szÁz szÉp kÉp - hollósy simon_ tengerihántás

A SZÁZADELŐ MŰVÉSZETE

Szinyei nyomdokain

Ritkán kellett művészi csoportosulásnak oly sokra vállalkoznia, mint a nagybányaiaknak. A barbizoniakmeghatározott cél megoldásán munkálkodtak, az intim táj, a realista tájfestés megvalósításán. A franciaimpresszionisták célja is könnyen körvonalazható volt, és meg volt szabva a német művésztelepeké is. Ezzelszemben Nagybánya úgyszólván önerőből, tradíció nélkül arra vállalkozott, hogy maga teremtsenhagyományt, megvesse a nemzeti művészet alapjait, művészeti közéletet, művészi etikát alakítson ki,szüntelen harcban állva az álművészet élet-halál ura intézményeivel, a talmi akadémizmust és a müncheninovellisztikus életképpiktúrát támogató Képzőművészeti Társulattal, behozza a több évtizedes késést,amellyel a magyar festészet elmaradt a kortárs nyugat-európai művészettől, szembenézzen az itthoni maradiművelődési és politikai állapotokkal, felvetvén a művészet társadalmi felelősségét, megreformálja azelmaradott művészeti oktatást - és sorolhatnók még tovább a többi, héraklészi munkát igénylő feladatot. Anagybányaiak erejét mutatja, hogy állták a próbát. Stílust, iskolát, a modern magyar művészet alapjaitteremtették meg.

A nagybányai mozgalom szerves része volt annak a kulturális átalakulásnak, amely a múlt század kilencveneséveiben indult meg Magyarországon. Annak ellenére, hogy a polgári fejlődés elmaradott volt, a századfordulóéveiben mégis megerősödtek a polgári emancipációs törekvések. Az irodalmi életet ugyan sokáig mégelsősorban az úgynevezett "népnemzeti iskola", a romantika és az akadémizmus jellemezte, de kezdettkialakulni egy újfajta népiességet képviselő irány, és izmosodtak a modern polgári naturalizmus hajtásai is. AHÉT című folyóirat írógárdáját már a lélektani regény, a naturalista novella stílusproblémái érdeklik. Aszellemtudományokban kezdenek tért hódítani a pozitivizmus elvei, hat Darwin. Ebben a korszakbannövekszik nagyvárossá Budapest. Bár a hivatalos építészeti stílus a historizmus és az eklektika, a századutolsó éveiben már bontogatni kezdi szárnyát a magyar romantika utóiránya, a magyar szecesszió is, ésLechner Ödön személyében stílusteremtő egyéniség kezdi meg építő tevékenységét.

Mindez az új jelenség azonban inkább csak csíra; a feudális jellegű uralkodó réteg, a dzsentri uralma,konzervatív szemlélete, ízlése nyomja rá a bélyegét a szellemi életre is. Minden valóban új, csakugyan moderntörekvés csak a hivatalosokkal harcba szállva születhetett meg. Ezért volt a nagybányaiak mozgalma is harcés küldetésvállalás.

A müncheni Hollósy-kör

SZÁZ SZÉP KÉP - Hollósy Simon: Tengerihántás http://mek.oszk.hu/01600/01669/html/hatter.htm

1 of 11 7/10/2012 16:26

A nagybányai iskola közvetlen előzménye a müncheni Hollósy-kör volt. Münchenben, az akadémikustörténelmi és a novellisztikus anekdotafestészet központjában nagyon sok magyar festő dolgozott. Azakadémiai tanárok között is találhatók magyarok (Benczúr, Wagner, Liezen-Mayer), a fiatal festők első útjapedig hazulról Münchenbe vezetett. Ennek megfelelően az úgynevezett "müncheni realizmusnak" ésakadémizmusnak sok magyar képviselője is volt. Münchenben azonban jelentkeztek a modern művészetelőfutárai is.

Hollósy Simon ugyancsak a müncheni akadémia neveltje, művészete első szakaszának a témavilága is akorban kedvelt parasztzsáner. Ám a plebejus szemléletű, robbanó temperamentumú, érzékeny szemű festőcsakhamar túllépett a müncheni sablonon, és még zsánerképeit is oly mesteri tudás, páratlan finomanyagábrázolás jellemezte, amelyhez a tradicionális szellemben dolgozó kortárs festők közül csak Leiblművészi minősége hasonlítható. Hollósy művészetének csakhamar visszhangja is támadt a müncheni magyarkolónián, és barátai unszolására a fiatal mester nemzetközi rangra emelkedő szabadiskolát nyitott. Hollósytanítványaiból (Thorma János, Réti István) és az iskola körül kialakult baráti körből (Iványi Grünwald Béla,Csók István, Ferenczy Károly) verbuválódott a későbbi nagybányai csoport.

A Hollósy-kör művészete a naturalizmus nagy nemzetköziáramába kapcsolódott. Hollósy korai képeinek formatisztaságaugyan Leiblre emlékeztet, esztétikai elvei, egyénisége azonbaninkább Courbet-val és Zolával rokon. "Mindenféle művészet-kompozíció, drámai koncepció csúf, hiú hazugság - vallja még1903-ban is. - A magából születő egyszerű közvetlenség azegyedül igazi művészet, a kifejezésben embert teremteni, amintaz él, tájképet, állatot. Reggelt, estét stb. ez a művészet." Aromantika és az akadémizmus sablonjai ellen a valóságra, atermészetre, az életre hivatkozó Courbet-nak a hangja ez,esztétikája pedig a naturalizmusé. Természet és érzés - e kétfogalom a Hollósy-kör jelmondata, a természet, mint a legfőbbúr, és az érzés, mint annak kultusza. Hollósy Leibl mindentegyformán fontosnak látó, leíró naturalizmusában találta meg apéldát, de az objektív formát nála lírai, érzelmes hangvétel is színezte. Fiatalabb társai pedig a középszerűfrancia realistához, Bastien-Lepage-hoz vonzódtak. Bastien-Lepage gyöngyházszürke harmóniájú képeinösszekötötte Courbet realizmusát a plein-air óvatos megpendítésével. Stílusát Lyka Károly találóan "finomnaturalizmusnak", Rabinovszky Máriusz pedig "kissé stilizált, rusztikus valeur-naturalizmusnak" nevezte.Ferenczy Károly, Csók István, de különösen Thorma János a kilencvenes évek első felében mind Bastien-


2 of 11 7/10/2012 16:26

Ferenczy Károly, Csók István, de különösen Thorma János a kilencvenes évek első felében mind Bastien-Lepage-t követte, illetve a Hollósy-kör elveit az ő stílusában vélte megfogalmazódni. A mücheni akadémizmusés az üres zsáner légkörében frissnek hatottak Bastien-Lepage képei, és közvetlenségük, óvatosságuk miattrezonálhattak a modernséggel épp csak ismerkedő Hollósy-kör tagjaiban. A müncheni tárlatokon szerepeltekugyan már vérbeli plein-air, sőt impresszionista festők művei is, az új után áhítozó fiatalok azonban előszörszükségképp nem őket, hanem az egyszerűbbet, a könnyebben felfoghatót, a kevésbé forradalmit fedezték föl.E fiatalok nagy élménye egyébként is Hollósy ihletésére Zola, Ibsen, a skandináv és az orosz realizmus volt,tehát a társadalmi elkötelezettséget vállaló, szociális kérdésekkel foglalkozó irodalom, és csordultig voltak azitthoni hivatalos kultúra és társadalom elleni megvetéssel. A naturalizmus tehát a szemükben nemcsakművészi módszer, az akadémizmus és a túlélt romantika elleni lázadás volt, hanem egyúttal művészi elv,világszemlélet, szociális és humánus problémák iránti fogékonyság. Ezt pedig hiába keresték volna afestészetben haladóbb fázist képviselő, de l'art pour l'art szemléletű plein-air festőknél vagy azimpresszionistáknál. Ezért a Hollósy-kör a fejlődés korábbi állapotából indult, mint ahova a megelőzőgeneráció tagjai közül Szinyei Merse Pál elért.

Már az egyszerű tematikai felsorolás is mutatja, hogy aHollósy-kör tagjai a korabeli naturalista irodalom szellemébenmennyire vonzódtak a szociális tendenciájú, érzelmestémákhoz. Thorma zolai ciklust tervezett, amelyben a korabelipolgári élet dekadenciáját akarta ostorozni, és a sorozat elsődarabjaként megfestette a Szenvedők című képét. IványiGrünwald olyan képe, mint a Nihilisták sorsot húznak,Ferenczy Károly Válás és a Csavargó ébredése, Réti IstvánBohémek karácsonya című kompozíciói mind ebből atémakörből, illetve szellemi attitűdből fakadtak. E tematika éséletérzés a neki megfelelő formavilágot a courbet-i realizmusés a plein-air határmezsgyéjén álló Bastien-Lepage-féle finomnaturalizmusban találta meg. A festmények stílusát leíró jelleg,

a szabatos és finom rajz, a gyöngyházas, halk színek jellemezték. Az akadémikus sablonokat, a bitumenhasználatát, az árnyékolás feketéit elvetették, az árnyékos helyekre a lágy szürkék és a kékes árnyalatokgondosan elemzett tónusértékei kerültek. Elkerülték a dekoratív kontrasztokat, képeik formarendje azegyenlő értékű részek harmonikus összhangjából, a tiszta vonalú rajzból és a szürkés tónusokkalmegremegtetett légköri hatásokból alakult ki. Kompozíciós megoldásuk átmenet volt az akadémikusszemléletű képszerkesztés és a naturalizmus keresett véletlenszerűsége között, bár a hangsúly mindinkább azutóbbira tevődött. A képek eszmevilága, témaköre miatt nagy szerepet játszott az emberábrázolás, a figurák


3 of 11 7/10/2012 16:26

pszichikai jellemzése, az érzelem és az enyhén novellisztikus hang.

A Hollósy-kör tagjai eredetibb tehetségek voltak azonban annál, mintsem hogy megmaradjanak ennél azesztétikai aspektusból átmenetinek minősülő stílusnál. Az út két irányba vezetett: a szociális kérdéseket aszentimentális zsanér hangvételénél bátrabban felvető drámai realizmus, vagy pedig az új festőiproblémakörnek a rendszeres és elemző feltérképezése felé. Mindkét lehetőségnél elsőrendű volt az akövetelmény: az új törekvéseket beleplántálni a magyar művelődés talajába, akár úgy, hogy a szentimentálisés elvont szociális érdeklődés konkrét tartalmat nyerjen és a magyar társadalom igazi problémáivaltelítődjék, akár úgy, hogy a plein-air festés és az impresszionizmus festői problémái sajátos módon oldódjanakmeg, a nemzeti művészet szerves részévé asszimilálódjanak. A Hollósy-kör tagjai lényegében mindkétlehetőséggel megpróbálkoztak, és épp e kettős cél jellemezte a későbbiekben a nagybányai iskolát, sőt váltrészben a szétbomlás okává is. München nem volt alkalmas hely egyik lehetőség megvalósítására sem, a rövidpárizsi tanulmányutak is csak gondolatébresztőek, impulzust adók lehettek. Csak hazai talajon, az itthonitársadalmi és művészeti mozgalmakkal szembenézve lehetett megoldani e feladatokat. Ezért formálódott mega Hollósy-kör tagjaiban 1895-ben a hazatérés gondolata.

Nagybánya

"A magyar művészet csakis a magyar föld anyatejétől, magyar ég alatt, magyar talajon, a magyar néppel valómegújuló érintkezésben izmosodhatik, s nőhet nagyra, nőhet igazán magyarrá... Ez az ideális cél is csak úgyválhatik gyümölcsöző valósággá, ha hosszú időn át, éveken keresztül ellenszenvet, tudatlanságot és közönytleküzdve, kitartással dolgozunk mellette" - fogalmazta meg a nagybányai művésztelep célját Nagybányafőpolgármesteréhez írt nyílt levelében Hollósy Simon és Iványi Grünwald Béla. Húsz évvel az alapítás utánpedig Hollósy így emlékezik: "...kizárólag azért gyűltünk együvé, hogy a természet előtt állva és dolgozvaegymásnak lehessünk segítségére..."

A magyar nemzeti művészet megteremtése tehát a megvallott cél, ennek éltetője pedig a "magyar néppel valómegújuló érintkezés" és a természettel való szoros kapcsolat.

A telep megalakulása, az első közös kiállítások nagy visszhangot keltettek. A haladó szellemű művészetikritikusok és írók (Lyka Károly, Ignotus, Bródy Sándor) nagy örömmel fogadták a nagybányaiaktömörülését, üdvözölték a "magyar Barbizon" létrejöttét. Sorra jelentek meg a színes ismertetések és azelemző kritikák. A korabeli polgári szemléletű irodalmi revünek, A HÉT-nek a szerkesztője, Kiss Józsefösszegyűjtött verseit a nagybányaiakkal illusztráltatta, szoros barátság is szövődött a naturalista írógárda és arokonszellemű festők között. A hivatalos művészeti intézmények, a Képzőművészeti Társaság és az


4 of 11 7/10/2012 16:26

rokonszellemű festők között. A hivatalos művészeti intézmények, a Képzőművészeti Társaság és azakadémikus szemléletű festők heves támadással feleltek a nagybányaiak felléptére. Egyszóval: anagybányaiak vihart fakasztottak, és egyik legfontosabb összetevőjévé váltak annak a szellemi erjedésnek, afeudális jellegű kulturális intézmények és a provinciális szemlélet elleni harcnak, amely a századfordulótólkezdve mind erőteljesebben kezdett kibontakozni a kultúra minden területén.

A harcvállalás, a hivatalos Szalonnal szembeni külön kiállítás rendezése, a sajtóviták azonban csak az éremegyik oldalához tartoztak. A másik: a rendszeres művészi munka, a müncheni években megismert új festőiproblémák megoldása, a festői utak végigjárása volt. 1896-ban, az úri Magyarország dicsőségesöntömjénezésének évében páratlan szorgalommal, hivatásérzéssel és tudatossággal meg is kezdődött a munka.A Bastien-Lepage-féle finom naturalizmus nem volt alkalmas az új feladatok művészi tolmácsolására, nohaThorma János még megpróbálkozott a lehetetlennel: 1896-ban hatalmas méretű történelmi képét, az Aradivértanúkat e stílus szellemében festette meg. A többiek azonban csakhamar új irányba fordultak.

A müncheni képek finom naturalizmusa amolyan művi plein-airvolt, a festők elvi meggondolásokból lazították az akadémikusmegoldások, a műtermi megvilágítás keménységét. A szabadlevegőn való festést, tehát a tulajdonképpeni plein-airt csak iskolásfeladatokon próbálgatták. Hollósy is csak az ablakon át beszüremlőfényt elemezte, lilás reflexekkel bontotta meg a lokálszíneket,rezegtette meg a tónusokat (Ország bajai), és oldottabbfestőiséggel, a levegő rezgését sejtető bravúros vázlatossággalpróbált plein-air hatást tolmácsolni (Zrínyi kirohanása). Amüncheni években a plein-air festés leginkább Ferenczy Károlynaksikerült. 1893-tól kezdve - némiképp a német plein-air festőkszellemében - kezdte kialakítani azt a formanyelvet, amely későbba nagybányai stílus egyik dominánsává vált (Madárdal, Önarckép1893, Orfeusz 1894). A Hollósy-kör tagjai közül, mikorNagybányán szabadban kezdtek festeni, és a művi plein-air helyettszembekerültek a szórt fény problémájával, néhányanelbizonytalanodtak, sőt átmenetileg válságba is kerültek. Ígytörténhetett meg, hogy míg Münchenben Hollósy volt a hangadó, sa nagybányai mozgalom megindulásakor is ő volt a vezér, a valódiirányítás mégis csakhamar a plein-air festésben előbbre járó Ferenczy kezébe került. A vezérséghez szokottHollósy 1902-ben nem kis mértékben épp ezért is hagyta ott barátaival összekülönbözve Nagybányát, és vittea müncheni szabadiskolája növendékeit nyaranta a Máramaros megyei városkába, Técsőre. E szakadás oka


5 of 11 7/10/2012 16:26

a müncheni szabadiskolája növendékeit nyaranta a Máramaros megyei városkába, Técsőre. E szakadás okaazonban csak részben rejlett személyi torzsalkodásban, féltékenységben, a mélyén elvi ellentét húzódott meg.Az a kettős lehetőség ugyanis, amely már a Hollósy-körben is felvetődött, a nagybányai telep megalakulásakorvalósággá vált, és az eltérés csakhamar ellentétté mélyült. Nagybánya kettős arcát, e két irányösszeférhetetlenségét Hollósy és Ferenczy útjának az ellentétes iránya jelképezte.

Forrás: Németh Lajos: Modern magyar művészet, Corvina Kiadó, Budapest, 1972, 13-16. oldal

A nagybányai művésztelep története

1. Előzmények - A Hollósy-kör Münchenben

A 19. század végén számos fiatal magyar festő tanult az akadémikus történelmi festészet központjában,Münchenben. Hollósy Simon 1878-ban kezdte meg tanulmányait a Királyi Képzőművészeti Akadémián.Pályájának kezdetén előszeretettel festett parasztzsánereket, de hamar túllépett a müncheni sablonon ésképeit olyan technikai tudás, kifinomult anyagábrázolás jellemezte amely meghaladta a tradicionálisszellemben dolgozó kortárs alkotók képeinek művészi minőségét. Majd az alig harminc éves művész egycsapásra híressé vált 1885-ben festett Tengerihántás című képével és 1886-ban, barátai unszolásáranemzetközi rangra emelkedő szabadiskolát (Julien-akadémia) nyitott. Hollósy tanítványaiból (Thorma János,Réti István) és az iskola köré csoportosult baráti körből( Iványi Grünwald Béla, Csók István, FerenczyKároly) alakult később a nagybányai csoport.

Ennek a körnek a művészete leginkább a naturalizmus nemzetközi áramlatához kapcsolható. A naturalizmusszámukra elsősorban művészeti elv, amennyiben az akadémizmus és a romantika elleni lázadást hordozzamagában. A Hollósy köré gyűlt fiatalok a romantika és az akadémizmus sablonjai helyett a valóságra, atermészetre, az életre hivatkoztak. Két fogalom: a természet és az érzés vált jelmondatukká: a természet volta legfontosabb téma, amit egy fajta vallásos áhítattal közelítettek meg. Emiatt mindent egyformán fontosnaktartó leíró jellegű naturalizmusukat lírai, érzelmes hangvétel színezte.

Művészetük technikai szempontból a ma már középszerűkéntszámontartott Jules Bastien-Lepage hatásáról tanúskodik. Afrancia festő gyöngyházfényű, kifinomult, kissé stilizált,


6 of 11 7/10/2012 16:26

francia festő gyöngyházfényű, kifinomult, kissé stilizált,rusztikus naturalizmusa müncheni akadémizmus légkörébenfrissnek, közvetlennek hatott. Képei a plein-air problémáinakóvatos megoldását példázzák. A müncheni tárlatokonszerepeltek már impresszionisták is de az új utat keresőfiatalok természetesen először az egyszerűbbet,megfoghatóbbat fedezték fel önmaguk számára. Az árnyékolásfeketéit lágy szürkékre, kékes árnyalatokra cserélték.

Gondosan elemzett tónusértékeket használtak. Kerülték a dekoratív kontrasztokat, ehelyett egyenlő értékűrészek összhangjára építettek. Ezeknek a képeknek a naturalizmusa viszont még csupán egy fajta műviplein-air volt. A festők elvi meggondolásból lazították a műtermi megvilágítás keménységét. A szabad levegőnvaló festést csak iskolás feladatokon gyakorolták. Hollósy is csak az ablakon beszüremlő fényt elemezte:Ország bajai, Zrínyi kirohanása. Ferenczy Károly az, aki legközelebb jutott a fény felületmódosító hatásánakelemzésében: Madárdal, Önarckép (1983), Orfeusz.

Művészetük etikai kérdésfeltevése viszont a realista írókhoz (Zola, Ibsen) igazodott. Műveik egyúttal erkölcsihitvallásukat is magukba sűrítették, társadalmi elkötelezettség vállalását hirdették. Világszemléletük ahumánus problémák iránti fogékonyságról tanúskodott. Gyakoriak voltak a szociális tendenciájú érzelmestémák: Thorma János: Szenvedők; Iványi-Grünwald Béla: Juhász és parasztasszony; Ferenczy Károly:Kertészek; Réti István: Bohémek karácsonya. Hangsúlyt fektettek az emberábrázolásra, az alakok pszichikaijellemzésére, nem volt ritka a novellisztikus hangvétel.

Hollósy köre ezt a két irányt szerette volna tovább vinni. Olyan, a szociális kérdéseket a szentimentális zsánerhangvételénél erősebben felvető drámai realizmust kerestek, ami már konkrét tartalmat nyer és a magyartársadalom igazi problémáival, telítődik. Emellett a plein-air festés, az impresszionizmus festői problémáira issajátosan magyar megoldást kerestek, hogy a nemzeti művészet szerves részévé válhasson. Ezeknek aproblémáknak a megoldására természetesen München nem igazán volt alkalmas, így Hollósyban már1895-ben felvetődött a hazatérés gondolata.

2. Az iskola alapítása

Bár Hollósy Simon ekkor már évek óta dédelgetette magában egy Magyarországon megszervezett, természetitanulmányokra épülő "privát művészeti akadémia" eszméjét, tulajdonképpen egy szerencsés véletlennekköszönhető hogy álma 1986-ban valóra vált. A kezdő impulzust egy megbízás szolgáltatta: Máramarosvármegye megrendelte Hollósytól a történelmi jelentőségű Huszt várának megfestését. A festőMagyarországra utazott, hogy szemügyre vehesse a várat és itt merült fel benne a gondolat, hogy a


7 of 11 7/10/2012 16:26

Magyarországra utazott, hogy szemügyre vehesse a várat és itt merült fel benne a gondolat, hogy anagybányai születésű Thorma János és Réti István megszervezze Hollósy és a Julien-akadémia növendékeiszámára a nyári ott-tartózkodást Nagybányán.

Végül 1896 májusában érkezett meg Erdélybe Hollósy vezetésével a müncheni szabadiskolában tanuló és amester baráti köréhez tartozó művészek csoportja. Az első nyáron a város által biztosított alkalmi helyszínendolgoztak. Meg kellett szokniuk az erős fényt, a nap mozgása miatt a természetben szerzett benyomások gyorsrögzítését. Ferenczy Károlynak a Hegyi beszéd és Glatz Oszkárnak az Est a havason című képe példáulszemléletesen adja vissza a vidék jellegzetes hangulatát.

Fontos állomást jelentett a művésztelep életében a "Hét" címűlap szerkesztőjétől kapott közös megbízás. Kiss József ugyanismár 1896-ban meglátogatta a kolóniát, hogy válogatottkölteményeinek díszkiadásához illusztrátorokat keressen. Akönyvet díszítő több mint hatvan grafika és festménylegnagyobb része zsánerkép. Többek között ekkor készültHollósy Simon Mögöttem semmi előttem semmi, FerenczyKároly Daphnis és Chloé és Iványi Grünwald BélaHoldfelkelte című alkotása.

A nagybányaiak 1897-ben mutatkoztak be először a régiMűcsarnok (ma Képzőművészeti Főiskola) termeiben. A kiállított munkák a természetben való festés egyremagabiztosabb és felszabadultabb élményéről, a Kiss József-illusztrációk pedig a kortárs európai tendenciákbeható ismeretéről tanúskodtak. A kritikusok egy része (Bródy Sándor, Lyka Károly) rajongó lelkesedésselszámolt be a tárlatról.

A kiállítás sikere megerősítette a művészeket abban a szándékukban, hogy a nyári művésztelepet azalkotómunka rendszeres helyszínévé nevezzék ki. Az elkerülhetetlen belső viták és személyi ellentétek ellenéreNagybányát már egy-két éven belül a magyar művészeti élet nélkülözhetetlen összetevőjeként emlegették. Defokozatosan Ferenczy Károly stílusa és személyisége vált meghatározóvá, így Hollósy 1901 után a Felső-Tiszamenti Técsőre vitte nyári gyakorlatra müncheni szabadiskoláját. A nagybányai iskola szerkezete ezutánátalakult. Réti István, Thorma János, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly 1902-ben megnyitotta aNagybányai Szabad Festőiskolát. Az intézmény megnevezése azt rejti magában, hogy a művésztelepen valótanulást nem kötötték semmilyen előzetes művészeti tanulmányhoz. A vezetők nyaranta felváltva korrigáltak.1906-tól Réti és Thorma vette át a vezetést.


8 of 11 7/10/2012 16:26

Nagybánya első nemzedékének művészi elvei elsősorban a festői gyakorlat során kristályosodtak ki. Aművészek nem törekedtek arra, hogy bármilyen tudatos programot fogadjanak el törekvéseik igazolására. Azelmélet kidolgozása Réti István későbbi elméleti munkásságához fűződik. Az első években készült alkotásokmagával ragadó hatása éppen természetszemléletük közvetlen voltában rejlik. Az elkészült munkák és azelsődleges tájélmény közé nem ékelődött semmilyen prekoncepció. A látványt, az élményeket nem egytudatosan kialakított rendszernek, hanem saját szubjektív érzelmi beállítottságuknak megfelelően alakítottáktovább a művészek. Tulajdonképpen ezt nevezték a nagybányaiak naturalizmusnak. Ez a természetfelfogáshosszú évtizedekre a magyar képzőművészeti köznyelv alapvető kategóriájává vált.

3. Etikai kérdésfeltevés - Hollósy Simon és köre

Hollósy Simon korai művei olyan idilli hangulatú zsánerképek voltak, mint a Álmodozás, a Jó bor, az Ivóbanés csak festői minőségük különböztette meg őket a téma kommerciális feldolgozásaitól. 1896-tól nemcsak aplein-air problémája foglalkoztatta elmélyültebben, hanem egyre erősebben hatottak rá a magyar társadalomszociális problémái. Ösztönösen eljutott a társadalmi radikalizmushoz. Erkölcsi állásfoglalását a látomásszerűRákóczi-induló megfestésével szerette volna nyilvánosan is vállalni. De a korai zsánerképeknél alkalmazottleíró jellegű naturalizmus nem volt alkalmas életérzésének megfelelő kifejezésére, így át kellett alakítaniafestészetének formanyelvét.

Nagybányán ugyanakkor szembe kellett néznie a plein-air problémakörével is, melyre végül sajátos megoldásttalált. Nem a plein-air üdesége, a fény által megbontott felületű formák reflexjátéka foglalkoztatta, haneminkább a portól átjárt, felkavart levegő festői megjelenítésére próbált lehetőséget találni.

A forradalmi tömeg vonulását ábrázoló Rákóczi-indulóvázlatain szélráncigálta, pormarta figurák imbolyognak atérben. A kompozíció szigorát a tér lüktetése, a porbólelőbukkanó alakok látomásszerű megjelenítése helyettesíti. Akorai vázlatokon vékony festékréteg, akvarellszerűen oldott ésmosott formák ébresztettek sajátos térhatást, keltették alevegőben örvénylő por illúzióját. Késői korszakában stílusaszerves részévé vált az impresszionizmus néhány eleme, deformamegoldását nem annyira tudatos festői megoldásokhatározták meg, mint inkább az adott motívum, a témaérzelemmel telt közvetlen szemlélete. De a Rákóczi-indulótsohasem sikerült tökéletesen megoldania. 1896-tól haláláig,


9 of 11 7/10/2012 16:26

sohasem sikerült tökéletesen megoldania. 1896-tól haláláig,1908-ig küzdött vele. Önmagukban megoldott remek változatok bizonyítják intuitív tehetségét, de sohasemsikerült tisztáznia képe kompozíciós összetevőit. A variációk során a téma értelmezése is szüntelenül változott,ezért a mű, amit főművének szánt volna, végül sokat ígérő torzó maradt.

Hollósy 1902-ben szakított a nagybányaiakkal és ezután müncheni szabadiskolájának növendékeit nyaranta aMáramaros megyei kis faluba, Técsőre vitte nyári gyakorlatra. Távozásával kiszakadt Nagybányából atársadalmi, etikai kérdéseknek elsőbbséget adó felfogásmód.

Hollósy két kedves tanítványa és barátja: Réti István és Thorma János egy ideig még hűek maradtak aHollósy-kör eszméihez. Annak ellenére, hogy ők, a két nagybányai származású festő csábította Hollósyt ésiskoláját a festői Nagybányára, a tájélmény, a plein-air problémája nem érintette meg őket az első években.

Thorma Jánost egy ideig Rembrandt és Velazquez művészete vonzotta, zsánerképeiben pedig a fiatalMunkácsy által megalapozott tradíciót folytatta: Október 1, Kocsisok között. Később ő is éveken át küzdöttegy nagyszabású történelmi kompozíció, a Talpra magyar megoldásával. Ez a kép azonban nem a Rákóczi-indulóhoz hasonló vizionárius alkotás. Inkább a magyar romantikus történelmi festészetet értelmezi újra,még ha müncheni naturalista korszakának tapasztalatait is újrahasznosítja benne. Ebből fakad a nagyméretűtörténelmi tabló belső formai ellentmondása: a romantikusgesztusok, színpadias kompozíció hátterét


10 of 11 7/10/2012 16:26

történelmi tabló belső formai ellentmondása: a romantikusgesztusok, színpadias kompozíció hátterétnaturalistán megoldott részletek képezik. Thorma a tulajdonképpeni nagybányai stílushoz csak a húszas évekvégén jutott el: Ibolyaszedők, Őszi táj.

Réti István fiatalkori képein az érzés, a hangulat uralkodik: Bohémek karácsonya idegenben. A Hollósy-körérzéskultuszát magával viszi Nagybányára is. Az Édesanyám arcképe vagy Önarcképe (1898) mind sötéttónusú, az érzelmi elemet kiemelő műalkotások. Ezek a vonások jellemzik a főműveként elfogadottHonvédtemetést is, melynek atmoszférája az elmúlásról, a negyvennyolcas eszme iránti nosztalgiáról vall.Abban is a Hollósy-kör problémáit viszi tovább, hogy az ablakon át bevetődő napfény formát lazító, színekintenzitását növelő hatását kutatta. Fő művei az érzékeny emberlátásról tanúskodó portréi és szobabelsőbenjátszódó jelenet ábrázolásai (Öregasszonyok) voltak. Tulajdonképpen nem is művészetével, hanem annálrangosabb elméleti és történetírói munkásságával hatott. Főiskolai tanárként és esszéíróként sokat tett anagybányai elvek és stílus eszmények elterjesztésének érdekében.

Forrás: http://www.hung-art.hu/vezetes/nagybany/


11 of 11 7/10/2012 16:26

szÁz szÉp kÉp - hollósy simon_ tengerihántás

Documents