Hz-es morzekódú azonosí-tót, 30 s időre. Például: Budapest„BUD” 117,3 MHz, Tápiósáp„TPS” 115,9 MHz (lásd a 7. áb-rán), Monor „MNR” 112,5 MHz.

Egyes repülőtereken tesztadókat üzemeltetnek, amelyekrea repgép VOR (NAV) vevőjét rá-hangolva az indikátornak 180o-otkell mutatnia TO, illetve 0o-osirányt FROM jelzéssel. Ha a kijel-zés több, mint ±4o eltéréssel mu-tatja ezeket az irányokat, akkor agépen lévő VOR-rendszer hibás.

DME (Distance MeasuringEquipment),Távolságmérő berendezés

Ez a rendszer a DME-állomás ésa repgép közötti ún. ferde távol-ság meghatározását teszi lehető-vé. A repgépen van a kérdőjeletkisugárzó „interrogátor”, a földiDME állomás válaszjeladó, azaz“transzponder”. A transzponderválaszjelének futásidejéből aDME állomás és a repülőgép lég-vonalbeli (ferde) távolsága, agép magasságának ismeretébenpedig a földi (térképen mérhe-tő) távolság is és a gép földfel-színre számított sebessége kiszá-mítható, ami a pilóták navigáci-ós képernyőin kijelzésre kerül.

A DME rendszer berendezéseiaz UHF 960...1215 MHz közöttisávban, P0N (unmodulated, noinformation transmitted) mód-

BEM

UTATJU

K

6. ábra. IFF-jel a PPI radarernyőn 7. ábra. Ferihegy 31R pálya ILS megközelitése



ban sugároznak. Az interrogátorés a transzponder frekvenciáipárba válogatottak és közöttük63 MHz különbség van. A repü-lőgépen lévő interrogátor1025...1150 MHz közötti, míg atranszponder 2 csoportban,962...1024 MHz (alacsony), illet-ve 1051...1213 MHz (magas)frekvencián válaszol.

Mivel a DME távolság-, és aVOR irányadatai együttesenszükségesek a navigációhoz, aDME- és a VOR-állomások leg-többször párban, sőt legtöbbszörazonos helyre telepítettek. ADME frekvenciákat csatorna-számmal jelölik, vannak X és Yjelű csatornák.

A fedélzeti interrogátor impul-zuspárt sugároz 12 us (X-csator-na) vagy 36 us (Y-csatorna) im-pulzusok közötti távolsággal. Atranszponder az X-csatorna kér-dő jelére 12 us, míg az Y-csatornajelére 36 us távolságú impulzus-párral válaszol 50, illetve 74 uskésleltetéssel. A válaszimpulzus-sorozat 24-30 pps gyorsaságú.

A frekvenciák, illetve a DME-csatornák VOR frekvenciákkal pá-rosítottak, így egy VHF NAV rá-dión egy VOR frekvenciájánakbeállításával a megfelelő DME-csatorna is automatikusan kivá-lasztásra kerül. Ez a pilóták mun-kájának könnyítését szolgálja.

Például: VOR 108,3 MHz vá-lasztása esetén a DME 20X csa-tornán fog működni, ill. 108,35– 20Y, 108,45 MHz – 21Y, 112,3MHz – 70X. A címlapfotón lát-ható, hogy a jobb oldali NAV ve-vőn beállított aktív VOR-frekven-cia 108,35 MHz, így a hozzáren-delt DME csatorna 20Y.

Ha a DME és VOR állomásokegy helyen vannak, akkor 9,5 sidőközönként mindkét állomásleadja az azonositóját: VOR-azo-nositó 3x, DME-azonositó 1x.Amennyiben az adók 7 nm-en(nautical mile) belül vannak, ak-kor a VOR azonosítója kiegészülegy harmadik, „C” karakterrel(ami a collocated-et jelent), illet-ve a DME azonosítója „Z”-vel.

A repgépen lévő kijelző vagy aferde- (légvonalbeli) távolságot(slant range) mutatja, vagy ebből

a távolságból és a magasságbólkiszámított földfelszínit, illetveaz egymást követő távolságméré-sek közötti idő felhasználásával aföldfelszíni sebességet (groundspeed). Például: DME-távolság15 nm (nautical mile), magasság28 000 ft (feet). A földfelszíni(térkép szerinti) távolság:

(1 nm = 1,852 km; 1 ft = 0,3048 m)A képletben a 6081 konstans afeet-nautical mile átszámításhozszükséges.

AZ ICAO (International CivilAviation Organization) előirásaszerint a max. rendszerhiba±0,25 nm + a ferde távolság1,25%-a az esetek 95%-ában en-gedhető meg.

ILS (Instrument LandingSystem),Műszeres leszállitó rendszer

Éjszaka, párás, ködös időben abiztonságos landolás elenged-hetetlen kelléke a műszeres le-szállító rendszer. Elődjének ki-fejlesztése a II. világháború ide-jére tehető. A VHF- és UHF-sá-vokon működö ILS (rádió irány -adó/-vevő) rendszer célja a re-pülőgép leszállásához a futópá-lyára irányítás.

A futópálya (amit helytelenülneveznek kifutópályának) ten-gelyvonalában a pálya (a leszál-lás irányát tekintve) túlsó végéntúl elhelyezett, erősen irányítottYagi-antennarendszer a pálya-irányt (ez a Localizer), illetve apálya mellett elhelyezett anten-nacsoport 3o-os siklópálya szö-get (Glideslope) sugároz a re-pülőgép landolásához segítsé-gül, a műszerfalon lévő kereszt-mutatós kijelző (8. ábra) számá-ra. A műszer a repgépnek aziránysávhoz és a siklópályáhozviszonyított helyzetét mutatja. Apilótának a gépet úgy kell vezet-nie, hogy a két mutató középál-lásban legyen. Ekkor a gép a fu-tópálya irányán és a kijelölt sik-lópályán repül. Természetesenma már mindez a pilóták előttiképernyőkre kerül vizuálisanmegjelenítve, a futópálya rajzá-val. A rendszernek három ele-me van:

1.) Localizer: iránysávadó. VHFrádiója a 108...112 MHz közöttikijelölt frekvencián A8W mód-ban folyamatosan sugároz a futó-pálya távoli végén túl a futópályaközépvonalában elhelyezett Ya-gi-antennacsoporttal élesen irá-nyított jelet. Ez jelöli ki a futópá-lya tengelyvonalát, irányát. A lo-calizer sugara kb. 20o széles, a re-pülőgépből a földi antenna felénézve tengelyvonaltól balra 90Hz – jobbra 150 Hz-cel modulált(A8W módban). A gép fedélze-tén az iránysávvevő kijelzője apályairánytól való eltérést (vagyazzal egyezést) a két jel amplitú-dóját összehasonlítva mutatjaegy függőleges mutatóval, amelykitérhet jobbra, illetve balra, géppályairányhoz viszonyított hely-zetétől függöen. A 8. ábrán aziránysáv helyzet mutatója közé-pen áll, azaz a gép pontosan aziránysávon (a futópálya középvo-nalának irányán) repül.

2.) Glidepath: siklópályaadó.UHF rádióadója (illetve anten-nái) a siklópálya mellé telepített,tipikusan 300 m-re futópálya ele-jétől a pálya mellett a középvo-naltól 150 m-re oldalt. A futópá-lya elejétől számított 300 m jelöliaz optimum touch-down, azazföldetérési helyet.

BEM

UTATJU

K

8. ábra. ILS indikátor



A földi adó az UHF 329,15...335MHz-es tartományban 40 rendel-kezésre álló közül kiválasztott frek-vencián üzemel. Az iránysáv- és asiklópálya adók frekvenciái páro-sítva vannak, így az iránysávadóVHF frekvenciájának kiválasztásaa siklópályavevőt automatikusan aszükséges UHF-frekvenciára han-golja. Ezzel a párosítással, hason-lóan a VOR-DME párosításhoz apilóták munkáját könnyítik meg,csak 1-1 VHF-frekvenciát kell kivá-lasztaniuk mindkét esetben.

A siklópálya adója szintén erő-sen irányított sugárzású Yagi-an-tennákra dolgozik. A kisugárzottjel elméletileg a vízszintestőlmért 3o emelkedési magasságú (agyakorlatban a helyi viszonyokfüggvényében ez 2-4o közötti ér-ték is lehet) siklópálya szöget(glideslope) úgy jelöli ki, hogy asiklópálya feletti jel 90 Hz-cel, azalatta sugárzott 150 Hz-cel mo-dulált. A jelek feldolgozásánakmódját DDM-el jelölik: Depth ofDifference in Modulation, amelyegyszerűen szólva az amplitúdó-modulált jelek térerőinek össza-hasonlítása. A pilótának a gépetaz ILS indikátorán (8. ábra) avizszintes mutatót figyelve kell ve-zetnie, a mutató középállásábana gép pontosan a kijelölt, azadott repülőtérre meghatározottsiklópályán van, és megfelelő he-lyen éri majd el a futópályát (azoptimális touch-down pontnál).A 9. ábrán a siklópálya mutatójaa műszer közepétől (ami a rep-gép helyzetét jelöli) lejjebb lóg,azaz géppel süllyedni kell, mertaz a siklópálya fölött repül. (A 8.és 9. ábra a műszerén a GS, ill.NAV feliratok a Glideslope ésNavigation rövidítései.)

Az alacsonyan elhelyezett sik-lópálya-antennák sugárzási képeolyan, hogy a futópályához köze-ledve ellaposodik. Ezért bizo-nyos műszeres leszállási eljárá-sok esetén kiegészitésképpen rá-dió magasságmérőt (radio alti-meter, lásd később) is kell hasz-nálni a gép földközeli magassá-gának mérésére (különösenrossz látási viszonyok esetén).

3.) Marker beacon: markeradók.Mivel az ILS rendszerrel a repülő-gépet a föld közelében navigálják(esetekben, rossz látási viszonyokközött), ezért a gép pozíciójánakellenőrzéséhez további eszközökis szükségesek. Ezek az ún. Mar-ker Beacon-ok, vagy jeladók, mar-kerek (maximum 3). Ezek pálya-irányban, a leszállás irányávalmegegyezően elhelyezett, legye-zőszerű antennakarakterisztikávalsugárzó VHF-rádiók, amelyek afelette átrepülő gép számára jel-zést adnak, így a gép futópályátólvaló távolsága ellenőrizhető. A na-vigációs térképeken, az ún. App-roach Plate-en (megközelitési tér-

képlap) adott, hogy az egyes mar-kereket milyen magasságon kellátrepülni a kijelölt siklópályán re-pülés esetén. Az adók 75 MHzVHF-en működnek, A2A modulá-cióval. Az egyes jeladók más-máshangfrekvenciákkal moduláltak,hogy azonosíthatók legyenek,azaz pilóták részére egyértelműjelzést adjanak, melyik markera-dó fölött repülnek át.

Tipusaik: A – Airways marker;O – Outer marker (távoli, külsőjeladó) 400 Hz-cel modulált, vo-násokat ad; M – Middle marker(középső jeladó) 1300 Hz-espontokat és vonásokat ad; I – In-ner marker (közeli jeladó) 3000Hz-cel modulált (csak katonaireptereken).

Például a Budapest-Ferihegy31R futópályán való, ILS segítsé-gével végzett leszálláshoz a sikló-pályán való repüléskor a külsőjeladó (LOM) feletti magasság-nak 1778 feet-nek kell lennie(10. ábra).

A 3. ábrán látható konzol alsórészén a „CAT-IIIA” azt jelenti,hogy az ILS-rendszer alkalmas agép irányításához landolásnál ésa futópályán való guruláshoz.Mivel – különösen Európában –a frekvenciák zsúfoltak és fellép-het interferencia a localizer, ill.glidepath frekvenciákon, az adá-sokat földi berendezésekkel fo-lyamatosan ellenőrzik. A moni-torrendszer Category III-ra alkal-mas ILS-rendszer esetén 2 s-onbelül leállítja a localizer, ill. gli-depath adókat, amennyiben in-terferencia miatt az irányadó ál-tal jelzett pályairány ±10o eltéréstelér a beállitottól, illetve a sikló-pályaszög eltérése meghaladja akövetendő siklópálya szög 7,5%-

BEM

UTATJU

K

9. ábra. ILS: a gép a siklópálya felett repül

10. ábra. Leszállás ILS siklópályán



át. Például 3O siklópályaszögnélaz eltérés meghaladja a 0,075·3O== 0,225O értéket. A monitor ak-kor is leállítja az ILS-adóit, ha50% vagy annál nagyobb adótel-jesitmény-csökkenést észlel.

A pilótáknak az ILS-rendszertazonosítaniuk kell, mielőtt hasz-nálni kezdenék. Ehhez az irány -adó frekvenciáján 1020 Hz-es,A2A modulációval, 7 wpm-esmorzejelekkel leadott 2 vagy 3karakteres azonosító szolgál.Esetenként egy „I”-betű megelő-zi az állomás azonosítóját, jelez-ve, hogy a hallott adás az ILSrendszertől származik. PéldáulBudapest-Ferihegyen a 31R futó-pálya megközelítéséhez azILS/DME Localizer 109,5 MHz-en „BPR” azonosítót ad. A meg-közelítés útvonalán a két NDBjeladót is telepítettek, a távolab-bi 395 kHz-en „BR”, közeli 381kHz-en „R” azonosítóval jelent-kezik (7. ábra).

A modern műszerezésű, ún.Glass Cockpit-tel felszerelt repü-lőgépekkel már inkább az IRS-t(Inertial Reference System LRGvagy FOG giroszkóppal) használ-va a földközeli repülést segítő rá-dió magasságmérő (Radio Alti-meter) segítségével szállnak le.

Radio Altimeter (RA),Rádió magasságmérő

Rossz látási viszonyok között, mű-szeres repülési körülmények(IFR: Instrument Flight Rules)esetén végzendő leszálláshoz alégnyomáson alapuló magasság-mérő nem kellő pontosságú, mertnem jelzi a gép alatti felszín egye-netlenségeit, kiemelkedéseit (ún.nyomásmagasságot mér). Ezzelszemben a „rádió magasságmérő”folyamatos és azonnali informáci-ót ad a repgép abszolút (talaj fe-letti) magasságáról (de nem jelzia gép előtti magas akadályokat,pl. hegy). A műszer kisugárzott ésvisszavert mikrohullámú impulzu-sok futásidejéből számítja ki a gépfőfutóműve kerekeinek talaj felet-ti magasságát („radar altitude”).

Az RA-rendszer a 4200...4500MHz közötti sávban frekvencia-modulációval működik. Egy álta-lánosan használt, tipikus beren-

dezés 4250-4350 MHz között 100MHz-es sebességgel wobbuláljaaz adó frekvenciáját. A minden-kori generált jel és a visszavertjel között (a futásidő alatt) frek-vencia-eltérés lép fel. Ez arányosa kétszeres futásidővel, és ebbőla gép távolsága (azaz magassá-ga) a visszaverő felülettől (a ta-lajtól) kiszámítható (11. ábra).A szokásos mérési határ 2500 ft(760 m); a rendszer pontosságameglehetősen jó: 0-500 ft között(150 m-ig) ±2 ft (0,6 m), vagy amagasság 2%-a (amelyik értéknagyobb), azaz az utolsó kritikus10 m-es magasságnál (a főfutó-mű kerekeinek földetéréseelőtt) 0,6 m. Nagyobb magasságesetén (500 ft felett) a pontossága magasság 5%-a.

A magasságot részben analógműszeren, részben a pilóták navi-gációs képernyőin lehet leolvasni.A 12. ábrán látható mutatós mű-szer skálája logaritmikus (feet-ben) a kisebb magasságok ponto-sabb leolvashatósága érdekében.A mért magasságokat kellemesnői hang közli a pilótákkal, utol-sóként a 10 ft (3 m) futópálya fe-letti magaságot jelentve. A B737-800 gépekbe két rádió magasság-mérő van beépítve, két-két füg-getlen adó- és vevőantennával.

ELT (Emergency LocatorTransmitter),Vészjeladó

Minden gép tartozéka egy-egyvészjeladó. Ez nem azonos az ún.Black Box-ok ultrahangos jeladó-ival. Az ELT-készülékek telepestáplálású digitális rádió vészjela-dók. Ezek meghatározott frek-vencián sugározva a balesetetszenvedett repgép iránymérés (il-letve beépített GPS-szenzorbólszármazó koordináták) segítségé-vel történő megtalálását szolgál-ják. Az adást kézzel is lehet indita-ni (pl. ellenőrzés céljából), defelhasználás specifikusan gyorsu-lásérzékelő (becsapódáskor)vagy vízbe merülés indítja. Azadás frekvenciái korábban a121,5 MHz-es, majd a 243 MHz-es vészhívó frekvenciák voltak. Ajelenlegi ELT-k 406...406,1 MHztartományban keskenysávú BPSK

módban sugároznak, és egy-egyadatcsomag leadása 0,5 s-ig tart.Az adásokat a COSPAS-SARSAT(SAR: Search and Rescue) mű-holdak figyelik, és vészjelzés ese-tén az adatokat szakosodott földiszolgálatokhoz továbbítják. Azújabb generációs ELT-k spreadspectrum módban adnak, egy-egy adatburst 1 s-ig tart (többadatot tartalmaz).

Végül álljon itt a 13. ábra egyB737-es rajzával, amelyen a gépreszerelt antennák láthatók, össze-sen 30(!) db. Megjegyzés: A TFTSantennák (Terrestial Flight Tele-communication System) rend-szer a repgépekre telepített tele-fonrendszer (az üléseknél lévő te-lefonok) antennái. A TFTS, illet-ve egy későbbi, a CONNEXIONtelefonálási rendszerek máramegszüntek, ugyanis a hívásokmagas ára miatt az utasok nemvették (elég gyakran) igénybe.

Remélem, hogy a rádióelekt-ronikai rendszerek bemutatásá-val a kedves olvasók, köztük rá-dióamatőr társaim fogalmat al-

BEM

UTATJU

K

12. ábra. Rádió magasságmérőműszere

11. ábra. Rádió magasságmérés elve



kothatnak egy modern repülő-gép hírközlési rendszerének bo-nyolultságáról. A fentebb leír-takhoz járul még a navigációsrendszer (autopilot, autothrott-le, autoland), az áramellátás(115 V/400 Hz + akkumuláto-rok, generátorok), hajtóművek,az üzemanyagellátó-rendszer,

hidraulika, légkondicionálás és még sorolhatnánk... hallatlanulkomplex struktúrája. Utaskéntnem is képzeljük, milyen tiszte-letreméltó mérnöki munka ered-ménye az a varázslatos gépezet,amely távoli országokba, napsü-tötte mesés tengerpartokra repítminket.

Hivatkozások:

1.www.storadio.aero2.www.iaa.ie/air-traffic-manage-

ment/north-atlantic-communications/frequencies

3.www.iaa.ie/contacts/reception-report

4.www.canairradio.com/qsl.html5.www.flightradar24.com

BEM

UTATJU

K

13. ábra. A B737-800 antennái



Bevezetés

Problémát okoz mind a túlságo-san kicsi, mind a túlságosan nagyvételi szint. Az előbbi zajossá te-szi a vételt, az utóbbi túlvezérli abemenetét. Mindkét esetben, le-gyen URH-rádió- vagy tv-vételrőlszó, a vétel minősége nem meg-felelő, olykor élvezhetetlenné vá-lik. Túl nagy szintű bemenőjelesetében a jelforrás és a beme-net közé iktatott, impedanciáraillesztett csillapító tag alkalmazá-sa jelenti e vételtechnikai prob-léma megoldását.

A csillapító olyan passzív négy-pólus, amelynek bemeneti és ki-meneti ellenállása illeszkedik arendszer Z0 hullámellenállásá-hoz, amikor is érvényes a meg-adott csillapításérték.

Felépítésüket tekintve a pasz-szív csillapítók többnyire „T”−vagy „PI” tagból állnak, de léte-zik „L” tagos változat is, lásd az 1.ábrát. A csillapítókat osztályoz-hatjuk a csillapítás beállításimódja szerint is:

– fix értékű,– programozható (pl. csillapí-

tás-szekrény, stb.),– folyamatosan állítható.

A gyakorlatban kiviteli formáju-kat tekintve két típus terjedt el:dobozos és a koaxiális. Elsősor-ban vételtechnikában nagy nép-szerűségnek örvend a szabályoz-ható, T−kapcsolású, egyszerrehárom csúszkát mozgató elren-dezés, melynek elvi rajzát a 2. áb-ra mutatja. A konstrukciót egyárnyékoló dobozba építik be, acsúszkákat mozgató tengellyelegyütt. Ezzel az áramköri elem-

mel a csillapítás 0,5 és 20 dB kö-zött folyamatosan állítható, míga reflexiós tényező kb. 30% alattmarad. Itt jegyezzük meg, hogy a„csillapító” elnevezés mellett a„szintszabályozó” kifejezéssel isgyakran lehet találkozni, amit atovábbiakban mi is használni fo-gunk.

Közleményünk további részé-ben az L−tagos szintszabályozótés ennek konfigurációit fogjukismertetni, ahol a csillapítás fo-lyamatos változtatása egy hagyo-mányos potenciométerrel történik.Az egyszerű potméter önmagá-ban szabályozásra nem alkalmas,mert a kimenetet terhelve, acsúszka állásának függvényébena bemenőellenállás tág határokközt változik, lásd a 3. ábrát! Miéppen ezt a problémát szeret-nénk meghatározott korlátokközé szorítani, azaz kompromisz-szumos megoldást keresünk.Ezek után rátérünk az egyes vál-tozatok ismertetésére.

Alapkapcsolás

Analízis

Az alapkapcsolást a 4. ábrán lát-juk. Ha a csúszka R1 potencio-méter „V” állásában van, akkorez minimális csillapítást eredmé-nyez, amennyiben a csúszka „K”helyzetbe kerül, akkor kapjuk acsillapításmaximumot. Passzívnégypólusoknál a csillapítás:

(1)

A híradástechnikában (legalábbis a vezetéknélküliben, de a HF-

ELM

ÉLET

Szabályozható RF-csillapítóBus László okl. villamosmérnök, [email protected]

Az elektronikában, legyen az nagyfrekvenciás- vagy átviteltechnika, régóta használatos építőelemről vanszó. Ez az eszköz képezheti egy áramkör egy részét, de önálló áramköri egységként is használatos. Műhol-das vételnél vagy kábeltévés hálózatokban előszeretettel alkalmazzák a csillapítókat, de megtalálhatók kis-és nagyközösségi vevőrendszerekben is.

4. ábra

3. ábra

2. ábra

1. ábra



technikában is) a feszültségcsil-lapítást (és az erősítést is) deci-belben szokás kifejezni, ami a fe-szültségarány 10-es alapú logarit-musán alapul:

d = 20lga. (2)

A kifejezés természetéből adódó-an, ha a bemeneti jel változatlanamplitúdóval kerül a kimenetre,akkor d = 0 dB, csillapítás beikta-tásával d 0 dB.

Az átszámítást sokszor „vissza-felé” is el kell végezni, azaz a dB-ben megadott csillapítást át kellszámítani feszültségaránnyá:

a = 10d/20. (3)

(Passzív négypólusoknál a feszült-ségerősítés egynél kisebb, ilyen-kor csillapításról beszélünk, és ezta feszültségcsillapítás fejezi ki. A feszültségcsillapítás a feszültség -erősítés reciprokával egyenlő: au = 1/Au = u1/u2.)

A kapcsolás a 4. ábra szerintiirányban működik illesztetten,azaz a bemenetet és a kimenetet nemcserélhetjük fel! Ezek után írjuk fela kapcsolás bemenőellenállásáta csúszka állásának függvényé-ben. A csúszka állását „p” válto-zóval fejezzük ki, ami 0…1 kö-zötti értéket vehet fel (lásd azalapkapcsolást). A bemenőellen-állás az alábbi:

Rbe = (pR1+R2) ´´ [(1-p)R1+Z0];

ahol R2 = Z0 A replusz művele-tet „´” –el jelölve és a behelyette-sítést elvégezve kapjuk:

A későbbi méretezésekhez az (5)egyenlet egyszerűsített alakjátfogjuk használni:

Rbe = R’+(p-p2)R”;

ahol:

Ehhez a két segédegyenlethezmég visszatérünk az egyes válto-zatok méretezésénél.

A (6) egyenletből jól látszik,hogy a bemenőellenállás nemkonstans, hanem „p” szerint válto-zik. A képletből az is látszik, hogy abemenőellenállásnak lesz egy mi-nimuma és egy maximuma. A kér-dés az, hogy a csúszka mely állásá-nál? Ehhez a (6)-ot deriválni kell„p” szerint; ekkor p = 1/2 –et ka-punk, vagyis a szélsőérték – esetün-ben maximum – az ellenálláspályaközepére esik. Ezt az eredménytbehelyettesítve (6)-ba kapjuk, hogy

Rbemax = R’+0,25R”, (8a)

Rbemin = R’, (8b)

p = 0 és p = 1 esetén.

Ez utóbbi két egyenletet ábrázolva,megkapjuk a bemenőellenállásváltozását a csúszka helyzeténekfüggvényében, amit az 5. ábraszemléltet.

A négypólus-elméletből a hullám -ellenállásra vonatkozó definíciósegyenletet átvéve és értelemsze-rűen alkalmazva kapjuk, hogy

Z0 = ÖRbemin·Rbemax .

A definíciós egyenletbe az (8a)és az (8b) egyenletet behelyette-sítve és elvégezve a négyzetre-emelést:

A szorzásokat, összevonásokat ésaz egyenletrendezést elvégezveR1−re kapjuk:

Az egyenlet két oldalát derékszö-gű koordinátarendszerben ábrá-zolva, a két görbe metszéspontjaadja a megoldást:

R1 = 3Z0.

A (12)−ből egyértelmű, hogy R1 ahullámellenállástól független.

Négypólusok esetén, legyenszó aktívról vagy passzívról, fon-tos paraméter még a reflexiós té-nyező, melyet G−val jelölve defi-níció szerűen az alábbi:

ahol: Z0 a rendszer hullámimpe-danciája, Z a terhelő vagy lezáróimpedancia. Jelen esetben hullám -ellenállásról és terhelő- vagy lezá-ró-ellenállásról beszélünk.

Az alapkapcsolás, a számítottértékek feltüntetésével, a 6. áb-rán látható.

Adva van: R1 = 150 ohm, Z0 =50 ohm; a kapcsolással a meg-adott elemértékek mellett azalábbi paraméterek érhetők el:

ELM

ÉLET

6. ábra

5. ábra

(4)

(5)

.

(6)

(7a)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(7b)



R’ = 40 ohm, R” = 90 ohm, Rbemax = 1,25Z0 = 62,5 ohm,

a (13)-ból

Gmax = 0,11 (11%), dmin = 0 dB(csúszka „V” állásban),

dmax = 12 dB (csúszka „K” állásban).

Az alapkapcsolással elérhető ref-lexió:

Ezzel az egyszerű kapcsolással el-érhető eredmények gyakorlatiszempontból jónak mondhatók!

Az R1 = 3Z0 feltétel sok esetbennem teljesül, mivel az RF kábelek50 és 75 ohmosak, míg a potencio -métereket 100, 200 (220), 500(470) W, stb. értékben gyártják,ezért két esetet vizsgálunk meg: azegyik R1<3Z0 és a másik R1>3Z0.

Az alapkapcsolás módosított változa-ta R1< 3Z0 esetre

A módosított változat a 7. ábránlátható, ami tulajdonképpennem más, mint a 4. ábra kiegé-szítve az R3 soros ellenállással.Ebből következően a bemenőel-lenállásra adódik:

Rbe = R3+R’+(p-p2)R”.

Rbemin = R3+R’,

Rbemax = R3+R’+0,25R”.

Ezeket behelyettesítve a (9) egyen-letbe, lesz:

Z0 = Ö(R3+R’)·(R3+R’+025R”).

Elvégezve a négyzetreemelést ésaz egyenletrendezést, R3-ra adó-dik:

R3 = Ö(Z20+(0,125R”)2 -

-(R’+0,125R”).

A kapcsolással elérhető minimáliscsillapítás a csúszka „V” állásában:

a csúszka „K” helyzetében:

A kapcsolás méretezése és a veleelérhető paraméterek:

adva van Z0 = 50 ohm és R1 = 100 ohm,

ekkor a (7a)-ból R’ = 37,5 ohm; a (7b)-ből

R” = 50 ohm, R3 = 6,6 ohm,

Rbemax = 56 ohm, Gmax = 5%,dmin = 1,4 dB, dmax = 11 dB.

A két kapcsolást összehasonlítvaazt látjuk, hogy a módosított vál-tozat reflexiója mintegy fele azalapkapcsolásénak, míg a szabá-lyozási tartomány itt kb. 2,5 dB-lel csökken.

Alapkapcsolás módosított változataR1> 3Z0 esetre

Ez a konfiguráció a 8. ábrán lát-ható, ez tulajdonképpen a 4. áb-ra kiegészítése R3 ellenállás pár-huzamos kapcsolásával. Ezt fi-gyelembe véve bemenőellenál-lásra az alábbi adódik:

Rbe = R3´[R’+(p-p2)]R”.

Rbemin = R3´R’,

Rbemax = R3´(R’+0,25R”).

Utóbbi két képletet behelyette-sítve a (9) egyenletbe, a követke-zőre jutunk:

Z0 = ÖRbemin·Rbemax ==Ö(R3´R’)·[R3´(R’+0,25R”)]

Elvégezve a négyzetreemelést, a(7a)-ból R’-re és a (7b)-ből R”-reszámított érték behelyettesítésétés az egyenletrendezést R3-ra azalábbi kifejezést kapjuk:

0,25R32-116,6R3 -3120 = 0.

Ezt megoldva: R3 = 491,7 ohm.A kapcsolás méretezése és a

hozzátartozó paraméterek:

adva van: Z0 = 50 ohm; R1 = 200 ohm; R2 = 50 ohm,

ekkor a (7a)-ból R’ = 41,6 ohm; a (7b)-ből

R” = 133,3 ohm,

ELM

ÉLET

7. ábra

8. ábra

(14)

(15)

(16a)

(16b)

(17)

(18)

(19)

(20)

(21)

(22a)

(22b)

(23).

(24)



Rbemax = 65 ohm, Gmax = 0,13,dmin = 0 dB, dmax= 14 dB,

R3 = 487 ohm

(ez a névleges érték szerepel azE48 és az E96 szabványos érték-sorban). A három kapcsolás kö-zül ennek a változatnak van a leg-nagyobb szabályozási tartomá-nya, de a G tényező itt a legrosz-szabb (13%), ami azonban a gya-korlatban még megfelel.

A kapcsolásoknak külön nyom-tatási rajzot nem adtunk, mivelegyszerűségüknél fogva próbapa-nelra is beforraszthatók.

Több tagból álló szabályozó kapcsolás

Működés

Korábban említettük, hogy azL−tagból álló csillapítóknál a be-menet és a kimenet alapesetbennem cserélhető fel, viszont kívá-natos lenne, hogy mégis, ebben akivitelben is ez megoldható le-gyen. Ez elvileg a 9. ábra szerintlehetséges. A sematikus rajzon lát-ható, hogy az alapkapcsolás Z0’hullámellenállás között működik.

Második lépésben kiszámítjuk azillesztő (impedanciaátalakító)tagok elemeit, ahol:

A méretezett, teljes kapcsolás a11. ábrán látható. Az ábrából jóllátszik, hogy a teljes csillapításrészcsillapításokból tevődik össze:

a1 = (61,9+110)/110 = 1,56 ®d1 = 3,88 dB » 4 dB,

a2 = 1…4 ® d2 = 0…12 dB,

a3 = (61,9+133´75)/133´75 =2,3 ® d3 = 7,23 dB.

A kapcsolással elérhető elméletiszabályozási tartomány: 11…23 dB.

További paraméterek: Rbemax =100,7 ohm, Gmax= 0,14 (ezek azértékek egyetlen állásra érvénye-sek: potenciométer középállás-ban és a kapcsolás bal oldala 75ohmmal van lezárva).

ELM

ÉLET

9. ábra 10. ábra 11. ábra

Z0’ > Z0-nál, ezért mind a beme-nő-, mind a kimenőoldalon impe-danciaátalakítót kell beiktatni azillesztés teljesülése érdekében.

Az impedanciaátalakító elvirajzát a 10.a ábrán látjuk Z0 < Z0’esetre. Az egyes tagok méretezé-sére szolgáló egyenletek:

Arra az esetre, amikor Z0 > Z0’,akkor a (25a), (25b) egyenletek-ben Z0-t és Z0’-t fel kell cserélni,valamint a 10.b ábrán levő Rp el-lenállás a Z0’ oldalra kerül.

A 9. ábrán látható alaptag mé-retezésére az: R1’=3Z0’-t használ-juk, ami a (12)-nek felel meg. Azelemek kiszámításához adva vanR1’=330 ohm és Z0= 75 ohm.

Első lépésben meghatározzukZ0’-t a (12) egyenletből:

Z0’ = 330/3 = 110 ohm,R2' = 110 ohm (lásd a 9. ábrát).

(25a)

(25b)



Elkészítés, bemérés

A szintszabályozókat VHF ésUHF változatban készítettük el.A VHF sávú csillapítónál az ele-meket 34´72 mm nagyságú,egyoldalas nyáklemezen ültet-jük be a nem fóliás oldalon, anagyfrekvenciás szerelésnekmegfelelően. A csillapító fólia-rajza 12. ábrán látható, míg abeültetési rajz a 13 ábra. A kivi-telezésnél a dobozos változatotválasztottuk. A doboz anyaga le-het 1,6 mm-es, egyoldalas nyákvagy 0,4…0,5 mm-es ónozottacéllemez. A dobozkeret a 14.ábra, míg az alap- és fedőlap a15. ábra szerint készül. A keretelkészítése után következik akoaxcsatlakozók felforrasztása adoboz elő-és hátlapjára. Ameny-nyiben a bemenetet és kimene-tet meg akarjuk különböztetni,akkor bemenet legyen példáulKOHÜ (koaxiális hüvely) és akimenet KODU (koaxiális du-gó). Ezután forrasszuk a keret-hez a nyáklemezt úgy, hogy akeret alsó élétől 7 mm-re legyena nyák síkja. Utolsó fázis az al-katrészek beforrasztása. A C1 ésC2 kondenzátorok egyik – mi-nél rövidebbre vágott – lábátközvetlenül forrasszuk a be- és akimeneti koaxcsatlakozó belsőkivezetéséhez!

Az elkészített változtathatócsillapító bemérése voblerreltörténik. A csillapítás frekvencia -menetét a 16. ábra szemlélteti.A diagramban egy „I” és egy „II”karakterisztikát látunk. A „I” je-lű karakterisztika a minimumcsillapításnak (alapcsillapítás),míg a „II” jelű jelleggörbe a ma-ximálisan beállítható csillapítás-nak felel meg. Itt jegyezzükmeg, hogy a szintszabályozó be-menete és kimenete felcserél-hető, de ennek az ára, hogy azalapcsillapítás lényegesen meg-növekszik.

Az UHF-sávra készített csilla-pítót SMD elemekkel realizál-tuk, kivéve a potenciométert. Akapcsolás elemeit 21´44 mm-esegyoldalon folírozott nyákleme-zen a fóliás oldalra forrasztjukfel. A szabályzó elem Pihergyártmányú (lehet más is) mini-

atűr kivitelű. Ennek az elrende-zésnek a nyomtatási rajzát a 17.ábrán látjuk, míg az alkatrészekelrendezése a 18. ábra szerinti.

Itt is a dobozos kivitelt válasz-tottuk. A doboz elkészítésénekegyes munkafázisait lásd a VHFváltozatnál! A keretrajz a 19. áb-rán, míg az alap és fedőlap a 20.ábrán látható. A nyáklemezt akeret alsó élétől 5 mm-es magas-ságban forrasszuk be! Végezetülennél a változatnál a bemenetiés a kimeneti koaxcsatlakozóbelső kivezetését a nyákon levőbe- és kimeneti fóliaszigetét ösz-szekötjük az előre leszabott 10mm hosszúságú, Ø0,8 mm-esezüstözött vagy zománchuzal-darabbal. A bekötő huzal végle-ges minimális hossza a befor-rasztáskor alakul ki.

Az UHF-es változat mérési di-agramját a 21. ábra mutatja. Ittis két görbe látható, melyekről aVHF változatnál már tettünkemlítést.

Megjegyezés: ha az elvi rajzonmegadott értékű potenciomé-ter nem szerezhető be, akkoregy paralel ellenállást kell be-forrasztani a potméter mellé.470 vagy 500 ohm esetén RP ér-téke 1 kohm (szaggatottan ábrá-zoltuk). Ezt a nyomtatási rajztervezésekor mindkét változat-nál figyelembe vettük.

Néhány szót az alkatrészek-ről: a ki és becsatoló kondenzá-torok kerámia típusok, míg azellenállások indukciószegényfémrétegek. A VHF változatnál0,6 W-osak és legalább ±2%-osak vagy pontosabbak. AzUHF típusnál az SMD ellenállá-sok 0,25 W terhelhetőségű, le-hetőleg 1-2%-osak és a csatolókondenzátorok szintén SMD ki-vitelűek.

ELM

ÉLET

14. ábra

13. ábra

12. ábra

Tordelt 2020_07_Radiotechnika 2020. 06. 22. 22:13 6


Ha az R3 ellenállást az elvi raj-zon levő értékkel nem lehet be-szerezni, akkor egy 43 ohm-os ésegy 68 ohm-os ellenállás soroskapcsolásával kell realizálni.Ugyanez vonatkozik a P potenci-ométerre is. Ekkor a Piher vagymás hasonló gyártmányú, minia-tűr P = 470 ohm ±20%-os poten-ciométerrel paralel egy RP = 1kohm-os ellenállást forrasztunk.Amennyiben a 11. ábrán láthatóelemértékeknek megfelelőenR3 és P beszerezhető, R3 alsótagjához tartozó fóliaszigetet ésa földfóliát egy kis fóliacsíkkalösszeforrasztjuk. 300 v. 330 oh-mos P esetében az RP elmarad.

Mindkét változatnál a be- és akimeneti oldalon a C1 és a C2kondenzátort iktassuk be aszintszabályozó védelme érde-kében (előfordulhat, hogy vala-milyen egyenfeszültség kerül akábelhálózatra).

Alkalmazás

A szintszabályozó gyakorlatbanvaló alkalmazására a 22. ábránláthatunk egy példát, amikor avett jel olyan nagyszintű, hogy avevőkészüléket túlvezérli. Ilyenesetben a megfelelő csillapításbeállításával a túlvezérlést meg-szüntetjük. Másik esetben azerősítő túlvezérlése elkerülésevégett csillapító tagot haszná-lunk az optimális bemenőszintbeállítása érdekében, ezt a 23.ábrán látjuk.

Irodalom

– Bus László: Változtatható csillapítótv-vételhez, Hobby Elektronika1993/7.

– Ismeretlen szerző: Dämpfungsteller.– Google: Csillapító−Hamwiki.

ELM

ÉLET

19. ábra

18. ábra

17. ábra

23. ábra

22. ábra

15. ábra

16. ábra

20. ábra

21. ábra

2021-esévkönyvakció

a hátsó belső borítón!


Precíziós csúcsértékdetektor

Az Analog Devices ADA4622-xműveletierősítő-családjának jó tu-lajdonságait bemutató kapcsoláslátható az 1. ábrán. A D2 és D3kapcsolóként működik, amelyekakkor nyitnak, amikor a kimene-ten állandósul a bemeneti feszült-ség csúcsértéke. Az ICa C2 kon-denzátort a fenti diódaláncon ke-resztül addig tölti, amíg az a be-meneti csúcsértéket eléri. Az ICbkimenetéről az R1-en keresztülvisszacsatolt jel korlátozza ICa ki-menőfeszültségét a bemenőjelcsúcsértékének elérésekor. AjFET bemenetű IC erősítő gyakor-latilag nem terheli a C2-t, míg azICa kimenete elegendő áramotbiztosít annak gyors feltöltéséhez.A C2 minősége határozza meg acsúcsdetektor pontosságát, ezértszükséges, hogy az kis szivárgásiáramú és kis dielektromos veszte-ségű polisztirol, vagy polipropilénkondenzátor legyen! Figyelem: azIC lábkiosztása eltér a szokásoskettős OPA-éktól!

NiCd akkumulátor-gyorstöltő

A 2. ábra áramköre a töltés soránfigyelembe veszi a környezet és azakkumulátor hőmérsékletét, en-nek megfelelően változtatja a töl-tőáramot. A két, egymással szem-be kapcsolt termoelem eredő fe-szültsége 40 uV/K. A töltési cik-lus kezdetén a két termoelemazonos hőmérsékletű, ilyenkor a0,6 ohmos ellenálláson eső fe-szültség állítja be a töltőáramot1,6 A értékűre. Az akkumulátormelegedésekor csökken a töltő-áram, majd az akkumulátor lehű-lése után ismét növekszik, mígbeáll egy dinamikus egyensúlyi ál-lapot. Természetesen az egyensú-lyi állapot nem azonnal jön létre,hanem az akkumulátor tömegemiatt viszonylag nagy késleltetés-sel. A kapcsolási rajzon szereplőalkatrészek közül a teljesítmény-darlington helyettesíthető aBDW93 típusúval, az LT1001 ICpedig az Analog Devices OPA277műveleti erősítőjével.

Feszültségvezérelt fázistolóáramkör

Ha egy egységnyi erősítésű mű-veleti erősítővel felépített áram-kört a 3. ábra szerint egy R-Ctaggal egészítünk ki a neminver-táló bemenetén, fázistoló áram-kört kapunk. Ha az ellenálláso-kat FET-ekkel, mint feszültség-vezérelt ellenállásokkal helyette-

sítjük, az ellenállások nagysága,ezzel az eredő fázistolás értékevezérelhető. A fázistolás értékea következő képletből számítha-tó: j = -2 arctan wRC, ahol R ajFET-ek beállított csatornaellen-állása. (A két FET-et célszerűIDSS és Up alapján minél ponto-sabban összeválogatni. A 100kohmos ellenállások és a kon-denzátorok 1%-osak legyenek!A szerk.)

SO

K K

IS K

APCSO

LÁS

3. ábra


2. ábra

1. ábra



Jeladó

Az első feladat a jeladó kialakítá-sa volt. Az alapműszer lényegé-ben egy 1 s kapuidejű digitálisfrekvenciamérő. Ahhoz, hogy apercenkénti fordulatszámot je-lezze ki, olyan jeladóra volt szük-ség, amely a főorsó minden for-dulatára 60 impulzust szolgáltat.A legegyszerűbbnek egy optoka-pus konstrukció tűnt. A jeladóalapja egy 60 osztású lyukkörrelellátott lemeztárcsa, amit azadott gépnél a főorsó hátsó, ki-nyitható burkolat alatti végéreékelt lépcsős ékszíjtárcsa belsősíkjára csavaroztunk fel 3 db M2-es csavarral. A tárcsa furatait egyismeretlen típusú (valamilyenprinterből kiszerelt) réses IRLED-es/fototranzisztoros opto-villa tapogatja le. Ezt egy kis pa-nelba forrasztottuk be, amit agépvázhoz egy alumínium „L”profildarab rögzít. A mechanikatovábbi részletezésétől eltekin-tünk, a beépített szerkezetet az1. ábra fotóin láthatjuk.

Mivel a fototranzisztor impul-zusait célszerűnek látszott azemitteréről elvezetni, a jeladót ésa műszert összekötő kábelt vi-szont legjobb közös emitteres fo-kozattal meghajtani, amely eset-ben a kollektorköri munkaellen-állás a műszerben helyezkedik el,az optokaput egy kapcsolófoko-zat követi. A kis panelon elhelye-zett komplett, SMD-kkel felépí-tett áramkör kapcsolási rajzát a 2.ábra mutatja. A LED-et kb. 4,5mA-rel hajtjuk meg. A két egységközötti összeköttetést egy három -eres árnyékolt kábel biztosítja, a

csatlakoztatás a gépre szerelt há-rompólusú tuchel aljzat / lengő-dugó páron át valósul meg.

A frekvenciamérő

Az 1 s kapuidőhöz a várható for-dulatszámtartomány mellett biz-tosan elegendő kétbájtos számlá-ló a túlcsordulás kockázata nél-kül kb. 65500 fordulat/percighasználható, de éppen a várhatónéhány ezres maximum miatt akijelzést 4 jegyre szűkíthetjük. Aműhelyben feltételezhető fényvi-szonyok 4 jegyű 7 szegmensesmultiplex LED kijelző alkalma-zását indokolják. Közös katódoskijelzőt használunk, így a négykatód meghajtásához NPN tran-zisztorok szükségesek.

A Rádiótechnikában és sokmás helyen is jelent már megPIC16 alapú frekvenciamérő.Az itt ismertetett változat, a fel-adathoz illesztett mérési tarto-mánya mellett, abban is külön-bözik a korábbiaktól, hogy azérdemi munka legnagyobb ré-szét a maximális pontosság ér-dekében a PIC16F1619 belsőperifériái végzik.

Miért pont emellett a típusmellett döntöttünk? Először aminimális lábszámot határozzukmeg. Táp, föld: 2 db.Tisztességesfrekvenciamérő kvarcról jár: to-vábbi 2 db. A szegmensek száma:7+tizedespont (dp, esetleges to-vábbi fejlesztésekre gondolva), aszámjegyeké 4, és kell egy beme-net is. Van még az MCLR, aminem minden típusnál használha-tó számláló bemenetként. Ezösszesen 18. Másodszor: A mul-

ÉPÍT

ÉS

Digitális fordulatszámmérőKőnig Imre villamosmérnök, [email protected];

Pálinkás Tibor gépészmérnök, [email protected]

A fordulatszámmérő szükségessége akkor vetődött fel, amikor az Universzal-3 típusú kis orosz barkács-gép – alapvetően fémeszterga – hajtásrendszerét háromfázisú frekvenciaváltón alapulóra szereltük át,hogy a főorsó fordulatszáma széles határok között, kényelmesen, egyetlen potenciométerrel beállíthatólegyen. Olyan 4 digites műszerben gondolkodtunk, ami rpm-ben (ford./min-ben) jelzi ki az aktuális for-dulatszámot, és természetesen mikrokontrolleren alapul.

1. ábra



tiplex kijelzés viszonylag nagyórafrekvenciát igényel, amibőlaz 1 s kapujel hardver pontossá-gú előállítása hárombájtos szám-lálóval lehetséges. A PIC16F1 so-rozat 18 lábú tagjaiban ilyennincs, ezért felmegyünk húszra.A 16F1618-nak nincs külső kvar-cos üzemmódja, így marad aPIC16F1619.

A mikrovezérlő feladata négyrészre osztható: a stabil órajelelőállítása, a kapujel előállítása,kijelző multiplexelés, impulzus-számláló kiolvasása az eredményszegmensképének előállításával.Járulékos teher az inicializálás.

A fentiek alapján összeállítottkapcsolási vázlat a 3. ábrán látha-tó. Megjegyezzük, hogy a multip-lexelést végző négy tranzisztorpéldául a nálunk járatos BC337,BC338 vagy PN2222 is lehetettvolna. Azért választottuk az egzo-tikus 2SC1213-at, mert a tervezésés építés idején éppen jó pár kié-pített példánya volt kéznél…

A kvarcoszcillátor

Néhány mondatot érdemes akvarcoszcillátorra is pazarol-nunk. Először is leszögezzük: akontroller 500 kHz-es kalibráltbelső oszcillátora meglehetősenpontos, stabil, de csak akkor, haa környezeti hőmérséklet is ál-landó. Ezt a frekvenciát a csipreintegrált PLL 16 MHz-re sokszo-rozza, amiből 2 hatványai szerin-ti leosztással programozható atöbbi frekvencia, így a 4 MHz is.Jó tapasztalatokat szereztünk ve-le, így talán ehhez a feladathoznincs is okvetlenül szükség külsőkristályra. Azonban mi a jövőbe-ni fejlesztésen is gondolkodunk– pl. a kijelző több karakteresLCD-modul, esetleg OLED-mo-dul is lehetne –, ahol a nagyobbpontosságigény miatt egy stabilkvarcoszcillátor már elengedhe-

ÉPÍT

ÉS

3. ábra

2. ábra



tetlen. Kísérleteket végeztünk te-hát, először többféle gyártótólszármazó háromlábú, névlege-sen 4 MHz-es kerámiarezonáto-rokkal. (A két szélső lábuk kap-csolódik a 2. és a 3. lábhoz, a kö-zépső a GND-re.) Nem megen-gedhető frekvenciaeltérést ta-pasztaltunk, így a kapcsolási raj-zon is szereplő kristálynál ma-radtunk.

Eléggé elhanyagolt téma ez azamatőrirodalomban. Vegyünkegy megfelelő frekvenciájú kvar-cot, tűzzünk mellé két egyformakerámiakondit, és a kontrollerbelső áramkörével készen is van aPierce-oszcillátor! – javasolják ál-talában a szerzők. Ennek azért ki-csit utánanéztünk a neten, perszea Microchip vonatkozó ajánlásaiközött (FACT001, ANTC207,AN244, AN826, AN849, AN949; aneten könnyen megtalálható an-gol nyelvű dokumentumok). Azegyik táblázatosan közli a külön-böző frekvenciájú kvarcokhoz ja-vasolt C1, C2 kondenzátorértéke-ket. Bármilyen metszetű 4 MHz-eskristályhoz 2 ´ 15 pF-ot javasol. AzR1 feladata a kristály túldisszipálá-sának megakadályozása. Oszcil-loszkóp nagyimpedanciás, kiska-pacitású mérőfejével az Xtal és aC2 közös pontjára lépve az ellen-

állás értékét úgy kell megválaszta-ni, hogy a 0 vagy túlságosan kis ér-tékű ellenállás esetén jelenlevőláthatóan torz jel (4.a ábra) he-lyett itt szinuszos jellegű hullám-formát (4.b ábra) detektáljunk.

A mintadarabban több gyártókülönböző típusú, 2 rasztereslábtávolságú HC-49/L tokozású,4.0000 MHz-es kristályát próbál-

tuk ki, miközben egy frekvencia-mérő időmérő üzemmódjábanaz M1 mérőponton mértük a ka-pujel periódusidjét, aminek név-leges értéke 1016,96 ms (1000ms kapuidő+16,96 ms „műveletiidő”). Az R1 minimális értéke 10kohmnak bizonyult (a biztonságkedvéért 15 kohmost forrasztot-tunk be), ám a 15 pF-os kondik-kal mindegyik kristály 4 MHz-nélkissé magasabban rezgett. Amegfelelő periódusidő 2 db 22pF-os kondenzátorral állt be.

Természetesen működik, sőt,„túl jól” működik az ellenállásnélkül megépített kapcsolás is,de ezért a kvarc gyorsabb örege-désével (pontosságvesztésével)fizetünk, és az is előfordulhat,hogy a kvarc egy nagyobb ener-giát igénylő rezgési módba ugrikát, így nem a kívánt frekvenciánfog rezegni.

A mintaprogram _IESO_ONbeállítással működik. Ennekmegfelelően a belső oszcillátor-ról indul, és csak 1024 számláltkvarcperiódus után vált át akvarcra. Így a felállás gyors, de azelső mérés, melynek egy részealatt az órajel forrása még a bel-ső oszcillátor, a továbbiaknál kis-sé pontatlanabb lehet.

(Folytatjuk)

ÉPÍT

ÉS

4. ábra



2. kísérlet

Ahhoz, hogy valóban hallhatómembránrezgést produkáljak,az előzőnél nagyobb energiájúLED-es fényforrásra és koncent-ráltabb fényre van szükség.Eszembe jutott a [3]-ban ismer-tetett, régi izzót kiváltó mikro -szkóplámpa, a maga 4 W-os, hű-tőtestre szerelt LED-jével. Lesze-reltem egy Zeiss Ergaval okulár-szerelvényét és objektívrevolve-rét, majd az így lecsupaszított áll-vány talpba behelyeztem a fenticikk szerinti LED-lámpát. Az ere-deti áramgenerátorok helyett is-mét a 2. ábra szerinti meghajtástalkalmaztam, de az 1 A-es ger-jesztőáram beállításához az R3-atezúttal 2,2 ohmosra cseréltem.

A nagyobb teljesítményű fény-forrás, valamint a mikroszkópkollektorlencséje és Abbe-kon-denzora biztosította jól koncent-rált fénysugár is csak akkor bizo-nyult elegendőnek, ha a 0,05mm-es 1 acélmembránnal egy kb.1 cm3-es 2 rezonátorüreg egyikvégét zártam le, a másik végén ki-alakított csőcsonkra kb. 20 cm-es3 mipoláncső-darabot húztam (4.ábra). Utóbbi másik végére 4 mű-anyag füldugót illesztettem: ezzelegy kis rezonáns sztetoszkóphozjutottam. Az eszközt a lomtáram-ból előkerült néhány alkatrészbőlállítottam össze, így adódott a 13mm-es szabad membránátmérő.A membránt gyertyalánggal be-kormoztam, a jobb hőelnyelés ér-dekében. A kész sztetoszkópotegy tárgylemez-méretű (kb. 25 ´76 mm-es), 2 mm vastagságú tex-tilbakelit lemez közepébe készí-tett furatba lehet illeszteni. A sze-relvény a mikroszkóp tárgyaszta-lán, a tárgylemez-befogóban rög-zíthető (5. ábra).

A beállításhoz először is minda mezőrekeszt, mind az apertúra-rekeszt kinyitottam (lásd a hivat-kozott cikket!), a „tárgylemez”furatára egy pauszdarabot tet-

tem, amire előzőleg egy 8 mm át-mérőjű kört rajzoltam, hogy atárgylemezt majd a megvilágítás-hoz koncentrikusan be tudjamállítani. Ez után a LED-hez azeredeti áramgenerátort csatla-koztatva, azon kis fényerőt beál-lítva, a pauszon létrehoztam egy9 mm körüli átmérőjű, éles pere-mű megvilágított fényfoltot. Eh-hez a lámpatest-befogót is és akondenzor függőleges helyzetétis próbálgatással optimálisra kellállítani, és a kondenzor alatti ún.„szemüveglencsét” a fényútbakell forgatni! Befordítható len-cse hiányában a fölső frontlen-csét távolítsuk el! Nálam – egy ré-gi, hagyományos, NA = 1,2 Abbe-kondenzorral – így 7 mm-es volta fényfolt, ami következő, 3. kí-sérlethez lesz igazán optimális.

Ezek után beillesztjük a szte-toszkópot a „tárgylemezbe”, azáramgenerátort lecseréljük anégyszöggenerátorra, azt a c sáv-ra kapcsoljuk, és a fülünkbe he-lyezett füldugójában már hallhat-juk is a meglehetősen halk füty-työt. A frekvencia állításával meg-kereshetjük az üreg egyik rezo-nanciafrekvenciáját, ahol a füttyfelerősödik. Egy ilyen hengeresüreg többféle rezgési módusra isképes, a mintapéldánynál 2,5kHz környékén tapasztaltam re-zonanciát. A kondenzor és atárgylemez-pozicionáló rendszerfinom állítgatásával keressükmeg a legerősebb hangot!

3. kísérlet

Ehhez a kísérlethez egy preparáltelektrétmikrofonra lesz szüksé-günk, amit az előbbi összeállítás-ban, a „tárgylemezbe” a sztetosz-kóp helyére illesztünk. Mikrofon-ként a HAM-bazárban olcsónkapható kétkivezetéses, Ø10´7mm névleges méretű kapszulátvetjük be. Mivel ennek is amembránját kell megvilágíta-nunk, először is lefejtjük róla a fe-

ÉPÍT

ÉS

Halljuk meg mi is a fény hangjait! 2.Pálinkás Tibor gépészmérnök, [email protected]

5. ábra

4. ábra



kete, porózus porvédő hártyát. Ésekkor ér a kínos meglepetés: amembránt a tok takarja, mind-össze a tengelyében látható a kb.2,6 mm átmérőjű hangbevezetőnyílás. Most kell a biztos kéz, azügyesség és a türelem! A mélyhú-zott alumínium kapszula furatoshomloklapját először kis lapos re-szelővel óvatosan reszeljük mind-addig, míg a peremen feltűnik abronz távtartó gyűrű. Ez után át-térünk közepes finomságú csiszo-lóvászonra, és azt egy sík felületrefektetve a mikrofont addig csi-szoljuk rajta, amíg a gyűrű a teljeskörív mentén látszani fog. Ekkoregy finom varrótűvel nagyon óva-tosan a lyuk pereme alá nyulunk,de csak éppen hogy, vigyázva, ne-hogy a nagyon kényes membrántmegérintsük, majd a ház homlok-oldalából megmaradt vékonyracsiszolódott körgyűrűt kipattint-juk. Ehhez a művelethez egy jólupe bizony elengedhetetlen! Haügyesek vagyunk, akkor előtűnika mintegy 7 mm szabad átmérő-jű, sértetlen membrán.

Sajnos, még nem végeztünk: abronzgyűrűt a tokfedél szorítottale, ezt ragasztással kell pótol-nunk. A varrótű hegyével igenapró cseppet veszünk fel valami-lyen kis viszkozitású tubusos uni-verzális gyorsragasztóból, és rá-visszük a gyűrű homlokfelületé-

re. A ragasztó beszivárog a gyűrűés a kapszula közötti résbe, aholpillanatokon belül megköt. Ezt aműveletet addig ismételjük,amíg körben meg nem kentük azegészet. A műveletet nagyon óvato-san végezzük, nehogy a ragasztó amembránra jusson, mert akkor amikrofont el is dobhatjuk!

Az ilyen módon preparált mik-rofont egy 1 kHz-en sípoló hang-forrástól azonos távolságban elhe-lyezve összehasonlítottam egy ere-deti állapotúval; az érzékenységenem csökkent azéhoz képest. Akapszulát egy esztergált alumíni-umhüvelyben helyeztem el, ami-nek furatán jön át az egyeres vé-kony árnyékolt vezeték. A hüvelyaz előző kísérletben leírt „tárgyle-mezbe” illeszkedik. Kár, hogy semaz elektrétmikrofon, sem az első-ként bemutatott kristálymikrofonmembránja nem kormozható be,mert az azzal járó hőhatás mind-két eszközt tönkretenné…

A mikrofon más célra is jólhasználható, tehát univerzális,telepes táplálású erősítőhöz il-leszkedik, ami mind az oszcillosz-kópos, mind a fejhallgatóval valómegfigyelést lehetővé teszi, depl. egy paraboloidtükör fókuszábahelyezett, eredeti állapotú mikrofon-nal madármegfigyelésre vagy más tá-voli hangok megfigyelésére is alkal-mas! Az erősítő kapcsolási rajza a

6.a ábrán látható. Az mikrofonR1, kikísérletezett értékű külsőmunkaellenállásán megjelenőHF jelet a C1-en keresztül vezet-jük a háromfokozatú, a fokoza-tok között DC csatolású, komple-menter tranzisztoros előerősítőbemenetére. Az első fokozat kife-jezetten alacsony zajú tranziszto-ron alapul, amely legfeljebb 100uA-es munkapontban üzemel. Afeszültségerősítése nagyjából 12-szeres. A második fokozat Au 1emitterkövető, a harmadik pedigviszonylag kis kimenőellenállású,a terhelését (P) is figyelembe vé-ve nem egészen 4-szeres erősíté-sű közös emitterű erősítő, amely-nek emitterellenállását feszültsé-gosztóként alakítottam ki. A tel-jes előerősítő-láncra kiterjedőegyenáramú negatív visszacsato-lás az osztópont és a T1 bázisa kö-zé kapcsolt R8-on létesül, amivégső soron a tranzisztorok mun-kapontját is beállítja és stabilizál-ja. Az eredő AC erősítés az R9-celvan beállítva. A megadott érték-kel Au 40. Megjegyzem, hogyaz előerősítő egyetlen alacsonyzajú, 3 V-ról is működőképeshangfrekvenciás OPA-val (pl. arégen közkedvelt NE5534-gyel,ill. az ezzel ekvivalens TDA1034-gyel) is kivitelezhető, ki is próbál-tuk. Ilyen tok azonban már na-gyon nehezen szerezhető be,

ÉPÍT

ÉS

6. ábra



csakúgy, mint a modernebb tár-sai. Aki mégis ki tudja próbálni, a7. ábra alapján megépítheti.)

A javasolt három tranzisztor vi-szont a legtöbb hobbista alkat-részkészletében megtalálható, demost még fillérekért meg is vásá-rolható bármelyik szakboltban.Lényeges, hogy csak „C” kategóriás,azaz nagy áramerősítési tényezőjűpéldányokat építsünk be, olyanokat,amelyek DMM-mel mért egyenáramúáramerősítési tényezője legalább 400!

Az előerősítő a +6…9 V-os táp-feszültség-tartományban műkö-dik megfelelően. Az R13, C8 táp-feszültségszűrő ellenállásán esőfeszültségre való tekintettel, akomplett erősítő mindaddig mű-ködik, amíg a telep 7 V-ig le nemmerül. Az előerősítő kimeneténvan a Cs1 csatlakozóhüvely,amelybe oszcilloszkóp vagy HFmillivoltmérő dugaszolható. Azáramkör 1%-os szinteséshez tar-tozó sávhatárai a feltüntetett ele-mértékekkel, szinuszos mérőjel-lel kb. 10 Hz…35 kHz, a Cs1-enmérve. Csúcstól csúcsig 10 mV-os, 20 Hz-es szimmetrikus négy-szögjellel vizsgálva, a Cs1-re csat-lakozó oszcilloszkópon kb. 10%-os tetőesés látszott. Túllövést ajelzett frekvenciatartománybannem észleltünk. Az előerősítőbemenetét 9 V-os táp mellett,csúcstól csúcsig 50 mV-os, 7 V-ralemerült telepnél 30 mV-os amp-litúdójú jel még nem vezérli túl.

A DC szintet a C2 választja le, aHF-jel pedig a logaritmikus ka-rakterisztikájú P hangerőszabá-lyozó potméterre kerül. A csúsz-káról a szükséges mértékben le-osztott jel, közismert kis hang-frekvenciás végfok-IC-re jut, amia szokásos alapkapcsolásban üze-mel, bár néhány elemérték eltéraz adatlapon javasolttól. Hang-szórót nem érdemes használnihozzá, mert a nagy erősítésre te-kintettel, könnyen összegerjed amikrofonnal. A kísérletek sorána HAM-bazárban kapható 2´50ohmos, régi orosz katonai fej-hallgatót csatlakoztattuk a kime-neti banánhüvely-párba. A kísér-letek során néha ezzel is össze-gerjedt. El kellett vele távolodni,ill. le kellett halkítani az erősítőt.

Az acélmembrános, mágneses

fejhallgató alig képes átvinni ahallható hangok beszédsávon(kb. 300 Hz…3 kHz) kívüli szeg-menseit, hiszen éppen erre a tar-tományra készült! A konkrét fel-adathoz ez is bőven megfelel, demás célokra használva az erősítőt,sokkal jobban szólnak a kis szte-reó kütyükhöz használatos fül-vagy fejhalgatók. Ezek általában2´32 ohmosak, és Ø3,5 mm-essztereó Jack-dugójuk van. A 6.bábra szerint a hüvely bekötéseolyan, hogy a két hallgatóbetétetsorba kapcsolva köti az erősítő ki-menetére, de vigyázzunk! Ha azeredeti állapotában dugaszol-nánk a hallgatót, akkor a két betétellenfázisban szólna. Az erre a célraelkülönített fejhallgatóban az egyik be-téthez menő két vezetéket fel kell cserél-ni. Ez a hallgató a továbbiakban al-kalmatlan sztereó műsor meghallgatá-sára! Párhuzamosan is kapcsolhat-juk a két hallgatót a 6.c ábra sze-rint. Ekkor nem kell átkötni azt, akimenőteljesítmény pedig meg-négyszereződik az előző változaté-hoz képest, de az erősítő fogyasz-tása is megnő. Ezzel azonban le-gyünk óvatosak: a fülbe dughatókis sugárzók nem viselik el a maxi-mális teljesítményt (általában 40mW-ra vehetők igénybe), a fülünkpedig még kevésbé viseli el! A mikro-fonerősítővel végzett minden kí-sérlet, megfigyelés előtt a P-t állít-suk minimumra, és lassan növel-jük a hangerőt a kellemes, jól hall-ható, de nem bántó szintre!

A katonai fejhallgatóval azáramkör fogyasztása 9 V-ról, tel-jes (az M mérőpontra csatlakozószkópon még torzítatlannak lát-

szó 1 kHz-es szinuszos kivezérlés)esetén csupán 8,3 mA, szimmet-rikus négyszögjellel 9,6 mA, te-hát egy 200 mAh-s rádióteleppeltisztességes üzemidőre számítha-tunk. A kisebb impedanciás hall-gatókkal a fogyasztás természet-szerűen növekszik. Utóbbiak di-namikus rendszerűek, így az ér-zékenységük is nagyobb, mint azacélmembrános típusé. Ha emi-att (vagy más alkalmazásokhozmás okból) csökkenteni kell azIC erősítését, akkor a K2 nyitásá-val beiktathatjuk az R10 ellenál-lást. A 680 ohmos ellenállás azLM386 eredetileg 200-szoroserősítését a negyedére csökkenti.

Ha a C4-et AC szempontjábólrövidzárnak tekintjük, akkor azIC adatlapján található belsőkapcsolást tanulmányozva, azeredő feszültségerősítés, némilevezetés után, így adódik:

Au = 30/(0,15+RE);ahol

RE = 1,35R10/(1,35+R10),

R10-et kohmban kell behelyette-síteni.

Többnyire egy meghatározott,20Au200 erősítést szeretnénkelérni. Átrendezve a fentieket:

R10 = 1,35RE/(1,35-RE);ahol RE = (30/Au)-0,15.

A fotoakusztikai kísérletekheztöbbnyire elegendő az IC 20-szo-ros alaperősítése is. Ezt úgy érjükel, hogy a K3 kapcsoló bontásávalaz egész komplexumot kiiktatjuk.

ÉPÍT

ÉS

7. ábra



A kísérleteket a négyszöggene-rátor b sávjában végezzük, csen-des környezetben! Sajnos, a mik-rofon tükörfényes membránjasem jó hőelnyelő, ez is az alacso-nyabb frekvenciatartománybanprodukálja erősebben az effek-tust, ami viszont nem jól hallha-tó. Kb. 100 Hz alatt a mikrofonnagyon érzékeny; a LED-nek100…200 mA-es gerjesztés is ele-gendő lehet. Ha csak az oszcil-loszkópos (vagy más, műszeres)megfigyelés a célunk, akkor a C2-vel kezdve az egész IC-s áramkörirészlet és az R13 is elhagyható.

4. kísérlet

Kísérleteztünk már mindenfélemembránnal a nagy „durvától”az egészen finomig, csak éppena legfinomabbal, a fül dobhár-tyájával nem! Sem az irodalom-ban, sem a neten nem találtamnyomát annak, hogy valaki azt vi-lágította meg például egy LEDszaggatott fényével. Pedig micso-da élmény közvetlenül meghallania fény hangját!

Az 1. kísérlethez használtelemlámpából kivettem a 8 mm-es LED-et. Ez kb. akkora, mint

egy régi füldugós fülhallgatócsőre, így közvetlenül a fülbedugható. Egy kb. 50 cm-es veze-téken keresztül csatlakoztattama 2. ábra szerinti áramkörhöz, asávkapcsolót a c állásba helyez-tem, a világító LED-et a fülembedugtam. Először csak a melegétlehetett érezni, de teljes környe-zeti csendben, a másik fülemetbefogva, megszólalt a meglehe-tősen halk fütty! A potméterhangolásával a fülüreg rezonan-ciafrekvenciáját eltalálva, a hangkissé felerősödött. Egy nagy tel-jesítményű LED vagy LED-cso-port modulált fényét – akár egyolcsó műanyag – optikai szállal,műanyag füldugóba vezetve,nyilván erősebb hangot hallha-tunk. Tessék kísérletezni!

A 8. ábrán bemutatjuk az 1–3.kísérlet „céltárgyának” fotóját.

Helyesbítés: A cikk 1. részé-nek 2. ábráján C1c értéke 22 nF,a K „b” állásában 65...475 Hz afrekvenciatartomány.

Irodalom:

3.Nagymáté Csaba - Pálinkás Tibor:Áramgenerátor mikroszkóp LED-es világításához; Rádiótechnika2017/11., 348-351. o.; 2017/12.,384-386. o.

PÁLYÁZAT

Immáron 25. éve hirdetünk nyilvános pályázatot az Alapítvány alapító okirata IV. pontja szerint a 11-14.életév közötti, magyar anyanyelvű tanulóknak, illetve azoknak, akik az idén fejezték be a VIII. osztályt.Pályázatunk célja a fizika, az elektrotechnika képzési tárgyakban, és emellett a morzejelek adás-vételé-ben, vagy a rádióforgalmazásban, vagy a rádió-iránymérő sportban, vagy a rádió-elektronikai konstruk-tőri tevékenységben kimagasló eredményt elérő tanulók támogatása.

A pályázatnak tartalmazni kell a kérelmező nevét, címét, elengedhetetlen melléklete (másolatban)az iskolai bizonyítvány első oldala az iskola és a pályázó adataival, valamint az évzáró oldala a tanulmá-nyi érdemjegyeivel. A morzejelek adása-vétele, a rádió-iránymérés, a kontruktőri készség versenyokle-vél és/vagy versenyjegyzőkönyv másolatával igazolható. Első pályázat alkalmával klubverseny jegyző-könyv is elfogadott, a klub elnöke hitelesítésével. (Az alapítványi alapító okirat teljes szövege a Rádió-technika 1996/2. és a Hobby Elektronika 1996/3. számában olvasható.)

A pályázat beküldési határideje: 2020. szeptember 1. (postabélyegző kelte), postacím: Regály Gyula,1123 Budapest, Csörsz u. 9. fsz. 7a

Kedves szülők, tanárok és rádióamatőrök, kérjük, segítsék a pályázókat kérelmük összeállításában!Tisztelt Rádióamatőrök, Elektronikabarátok! Kérjük és várjuk a szíves támogatásokat a „Rádiótechni-

ka” folyóirat papíralapú, nyomtatott formában történő megjelentetéséhez is! Bankszámlánk:

Reményi István Rádióamatőr AlapítványOTP Bank Rt. 11708001 - 20396990

Budapest, 2020. VI. 15. Regály Gyula HA5HUalapítványi képviselő

Reményi Alapítvány – Pályázati felhívás – 2020

8. ábra



Miniatűr méretű D osztályúhangfrekvenciás erősítő

A Maxim cég által fejlesztettMAX98306 típusú kis erősítőmindössze 3 ´ 3 ´ 0,75 mm-esTDFN tokozásban kapható. Tipi-kusan telepes berendezésekbenalkalmazzák, ahol a hatásfokfontos tényező, ezért „D” osztá-lyú az apró 3,7 W-os eszköz. Az 1.ábra tömbvázlata mutatja, hogya tápfeszültség 2,6 V-tól 5,5 V-igterjedhet. Tartalmaz hőmegfu-tás- és túláramvédelmet is, vala-mint külön áramkör gondosko-dik a bekapcsoláskor fellépő„click” elnyomásáról. Külön ki-vezetés (-SHDN) szolgál az áram-kör kikapcsolására, ilyenkor aztipikusan 1 uA-t fogyaszt. Az esz-köz erősítése 6 és 18 dB közöttállítható 3 dB-enként a GAIN ki-vezetés különböző módokon tör-ténő tápra, vagy földre kötésével.A moduláció PWM (impulzus-szélesség-moduláció), az alap -frekvencia 320 kHz, ettől tér el(kvázi)véletlenszerűen 20 kHz-cel a tényleges működési frek-vencia. Ez a módszer egy kb. 10MHz-ig terjedő szórt, egyenletesspektrumot eredményez. Ezértnem szükséges aluláteresztő szű-rő a hangszóró elé, elég, ha ahangszórónak legalább 10 uHsaját induktivitása van. Ezt a fel-tételt szinte mindegyik 8 ohmoshangszóró teljesíti. Az eszköz aszórt spektrumú moduláció mi-att betartja az ide vonatkozó szi-gorú elektromágneses interfe-rencia (EMI) előírásokat.

A TDFN tokozást finoman fo-galmazva sem amatőrök, hobbis-ták számára fejlesztették ki. A be-építéséhez nagyon finom, vé-kony hegyű páka, vékony, ala-csony olvadáspontú forrasztóónés megfelelő kézügyesség szüksé-ges. Otthoni körülmények kö-zött a tokot a hátára fordítva anyákra ragasztjuk, és előónozott0,1 mm-es huzalokkal „bondol-juk hozzá” a nyákon kiképzettforrpadokhoz. A hűtőfelülthez0,8 mm-es vörösrézhuzalt for-raszthatunk, amit minél rövi-debb végekkel a nyákon kikép-zett hűtőfelületre kötünk.

Induktív mozgásérzékelő

A mérés- és szabályozástechni-kában gyakran előforduló a 2.ábrán látható feladat, hogyfémtárgyak elmozdulását kellérzékelni. A kapcsolás egysze-rűen megvalósítható, de üzem-biztos megoldást kínál a fel-adatra. A kiindulás egy nagy-

frekvenciás oszcillátor, mely-nek a frekvenciameghatározórezgőköre és a visszacsatoló te-kercse bizonyos távolságra vanegymástól, ebben az esetben 10mm-re. Az erősítést úgy kell be-állítani a P trimmerrel, hogy azoszcillátor üzembiztosan bere-zegjen. Ha egy fémtárgy kerül akét tekercs közé, akkor az osz-cilláció megszakad, ezt kell egyáramkörrel detektálni, és a kap-csolás kimenőjelét létrehozni.A két tekercs egy-egy ferritanyagú, „félbehasított” toroid-magra is készülhet. Ennél sok-kal egyszerűbb megoldás, hakét, kazettás magnetofonhozvaló törlőfejet alkalmazunk,amelyekkel a tekercsek elhelye-zése és rögzítése is lényegesenegyszerűbb. A T1 tranzisztorkollektorán létrejövő kb. 100…120 kHz-es jelet a D1 diódaegyenirányítja, az 1 nF-os kon-denzátor pedig simítja. Az ígylétrejött vezérlőjel nyitja a T2tranzisztort, amelynek kollekto-rán 9 V-os tápfeszültség esetén -8,2 V mérhető. Ha fémtárgy ke-rül a két tekercs közé, akkor azoszcilláció leáll, T2 tranzisztorlezár, emiatt a kimeneti ponton0 mérhető. A P-vel úgy kell be-állítani az áramkört, hogy ha afémtárgy kikerül a két tekercsközül, az oszcillátor ismét üzem-biztosan berezegjen.

SO

K K

IS K

APCSO

LÁS

2. ábra

1. ábra



a Rádiógyűjtők MagyarországiKlubjának folyóirata, amely kétha-vonta jelenik meg. Azon tagtársa-ink, akik fizetik a tagdíjat, ennekfejében ingyenesen kapják, akáritthon laknak, akár külföldön. Cse-rében küldjük a „laptársainknak”,a hasonló témával foglalkozó né-met, olasz és osztrák egyesületnek.

Elnézve az elmúlt húsz év bekö-tött példányait, bármelyiket leemel-ve a polcról, belelapozva, jó érzéstölt el, nem hiába dolgoztunk. Szin-te minden témában talál az olvasórészletes ismertetést. Az összes na-gyobb és kisebb hazai rádiógyárunkkészülékei ismertetésre kerültek.

Korábbi elnökünktől, Kóger Lász-lótól idézek: „Az egyesület célját an-nak idején úgy határoztuk meg egymondatban: mindenkit, aki a régirádiókkal foglalkozik, akiket a régirádiók érdekelnek, akiket érdekel amagyar rádiózás múltja, azokat in-formációval ellátni, azok munkájátsegíteni, hobbinkat megismertetni,kiállításokat rendezni, a magyar rá-diózás múltját ápolni... Nagyon rit-ka az, hogy egy egyesület saját részé-re egy lapot fenntart önerőből.Sokba is kerül ez nekünk, de a leg-jobb döntés volt ez annak idején.Sokan sokszor mondták, ha nemlenne a lap, az egyesület sem mű-ködne talán már.”

De nemcsak a rádiók vannak azérdeklődésünk előterében. Sokangyűjtenek csöves tévé-készülékeket,magnetofonokat, régi telefonokat,lemezjátszókat, műszereket, erősí-tőket. Ezekről – igaz ritkábban –,de jelennek meg lapunkban ismer-tetések. Egyesületünknek sok időstagja van, sokan már eltávoztak azélők közül, ezekről minden eset-ben megemlékezünk a lapban.

Azok, akik részt vesznek az újságszerkesztésében maguk is komolygyűjteménnyel rendelkeznek, ké-pezik magukat a korabeli tanköny-vekből, folyóiratokból, reklám-anyagokból. Folytatva a félbeha-

gyott idézetet: „Én igen fontosnaktartom a korabeli cikkek és egyébismertető anyagok újraközlését.Először is vannak témák, melyeketmi most sem tudnánk jobban meg-írni, illetve nem is tudnánk olyanjól megírni, mint a korabeli szerzővagy író. A korabeli források nemállnak rendelkezésre a gyűjtők ré-szére, sok forrás igen ritka anyag,melyeket itt a lapunkban ismerhetmeg mindenki újraközölve... Sokegyedi információ lapunkban ke-rül nyilvánosságra, mert még az in-terneten sincs róla anyag”.

Szólnom kell egyéb kiadványok-ról is, ezek vagy tagjaink szerkeszté-sében, vagy írói munkásságuk nyo-mán magánkiadásban jelentekmeg. Az egyik első, 2002-ben a Jász-berényi Múzeum kiállításánakanyagát mutatja be „Beszélő dobo-zok” címen. Az azóta elhunyt VargaLászló állította össze a tagok általbeküldött fényképekből, SzécsényiLajos, a debreceni Priemon nyom-da vezetőjének segítségével.Ugyancsak ő rendezett egy kiállí-tást Kispesten, amelynek anyagát a„Beszélő dobozok és képek – Kis-pest” címen gyűjtötte össze. 2008-ban egy kiadvánnyal ünnepeltükegyesületünk fennállásának 10éves évfordulóját. Ebbe tagjainkküldték el gyűjteményük kedveskészülékeinek képeit. A legna-gyobb munka tagtársunk, Balás B.Dénes „A távírótól a rádióig” c. mo-nográfiája volt, 2009-ben jelentmeg az Ad Librum kiadásában. Eb-ben összefoglalja a rádiótechnikatörténetét az 1800-as évektől a II.világháborúig. Kóger László főleg sa-ját gyűjteményéből állította össze a„Szép rádiók” címmel könyvét. En-nek a kiadványnak az előnye a kü-lönlegesen kidolgozott képanyag,amelybe magyar vevők kerültek,így nemcsak szakemberek, de lai-kusok is szívesen forgatják.

– Simoncsics –

RM

K O

LD

ALAK



Perényi Sándor (PY2PA) ekképpen írt erről:„Ott Abonyban volt nekem egy iskolai bará-

tom, aki sajnos tüdőbajjal kimaradt az iskolá-ból, otthon betegeskedett és rádióval foglalko-zott. Fábián Pista elkezdett telegrafis (tone AC)QSO-kat csinálni a legelső magyar amatőr hí-vójellel, WAA-val. Sajnos, szegény gyerek fia-talon meghalt.”

Perényi emlékidézését az alapos kutatómun-ka dokumentálhatóan igazolta. Erről „ln Memo-riam Fábián István, WAA” címmel részletes írásjelent meg a 2002-es Rádiótechnika Évkönyv-ben, ami változatlanul bekerült a „Rövidhullá-mok 1924-34” könyvbe1 is. Részben a terjedel-mi okok miatt, de azért is, hogy a hangsúly arádiótörténetre kerüljön, a publikáció csupánérintette a tragikus sorsú fiatalember személyét.Kimaradtak a kutatás e vonatkozásainak, néhamár-már megoldhatatlannak tűnő akadályai ésérdekes fordulatai.

Ezek a feljegyzések, a kapcsolatos levelezésstb. a célkitűzésében megszűnt gyulai Rádiótörté-neti Kiállítás „feleslegessé vált” iratanyagával visz-szakerültek a szerzőhöz. Ezáltal lehetőséget adva,hogy most erről is írjunk. Így fog teljessé válni akultúrtörténeti jelentőségű rádióamatőr múltunkkulcsszemélyének megérdemelt méltatása.

Munkaköri feladatok, körülmények változásaimiatt a Fábián „dossziéval” csak Perényi leveleután, több mint tíz évvel kezdtem foglalkozni. Arádiószakmai tevékenység a rendelkezésre állókorabeli szaklapokból2 viszonylag rövid időalatt igazolást nyert, de nem így a személyirész. Bár egyszerűnek tűnt, hogy Abonybanminden ki fog derülni, de e tekintetben sokáigminden lépés eredmény nélkül történt. Menjünkvégig a „felfedezések” útján!

1928 elején, már EWAA-ként még jelent megéterhír, de utána Fábián István eltűnt a QST ro-vatokból. Halálának valószínűsíthető éve 1930,Érsek János3 közlése szerint. Ez állt rendelke-zésre a halotti anyakönyvek átnézéséhezAbonyban. De sem az egyházaknál, sem a Pol-gármesteri Hivatal nyilvántartásában a keresettszemélyre vonatkozó bejegyzést nem találtakaz 1928-31. évekből. Pedig meggyőzően segítőszándékkal álltak a kéréshez, a református lel-

kipásztor levele kedves emlék.Az ügyet felkarolta a múzeum helytörténésze,

Györe Pál is. Látogatta a városban élő Fábiáncsaládokat, de eredmény nélkül érdeklődöttesetleges rokoni kapcsolatok után. Abonybansemmi jel nem utalt a keresett Fábián Istvánraannak ellenére, hogy az erre történő hivatkozá-sok egyértelműek voltak.

Perényi 1996-ban már nem élt, őt kérdezninem lehetett. Korábban viszont írta, hogy érett-ségi vizsgát Szolnokon tett és barátját iskola-társnak mondta. Következett így a Tisza-partiváros, gondolván, hogy az iskolai nyilvántartá-sokból előkerülhet használható adat. Ilyen re-ménnyel, de semmi eredménnyel telt el háromnap levéltározás Szolnokon. Perényi Sándor vi-szont előkerült a Felsőkereskedelmi Iskola Ju-biláris Értesítőjében (1936). Érettségi vizsgájá-nak időpontja 1924 volt, foglalkozásként pedigműszaki vállalkozót írtak.

A remény tovább csökkent, hogy megoldó-dik a rejtély, miközben nem kevés idő telt el.Érdekes a kutatásokban, hogy valamilyen „bel-ső erő”, késztetés végül mégis a megoldás felévisz. Ez történt most is, amikor felötlött a Ceg-lédi Gimnáziumban történt tanulmányok lehe-tősége.

A nyári iskolai szünetben jártunk, a telefonhí-vásra szerencsére az ügyeletet tartó Dr. KürtiGyörgy igazgató jelentkezett. Ki tudja, hogy há-nyadszor foglaltam össze kérésemet, s igazgatóúr türelmet kérve segítséget ígért. Három nap

RÁD

IÓAM

ATŐ

R

In Memoriam II.

Fábián Istvánról, másként isWlassits Nándor rádiómérnök, HA8QC

Brazíliából, 1983-ban érkezett levél alaposan átformálta a magyar rádióamatőr múltról addig tudott képet. Arról szólt, hogy a Párizsi Konferencián részünkre adott „W” országjelzéssel is történt rövidhullámú rádiózás, szemben az „EW” hívójel korszakhoz köthetően.

Fábián-kastély Abonyban



múlva pedig jött a jó hír. Fábián István a gimná-ziumban tanult, a negyedik osztályból jó rendű-en maradt ki az 1921/22-es tanévben, lakcímeAbonyban volt a Kőrösi út 306 sz. alatt. Kaptamén is kérdést Mende Jenő munkásságáról ér-deklődve, akiről meglepetésre kiderült, hogy agimnázium fizika tanára volt. Innen hát a velekapcsolatos írásokban gyakran elhangzó „Men-de Tanár Úr” megszólítás! Természetesen el-küldtem minden rendelkezésemre álló Mende-publikáció másolatát az igazgatónak, aki mel-lesleg iskolatörténész volt.

A nagy előrelépés hallatán Györe Pál felkiál-tott: ,,Úristen, hogy nem gondoltam erre!” Nemakárkiről, hanem a Kazinczy kastélyban4 élőcsaládról, pontosabban Fábián Pál földbirtokosfiáról volt szó. Sikerült bejutni a Szociális Ott-honként hasznosított épületbe és néhány fény-képet is készítettem, meghatódottan szemlélvea folyosót és a szobákat. Találgattam, vajonhonnan hangzott fel először a CQ de WAA hívásaz éterben, hírét víve Magyarországnak.

Túl a nehezén gördült minden rendesen, snyilvánvalóvá vált, hogy a „Fábián rejtély” kul-csa Cegléden van. A Református NagytemplomPlébánia halotti könyvében ott voltak az anya-könyvi adatok. A születési dátum 1908. január31., az elhalálozás 1930. augusztus 5-én tör-tént, majd három nap múlva a temetés. Nagyrészvét mellett a ceglédi Református Öregteme-tőben5 két lelkész közreműködésével. EgyikükKiss Zsigmond abonyi esperes István jó barátjavolt. Fia elvesztését az édesanya sosem tudtafeldolgozni, fényképe alá naponta friss virág ke-rült, mesélte el unokatestvére.

A közeli rokon címét gondos útbaigazítással aplébánián adták meg. Készséggel fogadott azanyai ágon unokatestvér, Kernács Istvánné éshosszasan beszélt Fábiánékról. István édesapjajó ember hírében állt, segített akin tudott Abonykisgazda párti országgyűlési képviselőjeként. Avilágháborúban hadiszállítóként jelentős vesz-teségek érték, majd a gazdasági válsággal sú-lyosbított körülmények következtében tönkre-

ment. Mindent eladva Pirtóra6 költöztek. A meg-maradt pénzből vett szőlőültetvény termésébőlpedig Budapesten bort értékesítettek.

Amikor István állapota rosszabbodott, szintekét esztendőn át Magas Tátrai Szanatóriumbankezelték. Kritikus állapotában az állandóanszükségessé váló orvosi jelenlét miatt Ceglédenápolták nagynénje házában és ott halt meg.Kernácsné átadott egy fényképet unokatestvé-reiről, rajta Erzsébet, István és Pál. Az 1920-asévek elején készült fotóról másolat készült, s ittközétesszük.

A Budapesten élő Jándi-Varga József7 címétGyöre Pál adta meg, mert közvetlen szomszéd-juk voltak Fábiánék. Jándi-Varga hasonló korú-an sok Körösi úti emlékkel rendelkezett. Emlé-kezett rá, hogy barátja miként emelkedett egyremagasabbra a rádiótechnika tudományában, stanúja volt jelentős eseményeknek vele kap-csolatban. Tanúja volt amikor először hallgat-tak rádióműsort az abonyiak a kastély kertéjé-be kihelyezett ,,tölcsérből”, erről írtak az újsá-gok is. Jelen volt rádió-összeköttetéseknél éslátott többeket, akik e célból keresték fel Fábi-án Istvánt több városból.

A „varázs” a két testvért is lenyűgözte amirevisszatérünk. Jándi-Varga többször megfordultPirtón, majd a háború után tartotta a kapcsola-tot a Budapestre került, és fényképészként dol-gozó Fábián Pállal. Hozzá kerültek István rádió-eszközei, amiknek nyomuk veszett az 1970-esévekben bekövetkezett halálakor8.

Perényi levelében írta, hogy barátja akkorkezdett rádióval foglalkozni, amikor ő munkájakapcsán Budapestre utazgatott és onnan szak-lapokat, alkatrészeket stb. hozott Pistának. Te-kintve érettségijének időpontját ez legkorábban1924/25 fordulója körül történhetett. Így aligmásfél-két esztendő telt el, hogy Fábián Istvánbeírja nevét rövidhullámú rádiókapcsolataival amagyar technikai kultúrélet rádiófejezetébe.

Lenyűgöző a megtett út. Tudnia kellett szüksé-ges szinten a rádiótechnikát, építenie kellett mű-sorvevő, majd amatőrcélú RH készüléket. Ezzel

RÁD

IÓAM

ATŐ

R

Fábián Erzsébet, István és Pál

Fábián Pál HAF3FP



figyelte, tanulta a rádióforgalmazást természete-sen morzejelekkel, és kellett még sok más az el-ső sikeres „WAA összeköttetés” élményéhez, asaját készítésű „tone-ac” adókészülékkel.

Szép ez a történet! A gyógyíthatatlan TBC ár-nyékában a fiatalember életéből oly sok min-den kimaradt, de egy valamit, a rádió éledező„csodáját” kiélte. Mi lehetett a motiváció forrá-sa? Talán Mende Tanár Úr hatása is, akinek „ADrótnélküli Telegrafia” Bugát-díjjal jutalmazottkönyve 1921-ben jelent meg, amikor félbesza-kadt a gimnáziumi tanulmány. Mende Jenő fo-lyamatosan publikált a szaklapokban, s főleg arezgő kristályok témakörrel foglalkozott.

Átélte-e Fábián munkájának jelentőségét?Tudta-e, hogy technikatörténeti küldetést telje-sített, amikor a „W” jelzéssel elsőként létesítettrádiókapcsolatokat. Mert rajta kívül ilyenrőlnem tudunk, csupán EW... hívójeleket találunka későbbi QST rovatokban. Őrizzük meg Fábi-án István Abonyhoz kapcsolódó úttörő jelentő-ségű munkájának emlékét méltó tisztelettel. Er-re adhat alkalmat halálának 90-ik évfordulója.

* * *

Az Abonyban történt zászlóbontás felkeltette atestvérek érdeklődését is. Fábián Pál a lengyelRH folyóirat9 QST rovatában HAF3FP hívójellelmegtalálható 1931-ben, majd KiskunhalasQTH-val, HA7H-ként volt ismert. Jándi-Vargaszerint Erzsébet is „barátkozott” a rádióval. Az

interneten több forrás utal Elizabeth FábiánraHAF1YL jelzéssel. A hivatkozás minden eset-ben Fábián Pál QSL lapja, amin montírozva lát-ható a HAF1YL hívójel is. És van úgy, hogy Er-zsébetet tévesen feleségének titulálják. Deamatőrmunkára nincs hír, dokumentumot nemtalálunk és a kortárs visszaemlékezések sememlítették.

Annál inkább szóba került Tischler Lenke, akihivatalosan használta 1935-től a HAF1YL hívó-jelet, őt tekintve Magyarországon az első női RHrádióamatőrnek. Ez esetben nem kétséges a „li-ve call”. Ugyanis divat volt a világban és van rápélda nálunk is, hogy rövidhullámos OM-ekhölgy rokonai „YL” hívójelet adtak maguknak10,s így születhetett néhány, inkább fónia QSO.Tényleges amatőrmunkát viszont nem végez-tek, ez lehet igaz Fábián Erzsébetnél is, de sem-mi sem kizárt!

Jegyzetek:

1. Rádióvilág Kiadó (2006).2. Radiowelt és Radio für Alle folyóiratok (1925-30).3. Rövidhullámú Amatőr Rádiózás, AD Kiadó (1993).4. Kazinczy Miklós, majd Fábiánék tulajdona.5. Cegléd, Széchenyi út.6. Község, Kiskunhalas térségében.7. Katonatiszt, majd elbocsátva villanyszerelő.8. Fábián Pál család nélkül élt.9. Krotkofalowiec Polski 10-ik szám (193l).10. Komporday Aurél (HAF3KA) és Alice húga (HAF3YL),

Szepesi Zoltán ( HAF3SZ és Manci húga HAF4YL).

gármester úr, a közművelődés képviselői és sokérdeklődő. A bemutatót színezte néhány műsor-vevő-készülék is, Szabó László gyűjtéséből, vala-mint tájékoztató plakátok a rádió megszületésétegyengető tudományos felfedezésekről, ismeret-terjesztő céllal. Utóbbi Jandácsik Pált, a Művelő-dési Központ munkatársát dicséri.

(– A szerk.)

Fábián István munkásságának felidézésére idő-szaki emlékkiállítás nyílt tavaly novemberben. AMúzeum Baráti Kör elnöke, Korbély Csabáné mél-tató szavai mintegy felidézték a WAA hívójel „ha-zatérését”, melyet HA8QC gyűjteményébőlAbonynak ajándékozott adó- és vevőkészülék, va-lamint kordokumentumok tettek élővé. A ren-dezvényt résztvételével megtisztelte Pető Zsolt pol-

RÁD

IÓAM

ATŐ

R

Rádiókiállítás Abonyban



Meggondolások

Jól ismert, hogy a nagytávolságúösszeköttetések során a függőle-ges antenna jelentős előnnyelrendelkezik a vízszintes dipóllalszemben. Ugyanis az előbbinekaz iránydiagramja a vízszintes sí-kon kör alakú, míg a függőlegessíkon a maximum hurok erősena horizont felé irányul és csakkevéssé sugároz a zenit felé.

Ugyanakkor a vertikális anten-na elkészítését egy sor konstruk-ciós probléma kíséri. Így példáulsugárzó gyanánt alumíniumcsö-vet használunk, melynek hatásosműködéséhez szükség van arra,hogy a függőleges sugárzó alap-jánál radiális irányban nagy szá-mú, negyed hullámhossz nagysá-gú vezetékekből álló ellensúlyo-kat helyezzünk el. Ha a sugár-zónk anyaga nem cső, hanem tö-mör huzal, akkor a tartóárbócotműanyagból kell kialakítani. To-vábbá az összes antennafeszítőelemnek is műanyagból kell len-nie, vagy pedig szigetelő csigák-kal megszaggatva, olyan hosszú-ságú huzaldarabokból kell áll-nia, amelyek nem lépnek rezo-nanciába az antenna működése-kor. Mindezek jelentős anyagikiadással járnak, vagy az alkal-mazni szándékozott konstrukci-ós megoldás egyszerűen kivite-lezhetetlen az adott helyen. (Pél-dául nem áll rendelkezésre azantenna elhelyezéséhez szüksé-ges alapterület.)

Figyelembe kell venni azt is,hogy a függőleges antennák be-

meneti ellenállása kisebb, mint50 ohm, emiatt pedig a tápvonalfelé illesztéseket kell alkalmazni.

A szerzőket, RU3ARJ Vla-gyiszláv és RW3ACQ Szergej OM-eket az mozgatta, hogy a felso-rolt előnyök megőrzése, a hátrá-nyok minimalizálása mellett lét-rehozzák a lentebbi, az orosz Ra-gyio 2017/6. számában leírt konst-rukciót.

Kivitelezés

Fogjunk egy közönséges vízszin-tes huzaldipólt és forgassuk el 90fokban – és kapunk egy teljesméretű függőleges dipólt. Az an-tenna hosszának (esetünkbenmagasságának) lecsökkentéseérdekében az ismert megoldásthasználjuk: visszahajtott (hátra-görbített) végű dipólt készítünk.A sugárzó egy részének visszahaj-tásával ugyan veszítünk vala-mennyit az antenna nyereségé-ből, azonban többet nyerünk az-

zal, hogy kisebb hosszúságú ár-bócra van szükségünk. A sugárzóelem visszahajlított végeinek egy-más alatt kell lenniük, ennek be-tudhatóan kompenzálódnak avízszintes polarizációjú rezgések,melyek kisugárzása a mi esetünk-ben hátrányos. Egy ilyen, CurvedVertical Dipole, azaz CVD-anten-na rajza látható az 1. ábrán.

A MMANA programmal elvég-zett modellezés azt mutatta,hogy az ilyen hajlított vertikálisdipól könnyen illeszthető 50ohm os koaxiális kábelhez. Kicsia sugárzási szöge a függőlegessíkban, ugyanakkor kör alakú aziránydiagramja a vízszintes sík-ban (2. ábra).

A kiindulási adatok: 6 métermagas, dielektromos anyagból(üvegszálas rúdtól a száraz fáig)készült árbóc, a sugárzók végeiszigetelőanyagból készült zsinór-ral vannak kifeszítve. A sugárzóelem D = 1...2 mm vastag tömörrézhuzal, amely egyaránt lehetcsupasz vagy szigetelt. A törés(hajlítási) pontban a sugárzó hu-zalját erősítsük az árbóchoz.

Ha összehasonlítjuk az Inver-ted V- és a CVD-antennák 14MHz-es sávban kapott paramé-ter-számításait, azt láthatjuk,hogy a sugárzó tag rövidülése mi-att a CVD-antenna 5 dB-lel ki-sebb nyereségű, ugyanakkor 24fokos sugárzási szög esetén (amia CVD maximális nyereségéheztartozik) ez már csak 1,6 dB.Ezen kívül az Inverted V-antennairánykarakterisztikájának egye-netlenségei a vízszintes síkban el-

RÁD

IÓAM

ATŐ

R

Hajlított vertikális dipólantennaA cikkben nagytávolságú összeköttetésekhez ajánlható, egyszerű kivitelű, alacsony költségű, viszonylaghelytakarékos huzalantennát mutatunk be a felső rövidhullámú amatőrsávokra.

1. ábra



érhetik a 0,7 dB-t is, azaz egyesirányokban az Inverted V-nekcsak 1 dB-lel nagyobb a nyeresé-ge, mint a CVD-é. Mivel a két an-tenna számított paraméterei na-gyon közeli számokat mutatnak,végső döntést csak egy valósCVD-vel végzett kísérleti ellenőr-zés, illetve az éterben folytatottvalós gyakorlat tapasztalatai alap-ján lehet hozni.

A 14, 18, 24 és 28 MHz-es sá-vokra CVD-antennákat készítet-tek, melyek méreteit a táblázattartalmazza. Ezek mindegyike az1. ábra szerinti konstrukció volt.A dipól alsó és felső vállai azo-nos méretűek. A sugárzóelemetegy közönséges (orosz) P-274 je-lű „mezei” telefonkábel alkotta– ez réz- és acélszálakból sodort,a katonai TBK kábelre emlékez-tető huzal –, a szigetelők plexi-ből készültek. Az antennákat 6méter magas üvegszálas árbócrahúzták fel, ennek során mindenantenna legmagasabb pontja 6méterrel volt a föld felszíne fe-lett. A sugárzó tagok behajlítottrészeit kapronanyagú zsinórralfeszítették ki a horizonthoz ké-pest 20...30 fokos szög alatt, mi-vel nem álltak rendelkezésreolyan magas tárgyak, amelyek-hez a feszítő zsinórokat hozzá le-hetett volna kötni. A szerzőket agyakorlat meggyőzte abban (ésezt a modellezés is megerősítet-te), hogy ha a sugárzó tagok be-hajlított végei nem vízszintesen,hanem ahhoz képest 20...30 fo-kos szög alatt állnak, úgy az gya-korlatilag nincs hatással a CVD-antenna jellemzőire. (Ez az egy-szerű konstrukció lehetővé tetteaz antennák cseréjét mindössze5 perc alatt végrehajtani – mégsötétben is!)

Az összes CVD-antenna vari-ánst ugyanazzal a koaxiális tápká-bellel hajtották meg. Ez a sugár-zóhoz kb. 45 fok alatt csatlako-zott. Az azonos fázisú áramjel el-

nyomása érdekében a csatlakozá-si pontnál a tápkábelre egy ferrit-ből készült cső van ráhúzva. Aján-latos a tápkábelre további hason-ló ferritcsöveket ráhúzni az an-tennától 2...3 m-es távolságban is.

Az antennahuzal szigetelésekörülbelül 1%-kal megnövelteaz antenna elektromos hosszát.Ezért a táblázat szerint megépí-tett antennákat le kellett rövidí-teni. Ez az antenna alsó, behajlí-tott szakaszánál történt, melyetkönnyen el lehet érni a földről.Az alsó behajlított vezetéket fél-behajtva elvégezhetjük a rezo-nancia frekvenciára való finom-beállítást: mindössze a behajlí-tott vezetékvéget a vezeték men-tén kell mozgatni (egyfajta han-goló hurok gyanánt).

Az antennák rezonanciafrek-venciáját MFJ-269 típ. antenna -analizátorral mérték. Mindenantenna esetében jól kifejezettSWR-minimum volt érzékelhe-tő. Ez az amatőrsávokon belülnem lépte túl az 1,5-et. Például a14 MHz-es sávra készült antennaesetében a min. SWR 14 155 kHz-en 1,1-re adódott, az SWR = 1,5-hez tartozó sávszélesség 310 kHzvolt, SWR = 2 esetében pedig

800 kHz. Az összehasonlítások-hoz 14 MHz-es Inverted V-anten-nát használtak, melyet 6 m hosz-szú fémárbócra erősítettek. A su-gárzó végei 2,5 m magasan vol-tak a Föld fölött.

Az antennákkal SSB forgalma-zás is történt: a kimenő teljesít-mény 100 W, a forgalmazás tá-volsága 80 és 4 600 km közöttvolt. A 14 MHz-es sáv esetében alegalább 1 000 km-re lévő vételihelyek visszajelzése szerint aCVD-antennával adott jelek egy-két ponttal/fokkal nagyobb szin-tűek voltak, mint az Inverted V-vel adottaké. 1 000 km alatt azInverted V egy kicsivel jobbnakbizonyult a CVD-nél.

A kísérleteket terjedés szem-pontjából relatíve rossz körül-mények között végezték, amimegmagyarázza a távolabbi kap-csolatok hiányát. Amikor nemvolt lehetséges ionoszférikuskapcsolatot létrehozni a 28MHz-es sávban, úgy az antenná-val földfelszíni hullámok segítsé-gével létesítettek kapcsolatot 80km-re lévő amatőrtársakkal.Őket még a CVD-antennánálmagasabbra emelt vízszintes di-póllal sem lehetett fogni.

RÁD

IÓAM

ATŐ

R

FrekvenciaMHz

Acm

Bcm

Ccm

Dcm

Hcm

Függ. sug. szög fok

14 150 289 237 597,5 123 360 24,118 120 213 201 600 200 400 20,524 940 155 146 546 254 400 17,428 500 135 128 528 272 400 16,3

2. ábra



HAM–infó, események

Miskolci börze: minden hónap első szombatján,Andrássy u.15.Budapesti találkozó és börze időpontok a pandé-mia következtében jelenleg nem állnak rendelke-zésre.XXVIII. Délkelet-határ menti Nemzetközi Rá-diós Találkozó, Makó, július 18. Helyszíne a„Baustudium” Kft. makói tanműhelye, Aradi út130. 27.Szolnoki Rádiós Találkozó július 24-26. között,Szolnokon, a Miller Panzió és Szabadidőpark-ban, GPS koordináta: N: 47.17943 E: 20.24672.További infó: Császár Tibor 06-70-260-6818, e-mail: [email protected]ányi Rádióamatőr Találkozó, Bordány, Fa-luház, július 31.-től augusztus 2.-ig, szervezőHA8DU, Kisapáti Péter, e-mail: [email protected]ádi Rádiós Találkozó a Körös-torokban,2020. augusztus 24-30. (börze 29-én) http://hg8lxl.ham.hu/Talalkozo/koros-torok-kemping.htm.Rendező: HG8LXL, telefon 06-30-258- 4819.Szarvasi Rádióamatőr Találkozó: augusztus 24.-től 30.-ig, Erzsébet-liget, Ifjúsági Tábor, szerve-ző: HG8YKO, Gábor, 06-30-913-3020.Figyelem! Lapzárta idején még tart a COVID-19. járvány miatti veszélyhelyzet. A kijárási kor-látozások érinthetik rendezvényeinket. Javasol-juk, tájékozódjatok előre. Az időpontokat szer-kesztőségünkkel a rendezők közölték. Az esetle-ges változásokért nem vállalunk felelősséget!

DX és egyéb hírek

– Július 11. és 19. között UE45SA hívójelű spe-ciális állomás hallható a Szojuz-Apolló program45. évfordulója alkalmából. 1975-ben földkörülipályán összekapcsolódott az amerikai és a szov-jet űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetköziűrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet éshárom amerikai két napig együtt dolgozott. QSLvia RV3YR.– RSGB Contest Club tagjai GB1945PE,GB1945PJ, GB75PEACE különleges hívójellelegész augusztus hónapban aktivitást tartanak arövidhullámú sávokban, emlékezve a II. világhá-ború befejezésének 75. évfordulójára. Az aktvítá-son az állomások CW, SSB és DIGI üzemmó-dokban várják a „pile-up”-okat. QSL via LoTW.– VO1CH, VO1IDX, W0VTT, W4SJT,WB2REM és WW1WW augusztus 10. és 17. kö-zött TO5T hívójellel forgalmaznak az egykorFranciaország észak-amerikai gyarmataihoz tarto-zó Saint-Pierre és Miquelon-szigetekről (NA-032). A fiúk CW, SSB és FT-8-as üzemmódokbanrádióznak, 160-6 méterig. QSL via WB2REM.– Hans-Martin, DK2HM szabadságát a Húsvét-szigeteken (SA-001) tervezi eltölteni, beiktatvaegy kis „lazán” rádiózást, XR0YHM hívójellel,SSB és digitális üzemmódokban, 80-10 méterig.QSL via DK2HM.– Júliusban II4NBL hívójellel emlékeznek Mar-coni 1909-ben Nobel-díjjal történt kitüntetésére.Augusztusban a pisai Coltanoban, 1911-ben meg-nyitott rádióállomásra emlékeznek, II4CLT hí-vójellel. QSL via bureau.

Versenykiírás

Rövidhullámú Európa-bajnokságRendező: Szlovén Contest Klub. A verseny cél-ja: Európai állomások egymás közötti megmé-rettetése, a versenyben csak az EU-EU QSO-kszámítanak. Időpont: minden év augusztusánakelső szombatján, 12-23.59 UT között. Sávok:1,8-28 MHz, a WARC sávok kivételével. Egyke-zelős állomások csak összsávos kategóriában ke-rülnek értékelésre. Kategóriák: CW/SSB highpower, CW/SSB low power, CW high power,CW low power, SSB high power, SSB low po-wer. Single op, all HP mixed, single op, all low

mixed, single op, high cw, single op, low cw,single op all high ssb, single op, all low ssb. Highpower kategóriában a maximális teljesítmény1500 watt, low power kategóriában a maximálisteljesítmény 100 watt. Ellenőrzőszám RS(T)plusz az állomás első hivatalos adóengedélyeévének utolsó két számjegye (pld.599 73), bele-értve a SES állomásokra vonatkozó engedélyeketis. Szorzók: sávonként a riportot követő kétjegyűszámjegyek, üzemmódonként. Egy időben csakegy jel sugárzása megengedett. Remote forgal-mazás csak abban az esetben engedélyezett, ha azadó, a vevő és az antenna 500 m sugarú körbentalálható. Pontozás: miden hibátlan QSO 1 pont.Végeredmény: a sávonként elért pontos összegeszorozva a szorzók számával. Sáv- és üzemmód-váltás: óránként max.10 sávváltás megengedett.Díjazás: minden kategóriában a győztesek pla-kett díjazásban részesülnek. A jegyzőkönyveketCabrillo formátumban kell elkészíteni, és a ver-seny honlapjára feltölteni. Beküldési határidő averseny befejezését követő 48 óra. A log feltölt-hető a hamradio.si/scc/euhflogsubmission olda-lon. A versennyel kapcsolatos egyéb információtaz címen lehet megkérdezni.

Versenyeredmények

2019 CQ WW DX CWMulti-op-2: európai 3, világ 8. HG7T. Multi-multi: európai 8. HG1S. Single op assisted, HP40 m: európai 1, világ 2. HA1AG. Single op, as-sisted, HP 20 m: európai- és világ 2. HG8R (op.HA8JV), 6. HG0Y (op HA7GN). Single op, LP,all bands: 10. HG0R (op. HA0NAR). Single op,assisted, LP 80 m: világelső HA6FQ. Single op,QRP, all bands: európai 6. HA5BA. Single op,assisted, HP, 160 m: európai 5., világ 9. HA7I(op. HA7JTR). Single op, LP 40 m: európai 9.HA3MU, 10. HA6IAM. Single op, assisted,QRP, 40 m: európai- és világ 8. HA4FY. Singleop, assisted, QRP, 15 m: világelső: HA3JB.Single op, assisted, QRP 80 m: európai- és világ8. HG5O (op.HA5OB). Single op, QRP, 80 m:európai- és világ 8. HA8V (op. HA8MV). Singleop, QRP, 160 m: európai- és világ 3. HA1TI.Single op, QRP, 80 m: európai- ás világ 10.HA7JQK. Single op, LP, 10 m: európai 3., világ8. HA8TKS.

2020 YL-OMYL állomások RH-n: 1. HA5YLN, 2. HA5YG, 3.HA3FPI. YL állomások URH-n: 1. HG5ONE/P,2. HA5FQ, 3. HA5KRC. OM állomások RH-n:1. HG1A, 2. HA3OU, 3. HA3IN. OM állomásokURH-n: 1. HA5JX, 2. HA5BGG, 3. HA7AVU.A BRASZ által támogatott kategóriák: YL állo-mások RH-n és URH-n: 1. HA5FQ, 2. HA5KRC,3. HA3FPI. OM állomások RH-n és URH-n: 1.HA5MA, 2. HA5AVU, 3. HA5BPS.2020 AGCW YL OM. YL állomások: 6.HA5BA. DARC Osterkontest. Nem német állo-mások, CW, LP: 3. HA5BA. Gratulálunk!

Hullámterjedés

Terjedési előrejelzésekről, napfolttevékenysé-gekről naprakész információt nyújtó honlapok:http://SunSpotWatch.comwww.solen.info/solar/polarfields/polar.html

Lendvai Klára [email protected]

DX-H

ÍREK

AZ RT VERSENYNAPTÁRA

Júl. 1. RAC Canada Day Contest 00–23.59 CW-SSB 4. URH OB I.

08–08.49 SSB, FM

URH OB II.

09–09.49 CW

URH OB III.

10–10.59 MIX

4-5. DL-DX RTTY 11-10.59 RTTY HA V/U/SHF

14–13.59 CW-SSB

YO-V/UHF 14–14 CW-PH Marconi Memorial HF Cont. 14-13.59 CW 6. CQ–Bp. URH VII.

16–18 CW-PH

11. IARU HF World Ch.

12–11.59 CW-SSB

18-19. CQ WW VHF Cont.

18-21 CW-PH

19. URH-MARATHON

07-12 CW-PH

25-26. RSGB IOTA 12–12 CW-SSBaug. 1-31. JASTA 00–24 SSTV 1. European HF Ch.

12–23.59 CW-SSB

2 Alpok–Adria VHF 06–13.59 CW-PH 3. CQ–Bp. URH VIII.

16–18 CW-PH

8-9. WAEDC CW

00–23.59 CW

15. SARTG WW 00–08 RTTY SARTG WW 16–24 RTTY 16. SARTG WW 08–16 RTTY URH-MARATHON

07-12 CW-PH

29-30. YO–DX HF 12–11.59 CW-SSBszept. 5-6. AA–DX SSB 00–24 SSB 5. Wake-Up! QRP Sprint 06-08 CW 5. LZ-Open SES Contest 08-12 CW 5. AGCW Straight Key Party 13-16 CW 5-6. IARU Region 1 VHF 14–14 CW, SSB, FM 7. CQ–Bp. URH IX. 16–18 CW-PH Időpontok UT-ban

BURABU 2020elhalasztva!

Új időpont: www.brasz.hu



HIR

DE

TÉ

SE

K A

LA

PB

AN

IM

PR

ES

SZ

UM

Tartalom

Lapunk létéről van szó! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .171

Előfizetői sorsolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .171

Egy repülőgép és a repülés –

rádióamatőr szemmel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .172

Szabályozható RF-csillapító . . . . . . . . . . . . . . . . . .182

Precíziós csúcsértékdetektor . . . . . . . . . . . . . . . . .193

NiCd akkumulátor gyorstöltő . . . . . . . . . . . . . . . .193

Feszültségvezérelt fázistoló áramkör . . . . . . . . . .193

Digitális fordulatszámmérő . . . . . . . . . . . . . . . . . .194

Halljuk meg mi is a fény hangjait! 2. . . . . . . . . . .197

Reményi Alapítvány pályázati felhívása . . . . . . . .200

Miniatűr méretű D osztályú

hangfrekvenciás erősítő . . . . . . . . . . . . . . . . . . .202

Induktív mozgásérzékelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .202

Nosztalgia Rádió Hírújság . . . . . . . . . . . . . . . . . . .203

Fábián Istvánról, másként is . . . . . . . . . . . . . . . . .204

Rádiókiállítás Abonyban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .206

Hajlított vertikális dipólantenna . . . . . . . . . . . . . .207

DX-hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .209

Tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .210

Hirdetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .210

Impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .210

Akkuvásár......................................................196

ANICO Kft. ......................................................B1

CB rádióállomás ............................................B3

Digitális műszerek........................................195

ELFA-Ageta Kft.......................................B1, 181

HAM-bazár ..........................................................

B1, 171, 185, 188, 189-192, 207, B3, B4

Hobby Elektronika Füzetek ..........................B3

INCOMP Electronics ......................................B1

Könyvek a HAM-bazárból ....................201, B2

LOMEX Kft. ..................................................175

PMR rádiók....................................................201

Rádiótechnika előfizetési akció 2020 ........181

Rádiótechnika Évkönyve 2020......................B4

Rádiótechnika Évkönyv 2021 előrendelés ..B3

Régi Rádiótechnika Évkönyvek vásár..........B2

Sicontact Kft. ..................................................B1

URBÁN ELEKTRONIKA Kft. ..........................B1

Hirdetések a lapban

A digitális RT előfizetői a nyákrajzokat a www.radiovilag.hu honlapról tölthetik le.

A lappal kapcsolatosminden jog fenntartva!

A lap ban sze rep lô cik kek, áb rák, il luszt- ráci ók, il let ve azok ré szei szer zôi jo givédelem alatt állnak. Azokat részben vagyegészben bármilyen módon reprodukálni(beleértve a fénymásolást, nyomtatást ésbármilyen adathordozóra való másolástis), adatrögzítô rendszerekben rögzíteniés/vagy tárolni, nyilvánosságra hozni a ki-adó egyértelmû engedélye nélkül tilos!

©

rádió-elektronikai folyóiratMegjelenik havonta

Alapítva: 1951www.radiotechnika.hu

HU ISSN 0033-8478

Fôszerkesztô:BÉKEI FERENC (HA5KU)

[email protected]

Belsô munkatársak:TÓTH ERZSÉBET

[email protected]

CSISZÁR JULIANNAtitkárságvezetô

[email protected]

Rovatszerkesztôk:általános elektronika:

BUCSÁS PÉTER [email protected]

ipari elektronika, műszer- és méréstechn.:PÁLINKÁS TIBOR

[email protected]

amatôr rádiózás:LENDVAI KLÁRA (HA5BA)

[email protected]

Hirdetés-információ:CSISZÁR JULIANNA

239-4932/32 m., 239-4933/32 [email protected]

www.radiovilag.hu/recruit.html

A szerkesztôség és kiadó címe:Bp. XIII., Dagály u. 11. I. em.Tel./fax: 239-4932, 239-4933

Postacím: 1550 Budapest, Pf. 123Drótposta: [email protected]

Kiadja: RÁDIÓVILÁG Kft.www.radiovilag.hu

Elôfizetésben terjeszti:RÁDIÓVILÁG Kft.

Elôfizetési ügyek:CSISZÁR JULIANNA

239-4932/32 m., 239-4933/32 [email protected]

Árusításban terjeszti:LAPKER Zrt.

Digitális terjesztés: www.dimag.hu

Nyomdai elôkészítés:Rádiótechnika Szerkesztősége

Nyomás: AduPrint Kft.Ügyvezetô igazgató: Tóth Éva


tordelt 2020 07 radiotechnika · 2021. 1. 28. · 2020. július-augusztus lxx. évf....

Documents