a szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem
DESCRIPTION
A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem. Néhány fontosabb jogszabály. Ptk. 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem
2
Néhány fontosabb jogszabály
• Ptk.• 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról• 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi
oltalmáról• 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők
oltalmáról• 1991. évi XXXIX. tv. a használati minták oltalmáról• 2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták
oltalmáról• 1991. évi XXXVIII. tv. a mikroelektronikai félvezető
termékek topográfiájának oltalmáról
3
A szellemi alkotások jogvédelme
A szellemi alkotások joga: új gondolatokat tartalmazó alkotások létrehozása és használata szabályozott
A személyhez fűződő jogok védelmének egyik esete, amikor nem az embert, hanem alkotó tevékenységét védelmezik
4
A szellemi alkotások jogvédelme
Szerzői jogIparjogvédelem• Műszaki-gazdasági alkotások védelme
– Találmányvédelem: szabadalom– Használati mintaoltalom– Mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma– Újítás– Know-how– Ipari minta
• Vállalat- és árujelzők– A kereskedelmi név védelme– Védjegyoltalom– Földrajzi jelzések oltalma
5
Szerzői jog
6
Szerzői jog
Vázlat• A szerzői jogviszony tárgya• A szerzői jogviszony alanyai• A szerzői jogviszony tartalma• A szerzői jogviszony korlátai• A szerzői jogbitorlás• Szomszédos jogok• A szerzői művek felhasználására vonatkozó
szerződések• Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezeteknél• Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után
7
A szerzői jogviszony tárgya
• Védelemben részesül az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső minden alkotás (ideértve: nyilvánosan tartott beszéd, film, művészi fénykép, számítógépi program (szoftver), adatbázis, zenemű, fotoművészeti, reklámozás céljára megrendelt…)
• = szerzői mű: az irodalom, művészet vagy tudomány területén– kifejezett alkotó szellemi tevékenység eredményeként egyén-
eredeti jellegű– gondolatot kifejező– mások számára felfogható– rendszerint rögzített
eredmény• Az oltalom szempontjából az értéke, esztétikai színvonala nem
releváns
8
Szerzői művek
• Eredeti alkotás• Másodlagos alkotás = tartalmában-
formájában egy elsődleges alkotástól függ (pl. fordítás, regény színpadra alkalmazása), ehhez az elsődleges alkotás szerzőjének hozzájárulása kell
• De a másodlagos alkotás is kielégíti az oltalmazandó művel szembeni általános igényeket…
• …hacsak törvény ki nem zárja az oltalomból (pl. jogszabály, szabvány, napi hírek)
9
A szerzői jogi védelem létrejötte
Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői jogi védelem is létrejön, semmilyen
bejelentés vagy nyilvántartásba-vétel nem szükséges!
10
A szerzői jogviszony alanyai
• Szerző
• Szerzőtárs
• Társszerző
• Szerkesztő
• Filmek esetében… (többen is)
• tervező
11
A szerzői jogviszony alanyai 2
• Szerző: aki a művet megalkotta, ő a szerzői jogviszony alanyai jogosultja
• Szerzőtárs: ha több szerző van, s a mű oszthatatlan. Jogaikat csak együtt gyakorolhatják
• Társszerző: csak az általa alkotott részre vonatkozó, de önálló szerzői joga van (pl. zeneszerző – szövegíró)
• Szerkesztő: gyűjteményes mű egészére vonatkozó szerzői jog jogosultja (de ez nem érinti a felvett egyes művek szerzői jogát)
12
A szerzői jogviszony alanyai 3
Filmek esetében a szerzői jog jogosultjai• A film számára készült
– irodalmi művek szerzői– zeneművek szerzői
• A rendező• Mindazok, akik a film készítéséhez
alkotó módon hozzájárultak
13
A szerzői jogviszony alanyai 4
• Tervező: építészeti alkotások és műszaki létesítmények esetében a szerzői jog jogosultja
• Az együttesen létrehozott mű (pl. nemzeti szabvány) esetén a szerzők jogutódjaként szerzői jog azt a GT-t illeti meg, amely irányításával a művet létrehozták, s amely azt nyilvánosságra hozta
14
A szerzői jogviszony tartalma
Kettős:
• Személyhez fűződő jogosultságok
• Vagyoni természetű jogosultságok
15
A szerző személyéhez fűződő jogok
• Névjog (nevének feltüntetése)• A szerzői minőséghez való jog• A mű egységének védelme nem lehet azt
megcsonkítani, torzítani…
• A mű nyilvánosságra hozatala• A visszavonás jogaEzek a személyhez kötöttek (át nem
ruházhatók), forgalomképtelenek és időben korlátlanok
16
A szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vagyoni jogok
• A szerző joga: többszörözés, terjesztés, nyilvános (nem csak családok és ismerősök vannak jelen) előadás, átdolgozás, kiállítás
• Bármilyen felhasználáshoz más által (de lásd a korlátokat is a következő ábrán) a szerző hozzájárulása kell
• A szerzőt (jogutódját) díjazás illeti meg• A vagyoni jogok forgalomképesek,
átruházhatók, örökölhetők és időben korlátozottak: a szerző halálától számítva 70 évig (kezdete: a halált követő év első napja)
17
A szerzői jog korlátai
• Mind a személyi, mind a vagyoni jogoknak bizonyos korlátai
• Legfontosabb a szabad felhasználás joga: ekkor a mű használatához nem kell a szerző engedélye és díjazás sem illeti meg érte
• Nyilvánosságra hozott művek esetében, a törvény taxatíve felsorolja (pl. az idézés joga, felhasználás iskolai oktatás céljából, egyes példányok kölcsönbe adása vagy lemásolása magánművelődés vagy kutatás céljából – de ez alól a számítógép-programok kivételek!)
• Idézés esetében a forrás megjelölése
18
A szerzői jog bitorlása
A szerzői jogviszony:• abszolút szerkezetű• negatív tartalmú= a jogosulton kívül bárkinek tartózkodnia kell
megsértésétől, mert ez szerzői jogbitorlás• Ált. a vagyoni jogokat sértik meg• A szankció lehet:
– büntetőjogi– szabálysértési– polgári jogi
19
Szomszédos jogok
• Ez azt jelenti, hogy a védelem arra is vonatkozik, akinek tevékenysége a szerzői alkotás felhasználása érdekében (gyártás, forgalmazás, közvetítés) történik
• Idetartoznak:– előadóművészek– a hangfelvételt előállítók– a rádió- és TV-szervezetek
• Az oltalmi idő ekkor 50 év
20
Pl. előadóművészek szomszédos joga
Az előadóművész engedélye kell pl.• Nem rögzítésre szánt (=rögzítetlen) előadása
rögzítéséhez• Rögzítetlen előadását sugárzásához (kivéve,
ha eleve ilyen az előadás)• Rögzített előadás többszörözéséhez
Mindezért - hozzájárulása esetén - díjazás illeti meg
21
Ha közszolgálati rádió vagy TV…
…végez ilyen „továbbközvetítést”, a díjakat a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap fizeti
22
A szerzői művek felhasználására irányuló szerződések
• A szerzői alkotások létrehozása és felhasználása szerződések formájában realizálódik
• Ezeket több szinten is szabályozzák: általános és szerződés-specifikus
• Nevesített és részletezett felhasználási szerződések:– kiadói– sugárzási– színpadi művel felhasználási– zeneművekkel kapcsolatos– megfilmesítési
szerződés
23
Közös jogkezelő szervezetek
• Miért: a szerzői művek, a szomszédos jogi teljesítmények minden fajtájának minden egyes felhasználását nem lehet külön-külön, minden érdekelt által aláírt szerződésben kikötni
• Külön egyesületek vannak, amelyek érvényesítik ezeket a jogokat, elintézik a szerződéskötést, ha kell, beszedik a jogdíjakat, érdekvédelmi tevékenységet látnak el
24
A közös jogkezelő szervezetek 2
• Létrehozásukat törvény előírhatja, de az érdekeltek maguk is létrehozhatják
• Kötelező az egyesületi forma: nonprofit, a tagság ellenőrizheti
• Tagjai számára jogdíjat is megállapíthat• Felügyeli és nyilvántartja: a nemzeti és
kulturális örökség miniszter• Ugyanazon jogosult csoport ugyanazon
jogosultságára országosan csak egy
25
Pl. közös jogkezelő szervezetek
• irodalmi és zenei művek: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
• egyéb alkotóművészeti alkotások: HUNGART vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület
• filmalkotások: Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (FilmJUS)
• előadóművészek: Művészeti Szakszervezetek Szövetséges Előadóművészi Jogvédő Irodája (MSZSZ-EJI)
• hangfelvételek jogai: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ)
26
A követő jog
• Eredeti műalkotásnak a szerző által műkereskedő közreműködésével végzett (első) eladásakor* a védelmi időn belül
• A műkereskedő által fizetett díj• A szerző vagy jogutódja részére a
közös jogkezelő szervezeten át• Erről lemondani nem lehet!• Az összeg:
*tulajdonjogának visszterhes átruházásakor
AZ EREDETI „JOGÁSZI” SZÖVEG
27
Eredeti műalkotás műkereskedő révén kerül első ízben eladásra
Vételár A szerzői díj (Ft)
<5000 Ft 0
5001 Ft – 50.000 EUR 5 %
50.001 – 200.000 EUR 3 %
200.001 – 350.000 EUR 1 %
350.001 – 500.000 EUR 0,5 %
>500.000 EUR 0,25%
de max. 12.500 EUR
28
Járulékfizetés a védelmi idő letelte után
• A védelmi idő letelte után• Ha az alkotást eladják (műkereskedő
közreműködésével)• A vevő (kivéve: múzeum, közgyűjtemény)
köteles a vételár 5%-ának megfelelő összeget• A közös jogkezelő szervezetnek, amely ezt az
alkotó tevékenység fejlesztésére és az alkotóművészek szociális céljaira használhatja
29
„Árva mű”
• =szerzője nem ismert vagy ismeretlen helyen tartózkodik
• Ha megtették a felkutatására vonatkozó szükséges intézkedéseket – eredménytelenül – az MSZH ad felhasználási engedélyt 5 évre
• ha az így engedélyezett felhasználás• nem jövedelemszerzést szolgál: csak akkor
kell jogdíjat fizetni, ha a szerző ismertté válik• jövedelemmel jár: a díjat az MSZH-nál letétbe
kell helyezni, ekkor 5 év múlva ez a közös Jogkezelő Szervezeté lesz
30
Iparjogvédelem
31
Nemzetközi egyezmények
• A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény részét képezi a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (kihirdetve: 1998. évi IX. tv., Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS)
• Európai Szabadalmi Egyezmény (1973 München), Magyarország 2003-ban csatlakozott
32
A szabadalom
• A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai• A szabadalmazhatóság feltételei• A szabadalmi jogviszony alanyai• A feltaláló személyhez fűződő jogai• A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai• A szabadalmas alapvető kötelezettségei• Szolgálati és alkalmazott találmányok• A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya• A szabadalmi oltalom korlátai• A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése• A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok
védelme
33
A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai
Szabadalom: • a találmány megalkotója (feltaláló) vagy más
jogosult (szabadalmas) részére • Az oltalmi idő alatt• Kizárólagos jellegű jogosultságot nyújt a
találmány feletti rendelkezésre• Egyben biztosítja a találmány nyilvánosságra
jutását
34
Mi szabadalmaztatható
• Szabadalmazható: minden– új, – feltalálói tevékenységen alapuló– iparilag alkalmazható
találmány• Nem minősül találmánynak: felfedezés,
tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, játékra vagy üzletvitelre vonatkozó terv, számítógépi program…
35
A szabadalmazhatóság feltételei
• Abszolút új: nem tartozik a technika állásához (nem vált más számára hozzáférhető más számára szóbeli vagy írásbeli közlés, gyakorlatba vétel vagy más módon)
• Feltalálói tevékenységen alapul: ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló
• Iparilag alkalmazható: az ipar/mezőgazd. valamelyik ágában előállítható. Nem ilyen a humán vagy veteriner diagnosztikai, gyógyászati vagy sebészeti eljárás. Lehet szaporítható élő anyag, de nem emberi embrió alkalmazása ipari célra vagy klónozás
• Reprodukálható: a találmány azonos eredménnyel megvalósítható legyen
36
Néhány egészségügyi kérdés
Nem szabadalmaztatható új gyógyászati, diagnosztikai, sebészeti eljárás
• Ezt a jog formailag nem tekinti „iparilag alkalmazható”-nak
• de voltaképpen az oltalomból való kizárás oka: egészségügyi érdek!
Szabadalmaztatható viszont (új) gyógyászati indikáció!
37
Gyógyszerekre vonatkozó szabadalom
Az új gyógyszerre (=az első indikáció) termékszabadalom adható
Ugyanis szabadalom elvben lehet:• eljárásoltalom (a ’80-as években még a
gyógyszerre is ez vonatkozott! Csak a szintézis védett, a molekula nem, más szintézissel előállítható)
• termékoltalom (maga a molekula védett)
38
Bizonyos feltételek esetén: „kényszerengedély”
• Mi ez: bizonyos feltételek esetén a találmány hasznosítására hatósági engedély, a jogosult hozzájárulása nélkül is
• Elsősorban szegény országok közegészségügyi problémáinak kezelésére
• 2001-ben a WTO elfogadta a TRIPS megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló Doha-i nyilatkozatot
39
A Doha-i deklaráció• Megengedi oltalom alatt álló gyógyszer
generikumának (lásd a következő szemeszterben!) kifejlesztését a szabadalmi oltalom alatt is, de csak fejlődő országok részére– fejlődő ország:
• az ENSZ listáján ilyenként szerepel• egyéb olyan WTO-ország, amelyik a TRIPS Tanácstól ilyen
lehetőséget kapott• nem-WTO ország, ami az OECD-listán per capita GNP<745
USD
– elsősorban HIV/AIDS, TBC, malária szerei
40
A dohai deklaráció
• A fejlődő országnak bizonyítania kell, hogy megkísérelte az eredeti terméket beszerezni, de az nem sikerült (kivéve hirtelen katasztrófa esetét)
• általában a szabadalom tulajdonosának egyetértése szükséges, ő jogdíjat is kap
41
Apropó, hol van Doha?
Az Arab- (Perzsa-) öböl menti ország (az Egyesült Arab Emirátusoktól északra): Katar fővárosa
42
A dohai megállapodás• Az EU aláíró, így ránk is vonatkozik!
– 816/2006 (EK) közösségi rendelet
• Olyan címkézés, ami megakadályozza a re-exportot
• A re-exportot meg kell akadályozni, az ennek megakadályozására kijelölt hatóság nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézet lásd a következő szemeszterben: – ha ilyet észlel, megtiltja forgalmazását, s a
vámhatóság elkobozza és megsemmisíti: 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról, 83/H §.
43
A szabadalmi jogviszony alanyai
• a szabadalom jogosultja• mindenki más (aki az előző jogát tiszteletben
kell tartania = abszolút szerkezet)• A szabadalom jogosultja:
– maga a feltaláló– más (a szabadalom, sőt: a szabadalmi igény is
forgalomképes, átruházható és örökölhető!)– lehet szerzőtársi kapcsolat = több feltaláló van,
közöttük szerződés, ilyen hiányában a szerzőségi arány egyenlő
44
A feltaláló személyhez fűződő jogai
időben korlátlanok, forgalomképtelenek és csak az adott személy érvényesítheti
• Névjog• Feltalálói minőségének elismerése• A szabadalmi iraton e minőségében
feltüntessék (ez a jog a feltalálót akkor is megilleti, ha nem ő a szabadalmas)
• Dönthet, hogy titokban tartja vagy nyilvánosságra hozza a találmányt
45
A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai
• A szabadalmas a szabadalommal oltalmazott találmány felett kizárólagos hasznosítási és rendelkezési joggal bír
• előállítás• forgalomba hozatal• használat (kivéve magánhasználat, egyes
esetekben – pl. gyógyszerek – kísérletek végzése, lásd a következő félévben!)
46
A szabadalmas alapvető kötelességei
• A találmány feltárása: közlés a „társadalommal” olymértékben, hogy ennek alapján szakember a találmányt megvalósíthassa
• A találmány hasznosítása: a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelően– maga– másnak ad hasznosítási engedélyt (licencia), de nem
megfelelő hasznosítás esetén kényszerengedéllyel másnak
• A szabadalmi oltalom fenntartása: minden évben fenntartási díj
47
Szolgálati találmányok
• Szolgálati találmány: ha a feltalálónak munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon
• Ekkor törvény alapján a munkáltatóé a szabadalmi igény, de
• az ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e rá. Ha elmulasztja: a feltalálóé a szabadalmi igény
• Ha a munkáltató bejelenti igényét:– ésszerű határidőn belül szabadalmi bejelentést tesz– titokban tartja, és know-how-ként hasznosítja
• A feltalálót a személyhez fűződő és – bizonyos értelemben - a vagyoni jogok megilletik!
48
Alkalmazotti találmányok
• Alkalmazotti találmány: ha a feltalálónak nem munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon, de olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik
• A szabadalom ekkor a feltalálót illeti meg, de• a munkáltatónak a hasznosításra van joga, az
ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy hasznosítani kívánja-e a találmányt
49
A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya
• Igénypontok = mire terjed ki a szabadalom
• Területi hatálya: a Magyar Köztársaság• Az oltalmi idő: 20 év, a bejelentés
időpontjától számít (visszaható hatállyal) megadása időt vesz igénybe, közben más is bejelentheti – az első megadott szabadalom bejelentésének idejétől számít
50
Az EU-ban érvényes kiegészítő szabadalmi oltalom
• Kiemelkedően innovatív termékeket jutalmaznak ezzel
• Mit jelent: a 20 év lejárta után újabb, a „kiegészítő” oltalmi idő kezdődik
• Az ú.n. központosított eljárással engedélyezett gyógyszerek (lásd a következő szemeszterben!) kapnak +5 év kiegészítő szabadalmi oltalmat (Supplementary Protection Certificate)
51
A szabadalmi oltalom korlátai
• A szabadalom a jogosultjának kizárólagos, de nem korlátlan jogot ad
• előhasználati jog: aki a bejelentés ideje (elsőbbség napja) előtt jóhiszeműen megkezdte előállítását vagy forgalmazását, vagy erre komoly előkészületeket tett
• továbbhasználati jog: aki ugyanezt egy szabadalom megszűnése és újra érvénybe helyezése között
• tranziteszközök korlátai: nem érvényesül az oltalom olyan szállítási eszköz esetén, amely csak áthalad az országon, valamint az olyan külföldi árú esetén, ami idehaza nem kerül forgalomba
52
A szabadalmi oltalom korlátai 2
Speciális korlát, ami a gyógyszerek esetében is érvényesül: a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a találmány tárgyával kapcsolatos kísérletekre, ideértve a forgalomba hozatal engedélyezéséhez szükséges kísérleteket, vizsgálatokat
53
„Bolar”-feltétel(Vagy Roche-Bolar. A név egy USA-per résztvevői után)
• „Bolar-feltétel”: a szabadalommal védett gyógyszerrel kísérletek, egyenértékűségi vizsgálatok végezhetők, még engedélyezésre is benyújtható, be is lehet jegyezni, csak forgalomba nem hozható!
Mint láttuk, Magyarországon ez érvényes!• Ahol nincs a jogban ez a Bolar-feltétel:
mindezt nem lehet (általában az országba bevinni sem!)
54
A szabadalmi oltalom keletkezése 1
(Emlékszünk: szerzői művek: az oltalom az alkotással jött létre)
Iparjogvédelem: • bejelentés, majd az ezt követő hatósági
eljárás• az oltalom megadása (visszaható
hatállyal, azaz a bejelentés napjától számít)
• lajstromozás
55
A szabadalmi oltalom keletkezése 2
• Szabadalmi bejelentés: az kezdeményezi, akinek erre joga van = szabadalmi igény
• Hova: a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, itt vizsgálják, hogy megvannak-e a szabadalmazhatóság feltételei
• az MSZH döntése: – elutasítja– a bejelentéshez viszonyítva korlátozottan adja ki– a bejelentés tárgyára adja meg
56
A szabadalmi oltalom keletkezése 3
• Szabadalmi okirat kiadása: a végleges* szabadalomról szabadalmasnak (a szolgálati találmány feltalálójának is) kiadják
• Lajstromozás: a szabadalmat bejegyzik a szabadalmi lajstromba, közzé teszik az MSZH hivatalos lapjában
*ideiglenes oltalom kérhető pl. az MSZH hatósági eljárásának befejeztéig
57
58
„Igénypontok”
• Ezekben foglalják össze, hogy mire vonatkozik a szabadalom, azaz mit nem szabad a védettség ideje alatt utánozni
59
A szabadalmi oltalom megszűnése
• Az ideiglenes oltalom megszűnik:– a bejelentést elutasítják– a fenntartási díjat nem fizették meg– bejelentő lemondott róla
• A végleges oltalom megszűnik:– lejár az oltalmi idő – a fenntartási díjat nem fizették meg– a szabadalmas lemondott a szabadalomról– a szabadalmat megsemmisítették
60
Találmány- és szabadalombitorlás
• Találmánybitorlás: a feltaláló személyhez fűződő jogait sértik meg, pl. a feltaláló találmányával egyező megoldást valaki saját szabadalmaként jelenti be
• Szabadalombitorlás: oltalom alatt lévő találmány jogtalan hasznosítása: előállítás, használat, forgalomba hozatal
• Bíróság állapíthatja meg a szankciókat: objektív (pl. megtiltás) és szubjektív (pl. kártérítés)
61
„Európai szabadalom” is kérhető
• Az egész EU-ra érvényes• Magyar állampolgárnak ezt a kérelmet is az
MSZH-hoz kell benyújtania• Innen továbbítják az Európai Szabadalmi
Hivatalhoz. Amikor ez elismerte: a védettség kezdete az MSZH-hoz való benyújtás napja!– az MSZH 3 hónapon belül publikálja a szabadalom
tényét és az igénypontokat• Ha visszavonják az európai szabadalmi
bejelentést, hazai szabadalomként bejelenthető
62
A használati mintaoltalom 1
• = egy műszaki jellegű új megoldás több, mint „újítás”, de nem éri el a szabadalom szintjét
• Valamely iparilag alkalmazható tárgyra vonatkozik (pl. vegyipari szintézisre nem)
• nem kell világviszonylatban újnak lennie, elég hazai viszonylatban
• de nem vonatkozhat esztétikai kialakításra
63
A használati mintaoltalom 2
• Szabályai nagyon hasonlóak a szabadalmi oltaloméhoz
• A bejelentéstől számított 10 évig tart, éves fenntartási díjat kell fizetni
64
A mikroelektronikai félvezető topográfiájának oltalma
• Mikroelektronikai félvezető termékek (= chipek) alkotó, új elrendezése (=nem szokásos az iparban), elem, összekötés
• Nem a bejelentéssel, hanem a lajstromozással kezdődik,
• 10 évig tart
65
A know-how és jogi védelme
Mi a know-how?• A gyakorlatban felhasználható ismeret
– megjelenhet tárgyiasult formában gyártási leírás, műszaki rajz, összetételi leírás, méréseredmény,
kutatási jelentés…
– megjelenhet maradandóan nem rögzített formában üzemi látogatás során szerzett tapasztalat, betanítás által szerzett tudás, konzultáció…
• korlátozottan hozzáférhető és• más számára átadható
66
Know-how
Lehet• műszaki pl. tervezői, üzemeltetési
• nem műszaki pl. szervezési, kereskedelmi, pénzügyi…
• A know-how értéke: szemben a szabadalommal nincs a köz számára nyilvánosságra hozva, ezért versenyelőnyt élvez
• A vevő a többletismeretet vásárolja meg
67
A know-how oltalom tartalma
• relatíve kizárólagos jogot ad, de nem kell külön lajstromozási eljárás
• párhuzamos, független fejlesztés ellen nem véd
• nincs jogorvoslati lehetőség, ha más is elsajátítja az ismeretet,
• munkaviszonyban alkotott know-how-val a munkáltató rendelkezik
68
Az ipari minta oltalmaformatervezési mintaoltalom
• Szemben a használati mintától, ahol a műszaki jelleg dominált, itt a dolog új, egyéni jellegű külső formája, esztétikai megjelenése kerül védelemre
• fokozza a termék versenyképességét• A bejelentés napjától 5 évig tart, a
tulajdonos kérelmére 1 ízben újabb 5 évvel meghosszabbítható
69
A vállalat- és árújelzők oltalmi joga
• A gazdasági versenyben előny a másoktól megkülönböztető megjelenés („garantálja a minőséget”). Ez vonatkozhat
• a gazdasági szervezetre: kereskedelmi (cég) név-oltalom
• árúkra-szolgáltatásokra:– védjegyoltalom– a földrajzi jelzés oltalma
70
A kereskedelmi név fogalma
• Cégnév
• Megkülönbözteti más – hasonló – gazdasági tevékenységet folytatótól
• A jól megválasztott és bevezetett kereskedelmi név: versenyelőny
Henkel-minőség!
EGYT
vagy
EG
IS?
71
Cégnyilvántartás
• „A jogi személyek jogképességüket az állami elismeréssel nyerik”
• A kereskedelmi nevek nyilvántartása a cégjegyzékben történik a bejegyzéssel:– cégvalódiság elve valósághűen
– cégszabatosság elve pontosan
– cégkizárólagosság elve egymástól különbözniük kell
• Aki e névvel jogosulatlanul visszaél: cégbitorlást követ el – a Ptk. szerinti szankciók
72
A védjegy
• Jelzés• árúk-szolgáltatások
megkülönböztetésére• kizárólagos jelleggel csak a jogosultat
illeti meg• Fajtái:
– árúvédjegy• gyári védjegy• kereskedelmi védjegy
– szolgáltatási védjegy
73
Védjegyként alkalmazható
• Minden grafikailag alkalmazható megkülönböztető jelzés
• Minden megkülönböztető szó, szóösszetétel, betű, szám, színösszetétel, fényjel, hang…
• Vannak azonban abszolút jellegű és relatív gátló okok!
74
Védjegyoltalom abszolút gátló okai
• Nincs megkülönböztető jellege pl. fajtanév: „bor”, „minőségi”
• Jogszabályba, erkölcsi normába ütközik vagy megtévesztő
• Más személyi jogát, vagy állam, hatóság, nemzetközi szervezet címerét, jelvényét vagy ennek utánzatát tartalmazza
75
Védjegyoltalom relatív gátló okai
• Korábbi védjeggyel összetéveszthető (főleg, ha az érintett árúk, szolgáltatások hasonlóak)
• Ugyanez, ha ilyen védjegy megszűnt ugyan, de kevesebb, mint 2 éve
• Szabadalmazott növény- vagy állatfaj neve
76
A védjegyoltalom tartalma
• A védjegyjogviszony jogosultját kizárólagos használat illeti meg a védjegy alkalmazására, ill. licencia adására
• Vagyoni természetű, személyiségi érdekek nem játszanak szerepe
• Fenntartási díjkötelezettség nincs• Használati kötelezettség van (ha 5 évig nem
használják, a védjegyoltalom megszűnik)• A bejelentéstől (MSZH) számított 10 év, de ez
10-10 évenként korlátlanul meghosszabbítható
77
A földrajzi jelzés oltalma
• Földrajzi jelzés és eredetmegjelölés • Földrajzi jelzés: táj, tájegység, országnév, ha
valamilyen különleges minőség társul hozzá:
• Eredetmegjelölés: szűkebb, meghatározott tájegységre
• Az oltalom korlátlan ideig tart!
78
Mi lesz tételben?
79
A szerzői jogok védelme
• Tárgya (mi a szerzői mű, 2 féle)• Alanyai (legalább 5-öt jellemezzen)• Tartalma (kettős, ezek jellemzése)• Korlátai• A szerzői jogbitorlás (kiindulás: milyen
szerkezetű a szerzői jog?)• A szomszédos jogokról…• Közös jogkezelő szervezetek (feladatuk?)• A követő jog és járulék a védelmi idő után
80
A szabadalom• Jellemzői (4)• Mi szabadalmaztatható? Mit jelentenek az igénypontok?• A gyógyszerszabadalom típusai• Kényszerengedély, dohai deklaráció• A szabadalmi viszony alanyai (2, az egyik 3 féle)• A feltaláló személyhez fűződő jogai• A szabadalmas vagyoni jogai és kötelességei• Szolgálati és alkalmazotti találmányok• Az oltalmi idő és kiegészítése az EU-ban (számszerűen!)• A szabadalom korlátai. A Bolar-feltétel• Keletkezése (3 lépés) és megszűnéséről…• Találmány- és szabadalombitorlás
81
Egyes iparjogvédelmi formák
• Használati mintaoltalom: mi ez, mikor kezdődik• Know-how: mi ez, milyen lehet (2), különbségei a
szabadalomtól• Mi az ipari minta oltalma?• Vállalat és árújelzők oltalma
– mire vonatkozhat– miért kell a cégnyilvántartás– védjegy
• 2 féle, az egyiknek 2 fajtája• mi lehet és mi nem lehet• a védjegyoltalom tartalma• a földrajzi jelzés oltalma