Első fejezet – A szolgáltatások formái, csoportjai, típusai A szolgáltatások fogalma Gershuny és Miles:

• szolgáltató ágazatok: cégek, amelyek végső kibocsátása megfoghatatlan vagy múlandó szükségleti cikk, illetve nem anyagi áru

• szolgáltatások: nem csak a szolgáltató ágazatok állítják elő, termelő cégek is gyakran kapcsolnak szolgáltatásokat a termékeikhez

• szolgáltatási foglalkozások: nem termelő tevékenységek összessége, ami minden ágazatban megtalálható

• szolgáltatási funkciók: azokat a szolgáltatási tevékenységet végző egyéneket is magukba foglalják, akik nem a hivatalos gazdaság keretein belül végzik tevékenységüket (pl. háztartások)

Meghatározások: Residual sector: Maradék elven történő fogalom meghatározás. Szolgáltatás az, ami nem mezőgazdaság, nem bányászat, nem termék-előállítás stb. Termelői és fogyasztói szolgáltatások elhatárolása B2B és B2C elkülönítés Szolgáltatás: olyan tevékenységek eredménye, amelyek lehetővé teszik valamely személy, illetve tárgy vagy ismeret (esetleg folyamat) állapotának fenntartását vagy helyreállítását, továbbítását, tárolását, továbbá kiegészítését, fejlesztését, átalakítását anélkül, hogy annak alapvető jellege megváltozna. Eredménye nem készletezhető, új anyagi-tárgyi testet öltő termék nem jön létre, közvetlenül elégíti ki az igényeket Infrastruktúra:

• szűkebb értelemben: vonalas és rendszerszerűen összefüggő, pontszerű létesítmények összessége, mely funkcióját csak meghatározott területi összefüggésben tudja kifejteni

• tágabb értelemben: az infrastruktúra legátfogóbb felfogása, hogy mindazt a gazdasági és társadalmi tevékenységet, ami a termeléshez szükséges, de abban közvetlenül nem vesz részt, e körbe tartozik

Szolgáltatások csoportosítása

• Browning és Singelmann szektorális osztályozása o primer szektor (mezőgazdaság, bányászat stb.) o szekunder szektor (feldolgozás – élelmiszer, textil, gép, vegyipar, közművek) o tercier szektor

elosztó szolgáltatások (szállítás, raktározás, távközlés, nagy- és kisker.) termelő szolgáltatások (bank, biztosítás, ingatlan, engineering, építészet, könyvelés,

jog, üzleti szolgáltatások) társadalmi szolgáltatások (egészségügy, korház, oktatás, nonprofit, vallás, posta,

kormányzás, szakértői és szociális) személyi szolgáltatások (háztartási, szálloda, étterem, italbolt, javítás, mosoda,

fodrász, szórakoztatás, üdülés, személyi) • marketing szemléletű osztályozás (Lejeune)

o fogadott szolgáltatás: szolgáltató intézményhez kötődik, az eredmény valamilyen formában tárgyiasul, ügyfél és szolgáltató kapcsolata szoros (javítás, szállítás, szálloda)

o szakmai szolgáltatás: szakértői tevékenység, felek szoros kapcsolata jellemző, fogyasztó igénye kulcsfontosságúak (egészségügy, tanácsadás, jogi szolgáltatás)

o műszaki szolgáltatás: beruházási javak értékesítéséhez kapcsolódik, szoros és kölcsönös kapcsolat a felek között (mérnöki és ellenőrzési eljárások, adatbankok)

o birtokbavételi szolgáltatás: az eredmény valamilyen tárgy, juttatás, új minőség formájában valósul meg, az ügyfél valaminek a birtokosává, használójává válik, a fogyasztás időben elválik a termeléstől, a fogyasztó és felhasználó személye lehet különböző (elosztás, bérlet, bank, biztosítás)

• piaci és nem piaci szolgáltatások o piaci szolgáltatások

termelési (szakértői, pénzügyi, egyéb) elosztással kapcsolatos (logisztika, infokommunikáció, kereskedelem) személyi (háztartás, szálloda, vendéglátás, javítás, szórakozás, sport)

o nempiaci szolgáltatások egészségügy, oktatás, szociális szolg., közigazgatás, környezetvédelem stb.

Szolgáltatásstatisztika ENSZ besorolás – ISIC (International Standard Industrial Classification)

• 1992-ig SZTJ (Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke) • 1992-től SZJ (Szolgáltatások Jegyzéke)

Statisztikai szempontból szolgáltatás minden olyan társadalmilag szervezett hasznos tevékenység eredménye, amely irányulhat személyek, társadalom, információk stb. egyes jellemzőinek, pl.: helyzetük, állapotuk; műszaki, művészeti, kulturális állapotuk; információállapotuk hasznos megváltoztatására, kiegészítésére, helyreállítására, stb. Statisztikailag nem szolgáltatás:

• jövedelemelosztási folyamatok, pénzügyi transzferek) • vagyonból származó jövedelmek • háztartás keretein belül saját részre végzett szolgáltatások (kiv. ha fizetett)

Szolgáltatások funkciói Csoportképzés a szolgáltatások társadalmi, gazdasági újratermelési folyamatban elfoglalt helye alapján

1. orientációs szolgáltatás: közvetlenül vagy közvetve információt nyújt az újratermelési folyamathoz, döntésekhez (bank, pénzügy, céginformáció, marketing, közvélemény kutatás)

2. termelő szolgáltatás: új érték létrehozásával járul hozzá az újratermeléshez (oktatás, kutatás) 3. transzformációs szolgáltatások: újratermelés lépései közötti fizikai és átvitt értelemben vett kapcsolatot

biztosítják (posta, közlekedés, hírközlés, idegenforgalom) 4. fenntartó szolgáltatások: adott vagy elhatározott állapot fenntartását biztosítja (környezetvédelem,

közigazgatás, jog, fodrász) 5. regeneráló szolgáltatások: korábban létrehozott használati érték helyreállítása (javítás, biztosítás,

tisztítás) 6. ellátó szolgáltatás: a gazdasági-társadalmi élet működéséhez szükséges egyes igénycsoportok

kielégítése (kommunális szolg, lakásszolgáltatás, ügyvitel, könyvelés, tolmácsolás stb.) 7. egyéb szolgáltatások: pl. sport és szórakoztatóipar

Szolgáltatások jellemzői

1. elválaszthatatlanság: termelés és a fogyasztás területi és időbeli egybeesése jellemző, de nem jelenti automatikusan a vásárlás és fogyasztás egybeesését (pl. biztosítás)

2. fogyasztó részvétele: a fogyasztó részt vesz a termelési folyamatban, de a koprodukció szolgáltatásonként jelentősen eltér (orvos – alacsony, önkiszolgáló kereskedelem – magas)

3. megfoghatatlanság: a szolgáltatások nem tárgyiasulnak, nem öltenek önálló, fizikailag megjelenő formát, igénybevétel nélkül nem lehet vele megismerkedni, ez nem vonatkozik a szolgáltatás eredményére (új frizura látszik :)

4. bizalom szerepe: szubjektivitás súlya jelentős, a szolgáltatások többsége bizalmi kapcsolatra épül (orvos, ügyvéd), végeredmény előre nem látható

5. tárolhatatlanság: a szolgáltatások nem készletezhetők, viszonyt az irántuk való kereslet nem kiegyensúlyozott – az ütemezés szerepe nagy

6. alternatív igénykielégítési lehetőségek: a fogyasztó választ, hogy szolgáltatást vásárol vagy saját munkával elégíti ki az igényt

7. egyediség: a szolgáltatás eredménye egyedi, ingadozó, élőmunka igényes 8. szállíthatóság: szűkebb értelemben nem szállítható, de tágabb értelemben az értékesítésbe

bekapcsolódhatnak közvetítők, szállítás = televíziós közvetítés, koncertfelvétel cd-n stb. Szolgáltatások speciális jellemzői

1. szolgáltatások előállítása a. termelési eszközszint igénye alacsony, míg ingatlanigénye magas b. magas kvalifikációs és alacsony kvalifikációs szint is lehet szolgáltatástól függően c. termelés nem folytonos, méretgazdaságosság előnyei nem mindig kihasználhatók d. iparágban mind állami, mind vegyes, mind kkv

2. szolgáltatások a. gyakran a fogyasztók/vásárlók igényeihez alkalmazkodnak b. jogvédettsége nehézkes, egy részük könnyen másolható

3. szolgáltatások felhasználása a. fogyasztóintenzív iparágak – fogyasztói jelzések szerepe

4. szolgáltatások piaca a. marketing nehézkes a tulajdonságok megfoghatatlansága miatt b. bizonyos szolgáltatások állami szektor bürokratikus elosztásán keresztül

Második fejezet – Szolgáltatási trendek, fejlődési irányok A szolgáltatások fejlődését befolyásoló tényezők Ternér-diagram

• kitermelő szektor 50% fölött -> agrárgazdaság • feldolgozó szektor 50% fölött -> ipari gazdaság • szolgáltatási szektor 50% fölött -> szolgáltató gazdaság

Általános okok (a tercier szektor növekedésének okai) • a termelő folyamatokon belüli munkamegosztás növekedése keresletet generál új szolgáltató ágazatok

iránt • a társadalmak gazdagodása növeli a keresletet (a szolgáltatások jövedelemrugalmasak) • a szolgáltató szektorban alacsonyabb a munkatermelékenység növekedése a feldolgozóiparhoz képest –

termelők átcsoportosítása szükségszerű Speciális okok (az egyes nemzetgazdaságokban a tercier szektor fejlődését meghatározó tényezők)

• földrajzi adottságok • általános gazdaságpolitika • műszaki-technikai fejlődés • általános politikai viszonyok, geopolitikai helyzet • felhasználható erőforrások volumene, struktúrája

Termékgyártás és szolgáltatás • konvergencia: tendencia, a két szektor kölcsönösen átvesz egymástól bizonyos jellemzőket • fizikai termékek szolgáltatástartalmának növekedése • tendenciák: a szekunder és tercier szektorban megjelenő ICT, a verseny szélesedése és a piaci jellemzők

változása A szolgáltatások nemzetközi fejlődése Ternér diagram: Agrárgazdaság (1870) -> Agráripar -> Vegyes ipari-agrár -> Homogén vegyes -> Vegyes ipar és szolgáltató -> Szolgáltatóipar -> Szolgáltató gazdaság (2000) Tendenciák a fejlett országokban

• hatvanas évektől a szolgáltatások volumene és árszínvonala is gyorsabban nőtt, mint a termékeké • gyorsan fejlődött: szállítás, hírközlés, pénzügyi és üzleti szolgáltatások • lassan fejlődött: kormányzat, kommunális, szociális és személyi szolgáltatások • leglassabban: kereskedelem és vendéglátás • termékpiacon is versenyképesebbek a magasabb szolgáltatástartalmú termékek • információgazdaság kialakulása

Szolgáltatásfejlesztési típusok • szerves fejlődés: a szolgáltatások a gazdaság egészének fejlődésével, növekvő általános jólét mellett

ment végbe, a többi szektor termelékenységének növekedése egyrészt munkaerőt szabadított fel, másrészt lehetővé tette, hogy növekvő tercier szektor mellett is minden területen magasabb szinten legyenek kielégíthetők az igények

• ázsiai fejlődés: az infrastruktúra erőltetett fejlesztése kormányzati döntések alapján, kormányzati irányítással, a fejlesztés időszakában az életszínvonal nem növekszik, de a felépített szektor alapot teremt a többi ágazat gyors fejlődéséhez

Szolgáltatások külgazdasági szerepe A 80-as évek közepe óta a termékkereskedelem fejlődést meghaladta a szolgáltatáskereskedelem üteme Napjainkban a teljes kereskedelem több mint egy negyede. Szolgáltatások fejlődése Magyarországon

1. Élenjáró fejlesztés: XIX. sz. második felében az infrastruktúra kiépítése ment végbe, a szolgáltatások színvonala megelőzte az ország általános gazdasági fejlettséget (kórházrendszer, víz- és szennyvízhálózat, szállítási feltételek)

2. Együttjáró fejlesztés: két világháború között a növekedés lelassul, a többi országhoz képest a szektor egyre inkább lemarad

3. Követő fejlesztés • második VH után a helyreállítás miatt a tercier szektor fejlesztése elmarad, de még mindig

fejlettebb mint a szekunder

• fejlődési típusváltás: a termelő szektor fejlesztése lesz az elsődleges kormányzati cél, a tőkeigényes szolgáltató ágazatokat (közlekedés, kommunikáció) egyáltalán nem, a többit (oktatás, eü.) csak extenzíven fejlesztik

• 1960-80 években: a. a fejlődés hasonló ütemű az OEDC-országokhoz, csak sokkal rosszabb helyzetből

indultunk b. gyorsan fejlődik az eü., szociális és kulturális szolgáltatások, leglassabban a közlekedés,

posta, távközlés – emiatt hiányzik a nyitáshoz szükséges infrastruktúra c. a társadalom szolgáltató tevékenysége ennek ellenére bővül, a szolgáltatások nagy része a

tercier szektoron kívül valósul meg (mezőgazdasági, ipari üzemekben, háztartásokban) • fogyasztási szolgáltatások sajátossága

a. 1960-as évek – Központi Szolgáltatásfejlesztési Alap – ártámogatás, fejlesztés, jövedelem és bérszabályozás

b. 1970-es évek – dinamikus fejlődés (összfogyasztás növekedésének kétszerese) c. 1980-as évek – kedvezőtlen gazdasági helyzet és életszínvonal alakulás ellenére dinamika

megmarad a többi ághoz képest d. 1988 január – szabadárak megjelenése, állami támogatás teljes elvonása (adó és árreform,

szabályozási változás) e. rendszerváltás után – utólagos infrastruktúra fejlesztése, hiszen a szolgáltatási színvonal

nem csak a nemzetközitől, de a hazai igényektől is elmarad 4. Elöljáró-felzárkóztató fejlesztés:

• 80-as évek végére megteremtődnek a feltételek a fejlődéshez: biztosítási monopólium megszüntetése, adóreform, gazdasági nyitás, szolgáltatóvállalatok privatizációja, külföldi tőkebeáramlás, EU-társulás, két szintű bankrendszer)

• továbbra is gondokkal küzd a közlekedés, oktatás, egészségügy • közigazgatás: jelentős intézményi átalakulás (pl.: munkaügyi központok, önkormányzatok) • jogi szolgáltatás: gazdasági jogalkotás elmaradottsága, átfutási idők problematikája • reklám és hirdetés: dinamikus átalakulás, folyamatos fejlődés • üzleti szolgáltatások szerepe: tanácsadás (adó, pénzügy), PR, fejvadászat, stb. – kiszervezés • kereskedelem: új szegmensek megjelenése (csomagküldés, diszkontárusítás) • franchise: rohamos bővülés • távközlés: integráció miatt jelentős (vezetékes, mobil, internet) • kis változás: közlekedés, lakásgazdálkodás, érdekvédelem, érdekképviselet • problémák: oktatás, eü.

Az első két szektor termelékenységi színvonalának növekedése és a tercier szektor bővülése között szoros a kapcsolat. Globalizáció, EU és a szolgáltatások A globalizáció jellemzői:

• növekvő munkamegosztás miatt nő a külkereskedelem jelentősége, liberalizálódó piacok • portfólióbefektetések nőnek • külföldi direkt tőkebefektetések növekedése

Stratégiai szövetségek: Közös célok megvalósítását szolgáló kétoldalú vagy sokoldalú együttműködési egyezmény

• horizontális: potenciális versenytársak szövetsége, K+F tevékenységre, vagy termékek közös piacra vitelére irányul

• vertikális: az újratermelés különböző fázisaiban érdekelt cégek szövetsége, csökkenti az inputokhoz való hozzájutás bizonytalanságát, javítja az elosztást

• vegyes (konglomerátum): egyedi motivációk Stratégiai szövetségek motivációi:

• költségek és kockázat megosztása • új piacokra való belépés, piaci korlátok leküzdése • méretgazdaságosság, kapacitásfelesleg lekötése • beszerzési hatékonyság javítása • fejlesztés gyorsítása, új technológiák alkalmazása • termékdiverzifikáció

TRIÁD • Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán régiói, amik meghatározzák a világgazdaság fejlődését

Három szolgáltatási sztráda szerepe: információs, autós, tudás Európai Unió

• négy alapszabadság o áruk szabad áramlása o szolgáltatások o tőke o munkaerő szabad áramlása

• jogi előírások o elsődleges joganyag: alapszerződések o másodlagos jogalkotás

rendelet: kötelező érvényű irányelv: saját döntés alapján építik be az ország jogrendjébe határozat: csak címzett alanyok részére kötelező ajánlás, vélemény: nem kötelező érvényű

Globalizáció és Magyarország Nyitott gazdaság:

• dinamikus kapcsolatbővülés a fejlett országokkal is • gazdaság működésben is a piaci elemek törtek előre • nemzetközi tudás beemelése a magyar oktatásba

Külföldi tulajdon döntő szerep – 2002-ben 55% EU a szolgáltatási sztrádák fejlesztésében jelentős szerepet játszik

Harmadik fejezet – A szolgáltatások és a piac A szolgáltatási piac

• szűkebb értelemben: helyek, ahol eladók és vevők azért találkoznak, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat eladják, ill. vásároljanak

• tágabb értelemben: áruforgalom • közgazdasági értelemben: a piaci jelenségek alakulását befolyásoló tényezők összessége • klasszikus piac (Smith)

o sok szereplő, senkinek sincs meghatározó befolyása o osztható termékek o független vállalkozók o szabad piacra lépés o tökéletesen tájékozott piaci szereplők

• modern piac o tiszta (100%) és kvázi (96% felett) monopólium, domináns termelő (50% felett) o tiszta (SZ = 100%), kvázi (SZ >= 96%), domináns oligopólium (SZ < 96%, de max > 15%) o tökéletes verseny (minden részesedés 15% alatt)

• piactipizálás szereplők szerint o fogyasztói piac o termelői piac o közvetítői piac o állami bevásárlások piaca

• releváns piac meghatározása: feladat az ésszerűen egymást helyettesítő árukör (szolgáltatásoknál bonyolult) és a konkrét földrajzi terület meghatározása

• piacszegmentáció: a releváns piac belső megosztása egyedi keresleti sajátosságokat mutató csoportokra, lépései:

o a piac meghatározása o a szegmentáció alapjául szolgáló ismérvek meghatározása o szegmentumok kialakítása o szegmentumok elemzése

A szolgáltatások piaci koncentrációja

• módszerek o Lorenz-görbe o koncentrációs ráta - CR = sum(xi/x) (x: értékesítési árbevétel) o Herfindahl-Hirschmann-index HHI = sum(Si)2 (S: a cégek piaci részaránya)

max. értéke 10.000 1000 alatt nem koncentrált, 1800 felett erősen koncentrált

o variációs ráta V = n*sum(pi-1) 2 (p: cég részesedése a piacon)

• szolgáltatásoknál eltérő mértékű a koncentráció – pl. vasút: természetesen nagy a koncentráció, a kisvállalkozások által végzett szolgáltatások esetében viszont alacsony

• Mo-on a privatizációval megszűntek a nagy állami szolgáltatóvállalatok, a koncentráció csökkent

A szolgáltatások piaca

• naturális (archaikus) piac kistelepülések, ahol a lakosság szolgáltatások iránti igénye alacsony a szolgáltatásokat más településen veszik igénybe, vagy időszakosan érkeznek szolgáltatók, vagy maguk elégítik ki igényeiket elszámolás viszonzásos rendszerben vagy ráfordításos alapon

• kezdetleges piac 3-20 ezer fős településeken, a szolgáltatások iránti kereslet magasabb és strukturált, vannak elkülönült szolgáltatók, de bizonyos szolgáltatások még nem elérhetők a szolgáltatók már nyereségorientáltak, az önkiszolgálási arány sokkal kisebb, megjelenik a fekete szolgáltatási szféra

• kifejlett piac nagy települések, ahol nagy és differenciált az igény a szolgáltatásokra a szolgáltatási piacon működnek a piaci mechanizmusok a szolgáltatási igények és a kínálat a népesség területi megoszlását követi

• kvázi-piac a lakos szolgáltatási igényét mással közösen elégíti ki (szükségletek csak közösségileg elégíthetők ki) pl.: lakáshoz kapcsolódó kommunális szolgáltatások (alacsony jövedelem- és árrugalmasság), kultúra

Szolgáltatási monopolpiacok

• a szolgáltatási monopóliumok stabilabbak a termékpiacinál, nem lehet importverseny o országos (globális) monopóliumok: ált. közösségi vagy infrastrukturális hálózatokkal

megvalósuló szolgáltatásokra jellemző o területi (lokális) monopólium bármelyik szolgáltatási ágban előfordulhat o szolgáltatáspiaci nagyon sok területi részpiacra tagozódik

• természetes monopólium: adott ágazatban egyetlen vállalat működése mellett a legkisebb a költség, leggyakoribb a közszolgáltatások esetében (áram, gáz, vízvezeték, posta, vasút, tömegközlekedés)

• közszolgáltatások ismérvei: o output definíció

egyenlőség szabad hozzáférés szolgáltatás folyamatossága

o input definíció közösségi tulajdonban van közösségi ellenőrzés mellett folyik állandó tevékenység

o a követelmények reálisan csak monopolhelyzetben teljesíthetők, ez vagy természetes monopóliumként alakul ki, vagy az állam koncessziós jog segítségével biztosítja a hatékonyságok

• koncesszió o meghatározott tevékenység végzésére történő felhatalmazás, ált. földrajzilag meghatározott

területre és behatárolt időtartamra o jogilag részletesen szabályozott, komoly előkészítést igényel o a koncesszió intézménye elsősorban a tercier szektorhoz kapcsolódik

• koncessziók Magyarországon o országos közutak és műtárgyaik, vasúti pályák, csatornák, kikötők, repterek, közműrendszerek o helyi közutak és műtárgyaik, közművek o bányászati kutatás, kitermelés, bányászati melléktevékenységek o csővezetékes szállítás o hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása o szerencsejáték o közszolgálati és kereskedelmi rádió- és TV műsor szórása o vasúti és közúti személyszállítás o elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása és működtetése

• koncessziós pályázati kiírás tartalma o tevékenységek felsorolása o a jog átengedésének időtartalma és területe o jogi és pénzügyi feltételek o állami ellenőrzési jogok o a koncessziós díj minimuma o árképzési szabályok o egyéb szakmai és általános követelmények (környezetvédelem stb.)

• kötelező a koncesszió használatához belföldi társaságot alapítani Nem-piaci szolgáltatások

• makroszintű besorolás: o egészségügy, oktatás, jóléti, szociális szolgáltatások, közigazgatás, honvédelem,

környezetvédelem, igazságszolgáltatás o a nem-piaci szolgáltatási területek fő folyamatait – a hosszú távú közérdeket érvényesítve – az

államnak kell tudatosan alakítani

• mikroszintű besorolás: o minden szolgáltatás, amit nonprofit szervezetek nyújtanak o állami, önkormányzati szervezetek; kamarák, érdekképviseletek; alapítványok; egyház,

közhasznú szervezetek, civil és karitatív szervezetek • nonprofit szolgáltatások szerepe a piaci szolgáltatásokon belül kiegészítő jellegű (pl. rászorultsági

alapon, vagy saját tagjaik számára pl. a kamarák, szociális háló) • a profitorientált szolgáltatásvégzés szerepe a nem-piaci szolgáltatások esetében a luxusigények

kielégítésére korlátozódik Szolgáltatások szabályozásának piaci hatásai Szolgáltatások két csoportja

• pontszerű szolgáltatások: a sokszereplős verseny feltételei adottak • hálózati szolgáltatások: gyakori a természetes monopólium

Az OECD szigorúan szabályozta a szolgáltatásokat, a liberalizáció folyamatban van, főbb területei: • adminisztratív korlátok leépítése • nemzetközi légifolyosók megnyitása • teherszállítás versenyképessé tétele • piacra lépést korlátozó intézkedések megszüntetése • távközlési liberalizáció • áramellátás liberalizációja

A liberalizáció előnyei

• a szolgáltatások aránya, alkalmazottak aránya és a termelékenység nő • modernizálódó disztribúciós rendszerek • olcsóbb vasúti és közúti teherszállítás • olcsóbb repülőjegyek • hatékonyabb távközlés és áramellátás, olcsóbb a nagyfogyasztók számára

Az egyes szolgáltatásokra vonatkozóan befolyásolhatják a piacra lépést, az árazást, a szolgáltatásnyújtás módját és körét Egyéb liberalizációt segítő eszközök

• szabad hozzáférés egy vertikálisan integrált hálózathoz (pl.: hálózati ágazatokban) • az infrastruktúra és a szolgáltatások vertikális elkülönítése • a hálózati hozzáférés és az összekapcsolás árazása • intézménytervezés (szabályozók intézményrendszerének kialakítása) • szabályozási kockázat

Negyedik fejezet – Verseny és a szolgáltatások A gazdasági verseny

• verseny klasszikus definíciója: olyan viselkedéstípus, amely során az egyén, a piaci szereplő ara törekszik, hogy a piacon a legjobb legyen – feltételezi a tökéletes versenyt

• modern piac: nincs tökéletes verseny, elismeri a monopóliumok létét • verseny funkciói

o jóléti funkció: lehetővé teszik az egyéneknek, hogy jövedelmük elköltésekor a legnagyobb jólétet biztosító lehetőséget válasszák

o allokációs funkció: a termelők beruházásaikat olyan területekbe fektetik, ami igazodik a fogyasztók igényeihez

o hatékonysági funkció: a verseny célja a lehető legalacsonyabb ráfordítások elérése • a gazdasági verseny tényezői: vevők, szállítók, potenciális új versenytársak, helyettesítő termékek,

szektoron belüli verseny (Porter 5F modell) A gazdasági verseny területei, eszközei

1. a szolgáltatási termék: itt a termék a szolgáltató ajánlata, amivel a piacon megjelenik a. fontos megismerni a fogyasztói elvárásokat b. termék pozitívumaira, a fogyasztó számára fontos elemekre kell koncentrálni c. jó ajánlat nélkül nem lehet sikeres – hiszen előbb vesz, aztán fogyaszt

2. a szolgáltatás minősége: jelentősége nő, relatív fogalom, megítélése szubjektív fogyasztói elvárások és észlelések függvénye, mércéje a fogyasztó elégedettsége meg kell felelni: - specifikált teljesítménynek - vevő értékelvárásainak - használati célnak - vállalati terméktámogatás - pszichés benyomások szolgáltatási folyamat szakaszai: - első szakasz: a szolgáltatási potenciál meghatározása, a szolgáltatás minőségének feltételeit kell kialakítani - második szakasz: szolgáltatásnyújtás, a szolgáltatón kívüli tényezők is befolyásolják a minőséget (pl. fogyasztók) - harmadik szakasz: az ügyfél tapasztalatai, élményei, ekkor alakul ki a minőség megítélés, a vevői elégedettség vagy elégedetlenség minőség megközelítésének szintjei - megfelelés a szabványnak (előírásnak) - megfelelés a használatra való alkalmasságnak - megfelelés a vevő nyilvánvaló igényeinek - megfelelés a vevő látens igényeinek - tapasztalati minőség: léteznek objektív paraméterek is a szolgáltatás megítélésére - bizalmi minőség: nincsenek objektív paraméterek (csak szubjektív ítélet)

3. bizalom a szolgáltatások közti választás önálló, meghatározó eleme, mivel a vásárlás általában előbb történik, mint a tényleges fogyasztás

4. időtényező fontos, hogy a megrendelt szolgáltatást mennyi idő múlva kezdi el és mikorra teljesít a szolgáltató a fogyasztó által a szolgáltatásra fordított idő lényeges kérdés (ha részt vesz benne) a szolgáltatások nem készletezhetők -> jelentkezik a sorbanállási probléma előjegyzési rendszerrel kezelhető, a várakozási idő hasznos eltöltése szolgáltatói kapacitás rugalmasságának biztosítása (a profitabilitás és a gazdaságosság kérdése)

5. árak és díjak a szolgáltatásokra általában igaz az alacsony ár – gyenge minőség sztereotípia az állami beavatkozás a szolgáltatásoknál sokkal nagyobb, mint a termékeknél

- árkorláton alapuló módszer: P1 = P0(Fi - x) F: fogyasztói árindex, x: korrekciós tényező a korrekciós tényező az ártárgyalások során alakul ki, minél nagyobb az infláció, annál nagyobb x is - költségelvű árképzés: fajlagos költséghez hozzátéve egy előre meghatározott elvárt nyereségszázalékot alakul ki az ár, hogy ez tényegesen érvényesíthető-e, az függ a piaci verseny erősségétől - kereslethez igazodó árképzés: árrugalmasság és ár-minőség kapcsolat elemzése is fontos - versenytársakhoz igazodó árképzés: elsősorban új cégek számára célszerű igazodni az árvezetőkhöz, de függ a piac szerkezetétől, az árérzékenységtől vagy a szolgáltatás megkülönböztethetőségétől is - díjkedvezmények, felárak, árleszállítás - összetett díjmeghatározás: nehezíti az összehasonlíthatóságot (zaj szerepe – bankok, mobil)

6. reklám és hirdetés - a szolgáltatások földrajzi korlátozottságának megfelelően kell kiválasztani a médiumot - a szolgáltatások megfoghatatlansága miatt a reklámban ígéret vagy a szolgáltatás eredménye szerepeltethető

A versenyszabályozás fejlődése

• első szabályozás az i.u. 5. sz-ban • feudalizmus: cél a tisztességes ár megállapítása • kapitalista versenyjog: cél a verseny tisztességének szabályozása, a verseny hiányának szabályozása

csak később jelent meg, üzleti tisztesség, • a verseny immanens tulajdonsága a bizonytalanság -> a versenykorlátozás (kartellek) a XIX. sz.

második felében jelentek meg – ha a verseny egy adott piacon nem tartható fenn, akkor csak az állami beavatkozás a reális alternatíva

• antitröszt szabályozás o a verseny fenntartása már nem bízható csak a versenytársakra – kialakul a versenykorlátozások

szabályozására vonatkozó jogrend, ami a versenyt védi o ennek szerves része a fúziókontroll

• fogyasztóvédelem • három érdek védelme: közérdek, fogyasztói érdek, vállalkozói érdek

Versenyszabályozási modellek

• német modell: önálló versenytörvények és generálklauzula alkalmazása (általánosan megfogalmazott elvárt magatartás, amit a piaci szereplőkkel szemben elvárnak, ez adhat alapot a tisztességtelen cselekmény ellen való fellépésre)

o ha nincs önálló szabályozás, akkor a generálklauzula alapján lehet dönteni • francia modell: általános polgárjogra épül, általános tilalmak • angolszász modell: precedens jellegű

Szabályozási elvek

• abszolút tilalom: tilos minden a versenyt korlátozó kartellmegállapodás, az ilyen megállapodások érvénytelenek, de vannak kivételek (pl. ha a kartell a közösségi szükségletek leghatékonyabb kielégítési módja)

• visszaélési elv (holland gyakorlat): a kartellek önmagukban nem tilosak, de azokkal nem lehet visszaélni – regisztrálási kötelezettség, fúziókontroll, befolyásszerzés állami felügyelete általában a monopolhelyzet szabályozására irányul

Az EU versenypolitikája A versenyszabályozás a másodlagos jogalkotásban jelenik meg. A nemzeti versenyjogtól eltérő jellemzőkkel bír, integrációs jellegű, célja az egységes belső piac létrehozása. A közösségi versenyjog hatálya kiterjed

• tagállamokra: állami támogatások, állami monopóliumok, állami vállalatok szabályozása • vállalatokra: piaci magatartás, kartellszabályozás, fúziókontroll és –engedélyezés

A versenypolitika területei

• kereskedelmi jellegű állami monopóliumok o minden intézményre, amiket a kormányok közvetlenül vagy közvetve irányíthatnak,

befolyásolnak (a koncesszióra is érvényes) o tilos a megkülönböztetés a beszerzési és eladási feltételekben

• kizárólagos jogok o a tercier szektorra jellemző

o nem hozhatók olyan jogszabályok, amit az állami vállalatokat kedvezményezik o egyenlő elbánás elve tulajdonostól függetlenül o kivételekre (távközlés, energia, posta, közlekedés) irányelveket határoznak meg

• állami támogatás tilalma, ha o tagállam adja, vagy tagállami forrásból finanszírozzák o kedvezményt foglal magában o meghatározott vállalatok kapják o torzítja a verseny o befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet o kivételesen engedélyezik az állami támogatást pl. környezetvédelmi célokra, K+F-re,

foglalkoztatás fejlesztésre, energiamegtakarításra stb. • tisztességtelen verseny

o a témák többségét a fogyasztóvédelem keretén belül szabályozzák o cél a harmonizáció

• antitröszt szabályok o a versenykorlátozás tilalma általános és széles körű, de mentesítés kérhető a csekély

jelentőségű megállapodásokra, egyedi ill. csoportmentesítés alapján o „de minimis” szabály: nem esik a tilalom alá az a vertikális megállapodás, ahol a résztvevők

együttes piaci részesedése 10% alatti, illetve az a horizontális megállapodás, ahol az együttes piaci részesedés 5% alatti és az árbevétel nem több 300 millió euronál

o egyedi mentesítés esetei együttműködés javítja az árutermelést, a forgalmazást vagy a fejlesztést a fogyasztók is részesedjenek a megállapodás előnyeiből a megállapodás nem vállaljon fel nem feltétlenül szükséges korlátozást az adott termék piacán ne szüntesse meg teljesen a versenyt

o érvényben lévő csoportmentességi rendeletek új gépjárművek forgalmazása, szervizelése technológiai transzfer megállapodások, K+F megállapodások szakosítási megállapodások biztosítás légiközlekedési helyfoglalási rendszerek, repülési menetrend koordinációja,

vonalhajózási társaságok közötti megállapodások vertikális megállapodások

o tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, ez alól nincs mentesítés o fúziókontroll: csak a közösségi méretűeket ellenőrzik

az érintettek összforgalma nagyobb, mint 5 milliárd eruo az érintett vállalatok közül legalább kettő EU-n belüli teljes forgalma vállalatonként

nagyobb, mint 250 millió euro kivéve, ha a vállalatok bármelyikének az EU-n belüli teljes forgalma 2/3-át

meghaladó része egy tagállamon belül bonyolódik le Magyar versenyszabályozás Az első versenytörvény: 1990 – tisztességtelen piaci magatartás tilalma (LXXXVI. tv.)

• német modell alapján történt – generálklauzula: o a vállalkozó köteles tiszteletben tartani a verseny szabadságát o tilos a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni

• szabályozott területek o tisztességtelen verseny tilalma o fogyasztók megtévesztésének tilalma o gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalm o gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

• hatálya: csak a hazánkban bejegyzett vállalkozásokra terjedt ki – a privatizáció emiatt gyakorlatilag kontroll nélkül zajlott

A hatályos szabályozás

• 1997. jan. 1. óta hatályos – „A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról” • extraterritoriális hatályú: minden megállapodásra érvényes, ami hatással van a magyar piacra,

függetlenül attól, hogy hol kötötték • tisztességtelen verseny tilalma

o a generálklauzula átkerült ebbe a fejezetbe – csak a bíróság dönthet ez alapján

o jó hírnév, márkavédelem, üzleti titok védelme, versenyeztetés (árverés stb.) tisztességének szabályozása

• fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma o a fogyasztó választási szabadságát tilos korlátozni o tilos a fogyasztó megtévesztése

termék v. szolgáltatás árának v. lényeges tulajdonságának elhallgatása, megtévesztő bemutatása

jogszabályi vagy szokásos követelményeknek való meg nem felelés elhallgatása megtévesztő információ a vásárlással kapcsolatos körülményekről (fizetési feltétel,

nyereményakciók, engedmények stb.) különösen előnyös vásárlás hamis látszata

• versenykorlátozás tilalma o összhangban van az EU-szabályokkal o a jogszabály alapján történő, egyedi és csoportmentességek esetei ugyanazok, mint az EU-ban o egyedi mentességről a GVH dönt o összehangolt magatartás tilalma

árak meghatározása piac felosztása vagy fogyasztók kizárása beszerzési források vagy értékesítési lehetőségek köztti választás korlátozása termék v. szolgáltatás kibocsátásának korlátozása piacra lépés, műszaki fejlődés akadályozása valamely piaci résztvevő hátrányos helyzetbe hozása, ügyfelek indokolatlan

megkülönböztetése indokolatlan termék v. szolgáltatáskapcsolás

• gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma o önmagában nem tiltja a monopóliumok létét o mentesítés nem adtaható o gazdasági erőfölény: a vállalat tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben

függetlenül folytathatja, hogy piaci magatartásának meghatározásakor tekintettel kellene lennie a többi szereplő magatartására – a törvény nem köti piaci részesedéshez

• fúziókontroll o engedélyhez kötött, ha az érintettek előző éves nettó bevétele nagyobb 10 milliárd forintnál o legalább két vállalkozás van a fúzióban, aminek előző évi árbevétele nagyobb 500 millió

forintnál o összefonódás esetei

összeolvadás, beolvadás közös irányítás megszerzése egy vállalat felett több független vállalkozás létrehoz egy közösen irányított vállalkozást, amiben

korábban külön végzett tevékenységeiket egyesítik o előny-hátrány mérlegelése

piac szerkezete, verseny, piacra lépés feltételei, beszerzési és értékesítési lehetőségek vizsgálata

érintett vállalatok helyzetének, stratégiájának, versenyképességének vizsgálata a fúzió hatásának vizsgálata a szállítókra és fogyasztókra

Ötödik Fejezet – Nonprofit szolgáltatások A nonprofit szervezetek kritériumai

• nem profitorientáltak: profitszerzés nem tiltott, de az nem osztható fel, nem vehető ki a szervezetből; nem segíthetik elő sem közvetve, sem közvetlenül az őket létrehozók üzleti tevékenységét

• közhatalmi funkciókat nem gyakorolnak, nem függnek közvetlenül a kormányzattól: a vezetés autonómiája, költségvetési forrásokat felhasználhatnak

• intézményesült szervezetek: vezetőség, működési szabályzat • közhasznúság: tágabb értelemben minden az állampolgárok által létrehozott öntevékeny szervezet

(klubok stb. is), szűkebb értelemben csak azok, amik tevékenységükkel a tágabb közösség érdekeit is szolgálják

• adományokból való működés, önkéntes munkavállalás: ma Magyarországon sokkal inkább támaszkodnak állami forrásokra

• politikai szervezetek kizárása Kialakulásuk okai

• közjavak biztosításának elmélete (Weisbrod) a piac kudarca: a piacgazdaság nem tud a közjavakból elegendő mennyiséget előállítani, mert nincs elég fizetőképes kereslet a közjavak iránt (potyautas fogyasztók) kormányzat kudarca: állam nem tud minden egyes fogyasztói igényt kielégíteni a közjavakból

• szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete (Hansmann) a vásárlóknak nincs teljes körű információjuk fogyasztói döntéseik meghozatalához, a nonprofit szervezetek nem profitérdekeltek, ezért nem zsákmányolják ki a tájékozatlan fogyasztókat nonprofit szervezetekkel kezelhető a potyautas magatartás is

• szintézis (James) nem zárható ki az álcázott profitelvű vállalkozások alapításának szándéka sem a kedvezmények igénybevételére, alapítók ideológiájának terjesztése, mint cél

• kormány és nonprofit szervezetek partneri viszonya (Salamon) felelősség megosztása, minden szereplő azt vállalja fel, amit a legjobban el tud látni: a kormány kialakítja a politikát, a nonprofit szervezetek meg végrehajtják

• emberi oldalról való megközelítés o reakció a szűkülő választási lehetőségekre és szabadságra o önkifejezési lehetőség o társadalmi összetartozás élménye o emberi szükségletek sokszínűsége o innováció, kezdeményezés lehetősége o „a társadalom lelkiismerete”

Világtendenciák a nonprofit szervezetekkel kapcsolatban

• erős versenykényszer, növekvő jövedelemegyenlőtlenségek a társadalomban • nagy nemzetközi szervezetek hatalmának növekedése • információs globalizáció, hírverseny, hírvisszatartás, kulturális globalizáció • határok megszűnésével kapcsolatban felmerülő problémák (pl. környezetszennyezés) • piaci kihívások: társadalmi célok megvalósítása a fogyasztásban, rászoruló fogyasztók támogatása, a

verseny veszteseinek támogatása, piaci konfliktusok megoldásának támogatása, fogyasztók és munkavállalók védelme

• kulturális identitás megőrzése • negatív externáliák kezelése (zöldek, munkanélküliség)

A nonprofit szektor növekedésének okai Magyarországon napjainkban

• visszatérés a korábban politikai okok miatt megtört trendhez • társadalmi és politikai struktúra átalakulása • jóléti szolgáltatások krónikus hiánya • a kormány áthárított felelőssége • túlélés: értelmiségi csoportok menekültek ide, adókedvezmények igénybevételi lehetősége

A nonprofit szektor szabályozása Magyarországon 1991-1994

• a botrányok hatására szigorodó adó- és finanszírozási szabályok • magánadományok szerepe csökken • gazdálkodási tevékenységből származó bevétel visszaszorul • új formák: közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság

1995-1997 • adókedvezmények további csökkenése • viszont a közalapítványoknak adott adományok teljes összege levonhatóvá válik az adóalapból • 1997: egyszázalékos törvény (állampolgárok beleszólási joga, kedvezményezettek megválasztásának

lehetősége) 1998-tól

• közhasznú (2002 – 41 db) és kiemelkedően közhasznú szervezetek (2002 – 12 db) meghatározása – különböző kedvezmények

• általában nőnek az adókedvezmények a közhasznú egyesületeknél • az alapítványok adóhelyzete romlik • duális szerkezet: tisztán civil kezdeményezésű szervezetek (alapítvány, egyesület, köztestület) és

nonprofit szolgáltatók (közalapítvány, közhasznú társaság) működése Nonprofit szervezetek működése, gazdálkodása Alapítványok

• valamilyen vagyon végleges átengedésével jön létre (korábbi tulajdonos semmilyen irányítás, részesedés, stb.) – ez vagy ennek jövedelme közcélra

• egyfajta transzferszervezet, amely a rendelkezésére álló vagyonból vagy annak hozamából támogatást, segítséget nyújt az alapító által rendelkezett célra

• sok alapítvány maga szolgáltat: közhasznú nonprofit vállalatok hiánya és ezen szervezetek rendeltetésszerű használata nem alakult ki

Közalapítványok • létrehozó: Országgyűlés, Kormány, önkormányzat – állami-önkormányzati feladatok • államháztartás részei – szabályozott költségvetési források • eltérő szabályok: független ellenőrző testület, éves beszámoló, vagyoni maradék az alapítóé • tipikus területek: településfejlesztés, oktatás, kulturális tevékenység

Egyesületek • hazai nonprofit szektor legnépesebb csoportja • meghatározóan szolgáltatás elvégzésére jönnek létre • gazdasági célra nem alakítható, tagsággal rendelkezik • egyesületi tagság (2000): 3,2 millió fő • jellemző típusok: szabadidős tevékenység, szociális tevékenység, sportegyesületek

Köztestületek • nem klasszikus civil szervezetek – kényszeregyesültetek, törvényi úton elírt létrehozás • MTA, Magyar Orvosi Kamara, gazdasági kamarák

Közhasznú társaságok • speciális gazdasági társaság – sok szempontból rokon a kft.-vel

Nonprofit szervezetek gazdasági szerepe 2000-ben a bevétel közel 500 mrd – szervezeti létszám bővülés, bevételek nominális növekedése Bevétel döntő része: állami támogatás és alaptevékenységből származó bevétel Tendenciák:

• növekszik az állami támogatások aránya, de még mindig alacsony • magánbevételek kiegészítő bevételek csupán, és stagnál vagy csökken • gazdasági tevékenység bevétele csökken

Tevékenységi kör: • alapítványok: oktatás, szociális ellátás, kultúra • társas nonprofit szervezetek: szabadidő, sport, szakmai és gazdasági érdekképviselet

Hatodik fejezet – Egészségügyi szolgáltatások Az egészségügy jellemzői Definíció: egészségügyi rendszer alatt azokat a tevékenységeket értjük, amelyeket intézmények vagy egyének egészségügyi tudás és technológia alkalmazásával nyújtanak a következő célok érdekében

• egészségmegőrzés, betegségmegelőzés • betegség gyógyítása • krónikus betegek, fogyatékkal élők ápolása • közegészségügyi tevékenység és adminisztráció • egészségügy és egészségbiztosítás adminisztrációja

Tencenciák: • megbízhatóbb diagnosztika, komplexebb beavatkozások • kórházi tartózkodás ideje rövidül • kórház helyett járóbeteg-szakrendelés • genetikai kutatások eredményei • nő a kereslet az alternatív módszerek iránt

Egészségügyi rendszer szereplői

• állampolgár (járulékfizető, beteg) • szolgáltatók (orvosok, önkormányzat, eü. vállalkozások, eü. kutatóintézmények) • finanszírozók (ktgvetés, egészségbiztosítók – kötelező, magán, önkéntes egészségpénztárak) • egészségügyi bürokrácia • egészségpolitikai és érdekvédelmi tényezők (politikusok, civil szervezetek, szakszervezetek)

Egészségügyi rendszer összetevői

• egészségpolitika: tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés, információszolgáltatás • forrásteremtés: finanszírozás módja alapvetően meghatározza, hogy a társ. egyes csoportjai milyen

mértékben viselik a költségeket, a finanszírozási módszerek pedig befolyásolják a szolgáltatók magatartását, a szolgáltatások hatékonyságát és minőségét

• szolgáltatási szektor: a szolgáltatói struktúra, a szolgáltatások struktúrája (minőség, mennyiség), tulajdonosi struktúra – a szolgáltatások hatékonyságát, minőségét befolyásolja

• erőforrások termelése: oktatás, kutatás-fejlesztés, a hosszú távú fejlődést határozza meg Az egészségügyi rendszer teljesítményének értékelési kritériumai

• egészségi állapot: a rendszer mennyire járul hozzá az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez (élettartam, életminőség stb.)

• egyenlőtlenségek csökkentése: egészségi állapot egyenlőtlenségének csökkentése, gazdasági méltányosság, egyenlő hozzáférés lehetősége a szolgáltatásokhoz

• egyéni szabadság: akkor érvényesül a leginkább, ha minimális az állami beavatkozás • hatékonyság

o technikai: adott szolg. előállítása min. ktggel o költséghatékonyság: egységnyi ktgráfordítással a legnagyobb egészség-nyereséget elérni o allokatív hatékonyság: maximalizálni a társ. egészének szintjén elérhető egészségjavulást o makrogazdasági hatékonyság: finanszírozhatóság, ha annyit költünk eü-re, hogy a más

területektől elvett további egységnyi erőforrás már nem növeli a társadalmi jólétet • minőség

o szűkebb értelemben: egészségjavulás mértéke o tágabb értelemben: az ellátás struktúrája (berendezés, személyzet), folyamat, eredmény – a jó

struktúra jobb folyamatot, a jó folyamat jó eredményt jelent o egyén igényeinek való megfelelés

• felelősség érvényesíthetősége, a rendszer átláthatósága A rendszer működését az határozza meg, hogy mely alapelvek kapnak nagyobb hangsúlyt az adott időszakban.

Az egészségügyi szereplőket befolyásoló tényezők: • információ: lakosság eü. állapota, szolgáltatás iránti igények, beavatkozások költségei és hatékonysága • ösztönzők • intézményi jellemzők: civil szervezetek, szakmai önszabályozás szerepe, felelősségre vonás lehetősége,

szakmai autonómia

Az egészségügy finanszírozása Az egészségügy forrásai

• közösségi: o általános adók: központi eü. igazgatás és helyi eü. igazgatás o címkézett adók o kötelező biztosítás: egyetlen vagy több biztosító o egyéb

• magán: o önkéntes biztosítás o közvetlen fizetés

Finanszírozó lehet:

• költségvetés • társadalombiztosítás • magánbiztosítás

Alapelvek

• szolidaritás egyének teherviselő képességük arányában vesznek részt a rendszer finanszírozásában – társadalombiztosítás (a szolgáltatások széles körére kiterjed) – Európában jellemző

• ekvivalencia elv a befizetett biztosítási díj és a kapott szolgáltatás között hosszú távon egyenlőség áll fenn – magánbiztosítás, USA magánbiztosítás az EU-ban - alternatív szerep (Hollandia) biz. jövedelem felett nem kötelező a társadalombiztosítás - kiegészítő szerep a tb. mindenkinek kötelező, de kiegészíthető magánbiztosítással

Finanszírozás Orvosok finanszírozása

• havi fizetés: nincs pü-i kockázat, megelőzés orientált, de hatása függ a fizetés nagyságától • fejkvóta

az orvoshoz bejelentett betegek száma alapján, függetlenül, hogy igénybe vették-e az eü. szolgáltatást szabad orvosválasztás minőségben nem tesz érdekeltté (több betegnél is ugyanannyi pénz) – kockázatkülönbségek figyelembe vételével kiküszöbölhető megfelelő népességszám esetén alkalmazható

• fee-for-service egyes szolgáltatásoknak külön díjtételei vannak, amit utólag térít a biztosító minél több szolgáltatás nyújtására ösztönöz, nem feltétlenül jelent jó minőséget – az orvos a betegségben lesz érdekelt – bonyolult adminisztráció

Kórházak finanszírozása

• globális költségvetés takarékos gazdálkodásra ösztönöz, de nem csökkenti az ápolási időt (mivel az első néhány nap a legköltségesebb, olcsóbb kevesebb beteget hosszan, mint többet rövidebb ideig ápolni) minden kockázat a kórházé

• szolgáltatási egységenként történő finanszírozás: ugyanaz, mint a fee-for-service • ápolási napok alapján történő finanszírozás: nem ösztönöz túlzott szolgáltatásnyújtásra, de hosszabbítja az

ápolási időt • betegségcsoportok alapján történő finanszírozás (DRG)

az egyes eseteket szakmai tartalom és költség szempontjából homogén csoportokba sorolják, az egyes

csoportokba tartozó betegekért előre meghatározott díjat fizet elvileg orvosi szempontból és költségoldalról is hatékony

Az állam és piac szerepe az egészségügyben Egészségügyi rendszerek alternatív modelljei

• piaci modell az eü. szolgáltatásokhoz való hozzájutást alapvetően az egyén fizetőképessége határozza meg, jellemző a magánbiztosítás előnye: fogyasztói szuverenitás érvényesül, jó minőség hátránya: a szegényekkel mi lesz?, nagy különbségek a biztosítással rendelkezők között is

• közegészségügyi modell eü. szolgáltatásokhoz való hozzájutás állampolgári jog, cél az egyenlő hozzáférés, a társadalom eü. helyzetének javítása meghatározó a közfinanszírozás előnye: egyenlő hozzáférés hátránya: a magasabb jövedelműek is az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást kapják, nincs választék a szolgáltatásokból

Piaci kudarcok elmélete

• externális hatások (pl. védőoltás) • információ-aszimmetria: a keresleti és a kínálati oldalt is befolyásolja • biztosítási piac kudarcai

o morális kockázat eü. ellátás fogyasztóinak és szolgáltatóinak attitűdjében bekövetkező változás az ingyen biztosítás több és bonyolultabb szolgáltatások igénybevételére ösztönzi a beteget, mint ami piacilag hatékony, nem ösztönöz a betegségmegelőzésre a szolgáltatók indukálta kereslet megjelenése, indokolatlan beavatkozások a finanszírozás miatt

o kontraszelekció a piac a legalacsonyabb kockázatú rétegeknek nem tud biztosítást nyújtani, mert az átlagos kockázat alapján meghatározott díj nekik túl drága lesz

o a kis méret okozta veszteségek a versenyző biztosítók magas marketing és adminisztrációs költségei

A tökéletes piac egyetlen alapfeltétele sem teljesül, állami beavatkozás indokolt - közjavak - hatékonyság és méltányosság - a legszegényebb rétegek miatt Kormányzati kudarcok elmélete

• szolgáltatások nyújtása: költségminimalizálásra nincs ösztönzés, de a versenyhelyzet megteremthető a közszférában is

• finanszírozás: a teljesen finanszírozott szolgáltatások iránt nő a kereslet, a szolgáltatók számára hiányzik az árak által szolgáltatott információ kritika: a nyújtott szolgáltatás mennyisége korlátozható a társadalmilag optimális szinten + az eü. kiadások amúgy is versenyeznek más feladatokkal a ktgvetésben

• szabályozás szolgáltatások mennyiségének, minőségének, árának és a piac struktúrájának szabályozása az információk hiánya miatt az állami szabályozás nem képes megvalósítani az erőforrások tökéletesen hatékony elosztását

A kvázi-piac

• jellemzői o az állam (v. kötelező biztosítás) a szolgáltatások vásárlója o a szolgáltatók magán, nonprofit és köztulajdonban lévő intézmények o a szolgáltatók versenyeznek a forrásokért o a szolgáltatóknak nem feltétlenül a profitmax. a célja o a beteg vásárlóereje nem jelenik meg pénzbeli vásárlóerőként

• előnyei: hatékonyabb működés • hátrány

o a privatizáció a ktgek növelésére hat

o a szolgáltatók profitigénye növeli a ktgeket o a verseny költségei (reklám) o munkaerőpiacra gyakorolt hatás: verseny a jó munkaerőért, ez ktgnövelő o kórházak versenye az inputokért (jó technika, sztárorvos), és nem az outputban (legjobb

minőség) Az egészségügyi kiadások A kiadások indikátorai

• eü. kiadások és a GDP aránya • eü. kiadások reálértéke

időbeli alakulás vizsgálatához, de nem veszi figyelembe a minőség változása miatti változásokat • egy főre jutó eü. kiadás

eü. ráfordítások és eü. erőforrások nemzetközi összehasonlítására, közös valutában kell kifejezni, de itt megjelenik a vásárlóerő-paritás problémája

• eü. kiadások szakmai szerkezete • eü. kiadások területi megoszlása • közületi és magánkiadások

a finanszírozás arányai, az egyes szolgáltatásokat milyen tulajdonú intézmények nyújtják Nemzeti Egészségügyi Számlák rendszere az eü. naturális és pénzügyi erőforrásai keletkezésének és azok felhasználásának elemzésére, és az ehhez szükséges adatok gyűjtésére, rendszerezésére és közzétételére szolgáló statisztikai rendszer részei: források, finanszírozó szervezetek, egészségügyi funkciók, szolgáltató szervezetek, közvetlen inputok Egészségügyi kiadások nemzetközi trendjei

• 70-es évek közepéig: expanzió – cél az egyenlő hozzáférés biztosítása • 70-es évektől a kiadások korlátozása

Egészségügyi kiadásokat befolyásoló tényezők

• gazdasági és társadalmi folyamatok o gazdaságpolitika o jóléti rendszer o egyéni jövedelmek, életmód

• demográfiai jellemzők (egészségi állapot, korstruktúra, halandóság) • egészségügyi rendszer strukturális jellemzői

o finanszírozás, szervezeti jellemzők o informális gazdaság szerepe o eü. bérek és reálárak o egészségpolitika

• egészségügyi technológia és orvosi gyakorlat jellemzői Kiadáskorlátozás Jelentheti a kiadások növekedési ütemének korlátozását, vagy tényleges kiadáscsökkentést. Kiadások szintje meghatározható

• a korábbi évek alapján a gazdasági növekedéssel azonos mértékben • nemzetközi összehasonlítás alapján • politikai döntés alapján

Kiadáskorlátozási módok az EU-ban

• 1970-80: közvetlen és közvetett kontroll • 1980-90: költségvetési korlát • 1990-től prioritások meghatározása, kiadások áthárítása

törekvés az egyedi orvosi döntések befolyásolására

Költségvetési korlát • költségvetési korlát a közkiadások egészére • korlát a fő szektorokra • globális költségvetés a kórházaknak • költségvetési korlát az egyes orvosokra • relatív skálák a fee-for-service típusú finanszírozásban • fejkvóta az alapellátásban • teljesítményfinanszírozás a kórházakban

A költségvetési korlát volt a legeredményesebb eszköz. A szolgáltatóé a kockázat, de a nyereség is. Közvetlen és közvetett kontroll eszközei

• ágyszám, személyzet csökkentése, a munkaerő számának korlátozása • új technológia, beruházások ellenőrzése, technológiaértékeléssel foglalkozó intézetek • szolgáltatások árának és mennyiségének szabályozása • ösztönzés a kórházi ellátás helyettesítésére • egyetemi felvételi keretszámok • gyógyszerárak ellenőrzése, referencia árrendszer a gyógyszertámogatásban • orvosi irányelvek kialakítása • információs rendszerek kialakítása • a menedzsment kompetenciájának növelése

Kiadások áthárítása

• térítési díjak növelése • támogatott gyógyszerek szűkítése • kötelező biztosítási körből kikerülő szolgáltatások • prioritások meghatározására való törekvés • önkéntes biztosítás szerepe nő • kórházi ellátás és a hosszú idejű ápolás magánszektorbeli alternatíváinak ösztönzése

A kiadáskorlátozás hatásai

• árak mérséklődése • a szolgáltatások mennyiségének csökkenése (növekvő árak mellett nem okoz kiadáscsökkenést) • a költségek áthárítása • a kiadások egészének csökkenése (nem jelent feltétlenül hatékonyságjavulást) • hatékonyságjavulás

A szolgáltatások hatékonyságát és minőségét befolyásoló tényezők A hatékonyság területei

• technikai hatékonyság optimális ágyszám, állóeszköz-kihasználtság, orvosi teljesítmények

• költséghatékony terápiák felesleges kórházi ellátás, gyógyszerfelírás gyakorlata

• rendszerhatékonyság egészségpolitika, szolgáltatási struktúra, számonkérhetőség, finanszírozás ösztönző hatása, információk hiánya

Hatékonyságnövelő stratégiák

• információ o bizonyítékon alapuló orvoslás o szolgáltatások árainak és költségének meghatározása o technológiaértékelés

• szabályozás (kormányzati és szakmai önszabályozás) • ösztönzők (pénzügyi és nem pénzügyi) • a menedzsment szerepének növelése • szolgáltatók tudásának növelése

o adatok visszacsatolása o szakmai protokollok

• külső ellenőrzés o akkreditációs rendszer o teljesítménycélok meghatározása

• intézményi keretek o finanszírozó és szolgáltató szétválasztása o a verseny ösztönzése o privatizáció

• szolgáltatások struktúrája o a kórházi ellátás helyettesítése o az alapellátás szerepének növelése

• páciensek (beteginformáció, betegjogok) Célok

• a finanszírozó szerepének növelése • a piaci eszközök alkalmazása: privatizáció, versenxy

ez biztosítja a fogyasztói igényekhez való jobb alkalmazkodást, a hatékonyság és minőség növelését, a tőkebevonást hátrányai

o a hatékonyság nem feltétlenül javul, esetleg minőségromlás o aránytalanul nagy részét kötheti le az erőforrásoknak o bérkülönbség miatt a humán erőforrás itt koncentrálódik, munkaerőelszívás o egyenlőtlen földrajzi és szakmai elosztás o árnövekedés

• gyógyszerkiadások korlátozása • minőségfejlesztés eszközei • egészségügyi minőségi rendszerek

o ISO: az eü-ben nem igazán alkalmazható o akkreditációs rendszer: meghatározott standardoknak való megfelelés, szakmai szempontok, o EFQM rendszerek: önfelmérésen alapuló rendszerek

EU legfontosabb céljai

• egészségmegőrzés, egészséges életmód • tudatosság fokozása az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban • interszektorális és muntidisztciplonáris megközelítések támogatása • egészségügyi információ és tudás növelése

A személyes eü. szolgáltatások nem tartoznak a valódi szolgáltatások közé, így nem vonatkoznak rájuk a versenyt szabályozó törvények. A harmonizáció nem vonatkozik az eü. rendszerekre. Az innovatív gyógyszerek és technológia, a gyógyszertörzskönyvezés EU hatáskör, a támogatási rendszereknek transzparensnek kell lenniük.

Hetedik Fejezet – Kereskedelmi szolgáltatások Kereskedelem fogalma, funkciók Definíció: az a szolgáltatás, ami megszervezi a termék felhasználóhoz, ill. fogyasztóhoz való eljutását, információt szolgáltat a keresletről. A kereskedelem a termelő vállalatok szakosodásával jön létre. Jelenti egyrészt a tevékenységet, másrészt a tevékenységet végző szervezetet Értékesítési csatorna: az az út, amelyet az áruk és szolgáltatások megtesznek, amíg a termelőtől a fogyasztóig eljutnak A kereskedelem tevékenységei

• áruforgalmi folyamat o beszerzés (áruösszetétel, minőség, ár, fizetési feltételek, beszerzési kapcsolatok) o készletezés o értékesítés (árazás, csomagolás, marketing, reklamációk kezelése)

• személyi feltételek biztosítása munkakörök kialakítása, betöltése, bérezés, ösztönzési rendszer

• tárgyi feltételek • adminisztrációs tevékenység

Belkereskedelem: azonos szabályok szerint működő gazdasági egységen belüli kereskedelem Külkereskedelem: vmely gazdasági egység kereskedelme más egységekkel Az EU-n belüli kereskedelem a kulturális különbségek miatt még sokáig nem minősül belkereskedelemnek. A kereskedelem fejlődése – tk. 253. oldal A belkereskedelem szabályozása, formái, folyamata Belkereskedelem feladata: a kereslet kielégítése megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatással. A belkereskedelem több formája is gyakorolható egyszerre. Üzlet csak hatósági engedéllyel nyitható, nyithat természetes vagy jogi személy, gazdasági társaság. Nagykereskedelem Minden olyan termék- és szolgáltatásértékesítési forma, ami során az árut vagy szolgáltatást viszonteladók vagy üzleti felhasználók és nem a közvetlen fogyasztó számára értékesítik. Ált. közvetlenül a termelőktől szerzik be az árut, nagy tételben forgalmaznak, kevesebb figyelem a promócióra. A termelők igénybe veszik a nagyker. szolgáltatásait, mert

• a nagyker könnyebben és hatékonyabban eléri a kiskereskedőket • a nagyker. közelebb van a termelőhöz, mint a fogyasztóhoz • nagy tételben vásárol • a nagyker képes a raktározásra • a nagyker közelebb van a kiskerhez, így gyorsabban tud szállítani nekik • a nagyker finanszírozó szerepet is betölthet • kockázatviselési szerep • a nagyker piaci információkat szolgáltat a keresletről • a nagyker tanácsadási funkciókat is betölthet

A nagykereskedők típusai:

• teljes körű szolgáltatást nyújtó a fenti összes funkciót ellátja, típusai

o kiskereskedőknek értékesít (ált. összekapcsolódó árucsoportokra specializálódik) o ipari elosztó

főleg a termelőknek értékesít • korlátozott szolgáltatást nyújtó

ált. nincs hitelezés vagy tanácsadás • közvetítő nagykereskedők: az áru nem kerül a tulajdonába, nem veszi meg

o kereskedelmi képviselet (ügynökök képviselik az eladót vagy vevőt, díjazás a forgalom alapján)

o bróker, alkusz kapcsolatot teremt eladó és vevő között, előkészíti az üzletkötést, díját a megbízó féltől kapja

o bizományos megbízás alapján látja el egy adott termékkel a megrendelőt, v. értékesíti a termékeit

Kiskereskedelem Azon tevékenységek összessége, amelyek az áru vagy szolgáltatás közvetlen, nem üzleti célú felhasználásra szolgáló értékesítését segítik a végső fogyasztó számára. Típusai

• bolti kiskereskedelem o szaküzletek (kevés, de széles választékú termékcsoport) o vegyesbolt (sokféle árucikk, kis választék) o szupermarketek (nagy terület, nagy árutömeg, alacsony költség és árrés) o kényelmi boltok (pl. éjjel-nappali üzletek) o diszkontboltok (alacsonyabb színvonalú szolgáltatás, olcsó árak) o árengedményes kiskereskedő

(szokásos nagyker ár alatt vásárol, ált. drágább cikkek hibás, megmaradt készleteit, lehet: termelő telephelyi boltja, kisker. és raktáráruház)

o áruház (sokféle termékcsoport) o szuperáruház o katalógus-áruház bemutatótermei (a vevő katalógusból választ, nem igényel nagy eladóteret,

ezért olcsóbb) o bevásárlóközpontok (széles termékválaszték, sok bolt + egyéb szolgáltatások)

• bolt nélküli kiskereskedelem o közvetlen értékesítés (ügynökök, multilevel marketing pl. Avon) o csomagküldő kereskedelem o értékesítés automatákból o elektronikus kereskedelem o beszerzési szolgálat (spec. vevőkör, ált. nagy szervezetek számára vásárol) o telemarketing o direct mail o tévémarketing

• kiskereskedelmi szervezetek o üzletláncok (kereskedők önkéntes társulása árubeszerzésre, árpolitika közös kialakítására,

finanszírozásra, választék kialakítására) o önkéntes csatornák (független kiskereskedők kapcsolatban állnak a nagykerrel, kedvezményes

beszerzés) o fogyasztási szövetkezetek (vevők tulajdonában lévő kisker cég, a tulajdonosok fogyasztási

igényeihez igazodik, nem profitorientált) o franchise o értékesítő konglomerátum

Értékesítési csatornák

• fogyasztási cikkek csatornái o termelő – fogyasztó

közvetlen kapcsolat a piaccal, a vevőkkel, kisebb ráfordítás o termelő – kiskereskedő – fogyasztó

romlandó termék esetén az értékesítési út rövidül, nagy tételben vásárló kiskereskedők, jellemző pl. bútor)

o termelő – nagyker – kisker – fogyasztó klasszikus út, koncentrálja a termékeket, az elosztás területileg differenciált, de hosszú az értékesítési út, ami emeli az árat

o termelő – nagyker – elosztó – kisker – fogyasztó a nagykernek nem érdeke a kiskereskedők ellátása

• ipari fogyasztók csatornái o termelő – ipari felhasználó

a termelőnek saját értékesítő csapata van, a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi a személyre szabást

o termelő – közvetítő – ipari felhasználó kisebb értékű termékekre jellemző

Áruforgalmi folyamat

• beszerzés beszerzési stratégia elemei

o értékesítési célokból és prioritásokból eredő beszerzési súlypontok meghatározása o megfelelő beszállítók kiválasztása o szállítóval szembeni követelmények meghatározása o ár és pénzügyi feltételek meghatározása o beszerzéshez kapcsolódó munkaköri kompetenciák meghatározása o beszerzési információs rendszer kialakítása

• készletezés o készlet nagysága: optimális, ha épp annyi az áru, ami a zavartalan működéshez kell o készlet összetétele o készletgazdálkodási politikák

fix időközönként fix rendelési tétel fix időközönként bizonyos szintre való feltöltés adott szintre csökkent készlet esetén fix rendelési tétel adott szintre csökkent készlet esetén feltöltés egy adott szintre

o készletek számbavétele és nyilvántartása csak mennyiségben, mennyiségben vagy értékben, csak értékben, év közben vezet vagy nem vezet nyilvántartást

o készletek elemzése • értékesítés

o értékesítés megszervezése a vevők elvárásai szerint o az áru előkészítése az értékesítéshez o az eladás folyamata

vevő fogadása áru bemutatása, a vevő kiszolgálása az áru ellenértékének elszámolása

A nemzetközi kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlődésében Nemzetközi kereskedelem okai

• ízlésbeli, kulturális különbségek • régiók, országok eltérő természeti adottságai • fejlettségi különbségek • olcsó munkaerő • gazdaságos méretnagyság, skálahozadék kihasználása

Kereskedelemből származó haszon

• abszolút előnyök elve • komparatív előnyök elve • kompetitív előnyök elve (Porter)

egy ország versenyképességét meghatározza o tényezőellátottság o keresleti viszonyok o kapcsolódó és beszállító ágazatok o gazdaságpolitika, versenyviszonyok, vállalati stratégia

A nemzetközi kereskedelem szabályozásának céljai

1. gazdaságpolitikai és fejlesztési célok elősegítése 2. az ország nemzetközi kereskedelmi helyzetének, külgazd. egyensúlyának biztosítása 3. a világgazdasági alkalmazkodás elősegítése 4. a szükséges import beszerzésének biztosítása 5. hazai termékek kedvezőbb piacra jutásának elősegítése 6. hazai versenyképes termékek védelme a tisztességtelen piaci versenytől 7. a kereskedelempolitika eszközrendszerének kialakítása

liberalizmus – protekcionizmus érvek a protekcionizmus mellett

• iparnevelés • munkahelyek védelme • kereskedelmi vagy fizetési mérleg védelme

A kereskedelempolitika eszközrendszere

• mennyiségi korlátozás o importengedélyezés o import/export kvóták o önkéntes exportkorlátozás (GATT szabályok megkerülése) o tilalmak (embargó) o kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs)

pl. import exportteljesítményhez kötése, minimális hazai beszállítási arány előírása o származási szabályok, importfelügyelet

• árra ható eszközök o vámok o csúszó illeték

cél, hogy az import egy bizonyos árszinten lépjen be, ha olcsóbban jön, illetéket kell fizetni o importletét

az import ellenértékének egy hányadát letétbe kell helyezni, amire a piacinál alacsonyabb kamatot fizetnek

o szubvenciók o antidömping politika (dömpingvám kivetése, ha indokolatlanul alacsony áron nagy

mennyiségű termék érkezik az országba) o adó- és vámvisszatérítés o vámkontingens (kvóta erejéig alacsony vám, felette magas) o vámérték-meghatározás, besorolás, vámeljárás

• közvetett eszközök o nemzeti valuta leértékelése o technikai előírások o egészségügyi előírások o környezetvédelmi előírások o versenyszabályok o állami vásárlások

Kereskedelmi Világszervezet (WTO)

• elődje az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) • alapelvei

o diszkriminációmentesség (legnagyobb kedvezmény és nemzeti elbánás elve) o szabadabb kereskedelem elve (vám és nem vámjellegű eszközök leépítése) o előreláthatóság elve o tisztességes kereskedelem elve o fejlődés és gazdasági reformok támogatásának elve

• 1995-ben alakult, jelenleg 144 tagja van Globalizáció

1. beruházások globalizálódása csökkennek az akadályok, nemzetközi szervezetek (IMF, WTO, Világbank) és a multik ösztönzik

2. ipar a termelés nemzetközi keretek között zajlik, globális nyersanyagbeszerzés és értékesítés

3. technológia a multik viszik magukkal a fejlett technológiát, fontos döntési szempont, hogy adaptálható-e a technika a célországban know-how, gyártási eljárások kereskedelme

4. információs technológia 5. egyéni fogyasztó globális orientációja

a fogyasztó több információval rendelkezik arról, hogy hol mit mennyiért kap meg 6. kulturális globalizáció

globalizációs stratégiák

• defenzív – elzárkózás • offenzív – nyitás a nemzeti érdekek védelme mellett

Regionalizáció

integráció: országok szoros kapcsolata, ami irányulhat egymás közötti belső együttműködésre és külső országokkal szembeni közös fellépésre integrációs formák

• preferenciális övezet tagjai egymásnak kedvezményeket (ált. vámengedményeket) nyújtanak, tkp. nem is integráció

• szabadkereskedelmi övezet cél az egymás közötti kereskedelmi akadályok lebontása, de harmadik féllel szemben megtartják önálló nemzeti kereskedelempolitikájukat (pl. EFTA, CEFTA)

• vámunió cél közös kereskedelempolitika gyakorlása külső országokkal szemben

• közös piac kereskedelmi akadályok mellett a tőke és munkaerő mozgását akadályozó korlátokat is megszüntetik

• monetáris unió közös pénzt használnak, közös monetáris politika

• gazdasági unió közös gazdaságpolitika, közös költségvetés

• politikai unió közös politikai rendszer, parlament, kormány és kormányfő

Az EU kereskedelempolitikája Feladata, jellemzői

1. a kereskedelempolitika klasszikus eszközei visszaszorultak, nagy részüket eltörölték 2. jellemző a nem kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása 3. több preferenciális és szabadkereskedelmi egyezmény is kapcsolódik hozzá (EFTA, CEFTA)

Eszközei

1. vámok (átlag 3,6%) 2. antidömping politika 3. szubvencióellenes politika 4. kereskedelmi akadályok szabályozása

tisztességtelen kereskedelem szabályozásának eszköze, engedmények visszavonásával, vámemeléssel, mennyiségi korlátozással jár

5. monitoring harmadik ország kereskedelmi rendszerének vizsgálata, kerpol. tanácsadás

6. védintézkedések szigorú szabályrendszer

7. technikai akadályok 8. piacrajutási stratégia

exportösztönző eszköz: piaci adatbázis fenntartása, a kereskedelmi felek együttműködésének támogatása, kerpol. vitás jogesetek elemzése

9. exportösztönzés Kereskedelmi kapcsolatok

• szoros kapcsolat fejlett országokkal, akikkel a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskednek a WTO szabályai alapján

• társulási megállapodások • legnagyobb partnerek: USA, Svájc, Japán, Kína • mediterrán politika elemei:

o rendszeres politikai párbeszéd o szabadkereskedelem létrehozását célzó együttműködések o kulturális, szociális és jogi együttműködés

• GSP: kedvezőbb kerpol. elbánás a fejlődő országokkal szemben

Magyarország nemzetközi kereskedelme Külkereskedelem szabályozása

• korábban állami monopólium volt • 1990: nyitás, a külker. alanyi jog lesz • ma a külker. adminisztratív feltételei

o cégbírósági bejegyzés vagy vállalkozói igazolvány o adószám, TB-szám o bejelentés o statisztikai szám o bankszámla o vámbiztosíték előállításának előkészítése

• ma is vannak engedélyköteles termékek (p. fegyverek, nemesfém, haditechnika) A szabályozás eszközrendszere

• alapvetően a WTO szabályai szerint • legfontosabb eszköz a vám • Magyar Kereskedelmi Vámtarifa: három hasábos rendszer (preferenciális, legnagyobb kedvezményes,

szabadkereskedelmi vámtétel) • kvótarendszer

fogyasztásicikk-globálkvóta korlátozza az engedélyhez kötött cikkek importált mennyiségét • engedélyezés

export és import esetében is, ahol a nemzetközi egyezmények megengedik (pl. veszélyes hulladék) • dömpingellenes eljárás lehetősége • import monitoring • exportösztönzés

o Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat o Kereskedelemfejlesztési Pályázati Rendszer o Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat o EXIM Bank o Magyar Exporthitel Biztosító Rt.

Nyolcadik Fejezet – Közlekedési Szolgáltatások Közlekedés fogalma Definíció: a közlekedés személyek és dolgok olyan rendszeres helyváltoztatása, amely technikai eszközök igénybevételével valósul meg. Nem tartozik bele a sport és szabadidős tevékenység illetve a belső anyagmozgatás. Szállítás: áruk és személyek térbeli áthelyezése, rendeltetési helyre juttatása Fuvarozás: szerződés alapján, díjazásért, mások részére végzett személy- és árutovábbítás (komplex szolgáltatás csomag) Közlekedés fejlődése A közúti közlekedés fejlődése, ezen belül is szgk. forgalom a legdinamikusabb A közlekedési rendszer fejlettségének dimenziói:

• meglévő közlekedési hálózatok és berendezése mennyiségi és minőségi paraméterei • az ezen eszközökkel előállított közlekedési teljesítményeknek az országos igényeknek függvényében

Globalizáció -> a fajlagos szállítási mennyiségek újbóli növekedése Közlekedés csoportosítása Csoportosítási lehetőségek

• szállítás tárgya: árú vagy személy • közlekedési pálya jellege: szárazföld, vasút, vízi • szállítási távolság • szállítóeszköz igénybevételének lehetősége

o közhasználatú (magán vagy állami tulajdonnal végzett szállítás más részére) o nem-közhasználatú (saját eszközökkel saját részre)

• technikai sajátosságok Vasúti közlekedés

• nagy volumen, közepes vagy hosszú táv, közepes sebesség • speciális járművekkel és feltételekkel speciális áruszállítás is megoldható (pl.: romlandó áru) • nagy árutömeg – közvetlen összeköttetésre is alkalmas (iparvágyányok) • személyszállításban elsősorban nagy volumen (pl.: elővárosi hivatásforgalom)

Közúti közlekedés • rugalmas és változó feltételekhez is alkalmazkodni képes • elsősorban: kis volumen, rövid távolságok, kis járműegységek • nagy járműválaszték miatt speciális igények is kielégíthetők

Belvízi hajózás • kis sebesség, nagy árutömeg, hosszabb távolság • személyforgalom: kiránduló és üdülőforgalom

Tengerhajózás • külkereskedelemben fontos szerep, nagy árutömeg, nagy távolságok • személyszállítás: rövidebb kompjáratok, turizmus

Légiközlekedés • kis mennyiségű, nagy értékű árúk, nagy távolság, gyors • kis utasáramlat viszonylag nagy távolságra

Csővezeték • folyékony és légnemű nagy volumenben és folyamatosan • magas kezdeti beruházás, de a folyamatos ráfordításigény alacsony

Közlekedési szolgáltatások nemzetközi fejlődése Vasúti közlekedés

• 19. század – állami forrás (bankrendszer, részvénytársaságok): magas kezdeti beruházás, hosszabb tervezés és építés, alacsony produktivitás, egyenlőtlen kihasználás, hosszú megtérülési idő, nagy kockázat

• napjaink EU céljai – Fehér Könyv (egységesség lenne a cél, vasút társaságonként eltérések): o adósság és veszteségállomány jelentős csökkentése o magántőke bevonás o fizessen a felhasználó elv o közlekedési módok integrációja o fokozatos liberalizáció, EDI megoldások

Közúti közlekedés • autópályák fejlődése maga után hozta a közúthálózat egészének fejlődését (EU: 130 km / 1 millió lakos) • közlekedési eszközök fejlesztése a hálózat fejlesztése helyett • más ágazatok fejlődését segítse elő • az autópálya építés kormányzati megítélése:

o pozitív megítélés – kisebb forgalom és elmaradottság (ESP, POR, Ke-EU, Skand., FRA) o csak állam finanszíroz – ellenállás (HOL, BEL) – nagy forgalom és nagy sűrűség

• környezetvédelmi kérdések, vasúti fejlesztés kérdései Légiközlekedés

• személyforgalom EU-ban második helyen • sikertényezők: biztonság növekedése, baleset gyakoriság csökkenés, alacsonyabb viteldíjak,

környezetvédelem szem előtt tartása • 1976 – dereguláció USA – hub and spoke elv – mára már nem igazán alkalmazható • EU – hosszú időn keresztül állami tulajdonban

o privatizáció folyamatok o EU – nyitott verseny (1997) – belső tagországokban

• fapados társaságok hatásai • szövetségi rendszerek: Star, Oneworld, Sky Team, Wings • problémás a reptéri infrastruktúra – nagy növekedés

o nem lesz elegendő o környezetvédelmi kérdések

Közlekedési szolgáltatások hazai fejlődése

• Budapest-centrikusság • beruházások visszatartása és halogatása • nincs teljes hálózati összeköttetés az EU-s hálózatokkal • elsősorban tranzitjelleg – áruszállítás • személygépkocsi-ellátottság növekedése • EU integrálódás elősegítése:

o belső és regionális fejlődést elősegítő autópályák o vasúti közlekedés összehangolása környező országokkal, 160km/órás pályák o dunai vízi út hajózhatóságának biztosítása, közforgalmú kikötők építése o kombinált áruszállítás lehetőségeinek megteremtése o környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő logisztikai központok

Közlekedési piacok főbb jellemzői

• a fogyasztás tér- és időbeni ingadozásainak csökkentésére nincs lehetőség • kereslet változás esetén nehézkes lehet az alkalmazkodás a piaci igényekhez • termék ár szerepe – bonyolult kiszámítás, zajos választási lehetőségek • kínálat: potenciális helyváltoztatási képesség (pálya, jármű) • kereslet: származtatott és járulékos kereslet • kereslet-kínálat találkozása mindig a keresleti ponton

Keresletet befolyásoló tényezők • ipari termelés szintje és struktúrája (csökkenő szállítási egységek, pontosság szerepe) • lakosság életmódja és lakóhelyének változásai (turizmus, szuburbanizáció) • növekvő mobilitás és jólét (minőség és sebesség szerepe) • követelmények: sűrűség, rendszeresség, pontosság, megbízhatóság, kényelem, elérhetőség, lefedettség,

üzemidő, biztonság, információk rendelkezésre állása, gyorsaság, sebesség • jelentős ingadozások, csúcsidő-holtidő problémák

Kínálat a közlekedési piacon • heterogén: állam, magánvállalatok, nem közlekedési főprofillal rendelkezők • monopolhelyzet (elsősorban méretgazdaságosság miatt) esetén alternatíva csak a szgk. • oligopol piacok általában legforgalmasabb útvonalakon -> minőségnövekedés • állami kötelezettségek a személyszállítási piacon

Kereslet és kínálat alakulásának tényezői • személyszállítási piacon: viszonylagos rugalmasság mindkét oldalon

o részesedés változtatásának lehetőségei szolgáltatás minőség változása direkt közlekedéspolitikai eszközökkel marketingeszközök, kultúra és szokások megváltoztatása igen kemény áremelés (pl.: parkolási díjak)

• árufuvarozási piacon keresleti árrugalmasság magasabb o árubiztonság, költségek, pontosság, közlekedésbiztonság, igényekhez való alkalmazkodás o sebesség kérdése: úton lévő készlet tőkebefektetés ill. hirtelen felmerült igények kielégítése

• árufuvarozási piacon kínálati rugalmasság o közút kitüntetett szerepe – gyors alkalmazkodási képesség o vasút és hajó: időben és térben rugalmatlan

Költségek és árak a közlekedésben

• állami magatartás szerepe: szolgáltató vállalkozók ára ill. a szolgáltatás fogyasztóra háruló költségrésze • hálózatokon szükségszerűen vannak kisforgalmú és veszteségek vonalak: társadalmi-szociális okok

illetve piaci szereplők igényei miatt o ha ezeken nincs jó minőségű szolgáltatás -> gerincvonalakon csökkenés (ráhordó képesség) o megoldás: keresztfinanszírozás vagy állami finanszírozás/támogatás

• közlekedés költségszerkezete összetett -> externáliák szerepe jelentősebb, mint más ágazatokban o torlódási költségek: piacon működő más szolgáltatások viselik (szűk keresztmetszeten egymás

akadályozó szolgáltatások) o környezetszennyezés és társadalmi hatások

• vállalati költségek: járműállomány, üzemanyag, infrastruktúra, személyi költségek • költségstruktúra determinálja az ár-minőség arányt

o ha nagy állóeszközigény és nincs állami támogatás -> alacsony színvonal o fix költségek: állóeszközök költsége-> nem gazdaságok kihasználatlan járatokat indítani o kvázi fix költségek: információs, jármű és forgalomirányítási költségek (huzamos üzemszünet

esetén nincs) o változó költségek: teljesítménytől függő – üzemanyag, bérek, üzemidő függő karbantartás

• fizetős autópályák o kezdetben szükséges az állami támogatás o koncessziós társaságok lehetőséget adnak az állami költségek ütemezésére (DBFO)

• vállalatok célja a profitmaximalizálás o piaci méret növelésével o saját piaci részesedés növelésével o támogatások bővítésével

• szolgáltatásoknak saját árrugalmassága van vonal szinten (pl.: minőség növekedés) • fogyasztói árak

o szolgáltató összvonal szinten optimalizál, nem vonalanként o árdiszkrimináció a személyszállításban jellemző: alacsonyabb költséggel üzemelő vonalon is

azonos viteldíj o árdiszkrimináció feltételei:

monopolisztikus működés zárt piacon szegmentálható piac, szegmensek szeparálhatók (időszak, földrajzi, diák, nyugdíjas) piacon van fogyasztói többlet – árnövekmény képesek elviselni

Közlekedési szolgáltatások szabályozása az EU-ban 1990-es évek második felétől belső piaci, integrált közlekedési hálózatok és transzeurópai vonalak kialakítása Öt cél, hogy a közlekedési rendszer hozzájáruljanak a maximális növekedés, foglalkoztatás és a környezeti fenntarthatóság érdekében:

• piacra jutás és finanszírozás o transzeurópai nagysebességű vasútrendszer – nemzeti rendszerek egységesítése

• integrált közlekedési rendszerek o transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN) prioritásos helyzet o PPP programok a nagy beruházások esetén o intelligens közlekedési rendszerek – globális műholdas navigáció o multimodális tömegszállítás

• tisztességes és hatékony közlekedési díjfizettetés • gazdasági és társadalmi kohézió – gyengébben fejlett régiók helyzetének javítása • szabályok végrehajtásának biztosítása – verseny és állami támogatások szabályozása • egyéb célok:

o fokozott bizonság o fenntartható közlekedési formák kifejlesztése o fogyasztóvédelem és közlekedési szolgáltatások minőségjavítása o helyi tömegközlekedés minőségjavítása

Infrastrukturális beruházások és finanszírozásuk Hazánkon áthaladó közlekedési folyosók:

• IV: Berlin – Prága – Pozsony/Bécs – Budapest – Konstanca/Szaloniki/Isztambul • V: Velence – Trieszt/Koper – Ljubljana – Budapest – Ungvár – Lvov

o V/B: Fiume – Zágráb – Budapest o V/C: Plocse – Szarajevó – Eszék – Budapest

• VII: Duna • X/A: Budapest – Újvidék – Belgrád

Célok: • határon áthaladó csatlakozások folytonossága • hálózati összetevők kompatibilitása • közel egységes hálózati sűrűség biztosítása

ISPA támogatás (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) • környezetvédelmi beruházások • közlekedési infrastruktúra – elsősorban TEN projektek • formái: vissza nem térítendő támogatás, kamatkedvezmény, garancia és kockázati tőke-részesedés

EU versenypolitika a közlekedésben Főbb rendeletek:

• közszolgálati kötelezettségek – lehet üzemeltetési, szállítási vagy díjszabási kötelezettség o ezek fenntartása vagy megszüntetése állami fennhatóság -> közlekedési vállalatok jelentős

gazdasági hátrány esetén kérhetik a megszüntetést o a vállalatok fenntartásból származó terheit ki kell egyenlíteni

• vasúti, közúti és belvízi szállítás nem támogatható, kivéve o ha kötelező díjszabás van érvényben o ha azt állami vagy más szerv írta elő o ha közszolgálati kötelezettség keretében zajlik o vasúti terhek csökkentési a többi ágazathoz viszonyítva, kapacitásfeleslegét megszüntessék

illetve támogassák a kombinált fuvarozást

Kilencedik Fejezet – Távközlési szolgáltatások Távközlés és infokommunikáció

• egyre jelentősebb nemzetgazdasági szerep, GDP 5-9%-a • a fejlesztésekre fordított összeg Mo-n is jelentősen nő • társadalmi hatások

o távközléshez való jog először az USA-ban o a tőke- és tudásigény miatt sokáig monopólium volt o ma: liberalizáció és dereguláció o digitális szakadék kezelése – állami támogatás, hogy a szegények is hozzáférjenek pl. az

internethez • távközlési rendszerek együttműködése

o a technológia kikényszeríti a szolgáltatók együttműködését, fontos a kompatibilitás megteremtésének kérdése

o protokollok: önkéntes szabványok o OSI rendszer: 1980-as években dolgozták ki, célja, hogy a különböző szolgáltatók rendszerei

működjenek együtt o szabványosítás: célja a rendszerek funkcionalitásának javítása olyan esetekben, amikor a

termékdifferenciálás költsége nagyobb, mint a választás lehetőségével elérhető haszon o az a jó, ha a szabvány a piacon választódik ki a versengő rendszerek közül

A távközlési piac szerkezete 1. monopolpiac

• XX. század: vertikálisan vagy földrajzilag osztott monopolszervezetek alakultak ki • természetes monopólium kellett, mert az induló technológia drága, és lassan térült meg, folyamatos

fenntartási költség nagyon magas, a tudás monopolizálható • a monopolszolgáltatókra jellemző a keresztfinanszírozás, árdiszkrimináció – óriásszolgáltatók alakultak

ki, akik saját magukat szabályozták • a hálózatok és készülékek gyártása hálózatokban történt • utóbbi években jelentős technikai fejlődés, digitalizáció

2. monopolpiac átalakulása • 1980-as évekből alternatív távközlési rendszerek gazdaságos működtetésének feltételei kialakulnak • óvatos privatizációs hullám – a szolgáltatók száma limitált marad • szabályozási aszimmetria: a régi szolgáltatót korlátozzák, hogy az újak működhessenek • price cap árképzés: tilos a monopol árképzés, piaci paraméterektől függő árak a régi szolgáltatóra is

3. további liberalizáció • új technológiák elterjedése, átalakuló beszállítói piac • az új technológiákkal feloldódott a tudásmonopólium • új piaci területek jelentek meg • a K+F kihelyeződik a beszállítói piacra

A távközlési piac Magyarországon szocializmusban

• hiány, hosszú várakozási idő a vonalra • rossz minőségi színvonal, a COCOM-lista akadályozza a fejlesztést • elsődlegesen a gazdasági szektor igényeit próbálták kielégíteni, a lakosságit nem • telefonkötvény: 1980-as évek eleje

kilencvenes évektől • 1990-ben kiválik a Matáv a Magyar Postából • fejlesztési programcsomag a hiány felszámolására • finanszírozás tőkebevonással: koncessziós jog a helyi szolgáltatásnyújtásra – külföldi befektetők • 1990-ben megalakul a Westel, koncessziós jog a mobiltávközlésre is • 2002: jelentős tulajdonosi átrendeződés • verseny két területe

o harc az előnyösebb szabályozásért o harc a fogyasztókért

• érdekcsoportok o Matáv-csoport (Deutsche Telecom tulajdona, minden piacon versenyez) o Vivendi-csoport (vezetékes piac) o Telenor (Pannon GSM – mobilpiac) o V.R.A.M (Vodafone-RWE-Antenna Hungária – mobilpiac) o Pantel (üzleti távközlés, internet) o UPC (kábletv, internet) o ANTEL (orosz tul. üzleti kommunikáció, internet)

A magyar piac jellemzői

• keresztfinanszírozás a mobil és vezetékes piac között • fő bevételi forrás a hangtovábbítás, ezen belül a vezetékes telefon (aránya csökken) • a vezetékes piacon elvileg van verseny, gyakorlatilag nincs • a vezetékes vonalak száma alacsony az EU-hoz képest – Mo-n a mobil a vezetékest helyettesítő

termékként jelent meg, az EU-ban kiegészítő volt • éles verseny a mobilpiacon, nő az sms-forgalom, új technológiák bevezetése az új irányvonal • adatkommunikációs szolgáltatások növekszenek – verseny ezekért a fogyasztókért • főbb piaci szegmensek

o nagyfogyasztók – erős alkupozíció, nagy forgalom o középvállalatok – gyenge alkupozíció, profitábilis réteg o kisvállalkozások – lakossági fogy. 5-10-szeresét költik o home office – családi vállalkozások o lakossági piac – tömegigényeket elégít ki, nincs személyre szabás

• legnagyobb forgalom Budapest környékén és a Budapest-Bécs vonalon Internet

• lakossági internetezés o alacsony (28%) a számítógéppel való ellátottság, a net csak minden 4. gépen o verseny a lakossági netezőkért o legfőbb célok: információszerzés, email, tanulás, munka o iskolai végzettségtől nagyban függ a használat

• üzleti célú internet o függ a szervezet tevékenységétől és méretétől (nagy vállalatok inkább használják) o előnyök: gyors infoszerzés, partnerek megtalálása, olcsóbb kommunikáció o terjed a költségvetési szerveknél is o ADSL terjedése o elektronikus kereskedelem megjelenése

Szabályozás

• a szabályozás játéktere függ o jogi környezet o szolgáltató alkupozíciója o szolgáltató működési területe o szolgáltató értékrendje o politikai erőviszonyok o közélet átláthatósága o befolyásolás szokásrendszere

• szabályozási célok o távközlés versenykörnyezetének megteremtése o fejleszteni a gazdaságot o elérni, hogy Mo-n megmaradjon a távközlési tőke o társadalom számára elfogadható árak és szolgáltatások

• ma erős érdekharc, a szolgáltatók jobban informáltak, náluk van a szaktudás Információs társadalom

• olyan társadalom, ahol az információnak nagy szerepe van • új gazdaság: a gazdasági folyamatokban kulcsfontosságú az elektronikus kommunikáció

• Európai Bizottság e-Europe programja a közszféra számára o ifjúság megismertetése az infotechnológiával o internetktgek csökkentése o e-kereskedelem támogatása, biztonságának növelése o kutatóknak és diákoknak szélessávú internet o IT-vel foglalkozó kis- és középvállalatok számára kockázati tőke o e-egészségügy o intelligens közlekedés o e-közigazgatás o e-részvétel a mozgáskorlátozottak számára

A távközlés szabályozása az EU-ban és Magyarországon EU-szabályozás

• cél: a hálózatokhoz való szabad hozzáférés kikényszerítése • szabályozás alappillérei

o Római Szerződés o liberalizációs irányelvek o harmonizációs irányelvek o Bizottság és Európai Bíróság jogértelmezései

• 1987: Zöld Könyv o a nemzeti gazdasági határok felszámolása o versenykörnyezet kialakítása o nemzetközi versenyképesség fokozása o fogyasztó jólétének emelése a monopóliumok korlátozásával

• a liberalizáció végbement, de vannak érdekcsoportok, akik befolyásukat kihasználva akadályozzák azt • EU kötelezi a tagállamokat, hogy ne akadályozzák új szolgáltatók megjelenését a piacon – fokozatos

liberalizáció az ország fejlettségétől függően • 2003. júniusig kellett liberalizálni • a jelenlegi szabályozás céljai

o nyitott piac o társadalom védelme a kéretlen kommunikációtól o megbízható adatvédelem o kedvező árfekvés az egyetemes szolgáltatások esetében

a szabályozás technológiasemleges, foglalkozik a • tartalomszolgáltatással • kommunikációs szolgáltatásokkal • kommunikációs hálózatokkal

• szabályozás típusai o ex ante: az előre meghatározott szabályok betartását figyeli o ex post: a piac működési torzulásait figyeli

Magyarországi szabályozás

• jogszabályi háttér o 1991. koncessziós törvény o Hírközlési törvény

• új piacszabályozási modell: 2001 – új hírközlési törvény o piacnyitás o hálózatfejlesztési kötelezettség o szolgáltatóválasztás liberalizálása o üzletágak szétválasztása: ellenőrizhető költségalapú árképzés feltétele o egyetemes szolgáltatási kötelezettség: mindenki számára hozzáférhetővé tenni a törvényben

meghatározott minimális szolgáltatást o egyetemes szolgáltatás finanszírozása o szabályozó szerv struktúrája o összekapcsolás kérdése o helyi hurok átengedése o árképzés o piacralépési korlátok leépítése

• szabályozás intézményi környezete o Hírközlési Felügyelet

a piac zavartalan működésének biztosítása, a verseny szabályozása, jogszabályi felügyelet országos illetékességű közigazgatási szerv

o Hírközlési Döntőbizottság feladatai - jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölése, ellenőrzése - referencia szerződési ajánlatok jóváhagyása (JPE dolgozza ki) - szolgáltatók közötti együttműködés támogatása - jogviták gyors és szakszerű rendezése

o Gazdasági Versenyhivatal o Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség

• szolgáltatók együttműködésének szabályai o általános együttműködési kötelezettség o szerződéskötési kötelezettség a jelentős piaci erővel rendelkezőkre o a piacnyitás alapja

- hálózati hozzáférés - távközlő hálózatok összekapcsolása - előfizetői hurok átengedése

Tizedik Fejezet – Turisztikai szolgáltatások A turizmus kapcsolatrendszere

• def: az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok összessége, amennyiben azt nem motiválja letelepedési szándék, ill. az nem kapcsolatos jövedelemszerző tevékenységgel, egy évnél nem hosszabb időtartam

• a turizmus rendszere: a turizmus kapcsolatainak, jelenségeinek összessége o piac

lehetővé teszi az utazási döntések megértését a keresleti szegmensek elemzése alapján o utazás

ki mikor hová utazik o fogadóhely (desztináció)

attrakciók és szolgáltatások halmaza o marketing

• Kaspar turizmusmodellje tk. 393. o. o alanyi oldal: turista o tárgyi oldal: a turisztikai kínálat o közvetítő szektor

• Lohmann modellje tk. 394. o. – a turizmus elemei o turisztikai attrakciók (természeti adottságok, létesítmények) o szolgáltatások (a tartózkodás feltételei – szálloda, étterem, stb.) o a fogadóhely elérhetősége o az utazásra való képesség (idő, pénz, egészség) o utazási motiváció (értékrend, divat, életkörülmények)

Gazdaság és turizmus

• a gazdasági fejlettség meghatározza a turisztikai kereslet nagyságát és a turisztikai kínálat vonzerejét is • a tercier szektor fejlettsége, az adott ország valutája, gazdaságpolitika befolyásolja a turizmust • a turizmus nagy élőmunka-igénye növeli a foglalkoztatást a fogadó országban, • a turisztikai célpontokon ösztönzi az általános infrastruktúra kiépítését • jövedelemtermelő hatás

függ a turisták számától, tartózkodási idejétől, költésétől, a lakosság turizmussal kapcsolatos hazai kiadásaitól, infrastrukturális beruházások hatásaitól stb. – a közvetett bevételek szerepe jelentős

• fizetési mérlegre gyakorolt hatás o láthatatlan export: a turisták devizaköltése az adott országban o forgalmi adó bevétel o fiz.mérleg hatást meghatározza még a hazai lakosság külföldi utazásokkal kapcsolatos

devizakiadásai is o negatív hatás lehet a turisták indukálta importigény

• foglalkoztatási hatás élőmunkaigény nagy, jelentős a személyi szolgáltatások súlya

• beruházásokra gyakorolt hatás o ösztönzi az alapinfrastruktúra fejlesztését o ösztönzi a működő tőke beáramlását o az informatikai fejlesztéseket o támogatja a kisvállalkozásokat

Társadalmi-kulturális környezet

• a turizmusra ható társadalmi tényezők o demográfiai jellemzők o városfejlődés o emberi tudás gyarapodása o kommunikáció fejlődése o mobilitás növekedése o a diszkrecionális szabadidő növekedése o átlagos életkor növekedése, jobb egészségi állapotban lévő, független öregek

• a turizmus is hat a környezetre: társadalmi elfogadás, más kultúrák megismerése

Infrastrukturális környezet • a fejlett közlekedés lehetővé teszi a tömeges helyváltoztatást • a fejlett infrastruktúra csökkenti az utazás fajlagos költségét, és emeli a szolgáltatások színvonalát

Természeti környezet

• a turizmus ált. környezetváltozási céllal történik • a természeti és épített környezet attrakcióként jelenik meg a turizmusban • a turizmus is hat a környezetre

o nagy forgalom miatti zaj, környezetszennyezés o az infrastruktúra fokozott igénybevétele miatti állagromlás o növény- és állatvilág pusztulása o infrastruktúra fejlesztése miatti tájrombolás o mesterséges attrakciók

A turisztikai piac jellemzői Turisztikai kereslet az embereknek adott mennyiségű szolgáltatások és áruk megvásárlására irányuló szándéka, amelyeket az utazás során és a fogadóhelyen adott pénzmennyiségért hajlandók és képesek megvásárolni

• jellemzői o mobil

a kereslet megy a kínálat helyére ugyanazt a keresletet különböző helyeken ki lehet elégíteni

o térben és időben koncentráltan jelenik meg (nyári vakáció) o fontos eleme a bizalom

• a turisztikai kereslet függ o potenciális turista jövedelemszintjétől, diszkrecionális jövedelmétől o turisztikai szolgáltatások árától o egyéb szolgáltatások árától

• árrugalmasságot meghatározó tényezők

o helyettesítő szolgáltatások köre o kiegészítő szolgáltatások (pl. közlekedés) költsége o időtényező

Az utazási döntés – Schmoll modellje

• utazási ösztönzők o hirdetés, prospektusok o mások javaslatai o utazási irodák ajánlatai

• utazási magatartás személyi és társadalmi meghatározói o társadalmi-gazdasági környezet o személyiség, attitűdök, értékek o társadalmi hatások

• külső változók o bizalom az utazásszervezőben o fogadóhely szolgáltatásainak színvonala o előző utazások tapasztalatai o objektív és szubjektív kockázatok értékelése o idő- és költségkorlátok

• szolgáltatást nyújtó fogadóhely sajátosságai o költség-érték kapcsolata o utazási információk minősége, mennyisége o attrakciók o ajánlott megállapodási forma o utazási lehetőségek

Turisztikai kínálat • értelmezése

o teljes kínálat szintje minden, ami a turisták teljes körű szükségleteik kielégítésére igénybe vesznek

o speciális piaci szolgáltatások összessége amiért a turisták meghatározott árat fizetnek

• turisztikai kínálat összetevői o fogadóhely attrakció

természetes vagy épített (történelmi v. mesterséges), rendezvények o fogadóhely feltételei, szolgáltatásai o fogadóhely megközelíthetősége o fogadóhelyi image o árak

(függ a kereslettől, az árrugalmasságtól, a termék/szolgáltatás típusától, helyettesíthetőségétől, versenyhelyzettől, ár-érték arány, hatósági árszabályozás stb.)

• valutaárfolyamok szerepe • monetáris unió hatásai

o közös valuta stabilizálja az árakat o megszünteti a valutaváltás intézményét – költségmegtakarítás

Turisztikai termékek jellemzői

• láthatatlanság: utazás vásárlásakor csak az igénybevételi jogot birtokolja az utazó • romlandóság: ha az adott kapacitást nem használják ki rögtön, az elveszik • rugalmatlanság: a kereslet csak nehezen igazítható hozzá a kínálathoz • komplementaritás: a turisztikai szolgáltatások szorosan összefüggnek egymással, egyik hiányossága

kihat a másik eredményére is • heterogenitás: a kínálat összetettsége lehetőséget ad helyettesítő és kiegészítő termékek vásárlására, ami

növeli a versenyt a turisztikai szolgáltatók között A turizmus statisztikai mérése

• piaci megközelítés alapján o turisztikai kereslet o kínálat o költés

• résztvevők származási helye alapján o nemzetközi o külföldi beutazó o lakossági o belföldi turizmus

• statisztikai adatok alapján o mennyiségi o minőségi o pénzügyi adatok

• szatellit számlarendszer a hagyományos makrogazdasági elemzési kerethez illeszkedő, de a turizmusra vonatkozó részleteket, összefüggéseket kinagyító stat. adatbázis

o turizmus hozzájárulása a GDP-hez o turizmus ágazati teljesítménye o turisztikai fogyasztás nagysága, összetétele o generált munkahelyek száma o magán és állami szektor turisztikai beruházásai o nemzetközi turizmus hatása a fizetési mérlegre o turizmusból származó állami bevételek összessége

Nemzetközi turizmus fejlődése

• minél fejlettebb a belföldi turizmus, annál nagyobb a nemzetközi is • a nemzetközi turizmus dinamikusan fejlődik (évi kb. 7%) • keresleti oldalon még mindig jelentős tartalékok vannak, a kínálat időszakos növekedése (pl. egy

világkiállítás) keresletet teremt

• a legnagyobb fogadó országok a legnagyobb küldők is • a nemzetközi turizmus térbeli koncentrációja csökken • azonos kulturális gyökerek nagy szerepet játszanak a kereslet alakulásában • a turizmus fontos az elmaradott régiók számára, segítheti a felzárkózást • fenntartható turizmus – a turizmus környezeti hatásai egyre komolyabbak és károsabbak a környezetre

Magyar turizmus

• a belföldi lakossági turizmus jellemzői o saját házban v. rokonoknál, kirándulás, strand, gyógyturizmus, rendezvénylátogatás o legfontosabb utazási eszköz az autó o a nyári főszezonra koncentrálódik o csökkent e belföldi szervezett túrák iránti kereslet

• belföldi hivatásturizmus o konferencia, egyéb céges rendezvények o a magasabb kategóriájú szállodák bevétele nagyrészt ebből van o szerepe tovább nő

• Mo. a nemzetközi érkezések tekintetében előkelő helyen áll, kb. 15. • Mo-ra látogató külföldiek

o vakációs célok: üdülés, gyógyulás, rokonlátogatás, vásárlás o MICEE (Meeting, Incentive, Conference, Event, Exhibition) o kétharmada szgk-val jön o többségük rendszeresen visszatérő vendég o Budapest és a Balaton a fő célpontok o a kereskedelmi és szállodai forgalomban meghatározó az EU-országokból érkezők szerepe

(70%), legfontosabb küldő Németország (40%) • szálláshelyek

o szálloda és panzió a két legelterjedtebb o szálloda franchise-rendszerek (Danubius) o tourinform irodák szerepe

• turisztikai mérleg egyenlege folyamatosan pozitív • turizmus fejlesztésének céljai

o magyar attrakciók nemzetközi versenyképességének növelése o szezonalitás csökkentése új termékek létrehozásával o területi koncentráltság csökkentése

Szolgáltatások gazdaságtana 11. fejezet 1

Környezetvédelem

• Globális problémák o túlnépesedés, éhezés o élelmiszertermelés növekedése lassul o termőföld minősége romlik, elsivatagosodás o édesvízkészlet veszélyben o növények, állatok pusztulása o légköri változások o meg nem újuló erőforrások elhasználódása

• Mennyiségi okok: egyre több ember a földön • Minőségi okok: a technikai fejlődés következményei • Energiaprobléma: a fosszilis energiahordozók lassan kimerülnek, ezek okoznak egy csomó

környezetszennyezést (pl. savas eső) • pazarló fogyasztás

Fenntartható fejlődés

• alapelvei o figyelem és gondoskodás az életközösségekről o az ember életminőségének javítása o a föld életképességének és diverzitásának megőrzése o meg nem újuló erőforrások felhasználásának minimalizálása o a föld eltartóképességének figyelembe vétele o az emberek attitűdjének megváltoztatása o a közösségek gondoskodjanak saját környezetükről o integrált fejlődés és természetvédelem o globális szövetség

• fenntartható fejlődés környezeti szempontból o megújuló erőforrások felhasználása kisebb legyen a megújulás üteménél o meg nem újuló erőforrások felhasználása ésszerű legyen o a keletkező hulladék kevesebb legyen a környezet szennyezésbefogadó képességénél

Környezeti politikák

• követő o ágazati jellegű környezetvédelmi minisztérium o közegek és a szennyezés típusa szerint differenciált o utasít és ellenőriz o negatív externáliák internalizálása o ellenőrzés, büntetés, kárelhárítás o csővégi technológiák o forrása: ktgvetés, elkülönített alapok o eredmény mérése a környezetvédelmi kiadások GDP %-ában o átmeneti eredmények, rövid távon o a zöldek ellenfelek o fejlett környezetvédelmi ipar, tanácsadó hálózat

• megelőző o a környezetvéd. minisztérium szerepe integráló o integrált problémakezelés o környzetbarát adórendszer, önkéntes megállapodások o intézményi közgazdaságtan elmélete o tervkészítés, együttműködés, szaktanácsadás

Szolgáltatások gazdaságtana 11. fejezet 2

o tisztább termelési és fogyasztási eljárások o finanszírozás: üzleti szféra, önkormányzatok, alapítványok o eredmény mérése jóléti mutatókkal o cél: tartós eredmények elérése o civil szervezetek széles körű részvétele o oktatási programok, információs rendszerek, tanácsadás

Környezetvédelem és a verseny

• a verseny jóléti és allokációs funkciója csak akkor vált ki pozitív környezeti hatást, ha a társadalmak és egyének környezettudatossága magas

• a hatékonysági funkció rövidebb távon is segíti a környezetvédelmet: a profitérdek hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználásra ösztönöz, de lehet körny.károsító hatása is, mivel a helyettesíthetőség során nem veszi figyelembe a környezetterhelést

A porteri versenytényezők környezeti vetületei

• szektoron belüli verseny ökoipari vállalatok: környezetvédelmi termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő a környvéd. szempontok érvényesülése a versenyben attól függ, mennyire környezettudatosak a fogyasztók

• helyettesítő termékek van-e helyettesíthetőség környezetbarát és egyéb termék között

• potenciális vetélytársak új belépők fenyegetése függ attól, hogy az állam adott piacon milyen környvéd. előírásokat szab a belépés feltételének

• vevő alkupozíciója attól függ, hogy a társadalom egésze mennyire környezettudatos, fontos lehet a kereskedelem szerepe, aminek erős az alkupozíciója

• szállítók alkupozíciója akkor jelentkezik, ha olyan termelő van jó pozícióban, aki környezetbarát terméket állít elő

Az EU környezetvédelmi politikája

• első nyomok a Római Szerződésben • 1973 első környezetvédelmi akcióprogram: az eszközrendszer fejlesztése

o pénzügyi támogatási mechanizmusok javítása a fenntartható fejlődés biztosítására o piaci alapú eszközök (környezetvédelmi díjak stb.) o környezetvédelmi szabványosítás, auditált rendszerek fejlesztése o horizontális eszközök alkalmazásakor a környezetvédelmi szempontokat érvényre kell

juttatni (pl. közbeszerzéskor) • környezetvédelmi politika alapelvei

o megelőző intézkedések elve o elővigyázatosság elve o szennyező fizet-elv (nem mindig határozható meg) o a környezeti károkat a forráshoz legközelebb kell orvosolni o szubszidiaritás elve (ami nem kizárólag EU-hatáskör, ott csak akkor avatkozhat be, ha

nemzeti szinten nincs megoldás) o integrációs követelmény

Szolgáltatások gazdaságtana 11. fejezet 3 A vállalkozások környezeti magatartását befolyásoló tényezők Állam

• a környezetvédelem egyéni és csoportérdekekkel ütközhet, ezért fontos a szerepvállalás • környezetvédelmi törvény 1995

o szabványok, normák o közgazdasági eszközök (adók, illetékek)

környezetterhelési díjak igénybevételi járulékok termék- és betétdíjak

• állami szabályozás fejlődése o 60’s: direkt eszközök, adminisztratív korlátozások o 70’s: közvetett, piaci eszközök o 80’s: nemzetközi megállapodások

• ISO 14001 környezetvédelmi szabvány előírásai o üzemi környezetpolitika megfogalmazása o ökológiai célok rögzítése o környezetgazdálkodási program kidolgozása o felelősségi körök o külső és belső információáramlás biztosítása o határidők o ellenőrzés, javítási intézkedések rögzítése o felső vezetés által adott értékelés o források biztosítása

• önkormányzatok szerepe jelentős lenne, de még nincs koncepciójuk • EU elfogad bizonyos környezetvédelmi szubvenciókat

Civil környezetvédelmi szervezetek

• a lakosság mozgósítása, a környezettudatosítás erősítése • nincs szoros kapcsolat a környezettudatosság és a gazdasági fejlettség között • a cselekvőkészség is fontos (pl. szelektív hulladékgyűjtés) • vevői magatartás: a környezetvédelem ált. megnöveli az árakat – fizetési hajlandóság

kérdése • civil szervezetek

o felvilágosító tevékenység o nyomás az államra, önkormányzatokra o ösztönözhetik és ellenőrizhetik a vállalatok környezeti magatartását o mozgósíthatja a társadalmat o hozzájárul a nemzetközi összefogás erősítéséhez

Vállalatok marketingtevékenysége és a környezetvédelem Vállalati zöldstratégiák

• passzív • reaktív

szigorodó jogi szabályozás esetén cselekszik, vagy reagál a versenytársak akcióira • konfrontációs

erős lobbitevékenység a környezetvédelmi intézkedések akadályozására • kreatív v. progresszív

előírásokat megelőzve fejleszt

Szolgáltatások gazdaságtana 11. fejezet 4 Problémák: a vevői igények gyakran nem ösztönöznek környezetbarát módszerek alkalmazására, ezek csak hosszú távon térülnek meg Környezetvédelmi auditálás

• a vállalati működés környezetvédelmi szempontú áttekintése és értékelése • elsődleges célok:

o a környezeti kockázatok felmérése és csökkentése o környezetvédelmi image kialakítása, erősítése o pénzügyi megtakarítások o új befektetők megnyerése

• ma még csak önkéntes jelleggel • megvalósulhat házon belül vagy kívül • hozzájárul az ökomarketing kialakításához és fejlesztéséhez

Ökomarketing-mix

• termék o vizsgálni kell a termék környezetterhelését a teljes életciklusban o a funkcionális és gazdasági szempontok mellett környezetvédelmi szempontból is

vizsgálni kell a termékeket o környezetvédelem beépítése a termékfejlesztésbe o környezetkímélő felhasználás (használati utasítás, a fogyasztók tájékoztatása, a tartós

fogyasztási cikkek szervízhálózatának kiépítése) o jogszabályoknak való megfelelés o csomagolóanyag kérdése

• ár o a környvéd. ktgcsökkentő ott, ahol anyagtakarékosság v. energiatakarékosság valósul

meg o ktgnövelő ahol

pótlólagos beruházást igényel megszűnik a természet korábbi ingyenes igénybevétele

o árnövelők a különböző díjak is környezetterhelési díj: a kibocsátott anyagok miatti terhelés után fizetendő díj igénybevételi járulék: a környezet egyes elemeinek igénybevétele után termékdíj: környezetet különösen terhelő termékek után (pl. gumi) betétdíj: célja az adott anyag visszaforgatásának ösztönzése

o árképzésnél fontos, hogy pontosan ismertek legyenek a környvéd. költségek o függ a fizetőképes kereslettől is

• elosztás, hely o eddig a termékút egyirányú (termelő – fogyasztó), ezt a környvéd. kétirányúvá teszi

(pl. betétdíjas cuccok visszajuttatása) o környezetkárosító termékek szervezett gyűjtése (pl. szárazelemgyűjtő az IKEA-ban) o olyan disztribúciós utak létrehozása, ami minimalizálja a szállítási utat és a

csomagolási igényt o eladás helye: az egyének környezettudatossága nagyon eltér – környezetbarát

termékeket külön hálózatokban kellene értékesíteni • kommunikáció

o környezetvédelmi címkézés: a fogyasztó tájékozódását segíti o a magyar zöld cédrus minősítésre pályázhat

a felhasznált anyagok nagy része megújuló forrásból felhasznált anyag és energia mennyisége bizonyítottan minimális a környezeti elemeket nem szennyezi nem káros az élővilágra a képződő hulladék környezetbarát módon kezelhető

Szolgáltatások gazdaságtana 11. fejezet 5 Környezetvédelem és turizmus Környezet és turizmus kölcsönhatásai

• pozitív hatások o a védett terület attrakció lehet o a turisták egyre környezettudatosabbak o turizmus miatt: védik a történelmi emlékeket, bicikliutak, turistajelek stb

• negatív hatások o levegőszennyezés, zaj, vízszennyezés, szemét o zsúfoltság o beépített terület növekedése o infrastruktúrafejlesztés környezetromboló hatása

Ökoturizmus

• a természeti és kulturális erőforrások védelméhez való hozzájárulásra fókuszál • okai

o tradicionális turistaközpontok zsúfoltsága o természeti környezet növekvő értéke o fokozott tudásigény o széles ökoturisztikai kínálat o sikeres marketing

• sajátosságai o természetalapú o oktatási és értelmezési lehetőséget is tartalmaz o minimalizálja a természeti és társadalmi környezetet sújtó negatív hatásokat o támogatja a természetes területek védelmét, mert

• bevételi forrásokat generál • növeli a természeti és kulturális vagyon megőrzése iránti tudatosságot

o ált. kis csoportok részére szervezik • a fejlődés feltételei

o óvatosság, ellenőrzés o tradicionális jogok az adott területen élőknek

• Mo. ökoturisztikai területei o gyógyfürdők o termálturizmus, fitneszközpontok o kirándulás, túrázás o vízisportok o egyéb elemek (halászat, vadászat, lovaglás, falusi turizmus)

Fenntartható turizmus 1996 Agenda 21: a turizmus számára kialakított fenntartható fejlődési program Alapelvek

1. az erőforrások fenntartható felhasználása 2. a túlfogyasztás és a hulladék mennyiségének csökkentése 3. a diverzitás megőrzése 4. a turizmus integrálása a tervezésbe 5. helyi gazdaságok támogatása 6. helyi közösségek bevonása a tervezésbe 7. részvényesekkel és nyilvánossággal való konzultálás 8. személyzet kvalifikációs szintjének emelése 9. marketingtevékenység 10. kutatási tevékenység

Szolgáltatások gazdaságtana 12. fejezet 1

Tudásmenedzsment A tudásmenedzsment kapcsolatrendszere

• vállalati stratégia kölcsönhatásban állnak egymással

• informatika és telekommunikáció • emberi erőforrás menedzsment • tudásáramoltatás

a tudáselemek kinyerése, feldolgozása és eljuttatása a felhasználókhoz a visszacsatolással a tudás fejlődik

A tudás fogalma

• filozófiai megközelítés o explicit tudás: a tudás formális, rendszerezett nyelvben átadható része o tacit tudás: nem fogalmazható meg o a tudás személyekhez kötődik

• gyakorlati megközelítés o adat: még nem értelmezett jelsorozat o információ: az adat jelentéssel való ellátása o tudás: amikor az információ az azt birtoklónál és feldolgozónál cselekvési kényszert

okoz o jellemzői

idővel, pénzzel, munkával helyettesíthető szállítható megosztható, értéke a megosztással nő dinamikus használat során felértékelődik értéke relatív kimeríthetetlen nehezen reprezentálható, másolható

• szervezeti tudás o felülről történő megközelítés

ami független az egyének tudásától o alulról történő megközelítés

a szervezeti tudás úgy jön létre, hogy az egyének személyes tudásukkal együttműködve egy magasabb szintet hoznak létre

• tudásmenedzsment o szervezeti megközelítés: az egyén képességeinek értékelésével, befolyásolásával,

fejlesztésével foglalkozik o technikai megközelítés: a tudás megragadhatóságát, rögzíthetőségét és átadhatóságát

vizsgálja o megközelítési módok. táblázat tk. 489. o

Tudás és vállalati stratégia Erőforrásokon alapuló stratégiaalkotás

1. a vállalati erőforrások felmérése 2. a vállalat képességeinek azonosítása 3. erőforrások és képességek jövedelemtermelő képessége – versenyelőny 4. erőforrásoknak és képességeknek leginkább megfelelő stratégia kiválasztása

Szolgáltatások gazdaságtana 12. fejezet 2 A vállalat tudásalapú elmélete

• legfontosabb erőforrás a tudás, ez különbözteti meg a versenytársakat • hangsúly a tudás alkalmazásán • a tudás a termelés inputja • a tudás személyhez kapcsolódik, a legnagyobb probléma az, hogy a szervezetek nem

rendelkezhetnek kizárólagos tulajdonjoggal a tudás felett • tartós versenyelőny csak megfelelő tudás birtokában

Tudásmegosztás

• tanulási folyamat: az a tevékenység, amelynek során új tudás, képesség, know-how megszerzése történik a szervezet jövőbeni teljesítményének növelése érdekében

• együttműködő tanulás kölcsönös tudásátadás, hosszú távú együttműködés

• versenyző tanulás minél többet tanulni úgy, hogy közben az átadott tudás a lehető legkisebb legyen

Tudásmenedzsment stratégiák a vállalaton belüli tudás kezelésére vonatkozó célok és az azok elérésére irányuló módszerek összessége A stratégia kezdeményezésének helye:

• top-down • bottom-up • middle-down-up

Belső irányultságú stratégiaalkotás

• abszolút tudástér: teljes tudás, halmaza végtelen

• relatív tudástér a szervezet stratégiájával, céljaival összefüggő tudástér

• tudáshelyzet mátrix tk. 499 Külső irányultságú stratégiaalkotás

• fő módszer SWOT-analízis, elemzés a versenytársakhoz viszonyítva • tudásfajták

o alaptudás minimális tudás, ami az adott iparágban való működéshez szükséges

o fejlett tudás aminek segítségével versenyezni tud az adott vállalat

o innovatív tudás amivel piacvezető lehet

• a tudás nem állandó Agresszív-konzervatív stratégia

• vizsgálati szempontok o már meglévő tudásra épít, vagy újat hoz létre o a tudás forrása külső v. belső

• új tudás létrehozása és a meglévő kihasználása párhuzamos tevékenység is lehet • csak akkor érdemes újat létrehozni, ha ki is tudja használni

Perszonalizáció-kodifikáció

Szolgáltatások gazdaságtana 12. fejezet 3

• perszonalizációs stratégia az ismeretek szorosan kötődnek a birtokosukhoz, átadásuk személyes kapcsolat lévén valósul meg szakértők részvétele, személyre szabott oktatás, személyes tudásátadás

• kodifikációs stratégia az egyéni tudás tárolását és reprezentálását informatikai eszközökkel végzik, a tudást elválasztják korábbi hordozóiktól jelentős befektetést igényel, cél a tudás használata, kezdő szakemberek

• ált. 80-20 % Tudásvagyon értékelése

• nehezen értékelhető, formalizált változataira már vannak szabályok (pl. szabadalom) • módszerek

o piaci és könyv szerinti érték különbsége ebben pszichológiai és egyéb hatások is benne vannak, a vállalatok könyvelése is különböző

o Tobin q-ja q = vállalat piaci értéke/eszközök helyettesítésének értéke magas értéke esetén nagy a tudásba fektetett tőke

o egyéni tudás egyén tudásának értékelése a hozzáadott érték alapján – a tudás felhasználásának eredménye az innováció tudás értéke = innováció értéke – amennyibe más forrásból került volna a beszerzés

Szervezeti tudáskezelés

• tudásmegosztás és -áramoltatás o tudás értéklánca

tudás feltárása és kinyerése/új tudás létrehozása – tudás feldolgozása és tárolása – megosztás, áramoltatás – felhasználás – felhasznált tudás értékelése

o tudásáramoltatási módszerek – tk. 511. o. • folyamatos átadás • közeli átadás • távoli átadás • stratégiai átadás • szakértő átadás

• a tudás fejlesztése o tanulás tapasztalat útján (tudásátadás még nincs) o tudáskonverzió

• szocializáció megfigyelés és gyakorlás alapján átvett viselkedésminták

• externalizáció a személyes tudás megjelenítése metaforák, analógiák, modellek segítségével, átadás másoknak

• kombináció kül. forrásból származó tudáselemek cseréje és feldolgozása

• internalizáció explicit tudás tacittá alakul

Támogató szervezeti struktúrák

Szolgáltatások gazdaságtana 12. fejezet 4

• lapos szervezet kevesebb hierarchiaszint, gyorsabb és pontosabb információáramlás, gyors reakcióidő, vezetők nagyobb felelőssége

• gömb struktúra a csoportok nagy önállósággal rendelkeznek

• IBM: a gömb és a lapos szervezet kombinációja • fordított piramis

tudásalapú tevékenységet végző cégek (pl. tanácsadók) • hypertext struktúra

a szervezet minden egysége speciális tudással rendelkezik, a kiválasztás alapja az adott területre vonatkozó szaktudás (projektmunka)

• pókháló ideiglenes jelleggel jön létre, a részt vevők tapasztalt szakértők, gyenge a hierarchia, egyenrangú együttműködés jellemző

Tudásmonopólium

• a szervezet függővé válhat az alkalmazottak tudásától, ha az nem válik közössé • megosztásra ösztönzés módszerei

o pozitív visszacsatolás juttatások, előreléptetés stb. tudásmegosztás esetén

o negatív visszacsatolás mindenki őt zaklatja, előbb-utóbb megunja és megosztja másokkal

• szervezeti kultúra segítheti a megosztást • a tudásmonopóliummal bebetonozódhat az alkalmazott a szervezetbe

Tudásmenedzsmentet támogató technikai rendszerek

• tudás fellelése kompetenciatérképek, elektronikus társalgók, faliújság

• tudás fejlesztése adatbányászati technikák, neurális hálók, szövegfelismerési, elemzési módszerek, élő beszéd feldolgozása

• tudás megosztása tudástár, csoportmunkát támogató szoftverek

• tudás felhasználása tudásbázisú rendszerek (

o szabály-alapú: ha – akkor o eset alapú: példák alapján modellez o modell alapú: valóság leképzése modellekkel, komplex problémákra is

az eszköz kiválasztása • kész eszköz

o előny rövid bevezetési idő rendszernek vannak funkcionális tartalékai hasznosítható tapasztalatot hozhat karbantartható külső céggel

o hátrány folyamatváltoztatással járhat kötött rendszerlogika bevezetés költséges

• fejlesztés o előny

testre szabott rendszer

Szolgáltatások gazdaságtana 12. fejezet 5

támogatását és karbantartását külső cég is végezheti o hátrány

nincs funkcionális tartalék magas fejlesztési költség, fejlesztési kockázat nagy átfutási idő szervezeti ellenállás nagyobb