TestfolyadékokClaude Bernard: belső környezet

testfolyadék (60%)

ICF ECF

szövetek közti folyadék-nyirok

savós hártyák közti folyadék

izületi folyadék

cerebrospinális folyadék

vér

vérplazma alakos elemek(Hematokrit: 0,44-0,46)

PCV: packed cell volume

A vérplazmaVíz (90%)

Diffúzibilis anyagok: Ionok: Na+, Cl- és HCO3

- stb.

Glukóz..3,3-6,1 mmol/l

Urea, koleszterin, aminosavak stb.

Gázok: CO2, O2, N2

Nem diffúzibilis anyagok (kolloidok)Fibrinogén (4%): véralvadás

• kicsapódása után savó, vagy szérum marad vissza

Albuminok (60%): kolloid ozmózisnyomás

Globulinok (35%): transzport, immunválasz (pl. tiroxin) β (transzferrin, protrombin stb) γ

(immunglobulinok)

Vérplazma (46-63%) alakos elemek (37-54%)

•vérlemezke (~350.000/ml )•vörös vértest (4,5-5 millió/ml)•fehérvérsejtek (~7000/ml)

•limfociták (20-30%)•T sejtek•B sejtek•NK (natural killer) sejtek

•granulociták (60-80%)•eosinofil (<2-4%)•basofil (<1 %)•neutrofil (50-70%)

•monociták (2-8%)

A vérsejtek típusai

A vérsejtek keletkezése 1.• Naponta 3,7 x 1011 vérsejt keletkezik.• Először a májban, majd a magzati élet 7. hónapjától a

vérképzés a vöröscsontvelőben.– szegycsont, bordacsontok, csigolyák

– medence, lapocka, koponyacsontok

• 1,5 kg

• A T limfociták (thymus - csecsemőmirigy) kivételével minden vérsejt a vörös csontvelőben termelődik.

• Sárga csontvelő elzsírosodott inaktív

A vérsejtek keletkezése 2.• Hemocitoblaszt őssejtek: önreprodukcióra képesek,

multipotensek.

• A progenitor sejtek: elköteleződnek, valószínűleg nem önreprodukálók.

• Adott számú osztódás után érett sejt• A folyamatot citokinek serkentik és

szabályozzák• interleukinok

• trombopoetin

• eritropoetin

• Az eritropoetin a vesében (85%) és a

májban (15%) termelődik hipoxia hatására - magaslathoz való alkalmazkodás.

Vörösvértestek 1.• Erythroblaszt:

– nagy mag középen

• Normoblaszt:– Már nem osztódik

– A mag lefűződik és a dajka-makrofág bekebelezi.

– savas a képződő hemoglobin miatt.

• Retikulocita:– magtalan,

riboszóma és mitokondrium még van.

– Egy-két napig a csontvelőben érnek, csak kevés kerül ki a vérbe. Gyors vérképzés során megnő a perifériás számuk.

• Erythrocita

Vörösvértestek 2.• Erythrocita:

– semmi sejtalkotó– bikonkáv– 7-8 m– vastagsága 2 m– térfogata (MCV): 85 fl

– 120 napig él– mindig az érpályában marad– kb. 4.5 millió db/mikroliter– Hemoglobin tartalom (MCH):

30pg (14-15 g%)

– Hemogolbin koncentráció (MCHC): 350g/l

Fehérvérsejtekfvs %

neutrofil granulocita 48-82

limfocita 18-44

monocita 3-8

eozinofil granulocita 0-4

bazofil granulocita 0-1

Granulociták• 9-13 napig élnek, kilépnek a szövetek közé• 12-15 µm, excentrikus, szabálytalan karéjozott mag• plazmában enzimeket tartalmazó szemcsék

– szemcsék festődése alapján neutrofil, eozinofil, bazofil• Neutrofil:

– Baktériumok fagocitózisa és elpusztítása. „mikrofágok”

• Eozinofil:– Féregfertőzésekben és Allergiás reakciókban

vesz részt

• Bazofil:– A helyi gyulladási reakció fokozása (Calor,

rubor, tumor et dolor)

Monociták 1.• kb. 3 napig él, szövetekben mint „makrofágok”• 15-20 m, Szabálytalan alakú sejt, vese alakú mag• Fagocitózis (Lizoszómák)• Antigén-prezentálás• Szövettől függően másként nevezik:

– Pleurális-peritoneális üregben makrofágok,

– Kötőszövetben hisztiociták,

– Csontban osteoklasztok,

– Májban Kupffer sejtek,

– Agyban mikroglia,

– Régebben RESnek (Reticulo Endotelialis Szisztéma) nevezték.

Limfociták• 5-11 m, kerek sejt, nagy, kerek mag

• T és B sejtek

• Limphoid szövetek:– Elsődleges: csontvelő, timusz

– Másodlagos: lép, nyirokcsomók, MALT: nyálkahártya asszociált limfoid szövet

• mandulák, féregnyúlvány

Limfociták• T sejtek:

– Fejlődésük a csecsemőmirigyben (timusz)

– klónszelekció: Elpusztulnak, amelyek saját antigénnel kapcsolódnak: autotolerancia. (5% marad életben)

– „Sejtes immunválasz”: vírusok, tumorsejtek, idegen sejtek (szervátültetés), antigénprezentáló sejtek felismerése.

• B sejtek:– Madár bursa fabricii, emlős csontvelő

– Csontvelőben klónszelekció, 90 % elpusztul

– A vérbe kerül, mint érett B limfocita (Kötött Ig)

– Antigénfüggő aktiválódás • Plazmasejt : Szolubilis Ig termelése

• B-memória: ismételt antigén stimulusra gyorsabb, nagyobb válasz. Évtizedekig élhet.

Immunglobulinok• A konstans régió alapján öt féle

• IgG: A leggyakoribb, átjut a placentán (a többi nem)• IgA: A nyálkahártyák alatti nyirokszövetben (MALT).• IgM: A leggyakoribb B sejt receptor• IgD: Leginkább éretlen B sejteken, membránkötött• IgE: Gyulladásos folyamatokban szerepel, bazofil granulocitákhoz,

és hízósejtekhez kötődik.

A szervezet védekező rendszere• A természetes immunitás (nem adaptív immunválasz)

– Scavenger sejtek

– mikrofágok=granulocita

• PRR: pattern recognition receptors, a patogének molekuláris mintázatát ismeri fel: pl. Mannóz, dupla szálú RNS stb

– makro fágok:

• Később érnek a fertőzés helyére, mint a granulociták

• A fő feladatuk a szerzett immunitás rendszerének aktiválása.

• A seb gyógyulását is elősegítik, mert eltakarítják a halott bacikat és neutrofileket.

• A szerzett immunitás (adaptív immunválasz)– speciális molekulák, un. antigének váltják ki

– Primer immunválasz pár hét, szekunder pár nap!

A komplement rendszer• Klasszikus út:

– Antigén-immunglobulin kötés (pl antigénprezentáló sejt felületén).

• Alternatív út:– baktériumok poliszacharid burka

is alkalmas felület (Ig nélkül).

• Közös út: a C3 aktiválása– C3b:

• Opszonizáció

• Litikus komplex létrehozása

• Saját aktivációjának s az alternatív útnak a serkentése

– C3a: • gyulladás

Vérlemezkék• Megakarioblaszt: már nem osztódik, endomitózis• Megakariocita: nagyméretű, 60μm Szabálytalan lebenyezett

mag, többszörös DNS készlet. Az endothel sejtek között pszudopódiumokat bocsát a csontvelő szinuszaiba. Ezek leválnak, így képződik a magtalan trombocita (2-4000 db/megakariocita).

• Trombocita:– 1-4 m, szabálytalan alakú,

– 9-11 napig él, mindig az érpályában marad

– 150-300 ezer/mikroliter

– A véralvadásban játszanak szerepet (fehértrombus, tromboplasztin képzés, tromboxán a granulumokban)

Véralvadás 1.1. Vazokonstrikció: Azonnali, 4-5 percig áll fenn

2. Trombocita letapadás: 3 perc alatt alakul ki

3. Fibrinogenezis: kb 5 perc kell hozzá

Vazokonstrikció • Reflexesen és lokálisan felszabaduló anyagok (szerotonin) hatására

Primer trombocita adhézió • A vérlemezkék kapcsolódnak a kötőszöveti rostokkal (pl.kollagén)

• Belőlük további szerotonin és ADP szabadul fel.

• Tapadóssá válnak egyre több trombocita tapad össze (aggregáció)

• Vérzési idő: Ha az alvadék képződését megakadályozzuk (15 mp-ként letörölve), a vérzés megszüntéig eltelt idő, normálisan 2-6 perc.

Véralvadás 2.• Trombocita aktiváció:

– A trombocitamembránban katalitikus letapadási felület alakul ki egyes alvadási faktorok számára.

– A membránban fibrinogén-kötő molekulák jelennek meg. A fibrin hidat képez a trombociták között.

– A trombociták aktomiozinja is aktiválódik, ami a sejtek hirtelen zsugorodásához és a trombocitákban tárolt granulumok felszabadulásához vezet.

• Fibrinogenezis:– A fibrin az oldott fibrinogénből alakul ki.

– A a trombin hasítja a fibrinogént, tapadós és oldhatatlan fibrinmonomereket eredményezve.

– A XIII. faktor és Ca2+ jelenlétében a monomerek polimerizálódnak, kialakítva a stabil alvadékot.

Véralvadás 3.

külső út

belső út

Hagemannfaktor

Plazma-tromboplasztinanticendens

Tromboplasztin

Antihemofíliás globulin

Prokonvertin

Chrismas faktor

Stuart-Prower faktor

fibrin stabilizáló (Laki-Lóránt faktor)

I.

II.

IV.

V. Proakcelerin

VérvizsgálatRBC (red blood cell) vörösvértest szám

nő: 3.8-5.2 * 1012/l férfi: 4.4-5.9* 1012/lMintavétel finnpipettával100x-os higítás (10µl vér + 990µl Hayem oldat)

Hayem oldat: zsugorít és fixál,

0.5% NaCl, 2.5% Na2SO4, 0.025% HgCl2

Számolás bürker kamrávalv: vörösvérsejtek számlálásához

VV: 1/20*1/20*1/10=1/4000 mm3

RBC=n*4000*100*10000000= 4n*1011/ln: 40 számlálás átlaga

Fent és baloldalt a vonalon lévőket is bele kell számolni.

VérvizsgálatWBC (white blood cell) fehérvérsejt szám

6-8000/lMintavétel finnpipettával10x-es higítás (20µl vér + 180µl Türk oldat)

Türk oldattal (sejtmagot fest és vvs-t hemolizál,0.5% ectesav, metilénkék)

Számolás bürker kamrával F: fehérvérsejtekhez

VF: 1/5*1/5*1/10=1/250 mm3

WBC=n*250*10*10000000= 25n*108/ln: 20 számlálás átlaga

Fent és baloldalt a vonalon lévőket is bele kell számolni.

Vérsejt számlálás

1/20 mm

1/5 mm

VércsoportrendszerekA vörösvértestek felszínén lévő makromolekulák

antigéndetermináns csoportokat tartalmaznak, melyek antigénként viselkedhetnek.

Öröklődik

Az antigének szerkezetük alapján csoportokba sorolhatóak, ezek a csoportok külön vércsoportrendszereket alkotnak.

Emberben több mint 15 vanAz antigének olyan szervezetben, amely születésig nem

találkozott az antigénnel, ellenanyag (antitest, immunglobulin) termelődését váltják ki.

A legismertebb az AB0 és az Rh rendszer.

AB0 vércsoportrendszerA és B antigének nagyon elterjedtek az élővilágban

(növényekben, bacikban)

A születés után a gyomor-bél csatornából jutnak a szervezetbe és ellenanyag termelését váltják ki. Ezek a természetes antitestek.

Az antitestek IgM típusúak, ezért nem jutnak át a placentán.

Agglutináció: a vvt-k az

immunglobulinokon

keresztül összekapcsolódnak.

In vivo az Ig aktiválja a

komplementrendszert és a

vvt lízise következik be.

antigén ellenanyag

A antiB

B antiA

A,B -

0 antiA, antiB

AB0 vércsoportok

Rh vércsoportrendszerAz Rh negatív személy vérében csak akkor termelődik

antitest (anti D), ha Rh pozitív vérrel találkozik a szervezete.

Ez például szülés vagy vetélés során jöhet létre, ha az Rh- anya Rh+ gyermeket hordozott.

Az Rh ellenanyagai IgG típusúak, ezért átjutnak a placentán, és károsíthatják a következő magzatot.

antigén ellenanyag

D -

- -, illetve antiD

VércsoportmeghatározásCsempe három sarkába antiA, antiB, és antiAB

Egy csepp vér a csempe közepére.

Tárgylemez sarkaival felváltva vigyünk kevés vért a savókba.

Figyeljük a precipitációt.

Az anyagcsere szabályozása• A glukóz a legfontosabb transzport tápanyag. • Koncentrációja szűk határok között változhat:

– 4,5 - 6,1 mmól/l (éhgyomri)

– – 7,8 mmól/l (terheléses) (3,3 mmól/l alatt hipoglikémia)

• A szabályozásban az inzulin és a glukagon a legfontosabb.

• A hasnyálmirigy 70-80 g, 1-2%-a az 1-2 millió sziget, 50-300 sejt szigetenként.

A cukorbetegség• Diabetes mellitus (mellitus=mézédes)

• I. típusú diabetes – inzulinhiány

• II. típusú diabetes – kezdetben van inzulin

• Az inzulinhiány következményei:– Az inzulinérzékeny szövetek (izom, zsír) nem tudnak glukózt

felvenni.

– Májban glikogenolízis, glukoneogenezis (hiperglikémia), ketogenezise nő (ketoacidózis)

– Zsirszövetben lipolízis, a máj lipoproteinjeinek felvétele (zsírszintézishez) a lipoproteinlipáz gátlása miatt csökken. (lipémia)

– Glukagon túltermelés

I. típusú diabetes• A B-sejtek autoimmun eredetű pusztulása okozza.

• Leggyakrabban gyermek és fiatal felnőttkorban jelentkezik.

• A tünetek gyorsan alakulnak ki– Tünetmentes szakaszban antitestek,

– utána csökkent glukóztolerancia,

– végül endogén hiperglikémia.

• A betegek kezeléséhez inzulin szükséges

• Kezeletlen vagy rosszul kezelt, súlyos esetben tartósan magas vércukorszinttel és ketózissal járó életveszélyes állapot, az ún. ketoacidózisos kóma alakulhat ki .

• Diabéteszes esetek 10%-át teszik ki. Leggyakoribb Skandináviában, legritkább a távol-keleten.

II. típusú diabetes• Leggyakrabban gyorsan felszívódó szénhidrátok (cukor, fehér liszt

stb.) túlzott fogyasztása váltja ki (helytelen táplálkozási szokások).

• Az étkezéseket követő glukóz + inzulin „löket”.

• A sejtek évek múltán védekezni kezdenek a túl sok cukor ellen, és kialakul az inzulinrezisztencia. A magas vércukor a hasnyálmirigyet fokozottabb inzulintermelésre készteti, míg végül kimerül.

• Általában középkorú vagy idős embereknél alakul ki.

• A betegek 80%-a elhízott, sokuk magas vérnyomástól is szenved.

• A tartósan magas vércukor károsítja a vérereket: vakság, lábamputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia.

• A betegség kezdetén gyakori a tünetmentesség, gyakran csak a szövődmények kapcsán derül ki (vagyis későn...).

• Kezelése életmód változtatással, majd gyógyszerekkel történik. A hasnyálmirigy kimerülése után szükséges az inzulin adása.

Klinikai tünetek• Általános tünetek: fáradtság, teljesítménycsökkenés.

• Emelkedett vérinzulin szint miatt kialakuló tünetek (a 2-es típus kezdeti fázisa): farkasétvágy, izzadás, fejfájás.

• Magas vércukorszint (hyperglikémia) miatt jelentkező tünetek: nagy mennyiségű vizelet gyakori ürítése (polyuria), szomjúság, nagymértékű ivás (polydipsia), fogyás.

• Folyadék és elektrolitháztartás zavar miatt jelentkező tünetek: éjszakai vádligörcsök, látászavarok (a lencse víztartalmának változása miatt).

• Bőrtünetek: viszketés (gyakran a genitáliák és az ánusz környékén), bakteriális és gombás bőrfertőzések, vöröses arcszín (rubeosis diabetica).

• Potencia- vagy menstruációzavarok.

Laborvizsgálatok• Éhgyomri vércukorszint:

– Normális < 6,1 mmol/l

– Csökkent glukóz tolerancia: 6,1 - 7,0 mmol/l

– Diabétesz: ≥ 7,0 mmol/l

• Cukorterheléses vizsgálat – Normális < 7,8 mmol/l

– Csökkent glukóz tolerancia: 7,8 - 11,1 mmol/l

– Diabétesz: ≥ 11,1 mmol/l

• HbA1c: A hemoglobin alegysége, mely képes a glükózt kötni. A kötés egy darabig instabil, de pár óra múlva stabilizálódik: Átmeneti magas vércukorértékek alig mutathatók ki, ellenben a múltbeli átlagos érték jól látszik. A cukorbetegség kezelése során fontos normális tartományban tartani, így lehetséges a hosszútávú szövődmények elkerülése.

• C-peptid: a proinzulin egy része. Sokkal stabilabb az inzulinnál könnyebb mérni. Segít elkülöníteni az 1-es és 2-es típusú diabéteszt.

Hiperglikémiás kóma

közvetlen hatás

Inzulinhiány

gluko-neogenezis

hiperglikémia

glukozuria

ozmótikus diurézis

kiszáradás

keringési elégtelenség

agyi hipoxia

kóma

glukózfelhasználás

hiperozmolaritás

glukagon túlprodukció

lipolízis

ketogenezis

ketoacidózis

hiperventilláció*

hányás

ketonuria

*:Kussmaul légzés