szennyvízkezelés 1. előadás a, természeti erőforrások védelme vízszennyezés -...

SzennyvízkezelSzennyvízkezelés és

1. előadás a,1. előadás a,Természeti erőforrások Természeti erőforrások

védelmevédelmeVízszennyezés - Vízszennyezés -

vízminőségvédelemvízminőségvédelemHulladékkezelés II.Hulladékkezelés II.2011.2011.

Tantárgyfelelős: Bazsáné Dr. Szabó Tantárgyfelelős: Bazsáné Dr. Szabó MarianneMarianne

főiskolai docensfőiskolai docens

„„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” vagy.”

Antoine de Saint-Exupéry: A sivatag szívében.Antoine de Saint-Exupéry: A sivatag szívében.

Víztározó megnevezéseVíztározó megnevezése 1000 km1000 km3 %% óceánok és tengerekóceánok és tengerek 1 380 0001 380 000 97,61 97,61 sarki és hegyvidéki sarki és hegyvidéki 29 000 29 000 2,08 2,08

jég és hó jég és hó felszín alatti vizekfelszín alatti vizek 4 000 4 000 0,29 0,29 édesvizű tavakédesvizű tavak 125 125 0,009 0,009 sósvizű tavaksósvizű tavak 104 104 0,008 0,008 talajnedvességtalajnedvesség 67 67 0,005 0,005 folyóvizekfolyóvizek 1,2 0,000 09 1,2 0,000 09 vízpára az vízpára az 14 0,000 9 14 0,000 9

atmoszférában atmoszférában Összesen:Összesen: 1 413 311 100 1 413 311 100

Az óceánok 96,5 százalékban tartalmaznak Az óceánok 96,5 százalékban tartalmaznak tiszta vizet. A maradék 3,5 százalékot 75 tiszta vizet. A maradék 3,5 százalékot 75 elem teszi ki. A tengerek "sósságáért" 99 elem teszi ki. A tengerek "sósságáért" 99 százalékban százalékban

hat elem a felelős: hat elem a felelős: klorid, nátrium, kén, klorid, nátrium, kén, magnézium,a kálcium és a kálium.magnézium,a kálcium és a kálium.

A víz az élőlények alapvető nyersanyaga és A víz az élőlények alapvető nyersanyaga és terméke is. (Testük felépítéséhez és terméke is. (Testük felépítéséhez és működéséhez elengedhetetlen.)működéséhez elengedhetetlen.)

A víz kitűnő oldószer (anyagcsere A víz kitűnő oldószer (anyagcsere folyamatok).folyamatok).

A víz hőszabályozó (hőkapacitás+ A víz hőszabályozó (hőkapacitás+ párolgáshő).párolgáshő).

A víz élőhely (biotóp).A víz élőhely (biotóp).

A víz (HA víz (H22O): O):

Kémiai szempontból a víz egészen egyszerű Kémiai szempontból a víz egészen egyszerű vegyülethez tartozik: 2 atom hidrogén és egy atom vegyülethez tartozik: 2 atom hidrogén és egy atom oxigén kapcsolódik össze. A molekula akkor oxigén kapcsolódik össze. A molekula akkor keletkezik, ha a hidrogén elég, épp úgy mint a szén keletkezik, ha a hidrogén elég, épp úgy mint a szén elégésekor a széndioxid molekula. A víznek három elégésekor a széndioxid molekula. A víznek három formája létezik: a jég (szilárd), a víz (folyékony) és a formája létezik: a jég (szilárd), a víz (folyékony) és a vízgőz (gáz). vízgőz (gáz).

O ⁰C-on olvad a jég vízzé, a víz 100 ⁰C-on forr és válik O ⁰C-on olvad a jég vízzé, a víz 100 ⁰C-on forr és válik vízgőzzé. Mindezt 1745-ben a svéd asztronómus vízgőzzé. Mindezt 1745-ben a svéd asztronómus Anders Celsius állapította meg és ma a világ nagy Anders Celsius állapította meg és ma a világ nagy részén a hőmérséklet mérésének alapjául szolgál részén a hőmérséklet mérésének alapjául szolgál (Észak - Amerikában még ma is a Fahrenheit-féle (Észak - Amerikában még ma is a Fahrenheit-féle fokbeosztással mérnek).fokbeosztással mérnek).

A víz körforgásaA víz körforgása

http://termtud.akg.hu/okt/7/viz/kepek/egyeb1.jpghttp://termtud.akg.hu/okt/7/viz/kepek/egyeb1.jpg

Felszín alatti vizekFelszín alatti vizek

Forrás: Thyll, 2000Forrás: Thyll, 2000

A természetes vizek minőségi A természetes vizek minőségi összetevőiösszetevői

A természetes víz mindig oldat, A természetes víz mindig oldat, legtöbbször szuszpenzió is. legtöbbször szuszpenzió is. gázok: Ngázok: N22, O, O22, CO, CO22, NH, NH33

folyadékok: folyékony folyadékok: folyékony szénhidrogének, szerves oldószerekszénhidrogének, szerves oldószerek

szilárd anyagok: szilárd anyagok: kationok – Cakationok – Ca2+2+, Mg, Mg2+2+, Na, Na++, K, K++

anionok – COanionok – CO332-2-, HCO, HCO33

--, SO, SO442-2-, Cl, Cl--

A szerves anyagok oldott vagy A szerves anyagok oldott vagy lebegőanyag formában vannak jelenlebegőanyag formában vannak jelen

OldhatósáOldhatósági görbékgi görbék


A víz organoleptikus (érzékszervi) A víz organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságaitulajdonságai

SzínSzín Ha kevés az oldott, illetve szuszpendált Ha kevés az oldott, illetve szuszpendált

anyag kékanyag kék Ha felhős az ég szürkeHa felhős az ég szürke Ha közepes mennyiségű az oldott anyag Ha közepes mennyiségű az oldott anyag

és kevés a fitoplankton zöldesés kevés a fitoplankton zöldes Ha sok a fitoplankton sötétzöldHa sok a fitoplankton sötétzöld Ha sok az oldott anyag sárga (vagy Ha sok az oldott anyag sárga (vagy

barna)barna) Ha kevés az oldott szerves vegyület, vagy Ha kevés az oldott szerves vegyület, vagy

sok a színes komponens, azok adják az sok a színes komponens, azok adják az uralkodó színt: Feuralkodó színt: Fe3+3+ sárgás színt ad sárgás színt ad

Magyarország felszíni vizei

Magyarország a „legek” Magyarország a „legek” országaországa

Az Alföldön a lefolyástalan vagy Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya elöntésnek kitett területek aránya nagy. nagy.

Vízjárását a szélsőségek jellemzik Vízjárását a szélsőségek jellemzik A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik

legnagyobb Európában, de legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. túlnyomóan külföldi eredetű.

Több országhoz tartozó vízgyűjtőkTöbb országhoz tartozó vízgyűjtők

Magyarország vízháztartásaMagyarország vízháztartása

Az ország folyóinakAz ország folyóinak vízminőségét a vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. nagymértékben befolyásolja.

A vízminőséget általában a II.-III. A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi. osztály jellemzi.

A nagy folyók minősége a nagy A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. hígulás következtében elfogadható.

Állóvizeink és tározóink többsége Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz esetében az eutrofizáció okoz problémákatproblémákat. .

Magyarország vízháztartásaMagyarország vízháztartása AA felszín alatti vizek minőségét a felszín alatti vizek minőségét a

pontszerű és diffúz terhelések, továbbá pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg.elemek jelenléte határozza meg.

A talajvizek elszennyeződése A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. völgyekre vonatkozik.

A parti szűrésű vízbázisok és A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyekutóbbi készletek igen sérülékenyek..

Magyarország vízháztartásaMagyarország vízháztartása

AZ ORSZÁGBÓL KILÉPŐ VIZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA

120 km3/év

A BELÉPŐ VÍZFOLYÁSOKVÍZHOZAMA 114 km3/év

PÁROLGÁS52 km3/év

CSAPADÉK58 km3/év

58 km58 km33 +114 km +114 km33 = 52 km = 52 km33 + 120 + 120 kmkm33

A felszín alól kitermelt vízmennyiség víztipusonkénti megoszlása

50%

33%

12%5%

Rétegvíz Partiszürésű víz Karsztvíz Talajvíz

A VÍZ MINŐSÉGI A VÍZ MINŐSÉGI JELLEMZŐI JELLEMZŐI

A vízminőségA vízminőség a víz tulajdonságainak összessége, a víz tulajdonságainak összessége, ezért nincs olyan egyetlen mutató, érték vagy skála, ezért nincs olyan egyetlen mutató, érték vagy skála, mellyel megadható lenne a víz minősége. A víz sok mellyel megadható lenne a víz minősége. A víz sok tulajdonsága közül a vízminőség megállapításához tulajdonsága közül a vízminőség megállapításához mindig azokat vesszük figyelembe, amelyek mindig azokat vesszük figyelembe, amelyek meghatározzák az adott célnak (pl. vízhasználatnak) meghatározzák az adott célnak (pl. vízhasználatnak) való megfelelést (vagy nem megfelelést).való megfelelést (vagy nem megfelelést).

A vízminősítésA vízminősítés alapját minden esetben az olyan alapját minden esetben az olyan tulajdonságok adják, amelyek a kiválasztott cél tulajdonságok adják, amelyek a kiválasztott cél szempontjából és a felhasznált víz eredetéből szempontjából és a felhasznált víz eredetéből származóan meghatározók. származóan meghatározók.

A természetes víz tulajdonságait a víz eredete, fajtája A természetes víz tulajdonságait a víz eredete, fajtája (pl. felszíni-, ezen belül tározott vagy folyó, stb.) és (pl. felszíni-, ezen belül tározott vagy folyó, stb.) és az azt esetlegesen ért szennyezések határozzák meg.az azt esetlegesen ért szennyezések határozzák meg.

A víz biológiai minősítéseA víz biológiai minősítése

A biológiai vízminőség a víz azon A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, vízi ökoszisztémák életében fontosak, illetve ezeket létrehozzák és fenntartják. illetve ezeket létrehozzák és fenntartják. A vízminőség a víz tulajdonságainak A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége. A vízminősítés a vízminőség összessége. A vízminősítés a vízminőség megállapítása.megállapítása.

halobitás halobitás trofitás trofitás szaprobitás szaprobitás toxicitás toxicitás

A vízminősítő rendszerek A vízminősítő rendszerek Magyarországon:Magyarországon:

1. Felföldy (1987)- féle1. Felföldy (1987)- féle Biológiai, Négy tulajdonságcsoportra épülő és Biológiai, Négy tulajdonságcsoportra épülő és

tulajdonságonként 10-10 fokozatútulajdonságonként 10-10 fokozatú

2. MSZ 12749: 1996 szabvány2. MSZ 12749: 1996 szabvány

3. Dévai és mtsai (1992)3. Dévai és mtsai (1992) Ökológiai, sokváltozós rendszer, ami az egyes Ökológiai, sokváltozós rendszer, ami az egyes

tulajdonságokhoz kódszámokat (aktuális és tulajdonságokhoz kódszámokat (aktuális és globális) rendelglobális) rendel

4. makrozoobenton család-taxon prezencia 4. makrozoobenton család-taxon prezencia pontrendszerpontrendszer

5 minőségi osztály 2-3 alosztály5 minőségi osztály 2-3 alosztály

1. Felföldy (1987)- féle1. Felföldy (1987)- féleBiológiai, Négy tulajdonságcsoportra Biológiai, Négy tulajdonságcsoportra épülőépülő HalobitásHalobitás

(sótartalom+ ionösszetétel)(sótartalom+ ionösszetétel) TrofitásTrofitás

Ökoszisztéma energia befogadóképességeÖkoszisztéma energia befogadóképessége SzaprobitásSzaprobitás

Vízi ökoszisztéma szervesanyagbontó Vízi ökoszisztéma szervesanyagbontó képességeképessége

ToxicitásToxicitás

Víz mérgezőképességeVíz mérgezőképessége

3. Dévai és mtsai (1992)3. Dévai és mtsai (1992)Ökológiai, sokváltozós rendszerÖkológiai, sokváltozós rendszer

Szatikus sajátosság:Szatikus sajátosság: ÁllapotÁllapot TulajdonságTulajdonság Dinamikus sajátosság:Dinamikus sajátosság: FolyamatFolyamat KépességKépesség

VKI (WFD 2000)VKI (WFD 2000)

Magyar Kormány 2001 júniusMagyar Kormány 2001 júniusREFCOND (2002)REFCOND (2002)WETLAND (2002)WETLAND (2002)ECOSTAT (2003)ECOSTAT (2003)

Zavartalan állapot (Istvánovics és Somlyódy, Zavartalan állapot (Istvánovics és Somlyódy, 2000)2000)jó állapot jó állapot 2015-ig2015-igVGT VGT 20092009VKI – ökológiai állapot VKI – ökológiai állapot 20022002EQS és EQREQS és EQR

irányelvek

A A halobitáshalobitás a víz biológiai szempontból fontos a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak szervetlen kémiai tulajdonságainak összességeösszessége, amely az összes , amely az összes sótartalommal, a szervetlen ionok sótartalommal, a szervetlen ionok mennyiségével, vagy az elektromos mennyiségével, vagy az elektromos vezetőképességgel megadható mennyiség .vezetőképességgel megadható mennyiség .

JellemzőiJellemzői Szervetlen kémiai tulajdonságok Szervetlen kémiai tulajdonságok

összessége,összessége, Összes sótartalom, pH, vezetőképesség, Összes sótartalom, pH, vezetőképesség,

nyolc "főion" viszonylagos ionösszetétele;nyolc "főion" viszonylagos ionösszetétele; Főleg a vízgyűjtőterület földtani Főleg a vízgyűjtőterület földtani

eredetének jellemezői befolyásolják, ami eredetének jellemezői befolyásolják, ami nagyrészt az élettelen környezet adottsága.nagyrészt az élettelen környezet adottsága.

NaNa++, Ca, Ca2+2+ ,K ,K++, Mg, Mg2+2+ és és HCOHCO3-3-, CO, CO33

2-2-, Cl, Cl--, SO, SO442-2-

A víz összes-ion tartalma alapvetően attól függ, A víz összes-ion tartalma alapvetően attól függ, hogy a csapadékból származó édesvíz a hogy a csapadékból származó édesvíz a kőzetekből milyen és mennyi elemet képes kőzetekből milyen és mennyi elemet képes kioldani. A víz összes-ion tartalmára a kioldani. A víz összes-ion tartalmára a hordozható készülékekkel könnyen mérhető hordozható készülékekkel könnyen mérhető vezetőképességből következtethetünk. A sok vezetőképességből következtethetünk. A sok hidroxidot vagy szabad savat tartalmazó vizeknél hidroxidot vagy szabad savat tartalmazó vizeknél a μS.cm-1 értékben kifejezett vezetőképességet a μS.cm-1 értékben kifejezett vezetőképességet 0,55 alatti vagy körüli, míg nagy sótartalmú 0,55 alatti vagy körüli, míg nagy sótartalmú vizeknél 0,9-hez közeli faktorral szorozva vizeknél 0,9-hez közeli faktorral szorozva megkapjuk a víz összes-ion koncentrációját mg.l-megkapjuk a víz összes-ion koncentrációját mg.l-1-ben. Hazai vizeinknél jó közelítő értéket 1-ben. Hazai vizeinknél jó közelítő értéket kapunk, ha 0,63-nak tekintjük ezt a faktort.kapunk, ha 0,63-nak tekintjük ezt a faktort.

A szén-dioxid, a hidrogén-karbonát- és a karbonát ionok A szén-dioxid, a hidrogén-karbonát- és a karbonát ionok mennyiségi arányainak alakulása a pH függvényében.mennyiségi arányainak alakulása a pH függvényében.

Öllős G. - VízellátásÖllős G. - Vízellátás

A vízminőség ábrázolásaA vízminőség ábrázolása( Maucha-diagram)( Maucha-diagram)

A Maucha - diagramban 4 kationt: K+, Na+, Ca2+, A Maucha - diagramban 4 kationt: K+, Na+, Ca2+, Mg 2+, illetve 4 aniont tüntetnek fel: SOMg 2+, illetve 4 aniont tüntetnek fel: SO44 2-2-, Cl, Cl--, , HCOHCO3-3-, CO, CO33

2-2-. Ezek a vizek esetén fontos minősítő . Ezek a vizek esetén fontos minősítő paraméterek. Az ion-összetétel a Maucha - féle paraméterek. Az ion-összetétel a Maucha - féle csillagábrával mutatható be szemléletesen. csillagábrával mutatható be szemléletesen.

A "jó halas vizekben" a kálcium (és a magnézium), ill. A "jó halas vizekben" a kálcium (és a magnézium), ill. a hidrokarbonát van túlsúlyban. Ezzel szemben a a hidrokarbonát van túlsúlyban. Ezzel szemben a potenciális kénhidrogén képződés miatt bizonyos potenciális kénhidrogén képződés miatt bizonyos mértékig hátrányos a szulfát jelenléte. A víz minősége mértékig hátrányos a szulfát jelenléte. A víz minősége oldható vagy szuszpendálható anyagok hozzáadásával oldható vagy szuszpendálható anyagok hozzáadásával jelentősen befolyásolható.jelentősen befolyásolható.

az oldott kémiai anyagok szerint az oldott kémiai anyagok szerint megkülönböztetünkmegkülönböztetünk: hidrogén-karbonátos, : hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos, stb. vizeket; kloridos, szulfátos, stb. vizeket;

A víz kálcium és magnézium tartalma az összes A víz kálcium és magnézium tartalma az összes keménységgel, keménységgel,

a hidrokarbonát és karbonát tartalma pedig az összes a hidrokarbonát és karbonát tartalma pedig az összes lúgossággal mérhető. lúgossággal mérhető.

A módszertani leírások szerint mindkét paraméter A módszertani leírások szerint mindkét paraméter kifejezhető kálcium - karbonátban. Ebből következik, kifejezhető kálcium - karbonátban. Ebből következik, hogy ha az:hogy ha az:

összes lúgosság < összes keménységösszes lúgosság < összes keménység, , akkor a Caakkor a Ca2+2+ és Mg és Mg2+2+ a CO a CO33

2-2- és HCO és HCO3-3- ionokon kívül SO ionokon kívül SO442-2-

és Cl- ionokhoz is kapcsolódik,és Cl- ionokhoz is kapcsolódik, összes lúgosság = összes keménységösszes lúgosság = összes keménység, , akkor a Ca2+ és Mgakkor a Ca2+ és Mg2+2+ csupán CO csupán CO33

2-2- és HCO és HCO3-3- ionokhoz ionokhoz kapcsolódik,kapcsolódik,

összes lúgosság > összes keménységösszes lúgosság > összes keménység, , akkor a COakkor a CO33

2-2- és HCO és HCO3-3- a Ca2+ és Mg a Ca2+ és Mg2+2+ ionokon kívül K ionokon kívül K++ és Naés Na++ ionokhoz is kapcsolódik. ionokhoz is kapcsolódik.

keménységük alapján:keménységük alapján: lágy (5 NK°-ig), közepesen lágy (5 NK°-ig), közepesen kemény (15 NK°-ig) és kemény (15 NK° felett) kemény (15 NK°-ig) és kemény (15 NK° felett) hévizeket; hévizeket;

Fény - fényviszonyok a Fény - fényviszonyok a vízben és a Secchi-vízben és a Secchi-

átlátszóságátlátszóság A földfelszínt érő elektromágneses A földfelszínt érő elektromágneses

sugárzás különböző hullámhosszúságú sugárzás különböző hullámhosszúságú sugarakból áll, nevezetesen ultraibolya sugarakból áll, nevezetesen ultraibolya (380 nm-ig), látható (380-750 nm) és (380 nm-ig), látható (380-750 nm) és infravörös (750-3000 nm) sugarakból. Az infravörös (750-3000 nm) sugarakból. Az összes sugárzó energiának kb. 55 %-a összes sugárzó energiának kb. 55 %-a látható fény, 40-44 %-a infravörös, 1-5 %-a látható fény, 40-44 %-a infravörös, 1-5 %-a pedig ultraibolya sugárzás. A zöld pedig ultraibolya sugárzás. A zöld növények a látható fényt, az úgynevezett növények a látható fényt, az úgynevezett fotoszintetikusan aktív (photosynthetically fotoszintetikusan aktív (photosynthetically active radiation = PhAR) sugárzást active radiation = PhAR) sugárzást képesek hasznosítani.képesek hasznosítani.

Vízhőmérséklet - évszakos Vízhőmérséklet - évszakos és napi változásés napi változás

A A víz felmelegedésevíz felmelegedése a vízbe hatoló napsugárzásnak a vízbe hatoló napsugárzásnak köszönhető, jóllehet a hőátadás, a hőcsere és a levegő köszönhető, jóllehet a hőátadás, a hőcsere és a levegő felmelegedése szintén fontos tényező. felmelegedése szintén fontos tényező.

A A víz fényelnyelésevíz fényelnyelése, így hőmérséklete is a mélységgel , így hőmérséklete is a mélységgel exponenciálisan csökken. A felszíni vízréteg nagyobb exponenciálisan csökken. A felszíni vízréteg nagyobb felmelegedése az oldott szerves anyagok és a lebegő részecskék felmelegedése az oldott szerves anyagok és a lebegő részecskék miatt tavakban még kifejezettebb, mint a kevésbé zavaros miatt tavakban még kifejezettebb, mint a kevésbé zavaros vizekben. vizekben.

A hőátadás a mélyebb vízrétegekbe a konvekciós áramlásoknak A hőátadás a mélyebb vízrétegekbe a konvekciós áramlásoknak és a szél keverő hatásának az eredménye. A víz hőmérséklettől és a szél keverő hatásának az eredménye. A víz hőmérséklettől függ a sűrűség, ami 4függ a sűrűség, ami 4ooC-on a legnagyobb ettől felfelé és lefelé C-on a legnagyobb ettől felfelé és lefelé csökken. A víz ezen sajátos tulajdonsága okozza azt, hogy télen csökken. A víz ezen sajátos tulajdonsága okozza azt, hogy télen a 0a 0ooC-os jég a felszínen van, míg az üledék feletti vízréteg akár C-os jég a felszínen van, míg az üledék feletti vízréteg akár 44ooC-os is lehet. C-os is lehet.

A A nyári hőrétegzettségnyári hőrétegzettség azért alakul ki egy tóban, mert a azért alakul ki egy tóban, mert a gyorsabban felmelegedő felső vízrétegnek kisebb, a hidegebb gyorsabban felmelegedő felső vízrétegnek kisebb, a hidegebb alsó rétegnek pedig nagyobb a sűrűsége. Hőrétegzettség idején alsó rétegnek pedig nagyobb a sűrűsége. Hőrétegzettség idején a két vízréteg sűrűsége közötti különbség olyan nagy, hogy a a két vízréteg sűrűsége közötti különbség olyan nagy, hogy a szél energiája már nem elegendő a tóvíz felkeveréséhez. Mély szél energiája már nem elegendő a tóvíz felkeveréséhez. Mély tavaknál a mérsékelt égövön téli és nyári hőrétegzettséget tavaknál a mérsékelt égövön téli és nyári hőrétegzettséget (stagnációt), valamint (stagnációt), valamint tavaszi és őszi felkeveredést tavaszi és őszi felkeveredést (cirkulációt) (cirkulációt) lehet megfigyelnilehet megfigyelni..


A A trofitástrofitás a vízi ökoszisztémában a vízi ökoszisztémában végbemenő elsődleges szervesanyag végbemenő elsődleges szervesanyag termelés mértéke. Nagysága klorofill-termelés mértéke. Nagysága klorofill-tartalmú növényzettől (pl. alga), a tartalmú növényzettől (pl. alga), a szervetlen növényi tápanyagoktól (foszfor, szervetlen növényi tápanyagoktól (foszfor, nitrogén), továbbá a fénytől függ.nitrogén), továbbá a fénytől függ.

A trofitás növekedése növeli a vízi A trofitás növekedése növeli a vízi ökoszisztéma energia befogadó ökoszisztéma energia befogadó képességét és eutrofizálódáshoz vezet. képességét és eutrofizálódáshoz vezet. Jellemzésére a klorofill tartalom, az összes Jellemzésére a klorofill tartalom, az összes alga szám, a foszfor és nitrogénformák alga szám, a foszfor és nitrogénformák alkalmasak.alkalmasak.

Potenciális trofitásPotenciális trofitás– a növényi – a növényi tápanyagkínálat mértéke (kiemelten tápanyagkínálat mértéke (kiemelten az ásványi nitrogén és a foszfor). az ásványi nitrogén és a foszfor).

Aktuális trofitásAktuális trofitás – az adott – az adott pillanatban megvalósult (kialakult) pillanatban megvalósult (kialakult) trofitás (trofitási szint), mely a trofitás (trofitási szint), mely a termelés erősségével, a növények termelés erősségével, a növények (planktonikus és bevonatlakó algák, (planktonikus és bevonatlakó algák, alámerült vízinövények) alámerült vízinövények) mennyiségével, a klorofill-mennyiségével, a klorofill-koncentrációval jellemezhető. koncentrációval jellemezhető.

természetes eutrofizálódás:természetes eutrofizálódás: A lassú, A lassú, természetes eutrofizálódástermészetes eutrofizálódás észrevétlen, apró észrevétlen, apró

lépések sorozata, amikor a vízi ökoszisztéma fokozatosan lépések sorozata, amikor a vízi ökoszisztéma fokozatosan alakul át, s a zömében nyíltvízi életteret, ahol a plankton alakul át, s a zömében nyíltvízi életteret, ahol a plankton szerepe jelentős, szerepe jelentős,

lassan felváltja a parti (litorális) régió élettere, ahol a lassan felváltja a parti (litorális) régió élettere, ahol a bevonatlakó algák, rögzült hínárnövények szerepe kerül bevonatlakó algák, rögzült hínárnövények szerepe kerül előtérbe, s végül eredményezi tó mocsárrá alakulását, s szinte előtérbe, s végül eredményezi tó mocsárrá alakulását, s szinte geológiai időléptékben annak megszűnését.geológiai időléptékben annak megszűnését.

A természetes eutrofizálódásA természetes eutrofizálódás alapvetően a tavakra jellemző, alapvetően a tavakra jellemző, lassú természetes folyamat, amikor a tó korának előre lassú természetes folyamat, amikor a tó korának előre haladtával a vízgyűjtőből bemosódó szerves anyagok és a tóban haladtával a vízgyűjtőből bemosódó szerves anyagok és a tóban termelődő szerves anyagok lebomlásának eredményeképp a termelődő szerves anyagok lebomlásának eredményeképp a növényi tápanyag-koncentráció növekszik, s ennek hatására a növényi tápanyag-koncentráció növekszik, s ennek hatására a tó trofitásfoka is emelkedik. tó trofitásfoka is emelkedik.

Ez általában a tavak feltöltődésével együtt járó jelenség, ami Ez általában a tavak feltöltődésével együtt járó jelenség, ami ezer, több tízezer évig is eltart, s a kiváltó okok miatt általában ezer, több tízezer évig is eltart, s a kiváltó okok miatt általában visszafordíthatatlan folyamat. Szinte észrevétlen zajlik, a tó visszafordíthatatlan folyamat. Szinte észrevétlen zajlik, a tó életében nem okoz drasztikus változásokat, az ember számára életében nem okoz drasztikus változásokat, az ember számára nem jelent gyors, kellemetlen vízminőség-változást.nem jelent gyors, kellemetlen vízminőség-változást.

mesterséges eutrofizálódásmesterséges eutrofizálódás Ezzel szemben a Ezzel szemben a mesterséges eutrofizálódásmesterséges eutrofizálódás emberi tevékenység emberi tevékenység

hatására jön létre, rövid idő, akár néhány év alatt bekövetkező, hatására jön létre, rövid idő, akár néhány év alatt bekövetkező, drasztikus változás. drasztikus változás.

Ez mind a vízben zajló természetes életfolyamatok szempontjából, Ez mind a vízben zajló természetes életfolyamatok szempontjából, mind a vizet felhasználó ember szempontjából kedvezőtlen, gyakran mind a vizet felhasználó ember szempontjából kedvezőtlen, gyakran káros jelenség. A folyókba, a folyókon keresztül a tavakba, káros jelenség. A folyókba, a folyókon keresztül a tavakba, tengerekbe bejutó növényi tápanyagok (műtrágya-bemosódás, tengerekbe bejutó növényi tápanyagok (műtrágya-bemosódás, biológiailag tisztított szennyvíz) vagy a tisztítatlan szennyvizek biológiailag tisztított szennyvíz) vagy a tisztítatlan szennyvizek lebomlásának eredményeképp dúsuló nitrogén- és foszfor-lebomlásának eredményeképp dúsuló nitrogén- és foszfor-vegyületek a víz potenciális trofitását növelik. vegyületek a víz potenciális trofitását növelik.

A növényi tápanyagok dúsulására bekövetkező biológiai reakció A növényi tápanyagok dúsulására bekövetkező biológiai reakció általában az algák, leggyakrabban a fitoplankton fokozódó, súlyos általában az algák, leggyakrabban a fitoplankton fokozódó, súlyos esetben szélsőségesen erőteljes szaporodását eredményezi. esetben szélsőségesen erőteljes szaporodását eredményezi. Gyakorivá válnak a vízvirágzások, azok minden kellemetlen Gyakorivá válnak a vízvirágzások, azok minden kellemetlen kísérőjelenségével együtt. kísérőjelenségével együtt.

A A mesterséges eutrofizálódásmesterséges eutrofizálódás természetesen a folyóvizeket is természetesen a folyóvizeket is érinti. A tavak általában a befolyók által szállított vizek hatására érinti. A tavak általában a befolyók által szállított vizek hatására válnak maguk is az eutrofizálódás színterévé, ahol az drasztikus válnak maguk is az eutrofizálódás színterévé, ahol az drasztikus változásokat okoz. Legtöbbször csupán a fitoplankton szaporodik el változásokat okoz. Legtöbbször csupán a fitoplankton szaporodik el gyorsan (planktonikus eutrofizálódás), de jó néhány esetben a gyorsan (planktonikus eutrofizálódás), de jó néhány esetben a hínárnövények vagy a fonalasalgák inváziója is megfigyelhető hínárnövények vagy a fonalasalgák inváziója is megfigyelhető (bentikus eutrofizálódás). A tó (a folyó) élete szempontjából ez a (bentikus eutrofizálódás). A tó (a folyó) élete szempontjából ez a drasztikus változás a növényeken túlmenően a vízi faunát is érinti és drasztikus változás a növényeken túlmenően a vízi faunát is érinti és jelentős változásokat eredményezhet, az addig „szép, egészséges” tó jelentős változásokat eredményezhet, az addig „szép, egészséges” tó a benne élő élővilág szempontjából instabillá, „beteggé válik”. a benne élő élővilág szempontjából instabillá, „beteggé válik”.

Az OECD trofitási skála fokozatai Az OECD trofitási skála fokozatai

és azok értelmezéseés azok értelmezése Ultra-oligotróf:Ultra-oligotróf: igen szűken termő vizek – igen szűken termő vizek –

rendszerint magashegységi tavakbanrendszerint magashegységi tavakban Oligotróf: Oligotróf: szűken termő – szervetlen növényi szűken termő – szervetlen növényi

tápanyagban szegény, kevés szerves anyagot tápanyagban szegény, kevés szerves anyagot termelő víztermelő víz

Mezotróf: Mezotróf: közepesen termőközepesen termő Eutróf: Eutróf: bőven termő – nagy trofitású, bőven termő – nagy trofitású,

szervetlen növényi tápanyagokkal jól ellátott, szervetlen növényi tápanyagokkal jól ellátott, szerves anyagot elsődlegesen bőven termő szerves anyagot elsődlegesen bőven termő

Hipertróf: Hipertróf: túltermő vizek, melyekben olyan túltermő vizek, melyekben olyan növényi tápanyagfelesleg van, aminek növényi tápanyagfelesleg van, aminek kihasználására a fényenergia mennyisége kihasználására a fényenergia mennyisége nem elég.nem elég.


A A szaprobitásszaprobitás a vízi ökoszisztéma a vízi ökoszisztéma lebontó képessége, amely a trofitással lebontó képessége, amely a trofitással szemben hat, ezért energia szemben hat, ezért energia veszteséggel jár. Jellemzői a lebomlásra veszteséggel jár. Jellemzői a lebomlásra illetve rothadásra képes szervesanyag illetve rothadásra képes szervesanyag és heterotrof élőlények. Növekedése a és heterotrof élőlények. Növekedése a vízszennyezés eredménye.vízszennyezés eredménye.

A szaprobitás két formája ismertA szaprobitás két formája ismert autoszaprobitás, autoszaprobitás, allószaprobitásallószaprobitás

A szaprobitás növekedése a A szaprobitás növekedése a vízszennyezés eredménye, melynek vízszennyezés eredménye, melynek következménye az oxigénhiány. következménye az oxigénhiány. Mértékét általában az emberi Mértékét általában az emberi tevékenység fokozza, a vizek tevékenység fokozza, a vizek természetes öntisztulása viszont természetes öntisztulása viszont csökkenti. csökkenti.

Jellemzésére a biológiai és kémiai Jellemzésére a biológiai és kémiai oxigénhiány (BOI, KOI) használatos. oxigénhiány (BOI, KOI) használatos.

Az ökoszisztéma szaprobitási fokának Az ökoszisztéma szaprobitási fokának növekedésével általában a fajok száma növekedésével általában a fajok száma csökken, de az egyedszám növekszik.csökken, de az egyedszám növekszik.

A szennyvizek oxigénfogyasztásának mértékét a A szennyvizek oxigénfogyasztásának mértékét a biológiai biológiai oxigénigényoxigénigény (BOI (BOI55) értékével szokták kifejezni, ami nem más, ) értékével szokták kifejezni, ami nem más, mint az oldott oxigénmennyiség, amelyet az aerob szervezetek a mint az oldott oxigénmennyiség, amelyet az aerob szervezetek a vízben lévő szerves anyag lebontására, adott hőmérsékleten vízben lévő szerves anyag lebontására, adott hőmérsékleten (20°C), meghatározott idő (5 nap) alatt, fénykizárás mellett (20°C), meghatározott idő (5 nap) alatt, fénykizárás mellett elfogyasztanak. Ez az összes szennyezőanyag mintegy 70-90%-elfogyasztanak. Ez az összes szennyezőanyag mintegy 70-90%-át jelenti (települési szennyvizekben a BOI5 értéke 200-300 mg át jelenti (települési szennyvizekben a BOI5 értéke 200-300 mg OO22/ml, a tiszta folyóvíz értéke 1-3 mg O/ml, a tiszta folyóvíz értéke 1-3 mg O22/ml)./ml).

A szennyvizek nem minden komponense bontható biológiailag, A szennyvizek nem minden komponense bontható biológiailag, ezért az összes szennyező anyag mennyiségével arányos ezért az összes szennyező anyag mennyiségével arányos mérőszámot a kémiai oxigénigényt (KOI) is használjuk. A mérőszámot a kémiai oxigénigényt (KOI) is használjuk. A kémiai oxigénigénnyelkémiai oxigénigénnyel (KOI) fejezhető ki a vízben lévő szerves (KOI) fejezhető ki a vízben lévő szerves anyagok oxidálószerekkel (pl. kálium-dikromát), nedves úton anyagok oxidálószerekkel (pl. kálium-dikromát), nedves úton elvégzett oxidációja során felhasznált oxigén mennyiségeelvégzett oxidációja során felhasznált oxigén mennyisége

A KOI – kémiai oxigén igény: A KOI – kémiai oxigén igény: A vízben lévő anyagok redukáló képessége, ahol az oxidálószer: A vízben lévő anyagok redukáló képessége, ahol az oxidálószer:

KMnOKMnO44; K; K22CrCr22OO77..

BOI =biológiai oxigén igény: BOI =biológiai oxigén igény: oxigén mennyiség, amely térfogategységben lévő oldott, oxigén mennyiség, amely térfogategységben lévő oldott,

kollodiális és szuszpendált, bomlóképes szerves anyagok kollodiális és szuszpendált, bomlóképes szerves anyagok lebontásához szükséges.lebontásához szükséges.

A víz biológiai minősítéseA víz biológiai minősítéseA A toxicitás toxicitás a vízbe kerülő, vagy a a vízbe kerülő, vagy a

vízben képződő, a különböző vízben képződő, a különböző folyamatokból származó folyamatokból származó szennyezőanyagok hatására a víz szennyezőanyagok hatására a víz toxikussá válását jelöli.toxikussá válását jelöli.

Ez a vízben élő lények károsodását, Ez a vízben élő lények károsodását, illetve pusztulását okozhatja.illetve pusztulását okozhatja.

A mérgezés a koncentrációtól illetve A mérgezés a koncentrációtól illetve az expozíciótól függ, és lehet végleges az expozíciótól függ, és lehet végleges (irreverzibilis) és átmeneti (irreverzibilis) és átmeneti (reverzibilis).(reverzibilis).

Toxicitás:Toxicitás: vizek mérgezőképességet jelenti. vizek mérgezőképességet jelenti. A mérgek származhatnak a földkéreg A mérgek származhatnak a földkéreg

anyagaiból (pl. nehézfémek), a vizek anyagaiból (pl. nehézfémek), a vizek szervesanyag - tartalmának rothadásából szervesanyag - tartalmának rothadásából (ammónia; kén-hidrogén, merkaptanok) vagy (ammónia; kén-hidrogén, merkaptanok) vagy emberi tevékenységből (pl. tisztítatlan emberi tevékenységből (pl. tisztítatlan szennyvíz bevezetése). szennyvíz bevezetése).

A mérgező hatást a sokféle eredet és anyag A mérgező hatást a sokféle eredet és anyag miatt általában nem kémiai; hanem biológiai miatt általában nem kémiai; hanem biológiai módszerekkel, élőteszt szervezetekkel (pl. módszerekkel, élőteszt szervezetekkel (pl. algák, halakalgák, halak) vagy növényi magvak ) vagy növényi magvak csíráztatatásával (pl. csíráztatatásával (pl. mustármagmustármag) végzik.) végzik.

AA toxicitás toxicitás a víz mérgező képessége, a víz mérgező képessége, amit a vízbe került vagy benne amit a vízbe került vagy benne termelődött mérgek okoznak. A méreg termelődött mérgek okoznak. A méreg (toxin) hatása a mérgezés. (toxin) hatása a mérgezés.

A toxicitás mérése kémiai A toxicitás mérése kémiai módszerekkel vagy biológiai módszerekkel vagy biológiai tesztekkel történik.tesztekkel történik.

A közepes tűrés határa (TLA közepes tűrés határa (TLmm) valamely ) valamely méreg olyan mennyisége, melytől a méreg olyan mennyisége, melytől a teszt élőlények fele elpusztul vagy a teszt élőlények fele elpusztul vagy a vizsgált életjelenségük felére csökken.vizsgált életjelenségük felére csökken.

Felszíni vizek bakteriológiai vízminősítése

A coliform baktériumok jelenléte a A coliform baktériumok jelenléte a vízben fekáliás szennyezettségre utal. vízben fekáliás szennyezettségre utal.

A vízminősítés a kolititer vagy a koli A vízminősítés a kolititer vagy a koli szám alapján történik.szám alapján történik.

A A kolititerkolititer az a ml-ben kifejezett az a ml-ben kifejezett legkisebb vízmennyiség, amelyből legkisebb vízmennyiség, amelyből koli baktérium kitenyészthető.koli baktérium kitenyészthető.

A A koliform számkoliform szám a 100 ml vízben a 100 ml vízben lévő Coli baktériumok száma. lévő Coli baktériumok száma.

AlapfogalmakAlapfogalmak

Vízszennyezés:Vízszennyezés: minden olyan minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, emberi tevékenység, illetve anyag, amely a víz fizikai, kémiai, biológiai amely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan (természetes minőségét) károsan megváltoztatja.megváltoztatja.

A szennyvíz fizikai jellemzőiA szennyvíz fizikai jellemzői a következők: a következők: szín, szag, hőmérséklet, zavarosság és a nem oldott szín, szag, hőmérséklet, zavarosság és a nem oldott anyagtartalom (ülepedő, felúszó és lebegőanyag).anyagtartalom (ülepedő, felúszó és lebegőanyag).

A szennyvíz A szennyvíz színébőlszínéből a szennyvíz eredetére, a a szennyvíz eredetére, a szennyezettség mértékére és frissességére szennyezettség mértékére és frissességére következtethetünk. következtethetünk.

A szennyvíz színe lehet pl: színtelen, sárgás, barnás, szürke. A szennyvíz színe lehet pl: színtelen, sárgás, barnás, szürke. A friss, híg szennyvíz általában világos színű, és ahogy nő a A friss, híg szennyvíz általában világos színű, és ahogy nő a szennyezettség mértéke – vagy beindul a szennyvízben lévő szennyezettség mértéke – vagy beindul a szennyvízben lévő szerves szennyezőanyagok rothadása – úgy egyre sötétebb szerves szennyezőanyagok rothadása – úgy egyre sötétebb színűvé válik. A tisztított szennyvíz színtelen.színűvé válik. A tisztított szennyvíz színtelen.

A A szennyvíz szennyvíz szagából a szennyvíz frissességére, a rothadási szagából a szennyvíz frissességére, a rothadási folyamatokra ill. a tisztulás mértékére következtethetünk. A folyamatokra ill. a tisztulás mértékére következtethetünk. A szennyvíz lehet szagtalan vagy bűzös (gyengén, közepesen, szennyvíz lehet szagtalan vagy bűzös (gyengén, közepesen, erősen). Lehet földszagú, erjedő, rothadó, dohos, erősen). Lehet földszagú, erjedő, rothadó, dohos, záptojásszagú. A friss ill. a tisztított szennyvíz gyakorlatilag záptojásszagú. A friss ill. a tisztított szennyvíz gyakorlatilag szagtalan.szagtalan.

A szennyvíz A szennyvíz hőmérsékletébőlhőmérsékletéből annak származási helyére annak származási helyére lehet következtetni. A városi szennyvíz hőmérséklete lehet következtetni. A városi szennyvíz hőmérséklete általában 12 – 16 általában 12 – 16 C között van.C között van.

A szennyvíz A szennyvíz zavarosságábólzavarosságából a szennyezettség mértékére és a szennyezettség mértékére és a szennyvíz állapotára (friss, rothadó, üledékes) a szennyvíz állapotára (friss, rothadó, üledékes) következtethetünk. A szennyvíz lehet: átlátszó, opálos, következtethetünk. A szennyvíz lehet: átlátszó, opálos, erősen vagy gyengén zavaros.erősen vagy gyengén zavaros.

A szennyvíz szennyezőanyagainak A szennyvíz szennyezőanyagainak nem oldottnem oldott része a szennyezőanyagok sűrűségétől és része a szennyezőanyagok sűrűségétől és méretétől függően három féle lehet:méretétől függően három féle lehet:

ülepíthető anyagok,sűrűségük nagyobb a ülepíthető anyagok,sűrűségük nagyobb a szennyvíz sűrűségénél (pl: homok, szerves szennyvíz sűrűségénél (pl: homok, szerves iszap)iszap)

felúszó anyagok, sűrűségük kisebb a felúszó anyagok, sűrűségük kisebb a szennyvíz sűrűségénél (pl: olaj, zsír)szennyvíz sűrűségénél (pl: olaj, zsír)

lebegő anyagok (kolloidok) sűrűségük közel lebegő anyagok (kolloidok) sűrűségük közel áll a víz sűrűségéhez és igen kicsi (d<10-áll a víz sűrűségéhez és igen kicsi (d<10-2mm)2mm)

A szennyvíz kémiai A szennyvíz kémiai jellemzőijellemzői

legfontosabbak :legfontosabbak : kémhatás (pH), kémhatás (pH), oldott oxigéntartalom, összes oldott oldott oxigéntartalom, összes oldott anyagtartalom, összes foszfortartalom, a szerves nitrogén anyagtartalom, összes foszfortartalom, a szerves nitrogén mennyisége és a szerves szennyeződés mutatói (BOI, KOI, TOC, mennyisége és a szerves szennyeződés mutatói (BOI, KOI, TOC, TOD).TOD).

A friss házi szennyvíz semleges érték körüli A friss házi szennyvíz semleges érték körüli pH-pH-t mutat, általában 6,9 t mutat, általában 6,9 – 7,5 között ingadozik. A rothadásnak indult szennyvíz pH-ja 6,6 – 6,9 – 7,5 között ingadozik. A rothadásnak indult szennyvíz pH-ja 6,6 – 6,9 közötti.közötti.

Az Az oldott oxigénoldott oxigén (O (O22) mennyiségéből a szennyvíz frissességére és a ) mennyiségéből a szennyvíz frissességére és a szerves szennyező anyagok biológiai lebontásában résztvevő szerves szennyező anyagok biológiai lebontásában résztvevő mikroszervezetekre ill. a szerves anyag lebontás módjára (aerob vagy mikroszervezetekre ill. a szerves anyag lebontás módjára (aerob vagy anaerob) következtethetünk.anaerob) következtethetünk.

Az oldott szennyezőanyagok minőségéről is némi képet kapunk, ha az Az oldott szennyezőanyagok minőségéről is némi képet kapunk, ha az összes oldott anyag mellett még külön – külön is ismerjük az összes oldott anyag mellett még külön – külön is ismerjük az oldott oldott szerves anyagszerves anyag ill. az ill. az oldott nem szerves (ásványi) anyagoldott nem szerves (ásványi) anyag tartalmat tartalmat g/mg/m33-ben.-ben.

A szennyvizek szerves anyag tartalmának összetétele olyan is lehet, A szennyvizek szerves anyag tartalmának összetétele olyan is lehet, hogy a szerves anyag csak egy része hogy a szerves anyag csak egy része bontható biológiailag (így kicsi a (így kicsi a BOI), de a teljes szerves anyag tartalmat ki tudja mutatni a kémiai BOI), de a teljes szerves anyag tartalmat ki tudja mutatni a kémiai oxigénigény, ezért a KOI érték viszonylag nagy. A BOI és a KOI oxigénigény, ezért a KOI érték viszonylag nagy. A BOI és a KOI értékek arányából tájékozódhatunk, hogy a víz (szennyvíz) tisztítható-e értékek arányából tájékozódhatunk, hogy a víz (szennyvíz) tisztítható-e biológiai eljárással. biológiai eljárással.

Az Az összes foszfortartalom (összes P, g/mösszes foszfortartalom (összes P, g/m33)) a a házi szennyvizekben leginkább a mosószerekből házi szennyvizekben leginkább a mosószerekből kerül, mivel a ma gyártott mosószerek kerül, mivel a ma gyártott mosószerek hatóanyagtartalmának is legalább 15 – 35 %-a hatóanyagtartalmának is legalább 15 – 35 %-a foszfát ill. foszforvegyület, amely a lassú folyású foszfát ill. foszforvegyület, amely a lassú folyású vizekbe vagy állóvizű befogadóba jutva intenzív vizekbe vagy állóvizű befogadóba jutva intenzív alganövekedést és így eutrofirációt okoz.alganövekedést és így eutrofirációt okoz.

A A szerves nitrogén (szerves N, g/mszerves nitrogén (szerves N, g/m33) ) a friss a friss szennyvízben az emberi vizelettel kerül, vagy a szennyvízben az emberi vizelettel kerül, vagy a szerves anyag lebontási folyamatok szerves anyag lebontási folyamatok eredményeként ammónia ill. nitrát – nitrogén eredményeként ammónia ill. nitrát – nitrogén formában jelentkezhet magasabb formában jelentkezhet magasabb koncentrációban. Az ammónia és a nitrát – koncentrációban. Az ammónia és a nitrát – nitrogén, a foszforhoz hasonlóan, a tisztított nitrogén, a foszforhoz hasonlóan, a tisztított szennyvízben kap jelentőséget, mert a vizek szennyvízben kap jelentőséget, mert a vizek eutrofirációjához járul hozzá.eutrofirációjához járul hozzá.

AlapfogalmakAlapfogalmak Használt víz:Használt víz: fizikai, kémiai, biológiai fizikai, kémiai, biológiai

szempontból lényegesen nem különbözik szempontból lényegesen nem különbözik a befogadó vizétől.a befogadó vizétől.

Szennyezett víz:Szennyezett víz: a befogadó vízhez a befogadó vízhez viszonyítva jelentős mennyiségű idegen viszonyítva jelentős mennyiségű idegen anyagot tartalmaz.anyagot tartalmaz.

Szennyvíz:Szennyvíz: minden olyan víz, amelynek minden olyan víz, amelynek fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságait fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságait háztartási, mezőgazdasági, kézműipari háztartási, mezőgazdasági, kézműipari és ipari használat következtében és ipari használat következtében megváltoztatták.megváltoztatták.

Szennyezők Szennyezők csoportosításacsoportosítása

származási hely szerintszármazási hely szerint::háztartási szennyvízháztartási szennyvíz települési szennyvíztelepülési szennyvíz ipari szennyvízipari szennyvíz


szennyező anyagok szerintszennyező anyagok szerint főként szerves anyagokat főként szerves anyagokat

tartalmazó szennyvizektartalmazó szennyvizek főként szervetlen szennyező főként szervetlen szennyező

anyagokat tartalmazó szennyvizekanyagokat tartalmazó szennyvizek szerves és szervetlen anyagokat szerves és szervetlen anyagokat

azonos nagyságrendben azonos nagyságrendben tartalmazó szennyvizektartalmazó szennyvizek


a szennyvíztisztításra gyakorolt hatás a szennyvíztisztításra gyakorolt hatás szerintszerint kommunális szennyvizekkommunális szennyvizek ~-től kismértékben eltérő szennyvizek~-től kismértékben eltérő szennyvizek ~-nél lényegesen nagyobb organikus ~-nél lényegesen nagyobb organikus

szennyezőanyag tartalmú vizekszennyezőanyag tartalmú vizek közüzemi tisztítótelepre történő közüzemi tisztítótelepre történő

bevezetés előtt előkezelést igénylő bevezetés előtt előkezelést igénylő szennyvizekszennyvizek

közüzemi szennyvíztisztító telepre nem közüzemi szennyvíztisztító telepre nem vezethető szennyvizekvezethető szennyvizek


további hasznosítás szempontjábóltovábbi hasznosítás szempontjából a technológiai körfolyamatban a technológiai körfolyamatban

újrafelhasználható vizekújrafelhasználható vizek értékes kivonható anyagokat értékes kivonható anyagokat

tartalmazó szennyvizektartalmazó szennyvizek öntözéssel hasznosítható szennyvizeköntözéssel hasznosítható szennyvizek tovább nem hasznosítható tovább nem hasznosítható

szennyvizekszennyvizek


szennyező anyagok csoportja szennyező anyagok csoportja szerintszerint betegségeket okozó (fertőző betegségeket okozó (fertőző

szennyezők):szennyezők): baktériumokbaktériumok vírusokvírusok protozoákprotozoák parazitákparaziták


szennyező anyagok csoportja szennyező anyagok csoportja szerintszerint oxigénigényes (biodegradálható) oxigénigényes (biodegradálható)

hulladékhulladék házi szennyvíz házi szennyvíz állati ürülékállati ürülék biodegradálható szerves biodegradálható szerves hulladékhulladék


szennyező anyagok csoportja szennyező anyagok csoportja szerintszerintvízoldható szervetlen vegyületekvízoldható szervetlen vegyületek

savaksavak bázisokbázisok sóksók toxikus fémek és vegyületeiktoxikus fémek és vegyületeik


szennyező anyagok csoportja szennyező anyagok csoportja szerintszerintszervetlen növényi tápanyagokszervetlen növényi tápanyagokszerves anyagokszerves anyagok

olaj, benzinolaj, benzin műanyagokműanyagok peszticidekpeszticidek detergensekdetergensek


szennyező anyagok csoportja szennyező anyagok csoportja szerintszerinthordalékok, szuszpendált hordalékok, szuszpendált

anyagokanyagokradioaktív anyagokradioaktív anyagokhő hő

A víz organoleptikus (érzékszervi) A víz organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságaitulajdonságai

Jellegzetes szaghatást kiváltó anyagokJellegzetes szaghatást kiváltó anyagok

vegyületvegyület képletképlet jellegzetes jellegzetes szaghatásszaghatás

aminokaminok -NH-NH22 halhal

ammóniaammónia NHNH33 vizeletvizelet

diaminokdiaminok NHNH22-(CH-(CH22))nn-NH-NH22 romlott húsromlott hús

kénhidrogénkénhidrogén HH22SS záptojászáptojás

merkaptánokmerkaptánok -SH-SH görénygörény

szerves szulfidokszerves szulfidok -S--S- rothadt rothadt káposzta káposzta

szkatolszkatol -NH--NH- emberi ürülékemberi ürülék

A szervesanyag szennyezettség és A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszerea vizek oldott oxigénrendszere

Szerves anyagokSzerves anyagok Biológiai úton könnyen bonthatókBiológiai úton könnyen bonthatók Biológiai úton nehezen bonthatókBiológiai úton nehezen bonthatók

Az oxigénegyensúly a Az oxigénegyensúly a természetes rendszerekbentermészetes rendszerekben

Az oxigéntelítettség:Az oxigéntelítettség: adott hőmérséklethez és adott hőmérséklethez és nyomáshoz tartozó lehetséges maximális nyomáshoz tartozó lehetséges maximális oldott oxigén mennyiség. Mértékegysége: oldott oxigén mennyiség. Mértékegysége:

mmol/dm3 vagy mg/liter.mmol/dm3 vagy mg/liter.

OxigéntelítettsOxigéntelítettség = ég =

aktuális koncentráció (mg/l)aktuális koncentráció (mg/l)

telítettségi koncentráció telítettségi koncentráció (mg/l)(mg/l)

x 100x 100

Felszíni vizek Felszíni vizek oxigénforgalmának oxigénforgalmának

alakulása alakulása

Vízben oldott Vízben oldott oxigéntelítettség értékei a oxigéntelítettség értékei a hőmérséklet függvényébenhőmérséklet függvényében

A természetes vizek oldott oxigéntartalma 0 – 14 A természetes vizek oldott oxigéntartalma 0 – 14 mg/l között szokott változni. Értéke megadható mg/l között szokott változni. Értéke megadható relatív módon is %-ban, az oxigéntelítettségi relatív módon is %-ban, az oxigéntelítettségi értékhez viszonyítva. (A pillanatnyi oldott oxigén értékhez viszonyítva. (A pillanatnyi oldott oxigén érték osztva az adott hőmérséklethez tartozó érték osztva az adott hőmérséklethez tartozó oxigéntelítettségi értékkel, és szorozva százzal).oxigéntelítettségi értékkel, és szorozva százzal).

A talajvizek oldott oxigéntartalma lényegesen A talajvizek oldott oxigéntartalma lényegesen alacsonyabb, mint a felszíni vizeké, ugyanis alacsonyabb, mint a felszíni vizeké, ugyanis beszivárgás közben a vízben lévő oldott oxigén beszivárgás közben a vízben lévő oldott oxigén jelentős mennyiségét életműködésükhöz jelentős mennyiségét életműködésükhöz felhasználják az aerob talajlakó mikroszervezetek.felhasználják az aerob talajlakó mikroszervezetek.

A rétegvizek (mélységi vizek) nem tartalmaznak A rétegvizek (mélységi vizek) nem tartalmaznak oldott oxigént.oldott oxigént.

Forrás: Barótfi, 2000Forrás: Barótfi, 2000

A szervesanyag A szervesanyag szennyezettség és a vizek szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszereoldott oxigénrendszere

Biokémiai oxigénigény (BOI):Biokémiai oxigénigény (BOI):

A szennyvíz biokémiai úton történő A szennyvíz biokémiai úton történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség (mg O(mg O22/l szennyvíz). A szennyvíz /l szennyvíz). A szennyvíz szennyezettségének, erősségének kifejezője.szennyezettségének, erősségének kifejezője.

TBOI : teljes biológiai oxigénigényTBOI : teljes biológiai oxigénigény

BOIBOI55: 5 nap alatt 20 °C-on történő : 5 nap alatt 20 °C-on történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség

A felszíni víztestek minősége a biokémiai oxigénigény (BOI5) alapján

A szervesanyag A szervesanyag szennyezettség és a vizek szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszereoldott oxigénrendszere

Kémiai oxigénigény (KOI):A szerves anyag kémiai úton (erőteljesebb

oxidációval) történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség (mg O2/l szennyvíz).

KOIKOIkk :kálium-bikromátos kémiai oxigénigény :kálium-bikromátos kémiai oxigénigény

KK22CrCr22OO77 + 4 H + 4 H22SOSO44 =K =K22SOSO44 + Cr + Cr22(SO(SO44))33 + 4 H + 4 H22O O + 3 O+ 3 O

KOIKOIpp: kálium-permanganátos kémiai oxigénigény: kálium-permanganátos kémiai oxigénigény

2 2 KMnOKMnO44 + 3 H + 3 H22SOSO44 = K = K22SOSO44 + 2 MnSO + 2 MnSO44 + 3 + 3 HH22O + 5 OO + 5 O

AA kémiai oxigénigény (KOI)kémiai oxigénigény (KOI) a vízben a vízben lévő szerves anyagok oxidálószerekkel lévő szerves anyagok oxidálószerekkel végzett lebontása (oxidációja) során végzett lebontása (oxidációja) során elfogyasztott oxigén mennyiségét fejezi ki elfogyasztott oxigén mennyiségét fejezi ki g/mg/m33 mértékegységben. mértékegységben.

Oxidálószerként régebb óta használják a Oxidálószerként régebb óta használják a kálium-permanganátot (KOIps) és újabban a kálium-permanganátot (KOIps) és újabban a kálium-dikromátot (KOIK).kálium-dikromátot (KOIK).

A kálium-dikromát erősebb oxidálószer mint A kálium-dikromát erősebb oxidálószer mint a kálium-permanganát, ezért a KOIK érték a kálium-permanganát, ezért a KOIK érték nagyobb általában, mint a KOIps érték.nagyobb általában, mint a KOIps érték.

A kálium-dikromát képes néhány, a vízben A kálium-dikromát képes néhány, a vízben előforduló nem szerves anyagot (szulfid, előforduló nem szerves anyagot (szulfid, nitrit, vas II) is oxidálni, ezért ezek arányok nitrit, vas II) is oxidálni, ezért ezek arányok is szerves anyagként jelentkeznek a mérési is szerves anyagként jelentkeznek a mérési eredményben. eredményben.

A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere

TOC: összes szerves széntartalomA szerves anyag nem specifikus

jellemzésére szolgál, alapja, hogy a szerves anyagban lévő C CO2-dá alakul, és ennek alapján számítható a szén mennyisége, és ebből arányosan a szervesanyag-tartalom mértéke.

AzAz összes szervesszén-tartalom (TOC)összes szervesszén-tartalom (TOC) mérésekor a minta elégetésével teljes oxidáció mérésekor a minta elégetésével teljes oxidáció végezhető. A szerves anyagokban található szén végezhető. A szerves anyagokban található szén oxidálásakor keletkező szén-dioxid gáz (CO2) oxidálásakor keletkező szén-dioxid gáz (CO2) mennyiséget mérik.mennyiséget mérik.

A TOC mérés néhány percet vesz igénybe, A TOC mérés néhány percet vesz igénybe, könnyebben végrehajtható és megbízhatóbb, könnyebben végrehajtható és megbízhatóbb, mint a BOI vagy KOI meghatározás. A TOC mint a BOI vagy KOI meghatározás. A TOC vizsgálat azokat a szerves anyagokat is vizsgálat azokat a szerves anyagokat is kimutatja, melyek a biokémiai ill. a dikromátos kimutatja, melyek a biokémiai ill. a dikromátos oxidációnak is ellenállnak, illetve szerves oxidációnak is ellenállnak, illetve szerves anyagként nem mutatja ki azokat a főként ipari anyagként nem mutatja ki azokat a főként ipari szennyvizekben lévő szervetlen anyagokat, szennyvizekben lévő szervetlen anyagokat, amelyeket a KOI meghatározáshoz használt amelyeket a KOI meghatározáshoz használt vegyszerek oxidálnak.vegyszerek oxidálnak.

A szervesanyag szennyezettség és A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszerea vizek oldott oxigénrendszere

Szerves anyagokSzerves anyagok Biológiai úton könnyen bonthatókBiológiai úton könnyen bonthatók Biológiai úton nehezen bonthatókBiológiai úton nehezen bonthatók

Néhány víztípus szervesanyag-Néhány víztípus szervesanyag-értéke (mg/l)értéke (mg/l)


Értelmezze a következőket, Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet!jellemezze az adott vizet!

Oldott oxigén: 0,7 mg OOldott oxigén: 0,7 mg O22/l/l Vízhőmérséklet : 16 °CVízhőmérséklet : 16 °C

nitrogén körforgása a nitrogén körforgása a természetbentermészetben

Biológiai nitrogénciklusBiológiai nitrogénciklus

szerves nitrogénszerves nitrogén ammonifikációammonifikáció

ammónia ammónia (0–40%)(0–40%) – ammónium ion – ammónium ion (60–100%)(60–100%)

növényeknövények nitrifikációnitrifikáció a a nitritképzők nitritképzők nem tűrik a hidegetnem tűrik a hideget

NitrosomonasNitrosomonasnitritnitrit NitrobakterNitrobakter

nitrátnitrát

A szabad ammónia és ammónium-ion A szabad ammónia és ammónium-ion aránya (%) a pH és a hőmérséklet aránya (%) a pH és a hőmérséklet

függvényébenfüggvényében



szerves nitrogénszerves nitrogén ammonifikációammonifikáció

ammónia ammónia (0–40%)(0–40%) – ammónium ion – ammónium ion (60–100%)(60–100%)

növényeknövények nitrifikációnitrifikáció a a nitritképzők nitritképzők nem tűrik a hidegetnem tűrik a hideget

NitrosomonasNitrosomonasnitritnitrit NitrobakterNitrobakter

nitrátnitrát


A nitrogénvegyületek A nitrogénvegyületek koncentrációtartománya a kommunális koncentrációtartománya a kommunális szennyvizek esetén mg/lszennyvizek esetén mg/l

nyers nyers tisztítotttisztított

szennyvízszennyvíz

szerves-Nszerves-N 12 – 3012 – 30 5 - 10 5 - 10

NHNH44-N-N 20 – 6020 – 60 5 - 20 5 - 20

NONO22-N-N 0 - 3 0 - 3 0 - 2 0 - 2

NONO33-N-N 0 - 1 0 - 1 10 - 3510 - 35


NN22

nitrogén (gáz)nitrogén (gáz)

NONO22--

NitritNitrit

denitrifikációdenitrifikáció

NONO33--

nitrátnitrát

A nitrogén-összetevők A nitrogén-összetevők alakulása egy korszerű alakulása egy korszerű

kétlépcsős kétlépcsős szennyvíztisztító-telepenszennyvíztisztító-telepen

(koncentrációk mg N/l-ben és a (koncentrációk mg N/l-ben és a befolyó szennyvíz BOIbefolyó szennyvíz BOI55 értéke 160 értéke 160

mg/l)mg/l)

FoszforformákFoszforformák

reaktív foszfátok = orto foszfátok (a reaktív foszfátok = orto foszfátok (a növény csak ezt képes felvenni)növény csak ezt képes felvenni)

HH22POPO44-- HPOHPO44

2-2- POPO443-3-

nyers nyers tisztított tisztított szennyvízszennyvíz

összes foszforösszes foszfor 5 – 20 mg/l P 5 – 20 mg/l P 3-103-10mg/l Pmg/l P

orto-foszfátokorto-foszfátok 15-20%15-20% 50-90%50-90%

Eutrofizáció


Input szabályozási Input szabályozási rendszerekrendszerek

1. Fejlett szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásával

2. Megtiltatni vagy hatósági úton limitálni a mosószerek és más tisztítószerek foszfáttartalmát,

3. A tápanyagok kimosódásának megakadályozása a talajból és a pontszerű forrásokból.

4. Átvezetni a szennyvizeket a gyors folyású patakok irányába, ahol ez lehetséges.

Output szabályozási Output szabályozási rendszerekrendszerek

Fenékkotrással eltávolítani a felesleges Fenékkotrással eltávolítani a felesleges tápanyagot a mederfenékről. tápanyagot a mederfenékről.

Eltávolítani a túlburjánzott növényzetet. Eltávolítani a túlburjánzott növényzetet. Herbicidekkel (gyomirtó szerek) és Herbicidekkel (gyomirtó szerek) és

algicidekkel (algairtó szerek) szabályozni algicidekkel (algairtó szerek) szabályozni a nemkívánatos flórát. a nemkívánatos flórát.

Levegőztetés a tavak és tározók oldott Levegőztetés a tavak és tározók oldott oxigéntartalmának növelése céljából. oxigéntartalmának növelése céljából.

Biológiai szénciklusBiológiai szénciklus1. A levegő széndioxidja oldódik a vízben:

CO2 + H2O = H2CO3

2. H2CO3 disszociációja CO2 + HCO3-

3. HCO3- disszociációja H+

+ CO32-

A természetes kémhatás környezetében (6,2 – 10,3 pH) mindhárom forma jelen lehet, de döntően HCO3

- forma van jelen..

Biológiai szénciklusBiológiai szénciklus

COCO22

fotoszintézisfotoszintézisrespirációrespiráció

élő szerves szénélő szerves szén

Biológiai szénciklusBiológiai szénciklus

élő szerves szénélő szerves szén holt szerves holt szerves szénszén

aerob lebontás:aerob lebontás:

COCO22

anaerob lebontás:anaerob lebontás:

zsírsavakzsírsavak CH CH44 CO CO22

Természetes vizek Természetes vizek öntisztulásaöntisztulása


Folyási idő ill. folyamhosszúságFolyási idő ill. folyamhosszúságSzennyvíz bevezetéseSzennyvíz bevezetése


kon

cen

tráció

kon

cen

tráció

A befogadó természetes A befogadó természetes öntisztulásának feltételeöntisztulásának feltétele

biológiailag lebontható szerves biológiailag lebontható szerves anyaganyag

aerob mikroorganizmusokaerob mikroorganizmusok oxigén a mikroorganizmusok oxigén a mikroorganizmusok

oxigénigényének fedezéséreoxigénigényének fedezésére

Természetes vizek Természetes vizek oxigénegyensúlyának oxigénegyensúlyának

elemeielemei

++ az oxigén beoldódása a vízbe a levegőből az oxigén beoldódása a vízbe a levegőből (diffúzió)(diffúzió)

vízi növények oxigéntermelése vízi növények oxigéntermelése (fotoszintézis)(fotoszintézis)

- - szerves anyag oxidálásához felhasznált szerves anyag oxidálásához felhasznált oxigénoxigén

a vízi élőlények légzéséhez felhasznált a vízi élőlények légzéséhez felhasznált oxigénoxigén


Oxigéntelítettség = 42 %Oxigéntelítettség = 42 % BOIBOI55 = 56 mg O = 56 mg O22/l/l Szerves N = 15,9 mg N / l Szerves N = 15,9 mg N / l POPO44 – P = 17,2 mg P / l – P = 17,2 mg P / l NONO33-N = 3,2 mg N / l-N = 3,2 mg N / l


Oxigéntelítettség = 78 %Oxigéntelítettség = 78 % BOIBOI55 = 16 mg O = 16 mg O22/l/l Szerves N = 5,6 mg N / l Szerves N = 5,6 mg N / l NHNH44 – N = 0,6 mg N / l – N = 0,6 mg N / l NONO33-N = 8,4 mg N / l-N = 8,4 mg N / l NHNH44 – N = 1,7 mg N / l – N = 1,7 mg N / l NONO33-N = 1,2 mg N / l-N = 1,2 mg N / l

Nehezen bontható szerves szennyezők

Növényvédőszerek Kőolaj és származékaik Szintetikus mosószerek Huminanyagok Poliklórozott bifenilek Fenolok

Növényvédőszerek vízminőségi megítélése

Perzisztencia – természetes lebomlással szembeni ellenállóképesség

Toxikusság – minél jobban oldódik annál toxikusabb

Biológiai magnifikáció - az élőszervezetekben való feldúsulás

A peszticidek feldúsulása a táplálékláncban

KözegKözeg KoncentrációKoncentráció

vízvíz 0,001mg/l0,001mg/l

planktonplankton 0,01mg/l0,01mg/l

haltáplálékhaltáplálék 0,1 mg/l0,1 mg/l

rabló halakrabló halak 1 mg/l1 mg/l

sirálysirály 10 mg/l10 mg/l

A szénhidrogének A szénhidrogének oldhatósága vízben (mg/l)oldhatósága vízben (mg/l)

Szénhidrogén-Szénhidrogén-típustípus

OldhatósáOldhatóságg

DízelolajDízelolaj 1717

AutóbenzinAutóbenzin 100–500100–500

ToluolToluol 511511

n-hexánn-hexán 6060

BenzolBenzol 16801680

A felszíni vízbe került olaj átalakulásának folyamata

párolgáspárolgás

olajos szennyvízolajos szennyvíz szétterjedés szétterjedés

vastag olajvastag olaj olaj – film olaj – film víz – víz –olajbanolajban

vízfelszínvízfelszín emulzió emulzió

olaj vízbenolaj vízben oldódás oldódás

visszaol dódás emulzió visszaol dódás emulzió kémiai átalakulás kémiai átalakulás

kevered éskevered és diszpergált olajdiszpergált olaj biológiai lebomlás biológiai lebomlás

adszorpció a adszorpció a asszimiláció a vízi asszimiláció a vízi

felúszá sfelúszá s lebegő anyagbóllebegő anyagból élőlényekben élőlényekben

lesűllyedéslesűllyedés

üledéküledék

Olajszennyezés Queensland Olajszennyezés Queensland strandjain - 2009 március strandjain - 2009 március

1212

Forrás: http://katasztrofak.files.wordpress.com/2009/03/a03123.jpg&imgrefurl

Nagyméretű olajfolt Bahrein közelébenNagyméretű olajfolt Bahrein közelében

http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/vegiandras/felhasznalas/vizszennyezes/http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/vegiandras/felhasznalas/vizszennyezes/china.a2003013.0510.721.250m.jpg&imgrefurlchina.a2003013.0510.721.250m.jpg&imgrefurl

1996 február 15-én a Sea Empress 1996 február 15-én a Sea Empress szupertanker zátonyra futott a walesi szupertanker zátonyra futott a walesi Milfor Haven város mellett. A baleset Milfor Haven város mellett. A baleset következtében 70000 tonna nyersolaj következtében 70000 tonna nyersolaj ömlött a tengerbe. (Radarsat felvétel) ömlött a tengerbe. (Radarsat felvétel)


Olajfolt Franciaország partjainálOlajfolt Franciaország partjainál


A felszíni vizek esetén kialakuló olajréteg A felszíni vizek esetén kialakuló olajréteg jellemzőijellemzői

Az olajrétegAz olajréteg

Térfogata Térfogata (l/km(l/km22))

Vastagsága Vastagsága

1010-5-5 m m LáthatóságaLáthatósága

4040 0,040,04 Éppen láthatóÉppen látható

150150 0,150,15 Gyengén Gyengén szivárványosszivárványos

300300 0,300,30 Erősen Erősen szivárványosszivárványos

10001000 1,001,00 Sötétebb foltokSötétebb foltok

20002000 2,002,00 Erősen sötét, Erősen sötét, összefüggő foltösszefüggő folt

HuminanyagokHuminanyagok

Bomló növényi részekből származó Bomló növényi részekből származó szerves anyagokszerves anyagok

Biológiailag nehezen bonthatók Biológiailag nehezen bonthatók A tisztított szennyvíz szervesanyag A tisztított szennyvíz szervesanyag

tartalmának ~ 50 %-atartalmának ~ 50 %-a Más anyagokkal való kölcsönhatás Más anyagokkal való kölcsönhatás

során toxikussá válhatnaksorán toxikussá válhatnak

Poliklórozott bifenilekPoliklórozott bifenilek

Nem természetes eredetű aromás Nem természetes eredetű aromás vegyületekvegyületek

10 – 60 % klórt tartalmaznak10 – 60 % klórt tartalmaznak Vízben oldhatatlanok, de jól oldódnak Vízben oldhatatlanok, de jól oldódnak

zsírbanzsírban Rákkeltőek, akkumulálódnak a Rákkeltőek, akkumulálódnak a

táplálékláncbantáplálékláncban Lebontási idejük hosszabb, mint a DDT-éLebontási idejük hosszabb, mint a DDT-é Megengedett határérték ivóvízre 0,1 Megengedett határérték ivóvízre 0,1 µµg/lg/l

Szintetikus mosószerekSzintetikus mosószerek kizárólag emberi tevékenységből kizárólag emberi tevékenységből

származnakszármaznak kommunális szennyvizek állandó összetevőikommunális szennyvizek állandó összetevői kemény detergensekkemény detergensek lágy detergenseklágy detergensek Habot képeznek a víz felszínénHabot képeznek a víz felszínén FoszfáttartalmúakFoszfáttartalmúak Oldatban tartják a kőolajat és Oldatban tartják a kőolajat és

származékaikatszármazékaikat Szinergikus hatásSzinergikus hatás

Megengedett határérték tisztítatlan Megengedett határérték tisztítatlan szennyvízben 2 – 5 mg/lszennyvízben 2 – 5 mg/l

A dioxin transzportja a A dioxin transzportja a

táplálékláncbantáplálékláncban


Toxikus fémek, szervetlen Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezőkmikroszennyezők

Szennyvizeink általában alacsony koncentrációban tartalmaznak fémszennyezőket ám a biológiai folyamatok során ezek megkötődnek és a termelődött biomasszában lényegesen nagyobb koncentrációban vannak jelen. Bioakkumuláció

A toxikus nehézfémek közül a higany-, az ólom- és a kadmium vegyületek az emberi szervezetre különösen veszélyesek, melyek a táplálékláncban feldúsulnak.

Fém SzennyezőforrásArzén fémötvözés, üveg-, és

kerámia-,vegyipar, gyógyászat

Bór fémötvözés, üveg-, porcelán-, bőr-, fotokémiai ipar

Higany papír-, gyógyszer-, festék-, vegyipar, mg

Kadmium

fémkohászat, galván-, kerámia-, festék-, vegyipar

Nikkel galván-, kerámia-, és színezékipar

Ólom színezék-, papír-, festék-, textíl-, nyomdaipar

Vas kohászat., acélipar

Mikroorganizmusok és a Mikroorganizmusok és a vízminőségvízminőség

A vízben előforduló legfontosabb A vízben előforduló legfontosabb mikroorganizmusok: mikroorganizmusok:

algák (fitoplankton), algák (fitoplankton), protozoák (zooplankton), protozoák (zooplankton), gombák, gombák, kékalgák, kékalgák, baktérimok, baktérimok, vírusok. vírusok.

Felszíni vizek bakteriológiai vízminősítése

Ha 1 kolibaktérium találhatóHa 1 kolibaktérium található 100 ml vízben, akkor a víz tiszta,100 ml vízben, akkor a víz tiszta, 10 ml vízben, akkor elég tiszta10 ml vízben, akkor elég tiszta 1 ml vízben, akkor gyanús,1 ml vízben, akkor gyanús, 0,1 ml vízben, akkor szennyezett, 0,1 ml vízben, akkor szennyezett,

használtra alkalmatlanhasználtra alkalmatlan

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

szennyvízkezelés 1. előadás a, természeti erőforrások védelme vízszennyezés -...

Documents