szépirodalmi. társadalmi é kös ,z gazdasági hetilap.talvak km szatócsa is a, midői an ottauz...

4
Kőszeg, 1904. január hó 24-*n>. Előfizetési a r : Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre íi korona, egyes szám ára 2 0 fillér. Nyiltter sora 40 flller. Hirdetes nagysay szerint. Szépirodalmi. társadalmi, és köz gazdasági hetilap. Megjelenik minden vasárnap. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez iutézendók. Előfizetési pénzek és reklamációk, P e i g 1 Oynla kiadó elmére küldendők. XXIV. évfolyam. Kelelós szerkesztő : FKIGI* öYUIi A. 4. szám. A kumalnélküli kölcsön. A legújabb szociális eszme : a kauiatnélküli kölcsön. Eisu pillanatra ez hihetetlennek 'atszik, épen napjainkban, a midőn az egesz hitelművelet a kamaiozason alapszik. 11a ez megvalósulhat, ez az Uj korszaknak legfontosabb szociális vívmány a. A mai anyagias korszakban nehéz elkepzeliu a/t, hogy kölcsön egyáltalában kamat nélkül iegyeu. De ha ez m-'gis lehetséges, — oriasi jelentőségű dolog. Sajnosan tapasztaljuk a mai hitelezés nehéz- ségeit. Hegelitől lógva érthetetlen volt az agrikullur Magyarországon, hogy míg a/, ingatlannal biro gazdák s birtokosoknak nem volt hueie, vagy csak nagy nehezen tudta hitelét kielégíteni, ugyanakkor a kereskedő világ minden tagjának, bármilyen va- gyontalan is lett légyen, ha eiouáblája volt, azon- nal hueie is volt. Ezen hitellel éltek a felre eső talvak km szatócsai is, a midőn az ottaui birtokos vagy épen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek hitelhez nem juthattak. Nagyot kellett a földnek fordului, hogy ma már a kamatnélküli kölcsön eszméje áll előttünk, s vannak, a kik megvalósítani törekednek. Ezen kamainélkün kölcsön enzimjei a Magyar Védő Egyesület (Budapest, Jozset-korul lil.) ezen hazafias önzetlen szervezet kiv.inja a hazai mezo- gazda.sagi ee ipari termelcs olomozdiiaeára es - delmere étetbelépletni eh megvalósítani, amivel egesa kőzaliapotainkat javítaná. A M. V. E. teljes ludaiaban van annak, hogy a hazafias telbuzduiae meliett bármily nagy nem- aeti célok Csttk akkor lesznek állandóak es mara- dandók, ha azok mellett az anyagi erdekek is ki- eiegtiest taialnak. Ezért nagy nemzeti céljainak sok, kereskedők és iparosoktól, a mivel ezek a hiielezé 8 tól és a vele járó kellemetlenségektől s • kintlévőségek behajtása és költségeitől menekülnek ueg; mig ellenértékül: uj és nagy verő közönsé- get nyernek, miudazokat, a kik mint a M. V. E. tagjai, — hazai árukat — és a fenti kedvezmény mellett vásárolni akarnak. A kamatuélkUli kölcsönt élvezők, bár nem részesíthetők az 5°/»-os péuatári engedraéuyben, — mégis hitelszükségletük eddig el nem ért, soha nem álmodott — előnyökkel nyer kielégítést. Azon tény, hogy egy nagy rétege a fogyasztóknak, áru- szükségleteit — vagyis háztartásának és gazdasá- gának kellékét — kamatuélkUli kölesönnel képes minden időben — vagy épen akkor, a mikor arra szüksége van, vagy mikor annak ára neki a leg- megfelelőbb, olyan előnyösen beszerezni, olyan vívmány, hogy ea valóban megragadja min- den ember, s minden szociologos figyelmét, mert teljesen alkalmas arra, hogy a magyar termelők és fogyasztók táborát egyesítse és a magyar : pénz- nélküli gazdáknak a kellő pillanatban a vásárló- képességet megszerezze. Méltó arra, hogy mindenki e nagy eszme megvalósítására siessen, s hogy a bankba az el- érhető b'/o-os jövedelem mellett minél többeu részt véve — ami milliók álljanak ezen valóban nem- zeti iparpáriolás szolgálatára, melylyel népünk erőgyűjtése biztosíttatik. Az áru-csek kibocsájtása egymagabau is óriási jelentőségű dolog a hazai iparpáriolás emelésire. Az áru-csekkel kapcsolathau a legszerencsé- sebb gondolat, a magyar származású árukat a M V. E. védjegyével, mint országos és egyöntetű védjegygyei ellátni és megjelölni. Ezen védjegy a régi vitézségi érem, a hajdani védegylet jelvénye, hármas halmon kettős kereszt, eserko*aoruval övezve. megvalósítására : egy országos iparpártolasi bankot kivan létesíteni részvényekre, a mely részvények a tisztajövedelembol 6%-os kamatot élveauak. E/.eu ipirpártolási b.tuk a hazai ipari termé- kek vasarlasara, minden postatakarékpénztár utján, 1 vagy a kó/.pouibsu : vásanóíapokat — áru cseket ! ad készpénz eileneben, melyiyei minden vevő, a hazai árut kószito gyarbau, iparosnál vapy keres- kedőnél teljes értékbeu vasárolja be szükségletét a legalkalmasabb megfelelő időben. E/.en vasariólapok után az egyletbe belepett gyárosok, ipai'Oaok es kereskedőkkel való egyezmény alapján a vevők 5"s-os pénztári eugeduieuyt nyernek. Vagyis ezen 6 J /«-os tiszia megtakaritás ; olyan előny, unt készpénz vásárlás melleit sem erheiünk ei, de kulőnoseu nem, a kicsibeu vásárló és vi- déki nép. Hogy a ha/.ai áru vásárlását az egész vonalon országszerte előmozdítsa a M V. E., vagyis hogy' a ha/.ai áruforgalmat nag)ban emelje es kiterjesz- j sze, azou vidéki leieknek, fogyaszióknak s vevők- nek, a kik *zouuat a uifgteieio kes/.p Miz/.el nem rendelkeznek a vásárló lapok megszerzésére : ka- matiiélkiili kölcsönt uyuji egy fel evi időtartamra, ha a fél huelképessege ket jótaliovai valiofe- dezet mellet — igazoUst nyer. A kölcsön liavou- kenu resztetekben fizettetik vissaa. Oiyan va.aiió telekuek, a kik fi hónapon tuti hitelt óhajtanak, a vasarloiap 3" o kamat fizetés mellett nyujtatik a megtelelő Hitelbiztosítás ellené- ben ; esetleg beiabiazas mellett. A kiadott vásariólapokat a Magyar Védő Egyesület országos iparpártolasi bankja, nyomban a l>eiuutaláskor keszpsn/. ellen vallja be a kötelé- kébe lepett gyarosoktol, iparosokioi es kereskedők- től : 8°<* os levonással. Vagyis 3" o-ert valiaija ál a M. V. E. iparp. bankja a kockazatot a gyáro- Tárca. Orfeus elváltozásai. A ,K'i«zof é« Vidék.* eredeti lárcája. Irta ü ag á • j i M Orteus, a zene hatásának személyesitóje, a my- thosz szerint lauljának hangjaival még az alvilágba is bejutott és kieszközölte, hogy elhalt nejét visszaveret- hette az élók sorába. Szegény Orteus ! — Zenéje oly hatásos veit, hogy a vadállatokat megszelídítette, a köveket megpuhította, az alvilag szellemeit meggyőzte, az enyészet törvényeit kizökkentette: de gyenge és erőtlennek bizonyulta lantpengetés nejével szemben. — Hiába volt Orteus miudeu táradsaga ! áyy leltételt kötött ki az alvilag ura: azt, hogy Orteus neje az élók vilagaba vezető útról ne tekintsen vissza. Ez az <gy teltétel neiu tartatott üe, mert bi- zony Orteusue u Nagysaga csak épen oly kíváncsi volt, uiiut Éva anyánk, s mint Lotlt telesége : visszatekin- tett, — a elnyelte ÍMiiét az alvilág enyészete. Szegény Urteus azóta itt kesereg folyton, siratja másodszor is elveszett nejét, s uieg az & vigasztalása sem maradt, aiui Lollinak: inert ez nejének sóbálvány- nyá változott anyagabol legalább elsózhatja a levest. Idók mullavat Oiteus szive eltasull, hangja meg- ércesedett, lantja hozzanótl, úgyannyira, hogy emberi alakjából kivetkőzve élettelen lényuyé változott át. Csak arról ismerünk reá, hogy lolylon zenél, és zeuéje telette hatásos. Azelőtt kerülte az embereket s a magányban ke- sergett; niH)d, hogy emberi lényéből kivetkőzött, Ut-ott találkoztunk vele az emberek között. Eleinte csak egyes hazaknál volt található, később több helyen és uiiud sűrűbben látogatta az emberlakta helyeket. Mintha valami ellenállhallan erő hajtana: folyton zenélt es zenéjével gyönyörűséget okozott az emberek- uek. — A tudósok behatóan tanulmányozták Orfeus átvál- tozását, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy Orfeus- ból, a kesergő térjból valóságos gépezet lett, mely aulomatice működik. Csekély súlya és nagy terjedelmit hangja miall uj nevet is adtak neki, mert ez már a tudományunk egyik sarkalatos joga. Orteus elváltozott — most ugy nevezik, hogy „kilotou". — Kiloton, a/.elótt Orteus, mióta az emberek közé keveredett, nagy jeieutósógie tett szert. Nem csoda, hisz zeuejének hatása párját ritkítja. Abban a házban, ahol Kilotou hallatta zenéjét, megváltozott az egész házireud. Kilotou zeuéje meg- szelídítette a legliázsártosabb anyóst, megdöntötte a papucskormáuyokat, tuibékoló galambbá változtatta a házi zsarnokot, jó barátokká varázsolta az ádáz elieu- ségeket, sőt elnémította az emberiség fóátkát — a pletykát. Azok, akik előbb összejártak mások teleti pálcát törni, — otí Ülnek némán meghatottan és hallgatják Kilofon zeuéjét. Azok, kik előbb a korcsmai dorbézolásban találtak ölömet, otthon ülnek Kiloton körül gyönyörk<Hlve bűvös zenéjében. Kiloton zenéje valóságos áldásnak mutatkozott és a legszebb kilátások voltak arra uézve, hogy boldoggá teendi az emberiséget. Sajnos, hogy nem így lett! A vég/.et nem engedte ! Lotliué és Orfeusné végzetes példája neiu volt képes elijeszteni az emberi nem gyengébb felét, — az asszonyt. Hiába volt a Kiloton szép zenéje! hiába volt a zenének nemesítő hatása: inert akadlak, akik vissza- tekintettek, — visszatekintettek a régi életmódra. Legelsőnek a pletyka kezdett újból tért hódítani. „Egy hibája van a Kilotoonak, — hogy nem lehel a zeuéje mellett beszélgetni!* — .Milyen unalmas utiudig ugyanazokat a darabokat hallani. Nem tudom, mért olyau takarékos A.-né, hogy neiu szerez uj nótákat!" Kezdődött a reakció ! Elóször egyenkint, majd meg sűrűbben látogatták azokat s házakat, ahova Kiloton még nem tudott be- hatolni, s ott nevették azokat, akik a zene hatásának hódoltak. Aztán akadtak olyan árulók akik wattás fülekkel mentek Kiloton zenéjéhez, igy tevén nevetségessé a zene hatását. Természetes, hogy a rossz példa vonzott, ugy hogy a hallgatók száma mindinkább megcsappant. Azok a házak, ahol Kilofou szállást vett, legtovább maradtak hivek; sőt erónek-erejével igyekeztek ar. em beriséget a zene élvezetében megtartani. Akit csak meg- tolhattak, azt behúzták Kiloton zenéjéuek meghallga- tására. > A pletyka azalatt szakadatlanul működött, ugy hogy az emberek már kerülgették azokat a házakat, ahol Kiloton tany ázott. Csend váltotta föl az utcák for- galmát, ahol Kiloton megszállt. Csak néha néha hallat- szott az ablakokon át Kilofon egy-egy nyekkenése. Kilotou házigazdái, mikor az emberi hallgatóság szátua igen megtogyott, az állatokon akarták kipróbálni a zene hatását.

Upload: others

Post on 03-Mar-2020

5 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Kőszeg, 1904. január hó 24-*n>.

E l ő f i z e t é s i a r :

Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre íi korona, egyes szám ára

2 0 fillér.

Nyiltter sora 40 flller.

H i r d e t e s n a g y s a y s z e r i n t .

Szépirodalmi. társadalmi, és köz

gazdasági hetilap.

Megjelenik minden vasárnap.

A lap szellemi részét illető közlemények

a szerkesztőséghez iutézendók.

Előfizetési pénzek és rek l amác i ók ,

P e i g 1 O y n l a

kiadó elmére küldendők.

XXIV. évfolyam. Kelelós szerkesztő :

F K I G I * ö Y U I i A . 4. szám. A kumalnélküli kölcsön.

A legújabb szociális eszme : a kauiatnélküli

kölcsön. Eisu pillanatra ez hihetetlennek 'atszik,

épen napjainkban, a midőn az egesz hitelművelet

a kamaiozason alapszik. 11a ez megvalósulhat, ez

az Uj korszaknak legfontosabb szociális vívmány a.

A mai anyagias korszakban nehéz elkepzeliu

a/t, hogy kölcsön egyáltalában kamat nélkül iegyeu.

De ha ez m-'gis lehetséges, — oriasi jelentőségű

dolog.

Sajnosan tapasztaljuk a mai hitelezés nehéz-

ségeit.

Hegelitől lógva érthetetlen volt az agrikullur

Magyarországon, hogy míg a/, ingatlannal biro

gazdák s birtokosoknak nem volt hueie, vagy csak

nagy nehezen tudta hitelét kielégíteni, ugyanakkor

a kereskedő világ minden tagjának, bármilyen va-

gyontalan is lett légyen, ha eiouáblája volt, azon-

nal hueie is volt. Ezen hitellel éltek a felre eső

talvak km szatócsai is, a midőn az ottaui birtokos

vagy épen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek

hitelhez nem juthattak.

Nagyot kellett a földnek fordului, hogy ma

már a kamatnélküli kölcsön eszméje áll előttünk,

s vannak, a kik megvalósítani törekednek.

Ezen kamainélkün kölcsön enzimjei a Magyar

Védő Egyesület (Budapest, Jozset-korul l i l . ) ezen

hazafias önzetlen szervezet kiv.inja a hazai mezo-

gazda.sagi ee ipari termelcs olomozdiiaeára es TÓ-

delmere étetbelépletni eh megvalósítani, amivel egesa

kőzaliapotainkat javítaná.

A M. V. E. teljes ludaiaban van annak, hogy

a hazafias telbuzduiae meliett bármily nagy nem-

aeti célok Csttk akkor lesznek állandóak es mara-

dandók, ha azok mellett az anyagi erdekek is ki-

eiegtiest taialnak. Ezért nagy nemzeti céljainak

sok, kereskedők és iparosoktól, a mivel ezek a

hiielezé8tól és a vele járó kellemetlenségektől s •

kintlévőségek behajtása és költségeitől menekülnek

u e g ; mig ellenértékül: uj és nagy verő közönsé-

get nyernek, miudazokat, a kik mint a M. V. E.

tagjai, — hazai árukat — és a fenti kedvezmény

mellett vásárolni akarnak.

A kamatuélkUli kölcsönt élvezők, bár nem

részesíthetők az 5°/»-os péuatári engedraéuyben, —

mégis hitelszükségletük eddig el nem ért, soha

nem álmodott — előnyökkel nyer kielégítést. Azon

tény, hogy egy nagy rétege a fogyasztóknak, áru-

szükségleteit — vagyis háztartásának és gazdasá-

gának kellékét — kamatuélkUli kölesönnel képes

minden időben — vagy épen akkor, a mikor arra

szüksége van, vagy mikor annak ára neki a leg-

megfelelőbb, — olyan előnyösen beszerezni, —

olyan vívmány, hogy ea valóban megragadja min-

den ember, s minden szociologos figyelmét, mert

teljesen alkalmas arra, hogy a magyar termelők

és fogyasztók táborát egyesítse és a magyar : pénz-

nélküli gazdáknak a kellő pillanatban a vásárló-

képességet megszerezze.

Méltó arra, hogy mindenki e nagy eszme

megvalósítására siessen, s hogy a bankba az el-

érhető b'/o-os jövedelem mellett minél többeu részt

véve — a m i milliók álljanak ezen valóban nem-

zeti iparpáriolás szolgálatára, melylyel népünk

erőgyűjtése biztosíttatik.

Az áru-csek kibocsájtása egymagabau is óriási

jelentőségű dolog a hazai iparpáriolás emelésire.

Az áru-csekkel kapcsolathau a legszerencsé-

sebb gondolat, a magyar származású árukat a M

V. E. védjegyével, mint országos és egyöntetű

védjegygyei ellátni és megjelölni. Ezen védjegy a

régi vitézségi érem, a hajdani védegylet jelvénye,

hármas halmon kettős kereszt, eserko*aoruval övezve.

megvalósítására : egy országos iparpártolasi bankot

kivan létesíteni részvényekre, a mely részvények

a tisztajövedelembol 6%-os kamatot élveauak.

E/.eu ipirpártolási b.tuk a hazai ipari termé-

kek vasarlasara, minden postatakarékpénztár utján,1

vagy a kó/.pouibsu : vásanóíapokat — áru cseket !

ad készpénz eileneben, melyiyei minden vevő, a

hazai árut kószito gyarbau, iparosnál vapy keres-

kedőnél teljes értékbeu vasárolja be szükségletét

a legalkalmasabb — megfelelő időben. — E/.en

vasariólapok után az egyletbe belepett gyárosok,

ipai'Oaok es kereskedőkkel való egyezmény alapján

a vevők 5"s-os pénztári eugeduieuyt nyernek. —

Vagyis ezen 6J/«-os tiszia megtakaritás ; olyan

előny, unt készpénz vásárlás melleit sem erheiünk

ei, de kulőnoseu nem, a kicsibeu vásárló és vi-

déki nép.

Hogy a ha/.ai áru vásárlását az egész vonalon

országszerte előmozdítsa a M V. E., vagyis hogy'

a ha/.ai áruforgalmat nag)ban emelje es kiterjesz- j

sze, azou vidéki leieknek, fogyaszióknak s vevők-

nek, a kik *zouuat a uifgteieio kes/.p Miz/.el nem

rendelkeznek a vásárló lapok megszerzésére : ka-

matiiélkiili kölcsönt uyuji egy fel evi időtartamra,

ha a fél huelképessege ket jótaliovai — valiofe-

dezet mellet — igazoUst nyer. A kölcsön liavou-

kenu resztetekben fizettetik vissaa.

Oiyan va.a i ió telekuek, a kik fi hónapon tuti

hitelt óhajtanak, a vasarloiap 3" o kamat fizetés

mellett nyujtatik a megtelelő Hitelbiztosítás ellené-

ben ; esetleg beiabiazas mellett.

A kiadott vásariólapokat a Magyar Védő

Egyesület országos iparpártolasi bankja, nyomban

a l>eiuutaláskor keszpsn/. ellen vallja be a kötelé-

kébe lepett gyarosoktol, iparosokioi es kereskedők-

től : 8°<* os levonással. Vagyis 3" o-ert valiaija ál

a M. V. E. iparp. bankja a kockazatot a gyáro-

T á r c a . Orfeus elváltozásai.

A ,K ' i « zo f é« V i d ék . * eredeti l á rcá ja .

Irta ü ag á • j i M

Orteus, a zene hatásának személyesitóje, a my-thosz szerint lauljának hangjaival még az alvilágba is bejutott és kieszközölte, hogy elhalt nejét visszaveret-hette az élók sorába.

Szegény Orteus ! — Zenéje oly hatásos veit, hogy a vadállatokat megszelídítette, a köveket megpuhította, az alvilag szellemeit meggyőzte, az enyészet törvényeit kizökkentette: de gyenge és erőtlennek bizonyulta lantpengetés nejével szemben. — Hiába volt Orteus miudeu táradsaga !

áyy leltételt kötött ki az alvilag ura: azt, hogy Orteus neje az élók vilagaba vezető útról ne tekintsen vissza. Ez az <gy teltétel neiu tartatott üe, mert bi-zony Orteusue u Nagysaga csak épen oly kíváncsi volt, uiiut Éva anyánk, s mint Lotlt telesége : visszatekin-tett, — a elnyelte ÍMiiét az alvilág enyészete.

Szegény Urteus azóta itt kesereg folyton, siratja másodszor is elveszett nejét, s uieg az & vigasztalása sem maradt, aiui Lollinak: inert ez nejének sóbálvány-nyá változott anyagabol legalább elsózhatja a levest.

Idók mullavat Oiteus szive eltasull, hangja meg-ércesedett, lantja hozzanótl, úgyannyira, hogy emberi alakjából kivetkőzve élettelen lényuyé változott át. Csak arról ismerünk reá, hogy lolylon zenél, és zeuéje telette hatásos.

Azelőtt kerülte az embereket s a magányban ke-sergett; niH)d, hogy emberi lényéből kivetkőzött, Ut-ott találkoztunk vele az emberek között.

Eleinte csak egyes hazaknál volt található, később több helyen és uiiud sűrűbben látogatta az emberlakta helyeket.

Mintha valami ellenállhallan erő hajtana: folyton zenélt es zenéjével gyönyörűséget okozott az emberek-uek. —

A tudósok behatóan tanulmányozták Orfeus átvál-tozását, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy Orfeus-ból, a kesergő térjból valóságos gépezet lett, mely aulomatice működik. Csekély súlya és nagy terjedelmit hangja miall uj nevet is adtak neki, mert ez már a tudományunk egyik sarkalatos joga.

Orteus elváltozott — most ugy nevezik, hogy „kilotou". —

Kiloton, a/.elótt Orteus, mióta az emberek közé keveredett, nagy jeieutósógie tett szert. Nem csoda, hisz zeuejének hatása párját ritkítja.

Abban a házban, ahol Kilotou hallatta zenéjét, megváltozott az egész házireud. Kilotou zeuéje meg-szelídítette a legliázsártosabb anyóst, megdöntötte a papucskormáuyokat, tuibékoló galambbá változtatta a házi zsarnokot, jó barátokká varázsolta az ádáz elieu-ségeket, sőt elnémította az emberiség fóátkát — a pletykát.

Azok, akik előbb összejártak mások teleti pálcát törni, — otí Ülnek némán meghatottan és hallgatják Kilofon zeuéjét.

Azok, kik előbb a korcsmai dorbézolásban találtak ölömet, otthon ülnek Kiloton körül gyönyörk<Hlve bűvös zenéjében.

Kiloton zenéje valóságos áldásnak mutatkozott és

a legszebb kilátások voltak arra uézve, hogy boldoggá teendi az emberiséget.

Sajnos, hogy nem így lett! A vég/.et nem engedte !

Lotliué és Orfeusné végzetes példája neiu volt

képes elijeszteni az emberi nem gyengébb felét, — az asszonyt.

Hiába volt a Kiloton szép zenéje! hiába volt a zenének nemesítő hatása: inert akadlak, akik vissza-tekintettek, — visszatekintettek a régi életmódra.

Legelsőnek a pletyka kezdett újból tért hódítani. „Egy hibája van a Kilotoonak, — hogy nem lehel

a zeuéje mellett beszélgetni!* —

.Milyen unalmas utiudig ugyanazokat a darabokat hallani. Nem tudom, mért olyau takarékos A.-né, hogy neiu szerez uj nótákat!"

Kezdődött a reakció !

Elóször egyenkint, majd meg sűrűbben látogatták azokat s házakat, ahova Kiloton még nem tudott be-hatolni, s ott nevették azokat, akik a zene hatásának hódoltak.

Aztán akadtak olyan árulók akik wattás fülekkel mentek Kiloton zenéjéhez, igy tevén nevetségessé a zene hatását.

Természetes, hogy a rossz példa vonzott, ugy hogy a hallgatók száma mindinkább megcsappant.

Azok a házak, ahol Kilofou szállást vett, legtovább maradtak hivek; sőt erónek-erejével igyekeztek ar. em beriséget a zene élvezetében megtartani. Akit csak meg-tolhattak, azt behúzták Kiloton zenéjéuek meghallga-tására. >

A pletyka azalatt szakadatlanul működött, ugy hogy az emberek már kerülgették azokat a házakat, ahol Kiloton tany ázott. Csend váltotta föl az utcák for-galmát, ahol Kiloton megszállt. Csak néha néha hallat-szott az ablakokon át Kilofon egy-egy nyekkenése.

Kilotou házigazdái, mikor az emberi hallgatóság szátua igen megtogyott, az állatokon akarták kipróbálni a zene hatását.

Hi) luiuJeti tevő ezen védjegyre figyel, s

c*..ki& az ez/.el ellátott magyar származású áruk

mik ml előnyt u kü'földi előtt, hazai iparunk, me

/ógazdaságunk fejlődésének ja várit meg ran meni Te

Azon kereskedők, iparosok éH gyárosok, a kik ilyen

magyar szérmazásu árukat előállítanak H forgalomba

hoznak, kirakati üzleti t áb lákka l lesznek ellátva a

vevő kő/«it!H*;g előtt va'ó ig i /olásrs. így minden

vevő u j á t maga ellenőrzi a ha/ai áruk szárma-

zási t . Milliók ke/.álien ez a legsikeresebb békén

testvér ama 900 ról 1200 mil l ió k.-ig menő ff*z-

c/.eg vishzasxerzésére, mit ina a külföld viszen k

tőlQnk — szükségtelenül évenkint.

Sajátos pénzügyi hely/.etünkben koronája e/en

mélyreható u| hitelszervezetnek : a kainatnólküli

köb'sótl.

A mikor miu'cgy 1000 miil ió k. kénytelen

a takarék pénztárakban. 3%-ra vagy 3 2 % - r a tét-

lenül heverni, mivel a tők'vel bírók jövedelme is

mege«appaul, H vásárló képességük is csökkent, —

a nemzet legnagyobb réaza épenséggel nem tud

jo^os hitelhez jutni : — ezen milliók tömegére a

kamatnélkül i kölcsön igazi megváltán.

Sajnos, hogy idáig minden p.'iiz és hitelmű-

velet a tömegek kizsákmányolásának elvén alapult.

Igv állott elő a nagy szegénység, s igy torlódott

ö-sze a sok nagy töke.

Ezen uj hitelszervezet forduló pontot jelent.

Főifltekvése a tár-adalom szélen rétegeinek itt jut-

tatni vagyont ama siirii 5°/o os megtakarítás és a

kis emliernek is a kftmatnélkUli kölcsön u i j án . A

gyárosok, iparosok és kereskedők eddig is kiadták

ugyanezen engedményeket, sőt többet, do nem a

közvetlen fogyasztók j avá ra : ezért érdekeik nem

voltak megvédve, mii folyton rontott az osztrák

verseny. Mo-tan maguknak is, a vevő közönség-

nek * a fogyasz'ók mil l ióinak is javára szolgál

ezen uj hitelozervezet, különösen a részvényeseknek.

A mit a törvény a megrendelés gyiij ét; eltil-

tásával használni vélt, a/, áru foigalomi>an rontott.

Ezt is reparálja alaposan az uj hitelszet ve/.et.

A kainatnélküli kö'csön megvalósítható. Ál-

tala nyer a fogyasztók és vevők mil l iónyi rétege,

l i ter a hazai gyáros, iparos és kereskedő; és nyer

a részvényes pén/es ember, mert ma az elérhető

6 ' .-os kamatot sem ál lam, sem bank, sem papir

nem nyuji ja.

Egy-Zerre felszabadulhat ama lekötött 1000

mill ió ha/ai töke nagy része, mely ha az iparpár-

tolás részérő fordítható, vele ilyen módon a leg-

fokozottabb hiteligények is kielégitheiök.

Ezen az utón lehet boldog és gazdaságilag

lüggetlen a magyar !

Ezen tőkegyűjtés legyen alapja az önál ló

ra igyar nemien banknak !

V á r o s i ü g y e l s .

7s w i . m. Árverési hirdetmeny. A »áro»i folaó «'r l"> In'({»i vá<á«bitn f. hó 26-£n ti. «

V órakor util*áuo< ár«ar«i«u Ugiubbet n*r u«k k «*'.|>ant tWeun uiellet kövatkeió f»ii"iuütik fújnak eladató* :

t iiflr, 14 parcella igU. 2 atur, 89 darab 04«S ni>) |6lf jhaiwmfa K5m«k, 1VU4. január hé 22-íu.

Kowict Antml, • CHII1TO&

H í r e k .

— Személyi hírek. Glas$r Ferenc cs és kir. mér-

nökkari őrnagy, az V. hadtest építészeti osztályának

főnöke f. hó 19-én a huszárszázad elhelyezése ügyében

városunkban tartózkodott. Mózi, ringelbert dr. fögyrn-

náziumi igazgató f. hó 21-én Pannon hal inát a utazott,

hogy a tend főapátjának a főgimnázium ügyében jeleu-

tést tegyen.

— A vasút ügyében. Markovitt József elnök, Frry-ler Lajos alelnök, igazg. tagok, dr. Üt úr Lajos, Cttkt (iusztáv a múlt év végén Budapestre utaztak, hogy a

déli vasúttal a szerződés ponto/.atait megállapítsák.

— A huszárszázad elhelyezése immár végre biz-

tosítottnak vehető. Frigyes főherceg ő cs. és kir. fen-

ségének jóvoltából rendelték el, hogy a huszárszázad

ideiglenesen Kőszegre kerüljön, s midőn most tudomására

jutott, hogy az. elhelyezés anyagi okokból nehézségbe

ütközik, azonnal leküldte az építészeti osztály vezetőjét

a vonatkozó miniszteri leirattal, hogy határozott infor-

mációt szerezzen a városnál. A kiküldött őrnagy 19-éti

a reggeli vonattal érkezett és fölkereste a polgármes-

tert. Ez utóbbi azonnal intézkedett a tanács és a kép

viselótestület tagjainak összehívásai ól, s a Sopronba

útban levő laktanyatulajdonost telefon utján Szombat-

helyről visszaliivatta. A tanács délelőtt */• órától

délután i / i 2 óráig tartó alkudozás után a gőzmalom-

laktanya tulajdonosával végié oly eredményt ért el,

amely a város túlságos megterhelése nélkül a huszár-

század elhelyezését biztosította. Délután a képviselőtes-

tület értekezletben intézte «1 az ügyet.

— Értekezlet. Kedden, f. hó 19-én délután 3

órára a város képviselői értekezletre gyűltek össze a

várokház közgyűlési termébe. Az értekezletet a polgár-

mester megnyitván előadta, hogy a hadtestparancsnok-

ság egy kiküldöttje érkezett azzal a föladattal, hogy

határozott választ nyerjen, valljon az idejövendő hu-

szárszázad a yőtmalom'akfartyiiban elhelyezhető-e vagy

netu. Az eredeti iniuiszteri leirat szerint nemleges eset-

ben a század Sopron vagy Uyórszabadhegy s kornyékét!

lesz elszállásolandó. A laktanya tulajdonosa hajlandó a

lelyiség átengedésére, ha a város a 9000 korona be-

fektetést igéin ló átalakításokhoz 45<i0 koronával hoz-

zájárul. Minthogy ettől függ az ügy kedvező eldöntése,

s a tulajdonosnak ez már az utolsó szava, a képviselő-

testület jelenlevő tagjai nyilatkozzanak, hajlandók-e a

mszárszázad idejövetele esetén remélhető forgalom élén-

íülés és nagyobb fogyasztás kedvéért ily összeget ál-

dozni P A jelenlevő képviselők Freyler Lajos, K6*zeyi József és Kincs István fölszólalást után Kincs István

azon véleményével szemben, hogy kisebb összeg volna

csak méltányos, próbaszavazással a kívánt 45<H) korona

megadása mellett foglaltak állást, R így a legközelebbi

közgyűlés - föltehető -- ily értelemben fog határozni.

A megszavazott összeg 1905. évi május I-jéu lesz fize-

tendő A hadtestparancsnokság kiküldöttje örömmel vette

tudomásul a végleges választ, mely a haszárszázad itteni

elhelyezésének akadályait megszüntette. A vasút, a

helypénz, és a fogyasztás révén remélhető bevételi

többlet némikép ellensúlyozza majd az áldozatot.

— Megvan! — Mi P - a pénzügyi biztosság. Az

19'4. év jól kezdődik. A pénzügyminiszter t. hó 10-én

kelt 73532 1903. sz. rendeletével a biztosságot Kősze-

geu helyezte el. A péuzügyigazgatóság föl is hívta már

a város polgármesterét, hogy a biztosság s a szakasz

Ennek az volt az eredménye, hogy az egerek

kivándorlása miatt amúgy is szűkölködő macskák föl-'

csaptak mezei nyulaknak, a kutyák veszettségbe estek,

az éneklő madarak szélhüdést kaptak.

i la jd el is felejtettem, hogy már hónapok óta nem

volt cseléd kaphaté oly házba, amelybeu Kilofon létezett.

S mi lett a vége P

Legelőször is az óriási Kilofontk pusztultak el,

melyek nagy termekben nagyszámú közönség mulattatá-

sára szolgáltak ; s Így lefelé a többi.

I)e nem pusztult ám el !

Oríeus ismét elváltozott.

Aminthogy elváltozott az élő Oríeus felesége

utáni keservében Kiloton nevü géppé. — épugy válto-

zott át a Kiloton gép élő és kesergő alakká.

Megszűnt a Kilofon és — kesereg Orfeusként az,

akinek meg kellett fizetni a sok kis s nagy ,plattni"

árát.

Ez volt Orteus legutolsó elváltozásai

közös elhelyezésére nézve 8 nap alatt tegye meg javas-

latát. Köszönettel tartozunk ezért S»ájbfly Gyula m.

kir. udvari tauácsos, orsz. képviselőnknek, kinek köz-

bejárása a sikeres döntést kieszközölte.

— A közgyűlés. Vasvármegye törvényhatósági

bizottsága évnegyedes közgyűlését f. hó Uő-én tartja

Szombathelyen a megyeház nagy termében. A közgyűlés

reggel 9 órakor kezdődik.

— Jurista bál. Társadaltnuuk egyetlen elite báljára

már nagybau folynak az előkészületek. A r^ud. bizottság

mely a meghívók szétküldésének nagy munkájával ugyan-

csak el vau foglalva, zagábau foglalja jogasz ifjúságunk

összes fiatal és agilis tagjait. Az alig par napja tartott

értekezletükön elhatározták, hogy a bálra katona zeiiet

is hozatnak. A csárdásokat és a szüuóra alatti zeneszá-

mokat pedig tiali'us Lajos helybeli zenekarával fogjak

szolgáltatni. A ligyelmes rendezőség a bálon elóre lát-

hatólag uagy Hzambaii megjelenő vendégei számára az

az emeleten buüet-et alittat tel, ezeukivul egy a tanéban

magukat kevésbbé kitüntetni akarok számára berendez

egy külön kártyaszobát, hova azoubau (a hölgyek meg-

nyugtatása céljából mondjuk) csak többszörös csalad

apák nyerhetnek bebocsájtast. Minthogy a katona banda

a terem hátsó banyilójat igenybe togja venni, e célból

a cukrász helyisége u a női teilette szoba szintén al

első emeleten s külön szobákban lesz elhelyezve. \

meghívókat a rendező bizottság már jórészt kiküldötte

s a bal bizottság titkári hivatalához már napról-napra

érkeznek a megye minden részéből a belépti jegyeire

vonatkozó előjegyzések és adományok. A tiszta jíjvö-

delmet a T. E. V. V. E-nek adják, azon célból hogy

a létesítendő szanatóriumban egy tüdővészes és vasme-

gyei származású jogász teljeson díjtalanul ápoltassék.

A jótékony és humánus célra való tekiutettei úgyaiio-uk

elhatározta a rendező bizottság, miszerint a megkül-

dendő báli belépő jegy megváltása céljából, megkeresik

\ asvái megyének összes s a jogi pályán működé tagjait,

kik ha az igazán csekélyre szabott négy korona belé-

pődíjat megfizetik, ugy a bál anyagi sikere, illetve a

neiues célra szánt tiszta jövedelem, már eleve biztosítva

leeud. Előre láthatólag tehát, farsangi mulatságaink

legfényesebb leglátogatottabb vigalma lesz a Jurista

bal, mely jótékonyság nemes eszmélyélöl athatva egye-

síteni fogja, politikai és felekezeti külöuibség nélkül

megyénknek egész inteligeus társadalmát.

— Vöröskereszt-egylet. Az országos vöröskereszt-

egylet igazgatósága megkereste a vármegye alispánjai,

hogy a megszűnt vármegyei választmányt újjászervezze.

tieterédj István dr. alispán meg is indította e tárgyban

a mozgalmat, tolhivau a közigazgatás hatósagok tejeit,

kísértsék meg fiók egyletek megalakítását s az ered-

ményről tegyenek jeleutést. Ha a közönség az ügyet

kellően fölkarolja, akkor közpouti értekezlet fog tartatul

a vármegyei választmány szervezése eredkéóeu.

— Vadászat. Miexky Ferenc gróf csoói vadászte-

rületén t. hó 22 éu vadászat volt, melyen városunk Nim-

ródjai nagyrészt resztvettek. A vadászát utáu, melyen

29 nyúl és 6 fácán került teríték, illetve aggatékra,

fényes vadászebéd volt Vtőröt István uemes-csoói kas-

télyaban.

— Estély. A kath. polgári kór tua, január J4-én

este a Mulató helyisegeibeu tartja a már általunk jel-

zett estélyét. Nem kelt4kedünk, hogy a már közölt mű-

sor a közönséget uagy számbau fogja osszehozui s hogy

az estély kiválóan tog .-ikerttlni

— Mikor jönnek a huszárok ? A 9-ik huszárezred

3 százada t. é. április hó 6 ikán indul el Serajevoból s

utazási menetben Bródig vonul, ahol vasútra val lanak.

Kőszegre l s és 20 ika között tog érkezni. A szazad

állománya 5 tiszt, 18 altiszt és 143 legény. A loál-

B ó k a v e r n e n y .

A versenyek és fogadások nagymesterei, az an-

golok, a legnagyobb rekordot érték el mostauáhaii a

btkartrtenytk létrehozatalával. A sok lóverseny, kutya-

verseny, majom verseny, macska verseny, tnadárverseny

és kakasviadal kezdetben idegfeszítő, később uualmassá

való látása ntáu valóságos piradicsomt élvezet lehet

egy békartrttnp. Kgy Páriában alakult Békarészvény társaság (nem

tévesztendő össze a békekongresszussal) nagy azámban

szallitja Londonba a zöld békákat. Egy ilyen kicsike

zöld beka ara 8- i . frank között változik. Az ügyesebb

b»»ka jobb áron kel el, a kevésbbé ügyes meg olcsóbb.

A kis hékácskákat kitanítják arra, hogy egymás

mögé helyezett gyűrűkön hogy kell átugrani.

A békák sorba állíttatnak föl a startnál, s mind-

egyik elé egyforma számú gyűrűt tesznek.

Adott jelre a békák megkezdik a gyűrű ugrást, s

melyik elsőnek érkezik át az utolsó gyűrűn, az a

nyertes

Az ánglius urak és hölgyek óriási összegekbe fo-

gadnak, hogy ez vagy az a béka érkezik be elsőnek.

Mikor ezt a dolgot olvastam, gondolkozóba estem,

hogy ugyan ezeknek az apró békaugrásoknak van-e

valami jelentősége P lesznek-e következményei a világ

színpadján ? - — Hány eiuber van a világon, aki sok

jegygyűrűn ugrál át, inig végre az utolsóban megakad Y

Ha ilyen gyürüugró versenyeket rendeznének az ang-

liusok, bizony kevesen akadnának fönn : a tények bizo-

nyít,ák, hogy sok ember igen könnyen ugrál át a gyű-

rűkön. —

Mért ue tudná hát a zöld béka ezt megtenni P Meg is teszi, de mi lesz ebből P 1

Egy zöld béka s frank, sőt 20 frankra is emel-

kedik ; tehát nagy érték. Igyekezui kell tehát a zöld

békákat a pusztulástól megóvni, de másrészt nagy szám-

ban elevenen összefoldozni.

Mindennek meg van a maga természetes fejlődése.

A lóverseny fejlesztette a lótenyésztést, a lova-goló és kocsikázó sportot, a lőidomitást, és a — sze-rencsejátékot.

A békaversenyiiek is meg lesz a maga természetes következménye.

íme megalakult már a békarészvénytársaság, mely

értékesili a békákat, tehát igyekezni tog azok tenyé-

szetét előmozdítani. Létesítenek majd békaligeteket,

üvegházakat,; gondoskodnak békaapaállatok beszerzésé-

ről ; szervezik majd a békavédelmet és alkalmaznak

külön akadémiai képzettségű békaorvosokat.

Azután tartanak majd meghatározott napokon és

helyeken békavásárokat, sőt a töld békát tőzsdén is

fogják jegyezni, i.hol sűrűen csinálnak inajd kötéseket

waggonszámu békákra.

— Cifra világ lesz az.

A törvényhozásnak is pártfogásába kell majd venni

a közgazdaságilag auynyira fontos békatenyészstet, és

külön kiméleti időt megállapítani, amelyben még eleve-

nen sem szabad zöld békát fogni és forgalomba hozni.

Természetesen jó jövedelmi forrás lesz az államra

nézve is a békászat (békavadászatj után fizetendő va-

dászati- és hald-adó. A békát persze csak kézzel vagy

hálóval szabad fogni.

Szinte elképzelem, hogy cirkálnak a kertekben és

berkekben az állami békaörök, idóközönkíiil ellenőriztet-

vén az állami főbékamester ur által.

Drága lesz a békacomb ára is, mert hát a neme-

sítés folytán a békák mind megzöldülnek; már pedig

közönséges polgári házba a magas ar iniatt .alig jut

néha elvétve egy-egy gavalléroktól levetett, versenyben

kitört és elidomitutt béka combja.

És szegéuy gólyák P A gólyák csakis házaknál

tartózkodhatnak és el lesz rendelve, hogy gólyák csakis

szájkosárral ellátva s pórázon vezetve jöhetnek az ut-

cára. Ez a sok teue gólya inilyeu gabajodáat esiuál

majd a házakban I P

De annál jobb dolguk lesz a szúnyogoknak; már

ameuynyire jó dolognak nevezhető a hizlalás más gyomra

részére. A szúnyogokat mesterségesen fogják hizlalni,

hogy a békák jól táplálkozhassanak. Természetes, hogy

a szúnyog, mint a versenyző békának fdtápláléka, ér-

tékessé lesz, és külöu czuuyogkereskedések fogják azo-

kat elevenen és konzerválva is raktáron tartani.

Azt már igazán uetu tudom, hogy mi lesz az

idővel I

Hogy ki fog aztán esőért brekegui a békák he-

lyett P

Már régóta gondolkozom alfeiett.

— No de, most jut eszembei hiszen vannak rae-

teorologusok, majd ezek pótolják a hiányt. — Végül

többet nem írok, inert hátha valamelyik

gélya megtudja! — Még utóbb meginterjúvolná az embert I

J unttá.

lomány pedig 156 14. Az eddigi kilát átok szerint & század legalább 3 évig lesz itt. De minden esetre addig inig a Koinárombau egy huszárezred resrére építendő laktanya meglesz. Az építés pedig uiég bizonytalan."

— A kőszegi kisdedovo egylet közgyűlése i. é. január 31-én tog tartani a városház közgyűlési termében.

— Állatvásár. Holnap, t. hó 25-én lesz a január havi állat vásárunk. A múlt évben ilyen váaárt a nagy hófúvás annyira semmivé tett, hogy pótváaárt kellett kérni. Reméljük, hogy az idén szerencsésebbek leszünk.

— Fatermelés. A szabóhegyi vagásbau a városi erdömestar jeleutése szerint a fatermelés befejeztetett. A termelés eredménye 77 ms I. oszt., 73 uia II, uwtt., •j2 m* I I I . oszt. tölgy hasáb, 3o7 m1 dorongta, 2 in1

kardia, 39 darab épiiletta, IHJ darab szerszámfa, 41 rakás bolta. A hulladékta 14 parcellára osztva legkö-zelebb árverésen tog eladatni.

— Mikor lesz az újoncozás ? A honvédelmi mi-uiszter által legutóbb kibocsátott utazási s működési tervezet szerint, — ha az országgyűlés addig az ujouc-megajánlási törvényt meghozza, az I90J. évról elmaradt újoncozás Kőszeg városra uézve február 13- és 14-én, a kőszegi járásra uézve tebruár 15-, 16-, 17-én tog megtartatni. Kőszeg területéről 135, a járásból pedig 573 ujouc lesz fölhívandó.

— Az ujavi gyűjtés eredménye. A városi hatosig által eszközolt gyűjtés alkaiuiaval a szegények resztre következő újévi adományok folytak be : özv. Dondouné Öü fillér, Perkovits 1 k., Paulinschek János 60 tillér, Mohi Mihály 2 k., N. M. 1 k., Uuger K. -1 k., Frey-berger Sándor l k., Art Ferencné 1 k., Deuiach La-josné I k., Waisbecker iieurikné 1 k. Brezovits Fe-rencué 1 k., M. N. 60 tillér, Roth Sáudor 1 k., Daiuui llugóné 2 k., Karner Matyas l k., báró Babarczyne 2 k., Hercz ^dön 1 k., N. N. 2o fillér, Gyömöreyné iü k , G. Pulz 4 k., Bíró Aulai 2 k., (juetl Manó 1 k., Zemliczka Lajos 4 k., Rogan Fal 1 k., Csizmazia Fe-renc 4 < fillér, N. N. 40 fillér, Gratzl János t k., Ra dicke Laura I k , Grossmauu József tillér, Pratscher Dániel I k., Hollósiué bO tillér, Heufiel Rezső 1 k., Sissovicsné 2 k., Pallér Audrás l k., Blazovits Ferenc 40 fillér, N. N. 4i» fillér, Fuchs János 1 k., özv. Beue-dek Ernőné I k., Márkus »o fillér, Nabicht l k., Cieke 2 k., Stájer Istvánné 1 k., Bíró Iguácué 2 k., Torok Jáuos 1 k., Gaál Istvánné 40 fillér, Horváth Béla 2 k., Dóra Lajos öo tillér, Szova Ferenc 1 k., Auguszt liure 4«» fillér, Baits Mihály 1 k., Halper Mária 40 tillér, Krötzl 4 i fillér, Wurst Kamill 4>» fillér, Lauriuger Fe-renc 1 k., Linzer 60 tillér, M. Szép 1 k., Arustein I k., Matzner őrnagy 4 k., Dohual Péter 6 • flllér, Németh Fereucné 40 fillér, Toluay Jánosué t k , Schaar J . 1 k., ,'vováts 40 fillér, Plechl istvánné őu tilier, Plechl Istváu &o fillér, Plechl Irén 50 tillér, Horváth Lajos bérkocsis 50 tillér, Hegedűs Jánosué 2 k., Matits I k., Roseustiugl Sándor 1 k., Pollák Sáudorné 1 k., Waisbecker Jáuos 2 k., Csikós Ede 1 k., dr. Waisbecker Antal 2 k., Mayer Gyula 1 k., Szeybold Frigyes 1 k., Küliu 1 k., dr. Hott-ner Imre 1 k., Hacker Samu 1 k., Kőszegi ált. takarp. 10 k., Krausz József 1 k., Koczor Kai oly ué 1 k., Gint-nei Mihály 1 k , Pfefiel Jáuos 2 k., Borhi János 40 fillér, Schneller Ernő 40 fillér, Hackar Dávid 1 k , Vidt 40 fillér, P. L. 1 k., Szeybold Káliuau 1 k., Skriba Sándor 1 k., Dreisziger Ferenc 1 k., Tangel Adolf 4" f., Siiuou Jáuos 40 t., Mederl Jáuos 1 k., Bun Lipót 1 k., Krötzl Adolf 20 t., Appel 2 k„ Uckermann 2 k., Pallér Maria 00 f., Balikó József 40 f., Schwarcz Jo hanna 2 k., Schöll Júlia 1 k., Kiss Antal i k , Mikáts Mátyás 1 k., Brull Emil és neje 10 k.f dr. Stür 2 k., Farkas József 30 f., Töpfer Samu 1 k., Wurst Fereuc 40 f.. Gerentsér Uzor k., Kukuljevic József 1 k., Bé-kássy E. 2 k. Andráskay 1 k.p Terplán 5 k., Törzs Istváu 6o f , Schultz Imrené 60 t., M. Kalkbreuuer l k., Pusch 1 k., Csupor l k., hí. M. 50 f., Szovják I k., grót Schiuidegg Jáuos 4 k., Waisbeckei Mária 1 k., Szenekovits Károly 40 t., Görtz József 1 k., Kindl J .

1 k., Souktip és Korb 10 k., Zerthofer Mihály né 1 k., Kincs István 5 k., dr. Török Sáudorné 2 k., Markovits József 5 k., Haunibal Móric 1 k , baró Miske Kálmán 5 k., Cheruel István lu k., Miske barones ö k., Kobel-rausch 1 k., Leop. Wierer I k., Schehák Anna 1 k., Stettner 1 k., Beyer 1 k., Wöltel V. 1 k., dr. Mázy Migelbert 10 k., Frankenberger János 1 k., Vörös 2 k., Frankenberger Károly 1 k., Blücher Ignác 2 k., Niehod

2 k , dr. Lauriugerné 2 k., Schindler V. 2 k., N. N. 1 k., Stegiuüller Mái la 2 k , Slawik őrnagy 2 k., Gainpert Lajos 1 k., Schátter Gusztáv 1 k., Jánosa 1 k., Adler Simon 1 k., kirchkuopt Mihály 1 k., dr. Thoinas La-josné 2 k., Freyler 1 k., Prőhle Henrik 1 k., Beyer Theophil 1 k., Izák M. 2 k., Schönbauer 5 k., Martin-kovits 2 k., grót Schönfeld 10 k., grófné Schouteld 10 k., Nouser Joseta 2 k , Freyler József 1 k., Biberauer W. 1 k.f Eltner Gusztáv 2 k., Eisner testvérek 4 k., Mick Berthold I k , Keglovich József 1 k., Popper I. 1 k., Deutsch 1 k., Michaelis Izidor 2 k., özv. Tuczen-ta'.ler Lajosné 1 k., Dellin Gusztáv 1 k., Waisbecker Mária 1 k., Feigl Gyula 1 k., Rőth Jeuő 1 k , Pier*

3 k., Sörfőzde 2 k., Kőszegi József 2 k , Auguszt J . 1 k.. Fugh Károly 2 k., N. N. 1 k., Katonai alreális-kola tisztikara 20 k. Ezen nemes adományokért a sze-genyék nevében köszönetemet tejesem ki a jóságos ada-kozóknak, As elszámolás ugyaucsak e hirlap utján tog közzététetni.

Kőszeg, 1904. január 21. , Dr.

|>ol|árra*«Ur.

— Dr . H A V A M G y u l a folt budapesti kórliái alorvos Kőszegen letelepedett.

Lakás: Várkör, a Jánosa- féle házban. — Tették csak a Kőszegen gyártott mosétzap-

pant hasznalui I A i első próba megfogja gyözui arról,

liogy ép olyau jó uiint bármely más gyártmányú sza?

Különfélék. * Az elzüllött gyermek msgmentese Aradon. Var-

jassy Árpád aradi kir. tanflflgyelő igen pratikus indiványt tett a inult évben a városi közgyüléssu arra vonatkozó-lag, hogy az iskolakerülők legszegényebbjeit miként kellene munkára, kenyérkeresetre nevelni iskolák segít-ségével. A közgyűlés megértvén az indítvány áldásos voltát, megszavazta az ehhez szükséges költség és a leghagyottabb részén iskolát állított részükre, hol két tanító vezetése alatt d. e. eméleti — d. u. pedig gya-korlati munkaoktatásban részesulnek. A gyermekek — fiuk és leányok — délben ott is maradnak egyszeri ebédet (sót télen ruhát is) kapnak, sióval a csavargás, koplalás és az ezzel járó züllés helyet a rendes, erköl-csös, munkás életmódhoz szoktatnak.

* A gyermek. Párisi újságok irják ezt a bájos tör-ténetet A város szélének egyik utcáján kigyuladt a minap egy kis földszintes ház. Mire a tűzoltók odajöttek, az egész épület laugban állott. A tüz körül összegyűlt tömegből kétségbeesett jajgatás hallatszott :

— Meuuék ki a fiamat, az «tu egyetlen kis fiacs-kámat !

AZ égő ház lakója kiabált, egy fiatal őzvegyasz-szony, a ki nem volt otthon, amikor a tüz támadt. A

szerencsétlen asszony háromszor is be akart rontani a hasba, de visszatartották, közbeu azonban kiabáltak egyesek :

— Be kell menni a gyerekért! — Hozza ki valaki! — Ne engedjék ott veszni! Bemenni azonban senki sem mert. Ekkor kijött a

szomszédos házból egy ötesztendős leányka. Megállt és u*gy gyönyörűséggel nézegette a tüzet, a tűzoltók fé-nyes sisakjat, a fecskendőket és a nézőket. Hirtelen eszébe jutott valami s mielőtt valaki észrevette volna, bent volt az égő ház kapuja alatt. Kiabáltak utána, hivtak vissza, de nem hallgatott senkire. Eltűnt. Alig telt el néhány kinos másodperc, a kis leány megjeleni az utcán egy vele egykorú fiucskával, akit a karjaiul fogva húzott magával. Az emberek megkönnyebbült lé-lekkel, az auyak boldogan tutotiak hozzájuk.

— Miért mentéi he f - kérdezék a leánykától. — Meg akartam mutatni Pierreuek is a tüzet.

— És nem téltél semmitől ? A kis leány csodálkozó tekiuteiiel kérdezte : — Mitől féltem volna P A gyermek, a ki nesi ismerte a veszedelmet, el

követte azt a hőstettet, a melyre a nagyoknak nem volt bátorságuk.

sem a magyar, sem a külföldi irodalmakban aincaeu párja. A 3«4. szám. melyekről teljes jegyzékkel szíve-sen szolgál a kiadóhivatal, egyeukínt ia kapható Ifi k raj''Arjával akár a kiadónál Lampel Róbert, Woditner F. ás fia ra. és kir. udvari könyvkereskedése Budapest, Andrássy-út 21. sz.) akár bármely más könyvesboltbau AZ egész gyüjteméuy egyszerre is megszerezhető kis havi részletekre.

Irodalom es művészet. (*) Ooczi a „Magyar Könyvtár' ban A Wodianer

cég kiadasabau es Radó Antal szerkesztésében megjeleni i Magya> Köuyvtár'-ból most kaptuk kézhez a decem

ben sorozatot, a mely ismét öt telette értekes számum gazdagítja a vallalatot Ez az öl azani kedvn* alkaluiu szolgai laiiiulainuuk, k«%y a .Magyar Könyvtár" neiu szorítkozik, mint a hasonló külföldi vallalatok, csak, olyau tuuukak közlésóoe, melyeknek »/.erzói joga mar elévült melyeken lehat írói, tiszieieUlij ueiu flzeteudó; ellen kezőleg, a gyűjteuiony kiadója legjelesebb élő íróink iegnevezetesebb müveit is megszerzi koszébocsátja olyan olcsó áion, nituóeu kUltöldou a kiválóbb élő írók mun kait sehol sem árulják. Lgy adolt ki a .Magyar Könyv tar* mar egész s«reg Jókai-túzetet, Mikszáth féle regény és elbeszélést, valamint szerepelnek lajstromában többi nevesebb modern belletristáink is. Most megjelent soroza tában ájabb szinmüirodalmusk egyik legérdekesebb ter mékévol, Dóczi „Csók'-jávai lepi meg az olvasót, e/.ze az immár irodalomtoitéueti fontosságú munkával, mely eddig csak drága dlszkiadásban volt kapható fűzve négy koronáért, kötve hét koronáéit. A kiadó cég most e bolti árnak körQbelül egy hetedért, 30 krajcárért bocsát-ja árúba ezt a reiuek vígjátékot, ezzel a saját kiadásá-ban megjelent drágább kiadasnak ugyancsak erős ver-»enyl támasztva; de úgy látszik, a cég minden más szempontot alá rendel annak az egynek, hogy a ,Ma-gyar KuuvUr'nak általauoaaa eli*m«ri magas szinvona-lat ily mtmkák besorozásával is emelje. A szépirodalom mellett nem feledkezik meg a vállalat a programmjában foglalt ama másik ígéretéről seiu, hogy olcsó, tanulságos, ismeretterjesztő munkákat is adjon a magyar nép kezé-be. Ilyen a most megjelent, „A magyar fa] uralma" ctraü fnzet, melynek szerzője egyik legjelesebb magyar publicistánk, Balogh Pa!, nek hazánk népességi viszo-nyairól irt nagy munkája nemrég országszerte feltűnést keltet. Balogh Pál uagy alapossagal tárgyalja azt a-hazánkra uézve főként most aktuális kérdést, hogy ez orsságbau a magyar taj hegemóniája min alapszik és mily okoknál fogva kell ezenl&l is nemcsak teninaradnia, hanem folytou eió«b«»dHÍa. Fejtegetési és érvelései oly világosak és meggyőzök, stílusa oly lendületes, hogy gyö-nyörűséggel fogja olvasni uiiudeu magyar ember ezt az értekezést,mely oly olcsó,--csak 15 kiajcárbakerül — hogy mindenki megszerezheti. Végre a külföld legjobb szépiro-dalmi muukái közül is kapunk egyet; Jolin Hahberton-nak, a nagy amerikai humoristánsk egyik legnépszerűbb muukáját, Helén fiacskáit, mely gyermekélet humorának szinte klasszikus rajza. Mindenki, aki ssereti a gyer-mekeket, pompás mulatságot tog találni ebben a kedves, derűit világú regényben, meljnek fordítása is Gábor Andor munkaja — minden tekintetbeu siket ültnek mond-ható. — A .Magyar Könyvtár* e füzetekkel már a 364 ik számot érte el; olyan gyűjteményt adott a ma-gyar kozouseg kezébe, melynek bátran mondhatjuk, hogy

§ A kálltrágya hatisa a sörárpára. Franciaország ,Haute-Loire" tartomáuya arról híres, hegy ott terem a legjobb francia sorárpa. A tekintetben különösen azok a vidékek titntek ki, a hol a talaj gránitok elmálásáböi keletkezett. Utóbbi időbeu azouban ez a híres sftrárpa egyre rosszabb inimóségüvé vált. Miként a chemiai elemzésekből kitűnt, a minőség romlása abból áll, hogy az árpa fehérjetartalma növekedett. Legvalószínűbb volt az a töltevés, ennek okát bőséges nitrogént rágyázásban keressük. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy az, árpaminóségének rjtnlása a talaj káliszükségletének tulajdonítandó.

A gránittalaj ugyan erdetileg nagyon gazdag volt káliban. A növény gyökérzete azonbau a nyerskálikész-lelből csak egy részt sajátíthat el AZ évek hosszú során át isinételt árpatermelés lassauként egyrejobbau tihasználta a kálikészlelet, a „Haute Loire" tartomány )an dívó kizárolagos istállótrágyázAssal a nitrogén kész elet egyre nagyobb mértékben pótolták vissza, miot a kálikészletet. Az eredméuv most az hogy az ottani talaj-okbau a nitrogén és kalikésztet között nincs meg a

szükséges arányosság. Nevezetesen pedig az egykor kálidus talajok most káliszegényekké váltak. &zt bizo-nyítják azok a kísérletek, melyeket J . Pelissier Yssin-geauxban 8 éven át végrehajtott. Kitűnt ugyanis, hogy alitrágyázással nemcsak azokon a talajokon javul meg

ár árpa minősége, hol káliirágya nélkül az árpa nitrogéu tartalma megengedett határon t«lül emelkedett, hanem kelló mennyiségű kaiitrágyái alkalmazva, a különben nitrogénben eum szegény lalajon hektáronként 300—400 Lg. chilisalélroiuot is alkalmazhattak anélkül, hogy ennek következtében a minőség megromlott volna. A nitrogén-iragya alkalmazása azért okszerű, mivel ez növeli leg-inkább az árpatermés mennyiségét. Jeleu esetben a kalitrágyának az hivatása, hogy a termés növekedésével egyszersmind a minőséget is biztosítsa Nevezett kísér-letező azt tapasztalta, hogy a klorkálium bizonyult leg-jobbnak a kálitragyák között. A nitrogén trágyák közül pedig a kénsavas ammoiiiakat nem ajánlhatja sörárpa alá. mert azt tapasztalta, hogy ez az árpa tisztességét csök-kenti és fehérje tartalmát legérzékenyebben növeli.

Megemlítendő, hogy e kísérleteknél nagyrészt Cbe-valier-árpat használt, de a nálunk már meghonosított Hanna árpával is kitűnő eredményeket ért el. Ezek után azt mondhatjuk, hogy mivel nálunk is a jó sörárpa talajok természettől nem káliszegéuyek, káliszükséglet csak akkor fog beállani, ha már a talaj kálikészlete eléggé lumerűlt. Ezt azonban ez idő szerint csak trá-gyázasi kísérletekkel állapítjuk meg. Ha tehát sdrárpát termelő gazdáink azt tapasztalják, hogy termésük állandó rosszabbodást mutat akkor helyén való, hogy kálitrá-gyával. esetleg chilisalétreuimal kapcsolatban kísérle-tezzenek.

Gőz-, möfestészet és vegyi tisztító-intézet

Fölhívom az igen tisztelt közönség figyelmét

— a vidéken is — arra, hogy K ö « K e g e i i

V á r k ö r 7 3 . M Z . H . levő házamban, I f M K f t .

é v i n o v e m b r r h ó l - j é v e l

miifestö és vegyi tisztitó-intézstsmet gőire rendeztem be és új találmányú gépekkel

szereltem föl.

Mind niiein i szövőteket s ruhákat tisztításra

és hefostésre is elfogadok tetszés szerinti színre,

akár egészben, akár f«"»lfejive. továbbá futó és egyéb

szőnyegeket, asztalteritöket, szövet- és csipke-függönyöket, párnás székeket és pamlagokat — melyeket kívánatra a há ' tó l elhozatok és helyre-

állítva visszaszállítok. Selyemszövetek, posztó-ruhák, csipkefátyolok, ernyők, posztócipók, tollak, legyezők, nyakkendők stb. szintén tisztíttatnak

fóaiHtnek is. Arany- és ezüst zsinórok és paszo-mantokat megtisztítva újra aranyo/ok vagy e*Qs-

tönök, ngy hogy teljesen ujjá válnak. Szövetdarabok

kisimításra átvétetnek. A re un bízott munkákat

a legnagyobb gonddal rég/.ein szakértő személy te-

tein segítségével.

Kérem a tisztelt közönséget, liogy ajándékozzon

meg becses bizalmával, melynek mindig teljesen

meg fogok felelni.

Tisztelettel

MXLKTIT2 ISTVÁN, kékfestő, Kőszegen.

psn. Kapható minden fUszerkereskedésben a gyárosnál:

F r e y b e r g e r Sándor bórkere*kedésében Kőszegen.

Közgazdaság;.

A Rlchter-fóle

LINIHENTÜM CAPS. COHP. Horgony- Paln-Expeller

t'ffT kipróbált hiziszer, a mely már több mint S3 ér óu megbiahato l><«di;>rrsMéaftl alkahnaatahk kétzreoroH. etitill és acgtacukttf Intés. Sdányabh* utanzatok miatt beréaárUakor. " ' - "vatoaak legyünk ea oaakis eredeti a regek et dobozokban a,J#r|iif"vedjegyffyel m a..lkkNr"oaéc-i jegystwael fogadjunk el. — HO t, 1 k. 40 f. és 2 k.' arbao a lentibb gyúgyaaertirbaa kapható. Főraktár : Török József gyógyazereaaál Budapesten.

Rio liter F. AJ* éa tárom, eaSas. éa kir. udvart txaUitók-

. . . - RudolatncH

H e g b i v á s

a kőszegi bortermelők szövetkezete által I 0 O 4 . é v i f e b r u á r h ó 7 - é n d . e . l O ' f c é r a k o r

a „ H u l a t d " k i t termében megtahtar idó évi

r e n á e s k o s g y t l é s r ® .

T á r g y s o r o z a t :

1.) Igazgatósági jelentés.

2.) A felügyelő-bizottság jelentése.

3.) S/ámaJás és mérleg előterjesztése.

4.) Igazgatóság és felügyelő-bizottság választusa.

5.) Indí tványok.

A c I g a z g a t ó s á g .

I I

I

NACY üvec A R A : 2 K O R O N A

0 3 K I S UVEC Á R A : 1 K O R O N A

HASZNALATI UTASÍTÁS MNDCNÜVCCHEZ . . . • MCILÉKELVE VAN!.

• a . '» •

P ! e r n o l e Z t L d . t o r i p o f é i i j i i n i / . a legjobb fénymáz a világon és f é n y á r é u l világos én fekete cipőkhöz,

m i n d e n b ő r n e ra n e k a legszebb fényt adják és a b ő r t t a r t Ó M i á á t e á z i k .

Elviselt, folios eip/ik sárga vagy barna bőrből a I J Y O S I I V (diszfénymáz) által mintha

u jakká lennének.

Gyári raktár: Wien, I., Schulerstrasse 24. Kapható mindenütt.

Mosáshoz csak B r u n n e n-féle szappan veendő.

G - 3 T U L 1 s l k f t n y v n y o m d á i E

KŐMzegen, V á r k ö r 81. sz. Elvállal mindennemű nyomdász munkákat , kívánatra :

egyszerűbb, vagy díszesebb

I f f i é i l l l t é ,E "b SIZÍ a l e e o t c M Ó b b á r a k m e l l e t t .

Mimién vevő jogosítva van nz. drót (teredet* cso'naicolásbim) az alant *n»litett íntezetben (Wien IX . ) tfljrti'iiteseii megvizsgáltatni. * t l i | « N ü '5 ® m

í = ® M * = — T V -z.

w . — 3 -#S

* > x j2 —

|B K 5 7 V .fe ~ = s í 'já * ^

Az első Triesti Cognac párlati intézet (Destillerie.) CaW» éa Stock Barkódban Trieat mellett ajánlja

a 7 ó a T . a q a i T A O - j á t mely trancia mödszer szerint készült és az általános ausztriai Kyőjryszerész-afyesUlet kísérleti IHomáía ellenőrzése alatt áll.

»/, palaczk 6 korona */« palaezk 2*60.

a p h . a t ó K ő e z e g e n :

Schaar J ó z s e f és FollAk Sándor fúHzertí̂ Kkwtéséboii. . _ . . . t. )..; j.. .. . • • • r.

i l l í r t El»l«í m i i * f " l-f s -I f í l k r í í5- c. e £

M ind .n v.yf i jocowiiy • van w/. rut ( en deti c^oni*gola»hau) az Hlant említett itttevetben (Wien I X . ) d í jmentesen megTleegSkattti .

B R Á Z A Y m S SOSBORSZESZ

udvari szállító Császári ós királyi

Kiadóhivatala, a

„KŐSZEG ÉS VIDÉKE" ciraü lapnak, hol h i r d o t ó s e k » l a g j u t á n y o a a b b á t r o n

felvitetnek.

Nvomatott Keirl UvuU könvrnvoindAiáha* KAac^ea