Önkormányzati tájékoztató XVI. évf. 159. szám 2017. júliuszovátai S Hírmondó

A falonEgy ifjú titán egykor be-

tyár kedvében festékszó-róval összefirkált csaknem valamennyi elérhető falat. Azért csaknem, mert az ott-honiakat valamilyen okból megkímélte. Tán, mert azt kevesebben láthatják, már-pedig ő számított a műértő közönségre, és valójában a köznek akart adni feled-hetetlen élményt, ígyhát nyilvános helyeket keresett alkotásai számára. Egy-féle tárlatott hozott létre. Tömbházfalakat borított be a termékenység egyik ősi szimbólumával illetve az alkoholmámorban fetren-gő ártatlanságát bizonyga-tó jelmondatokkal. S mert büszke volt a művére, a nevét is oda kanyarította. Kiötölt egy önmagába te-keredő, gubancolódó kí-gyóra emlékeztető szignót, s azt újabb és újabb falfe-lületeken gyakorolta, hogy kiforrott, lendületes legyen a vonalvezetése.

A sok munka, a kitartás meghozta gyümölcsét: az lett. Mi pedig évekig gyö-nyörködhettünk benne.

De most véget ért a kiál-lítás. Szorgos kezek eltűn-tették a rajzokat, átfestet-ték a falakat, amelyek így egységessé, makulátlanná és ünnepélyessé váltak, s a felújított placchoz minden bizonnyal jobban illenek.

Vigyázzunk rá, hogy így maradjanak! Aki újabb ké-peket akar, rajzolja, fesse papírra, vászonra, keretez-ze be, s akassza fel otthona belső falára, hogy ébredéstől elalvásig, amikor csak akarja, láthassa!

Molnos Ferenc

Erőszakos szétdaraboltatásunk, de önkéntes szétszóródásunk is a világban csak akkor lehet végleges és végletes, ha elfeledkezünk arról, hogy összetartozunk. Összetartozunk nyelvünkben, kultúránkban, szokásainkban, történelmi örökségünkben. Ha tudatosul bennünk, hogy több do-log köt össze, mint amennyi elválaszt, a közénk húzott határ jelentősége kisebb lesz.

„Kilenc testvérvárosa van Tatának, benne három határon túli magyar település. Most annak kel-lene jönnie, hogy bizony már sok tíz esztendeje van ez így, de ez nem igaz. Szőgyénnel 20 éve, Szovátával 15 éve és Magyarkanizsával 5 éve van hivatalos kapcsolatunk. Természetes lehetne az is, hogy nincs magyar testvértelepülése Tatának, merthogy minden magyar város testvére a másik magyar városnak, településnek, és ahol csak lehet, együttműködnek és segítik egymást. De hogy mégis a legtermészetesebb, hogy lett és van magyar testvértelepülése, és több is Tatának, az annak köszönhető, hogy erőszakkal közénk álltak, elszakítottak bennünket egymástól, és mindent meg-tettek, hogy el is felejtsük egymást. A súlyos globális történelmi csorbát kell tehát nekünk lokálisan gyógyítanunk, s ha már a nagy rendszereken mi egyedül települések nem tudunk változtatni, hát változtassunk azon, amin lehet, mondjuk ki, hogy igenis a magyar a magyart szereti, és testvéri kapcsolatát ragaszkodással újraépíti, elhalványuló összetartozását feléleszti és megerősíti. Hiányos még ez a sor, hiszen Kárpátalja még nincs a körben, családunk így még nem teljes. Talán ez az év megadhatja, hogy egy újabb testvérrel gazdagodjunk.

(...)Semmi kötelező nincs ebben a barátságban. Csak a lelkiismeretünk, az örökös belső nyughatat-

lan akaratunk, a mások által ejtett csorbát kiköszörülni vágyó tenni akarásunk mondatja velünk, hogy ez is a dolgunk! Nem várhatunk itt sem másra. Ha szeretnénk, hogy gyermekeink megértsék nagyszüleink, őseink végtelen szomorúságát a tragikus trianoni szétszakítottság miatt, akkor ezzel dolgunk van, míg ez a seb be nem gyógyul és a forradás is el nem tűnik. Munka van vele, kemény, kitartó, állhatatos, bátor cselekedetre van folyamatosan szüksége minden betegnek a gyógyuláshoz. Ez adatott nekünk, ma élőknek, ez már a gyógyulás időszaka, de még itt van nagy szükség a türe-lemre, a megértésre, a megújulásra, az újabb és újabb ápolási ötletekre.” – idézet Michl József tatai polgármester köszöntőjéből.

(A témáról bővebben a 4-5. oldalon)

Összetartozunk

Önkormányzati határozatok

2 önkormányzat

Nyugodjanak békében!

Városházi anyakönyvi adatokBejelentett újszülöttek: Barabási Milán (szülei: Barabási Barna és Barabási Anita, Marton Ádám (szülei: Marton Attila és Marton Erika); Bokor Nóra (szülei: Bokor Ottó és Bokor Csil-la); Angi Tamara Gabriella (szülei: Angi Pál Antal és Angi Angéla); Hajdú Anna (szülei: Haj-dú Imre és Hajdú Orsolya); Biró Balázs (szülei: Biró László Csaba és Biró Noémi);

Házasságot kötöttek: Pamfilea Cătălin Cristian (Oprișenești /jud. Brăila) – Jánoska Anita (Kurta utca 3 szám); Marton Csaba (Vadász utca 10 szám) – Bálint Abigél Noémi (Bekecs lakótelep E/2 szám); Zománc Gyula (Pacsirta utca 15 szám) – Szabó Imola (Pacsirta utca 15 szám); Márton Károly (Rózsák útja 58 szám) – Barna Júlia Melinda (Rózsák útja 58 szám); Kacsó Zsolt (Hosszú utca 108/A szám) – Sikó Orsolya (Hosszú utca 118/B szám); Kinda Bucur Szabolcs (Illyésmező 5/A szám) – Szekeres Erzsébet (Illyésmező 56/A szám); Maximov Tiberiu Claudiu (Bukarest) – Crețu Diana Giorgia (Fő út 216 szám);

Elhunytak: Balla Ida (sz. 1949) – M. Eminescu lakótelep I3/8; Hărăstășan Gheorghe (sz. 1940) – M. Eminescu lakótelep C1/19; Albert Gyula (sz. 1960) – Petőfi Sándor lakótelep J/4 szám; Portik Erzsébet (sz. 1957) – Hosszú utca 80 szám; Benke János (sz. 1961) – Csendes utca 32 szám; Fülöp Vilma (sz. 1924) – Hosszú utca 96 szám; Kovács Márton (sz. 1956) – Hó-virág utca 5 szám;

Boldog házasságot!

Isten éltesse Őket!

69. sz. Határozat – Szováta Város 2017. évi költségvetésének módosí-tásáról;

70. sz. Határozat –Szováta Városban az Orszá-gos Lakásügynökség fiatal családok lakhatási támo-gatási programja keretében épített lakások bérleti díjá-nak újraszámításáról, mó-dosításáról;

71. sz. Határozat –Szováta Városban az Orszá-gos Lakásügynökség által építtetett lakások kiutalá-sára vonatkozó névjegyzék jóváhagyásáról;

72. sz. Határozat –Szováta Város 2017. évi helyi adók és illetékek meg-

Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei:

Cím: 545500 Szováta, Főút, 155 szám

Tel: 0265 – 570218 Fax: 0265 – 570524

E-mail: secretariat@primaria.szovata.ro

Fülöp László Zsolt polgármester fogadóórái:

– Kedd 11,00 órától;

állapításáról és jóváhagyásáról szóló 61/22-12-2016 sz. hatá-rozatának módosításáról;

73. sz. Határozat – a 13224/09-12-2017 sz., a Szováta és hozzátartozó telepü-léseken a SC Servicii Technice Comunale SA által végzett szemétszállítási szolgáltatások koncesszióba adásáról szóló szerződés módósításának jó-váhagyásáról;

74. sz. Határozat – az ingá-zó pedagógusok utazási költ-ségeinek megtérítéséről;

75. sz. Határozat – a 34/2013-07-09 sz., a Város-gazdálkodási szabályzat elfo-gadásáról szóló Helyi Tanács Határozat módosításának jó-váhagyásáról;

76. sz. Határozat – temet-kezési segélynyújtás jóváha-gyásáról;

77. sz. Határozat – a 69/2009-10-29 sz., Szováta város közúti közlekedésének, valamint a Város magán és közterületein való szabályta-lan parkolás esetében alkal-mazható intézkedések jóvá-hagyásáról;

78. sz. Határozat – a Szováta, Fő út, 215 hsz. alatti ingatlan telekkönyvezési do-kumentációjának jóváhagyá-sáról;

79. sz. Határozat – a „Pompierii Mureseni” tűzol-tó alakulat tulajdonában levő speciálisan felszerelt autó ado-mányként való elfogadásáról;

80. sz. Határozat – a Szováta Fürdő napipiacán levő kiskereskedelmi tevé-kenységek céljára épített bódék nyilvános kikiáltású árverés útján történő bér-beadási és használatba vé-teli feladatfüzetének jóvá-hagyásáról;

81. sz. Határozat – a 8982/2010 sz., a szovátai személyszállítási közszol-gáltatás kezeléséről és igaz-gatásáról szóló szerződés meghosszabbításának jóvá-hagyásáról;

82. sz. Határozat – a Ró-zsák útja 80 szám alatt talál-ható, Doina mozi melletti, terület használati besorolá-sának megváltoztatásáról;

Adresa Primăriei Oraşului Sovata:

Sovata, Str. Principală Nr. 155.

Tel: 0265 570 218 Fax: 0265 570 524

E-mail: secretariat@primaria.szovata.ro

3administrație publică locală Szovátai Hírmondó, nr.159 iulie 2017

Hotărârile Consiliului Local

Mai prietenoasă

Program audienţePrimar: Fülöp László Zsolt

Marţi – de la ora 11,00;

Hotărârea nr. 69 – cu privire la aprobarea recti-ficării Bugetului Local al Orașului Sovata;

Hotărârea nr. 70 – cu privire la recalcularea chi-riei pentru locuințele re-alizate prin Programul de construire de locuințe pen-tru tineri destinate închiri-erii;

Hotărârea nr. 71 – cu privire la aprobarea Lis-tei de repartizare pentru locuințele ANL, în orașul Sovata;

Hotărârea nr. 72 – cu privire la modificarea și completarea H.C.L. nr.61/22.12.2016, privind stabilirea impozitelor și ta-xelor locale, pe anul 2017;

Hotărârea nr. 73 – cu privire la aprobarea înche-ierii unui Act adiţional la Contractul de concesionare al serviciului public de sa-lubrizare al orașului Sovata și localităților aparținătoare nr.13224/09.12.2009, încheiat între Consiliul Local Sovata și S.C. Servicii Tehnice Comuna-le S.A.;

Hotărârea nr. 74 – cu pri-vire la aprobarea decontării cheluielilor de deplasare a ca-drelor didactice din cadrul Li-ceului Tehnologic „Domokos Kázmér” și Şcoala Generală „S.Illyés Lajos” Sovata;

Hotărârea nr. 75 – cu pri-vire la modificarea și comple-tarea H.C.L. nr.34/09.07.2013, privind măsuri pentru buna

gospodărire a localităţii – Oraș Sovata, instaurarea unui climat de ordine și curăţenie pe teri-toriul acesteia;

Hotărârea nr. 76 – cu privi-re la aprobarea acordării unor ajutoare materiale de înmor-mântare;

Hotărârea nr. 77 – cu pri-vire la actualizarea H.C.L. nr.69/29.10.2009, privind or-ganizarea circulației rutiere în orașul Sovata și măsurile aplicabile în cazul parcărilor neregulamentare pe domeniul public sau privat al orașului;

Hotărârea nr. 78 – cu privi-re la aprobarea documentaţiei topo-cadastrale a imobilului situat în Sovata, Str. Principală nr.215;

Hotărârea nr. 79 – cu pri-

vire la acceptarea ofertei de donaţie a unei autospeciale aflată în proprietatea Asoci-aţiei „Pompierii Mureșeni”;

Hotărârea nr. 80 – cu privire la aprobarea Caietu-lui de sarcini pentru licitaţia publică deschisă cu strigare pentru ocuparea gheretelor din Piaţa Băi;

Hotărârea nr. 81 – cu pri-vire la prelungirea Contrac-tului de delegare de gestiune a serviciului de transport public local de persoane prin curse regulate în Orașul Sovata nr.8982/27.09.2010;

Hotărârea nr. 82 – cu pri-vire la aprobarea schimbării categoriei de folosință a te-renului din str. Trandafirilor nr. 80 – zona cinema Doina.

După ce a fost reînnoită tera-sa din fața blocului A din str. Principală, primind un pavaj nou, nealunecos, având acum mobilier stradal și coșuri de gunoi făcute în același stil, ilu-minat stradal adecvat, arbori plantați în lăzi de lemn, fân-tână arteziană construită, s-au reparat și revopsit zidurile la parterul blocului, fiind șterse toate desenele, grafittiurile su-părătoare făcute cu spray.

Astfel s-a schimbat tot as-pectul zonei, ea devenind mai primitoare, mai prietenoasă.

Fie să ne bucurăm cât mai mult posibil de această nou realizare! Asta va depinde nu-mai de noi, cetățenii orașului.

4 aktuálisSzovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Tizenöt éves testvérvárosi kapcsolat

„Szeretem ezt a várost. Ahányszor csak látom, mindig abban gyönyörködöm, amit már az első alkalommal megszerettem, és ahhoz építek új meg új építőkockákat tájban, élményben, ember-ben. Sokszor elgondolkodtam, hogy miért vonz engem ez a város? Az érdekest, az otthonihoz képest izgató különbözőséget máshol is megtalálom. Akkor meg miért?

Írtam már róla, és mondtam már el itt, hogy ebben a városban a magát bátran megmutató mediterrán dél és a prűd, rendszerető nyugat érdekes keverékét találtam. A messziről jött ember szeme meglátja ezt, és érzi azt a nyugalmat, ami mindannyiszor árad felé.

Feledhetetlen élmény utcáit járnom, sétálgatnom a Cseke-tó vagy az Öreg-tó partján, a Bláthy kollégium tetőablakából nap-keltekor elnéznem a házak fölött a kéttornyú templom felé. Vagy csak ülnöm egy árnyékos padon a nyári délutánban, és itteni barátaimmal beszélgetnem. Itthon érzem itt magam. Valahány-szor itt vagyok, úgy járok-kelek, hogy felmérjem, mit változott távollétemben, s itt még járatlan földimnek büszkén mutatom szépségeit.”

A tatai Városházán elmondott beszédemből idéztem e so-rokat. Vallomás ez arról, miként érzek testvérvárosunk iránt, amely meghívására, lám, néhány szovátai barátommal ismét ott lehettem a vizek városában, hogy ünnepeljük közösen fel-vidéki és délvidéki társainkkal együtt együttműködésünk ke-rek évfordulóját.

Június 23-án Kárpát-medencei testvértelepülései küldöttsé-geivel szervezett jubileumi ünnepséget Tata Város Önkormány-zata, hiszen a felvidéki Szőgyénnel húsz, az erdélyi Szovátával tizenöt és a délvidéki Magyarkanizsával öt éve tart testvérvárosi kapcsolata.

Ebből az alkalomból egy emlékkönyvet adott ki Tata Város Önkormányzata, amelyben e három testvérvárossal kapcsola-tos tevékenységeit idézi fel, ugyanakkor ezen települések rövid bemutatója is – szövegben és képben – helyett kapott benne. Értékek, élmények sora.

Összetartozunk, mondja már a címe a lényegét, mert hiszen a testvértelepülési együttműködésünk alapja is ez.

Idézem Fülöp László Zsolt polgármester ebben a kiadványban megjelent köszöntőjét:

„Hányszor megesik, hogy pontosan nem is emlékszünk egy első találkozásra, az ismerkedés pillanataira akkor sem, ha számunk-ra igazán fontossá lett azóta az a kapcsolat. Ilyenkor restelkedünk is miatta, pedig csak úgy adódott, hogy az események a maguk természetes folyamatában csorogtak, és semmi reakciókat kiváltó különös, semmi meghökkentően rendkívüli, semmi zavart keltő-en disszonáns nem hívta fel magára a figyelmet, úgy történtek, ahogyan történniük kellett. És ami úgy történik, ahogyan történ-nie kell, az a helyén van, azt nyugtázzuk, hogy rendben van, azt nem szoktuk újra meg újra boncolgatni, kiértékelni, elemezni, annál nem keressük a „miért”-eket, gondolatban nem járjuk vé-gig ezerszer a „történhetett volna-e másképpen”-eket, egyszerűen csak örülünk neki. S ha felkérnek, mondjunk erről a kapcsolatról valamit, gondban vagyunk, mert a világ legtermészetesebb dolga-iról a legnehezebb beszélnünk. Mit is mondhatnánk? Hogyan is kezdhetnők? Szeretnénk azzal a természetességgel szólni, amely-lyel az együtt megélt pillanatok történtek.

Két település kapcsolatában sincs ez másképpen, hiszen ez is emberi kötődésekből alakul, amelyeknek ugyan intézményes ke-reteket adnak, de a személyi érintettség a meghatározó. A szemé-lyes érdeklődés, a másikra való figyelés, a felek között kialakuló bizalom, egymásra hangoltság ad töltetet neki. Mert lehet érde-kes közös programokat kitalálni, lehet a protokollszabályoknak megfelelően oda-vissza rendszeres látogatásokat szervezni, lehet egymásnak és egymásról folyamatosan jelzéseket küldeni, de az még nem elég. Lélek kell hozzá.

Nemrég kaptam a lehetőséget és a bizalmat, hogy erőm szerint tegyek Szováta fejlődéséért, a szovátai emberek helyben boldogu-lásáért. Mindebben, de a testvérvárosi együttműködésben is egy örökséget vettem át. Egy örökséget, amelyre illő tisztelettel tekin-teni, s amelynek tovább fejlődését kötelességem segíteni.

Emberi kötődésekről, személyi érintettségről beszéltem. Mégsem csupán két – vagy néhány – ember egymáshoz viszonyulásáról, hanem annak kiterjesztéséről, folyamatos változásban lévő emberi közösségek kapcsolódási pontjainak újra meg újra megtalálásáról. De szükség van mindig legalább néhány embernek a lelkesedésére, akaratára, kreativitására, munkájára, aki olykor a háttérben cse-lekszik, és finomhangolással működésben tartja a rendszert.

Tata és Szováta együttműködése immár másfél évtizede tart, és ez idő alatt – hála istennek! – mindig lélek volt benne. A kinyúj-tott kéz egy másik kézre talált.

Ha a kerek évfordulók kapcsán soroljuk, mi mindent éltünk át, mi mindent tettünk együtt, milyen programokban vettünk részt mi – tataiak és szovátaiak sokasága –, milyen ismeretekkel, élmé-nyekkel, tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak, ha leltározzuk a közös múltat, azt ne felejtsük ki a számadásból, hogy valóban úgy tudtunk tekinteni egymásra, mint akiknek közük van a má-sik életéhez, a másik gondjaihoz és örömeihez, amint ez egy csa-ládban, testvérek között lenni szokott.

Mindig is jól éreztük magunkat együtt. Semmi kétség, értettük, értjük egymást. Hála érte, hogy ez nekünk megadatott!”

5aktuális Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Michl József, Tata polgármestere az együttműködés fontossá-gáról így fogalmazott:

„Ha a világ gondjaival, bajaival nagyon nehezen tudunk meg-küzdeni, akkor érdemes egy kicsit mélyebbre ásnunk és visszate-kintenünk, erőt meríteni a múltunkból, városi, közösségi, családi, vagy akár nemzeti szinten is. A Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolataink arra ébresztenek rá, hogy ha vannak olyan testvé-reink, akikkel egy nyelvet beszélünk, egy nyelven imádkozunk, és ugyanúgy gondolkodunk a nemzetről, akkor nem lehetünk gyen-gék, nem lehetünk elveszve, s hiába vannak körülöttünk trianoni határok, erősek maradunk. Ebben vagyunk mi felelősek, találko-zásainkkor pedig ebben erősödünk meg újra és újra.”

Az újra megerősödés reményével településeink képviseletében írtunk alá (Tata – Michl József polgármester, Szőgyén – Vígh Gábor polgármester, Szováta – Molnos Ferenc önkormányzati képviselő, Magyarkanizsa – Fejsztámer Róbert polgármester) egy közös nyilatkozatot:

„Mi, akik a testvérvárosi jubileumot ünneplő Tata, Szőgyén, Szováta és Magyarkanizsa polgárait képviseljük, a Kárpát-medence-szerte magukat magyarnak valló emberek kulturális örökségét, a tudomány, a művészetek, a gazdaság és a sport te-rületén elért eredményeit közös nemzeti kincsünknek tekintjük, és mindent megteszünk azért, hogy településeink polgárai ezeket az értékeket szabadon megismerhessék, békében, háborítatlanul megőrizhessék és gyarapíthassák. Valljuk, hogy a településeink közötti kapcsolatok maguk is értéket teremtenek, gazdagítják életünk mindennapjait és erősítik a magyarság összetartozását. Mindezekért a rendelkezésünkre álló eszközökkel a továbbiakban is segítséget, támogatást nyújtunk ahhoz, hogy településeink mi-nél több polgára részesüljön – a testvérvárosi kapcsolatokban tör-ténő részvétel által is – az országhatárok által meg nem osztható, mert több mint ezer éve egy közösséget alkotó magyar nemzethez való tartozás felemelő élményében.”

De idézzük fel a kezdeteket is! A kezdeményező a tatai ön-kormányzati képviselő-testület volt, amely 1999-ben hivatalos formában kifejezte szándékát újabb határon túli magyar telepü-léssel való testvérvárosi kapcsolat létesítésére.

„A »házasságszerző« ebben az ügyben két vegyészmérnök volt: egyikük, Vékony Ferenc az akkori tatai képviselő-testület egyik legbefolyásosabb tagja, másikuk, az erdélyi gyökerű Kriza Dá-niel, a tatai képviselő ismerőse. Felesleges lenne tagadni: an-nak rendje és módja szerint »kinézték« Tata számára a Tatától 650 km-re található, híres-neves sóvidéki turisztikai célpontot, Szovátát...” (Összetartozunk)

2000-ben volt Budapesten az első találkozás Hetényi Ta-más és Péter Ferenc polgármesterek között. 2001 nyarán a ta-tai önkormányzat hivatalos delegációja Szovátán járt, ősszel pedig a szovátasiak viszonozták a látogatást. Hetényi Tamás és Péter Ferenc 2002. szeptember 29-én látta el kézjegyével a testvértelepülési megállapodást a tatai Városháza dísztermében.

A Szovátáról érkezett Töfalvi Edit egy népdal-összeállítással tette szebbé az ünnepséget. Az általa énekelt népdalokban sa-játjaikra ismertek mind a tataiak, szőgyéniek és magyarkanizsaiak. Örömmel állapították meg, hogy megannyi más mellett népdal-kincsünk is közös.

A szőgyéniek egy szép filmet mutattak be településükről, majd Berényi Kornélia szavalta el Reményik Sándor Örök tűz című költeményét.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével és köszöntőt mon-dott dr. Kancz Csaba kormány-megbízott és Borsó Tibor, a Komárom – Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke.

– molnos –

6 beszámolóSzovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

A kerek évfordulók kapcsán szervezett közös tatai ün-nepségünkről már az előbbi oldalakon írtam. Illő most már szót ejtenem az annak keretet adó, sok-sok embert megmozgató városi rendezvényről is, hiszen a határon túlra szakadt magyar testvértelepülések küldöttségeivel a jubileumi ünnepséget Tata önkormányzata a Víz, Zene, Virág Fesztiválra időzítette, amelyet Magyarország legna-gyobb családi fesztiváljának hirdették/hirdetik, amelyen „együtt szórakozhat az egész család, hiszen a programok között 0-99 éves korig mindenki megtalálja a kedvére va-lót, az interaktív bemutatóktól kezdve, a koncerteken át a tűzijátékig”, és idén már 24. alkalommal szervezték meg.

Mint ahogyan Michl József polgármester a fesztivált megelőző sajtótájékoztatón kiemelte, két különleges ese-mény is zajlott a helyszínen a fesztiválprogramok mellett június 23. és 25. között:

1. Az Öreg-tó partján rendezték a strandröplabda országos baj-nokság 1. fordulóját, az Építők parkjában felépített pályákon.

2. A fesztiválhoz kapcsolódott az a rendezvénysorozat is, melyen Tata Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolatainak jubileumi év-fordulóit ünnepelték, s szőgyéni, szovátai és magyarkanizsai test-vértelepülésekről is érkeztek delegációk, de mellettük természete-sen Tata más testvérvárosaiból is utaztak ide vendégek.

A háromnapos ünnepség során csodálatosan szép környe-zetben megannyi látnivaló várt valamennyi szórakozni vá-gyó helybélire és vendégre, aki kilátogatott az Öreg-tó part-jára. Hangyabolyra emlékeztető nyüzsgést talált ott, hiszen viszonylag közel egymáshoz öt színpadon párhuzamosan folytak a programok. Kedvükre válogathattak a színes zenei- és fesztiválkínálatból, melyben hazai és külföldi zenekarok, számos stílusban, több helyszínen nyújtottak igényes szóra-kozást. Többek között fellépett a Karthago, Majka & Curtis, a Bikini, a Ghymes, a TNT, Anna and the Barbies, az Irie Maf-fia, a Kaláka, az Auróra, Bereczki Zoltán, Berki Artúr, Gubás Gabi, Bárány Attila, Nemes „Jambalaya” Zoltán, Pribojszki Mátyás, Sterbinszky, a Soulwave, a B52 Jankai Bélával, a Hot Jazz Band, Little G. Weevil, a Soulbreakers, a New Level Em-pire, a Skyhős, a Kraków Str. Band, a Zaporozsec, Pápai Joci és a Hello Pisti is (ez utóbbi kettő helybéliként). Lehetetlen feladat előtt álltak, akik nem akartak lemaradni egyikről sem.

A fesztivál egyik meghatározó eleme a víz, így az Öreg-tó adta lehetőségeket kihasználva a tavon is különböző programok színesítették a kínálatot A vizes programok során volt regatta, hosszútávú evezőverseny, kajakverseny, sárkányhajó verseny, gőzhajó-bemutató, vizimentő bemutató, jetski-bemutató, vízi karnevál, Veres Zoltán műrepülő bemutatója illetve tüzijáték – mindkettő az Öreg-tó fölött. A tóban folyamatosan szökőkút működött. Persze, a felsorolás korántsem teljes.

Említenünk kell a Víz, Zene, Virág Fesztivál harmadik tagját is, amelynek fontos eleme volt a Magyar Virágkötészeti Kupa 2017, a Világító Virágok kiál-lítás, a Varázslatos Virág Világ, az Orchidea-bemutató, a Tün-dérkert bemutató.

Jó volt ott lenni, szép dolgo-kat látni és élvezni a tataiak vendégszeretetét!

A tatai Víz, Zene, Virág Fesztiválon

7beszámoló Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

„Tiszta forrásból” néptánc és kézműves tábor Kőrispatakon

Alig néhány nappal a tanévzáró után vidám gyerekcsapat zsongása, népi muzsikaszó töltötte be a kőrispataki Szal-makalap Vendégház udvarát, valamint a helyi kultúrott-hont. A Szovátai Népi Játszóház június 19-24. között szer-vezte meg a hagyományos néptánc és kézműves táborát táncoslábú gyerekeknek.

A táborban résztvevő gyerekek több éve barátokként talál-koznak itt egymással, illetve újabb barátságok születnek, mé-lyülnek el a hét folyamán, miközben gyarapodnak saját és más erdélyi tájak néptáncával, szokásaival, néphagyományával. A város zajától és információs áradattól távol eső kis falu kivá-ló lehetőséget nyújtott arra, hogy a szalmakalap hazájában rá-csodálkozzunk népi kultúránk kincseire, a mindennapokban is megéljük nagyanyáink hagyományait. A tábori keret pedig jó alkalom volt arra, hogy a táborba érkező, több korosztály-ból jövő, de mindannyian több éve táncoló gyerekek jobban elmélyülhessenek a tanult néptáncok elsajátításában. A gyere-

kek főként vajdaszentiványi és küküllőmenti néptáncokat ta-nultak, de az esti, élő zenés tánc-házban kedvükre mulattak az ismert moldvai, magyarlapádi, felcsíki muzsikára is.

A néptánc tanulás mellett a gye-rekek népdaltanuláson, kézmű-ves tevékenységeken, csoportos játékokon vettek részt. Ellátogat-tunk a Szalmakalap Múzeumba, megnéztük a Csodakutat, végig jártuk a búza és szalma útját a ha-tártól kezdve, a malmon keresztül addig, amíg a kemencében ízletes

cipó, vagy szorgos kezek munkája révén éppen szalmakalap lesz belőle. A gyerekek csoportok-ra osztva egy-egy témát dolgoztak fel a hagyo-mányos falu életéből, tábori himnuszt alkottak egy-egy újonnan tanult népdal dallamára.

Az utolsó este tábortűz körül tánccal, éneklés-sel és a jövőbeli tervek elbeszélésével ünnepel-tük meg a sikeres és élménydús tábori napokat.

Hazafele jövet a szovátai Sirülők néptánccso-port gyerekei felléptek a Marosszéki lófuttatá-son a táborban tanult tánccal, ezzel megkoro-názva a hetet.

A tábor megszervezésének lehetőségét és megvalósításának sikerét köszönjük főtámo-gatónknak, a Nemzeti Kulturális Alapnak a nyújtott támogatásért, a nekünk szavazott bi-zalomért.

Kiss Enikő

8 kisebbségSzovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Elkezdődött a támogató aláírások gyűjtése az európai kisebbségi kezdeményezéshez

Uniós szintű kisebbségvédelmi jogszabályok megalkotásához szük-séges aláírásgyűjtést indítottak el Kolozsváron a FUEN (az őshonos kisebbségek védelmével foglalkozó érdekvédelmi szervezet) kong-resszusán, amely május 17-21-e között ülésezett a kincses városban.

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a FUEN legnagyobb politikai projektje, amelyet az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) kez-deményezett. A „Nem vagy egyedül. Egymillió aláírás a sokszínű Európáért!” mottót viselő dokumentum tizenegy EU-s intézke-dést és jogszabályt javasol, amely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás,

regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizu-ális és egyéb média, regionális (állami) támogatás.

A Minority SafePack eredetileg benyújtott változatát az Európai Bizottság még 2013-ban elutasította és csak az után adott zöld utat a kezdeményezés némileg módosított változatának, hogy a kezdeményezők az EU luxemburgi bíróságán pert nyertek az Eu-rópai Bizottsággal szemben. Az európai nemzeti és nyelvi kisebb-ségek számára történelmi jelentőségű kezdeményezést az Euró-pai Bizottság ez év áprilisában regisztrálta. Ahhoz azonban, hogy a Minority SafePack alapján az Európai Bizottság ténylegesen is kezdeményezze az uniós szintű kisebbségvédelmi jogszabályok megalkotását, 2018. március végéig egymillió aláírást kell össze-gyűjteni az EU legalább hét tagállamában.

A kezdeményezést benyújtó polgári bizottság tagjai: - Hans Heinrich Hansen elnök, FUEN, dániai német kisebbség,

a bizottság megbízottja;- Kelemen Hunor elnök, Romániai Magyar Demokrata Szövet-

ség, a bizottság helyettes megbízottja;- Luis Durnwalder kormányzó, Dél-Tirol, olaszországi német kisebbség;- Karl-Heinz Lambertz miniszterelnök, belgiumi német ajkú közösség;- Anke Spoorendonk miniszter, Schleswig-Holstein németor-

szági tartomány, dán kisebbség;- Valentin Inzko, az ENSZ Bosznia-Hercegovina-i magas rangú

képviselő, a karintiai Szlovén Nemzeti Tanács elnöke;- Jannewietske de Vries miniszter, a hollandiai Frízföld tarto-

mány minisztere;

Kedves Európa!

Mi, erdélyi magyarok hozzád tartozunk. Kultúránkkal gazdagítunk, hagyományainkkal színesebbé teszünk téged. Most rajtad a sor: állj ki értünk, nemzeti kisebbségekért. Olyan Európát akarunk, ahol mi is szabadon használhat-juk anyanyelvünket és nemzeti szimbólumainkat. Egyenlő bánásmódot akarunk, mert teljes jogú polgáraid vagyunk!

Védd meg jogainkat! Neked ez egy törvény, de nekünk a jövőnk múlik rajta!

Az erdélyi magyar közösség számít rád!

9kisebbség Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Összeurópai jogvédelem kikényszerítésére született ez a kezde-ményezés. De miért van szükség összeurópai jogvédelemre?

De miért van szükség összeurópai jogvédelemre?Míg Dél-Tirolban a kisebbségi jogok rendezése példaértékű,

addig más országokban a többségi nemzet közel sem ennyire demokrata gondolkodású. Láthatjuk mindezt nálunk is az anya-nyelvhasználat, kisebbségi jogok, önkormányzatiság különböző területein. Míg egyes tagországokban a nemzeti kisebbségeket a nyelvi, kulturális sokszínűséget erősítő értékként kezelik, addig Szlovákiában, Romániában, de másutt is inkább az asszimiláci-óban érdekeltek.

Az EU-ba való belépésnél az egyik feltétel a kisebbségvédelem volt. Egy összeurópai kisebbségi jogi norma egységesíthetné a jogvédelmet és javíthatna a nemzeti kisebbségek helyzetén. Ott is, ahol a nemzetállami törekvések ezzel ellentétesek. A cél, hogy javítsanak a jelenlegi helyzeten, és több biztosítékot és jogi sza-bályozást kapjanak a nemzeti kisebbségek. A kezdeményezéssel az azonos jogosultság elérését biztosítanák összeurópai szinten.

Románia többnemzetiségű állam, állítjuk mi, és nem kérünk többet, mint az 1918-ban a nemzeti közösségeknek tett ígére-tek betartását a teljes körű autonómiáról, nyelvhasználatról a közigazgatásban, oktatásban, igazságszolgáltatásban – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök, a a Minority SafePack egyik kezdeményezője.

Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a kezdeményezéssel, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió aláírást sikerül össze-gyűjteni. Az összegyűjtött aláírásokat – az állami hatóságok által elvégzett ellenőrzés után – benyújtják az Európai Bizottsághoz, amelynek három hónapja van a vizsgálatra, az Európai Parla-mentben megtartott nyilvános meghallgatásra, valamint a válasz megfogalmazására. Ha ez megvan, várhatóan 2018 októberében kell kezdődnie a jogalkotásnak.

Az erdélyi magyarságra hárul a kezdeményezést támogató alá-írások egynegyedének (250 000) összegyűjtése.

Az aláírásoknak, és a kezdeményezés politikai és civil támoga-tóinak az a szerepe, hogy bebizonyítsa: az EU-nak foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek védelmével. Az Európai Bizottság feladata kidolgozni az őshonos nemzeti kisebbségek jogait sza-vatoló törvénycsomagot, amelyet aztán minden tagállamnak al-kalmaznia kell.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét 2012-ben ve-zette be a Lisszaboni Szerződés.

„Egy évünk van arra, hogy felhívjuk Európa figyelmét hatvan-millió polgárra, akik valamely kisebbségi nemzeti közösséghez vagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Beszélni kívánunk magyar közösségeink helyzetéről és terveiről is, valamint meg akarjuk győzni az európaiakat, hogy aláírásukkal követeljék a nyelvi és kulturális hagyaték védelmét, támogassák a kisebbségi régiókat” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN elnöke.

Az európai döntés majd nem a velünk csöppet sem barátságos Európai Bizottságban, sem pedig a szócséplésbe belevesző Euró-pai Parlamentben születik, hanem az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok kormányfői illetve államfői, tehát a tagállamok ve-zetői hozzák meg. Ott aztán nem bújhatnak az ujjuk mögé, akár támogatják, akár nem, azt arccal és névvel tehetik, ott tehát min-denképpen színt kell vallani.

A kitöltéshez néhány fontos tudnivaló

Az RMDSZ Erdélyben már decemberben szeretné lezárni az aláírásgyűjtést, és arra kér mindenkit: civil szervezeteket, egyházakat, médiát, magánembereket pártállástól függetle-nül, hogy áldozzanak 3 percet, és írják alá az európai kisebb-ségek jogait támogató kezdeményezést, népszerűsítsék az ügyet, kapcsolódjanak be a kampányba.

A szervezők arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy on-line írják alá a polgári kezdeményezést. Ugyanis, hogy ez az aláírási mód jobban népszerűsíthető az internetes felülete-ken. Az aláírásra készített honlap arra is lehetőséget biztosít, hogy az aláírók meg osszák az aláírásukat visszaigazoló kép-ernyőfotót a közösségi hálón.

Az online aláírásgyűjtés elkezdődött a Minority SafePack (MSP) kezdeményezés ügyében.

A papír alapú, azaz hagyományos aláírásgyűjtést szeptem-bertől kezdi el a szövetség, és reméli, hogy már ez év végéig meglesz a felvállalt 250 ezer aláírás.

A kisebbségügyi kezdeményezést támogató aláírás ívének kitöltése mindössze 3 percet vesz igénybe.

Nem csak kisebbségi személyek, hanem bármely európai állampolgár aláírhatja.

Figyelem: aláírni legegyszerűbben a személyi szám vagy a személyi igazolvány segítségével csak egyszer lehet minden uniós tagállam 18. életévét betöltött állampolgárának, még akkor is, ha valaki kettős állampolgár.

Magyarul ezen a linken töltheted ki és írhatod alá: https://ec.europa.eu/citizens-initiative/32/public/

signup.do Fontos kiválasztani az állampolgárságodnak vagy a bejelentett lakhelyednek megfelelő országot, mert az űrla-pok különböznek egymástól.

A legegyszerűbben a személyi számod (CNP) megadásával töltheted ki. Szükség lesz a postai irányítószámodra is (cod postal)! Ez Szovátán: 545500.

Zongoraest a TOK-ban

10 művelődésSzovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Hagyománya van immár, hogy a Teleki Oktatási Központban nyaranta szervezett Bolyai Akadémia megnyitóját Tófalvi Edit zongoraoktató tanítványai szép muzsikájukkal teszik ünnepé-lyessé. Az eseményre rendszerint helybéliek is (nem csupán a fellépők hozzátartozói) eljönnek.

Ez évben Kiss Boglárka, Bálint Dóra, Hegyi Júlia, Sebestyén Eszter, Seprődi Franciska, Balog Szilárd és Márton Előd mu-zsikájában gyönyörködhettünk. oktatójuk ezekkel a szavakkal vezette fel játékukat.

Kosztolányi Dezső: Így szerettek ők…

Dolhai István rendezésével az „Így szerettek ők…Kosz-tolányi Dezső szerelmei” című egyfelvonásos előadás a költő, író életének ismeretlenebb verseit tárja a közönség elé, magánéletét, különös harcát a rákkal, és szerelmi gyötrődését egy férjes asszonnyal.

Mi értelme 2017-ben bemutatni egy ilyesfajta előadást? Hogy lehet azonosulni, vagy inkább elretteni ettől az életmódtól?

Kosztolányi Dezső Görög Ilonát vette el, de Radákovich Máriába szeretett bele házassága idején. Férje utolsó per-ceiben a megcsalt Ilona, családanya, színésznő képes volt megbocsájtani hűtlenségét, képes volt ápolni betegágyán, de leginkább reménytelenül szeretni őt.

Kosztolányi és felesége viszonyára leginkább a viharos jelzőt aggathatjuk, amolyan se-veled-se-nélküled kap-csolatnak látszik. Kosztolányi kijelentése - „a szerelmet tisztelem nem a házasságot”- idővel beigazolódott. Ami-kor elvette Ilonát nem ígért hűséget. A költő, ha elveszi múzsáját gyakorta másikat keres, mert a felesége nem ad elég inspirációt, hiszen könnyen megközelíthető. De nem csak a költők tesznek így, hiszen a „mai világban” több ilyen esetről is hallhatunk.

Láthatjuk szüleinket, akik ritkán megölelik egymást, ritkán csókot lehelnek egymás arcára. Ritkán, ez egyes magyar emberek szeretetnyilvánításának a legtalálóbb kifejezője. Fiatalkorukban, így szeretnek a magyar em-berek: szenvtelenül udvarolnak, a fiatalság mámorában röpdösnek, aztán a házasság, gyerekek után elfelejtenek gyengéden közeledni életük választottjához. Elfelej-tik, hogy a múzsa a törődést, gyengédséget leginkább a mindennapokban igényli. Valami hasonló történt Kosz-tolányi és Ilona házasságában is. Kosztolányi nem tudta leküzdeni gondjait, kivetítette családjára, s amikor meg-betegedett, sebezhetővé vált, de ugyanakkor meglátta a szép dolgokat, Máriát. Miért pont akkor, amikor há-zastársa a legkitartóbb? Sebezhetősége megbolondította érzelmeit? S Ilona mért fogadta ezt el? Kosztolányi a sze-retett nők között őrlődve, a választás lehetőségét kizárva halt meg, hátrahagyva a különleges asszonyokat, akik bármit feláldoztak volna érte.

Sok magyar házasságokban nem kell a túlzott „enyel-gés” az együttéléshez, nem kell a sok szó, sem pedig a tett, megy minden magától. Szerelemből, hogy lesz barátság? Az idő, ahogy mindent begyógyít, a szerelmet is begyó-gyítja? S a megcsalás hírén mért lepődünk meg, mért ellenkezik erkölcseinkkel, ha a mindennapokban nem törődünk a másikkal?

Botrányos vagy sem Kosztolányi magánélete? A mai világ-ban inkább már általános és cseppen sem megbotránkozta-tó. Ami nem változott Kosztolányi ideje óta, hogy gyenge pillanatainkban belátjuk: szükségünk van a törődésre.

Farkas Júlia Dorottya

Mi is a zene? Egy kis útravaló a ma estéhez.

Sri Chinmoy indiai filozófust idézem:

„Ne próbáljuk a zenét értel-münkkel megérteni. Még csak a szívünkkel se próbáljuk meg érezni. Csak engedjük, hogy a zene madara egyszerűen és sza-badon szárnyaljon szívünk egén. Szárnyalása közben feltétel nélkül feltárja előttünk mindazt, ami-vel rendelkezik és mindazt, amit megtestesít. Amivel rendelkezik, az a halhatatlanság üzenete. Amit megtestesít, az az örökkéva-lóság folyosója.”

Amiért ma itt vagyunk, arra Kodály Zoltán (halálának 50. év-fordulója van) ad választ:

„Utóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig útját, mintha si-vatagon menne át, hanem virágos kerteken.”

Ezen kertek és mezők virágja-iból szeretnék átnyújtani önök-nek egy csokorra valót.

1. Frédéric Chopin – Esz dúr keringő – Balog Szilárd;

2. Artemis Séven – A rét (Alko-nyat című betétdalának a feldol-gozása) – Bálint Dóra;

3. Johannes Brams (keringőki-rály) – Keringő – Márton Előd;

4. Yiruma (A szívedbe lopom magam) – 39 éves Londonban élő délkoreai zongorista, zene-

szerző Riwer Flows in You (A benned folyó patak) – Balog Szilárd;

5. Scott Joplin (1868 Texas- 1917 Neww York) – The Enter Tainer – Sebestyén Eszter;

6. Frédéric Chopin – Nocturne Esz dúr – Balog Szilárd;

7. George Davidson – Szerel-mi házasság – Kiss Boglárka;

8. Frédéric Chopin – Keringő Cisz moll – Márton Előd;

Dőljenek kényelmesen hátra! Nagyszerű érzés fedezékből, biztonságos helyről végignézni egy üdítő nyári záport.

9. Havasi Balázs – Vihar – Hegyi Júlia;

Egy gondtalanul andalgó fi-atalembert látok magam előtt, akinek úgy szép az élet, aho-gyan van.

10. Yiruma – Álmodj egy kis álmot rólam – Seprődi Franciska;

A zongorista igazi nagy pil-lanata, amikor nem is tudja, hogy zongorázik. (Müller Pé-ter)

11. Euday L. Bowman (ame-rikai zongorista) – A 12. út –Márton Előd;

„Tudod te, mi a zene? Isten parányi emlékeztetője az em-bernek, hogy nem az ember az egyetlen csoda ebben az univer-zumban. (August Rush fiatal ír gitáros)

12. Claude Achille Debussy (francia impresszionista zene-szerző) – Claire de lune (Hold-fény) – Balog Szilárd;

Tófalvi Edit

11művelődés Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

2017, nemzetközi Kodály emlékév. Az erdélyi megün-neplésére való felkészülés egyik jeles eseménye 2017. június 30-a – július 2-a között zajlott Székelyudvarhelyen, a Rákóczi Centerben, ahol több ének-kar kóruszenei táborban sa-játította el az augusztus 26-án Csíkszeredában sorra kerülő szabadtéri vokálszimfónikus koncert repertóriumát.

Ahhoz, hogy jobban megért-sük, hogy mit is jelent a Kodály emlékév 2017-ben, ismernünk kell az előzményeket.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tu-dományos és Kulturális Szer-vezete (UNESCO) keretében működő Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizott-sága 2016. december 1-jén Addisz-Abebában, az etióp fővárosban tartott ülésén vi-tatta meg „A népzenei örök-ség Kodály-koncepció szerinti megőrzése” című, több ország által támogatott előterjesztést. A 24 tagú bizottság dönté-se szerint a Kodály-módszer felkerült a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb gyakorlatok jegyzé-kébe. Az UNESCO arról is döntött, hogy a kettős Kodály évforduló kapcsán Kodály Zoltán születésének 135., ha-lálának 50. évfordulója tisz-teletére a 2017-es esztendő nemzetközi Kodály-év lesz.

A Hungarikum Bizottság 2017. március 21-i döntése ér-telmében a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer is. Ezeknek az esemé-nyeknek tükrében nem csoda, ha az egész kárpát-medencei magyarság, a nemzetközi zenei világ jeleseivel együtt, 2017-ben Kodály Zoltánt ünnepli.

Már 2016-ban megszületett a gondolat, hogy méltóképpen

kellene megünnepelni Erdély-ben is a nagy magyar zeneszer-ző és pedagógus emlékét. Így az előzményeknek tudatában készültünk, erdélyi magyar kó-rusok, a Mester emléke előtt tisztelegni. Elhatároztuk, hogy egy nagyobb méretű szabadté-ri Kodály emlékhangversenyt szervezünk. Több latolgatás, keresgélés, egyeztetés után az a határozat született, hogy a hang-versenyre Csíkszereda főterén kerüljön sor 2017. augusztus 26-án. A koncert egyben az Énekel az ország mintájára létrehozzott erdélyi-anyaországi kórusok ta-lálkozója is. A rendezvény lelke és motorja Hollerung Gábor, aki magyarázataival, szemléletes próbamódszereivel és karizma-tikus személyiségével rendkívü-li produkciók létrehozója, ami egyaránt élmény a közreműkö-dők és a hallgatóság számára. Ezt tapasztaltuk meg június 30- július 2-a között a Rákoczi Centerben megtartott kórusze-nei felkészítő tábor alkalmával, ahol a kórustagok nemcsak a darabokat sajátították el, hanem a Kodály-életműbe is tágabb betekintést nyertek a Hollerung Gábor által vezetett előkészületi kóruspróba-sorozat kapcsán. Nagy élmény volt részese lenni

egy ilyen felkészítő tábornak. Hollerung Gáborról röviden: Artisjus-díj (1998, 2008), a Ma-gyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2002), Liszt Fe-renc-díj (2004), Jeruzsálem-díj (2006), Érdemes művész (2015), Budapestért díj (2016).

A fő produkció Kodály Psal-mus hungaricusa, amely kó-rusaink nagy része számára önállóan megvalósíthatatlan. Emellett Tolcsvay Magyar mi-séje hangzik el, ami az erdélyi kórusok kedvelt repertoárda-rabja, de nem csak az erdélyi magyar kórusok, hanem az anyaországi énekegyüttesek is szívesen éneklik. Kb. kétszáz kórusénekes jelenlétére szá-mítunk Erdélyből és az anya-országból. Az előadásra szánt darabok közt lesz még egy ze-nekar által előadott Marosvá-sárhelyről elszármazott Orbán György mű is. Orbán György az idén hetven éves. A rendez-vény előkészítését és vezény-lését természetesen Hollerung Gábor karnagy úr fogja meg-valósítani. A táborban több énekkar vett részt: Balázs Ferenc Vegyeskar, Székelyud-varhely, karnagy Orosz-Pál Jó-zsef, Baratia Chorus Bukarest, karnagy Fekete Klára, Bras-

„Székelyföldi Kórustalálkozó” egyesített kórusának felkészítő zenei tábora Székelyudvarhelyen

sói Egyesített Kórus (Bras-sói Magyar Dalárda, Magyar Evangélikus Lutheránus kórus, Brassói Magyar Unitárius Egy-házközség kórusa), karnagy Kovács Klára Ildikó, Budapes-ti Akadémiai Kórustársaság, Budapest, karnagy Tőri Csaba, Camerata Nőikar, Székelyud-varhely, karnagy Orosz-Pál Jó-zsef, Intermezzo Kamarakórus, Szováta, karnagy Fülöp Judit, Jubilate Deo kórus, Székelyud-varhely, karnagy Székely István, Kétágú Református Templom Vegyeskara, Kolozsvár, karnagy Adorjáni Júlia Katalin, Szalman Lóránt Vegyeskar Marosvásár-hely, karnagy Orosz-Pál József, Szászcsávási Énekkar Szászcsá-vás, karnagy Ugron Noémi.

Szeretnénk megköszönni támogatóinknak a hathatós segítséget, mert a tábor nem jöhetett volna létre nélkülük: Székelyudvarhely megyei jogú város önkormányzata, Buda-foki Dohnányi Zenekar, ABC Impex Kft, EPAD Kft, NYKO Kft, Top-Invest Kft, Prima Rá-dió, Frieske Pan Kft, Amigo- Intercost Kft.

Dr. Orosz-Pál József, docens, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem,

a rendezvény erdélyi szervezője

12 kultúra

Kulturális programok a Petőfi parkban

Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Hol van már a hajdani világ a parki zenepavilo-nokkal, amelyekbe vasár-naponként rezesbanda telepedett és harsány in-dulókat játszott az árnyas sétányok padjaira kiült úri közönségnek, vagy ahon-nan a helyiekből verbu-válódott zenekar diszkrét muzsikája kiáradt, és be-töltötte a teret? Hol van-nak azok az emberek, akik felbuzdulásukban, mert jól érezték magukat Szovátán, köszönetül a fürdőalapí-tónak gyönyörű szöveggel érctáblát öntettek, hadd lássa az utókor is, hogy pár napig vagy néhány hétig jó volt itt lenni? Hol van az a finomság, gondosság, amely óvja azt, ami van, és nem elvenni akar belőle, de hozzáadni maga is valamit?

Hol van az a nyugalom? Hol van az a béke? Hol van az az egymásra figyelés?

Valamit ebből varázsol vissza a Petőfi parkba állí-tott színpad. És mindenki, aki ott fellépik. És minden-ki, aki ehhez hozzájárul, aki ezt anyagilag is támo-gatja. És mindenki, aki ott bár egy rövid időre meg-áll, meghallgatja, megnézi a produkciót, és úgy érzi, hogy az neki szól, azt aján-dékba kapta, és örül neki, és egy tapssal visszaadja annak, aki érte fáradozott.

Valami abból a régi világ-ból jön vissza általa, ami egyszer tán meg volt – kel-lett lennie, mert különben mi értelme mindannak, ami volt, s ami lehetett volna –, amibe mindig vissza vágy-tunk, amit úgy hívnak, hogy „azok a boldog békeidők”.

– molnos –

- jún. 24. – Dance Zumba – Birö Edit;

- jún. 25. – Zongoraest – Portik Ábel és Márton Előd;

- júl. 01. – Belly dance – Gál Kriszta;

- júl. 02. – Hot latino Dance party;

- júl. 03. – Boróka Néptánc-együttes és Márton Bendeguz;

- júl. 05. – Szovátai Népi Ját-szóház;

- júl. 07. – Dk Band;- júl. 09. – Szuszékdöngetők; - júl. 14. – Ansamblul Doina

Hundorfului din Viișoara;- júl. 15. – Táncoló Törpikék,

Gál Kriszta tánc, Pop Tímea Bachatta;

- júl. 16. – Sószórók;- júl. 21. – Nóta-Móka zenekar;- júl. 22.– Zumba – Szabó Éva;- júl. 23. – Sószórók;Támogatók voltak (és re-

mélhetőleg a továbbiakban is lesznek): Maros villa, Elmex Travel, Bello pizza& grill, Ke-vin market, Hotel Relax, Truck Trans kft (City Taxi Sovata);

Köszönet a támogatásért!

Az elmúlt évben született az a kezdeményezés, hogy a nyári idényben a fürdőtelepi Petőfi parkban hétvégeken kulturális műsorral szórakoztassák a ven-dégeket illetve a helybélieket. Persze, nem most találták fel a spanyolviaszt, hiszen a régi idők fürdőinek zenepavilonjai már egy évszázaddal korábban is ezt szolgálták. Sikerrel.

A siker most sem maradt el, ezért az idén még többen léptek fel már eddig is a városházához tartozó turisztikai információs iroda szervezésében.. Az önkor-mányzat színpadot is állított fel számukra.

Az eddigiekben az alábbi programokat követhették az ér-deklődők figyelmükkel:

Valami abból

13kiskert Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Zöldségeskertben

Augusztusban a korai növények betakarításával területek sza-badulnak fel. Az így nyert szabad területeket ki kell használnunk, másodvetést alkalmazva, pl. fejessalátát, spenótot (őszi és tavaszi fogyasztásra), retket, hagymát (főleg vetve), korai zöldborsót (fő-ként ha fóliával tudjuk óvni az őszi fagyoktól).

Továbbá végezzük el az úgynevezett karbantartási munkálato-kat, mármint a paradicsom esetében fajtától függően a hónalja-zást, csonkázást (legfelső virágzat fölött két levelet meghagyva), így serkentve a gyümölcs fejlődését. A zellert, ha júliusban nem gyökereztettük meg, végezzük el augusztus elején. A karfiol ró-zsáját takarjuk le levelével, így védve az erős napsütéstől.

Persze tartsuk gyommentesen a kertünket, öntözzük, ha szük-séges, és a növényvédő munkálatokat is végezzük el idejében.

Gyümölcsösben

Itt is a korai fajtákat, fajokat leszüreteljük.Augusztus az alvószemzés időszaka. Dugványozással szaporít-

hatjuk az egrest, ribizkét, úgynevezett kalapácsos dugványt készí-tünk, 5-6 mm legyen a kalapács két része.

Augusztus végén szamócát (földiepret) telepíthetünk.Továbbá a fiatal gyümölcsfáinkat ápoljuk, öntözzük szárazság

esetén, és a növényvédelmi munkálatokat is végezzük el.

VirágoskertbenA kétéves virágmagjainkat (árvácska, boglárka, kéknefelejcs

stb.) szórjuk hidegágyba (előkészített poronyó földbe), az árvács-kát kb. 0,5 cm-es laza réteggel takarjuk, majd megnyomkodjuk és öntözzük, mindig nyirkosan tartva a hidegágyat. Vetés után nagyon fontos az árnyékolás kikelésig. A százszorszépet csak el-szórjuk az előkészített felületre és árnyékoljuk, nedvesen tartjuk, de nem takarjuk be magjait. Majd következik a pikérozásuk , ki-ültetésük kb. 15x20 cm-es távolságra. A virágzásra szánt krizan-témokat hónaljazzuk, bimbózzuk, hogy fejlett virágzata legyen.

A virágoskertünket is tartsuk karban, gyommentesen, egészségesen.Ebben a hónapban szedjünk virágmagokat, dugványozzunk

(főleg a muskátlit), az évelőket pedig tőosztással szaporíthatjukEgy pár szóban szeretném bemutatni a leghasználtabb, legis-

mertebb gombaölő szerünket a rézgálicot (kékkő, rézszulfát, Cu S O4). Kék kristályos formában vagy porrá őrölve forgalmazzák, 25 % fémrezet tartalmaz. Nehezen oldódik (főleg a kristályos), fitotoxikus, tehát perzselő hatása van. Ezért használjuk a növény-védelemben főleg „bordói lé”-nek nevezett szerként különböző gombabetegségek ellen, mint például: peronoszpóra, orbánc, tűzelhalás, cerkoszpóra, monília, varasodás, levélfoltosság, liszt-harmat, szürkerothadás stb.).

A bordói lé töménységét a rézgálic tartalma szabja meg, így hát érthetőbben 100 liter 1 %-os bordói lé elkészítéséhez felhaszná-lunk 1 kg rézgálicot, amit használat előtt külön vízben feloldunk, és semlegesítéséért dupla mennyiségű oltott meszet (CaCO3) ol-dunk fel. Mindig a mésztejbe töltjük a rézgálic oldatot (használat előtt mindig felkavarjuk, mert könnyen ülepszik)m de csak any-nyit kavarjunk, amennyire egyszeri kezelés során szükségünk van. A használt oldatunk jó, ha lúgos. Ezt lakmuszpapírral vagy fenolfteleinoldattal vizsgálhatjuk meg. A lakmusz kékké kell szí-nesedjen, a fenolftelein pedig pirosra színeződik. Használatkor (töltéskor) ajánlatos finom szűrőn ( selyemharisnyán) átszűrni. Leghatásosabb szerünk. Szénhidrát akkumuláló, serkentő, amely-nek a fabeérésben és rügydifferenciálódásban nagy szerepe van.

Barabás Tibor

Augusztusi teendők a kiskertben

zöld14 Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Az utóbbi időben egyre többet lehetett olvasni, hal-lani a medvékről. A sajtóban napirenden voltak kü-lönféle, nem ritkán durva kimenetelű találkozások, s főként az anyagi/gazdasági szintű vesztességek. Virtu-ális szinten, a „fészbukon” már amolyan új divattá is vált. Nagy volt az izgalom, mi lesz a medvékkel. Volt aki azért szurkolt, hogy oldják fel a vadászati tilalmat, legyenek újra lőhetők a medvék, elismerve azok tö-rekvéseit, akik Bukarestig mentek igazuk tudatában, segítség kérésre – mások a medvének drukkoltak, s szidták a minisztériumot a jóváhagyott kilövések miatt. Meg persze azokat, akik a kilövést emlegették, meg a medve ellen szóltak. Mondjuk, van egy harma-dik csoport is, akit mindez nem érdekel, mit bánja, van-e medve, s mi lesz vele, na meg azokkal, akik kénytelenek együtt élni a medvével. E csoport eset-leges érdeklődéssel csak pillanatnyi cirkusz-igényét elégíti ki, mint kívülálló, miközben a „táborok” ösz-szecsapnak. Ezekből a vitákból úgy néz ki, csak a két véglet létezik: vannak, ugye, a zöldek, akik a medvét szeretik, „igazat adnak neki”, amiért kénytelen akarva-akaratlanul a szét-rongált élettere helyett újat találni. S vannak azok, akik nem is akarnak hallani a medvéről, számukra a jó medve a döglött med-ve. Ezek a károsultak, vagy akik életvitelüknek, környezetüknek köszönhetően a „potenciális károsultak”.

Egyes felfogások szerint – „zöld” körökben is hallható – nem a medvékkel van baj, a helyzetet mesterségesen gerjesztik, táplál-ják, különféle vadászati lobby áll a háttérben, míg mások szidják a környezetvédőket, egy kalap alá véve mindenkit, aki a medvé-kért (is) aggódik.

A témában már sokan megszólaltak, köztük komoly tudósok, szakemberek is. Elhangzott többek között komoly helyzetértéke-lés is, meg átfogó, általános javaslat, amely az ökológiai egyen-súly megtartására, az ember-állat együttélés fontosságára hívja fel a figyelmet. S a megoldás, hosszú távon valóban több irányú, széleskörű, jól kigondolt és főként alkalmazott és életbe léptetett tevékenységek sorozata lehet. S a hatóságok el kellene fogadják – akár a természetvédelem esetében általában –, hogy ha értékek megőrzése a célunk, legyen az védett terület, egy faj, stb. megóvá-sa, akkor arra megfelelő költségvetési kereteket is kell biztosítani, illetve azokat rendeltetésüknek megfelelően kell kezelni.

Az egyesek által hőn óhajtott, mások által mélységesen elítélt kilövési „kvóta” önmagában nem jelent megoldást. Valóban, nem lehet és nem szabad csak a kilövésben gondolkozni. De a bizonyítottan „visszaeső” garázda állatokat valóban ki kell lőni.

Nem lehet sarkítani, ahogy környezetvédelmi részről is vannak túl drasztikus (sokszor ideális de kivitelezhetetlen) elképzelések... addig sokan az érintett helyi közösségek lakói közül is elfogadná-nak egy fenntartható „együttélési” formát.

A probléma valóban bonyolult. Ahogy az áldozatokról sem szabad általánosságban ráfogni, hogy „ők keresték" a bajt, úgy a medvékre se lehet mondani, hogy ki kell lőni őket, mert van elég.

Egyébként, szakértők szerint kb 6 ezer medve él az országban. Ez hivatalos adat, (állítólag) nem kérdőjelezhető meg. Miért is?

Főként dombvídéken sok a több bocsos észlelés (főleg a tele-pülések közeléhez szokott, telepedett egyedek esetében). A meg-szokott kettős fialás mellett a hármas sőt négyes is előfordul. Ha most elfogadjuk az állítást, hogy a trófea-vadászat következtében a nagy hímek megfogyatkoztak (ezzel vádolják a vadászokat, nem?!), nem szabályozhatják a populációt, akkor simán elkép-zelhető az állomány növekedése.

Ha pedig mégsem lőtték ki a populációt szabályozó nagy hí-meket (valószínűleg, ha meg is fogyatkozott a nagyok száma), a „maradék" még el tudná látni a „szerepét", csak azok ritkábban mennek le „szabályozni" a települések, az emberek közelébe, ahol a problémákat okozó egyedek vannak, akár a nőstények a fiak-kal, akár a „frissen elbocsátott" fiatal egyedek, amelyek saját sza-kállukra s többnyire a helyiek kárára fognak önállósodni. Terepi tapasztalatok azt is kimutatták, hogy a települések közelében a hím egyedek száma a nagyobb, többnyire a fiatal, 10 éves korosz-tályig, de előfordulnak nagy termetű (felnőtt, 15 évnél idősebb példányok is). A „hírhedten” medvés vidékeken – mint például Brassóban, de Tusnádon is – gyakoriak a bocsos anyamedvék is.

Más a helyzet az ember közelségéhez szokott medvék esetében. Ezek alkalmazkodnak az ember közelségéhez, hozzá szokhatnak a zajhoz, a „vad” medvék számára riasztó körülményekhez, ese-tenként agresszíven reagálva, stb.

Ha kicsit utána számolunk, a 6000-es populációnak fele nős-tény, (a szakirodalom szerint kissé nagyobb a hímek aránya). Így 3000 helyett számoljunk 2400 nősténnyel. A nőstények kb. 3-3,5 évesen ivarérettek, mondjuk, hogy kb. 4 éves koruktól szapo-rodnak. Kétévente ellenek, 1-3 kölyköt. Vegyünk átlagban kettőt (szakmai körökbe használják a 2,4-et is), így kapunk 4800 bo-csot, vagyis évente 2400-at, de ezek nagy része nem nő fel, akár anyjuk mellett pusztul el, vagy miután az anyjuk elhagyja őket.

Medvék célkeresztben

15zöld Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Ha a „halálozási ráta” 65-70%-os, akkor is évente 7-800 medvebocs a sza-porulat. Ez közel ezer medve évente. Természe-tesen, bizonyos egyedsű-rűségnél közbelépnek a szaporodást gátló ténye-zők is, a túlnépesedett populáció degradálódik is, de akár tetszik, akár nem, nem lehet mereven elzárkózni az állomány növekedésének tényétől.

A „másik tábor” 11 ezres nagyságrendű állo-mánya szintén nem tűnik reálisnak, de az állomány valószínűleg nagyobb mint a hivatalos 6 ezer.

Egyébként ez nem újkeletű probléma, mióta az ember megte-lepedett, gazdálkodással kezdett foglalkozni, összetűzésbe került – a már előtte itt levő – nagyragadozókkal, így a medvével is. A történelem során számos irtó hadjárat is folyt, a fejlett, nyugati civilizációknál ez annyira „sikeres” is volt hogy a nagyragado-zó állomány eltűnt, vagy nagyon megritkult. Nálunk, főként Er-délyben a sokszor dúvadnak minősített ragadozók vadászata a nemesség kiváltsága volt évszázadokig. A modern korban aztán, „kárpótlásul”, mások számára is megnyíltak a vadászati lehető-ségek, majd, a huszadik század hetvenes-nyolcvanas éveiben, az „aranykorban”, újra csak egyesek kiváltsága lett (Ceausescu, egyes leírások alapján 24 éves uralma alatt közel 4000 darabot lőtt ki), a rendszerváltás kezdetére a medveállományunk kb. 8000 egyedet számolt.

Tapasztalatok támasztják alá, hogy jelenleg az állomány sű-rűsége a lakott területek közelében nagyobb lett az elmúlt idő-szakokban (pl. mint most 10-15 éve), s talán nem is inkább a számbeli különbség, mint a viselkedési formákban észlelt változások. Ehhez adódnak egyéb tényezők, mint a nem meg-felelő erdőgazdálkodás. Itt most nem arról van szó, hogy a medve „nincs hol lakjon”, mert kivágták az erdőket, hanem éppen ellenkezőleg, egyre több olyan helyet nyitunk számára, ahol „lakhat”. A nem (üzem-) tervszerinti vágások, a főként települések közelében tapasztalt erdővágások/lopások, illetve a nem megfelelő legelőgazdálkodás eredménye a bozótosodás, ami ideális medve szempontjából. Mindezek mellett a táplálék is „kéznél van”, a mezőgazdasági területeken, vagy akár kertek-ben, gazdaságokban a termesztett növények vagy a háziálla-tok formájában. A faluhelyen (sajnos) előforduló elhagyatott, kevésbé őrzött, gazdátlan porta is emberközeli, de minimális kockázatú táplálékforrást, esetleg búvóhelyet jelent, innen pe-dig „egy lépés” csak a lakott gazdaságok meglátogatása.

Természetesen az életterek elfoglalása – erdők kivágása (most megint lehet vitázni, mi számít erdőirtásnak, s mi „csak” tarvágásnak, esetenként a terület hivatalosan erdőnek számít, még akkor is, ha az éppen ki van vágva, s majd újraültetve, ahol összefüggő erdő csak

évek múlva lesz), a legális erdővágások okozta zava-rások, a turizmus, hatra vakra történő építkezések (ökológiai folyósók be-építése, elkerítése, stb.), az erdei gyümölcs „kvóta szerinti” begyűjtése (egy egy nomád, „kokojza szedő társaság ökológi-ai hatását a „vadonban” túrázók is tapasztal-hatják), nem beszélve a „csobánkutyákról” (erről is beszélhetnek a turisták, de a vadőrök is, na meg az „apróvad”, ha beszélni tudna), s a listát lehetne sorolni...

Minél tovább hagyják orvosolatlanul a helyzetet, annál bonyo-lultabb lesz. Egyre több medve nő fel ilyen antropikus környe-zetben, azokból mint problémás egyed lesz. Nem kell megvárni, amíg a lakosság majd kényszerből saját módszerekkel kezdi sú-lyosbítani a helyzetet.

Egyelőre a 140 példány kilövésétől várják a megoldást. Ha va-lóban azokat az egyedeket lövik ki, amelyek a gondokat okozták, akkor bizonyos szinten ez is orvosolhatja a pillanatnyi helyzetet, de hosszú távon végre ideje volna az embernek „magába szállni”, s elfogadni végre, hogy szerves részei vagyunk környezetünknek, nem élhetünk meg a szupertechnologizált vagy virtuális környe-zetben. Ha tetszik, ha nem, ránk is vonatkoznak a természet tör-vényei, s nem mi vagyunk a világmindenség urai. A környezet-természetvédelmi előírások betartása nem csak egyesek feladata, hanem mindnyájunk kötelessége, s nem az a „menő”, aki ki tudja játszani az amúgy is javításra, bővítésre szoruló törvényeket.

Szakács László ökológus

szabadidő16

Felelős kiadó: Szováta Város Polgármesteri Hivatala, Fülöp László Zsolt polgármesterSzerkeszti: Molnos Ferenc,

Lapszámunk munkatársai: Barabás Tibor, Farkas Júlia Dorottya, Kiss Enikő, Orosz-Pál József, Szakács László, Tófalvi Edit

Szovátai Hírmondó, 159. szám 2017. július

Karambolozik egy vidéki busz.

– Hogy történhetett a bal-eset, Józsi bácsi? – kérdi a riporter a buszsofőrtől.

– Fogalmam sincs. Addig minden a legnagyobb rend-ben volt. Épp a busz hátul-jában ellenőriztem... (folyta-tás a Poén 1-ben), amikor... (folytatás a Poén 2-ben).

Készítette:Molnos Ferenc

Eddig van növény-takaró

A buzér festék-anyaga

Locomotiv Gran

Turismo

Los Angeles

beceneve

Török város (Kelet-

Anatólia)

Óramárka (galam-bászat)

Az öreg Kossuth

Lajos

VIII. Henrik első

felesége

Poén 2

Picasso és Petrarca múzsája

Belső meggyő-

ződés

Arda ... török focis

Gadolínium

Poén1

Még nem sulis

AmaKiterjesz-

tés féle

TekercsIdegen

nem

Yves ...francia énekes

Billeg

Százegy

SzilveszterHuncutság

Dán király

Stephanie ...

am. golfozó

Hatos

Gallium

... Edelmanam. közgazd.

Hegy Afr.

Órómai aprópénz

Lengő súly

Mez.gazd. gépek

C.E.B. ...... Burke, am. énekes

Jé!Fél egér

Formáló

A kémia előfutáraKopasz

Fővárosa Kairó

Tesla

Newton

ÜzemzavarOrosz folyó

Északír sportarénaLondonderry

HajófarGázféle(ford.)

Tibeti szarvas-marha

Idegen női névSíkság

Indiai település

EKAR

BiztatószóKanál

(cigány)

Szájtátó!Majdnem

Imre

Antonov gépe

Kis Olivér

Disel motor márka

Mattias ...svéd hokisLászló Feri

Borszesz... Györgyop. énekes

Urán

Magyar borvidék és bora

< < < < < < < <

< <<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

<

A múlt havi rejtvényünk megfejtése: – MEGÖREGEDTEM ÉS MÁR NEM A RÉGI A SZEMEM

<

<

< < <

<

<

< <

<<

< <

<<

<

<

<

<

<

<

<

<

< <

< <

<<

<<

<

<

<<<

<

<

v