Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együtt...

Inkluzív nevelés

Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhezDokumentációs útmutató

ÍrtaKöntösné Lőrincz EszterNagyné Heidenwolf ErzsébetPintér BeatrixUrbánné Deres JuditDr. Váry Ágnes

suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.Budapest, 2007

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés Hát-rányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi program-jának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése) keretében.

Szakmai vezetőKapcsáné Németi Júlia

ProjektvezetőLocsmándi Alajos

TémavezetőVargáné Mező Lilla

LektoráltaDr. Csányi YvonneDr. Perlusz Andrea

Azonosító: 6/211/B/4/dok/5

© Köntösné Lőrincz Eszter szerző, 2007© Nagyné Heidenwolf Erzsébet szerző, 2007© Pintér Beatrix szerző, 2007© Urbánné Deres Judit szerző, 2007© Dr. Váry Ágnes szerző, 2007© suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007

Borítóterv: Dió StúdióBorítófotó: Pintér Márta

A fotók a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, Módszertani Intézmény centená-riumának alkalmából készültek.

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

Kiadja a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.Szakmai igazgató: Pála KárolyFejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás AurélFelelős kiadó: Pála Károly ügyvezető igazgató1134 Budapest, Váci út 37.Telefon: (06-1) 886-3900Fax: (06-1) 886-3910E-mail: [email protected]: www.sulinova.hu

TartalomBevezetés 51. A hallássérült gyermekkel érkező dokumentumok 5

1.1 A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok – ami a dokumentumok mögött van 51.2 Hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumok 6

2. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai 82.1 Szakértői vélemény 82.2 A szakértői vizsgálat 92.3 Szakértőivélemény-minta 102.4 A befogadó intézmény felelőssége 12

3. A hallássérült gyermekkel kapcsolatos intézményi dokumentumok 123.1 Együttműködési megállapodás 123.2 Alapító okirat 143.3 Pedagógiai program 143.4 Szervezeti és működési szabályzat 17

4. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő dokumentumok 174.1 Folyamatdiagnosztika és egyéb vizsgáló eljárások 174.2 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása 194.3 Esettanulmány 214.4 Egyéni fejlesztési terv 234.5 Pedagógiai vélemény 264.6 Pedagógiai mérés, értékelés – Szöveges értékelés 28

5. Gyermekvédelmi dokumentumok 306. A dokumentumok hozzáférésének szabályozása, adatkezelési szabályzat 307. Törvények, rendeletek 31

7.1 A különleges gondozáshoz való jog 317.2 Az intézmények felkészülése az „együttnevelésre” 31

8. Irodalom 33Mellékletek 35

1. melléklet. Audiogramok 352. melléklet. Készülékes audiogramok 363. melléklet. Szempontok a szöveges értékeléshez 384. melléklet. Néhány speciális szolgáltatást nyújtó intézmény 475. melléklet. Szakszavak listája 486. melléklet. Kulcsszavak az internetes eléréshez 48

Dokumentációs útmutató 5

BevezetésKöszöntjük kiadványunk olvasóit, a szülőket és pedagógusokat. Azokat, akiknek gyermekei és ne-

veltjei az együttnevelésben, az integrációban tanulnak, nevelkednek. Tudjuk, hogy az integráció sike-réért munkálkodó szülők, pedagógusok mindennel megismerkednek, mindent megtanulnak, ami az együttnevelés sikerét biztosítja, ennek során számos speciális dokumentumhoz jutnak hozzá. Amikor megismerkednek ezeknek az orvosi, szakpedagógiai, adminisztratív és egyéb jellegű dokumentumok-nak a tartalmával, igyekeznek értelmezni azokat.

Sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásával az iskolák, a pedagógusok új, ismeretlen helyzet elé kerülnek. Gyakran érzik úgy, hogy ismereteik nem elégségesek a vállalt feladat teljesítéséhez. Arra vállalkozunk, hogy ezeknek a dokumentumoknak a megismertetésével, teljes értelmezésével kapcso-latban az általánoshoz képest mélyebb, speciálisabb, még jobban használható információkat adjunk át, az együttnevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek érdekében. Tesszük ezt azért, hogy ezeknek a dokumentumoknak a teljes körű ismerete, az eddigiekhez képest alaposabb értelme-zése eligazítsa az érdeklődőket. Így az együttnevelkedés szülői és pedagógiai feladatainak átlátása és a dokumentációs anyagoknak a hozzáférhetősége és használata minden szülő és pedagógus számára egyértelművé válhat.

Olyan dokumentumokat mutatunk be, amelyek az egészségügyi és a pedagógiai ellátás során ke-letkeznek. Természetesen a papírok sohasem helyettesíthetik a befogadók és a gyógypedagógusok együttműködését, hiszen a gyógypedagógus mindig személyre szólóan tud tanácsot adni.

A befogadás felelősség, felelősség a sajátos nevelési igények kielégítésére.A dokumentumok rögzítik ezeket az igényeket, de a feltételek biztosítása a befogadó felelőssége s

egyben kötelessége. Ezért is fontos, hogy a befogadó intézmények saját dokumentumaikban is rögzít-sék az eredményes munkát segítő feladatokat és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket.

Jó lenne, ha a sajátos nevelési igényű gyermek befogadásával valamennyi pedagógus azt érezné, hogy azáltal, hogy meg tudott felelni az új kihívásnak, szakmai ismeretei bővültek, személyisége gaz-dagabb lett. A sikeres befogadás eredménye a hallássérült gyermek, fiatal társadalmi beilleszkedése, mert:

„ …nem kétfajta: ép és fogyatékos ember, hanem sokféle ember van; nincs kétfajta bánásmód, csak egyféle: emberi bánásmód.” (Gordosné, 2004)

A szerzők

1. A hallássérült gyermekkel érkező dokumentumokA sajátos nevelési igényű hallássérült gyermeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok

a dokumentumok, amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. A gyermekkel fog-lalkozó szakembereknek tisztában kell lenni ezek szerepével, tudniuk kell azokat helyesen értelmezni, felhasználni munkájuk során.

1.1 A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok – ami a dokumentumok mögött van

Az orvos, az audiológus közlése, hogy a gyermek hallássérült, gyakran igazolása annak, amit a szülők már régóta gyanítanak, mégis drámai hatása van. A gyanútól a pontos diagnózisig hosszú, keserves idő-szak telik el. A szülők megfigyeléseit a közvetlen környezet, nagyszülők, rokonok, de néhány esetben

6 Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez

még a gyermekorvos is túlzott aggódásnak véli. A szülő hónapokig gyötrődik kétségek között, újra és újra kísérletet tesz arra, hogy megbizonyosodjon, hall-e gyermeke. Megnyugszik, mert felfigyelt a por-szívóra, de azt is tapasztalja, hogy legközelebb hiába szólítgatta, amikor tőle elfordulva, háttal játszott. Többször gondol arra, hogy gyermeke biztosan nagyon elmélyedt a játékban, de mégiscsak hall, mert amint közelebb lépett, megfordult. Máskor arra gondol, hogy nem hall. Hiába zörögnek mögötte csör-gővel, az új csilingelős játékkal, meg sem rezdül. Szakemberhez kell fordulni. Az alábbiakban bemuta-tott dokumentumok ettől a pillanattól kezdődően rögzítik a gyermek életútját.

1.2 Hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokÓvodába lépéskor, iskolába kerüléskor a gyermek dokumentációjában a hallássérüléssel kapcsolato-

san a következő leletek, zárójelentések, hallásvizsgálati eredmények találhatók:– A hallásszűrés eredménye– Csecsemőkori hallásvizsgálatok (BERA stb.)– A középfül vizsgálata (tympanogram)– Audiogram (a hallásküszöb grafikus ábrázolása)– A fülészeti beavatkozások zárójelentése– Cochlearis implantációs (CI) műtét zárójelentése (akinél a hallássérülés súlyossága miatt indo-

kolt)

1.2.1 Hallásvizsgálati eredményekPedagógiai szempontból a hallássérüléssel kapcsolatos dokumentumok között az audiogramnak és

a hallókészülékkel mért audiogramnak van kiemelt szerepe.

A dokumentum jellege: audiogramról a hallássérülés mértéke olvasható le. Ez az egészségügy területéről származó doku-

mentum több mérési eredményt is tartalmazhat.

A dokumentum tartalma: A hangot a magassága és erőssége jellemzi. Az audiogram vízszintes tengelyén a hangmagasság frek-

venciáját jelölik hertzben (Hz), függőleges tengelyén a hangerősséget decibelben (dB). Az audiogram felvétele során rögzítik 250 Hz és 8000 Hz között, jobb és bal fülön, hogy a gyermek az egyes frekven-ciákon milyen erősségű hangot hall meg. Ha pl. 2000 Hz-en 90 dB a gyermek hallásvesztesége, akkor 0 dB-hez (ép hallás) viszonyítva 90 dB-ig kell erősíteni a hangot ahhoz, hogy meghallja, tehát 2000 Hz-en 90 dB-nél van a hallásküszöbe. A mérés fülre helyezett fejhallgatóval történik.

Az 1. számú mellékletben különböző audiogramokat mutatunk be.

A hangerő csökkent érzékelése szempontjából a következő kategóriák állíthatók fel a főbb beszéd-frekvenciákon mért átlagos hallásveszteséget alapul véve:

– Enyhe nagyothallás: 25–40 dB– Közepes nagyothallás: 40–60 dB– Súlyos nagyothallás: 60–90 dB– Átmeneti sáv a súlyos nagyothallás és a siketség között: 90–110 dB– Siketség: 110 dB feletti hallásveszteségHallókészülék nélkül az audiogramon ábrázolt hallásveszteség az átmeneti sávba tartozik a súlyos

nagyothallás és a siketség között.


Az 2. számú mellékletben készülékes audiogramokat szemléltetünk.

Hallókészülékkel 40-50 dB-es javulás érhető el. A hallókészülékkel történő méréseket szabad hang-térben végzik. A hang a gyermektől jobbra, illetve balra elhelyezett hangszóróból érkezik. A mérés ered-ménye jelzi a hangerő és hangfrekvenciák vonatkozásában a hallókészülék segítségével elért javulást.

Amennyiben a gyermek hallókészülékét sikerül úgy beállítani, hogy az egyes frekvenciákon mért hangerősség bekerüljön a beszédmezőbe (banán alakú terület az audiogramon, amely azt a tartományt jelzi, ahol az egyes beszédhangok meghallhatók), akkor van remény arra, hogy a hallássérült a beszédet elsősorban hallás útján sajátítsa el. Látható, hogy egy frekvenciát kivéve sikerült elérni, hogy az erősítés bekerüljön a beszédmezőbe. Minél korábbi életkorban kap a gyermek hallókészüléket, annál nagyobb az esélye annak, hogy a beszédet a lehető legtermészetesebb úton, vagyis hallás útján tanulja meg.

A befogadó pedagógus minden esetben tájékozódjon a gyermek szurdopedagógusától (hallássé-rültek pedagógusa), hogy a gyermek a mért eredmények tükrében hogyan tudja használni hallását a tanítás-tanulás folyamatában.

1.2.2 Közgyógyellátási igazolvány

A dokumentum tartalma:A hatóság által kiadott, a sajátos nevelési igényű gyermekek részére a gyógyszer és gyógyászati se-

gédeszköz beszerzését segítő dokumentum. A jogosultság jár minden olyan gyermeknek, aki sajátos nevelési igényű. A lakóhely szerinti illetékes önkormányzat tölti ki, szakorvosi diagnózis alapján.

A dokumentum a személyi adatokon túl tartalmazza azt a számot, amely utal a használat lehető-ségeire és korlátaira.

A dokumentum használata: A gyermekgyógyász vagy más szakorvos lehetőséget kap arra, hogy az alapellátást képező anti-

biotikum-tartalmú, fájdalomcsillapító hatású és a gyermek egészségügyi problémáit orvosló készít-ményeket felírja. A dokumentum birtokában a gyermek ezekhez a készítményekhez térítésmentesen jut hozzá. A dokumentum alkalmas arra, hogy a SNI által meghatározott, a gyermek rehabilitációját – esélyegyenlőségét – segítő eszközöket is igényelhessenek rá. Így a hallássérült gyermek (18 éves kor alatt) térítésmentesen jut ahhoz a hallásjavító készülékhez, amelynek használatát a szakorvos indokolt-nak tartja.

1.2.3 Hallókészülékes kiskönyv

A dokumentum jellege: A hallókészüléket kiadó audiológia állítja ki.

A dokumentum tartalma: Rögzíti a hallókészülék típusát, a kiadás dátumát.

A dokumentum használata: Valamennyi, a hallókészülékkel kapcsolatos szolgáltatás igénybevételekor szükséges. Ennek alapján

igényelhető térítésmentesen elem a hallókészülékhez. Meghibásodás esetén tartalmazza a javítás dá-tumát, az illeszték cseréjének az időpontját.

A szükséges szolgáltatásokhoz a törvényben előírt időközönként lehet hozzájutni. Az analóg halló-készülékek kihordási ideje 5 év, digitális hallókészülékeké 7 év. Ha a hallásállapotban változás következik be, orvosilag indokolt esetben új készüléket kaphat a gyermek a kihordási idő letelte előtt is. Javíthatat-lan meghibásodás esetén is új készüléket kap.


1.2.4 Egészségügyi dokumentumok a mindennapi pedagógiai munkábanSzeretnénk hangsúlyozni, hogy napjainkban egyre inkább elvész a jelentősége a hagyományosan fel-

állított kategóriáknak (enyhe, közepes, súlyos nagyothallás, siketség). A korai életkorban történő halló-készülékes ellátás azt eredményezi, hogy a siketség határán lévő gyermek nagyothallóvá válik. Nem a hallása javul meg, hanem meglévő hallásmaradványát a hallókészülék segítségével képes lesz a beszéd-tanulás során hasznosítani. Mindez csak akkor lehetséges, ha korán kapott hallókészüléket, és intenzív hallásfejlesztésben részesült. Ahol a hallókészülékes fejlesztés nem hozza meg a várt eredményt, ott mód van hallásjavító műtétre, ún. cochlearis implantációra. A műtétről, amelyet minden esetben ki-vizsgálás előz meg, a szakemberekkel való konzultáció után a szülő dönt. Cochlearis implantációs mű-tétet Magyarországon Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden végeznek. Az elhalt szőrsejtek pótlására elektródát vezetnek a fülben lévő csigába. A belső egységhez külső egységként beszédpro-cesszor kapcsolódik, amely mini számítógépként működik.

A beszédprocesszort minden gyereknek egyénileg állítják be a műtétet végző klinikák. A készülék nélkül a gyermek siket. A készülékkel mért hallásgörbéje viszont optimális esetben megközelíti a nor-mál hallást.

Miről célszerű tájékozódnia a befogadó pedagógusnak a hallásvizsgálati eredményekkel kapcso-latban?

– Mennyi idős korában diagnosztizálták a gyermek hallássérülését?– Milyen kihatása volt a diagnózis időpontjának a beszéd megtanulására?– A hallássérülés súlyossága mennyire befolyásolja a gyermek óvodai, iskolai előrehaladását?– A hallás mellett szükséges-e a vizuális megerősítés (szájról olvasás)?– A távolság és a zaj hogyan befolyásolja a beszéd meghallását?– Milyen következménye van annak, ha nem lehetséges minden frekvencián megfelelően erősíte-

ni a gyermek hallását?– Mennyire képes hallás alapján a gyermek önállóan gyarapítani a szókincsét?– Milyen minőségű a hallókészülékkel hallott hang?

2. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai2.1 Szakértői vélemény

A sajátos nevelési igényű gyermeket megilleti az a jog, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – ré-szesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

A hallássérült gyermek a különleges gondozásra való jogot a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálata alapján készült szakvéleménnyel szerzi meg.

A gyermekkel való foglalkozást minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvélemé-nyében foglaltak szerint kell megszervezni. A szakvéleményben kerül rögzítésre, hogy milyen időtar-tamban, milyen foglalkozásokra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön. A habilitációs-reha-bilitációs tevékenységet csak szurdopedagógus láthatja el.

Szakértői eljárás a szülő hozzájárulásával indulhat meg. Nem fordulhat elő, hogy az óvoda, az iskola vagy bármilyen más szervezet a szülő tudta és beleegyezése nélkül szakértői eljárást indítson. Ameny-nyiben az óvoda, iskola, bölcsőde, családvédelemmel foglalkozó szervezet megítélése szerint szükség lenne a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatára, de a szülő ezzel nem ért egyet, a jegyzőnél


kell kezdeményeznie a szülővel szembeni államigazgatási eljárás megindítását. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határozatban kötelezi a szülőt, hogy jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizott-ság előtt. A szakértői véleményt háromévente felül kell vizsgálni. Óvodába, iskolába lépéskor mindig elvégzik a felülvizsgálatot, mert a szakértői bizottságnak kell javaslatot tenni a szülőnek az óvoda-, illet-ve iskolaválasztásra. Napjainkban gyakorlattá vált, hogy a szülő már befogadó nyilatkozattal érkezik a vizsgálatra. A bizottság helyben hagyja, megerősíti, illetve ellenzi a szülő választását.

2.2 A szakértői vizsgálatA vizsgálatot 3 tagú team, orvos, pszichológus és gyógypedagógus végzi. A gyermekek előre egyez-

tetett időpontban érkeznek szüleikkel. A vizsgálatra való utazás ingyenes. A kísérő szülőt átlagfizetés illeti meg a vizsgálat napjára. A Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Budapesten mű-ködik.

A vizsgálatot végzők mindenkor figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait. Fontos a nyu-godt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, hiszen a szülők szorongva, aggódva érkeznek, hogy „bizott-ság elé kell vinniük gyermeküket”. Ez a szorongás, feszültség átragadhat a gyermekekre is, ami rontja a teljesítményét. Az eljárás alatt biztosítani kell a szülő jelenlétét.

2.2.1 Az anamnézis felvételeA vizsgálat megkezdésekor anamnézist vesznek fel. A pontos adatközlés miatt célszerű a szülőnek

magával vinni a gyermekről korábban készült dokumentumokat. Először személyes adatokra kérdez-nek rá, majd arra, hogy milyen körülmények között és ki figyelt fel a gyermek hallássérülésére, mennyi idős volt ekkor, s milyen hallásvizsgálaton esett át.

A terhesség, a szülés, a szülés utáni állapot tisztázásának nagy az információértéke. Az RH-összefér-hetetlenség, nagyfokú sárgaság, terhesség alatti rubeola, koraszülöttség, szülés alatti oxigénhiány, a kis születési súly következménye lehet hallássérülés.

Az agyhártyagyulladás, influenza, középfülgyulladás szövődményeként is felléphet hallássérülés, ezért a gyermek betegségeire rákérdeznek.

A szülők gyakran kérdezik, miért lett hallássérült a gyermekük. Ha a fenti okok egyike sem áll fel, lehetőség van genetikai vizsgálatra, ma már sokan élnek is ezzel. Számos ismeretlen eredetű hallássé-rülésről derül ki, hogy genetikai ok húzódik meg a háttérben. Más esetben a közvetlen családtag vagy távolabbi rokon hallássérült, ez valószínűsíti az öröklődést.

A gyermekkel foglalkozó szakember számára értékes információt jelentenek a mozgásfejlődéssel, szociális és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos szülői válaszok.

2.2.2 Alkalmazott eljárásokA szakértői bizottság pedagógiai véleményt kér a gyermekkel foglalkozó szakemberektől, döntésük-

ben szerepet játszanak az ő tapasztalataik, a szülők kérései is. A gyermek vizsgálatának módját életkora, együttműködési készsége dönti el. 3 éves kor alatt játéktevékenység közben figyelik meg mozgását, a hangra való reakcióit, beszédét, szociális érettségét.

A hallássérült gyermek a beszéd- és nyelvfejlődés területén mutatja a legnagyobb elmaradást. Amennyiben játékában, mozgásában, szociális képességeiben is jelentősen elmarad az életkori átlagtól, felmerül a társuló fogyatékosság gyanúja. Ebben az esetben a szakértői vélemény komplex, mindenre kiterjedő fejlesztésre tesz javaslatot. Ha szükséges, bevonják más területek szakembereit is. (Az ilyen gyermekeket többnyire speciális intézménybe irányítják.) Nem mindenhol biztosított szurdopedagó-giai ellátás, ezeken a helyeken logopédust vonnak be a munkába, de a szurdopedagógusi irányítás ek-kor is szükséges.


A szakértői bizottság által alkalmazott vizsgálati eljárások beszédhez nem kötött vizsgálatok. Az eredmények nincsenek egyenes, csak áttételes összefüggésben az iskolában szükséges tanulási képes-ségekkel. A hallássérült gyermekeket a Snijders–Oomen (SON) nemverbális intelligenciateszttel vizs-gálják. A tesztet siket gyermekek vizsgálatára fejlesztették ki, de használható minden esetben, amikor a szóbeli kommunikáció gátolt.

A dokumentum tartalmaA szakvélemény tartalmazza a vizsgálatot kérő intézmény, személy véleményét, kérését, amely egy-

ben meghatározza a vizsgálat célját is. A szakvélemény adatokat közöl a hallássérüléssel és a gyermek fejlődésével kapcsolatos ismeretekről, a gyermek fejlesztésének eddigi útjáról.

Amennyiben megállapítják, hogy a gyermek különleges gondozásra jogosult, meghatározzák a fej-lesztéséhez szükséges szolgáltatásokat is. A szakvélemény alapján kell elkészíteni a gyermek fejleszté-séhez szükséges egyéni fejlesztési tervet (szurdopedagógus feladata), illetve megszervezni a gyermek fejlődését biztosító óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást. A szakértői és rehabilitációs bizottság ja-vaslatot tesz a szülőnek arra vonatkozóan, hogy a gyermek a többiekkel együtt vehet-e részt az óvodai nevelésben, illetve az iskolai nevelésben-oktatásban, vagy külön a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvodai csoportban, iskolai osztályban. Összefoglalásul pontos diagnózist ad, BNO-számmal. A BNO–10-et (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) a szakértői bizottságok kötelezően alkalmazzák, a szakvéleményekben megjelenik a diagnózis kódszáma, ma már annak részletes leírása nélkül.

A dokumentum használataA szakértői vélemény többféle funkciót tölt be, szól a gyermek szülőjének, a gyermek fejlesztésében

közreműködő pedagógusnak, a befogadó intézménynek, illetve a szülői kötelezettség teljesítését figye-lemmel kísérő jegyzőnek.

A szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakértői vélemény akkor válik „végrehajtha-tóvá”, ha az abban foglaltakat a szülő elfogadja, azzal egyetért. A szakértői véleményt a szülővel ismer-tetni kell, és részére egy példányt át kell adni, vagy postai úton meg kell küldeni. Abban az esetben, ha a szülő a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a helyi önkormányzat jegyzőjénél eljárást indíthat az abban foglaltak felülvizsgálatára. A szülőt tájékoztatni kell erről a jogáról.

A szakértői véleményt megküldik a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek és a lakóhely szerint ille-tékes jegyzőnek. A nevelési-oktatási intézmény a szakértői vélemény alapján jogosult felemelt norma-tíva igénylésére. Figyelem! Emelt normatívát csak érvényes szakértői véleményre lehet igényelni, lejárt szakvélemény nem jogosít emelt normatíva igénybevételére. A szakértői vélemény a bizottság által megjelölt kontrollvizsgálat idejéig érvényes.

Sajátos nevelési igényű hallássérült gyermeket azok az óvodák, iskolák vehetnek fel, amelyeknek alapító okirata, pedagógiai programja tartalmazza a gyermekek fogadását. A fogadó intézménynek biztosítania kell a szakértői véleményben előírt fejlesztést, tantárgyi korrepetálást. A speciális fejlesz-tést a szurdopedagógus végzi. A gyermek érdeke azt kívánja, hogy a befogadó iskola együttműködjön a speciális fejlesztést végző szakemberrel.

A vizsgálati eredmények elemzése során a pedagógus pontos képet kap a gyermek képességeiről. A fejlesztésre vonatkozó javaslatok segítséget adnak a differenciált foglalkozások megtervezéséhez. A szakvélemény képezi az alapját az egyéni fejlesztési tervnek, amelyet a gyógypedagógus készít el.

2.3 SzakértőivéleménymintaA minta egy olyan szakvéleményből tartalmaz részletet, amely egy 6,3 éves gyermek beiskolázása

céljából készült:„Hallássérülését 10 hónapos korában diagnosztizálták. Szurdopedagógiai fejlesztése már ekkor meg-

kezdődött. Beszédfejlődése nem indult meg. 2001 júniusában cochlearis implantációs műtéten esett át


Szegeden. A műtétet követően szurdopedagógiai fejlesztés mellett a halló óvodai közösségben beszéd-fejlődése megindult.

A szülők kérik, hogy gyermekük a lakóhelyi iskolában kezdhesse tanulmányait. Az óvoda és a szur-dopedagógus a szülők kérését támogatják. Gy.-t alkalmasnak tartják az integrált iskolai tanulásra.”

A szakértői bizottság minden esetben kéri a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményét. A pe-dagógiai véleményben be kell mutatni a gyermek fejlődésének folyamatát és képességeinek jelen álla-potát.

„Az iskola nyilatkozatot küldött arról, hogy Gy.-t a 2005/2006-os tanévben induló első osztályba felveszik. Az iskola Alapító okirata és Pedagógiai programja tartalmazza a sajátos nevelési igényű gyer-mekek integrált nevelését”.

A leendő iskola a törvényi feltételeknek megfelel.„Feladattudata kialakult. A feladatvégzésre kellően motivált. Figyelme hullámzó, de határozott irá-

nyítás mellett végig feladathelyzetben maradt. Munkatempója lassúbb.”A pedagógusnak törekednie kell az egyéni differenciálásra, amelynek segítségével biztosítható, hogy

a gyermek képességeinek megfelelő tempóban végezhesse feladatait. Mindig ellenőrizni kell, hogy a gyermek megértette-e a feladatot, a feladatvégzés során több biztatásra van szüksége, ugyanakkor az önállóság fejlesztése érdekében a segítséget fokozatosan csökkenteni kell. A segítségadás mértékéről a befogadó pedagógus minden esetben konzultáljon az utazó gyógypedagógussal.

„Előrajzolt formákat nagy igyekezettel követ. A ritmust tartja, de a formák kivitelezése még nehéz-séget jelent számára. Az íráselemek differenciálásakor irányt téveszt.”

Várhatóan az írástanulás során fokozott segítségadást és türelmet igényel. Az írás előkészítésekor a téri irányokat gyakoroltatni kell a gyermekkel. Figyelni kell arra, hogy értse az írástanítás során használt fogalmakat (pl. fenn, lent, jobbra, balra stb.).

„Számfogalma 5–6-os körben biztos. A mennyiségeket egyezteti, a relációs jeleket 5-ös körben al-kalmazza. 27-ig jól számlál.”

A pedagógusnak célszerű meggyőződnie arról, hogy a gyermek a szóban elhangzott matematikai utasításokat érti-e, és helyesen alkalmazza azokat. Bármilyen új fogalmat vezet be, több időt kell fordí-tani a szemléltetésre, a fogalom elmélyítésére.

„A beszédmegértés során elsődlegesen a hallásra támaszkodik, de arcra-szájra is figyel. Külső zajok-ra, hangokra felfigyel.”

A pedagógus számíthat arra, hogy a gyermeknek nincs szüksége folyamatos szájról olvasásra ahhoz, hogy be tudjon kapcsolódni az órai munkába, mert képes a hallására támaszkodni. Ugyanakkor előfor-dulhatnak olyan helyzetek, amelyekben szájról olvasás nélkül nem boldogul, pl. nagyobb zajszint, a ta-nár-gyermek közötti távolság növekedése, halkan beszélő osztálytársak esetén. A pedagógus minden esetben győződjön meg arról, hogy mit és hogyan hall meg a gyermek az osztálytermi körülmények között. Az információk pontos értékeléséhez kérje az utazó szurdopedagógus segítségét.

„A feltett kérdésekre többnyire egyszavas válaszokat ad. Képolvasás során agrammatikus rövid mondatokat mond. Beszéde alakilag diffúz diszláliás, ezért nehezen érthető. Hangszíne természetes. Gardner expresszív teszt szerint szókincsfejlettsége 3,6 éves szintnek felel meg.”

A példában szereplő gyermeknek a beszéd megértése terén lesznek nehézségei, mert szókincse jó-val elmarad életkorától. Ez egyrészt kihat az utasítások, kérdések, másrészt az írott szöveg megértésére. Az iskolába lépő hallássérült gyermekek között rendkívül nagy eltérések lehetnek nyelvi, kommunikáci-ós képességeiket tekintve. Különösen fontos, hogy a pedagógus alaposan tájékozott legyen a gyermek nyelvi szintjét illetően. Minden esetben kérjen segítséget utazó gyógypedagógustól, aki a hospitálások során szerzett tapasztalatok elemzése után rávilágít arra, miért nem válaszolt, miért mondott egészen mást, mint amit vártak, miért nem figyelt. Az is fontos, hogy lássuk meg a fejlődést, vegyük észre, ha aktívabb, önállóbb, együttműködőbb. Ehhez az kell, hogy folyamatosan be tudjon kapcsolódni az órai


munkába. Ha beszélnek hozzá, ő is beszél másokhoz, ettől fejlődik a szókincse, érthetőbb lesz a beszé-de, és csökken a grammatikai hibák mennyisége.

A nevelő-oktató munka során figyelni kell arra, hogy a gyermeknek alkalma legyen az új fogalmak gyakorlására és alkalmazására. A kiejtés javítását a szurdopedagógus végzi, szükség esetén logopédust is bevonnak a munkába.

„Állapotának megfelelően rehabilitációs fejlesztésre jogosult. Ennek keretében heti 2 óra egyéni tan-tárgyi korrepetálást (olvasás-írás, matematika), heti 1 óra szurdopedagógiai, valamint heti 1 óra logo-pédiai fejlesztést javaslunk számára.

A hallássérült gyermek az osztálylétszám megállapításánál 3 főnek számít.Az iskola emelt állami normatív támogatásra jogosult.A szülőt javaslatunkról tájékoztattuk, amelyet elfogadott.”A szakértői vélemény pontosan meghatározza, hogy a gyermeknek mennyi pluszfoglalkozást kell

biztosítani, ennek betartása kötelező. Az egy óra szurdopedagógiai rehabilitációs foglalkozást szurdo-pedagógus, a tantárgyi korrepetálást a többségi pedagógus adja.

2.4 A befogadó intézmény felelősségeAz orvosi diagnózisok, hallásvizsgálati eredmények, szakvélemények, gyermekről készült feljegyzé-

sek tükrözik a szülők, szakemberek munkáját annak érdekében, hogy a gyermeket eljuttassák az in-tegrált nevelésig. A sikeres integrációhoz, a gyermek jobb megismeréséhez segítséget nyújt, ha a szülő, a pedagógus, a speciális fejlesztést végző szurdopedagógus együtt beszélik meg a dokumentumok tar-talmát, az eltelt időszak eredményeit és a várható nehézségeket.

A szülőnek éreznie kell, hogy fontos a gyermeke, törekszenek arra, hogy megismerjék, megtalálják a segítés formáit. A pedagógusnak is látnia kell, hogy a szülőben bízhat, ő az, aki sokat tud gyermekéről, probléma esetén támaszkodhat rá.

A befogadó intézmény a sajátos nevelési igényű hallássérült gyermek fogadásával maga is felelős-séget vállal. Azt, hogy ez a felelősség mire terjed ki, célszerűnek tartjuk rögzíteni. A dokumentációs útmutató következő részében ajánlásokat szeretnénk megfogalmazni a befogadó intézmények szá-mára, hogy saját dokumentumaikban (Alapító okirat, Pedagógiai program, Nevelési program, SZMSZ) milyen formában kerüljenek rögzítésre a sajátos nevelési igények.

3. A hallássérült gyermekkel kapcsolatos intézményi doku-mentumok

3.1 Együttműködési megállapodásA dokumentum jellege:

A szolgáltató és a befogadó intézmény között létrejövő munkakapcsolat leírása hivatalos formá-ban. Akkor kerül sor az együttműködés formáinak és tartalmainak meghatározására, ha a befogadó intézmény igénybe veszi a szakszolgálat szolgáltatásait a hallássérült gyermek fejlesztéséhez. Ebben az esetben a dokumentum tartalmazza a megállapodó felek adatait, a szolgáltatás kezdetének és végének idejét, a segítségadás napi, heti, havi, negyedévi tartalmait és pontos időbeosztását. Mivel a tantárgyi felzárkóztatást és segítségadást a befogadó intézmény végzi, a megállapodás a fejlesztés azon területeit érinti, amelyek a hallássérülés által befolyásolt sajátosságokra hatnak.


A dokumentum tartalma: A speciális szolgáltatásokat nyújtó intézmény a megállapodásban rögzíti azokat a szolgáltatásokat,

amelyeket a hallássérült gyermek és intézménye részére utazótanári hálózatával nyújtani tud. Ugyan-akkor megjelenik benne a befogadó intézmény által biztosított segítségadás a gyermek sajátos nevelési igényeinek kielégítésére.

Ezek szerint az együttműködési megállapodás a gyermek szükségleteinek (fejlesztendő területek) és a pedagógusok kérésének tükrében egy-egy esetben a következő segítő tevékenységek kerülhetnek meghatározásra.

A szurdopedagógus/utazótanár:

– bővíti a gyermek szó- és fogalomkincsét, segíti abban, hogy kommunikációs kompetenciái fej-lődjenek;

– fejleszti a gyermek szó- és beszédértését a hallási, észlelési képesség és a hallási élmények tuda-tosságának fejlesztésével;

– segíti a gyermeket az elhangzott szöveg értékelésében (kérések, kérdések, utasítások, beszéd-szövegek, dialógusok);

– segíti a gyermek lényegkiemelő képességét;– fejleszti a gyermek azon kommunikációs készségeit, képességeit, amelynek segítségével ismere-

teiről szóban is számot tud adni;– gondozza a gyermek beszédét szintaktikai és szemantikai szinten;– tanácsadással és mintaadással segíti a pedagógusok, az oktató/nevelő közösségek munkáját a

hallássérült gyermek SNI-sajátosságainak megértésében;– feladata a gyermek beilleszkedését és haladását segítő eszközök használatának bemutatása, ma-

gyarázata;– az oktató-nevelő munka során használt segédanyagok és a differenciált anyagfeldolgozást segí-

tő feladatok készítése és a készítésben való segítségadás;– ismeretnyújtással segíti a befogadó gyermek- és szülői közösségnek felkészítését a hallássérült

gyermek érkezése előtt, majd a beilleszkedés során is;– segíti a gyermek szóbeli értékelését úgy, hogy az számára érthetően legyen megfogalmazva;– segítséget ad abban, hogy a pedagógus képes legyen a gyermek teljesítményét ép társaihoz vi-

szonyítva minősíteni.

A befogadó pedagógusközösség:

– vállalja, hogy pedagógiai programjában, tantervében és tanítási tevékenységeiben érvényesíti a hallássérült gyermek habilitációjának, rehabilitációjának tartalmait;

– vállalja a befogadást és a gyermek beilleszkedésének segítését az új közösségbe;– vállalja, hogy az oktató-nevelő munka tervezésének, szervezésének és megvalósításának folya-

matában tekintettel lesz a hallássérült gyermek sajátos nevelési igényeire;– vállalja a hallássérült gyermek tantárgyi korrepetálását;– vállalja, hogy a törvények és rendeletek érvényesítésével mindent megtesz a hallássérült gyer-

mek sikeres integrációjának érdekében.

A dokumentum használata:Az együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a hallássérült gyermek egyéni és sajátos neve-

lési igénye szerint minden segítséget megkapjon az integráltan történő nevelés sikerének érdekében. A speciális szolgáltatást nyújtó intézmények listája a mellékletben található meg.

A megállapodás segítséget és eligazítást ad a befogadott hallássérült gyermek esélyegyenlőségének biztosításához.


3.2 Alapító okiratA dokumentum tartalma:

Az alapító okirat a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat, tartalma meg-határozott. Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése-oktatása során az alábbi kiegészítéseket tartal-mazza:

– A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása feladatként szerepel.– A fogyatékossági típus, fok pontos meghatározása max. létszámcsoporton belül.(A csoporton, osztályon belül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók maximális száma, illetve

aránya pillanatnyilag nem szabályozott. A szakirodalom alapján a külföldi és a hazai integráló intéz-mények a csoportban, osztályban max. 2 fő sajátos nevelési igényű gyermeket tartanak a befogadásra ideálisnak, mert ebben az esetben képes a pedagógus gyógypedagógus segítségével eredményes fej-lesztést végezni.)

A dokumentum használata: Az integrálás dokumentálása fontos, mert csak így jut hozzá az iskola azokhoz a támogatásokhoz,

amelyek egy fogadó iskolát megilletnek. Ezek a következők:– Emelt szintű normatív támogatás.– Az osztálylétszám kedvező változása (az érzékszervi fogyatékos gyermeket 3 főként kell számí-

tásba venni).– Az iskola igénybe veheti az utazótanári szolgáltatást.– Ha meghatározott létszámot ér el a hallássérült gyermekek száma, akkor gyógypedagógiai asz-

szisztenst alkalmazhat az iskola.– A hallássérült gyermek számára jár a habilitációs, rehabilitációs órakeret, ez a heti óraszám

50%-a (8 fős csoportokra értendő), amelyet a hallássérült gyermekek számától függően kell ará-nyosan osztani. Az óraszám átcsoportosítható évfolyamok, osztályok között, egy tanéven belül is változhat.

3.3 Pedagógiai programA dokumentum tartalma:

A nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. Az iskola pedagógiai programja a kö-vetkezőkkel egészül ki hallássérült gyermek integrálása esetén:

– Hallássérült gyermekek nevelésének-oktatásának alapelvei (Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelvei alapján)

– Célkitűzések, feladatok– A szakértői bizottság által meghatározott szolgáltatások igénybevételének rendje– A befogadó közösség felkészítésének módja– Tárgyi, személyi feltételek– Szülők, pedagógusok, gyógypedagógusok együttműködésének formái– Sérülésspecifikus módszerek, terápiák– Speciális eszközök használata

A dokumentum használata: Példánkban az óvoda nevelési programjának egy lehetséges kiegészítését mutatjuk be hallássérült

gyermek fogadása esetén.


3.3.1 Az alapelvek meghatározásaAz alapelvek meghatározása előtt célszerű tanulmányozni „A hallássérült gyermekek óvodai nevelé-

sének irányelvei”-t, valamint tájékoztatást kérni speciális ismeretekkel rendelkező szakembertől. Ezután a nevelőtestület közösen gondolkozzon el arról, milyen feladatot vállalnak, hiszen fontos, hogy a tes-tület valamennyi tagjának attitűdje igazodjon az új feladathoz. A közösen kialakított szemléletnek kell tükröződnie az elfogadott alapelvekben. Természetesen szó sincs arról, hogy minden esetben szem-léletváltásra, ezzel együtt az alapelv kiegészítésére lenne szükség. Az alapelvek újragondolása során a meglévő alapelvek is jól tükrözhetik azt a szellemiséget, amelyet a sajátos nevelési igényű hallássérült gyermek befogadása jelent. Néhány gondolat, amely a befogadás alapelveinek a meghatározását segít-heti:

– Valljuk, hogy pozitívan kell viszonyulni a gyerekek különbözőségeihez, az individuális különbsé-geket ápolni és becsülni kell…

– A másságot nem kezelni, a különbségeket nem eltüntetni akarjuk, hanem az azonosságokra koncentrálva az egymáshoz való hasonlóság pontjait keressük a nevelésben. Az azonosságok meglátására képesnek kell lennünk.

– Olyan módszereket alkalmazunk a nevelésben, amelyek minden/bármely gyermek sikerét bizto-sítják.

– A toleranciára, a másság elfogadására épülő sokoldalú személyiségfejlesztésben látjuk a gyer-mekközpontúság megvalósulását.

– A hallássérült gyermek óvodai felvételének rendje: Sajátos nevelési igényű hallássérült gyerme-ket a Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján veszünk fel.

3.3.2 Célkitűzés, feladatokSajátos cél

Harmonikus személyiségfejlődés biztosítása a sajátos nevelési igényű hallássérült gyermekek számá-ra, különös tekintettel a nyelv, kommunikációs készségek és a szociális képességek fejlesztésére.

Sajátos feladatok– A gyermek nyelvi, kommunikációs képességeinek fejlesztése speciális eljárásokkal– Szociális képességek fejlesztése a minták gyakoribb biztosításával– Aktuális fejlettségnek megfelelő differenciált fejlesztés– A hallássérült gyermeket elfogadó környezet kialakítása– Az együttműködés formáinak kialakítása a fejlesztésben részt vevők között

• Befogadó közösség felkészítése• Szülői értekezlet keretében valamennyi szülőt tájékoztatjuk a hallássérült gyermek csoportba

kerüléséről.• A többi gyermeket életkorukat figyelembe véve tájékoztatjuk, felhívjuk a figyelmet a speciális

eszköz védelmére. Személyes példával járunk elöl a toleranciában, segítségnyújtásban, elfoga-dásban.

• Az egységes szemléletformálás érdekében az intézmény valamennyi dolgozójának tájékoztatá-sáról gondoskodunk. Szükség esetén külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük.

Személyi feltételekA sajátos nevelési igényű hallássérült gyermek speciális fejlesztését utazó szurdopedagógus végzi.

Az utazó szurdopedagógus optimálisan hetente egyszer látogat intézményünkbe, a csoportban tör-tént hospitálás után tanácsaival segíti az óvónő munkáját.


Tárgyi feltételek– A gyermekeknek óvodánkba kerülésükkor hallásállapotuknak megfelelő hallókészüléket kell

viselniük.– A csoportszoba 50%-át szőnyeggel borítjuk.– A nyelvi készségek fejlesztéséhez szükséges játékeszközökkel rendelkezünk.

A szakértői bizottság által meghatározott szolgáltatások igénybevételeAmikor az óvoda befogadja a hallássérült gyermeket, a szakvéleményből tájékozódnia kell arról,

hogy milyen speciális szolgáltatásra van szüksége a gyermeknek. A szolgáltatók közül olyat célszerű vá-lasztani, aki a speciális fejlesztés mellett az óvónők mindennapi munkájához, az egyéni fejlesztési terv, tanügyi dokumentumok elkészítéséhez is szakszerű segítséget tud nyújtani. A továbbiakban vállalja továbbképzések, hospitálások szervezését.

Szülők, óvónők, pedagógusok együttműködéseKapcsolat a szülőkkel: Valljuk, hogy a hallássérült gyermekek integrációjának sikerességét döntően

befolyásolja az óvoda és a szülők együttműködésének minősége. A gyermek eredményes fejlesztése érdekében rendszeres, napi kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel, számukra naprakész tájékoztatást biz-tosítunk.

Kapcsolat a speciális szolgáltatást biztosító intézménnyel: Itt célszerű azokat a szolgáltatásokat rög-zíteni, amelyeket igénybe kívánnak venni, ezeknek ugyanis anyagi vonzatuk van.

Sérülésspecifikus módszerek, terápiákA speciális terápia biztosítása a szurdopedagógus feladata. A hallássérült gyermek fejlesztése csak

akkor lehet sikeres, ha a gyermek számára egész nap biztosítjuk a nyelvi, kommunikációs és szociális képességeinek fejlesztését. A programban ennek az elveit célszerű rögzíteni. Az egyénre szóló fejlesztési feladatokat részletesen az egyéni fejlesztési terv tartalmazza.

Szociális képességek fejlesztéseA nyelvi funkciók, a kommunikációs készségek terén jelentkező elmaradások kihatnak a szociális

képességek fejlődésére. A jó kommunikációs kapcsolat megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyer-mek egészségesen, nyitottan forduljon a világ felé. A hallássérült kisgyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret, alkalmat kell biztosítani. A gyermek saját magáról kialakított képe szempontjából minden visszajelzés döntő, amelyet környezetétől kap. A gyer-mek önbizalmának növelése érdekében gyakran kell az ösztönzés eszközével élni. A cél érdekében ke-rülni kell az elbizonytalanítást, a gyermek erősségeire kell építenünk, éreztetni kell, hogy bízunk benne. Ösztönözzük a gyereket, de hagyjuk egyéni tempójában haladni. Mindezekkel a módszerekkel segítjük a hallássérült kisgyermek akarati tulajdonságainak, kitartásának, önállóságának, önbizalmának, önfe-gyelmének a kibontakozását.

Nyelvi készségek fejlesztéseA hallássérült nyelvi fejlesztését valamennyi tevékenységben biztosítani kell sajátos eljárások alkal-

mazásával:– a beszédigény felkeltésével;– a jó nyelvi minta gyakoribb alkalmazásával;– a beszédminta megismételtetésével;– a hallási figyelem fejlesztésével.


Speciális eszközök használataA gondozási feladatok között szerepelnie kell a hallásjavító készülékek gondozásával kapcsolatos

teendőknek.– Az óvónő feladata, hogy a készülékek alapvető működési elvét megismerje. Szükség esetén tud-

jon elemet cserélni.– A gyermeknek tudnia kell jelezni, ha készüléke nem működik.– Legalább az óvodáskor végére meg kell tanulnia a készülék önálló le- és felvételét.– Készülékét a tőle elvárható gondossággal kell kezelnie.Az iskola Pedagógiai programjának elkészítésekor is célszerű a fenti kiegészítéseket megtenni. A hal-

lássérült specifikus elemek megismeréséhez segítséget nyújt a „Mondom-hallom” című nagyothalló gyermekek számára kidolgozott nevelési terv, valamint „Tanterv a súlyos fokban hallássérültek anya-nyelvfejlesztése tantárgyhoz” című program. Mindkét program az OKI internetes adatbankjában meg-található a minősített tantervek sorában.

3.4 Szervezeti és működési szabályzat A dokumentum tartalma:

Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket szabályozó do-kumentum. Rögzíteni kell a felvétel rendjét (szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata). A működési szabályzat rendelkezik arról, hogy az egyéni képességek és igények differenciáltabb kielégítése érdeké-ben a tanulócsoportokat szükség szerint (illetve a jogszabályban előírtak szerint) bontani lehet.

A befogadó intézményre kivetítve szabályozza, hogy az intézmény mely területeken működhet, ott milyen típusú tevékenységet fejthet ki. Tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, a szervezeti egységek vezetőinek, tagjainak együttműködési vázlatát, külső kapcsolatrendszerének működésének szabályzóit.

A dokumentum használata:– Minden olyan esetben, amikor az együttműködés során szakmai, működési, gazdasági vagy

egyéb kérdésekben a kompetencia, a felelősség kérdése felmerül (pl. milyen ügyben kihez kell fordulni, kikkel kell kapcsolatba kerülni, kit kell tájékoztatni stb.).

– Ha információra van szükség, az intézmény külső kapcsolatainak, az együttműködések feltéte-leinek, formáinak, tartalmának kérdésében.

4. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő doku-mentumok

4.1 Folyamatdiagnosztika és egyéb vizsgáló eljárásokA gyermek megismerése, sokoldalú fejlesztésének megtervezése csak úgy lehetséges, ha ismerjük

adottságait, képességeit, készségeit. Az intézmény aszerint dönt arról, hogy melyik vizsgáló eljárást alkalmazza, hogy a gyermek milyen hallás- és beszédállapotot mutat általában. Így alkalmazhatjuk a DIFER-vizsgálatot is indokolt esetben vagy a saját, belső használatra kifejlesztett állapotjelző és nyo-mon követő vizsgálatot. A részképességek vizsgálatára a Sindelar-vizsgálat jól használható, amelynek óvodás- és iskolásváltozatát is alkalmazzuk.

A gyermek képességeinek, készségeinek alapos megismerése szükséges az individuális szükségletek-hez igazodó oktató-nevelő munka megtervezéséhez. Ez azt jelenti, hogy az oktatás-nevelés szervezése


a differenciálás elvén alapuljon, valamint az egyéni képességekhez és személyiségjegyekhez igazodjon. Ez az input és output terápiás technikák alkalmazásával, valamint a fejlesztő eljárások repertoárjának bővítésével valósítható meg. A megfigyelés és a diagnosztikai feltárás célja megegyezik az oktatás vég-ső céljával, amelynek értelmében harmonikusan fejlett személyiség kialakulását, valamint az alap-kul-túrtechnikák sikeres elsajátítását támogatja.

A dokumentum tartalma:A megfigyelési és nyomon követési rendszer feladatai, mérőlapjai az óvodáskortól kezdődően a ne-

gyedik évfolyamig kerültek kidolgozásra. Ezek használatára a tanítási év kezdetén kerül sor.A gyermekek csoportos és egyéni megfigyelése fontos támpontot ad viselkedésük, tanulási tevé-

kenységük, kudarcaik és eredményeik megértéséhez.Annak megállapítására, hogy a különböző képességek mikor érnek be, a kisgyermekeknél bizton

alkalmazhatjuk a vizsgálati anyagokat. A megfigyelések segítséget adnak ahhoz is, hogy lássuk, hogy az iskoláskorú gyermek szociális és mentális érettsége alkalmassá teszi-e őt arra, hogy alapfokú tanulmá-nyait iskolai keretek között megkezdhesse.

A mérőlapok feladatlapjainak kitöltése után az értékelő lapon kirajzolódik a gyermek képességpro-filja. Ennek elemzésével tanácsos a gyermek fejlesztését megtervezni.

A dokumentum használata:A megfigyelési szakasz végére megismerheti a pedagógus a gyermek és a szülők elvárásait is az is-

kolával kapcsolatosan, egyeztethetik elképzeléseiket a fejlesztés lehetőségeivel, távlatával és útjaival kapcsolatosan.

A gyermek képességei, készségei, a szülők és az iskola segítő tevékenysége támpontot adhat a ter-vező, szervező munkához.

A vizsgálat értelmezése, következményei:– Csoportba, osztályba sorolás– Ajánlás az egyéni fejlesztési tervhez, az éves munka megtervezéséhez– Terápiás javaslatok az esetlegesen felismert diszfunkciók korrekciójához

4.1.2 Sindelar-programA Sindelar-program tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek felismerése és terápiája óvo-

dáskorban és iskolát kezdő gyermekeknél.

A dokumentum jellege: A Sindelar-program terápiás diagnosztika, amelynek célja a tanulási zavar megelőzése, illetve kis-

iskolás korban a zavar elmélyülésének megakadályozása. Folyamatdiagnosztika, hiszen egy meghatáro-zott ideig tartó fejlesztés után újabb vizsgálat következik.

A dokumentum tartalma:A program kiindulópontja a tanulási nehézségek hátterében álló részképesség-gyengeségek feltárá-

sa, elemzése. Ezt szolgálja az az egyéni vizsgáló eljárás, amely feltárja a képességstruktúra erős és gyen-gébb pontjait. A következő részképességeket vizsgálja:

– Vizuális differenciálás– Vizuális diszkrimináció– Verbális/akusztikus differenciálás– Verbális/akusztikus diszkrimináció– Intermodális integráció– Vizuális szeriális emlékezet– Verbális/akusztikus emlékezet– Intermodális szeriális emlékezet


– Beszédmotorika– Vizuomotoros koordináció– A vizuális emlékezet tartóssága– Az akusztikus emlékezet tartóssága– Testséma, téri orientációAz eredmények alapján összeállítható a terápiás eljárás, amely lehet kiscsoportos gyakorlóprogram

az óvodások részére vagy egyéni tréningprogram az iskolát kezdő gyermekek számára. A terápiás út-mutató nagyon sok otthon végezhető gyakorlatot tartalmaz. Ugyancsak számos közösen, kiscsoport-ban végezhető gyakorlathoz ad ötletet.

A dokumentum használata: A Sindelar-programot mint terápiás eljárást csak az erre kiképzett fejlesztő- vagy gyógypedagógus

alkalmazhatja. Ma már az óvodák, általános iskolák többségében létezik egy-egy terápiát végző szak-ember. A szükséges dokumentumokat ő tárolja az arra kijelölt helyen.

A befogadó intézmény pedagógusai és szülői gyakran találkoznak ajánlásokkal a gyermekek fejlesz-tésére vonatkozólag. Ezért a dokumentumok között megjelenítjük a hallássérült gyermekek részképes-ség-gyengeségeit jól és eredményesen korrigáló terápiás eljárásokat.

4.2 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatásaA hallássérült gyermekek esetében már a fejlesztés korai szakaszában nagy hangsúlyt kapnak azok

az alapozó, előkészítő eljárások, amelyek a nyelvi kommunikáció megindításához szükségesek.

4.2.1 Alapozó terápiákA következő vizsgálatokat és terápiás eljárásokat azért ismertetjük, hogy a pedagógus tájékozódni

tudjon abban az esetben, ha a befogadó gyermek szülője említést tesz ezekről a gyermekről való be-szélgetés közben.

Frostig (vizuomotoros koordináció)Marian Frostig a vizuális észlelés vizsgálatára dolgozott ki tesztet és fejlesztő programot. A vizuális

észlelés a gyermek lelki stabilitását erőteljesen befolyásolja. Frostig mozgásneveléssel kapcsolatos fej-lesztési területei megalapozzák a tanulási folyamatok, valamint a beszédképesség egészséges fejlődé-si menetét. A terápia a következő funkciókra gyakorol hatást: koordináció, ritmus, erő, rugalmasság, egyensúly, sebesség, relaxáció, légzés, kreatív mozgás.

Ayres fejlesztő programLényege: A vesztibuláris rendszer ingerlése már a magzati életben is aktív (gravitáció, testhelyzet-

érzékelés). Ha ez a terület sérül, akkor a többi érzékleti terület is hiányosan fog működni, és a motoros válaszok elmaradnak. Az információk összerendezésében és a motoros válaszok kidolgozásában a vesz-tibuláris rendszer kulcsszerepet tölt be. A terápia célja a funkcionális működési zavarok következmé-nyeinek csökkentése, az agyi funkciók harmonizálása.

Az alapterápia elemei:– A taktilis és a vesztibuláris rendszer ingerlése, általános normalizálásaAzzal, hogy a terápia során együtt ingerlünk több érzékelési területet (multiszenzoriális fejlesztés),

saját élmények szerzésével hatást gyakorolunk a központi idegrendszerre, főleg az agytörzsre. A fejlesz-tés középpontjában leginkább a vibrációs, vesztibuláris ingerlés áll: végtagok simogatása, dörzsölése, hideg-meleg érzet kiváltása, himbálás, ringatás. Mindez orális, szag-, íz-, akusztikus, érintési és vizuális információkkal, a kommunikációs képesség fejlesztésével egészül ki.


– Egyensúlyi reakciók fejlesztése– A szemmozgások normalizálása– A jól működő szem körüli mozgás a jobb és bal testfél tudatosodásában játszik szerepet.Gyakorlatai: Nyaki izmok erős összehúzása, gyorsuló és lassuló térbeli mozgások fixálása, tárgy kö-vetése, vizuális keresése– A test két oldalának integrálása– A vizuális forma- és térpercepció fejlesztése: A térérzékelés a többi érzékleti területek (vizuális,

taktilis, kinesztetikus, vesztibuláris) integrációjaként jön létre.A terápia speciális eszközrendszerrel történik, hinták, hálók, különböző méretű labdák stb. segítik

a neuropszichikai funkciók normalizálását.

Alapozó terápia Delacato módszerévelA terápia a megelőzést szolgálja azoknál az óvodáskorú gyermekeknél, akiknél esetleges „iskolaéret-

lenségi” tünetek mutatkoznak, hiszen ebben a korban a legkönnyebb a készséghiányokon javítani, új összeköttetéseket létrehozni, kihasználva az idegrendszer még igen nagy képlékenységét. A beszédbeli problémák esetében (beszédprodukció, beszédészlelés és -értés zavarai) is jelentős pozitív elmozdulást eredményez a terápia.

Melyek azok az általános problémák, amelyekkel a gyermekek a terápiára kerülnek?– A nagymozgásokban való ügyetlenség– Rugalmasságban, egyensúly terén észlelhető ügyetlenség– A finommotorika gyengesége– Mozgásos játékok során térben való bizonytalanság– Oldaliságban való tájékozódási képtelenség (jobb-bal)– A testismeret gyengesége– Fejletlen tájékozódóképesség– A rajzkészség elmaradása– Az időbeli tájékozódás, a szerialitás zavara– Beszédbeli elmaradások (késett beszédindulás, gyengén gyarapodó szókincs, gyenge kifejező-

készség, agrammatizmus és diszgrammatizmus, szótalálási és szótanulási nehézségek stb.)A speciális alapozó fejlesztés során a gyermek sajátos problémáit figyelembe véve a mozgáskoordi-

náció, mozgássorozatok, a kivitelezéshez szükséges izomtónus kialakítása az elsődleges.

4.2.2 Speciális terápiákA hallássérült gyermekek tanulását, társadalmi integrációját segítik rehabilitációs, habilitációs céllal,

a kommunikációfejlesztést, a hangzó beszéd minél tökéletesebb kimunkálását tűzve ki célul.

Diszfázia-terápiaA hallássérült gyermekeknek a hallás hiányán, a hallási élmények személyiségfejlesztő hatásainak

nélkülözésén kívül gyakran számolniuk kell a társuló fogyatékosságok által keltett nehézségekkel is. Ezt magyarázza az a tény, hogy az a károsító hatás, amely a hallásra hatott, hathat a beszédértés (a hallott szöveg agyi kódolása) és a beszédmotorika (artikuláció, kivitelezés, beszédszervi mozgások) területeire is. A diszfázia gyűjtőnéven diagnosztizált társuló zavar korrekcióját, terápiás eljárásait az alapozó terá-piák sorában találhatjuk meg. Intézményünk belső használatra készített terápiás csomagja tartalmazza a különböző részképességek fejlesztésének menetét és feladatait.


A többségi általános iskola pedagógusa nagyon ritkán találkozhat ezekkel a gyerekekkel oktató/ne-velő munkája során, mert a diszfázia olyan mértékben akadályozza a verbális kommunikációt, hogy már csak a középfokú oktatásban jelennek meg ezek a gyerekek.

Diszkalkulia-terápiaA diszkalkulia az a társuló zavar, amely a matematikai képességeket érinti. Terápiája során a ma-

tematikai képességek fejlődése lassan indul meg, és igen ritkán éri el a diszkalkuliával nem küszködő gyermekek szintjét. Ezért a többségi pedagógus hallássérült, diszkalkuliával diagnosztizált gyermekek-kel igen ritkán találkozik.

A latin nyelvben a „calculia” szó számolást és – a számolás első, természetes eszközeire utalva – ka-vicsot is jelent egyben. A „dys-” (görög) előtagként a vele összetett fogalom hiányos, nem megfelelő, zavart működésére utal. A diszkalkulia jelentése tehát: számolási zavar.

A diszkalkulia a tanulási zavarok közé tartozik. A matematikában nyújtott teljesítmény lényegesen alacsonyabb, mint ahogy az az intelligenciaszint alapján elvárható.

Neurológiai deficit vagy működési zavar olyan részképességzavarokat okoz, amelyek megnehezítik az iskolai tanulás során a matematika vagy azzal együtt az olvasás, illetve az írás elsajátítását.

A kudarcok következménye gyakran másodlagos neurotizáció. A legkorábbi időszakban alakul ki, és tünetei felnőtt korban is megfigyelhetők. Terápiával jól befolyásolható.

4.3 EsettanulmányA dokumentum jellege:

A gyermek vizsgálatát követő összefoglaló jelentés a képességek jelenlegi állapotáról. Az esettanul-mányt a vizsgálat vezetője készíti, és megmutatja, átadja a gyermekkel foglalkozó szakembereknek.

A dokumentum tartalma: Az esettanulmány tartalmazza a gyermek személyi adatait és életkorát évben és hónapban kifejez-

ve. Ezzel pontosan azonosíthatjuk a gyermeket, és rögzíthetjük, hogy a vizsgálat mennyi idős korában történt.

Elsődlegesen utal a vizsgálat indikációjára és a vizsgálatot kérő személy kérésére, illetve panaszára. Előfordul, hogy a percepció (elsősorban hallás) vagy más, a képességek fejlődésében pozitív/negatív irányú változás áll be, ami miatt ismételt vizsgálat indokolt. A kérést és panaszt nagyon komolyan kell venni, mert a szülő/pedagógus megfigyelésén, tapasztalatán alapul.

– Tartalmazza az anamnézisből kiemelve azokat az adatokat, amelyek a sajátos nevelési igényt és a jelen problémát magyarázhatják.

– Jellemzi a gyermek viselkedését, mozgását és megjelenését a vizsgálat idején.– Leírja a célzott vizsgálatok menetét, eredményeit és hatásait a gyermek más képességeire.– Ajánlásokat ad a fejlesztés további útjára, menetére, az esetleges korrekciós eljárások alkalmazá-

sára és a fejlesztésben alkalmazandó módszeres eljárásokra.

A dokumentum használata: Az esettanulmány megismerésével a szakember megfigyeléseinek, objektív vizsgálati eredményei-

nek birtokában magyarázatot kapunk a megfigyelt jelenségekre. Segítséget kaphatunk a gyermek egyénre szabott fejlesztésének megtervezéséhez és a gyakorlati munkához.

A fejlesztési tervben látjuk, hogy a fejlesztés a gyermek életkori és egyéni sajátosságaira támaszkod-va kerül megtervezésre. A pedagógus team meghatározza a fejlesztés prioritásait, ami esetünkben azt jelenti, hogy a sikeres iskolai előrehaladás érdekében azokat a képességeket kezdjük el fejleszteni, ame-lyek hiánya és rosszul szervezett volta leginkább akadályozza, hátráltatja a gyermeket.


4.3.1 Egy konkrét vizsgálat összegzése (esettanulmány)Név: Szül. év, Anyai név, Életkor évben és hónapbanA vizsgálat a szülő kérésére történt, aki intézményünktől tanácsot kért arra vonatkozólag, hogy az

enyhe fokban hallássérült gyermekét engedje-e ebben a naptári évben iskolába, vagy halasztassa tanul-mányai elkezdését.

Családi anamnézisből kiderül, hogy X. Y. kétnyelvű környezetben nevelődik (angol apa, magyar anya). A két nyelvet megosztva használja a szülők felé fordulva. A szülők szeretnék, ha gyermekük a rendelkezésre álló idő alatt megtanulna magyarul olvasni, és ezzel párhuzamosan elsajátítaná az első osztályos műveltségi anyagot is.

A gyermeket a DIFER vizsgálóeljárás segítségével vizsgáltam, aminek eredményeképpen a következő megállapításokat tettem:

X. Y. a kezdeti tartózkodás után a vizsgálati szituációt elfogadta, kérésekre, beszélgetések kezdemé-nyezésére nyíltan, oldottabban válaszolt, kezdeményezett. Az asztalszituációt nehezen viselte, a széken fészkelődött, többször helyzetet változtatott, munkáját is így végezte. Figyelme a külső ingerek által könnyen elterelődött, feladattartása és monotóniatűrése nem alakult ki megfelelő módon.

1. Az írásmozgás-koordináció feladatainál, amelyek a grafomotoros készségeket és fejlettségi szin-teket méri, a képességek a kezdő szinten vannak. Ez azt jelenti, hogy finommotorikáját fejleszteni kell, mert jelen készségei nem eléggé fejlettek a korai írástanuláshoz.

2. Beszédhanghallása is kezdő szinten van, ami azt jelenti, hogy számára a beszédhang megkülön-böztetése a beszédben nehézséget okoz, amely előrevetíti fejlesztés hiányában a majdani ol-vasási és írási nehézségeket is. Ez a képesség beszédhanghallás-tréninggel és célzott, speciális hallástréninggel jól fejleszthető, és hatása pozitívan befolyásolná a gyermek nyelvi működését a szóbeli, majdan írásbeli közlés és a befogadás rendszerében.

3. A relációszókincs fejlődésének vizsgálatánál haladó szinten teljesített, ami előrevetíti a szituációk globális megértését, ezzel a szövegértés fejlettségét. A befejező szint eléréséhez további fejlesz-tésre lesz szükség ezen a területen is.

4. A tapasztalati összefüggések megértésében is elérte a haladó szintet. Itt a fordított fogalmazású feladatok értelmezésénél hibázott. Ez a képesség fokozott figyelemkoncentrációt, verbális nyelvi sorozatok megtartó emlékezetben való tárolását és felidézési képességét feltételezi. Iskola-elő-készítési feladatként ugyancsak beiktatható a fejlesztési folyamatba.

5. A tapasztalati következtetéseknél is a haladó szinten teljesített, ami azt jelenti, hogy megérti a körülötte zajló világ összefüggéseit, tapasztalatait jól hasznosítja az ok-okozati szituációknál. Hibáinak forrása az volt, hogy a konfliktusos szituációknál nem a szövegre válaszolt, hanem a megtanult viselkedési formák kliséit alkalmazta.

6. Elemi számolási készségeinek fejlődése az előkészítő szintet érték el, ami abból adódik, hogy a ma-tematikai összefüggésekre és a számolásra nem fektettek eddig súlyt a fejlesztésnél. Sokan úgy gondolják, hogy ezt majd az iskolában elsajátítja a gyermek, de véleményem szerint itt kezdődik a gyermek lemaradása a matematikai képességek körében. Játékos feladatokkal és odafigyeléssel jól fejleszthetők ezek a képességek.

Összegzésként elmondhatom, hogy véleményem szerint X. Y. jelen képességei birtokában az alap-kultúrtechnikák elsajátítását csak nehézségek árán tudná megkezdeni. Ezért további speciális meg-segítése szükséges hallásfigyelmének fejlesztése, valamint szókincsének bővítése céljából. Ezek mellett szükséges lenne fejlesztő foglalkozásokat tervezni a figyelem, az emlékezet, a felidézés és a grafomoto-ros képességek területén.

DIFER-index: 52%

Dátum Aláírás


4.4 Egyéni fejlesztési tervPszichológiai és pedagógiai vizsgálat alapján javasoljuk az egyéni fejlesztőprogram elkészítését.

A gyerekkel év elején felmérést kell készíteni, ennek alapján kell megírni a fejlesztési tervet, amely tar-talmazza a gyermek nyelvi szintjét, a fejlesztendő területeket és a fejlődéshez szükséges eljárásokat. A terv elkészítésében szurdopedagógus segít. Ő tesz javaslatot a speciális módszerek alkalmazására, illetve a szükséges módszerváltásokra. Egyes intézményekben a befogadó pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus segítségével a gyermek fejlődése érdekében. Ez utóbbira azért lehet szükség, mert a gyermek fejlődése nem biztos, hogy egyenletes lesz. Félévi felmérésnél kiderül, hogy a megfelelő eljárásokkal, módszerekkel dolgozik-e a tanár. Természetesen nem lehet kihagyni a folyama-tos megfigyelést, és ha szükséges, bármikor lehet új módszerrel próbálkozni. A fejlesztés egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. A terv tartalmazza a felméréskori fejlettségi szintet, a fejlesztendő területeket és a gyakorlatokat. A fejlesztési terv 1 évre szól. Súlyosabb esetben (hallás-sérüléshez társuló egyéb problémák) célszerű átfogó éves tervet készíteni, de a részletes terv csak fél évre szóljon. Év végén ismét készítsünk egy felmérést, amelynek értékelését szintén a gyógypedagógus segíti. Nincs konkrétan meghatározva, hogy milyen legyen az egyéni fejlesztési terv. A pedagógus a gyógypedagógus segítségével esetenként és változó részletezettséggel fejlesztési tervet készíthet:

– Lehet csak a területeket, feladatokat tartalmazó terv.– Lehet a szükséges eszközöket, módszereket, a felmérők idejét és témáját is tartalmazó. – Jelezheti a munka megosztását a szurdopedagógus, a gyógypedagógiai asszisztens és a tanár között.A fejlesztési terv készítésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a hallássérült gyer-

mekek személyisége sajátos jegyeket mutathat. Számukra erősen csökkennek a külvilágból érkező in-formációk, emiatt nehezítetté válik az alkalmazkodóképesség és a kapcsolatok kialakítása, az empátia kialakulása, az ok-okozati viszonyok felismerése. Sajátos értékrend alakul ki, amely kihatással lesz a környezetre és a társas kapcsolatokra.

Az egyéni terv készítésekor ezért a személyiségfejlődéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokra is gondolni kell, a gyermek beilleszkedéséhez is segítséget kell nyújtani. Mivel a hallás a személyiség egyik meghatározója, így nagyon fontos feladat a megmaradt hallás pedagógiai módszerekkel történő fej-lesztése (nem elkülönítetten, hanem az egész oktatás folyamán). A hallásnevelést mint konkrét felada-tot a szurdopedagógus látja el. A képességfejlesztés mellett lényeges feladat a szaktárgyi felzárkóztatás, amely a tananyag sokoldalú megközelítésével, lényegkiemeléssel történik.

A dokumentum jellege: Az egyéni fejlesztési tervet a gyermek vizsgálati anyagának tanulmányozása után az esettanulmányra támaszkodva a gyermek fejlesztésében részt vevő partnerekkel való egyezte-tés után a fejlesztőpedagógus írja meg.

A dokumentum tartalma: A gyermek adatainak felsorolása és a fejlesztési célok kitűzése után meg-jelennek fontos adatok a vizsgálati anyagból és az anamnézisből kiemelve.

A dokumentum használata: A fejlesztési terv a fejlesztés vezérfonalaként szolgál. Mivel egyéni, eset-leg kiscsoportos keretek között zajlik, a pedagógusnak lehetősége van arra, hogy a fejlesztés anyagának feldolgozása során a gyermek érdeklődéséhez alkalmazkodjon. Ezért nagyobb teret kaphat a játékos, a fejlesztő játékok használatával való képességfejlesztés.

Az alábbi fejlesztési terv a pedagógus és a gyógypedagógus közös megbeszélése alapján történt. Ennek során a szurdopedagógus/szurdologopédus tájékoztatja a befogadó pedagógust vizsgálatának eredményeiről és következtetéseiről, a befogadó pedagógus pedig beszámol tapasztalatairól a gyer-mekkel kapcsolatban.


4.4.1 Egy konkrét fejlesztési terv bemutatásaNév: X. Y.Szül.: dátum első osztályos gyermekA fejlesztésnek a foglalkozási évre meghatározott célja: Az alap-kultúrtechnikák elsajátítását se-

gítő kompetenciák, a kommunikációs képességek, a hallás és az intellektuális képességek fejlesztése. Élményszerű tanulás és ismeretelsajátítás, beilleszkedés a hallók közösségébe.

A vizsgálati anyagból és az anamnézisből kiemelve: Genetikai eredetű hallásveszteség, 6 éves korban elvégzett cochlea-implantáció, egyéves speciális tréning.

Jelen állapot:Beszéd: 84/30 (alacsony szintű).Téri tájékozódás: 11/2 (gyengén fejlett).Dominancia:– Kéz: bizonytalan– Szem: bal– Láb: jobbVizuális percepció: 42/28 (fejlesztésre szorul)Gondolkodási képességek: bizonytalan, lassúHallásállapot: Jelenleg implantját folyamatosan, egész nap használja, a működésével kapcsolatos hi-

bát azonnal jelzi. Meghallja, differenciálja és értelmezi a környezetében hallható zajokat, zörejeket. Ne-vére következetesen felfigyel, és egyre több utasítást megért hallás alapján (szituációtól függetlenül). Az ismert hangzókat jól differenciálja. Beszédfejlődése szempontjából a passzív szógyűjtés szakaszában van, azonban a tanult tartalmakat fokozatosan építi be aktív szókincsébe.

A kommunikációs képességek fejlesztése

– Játékos beszédtechnikai gyakorlatok keretében beszédmozgás-ügyesítő gyakorlatok– A spontán beszéd fejlesztése (tevékenységbe ágyazott, a napi szituációkhoz kötött fogalmak

egyszerű mondatba fűzött megfogalmazásai)– A verbális memória fejlesztése (hangok, szavak, szókapcsolatok, állandó nyelvi sorozatok, ver-

sek, mondókák, egyszerű szövegű dalok tanulása, felidézése, használata megfelelő szituációk-ban)

– A szókincs bővítése, tartalmi megerősítés (a megismert fogalmak sokoldalú, használat során va-ló bemutatása, spontán megnyilvánulások megragadása, a nyelvi szint emelése)

A hallásfigyelem és a hallási diszkriminációs képesség fejlesztése

– Az akusztikus percepció fejlesztése (a környezet hangjainak, zörejeinek felismerése, kapcsolása állandó és váratlan szituációkhoz, történetek szerkesztése a hangeffektusok felhasználásával, fel-idézés)

– Az akusztikus differenciálás fejlesztése (hangok, zörejek, szavak, szókapcsolatok, szövegrészek felismerése jól ismert témakörökben)

– Az akusztikus tagolás fejlesztése (rövid mesék, történetek képaláírásainak szemlélése, állandóan ismétlődő nyelvi inputokkal párhuzamosan, mozgásos mondókák, hangutánzó szavakkal és szövegkísérettel)

– A szövegértés fejlesztése (jó ritmusú és hangsúlyos közlések a gyermek felé, kérdések, válaszok, ismert szituációkkal párhuzamosan utasítások, parancsok, kérések közvetítése)

– A beszédészlelés, beszédértés fejlesztése (hallási diszkriminációs képesség játékos szituációkkal párhuzamosan folyó gyakorlatai, a beszédértés cselekvéses, képes és szöveges válaszokkal való bizonyítása)


– A hangok (zörejek, beszédhangok) differenciálóképességének fejlesztése (a jelzések jelentésének előrejóslásai, a bekövetkezések elemzése, a jóslatok újraértékelése)

– Hangok differenciálása (időtartam, zöngésség, hangosság észlelésének, megértésének bizonyítá-sa cselekvéssel, rajzzal, szóval, írással)

Értelmi képességek fejlesztése

– A vizuális percepció fejlesztése (a tudatos, irányított látás fejlesztése tárgyakkal, képekkel, be-tűkkel, szövegekkel, a látási észlelés bizonyítása kiegészítéssel, rajzolással, színezéssel)

– A vizuális memória fejlesztése (a látottak felidézése újraalkotással, válogatással, felismeréssel, emlékképek kreatív alkalmazásával)

– A vizuális differenciálás fejlesztése (azonosságok és különbözőségek felismerése, a felismerés bi-zonyítása képes, szöveges, verbális megfogalmazásokkal)

– A vizuális tagolás fejlesztése (rész-egész viszonyainak felismerése, állandó kapcsolatok felhaszná-lása analógiák alkotásához, írás és szövegalkotás írásban)

– Az alak-háttér differenciálás képességének fejlesztése (képek, helyzetek felismerése változó hát-terekben/környezetben, lényegkiemelés szituációban, hangos környezetben, szövegkörnyezet-ben)

– A szín- és alakkonstancia észlelésének fejlesztése (a környezetben való biztos tájékozódást segí-tő állandóságok megismerése, eltéréseinek értelmezése, alkalmazkodás a változó helyzetekhez)

– Érzékelési csatornák (bőrérzékelés, ízérzékelés) és az érzékletek integrációinak fejlesztése (az emlékezet, a bevésés és a felidézés munkáját segítő érzékletek tudatos rögzítése, alkalomszerű felidézése)

A testi ügyesség és a koordinációs képességek fejlesztése

– Természetes mozgások (járás, futás, kúszás) fejlesztése (mozgások és mozgásformák verbális megfogalmazásai, a mozgás és a mozgásügyesség örömének megélése)

– Nagymozgások és a finommotorika fejlesztése a mozgások tudatosságának fejlesztésével (figyelem és tudatos követés a mozgásokkal kapcsolatosan, a tudatos irányíthatóság érzésének tapasztalása, képi és verbális megfogalmazásai)

– A téri orientáció fejlesztése (irányok, helyzetek, távolságok, mélységek becslése, mozgástechni-kák kidolgozása, megvalósítása, a testi ügyesség örömeinek megfogalmazásai)

– A testismeret és a mozgások kontrolljának fejlesztése (a test mozgásainak, mozgáslehetőségeinek megismerése tapasztalatok alapján, összehasonlítások az állat- és növényvilág mozgásaival)

– Az önkiszolgáló és a napi tevékenységekben megnyilvánuló ügyesség fejlesztése (az önkiszolgá-lás és a saját szükségletek ellátásának tudatos tervezése, az ügyesség örömének megélése, annak képi és verbális megfogalmazásai)

Gondolkodási képességek fejlesztése

– Az ismeretek adaptív alkalmazási képességének fejlesztése (kreatív lehetőségek a már megis-mert dolgok, tudás felhasználásával, alkalmazásaival kapcsolatosan)

– Az idői relációkban való tájékozódás fejlesztése (képes napló, naptár, élménynaptár, olvasónap-ló szerkesztése, tervezése, megalkotása)

– Analizáló- és szintetizálóképességek fejlesztése

Alkalmazható terápiás eljárások a fejlesztés során

– Beszédhanghallás, artikuláció és a magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése

– A Sindelar-fejlesztési program téri tájékozódás és vizuális észlelés programjai• Vizuális differenciálás, vizuális diszkrimináció; vizuális szeriális emlékezet


• Verbális/akusztikus emlékezet; vizuális emlékezet tartóssága, akusztikus emlékezet tartóssága• Testséma, téri orientáció napi rendszerességgel (10 perc) a szülő bevonásával, az utazótanár

tanács- és segítségadása mellett– Tehetséggondozás (vizuális nevelés, képi alkotásokban megnyilvánuló kreativitás és technikai

ügyesség fejlesztése)

4.5 Pedagógiai véleményA dokumentum jellege:

A gyermekkel foglalkozó pedagógus készíti el a szakértői bizottság kérésére, de egyéb célból is ké-szülhet.

A dokumentum tartalma: A befogadó pedagógus könnyebben készít pedagógiai véleményt, ha rendszeresen ír feljegyzéseket

a hallássérült gyermekről.Óvodáskorú gyermeknél a következő szempontokra célszerű kitérni, annak tükrében, hogy a hallás-

sérülésből következően jelentenek-e problémát, s ezeket hogyan sikerül megoldani:– Hogyan illeszkedett be a csoportba?– Hogyan sajátította el a szokásokat, mennyire tartja be a szabályokat?– Hogyan alakul az önállósága?– Hogyan veszi fel a kapcsolatot társaival, kell-e ehhez segítség, kezdeményez-e önállóan kapcso-

latfelvételt, be tud-e kapcsolódni a spontán játékba?– A beszédmegértés terén: Érti-e az utasításokat, kérdéseket?– Bekapcsolódik-e a mesélésbe, érti-e a meséket, milyen segítségre van szüksége?– Mondókázásba, verselésbe be tud-e kapcsolódni, milyen szinten? (Pl. nem mondja még a mon-

dókát, de a hozzá kapcsolódó mozgásokat utánozza; csak a társaival együtt mondja, csak soro-kat ismétel meg, csak a sor utolsó szavát mondja)

– Hogyan kapcsolódik be a csoport közös tevékenységeibe, kell-e erre ösztönözni?– Hogyan fejlődik a szókincse, képes-e önállóan gyarapítani a szókincsét, tanul-e társaitól szava-

kat, kifejezéseket?– Beszédmegnyilvánulásai: Kell-e ösztönözni, vagy spontán is gyakran megszólal, mondatokban

beszél, szavakban beszél, hogyan használja a ragokat, mennyire képes megismételni a beszéd-mintát?

– Figyel-e a hallására, jelzi-e, ha meghibásodott a hallókészüléke, mennyire kezeli önállóan?– Értelmi fejlettség: Milyen a figyelme, emlékezete, gondolkodása?– Érzelmi, akarati élete: Hangulata, kudarctűrő képessége, önbizalma, önfegyelme, türelme– Testi és mozgásfejlettsége, készülékviselés akadályozza-e a mozgásban?– A családdal való együttműködés minősége.

Iskolás gyermek esetén vegyük figyelembe:– A gyermek testi állapotával, megjelenésével, viselkedésével kapcsolatos megfigyeléseket és a be-

fogadás szempontjából fontos beilleszkedési szokásokat.– A dokumentumban a pedagógus megjelenteti az integráció előkészítésével, menetével kapcso-

latos tevékenységeit, eredményeit és a fejlődés prognózisát.– Leírja a gyermek hallásának, hallásfigyelmének jellemzőit, a készülékellátás aktuális tudnivalóit.– Itt szerepelnek a gyermeknek a kommunikáció terén elért eredményei, törekvései, lehetőségei és

a tanulási képességek, tanulási stílus és a tanulási tevékenységben való önállóság. Az órai mun-kába mennyire tud bekapcsolódni, milyen módszerek segítik?

– Hogyan alakul az önállósága, mennyi segítséget igényel? Milyen a beállítódása az elvárásokkal szemben?


– A tantárgyi haladásban elért eredményeket, az alkalmazott tankönyveket, segédanyagokat ugyancsak megjeleníti.

– A család iskola iránti motivációja, együttműködési készsége.

A dokumentum használata: A véleményt kérő általános képet kap arról, hogy a gyermek hogyan fejlődik. Az alkalmazott mód-

szerekkel, eljárásokkal eredményesen fejleszthető-e? A pedagógiai vélemény megfogalmazása előtt a pedagógus megbeszélést tart az osztályban tanító többi kollégával, és a véleményben ezek meg is je-lennek.

4.5.1 Egy konkrét pedagógiai vélemény bemutatásaKészült a …kerületi Önkormányzat Oktatási Osztálya kérésére

Pedagógiai vélemény

K. R. 2. osztályos tanulóAz önkormányzattól pályázat útján elnyert adó-vevő készüléket R. önállóan kezeli. Tanórai és sza-

badidős foglalkozásaiban jól és eredményesen használja.A kezdetektől fogva szorgalmas, kötelességtudó kislány. Képes megfelelő feladattartásra, önálló ta-

nulásra. Igen kiegyensúlyozott személyiség, nyugodt, figyelmes és érdeklődő.Iskolai teljesítménye nem mutat nagyobb eltérést osztálytársaihoz képest, annak ellenére, hogy az

osztály igen jó képességű, erős összetételű, tanítójuk biztos tudás birtokába juttatta osztályát.Az idén R. pedagógusa heti rendszerességgel tantárgyi korrekcióval segítette az esetlegesen elma-

radt vagy nehezebben érthető tartalmak elsajátítását.Íráskészsége megfelelő, néha betűtévesztések még előfordulnak (pl. b-d csere).Szókincse kisebb lemaradást mutat kortársaihoz képest, ezért ebben a tanévben az egyéni fejleszté-

sének kiemelt feladata volt ennek bővítése. Főleg a főfogalmi tisztázások, rokon értelmű és ellentétes szavak, szinonimák területén végeztük a fejlesztést.

Sokat javult R. megtartó emlékezete is.Az előző tanévben sok problémát jelentett az írásbeli instrukciók megértése és ennek következté-

ben a feladatmegoldások végrehajtása. Jelenleg szinte fennakadás nélkül értelmezi ezeket, így a felada-tok megoldásában is jobbak az eredményei.

Hibátlanul olvas, jó ütemben, érthető és értő az olvasása.A szövegértés területén szintén az első évhez képest számottevő a fejlődés. Gyakorlatilag szöveg-

értési problémái minimálisra csökkentek.Nagy hangsúlyt fektettünk a hallásfigyelem fejlesztésére, mivel mindig is erősen szerepe volt a be-

szédmegértésében a szájra irányultságnak. Ezt kiküszöbölendő otthoni feladatokat is rendszeresen ka-pott, s azokat végezték is a családban.

A legváltozatosabb témákban lehet vele társalogni, bő szókinccsel és választékosan fejezi ki magát.Elvont gondolkodásra képes, összefüggéseket jól megért.Fontosnak találom, hogy képes önálló kérdések megalkotására és a bonyolultabb kérdések adekvát

megválaszolására.Kiejtése sokat javult, bár az „sz” és „c” hang differenciálása nem automatizálódott, figyelmét erre

ráirányítva azonban képes a korrekcióra.Összegezve az éves teljesítményt: Meglátásom szerint az első iskolaév után ez az év ugrásszerű vál-

tozást eredményezett R. teljesítményében.Mind tanulmányaiban, mind szocializációjában teljes mértékben kielégítő a fejlődése.

_________________ __________________ Dátum Pedagógus


4.6 Pedagógiai mérés, értékelés – Szöveges értékelésJogi szabályozás

– Egyes tantárgyak, tananyagrészek értékelése, minősítése alóli felmentés, egyéb könnyítések [Kt. 30. §. (9)].

– A szöveges értékelésre vonatkozó szabályokat, alapelveket a Közoktatási törvény 70. § (3) pont-jában foglaltak alapján az intézmény pedagógiai programja határozza meg.

A dokumentum tartalma:A pedagógiai program tartalmazza a tanulók teljesítményének szöveges értékeléssel való minősíté-

sére vonatkozó alapelveket. Meghatározza az értékelés módját, a jogszabályban előírtakon felüli idejét, az értékeléshez kapcsolódó mérési rendszereket, a mérés/értékelés folyamatát, az ezzel kapcsolatos feladatokat.

A szöveges értékelés írásánál figyelembe kell venni, hogy a gyermek teljesítményét nagymérték-ben befolyásolja az, hogy milyen mértékben érti meg a tanulási tevékenység közben elhangzott vagy elolvasott instrukciókat. A tananyag elsajátításának azon részei és mozzanatai, amelyek feltételezik a differenciált hallási és olvasási élmény feldolgozását, a hallássérült gyermeknél nem alkalmazhatók (tollbamondás, láncszámolás, váltott hangos olvasás, éneklési készségek és az idegen nyelv kiejtési nehézségei).

A dokumentum használata:Kötelező jelleggel a törvényi szabályozás szerint az első–harmadik évfolyamon félévkor és év végén,

továbbá a negyedik évfolyamon félévkor, ezenkívül a helyi pedagógiai programban előírt esetekben. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, ha a szülő vagy a szakértői bizottság, esetleg a befogadó iskola kü-lön mérést/értékelést kér (pl. a tanuló fejlődése a kívánatostól elmarad, integráció előtt áll, áthelyezése várható más intézménybe).

Ha az iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt a szöveges értékelés helyett érdemjeggyel értékel az iskola. A szöveges értékelésnek érdemjegyre való „átváltási” feltételeit, számítási módozatait a helyi tanterv tartalmazza. A hallássérült gyermekek integrált neveléséhez-oktatásához kedvező feltételeket teremt a kötelezően alkalmazott szöveges értékelés bevezetése. A szöveges értékelés módot ad arra, hogy az egyéni fejlődés szempontjait tudjuk figyelembe venni, hogy az egyéni képességekhez mért teljesítményt értékeljük. A hallássérült gyermek teljesítményét nem a többi gyerek teljesítményéhez mérjük, teljesítményét az önmagához mért fejlődéséhez viszonyítjuk. Az iskolába lépő hallássérült gyermekek között rendkívül nagy eltérések lehetnek nyelvi készségeiket és szociális képességeiket te-kintve. A megfelelő tanulási feltételek megléte esetén fejlődésükre igen kedvező hatással van a beszélő környezet. A fejlődés folyamata érdemjeggyel nem jellemezhető, ez csak szöveges formában írható le. A szöveges értékelés lehetőséget biztosít arra, hogy döntően a tanulási folyamatokban való részvételre helyezzük a hangsúlyt. Az értékelésnek a pozitív megerősítésen kell alapulnia, a hiányok megbeszélése mellett.

A befogadás sikerének mérése – elégedettségi vizsgálatokA hallássérült gyermek több figyelmet igényel a pedagógustól, hiszen helyzetéből, személyiségéből

adódóan a halló társaknál gyakrabban lehetnek beilleszkedési gondjai. Jó, ha már a hallássérült gyer-mek csoportba kerülése előtt az osztályfőnök felkészíti a gyermekeket sajátos nevelési igényű társuk érkezésére. Az osztály érdeklődése, segítőkészsége, a tanárok odafigyelése és szeretete enyhítheti a beil-leszkedési gondokat. Gyakran előfordul, hogy a hallássérült gyermek félreért valamit, ezért a problémá-kat „azon melegében” meg kell beszélni. Természetesen lehetnek olyan gondok, amelyekre nem derül fény. Év végi értékelő lappal (névtelenül) a gyermekeket meg lehet kérdezni a társas kapcsolatokról.


Pl.Ki a legjobb barátod az osztályban? Ki az, akire valamiért felnézel? Szerinted vannak csoportok az

osztályban? Te beletartozol valamelyik csoportba? Szerinted van olyan gyerek, aki egyik csoportba sem tartozik?

Tanulásban te segítő vagy, vagy neked segítenek? Ki segít neked a legtöbbet? Te kinek segítesz a legtöbbet?

A tanároktól konkrétan rá lehet kérdezni a sajátos nevelésű igényű gyermek problémáira. A kérdőív végén javaslatot tehetnek a megoldásra. Mindez csak összegzés lehet, hiszen a tanév folyamán, nevelési értekezleteken a gondokról azonnal beszélni kell, s a megoldást sem lehet év végére halasztani.

(Az alábbi kérdésre feleletként a megadott választékból kell egyet bekarikázni.)Pl.Hogyan reagált, amikor megtudta, hogy hallássérült gyermeket fog tanítani? Milyen ismeretei vol-

tak a hallássérülésről? Hogyan készítették fel az osztályt? Hogyan fogadták a gyermekek hallássérült társukat? Milyen hatással volt az osztályra a hallássérült gyermek felvétele? Milyennek látja a hallás-sérült gyermek társas kapcsolatait? Hogyan ítéli meg a gyermek fejlődését?

A szülőknek kiállított kérdőív kérdései lehetnek:Hogyan reagált, amikor megtudta, hogy hallássérült gyermek fog az osztályba járni? Mik voltak az

első benyomásai a hallássérült gyermekről? Mi a véleménye most a gyermekről? Milyenek voltak az in-tegrációval kapcsolatos ismeretei? Mi a véleménye az integrációról? Milyennek látja az ép gyermekek és a hallássérült gyermek kapcsolatát?

SzociometriaA szociometria a szociális kapcsolatokat méri fel az óvodáskortól kezdődően az életkori sajátossá-

gokhoz igazodó eszközökkel és módszerekkel:– A közösségen belül kialakult társas kapcsolatokat vizsgálja.– Meghatározza az egyén helyét a csoportban.Szociometriai vizsgálatkor kérdőívet töltetünk ki a gyermekekkel. A kérdésekre a választott osztály-

társak nevével kell válaszolni (3, illetve 1 név). A kérdések rokonszenvi választásokat, népszerűséget vizsgálnak.

Pl. Háromneves kérdések:Ha elköltöznél, kivel tartanád telefonon, levélben a kapcsolatot? Osztálykiránduláson kivel laknál

szívesen egy szobában? Kit hívnál meg buliba? Közös munkában kikkel dolgoznál szívesen? (Rokonszen-vi választások.)

– Kiket szeretnek az osztályban a legtöbben? Kiket szeretnek a tanárok legjobban?– Kiknek van a legnagyobb baráti köre? Kik a közös programok kitalálói? Kik a programok szerve-

zői? (Népszerűségi választások.)Egyneves kérdések:Ki a legszorgalmasabb az osztályban? Ki a legműveltebb? Ha bajban vagy, kihez fordulnál segítsé-

gért? Ki a legjobb barátod?A válaszok feldolgozásakor (szociogram készítése) kiderül, hogy a csoport mennyire erős, zárt; van-e

olyan tagja, aki peremhelyzetű; van-e „sztár” az osztályban. (Ha a csoport minden tagja egymást köl-csönösen választja, akkor zárt csoportról beszélünk. Ha egy gyermeket senki nem választott, akkor ő peremhelyzetű. Sztárhelyzetről akkor beszélünk, ha a „rajongók” között nincsen kapcsolat.


5. Gyermekvédelmi dokumentumokA dokumentum megnevezése:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek jogi védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyermekvédelmi törvény).

A dokumentum tartalma: A gyermekek jogait meghatározó, a gyermekekkel kapcsolatos joggyakorlást előíró, segítő törvényRészletesen meghatározza a 6–9. § a gyermekek jogait a saját családban való nevelkedéshez. Szabá-

lyozza a fogyatékos gyermeknek a különleges ellátáshoz, az egészségvédelemhez, az emberi méltóság-hoz, a megfelelő információ szerzéséhez, a szülőket helyettesítő védelemhez, a véleménynyilvánításhoz, a panasztételhez való jogokat, valamint a szociális gondoskodásba vétellel kapcsolatos jogokat.

A 10. § a gyermekek kötelességét fogalmazza meg a törvényes képviselőjével való együttműködés-sel, tanulmányainak folytatásával, saját egészségének védelmével, az őt ellátó intézmények rendjének betartásával kapcsolatban.

A 11. § a gyermekek jogi, gyámügyi védelméről, a gyermekjogi képviselő személyéről intézkedik. A 12. § a szülői jogokról a gyermek gondozásával, ellátásával, oktatásával, egészségügyi ellátásával, fej-lődésével kapcsolatban a szülői kötelességekről a gyermekkel való együttműködés, a gyermek jogainak gyakoroltatása, a gyermekkel kapcsolatban lévő intézményekkel való együttműködés tekintetében rendelkezik. Leírja a gyermekek védelembe vételének feltételeit, lehetőségeit, formáit, az eljárás módját (67–83. §). Szól a gyámság alatt lévő gyermekek jogi képviseletéről (84–91. §).

A dokumentum használata: Minden olyan esetben, ha a gyermek gyámügyi-jogi védelemre szorul, vagy gyermekvédelmi ellátásban részesül, gyámság alatt áll, nevelőszülő látja el a törvényes képvisele-tet, a szülői felügyelet gyakorlása a megszokottól eltérő.

6. A dokumentumok hozzáférésének szabályozása, adatkeze-lési szabályzat

A pedagógusnak tudnia kell, hogy törvényi kötelezettsége van arra, hogy a titoktartással kapcso-latos rendelkezéseket betartsa. Munkája során nagyon nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy a sze-mélyiségi jogokat ne sértse meg. A gyermekről ismereteket csak név nélkül, az azonosítási lehetőség kitörlésével publikálhat. Az adatkezelés, adatvédelem része a titoktartási kötelezettség szabályozása. A szabályozás azokra a tényekre, adatokra, információkra vonatkozik, melyek a nevelés-oktatás során jutottak a pedagógusok tudomására. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések egyértelműen meg-határozzák, hogy mely adatokra nem terjed ki a titoktartási kötelezettség. Erre szükség van, hiszen a nevelőtestületi értekezleteken meg kell beszélni a gyermek fejlődését, munkájának értékelését (egyéb-ként az osztályzatok, érdemjegyek személyes adatnak minősülnek). A közoktatási törvény értelmében a pedagógusnak nincs titoktartási kötelezettsége a szülő felé a gyermek fejlődésével, tanulásával kap-csolatban. Ha a gyermek veszélyhelyzetben van, a pedagógusnak kell kezdeményezni az intézkedést, de maga az intézkedés, az adattovábbítás az intézményvezető feladata.

A dokumentum jellege: Az intézmény dokumentumainak, iratanyagának, a gyermekekre vonatkozó adatok és a tanügyi

adatok kezelését az SZMSZ (Szervezeti és működési szabályzat) szabályozza. A belső használatra vo-natkozó szabályokat az intézmény vezetősége fogalmazza meg a hatályos törvények, rendeletek, uta-sítások figyelembevételével.


A dokumentum tartalma: A dokumentum szabályozza a titoktartásra, az iratkezelésre és az iratok tárolására (selejtezés, irat-

tári tárolás) vonatkozó eljárási módokat.

A dokumentum használata: Minden, az intézménnyel kapcsolatos adat kezelését csak a hozzáféréshez jogosult személy végezhe-

ti. A hozzáférési jogokat az intézmény dolgozóinak munkaköri leírása tartalmazza. A személyes adatok továbbíthatók a fenntartónak, az önkormányzatnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az államigazgatási szerveknek és a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A sajátos nevelési igényre, a beillesz-kedési, magatartási és tanulási nehézségre vonatkozó adatok továbbíthatók a szakértői bizottságok, a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési/oktatási intézmények között.

7. Törvények, rendeletek7.1 A különleges gondozáshoz való jog

– Megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés attól kezdődően meg-illeti a gyermeket, hogy igényjogosultságát megállapították. Kt. 30. § (1)

– A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése-oktatása történhet külön az e célra létrehozott intézményben vagy a többi gyerekkel együtt. Kt. 30. § (2)

– A községi, városi, főváros kerületi és megyei jogú város köteles gondoskodni – új feladatellátási kötelezettségként – a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az ellátásáról, ha a töb-biekkel együtt nevelődnek. Kt. 86. § (2)

– A szülő választhat az intézmények között a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. 14/1994 MKM-rendelet 14. § (3)

– A szülő joga, hogy a polgármester segítségét kérje a sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez-oktatáshoz szük-séges feltételek megteremtéséhez. Kt. 13. § (5)

7.2 Az intézmények felkészülése az „együttnevelésre”

Jogi és szakmai garanciák

– A szakértői bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása Kt. 121. § (28)– Az alapító okirat a sajátos nevelési igényű gyermek nevelése-oktatása során kiegészül az aláb-

biakkal:• A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása feladatként szerepel.• A fogyatékossági típus, fok pontos meghatározása• Felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek aránya• Max. létszám csoporton, osztályon belül

– Az óvodában: az Óvodai nevelési program Kt. 47. § kiegészül a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális tevékenységgel. Kt. 50. § (a)

– Az iskolában: a Pedagógiai program Kt. 48. §, ezen belül a helyi tanterv kiegészül a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programmal. Kt. 50. § (b)

– Az óvoda a nevelési program, illetve az iskola a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sa-játos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit. Kt. 8./B. § (3)


Személyi feltételek

– Az együttnevelés során a felsőfokú végzettségű pedagógus munkáját a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus kell, hogy segítse. Kt. 30. § (12)

– A szakember biztosítása érdekében az önkormányzatok együttműködési megállapodást köt-hetnek az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetésére. Kt. 89. § (c)

Az együttnevelést segítő lehetőségek, könnyítések képzési szintenként

– Az óvodai nevelés vége (max. 8. év) még egy év óvodai neveléssel meghosszabbítható, amelyhez a szakértői bizottság javaslata és a nevelőtestület egyetértése szükséges. Kt. 24. § (5), 14./1994. MKM-rendelet 16. §

– Az óvodai csoport, illetve az iskolai osztálylétszámot kedvezően érinti az SNI-gyermek jelenléte. Hallássérült tanuló 3 főnek tudható be, ezt a tényt a szakértői vélemény is rögzíti. Csoportlét-szám megállapítása: Kt. 3. sz. melléklet II./3.

– A törvény rendelkezik a rehabilitációs órákról és az egyéni fejlesztésről. Az egészségügyi, a peda-gógiai célú habilitációs, rehabilitációs órakeret siket gyermek esetében a heti kötelező óraszám 40% (nagyothalló), illetve 50%-a (siket). (Ez 8 fős csoportra értendő.) Kt. 52. § (6), (7), (11).

– A gyermekek teljesítményének értékelése akkor objektív és a fejlesztési perspektívák tekinteté-ben előremutató, ha az szöveges értékelés formájában történik. Azonban a tantárgyi haladás és teljesítmény mérésénél az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelésénél, minősítése alóli men-tesítések, egyéb könnyítések lehetségesek. Kt. 30. § (9)

Ennek feltételei:• Szakértői vélemény alapján az igazgató menti fel a gyermeket.• Határidőhöz, feltételekhez kötött 14/1994 MKM-rendelet 13. § (3), (4)• Tantárgy, illetve tananyagrész értékelése és minősítése esetén az iskola egyéni fejlesztési terv

alapján egyéni foglalkozás keretében az 52. § (7) és (11) órakeretben gondoskodik a többiekhez való felzárkóztatásról.

• Szükséges dokumentumok: az osztályfőnök pedagógiai véleménye, a szaktanár pedagógiai vé-leménye, az igazgató egyetértő nyilatkozata.

– Az első osztályban az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára fejlettségi szint-jéhez igazodó egyéni továbbhaladást is engedélyezhet az igazgató legfeljebb a negyedik tanév végéig. Ebben az esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság fogja meghatározni, melyik tan-tárgyból és melyik évben fogja társait utolérni a tanuló.

– Az 1. osztály befejezése előkészítő jelleggel Kt. 70. § (8)– Arra is van lehetőség, hogy az eredetileg javasolt előkészítő évet az első félévet követő hónapig

átváltoztassák egyéni továbbhaladásra. Kt. 70. § (10)– A különböző vizsgákon alkalmazkodni kell a fogyatékos tanulók speciális szükségleteihez, mint

pl. hosszabb felkészülési idő biztosítása, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, az isko-lai tanulmányok során használt segédeszközök, mint írógép, számítógép stb. használata. Azok helyett a tárgyak helyett, amelyekből korábban felmentést kapott, más tárgyak választhatók. Kt. 30. § (9)

Magántanulói státusz

A tankötelezettséget a szülő bejelentése alapján magántanuló formában is lehet teljesíteni, az isko-lával kapcsolatos tanulói jogviszony ebben az esetben is fennmarad. A szülők a közoktatási törvényben biztosított joguknál fogva nagy szabadságot élveznek abban, hogy megválasszák gyermekük részé-re: milyen iskolába és milyen módon teljesítse a gyermek a tankötelezettséget. Hogyha a választott magántanulói forma hátrányos a tanulóra, akkor a jegyző kötelezheti őket a gyermek érdekében álló intézkedésre. Egyes esetekben a hallássérült gyermekek szülei a magántanulói státuszt az integráció


lehetséges formájának tekintik. Ez a képzési forma azonban előbb vagy utóbb a gyermek maximális elszigetelődéséhez vezet, tehát ez a forma semmiképpen sem ideális. A magántanulói formát a követ-kező jogszabályok szabályozzák:

– A tankötelezettség teljesíthető magántanulóként is. Kt. 7. § (1)– Az igazgató felmenti a tanulót a mindennapi iskolába járás alól. Kt. 69. § (3)– Heti 10 óra áll rendelkezésre a félévi és az év végi vizsgákra való felkészülésre. Kt. 52. § (13)– Felkészítésről az iskola gondoskodik. Kt. 120. § (1)A fejlesztés költségeit a szakértői véleményt készítő intézmény fedezi. Abban az esetben, ha a kérést

a szakértői bizottság nem támogatja, a költségek a szülőt terhelik.

8. IrodalomCsányi Yvonne – Deák Tiborné – Gyöngyösi Lászlóné: A hallássérült tanulók integrált oktatásáról.

BGGYTF, Budapest, 1994. 87 old.Perlusz Andrea: Hallássérült gyermekek integrált oktatása, nevelése. In: Csányi (szerk.): Az együttnevelés

fontosabb tényezői, feltételei. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest, 2001. 9–34. old. [Interneten fgyk.hu (2005) honlapon]

Csányi Yvonne: Hallássérült tanulók. In: Tanári LÉTkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak, osz-tályfőnököknek. 43. „Az integráció kihívásai” kiegészítő kötet (szerk.: Könczei György). Raabe Tanács-adó és Kiadó Kft. Budapest, 2003. 2–10. old.

A hallássérült gyermek. In: Kisgyermekek, nagy problémák. Cserelapos kézikönyv. Raabe Tanácsadó és Kiadó, Budapest, 2005. 1 F, 1–22. old.

Hallássérült gyermek az óvodában. In: Kisgyermekek, nagy problémák. Cserelapos kézikönyv. Raabe Tanácsadó és Kiadó, Budapest, 2005. 2 F, 1–16. old.

Csányi Yvonne: Hallás-, beszédnevelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.Csányi Yvonne (szerk.): A hallássérült gyermekek integrált nevelése. BGGYTF, Budapest, 1995.Csányi Yvonne: Változásban a hallássérültek pedagógiája (Fejlődő technika, változó populáció, illeszke-

dő módszerek). In: Gyógypedagógiai Szemle, 1999. január–március. 1–9. old.Csányi Yvonne (szerk.): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

1993. 11–15. old.Csányi Yvonne (szerk.): A beszéd – nyelv fejlesztésének módszerei hallássérülteknél. BGGYTF, Budapest,

1994.Csányi Yvonne (szerk.): Pedoaudiológia. BGGYTF, Budapest, 1995.Csányi Yvonne (szerk.): Tanulmányok a hallássérültek beszédérthetőségének fejlesztéséről. BGGYTF, Bu-

dapest, 1995.Csányi Yvonne (szerk.): Cochleáris implantáción átesett gyermekek terápiája és fejlődése. ELTE BGGYFK,

Budapest, 2002. 59–67. old.Csányi Yvonne – Zsoldos Márta: A speciális nevelési szükségletek pedagógiájáról. Gyógypedagógiai

Szemle, 1995/3. 23. évf. 177–191. old.Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Buda-

pest, 2004.Gósy Mária: A hallástól a tanulásig. Nikol, Budapest, 2000. 30–110. old.Gyógypedagógiai Lexikon. ELTE BGGYFK, Budapest, 2001.Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000.


Kees van Rijswijk – Illyés Sándor: Speciális oktatás Hollandiában. Speciális Nevelés Holland–Magyar Együttműködési Projekt, Budapest, 2001.

Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.): Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. OKI, Budapest, 2003.Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.): Táguló horizont. OKI, Budapest, 2004.Michels Fülöp: A siketek nevelés-oktatásának jövőjébe vetett pillantás. In: Siketnémák és Vakok Okta-

tásügye, 1927. évi 5–10 szám. 112., 114. old.Pedagógiai lexikon. Keraban, Budapest, 1997.Perlusz Andrea: A hallássérült gyermekek hazai integrált oktatás-nevelése, különös tekintettel a nevelést

befolyásoló tényezőkre. Kandidátusi értekezés, Budapest, 1997.Perlusz Andrea: A hallássérült gyermekek integrációja. Budapest, 2000.Perlusz Andrea: Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok

a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 314–333. old.Perlusz Andrea: A hallássérültek hazai integrálásának néhány kérdése. In: II. Soproni Logopédiai Napok

Konferencia (szerk. Földes T. és mtsai.). Sopron, 1990. 92–95. old.Dr. Pytel József: Audiológia. Victoria Kft. Pécs, 1996. 7–404. old.


Mellékletek1. mellékletAudiogramok

161286432,51,75,5250125

161286432,51,75,5250125

Ép hallás

Súlyos fokú hallássérülés

dB

Hz

dB

Hz

bal fül jobb fül

bal fül jobb fül

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10

8000400020001000500250125

Hz

dB

bal fül jobb fül készülékkel mért hallás

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10


2. mellékletKészülékes audiogramok

Az audiogramok négy különböző típusú és lefutású hallásgörbét, és egyben a készülékes mérés eredményeit mutatják. Mind a négy gyermek digitális hallókészüléket visel.

Az első tisztahang audiogram enyhe hallássérülést mutat, amikor a magas frekvenciákon is kiegyen-lített, sőt szinte felfelé ívelő a görbe. Az ilyen típusú halláscsökkenés sok esetben csak átmeneti (pl. betegség, kisebb trauma után), de amint látható, jó erősítéssel teljes értékű hallás érhető el.

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10

8000400020001000500250125

600030001500500125


dB

dB

Hz

Hz


Négy különböző lefutású audiogram

A következő görbe annak ellenére, hogy 90 dB-t meghaladó súlyos hallásveszteséget jelez, viszony-lag egyenletes, minden frekvenciát átfog. Látható, hogy jól beállított készülékkel a hallás- és beszéd-fejlesztés szempontjából kedvező feltételek biztosíthatók annak ellenére, hogy a legmagasabb frekven-cián hallható hangok formánsai már kiesnek.110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10

8000400020001000500250125

600030001500500125


dB

dB

Hz

Hz



A harmadik audiogram középsúlyos hallássérülést jelez a bal fülön, és súlyos hallásveszteséget a jobb fülön. A görbe a magasabb frekvenciák felé enyhén ereszkedő. Érdekes a készülékes mérés görbéje, amely szerint a digitális hallókészülék erőteljesen javítja a magas frekvenciákon a hallásmaradványt. A fejlesztés szempontjából szintén jók a kilátások.

A negyedik audiogram meredeken eső, siketséggel határos hallásveszteséget mutat, és a digitális készülék sem segít igazán a fejlesztési prognózisban a magas frekvenciákon hallható hangok auditív percepcióját illetően.

8000400020001000500250125

80004000300020001000500250125



Hz

dB

Hz

dB

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10

110

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

-10


I. Magatartás, szorgalomI/1. Szociális viselkedés, együttműködés a fel-nőttekkel, a gyermekekkel, a közösséggel– A közösségben elfoglalt helye– Kapcsolata a társakkal– Kapcsolata a tanárokkal, az iskola dolgozói-

val– Konfliktuskezelésének módjai– Személyiségének jellemző vonásaiI/2. Szorgalom, feladattudat, feladatvégzés– Viszonyulása a tanuláshoz– Az egyéni képességeinek viszonya a teljesít-

ményhez– Idő- és munkaszervezése– Tanórai aktivitása– Feladatvégzésének minősége– Figyelmének terjedelme– Többletek (szorgalmi feladatai, önként vál-

lalt feladatai)

II. KommunikációII/1. Kommunikációs motiváció– Kommunikációs helyzetekhez való viszo-

nyulása– Mások mondanivalójához való viszonyulásaII/2. Beszédmegértés– Beszédértés (mértéke, minősége, gyakran

alkalmazott csatornái)– Hallási figyelme– Reakció mások beszédéreII/3. Beszédérthetőség– A beszédérthetőség foka– Helyesejtés– A beszédérthetőséget befolyásoló tényezők

• Alapzönge• Hangszín• Beszédritmus• Beszédtempó• Hangerő

II/4. A szókincs és a nyelvi szerkezeti szint komplex jellemzése– Szókincs (fejlődésének üteme, módja)– A gondolatok kifejezésének jellemzői (tol-

dalékolás, világosság)– Beszédalaki szint (tanult és spontán hasz-

nált nyelvi formák)– A hibák korrigálásának módja

III. Magyar nyelv és irodalomIII/1. OlvasásSzövegértés– Némán olvasott szöveg esetén– Hangosan olvasott szöveg esetén– A lényegkiemelés szintje– Szövegértést bizonyító feladatok megoldá-

sának szintje– Az események sorrendjének megállapítása– A szövegben való tájékozódás szintje– A szövegtől való elvonatkoztatás szintje– A kérdőszavak alkalmazásának szintjeOlvasástechnika– Hangsúly– Kiejtés– Hangerő az olvasás során– Szöveghűség– Olvasási hibák– Az olvasás folyamatosságaVersek, egyéb memoriterek elsajátításának szintje, a szövegtanulás sajátosságai– Memoriterek megtartási, felidézési szintje– A tanult szöveg alkalmazása az ismeretek

és a spontán beszéd területénAz olvasáshoz való viszonya– Olvasási szokásai– Műfaji jellegzetességIII/2. Írás, íráshasználat– Írásképe– Írásmunkáinak minősége

3. mellékletSzempontok a szöveges értékeléshez

A szöveges értékelés szempontjait az évek során kialakult tapasztalatok, a szakirodalom vonatkozó kutatásai, eredményei, a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak ismerete, valamint az intézmény nevelési-oktatási céljai, feladatai határozzák meg.

3.1 Az esszé jellegű szöveges értékelés tartalma


– Írástempója– Írástevékenységének jellemzése (gondolko-

dó/mechanikus)– Füzetvezetésének jellemzői– Az íráshoz való viszonyulásaIII/3. Nyelvtan, helyesírás– Szabályalkalmazási szintje– Feladatmegoldási szintje– Nyelvhelyessége– Az írás különböző területeinek jellemzése

(másolás, tollbamondás, önálló írás)– A nyelvtanhoz való viszonyulásaIII/4. Fogalmazás– A fogalmazás szabályainak alkalmazási

szintje– Címadásban való jártasság szintje– Mondatalkotási szintje– Egyéni ötletek alkalmazásának szintje– Egyszerű történetek önálló megfogalmazá-

sának szintje– A kreativitás szintje– A fogalmazáshoz való viszonyulása

IV. Matematika– Számkörben való tájékozottsága– Műveletek végzésének szintje– Szöveges feladatok megoldásának szintje– Mérései, becslései, átváltásai– Feladatmegoldásának módja (gondolko-

dó/mechanikus)– Viszonyulása a matematikához

V. Természetismeret– Megfigyelései, kísérletek végzésének szintje– A tanult fogalmak, kifejezések alkalmazásá-

nak szintje– Az összefüggések felismerésének szintje– Térben, síkban és az időben történő tájéko-

zódásának szintje– Gyűjtőmunkában való részvétele– Órai aktivitása– A tanultakról való beszámolás szintje– A tantárgyhoz való viszonyulása

VI. Készségfejlesztő tantárgyakVI/1. Kalendárium:– Tantárgyi ismeretei– Eszközhasználata– Anyaghasználata– Ritmusérzéke– Munkadarabjainak, rajzainak minősége– Képi, plasztikai kifejezőképessége– Színhasználata– Kreativitása – A tantárgyhoz való viszonyulásaVI/2. Testnevelés– Erőnléte, állóképessége– Labdaérzéke– Kitartása– Kudarctűrő képessége– Mozgásának összerendezettsége – A testneveléshez való viszonyulásaVI/3. Rajz– Eszközhasználata– Anyaghasználata– Rajzainak minősége– Képi kifejezőképessége– Színhasználata– Kreativitása– Tantárgyi ismeretei– A tantárgyhoz való viszonyulásaVI/4. Technika– Eszközhasználata– Anyaghasználata– Munkadarabjainak minősége– Színhasználata– Kreativitása– Tantárgyi ismeretei– A tantárgyhoz való viszonyulásaVI/5. Hallás és zenei nevelés– Ritmusérzéke– Tantárgyi ismeretei– A dalokhoz, a zenéhez való viszonyulása– Hallási differenciálóképessége


I. Társas viszonyok

I/1. Szociális viselkedés, együttműködés a felnőt-tekkel, a gyermekekkel, a közösséggel

Magatartása– Fegyelmezett, alkalmazkodó, kiegyensúlyo-

zott– Alkalmazkodó, időnként irányításra szorul– Nehezen alkalmazkodik a közösséghez– Fegyelmezetlen, nehezen kezelhetőA közösségben elfoglalt helye– Aktív, kezdeményező, vezető– Időnként aktív, többnyire passzív– Passzív, alárendelt szerepTársaihoz való viszonya– Barátkozó, segítőkész, figyelmes, kedves– Félénk, bátortalan– Magányos– Sértődékeny– Közömbös– Önző– Agresszív, durva, csúnyán beszél, csúfoló-

dik, verekszik, kritizál másokatA felnőttekhez való viszonya– Tisztelettudó, illemtudó– Együttműködő, segítőkész, barátságos– Zárkózott, visszahúzódó, tartózkodó– Sértődékeny– Visszabeszél, sokszor kell figyelmeztetni,

erőszakos, agresszívKonfliktuskezelése– Önállóan megoldja– Nem tudja megoldani– Erőszakkal érvényesíti az akaratát– Mások segítségét veszi igénybe

I/2. Szorgalom, feladattudat, feladatvégzés

Feladatvégzése– Pontos, igényes, fegyelmezett– Kisebb pontatlanságokkal dolgozik– Megfelelő– Pontatlanul dolgozik– Feladatait nem készíti elFeladattudata– Kialakult, fejlett– Elfogadható

– Változó– Kialakulatlan, fejlesztésre szorulEgyéni képessége, teljesítménye– Képességeinek megfelelő szinten teljesít– Teljesítménye elmarad képességei mögöttTanórai aktivitása– Nagyon aktív– Aktív– Igyekvő– Változó– PasszívMegfigyelése, figyelme– Megfigyelései pontosak, figyelme tartós, jól

összpontosít– Jó megfigyelő, de figyelme nem tartós, el-

kalandozik– A megfigyelésben felületes, figyelme szét-

szórt– Megfigyelései pontatlanok, hamar elfárad,

nehezen összpontosít

II. Kommunikáció

II/1. Kommunikációs motiváció

A kommunikációban való részvétele– Kezdeményező– Szívesen vesz részt– Kevés késztetésre vesz részt– Csak késztetésre vesz részt– Kivonja magátKommunikációs helyzetekhez való viszonyu-lása– Érdeklődve hallgatja mások mondanivalóját– Felületesen hallgatja mások mondanivalóját– Közbeszólásával megzavarja más beszédét– Egyáltalán nem hallgatja meg a másikat

II/2. Beszédmegértés

Beszédmegértése– Jó– Megfelelő– Gyenge– Ismert helyzetben jó, ismeretlen helyzetben

gyenge

3.2 Szöveges értékelés – Lehetséges változatok (gyűjtemény)


– A beszédet csak szájról olvasás segítségével érti meg

– A beszédet csak gesztusok segítségével érti meg

– Egyáltalán nem érti a beszédet– Ismert személyeket (felnőtt, gyerek) jól ért– Ismert személyeket (felnőtt, gyerek) sem

ért jól– Ismeretlen személyeket is jól ért– Ismeretlen személyeket gyengén ért meg– Ismeretlen személyeket nem ért megHallási figyelme– Kiváló– Jó– Közepes– Gyenge– Nem alakult kiReakció mások beszédére– Adekvát– Inadekvát– Helyzettől függően adekvát/inadekvát

II/3. Beszédérthetőség

A logopédus kollégák felmérései alapján!

II/4. A szókincs és a nyelvi szerkezeti szint komp-lex jellemzése

Szókincse– Gazdag, változatos– Életkorának megfelelő, átlagos– Szegényes– Életkorának nem megfelelőHibajavításának módja– Önállóan javít– Felszólításra önállóan javít– Csak segítséggel tudja javítani a hibáit– Hibáit nem tudja javítaniToldalékolása– Pontos– Pontatlan– Sok hibával toldalékol– Esetleges, bizonytalan (találgat)– Egyáltalán nem képes toldalékolniNyelvi szerkezetek alkalmazása– Megfelelően alkalmazza– Kevés hibával alkalmazza– Sok hibával alkalmazza– Egyáltalán nem képes alkalmazni

III. Magyar nyelv és irodalom

III/1. Olvasás

Szövegértés– Az olvasott szöveget megérti, a kapcsolódó

feladatokat hibátlanul megoldja– Az olvasott szöveget megérti, a kapcsolódó

feladatok megoldásában keveset hibázik– Az olvasott szöveget csak részben érti meg,

a kapcsolódó feladatok megoldása nehéz-kes, gyakran hibázik

– Az olvasott szöveget egyáltalán nem érti meg

Olvasástechnika:– Nem tud betűket összeolvasni– Rövid szavakat is szótagolva olvas– Hosszabb szavakat szótagolva olvas– Ismeretlen szöveget szótagolva olvas– Szóképekben olvas– Folyékonyan olvas, hibátlanul– Folyékonyan olvas, kevés hibával– Folyékonyan olvas, sok hibávalVersek, memoriterek tanulása– Hibátlanul megtanulja, elmondja, törekszik

a helyes hangsúlyozásra– Megtanulja, kevés segítséggel elmondja– Nehezen, hosszabb idő alatt tanulja meg,

segítséggel elmondja– A verseket, memoritereket töredékesen ta-

nulja meg, próbál bekapcsolódni az elmon-dásukba

– Nem tudja megtanulni és reprodukálni a verseket, memoritereket

– A tanultakat nehezen rögzíti, és hamar el-felejti

Tantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak

III/2. Írás, íráshasználat

Írásképe– A betűket szabályosan kapcsolja és írja, írá-

sa rendezett– A betűk alakításában kisebb torzítások fi-

gyelhetők meg


– Írása olvasható– Összenyomja a betűket– Széthúzza a betűket– Kiír a vonalrendszerből– Kisebb betűket ír a vonalrendszernél– Kapcsolási hibákat vét– Betűalakítása torz, kapcsolása hibás– Írása rendezetlen, nehezen olvasható– Írása olvashatatlanÍrástempója– Lendületes– Megfelelő– Lassú– FejlesztendőMásolása írott szövegről– Pontos– 1-2 hiba– Több hiba– Sokat hibázik– Betűnként másol– Szavanként másol– Szóképenként másol– Mondatonként másolMásolása nyomtatottról (betűk, szavak, mon-datok, szöveg)– Pontos– 1-2 hiba– Több hiba– Sokat hibázik– Betűnként másol– Szavanként másol– Szóképenként másol– Mondatonként másolTollbamondása (betűk, szavak, mondatok, szö-veg)– Pontos– 1-2 hiba– Több hiba– Sokat hibázikÖnálló írása (betűk, szavak, mondatok, szöveg)– Pontos– 1-2 hiba– Több hiba– Sokat hibázik


III/3. Nyelvtan

Anyanyelvi ismeretek– A nyelvtani szabályokat felismeri, és helye-

sen alkalmazza– A nyelvtani szabályok felismerésében és al-

kalmazásában időnként hibázik– A nyelvtani szabályok felismerésében és al-

kalmazásában gyakran hibázik– A nyelvtani szabályok felismerésében és al-

kalmazásában gyenge, sokat hibázik– Nyelvtani szabályokat felismer, de önállóan

alkalmazni egyáltalán nem tudja– Nyelvtani szabályokat nem ismer felTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak

III/4. Fogalmazás (leíró, elbeszélő fogalmazásnál)

Mondatalkotási szintje– Önállóan alkot mondatokat, szöveget meg-

adott témáról– Kis segítséggel alkot mondatokat, szöveget

megadott témáról– Sok segítséggel alkot mondatokat, szöve-

get megadott témáról– Nem tud egymáshoz szervesen kapcsolódó

mondatokat alkotniCímadása– Kreatív, önálló– Egyszerű címet alkot önállóan– Segítséggel tud megfelelőt kitalálni– Egyáltalán nem tud létrehozniKreativitásának szintje– Sok ötlete van– Kevés önálló ötlete van– Ösztönözni kell, hogy kitaláljon valamit– Nincsenek önálló ötletei



IV. MatematikaSzámfogalma– Életkorához képest fejlett– Megfelelő– Gyenge, bizonytalan– KialakulatlanAlapműveletek tempója, pontossága– Gyors, önálló, pontos– Gyors, önálló, de pontatlan– Lassú, önálló, pontos– Lassú, pontatlan– Állandó segítséget igényel– Rendszeresen elmarad társaitól, feladatait

nem fejezi beMatematikai gondolkodásának jellemzője– Logikusan gondolkodik, önálló megoldásra

törekszik– Minimális rávezetéssel képes logikusan gon-

dolkodni– Gondolkodása mechanikus– Az analógiákat nehezen ismeri fel, sok se-

gítséget igényelA feladatmegértés szintje– A feladatokat könnyen megérti– A feladatokat nehezen érti meg– Állandó segítséget igényelA feladatmegoldás szintje– Gyors, pontos– Gyors, de pontatlan– Nehézkes, sok segítséget igényelAz alapműveletek értelmezésének és megol-dásának szintje– Helyesen értelmezi és alkalmazza, hibátla-

nul oldja meg– Helyesen értelmezi, kevés hibával oldja meg– Helyesen értelmezi, több hibával oldja meg– Segítséggel tudja értelmezni és megoldani– A műveleteket nem tudja értelmezni és al-

kalmazni

– A megoldáshoz eszközre van szüksége– A megoldáshoz szükséges számításokat fej-

ben végzi elSzöveges feladatok– Hibátlanul megoldja– Részben oldja meg– Sok hibával oldja meg– Nem tudja önállóan megoldaniGeometriai alakzatok felismerése– Biztos– Jártas– Pontatlan– TájékozatlanMérés, becslés, átváltás– A tanult mértékegységeket ismeri– A tanult mértékegységek ismerete még

nem megfelelő– A mérések becsült értékeit többnyire he-

lyesen adja meg– A mérések becsült értékeinek megadásakor

gyakran téved– A mértékegységek közti átváltásokat hibát-

lanul megoldja– A mértékegységek közti átváltásokat kevés

hibával oldja meg– A mértékegységek közti átváltásokat sok

hibával oldja megGeometriai számítások– Hibátlanul megoldja– Részben oldja meg– Sok hibával oldja meg– Nem tudja önállóan megoldaniMatematikai kifejezések– A tanult matematikai kifejezéseket jól érti,

beszédében helyesen alkalmazza– A tanult matematikai kifejezéseket érti, de

beszédében nem alkalmazza– A matematikai kifejezéseket tartalmazó

utasításokat, feladatokat gyakran nem értiTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak


V. TermészetismeretIsmeretei– Kiemelkedőek– Megfelelőek– Átlagosak– Gyengék– BizonytalanokAktivitása– Aktív, sokat jelentkezik– Csak felszólításra mondja el a véleményét– Felszólításra sem tud hozzászólni, véle-

ményt alkotniGyűjtőmunkája– Önként is végez feladatokat– Csak a kötelező feladatokat végzi el– Nem végez gyűjtőmunkátTérben és síkban való tájékozódásának szintje– Jól, önállóan tájékozódik– Kevés segítséggel tud tájékozódni– Sok segítséggel tud tájékozódni– Egyáltalán nem tud tájékozódniA tanultakról való beszámolása– Kiváló, folyamatos, önálló– Jó, kevés segítséget igényel– Hiányos, sok segítséget igényel– Nem tud beszámolni a tanultakrólTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak

VI. Készségfejlesztő tantárgyak

VI./1. Kalendárium

Tantárgyi ismeretei– Biztosak– Megfelelőek– Pontatlanok– Hiányosak– Nem megfelelőekEszközhasználata– Biztos– Gondos– Megfelelő

– Bizonytalan– Állandó segítséget igényelAnyagismerete– Alapos– Jó– Elfogadható– HiányosMozgással kísért dal előadása– Dinamikus, kifejező– A dallam és a ritmus követhető– Téveszti a dallamot, de a ritmus pontos– A dallam jó, de téveszti a ritmust– Sem a dallam, sem a ritmus nem pontos– Az előadásra csak segítséggel vállalkozik– Nem vállalkozik önálló előadásraÁbrázolása– Esztétikus, igényes– Kifejező– Elfogadható, törekszik a rajzfelület esztéti-

kus kitöltésére– KidolgozatlanSzínhasználata– Esztétikus– Kifejező– Megfelelő – Bizonytalan– SzokatlanMunkadarabjai– Tiszták– MaszatosakKreativitása– Sok ötlete van– Kevés önálló ötlete van– Ösztönözni kell, hogy kitaláljon valamit– Nincsenek önálló ötleteiTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak

VI./2. Testnevelés

Erőnléte– Kiváló– Életkorának megfelelő– Gyenge


Feladatvégzése– Ügyes– Megfelelő– Igyekvő– BizonytalanKudarctűrése– Sportszerűen viselkedik– Könnyen elfogadja a helyzetet– Nehezen fogadja el a vereséget– Egyáltalán nem tűri a kudarcot, agresszívvá

válik– Egyáltalán nem tűri a kudarcot, kilép a hely-

zetbőlTantárgyi tudása– Kiváló– Jó– Megfelelő– Gyenge, hiányosMozgásának összerendezettsége– Rendezett, esztétikus– Megfelelő– RendezetlenTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak

VI./3. Rajz

Tantárgyi ismeretei– Biztosak– Megfelelőek– Pontatlanok– Hiányosak– Nem megfelelőekEszközhasználata– Biztos– Gondos– Megfelelő– Bizonytalan– Állandó segítséget igényelSzínhasználata– Esztétikus– Kifejező– Megfelelő – Bizonytalan– Szokatlan

Anyagismerete– Alapos– Jó– ElfogadhatóÁbrázolása– Esztétikus, igényes– Kifejező– Elfogadható, törekszik a rajzfelület esztéti-

kus kitöltésére– KidolgozatlanMunkadarabjai– Tiszták– MaszatosakKreativitása– Sok ötlete van– Kevés önálló ötlete van– Ösztönözni kell, hogy kitaláljon valamit– Nincsenek önálló ötleteiTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak

VI./4. Hallás és zenei nevelés

Tantárgyi ismeretei– Biztosak– Megfelelőek– Pontatlanok– Hiányosak– Nem megfelelőekDallamismerete– Biztos– Megfelelő– Bizonytalan– Hiányos– Nem megfelelőRitmusérzéke– Kiváló– Jó – Elfogadható– Bizonytalan, gyengeTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak.


VI./5. Technika

Tantárgyi ismeretei– Biztosak– Megfelelőek– Pontatlanok– Hiányosak– Nem megfelelőekEszközhasználata– Biztos– Gondos– Megfelelő– Bizonytalan– Állandó segítséget igényelSzínhasználata– Esztétikus– Kifejező– Megfelelő– Bizonytalan– BizarrAnyagismerete– Alapos– Jó– ElfogadhatóMunkadarabjai– Tiszták– MaszatosakKreativitása– Sok ötlete van– Kevés önálló ötlete van– Ösztönözni kell, hogy kitaláljon valamit– Nincsenek önálló ötleteiTantárgyhoz való viszonyulása– Egyenletesen jó– Igyekvő– Ingadozó– Gyenge– Ellenérzései vannak


Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciá-lis Szakiskola, Diákotthona és Pedagógiai Szakszol-gálat1147 Budapest, Cinkotai út 125–137.Tel./fax: (06-1) 251-4721; (06-1) 422–3145E-mail: [email protected]

Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitá-ciós Bizottság és Gyógypedagógiai és Szolgáltató Központ1147 Budapest, Cinkotai út 125–137.

Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon1142 Budapest, Rákospatak u. 101.Tel.: (06-1) 273-2220 (központi szám); Titkárság: (06-1) 273-2225Fax: (06-1) 383-7948E-mail: [email protected]

Széchenyi Utcai Óvoda, Általános Iskola, Pedagó-giai Szakszolgálat4031 Debrecen, Széchenyi u. 60.Tel. kp.: (06-52) 412-241Fax: (06-52) 412-191E-mail: [email protected]

Mlinkó István Általános Iskola, Diákotthon, Óvo-da és Szakszolgálat3301 Eger, Klapka u. 10.Tel./fax: (06-36) 518-942, (06-36) 518-943Fax: (06-36) 515-411E-mail: [email protected]

Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 9400 Sopron, Tóth A. u. 1.Tel.: (06-99) 312-254Fax: (06-99) 524-091E-mail: [email protected]

Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diák-otthon6725 Szeged, Bécsi krt. 38.Tel.: (06-62) 547-192 (központi szám)Fax: (06-62) 547-180Ig.: (06-62) 547-193Gazd. csoport: (06-62) 547-181E-mail: [email protected]

Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon 2601 Vác, Március 15. tér 6. Pf.: 29Tel./fax: (06-27) 501-675 (titkárság);

(06-27) 501-676 (porta)Mobil: (06-30) 475-6591E-mail: [email protected]

Simon Antal Általános Iskola, Diákotthon, Gyer-mekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat2601 Vác, Temető u. 29.Tel.: (06-27) 502-910Fax: (06-27) 502-910/26E-mail: [email protected]

Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszer-tani Központ7400 Kaposvár, Somssich P. u. 8.Tel.: (06-82) 527-445Fax: (06-82) 511-490E-mail: [email protected]

4. mellékletNéhány speciális szolgáltatást nyújtó intézmény


5. mellékletSzakszavak listája

AlakkonstanciaAllergiaApgarAudiogramAudiológusAudio-verbálisBeszédaudiometriaBeszédindításBeszédmotorikaCochlea-implantátumCsaládi anamnézisDifferenciálásDifferenciálóképességDiszfáziaDiszfunkciókDiszkalkuliaFejlesztési tervHabilitációHelyes ejtésHospitalizációImplantátumIntegráltIntellektuálisIntézményi jogviszonyJátékaudiometriaKomprehenzívKorrektív foglalkozásKörnyezettanulmányNonverbálisPedoaudiológiaRehabilitációStátusSzegmentálisSzegregáltSzupraszegmentálisSzurdologopédusSzurdopedagógusTaktilisTanulói jogviszonyTiszta hang audiometriaVizuomotoros koordináció

6. mellékletKulcsszavak az internetes eléréshez

AdatkezelésAlapító okiratAlapozó terápiákAnyanyelvi fejlesztésBeilleszkedésBeszédfejlesztés, beszédnevelésCochleáris implantációDifferenciált fejlesztésDokumentumok hozzáféréseEgyéni fejlesztési tervEsettanulmányFolyamatdiagnosztikaGyermekvédelemHallásfejlesztés, hallásnevelésHallássérülésHallásvizsgálatHallókészülékIntelligenciatesztKiejtésjavításKontrollvizsgálatMentesítésNevelési programPedagógiai programSajátos nevelési igénySpeciális terápiákSzakértői és Rehabilitációs BizottságSzemélyiségfejlesztésSzervezeti és működési szabályzatSzociometriaSzöveges értékelésSzurdopedagógusTitoktartási kötelezettség

Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együtt...

Documents