theologia popularis brevis népszerû

Dr. Almási Mihály

Népszerû teológia röviden

nepszeru4_nepszeru4.qxd 2015.03.27. 11:13

Dr. Almási Mihály

Theologia popularis brevis

Népszerû teológia röviden

Jó Pásztor AlapítványBudapest, 2003

nepszeru4_nepszeru4.qxd 2015.03.27. 11:13 Page 3

Kiadja aJó Pásztor Alapítvány

Budapest, 2003

Minden jog fenntartva, beleértve a bárminemû eljárássaltörténõ másolás jogát, a részletek tekintetében is.

ISBN 963 210 295 9

A borító hátoldalán a kumráni barlangok láthatók, ahol afölbecsülhetetlen értékû Holt-tengeri tekercsek elõkerültek.

(Elõtérben a könyv szerzõje.)

Borító, nyomdai elõkészítés: Papp SzabolcsNyomdai munkálatok: Mátyus Bt.


„Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölc-selkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberekhagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushozalkalmazkodik.” (Kolossé 2,8)


Volt, je len és jö ven dõ ta nít vá nya im nak, aki ket sze -ret tem vol na és sze ret nék meg ta ní ta ni a bá tor, de aSzent írás és a Szent lé lek kont roll ját nem nél kü lö zõteologizálásra.


Tar ta lom jegy zék

Elõ szó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

I. Be ve ze tés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

1. A val lás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171. A val lás ter mé sze te . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172. A val lás he lye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183. A val lás ere de te . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

2. Te o ló giatör té ne ti át te kin tés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211. Te o ló gia a ke resz tyén ség elõtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212. A ke resz tyén te o ló giaér tel me zés . . . . . . . . . . . . . . . . . 213. A te o ló gia cél ja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224. Tör té ne ti át te kin tés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

3. A dog ma ti ka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241. Út ke re sés a ne vek te rü le tén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242. A dog ma ti ka he lye a te o ló gi á ban . . . . . . . . . . . . . . . . 253. Mit ta nít a Bib lia a hit rõl? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254. Szük sé ges-e a hit is me ret rend sze re zé se? . . . . . . . . . . 265. Bap tis ta szem pont ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276. Hit val lá sos ság és öku me niz mus . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

4. A ki nyi lat koz ta tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301. A ki nyi lat koz ta tás ról ál ta lá ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302. Az ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31


a) Is ten rõl be szél az anyag vi lág . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31b) Ró la tesz bi zony sá got a fló ra és a fa u na . . . . . . . . 31c) Az em ber mint „ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás” . . . . . 32

3. A spe ci á lis ki nyi lat koz ta tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33a. Teofániák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34b. Köz vet len ki nyi lat koz ta tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34c. Cso dák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

II. Is ten lé te (Te o ló gia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

5. Is ten ter mé sze te . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391. Is ten meg is me ré se . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392. Is ten, ahogy a Bib li á ból meg is mer jük . . . . . . . . . . . . . 40a) Is ten szel le mi lény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40b) Is ten sze mély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41c) Is ten vég te le nül tö ké le tes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42d) Az egy Is ten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

6. Is ten ne vei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441. Ó szö vet sé gi ne vek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45a) Kö zös sé mi is ten ne vek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45b) Sa já tos iz ra e li ta is ten ne vek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

2. Új szö vet sé gi ne vek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46a) Theosz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46b) Küriosz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46c) Pater . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

7. Is ten jel lem zõi (tulajdonságai) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481. Na tu rá lis, „ér zé kel he tet len” tu laj don sá gok . . . . . . . . 48a) Is ten füg get len sé ge, vagy ön ma gá ban va ló lé te zé se . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

b) Is ten vál toz ha tat lan sá ga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49c) Is ten vég te len sé ge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

2. Ér zé kel he tõ tu laj don sá gok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

8 DR. ALMÁSI MIHÁLY: NÉPSZERÛ TEOLÓGIA RÖVIDEN


a) Is ten tu dá sa (is me re te) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51b) Is ten böl cses sé ge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51c) Is ten min den ha tósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52d) „Az Is ten sze re tet” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52e) Is ten szent sé ge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

III. Is ten és a te rem tett vi lág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

8. A te rem tés rõl ál ta lá ban (Koz mo ló gia) . . . . . . . . . . . . . . 571. A Bib lia te rem tést je len tõ szak ki fe je zé se . . . . . . . . . . 572. Is ten nem har cok árán te remt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583. Is ten nem azo no sul mû vé vel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584. A te rem tés idõ ben tör tént . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585. Az egész vi lág Is ten al ko tá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596. A vi lág fönn tar tá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 607. A te rem tés hit és a tu do mány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 608. Min den, amit Is ten al ko tott, jó . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619. Meg jegy zés (az an gya lok ról) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

9. Az em ber te rem té se (Ant ro po ló gia) . . . . . . . . . . . . . . . . 641. Az em bert Is ten te rem tet te . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 642. ...a sa ját ké pé re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653. ...a föld po rá ból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664. ...hogy uralkodjék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 665. ...az õ di csõ sé gé re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 676. Sza bad aka rat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687. Test-lé lek-szel lem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688. Em ber és vi lág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

IV. A bûn ron tá sa (Hamartiológia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731. Az ember vét ke zett te rem tõ je el len . . . . . . . . . . . . . . 732. ...a bûn és a ha lál ural ma alá ke rült . . . . . . . . . . . . . . 74

TARTALOMJEGYZÉK 9


3. El ve szí tet te is te ni kép má sát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744. A bûn ere de te és lé nye ge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755. Az ere den dõ és az ak tu á lis bûn . . . . . . . . . . . . . . . . . . 756. A bûn egye te mes jel le ge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

V. A sza ba dí tó (Krisztológia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

11. „...A Fiú ál tal szólt hoz zánk...” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81„Ki cso da vagy, Uram?” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 831. Kez det ben volt az Ige . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 842. Az Ige Is ten nél volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843. Az Ige Is ten volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 854. Min den Õál ta la lett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

12. Jé zus a Krisz tus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 871. Mi ért lett Is ten em ber ré? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 872. A sza ba dí tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

13. Krisz tus út ja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 911. A meg aláz ko dás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91a) Szen ve dett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91b) Meg fe szít te tett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92c) Meghalt és el te met ték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

2. Meg di csõ ü lés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

„Asszony tól szü le tett...” (Mariológiai ki te kin tés) . . . . . . . 97

VI. A sza ba dí tás (Szotériológia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .101

14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1031. Ki en gesz te lés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1032. Sza ba dí tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1043. Köz ben já rás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1054. Krisz tus ural ma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .107



VII. A Szent lé lek (Pneumatológia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .107

15. A Bib lia ta ní tá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1091. Be ve ze tõ meg jegy zé sek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1092. Az Ó szö vet ség ta ní tá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1103. A szinoptikus evangéliumokban . . . . . . . . . . . . . . . . .1114. Az Apos to lok Cse le ke de te i rõl szó ló könyv ben . . . .1125. Pál te o ló gi á já ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1126. Já nos evan gé li u má ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .113

16. Mit ta nít a ke resz tyén ség a Szent lé lek rõl? . . . . . . . . .115Exkurzus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .116a) A „Szent lé lek-ke reszt ség” . . . . . . . . . . . . . . . . . . .116b) A „Lé lek tel jes sé ge” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118c) A Szent há rom ság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .119

VI II. A gyü le ke zet (Ekkléziológia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .121

17. Mi a gyü le ke zet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1231. Az Ószövetségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1242. Az Újszövetségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1243. Az Isten országa és a gyülekezet . . . . . . . . . . . . . . . .1254. Pál apostol tanítása a gyülekezetrõl . . . . . . . . . . . . . .126

18. A gyü le ke zet föl épí té se . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1291. Ide á lis gyü le ke zet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1292. A gyü le ke zet hez va ló csat la ko zás . . . . . . . . . . . . . . . .1293. Ki zá rás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1304. Szol gá lat te võk, ve ze tõk a gyü le ke zet ben . . . . . . . . . .1315. Nép egy ház vagy hit val ló egy ház? . . . . . . . . . . . . . . . .1316. Az egy ház jö võ je . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .132

19. A gyü le ke zet szer tar tá saiA) A be me rí tés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134

TARTALOMJEGYZÉK 11


1. A be me rí tés elõ ké pei a ke resz tyén ség elõtt . . . . . . .136a) Po gány tisz tu lá si szer tar tá sok . . . . . . . . . . . . . . . .136b) A be me rí tés elõ ké pei az Ó szö vet ség ben . . . . . . .136c) A prozelita be me rí tés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .138

2. A be me rí tés és a kumrániak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1383. A Já nos-ke reszt ség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1404. Já nos és a prozelitizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1425. Jé zus bemerítkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1436. A ke resz tyén be me rí tés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1457. A ke resz tyén be me rí tés ob jek tív alap ja . . . . . . . . . . .146a) Jé zus ha lá la és föl tá ma dá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . .146b) A Szent lé lek ki töl te té se . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .146

8. A be me rí tés szub jek tív alap ja . . . . . . . . . . . . . . . . . . .148a) Az Ige meg hal lá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .148b) Az élõ hit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .148c) Meg té rés, új já szü le tés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .149

9. A ke resz tyén be me rí tés ál dá sai . . . . . . . . . . . . . . . . .149a) A bûn bo csá nat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .149b) Kö zös ség a Szent lé lek kel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .149

10. Be me rí tés vagy gyer mek ke reszt ség? . . . . . . . . . . . .151a) Be me rí tõ kö zös sé gek a reformáció elõtt . . . . . . .153b) Be me rí tõk a re for má ció ide jén . . . . . . . . . . . . . . .153

11. Mit mond az Új szö vet ség a ke resz tyén be me rí tés rõl? .156Be me rí té si tör té ne tek az Új szö vet ség ben . . . . . . . . .175

20. B) Az úr va cso ra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1591. Az Új szö vet ség ta ní tá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1592. Az õs egy há zi gya kor lat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1603. A bap tis ta úr va cso ratan ala ku lá sa . . . . . . . . . . . . . . .1604. Az úr va cso ra te o ló gi á já nak össze fog la lá sa . . . . . . . .161a) Az úr va cso ra mint cse lek võ evan gé li um . . . . . . . .162b) Az úr va cso ra mint élõ je len lét . . . . . . . . . . . . . . . .163c) Az úr va cso ra mint há la adás . . . . . . . . . . . . . . . . . .163



d) Az úr va cso ra mint ál do zat . . . . . . . . . . . . . . . . . . .164e) Az úr va cso ra mint kö zös ét ke zés . . . . . . . . . . . . . .165f) Az úr va cso ra mint eszkatológikus ét ke zés . . . . . .166

21.1. A gyü le ke zet tag jai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1682. Ke gyel mi ki vá lasz tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .170

IX. A vég és a foly ta tás (Eszkatológia) . . . . . . . . . . . . . . . . . .173

22. A ha lál tól a föl tá ma dá sig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1751. A ha lál ról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1752. A ha lál után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1753. Az ún. kö zép ál la pot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .176

A vég ese mé nyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1771. Az antikrisztus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1772. Krisz tus el jö ve te le . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1783. A meg ér ke zés ide je . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1784. Az ezer éves ki rály ság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1795. Az utol só íté let . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1806. A min den ség hely re ál lí tá sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .180

A szerzõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .181Review . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 8 2Héber átírási kulcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 8 4Görög átírási kulcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 8 5

Dr. Almási Mihály eddig megjelent könyvei . . . . . . . . .187

TARTALOMJEGYZÉK 13


Elõ szó az elsõ kiadáshoz

Is ten irán ti há lá val bo csá tom út já ra ezt a köny vet, amely hi tünkigaz sá ga i nak rend sze res ki fej té sét tar tal maz za, váz la to san. Egy hit -tan könyv nek szá mos jó cí met le het ta lál ni. A dog ma ti kát mû ve lõte o ló gu sok gyak ran kény sze rül tek ar ra, hogy egy kö tet ben fog lal -ják össze a ke resz tyén ta ní tást, nép sze rû for má ban, nem tö re ked -ve a tel jes ség re – ami nek el éré se egyéb ként tu cat nyi kö tet ben isle he tet len. Barth Kár oly „Kis dog ma ti ka”, Brunner Emil „A mihitünk” cím mel adott ki nép sze rû hit tant. Ma gyar or szá gi bap tis -ta elõ de ink kö zül id. Ud var no ki And rás „Nép sze rû te o ló gia” cí mûfü zetso ro za ta ha son ló e mun ká hoz.

1979-ben „Hi tünk igaz sá gai” cím mel je lent meg e könyv elõz -mé nye, ki mon dot tan la i ku sok nak szer ve zett te o ló gi ai ok ta tá sicél lal. A Gyü le ke ze ti Mun kás kép zõ Tan fo lyam volt az el sõ pró bál -ko zás a la i kus kép zés meg kez dé sé re a 70-es évek vé gén. Ami korföl ké rést kap tam a tan fo lyam meg szer ve zé sé re, nyil ván va ló volt,hogy meg kel le ne te rem te ni az egyes te o ló gi ai tár gyak tan anya -gá nak nép sze rû, de a lé nye get tar tal ma zó vál to za tát. Rö vid idõalatt si ke rült ki ad ni né hány kö te tet, ame lyek töb bé-ke vés bé meg -fe lel tek en nek a cél nak.

A la i kus kép zés nek ma szá mos for má ja lé te zik, de az au ten ti -kus, hit val lá sos, nép sze rû ha zai szak köny vek re épp úgy szük ségvan, mint an nak ide jén – ha nem még in kább –, te kin tet tel az új,sok szor a Bib li á tól ala po san el ru gasz ko dott ta no kat hir de tõ új fe -le ke ze tek szünkretista ta ní tá sa i ra.

A „Hi tünk igaz sá gai” jó né hány vál to zat lan után nyo mást értmeg, azon ban né hány éve tel je sen el fo gyott. Je len át dol go zottés bõ ví tett vál to za ta hi ányt pó tol. Hasz nál ha tó egy sze rû ol vas -


mány ként éppúgy, mint hit tan könyv ként; la i kus, bib lia is ko lai, he -lyi gyü le ke ze ti, tan fo lya mi vagy épp aka dé mi ai kép zés ben.

A könyv cél ja az, hogy a bib li ai igaz sá go kat va la mi fé le rend benál lít sa elénk. A tel jes anyag 22 tan egy ség re osz lik. A be ve ze tõ benszó lok a val lás ról, rö vi den a te o ló gia tör té ne té rõl, a dog ma ti ká -ról és a ki nyi lat koz ta tás ról. A törzs anyag ban (8 fe je zet) a leg fon -to sabb hit igaz ság ok ke rül nek elõ. A ter je de lem kor lá to zott vol tami att bi zo nyos kér dé se ket tel je sen mel lõ zök, má so kat (pl. a be -me rí tés és úr va cso ra té má ját) arány ta la nul hosszan tár gya lok –te kin tet tel ar ra, hogy hit val lá sos dog ma ti kát igye kez tem ír ni.

A könyv szer ke ze te egy sze rû. Az egyes té mák le zá rá sa után(ahol ez le het sé ges) me mo ri zá lás ra ja va solt ige ver sek jegy zé kekö vet ke zik, majd ta nul má nyo zás ra szánt ige sza ka szok, ezu tánpe dig el len õr zõ kér dé sek. A szak ki fe je zé se ket szin te min deneset ben kö z ért he tõ ma gyar meg fe le lõk kel he lyet te sí tet tem. Azegész mun ká ra jel lem zõ a váz la tos ság.

A for rás mun ká kat kü lön nem je lö löm. Me to di ka szem pont já -ból L. Berkhof: A Summary of Christian Doctrine c. mû vét vet -tem ala pul. E mû bõl gyak ran ve szek át igei uta lá so kat, né hány -szor el len õr zõ kér dé se ket, ese ten ként ki sebb sza ka szo kat is.Ter mé sze te sen fi gye lem mel kí sér tem a nagy te o ló gu sok mû ve it,de min den té má nál igye kez tem elõny ben ré sze sí te ni a protestánsszer zõ ket – s min de nek fö lött Is ten igé jét.

Kí vá nom az ol va só nak, hogy lel ki ha szon nal for gas sa e köny -vet, és ne elé ged jék meg az zal, amit ma ga nyer be lõ le, ha nemigye kez zék sa ját kör nye ze té ben to váb bad ni, el mé lyí te ni hi tünkigaz sá ga it.

Bu da pest, 1998. ja nu ár 1.

Dr. Almási Mi hálya BTA tan szék ve ze tõ ta ná ra,

a Magyarországi Baptista Egyház elnöke


A második kiadás elé

Nagy öröm számomra, hogy a könyv elsõ kiadása teljesen elf-ogyott. Az is, hogy számos teológiai iskola szívesen ajánlotta adiákoknak, s hogy fo lya ma to san keresik különbözõ fe le ke -zetek könyvesboltjai.

A második kiadás – új köntösben és szinte változatlan tarta -lom mal – a Jó Pásztor Alapítvány gondozásában jelenhetett meg.Legyen az Úré a dicsõség, és az olvasóké – köztük különösen adiákoké – a lelki ha szon!

Budapest, 2003. augusztus 20.

Dr. Almási Mihály


I. RÉSZBevezetés


1.A val lás

1. A val lás ter mé sze te

Is ten az em bert sa ját ké pé re te rem tet te. Azon le het vi tat koz -ni, hogy ez az is ten ké pû ség mit je len tett a bûn köz be jöt te elõtt.Azon is, hogy a bûn beesés után ma radt-e meg be lõ le va la mi.Min den eset re az bi zo nyos nak tû nik, hogy min den em ber ben föl -lel he tõ a val lá sos ság ra va ló haj lam, a hit csí rá ja. Va la ki ezt így fo -gal maz ta meg: „Az em ber ben Is ten-ala kú vá kuum van, és szí vünkcsak ak kor nyug szik meg, ha ez az ûr be töl tõ dik.” A kü lön fé leval lá sok mi nõ sít he tõk az em ber pró bál ko zá sa i nak ar ra néz ve,hogy be tölt se ezt az ûrt, el ér je Is tent, és hogy ön ma gát – ha márhisz Is ten ben – el fo gad ha tó vá tegye Is ten elõtt.

A misszió me zõ kön de rül ki leg in kább, hogy a val lás nak eza csí rá ja, vagy – az imén ti kép nél ma rad va – az „Is ten-ala kú vá -kuum” a föld kü lön bö zõ tá ja in, a ter mé sze ti né pek kö zött,a leg el du got tabb tör zsek nél is föl is mer he tõ. Ez a bel sõ ûr ön -magában is be tölt het va la mi lyen egé szen ala csony fo kú kont -rollsze re pet.

Mi is va ló já ban a val lás? A val lás iga zi ter mé sze tét csu pán aBib lia alap ján föl tár ni le he tet len. A religio szó, amit jó né hánynyelv ki sebb-na gyobb vál toz ta tás sal hasz nál a val lás je lö lé sé re, la -tin ere de tû. Nem va la me lyik hé ber vagy gö rög bib li ai szó for dí tá -sa, ha nem új ki fe je zés. Nem is igen tud nánk vissza for dí ta ni hé -ber re vagy gö rög re (pl. Zsid 4,14-ben a ré gi for dí tás „val lást” hoz,az új pon to sít va: „hit val lást” – Kár oly ford.).


Az Ó szö vet ség rend sze rint az is ten fé le lem mel ad ja vissza a„val lá sos sá got”. Ez a fé le lem ter mé sze te sen nem va la mi fé le ret -te gésér zet, ha nem tisz te let, nagy ra be csü lés Is ten iránt; ro kon afé le lem mel, de leg alább annyi ra a sze re tet tel és a bi za lom mal. Atör vény re – mint ki nyi lat koz ta tás ra – az ó szö vet sé gi hí võ élet vá -la sza az is ten fé le lem.

Az Új szö vet ség ben ter mé szet sze rû leg a val lá sos ság nem annyi -ra a tör vény re, mint in kább az evan gé li um ra adott vá lasz, azöröm üze net el fo ga dá sa, hit tel tör té nõ meg ra ga dá sa, is te nes ség,jám bor ság. Bi zo nyos eti kai nor ma tí vák he lyes lé se és a sze rin tükva ló élet for ma is ve le já ró ja az öröm üze net re adott jó vá lasz nak.

A Bib lia sze rint a val lás: Is ten nel kap cso la tos po zi tív ál lás fog la -lás. Az egyes em ber nek Is ten ab szo lút, fen sé ges és vég te len ha -tal má ban va ló tu da tos hi te (meg gyõ zõ dé se), ugya nak kor ön ma galeg tel je sebb je len ték te len sé gé nek és ab szo lút gyá mol ta lan sá gá -nak tu da ta. A val lá sos ság – ter mé sze te sen az iga zi – tu da tos ésön kén tes kap cso ló dás Is ten hez, olyan kap cso ló dás, amely ki fe je -zést nyer szó val (há la adás, tisz te let, meg val lás stb.) és tet tel (sze -re tet szol gá lat, samaritanizmus, diakónia).

2. A val lás he lye

Az em be ren be lül ke res sük azt a „he lyet”, ahol „gyö ke re zik”a val lás! Szá mos tévtanítással ta lál koz ha tunk. Né me lyek úgy vé -lik, hogy a val lás „he lye” az ér te lem, úgy fog ják föl a val lást, mintegy tu do mány ágat a sok kö zül. Má sok sze rint a val lás egy bi zo -nyos is ten-ér zés, is ten ta pasz ta lat, te hát ér zel me ink kö zött van ahe lye. Megint má sok sze rint a val lás leg fõ kép pen mo rá lis ak ti vi -tás ból áll, és így be so rol ják az „aka rat vi lá gá ba”.

A Bib lia sze rint a val lás a szív ügye. A bib li ai pszi cho ló gia sze -rint a szív a lé lek köz pon ti szer ve. Be lõ le in dul ki az élet, ve le ér -zünk, vá gya ko zunk (Péld 4,23). A szív mint köz pon ti szerv a Bib -li a szerint ér tel mi, ér zel mi és aka ra ti funk ci ók ra egya ránt ké pes,



sõt mindezeket ko or di nál ja. A val lás te hát át fog ja a tel jes em berta „szí ven ke resz tül”, ér tel mét, ér zel me it és aka ra tát. Ez az egyet -len he lyes vá lasz ar ra a kér dés re, hogy „hol van ben nünk”, holérint ke zik ve lünk, hol kap cso ló dik hoz zánk a val lás.

3. A val lás ere de te

Az utób bi öt ven év alatt kü lö nös fi gyel met for dí tot tak a ku ta -tók a val lás ere de te kér dé sé nek. So kan igye kez tek va la mi ter mé -sze tes ma gya rá za tot ad ni, de si ker te le nül. Egye sek úgy be szél tekró la, mint a ra vasz ság és a csal fa pa pok ta lál má nyá ról, mint akönnyû jö ve de lem szer zés egyik mód já ról. Má sok erõ sí tet ték,hogy a val lás a tár gyak (bál vá nyok ) imá dá sá val (tisz te le té vel)kez dõ dött, vagy a szel le mek imá dá sá val; le het sé ges, hogy az õsökszel le me i nek a tisz te le té vel. Ezek a hi po té zi sek nem ad nak tel jesma gya rá za tot. A kér dés meg ma radt: Hon nan ered ma gá nak az is -ten tisz te let nek az esz mé je – akár élet te len tár gyak ról, akár élõk rõlle gyen szó?

Egye sek sze rint a val lás ere de tét a ter mé szet imá dás ban, a má -gi á ban kell ke res nünk. De ezek a te ó ri ák sem állítanak töb bet,mint hogy a nem val lá sos em ber egy szer val lá sos sá lett. Föl té te -lez nek te hát leg alább egy em bert, aki már val lá sos volt.

A Bib lia ad csak meg bíz ha tó „be szá mo lót” a val lás ere de té rõl.A Bib lia egy sze rû en szá mol Is ten lé te zé sé vel, mint aki egye dü li ér -de mes „tár gya” a val lá sos tisz te let nek. Azon fe lül azt a bi zo -nyos sá got ad ja ne künk, hogy Is ten, akit az em ber alig ha ké pestel je sen „föl fe dez ni”, az Õ ter mé sze tes mi vol tá ban (ere jé ben)ki nyi lat koz tat ta ma gát a ter mé szet ben, és spe ci á lis mó do kon is,pl. az Igé ben. Is ten igény li az em ber tisz te le tét (imá da tát), szol -gá la tát, és meg ha tá roz za, hogy ho gyan lesz ez a tisz te let és szol -gá lat Ne ki a leg meg fe le lõbb. És vé gül meg ta nít min ket ar ra, hogyaz em bert Õ te rem tet te a sa ját ké pé re, és meg aján dé koz ta az Õmeg ér té sé nek le he tõ sé gé vel, a vá lasz adás ké pes sé gé vel a ki nyi -

BEVEZETÉS 23


lat koz ta tás ra, és be le he lye zett egy ki olt ha tat lan vá gyat a Ve le va -ló kö zös ség lét re ho zá sá ra és az Õ di csõ í té sé re.

Meg jegy zen dõ igék

1. A val lás ter mé sze te: 5Móz 10,12–13; Zsolt 111,10; Préd 15,13;Jn 6,29; ApCsel 16,31.2. A val lás he lye: Zsolt 51,10.17; Péld 4,23; Mt 5,8.3. A val lás ere de te: 1Móz 1,27; 5Móz 4,13; Ez 36,26.

Ta nul má nyo zás ra szánt igék

1.Mi lyen jel lem zõi ta lál ha tók az iga zi val lá sos ság nak a kö vet ke zõigék ben? – 5Móz 10,12; Préd 12,13; Hós 6,6; Mik 6,8; Mk 12,29;Jn 3,36; 6,29; ApCsel 6,3; Róm 12,1; 13,10; Jak 1,27.2.Mi lyen for má it ta lál hat juk meg a ha mis val lá sos ság nak a kö vet -ke zõ igék ben? – Zsolt 78,35; Ézs 1,11–17; 58,1–5; Ef 3,31–32; Mt6,2.5; 7,2l.26–27; 23,14; Lk 6,2; 13,14; Gal 4,10; Kol 2,20; 2Tim3,5; Tit 1,16; Jak 2,15–16; 3,10.3. Ne vez zük meg az iga zi val lás jel lem zõ it a kö vet ke zõ igék alap -ján: 1Móz 4,4–8; 12,1–8; 15,17; 18,22–33; 2Móz 3,2–22; 5Móz32,33; 2Kir 18,3–7; 19,14–19; Dán 6,4–22; Lk 2,25–35; 2,36–37;7,1–10; 2Tim 1,5.

El len õr zõ kér dé sek

l. A tör zsi vagy nem ze ti hat árok egyút tal bi zo nyos val lá sok ha tá -ra it is je len tik-e vagy sem?2.Ho gyan le he tünk ké pe sek meg is mer ni az iga zi val lás ter mé sze -tét?3. Mi lyen ki fe je zé se ket hasz nál az Ó- és Új szö vet ség a val lásmeg ha tá ro zá sá ra?4. Ho gyan le het ne de fi ni ál ni a val lást?



5. Mi lyen té ves vé le ke dé sek lé tez nek az zal kap cso lat ban, hogyhol van a val lás he lye az em ber ben?6. Mi a val lá sos élet köz pon ti kér dé se a Bib lia sze rint?7. Mi lyen kü lön fé le el mé le te ket is me rünk a val lás ere de té velkap cso lat ban?8.Mi az egye dü li meg nyug ta tó ma gya rá zat?

BEVEZETÉS 25


2.Te o ló giatör té ne ti át te kin tés

1. Te o ló gia a ke resz tyén ség elõtt

A te o ló gia gö rög szó. Ere de ti, ke resz tyén ség elõt ti je len té se: azis te nek kel fog lal ko zó tan. Ké sõbb az is te nek rõl szó ló mí to szok ér -tel me zé sé nek „tu do má nyát” je löl ték ve le. Az Új szö vet ség ben nemfor dul elõ. Ke resz tyén ira tok ban a 2. szá zad tól kezd ve je le nik meg,de egé szen az 5. szá za dik apo lo ge ti kus (hit vé del mi) szem pont okmi att. Eb ben az idõ ben a ke resz tyé nek a te o ló gu so kat a jó sok kal,va rázs lók kal együtt az igaz hit el len sé ge i nek te kin tik.

2. A ke resz tyén te o ló giaér tel me zés

Is ten igé jé nek tan sze rû hir de té se ak kor vált szük sé ges sé, ami korté ves ta no kat ál lí tot tak az egy sze rû evan gé li umhir de tés sel szem be.Tévtanításra adott igaz vá lasz, bib li kus vá lasz – de már ta ní tás for -májá ban – a te o ló gia. Ki te kint ve pe dig (a po gá nyok fe lé) szin ténszük sé ges volt az el ha tá ro lás, hit vé de lem, a ke resz tyén ta ní tás rész -le tes ki fej té se. E két ok nyo mán ala kult ki a ke resz tyén te o ló giamint „az Is ten rõl (az egy igaz Is ten rõl) szó ló ta ní tás”.

Az Atyá ról (te rem tõ Is ten rõl) szó ló ta ní tás hoz elõ ször a Jé zusKrisz tus ról szó ló tan kap cso ló dott, ké sõbb – fo ko za to san – a Bib -lia tel jes ta ní tá sá nak rend sze res ki fej té se je len tet te a te o ló gi át.Mi vel azon ban a Bib lia nem csak Is tent mu tat ja be, ha nem pl. Is -ten mun ká ját a tör té ne lem ben, vagy Is ten aka ra tát (tör vé nyét) az


em ber fe lé stb., a te o ló gia szó egy re in kább a tel jes ke resz tyén ta -ní tást je lö lõ össze fog la ló ki fe je zés sé vált. A fen ti okok mi att a te -o ló gi át rend sze rint a kö vet ke zõ mó don szok ták föl osz ta ni:

1. írás ma gya rá za ti te o ló gia,2. egy ház tör té ne ti te o ló gia,3. rend sze res te o ló gia,4. gya kor la ti te o ló gia.

3. A te o ló gia cél ja

Rö vi den szól va: Is ten meg is me ré se, meg ér té se, sze re te te és szol -gá la ta. Ha ezt el éri a te o ló gia, au to ma ti ku san se gít min ket ön ma -gunk, egy más és a vi lág jobb meg is me ré sé ben, el se gít a meg ér tés re, asze re tet re és a szol gá lat ra. Cél ja az, hogy bi zony ság té te lünk egy re ért -he tõb bé, át te kint he tõb bé vál jék (he lyes evangélizáció). A te o ló gia jóesz köz ar ra néz ve, hogy Krisz tus tól ka pott kül de té sün ket (mis szió pa -rancs) hi ány ta la nul be tölt sük. Ha eze ket nél kü lö zi, üres szó csép lés sé,ér tel met len ész tor ná vá vá lik, ami töb bet árt, mint hasz nál.

4. Tör té ne ti át te kin tés

A bib li ai írók cél ja nem az volt, hogy komp lett te o ló gi ai ta ní -tást ad ja nak, még is min den igaz te o ló gi ai té telnek a Bib li á bólkell táplálkoznia. A ki nyi lat koz ta tás az õs for rás. Az el sõ ke resz tyé -nek re, sõt az el sõ szá zad hí võ i re, ko rai zsi na ti ha tá ro za tok ra, dog -mák ra is jel lem zõ ez a gon dol ko dás.

A ké sõb bi ek ben azon ban az eret nek sé gek, elõreformátorimoz gal mak, sõt: egy ház sza ka dás ok – be le ért ve a re for má ciónyo mán be állt sza ka dást is – jel zik, hogy ala pos né zet kü lönb sé -gek ke let kez tek az egyes ke resz tyé nek, oly kor tö me gek kö zött;köl csö nös át kok, mág lyák ez rei jel zik ezt a har cot.

Az ál lam és az egy ház, a ha ta lom és a hit össze fo nó dá sa a tör -té ne lem so rán sok-sok gon dot oko zott. A pá pa ság, a dog ma tiz -



mus, az ink vi zí ció – és so rol hat nánk – volt a jel lem zõ je a hi va ta -los egy ház nak a re for má ció ide jén. A re for má ció nagy ér de me abib li ai igaz sá gok hoz va ló új ra oda for du lás. Saj nos a re for máltegy há za kon be lül sem volt túl zot tan tar tós a biblicitáshoz va lókö vet ke ze tes ra gasz ko dás.

A fel vi lá go so dás – po zi tí vu mai mel lett, a min den ko ráb bi meg -kér dõ je le zé sé vel – a val lás iga zi ért éke it is ki kezd te. Az ész ve szi áta fõ he lyet a te o ló gi á ban is (racionalizmus).

Eb bõl a zsák ut cá ból az ún. „mo dern te o ló gia” ke re si a ki utat.Azt hir de ti, hogy a val lás ér zü le tünk ben gyö ke re zik, te hát val lá sosél mé nyek re kell szert ten ni ük a hí võk nek. Mint már utal tunk rá, ezis zsák ut ca.

A mo dern te o ló gia csõd je után bi zo nyos te o ló gi ai esz mé lés áll be,el sõ sor ban Barth Kár olymun kás sá ga nyo mán, aki új ra csak a Bib li -á hoz for dul, mint min den iga zi meg úju lás for rá sá hoz, és ar ra ala -poz za te o ló gi á ját.

Ter mé sze te sen a ró mai katolikus te o ló gia is óri á si fej lõ dé senment át ez idõ alatt. Jó né hány te rü le ten azon ban a to váb bi ak bansem mond ha tó bib li kus nak (pl. a Má ri á ról szó ló tan te rü le tén).Nincs mó dunk itt ar ra, hogy a kü lön fé le egy há zak ta ní tá sa it kü lön-kü lön rész le te sen is mer tes sük. Az egyes fe je ze tek ben ta lál ko zunkmajd a leg fon to sab bak kal.


1.Mi a te o ló gia szó ke resz tyén ség elõt ti je len té se?2. Ho gyan vál to zik a teológia szó ér tel me nap ja in kig?3.Mi lyen fõ ágai van nak a ke resz tyén te o ló gi á nak?4.Mi a te o ló gia cél ja?5.Mi kor nem ké pes be töl te ni a fel ada tát a te o ló gia?6.Mi lyen utat tett meg a te o ló gi ai gon dol ko dás a tör té ne lem so rán?

BEVEZETÉS 29


3.A dog ma ti ka

1. Út ke re sés a ne vek te rü le tén

Ha ki mond juk ezt a szót: dog ma, vagy a be lõ le szár ma zóegyéb ki fe je zé se ket (dog ma ti kus, dog ma tiz mus), rend sze rint né -mi vi szoly gást ér zünk. Nem cso da, hisz a ma gyar nyelv bi zo nyosfor du la tok ban ki zá ró lag pe jo ra tív ér te lem ben hasz nál ja e sza va -kat. A bap tis ták vi lág szer te igye kez nek mel lõz ni ezt a szót. Va jonmi ért? Azért, mert a dog ma – saj nos már elég ko rán – olyan kö -te le zõ és ál ta lá nos ér vé nyû, „üd vö zí tõ” ta nok je lö lé sé re kü lö nültel, ame lyek kö zött akadt nem egy bib liael le nes. Pa rancs gyûjte -ménnyé vált, amely fö lé be ke re ke dett a Szent írás nak.

A te o ló gia egy bi zo nyos ágá nak a je lö lé sé re azon ban a re -for má to rok is megõrizték ezt a le ter helt szót, s a pro tes tánsegy há zak is hasz nál ják mind a mai na pig. Mi ért? Azért, mertolyan szak ki fe je zés rõl van szó, amit szin te le he tet len tel jes ér -té kû más szó val he lyet te sí te ni. Ter mé sze te sen a pro tes táns„dog ma” fo ga lom egé szen más, mint a ró mai ka to li kus. A miér tel me zé sünk sze rint a dog ma nem kö te le zés, hit kény szer, ha -nem az Is ten igé jé bõl tá madt hit kö vet kez mé nye, ered mé nye,rend sze re zett for má ban. A dog ma ti ká nak nem le het más fel -ada ta, mint az, hogy kor sze rû en új rafo gal maz za Is ten ere de ti„dog má ját” (ta ní tá sát), ami a Szent írás ban áll elénk – nemmint ha az Ige ma ga szo rul na kor sze rû sí tés re, ha nem azért,mert a ko ráb bi, Igé re épí tett em be ri ta nok nem mind ig a jól ér -tett Igén ala pul nak, le het tek hi á nyo sak, sõt hi bá sak is, de min -


den eset ben ma gu kon hord ták a kor szel le mi kor lá ta i nak je -gye it. A dog ma ti ka bi zo nyá ra fon tos tu do mány, de mind ig má -sod la gosnak kell maradnia, az ige hir de tés az el sõ. Krisz tus nemdog ma ti kamû ve lés re, ha nem ige hir de tés re adott pa ran csot(Mt 28,18–21). Vi szont a he lyes ige hir de tés alap ja a jól ér tettIge. S az Ige he lyes, egy re tel je sebb, át fo góbb ér té se ér de ké benszük sé ges mû vel nünk a jó ér te lem ben vett dog ma ti kát.

2. A dog ma ti ka he lye a te o ló gi á ban

Ko ráb ban le ír tuk a ke resz tyén te o ló gia négy fõ ágát. Ezekkö zül egy a rend sze res te o ló gia. A rend sze res te o ló gia tár gya ake resz tyén ta ní tás. Fel ada ta e ta ní tás rend sze re zé se. Két fõszem pont ér vé nye sül a rend sze re zés nél:

1. Mit tett (és tesz) Is ten ér tünk, em be re kért?2. Mit vár tõ lünk, em be rek tõl Is ten?

Az el sõ kér dés re hi va tott vá la szol ni a dog ma ti ka, a má so dik -ra az eti ka. Egyéb ként a rend sze res te o ló gi á hoz tar to zik még azapo lo ge ti ka (hit vé de lem), a polemika (hit vi ta) és az ökumeni-ka (a ke resz tyé nek egy sé gét szol gá ló tu do mány).

3. Mit ta nít a Bib lia a hit rõl?

a) A hit leg ele mibb fo ka az ún. el hi vés, igaz nak tar tás. Szük -sé ges ez a hit for ma, de nem elég sé ges (Jak 2,19/b).b) Az a hit, amely hez üd vös ségígé ret kap cso ló dik (pl. Jn

3,16), tu laj don kép pen olyan ma gas fo kú bi zal mat je lent, amelyele gen dõ a fel té tel nél kü li en ge del mes ség hez.c) Be szél a Szent írás egy kü lön le ges, aján dék hit rõl is (1Kor

12,9). Ez nem min den ki nek ada tik, és nem fel té te le az üd vös -ség nek – sõt el kép zel he tõ, hogy va la ki ren del ke zik ve le (eset -



leg más ka riz ma ti kus aján dék kal együtt), még sem üd vö zül (vö.ér te lem sze rû en, Mt 7,21–23).

Hi tünk igaz sá ga it, a ke resz tyén ta ní tást vizs gál va is ke vésbizo nyos tan té te lek elhivése, el fo ga dá sa, bár mennyi re is iga zakazok. Ar ra van szük ség, hogy bi za lom mal rá ha gyat koz zunk azÚr ra, hogy az el mé le ti hit cse le ke de tek ben gyü möl csöz zék, az -az hogy e tárgy ta nul má nyo zá sa el in dít son, to vább len dít senben nün ket az iga zi is ten tisz te let út ján. Csak ak kor van ér tel mee könyv for ga tá sá nak is, ha ez be kö vet ke zik.

4. Szük sé ges-e a hit is me ret rend sze re zé se?

A Bib li át jól is me rõ em ber tud ja, hogy szám ta lan szor me rít -het erõt, nyer het út ba iga zí tást konk rét hely ze tek ben az ál tal,hogy a Szent lé lek eszé be jut tat egy-egy bib lia ver set. Van nakazon ban olyan össze tett kér dé sek, ame lyek he lyes meg vá la szo -lá sá hoz ke vés egy bib lia vers, sõt fönn áll a ve szély, hogy ha csakegy vers sel vá la szo lunk, tévtanítókká le szünk. Vegyünk egypél dát! Ha a kér dés így hang zik: „Mi az em ber ha lá lon tú li jö -võ je?” – és er re a Préd 3,19-cel vá la szo lunk („Az em ber neksor sa olyan, mint az ál la to ké, egy for ma a sor suk: aho gyan meg -hal az egyik, ugya núgy meg hal a má sik is, és egy faj ta lé lek vanmind egyik ben, nem kü lönb az em ber az ál lat nál”), bi zo nyá ratévtanítókká le szünk. De ha a tel jes Írás ide vo nat ko zó igé it, azössze füg gé se ket figyelembevéve, az egyes köny vek cél ját, író i -nak lel ki ál la po tát, ke let ke zé si ide jét, az üdv rend be va ló be il -lesz ke dé sét is szem elõtt tart va vizs gál juk, he lyes (és egé szenmás!) ered mény re ju tunk.

Azok a kér dé sek, ame lyek ben nünk me rül nek föl (nem úgy,hogy ol vas suk a Bib li át, és meg ál lunk, mert nem ér tünk va la -mit), azok a bi zo nyos nagy kér dé sek, az élet ér tel me, ki lé tünk,je le nünk, jö võnk, a te rem tett ség jö võ je stb. vo nat ko zá sá ban

BEVEZETÉS 33


tematikusak, nem egy-egy ige hely hez kö töt tek. He lyes meg vá -la szo lá suk igény li a Bib lia oda vo nat ko zó igé i nek rend szer benlá tá sát, s az eb bõl kö vet ke zõ igaz ság meg fo gal ma zá sát.

Azok a kér dé sek is rend sze rint tematikusak, ame lye ket kí -vül rõl tesz nek föl ne künk nem hí võk a hí võk nek (Ki cso da Is -ten?, Mi ért bûn va la mi...? stb.). Ezek re is komp lett vá laszt kelladnunk.

Szük sé ges te hát – azon túl, hogy jól is mer jük a Bib li át – is -me re tünk rend sze re zé se. (Itt is meg jegy zem, hogy mind a bib -liais me ret, mind a rend sze re zett hitis me ret ha szon ta lan el mé -le ti tu dás ma rad, ha nem ered mé nyez bi zal mat, sze re te tet ésszol gá la tot mind Is ten, mind az em be rek iránt!)

5. Bap tis ta szem pont ok

A bap tis ták hi te nagy vo na lak ban azo nos más ke resz tyé nekhi té vel, ez a kö zös ke resz tyén ség bõl ter mé sze te sen adó dik. Azis nyil ván va ló vi szont (és ez az oka an nak, hogy bap tis ták va -gyunk), hogy bi zo nyos kér dé sek ben min den más ke resz tyén kö -zös ség tõl el té rõ ál lás pon tunk van. Ter mé sze te sen ezek az el té ré -sek az egyes egy há zak vo nat ko zá sá ban más és más te rü le te kenje lent kez nek. Nem ér tünk egyet pl. a ró mai ka to li ku sok „excathedra” ki hir de tett dog má já val: „...Má ria föl di élet pá lyá jabe fe je zé se után tes té vel és lel ké vel együtt fel vé te tett a mennyeidi csõ ség be”, de egyet ér tünk szá mos más ró mai dog má val. Nemér tünk egyet a pro tes tán sok nál is gya ko rolt cse cse mõ ke reszt -ség gel, de egyet ér tünk pl. az Igé rõl szó ló ta ní tás sal. Egyet ér tünkaz evan gé li u mi pün kös di ek kel a hit val ló ke reszt ség kér dé sé ben,de nem tart juk a nyelvekenszólást a Szent lé lek-ke reszt ség ki zá -ró la gos, csu pán le het sé ges je lé nek stb. Az zal, hogy ki fejt jük sa -ját hi tün ket, azt, hogy mi ho gyan ért jük a Bib li át, nem kí ván jukezt a ta ní tást sem egye dül üd vö zí tõ vé, sem kö te le zõ vé ki ki ál ta -ni, nem kí vá nunk vi tat koz ni sem. Vi szont úgy érez zük, hogy hi -



tünk meg val lá sá nak fel té te le a mi hi tünk igaz sá ga i nak rend sze -res meg fo gal ma zá sa. Egyes kér dé sek ben – rég óta hir det jük –ki zá ró lag a Szent írást fo gad juk el dön tõbí ró nak. Hisszük, hogya Szent lé lek se gít ben nün ket a he lyes ér tel me zés ben, és meg óva tévtanítástól.

6. Hit val lá sos ság és öku me niz mus

Ah hoz, hogy jó öku me ni kus mun kát vé gez zünk (az az hogykö zö sen igye kez zünk az Úr pa ran csa it ha té ko nyab ban tel je sí -te ni), elsõ ren den az szük sé ges, hogy sze res sük egy mást. Más -részt az, hogy igye kez zünk köz vet len is me re tek re szert ten niegy más te o ló gi ai ál lás fog la lá sa te rén, hogy job ban is mer jük egy -mást. A sze re tet föl té te le zi a köl csö nös tisz te le tet, a kü lön fé leta ní tá sok tisz te let ben tar tá sát, de föltételezi a nyílt szín val lástis (hit val lá sos ság), anél kül, hogy lel ki kény szert al kal maz na azegyik fél a má sik meg gyõ zé se ér de ké ben.

Hisszük, hogy az Úr nak egy né pe van a föl dön. Azt is, hogymi, bap tis ták eh hez a nép hez tar to zunk. Tud juk, hogy csak azÚr az, aki iga zán is me ri az övé it kö zöt tünk és más ke resz tyé nekkö zött is. Ma gunk ra néz ve is idõ sze rû nek érez zük a fi gyel mez -te tést, „ha va la ki áll, vi gyáz zon, hogy el ne es sék!”. Tud juk,hogy ke vés az uram-uramozás, vi lá gí tó cse le ke de tek re, ke nyér -re, víz re, ru há ra, lá to ga tás ra van szük sé ge az Úr ki csi nye i nekés min den rá szo ru ló nak. E szük sé gek ki elé gí té sé ben igyek -szünk min den jó aka ra tú em ber rel együtt mun kál kod ni.


1. Zsid 11,1.6; Jn 12,44; Gal 2,20; Ef 3,17; 1Thessz 4,14; Mk 1,15;Jn 11,25; 3,16; Jn 1,12; 20,31; Róm 8,38.

BEVEZETÉS 35


2. Fil 1,29; Jn 6,2.29; Hós 2,19; 1Kor 2,5; Róm 10,17; Jn 4,42; Lk17,5; 1Jn 5,1.

3. Lk 17,5–6; Kol 2,7; Júd 20; Fil 2,12; 1Pt 5,9; Zsid 10,22.

4. Gal 2,16; 3,6; Róm 4,13; Gal 3,23–25; Róm 10,4; 4,5; Fil 3,9;Róm 5,1.

5. Jn 6,35; Jn 11,40; Mt 21,22; Jak 1,6; Mk 9,23; 11,23; Gal 3,26;ApCsel 16,31; Mk 16,16; Lk 8,48; 1Pt 1,5; Róm 9,33; ApCsel10,43; Mk 16,17–18.

6. Ézs 28,16; 1Jn 5,4; Zsid 10,39; Ef 6,16; 1Tim 6,12.

7. Jak 2,14–22; 2Pt 1,5; Tit 3,8;

8. Zsid 11,3.

El len õr zõ kér dé sek:

1.Mi ért vi szoly gunk a dog ma szó hal la tán?2.Mi a fel ada ta a dog ma ti ká nak?3.Mit ta nít a Bib lia a hit rõl?4.Mi ért szük sé ges a hit is me ret rend sze re zé se?5.Mi a bap tis ta te o ló gi ai gon dol ko dás leg jel lem zõbb vonása?6. Mi az alap ja az öku me ni kus együtt mun kál ko dás nak, és holvan nak a ha tá rai?



4.A ki nyi lat koz ta tás

1. A ki nyi lat koz ta tás ról ál ta lá ban

Is ten meg is mer he tõ sé gé nek ter mé sze te sen van nak ha tá rai. Ar ról,hogy mennyi re is mer he tõ meg, a ké sõb bi ek ben rész le te seb ben szó -lok. Itt a meg is me rés rõl ál ta lá ban be szé lünk csu pán.

Az em ber ön ere jé bõl kép te len Is ten meg is me ré sé re. Az el sõ lé -pést Õ tet te fe lénk a „be mu tat ko zás ban”, a „meg nyi lat ko zás ban”.Ezt a „be mu tat ko zást” – ami ter mé sze te sen nem azt je len ti, hogy Is -ten elénk áll és meg mond ja a ne vét – ne vez zük ki nyi lat koz ta tás nak(re ve lá ció), le lep le zõ dés nek (apokalüpszisz). Ah hoz, hogy a ki nyi lat -koz ta tás va ló sá gos üze ne te ket to váb bít son ne künk Is ten rõl, hit re vanszük ség, még pe dig nem egy sze rû en el mé le ti hit re.

A ki nyi lat koz ta tás el sõd le ges „for má ja” szá munk ra is me ret len.Nemtu dunk vissza gon dol ni a bûn elõt ti ál la pot ra, fo gal munk sincs ar ról,hogy mi lyen mér té kû le he tett a bûn köz be jöt te elõtt az em ber is ten -is me re te. Azt azon ban bíz vást föl té te lez zük, hogy ma ga sabb fo kú, el -mé lyül tebb, ben sõ sé ge sebb volt, mint a bûn utá ni az Is ten-kö zel ség -bõl ki re kesz tve.

Az em ber új bó li meg kö ze lí té se vált szük sé ges sé Isten részérõl.Em lí tet tük, hogy a bû nös em ber ben is föl lel he tõ az a bi zo nyos Is ten„ala kú” vá kuum. Olyan ûr ez, amely min den kép pen be töl tést igé nyel.Ha nem az igaz Is ten töl ti be, más is te nek fog lal ják el, s ide ig-órá igszün te tik a vá kuum-ér zést.

Is ten, mi e lõtt új ra meg szó lí tot ta vol na az em bert, szá mos olyanön ki nyi lat koz ta tás sal aján dé koz ta meg, amely ele gen dõ ar ra, hogy


va la ki föl is mer je az Õ szük ség sze rû vol tát. Azon so kat vi táz nak, hogyez a faj ta is ten is me ret el ér he ti-e azt a fo kot, amit a ve lünk kö zös ség -re lé põ, ben nün ket meg szó lí tó Is ten el ér het az ön meg is mer te tés te -kin te té ben. Sze rin tünk sem mi kép pen sem. Ezt a ki nyi lat koz ta tás for -mát – ami még nem fog lal ma gá ban sem mi fé le kom mu ni ká ci ót azem ber rel – ne vez zük ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás nak.

2. Az ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás

Az ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás idõ ben meg elõ zi az ún. spe ci á lis ki -nyi lat koz ta tást (ké sõbb szó lunk ró la). Is ten és az em ber kö zött mégnincs (pon to sab ban egy részt már nincs, más részt még nincs!) kom -mu ni ká ció. Az ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás esz kö ze a ben nün ket kö rül -ve võ vi lág, a koz mosz, a ter mé szet. Kö ze lebb rõl: azok a tör vé nyek,ame lyek föl is mer he tõk vi lá gunk ban, az élet te len és élõvi lág ban, amik ro- és mak ro koz mosz ban. Ter mé szet sze rû leg mi nél fej let tebb„ala ku la tot” ve szünk szem ügy re, an nál in kább szük ség sze rû az al ko -tó föl té te le zé se. E meg gon do lás nyo mán, a nö vény- és ál lat vi lá gontúl, vé gül is az em ber az, aki leg in kább „al ko tó után ki ált”.

a) Is ten rõl be szél az anyag vi lágKöl tõi meg fo gal ma zás ban: „Ég, föld, ten ger és a szél Nagy Te -

rem tõ rõl be szél”.A koz mosz cso dá la tos vol ta, mé re te, egy raj ta kí vül ál ló fan tasz ti -

kus ter ve zõ re és ki vi te le zõ re utal. Õ az Is ten.

b) Ró la tesz bi zony sá got a fló ra és a fa u naA „mi ni a tûr” és „óri ás” nö vé nyek meg ál la tok cso dás vi lá ga szin -

tén ar ra kész tet he ti az em bert, hogy Is ten re gon dol jon.Meg jegy zés: Egye sek úgy vé lik, hogy Is ten te rem tõ te vékeny sé gét

ké pe sek pon to san kö rül ír ni, „sza ka szol ni”. Esze rint Is ten elõ szöranya got te rem tett, majd azt el ren dez te, az tán „éle tet” te rem tett, ésbe né pe sí tet te nö vé nyek kel meg ál la tok kal a föl det, majd em bert te -rem tett stb. Ne es sünk ab ba a hi bá ba, hogy mind ig új és új te rem té si



ak tust tegyünk oda, ahol egy-egy hi ány zó lánc szem mi att meg áll azér tel münk. Ne vál lal juk, hogy meg ma gya ráz zuk azt, amit Is ten nemnyi lat koz tat ki! A tu do mány fej lõ dé se gya kor ta meg le põ ered mé -nyek kel szol gál a hí võk nek. Ne mi mond juk meg, hogy mit te het, miten ged het meg Is ten! Az ilyen dön té se ket hagy juk rá! Va ló igaz, hogyûr van az élet te len és az élõ anyag kö zött, az ál lat vi lág és az em berkö zött, an nak el le né re is, hogy pl. az evo lú ci ós el mé le tek meg pró bál -ják be töl te ni a hi á nyo kat, azon ban ma ga az evo lú ció is csak hi po té -zis ként (el mé let ként) ke zel he tõ. Nincs rep ro duk ci ós le he tõ sé günk azevo lú ció bi zo nyí tá sá ra. Nincs sem mi fé le tám pon tunk a kez de té renéz ve. Alak ta ni lag va ló szí nû, de sem mi fé le élet ta ni (fizikokémiai,bio ké mi ai) hát térbi zo nyí té kunk sincs. A ho gyan ról sen ki nek sincs fo -gal ma, s a ho gyan ra a Bib lia sem akar vá la szol ni! Ma már ró mai ka -to li kus te o ló gu sok is fi gyel mez tet nek ar ra, hogy ne tegyük Is tent oda,ahol az ér tel münk meg áll! Hadd fe jez zem be ezt a meg jegy zést aNyu gat 1938-as de cem be ri szá má ból vett Ba bits-idé zet tel: „Aki iga -zán val lá sos szel lem (va ló ban hí võ), az a jö võ ben sem fog ja hi tét alá -ren del ni a tu do má nyos te ó ri ák vál to zá sa i nak.”

c) Az em ber mint „ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás”Az, ami az is ten ké pû ség bõl ma radt (azon so kat vi tat koz nak, hogy

mi ma radt), leg in kább bi zo nyít Is ten mel lett a te rem tett vi lág ban.Is ten re utal nak vá gya ink (igaz ság vágy, bol dog ság vágy, a vég te len -

ség vá gya, a fo lya ma tos ság utá ni vágy, az élet igen lé se). Is ten re utal amin den em ber ben – leg alább va la mi lyen fo kon – meg ta lál ha tó er köl -csi nor ma rend szer, az Is ten-igény, a kü lön fé le val lá sok lé te. Meg jegy zés: sze rin tünk (szem ben a ma te ri a lis ta ma gya rá -

zat tal) a kü lön fé le val lá sok úgy fog ha tók föl, mint a bensejébenIs ten-vá kuum mal ren del ke zõ em ber si ker te len kí sér let so ro za -ta az ûr be töl té sé re. Az igaz „val lás”, az is ten közelség meg -szûn te után kez de nek ki ala kul ni a kü lön fé le „pót val lá sok”, s akü lön ki nyi lat koz ta tás után vá lik le het sé ges sé az „Is ten ala kú”vá kuum be töl tõ dé se az igaz Is ten nel. Lu ther sze rint az Is ten -nek hátat fordító em ber visszá já ra for dult is ten ké pe a sok is ten -

BEVEZETÉS 39


hit (és az ate iz mus) – mind ket tõ má sod la gos az iga zi is ten hit telszem ben.

Is ten re utal ben nünk a lel ki is me ret. Is ten irá nyí tó te vé keny sé gé -nek bi zo nyí té ka (sok szor nem így lát szik) a tör té ne lem.

Össze g zés: Ró mai ka to li ku sok és pro tes tán sok egyet ér te nek ab -ban, hogy az ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás nem ele gen dõ ar ra, hogy Is -tent olyan mó don meg is mer jük, mint a kü lön ki nyi lat koz ta tás ál tal.Sze rin tünk az is ten-bi zo nyí té kok csak hit „után” bi zo nyí tó ere jû ek.Ke vés nek bi zo nyul nak ar ra, hogy a bûn rab sá gá ban élõ em bert ki sza -ba dít sák. Eh hez Is ten nel va ló sze mé lyes kap cso lat ra van szük ség, s eza kap cso lat Jé zus Krisz tus ban, a Meg vál tó ban vá lik le het sé ges sé aleg ma ga sabb fo kon.

3. A spe ci á lis ki nyi lat koz ta tás

Az ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás min den ál dá sa el le né re is ke vés ah -hoz, hogy az élõ Is ten nel sze mé lyes kö zös ség re jut tas sa az em bert. Aspe ci á lis ki nyi lat koz ta tás el sõ esz kö ze a Bib lia. Nem ma ga a könyvmint be tû hal maz, ha nem azok a té nyek, ame lye ket a könyv kö zöl.Tör té ne tek és üze ne tek, Is ten tet tei és sza vai jut nak a Bib lia ál tal azem ber hez, és ter jed nek száj ról száj ra (pré di ká ció, bi zony ság té tel),meg „könyv bõl szív be” (a Bib lia ol va sá sa nyo mán). A Szent írás a spe -ci á lis ki nyi lat koz ta tás jó né hány for má já ról tu dó sít.

a) TeofániákTeofániák (Is ten nek lát ha tó, szim bo li kus vagy em beralak ban

tör té nõ meg je le né sei) és lá to má sok. Is ten meg je lent tûz- vagyfüst(/köd)fel hõ ben (2Móz 3,2; 33,9; Zsolt 78,14; 99,7), vi ha rosszél ben (Jób 38,1; Zsolt 18,10–16), vagy ép pen halk és sze líd hang -ban (1Kir 19,12). Meg je len het mint JAH VE an gya la (akit egyesesetekben egy sze rû en JAHVE-nak – ÚR-nak – mond a szö veg –1Móz 16,13; 31,11; 2Móz 23,2–23; Mal 3,1). Végsõ soron a legma -ga sabb fo kú teofánia Jé zus Krisz tus ban va ló sul meg, hisz Is ten sza -



va lesz test té (em ber ré, hús sá), hogy kö zénk köl töz zék és ve lünkél jen (Jn 1,14).

b) Köz vet len meg nyi lat ko zás (kom mu ni ká ció)Né ha Is ten hall ha tó han gon, köz vet le nül szól az em be rek hez, Mó -

zes hez, Izráel né pé hez, Sá mu el hez stb. (5Móz 5,4), más kor a Szent -lé lek köz ve tí té sé vel, su gal ma zás, in dí tás ré vén pró fé tá kon ke resz tülmon dat ja ki üze ne tét (1Pt 1,11). Oly kor az ál mot vagy a lá to mást vá -laszt ja, vagy az urim és tummim ál tal vá la szol (4Móz 12,6; 27,21; Ézs6). Az Új szö vet ség ben Krisz tus úgy áll elõt tünk, mint a nagy Ta ní tó,akit az Atya kül dött, aki Is ten aka ra tát tel je sí ti és hir de ti. És vé gül azÚr Jé zus meg ígé ri a Szent lel ket, aki ki tel je sí ti a ki nyi lat koz ta tást az zal,hogy em lé kez tet az õ be szé dé re, ta nít, ve zet.

c) Cso dákIs ten kü lön le ges ere jét bi zo nyít ják a cso dák, ez ál tal lesz nek a ki -

nyi lat koz ta tás esz kö zé vé. Is ten kü lö nös je len lét ének (min de nütt je -len va ló és min den ha tó vol tá nak) bi zo nyí té kai. Is ten ural má nak, amennyek or szá ga közelvalóságának, itt lét ének je lei. A leg na gyobbcso da az, hogy Is ten Fia em ber ré lett, test té (az ere de ti ki fe je zés min -dig az anyag ra, a „hús ra” vo nat ko zik). Õben ne nyer he ti el az egészte rem tett ség meg úju lá sát (1Tim 3,16; Jel 21,5).


1.Ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás: Zsolt 8,1; 19,1–2; Róm 1,20; 2,14–15.2. Spe ci á lis ki nyi lat koz ta tás: 4Móz 12,6–8; Zsid 1,1; 2Pt 1,21.A Bib lia su gal ma zott vol tá ról: 1Kor 2,13; 1Thessz 2,13; 2Tim 3,16.


1.Az Úr an gya lá ról:1Móz 16,13; 31,11.13; 32,28; 2Móz 23,20–23.

BEVEZETÉS 41


2. Álom ban adott ki nyi lat koz ta tás:1Móz 28,10–17; 31,24; 41,2–7; Bir 7,13; 1Kir 3,5–9; Dn 2,1–3; Mt2,13.19–20.3. Lá to má sok:Ézs 6; Ez 1–3; Dán 2,19; 7,1–14; Zak 2–6.4. Cso dák:2Móz 10,1–2; 5Móz 8,3; Jn 2,1–11; 6,1–14.25–35; 9,1–7; 11,17–44.5. Biblia:Mt 5,21–48; 15,3–6; Mk 7,7; Kol 2,8; Tit 1,14; 2Pt 1,18; Dán 8,15; 12,8;Zak 1,7–6,11; 1Pt 1,11.


1.Mi ért van szük ség ar ra, hogy Is ten ki nyi lat koz tas sa ma gát?2.Mit ér tünk ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tá son?3.Mi lyen ki nyi lat koz ta tá si for mák tar toz nak az ál ta lá nos ki nyi lat koz -ta tás te rü le té re?4.Az em ber ben ta lá lunk-e olyan ér zé se ket, ame lyek Is ten re utal nak?5.Mi a spe ci á lis ki nyi lat koz ta tás?6.A Bib lia mi lyen spe ci á lis ki nyi lat koz ta tá si for mák ról be szél?Meg jegy zés: A ki nyi lat koz ta tás után rend sze rint kü lön fe je zet benszok ták tár gyal ni a dog ma ti kai mû vek ma gát a Szent írást, az ún.sugalmazástant vagy ins pi rá ci ót. Ahe lyett, hogy is mer tet ném a Bib liake let ke zé sé vel kap cso la tos el gon do lá so kat – már ami azt a kér dést il -le ti, hogy mi lyen mó don ha tott Is ten az író ra, ho gyan kö zöl te ve lemind azt, amit meg írat ni kí vánt –, csu pán né hány igé re hi vat ko zom.



II. RÉSZIs ten lé te (Te o ló gia)


5. Is ten ter mé sze te

„Ha va la ki azt kér de zi, van-e Is ten, úgy er re a kér dés re aleg he lye sebb vá lasz: Nem, Is ten nem lé te zik. A kí ván csi kér de -zõ szá má ra nem lé te zik Is ten. Is ten nem a tu do mány tár gya.Nem olyas mi, ami tu dá sunk kin csei kö zé be il leszt he tõ, mint pl.egy bé lyeg az al bum ba. Is ten nem va la mi a vi lág ban, nem csu -pán an nak leg na gyobb lé nye, la kó ja. Ha csak an nyit tud nánkró la, hogy van, na gyon csa ló dot tak len nénk. Is ten so ha sem lé -te zik va la mi mel lett, mint va la mi más.” (E. Brunner)

A fen ti ek bõl vi lá gos, hogy az a meg ál la pí tás, hogy van Is ten,szin te sem mit sem mond Is ten fe lõl. Mind ös sze a töb bi lé te zõkö zé eme li a nem lé te zõk kö zül.

1. Is ten meg is me ré se

Ab szo lút ér te lem ben meg is mer he tet len az em ber szá má ra.Is ten hez vi szo nyít va az em ber ki tud ja hány „fo ko zat tal” ala -cso nyabb ren dû. Is me re tünk „le fe lé” sem tö ké le tes, nem is -mer jük pon to san („le fe lé” ha lad va) az ál lat vi lá got, a nö vény vi -lá got, de még az élet te len anyag szer ke ze tét sem. Ho gyan le -het ne hát tö ké le tes az is me re tünk „föl fe lé”, Is ten vo nat ko zá sá -ban?

Vi szony la go san azon ban meg is mer he tõ Is ten. Bi zo nyos fo kúis me ret re az ala cso nyabb ren dû élõk is ké pe sek, „föl fe lé” is.(Pl. a ku tya is me ri a gaz dá ját, de ez az is me ret so ha nem ér het


el olyan fo kot, mint mond juk két em ber is me re te egy más ról.)Is ten rõl va ló tu dá sunk nak van egy fel sõ ha tá ra (Róm 1,19;2Móz 33,20). Fon tos vi szont lát nunk, hogy mind az az is me ret,ame lyet Is ten rõl ed dig a fel sõ ha tá rig meg szer zünk, nem va la -mi fé le bi zony ta lan, kö dös, „vagy úgy van, vagy nem” tu dás, ha -nem re á lis és igaz is me ret, amen nyi ben azon az úton ju tot tunkhoz zá, ame lyet Õ je lölt ki ön ma ga meg is mer te té sé re. (A ku tyanem tud ja gaz dá ja ne vét, nem ér ti min den sza vát, de ar ról pl.tel je sen re á lis és biz tos is me re te van, hogy a gaz dá ja sze re tivagy gyû lö li.)

Egyes te o ló gu sok ál lít ják, hogy lé te zik ve lünk szü le tett is ten -is me ret. Ez az ál lí tás bi zo nyá ra vi tat ha tó. Az min den eset re biz -tos, hogy a ter mé sze tes em ber ben meg van a ké pes ség ar ra – sez is óri á si do log, ha vé gig gon dol juk, hogy mi lyen drasz ti ku sansza kí tot ta el az em bert Is ten tõl a bûn –, hogy meg is mer je Is -tent.

Ez a ké pes ség ele gen dõ le het ar ra, hogy a vi lág „ér tel mesvizs gá la ta ré vén” meg lás sa, föl is mer je Is tent a ter mé sze tes em -ber (itt ter mé sze tes alatt a bûn utá ni em ber re gon do lunk, akiazon ban még nem ta lál ta szem be ma gát a spe ci á lis ki nyi lat koz -ta tás sal), de ke vés ah hoz, hogy sze mé lyes kap cso la tot, sze re te -tet, en ge del mes sé get hoz zon lét re (Róm 1,18–21). Jé zus Krisz -tus ra, az Is tent sze mé lye sen be mu ta tó egy szü lött Fi ú ra vanszük ség ah hoz, hogy va la ki re á lis ké pet kap jon Is ten rõl, hogysze re tõ Atya ként is mer je meg. Igaz is ten is me ret a spe ci á lis ki -nyi lat koz ta tás nél kül el kép zel he tet len. De ez a ki nyi lat koz ta tássem te szi sem mis sé a fel sõ határt(1Kor 13,12).

Is ten meg is me ré se a föl is me rés tõl a szín rõl-szín re lá tá sigfej lõ dést föl té te lez, egy re újabb és újabb ér té kek meg lá tá sát(Kol 1,10). Ez a min dig ma ga sabb fo kú meg is me rés egyéb kéntaz örök ké va ló ság ban is foly ta tó dik.

Az Igén és Jé zus Krisz tu son túl a Szent lé lek az, aki se gítmin ket Is ten meg is me ré sé ben (Jn 16,13; 1Kor 2,9–11).



2. Is ten – ahogy a Bib li á ból meg is mer jük

a) Is ten szel le mi lényJn 4,24 sze rint Is ten szel lem (pneuma). Nincs a mi fo gal ma ink

sze rin ti tes te. Egyes te o ló gu sok épp ezért úgy fo gal maz nak, hogyIs ten „tisz ta Szel lem”, ami alatt azt ér tik, hogy lé nye gi leg ki zá ró -lag szel lem. Ez a meg fo gal ma zás ki zár min den olyan ta ní tást,amely ar ra irá nyul, hogy a fi zi kai ér zék szer vek szá má ra hoz zá fér -he tõ vé (lát ha tó vá, ta pint ha tó vá) te gye Is tent. Is ten nem „kö zü -lünk va ló”, Õ egé szen más. El sem tud juk kép zel ni. (Ezért is tilt -ja meg nép ének az Õ bár mi fé le áb rá zo lá sát!)

Ab szo lút szel lem. Nem kö tik az anyag vi lág tör vé nyei, a tér-idõkorlátai. Ez a le he tõ leg ma ga sabb ren dû lé te zé si for ma.

A Bib lia ter mé sze te sen fel ru ház za õt em be ri tu laj don sá gok kal(ant ro po morf iz mu sok), hisz más mó don a ki nyi lat koz ta tás semké pes Õt kö ze lebb hoz ni az em ber hez. S hogy Is ten ma ga ismennyi re min dent meg tesz an nak ér de ké ben, hogy az Õ fel fog -ha tat lan szel le mi sé gét em be ri szint re hoz za le, ar ra a leg jobb bi -zo nyí ték az ant ro po morf (em ber for má jú) Is ten, az Egy szü löttFiú, aki em ber ré lett azért, hogy tel je sen em ber ként szól jon hoz -zánk, még is úgy, mint aki ma ga Is ten (Fil 2,6–18).

b) Is ten sze mélyHa azt mond juk, hogy Is ten a leg ma ga sabb ren dû lé te zõ,

úgy már is bi zo nyí tot tuk sze mély vol tát. A sze mé lyi ség alap ve tõis mér ve i vel ter mé szet sze rû leg ren del ke zik: ön tu da tos, önál lólét tel ren del ke zõ lény. Ha az em ber a ma ga sze mély vol tá banké pe Is ten nek, úgy ah hoz, hogy Õt va la men nyi re is ké pe sek le -gyünk fel fog ni, sze mé lyes és tu da tos meg nyil vá nu lá si le he tõ sé -ge in ket kell ki tud ja há nya dik hat vány ra emel ni. És ak kor mégcsak egy „na gyí tott” ké pünk van, ami bi zo nyá ra csak an nyi banmond ha tó azo nos nak az zal, akit áb rá zol, mint egy port ré az élõmo del lel.

TEOLÓGIA 47


A fen ti ek nek meg fe le lõ en vis sza uta sít juk a pan te iz mus min -den fé le vál to za tát. Nem igaz az sem, hogy a sze mé lyes Is ten rõlal ko tott ké pünk úgy ala kult ki, hogy sa ját sze mé lyes tu laj don sá -ga ink kal ru ház tunk föl egy nem lé te zõ va la kit. For dít va áll nak adol gok. Is ten – ha tet szik – az el sõd le ges sze mély, s min den sze -mély lé te az õ sze mély vol tá nak kö vet kez mé nye és bi zo nyí té ka. Õte rem tett min ket a sa ját ha son la tos sá ga sze rint! Az elõb bi pél dá -nál ma rad va: Õ az élõ „mo dell”, mi meg a „fest mény”.

Is ten sze mély ként szó lal meg az Igé ben. Imá ink ban be szé lünk ve -le. Vá la szol ne künk. Az is igaz, hogy ez a sze mé lyes sé ge csak ak korvá lik szá munk ra bi zo nyí tott tén nyé, ami kor ta lál koz tunk Ve le.

c. Is ten vég te le nül tö ké le tesEb ben a tö ké le tes sé gé ben el kell ha tá rol nunk az ál ta la te rem -

tett vi lág tól – be le ért ve az em bert is. Er köl csi tö ké le tes sé get ésdi csõ sé ges fen sé get is ér tünk a vég te len tö ké le tes ség alatt. Izráelné pe ér zé ke li ezt, és így di csõ í ti (2Móz 15,11). Ez a vég te len tö -ké le tes ség leg in kább is te ni tu laj don sá ga i ból tû nik ki, me lyek kelrész le te sen fog lal ko zunk.

d. Az egy Is ten5Móz 6,4-ben ol vas ha tó az a hat szó, (az ún. Sömá),

amely monotheizmusra pre desz ti nál ja az ó- és új szö vet sé gi né petegy aránt.

Halld, Izráel, JAH VE a mi Is te nünk egy ÚR! A leg fon to sabb szóitt az egy. Ez a ki je len tés an nak a fo lya mat nak a le zá rá sa, amely -ben JAH VE fo ko za to san „ki emel ke dett” a más is te nek so rá ból,majd ezek rõl az ide gen is te nek rõl ki de rült, hogy nem tud nak se -gí te ni, te hát nem is te nek. JAH VE Is ten ma radt, és egyedüliIstenné lett. Ter mé sze te sen mind ez a vá lasz tott nép tu da tá ban, is -ten is me re té ben le zaj ló fo lya mat volt csu pán.

Is ten egy vol tát szá mos ige bi zo nyít ja az Új szö vet ség ben is:„Az Is ten pe dig egy” (Gal 3,20), „Is ten nincs más, csak egy”(1Kor 8,4) stb.



A kér dést ter mé sze te sen to vább tár gyal juk a Szent há rom ságvo nat ko zá sá ban. Ézs 44,6-tal zár juk itt a té mát: „Én va gyok az el -sõ és az utol só, raj tam kí vül nincs Is ten!”


1. Is ten meg is me ré se: Róm 1,18–21; 2Móz 33,20; 1Kor 13,12;Kol 1,10; Jn 16,13; 1Kor 2,9–11; Jn 5,20; Jn 17,3.2. Is ten szel lem: Jn 4,24; 1Tim 6,16.3. Is ten sze mély: Mal 2,10; Jn 14,9b.4. Is ten vég te le nül tö ké le tes: 2Móz 15,11; Zsolt 147,5.5. Is ten egy: 5Móz 6,4; Gal 3,20; 1Kor 8,4; Ézs 44,6; Mal 2,10.


1.Meg is mer he tõ-e Is ten?2. Ha igen, men nyi re?3. Ele gen dõ-e az em ber bol dog sá gá hoz az az is me ret, amit a ki -nyi lat koz ta tás ból nyer he tünk?4.Az a be ha tá rolt is me ret, ami re el jut ha tunk, re á lis és igaz is me ret-e?5.Ho gyan is mer jük meg a Bib li á ból Is tent? Mit je lent az, hogy Õszel lem? Mit je lent az, hogy sze mély? Mit je lent az, hogy vég te le -nül tö ké le tes? Mi ért lé nye ges az, hogy Is ten egy?6. Az ed di gi anyag alap ján pró bál jon meg fo gal maz ni egy tö mör,de min den lé nye ges kér dést tar tal ma zó Is ten-de fi ní ci ót!

TEOLÓGIA 49


6. Is ten ne vei

Ami kor Is ten el ne vez va la mit vagy va la kit, a név vel az il le tõ tárgyvagy sze mély tu laj don sá ga it, lé nye gét je lö li. A név nek, a név is me re -té nek (tu dá sá nak) nagy je len tõ sé ge volt a ré gi ek sze mé ben. Ma semmind egy, hogy va la kit né ven tu dunk szó lí ta ni, vagy anél kül szó lít jukmeg, hogy tud nánk a ne vét. Ak kor azon ban a név tu dá sa azt is je len -tet te, hogy az il le tõ (aki tud ta a má sik ne vét) fö lé be ke re ked he tett an -nak. A „mi a ne ved?” – kér dé sek mö gött ezt is föl kell is mer nünk!Ami kor Is ten ön ma gát ne ve zi meg, kény te len olyan szem lé le tes ki fe -je zé se ket hasz nál ni, ame lyek ért he tõ ek az em ber elõtt. Eb bõl is adó -dik, hogy Is ten nek sok ne ve van, hisz egyet len név nem ké pes ös sze -fog lal ni mind azt, amit je löl nie kel le ne.

Né hány egy sze rû em lí tést ta lá lunk az Úr ne vé rõl a Bib li á ban (pl.2Móz 20,7; Zsolt 113,3). Elõ for dul, hogy va la mi lyen jel kép ben mu -tat ko zik (pl. Péld 18,10). Ah hoz azon ban, hogy va la mi vel tel je sebbké pet kap junk, meg kell vizs gál nunk – per sze na gyon is váz la to san –a Bib li á ban leg gyak rab ban elõ for du ló is ten ne ve ket.

1. Ószö vet sé gi ne vek

a) Kö zös sé mi is ten ne vekEzek kö zül bi zo nyá ra az ÉL a leg õsibb, va la mint szár ma zé kai, az

ELOHIM, ELOAH, ÉL ELJON, ÉL SADDAJ. Az ÉL a sé mi tákkö zött ál ta lá no san el fo ga dott ne ve Is ten nek. Izráelen kí vül is hasz -nál ják is ten név ként. Izráelben gyak ran al kal maz zák JAHVE-ra vo -nat ko zó an, vagy a JAH VE név vel együtt. Je löl het is te ne ket, lel ke ket,


is ten sé get is. JAHVE-ra al kal maz va a je len té se min dig Is ten. A töb -bes szá mú for ma (ELOHIM) a kánaániták kö zött is a ha ta lom je lö -lé sét szol gál ta, már ná luk is a leg na gyobb is tent je len tet te. Eb bõl azis lát szik, hogy Kr. e. nagy já ból 2000 év vel már vol tak monoteizáló tö -rek vé sek. Az ÉL hasz ná la ta a pát ri ár kák ko rá ra jel lem zõ. Izráel ko -rai tör té ne té ben a BAAL ne vet is hasz nál ták az igaz Is ten je lö lé sé re.BAAL õsi kanaánita is ten, ne vé nek je len té se úr, tu laj do nos. Gya ko -ri még Is ten ki rály ne ve (MELEK).

b) Sa já tos izráelita is ten ne vekJÁH, JÁHU és a JAH VE (leg gya ko ribb a JAH VE) spe ci á li san

izráelita is ten név nek szá mít. A vá lasz tott nép tör té ne té ben elõ ször2Móz 3-ban ta lál ko zunk ve le tör té ne ti leg, ami kor az ÚR be mu tat ko -zik Mó zes nek. JAH VE Izráel Is te ne, de a min den ség Ura is. Õ azegye dü li Is ten. Ne ve va ló szí nû leg a lét igé vel ro kon, így je len té se: lé -te zõ, fo lya ma to san te vé keny ke dõ, cse lek võ, de en nél sok kal többmon da ni va ló rej lik ben ne. A név szent sé gét a 3. pa ran cso lat is jel zi.A ké sõb bi zsi dó ság a ne vet egy ál ta lán nem mond ta ki, ha nem azADONÁJ-jal he lyet te sí tet te. Az ADÓN, ADONÁJ je len té se: Úr,gaz da, pa ran cso ló. A JAH VE név kü lön fé le szó kap cso lat ok ban iselõ for dul. Leg gya ko ribb ezek kö zül a JAH VE CÖBÁÓT (a Se re gekUra).

Az izráeliták kö zött ÉL az ál ta lá nos ki nyi lat koz ta tás Is te ne, JAH -VE a spe ci á lis ki nyi lat koz ta tá sé. A JAH VE név a leg ma gasz to sabb -nak szá mít. Min den eset re az is igaz, hogy ezt a meg kü lön böz te téstnem érez ték min dig ilyen éles nek az izráeliták. Ezt bi zo nyít ják azolyan név kom bi ná ci ók is, mint pl. A JAH VE ELOHIM vagy azADONÁJ JAH VE.

2. Új szö vet sé gi ne vek

Bi zo nyos ese tek ben az új szö vet sé gi is ten ne vek egy sze rû en azószö vet sé gi ek le for dí tá sa nyo mán jöt tek lét re.



a) THEOSZ A THEOSZ név egy sze rû en Is tent je lent. Az én Is te nem, te

Is te ned stb. ki fe je zé sek ben az ószö vet sé gi „Izráel Is te ne” csengvis sza.

b) KÜRIOSZ A KÜRIOSZ je len té se ÚR. A Septuaginta (az Ószö vet ség gö -

rög for dí tá sa, LXX) a JAH VE meg fe le lõ je ként hasz nál ja. Az Új -szö vet ség ben leg gyak rab ban Krisz tus ra vo nat ko zik. Igen al kal -mas ar ra, hogy ki fe jez ze Krisz tus nak Is ten nel va ló egy sé gét.

c) PATER (ABBÁ, Atya)Új szö vet sé gi szak köny vek ben igen gyak ran le het ol vas ni, hogy

ez Is ten nek egy tel je sen új ne ve, ami csak az Új szö vet ség ben for -dul elõ. Ez az ál lí tás nem áll ja meg a he lyét. Van nak ugyan isolyan ószö vet sé gi igék, ame lyek ben ki fe je zet ten Atya ként állelénk az Is ten (pl. 5Móz 32,6; Ézs 63,16). Ter mé sze te sen az igaz,hogy ke vés ilyen ige van, s az is, hogy Is ten Atya vol ta iga zán Jé -zus Krisz tus ki je len té se i ben tel je se dik ki. Õ az el sõ, aki úgy szó -lít hat ja ABBÁ-nak Is tent, hogy jo ga is van rá. Mi is õál ta la mond -hat juk: ABBÁ. És Õ ta nít meg ar ra is, hogy így imád koz zunk:„Mi Atyánk...” Két ség kí vül egé szen új „ar ca” ez Is ten nek ab banaz ér te lem ben, ahogy Jé zus Krisz tus be mu tat ja ne künk: „Aki en -gem lá tott, lát ta az Atyát”.


1. Is ten ne vé rõl ál ta lá ban: 2Móz 20,7; Zsolt 8,1.2. A kü lön fé le ne vek hez:

a) ELOHIM – 1Móz 1,1 (Is ten)b) ÉL SADDAJ – 2Móz 6,3 (Min den ha tó Is ten)c) JAH VE – Mal 3,6 (ÚR)d) JAH VE CÖBÁÓT – Mal 3,7 (Se re gek Ura)

TEOLÓGIA 53


e) ADONÁJ – Zsolt 86,8 (ÚR)f) Atya (PATÉR) – Mt 6,9g) KÜRIOSZ – Jel 4,8 (Úr)


1.Mi ért fon tos a bib li ai kor ban a név?2. Me lyek az ún. kö zös sé mi is ten ne vek?3.Me lyek a spe ci á li san izráelita is ten ne vek?4.Me lyik is ten ne vet nem mond ták ki a zsi dók?5.Mit mond tak he lyet te?6.Mit je lent a JAH VE, az ELOHIM és az ADONÁJ név?7.Mit je lent a THEOSZ és a KÜRIOSZ név?8. Is ten re vo nat ko zó lag is mert volt-e az Atya meg ne ve zés az Ószö vet ség ben?9. Je lent-e va la mi több le tet Jé zus Krisz tus mû ve az Atya név vo -nat ko zá sá ban?10. Föl fe dez he tõ-e va la mi fé le fej lõ dés az is ten ne ve ket vizs gál va apát ri ár kák ko rá tól Jé zus Krisz tu sig?



7.Is ten jel lem zõi (tu laj don sá gai)

Az ún. att ri bú tu mok nem an nyi ra tu laj don sá gok, mint in kább jel -lem zõk, bi zo nyos lé nye get jel zõ dol gok. Ál ta lá ban két nagy cso port bale het so rol ni õket: be szé lünk ún. na tu rá lis és mo rá lis tu laj don sá gok -ról. A na tu rá lis (más ter mi no ló gi á val: „ér zé kel he tet len”) tu laj don sá -gok hang sú lyoz zák az ab szo lút kü lönb sé get Is ten és a te rem tett ségkö zött. Az „ér zé kel he tõk” az em ber vo nat ko zá sá ban is föl is mer he -tõk. Ami az em ber nél bi zo nyos ha tá ro kon be lül igaz csu pán – minttu laj don ság –, az Is ten nél ab szo lút ér te lem ben föl fo ko zot tan igaz.Más részt ezek a tu laj don sá gok Is ten nek a te rem tett ség gel, kü lö nö -sen az em ber rel va ló kap cso la tá ból lesz nek nyil ván va ló vá.

1. Na tu rá lis, „ér zé kel he tet len” (kö zöl he tet len)tu laj don sá gok

a) Is ten füg get len sé ge, vagy ön ma gá ban va ló lé te zé seIs ten exisztenciája ön ma gá ban gyö ke re zik, nem ha son ló az

em be ré hez, nem függ ön ma gán kí vü li sem mi fé le lé te zõ tõl. Füg -get len min den tõl, lé tét, ér té ke it, cse le ke de te it te kint ve és min -den, ami raj ta kí vül van, az egész te rem tett ség Tõ le függ, minden -nek Õ a vég sõ oka. Mind ezt a JAH VE név ké pes leg in kább ér zé -kel tet ni. A kö vet ke zõ igék pe dig ki fe je zet ten e té mák kal fog lal -koz nak: Zsolt 33,11; 115,3; Ézs 40,18kk; Dán 4,34; Jn 5,26; Róm11,33–36; ApCsel 17,25; Jel 4,11.

Az a „ter mé sze te”, hogy van (2Móz 3,14), szem ben az eset le ge -sen lé te zõk kel, az ide ig-órá ig lé te zõk kel, a nem lé te zõk kel.


b) Is ten vál toz ha tat lan sá gaA Bib lia ta nít ja Is ten vál toz ha tat lan sá gát. Is te ni lé te, tö ké le -

tes sé ge, cél jai, ígé re tei ugyan azok: 4Móz 23,19; Zsolt 33,11;102,27; Mal 3,6; Zsid 6,17; Jak 1,17. Ez nem je len ti azt, hogy Is -ten ben nincs sem mi fé le „moz gás”. A Bib lia be szél ar ról, hogy Is -ten „jön és megy”, el rej tõ zik és meg nyi lat ko zik. Ter mé sze te senezek a ki fe je zé sek na gyon is em be ri ek, de azt min den kép pen jel -zik, hogy a vál toz ha tat lan sá got nem úgy kell el kép zel ni, mint va -la mi „sta bil” stagnációt. Nem moz du lat lan, tét len stb., ha nemvál toz ha tat lan, és nem azért az, mert meg van köt ve, mert nemvál toz hat. Lé nyét, „lé nye gét” il le tõ en vál toz ha tat lan.

c. Is ten vég te len sé geMa gát a vég te len sé get ne héz el kép zel nünk. Is ten nel kap cso -

lat ban is in kább a rá jel lem zõ tu laj don sá gok vég te len vol ta lát szikem be ri szem pont ból, mint pl. a tu dás, a jó ság, a sze re tet stb. vég -te len sé ge (Jób 11,7–10; Zsolt 145,3). Nincs a tér-idõ korlátai kö -zé zár va. A „tér ben vég te len ség” je lö lé sé re szok tuk mon da ni,hogy min de nütt je len va ló. Nem azo nos a te rem tett ség gel, de min -dig és min de nütt je len van. Ez a je len lét nem zár ja ki azt, hogyspe ci á lis for má ban, kü lö nös mó don is je len le gyen egyes he lye -ken (pl. a tes tet öl tött Fi ú ban). A min de nütt je len va ló ság le he -tõ sé gé nek az alap ja szel le mi lét for má ja. Je len va ló sá ga ta pasz tal -ha tó, s ez a bûn ben élõ nek ret te ne tes, a bûn bá nó nak fel eme lõér zést je lent.

Meg jegy zés: Ahol Is ten ter mé sze tes je len va ló sá ga meg szû nik,ott „kez dõ dik” a po kol. Ez a meg ál la pí tás nincs el len tét ben aZsolt 139,8-cal, ott ui. a söólról, a hol tak ha zá já ról van szó. Is tenelõl nem le het el tûn ni a ha lál ban sem. A ve le va ló ta lál ko zástnem le het el ke rül ni. Az íté let után le het csak szó ar ról, hogy vég -le ge sen az Is ten-nél kü li ség be, a po kol ba jus son az em ber. Az Is -ten-nél kü li sé get itt is csak úgy le het ér te ni, hogy fönn tart juk, Is -ten Ura a po kol nak is.



Idõ ben va ló vég te len sé gét je lö lik az örök ké va ló ság ra vo nat ko zóigék. 1Móz 21,33-ban ta lál ko zunk elõ ször az örök ké va ló ÚR ne vé -vel. Ha pon to sab bak aka runk len ni, azt kell mon da nunk, hogy azelõb bi meg ál la pí tás nem biz tos, hogy ki elé gí tõ, ugyan is – an nak el -le né re, hogy mi nem tu dunk az idõ tõl függetlenülni – Is tent bi zo -nyá ra nem az kü lön böz te ti meg tõ lünk az idõiség te kin te té ben,hogy mi vé ge sek va gyunk az idõ ben, Õ pe dig vég te len az idõ ben,ha nem az, hogy amíg mi idõ ben va gyunk, ad dig Õ idõ fö löt ti. Ha ar -ra gon do lunk, hogy a „kez det ben” min den bi zon nyal az idõ kez de -tét is jel zi, a je len le gi vi lág kor szak, a tér-idõ-világ vé ge pe dig az idõvé gét is, ak kor Is tent úgy ír hat juk le, mint aki az idõ kez de te elõttés az idõ vé ge után is örök ké lé te zõ. Elõ re és vis sza is vég te len:

idõtör té ne ti vi lág

az idõ kez de te az idõ vé ge

Az idõ be be le te rem tett em ber a meg vál tás ré vén ki lép het azidõ bõl az Is ten örök ké va ló sá gá ba. Ugyan ez el mond ha tó a tér vo -nat ko zá sá ban, ös sze fog lal va pe dig a tér-idõ vo nat ko zá sá ban is.(Jel 10,6-ban az idõt a KRONOSZ je lö li, a ver set úgy is le het for -dí ta ni, hogy ha la dék, idõ mú lás nem lesz to vább!)

Is ten vég te len sé gé rõl ter mé sze te sen sok egyéb szem pontalap ján is be szél het nénk (1Kir 8,27; Zsolt 139,7–10; Ézs 66,1;Jer 23,23–24; ApCsel 17,27–28).

2. Ér zé kel he tõ (kö zöl he tõ) tu laj don sá gok

Amint a be ve ze tõ ben em lí tet tem, Is ten ér zé kel he tõ tu laj don -sá gai az em ber re is jel lem zõ ek le het nek egy bi zo nyos ha tá rig, Is -ten nél azon ban végtelenülnek. Az em ber is le het bölcs, de Is ten

TEOLÓGIA 57


vég te le nül bölcs, az em ber is le het jó, de Is ten ma ga a jó ság... Azér zé kel he tõ tu laj don sá gok egyik ré sze Is ten gon do la ta i val, tu dá -sá val, böl cses sé gé vel és ha tal má val kap cso la tos. A má sik cso port -ba az ún. mo rá lis tu laj don sá gok tar toz nak.

a) Is ten tu dá sa (is me re te)Is ten tö ké le te sen is me ri ön ma gát és min dent, ami raj ta kí vül

van. Is me ri az ös szes le he tõ sé get és va ló sá got. Ez az is me re tenem kí vül rõl, ha nem ön ma gá ból va ló, min dig tel jes, és min digmeg lé võ (je len va ló) Ná la. Mi vel min dent át fo gó, ezért min den tu -dás nak szok tuk ne vez ni. Is me ri a je lent, a múl tat, a jö võt. Is mermin den lé te zõt, és min den le het sé ges lé te zõt, min dent, ami van,volt, lesz, és min dent, ami le het ne (1Kir 8,29; Zsolt 139,1.16; Ézs46,10; Ez 11,5; ApCsel 15,18; Jn 21,17; Zsid 4,13).

Tö ké le te sen is me ri az em bert is, a szív leg mé lyén rej tõ zõ gon -do la to kat, vá gya kat, el ha tá ro zá so kat. A min den tu dás te szi le he -tõ vé a pró fé tai ki je len tést. Az elõ re tu dás nem je lent egyút talelõ re aka rást is. (A kér dés rész le te zé sé re a pre desz ti ná ció tag la -lá sa kor ke rül sor, itt csak meg jegy zem, hogy a sza bad aka rat talvá lasz tott cse le ke de te in ket is elõ re is me ri: tud ja, hogy mit fo gunkvá lasz ta ni.)

b) Is ten böl cses sé geIs ten min den tu dá sá hoz Róm 11,33 sze rint – de egy sze rû en lo -

gi ka i lag is – szo ro san kap cso ló dik vég te len böl cses sé ge. Az em -ber is tud sok min dent, le het okos, bölcs, de Is ten min dent tud ésböl cses sé ge vég te len. Ez a böl cses ség az alap ja az igaz sá gos dön -té sek nek, s an nak, hogy vé gül is a jó gyõ ze del mes ke dik az Õ di -csõ sé gé re (1Kor 2,6–7; Ef 1,6.12.14; Kol 1,16).

c) Is ten min den ha tó sá gaLk 1,37 sze rint Gáb ri el ezt mond ja Má ri á nak: „...az Is ten nek

sem mi sem le he tet len!” Ha tal ma és ere je kor lát lan. Min dentmeg te het, amit akar. Még sem tesz min dent: pl. nem ha zu dik,



nem tesz bûnt, nem ta gad ja meg ön ma gát (4Móz 23,19; 1Sám15,29; 2Tim 2,13; Zsid 6,18; Jak 1,13.17). A min den ha tó ság nemje len ti azt, hogy Is ten kap kod, hol ezt, hol azt tesz, hisz min den -re ké pes. Is ten min dent cél sze rû en cse lek szik és kö vet ke ze te sen,és sem mit sem tesz, ami nincs össz hang ban lé nyé vel és szán dé ká -val. (Vö. még 1Móz 18,14; Jer 32,27; Zak 8,6; Mt 3,9; 26,53.)

Is ten ún. ér zé kel he tõ tu laj don sá gai közt a má so dik nagy cso -port ba a mo rá lis tu laj don sá go kat so rol juk. Meg kí sé r lem eze ketkét pó lus kö ré gyûj te ni. Az egyik le gyen a sze re tet, a má sik aszent ség! Is ten nek min den cse le ke de te e két pó lus kö zöt ti erõ ha -tás ok je gyé ben szü le tik. Tö mö ren: Is ten a szent sze re tet.

d) „Az Is ten sze re tet” (1Jn 4,16)E sze re tet Is ten leg cso dá la to sabb meg nyil vá nu lá sa az em ber

iránt. Ma gya ráz ha tat lan: 5Móz 7,7; Ézs 43,25; Jn 3,16. E sze re tet -bõl fa kad Is ten jó sá ga (Róm 2,4; Jak 1,17), ir gal ma vagy ke gyel me(2Móz 34,6), hû sé ge (1Kor 1,9; 2Tim 2,13), hos szú tû ré se (2Pt3,9.15).

e) Is ten szent sé geA ke reszt egyik ta ní tá sa: sze ret az Is ten (Jn 3,16), a má sik:

szent az Is ten (2Kor 5,21), Fia oda ál do zá sa árán is szent. A szent -ség éppúgy, mint a sze re tet, nem egy sze rû en egy tu laj don sá ga Is -ten nek a sok kö zül, ha nem lé nyé nek lé nye ge is (Ézs 6,3).

Val lá si ér te lem ben a szent ség Is ten nek az a lé nye gi tu laj don -sá ga, ami Õt min den más tól meg kü lön böz te ti, az az is ten sé ge. Abûn nel szem ben meg emész tõ tûz, de a bûn bá nó bû nös nek meg -bo csá tó, sze re tõ Atya.

Eti ka i lag a szent ség er köl csi tisz ta sá got, tö ké le tes sé get je lent.Az em ber tõl is vár ja Is ten ugyan ezt (3Móz 19,2).

Nyil ván va ló, hogy Is ten sem sze re te tét, sem szent sé gét nem ad -ja föl ak kor, ami kor az em be rért küzd. Sze re tet tel bün tet azért,hogy szen tek le gyünk (Zsid 12,6). A fél té keny sze re tet hez sok szorszer ve sen kap cso ló dik a bün te tés, „amit Is ten mint egy a sa ját ter -

TEOLÓGIA 59


mé sze te el le né re tesz” (Lu ther). Bi zony ság té te lünk Is ten rõl csakak kor lesz igaz, ha e két pó lus fe szült sé gé ben mu tat juk be Õt. Aszent ség hez szo ro san kap cso ló dik Is ten igaz sá gos sá ga. A Bib lia ez -alatt leg gyak rab ban ke gyel mi föl men tést ért, ter mé sze te sen a bûn -bá nók vo nat ko zá sá ban. A meg iga zí tás (Is ten ré szé rõl) sze re te té nekgyü möl cse. Róm 5,1: „Mi u tán te hát meg iga zít tat tunk hit ál tal, bé -kes sé günk van Is ten nel a mi Urunk Jé zus Krisz tus ál tal”. (A gö rögszö veg ezt a pon tos for dí tást su gall ja!) Is ten te hát a Jé zus Krisz tus -ban va ló élõ hit nyo mán (kö vet kez té ben) iga zít meg (nyil vá nít igaz -zá) ben nün ket. Is ten igaz sá gos sá ga a Krisz tus ban hí võ meg té rõ bû nösfe lé: ke gye lem.


1. Na tu rá lis („ér zé kel he tet len”) tu laj don sá gok: Jn 5,26; Zsolt 33,11;Dán 4,34; Mal 3,6; Jak 1,17; Zsid 6,17; Jób 11,7–11; Zsolt 145,3.2. Ér zé kel he tõ tu laj don sá gok:a) Zsolt 139,1–16.b) Róm 11,33; 1Kor 2,6–7.c) Lk 1,37.d) 1Jn 4,15–19.e) Ézs 6,3; 3Móz 19,2; Róm 5,1.


a) Jer 23,6; Zsid 12,29; 1Jn 1,5; 4,16.b) Zak 9,9; Róm 24–26.c) 1Sám 23,10–13; 2Kir 13,19; Zsolt 81,13–15; 48,18; Jer 38,17–20;Ez 3,6.




1.Mit je löl nek Is ten ún. na tu rá lis tu laj don sá gai?2.Mit je lent Is ten füg get len sé ge?3. Kor lá toz za-e Is ten cse lek vé si sza bad sá gát a vál toz ha tat lan ság?4.Mi lyen szem pont ból be szél he tünk Is ten vég te len sé gé rõl?5.Mit ér tünk az ún. ér zé kel he tet len tu laj don sá go kon?6.Mit ér tünk az ún. ér zé kel he tõ tu laj don sá go kon?7.Me lyek tar toz nak ezek kö zül az 1. cso port ba?8.Me lyik két pó lus kö ré cso por to sít hat juk Is ten ún. mo rá lis tu laj -don sá ga it?9.Mi tar to zik a sze re tet hez, és mi tar to zik a szent ség hez?10.Mit je lent Is ten igaz sá gos sá ga?

TEOLÓGIA 61


III. RÉSZIs ten és a te rem tett vi lág


8.A te rem tés rõl ál ta lá ban

(Koz mo ló gia)

Hi tünk igaz sá ga it sok fé le szem pont ból le het cso por to sí ta ni.Mi vel Is ten tet tei, meg nyi lat ko zá sai a mi szem pon tunk ból föl té -te le zik a te rem tett ség lé tét, az Is ten rõl szó ló ta ní tás után azon nala te rem tés sel fog lal ko zunk. Ehe lyett be szél het nénk most pl. Jé -zus Krisz tus ról, a Szent lé lek rõl, a Szent há rom ság ról, hisz Jé zusKrisz tus lé te nyil ván meg elõ zi a te rem tést, azon ban Ve le kap cso -la tos is me re te ink a vi lág te rem té se, sõt a bûn köz be jöt te és atestetöltés után tel je sed nek csak ki.

1. A Bib lia te rem tést je len tõ szak ki fe je zé se

A Bib lia te rem tést je len tõ szak ki fe je zé se (a BÁRÁ) két ség kí -vül azt su gall ja, hogy a te rem tés Is ten mû ve, ami re ki zá ró lag Õvolt ké pes, az em ber szem pont já ból cso da. A BÁRÁ so ha sem for -dul elõ a Bib li á ban mint em be ri al ko tó te vé keny ség. Olyan va la -mi bõl va ló te rem tést je löl, ami an nyi ra más, hogy mi, em be reksem mi kép pen sem tud nánk be lõ le lét re hoz ni azt, ami Is ten te -rem tõ te vé keny sé ge nyo mán lét re jött. Ez a kö rül te kin tõ fo gal ma -zás azért szük sé ges, mert el aka rom ke rül ni a „sem mi” szót, ui. aSzent írás se hol sem ta nít ja, hogy Is ten a sem mi bõl te rem tett. Egye -dül az apok rif 2Makkabeus 7,28 mond ja ezt, de a szö veg ös sze füg -gés bõl ott is vi lá gos, hogy a hang súly ar ra esik: Is ten te rem tet te avi lá got. A Róm 4,17-ben ol va sunk ar ról, hogy Is ten ké pes lét reszó lí ta ni a nem lé te zõ ket, de az ös sze füg gés bõl itt is vi lá gos, hogyPál nem gon dol a „sem mi bõl te rem tés re”. Zsid 11,3 na gyon fon -


tos ki je len tés: „Hit ál tal ért jük meg, hogy a vi lá got (ÁIÓNokat)Is ten sza va al kot ta, úgy, hogy a nem lát ha tók ból állt elõ a lát ha -tó”. A lát ha tat lan itt azt is je len ti, hogy ér zé kel he tet len. Eb bõlállt elõ az ér zé kel he tõ! Hogy ez sem mi volt-e vagy va la mi, nemtud juk, de nem is lé nye ges. Is ten di csõ sé gét és ha tal mát min den -eset re nem szük sé ges az zal „nö vel nünk”, hogy olyan dog má katké szí tünk, ame lyek nek nincs ele gen dõ igei alap juk!

2. Is ten nem har cok árán te remt

A Bib lia nem tud sem mi fé le õsi ún. „meg ter mé ke nyí tõ” mí -tosz ról, amel lyel az is te nek lét re jöt te ma gya ráz ha tó. Is ten, a Te -rem tõ van, és nem lett! Nem tud to váb bá bi zo nyos õs erõk har cá -ról, ame lyek vég ki fej le te ként lét re jön a vi lág. Nem tud is te nekhar cá ról sem, amely azért folyt vol na, hogy el dõl jön: le gyen vagyne le gyen vi lág. Is ten van, a vi lág lett, még pe dig az Õ te rem tõ te -vé keny sé ge nyo mán, amely nek esz kö ze a szó, az ige, min denerõl kö dés és harc nél kül. Fen sé ges kép! Ilyen erõs a mi Is te nünk!Jn 1. alap ján kap ja meg iga zi ér tel mét a szó val te rem tés.

3. Is ten nem azo no sul mû vé vel

Min dent, ami van, Is ten te rem tett, ki vé ve ön ma gát. Mint te -rem tõ, kí vül áll a vi lá gon, és Ura an nak. A vi lág an nyi elõt te,„mint egy csepp víz a ve der ben és mint egy por szem a mér leg ser -pe nyõ ben” (Ézs 40,15). Õ „ma gas ság ban és szent ség ben” la ko -zik. „Fö löt te” van a vi lág nak, nem ve gyül ös sze ve le.

4. A te rem tés idõ ben tör tént

A Bib lia el sõ sza va jel zi ezt. Õsi mí to szok (pl. a ba bi lo ni ak) azanya got örök nek tart ják, ko ráb bi nak, mint az is te ne ket, egyet értve lük e te kin tet ben a mo dern ma te ri a liz mus. A Bib lia nem en ged



ab ból, hogy a vi lág nak volt kez de te, kö vet ke zés kép pen lesz vé ge(már ami a je len le gi for mát il le ti). Épp olyan biz tos a kez det, mintami lyen nyil ván va ló pl. Ézsa i ás, Jé zus Krisz tus vagy az apos to lokpró fé ci á i ból a vég. A vi lág sor sa az em ber sor sá val kö zös vo na lonfut. Ezért is kell hogy ér de kel jen ben nün ket a vi lág sor sa. Ho gyanlett? Ez az a kér dés, amely re a Bib lia nem ke re si a vá laszt. A ho -gyan ról egyéb ként sen ki nek sincs fo gal ma. A mi kor ról sem. E kér -dé sek meg vá la szo lá sá ban nem il le ték te len a tu do mány, csak ép penje len le gi is me re te ink ke vés nek bi zo nyul nak. A Bib lia a „mi kor?”kér dés re azt mond ja: kez det ben, de ez ál ta lá ban nem ki elé gí tõ.Töb bet vi szont nem mond. A „ho gyan”-ra pe dig: Is ten te rem tõ te -vé keny sé ge nyo mán. En nyi az üze ne te és nem több. Min den olyanjó szán dé kú kí sér let, amely nek az a cél ja, hogy a Bib lia alap ján ad -jon vá laszt a ho gyan ra, ele ve re mény te len.

A „kez det ben” tér-idõ vi lá gunk kez de tét je len ti. A kez det elénem tu dunk „néz ni”. Is ten va la mi kor lét re hoz ta a mi idõnk kez -de tét. A kez det és vég kö zöt ti sza kasz azon ban ben ne van az Õörök ké va ló sá gá ban. A ke resz tyén böl csel ke dõ „bal gán” meg ha -jol Is ten ki nyi lat koz ta tá sa elõtt, és igaz nak fo gad ja el, s a ho gyan -ra va ló vá lasz ke re sést meg hagy ja a tu do mány nak. Ez a kí vül rõlnéz ve „bal ga” meg haj lás a hit, ami ál tal meg ért het jük, hogy Is tena Te rem tõ (Zsid 11,3).

5. Az egész vi lág Is ten al ko tá sa

Az „eget és föl det” a tel jes te rem tett sé get je len ti, a koz moszt, kez -de ti, ka o ti kus ál la po tá ban. 1Móz 1,1 le het a te rem tés rõl szó ló köz léscí me: „A min den ség te rem té se” – majd a 2. vers tõl kezd ve jön a ki -fej tés, a té ma föl dol go zá sa. Föl le het fog ni úgy a dol got, hogy Is tenelõ ször lét re hív ja az anya got, azu tán el ren de zi, majd lét re hív ja az élõ -ket, és be né pe sí ti ve lük a ren de zett vi lá got. (Az „egész vi lág hoz” ter -mé sze te sen hoz zá tar toz nak a szel le mi lé nyek is, an gya lok, kérubokstb., ve lük kü lön fog lal ko zunk.)

KOZMOLÓGIA 67


6. A vi lág fönn tar tá sa

Is ten nem hagy ta ma gá ra a te rem tett vi lá got, ha nem fo lya ma -to san te vé keny ke dik. A 7. na pi pi he nõ a vá lasz tott nép tör té ne té -nek egy ké sõb bi sza ka szá ból van vis sza ve tít ve a te rem téstör té net -be. Tör té ne ti leg 2Móz 24,16-ban ta lál ko zunk elõ ször aSABBÁT-tal. Is ten meg pi he né se nem azt je len ti, hogy mi velmin den rend ben van a te rem tés kö rül, tét len ség be vo nul vis sza,ha nem azt, hogy Is ten is és a vi lág is bé kes ség be, tö ké le tes ség be,nyu gal mi hely zet be ke rül. Is ten nem tart „te rem té si mun ka szü -ne tet”. Jé zus Krisz tus ezt így fe je zi ki: „Az én Atyám mind ezideig mun kál ko dik...” Is ten nyu gal ma nem a fá radt ság vagy le tar -gia kö vet kez mé nye, és nem jár ve le együtt a vi lág sza bad já ra en -ge dé se. A nyu ga lom be tel je se dés, meg di csõ ü lés. A nyu ga lomnap ját sem tét len ség re szán ja Is ten, ha nem a gyõ ze lem, az imá -dat, a re mény ség ün ne pé nek. A nyu ga lom nap ján ar ra gon do -lunk, hogy egy szer el jön az örök sabbát. Min den má sik nap ezértvan, a vég sõ na pért, a föl tá ma dás nap já ért, Krisz tus nap já ért, azIs ten nel va ló ta lál ko zás nap já ért. Is ten te rem tet te, fönn tart ja ésmeg di csõ í ti a vi lá got.

7. A te rem tés hit és a tu do mány

A te rem tés tör té net két ség kí vül ma gán hor doz za azo kat a vi -lág ké pi kö tött sé ge ket, ame lyek tõl ter mé szet sze rû leg nem sza ba -dul hat. A föld pl. la pos ko rong, fö löt te – mint egy búraként – fe -szül az ég bolt, mely re föl van nak füg geszt ve a csil la gok stb.Mind ezek mel lett sem aján la tos ezt a vi lág ké pet ön hit ten ki gú -nyol ni, hisz a ter mé szet tu do má nyos vi lág kép nem men tes so hako ra ter mé szet tu do má nyos is me re te i nek be ha tá ro ló jel le gé tõl.Az em ber min den kor ban csak ar ra ké pes, hogy leg jobb is me re tesze rint kép zel je el – hisz a tu do mány is nagy szá za lék ban csak el -kép ze li a koz mo ló gia vo nat ko zá sá ban – az õt kö rül ve võ vi lá got.



A tu do mány és a te rem tés hit kér dé sé ben több fé le szem ben ál -lás kép zel he tõ el. Ha vi lág ké pet ál lí tunk vi lág kép pel szem be, ne -vet sé ge sek ké vá lunk. Ne kér jük szá mon Mó zes el sõ köny vé tõlmai is me re te ink alap ján ala ku ló vi lág ké pün ket! Ha a lé nye getnéz zük, hogy ti. a Bib lia azt akar ja mon da ni, hogy Is ten te rem tet -te, és hogy te rem tet te a vi lá got, a hi tet len tu dó sok ter mé sze te senvi tat koz ni fog nak ve lünk, eset leg ke resz tyén szak em be rek semfog nak egyet ér te ni min den ben, pl. a te rem tés mi ben lét ének tisz -tá zá sa köz ben. Va ló já ban azon ban a hit és a hi tet len ség, a te iz -mus és az ate iz mus ke rül itt szem be egy más sal, és e te kin tet ben ameg gyõ zés a bi zo nyít ha tat lan ság mi att re mény te len. Ha va la kihisz Jé zus Krisz tus ban, az Igé ben, úgy hit ál tal meg ér ti a te rem -tés cso dá ját. A meg ér tést itt el fo ga dás, igaz nak tar tás ér te lem benhasz ná lom (Vö. Zsid 11,3). Ha va la ki nem hisz Is ten ben, a te rem -tés kér dé sé ben is hi tet len ma rad. Egy ér tel mû tu do má nyos ma -gya rá za tot azon ban sen ki sem ké pes ad ni a vi lág ke let ke zé sé velkap cso lat ban. Hi po té zi se ket igen, de ezek csak hi po té zi sek!

8. Min den, amit Is ten al ko tott, jó

Is ten sze re tet bõl te remt, és sze re te té bõl tart ja fönn a vi lá got(Jn 3,16). Te rem tés és fönn tar tás csu pán két ol da la te vé keny sé -gé nek. A mû jó. Meg nyug vás sal töl ti el ez a meg ál la pí tás. Ez azalap ja éle tünk nek: Is ten jó nak lát ta meg tar ta ni azt, amit te rem -tett. A vi lág jó sá ga nem azt je len ti, hogy az el kép zel he tõ leg jobb(me ta fi zi ka i lag), ha nem azt, hogy a cél nak meg fe le lõ (funk ci o ná -li san). Más részt azért jó, mert Is ten mû ve. Rá néz ve jó. Ezt a meg -ál la pí tást az Új szö vet ség is meg erõ sí ti (1Tim 4,4). Ami ké sõbbros szá lett (pl. a rossz an gya lok), az is jó volt.

Meg jegy zés: Itt té rek ki az an gya lok ról szó ló ta ní tás ra váz la -to san. Egé szen ko rán (már a Niceai Hit val lás ban) föl ve tõ dik az agon do lat, hogy a menny és föld te rem té se alatt ne egy sze rû en aföl det és a rá bo ru ló eget, ne is a koz moszt, ha nem az égi e ket

KOZMOLÓGIA 69


(an gya lo kat) és a föl di e ket ért sék. An gya lok te rem té sé rõl nembe szél a Bib lia, de te remt mé nyek nek te kin ti õket (Kol 1,16). Azan gyal szó azt je len ti a hé ber és a gö rög nyelv ben is, hogy kö vet,kül dött. Az an gya lok te vé keny sé ge Is ten tõl függ, az Õ szol gái azem be rek ja vá ra. Sze re pük le het a vi lág fönn tar tá sá ban is. Jé zusKrisz tus is egy ér tel mû nek te kin ti mind a jó, mind a rossz an gya -lok lé tét. Ar ról, hogy Is ten mi kor te rem tet te õket, szin tén hall gataz Írás. Min den eset re va ló szí nû, hogy az em ber te rem té sé vel ösz - sze füg gött lét re hí vá suk, s hogy az idõ-tör té ne ti vi lág ban ke rült rásor, az az a „kez det ben” és nem a kez det elõtt. Ké pe sek ar ra,hogy sze mé lye sen, de ar ra is, hogy sze mély te le nül mu tat koz za -nak. Is ten kö ze lé ben van nak, lát ják Is tent (Zsolt 103,20; Dán7,10; Jel 4,8; 5,11; Mt 18,10).

Bi zo nyá ra van nak kö zöt tük ún. õr an gyal ok (Mt 18,10).A ros szá lett an gya lok ról ol vas ha tunk Júd 6; és 2Pt 2,4-ben. Bû nükbi zo nyá ra a ke vély ség, az Is ten el le ni lá za dás volt. Vég sõ sor suk el -dõlt, az az nincs meg té ré si le he tõ sé gük. Egye sek sze rint azért, mertaz em ber csá bí tás, kí sér tés ha tá sá ra vét ke zett, a rossz an gya lok vi -szont e nél kül, önál ló an, be fo lyá so lás nél kül, tu da to san dön töt tekIs ten el len. Az örök tûz el ké szít te tett ne kik (Mt 25,41).

A go nosz lel kek te vé keny sé ge ta pasz tal ha tó va ló ság. A sá tá nibe fo lyá solt ság, meg szál lott ság sú lyos gon dot okoz (tud va vagy tu -dat la nul) az em be ri ség nek. Jé zus Krisz tus gyõ zel me óta a sá tán ésan gya lai vert had hoz ha son lít ha tók, azon ban így is ve sze del me sek.Az Úr Jé zus ar ra ta nít, hogy imád koz zunk Is ten hez: „sza ba díts megmin ket a go nosz tól!” Nincs okunk ar ra, hogy ret teg jünk a sá tán tól,de ar ra igen, hogy vi gyáz zunk (1Pt 5,8; Mt 16,18).




1Móz 1,1; Zsid 11,3; Kol 1,16–17; Ézs 40,15; Jn 1,3; Ézs 43,6–7;Zsolt 9,1; 148,13; 103,20; Zsid 1,14; Júd 6; 2Móz 20,11.Ta nul má nyo zás ra szánt igék

1. Zsolt 33,9; 148,5; Róm 4,17; Ézs 43,7; 60,21; 61,3; Ez 36,21–22;39,7; Lk 2,14; 11,36; 1Kor 15,28; Ef 1,5–6.12.14; 3,9–10.2. 2Sám 14,20; Mt 24,36; Júd 6; Jel 14,10; Ef 6,12; Zsid 1,14; Lk24,39; Kol 1,16; Mk 8,38; 2Kor 11,14; Dán 9,21–23; ApCsel 5,19;2Pt 2,4; 2Thessz 2,4–9; Ef 2,2.


1. Van-e kü lön ki fe je zé se az Ószö vet ség nek Is ten te rem tõ te vé -keny sé gé re?2.Mi bõl te rem tet te Is ten a vi lá got?3. Ki vel kel lett meg küz de nie, hogy te remt hes sen?4.Mi lyen ha tal ma van Is ten ki mon dott sza vá nak?5.Mi kor tör tént a te rem tés?6. Ho gyan tör tént?7. Van-e va la mi Is te nen kí vül, amit nem Õ al ko tott?8. Igaz-e, hogy „az Al ko tó pi hen”?9. A tu do mány ké pes-e cá fol ni a te rem tést?10. Mit akar ki fe jez ni a te rem tés tör té net, és mi a tu do mány fel -ada ta?11. Jó-e Is ten vi lá ga?12.Mit ta nít a Bib lia az an gya lok ról?

KOZMOLÓGIA 71


9.Az em ber te rem té se

(Ant ro po ló gia)Az em ber úgy áll elõt tünk, mint a „te rem tés ko ro ná ja”. Tu laj -

don kép pen min den ér te tör tént, az õ meg je le né sé re ké szül elõ aföld, a nö vény- és ál lat vi lág.

Hitvallásunk* 3. pont ja alap ján fog la lom ös sze rö vi den mind -azt, ami az em ber te rem té sé vel kap cso la tos. A hit val lás nem azttag lal ja, hogy ho gyan tör tént a te rem tés, ha nem azt, hogy mi tör -tént – hi tünk sze rint – azu tán, hogy Is ten ki mond ta: „Te remt sünkem bert!” Té nye ket kö zöl.

1. Az em bert Is ten te rem tet te

Az em bert Is ten te rem tet te (Ézs 45,12; Mt 19,4; ApCsel 17,26).Örök kér dés: hon nan va gyunk mi, em be rek? Két fé le vá laszt ad ha -tunk asze rint, hogy mi lyen vi lág né ze ti ál lás pon tot fog la lunk el. Ama te ri a lis ta gon dol ko dó azt mond ja: az em ber, a leg fej let tebb élõ -lény a fo lya ma tos fej lõ dés ered mé nye ként jött lét re. A hí võ: az em -bert Is ten te rem tet te. Mind két vá lasz hi ten ala pul, ui. eg zakt mó -don egyi ket sem le het bi zo nyí ta ni. Nincs olyan ma te ri a lis ta tu dós,aki kí sér le ti leg el len õriz he tõ mó don tud ná bi zo nyí ta ni ál lí tá sá nakhe lyes sé gét, s nincs az a hí võ, aki ér te né a te rem tés tit kát, vagy bi -zo nyí ta ni tud ná a ma ga iga zát. Per sze mind két ol da lon erõl te tik abi zo nyí tást, sok szor a tu do má nyos ság fo gal má nak tá gí tá sa árán is,hogy a szo ros ér te lem ben tu do má nyo san iga zolt nak alig ha mond -ha tó hi po té zis be le fér jen a ki tá gí tott fo ga lom kör be. – Ti tok kal ál -lunk szem ben, s a meg fej tés hez nem is mer jük a kul csot. A ho gyan -ra sen ki sem tud egy ér tel mû en vá la szol ni.

* A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai, Bp. 1974. 35–37. o.


Mi vel azon ban his szük, hogy a Szent írás Is ten üze ne te, shogy an nak ki je len té sei iga zak, nem bíz zuk ma gun kat csu pán az ér -tel münk re, ha nem vé le mény al ko tá sunk ban be fo lyást en ge dünk azIge ta ní tá sá nak, sõt egye ne sen er re ala poz zuk hi tün ket. Hon nanvan az em ber? Vá la szunk egy ér tel mû: „Az em bert Is ten te rem tet te.”

2. ...a sa ját ké pé re

Az em bert Is ten te rem tet te a sa ját ké pé re és ha son la tos sá gá ra, jó -nak és igaz nak (1Móz 1,26–27; 5,1; Préd 7,29). Mit je lent a „sa ját ké -pé re és ha son la tos sá gá ra” ki fe je zés? Meg van-e ma is az em ber nek az„is ten ké pû sé ge”? Róm 8,29-ben Pál apos tol cél ként ál lít ja elénk,hogy Jé zus Krisz tus áb rá za tá hoz ha son lók ká le gyünk. Ha hi ány ta la -nul meg len ne az is ten ké pû sé günk, Krisz tus ra is ha son lí ta nánk. Va la -mi olyan do log le het te hát a ha son ló ság, ami az át lag em ber ben csaktor zul tan, hi á nyo san van meg, egye sek sze rint tel je sen hi ány zik. Ko -ráb ban szól tunk ar ról, hogy csak „vá kuum ”-ként van je len Is ten ater mé sze tes em ber ben. Az „Is ten ala kú vá kuum” Krisz tus ál tal szün -tet he tõ meg csu pán. El le het ér ni az is ten ké pû sé get, de csak Krisz -tus ál tal. Õ az, aki meg mu tat ta ne künk az Atyát („Aki en gem lá tott,lát ta az Atyát!”). Ha hoz zá igyek szünk ha son ló vá len ni, vis sza nyer -het jük az is ten ké pû sé get. Krisz tus és az Atya kap cso la ta két szó val fe -jez he tõ ki leg tö mö reb ben: sze re tet kö zös ség és en ge del mes ség –még pe dig fel té tel nél kü li és tel jes en ge del mes ség. Mi nél elõbb re ju -tunk a Krisz tus sal va ló sze re tet kö zös ség ben, s a ne ki va ló tel jes en ge -del mes ség ben, an nál ha son lób bak le szünk az Atyá hoz. Min den, amitIs ten te rem tett „jól si ke rült”. Az em ber kü lö nö sen: „Íme, igen jó!”

3. ...a föld po rá ból

Is ten az em bert a föld po rá ból for mál ta, de az élet lel két le -hel te be lé (1Móz 2,7–8; Jób 27,3; 32,8; Ézs 42,5).

Az em ber egy részt az anyag ból, más részt Is ten bõl va ló. Azem ber ben ta lál ko zik ös sze az anyag a Te rem tõ lé nye gé vel. Ben -



ne nyer „ér tel met” az anyag. (Tes tünk min den ele me meg ta lál ha -tó a föld anya gá ban, s az ösz tö nös te vé keny sé gen túl egye dül azem ber ké pes az al ko tó ter ve zés re, a ter mé keny gon dol ko dás ra.)Az em ber „mi nõ sé gi leg” is a te rem tés ko ro ná ja. Ho gyan for mál -ta Is ten az em bert? Nem tud juk. A ho gyan ról nincs fo gal munk,de azt tud juk, hogy tes tünk a leg fej let tebb szer ve zett anyag hal -maz. Mind ez az igét iga zol ja: ...a föld po rá ból ugyan, de a sa ját le -he le té vel te rem tett ben nün ket a Min den ha tó Úr Is ten.

4. ...hogy ural kod jék

Böl cses ség gel és ha ta lom mal ru ház ta fel, és az ér zé kel he tõ vi -lág ban min dent ural ma alá ve tett (1Móz 1,28; Zsolt 8,4–9). Az azle he tõ sé get adott az em ber nek ar ra, hogy böl csen kor má nyoz za ate rem tett sé get, ez zel is bi zo nyít va Is ten hez va ló ha son ló sá gát. Ahit cikk azért hasz nál ja az „ér zé kel he tõ vi lág” ki fe je zést, hogy el -osz las son olyan fél re ér té se ket, ame lyek föl ve tõd tek hí võ kö rök -ben. Az el sõ holdraszállás ide jén itt-ott mon do gat ták: „Ezt nem en -ged he ti meg Is ten!” Nem mi szab juk meg azt, hogy mit en ged hetmeg a Min den ha tó! Tény, hogy a Bib lia nem mond ja pl. azt, hogy„hajt sá tok ural ma tok alá a boly gó kat!” – de ez ter mé sze tes, hisz azem be ri ség év ez re dek ku ta tó mun ká ja nyo mán csak nap ja ink ban ju -tott el ilyen töb bé-ke vés bé re á lis le he tõ ség elé. A „min dent lá bai aláve tet tél” akár az egész koz moszt is ma gá ban fog lal hat ja.

5. ...az Õ di csõ sé gé re

Al kal mas sá tet te ar ra, hogy ve le, mint te rem tõ jé vel kö zös ség -ben, az Õ di csõ sé gé re él jen (Ézs 43,21).

Az al ko tás, amen nyi ben jól si ke rül, már lé té vel is az al ko tó di -csé re te. Egy-egy nagy sza bá sú épít ke zé sen szám ta lan szak em berdol go zik. Va jon men nyi en dol goz nak pl. egy hold uta zás elõ ké szí té -sén? A hold ra ké ta nem tud gon dol kod ni vagy be szél ni, még is az

ANTROPOLÓGIA 75


„em ber di csé re te”, mert az em ber al ko tá sa. Sok-sok em ber sok évesmun ká já nak az ered mé nye. Pon to sab ban a gon dol ko dó em be ri ségmû ve. Hisz a leg mo der nebb tech ni kai esz kö zök mel lett a leg alap ve -tõbb, év ez re dek kel ko ráb ban föl fe de zett tör vény sze rû sé gek is alap -já ul szol gál nak egy-egy ilyen ter ve zõ-ki vi te le zõ mun ká nak.

És az em ber, ez a cso dá la tos „konst ruk ció” nem di csér sen kit?Ki al kot ta? Ma gá tól lett? Ha egy élet te len gép em ber elõ ál lí tá sá -hoz az „em be ri ség ta pasz ta la ta” szük sé ges, lét re jö he tett ma gá tól,a vé let le nek vagy a tör vény sze rû sé gek sze ren csés össz já té ká nakered mé nye ként az élõ, gon dol ko dó, ter ve zõ em ber? Nem, ilyen„vé let le nek” nin cse nek. Az em ber bi zony sá got tesz Va la ki rõl, di -csér Va la kit, aki nem egy kar ban tar tó rész leg ve ze tõ je, nem iskonst ruk tõr, sõt mi több: nem egy sze rû en al ko tó (bár ilyen te vé -keny sé ge is van), ha nem Te rem tõ, Min den ha tó, Is ten! Ha az em -ber meg se szó lal, ha nem is hisz Is ten ben, ha egy sze rû en csak lé -te zik és gon dol ko dik, már az is a Te rem tõ di csé re te. Hát még hahisz, tu da tá ra éb red ere de té nek, tisz te let tel és há lá val te kint azAl ko tó ra, s en ge del mes Is ten sza vá nak!

A Te rem tõ al kal mas sá tett ben nün ket ar ra, hogy ve le kö zös -ség ben, al ko tó em ber ként él jünk a föl dön. Az al kal mas ság nemje len ti egy szer smind azt is, hogy fel tét le nül él nünk kell az al kal -mas ság ad ta le he tõ sé gek kel. Is ten nem kö ve te li, hogy di csõ ít sükÕt, de al kal mas sá tett ben nün ket ar ra, hogy sok ol da lú em be ri te -vé keny sé günk mel lett – oly kor ép pen e te vé keny ség gel – az õ di -csé re tét szol gál juk. Min den em ber ben meg van ez a le he tõ ség.Tõ lünk függ, hogy egy sze rû en csak lé tünk kel, pas szí van, tu dat ta -la nul va gyunk-e a Te rem tõ di csé re té re, vagy cse le ke de te ink kel,bi zony ság té te lünk kel tu da to san és ak tí van is di csér jük Õt.

6. Sza bad aka rat

Sza bad aka rat tal ru ház ta fel, hogy ön ként vá laszt has sa a jót,és ön ként el uta sít has sa a go noszt (1Móz 4,7; 5Móz 30,19; Józs24,14–15).



Is ten cél ja nyil ván va ló an az, hogy a jót vá las szuk. Még semte remt olyan hely ze tet, hogy le he tõ sé günk se le gyen a rossz vá -lasz tá sá ra. Az „ön ként el uta sít has sa a go noszt” ezt az is te ni céltpró bál ja hang sú lyoz ni. Le het ugyan vá lasz ta ni a go noszt is, de aTe rem tõ azt sze ret né, hogy azt uta sít suk el. Er re azon ban nemkö te lez ben nün ket. Vi lá go san ki fej ti, hogy mi lesz a jó, s mi arossz vá lasz tá sá nak a kö vet kez mé nye, de ar ra néz ve meg hagy jasza bad sá gun kat, hogy ön ként vá las szunk. A vá lasz tás el ke rül he -tet len, vi szont sza ba don vá laszt hat juk a jót vagy a ros szat. So kanmeg pró bál ták meg fo gal maz ni a sza bad aka rat és a pre desz ti ná cióparadoxonát. Én is adok egy de fi ní ciósze rû ma gya rá za tot, amelyrö vid sé ge mi att bi zo nyá ra kön nyen meg je gyez he tõ: Sza bad ság rapre desz ti nált ra bok az em be rek, kény te le nek vá lasz ta ni. A pre desz -ti ná ció ter mé sze te sen nem csak a sza bad ság ra és a vá lasz tás ra ér -vé nyes, ha nem a szol gá lat ra is (kü lö nö sen az electio ér tel mé ben),mind ez azon ban még mes sze áll a kál vi ni ket tõs-pre desz ti ná ci óstan tól. A fönt je lölt igék ki csen gé se ez: vá laszd a jót, hogy él hess!

7. Test – lé lek – szel lem

A hit val lá si szö veg tõl el te kint ve pró bál juk ös sze fog lal ni a Bib -lia ta ní tá sát. Két ség kí vül szó esik a Szent írás ban az em ber tes té -rõl, lel ké rõl és szel le mé rõl, de nem úgy, mint al ko tó ele mek rõl.Az em ber em ber. Úgy, ahogy van, tes tes tõl, lel kes tõl, szel le mes -tõl. Igaz, hogy je len leg egy bûn tõl meg ron tott test ben élünk, deté ve dés len ne azt hin ni, hogy a lel künk „kü lönb”, hogy ár tat lan.Nem a test go nosz if jú sá gá tól fog va, nem a test bõl szár maz nak ago nosz gon do la tok stb. Nem sza bad szem be ál lí ta ni a lel ket és ates tet. A szem ben ál lás egé szen más te rü le ten van: a jó és a rosszkö zött. Ez még szel le mi lét sí kon is igaz. Tes ti leg, lel ki leg és szel -le mi leg egy aránt ki va gyunk té ve a kí sér tés nek. Fenn áll az el bu -kás le he tõ sé ge, de gyõz he tünk is.

Egé szen más szem pont ok sze rint lé nye ges ez a hár mas ság(föl fo gás kér dé se, hogy a lel ket és szel le met kü lön ke zel jük-e di -

ANTROPOLÓGIA 77


dak ti ka i lag, és ket tõs ség rõl vagy hár mas ság ról be szé lünk az em -ber vo nat ko zá sá ban, de sem a ket tõs ség, sem a hár mas ság nemjátsz ha tó ki az egy ség gel szem ben). Tes tünk kel az anyag vi lág ba,szel le münk kel a szel lem vi lág ba „gyö ke re zünk”, s „kö zé pen” vana lé lek, a tu dat nak, az aka rat nak, a dön tés nek a „szer ve”. Azanyag vi lág gal is le het egész sé ges vagy be teg, jó vagy rossz kap -cso la tunk, a szel lem vi lág gal is. Tes ti és szel le mi vo nat ko zás banis po zi tív és ne ga tív ha tá sok ér het nek. Ne künk kell dön te nünk:küz dünk a kí sér tõ vel Is ten se gít sé gé vel, vagy en ge dünk ne ki, ésrab szol gái le szünk – tes tes tõl, lel kes tõl, szel le mes tõl. Is ten is, asá tán is az egész em ber re tart igényt! Az em be ri szel lem csak azanyag vi lág ban tud ki bon ta koz ni (szem ben pl. az an gya lok kal),„az em ber meg tes te sült szel lem és át szel le mült anyag”. Az imén -ti idé zet tel ter mé sze te sen le het vi táz ni, de vég sõ so ron min denem be ri szó ke vés ah hoz, hogy le ír juk az em bert. A tu do mány, sõta kép ze let is kép te len meg ér te ni vagy át fog ni. Az em ber Is tenföl fog ha tat lan cso dá ja, aki – bár ma ga-ma gát is kép te len meg is -mer ni – még is olyan „bölcs”, hogy nincs szük sé ge Is ten re.

8. Em ber és vi lág

Is ten az em bert fér fi vá és nõ vé te rem tet te. Az em ber ket tõslény. Ádám egye dül nem ké pes em be ri fel ada tá nak el lá tá sá ra.Fér fi és nõ együtt tud ja a vi lá got be né pe sí te ni és ural ma alá ven -ni. Az em ber pre desz ti nál va van a kö zös sé gi élet re.

Az a vi lág, amely ben élünk, Is te né, és mi vel ránk bíz ta, a mi -énk is. Fe le lõ sek va gyunk ér te. Bán ha tunk ve le oko san és bal gán.Ez a vi lág hor doz, táp lál, él tet, hoz zánk tar to zik, és mi hoz zá istar to zunk. Ben ne va gyunk, de ural kod nunk kell raj ta.Teremtettségi adott sá ga ink ezt a le he tõ sé get biz to sí tot ták. Dol -goz nunk kell!

A mun ka nem a bûn át ka. A mun ká ban va ló si ker te len ségigen. Az em ber el vesz tet te a ta lajt a lá ba alól, mint ha a vi lág ural -



kod na raj tunk, s mi a vi lág fog lyai, rab szol gái len nénk. Nem is -mer jük elég gé a vi lá got, ez a baj. (A bûn elõt ti em ber bi zo nyá rais mer te!) El for dul tunk Is ten tõl, és el ve szí tet tük a föl det. Küsz kö -dünk, ke vés si ker rel. A meg ol dást Krisz tus ural ma hoz za el.

Meg je gy zen dõ és ta nul má nyo zás ra szánt igék

1. Ézs 45,12; Mt 19,4; ApCsel 17,26.2. 1Móz 1,26–27; 5,1; Préd 7,29.3. 1Móz 2,7–8; Jób 27,3; 32,8; Ézs 42,5.4. 1Móz 1,28; Zsolt 8,4–9.5. Ézs 43,21.6. 1Móz 4,7; 5Móz 30,19; Józs 24,14–15.7. 1Móz 3,18; Jn 5,17; 2Thessz 3,10; 1Kor 10,31; Kol 3,17.


1.Meg ma radt-e az em ber is ten ké pû sé ge a bûn köz be jöt te után?2. Hon nan va ló az em ber?3. Ké pes-e az em ber ural kod ni a vi lág fö lött?4. Ho gyan él het az em ber Is ten di csõ sé gé re?5.Mit je lent a sza bad aka rat?6. A Bib lia egy sze rû nek (egy nek) lát ja-e az em bert vagy ös sze -tett nek?7. Kié a vi lág és mi az em ber fel ada ta?

ANTROPOLÓGIA 79


IV. RÉSZA bûn ron tá sa(Hamartiológia)


10.

1. Az em ber a sá tán kí sér té sé nek en ged ve vét ke zettTe rem tõ je el len

Hit val lá sunk nem fog lal ko zik té te le sen a go nosz ere de té vel. En -nek amúgy is csu pán el mé le ti je len tõ sé ge van, ui. az em ber te rem té -se kor a go nosz már meg lé võ té nye zõ.

A go nosz ság meg tes te sí tõ je az õsgonosz, a sá tán. Az a cél ja, hogya Te rem tõ vel szem be for dít sa a te rem tett sé get.

A bûn beesés tör té ne té nek egyik kulcs sza va a „csak ugyan”. Csak -ugyan azt mond ta Is ten? Ha eh hez még hoz zá kép zel jük azt a gú nyosfin tort, ame lyet a hé ber szö veg meg pró bál ér zé kel tet ni, ak kor nem azlep meg ben nün ket, hogy Éva egy ál ta lán szó ba áll a kí sér tõ vel, ha -nem az, hogy mi lyen ha tá ro zot tan hely re i ga zí tó a vá la sza: Min den fá -ról ehe tünk, csak egy rõl nem.

Az egy ér tel mû ség azon ban né mi bi zony ta lan ság gal ve gyül a foly -ta tás ban. Mint ha a biz tos vá lasz mon dá sa köz ben va la mi tör tént vol -na Évá val. A gú nyos fin tor és a „csak ugyan” nem té vesz tett célt. Évamár ter hes nek ér zi Is ten ti lal mát, s ezt ki is fe je zi. Meg told ja az zal,hogy „ne is érint sé tek!” – S míg ezt mond ja, ta lán már ar ra gon dol:mi len ne, ha mégis?... Biz tos az, hogy meg hal nánk? ... Kü lön ben is,mi az, hogy ha lál? ...

Ezek után már a nyílt sá tá ni ha zug ság is jó táp ta laj ra ta lál Éva szí -vé ben: „Nem hal tok meg”, sõt!... Cso dá la tos pers pek tí va: „Olyanoklesz tek, mint az Is ten!” Éva már el bu kott. A bûn alap mo tí vu ma: bi zal -mat lan ság Is ten iránt, ké tely, hi tet len ség. Az ak tu á lis bûn, a cse le ke det


már csu pán ter mé sze tes kö vet kez mé nye a hût len ség nek. Az em berel bu kott. Nem tud jól él ni a sza bad ság gal. A ros szat vá lasz tot ta.

2. A bûn és a ha lál ural ma alá ke rült

Bûn beesé se foly tán lel ki leg-tes ti leg a bûn és a ha lál ural ma alá ke -rült az em ber. Is ten ki lá tás ba he lyez te a ha lált, amen nyi ben en ge det -len né lesz sza va iránt. Az en ge det len ség be kö vet ke zett, s az em berha lan dó vá lett. „A bûn zsold ja a ha lál!” Az „amely na pon eszel ar ról,bi zony meg halsz” ér tel me ez: At tól a nap tól kezd ve el ke rül he tet le nülha lál fia vagy. A bûn eset tõl kezd ve a bûn (ill. a sá tán) rab szol gái let -tünk, s a ha lál ural ko dik raj tunk. Ret teg jük a ha lált. Olyan ve sze del -mes rab ság ez, hogy be lõ le csak az Is ten Fia, az ér tünk éle tét ál do zóMeg vál tó sza ba dít hat meg.

3. El ve szí tet te is te ni kép má sát

El ve szí tet te a te rem tés ben nyert is te ni kép más jel lem vo ná sa it, ésere de ti adott sá ga it csak kor lá to zot tan fejt he ti ki.

Fel bom lott a Te rem tõ és a „te rem tés ko ro ná ja” kö zött a sze re -tet kö zös ség, köz be jött az en ge det len ség, el ve szett vagy el tor zult azis ten ké pû ség. Átok alá ke rült a föld. Ter hes sé vált a föl di élet, amun ka. Az egy sé ges em be ri ség csak áb ránd, ki ala kul tak a nyel vek, anem ze tek, el ural ko dott az irigy ség, a bûn, s a bûn zsold ja a ha lál, tö -me gé vel sze di ál do za ta it. Bor zal mas há bo rú kat tu dunk ma gunk mö -gött, em ber te len vé reng zé se ket. Er re ké pes az em ber Is ten nél kül.Hogy más ra is? Igen, tud épí te ni, al kot ni, sze ret ni, de men nyi vel in -kább tud ná mind ezt, ha kö zös ség ben él ne a Te rem tõ vel! Az em ber aDiabolosz, a rom bo ló sá tán esz kö ze lett.

Re mény te le nül fe je zõ dik be ez a hit té tel, de ez még nem a vé geaz üdv tör té net nek. Krisz tus azért jött, hogy az ör dög mun ká it le ront -sa, hogy ki bé kít se ve lünk a Te rem tõ Is tent, hogy aján dék ba hoz za azis ten ké pû sé get, hogy meg sza ba dít son a bûn tõl és an nak át kos kö vet -



kez mé nye i tõl, hogy le tör je a ha lál ha tal mát és örök élet tel aján dé koz -zon meg. Ez több, mint az éde ni ál la pot. Krisz tus test vé rei, Is ten fi aiés örö kö sei le he tünk!

4. A bûn ere de te és lé nye ge

A be ve ze tõ ben már em lí tet tem, hogy a Bib li á nak nincs komp lettta ní tá sa a rossz ere de té vel kap cso la to san. Mi vel a kez de ti, bûn elõt tiál la po tunk is me ret len és meg is mer he tet len elõt tünk, min den olyankér dés, mely er re az idõ re irá nyul, ele ve meg vá la szol ha tat lan. Nemazt kell kér dez nünk, ami re nincs vá la sza az Igé nek, hogy ti. hon nanvan a bûn, ha nem azt, ami re van: Eb bõl a bû nös ál la pot ból ho gyanle het meg sza ba dul ni? Er re a kér dés re a meg vál tás ról szó ló tan ban té -rünk vis sza. Most azon ban idéz zünk né hány igét, olya no kat, ame lyeka sá tánt te szik fe le lõs sé a bû nért: Jn 8,44; 2Kor 11,3; Jel 12,9. Va lóigaz, hogy a kí sér tõ nagy sze re pet ját szik ab ban, hogy a bûn beesés lét -re jön, de a fe le lõs ség nem ru ház ha tó tel je sen rá. Az em ber nek nemtör vény sze rû az el bu ká sa, nem csu pán be csa pott. A Bib lia sze rint azem ber bû ne nem csak en ge det len ség, fél re lé pés, ha nem Is ten igazvol tá nak a két ség be vo ná sa, Is ten jó tör vé nyé nek a meg kér dõ je le zé se,sõt az el le ne va ló tu da tos lá za dás. A go nosz nem be tör a te rem tett -ség be, ha nem már ben ne rej tõ zik, ön ma gát ál cáz va. Nincs ha tal maugyan a vi lág fö lött, de az em ber se gít sé gé vel ha ma ro san meg szer ziazt. Az em ber a ka pu. A go nosz az em be ren ke resz tül, az em ber ré -vén lép be a föl di vi lág ba. Nincs ment ség az em ber szá má ra! A bûnzsold ja a ha lál, és az örök élet csak úgy fog ha tó föl, mint Is ten ke gyel -mi aján dé ka, amely ki zá ró lag Jé zus Krisz tus ban adott (Róm 6,23).

5. Az ere den dõ és az ak tu á lis bûn

A te o ló gia meg kü lön böz tet ún. ere den dõ (ere de ti, át szár ma zó),va la mint ak tu á lis bûnt. Min den em ber bû nö sen szü le tik, és haj la mosa bûn re. Az el sõ ak tu á lis bûn, az Is ten nel va ló szem be sze gü lés, ki hat

HAMARTIOLÓGIA 85


min den, az óta szü le tett em ber re. Ez a bû nös ség ön ma gá ban is kár -hoz tat, ak kor is, ha va la ki ké pes len ne le él ni az éle tét úgy, hogy nemkö vet ne el ak tu á lis bû nö ket. A leg jobb em ber is bû nös. A meg iga zu -lás nak egyet len út ja ma rad (azu tán, hogy ki de rült, az em ber a tör -vényt kép te len be tar ta ni), a meg iga zí tó ke gye lem el fo ga dá sa Jé zusKrisz tus ban (Róm 5,12; 7,18–25; 8,7; Ef 2,1–3; 4,18; Zsid 11,6).

Az ún. ak tu á lis bû nök kö zül a Bib lia a Szent lé lek el le ni bûnt tart jaa leg sú lyo sabb nak, amel lyel kap cso lat ban meg jegy zi, hogy nincs bûn -bo csá nat (Mt 12,31; Mk 3,28–30; Lk 12,10; Zsid 6,4–6; 10,26–27; 1Jn5,16). Ez a bûn ab ban áll, hogy va la ki tu da to san sá tá ni ere de tû nekmond ja Is ten mun ká ját.

6. A bûn egye te mes jel le ge

A bûn uni ver za li tá sá ra utal nak a kö vet ke zõ igék: 1Kor 8,46; Zsolt143,2; Péld 20,9; Préd 7,20; Róm 3,1–12.19.23; Gal 3,22; Jak 3,2; 1Jn1,8–10.

Az egye te mes ség nem csak úgy igaz, hogy min den em ber bû nös,ha nem azt is je len ti, hogy szü le té sé tõl fog va bû nös min den ki (Zsolt51,7). Na gyon fon tos Jé zus Krisz tus nak az új já szü le tés sel kap cso la tosta ní tá sa: Ami test tõl szü le tett, az test, új já kell szü let ni ah hoz, hogyva la ki Is ten ki rály sá gát föl is mer je, és ré sze se le gyen. Új já, fent rõl, aSzent lé lek ál tal. A bûn egye te mes jel le gét és a sza ba du lás egyet lenút ját ta lán leg vi lá go sab ban Róm 5,12–21 tár ja elénk.




Jel 12,9; 1Kir 8,46; Róm 3,10–12; 5,12–13.18–19; Zsolt 51,7; Jn 3,3.


1. 1Móz 3,1–13; Róm 3,9–18; Ef 4,17–19; Jak 1,13–15.2. 1Móz 2,16–17; Róm 6,23. 3. 1Móz 3,17–19; Róm 1,21; 7,15.18.19; 1Móz 11,6–7; Zsolt115,16b; ApCsel 28,2.4. Jn 8,44; 2Kor 11,3; Jel 12,9; Róm 6,23.5. Róm 5,12; 7,18–25; 8,7; Ef 2,1–3; 4,8; Zsid 11,6.6. 1Kir 8,46; Róm 5,12–21.


1.Mi volt a sá tán mód sze re a csá bí tás nál?2.Mit je lent: „Amely na pon eszel..., meg halsz!”3.Mik a bûn kö vet kez mé nyei?4.Mit ta nít a Bib lia a bûn ere de té rõl és lé nye gé rõl?5.Mi az ere den dõ és az ak tu á lis bûn?6.Mit je lent az uni ver za li tás a bûn nel kap cso lat ban?

HAMARTIOLÓGIA 87


V. RÉSZA Sza ba dí tó(Krisztológia)


11.„...A Fiú ál tal szólt hoz -

zánk...”

Zsid 1,2-ben ol vas ha tó ez a meg ál la pí tás. Haj la mo sak va -gyunk ar ra, hogy úgy ért sük ezt az igét: utol já ra szólt ne künk Fiaál tal. Pe dig nem er rõl van szó. Gon do la ti lag kap cso ló dik e té má -hoz a szõ lõs gaz da pél dá za tá ból az a mon dat, mi sze rint „utol já rael küld te a sa ját fi át” (Mt 21,37). Jé zus le het Is ten utol só „pró fé -tai sza va” (a pró fé ta ság klas szi kus ér tel mé ben), ahogy a fönt je -lölt ige is lát ja: „Mi u tán ré gen sok szor és sok fé le kép pen szólt Is -ten az atyák hoz a pró fé ták ál tal, ezek ben a vég sõ idõk ben a Fiúál tal szólt hoz zánk...” Jé zus meg je le né se egy bi zo nyos üdv tör té -ne ti kor szak le zá rá sát je len ti, s eb ben a kor ban Õ Is ten utol só sza -va, de ugyan ak kor a testetöltés egy új kor szak kez de te is, en nekaz új kor nak Jé zus az el sõ sza va. A kor az utol só! „Ezek ben a vég -sõ idõk ben” Is ten egé szen egye dül ál ló an szó lal meg. A ko ráb biszó, az Ige em ber tes tet ölt. Nem csak hal lunk ar ról, hogy van egytá vo li or szág, nem csak fü lünk kel ér zé kel jük a pró fé tai szót, ha -nem lát hat juk a meg ér ke zett ki rályt, hall hat juk sa ját sza va it, ta -pasz tal hat juk ha tal mát, és an nak el le né re, hogy nin cse nek ki rá lyijel vé nyei, tud hat juk, hogy Õ a min den ség Ura.

Krisz tus szü le té sé vel kez de tét ve szi az utol só idõ. En nek akor szak nak va ló ban Krisz tus a kö zép pont ja, de az in kar ná ció, atest be öl tö zés Krisz tus élet tel jes „be szé dé nek” csak az el sõ mon -da ta. Azon ban mint ilyen is, meg ha tá ro zó je len tõ sé gû az Úr Jé -zus egész föl di éle tét te kint ve.

Van nak, akik fél tik az Is ten em ber is ten sé gét ami att, hogy tel -je sen em ber lett. Jé zus ál do za ta ép pen azért egye dül ál ló an ér té -


kes, mert nem szín já ték. Õ ér tünk va ló sá go san ki csin nyé lett,a le he tõ leg ki seb bé, min den ki szol gá já vá. Sõt az em ber gyil kosõrü le té nek ál do za tá vá. Ha föl di éle té ben anél kül nyúl ha tott vol -na le tett ha tal má hoz, hogy el ve szít se az em be ri ség meg vál tá sa ér -de ké ben vál lalt kül de té sét, le het, hogy meg te szi. De nem tet te,mert a meg vál tás csak ezen az egyet len úton, az Is ten em ber ál do -za tos éle te és ha lá la árán volt re a li zál ha tó. Vég sõ idõ, vég sõ le -he tõ ség. Is ten vég sõ „kí sér le te” az ön fel ál do zó Fiú ál tal az em bermeg men té sé re.



„Ki cso da vagy, Uram?

A tárzuszi Sa ul kér dé se bi zo nyos föl is me rést tar tal maz. Azt, hogyaz a va la ki, akit ugyan még nem is mer a ke resz tyén ül dö zõ: Úr,(Küriosz). Ha azt kér dez zük: Ki cso da Jé zus? – ak kor er re a kér dés rele het „hi tet len” vá laszt is ad ni, azon ban a „Ki cso da vagy, Uram?”kér dés föl té te le zi egy részt Jé zus va ló sá gos sá gát, más részt azt, hogyma gunk nál na gyobb nak tart juk Õt. Aki idá ig el ju tott, an nak is hos szúutat kell még meg ten nie a Mes ter nyo má ban, amíg Pé ter rel együttazt tud ja mon da ni: „Te vagy a Krisz tus, az élõ Is ten Fia” (Mt 16,16).

Mi Jé zus Krisz tust Meg vál tónk nak tart juk. Ki cso da ez a mi Meg -vál tónk? Úgy tû nik, hogy gyor san és kön nyen tu dunk tö ké le tes vá -laszt ad ni: Is ten Fia, jó Pász tor, hû Ba rát, az élet Ke nye re, az ál dottOr vos stb. Jé zus azon ban ezt mond ja: „Sen ki sem is me ri a Fi út, csakaz Atya!” (Mt 11,27).

Nincs a föl dön olyan tu dós ke resz tyén, dog ma ti kus vagy ép penmisz ti kus hí võ, aki jog gal ál lít hat ná, hogy is me ri Jé zus Krisz tus sze -mé lyé nek tit kát. Nem, nem is mer jük. Bi zo nyos dol go kat ter mé sze -te sen tu dunk fe lõ le, olya no kat, ami ket jó nak lá tott ki je len te ni, detá vol ról sem min dent. Pé ter apos tol ar ra hív föl ben nün ket, hogynö ve ked jünk Jé zus Krisz tus meg is me ré sé ben (2Pt 3,18). Pró bál jukös sze fog lal ni, mi az, amit tu dunk fe lõ le!

1. Kez det ben volt az Ige

Az Ószö vet ség és a Já nos sze rin ti evan gé li um azo nos je len té -sû sza vak kal kez dõ dik. A hé ber RÉ SIT és a gö rög ARCHÉ a


min den ség kez de té re utal. A vi lág nak, s ben ne az em ber nek vankez de te. Er rõl a kez det rõl be szél 1Móz 1,1; és Jn 1,1. „Kez det bente rem tet te Is ten az eget és a föl det – Kez det ben volt az Ige”. Avi lág egy szer, a kez det ben jött lét re, a tér-idõ kez de tén. A min -den ség eset le ges. Ez zel a va la mi kor nem lé te zõ vi lág gal (és em -ber rel) áll szem ben az Örök ké va ló, a Te rem tõ Is ten. A „kez det -ben” már volt az Ige. A min den ség szü le té se kor már lé te zettKrisz tus, az Is ten Fia.

Jé zus azt mond ja ma gá ról, hogy Õ az Al fa és az Óme ga, aKez det és a Vég. Ez zel ki fe je zés re jut tat ja azt is, hogy a te rem tettvi lág Õben ne áll fönn, nél kü le nem lett vol na kez de te (s így nemis le het ne vé ge), egy ál ta lán sem mi sem len ne Is te nen kí vül, hiszha nincs el sõ és utol só, ak kor nincs köz be esõ sem. Idõ-tör té ne tivi lá gunk te hát úgy áll Is ten örök ké va ló sá gá ban, mint a vég te lenegye ne sen ki je lölt pi ciny sza kasz. Volt kez de te, és lesz vé ge. Azem ber kép te len ar ra, hogy vis sza gon dol jon a „kez det” elé. Micsak a tér-idõ „sza ka szon” be lül tu dunk úgy-ahogy mo zog ni. Ér -tel met len len ne az után kér de zõs köd nünk, hogy a „kez det” elõttmi kor szü le tett (ar ról méginkább, hogy ho gyan?!) az Is ten Fia.Elé ged jünk meg az zal, hogy a „kez det ben (már) volt az Ige”.

2. Az Ige Is ten nél volt

Az Ige (LOGOSZ) ki lé té rõl még nem árul el sem mit Já nos -nak e má so dik meg ál la pí tá sa, azt azon ban egy ér tel mû en köz li,hogy az Ige Is ten nél volt, s eb bõl már érez zük, hogy Is ten és azIge kö zött szo ros kap cso la tot kell föl té te lez nünk.

Az Ige a te rem tés kor „vált el” Is ten tõl, s lett te rem tõ szó vá, Is -ten tõl ki bo csá tott te rem tõ Igé vé. A te rem tés tör té net kulcs sza vai:1. Szólt (VAJJÓMÉR), 2. Le gyen! (JÖHI), 3. És lett (VAJÖHI).Is ten ki bo csá tot ta az Igét, ki mond ta a szót, s a ki bo csá tott (Is ten -tõl „el vá ló”) szó te rem tett. Ez tör tént a „kez det ben” idõi ol da lán.A kez det ben te hát Jé zus Krisz tus egy részt még Is ten nél volt,más részt már te rem tett.



3. Az Ige Is ten volt

Ami a te rem tett sé gen kí vül esik (ami nem te remt mény), az Is -ten (Te rem tõ). A „kez det ben” már volt az Ige (a te rem tés meg -kez dé se elõtt lé te zett), lé té nek te hát nem te rem tés az alap ja, ha -nem va la mi más. Is ten meg nyi lat ko zá sa i ban Jé zus mint „sze re tettFiú” sze re pel. Jé zus ti pi kus ki fe je zé se az „én Atyám”. Ha az IgeIs ten Fia, ak kor ma ga sem le het más, mint Is ten. Mi sem ter mé -sze te sebb an nál, hogy e „szár ma zás” ki fe je zé sé re a szü le tés szóthasz nál ja a Szent írás. Já nos 3,16-ban az „egy szü lött Fi ú ról” vanszó (MONOGENÉSZ). Jé zus egye dü li sé ge mel lett az „egye dülszü lés re” is utal ez a ki fe je zés. (Akik tud ják, hogy a te rem tett vi -lá gon be lül is mi lyen sok szí nû ség ta pasz tal ha tó a sza po ro dást il -le tõ en – pe dig ha lan dó lé nyek rõl van szó –, azok nak nem je lentbot rány kö vet a fen ti ki fe je zés.)

Meg is me ré sünk nek ha tá rai van nak. A hit út ján azon ban ak -kor is to vábblép he tünk, ami kor ér tel münk meg akad – gon dol -junk Jé zus vá la szá ra, ame lyet a böl csel ke dé sé vel el aka dóNikodémusnak adott: „...Istennél min den le het sé ges!”

4. Min den Õál ta la lett

Az imént szól tunk ar ról, hogy az Ige te rem tõ. Azért te rem tõ,mert az Is ten Igé je. Az em be ri szó el röp pen (verba volant); vagyered mé nyez va la mit, vagy nem. Is ten Igé je azon ban önál ló élet rekel, s tény ke dé sé nek ered mé nye lesz a min den ség. Minden nekte rem tõ je, így le het ké sõbb minden nek meg vál tó ja. Pál így fe je ziki a fen ti gon do la tot: „Õben ne te rem te tett min den, ami van amenny ben és a föl dön...” (Kol 1,16). A lét fo lya ma tos sá gát isKrisz tus biz to sít ja: „...Minden Õben ne áll fenn” (Kol 1,17).

Jé zus Krisz tus föl di lét for má ját meg elõ zõ hely ze té rõl (prae -xisztencia) és te vé keny sé gé rõl a kö vet ke zõ ket mond hat juk ösz - szeg zés ként: Õ Is ten Fia (Jn 3,16). Örök ké ál lan dó Is ten (Róm

KRISZTOLÓGIA 95


9,5). Idõ-tör té ne ti vi lá gunk elõtt, az alatt és az után egy aránt. Is -ten nel (az Atyá val) egyen lõ (Fil 2,6). Föl di lét for má ját meg elõ zõál la po tá ra is áll mind ez (Jn 17,5).

Meg kí sé rel tünk be te kin te ni a „kez det ben” elé, a kez det elõt tiva la mi be, amely rõl an nyit biz to san tu dunk, hogy tér-idõ vi lá -gun kat meg elõ zõ örök ké va ló ság. Te rem tett vi lá gunk vé gé hezér kez ve ugyan eb be az örök ké va ló ság ba, Is ten cso dá la tos idõ-fe -let ti sé gé be tor kol lik. Jé zus Krisz tus Is ten – örök tõl fog va (az aza tér-idõ elõttõl), örök ké, (a tér-idõn túlig). Ha tár ta lan Is ten!

Ami kor az idõ-tör té ne ti vi lág el ér ke zett egy bi zo nyos ál lo más -hoz (az idõk tel jes sé gé hez), a bûn ron tá sát nem tud ta to vábbszem lél ni az Egy szü lött Fiú, s a ha tár ta lan Is ten em ber ré lett,hogy ben nün ket meg vált son. Az ál do zó és ön fel ál do zó sze re tetleg na gyobb cso dá ja ez!



12.Jé zus a Krisz tus

A ke resz tyén ség szem pont já ból Jé zus Krisz tus a tör té ne lemleg ki emel ke dõbb egyé ni sé ge. Nem ke resz tyén kö rök ben is ke ve -sen vi tat ják ma már tör té ne ti sé gét. Ne künk: Is te nünk és Test vé -rünk. Egy Atyá nak a gyer me kei va gyunk. Per sze kis sé me ré szenhang zik ez így, s nem is elég gé pon tos a meg ha tá ro zás, min den -eset re ar ra na gyon al kal mas, hogy meg érez zük be lõ le: va la mi kü -lö nös, em be ri ér tel mün ket meg ha la dó cso dás ti tok za tos ság öve ziJé zus Krisz tust, aki Is ten Fia és Má ria fia egy sze mély ben, Min -den ha tó Is ten és ér tünk szen ve dõ Meg vál tó.

1. Mi ért lett Is ten em ber ré?

Ezt a kér dést a nagy ke resz tyén gon dol ko dó, Anselmus fo gal -maz ta meg így (Cur Deus ho mo?). A te o ló gi ai iro da lom a meg -tes te sü lést leg több ször az in kar ná ció szó val je lö li. Ez a szak ki fe -je zés így nem sze re pel a Bib li á ban, na gyon is te o ló gi ai jel le gû, ésnem egy tév esz mé nek szol gál ta tott már jó táp ta lajt.

Paul Tillich meg pró bál ja föl tár ni az „Is ten em ber ré lett” ki fe -je zés el lent mon dá sa it. Ha ar ra a kér dés re, hogy ki az in kar ná cióala nya, azt vá la szol juk: Is ten – ak kor ké zen fek võ az ilyen foly ta -tás: „Is ten em ber ré lett”. Ma ga ez az ál lí tás nem el lent mon dá sos,de tel je sen ab szurd. Ez a sza vak kal va ló já ték – mond ja Tillich –,ahol az egyes sza vak nem a va ló sá gos ér tel mük ben ke rül nek elõ.Ha Is ten (a Te rem tõ) em ber ré (te remt mén nyé) lesz, ak kor – ezazt je len ti – meg szû nik a to váb bi ak ban Is tennek len ni. Ezért –


mint mond ja –, az in kar ná ció fo gal mát „át kell utal nunk” a mi to -ló gia te rü le té re, ahol gyak ran ta lál ko zunk ve le, hisz a po li te iz mustág te ret en ged – el lent mon dás nél kül – az in kar ná ci ós je len sé -gek nek. Ha ezt nem tes szük, ak kor vál lal nunk kell a po li te iz musfe lé haj lás vád ját (Is ten em ber ré lett, de eb ben a meg je le né si for -má ban is Is ten = po li te iz mus).

A fent jel zett el lent mon dá so kat pró bál ja át hi dal ni a ke resz -tyén te o ló gia a Szent há rom ság-tan nal és (Jé zus föl di lét for má já -ra vo nat ko zó lag) az Is ten em ber ki fe je zés sel. Az elõ zõ mi att oly -kor po li te iz mus sal vá dol ják a ke resz tyé ne ket, az utób bi ala potnyújt a Jé zust „kö zép lény nek” nyil vá ní tó ta ní tá sok nak, ame lyek -nek se sze ri, se szá ma.

Tillich sze rint a „létel” az Is ten ben va ló ré sze se dés parado -xona, amely ös sze köt ve le, de ugyan ak kor el is ha tá rol tõ le. Nemaz „át vál to zás mí to sza”, ha nem Is ten igé nyé nek a jel zé se egy sze -mé lyes éle ten ke resz tül tör té nõ ki nyi lat koz ta tás ra. Ezen a „sze -mé lyes éle ten” ke resz tül akar ja ki sza ba dí ta ni az em bert szo ron -ga tott hely ze té bõl. En nek meg ér té se új utat je lent a ke resz tyénpa ra do xo nok ér tel me zé sé hez.

Tillichnek ab ban iga za van, hogy az „Is ten em ber ré lett” de -fi ní ció sán tít, vagy leg alább is ma gya rá zat ra szo rul. Ab szo lút ér -te lem ben Is ten nel kap cso lat ban nem be szél he tünk vál to zás ról(Jak 1,17). Õ nem le het sem mi olyan ná, ami nem Is ten. Per szea Szent írás nem is ál lít ja en nek az el len ke zõ jét. A Bib lia Is ten„vál to zá sa” („létele”) he lyett az Õ sze re te té rõl be szél, amely -nek kö szön he tõ, hogy el küld te egy szü lött Fi át azért, hogy meg -vált sa az em be ri sé get (Jn 3,16). Is ten Fia, a LOGOSZ öl tötttes tet, nem az örök Atya. Is ten sze re te te ab ban nyil vá nul meg,hogy ad ta (EDÓKEN) az Õ egy szü lött Fi át (Jn 3,16), a Fiú sze -re te te – aki mint Is ten Fia ma ga is Is ten – pe dig ab ban, hogy tu -da to san vál lal ta az ál do zat sze re pet az em be ri ség meg men té seér de ké ben.

A köz ben já ró, szol gá ló te vé keny ség és a vált ság ha lál nyo mánlett Krisz tus sá az Is ten Fia (ApCsel 2,36).



2. A sza ba dí tás

A sza ba dí tás (meg vál tás) Is ten szub jek tív ügye. Is ten nek nincsszük sé ge az em ber rel va ló ki bé kü lés re, de le he tõ sé get ad az em -ber nek ar ra, hogy ve le ki bé kül jön, s e meg bé ké lés ál dá sa it él vez -ze. Krisz tus (a Köz ben já ró és Sza ba dí tó) nem mint egy har ma dikva la ki je le nik meg Is ten és az em ber „kö zött”, ha nem mint egyolyan va la ki, aki Is ten az em ber fe lé, és em ber az Is ten fe lé. Meg -mu tat ja, hogy mi az Is ten aka ra ta. Az em bert (kollektíve) nemkép vi se li Is ten fe lé, csu pán azo kat, akik eg zisz ten ci á lis kap cso lat -ban él nek Ve le. Hi bás te o ló gi ai föl fo gás az, mi sze rint a Köz ben -já ró on to ló gi ai re a li tás Is ten és az em ber kö zött. Így Jé zus Krisz -tus egy fél is ten len ne, és ugyan ak kor egy fél em ber.

A föl dön já ró Jé zus is Is ten, csak ép pen nem hasz nál ja min dig is -te ni ha tal mát (Fil 2,7). Em ber ként él az em be rek kö zött, s vál lal jaa már tír sor sot (Fil 2,8). Mi Is tent csu pán te vé keny sé gé bõl és ön ki -nyi lat koz ta tá sá ból, „be mu tat ko zá sá ból” is mer jük. Lé nye gét il le tõ -en na gyon hi á nyo sak az is me re te ink. Azt tud juk, hogy Szel lem (Jn4,24), de hogy ezen mit kell ér te nünk konk ré tan, ar ra néz ve csak el -kép ze lé se ink van nak. A Tör vény til tot ta Is ten bárminémû áb rá zo -lá sát. A holt anyag tá vol ról sem ad hat hû ké pet az élõ Te rem tõ rõl.Az Õ egyet len igaz ké pe (má sa) Jé zus Krisz tus. Ben nün ket, em be -re ket is ha son ló vá te rem tett Is ten ön ma gá hoz, a bûn mi att azon banaz is ten ké pû ség „vo ná sai” el tûn tek ró lunk. Jé zus Krisz tus be mu tat -ta az Atyát: „Aki en gem lá tott, lát ta az Atyát” (Jn 14,9). Éve ken áthir det te, hogy az Atyá tól jött, hogy Ve le egyen lõ: „Én és az Atyaegy va gyunk” (Jn 10,30). Az em be rek nek nem kel lett az élõ Is ten.Jé zus a ha lált is vál lal ta azért, hogy a ben ne hí võ ket ki sza ba dít sa asá tán rab szol ga sá gá ból, hogy le he tõ sé get ad jon ne kik Is ten meg is -me ré sé re. Aki Jé zust kö ve ti, el jut az Atyá hoz. Aki utá na megy, ha -son ló lesz Hoz zá. Az is ten ké pû ség így nyer he tõ vis sza.

En nek ér de ké ben vet te ma gá ra a „kö ve ti ru hát”, a „por sát -rat”, az em be ri tes tet. A tes tet „öl tött” ki fe je zés na gyon ta lá ló.Az is te ni „ru hát” vagy ép pen „for mát” le ve tet te, s en nek he lyé be

KRISZTOLÓGIA 99


(nem er re!) vet te föl az em be ri „for mát” (Fil 2,7). Az em be rekígy sem ér tet ték meg – leg alább is ke ve sen hit tek ben ne. Akikazon ban be fo gad ták (hit tek ben ne), azok nak ha tal mat (jo got, le -he tõ sé get) adott ar ra, hogy Is ten fi a i vá le gye nek (Jn 1,12). Óri á -si le he tõ ség! Va ló sá go san Is ten fi a i vá, Krisz tus test vé re i vé! AzÚr ma ga erõ sí ti meg ezt a szá munk ra oly hi he tet len nek tû nõ ál -lí tást: „Aki cse lek szi az én Atyám aka ra tát, az né kem fi test vé rem,nõ test vé rem...”!

Az „em ber ré lett” ki fe je zés nem olyan egy ér tel mû, mint a„tes tet öl tött”. Azon ban itt sincs fel old ha tat lan el lent mon dás.Nem fel tét le nül szük sé ges ugyan is az, hogy ha va la ki va la mi vélesz, a „létel” mi att ma ra dék ta la nul meg szûn jék az len ni, amivolt (kü lö nö sen áll ez a té tel ak kor, ha Is ten Fi á ról van szó). Aföl dön já ró Jé zus, Is ten, mert bár me lyik pil la nat ban meg van aha tal ma ar ra, hogy föl ve gye (vis sza ve gye) tel jes is te ni di csõ sé -gét. (Per sze ha ezt meg te szi, au to ma ti ku san el ve szí ti a le he tõ -sé get az em ber meg men té sé re. Sok szor hang sú lyoz za, hogyvol na ha tal ma..., de nem akar él ni ve le!) Ön kén tes meg aláz ko -dá sa nem je len ti is ten sé ge el vesz té sét. Lát szat sze rint tel je senem ber – va ló já ban azon ban van egy lé nye ges kü lönb ség: min -den em ber bû nös, Õ vi szont bûn te len. A bûn te len Jé zus élõ bi -zony ság ar ra, hogy Is ten nek en ged ve (s a kí sér tõ nek el len áll va)is ten ké pû (bûn te len) ma rad ha tott vol na az em ber (Ádámékragon dol va), s ar ra, hogy az is ten ké pû ség mint le he tõ ség, el ér he -tõ kö zel ség be ke rült Õál ta la.

Ar ra a kér dés re, hogy „Ki cso da Jé zus?” a sok-sok he lyes vá -lasz kö zül dog ma ti ka i lag ta lán Pé ter apos to lé a leg ta lá lóbb, amitJé zus: „Ti ki nek mon do tok en gem?” kér dé sé re ad: „Te vagy aKrisz tus, az élõ Is ten Fia” (Mt 16,15–16). Jé zus a Krisz tus. S eb -ben a de fi ní ci ó ban ben ne van mind az a ti tok za tos ság, ami öve zi aMeg vál tó sze mé lyét és mû vét, de ben ne van a leg egy sze rûbb hi -võ elõtt is nap nál vi lá go sabb igaz ság: Jé zus a Krisz tus, az énUram, az én Sza ba dí tóm, Párt fo góm és Test vé rem. Csak ál ta lale het üd vös sé gem.



13.Krisz tus út ja

Krisz tus mû ve – ha egyet len szó val kí vá nunk vá la szol ni – ameg vál tás. Ma gá val a meg vál tás sal kü lön fe je zet ben fog lal ko -zunk. Krisz tus út já nak föl di sza ka sza az in kar ná ci ó val kez dõ dik,a meg aláz ko dás sal, és a föl ma gasz tal ta tás sal foly ta tó dik.

1. Meg aláz ko dás

Pál apos tol két szak ki fe je zés sel jel zi Krisz tus meg aláz ko dá sá -nak sza ka sza it. Az el sõ az ön ki üre sí tés (KENOSZISZ), amely -nek ered mé nye ként az Is ten Fia em be ri lét for má ba ke rül. A má -so dik (TAPEINÓSZISZ) azt je len ti, hogy az em be rek kö zött isaz utol só hely lesz az övé. A vég sõ meg bé lyeg zést, a ke reszt ha láltis vál lal ja alá za to san. A má so dik sza kasz ért he tõbb, hisz az em -ber sze me elõtt tör té nik Krisz tus meg aláz ko dá sa, az el sõ azon -ban ab szo lút ér te lem ben ti tok elõt tünk.

a) Szen ve dettEgye sek sze rint Jé zus egész föl di éle te meg vál tó szen ve dés,

má sok sze rint csak a pas si ó ban kez dõ dik meg vál tó szen ve dé se.Hogy Krisz tus mi kor szen ve dett, folyamatosan-é vagy né ha-né ha,ne héz len ne meg mon da ni, de nem is lé nye ges. Barth sze rint a„szenvede Pon ci us Pi lá tus alatt” nem csak a pas si ó ra vo nat ko zik.Va ló igaz, hogy éle té nek szin te min den moz za na ta prob lé más.He ró des meg akar ja öl ni, is tál ló ban szü le tik. Ké sõbb sa ját szü leisem ér tik meg, ta nít vá nyai is fél re ér tik. Szám ta lan szor meg akar -


ják öl ni. Nincs fe jét ho va le haj ta nia. Fo lya ma tos harc az éle te akép mu ta tás sal, az igaz ság ta lan ság gal, szem be ke rül né pe ve ze tõ i -vel, s vé gül Pi lá tus igaz ság ta la nul ha lál ra íté li. A pas sió csak egyszenvedésteljes élet vég sõ szen ve désso ro za ta volt. Egész éle tétjel lem zi ez a szó: szen ve dett.

b) Meg fe szít te tett„Meg fe szí tet ték.” A zsi dók sze mé ben nem csak a leg kí no sabb,

de a leg gya lá za to sabb ha lál ne met is je len tet te a ke reszt ha lál, avá lasz tot tak kö zül va ló ki re kesz tést, a szö vet ség bõl va ló ki zá rást.Át ko zott, aki fán függ! A ke reszt egy részt azt bi zo nyít ja, hogy azem ber ja vít ha tat la nul Is ten -el le nes (Róm 8,7), más részt azt, hogyIs ten en nek el le né re vég te le nül sze re ti az em bert, és min dentmeg tesz meg men té sé ért (Jn 3,16; 1Jn 4,9–11).

c) „Meg halt és el te met ték”Az em be ri sors vég sõ ál lo má sa a ha lál és a te me tés. Az in kar -

ná ció tör vény sze rû vég sõ kö vet kez mé nye. E nél kül nem len neigaz, hogy Krisz tus tel je sen em ber ré lett. A te me tés azt bi zo nyít -ja, hogy tény leg, va ló sá go san meg halt.

2. Meg di csõ ü lés

Az Apos to li Hit val lás nak van egy kü lö nö sen hang zó so ra:„Szálla alá pok lok ra”. Két ség kí vül ez a leg ké sõb bi ere de tû ré szea hit val lás nak, ez azon ban nem csök ken ti ér té két. Alap ja ugyan -is nem egy sze rû en az õs ke resz tyén hit vi lág, a ha gyo mány, ha nemaz Ige. Az idé zett sor nem fe di min den ben a Bib lia köz vet len ki -je len té se it, lé nye gé ben azon ban bib li kus nak mond ha tó. Ho gyanis áll Jé zus Krisz tus „pokolra szállásának” kér dé se?

Elõ ször is: pokolra szállásról nem tud a Szent írás. Az Apos to -li Hit val lás ban sze rep lõ gö rög ki fe je zés (hádész) sem pok lot je -lent, ha nem a hol tak or szá gát, a hol tak tar tóz ko dá si he lyét.



Ugyan ez mond ha tó el a la tin szö veg rõl is (inferus = al só, inferi= al vi lág). Le szállt a hol tak bi ro dal má ba, a ha lot tak kö zé(descendit ad inferna). A hádész hé ber meg fe le lõ je a söol. A zsi -dók ezt amo lyan szo mo rú vá ra ko zó hely nek gon dol ták, ahon nannem le het meg lát ni Is ten ar cát. Az izráeliták – épp úgy, mint a po -gá nyok – föld alat ti hely ként kép zel ték el a hol tak ha zá ját.

A dog ma tör té né szek kö zül jó né há nyan pró bál koz tak az zal,hogy az Úr „pokolra szállását” pár hu zam ba hoz zák bi zo nyos po -gány is te nek, hé ro szok vagy épp em be ri hõ sök al vi lá gi ka land ja i -val. Va ló ban föl fe dez he tõ he lyen ként ha son ló ság. (Gon dol junkpl. az egyip to mi Oziriszre, a ba bi lo ni Tammuzra, Gil ga mes epo -szá nak al vi lá gi je le ne te i re, a gö rög Odüs sze i á ra, Or fe usz ra,Attiszra és Ado nisz ra stb.) A ha son ló ság azon ban csak lé nyeg te -len kér dé sek ben áll fönn, és el tör pül a kü lön bö zõ sé gek mel lett.Ad dig ugyan is, amíg az imént em lí tett ese tek ben tör té ne ti ség rõlalig ha be szél he tünk, Jé zus Krisz tus tör té ne ti sé gé hez nem fér két -ség. Jé zus Krisz tuséra egye te mes sza ba dí tás vé gett ke rül sor.Nincs olyan po gány „pár hu zam”, amely ben egye te mes meg vál tá -si szán dék nyer ne ki fe je zést. Krisz tus nem ön ma gá ért, nem egyem be rért és nem is kí ván csi ság ból szállt le, ahogy Má té fo gal maz(12,40) – a föld szí vé be, ha nem azért, hogy tel jes sé te gye a meg -vál tás mû vét.

A „pokolra szállás” – mint ki fe je zés – hi bás. A po kol szóugyan is a ma gyar nyelv ben elsõrenden az el kár ho zot tak vég sõ he -lyét je len ti. A „le szál lás” sem olyan egy ér tel mû. Mit tett ak kor te -hát Jé zus ha lá la után? A he lyes vá laszt a Bib li á tól vár hat juk csu -pán. Meg is kap juk. 1Pt 3,19 sze rint elõ ször is: Jé zus nem le szállt,alá szállt, ha nem egy sze rû en el ment (POREÜTEISZ), és nem apo kol ba, ha nem a bör tön be, a fog ház ba, az õri zet alatt tar tot takkö zé (FÜLAKÉ). A meg elõ zõ (18.) vers bõl az is ki tû nik, hogymind ez szel le mi lét for má ban tör tént. Ezt a ver set (és a kö vet ke -zõt) így ad hat nánk vis sza: Krisz tus is meg halt egy szer a bû nök mi -att... hogy (ti te ket vagy min ket) oda ve zes sen Is ten hez. Meg haltugyan a test re néz ve, de meg ele ve nít te tett Szel lem te kin te té ben

KRISZTOLÓGIA 103


vagy Szel lem ál tal, 19. v. – ami ben (tud ni il lik szel lem ben) – mi u -tán el ment – a fog ház ban le võ lel kek elõtt kez dett pré di kál ni.

Ez az ige tisz táz za azt a lé nye ges dog ma ti kai kér dést, hogy ake resz ten el hang zott „el vé gez te tett” (és az azt köz vet le nül kö ve -tõ ha lál) után to vább foly ta tó dott-e Krisz tus meg aláz ko dá sa úgy,hogy a po kol kín ja it is ki áll ta mi at tunk, oda is le szállt; vagy a ha -lál be áll tá val tény leg be fe je zõ dött a meg aláz ko dás út ja, s a ha lálpil la na tá tól a föl ma gasz tal ta tás kez dõ dik. A tisz tá zás ered mé nye:Jé zus nem szen ved ni ment a po kol ba. (A kál vi ni re for má ció, mi u -tán igye ke zett el szi ge tel ni ma gát a ró mai egy ház tisz tí tó tûz-ta ná -tól, ilyen utol só, nagy szen ve dés ként ér tel mez te Krisz tus „pokol-ra szállását”.) Krisz tus nem alá szállt, nem is vet te tett, ha nemment. Az Ige ar ra néz ve is tar tal maz in di rekt uta lást, hogy a hol -tak ha zá já ba nem le száll ni kell, ha nem el men ni. Jé zus nem a„min den élõk út ján” ke rül a hol tak kö zé, ha nem tu da to san megy,és nem szen ved ni, nem is pas szí van ki vár ni a hús vét reg gelt, ha -nem pré di kál ni és sza ba dí ta ni. Hon nan tud juk, hogy evan gé li u -mot hir de tett? Pé ter köz lé se vi lá gos. Azt a ki fe je zést hasz nál ja(KÉRÜSSZÓ), amely nek je len té se ugyan egy sze rû en hir det ni,ki hir det ni, de amely rõl az is köz tu dott, hogy ti pi ku san az Ige(üze net, evan gé li um) ki hir de té sé nek mû sza va. Jé zus sa ját gyõ zel -mét hir det te meg. S hogy evangélizált, az köz vet ve lát szik Ef4,8–10-bõl. A „hir de tés” ered mé nye ez Ige sze rint bi zo nyos fog -lyok ki sza ba dí tá sa és föl vi te le (Is ten hez) aján dék ként. (Ef 4,8 he -lyes for dí tá sá ból ez vi lá gos. A gö rög szö veg jegy ze te is utal az en= -ban, -ben pre po zí ci ó ra. Az idé zett 67. zsol tár 19. ver sé nek eza ré sze a LXX sze rint is EN ANTRÓPÓ, a hé ber szö veg ben:BÁÁDÁM. A szó sze rin ti for dí tás te hát: aján dé ko kat adott em -be rek ben, ma gya rul: em ber aján dé kot adott.) Krisz tus evangélizá-ciója te hát ered mé nyes volt a hol tak kö zött, s akik szí ve sen fo -gad ták, azok meg sza ba dul tak.

Sok-sok kér dés ve tõ dik fel a té má val kap cso lat ban, ame lyek -kel itt nincs mó dunk fog lal koz ni. A föl vet he tõ kér dé sek egy ré -szé re ter mé sze te sen nem is tu dunk vá la szol ni, nem tar toz nak a



ki nyi lat koz ta tás te rü le té re; tit kok. Min den eset re az biz tos, hogyKrisz tus nem a po kol ba ment, ha nem a hol tak kö zé. Nem szen -ved ni ment, ha nem azért, hogy a ha lál fog lya it ki sza ba dít sa. Nem„szálla alá pok lok ra”, ha nem egy sze rû en: el ment a ha lot tak hoz,még pe dig szel le mi lét for má ban. Így az tán az sem kér dés, hogyho vá. Hoz zá juk! Ér tük! Nem tud juk, hogy ho gyan kom mu ni káltve lük, de biz to san meg ta lál ta a mód ját. Ki hir det te gyõ zel mét. Õ,aki nek ese ten ként már föl di éle te so rán is meg nyil vá nult a ha lálfö löt ti ha tal ma, nagy pén te ken di a dal ma san vo nult be a ha lál bi ro -dal má ba. Nem gyõz ni ment, ha nem mint gyõz tes,mint aki már gyõ -zött, mint aki már ott is Úr, sza ba dí tó Úr. Hús vét a föl dön élõkelõtt is nyil ván va ló vá tet te, hogy Krisz tus él, de a „hús vét” márnagy pén te ken el kez dõ dött. A di csõ ség út ja a hol tak közt in dult.

Pé ter apos tol pon to san tud ja, hogy csak Krisz tus ál tal van üd -vös ség, hogy nincs az ég alatt más név, amely ben meg tar tást le hetta lál ni (ApCsel 4,12). Ez a meg ál la pí tás ér vé nyes a múlt ra, aKrisz tus elõt ti em be ri ség re, a je len re és a jö võ re. Sen ki nem ke -rül íté let re ad dig, amíg nem volt le he tõ sé ge ar ra, hogy dönt sönKrisz tus mel lett vagy el le ne. Hogy ho gyan biz to sít ja majd az Úrezt a le he tõ sé get, nem tud juk, de azt igen, hogy ir gal mas és igaz -sá gos, s anél kül, hogy le he tõ vé ten né va la ki nek a mel let te va lódön tést, nem fog ja számonkérni an nak hi á nyát. Egy szer min denem ber szem be ke rül Jé zus sal, és dön te nie kell: vagy mel let te vagyel le ne! Õ mel let tünk dön tött. Ér tünk tett min dent, amit tett.

Van né hány olyan igei uta lá sunk a föl tá ma dás ra vo nat ko zó an,mely bõl ar ra kö vet kez tet nek egye sek, hogy Krisz tus ön ma ga ak -ti vi tá sa ré vén tá madt föl, és nem föl tá masz ta tott. Ha Krisz tus ha -lá la va ló sá gos, ak kor föl tá ma dá sá ról csak úgy be szél he tünk, mintami Is ten köz be avat ko zá sá nak, a föl tá masz tás nak az ered mé nye.A Bib lia nem tud ar ról, hogy Krisz tus ön föl tá masz tás ré vén jönelõ a sír ból.

A föl tá ma dás cso da. Az em ber a cso dát min dig ma gya ráz nisze ret né. Krisz tus föl tá ma dá sá val kap cso lat ban is szá mos el mé letala kult ki hús vét tól nap ja in kig. Ezek a ma gya ráz ko dá sok a hi tet -

KRISZTOLÓGIA 105


len ség gyü möl csei. Ele ve hi bá sak, hisz Krisz tus föl tá ma dá saolyan egye dül ál ló tör té nel mi ese mény, amely oly an nyi ra cso da,hogy a leg ke vés bé sem fog ha tó föl em be ri és szel.

A föl tá ma dás bi zo nyos sá gá hoz nem fér két ség. (Az evan gé li u -mi tu dó sí tá sok, a szem ta núk so ka sá ga, az ellenõrízhetõség, két -ség te len tény ként ál lít ja elénk ezt a cso dát.)

A föl tá ma dás Krisz tus vált ság mû vé nek el en ged he tet len ré sze(1Kor 15,12–20), és a mi föl tá ma dás-re mény sé günk biz tos alap ja.

Jé zus gyõ zött. A di a dal me net a hol tak kö zött kez dõ dött. Foly -ta tó dott a föl dön a föl tá ma dás után. Ki tel je se dett a menny be me -ne tel lel. A Fiú az Atya jobb já ra ke rült. Em be re ket vitt ma gá valÕ, a má so dik Ádám, aki zsen gé je lett azok nak, akik el alud tak –hogy ki nyíl jon ál ta la a menny min den ben ne hí võ szá má ra. AzAtya meg hall gat ja Fi á nak imá ját: „Atyám, aki ket né kem ad tál,aka rom, hogy ahol én va gyok, õk is ott le gye nek...” (Jn 17,24).Ott van nak, vagy ott lesz nek. A ha lál le gyõ zött ha ta lom, de ha ta -lom ma is. Az em ber ha lan dó ma radt. Krisz tus di a dal út já nak,gyõ zel mé nek utol só ál lo má sát jel zi a jö võ be te kin tõ Ige: és ha lálsem lesz töb bé, sem gyász, sem ki ál tás, sem jaj, fáj da lom nem lesztöb bé, mert az el sõk el múl tak (Jel 21,4).

A ke resz ten füg gõ Jé zus azt mond ta: „El vé gez te tett!” A tró -non ülõ vis sza té rõ Úr azt mond ja majd: „Meg lett!” – Meg szü -le tett, elõ állt. Vé ge a va jú dás nak, vé ge a meg-meg úju ló fáj dal -mak nak. Meg szü le tett a gyer mek. El ké szült a meny as szony.Be tel je se dett a nagy mû. Be zá rul a kör. Íme a di a dal me net vé ge:hogy az tán kez dõd jék a me nyeg zõ az övé i vel, a kor szak okon áttar tó bol dog élet az új vi lág ban.



„As szony tól szü le tett...”(Mariológiai ki te kin tés)

„Ami kor el ér ke zett az idõk tel jes sé ge, Is ten ki bo csá tot ta Fi át,aki as szony tól szü le tett...” (Gal 4,6). A Fiú mér he tet le nül meg -aláz ta ma gát az zal, hogy em be ri tes tet öl tött ma gá ra. Atestetöltés lé nye gét il le tõ en év ez re dek óta vi tat koz nak a te o ló gu -sok. Is ten Fia cso dás kö rül mé nyek kö zött ér ke zett a vi lág ra. Ekö rül mé nyek kö zül csu pán egyet te gyünk most vizs gá lat tár gyá vá:a szûz tõl szü le tést.

Má té és Luk ács ki fe je zet ten be szél a szû zi fo gan ta tás ról,Márk, Já nos és Pál hall gat nak ró la. Ezt a hall ga tást azon ban sem -mi kép pen sem le het el len érv vé ko vá csol ni, hisz amúgy sem be -szél nek Jé zus gyer mek ko rá ról. Azok a kí sér le tek, ame lyek ar rairá nyul tak, hogy a ka rá cso nyi ese mé nye ket pár hu zam ba hoz zákpo gány mí to szok kal, ma már ki ke rül tek az ér dek lõ dés kö zép -pont já ból.

Kü lö nös – bár ma gya ráz ha tó – az a tö rek vés, mel lyel Má ri átmin den em ber fö lé he lye zi a ró mai ka to li kus egy ház. En nek a ki -eme lés nek ép pen a szû zi fo gan ta tás az alap ja. Má ria „is ten anya”– ta nít ja a ró mai egy ház –, s eb bõl fa kad nak ki vált sá gai. Az õsiidõ ben nem be szél nek az egy ház atyák „szep lõ te len fo gan ta tás -ról”, az az nem mond ják, hogy Má ria a fo gan ta tás után men tes sélett az ere den dõ bûn tõl és an nak kö vet kez mé nye i tõl, csu pán aztál lít ják, hogy Má ria szent éle te szol gál ta tott ala pot az is te ni ke -gye lem ki ára dá sá nak. (Ter mé sze te sen azon is le het vi tat koz ni,hogy Is ten ki vá lasz tó ke gyel me szen tel te-e meg Má ria éle tét,vagy a szent éle tû Má ri át vá lasz tot ta ki Is ten.) Csak a 7. szá zad


vé ge fe lé kez dik ün ne pel ni Má ria fo gan ta tá sát, de még az ez red -for du ló tá ján is nagy el len ál lást vált ki Eader ta ní tá sa, mely sze -rint Má ria men tes az ere den dõ bûn tõl. A sko lasz ti ku sok azt ta -nít ják, hogy csak ké sõbb tisz tult meg Má ria az ere den dõ bûn tõl.Az 1449-es baseli, majd az 1516-os trentoi zsi nat ok má nyai úgybe szél nek Má ri á ról, mint aki nincs alá vet ve az ere den dõ bûn nek.1854-ben IX. Pius pá pa ré vén a ró mai egy ház hit té tel ként fo gad -ja el azt a ta ní tást, hogy Má ria, ér de mei alap ján, éle té nek el sõper cé tõl kezd ve men tes az ere den dõ bûn tõl.

A ró mai egy ház nem elé ge dett meg a szû zi fo gan ta tás bib li a i -lag is iga zolt té nyé nek el is me ré sé vel, ha nem azt hir det te (és hir -de ti), hogy Má ria mind vé gig szûz ma radt. A klas szi kus ka to li kusmeg fo gal ma zás sze rint: Má ria szûz volt a szü lés elõtt, a szü lés benés szü lés után. Eh hez még hoz zá kap cso ló dik az a ta ní tás, mi sze -rint Má ria so ha sem élt há zas éle tet – Jé zus szü le té se után sem –,Jé zus nak te hát nem le het tek test vé rei. Mind ezt ugyan csak a ha -gyo mány iga zol ja – mond ják a ka to li ku sok –, de ez elég is.

1950-ben XII. Pius pá pa ki hir det te Má ria menny be vi tel énekdog má ját. Ez a dog ma szin te ko ro ná ja a ró mai egy ház marioló-giai ta ní tá sá nak. Nestorius va la ha így fo gal ma zott: „Ne te gyé teka szü zet is ten nõ vé!” Ed dig még nem ju tott el a ró mai egy ház,min den eset re na gyon el tá vo lo dott at tól a biz tos va ló ságmag tól,amit a Szent írás kö zöl Má ri á val kap cso lat ban.

Az Ige sze rint Má ria a Dá vid há zá ból va ló Jó zsef je gye se volt.(Lát szó lag prob lé mát je lent Jé zus Dá vid há zá ból va ló szár ma zá -sa, ui. Jó zsef nek lé nye gi leg nincs kö ze Jé zus szü le té sé hez. BárMá ria le he tett Dá vid le szár ma zott ja, ezt azon ban nem tud jukkét ség kí vül bi zo nyí ta ni. A prob lé ma azon ban – mint mon dot tam– csak lát szó la gos, Jé zust ugyan is min den ki Jó zsef fi á nak tar tot -ta.) A tör vény sze rint Jé zus is, de Má ria is Jó zse fen ke resz tül tar -to zott Dá vid há zá hoz. Így gon dol ja ezt Má té és Luk ács is, hiszmind ket ten Jó zsef nem zet ség táb lá za tát köz lik. Má ria is Jé zus ap -já nak mond ja Jó zse fet (Lk 2,48), s a ná zá re ti ek is így ki ál ta nakföl Jé zus be szé dét hall gat va: „Nem a Jó zsef fia ez?” (Lk 4,22).



Hang sú lyoz za az Írás, hogy Má ria szûz volt. Gáb ri el an gyal sza -vai sze rint Is ten ki vá lasz tá sá nak az alap ja: ke gye lem, a kö vet -kez mé nye: ál dás. „Ke gyel met ta lál tál Istennél!..., ál dott vagy azas szo nyok kö zött” (Lk 1,28–30). Má té – az zal a cél lal, hogy iga -zol ja: nem újkeletû gon do lat Is ten ter ve i ben a szû zi fo gan ta tás –idé zi Ézsa i ás 7,14-et: „...a szûz fo gan mé hé ben, és szül fi at, ésne ve zi azt Im má nu el nek” (Mt 1,23). Sze rin te Má ria ter hes sé gé -nek oko zó ja a Szent lé lek: „...mielõtt egy be kel tek vol na, vi se lõs -nek találtaték a Szent lé lek tõl” (Mt 1,18). Az Úr an gya la meg erõ -sí ti ezt, ami kor Jó zsef nek ma gya rá za tot ad je gye sé nek ál la po tafe lõl: „...ne félj ma gad hoz ven ni Má ri át, a te fe le sé ge det, mertami ben ne fo gan ta tott, a Szent lé lek tõl van az” (Mt 1,20). Hogymind ez ho gyan kép zel he tõ el, ar ra néz ve Gáb ri el „ma gya rá za ta”(er re is vo nat ko zik!) az, hogy „Is ten nél sem mi sem le he tet len”(Lk 1,37). Ez a ki je len tés egyút tal szük ség te len né te szi a to vább -kér de zést. Mint ha ezt mon da ná Gáb ri el: Ne kí ván csis kodj, amitmost nem ér tesz, még meg ért he ted, kü lön ben nem ez a fon tos,ha nem az, hogy en ge del mes kedj min den ben Is ten nek! – És Má -ria meg ér ti, hogy nem kell to vább kér dez nie, okos kod nia, s ígyszól: „Itt va gyok, az Úr szol gá ló le á nya, le gyen né kem a te be szé -ded sze rint!” (Lk 1,38).

Ez az, amit ne künk is meg kell ér te nünk! Nem ma gya ráz kod -ni, nem kér de zõs köd ni, s nem el mé le te ket gyár ta ni.

A Szent írás szem pont já ból Má ria szü zes sé ge a fo gan ta tá sigbír csu pán je len tõ ség gel. Az örök szü zes ség ta ní tá sa igeszerûtlen.Má ria bûn te len sé gé rõl nem esik szó a Bib li á ban. Kü lön ben is, a„ke gyel met ta lált” ki fe je zés ér tel met len ak kor, ha Má ria bûn te -len. Csak Jé zus Krisz tus az, aki rõl tud juk, hogy bár hoz zánk min -den ben ha son ló vá lett, bûn nem ta lál ta tott ben ne (1Kor 5,21; 1Pt2,22; 1Jn 3,5). Má ria meg di csõ ü lé sé rõl, menny be vi te lé rõl szin ténnem tud a Szent írás. Szük ség te le nek, sõt egye ne sen ká ro sak e ta -ní tá sok az egye te mes ke resz tyén ség szem pont já ból, hisz meg ala -po zat lan sá guk az igei ala po kon szi lár dan ál ló igaz sá gok nál is abi zony ta lan ság lát sza tát kel tik.

MARIOLÓGIA 109


Má ria en ge del mes ön át adá sa pél da elõt tünk az ön fel ál do zószol gá lat ra, hit re, a kí ván csis ko dás el ve té sé re, az Is ten aka ra tá bava ló fel té tel nél kü li be le nyug vás ra, de nem több en nél.

Meg jegy zen dõ és ta nul má nyo zás ra szánt igék

1. Zsid 1,1–22.Mt 16,16; 11,27; 2Pt 3,18; Jn 1,1–18; Kol 1,16–17; Jn 3,16; Róm9,5; Fil 2,6; Jn 17,5.3. Jak 1,17; ApCsel 2,36; Jn 4,24; 14,9; 10,30;4. Fil 2,5–11; Róm 8,7; Jn 3,16; 1Jn 4,9–11; Mt 12,40; 1Pt 3,19; Ef4,8–10; 1Kor 15,12–20; Jn 17,24; 12,26; Fil 1,23; Jel 21,4.5. Lk 2,48; 4,22; 1,28–30; Ézs 7,14; Mt 1,23; 1,18.20; Lk 1,37–38.


1. Jé zus Krisz tus va ló ban Is ten utol só sza va az em ber hez?2.Mit tu dunk a Fiú-Isten föld re jöt te elõt ti ál la po tá ról?3. Volt-e sze re pe a te rem tés ben a Fiú-Istennek?4.Mit je lent az em ber ré létel?5.Mely „ál lo má sok” jel zik Krisz tus út ján a meg aláz ko dást?6. Hon nan kez dõ dik a föl ma gasz tal ta tás, és mi tar to zik hoz zá?7. Ho gyan te kin tünk Má ri á ra, Jé zus édes any já ra?



VI. RÉSZA sza ba dí tás(Szótériológia)


14.

Jé zus Krisz tus mû ve a meg vál tás vagy sza ba dí tás. A vált ság mûnem vá laszt ha tó el Krisz tus sze mé lyé tõl és tör té ne té tõl, hisz tel -jes éle te és te vé keny sé ge ezt a célt szol gál ta. A meg vál tás Is tenfe lé a ki en gesz te lés ben nyil vá nult meg. A ki en gesz te lés esz kö ze ake reszt, egye dü li le he tõ sé ge a ha lál; Is ten Fi á nak mint ál do zat -nak az ön kén tes ha lá la. A meg vál tás em be ri ol dal ról a sza ba dí tásszó val je löl he tõ leg in kább, hisz a he lyet tes ál do zat ré vén sza ba -dul hat meg az em ber a sá tán, a bûn, a ha lál rab sá gá ból.

1. Ki en gesz te lés

A Bib lia sze rint a bûn mi att Is ten ha rag gal for dult az em ber fe -lé. A ha rag vó Is ten ki en gesz te lé sét szol gál ták a bûn bá na tot éselég té telt jel zõ ál do za tok, me lye ket ma ga Is ten ren delt el. Ezekaz ál do za tok ké szí tet ték elõ esz me i leg és jel ké pi leg Jé zus Krisz -tus egy sze ri, meg is mé tel he tet len, egy szer s min den kor ra ér vé -nyes, min den em ber re ki ha tó fõ pa pi ál do za tát.

Az ószö vet sé gi elõ ké pek kö zé tar to zik a nagy en gesz te lõ ál do -zat, ame lyet az egész né pért mu ta tott be a fõ pap éven ként (3Móz16). Ide so rol ha tó Áb ra hám ál do za ta. Is ten ha tá ro zott ké ré sé re afi át kell föl ál doz nia – vé gül is a fiú he lyett ma ga az Úr gon dos ko -dik „he lyet tes”-rõl. Ez a tör té net a he lyet te sí tést is be mu tat jamint esz mét és mint Is ten le he tõ sé gét (1Móz 22). Ézs 53-banJah ve szen ve dõ szol gá já ról ol vas ha tunk, aki a mi bû ne in ket hor -doz ta.


Az Új szö vet ség ki nyi lat koz tat ja, hogy ez a szen ve dõ szol ga Is tenFia, Is ten Bá rá nya, aki el ve szi a vi lág bû ne it (Jn 1,29). Ál do za tá nakcél ja a bûn bo csá nat (Mt 26,26). Õ az, aki min den ki ért ele gen dõ ál -do za tot tud be mu tat ni ön ma gá ban: „Egy meg halt min den ki ért”(2Kor 5,14). Õ lesz az en gesz te lõ ál do zat (Róm 3,25). Bûn te len -ként, igaz ként hal meg a bû nö sö kért (1Pt 3,18; 2Kor 5,21). Jé zus ál -do za ta ré vén me ne kül he tünk meg Is ten ha rag já tól. Õ aPáskabárány (1Kor 5,7), aki vé re ál tal nyújt vé del met a ha rag el len.Az egész vi lág bû nét hor doz za (Jn 1,29; 1Jn 3,5).

A ki en gesz te lés re az em ber kép te len. Tu laj don kép pen Is tenma ga en gesz te li ki ön ma gát Fia ál do za ta ré vén (Róm 3,25), akiön ként vál lal ja az ál do zat sze re pét, és így le het „he lyet te se” azem ber nek (1Tim 2,6).

Mi u tán lát tuk, hogy mi lyen szo ros a kap cso lat az ószö vet sé giál do za tok és Krisz tus ál do za ta kö zött, azt is vi lá gos sá kell ten nünk,hogy nem ar ról van szó: Is ten fo ko za to san mun kál ta ke gyel mi oda -for du lá sát az em ber fe lé, amely vé gül is Krisz tus ál do za tá ban ér teel csú csát. Az ószö vet sé gi ál do za tok a tör vény ál do za tai vol tak, ésörö kös is mét lést igé nyel tek. Az em ber mu tat ta be õket Is ten nek.Jé zus ál do za ta egy sze ri, min den ki ért va ló, Is ten ke gyel mi mû ve,egye dül ál ló ál do zat, ame lyet az Is ten em ber mu tat be ön ma ga ha -lá lá val az Atyá nak. Ez Is ten sza ba dí tó mû ve.

Krisz tus ál do za ta elég té tel ként (he lyet tes elég té tel) áll elõt tünk.Er re egy részt az em ber meg men té se ér de ké ben, más részt Is tenigaz sá gos sá gá nak és szent sé gé nek a ki elé gí té se mi att volt szük -ség. Is ten szent sé gé nek és sze re te té nek az el vá laszt ha tat lan sá ganyil vá nul meg ben ne.

2. Sza ba dí tás (meg vál tás)

A meg vál tás elsõrenden az em ber re irá nyul, de ki ter jed a te -rem tett vi lág ra is.

A bûn ha tal má ból, az el ve szett ség ál la po tá ból ment ki ben -nün ket Jé zus Krisz tus (Lk 19,10). En nek út ja egy részt a ki en gesz -



te lés, más részt az em ber szí vé nek meg vál toz ta tá sa (Ef 4,23). Ezleg alább olyan nagy cso da, mint az, hogy Is ten haj lan dó ki bé kül -ni ve lünk. A go nosz szív meg újul hat!

A ha lál ha tal má ból Krisz tus a ha lál le gyõ zé sé vel sza ba dít meg.Hús vét azt bi zo nyít ja, hogy a ha lál le gyõz he tõ. A ha lál ál la po tá -ból (amely ben a Krisz tus nél kü li em ber van) át le het jut ni az élet -be, az iga zi, be ha tá ro lás nél kü li élet be (Ef 2,1; Jn 6,47). A ha lál -nak nincs ha tal ma töb bé (1Kor 15,55–57).

Meg vál tott min ket a sá tán ha tal má ból. Krisz tus nem csak a bûn,a ha lál fö lött gyõ zött, ha nem a min den rossz mö gött meg hú zó dósze mé lyes go nosz, a sá tán fö lött is. A go nosz meg ítél te tett (Lk10,18; Jn 12,31; 16,11; Jel 20,10). Akik en ge del me sek az Is ten -nek, ké pe sek ar ra, hogy el len áll ja nak az ör dög nek, és vis sza vo nu -lás ra kény sze rít sék (Jak 4,7; Ef 6,11).

A tel jes meg vál tás ered mé nye ként Jé zus örö kös tár sai, test vé reiva gyunk. Az Atya gyer me ke i vé let tünk, tu laj do nai va gyunk, õrizben nün ket. Krisz tus ga ran tál ja ezt az õri ze tet: Sen ki ki nem ra -gad hat min ket az Õ ke zé bõl!

Krisz tus sza ba dí tá sa ki ter jed az egész te rem tett vi lág ra. E té má -ról ké sõbb rész le te sen szó lunk.

3. Köz ben já rás

Krisz tus és a sá tán küz del me a dön tõ gol go tai gyõ ze lem utánis fo lyik, a vég sõ gyõ ze le mig. A sá tán ma is vá dol ja a vá lasz tot ta -kat. A sá tán le vet te té sé rõl szó ló jé zu si igék a jö võ re vo nat koz nak.Ezek kel a vá dak kal szem ben kép vi se li Krisz tus az övé it Is ten szí -ne elõtt. Az övéi ügy véd je (paraklétosz), párt fo gó ja, se gí tõ je amenny ben. A Bib lia ar ról is tud, hogy az egész vi lág ügyét kép vi -se li a sá tán nal szem ben (1Jn 2,2).

Egye dü li köz ben já ró (1Tim 2,5). Az, hogy a men nye i ek imád -koz nak és si et te tik Is ten bos szú ál lá sát (Jel 6,9–11), nem je lentele gen dõ igei ala pot sem a szen tek, sem Má ria köz ben já ró vol tá -nak tan sze rû meg fo gal ma zá sá ra.

SZÓTÉRIOLÓGIA 115


4. Krisz tus ural ma

Krisz tus az egész min den ség Ura. Min den ha ta lom az Övé(Mt 28,18; Kol 2,9–10). Ez a ha ta lom azon ban ma nem min den -ki elõtt nyil ván va ló. A vég sõ gyõ ze lem után fog min den térd meg -ha jol ni elõt te (Fil 2,10–11). Ezen be lül kü lön le ge sen Ura az õnép ének, a gyü le ke zet nek. Krisz tus a mi Urunk! Je len ti ez azt,hogy fel ada to kat bíz ránk, en ge del mes sé get vár tõ lünk, de azt is,hogy él tet, véd és ju tal maz ben nün ket. Az Övé va gyunk!


1. 3Móz 16,1; 1Móz 22, Ézs 53, Jn 1,29; Mt 26,28; 2Kor 5,14;Róm 3,25; 1Pt 3,18; 2Kor 5,21; 1Kor 5,7; 1Jn 3,5; Róm 3,25; 1Tim2,6.2. Lk 19,10; Ef 4,23; 2,1; Jn 6,47; 1Kor 15,55–57; Lk 10,18; Jn12,31; 16,11; Jel 20,10; Jak 4,7; Ef 6,11.3. 1Jn 2,2; 1Tim 2,5.4.Mt 28,18; Kol 2,9–10; Fil 2,10–11.


1.Mi a meg vál tás Is ten szem pont já ból?2.Mi a meg vál tás az em ber szem pont já ból?3.Mi ért szük sé ges a ki en gesz te lés?4.Mi tõl sza ba dít ja meg az em bert Krisz tus meg vál tó ál do za ta?5. Vo nat ko zik-e a meg vál tás az egész te rem tett vi lág ra?6.Mit je lent a köz ben já rás, és mi ért szük sé ges?7.Mi ben nyil vá nul meg Krisz tus ural ma az övéi éle té ben?8.Mi kor vá lik min den ki elõtt nyil ván va ló vá, hogy Krisz tus Úr?



VII. RÉSZA Szent lé lek(Pneumatológia)


15.A Bib lia ta ní tá sa

1. Be ve ze tõ meg jegy zé sek

„A Szent lel ket »a ke resz tyén ség is me ret len Istenének«szok ták ne vez ni. Ez túl zás. Ki mer né azon ban vi tat ni, hogy vanben ne né mi igaz ság, még pe dig az, hogy a mai ke resz tyén ség tu -da tá ban és lel ki éle té ben vaj mi cse kély sze re pe van an nak adön tõ be fo lyás nak, ame lyet Is ten Lel ke je lent az egyes hí võk,az egész Egy ház és ezen kí vül min den egyes em ber és az egészvi lág szá má ra. És még sincs itt szó olyan igaz ság ról, amely csakhit tu dós ok ra, vagy a kü lön le ge sen misz ti kus be ál lí tott sá gú ésér dek lõ dé sû jám bo rok ra tar toz nék. Hi szen a Szent lé lek nél külegy sze rû en nem le het sé ges a ke resz tyén lé te zés mód.” (Th.Filthaut: Ige hir de tés zsi nat után, 39. old.) Az idé zett szer zõ amünsteri egye tem ka to li kus te o ló gi ai ka rá nak volt a pro fes szo -ra 1967-ben be kö vet ke zett ha lá lá ig. Azt hi szem, hogy meg ál la -pí tá sa ma is fi gyel met ér de mel. A Szent lé lek az Atya és a Fiúmel lett két ség kí vül a har ma dik hely re ke rül; egy ki csit va ló banis me ret len Is ten nek szá mít.

Úgy gon do lom, hogy mind nyá jan mély sé ges alá za tot és mél -tat lan sá got ér zünk ak kor, ami kor a Szentlélek-Isten sze mé lye ésmun ká ja ke rül szó ba. Mi Is ten gyer me kei va gyunk, Krisz tus test -vé rei és szol gái. Azt a fel adat kört, ame lyet Jé zus Krisz tus tól ka -punk, a Szent lé lek se gít sé ge nél kül kép te le nek va gyunk el lát ni. ALé lek gyü möl cse le het csak ben nünk a sze re tet, amely nél külsem mik va gyunk. A Szent lé lek üd vös sé günk zá lo ga, ki vá lasz tott -


sá gunk pe csét je, a mis szió mun ka he lyes vég zé sé nek biz to sí té ka.Csak le vett sa ru val és meg haj tott fõ vel lép he tünk a Szent lé lek rõlszó ló bib li ai ta ní tás te rü le té re, de ugyan ak kor az zal a nagy-nagyöröm mel – s ez szin tén a Lé lek gyü möl cse –, amelynek látszódniakell raj tunk, nem mes ter kél ten, ha nem ter mé sze tes gyü mölcs -ként.

A Szent lé lek rõl el sõ sor ban nem be szél ni kell, ha nem él ni ál -ta la, en ge del mes ked ni ne ki, fi gyel ni in dí tá sá ra; egy szó val kö zös -ség re jut ni ve le, és kö zös ség ben ma rad ni ve le.

A 19. szá zad egyik nagy ne vû te o ló gu sa, J. B. Hirscher mond -ta an nak ide jén, hogy a Szent lé lek rõl szó ló igaz sá go kat, ame -lyek a ke resz tyén élet szem pont já ból alap ve tõ en fon to sak, szé -les kör ben nem is me rik, kö vet ke zés kép pen ér dek te le nek ve lükszem ben, s ezért el sõ sor ban a hi á nyos katechetikai ok ta tás fe le -lõs. A hi á nyos is me ret egyik oka ma is az ok ta tás ban ke re sen dõ.Bõ ví te nünk kell az is me ret át adást, és mes sze me nõ en fi gye lem -be kell ven ni az Igét: „Ahol az Úr nak Lel ke, ott a sza bad ság”(2Kor 3,17). A baptizmus min de nütt a vi lá gon szö vet sé gek betö mö rü lõ moz ga lom. Ha a ró mai egy ház a ma ga szer ve zett ség -ében olyan szé les te ret biz to sít – kü lö nö sen a II. Va ti ká ni Zsi -nat óta – a kü lön fé le te o ló gi ai né ze tek nek, úgy ne künk, akik agyü le ke ze ti au to nó mi át hir det jük, még ke vés bé sza bad tra gi ku -san ven nünk, ha bi zo nyos kér dé sek ben nem száz szá za lé kig ér -tünk egyet. Ez nem zár hat ja ki a sze re te tet, a kö zös erõ fe szí tésta kö zös cél ér de ké ben. A ke resz tyén ség so ha nem volt és nemlesz uni for mi zált. A baptizmusban is hi á ba va ló len ne min denilyen irá nyú tö rek vés. Az is ter mé sze tes, hogy mind ez nem je -len ti azt, hogy a kö zös ség nem gya ko rol hat ja (sõt: hogy nemkell gya ko rol nia) a lel kek meg vizs gá lá sá nak Is ten tõl ki je löltfel ada tát, azt sem, hogy nem len ne kö te les bi zo nyos tévtanítá-sokkal szem ben ha tá ro zot tan ál lást fog lal ni, és a meg rög zötttévtanítókat ki kö zö sí te ni. Eh hez épp úgy a Szent lé lek vi lá gos -sá gá ra van szük ség, mint a kö zös ség épí tés, az evangélizációered mé nyes vég zé sé hez.



2. Az Ószö vet ség ta ní tá sa

Azo kat a ti pi kus jel ké pe ket, ame lyek a Szent lé lek je lö lé sé reszol gál tak: a szár nya ló ma da rat (kü lö nö sen a ga lam bot), a sze letés a tü zet a mö göt tes szel lem vi lág meg nyil vá nu lá si for má i nak te -kin tet ték a ter mé sze ti né pek, a po gá nyok, de a zsi dók is – sõtezek a ké pek az Új szö vet ség ben nyer tek egy ér tel mû al kal ma zásta Szent lé lek kel kap cso lat ban. (Gon dol junk a Jé zus be me rí té sé -nél em lí tett ga lamb for má ra, vagy az Úr ál tal Nikodémusnakmon dot tak ra: „A szél fúj, amer re akar..., így van min den ki, akiLé lek tõl szü le tett” – vagy a pün kös di szél zú gás ra és a láng nyel -vek re!)

Az Ószö vet ség ben a RUAH elõ for du lá sa na gyon gya ko ri.Szel lem (Lé lek) je len tés sel 240-szer, szél je len tés sel 92-szer for -dul elõ. Lé leg ze tet, le he le tet je lent 28-szor, egyéb dol go kat vi -szont ös sze sen mind ös sze 39-szer. Ez a szám kü lö nö sen ki csi, hafi gye lem be ves szük, hogy a RUAH-nak leg alább 8 je len té se van.Az Ószö vet ség ben azon ban nincs konk rét ki nyi lat koz ta tás azAtyá tól meg kü lön böz te tett sze mé lyes Szent lé lek rõl mint Is ten -rõl. RUAH JAH VE vagy RUAH QÁDÓS te vé keny sé ge ugyangyak ran ter mé szet fö löt ti. Vi har ként je le nik meg, éle tet te rem tõle he let ként, az em bert vagy em ber cso por to kat ha tal má ba ke rí tõis te ni erõ ként. A pró fé ci ák ban, ame lyek be tel je se dé se rend sze -rint az új szö vet sé gi idõk be nyú lik át, már az egész né pet el töl ti eza szel lem, az Úr Lel ke, még pe dig úgy, hogy egyen ként vesz la ko -zást az em be rek ben (Jer 31,32–34; Jóel 3,1–3; a ré gi for dí tás ban2,28–30; Ez 36,25–27).

Van nak azon ban az Ószö vet ség nek is olyan igéi, ame lyekmeg sze mé lye sí tik Is ten le he le tét, és úgy tû nik, mint ha meg kü lön -böz tet nék az Atyát és a meg sze mé lye sí tett le he le tet (Ézs63,10–14; Zsolt 104,29–30). A zsi dók meg gyõ zõ dé se sze rint Is tenbir tok ba vet te a temp lo mot, be le köl tö zött. A temp lom ban la kóIs ten, a meg je le nõ, a be köl tö zõ (SEKHINA) Is ten a Szent lé lek.

PNEUMATOLÓGIA 121


3. A szi nop ti kus evan gé li u mok ban

A szi nop ti kus evan gé li u mok ban Jé zus Krisz tus úgy je le nikmeg, mint aki el vá laszt ha tat lan Is ten Lel ké tõl. Fo gan ta tá sá valkap cso lat ban, be me rí té se kor, a pusz tá ban stb. konk ré tan szó vaner rõl. Jé zus, a Föl kent (Mes si ás) a Szent lé lek ke ne té vel lép azem be rek elé (Lk 4,18; Ézs 61,1).

4. Az Apos to lok Cse le ke de te i rõl szó ló könyv ben

Az Apos to lok Cse le ke de te i rõl szó ló könyv ben a Szent lé lek azerõ és öröm for rá sa. Sze mé lyes vo ná sai egy re éle seb bek. In dít jaaz apos to lo kat, s azok úgy tud ják, hogy a Szent lé lek esz kö zei.Azon ban még eb ben a könyv ben sem tör té nik vi lá gos meg kü lön -böz te tés a Szent lé lek, az Atya és a Fiú kö zött.

5. Pál te o ló gi á já ban

Pál te o ló gi á já ban so kat tisz tul a kép. Az Atya a Szent lé lekere jé vel tá masz tot ta föl Krisz tust (Róm 1,4; 8,11), és él tet ben -nün ket. A Szent lé lek meg újít, meg szen tel, el pe csé tel. Kü lö nö senutal sze mély vol tá ra, hogy meg szo mo rít ha tó. A ké pek bõl fa ka dóki fe je zé sek ter mé sze te sen Pál nál is meg ma rad nak: pl. ki olt ha tó aLé lek, ha tûz nek fog juk föl. A Szent lel ket so ha nem azo no sít jaKrisz tus sal. Más és más funk ci ó kat tu laj do nít az Atyá nak, a Fi ú -nak és a Szent lé lek nek, és mind hár mat azo nos „rang ban” mu tat -ja be, még a szo ká sos sor ren det sem tart ja. Pl.

1. Urunk Jé zus Krisz tus ke gyel me,2. Is ten sze re te te és 3. a Szent lé lek kö zös sé ge le gyen mind nyá ja tok kal (2Kor 13,13).

A sor rend: Fiú, Atya, Szent lé lek.



1. Is ten böl cses sé gét nem is mer te föl a vi lág,2. ezért a di csõ ség Urát ke reszt re fe szí tet ték,3. mind ez a Lé lek ál tal lett nyil ván va ló vá elõt tünk (1Kor 2,7–10).

A sor rend: Atya, Fiú, Szent lé lek.

1. A ke gyel mi aján dé kok kü lön fé lék, de ugyan az a Lé lek,2. a szol gá la tok is kü lön bö zõk, de ugyan az az Úr,3. sok fé le a mun ka is, de ugyan az az Is ten (1Kor 12,4–6).

A sor rend: Szent lé lek, Fiú, Atya.

Ös sze fog lal va:

1. Pál is te ni mû kö dé se ket tu laj do nít a Szent lé lek nek; ez a Lé -lek is me ri Is ten leg ben sõbb tit ka it, igaz zá és szent té tesz ben nün -ket, és ma gá nak az Is ten nek irán tunk va ló sze re te tét ön ti szí -vünk be je len lé te ál tal.

2. Pál sze mé lyes mû kö dé se ket tu laj do nít a Szent lé lek nek:A Szent lé lek is me ri Is ten szí vét, be lá tá sa sze rint osz to gat ja ke -gyel mi aján dé ka it, köz ben jár ér tünk, ta nús ko dik, ki ált.

3. A Szent lé lek el vá laszt ha tat lan Is ten tõl és Krisz tus tól: Pálhol Is ten Lel ké nek, hol Krisz tus Lel ké nek, hol a Fiú Lel ké nekhív ja. A Szent lé lek nem gon dol és nem akar mást, mint amit Is -ten és Krisz tus gon dol vagy akar. A Szent lé lek kül de té se ré vénle szünk eg gyé Krisz tus sal.

4. Az Atya, Krisz tus és a Szent lé lek sa já tos, föl cse rél he tet lenfel adat kört vál lal üd vös sé günk meg va ló sí tá sá ban. Eb bõl ki tû nik,hogy amint az Atya nem azo no sít ha tó Krisz tus sal, a Szent lé leksem az Atyá val, sem Krisz tus sal. Pál azon ban még nem érez te an -nak szük sé gét, hogy pon to sab ban meg ha tá roz za a Szent lé lek nekaz Atyá hoz és a Fi ú hoz va ló vi szo nyát. Min de nek elõtt azt akar tameg mu tat ni, hogy az Új szö vet sé gi üd vös ség rend je fel bont ha tat -lan di na mi kus egy sé get al kot: Az Atya, aki – bû ne ink el le né re –

PNEUMATOLÓGIA 123


örök sze re tet tel sze ret ben nün ket, és min den em ber üd vös sé gétkí ván ja, Krisz tus ha lá lá ban és fel tá ma dá sá ban ha tár ta lan ke gyel -mét mu tat ta meg irán tunk. Min den hí võ nek meg ad ja Fi á nak Lel -két, aki egy be fûz ben nün ket Krisz tus sal és egy más sal, és aki ál talIs ten gon do la ta, sze re te te és Krisz tus lel kü le te árad be lénk. ASzent lé lek az a kö te lék, amely erõ sebb a bûn, a ha lál, az írott tör -vény ha tal má nál, és amel lyel az éle tet adó Is ten fi a i ként fû zöttmin ket ma gá hoz Krisz tus ban. (Nemeshegyi P.)

6. Já nos evan gé li u má ban

Já nos evan gé li u má ban bon ta ko zik ki a ma ga tel jes sé gé ben aSzent lé lek rõl szó ló ki nyi lat koz ta tás: a Szent lé lek Jé zus ha lá la ésfel tá ma dá sa ál tal adott „élõ vi zek for rá sa” (7,38). Az megy be Is -ten or szá gá ba, aki új já szü le tik a Lé lek ál tal (3,5). Ez a Lé lek adéle tet (6,63). Aki Jé zus ban hisz, Ben ne ré sze sül. Mint örök élet -re szö kel lõ víz for rás, ki olt ja szom jun kat (4,14).

Jé zus az utol só va cso rán ígé ri meg új ra, hogy ami kor majdvissza tér az Atyá hoz, el kül di ta nít vá nya i nak a Szent lel ket, hogyörök ké ve lük ma rad jon (14,16). Az Atya Jé zus ne vé ben kül di Õt(14,26), vagy Jé zus ma ga kül di az Atyá tól (15,26). A Szent lé lek a„má sik Paraklétosz” (14,16.26; 15,26; 16,7). A Paraklétosz szó se -gí tõt, ügy vé det je lent. Jé zus a mi ügy vé dünk (1Jn 2,1), de most,hogy el tá vo zik e vi lág ból, ma ga he lyett egy má sik ügy vé det küld ta -nít vá nya i nak. Õ a Szent lé lek. Jé zus te hát kü lönb sé get tesz ön ma gaés a Szent lé lek kö zött. Mind eb bõl nem sza bad ar ra kö vet kez tet ni,hogy Jé zus tét len ség be vo nul és he lyet ad a Szent lé lek nek. El len -ke zõ leg: Jé zus meg ígé ri, hogy az övé i ért fá ra do zik to vább (he lyetké szít, köz ben jár), és hogy vis sza jön ér tük (14,18.28).



16.Mit ta nít a ke resz tyén ség a

Szent lé lek rõl?

Az el sõ gyü le ke ze tek ben sok kal na gyobb hang súlyt ka pott apneumatológia, he lye seb ben ma ga a Szentlélek-Isten, mint a ké sõb -bi szá za dok ban. Az el sõ ke resz tyén ség a „Lé lek ke resz tyén sé ge”, eza kor a Szent lé lek imá dá sá nak és se gít sé gül hí vá sá nak a ko ra.

A II. szá zad tól kezd ve egy re in kább a ra jon gók zsák má nyalesz a Szent lé lek. Az óko ri egy ház ban egye dül Augustinus ér zé -ke li re á li san a pneumatológia fon tos sá gát. A hit vi ták Krisz tus kö -rül foly nak. A IV. szá zad vé gé ig a Szent lé lek kel kap cso lat ban a„Hi szek Szent lé lek ben, aki Úr, és Ele ve ní tõ, aki az Atyá tól szár -ma zik, aki az Atyá val és a Fi ú val egyen lõ imá dás ban és di csõ í tés -ben ré sze sül, aki szól a pró fé ták ál tal” – for mu la vi tán fölül állt(1Konst. Zsi nat, 381). A vi ta a Szent lé lek szár ma zá sa kö rül bon -ta ko zott ki. A ke le ti ek sze rint a Szent lé lek az Atyá tól szár ma zika Fiú ál tal, a nyu ga ti ak sze rint az Atyá tól és a Fi ú tól. Vi ta kér désvolt az is, hogy a Szent lé lek önál ló an mû kö dik-e, vagy az Atyá tólés a Fi ú tól el vá laszt ha tat la nul. A re for má ció ide jén a Szent lé lekkér dé se nem ke rült hom lok tér be, el te kint ve az antitrinitáriusmeg nyil vá nu lá sok tól, ame lyek egyéb ként vé gig kí sér ték az egy házéle tét, s ma is él nek. A re for má ció az õt meg il le tõ he lyen tart jaszá mon a Szent lel ket. Az or to do xia el zár kó zó, a pi e tiz mus ra jon -gó, a ra ci o na liz mus – ki csit el len ha tás ként – egy sze rû en nemakar tud ni ró la. A ra ci o na lis ta te o ló gi á val kap cso lat ban je gyez temeg Brunner: „...úgy tû nik, mint ha a te o ló gu sok ... va la mi tit kosmeg egye zést kö töt tek vol na, hogy er rõl a kér dés rõl in kább hall -gas sa nak, sem hogy az egy ház nak Szent lé lek ben va ló sze gény sé ge


túl sá go san nyil ván va ló vá le gyen”. A mai te o ló gia kezd rá esz mél niaz óri á si mu lasz tás ra. Ma nap ság a ke resz tyén ség túl nyo mó ré szénnem je lent prob lé mát a Szent lé lek is ten sé ge, sze mély vol ta, azAtyá val és a Fi ú val va ló egyen lõ sé ge. An nál ke vés bé ér te nek egyeta kü lön fé le ke resz tyén egy há zak és cso por tok a Szent lé lek mun ká -ja mi ben lé te kér dé sé ben. Er re néz ve hadd idéz zem hit val lá sun kat:

„A Szent lé lek: Is ten sze mé lyes je len lét ének hor do zó ja a te rem -tett vi lág ban. Biz to sít ja a te rem tett ség rend jét, és ál ta la va ló sul nakmeg Is ten nek e vi lág ban el he lye zett tör vé nyei és igaz sá gai. A Szent -lé lek ké szí tet te elõ a meg vál tást, ve le gyõ zött Jé zus Krisz tus a bûnés a ha lál fe lett. Ál ta la vá lik el ér he tõ vé a Fiú sza ba dí tá sa, és jut cél -já hoz az Atya üd vö zí tõ aka ra ta.” (Bap tis ta Hit val lás 2. pont)

„His szük, hogy a Szent lé lek szün te le nül mun kál ko dik az új já -szü le tett em ber szí vé ben és éle té ben. Ta nít ja, ve ze ti, ta ná csol ja,meg fed di, bá to rít ja és vi gasz tal ja a hí võt. Lel ki gyü möl csök ter -mé sé re kész te ti, ké pes sé te szi ar ra, hogy Is ten nel és test vé re i velva ló sá gos kö zös ség ben él hes sen, ese de zik éret te, és el pe csé te li atel jes vált ság nap já ra.

His szük, hogy a Szent lé lek Is ten di csõ sé gé re, Krisz tus tes té -nek épí té sé re, a gyü le ke zet tag ja i nak tö ké le te sí té sé re ke gyel miaján dé ko kat oszt meg vál tott és meg szen telt gyer me ke i nek. ASzent lé lek eze ket az ado má nyo kat bölcs el ha tá ro zá sá nak meg fe -le lõ en aján dé koz za azok nak, akik er re tö re ked nek. Sen ki semkap ja meg a ke gyel mi ja vak ös szes sé gét. Ezért szük sé ges, hogy ata gok – anél kül, hogy a gyü le ke zet jórendjét meg za var nák – alá -za to san és még is kész sé ge sen szol gál ja nak egy más nak a sá fár ság -ra ne kik adott lel ki aján dé kok kal.” (BH 9. pont).

Exkurzus

a) „A Szent lé lek-ke reszt ség”Nem min den ki tud ja, hogy a „ke reszt ség” szó egy szer sem for -

dul elõ a Bib lia ere de ti szö ve gé ben, s hogy csu pán a ma gyar for -dí tá sú Bib lia hasz nál ja. A gö rög BAPTIDZÓ be me rí tést je lent.



En nek el le né re a „Szent lé lek-ke reszt sé get” so kan amo lyanSzent lé lek kel va ló meg je lö lés nek, meg hin tés nek ér tik, amit em -ber vé gez ne – eset leg a lel ki pász tor, vagy az „ima éj sza kán”együtt lé võ tu sa ko dó gyü le ke zet. E he lyett a Szent lé lek be tör té nõbe me rí tés rõl kell be szél nünk. Ezt a ki fe je zést (BAPTISZEI ENPNEUMATI) elõ sze re tet tel hasz nál ja Ke resz te lõ Já nos (Mt3,11; Jn 1,33), ApCsel 1,5-ben pe dig az Úr Jé zus ígé ri meg. Elõ -for dul az ApCsel 11,16-ban és 1Kor 12,13-ban is.

A kép ak kor is elég gé el vont és misz ti kus, ha nem „Szent lé -lek-ke reszt ség rõl”, ha nem Szent lé lek be tör té nõ be me rí tés rõlbe szé lünk, a Szent lé lek ugyan is sze mély, ho gyan le het hát bele-merítkezni? Mi sze mély alatt ön tu da tos, gon dol ko dó, de tes ti lé -nye ket (em be re ket) ér tünk el sõ sor ban. A Szent lé lek azon ban –ahogy a ne ve is mu tat ja – szel le mi lény, Is ten. A tér-idõ korlá-taitól sza bad Szent lé lek kel kap cso lat ban már nem an nyi ra ide -gen sze rû a be me rí tés gon do la ta.

Já nos a víz be me rí tés sel hoz za pár hu zam ba a Szent lé lek be(tûz be) tör té nõ be me rí tést, te hát a pár hu zam ked vé ért is hasz -nál hat ja új ból a be me rí tés ké pet. Va ló já ban a Szent lé lek be tör té -nõ be me rí tés a Ve le va ló kö zös ség re ju tást je len ti.

Be me rí tés rõl be szé lek és nem alá me rü lés rõl, ugyan is itt nemva la mi fé le ön be me rí tés rõl (be me rü lés rõl) van szó, ha nem ar ról,hogy va la ki be me rít ben nün ket a Szent lé lek be. Ki ez a Va la ki?Ke resz te lõ Já nos Jé zus Krisz tust ne ve zi Szent lé lek kel és tûz zelbe me rí tõ nek. A Szent lé lek be tör té nõ be me rí tés Krisz tus nél külel kép zel he tet len. Nincs kü lön út, nincs más név!

Egye sek sze rint a Szent lé lek be tör té nõ be me rí tés csak egy -szer, még pe dig pün kösd kor tör tént, s a fo ga lom azt je len ti, aSzent lé lek az em be rek kö zé köl tö zött. Má sok ar ra gon dol nak,hogy mi u tán a Szent lé lek kö zöt tünk van, bár mi kor meg tör tén heta ve le va ló kö zös ség re ju tás. Nyil ván va ló, hogy ez utób bi föl fo gása bib li ku sabb.

Ha a Szent lé lek be tör té nõ bemerítkezést úgy fog juk föl, mintami az el sõ ta lál ko zás Is ten Lel ké vel, ak kor ter mé sze tes, hogy ez

PNEUMATOLÓGIA 127


után is fo lya ma tos kö zös ség re van szük sé günk Ve le. Így kép zel -he tõ csu pán el a Lé lek meg szen te lé sé ben va ló elõ re ju tás: a meg -szen te lõ dés.

b) A „Lé lek tel jes sé ge”Idé zõ jel be tet tem a ki fe je zést, mert hely te len, an nak el le né re,

hogy gyak ran hasz nál ják hí võ kö rök ben. A „Lé lek tel jes sé ge” so -kak sze mé ben egy meg szen te lõ dé si fo ko zat (több nyi re a leg ma -ga sabb) je lö lé sé re szol gál.

Ez a fo gal ma zás szol gál ta tott ala pot an nak a té ve dés nek is,amely sze rint a „Szent lé lek tel jes sé ge” (az az az „egész Szent lé -lek”) vesz bir tok ba ben nün ket, köl tö zik be lénk. Esze rint az egyikem ber ke ve seb bet, a má sik töb bet kap a Szent lé lek bõl, van nakazon ban olyan ki vált sá go sak, akik a tel jes (egész) Szent lel ket„bir to kol ják” – igen, így mond ják: „Bír juk a Szent lel ket, mi énk atel jes ség”. Ami a mi énk, az zal ter mé sze te sen mi ren del ke zünk.Az ilyen ön hitt gon dol ko dás ered mé nye az, hogy a Szent lé lek a„ke gyes” em ber esz kö zé vé deg ra dá ló dik. A mi tu laj do nunk az Is -ten? Nem! Ez a gon dol ko dás tel je sen ige el le nes.

A kér dés má sik fe le, hogy ti. egyik em ber töb bet, a má sik ke -ve seb bet kap-e a Szent lé lek bõl, Jn 3,34 alap ján vá la szol ha tó meg:„Is ten nem mér ték sze rint ad ja a Lel ket”. A Szent lé lek sze mélyvol ta egyéb ként is ki zár min den fé le „men nyi sé gi” meg ha tá ro zást.Az ter mé sze te sen igaz, hogy egyik em ber job ban, a má sik ke vés -bé en ge del mes a Lé lek nek, de ez nem az zal hoz ha tó ös sze füg -gés be, hogy egyik ben „több”, a má sik ban „kevesebb” van Is tenLel ké bõl, hisz a Szent lé lek kel be tel je se dett em ber is en ge det lenle het, el buk hat (Zsid 6,4–6). És itt már érin tet tük is azt a fo gal -mat, amit a „Lé lek tel jes sé ge” he lyett a Szent írás hasz nál. ASzent lé lek kel tör té nõ be tel je se dés a he lyes ki fe je zés.

Ez azt je len ti, hogy a Szent lé lek tel je sen be töl ti ön ma gá val azelõt te ki tá rul ko zó em ber szí vét. Õ vesz bir tok ba en gem. Ha be -tel je sed tem Szent lé lek kel, ak kor nincs ben nem „hely” a go nosz -nak, a ma gam aka ra tá nak, Õ tel je sen be töl ti lé nye met.



Pál apos tol szo ros kö zös ség ben volt a Szent lé lek kel. A Lé lekgyü möl cse és aján dé kai gaz da gon meg vol tak éle té ben. Mind -nyá junk nál töb bet mun kál ko dott, töb bet szen ve dett, még is ígynyi lat ko zik: „...nem mon dom, hogy már el ér tem, vagy hogy mártö ké le tes vol nék, ha nem igyek szem, hogy el ér jem..., ame lyekmö göt tem van nak, azo kat el fe lejt vén, ame lyek elõt tem van nak,né kik dõl vén, cél egye nest igyek szem...” (Fil 3,12–14).

c) A Szent há rom ságA Szent há rom ság ról szó ló ta ní tást a te o ló gu sok a krisztológia

vagy a pneumatológia után szok ták el he lyez ni, eset leg a tel jesdog ma ti ka vé gén. Lo gi kus nak lát szik, hogy mi u tán mind há romis te ni sze mély rõl szól tunk, most fog lal juk ös sze a Szent há rom -ság gal kap cso la tos tud ni va ló kat.

A Bap tis ta Hit val lás 2. pont ja az egy igaz Is ten rõl szól, ésnincs kü lön cik ke a Szent há rom ság ról. Eb ben azon ban meg ta -lál ha tó mind az, ami a Bib lia alap ján ál lít ha tó: „Az egy Is tenAtyá nak, Fi ú nak és Szent lé lek nek je len ti ki ma gát a Szent írás -ban” (Mt 5,48; 28,19; Jn 14,16–17; 2Kor 13,13; Gal 4,4.6).„...Valljuk, hogy Is ten egy-va ló sá ga és a ki nyi lat koz ta tás bólmeg is mert hár mas sá ga kö zött nem szük sé ges az em be ri okos -ko dás bár mely szét vá lasz tó vagy egyez te tõ kí sér le te, mert ezt aki je len tés be li tényt el sõ sor ban nem ma gya ráz nunk kell, ha nemhit tel el fo gad nunk” (5Móz 29,29). A Bib lia ta ní tá sa a te kin tet -ben nyil ván va ló, hogy az Atya, a Fiú és a Szent lé lek egy arántIs ten. Ez krisztológiai és pneumatológiai vizs gá ló dá sunk ból isvi lá gos sá lett. Azok az igék, ame lyek együtt em lí tik mind hár -mat, azt su gall ják, hogy sem mi fé le „rang”- vagy „ér ték”-kü -lönb sé get ne te gyünk kö zöt tük. Mun ká juk nak a cél ja azo nos ate rem tett ség ben. Két ség kí vül egy ség van kö zöt tük.

Ma ga a Szent há rom ság azon ban mint fo ga lom nem for dul elõa Bib li á ban. Ez nem je lent he ti azt, hogy ne tart suk lo gi kus nak, ake resz tyén ség el sõ szá za da i ban pe dig egye ne sen szük ség sze rû -nek a tan ki ala ku lá sát, hisz ha ki fe je zett ta ní tást nem is tar tal maz

PNEUMATOLÓGIA 129


a Bib lia e te kin tet ben, ele gen dõ ala pot bi zo nyá ra szol gál tat aSzent há rom ság-tan nak.

Hit val lá sunk zá ró so rai le gye nek mérv adó ak, mi u tán bib li aiki nyi lat koz ta tá sunk nincs: azt a lát szó la gos el lent mon dást, hogyIs ten egy, és még is há rom sze mély ben is mer te ti meg ma gát, nemtart juk szük sé ges nek (és le het sé ges nek) ma gya ráz ni, ha nem hit -ti tok nak te kint jük.


1Kor 4,20; ApCsel 1,8; Lk 24,49; Róm 8,9; Zsolt 51,12–13;Lk 11,13; Ef 4,2–3.


1. Jer 31,32–34; Jóel 3,1–3a ré gi for dí tás ban: 2,28–30;Ez 36,25–27; Ézs 63,10–14; Zsolt 104,29–30.2. Róm 1,4; 8,11.3. Jn 7,38; 3,5; 6,63; 4,14; 14,16.26; 15,26; 16,7–11; 1Jn 2,1; Jn14,18.28; 16,23; 16,12–15; 4,8; 20,19–22; 14,26; 16,24.


1.Mi lyen ké pek je lö lik a Bib li á ban a Szent lel ket?2. A Bib lia el sõ lap ja i tól kezd ve vi lá gos-e, hogy a Szent lé lek sze -mé lyes Is ten?3. Tu dunk-e olyan igék rõl, ame lyek ben az Atya, a Fiú és a Szent -lé lek együtt sze re pel?4.Me lyik bib li ai szer zõ nél ér ke zik el a Szent lé lek kel kap cso la toski nyi lat koz ta tás a csú csá hoz?5. Ho gyan ala kul a Szent lé lek kel kap cso la tos ta ní tás az egy ház -tör té net so rán?6.Mit ta nít hit val lá sunk a Szent lé lek mun ká já ról?



7.Mit je lent a Szent lé lek be bemerítkezni?8.Mit je lent a Szent lé lek kel va ló be tel je se dés?9. Egy for mán Is ten nek te kin ti-e a Bib lia az Atyát, a Fi út és aSzent lel ket?10. Be szél-e a Bib lia a Szent há rom ság ról?11. Szük sé ges-e ne künk meg ma gya ráz ni azt, amit az Ige nem ma -gya ráz, hogy ti. Is ten egy, és még is há rom sze mély ben is mer te timeg ma gát?

PNEUMATOLÓGIA 131


VIII. RÉSZA gyü le ke zet(Ekkléziológia)


17.Mi a gyü le ke zet?

Ös sze gyûlt sze mé lyek ös szes sé ge, az is ten tisz te let re ös sze -gyûl tek együt te se, va la mely egy ház köz ség tag sá ga. A vá lasz ter -mé sze te sen nem en nyi re egy sze rû. Szin te szál ló igé vé lett A.Loisymon dá sa: „Jé zus az Is ten or szá gát hir det te meg, és ami jött– az egy ház volt!”

Mi a gyü le ke zet? Nép kö zös ség? Is ten or szá ga? Ta nít vá nyikör? Hí võk kö zös sé ge? Egy ház?

Nem já runk job ban ak kor sem, ha a gyü le ke zet he lyett azegy ház szót hasz nál juk, hisz ez a szó leg alább an nyi ra meg fog -ha tat lan fo gal mi szem pont ból. Lu ther egye ne sen „vak” szó nakne vez te, és a „ke resz tyén nép” ki fe je zést ja va sol ta he lyet te.Barth sze rint is so kat nyer tünk vol na az zal, hogy ha egy ház he -lyett gyü le ke zet rõl be szél nénk. Az is igaz vi szont, hogy a sza -vak nak nem csak az eti mo ló gi ai, ha nem a kul túr tör té ne ti ös sze -füg gé sei is fon to sak. Ilyen szem pont ból az egy ház szó gaz dagtar tal mú.

Az egy ház, a gyü le ke zet Is ten ki vá lasz tó te vé keny sé gé nek agyü möl cse. (Ma gá ról a ki vá lasz tás ról ké sõbb szó lok.) Is ten azem bert ural ko dás ra te rem tet te. A bûn köz be jöt te mi att ke mé -nyen kell dol goz nia, hogy ural ma alatt tud ja tar ta ni – leg alábbva la men nyi re – a ter mé sze tet. A bûnt gyû lö lõ Is ten özön vi zetbo csá tott a föld re, de ki vá lasz tot ta Noét és csa lád ját az élet re.Majd ki vá lasz tot ta Ábrámot, hogy Áb ra hám má te gye. Ben ne né -pet vá lasz tott ma gá nak, szö vet sé ges né pet. A szö vet sé ges nép azIs ten gyü le ke ze te is volt egy ben, ószö vet sé gi gyü le ke zet. Vá -


lasz tott pró fé ták ál tal tisz tí tot ta né pét, s ké szí tet te a Mes si ásfo ga dá sá ra, aki új szö vet sé get hoz. Ez az új szö vet ség egye te -mes, ki hí vó jel le gû. Ered mé nye az új szö vet sé ges nép, az ek lé zsia.

1. Az Ószö vet ség ben

Az Ószö vet ség ben a gyü le ke ze tet leg gyak rab ban je lö lõ sza -vak kö zül az egyik a teokratikus nép kö zös sé get (ÉDÁH), a má -sik az össze gyûj tött kö zös sé get (QÁHÁL) je lö li. Az el sõ aSínainál kö tött szö vet ség je gyé ben az egész nem zet re vo nat ko -zik, a má so dik az Is tent iga zán imá dók hit kö zös sé gé re. Az Is -ten ural mát, or szá gát je lö lõ ószö vet sé gi ki fe je zé sek mint egyelõ ké szí tik az új szö vet sé gi Is ten or szá gá ról szó ló ta ní tást. Né -hány eset ben hasz nál ja az Ószö vet ség a gyü le ke zet re azt a szótis, amely eti mo ló gi a i lag a leg kö ze lebb áll az új szö vet sé gi ek lé -zsi á hoz (MIKRÁ), s ame lyen az ün nep re egy be gyûl tek kö zös -sé gét ér tik.

2. Az Új szö vet ség ben

Az Új szö vet ség ben az egyik lé nye ges gyü le ke ze ti for ma azsi na gó ga. A zsi na gó gai kö zös ség ta lán már a fog ság elõtt ki ala -kult. Ke resz tyén szem pont ból azért je len tõs, mert egy részt azel sõ ös sze jö ve te li le he tõ sé gek kö zé tar to zik, más részt mertegé szen ko rán az ek lé zsia el len lá bas gyü le ke ze té vé, el len gyü le -ke zet té lett.

Az ek lé zsia eti mo ló gi ai elem zé sé nek ered mé nye sze rint aszó je len té se le het: ki hí vot tak, meg szó lí tot tak gyü le ke ze te, ki -ta szí tot tak kö zös sé ge, az Úr hoz tar to zó nép. At tól füg gõ en je -lent he ti az ek lé zsia egyi ket vagy má si kat, hogy mi lyen gyök bõlszár maz tat juk. Eti mo ló gi a i lag bi zo nyá ra csak az egyik je len tésáll hat ja meg a he lyét. Az azon ban meg ál la pít ha tó, hogy a ke -resz tyén gyü le ke zet re mind há rom je len tés igaz: az Úr hoz tar -



to zó nép, aki ket Õ ki hí vott, el vá lasz tott, s aki ket épp az Úr hoztar to zás nyo mán más kö zös sé gek ki ta szí ta nak (pl. a zsi na gó ga,Jn 16,2).

A pün kösd ek lé zsiate rem tõ je len tõ sé ge nyil ván va ló. An nak el le -né re, hogy Jé zust hall ga tó s kö ve tõ gyü le ke zet pün kösd elõtt islé te zett, az ek lé zsia szü le té sét pün kösd re kell ten nünk. A ko -ráb bi ta nít vá nyi kör amo lyan elõ gyü le ke zet csu pán. An nyi ra aföl dön já ró Jé zus hoz kö tõ dik ugyan is ez a kör, hogy kép te len azIs ten Fia ma gas sá gá ba emel ked ni, s an nyi ra Jé zus hoz ta pad te -kin te te, hogy kép te len kö zös ség len ni. Ezt leg in kább a nagy pén -tek utá ni „szét hul lás” jel zi. Bár a fel tá ma dás örö me ös sze gyûj tiõket, a menny be me ne tel után még is ég re emelt te kin tet tel áll -nak, ta nács ta la nul. Az an gya li üze net nyo mán azon ban együttma rad nak – Jé zus nél kül, vá ra koz va. Ez az együttmaradás óri á sije len tõ sé gû. A pün kös di Lé lek-ára dás így éri õket. A Szent lé lekál dá sa ként je lent ke zõ bá tor ság, bi zony ság te võ ki te kin tés, át ü tõpré di ká ció, s nem utol só sor ban a tö me ges meg té rés az, ami Jé -zus misszió pa ran csát tel je sí te ni ké pes ek lé zsi á vá lép te ti elõ, for -raszt ja egy be, bon ta koz tat ja ki a ko ráb bi „elõgyülekezetet”. Ez -re ket szám lá ló al kal mi gyü le ke ze tet te remt a pün kös di cso da, sez a gyü le ke zet ép pen az zal tel je sí ti kül de té sét, hogy szét osz lik, sahány fe lé bom lik, an nyi he lyen lesz csí rá ja egy-egy újabb he lyigyü le ke zet nek. Az ek lé zsia te hát idõ tör té ne ti leg be ha tá rol ha tó -an Jé zus ígé re te sze rint – pün kösd kor, Je ru zsá lem ben – meg ala -kult. El sõ íz ben a tör té ne lem ben, hogy az tán di a dal ma san ter -jed jen min de nütt, ahol Jé zus nak en ge del mes ke dõ, s a Szent lé lekál dá sát el fo gad ni kész em be re ket ta lál, egé szen a föld vég sõ ha -tá rá ig. Az Úr ek lé zsia-szó hasz ná la tá nak ket tõs ér tel me már islát szik. He lyi gyü le ke ze tek ala kul nak, me lye ket sem mi fé le szer -ve zet sem fog ös sze, még is job ban ös sze tar toz nak, mint bár mi -lyen föl di szer ve zet tag jai, hisz a Szent lé lek egy sé gé ben él nek.Ad dig, amíg a 120 fõ nyi gyü le ke ze tet egy sze rû en so ka ság nak ne -ve zi az Írás, a pün kös di cso da után ugyan azon so ka ság ne ve: ek -lé zsia. So ka ság ból kö zös ség gé for mál ta Is ten Lel ke.

EKKLÉZIOLÓGIA 137


3. Az Is ten or szá ga és a gyü le ke zet

Az Úr Jé zus csu pán há rom szor hasz nál ja az ek lé zsia szót, de an -nál töb bet be szél az Is ten or szá gá ról, a men nyek or szá gá ról, sõtaz Atya vagy az Õ or szá gá ról. Az evan gé li u mok ban 113-szor, a töb biúj szö vet sé gi irat ban 33-szor for dul nak elõ az égi ki rály ság ér tel mé benezek a for mu lák. Az ek lé zsi át te kint ve ép pen el len ke zõ a hely zet. Azevan gé li u mok ban 3-szor, a töb bi új szö vet sé gi irat ban pe dig 112-szerfor dul elõ. Mi bõl adó dik ez az arány el to ló dás? Jé zus ige hir de tés éneka kö zép pont ja, lé nye ge az Is ten or szá ga. Já nos pré di ká ci ó ja sze rint ezel kö ze lí tett, Jé zus sze rint meg ér ke zett, de nem tel je se dett ki iga zán.Ezért is kell így kö nyö rög nünk: „Jöj jön el a te or szá god”.

Jé zus az Is ten or szá gá ról be szél, de ek lé zsi át ala pít. Az ek lé zsia azIs ten or szá ga ki tel je sí té sé nek esz kö ze. Élõ ré sze az Is ten or szá gá nak.Men nél in kább tel je sí ti Krisz tus mis szió pa ran csát, az az men nél ha -ma rabb te szi tel jes sé a vá lasz tot tak szá mát az evan gé li um hir de té -sé vel, an nál kö ze lebb hoz za az Is ten or szá gá nak „el jö ve tel ét”, pon -to sab ban: a föl dön is tel jes ér vé nyû és nyil ván va ló ki tel je se dé sét. AzIs ten or szá ga tel jes egé szé ben ma gá ban fog lal ja az ek lé zsi át, az ek -lé zsia vi szont csak ré sze az Is ten ki rály sá gá nak. Az Úr Jé zus pré di -ká ci ó i ban a vég sõ cél ra te kint, és ez az Is ten or szá ga. Min dent en nekér de ké ben tesz. Ezért vál lal ja a ke reszt ha lált, de ezért ala pít ja az ek -lé zsi át is. Ahol ek lé zsia van, ott Is ten ural ko dik, és egy re in kábbmeg va ló sul Is ten or szá ga. Az apos to lok azért szól nak töb bet az ek -lé zsi á ról, mert a kö ze li fel ada tok ra te kin te nek, és nem a tá vo li cél ra.Az Is ten or szá ga an nyi ban van je len a föl dön, amen nyi ben az ek lé -zsia je len van. Itt az Is ten or szá ga tu laj don kép pen az ek lé zsi á ban van.Ezért mond ja Jé zus: „Az Is ten or szá ga ti ben ne tek van” (Lk 17,21).

4. Pál apos tol ta ní tá sa a gyü le ke zet rõl

Pál szem lé le tes ké pek kel áb rá zol ja az ek lé zsi át. Ezek kö zülmost csu pán egyet eme lek ki. Az egy ház a ta gok szer ve zett egy -sé ge a Fõ irá nyí tá sa alatt, aki a Krisz tus. A test rõl szó ló ha son la -



tok, ké pek nem is me ret le nek a ke le ti vi lág ban. Philo az ál la mot,Ci ce ro, Seneca, Platón és Arisztotelész a tár sa dal mat, a szto i ku -sok a koz moszt ha son lí tot ták a test hez. A fent em lí tett fi lo zó fu -sok és Pál ké pe i ben azo nos a ha son ló (a test), de kü lön bö zõ a ha -son lí tott. Pál egy be vett ha son lat ha son ló ele mét hasz nál ja föl ar -ra, hogy meg vi lá gít sa az ek lé zsia tit kát. A ré gi for ma szin te szûkaz apos tol nagy sze rû meg lá tá sa i nak be fo ga dá sá ra, ame lyek ter -mé sze te sen ki nyi lat koz ta tás nak szá mí ta nak.

Is ten né pe sok fé le „egyed bõl” áll hat, szét szór tan él het a vi lá -gon, vagy ki sebb-na gyobb kö zös sé gek ben – a sok fé le ség és a kü -lön bö zõ ség el le né re még is egy test, mert egy és ugyan az a Lé lektart ja ös sze (1Kor 12,11). Az a ter mé szet fö löt ti erõ, amely ös sze -tart ja: a ke gye lem. Fon tos meg lát nunk, hogy Pál nem ál ta lá nos -ság ban a test rõl be szél, ha nem egy bi zo nyos test rõl, még pe dig aföl tá madt és menny be ment Jé zus Krisz tus tes té rõl. Az egy háznem test, ha nem Krisz tus tes te, nem ví zi ós kép, ha nem va ló ság,ter mé szet fö löt ti erõk bõl táp lál ko zó or ga ni kus egy ség. Ere je, le -gyõz he tet len sé gé nek biz to sí té ka a Fõ ben, Krisz tus ban rej lik.Mint ha csak azt mon da ná Pál: Jé zus ugyan el ment tes ti leg kö zü -lünk, de mi azért va gyunk, hogy az Õ tes te cse lek võ tag jai, gon -do la ta i nak ki vi te le zõi le gyünk, hogy azt te gyük, amit Õ is ten ne,ha test ben is itt len ne kö zöt tünk.

A Fõ Is ten jobb ján ül, de or ga ni kus egy ség ben él a test tel, azegy ház zal, amely az egész föl dön szét szór va él a né pek kö zött,egy ség ben a test tag ja i val, az egyes hí võk kel, él je nek bár hol. Pálezt így fe je zi ki: Krisz tus én ben nem (Gal 1,16; 2,20; 4,19; Róm8,10 stb.), va la mint mi a Krisz tus ban (Gal 3,27; Róm 13,14; Fil3,9 stb.).

Az egész föl det át fo gó misz ti kus test a gyü le ke zet ben lát ha tó– rész sze rint –, a tel jes or ga ni zá ció lát ha tat lan. A „lát ha tat lanegy ház” lát ha tó ré szei az egyes gyü le ke ze tek.

Ef 4,11–12, va la mint 1Kor 12,28-ból vi lá gos, hogy az ek lé zsiaépí té se a föl dön em be rek ál tal tör té nik. Az apos to lok, pró fé ták,evan gé lis ták, pász to rok és ta ní tók – amen nyi ben Is ten Lel ké nek

EKKLÉZIOLÓGIA 139


ve ze té sé re hall gat nak – az ek lé zsi át épí tik szol gá la tuk kal. A föl diin téz mény csak an nyi ban és ad dig ek lé zsia, amen nyi ben és amed -dig kö zös ség ben ma rad a Fõ vel, s ál ta la nö vek szik (Ef 4,15).

Min dent meg kell ten nünk a lát ha tó egy ház szent sé ge ér de ké -ben, de Pál tól meg kell ta nul nunk azt a szem lé le tet is, hogy a gyü -le ke zet hi bá i val, be teg vagy ép pen kép mu ta tó tag ja i val együtt agyü le ke zet.Ös sze gez ve: (Nem csak Pál ta ní tá sát fi gyel ve) az ek lé zsia Is ten

fi a i nak kö zös sé ge, az egy szü lött Fiú, a fel tá madt Jé zus Krisz tusál tal, az Õ fõ sé ge alatt. Az Úr va ló sá gos pne u ma ti kus tes te,amely nek fe je Krisz tus. Szü le tés nap ja pün kösd. A Jé zust Krisz -tus nak, Is ten Fi á nak val lók kö zös sé gei (egy há zai) lát ha tó ré szeiaz ek lé zsi á nak, me lyek azon ban ma guk ban fog lal hat nak be teg,sõt ha ló dó „test ré sze ket”, ta go kat is. Az ek lé zsia fel ada ta a Krisz -tus ál tal be mu ta tott szol gá ló sze re tet gya kor lá sa, elõ re ju tás ameg szen te lõ dés ben, va la mint az evan gé li um hir de té se, s ez zel azIs ten or szá ga tel jes ség re ju tá sá nak mun ká lá sa.



18.A gyü le ke zet fel épí té se

1. Ide á lis gyü le ke zet

Ide á lis gyü le ke zet le het, de tö ké le tes nem. Ez azt je len ti, hogya Szent lé lek meg szen te lõ és meg íté lõ te vé keny sé ge egy aránt ér -vé nye sül. Akad nak ugyan be teg, gon do zás (lelkigondozás) alattál ló ta gok, akad nak hal dok lók, s le het né hány kép mu ta tó, akiszín le li a hi tet, sze re te tet, de amint va la mi bûn ki de rül, meg in dula Bib lia sze rin ti in tés (négy szem közt, né hány test vér je len lét é -ben, gyü le ke zet ben), s ha a se gí tõ szán dé kú in tés nem ér célt, al -kal ma zás ra ke rül a fe nyí ték, vég sõ so ron a ki zá rás. Az ide á lisgyü le ke zet ben a Krisz tus sal kö zös ség ben élõk van nak több ség -ben. A fel hí gu lást két do log okoz hat ja: 1. ha föl vesz nek a gyü le -ke zet be olya no kat, akik nin cse nek kö zös ség ben Krisz tus sal, 2. hanem al kal maz zák kö vet ke ze te sen a gyü le ke ze ti fe gyel met.

2. A gyü le ke zet hez va ló csat la ko zás

Bár tö ké le tes íté let té tel nincs a bir to kunk ban, a Krisz tus egy há za(a fen ti ide á lis egy ház ra gon do lok) él het az zal a jog gal, ame lyet az Úraján dé ko zott ne ki (és nem Pé ter nek csu pán, kü lö nö sen is nem „Pé -ter utó da i nak”). Mt 18,18 sze rint: „Amit meg köt tök a föl dön, amenny ben is köt ve lészen, és amit meg ol do tok a föl dön, a menny benis old va lészen”. Nem bûn bo csá natosz tást je lent a meg ol dás, és nemel kár hoz ta tást a meg kö tés. De Krisz tus meg bí zá sa alap ján a gyü le ke -zet még is hi va tott ar ra, hogy „meg old jon” (le old ja a bûn bá nó bûn tu -


dat ból fa ka dó ter hét an nak lel ki is me re té rõl), s a bû né tõl meg sza ba -dult em bert be fo gad ja a Krisz tus kö zös sé gé be; és hi va tott ar ra, hogya bû né tõl sza ba dul ni nem aka ró, a bûn höz ra gasz ko dó em ber bû nét„rá kös se” an nak lel ki is me re té re, s amíg nem haj lan dó bûn bá nat ra,ad dig meg sza kít sa ve le a kö zös sé get (Karl Heim).

Jé zus ta nít vá nya i nak el hí vá sa kor ra di ká lis sza kí tást igé nyelazok tól a ré gi élet tel ill. élet for má val. A gyü le ke zet hez va ló csat -la ko zás egyik kulcs kér dé se: „Job ban sze re ted-e Jé zust min den -nél?” Bár a gyü le ke zet nem csal ha tat lan, még is kö te les sé ge azok -nak az ala pos meg vizs gá lá sa, aki ket be fo gad. Ez nem va la mi fé le„vizs gáz ta tást” je lent, ha nem azt, hogy meg hall gat juk a hit val -ló bi zony ság té tel ét. Mi vel er re cse cse mõk ese té ben nem ke rül hetsor, ra gasz ko dunk ah hoz az elv hez, hogy a gyü le ke zet be csak fel -nõt te ket ve szünk fel, vi szont ta nít juk a gyer me ke ket, hogy nyi la do -zó ér tel mük kel meg is mer jék az Urat, s a gyü le ke zet gyer me ke i nekte kint jük õket. Csak ak kor lát juk idõ sze rû nek csat la ko zá su kat agyü le ke zet hez, ami kor meg té ré sük nyil ván va ló je le it ad ják.

A gyü le ke zet hez va ló csat la ko zás egy szer smind az egy ház hozva ló csat la ko zást is je len ti. Ha va la ki azt kér dez né, hogy mi leszaz eset leg ko rán el ha ló ke resz te let len gyer me kek kel, azt vá la -szol juk, hogy az üd vös ség fel té te le ként a hit és a ke reszt ség vanmeg je löl ve a Szent írás ban, hit hí ján (hit elõtt) te hát mit sem ér ake reszt ség, mint ahogy a hi tét el vesz tett „volt hí võ” sem üd vö züla ke reszt sé ge ré vén. Más részt úgy vél jük, hogy Krisz tus nak vanha tal ma ar ra, hogy ke reszt ség nél kül is üd vö zít sen egye se ket.

Igyek szünk te hát meg vizs gál ni, hogy azok, akik ké rik a fel vé -te lü ket a gyü le ke zet be, hit ben él nek-e, lát ha tó-e éle tük ben aSzent lé lek gyü möl cse.

3. A ki zá rás

A ki zá rás mint az egy ház tisz ta sá gá nak meg õr zé sét szol gá -ló vég sõ esz köz jön szá mí tás ba, csak vég sõ, em be ri meg gon do lásalap ján re mény te len eset ben, de ak kor fel tét le nül és kö vet ke ze -



te sen. A ki zárt tag – amen nyi ben ez egy ál ta lán le het sé ges – a gyü -le ke zet (el sõ sor ban a pász tor) lelkigondozottai kö zé tar to zik,nem ki ta szí tott, nem ki át ko zott. A ki zá rás te hát meg té rést cél zóinspiratív esz köz. Meg té rés (bûn bá nat és ren de zõ szán dék) ese -tén a vis sza vé tel – sõt a re ha bi li tá ció is – tel jes ér té kû le het.

4. Szol gá lat te võk, ve ze tõk a gyü le ke zet ben

A jel zett té ma tö mör ös sze fog la lá sát a Bap tis ta Hit val lás 13.pont ja tar tal maz za. Idé zem a Hit val lást: „His szük, hogy az Úr agyü le ke ze tek ta ní tá sá ra, gon do zá sá ra lel ki pász to ro kat, pres bi te re -ket és di a kó nu so kat hív el a csa lá di, a tár sa dal mi és a gyü le ke ze tiélet te rén fedd he tet len és pél da mu ta tó gyü le ke ze ti ta gok kö zül(Ef 4,11–12; 1Tim 3,2–13; Tit 1,5–9). Az el hí vást Is ten a Szent -lé lek ve ze té sét ké rõ és an nak en ge del mes ke dõ gyü le ke zet vá -lasz tá sa ál tal te szi nyil ván va ló vá (ApCsel 6,3.5; ApCsel 13,2). Azel hí vot ta kat, mi u tán hi tük rõl és el hi va tá suk ról val lást tet tek, lel -ki pász tor ok és pres bi te rek kéz rá té tel lel és imád ság gal avat ják föla szol gá lat ra a gyü le ke zet szí ne elõtt (1Tim 5,22; 1Tim 6,12;ApCsel 6,6; 13,3; 1Tim 4,14; 2Tim 1,6).

A tiszt ség vi se lõk a Szent lé lek és az Ige ta ná cso lá sa és a gyü le -ke zet rend je sze rint szol gál nak; a lel ki pász tor ok és pres bi te rekel sõ sor ban a lel ki mun ka vég zé sé re, a di a kó nu sok az anya giügyek in té zé sé re hi va tot tak (ApCsel 20,28; 2Tim 2,24–25;ApCsel 6,2–4). Sem mi kép pen sem ural kod hat nak a re á juk bí zottgyü le ke ze ten (1Pt 5,1–3), de jó mun ká ju kért, alá za tos, hû sé ges ésfe le lõs ség tel jes szol gá la tu kért meg kü lön böz te tett tisz te let il le tiõket (1Thessz 5,12–13; 1Tim 5,17–19; Zsid 13,7.17).

5. Nép egy ház vagy hit val ló egy ház?

Gyak ran kon gat tak vész ha ran got a nép egy há zi for ma fö lött,ennek el le né re ez a for ma ma is meg van. Tá vol ról sem olyanugyan, mint akár csak fél év szá za da, s az is biz tos, hogy a leg több

EKKLÉZIOLÓGIA 143


egy ház ke re si a kiu tat be lõ le. Ez azon ban ter mé szet sze rû leg nemegy sze rû.

A nép egy há za kon be lül is nagy vi ta té ma a jö võ egy házfor makér dé se, egye sek a „nagy for mát” pró bál ják tar ta lom mal meg töl -te ni (ke vés si ker rel), má sok a nagy for mán be lü li ki sebb kö zös sé -ge ket ré sze sí tik elõny ben a jö võ szem pont já ból, megint má sok aki sza ka dást lát ják cél ra ve ze tõ nek. A jö võ kér dé se itt a Szent lé lekve ze té sét él ve zõ gyü le ke zet, egy ház, egy ház ve ze tés – és leg fõ kép -pen a gyü le ke zet Urá nak, Jé zus Krisz tus nak a ke zé ben van.

6. Az egy ház jö võ je

Krisz tus tes té nek fel ada ta a Fõ gon do la ta i nak, ter ve i nek ki vi -te le zé se a Szent lé lek se gít sé gé vel. Ez ma is azo nos a misszió pa -rancs tel je sí té sé vel. E pa rancs a gyü le ke zet re vo nat ko zó an Krisz -tus vissza jö ve te le, a paruzia nap já ig ér vé nyes, a paruzia ide jeugya nis egy be esik a vá lasz tot tak szá má nak be tel je se dé sé vel, azevan gé li um min den nép hez va ló el ju tá sá val, s egy be esik Krisz tusgyü le ke ze té nek el ra gad ta tá sá val. Az el sõ fel tá ma dás, s a föl dönélõ hí võk el vál to zá sa, szel le mi test be öl tö zé se (1Kor 15,51–54;2Kor 5,1–9; 1Thessz 4,13–18) szin tén egy be esik idõ i leg a paruz-iával. Az ed dig szét vál tan élõk a Fõ meg ér ke zé se, s az egy házmeg di csõ ü lé se, el ra gad ta tá sa nyo mán szo ro san, örök re és szét vá -laszt ha tat la nul össze kap cso lód nak (1Thessz 4,17). Ezt a ta lál ko -zást a Szent írás vál to za tos, szí nes ké pek kel jel zi. Ilye nek: a la ko -ma, a me nyeg zõ, a gyõz te sek ko szo rú val va ló fo ga dá sa; az Úrörö me stb.). Je le né sek 20 sze rint a sá tán ezer év re meg kö töz te -tik. A bé ke or szá ga meg va ló sul, amely nek Ura a most már min -den föl dön élõ em ber ál tal föl is mer he tõ Krisztus-Király lesz.

Az egy ház – im már szel le mi test ben – e ki rály ság ban Jé zus salegyütt ural ko dik (Jel 20,4). Ez nem le het más, mint a gyõ ze del -mes egy ház. Ma még tar toz hat nak az egy ház hoz „bal ga szü zek”.Nem fel tét le nül tû nik ki bal ga sá guk. A paruzia nap ja azon bantisz táz za ezt a kér dést. A gyõ zel mes egy ház az iga zi, a va ló di. Az



„ide á lis” gyü le ke zet hez mind ig tar toz nak „bal ga szü zek”, a gyõ -ze del mes egy ház hoz so ha.

Ami kor az Is ten or szá ga át adás ra kész ál la pot ba jut, ak kor azek lé zsia el vé gez te kül de té sét, s az Is ten or szá ga ré sze ként akor szak ok kor sza ka in át di csé ri Is tent. Is ten di csõ sé gé nek aszem lé lé se nem va la mi fé le örök una lom lesz, ha nem a fo lya ma -tos föl fe de zé sek örö mé nek for rá sa. A „di csõ ség rõl di csõ ség re”va ló el vál to zás va la mit sej tet eb bõl.

EKKLÉZIOLÓGIA 145


19.A gyü le ke zet szer tar tá sai

A) A be me rí tés

Be ve ze tés ként né hány szót a ke gyel mi esz kö zök rõl. A ró maika to li kus te o ló gi ai gon dol ko dás sze rint:

„a szent sé gek a ke gye lem va ló sá gos esz kö zei. Köz ve tí tik ameg szen te lõ ke gyel met, és a szent ség cél já nak meg fe le lõ en se gí -tõ ke gyel me ket... A ke gyel met a szent ség a sa ját ere jé bõl köz ve -tí ti..., az em ber a kül sõ je let al kal maz za, a ke gye lem Krisz tus tóljön.” (Gál Fe renc)

E meg ha tá ro zás sze rint a „szent sé gek” az is te ni ke gye lem köz -ve tí tõi. A ró mai ka to li kus egy ház hét „szent ség rõl” tud. Föl ve tõ -dik a kér dés: a ke gyel mi esz köz ill. „szent ség” köz ve tí ti-e a ke -gyel met, vagy va la mi más?

Már most le szö gez zük, hogy a ke reszt sé gen és úr va cso rán kí -vül a ró mai ka to li kus egy há zi ta ní tás ban sze rep lõ „szent sé ge ket”ill. „szentelményeket” nem tart juk ke gyel mi esz kö zök nek. Azért,mert ezek nél vagy a krisz tu si ren de lés, vagy a meg fe le lõ igei alaphi ány zik. Ami kor te hát ke gyel mi esz kö zök rõl be szé lünk, a ke -reszt ség re (be me rí tés) és az úr va cso rá ra gon do lunk, va la mint ahoz zá juk kö tõ dõ egyéb „esz kö zök re”.

Már Kál vin elõ tér be he lyez te a ke gyel mi esz kö zök kel szem benIs ten igé jét, hisz ha a ke reszt ség és úr va cso ra ke gyel mi esz köz,mennyi vel in kább az az Ige, amely mind két szer tar tás alap ját ké pe -zi. Lu the rá nus rész rõl ezért Kál vint el ma rasz ta lás éri. Az evan gé li -ku sok szek tás je len ség nek tart ják az Ige ki eme lé sét a szent sé gek ro -vá sá ra. Ér de kes, hogy mind ezek mel lett az evan gé li kus dog ma ti kaa „ke gyel mi esz kö zök” cím alatt elõ ször az Igé rõl szól, és csak ezu -tán a ke reszt ség rõl ill. úr va cso rá ról. (Nagy Gyu la)


Bõ ví ti a prob lé ma kört, hogy a ke gyel mi esz kö zök ke gye lem -köz lé se a Szent írás ta ní tá sa sze rint a hit hez van köt ve (Mk 16,16).Mi te hát a ke gye lem esz kö ze? A víz? A ke nyér és a bor? Az Ige?Vagy a hit?

Vé le mé nyünk sze rint itt el sõd le ge sen a sor rend a dön tõ. El sõmin den kép pen az Ige, mert nél kü le nincs hit, és üres for ma ság ake reszt ség és az úr va cso ra is. Má so dik a hit, mert nél kü le az Igeszá munk ra nem mond sem mit. A hit tel fo ga dott Ige te he ti csakkö te le zõ ere jû vé Krisz tus ren de lé sét mind két ke gyel mi esz köz el -fo ga dá sá ra. A ke gyel mi esz kö zök al kal ma zá sa kor te hát az Ige azel sõd le ges, és nem a ke gye lem re em lé kez te tõ je lek.

A ró mai ka to li kus ta ní tás ban szó van bi zo nyos „se gí tõ ke gyel -mek rõl”. Vé le mé nyünk sze rint Krisz tus egy sze ri, tö ké le tes ál do -za ta tel je sen elég mint ke gye lem alap. Szük ség van köz ve tí tés re azéle tét ál do zó Jé zus Krisz tus és az em ber kö zött, de a köz ve tí tõesz kö zök nek sem mi fé le kegyelemkiegészítõ jel le gük nincs.

„A ke gye lem Krisz tus tól jön, de a szent ség sa ját ere jé bõl köz -ve tít” (Gál Fe renc).

Ami a mon dat el sõ fe lét il le ti, az igaz – de hogy a szent ség nek,ill. ke gyel mi esz köz nek sa ját ere je len ne, akár csak a köz ve tí tés reis – er rõl nem tud a Szent írás. Min den ke gyel mi esz köz mö gött aSzent há rom ság Is ten a fe de zet, az erõ. A Szent lé lek vi lá gos sá ganél kül az Ige is holt be tû. Ha nincs je len Krisz tus, ér ték te le nek ake gyel mi esz kö zök is. Vi gyáz nunk kell, ne hogy ab ba a hi bá ba es -sünk, hogy tö ké le tes utat (esz köz sort) ké szí tünk ugyan az is te nike gye lem nek, de az út „for ga lom” (ke gye lem köz lés) nél kül, üre -sen ma rad! A ke gyel mi esz kö zök he lyett Krisz tus ra, ill. ma gá ra ake gye lem re kell he lyez nünk a hang súlyt.

Ezek után szük sé ges a „szent ség” szó fo gal mi tisz tá zá sa. A la tinsacramentumon ke resz tül a gö rög MÜSZTÉRIONHOZ ér ke -zünk. En nek a je len té se el sõd le ge sen ti tok. Pál apos tol 21-szerhasz nál ja olyan ti tok ra vo nat koz tat va, me lyet em ber föl nem fog -hat. Végsõ soron Krisz tus ra vo nat ko zik mint Is ten meg fejt he tet lentit ká ra. 1Kor 2,7–8-ban Pál er re gon dol. Krisz tus ma ga te hát a



MÜSZTÉRION, a sacramentum, a szent ség, a „ke gyel mi esz köz”.Ha a ró mai ka to li kus te o ló gi ai fel fo gást vesszük ala pul, amely

sze rint a „szent ség a ke gye lem va ló sá gos esz kö ze”, ak kor aztmond hat juk, hogy ilyen ér te lem ben egy szent ség van: Jé zusKrisz tus (ill. Krisz tus vált ság mû ve), hisz üd vös ség szer zõ ere jesem mi fé le szer tar tás nak sincs. Szo ros ér te lem ben a ke gye lemUra és köz lõ je, Jé zus Krisz tus az egyet len szent ség.

Krisz tus ma ga je lö li ki a ke gye lem út ját. Tá gabb ér te lem benazo kat a ke gyel mi aján dé ko kat fo gad juk el ke gyel mi esz kö zök -nek, ame lyek hez Krisz tus üdv ígé re tet fûz. Ilyen szer tar tás a ke -reszt ség és az úr va cso ra. Mind ket tõ ben el sõd le ges sze re pe van ahit nek (a hit nek is van üdv ígé re te, Mk 16,16).

1. A be me rí tés elõ ké pei a ke resz tyén ség elõtt

A ke resz tyén be me rí tés he lyes ér té ke lé sé hez szük ség van ar ra,hogy a Krisz tus elõt ti po gány ill. zsi dó tisz tu lá si szer tar tá sok kalfog lal koz zunk. Egy részt azért, hogy el ha tá rol juk a Krisz tus ál talren delt be me rí tést min den egyéb tisz tu lá si szer tar tás tól, más részt,hogy föl is mer jük azo kat a vo ná so kat, ame lye ket meg õr zött a ke -resz tyén be me rí tés a Krisz tus elõt ti val lá sos gya kor lat ból.

a) Po gány tisz tu lá si szer tar tá sokA po gány kul tu szok ra jel lem zõ a túl haj szolt tes ti ség. Nem ér -

tünk egyet azok kal, akik meg pró bál ják le ve zet ni a be me rí tést apo gány tisz tu lá si szer tar tá sok ból, de azt el kell is mer nünk, hogy ekul tu szok ban is al kal maz ták a tisz tu lás szim bo li zá lá sá ra a víz zelva ló meg hin tést, mo sa ko dást, für dést. A jel kép (be me rí tés) meg -ma radt a ke resz tyén ség nél, de tar tal ma, je len té se alap ve tõ mó -don meg vál to zott.

Al kal maz tak tisz tu lá si szer tar tá so kat a Kübele-kultuszban,Szabaziosz misz té ri u má ban, a Dionüzosz misz té ri um ban (ét ke -zés és ava tás köz ti für dõ), az Izisz- va la mint a Mithrasz-misztéri-umban. Az Egyip tom ban gya ko rolt „élet vi zé vel va ló meg hin tés”

EKKLÉZIOLÓGIA 149


már nem so rol ha tó ide, mert e szer tar tás nak nem volt „tisz tí tó”jel le ge.

Hogy mi lyen tá vol áll tak a po gány tisz tu lá si szer tar tá sok a be -me rí tés tõl, azt a kö vet ke zõ, Kübele-kultuszból ki ra ga dott tau-robolium vi lá go san bi zo nyít ja. A be ava tás ra vá ró egy gö dör be he -lyez ke dett el. A göd röt lyu ka csos desz ká val le fed ték, és a desz kánmeg öl tek egy bi kát. A bi ka vé re a desz kán ke resz tül rá folyt azem ber re, aki min den csep pet õr jöng ve igye ke zett föl fog ni. Még aszá já ba is en ged te a vért, hogy be lül is meg tisz tul jon.

b) A be me rí tés elõ ké pei az Ó szö vet ség benA mo sa ko dá si szer tar tá sok a zsi dó val lás ban sem is me ret le -

nek. Gya kor la tuk el sõ sor ban nem egész ség ügyi meg gon do lá sok -kal ma gya ráz ha tó, ha nem az zal, hogy a tisz tá ta lan sá got a bûn kö -vet kez mé nyé nek te kin tet ték. A meg tisz tu lás hoz nem volt elég avíz al kal ma zá sa, ha nem szük ség volt az egyén bûn bá nat ára is. Eztbi zo nyít ja a tisz tu lá si szer tar tás utá ni két fé le ál do zat: a bûn mi attva ló (ger li ce vagy ga lamb fi ó ka), és az égõ ál do zat (esz ten dõs bá -rány). Né ha a tisz tí tó víz be vért is ke ver tek, hogy ha tá so sabb le -gyen. A meg tisz tu lás után le he tett csak fel újí ta ni a JAHVE-valva ló élet kö zös sé get.

Tegyünk vizs gá lat tár gyá vá most né hány ó szö vet sé gi ige he -lyet! Mo sa ko dá si szer tar tás ról szól pél dá ul 2Móz 19,10: „...mos -sák meg ru há i kat!” 2Móz 29,4: „Áront és az õ fi a it ál lítsd a gyü -le ke zet sá to rá nak aj ta ja elé, és mosd meg õket víz zel!”

Hogy a mos dás sal va ló tisz tu lás ke vés, azt bi zo nyít ja Ézs1,16kk: „Mo sa kod ja tok, tisz tul ja tok meg, tá vo lít sá tok el rossz tet -te i te ket sze me im elõl! Ne tegyetek töb bé rosszat!” Ugya nezt agon do la tot vi szi to vább Jer 4,14, amely már ki fe je zet ten a szívtisz ta sá gá ról be szél.

Ez 36,25–27 sze rint Is ten ma ga váll al ja a meg tisz tí tás mun ká -ját. A tisz ta víz zel va ló le mo sás hoz itt is szo ro san kap cso ló dikaz új szív, új lé lek mint aján dék, sõt a Sze ntlélek ve ze té seis. „Tisz ta vi zet hin tek rá tok, hogy meg tisz tul ja tok ... Új szí vet



adok nek tek, és új lel ket adok be lé tek...” Ha son ló gon do la to katrejt Ézs 44,3 is.

A pa pok mo sa ko dá si szer tar tá sa it szol gál ta a réz me den ce.A mo sa ko dá si ren del ke zé sek Jé zus ide jé ben is ér vé nye sek vol tak.Ezért cso dál koz tak a fa ri ze u sok azon, hogy az Úr ma gá ra és ta -nít vá nya i ra néz ve nem tar tot ta min den eset ben kö te le zõ érvé -nyû eknek azo kat (Lk 11,38).

c) A prozelita be me rí tésA prozelita be me rí tés nem egy sze rû en egy „má sik” tisz tu lá si

szer tar tás a mó ze si ren de lé sek mel lett, ha nem egy szer gya ko rol -ha tó be ava tá si cse lek mény. Alap ve tõ en kü lön bö zik az egyébszer tar tá sos mo sa ko dá sok tól ab ban, hogy míg azok egyé ni leg éstit kon is gya ko rol ha tók vol tak, ad dig a prozelita be me rí tés nyil -vá nos kö zös sé gi ün nep volt. A be me rí tés elõtt a je lölt bi zony -sá got tett (kér dés-fe le let for má já ban). Ezek után vi lá gos, hogyhi ba len ne e be me rí tés rõl úgy be szél ni, mint ami csu pán a meg -tisz tu lást akar ja je löl ni. Mo rá lis és spi ri tu á lis jel le gû té nye zõk rõlvan itt szó. Ezért he lyes, ha a prozelita be me rí tést úgy te kint jük,mint a ke resz tyén be me rí tés egyik leg kö ze leb bi, és a lé nye getmeg ra ga dó elõ kép ét.

Ne héz len ne meg ál la pí ta ni, hogy mikortól med dig gya ko rol -ták a zsi dók a hoz zá juk csat la ko zó po gá nyok ilyen mó don tör té -nõ föl vé te lét. Keresztelõ Já nos föl lé pé se ide jén két ség te le nül, sõtar ra néz ve is biz tos ada ta ink van nak, hogy Kr. u. 65 kö rül még al -kal maz ták ezt a szer tar tást.

Össze gez ve: A prozelita be me rí tés te hát a meg tisz tu lás gon -dolatát ma gá ban hord ja ugyan, de túl mu tat a mo sa ko dá siszertar tások egy sí kú jel kép rend sze rén. A zsi dó kö zös ség be tör té -nõ fel vétel be ava tá si szer tar tá sa. Meg gyõ zõ dés nek, ok ta tás nak,bi zony ság té tel nek kell meg elõz nie. Azt áb rá zol ja, ahogy egy bi -zonyos élet for ma le zá rult, és egy új kez dõ dött. For má ja a tel -jes víz alá me rí tés.

EKKLÉZIOLÓGIA 151


2. A be me rí tés és a kumrániak

Mi e lõtt tu laj don kép pe ni té mán kat vizs gál nánk, tisz táz nunkkell né hány el vi kér dést. Nem mind egy az, hogy va la ki na pon -ként, vagy ese ten ként bi zo nyos tisz tu lá si für dõt vesz, vagy pe digéle té ben egy szer, egy bi zo nyos in dí ték ból, ha tá ro zott cél lalbemerítkezik. Az sem mind egy, hogy a víz be me rü lést ma ga vég -zi-e, vagy más sal me rít te ti be ma gát.

Két ha tár vo nal meg hú zá sa szük sé ges. Az egyik: Med dig al kal -maz ták a kü lön fé le kul tu szok az „ön tisz tí tá si” für dõ ket na pi(min den kép pen több szö ri) szer ta tás ként, és mi kor kez dik al kal -maz ni az egy sze ri tisz tu lá si szer tar tást? A má sik: Med dig al kal -maz nak ön be me rí tést, és mi kor vá lik ál ta lá nos sá a mai – má sokál tal esz kö zölt – be me rí tés?

Az el sõ kér dést vizs gál va meg ál la pít hat juk, hogy ma is van nakolyan tisz tu lá si szer tar tá sok (pl. a zsi dó li tur gi á ban), ame lyek al -kal man ként meg is mét lõd nek. Az elõ zõ ek ben már em lí tett misz -té ri um val lá sok ban is több nyi re ilyen jel le gû tisz tu lá si szer tar tá so -kat gya ko rol nak. Ha tá ro zott tö rés áll be a prozelita be me rí tésmeg je le né sé vel, hisz – ahogy Rowley meg jegy zi – „ez egy egy szergya ko rol ha tó be ava tá si cse lek mény”. Ezért a le he tõ legközelebbáll a ke resz tyén be me rí tés hez.

A má so dik kér dés sel kap cso lat ban meg osz lik a szak em be rekvé le mé nye. A li tur gi kus tisz tu lá si szer tar tást a tisz tul ni vá gyó ön -ma gán vég zi – a zsi dók kö zött. Ugya nez jel lem zõ a misz té ri um -val lá sok ra is. Stauffer Keresztelõ Já nos ról meg jegy zi, hogy õ voltaz el sõ, aki má so kat me rí tett be, hisz ed dig csak az ön be me rí tésvolt a gya kor lat ban a zsi dók kö zött, „ame lyet min den ki ma gahaj tott vég re ma gán, ma gá ért”. Ez zel szem ben áll Rowley vé le -mé nye, mely sze rint a prozelita be ava tá si cse lek mény utol só„föl vo ná sa” a „má sok ál tal ki szol gál ta tott be me rí tés” volt. Nemfel ada tunk itt e kér dés el dön té se, a fen ti e ket csu pán azért em lí -tet tük meg, hogy ér zé kel tes sük a prozelita be me rí tés és a „Já nos-ke reszt ség” kö ze li sé gét, hisz a kumrániak víz szer tar tá sa i nak he -



lyes ér té ke lé sé hez az em lí tett ha son ló ság meg lá tá sa fel tét le nülszük sé ges.

Kumránban gya ko rol tak bi zo nyos tisz tu lá si szer tar tá so kat.Ezt sok ol da lú an bi zo nyít ják a ta lált te ker csek. E szer tar tá sokazon ban sok kal in kább il le nek az ó szö vet sé gi lég kör be, mint hogya ke resz tyén be me rí tés köz vet len elõ de i nek te kint het nénk õket,hisz nem csu pán a kö zös ség hez csat la ko zás kor al kal ma zottegysze ri cse lek mény rõl van szó, ha nem sok szor gya ko rolt mo sa -ko dá si szer tar tás ról.

Burrows meg jegy zi, hogy a kumrániak azért ra gasz kod takme re ven a ri tu á lis tisz tál ko dás hoz, „hogy a tör vény min den kö -ve tel mé nyé nek ele get tegyenek”. Bün te té si fo ko zat volt a kö zöstisz tál ko dá si szer tar tás tól va ló el til tás. A „tisz ta” fo gal mat val -lás er köl csi leg ér tet ték, tár gyak ra is al kal maz ták. Mi e lõtt a ve -zek lõ bû nös „tisz tát” érin te ne, víz be kell alá me rül nie. A kum-ráni mo sa ko dá si szer tar tá sok egyik for má ja két ség te le nül a vízalá me rü lés (nem be me rí tés!). Így ír er rõl a Da masz ku szi Irat:

„...ne mosakodjék sen ki pisz kos víz ben, vagy olyan ban, amely -nek mennyi sé ge ke vés ah hoz, hogy be lep je õt.”

A Já nos-ke reszt ség hez – és így a ke resz tyén be me rí tés hez is– nyil ván jó val kö ze lebb áll a prozelita be me rí tés, mint a kum-rániak imént is mer te tett mo sa ko dá sa, hisz az elõb bi egy egy -szer gya ko rol ha tó be avatá si cse lek mény volt, az utób bi pe digó szö vet sé gi ala po kon nyug vó mo sa ko dá si szer tar tás. Kum -ránnal kap cso lat ban föl sem ve tõ dik a kér dés, hogy ki vé gez tea „be me rí tést”, hisz er rõl nem le het szó, mi vel a kumráni für -dés ön be me rí tés (alá me rü lés) volt, má sok köz re mû kö dé senél kül. A prozelita be me rí tés az el sõ, amely rõl azt ál lít ják,hogy má sok vé gez ték, te hát a szó szo ros ér tel mé ben be me rí tésvolt. A ke resz tyén be me rí tés nyil ván sok kal in kább az Ó szö -vet ség re ill. a zsi dó val lá si szo kás rend re tá masz ko dik, mint akumráni li tur gi á ra. A kumráni kö zös ség egy ol dal ág, azon ban– mint ol dal ág is – két ség te len be fo lyás sal volt a ko rai ke resz -tyén ség re.

EKKLÉZIOLÓGIA 153


3. A Já nos-ke reszt ség

Já nos va ló szí nû sít he tõ kumráni ne vel te té se fel tét le nül ha tás salvolt egész mun kás sá gá ra. Ami azon ban a „ke reszt sé get” il le ti, az aprozelitizmussal mu tat in kább ro kon sá got, mint a kumráni kö zös ségvíz szer tar tá sá val. Já nos kül de té se az út ké szí tés volt. Ez a fel adat há -rom össze te võ bõl állt: pré di ká ció, be me rí tés, Krisz tus hoz uta lás.

Já nos pré di ká ci ó já ban a menny ki rály sá gá nak kö zel sé gét hang sú -lyoz za (hogy ti. ha ma ro san meg kez dõ dik a mennyei ki rály ság a föl -dön). Ép pen ezért meg té rés re hí vo gat. Hir de ti, hogy nem elég agon dol ko dás meg vál toz ta tá sá nak (METANOIA) lát sza ta, ha nem acse le ke de tek nek is meg kell vál toz ni uk. Akik nél nem lát életvál to -zást, azo kat ke mé nyen meg dor gál ja és el uta sít ja.

A Já nos-ke reszt ség be me rí tés volt. (A ké sõb bi ek so rán meg vizs gál -juk a gyer mek- és fel nõttke reszt ség prob lé má it. Ter mé sze te sen Já nosnem ke resz telt, ha nem be me rí tett. Já nos azo kat me rí tet te be a Jor -dán vi zé ben (EBAPTIDZONTO EN TÓ IORDANÉ POTAMÓ),akik meg val lot ták bû ne i ket (Mt 3,6; Mk 1,5). Az õszin te bûn val lástmeg elõ zi a bûn bá nat, és kö ve ti a meg té rés. A Já nos-fé le be me rí téstne vez het jük te hát a bûn bá nók, a bûn val lók vagy a meg té rõk be me rí -té sé nek. Az evan gé li u mi tu dó sí tá sok utal nak is er re (Mt 3,6, 11; Mk1,4; Lk 3,3).

Já nos Krisz tus ra mu tat. Tu laj don kép pen pré di ká ci ó ja ál talvég zi ezt a szol gá la tot, még is kü lön kell fog lal koz nunk ve le, hisza bûn bá nat ra hí vás a meg té ret le nek nek szól, a Krisz tus ra mu ta -tás vi szont a meg tér te ket, sõt a be me rí tet te ket akar ta el in dí ta niIs ten Bá rá nya fe lé. Já nos egy részt spon tán hir de ti, hogy nem õ aKrisz tus. A Mes si ás ról úgy be szél, mint aki õu tá na jön el (Mt3,11; Mk 1,7; Jn 1,15). Ezt az el jö ven dõ Mes si ást akar ja be mu -tat ni. A spon tán köz lés mel lett – mi u tán ész re ve szi, hogy hall ga -tói a mes si á si re mény be tel je sí té sét vár ják tõ le – ha tá ro zot tan ki -fej ti, hogy õ csak elõ fu tár, és rá mu tat az El jö ven dõ re (Lk3,15–17). Ugyan ilyen õszin te, ami kor a Fõ ta nács(SZÜNEDRION) pa pi kül dött sé ge (ta lán in kog ni tó ban) föl ke -



re si, és ki lé te fe lõl kér de zõs kö dik. Ezt mond ja: „Nem én va gyoka Krisz tus!” (Jn 1,19–28).

Já nos Krisz tus ra mu ta tá sa is mer te tõ jel le gû. Ha tá ro zot tan ta nít ja,hogy a ma ga kül de té se el tör pül Jé zu sé mel lett. Azt is el mond ja, hogyaz õ mun kás sá gá nak csak ad dig van ér tel me, amíg a Mes si ás-Krisz tusföl nem lép. Mély alá zat su gár zik sza va i ból. Hir de ti Krisz tus ról, hogyÕ nem víz zel, ha nem tûz zel és Szent lé lek kel fog „ke resz tel ni”, hogyerõ sebb lesz ná lá nál, és hogy Ve le kap cso lat ban még a sa ru hor dórab szol gai mun ká ra is mél tat lan. Sze rin te Krisz tus íté lõ bí ró ként jön(meg tisz tít ja szé rû jét).

Jé zus ról nem csak úgy be szél, mint el jö ven dõ rõl, ha nem úgy is,mint aki már meg ér ke zett, aki itt van eb ben a vi lág ban, az em be rekkö zött (Jn 1,26.29).

4. Já nos és a prozelitizmus

A Já nos-ke reszt ség jó val kö ze lebb áll a prozelita be me rí tés hez,mint a kumráni szer tar tá sos mo sa ko dás hoz, az ön be me rí tés hez.Szük sé ges azon ban (ami re töb bek kö zött Rowley fi gyel mez tet), hogyha tár vo na lat húz zunk a Já nos-ke reszt ség és a prozelita be me rí tés kö -zé, hisz a ha son ló ság el le né re is a lé nye get il le tõ en két kü lön bö zõ do -log ról van szó.

A Já nos-ke reszt ség nyil vá nos (kö zös) szer tar tás, a prozelita be me rí -tés pri vát (egyé ni) – mond hat juk így: ma gán ügy. Igaz, hogy a prozeli-ta be me rí tés is ta núk je len lét ében tör tént, és hogy til tot ták a szer tar -tás meg is mét lé sét, azon ban a meg fi gye lés cél ja a li tur gi ai sza bá lyokpon tos be tar tá sá nak el len õr zé se volt. A ta núk fel ada ta volt a vizs gáz -ta tás is (kér dés-fe le let for má já ban). A Já nos-ke reszt ség vi szont azegész nép je len lét ében, nyil vá nos bûn bá nat (bûn val lás) után kö vet -ke zett. A hang súly itt nem az el mé le ti tu dá son volt, ha nem a bûnmeg bá ná sán. Já nos pré di ká ci ó i nak a cél ja a bûn bá nat fel kel té se volt.

A prozelita be me rí tés an nak a je le, hogy va la ki (a be me rí tett) el -ha gyott egy hit val lást (po gány val lást), és egy újat fo ga dott el. En nekaz új val lás nak a té te le i bõl kel lett vizs gáz nia. A Já nos-ke reszt ség elõz -

BEVEZETÉS 155


mé nye ként pe dig egy sze rû en el ha tá roz ták a bemerítkezendõk, hogyab ba hagy ják elõ zõ, bû nös éle tü ket, és újat kez de nek (bûn bá nat).

A Já nos-ke reszt ség a szív meg vál to zá sát szim bo li zál ja,míg a prozeli-ta be me rí tés a hit val lás ét. Ez a meg gon do lás tá mo gat ja azt a né ze tet,amely sze rint a Já nos-ke reszt ség mo rá lis (eti kai), a prozelita vi szontce re mo ni á lis és na ci o ná lis je len tõ sé gû. A proze lita be me rí tés ajudaizmushoz va ló csat la ko zást je len tet te, a Já nos-kereszt ség lé nye gepe dig az Is ten hez va ló meg té rés. A szer tar tás (li tur gi kus szem pont -ból) hát tér be szo rul, és az eti kai szem pont ok ke rül nek elõ tér be(Flemington).

A Já nos-ke reszt ség eszkatologikus jel le gû. Jel zi, hogy egy új kor -szak ér ke zett el. A prozelita be me rí tés azt jel zi, hogy a be me rí tettcsat la ko zott a zsi dó kö zös ség hez. A Já nos-ke reszt ség elõ re mu tat, ames si á si-kor haj na lát je lez ve. Az a cél ja, hogy er re az új kor szak ra ké -szít se elõ a né pet (Manson).

Össze gez ve: Keresztelõ Já nos fel lé pé se, és az ál ta la gya ko rolt be -me rí tés min den kép pen fon tos ha tár kõ. Lé nye gi leg is, hisz Já nos egyúj kor szak hír nö ke. Az a ki vált sá ga az õt meg elõ zõ pró fé ták kal szem -ben, hogy meg éri en nek a kor szak nak a kez de tét. A Mes si ás hír nö ke,s mi u tán a Mes si ás Is ten hez ve ze ti né pét, õ is ezt a mun kát ké szí ti elõ.Pré di ká ci ó já nak lé nye ge ép pen az új kor szak (Is ten ki rály sá ga) meg -hir de té se, s a bûn bá nat ra, meg té rés re hí vás – mert a meg té rés fel té -te le a menny ki rály sá gá ban va ló rész vé tel nek.

Az Új szö vet ség ér zé kel te ti is ezt a szel le mi több le tet, ami kor a Já -nos-ke reszt sé get a meg té rés ke reszt sé gé nek ne ve zi (Mk 1,4). Mi u tán aMETANOIA el sõ sor ban a gon dol ko dás meg vál toz ta tá sát, bûn bá na -tot és meg té rést je lent, ez az evan gé li u mi „szak ki fe je zés” na gyon ta -lá ló.

5. Jé zus bemerítkezése

Mi ért volt fon tos Jé zus nak a be me rí tés? Er re a kér dés re sok -fé le vá laszt ad tak már a te o ló gu sok. Egye sek sze rint Jé zus pél dát



akart ad ni. Sze rin tük er re utal, ami kor ezt mond ja: „Így il lik né -künk min den igaz sá got be töl te ni” (Mt 3,15). Be mu tat ta, hogy ho -gyan gya ko rol juk a be me rí tést.

Vé le mé nyünk sze rint nem pél da adás ról van szó (ha így len ne,min den bi zonnyal utal na rá va la hol Jé zus, pl. a misszió pa rancs ban).„Az Õ ’ke reszt sé ge’, amely re mi em lé ke zünk, s ame lyet ma gun ké -nak tu dunk a víz ke reszt ség ál tal: a ke reszt ha lál. Az idé zett ige pe -dig azt akar ja mon da ni, hogy így kell (il lik) ne künk ele get ten nünkaz Is ten igaz sá gos sá gá nak. Az az: be kell áll nunk a bû nö sök kö zé.Jé zus szem pont já ból en nek a be ál lás nak kü lö nös je len tõ sé ge volt.Má té ér zi a fe szült sé get a bûn te len Jé zus bemerítkezésében a bûn -bá nat-ke reszt sé gé vel, s egye sek sze rint ezért ad ja Já nos aj ká ra amél tat lan sá got ki fe je zõ mon da to kat (Mt 3,14). A pa pi tra dí ció (ésígy Má té is) nagy je len tõ sé get tu laj do nít Jé zus bemerítkezésének,Luk ács vi szont sa já tos egyé ni úton jár, egy sze rû en be je len ti, mint -egy mel lé ke sen meg je gyez ve: „Tör tént pe dig, hogy mi kor az egésznép bemerítkezett és Jé zus is...”

Cullmann mond ja: „Az vi lá gos, hogy ... Jé zus nem má sok tet -szé sét akar ta meg nyer ni ez zel a lé pés sel. Õ kü lön bö zött más be -me rí tet tek tõl, hisz azok a sa ját bû nük mi att merítkeztek be, Õ vi -szont mint EGY... a má sok bû né ért szen ve dett”.

Ké zen fek võ nek lát szik, hogy Jé zus már itt kezd te ma gát (ittmég õ ma gát) a bû nö sök kö zé szá mí ta ni. Jé zus az zal, hogy ma gá -ra ve szi a bû nö sök ke reszt sé gét, má ris JAH VE szol gá ja, aki Ézsa -i ás 53 sze rint bû ne in ket hor doz za. A mennyei ki nyi lat koz ta tás isezt erõ sí ti meg: „Ímé az Is ten Bá rá nya, aki el ve szi a vi lág bû ne it”(Jn 1,29). Er re utal: Ézs 42,1; Mt 27,38; Lk 22,37 stb.

Beasley-Murray, a ne ves bap tis ta te o ló gus meg jegy zi: „Jé zus»hitt« ön ma gá ban, tud ta, hogy Õ a Mes si ás!” Ez a mes si ás tu datele ve ha lál ra pre desz ti nál ta, s Jé zus ezt az utat tu da to san jár ta.

Kit tel mond ja: „A be me rí tés Jé zus nál a mes si á si szol gá lat rava ló föl szen te lés volt.”

Jé zus bemerítkezésénél nem Já nos a fõ sze rep lõ, ha nem aSzent há rom ság Is ten. A Fiú, aki be áll a bû nö sök kö zé, s ez zel tu -

EKKLÉZIOLÓGIA 157


da to san rá lép a mártíromság út já ra, az Atya, aki ezt az en ge del -mes sé get lát va a „föl szen te lõ” igé ket mond ja: „Ez az én sze rel -mes Fi am, aki ben én gyö nyör kö döm” (Mt 3,17), és a Szent lé lek,aki meg nyug szik a sze re tett Fi ún. Já nos itt csak sta tisz tál. Mi u tánmeg gyõ zõ dik ar ról, hogy Jé zus a Mes si ás, meg vál to zik a pré di ká -ci ó ja, nem az el jö ven dõ rõl be szél, ha nem ar ról, aki „itt van”, shoz zá kül di a bûn bá nó kat. Já nos 1,33-ban ar ról be szél a Be me rí -tõ, hogy a kül dõ (Is ten) azt mond ta ne ki, hogy akin lát ja a Szent -lel ket meg nyu god ni, az lesz a Szentlélekkel ke resz te lõ – majdígy foly tat ja: „És én lát tam és bi zony sá got tet tem, hogy ez az Is -ten Fia” (Jn 1,34).

Össze gez ve: Jé zus bemerítkezésével kap cso lat ban a rész le tek -rõl le het vi tat koz ni, egy azon ban biz tos: az, hogy Jé zust va ló banbe me rí tet te Já nos. Ezt még Bultmann, a köz is mer ten „kri ti kus”te o ló gus is el is me ri. Ez a Jé zus ré szé rõl tör té nõ bemerítkezés aDeutero-Ézsaiás-féle mes si ás kon cep ció sze rint: kö zös ség vál la lása bû nö sök kel – olyan ér te lem ben, hogy Jé zus, a bûn te len ma gá ravet te a bû nö sök bû nét (a bû nö sök meg men té se ér de ké ben) –azért, hogy majd fölvigye azo kat a ke reszt re. Já nos szem pont já -ból Jé zus be me rí té se – és az azt kö ve tõ ese mé nyek so ro za ta – jelar ra, hogy Õ a Mes si ás.

Ez a bemerítkezés olyan ér te lem ben nem pél da adás, hogy for -ma i lag ilyen le gyen a ke resz tyén ke reszt ség. For mai szem pont bólszük ség te len a pél da adás, hisz a for ma köz is mert volt, s amisszió pa ran csot csak egy fé le kép pen ért het ték a ta nít vá nyok.

Sok kal in kább elõ ké pe Jé zus ha lá lá nak. A ke resz tyén be me rí -tés ben azt lát juk, hogy amint a víz be me rül va la ki, meg hal Krisz -tus sal – amint ki emel ke dik, föl tá mad Ve le új élet re. Jé zusbemerítkezése profetikus cse le ke det: Így fo gok meg hal ni (a bû -nö sök kö zé szám lál va), és így fo gok föl tá mad ni (im már nem a bû -nö sök kö zé szám lál va), di csõ ség ben az Atya ju tal mát vár va.

Jé zus vi lá go san utal ar ra, hogy az Õ ke reszt sé ge a ha lál: „Ke -reszt ség gel kell né kem megkereszteltetnem, és mely igen szo ron -



gat ta tom, míg az el vé gez te tik” (Lk 12,50; vö. Mt 20,22–23; Mk10,38–39). E ha lál-ke reszt ség elõ ké pe Jé zus bemerítkezése.

6. A ke resz tyén be me rí tés

A ke resz tyén be me rí tés mint szer tar tás (sakramentum) Jé zuspa ran csá hoz kap cso ló dik. Az ed di gi ek ben a Jé zus pa ran csa elõt -ti ke reszt ség for mák ról szól tunk. Most vizs gál juk meg, hogymennyi ben je lent for du la tot a be me rí tés tör té ne té ben Jé zus pa -ran csa!

Min de nek elõtt meg je gyez zük, hogy a be me rí tés for má ja év ez -re dek so rán mitsem vál to zott, vál to zott azon ban – még pe digalap ve tõ mó don – e cse lek mény je len tés tar tal ma.

A fel nõt tek be me rí té sét gya kor ló kö zös sé gek ben a be me rí téstöbb nyi re azo nos mó don tör té nik. E te kin tet ben sincs azon bankö tött li tur gia. Ami min den kép pen el en ged he tet len – ép pena krisz tu si pa rancs ból fa ka dó an – az az, hogy a be me rí tõ az Atya,Fiú és Szent lé lek ne vé ben (ne vé re) vé gez ze a szer tar tást (vö. Mt28,19).

(Pro tes táns bib lia for dí tók az EISZ TO ONOMA gö rög ki fe -je zést „ne vé re” vagy „ne vé be”, a ró mai ka to li ku sok „ne vé ben”sza vak kal ad ják vissza. E sza vak je len tés tar tal má ról so kat le hetvi tat koz ni, lé nye gi leg azon ban mind há rom ma gyar szó val azt fe -jez zük ki, hogy a be me rí tett va la mi mó don kap cso lat ba ke rült azAtya-, Fiú- és Szentlélek-Istennel.)

A be me rí tést több nyi re lel ki pász tor ok vég zik. A lel ki pász tora kb. de ré kig érõ víz ben vár ja a je löl te ket. A be me rí tõ egy ak -tu á lis bib lia ver set mond (ke zét a víz be ér ke zõ je lölt feje fö létart va), pl. „Aki hisz és bemerítkezik, üd vö zül.” A bib lia versután rend sze rint ez a szer tar tás szö veg kö vet ke zik: „Hit val lá sodalap ján be me rít lek té ged az Atya, Fiú és Szent lé lek ne vé ben” –s tel je sen a víz alá me rí ti (egyik ke zé vel a je lölt fe jét tart va, amá sik kal an nak mel lkason össze kul csolt ke zét fog va, hát ra fe -lé), majd ki eme li a víz bõl.

EKKLÉZIOLÓGIA 159


A be me rí tés tör tén het bár mi lyen na pon, bár mi lyen idõ pont -ban és bár mi fé le víz ben (fo lyó-, ál ló víz, me den ce stb.).

A bemerítkezõ rend sze rint fe hér ru há ban van, amely töb bekkö zött a bûn bá nat nyo mán nyert bûn bo csá na tot (a tisz tá nak nyil -vá ní tást) jel ké pe zi.

Prak ti kus okok ból rend sze rint több je lölt be me rí té se tör té nikegy al ka lom mal (össze vár nak né hány je lent ke zõt), de egy-egysze mély be me rí té se is gya kor lat ban van.

7. A ke resz tyén be me rí tés ob jek tív alap ja

a) Jé zus ha lá la és fel tá ma dá saMt 28:18 egy cso dá la tos dek la rá ci ót tar tal maz. Jé zus ki je len ti,

hogy min den ha ta lom az övé mennyen és föl dön. Ez a ha ta lom azalap ja a misszió pa rancs nak (vö. Ef 1,20–22), a gyõ ze lem alap ja pe diga meg aláz ko dás, az en ge del mes ség, a ke reszt ha lál vál la lá sa (vö. Fil2,8–11).

A gyõ zel mes Mes si ás pa ran csa áll itt elõt tünk, nem a Já nos-ta nít -vá nyé, vagy a ván dor rab bié, nem is a pró fé táé, ha nem az Is ten Fi áé.Pa rancs, amit tel je sí te ni kell, még pe dig úgy, ahogy el hang zott.

Pál apos tol Róm 6,3-ban így kér de zi a test vé re ket: „Nem tudjá-tok-é, hogy akik bemerítkeztünk a Krisz tus Jé zus ba, az Õ ha lá lá bamerítkeztünk be?” Ró má ban – úgy lát szik – ezt nem min den ke resz -tyén tud ta. A ke resz tyén be me rí tés el sõ ob jek tív fel té te le te hát Jé zusKrisz tus ha lá la és fel tá ma dá sa – ahogy Róm 6,4 rá mu tat.

b) A Szent lé lek ki töl te té seUtal tunk már ar ra, hogy a fel tá ma dott Jé zus (misszió pa ran -

csot meg elõ zõ) ren de lé se a ta nít vá nyok fe lé az, hogy ma rad ja nakJe ru zsá lem ben a Szent lé lek vé te lé ig (vö. ApCsel 1,4–4,8). Er reazért volt szük ség, mert a misszió pa rancs tel je sí té sé hez nél kü löz -he tet len a meg ígért erõ („Vesz tek erõt, mi u tán a Szent lé lek el jönre á tok, és lesz tek né kem ta nú im úgy Je ru zsá lem ben, mint azegész Júdeában és Samáriában – a föld vég sõ ha tá rá ig”). Azért is



szük sé ges elõz mény pün kösd a ke resz tyén be me rí tés hez, mert Mt28,19 sze rint azt az Atya, Fiú és a Szent lé lek ne vé ben kell ki szol gál -tat ni – ez pe dig a Szent lé lek ki töl te té se elõtt va ló sze rût len.

A pün kösd elõt ti be me rí té se ket nem tart hat juk te hát a Jé zus pa -ran csa sze rint ki szol gál ta tott (a to váb bi ak ban: ke resz tyén) be me rí -té sek nek. Ez zel nem azt ál lít juk, hogy pün kösd után nin csen nemke resz tyén be me rí tés. Van. Gya kor lat ban ma rad pl. a prozelita be -me rí tés és a Já nos-ke reszt ség is, de el in dul egy más, az ed di gi ek hezké pest va la mi egé szen új, a ke resz tyén be me rí tés.

Kér dez het né va la ki: Ha csak a pün kösd utá ni be me rí té se ket is -mer jük el ke resz tyén nek, ak kor pl. az apos to lok vagy Jé zusbemerítkezése nem ke resz tyén? – Jé zus sal kap cso lat ban már el -mond tuk, hogy az Õ bemerítkezése csu pán a ke reszt ha lál elõ ké pe, atu laj don kép pe ni Jé zus-ke reszt ség: a ke reszt ha lál. Az sem va ló szí nû,hogy a ta nít vá nyok pün kösd után új ra bemerítkeztek az Atya, Fiú ésSzent lé lek ne vé re (ha bár ezt a le he tõ sé get nem le het ki zár ni), min-denesetre – ahogy Hubmayer meg jegy zi – õk már be vol tak me rít ve,hisz a Já nos-ke reszt ség is fel nõttbe me rí tés volt, te hát tu da tos oda ál -lás a bû nö sök kö zé és Jé zus mel lé. Egyéb ként is a kér désföl ve tés il lo -gi kus – hisz egy szer va la ki nek csak el kel lett kez de nie a kersztyén be -me rí tést, és bár ki volt is az il le tõ, ha õ volt az el sõ be me rí tõ, ak kor õma ga még nem le he tett be me rít ve – leg aláb bis nem ugyan olyan jel -le gû (az Atya, Fiú és Szent lé lek ne vé ben tör tént) be me rí tés sel! Azapos to lok kü lön ben sem ar ra kap tak pa ran csot, hogy merítkezzenekbe az Atya, Fiú és Szent lé lek ne vé ben, ha nem ar ra, hogy õk me rít se -nek be má so kat – s eb ben az eset ben a pa rancs nyil ván na gyobb ér -té kû „fel ha tal ma zás”, mint bár mi fé le meg elõ zõ víz szer tar tás.

8. A ke resz tyén bemerítés szub jek tív alap ja

a) Az Ige meg hal lá saMt 28,19 a be me rí tés elõtt szük sé ges nek tart ja a ta nít vány sá got.

Ta nít vány ság csu pán a tan meg is me ré se nyo mán, va gyis az Ige meg -hal lá sa után kép zel he tõ el. Ugya nezt fe je zi ki Mk 16,15 is: „El men -

EKKLÉZIOLÓGIA 161


vén e szé les vi lág ra, hir des sé tek az evan gé li u mot min den te rem tés -nek!” A ta nít vány ság a tan is me re tén és val lá sán kí vül sors kö zös -ség-vál la lást is je lent a Ta ní tó val és a ta nít vány tár sak kal. Az Igemeg hal lá sá hoz kap cso ló dik az Ige ta ní tá sá nak meg fe le lõ élet, azen ge del mes ség. Ér de mes itt meg je gyez ni, hogy a gö rög nyelv ben ameg hal la ni (AKUÓ), és az en ge del mes ked ni (HÜPAKUÓ) sza vakazo nos gyö ke rû ek – a hall ga tás ból a meg hal lás és az en ge del mes ségkö vet ke zik.

b) Az élõ hitAz Ige meg hal lá sa ön ma gá ban ke vés. A ta nít vány ság hoz, az en ge -

del mes ség hez nél kü löz he tet len a hit. A Szent írás azok nak, akik csakhall gat ják az Igét, so ha nem ígér üd vös sé get. A hit hez azon ban üdv -ígé ret kap cso ló dik: „Aki hisz és bemerítkezik, üd vö zül!” (Mk 16,16;vö. Zsid 11,6; Gal 2,20; Mk 1,15). A be me rí tés nélkülözhetetlen alap -ja te hát a hit. Ja kab apos tol ta ní tá sa sze rint a hit cse le ke de tek nél külér tel met len, ha lott. Az élõ hit te hát jó cse le ke de te ket ered mé nyez. Ake resz tyén be me rí tés nek az Ige meg hal lá sa mel lett az élõ hit a má sikszub jek tív fel té te le.

c) Meg té rés, új já szü le tésA ta nít vány ság és a hit már föl té te le zi a meg té rést és az új já szü -

le tést. Nem rész le tez zük itt e két fo ga lom gaz dag je len té sét, csu pánar ra uta lunk, hogy az élet és a gon dol ko dás meg vál toz ta tása elõ fel -té te le a he lye sen gya ko rolt ke resz tyén be me rí tés nek. Ugyan ilyenelõ fel té tel az új élet is, amely az új já szü le tés sel kez dõ dik. Kü lön bennem len ne ér tel me Róm 6,4-nek: „El te met tet tünk Õve le együtt a ke -reszt ség ál tal a ha lál ba, hogy ami kép pen fel tá ma dott Krisz tus a ha lál -ból az Atyá nak di csõ sé ge ál tal, azon kép pen mi is új élet ben jár junk.”Pé ter apos tol pün kös di pré di ká ci ó já ban a be me rí tés el sõ fel té te le -ként em lí ti a meg té rést (ApCsel 2,38).

(Ez a kér dés ter mé sze te sen nem ennyi re egy sze rû, hisz a meg -té rés, a gon dol ko dás meg vál toz ta tá sa, s a meg szen te lõ dés egyegész élet re szó ló prog ram!)



9. A ke resz tyén be me rí tés ál dá sai

a) A bûn bo csá natApCsel 2,38 sze rint az el sõ nagy sza bá sú ke resz tyén be me rí tés

elõtt Pé ter apos tol ezt mond ta a bûn bá nó gyü le ke zet nek: „Tér je -tek meg és merítkezzetek be mind nyá jan a Jé zus Krisz tus ne vé re,a bû nök bo csá na tá ra, és ve szi tek a Szent lé lek aján dé kát!”

Eb ben az igé ben (és szá mos más he lyen is) a be me rí tés a meg -té rés pe csét je ként, meg val lá sa ként sze re pel. A meg té rés és abemerítkezés kö vet kez mé nye a bûn bo csá nat. Mond hat ná va la ki,hogy a bûn bo csá nat alap ja Jé zus Krisz tus ke reszt ál do za ta, ésnem a „ke reszt víz”. Ez igaz. A ta nít vány ság azon ban en ge del mes -sé get kí ván a be me rí tés kér dé sé ben is! Jé zus az en ge del mes szol -gák nak ígé ri, hogy ve le lesz nek (Jn 12,26).

Ko ráb ban már bi zo nyí tot tuk, hogy min ket nem Jé zus pél dá jakö te lez a bemerítkezésre, ha nem a misszió pa rancs – s ez alólnincs ki bú vó. A hit val lás szem pont já ból nem mind egy az, hogyegy tu dat lan ki csi gyer me ket víz zel meg lo csol nak, vagy egy fel -nõtt em ber ön ként, a gyü le ke zet és a vi lág elõtt hi té rõl val lást té -ve bemerítkezik. A bûn bo csá nat alap ja va ló ban nem a „ke reszt -víz”, nem is a be me rí tés – de ha va la ki föl is mer te a be me rí tésigaz sá gát, és en nek el le né re sem en ge del mes ke dik az Õ pa ran -csá nak, „az a szol ga hí já val ta lál ta tik”.

b) Kö zös ség a Szent lé lek kelPé ter azt mond ja: „Ve szi tek a Szent lé lek aján dé kát!” ApCsel

1,5-ben a szer zõ ugya nezt a gon do la tot így fo gal maz za meg – Jé -zus aj ká ra ad va a szót: „Já nos ugyan víz zel ke resz telt, de ti Szent -lé lek kel fog tok meg ke resz tel tet ni nem sok nap múl va” Az apos -to lok nál a Szent lé lek-ke reszt ség pün kösd kor tör tént meg. Apéteri ígé ret sze rint a bemerítést és a bûn bo csá na tot kö ve ti aSzent lé lek vé te le. Ma ga a Szent lé lek-ke reszt ség (kö zös ség re ju -tás Is ten Szent lel ké vel) a be me rí tés tõl füg get le nül, az elõtt is be -kö vet kez het. Ezt mu tat ja ApCsel 10,45–47: „...Va jon eltilthatja-é

EKKLÉZIOLÓGIA 163


va la ki a vi zet, hogy ezek be ne merítkezzenek, mi u tán vet ték aSzent lel ket?” Ez azon ban rend ha gyó eset. A ti pi kus az, hogy abe me rí tést kö ve ti a Szent lé lek-ke reszt ség, s a Szent lé lek aján dé -kai ez után je lent kez nek (vö. ApCsel 8,14–17).

Nem mond hat juk azt, hogy csak azok kap hat ják a Szent lé lekaján dé kát, akik bemerítkeztek, de aki föl is mer te a be me rí tésigaz sá gát és nem en ge del mes ke dik Krisz tus pa ran csá nak, ha nemel hall gat tat ja lel ki is me ret ét, az nem jár el he lye sen (vö. 1Pt 3,21).

Idéz zük itt még Tit 3,5-öt: „...az Õ ir gal mas sá gá ból tar tottmeg min ket az új já szü le tés nek für dõ je ál tal.” Az új já szü le tésnyil ván va ló an fon to sabb, mint a be me rí tés – de va jon egy új já szü -le tett hí võ nek il lik (vagy sza bad?) en ge det len ked ni az zal a Jé zus -sal szem ben, aki éle te árán biz to sí tot ta szá munk ra az üd vös sé -get? Is ten a tu dat lan ság ide jét el né zi. Ha va la ki nem tud ja, hogyJé zus a hí võk be me rí té sét pa ran csol ta, és õ ma ga mást gya ko rol,nem bû nös – de aki tud ja?! (Vö. Jak 4,14; Mt 10,32; Lk 9,26).

10. Be me rí tés vagy gyer mek ke reszt ség?

Ró ma, Mi lá nó, Ravenna, Parma, Firenze vá ros ában ma is lát -ha tók a ré gi temp lo mok mel lék épü le tei, az ún. bap tisz té ri u mok ame den cék kel, me lyek ben az alá me rí tést vé gez ték az õs ka to li kusegy ház lel ké szei. Ha zánk ban Né met-Csa ná don ás tak ki ilyenbap tisz té ri umma rad ványt. 1938-ban is fon tos le let re buk kan taka ré gé szek Szom bat he lyen. Nap fény re ke rül tek Quirin püs pökIV. szá zad be li ba zi li ká já nak rom jai. Ami min ket különösképpenér de kel, az egy bemerítõmedence. A sze mi ná ri um-kert ben egyke rek épít mény alap ja i ra ta lál tak, amely a ré gi ke resz te lõ ká pol na(bap tisz té ri um) al só ré szét õriz te meg a hoz zá va ló me le gí tõ be -ren de zés sel együtt.

A szé kes fe hér vá ri rom kert ben lát ha tó az õsi bap tisz té ri um, amelymin den bi zonnyal nagy ne vû õse ink be me rí té sé nek is ta nú ja.

Szent Ist ván, Ma gyar or szág el sõ ki rá lya már ke resz tyén val lás -ban ne vel te tett. Ural ko dá sa kez de tén egész se reg né met hit té rí -



tõt ho za tott be az or szág ba, és pa ran csot adott ki, hogy min den -ki ke resz tel ked jék meg. Nincs ada tunk ar ra, hogy ezt a ren de le -tet ho gyan haj tot ták vég re, de azt ró mai ka to li kus for rás ból tud -juk, hogy az õ ke resz te lé se be me rí tés sel tör tént:

„Ist vánt, Is ten nek ked ves püs pö ke, Adal bert, az õ igaz hi teszerint a ke ne tes ke reszt víz be me rí tet te és on nan ki emel te.”(Chobot).

Ha emel lett fi gye lem be vesszük azt is, hogy a XI. szá zad banmég alá me rí tés sel ke resz tel tek, sõt az exeteri zsi nat (1277-ben) isszi go rú an elõ ír ta az alá me rí tést, s hogy a fej lo cso lást csak 1314-ben a ravennai zsi na ton fo gad ták el egyen ér té kû nek a be me rí tés -sel, ak kor van okunk ar ra gon dol ni, hogy Ist ván ki rály pa ran csátis alá me rí tés sel haj tot ták vég re.

A bib li ai be me rí tés gya kor la tát még 1314-ben sem tö röl ték el,ha nem mel let te el is mer ték a már év szá zad ok óta jó vá ha gyás nél -kül gya ko rolt fej lo cso lást a be me rí tés sel egyen ér té kû nek. Nemalap nél kül ír ja egy ka to li kus író és apo lo gé ta:

„...El is mer jük, hogy az õs egy ház ke resz te lé si for má ja a víz benva ló alá me rí tés volt..., s hogy az el sõ ti zen há rom szá za don ke resz -tül az egy ház ban ez volt az elõ írás.” (Nyisztor)

Több mint ezer év kel lett ah hoz, hogy a be me rí tés mel lettaz egy ház hi va ta lo san el is mer je a fej lo cso lást! Így ter mé sze tes,hogy a ró mai ka to li ku sok a be me rí tést a ravennai zsi nat után mégso ká ig gya ko rol ták. A víz zel tör té nõ le ön tés re csak prak ti kusszem pont ok mi att tér tek át, de pl. Mi lá nó ban még 1920-ban isbe me rí tet tek (So mo gyi). Itt em lít jük meg, hogy a ró mai egy házleg utób bi zsi na ti ha tá ro za ta le he tõ vé te szi a ke resz te len dõk nek(ill. a szü lõk nek), hogy sza ba don vá lassza nak a be me rí tés és a le -ön tés kö zött.

Hogy mi lyen za var és el lent mon dás ural ko dott a be me rí téskér dé sé ben, ar ra jel lem zõ, hogy bár a fej lo cso lást csak egyen ér té -kû vé tet ték 1314-ben a be me rí tés sel, még is Bruys Pé ter volt ka to -li kus pa pot már 200 év vel ko ráb ban (1124 tá ján) azért éget ték elmág lyán, mert a hi tük rõl val lás tte võ ket alá me rí tet te (So mo gyi).

EKKLÉZIOLÓGIA 165


Krisz tus után a VI II. szá zad ban Fran ci a or szág ban a pa pok kö -zül né há nyan a víz zel va ló le ön tést kezd ték gya ko rol ni, de csakolyan ese tek ben vál lal koz tak er re, ha a ke resz te len dõ ál la po ta(pl. be teg sé ge) mi att kö rül mé nyes nek, vagy le he tet len nek lát -szott a be me rí tés. Ez a ke reszt ségfor ma azon ban még rend kí vü liese tek ben sem volt egy há zi lag jó vá hagy va.

A Didaché ke let ke zé se kor még olyan kö ve tel mé nye ket tá -masz tot tak a ke resz te len dõk kel szem ben, ame lye ket cse cse mõkkép telenek tel je sí te ni (ta nu lás, böjt stb.). A meg hin tést csakolyan ese tek ben en ged ték meg, ha a be me rí tés ki vi te le zé se le he -tet len nek lát szott.

a) Be me rí tõ kö zös sé gek a re for má ció elõttMi vel már a II. szá zad tól kez dett el ter jed ni a cse cse mõke -

reszt ség, azok, akik ra gasz kod tak a bib li ai alap el vek hez és azõs ke resz tyén gyü le ke ze ti rend hez, el sza kad tak a ka to li kus egy -ház tól, és kü lön kö zös sé gek be tö mö rül tek. Ezek a ki sebb kö -zös sé gek to vább ápol ták a bib li ai alap el ve ket: a fel nõtt hit val -lók be me rí té sét, az apos to li gyü le ke ze ti ren det, a gyü le ke ze tife gyel met és az ön kén tes ada ko zást. Ilyen is mer tebb kö zös sé -gek vol tak: a pauliciánusok, bo gu mi lok, katharoszok (vagy albi-gensek), a valdensek. Ha zánk te rü le té re a bo gu mi lok egyes cso -port jai ju tot tak el, s itt le te le ped ve ered mé nyes misszió mun kátvé gez tek.

A VI II. szá zad ban a be me rí tõ kö zös sé gek vi szony la gos túl súly -ban vol tak a ka to li kus egy ház zal szem ben. Év szá zad okon ke resz tülnagy küz de lem ala kult ki a gyer mek ke resz te lõk és a fel nõtt hí võ ketalá me rí tõ ki sebb lel ki kö zös sé gek kö zött. A harc élet re-ha lál rament, sok ezer hí võ halt meg a be me rí tés igaz sá gá ért.

b) Be me rí tõk a re for má ció ide jénSaj nos a re for má ci ó val sem ol dó dott meg biblikusan a ke -

reszt ség kér dé se. Lu ther „Az egy ház ba bi lo ni fog sá ga” cí mû mû -vé nek 2. fe je ze té ben még így ír:



„Jobb sze ret ném, ha a meg ke resz te len dõ ket a víz be me rí te -nék, amint ezt az Ige mond ja...” de ké sõbb Zwinglivel együtt el -állt et tõl, s meg al ku dott a fenn ál ló hely zet tel. (So mo gyi)

Lu ther a „Postilla” cí mû mun ká já ban a víz ke reszt utá ni har -ma dik va sár na pi be szé dé ben ezt mond ja:

„A ke reszt ség sen ki nek sem se gít, nem is ré sze sül het ben nemás, csak aki sa ját ma gá ért hisz, és sa ját hi te nél kül sen kit semsza bad meg ke resz tel ni. Ha pe dig nem tud juk be bi zo nyí ta ni, hogya fi a tal gyer me kek ké pe sek ma guk is hin ni, és hogy van sa ját hi -tük, ak kor az én hû sé ges ta ná csom és íté le tem az, hogy egye ne -sen áll junk el a gyer mek ke reszt ség tõl – mi nél elõbb, an nál jobb –,s ne me ré szel jünk töb bé egy gyer me ket sem meg ke resz tel ni, hogyilyen bal ga ság gal és szem fény vesz tés sel, mely nek nin csen sem misem mö göt te, Is ten nek fel ma gasz talt mél tó sá gát ne gú nyol juk éská ro mol juk.

Lu ther azon ban már 1526-ban (ami kor fent em lí tett mû vét ki -ad ta) el le ne for dult a be me rí tõ kö zös sé gek nek.

Zwingli ere de ti leg szin tén a hí võk ke reszt sé ge mel lett tört lán -dzsát, 1525-tõl kezd ve azon ban he ve sen tá mad ja az „új ra ke resz te -lõ ket”, zü ric hi lel kész- és re for má tor tár sai kö zül töb ben is el le nez -ték a gyer mek ke reszt sé get, és a hí võk ke reszt sé gét pré di kál ták.

Zwinglivel kap cso lat ban még meg je gyez zük, hogy ad dig he -lye sel te a hí võk ke reszt sé gét, amíg Hubmayer, Lu ther rend tár sa,az egyik leg ered mé nye sebb és leg kép zet tebb ana bap tis ta te o ló -gus, a sváj ci re for má ció ve zér alak ja be nem merítkezett. Et tõlkezd ve azon ban tel jes ener gi á já val a be me rí tés és a be me rí tõk el -len for dult.

Kál vin a gyer mek ke reszt sé get ta ní tot ta, de strassburgi tartóz -kodása ide jén szo ros kap cso lat ban volt a be me rí tõk kel, akik tõlpl. a szi go rú egy ház fe gyel met is ta nul ta.

Ha zánk ban szin te a lutheránizmussal egy idõ ben, a kál vi niz -must meg elõz ve, már 1523-ban Schröder (egyes for rá sok ban:Schröter) Kris tóf, majd Fischer And rásma gyar bap tis ta vér ta nú ésKisszebeni Já nos, a Fel vi dék vá ros ai ban hir det te az evan gé li u mot,

EKKLÉZIOLÓGIA 167


és gya ko rol ta a bemerítkezést. Mun ká juk nyo mán éle tük föl ál do -zá sá ra is ké pes hõ sök ké vál tak a bemerítkezõk. Ezt iga zol ja akas sai le vél tár ban (19.212. szám alatt) ta lál ha tó le vél is, amely1528. augusztus 28-án kel te zett. A le ve let Má ria ki rály nõ ud va ripap ja ír ta la ti nul. Sok ada tot tar tal maz az ana bap tis ták ra vo nat -ko zó lag. Szó van ben ne be bör tön zé sek rõl, kín val la tás ról, ar ról,hogy sok bap tis tát meg éget tek, meg öl tek, s hogy a ki vég zet tekkö zött 16 éves lá nyok is vol tak, akik mind ének szó val és de rültarc cal men tek a ha lál ba. (Kirner)

Eb ben az idõ ben itt-ott még a re for má tu sok is alá me rí te -nek egye se ket. 1559-ben Heltai Gás pár ma gyar re for má tor agyer me ke ket be me rí ti (Kirner). 1577-ben je le nik meg Bor ne -missza püs pök köny ve, amely bõl ki tû nik, hogy õ is be me rí tés selke resz tel. (Kirner)

1614-ben a szepesváraljai zsi nat el tör li ugyan a ke resz te let lengyer me kek temp lom ból va ló ki til tá sá ról szó ló ren de le tet, de azak la tás, ül dö zés ek kor sem szû nik meg.

1762-ben je le nik meg Má ria Te ré zi á nak a bap tis ták el len irá -nyu ló ren de le te, amit Pállfy Mik lós ná dor szig nált:

„Ki rá lyi ren de let a bap tis ták ügyé ben, akik Ma gya ror szá gonvan nak..., hogy az em lí tet tek ka to li kus hit re té rít tes se nek..., ame gyei ha tó sá gok a bap tis tá kat a ka to li kus ek lé zsi ák temp lo ma i -nak lá to ga tá sá ra, mi sék hall ga tá sá ra kény sze rít sék.”

A bap tis ták en nek el le né re sem let tek mind nyá jan ka to li ku -sok. 1771-ben, tíz év múl va, ami kor Má ria Te ré zia a cé hek kelkap cso lat ban ren del ke zik, meg em lí ti a bap tis ta ipa ro so kat, akikak kor is kü lön cé he ket al kot tak.

A ki rály nõ kény te len volt tu do má sul ven ni, hogy a be me rí tõmoz gal mat ne ki sem si ke rült tel je sen meg sem mi sí te nie.

1846-ban Rottmayer Já nos és né hány tár sa tért ha za Ham burg -ból, J. G. Oncken gyü le ke ze té bõl. Rottmayer az ál tal lett tör té nel -mi sze mé lyi ség gé, hogy a Má ria Te ré zia ide jé ben tûz zel-vas salpusz tí tott bap tis ta misszió al vó pa ra zsát – köz vet le nül a ma gyarsza bad ság harc elõtt – éleszt get ni kezd te tár sa i val.



1849-ig a bap tis ták nak Pes ten ren des gyü le ke ze tük volt, de az ab -szo lu tiz mus ide jén kény te le nek vol tak fel osz la ni, mi vel az ak ko ri kor -mány is ten tisz te le te i ket for ra dal mi esz mék ter jesz té sé re al kal masössze jö ve te lek nek mi nõ sí tet te. A szo ron ga tott hely zet mi att so kan ki -ván do rol tak kö zü lük. Rottmayer Pes ten ma radt, val lá sos ira to katter jesz tett, s ezért össze üt kö zés be ke rült az oszt rák ha tó sá gok kal.Csak Má ria fõ her ceg nõ köz be lé pé sé re sza ba dult ki ve sze del meshely ze té bõl.

1873- ban Meyer Hen rik meg ala pí tot ta az el sõ legújabbkoribap tis ta gyü le ke ze tet Óbudán, és õ lett a szer ve zett bap tis ta misz - szió ve ze tõ je. Az óta tö ret len a bap tis ta misszió az egész Kár pát-me den cé ben.

1916-ban a bap tis ták szá ma Ma gya ror szá gon 23 000 volt.1908-ban már 26 misszió mun kás vég zett ha zánk ban be me rí tést. A

fej lõ dés olyan nagy ará nyú volt, hogy eu ró pai vi szony lat ban is pél dát -lan. Az el sõ Eu ró pai Bap tis ta Kon fe ren cia sta tisz ti kai ada tai ból ki tû -nik, hogy hány szá za lé kos a bap tis ták lét szám nö ve ke dé se 1883–1907-ig. A 18 or szág kö zül Ma gyar or szág áll az el sõ he lyen: 2475%-kal.

A fej lõ dést elõ se gí tet te a Bib lia nagy ará nyú ter jesz té se is. A Brités Kül föl di Bib lia tár su lat je len té sé bõl tud juk, hogy csu pán 1906-bantöbb mint 100 000 Bib li át ad tak el Ma gya ror szá gon. A kö vet ke zõ év -ben pe dig 1130-an merítkeztek be.

A bib li ai be me rí tés 1846-tól – mint egy 30 éven ke resz tül – na gyonlas san ter jedt. Ez a 30 esz ten dõ in kább a mag ve tés ide je volt. 1873-tólné hány év ki vé te lé vel egé szen 1940-ig olyan len dü let tel emel ke dett abe me rí té sek szá ma, hogy az – a ko moly és áll ha ta tos mun ka mel lettis – el sõ sor ban Is ten ál dá sá ról tesz bi zony sá got.

11. Mit mond az Új szö vet ség a ke resz tyén be me rí -tés rõl?

Young kon kor dan ci á ja alap ján a BAPTISZMA szó és szár -ma zé kai a kö vet ke zõ meg osz lás ban ta lál ha tók az Új szö vet -ség ben:

EKKLÉZIOLÓGIA 169


BAPTISZMA (be me rí tés) 22-szer: Mt 3,7; 20,22.23; 21,25;Mk 1,4; 10,38.39; 11,30; Lk 3,3; 7,29; 12,50; 20,4; ApCsel 1,22;10,37; 13,24; 18,25; 19,3.4; Róm 6,4; Ef 4,5; Kol 2,12; 1Pt 3,21.

BAPTISZTÉSZ (be me rí tõ) 14-szer: Mt 3,1; 11,11.12; 14,2.8;16,14; 17,13; Mk 6,24.25; 8,28; Lk 7,20.28.33; 9,19.

BAPTISZMÓSZ (mosás, tisztítás, bemártás) 4-szer: Mk 7,4;7,8; Zsid 6,2; 9,10.

BAPTIDZÓ (be me rí te ni, víz be me rí te ni, meg mos ni) 80-szor:Mt 3,6.11.13.14.16; 20,22(2x).23(2x); 28,19; Mk 1,4.5.8.9; 6,14;7,4; 10,38(2x).39(2x); 16,16; Lk 3,7.12.16(2x).21(2x); 7,29.30;11,38; 12,50; Jn 1,25.26.28.31.33(2x); 3,22.23(2x).26; 4,1.2; 10,40;ApCsel 1,5(5x).38.41; 8,12.13.16; 8,36.38; 9,4.18; 10,47.48; 11,16;16,15.33; 18,8; 19,3.5; 22,16; Róm 6,3(2x); 1Kor 1,13.14.15.16(2x).17; 10,2; 12,13; 15,29(2x); Gal 3,27.

Be me rí té si tör té ne tek az Új szö vet ség ben:1. Be me rí tõ Já nos mun kás sá gá val kap cso lat ban Mt 3; Mk 1,18;Lk 3; Jn 1,6–41; 3,22–36.2. Jé zus bemerítkezése: Mt 3,13–17; Mk 1,9–11; Lk 3,21–22.3. Jé zus ill. ta nít vá nyai be me rí te nek: Jn 3,22–26; 4,1–2.4. A pün kös di be me rí tés: ApCsel 2,41.5. Samáriaiak be me rí té se: ApCsel 8,12–16.6. A sze re csen ko mor nyik be me rí té se: ApCsel 8,26–39.7. Sa ul be me rí té se: ApCsel 9,1–18; 22,16.8. Kornéliusz és ven dé gei bemerítkeznek: ApCsel 10,17–48.9. Lí dia és házanépe bemerítkezik: ApCsel 16:14–15.10. A bör tön õr és házanépe bemerítkezik: ApCsel 16,23–34.11. Kriszposz és házanépe bemerítkezik: ApCsel 18,8.12. Az efézusi ta nít vá nyok bemerítkeznek: ApCsel 19,3–5.13. Sztefanász és házanépe bemerítkezik: 1Kor 1,16.

Eti mo ló gi ai elem zés szük ség te len ar ra néz ve, hogy mit je lenta gö rög BAPTIDZÓ. Min den szó tár be me rí tés, be már tás, víz be me rí tés je len té se ket kö zöl.



Saj nos a ma gyar bib lia for dí tók (né hány ki vé tel tõl el te kint ve)ezt a szót ke resz te lés sel ad ták vissza. A „ke resz tel” tel je sen is me -ret len a Bib lia szó hasz ná la tá ban. Ere de tét va ló szí nû leg on nankap ta, hogy a ró mai ka to li kus pap a ke resz te len dõ gyer mek hom -lo ká ra ke resz tet raj zolt. A szó hasz ná la tá nak te hát nincs lét jo go -sult sá ga – kü lö nö sen a be me rí tést gya kor ló gyü le ke ze tek ben.

Az Új szö vet ség alap ján elõ ször is le szö gez het jük, hogy a „ke -resz te lés nek” ne ve zett min den ne mû szer tar tás (sakramentum)he lyes for má ja a tel jes víz be (víz alá) me rí tés. A bib lia csak ilyen -rõl tud.

A Bib lia nem tud cse cse mõ- gyer mek- vagy fel nõttbe me rí tés -rõl, csu pán hí võk be me rí té sé rõl. Az a leg ter mé sze te sebb, hogy azúj szö vet sé gi ta ní tás kap csán föl sem me rül he tett a kér dés, hogysza bad-e hit és hit val lás nél kül be me rí te ni.

Bib li a i lag meg ala po zat lan min den olyan „ke resz te lés” (vagyép pen be me rí tés), amely ben olyan va la kit ré sze sí te nek, aki nemön tu da tos, és nincs tel jes íté lõ ké pes ség bir to ká ban. Ilyen a cse -cse mõ, a ki csi gyer mek, a szel le mi fo gya té kos, vagy aki ön kí vü -le ti ál la pot ban van (pl. hal dok ló). A be me rí tés nincs bi zo nyosélet kor hoz köt ve a Szent írás ban, azon ban elõ fel té te le a szel le -mi íté lõ ké pes ség. „Az alá me rí tés nél kü löz he tõ az üd vös ség nél,de el en ged he tet len az en ge del mes ség nél!” (Gill)

Az itt el mon dot tak bi zo nyá ra egyet ér tés re ta lál nak a be me rí -tést gya kor ló kö zös sé gek ben, azon ban szá mos el len ve tést vált -hat nak ki a gyer mek ke reszt ség he lyes sé gét val ló és az e gya kor la -tot vé del me zõ hí võk bõl. Már utal tunk ar ra, hogy a ró mai egy házleg utób bi zsi na tán le he tõ vé tet te a ke resz te len dõ (ill. an nakszü lei) szá má ra a vá lasz tást az alá me rí tés és a meg hin tés kö zött.Ar ra is, hogy a ró mai egy ház kö vet ke ze te sen el is mer te, hogy abib li ai ke reszt ség for ma a be me rí tés, csu pán prak ti kus okok rahi vat koz va en ge dé lyez te – ezt is csak az 1311-es ravennai zsi na -ton – a meg hin tést. Az or to dox egy ház a mai na pig be me rí téstgya ko rol, s a for ma kö rül nem is me rül tek fel ko moly né zet el té -ré sek a ke le ti egy ház ban.

EKKLÉZIOLÓGIA 171


A ró mai egy ház nak – mi u tán nem mond ta ki egye dü li mér cé -nek a Szent írást – ele gen dõ prak ti kus okok ra hi vat koz ni egy bib -lia el le nes „sakramentum” be ve ze té sé hez. A re for má to rok nakazon ban – mi u tán a Szent írást (he lye sen) a hí võ élet egye dü li sza -bá lyo zó já nak is mer ték el – a Bib li á ból kel lett bi zo nyí ta ni a gyer -mek ke reszt ség he lyes sé gét. Az elõ zõ ek alap ján vi lá gos, hogy ez abi zo nyí tás csu pán kör mön font fi lo zo fi kus mód sze rek kel kí sé rel -he tõ meg. Schleiermacher, a „mo dern te o ló gia aty ja” ez zel kap -cso lat ban a kö vet ke zõ ket mond ja:

„A gyer mek ke reszt ség nek min den nyo mát, me lyet az Új szö -vet ség ben fel ta lál ni óhaj ta nak, elõbb úgy kel lett oda be le vin ni.”

(Azok, akik sze ret né nek rész le tes ma gya rá za tot ta lál ni az Új -szö vet ség be me rí té si tör té ne te i rõl, vegyék kéz be „A keresztség”cí mû köny ve met – Bp. 2001 –, ahol a 87–169. ol da lig ezek rõl a ke -reszt ségvi ták ról is ol vas hat nak.)



20.B) Az úr va cso ra

1. Az Új szö vet ség ta ní tá sa

Az Új szö vet ség négy eset ben em lí ti az úr va cso rát: Mt26,26–28; Mk 14,22–24; Lk 22,17–20; 1Kor 11,23–26. Ezek kö -zül Pál köz lé se a leg ré gibb és a leg tel je sebb. Pál sze rint az úr -va cso rá ban az em lé kez te tés áll a köz pont ban. Az „em lé ke ze -tül” nem egy sze rû en azt je len ti, hogy „em lé ke zet re”, ahogyszok ták ér te ni, még ke vés bé azt, hogy a ha lál „em lé ké re”. Azúr va cso ra em lé kez te tõ, és nem em lék. Nem csak a tör té nel mi,de az élõ Krisz tus ra is kell em lé kez tetnie.

Az úr va cso ra az új szö vet ség re em lé kez tet, Krisz tus ál do za tá -ra. A szö vet ség meg erõ sí té sét, az ál do zat ér té ke lé sét és el fo ga -dá sát je len ti, Krisz tus sal és egy más sal va ló kö zös sé günk meg -úju lá sát cé loz za, az üd vös ség irán ti re mény sé gün ket erõ sí ti(Mk 10,38; Jn 12,24; Róm 6,3–11; Gal 2,20; 2Kor 5,15; 1Jn1,1–4; Mk 14,25; Mt 26,29; Lk 22,18; 1Kor 11,26).

Az úr va cso ra egy részt szim bó lum. A ke nyér és a bor az elõ -re ve tí tett ese mény (Krisz tus ál do za ta) szim bo li zá lá sát szol gál ja.Az õszin te úr va cso ra azon ban több en nél: em lé kez te tés, há la -adás, is ten tisz te let, az Úr irán ti en ge del mes ség re va ló föl szó lí -tás, Krisz tus vált ság mû vé nek a hir de té se, és a re mény ség éb ren -tar tá sa az üd vös ség te kin te té ben. Nem má gi kus ak tus, ami ama ga ere jé tõl ré sze sít a ke gye lem ben.


2. Õs egy há zi gya kor lat

A ke resz tyén ség el sõ szá za da i ban az is ten tisz te let köz pon ti ré -sze az úr va cso ra, amely ko ráb ban a kö zös evés és ivás egy sze rû,de mély ér tel mû cse lek mé nye volt, ké sõbb mi seál do zat tá lett.A ke nyér és a bor kö zön sé ges ele me it Krisz tus va ló sá gos tes té nekés vé ré nek kezd ték te kin te ni. Ez egy részt azért kö vet ke zett be,mert egyes egy ház atyák – két ség kí vül misszi ós cél zat tal – igye kez -tek al kal maz kod ni a kor misz ti kus igé nye i hez. Az úr va cso rá bólgyak ran má gi kus szer tar tás lett, ami a go nosz erõk fö löt ti gyõ zel -met volt hi vat va szol gál ni.

3. A bap tis ta úr va cso ratan ala ku lá sa

Bap tis ták kö zött õs idõk óta hasz ná la tos az úr va cso rá ra vo nat -ko zó an a szer tar tás el ne ve zés, de gya ko ri a sakramentum név is.John Smyth pl. a sakramentum szót hasz nál ja.

Ki úr va cso ráz hat? Er re a kér dés re a bap tis ták ál ta lá ban két fé levá laszt ad nak. Az ún. zárt kommunió hí vei sze rint csak a ren de zettgyü le ke ze ti tag ság gal ren del ke zõ be me rí tett hí võk. A nyílt kommu-nió hí vei sze rint azok, akik meg van nak ke resz tel ve – bár mi lyen mó -don és bár mi lyen kor ban –, nem szük sé ges te hát, hogy bap tis táklegyenek. Hasz ná la tos még a zárt interkommunió ki fe je zés is, ami -nek a je len té se az, hogy bár mely bap tis ta gyü le ke zet hez va ló tar to -zás jo go sít akár me lyik más bap tis ta gyü le ke zet úr va cso rá ján va lórész vé tel re. Ma gya ror szá gon ál ta lá ban ez a gya kor lat az el fo ga dott.A nyílt kommunió fe lé haj lás ban nagy sze re pe volt C. H. Spurgeon-nek, aki nek a gyü le ke ze té ben ez volt gya kor lat ban.

Az úr va cso ra ki szol gá lá sa a he lyi lel ki pász tor vagy más ava tottlel ki pász tor fel ada ta. Igen rit kán tér nek el et tõl a gya kor lat tól abap tis ták bár hol a vi lá gon. Te o ló gi a i lag az ún. zwingliánus és az ún.kál vi nis ta irány zat egy más mel lett fej lõ dött. Az el sõ a va cso ra em -lék jel le gét, a má so dik Krisz tus lel ki je len lét ét hang sú lyoz ta. A fen -ti meg ál la pí tá sok el sõ sor ban az an gol bap tis ták ra ér vé nye sek.



Az ame ri kai bap tis ták szin te ki zá ró lag a zárt kommuniót gya -ko rol ják. Egyes ese tek ben olyan szi go rú gya kor lat ról is tu dunk,hogy csak a he lyi gyü le ke zet tag jai úr va cso ráz hat nak. Az úr va cso -rá nak itt el sõ sor ban az em lék jel le ge dön tõ. A bap tis ták egye te -me sen el ve tik az át lé nye gü lés ta nát, de vall ják a fel tá ma dottKrisz tus élõ je len lét ét. Ezt olyannyi ra, hogy né hány gyü le ke zet -ben üres szék je lö li Jé zus Krisz tus he lyét a meg te rí tett úr va cso raiasz tal nál.

A bûn val lás és a há la adás min den al ka lom mal köz pon ti he -lyen sze re pel.

4. Az úr va cso ra te o ló gi á já nak össze fog la lá sa

Eric C. Rust, az ame ri kai Dé li Bap tis ta Szö vet ség louisville-isze mi ná ri u má nak pro fesszo ra egyik ta nul má nyát így kez di: AzEgy ház is ten tisz te le ti rend tar tá sá ban és bi zony ság té tel ében azúr va cso ra az ige hir de tés sel azo nos be so ro lást nyer. A ka to li kusli tur gi ai tra dí ci ó ban azon ban el sõbb ség re tett szert. Fel te he tõ enen nek re ak ci ó ja ként a „szek ta tí pu sú” egy há zak igye kez tek ki -sebb sze re pet jut tat ni ne ki. Mi, bap tis ták is gyak ran ez alá a vádalá esünk, mint hogy az úr va cso rát rit ka szer tar tás nak tet tük meg,fe led ve azt, hogy az új szö vet sé gi gyü le ke zet min den va sár nap éltve le. Így azu tán csak nem tel je sen zwingliánus ál lás pont ra ju tot -tunk, az az, az Úr pa ran csá nak en ge del mes ked ve – hogy ezt cse -le ked jük az Õ em lé ke ze té re – szin te csu pán em lék ün ne pély nekte kin tet tük a rí tust.

A dé li bap tis ták – mert a ró mai ka to li kus mi sék re em lé kez tet -te õket – gyak ran mel lõz ték a „sakramentum” szó hasz ná la tát.Szin te el fe lej tet tük, hogy a nagy re for má to rok – köz tük Kál vin is– e szó val il let ték a communio al kal mát.

A sakramentumok kö zös sé gi ek. Ha nem gyü le ke zet ben szol -gál ják ki õket, má gi kus szim bó lum nál, üres mes ter ke dés nél nemje len te nek töb bet. Sen ki sem le het ke resz tyén „ön ma gá ban”,csak fe le ba rát já val és Krisz tus sal kö zös ség ben; ilyen meg újí tó él -

EKKLÉZIOLÓGIA 175


mény pe dig csak hí võ kö zös ség ben kép zel he tõ el. „Krisz tus banlen ni” so ha sem a fel tá ma dott Úr ral va ló el szi ge telt kap cso la totje len ti. A ke resz tyén sakramentumok az élõ Krisz tus sal kap cso -la tos él mény re is utal nak, és be is von nak min ket ab ba, ami kor ahí võk kö zött, az egy ház ban kö ze lí te nek meg ben nün ket. A ke -resz tyén sakramentumok sze mé lye sek és kö zös sé gi ek egy szer re.

Ezek a sakramentumok, sa já tos je len té sük kel együtt, a szentmin den ség be il lesz ked nek be. Víz, ke nyér, bor, az em be ri kör nye -zet bõl vett szim bó lu mok fel hasz ná lá sá val utal nak ma ga sabb, szel le -mi dol gok ra. Ami kor meg szen telt uni ver zum ról be szé lünk, úgy vél -jük, hogy a ter mé sze ti rend nek nincs olyan as pek tu sa, amely õál ta la,az Õ je len lét ének ér zé kel he tõ ré szé vé ne vál hat na szá munk ra. Ater mé szet bár mely as pek tu sa szim bó lum má vá lik, amely bõl és ame -lyen ke resz tül az Õ je len lét ének tu da tá ra esz mé lünk. Amint PaulTillich ír ta: „...a ter mé sze ti ob jek ti vi tá sok a transz cen den tá lis erõ ésje len tés hor do zó i vá vál nak, sakramentális ele mek ké le het nek... Asakramentális te rü let pro tes táns új rafel fe de zé sé nek ez az alap ja.”

Rustot kö vet ve 6 pont ban fog la lom össze az úr va cso ra szük sé -ges jel lem zõ it:

a) Az úr va cso ra mint cse lek võ evan gé li umEm lé kez zünk Pál apos tol sza va i ra: „Mert valamennyiszer

eszi tek e ke nye ret és isszá tok e pohárt, az Úr nak ha lá lát hir des -sé tek, amíg el jö vend!”

Az Ó szö vet ség pró fé tái nem csak szó val hir det ték Jah ve Igé -jét; jel ké pe sen is ki áb rá zol ták azt. A hé ber DÁBÁR épp úgy je -lent „tet tet”, mint „szót”. A ke nyér ben és bor ban az Õ ha lá laáb rá zo ló dik ki szim bo li ku san. A szer tar tás ban részt ve võk azevan gé li um re a li tá sá val szem be sül nek. A ke nyér és bor ön ma gántúl, az Úr meg tört tes té re és ki folyt vé ré re mu tat. Vált sá gunk té -nye a je len ben va ló re a lit ás ként tá rul sze münk elé. Ami koreszünk, az Úr jóvátevõ je len lét ében ré sze sü lünk. In nen a pa -rancs, hogy gon do san ügyel jünk ar ra, ho gyan eszünk, ne hogy –nem be csül ve az Úr tes tét – íté le tet együnk és igyunk.



b) Az úr va cso ra mint élõ je len létA fel tá ma dott Úr nak mint a va cso ra ven dég lá tó já nak re á lis je -

len lé te egy be cseng az elõbb mon dot tak kal. A hé ber „em lé kez ni”pusz ta vissza gon do lás nál töb bet je lent. Azt je len ti, hogy meg je le -nít jük a múl tat, és az va ló sá gos, hat ha tós re a li tás sá lesz. Az Úrha lá lá ra em lé kez ni te hát nem csu pán egy el múlt ese mény nél va -ló idõ zést je lent, ha nem az idõ sze rû ség re a li tá sát is. A ke reszt ke -gyel me po ten ci á lis és új ra te rem tett je len né lesz a hí võ lel ké ben.Ma nap ság nem ilyen ter mi nu sok ban gon dol ko dunk, a je len tésmég is tel je sen vi lá gos. A ka to li kus te o ló gu sok en nek fenn tar tá sá -ra tö re ked tek azt hir det ve, hogy a meg szen te lõ imá ban a ke nyérés bor be tû sze rint fel ve szi a test és vér „alak za ta it”. Saj ná la to sana „va ló sá gos je len lét” ki té tel lel kap cso la tos gon do lat tár sí tá sukar ra irá nyult, hogy átvegyenek a pro tes tán sok tól olyan meg fo gal -ma zást, amely szá munk ra is fon tos.

A transzszubsztanciáció esz mé jét el vet jük, a fel tá ma dott Úrélõ je len lét ét azon ban el is mer jük. Õ a va cso rai ven dég lá tó. Õnyújt ja ne künk a ke nye ret és bort, ál doz atá nak je gye it. S ami kép -pen hit ál tal el is mer jük, szim bo li ku san ak cep tál juk Õt, ak kénthajt ja vég re ke gyel mi mun ká ját ben nünk.

c) Az úr va cso ra mint há la adásSaj nos, a „real-prezencia” ki fe je zés épp úgy a ka to li kus tra dí -

ci ó hoz kap cso ló dik, mint az „eukharisztia” szó – mond ja Rust.Még is e szó pro tes táns örök sé günk nek is ré sze. A gö rög ben a„há lát ad ni” igé vel fe je zõ dik ki. Az úr va cso ra te hát há la adá si ét -ke zés.

Va la mennyi is ten tisz te let há la adás ra hív ja a részt ve võ ket.Imá ink ban és éne ke ink ben di csõ ít te tik a bû nös höz le haj ló, vég te -len is te ni ke gye lem. A bûn val lás is min den is ten tisz te let igaz lé -nye ge, kü lö nös kép pen pe dig az úr va cso ráé. De ugya núgy a há la -adás is. Amint a ke reszt íté le te, a meg tö re tett test és ki on ta tottélet szim bó lu mai ál tal büsz ke és ma kacs szí vünk ele ven jé re ta -pint. Ugyan úgy ele ve nen hat ránk a ke gye lem tu da ta, mely mé -

EKKLÉZIOLÓGIA 177


lyebb bû ne ink mély sé gé nél, és ma ga sabb min den csúcs nál,amely re büsz ke sé günk emel het min ket. Szí vünk há lá ját ál doz zukte hát Is ten nek.

Je len tõs az „ál doz ni” szó. Mert há la adá sunk ál do zat, szent ál -do zat. Ezért az úr va cso ra le ír ha tó úgy is, mint eukharisztia, ésúgy is, mint eukharisztikus ál do zat.

d) Az úr va cso ra mint ál do zatIs mét szem be kell néz nünk a nyel vi ne héz ség gel, és az zal a

prob lé má val, hogy a ka to li kus gya kor lat vak ká tett ben nün ketegy je len tõs, a communio kér dé sé vel kap cso la tos te o ló gi ai jel -lem vo nás iránt. Mert a ka to li kus mi se fenn tart ja azt az ál lás pon -tot, hogy az úr va cso rá ban re ak ti vá ló dik a Kál vá ri án vég be mentál do zat, és az is ten tisz te le ten részt ve võk bû né ért vég be megy ajó vá té tel. Amint a ke nyér és bor – meg szen te lés ál tal – test és vérlesz, a pap is mét föl ajánl ja azo kat a nép bû né ért Is ten nek. Az Úr„egy szer s min den ko ri” ha lá lá nak esz mé je vá lik így két sé ges sé, anagy re for má to rok te hát he lye sen ve tet ték el az ilyes faj ta te o ló -gi ai meg fo gal ma zást. Az ál do zat esz mé jét vi szont fenn tar tot ták, saz ál do za ti ima he lyet ka pott a pro tes táns li tur gi á ban.

Le het sé ges-e az egyez te tés? – ve ti föl a kér dést Rust. Majd ígyvá la szol: Igen, de ak kor új ra kell ma gya ráz nunk az ál do za tot.Min de nekelõtt azt kell meg gon dol nunk, hogy mit je lent Is tenszá má ra a ke reszt. Ami kor el is mer jük, hogy az Úr a mennybe-menetellel em ber lé tét mennyei sík ra he lyez te vissza, az így al kal -ma zott szim bo li kus áb rá zo lás ma gá ban fogl al ja azt, hogy az in -kar ná ció tör té nel mi ak tu a li tá sa – összes di men zi ó já val együtt –hi ány ta la nul meg tes te sült az is te ni cse lek mény ben. A ke reszt Is tenszív ügye.

A mennyei ér ték rend sze rint azon ban csak ak kor ér vé nye sülaz ál do zat, ha mi az ele mek vé te le kor oda szán juk ma gun kat. Ezaz az ál do zat, ame lyet úr va cso ra vé tel kor te szünk. Jé zus, a nagyFõ pap örök ké va ló ál do za tá ban mi ma gun kat is föl ajánl juk. Diet -rich Bonhoeffer igen gon do san tesz kü lönb sé get az „ol csó ke gye -



lem” és a „drá ga ke gye lem” kö zött. Az el sõt úgy de fi ni ál ja, minta ke gyel mi esz kö zök sta ti kus ak cep tá lá sát, amely bõl az em ber ki -ma rad. S ez az, ami oly gyak ran meg tör té nik úr va cso ra vé tel kor!„A drá ga ke gye lem” azon ban a meg fe szí tett és fel tá ma dott Úr ralva ló azo no su lást je len ti. Amint a föl di je gye ket vesszük, Krisz tusazon ál do za tá val azo no su lunk, amely re azok utal nak. Ré sze sü -lünk a mi Urunk szen ve dé sé ben, s ar ra kö te lez zük ma gun kat,hogy sa ját éle tün kön be lül ke res sük, mi ként fe szít tet he tünk megve le együtt, hogy fel vé vén ke resz tün ket, kö ves sük Õt, hogy be -tölt sük azt, ami hí ja Krisz tus szen ve dé se i nek van. Ez az eg zisz -ten ci á lis dön tés te szi az úr va cso rát eukharisztikus ál do zat tá. Azál do zat nem csak büsz ke sé günk fel adá sa, ha nem szol gá lat ra va lóoda szá ná sunk is.

e) Az úr va cso ra mint kö zös ét ke zésIs mét szem ügy re kell ven nünk az ó tes ta men tu mi ala pot. A két

fõ zsi dó szer tar tá si, ál do zá si for ma egyi ke a „kö zös ét ke zés” vagy„bé keál do zat”, a zebah sölámim volt. Eb ben az ál do za ti for má banaz ál lat vé rét az ol tár al já nál gyûj töt ték össze. A bel sõ ré sze ket stb.el éget ték az ol tá ron. A húst „süt ve” szét osz tot ták a szer tar tás részt -ve või kö zött. Az exi li um utá ni idõ szak ban a bûn- és vé tek ál do za tokezek nek az ál do za tok nak a spe ci a li zált for mái vol tak: ugya nígy apáska, és a kü lön le ges Sínai-Hóreb-he gyi szö vet sé gi szer tar tás.Nyil ván va ló, hogy mit je lent az ál do zat, ha meg em lé ke zünk ar ról,hogy a zsi dók a vért az élet kü lön le ges hor do zó já nak te kin tet ték.Ezért ad ták az Is ten nek, aki tõl szár ma zik, míg a hí vek a hús ból ré -sze sül tek. Ez ál tal a szer tar tás részt ve või egy más sal is és Is ten nel iskö zös ség re ju tot tak egy har ma dik társ, az ál do za ti ál lat éle te ál tal.Az ilyen ét ke zé sek Izráel éle té nek szö vet sé gi struk tú rá já val hoz ha -tók kap cso lat ba. Azok, akik ilyen ál do za ti ét ke zés ben ré sze sed tek,szö vet sé ges tár sak vol tak, s az ét ke zés ma gá val Jahvéval va ló szö -vet sé gi vi szo nyu kat is meg pe csé tel te.

Így az úr va cso ra szö vet sé gi ét ke zés is (Is ten nel) és kö zös ség is(egy más sal) az ál do zat ál tal. Nem em lé kez tet-e az Úr ar ra, hogy

EKKLÉZIOLÓGIA 179


Je re mi ás egy új szö vet sé get ígér, ami az õ ha lá la ál tal vá lik va ló ság -gá? Ami kor a mi Urunk szen ve dé sé rõl em lé ke zünk meg ün ne pé lye -sen, s a föl di je gye ket, ame lyek szim bo li ku san az Õ tes té re és vé ré reutal nak, ma gunk hoz vesszük, kö zös ség be lé pünk egy más sal is és Is -ten nel is, az õ ál do za ta árán. A po hár, ame lyet meg ál dunk, az egy -más sal va ló kö zös ség je lé vé vá lik, az õ meg tö re tett tes te ál tal. Amintúj ra meg for mál ja ön ma gát mi ben nünk hit ál tal, kö ze lebb ju tunk azEgy ház nak, az õ tes té nek tel je sebb ki áb rá zo lá sá hoz. Õál ta la az Atyá -nak ajánl juk föl ma gun kat és a kö zös sé get. Az úr va cso rát rend sze rintkö zös la ko má val, „sze re tet”-ven dég ség gel vagy „agapé”-val ve zet tékbe, ame lyen éte lü ket egy más sal meg osz tot ták és test vé ri es egy ség benfo gyasz tot ták el. Az egész szer tar tás ki tel je se dé sét a ke nyér meg tö ré -se és a ke hely meg ál dá sa je len tet te, a test vé ri kö zös ség fó ku szá bante hát ma gá nak az Úr nak meg vál tó sze re te te ál lt.

A Didaché óta vált szo ká sos sá, hogy a li tur gia ré sze ként el -mond ták az úri imát, és ami kor a test vé ri es sé gért imád koz tak,nem csak a hely be li hí võk kö zös sé gé re gon dol tak, ha nem vi lág -mé re tek ben, a fö ldön élõ va la mennyi em ber rel és a mennyeiSzent tel va ló communióra. Egy, a Didachéban meg fo gal ma zottima a je gyek vé te le után gyak ran ke rült el mon dás ra. En nek egymo dern vál to za tát kö zöl jük itt: „Ami kép pen a hegy ol da la kon el -ve tett és le ara tott ga bo na össze gyûj te tett, hogy ez a meg tö re tettke nyér elõnkbe adassék, úgy gyûj tes sék egy be Egy há zad a földmin den szé lé rõl a Te Ki rály sá god ba, mert ti éd a di csõ ség és a ha -ta lom, Jé zus Krisz tus ál tal, mind örök ké! Ámen.”

f) Az úr va cso ra mint eszkatologikus ét ke zésMi, ke resz tyé nek, a je len és a jö võ, az ígé ret és be tel je se dés, a

rész ben be tel je sült re mény ség és a vég sõ ki tel je se dés kö zöt ti fe -szült ség ben élünk. Ez a fe szült ség ké pe zi az úr va cso rai ét ke zéskö zép pont ját. Mind ig van ben ne eszkatologikus vo nat ko zás.

A ke resz tyén hit re mény sé gen és ígé re ten ala pul. Az ó szö vet -sé gi iro da lom ban do mi náns az eszkatológia. Váradalommal te -kin tet tek afe lé, hogy Is ten cél jai és ígé re tei be tel je sed je nek.



A zsi dók na gyon is tu da tá ban vol tak az idõi él mény fon tos sá -gá nak. Ko mo lyan vet ték az idõt, nem úgy, mint a gö rö gök. Az is -te ni transz cen den cia föl di ter mi nu sok ba volt be le ter vez ve. Acél nál Õ épp úgy je len volt, mint az in du lás nál. Így te hát a sakra-mentumoknak volt jö võ be ni vo nat ko zá suk. A Krisz tus ban im márnyil ván va ló vá vált ke gye lem je lei és pecsétei vol tak, ugya nak korazon ban elõ re mu tat tak ar ra az idõ re, ami kor Is ten lesz min denmin de nek ben. A ke nyér és a bor az új ég és az új föld szim bó lu -mai vol tak.

Ar ra szó lít ta tunk föl te hát, hogy ezt cse le ked jük, amíg az Úrvissza jön, ami kor az egész te rem tett ség ki áb rá zol ja az Úr di csõ -sé gét.

Krisz tus nincs ve lünk úgy, amint föl di lét for má já ban volt, vagyamint a vég sõ ki tel je se dés ide jén lesz. Lel ke ál tal van je len.Vissza te kin tünk, hogy meg ért sük a vált sá got, amely re a Lé lektesz min ket ké pes sé, és elõ re te kin tünk ama nap fe lé, ami kor a hitlá tás ba megy át. Eb ben a vég sõ ál la pot ban a sakramentumokszük sé ges sé ge meg szû nik. Krisz tus köz vet len je len lét ében élünkmajd, és a köz ve tí tõ sakramentumok fon tos sá ga (az õ je len lé té reuta ló je gye ké) meg szû nik.

„És temp lo mot nem lát tam ab ban; mert az Úr, a min den ha tóIs ten an nak temp lo ma, és a Bá rány” (Jel 21,22). A sze pa rált ságte remt mé nyi vol tunk ve le já ró ja, és a sakramentumi je gyek szin -tén a te rem tett ség ré szei, no ha túl mu tat nak azon: el tûn nek. Ak -kor a hely re ál lí tó Is ten nel va ló kö zös sé günk tel jes lesz, s a di csõ -ség és fény, a köz vet len je len lét ma gas la ta i ra ju tunk. Mind ig eztör té nik, va la hány szor eszünk a ke nyér bõl és iszunk a ke hely bõl.

(Ter mé sze te sen az úr va cso ra mint té ma sok kal rész le te sebbki fej tést igé nyel ne. Akik to váb bi rész le te ket sze ret né nek meg -ismer ni, ke zük be ve he tik „Az Úr va cso ra mint szol gá lat” cí mûkönyve met – Bp. 1995).

EKKLÉZIOLÓGIA 181


21.

1. A gyü le ke zet tag jai

Az ó szö vet sé gi nép hez va ló tar to zás egyút tal az Is ten hez tar to -zást is je len tet te. Az új szö vet sé gi nép hez, a gyü le ke zet hez va lótar to zás azon ban a Krisz tus hoz tar to zás kö vet kez mé nye, gyü möl -cse. Elõ ször kell meg is mer nünk és el fo gad nunk Krisz tust, és utá -na le szünk az Õ nép ének tag jai. Ho gyan ala kul egy-egy em beréle te a Krisz tus sal va ló ta lál ko zás után, és ho gyan épül het be élõkõ ként a lel ki ház ba? Er re a kér dés re ke res sük a vá laszt a kö vet -ke zõk ben.

Egy ko ráb bi fe je zet ben szól tam ar ról, hogy mit ta nít a Bib lia ahit rõl. Itt csu pán meg em lí tem, hogy a hit Is ten nek az a cso dá la tosaján dé ka, amely el en ged he tet le nül szük sé ges már az in du lás nál. Ahit tel hall ga tott ige hir de tés, bi zony ság té tel, a hit tel ol va sott igeké pes csak Krisz tus be mu ta tás ára, ar ra, hogy rá döb bent sen bû nösvol tunk ra, és hogy meg mu tas sa az egye dü li he lyes utat. Mind ezekután kép zel he tõ csak el a vissza in du lás, a meg té rés – nem úgy,hogy el in du lok vissza ugyan azon az úton, ame lyen ed dig jár tam(az az szép las san meg ja vu lok va la mennyi re), ha nem úgy, hogyvissza té rek Is ten hez, aki egy tel je sen új út ra he lyez át, a Bib liasze rint: a kes keny út ra.

A meg té rés az Új szö vet ség ben a gon dol ko dás, a be ál lí tott ságmeg vál to zá sát je len ti. A meg té rést (amely az em ber cse le ke de te,ter mé sze te sen Is ten se gít sé gé vel) az új já szü lés kö ve ti, me lyet Is -ten vé gez el raj tunk, s ami nek ered mé nye az „új szü lött”, az új


em ber. Az új em ber nö ve ke dé sét, fej lõ dé sét a Bib lia gyak ran ameg szen te lés szó val ad ja vissza. Ez is Is ten mû ve és ered mé nye: aszent élet.

Az a hí võ, aki ezen az úton jár, ter mé szet sze rû leg vá gya ko zikIs ten és az Õ né pe, a gyü le ke zet után, és csat la koz ni kí ván egy ke -resz tyén kö zös ség hez. Az, hogy va la ki va ló ban új éle tet él-e, meg -tért, új já szü le tett hí võ-e, nem a sza vak, ha nem a cse le ke de tek, azúj élet ben tör vény sze rû en je lent ke zõ gyü möl csök alap ján dönt he tõel. A Bib lia a Lé lek gyü möl csé nek ne ve zi a sze re te tet, az örö möt,a bé két, a tû rést és egyéb olyan tu laj don sá go kat, ame lyek egy ér -tel mû je lei az új élet nek.

A gyü le ke zet tag ja i nak jo gai és kö te les sé gei van nak. E jo gok -kal va ló élés és a kö te les sé gek tel je sí té sé nek szor gal ma zá sa csaka sze re tet je gyé ben bib li kus. A gyü le ke zet tiszt ség vi se lõi a gyü le -ke ze tek szol gá lat ra el hí vott tag jai kö zül ke rül nek ki az ál tal, hogya kö zös ség fel is me ri el hi va tott sá gu kat, és meg vá laszt ja õket kü -lön fé le tiszt sé gek re. Szük sé ges azon ban ma gá ról Is ten ki vá lasz tóte vékeny sé gé rõl, az el ívás ról vagy el ren de lés rõl (pre desz ti ná ció)is szól ni.

2. A ke gyel mi ki vá lasz tás

Vall juk az Igé vel, hogy „nem sze mély vá lo ga tó az Isten”(ApCsel 10,34–35; Róm 2,11), s hogy min den kit üd vö zí te ni akar(Jn 3,16). Az, hogy vé gül is nem min den ki fog üd vö zül ni, nem Is -te nen mú lik. E meg ál la pí tá sok kal ele ve ki zár tuk a szél sõ sé gesket tõs kál vi ni pre desz ti ná ció le he tõ sé gét, mely sze rint Is ten egye -se ket ele ve az üd vös ség re, má so kat ele ve a kár ho zat ra ren delt.

Pre desz ti ná ció he lyett a Bib lia Is ten elõ re tu dá sá ról, ele ve el -ha tá ro zá sá ról, örök vég zé sé rõl és ke gyel mi el hí vá sá ról, el vá lasz -tá sá ról be szél.

E. Brunner sze rint „Ez a fé lel me tes tan (ti. a ket tõs pre desz ti -ná ció) írás el le nes, míg az örök el vá lasz tás ta na nem csak írás sze -rû, ha nem vol ta kép pen va ló ság gal a Szent írás kö zép pont ja, az



Evan gé li um szí ve”. Is ten nem akar ja azt, hogy bár ki is el vesszenaz em be rek kö zül (1Tim 2,4; Tit 2,11; 2Pt 3,9). Ez ter mé sze te sennem jelen ti azt, hogy a ke gyel met nem le het vissza uta sí ta ni, hogya ke gye lem bõl nem le het ki es ni (Zsid 6,6–4). Is ten min den kit hívma gá hoz Jé zus Krisz tus ban. Az en ge del mes meg hí vot tak kö zös -ség re jut nak ve le, s kö zü lük bi zo nyos fel ada tok el vég zé sé re kü lönki vá laszt egye se ket. Õket föl ké szí ti, al kal mas sá te szi a spe ci á lisszol gá lat ra. Mind ez Is ten ke gyel mi mû ve!

Megjegyzendõ és ta nul má nyo zás ra szánt igék:

1. Jn 16,2; Lk 17,21; Ézs 5,1kk; 27,2kk; Róm 12,4–5;1Kor 10,16–17; 12,12kk; Ef 1,22; 4,16.25; 5,23; Kol 1,18; 2,19; Gal1,16; 2,20; Róm 8,10; Gal 3,27; Róm 13,14; Fil 3,9; Ef 4,11–12;1Kor 12,28; Ef 1,4; 1Kor 5,11; 2Tim 2,19–20.2. Mt 26,26–28; Mk 14,22–24; Lk 22,27–20; 1Kor 11,23–26; Mk10,38; Jn 12,24; Róm 6,3–11; Gal 2,20; 2Kor 5,15; 1Jn 1,1–4; Mk14,25; Mt 26,29; Lk 22,19; 1Kor 11,26.3. Vö. Bap tis ta Hit val lás 12, 5, 6, 7, 8, 9. pont ja i nak igei uta lá sa i -val.4. ApCsel 10,34–35; Róm 2,11; Jn 3,16; 1Tim 2,4; Tit 2,11; 2Pt3,9.


1.Mit tu dunk az Ó szö vet ség gyü le ke zetfo gal má ról?2.Mit je lent az ek lé zsia?3.Mi lyen sze re pe van pün kösd nek a gyü le ke zet szem pont jából?4. Ho gyan vi szo nyul egy más hoz Is ten or szá ga (ural ma) és a gyü -le ke zet?5. Mit akar ki fe jez ni Pál apos tol az zal, hogy a Krisz tus tes té nekne ve zi a gyü le ke ze tet?6.Mi lyen az ide á lis gyü le ke zet?7.Mit je lent a gyü le ke zet hez va ló csat la ko zás?

EKKLÉZIOLÓGIA 185


8.Mi kor szük sé ges a ki zá rás?9.Mi a ve ze tõk fel ada ta a gyü le ke zet ben?10. A nép egy ház vagy a hit val ló egy ház a bib li ai for ma?11.Mi az egy ház jö võ je?12. Van nak-e a szó szo ros ér tel mé ben szent sé gek?13.Mi ért gya ko rol juk a be me rí tést és az úr va cso rát?14.Mi a vé le mé nyünk a cse cse mõk meg ke resz te lé sé rõl?15.Mi a be me rí tés fel té te le?16. Van nak-e a be me rí tés nek ál dá sai?17.Mi a vé le mé nyünk az át lé nye gü lés ta ná ról?18. Je len van-e Jé zus Krisz tus az úr va cso rá nál?19.Mit je lent a zárt és a nyílt kö zös ség?20.Mi lyen ki fe je zé sek je lö lik az Is ten hez for du lást és a hí võ élet -ben va ló elõbbrejutást?21.Mi a meg té rés?22. Ki vég zi az új já szü lést és a meg szen te lést?23. Mi bõl ál la pít ha tó meg, hogy va la ki va ló ban kö zös ség benvan-e a Szent lé lek kel?24.Mit je lent a ket tõs pre desz ti ná ció?25. Ta nít ja-e a ket tõs pre desz ti ná ci ót a Bib lia?26. Ta nít ja-e a ke gyel mi ki vá lasz tást?



IX. RÉSZA vég és a foly ta tás(Eszkatológia)


22.A ha lál tól a fel tá ma dá sig

1. A ha lál ról

A ha lál ról sok fé le össze füg gés ben és ér te lem ben be szél a Bib -lia. Szó van a test ha lá lá ról és et tõl meg kü lön böz tet ve a lé lek ha -lá lá ról (Mt 10,28; Lk 12,4). Je lent he ti a test nek és a lé lek nek aszét vá lá sát (Préd 12,7; Jak 2,26). So ha sem je lent azon ban meg -sem mi sü lést, csak a fi zi kai élet vég ál lo má sát.

A ha lál a bûn kö vet kez mé nye (1Móz 2,17; 3,19; Róm 5,12.17;6,23). Meg sze mé lye sít ve is elõ for dul.

Mi vel a ha lál nem meg sem mi sü lés, csak a test vo nat ko zá sá -ban, föl ve tõ dik a kér dés, mi kö vet ke zik utá na.

2. A ha lál után

A ha lál után a zsi dók õsi hi te sze rint a hol tak ha zá já ba(SÖÓL) ke rül a lé lek. Ez a hall ga tás és fe le dés or szá ga. JAH VEbi ro dal mán kí vül van. Fel tét le nül hely. A föld gyom rá ban vagyszí vé ben van. Ka pui van nak, si vár, sö tét. Min den ha lott ide ke rül,jó és rossz egya ránt.

Ké sõbb föl is me rik, hogy JAH VE a ha lá lon is ÚR, és a ha lálha tal má nak egy szer vé ge lesz. A vissza fi ze tés esz mé jé nek ki ala -ku lá sa nyo mán a (SÖÓL) két rész re „vá lik szét”. Egyik „ré sze”po kol lá süllyed, a má sik pa ra di csom má ma gasz to sul.

Az Úr Jé zus, al kal maz kod va ko rá nak zsi dó hit vi lá gá hoz, be szélpo kol ról (HÁDÉSZ), gye hen ná ról, pa ra di csom ról, de ta ní tá sá -


ban a hang súly nem a ha lál utá ni köz vet len foly ta tás ra esik, ha -nem az utol só íté let re, a vég sõ el ren de zés re és az üd vös ség re. Né -hány más ki fe je zés után a pok lot vé gülis a tûz nek ta va, a ké nes,füs töl gõ, égõ tó je len ti, amely a sá tán és a Ha lál (itt meg sze mé -lye sít ve) vég sõ „he lye” (Jel 20,10–14).

3. Az ún. kö zép ál la pot

Az ún. kö zép ál la pot a ha lál tól a fel tá ma dá sig ad „he lyet” ahol tak nak. Ez az Úr Jé zus sze rint egy részt a pa ra di csom, ahol ake gye sek vá ra koz nak (még nem a menny), más részt a gye hen na,ahol a go no szok már szen ved nek, de szin tén vá ra koz nak (mégnem a po kol).

Azt, hogy a szel lem vi lág ban és a hol tak kö zött mi lyen vál to -zást oko zott Krisz tus gyõ zel me, már pró bál tam tag lal ni. Meg kellazon ban je gyez nünk, hogy mind össze ho má lyos sej té se ink van -nak e té ren. A hang súly a Bib li á ban mind ig a föl di élet re és a fel -tá ma dás utá ni di csõ ség re (vagy kár ho zat ra) esik.

Min den eset re úgy tû nik, hogy Krisz tus gyõ zel me után a pa ra -di csom la kó it „ma gá val vit te”, s Õt, az el sõ zsen gét kö vet ték azó szö vet sé gi szen tek. (Korábban már szóltam arról, hogy a HoltakHazája, a SÖÓL „lakói” közül is magával vitt egyeseket – vö.92–96. old.) A Krisz tus menny be me ne te le után meg halt hí võkHoz zá, a menny be jut nak (Jn 17,24). Ezért ve szí tet te el a ha lál ahí võk szem pont já ból olyannyi ra je len tõ sé gét, mert bár vá ra koz -nak még a föl tá ma dás ra a mennye i ek, de ez a vá ra ko zás is jobb –Pál sze rint –, mint a föl di élet (vö. Fil 1,21kk; Jel 6,11; 1Thessz4,13; 2Kor 5,1–10; Fil 1,24kk).

Ar ról, hogy a ha lál után le he tõ ség nyíl na a meg té rés re, a Bib -lia nem tud. Mind össze né hány igénk van, amely utal va la mi fé letisz tu lás ra, e né hány uta lás azon ban nem je lent ele gen dõ ala potpl. a pur ga tó ri um ról (tisz tí tó tûz) szó ló ta ní tás nak.



A vég ese mé nyei

E té ma kapcsán szólni kellene – mintegy be ve ze tésként – a Jé -zus vissza jö ve tel ét meg elõ zõ je lek rõl. E je lek kö zül az Úr elõ ször azún. po li ti kai je le ket em lí ti: há bo rúk, for ra dal mak, za var gá sok stb.Má sod szor a tár sa dal mi élet fo nák sá ga it: tör vény te len ség, igaz ság -ta lan ság, a tár sa da lom leg ki sebb egy sé gén, a csa lá don be lül pe dig:hût len ség, sze re tet len ség, gyû lö let. Har mad szor az egy re na gyobbnép sze rû ség nek ör ven dõ ate iz must. Ne gyed szer a ter mé szet benegy re gyak rab ban je lent ke zõ kü lö nös dol go kat, cso dá kat. Ötödszöra misszió mun ka bi zo nyos te kin tet ben tör té nõ meg élén kü lé sét és le -zá ru lá sát (be te lik a po gá nyok szá ma), más felõl a hitélet hanyatlását(„az Emberfia vajon talál-e hitet?!). Hatod szor Izráel or szá gá nakhely re ál lá sát. A je lek rész le tes ma gya rá za tá tól itt el te kin tek.

1. Az antikrisztus

Az antikrisztus a Krisz tus-el le nes erõk meg sze mé lye sí tõ je. Asá tán esz kö ze a ha mis pró fé tá val együtt. Egy ide ig le gyõz he tet -len nek tû nik, de vé gül nyil ván va ló vá lesz gyen ge sé ge. Krisz tusgyõ zi le. Föl lé pé se köz vet le nül meg elõ zi Krisz tus meg ér ke zé sét.Sok szen ve dést okoz a vá lasz tot tak nak.

2. Krisz tus el jö ve te le

Az Új szö vet ség Krisz tus el jö ve te lé vel kap cso la to san há rom ki fe -je zést hasz nál. Ezek kö zül az egyik meg ér ke zést, vissza té rést


(PARUSZIA) je lent, a má sik (EPIFÁNEIA) meg je le nést, a har -ma dik (APOKALÜP SZISZ) pe dig le lep le zést, le lep le zõ dést.Ezek a fo gal mak (kü lö nö sen 2Thessz 2,8 alap ján) jel zik, hogynem min den ki elõtt lesz lát ha tó vá egy szer re a vissza té rõ Krisz -tus köz vet le nül a meg ér ke zés után, nem egy szem pil lan tás mû -ve lesz a meg ér ke zés és a le lep le zõ dés. Jé zus meg ér ke zik (föl -fog hat juk úgy, hogy földközelbe), a föl di ek sze me elõl „fel hõ”ta kar ja el (épp úgy, mint menny be me ne te le kor). A lát ha tó válételt (EPIFÁNEIA) ek kor a hí võk kap ják aján dék ba, aki ket azÚr ma gá hoz vesz, azok kal együtt, akik a Krisz tus ban hal tak megés most föl tá mad tak. Az ak kor élõ és ak kor föl tá madt hí võkegya ránt szel le mi (meg di csõ ült) test ben ra gad tat nak a fel hõ könát az Úr elé (mint egy fo ga dá sá ra), hogy az tán so ha sem mi nevá lassza el õket egy más tól. Er rõl be szél Pál apos tol 1Thessz4,15–18-ban. Ezek után kö vet ke zik be a „min den szem meg lát -ja Õt” (Jel 1,7; ez a föl dön ma ra dó hi tet le nek re és a „bal ga szü -zek re” vo nat ko zik.

Hogy a fen ti ese mé nyek kö zött mennyi idõ fog el tel ni, er renincs kü lö nö sebb uta lá sunk, de na gyon va ló szí nû, hogy a per gõeszkatologikus tör té né sek kö zött a meg je le nés, a hí võk elõt ti lát -ha tó vá le vés és a min den ki elõt ti le lep le zõ dés egy más hoz idõ benkö zel esik. Ha azon ban a ki nyi lat koz ta tás kü lönb sé get tesz azegyes fá zi sok kö zött, mi sem me he tünk el csu kott szem mel e kü -lönb ség té tel mel lett.

3. A meg ér ke zés ide je

A be ve ze tõ ben szük sé ges len ne szól nunk az Em ber fia név rõl,hisz Krisz tus Em ber fiaként, az az meg di csõ ült test ben ér ke zik vis-sza, úgy, amint el ment, va la mint az „Úr nak nap ja” ki fe je zés rõl,ami a tel jes vég idõt ma gá ban fogl al ja. A meg ér ke zés(PARUSZIA) a vég vé ge. (Delitzsch mond ja, hogy Jé zus el sõmeg je le né se a vég kez de te, má so dik meg je le né se a vég vé ge.Haarbeck sze rint az Úr nagy nap já nak reg ge le a Krisz tus vissza -



jö ve te le, es té je pe dig a hol tak egye te mes fel tá ma dá sa és az utol -só íté let.)

A PARUSZIA ide jét em ber pon to san nem tud hat ja. Ez is te niti tok. Jé zus azt mond ja, hogy még a Fiú sem tud ja. Hogy ezt a ki -té telt ho gyan kell ér te ni, azon szok tak ugyan vi tat koz ni, bár e ki -fe je zés na gyon is egy ér tel mû. A tes tet öl tött Fiú nem volt min -den tu dó, meg üre sí té sé ben a min den tu dás ról is le mon dott. (Ezter mé sze te sen exisztens ál la po tá ra vo nat ko zik csu pán. (Hogy va -la mit még is tud ha tunk, az Is ten kü lö nös ke gyel mé nek a mû ve. Fi -gyel nünk kell a tör té nel met, a je le ket. A sok jel kö zött Jé zusegyet kü lö nös hang súllyal em le get: a fü ge fa és a töb bi fák zsen -dü lé se min den kép pen el gon dol kod ta tó (Lk 21,29–32).

Azt is tud juk, hogy Jé zus vissza jö ve tele meg le pe tés sze rû lesz.Az „ímé ha mar el jö vök” (hir te len, vá rat la nul – Jel 22,7.12.20)ezt je len ti. Fel ada tunk el sõd le ge sen a ké szen lét, a vir rasz tás, deemel lett ar ra is van pa ran csunk, hogy fi gyel jük a je le ket.

A PARUSZIA cél ja an nak vi lá gos sá té te le, hogy Krisz tus Úr.Úr a mennyen és föl dön, elõt te min den térd nek meg kell ha jol -nia.

Jé zus ígé re tei mind ig tel je sül tek, ez ad ja hi te lü ket. Vissza jö ve -te lé re néz ve is biz to sak le he tünk az ígé ret tel je sü lé sé ben. A miszem pon tunk ból az a leg fon to sabb, hogy ké szen ta lál tas sunk. Eznem tét len ség, ha nem an nak a mun ká nak a vég zé se, amit az Úrránk bí zott: „Men je tek, tegyetek ta nít vánnyá min den né pet...!”

4. Az ezeréves ki rály ság

Az ezer éves ki rály ság a sá tán meg kö töz te té sé vel ve szi kez de -tét. Ez a kép azt je len ti, hogy a sá tán te vé keny sé gi le he tõ sé ge el -vé te tik. Az ezer év ter mé sze te sen nem fel tét le nül a mi fo gal ma -ink sze rin ti ezeréves idõ szak. Krisz tus ural ko dik az övé i vel (Jel20,1–6). A ki rály ság vé gén a sá tán újabb vég sõ le he tõ sé get kap, sezt ar ra hasz nál ja föl, hogy Krisz tus el len har col jon. Ve re sé geután a ha lál lal együtt a kén kö ves tó ba ke rül (Jel 20,9–14; 21,4).

ESZKATOLÓGIA 193


5. Az utol só íté let

Az utol só íté let ki fe je zés bõl kö vet ke zik, hogy van nak ko ráb biíté le tek is. A Bib li á ban az íté let szét vá lasz tást je lent. A po la ri zá -ló dás fo lya ma tos, van azon ban vég sõ szét vá lasz tás is. Akik ön ma -gu kat meg ítél ték – Pál sze rint –, azok nem es nek íté let alá Is tenré szé rõl (1Kor 11,31). A szét vá lasz tás azok kal kap cso lat ban ese -dé kes, akik még nem ke rül tek íté let re. Egye sek az örök életöröm te li vál to za tát (Mt 25,21; 5,8), má sok a gyöt rel mes ré szét„örök lik” (Zsid 10,27; Lk 13,28; Mt 13,39).

6. A min den ség hely re ál lí tá sa

A min den ség hely re ál lí tá sa Is ten cél ja. Ezt igaz sá gá nak éssze re te té nek fe szült sé gé ben, a meg ke gyel me zés és üd vö zí tés; azel íté lés és kár hoz ta tás út ján éri el. A Bib lia nem tud ar ról, hogyvé gül is a kár ho za tot va la mi ke gyel mes dön tés sel meg szün tet néIs ten. Ez épp úgy örök, mint az üd vös ség (Mk 9,48; 2Thessz 1,9;Zsid 6,2; Jn 3,36; Jel 22,15). A Szent írás be szél a vi lág új já te rem -té sé rõl, új ég rõl, új föld rõl (Jel 21,5), ar ról, hogy Is ten az em be -rek hez köl tö zik. Hogy pon to san mit kell ér te nünk ezen, s hogyho gyan is ala kul nak majd va ló já ban a dol gok a jö võ ben, nem tud -juk. Is ten tit kai ezek. Min den eset re en nek el le né re épp oly biz -ton ság gal tes szük le éle tün ket és jö võn ket Te rem tõ Urunk ke zé -be, mint ahogy a dol gok lé nye gét a leg ke vés bé sem ér tõ ki csinygyer mek rá bíz za ma gát édes ap já ra, mert ér zi, tud ja, hogy sze re tiõt. Ez az is te ni sze re tet ga ran tál ja a vi szont sze re tõk, az en ge del -mes gyer me kek bol dog jö võ jét.




(Bevezetés) 1Móz 2,17; 3,19; Róm 5,12.17; 6,23; Préd 12,7; Jak2,26; Mt 10,28; Lk 12,4; Jel 20,10.14; Fil 1,21kk; Jel 6,11; 1Thessz4,13; 2Kor 5,1–10; Fil 1,24kk.1. 1Jn 2,18a; 4,3; 2,18.22; 2Jn 7, 2Thessz 2,3.8; Jel 13,1–10.2. 2Thessz 2,8; 1Thessz 4,15–18; Jel 1,7.3. Lk 21,29–32; Jel 22,7.12.20.4. Jel 20,1–6.9–14; 21,4.5. 1Kor 11,31; Mt 25,21; 5,8; Zsid 10,27; Lk 13,28; Mt 23,39.6.Mk 9,48; 2Thessz 1,9; Jel 22,15; 1Kor 15,28.


1.Mit ért a Bib lia a ha lá lon?2. Fej lõ dött-e a túl vi lág ról szó ló ki je len tés?3. Ho gyan kép zel ték a ha lál utá ni lé tet a patriarchák ko rá ban?4. Ho gyan lát ták ezt a kér dést a Jé zus-ko ra be li zsi dók?5. Al kal maz ko dik-e az Úr Jé zus ko ra hit vi lá gá hoz a túl vi lág vo -nat ko zá sá ban?6.Az Úr Jé zus ta ní tá sá ban a köz vet len ha lá lon tú li lét vagy az íté -let tölt be fon to sabb sze re pet?7. Ho gyan ala kul a „kö zép ál la pot” hely ze te Krisz tus gyõ zel meután?8.Mit ta nít a Bib lia az antikrisztusról?9.Mit ta nít az Új szö vet ség az Úr Jé zus el jö ve te lé rõl?10.Mi kor jön el Krisz tus?11.Mit tu dunk Krisz tus békeországáról?12. Kik ke rül nek az utol só íté let re?13. Tud-e a Bib lia ar ról, hogy vé gül a sá tán is meg tér, és meg szû -nik a po kol?14.Mit je lent a min den ség hely re ál lí tá sa?

ESZKATOLÓGIA 195


A szerzõ

Dr. Almási Mihály 1981 óta a budapesti Baptista TeológiaiAkadémia tanszékvezetõ tanára, a teológia és a filozófia dokto-ra. Ta nul má nyait a baptista és református intézményekbenvégezte Magyar országon, Svájcban és az Egyesült Államokban,ahol vendégkutatóként is dolgozott 1984–85-ig LouisvilleKentucky-ban. 1968 óta gyakorló lelkipásztor. Elsõ könyve 1976-ban jelent meg. Témája a keresztség. Ezt további hat követteMagyar or szágon. Amerikában négy évet töltött (1982–1986).Lelkipásztori szol gálata mellett tanára és igazgatója volt azAmerican Hungarian School of Theology-nak, lapot szerkesztett,könyvkiadót létesített...

Ez a könyv egy komlpett keresztyén dogmatika (hittan) nép-szerû, olvasmányos formában.


ReviewTitle of the book:

THEOLOGIA POPULARIS BREVIS

Author's BiographyDr. Mihály Almási was born in Kiskunhalas, in 1945. After

graduating from secondary school in Kecskemét, he continuedhis studies at the Baptist Theological Seminary in Budapest,where he received his B.D. in 1969. He took his M.Div. degree atthe Reformed Theological Academy of Debrecen in 1976 as wellas his Theological Doctorate (Th.D.) in 1981 and hisPhilosophical Doctorate (Ph.D.) in 1998.

He also studied in Switzerland and in the United States.During the 1984-1985 academic year he was a visiting scholar inthe United States (Southern Baptist Theological Seminary,Louisville, Kentucky). While he was serving as a pastor inCleveland, Ohio, he edited a Hungarian magazine, founded apublishing office and taught theology.

He has been serving as a pastor since 1968. He is Head of theDepartment of Systematic Theology at the Theological Seminaryin Budapest since 1981.

Mihály Almási, during the years of 1996-2000 had beenPresident of the Baptist Union of Hungary, Vice-President of theEcumenical Council of Churches in Hungary and the HungarianBible Society; and between 1999-2000 President of theHungarian Baptists' World Alliance.

His first book was published in 1976, which was followed byten more, six in Hungary, four in the United States; and by adozen of other volumes, edited and published by him.


His publications are mostly theological studies, but he wroteand edited books about missiology and church history, inHungary as well as in the States. Between 1975-1982 he had beenthe director of the Baptist Church Archives, and secretary andmember of numerous committees.

His charity activities are also significant. He is the founderand President of the "Sunshine" Child Saving Fund, Vice-President of the Hungarian Baptist Aid, and founder of theGood Shepherd Foundation.

He is member of the Executive Council of the World Councilof Churches. His way of thinking is ecumenical, but at the sametime loyal to his confession, and as a theologian he is bound to anevangelical basis.



Dr. Almási Mihály eddig megjelent könyvei

1. „...és továbbment az õ útján örömmel” (ApCsel 8,39)(Teológiai értekezés a keresztségrõl)Elõszó: Dr. Kocsis ElemérBudapest, 1976.(elfogyott)

2. Hitünk igazságaiKeresztyén hittanBudapest, 1979(elfogyott)

3. „Bizonyos vagyok benne”TanulmánykötetBudapest, 1980(elfogyott)

4. Jubileumi emlékkönyv 1899–1984Az amerikai és a clevelandi magyar baptista misszió 85 éves történeteU.S.A. Cleveland, Ohio, 1984(elfogyott)

5. A nagy kalandScience fiction keretbe foglalt üdvtörténet, gyerekeknekU.S.A. Cleveland, Ohio, 1985(elfogyott)

6. Jézus Krisztus a gyülekezet UraTeológiai tanulmányU.S.A. Cleveland, Ohio, 1985(elfogyott)


7. A szeretetrõl és a tisztátalanságról– a Biblia fényében –Teológiai tanulmányU.S.A. Cleveland, Ohio, 1985(elfogyott)

8. Az úrvacsora – mint szolgálatTeológiai tanulmányBudapest, 1995(kapható)

9. Theologia popularis brevis– Népszerû teológia röviden –Sunshine Publishing House, Budapest, 1998(elfogyott)

10. Õ a feje az egyháznakSunshine Publishing House, Budapest, 2000(kapható)

11. A keresztségKIT Képzõmûvészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 2001(kapható)

12. EzredfordulókKIT Képzõmûvészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 2001(kapható)

Dr. Almási Mihály szerkesztésében vagy kiadásában megjelent könyvek

1. Evangéliumi énekek(Ifjúsági énekek angolul és magyarul, szerk., ford. A. M.)U.S.A. Cleveland, Ohio, 1983

2. Énekeljetek az Úrnak(Amerikai magyar énekeskönyv, szerk., ford. A. M.)U.S.A. Cleveland, Ohio, 1985


Almási Mihályné: Mese a báránykárólKépes füzet gyermekeknek(Cleveland, Ohio, 1983)

4. Almási Mihályné: Hogyan szerette meg Jutka a BibliátKépes füzet gyermekeknek(Cleveland, Ohio, 1983)

5. Almási Mihályné: Maradj velem!(Verseskönyv, Cleveland, Ohio, 1984)Szerkesztette: dr. Almási Mihály

A „Tolle lage” Magyar Iratmissziós Társaság kiadványai, U.S.A.Cleveland, Ohio

(Felelõs kiadó: Dr. Almási Mihály)

6. Csopják Attila: A gyújtogató fia. Képes hasonmás kiadvány. Aborítón a szerzõ fényképe és életrajza. (Utószó: dr. Almási Mihálytól)

7. Robotos (Laskai Mihály): Az örvény szélén.„Az élet titkaiból” c. sorozat 27. füzetének hasonmás kiadása.(Utószó: dr. Haraszti Sándortól)

8. Robotos (Laskai Mihály): Vissza a halál küszöbérõl.„Az élet titkaiból” c. sorozat 28. füzetének hasonmás kiadása.

9. Emericus (Dr. Somogyi Imre): A kolduskirály.„Az élet titkaiból” c. sorozat 20. füzetének hasonmás kiadása.

10. Robotos (Laskai Mihály): A kiritói boszorkány, I.„Az élet titkaiból” c. sorozat 23. füzetének hasonmás kiadása.

11. Robotos (Laskai Mihály): A kiritói boszorkány, II.„Az élet titkaiból” c. sorozat 24. füzetének hasonmás kiadása.

12. Emericus (Dr. Somogyi Imre): A szökevény.„Az élet titkaiból” c. sorozat 19. füzetének hasonmás kiadása.


13. Emericus (Dr. Somogyi Imre): A kolostor titka.„Az élet titkaiból” c. sorozat 14. füzetének hasonmás kiadása.

14. Anna Stean: Evangelina. Elbeszélés az észak-amerikai rabszolgaságidejébõl. Hasonmás kiadvány.

15. Assziszi Ferenc élete (Írta: Tersteegen, fordította: Csia Lajos.)Hasonmás kiadvány.

16. Csopják Attila: Mi jön a fellegekbõl; Elbeszélés. Hasonmás kiadvány.

(A fölsorolt könyvek elfogytak.)

Napsugár könyvek(Sunshine Publishing House)Felelõs kiadó: Dr. Almási Mihály

1. Gerzsenyi Sándor: Vallomás (Új versek)Szigetszentmiklós, 1994 (kapható)

2. Somogyi Gáborné (Csoma Irén):Mennyei szekerek (Válogatott versek)Szigetszentmiklós, 1994. (kapható)

3. Dr. Haraszti Sándor: Nem voltam engedetlen(Tanulmánykötet)Szigetszentmiklós, 1997. (kapható)

Jubileumi évkönyva millecentenárium és a magyar baptizmus 150., valamint a szigetszentmik-lósi gyülekezet 100. évfordulójára, valamint Jimmy Carter volt amerikaielnök és Nilson do Amaral Fanini, a Baptista Világszövetség elnöke ma -gyar országi és szigetszentmiklósi látogatása emlékére, 1996. (Szerkesztette:Dr. A. M.) (kapható)


theologia popularis brevis népszerû

Documents