szov 10sz 1 tanár · 2015. 6. 11. · tar sándor: boldog karácsonyt parti nagy lajos: fröcskös...

1Tanári útmutatószakiskoláknak

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ F E N YŐ D. G Y Ö R G Y

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

S C H L E I C H E R I M R É N É

T R E N C S É N Y I B O R B Á L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© F E N YŐ D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! 7

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

M A I M A G Y A R O R S Z Á G –

M A I M A G Y A R I R O D A L O M

Tanári útmutatószakiskoláknak

F e j l e s z t ő

Fenyő D. György

T A R T A L O M

5 N É V J E G Y

6 M A I M A G YA R O R S Z Á G – M A I M A G YA R I R O D A L O M

NÉVJEGY

Cím Mai Magyarország – mai magyar irodalom

Ajánlott óraszám 10

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

FÓKUSZOKTematikus fókusz A közelmúlt és a jelen társadalmi és szellemi

problémái, jelenségei; a mai magyar demokrácia; a posztmodern világ

Poétikai fókusz A mai irodalom nyelvi jelenségei, a nyelvi rétegek összecsúszása; fi kciós és nem fi kciós szövegek

Szövegértési fókusz A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése; jogi, nem fi kciós narratív és irodalmi szövegek; a szövegekben kifejezett értékek és magatartásformák felismerése és refl ektálása

Szövegalkotási fókusz Kreatív szövegalkotási feladatok; elbeszélő és polemizáló szövegek alkotása

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Szövegelemzés, beszélgetés, vita, társadalmi jelenségek megfi gyelése, problémák leírása és azonosítása

ISMERETEK,

TANANYAGTARTALMAKMűvek, szövegek:Tar Sándor: Boldog karácsonytParti Nagy Lajos: FröcskösInterjúk roma értelmiségiekkelAz Emberi Jogok Egyetemes NyilatkozataA Magyar Köztársaság alkotmányaKányádi Sándor: Vannak vidékek (Előhang) Petri György: MosolyTartalmak, fogalmak: Posztmodern világ, posztmodern jelenségekDemokrácia, demokratikus intézmények, lehetőségek, korlátokNyitott társadalomTársadalom, szociokultúrák

MODULOK

(A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI,

A MODULOK FELDOLGOZÁSI

SORRENDJE)

Cím 1. A posztmodern világ – posztmodern művészet2. A mai magyar társadalom, a nyitott társadalom3. A társadalom szegényei, társadalmi feszültségek4. Az egyéniség korunkban

Ajánlott óraszám 2 – 3 – 3 – 2

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK

(KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS)Kapcsolódó kereszt-tantervi modulok

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Társadalomismeret: jelenismeret

KÖVETELMÉNYEK Kritikai gondolkodás; előítéletek felismerése, azonosítása; problémafelismerés

T a n á r i i n s t r u k c i ó k :

Arra törekedjünk a feladattal, hogy a diákok nyitott szemmel járjanak az utcán, hogy vegyenek észre mai társadalmi, kulturális stb. jelenségeket, és jöjjenek rá arra, hogy az ő világuk/a mi vilá-gunk is, minden szokásunk, tárgyunk, eljárásunk, rituálénk történeti képződmény. Vélhetően sok olyant fognak felsorolni, amit mások nem ismernek, talán a tanár sem, de ez nem baj. A jelensé-gek felsorolásakor megbeszélhetjük, értelmezhetjük együtt ezeket a jelenségeket.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Megfi gyelőkészség, a leírás, a problémák és jelenségek azonosításának és megnevezésének képessége.

C é l c s o p o r t / d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m a : egyéni munka, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, összehasonlítás, szülőkkel való beszélgetés, mérlegelés

1. Nézzünk körül!

Először gyűjtsünk olyan jelenségeket, tárgyakat, szokásokat, amelyek nagyon a mi korunkra jellemző-ek. Nézzetek körül a környezetetekben, • az utcán, • az interneten, • az iskolában, • a munkahelyeken, • a bevásárlóhelyeken, • a szórakozóhelyeken stb.!Milyen új, nagyon új és egészen új jelenségekkel találkoztok?

Soroljatok föl olyan• technikai tárgyakat, • szokásokat, • szórakozási formákat, • szavakat, nyelvi jelenségeket, • műfajokat stb., amelyekről azt sejtitek, hogy 1, 5, 10 vagy 15 éve még nem léteztek. A feladat megoldásához hívjátok segítségül szüleiteket vagy más idősebb embereket!

Feljegyzések, gondolatok, ötletek:

RÁHANGOLÓDÁS

5. oldal

10 PERC

T/1.

Tervezett idő: A feladat előzetes megbeszélése, kiosztása: 10 perc, utólagos megbeszélése: 15 perc

M A I M A G Y A R O R S Z Á G – M A I M A G Y A R I R O D A L O M 7

JELENTÉSTEREMTÉS

6. oldal

30 PERC

T/2.

Posztmodern jelenségek

Csoportmunka 15 perc, megbeszélés 15 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy olyan jelenségekre, amelyekkel esetleg nap mint nap találkoznak a diákok, felfi gyeljenek, értelmezzék azokat.

• Alkossanak a diákok érdeklődés szerinti 4 fős csoportokat. • Minden csoport válasszon ki két olyan jelenséget vagy fogalmat, amelyik érdekli, amelyiket ismer.

Törekedjünk arra, hogy minden fogalmat, jelenséget vagy épületet legalább egy csoport megkapjon. • A megbeszélés során egészítsük ki mindazt, amit a diákok összeraktak.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Kulturális tájékozódás, lényegkiemelés, pontos, rövid fogalmazás, kulturális emlékezet előhívása.


M u n k a f o r m a : csoportos, utána frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatok megoldása

E s z k ö z ö k : Javasolhatjuk a számítógép, internetes csatlakozás használatát, de nem elenged-hetetlen.

2. Posztmodern jelenségek

Nézzetek utána a következő jelenségeknek, épületeknek, tárgyaknak! Mi az, milyen az?

Ismeritek-e, használtátok-e már a Wikipédiát? Mi az, milyen az?

Mi az újdonság az MP3-ban? Mitől más az, mint a CD? Mi az, milyen az?

8 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0 . É V F O L Y A M

Láttátok-e már Budapesten a Millenáris Parkot/A Jövő Házát? Mi az, milyen az?

Mi az a blog? Ki írhat blogot, ki olvashatja el az ember blogját? Mi az, milyen az?

Láttátok-e már Budapesten az ING Bank épületét a Dózsa György úton? Mi az, milyen az?


Mit jelent a világzene? Mitől más az, mint a népzene? Mi az, milyen az?

Hallottátok-e már a kifejezést: globalizáció? Mi az, mit jelent, milyen az?

MEGOLDÁSI JAVASLAT: A fogalmakról alább olvasható egy-egy rövid, egymondatos meghatározás, majd egy magyarázó leírás.

Wikipédia A Wikipédia egy szabadon szerkesztett internetes lexikon, amelynek írásában, szerkesztésében bárki részt vehet. Az egyes szócikkeket bárki írhatja, és a kész szócikkekhez is bárki hozzászólhat, vitathatja a leírtakat, hozzátehet a leírtakhoz stb.

„A Wikipédia az egyik legjobb többnyelvű, nyílt tartalmú, közösség által fejlesztett lexikon (ka-lendárium és napi hírek jellegű információkkal kiegészítve), amelyet a nonprofi t Wikimedia Foun-dation üzemeltet. A Magyar Wikipédia az eredeti közös munkaterv (project) nemzeti nyelvű része. Az angol rész 2006. november végén érte el a 1,5 milliós szócikkszámot, a nemzeti nyelvű részekben pedig több mint 4,2 millió szócikk olvasható és szerkeszthető. Az angol nyelvű projekt 2001. január 15-én indult, a magyar változat pedig 2003. július 8-án látta meg a napvilágot.”

Forrás: http://hu.wikipedia.org

1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0 . É V F O L Y A M

MP3A számítógép hangkártyáján lejátszható fájlformátumot hívják MP3-nak. Zenei értelemben ez az eszköz lehetővé teszi, hogy mindenki nagyon sok zenét töltsön le magának, és tetszőleges sor-rendben játssza le. Vagyis nemcsak többet tárol, de már nem az alkotó által megszabott rendben tárolja a zenéket, hanem a befogadó döntése szerint.

„A számítógép hangkártyáján keresztül lejátszható és egyre inkább elterjedőben lévő fájlfor-mátumot hívják MP3-nak. Az eredeti elnevezés ‘mpeg layer 3’ ami lényegében egy tömörítési eljárás. Ahogy a digitalizált képek között is sokféle van (bmp, tif, gif, jpeg stb.), úgy a digitalizált hanghullámok adatait is sokféle formátumban lehet rögzíteni. A hangok esetében a leginkább el-terjedt a wav, más néven a wave, amely teljesen azonos a CD minőségével, amennyiben 16 bites felbontást és 44,1 kHz mintavételezési frekvenciát használunk. Ezt a wav fi le-t az MP3-készítő program átszámolja, tömöríti, így jön létre az MP3-fájl.

Az MP3 minősége nem teljesen azonos az eredeti wav fi le (CD) minőségével, mivel a tömörí-tési folyamat adatvesztéssel jár. Az MP3 minősége ugyanakkor még mindig elég jó, az internetes adatátvitel sebessége még nem a leggyorsabb, ezért elengedhetetlen a fájlok méretének csök-kentése, és az MP3 itt egy egészséges kompromisszumnak tűnik. Arra mindenképp jó, hogy a zenéket az ember ingyen meghallgathassa, és aztán ami nagyon tetszik, azt megveheti CD-n. Ez azért is jó, mert a CD-t bármilyen CD-játszóval lehet használni, míg az MP3-at számítógépen vagy hordozható MP3 lejátszón lehet lejátszani.” Forrás: http://www.vision.hu

Az MP3 megjelenése óta forgalomba került az mp4 is, amely képek lejátszására is alkalmas eszköz. Ez gondolatmenetünket nem tette érvénytelenné, inkább bővítette azt a kört, amelyre a befogadó szabad beavatkozása, szerkesztése kiterjed.

Millenáris Park/A Jövő HázaOlyan közpark Budapesten, a volt Ganz-gyár területén, amelyben a terület felhasználása meg-változott: egy gyártelepből sokfunkciójú szórakoztató és szabadidőcentrum vált úgy, hogy az eredeti épületeket és formákat az áttervezés során sok elemükben a tervezők megtartották.

„Millenáris Park – a volt Ganz-gyár átépítéseEddig leginkább családok: gyerekek, szülők, nagyszülők vették birtokukba a parkot, amely re-mélhetőleg sokáig kedvelt pihenő- és szórakozóhelye marad a főváros lakóinak. A hely varázsát komplexitása és újszerű kialakítása adja. Az új részek kiválóan kapcsolódnak a régi épületekhez, melyek közül van, amelyik teljesen, van, amelyik csak részben őrizte meg eredeti formáját.

A létesítmény környezete is egészen más formát mutat, mint amit korábban itthon látni le-hetett: a parkban játékos-mesés játszótér van, vízfelületek és sok szabad tér, melyet a környék megszokott, városi hangulata tesz otthonossá. A Millenáris Park szolgáltatásainak rendszere ki-érlelt koncepcióra utal. A fogadócsarnok, a színház, a hatalmas kiállítóterek a külső oldal felől is jól megközelíthetőek. A színházépülethez hangulatos szabadtéri színpad csatlakozik, amely, ha nincs előadás, a park szerves része. A földalatti parkoló pedig megoldja a vendégek járműveinek elhelyezését. Az elárvult, magára hagyott ipari tájból szinte varázsütésre bontakozott ki egy egé-szen új világ.” Forrás: http://tranzit.epiteszforum.huBlogA blog a világhálón, a weben vezetett személyes napló. A magánszöveg a nyilvánosság előtt formálódik, bárki elolvashatja, sőt a blogot írónak, a bloggernek célja is, hogy mások olvassák a bejegyzéseit.

M A I M A G Y A R O R S Z Á G – M A I M A G Y A R I R O D A L O M 1 1

„A weblog, web log, webnapló vagy egyszerűen blog egy webes alkalmazás, amely időponttal ellátott bejegyzéseket tárol egy nyilvános weboldalon (illetve magát ezt a weboldalt is szokás weblognak nevezni). A bejegyzések leggyakrabban – de nem szükségszerűen – fordított időrendi sorrendben vannak. Egy ilyen weblap jellemzően bármely www-felhasználó számára elérhető, olvasható, sőt bizonyos mértékben néha szerkeszthető is (pl. hozzászólások). A „weblog” a „web” és a „log” szóösszetételből származik. A „blog” kifejezést a server log-gal való összekeverhetőség miatt, ennek elkerülésére kezdték alkalmazni, és hamar elterjedtté vált.

A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése. Témája sokrétű: lehet egyszerűen egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegű kommunikáció eszköze is, és lehetségesek tematikus blogok is (pl. kifejezetten csak az irodalom-mal foglalkozóak); ennek megfelelően a webnaplót vezetők köre az alkalmi szerzőktől a nagy írói közösségekig, sőt vállalatokig terjed. Sok weblog teszi lehetővé a látogatóknak nyilvános meg-jegyzések írását, ami közösségek kialakulásához vezethet. A weblogok vagy bloggal kapcsolatos oldalak összességét blogtérnek (blogsphere) is nevezik.

Az egyéni weblog-bejegyzések szinte mindegyike dátummal és időbélyeggel van ellátva, a legújabb bejegyzésekkel a legtetején. Mivel a hivatkozások nagyon fontosak a weblogokban, a legtöbb blog támogatja a régebbi bejegyzések archiválását és statikus linkek generálását.”

Forrás: http://hu.wikipedia.org

ING-irodaház Dózsa György út (2004), építész: Erick van EgeraatA banképület két módon is illeszkedik a környezetéhez, ugyanakkor egészen új látványt és hangu-latot teremt. Szemben áll a Városligettel, ezért hajló beton- és fémpillérei felidézik a szemben lévő parkot. Mellette a volt szakszervezeti székház áll, annak oszlopos megoldásaira is emlékeztet. Játékos, humoros épület, ugyanakkor felhívja magára a fi gyelmet, a bank komolyságát is kifejezi.

„A szimbólum lényegéhez tartozik, hogy eredeti, könnyen megjegyezhető és kifejező. Valami olyan, mint a holland Erick van Egeraat töredezett üvegépülete, amelynek a tervezettsége és eset-legessége, rendezettsége és kuszasága, posztmodernsége és simulékonysága közti feszültség szin-te többet árul el a magyar jelenről és közelmúltról, mint akár a beázott időkerék az út túloldalán. Egeraat szimbóluma ráadásul a Kelet-Európán túl elterülő vidékeken is érthető és élvezhető.”Forrás: http://index.hu/kultur/2005/epuletek/szavazas

VilágzeneA világzene a különböző népzenéken alapul, de azokat nem külön-külön, mint csak az adott nemzet zenei kincsét kezeli, hanem mint közös, összemberi értéket. A világzenében ezért keve-rednek a különféle népek zenéi, a különböző hangszerek és zenei megoldások. Nem zárkóznak el a világzene művelői a dzsessz, a komolyzenei és rockzenei megoldások felhasználásától sem.

„A világzene gyűjtőnév azokra a zenei stílusokra jellemző, amelyek sem a klasszikus zenébe, sem a világ nagy részén elterjedt könnyűzenébe nem illeszthetőek be, és gyakran népzenei eredetű-ek. Leggyakrabban a szó szorosabb értelmében vett nyugati kultúrkörön kívül eső országok ze-néjét nevezik így. A világzenei művekre jellemzőek az adott kultúrkör hagyományos, megkülön-böztető elemei, illetve a jellegzetes hangszerek használata (pl. szitár). Maga a világzene elnevezés az 1980-as években terjedt el. Bár a világzene kifejezést elsődlegesen népzenére használják, idetartoznak még a nyugati kultúrkörön kívüli kultúrák popzene jellegű számai is, valamint az


olyan, nem európai eredetű zenei stílusok, amelyekre a harmadik világ zenéje is hatással volt (pl. afrokubai zene).”Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vilagzene

GlobalizációA globalizáció annak a folyamatnak a neve, amelynek során a Föld mind több és több pontja egyazon rendszer részévé válik a legkülönfélébb területeken: a gazdaságban, az információáram-lásban, a közlekedésben, az értékek, a gondolatok és a kultúra világában.

„A globalizáció a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja.

A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A gazdaság terén a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk. Megjelentek a globális társadalom csírái is: paradox módon a világszerte terjedő globalizációellenes mozgalom éppen ennek a jelenségnek a megnyilvánulása. Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szoli-daritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a vilá-gon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul. Érvelésükkel számos ponton egybecseng jobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat. A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban azt mutatja, hogy a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizáció folyamatából. Közben töretlenül növekedett mindazon államok nemzeti jövedelme, amelyek részt kértek a nemzetközi munkamegosztásból. Minthogy közöttük van a világ két leg-népesebb országa, Kína és India, a globalizáció ténylegesen a korábbinál magasabb életszínvo-nalhoz segítette a világ szegényeinek többségét.”

http://www.enc.hu/1enciklopedia


• Ezzel a feladattal többek között arra törekszünk, hogy a diákok tudják használni napjaink eszkö-zeit, hogy felismerjék napjaink sok jelenségét, és hogy a használat előtt gondolják végig ezeket. Vélhetően sok olyant fognak találni, felsorolni vagy készíteni, amit mások nem ismernek, esetleg a tanár sem. De ez sem baj: a jelenségek felsorolásakor megbeszélhetjük, együtt értelmezhetjük ezeket a jelenségeket.

• Az internetes feladatok elvégzéséhez hívjuk segítségül az informatikatanárt. • Segítsünk a diákoknak abban, hogy átgondoljuk velük az internethasználat jogi, erkölcsi, nyelvi,

emberi vonatkozásait! • Dolgozhatnak a diákok egyénileg is, de támogassuk, ösztönözzük a kiscsoportos munkát!

10. oldal

10 PERC

T/3.

A feladat megbeszélése: 10 perc; munkaidő kb. 10 nap – két hét; prezentációk, megbeszélés, művek bemutatása 45 perc

Alkotás és kutatás


K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Megfi gyelőkészség, nagyobb munka eltervezé-se és megszervezése, anyaggyűjtés, az internet minden értelemben kulturált használata.


M u n k a f o r m a : egyéni vagy kiscsoportos munka, frontális megbeszélés, prezentációk

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, fogalmazás, szerkesztés, internetes tervezés

3. Alkotás és kutatás

Olyan, hosszabb időszak alatt elvégezhető feladat következik, amelyre minden bizonnyal kell is, érdemes is több időt, 10 napot, két hetet fordítani. Önálló vagy párosan elvégezhető kutatómun-kát kell végezned. A végeredményéről be kell majd számolnod vagy el kell helyezned a munkádat a portfólióban!

Válassz egyet az alábbi feladatok közül! Az elkészült alkotást – ha nyomtatott formátumba hozható – helyezd el a portfóliódban!

a) Keress lakóhelyeden, településeden, városodban olyan épületeket, amelyek az elmúlt kb. húsz évben épültek! Keress olyanokat, amelyek az elmúlt öt évben épültek! Deríts ki róluk minél töb-bet (például: mi a funkciójuk, ki tervezte őket, hogy használják azokat az épületeket, mit írtak róluk, szeretik-e őket a tulajdonosaik vagy a használóik stb.)! Vannak-e köztük posztmodern épü-letek? Melyek azok, és miért nevezhetjük posztmodernnek őket?

b) Készíts néhány osztálytársaddal osztályhonlapot! Ehhez gondoljatok végig sok mindent: – Milyen technikai feltételek mellett tudtok honlapot működtetni? – Kinek milyen beleszólása van abba, hogy mi kerüljön föl a honlapra? Kinek milyen jogai vannak?

Ki szedhet le onnan anyagokat? – Milyen erkölcsi feltételeknek kell megfelelnie a honlapnak? (Például: Kiről és milyen kép ke-

rülhet föl? Milyen titkokra kell tekintettel lenni? Hogyan védhetők meg az osztálytársak és a tanárok személyiségi jogai?… és így tovább.)

– Milyen jogi problémákat vet föl a honlap? (Például: Milyen anyagokat, szövegeket, zenéket rakhattok föl rá jogtisztán, vagyis úgy, hogy a felrakónak/letöltőnek joga legyen felrakni/letölte-ni? Hogyan érvényesíthetőek a szerzői jogok, vagyis mit kell tenni, hogy a fényképészek, írók, zeneszerzők, festők stb. jogai ne sérüljenek… és így tovább.)

– Milyen rovatokat, témákat szeretnétek? Milyen legyen a honlap szerkezete? Milyen interaktív felületeket tudtok nyitni: chat, levelezőrendszer, fórum stb.?

– Milyen stílust választotok? Milyen nyelvhasználat fogadható el a honlapon, milyen nem? A honlap elkészítése előtt lehetőleg kérd ki a számítástechnika-tanárod és az osztályfőnököd

véleményét!

c) Készíts saját internetes naplót, blogot! A blog elkészítésekor vedd fi gyelembe ugyanazokat a szempontokat, amelyeket a b) pontban a honlap készítéséhez megfogalmaztunk!

d) Készíts internetes szócikket a Wikipédiába az iskoládról vagy a lakóhelyedről, ha még nincs! Vagy ha egy olyan téma, hobbi, probléma érdekel, amelyről még nem találsz szócikket a Wiki-pédiában, készítsd el azt! Törekedj arra, hogy megbízható információkat adj közre! Küldd el az elkészült szócikket az internetes lexikonnak!


e) Válassz ki néhány érdekes, tartalmas blogot, és írj róluk összefoglalót és kritikát! Elemezd a blo-gokat: milyen a stílusuk, milyen témákat dolgoznak fel, hogyan közelítik meg a témákat, milyen személyiség rajzolódik ki a blogok olvasásakor?

f) Nézz utána: milyen a posztmodern fi lm? Milyen fi lmeket szoktál nézni? Láttál-e már olyan mű-veket (bizonyára láttál!), amelyek posztmodernnek nevezhetők?

Bármelyik témát választod, először készíts tervet, hogy fogsz dolgozni, aztán készíts feljegyzése-ket, mi mindenre kell gondolnod, és csak azt követően kezdj hozzá a megvalósításhoz!

Lehetséges lépések: – a téma kiválasztása – ötletek, előzetes elvárások; ötletroham – hol kell, hol érdemes utánanézni – keresés – átolvasás, átgondolás – válogatás – a vázlat elkészítése – szerkesztés – megformázás – újraolvasás, visszaolvasás, ellenőrzés – külső szem: más ember véleményének meghallgatása – javítás (korrekció), módosítás, véglegesítés

Tervek, gondolatok, feljegyzések, ötletek:

MEGOLDÁSOK: Jogi-erkölcsi kérdések: Hívjuk föl a fi gyelmet, hogy a szerzők, a felhasználók és a cikkekben-képekben érintettek, szerep-lők jogait egyszerre kell védenie egy szabályozásnak. Hívjuk föl arra is a fi gyelmet, hogy minden jogi szabályozás hatékony működésének előfeltétele, hogy a használók egyetértsenek a szabályo-zás szükségességével, és elfogadják a legáltalánosabb normákat. Arról is beszélhetünk, hogy az életnek ez a nagyon új területe természetesen előrébb jár annál, semmint hogy az ott helyes vi-selkedésnek, és illemnek évszázados hagyományai lennének. De arra is érdemes fölhívni a diákok fi gyelmét, hogy az Internet csak egy eszköz, egy lehetőség, és rajtunk, használókon, embereken múlik, mire és hogyan használjuk föl.

Két ajánlott cikk a jogi-erkölcsi vonatkozásokhoz: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=internetetika-valas-etika (Vállas Péter)http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=internetetika-miavecz-szamitogepes (Miavecz Jenő)

A posztmodernValószínűleg a posztmodern fogalma is sok kérdést vet föl. Ezért itt közlünk egy lehetséges poszt-modern-értelmezést.


A posztmodern gondolkodásmód az 1970-es években formálódott, körülbelül 1980-tól beszél-hetünk posztmodern korszakról.

A posztmodern elsősorban az őt megelőző korszakkal, a modernséggel szemben határozza meg önmagát. Már a korszak neve is erre utal: a modernség utáni kor. De nemcsak mint a mo-dernség utáni, hanem mint azzal ellentétes korszakról is beszélhetünk a posztmodernről. A mo-dernitás hitt a nagy elbeszélésekben, az átfogó világmagyarázatokban, vagy ha nem talált ilyen világmagyarázatot, akkor nagyon fájdalmasan igényelte azt, felpanaszolta a hiányát: a posztmo-dern nem hisz ezekben. A modern világ akkor kezdett kiformálódni, amikor a francia felvilágo-sodás hívei azt gondolták, hogy az emberi világ, a társadalom jóra formálható, s ehhez az állam berendezkedését, a hatalmat, a tulajdonviszonyokat, a hatalmi struktúrát kell megváltoztatni.

A modern ember nemcsak a társadalom, de az ember megváltoztathatóságában is hitt, azt gondolta, átformálható, és így boldoggá tehető az ember. A posztmodern kor nem bízik abban, hogy a társadalmat és az államot az ember formálja. Nem hisz sem forradalmakban, sem a nemzetállamokat létrehozó nacionalizmusban, sem a kommunizmust létrehozó egyenlőség gon-dolatában, sem a fasizmust eredményező fajelméletben. Nem véletlen, hogy a posztmodern a kelet-európai szocializmusok megroppanásával egy időben vált korszakká (1980 körül).

A posztmodern erősen összefügg a globalizációval és az információs társadalmak kialakulá-sával. A klasszicizmus univerzális eszmékben hitt, a romantika a helyi és nemzeti jegyekben, a modern a tudományosban és a tervezhetőben. A posztmodern a világok és kultúrák, nyelvek és stílusok keveredését hirdeti. Az internet, annak szabadsága, nyitottsága, nemzetekhez, sőt föld-részekhez nem kötött mivolta, ellenőrizetlen (vagy kevéssé ellenőrzött) információáramlása igazi posztmodern jelenség. A ma társadalmát nem a fogyasztás határozza meg, nem is a termelés, hanem az információs robbanás. Ez azzal is jár, hogy az államilag ellenőrzött információáramlás átadta-átadja a helyét az információk szabad áramlásának. A nagy állami nyilvántartó rendszerek (személyi számok, egységes telefonszám-rendszer stb.) átadják a helyüket a sokféle nyilvántartás-nak és a párhuzamos rendszereknek. Az állami tervezésben és gondoskodásban bízott a modern kor – a posztmodern az állam ellenőrzésében és alternatív rendszerekben bízik.

A modern kor az építészetben a funkciót állította a középpontba. Úgy vélte, hogy az épület formáinak minél inkább ki kell fejezniük azt, hogy mire szolgál az épület, és minél takarékosab-ban kell bánni a térrel és az anyagokkal. A modern kor hozta létre a bérházakat, a lakás funkció-jára redukált épületeket, sőt ennek túlhajtásaként a lakótelepeket is. A posztmodern nemcsak a funkcióból indul ki, hanem a formákból. Élményt akar adni, éppen ezért keveri a színeket, formá-kat, látványokat. A meglepetésre és az ötletre épít, nem tudja elképzelni, hogy típustervek szüles-senek. A posztmodern épület színes és feltűnő. A modern ház alapja a szerkezet, a konstrukció volt, a posztmodern ház alapja a forma és a látvány. A modern várostervezés át akarta formálni a városok arculatát, új településeket hozott létre, a régi településeket átformálta. A posztmodern sokkal inkább együtt akar élni a régivel, a maga teljesen új módján, de folytatni akarja a városok már meglévő szövetét. A posztmodern erős, feltűnő gesztusokkal dolgozik, meghagyja a régit, de nem akar belesimulni.

A posztmodern képzőművészetben felszívódott az autonóm és nem autonóm (alkalmazott) művészet határa, és felszívódtak az egyes képzőművészeti ágak határai is. A fi lm, a videó és a DVD, a számítógép, a televízió, az animáció bekerült a képzőművészetbe. A posztmodern művészet (és nemcsak a képzőművészet) bekapcsolja a befogadót a műalkotásba, számol vele,


fi gyelembe veszi, hogy a befogadóban válik teljessé a mű.

Az irodalomban a posztmodern legfőbb tulajdonságai a korábbi kultúra nyelvként történő felfogása, az idézés és hivatkozás; a beszélő, az én megsokszorozódása és kérdésessé válása; a kultúrák, hangnemek és műfajok, stílusok és kulturális rétegek keveredése, az irodalom nyelvi-ségének előtérbe kerülése; az erőteljes, feltűnő gesztusok szeretete, a hagyományból való önké-nyes, inkoherens és személyes válogatás.

A 20. század állította a középpontba azt a gondolatot, hogy a kultúra a nyelvben létezik, tehát minden gondolat és megfi gyelés, tapasztalat és érzékelés nyelvileg meghatározott. Ezért a nyelv került a posztmodern irodalom centrumába, a művek nyelvisége, az a tény, hogy a nyelv által determináltak az ember élményei és tapasztalatai is. Ezt a nyelvi megelőzöttség tapasztalatának nevezik, tehát hogy az egyént, az egyéni gondolkodást, a mű megalkotását megelőzi a készen kapott nyelv, a korábbi művek által formált nyelv. A posztmodern irodalom nyelvnek tekinti az összes többi, korábban keletkezett művet, ezért gyakran idéz más művekből, rájátszik egyes szavaikra, megoldásaikra, soraikra. Az idézet, evokáció, rájátszás, parafrázis, a posztmodern kife-jezésével az intertextualitás a posztmodern művek legfontosabb és legláthatóbb jegye.

A modern világ embere az egységes személyiség volt: személyiséggel, határozott énnel, kau-zális (ok-okozati) motivációval (legyen az a motiváció biológiai vagy mélylélektani, látható vagy rejtett). A posztmodern nem látja a személyiség egységét: élményekben és tapasztalatokban létezik az emberi személyiség, töredezett, fragmentált. Éppen ezért a művek középpontjában áll az a probléma, hogy ki beszél a műben. A szerepjátszásnak, a választott beszélőnek, a fi ktív énnek a korábbi irodalomban is nagy volt a szerepe, de arról nem volt szó, hogy minden egyes műben maga a mű provokálja ki a kérdést: ki beszél benne? A válaszadást pedig a mű tudatosan megnehezíti, az olvasót elbizonytalanítja. S ha sikerül is azonosítanunk a beszélőt, korántsem biztos, hogy a beszélő mindvégig ugyanaz, hogy nem ölt újabb meg újabb alakokat, maszkokat, szerepeket magára. A posztmodern vers általában szerepvers, a posztmodern regény elbeszélője általában a regény szereplője.

A posztmodern műben keverednek a különféle kulturális rétegek: slágerszövegek és képre-gényszövegek éppúgy bekerülnek szépirodalmi alkotásokba, mint Dante vagy Homérosz szö-vegei. Keverednek a kulturális hagyományok, a műfajok és a hangnemek is. A posztmodern mű gyakran nagyon különféle, széttartó elemekből építkezik. A posztmodern irodalom alkotásai éppen ezért mind egy-egy jelentős, feltűnő, a mű értelmezéséhez, sőt már olvasásához is ki-hagyhatatlan, megkerülhetetlen gesztusra épülnek. Egy határozott, a mű egészét meghatározó gesztus, mondhatnánk azt is, egy poén, amely a mű alapjává, fundamentumává válik, ami nélkül nem létezik a mű.

Nézzünk néhány példát erre napjaink irodalmából! Borges a Pierre Menard, a Don Quijote szerzője című elbeszélése feltételezi, hogy nem Cervantes a Don Quijote szerzője. Umberto Eco: A rózsa neve – a szöveg az idős Melki Adso apát visszaemlékezése ifjúkora meghatározó élmé-nyére. Esterházy Péter Harmonia caelestisének kulcsgesztusa, hogy az első rész minden külön bekezdése mindig egy-egy „édesapám”-ról szól. A Termelési regény műfaja termelési regény; az Egy nő papírtekercsre készült, és minden szövege ugyanazzal a mondattal – vagy annak egy vari-ánsával – kezdődik. Parti Nagy Lajos A test angyala című művének alapgesztusa, hogy egy nőíró, Sárbogárdi Jolán a fi kcionált szerző. Temesi Ferenc Por című regényéről mint szótárregényről kell


13. oldal

45 PERC

T/4.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

beszélnünk. Kovács András Ferenc Kompletóriumáról szólva kihagyhatatlan, hogy ezernyi külön-böző szerepet ölt magára a költő. Ezekben a meghatározó gesztusokban közös az, hogy mind vagy a mű szerzőjére, vagy szövegére vonatkoznak; vagy azt mondják meg tehát, hogy mi a mű, vagy azt, hogy ki mondja. A meghatározó gesztus tehát nem a művön belüli világban van, hanem a mű létmódjában, szövegében, elbeszélőjében, az elbeszélésben: ez a gesztus tehát vagy a mű alkotóját (szerzőjét, elbeszélőjét stb.), vagy a mű mibenlétét (szövegtípusát, műfaját, eredetét stb.) határozza meg.

Másként gondolkodik az irodalomról a posztmodern, mint a modern világ. A modernitás az egyedi művet állította a középpontba, az öntörvényű műalkotást, és azt vizsgálta. A posztmodern viszont a művet nem mint önmagában álló, egyedi darabot vizsgálja, hanem mint az irodalmi folyamat, az irodalmi párbeszéd, az irodalmi diskurzus részét. A modern korban abszolútnak tekintették a műalkotást, a posztmodern a befogadót és a befogadást állítja a középpontba, és ezzel a műalkotás határait elmossa.

Az interneten hatalmas irodalomból lehet válogatni; ebből ajánlunk néhány írást: http://hu.wikipedia.org/wiki/Posztmodernizmushttp://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/30het/magyar/irodalom/irod30.htmlhttp://www.mozaik.info.hu/mozaweb/Stilus/page4129.htm

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : • Először mondjunk néhány szót arról, mi a fenti szöveg jelentősége, mire szolgálnak a nemzetközi

deklarációk, mi az Egyesült Nemzetek Szervezete! • Olvassa el az osztály az egész szöveget a körbeolvasás módszerével: egy-egy diáknak egy-egy

cikk jusson! • Ezt követően minden diák egyedül dolgozzon, olvassa át még néhányszor a szöveget, és a lap

szélén jelezze, mit ért, mit nem, mit tud a korábbi ismereteihez kapcsolni, mit nem! • Az egész osztállyal beszéljük meg a felmerült legfontosabb problémákat, a nem érthető szöveg-

részeket! • A fogalmazás során mindenki egyénileg dolgozzon! Hangsúlyozzuk, hogy nem kitalált, konstruált

történeteket kell alkotni, hanem olyan történeteket leírni, amelyek vagy példázzák a leírtak iga-zát, vagy arról szólnak, hogy sokszor nem érvényesülnek ezek az elvek a gyakorlatban.

• Olvastassunk fel néhányat, beszélgessünk róluk! • Szorgalmi házi feladatnak adjuk a d) feladatot: Minden diák gondolja át, lenne-e néhány további

javaslata, néhány olyan alapelv, amelyet jó lenne leírni és közösen elfogadni.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Hangos, értelmező olvasás; jogi szöveg megér-tése; élethelyzetek és elvont elvek összekapcsolása; történetformálás.



M u n k a f o r m a : egyéni munka, frontális megbeszélés, ismét egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : insert (jelölés), beszélgetés, fogalmazás

4. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja az ENSZ álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a II. világhábo-rú borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az Emberi Jogok Napjaként ünneplik.

Olvassátok el a nyilatkozat itt közölt részleteit, és válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata(Kiadta az Egyesült Nemzetek szövetsége – ENSZ – 1948-ban)

1. cikk Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lel-kiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikkMindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. [...]

3. cikkMinden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

7. cikkA törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. [...]

12. cikkSenkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. [...]

13. cikkAz államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megvá-lasztani.

Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikkMinden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni. [...]


16. cikkMind a férfi nak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetisé-gen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekin-tetében a férfi nak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.

Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme, és joga van a társadalom, valamint

az állam védelmére.

18. cikkMinden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magá-ban foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikkMinden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutat-hasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikkMinden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. [...]

21. cikkMinden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez. [...]

A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikkMinden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személy-nek ugyancsak igénye van arra, hogy [...] a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlő-déséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikkMinden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielé-gítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. [...]

25. cikkMinden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkal-mas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.


26. cikkMinden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt – értelméhez képest – egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.

A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot. [...]

A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikkMinden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvé-telhez. [...]

29. cikkA személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése. […]

a) Miután hangosan felolvastátok az egyes cikkelyeket, mindenki készítsen jegyzeteket a lap szélén: melyiket érti, melyiket nem, melyik jelent újdonságot számára, melyik nem!

Használd a már ismert jeleket:

az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel

– az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól

+ az olvasottak új információt tartalmaznak számomra

? az olvasottak további kérdéseket vetnek fel

* az olvasottakról más gondolat, információ jutott eszembe

b) Vitassátok meg mindazokat a cikkelyeket, amelyek nem érthetőek sokak számára vagy amelyek-kel sokan nem értenek egyet!

c) Válassz ki egy cikkelyt, és írj le egy olyan megtörtént esetet, amely hozzá kapcsolódik! Nem kitalált, konstruált történeteket kell alkotni, hanem olyan történeteket leírni, amelyek vagy pél-dázzák a leírtak igazát, vagy arról szólnak, hogy sokszor nem érvényesülnek ezek az elvek a gya-korlatban. Írhatsz tehát olyan történetet is, amely azt bizonyítja, hogy a kimondott alapjog nem érvényesült egy helyzetben.

A cikkely:

A cikkelyhez kapcsolt történet:


18. oldal

55 PERC

T/5.

Vita – csoportokban: A mai magyar társadalom fontos kérdései

d) Gondold át, te mivel egészítenéd ki a fenti nyilatkozatot! Írj le két-három további alapelvet, olyan törvényeket, szabályokat, követelményeket, amelyeknek feltétlenül érvényt kellene szerezni az életben!


• A témák kijelölésénél arra törekedtünk, hogy mindegyik fontos, gyakran húsba vágó kérdése legyen a mai magyar társadalomnak. Vélhetően a diákok is hallottak már róluk, s ha nem, akkor fontos, hogy halljanak, beszéljenek ezekről. Ezért sok vitatható, „rázós”, nehéz kérdés is van. Ügyeljünk arra, hogy a vita ne váljon aktuálpolitikai vagy pártpolitikai vitává, mert miközben minden lényeges kérdésről kell beszélni, nem szabad a közvetlen politizálás zsákutcájába bele-menni!

• A felsorolt kérdések közül a tanár is bátran válogasson! Ha valamelyik vagy több kérdésről úgy érzi, nem felkészült abban vagy nem tud elfogulatlanul vitatkozni, azt hagyja ki! A tanárnak a felvetett kérdésekben jóval nagyobb tudásának kell lennie, mint a diákoknak (vagyis komolyan fel kell készülnie a témákra), és neki is be kell tartania a vitára vonatkozó szabályokat.

• Az egyik órán ismertessük a témákat, és a diákok álljanak össze 4-6 fős csoportokba aszerint, hogy kit melyik téma érdekel.

• Osszuk szét a témákat: mindegyikről más csoport beszélgessen! Így ki tudunk osztani kb. 4-6 témát.

• A következő órára készüljenek föl a diákok választott témájukból! • A vita során üljenek kis körökbe! Legyen minden csoportban egy vitavezető, aki ügyel arra, hogy

a vita tárgyszerű legyen, a résztvevők hallgassák meg egymás érveit! • Válasszanak egy jegyzőt és egy összefoglalót is: a jegyző a vita végén írja össze a legfontosabb

kérdéseket, akár azokat, amelyekben a felek egyezségre jutottak, akár azokat, amelyekben kü-lönbözik a résztvevők véleménye.

• A vita összefoglalója ismertesse az osztály egészével a megbeszélt témát, a felmerült szemponto-kat és a különböző álláspontokat.

• Ha nagyon megragadja a diákokat a feladat vagy más témákról is szívesen beszélgetnének, akkor a feladatot más témákkal megismételhetjük – de akkor is számítsunk arra, hogy legalább egy tel-jes tanítási órát igénybe vesz a feladat.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : A vélemény artikulálása, vitakészség, érvelés.


M u n k a f o r m a : kiscsoportos munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita


5. Vita – csoportokban: A mai magyar társadalom fontos kérdései

Válasszatok ki egyet vagy néhányat az alábbiak közül, és vitassátok meg!

1. Nagyon megnőttek a jövedelmi különbségek a társadalomban, vannak nagyon szegények és na-gyon gazdagok. Helyes-e, szükségszerű-e, hogy így legyen? Mit lehet tenni a különbségek mér-séklésére?

2. Magyarország bevándorlási célország már ma is, és vélhetően a jövőben még inkább így lesz. Mit nyerünk és milyen új problémákkal kell szembenéznünk a bevándorlók megjelenésével?

3. Hazánk egyes részei között jelentős különbségek vannak a lehetőségekben: a munkában, a ta-nulásban, a kultúrában. Például a keleti országrészek elmaradottabbak a nyugatiaknál, a kisfalvas területek elmaradottabbak a városiasabbaknál. Miért alakult ez így, és mit lehet tenni a különbsé-gek mérséklésére?

4. A legszegényebbek azok, akik lakás, hajlék nélkül maradtak. Több tízezer ember él Magyaror-szágon az utcán, alkalmi szállásokon, kapualjakban. Egyesekből ellenszenvet, másokból undort, megint másokból segítőkészséget vált ki a látványuk, sokakból ezt is, azt is. Miért van egyáltalán hajléktalanság? Mit lehet tenni a hajléktalanság ellen? Hogyan lehet segíteni ezeket az embereket – hogyan tud segíteni az egyén, hogyan az állam?

5. A magyar társadalom jelentősen öregszik, várható, hogy egyre több lesz a nyugdíjas és egyre ke-vesebb az aktív dolgozó. Milyen következményei lesznek ennek a folyamatnak, mit lehet és kell tenni? Hogyan lehet a hosszú nyugdíjas életet tartalmassá, hasznossá, érdekessé tenni?

6. Hazánk lakossága jelentősen fogy. Baj ez vagy természetes jelenség? Mi lesz, mi lehet a következ-ménye? Kell-e tennünk valamit ez ellen, s ha igen, akkor mit?

7. Hogyan lehet az ember szabad úgy, hogy mások szabadságát, nyugalmát, értékeit és érdekeit ne sértse? Mit jelent a hétköznapokban az az alapelv, hogy az egyén szabadságának a másik ember szabadsága jelenti a határát?

8. A munkanélküliség ma már természetes dolog – de mi van azokkal, akik munka nélkül maradnak? Hogyan hat a munkanélküliség az emberre? Vajon miért van munkanélküliség a legfejlettebb gaz-daságú államokban is? Mit lehet tenni a munkanélküliség negatív következményeinek kivédése érdekében?

9. A magyar nemzetiségű és nyelvű közösség nagy része Magyarország határain belül él, de jelentős számú, sok százezres, néhol milliós nemzeti kisebbség él a környező országokban, elsősorban Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában. Hogyan őrizhetik meg nemzetiségüket, ho-gyan segíthetjük Magyarországról őket? Véleményetek szerint mik ennek a segítésnek a korlátai, hátrányai, buktatói? Mik a lehetőségeink és kötelességeink?

10. Magyarország tagja egy nagy államszövetségnek, az Európai Uniónak. Az unió jelmondata: „Egy-ség a sokféleségben”. Hogy valósítható meg a sokféleség egy egységes szövetségben, illetve ho-gyan valósítható meg az egység a sok különböző országot tömörítő EU-ban? Mit jelent Magyaror-szág számára uniós tagországnak lenni, mit jelent az egyénnek, hogy uniós polgár? Milyen előnyei és hátrányai vannak az uniós tagságnak?

11. Hogyan őrizhető meg a magyar kultúra és hagyomány egy rendkívül gyorsan változó világban? Szükségünk van-e a nemzeti hagyományok megőrzésére? Mit nyerünk ezek által?


12. Magyarországon több nemzetiség él, ezek egy kivételével kis létszámúak. A roma vagy cigány népesség azonban jelentős, és ebből, valamint a kulturális, történeti és hagyománybeli különbsé-gek miatt sok feszültség van a többségi és a kisebbségi – roma – társadalom között. Hogyan lehet ezeket a feszültségeket, a kölcsönös vádakat és előítéleteket megszüntetni? Hogyan valósítható meg a romák és nem romák harmonikus együttélése?

13. Magyarországon különböző meggyőződésű, világnézetű, pártállású, vallású és életmódú embe-rek élnek együtt. Hogyan élhet együtt ennyi különféle ember – milyen konfl iktusok és viták adódhatnak ebből, hogyan lehet biztosítani a vallások, politikai meggyőződések, világnézetek békés együttélését, párbeszédét? Kell-e egyáltalán párbeszédet folytatnunk olyan emberekkel, akiknek egészen mások az elvei, mint a mieink?

14. Szabad-e, és ha igen, milyen esetekben terhességmegszakítást, abortuszt végrehajtani? Milyen érvek szólnak az abortusz engedélyezése mellett, milyen érvek szólnak ellene?

15. Az öregedés és a betegség sok fájdalmat és szenvedést is jelent az embereknek. Gyakran felmerül a kérdés: ne hagyjuk-e meghalni a gyógyíthatatlan betegeket, a nagy szenvedéseket elviselő em-bereket? Szabad-e átsegíteni ezeket az embereket a halálba? Miért ellenzik mégis nagyon sokan ezt? Mi szól a „kegyes halál”, az eutanázia mellett és ellene?

16. A határok megnyílásával, az utazás szabadságával együtt Magyarországon is megjelentek, majd rohamosan elterjedtek a különféle kábítószerek. Véleményetek szerint mi a magyarázata a dro-gok rohamos terjedésének? Mi lehet az oka, hogy az emberek egy része kipróbálja, más része használja is a drogokat? Mit lehet és érdemes tenni a kábítószer-fogyasztás ellen?

17. Hogyan egyeztethető össze a mai világ kulturális sokszínűsége és a történelmi hagyomány? Van-e szükségünk történelmi hagyományokra, nemzeti emlékezetre? Miért fontosak ezek, mit adnak az embernek? Hogyan kerülhetnek ezek konfl iktusba, hogyan illeszthetőek össze?

A VITA SZABÁLYAI

A vita során ne felejtkezzetek meg azokról a legfontosabb szabályokról és szokásokról, amelyek a vitát értelmessé és eredményessé tehetik. Néhány ilyen szabály:

1. Maradjunk mindvégig a vita témájánál – csak annyira kalandozzunk el, amennyire az érveléshez, az alapprobléma megbeszéléséhez szükséges.

2. Hallgassuk meg fi gyelmesen a másik felet, igyekezzünk megérteni az ő érvelését!

3. Ne a hangerőt fokozzuk, hanem érveljünk!

4. Érveljünk tárgyszerűen, hivatkozzunk tényekre!

5. Adjunk időt, lehetőséget mindenkinek, a csöndesebbeknek is, hogy elmondják véleményüket.

6. Nem az a vita célja, hogy mindenki elmondja a magáét, hanem, az, hogy mindenki halljon más véleményeket, más szempontokat, és ha kell, változtasson a saját véleményén.

7. Ne személyeskedjünk a vita során, ne sértsük meg a vitapartner személyes méltóságát, meggyő-ződését és világnézetét!

8. Tartsuk tiszteletben a másik ember véleményét!

9. Ha szükséges (ha a téma olyan), törekedjünk egyezségre, kompromisszumra vagy konszenzusra jutni.

10. Tisztázzuk egészen világosan, miben értünk egyet és miben nem.


20. oldal

30 PERC

T/6.

Kisebbségben – roma sorsok


• Olvassuk el az interjúkat közösen! Használjuk a körbeolvasás módszerét! • Utána osszuk az osztályt három részre, és minden gyerek egy interjúban mélyüljön el. • Oldják meg a szövegértési kérdéseket! • Ezt követően néhány percig készüljön föl minden diák önmagában, jegyzeteket készítve a szöve-

gek megbeszélésére!• A beszélgetést a tanár moderálja, mert így biztosítható, hogy mindenki szót kapjon. • A vitában várhatóan előkerülnek majd előítéletek, illetve ellenkezőleg: az előítéletekkel szembe-

ni vita. Érdemes visszautalni az előítéletekről tanultakra a 9. évfolyam anyagából. És hívjuk fel a fi gyelmet arra, hogy ezek az interjúrészletek nem azokról a súlyokról és nehézségekről szólnak elsősorban, amelyek a romák társadalmi integrációját nehezítik, hanem olyan példákat mutatnak fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a sikeres integráció lehetséges.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Lényegkiemelés, problémaérzékenység, vita-készség.


M u n k a f o r m a : egyéni munka, majd frontális és egyéni munka váltogatása

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : körbeolvasás; szövegértési feladat megoldása, önálló jegyzete-lés, felkészülés a beszélgetésre; nyilvános beszélgetés és vita

6. Kisebbségben – roma sorsok

Az előző vitakérdések között előkerült már a magyar társadalom egyik legjelentősebb megoldatlan problémája: a roma kisebbség és a nem roma társadalom viszonya. Az alábbi feladatban három roma értelmiségivel készült interjúból olvashattok részleteket. Az interjúk egy olyan kötetben szere-pelnek, amelyben sikeres, elismert roma emberek vallanak az életükről, sorsukról, küzdelmeikről.

Olvassátok el a következő interjúrészleteket!

Lakatos Menyhért, író, a Füstös képek című regény szerzője

Ahányan voltunk, mind alig vártuk az estét, amikor majd körbeüljük Khandi nagy-bátyámat, és ő mesél, mesél. Abba se hagyta négy-öt óránál hamarabb. A meséit nem írhatta le, mivel se írni, se olvasni nem tudott – akár az apám –, de hiszen éppen az volt a csodálatos ezekben a mesékben, hogy a pillanat szülte őket. Soha nem gondolta ki előre, mit fog mondani, de se ő nem akadt meg a folytatásban, se a hallgatók nem pilledtek el az álmosságtól. A végtelenségig oda tudtunk fi gyelni a Kandhi nagybátyámra. [...]


Anyám meg azt az erős akaratát hagyta örökségül, hogy: kiemelkedni! Kiemelkedni! Én ez ellen sokáig kapálóztam. Nem akartam feladni azt a mérhetetlen szabadságot, amit otthon mint gyerekek élveztünk. Emellett azért jó tanuló voltam. Ha az elemi iskolába ellátogatott a tanfelügyelő, a tanító mindig énvelem büszkélkedett. – Na, halljuk csak a kis négust! [...] De nem örültem neki. Hogyha jól tanulok, még majd valóra válik az anyám álma-vágya, hogy gimnáziumba küldjön. Na, Isten őrizz ettől! – akkor még ezt gondoltam. De hát hogyan is kerülhettem volna oda? A putriból?! Onnan nem volt kijárás. De ismertem anyámat. Senki-semmi nem tántoríthatta el attól, amit egyszer a fejébe vett. Igaz, hogy most hihetetlen ez – de majd csak történik valami. Ezt hitte, erős hittel az anyám. [...]

A gimnázium úgy kellett nekem, mint hátamra a púp – hát még, hogy ott az első időben ki is gúnyoltak mint cigány fi út. Össze is pakoltam egyszer a tanszereket, hogy mindet kidobom: nem megyek többé iskolába. Akkor történt az a beszélgetés az anyámmal, ami eldöntötte a sorsomat.

– A cigányoknak – valahogy így beszélt hozzám az anyám – benned van minden reményük. Hát… hogyha te tanult ember leszel, mindenki láthatja: egy cigány is kiemelkedhet, boldogulhat. Ha csa-lódnak benned – nem vesz többé senki semmibe. Ezt akarod?

Nem, ezt nem akartam, így hát másnap mégiscsak elmentem az iskolába. Anyám nem engedte meg, hogy akár egyszer is otthon maradjak. Pedig nagyon megszenvedte, megéhezte a család az én iskoláztatásomat – iskolaszerek, egyebek –, máig se tudom, honnan teremtette elő erre anyám a pénzt. No meg hát, nekem úgy kellett az iskolába járnom, hogy a báró úr vagy a nagygazdák fi a előtt se kelljen szégyenkeznem a ruházatom miatt. [...]

Én aztán beiratkoztam a gimnáziumba. Elvégeztem két osztályt1, utána a műszaki egyetemen tanultam tovább.

Két dolog volt, amit mindig is szerettem. A matematikát meg az írást. A példatárból minden egyenletet megoldottam – és minden szerelmes levelem elérte a célját. Verseket is írogattam, de ezeket nem mutattam meg senkinek. Aztán tanító lettem a mi falunkban. [...]

Egyszer amikor hazamentem – Pasaréten laktam akkor albérletben –, otthon levél várt az Új Írás-tól2. Megnyertem a novellapályázat első díját – ezt olvastam elképedve. A díjat is elküldték, hatezer forintot. [...]

Utána sorra kaptam a leveleket. Újságoktól, folyóiratoktól. Küldjek nekik is novellát! El is küldtem vagy harmincat, mindet leközölték. De még akkor is maradt a fi ókomban tartalék.

Egyszer csak kaptam egy levelet. A Szépirodalmi Kiadó igazgatójától. Arra kért, hogy ekkor és ekkor menjek be hozzá. Bementem, leültetett, és legnagyobb meglepetésemre megkérdezte, nem volna-e kedvem most már egy nagyobb lélegzetű regény megírására.

Őszintén mondom, hogy nem volt hozzá kedvem. Más egy novella, és megint más egy regény. Erre én nem lennék képes.

Elmentem a barátaimhoz, az ismerőseimhez. Mindegyik azt mondta, hogy üljek neki! Írjam meg! A gyerekeim is nagyon biztattak: menni fog, apu! Jó, hát legyen. Aztán hónapokon át nem is gondol-tam rá, hogy mire vállalkoztam. De amikor a kiadó elküldte a fi zetésemet – hű, hát most már tenni kell valamit! Nekiültem. Megírtam. Három hónap alatt.

1 elvégeztem két osztályt = az 1950-es években a középiskola két évfolyamának elvégzése után lehetett ún. szakérett-ségit tenni

2 téesz = termelőszövetkezet; mezőgazdasági vállalati forma a szocializmusban


Daróczi Gusztávné, népművelő

Én pedig feltettem magamban, hogy tanulni akarok. Sikerült is ez.No hát, nem mindjárt, hanem majd... majd... apródonként. És úgy is lett.

Arra akkor még nem gondoltam, hogy iskolába járjak, hanem cselesen tanul-tam, a gyerekeimtől. Mikor a legnagyobb lányom, Ági iskolába ment. Azért cse-lesen, mert röstelltem volna azt mondani, na most, kislányom, ülj le velem, és taníts meg erre-arra! Hanem úgy, hogy na most, kislányom, mondd fel szépen a leckédet! Szívesen felmondta, én meg jól fi gyeltem, hogy amit csak tudok, ellessem tőle. Ez így ment éveken át. [...]

A hatodik osztályt is elvégeztem – persze az estin. Tanultam, a lányom so-kat segített. Aztán letettem a vizsgát, mindjárt a hetedikből is. Nem hagytam

abba, letettem a nyolcadikat is.Hogy mit szólt ehhez a család? Ezt még így-úgy lenyelték, mert nem került pénzbe. A baj akkor jött,

amikor szentül megfogadtam, hogy én bizony továbbtaníttatom a gyerekeimet. Először Ágnest. Ehhez már zsebbe kellett nyúlni, emiatt volt a fogcsikorgatás. [...]

Hogy miből tellett a taníttatásukra? Hát, keményen meg kellett dolgozni érte. Az uram Pesten vállalt munkát, csak hétvégén láttuk – én meg a téeszben3. Akkor a faluból minden cigány odatartozott. Ott mindenkinek úgy fi zettek, ahogy a munkájával megérdemelte. Ez nagy igazság. És én két ember mun-káját végeztem el. Egyszer a téeszelnök azt mondta: Emberek, száz forintot kap, aki odamegy felrakni a kocsira a kendert. A férfi ak kényelmes úriemberek voltak, leültek, rágyújtottak. Ekkor én elkezdtem veszekedni, kiabálni: Miért nem mentek, menjetek! Mire ők: Rakd te fel, ha olyan nagy a szád! Fel is rakom, az anyátokat! Felraktam. Az a száz forint is jól jött.

Felkeltem négy órakor, otthon elláttam a jószágokat, mert volt mindenem: három fejőstehenem állt az istállóban, volt húsz-harminc disznóm és annyi aprójószágom, hogy a számát se tudtam. Este haza-jöttem, addigra az anyám megfőzött. Elvégeztem megint a jószágokat, megfejtem a teheneket, vittem a tejet a csarnokba, és ezek mind úgy mentek, mint a villámcsapás.

Hét órakor befejeztem mindent. Akkor jött az, hogy kihallgattam a gyerekeket. Én főztem, ők mond-ták. Hangosan tanultak, hogy én is megértsem. Meg is maradt minden a „komputeremben”. [...]

Gyerekkoromban mindig voltak álmaim, hogy nagyon szép lakásban éljek, meglegyen a mindennapi betevő falatom, ne szoruljak senkire, és a magam gazdája legyek. Most már elértem, amire igen nagyon vágytam. A gyerekek tanultak, aminél nincs nagyobb boldogság, bárkinek a szemébe tudnak nézni, a cigányság megbecsült szószólói. Művelt emberek lettek, de nem távolodtak el a cigányságtól – ez is nagy boldogság. Kell ennél több? Én megelégedett vagyok. És mindehhez csak annyit tennék hozzá, amit mindig is vallottam: Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa. Ez a közmondás énnálam bevált.

Mohácsi Viktória, újságíró, politikus

Bedőről, a szülőfalumról sok mindenfélét mondanak. Jót is, rosszat is. Én nem tudom. Én nagyon sze-rettem ott élni. Sehol másutt nem éreztem magamat olyan otthonosan, mint abban a faluban. [...] Bedő egy kis sziget volt. Ott nem bántott senki. És ez volt a szerencsém. Akit már óvodás korában megsebeznek, az ezt nem tudja kiheverni. De mivel nekem boldog volt a gyerekkorom, nem ivódott belém az az identitási4 frusztráció5, ami sok roma gyereket megbetegít.

Ott nagyon odafi gyeltek mindegyik gyerekre. Ha roma volt, ha magyar, ha román. Fogyott a falu

3 Új Írás = tekintélyes irodalmi folyóirat az 1960–1980-as években4 identitás = énazonosság, az ember tudása arról, hogy ő kicsoda, hová tartozik5 frusztráció = gátló, bénító élmény, gátoltság


– sokan elvándoroltak onnan –, fogyott a gyerek – ha nincs gyerek, akkor nem kell a tanító sem. Vigyáztak ránk, jaj, csak ki ne maradjunk az iskolából! Ennek meg is lett a látszatja. Az én osztályomban mind a négy cigánygyerek befejezte a nyolcadikat, kettő tovább is tanult, így volt az utánunk következő osztályban is. Ez a romák között nagyon jó arány. [...]

Én amikor gimnáziumba jártam, hétvégéken feljártam Budapestre. A nő-vérem ott lakott. Balogh Béla híres roma táncos volt a férje, jártam cigány klubestékre, ezeket Choli Daróczi József6 szervezte a hétvégeken. Ott hallot-tam valakitől, hogy újságíró-iskola indul Budapesten. Berettyóújfaluból – 220 kilométer távolságról – hetente egyszer én is eljártam oda. Amelyik évben leérettségiztem, akkor végeztem el az újságíró-iskolát is. Néhány cikkem megjelent az újságokban.

1992 nevezetes év a mi számunkra: akkortól sugározta a tévé a Cigány Magazint. Mindjárt elkezd-tem oda is írni – aztán az Európai Roma Jogok Központjába kerültem. Erősen kötődtem és kötődöm ma is az enyéimhez. A romákhoz. Mindig olyan foglalkozást és elfoglaltságot választottam, ami vala-miképpen összefűz velük. [...]

De a legboldogabbak mégis akkor voltunk, amikor együtt volt a család. A hétvégéken! Amikor mind körülültük az asztalt, s az apám helye se maradt üresen. Ő Budapesten dolgozott, a Csepel Vas- és Fémműveknél, és csak a hétvégéken jött haza. De az édesanyánk mindig ott volt velünk, az ő szeretete, gondoskodása tette igazi otthonná az otthonunkat. Csak nekünk élt, nem is volt más gondolata, és mindegyikünkről mindig mindent tudott. Mikor hazaértünk az iskolából vagy máshon-nan, jöttek sorra a kérdések. Mi történt? Hogyan történt? Jaj, nem történt-e valami baj veled? És mi mindent el is mondtunk neki, apróra. [...]

Ő volt a legfontosabb azok közül, akik miatt olyanná lettem, amilyen vagyok.A másik, egy nem cigány, nagy személyiség volt – sajnos már nem él –, Csalog Zsolt7. Ő, amikor

Bedőn járt, hogy szociográfi ai8 munkájához a cigányok közt anyagot gyűjtsön, az én szüleimet is fel-kereste. Én éppen akkor jöttem a világra, és a szüleim megkérték Zsoltot, hogy legyen a keresztapám. Elvállalta. [...] Keresztapaság vagy nem – én nagyon sokat kaptam tőle. Nem ajándékokat: gondolato-kat. Beleszerelmesedtem az ő szavai által abba, amit cigány folklórnak nevezett – de szóba kerültek a mi hosszú beszélgetéseinken a világ másféle dolgai is, amikről én addig semmit se vagy csak keveset hallottam. Kinyílt a fülem arra, hogy ne csak ösztönösen éljem át a cigányságomat, hanem tudva tud-jam, mi a gondom-dolgom, hogyha tenni is akarok érte. Vele beszélgetve jutottam arra a gondolatra, hogy szociológus9 leszek – másként alakult, de amit akkor tanultam, az később is a hasznomra volt minden dolgomban. Hogyha akkor nem találkozom Csalog Zsolttal, a cigányságomról meg a világról csak az érzelmeim közvetítettek volna. A tudatosságot ő oltotta belém.

(Juhász Júlia: Találkoztam boldoguló cigányokkal is)

6 Choli Daróczi József = cigány író, költő, műfordító7 Csalog Zsolt = jelentős író, szociográfus (1935–1997)8 szociográfi a = társadalomrajz; az irodalom és a társadalomtudományi kutatás határán lévő műfaj9 szociológus = társadalomkutató

Csalog Zsolt Choli Darószi József


a) Olvasd el az egyiket a fenti három interjú közül még egyszer, és válaszolj az alábbi szövegértési kérdésekre!

A) Lakatos Menyhért

1. Ki szorgalmazta Lakatos Menyhért családjában a fi ú továbbtanulását? a) anyja b) apja c) Khandi nevű nagybátyja

2. Hogy viszonyult a matematikához a középiskolás diák? a) nem szerette, ezért csak két évig járt középiskolába b) nagyon szerette, minden példát megoldott a feladatgyűjteményből c) nem szerette, ezért lett falusi tanító

3. Hogy tekintett a falu cigány közössége a tanulni küldött Lakatos Menyhértre? a) furcsállták, mert nem volt még tanult ember közöttük b) reménykedtek benne, példát láttak benne arra, hogy cigány ember is fölemelkedhet c) senki sem törődött vele

4. Hol jelentek meg Lakatos Menyhért írásai először? a) az Új Írás című folyóiratban b) a Szépirodalmi Kiadó egy könyvében c) a Pasaréten

5. Miért kezdett regényt írni? a) nagyon régóta tervezte, és csak kiadót kellett szerezni b) tudta, hogy Khandi nevű, szépen mesélő nagybátyjának emléket kell állítania c) a könyvkiadó felkérésére

B) Daróczi Gusztávné

1. Kitől tanult eleinte Daróczi Gusztávné? a) az édesanyjától, neki kellett felmondania a leckét b) az iskolában a tanítónőtől c) a lányától, amikor az tanult

2. Miért volt nehéz továbbtaníttatnia a lányát? a) a férje ellenezte b) a lánya nem akart tanulni c) nehéz volt előteremtenie a pénzt a taníttatására

3. Mit dolgozott a házaspár? a) a férj ingázott, Budapesten dolgozott, a feleség mezőgazdasági munkát végzett otthon, a faluban b) minden hétvégén mentek kendert pakolni c) a tejcsarnokban dolgoztak


4. Mit jelent a Daróczi Gusztávné által idézett közmondás: „Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa”? a) mindenki annyit ér el az életben, amennyit a sorsa, származása lehetővé tesz b) mindenki annyit keres, amennyiért megdolgozik c) mindenki maga alakítja a saját sorsát

5. Mire a legbüszkébb Daróczi Gusztávné? a) arra, hogy tanult ember lett belőle, népművelő lett a szakmája b) arra, hogy a gyerekei tanult és elismert emberek lettek c) arra, hogy egész életében sokat tanult és dolgozott

C) Mohácsi Viktória

1. Mikor kezdett el Mohácsi Viktória dolgozni? a) valamikor az 1960-as, 1970-es években b) az 1990-es években c) a 2000-es években

2. Hol volt középiskolás diák Mohácsi Viktória? a) Budapesten b) Bedőn c) Berettyóújfalun

3. Mi lett a foglalkozása? a) híres táncos b) újságíró c) szociológus

4. Mit tudunk meg családja légköréről, hangulatáról? a) az édesapa Budapesten dolgozott, alig volt kapcsolatuk b) hétvégeken találkoztak, akkor mindenki hazament, és mindent megbeszéltek egymással c) nagyon komoly identitásválságon, identitási frusztráción ment keresztül a család

5. Mi volt a jelentősége Csalog Zsoltnak a visszaemlékező életében? a) a keresztapja volt, de keveset találkoztak b) ő éreztette meg vele, hogy mit jelent cigánynak lenni c) ő segített neki tudatosan gondolkozni a cigányságról

b) Az interjúk értelmezése Vitassátok meg a fenti három interjút! A beszélgetés során vegyétek fi gyelembe a következő

szempontokat: – Honnan, milyen társadalmi közegből indult a három interjúalany, mi volt a szülők foglalkozása? – Kiktől kaptak segítséget? – Mi lett a foglalkozásuk, hivatásuk? – Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük? – Hogyan fejezi ki magát a három ember? – Mennyire élőbeszédszerű az interjúk szövege? – Mivel ébresztik fel a hallgató/olvasó érdeklődését, rokonszenvét?


Jegyzeteim, gondolataim, megfi gyeléseim:

c) Szorgalmi feladatok: 1. Ha ismertek olyan embert – akár romát, akár nem romát –, akinek az életét érdekesnek látjátok,

és aki jól tud beszélni az életéről, készítsetek interjút vele! (Az interjúkészítésre készüljetek föl! Használjátok fel a 9. évfolyamban a Készítsünk újságot! című fejezetben tanultakat! )

2. Nézzetek utána a három interjúalany életének, kövessétek – akár az interneten – a sorsukat, te-vékenységüket!

3. Olvassátok el Lakatos Menyhért Füstös képek című regényét!

MEGOLDÁSOK: A szövegek forrása: Juhász Júlia: Találkoztam boldoguló cigányokkal is. 2. kiadás, Bp. 2003. Tan-info Kiadó.

a) feladat: A) Lakatos Menyhért

1. Ki szorgalmazta Lakatos Menyhért családjában a fi ú továbbtanulását? a) anyja 2. Hogy viszonyult a matematikához a középiskolás diák? b) nagyon szerette, minden példát megoldott a feladatgyűjteményből3. Hogy tekintett a falu cigány közössége a tanulni küldött Lakatos Menyhértre? b) reménykedtek benne, példát láttak benne arra, hogy cigány ember is fölemelkedhet4. Hol jelentek meg Lakatos Menyhért írásai először? a) az Új Írás című folyóiratban5. Miért kezdett regényt írni? c) a könyvkiadó felkérésére

B) Daróczi Gusztávné

1. Kitől tanult eleinte Daróczi Gusztávné? c) a lányától, amikor az tanult2. Miért volt nehéz továbbtaníttatnia a lányát? c) nehéz volt előteremtenie a pénzt a taníttatására3. Mit dolgozott a házaspár? a) a férj ingázott, Budapesten dolgozott, a feleség mezőgazdasági munkát végzett otthon, a

faluban4. Mit jelent a Daróczi Gusztávné által idézett közmondás: „Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa”? c) mindenki maga alakítja a saját sorsát5. Mire a legbüszkébb Daróczi Gusztávné? b) arra, hogy a gyerekei tanult és elismert emberek lettek


27. oldal

45 PERC

T/7.

A magyar alkotmány

C) Mohácsi Viktória

1. Mikor kezdett el Mohácsi Viktória dolgozni? b) az 1990-es években2. Hol volt középiskolás diák Mohácsi Viktória? c) Berettyóújfalun3. Mi lett a foglalkozása? b) újságíró4. Mit tudunk meg családja légköréről, hangulatáról? b) hétvégeken találkoztak, akkor mindenki hazament, és mindent megbeszéltek egymással 5. Mi volt a jelentősége Csalog Zsoltnak a visszaemlékező életében? c) ő segített neki tudatosan gondolkozni a cigányságról


• Először mondjunk néhány szót arról, mi az alkotmány jelentősége, mire szolgál, mit jelent az al-kotmány, mit jelentenek a törvények.

• Olvassa el az osztály az egész szöveget a körbeolvasás módszerével: egy-egy diáknak egy-egy cikk jusson!

• Ezt követően minden diák egyedül dolgozzon, és válaszolja meg a b) feladat kérdéseit!• A b) feladat megoldásait beszéljük meg, ezzel lényegében ellenőrizzük a diákok szövegértését, és

ahol úgy érezzük, nem értik eléggé a törvényt, magyarázzuk el nekik! A következő feladat elvég-zése előtt feltétlenül beszéljük meg a felmerült problémákat, a nem érthető szövegrészeket!

• Ezt követően térjünk át a c) feladatra: a diákok olvassák át még néhányszor a szöveget, és válasz-szanak ki kettőt-kettőt a törvénycikkek közül!

• Feloszthatjuk az egész szöveget úgy, hogy minden paragrafusról legalább egy diák írjon.• A fogalmazás során mindenki egyénileg dolgozzon. Először másolja le minden diák a kiválasztott

szövegrészt – ez csak néhány perces munka, de ezt követően feltehetőleg sokkal fi gyelmesebben fognak írni róla.

• Olvastassunk fel az elkészült szövegmagyarázatok közül néhányat, beszélgessünk róluk. • Ezt követően a diákok alkossanak 4-6 fős csoportokat, és az alkotmány olvasását és megbeszélé-

sét felhasználva vitassanak meg az itt megfogalmazott elvi kérdések közül egyet.• A csoportalakítás történhet úgy, hogy a diákok témát választanak, és az azonos témát választók

kerülnek egy-egy csoportba.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Jogi szöveg olvasása, értése, hétköznapi magya-rázata; refl ektálás, vitakészség.


M u n k a f o r m a : egyéni munka, frontális megbeszélés, csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hangos olvasás, értelmező szöveg alkotása, vita


7. A magyar alkotmány

Minden ország alaptörvénye, alkotmánya rögzíti azokat a legfontosabb alapelveket, amelyek a többi törvényt is meghatározzák az adott országban. Az alkotmány rögzíti az együttélés legfontosabb szabályait, az állam legfőbb intézményeit, a törvényhozás és a bíráskodás rendjét. Az alkotmány a legmagasabb rendű jogszabály, és alapelv, hogy semmilyen más törvény vagy szabály nem írhatja fölül, nem mondhat ellent neki.

A Magyar Köztársaság alaptörvényét sokszor módosították: 1949-ben hozták létre, majd ezt lé-nyegesen 1989-ben, a rendszerváltáskor változtatták meg; azóta csak kisebb módosításokat hajtot-tak végre rajta.

Olvassátok el a magyar alkotmány XII., az emberek jogaival és kötelességeivel foglalkozó fejezetének legfontosabb törvényeit. Az egyes törvénycikkeket gyakran több más, részletező cikkely követi, de ezeket kihagytuk, és csak a legfontosabb állításokat közöljük itt.

A Magyar Köztársaság alkotmánya XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásá-nak joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségé-hez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás sza-badságára.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakor-lását.


63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.

64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együt-tesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint – ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja – menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfi ak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.

67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosz-tani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani.

70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampol-gárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az embe-ri, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, be-tegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküli-ség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.


70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.

70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

a) Olvassátok fel hangosan a szöveget!

b) Keresd meg a fönti cikkelyek közül, melyik mondja ki a következőket: • Minden magyar gyereknek iskolába kell járnia. ............................................ • A munkahelyeknek ugyanazért a munkáért ugyanannyit kell fi zetniük a férfi aknak és a nőknek.

............................................ • Adója befi zetésével mindenki vegyen részt a közös kiadásokban. ............................................ • Magyarországon nem lehet halállal büntetni senkit. ............................................ • Aki betöltötte a 18. életévét, az részt vehet a választásokon. ............................................

Melyik paragrafusra kell hivatkozni az alábbi esetekben? • Valaki felteszi a nevedet, lakcímedet, telefonszámodat, életkorodat és a fotódat az internetre

úgy, hogy te nem egyeztél bele. ............................................ • Szeretnél egy gazdasági társaságot létrehozni abban a szakmában, amit megtanultál. ................

............................ • Egy roma fi atalokból álló csoportot nem engednek be a szórakozóhelyre.

............................................ • Valaki hiába keres, nem talál munkát, és munkanélküli segélyért vagy támogatásért folyamodik.

............................................ • Valaki Afrikából azért menekül Magyarországra, mert a törzsi háborúk miatt veszélyben van az

élete. ............................................

c) A fenti szöveg 28 törvényi előírást tartalmaz. Válassz ki kettőt, és írd le, hogy mit jelent vélemé-nyed szerint, mi a jelentősége, milyen helyzetekre, esetekre vonatkozik!

Az 1. választott törvénycikkely:

A .............................. paragrafus szövege:


A paragrafus szövege véleményem szerint azt jelenti, hogy .................................................

Ez a paragrafus azért lehet fontos, mert/hogy .................................................

A 2. választott törvénycikkely:

A .............................. paragrafus szövege: ........................................................................

A paragrafus szövege véleményem szerint azt jelenti, hogy .................................................

Ez a paragrafus azért lehet fontos, mert/hogy .................................................

d) Vitakör: válasszátok ki az alábbi témák közül az egyiket, és beszéljétek meg alaposan! Az érvelés során mindhárom témához használjátok fel az alkotmány olvasott részeit!

1. téma: Miért fontos egy ország számára az alkotmány – még akkor is, ha vannak, akik megsértik? 2. téma: Miért kellenek egy országban törvények – mire valók a törvények és mire nem? 3. téma: „Haza csak ott van, hol jog is van” – írta Petőfi Sándor 1846-ban (A nép). Érveljetek e

gondolat igazsága mellett (vagy ellene)!

MEGOLDÁSI JAVASLAT: b) Keresd meg a fönti cikkelyek közül, melyik mondja ki a következőket: • Minden magyar gyereknek iskolába kell járnia. 70/J. § • A munkahelyeknek ugyanazért a munkáért ugyanannyit kell fi zetniük a férfi aknak és a

nőknek. 66. § • Adója befi zetésével mindenki vegyen részt a közös kiadásokban. 70/I. § • Magyarországon nem lehet halállal büntetni senkit. 54. § • Aki betöltötte a 18. életévét, az részt vehet a választásokon. 70. §

Melyik paragrafusra kell hivatkozni az alábbi esetekben? • Valaki felteszi a nevedet, lakcímedet, telefonszámodat, életkorodat és a fotódat az inter-

netre úgy, hogy te nem egyeztél bele. 59. § • Szeretnél egy gazdasági társaságot létrehozni abban a szakmában, amelyet megtanultál.

70/C. § • Egy roma fi atalokból álló csoportot nem engednek be a szórakozóhelyre. 68. és 70/A. § • Valaki hiába keres, nem talál munkát, és munkanélküli segélyért vagy támogatásért folya-

modik. 70/E. § • Valaki Afrikából azért menekül Magyarországra, mert a törzsi háborúk miatt veszélyben

van az élete. 65. §

Ha a diákok kíváncsiak az egész alkotmányra, megtalálhatjuk a www.mkogy.hu/alkotmany/al-kotm.htm honlapon.

Ha a diákok kíváncsiak arra, mi maradt ki az alkotmány idézett szövegéből, érdemes megmutatni nekik a teljes fejezetet, illetve az érveléshez segítséget jelent, ha egy-egy paragrafushoz elmond-juk, milyen pontok szerepelnek még az alkotmányban.


A Magyar Köztársaság alkotmánya XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy bünte-tésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudomá-nyos kísérletet végezni.

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonság-ra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövi-debb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással ellátott határozatban sza-badlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van

ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és köteles-ségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a véde-lem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett vélemé-nye miatt.

(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.

(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvos-lattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásá-nak érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.

58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatá-rozott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad meg-választásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.

(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfele-lően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő or-szággyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetet-lenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.


(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad meg-választását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő ország-

gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, to-

vábbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló

törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek ki-nevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását.

(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.

(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló

törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint – ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja – menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi cso-porthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy ül-döztetéstől való félelmük megalapozott.

(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfi ak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.

(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendel-kezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.

(3) A munka végzése során a nők és a fi atalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társa-

dalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.


(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmá-nak: államalkotó tényezők.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Bizto-sítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük haszná-latát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelen lévő or-

szággyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen

megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ide-

je alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazata szükséges. 70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar ál-

lampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állam-polgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhel-lyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Pol-gármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.

(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedett-ként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képvi-selők és a polgármesterek választásán – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állam-polgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhel-lyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabad-ságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága sze-rinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.


(6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségé-nek és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi szárma-zás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kikü-szöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalko-zás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bér-hez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fi zetett szabad-sághoz.

70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme cél-jából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.

(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők két-

harmadának szavazata szükséges. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi

és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és

az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munka-nélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá téte-

lével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapí-tani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver

nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.


34. oldal

45 PERC

T/8.

Egy történet az emberi kiszolgáltatottságról

(3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szerve-zet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásá-ról gondoskodni.

70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.


• A novella választásának indoklása a megbeszélés során fontos lehet, elsősorban a teljes novella ismeretében. Készüljünk föl arra, hogy a diákok rákérdeznek, miért kell ilyen történeteket olvas-niuk. Amikor a mai Magyarországról beszélünk, akkor a történetek elsősorban olyan emberekről szólnak (mint a Fröcskös című tárcanovella is), akik kiszolgáltatottak, akik fi gyelemre szorulnak. Azért választunk ilyen történeteket, mert fontosnak tartjuk a szegényebbekkel, elesettebbekkel vagy az éppen aktuálisan rászorulókkal kapcsolatos szolidaritás érzését. Választhatók lennének tehát más típusú szövegek, történetek is, de a társadalmi felelősségérzet inkább ilyen novellák olvasását indokolja.

• Ismertessük a diákokkal a szakaszos olvasás és a kifejleti jóslat technikáját! Hívjuk föl a fi gyelmet arra, hogy az egész játékot, gondolkozást elrontja, ha előre elolvassák a következő részeket, együtt viszont egészen biztosan eljutunk a végéig.

• Az 1. részlet és a cím utáni feladatot, a pókhálóábra kitöltését a diákok egyéni munkában végez-zék el, a többi részlet után 4-6 fős kiscsoportokban beszéljék meg – a munkafüzetben olvasható kérdések felhasználásával – a hallott történetet.

• A történetet a tanár olvassa föl, a diákok csak hallgassák vagy kövessék a novellát! • Fontos hangsúlyozni, hogy nem az a diák vagy csoport dolgozik jól, amelyik pontosan megjósol-

ja, hogy mi lesz a novella folytatása, és nem dolgozik az rosszul, aki egészen más folytatást vagy befejezést képzelt el. Inkább az a feladat, hogy a már meglévő ismeretekből következtessünk.

• A novella befejezése utáni kiscsoportos megbeszélést követően az egész tanulócsoporttal együtt is beszélgessünk a történetről, a férfi szerepéről, a lány választási lehetőségeiről, a kiszolgáltatott-ság fokozatairól és bugyrairól.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Egy történet elemeinek pontos megfi gyelése, következtetés a folytatásra és a végkifejletre.


M u n k a f o r m a : 1. részlet: egyéni, 2–5. részlet: kiscsoportos, legvégén: frontális beszélgetés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakaszos olvasás, kifejleti jóslat


8. Egy történet az emberi kiszolgáltatottságról

Az alábbi novellát több részletben olvassátok el! Az egyes részletek után foglaljátok össze, mit gon-doltok a történetről, mit tudunk már, és próbáljátok kitalálni, mi történhet a folytatásban!

Tar Sándor (1941–2005) magyar író és szociográfus. Hajdúsámsonban született, Debrecenben élt. Technikumban érettségizett, műszerész-technikusként a Medicor gyárban dolgozott több mint 30 éven át. Elsősorban novellákat írt. Legfontosabb novelláskötetei: A 6714-es személy, A te országod, A mi utcánk, Lassú teher, Nóra jön, Az alku; regénye: Szürke galamb.

1. RÉSZLET

Tar Sándor: Boldog karácsonyt

Mit vártok a cím olvastán-hallatán? Írd le az alábbi pókhálóábrában az első gondolataidat, asszociá-cióidat, elvárásaidat!

....................................... ...................................... .......................................

....................................... .......................................

Boldog karácsonyt

....................................... .......................................

....................................... ...................................... .......................................


2. RÉSZLET

Kilenc órakor jött Surányi, akit csak smasszernek, kápónak hívtak a lányok, a nagy, húsképű, lógó szájú nevelő, már a folyosón kiabált: Ember Éva! Ember Éva! Ma szabadulsz, lányom, mondta Surá-nyi, nem is tudtad? A folyosón sikítás, üdvrivalgás a hírre, honnan tudtam volna, kérdezte Éva, tud itt valaki egyáltalán valamit, he? Dehogy, dehogy, mondta a nevelő, elvégre ez egy szociális intézmény, elkurvult lányok neveldéje, mit akarsz még? Nagykorú lettél, szedd össze a cuccod, és gyerünk! Miért nem szólt tegnap, hogy időm legyen, kezdte a lány, de már el is sírta magát, persze a hírre, az öröm-től, és egyáltalán, az intézetisek könnyen és ordítva sírnak, mire a többiek is, ilyenkor olyan az egész, mint egy ősemberi dalárda, csak fájóbb. Itt akar maradni, míg pakolok, kérdezte később Éva. Surányi bólintott, ez a dolgom, gyerünk. Menjen, szólalt meg Eszti, Éva szobatársa, hát át kell neki öltözni, nem érti?! Hogyne érteném, kiscicám, mondta Surányi, és maradt.

És miért mondja nekem azt, hogy kiscicám? Surányi elvigyorodott, tudod, az is egy állat.A falakon poszterek, fi úk, együttesek képei. Éva most sajnálta, hogy itt kell hagynia mindent, de

hát Eszti még marad, és különben is, ezután láthat majd fi úkat életben, nemcsak újságokból kivágva. Mibe pakoljak, kiáltott fel aztán kétségbeesve, négyéves korában hozták be egy reklámszatyorral, azóta már vannak dolgai, ruhák, könyvek, apróságok, a barna Kismajom például, a pohara, a tisz-tálkodóeszközök, a sétálómagnó, ez-az, hova tegye? A lepedőbe, kiscicám, javasolta Surányi, abba hányjál bele mindent, majd levonják neked kilépéskor, más is így csinálja. És menjek így az utcán, egy lepedőpakkal a hátamon? Ha tudod, toljad magad előtt, kiscicám. Ne mondja nekem azt, hogy kiscicám, üvöltött a lány, és ne mondjon egyáltalán semmit, jó?

Mit tudtunk meg? • Hogy árnyalódik a főszereplőkről alkotott képünk?

Mit vártok – mi lesz a folytatás? • Ki minek szurkolt, miért szurkol? Milyen folytatás lenne jó, milyen folytatást szeretnétek?

3. RÉSZLET

Forduljon el! Vetkőzök! Már hogy fordulnék, mondta Surányi magabiztosan, nekem látni kell min-dent. Akkor lásson, mondta Éva, a szeme folyjon ki!

A folyosó megtelt lányokkal, alig tudott köztük elhaladni, ölelték, sírtak, búcsúzkodtak, Istenem, ő már mehet, amerre akar, élhet, szórakozhat, kiabálta egyszerre mindenki, még a kicsik is ott ugráltak körülötte, Surányi úgy hajtotta el a kezeket, mint az ágakat, menjetek, menjetek be a szobátokba! Egyszer letelik mindenkinek, láthatjátok, nem? Az igazgató előszobájában már kettesben maradtak, a pakk a padlón, várni kell, mondja Surányi, most csinálják a papírokat, majd a lány fenekébe mart. Mit csinál, kérdezte Éva meglepetten, ide fi gyelj, fordult szembe vele a férfi , most már nagykorú vagy, ezt is szabad. Úgy is az utcasarkon fogsz kikötni, nem a parlamentben, nekem elhiheted. Nem akarod, hogy megmutassam, milyen a jó szerető? Hogy legyen egy kis tapasztalatod.

Éva egymagában már nem volt annyira magabiztos a férfi val szemben, még az is lehet, hogy visszaküld valami büntetéssel, gondolta, miközben leseperte Surányi kezét a fenekéről, akkor se fog-dossa a fenekemet, mondta halkan, inkább adjon valami táskát ennek a vacaknak. Van az is, mondta Surányi, bőrönd. A tiéd lehet, ha visszajössz, és bekopogsz a nevelőszoba ablakán, tudod, melyik. Tudta. Hogyne tudta volna, erről az ablakról számtalan történet, pletyka járta szerte az intézetben, legendák, azt beszélték, néha úgy kopogtak, hogy beverték, téglával, ököllel, és mindig csak olyankor, amikor Surányi volt az ügyeletes. Éva most bizonytalan volt, előtte nem lehet, kérdezte. Nem, mond-


ta a férfi , téged szabályosan ki kell innen léptetni, utána viszont azt csinálsz, amit akarsz, senkinek semmi köze hozzá. Éva sóhajtott, majd azt mondta, nem kell a bőröndje, és maga sem. Te tudod, mondta Surányi. Aztán, mert volt még idő, elmesélte, hogy kétszeresen elvált, a lány saját izgalmában csak vázlatosan tudott követni egy magányos férfi ról szóló történetet, aki megundorodva az úgyne-vezett jólszituált nőktől, inkább egy olyanhoz kötné a sorsát, életét, mint például Éva, aki amúgy is segítségre, támogatásra szorul, szeretetre.

Nálam ellakhatnál, ameddig akarsz, én szeretlek, mondta később, már régóta, de eddig nem mondhattam, fi atalkorú voltál.

Hát ezt ügyesen palástolta, mondta a lány, egyéb nem jutott eszébe, még soha nem vallottak neki szerelmet, kivéve Esztit, a szobatársát, de az nem volt olyan, az intézetisek lépten-nyomon szeretik vagy gyűlölik egymást, váltakozva, itt ilyen az élet. Mit akar maga tőlem, kérdezte idegesen a férfi tól, téged, válaszolta az, és mintha őszintén szólt volna. Az apám lehetne, mondta a lány, az is leszek, ha hagyod. Épp jókor szólt ki a titkárnő: Ember Éva, ki az?

Na, ki lenne, állt fel a székről Éva, gondolom, kettőnk közül csak én vagyok, nem? A kapuig kísérte a nevelő, ő nyitotta ki az ajtót, és mielőtt a lány kilépett, megszorította a kezét. Aztán megcsókolta. A kezét. Boldog karácsonyt, lihegte a lány arcába, de a lány elhúzódott a csók elől.

Mit tudtunk meg, amit korábban nem tudtunk? • Hogy árnyalódott a főszereplőkről alkotott képünk? • Rokonszenves-e Éva, rokonszenves-e Surányi? Kinek mit tudunk az életéről?

Mit vártok – mi lesz a folytatás?

4. RÉSZLET

Kint mintha forgószél kapta volna el, a szabadság valami egészen más, mint amiről az intézetisek álmodoznak, buszok, villamosok, az a rengeteg ember, és mind megy valahová, jön valahonnan, nyugtalan, ideges forgatag, nem mert felszállni az első buszra, a másodikra sem. Ezzel a pakkal? A lepedőben? Így is mindenki megbámulta. Úgy gondolta, vár egy kicsit, míg megnyugszik, megszokja a kintlétet, leült a buszmegálló padjára, és csak nézelődött. Mentek a buszok, volt, amelyik csak mi-atta állt meg, de ő intett, menjen tovább, mire a sofőrnek mozogni kezdett a szája. Na és. Délután megette az útravalóul kapott két parizeres zsemlét, estefelé pedig megitta az ásványvizet is, és csak várt. Ő sem tudta, mire, később viszont pisilnie kellett, de nagyon. Már sötét volt, lekuporodhatott a közeli bokrok alatt, és ha pisil az ember, néha könnybe lábad a szeme, csakhogy ő most sírt, valahol férfi hangon röhögtek, tehát mégis látták, pucéran guggolt, mellette a lepedőbe göngyölt pakk, úgy látszik, soha nem bújhat el többé.

Mit tudunk most?

Mit vártok – mi lesz a befejezés?

5. RÉSZLET

Éjfél felé kopogott a nevelőszoba sötét ablakán, hamarosan fény gyúlt, Surányi nézett ki az üvegen, majd ki is nyitotta az ablak két, sokat próbált szárnyát, gyere az ajtóhoz, kiscicám, mondta, máris nyitom.


37. oldal

45 PERC

T/9.

„Két ötéves az üvegen”

Erre számítottatok-e?

Mi indokolja ezt a befejezést?

Hogy lehetne másképp befejezni a történetet?


• Először csoportmunkával dolgozzanak a diákok: a szempontokhoz írjanak néhány szót, gondola-tot, megfi gyelést, amit majd a beszélgetés során felhasználhatnak, illetve kiegészíthetnek, korri-gálhatnak.

• Ezt követően beszélgessünk együtt, tanári irányítással az egész osztály a novelláról – vélhetően igen sok gondolatuk lesz a diákoknak.

• Differenciálás:

A ) f e l a d a t o k : a történet, a sztori iránt nyitott diákok

B ) f e l a d a t o k : nyelvi kérdésekre nyitott diákok

C ) f e l a d a t o k : az elbeszélésre, a hangvételre nyitott diákok

D ) f e l a d a t o k : minden csoport – ezekkel a kérdésekkel értelmezik a novellát

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Megfi gyelés, továbbgondolás; szociális érzé-kenység, nyelvi elvonatkoztatás, nyelvi humor azonosítása.


M u n k a f o r m a : differenciált csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : értelmező feladatsor megoldása

9. „Két ötéves az üvegen”

Olvassátok el az alábbi novellát, majd beszéljétek meg az alábbi kér-déseket!

Parti Nagy Lajos (1953–) magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kri-tikus. 1953-ban született Szekszárdon. Korábban Pécsett dolgozott, ma Budapesten él. 2007-ben kapott Kossuth-díjat. Legfontosabb könyvei: novellák: A hullámzó Balaton, A fagyott kutya lába; verses-kötetek: Esti kréta, Grafi tnesz; drámák: Ibusár – Mauzóleum; regény: A test angyala (Sárbogárdi Jolán néven).


PARTI NAGY LAJOS: FRÖCSKÖS

Lakodalom Lajos10 énekel halkan egy vasutas táskájában, fordszierrán megyek én a babámhoz11. Fönt és lent dobog, csikorog, iparkodik a város, helyt és helyben. A mélyvasút behalad a sűrűbe, az ügyese-ket magával ragadja, a többi rohanvást ácsorog tovább.

A Felszabadulás téren12 szállnak föl, a kisgyereken komikus, sutácska álarc a gonoszság, egy vonal a szája.

– Anyaaa, mibe, hogy lecibálnám a fejét, ha lennének a metróban verebek, a mindnek a hülye fröcskös fejét.

– Te csak jobb, ha maradjál, nehogy mindjárt én tépjem le a tiedét. Vagy a bácsi. Hadar az asszony is, s néz, ahová a törődött lakók mind, maguk elé és sehova. A kisfi út körülbelül

Csongornak hívják. Szomorú kis név, névmaneken13 a bazmegek között. Most nagyon meg kéne a fejedet simogatni, te szomorú veréb-ötéves. Nem mintha a szeretet ilyen

egyszerű volna, hanem mert ilyen nehéz. Vagyis munka, ha nem is strapa. Könnyen mondom ezt, hisz14 magamban, s elnézem őket, metrónézés, mandiner15. A nő ugyanígy válaszol, a vállával, a homlokával, a lenőtt hajtövével, hogy ő tiszta ideg, és hogy rohadnának meg mind és abszolute elege van a sok őrült dumából és mit beszél bele mindenki, há?

De később, asszonyom, mikor e tárca16 végén kijön majd a telefonfülkéből, később már ennyire se merek magára nézni. Csak állok ott, mintha ott se lennék, a gyerektől is félig elfordulva. Kézenkapja, szájonlegyinti, hogy legyen neve a nevelésnek, mit bámulnak, mondja majd a merev nyaka, mi a fran-cot? Az élet? Na, pláne, arra a legnehezebb ráérni, nincs idő az időre, zár a közért17, a kórház, zár ez az egész mocsány18.

Levethetetlen, faggyas19 hétköznap a szeptemberi Budapesten, épp csak annyira hűvös, hogy fázna a nép keze, ha szőlőt szedne, diót. Kanálpenge, vékony nő a Fröcskös édesanyja, abban a feketében, ami ha akarom divat, ha akarom gyász. Poliklott20. S csak relatíve fekete, szürke inkább, esettgrau21. Ha van még előttje és utánja, a főváros most munka után van. Jön a lakosság az indigó22 alól, kezében szatyrok, a sorsa, krumpli, csaptelep, gyerek. Tessék a biztonsági sávot szabadon hagyni! Hogy a teg-napja mindig máskor van, azt megszokta, hogy a holnapja örökké holnap van, azt is megszokta. Most szokja, hogy mája sincs. Hídavatás23.

– Csongor, még egy ilyen impertinens24 kapálódzás és beléd rúgok. – Arany János utca.

10 Lakodalom Lajos – Lagzi Lajcsi; a mulatós zene népszerű előadója11 fordszierrán megyek én a babámhoz – részlet Lagzi Lajcsi egy dalából; Ford Sierra12 Felszabadulás tér – Budapesten a mai Ferenciek tere régebbi neve13 névmaneken – manöken/meneken: próbakisasszony, olyan ember, aki bemutatja a ruhákat14 hisz – hiszen, mert15 mandiner – a visszapattanó labda ütése16 tárca – újságírói műfaj: rövid, érdekes, aktualitásokra refl ektáló írás17 közért – élelmiszerbolt a Kádár-korban18 mocsány – a mocsok, mocsár, ocsmány szavak összeolvasásából született alkalmi szó19 faggyas – faggyú: kérődző állatok zsírja20 poliklott – alkalmi szóalkotás; eredeti két szó: poliglott = többnyelvű; klott = klott(gatya), fényes anyagú tornanadrág21 esettgrau – grau: németül szürke; esettgrau = barátságtalanul szürke22 indigó – másolópapír; régebben az írógéphez használták, hogy egy gépiratból több teljesen egyforma legyen23 Hídavatás – Arany János balladája, amelyben a szereplők elkeseredésükben öngyilkossági szándékkal beleugranak a

folyóba24 impertinens – illetlen, szemtelen


– Ne kopozzad25 azt az ülést, mert a bácsi majd jól ráül a kezedre! A vasutas tompán mosolyog, mint aki nem is ül, dehogyis ül, úgy. Mintha félni kéne, hogy az asszony

fogja és tényleg ráülteti. Telefonálnék, akkor látom meg őket újra. Féltömött, félkülvárosi aluljáró, kül- és belföldről mene-

kült koldusok, árusok, lakosok, eldurvult, megszokott underground26 kágéeste27. A posta néhány rövid hónap után új készülékekkel lepte meg a közönséget, a sok büdös rongálót, azt. Fekete páncélkeret, páncéltartály, jó okkal. Már egy hete, így még négy jó a tízből, ha vonalat nem is ad. Jár a vékony nő fülkéről fülkére28, hátha. Mindennapi játéktermeink.

– Béla?… Nem, nagyon kérlek, ne tegyed le! Hallod? Mit hogy későn? Tudod te mi van itt? A gyereket erővel kelletett lecibálnom a buszról. Ott játszott volna Kelenföldig valami mankóval, vagy mi a bánat. Mit milyen mankó? Ja, egy öreg faszié, az nyújtogatta, ez a kis hülye meg lovagolt rajta. Na! Mi? Nem. Nem ismerek semmiféle Sárpilisit… Milyen ügyvédnő? Na pláne. A gyerek-témát azt te csak hagyjad most már. Jó? Hallod, Béla? Nem…… Hogy? Katéterozzák29 vagy mi a bánat. Mittudomén, csupa víz a szíve. Mit milyen hangon? Azt próbáld meg! Elegem van, abszolute elegem van az őrült dumádból… Nehogy merjed a csíkosat!… Hallom, persze, egy sört! Naná. Mi? Te, én mostmár tényleg kikaparom a szemedet… A kurva anyád, oppardon, az cirkuszol. Majd pláne. Há? Hallod, Béla? Ott vagy, te hülye? Ne tedd le, kérlekszépen ne tedd le, ne, kérlek…

Remeg, szorítja a retikült, a szatyrot, a Fröcskös jumbós dzsekijét, az izzadt ketteseit, az embernek már öt hóna van, aztán mégis, csak úgy kicsúszik minden és elenged. Az állával, az orrával lapozza tovább a telefonos füzetét, újabb számok, újabb kettesek. Csongor kint téblábol a fülkesor előtt, izgága kicsi membrán. Vonal nincs. Megérzi, hogy fi gyelem, rámnyitja az üvegajtót. Beszélgetünk, zavarban vagyunk a magunk módján.

– Szia, te Fröcskös… Még egy ilyen kapálódzás és beléd rúgok. – Szia, kisfi ú, vigyázz, mert becsíped az ujjad! – Majd mindjárt én becsípem a tiédet. És le is csípem. – Aztán miért csípnéd le? – Azért, hogy ne tudjál telefonálni. – Dehát látod, így se tudok. Egy kicsit elhallgat, mancsolja, rúgdossa a koszos üveget, áll az ajtóban, nem néz rám, vigyáz, hogy

ne jöjjön közel. Nézi az anyját, két fülkével arrébb hajladozik a szatyor, a jumbós dzseki. – Fröcskös, fröcskös vagy. Úgyis mind széjjeltöröm a telefont. – Miért tennéd? Anyukád se tud akkor telefonálni. – Akkor is úgyis betöröm. Úgyis Fröcskös vagy. – És téged hogy hívnak, kisfi ú? – Nem hívnak úgy. Te vagy a Fröcskös. Tisztára idegem van. Meg kell itt bolondozni. Elegem van a

sok őrült dumádból. Maradjál már magadnak pláne. – És mondd, miből van eleged? – Mert belőled tisztára elegem van, és lelőlek, mint egy kutyát.

25 kopozzad – kopold, kopácsold, ütögesd (itt például: ne rugdosd) 26 underground – aluljárói27 kágéeste – KGST = Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa; a volt szocialista országok gazdasági együttműködésének

intézménye; a hétköznapi beszédben: a közép- és kelet-európai kis államokból érkező árusok, csempészek, csereberé-lők piaca (pl. nálunk a lengyel, jugoszláv, román stb. árusok illegális piaca)

28 posta, vonal, utcai telefonfülke, kettes – régebben a postához tartozott a telefon is, és mivel nem voltak mobiltele-fonok, az utcai telefonfülkéknek sokkal nagyobb volt a jelentősége; egy időben kétforintosok bedobásával lehetett telefonálni

29 katéterozzák – katéterezik; orvosi beavatkozás, vékony cső beültetése valamely testfolyadék elvezetésére, pl. a szív mellett a vér elvezetésére stb.


Így barátkozunk. Nem kiabál, unottan és vékonyan hadar, rutinból csikorgatja a fogát, elnyúzott há-zasságokban beszélnek így, gázcsapon túl, békéltetőn innen30. Uramisten, micsoda görcs ez, verébke, fi úpapagáj. Almáspitényi kezével néha pisztolyt formáz és pattogtatja hozzá a nyelvét. Azt, ami szagga-tott társalgásunkból, kétségtelen, komikus is lehetne, azt fölszívja nyomtalanul a közeg, e tompaszürke, agresszív szivacs.

– Hát az meg mi a kezedben, kisfi ú? Kréta? – Azt próbáld meg! Úgyse veszed el, mert én akkor kilövöm a szemedet. Fogok egy nagy pisztolyt

és összeloccsantom. – Ugyan már, miért venném el? Sőt, ha lenne itt krétám, adnék egy csomó színeset is. – Akkor azt meg én úgyis kitépném a kezedből. Pláne lefognálak és kitépném. – Dehát nem is mersz közelebb jönni. Hogy tépnéd ki akkor… Fröcskös? – Te vagy, te vagy a nagy hülye Fröcskös. Azt én kiszakítanám és rapityára törném. – Na és mit rajzolnál a krétával, ha lenne itt egy nagy fehér falad? Most rámnéz, hátralép a fülkeajtóból, aztán elmosolyodik, egyszerre nagyon ötéves és nagyon sze-

retnivaló. – Ürgét… És akkor azzal tényleg kikapartatnám a szemedet. Nem, ez nem csattanó. Beszélgetésünk azért szakad félbe, mert Csongorné sehogysem tudta elérni

a Sárpilisit, és az ő ügyvédnője is hol a francban, kilép a fülkéjéből, kézenkapja, szájonlegyinti a gye-reket, nem hiszem, hogy hallotta volna beszélgetésünket. A háta mint a fekete beton, ahogy húzza a Fröcsköst maga után, és eltűnnek a mélyvasút, itt már kéreg31, bejáratában.

Tizennyolc há ötvenhárom32, az agya is tiszta ideg, meg kell itt pláne bolondulni, nem is érti, hogy már kint, mondjuk Káposztásmegyer II-n33 mért fakad egyszercsak sírva. Vékonyan sír a bezárt ábécé előtt, ellenszenvesen, rángatja, markolássza a Fröcskös krétás kezét, ne haragudj, muszáj. Muszáj.

Két ötéves az üvegen.

(1990. szeptember 18.)

Beszéljétek meg csoportokban az alábbi kérdéseket! A megbeszélés során készítsetek feljegyzéseket, néhány szóban írjátok le, mire jutottatok. Az egész osztályos megbeszélés során egészítsétek ki a jegyzeteteket!

A)

a) Miből látszik, hogy nem régi a történet, ám mégsem napjainkban játszódik?

Gondolatok, megfi gyelések, feljegyzések:

b) Jellemezzétek tömören a történet két főszereplőjét!


30 gázcsapon túl, békéltetőn innen – gázcsap: az öngyilkosok gyakran használták az otthoni gázt; békéltető: békéltető tárgyalás, a válóperes tárgyalássorozat egy szakasza

31 mélyvasút, kéregvasút – mélyvasút = metró; kéregvasút = a föld felszínéhez közel vezetett földalatti32 tizennyolc há ötvenhárom – 18.53, a h az óra jelölésére használt fi zikai jel; 19.00-kor zártak a közértek33 Káposztásmegyer II. – nagy lakótelep Budapesten


B)

c) Mit jelenthet a cím? Mi mindenre gondoltok a Fröcskös szó hallatán?


d) Milyen a novella nyelve? Keressetek olyan részeket, szavakat, amelyekben

• valamilyen mai magyar köznyelvi, utcanyelvi megoldást használ föl a szerző • szójátékot használ • összekever különböző nyelvi formákat • idéz valakitől • metaforát alkot

További gondolatok, megfi gyelések, feljegyzések:

C)

e) Hogy értelmezitek a befejezést?


f) Kivel rokonszenvezik az elbeszélő: a gyerekkel, az anyával vagy mindkettővel?


D)

g) Mivel magyarázzátok a két főszereplő, az anya és a kisfi a szomorúságát? Mitől agresszív az anya? Hogyan neveli a kisfi át? Mitől agresszív a gyerek? Hogyan beszélnek? Milyen nyelvet használnak?


h) Ti kivel rokonszenveztek? Kivel éreztek együtt? Miért?


MEGOLDÁSOK: d) Milyen a novella nyelve? Keressetek olyan részeket, szavakat, amelyekben • valamilyen mai magyar köznyelvi, utcanyelvi megoldást használ föl a szerző

például: „a bácsi majd jól ráüt a kezedre”, „elegem van, abszolute elegem van”, „tisztára idegem van”

• szójátékot használ például: „poliklott”; a tér neve: „Felszabadulás”; „új készülékkel lepte meg a közönséget, a sok büdös rongálót, azt”

• összekever különböző nyelvi formákat például: „Hídavatás”, Fröcskös


44. oldal

45 PERC

T/10.

Vers a hazáról

• idéz valakitől például: „fordszierrán megyek a babámhoz”; „Mit bámulnak … mi a francot”

• metaforát alkot például: Csongor = névmaneken; a gyerek = „izgatott kicsi membrán”, „verébke, fi úpapa-gáj”, „veréb-ötéves”; az anya és a gyerek = „két ötéves az üvegen”


• Az elemzést megelőzi az előzetes ismeretek feldolgozása. • a) Az a) részt a diákok egyénileg és írásban, röviden oldják meg, majd – szintén röviden – beszél-

jük meg a megoldásokat! • b) A vers felolvasását a tanár végezze, de adjuk házi feladatnak a vers hangos, kifejező, értelmes

olvasását, esetleg memoriterként is feladhatjuk. • Meghallgattathatjuk a verset – sőt a versciklust is – a Kaláka együttes feldolgozásában. • c) Az elemző-értelmező feladatokat differenciált csoportmunkában végeztessük, majd a csopor-

tok számoljanak be az eredményeikről! • d) Az összegzés-refl ektálás feladatát a beszélgetés látja el. • Hangsúlyozzuk a diákoknak is, hogy nem vitát akarunk, mert abban a hazáról való nézetek aktu-

álpolitikai tartalmú közhelyei csapnak csak össze. Beszélgessünk a hazához való viszonyról, s ne feledkezzünk el közben sem a versről, sem arról, hogy a jó beszélgetés személyes.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Központozás nélküli szöveg értése, motívum-kincs megértése, síkváltások értése.

C é l c s o p o r t / d i f f e r e n c i á l á s :

A feladat c) részében az alábbi csoportok jöjjenek létre: A) – a szöveget nehezen értő diákok, a vers elsődleges jelentését feladatnak tekintő diákokB) – racionálisabb, a motívumkincs elemeit azonosító, precízebb diákokC) – a vers érzéki rétegére fogékonyabb diákokD) – az értelmezést fontosnak tartó, a verset egészében átlátni tudó/akaró diákok

M u n k a f o r m a :

a) egyéni; b) frontális; c) kiscsoportos, utána megbeszélés; d) frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k :

a) válasz kérdésekre; b) hangos és belső olvasás; c) kiscsoportos differenciált munka; d) beszél-getés

E s z k ö z ö k : lehetséges eszköz a térkép (Erdély, Hargita megye), a Kaláka együttes Kányádi-CD-je, CD-lejátszó


10. Vers a hazáról

A hazát mint témát és a hazafi as verset mint költői verstípust már többször idejét múltnak gondolták. Mégis folyamatosan születnek a hazáról és a ha-zához való kötődésről versek. Igaz, a hangvételük és a tartalmuk koronként változik. Nézzünk meg egy mai verset a hazáról!

Kányádi Sándor (1929–) kisebbségi sorban élő magyar költő 1929-ben született Erdélyben, egy Hargita megyei kis faluban. Magyar szakos egye-temi diplomát szerzett, és már 21 éves korában megjelentek első versei. Egész életét az irodalomnak szentelte: lapoknál volt szerkesztő, leghosz-szabb ideig egy gyermekirodalmi folyóiratot szerkesztett. Gyerekverseket és felnőtteknek szóló verseket egyaránt ír. Kolozsváron él.

A Vannak vidékek című vers egy versciklus egy darabja, az előhangja. Mindegyik vers, mint egy refrén-nel, a vannak vidékek kifejezéssel kezdődik.

a) Még a vers elolvasása előtt válaszoljatok az alábbi kérdésekre egy-egy rövid mondattal:

• Mit jelent a kisebbségi sorban élő kifejezés? • Hol van Erdély? • Mit jelent a gyermekirodalmi folyóirat kifejezés? • Mit jelent a versciklus kifejezés? • Mit jelent a refrén szó? b) Olvassátok el a verset!

KÁNYÁDI SÁNDOR: VANNAK VIDÉKEK (Előhang)

vannak vidékek gyönyörű (1)tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein (5)gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok (10)páncélom alatt cincogat jeget pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem (15)akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül (20)


c) Csoportokban oldjátok meg az alábbi feladatokat!

A) A vers nem használ írásjeleket, központozást. Tegyétek ki az írásjeleket a vers szövegében! Vitas-sátok meg, hová milyen írásjel szükséges! Ahol több változat lehetséges, ott indokoljátok meg a döntéseteket!

vannak vidékek gyönyörű (1)tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein (5)gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok (10)páncélom alatt cincogat jeget pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem (15)akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül (20)

B) Gyűjtsétek össze a vers motívumait: írjátok össze, milyen részletek tartoznak a vers három fő motívumához, majd próbáljátok meg értelmezni az egyes motívumokat!

• táj, természet• szavak, nyelv• én, a beszélő, a költő

C) Gyűjtsétek össze, milyen képek fejezik ki a vidékeket! Elemezzétek a képeket a következő szem-pontokkal:

• milyen érzékletek jelennek meg (ízlelés, tapintás, hangok stb.) • milyen mozgások jelennek meg a versben• milyen ellentétek jelennek meg a versben

D) Magyarázzátok meg a vannak vidékek legbelül sort! Érzékeltessétek, milyen árnyalatai, jelentései lehetnek. Érveljetek a vers szövegének fölhasználásával!

d) Beszéljétek meg: Mit jelent a haza ma? Mit jelent a haza nektek? Érvelésetekben minél több konkrét történetet, személyes élményt idézzetek föl!


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: a) Még a vers elolvasása előtt válaszoljatok az alábbi kérdésekre egy-egy rövid mondattal:

• Mit jelent a kisebbségi sorban élő kifejezés? Jó, ha meg tudják különböztetni a diákok a többségi társadalmat és a kisebbségi társadalmat,

a nemzetet és a nemzetiséget. • Hol van Erdély? Érdemes fölhívni a fi gyelmet arra, hogy Erdély történelmi elnevezés, jelenleg Románia része,

több más tájegységgel együtt. • Mit jelent a gyermekirodalmi folyóirat kifejezés? Fölsorolhatunk gyermekirodalmi folyóiratokat (pl. Kányádi Sándor a Napsugár című folyóirat-

nál dolgozott harminc évig; ma Magyarországon a Csodaceruza a gyerekirodalomról szóló folyóirat, a Kincskereső felsős gyerekeknek kínál olvasnivalót).

• Mit jelent a versciklus kifejezés? Több összefüggő vers sorozata; az önállóságot és a sorozatba szerveződést érdemes egyfor-

mán hangsúlyozni. Hívjuk föl a gyerekek fi gyelmét arra, hogy érdemes Kányádi Sándor egész versciklusát elolvasniuk.

• Mit jelent a refrén szó? Ismétlődő, visszatérő formula; a nyelvi ismétlődés kiemel, hangsúlyoz, belesulykol valamit az

olvasó tudatába. Bemutathatjuk, hogy a refrén nem csak a vers végén s nem csak egy sorból állhat.

c) Csoportokban oldjátok meg az alábbi feladatokat!

A) A vers nem használ írásjeleket, központozást. Tegyétek ki az írásjeleket a vers szövegében! Vitassátok meg, hová milyen írásjel szükséges! Ahol több változat lehetséges, ott indokoljátok meg a döntéseteket!

1. VÁLTOZAT:

Vannak vidékek, gyönyörű (1)tájak, ahol a keserű számban édessé ízesül: vannak vidékek legbelül. Szavak sarjadnak rétjein, (5)gyopárként sziklás bércein, szavak kapaszkodnak, szavak; véremmel rokon a patak, szívemben csörgedez, csobog, télen hogy védjem, befagyok. (10)Páncélom alatt cincogat jeget pengető hangokat. Tavaszok, nyarak, őszeim!Maradékaim s őseim! Vannak vidékek, viselem, (15)


akár a bőrt a testemen, meggyötörten is gyönyörű tájak, ahol a keserű számban édessé ízesül: vannak vidékek legbelül. (20)

2. VÁLTOZAT:

Vannak vidékek, gyönyörű (1)tájak, ahol a keserű számban édessé ízesül. Vannak vidékek legbelül. Szavak sarjadnak rétjein, (5)gyopárként sziklás bércein, szavak kapaszkodnak, szavak. Véremmel rokon a patak, szívemben csörgedez, csobog,télen hogy védjem, befagyok. (10)Páncélom alatt cincogat jeget pengető hangokat. Tavaszok, nyarak, őszeim,maradékaim s őseim:vannak vidékek, viselem, (15)akár a bőrt a testemen, meggyötörten is gyönyörű tájak, ahol a keserű számban édessé ízesül. Vannak vidékek legbelül. (20)

B) Gyűjtsétek össze a vers motívumait: írjátok össze, milyen részletek tartoznak a vers három fő motívumához, majd próbáljátok meg értelmezni az egyes motívumokat!

• táj, természet: például: gyopár, szikla, bérc, patak, jég, tavasz stb. • szavak, nyelv: szavak, számban édessé ízesül• én, a beszélő, a költő: véremmel rokon, a bőr a testemen, számban érzem a szavakat Az értelmezés során érdemes arra felhívni a fi gyelmet, hogy a három motívumsor összefo-

nódása a vers lényege: az ember számára a haza a nyelv és a „vidék”, a táj, a földrajzi haza együtt, s ezek – a kulturális és a természeti haza – nem szétválaszthatóak.

C) Gyűjtsétek össze, milyen képek fejezik ki a vidékeket! Elemezzétek a képeket a következő szempontokkal:

• milyen érzékletek jelennek meg (ízlelés, tapintás, hangok stb.): ízlelés, ízesül, keserű; cinco-gat, pengető; csörgedez, csobog, hangok stb.

• milyen mozgások jelennek meg a versben: sarjadnak, kapaszkodnak, csörgedez, befagyok: csupa apró, mégis jelentőségteljes, földközeli mozgás

• milyen ellentétek jelennek meg a versben: keserű – ízesül; patak – befagyok; meggyötörten is gyönyörű: az érzés ellenmondásosságára, ambivalenciájára érdemes felhívni a tanulók fi -gyelmét


48. oldal

45 PERC

T/11.

Angyal a részletekben

D) Magyarázzátok meg a vannak vidékek legbelül sort! Érzékeltessétek, milyen árnyalatai, jelen-tései lehetnek. Érveljetek a vers szövegének fölhasználásával!

A hazaszeretet belső átélésére, nem külső lobogtatására érdemes fölhívni a fi gyelmet, arra, hogy a hazaszeretet a lélek egy nagyon fontos érzése, az ember személyiségének belső ösz-szetevője, igazán „legbelül” van az emberben.

Hívjuk föl még a fi gyelmet a hazaszeretet nyelvi vonatkozására, a „szavak”-ra, a nyelvben élő hazára, a nemzeti kultúra hordozta hazára.

d) Beszéljétek meg: Mit jelent a haza ma? Mit jelent a haza nektek? Érvelésetekben minél több konkrét történetet, személyes élményt idézzetek föl!


• A vers nehéz; az is elképzelhető, hogy a diákokból értetlenséget, nevetést vagy ellenállást vált ki. Elképzelhető az ellentéte is: megrendítő erejű versről van szó, amelynek katartikus hatása lehet az érzelmileg nagyon fogékony kamaszok között.

• A vers tanításának célja, hogy érzékennyé tegye tanítványainkat a világ másféle szemlélete iránt; olyan dolgokat, embereket és képeket állítson eléjük, amelyek versekben egyáltalán nem meg-szokottak, ugyanakkor nagyon hétköznapiak: öregasszonyokat, pusztulást, halált látunk, és a ha-lál előtti kegyelmi pillanatot, a csöndet.

• Érdemes először felolvasni a verset (ezúttal is a tanár mutassa be), és házi feladatnak adni a han-gos olvasást, szorgalminak pedig a szép, kifejező olvasást vagy versmondást. (Aki szépen megta-nulja és elmondja, azt feltétlenül jutalmazzuk.)

• A vers szövegével a diákok egyedül foglalkozzanak, a tanár járjon körbe, és segítse az egyéni munkát.

• Az egyéni munka végeztével beszélgessenek a vers értelméről, a vers – és a világ – rejtett szépsé-geiről, a világhoz ilyetén való, szeretetteljes közelítésről.


M u n k a f o r m a : csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik típusú csoportmunka


11. Angyal a részletekben

Olvassátok el a verset, majd oldjátok meg az alábbi feladatokat!

Petri György (1943–2000) magyar költő, műfordító. Az 1970-es és 1980-as években a demokratikus ellenzék egyik meghatározó tagja volt. 1996-ban kapott Kossuth-díjat. Verseskötetei: Magyarázatok M. számára, Körülírt zuhanás, Örökhétfő, Azt hiszik, Valami ismeretlen, Sár, Amíg lehet, Összegyűj-tött versek.

PETRI GYÖRGY: MOSOLY

Meg fogok halni. Nem is oly sokára. S ez olyan könnyű szédülettel tölt el,mint ifjúkoromban – kezdő dohányost –az erkélyen reggelente leszívottelső néhány slukk. Ez azóta elmúlt,persze, ahogyan elmúlt annyi minden.Hovatovább csak egy maradt velem,de az igen, Istennek hála érte! A szem mohó, éhes kíváncsisága,a nézés gyönyöre, hogy minden látványa maga más-más módján színöröm:egyforma szép a szurok és a csurgatott méz,


és egy kazánház tekergő csöveiburkolva üveggyapottal és sztaniollal.Vagy egy tengerszem türkizcsöndje kék fenyők köztés a levegő üveghidege. Egy eldobottüres cigarettásdoboz céltalan zörgőösszevissza szálldogálása az út betonjána változó szél szeszélye szerint. A mosoly egy besüppedt ínyű fakó banyácska arcán,a szemzugában sárga gyantacseppként megülő könny,valamint a feszes húsú ifjú leánycsöppnyi tokája, fogainak kimutatott fehérje,miből, bár csak egy kissé, túl sokat mutat,ám ez nem baj: a szépségfűszere és forrása – a hiba. De nemkülönben a munkásasszonyok visszeres lába,és a piacon a halárusnő pontyvértől és harcsanyáktóliszamos, félig elfagyott, szederjes, lilás keze –Mert az angyal a részletekben lakik.

A)

1. Ki lehet a beszélő? Milyen élethelyzetben szólal meg?

2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek természe-tesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik.

• képek, amelyek a természetből valók: • képek, amelyek az iparból, ember építette környezetből valók: • képek, amelyeket hagyományosan szépnek szoktunk látni:• képek, amelyeket hagyományosan nem szoktunk szépnek látni:

B)

1. Önmagáról milyen emlékeket és milyen tulajdonságokat mond el a beszélő?


• képek, amelyek állatokkal kapcsolatosak: • képek, amelyek emberekkel kapcsolatosak: • képek, amelyek tárgyakkal kapcsolatosak: • képek, amelyek a halállal vagy az öregedéssel kapcsolatosak: • képek, amelyek a fi atalsággal kapcsolatosak:


C)

1. A versnek – témáját, a felidézett képeket tekintve – három elég élesen elkülönülő része van. Azo-nosítsd ezeket a részeket!

1. rész: élethelyzet, beszédhelyzet, az én állapota: ..................................................... sor 2. rész: a szépségek felsorolása: ..................................................... sor 3. rész: magyarázat, bölcsesség, szentencia: ..................................................... sor

2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek természetesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik.

• képek, amelyekben nagyon fontos a színek szerepe: • képek, amelyekben fontos az íz szerepe: • képek, amelyekben fontos a tapintás szerepe: • képek, amelyekben fontos a hangok szerepe: • képek, amelyekben fontos a hőérzékelés szerepe:

D)

1. Hogyan értelmezed az utolsó, a 30. sort? Miért azzal fejeződik be a vers? Miféle angyalról van itt szó?


• képek, amelyekben fontos a mozgás: • mozdulatlan képek:• képek, amelyekben fájdalom van:• képek, amelyeket tökéletesen szépnek látunk: • képek, amelyeket hibának gondolunk:

E)

1. Hogyan kapcsolható a cím a vershez?


• anyagok, amelyek ezekben a képekben szerepelnek: • Találtok-e olyan részeket a versben, amelyekkel a beszélő értelmezi, magyarázza a leírt képeket?

Minden csoportnak: Az elemzés során további gondolataitok, asszociációitok, megfi gyeléseitek is lehetnek a versről. Jegy-zeteljétek, mi jutott még eszetekbe róla!


MEGOLDÁSOK: A) 1. Ki lehet a beszélő? Milyen élethelyzetben szólal meg? A beszélő a halál előérzetével beszél. A vers visszatekintő, létösszegző jellegű. A búcsúzás

szituációja kiélesíti érzékeit, és ráirányítja a beszélő fi gyelmét az apró részletekre. 2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek ter-

mészetesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik.

• képek, amelyek a természetből valók: pl. tengerszem, fenyőfák, méz• képek, amelyek az iparból, ember építette környezetből valók: pl. kazánház, üveggyapot,

sztaniol, a betonút• képek, amelyeket hagyományosan szépnek szoktunk látni: pl. ifjú leány, tengerszem, fenyő-

erdők• képek, amelyeket hagyományosan nem szoktunk szépnek látni: pl. besüppedt ínyű öregasz-

szony, halárusnő véres és nyákos keze, szurok, a kazánház csövei

B) 1. Önmagáról milyen emlékeket és milyen tulajdonságokat mond el a beszélő? a halál közelsége – „könnyű szédület” – az ifjúkori dohányzások emléke – a nézés mohó

kíváncsisága2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek ter-


• képek, amelyek állatokkal kapcsolatosak: pl. döglött halak• képek, amelyek emberekkel kapcsolatosak: pl. az öregasszony szeme, a fi atal lány tokája, a

piaci árus keze• képek, amelyek tárgyakkal kapcsolatosak: a csövek, az üres cigarettásdoboz• képek, amelyek a halállal vagy az öregedéssel kapcsolatosak: pl. a beesett íny, a szemzugban

megülő könny, a lilás, elfagyott kéz• képek, amelyek a fi atalsággal kapcsolatosak: pl. feszes húsú leány

C) 1. A versnek – témáját, a felidézett képeket tekintve – három elég élesen elkülönülő része van.

Azonosítsd ezeket a részeket! 1. rész: élethelyzet, beszédhelyzet, az én állapota: 1–11. sor 2. rész: a szépségek felsorolása: 12–29. sor 3. rész: magyarázat, bölcsesség, szentencia: 30. sor2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek ter-


• képek, amelyekben nagyon fontos a színek szerepe: pl. szurok és méz (egymás mellett), tür-kiz és kék (egymás mellett), visszeres láb, szederjes, lilás kéz

• képek, amelyekben fontos az íz szerepe: pl. méz, vér• képek, amelyekben fontos a tapintás szerepe: pl. besüppedt íny, feszes hús, visszeres láb,

iszamos, elfagyott, szederjes, lilás kéz• képek, amelyekben fontos a hangok szerepe: pl. türkizcsönd, céltalanul zörgő cigarettásdo-

boz


• képek, amelyekben fontos a hőérzékelés szerepe: pl. a kazánház melege, a levegő üveghide-ge, a félig elfagyott kéz

D)1. Hogyan értelmezed az utolsó, a 30. sort? Miért azzal fejeződik be a vers? Miféle angyalról

van itt szó? Az angyal a részletekben lakik szentenciának, valamiféle régi bölcsességnek tűnik – a ki-

jelentő mondatos, tömör, lakonikus megfogalmazás ezt sejteti. Felidézi a hétköznapi böl-csességet: „Az ördög a részletekben lakik”. Az angyalt nem magyarázza meg a vers, de a szövegelőzményből talán érthető. A világ szépségeiről van szó a versben, arról, hogy a világ teli van szépséggel, hogy minden szerethető – és nem a nagy dolgok, nem a világmegváltó eszmék, hanem az emberek, a körülöttünk lévő világ, akár az ember alkotta, akár a termé-szeti világról legyen szó. Ez a szeretet jelenik meg a versben, így tekint a beszélő a visszeres lábú munkásasszonyra és a véres-nyákos kezű kofára is.

2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek ter-mészetesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik.

• képek, amelyekben fontos a mozgás: pl. doboz céltalan szálldosása, a leány felhúzott ínye• mozdulatlan képek: pl. a tengerszem és a levegő• képek, amelyekben fájdalom van: pl. a fakó banyácska könnycseppje, a munkásasszonyok

visszeres lába, a kofa elfagyott keze• képek, amelyeket tökéletesen szépnek látunk: pl. méz• képek, amelyeket hibának gondolunk: pl. a könny-, gyantacsepp, a felhúzott íny, a fogak

E) 1. Hogyan kapcsolható a cím a vershez? A mosoly a szeretet gesztusa; nem nevetés, nem hahotázás, kacagás, hanem a mosoly sze-

repel a címben. Képzeljünk el olyan helyzeteket, amikor valaki mosolyog valakire vagy va-lamire: például egy anya a gyermekére, a szerelmes ember a szeretett másikra, egy barátra, barátnőre az, akinek a másik ember fontos. Ezzel a szeretetteljes mosollyal szemléli a vers a világot.

2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek ter-mészetesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik.

• anyagok, amelyek ezekben a képekben szerepelnek: pl. méz, szurok, gyanta, víz, levegő, fém, üveggyapot, sztaniol, emberi test, vér, nyák

• Találtok-e olyan részeket a versben, amelyekkel a beszélő értelmezi, magyarázza a leírt ké-peket?

2. sor: könnyű szédület – összekapcsolja az első sort és az ezt követő képet 5–11. sor: az elmúló és megmaradó örömök, a nézés, a látás, az érdeklődés, a nyitott szem

képessége 24–26. sor: a tökéletesség és a hiba, a részletek és a teljes látvány 30. sor: a részletek


REFLEKTÁLÁS

56. oldal

15 PERC

T/12.

Mit gondolok, mit tanultam?


Hívjuk föl a fi gyelmet arra, hogy az első kilépőkártyán arról a világról, azokról a szociális és egyéb problémákról írjanak, amelyekről szó volt, de refl ektálhatnak más mai jelenségekre is. A második kilépőkártya a saját tudás megfi gyelésére szolgál, itt sokkal szűkebben arra koncent-ráljanak, ami az órákon – és az olvasmányok által – velük történt.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Refl exió, kritikai gondolkodás.


M u n k a f o r m a : egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya

12. Mit gondolok, mit tanultam?

Ebben a fejezetben a mai világról volt szó, mai jelenségekről, mai versekről, novellákról. Írj két külön-böző szempontból egy-egy kilépőkártyát!

a) Az olvasott szövegek és a megbeszéltek alapján a mai világról azt gondolom, hogy…Az olvasott szövegek és a megbeszéltek alapján a mai Magyarországról azt gondolom, hogy… Az olvasott szövegek és a megbeszéltek alapján a jövőről azt gondolom, hogy…

b) Az volt érdekes ebben a fejezetben, hogy... / Azt tanultam ebből a fejezetből, hogy...

szov 10sz 1 tanár · 2015. 6. 11. · tar sándor: boldog karácsonyt parti nagy lajos: fröcskös...

Documents