tanits meg engem fejlesztő program beszédjavító óvodák számára.doc

7/27/2019 TANITS MEG ENGEM Fejlesztő program beszédjavító óvodák számára.doc

http://slidepdf.com/reader/full/tanits-meg-engem-fejleszto-program-beszedjavito-ovodak-szamaradoc 1/53

MINŐSÍTETT GYÓGYPEDAGÓGIAI PROGRAM

okOrszágos Közoktatási

Intézet

Taníts megengem



Taníts meg engem! Fejlesztő program logopédiai óvodák számára

Fejlesztő program beszédjavító óvodák számára

2

2



Taníts meg engem – fejlesztő program beszédjavító óvodák számára

3

Készült:

a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző FőiskolaGyakorló Logopédiai Óvodájában

Írták:Alkonyi MáriaGerebenné Várbíró Katalin dr.Kisházi GergelyKissné Haffner ÉvaM. Farkas AndreaRosta KatalinRudas Zsuzsanna

S. Pintye Mária

Óvodai konzulens: Villányi GyörgynéLektor és logopédiai konzulens: Csabay Katalin

A program mentora: Vinczéné Bíró Etelka

33




„Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani, meg kell

tanulnunk a gyerek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára,megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját smindezzel elősegítsük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiségkibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerűszabályok között, a gyermek felelőssége is kicsírázik.”

Mérei Ferenc

4

4




5

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék.............................................................................................5Bevezető........................................................................................................7A beszédjavító óvoda a gyógypedagógiai intézményrendszerben.................8

A beszédjavító óvodai csoportok szervezésének indokoltsága...................8Fejlődéslélektani szempontok.....................................................................9

A beszédjavító óvodába járó gyermekek jellemzői.........................................9A beszédjavító óvodába kerülő gyermekek kiválasztásának szempontjai....10A felvétel módja a beszédjavító óvodába.....................................................10Személyi feltételek a beszédjavító óvodában...............................................11

Tárgyi feltételek a beszédjavító óvodában...................................................11A beszédjavító óvoda kapcsolatrendszere....................................................12A beszédjavító óvodai fejlesztés irányelvei..................................................12A beszédjavító óvodai fejlesztés koncepciója...............................................13

Foglalkozási körök a beszédjavító óvodában............................................13A foglalkozások heti rendszeressége........................................................15A fejlesztő munka hatékonyságának ellenőrzése, a tanköteles gyermekek

lehetőségei................................................................................................... 15Nevelési, szoktatási feladatok a beszédjavító óvodában..............................16

A szokások szerepe a személyiségfejlődésben.........................................16A szokásalakítás folyamatának sajátosságai, körülményei.......................17A szokások kialakításának módszerei, eszközei.......................................17A közösségi élet szokásainak kialakítása, a gyermek szocializációjának

elősegítése....................................................................................................18Az alapkultúrtechnikák elsajátítását fejlesztő terápiás eljárások.................19

Az Ayres terápia........................................................................................19Frostig Terápiás Program a vizuális észlelés fejlesztésére........................20A mozgás és a kommunikáció fejlesztését szolgáló terápiák.......................21

A mozgásfejlesztés...................................................................................21A logopédiai ritmika foglalkozás...............................................................25A rituálinnovatív terápia (RIT)...................................................................28

Az anyanyelvi fejlesztés...............................................................................29Az anyanyelv és környezetismeret foglalkozás.........................................29Az egyéni fejlesztés..................................................................................33

A vizuomotoros készség fejlesztése.............................................................34A testséma és az egyensúlyérzékelés fejlesztése.....................................34A vizuális észlelés fejlesztése................................................................... 35

A finommotorika és a taktilis észlelés fejlesztése (grafomotoros fejlesztés)......................................................................................................................36Az olvasástanulás előkészítése (diszlexia prevenció)...................................38

Az olvasás tanításához szükséges alapkészségek fejlesztése..................38A számolástanulás előkészítése (diszkalkulia prevenció).............................40

A speciális matematikai készségek fejlesztése.........................................41Ajánlótár a logopédiai óvodai foglalkozások szervezéséhez.........................42

Felmérések, szűrőeljárások.......................................................................42A mozgás fejlesztését szolgáló terápiák...................................................44Anyanyelvi fejlesztés................................................................................ 46Vizuomotoros és grafomotoros készségfejlesztés.....................................48

Diszlexia prevenció...................................................................................50Diszkalkulia prevenció..............................................................................51Általános módszertani leírások a logopédiai óvodai foglalkozásokhoz.....52

55




Szöveggyűjtemények, bibliográfiák..........................................................52

6

6




7

Bevezető

„A beszédjavító óvoda a logopédiai ellátás újabb formája. Feladata a súlyosbeszédhibás, részképesség-gyenge gyermekek korai fejlesztése, iskoláraelőkészítése, a beszéd indítása és komplex terápiája, a tanulás- ésviselkedészavarok prevenciója. Hálózata a 80-as évektől helyi igényeknekmegfelelően épült ki 4-7 éves korú gyermekek számára, óvodák,gyógypedagógiai intézmények tagozataként.” (Pedagógiai Lexikon, KerabanKiadó, 1996).

A fejlesztő program tartalma

A program a gyógypedagógiai fejlesztőmunka speciális logopédiaiterületének tapasztalatait adja közre. Ismerteti a „beszédjavító óvodában”

történő fejlesztés általános kérdéseit, a kiválasztás szempontjait, a gyermekekfejlődési sajátosságait. Bemutatja az egyes fejlesztési területeket, ezeknekmódszertani kérdéseit, a csoportos és egyéni fejlesztés formáit, szakirodalmat,fejlesztőanyagokat ajánl azok számára, akik szakemberként vagy szülőként eproblémákkal szembesülnek.

A szerzők

A kiadvány szerzői valamennyien gyógypedagógusok, a Bárczi GusztávGyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Logopédiai Óvodájának ésGyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének munkatársai. Az évek folyamánkialakított szoros munkakapcsolatuk tette lehetővé a logopédiai,

gyógypedagógiai-pszichológiai, fejlesztőpedagógiai ismeretek összegyűjtését,speciális programrendszerré formálását – minden esetben az egyes gyermekspeciális szükségleteinek figyelembevételével.

A program feltételezett használói

Logopédusok, a gyógypedagógia más területén dolgozó kollégák,óvodapedagógusok, tanítók és pszichológusok valamennyien találkoznak olyanóvodáskorú gyermekekkel, akik a heti egy-két alkalommal biztosítottfejlesztésnél hatékonyabb, intenzívebb megsegítést igényelnek. Eztermészetesen a beszédben akadályozott gyermekeknek csak egy részére,kisebbik hányadára vonatkozik. A Taníts meg engem – fejlesztő program

beszédjavító óvodák számára című munkát mindazok haszonnal forgathatják,akik e témával részletesebben meg kívánnak ismerkedni, vagy akik maguk iskialakították már a „beszédjavító óvodai” munka helyi rendszerét, ajánljuktovábbá főiskolai hallgatóknak, tanulmányaikhoz. Azon szülők számára ishasznos olvasmány, akik gyermekük fejlődését aggódva figyelik.

77




A beszédjavító óvoda a gyógypedagógiaiintézményrendszerben

A beszédhibás gyermekek intenzív megsegítésének, többirányúkezelésének, differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakbanegyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és kezelésgondolata a nemzetközi és hazai szakmai köztudatban egyre fokozottabbanszerepet játszik, s hatása a beszédjavító munkában is érvényesül. Amikor abeszédjavító óvodai csoportok szervezésének létjogosultságát felvetjük,előrebocsátjuk, hogy jelen esetben nemcsak a Bárczi GusztávGyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Logopédiai Óvodája kereténbelül működő két csoporttal kapcsolatos szervezeti és tartalmi kérdésekről vanszó, hanem országos gondok felvetéséről; az ambuláns kezelési forma mellett

egy új, a logopédia területén hagyományokkal nem rendelkező kezelésiformáról, melynek szerepét, helyét meg kell határozni gyógypedagógiaiintézményrendszerünkben.

A beszédjavító óvodai csoport az első lépcsőfokot jelenti a beszédhibásgyermekeket nevelő-oktató speciális intézményrendszerben, és az óvodáskorúbeszédhibás gyermekek fejlesztési formáját modellálja. Ezen újintézménytípus alapjait szervezeti felépítésének, nevelési programjánakkidolgozását 1980-ban a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai TanárképzőFőiskolán Gordosné dr. Szabó Anna kezdeményezte, egy erre a célra felállítottbizottság: Csabay Katalin, dr. Juhász Ágnes, Gerebenné dr. Várbíró Katalin,Kissné Haffner Éva, Mezeiné dr. Isépy Mária, Vassné dr. Kovács Emőke

közreműködésével. A beszédjavító óvodai csoportok első terápiás anyagátCsabay Katalin dolgozta ki. Az elmúlt évek bizonyították e kezdeményezéshelyességét, hiszen erre a mintára alakultak szerte az országban és afővárosban a beszédjavító óvodák.

A beszédjavító óvodai csoportok szervezésének indokoltsága

Közoktatási indokoltság

A beszédjavító óvodai csoportba a gyermekek normál óvodai csoportból,

illetve családi környezetből, normál óvodai csoportba történő felvétel helyettkerülnek be. A beszédjavító óvoda, mint nevelési-oktatási feladatokat egyarántellátó fejlesztési forma, speciális jellegénél, tudatos, célirányos, fejlesztőmunkájánál fogva, fokozza a verbális fejlődést hatékonyan segítő családinevelés hatását. Birtokában van speciális módszereknek, szakmai tudásnak.Az ideális tárgyi feltételek, a kisszámú csoportlétszám, a felnőtt-gyermeklétszám kedvező aránya – mind olyan tényező, amelyek egyes gyermekekszámára optimálisabb feltételeket teremtenek, mint az ép beszédű gyermekekközösségében történő óvodáztatás.

A különnevelés hatékonysága beszédfogyatékos gyermekek számáraszükségszerű és egyben átmeneti jellegű. Az időszakos különnevelés a

gyermek számára bizonyos védettséget is nyújt, hogy a hiányos vagy sérültkommunikáció következményeként, másodlagosan kialakuló

8

8




9

magatartászavarok (gátoltság, nem beszélés, szorongás, „baj van velem”érzés, agresszivitás, mint tünet) rendeződjenek, s a gyermek a későbbiekbenép beszéddel és rendezett magatartással valóban beilleszkedhessen,integrálódjon a gyermekközösségbe, alkalmassá váljon az együttnevelésre. Avédettséget nyújtó környezet ugyanekkor azt a lehetőséget is biztosítja, hogyszámára megfelelő idő áll rendelkezésre a fejlődés egyenetlenségeinekleküzdéséhez. A biológiai érés és a pedagógiai ráhatások kölcsönhatása, azindividuális fejlődés sajátosságainak figyelembevételével jobb lehetőségenyílik tehát az egyéni tempó alapján a fejlődésre, mint az ép beszédű,kiegyensúlyozottabb képességekkel rendelkező gyermekek közösségében.

Fejlődéslélektani szempontok

Ismeretes, hogy a beszéd, amely úgynevezett „vivő-funkció” agyermekkorban befolyásolja az intellektuális funkciók, a gondolkodás, azemlékezet, a figyelem fejlődését, az akaratlagos tevékenység és aszocializációs folyamatok alakulását. A gyógypedagógiai-pszichológiaivizsgálati tapasztalatok bizonyítják, hogy a súlyos beszédhibás gyermekekközött szép számmal vannak olyanok, akiknél a biológiai érés, a pszichikusfunkciók fejlődése, a képességek kialakulása lassúbb ütemű.

E gyermekek fejlődési üteme eltérő, fejlettségi szintjük egyenetlen,megfelelő segítségnyújtás kezelés, terápia nélkül nem képesek leküzdenihátrányukat. A beszéd zavara része lehet egy olyan tünetcsoportnak, mely abeszéd és az intellektuális funkciók zavaraiban egyaránt megjelenik, s ahol azakadályozott beszédfejlődés jelzője egy általános fejlődésiakadályozottságnak, ahol a korai gyógypedagógiai (logopédiai) fejlesztéshiányában korlátozott a lehetőség mind a beszéd, mind a kognitív funkciók

más területén fellépő hátrányok leküzdésére. Az egyenetlen fejlődésvelejárója, hogy az azonos életkorúak között – a veleszületett képességek,környezeti hatások eredőjeként – igen nagyok a különbségek, gyakran

jelentősen eltérő a fejlődés dinamikája.

A beszédjavító óvodába járó gyermekek jellemzői

− taktilis (tapintásos) elhárítás: a gyermek nem szívesen vesz kézbebizonyos tárgyakat, különösen, ha azok pl. túl puhák, szőrös, érdes, síkos

tapintásúak, nehezen tűri el, hogy a keze piszkos legyen a festéktől,ragasztótól;

− bizonytalan, zavart mozgásos észlelés;− egyensúlyzavarok (éretlen mozgás, a lépcsőn járás nehézsége);− az auditív észlelés zavarai: az auditív differenciálóképesség gyengesége,

kódolási gyengeség, hangazonosítási nehézségek, rövid idejű hallásiemlékezet;

− a vizuális észlelés zavarai: formaészlelési, térészlelési zavarok;− az alak-háttér felismerés zavarai, függetlenül az (akusztikus, vizuális,

mozgásos) inger minőségétől (nem veszi észre a feliratokat az utcán);− az izomtónus zavarai: hypertónus, hypotónus, változó izomtónus;

− testsémazavarok (a testtájak azonosításának nehézsége);

99




− diszpraxia (a finommozgások kivitelezésének, összerendezésénekzavarai);

− az oldaliság (a lateralizáció) zavarai: a két testfél hiányos lateralizációja,kialakulatlan kezesség, téri tájékozódási nehézség;

− nem tudatos együttmozgások (kézen, arcon, homlokon. szájon);

− a mozgásos magatartás zavarai: hiperaktivitás, túlzott, fokozottnyugtalanság, mozgásos gátoltság.

A beszédjavító óvodába kerülő gyermekek kiválasztásának szempontjai

A kiválasztás problémája a beszédjavító óvodai csoport kialakításnakpszichológiailag és etikailag legnehezebb, leginkább vitatható, ugyanakkorigen lényeges kérdése. Ha ezt a beszédjavító óvodai csoportban folyó,

pedagógiai fejlesztő munka oldaláról nézzük, kétségtelen, hogy−minél homogénebb csoportokat sikerül létrehozni, (mentális és nyelvi

képességek szintje), annál könnyebb az egyes gyermekeket a csoportosfoglalkozások elvárásainak megfelelően foglalkoztatni;

−minél jobb mentális képességekkel bíró gyermekek kerülnek egycsoportba, annál jobb egyes esetekben a fejlesztő munka prognózisa.

Ez azonban kevéssé valósítható meg, hiszen a gyerekek között igen nagyoka képességbeli különbségek.

A gyermeket kezelő, s ezáltal igen nagy felelősséget hordozó logopédusszámára tehát a gyermek beszédjavító óvodai gondozásának idején, feszültség

forrásává válhat a majdan bekövetkező beiskolázás elvárásainak valómegfelelés gondolata, a felkészítés időbeli-módszertani kérdései. A gyermekbefektetett munka hatékonyságán keresztül így az egyéni pedagógiái munkaeredményessége is mérlegre kerül. A gyógypedagógiai-pszichológiaidifferenciáldiagnosztikai vizsgálatokban mindig a gyermek aktuálisteljesítményeit, teljesítményeinek maximumát, a fejlesztés várhatóeredményességét, mint együttes tényezőket kell figyelembe venni egy adottállapot megítélésénél. Több éves vizsgálati tapasztalatok alapján elmondható,hogy a súlyos beszédhibás gyermekek fejlődésében 4-7 éves kor között igen jóhatékonyságú a fejlesztőmunka.

A felvétel módja a beszédjavító óvodába

A felvételt minden esetben a szülő kezdeményezi. Az óvodavezetőelőjegyzésbe veszi a jelentkező gyermeket, javasolja a vizsgálatát. A komplexgyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi vizsgálatot a Beszédvizsgáló OrszágosSzakértői Bizottság végzi. A fenti intézmény javasolhatja a gyermek felvételét.Az óvoda vezetője a logopédiai csoport vezetőjével együttesen dönt afelvételre kerülő gyermekek köréről. A kiválasztás alapja a problémasúlyossága, összetettsége. Azok a gyerekek nyernek felvételt elsősorban, akikszámára nem elegendő a heti 1-2-szeri logopédiai ambuláns kezelés.Elutasítás esetén a szülőnek fellebbezési joga van; az intézmény

10

10




11

fenntartójához. A hely hiányában elutasított gyermekek várakozási listárakerülnek, esetleges év közbeni megüresedés esetén felvételt nyernek.

Személyi feltételek a beszédjavító óvodábanA beszédjavító óvodák önállóan, más gyógypedagógiai intézményhez

kapcsolódva, vagy a többségi óvodák egy csoportjaként működhetnek. Acsoport létszámát, illetve az ott dolgozók körét az oktatási törvényszabályozza. A gyermekcsoporttal 2 logopédus (tanár vagy terapeuta),óvodapedagógus, gyermekfelügyelő (pedagógiai- vagy gyógypedagógiaiasszisztens), illetve dajka foglalkozik, bejárásos óvoda esetében. Intézetielhelyezésnél, természetesen a személyzet ennél több.

A beszédjavító óvodák specialitásából adódik, hogy az egész napot átszövőanyanyelvi nevelést, a gyermekek egésznapos tevékenységét nemóvodapedagógusok, hanem logopédusok (tanár vagy terapeuta) irányításávalszervezik. A speciális terápiák, a naponkénti individuális foglalkozás, akiscsoportos foglalkozási forma feltétlenül szükségessé teszi a 2 logopédus

jelenlétét. Az óvodapedagógus és logopédus jól kiegészíti egymást,kompetencia határokat betartva, tevékenykednek. Természetesen agyógytorna, úszásoktatás, a kiegészítő terápiák speciális képzettségűszakembert igényelnek.

Tárgyi feltételek a beszédjavító óvodában

A beszédjavító óvodalétesítéséhez feltétlenül szükség van:− tágas, világos csoportszobára;− az egyéni foglalkozásokhoz megfelelő helyiségre;− ritmika vagy tornaterem használatra;− öltözőre a gyermekeknek és a felnőtteknek;− gyermek mosdóra, WC-re a tisztiorvosi előírások figyelembevételével;− tálalókonyhára;− a felnőttek számára tanári vagy nevelői szobára;− raktárra.

A szokásos óvodai berendezésen túl, szükség van: logopédiai tükrökre, acsoportszobában nagy méretű tükrökre, vizual táblákra, speciálistornaszerekre (Bobath labdák, hengerek, stb.) a finommotorika fejlesztésétszolgáló eszközökre, anyagokra (homoktól a festékig, szivacstól csipeszig) ésmás fejlesztő játékokra, a logopédusok speciális eszközeire (feladatlapok,

játékgyűjtemények, logopédiai táska) szőnyegekre, szalagokra az irányok jelzéséhez, kéz és lábnyomatokra az iránydifferenciáláshoz, formákra (logikaikészlet a formaészlelés fejlesztéséhez).

1111




A beszédjavító óvoda kapcsolatrendszere

A Taníts meg engem – fejlesztő program beszédjavító óvodák számára aKözoktatási Törvény , az Óvodai nevelés országos alapprogramja és aFogyatékos gyermekek óvodai nevelése irányelveinek figyelembevételével

készült. A beszédjavító óvodák esetében fontos a családdal való harmonikusegyüttműködés kialakítása azért, hogy a szülő aktív részese lehessen azóvodai fejlesztő munkának. Az óvónő segítse a családot a másságból adódónevelési problémák megoldásában, feldolgozásában. A beszédjavító óvodák aszülő és az óvoda közötti harmonikus kapcsolat érdekében nyitottanműködnek, napi kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel. Ezen kívül nyíltnapokon, ünnepélyeken, szülői értekezleteken biztosítanak lehetőséget arra,hogy a szülők megismerjék az óvoda életét.

A Taníts meg engem – fejlesztő programot alkalmazó beszédjavító óvodákminden évben megrendezik országos találkozójukat , amely tapasztalatcserétbiztosít számukra. A beszédjavító óvodák pedagógusai intézménylátogatás

keretében ismerkednek a beszédjavító iskolai csoportok működésével. Azóvodába járó gyermekek további fejlesztése érdekében a BeszédvizsgálóOrszágos Szakértői Bizottsággal veszik fel a kapcsolatot.

A beszédjavító óvodai fejlesztés irányelvei

Olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetekváltozatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni teherbíró képességet. Afejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formában történik a gyermekek

egyéni fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben.A multiszenzoriális fejlesztés a percepció minden részterületét fejleszti: avizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motorosképességeket, s minden fejlesztési szakaszban hangsúlyt helyez a beszéd és anyelvi készségek mozgósítására. Fontos a személyiség harmonikusfejlődésének állandó szem előtt tartása. A fejlesztőprogram kimunkálásánállényeges szempont volt, hogy a fejlesztés kövesse az idegrendszer onto- ésfilogenetikus fejlődését, melynek értelmében a fejlődés az alacsonyabbszintektől halad a magasabb, végül a legmagasabb kérgi funkciók felé.

A fejlesztés játékos formában történik, lényege a mozgás közben történőtapasztalatszerzés, ami a kisgyermek számára az öröm forrása: ez teszilehetővé, hogy a gyermek játékosan, kreatívan kísérletezve tapasztalja meg

önmagát és a világot, miközben biztosítani kell számára az állandómotiváltságot és önmaga fejlődését. A játék a legfontosabbszemélyiségfejlesztő eszköz a 4-7 éves életkorban, mert benne mindentanulási tartalom (ismeret, jártasság, készség) megjelenik.

Fontos, a gyermeki fantázia, a kreativitás kibontakozásának elősegítése, agyermek sok sikerélményhez juttatása. Ezeket az elgondolásokat Piaget pszichológiai kutatásai is alátámasztják, mely szerint az értelmi műveletekeredetét a személy cselekvéseiben és a cselekvés közben szerzetttapasztalataiban kell keresni.

12

12




13

A beszédjavító óvodai fejlesztés koncepciója

A faként értelmezett és ábrázolt intenzív, sérülésspecifikus logopédiaióvodai fejlesztés gyökerei – a mozgás- és a kommunikáció fejlesztése, azanyanyelvi fejlesztés és a vizuomotoros készség fejlesztése – megalapozzák a

későbbi speciális terápiát , valamint az alapkészségek fejlesztését szolgálják.Ezek az alapkészségek adnak lehetőséget – ebből nőnek ki a fa ágai –, azegyes foglalkozások bevezetésére, melyek megtartva az eredeti koncepciót,szerteágaznak. A fa lombja egységbe foglalja a tevékenységet, szolgálja avégső célt, az iskolára való felkészítést.

Foglalkozási körök a beszédjavító óvodában

A beszédjavító óvodába felvett 4-7 éves gyermekek a tanév elején – a 2hetes szoktatási idő alatt – pedagógiai vizsgálaton vesznek részt. Ennektükrében történik a csoportba sorolás, illetve azoknak a terápiás eljárásoknaka meghatározása, amelyre az adott gyermeknek feltétlenül szüksége van.Ezek a foglalkozások a következők:

Alapozó foglalkozások

(E foglalkozások kis- vagy nagycsoportos formában minden gyermekszámára szerveződnek.)

Mozgás- és kommunikáció fejlesztés: az egész test átmozgatásával a nagy-és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok, mozgásos ügyetlenségkiküszöbölése, a testi-lelki harmónia, jó pszichomotoros állapot megteremtésea kommunikáció elősegítése érdekében.

Anyanyelvi fejlesztés: az egész napos intenzív terápiás ellátás az anyanyelvinevelést szolgálja. Speciális megközelítési módot alkalmazva, kis lépésekkel,minden érzékszerv egyidejű bevonásával kell törekedni a szűkebb, majd

tágabb környezet megismerésére. A passzív és az aktív szókincs bővítésével, abeszédértés növelésével, a grammatikai rendszer fejlesztésével kellfelkészíteni a gyereket az iskolai életre.

1313




A vizuomotoros készség fejlesztése: Az olvasás-írás-számoláselsajátításához szükséges készségek megalapozása, a vizuális észlelés éstestséma fejlesztésével.

Az alapozó terápiákra épülő foglalkozások

(Bevezetésükre a gyermekek speciális szükségletének megfelelően kerülsor.)

A mozgás- és a kommunikáció fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkozások − Ayres terápia. A terápia során a vesztibuláris rendszer sokoldalú ingerlése

és így a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék és a testséma fejlesztésetörténik.

− Logopédiai ritmika. A foglalkozások során az anyanyelvi neveléstámogatása céljából, a mozgás és beszéd összerendezése történik,

ritmus, zene, versek mondókák, énekek segítségével.− Rituálinnovatív terápia. Dadogó és magatartás problémával küzdő

(szorongó vagy túlmozgásos) gyermekek számára kidolgozott eljárás. Afoglalkozásokon a gyermekek kiélhetik feszültségeiket. Egyszerű játékokalkotta kereteken belül biztonságosan, felszabadultan mozoghatnak.

Az anyanyelvi fejlesztéshez kapcsolódó foglalkozások:− Anyanyelv és környezetismeret. A foglakozásokon tapasztalati úton,

élmények nyújtásával történik a környezet megismertetése. Ennek soránfejlődik a gyermekek közlési vágya, nyelvtanilag helyes beszédénekkialakulása.

− Egyéni fejlesztés. A logopédiai gyakorlatban alkalmazott terápiás eljárásokfigyelembevételével történik a beszédhibák javítása.

A vizuomotoros készség fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkozások:− Frostig terápia. A vizuális észlelés, a vizuális megfigyelő és elemző

képesség, a vizuális memória, a sorozatalkotási készség fejlesztése.−Grafomotoros fejlesztés (a finommotorika és a taktilis észlelés fejlesztése).

A fejlesztés során alakulnak ki az írás tanulásához szükségesfinommozgások, testhelyzetek, a szem és kéz koordinációja, fejlődik azábrázolókészség.

−Diszlexia prevenció. Az olvasászavar megelőzését szolgáló foglalkozás,amelynek során az olvasáskészség megalapozása történik a gyermekéletkori sajátosságainak figyelembevételével.

−Diszkalkulia prevenció. A számolászavar megelőzését szolgáló foglalkozás,melynek során sokoldalú manipulálással, cselekvéshez kapcsoltan történika számfogalmak kialakítása a matematikai készségek megalapozása.

A speciális foglalkozások mellett – a gyermek egyéni fejlettségétől függően– lehetőséget kell biztosítani a matematika, ének-zene és ábrázolásfoglalkozásokon való részvételre is. Ezek a foglalkozások az Óvodai NevelésiProgram figyelembevételével zajlanak.

14

14




15

A foglalkozások heti rendszeressége

A foglalkozások neve Kezdő csoport

Haladócsoport

A foglalkozásformája

Mozgásfejlesztés (Ayres) 2 óra 2 óra csoportosAnyanyelv és környezetismeret 2 óra félcsoportosVizuomotoros készség fejlesztése(Frostig)

2 óra félcsoportos

Grafomotoros készség fejlesztése 2 óra félcsoportosLogopédiai ritmika 2 óra 2 óra csoportosDiszlexia prevenció 3 óra félcsoportosDiszkalkulia prevenció 3 óra félcsoportosEgyéni fejlesztés naponta napontaRituálinnovatív terápia 2 óra 2 óra csoportosÁbrázolás 1 óra 1 óra csoportosMatematika 2 óra 2 óra igény szerintÉnek-zene 2 óra 2 óra igény szerint

A foglalkozások csoportos, félcsoportos és egyéni formában zajlanak. Acsoportos foglalkozás a csoport minden tagjára kötelező. A félcsoportosfoglalkozásokon azonos fejlettségű 3-4 gyermek vesz részt. Minden gyermekminden nap egyéni fejlesztést is kap, ennek megfelelően az egyéni órarendjüka következő lehet:

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Mozgásfejlesztés

Vizuomotoroskészségfejlesz

tés

RITLogopédiai

ritmikaÁbrázolás

Kezdőcsoport

RITLogopédiai

ritmikaMatematika Ének Mozgásfejleszt

és

Egyénifejlesztés

Egyénifejlesztés

Egyénifejlesztés

Egyénifejlesztés

Egyénifejlesztés

Mozgásfejlesztés

Anyanyelv éskörnyezetisme

ret

Diszlexiaprevenció

Grafomotoroskészségfejlesz

tés

Logopédiairitmika

Haladócsoport

Diszlexiaprevenció

Logopédiairitmika Mozgásfejlesz

tésRIT

Diszkalkuliaprevenció

Egyénifejlesztés

RIT Ábrázolás Matematika Egyénifejlesztés

Egyénifejlesztés

Egyénifejlesztés

Egyénifejlesztés

A fejlesztő munka hatékonyságának ellenőrzése, a tankötelesgyermekek lehetőségei

A Taníts meg engem – fejlesztő program célja, hogy átmeneti

különneveléssel biztosítsa azt a feltételrendszert, amely figyelembe veszi aspeciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztés, a testi-,szociális-, értelmi érettség kialakítása, az összetett potenciális tanulási

1515




zavarok megelőzése érdekében. Ezen összetett célrendszer megvalósításáhozszükséges a fejlesztési folyamat ellenőrzése az óvodába kerüléstől az óvodaelhagyásáig, hiszen a gyermekek megsegítése feltételezi, hogy állapotukelemzése során a pedagógusok megismerik gyengéiket, felfedezikerősségeiket, hiszen fejlesztésük csak ennek alapján indulhat el, feltételezve avizsgálati tapasztalatok és a fejlesztési folyamat elválaszthatatlan egységét.Ez magába foglalja egyrészt a gyermek egyéni fejlődésének nyomonkövetését ,másrészt a logopédiai fejlesztés hatékonyságának, eredményességénekfeltérképezését. Ezt szolgálják a beszédjavító óvodában alkalmazottlogopédiai, pedagógiai diagnosztikai eszközök.

Az óvodába kerülő gyermekek a Beszédvizsgáló Országos SzakértőiBizottság szakvéleménye alapján nyernek felvételt. E lelet rögzíti a gyermek

jelen állapotát, kitér a beszéd-, a mozgás-, a percepció-, az intellektus- és aszociális viselkedés elemzésére, az elmaradások előzményeinek feltárására. Evizsgálatok a fejlesztés kezdetén kiegészülnek a logopédiai vizsgálattal, abeszédhiba jellegének figyelembevételével. Ezen kívül a szabad- és szervezett

foglalkozásokon az óvodapedagógus és gyermekfelügyelő megfigyelik agyermek viselkedését. Feltérképezik a gyermek általános tájékozottságátspontán és irány1ított beszélgetéseken, elemzik szabadrajzát. A gyermekvizsgálati anyaga a Nyilvántartási tasakban kerül elhelyezésre. A vizsgálatokatévenként meg kell ismételni, elemezve a gyermek fejlesztésének eredményeit,kudarcait.

A fejlesztő munka eredményességét, a program megvalósítását ellenőrzi ésértékeli az óvoda vezetője is a logopédusok és óvodapedagógusokközreműködésével. E folyamatellenőrzés esetismertetések keretébentörténhet, valamint a gyermekek iskolai beválásának ellenőrzése

nyomonkövető vizsgálatok végzésével. Fontos, hogy a beszédjavító óvodákegymás tapasztalatait, ötleteit a bevezetésre kerülő új vizsgáló módszerek ésterápiák eredményeit megismerjék, így segítve egymás gyakorlati munkáját.

A tanköteles gyermekek vizsgálaton vesznek részt a BeszédvizsgálóOrszágos Szakértői Bizottságnál. A vizsgálat eredményétől függően:

−megkezdhetik tanulmányaikat az általános iskola 1. osztályában;− általános iskola fejlesztő (korrekciós) 1. osztályába járhatnak;− beszédjavító 1. osztályba történő beiskolázásra kapnak javaslatot;− további beszédjavító óvodai nevelés mellett, 1 tanévre felmentést kapnak

az iskolába járás alól, iskolaéretlenségük miatt;

Nevelési, szoktatási feladatok a beszédjavítóóvodában

A szokások szerepe a személyiségfejlődésben

Minden ember életében nagy jelentősége van a szokásoknak, rítusoknak. A

szokások már a személyiségfejlődést is lényegesen befolyásolják.Gazdaságossá teszik a cselekvést, illetve tudatmentesítő szereppel is bírnak. A

16

16




17

szokás cselekvéseknél nincs szükség erős figyelemkoncentrációra, akaratierőfeszítésre, így lehetővé válik, hogy az energia a cselekvés tartalmárairányuljon. A gyermek számára legnehezebb alkalmazkodást az iskolába lépés

jelenti, így annak előkészítése kiemelt feladat. Jól begyakorolt sztereotípiákkialakításával az iskolai életmódra kell felkészíteni a gyerekeket. Ez a márkialakult jó szokások megerősítését, új szokások kialakítását és a rosszbeidegződések kiküszöbölését jelenti.

A szokásalakítás folyamatának sajátosságai, körülményei

A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egymeghatározott helyzetben. Ezért kialakulásának feltétele a meghatározottmennyiségű gyakorlása, ismétlése azoknak a cselekvéseknek, viselkedésiformáknak, amelyeket szokássá akarunk fejleszteni. Ehhez a gyermekekéletkörülményeit megfelelő módon kell szervezni, a feltételeket meg kellteremteni, a feltételes reflexeket sorozatosan meg kell erősíteni. A szokásokkialakítása az óvoda és szülői ház együttes feladata. Csak akkor eredményes,ha mindkét helyen egyformán segítik ennek kialakulását, megerősödését.Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülményekközött azonos módon várják el nevelői a gyermektől. A szokásokkeletkezésében a tudatosságnak, a rendszerességnek, a szükségességbelátásának, a cselekvés akarásának lényeges szerepe van, megkönnyíti,meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. Fontos, hogy a gyermek megértse aszokás értelmét, ezért kialakulása érdekében mozgósítani kell az érzelmeit, ésakaratát is, a gyermek életkori sajátosságát figyelembe véve. A cselekvéshasznosságának hangsúlyozása, a gyermek belátására alapozva, igen fontos.Arra kell törekedni, hogy a szabályokhoz való alkalmazkodás igénye agyerekből induljon ki, mert így nagyobb erőfeszítésre képes, könnyebben

tartja be a szabályokat.

A szokások kialakításának módszerei, eszközei

A szokások kialakításának alapvető feltétele a pozitív példa. A preferáltszemély viselkedése utánzásra készteti az óvodás gyermeket, létrejön amintakövetés. Olyan szabályokat kell felállítani, amelyek a gyermekekszámára érthetőek, hogy betartásuk ne jelentsen túl nagy, megoldhatatlanfeladatot számukra. A szabályok felállítása egyszerű, a gyermek számáraérthető magyarázattal egészüljön ki. A jól megválasztott napirend, a helyesenmegválasztott, változatos tevékenységi formák, a kötelező foglalkozás és

szabadon választott tevékenységek, a határozott, de szeretetteljes követeléssegíti a szokások kialakítását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap azönállóságra nevelés, amely azonban továbbra sem nélkülözheti az ellenőrzést,s az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést. A gyermekek a pedagógusban,velük foglalkozó felnőttekben érzelmi támaszt keresnek.

1717




A közösségi élet szokásainak kialakítása, a gyermek szocializációjának elősegítése

A közösségi élet szokásainak kialakítása

A közösségi élet szokásainak kialakítására kezdettől fogva törekedni kell azegyéni – sérülés-specifikus – bánásmód alkalmazásával úgy, hogy agyermekek védelmet, biztonságot érezzenek. Eközben alapvető feladat azinterperszonális kapcsolatok új formáinak kialakítása, hogy a gyermek afelnőttekkel és társaival is értelmes kooperációra legyen képes. Ez a bizalomlégkörében történjen. A közösség irányítója a felnőtt, közös játékon, közöstevékenységeken keresztül alakul együttesük. A gyermekek megtanulnakbizonyos szabályokat (köszönés, kérés, megszólítás, stb.) a felnőttel ésegymással szemben. Alapvető jelentőségű, hogy a gyermekek megismerjék ésgyakorolják a társas együttélés szabályait (együttérzés, alkalmazkodás,egymásrafigyelés). Fontos az erkölcsi értékrendszerük kialakítása pl.:

igazmondás, jó-rossz megkülönböztetése, felismerése, gyengék segítése,védelme. A fegyelmezett magatartás, a nyugodt, derűs közösségi életalapfeltétele. Ehhez feltételek biztosításán túl, jó munkaszervezés isszükséges, és sok-sok együttes élmény.

A beszédjavító óvoda egy lehetséges napirendje

Időtartam Tevékenységi forma

-8.00 együttes szabad játék8.00-8.30 reggeli8.30-

10.00

csoportos, kiscsoportos foglalkozások,

játék10.00-11.00

egyéni foglalkozások, illetve szabad játék

11.00-12.00

speciális foglalkozások, játék vagy uszoda,levegőzés

12.00-12.30

ebéd

12.30-13.00

önkiszolgálási feladatok, szituációs játék

13.00-14.30

csendespihenő

14.30-

15.00

teremrendezés, önkiszolgálás, játék

15.00-15.30

uzsonna

15.30-17.00

szabad játék

Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, gondozás

A gyermekek – pozitív példa alapján – egyéni ütemben sajátítják el atestápolás szokásait, az étkezési szokásokat és illemszabályokat, az alapvetőközlekedési szabályokat. A tisztaságra nevelés során a saját testi higiéniájuk,környezetük tisztasága, az értelmes rend kialakítása a cél. A kultúrált étkezés,

az étkezési szokások kialakítása, elsajátítása, az öltözés, az alapvetőközlekedési szabályok megtanítása, az önálló feladatvégzés elősegítésehasonló feladatokat jelentenek, mint a többségi óvodákban.

18

18




19

A hagyományok kialakítása

A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. Ahagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző aprómozzanatokkal, intimitással bírnak. Így hagyomány lehet, hogy pl. ha az alváselőtti mesélés gyertyafény mellett történik; vagy hogy megünneplik egymás

születésnapját, névnapját. Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. Alegjelentősebbek: a Mikulás, a Karácsony, a Farsang, az Anyák napja, aGyermeknap, az Évzáró és a Ballagás.

Az alapkultúrtechnikák elsajátítását fejlesztőterápiás eljárások

Az alkalmazott fejlesztő program az alábbi terápiák elemeinekfelhasználásával, továbbfejlesztésével és a speciális igényeknek megfelelő

átalakításával készült:

Az Ayres terápia

Célja a vesztibuláris rendszer sokoldalú ingerlése, mely során agyermekeknek módjuk nyílik arra, hogy hibás mintázatú neurofiziológiásrendszereiket kijavíthassák.

Az Ayres terápia elméletétől a gyakorlatig

Jean Ayres, módszere révén világhírű észak-amerikai gyermekpszichológus

1972-ben jelentette meg Szenzoros integráció és tanulási zavarok címűmunkáját, amelyben fölveti, hogy a tanulási zavarok hátterében valószínűlegrendellenes neurofiziológiai folyamatok állnak. Ezeknek a feltérképezéséreösszetett vizsgáló eljárást, gyógyító befolyásolására pedig komplex terápiátdolgozott ki.

A direktebb, döntően csupán felszíni tüneteket megcélzó, a tanulásizavarokat mutató gyermekek alakuló idegrendszerének, személyiségénekmélyebb rétegeit figyelmen kívül hagyó korrekciós próbálkozásokkal szembenaz Ayres-terápia az emberiség ősrégi tapasztalataihoz viszonyulva, alakított kiegy gyökeresen új koncepciót. Ayres ráérzett arra, amit az ember márősidőkben ösztönösen alkalmazott: olyan légkört, olyan helyzeteket teremtett,

amelyekben az „alapoktól” elindulva, az ősi, archetipikus konstellációkból,ingerhelyzetekből a gyermek saját belső késztetéseit követve, magaépítkezhet.

„A szenzoros integrációs zavarokat mutató gyermeknek saját magának kellszabályoznia, megszerveznie agyműködését, akik foglalkoznak vele, csakannyit tehetnek, hogy létrehozzák számára azt a környezetet, amelyfelébreszti benne az igényt az iránt, hogy ezt megtegye” vallja Ayres.Elképzelése tehát a gyermek öngyógyító képességeire épít, abból kiindulva,hogy a szervezet tudja, mire van szüksége. A fejlesztést végző pedagóguscsupán ezt az öngyógyító tevékenységet támogatja a feltételek

megteremtésével.

1919




A terápia lépései, a fejlesztés területei:

− a vesztibuláris és taktilis rendszer normalizálása;− a primitív posztuláris reflexek integrációja;− az egyensúlyi reakciók fejlesztése;− a szemmozgások normalizálása;− a test két oldala közötti integráció kialakítása;− a vizuális forma- és térérzékelés fejlesztése.

A foglalkozásokon a gyermekek játékos légkörben ismerik meg a fejlesztőeszközöket és azok használatát. Fontos, hogy először az ontogenetikusanősibb mozgásos helyzeteket, azok biztonságát és kivitelezését sajátítsák el,majd a bonyolultabb mozgásfolyamatokat. Az órákat a gyermek aktivitásahatározza meg, a saját cselekvésén keresztül tanulja meg önmaga észlelését.A tér- és időbeli összefüggéseket úgy élhetik meg, ahogy ez számukralegmegfelelőbb. A foglalkozások alaphangulatát úgy kell kialakítani, hogyrajtuk a testi és a pszichés biztonság megélése domináljon.

Frostig Terápiás Program a vizuális észlelés fejlesztésére

Dr. Marianne Frostig, amerikai gyógypedagógus-pszichológus, a Palo Alto of Sothern California Egyetem professzora a képességfejlesztés egy olyan újkoncepcióját dolgozta ki, amely Frostig Fejlődésteszt és Terápiás Programnéven vált ismertté.

Frostig koncepciója a szenzoros és motoros funkciók szoros összefüggését,az észlelésnek és a mozgásnak a pszichikus fejlődésben betöltött szerepéthangsúlyozza. Ezeket a funkciókat úgy tekinti, mint az egyéni képességekkibontásának, a személyiség pszichikai és fizikai egységének alapfeltételeit a

vizuális észlelés, mint az észlelési folyamatok egyik legjelentősebbike, 4-7éves korban alapfeltétele a tanulási folyamatok szervezésének. Elmélete amozgáspedagógia és a táncművészet, a fejlődéspszichológia és a humanistapszichológia talaján alakult ki. Pedagógiai vezérelve a speciális segítségetigénylő gyermekek egyéni szükségleteinek, képességeinek és lehetőségeinekmesszemenő figyelembevétele, önmegvalósításuk elősegítése, a sikereketígérő tevékenységi formák előtérbe helyezése. A dr. Marianne Frostig általkidolgozott terápiás program elemei:

Mozgásnevelés. A mozgásnevelés az egész fejlesztési programban alapvetőszerepet kap. Célja:

− a koordinációs képesség és ritmusérzék;− az ügyesség;− az erő;− a ruganyosság;− az egyensúlyozó képesség;− a gyorsaság;− a látás;− és a kreatív mozgások fejlesztése.

Előkészítő program a vizuális észlelés fejlesztésére . A program a vizuálispercepcióhoz szükséges alapkészségeket fejleszti ki és felkészít a

munkalapokkal való foglalkozásokra. Területei:− a test képet, testfogalmat és testsémát;

20

20




21

− a finommotorikát (válogatás, vágás, ragasztás segítségével);− a szemmozgást;− az iránydifferenciálást, téri tájékozódást, az oldaliság kialakulását;− az alakállandóságot (forma, méret, szín, nagyság szerint);− és a téri összefüggéseket fejlesztő gyakorlatok.

Fejlesztő program. A fejlesztő program munkalapjai kezdő, közép, és haladószinten, 360 különböző nehézségi fokú feladatlapon biztosítanak változatosgyakorlási lehetőséget a vizuomotoros koordináció fejlesztésére, az alak háttérfelismerésére, a konstancia felismerésére, a téri irányok érzékelésére és a tériösszefüggések tudatosítására.

Speciális fejlesztő program. A speciális fejlesztő program a vizuális észlelészavarainak egyedi korrekciójára szolgál, amely a kezdő, közép és haladószintű fejlesztő program gyakorlatainak más feladatrendszerré valókombinálásából és az ún. kiegészítő gyakorlatokból áll. Ezek tartalmazzák akésőbbi írás-, olvasás- és számolástanulásra felkészítő gyakorlatokat, éskötelezően magukba foglalják a mozgásprogram alkalmazását.

Az előkészítő és fejlesztő program ideális időtartama – heti két alkalommaltörténő rendszeres gyakoroltatással – másfél év. A feladatok jelentősmértékben fejlesztik a verbális kifejezőkészséget is. A Frostig terápia alkalmaskiegészítői a Pertra-játékcsalád darabjai. Ez a nemes fából készült, mívesenmegmunkált 450 egymáshoz illeszkedő elemből álló játékkészlet nagyon soklehetőséget nyújt ahhoz, hogy a gyermekek már egészen kis koruktól fogvamozgásos – tapintásos, vizuális, akusztikus – tapasztalatokat szerezzenek.

A mozgás és a kommunikáció fejlesztését szolgálóterápiák

A mozgásfejlesztés

Célja, hogy fejlessze a gyermek mozgató funkcióit, valamint az észlelés és amozgás térbeli és időbeli integrációját, ezáltal javítva a gyermek mozgásosismeretszerzésének lehetőségeit, és megteremtve a beszédterápiához

szükséges mozgásos készségek alapjait.

Feladata:− a testtudat kialakítása, illetve megerősítése;− az egyes érzékelési területek összehangolt működésének fejlesztése

különös tekintettel a testérzet, a tapintás, az egyensúlyérzékelés és avizualitás összefüggésére;

− a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása;− a térészlelés fejlesztése;− az alapmozgások koordinációjának fejlesztése;− a két testfél mozgásának összerendezése;

− a mozgás, mint kommunikáció mély átélése folytán a beszédkésztetéserősítése.

2121




A fejlesztés területei:

A testtudat fejlesztése: a testkép, a testfogalom, és a testsémafejlesztéséből áll. A részterület egy-egy gyakorlat segítségével együtt isfejleszthető.

1. A testkép ismerete a test szubjektív megtapasztalását és érzését jelenti.A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a sajáttestről szerzett tartós benyomásokat is. Kialakulását befolyásolják azérzelmek, más emberek véleménye, de a társadalmi konvenciók is. Ezértminden gyermeket hozzá kell segíteni ahhoz, hogy elégedett legyenönmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképre. A fejlesztésmenete:

− A saját test részeinek felismerése tükörben, mondókák segítségével. Atestkép elfogadása. Azonosulás a saját testképpel.

− Izometriás gyakorlatok, a testhatárok tudatosítása. Az egyes testtájakizolált mozgatása, izomtónusának szabályozása: feszítés-lazítás

segítségével.−Dinamikus és statikus relaxációs gyakorlatok végeztetése a testélmény

felerősítésére.

2. A testfogalom a saját testről szerzett intellektuális tudás. A gyermekmegtanulja az egyes testrészek téri elhelyezkedését és nevét, valamintfunkcióját. (Kialakítása súlyos beszédzavarban szenvedő gyermekeknél igennehéz.)

− A testképbe be nem épült testrészek többféle módon való érzékeltetése. Atestrészeket – foglalkozásomként legfeljebb egyet – fentről lefelé haladvakell tanítani.

− Az egyes testrészek mozgásának, funkcióinak megismerése, passzívmozgatással, majd aktív mozgások segítségével a gyermek sajátlehetőségeinek felfedeztetésével.

3. A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának,az izmok percről percre változó mozgásának megélése. Fejlesztésénekmenete:

−Utánzómozgások, gesztusjátékok alkalmazása tükör előtt a felnőtt és atársak mintáját követve.

− A koordinált testmozgások kialakítása:− a kialakult testkép különböző módon való felerősítése;− a testséma fejlesztése eszközhasználattal és eszközhasználat nélkül

az egyensúlygyakorlatokkal;− a két testfél (bal-jobb) integrációja keresztezési gyakorlatokkal;− az alapmozgások koordinációjának fejlesztése a testséma térben való

elhelyezkedésének tudatosításával;− a térérzékelés fejlesztése a gyermek tárgyakhoz és emberekhez való

viszonyának kialakítására;− a ritmusérzék fejlesztése a testmozgás időbeliségének elősegítésére;− a bizalomerősítő gyakorlatok végeztetése a fizikai létben, a térben és

időben a személyiség szociális kapcsolatainak modellezésére;

Az egyes érzékelési területek fejlesztése

22

22




23

A tapintás (a taktilitás) érzet a bőrfelületre gyakorolt nyomás hatására jönlétre. Ez lehet passzív, amit a bőrfelületre ránehezedő, vagy azon mozgó tárgygyakorol, vagy aktív, amikor a mozdulatlan tárgyat a gyermek érinti vagynyomja. Az aktív tapintás, vagyis a haptikus érzékelés főleg a tárgyak alakját,nagyságát térbeli helyzetét érzékeli, ezen alapszik a manipuláció. A fejlesztésmenete:

− Egymástól markánsan eltérő formájú játékok csukott szemmel, tapintássaltörténő azonosítása.

−Megközelítőleg hasonló formájú tárgyak tapintással történőmegkülönböztetése.

− Egymás arcának, kezének megkülönböztetése csukott szemmel.− Az élmények, benyomások verbalizálása.

A mozgásérzékelés (kinesztézia) ingerei az izmok, az izületek, az inak érzőidegsejtjeiből (proprioceptor) érkeznek. Tudósítanak a nyugvó, vagy mozgótestrész minden helyzetéről. Az elmozdulás pályáját, terjedelmét, gyorsaságát,erejét érzékelik. Fejlesztésének menete:

− A járás, futás tempójának, intenzitásának változtatása.− A mozgás karakterének változtatása.

A célirányos, koordinált mozgások létrehozása a taktilitás, a kinesztézia ésmás érzékelési terület együttműködtetésével :

− Tapintás-látás: a berendezési tárgyak, eszközök felismerése csukottszemmel is.

− Tapintás-hallás: a hangszerek hanggal és tapintással való felismerése.− Tapintás- szaglás: gyümölcsök felismerése illatuk és formájuk alapján.− Kinesztézia-látás: két három, később több elemből álló mozgássorok

pontos utánzása, szoborjátékkal.− Kinesztézia-hallás: különböző testrészek mozgatása, a testrészekre

erősített hangkeltő eszközökkel. A felerősített érzékelési apparátussal azegész észlelési folyamat differenciáltabbá, finomabbá válik (facilitáció), atovábbi integrációt a vesztibuláris rendszer fejlesztése segíti elő.

A vesztibuláris rendszer fejlesztése

A vesztibuláris rendszer feladata, hogy az ember egy nagyobb egységszerves részeként élje át magát. Az emberi egyedfejlődésben két ellentétestendencia érvényesül: egyrészt a gravitáció ereje, másrészt a felegyenesedés,a közvetlen kapcsolódni tudás a világmindenséghez. Az egyensúlynak szoros

kapcsolata van a testi fejlődésen kívül a pszichikum fejlődésével, azénfejlődéssel is. A vesztibuláris gyakorlatok során a gyermek gyakranregresszív állapotba kerül, újra átéli a korai élményt, és örömmel mozog. Afejlesztés menete:

− Statikus egyensúly gyakorlatok, melyek az alaphelyzetek egyensúlyiállapotát jelentik – fekvés, térdelés, ülés, állás, stb. – a mozgásfejlődésfolyamatát követve.

−Dinamikus egyensúlygyakorlatok az alapmozgások egyensúlyát fejlesztik.− A primitív poszturális reflexek leépítése:

− aszimmetrikus tónusos nyakreflex gátlása (ATNR),− szimmetrikus tónusos nyakreflex gátlása (STNR),

− túltengő pozitív támasztóreakció leküzdése,− a kitámasztás fejlesztése,

2323




A vesztibuláris rendszer fejlesztésére változatos eszköztár áll rendelkezésre,ezek egy része az Ayres terápiából vált ismertté.

A két testfél mozgásának összerendezése

A két testfél integrálása az előfeltétele a jól koordinált nagy ésfinommozgások létrejöttének. Ez visszahat az agyféltekék közötti kapcsolatmennyiségi és minőségi javulására. A fejlesztés lépései:

− Egy-egy testrész elkülönített mozgatása.− Páros testrészek egyidejű, egyforma mozgatása.−Mind négy végtag egyidejű mozgatása, pl. kopogunk a kezünkkel,

lábunkkal egyszerre.− A kezek és a lábak aszinkronban való mozgatása, ritmikusan.− Szimmetrikus végtagok aszinkron mozgatása pl. biciklizés, bokszolás.− A négy végtag térben és időben összehangolt ritmikus mozgatása. Pl. a

járás és a futás szinkinézise.−

A test középvonalát átlépő keresztező gyakorlatok. Lényegük, hogy a testhossztengelyét, vagyis középvonalát lépik át a végtagokkal vagy atörzzsel végzett mozdulatok.

− A posztúra utánzása, melyet bemutat a pedagógus, vagy egy másikgyermek, de történhet képről is.

Az alapmozgások koordinációjának javítása

A mozgásokat a gyermekek használják, de a koordinációs problémák miattnem jön létre ezen egyszerű mozgások harmóniája sem. A fejlesztéshezviszont jó alapot jelentenek a már meglevő mozgásminták, a gyermeknekpedig örömet okoz, sikerélményt biztosít.

Alapmozgásoknak tekinthetőek:− a gurulás,− a kúszás,− a mászás,− a járás,− a futás,− a ugrás,− a átadás-kapás,− a dobás.

A téri tájékozódás fejlesztése

A téri tájékozódás alapja, hogy a gyermek képes legyen a saját testéntájékozódni, észlelje testének határait, ezzel tudatosítva térbeli helyzetét. Asaját test az a viszonyítási pont, aminek segítségével a különböző téri relációkértelmet nyernek. A térészlelés lényege a mozgás, a sebesség, és az irányérzékelése. Így alakul ki a minket körülvevő tér környezetsémája. A fejlesztéslépései:

− Az alapvető téri irányok felismerése, és megnevezése.− A hová, hol, honnan kérdésre felelő névutók által jelölt téri helyzetek

megértése, felismerése, megnevezése.

− A jobb-bal irány differenciálása, felismerése, megnevezése.

24

24




25

− Síkbeli formák végigkövetése, vagy kéziszer mozgatásával valólétrehozása.

A legkülönfélébb kéziszereket használjuk a foglakozásokon, amelyeksegítenek kapcsolatot teremteni a gyermek és a körülötte lévő tér között. A

kéziszerek jól láttatják a téri irányokat és helyzeteket, élvezetessé teszik agyakorlást, segítenek létrehozni a gyerekek együttműködését a térben (párosés csoportos gyakorlatok). Mozgásuk az irányok állandó változásával összekötiaz alapvető téri helyzeteket.

Bizalomerősítő gyakorlatok

A gyermek saját testétől kiindulva, a környezeti téren át jut el a szemmelalig látható, mégis jól érzékelhető szférába, a szociális térbe. A gyermekebben a szférában is lassanként, időről-időre szerzi meg tapasztalatait, ismerifel azokat a kapcsolatokat, melyekben ő egyszerre adó és kapó fél is. Hozzákell segíteni ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok kialakulhassanak. A bizalom

építés lépései:− Szemkontaktus kialakítása.− Az adás-kapás gyakorlása.− Érintéses játékok gyakorlása.− A gyermekek közötti együttműködés elősegítése, páros gyakorlatok

végzése.− Sor- és csapatversenyek rendezése.− Bizalmi gyakorlatok bevezetése: pl. bekötött szemű társat vezetni, stb.

A logopédiai ritmika foglalkozás

(Csabay Katalin elgondolásait alapul véve)

Célja a mozgás, a beszéd és a gondolkodás ritmusának kialakítása,összerendezése, valamint – a mozgás és a zene emocionális hatásán keresztül– az összemélyiség ritmusos harmonizálása, az önkifejező készség és akreativitás fejlesztése, versek, dalok elsajátítása, az éneklési kedv felkeltése.

Feladata:− az izomtónus-szabályozás fejlesztése;− a helyes beszédlégzés kialakítása;− a beszéd nonverbális elemeinek (gesztusok, mimika, hanglejtés, hangszín,

dinamika, hangerő) fejlesztése, a harmonikus kommunikáció érdekében;− a mozgás ritmikus összehangolása a beszéd nonverbális és verbális

elemeivel;− a zenei anyanyelv megalapozása− a költői és zenei hatások segítségével a gyermekek másodlagos személység-

sérüléseinek csökkentése, leküzdése

A foglalkozások felépítése, a fejlesztés területei

Bevezető rész− Indirekt légzőgyakorlat− Játékos feszítő-lazító gyakorlat−Utánzómozgások: beszéd nélkül; ritmikus szólamokkal kísérve

2525




Főrész− Zenei és emocionális alapfogalmak gyakorlása− Versek, dalok, népi gyermekjátékok ritmikus feldolgozása− Irányított vagy kreatív mozgás zenére

Levezető rész− Kreatív ábrázolás− Relaxáció

Bevezető rész

Indirekt légzőgyakorlat − Játékosan, indirekt módon a rekeszlégzés kialakítása− Relaxációs gyakorlatok a rekeszlégzés fejlesztésére

Játékos feszítő-lazító gyakorlat Az izomtónus-szabályozás kialakítása. A gyakorlás menete:

− Fejtől-lábig megfeszítjük egész testünket,− Fejtől lábig ugyanebben a sorrendben ellazítjuk az egész testünket.− A teljes ellazultság megélése a relaxációs gyakorlatokkal.

Utánzó mozgások Ezek a játékok segítenek a gyermeknek, hogy hiányos szóbeli eszköztárát

gesztusokkal kiegészítse, segítségükkel megértesse magát, valamint másokgesztusait, mimikáját megértse, értékelni tudja. A beszéd nélküli mozgásoklehetőséget teremtenek arra, hogy a gyermek csak a mozdulatban rejlőfogalmi tartalomra koncentráljon. Ha ritmikus szólamokkal kísérünk egy-egymozdulatot (bimm-bamm, kip-kop, stb.) a beszéd ritmusát próbáljuk megérvényesíteni a mozdulatban, de itt is a mozgáson van a hangsúly. Mindigegyszerűen utánozható, kifejező, és ritmikusan egymás után végezhetőmozdulatsort állítsunk össze.

Az utánzómozgások kialakításának lehetőségei:− Az aktuális évszakhoz kötődő különböző természeti jelenségek leutánzása,

hóeséstől a virágnyílásig.− Állatok mozgásának utánzása,− Tárgyak hangjának, mozgásának utánzása, pl.: falióra, toronyóra,

− Emberi arcjáték, gesztusok utánzása, mesék, történetek segítségével,− Különböző emberi tevékenységek, mesterségek utánzása,

Az utánzó mozgások fokozatai:− Beszéd nélküli utánzómozgások,− Ritmikus szólamokkal kísért mozgások,− Rövid mondókákkal kísért mozgássorok,

Főrész

Zenei és emocionális alapfogalmak gyakorlása

26

26




27

A zene főleg a lélekre és nem a gondolkodásra vagy az akaratra hat. Bár azene összetevőinek más és más jellege van. A ritmus például akarati jellegű, adallamvonal a gondolattal rokon, a harmóniák (pl. dúr, moll) azérzelemvilághoz állnak a legközelebb. A gyakorlás menete:

− A zenei alapfogalmak mozgással való átélése.−

A zenei alapfogalmak szavakkal való megjelölése – szimbólumokkal valótársítása.− A különböző zenei elemek időbeni egymásutániságának felismertetése

képkirakással való reprodukáltatása.− A zene érzelmi hatásainak megfogalmaztatása.− Zenei elemek és érzelmek társítása.

A megtanítandó zenei fogalom párok:− gyors-lassú,− rövid-hosszú,−magas-mély,

− halk-hangos.

A hozzájuk kapcsolható érzelmi párok:− vidám-szomorú,− rossz-jó,− feszültség-oldódás,− szeretet-harag,− szép-csúnya, stb.

Versek, dalok, népi gyermek játékok ritmikus feldolgozásaFeladata a versek, gyermekdalok a ritmizálása, a szókincs bővítése, a

verbális emlékezet fejlesztése, a mozgás és a beszéd összehangolása, a hallás játékos fejlesztése. A szöveg megtanulásának lépései:− Versek, énekek tanulása, egyidejű mozgásos utánzással.− Versek, énekek tanulása késleltetett utánmondással.− Szövegemlékezet fejlesztése soronkénti, részletenkénti utánmondással,

labdagurítással vagy dobással.

A különböző ritmusok bevezetésének sorrendje:− A vers egyenletes lüktetésének érzékeltetése tapsolással, dobbantással –

a ritmusérzék fejlesztése.− A szóritmus bevezetése egy és két szótagos szavak tapsolásával.

− A mondatritmus bevezetése. Rövid azonos képletű mondatok tapsolása.− Szabályosan visszatérő ritmusképleteket tartalmazó versek ritmizálása.− A gondolatritmust bevezetése.

A gyermek zenei nevelésének megalapozásaFeladatai:− Egyszerű népdalok éneklése.− Népdalok egyenletes lüktetésének érzékeltetése mozgással.− Ritmikus népi játékok játszása.− Egyszerű dallamok felismertetése.

A pentaton hangzásvilág bevezetésének fokozatai:− A tiszta kvintből álló dallamok éneklése,

2727




− Kvint és terc hangzás variálása éneklés közben.− A hangterjedelem fokozatos bővítése a teljes pentaton hangsorból álló

népdalokig, népi gyermekjátékokig (pl.: mi-szó-lá; dó-mi-szó-lá; dó-ré-mi-szó-lá; stb.)

− A pentaton dallamok bővítése (fá-val, vagy ti-vel).

Irányított, vagy kreatív mozgás zenéreA zenére való mozgásnak hármas célja van:

− a már megtanult gesztusok szabad alkalmazása;− a különböző másodlagos személyiségsérülések korrekciója, Pl.: gátlásos

vagy agresszív magatartás oldása− a kreativitás fejlesztése mozgással.

Levezető rész

Kreatív ábrázolásA zenehallgatás hatására kialakult élmények lerajzolása.

RelaxációÁllandó szövegformával nyugalmi állapot létrehozása.

A rituálinnovatív terápia (RIT)

Célja a verbális és a nonverbális kommunikáció, valamint önkifejezésmozgásba ágyazott fejlesztése. Feladata:

− az érzelmi feszültségek oldása;

− a kommunikáció fejlesztése, újjáépítése;− interperszonális kapcsolatok fejlesztése;− nonverbális kifejezőeszközök fejlesztése;− kreativitás fejlesztése;− a beszéd folytonosságának fejlesztése.

A foglalkozások felépítése

Az foglalkozásokat kezdő és befejező gyakorlatok foglalják keretbe. Ezek arituális mozgások, játékok térben és időben tagolják az órát, rendet hoznaklétre. A ritualitás nemcsak az órák egymásutániságát és a gyakorlatokismétlődését jelenti, hanem azt a stílust is, ahogy a vezetők vezetik a

csoportot: egyszer előforduló játékot is lehet ritualizálni, vagyis kiemelni,fontossá tenni, új jelentéssel ellátni. Az ismétlődő feladatok biztonságot adnak,a gyerekek tudják, hogy mikor mi következik. A terápia folyamán az órák mindtartalmilag, mind alakilag „fejlődnek”.

A „keret” gyakorlatai

Bevezető rész − Labdázás: Játékos formában segíti elő az összehangolódást, az egymásra

figyelést, sőt a mozgás és a koncentráció fejlődését. Összekapcsolhatóbeszédtechnikai vagy emlékezet - játékokkal.

− A kiemelt tér biztosítása. Szőnyegigazítással történik a feladat elvégzésérekijelölt tér meghatározása.

28

28




29

− Kézfogás: A gyakorlatban részt vevők egymás kezét megfogva alakítják kia csoportot.

Rituális játékok − Járás: Közös egy- vagy többirányú, egyenletes vagy megszakított

haladással kell elvégezni a bevezető gyakorlatokat.− Emelés: A gyakorlatban részt vevők játékos formában fölemelik egymást.− Tárgyexploráció: A tükör a szőnyeg és az óra segítségével

kapcsolatteremtési gyakorlatok végzése történik.−Némajáték: Regressziós-imitációs gyakorlat, amely a gyermek számára a

születés és fejlődés újra megélését teszi lehetővé.− Varázslás: A gyermekek feszültségeinek és félelmeinek levezetését

szolgáló fantázia és kreativitás fejlesztő gyakorlat.

Szabadon változó részek

− Imaginációs gyakorlatok: A képzelettel és az emlékezéssel dolgozva

múltbeli élmények felidézése és jövőbeli képzetek lejátszása történik.−Gesztusjátékok, pantomim, mimika: Karakterek, érzelmek eljátszása

metakommunikácós eszközökkel.− Páros játékok: Egymás jobb megismerését, bensőséges kapcsolat

kialakítását fejlesztő gyakorlatok.− Beszédtechnikai gyakorlatok: A beszéd összetevőit fejlesztő a gyakorlatok

átszövik a többi játékot, de önálló részként is helyet kapnak az órákon.− Beszélgetés: Kommunikációs helyzetgyakorlat a csoportot érintő

eseményekről.− Játékok: Mozgásos, énekes játékok, a közös örömélmény kialakítására.

A „keret” gyakorlatai, befejezés− Járás: Közös járás zárja le a változó elemekből álló gyakorlatsort.− Jutalom: A gyakorlatban aktívan részt vevők jutalmazása.− Kézfogás: A gyakorlatot a résztvevők kézfogással zárják le.

Az anyanyelvi fejlesztés

Az anyanyelv és környezetismeret foglalkozás

Célja:− a nyelvi elmaradás korrekciója: a beszédészlelés, a beszédmegértés és

kifejezőkészség fejlesztése;− a környezet megismerése: az analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő

képességek fejlesztése;− a nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása.

Feladata:− a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési

készségének elősegítése;− a megismerési vágy felkeltése;

2929




− esztétikai élmények nyújtása, hagyományok ápolása;− az összefüggések észrevetetése, az asszociációs képességek fejlesztése;− a kreativitás, a képzelet aktivizálásával az absztraháló képesség

fejlesztése;− a percepciós bázis fejlesztése.

Az anyanyelv használata áthatja az óvoda egész napi életét, ezért azanyanyelvi nevelés nem tekinthető kizárólag a kötelező foglalkozásokonmegvalósítandó feladatnak. Szerves része egész oktató-nevelő munkának,beépülhet az óvodai élet mindennapjaiba, hiszen pl., az öltözködés, étkezés,séta, de minden foglalkozás is lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekekeljussanak a szituációtól független beszédmegértésig. Tevékenység,manipuláció, eszközhasználat, játék, ábrázolás stb. közben is beszéljenek agyerekek.

A verbális fejlesztés célként és eszközként is megjelenik, ezért azanyanyelvi foglalkozásokat célszerű összekapcsolni a környezetmegismertetésével, a mese-vers foglalkozásokkal. Az irodalmi élmény (mese,vers, találós kérdés) zenével, mozgással kapcsolható össze és a természetesanyagokkal való manipuláció során teljesedik ki.

Az anyanyelv-környezetismeret foglalkozás célja: az adott életkorra jellemzőnyelvi fejlettség kialakítása, az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükségesanyanyelvi bázis kialakítása, a nyelvhasználat terén jelentkező nehézségekleküzdése, a környezet megismerése, vagyis tapasztalatok, élmények,ismeretek megszerzése, amelyek segítik az életkornak megfelelő biztonságoseligazodást. Így segítik a részenként megszerzett ismeretek egységberendezését, az összefüggések tudatosítását. Az anyanyelvi elsajátítás feladata:a gyerekek szabad önkifejezésének, közlési vágyának elősegítése. Ehhez

inspiráló, segítő, megértő és befogadó környezet kell.A gyerek nyelvi tudása azokban az eljárásokban fejlődik, amelyeket amondatok értelmezésére és reprodukciójára alkalmaz, ezért fontos feladat apedagógus, – mint modell értékű személy – és a gyermek jó érzelmikapcsolata, a családdal való együtt nevelés, pozitív élmények nyújtása. Azutánzásnak az anyanyelvtanulásban, a beszédfejlődésben igen nagy szerepevan. Az anyanyelvi nevelés fő eszköze ezért a pedagógus (logopédus,óvodapedagógus, gyermekfelügyelő, dajka) helyes beszédmintája. Fontosfigyelembe venni az óvodáskorú gyermeket vezérlő érzelmeket és a nagymozgásigényt, mivel ezek befolyásolják a nyelvi kommunikációs készségfejlődését és a fejlesztés lehetőségeit. A szocializáció folyamatában a beszéd agyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének,gondolkodásának eszközévé válik.

Speciális feladatok a tevékenységek tükrében

Elengedhetetlen feladat a megismerési vágy felkeltése, minél többtapasztalat gyűjtése a természeti, társadalmi környezetről. Alkalmassá kelltenni a gyermekeket az esztétikai élmények felismerésére, befogadására,értelmezésére. Ki kell alakítani a kultúrált élet szokásait, a helyes viselkedésiformákat, az érzelmi, erkölcsi viszonyokat. Olyan beszédmagatartáskialakítására kell törekedni, ahol a feladat a beszéd megindítása, a szókincsbővítése, a nyelvtani szempontból helyes mondatalkotás, az összefüggő,közlésre alkalmas folyamatos beszéd elsajátítása egyszerű, majd bővítettmondatokban, a beszéd kifejező erejének, árnyaltságának észrevetetése.

30

30




31

Csökkenteni kell a már kialakult beszédfélelmeket, gátlásokat, helyesműködési mechanizmusokat kell kialakítani.

Fontos szerepet van a beszédmegértés és beszédészlelés fejlesztésének. Apercepciós bázis fejlesztése az anyanyelv foglalkozásokon is kiemelkedőhelyet kap, hiszen ennek fejlődésével válik a gyermek képessé a mások általkiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, reprodukálására, a szavak,mondatok megértésére. Fontos feladat az analizálás, szintetizálás, lényeg-kiemelés képességének kialakítása. Mivel a gyermek értelmi fejlődéseegyenetlen, szükséges az összefüggések megláttatása, az asszociációsképesség kialakítása, a szemléletes gondolkodásról, az alapszintű, elvontgondolkodásra történő áttérés elősegítése.

A foglalkozások tartalma – módszertani ajánlás

Szükséges, hogy a gyerekek minél több érzékszervi és mozgásostapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmikörnyezetről. Kívánatosnak az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek,hagyományainak beépítését az anyanyelvi nevelésbe és teljesítsük ki ezt atermészetes anyagokkal való manipulálással. Tudatosan kell arra törekedni,hogy a gyerekek minél természetesebb helyzetben, hozzájuk közelállónismerkedjenek környezetükkel. A foglalkozások a mozgásos játékokon, azérzékszervi megtapasztaláson, a játékosságon alapuljanak. Anyagukat atermészeti és társadalmi környezet alkossa. A témák rugalmasan kezelhetők.A témakörök több ponton kapcsolódhatnak, összefügghetnek egymással (pl.testünk- évszakok- ruházat-öltözködés kapcsán.)

A témakörök a természet jelenségeiből a szűkebb és tágabb környezetmegismeréséből, a mindennapi élet aktuális eseményeiből állnak, melyek

befolyásolják majd a gyerekek játékát, alkotásait, érzés- és gondolatvilágát is.A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteketnyújtani, elmélyítve, rendezve a meglévőket, hiszen a beszéd atevékenységbe ágyazott alkalmazás folyamatában fejlődik intenzíven. Agyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára kell építeni, hiszen ez sarkalljacselekvésre, s ez a beszéddel együtt a kognitív funkciók fejlődéséhez vezet. Agyermekeket hozzá kell segíteni ahhoz, hogy maguk fedezzék felkörnyezetüket.

A feldolgozás során érvényesítendő fejlesztési területek

A nyelvi fejlesztés, mint fő tevékenység során a gyerekek aktív,

aktivizálható és passzív szókincsének bővítése és a helyes beszéd kialakításaérdekében, szükség szerint ki lehet bővíteni, meg lehet ismételni a gyerekmondatát, a helyes grammatikai elemeket alkalmazva.

A beszédészlelési, beszédmegértési teljesítmény életkori normáhozközelítése a nyelvi fejlesztés részét képezi. Az észlelés megfelelő szintjebiztosítja ugyanis a gyermek számára, hogy újabb szavakat sajátítson el. Afőnévi ragokat és jeleket azok megjelenésének sorrendjében gyakoroltatjukegy-egy foglalkozáson:

− Tárgyrag: t−Helyviszony: - a, - be (később: - ban, -ben)− Birtokos jel: - é

− Birtokos személyrag: m (később: - d, - e, tehát csak az egyes számúak)− Többesjel: (részeshatározó: - k; - nak, - nek)

3131




−Helyviszony : n−Helyviszony: - ból−Helyviszony; - ra, - re− Eszközhatározó: - val, - vel−Helyviszony: - nál, -nél

−Helyviszony; -hoz, -hez, -höz−Helyviszony; -ról, -ről−Helyviszony: -tól, -től

Fokozatosan el kell jutni odáig, hogy a kezdeti tőmondatok használatátfelváltsa a helyes rag és képzőhasználattal megalkotott, bővített mondat. Atanult szavak, nyelvtani szerkezetek gyakorlása céljából a pedagógus gyakrankérdezze a gyermeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek mondatokbanválaszoljanak. A hibákat rögtön ki kell javítani, hiszen a ragozást a gyakorlatinyelvhasználatban lehet elsajátítani. A gyerekkel kérdezzenek, állandóan errebiztatni kell őket.

A mozgásfejlesztés kiterjed a nagy- és finommozgás, a szem-kézkoordináció, szem-láb egyensúly fejlesztésére, hiszen a beszéd a látható, átéltcselekvésekhez kapcsolódik, valamint a gondolkodás is a cselekedtetés,tevékenység által fejlődik.

A percepciófejlesztés több csatornán keresztül valósul meg. Fejleszteni kellaz auditív észlelésre épülő képességeket, a hallási ritmust, a hallásiemlékezetet, a hallási figyelmet. Ezután lehet rátérni a beszédhallásfejlesztésére, a szavak szótagokra bontására. Fontos a vizuális percepciófejlesztése, finomítása, amelynek során a különbségek észrevételét,megfogalmazását kell gyakoroltatni. Ugyanígy gyakoroltatni kell a formáknevét, a formaállandóságot, a téri irányokat.

A természetes anyagok és technikák megismertetésével segíteni lehet ataktilitás fejlesztését. E tevékenységek során megismerkednek verbáliskifejezésekkel is, a felhasznált eszközökkel, anyagokkal, tevékenységekkelkapcsolatban. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit,élményeit. Ezekben a szituációkban gyakorolhatják a fogalmakat,kifejezéseket, a beszéd prozódiai elemeit.

A feldolgozandó témakörök

A foglalkozásokon a következő témaköröket dolgozzuk fel:− Testünk,− Család (lakhely, otthon, foglalkozások),−

Évszakok (nyár, ősz, tél, tavasz),− Közlekedés,−Növények,− Állatok,−Napszakok,− Színek,

Mese- és vershallgatás az anyanyelvi foglalkozásokon

A mesék, versek hallgatását minden esetben az anyanyelvi témakörökfeldolgozásához kell kapcsolni. A témakörök feldolgozásához kötöttencélzottan és kötetlen foglalkozások keretében kerülnek feldolgozásra a mesék

és a versek. Kiválasztásuknál fontos szempont, hogy érdekes, könnyenkövethető, érthető legyen a gyermekek számára. Esztétikailag értékes,

32

32




33

nyelvileg tiszta meséket, verseket kell kiválasztani bemutatásra. A mesék,versek oldják a gyermek szorongását, fejlesztik fantáziáját, belsőképteremtésre ösztönöznek, emberi kapcsolatokra tanítanak, erkölcsitartalmuk van. A mese, a vers hallgatása „élő előadásban” történjen. Azelőadó (logopédus, óvodapedagógus) ügyeljen a beszéd zenei elemeinekérvényesítésére, a megértés elősegítését bábozással, dramatizálással tegyelehetővé. A gyermekek a mese- és vershallgatás során szerzett élményeiketrajzolják le.

Az egyéni fejlesztés

Célja a kialakult beszédhiba javítása, az aktív, passzív szókincs bővítése ésa grammatikailag helyes kifejező, összefüggő beszéd tanítása.

Feladata:−

a gyermek fejlettségi szintjéhez, a fejlődés üteméhez alkalmazkodóterápia;− beszédindítás;− artikulációs mozgást ügyesítő gyakorlatok;− ajakgyakorlatok;− nyelvgyakorlatok;− légző és fúvási gyakorlatok;− hallási diszkriminációs gyakorlatok;− hangfejlesztés;− hangrögzítés;− automatizálás;

− a helyes légzéstechnika kialakítása;− az összefüggő szöveges beszéltetés előkészítése.

A logopédiai gyakorlatban alkalmazott terápiás eljárások

A beszédjavító óvodában a terápiák a logopédia gyakorlatában kidolgozottfejlesztő eljárások alapján történnek, amelyeket csak logopédus végezhet. Aterápiák kialakításához felhasználható elméleti anyagok a következők:

A megkésett beszédfejlődés terápiájához:BITTERA TIBORNÉ – JUHÁSZ ÁGNES (1991): A megkésett beszédfejlődés terápiája

Tankönyvkiadó, Bp. Tanári segédanyag az „Én is tudok beszélni 1.” című

munkatankönyvhöz.

A pöszeség terápiájához:DÉKÁNY JUDIT – K RASZNÁR JÁNOSNÉ – SZEKERES ZSUZSA: Kifestőkönyv az l, r

hangok gyakorlásához. Logopédiai Gmk, Bp.DÉKÁNY JUDIT – K RASZNÁR JÁNOSNÉ – SZEKERES ZSUZSA: Kifestőkönyv a sziszegő

hangok gyakorlásához. Logopédiai Gmk, Bp.FÜLÖPNÉ FERENCZ ZSUZSA – RÉDAI E TELKA (1991): Gyere, beszélgessünk!

Játékos logopédiai anyanyelvi gyakorlatok. Lexikon Kft., Szolnok.MONTÁGH IMRE (1987): Mondd ki szépen! Móra, Bp.PATAKVÖLGYI JÁNOSNÉ – RASKÓNÉ DÉSI ERZSÉBET (1990): Hogyan mondjam?

Magánkiadás, Szolnok.VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (szerk. 1976): Gyakorlóanyag a pöszeség javításához . Tankönyvkiadó, Bp.

3333




Az orrhangzós beszéd terápiájához:GEREBEN FERENCNÉ (1980): Az orrhangzós beszéd javítása. OPI, Bp.

A dadogás terápiájához:BALÁS ESZTER (1990): A dadogás komplex művészeti terápiás programja.

Terápiás programok a beszédjavító intézmények nevelési és oktatásitervéhez. OPI, Bp.

FEKETÉNÉ GACSÓ MÁRIA – LAJOS PÉTER – RUDAS ZSUZSANNA (1991): RIT alogopédiában. in: Bíró Sándor – Juhász Sándor (szerk.): Nonverbálispszichoterápiák. Magyar Pszichiátriai Társaság, Bp.

VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (1991): A dadogás terápiája. Tanári segédanyag az „Énis tudok beszélni 2.” című munkatankönyv használatához.

Tankönyvkiadó, Bp.

A diszfónia terápiájához:BALÁZS BOGLÁRKA: DTE. Logo Press, Bp. Diszfónia Terápiás Egységcsomag a

gyermekkori diszfónia vizsgálatára és kezelésére.

A centrális diszlália terápiájához:GÓSY MÁRIA: Beszédhibás gyermek beszédmegértésének vizsgálata.

Gyógypedagógiai Szemle, 1985/2.ROSTA K ATALIN (szerk.) Taníts meg engem – Fejlesztő program logopédiai

óvodák számára. Logopédiai Kiadó, Budapest, 1996.VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (szerk.) összeállította: K OROMPAI ISTVÁNNÉ: Logopédiai

segédanyag a gyakori mássalhangzó-cserék javításához (zöngés- zöngétlen). Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1991.

A vizuomotoros készség fejlesztése

Célja: az olvasás-írás-számolás, az ún. alapkultúrtechnikák elsajátításátmegalapozó vizuális készség fejlesztése.

Feladata:A testséma és az egyensúlyérzékelés fejlesztése− iránydifferenciálás− téri tájékozódás fejlesztése

A vizuális észlelés fejlesztése− szem-kéz koordináció fejlesztése− alakállandóság fejlesztése− alak-háttér felfogás fejlesztése− vizuális megfigyelő és elemző készség fejlesztéseA finommotorika és a taktilis érzékelés fejlesztése (grafomotoros fejlesztés)

A testséma és az egyensúlyérzékelés fejlesztése

Célja: hogy segítse a gyermekek önmegismerését, a magukban, magukrólalkotott kép minél teljesebb fölépítését olyan céllal, hogy az iskolába kerülő

gyermek, mielőtt a körülötte lévő világról szerzett ismereteit rendszerbefoglalná, a lehető legalaposabban ismerje meg önmagát.

34

34




35

Feladata:− a testrészek tudatosítása;− az érzékszervek funkciójának ismerete;−mozgás, mozgásutánzás, egyensúlyérzékelés fejlesztése;

− a téri helyzetek, viszonylatok észlelésének kialakítása;− bal-jobb irányok megkülönböztetése, a lateralitás fejlesztése;− a szimmetria felfedeztetése.

A testséma fejlődése elválaszthatatlanul összekapcsolódik amozgásfejlődéssel, a térészlelés kialakulása, az alapvető téri irányoktudatosulása és meggyökeresedése összefügg a mozgás kifinomodásával. Atestséma a mozgásfejlődés, valamint a környezetről szerzett taktilis,akusztikus és vesztibuláris ingerek sorozata, funkcionális összerendeződéserévén alakul ki és válik az egyén számára meghatározóvá.

Testsémafejlesztő gyakorlatok

− önmegfigyelési gyakorlatok tükör előtt;− testrészek tudatosítása egyénileg, csoportosan, érintéssel, mozgatással,

megnevezéssel;− az önazonosítás fejlesztése, a fejlődés során bekövetkező változások

megfigyeltetése, önarckép készítése;− testrészek célzott stimulációja;− hiányfelismerési gyakorlatok egészalakos ábrán és fejen;− a test részekből történő összeállítása síkban;

− testrészek, érzékszervek funkciója;− a mozgás, mozgásutánzás, egyensúlyfejlesztés gyakorlatai;− a szimmetria felfedeztetése;− a bal-jobb testi irányok kialakítása;− a téri irányok felfedeztetése;− szerepjáték, dramatizálási készség kialakítása;− bizalomerősítő gyakorlatok.

A vizuális észlelés fejlesztése

Célja, hogy a gyermekek sok mozgással, cselekvéssel, a különböző észlelőfunkciók együttműködtetésével, (látás-hallás-tapintás) az őket körülvevővilágról egyre pontosabb ismereteket, sokrétű tapasztalatokat szerezzenek.

Feladata:− a szem-kéz koordinációjának fejlesztése;− az alakállandóság kialakítása;− az alak-háttér felfogás fejlesztése;− a vizuális megfigyelő- és elemző készség fejlesztése (vizuális memória,

ritmus időrendiség);− vizuális helyzet, pozíció felismerése.

3535




A szem-kéz koordináció fejlesztése

− a szem fixáló mozgásának kialakítása;− stabil cél-kontrollt kívánó gyakorlatok finom mozgásokkal és

nagymozgásokkal;− balról jobbra tartó haladási iránytartás fejlesztése manipulációval;

− a szem követő mozgásának fejlesztése (a fej mozdulatlan).

Az alakállandóság fejlesztése

− tárgyak formák karakterjegyeinek megismertetése;− a környezet formáinak alapformák szerinti osztályozása;− a formák körbejárása (fölrajzolt forma körbejárása);− a formák kitöltése (különböző technikák – ragasztás, színezés stb.

alkalmazásával);− „varázslás” az alapformákból (az alapformák azonosítása a környezetben

található tárgyakkal);

− a formák méret, szín, anyag szerinti differenciálása;

Az alak-háttér felfogás fejlesztése

− tárgyak válogatással történő elkülönítése;− tárgyak karakterjegyeik alapján történő elkülönítése környezetüktől;− „puzzle-játékok” összerakása;− a vizuális mező tagolása.

A vizuális megfigyelő- és elemzőkészség fejlesztése

Azonosságok, különbségek észrevétetése tárgyakon, síkban (feladatlapon),

növekvő számú elem alkalmazásával.

A finommotorika és a taktilis észlelés fejlesztése (grafomotorosfejlesztés)

Célja: az írástanuláshoz szükséges finommozgások kialakítása, a vizuálismegfigyelő- és elemző képesség fejlesztése.

Feladata:− a szem-kéz koordináció fejlesztése;− az íráshoz szükséges testhelyzet begyakorlása, a helyes írószertartás

elsajátítása, a laza csuklómozgás beidegzése;− a formaemlékezet fejlesztése;− az irányok differenciálása;− az ábrázoló készség fejlesztése;− az írástanuláshoz szükséges íráselemek elsajátítása.

Az írástanulásnál nagyon fontos finommozgások kialakítása, az ún.finommotorika fejlesztése során nagy gondot kell fordítanunk a kézfej és azujjak izmainak edzésére, az ujjmozgások koordinálására. Ez történhet:

− tornáztatással,−manuális tevékenységek végeztetésével,

− a kéz taktilis érzékenységének fejlesztésével,− utánzó gyakorlatok végeztetésével,

36

36




37

− ujj-kiszámolók játszásával,− a mindennapi élet apró feladatainak gyakoroltatásával (cipőfűzés stb.),− az órai munkához kapcsolódó praktikus feladatokkal (ujjfestés, mintázás,

hajtogatás).

Az ábrázoló készség fejlesztéseAz ábrázoló tevékenység során fejleszteni kell a gyermek megfigyelő és

elemző készségét, emlékezetét, képzeletét, szerkesztő, konstruálóképességét, díszítőkészségét. Fontos, hogy az ábrázolás kifejezési eszközlegyen a gyermek számára, érzelmeket, gondolatokat, ismereteketközvetítsen, megnyilatkozzon benne a személyisége, így oldja szorongásait,segítse önkifejezését.

A gyermek ábrázolás közben az eszközökkel való bánni tudást elsajátítva,pontos megfigyeléssel, könnyed vonalvezetés begyakorlásával olyanismeretek birtokába jut, amelyek az írás előkészítésében igen fontosak. Azírástanuláshoz szükséges észrevevő látás kulcsa a pontos és érzékeny

megfigyelés. A pontosság a formák, részletek, összefüggések, méretbeli- éstérbeli viszonyok felismerését jelenti, beleértve a felületi megjelenést és aszerkezeti elemek funkcionális kapcsolatait. Érzékenység a megfigyelésbenrejtett hasonlóságok, különbségek, analógiák felfedezése. A rendszeresfoglalkozásokon történő fejlesztés kiegészítéseképpen fontos, hogy a gyermekszabad idejében is rajzolgasson, ezért feltétlenül meg kell adni számáraminden lehetőséget arra, hogy egyénileg is rajzolhasson. Mindig legyenelérhető helyen papír-ceruza, és legyen megfelelő hely a rajzoláshoz.

A gyermekkel foglalkozó pedagógus-gyermekfelügyelő maga is rajzolgassona gyermekekkel együtt. Így a gyermekek megfigyelhetik az ábrázolásfolyamatát, technikákat sajátítanak el, láthatják a helyes ceruzafogást, ahelyes testtartást. A pedagógus biztassa a gyermekeket a rajzolásra, adjonötleteket, hogy mit rajzoljanak, adjon tanácsokat a kivitelezéshez, s mutassonörömet az elkészült munkák láttán. Az ábrázoló tevékenység többfeladatcsoport köré tervezhető. Ezek:

− természet utáni ábrázolás;− emlékezet utáni ábrázolás;− díszítő munkák készítése;− szerkesztő, összerakó tevékenységek végzése.

Az íráselemek írásának előkészítése

Az íráslemek írását a finommotorikát fejlesztő feladatsor elvégzése utánkezdjük gyakoroltatni. A finommotorika fejlesztése során ki kell alakítanunk:

− a helyes ceruzatartást;− az íráshoz szükséges helyes testtartást;− a jól beidegzett, laza csuklómozgást;− a kéz csúsztatását a papíron.

Az elsajátítás fokozatai:− A tanulandó íráselem vonalának követése a földön. Ehhez a betűelemet

ábrázoló szőnyeget kell használni. A követés történhet járással,

labdagurítással, autó végigvezetésével. Közben a gyermekekkel közösenkell megállapítani a betűelem kezdésének és befejezésének helyét, a

3737




vonalvezetés tárgyát, majd a szőnyegen végigvezetve ujját, át kell íratnivele a tanulandó elemet.

− Az íráselemeket mozgással is meg kell alkotni. A mozgásokat mindig összekell kötni beszéddel.

− Az íráselemek átírása különböző anyagokra.

− A különböző anyagokból készült íráselemek érzékeltetése.− Az íráselem átírása papírra, irónnal.

Az olvasástanulás előkészítése (diszlexia prevenció)

Célja: az olvasáshoz szükséges készségek kialakítása.Feladata: a mozgás-, testséma-, percepció-, és beszédkészség fejlesztése;

Az olvasás tanításához szükséges alapkészségek fejlesztése

Az olvasástanulás két részre tagozódik: a készségfejlesztésre és az olvasástanítására. A készségfejlesztés célja az, hogy kialakuljanak a betűtanulásfeltételei. Ez a részképességek különböző eltérései miatt, igen sokrétűtevékenységet kíván meg. Természetes azonban, hogy a fejlesztés soránmindig a gyermekek sajátosságainak megfelelő feladatcsoportothangsúlyozzuk.

A készségfejlesztés a tanév elején az egész perces foglalkozást kitölti. Azórán belüli aránya idővel fokozatosan csökken, de soha nem lehet teljesenelhagyni, ha rövid időre is, minden órán szerepeljen valamilyen formában. Akészségfejlesztés. során a diszlexia-prevenciós órákon a vizuális észlelés

fejlesztése az egyik legfontosabb feladat, hiszen ez a tanulási folyamatokszerveződésének, így az olvasás elsajátításának is sarkalatos pontja. Adiszlexia prevenciós órákon végzett készségfejlesztés területei a következők:

Mozgásfejlesztés−mozgásos játékok;− egyensúlygyakorlatok;− izomtónus-fejlesztő gyakorlatok;− utánzó játékok;− ritmusérzék fejlesztése.

Testséma fejlesztés és az egyensúlyérzék fejlesztése− iránydifferenciálás;− a téri tájékozódás fejlesztése.

Percepciófejlesztés− a vizuális észlelés fejlesztése;− a szem-kéz koordináció fejlesztése;− az alakállandóság fejlesztése;− az alak-háttér felfogás fejlesztése;− a hallási észlelés fejlesztése;− a taktilis észlelés fejlesztése;

− a kinesztetikus észlelés fejlesztése;− beszédkészség fejlesztése.

38

38




39

Bizonyos gyakorlatcsoportok alkalmazását már korábban leírtuk. Mivel abővebben le nem írt gyakorlatcsoportok is hasonlóan fontosak a fejlesztésszempontjából, ezért nem felesleges, ha néhány szóban ezekről is beszélünk.

A mozgásfejlesztés

A gyermek mozgásának fejlesztése fontos szerepet játszik a különbözőképességek kialakításában és gyakoroltatásában, mivel igen hatásosan járulhozzá a vizuális percepció és ebből következően a beszéd fejlődéséhez. Amozgásos feladatokkal, és az ezekkel együtt járó szenzoros ingerekkel afejlődés korai szakaszába lépünk vissza, abból a célból, hogy az agyimechanizmusok szervezettségi szintjét emeljük, elősegítsük az érettebb,integráltabb mozgásos válaszok megjelenését. A mozgás ugyanis összefogja aszenzomotoros és vizuális tapasztalatokat.

−Mozgásos játékok: eszközhasználattal és eszközhasználat nélkül végzett játékok.

−

Egyensúlygyakorlatok: statikus és dinamikus, egyensúlyt fejlesztő játékosgyakorlatok.− Az izomtónust, az izomtónus érzékelését fejlesztő gyakorlatok:

− lazító-feszítő gyakorlatok;− támaszgyakorlatok.

−Utánzó játékok: mozgásminták, mozgássorok lemásolása, önállóreprodukálása.

− A ritmusérzék fejlesztése:− egyenletes ritmus kialakítása;− változó ritmus kialakítása.

A testséma és az egyensúlyérzék fejlesztéseVizuális észlelési gyakorlatok végeztetése, melyek segítik a gyermek

önazonosításának fejlődését, közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a "belülrőlérzett test" és a kívülről látott testkép között. Így kialakul a gyermektudatában a teljes körkörös és plasztikus kép önmagáról. Feladatai:

− vizuális környezetséma kialakítása és differenciálása,− képi emlékezet és elemzőkészség önmegfigyelése,− emberábrázolási készség fejlesztése.

A percepciófejlesztés

−

A hallási észlelés fejlesztése: Célja: a beszédhangok tudatosmeghallásának, differenciálásának kialakítása. Fejleszteni kell:− a hallási figyelmet és a hallásemlékezetet;− a beszédhang-hallást;− a zöngés és zöngétlen hangok differenciálását;− a beszédhangok időtartamának megfigyelését.

− A taktilis érzékelés fejlesztése: Tapintásos tapasztalatszerzéssel történik aformaérzékelés fejlesztése, a betűk birtokbavétele.

− A kinesztetikus észlelés fejlesztése: A vizualitás kizárásával történőészlelés-fejlesztés.

− A beszédkészség fejlesztése: Az aktív és passzív szókincs, az utánmodó-

készség, a grammatikai rendszer fejlesztése nyelvi játékokkal.

3939




A számolástanulás előkészítése (diszkalkuliaprevenció)

Célja: a nyelvi és a matematikai képességek, készségek az egyébrészterületekkel együtt való fejlesztése.

Feladata:− az érzékelés - észlelés fejlesztése (taktilis - vizuális - auditív);− a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése;− a saját testen, térben, síkban való tájékozódás fejlesztése;− az időbeli tájékozódás fejlesztése;− soralkotásos feladatok, a sorrendiség fejlesztése;− a beszéd fejlesztése – matematikai szókincs kialakítása;− geometriai, mértani ábrák felismerése, egyeztetése, kirakása,

megnevezése, a számjegyek felismerése, megnevezése;−

a mennyiségfogalom kialakítása lehetőleg 10-ig, műveletvégzés lehetőleg10-es körben (hozzáadás, elvétel, pótlás, bontás, összeadás, kivonás);− a műveleti és relációs jelek felismerése, megnevezése, kirakása, írása;− számlálás az ujjakon – jó ritmusban;− a számlálás automatizálása növekvő és csökkenő sorrendben 1-től 20-ig;− globális mennyiségfelismerés lehetőleg 5-ig, korongképek alapján 10-ig;− vizuomotoros, grafomotoros készségek fejlesztése;− szöveges feladatok előkészítése; sorszámok használata; a számszomszéd;

a páros-páratlan fogalma; ellenpáralkotás; relációs viszonyok; aszámemlékezet fejlesztése.

A diszkalkulia prevenciós terápia Általános készségfejlesztés: Az általános készségfejlesztés során mindazon

készségek fejlesztésére kell törekedni, amelyek nélkül a számfogalmaknem, vagy csak bizonytalanul alakulhatnak ki. Külön figyelmet kell fordítaniazokra a tevékenységekre, amelyek az érzékelés, az észlelés, az emlékezetés a figyelem fejlesztésére irányulnak. Az érzékelés fejlődésének az összesmagasabb szintű tevékenység kialakításában alapvető jelentősége van. Azérzékszervi megismerés kialakításának módjától és mértékétől, továbbá alegfontosabb mozgási- és térbeli tájékozódási formáktól függ a későbbibeszédbeli és logikai teljesítőképesség minősége. A gyermekek sajáttevékenységükön keresztül tanulnak a legkönnyebben, így minden esetben

biztosítani kell számukra a konkrét cselekvés, a sokoldalú manipuláláslehetőségét. Egy gyerek annál kreatívabb, minél intenzívebben éssokoldalúbban képes a saját maga által kitalált módszerekkel egy tárgyatvizsgálni, szerkezeteket felfedezni vagy kapcsolatokat megfejteni. Ahhoz,hogy egy gyermeknél a mennyiségérzet kialakuljon, hogy a mennyiségekkelvaló manipuláció és a matematikai fogalmak értelmezése biztos legyen, akövetkező absztrakciós útvonal végigjárására van szükség:

− cselekvés közben a gyermekek saját maguk alakítanak kihelyzeteket;

− tárgyakkal végeznek cselekvéseket;− modellekkel végeznek cselekvéseket;−

a legmagasabb szint: cselekvés nélkül számolnak.

40

40




41

A gondolkodás segítségével a gyermekek megtanulnak felismerni,összehasonlítani, megkülönböztetni, rendezni, osztályozni, összefüggéseketmeglátni.

Csoportosítás, halmazalkotás: A gyermekeknek meg kell tanulniuk atárgyakhoz, jelenségekhez fűződő tulajdonságok, ismertetőjelek,

jellegzetességek meglátását, megfogalmazását, hiszen a számjegy is egymennyiség (halmaz) tulajdonsága, elvont kifejezése. Fontos, hogy agyermekek képesek legyenek megadott szempontok alapjáncsoportosításra, halmazalkotásra, illetve két vagy több halmazösszehasonlítására, a halmazok tulajdonságainak megfogalmazására.

Térbeli kiterjedéseket jelölő kifejezések gyakorlása ellentétpárokon keresztül:A gyermekek környezetében lévő tárgyak alapvető viszonyainakmegismertetése, változó jellegük érzékeltetése.

A tájékozódás fejlesztése térben, síkban, időben: A térbeli irányokat ésrelációkat jelölő fogalmak elsajátítása, az oszlop és sor fogalmánakkialakítása.

Ritmikus soralkotás: A szabályalkotás megalapozása.

Különbözőség, azonosság: A különbségek és azonosságok észrevétetésesíkban, térben.

Számlálás 5-ös és 10-es számkörben: Tárgyak számlálása, mozgáshoz kötöttpontos számlálás kialakítása.

Sorszámnevek: A sor elemeinek hely szerinti tudatosítása. Az első, az utolsó ésa középső fogalma.

Alapvető matematikai fogalmak kialakítása: A sok-semmi, a sok-kevés, a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmának kialakítása.

Relációs jel felismerése, értelmezése, alkalmazása: A mennyiségekösszehasonlítása: a több, kevesebb, ugyanannyi relációs jelekkel való

jelölése.

A speciális matematikai készségek fejlesztése

A terápia másik nagy egysége a számfogalmak kialakítását, valamint aműveletek megalapozását foglalja magába. A számjegyek felismerését ésmennyiséggel való egyeztetését 1-től 10-ig kell megtanítani párhuzamosanmás, a matematikai tevékenységekhez alapvetően szükséges készségekfejlesztésével.

− Számjegy, korongkép, ujjkép felismerése, a mennyiség-állandóságkialakítása: Konkrét cselekvés útján számjegy, korongkép, ujjképegyeztetése a globális mennyiségfogalom kialakítására.

− A mennyiség számnévvel való egyeztetése: A feladat elvégeztetésemozgásos játékok alkalmazásával a legkönnyebb.−Matematikai relációk alkalmazása: Halmazok összehasonlítása különböző

téri alakzatokban.− A mennyiség számjeggyel való egyeztetése: Változatos játéktevékenység

közben kell egyeztetni a számjegyet a számnévvel és a hozzá tartozómennyiséggel (korongképpel, ujjképpel).

−Matematikai relációk, mennyiségek differenciálása relációs jelekkel: Aszámok és mennyiségek közötti relációk felfedezetése.

− A matematikai fogalmak, felismerése szövegben: A szöveges felismerésgyakoroltatásának legfontosabb feladatai:

− a szövegben előforduló grammatikai struktúrák analizálása,szintetizálása, a szöveg megértése;

4141




− a lényeg kiemelése;− a szöveg- és számemlékezet;− a különböző matematikai fogalmak passzív és aktív használata;− a számfogalmak biztos megléte;− az analógiás gondolkodás aktivizálása, a különböző logikai

összefüggések felismerése.

A fejlesztő program elméleti leírása:NÉMETH ERZSÉBET – S . PINTYE MÁRIA (1995): Mozdul a szó... Súlyosan

akadályozott beszédfejlődésű gyermekek korai integratív fejlesztése.Logopédia Kiadó, Bp.

ROSTA K ATALIN (szerk. 1996): Taníts meg engem! Fejlesztő programlogopédiai óvodák számára. Logopédiai Kiadó, Bp.

Gyakorlati útmutatók a fejlesztő programhoz:ALKONYI MÁRIA – ROSTA K ATALIN (1993): Számlálni kezdek . Számolásfejlesztő

feladatlap-gyűjtemény. PSzMP, Bp.CSABAY K ATALIN (1993): Lexi. Iskola-előkészítő mesetankönyv 5-7 éveseknek

a diszlexia megelőzésére. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.CSABAY K ATALIN (1997): Lexi iskolás lesz. Iskola-előkészítő mesetankönyv 6-7

éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.EGRI K ATALIN – FILE EDIT (1993): Színezd ki... és számolj te is!

Számoláskészséget fejlesztő feladatlapgyűjtemény 4-7 évesgyermekeknek. Göncöl Kiadó, Bp.

MAROSITS ISTVÁNNÉ: Tudod-e? Készségfejlesztő feladatlapok az olvasástanuláselőkészítésére. Logopédiai Kiadó, Bp.

ROSTA K ATALIN – ARANY ILDIKÓ – FILE EDIT (1990): Színezd ki... és rajzolj te is!Íráskészséget fejlesztő feladatlapgyűjtemény 4-7 éves gyerekeknek.

Göncöl Kiadó, Bp.ROSTA K ATALIN – RUDAS ZSUZSANNA – K ISHÁZI GERGELY (1995): Hüvelykujjam... A

kézügyesség fejlesztésének játékos lehetőségei. Logopédiai Kiadó, Bp.ROSTA K ATALIN – K OCSIS LÁSZLÓNÉ (1993): Ez volnék én? Testsémafejlesztő

feladatlap-gyűjtemény. PSzMP, Bp.SZABÓ BORBÁLA (1996): Mozdulj rá! Mozgással kísért mondóka- és

versgyűjtemény. Logopédiai Kiadó, Bp.

Ajánlótár a logopédiai óvodai foglalkozások

szervezéséhez

Felmérések, szűrőeljárások

Felmérésekhez, szűrőeljárásokhoz felhasználható eszközök

BALÁZS BOGLÁRKA: D T E. Logo-Press, Bp. Diszfónia Terápiás Egységcsomag agyermekkori diszfónia vizsgálatára és kezelésére. A terápia a rekedtséggel –különös tekintettel a gyakori diszfóniára –, valamint a kezeléseként

alkalmazandó hangreedukáció lényegével foglalkozik. Irányt mutat a

42

42




43

terápiát alkalmazó logopédusnak és megkönnyíti a szülőknek a gyermekkelfolytatott otthoni gyakorlást.

DANN, L. M. (1965): Peabody Picture Vokabulary Test . American GuidenceService Inc. Minnesota (Átdolgozta: Csányi Yvonne), MPSZ. 1976/3. Datorg,Bp.

FROSTIG, MARIANNE – MASLOW, PHYLLIS (1964): A Marianne Frostig-féle vizuális percepciós teszt 1963. évi standardizálása. South Universitas Press.

GÓSY MÁRIA: G M P . Logo-Press, Bp. Beszédészlelési és beszédmegértésiteljesítményt vizsgáló tesztcsomag. A GMP teszt a gyermek beszédészlelésiszintjének vizsgálatát teszi lehetővé 3-10 éves korig. A tesztcsomagotszűrési céllal kell használni, azoknak a gyerekeknek a vizsgálata indokolt,akiknél az anyanyelv elsajátításában, az általános fejlődésben, vagytanulásban eltérést, elmaradást tapasztalunk.

GÓSY MÁRIA – OLASZY GÁBOR – HIRSCHBERG JENŐ (1982): G O H. Nikol Gmk, Bp.Hallást és beszédészlelést vizsgáló eljárás. A készülék a 3-9 évesgyermekek hallását és beszédészlelési szintjét méri, sajátos akusztikusszerkezetű, mesterséges beszéddel. Tájékoztat a hallás ép vagy csökkent

voltáról, valamint a gyermek általános beszédészlelési szintjéről, amely ahangzó beszéd megértéséhez és a sikeres tanuláshoz nélkülözhetetlen.

HERPAI ANNA – NAGY ISTVÁNNÉ (1970): A Bender próba, B-sorozat . OIEI Klinikaipróbák, Vademecum 41., Bp.

JUHÁSZ ÁGNES – BITTERA TIBORNÉ: A beszéd és nyelvi fejlődés vizsgálata. MagyarFonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság, Bp.

MAROSITS ISTVÁNNÉ: D P T . Logo-Press, Bp. Diszlexia Prevenciós Teszt és adiszlexia veszélyeztetettség vizsgálatára kialakított diagnosztikuseszközkészlet. A tesztcsomag tartozékai: útmutató, amely tartalmazzaazoknak a jelzéseknek, tüneteknek a felsorolását, melyek a vizsgálatelvégzését indokolják; feladatlapcsomag; színes képsorok; Bender A teszt;

Goodenough-féle rajzvizsgálat.MÉREI FERENC (1970): A Bender próba, A-sorozat . OIEI Klinikai próbák.Vademecum 41., Bp.

PLÉH CSABA – PALOTÁS GÁBOR – LŐRIK JÓZSEF (1991): P P L. Logopédiai Gmk, Bp.Szűrővizsgálatok a nyelvfejlődési elmaradások feltárására. A vizsgálat céljaa nyelvtani fejlődés szintjének megállapítása a 3-8 éves gyerekeknél.Előszűrő eljárás, amely a gyermek verbális emlékezetéről, feladattudatárólés figyelméről ad információt.

SARKADY K AMILLA – ZSOLDOS MÁRTA (1991): Szűrőeljárás óvodáskorban a(specifikus) tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára: MSSST – MeetingStreet School Screening Test . BGGYTF Gyógypedagógiai PszichológiaiIntézet, Bp. Az MSSST, amelyet az USA-ban óvodáskorú gyermekek

vizsgálatára dolgoztak ki, megbízhatóan jelzi az iskolai tanulási zavarveszélyét. Használatával könnyen eldönthető, hogy szükséges-e további,pontosabb és részletesebb diagnózist adó szakvizsgálat.

SEDLAK , FRANZ – SINDELAR, BRIGITTE (1995): „De jó, már én is tudom!” Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai fejlesztése. BGGYTF, Bp.

TORDA ÁGNES – DARVAS ÁGNES (1991): Példatár az emberalak-ábrázolás és avizuomotoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez . BGGYTFGyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, Bp. Az emberalak ábrázolásGoodenough módszerével és a vizuomotoros koordináció próbái: Bender A,B.

4343




Felmérésekhez, szűrőeljárásokhoz felhasználható módszertanileírások

FEKETÉNÉ GACSÓ MÁRIA (szerk. 1991): A logopédiai vizsgálat . Terápiásprogramok a beszédjavító intézmények nevelési és oktatási tervéhez 3. OPI,Bp. A könyv az anamnézis felvételéhez, a beszédszervi állapot és

beszédszervi működés vizsgálatához, a beszédhangok kiejtésénekmegfigyeléséhez, a verbális és nemverbális kommunikációs készségvizsgálatához, a beszédmegértés és beszédhasználat megfigyeléséhez, adiszlexia veszélyeztetettség előrejelzéséhez, a hallás, a hallási figyelem ésdifferenciálóképesség vizsgálatához, az akusztikus és verbális emlékezet, aszeriális felfogás és kivitelezés megfigyeléséhez, a vizuális percepció ésemlékezet vizsgálatához, a lateralitás, a mozgáskészség, a ritmusérzék, atestséma ismerete és a téri tájékozódás megfigyeléséhez, a rajzkészségvizsgálatához, a figyelem, az olvasás, az írás, a nyelvi - grammatikai -helyesírási készség vizsgálatához, és az egyes beszédhibák vizsgálatánakszempontjaihoz nyújt segítséget.

GÓSY MÁRIA (1992): A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata. BGGYTF,Bp.HORVÁTH G YÖRGY (1991): Az értelem mérése. Tankönyvkiadó, Bp.ILLYÉS G YULÁNÉ – LLYÉS SÁNDOR – -JANKOVICH LAJOSNÉ – LÁNYI MIKLÓSNÉ (1968):

Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai, Bp.K UN MIKLÓS – SZEGEDI MÁRTON (szerk. 1972): Az intelligencia mérése. Akadémiai,

Bp.LÁNYINÉ ENGELMAYER ÁGNES (szerk. 1978): Az áthelyezési vizsgálat 1.

Tankönyvkiadó, Bp.PATAKVÖLGYI JÁNOSNÉ – RASKÓNÉ DÉRI ERZSÉBET (1991): Óvodáskorú gyermekek

fejlettségi szintjének szűrővizsgálata, a felzárkóztatás lehetőségei ésgyakorlata. Szolnok. Az alacsony fejlettségi szintről induló gyermekek

többségében ezen az alacsony szinten haladnak végig az iskolarendszerben,ha nem segítünk felzárkóztatásukban. A hatékony iskolaelőkészítésszükségessé teszi, hogy legalább egy évvel a beiskolázás előttmegvizsgáljuk a gyermekek felkészültségét, annak érdekében, hogypontosan meg tudjuk határozni a prevenció tennivalóit.

TORDA ÁGNES (1992): Pszichodiagnosztika 1. Tankönyvkiadó, Bp. Tanulmányoka gyógypedagógiai lélektan pszichodiagnosztikai eljárásainak köréből.

A mozgás fejlesztését szolgáló terápiák

A mozgás fejlesztését szolgáló terápiákhoz felhasználható eszközök Az Ayres terápia eszközei: Billenő talp, gólyaláb-pár, függőhinta háló,

gumihenger, térhágcsó, forgókorong, egylábú szék, billenő rácshinta, függőbillenő hinta, függő tányérhinta, rugósdeszka, csúszda, egyensúlyozódeszka.

Fizio- és gimnasztikai labdák . Medito Kft, Bp. Fiziolabda, gimnasztiklabda,tojáslabda, crystal átlátszó labda, ritmikalabda, tüskelabda, súlyzólabda.

Javel-Inn Body Roll. Németh és Társa Sportruházati és Sportszer-kereskedelmiKft, Bp.

Wesco műanyag eszközök . Quatro Gmk, Kecskemét.

44

44




45

A mozgás és a kommunikáció fejlesztését szolgáló terápiákhozfelhasználható módszertani leírások

BALÁS ESZTER (1990): A dadogás komplex művészeti terápiás programja. Terápiás programok a beszédjavító intézmények nevelési és oktatásitervéhez. OPI, Bp.

BENCZÚR MIKLÓSNÉ - BERNOLÁK BÉLÁNÉ (1991): Felelős vagyok érte. BGGYTFKiadó, Bp.

DÉVÉNY ANNA: DSGM Dévény Speciális Manuális Technika és GimnasztikaiMódszer.

FALVAY K ÁROLY (1990): Ritmikus mozgás, énekes játék óvodásoknak,kisiskolásoknak . OPI, Bp.

FEKETÉNÉ GACSÓ MÁRIA – LAJOS PÉTER – RUDAS ZSUZSANNA (1991): RIT alogopédiában. in: Bíró Sándor – Juhász Sándor (szerk.): Nonverbálispszichoterápiák. Animula könyvek, Magyar Pszichiátriai Társaság, Bp.

HAMZA ISTVÁN (szerk. 1995): Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás. Szerzőikiadás, Bp. 3-10 éves korosztály részére.

K ARÁCSONY ISTVÁN (szerk. 1996): Tornáról színesen. Magánkiadás. A tornaoktatása az óvodától az egyetemig.K ARLÓCZAY MARIANNE (1987): Komámasszony hol az olló? A szerző kiadása, Bp.K ARLÓCZAYNÉ K ELEMEN MARIANN (1976): Kisgyermekek játékoskönyve. Medicina,

Bp.K OVÁCS JOLÁN (1994): Csináld velem! Cégér Könyvkiadó, Bp. Lábtorna,

gerinctorna.K RISTON ANDREA – RUZSONYI PÉTER (1993): Mozgásos játékok könyve. Új Esély,

Bp.MÁRKUS ESZTER (1994): Képességfejlesztő eszközök a súlyosan és halmozottan

sérült mozgásfogyatékos gyermekek gyógypedagógiai nevelésében.BGGYTF Szomatopedagógiai Tanszék, Bp.

MÉREI VERA – VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (1979): Dadogás 1. Etiológia és tünettan. Tankönyvkiadó, Bp.

MÉREI VERA – VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (1986): Dadogás 2. Terápia. Tankönyvkiadó,Bp.

NÉMETH ERZSÉBET – S. PINTYE MÁRIA (1995): Mozdul a szó. Logopédia Kiadó, Bp.Súlyos,- akadályozott beszédfejlődésű gyermekek korai integratívfejlesztése.

SZABÓ BORBÁLA (1996): Mozdulj rá! Logopédiai Kiadó, Bp. Mozgással kísértmondóka- és versgyűjtemény.

SZENT-ANDRÁSSYNÉ PEKTOR GABRIELLA (1995): Labdára fel! Litograph, Bp.SZENTGYÖRGYI ZOLTÁN (1994): Tér- és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok

óvodás és kisiskolás gyerekek részére. FPI, Bp.SZVATKÓ ANNA – VARGA IZABELLA (szerk. 1995): Szenzoros integrációs terápiák .ELTE Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék-FPI, Bp.

TÓTSZÖLŐSYNÉ VARGA TÜNDE (szerk. 1994): Mozgásfejlesztés az óvodában.Szerzői kiadás, Bp. Porkolábné Balogh Katalin fejlesztő programjánakalkalmazása testnevelés foglalkozásokon.

VASSNÉ K OVÁCS EMŐKE (szerk. 1991): Szemelvények a hadarás témaköréből. Tankönyvkiadó, Bp.

VASSNÉ K OVÁCS EMŐKE (szerk. 1993): A hadarás. Terápiás programok abeszédjavító intézmények nevelési és oktatási tervéhez 6. OKI, Bp.

VÁRKŐI FERENC (1965): Kisgyermekek tornája. Sport, Bp.VÉKÁSSY LÁSZLÓ (1981): A dadogó kezelésének komplex módszere. OPI, Bp.

VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (1991): A dadogás terápiája. Tankönyvkiadó, Bp. Tanárisegédanyag az Én is tudok beszélni 2. című munkatankönyv használatához.

4545




Anyanyelvi fejlesztés

Az anyanyelvi fejlesztő csoportokhoz felhasználható feladatlapok

BITTERA TIBORNÉ – JUHÁSZ ÁGNES (1991/a): Én is tudok beszélni 1. Tankönyvkiadó,

Bp. Munkatankönyv a beszédjavító általános iskolák számára.BITTERA TIBORNÉ – JUHÁSZ ÁGNES (1991/b): A megkésett beszédfejlődés terápiája.

Tankönyvkiadó, Bp. Tanári segédanyag az én is tudok beszélni 1. címűmunkatankönyvhöz.

DÉKÁNY JUDIT – K RASZNÁR JÁNOSNÉ – SZEKERES ZSUZSA: Kifestőkönyv az l, r hangok gyakorlásához. Logopédiai Gmk, Bp.

DÉKÁNY JUDIT – K RASZNÁR JÁNOSNÉ – SZEKERES ZSUZSA: Kifestőkönyv a sziszegő hangok gyakorlásához. Logopédiai Gmk, Bp.

DÉKÁNY JUDIT (1993): Mit gondolsz? Logopédiai Gmk, Bp. Figyelem-, emlékezet-,gondolkodás- és beszédfejlesztő játék. (1.Összefüggések felismerése, 2. Azanalógiás gondolkodás fejlesztése, 3. Összehasonlítás, elvonás, rendezés -

gondolkodási műveletek fejlesztése.)FEKETÉNÉ GACSÓ MÁRIA: Szemléltető segédanyag a pöszeség javításához . Tankönyvkiadó, Bp. A gyűjtemény, amely a szöveges gyakorlóanyagból és aképsorozatból áll, a pöszeség korrekciójának általános menetén belül arögzítéshez, az automatizáláshoz, illetve az akusztikus és artikulációsdifferenciáláshoz ad segítséget.

FÜLÖPNÉ FERENCZ ZSUZSA – RÉDAI E TELKA (1991): Gyere, beszélgessünk! Játékoslogopédiai, anyanyelvi gyakorlatok. Lexikon Kft, Szolnok.

HAFFNER TAMÁSNÉ (1990): Anyanyelv és környezetismeret az előkészítő osztály számára. Tankönyvkiadó, Bp.

JÁK EDIT – PÁLI JUDIT (1996): Természet és társadalom. Novum, Bp. Játéklapokóvodásoknak és kisiskolásoknak.

K OROMPAI ISTVÁNNÉ (1986): Feladatlapok a magánhangzók tanórai és otthonitanulásához . OPI, Bp.

K OROMPAI ISTVÁNNÉ (1987): Logopédiai segédanyag a gyakorimássalhangzócserék javításához 1. Művelődési Minisztérium, Bp.

K OROMPAI ISTVÁNNÉ (1991): Logopédiai segédanyag a gyakorimássalhangzócserék javításához (zöngés - zöngétlen). OKI, Bp. A feladatlapaz f-v, p-b, t-d, k-g, s-zs, sz-z, ty-gy hangpárok differenciálásához nyújtsegítséget.

K OROMPAI ISTVÁNNÉ (1996): Logopédiai segédanyag a j-l-r, t-ty, és d-gy mássalhangzócserék javításához. OKI, Bp.

LŐRIK JÓZSEF (1977): Gyermekvers- és mondókagyűjtemény a logopédiai

munkához. Tankönyvkiadó, Bp.MAROSITS ISTVÁNNÉ (1986): Gyakorlóanyag a helyviszonyokat kifejező névutók helyes használatának kialakításához. In: Ajtony Péter (szerk): Logopédia agyakorlatban. Tankönyvkiadó, Bp.

MONTÁGH IMRE (1987): Mondd ki szépen! Móra Kiadó, Bp.MURAYNÉ SZY ÉVA (1985): Játékos beszédnevelés. Múzsák Közművelődési Kiadó,

Bp.PATAKVÖLGYI JÁNOSNÉ – RASKÓNÉ DÉRI ERZSÉBET (1990): Hogyan mondjam?

Magánkiadás, Szolnok. A füzetsorozat lehetőséget biztosít abeszédhangokra vonatkozó hallási figyelem és megkülönböztető képességfejlesztésére, az analizáló és szintetizáló képesség gyakorlására, aszószerkezet helyes tagolásának játékos érzékeltetésére, a helyes kiejtés

begyakorlására.

46

46




47

SZEKERES ZSUZSA (szerk. 1992): Kifestőkönyv a gyűjtőfogalmak gyakorlásához (1. Gyümölcsök, zöldségek, virágok)

SZENTMIKLÓSSY MARGIT (1986): Gyakorlóanyag az „sz” hang tanórai és otthonitanulásához . OPI, Bp.

VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (szerk. 1976): Gyakorlóanyag a pöszeség javításához . Tankönyvkiadó, Bp.

Az anyanyelvi fejlesztő csoportokhoz felhasználható eszközök

Házikó. Logopédiai Gmk, Bp. A ragos névszók és névutós szerkezetekgyakorlásához.

K ÖLN JÓZSEFNÉ – UDVARHELYI UBULNÉ: Az emberek, az állatok, a növények világa. Tanért, Bp. Képes kirakó óvodai foglalkoztató eszközök

SZAITZNÉ GREGORITS ANNA (1992): Világunk hangjai. Hangkazetta 1-2. Alex-typo,Bp. A kazetta a hallásészlelés fejlesztéséhez, a környezet megismeréséreneveléshez nyújt segítséget.

Szórakó. Szóalkotó társasjáték. Hanza Bt, Bp.VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (1985): Képes Beszédlottó. Tanért, Bp. A Képes

Beszédlottó a magyar beszédhangok helyes kiejtésének elsajátítását ésbegyakorlását elősegítő eszköz, kiegészíti a Gyakorlóanyag a pöszeség

javításához című könyvet. Alkalmazható a pöszeség, a dadogásterápiájában, a megkésett beszédfejlődésű, az olvasás-írás nehézségeivelküzdő gyermekeknél, a hallássérültek iskolatípusaiban, a kisegítő és afoglalkoztató iskolákban is.

Az anyanyelvi fejlesztő csoportokhoz felhasználható játékok

BITTERA TIBORNÉ – JUHÁSZ ÁGNES (1994): Képanyag a megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlesztéshez. Logopédiai Kiadó Gmk, Bp. A „Mondd meg,mutasd meg” játék új, bővített kiadása.

Bújkáló képek . Felföldi, Debrecen.Keresd a helyét! Tri-Ton Hsz., Bp. Ismerkedés a tárgyakkal, környezetismeret

óvodásoknak.Keresd a párját! Felföldi, Debrecen. Játék a technikával. Emlékezőtehetséget

és megfigyelő-tehetséget fejlesztő játék gyerekek számára.Matricás füzet . Venezia Kiadó, Bp. A megfigyelőképességet fejlesztő füzetben

48 állat árnyképéhez tartozó matricát kell megkeresni, beragasztani.Mátrix játék . Delfin Játékstúdió, Pécs. Logikai képességfejlesztő játék

óvodásoknak.Meséltető Kirakó. Calderoni, Bp. Anyanyelvi neveléshez és idegen nyelvek

gyakorlásához 3-10 éves gyerekek részére.

Mondd meg, mutasd meg! Logopédia Gmk, Bp. Beszédfejlesztő játék.

Az anyanyelvi fejlesztő csoportokhoz felhasználható módszertanileírások

A JTONY PÉTER (szerk. 1986): Logopédia a gyakorlatban. Tankönyvkiadó, Bp.BECKER, RUTH és mtsai. (1993): Ajak- és szájpadhasadékos kisgyermekek korai

fejlesztése. BGGYTF Fonetikai és Logopédiai Tanszék, Bp.GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K ATALIN (1980): Az orrhangzós beszéd javítása. OPI, Bp.GEREBEN FERENCNÉ (1982): A logopédiai munka módszertani kérdései. (Tanítási

tervezetek gyűjteménye) Tankönyvkiadó, Bp.HIRSCHBERG JENŐ (1986): Szájpadelégtelenség. Medicina, Bp.

HIRSCHBERG JENŐ – SÁRKÖZI ANDREA (szerk. 1996): Ajakhasadék, szájpadhasadék .Hasadék Centrum Alapítvány, Bp.

4747




HIRSCHBERG JENŐ – SÁRKÖZI ANDREA (szerk. 1996): Az ajak- és szájpadhasadékok kezelése. Útmutató szülőknek. Hasadék Centrum Alapítvány, Bp.

MONTÁGH IMRE – MONTÁGHNÉ RIENER NELLI – VINCZÉNÉ BÍRÓ E TELKA (1990): Gyakoribeszédhibák a gyermekkorban. Tankönyvkiadó, Bp.

K OVÁCS EMŐKE – MÉREI VERA (szerk. 1969): Tanulmányok a logopédia köréből. Tankönyvkiadó, Bp.

K OVÁCS EMŐKE – MONTÁGH IMRE – PALOTÁS GÁBOR (1969): A pöszeség. in: KovácsEmőke (szerk.): Logopédia jegyzet 1. Tankönyvkiadó, Bp.

ROMÁN BERNADETT: Javaslatok a beszédfejlesztéshez . Grafotip, Eger.SUBOSITS ISTVÁN (1982): A beszédpedagógia alapjai. Tankönyvkiadó, Bp.SUBOSITS ISTVÁN (1984): Beszédakusztika. Tankönyvkiadó, Bp.VASSNÉ K OVÁCS EMŐKE – REHÁK GIZELLA: A nyelvlökéses nyelés. Tankönyvkiadó,

Bp.WULF, HENNING (1993): Ajak -és szájpadhasadékos gyermekek logopédiai

gyakorlatai. BGGYTF Fonetikai és Logopédiai Tanszék, Bp.

Vizuomotoros és grafomotoros készségfejlesztés

A vizuomotoros és grafomotoros készségfejlesztő csoportokhozfelhasználható feladatlapok

ADORJÁN K ATALIN (1992): Szebben akarok írni! 1-2. Psycho-Art Kft, Bp. Agyakorlóanyag a dysgraphiás (írásnehézségekkel küzdő), iskolaelőkészítős,felmentett és nagycsoportos óvodás gyerekek részére készült. Olyanvonalvezetési gyakorlatokat tartalmaz, melyek az írás előgyakorlatakéntfoghatók fel. Játékos, rajzos formában fejleszti a rossz kézügyességű,grafikus készségű térben nehezen tájékozodó gyerekek író-rajzoló

mozgását, lendületes vonalvezetését.APOSTOL ÉVA – SÁNDOR ÉVA: Gyöngyből, textilből, agyagból, papírból... SzentGellért Egyházi Kiadó, Bp.

BORSZÉKI K LÁRA (1995): Ovis füzetek . Kossuth, Bp. Formalátást, téritájékozódást, vizuális emlékezőkészséget, koordinációs képességet,kézügyességet, figyelmet, gondolkodást és emlékezetet fejlesztőfeladatokat tartalmaz.

DOBOSNÉ BÁNYAI VERONIKA (1995): Íróka-rajzolóka. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.ERDEI GÁBORNÉ (1994): Pont, pont, vesszőcske. Oskar, Szombathely. Játékos

gyakorlókönyv írástanuláshoz.H. VASS ILDIKÓ (1990-91): Papírvarázslat 1-2. Téka, Bp.K ATONA K ATA: Csak rajzolok..., rajzolok... 1-2-3. Képzőművészeti Kiadó, Bp.

MEIXNER ILDIKÓ: Írólapok (tanári - tanulói segédanyag). Logo-Press, Bp. A 76oldalas füzet az íráselőkészítő gyakorlatokat, a betűelemek alakítását, abetűk írását illetve a folyamatos írás megtanítását célzó gyakorlatokatfoglalja magában.

PÁLI JUDIT: Boa. Kabala Kiadó Kft, Bp. Színező és figyelemfejlesztő játékok 4-10éveseknek. A füzetben található színező, készségfejlesztő és figyelemerősítő

játékok hozzásegítik a gyerekeket a pontosabb formaészleléshez,gyakorlóanyagot nyújtanak az irányváltozások megfigyeléséhez, a relatívpozíciók felismeréséhez, az arányok, a szimmetriák - asszimmetriák pontosmásolásához, önálló kiegészítéséhez.

PÁLI JUDIT – FORGÁCH BALÁZS (1989): Kukucs füzetek . Móra Kiadó, Bp. A füzetek

két életkori sávban szólnak a 4-5 és az 5-7 éves gyerekekhez. A formalátás,a színlátás, a térirányok felismerése, a figyelem, az emlékezet, a

48

48




49

problémamegoldás, és a fogalmi gondolkodás működő elemeinekmegfigyelhetőségét és fejlesztésének irányait kínálja.

ROSTA K ATALIN – FILE EDIT – ARANY ILDIKÓ (1990): Színezd ki... és rajzolj te is!Göncöl Kiadó, Bp. Íráskészséget fejlesztő feladatlapgyűjtemény 4-7 évesgyerekeknek.

ROSTA K ATALIN – RUDAS ZSUZSANNA – K ISHÁZI GERGELY (1995): Hüvelykujjam...Logopédia Kiadó, Bp. A kézügyesség fejlesztésének játékos lehetőségei.

SIMICS MÁRIA – HARANGI ILONA (1995): Iskolás leszek! Aquila Könyvkiadó. Írás ésmatematika előkészítő munkafüzet óvodásoknak.

A vizuomotoros és grafomotoros készségfejlesztő csoportokhozfelhasználható játékok

Bohócok Gyermekkártya. Minerva, Bp. Logikai játék óvodás és kisiskolásgyermekeknek.

Burattino Fajátékok : Építőkocka, Térbeli Puzzle, Sík PuzzleBrio Játékcsalád

CSÉZLI LUKÁCS: Ördöngős fahasábok . Falogika, Bp. A játékkal a vizuálisemlékezőtehetséget, a térlátást, a három dimenziós térelképzelést, amegfigyelő és ábrázolóképességet, a megfelelő megoldási és cselekvésimódszer kiválasztásának célszerűségét,a kitartást, a figyelem koncentrációsképességét, és a pontosságra, precizitásra való törekvés igénynívó-szintjének fokozatos javítását gyakorolhatjuk és fejleszthetjük.

Fabrika Termékcsoport . Regulus Kft., Bp. Az összerakható faszerkezetekfejlesztik a gyermek ügyességét, logikai készségét, esztétikai ízlését,ismereteit.

Galgafarm Építőjátékok . Galgafarm Humán Értékőrző Egyesület, Bp. Afalapocskák ragasztás és kötőelem nélkül állnak össze építményekké.Fejleszti a kreativitást, a finommotoros készséget, megalapozva ezzel a

szép írást és a térlátást.Hordó Építőjáték .Pertra fejlesztő játékcsaládRavensburger fejlesztő játékok Toronykocka. Foltex, Bp.Ügyi Kocka. Regulus Kft., Bp. A logikai játék fejleszti a gyermek térlátását.

Gyengénlátó gyerekek is használhatják

A vizuomotoros és grafomotoros készségfejlesztő csoportokhozfelhasználható módszertani leírások

BALÁZSNÉ SZŰCS JUDIT (1992): Miből lesz a cserebogár? Alex-typo, Bp. Vizuális

nevelés 2-8 éves korig.BITTERA TIBORNÉ (1987): A grafomotoros fejlesztés. in: Pálhegyi Ferenc (szerk.):

BGGYTF 10. évkönyv 378-382 old.HUBA JUDIT (szerk. 1991, 1992, 1996): Pszichomotoros fejlesztés a

gyógypedagógiában 1. 2. 3. Tankönyvkiadó, BGGYTF Kiadó, Bp.ROSTA K ATALIN – FILE EDIT (1990): A vizuális percepció fejlesztéséhez szükséges

oktatási segédeszközök. Gyógypedagógiai Szemle, 90/1.

4949




Diszlexia prevenció

Diszlexia prevenciós csoportokhoz felhasználható feladatlapok

ADORJÁN K ATALIN (1986): Gyakorlóanyag dyslexiás gyermekek részére 1-2.

Beszédjavító Intézet, Bp.ADORJÁN K ATALIN (1993): Szógyűjtemény a diszlexia javításához. Magánkiadás,

Bp.BENYÓ IMRÉNÉ – VAJDA SÁNDORNÉ (szerk. 1990): Nyelvtani feladatok 1. 2. 3.

Beszédjavító Intézet, Bp.BÜCHLER JÚLIA – NAGY ZSUZSANNA (1992): Fejlesztő Feladatok Gyűjteménye.

Fejlesztő feladatok 5-7 éves gyerekek számára.CSABAY K ATALIN (1993): Lexi. PSZM Projekt Programirodája, Bp. Az olvasás és

írás tanításának előkészítése 5-6 éves gyerekeknél. Készségfejlesztőfeladatlapok a diszlexia megelőzéséhez.

K OCSIS LÁSZLÓNÉ – ROSTA K ATALIN (1993): Ez volnék én? PSzMP, Bp.

Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény.MAROSITS ISTVÁNNÉ: Tudod-e? Logopédiai Gmk, Bp. Készségfejlesztőfeladatlapok az olvasástanulás előkészítésére.

MAROSITS ISTVÁNNÉ (1994): Betűző . Logopédiai Gmk, Bp. Betűtanuló lapokolvasni tanuló gyerekek számára.

MEIXNER ILDIKÓ (1989): Olvasástanulás / tanítás a diszlexia-prevenciósmódszerrel 1-2. Művelődési Minisztérium, Bp.

MEIXNER ILDIKÓ – CSABAY K ATALIN (1993): Olvasólapok . Tanszer-Tár Bt., Bp.Feladatlapok a diszlexia korrekciójához.

MEIXNER ILDIKÓ (1993): Játékház . Képes olvasókönyv 1. Feladatlapok 1-2.Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

MEIXNER ILDIKÓ (szerk.): Keresd a párját! Memóriajáték azoknak az

elsőosztályosoknak, akik az Olvasni tanulok című könyvből tanulnak olvasni.

Diszlexia prevenciós csoportokhoz felhasználható eszközök

Betűkészlet és betűutca. Logopédiai Gmk, Bp.Füzet . Logopédiai Gmk, Bp. Olvasni, írni, számolni tanuló gyermekeknek,

diszlexia veszélyeztetett óvodásoknak, kisiskolásoknak.HAGYMÁSY ENDRE – BRÜCKLER TAMÁS: Dyslex Programcsalád. Dyslex Soft,

Székesfehérvár. A magyar nyelvű, olvasást fejlesztő, számítógépeskorrekciós program az olvasási készség fejlesztéséhez és a diszlexiakorrekciójához alkalmazható.

Iskolai Betűtábla. Logo-Press, Bp.

Kirakható Tanulói Betűkártyák . Ro-Ka Bt., Bp.Mesevilág számítógépes program. MTL Kft, Bp. A szoftver a diszlexia

prevencióhoz, az indirekt kreatív technikával történő koraianyanyelvoktatáshoz, és az általános beszédfejlesztéshez nyújt segítséget.

Diszlexia prevenciós csoportokhoz felhasználható módszertanileírások

ECSEDYNÉ BERNÁTH JUDIT (1986): Javaslatok a Szókincspárbaj olvasójáték felhasználásához a diszlexia kezelésében. in: Ajtony Péter (szerk.):Logopédia a gyakorlatban. Tankönyvkiadó, Bp.

Diszlexia – diszgráfia. Fejlesztő Pedagógia 1992/1-2.

MAROSITS ISTVÁNNÉ (1994): Útmutató a „Tudod-e?” és a „Betűző” címűmunkafüzetek használatához . Logopédiai Kiadó Gmk, Bp.

50

50




51

MEIXNER ILDIKÓ (1993): A diszlexia prevenció, reedukáció módszere. BGGYTFKiadó, Bp.

VASSNÉ K OVÁCS EMŐKE (szerk. 1977): Szemelvények a diszlexia köréből. Tankönyvkiadó, Bp.

Diszkalkulia prevenció

Diszkalkulia prevenciós csoportokhoz felhasználható feladatlapok,eszközök

ALKONYI MÁRIA – ROSTA K ATALIN (1994): Számlálni kezdek . Ictus, SzegedB. MÉHES VERA (1981): Számlépcső. Móra, Bp. Matematikai programozott

képeskönyv Balázs Béla programozási rendszerének alkalmazásával.B. Méhes Vera (1985): Számlétra. Móra, Bp. Matematikai programozott

képeskönyv Balázs Béla programozási rendszerének alkalmazásával.BÜCHLER JÚLIA: Játékos gyakorlatok a mennyiségfogalom és a fogalmi

gondolkodás fejlesztéséhez . FPI, Bp.CSAHÓCZI ERZSÉBET – HALMOS ISTVÁNNÉ (1989): Töprengő. Gondolkodtató

feladatok kicsiknek (3-6 éveseknek).DÉKÁNY JUDIT (1990): Kép- és szöveggyűjtemény számolni tanuló gyerekeknek .

(1. összeadás 2. kivonás) Logopédiai Gmk, Bp. A kép- és szöveggyűjteménya különböző típusú szöveges feladatok megértését, megoldását segíti. Amatematikához szükséges képességek, készségek megfelelő szintűtudásához, alkalmazásához, a tanuláshoz, gyakorláshoz nyújt segítséget.

DÉKÁNY JUDIT (1993): Mit gondolsz? Logopédiai Gmk, Bp. Figyelem-, emlékezet-,gondolkodás- és beszédfejlesztő játék. (1.Összefüggések felismerése, 2. Azanalógiás gondolkodás fejlesztése, 3. Összehasonlítás, elvonás, rendezés -

gondolkodási műveletek fejlesztése.)EGRI K ATALIN – FILE EDIT (1994): Színezd ki és számolj te is... Göncöl Kiadó, Bp.GÁLL ÉVA (1983): Matematikaország határán. Tankönyvkiadó, Bp.SIMICS MÁRIA – HARANGI ILONA (1995): Iskolás leszek! Aquila Könyvkiadó. Írás és

matematika előkészítő munkafüzet óvodásoknak.SZANDI G YÖRGYNÉ (1992): Rajzos számtan. Panz Kiadó, Szombathely.

TÓTH ÁGNES – PÁLI JUDIT (1996): Gondolkodás és matematika. Novum, Bp. Játéklapok óvodásoknak és iskolásoknak.

V. BINÉT ÁGNES (1993): Gyurka számolni tanul. Móra, Bp. Az ismeretterjesztőképeskönyv a számfogalom kialakítási folyamatában kíván segítségetnyújtani.

Korongok, pálcikák, logikai készlet, relációs jelkészlet .

Diszkalkulia prevenciós csoportokhoz felhasználható módszertanileírások

C. NEMÉNYI ESZTER – SZ. ORAVECZ MÁRTA (1993): Útjelző az 1. osztályosmatematika tanításához.

DÉKÁNY JUDIT (1986): A dyscalculia irodalma. A terápia első szakasza. in: AjtonyPéter (szerk): Logopédia a gyakorlatban. Tankönyvkiadó, Bp.

DÉKÁNY JUDIT (1995): Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához .BGGYTF, Bp.

K ISS TIHAMÉR (1995): A gyermekek matematikai gondolkodásának kialakulása2-7 életévekben. A fejlesztés hatékony eszközei. Piaget Alapítvány, Bp.

VILLÁNYI G YÖRGYNÉ (1993): Játék a matematika? Tárogató Kiadó, Bp.Matematikai játékok gyűjteménye óvodapedagógusoknak.

5151




Általános módszertani leírások a logopédiai óvodaifoglalkozásokhoz

B. MÉHES VERA (1993): Az óvónő és az óvodai játék. Calibra, Bp.BAKONYI ANNA (1995): Irányzatok, alternativitás az óvodai nevelés területén.

Tárogató Kiadó, Bp.BÜKY BÉLA (1973): A beszédtanítás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Bp.CSABAY K ATALIN (1992): Foglalkozások a beszédjavító óvodai csoportokban és

előkészítő osztályokban. Terápiás programok a beszédjavító intézményeknevelési és oktatási tervéhez 4. OKI, Bp.

CHÁSZÁRNÉ SIMON ALICE (1990): Ősszel iskolás leszek! Nemzeti Tankönyvkiadó,Bp.

CSÖRGŐ ANIKÓ – FÜZESI ZSUZSA (1990): Csodaország. Officina Nova, Bp.Foglalkoztató könyv óvodásoknak, kisiskolásoknak.

DEÁKNÉ BANCSÓ K ATALIN (1995a): Óvodások tankönyve. Magánkiadás, Pápa.DEÁKNÉ BANCSÓ K ATALIN (1995b): Anya, taníts engem! Fejlesztő feladatok

születéstől iskolakezdésig. Magánkiadás, Pápa.GÁLLOS ILONA – K OVÁCSNÉ NAGY IBOLYA (1996): Első szótáram. Hallássérült és

megkésett beszédfejlődésű gyermekek számára. OKI, Bp.GEREBEN FERENCNÉ (1982): A logopédiai munka módszertani kérdései. (Tanítási

tervezetek gyűjteménye) Tankönyvkiadó, Bp.GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K ATALIN (1995): A tanulási zavar jelenségkörének

gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. in: Zászkaliczky Péter (szerk.):„...önmagában véve senki sem...” Tanulmányok a gyógypedagógiaipszichológia és a határtudományainak köréből Lányiné dr. EngelmayerÁgnes 65. születésnapjára. BGGYTF, Bp. 216-246. old.

GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K ATALIN (1996): Auditív észlelési és beszédmegértési zavarok gyógypedagógiai pszichológiai megközelítésben. in: Gósy Mária

(szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. NikolGmk, Bp. 54-83. old.GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K ATALIN (szerk. 1996): Fejlődési diszfázia. BGGYTF, Bp.GÓSY MÁRIA (1993): Beszéd és beszédviselkedés az óvodában. Tanszer-Tár Bt.,

Bp. JUHÁSZ ÁGNES (szerk. 1988): Korai fejlesztés a logopédiában. Művelődési

Minisztérium, Bp.K OCSIS LÁSZLÓNÉ – ROSTA K ATALIN (1993): Ez volnék én? Logopédiai Kiadó, Bp.

Testséma-fejlesztő feladatlapgyűjtemény.K UHN GABRIELLA (1991): A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és

kisiskolásoknál. in: Porkolábné Balogh Katalin (szerk.): Iskolapszichológia20. ELTE, Bp.

MÉREI FERENC – V. BINÉT ÁGNES (1970): Gyermeklélektan. Gondolat, Bp.PORKOLÁBNÉ BALOGH K ATALIN (1992): Kudarc nélkül az általános iskolában. Alex-

typo Bt, Bp. Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére.VARGÁNÉ SZABÓ G YÖRGYI (szerk. 1994): Epochális rendszerű tanulási folyamat az

óvodában. DebrecenVár az iskola-sorozat . Móra, Bp.ZILAHI JÓZSEFNÉ (szerk. 1996): Óvodai nevelés játékkal, mesével. Eötvös, Bp.

Szöveggyűjtemények, bibliográfiák

A JTONY PÉTER (szerk. 1986): Logopédia a gyakorlatban. Tankönyvkiadó, Bp.GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K ATALIN (szerk.): Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások

pszichológiája köréből 2. Tankönyvkiadó, Bp.

52

52




53

K EDL MÁRTA – BORBÉLY S JOUKJE (szerk. 1991): Szemelvénygyűjtemény a koraigyógypedagógiai gondozás - fejlesztés témaköréből. Tankönyvkiadó, Bp.

K OVÁCS EMŐKE (szerk. 1969): Logopédia jegyzet 1. Tankönyvkiadó, Bp.K OVÁCS EMŐKE – MÉREI VERA (szerk. 1969): Tanulmányok a logopédia köréből.

Tankönyvkiadó, Bp.LÁNYINÉ ENGELMAYER ÁGNES (szerk. 1989): Szöveggyűjtemény a gyermeki nyelv-

és beszédfejlődés témaköréből. Tankönyvkiadó, Bp.NAGY JÓZSEF (szerk.1982): Iskolaelőkészítő kompenzálás. Tankönyvkiadó, Bp.NÁDOR G YÖRGYNÉ (szerk. 1978): Szemelvénygyűjtemény a beszédhibások

pszichológiája köréből 1. Tankönyvkiadó, Bp.SUBOSITS ISTVÁN (szerk. 1985): Szemelvénygyűjtemény a klinikai beszédzavarok

köréből. Tankönyvkiadó, Bp.SUBOSITS ISTVÁN (szerk. 1986): Az értelmi fogyatékosok

beszédrendellenességei. Tankönyvkiadó, Bp.SUGÁRNÉ K ÁDÁR JÚLIA (szerk. 1985): Beszéd és kommunikáció az óvodás- és

kisiskoláskorban. Akadémiai, Bp.SZABÓ PÁL (szerk. 1986): Fejlődést elősegítő foglalkozások az óvodában. OPI,

Bp. TORDA ÁGNES (szerk. 1991): Szemelvények a tanulási zavarok köréből.

Tankönyvkiadó, Bp. TORDA ÁGNES (1992): Ajánló bibliográfia a gyermekkori tanulási-és

magatartászavarok témakörében. BGGYTF Gyógypedagógiai PszichológiaiIntézet, Bp.

TÓTH G YULÁNÉ (1986): Könyvek óvodásoknak, óvodáknak . Országos SzéchenyiKönyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Bp.

VASSNÉ K OVÁCS EMŐKE – SUBOSITS ISTVÁN (szerk. 1971): A beszéd és zavarai. Tankönyvkiadó, Bp.

ZÁSZKALICZKY PÉTER (szerk.): „...önmagában véve senki sem...” Tanulmányok a

gyógypedagógiai pszichológia és a határtudományainak köréből Lányiné dr.Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára. BGGYTF, Bp.

tanits meg engem fejlesztő program beszédjavító óvodák számára.doc

Documents