szÍnpad - msztsz.hu

3SZÍNPADElôadómûvészetek techniká ja

4 SZÍNPADVILÁGÍTÁS-TERVEZÉS (Szabó-Jilek Iván)

Szabadtéren – külföldön

5 SZABADTÉRI SZÍNHÁZ A RÓMAI KÔFEJTÔBEN – ST. MARGARETHEN,AUSZTRIA (Szabó-Jilek Iván)A fertôrákosi kôfejtôtôl légvonalban alig 10 km-re találhatóAusztriában St. Margarethen szabadtéri kôfejtôje, amelyben nya-ranta operafesztiválokat rendeznek. Az osztrák szabadtéri színházfejlesztése példamutató.

Szabadtéren – itthon

13 MARGITSZIGETI FÉNYEK – FÁK HELYETT LED-FALAK ,,ÁRNYÉKÁ-BAN” (Mikita Gábor)A helyszínhez alkalmazkodjon a szabadtéri színházi elôadás, vagya darabhoz válasszunk megfelelô helyszínt? A mai technikai esz-közök maguk is meghatározhatják az elôadás terét?

15 TE DEUM A SÍNEKEN – TOSCA AZ AVASI-KILÁTÓBAN (Mikita Gábor)

Díszletgyártás

17 EGY NAGY IGÉNYÛ MÛTEREM (Götz Béla)Színházi díszletek gyártásában vezetô szerepet tölt be a FiguraDíszletgyártó Mûterem. Számtalan nagy sikerû elôadás díszletétkészítették az elmúlt két évtizedben.

Bemutatjuk

19 STRACK LÔRINC, A HAZAI SZÍNPADGÉPÉSZET FEJLESZTÔJE(Szabó-Jilek Iván)Az elmúlt negyven év alatt jelentôs színpadgépészeti cégek jötteklétre hazánkban. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet töl-tött be Strack Lôrinc színpadgépészeti tervezô, fejlesztô, színház-technológus.

Hazai hírek

24 KIÁLLÍTOTT MOZDULATOK

24 FELÚJÍTJÁK A GYÔRI NEMZETI SZÍNHÁZ NAGYSZÍNPADÁT

24 PRODUKCIÓS LEBONYOLÍTÓ SZOFTVER A VÍGSZÍNHÁZBAN

Külföldi hírek

25 INFORMÁCIÓK PRÁGÁBÓL

Színházfelújítások

26 ENERGETIKAI FELÚJÍTÁS A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBANSzeged városa a közel 130 éves teátrum fûtési és légtechnikairendszerének korszerûsítését valósítja meg a nyári szünetben.

XII. Pécsi Orazágos Színházi Találkozó

27 LÁTVÁNYTÉR, 2012 (Götz Eszter)A POSZT kibôvülô programjai tették lehetôvé, hogy önállóan ismegjelenjenek a színházi elôadások társmûvész alkotói, a díszlet-és jelmeztervezôk, a világítás- és látványtervezôk.

29 ITT A FÉNY VOLT A FÔSZEREPLÔ – AZ ELSÔ MAGYARORSZÁGIFÉNYSHOW-GÁLA (Szimeiszter Balázs)

Kritika

31 SZUBJEKTÍV BESZÁMOLÓ A 2011/12-ES SZÍNHÁZI ÉVAD DÍSZLE-TEIRÔL, JELMEZEIRÔL (Kárpáti Imre)Budapesti elôadások, ahol a díszlet vagy a jelmez megoldása va-lamiben különleges volt.

Vetítéstechnika

35 VETÍTÔFÓLIÁK – 1. RÉSZ (Dr. Andreas Paller, Andreas Gause)Nem csak a projektoron múlik a kép minôsége, ha vetítésrôl van szó.

Hangtechnika

40 OMEGA 50 JUBILEUMI SZIMFONIKUS KONCERTTURNÉ (Kozma János)Fôszerepben a Roland M–480

42 ÚJRAVÁLASZTÁSOK (Makkay Imre)A Madách Színház hangrendszere

Technikai újdonságok

44 EUROTRUSS ÚJDONSÁGOK, MILOS GROUP, TUNNEL TAPE – TESA,

ALTAIR INTERCOM, ÚJ ADB SZOFTVEREK

Napi gyakorlat

46 MIÉRT RECSEG A ROBOTLÁMPA BEKAPCSOLÁS UTÁN? (Kiss Péter)

A magyar színháztechnika történetébôl

47 KOMBINÁLT FÉNY- ÉS HANGSZABÁLYOZÓ RENDSZEREK (Kuthy Antal)A RÁVISZ fény- és hangvezérlô berendezései

Színházi gazdálkodás

52 A MAGYAR SZÍNHÁZAK OSZTÁLYOZÁSA (Dr.Venczel Sándor)

Új könyvek

54 KEMÉNY HENRIK: ÉLETEM A BÁBJÁTÉK – BÖLCSÔTÔL A SÍRIG(Kárpáti Imre)

Színházépítészet

55 KULTÚRA PALOTÁJA A KIKÖTÔBENKilden Elôadómûvészeti Központ Norvégiában

T AR TA LOM

5

15

47

29 55

SZÍNPADElôadómûvészetek techniká ja

4

Az angolszász profi színházi élet a Broadwayen és a West Enden jópár évtizeddel ezelôtt létrehozta a színpadi világítástervezô munka-körét. A bérleti költségek miatt a pár napra lerövidített próbafolya-mat precízen elôkészített, megtervezett és kidolgozott megoldáso-kat követelt a színészektôl, a tánckartól, az énekesektôl, a díszlet- ésjelmeztervezôktôl és a világítástervezôtôl. A bemutató helyszínénmár csak a részek összepróbálására, összecsiszolására volt lehetôség.Bár régen még nem álltak rendelkezésre a mai világítástervezô szoft-verek, mégis a világítástervezôk elôre – papíron – megtervezték,hogy mivel, hova, hogyan fognak világítani, mikor melyik színésztemelik ki, hogyan követik a szereplôk mozgását, milyen világítási ef-fekteket fognak használni, hogyan világítják meg a díszletet stb.Nálunk – a német színházi gyökerekbôl kinövô színházi kultúránk-

ban – nem volt ilyen funkció. A rendezô a díszlettervezôvel egyez-tette elképzeléseit, majd a díszletek színpadra állítása után – a fôvi-lágosító technikai segítségével – a rendezô, díszlettervezô, általábana jelmezes próbákon „bevilágította” az elôadást. A világítás nem ka-pott külön szerepet, feladata a rendezô által megálmodott színpadikép, a színészek láthatóvá tétele, kihangsúlyozása volt. Többnyire adarab világításának létrehozása a próbálkozások sorozatából ált, afôvilágosító bemutatta a technikailag lehetséges megoldásokat,amelyekbôl kiválogatták a szerintük legjobbakat.A díszlettervezôk közül sokan éreztek affinitást a világítás iránt, hi-

szen a díszletük csak megfelelô megvilágításban „élt”, átlátták a lát-ványteremtés komplexitását, ma ôk azok, akik látványtervezôneknevezik magukat, határozott elképzelésük van a darab vizualitását il-letôen.Hasonlóan, az igényesebb fôvilágosítók, akik a színpadvilágítás

mûszaki kérdéseiben profik, megismerve a darab mûvészi elképze-léseit, aktívabban szeretnének belefolyni a látványalkotás folyamatá-ba. Váltakozó szerencsével, mert nem minden rendezô, díszletter-vezô fogadja el ôket partnernek. Bár a színlapokon egyre gyakrab-ban olvashatjuk, ki készítette a világítást. Pedig az ô szerepük hatalmasat változott, elôször a diszkókban,

majd a rockkoncerteken, ahol csak a fantáziájuk (és a pénz) szab ha-tárt a berendezés összeállításában és az azzal létrehozható vizuálisorgiának, amellyel a zeneszámok és a hangulat atmoszféráját meg-teremtik. Ezeken a rendezvényeken nemcsak a fülsértô hangerô és

a hasunkban érezhetô basszusok adják meg a nézôk extázisáhozszükséges légkört, de a zene ütemére lüktetô, kápráztató fények is.Egy koncert látványvilágának a megtervezése már nemcsak tech-

nikai rutint, hanem nagy fantáziát is kíván. Ez már önálló alkotás: afények által létrehozott látványfolyamat megteremtése. Kiemelkedôvilágítástervezô tehetségek jöttek létre. Ebben lehet versengeni.A színházban dolgozó világítási szakemberek irigykedve nézik eze-ket az önálló, vizuális alkotókat és magát az alkotás, világításterve-zés feladatát.Önálló mûvészetté vált a világítás a színpadon? Nem egészen. Hi-

szen a két mûfaj között óriási különbség van: a koncerten a zene „ki-sérését”, a zenén alapuló harsány vizuális élmény, hangulat megte-remtése a cél. A színházban más a helyzet. A világítás, a hang az élôszínész játékát hivatott felerôsíteni, a darab mondanivalóját hangsú-lyozni. A több elembôl összeálló színjátékban az a kérdés, milyeneszközzel lehet a legnagyobb hatást gyakorolni a nézôkre. A világí-tás is esztétikai kérdéssé válik, hogy él együtt a darabbal, mikor mithangsúlyoz, vagy tart sötétben, plasztikusan, kiemeli a szereplôket,vagy belesimítja a háttérbe. A színek milyen érzelmi hatást gyako-rolnak a nézôkre? Az elôadás dramaturgiai folyamatában mikor kapszerepet a világítás, mikor a hang, melyik mit tud segíteni a színészijáték, a színpad véges terének kiterjesztésében. A színpadvilágításlétrehozásában az alkotói tudatosság és alázat legalább olyan szere-pet kap, mint a fantázia. A világítás hiánya is hatásos dramaturgiaieszköz lehet, de a fényhatások helyszíneket, hangulatokat, légkörttudnak teremteni. Esztétikai és dramaturgiai kérdés, hogy ezek a ha-tásokat miképpen tudják fokozni, erôsítik vagy kontrázzák a színészijátékot? A koncertvilágítás igen erôs érzéki, audiovizuális sokk, az érzék-

szervek tûrôképességével való játék, tartalmi mondanivaló nélkül.A színpadvilágítás ebben különbözik: a feladata mindig a színjátékmondanivalójának közvetítése. Sokkal kifinomultabb eszközökkeldolgozik. Ehhez a színházi fôvilágosítókból kinövô világítástervezôk-nek sokat kell még tanulniuk a vizuális mûvészetek történetérôl, esz-tétikájáról, pszichológiájáról, a színházi dramaturgiáról, hogyegyenrangú társai lehessenek a rendezôknek, díszlettervezôknek.Mielôbb létre kell hozni a vizuális mûvészeti oktatáshoz kapcsolódótovábbképzésüket.

Színpadvilágítás-tervezésSzabó-Jilek Iván

Megjelenik: negyedévente(március, június, szeptember, december hóban)Kiadja: a Magyar SzínházTechnikai Szövetség,1011 Budapest, Corvin tér 8., www.msztsz.huFelelôs kiadó: Szűcsborus János, az MSzTSz el-nöke.Fôszerkesztô: Szabó-Jilek Iván,Tel./fax: (+36-1) 375-6566,[email protected]ôbizottság: Götz Béla, Kárpáti Imre,Kiss Péter, Krisztiáni István, Rétfalvi János,Dr. Sirató Ildikó, Dr. Venczel Sándor, WettsteinTibor, Zsidei JánosSzerkesztôség: Magyar SzínházTechnikai Szö-vetség titkársága, 1134 Budapest, Kassák Lajosutca 79. Tel./fax: 329-0841

Korrektor: Darnay LászlóGrafikai munkák: Fabricartio Kft., Sára ErnôGrafikai Mûterme. 1056 Budapest, Falk Miksa u.6. Tel./fax: (+36-1) 411-0833,[email protected]ördelôszerkesztô: Lusztig TiborNyomdai munkák:Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

Terjesztés: elôfizetéssel, színházi árusoknál.A Szövetség tagjai ingyen kapják.Ár: 945 Ft/példány Elôfizethetô: a szerkesztôség címén vagy awww.msztsz.hu honlapról letölthetô megrendelô-lapon.2012. évi teljes évfolyam ára 3360 Ft.

A postaköltséget felszámítjuk.

Régebbi lapszámok – korlátozott számban – mégkaphatók.

Kéziratokat, ábrákat, fotókat nem ôrzünk meg ésnem küldünk vissza.Szerkesztôségünk a hirdetések és PR-cikkek tartal-máért nem vállal felelôsséget.


VIII. évfolyam 3. szám2012. szeptember

A Magyar SzínházTechnikai Szövetségszaklapja

HU ISSN 1786-6995

I M PRE S S ZUM

St. Margarethen, magyarul Szentmargitbá-nya fô látványossága a római kori kôfejtô(Römersteinbruch), amely Európa legöre-gebb és legnagyobb kôfejtôje volt. Az itt bá-nyászott mészkôbôl építették Bécs számosnevezetességét (Stephans dóm, Hofburg,schönbrunni kastély, Opera, Burgtheater).A kôbánya birtokosa a 17. századtól az Ester-házy család, ma az Esterházy Magánalapít-vány tulajdona. A bizarr sziklás területet azUNESCO a világörökség részévé nyilvánítot-ta, és természetvédelem alatt áll. Az elhor-dott hegy helyén, már 1926 óta, ötévenkéntrendezik meg – kiépített színpad nélkül –


SZABADTÉREN – KÜLFÖLDÖN

Szabadtéri színháza rómaikôfejtôben

A fertôrákosi kôfejtôtôl légvonalban alig 10 km-re található Ausztriában St.Margarethen szabadtéri kôfejtôje, amelyben nyaranta operafesztiválokatrendeznek. Míg Fertôrákoson zárva van az egykori színielôadások helyszínéülszolgáló kôfejtô, addig az osztrák oldalon egyre nagyobb hírnévre tesz szertaz operafesztivál. Az osztrák szabadtéri színház fejlesztése példamutató. �

A kôfejtô. Lejárat a rámpákon keresztül a nézôtérre

a hagyományos passiójátékokat, amelyet atelepülés mintegy 450 népi színjátszója és200 közremûködôje nagy lelkesedéssel adelô. A látványosság minden ötödik évben70–100 ezer látogatót vonz.A lenyûgözô festôiségû római kori kôfejtô-

ben – ahol a kitermelés a 20 m szintkülönb-séget is elérte – 1961 óta rendeztek színházielôadásokat, a kulturális sikertörténete azon-ban Marcel Prawy1 professzor koncepciójaalapján 1996-ban kezdôdött, amikor az igenjó akusztikájú környezetet felfedezve opera -elôadásokat kezdtek szervezni. Évente 35-38elôadást tartottak, melyet tízezrek tekintettekmeg, annak ellenére, hogy a nézôtér kicsivolt, és a szabadtéri színház megközelítése ésa közönséget kiszolgáló létesítményei hiá-nyosak voltak. Az Esterházy Magánalapítvány – Dr. Ottru-

bay István igazgatásával – jó üzleti érzékkel aszabadtéri helyszín fejlesztése mellett dön-tött. 2005-ben építészeti pályázatot írtak ki a

nagyszabású operafesztiválok színvonalas kö-rülményeinek megteremtésére. A pályázatotaz AllesWirdGut osztrák építésziroda nyertemeg. A tervezés alapgondolata az volt, hogya lehetô legkevesebb beavatkozással és pusz-títással, a varázslatos szikladíszlet atmoszférá-ját a szabadtéri aréna minden részletére ki-terjesszék, és a csodálatos környezet tisztelet-ben tartásával oldják meg az infrastruktúrafejlesztését. A bôvítés a tervek alapján 2006-ban kezdôdött, és 2008 nyarára fejezôdöttbe. A bôvítés és a korszerûsítés költsége 10millió euróra rúgott.

A helyszínA nézôk egy része személyautók ezreivel, amásik fele szervezetten, társas buszok tucatja-ival érkeznek a hegytetôn lévô hatalmas kiter-jedésû füves mezôre, ahol a kijelölt parkolásirendet több tucat rendôr és kisegítô tartatjabe. A parkolótól gyalog lehet megközelíteniaz új fôbejárati épületet, amelytôl a 19 méter-rel mélyebben fekvô, megnagyobbított 4500fôs nézôtérhez egy kb. 270 méter hosszúszerpentines, akadálymentesített út vezet asziklás szurdokon, hidakon keresztül. Az újon-nan kiépített rámpa és az épületek sarkai ne-mes rozsdával bevont acéllappal fedettek,melyek emlékeztetni kívánnak a kôfejtô múlt-jára és a régi kôtermelô gépekre. Ugyanez arozsdafelület biztosítja majd a védelmet a télihónapok megpróbáltatásaival szemben is.A teraszokat és a belsô síkokat kezeletlen vö-rösfenyô burkolat borítja, melyek a rozsdásfelületeket kihangsúlyozva és azzal összhang-ban együtt öregszenek az idôjárás viszontag-ságainak kitéve.A nézôtér melletti hatalmas teraszon he-

lyezték el körben a vendéglátáshoz szükségeslétesítményeket, sörsátrakat, asztalokat, pa-dokat. A hideg-meleg ételeket az elôadáshozkiválasztott – természetesen Eszterházy – bor-különlegességeket is felszolgálnak. Egy szint-tel feljebb van az étteremterasz. Ez az Opern-lounge, amely ideális helyszín – akár 180 fôs –

rendezvények, reprezentatív fogadások szá-mára, és az elôadás elôtt és a szünetben ittvacsorázni lehet. Az étterem mellett mindenigényt kielégítô VIP-területet hoztak létre.A nagyszámú nézôk zavartalan kiszolgálásáraelegendô mellékhelyiséget a nézôtér oldalaalá rejtve építették be. Az elô adások szüneté-ben még a nôi WC-k elôtt sem lehet sorállásttapasztalni!A kôfejtô legmélyebb pontján helyezkedik

el a gyerekoperamintegy 1000 fô befogadásá-ra alkalmas nézôtérrel, melyet Romolo Ruffini-rôl neveztek el, aki a 19. században itt, a kô-fejtôben a munkákat vezette, egyszersmindpedig jó kapcsolatokat ápolt a herceggel.A Ruffini Színpad teszi lehetôvé, hogy mindenötödik évben – amikor a passiójátékoké a fô-színpad – lehessen esténként kisebb operákatis játszani. Egyébként nappal látványos és vi-dám opera-elôadásokat, mesejátékokat ren-deznek itt a gyerekközönség számára. Tavalya Papagenos Opernwelt, idén a Hänsel und Gre-tel címû Grimm-mesejáték van mûsoron.Egyik nézôtérnek sincs állandó színpada, a

szó szoros értelmében véve. A nagyszínpa-dot a közel 7 ezer négyzetméteres természe-tes terepen az elôadásokhoz építik ki, a dísz-let részeként. Az operafesztiválon minden év-ben egy operát mutatnak be, amely néha is-métlôdik természetesen új feldolgozásban.Idén – 1998, 2005 évek sikerei után – újra Bi-zet: Carmen volt mûsoron, július–augusztushónapokban összesen 31 alkalommal. Többmint 140 ezer látogatót vártak.


6

Az új öltözôépület a sziklák között

Passiójáték a kôfejtôben

Fôbejárat a hegytetôn Éttermi terasz

�

Fotó: internet

A szabadtéri játszóhely fejlesztésekor amonumentális sziklák mögött elbújtatva, két-emeletes öltözôépületet építettek a mûvé-szek számára. A nézôterek mögött – fény- éshangvezérléshez, vetítéshez – kisebb, állan-dó technikai épületeket alakítottak ki. Min-den más, a színpadtechnikához szükséges lé-tesítmény: világítási tornyok, hangsugárzóállások stb. ideiglenes. A szabadtéri színpadközmûvesített, a nagy teljesítményû fogyasz-tók áramellátása biztosított.2

Carmen a szabad ég alattA hírverések szerint St. Margarethen-i opera-fesztivál fô erôssége a látványosság. A kôfej-tô hangulatos, monumentális sziklafalai kö-zött gondoskodnak a nézôk zenei élményé-rôl és a szemet gyönyörködtetô, látványosdíszletrôl, jelmezekrôl, vizuális effektekrôl,tûzijátékról és a kellemes estéhez nélkülözhe-tetlen kulináris élvezetekrôl. Az idei Carmen elôadást Wolfgang Werner

intendáns irányításával Robert Herzl rendez-te, díszletét – a helyszínt már jól ismerô –Manfred Wabe tervezte. Az új feldolgozásCarmen eredetileg 1820 körül játszódó tör-ténetét a spanyol polgárháború idejére(1936–39) teszi át. Ehhez az idôszakhoz iga-zodnak Susanne Özpinar modern jelmezei is.A darab új értelmezésérôl minden felvonáselôtt szájbarágósan – németül – tájékoztatjáka nézôket. A négy felvonást egy 45 percesszünettel játsszák.Elsôsorban a színpad padozatát kellett

megépíteni, úgy hogy elbírja a hatalmasdíszletek súlyát, és ellenálljon az esônek. Anézôtér felé esô kb. 4 m-es sáv földfeltöltés,amelyre a lovak, teherautók, motorbiciklikmindkét irányból felhajthatnak. A nézôket ahomorú, spanyol stílusú, erkélysoros épület-homlokzat – a dohánygyárat is illusztrálva –fogadja. Ebben játszódik az elsô és másodikfelvonás. A díszletkép két félbôl álló hatalmaspalotahomlokzat, erkélyekkel, amelyek íve-sek és mindkét oldaluk játszik. A két díszlet-tömb súlya 4,5 ill. 3,5 tonna. A második fel-vonásban a két épület fél – a színpad élévelpárhuzamos síneken megvezetve – oldalraszétnyílik, láthatóvá téve középen a csempé-

szek hegyi rejtekéhez vezetô lépcsôket a szik-lafalon. A negyedik felvonásban a díszlet kétrésze – a vezetôsínbôl kiemelve – a szélsô ál-lásból függôleges tengely körül befordul,összezáródik a nézôk szeme láttára. Ekkor azelôzô homorú felületû díszletbôl a domborúoldalát – az aréna külsô falát – látjuk. A szín-padpadlóba épített sínek és forgáspontok adíszlettömbök feldôlését – esetleges erôsszéllökések esetén – is megakadályozzák.A díszleten belül és azok két-két szélén

gördíthetô lépcsôkön tudnak a szereplôk fel-

jutni a felsôbb szintekre. A díszletkép két ol-dalán és középen – szétnyitáskor láthatóváváló, eredeti sziklák elé, mellé mûszikla ki-egészítések épültek, melyeken a szereplôkkülönbözô magasságokban tudnak megje-lenni. A jobb oldalon egy hatalmas – két szik-lát átívelô hidat építettek ki. A játékba azegész sziklakatlant bevonják, a statiszták fák-lyákkal vonulnak a lépcsôkön, a hegytetônbikaformák és tábortüzek lobognak. Carmenoldalkocsis motorkerékpárral szökik meg, ka-tonai teherautó hozza a csempészeknek a


Ruffini gyerekszínpad

A 4500 fôs nézôtér, háttérben a technikai épület, mellette feketével letakarva a nagy videókivetítô

A pirotechnikus, az ügyelô és a fôvilágosító munkahelye Hangmérnök Zenekari sátor

�

fegyvereket, és a lovas bevonulás sem maradel. Az oldalanként két-két színpad-világítási

tornyot és más fényvetô pozíciókat esôtôlvédô üveggel zárták be. A csôvázból építetttornyokat feldôlés ellen mûanyag víztartá-lyokkal terhelték le. A színpad óriási mérete-ihez képest aránylag kevés számú, de nagyteljesítményû intelligens fényvetôt használ-nak, ezekkel érik el a díszlet általános bevilá-gítását, amelyet a díszletbe épített világítá-sokkal tudnak tagolni. A világítás nemcsak aszínpadra koncentrálódik, hanem az egész

sziklás háttérre is kiterjed. A színpadvilágításmeglehetôsen statikusnak mondható, in-kább pirotechnikai effektek fokozzák eseten-ként a hatást. A sziklakatlan látványáról mégaz elôadás alatt sem mondanak le, sohasemválik sötétté a háttér, még a lapos szögbenvilágító fejgépek fényével kiemelt duettekalatt sem. A felvonások között és a szünet-ben nagy teljesítményû diavetítôkkel létre-hozott – a sziklatömböket utánzó, bikafigu-rákkal tördelt – „tapétával” takarják el a szín-padot.Ezen a hatalmas méretû szabadtéri opera-

színpadon a minôségi hangosítás nélkülöz-hetetlen. A hangosítás célja az, hogy szabad-téren is megpróbálják a zárt operaházi hang-atmoszférát megteremteni. Miután nincs ze-nekari árok a színpad elôtt, a zenekart oldalt,egy a sziklák között megbúvó, esôtôl védettsátorban helyezték el. Ebben a térben éne-kelt a kórus egy része is. Hangjukat mikrofo-nok segítségével közvetítették a színpadon ésnézôtér körül – a nézôtér-világítás tartóoszlo-pain – elhelyezett hangsugárzókra, a nézôtér


8

A homorú díszlet nappal Mûszikla díszletszerkezet hátulról

Építik a díszeletet

�

Fotó: René Falk Thom

asius

Fotók: szji

mérete miatt mesterséges hangkésleltetéssel.A színpadi hangoszlopok, line array egységekmagába a díszletbe vannak beépítve. A kar-mestert egy kamera veszi, amelynek a képéta nézôtér mögötti technikai épület mellé el-helyezett, hatalmas kivetítôn látják az éneke-sek. Az elôadást a dirigens is tévémonitoronköveti. Több tucat mikroport szolgál az éne-kesek és a kórus hangjának erôsítésére. A na-gyothallók számára külön rendszert létesítet-tek. A meglehetôsen bonyolult és nehéz han-gosítási feladatot kitûnôen oldották meg!Az elôadás monumentalitását jellemzi,

hogy egy idôben néha több mint 200 sta-tiszta van a színpadon, és madridi flamencotánccsoportot is felléptetnek. (Ezek a szünet-ben a büféteraszon is szórakoztatják a nézô-ket.) Az ügyelô a technikai épületben a ve-zérlôközpontból rádiós összeköttetéssel irá-nyítja a nagy távolságokban lévô szereplô-ket, statisztákat. Az operát három szereposz-tással játsszák, az egyik dirigens, Szennai Kál-mán, a Magyar Állami Operaház karmestere.Az operafesztivál tudatosan fiatal operaéne-kes tehetségeket kíván felkarolni, ezért hiábakeresünk híres sztárokat a szereplôk között.3

Bár a Carmen monumentális díszlete ön-magában is impozáns, sokféle megvilágítás-ban látványos, hangulatos helyszíneket biz-tosít az operának, az idei bemutatónak mégegy különleges, új attrakciója volt. Felkértéka bécsi Lichttapete céget, – amelynek márnagy gyakorlatuk van az épületekre vetítettképekkel, videókkal – hogy az opera egyes je-


Felvonások között vetített „tapéta”

Lángoló figurák a hegytetôn

Carmen elsô felvonás, nyitókép

�

Fotó: Kun-Tom

án Viktória

Fotó: Kun-Tom

án Viktória

leneteiben a díszletre 3 D Full HD Beamerrelvetítsen. A negyedik felvonásban kezdik al-kalmazni a vetítést, vizuális témák elôszörtermészetesen az opera tartalmához igazod-tak, így jelenik meg Sevilla címere az arénafalán. A díszlet architektúráját is változtatják,pl. borostyán fut fel a falakon. A finálét köve-tôen az volt a feladat, hogy az épület – 15mp alatt – darabokra essen szét és dôljönössze. A kiindulási pont a színpad közepénlévô erkély. Két fiatalember: a Lichttapete cég részérôl

Johannes Menneweger és René Falk Thoma-sius számítógéppel dolgozó képzômûvészdolgozott a feladaton. Munkájukat nehezí-tette, hogy a valóságos díszlet és annak tex-túrája meglehetôsen késôn készült el, miköz-ben az idôigényes számítógépes programonmár dolgozni kellett. Ugyanis a romba dôlôépület darabjai nem eshettek ki a valós képiháttérbôl, mert akkor nem látszanak. Megkellett határozni a szétesô elemek alakját ésszámát. A gravitációnak megfelelôen az épü-let darabjai függôlegesen 9,81 m/s-mal, anézôk felé 3 m/s sebességgel mozogtak.A rendkívül érdekes alkotói folyamatról RenéFalk Thomasius blogjában4 olvashatunk.

A hatalmas teljesítményû, három darab 3DFull HD vetítôgép (külön hûtési rendszerrel)a nézôtér mögött lévô vezérlô épületbôl,77 m távolságból dolgozott. A vetített képfelbontása 4920 x 1980 pixel volt.Az opera fináléja után igazán látványos

fény orgia kezdôdött, melynek egyik fôsze-replôje a tûzijáték, a másik fôszereplôje a3D-s vetítés volt. Az elmaradhatatlan tûzijá-tékkal betetôzték Carmen halálát és Don Jo-sé tragédiáját. Az elôadás a díszletépítményromba dôlésével ért véget.A nézôk tömege mégis némi csalódással

távozott. Részben a Carmen újszerû aktuali-zálása nem nyerte el az operarajongók tet-szését, másrészt az ilyen nagy kiterjedésû tér-ben az énekesek emberi léptéke, személyes

varázsa menthetetlenül eltörpül. A rendezésnagy kihívása és dilemmája: a helyszín adott-ságait hogyan illessze a darab drámaiságá-hoz, hogyan lehet a megfelelô arányokatmegtalálni.

És az idôjárásSt. Margarethen kôfejtôjében minden ren-delkezésre áll, hogy a nagyszabású elôadásra– gondosan kidolgozott marketingterv sze-rint és az internetes jegyeladási rendszernekköszönhetôen – az osztrák és külföldi nézôkezrei érkezzenek. Bécsbôl városi buszjárattalis jönnek, cseh, szlovák, szlovén, de még ma-gyar utazási irodák is szerveztek autóbuszos,egynapos látogatást a Carmen elôadásra.Mégis – ez a szabadtér átka – az idôjárást


10

�

Horizontálisan szétnyított díszlet

A díszletet szétnyitó és beforgató mechanizmus A beforduló két díszletfél összezáródik

Fotó: Kun-Tom

án Viktória

nem lehet elôre megrendelni. Kisebb esôesetén legalább egy órát megtartanak az elô -adásból, és akkor a jegyek árát már nem té-rítik vissza. Ottjártamkor, délután még szépidôben – Rudi Fleischl mûszaki vezetô kalau-zolásával – ismerkedhettem a helyszínnel,azonban az elôadás elôtt egy órával elkez-dett esni az esô. A nézôk tömegei – esôkabátban, esernyô-

vel – rendületlenül és töretlen optimizmussalérkeztek, kezdték elfoglalni helyeiket. Az esôazonban záporrá, majd viharrá fokozódott,villámlással és mennydörgéssel, az elôadást –legnagyobb sajnálatomra – nem lehetettmegtartani. Ekkor derült ki, hogy az építé-szek sem gondoltak arra, hogy valami fedetthelyet biztosítsanak a bôrig ázó nézôknek.A csalódott, többezres tömeg csurom vize-sen távozott. (Csak másodszori nekifutássalsikerült az elôadást megnéznem.)Elgondolkoztató, hogy pár kilométerrel

odébb, Magyarországon, Fertôrákoson vanegy hasonló, de fedett szabadtéri Barlang-színház, ahol már 1970-tôl kezdve rendsze-resen tartottak elôadásokat. A fertôrákosi kô-fejtô a világörökség egyik kiemelkedô része,egyedülálló geológiai, ôslénytani, botanikai


A díszletre rávetített borostyán felfut a falakra

Háromdimenziós mozgókép-vetítés

Bikaviadal aréna Sevillában

�

Fotó: Kun-Tom

án Viktória

Fotó: Kun-Tom

án Viktória

és kultúrtörténeti értékeket jelenít meg, ame-lyet a rómaiaktól 1948-ig mûveltek.A 750 fôs Barlangszínház atmoszférája

egyedülálló, a hagyományokhoz híven elsô-sorban opera-elôadásokat mutattak be a szá-mos operett, táncprodukció és zenekarihangverseny mellett. A Barlangszínház mû -ködése a Soproni Ünnepi Hetekhez igazo-dott, így csak pár vendégelôadást tartottak,amelyek rendszeresen ráfizetésesek voltak.Az elmúlt években felmerült a fejlesztés gon-dolata, ehhez EU-támogatást is sikerült sze-rezni, de Sopron és Fertôrákos nem tudottmegegyezni. Jelenleg a Barlangszínház és akôfejtô is zárva van.A fedett Barlangszínház befogadóképessé-

ge bizonyára növelhetô lenne, és júniustól

akár októberig lehetne elôadásokat tartani,persze nem mindennap másikat, hanem spe-ciálisan oda rendezett szuperprodukciót.A nézôket – megfelelô és hatékony marke-tinggel – a környezô országokból lehetne si-kerrel szervezni, ahogy ezt St. Margarethenpéldája bizonyítja.

Szabó-Jilek Iván

1 Marcel Prawy (1911–2003) dramaturg, operakritikus,a Wiener Staatsoper igazgatója és a ZenemûvészetiFôiskola tanára2 „Nézôtér a csillagok alatt” – www.építészfórum.hu3 További információk a St. Margaretheni Opera fesz ti -vál ról: http://vimeo.com (angol és német nyelvű vi -deó film)4 http://www.cgforum.at/forum/thread.php?pos-tid=45192, további információk:http://www.safari-fx.de, www.facebook.com/safarifx


12

A rombadôlô díszlet vetített képe számítógépes animáción

Tûzijáték az elôadás végén

�

Fotó: René Falk Thom

asius

Volt idô, amikor a Margitszigeti SzabadtériSzínpad elôadásainak hangulatához élô dísz-letként markánsan hozzájárultak a sziget fái is,sôt, a darabválasztás egyik szempontja volt,hogy a természet adja a kulisszákat a szabad-ban játszódó történethez. 1938-ban például aSzentivánéji álom elôadásával nyitották meg aszínpadot, de a másik Shakespeare-vígjáték,az Ahogy tetszik ardennes-i erdejeként vagy aTell Vilmos svájci hegyvidékeként éppúgy szol-gált a természet, mint a Csongor és Tünde hô-seinek varázserdejeként. ,,A parkszínpad rend-kívül sok elônye mellett azonban ugyanannyi

korlátozást is jelent. Csak oly darabok, balet-tek, operák elôadására alkalmas, ahol a parkés a nyílt zöldtermészet jellegzetessége ki-hangsúlyozható” – írta a nyitáskor a korabelikritikus a Szegedi Naplóban, a Dóm tér szín-padának új, ,,legyûrhetetlen” versenytársáról. A természetre épülô koncepcióval azonban

már 1943-ban szakított Fényes Szabolcs, ami-kor a párizsi báltermekben játszódó Lehár-operettet, a Víg özvegyet vitte színre (igaz, adarab második felvonásában a Glavári Hannaszalonjából a Pavilon-duetthez kilép a történeta primadonna parkjába.) Innen kezdve kiszá-

míthatatlanná vált, hogy a margitszigeti fákfôszerephez jutottak, vagy kiszorultak sajátszínpadukról, éltek-e a rendezôk-tervezôk atermészet varázsával, vagy csak a színpaditechnika kápráztatta el a nagyérdemût.Az idei elôadásokat a békebeli természet

helyett leginkább napjaink látványos technikaimegoldásai jellemezték a Margitszigeten,nem mondhatjuk, hogy energiatakarékos bio-díszletekkel éltek volna az alkotók: árnyat adófák helyett fényt hozó technikák, vetített hát-térképek, LED-falak uralták a terepet, s így né-mileg virtuális közegbe kerültek a szereplôk.


SZABADTÉREN – ITTHON fényekMargitszigetiFák helyett LED-falak „árnyékában”

A szabadtéri színházi elô -adások két meghatározójellemzôje a kellemesnyári este és a kiválasz-tott természeti környezet.A helyszínhez alkalmaz-kodjon az elôadás, vagya darabhoz válasszunkmegfelelô helyszínt?A mai technikai eszközökmaguk is meghatározhat-ják az elôadás terét?Az alábbi írásaink azezekre a kérdésekre adottválaszokat mutatják be.

The Blues Brothers Show

Fotók: Dobos Klára

�

A legszellemesebb megoldással Fekete Pé-ter élt a békéscsabaiak Monte Cristo grófjamusicaljében: Edmond Dantes hajójának vi-torlái vetítôvászonként is funkcionáltak, mely-re látványos animációkat vetítettek – a kelle-ténél talán színesebben hömpölygô képek-ben is megfogalmazva a történet és dallamvi-lág érzelmességét, felerôsítve a mû vadro-mantikáját.A The Blues Brothers Show pedig igazi mo-

zit és színházat ötvözô szkeccsként indult: fer-geteges filmburleszk révén követhettük nyo-mon, ahogy Elwood és Jake Blues végigszá-guldottak a nagy magyar vidéken, majd a fô-városon, hogy aztán a színpadon folytassákaz ôrült motorozásukat. Majd a díszlettervezôSzolga István és a látványtervezô MadarászJános „Madár” jóvoltából változatos bejátszá-sok pörgették fel még jobban Feke Pál és Ser-bán Attila dinamikus kettôsének produkció-ját. Kár, hogy a kezdéskor a színpad közepéturaló, a teret izgalmasan tagoló óriási nap-szemüveg nagyon hamar a magasba emelke-dett, így még egy rövid ,,szereplésétôl” elte-kintve a továbbiakban a szó szoros és átvittértelmében is csak ,,lógott a levegôben”… Sa koncert-játék üres terében némileg kis-szerûen, realista elemként zavarta a nagyvo-nalú koncerttér összhatását az egyik prózaibetéthez szükséges kisasztal.A sziget idei operaprodukcióját, a Turando-

tot mint ,,látványoperát” hirdették a szerve-zôk, a látványt azonban nem különleges dísz-letépítménnyel és szemkápráztató keleti kosz-tümökkel teremtették meg, ahogy azt meg-szokhattuk Puccini operája esetében. A féligszcenírozott elôadásban csak néhány – forgó-ra helyezett – lépcsôsor alkotta a SzendrényiÉva tervezte díszletet, ami leginkább a kóruselhelyezését, mozgatását segítette, illetve afôszereplôk közti (erô)viszonyokat érzékeltet-te. A lépcsôsoron kívül egyetlen díszletelemkapott helyet a színpadon: a lépcsôsor csú-csán helyezték el a császári trónszéket, jelez-ve, hogy Turandot kegyetlen ,,játéka”, a her-cegnô és Kalaf szerelme itt többrôl szól, mintkét ember kapcsolatának alakulásáról. A vi-szonylag semleges, komolyzenei koncertszín-padra emlékeztetô tér mögött ugyanakkor ahátteret itt is hatalmas LED-fal uralta. A falravetített keleti szimbólumokkal, természeti je-lenségek mozgóképeivel, fényekkel az animá-ciót, látványt, világítást jegyzô Rády Gábor,Szabó György, Pintye Zsolt meg tudta terem-teni a klasszikus operajátszásra jellemzô ,,lát-ványorgiát”. Megoldásaik közül kevésé érez-tem szerencsésnek a túlmozgatott, kissé di-daktikusan használt szimbólumokat, így pél-dául a játék elején a Turandot kérôire lecsapókard többszöri ,,bejátszását”. Ugyanakkormintha csak legelsô színpadtechnikusainkegyikének, Telepi Györgynek a diaporáma

elôd jének ,,sejthetô” ködfátyoltechnikájaszületett volna újjá a természeti képeknél:nagy hatású volt, ahogy például az éjszakaholdas égboltozata méltósággal beúszott és,,uralkodott” a földi halandókon.De a háttérvetítés egészérôl elmondható,

hogy alkalmazásával az alkotók végtelennétágították a teret, amely a technika teremtet-te monumentalitásával, sajátos jelképiségévelsegítette a történet mitikussá emelését.

Mikita Gábor


14

Turandot

�

Monte Cristo grófja

Manapság, hogy a nyári színházi elôadásoktöbbsége az ôszi szezon elô bemutatója lett, aszabadtéri produkciók szinte csak annyibankülönböznek a kôszínházi elôadásoktól, hogya nézô az idôjárás viszontagságainak is ki van

szolgáltatva. Pedig egy igazi nyári játék vará-zsát – az este alaphangulatát, a díszletet – a,,hely szelleme” is megadja… A miskolci Bar-tók operafesztivál új mûvészeti vezetôje, Kes-selyák Gergely – a szó szoros és átvitt értelmé-


SZABADTÉREN – ITTHON

Te Deum a síneken –Tosca az Avasi-kilátóban

�

ben is új utakra vezette a rendezvényt s annakközönségét: új koncepciót hirdetve, új játszó-helyeket találva bravúros példát adott arra is,hogyan lehet „hétköznapi” városi helyeket isszínházzá varázsolni. Egy markáns mûvészi el-képzelés, erôteljes rendezôi kéz révén a jelleg-zetes nyári színházi helyszínek (középkori vár-rom, klasszicista kastély, fûzfák övezte tópart)mellett a leghétköznapibb vagy legextré-mebb helyek is színházzá varázsolhatók. „Legyen az opera mindenkié” – ez a feszti-

vál új jelszava: miközben a szervezôk az újnépopera megteremtését tûzték ki célul, fon-tos törekvés, hogy a klasszikus darabok is a kö-zönség minél szélesebb köréhez jussanak el.Ennek leglátványosabb megvalósulása a Toscaszínrevitele volt ingyenes elôadásban a mis-kolci fôutcán és az Avasi-kilátónál. Az alapelképzelés az 1992-es Tosca-filmet

idézte, melyben az eredeti helyszíneken adtákelô a mûvet: a város három különbözô pont-ján elevenedett volna meg a történet. Vid-nyánszky Attila rendezô és Zeke Edit tervezô alehetséges helyszíneket bejárva végül módosí-tott a koncepción. Három este csendült felPuccini mûve: az elsô felvonás a miskolci Vá-rosháza új épületszárnya elôtt játszódott.A bejárat oszlopai semleges hátteret biztosí-

tottak a játékhoz, a rendezô pedig igyekezetthorizontálisan és vertikálisan is tágítani a játék-teret: a modern torony tetejérôl vörös ruhásangyalok szórták a szirmokat, a hatalmas ová-ciót kiváltó Te Deum méltóságteljes kórusahosszan hömpölygött a villamossíneken, aszerelmes festô és imádottja galambokat röp-tettek a magasba. A következô este a Városhá-za régi szárnyának egyik erkélyénél elevene-dett meg a II. felvonás. Sajnos itt nem számol-tak a nagy érdeklôdéssel: így a hátul állók csakaz erkélyen játszódó jeleneteket élvezhették,

az utca kövén zajló eseményeket csak az elölállók láthatták jól.Harmadik este a város jelképének számító

Avasi-kilátótoronyhoz várták a nézôket, ahol ateljes operát tekinthette meg a nagyérdemû.Míg az elsô két este kosztümös elôadás volt,addig itt a hatvanas években emelt építmény-hez igazodva ,,közelebbi”, háborús közegbekerült a mû, a kilátó katonai erôdítménnyéváltozott át, így az elsô felvonás temploma isinkább menedékhely lett. A világégés, a pusz-títás jeleként törmelékek, géproncsok, szemétborította a teret. Cavaradossi festménye pedignagyméretû graffiti stílusú munka a betonfa-lon. A történet nagyrészt az alapszinten ját-szódott, de a lépcsôsort, az emeleti részt is be-vonta a játékba a rendezô, a fent és lent ígymarkánsan éreztetett hatalmi helyzetet vagykiszolgáltatottságot, ugyanakkor szimultán já-tékra is lehetôséget adtak a különbözô szintek.A tv-torony betonmonstruma baljós, nyo-masztó, fenyegetô jelként magasodott. A város nagy barátja, Móricz Zsigmond sza-

badtéri színpadot képzelt az általa tündérkert-nek nevezett Avasra: több mint egy fél évszá-zad után most megvalósult az álom...

Kép és szöveg: Mikita Gábor


16

�

1999-es emlékem: A környék ócskavastele-peit jártuk együtt, hogy minél több hiteleselemet építhessünk be a Nyomorultak bari-kádjába. Késôbb az Egy pohár víz angol kas-télyának tornyába mûteremvezetôje, SzilágyiZoltán ördöglakatként mûködô órajáték-szerkezetet talált ki számomra. Azt sem felej-tem el, amikor ugyancsak ô az Árpád népetöbb száz négyzetméteres nikecell plasztiká-jának létrehozására zseniális ötlettel – a szob-rászok miniszerszámai helyett – hirtelen egygereblyével kezdte megdolgozni a felületet.

Úgy tudom, iparmûvészként kezdtepályáját. Hogyan került kapcsolatbaa díszletgyártással?

1983-ban kezdtem magyar filmekhez búto-rokat, berendezéseket, kellékeket készíteni(Parancsra tettem, Petôfi Sándor, Tündér Lala,Özvegy és a lánya, Széchenyi). Az iparmûvészcím megszerzése után, 1990-ben alakítot-

tam meg a Fafaragó Gmk.-t, ez 1991-ben át-alakult Figura Faipari Kft.-vé. Lassan elkezd-tünk színházi díszleteket gyártani. Elsô mun-kánk Székely László díszlettervezô megkere-sésére a Pál utcai fiúk volt a József Attila Szín-ház részére. Ezt követte a Diákszerelem, majdFehér Miklós tervei alapján a nagy sikert ara-tó Illatszertár díszlete.

Hogyan született meg ez a nagyszerûMûterem?

A Lenkeház utca 8. alatt egy 320 m²-esmûhelyben készültek a fenti munkák. Ez3,1 m belmagasságú volt. Kicsinek és ala-csonynak bizonyult a feladathoz, ezért új te-lephelyet vásároltam. Ebben 3 db 900 m²-esszakipari és egy 400 m²-es összeszerelô csar-nok van 13,5 m-es belmagassággal, 2 daru-pályával és 4 emelôvel. Az új Mûtermet Szi-netár Miklós, az Operaház fôigazgatója nyi-totta meg. Az avatásra meghívtuk a színházi

világ jeles képviselôit, igazgatókat, mûszakiés gazdasági vezetôket, díszlet- és jelmezter-vezôket, szcenikusokat.

Mit tart elsôdlegesnek a díszletkivite-lezés folyamatában?

Elsôdleges szempont a pontosság, a minô-ség és a tartósság.


DÍSZLETGYÁRTÁS

Egy nagy igényû mûteremSzínházi díszletek gyártásában vezetô szerepet tölt be a Figura Díszletgyártó Mûterem. Számtalan nagy sikerû elôadás díszletétkészítették az elmúlt két évtizedben a tervezôk, megrendelôk megelégedésére és a nézôk örömére. A nagy tapasztalattal ren-delkezô alapítót és tulajdonost, Figura Jánost kérdeztük a Mûterem mostani helyzetérôl.

Árpád népe (Budapest Sportaréna, 2006). Kivitelezô cégek: Figura Kft. és Scabello Bt.

�

Milyen a kapcsolata a tervezôkkel, a ki-vitelezô partnerekkel és a színházakkal?

Szerencsére nagyon jó a munkakapcsolatunk atervezôkkel, értékelik, hogy összeszerelô csar-nokunkban egészében láthatják megálmodottdíszletüket, mielôtt még a színházba kerülne.Ellenôrizhetik a kritikus pontokat, mozgatási le-hetôségeket. A megrendelôk is örülnek, hogynem a színpadon történnek a korrekciók.

Melyek voltak a legnehezebb munkáik?

Az elsôk, mert még ismeretlen volt számunk-ra a színház által megkövetelt technológia(építés, bontás) és a monumentális díszletek:Árpád népe (tervezô Makovecz Imre és GötzBéla), Colorado Vail és Kaltenberg (tervezôCsikós Attila), La Grand Macabre (tervezôHorgas Péter, szcenikus Krisztiáni István).

Hogyan sikerült ilyen kitûnô szakem-bereket kinevelnie?

Ez hosszú évek munkája volt. Minden eset-ben megköveteltem a minôségi munkát, vi-szont a fizetését is megkapta mindenki pon-tos idôben. Soha nem tartoztam egy fillérrelsem. Ezért van az, hogy évtizedek óta kitar-tanak mellettem, mint Szilágyi Zoltán azüzemvezetôm, akinek ez az elsô munkahe-lye. A katonaság után visszatért hozzánk, amai napig is velünk dolgozik. Szeret az Isten,hogy ilyen munkatársat találtam. Mind szak-mailag, mind emberileg kiválóan irányítja aMûtermet, jómagam, a színházak, szceniku-sok és tervezôk megelégedésére.

Milyen tanulságokat szûrt le eddigimûködése közben?

Régen nagyon szép díszleteket gyártottunk.Sajnos a mai gazdasági helyzetet mi is meg-érezzük. Drága Pufi bátyám (Hegedûs László),az Operettszínház volt mûszaki igazgatója – saj-nos már nem él – szavai fülembe csengenek:„Janikám, ócsítani kell!” – Mire én azt feleltemneki: Nem azért veszekedtem éveken át, hogyI. osztályú anyagból kiváló munkát végezzünk,hogy most odaálljak az emberek elé, és azt

mondjam, nem kell olyan precízen dolgozni,elég csak úgy hányavetin. Szerencsére nem ezttettem. Így viszont a „sufnituningos” mûhelyeksok munkát elvisznek. De azok a díszlettervezôkés színházak, akik komoly munkát várnak, ésúgy-ahogy meg is tudják fizetni, mindig velünkdolgoztatnak. Ezért vagyunk még talpon.

Úgy tudom, a díszletgyártáson túl tex-tilipari tevékenységet is folytatnak.

Amikor átköltözött a díszletgyártás az újMûterembe, a megüresedett helyiségben –feleségem és leányom vezetésével – sok varró-nôvel, speciális, nagy értékû gépekkel indult avarroda. Nagyon jó minôségû farmert gyár-tottunk. Ennek, évek múltán, az olcsó kínaitermékek megjelenése vetett véget. Most az amûhely nagyon csekély létszámmal dolgozik,díszletek kárpitját és drapériáit készítjük ott.

Így tehát a Figura Kft.-ben tevékenyrészt képviselnek a családtagok is.

Az utóbbi években már nem dolgozom ak-tívan. A hölgyek átvették munkámat, de acégen rajta tartom a szemem, a jelentôsügyekben csak én döntök.

Hogyan látja Mûterme jövôjét?

Sajnálatos módon egyre több színház ka-pujára kerül rá a lakat. Ennek ellenére szeret-ném a Figura Kft. jövôjét továbbra is szépneklátni, hogy ne kelljen elküldeni egyetlen, év-tizedek óta itt dolgozó munkatársat sem,megélhetést nyújtson mindnyájunknak ez akülönleges, nagy tudást igénylô, szép szak-ma.

G. B.


18

Lulu (Radnóti Színház, 2004)

Tóték (Radnóti Színház, 2005)

Holdbéli csónakos (Nemzeti Színház, 2003) Szépség és szörnyeteg (Operettszínház, 2005)

Homburg hercege (Új Színház, 1997) Vérnász (Szegedi Nemzeti Színház, 2001)Salemi boszorkányok (Vígszínház, 1998)

�

[email protected]

mobil: 06-30-946-1112mobil: 06-30-9601-347fax: 06-1-258-0100

Fotó: theather.hu

Fotó: theather.hu

Menjünk vissza a kezdetekhez. Hogykerültél kapcsolatba a színháztechni-kával?

Szülôi indíttatásból a Kulich Gyula Könnyûipa-ri Szakközépiskolában érettségiztem. Akkormár kiderült, engem a gépek, mechanizmu-sok érdekelnek, és nem a cipôtervezés.A PEMÛ1 mûanyagokat gyártó cégnél helyez-kedtem el mint gyártástechnológus – ennekkésôbb még nagy hasznát vettem – majd jötta katonaság. 1969-ben elvégeztem a BánkiDonát Mûszaki Fôiskola gépgyártás-technoló-gia szakát.

A Középülettervezô Vállalat (KÖZTI)Színháztechnikai Szakosztályára –ahol akkor már 1962 óta dolgoztam,Baumann Gyöngyvér volt a mûszakirajzolónk – Vajda Ferenc fiatal, frissenvégzett diplomás munkatársat kere-sett.

Gyöngyvér bátyja, Baumann Sándor évfolyam-társam volt, és beajánlott Vajda Ferinek. Tavas-szal bementem hozzá egy beszélgetésre. Mivelmég nem diplomáztam le, úgy gondoltam,hogy az utolsó szabad nyaramat kihasználvacsak szeptemberben állok munkába. Ferinek eznémi csalódást okozhatott. Ennek tudom be,hogy egyéves próbaidôre vett fel. Munkába ál-lásom után azonban hamar véglegesített.

A hazai színháztechnika német gyö-kerû. Feri saját tapasztalatából tudta,hogy milyen fontos a német színház-technika megismerése és a színházigyakorlat. Ezért készítette elô tanul-mányutadat az NDK-ban.

1971-ben mentem ki, és a 71/72-es évadbana Komische Operben dolgoztam mint színpa-

di díszletezô. Mellette jártam az Institut fürKulturbauten színházi mûszaki vezetôképzôtanfolyamára. (Ezt – azt hiszem – csak Öl-veczky Miklós végezte el Magyarországról.) Eza tanfolyam ugyan két- vagy hároméves volt,de hozzájárultak, hogy én sûrített formábanegy év alatt elvégezzem. Végül a többiekkelegyenrangú diplomát kaptam.

A Komische Operben mi volt a felada-tod?

A cél az volt, hogy megismerkedjem a színházbelsô világával. Beálltam váltott mûszakbanszínpadi munkásnak. Többnyire a délutánosmûszakot kértem, hogy az esti elôadásoknáljobban lássam az eredményét, vagy a tényle-ges hasznát a munkánknak. A 150 kilós dísz-letfalakat ugyanúgy el kellett kapnom, mint atöbbieknek. A jutalom az volt, hogy este a to-ronyból vagy valami jó helyrôl végignéztem

az elôadásokat. Testközelbôl ismertem meg aszínpad világát. Ez egy izgalmas, érdekes évvolt számomra. Még egy haszna volt a tanfolyamnak, mert

ott megismerkedtem majd mindegyik kelet-német színház mûszaki vezetôjével. Ők végez-ték általában ezt a tanfolyamot, és baráti vi-szony alakult ki, mindegyikük elvitt a sajátszínházába. Így bejártam az országot, és sokszínházat volt alkalmam megnézni, tanulmá-nyozni. Hozzánk képest az NDK-ban csak na-gyobb és korszerûbben felszerelt színházakvoltak. Nagyon profi – kicsit németes, szögle-tes – de jól szervezett, jó minôségû munka zaj-lott ott a színházakban. Ez igazán akkor tûntfel, amikor hazajöttem. Az évad végén lediplomáztunk. Érdekes volt

ez is, mert az egész évfolyamot levitték vidék-re, ahol egyhetes intenzív képzés elôzte mega záróvizsgát. Az akkori NDK-ra jellemzô mó-don napközben az osztályteremben ülve szín-háztechnikát tanultuk, de mindennap egy órasport volt. Kosárlabdáztunk, atletizáltunk, ésközben pulzusmérést meg kondíciófelméréstcsináltak. A 70-es években ennyire fontos volta sport az NDK-ban. Nagyon jólesett a moz-gás, még inkább összehozta a társaságot. Estemeg elmentünk együtt szórakozni. Jó emléke-im vannak errôl a tanfolyamról.

Már elôtte is beszéltél németül, ami-kor kimentél?

Nagyon rossz nyelvérzékem van, de némi ala-pot otthonról hozva, elôtte intenzív némettanfolyamra jártam. Egyedül a németben lát-tam esélyt, hogy valamilyen szinten meg tu-dom tanulni. Már valamilyen tudással kerül-tem ki, amit egy év alatt annyira tudtam töké-letesíteni, hogy nem mindig vették észre,hogy nem vagyok helybeli. Nagy haszna volta német nyelvtudásnak, mert még a rendszer-


A magyar színháztechnikát a világhábo-rú után a semmibôl kellett felépíteni. Azelmúlt negyven év alatt jelentôs – euró-pai színvonalú – színpadgépészeti cégekjöttek létre hazánkban. Ebben a folya-matban meghatározó szerepet töltött beStrack Lôrinc színpadgépészeti tervezô,fejlesztô, színháztechnológus. Szakmaielkötelezettségével nemcsak tanúja,sokkal inkább motorja volt a színpadgé-pészet fejlesztésének, az iparág létre-hozásának.

a hazai színpadgépészetfejlesztôje

StrackLôrinc,

BEMUTATJUK

Gépi pont és díszlethúzók. Vörösmarty Színház,Székesfehérvár (2005) �

váltás után is – nálunk sokáig – a német nyelvtúlsúlya érvényesült a színpad-, egyáltalán agyártástechnikában. A tanulmányutakon,konferenciákon és késôbb szinte minden üzle-ti kapcsolatunkban a németet használtuk. Ezaz ezredfordulóig volt jellemzô. Azóta olymértékben globalizálódott a világ, hogy a né-metek is kénytelenek voltak átállni az angolnyelvhasználatra az üzleti kapcsolataikban.Amikor a KÖZTI-be kerültem, primitív szín-

padi gépezeteket (kézi díszlethúzó, függöny-mozgatás stb.) terveztünk. Mindent mûhely-rajzszinten kellett dokumentálni, mert építô-ipari vállalatok és termelôszövetkezetek laka-tosmûhelyei készítették és szerelték, mindenlétesítménynél más volt a kivitelezô. Próbál-koztunk olajhidraulikus felsôgépezetek terve-zésével (Vidám Színpad, 1970, Fôvárosi Ope-rettszínház, 1971), de ezeket is mindig másgyártotta és szerelte.

Munkáid során azonban egyre profibbszintre emelted a színpadgépészetitervezést a KÖZTI-ben. Lassan kiala-kultak az állandó kivitelezôi kapcsola-tok.

Leginkább a felvonósok tudtak volna haté-kony partnerek lenni. Több munkát a Gép- ésFelvonószerelô Vállalat és a Felvonójavító Vál-lalat kivitelezett, de hamar kiderült, hogy nemhajlandók ezt mint egy különálló szakágat fel-vállalni, a fejlesztésre energiát fordítani. Az Iro-dalmi Színpad felújítását tervezve(1974–1976) került képbe az ÉCSÁSZ2. Ennekvolt egy kis felvonójavító részlege, amelyetAsztalos Gyula vezetett. A felújításnál a Fôvá-

rosi Tanács Mûszaki Irodája volt a beruházó,és Schmidt János kereste meg ôket a színpad-gépészeti munkákkal. Ott ismerkedtünk összeAsztalossal, akirôl kiderült, hogy évfolyamtár-sak voltunk, együtt végeztünk. Ô egy darabiga Felvonógyárban dolgozott, de a tervezésnem volt szívére való, inkább átment egy ki-sebb céghez, ahol testhezállóbb volt számáranéhány ember munkáját irányítani és szervez-ni. Azonban kevés volt neki ez a túlságosan ru-tinszerû felvonótéma. Az Irodalmi Színpadnálkerültek elôször a színháztechnikával kapcso-latba, az volt az elsô kisebb, nekik tetszô mun-ka. Csak kellett egy tervezô hozzá, és én – bárKÖZTI-s voltam – mellékállásban terveztemmeg a kis színpad gépészetét, amit aztán ôkkiviteleztek. Bennük megvolt az a szándék,hogy ráállnak erre a szakterületre – bár akkormég csak néhány felvonószerelô volt Asztaloskeze alatt.

A KÖZTI-ben hamar beláttuk, hogybonyolultabb gépezetek gyártástech-nológiai tervezését nem tudjuk ellátni.Az elsô gépi süllyedôk gyártmányter-veit az INTRANSZMAS készítette, illet-ve gyártatta le.

Az INTRANSZMAS alvállalkozó tervezônk volt.Az általunk készített színház-technológiai kon-cepció alapján megkapták a paramétereket,s ezekkel mechanikusan megtervezték, végre-hajtották a feladatot.3 Üzletnek tekintették amunkákat, és nem gondoltak hosszú távú fej-lesztésre.

Akkor meglepetést okozott nekünk,hogy az egy süllyedôre készített INT-RANSMAS-tervanyag mérete és súlyameghaladta a KÖZTI által tervezettépület komplett tervdokumentációját.

Ebbôl látszott, hogy ez egy ilyen nagy munka.Egy süllyedônek a megtervezése – úgy gon-dolom ma is – ilyen mennyiségû rajzzal jár.

Minden ház más, egyedi, mindegyiknél csa-varszintig kell megtervezni, a külsô alvállalko-zók is tervbôl dolgoznak. A KÖZTI-nek mintközépületeket tervezô vállalatnak nem voltesélye arra, hogy a gépgyártás tervezéséhezegy ilyen nagy csapatot el tudjon tartani.A KÖZTI egy embert alkalmazott a színpadgé-pészet technológiai tervezésére, a gyártmány-tervezéshez szükséges létszámot csak egy kivi-telezô tudja megfizetni.

Mikortól indult be Asztalos Gyulánál aszínpadgépészeti gyártmányfejlesztés?

A Várszínház felújítása (1978) volt a forduló-pont. A Várszínház színpadgépezete már tel-jes mértékben gépesített rendszer volt. Bár jónéhány alkatrész mûhelyrajzszintû tervét méga KÖZTI-ben készítettem. A fejlesztés azonbanbeindult az ÉCSÁSZ-nál, és a komplett rend-szert ôk kivitelezték. A Színháztechnikai Szak-osztályon felhalmozott mûhelyterveket átad-tuk nekik: ami ebbôl hasznosítható, vegyék át,de álljanak rá arra, ami továbbfejlesztendô.(Voltak ezek között muzeális érdekességek is,mint: mennydörgésgép, szélgép stb.) Akkornagyon sokat beszélgettünk arról, hogy nekika feldolgozásra egy tervezô csapatot kell létre-hozniuk. Felvették Korponai Ferencet, a KÖZ-TI-bôl egy statikus ment át, meg még egy páremberbôl ötfôs gépésztervezô csapat alakult.Amikor az elsô nagy színházi rekonstrukcióbejött (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház1979–1981), akkor már ütôképes tervezôgár-dájuk volt. Az ÉCSÁSZ Színpadgépészeti ésFelvonó Üzeme akkor már gyártástechnoló-giai terveket csinált. A vasfüggöny, elôfüg-göny, ponthúzók mozgatását ugyan mégnem merték ôk tervezni, importálták a NSZK-ból. Keresték a nyugati szakmai kapcsolatokat,és akkor kezdôdött együttmûködésük a ZillerTechnikkel. 1982-tôl kezdve dolgoztakegyütt, és sokat is tanultak ebbôl, rendszere-sen jártak ki a német céghez, és részben átvet-ték annak technológiáját.

Kölcsönös volt az együttmûködés? Ex-portra is gyártottak?

Igen, a Ziller Techniknek az volt az elképzelé-se, hogy a nálunk nagyon olcsó munkaerôvelsok mindent itt szeretett volna gyártatni. Ezcsak részben sikerült, mert még nem voltolyan fejlett, precíz itt a feldolgozóipar. AzÉCSÁSZ kiadta bedolgozóknak a gyártást, denehezen feleltünk meg a német minôségi fel-tételeknek. A kapcsolat azonban nem csakemiatt szakadt meg, a Ziller Technik elsor-vadt, majd hirtelen csôdbe ment. Az elsô közös munka a Vígszínház elôfüggö-


20

Formatervezési Nívódíj a kombi profil futópálya rendsze-rért (1989)

Világítási portál. Jászai Mari Színház, Tatabánya (2009)

�

nye kombinált mozgatásának motorizálásavolt. Erre azonban devizát kellett szerezni va-lamelyik külkereskedelmi cégtôl. Akkor kötöttdevizagazdálkodás volt, és ezek nehéz ügyekvoltak. Ebben nagyon ügyes volt AsztalosGyula, el tudta intézni, hogy megfelelô összegálljon rendelkezésre. Az évek során az ÉCSÁSZszínpadgépészeti üzeme több külker céggel –Nikex, Transelektro stb. – épített ki jó kapcso-latot. (Késôbb a Transelektro üzletkötôje is aSZIKI munkatársa lett.) Ez a néhány gépim-port aktívvá tette az üzleti kapcsolatot, amimindig szakmai fejlôdéssel járt együtt. Leg-többször a mechanikát kellett behozni, azelektronikát már elég jól tudták a magyarokcsinálni. Érdekes, ezt ôk is elismerték, hogy avezérléstechnikában ott szinte pariban vol-tunk a németekkel. Bejött a mechanika, és mitettük hozzá a vezérléstechnikát.

Akkor még a KÖZTI-ben dolgoztál. Mivolt a legkedvesebb munkád a sok kö-zül?

Erre nehéz válaszolni. A 70-es években a me-gyei mûvelôdési központokat rutinnal csinál-tuk, sok típusterv-adaptáció is volt. A munka-megosztás alapján nekem a színpadgépészetitervezés jutott. Emlékeim szerint színház nemnagyon volt, bár belépésemkor a Vidám Szín-pad és az Operettszínház munkáiba kapcso-lódtam be. Késôbb a Bábszínház nagyon iz-galmas elsô feladat volt, segített beletanul-nom a szakmába. A funkcionális kérdésekbe, aszínházkonzulens feladatokba akkor nem foly-tam bele. Ma már számomra ezek a legna-gyobb kihívások, az építészeknek megtanítania színház mûködését. A nézôtér-szerkesztésiprogramot is ezért dolgoztam ki.

Én 1979-ben léptem ki, te mikor hagy-tad ott a KÖZTI-t? Mikor szûnt meg aSzínháztechnikai Szakosztály?

Ez egyértelmûen az Operához köthetô.A nyolcvanas évek elején kezdôdtek el az Ope-ra felújításának tervezési munkái. Nemsokáraa tervezôintézeten belül igazgatói szintre ért afelelôs tervezôk rivalizálása. Siklós Mária voltaz építész, fônökét Tolnay Lajost pedig na-gyon zavarta, hogy Vajda Ferinek túlságosanmeghatározó szerepe van a tervezésben. Ez apresztízsharc annyira elfajult, hogy belekötöt-tek Feribe, aki rákényszerült, hogy 1982 körülotthagyja a KÖZTI-t. A nyolcvanas években már kezdett kialakul-

ni a tervezôcégek között a munkáért folyóharc. Ebben a KÖZTI-nek – minden színházimunkánál – elônye volt a SzínháztechnikaiSzakosztály miatt. Azt gondolták, ezzel zsarol-ni lehet az országot. A Gyôri Nemzeti Színházvolt az elsô 1978-ban, ahol a KÖZTI nem tud-ta megszerezni a tervezést, hiába voltak nála aszínháztechnikusok, akusztikusok. Ezért szün-tették be azt a korábbi gyakorlatot, hogy aszakosztály különbözô tervezôintézeteknek al-vállalkozóként dolgozhatott. Kezdtek félni akonkurenciától.Azt hiszem, egy pitiáner dunaújvárosi mun-

kával kapcsolatban adtunk szaktanácsot, ésebbôl fegyelmit is kreáltak. Annyira eldurvult ahelyzet, hogy Vajda Feri átment fôállásba azÉCSÁSZ-hoz. Azt mondták, nincs probléma,mert én ott vagyok, viszem tovább a munká-kat. Bár a KÖZTI vitathatatlan érdeme, hogyegy ilyen speciális szaktudású szakosztályt 35éven át mûködtetett, de sem erkölcsileg, semszakmailag nem értettem egyet a nagy múlt-tal rendelkezô csapat szétverésével. (Ez még

az operafelújítás tervezési fázisában zajlott, Fe-ri az Opera kivitelezésekor már az ÉCSÁSZ-ban volt.) Egy ideig még a KÖZTI-ben maradtam,

mert akkor zajlott a zalaegerszegi Hevesi Sán-dor Színház (1980–1983) tervezése, és kérték,hogy a kiviteli tervek elkészültéig maradjak.(Közben odahoztak egy hölgyet, akit be kel-lett volna tanítani, de hát az elég reményte-lennek tûnt.) Pedig imádtam a KÖZTI-bendolgozni, de a zalaegerszegi színház átadásaután én is átmentem az ÉCSÁSZ-ba. A nyolc-vanas években logikusnak tûnt oda kerülni,ahol már elkezdték a fejlesztést. Legyen atechnológiai tervezés is ott, erre egy jó csapatjött létre (Gáspár Péter világítástervezôkéntjött velünk.)

Hogy tudta a KÖZTI az operafelújítástechnológiai tervezését befejezni?

Az építészegyeztetésekre még én kísértem kiDrezdába Siklós Marikát, de távozásom utánmár Borsa Miklóst bízták meg mellékállásbanmint színháztechnikus szakértôt. A nagy szín-padtechnikai rendszereket a drezdai SBS ter-vezte és kivitelezte, az abban nem szereplôrészfeladatokat pedig a MŰBER4 már a terve-zési fázisban az ÉCSÁSZ-hoz irányította. Ezután már minden technológiai tervezés

átjött hozzánk, olyannyira, hogy amikor aNemzeti Színház újból feléledt – Hofer Miklósújból áttervezte – Vajdát visszacsábították a


Omega és Kombi függőnypályarendszerek

�

KÖZTI-be, ez volt a Nemzeti-próbálkozásokutolsó változata.

1986. január elsején alakult meg aSzínháztechnikai Kisszövetkezet (SZI-KI), ezzel önállóvá vált az ÉCSÁSZSzínpadgépészeti Üzeme.

Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a kémény-vakoláshoz és cserépkályha-építéshez szokottrégi vezetés komoly gátja a fejlôdésnek, így aleválás szükségszerû fejlemény volt. A koráb-ban elképzelhetetlen manôver természetesena lassan kibontakozó gazdaságpolitikai válto-zásoknak volt köszönhetô. Jellemzô módonekkor már Vajda Ferivel a privát szférában isdolgoztunk, akkor még PJT5 formációban. A SZIKI közben rohamosan fejlôdött. Az ed-

dig homogén kis csapatból gépészeti és elekt-

romos kivitelezôrészleg, karbantartók, gépé-szeti tervezô, technológiai tervezô- és fejlesz-tôrészlegek alakultak. Ezeket egészítették ki ál-landó külsô partnereink: pl. Ecker Tamás, azINTRANSMAS volt vezetô tervezôje, gépésze-ti berendezéseket szállító vállalkozók, színpad-technikai alvállalkozók elsôsorban világítás-technika, hangrendszerek és színházi függö-nyök szállításához. Intenzívek voltak a külföldikapcsolataink: színpadtechnikában a bécsiWagner Biro, általános világítástechnikában aTRILUX, függönytechnikában a Silent Gliss.

A kombi függönysínrendszert Te ter-vezted, és nagy sikered volt vele.

Nagy szégyennek éreztem, hogy egy színpad-technikai cégnek nincs jó minôségû függöny-mozgató rendszere. A nyolcvanas évek köze-pén még mindig a KÖZTI típustervei szerintegyedileg gyártottuk a függönysíneket, gör-gôket, tereléseket, és a kézi mozgató rendsze-reket. Az új rendszer fejlesztésénél a legkor-szerûbb anyagokból indultam ki: grafitos tef-lon, önthetô wulkolán, üvegszál erôsítésû po-liamid, és természetesen a sín részére nagyszilárdságú eloxált préselt alumínium.A mûanyag alkatrészek formálásában nagy se-gítségemre voltak PEMû-s ismereteim ésöcsém, akinek akkor már jól menô mûanyag-szerszám-készítô vállalkozása volt. AmikorGötz Béla elôször kipróbálta a színházban azúj rendszert, egy függönymozgatásnál aztmondta: „túl könnyen gördül, a vezérgörgôreféket kellene szerelni.” (A mai napig nem tu-

dom, hogy csak cukkolt, vagy komolyan isgondolta.) A gyártmány végül is 1989-benformatervezési nívódíjat kapott. Késôbb megszületett a kombi rendszer kis -

öccse, az OMEGA mozgatás. Ennek a termék-nek akkor talán még nagyobb sikere lehetettvolna, ha ügyesebb a cégvezetés üzletpolitiká-ja. Az irreálisan magas árfekvés és a lehetségesvevôkör korlátozása nem tette lehetôvé opti-mális darabszám elérését.

A nagyszínházi rekonstrukciók a het-venes évek második felében kezdôd-tek. Egymás után újultak meg a vidé-ki és a fôvárosi színházépületek.

Az elsô a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín-ház volt, 1981-ben nyitották meg. Ekkorramár összeállt a Korponai Ferenc által irányítottkiviteli tervezés az ÉCSÁSZ-ban. Nekem akkora KÖZTI-ben már csak technológiai terveketkellett készíteni a hozzá tartozó költségvetéski-írással. Ekkor jöttek sorra a vidéki színházak:Zalaegerszeg, Kecskemét, Kaposvár, Debre-cen, Pécs, Veszprém, Szeged, Szolnok. Majdkövetkezett a budapesti nagyszínházak sora:Víg, Thália, Madách, Operett. Ez utóbbinál egy alkalommal tervbírálatra

Kerényi Miklós Gáborhoz voltunk hivatalosak.Lobogtatott egy 1970-es évek elején készülttervet, azzal az indulatos megjegyzéssel, hogyakkor még tudtak jól színházat tervezni. Mintkiderült, azt a tervet is én készítettem. Ezzelegyütt valószínûleg igaza volt, ideje a vérfrissí-tésnek, keresem is az utódom.

Idôközben kezdtek feltûnni a riválisszínpadgépészeti cégek…

A vígszínházi rekonstrukció volt a fordulópont1994-ben. A beruházást irányító HomolyaLászló nehezen viselte a SZIKI monopol hely-zetét, és szívesen vette más kivitelezô megje-lenését. A Racional Mérnök Irodával dolgozta-tott. Átadás után Réfy Imre fel is ajánlotta Asz-talosnak, hogy valamilyen formában fogjanakössze. Nagyon örültem volna, ha elfogadja azajánlatot, de megijedt, és nemet mondott,pedig akkor még nem volt Ecker Tamás, ésnagyon hiányzott egy profi gépész a csapat-ból. A Racional ezután a REXROTH-tal állapo-dott meg, ennek az együttmûködésnek azeredményei közismertek.

A vállalkozás szabadságát a rendszer-váltás tette lehetôvé, de egyben a köz-beszerzések szabályozása elôtérbehozta a tervezôi összeférhetetlensé-get.

Ezzel a problémával konkrétan csak az újNemzeti kapcsán találkoztunk valamikor1997–98-ban. A probléma itt nem a tervezésvolt (mivel az el sem kezdôdött), hanem az,hogy Gebei András kollégánk részt vett BánFerenc elsô díjas pályázatában. A SZIKI-ben ezek után teljesen megszûnt a

technológiai tervezés. Azoknál a munkáknál,ahol jogilag nem merült fel az összeférhetet-lenség, azokat Gebei András saját vállalkozá-sán (Gebei és Társa Kft.) keresztül végeztük.Legnagyobb ilyen munkánk a MÜPA volt, depl. a Korda Filmstúdió tervezése is hasonlónagyságrendû feladatot jelentett. Én vállaltamáltalában az építészeti konzultációkat, funkci-onális egyeztetéseket és a színpadtechnikai


22

A nézôtérbillentés mozgatómûvei. Jászai Mari Színház, Tatabánya (2009)

�

tervezést, ô a színpadgépészet-vezérlési és aszínpad-világítási terveket készítette. Utolsóközös munkánk a Liszt Ferenc ZenemûvészetiEgyetem rekonstrukció tervezése volt. Kivitele-zése most zajlik, sajnos már az ô közremûkö-dése nélkül…

Térjünk vissza Bán Nemzeti Színház-tervéhez, annak az Oslóban élô Öl-veczky Miklós volt a színháztechnikaikonzulense.

A rendszerváltás után – lehetôségein belül – se-gíteni akart Magyarországnak, ezért felkutattaa SZIKI-t. Felajánlotta, hogy az általa tervezettmunkáknál tôlünk is kér ajánlatot, és ha ver-senyképesek vagyunk, nyerôk lehetünk. Rövididôn belül két munkát is megnyertünk: a kop-penhágai Folketeatret Hippodrom átrendezhe-tô stúdió termének színpadtechnikáját és a Fe-röer-szigeteken a mûvelôdési ház ponthúzóberendezésének felújítását. Mindkét munka jólsikerült, de hamar kiderült, hogy a nagy távol-ság, a kommunikációs nehézségek miatt ez azexportlehetôség a SZIKI számára sem volt any-nyira vonzó, a kapcsolatok megszakadtak. Más volt a helyzet a tervezéssel. Miklósnak

volt egy német partnere – szuper volt gépkivi-

teli tervezésben –, de neki inkább technoló-gusra volt szüksége, aki a technológiai tervekmegrajzolásában és kiírásokban tud segítségé-re lenni. A koppenhágai Hippodrom techno-lógiai terveit és kiírását már együtt csináltuk.Ennek mintájára terveztünk egy zenekariárok-székkocsi rendszert a reykjavíki Nemzeti Szín-ház részére. Aztán kisebb kulturális létesítmé-nyek következtek: Drammens Színház, a mal-môi cirkusz átalakítása, Koppenhága Kultúr-ház, fejlesztési javaslatok a világ egyik legjobbtöbbcélú sportcsarnoka, az Oslo Spektrum ré-szére stb. Az Erzsébet téri új Nemzeti Színházmintája alapján, felkérésre a koppenhágai Ki-rályi Színház tervezéséhez is kidolgoztunk egypályázati követelményrendszert. A világ leg-jobb építészeit hívták meg a nemzetközi terv-pályázatra. A gyôztes pályamû homlokzatát1:1 léptékben fából felépítették a kiszemelttelken, és kikérték a lakósok véleményét. Azemberek többsége azonban azt mondta: eztnem kérjük. Ennek megfelelôen nem is épültfel. Az új Nemzeti Színház tervezésénél tender-

tervszintig jutottunk el, és a színháztechnikaikivitelezôt is kiválasztottuk, amikor jött a kor-mányváltás. A jelenlegihez képest egy egé-szen más felfogású színháztér lett volna, nyi-

tott színpaddal és változtatható nézôtér–játék-tér átmeneti zónával.

Már jó ideje önállóan dolgozol, milyenmunkák vannak most a rajzasztalo-don?

Az általános gazdasági és pénzügyi válság leg -inkább az építôipart, azon belül is elsôsorbana kulturális beruházásokat érinti. Vannak mégépülôfélben lévô házak, és vannak, amiket an-nak idején félbehagytak: pl. Egyetemi Sport-csarnok („tüskecsarnok”), Erzsébet téri Gödör.Ezeket a munkákat a közeljövôben be kellenefejezni. Azt feltételezem, hogy az Erkel Színhá-zat sem úszom meg. Ezeken kívül – elsôsorban a Zoboki–Demeter

& Társaik Építész Irodán keresztül – külföldimunkák színesítik az életem. Leginkább nagy kí-nai beruházások, de volt már szibériai (Szurgut)vagy Szentpétervárnak szánt, MÜPA karakterûlétesítmény is az asztalon. A cégnél kezd olyanmértékû rutin és szaktudás felhalmozódni, amiengem leginkább a régi KÖZTI-re emlékeztet. 15 éve tervezek számítógépen, és eddig be

volt állítva az automatikus mentés 23 óra 55percre. Ez mindennap figyelmeztetett, hogyideje abbahagyni a munkát. Az idôpontotmost drasztikusan visszaállítottam, és estén-ként inkább kimegyek a Városligetbe egy ki-csit bicajozni.

Munkásságod eredményét a kor-szerûen felszerelt színpadokon lehetlemérni. Reméljük, még sok feladat-ban tudod kamatoztatni tudásodat éstapasztalataidat.

Szabó-Jilek Iván

1 PEMŰ Mûanyagipari Feldolgozó Vállalat, ma Zrt.2 Épületgépészeti és Cserépkályhaépítô ÁltalánosSzakipari Szövetkezet (ÉCSÁSZ)3 INTRANSZMAS által tervezett és kivitelezett süllyedôkkerültek a Diósgyôri Vasas Mûvelôdési Központba(1977) és a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei-VárosiMûvelôdési Központ és Ifjúsági Házba (tervezés1967–1973, átadás 1978)4 Mûvelôdési Beruházási Vállalat (MŰBER)5 PJT – Polgári Jogi Társaság, több személy jogközössé-gének egyik tipikus fajtája.


Drammens Teater stúdiószínháza, Norvégia

HAZAI HÍREK

Kiállítottmozdulatok Iparmûvészeti Múzeum,2012. június 29. – szeptember 9. Százéves a kortárs táncmûvészet hungariku-ma, a magyar mozdulatmûvészet: a Buda-pesti Iparmûvészeti Múzeumban Mozdulat –A magyar mozdulatmûvészet története és kap-csolatai 1902–1950 között címmel megren-dezett kiállítás idézte fel a nyáron a mozga-lom elsô fél évszázadát.A mezítlábas táncosnô, Isadora Duncan és

a filozófus Henri Bergson hatására a magyarmodern tánc forradalmáraként is emlegetettDienes Valéria 1912-ben kezdte meg itthonmûködését: nevéhez kötôdik az elsô magyarmoderntánc-est, iskola és táncelméleti írás is,s ô az, aki polihisztorként megalkotta az or-kesztika mûfaját és tanítási metódusát.A mûfaj népszerûségét, tömegbázisánaknagyságát is jelzi, hogy 1935-ben A gyermekútja címen ezerszereplôs elôadást mutattakbe a Városligetben. Az iskolaalapítók sorát, a

kortárs tánctörekvések skáláját többek közöttMadzsar Alice, Szentpál Olga, Kállai Lili,Berczik Sára bôvítette. 1950-ben azonban amagyar kultúra sok más polgárinak bélyeg-zett ágával együtt a magyar mozdulatmûvé-szetet, az azt képviselô iskolákat is betiltot-ták. A mûfaj elemei töredékesen éltek továbba mûvészi tornában, a gyógytornában. A magyar mozdulatmûvészet fôleg a Die-

nes Valéria szellemi örökségét ôrzô, továbbvi-vô Orkesztika Alapítványnak köszönhetôenazonban ma reneszánszát éli. A mozdu-latmûvészet környezetében kosztüm- és dísz-lettervezôként vagy zeneszerzôként számosavantgárd mûvész megfordult. Szentpál OlgaJemnitz Sándorral, Jaschik Ámossal és Bort-nyik Sándorral, Madzsar Alice és PalasovszkyÖdön a világhírû zeneszerzôvel, Kozma Jó-zseffel, illetve Kövesházi Kalmár Elza szob-rászmûvésszel (kosztümök) dolgozott együtt.A díszleteket mások mellett Bortnyik Sándor,Kassovitz Félix, a vetített díszletet Kádár Bélatervezte. Palasovszkyék árny- és fényjátéko-kat, „emberdíszletet” is használtak darabjaik-nál. A mozdulatmûvészeti elôadásokat a kor-szak szinte összes jelentôs fotómûvésze meg-örökítette (Pécsi József, André Kertész, Ergy

Landau, Angelo és mások). A mozdulatmûvé-szet így Dienes Valéria egyes koreográfiái ré-vén nem csupán mint táncmûfaj kapcsolódikaz art decóhoz, hanem a közremûködô kép-zômûvészek, iparmûvészek (Kádár Béla,Jaschik Ámos, Kövesházi Kalmár Elza) által is.A tárlat a szcenikai törekvések iránt érdek-

lôdôk számára is izgalmas volt, hiszen azon afotódokumentumok, írásos anyagok mellettjelmeztervek, kosztümök, díszlettervek is he-lyet kaptak. Az Iparmûvészeti Múzeum kiállí-tását Beke László (koncepció), Vincze Gabri-ella (kurátor) és Fenyves Márk mozdu-latmûvész neve fémjelezte.

M. G.

Felújítják a GyôriNemzeti Színháznagyszínpadát Felújítják a nyári szünetben a Gyôri NemzetiSzínház nagyszínpadát, kicserélik padlóburkola-tát és felújítják az alsó gépészetet; a várhatóköltségek 50 millió forintot tesznek ki.A szokásos évenkénti karbantartásokat rendre

elvégzik a teátrumban, ilyenkor a színpadra al-kalmanként 4-7 millió forintot költenek. A szín-pad azonban olyan mértékben elhasználódott,hogy csiszolni már nem lehet, teljes felületét ki kellcserélni – mondta Markó Angéla ügyvezetôigazgató. Huszonkét évvel ezelôtt, 1990-ben

volt utoljára padlócsere, de a gépészethez akkornem nyúltak a harmincéves épületben, amely-nek az ország színházai között a legnagyobb,546 m2 a fôszínpad területe. Most a padlócsere582 m2 érint, mert a színpad mögötti rakodó-terület padlója is cserére kerül. A padlócserévelegy idôben a színpadi alsógépezetek nagyfelújí-tását és karbantartását is elvégzik.A munkát – közbeszerzés útján – az Ipartech-

nika Menedzser Kft. nyerte meg, mely során azúj színpadpadló lefektetésére és a fô gépészetialkatrészek cseréjére kerül sor. A kft. négy alvál-lalkozó bevonásával végzi a munkálatokat,melyre az átadásig összesen 8 hét áll rendelke-zésére, a szeptemberi nyílt napra és próbákra elkell készülniük.A beruházást tavalyi pénzmaradványból fi-

nanszírozza az intézmény.Markó Angéla szólt arról, hogy a megtakarí-

tásokat évrôl évre a három évtizede mûködôszínház kisebb-nagyobb felújításaira költik. En-nek révén szépült meg a földszinti aulában aszervezési részleg, kapott modern formát a bü-fé, és az elmúlt években sikerült európai színvo-nalúvá fejleszteni a fény- és hangtechnikát.

Kultúra.huKisalföld.hu

ProdukciósLebonyolítóSzoftvera Vígszínházban A Vígszínház három játszóhelyén (Vígszín-ház, Pesti Színház, Házi Színpad) esténként1700 nézô foglalhat helyet, és ez a tavalyi

évadban több mint 350 000 látogatót je-lentett számunkra. A színház mindennapimûködésének megszervezése igen összetettés szerteágazó feladat. A napi és heti pró-batáblák hatékony és gördülékeny összeállí-tása, a mûszak és a színészek egyeztetése, afolyamatos technikai fejlôdés biztosította le-hetôségek és az ezzel párhuzamosan egyrenövekvô elvárások mellett – a természete-sen elhagyhatatlan titkári felügyeleten túl –már igényli a rendszer automatizálását, az

egyre gyarapodó adatmennyiség digitalizá-lását. A színház mûködésének optimalizálására való

törekvésünk részben az erôforrások hatéko-nyabb kihasználását, részben pedig az informá-ció áramlását hivatott biztosítani. A hasonlóanmûködô kulturális intézményekben már sikere-sen alkalmazott példák megfigyelése hívta élet-re a Vígszínházban a 2011/2012-es évadbanmár tesztelt és a 2012/2013-as évadban beve-zetésre kerülô Produkciós Lebonyolító Szoftvert.


24

A tárlatnyitón Fenyves Márk mozdulatmûvész

Fotó: Dobos Klára

KÜLFÖLDI HÍREK

Felújítjáka prágai NemzetiSzínházat

Az 1883-ban megnyitott, tehát immár 130éves múltra visszatekintô neoreneszánsz épü-let 2015-ig kívülrôl és belülrôl is teljesenmegújul, mégpedig anélkül, hogy az épület-ben folyó mûvészi munkát korlátoznák.Bár a Nemzeti Színház épülete nem tarto-

zik a kiemelt nemzeti mûemlékek közé, még-is rendkívüli értékû és jelentôségû mûemlék-rôl van szó. Felmérték az épület helyzetét, ál-lapotát, s az lett a szakmai álláspont, hogy ateljes felújítást már nem lehet halogatni. Amunkálatokat a nyár elején kezdték el. Min-dig csak az épület egyik oldalán fognak dol-gozni, hogy minél kevésbé zavarják a színházmûködését. Bár az épület körbe lesz állvá-nyozva, a nézôk mozgását ez nem fogja gá-tolni. A felújítás költségét 95 millió koronára be-

csülik. A munka szervezését alaposan elôké-szítették. Az épületen naponta átlagban 150fô fog dolgozni. A legnehezebb munka a kô-faragókra vár. A rekonstrukció befejezéseután az épület egésze valamivel világosabblesz, mint ma.A prágai Nemzeti Színház épületét leg-

utóbb 1977 és 1983 között újították fel teljesegészében. A mostani rekonstrukciós mun-kálatokat a Nemzeti Mûemlékvédelmi Hiva-tal szakértôi mindvégig felügyelik.A felújítás elsôsorban az épület külsô belsô

megújítását jelenti. A prágai Nemzeti Szín-ház mûszaki berendezéseit 2008 és 2012 kö-zött újították fel. Erre egyebek között azért isszükség volt, mert az ezredforduló utáninagy árvizek az épület pincehelységeit ismegrongálták.

E-scenography A PQ titkársága egy új kezdeményezést indí-tott útjára, az internetes díszlettervezôi kap-csolat honlapját. Az E-scenography háromfé-le szolgáltatást nyújt: az Intersections hírleve-let, amely mindenki számára lehetôséget biz-

tosít tervezési feladatainak bemutatására,hozzáférhetôvé teszi a díszlet- és jelmezter-vezést oktató iskolák adatbázisát és az onlinekönyvtárat. Ez utóbbi a regisztráltak számáralehetôvé teszi, hogy a szcenográfiával kap-csolatos elméleti vagy történeti témájú írása-ikat, anyagaikat feltegyék, ill. másokét le tud-ják tölteni. A honlap célja, hogy egy élô kö-

zösségi fórumot teremtsen a világhálónmindazok számára, akik a szcenográfiával,színházépítészettel és más kapcsolódó terü-lettel foglalkoznak.Keresse az interneten az E-scenography ol-

dalt, és regisztráljon!

www.pq.cz

A PQ 2011gazdaságieredménye A tavalyi Prágai Quadriennálé nemcsak a leg-sikeresebb kulturális rendezvénye volt a szín-házi világnak, hanem munkaalkalmat terem-tett, és jelentôs gazdasági eredményeket ishozott. Az erre irányuló, átfogó elemzések akövetkezôket mutatják:A rendkívül nagyszabású kulturális rendez-

vény különbözô helyszínein és eseményein, –

tizenegy nap alatt – 50 ezren vettek részttöbb mint 80 országból. A résztvevôkbôl 18ezer külföldi fizetô nézô volt, akik ottlétükalatt 164 millió cseh koronát (1 CZK ~ 11HUF) költöttek Prágában. A rendezvénymegtartásával az állami bevételek 393 milliókoronával nôttek. A PQ-ra fordított mindenegyes korona csaknem 6 korona bevételteredményezett a cseh gazdaságnak, ami 2koronával növelte a GDP-t.A PQ rendezéséhez nyújtott állami és fôvá-

rosi anyagi támogatás nemcsak megtérült,hanem jelentôs nyereséget hozott. A támo-gatás minden egyes koronája két koronahasznot hozott. (Ez nem mindig mondható

el a jelentôs, nemzetközi színházi fesztiválok-ról.) A kiadások (rendezvénnyel kapcsolatosköltségek és a külföldiek költései) 90%-banPrága város bevételét növelték.A gazdasági tanulmány részletesen elemzi

– a PQ saját bevételein túl – a másodlagosangenerált jelentôs bevételeket (adók, szállás ésvendéglátás, közlekedés stb.), ezek közöl alegnagyobb részt a szállásköltségek tették ki. A PQ költségvetésének a negyede adók és

járulékok formájában került vissza az államikaszába. A Kulturális Minisztérium 37 milliókoronával támogatta a PQ-t, amely 61 milliókoronát fizetett be adó és járulékként.

PQ – Press Info


Alkalmazásával – reményeink szerint – aközeljövôben egy komplex rendszerirányítószoftvert nyerünk, mely a jegyeladási rend-szerhez kapcsolódva a színház mûködésénekminden területét átfogóan kezeli. Így példá-ul a munkaidô nyilvántartásával és ütközés-mentes beosztásával kiváló adatbáziskéntszolgál a gazdasági és a bérosztálynak is, il-letve a vezetôi információs felületen lehetô-séget ad a produkciókkal kapcsolatos bevéte-lek és költségek monitoringjára. Mindezekentúl megkönnyíti az intézményen belüli, ed-

dig papíralapú, igencsak nehézkesen mûkö-dô kommunikációt, ezzel is növelve a haté-konyságot és az átláthatóságot. A szoftver megfelelô használata nem csupánaz igazgatóság számára biztosít majd hitelesforrást a munkamenet ellenôrzésére, de min-den bizonnyal megkönnyíti mind a mûvésze-ti dolgozók, mind a mûszak napi munkáját,valamint betekintést enged a tárak részére aprodukciók pillanatnyi állásába. A folyamatoshasználat és adatbevitel eredménye pedig –a szükséges odafigyelés és értelmezés után –

egy olyan, egy adatbázis használatán alapu-ló, produktívabb mûködés, mely a hatékonyszervezésnek köszönhetôen képes ésszerû,elôre tervezett költségvetés alapján lebonyo-lítani a produkciók elôállítását. Nagy izga-lommal nézünk az évad elé, ugyanis ez lesz aszoftver elsô, éles mûködési éve. A tapaszta-latainkról az évad végén mindenképpen be-számolunk majd.

Herczeg Andrásprodukciós igazgató

Vígszínház Nonprofit Kft.

A Szegedi Nemzeti Színház épületét a Fellner ésHelmer építésziroda tervei alapján épült felmásfél év alatt. 1883. október 14-én adták átaz 1760 férôhelyes épületet, amely 1885-benleégett, de egy éven belül újjáépítették. Újabbfelújítására várni kellett, 1978-tól egészen1986-ig, tehát 8 évig rekonstrukció miatt bevolt zárva. A nézôtér befogadóképessége 750fôre csökkent.

A felújítás céljaA legutóbbi átalakítás óta több mint negyed-század telt el, az épület gépészeti berendezéseimára elavultak. Fûtési rendszere távfûtés volt, ahôenergiát – nagy energiaveszteség árán – aszomszédos bíróság épületébôl kapta. Idôköz-ben új követelmények jelentkeztek, egyre többbiztonsági, energetikai, tûzvédelmi kritérium-nak kell megfelelnie az idôközben mûemlékkényilvánított épületnek. A város fontosnak tartjaa színház felújítását, ezért beruházóként jelenikmeg a projektben. A most zajló energetikai fej-lesztésnek köszönhetôen ôsztôl jelentôsencsökkennek a színház üzemeltetési költségei, ésjavulnak a körülmények, amelyek a közönségetfogadják majd. A mostani korszerûsítés végösszege 417 mil-

lió 800 ezer forint. A város uniós KEOP-pályáza-ton összesen 317,5 millió forintot nyert az in-tézmény fûtési és légtechnikai rendszerénekkorszerûsítésére, nyílászárók cseréjére és egy újkémény felépítésére. A pályázati önrészt – aköltségek 40 százalékát – a város állja, sôt köz-gyûlési döntés után ezt az összeget megfejeltemég 100,3 millióval. A felújítási munkálatok megkezdôdtek – a ki-

vitelezéssel a a szegedi székhelyû Dél-KonstruktKft.-t bízták meg –, és feszített ütemben au-gusztus 31-ig tartanak.Az intézmény energetikai rendszerének fel-

újítása a fûtési és légtechnikai elemek kor-szerûsítésével, a 144 nyílászáró cseréjével éshôszigetelésével és egy új gázkazánház létesí-tésével jár. A kazánházhoz egy új kéményt kellépíteni, kialakításához nyolc födémet kell át-törni a pincétôl a tetôig.A felújítás elôtt rendkívül nagy volt az épület

hôvesztesége, ezért ki kellett cserélni az összeskülsô nyílászárót szárnyastul-tokostul. Az össze-sen 144 külsô ablakot, ajtót folyamatosan ki-bontják. Az eredetihez megszólalásig hasonló,de teljesen új, hôszigetelô üvegezéssel ellátottnyílászárókat eredeti helyükre, egyedi méretregyártott új tokokba helyezik vissza. A mûemlék-védelmi elôírások miatt az eredeti színû üvege-ket kellett visszahelyezni. Az ablakokat egyéb-ként – a nagy méretük miatt – csak kívülrôl, ko-saras daruval tudják kicserélni. A régi radiátorokat – amelyeket egyáltalán

nem lehetett szabályozni – újakra cserélik. Azelôtér és az emeleti társalgó márványburkolatátfelszedik, alattuk ugyanis egykoron padlófûtéstalakítottak ki, ami azonban sohasem üzemelt.Most új padlófûtési csöveket fektetnek le a visz-szarakott új burkolat alá. A beruházás legfontosabb eleme, hogy önálló

kazánházat kap a színház. Most összesen nyolcdarab, egyenként 130 kilowattos kondenzációsgázkazánt szerelnek be, amelyek 106 százalékos

hatásfokkal mûködnek majd. A kazánok beszere-lése miatt kap a színház új kéményt is. Az épületmûemlékvédelem alatt áll, ezért csak nagyonóvatosan és körültekintôen szabad hozzákezdenia rekonstrukciós munkálatokhoz. A tetôn kibújókéményt alulról nem lehet majd látni. Felújítják a színház tûzvédelmi berendezése-

it, új füstelvezetôket és új tûzjelzô rendszert épí-tenek be.A légtechnikát is korszerûsítik, ami növeli

majd a nézôk komfortérzetét. A régi, zajos szel-lôztetôt korszerû, új légtechnikai rendszerrecserélik, amelyet akár az elôadások alatt ismûködtethetnek majd, annyira csendes. Nemklímát szereltetnek be, hanem egy hûtô-fûtôfunkciókat is ellátó szellôzôgépház épül. Az újlégkeverô rendszer télen meleg, nyáron hideglevegôt fúj majd be a hatalmas épületbe. Ígyôsztôl nagymértékben javulhat a nézôk kom-fortérzete. A város május 2-án kötött szerzôdést a Dél-

Konstrukt Kft.-vel a munkák kivitelezésére. Az épí-tôk május közepén vették birtokba a munkaterü-letet és augusztus végére kell befejezniük az épü-letkorszerûsítést. Az épületben átlagosan 30-50szakember dolgozik, a felújítás ütemesen halad. Ha minden az ütemterv szerint történik, és

nem lesz csúszás, szeptember 29-én a balettfennállásának 25. évfordulója alkalmából re-mélhetôleg már ünnepi elôadás lehet a felújí-tott nagyszínházban, október 6-án pedig min-den készen áll majd a nemzetközi operafeszti-vál zavartalan lebonyolítására.

www.szeged.hu,www.szegedma.hu,

www.mti.hu híradásai alapján


26

SZÍNHÁZFELÚJÍTÁSOK

Energetikai felújítás a Szegedi Nemzeti SzínházbanA régi színházépületek energiafelhasználásának csökkentése sürgetô feladat. Szeged városa a közel 130 éves teátrum fûtési és lég-technikai rendszerének korszerûsítését valósítja meg a nyári szünetben. A város uniós pályázaton 417 millió forintot nyert erre a célra.

A Pécsi Országos Színházi Találkozó kísérôrendezvényeként idén júniusban a Pécsi Galé-ria és Vizuális Mûhely pincegalériájában mu-tatták be Az Év Díszlet- és Jelmeztervezôjecímû kiállítást. A Magyar Látvány-, Díszlet- ésJelmeztervezô Mûvészek Társasága (MALÁT)harmadik alkalommal hívja fel a figyelmetezen a módon a színpadi látvány jelentôségé-re. A szakma díját, az Év Díszlet- illetve Jel-meztervezôje 2012 címeket a tárlat megnyi-

tóján vehette át Balla Ildikó jelmeztervezô,Khell Zsolt és Czigler Balázs díszlettervezôk. 2011-ben még a Magyar Alkotómûvészek

Országos Egyesülete székhelyén, a budapestiPalme Házban rendezték a kiállítást. A pécsihelyszín jó választás volt, a seregszemlére ösz-szegyûlt szakmabeliek és a színház iránt fogé-kony közönség ajándékként kapta a látványosbemutatkozót, ami talán még a POSZT végeután is ott maradhatott volna egy nyár erejéig

a Pincegalériában. A makettek, látvány- és jel-meztervek, a színpadi fotók és jelmezek – ösz-szesen több mint húsz tervezônek a 2011–12-es évadban készült munkái – megtöltötték ateret, izgalmas áthatások, vizuális kapcsolatokalakultak ki az egyes látványvilágok között. Abeküldött munkákból a tárlat rendezôi úgy vá-logattak, hogy az eredmény átfogja a kortársmagyar színházi élet lehetô legszélesebbspektrumát, mûfajban és intézményben egy -aránt, a nagyszínházi bemutatóktól a moz-gásszínházi produkciókig, a klasszikus drámák-tól az operettig vagy a kamaradarabokig.A tervekre online közönségszavazás indult,egészen szeptember végéig lehet voksolni atársaság honlapján látható virtuális katalógus-ban felsorolt alkotásokra (www.stagedesign.hu).A POSZT napjaiban a kiállítás különleges ak-

tualitást is kapott, hiszen a fotókkal, ruhákkalfelidézett elôadások némelyike maga is szere-pel a fesztivál versenyprogramjában, így élô -ben is „vizsgáztak” a látványelemek. Más szín-padképek csak fotón vagy nagyméretû maket-ten voltak láthatók, de így is elemi erôvel ha-tottak, mint például Khell Csörsznek a Yerma2012-es bohumi bemutatójára tervezett, falé-cekbôl komponált színpadképe, amelynek fi-ligrán kontúrjait az erôs árnyékhatások meg-kettôzik. Néhány színpadkép önmagában iserôs vizuális élmény. Ilyen Cziegler Balázsnak akaposvári Pál utcai fiúk bemutatójához terve-zett, egyetlen nagyvonalú gesztus köré építke-zô díszlete, Fógel Adrien expresszionista szín-padképe a Budaörsi Játékszínnek, vagy Polgár


Az évenként megrendezésre kerülô szín-házi fesztivál tíz napja alatt 270 hivata-los rendezvényt bonyolítottak le. Örven-detes, hogy a fesztivál programja kiszé-lesedett a rendkívül sokféle eseménytfelvonultató kísérô rendezvényekkel, újhelyszínként kapcsolódott be a KodályKözpont és a Zsolnay Kulturális Negyed.A fôprogramban a zsûri – többek között– a Weöres Sándor Színház Shakespeare:Szentivánéji álom elôadásához tervezettjelmezekért Remete Krisztinát jutalmaz-ta, a Csokonai Színház Molière: Scapin,a szemfényvesztô elôadásához HelmutStürmer által tervezett díszletet díjazta.A kibôvülô programok tették lehetôvé,hogy önállóan is megjelenjenek és egyremarkánsabb figyelmet kapjanak a szín-házi elôadások – gyakran háttérbe szo-ruló – társmûvész alkotói, a díszlet- ésjelmeztervezôk, a világítás- és látvány-tervezôk. Lapunkban ezekrôl a rendez-vényekrôl adunk beszámolót.

XII. PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ

�

Látványtér,2012

Péternek a nyitrai Konyha elôadásához terve-zett poétikus látványmetaforája.A jelmeztervek között Nagy Fruzsina Cse-

hovra hangszerelt, finoman zaklatott klasszi-kus öltözetei, illetve ezeknek stílusbeli ellen-pontja Benedek Mari jelmezein, melyeket aRadnótiban bemutatott Vágyvillamos számá-ra tervezett: az elegáns szabású, de ordítóplakátszíneket felvonultató látványvilág fel-nagyítja és a játéktérbe vetíti a fôszereplôvibráló, látomásokkal küzdô pszichéjét. Kü-lönleges élményt adtak Zeke Editnek egymiskolci táncjátékhoz készített, a klasszikusavantgárdot átfogalmazó jelmezei, illetveHorányi Júlia középkori haláltáncokat és 20.századi sztárkoncerteket idézô, feszes ruha-költeményei a Maladype Társulat Dante-el-ôadásához. Az összképet szépen árnyalta aMagyar Teátrum-díj korábbi díjazottjainak,Antal Éva kalaposmesternek és Ozsváth Ildikójelmezfestô, patinázómesternek néhány szín-padi kiegészítôje.A kiállítás kurátora Balla Ildikó jelmez-, dísz-

lettervezô volt, Papp Ervin társrendezô köz-remûködésével.

Götz Eszter


28

Az elôzô évek díjazottjai:

2011Az Év Legjobb Jelmeztervezôje, szakmai díj – Rátkay Erzsébet jelmeztervezôAz Év Legjobb Jelmeztervezôje, közönségdíj – Balla Ildikó jelmeztervezôAz Év Díszlettervezôje, szakmai és közönségdíj – Kentaur (Erkel László) látványtervezô

2010Az Év Legjobb Jelmeztervezôje, szakmai díj – Szûcs Edit öltözék- és jelmeztervezôAz Év Legjobb Jelmeztervezôje, közönségdíj – Füzér Anni jelmeztervezôAz Év Díszlettervezôje, szakmai díj – Polgár Péter látványtervezôAz Év Díszlettervezôje, közönségdíj – Kentaur (Erkel László) festô, látványtervezô, zenész

�

2012 nyarán a POSZT keretein belül megvaló-sult az esemény, amit megvalósíthatatlannakhittem. Több mint kétszáz ember ült egy kicsiszínházsátorban, és lelkesen nézte azokat afényjátékokat, melyeket hazánk fénytervezôimegkötések nélkül alkottak. Nem volt rendezô,nem volt díszlet, csak a zene és a fény. Igazi já-ték volt ez, azzal az eszközzel, mellyel a hétköz-napokban dolgozunk, erôsítünk vagy gyengí-tünk színészi játékokat, észrevétlenül vagy har-sányan szolgálunk rendezôi gondolatokat. Le-hetôség volt ez, hogy a színház iránt érdeklôdôközönség eldönthesse, önálló mûfaj ez, vagycsak szolgálatra való. A kísérlet sikerült. Kétszázboldog arc, kérdések, és fiatalok, akik megtalál-ni vélték jövôbeli hivatásukat.A dolog persze nem volt egyszerû. Kellett

hozzá pár segíteni akaró ember, némi technikai

háttér és egy kis logisztika. A történet ott kez-dôdött, hogy egy kissé zûrösre sikerült elôadásután beszélgetésre került sor köztem és FeketePéter között. A téma már unásig lerágott. Ho-gyan választhat megfelelô fénytervezôt egyrendezô a leendô elôadáshoz? Felmerült az öt-let: rendezni kellene megkötések nélkül egyfénytervezôi bemutatót, hagyni szabadon szár-nyalni az alkotók képzeletét. Hagyományt te-remteni, hogy legyen lehetôsége minden, ez-zel a furcsa szakmával foglalkozó ember számá-ra a való megmutatkozásra, hogy legyen lehe-tôsége a rendezôknek megismerni ôket, és vá-lasztani közülünk. A gondolat megszületett, dehogyan tovább? Fekete Péter azonnal elkezdte azt a hihetet-

len szervezômunkát, mellyel megvalósulhatottaz esemény. A további szervezésbe azonnal be-


Az elsô magyarországi fényshow-gála

A Magyar Teátrumi Társaság aktív részvételével indult el Magyarországlegrangosabb színházmûvészeti seregszemléje Pécsett. A társaság sát-rát a Széchenyi téren állították fel, s a fesztivál idejére változatosprogramokkal töltötték meg. A POSZT-OFF programok részeként június8-án egy különleges fénytechnikai bemutatót láthatott a közönség.Az elsô hazai világítástervezô versenyen három teátrum szakemberemutatta be produkcióját. Három különbözô stílus, három színvonalasprodukció s egy sziporkázó este, mely három megosztott elsô díj át-adásával végzôdött.

volta fôszereplô

fényItt aXII. PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ

�

szállt Pelyhe János, akinek cége pár hétig való-ságos információs központtá vált. Felvette akapcsolatot Orbán Péterrel, akinek elévülhetet-len érdemei voltak a megvalósításban. Tôleszármaztak azok a technikai adatok és model-lek, melyek nélkülözhetetlenek voltak a showleprogramozásához. A megvalósításban oroszlánszerepet vállalt a

Magyar Teátrumi Társaság, amely a múltban isnagy figyelmet fordított a színházi háttérszak-mák bemutatására és mûvelôi elismerésére.Szárnyai alá vette a kezdeményezést, így azesemény a Magyar Teátrum Sátorban zajlott lea POSZT nyitónapján. A sátor bensôséges han-gulata lenyûgözô volt. Miután minden indulóbemutatta mûvét, az est nem ért véget, mert asátor újra megtelt nézôkkel, ezért meg kellettismételni. Mindenki remélte, hogy nagy figye-lem öleli majd át ezt a kezdeményezést, de ek-kora érdeklôdésre szerintem senki sem számí-tott.A verseny nyilvános volt, azon bárki indulha-

tott, de végül csak három világítástervezô rész-vételével zajlott. A kiírás szerint 2-4 perces, sa-ját tervezésû fényshow-val lehetett indulni.A helyszínen felszerelt fényvetôk adottak voltak,számukon változtatni nem lehetett. A helyszí-nen installált Grand MA fénypultot kellett hasz-

nálni, de saját pult installálására is lehetôségvolt. A fényshow zenéje szabadon választott, aversenyzônek kellett magával hoznia.A lámpapark: 10 db Ailisi 1060 mozgófejes

LED, 8 db GLP Ypoc 250 Pro, fix elrendezés-ben, átpakolni nem lehet. A helyszínen, nappalmásfél óra korrigálási lehetôség (a sátorbannappal teljes sötétet nem lehetett csinálni).A beállási idô: 15 perc.A feladat tehát adott. Orbán Péter átadta a hely pontos, a LIGHT-

CONVERSE fénytervezô programmal szerkesz-tett rajzát, így megúsztunk négy óra masszívszerkesztgetést. Köszönet érte. A show elkészí-tése egy grandMA pico pulton történt a LIGHT-CONVERSE fénytervezô szoftver használatával.Mindkét eszköz az Experidance Tánctársulat tu-lajdona, így ezúton mondok köszönetet Vona

Tibornak, hogy rendelkezésre bocsátotta eze-ket, és Román Sándornak, aki lehetôvé tetteszámomra, hogy jelen lehessek Pécsett. Márcsak zenét kellett választani és szinkront terem-teni a lejátszó és a pult között, hogy a jelektényleg zenére változzanak. Ehhez a hangsávalatt elhelyezett midisávot használtam.Hozzávetôlegesen két hetet vett igénybe a

programozás. Három lejátszómezôn, 380 fény-jelet ütöttem le, és tettem szinkronba a zené-vel, plusz harminchat lejátszómezôt használ-tam flash üzemmódban a visszatérô motívu-mok megjelenítésére. Ebbôl egy nyolcpercesfényshow-ra futotta. Minden percét nagyon él-veztem, hiszen remek agytorna volt, és segítettkissé kiszakadni a hétköznapok monotóniájá-ból.Nagyon szeretném, hogy ez a megmutatko-

zás szélesebb körben folytatódna évrôl évre.Szeretném, hogy azok az emberek, akik napmint nap szolgálják a színházat, kilépnének apult, a fejgép mögül, és megmutatnák, hogyamit csinálnak, ugyanolyan fontos, önállóan ishelytálló ága a mûvészetnek, mint bármelyikmásik. Szeretném, hogy eme kis szakma szá-mára jelenleg még ismeretlen arcok megmu-tatnák, hogy ôk is meg tudják csinálni, csak ed-dig nem engedték ôket oda. Szeretném, hogy

a rendezôk és koreográfusok megnéznék, és eszerint is választhassanak fénytervezôket a szü-letendô produkcióikhoz.Hálásan köszönöm azoknak az embereknek,

akik vállalták a szervezés nehéz feladatait, ésazoknak, akik részt vettek ezen a kihívást jelen-tô elsô megmérettetésen.A fényshow-gála résztvevôi a bemutatás sor-

rendjében:1. Willant Zoltán (AVOLITES Pearl Tiger)2. Jerzsa Attila (ADB Freedom)3. Szimeiszter Balázs (grandMA pico)A fényshow-k megtekinthetôk a YouTube-on

a „Magyar Teátrum Fényshow a Poszt-on”címkereséssel.Remélem, jövôre ugyanitt többen versen-

günk!Szimeiszter Balázs


30

�

Fotók: Kiss Csaba

Variációk szobadíszletekreEbben az évadban az általam látott daraboknagy többsége egyetlen díszletben, szoba-belsôben játszódnak. A különbözô változatoka teljesen üres stúdiószínpadtól a zsúfolásigtelerakott nagyszínpadig terjedtek. Az, hogymilyen díszlet kerül a színpadra, nemcsak aszíndarab igényétôl függ, hanem a játszásihely lehetôségeitôl is. Egyáltalán nem biztos,hogy egy túlzsúfolt nagyszínpad rengetegdíszlete jobban megfelel az elôadás monda-nivalójának, mint egy stúdió üres tere. A Magyar Színház Sinkovits Imre Szín-

pad Maros András: Gyanús mozgások címûelôadásának teljesen üres színpadán csupánegy láda a díszlet, mégis vetített képekkel ki-

egészítve, tökéletes illúziót keltett, drámaihatású volt. A Budapesti KamaraszínházEricsson Stúdió Akutagava–Müller Péter:A vihar kapujában címû elôadása szinte üresszínpadon zajlik, de a színészi játék a tökéle-tes jelmezek teremtik meg a drámai feszült-séget (díszlet: Csiszár Imre, jelmez: SzakácsGyörgyi). Ugyanebben a színházban AgotaKristof: A hajnal teljes szépségében címû, kétegyfelvonásos színdarab minimális díszleteaz elsô részben egy asztal két székkel, amelyegy kávéházi helyszínt jelképez, a másodikrészben csak egy ágy utal a tulajdonosánakfoglalkozására (díszlet: Székely László, jel-mez: Ruttka Andrea). A Pesti Színház Tho-mas Bernhard: A színházcsináló címû színda-

rabja lerobbant vidéki kultúrház termébenjátszódik. Néhány kellék és egy megemeltdobogó, amely a színpadot ábrázolja, vala-mint két kopott keretû ablak tökéletesen tük-rözi az ideérkezô társulat színvonalát (díszlet:Csanádi Judit, jelmez: Opra Szabó Zsófia).Valamivel több díszletet és kelléket hasz-

náltak a tervezôk a Budapesti Kamaraszín-ház Shure Stúdió Sofi Oksanen: Tisztogatáscímû színdarab elôadásához, amely egy vi-déki ház egyetlen helyiségében játszódik.A díszlet legfontosabb eleme a padlóból nyí-ló ajtó, amely alatt levô üregbe bújtatott sze-replôk életérôl szól a történet (díszlet, jel-mez: Kovács Yvette). Az ugyanitt bemutatottKristóf Attila: A sátán nyelve címû színdarab


KRITIKA

Szubjektívbeszámoló Szubjektív azért, mert azon budapesti

elôadások közül, amelyeket ebben azévadban láttam, azokról írtam, ame-lyeknél a díszlet vagy a jelmez megol-dása valamiben különleges volt, vagyjól szolgálta az írói-rendezôi elképze-lést, segített a darab mondanivalójá-nak kibontásában, és így hozzájárultaz elôadás sikeréhez.

a 2011/12-es színházi évad díszleteirôl, jelmezeirôl

Gyanús mozgások (Magyar Színház) A vihar kapujában (Budapesti Kamaraszínház) Billy világa (Pesti Színház)

Színházcsináló (Pesti Színház) Kopogós römi (Magyar Színház) Monokli (Pesti Színház)

�

már egy teljesen felépített szobabelsôt ábrá-zol, de ez a helyszín késôbb egy szállodaiszobává, majd vendéglátó helyiséggé alakulát (díszlet: Székely László, jelmez: KovácsYvette). A Budapesti Kamaraszínház TivoliPeter Quilter: Mennyei! címû darabjánakdíszlete jó példa arra, hogy egyetlen helyszínhogyan tölthet be több funkciót. Néhányszinteltolás, egy magasba vezetô lépcsô,egy-két bútor, nagy zongora egyszerre lehetlakás, színházi öltözô, próbaterem és színpadis (díszlet, jelmez: Kovács Yvette). Ugyanezena színpadon Peter Quilter: Mr. és Mrs. elô -adás egy helyszínen játszódik, és a szereplôkjelmeze jeleníti meg az öt különbözô törté-netet. (látvány: Pater Sparrow, jelmez: Artis-ta, Herczeg Zoltán, Zoób Kati, Manier-Né-meth Anikó, Naray Tamás).Nagyobb színházak nagyobb színpadai a

rendelkezésre álló tér teljes kitöltésére inspi-rálják a díszlettervezôket. A Pesti Színház Ni-na Raine: Billy világa elôadásának díszlete egyjapán hangulatú szoba berendezését idézi,ahogyan a japánrajongó angol tulajdonosazt elképzeli. Kifejezve ezzel azt a visszáshelyzetet, ami a színdarab során a nézôk szá-mára a történetbôl kiderül (díszlet, jelmez:Lisztopád Krisztina). A Magyar Színház Sin-kovits Imre Színpad D. L. Coburn: Kopogósrömi címû elôadás egy szeretetotthonbanjátszódik, a díszlet ügyesen kihasználja a kisteret, egyszerre ábrázolja a társalgót, vala-mint a kertet (rendezô: Csiszár Imre). A Pes-ti Színház Molnár Ferenc: Monokli címû elô -adása egy épület lépcsôs elôcsarnokában ját-

szódik, és az elôadás egymástól szinte telje-sen független jelenetei itt zajlanak (díszlet:Horesnyi Balázs, jelmez: Jánoskuti Márta).A Belvárosi Színház Avery Corman: Kramerkontra Kramer elôadásában Kramerék laká -sának modern bútorzata nem csak arra alkal-mas, hogy gyerekszoba, dolgozószoba, háló-szoba és konyha legyen egyszerre, de tárgya-lóteremnek és a szomszéd vendéglôjénekegyformán megfelel (díszlet: Sebô Rózsa, jel-mez: Cselényi Nóra). Szintén a BelvárosiSzínház produkciója John Murrell: Az isteniSarah címû elôadása, amely tengerparti házteraszán játszódik, de lényegében ez is egyszobabelsô, ahol a titkárával eljátsszák amûvésznô egész életét néhány kellék segítsé-gével (díszlet, jelmez: Csík György).Teljesen felépített, háttérfalakkal körülvett

szobadíszleteket láthatunk a Játékszín Her -czeg Ferenc: Kék róka, Neil Simon: Az utolsóhôsszerelmes (díszlet: Menczel Róbert, jel-mez: Tordai Hajni), Madách Színház Neil Si-mon: Furcsa pár (díszlet: Horesnyi Balázs, jel-mez: Jánoskuti Márta) elôadásain. Ezek adíszletek hagyományos módon szolgálják azelôadásokat. A Városmajori Szabadtéri Színpad War-

ren Adler: A Rózsák háborúja címû bemutató-jának modern szobadíszlete lehetôséget ad aküzdô feleknek a lakás teljes szétverésére. Kétoldalán kiegészülve egy-egy székkel az egy-mással vetélkedô válóperes ügyvédek irodá-ját is ábrázolni tudja (díszlet: Vereckei Rita,jelmez: Libor Katalin). A Thália SzínházGeorges Feydeau: Esküvôtôl válóperig címû

darab díszlete egyetlen szobabelsô, kissé ek-lektikus stílusban, de illik a darabhoz (díszlet:Horesnyi Balázs, jelmez: Velich Rita), AgathaChristie: Egérfogó díszlete egy szálloda halljátábrázolja a háttérben a szálloda bejáratávalés az emeletre vezetô lépcsôvel, ide nyílnak alakószobák ajtai is (díszlet: Szikora János, jel-mez: Velich Rita). Ezeknek az elôadásoknak adíszletei nemcsak a teljes színpadot foglaljákel, de túllógnak a nézôtér felé. Katona József Színház Kamra Presznya-

kov fivérek: Cserenadrág (díszlet: Sebô Rózsa,jelmez: Tamara Barnoff), Nádas Péter: Sziré-nek (díszlet: Horgas Péter, jelmez: BujdosóNóra), Tadeusz Stobodzianek: A mi osztá -lyunk (díszlet: Cziegler Balázs, jelmez: FüzérAnni) mind a három elôadás lényegileg egy-egy díszletben játszódik, de ezek több hely-színt ábrázolnak. A kis színpadtér ellenére adíszlet egy-egy elemének áthelyezésével érikel a tervezôk a megfelelô hatást. Hasonlótechnikai megoldást választ a Nemzeti Szín-ház Gobbi Hilda Színpadán bemutatott Sü-tô András Egy lócsiszár virágvasárnapja címûelôadásának tervezôje (díszlet: ZnamenákIstván, jelmez: Cselényi Nóra), valamint aRadnóti Színház Térey János Protokoll címûelôadásának alkotói (díszlet: Horgas Péter,jelmez: Benedek Mari). Valamennyi díszletnagyon ügyes megoldásokkal jól szolgálja azegyes darabok mondanivalóját.Látszólag könnyebb helyzetben vannak a

nagy színpadokkal és korszerû színpadtech-nikával rendelkezô színházak. Ugyanakkor ta-lálékonyságot és ötletességet igényel a teljes


32

Kramer kontra Kramer (Belvárosi Színház) Az isteni Sarah (Belvárosi Színház) Furcsa pár (Madách Színház)

Hazafit nekünk (Nemzeti Színház Bp.)Protokoll (Radnóti Színház) A lovakat lelövik ugye? (Vígszínház)

�

tér betöltése. A Nemzeti Színház Bródy Sán-dor: A tanítónô (díszlet: Khell Zsolt, jelmez:Zeke Edit) címû elôadása, több helyszínenjátszódik, de valamennyi helyszínt ábrázolódíszlet egyszerre van a színpadon, így a telje-sen egységes színpadképen belül, néhányújabb díszletelem beemelésével történik ahelyszínváltás. Így lesz az iskolai osztályte-rembôl, városházi tárgyalóterem. A Vígszín-ház három új bemutatója kihasználva a szín-padtechnika lehetôségeit lényegében egydíszletben képes sok helyszínt megjeleníteniJürgen Hofmann–Lengyel Menyhért: Lennivagy nem lenni (díszlet: Bagossy Levente, jel-mez: Jánoskuti Márta) címû elôadás egy szín-padi próbán zajlik, de a különbözô jeleneteka jelmezraktártól a színészöltözôkön keresz-tül egy utcai bolt kirakatáig játszódnak, adíszlet apró változásai jelzik a változó helye-ket. Horace McCoy: A lovakat lelövik ugye?(díszlet: Füzér Anni, jelmez: Bartha Andrea)története egy maratoni táncverseny. A ma-gyarított változat a Balaton környékére és je-len idôbe teszi át a történetet. A lényegébenaz üres színpad a táncverseny helyszíne,amelyet oldalt és hátul tükrözô lemezek bo-rítanak, így a táncos párosok létszáma meg-sokszorozódik. A zenekar a mozgathatóemelvény hídján játszik. A verseny szünetei-ben a pihenôhelyet ágyakkal és mobil mel-lékhelyiségekkel jelzik. Darvas Benedek–Hamvai Kornél–Varró Dániel: A zöld kilences(díszlet: Menczel Róbert, jelmez: Tihanyi Ildi-kó) elôadásban a díszlet a század elején dúlt„art déco” stílusban idézi meg a korabeli en-

teriôröket. Szolid színekkel, rézcsíkokkal éke-sített, ügyesen mozgatható falakat láttunk,stílusosan berendezett belsôk forogtak a for-gószínpadon. Meg tudtak oldani egy olyanjelenetet, ahol egyszerre zajló történések vol-tak az utcán és a hotelben. Díszlet „szétsza-ladt”, majd visszaállt az eredeti helyére, utcaés belsô, színfaltologatásokkal, igazán hatá-sos volt a jelenet, hangtalanul, ügyesen „ját-szottak” a díszletek, a konfliskocsikkal „fel-pergetett” jelenetsorban is. A Katona József Színház Bessenyei

György: A filozófus (díszlet: Gothár Péter jel-mez: Izsák Lili). A remek elôadásban a díszletés a jelmez bravúros. A színpadot félkörbendeszkakerítés zárja le, az így kialakult térbena padlóba leszúrt botokkal van jelezve az ak-tuális helyszín. A botokat fonallal tekerik kör-be, jelezve ezzel azt is, hogy a párkák szövikaz életek fonalait, bonyolítják az eseménye-ket! Egyik-másik szereplô átszakítja, nyilván asors elleni lázadásról van szó. A jelmezekszépsége és ötletessége is meghatározó ele-me a látványnak.Az Örkény Színház Alekszandr Szuhovo–

Kobilin: Tarelkin halála címû elô adás színpa-dát hatalmas szürke falak zárják le. Néhánybútor jelzi, hogy Tarelkin szobájában vagyegy hivatali helyiségben vagyunk (díszlet:Izsák Lili, jelmez, maszk: Nagy Fruzsina).A legjobb a második rész díszlete. Egy hatal-mas üres helyiség, amelyben a magasban le-vô ajtótól egy lépcsô vezet le a rendôrségiszobába, avagy a pincébe. De a lépcsô ma-gyar módon épített lépcsô, azaz nincsen be-

fejezve. Egy darabon hiányzik a korlát, és párlépcsôfok is! A szereplôk rangja, vérmérsékle-te és testi felépítése szerint különbözô módo-kon használják az építményt.Örkény Színház Pierre Notte: Két néni, ha

megindul – temetôi road movie (díszlet, jel-mez: Izsák Lili) Az alcímbôl is kitûnik, hogy aszíndarab nem egy helyszínen, hanem egyutazás során játszódik. Az elôadást az ÖrkénySzínház elôcsarnokában játsszák, egy vívó-pástszerû térben, amelynek hosszanti két ol-dalán ülnek a nézôk. Az egész tér egységes-ségét egy függönnyel való körülzárás terem-ti meg. A jelenetek helyszíneit csupán egy-egy kellék jelöli, a narrátor szövege és a szí-nészi játék segíti a nézôt a helyszíneken valóeligazodásban. Ez a megoldás gyors színvál-tásokat tesz lehetôvé, így biztosítva a többhelyszín ellenére a folyamatos, pergô játszásilehetôséget.Szintén különleges helyszínen játszódik a

nagyszínpad alatt a süllyesztôberendezésekközött a Nemzeti Színház John Osborne:Hazafit nekünk címû elôadása (jelmez: FüzérAnni). A közönséget a süllyesztôt mozgatóhengerek mellett a színpad alatti részben ül-tetik le, kétoldalt egymással szemben. Az elô -adás kezdetén a színészek a színpad deszkáialatt a süllyedô berendezés hengerei közöttbolyonganak. Az elôadás során többször le-fel mozognak az emelôgépek, így alakítva kilépcsôzetes emelvényeket, alkalmi dobogó-kat, és lehetôséget adva arra, hogy megnyit-va a teret (leengedve a színpadot) a nézôkfellássanak az eredeti színpad, valamit a vas-


A Rózsák háborúja (Városmajori Szabadtéri Színpad) Egérfogó (Thália Színház) Szirének (Katona József Színház)

Két néni, ha megindul (Örkény Színház) Arabella (Magyar Állami Operaház)Tarelkin halála (Örkény Színház)

�

függöny magasságába. Néhány jelenet itt amagasban játszódik. Ez a díszlet nélküli, tel-jesen újszerû megoldás nemcsak színház-technikailag érdekes, de jól illik a darab han-gulatához is.A Magyar Állami Operaház Richard Stra-

uss: Arabella címû operabemutatójának há-rom felvonása három különbözô helyszínenjátszódik. (díszlet: Csikós Attila, jelmez: Ve-lich Rita) Az Operaházhoz „méltó”, nagymé-retû, látványos díszleteket látunk a színpa-don. Az elsô felvonás díszlete: szobabelsô, amásodik felvonás díszlete: bálterem, amely-nek hátsó üvegablaka mögött a külsô havastáj látszik. A harmadik felvonás egy szállodahalljában játszódik. Mindez hagyományos

módon díszletfalakkal és festéssel lett kialakít-va. Ennek teljes ellentéte a Mûvészetek Pa-lotája Richard Wagner: Tannhäuser címûoperájának színrevitele (díszlet, jelmez: Tho-mas Gruber). Már megszoktuk, hogy a MÜ-PA hangversenyterem lévén félig szceníro-zott változatnak hirdeti elôadásait. A mini-mális díszletjelzés tökéletesen megfelel aWagner-operák illúziót keltô elôadásához.A fentiek alapján talán megállapítható a

díszletekre vonatkozóan, hogy sokszor a keve-sebb a több, vagyis egy üres játéktér, esetlegegy néhány jelzés vagy kellék hatásosabb lát-vány, mint a teljesen beépített nagy díszlet.Az elôadások jelmezei többségében nagyon

ízlésesek, látványosak és szépen kivitelezettekvoltak. Az évad során feltûnt, hogy több elô -adás jelmezeit divattervezôk tervezték.A Városmajori Szabadtéri Színpad elôadá-

sát nyári melegben, de szakadó esôben lát-tam, így tapasztalhattam, hogy a vasszerke-zetre épített ponyvatetô, (2011-ben készültel és a SZÍNPAD 2011/ 3. számában mutattabe a lap) hogyan vált be a gyakorlatban. Azegész napi hôségtôl felmelegedve, fülledt,meleg nézôtér fogadta a publikumot, a viharelôszele kellemesen kiszellôztette és a szaka-

dó esô sem állíthatta meg a szabadtéri elô -adást. A szerkezet bírta az elemekkel a csatát.A hangosítás is legyôzte a természet zajait.A „zavartalanul” lezajlott elôadás végére el-múlt a zivatar, és mindenki elégedett lehetett.

Kárpáti Imre


34

Tisztogatás (Budapesti Kamara Színház)

Cserenadrág (Katona József Színház)

Egy lócsiszár vasárnapja (Nemzeti Színház Bp.) A tanítónô (Nemzeti Színház Bp.)

Tannhäuser (Mûvészetek Palotája)

�

A színpadokon és a különbözô rendezvénye-ken történô vetítéseknél intenzíven foglal-koznak a vetítés forrásával, magával a projek-torral, annak mûszaki paramétereivel (ANSI-Lumen, kontraszt stb.) és az alternatív meg-oldásokkal, mint az LCD- ill. 1, 2 vagy 3 chi-pes DLP-projektorokkal és azok adataival. Dea „tulajdonképpeni médium”-nak, a vetítésifelületnek nagyon kevés figyelmet szentel-nek. Azonban a fényforrások fejlôdésével, astúdió- és színpadvilágításban egyre elôretö-rô LED-ek világa a vetítôfelületekre is hatástgyakorol. Az új technológiák a projekciós fe-lületekkel szemben is új elvárásokat támasz-tanak.Amikor egy fôvilágosító kijelenti: „Mi ope-

rafóliával dolgozunk” már általában nem tudarra válaszolni, hogy melyikkel? Hiszen ezgyûjtôfogalom, amely ma már számos kü-

lönbözô vetítôfóliát takar, melyeket továbbispecifikációkkal jellemeznek, mint pld. „ope-rafehér, perforált, világoskék, tejmatt” stb.A Gerriets vetítôfólia-termékcsalád, az opera-fólia mellett még számos más felhasználásiterületre kifejlesztett elölrôl vetített, elölrôl éshátulról, valamit simán hátulról vetíthetô fó-lia létezik. Mikor melyiket válasszuk? A helyesválasztás érdekében néhány alapismeretrevan szükség. Most elôször ismerkedjünk mega vetítôfóliák megítélésének általános alapjai -val.Bemutatunk fogalmakat és definíciókat,

egy projekciós felület fénysûrûségének szab-ványait, nézeteket, szögeket és sok mindenmást, míg a következô részben azzal fogunkfoglalkozni, hogyan ültessük át az elméleti is-mereteket a gyakorlatba – és látványos pro-jektek példáin keresztül – a megfelelô vetíté-

si fólia kiválasztását magyarázzuk el. A kétré-szes cikksorozatunk elolvasása után önállóanképesek lesznek a feladathoz legjobban meg-felelô vetítôfólia kiválasztására.Ebben a cikkben gyakran használjuk a

„projekciós felület” vagy „vetítôfólia” kifeje-zéseket, azonban felhívjuk a figyelmet arra,hogy a DIN 19045 szabvány szerint kizárólaga „képi falfelület” a korrekt kifejezés.1

Fénytani fogalmak

ANSI-LumenANSI-Lumen a projektor fényáramának amér tékegysége.2 Az ANSI-Lumen a projekto-rok (vetítôk) fényáramának összehasonlítómértékegysége. A fényáramot a megvilágításmértékébôl (lux) és a megvilágított vetítôfe-lületbôl (m2) számítják ki.


VETÍTÉSTECHNIKA

Vetítôfóliák – 1. részAz elmúlt évtizedben a vetítéstechnika óriási fejlôdésen ment keresztül. A digitális, nagy teljesítményû projektorok már nem-csak állóképeket, hanem videofilmeket is tudnak torzításmentesen vetíteni még ívelt felületekre is. Azonban nem csak a pro-jektoron múlik a kép minôsége, erre mindig fel kell hívni a figyelmet, ha vetítésrôl van szó.

Lágyszélû vetítés (soft-edge projection) Vásárterület Bécs, a Telekom Austria megbízásából

Fotó: Mediasolution Veranstaltungstechnik

�

Színkép és színvisszaadásEgy színképpel állapítható meg, hogy min-den színtartományban egyenletes fényvisz-szaverôdés (reflexió) vagy fényátbocsátás(transzmisszió) jön-e létre. A színkép a látha-tó fény (kb. 380-780 nm) reflexióját vagytranszmisszióját a teljes képfelületen ábrázo-lja. A vetítôfelületen a látható fény reflexiósvagy transzmissziós tulajdonsága az egyesszíntartományokban igen különbözô lehet.A fénysûrûség-tényezôvel szemben a szín-képnél a középértéket mérik a teljes fóliánnanométer-tartományban, azaz az alacsonyreflexiós/transzmissziós érték nem feltétlenül

jelent alacsony fénysûrûséget. Ezáltal az,hogy egy vetítôfólia milyen mértékben adjavissza a színeket, nem annyira a reflexió, ill.transzmisszió fokától vagy intenzitásátólfügg, hanem sokkal inkább a különbözô hul-lámhosszakon mért egyenletességétôl. Minélhomogénebbek a mért értékek, és minélegyenletesebb a görbe vonala az ábrázoltszínképben, annál jobb a színvisszaadása avetítôfóliának. A diagram egy majdnem tö-kéletes színvisszaadást mutat a GammaluxHigh End rávetítôfólia esetében.

KontrasztLeegyszerûsítve a kontraszt a fehér és a feke-te közötti viszonyt fejezi ki. Jó képkontraszt-ról beszélünk, ha a szemlélô a fekete képrész-leteket feketének, a fehér képrészeket pedigfehérnek érzékeli. A kontrasztarány mérésé-hez egy téglalapot vetítenek nyolc fehér ésnyolc fekete mezôvel, és mérik a vetítôfóliá-ról visszaverôdô fényáramot. A nyolc fehér ésnyolc fekete mérési pont középértékét meg-határozzák, és aránypárba állítják ezeket. Ez az érték adja meg a kontrasztarányt.

Normál elôadótermi körülmények között(környezet megvilágítása kb. 200 lux) a kö-vetkezô értékek ajánlottak: Az 5:1 és 10:1 kö-zötti kontrasztértékek rossznak számítanak,20:1 aránynál a minôség jónak számít.

Fénysûrûségi tényezôA fénysûrûségi tényezô (gain, azaz nyereségnéven is ismert), egy vetítôfelület hatásfokátírja le. A DIN 19045 szabvány leírja, hogy ho-gyan kell egy képfal fényteljesítményét kiszá-mítani egy elôre definiált referenciafelülethezképest (fehér standard DIN 50339 szerint).Ennek a fehér referenciafelületnek az anyagabáriumszulfát, ami egy fehér krétalap. Ennéla referenciafelületként használt krétalapnál afénysûrûségi tényezô 1, azaz minden ráesôfényt teljes mértékben visszaver. A fény sû rû -sé gi tényezô mindig ehhez a referenciafelü-lethez viszonyított, mért adat. Így lehetsé-ges, hogy létezik 1-nél nagyobb fénysûrûsé-gi tényezô, mely esetben a vetítôfelület többfényt reflektál (rávetített vetítôfólia) vagyereszt át (átvetített vetítôfólia), mint a fehérkrétalap. A fénysûrûségi tényezôt több szög-bôl mérik. A fénysûrûség akkor a legna-gyobb, ha a vetített fény függôlegesen érke-zik a képfelületre és a szemlélô ugyanezen atengelyen nézi a vetített felületet. A vetítéstengelye és az optikai tengely ebben az eset-ben megegyeznek, a nézési szög 0°. Ebbenaz elrendezésben mérhetô a maximális fény-nyereség. Viszont minél távolabb helyezke-dik el a szemlélô a vetítés tengelyétôl, annálnagyobb lesz a nézési szög, és rendszerintannál kisebb lesz a visszavert fény fény sû rû -ség tényezôje, így a felület fénynyeresége is.

Fénysûrûség-diagram A fénysûrûség-diagram a fénysûrûségi ténye-zôt mutatja az adott nézôpontban. Minél la-posabb a görbe, annál egyenletesebb a vetí-tett felület fénysûrûség-eloszlása. Minél me-redekebb a görbe, annál inkább hajlamos avetítôfólia ún. hot-spotok képzôdésére (vilá-gosabb foltok a kép közepén) és így nem al-kalmas bizonyos felhasználási módokra (pl.lágy átmenetû vetítés).

Reflexiós, transzmissziósés abszorbciós tényezôA reflexiós tényezô a visszavert spektrálisfényáram viszonyát jelzi a beesô spektrálisfényáramhoz képest. A transzmissziós ténye-zô az áteresztett és beesô spektrális fényáramarányát adja meg, az abszorbciós tényezôpedig a vetítôfelület veszteségtényezôjétmutatja meg, tehát az elnyelt és a beesôfényáram hányadosát. A színképben ábrá zolt1-es (ill. 100%-os) érték tehát a vetítôfóliareflexiójának, transzmissziójának és abszorb-ciójának mértékébôl áll össze.Az abszorbció által elôidézett veszteségté-

nyezô általában elhanyagolható, kivéve azolcsó fóliáknál. A reflexiós ill. transzmisszióstényezôket gyakran összetévesztik a


36

Gerriets rá- és átvetítô Even profólia

Fotó: OPU

S Marketing GmbH

/Hross

Színkép reflexiós foka „Gammalux“ esetében

Kontraszt

�

fénysûrûségi tényezôvel, bár a mérési mód-szerek és a mért értékek teljesen különbö -zôek.

Szórásszög és a félnyereség szögeEgy képfelület szórásszöge a nézési képhatár,a DIN 19045 szabvány szerinti. Ezt a nézésiképhatárt a 0°, vagy vetítési tengelyhez ké-pest jobbra és balra 40°-ban határozzákmeg. A félnyereség szög azt a vetítési ten-gelyhez viszonyított oldalszöget adja meg,amelynél a ß fénysûrûségi tényezô értéke50%. Ezt az adatot csak ritkán említik plusz-jellemzôként a fénysûrûségi tényezô mellettegy vetítôfólia jellemzésénél.

FeketeértékA feketeérték a vetített képben a fekete in-tenzitását adja meg. A feketeértéket mind avetítô fényforrása, mind pedig a projekciósfelület befolyásolják. Az optimális feketeértéka beesô fény, elméletileg nullaszázalékos ref-lexiója (rávetített vetítôfólia) ill. transzmisszi-ója (átvetített vetítôfólia) lenne.

Vetítéstechnikai alapok

Teljes kép projekcióAz adat azt mutatja, hogy a projektor a képteljes felületébôl mennyit vetít ki a vászonra.

KépformátumA képformátum a vetített kép szélességénekés magasságának arányát fejezi ki. – Négyzetes formátum: 1:1– Panoráma formátum: 2:1 / 3:1– Dia formátum: 3:2– Video formátum: 4:3– Mozi vagy HDTV formátum: 16:9– WUXGA széles formátum: 16:10 (Full-

HD képnél 1920 x 1080 pixellel)Már a vetítôfólia vásárlásánál értelem-

szerûen a leginkább használt formátumotcélszerû választani.

Képi falfelület DIN 19045 szerint Irányelvként a képi falfelület szélessége le-gyen nagyobb, mint a maximális nézô távol-ság 1/6-a és a képi felülethez mért minimálistávolság ne legyen kisebb, mint a képfalszé-lesség 1,5-szerese. A képfal magassága a pre-ferált formátumból adódik, azaz pl. 4:3 vagy16:9.

Képfaltípusok D és RA D (diffúz) képfaltípus rávetített felületet je-lent, amely a ráesô fényt szélesen szétszórja,és a reflexiónak nincs kitüntetett iránya. Az Rtípusú nem veri vissza a ráesô fényt, hanemátengedi azt. Ez a hátulról megvetített fólia

nagymértékben szórja az átlépô fényt, és an-nak nincs preferált iránya. A rá- és hátulrólvetített fóliákat D/R-rel jelzik. Ritkán elôfor-dul a B típusú képfal is – kristályüveg réteg-gel bevont felületû – vagy az S típusú, amifémes felületû. Ezek a felületek meghatáro-zott irányban verik vissza a fényt. Általábanmagas fénysûrûségi tényezôvel, de szûk szó-rásszöggel rendelkeznek.

Lágy szélû (Softedge) vetítésA lágy szélû vetítéseknél a projektorok fény -erôsségét egy médiaszoftver szabályozza azátfedésbe kerülô képszéleknél annak érdeké-ben, hogy egyenletes, természetesnek tûnôvetítést érjünk el két vagy több projektorhasználata esetén. A médiaszoftver azonbancsak a projektorokat ellenôrizheti, a médiu-mot, vagy hogy milyen vetítôfóliát haszná-lunk, a szoftver nem tudja. Amikor korábbana fénysûrûségi tényezôt és a fénysûrûség el-oszlást magyaráztuk, akkor egy lágy átme-netû vetítésre alkalmas vetítôfóliát is említet-tünk. Ha egy magas fénysûrûségi tényezôvelés nem megfelelô fénysûrûség-eloszlássalrendelkezô vetítôfóliát választunk a softedgevetítéshez, akkor ez pl. három projektor ese-

tében a vetítés tengelyében világosabb ké-pet eredményezne, amelyek a szélek felé sö-tétednek, és a következô projektor tengelyé-ben ismét világosabbak lesznek. Ez három vi-lágosabb mezôt jelentene sötétebb szélek-kel. Lágy átmenetû vetítésekhez mindenkép-pen optimális fénysûrûség-eloszlású vetítôfó-liát kell választani, ebben az esetben a 0 ten-gely fénysûrûségi tényezôje másodlagosdöntési tényezô. Hátulról vetített fóliák, me-lyek megfelelnek ezeknek a tényezôknek pl.az Opera tejes matt (ß 0,32), Opera világos-kék (ß 0,26), termékek alacsony fénysûrûsé-gi tényezôvel, de majdnem ideális fény sû rû -ség-el osz lás sal bírnak. Különösen az új, hátsóvetítésre fejlesztett fóliánál sikerült a magasfénysûrûségi tényezôt (ß 1,13) kombinálni anagyon jó fénysûrûség-eloszlással.

A vetítés minôségeJó minôségû vetítôfólia használata esetén is avetítés minôsége számos tényezôtôl függ,így pl. a projektor minôségétôl, a környezetmegvilágításától és a vetítési távolságtól. Kü-lönösen külsô helyszíneken érvényes, hogynappali fénynél történô vetítés csak bizonyosfeltételek mellett lehetséges.


Mérési elrendezés az operafehér fólia fénysûrûség-diagramjához

Fénysûrûség-diagram, operafehér fólia

�

Fóliák általános tulajdonságai

PVC/termoplasztikus mûanyagokA legtöbb vetítôfólia PVC-bôl készül. A PVCegy amorf, hôre puhuló mûanyag. Kemény ésmerev, fehér színû, és csak a lágyságát elôse-gítô és stabilizáló adalékok által lesz puhább,alakítható és mûszaki területen hasznosítható.További adalékok teszik nehezen éghetôvé.

A fólia megmunkálásaA nagy frekvenciájú hegesztôeljárás a piaconlétezô legmodernebb, leghatékonyabb ésminôségileg legjobb hegesztési módszer.Több gyártási lépés során finom, szinte lát-hatatlan varratok keletkeznek. Ezzel az eljá-rással lakkfóliák és más PVC-fóliák is meg-munkálhatók. Pl. felfújható, szeleppel ellátottfóliák is készíthetôk.

FóliaméretA nagy frekvenciájú hegesztési technikávalközel minden méret legyártható. Viszont amia magasságot illeti, a puha PVC vetítôfóliák-nál van egy fizikai korlát, ugyanis az anyagteljes súlya a vetítôfólia felsô részét terheli, ésmegnyúlhat. Nagyobb magasság eseténajánlatos anyagában megerôsített vetítôfóli-át használni, de ekkor nem célszerû hátsó ve-títésben gondolkodni. A szélességnél elviek-ben nincs korlát, csupán a vetítôfólia teljessúlyára kell figyelni. A vetítôfólia méretválasz-tásánál figyelni kell egy ésszerû szé les -ség/ma gas ság arányra, a puha PVC vetítôfó-lia hajlamos középen elvékonyodni, ha a ma-gasság nagyobb, mint a szélesség.

DombornyomásA legtöbb vetítôfólia egyik oldalán finomdombornyomat (embossing) található.

A nyomat optikai feladata a ráesô vagy át-eresztett fény irányítása. Ez a nyomat mindaz elölrôl, mind pedig hátulról történô átve-títés esetén legyen a nézô felé. Ezalól kivétela Gerriets high gain fólia. Ennél a fóliánálmindig a szemlélôtôl távolabb lévô oldalonkell, hogy legyen, mert a nézô felé lévô oldalerôsen reflektál. Konfekcionált vetítôfóliáknálaz elülsô oldal a fûzôlyukakon található Ger-riets feliratról ismerhetô fel.

Perforáció és mikroperforációEgy vetítôfólia perforációja vagy mikroperfo-rációja a nagyobb hangáteresztést szolgálja aközepes és magasabb frekvenciatartomá-nyokban. Perforáció esetén kb. 57 000 lyukvan négyzetméterenként, ami 7% nyitott fe-lületet jelent, mikroperforáció esetén mint -egy 300 000 lyuk van négyzetméterenként,ami kb. 6% nyitott felületet jelent. Értelem-szerûen egy közeli nézôtér esetén a mikro-perforációt ésszerû választani (pld. Gamma-lux micro), míg nagyobb távolság esetén ezlehet egy perforált vetítôfólia (pl. Opera per-forált).

Tûzveszélyességi osztályA képfalak tûzveszélyességi osztályát Német-országban a DIN 4102 1–4. szakasz határoz-za meg. Ezt a szabványt sok más európai or-szágban is használják. Ezek alapvetôen építô-anyagok és építôelemek tûzállóságának DIN-vizsgálatait és elvárásait szabályozzák. A DIN4102 1. részében pontosan leírták a tesztel-járást. Más országoknak saját tûzveszélyessé-gi szabványai vannak, így pl. Franciaország-ban az NF P 92-503 M1/M2 szabvány vanérvényben, Angliában a British Standard BS5867 2B és az USA-ban az NFPA 701 szab-vány. Európában az EN 13501 szabvánnyal

részben sikerült a tûzveszélyességi osztálybasorolást egységesíteni. A nemzeti szabvá-nyok azonban gyakran még párhuzamosanélnek az európai szabvány mellett. Gyakranismertebb az osztályozás a DIN 4102 szerint,mint az EN 13501 szerint.

RidegtörésA PVC a hômérséklettôl függôen változtatjaaz állagát, azaz a PVC-fóliák meleg hatásárapuhábbak, hideg hatására keményebbeklesznek. Az elôkészületek és a vetítôfólia be-építése csak normál szobahômérsékleten tör-ténhetnek. Ha a fóliát túl hideg környezet-ben munkálják meg, szerelik fel, vagy egyébmódon terhelik, akkor az ún. ridegtörés kö-vetkezhet be. Ez a fólia visszafordíthatatlankárosodását jelenti.

FehértörésSzámos amorf mûanyag a húzás során fehé-ren elszínezôdik a terhelt területen. Ezt a je-lenséget nevezzük fehértörésnek vagy cra-zingnek. A fehértörés egy mikroszkópnyi ki-csiny felület, mely határfelületei egyes, ext-rém módon nyújtott vagy törött anyagszálakáltal (crazes) sérültek. A crazes anyagsérülé-sek a törés jelei lehetnek.

TisztításA hosszabb élettartam érdekében a fóliákategy speciális PVC-tisztító szerrel és egy mik-roszálas kendôvel lehet tisztítani. A tisztító-szer nem tartalmazhat oldószert, és a PVC-fólia alapanyagát nem kezdheti ki.

JavításA fóliákon keletkezett kisebb sérülések hely-színi javítását egy igen erôs speciális PVC-ra-gasztóval és az érintett fólia foltozódarabjá-val lehet elvégezni. A félreértések elkerülésevégett fontos, hogy a kisebb javítások is lát-szani fognak, különösen hátulról vetített fóli-ák esetén.

Dr. Andreas Paller, Andreas Gause Gerriets GmbH

1 A cikkekben említett szabványokra, törvényekre éselôírásokra a teljesség igénye nélkül hivatkozunk.2 ANSI: az American National Standards Institute,Amerikai Szabványügyi Hivatal a projektorok fényára-mának mérési módszerét dolgozta ki.

(A következô számban részletesebben szólunk majd agyakorlati alkalmazásról. Rávilágítunk a döntési ténye-zôkre a megfelelô fólia kiválasztásánál, valamint arra,hogy hogyan kell a minôséget tesztelni. Ezenfelül a vetítô-fóliák felhasználási lehetôségeit is bemutatjuk.)


38

�

Vetítés három projektorral lágy átmenetû képszélekkel felülrôl nézve

Gellért Tibor, egy korszak legendás hang-mérnökének életrajzát egy félórás beszélge-tésben nehéz lenne megrajzolni, ezért be-szélgetésünk fô témájaként az Omega 50.szimfonikus koncertturné technikai magvaló-sításának részleteirôl kérdeztem.

Nem szerénytelenség állítanom, hogya magyar hangosítási életben a ne-ved és az életutad már egy legenda.Korábban is dolgoztál már az Ome-gával?

Az Omegával igen régi a személyes kapcso-latom. Az elsô zenekarom (RockWell) kisle-mezét pl. a Mecky stúdiójában vettük fel, ésa zenekar mentora Molnár Elefánt Gyuri volt.Ezt követôen alkalmam volt valamilyen for-mában részt venni a zenekar összes emléke-zetes nagykoncertjén. Most viszont GömöryZsolt révén – akivel az EDDA Mûvek koncert-jein dolgozunk együtt – kaptam felkérést azidei jubileumi Omega Rhapsody Tour vezetôhangmérnöki munkájára. A feladat nagyoninspiráló, rockzenekar – nagyzenekarralhangszerelve – igazi csemege. Szeretem a ki-hívásokat!

Milyen szempontok szóltak a RolandV-Mixer rendszer választása mellett?

A rockzenekar hangosításához mindenkép-pen egy nagyformátumú analóg pultot akar-tunk használni. E mellé kellet keresni egy vi-szonylag kis fizikai méretû, de megfelelô csa-tornaszámú és minôségû sub-mixert, lehetô-leg digitális felülettel, a szimfonikus zenekarkeverésére. Ezeknek a paramétereknek a Ro-land M–480 tökéletesen megfelelt. Ezenkívülnagyon jól tudjuk kihasználni a REAC adta le-hetôségeket, és az albokszokat közvetlenül a

hangszerek mellé telepítve nincs szükségplusz kábelrendszerre. Ez nagy segítség jelenesetben!

A koncert keverése két pulttal tör-tént. Melletted volt két másik hang-mérnök is, Turcsán András és Bara-nya Tamás. Hogyan osztottátok mega feladatokat egymás között?

A fiúkkal nagyon jól sikerült összedolgoz-nunk. Már a próbákon kialakítottuk a koncep-ciót, kinek mi a dolga, mire kell figyelnie. Egyekkora volumenû és sokszereplôs-hangszeresprodukció meg is kivánja a több hangmérnökösszehangolt munkáját. A fiúk csinálták azakusztikus hangszerek keverését, én pedig arockzenekart, ill. a végleges hangzást fel-ügyeltem. A koncertek sikere bizonyítja, hogyvégül nagyon jól sikerült az együttmûködés!

Hangszereléssel és stúdiómunkála-tokkal is foglalkoztok. Miben nyújtsegítséget a V-Mixer az élô munkái-tok során? Turcsán Andrástól kérdez-tem.

A hangstúdiónkban megforduló zenészek leg-többje igényli, hogy a fontosabb élô koncert-jeik alkalmával elkísérjük ôket, és segítsünk ab-ban, hogy a CD-n hallható megszólalást, „so-undot” reprodukáljuk. Ez a feladat leg -egyszerûbben digitális keverôrendszerekkeloldható meg. A Roland digitális keverô hasz-nálatakor a beállás lényegesen kevesebb idôtvesz igénybe, mint egy analóg keverôvel.

Pár szóban elmesélnétek, mikénthasználtátok a V-Mixer rendszert azOmega 50. turnén? Itt Baranya Ta-más vette át a válaszadó szerepét.

Az Omega 50. jubileumi szimfonikus turné-hoz egy megbízható, flexibilis keverôre voltszükségünk, ezért esett a vezetô hangmérnö-


40

OMEGA

50jubileumiszimfonikuskoncertturné:fôszerepben a Roland M–480

HANGTECHNIKA

Ω

Az elôtérben Baranya Tamás és Turcsán András dolgozika Roland M–480 digitális keverőn

.

künk, Gellért Tibi választása az M–480-ra.A szimfonikus koncerteken a hangszerek leg-többjére felcsíptetett, és – leginkább a fa- ésrézfúvósok esetében – állványra szerelt mik-rofonokat használunk. Ezeket nem lehet min-dig ugyanabba a pozícióba visszahelyezni,mint ahogyan azok a próbákon voltak. Emi-att a beállítások koncertrôl koncertre korrek-ciót igényelnek, amit az M–480-on rendkívülgyorsan el tudunk végezni. A próbák alatt többször is át kellett konfi-

gurálni a keverôrendszert, a felmerülô igé-nyeknek megfelelôen. Az M–480 flexibilitásamár ekkor kiderült: minden elvárásnak és fel-adatnak képes volt megfelelni.

A csatornák egy részét csoportokba szer-veztük: pl. a hegedûket szólamok szerint, azütôs hangszerek mikrofoncsatornáit. EgyUser Layeren ezeket a csoportokat és a mara-dék csatornákat egymás mellé szerveztük, ésígy egy nagyon gyorsan áttekinthetô, köny-nyen kezelhetô felületet sikerült kialakítani,melyen a koncert minden lényeges paramé-terét kézben tudtuk tartani.

Úgy tudom, több ízben is dolgoztálmár, Tamás a V-Mixerrel. Pár mon-datban mesélnél, milyen szituációk-ban alkalmaztátok a pultokat?

Igen, régóta használunk Roland digitális ke-verôket. Jelen voltunk – még a Roland legen-dás demózenekarának tagjaiként – ennek arendszernek a születésénél. Elôször azS–4000 rendszerrel találkoztunk, amely Digi-tal Snake néven vált ismertté, és egy Cat5 ká-belen továbbította a hangforrások jeleit a ke-verô felé és vissza. Nagy örömmel használtukelsôként: a régi hangosítási rendszerünk acsoportkábel cseréjével megtáltosodott. Óri-ási minôségjavulás fültanúi lehettünk. A mik-rofon-elôerôsítôk és az analóg/digitális átala-kítók nagyon jó minôsége miatt már többsá-vos hangfelvételeket is készítettünk azS–4000S-t használva. Már akkor gondoltunkarra, hogy a REAC kommunikációra alapozvafejlesszen komplett keverôrendszert a Ro-land. Nem is kellett sokáig várni az ered-ményre.

Kozma JánosRoland East Europe Kft.


Gellért Tibor hangmérnök

Mintha csak tegnap lett volna, amikor a felújí-tott Madách Színház megnyitotta kapuit a pub-likum elôtt 1999-ben. A korabeli elvárásoknakmegfelelô színházi hangosítási rendszer gondostervezômunka eredménye volt, és hûen szolgáltnapjainkig. A 2011. év végén meghirdetett pá-lyázat a színház hangsugárzó rendszerének bô-vítését célozta meg az új idôk vívmányinak élet-re hívásával. A pályázat – a meglevô és kiválóanmûködô Meyer Sound gyártmányú hangsugár-zók megtartása mellett – új, line-array rendszerûrendszer vásárlására irányult a front fill és egyébkiegészítôk mellett. A cél egy összehangolt ve-zérlésû rendszer kialakítása volt, amely a fôhangsugárzó rendszer elemeit egy központimártix processzorból képes vezérelni. A pályázatszéles körû lehetôségeket biztosított a gyártmá-nyok megválasztását és a vezérlés kialakítását il-letôen, csupán a fizikai méretek szabtak határt afantáziának. A pályáztatás néhány technológiaikövetelmény változtatását követôen 2012 júliu-sában ért véget, és a Chromatica Kft. pályázatátértékelték nyertesnek. A megújult rendszer alapja immáron az új

függesztési pozícióban levô bal és jobb oldaliline-array hangsugárzó csoport. A hét darabMeyer Sound M1D hangsugárzó feladata a kétbalkon maradéktalan lefedése és a zsöllye érin-tése az utolsó sorokban. Ez a hangsugárzótí-pus már bizonyított a Miskolci Nemzeti Szín-házban, és a Szombathelyi Weöres SándorSzínházban is kiváló eredménnyel használják,így kézenfekvô megoldásként kínálkozott en-nek a feladatnak az ellátására is. A berendezé-sek optimális méret, súly, hangnyomás arányakiválóan alkalmassá teszi a színházi felhaszná-lásra, persze a hang minôsége ebben a kate-góriában már nem kérdéses. A beszerelés alpi-nista tapasztalatokat igényelt, de ez nem riasz-totta el a fotósunkat.Az elsô emeleti balkonok direkt hangért kiál-

tottak kétségbeesetten, ezért a proszcénium-nyílásban Meyer Sound UPJunior hangsugár-zókat helyeztünk el, mindenki nagy örömére.A zsöllye hanggal történô lefedésére a legké-zenfekvôbb megoldást a színház korábbi esz-köztárában szereplô világklasszis Meyer SoundUPA-1P kínálta, amelyeket szintén a proszcéni-umnyílás takarói mögé helyeztünk el. Ezek a


42

HANGTECHNIKA

Újraválasztások A Madách Színház hangrendszere

A Meyer Sound és a Clay Paky jól megfér egymás mellett

Az RCF TT051A frontfill pozícióban, beszerelés elôtt

hangsugárzók fedik le a tejes zsöllye területét,és biztosítanak kiváló munkakörülményeket akeverôállásban dolgozók részére, akik a két újInnovason Eclipse pulton dolgoznak nagymegelégedéssel. Az elsô sorok látogatóit a spe-cifikáció követelményeinek megfelelô RCFszínházi alkalmazásra tervezett TT051A aktívhangsugárzói fogadják és pozicionálják a hall-gató figyelmét a színpadra. Itt jegyzem meg,hogy az RCF TT szériája idáig ismeretlen volt amagyar színházakban, de kiemelkedô ár/mi-nôség arány és a megszólalás minôsége min-denképpen teret követel ennek a szériának. A bálna szíve az elsô díszlethúzón lakik, ko-

rábbi jól megérdemelt pozíciójában két darabkorábbi Meyer Sound USW-1P képében és akét társa, szintén a korábbi pozícióját örökölvea nézôtér alatt foglal helyet.A rendszer vezérlését A Meyer Sound Galie-

lo 616 processzora látja el, amely hat darabszimmetrikus analóg bejárattal rendelkezik,ezek átkapcsolhatóak AES/EBU digitális beme-netekké, és tizenhat analóg szimmetrikus kijá-rata van. A belsô mátrix segítségével szabadonlehet a jelutakat választani. A beállításokatnagyban könnyíti, hogy WIFI-kapcsolaton ke-resztül is megvalósul a távvezérlés.A színpadi monitorrendszer is részben a régi

rendszer elemeibôl épül fel. Az elsô trégerre ésa világítási hídra került fel a négy meglevôMeyer Sound UPA-1P és a hátsó világítási kar-zat alá került két darab RCF HD10A.A megújult rendszer jó példája annak, hogy

egy tizenhárom éves rendszer is lehet (újra)korszerû, hiszen vannak dolgok, amik nemmennek ki a divatból. Egyszerûen csak jók.

Makkay ImreChromatica Kft.


Befüggesztett alpinista és hangfal

EurotrussújdonságokAz Eurotrusst valószínûleg senki-nek nem kell bemutatni, aki pro-fesszionális hangosítással, illetveszínpadtechnikával foglalkozik.Olyan újítások fûzôdnek nevé-hez, mint pl. az 1993-ban elsô-ként bevezetett kúpos kötôelemalkalmazása a truss elemek ösz-szekapcsolásához. A holland ille-tôségû gyártó az idei Prolight &Sound kiállításon új trussokkal je-lentkezett. Az elsô a CWT nevetkapta, mely a Catwalk Truss újra-tervezésének eredménye. A CWTtruss egy nagy teherbírású,számtalan vonzó tulajdonsággalrendelkezô rendszer. A másodikaz RTS truss, melyet elsôsorbanrobotlámpák felszereléséhezajánl a gyártó. Ötletes, összehajt-ható szerkezete révén minimálisszállítási helyet foglal, és rendkí-vül gyorsan telepíthetô.A vásárlók igényeire reagálva

szintén megújításra kerültek a fe-dések. Három típuscsalád érhetôel (az AR, SR és PR) ezeken belülpedig több méretlépcsô találha-tó (10, 20,30,40,50). A családoklegkisebb tagjai a 10-es végzô-désûek, a legnagyobb teherbí-rással pedig az 50-esek rendel-keznek. Az Eurotruss truss fedé-sek terhelhetôségi adatai már azúj, fokozott követelményeket tá-masztó statikai elôírásoknakmegfelelô számítási móddal ke-

rülnek meghatározásra. Ezzelegyidejûleg a fedésekhez opcio-nálisan rendelhetô statikai jelen-tés árai jelentôsen csökkentek.Természetesen a fent említett

három típuscsaládon kívül az Eu-rotruss egyedi méretû és formájútrussok gyártására is vállalkozik.Az Eurotruss minden termékerendelkezik TüV, DNV és SLVWelding Verification tanúsít-vánnyal.

További információk:www.interton.huwww.eurotruss.nl

MILOS GroupA Milos csoport az amerikaiTOMCAT és az olasz LITEC felvá-sárlásával a világ legnagyobbalumínium traverz és mobil szín-pad gyártójává vált.A Cseh Köztársaságbeli alumí-

nium traverz és mobil színpadgyártó MILOS Group (Magyaror-szágon a LISYS Fényrendszer Zrt.képviseli) bejelentette, hogy fel-vásárolta a két vezetô alumínium

traverz és mobil színpad gyártómárkát – a TOMCAT és a LITECvállalatokat.Az új üzlet a MILOST a világ

legnagyobb alumínium traverzés mobil színpad gyártójáváemelte, valamint további gyártóikapacitással bôvítette Olaszor-szágban, Szlovákiában, Mexikó-ban és az Egyesült Államokban.A texasi Midlandban székelô

TOMCAT – melynek neve sokhelyen hazánkban még ma isegybeforr az alumíniumfedések-kel – igen nagy hírnevet szerzetta koncertturnék, élô zenei ren-dezvények és a musical világá-ban. A cég mindig is nagy hang-súlyt fektetett termékei innovatívfejlesztésére, melynek köszönhe-tôen az egyik legnagyobb gyár-tóvá válhatott.Az olaszországi Mogliano Tre-

visioban található, 1991-ben ala-pított LITEC számos, megoldása-iban újdonsággal szolgáló ter-mékkel érdemelte ki közkedvelt-ségét a konferenciák, kiállítások,közösségi és kereskedelmi ese-mények világában.

További információk:www.milosgroup.com

www.lisys.hu

Tunnel TapeA Tesa 4611 cikkszámmal forgal-mazza a Tunnel Tape ragasztó-szalagot. A fekete színû, szélesszalagnak csak a két szélén van

ragasztóanyag, ezért kitûnôenhasználható ideiglenesen lefek-tetett kábelek rögzítésére. A lera-gasztott szalagcsatornában a ká-bel húzható, a kábelen nem ma-rad ragasztónyom.A terméket a Gépbér Színpad

forgalmazza.Tesa Tape Kft.

AltairIntercomAz 1986-ban alapított spanyol Al-tair cég itthon fôként az intercomrendszereirôl híres, de számoshangtechnikai eszközt gyárt a ke-verôpultoktól a rendszerprocesz-szorokon át a többcsatornás keve-rô-erôsítôkig. A vezeték nélküli in-tercom rendszerei hamar nép-szerûvé váltak, hiszen a konkurensgyártók minôségét hozva, lénye-gesen kedvezôbb áron elérhetôek.Az új széria központjai digitális vál-tozatú, használható önmagában,de akár masterközpontként is üze-melhet. Tiszta és megbízható

kommunikációt biztosít maximum8 vezeték nélküli állomásnak. Érdemes megemlíteni a számos

kiegészítôt, úgy mint a Bluetoothheadset csatlakoztatására alkal-mas interfészt, vagy a 4x16 csa-tornás intercom/audio mátrixot.

További információk:www.altairconsoles.comwww.colossaltrading.hu

Új ADBszoftverekAz ADB Liberty és Freedom fény-szabályzó pultjának az új generá-ciós „Hathor®„ nevû vezérlôszoftverének fejlesztô csapataegy új változattal a – V: 1.4.22.0– készült el. A szoftver felhaszná-lóknak hozzáférhetô és letölthe-tô az ADB honlapjáról.A „Hathor®” legfrissebb Versi-

on 1.4.22.0 változata immáronolvassa a korábbi AVAB és ETCszoftvereken íródott elôadáso-kon kívül a régebbi ADB ISIS®szoftveren készített elôadásállo-mányokat is. Ez a fejlesztés elôrevetíti a közeli jövôben várhatóhardverkorszerûsítési lehetôségbevezetését. Tovább bôvült és


44

TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK

javult a kezelôi felületek flexibili-tása, azaz további opcionális vá-lasztási lehetôségeket ajánl fel azegyes programozási feladatokmegoldására. Tovább bôvült amentett elôadások közötti adat-mozgatás lehetôsége az intelli-gens lámpák testreszabott para-méterkönyvtárainak és a Looknevû pillanatfelvételek elôadásokközötti átjárhatóságával. Ezzelmég tökéletesebbé vált az építô-kocka-rendszerû elôadás-felépí-tés, mert az elemek nem csak apillanatnyi elôadásból építhetôkbe a szekvenciákba, hanem bár-

melyik korábban létrehozottmentésbôl elô lehet venni és be-építeni a szükséges helyre. Tovább bôvült a felhasználha-

tó vezérlési protokollok választé-ka a CITP protoklollal, ami egy újés egyre népszerûbb világításimédia protokoll, leginkább azACN-hez hasonlítható. Ez a bôví-tés lehetôvé teszi duplex kom-munikáció használatát az ADB ál-tal preferált Capture Polar nevûlátványtervezô szoftverrel és atöbbi ilyen világítási rendszerrel.Beépítésre került a régóta hasz-nált TT Manager szoftver, ami azADB régóta használ architekturá-lis rendszereinek vezérlésére, va-lamint a Warpscan nevû robot-lámpa kezelô szoftver, ami a cégremek mozgókengyeles profillámpájának kezelésére szolgál. A szoftver fejlesztése jelenleg is

folyik, a fejlesztési munka újeredményeit feltehetôen szep-temberben hozza nyilvánosságraa cég.

További információk:www.adblighting.com

TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK

A bekapcsolás után hallható hang, illetve azezt kísérô mozgás, rángatózás jelzi, hogy a gépalaphelyzetben áll.A kérdésre tehát az a válasz: most áll alaphely-

zetben. (RESET vagy HOME pozícióban áll.)Hogy miért van erre szükség, az már kiter-

jedtebb magyarázatot igényelhet.A mai robotlámpákban szinte kizárólag lép-

tetômotorok valósítják meg a különbözô alkat-részek mozgatását. E motorok közös jellemzô-je, hogy külsô vezérlésûek, egy vezérlôelektro-nika állítja be az egyes tekercsek gerjesztett ál-lapotát, így pontosan meghatározva a tengelyállásszögét. Két, illetve háromfázisú léptetô-motorokat különböztetünk meg (noha mind-két esetben egyenárammal tápláljuk ôket)aszerint, hogy hány különálló tekercscsoportotlehet vezérelni az adott típusban. A folyamatosforgatáshoz ezeket a csoportokat kell megfele-lô sorrendben és sebességgel gerjeszteni. (Ha-gyományos villanymotoroknál ezt a forgó ten-gely „intézi” például szénkefék segítségével,belsô vezérlést megvalósítva.)A különbözô elemek, eszközök mozgatása

során a vezérlôelektronika határozza meg,hogy az adott motornak milyen szögben kellállnia, mennyit kell forognia ahhoz, hogy a kí-vánt hatást el lehessen érni. Ahhoz, hogy ez amegfelelô eredményt hozza, szükség van egykiindulópont meghatározására. Ehhez a pont-hoz képest tudja a vezérlés „megmondani”,hogy mennyit kell fordulni. (Vagyis csak aztmondja, hogy jobbra 25 lépés, balra 8 lépés.)Ez a forgatás többféle mechanikai áttételen ke-resztül is mozgathatja az adott elemet, változa-tos úthosszt, mozgatási tartományt adva.A kezdôpont meghatározására több megol-

dás is rendelkezésünkre áll.Az egyszerûbb a lineárisan mozgatott, két

végpont között mozgó elemek esete. Itt a kez-dôpontot az egyik fizikai véghelyzet határozza

meg. A véghelyzet érzékelése lehet elektroni-kus, például optikai kapu vagy mikrokapcsolóközbeiktatásával, illetve lehet mechanikus. A folyamatos forgatást is igénylô esetekben

(például gobo-tárcsánál) a forgó elem egyik ál-lását tekinthetjük kiindulási pozíciónak. Ezekérzékelésére már szinte csak optikai vagy mág-neses érzékelôket alkalmaznak. (Bár néhány ré-gebbi típusnál találhatunk mechanikai vég-helyzet-érzékelést.)Az elektronikus helyzet-érzékelés szinte

hangtalan, például befordul a tárcsán elhelye-zett nyelv az optikai kapu érzékelôi közé, azelektronika leállítja a tárcsa forgatását, megvana kezdô pozíció. (A motorvezérlô addig forgat-ja lassan a tárcsát, amíg az érzékelés jelzi a vég-helyzet megtalálását.)A mechanikus véghelyzet-érzékelés sokkal

egyszerûbb, de zajosabb tevékenység. Itt amotorvezérlô annyi ideig húzza a véghelyzetfelé az adott elemet, amennyi idô alatt az a tel-jes mozgatási hosszon végigérhetne. (Illetvemég további néhány másodpercig, számolvaaz esetleges megszorulásokkal is.) A véghely-zetben egy mechanikus ütközô támasztja ki abeérkezô elemet. Lehet, hogy csak félútról kel-lene visszahúzni az elemet, de a vezérlés nemértesül a valós pozícióról, így a motor továbbhúzza, és folyamatosan ütközteti a véghelyzet-ben. (A léptetômotor ebbôl a szempontból isszerencsés tulajdonsága, hogy jól tûri az efféletúlterhelést.)Ez a túlhúzás, és folyamatos ütköztetés

okozza a recsegô, mechanikus zajt induláskor.Felmerül a kérdés, miért van erre szükség

még ma is. Kétféle magyarázat is adódik: van-nak olyan beépítési pozíciók, ahol nem férne elegy érzékelô és a hozzá vezetô kábelezés. (Pél-dául a késelést végzô elemen, ahol egy nagy-méretû tárcsára négy lemez és az ehhez tarto-zó nyolc léptetômotor zsúfolódik össze.)

A másik magyarázat kapcsolódhat az elôzô-höz is: nagyszámú mozgatható elem eseténérzékelhetôen megdrágítaná az eszköz árát asok beépített érzékelô és elektronika. (Komo-lyabb robotlámpák akár harminc ilyen mozgó,pozicionálandó elemet is tartalmazhatnak.Nem csak a beépített érzékelôk árával, hanemtöbbletsúlyával is számolni kell, ami végsô so-ron növelné az adott géptípus árát.)Egy másik megközelítés is felmerül: a me-

chanikus véghelyzet-érzékelés megbízhatóbbaz elektronikus érzékelésnél. Míg az elôbbinem érzékeny a zavarokra, addig az érzékelôkelektronikus jelein alapuló véghelyzet-érzéke-lést egy elkoszolódó optikai kapu is képes ösz-szezavarni.Optimális esetben erre az alaphelyzet beál-

lításra csak a gép bekapcsolásakor van szük-ség.Ha üzem közben fordul elô valamilyen hiba,

akkor a fényvezérlô pultról is kiadhatunk olyanparancsot, hogy az adott robotlámpa hajtsonvégre egy alaphelyzetbe állást. (RESET)Ehhez szükséges, hogy mind a pult, mind a

robotlámpa képes legyen az ilyen kontrollpa-rancsokat kezelni. (A mai pultoknál és robot-lámpáknál ez már nem szokott problémát je-lenteni.)Vannak olyan gyártmányok, amelyek lehe-

tôvé teszik a különbözô komponensek külön-külön történô alaphelyzetbe állítását. Ebben azesetben lehetôség van csak a hibázó elemekújraindítására. (A pultról kiadhatunk példáulcsak a színrendszer újraindítására vonatkozóparancsot.)Jellemzôen nem a mechanikus véghelyzet-

érzékeléssel szokott probléma lenni, így vi-szont viszonylag csendesen újra lehet indítaniaz adott komponenst az elôadás megzavarásanélkül is.

Kiss Péter


46

NAPI GYAKORLAT

Miért recseg a ROBOTLÁMPA bekapcsolás után?Az elôzô cikkben a robotlámpákról volt szó, a mai kérdés is ezekrôl szól. A válasz ugyan egyszerû, de a megértéséhez nem ártkicsit megismerkedni ezeknek a kifinomult mûszaki eszközöknek a belsô mûködésével.

A váltakozó áram megjelenésével a jó hatás-fokú autotranszformátoros szabályozók ter-jedtek el, melyeknél az állítómû és a transz-formátorok csúszó érintkezôi között mecha-nikus kapcsolat volt. Az angol Strand Electricgyártott elôször olyan fényszabályozót, aholelektromechanikus vezérlés mozgatta atranszformátorok elôtt az érintkezôket. (Mis-kolci Nemzeti Színház, 1953)Az elektromos távvezérlést lehetett meg-

valósítani az egyenárammal elômágnesezettfojtótekercsek (Transzduktorok) alkalmazásá-val. Ezek az eszközök nagy méretükkel és aszabályozáskor változó induktivitásukkal vol-tak jellemezhetôk. Elônyük volt, hogy mûkö-déskor nem termeltek nagyon magas zavar-jeleket. A KONVERTA színházi fényszabályo-zóit a 60-as években transzduktorokkal gyár-totta. A félvezetôket felfedezésük és gyártástech-

nológiájuk fejlôdésével 1950 és 1960 közöttmár elterjedten alkalmazták Nyugat-Európá-ban. Magyarországon a 70-es években kezd-tek elérhetôvé válni. Megjelentek a vezérel-hetô teljesítmény diódák, a tirisztorok (Sili-con Controlled Rectifier, SCR), kézenfekvôlett ezek felhasználása a veszteségmentesfényszabályzásra. Az ún. fáziskivágásos mód-szerrel nagyon kis veszteségû szabályzóáramköröket lehetett létrehozni.A mûszaki fejlesztéshez az alapot két fiatal

elektromérnök, Kuthy Antal és Scheidl AntalKapcsolási elrendezés hálózati feszültséggelszinkronizált impulzusok limitált fázistolásáracímû szabadalma adta. Az alapötlet szerint aszabadalomi elrendezéssel nem szükségesbillenô áramköröket használni, a fázistolásértéke távvezérléssel is könnyen beállítható.Az áramkör zavarokra nem érzékeny. A sza-bályzáshoz szükséges fázistolás egyszerû mó-don limitálható, és ez is fokozza a fénysza-bályzó rendszer biztonságos mûködését.Az alapszabadalom nagy elônye volt,

hogy a késôbbiekben nagyon megkönnyí-tette félvezetôs fényintenzitás-memóriacsatlakoztatását. Az egyszerû zavarmentestávvezérlés sokat segített a késôbbi alkalma-zásokkor. Mivel mindketten a stúdiótechni-kában tevékenykedtek, igyekeztek a konst-

rukcióknál a stúdiótechnikai elveket figye-lembe venni.A tirisztoros áramkörök megépítésekor

megjelentek a nemkívánatos mellékhatások:a tirisztorok bekapcsolásakor a névlegesáram érték sokszorosa lép fel a bekapcsolt fo-

gyasztók kábelein. Ez egy periódusos elektro-mágneses erôtér megjelenését jelenti, amitaz izzólámpák izzószálainak mechanikus rez-gésén is észre lehet venni, nem beszélve azérzékeny mikrofonerôsítôkben keletkezô za-varokról, amelyek kiküszöbölése elengedhe-tetlen volt az alkalmazásoknál. A tirisztorelektronikusan jól vezérelhetô, de a fénysza-bályzó egy beépített „zavargyár”, amelynekhatásos szûrése nélkül a berendezés használ-hatatlan színházi és tévéstúdió-környezet-


Az ötvenes évek végére az embargó és importtilalom kikényszerítette a színházi fényszabályozók hazai gyártását. Elsôként aTUNGSRAM KONVERTA Gyára kezdett fejlesztésbe a rendelkezésre álló technikák felhasználásával. A félvezetôk megjelenésévelés a behozatal lehetôvé válásával új, korszerûbb fényszabályozók fejlesztése vált lehetôvé.

Kombinált fény- és hangszabályozó rendszerekA RÁVISZ fény- és hangvezérlô berendezései

A MAGYAR SZÍNHÁZTECHNIKA TÖRTÉNETÉBÔL

MEMOLUX 15 ák. fényszabályozó, Magyarországon azelsô memóriás rendszer cserélhetô tirisztoros fiókokkal

�

ben. A legegyszerûbb védekezés a zavarokellen, ha a bekapcsolt áram felfutási értékétsorba kapcsolt induktivitásokkal csökkentjük.A 70-es években hihetetlenül nehéz volt a

jó minôségû alkatrészek beszerzése. A szovjettirisztorok óriási visszárammal rendelkeztek,ezért csak jó minôségû BBC vagy SEMIKRONgyártmányú alkatrészek megszerzése utánvolt remény a minôségi szabályozó áramkö-rök megépítésére.A színházakban és a tévéstúdiókban egyre

növekedett a kiépített áramkörök száma.A gyors fényváltozások programozása és le-játszása egyre jobban igényelte a beállítottszínpadképek memóriatárban való rögzítésétés a programok gyors lehívhatóságát.

MEMOLUX fényszabályozóMialatt a megfelelô minôségû alkatrészekmegszerzéséért küzdöttünk, alkalmas gyártócéget kellett keresni. Az elsô gyártó a METE-FÉM Ktsz volt Újpesten. A szövetkezet erede-tileg textilipari vizsgáló mûszereket gyártott.Késôbb kötöttünk velük egy kísérleti szerzô-dést fényszabályzó gyártására. A kísérleti fény-szabályzó berendezést 1968-ban a BNV-n ki-állítottuk. A prototípus 30 db 2 kw, 10 db 5 kW ter-

helhetôségû, gyorsan cserélhetô fiókot tar-talmazott. A kimenô feszültség stabilitása –a terhelés 10 W és a névleges értéke között –±2% volt, az áramkorlátozás a névleges áram1,8–2 szeresénél volt. A vezérlôpult 2 x 15

db áramköri húzót tartalmazott egy elôbeál-lítással és black out kapcsolókkal.Eredetileg készült egy Ni-Co mágnesen ré-

teggel ellátott, mechanikusan cserélhetô tár-csamemória is, az intenzitásprogramok szá-ma 125 volt. Sajnos a gyártási nehézségekmiatt ennek elôállítása késôbb abbamaradt.Az 1978-ban megnyílt Gyôri Kisfaludy

Színházba MEMOLUX TH-180/40 típusúfényszabályozó berendezést szállítottunk.A vezérlôasztal egy manuális elôbeállítási me-zôvel és négy fôszabályozóval rendelkezett.A rendszer elektronikus adattárolójában 128világítási jelenet tárolására volt lehetôség.

CENTOLUX fényszabályozóA fejlesztés lendületet kapott, miután a RÁ-VISZ Ipari Szövetkezet elkezdte gyártani aCENTOLUX TH sorozatú színházi célú fénysza-bályzó berendezéseket. Az elsô példány aszekszárdi Babits Mihály Mûvelôdési Központ-

ba került 1970-ben. A 2 és10 kW-os tirisztorok fiók-rendszerben készültek. A ti-risztoros szabályzók kimenôfeszültsége – terhelés nélkül– 42 V, a szabályozási karak-terisztikájuk fényérzete lineá-ris volt. A szabályozási idôbe- és kikapcsoláskor < 200ms, a kimenôjel emelkedésiideje 90° folyási szögnél 900µs volt. Itt fojtós zavarvédel-met is beépítettünk az akusz-tikai rendszer védelme érde-kében. A tirisztoros egysége-ket elláttuk külsô túlfeszült-ség elleni védôáramkörrel is.

Az elsô Magyarországon üzembe helyezettCENTOLUX TH berendezés sikere felkeltetteaz illetékes Elektroimpex KülkereskedelmiVállalat érdeklôdését is, mivel a KGST-n belülilyen színvonalú berendezést máshol nemgyártottak.

A beindult marketing eredményeként akövetkezô fontosabb helyekre exportáltunkfényszabályzó berendezéseket:– Kubai tv-stúdiók (15 db 60-80 ill. 120 ák.)– Koreai Nagykövetség – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Nemzeti Színház, Craiova – Nagyszebeni Színház – Besztercebánya – Zólyom – Szovjetunió (22 db 24 ill. 60 ák.)

Az egyre-másra épülô mûvelôdési házak-ban gyakoribbak voltak az egyszerû rendez-vények, ahol elegendô volt egy kezelôsze-


48

Az elsô CENTOLUX TH színházi fényszabályozó prototípusa

A sorozatban gyártott tirisztoros fiókok

�

mélyzet alkalmazása. Ezért merült fel az agondolat, hogy a fény- és hangrendszer ke-zelését egy ember számára tegyük lehetôvéergonomikus vezérlôasztal kiépítésével.A kérdést a hangrendszer zavarvédelménekmegoldása tette érdekessé.Ezért fejlesztettük ki a CENTOLUX TH–ELA

hangfrekvenciás eszközökkel kombinált szabá-lyozóberendezéseket. A hangfrekvenciás ke-verôpult is saját fejlesztésû volt, mûködtetéseúgynevezett vezérelt elemek alkalmazásávaltörtént. Különösen hangfrekvenciás keverô-asztaloknál jelentett nagy elôrelépést, amikora szintszabályzó elemeket úgy alakítottuk ki,hogy a szintszabályzó közvetett módon, pl.

lámpák és fényellenállásokon keresztül kap-csolódik a hangfrekvenciás csatornaláncba.A szabályzólánc nagyon kis zajú volt, és köny-nyen távvezérelhetô. A mûködés elvét magyarszabadalommal védtük, és annak idején új-donságnak számított a stúdiótechnikában is.

A kombinált berendezések között különö-sen sikeres volt az 1972-ben, a Maxim varie-té számára gyártott CENTOLUX Star TH-ELA48/24-4 típusú berendezés. Az ergonómia-ilag tervezett manuális vezérlôasztalt egyvagy két személy kezelhette. A fényvezérlés-hez áramkörönként két elôbeállítás és 2-2csoportválasztási lehetôség volt. A 27 moto-rikus színváltó vezérlése is elôre választhatóvolt. A kiválasztott csoportokat hangvezéreltfényorgonára és négyszög, ill. háromszögautomatikus vezérlôfeszültségre lehetett kap-csolni. Az effekt berendezésekre a revüelô -adásokat követô táncprogramokhoz voltszükség (a diszkó ôse).

A vezérlôasztal jobb oldalán a nagy telje-sítményû hangfrekvenciás, négycsatornáskeverôasztal volt beépítve, melyhez 12 mik-rofonvonal csatlakozott. A vezérlôasztalbavoltak építve félprofesszionális szalagos éskazettás magnetofonok, lemezjátszó, vissz-hangosító. A kombinált vezérlôasztal még agépi függönymozgatásokat és a forgó-emel-kedô táncparkettet mûködtetô kezelôszerve-ket is tartalmazta. A berendezés az akkoriszínvonalat meghaladó mûszaki unikumvolt.

Hazai telepítések:

MEMOLUX TH1978, Kisfaludy Színház, Gyôr, 180/40

CENTOLUX TH1976, Hevesi Sándor Mûvelôdési Központ,Nagykanizsa 48/241977, Diósgyôri Vasas Mûvelôdési Központ,Miskolc 48/261978, Kölcsey Ferenc Megyei Városi Mûvelô-dési Központ és Ifjúsági Ház, Színházterem89/9, és Bábszínház 42/6, Debrecen 1979, Megyei Mûvelôdési és Ifjúsági Köz-pont, Szolnok 48/24

CENTOLUX TH-ELA kombinált rend-szerek1972, Maxim Varieté, Budapest, 48/24-41974, Városi Mûvelôdési Központ, Oroszlány30/18-41975, Pest Megyei Mûvelôdési Központ ésKönyvtár, Szentendre, 30/24-41976, Siófoki Városi-Járási Mûvelôdési Köz-pont és Könyvtár, 48/15-6

DYNALUXA világítási effektek számára négycsatornás,egyenként 2 kW-tal terhelhetô készüléket isgyártottunk DYNALUX néven. Színdinamika-,fényerô-szabályozással rendelkezett, és külsôhangforrás által is vezérelhetô volt. Az akkoriszórakoztató elektronika szára készült ez a kisegység, amely speciális szûrôvel a rákapcsoltzenei programot úgy alakította át, hogy ze-nétôl függôen, automatikusan különbözôszínû fényeket kapcsolt be. Ma már ez telje-sen szokványos funkció, annak idején azon-ban nagy sikerünk volt vele.

Hordozható fényszabályozógyártmánycsalád (1974)A beépített fényszabályzó rendszerek mellettgyártottunk még helyszíni munkákhoz mo-dulárisan felépíthetô hordozható szabályzó-kat is, amelyekbôl külföldre is többet el tud-tunk adni.


Az elôbeállító mezôk húzóit megnyomva történt a cso-portválasztás, amit a skála mögött világító miniatûrizzók jeleztek.

CENTOLUX TH 30 ák. fényszabályozó ergonómiailagtervezett, egyedi manuális vezérlôasztala (két elôbeállí-tás, 3-3 csoportválasztás), kiegészítô vezérlések a felsôszekrényben. Babits Mihály Mûvelôdési Központ,Szekszárd.

Egy szekrényben 21 db 2 ill. 5 kW-os tirisztoros fiók volt beépítve

�

A CENTOLUX MO 5, 12, 18, 24 áramkörösmobil rendszer kábellel összeköthetô egységei: – Vezérlôbôrönd, áramkörönként két sík-

szabályozóval, három csoportválasztási lehe-tôséggel, csoport és generálszabályozókkal,black-out kapcsolóval.– Tirisztoros egységek zavarszûréssel,

egyenként 6x2 5, ill. 10 kW teljesítménnyel,szükség esetén feszültségemelô transzformá-toregységgel.– Hordozható mágneses memória 4 – 8 –

16 független fényprogram tárolására.

Fény- és hangjátékvezérlôberendezés (1975)Fontos projektünk volt egy félvezetô memó-ria elemekkel felépített fényintenzitás-me-mória kifejlesztése nagy színházakhoz és tv-stúdiókhoz. A fejlesztési munkát nagyban ne-hezítette az import MOS memóriaelemekbeszerzése a hivatalos külker vállalatokon ke-resztül, a nyomtatott áramköri panelek mi-nôségi kivitelezése stb.A fény- és hangszabályzók gyártása közben

az Országos Idegenforgalmi Tanács megkere-sett bennünket egy fény- és hangjáték tervé-vel, melyhez központi vezérlôberendezést ke-restek. Ezeknek a mûsoroknak a fôszereplôjeáltalában nagy történelmi vagy kulturális ér-tékû épület, változó fényhatásokkal megvilá-gítva szinkronban annak történetét felidézôhangjátékkal. A teljes fény- és hangjáték-elô -adás mágnesszalagra elôre felvett programszerint automatikusan játszódik le. A programegyik részét képezik a játékban elhangzó ze-ne, zajok és zörejek. A fényhatások vezérlôje-

leit ugyanazon mágnesszalagra mágnesesimpulzusok formájában rögzítettük.Egy teljes fény- és hangjáték lebonyolítását

lehetôvé tevô CENTOLUX Son et Lumiereberendezés az alábbi fô részekbôl állt:

– Sokcsatornás vezérlô magnetofon, 1”mágnesszalaggal – Vezérlô elektronika, amely a szalagon

rögzített impulzusmodulált jeleket a kimene-teken, 0–10 V egyenfeszültséggé alakította.A hangcsatornák különleges csillapító egysé-geket tartalmaztak, amelyek egyenfeszült-séggel voltak távvezérelhetôk.– Programozóasztal segítségével a mûsor

helyszíni programozásakor mind a fény-,mind a hangcsatornák teljesítményét prog-ramozni lehetet. (A mûsor lejátszásakor márnincs szerepe.)– Hangfrekvenciás teljesítményerôsítôk – CENTOLUX tirisztoros fényszabályozó

egységek – Hangforrások, fényforrások


50

ENTOLUX Star TH–ELA kombinált fény- és hangvezérlô pultja a Maxim Varietében. Balra az elôbeállító mezôk, jobbraa magnók, lemezjátszók.

A kombinált vezérlôpult mesterpultján kaptak helyet agépészeti berendezések vezérlései, duplex utasító kezelôistb.

A hordozható fényszabályozó család a feszültségemelô trafókkal

�

A fejlesztés megindításához nagy segítségvolt a sokcsatornás stúdiómagnó a vezérlôelektronika és programozóasztal megrende-lése. Ezek el is készültek, fejlesztésük lezárult,azonban az óriási nehézségek miatt a fény-és hangjátékprojekt megvalósítására nem ke-rült sor.

A Budai fény- és hangjáték a teljes budaihegyoldalon játszódott volna, felhasználva ameglévô díszvilágításokat, a nézôk a pestiDuna-parton ülhettek vagy sétálhattak vol-na. Felmerült nézôtérként egy uszály alkal-mazása is. A gondolat megvalósítása óriásimûszaki nehézségekkel és anyagi terhekkeljárt volna. Késôbb egy új, intimebb helyszín

a Vajdahunyad vára is szóba jött, azonbanpénzhiány miatt ez sem valósult meg.

A RÁVISZ mintegy 10-15 millió forintotfordított fejlesztésre, a gyártási kapacitás akezdeti évek volumenéhez képest 6-7-szere-sére nôtt. Azonban 1978-ban a megrendelé-sek száma már meghaladta a gyártási kapaci-tást. A szövetkezet a további fejlesztés he-lyett a fényszabályozó-gyártás fokozatos le-építése mellett döntött, mert minden erejük-kel az eredményhirdetô berendezések gyár-tására akartak koncentrálni. Amikor 1979–80-ban a gyártást megszüntették, 43 dara-bos szovjet és az NDK kultúrház építési prog-ramjához illeszkedô több száz darabos ren-

delést kellett elutasítani. A mai szemmel ért-hetetlennek tûnô döntésben szerepet ját-szott, hogy a megdrágult tôkés import alkat-részek kiváltása csak nagymérvû, további fej-lesztéssel lett volna lehetséges, és nem voltbiztosítva az alkatrészek szocialista importbóltörténô beszerzése.Ezután a szövetkezet tett egy gyenge kísér-

letet a KONVERTA Gyárral történô együtt -mûködésre, de ez alighanem a szabadalmiproblémákból adódó érdekellentétek miattnem jött létre. Ennyi volt az egyik hazai fény- és hangsza-

bályzó-gyártás rövid története, úgy gondo-lom, ma is szolgál némi tanulsággal.

Kuthy Antal


A CENTOLUX Son et Lumiere vezérlôberendezés a vezérlô stúdiómagnetofonnal Vezérlôasztal a fény- és hangjáték programozásához

Az osztályozási típusok sorrendjének meghatá-rozásakor értékítéletek helyett egyszerûenpraktikus okokat alkalmaztunk, vagyis a köny-nyebben leírható tipizálással kezdtünk, és ha-ladtunk a nehezebben leírható típusok felé.Tanulmányunkban nem törekedtünk a teljes

magyarországi színháztérkép tökéletes megraj-zolására – konkrét színházat csupán példánakhozunk fel.

1. Tulajdonos szerintE szerint megkülönböztetünk közösségi (hosz-szabban: a közösség által fenntartott színhá-zak) színházakat (röviden közszínházakat) ésmagánszínházakat. Magyarországon ma ter-mészetesen – számuk szerint – többségbenvannak a magánszínházak. A hivatalos színhá-zi statisztika 2010-ben 84 magánszínház ada-tait gyûjtötte össze. Nézôszámuk 242 3422,amely az összes (statisztikai) nézôszám 5,4%-a. A legjelentôsebb magánszínházak 2010-ben: Pintér Béla és társulata, Krétakör, RS9Színház, Bozsik Yvette és társulata, ForteDance, Tünet Együttes, Stúdió K, Frenák Pál ésTársulata, Szputnyik Hajózási Társaság, Malady-pe Színház, Artus Stúdió, Közép-Európa Tánc-színház, Fesztivál Balett, Szegedi Kortárs Balett. A közösségi színházakat tovább csoportosít-

hatjuk állami és önkormányzati színházakra.Állami színház e tanulmány írása idején aNemzeti Színház, az Állami Operaház, a Nem-zeti Táncszínház és a Pesti Magyar Színház (le-ánykori nevén Nemzeti Színház). Szomorú hír,de éppen e tanulmány írása közben pecsételô-dött meg, két – egyébként nem ebbe a körbetartozó – állami színház sorsa: fenntartói dön-tés következtében a Budapesti Kamaraszínházvégelszámolása folyamatban van, és a Játék-szín megszûnését is bejelentette igazgatója. Az önkormányzati színházak között beszél-

hetünk országos, városi, kerületi önkormány-zat3 tulajdonában (fenntartásában) lévô szín-házakról. Országos kisebbségi önkormányzattulajdonában van például a Szekszárdi NémetSzínház, városi önkormányzat tulajdonábanvan a vidéki színházak és a fôváros színházai-nak nagy része, mint például a Kaposvári CsikyGergely Színház, a Debreceni Csokonai Szín-

ház vagy a József Attila Színház. Kerületi önkor-mányzat tulajdonában három színház is van: aBárka Színház a VIII., a Komédium Színház azV., és a Pinceszínház a IX. kerületben.

2. Gazdálkodási-mûködésiforma E szerint forprofit és nonprofit színházakról be-szélhetünk. A közösségi színházak mindegyikenonprofit, sôt a magánszínházak zöme is az.4

A nonprofit formák közül leggyakoribb a költ-ségvetési intézményi színház, és a nonprofitkft.-k, a forprofitok közül a kft. és a betéti tár-sasági forma a leggyakoribb. A nonprofit közszínházak többsége költség-

vetési intézmény. Vidéken ezalól csak négy ki-vétel van: a Szombathelyi Weöres Sándor Szín-ház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, A Sop -roni Petôfi Színház és a Miskolci Nemzeti Szín-ház nonprofit kft. formában mûködik. Buda-pesten 2011 nyara óta az önkormányzati tulaj-donban lévô közszínházak többsége már non-profit kft. formában dolgozik.Míg a közszínházak között az intézményi és

a nonprofit kft. az uralkodó forma, addig azalapítvány és az egyesület – viszonylagos egy-szerûségük miatt – fôleg a magánszínházak kö-zött terjedt el. Alapítványként mûködik a Kré-takör, egyesületként például az RS9 Színház. Egyetlen közszínházunk mûködik zártkörû

részvénytársaság formában, mégpedig aNemzeti Színház, amelynek oka, ha hinni leheta pletykáknak az, hogy Schwajda György, aszínház építôje, majd elsô igazgatója az ily mó-don visszaigényelhetô általános forgalmi adó-ból hozta létre a Nemzet Színésze cím éves fe-dezetét. 2011. január 1-tôl a színház nonprofitzrt. formában mûködik.

3. Játszási mód szerintEnsuit módon játszik az a színház, amelyik egyelôadást folyamatosan játszik az érdeklôdésmegszûnéséig. Magyarországon a nagy zenésszínházak játszanak nyaranta ensuit módon. Repertoárszínház egyszerre több darabot is

mûsoron tart, ezeket felváltva játssza a színházigazgatójának értékítélete, döntése alapján.A magyar közszínházak többsége ebben a ját-

szási módban játszik. 2011 decemberében afôvárosi közszínházak havi átlagos repertoárja9 elôadás volt. Ez azt jelenti, hogy a színházakegy produkciót legfeljebb háromszor játszanakátlagosan havonta.Magyarországon egyre inkább terjed a

blokk-, bokor- vagy fél ensuit játszás,5 amelylényegében az ensuit és a repertoár keveréke:néhány produkciót játszunk a repertoárnál na-gyobb elôadásszámban. Bokorjátszás példáulaz, ha 3-4 darabot játszunk produkciónként fo-lyamatosan 6-7 elôadásban.

4. Az animáció szerintAlapvetôen kétféle színházról beszélhetünk: azegyikben a színész saját testével játszik, a má-sikban a színész nem látszik, és testet kölcsö-nöz valahonnan. Közszínházaink többségébena színész saját testével játszik, ám van 12 kô-színház, amelyben a színész bábokat mozgat.Jobb kifejezés híján az elsôt élôszínháznak, amásikat bábszínháznak nevezzük.6

Ugyanakkor egyre gyakrabban fordul elô akét forma mûvészileg termékeny ötvözése is,gondoljunk a Kolibri Színház vagy a Térszínháztöbb elôadására.

5. Mûfaj szerintAz egyik leggyakrabban alkalmazott osztályo-zási módszer. E szerint ma Magyarországon lé-tezik vagy létezett: operaház, operettszínház,zenés színház, pantomimszínház, fizikai szín-ház, mozgásszínház, balett-, rockszínház7, ka-baré-, prózai színház. A mûfaj szerinti osztályo-zás egyik legelterjedtebb formája a több mûfa-jú színház, amelyben a színház egy évadbantöbb mûfajú elôadást játszik: vígjátékot, tragé-diát, operettet, musicalt, színmûvet. Ezt a típu-sú színházat a színházigazgatók, illetve az errea posztra pályázok egyre gyakrabban – az ere-deti francia tartalmától jelentôsen eltérôen –népszínháznak nevezik8.

6. Épület és társulat szerintA tipizálás során – amely alapvetôen Szabó Ist-ván osztályozásán alapul9 – a színház fogalomkettôs jelentését használjuk ki annyiban, hogya színház jelent épületet és jelent társulatot is.


52

SZÍNHÁZI GAZDÁLKODÁS

Az osztályozás kedvelt foglalatossága minden tudománynak, így a színháztudománynak is. Színházgazdasági kurzusok elsôelôadásaként gyakran szerepel a színházak tipizálása, ám nem került még nyilvánosságra olyan munka, mely sikeresen elvégeztevolna ezt az alapozó feladatot. Jelen tanulmányunkban ezt a hiányt igyekszünk pótolni.1

A magyar színházakosztályozása

Ezek szerint a következô színháztípusokat kü-lönböztetjük meg:– társulatos színház: ma még a közösségi

színházak többsége ebbe a kategóriájába tar-tozik, amennyiben egy társulathoz egy színháztartozik;– befogadó színház: a színházépülethez

nem tartozik társulat – egyre több ilyen szín-házzal találkozunk, a rendszerváltás után aThália lett az elsô befogadó színház;– több színházhoz egy társulat tartozik – a

szocializmusban több ilyen kísérlet történt(lásd Eger és Miskolc esetét) – nincs még ilyenszínházforma, ám egyre nagyobb az esély rá;10

– egy színház több társulattal: a Gyôri Nem-zeti Színház és a Gyôri Balett önálló intéz-ményként dolgozik egy színházban több évti-zede, de az alternatívok több befogadó színhá-za is ebbe a kategóriába tartozhat – néhányévig félhivatalosan az Operettszínház is ígymûködött, amikor befogadta a Rock Színháztársulatát;– társulat színházépület nélkül: a leggyako-

ribb színházforma a magánszínházak kategóri-ájában; egyik professzionális formája a staggi-one színház, amely addig állomásozik egy ját-szóhelyen, amíg érdeklôdés van elôadásaiiránt. Nálunk a staggione színháznál jellem-zôbb a csak próbahelyszínnel rendelkezô, nemegy produkcióra összeálló, de több évig, akárévtizedig együtt dolgozó állandó társulat,amelyik azután elôadásait különbözô helyszí-neken tartja.

7. A színházi elôadás helyszíneszerintAz egyik leggyakrabban alkalmazott osztályo-zási módszer. Az osztályozás több szinten ishasználható:Elsô szinten kôszínházakról és szabadtéri

helyszínekrôl beszélhetünk. A kôszínházakbana következô helyszíneken tartanak elôadásokatszínházaink: nagyterem (nagyszínház), kama-raszínház, kamaraterem, stúdiószínház, Zseb-színház,11 Padlás-színház,12 Kamra, Sufni,13

Festôterem,14 próbaterem, Pajta,15 Királyi lép-csôház,16 Játékszín.17 A kistermeknek általábannevet is adnak a színházak – többnyire a szín-ház vagy a város múltjából választanak nagy-nevû színészt, rendezôt vagy írót. Az épületen kívüli (out door) elôadásokat

játszhatják szabadtéri színházban (ennek egyspeciális esete a vízi színpad), utcán, téren ésbarlangban,18 buszban,19 parkolóban.20

8. Nemzetiségi színházak (nyelvszerinti osztályozás)Egy adott kisebbség kultúrájának megôrzéséreés fejlesztésére hivatott intézmények. Közülüka legnagyobb a Szekszárdi Német Színház,

amely rendszeresen és társulattal mûködô kô-színház. Többnyire a nemzetiség saját nyelvénjátszanak. Mûködik Pécsett Horvát Színház, aVertigo Szlovák Színház, a Szarvasi SzlovákSzínház (Cervinus Teátrum) és a Szerb Színház(tulajdonosa a Lórévi Önkormányzat) székhe-lye Budapest, de ellátogathatunk az Oroszszínházi stúdió elôadásaira is.A 2010-es hivatalos színházi statisztika sze-

rint két roma színház is van Magyarországon.

9. A színház jogi státusaszerintA 2011-ben módosított elôadómûvészeti tör-vény szerint vannak nemzeti elôadómûvészetiszervezetek, kiemelt elôadómûvészeti szerve-zetek (színházak) és olyan elôadómûvészetiszervezetek, amelyek nem tartoznak az elsô kétkategória egyikébe sem. Nem ismeretes még atörvény végrehajtási utasítása, így csak sejthet-jük, hogy a támogatási rendszerben lesznek alegnagyobb különbségek az egyes kategóriákközött.

10. Csoportosítás tagozatszámalapjánA közösségi kôszínházak esetében beszélhe-tünk három-, kettô- és egytagozatos színház-ról. A háromtagozatosban prózai, opera és ba-lett- vagy tánctagozat mûködik (például Pé-csett és Miskolcon), a kéttagozatosban prózaés opera (például Gyôrött), vagy próza és tánc(például Egerben), az egytagozatos színházakprózai tagozatúak, ám természetesen játsza-nak zenés darabokat is.

11. Osztályozás a megcélzottnézôi réteg szerint A szocializmus alatt szovjet mintára jöttek létreMagyarországon gyermek- és ifjúsági színhá-zak, amelyek néhány év mûködés után átala-kultak. Ma a függetlenek között egyre többgyermekszínházzal találkozunk – a magánszín-házak gyorsan rájöttek, hogy a közösségi kô-színházak kielégítetlenül hagyják ezt a komolypiacot.21 Egyre több színház használja a csalá-di színház megnevezést, amellyel kinyilvánít-ják, hogy náluk minden életkorú nézô találmegnézésre érdemes elô adást.

12. Az állami (önkormányzati)támogatástól való függésszerintA legkevésbé az állami színházak és a vidékiönkormányzati színházak függetlenek, hisz ki-adásaik nagyobb részét állami támogatásbólfedezik. Nagyobb anyagi függetlenséggel bír-nak náluk a fôvárosi önkormányzati színházak,amelyek az államtól kapnak ugyan támoga-tást, de az önkormányzattól egyre kevesebbet.

A független színházak egy része kap ugyan ál-lami vagy önkormányzati szubvenciót, ám ah-hoz túl keveset, hogy függetlenségüket meg-kérdôjelezze.

13. Speciális színháztípusokMa még úgy látom, nem érdemes önálló osz-tályozási szempontokat keresni a következômár ma is létezô színházi típusoknak, ám felso-rolásuk elengedhetetlen: Lovas Színház, látványszínház (több is

mûködik, legkomolyabb a RAM), trendi szín-házak,22 Hírlapszínház.23

A különleges osztályozások közé sorolom – avéleményem szerint alapvetôen használhatatlan– a mûvészszínház, szórakoztató színház meg-különböztetést ugyanúgy, mint a hagyomá-nyos és alternatív (avantgárd) osztályozást is.

Dr. Venczel Sándorszínigazdász,

költségvetési fôfelügyelô

Jegyzetek:1. Külön köszönet Szabó István színházi embernek (azOSZMI igazgatóhelyettesének), aki átolvasva e tanul-mányt, tapasztalataival, szaktudásával nagyban segített apontos kép megrajzolásában.2. Lásd a NEFMI és az EMMI hivatalos kulturális statiszti-káját.3. 2012-ig még több vidéki színház megyei önkormány-zati tulajdonban volt, például Békéscsaba és Eger.4. Nem véletlenül, mivel az Elôadó-mûvészeti Irodánvaló regisztrációnak feltétele a nonprofit forma.5. Többen logikai hibának tartják az elnevezést, de aszakmában így is használatos.6. A 12 közösségi bábszínházon kívül több jelentôsmagánbábszínház is mûködik.7. Magyarországon 1980–1991 között mûködött.Alapítói: Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor.8. A Budapesti Operettszínház igazgatója 2011. szep-tember 11-én „zenés népszínház”-nak nevezte színhá-zát.9. Szabó István: A színházi struktúra helyzete, a jövôrevonatkozó elképzelések címû munkáját a Színházi jelen-lét – színházi jövôkép címû kötetben – OSZMI – NKABudapest, 2005.10. Lásd Schilling Árpád és Gáspár Máté idevágó dolgo-zatait.11. A Fôvárosi Operettszínházban még Vámos Lászlóhozta létre a múlt század 70-es éveiben.12. Létezett Gyôrben, és létezik ma is a Színház- ésFilmmûvészeti Egyetemen.13. A budapesti Katona József Színház két játszóhelye.14. Például a Soproni Petôfi Színházban.15. Lásd a Mûvészetek Völgyét, ahol a kôszínházon kívülszinte minden színházfajta elôfordul, de a MûvészetekVölgyén kívül is több tucat pajtaszínház van márMagyarországon.16. Az Operaházban tartottak gyermekeknek szólóopera-elôadásokat a Királyi lépcsôházban.17. Veszprémben a Petôfi Színház kamaraszínházakéntmûködik a Latinovits–Bujtor Játékszín.18. Lásd Fertôdön a Barlangszínházat.19. A 2011-es Ördögkatlan-fesztiválon mûködött utoljá-ra Busz-Színház többek között Mucsi, Scherer köz-remûködésével.20. A 2010-es hivatalos statisztika szerint az Új Színházparkolóban is játszott.21. Közülük a leghosszabb nevû Magyar NemzetiGyermek és Ifjúsági Színház a Turay Ida Színház mellettmûködô magánszínház.22. Lásd a Színház címû folyóirat 2011. júliusi számábanZappe László Új Színházról írt tanulmányát.23. Utoljára Máté Gábor rendezett ilyet 2009-ben az EgriGárdonyi Géza Színházban.


címmel és alcímmel a Korngut–Kemény Alapítványkiadásában jelent meg Kemény Henrik életérôl ésmunkásságáról, valamint családja történetérôl ez akönyv.Láposi Terka jegyezte a „Heni bácsi” által elmon-

dottakat, és írt elôszót és kiegészítô magyarázato-kat a könyvbe. Sajnos a könyv megjelenését azutolsó magyar vásári bábjátékos már nem érhettemeg. Így ez a könyv egyben emléket is állít amûvésznek. A kiadvány méltó Kemény Henrikhez,ízléses, tetszetôs és szakmailag is kifogástalan. Az elsô oldalakon az ajánlások, mottók és a pro-

lógus után a Vásári bábjáték színháztörténeti meg-közelítése olvasható, majd a Vásári bábjáték mûfajijellegzetességeivel ismerkedhet meg az olvasó.A könyv további részeiben Kemény Henrik és csa-ládja élettörténetét olvashatjuk a történelmi ésmûvészeti környezettel együtt.Külön fejezet foglalkozik a népligeti Mutatvá-

nyos téren álló „Bódé”-val, azaz Kemény Henrikbábszínházával. Nem csak a történetét ismerhetjükmeg az épületnek, de pontos leírást is kapunk azazóta, sajnos, leégett bábszínházról. A „Kemény-kötés”-es könyv belsô borítóin láthatjuk az épüle-tet. Egy 1936-os fotón az egész népligeti Mutatvá-nyos tér, egy színes fényképen pedig a 2005-benfelújított bábszínház bejárata látható.A könyv végén idôrendi felsorolásban olvashat-

juk Kemény Henrik életútját, diplomáit, kitünteté-seit, díjait. Egy színes táblázaton követhetjük nyo-mon családfáját. A családi felvételek mellett a bá-bokról és a bábszínházról, valamint a mûhelyrôl ésa bábkészítésrôl is láthatunk fényképeket. Színház-technikai szempontból azok a rajzok a legérdeke-sebbek, amelyek a népligeti bábszínház építési ter-veit ábrázolják, valamint azok a fotók, amelyeken akülönbözô bábmozgatási technikák láthatók.A kötetet Majoros Gyula tervezte és az Adria

Print Kft. nyomtatta. A 133 oldalas könyv 90 fény-képet tartalmaz. Ára: 3800 Ft.

Kárpáti Imre


54

ÚJ KÖNYVEK

Kemény Henrik:Életem a bábjáték bölcsôtôl a sírigEgy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe

SZÍNHÁZÉPÍTÉSZET

Norvégia déli csücskén, a tengerparton fekvô Kristiansand városban2012 januárjában adták át az impozáns létesítményt, melyet finn építészekterveztek. A Kilden Mûvészeti Központ ma már egész Dél-Norvégia kulturáliséletének központjává vált

Kultúra palotájaa kikötôbenKilden Elôadómûvészeti Központ

�

A 2005-ben kiírt nemzetközi építészeti pályáza-ton – 95 induló közül – a finn ALA ArchitectsLtd. Építésziroda nyerte, a pályamunkát JuhoGrönholm, Antti Nousjoki, Janne Teräsvirta, Sa-muli Woolston építészek készítették. Az építke-zést 2007-ben kezdték el, a szerkezetépítés2010 októberére, az építési munkák 2011 júli-usában fejezôdtek be. Az ünnepélyes megnyi-tásra azonban csak a féléves (!) beüzemelésután, 2012. január 6-án került sor.A Kilden 16 500 négyzetéter alapterületû

épülete Kristiansand tengerpartján található,közvetlenül a halpiac mellett, a város kikötôjé-nek bejáratánál. Ez egyben a város központja is,múzeumokkal, üzletekkel, sétányokkal, gyö-

nyörû parkkal, melyek a város tüdejét képezik.Az elôadásokra igyekvôk akár kishajóval is ér-kezhetnek, a terület fejlesztésével fürdôöblöket,horgászhelyeket és emlékmûveket fognak ittlétrehozni.A Kilden Elôadó-mûvészeti Központ három

mûvészeti együttesnek ad otthont: az AgderSzínház, a Kristiansand Szimfonikus Zenekar és

a Sør Opera – regionális feladatokat ellátó – tár-sulatok mûködnek az épületben. A központegyúttal számos kulturális vendégjátékot fogad,amelyek színességével és minôségével Dél-Nor-végia kulturális életének a motorjává válik.A monumentális – 128 ezer köbméter térfo-

gatú, több mint 27 ezer négyzetméter hasznosalapterületû – épület hullámzó, konzolosan atenger felé kinyúló tetôzete helyi tölgyfával vanburkolva. A tetô hullámzását a központ belsôfunkcióinak megfelelôen alakították ki, és a fa-


56

Többcélú terem

Elôcsarnok

Hangversenyterem

�

burkolatú mennyezet görbületei a különlegesatmoszférájú elôcsarnokban is folytatódnak.A színpadtornyot, mely általában markánsanszokta jellemezni a színházépületeket, most azépület kubusában rejtették el. Az épületet atenger és a szárazföld természetes környezeteihlette. Az épületben nyertek elhelyezést az iro-dák, mûhelyek, próbatermek és a 400 személy-autó parkolója. Az alagsorban az épület hossz-tengelyével párhuzamosan széles üzemi közle-kedôút fut, amelyrôl – akár kamionokkal is – kitudják szolgálni a különbözô üzemi területeket. Az impozáns épületben az alábbi színpado-

kat és hangversenytermet egyidejûleg akár2200 nézô is látogathatja:A hangversenyterem 1185 ülôhellyel Skandi-

návia egyik legjobb akusztikájú koncertterme.A legmodernebb tervezéssel és technikával ké-szült terem a rockegyüttesek fellépésétôl anagy szimfonikus zenekarok hangversenyéigbármilyen hangzási igényt ki tud elégíteni.A terem elsôsorban a Kristiansand SzimfonikusZenekar otthona, de hazai és külföldi együtte-sek fellépését is szívesen látják. A létesítmény te-

remakusztikai tervezését az londoni ARUP Aco-ustics cég irányította.A színház- és operaterme 708 ülôhellyel, süly-

lyeszthetô zenekari árokkal és korszerûen felsze-relt színpaddal, zsinórpadlással rendelkezik. Eza terem egyaránt szolgál prózai elôadások, mu-sicalek és operák bemutatására. A mûsort rész-ben a hazai társulatok, részben norvég és kül-földi vendégjátékok alkotják. A színháztechnikaitervezést az angol Theatre Projects Consultantscég végezte, a színpadtechnikai fôvállalkozó, a2000-ben alakult holland Trekwerk BV volt.A többcélú stúdió változtatható nézôterén

maximum 234 nézô foglalhat helyet. A klasszi-kus black-box színháztérben az ülések helyzetekihúzható tribünnel változtatható. Az alaphely-zetben vízszintes padlójú terem többféle kísér-leti színdarab vagy zenés elôadásnak a helyszí-néül szolgálhat.Az intim kamaraterem 150 fôs, teljesen sza-

badon alakítható színpad–nézôtér kapcsolattalrendelkezô színházi mûhely.A létesítmény összes elektroakusztikai rend-

szerét a professzionális hangberendezéseirôl hí-

res amerikai HARMAN cég helyi képviselôje, aLydRommet AS szállította – beleértve a terem-hangosítást JBL VERTEC® line array elemekkel,BSS Soundweb London digitális hálózataival, aCrown CTs Series erôsítôkkel és a Soundcraft ViSeries keverôkkel. A hangrendszerek üzembehelyezése és beszabályozása féléves munkavolt.1

A holland ShowTex cég szállította a színház-termek bársony elôfüggönyeit, a fekete bár-sony takaró- és háttérfüggönyözését és a füg-gönypályákat.2

A sötét üvegfalú homlokzat végtelenségeemeli ki a plasztikusan formált, faburkolatú elô -csarnok hangulatát. A hatalmas, formai bravúr-ral kialakított foyerben találhatók a jegypénztá-rak, a ruhatárak, a büfék, kávézók és a vizes he-lyiségek. Az épület külsô formai egyszerûségepedig kitûnôen illeszkedik a környezetébe.A karakteres épületkomplexum jól szolgálja

Norvégia kulturális életét, amely – Oslo után –a második legnagyobb elôadó-mûvészeti köz-pont.A Kilden Elôadó-mûvészeti Központot 1,7

milliárd norvég koronából (~287,3 millió USD)építették meg. A beruházás költségeit a Kristi-ansand város (28%), a Vest Agder megye (8%)valamint a Norvég Kulturális Minisztérium(37%) és Cultiva Mûvészeti Alapítvány (27%)arányban adta össze.

További információk:www.kilden.com

1 Hangberendezések részletes ismertetése: http://har-manprogroup.blogspot.com/2012/01/norways-kilden-performing-arts-centre.html2 http://www.showtex.com/projects/project-detail/name/kilden-pac/cat/theatres/


Elôcsarnok Síznház- és operaterem

Foyerlépcsôk Elôcsarnok


58

4 STAGE LIGHTING DESIGN (by Iván Szabó-Jilek)

Open Air – Abroad

5 OPEN-AIR THEATRE IN THE ROMAN QUARRY IN ST. MARGARETHEN,AUSTRIA (by Iván Szabó-Jilek)At St. Margarethen open-air theatre with 4,500 seats – one of thelargest in Europe - great hit opera festivals are organized in sum-mers.

Open-Air – Inland

13 LIGHTS IN MARGARET ISLAND – AMONG LED BOARDS INSTEAD OFTREES (by Gábor Mikita)Shall an open-air performance be adapted to the location or shallwe find the right venue for a play? Can the present technologi-cal devices define the space of a performance?

15 TE DEUM ON RAIL – TOSCA IN THE AVAS LOOK-OUT IN MISKOLC(by Gábor Mikita)

Creation of Scenery

17 AN IMPRESSIVE SCENIC WORKSHOP (by Béla Götz)Stage settings manufacturer, Figura Studio is market leader inHungary.

We Present

19 LÔRINC STRACK, DEVELOPMENT ENGINEER OF HUNGARIAN STAGETECHNOLOGY (by Iván Szabó–Jilek)Theatre engineer, designer, developer Lőrinc Strack has madedecisive contribution to establishment of Hungarian companiesfor stage technology.

News from Hungary

24 EXPOSED MOVEMENTS

24 BIG STAGE OF THE NATIONAL THEATRE GYÔR IS UNDERRECONSTRUCTION

24 PRODUCTION MANAGEMENT SOFTWARE IN THEATRE VÍG

News from Abroad

25 NATIONAL THEATRE IN PRAGUE IS UNDER RECONSTRUCTION

25 E–SCENOGRAPHY

25 ECONOMY IMPACT OF THE PQ 2011

Theatre Reconstructions

26 ENERGY-SAVING RECONSTRUCTION IN THE NATIONAL THEATRE INSZEGEDHeating and air-conditioning systems of the 130-year-old theat-re of Szeged will be replaced in this summer.

12th Hungarian Theatre Festival in Pécs

27 SPHERE OF SCENE 2012 (by Eszter Götz)The extended programs of festival POSZT allowed the appearan-ce of co-artists of theatre performances like stage and costumedesigners, lighting designers.

29 LIGHT AS LEAD – THE FIRST HUNGARIAN LIGHT SHOW GALA(by Balázs Szimeiszter)

Critique

31 A SUBJECTIVE VIEW ON SCENERY OF THE THEATRICAL SEASON2011/12 (by Imre Kárpáti)Performances with unique settings or costumes in Budapesttheatres.

Technology of Projection

35 PROJECTION SCREENS – PART 1 (Dr. Andreas Paller, AndreasGause)Quality of projection does not depend on the projector only.

Sound Technology

40 OMEGA 50. JUBILEE SYMPHONIC CONCERT TOUR (by János Kozma)Roland M–480 in leading part

42 RE-SELECTED (by Imre Makkay)Improved sound system of Madách Theatre

Technological Novelties

44 EUROTRUSS NOVELTIES, MILOS GROUP, TUNNEL TAPE – TESA ,

ALTAIR INTERCOM, NEW ADB SOFTWARE PRODUCTS

Daily Praxis

46 WHY DO MOVING LIGHTS NOISE AFTER BEING TURNED ON?(by Péter Kiss))

A magyar színháztechnika történetébôl

47 COMBINED LIGHT AND SOUND CONTROL SYSTEMS (by Antal Kuthy)Erstwhile light and sound control systems of RÁVISZ – 1968–1975

Theatre Management

52 CLASSIFICATION OF HUNGARIAN THEATRES (by Sándor Dr.Venczel)

Books

54 HENRIK KEMÉNY: PUPPET SHOW IS MY LIFE - FROM CRADLE TOCOFFIN (by Imre Kárpáti)

Theatre Architecture

55 PALACE OF CULTURE IN THE HARBOURKilden Performing Arts Centre in Kristiansand, Norway

CON T EN T S

STAGE Technology for Performing ArtsHungarian Society for Theatre Technology

Beár Bt.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23. o.Bosch Rexroth Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. o.Chromasound Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43. o.Chromasound Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51. o.Colossal Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39. o.Elimex Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34. o.Figura Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. o.INTERTON Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59. o.

LISYS Fényrendszer zRt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59. o.Logen Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. o.Luminis Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45. o.Katus Art Bt.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. o.Pelyhe & Társa Kft.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45. o.Roland East Europe Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41. o.Színpad- és Emelôgéptechnika Kft.. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. o.

H I RDE TÔ I NK

szÍnpad - msztsz.hu

Documents