szent-györgyi albert Általános iskola · tanulók kiscsoportos intenzív fejlesztése...

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22.

Tel./Fax.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497

[email protected]

www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu

TÁMOP- 3.1.4/08/2/2008-0031-

„A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon” projekt

Saját intézményi innováció:

Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése kisiskoláskorban

2010.

mailto:[email protected]

Mottó:

“Ahhoz, hogy segíteni tudjunk valakin, nagyon jól kell ismernünk azt, hogy

miért szorul segítségre.

Nem elég a jó szándék, kevés a tenni akarás, nem biztos, hogy sikert hoz a

szorgalom. A kitűzött cél elérésére akkor a legnagyobb esélyünk, ha mindezek

mellett megfelelően felkészültek vagyunk.

Újra és újra emlékezzünk: nem azt akarjuk megtudni, hogy a gyermek mit

nem tud, hanem azt, hogy mit tud.

Itt kezdődik a mi munkánk. Hiszen minden egyes gyermek számít.”

(Gósy Mária: A hallástól a tanulásig - Bp., 2000.)

Tartalomjegyzék

1. Az innováció főbb jellemzői ...................................................................................................................... 2

2. Helyzetelemzés ........................................................................................................................................ 3

3. A projekt céljai ......................................................................................................................................... 3

4. A projekt megvalósítási terve ................................................................................................................... 4

5. A projekt kommunikációs terve ................................................................................................................ 5

6. Időterv (GANTT-diagram) ......................................................................................................................... 6

7. Az innováció leírása ................................................................................................................................. 7

7.1. Bevezető ................................................................................................................................................ 7

7.2. Beszédészlelés, beszédmegértés fogalma: ............................................................................................... 8

7.3. Célkitűzés ............................................................................................................................................... 9

7.4. A beszédfejlesztés eredményessége ........................................................................................................ 9

7.5. GOH-GMP vizsgálat célja: ....................................................................................................................... 9

7.6. A beszédfejlesztő tevékenység területei: ............................................................................................... 10

7.7. Időtartam, gyakoriság: ......................................................................................................................... 12

7.8. Szakmai dokumentáció vezetése ........................................................................................................... 12

7.9.Feltételek .............................................................................................................................................. 12

7.10. A megvalósított projektről-tapasztalataink ......................................................................................... 13

7.11. Mellékletek......................................................................................................................................... 13

1. Az innováció főbb jellemzői

Az innováció címe: Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése kisiskoláskorban

Megvalósítás ideje: 2009. december -2010. május

A projekt célja(i):

Fő cél(ok) Rész cél(ok)

Beszédészlelés-beszédértés fejlesztése Beszédhallás fejlődése

Verbális memória fejlődése

Mentális szókincs fejlődése

Szövegértés-ok okozati viszony felismerése

Vizuális memória fejlődése

Transzformációs észlelés fejlődése-beszédhang értelmezése vizuális, taktilis transzformációban

Szeriális észlelés fejlődése

A projekt sikerkritériumai:

Sikerkritériumok Mérföldkövek

Beszédészlelés fejlődése Verbális memória fejlődése Mentális szókincs fejlődése Szövegértés-ok okozati viszony felismerése Vizuális memória fejlődése Transzformációs észlelés fejlődése-beszédhang értelmezése vizuális, taktilis transzformációban Szeriális észlelés fejlődése

A fejlesztésben továbbhaladás csak a biztos , pontos gyakorlat megoldás után javasolt. Segédanyag: Értékelőlapok

A projekt hasznosulása (Kinek milyen érdeke fűződhet a projekt megvalósulásához? –

tantestület, tanulók, iskolavezetés, munkaközösségek, fenntartó, stb.)

A programban részt vevő tanulók, szülők, alsós tanítók

A projekt vezetője: Hársfalviné Balázsi Katalin

A projekt résztvevői:

1. csoport-5 fő- első osztályos tanuló - fejlesztő pedagógus: Hársfalviné Balázsi Katalin

2. csoport-5 fő- 3. osztályos tanuló - fejlesztő pedagógus: Farkas Lajosné

3

2. Helyzetelemzés

SWOT analízis

Belső tényezők

Erősségek Gyengeségek

GOH-GMP teszt alkalmazási lehetősége Eddigi GOH-GMP teszt vizsgálati eredményeink, beszédfejlesztés mért, visszacsatolt eredményei tapasztalatok az egyéni rehabilitációs foglalkoztatásban alkalmazottak szerint

Egyéni rehabilitációs foglalkoztatásban alkalmazott beszédfejlesztés mért, visszacsatolt eredményeinek kiterjesztése a többségi pedagógiára A beszédészlelés, beszédértés fejlesztésének fontossága-kiterjesztés a többségi pedagógiára, A szülők intenzív bevonása, motiválása a program sikeressé tételében

Külső tényezők

Lehetőségek Veszélyek

Szakmai tapasztalatok tanulmányokban való közzététele

3. A projekt céljai

Cél(ok): GOH-GMP féle beszédhallás, beszédészlelés, beszédértés teszttel vizsgált, szűrt

tanulók kiscsoportos intenzív fejlesztése iskolában-szülői, ill. segítő pedagógusok bevonásával a

teszt alapján mért életkori elmaradás, hiány pótlása céljával az iskolai olvasás, írás elsajátítása, ill.

fejlesztése céljával.

Célérték(ek): A teszt alapján megállapított , fejlesztésre kijelölt részképesség területek javulása-

értékelhetően az iskolai beválásra vonatkoztatva.

4

4. A projekt megvalósítási terve

Tevékenységek Megvalósítás

időpontja Felelős Résztvevők Eszköz- és anyagszükséglet

Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján

2009.december 14.

Hársfalviné Balázsi Katalin,

Farkas Lajosné

1. csoport-5 fő- első osztályos tanuló

2. csoport-5 fő- harmadik. osztályos tanuló

GG G

A szülői értekezlet anyagának összeállítása

2009.december 17.


A bemutató anyag összeállítása, tünetösszegző lapok, jelenléti ív előkészítése a szülői tájékoztató értekezletre.

A szülői tájékoztató értekezlet a programról, annak céljáról

2010.január 7.


Farkas Lajosné

A tíz meghívott szülő

A

A bemutató anyag tünetösszegző lapok, jelenléti ív

A tünetösszegző lapok értékelése, a vizsgálati anyag előkészítése

2010.január 11.


Farkas Lajosné

A tünetösszegző lapok értékelése, a vizsgálati anyag előkészítése

A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése, fejlesztési feladatsor összeállítása, értékelő lapok előkészítése

2010.február 7.


Farkas Lajosné

A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése táblázatban. A csoporteredmények alapján a főbb fejlesztési területeket kijelölése. Értékelési táblázatokat készítése a csoportok számára, amit a hét utolsó fejlesztő óráján töltünk ki. Elkészítések az első hét fejlesztő moduljának. /gyakorló feladatsorok/

5

30 fejlesztő óra megtartása-

Heti 3 óra

F

2010.február 7.- 2010. május 7 között

30 fejlesztő óra megtartása - heti 3

óra20102010


Farkas Lajosné 1-

Fejlesztési tervek, értékelő lapok, képanyag, kézjelek

Az első hét tapasztalatainak megbeszélése

2010.február 15..


Farkas Lajosné

Megbeszélése az elő fejlesztő órákkal kapcsolatos tapasztalatainknak, az értékelés eredményei. Előkészítése a második hét fejlesztő feladatainak

Kontrollvizsgálatok-mindkét csoportban

2010.május 7 után


A kontrollvizsgálatok eredményeinek értékelése egyéni, csoportos összesítők elkészítése

Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása

2010.május 7 után


A kontrollvizsgálatok eredményeinek értékelése egyéni, csoportos összesítők ismertetése, tájékoztatás a további feladatokról

5. A projekt kommunikációs terve

Tevékenységek Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Elektronikus

kommunikáció Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján x A szülői tájékoztató értekezlet a programról, annak céljáról

x x

A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése x x Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása

x x x

6

6. Időterv (GANTT-diagram)

Tevékenységek 2009.

augusztus 2009.

szeptember 2009.

október 2009.

november 2009.

december 2010.

január 2010.

február 2010.

március 2010.

április 2010.

május 2010.

június

Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján

x

GOH-GMP féle vizsgálatok elvégzése

x

A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése

x

A szülői értekezlet anyagának összeállítása

x

A szülői értekezlet megtartása

x

Fejlesztési feladatsor összeállítása, értékelő lapok előkészítése

x

Fejlesztő foglakozások megtartása-

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Értéklő lapok vezetése xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Fejlesztő feladatok elkészítésa, módosítása

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kontrollvizsgálatok xxxxxxxx

Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása

xxxxxxxx

7

7. Az innováció leírása

7.1. Bevezető

Napjainkra életritmusunk, beszédünk felgyorsult.

A rohanó tempójú világban a családok életében kevesebb a beszédhelyzet, a kötetlen

beszélgetés. Ma már a gyerekekre többnyire kevesebb ráérős, meghallgató figyelem jut. A

gyereknek szóló szövegben sok a parancs, tiltás, figyelmeztetés, felszólítás.

Nő a televízió, a számítógép előtt töltött, csökken a párbeszédre fordított idő.

Ez „félfigyelemre” szoktatja a gyereket.

A szülők – ha mesélnek – felolvasnak és nem emlékezetből teszik.

Az iskolában is kevesebb alkalom nyílik a szóbeli kifejezésre.

Több éves fejlesztőpedagógiai tapasztalatunk alapján, gyakran találkoztunk, találkozunk

olyan gyerekekkel, akik:

nem hallják, nem értik pontosan az elhangzottakat, gyakran visszakérdeznek

nagyon lassan dolgoznak,az önállóságot igénylő feladatokat nehezen oldják meg,

teljesítményük gyengébb, mint az a képességeik alapján elvárható lenne,

olvasástanulás közben betűket hagynak ki, cserének fel, nem észlelik a szóhatárt, nem

vagy nehezen értik a szöveget;

írásban ékezeteket hagynak el, a betűket cserélnek, tévesztenek.

hamar elfáradnak, időnként „kikapcsol”-nak,

másoláskor (az idegrendszer éretlensége, a kézdominancia kialakulásának nehézsége

miatt) koordinációs nehézségekkel küzdenek.

Korrepetálással a hibák nem tűnnek el, a több gyakorlás nem segít.

A sajátos nevelési igényű és a fenti tünetek bármelyikét mutató /nem sajátos nevelési

igényű/ gyerekek körében végzett több éves diagnosztikai és terápiás munkánk

tapasztalata alapján mondhatjuk: sok gyereknél találunk GOH-GMP-féle beszédhallás-

beszédészlelés, beszédértés vizsgálat után beszédészlelési, beszédmegértési nehézséget,

dominancia problémát, vizuális, auditív memória kapacitás gyengeséget, ill. auditív

szeriális, és/vagy transzformációs nehézséget.

A fent felsorolt tüneteket -a GOH-GMP beszédhallás, beszédészlelés, beszédértés teszt

elvégzése után, egyénre szabott beszédfejlesztési tervvel - nagymértékben sikerül

csökkenteni, javítva ezzel a gyermekek tanulmányi eredményén, elkerülve a sorozatos iskolai

kudarcot.

8

7.2. Beszédészlelés, beszédmegértés fogalma:

A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy

beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes

legyen az elhangzásnak megfelelő sorrendben megismételni.

Ezen készség eredménye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását és

egyre több új szót ismer fel. Segítségével lesz képes az olvasás-írás elsajátítására.

Ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelő verbális közlések észlelésében és

megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű

feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara állhat fenn.

A gyermek beszédmegértése jó értelmi képességek és látszólag bő szókincs mellett is lehet

zavart vagy elmaradott, nem az életkorának megfelelő.

Ezek a nehézségek nehezen vehetők észre, mert ilyenkor a gyerek különféle stratégiákat

használ, hogy megértse az elhangzó beszédet. Leggyakrabban kitűnő logikai készséggel

kitalálja az elhangzottak jelentését.

Ez azonban nem elégséges az iskolai feladatok teljesítéséhez, a különféle tantárgyak

tanulásához.

Így iskoláskorban a beszédmegértés problémája igen hamar „átalakul” tanulási zavarrá.

7.2.1 Az életkornak nem megfelelő beszédészlelés és beszédmegértés működése állhat a

hátterében a következő esetekben:

- tanulási nehézség, olvasási nehézség, dyslexia

- helyesírási problémák

- magatartási problémák, figyelemzavar

- irányíthatatlannak tűnő viselkedés, viselkedési zavar

- megkésett beszédfejlődés, akadályozott beszédfejlődés

9

7.3. Célkitűzés

Célunk egy olyan hallás- és beszédészlelést, beszédértést fejlesztő program létrehozása, mely

a gyermekek intenzív hallásnevelésében , beszédészlelés, és beszédmegértésében nyújt

segítséget, meghatározott gyakorlatsorokkal, az akusztikus érzékelő és differenciáló

készségek fejlesztésével, finomításával.

7.4. A beszédfejlesztés eredményessége

A terápiát mindig a diagnosztikának (GOH-GMP teszt) kell megelőznie!

Egyrészt, hogy pontos képet kapjunk a gyermek beszédfeldolgozási működéséről, a zavarok

helyeiről, típusáról, mértékéről.

Ennek ismeretében tervezhető a terápia.

Siker a meglévő /fent felsorolt /tünetek rendeződésével diagnosztizálható.

7.5. GOH-GMP vizsgálat célja:

A standardizált diagnosztikai eljárással jól megállapítható, hogy a gyermek anyanyelv-

elsajátítási folyamata a beszédészlelés/megértés szempontjából életkorának megfelelően

működik, ép fejlődésű, elmaradott, illetve zavart-e.

A GMP diagnosztika célja a beszédpercepciós elmaradás, vagy zavar helyének, típusának

és mértékének felderítése.

A GMP-diagnosztika a relatív rövidsége ellenére a teljes beszédpercepciós folyamatot

vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek az anyanyelv hangzó és írott

formájának elsajátításához szükséges.

A vizsgálat menete:

GMP-1: A hallás vizsgálata a G-O-H hallásvizsgálóval. Ép hallás esetén a teszt

lehetőséget nyújt a globális észlelés megítélésére.

GMP-2: Mondatazonosítás zajban

GMP-3: Szóazonosítás zajban

GMP-4: Szűrt mondatok azonosítása

GMP-5: Gyorsított mondatok

GMP-6: Természetes mondatok azonosítása

10

GMP-7: A vizuális észlelés vizsgálata

GMP-8: A rövid idejű verbális memória vizsgálata

GMP-9: A rövid idejű vizuális memória vizsgálata

GMP-10: A szeriális észlelés vizsgálata

GMP-11:Szókincsaktiválás

GMP-12: A szövegértés vizsgálata

GMP-13: A kézdominancia vizsgálata

GMP-14: A beszédritmus észlelésének vizsgálata

GMP-16: A mondatértés vizsgálata

GMP-17: A beszédhang-differenciálás vizsgálata

GMP-18: A transzformális észlelés vizsgálata

7.6. A beszédfejlesztő tevékenység területei:

A diagnosztika eredményei alapján a következő fő területek köré szerveződhet a

fejlesztés:

a.) A beszédészlelés fejlesztését célzó feladataink:

- szavak, szókapcsolatok, hangsorok ismételtetése, keresése

- szóismétlés súgás alapján

- szógyűjtések

hangutánzás és hangkeresés

- hangidőtartamok felismerése

- zöngésség azonosítása

- memóriafejlesztés

- szegmentálás/ szótagolás, hangokra bontása

b). A beszédmegértés fejlesztése

- Kommunikációs helyzetek (beszélgetések)

- Szókincs bővítése

- Visszamondatás (mese, történet visszamondatása, elmeséltetése)

- Értésellenőrzés (mese, történet tartalmának elmondása, kérdések alapján)

11

BESZÉDÉSZLELÉS

FEJLESZTÉSE

Idegen szavakismétlése -idegen szavak szótárából

Értelmetlen szavak ismétlése

Szókapcsolatok ismétlése

Rövid mondatok ismétlése

Szótagolva mondom, Te egybe mondd vissza! -hosszú szavak

Hangonként mondom, te egybe mondd vissza!

Hosszú, bővített mondatok ismétlése

Összetett mondatok ismétlése

Hangkereső-Hol hallod a hangot-a szó elején, közepén, vagy a végén?

2. VERBÁLIS MEMÓRIA Szólánc

Hallott szavak ismétlése

3. SZÓKINCSAKTIVÁLÁS Gyűjtsünk szavakat! Iskola, család, madarak, virágok, hangszerek,

Gondoltam egy szóra, úgy kezdődik: ma, mi, mo,…. Stb.

Csak a magánhangzóit mondom a szónak, találd ki, mire gondoltam!

4. HALLÁS UTÁNI

SZÖVEGÉRTÉS

Mondatok bővítése

Történet, mesehallgatása

5. VIZUÁLIS MEMÓRIA 5 kép –lefordítom, mondd mire emlékszel !

6. TRANSZFORMÁCIÓS

ÉSZLELÉS

Hangok kézjeleinek megtanulása

Szavak elmutogatása kézjelekkel

12

7.7. Időtartam, gyakoriság:

A gyakorlatokat heti 3x végeztük az iskolában az 1. csoport esetében, a 2. csoportnál heti

5x gyakorlás volt megszervezve a napközis nevelő segítségével, illetve szülőnek hazaadtuk

a hétvégére a feladatsort.

Kontrollvizsgálatot 10 hét elteltével végeztük. Lásd: mellékletek

Valamennyi gyermeknél tapasztaltunk fejlődést.

7.8. Szakmai dokumentáció vezetése

- Vizsgálati eredmények összegzése

- Értékelő lapok vezetése

- Jelenléti ív vezetése

- Fejlesztési terv elkészítése, vezetése

Lásd: mellékletek

7.9.Feltételek

- GOH-GMP teszt felvétele és kontrollvizsgálata

- Min. heti háromszori gyakorlás tervezése-gyerekenként min. 10 perc/fő/alkalom, min. egy

évre

- Jelenléti ív és értékelő lap vezetése

- Fejlesztő feladatok összeállítása, módosítása

- Szülők bevonása a fejlesztésbe- a cél, vizsgálati eredmények, kontolleredmények

ismertetése, megbeszélése.

13

7.10. A megvalósított projektről-tapasztalataink

Két csoportban végeztük a fejlesztést.

Az 1. csoportban 5 fő első osztályos tanuló, a 2. csoportban 5 fő 3. osztályos, SNI tanuló vett

részt-tanítói javaslat alapján szerveződve.

A program indításakor szülői tájékoztató értekezletet tartottunk.

Mindkét csoportban elvégeztük a GOH-GMP vizsgálatot, fejlesztési tervet készítettünk.

Kidolgoztuk az értékelő lapot, amit minden héten az utolsó fejlesztő foglalkozáson töltöttünk

ki.

Az 1. csoportban heti háromszori fejlesztés történt.

A 2. csoportban heti háromszori fejlesztés mellett heti 2 alkalommal a napközis nevelő is

gyakorolt a gyerekekkel.

Mindkét csoport hétvégére is hazavitte a fejlesztő feladatokat-lehetőséget adva az otthoni

gyakorlásra.

A projekt kipróbálására 10 hét állt a rendelkezésünkre.

A kontroll vizsgálatok/ lásd: melléklet/ valamennyi gyereknél mutatott fejlődést, de tisztában

vagyunk azzal, hogy a fejlesztést tovább kell folytatni.

Javaslat:

Nagyon fontos a szülőt tájékoztatni, és bevonni a fejlesztésbe.

Három főnél nem javasolt nagyobb létszámú csoport szervezése az iskolai fejlesztésben.

Optimális lenne differenciálni a csoportszervezésnél - a közel azonos nehézséggel küzdő

gyerekek kerüljenek egy csoportba.

7.11. Mellékletek

- Vizsgálati eredmények-egyéni

- Vizsgálati eredmények-csoportösszesítő

- Fejlesztési tervek

- Fejlesztési feladatok-heti

- Értékelő lapok

szent-györgyi albert Általános iskola · tanulók kiscsoportos intenzív fejlesztése...

Documents