1

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

TANÁRKÉPZŐ INTÉZET

SZAKDOLGOZAT

ISKOLAMARKETING A GYAKORLATBAN

SZERZŐ:

ULLMANNÉ DÉNES ANNAMÁRIA közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

szakos hallgató

KONZULENS:

KORMOS DÉNES fejlesztő-kutató szakpedagógus

közoktatási szakértő

MISKOLC, 2018

2

Tartalom 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 3

2. HIPOTÉZIS ................................................................................................................................... 5

3. A MARKETING SZÜKSÉGESSÉGE AZ OKTATÁSBAN ........................................ 7

3.1. A marketing értelmezése ............................................................................................................ 7

3.2. A marketing szükségessége az oktatási rendszerben ............................................................... 9

3.3. Az iskolamarketing értelmezése ............................................................................................... 11

3.3.2. "Marketingszavak" az iskolában…………………………………………………..……………………..13

3.4. Oktatásmenedzsment ................................................................................................................ 15

4. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................... 17

4.1. Intézményem bemutatása ......................................................................................................... 17

4.2. Iskolám megrekedése 2015-től ................................................................................................. 18

4.3. Iskolánk elemzése a marketing-koncepció szempontjából .................................................... 20

5. ISKOLAMARKETING A GYAKORLATBAN - "Egy élő példa"……………………………………….21

5.1. A marketing tervezési folyamata ………………………………………………….. 21

5.1.1. A stratégiai tervezés .................................................................................................... 23

5.2. A marketing mix ........................................................................................................................ 29

5.3. PR: Public Relations ................................................................................................................. 29

5.4. Arculat ........................................................................................................................................ 31

5.5. A kommunikáció jelentősége a szervezetben – A marketing-kommunikáció ...................... 32

6. A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE - A MARKETINGTERVEZÉS………………………………………….. 34

6.1 Az iskola és a gyermekek ……………………………………………………………………………………………………. 34

6.2 A szülői kérdőívek elemzése ………………………………………………………… 36

6.3 Pedagógusok véleményei ………..…………………………………………………………… 39

7. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................... 43

8. IRODALOMJEGYZÉK ………………………………………………………………. 47

9. IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ …………………………………………… 48

10. MELLÉKLETEK ………………………………………………………………….. 49

1.sz. melléklet: Iskolai szervezetfejlesztés témakörei …………………………………… 49

2.sz. melléklet: Intézményi irányított szervezetfejlesztés ………………………………. 52

3.sz. melléklet: Intézményem gyorsdiagnózisa …………………………………………. 56

4.sz. melléklet: Kérdőív a diákokhoz ……………………………………………………. 64

5.sz. melléklet: Szülői kérdőív ………………………………………………………….. 65

6.sz. melléklet: Munkatársi kérdőív ……………………………………………………… 76

3

1. BEVEZETÉS

1985 óta vagyok a pedagógus pályán. 10 évig óvónőként, néhány évig szabadúszó

néptáncpedagógusként, majd ezzel párhuzamosan 1996-óta jelenlegi intézményemben

munkálkodom több funkcióban is (néptánc-oktató, magyartanár, osztályfőnök, vezetőhelyettes)

Isten dicsőségére.

Ha valaki 10 évvel ezelőtt intézményi marketingről beszélgetett volna velem, azonnali

válaszom az lett volna, hogy az iskola nem szolgáltató intézmény, én nem akarom eladni

magam, nem akarok kiszolgálni, hanem tanítani és nevelni akarok, stb…

A velem „egyívású” kollégáimmal (akikkel többségben vagyunk az intézményben) vallottuk

ezt a szemléletet. Talán azért is éreztem így, mert egy olyan intézmény falain belül éltem-élem

mindennapi pedagógiai tevékenységhez kötődő munkám, melyet sokan tekintenek a békesség

szigetének, Kispest kertvárosi övezetén belül egy kis gyöngyszemnek.

A „szomszéd fűje azonban mindig zöldebb”! Így történt, hogy a 2015/16-os tanév kudarcok

sorozatát jelentette iskolánk életében. Természetesen ez nem derült égből villámcsapásként ért

bennünket. Az ezt a tanévet megelőző 2-3 évben már voltak elégedetlenségre utaló szülői

indítványozások. Ténymegállapítások történtek, talán néha igazgatói kérések utasítások is,

azonban inkább az volt a jellemző ránk, hogy problémáinkat a szőnyeg alá söpörtük. A

következmény várható volt: az említett tanév végén (2015/16) egy teljes osztálynyi tanulónkat

vittek el más intézményekbe.

Természetes, hogy iskolánk hírneve egyik napról a másikra zuhant a lehető legmélyebbre.

Ma már látjuk, hogy ez a folyamat 4-5 év alatt csúcsosodott ki, melyet nem vettünk elég

komolysággal, illetve hittük, hogy néhány beszélgetés, tervezgetés megoldhatja problémáinkat.

Nem mertük felvállalni konfrontációinkat, hittük, hogy majd maguktól megoldódnak a dolgok.

Keresztyén iskola lévén hittünk abban is, hogy az esetleges problémás kollégák, a nem

megfelelő tanítási módszerek majd megváltoznak beszélgetéseink és imáink hatására.

A nem megfelelő szervezések és reakciók további következménye a 2016/17-es tanévben

éreztette hatását, tovább csökkentve iskolánk tanulói létszámát, ha nem is oly mértékben, mint

a megelőző évben.

Ebben a tanévben már kezdeményeztünk lépéseket iskolánk színvonalának emelésére: A

tanévet megelőzően elbúcsúztunk egy olyan munkatárstól, akinek pedagógiai és szakmai

munkája nem egyezett a mi elveinkkel. Szaktanácsadói segítséget kértünk a matematika és

angol tantárgyak színvonalának javítása érdekében. Ebben szaktanáraink is az ügy mellé álltak,

akik között új kolléga is volt.

Ahhoz, hogy megkíséreljünk felállni a minket sújtó problémából, arra is rá kellett jönnünk,

hogy külső segítség nélkül nem fogunk nagy lépéseket megtenni. Így történt, hogy 2017/18-as

tanév első hónapjában egy szervezetfejlesztéssel foglalkozó cég végzett felmérést és

tanácsadást több lépcsőben intézményünkben. (Az elkészült elemzés az 1.sz. és 2.sz. mellékletben)

Természetesen a „problémás” kollégáktól való megválás még csak egy lépés a reménységteljes

jövő felé. Az új kollégák és a nagyrészt megmaradó régi munkatársak esetében a legfontosabb,

hogy a pedagógiai programunk által megjelölt és az általunk is elfogadott célkitűzéseket,

pedagógiai elveket egyöntetűen tudjuk elfogadni, és a közös ügy érdekében teljesen egységes

közösségként tudjunk összefogni.

Az elmúlt évek tanításban elért eredményei (tanulmányi versenyek, OKÉV mérés…) és ez a

tanév igazolta, hogy intézményünk sokkal jobb, mint amilyen a híre. A szervezetfejlesztéshez

4

kötődő programok kapcsán pedig saját életünkben igazolódni láttuk, hogy mit jelent (jelenthet)

egy iskola életében a marketing, a PR tevékenység.

Saját kutatásaim is megerősítették újonnan kialakult nézeteimet, hogy a 21. század elején az

információs társadalom küszöbén már az oktatási intézmények sem létezhetnek marketing

nélkül. A tanulói létszámok növeléséért folytatott harcban elbukik az, aki nem tudja kifelé is

hirdetni eredményességét. A szülők ugyan elsősorban azt az iskolát keresik, ahol jól érzi magát

a gyermekük, de ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz az elváráshoz is, hogy gyermekük kellő tudás

és önbizalom birtokába jusson, valamint szeretnék biztosítva látni gyermekeik továbbtanulási

esélyeit, sikeres tanulmányi eredményeit.

Egy-egy intézmény híre-neve pedig leginkább szülőtárstól szülőtársig terjed. Ha elégedett a

szülő, mint „vevő”, akkor elégedetten „ír a vásárlók könyvébe”, azaz hirdeti játszótéren,

munkahelyen, baráti és családi körben gyermeke iskolájának jó hírét.

A külső PR-nek köszönhetően pedig egy-egy kerületben, városban vagy városrészben azokra

az oktatási intézményekre figyelnek fel legelsőként, ahonnan a legtöbb jó eredmény, esemény

híre forog a köztudatban.

Ezeket figyelembe véve és tanulmányozva kezdtük jelen tanévünket tudatosan felépíteni,

teammunkákban közös megegyezésekre épülő marketingterv-kezdeményezésekkel egyre

tudatosabban tervezni a következő (2018/19-es) tanévünket.

Elmélyedtünk a marketing elméleti és gyakorlati ismereteiben. Tanulmányoztuk iskolánk belső

életét (szakmai munka, munkaközösségek, eredmények, reklámtevékenység stb.)

Rájöhettünk, hogy ahogyan a technikai társadalom átalakulóban van az információs társadalom

felé, hasonlóképpen változik meg az iskolák társadalmilag elfogadott szerep is. Előtérbe

kerülnek a szülői igények, akik a fogyasztói attitűdöt képviselik iskolaválasztásaik során. Az ő

elsődleges szempontjuk, hogy gyermekük jól érezze magát egy intézmény falai között,

mindemellett biztosítva lássák, hogy a választott iskola tudásközvetítő szerepe is megfelel

elvárásaiknak.

Ebben a tanévben a kezdeti lépéseket (problémaforrások elemzése, szervezetfejlesztés, jövőt

építő koncepció megtervezése) már így tettük meg. Így kezdtük a leendő elsősök előkészítő

foglalkozásait, az ehhez kapcsolódó szórólapok elkészítését. Így alakult ki az a szemlélet, hogy

a felső tagozat arculatát hogyan változtassuk meg. Olyan sajátosságokat kerestünk, ami nincs a

környezetünkben és megvalósítható néhány hónap leforgása alatt.

Célt választottunk: megakadályozni a további nagylétszámú elvándorlást, új tanulókat

toborozni nem csak a leendő első osztályunkba, hanem a felső tagozaton az ötödik és hatodik

osztályba is. Fontos célként tűztük ki, hogy intézményünk falai között szülő, diák, pedagógus

és más munkatárs is jól érezze magát.

Egy folyamatban vagyunk…

5

2. HIPOTÉZIS

Napjainkban a szülőknek egy céljuk van: olyan intézményt választani, ahol az oktatás

minősége, az elérhetőség, a felszereltség, az intézmény egyéb szolgáltatásai, légköre, az

oktatás-nevelés színvonala, a továbbtanulási lehetőségek, a tanár-diák viszony stb. jól működik.

Szakdolgozatommal ezt a folyamatot szeretném vizsgálni. Munkám során az elméleti háttér

áttekintése mellett az empirikus kutatás módszerével kívánom feltárni iskolánk jelenlegi

állapotát:

Szülői kérdőív feldolgozásának segítségével próbálom igazolni, hogy a szülők

iskolaválasztási célja gyermekeik elégedettsége mellett a megfelelő színvonal is. Meg

szeretném tudni, hogy hogyan választanak a szülők intézményt, mik az elsődleges

céljaik, honnan szerzik be ehhez információikat.

A tanulói kérdőív segítségével iskolánkat szeretném „górcső alá venni”. Hogyan

képzelik el ma a diákok egy jól működő iskola arculatát. Miért érzik jól magukat

intézményünk falain belül, vagy éppen mi az, amin szerintük változtatni kellen, hogy

mindennel elégedettek legyenek, mint elsődleges „fogyasztók”?

A kollégáim között végzett kutatás már a marketingtevékenység szükségességének

igazolását is hívatott szolgálni, mindamellett, hogy a feltett kérdések egy része arra is

választ adhat, hogy mikor, mitől és hogyan érezheti jól magát egy iskolában az ott

tevékenykedő pedagógus is. Szeretném pedagógus társaimat meggyőzni arról, hogy az

iskolamarketing egy-egy intézmény menedzselésének mindennapjaiban kulcsszerepet

játszik. A megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatás, az intézményi külső és belső

kommunikáció fejlesztése kiemelt jelentőségű.

Külön célirányos kutatást végeztem intézményünk vezetőjével iskolánk jelenlegi

helyzetéről és jövőbeni terveiről a marketingtevékenység szemszögéből. Szeretném

vezetőtársam figyelmét is ráirányítani arra, hogy az intézmény vezetése ma már nem

nélkülözheti az irányítási folyamatokban a környezet- és helyzetelemzést, a piac és a

versenytársak vizsgálatát, az oktatási piac elemzését, az elvárások és igények

felmérését.

Dolgozatom megírása során szeretném magam abban megerősíteni, hogy a 21. század életképes

iskolája nem mellőzheti a marketing-tevékenységet.

Szeretném bizonyítani, hogy egy marketing elemzés elvégzése, egy marketing terv elkészítése

és természetesen a tervek megvalósítása életképessé teszi iskolánkat, hosszútávon is biztosítani

tudja a megfelelő gyermeklétszámot, a sikeres iskola képét.

Konkrét kérdéseken keresztül szeretném bizonyítani a következő marketingtevékenységhez

kapcsolódó felvetéseket:

Szükségünk van:

az intézményi célok felülvizsgálatára;

az intézmény küldetésének tisztázására: a jelen és a jövőbeni helyzet, állapot

elemzésére;

anyagi és egyéb források feltérképezésére;

a környezet elemzésére: belső és külső környezet, versenytársak, „vevők”, lehetőségek,

veszélyek, erősségek, gyengeségek;

az arculatunk meghatározása (kialakítása),

Pedagógiai programunk felülvizsgálatára;

6

A fentiekre adott válaszok, elemzések értelmében választ kell találnunk arra, hogyan tud az

intézményünk a legjobban működni adott célok, erőforrások, lehetőségek között.

Szeretném bizonyítani:

Az iskola honlapja és általában véve az internetes kommunikáció alapvető fontosságú

mind az idejelentkező diákok információszerzésében, tájékoztatásában, mind a már itt

tanulók, illetve szüleik tájékoztatásában.

Az információszerzésben és a komfortérzet kialakulásában a diákok és szüleik

mindenképp igénylik a személyes tájékoztatást, tapasztalatszerzést.

Az iskolaválasztásban leginkább a barátok, ismerősök véleménye fontos, hogy mi a

véleményük az adott intézményről. Idetartozik az iskolában tanuló (vagy már itt végzett)

társak véleménye is.

Az iskola pedagógiai programja, az abban foglalt célkitűzések, alapelvek, nevelési

program és a választott kerettantervek alapvető fontosságúak egy iskola életében,

működésében. A szülők mégsem abból tájékozódnak elsősorban az iskolában folyó

nevelési-oktatási tevékenységről.

A munkatársak véleménye és intézményünk stratégiai szempontú elemzése is igazolja,

hogy a marketingtevékenység nélkülözhetetlen, ugyanakkor a tantestületen kívül álló

megbízott személy munkája szükséges a folyamatos tevékenység biztosításához.

7

3. A MARKETING SZÜKSÉGESSÉGE AZ OKTATÁSBAN

3.1. A marketing értelmezése

„Az eladás az eladó szükségleteire összpontosít, a marketing a vevőére. Az eladás fókuszában

az áll, hogyan lehetne a terméket pénzzé tenni, a marketingében pedig az, hogyan lehetne

kielégíteni a vevő szükségleteit a termék, szolgáltatás segítségével.” /Theodore Levitt/1

A fogyasztói társadalom kialakulása, a technikai vívmányok robbanásszerű változásai a XX.

század első felében magukkal hozták a marketing-tevékenység kialakulását, majd a század

második felében rohamos fejlődését is. A vállalatok, termelői szervezetek, üzletek, azaz az

„eladói” szféra elsődleges céljává vált a vevők hatékony elérése. Céljuk egyértelműen az lett,

hogy a szolgáltatást igénybevevők, a különféle árucikkek után érdeklődők tőlük vásároljanak,

az ő termékeik legyenek a legkelendőbbek. A piacorientált társadalomban a cél a profitszerzés,

a minél nagyobb anyagi haszon elérése lett.

Ehhez a célhoz különböző célirányos tevékenységeken át vezet az út:

reklámok, melyek minél harsányabbak, annál jobban keltik fel az érdeklődést;

tökéletesített áruk, melyek néha már bántóan gazdag választékban csábítanak a

vásárlásra,

ár-érték egyeztetések, melyek gyakran a konkurenciaharc érdekében módosulnak;

PR tevékenységek, melyek vásárlásra ösztönöznek, fölösleges fogyasztásra agitálnak.

Ezek a tevékenységek a vállalatok, szervezetek életében a marketingkoncepció lényegét

jelentik, a cél egyértelműen minden esetben a profitszerzés esélyeinek növelése nem törődve a

kisebbek esetleges tönkremenésével. Az előbbi tevékenységek hátterében pont ennek a célnak

az elérése érdekében olyan tevékenységek húzódnak mint a piackutatás, piacelemzés,

szegmentáció, pozicionálás, márkaépítés. Ez utóbbiakat nevezhetjük a marketing

alappilléreinek, melyek mind a sikeres piaci szereplés előkészítését szolgálják.

Mindehhez stratégiai tervezéssel, a kommunikáció hatásfokának növelésével, taktikai

tervezéssel jutnak el. Dr Muhi B. Béla2 tanulmányában az Amerikai Marketing Szövetség

megfogalmazása alapján a következőképpen írja le a marketing legelfogadottabb definícióját:

„A marketing mindazon üzleti tevékenységeket foglalja magában, amelyek irányítják a

termékek és szolgáltatások áramlását a termelőtől a fogyasztóig. Bárhonnan is közelítjük meg

a marketinget, megállapíthatjuk, hogy mögötte mindig értékteremtő kapcsolat áll.”

A marketingtevékenység alapelve a fogyasztói szükségletek feltérképezése és elemzése.

Középpontjában épp ezért a fogyasztó és nem a szervezet lesz. A fogyasztó pedig nem terméket

vagy szolgáltatást fog vásárolni, hanem egy problémamegoldásból fakadó előnyt kíván

realizálni, amikor terméket vagy szolgáltatást választ. A termék vagy szolgáltatás ezzel tárgyi

kifejezőjévé válik a fogyasztóknak nyújtott problémamegoldáshoz. Így, a szolgáltató célja az

az érték, ami a vevőt kielégíti. Ezt nem lehet másképp megvalósítani csak piacorientált

szemlélettel rendelkező szervezettel, szolgáltatói magatartás kialakításával, mely tudatosan

keresi a vevők elégedettségét.

1 Theodore Levitt: Oktatásmenedzsment, Országos Közoktatási Intézet, Kutatási Központ, Okker, Budapest 1998. 2 dr Muhi Béla: Az iskolamarketing elméleti és gyakorlati kérdései 348.oldal /www.vmtt.org.rs/mtn2012/348_357_Muhi_ifj_Apdf/ 2017. 11. 15.

8

A marketing ma már tudománnyá, külön szakmává kinőve magát, olyan eljárási folyamat,

amely keresi azokat a szükségleteket, amelyek még kielégítetlenek a célközönség körében,

kutatja azokat az igényeket, amelyeket még más nem töltött be, és dönt olyan célok

megfogalmazásában, amely egy-egy szervezet számára a legoptimálisabbak ahhoz, hogy a

fogyasztót az általa kínált szolgáltatásokkal és programokkal, „árucikkekkel” kiszolgálja. Azaz,

a marketingtevékenység arra ad lehetőséget, hogy a fogyasztó, azaz a felhasználó fejével

gondolkodjunk és így szolgáljuk ki kialakult igényeit. A fogyasztó tehát nem árukat, hanem

számára kedvező megoldásokat fog vásárolni. A marketingtevékenység olyan magatartásforma

lesz, mely értékeket teremt és piaci tranzakciókon keresztül a piaci szereplők között fogja az

értékeket elosztani. Ez a tevékenység bármilyen szervezeti keretek között is fog lezajlani,

mindig a győztes-győztes (win-win) tipusú piaci viselkedést kell létrehozza.3

„A marketing tehát olyan társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének

és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik

szükségleteiket és igényeiket.4

A szükségletek és igények tehát megjelennek a fogyasztók részéről. Egy jól működő szervezet

figyelembe veszi, hogy a vevők mit szeretnének. Olyannyira, hogy ma már egy sikeres cég

életében minden a fogyasztóról szól, ő érte történik minden tevékenység, őt szeretnék elérni,

megcélozni, elégedetté tenni. Fontossá válik, hogy a fogyasztó hogyan ítéli meg, azaz, milyen

a külső kapcsolatépítés. Fontos, hogy alkalmazkodni kell ehhez a megítéléshez, folyamatosan

építeni és ápolni kell a külső kapcsolatokat, megnyerni a felhasználókat, vevőket, mert az ő

elégedettségük teszi függővé az életben maradást. Tehát egy-egy szervezet életben

maradásának, bővülésének nemcsak célja, hanem elengedhetetlen alapja is a külső kapcsolatok,

a külső környezet irányába mutató tevékenységek felépítése, bővítése.

A sikeres szervezet ismertetője azonban, hogy a belső kapcsolatait is megfelelően ápolja.

Elégedetté tegye, a pozitív visszajelzéseket, az elégedett fogyasztói reakciókat belső

energianövelő erőként tudja felhasználni.

„A marketing tehát nem más, mint a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése, fenntartása és

fejlesztése.”5

Egy-egy cég, szervezet életében elengedhetetlen, hogy ne tudatos stratégia mentén próbálja

termékeit, szolgáltatásait értékesíteni. Meg kell terveznie reklámtevékenységét, külső és belső

kommunikációját, szervezetfejlesztését, értékesítéshez kötődő tevékenységeit…

Mit érez ma egy hétköznapi fogyasztó a marketingből? Harsány reklámok, rafinált

vásárlásösztönzők, irritálóan gazdag választék, fölöslegesen fogyasztásra serkentések,

márkaterror, konkurenciapiac, a kicsik elhullása. Azaz a tudatos fogyasztó, vásárló tudja, hogy

mindezen eszközök a vállalkozók profitját fogják növelni. S mi az, ami nem látszik a

vállalkozások, szervezetek munkájából a fogyasztó számára? A piacelemzés, a piackutatás, a

szegmentáció, a pozicionálás, a márkaépítés, azaz a modern marketingtevékenység pillérei.6

„Ma már nem az a feladat, hogy van valamim, és azt kell elfogadtatnom, hanem az, hogy azt

kell tennem, amit el tudok fogadtatni.”7

3 Philip Kotler: Marketing management, Budapest 1981. Műszaki Könyvkiadó 4 u.o. (3) 5 Dr. Pavluska Valéria: A sikeres iskola titka: Iskolamarketing, Veszprém 2000. 6 u.o. (5) 7 Dr. Pavluska Valéria: A sikeres iskola titka: Iskolamarketing, Veszprém 2000.

9

3.2. A marketing szükségessége az oktatási rendszerben

Verseny az iskolák között, avagy „Hogyan kerül a csizma az asztalra?”8

A társadalmi változások az egyéni gondolkodásmódban is nagymértékű változásokat tudnak

létrehozni. Egy-egy rendszerben nem mindegy, hogy az egyén önmagát állítja középpontba

vagy a közösség érdekeit. A döntési szabadság növekedése is befolyásolja az egyéni

hozzáállásokat. Így alakulhat ki, hogy az egyének egy piacorientált társadalomban az

előnyösebb pozícióért küzdenek és mindent megtesznek azért, hogy el is érjék. Az

intézményeknek pedig az erőforrásokért, a fennmaradásért kell mindent megtenniük. Így

alakulhat ki az oktatási rendszerben is, hogy megváltozik az értékrendszer. Az oktatás

folyamatát mint szolgáltatást értékeli a társadalom, és ez a szolgáltatás válik értékké, „áruvá”.

Hátra marad ebben a gondolatláncban mindezek financiális kérdése. Ahhoz, hogy egy

intézmény életképes maradhasson, olyan értékeket kell teremtenie, amiket hajlandók igénybe

venni, azaz sok tanulója lesz az iskolának, és így a költségvetést is megfelelő módon lehet

tervezni, hisz minden gyermeket akár úgy is „láthatunk”, hogy kb. 500.000-et „hoz a konyhára”.

A fenti indokok bizonyítják, hogy „ma már a legtöbb iskola azért küzd, hogy minél több

gyermeket becsalogasson. Népszerű programokat ajánlanak, gazdag szabadidős lehetőségeket

biztosítsanak, vagy szerényebb hírveréssel erejükhöz mérten próbálnak olyasmit nyújtani,

amelyre feltehetőleg igény lesz a jövőben.

Lassan már ott tartunk, ha valaki nem képes különleges szolgáltatást nyújtani, körültekintően

felmérni az igényeket, felismerni a lehetőségeket, és olyan értékes ajánlatokkal lépni a

„fogyasztók” elé, amelyekkel a versenytársak nem tudnak harcba szállni, annak nincs helye a

piacon, elfogynak a gyerekek s velük együtt a pedagógusok, majd megszűnik az intézmény is.”9

A mai társadalmi berendezkedésben a piacorientált gondolkodás már elkerülhetetlen.

1.ábra10

A klasszikus marketing kapcsolat:

2. ábra11

Az iskola marketing kapcsolata:

8 Kormos Dénes: előadásjegyzet 2017. Miskolci Egyetem, Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga hallgatóinak 9 Pecsenye Éva: Marketing management a pedagógiában, Új pedagógiai szemle 1998 november 42.old. 10 Dr. Pavluska Valéria: A sikeres iskola titka: Iskolamarketing, Veszprém 2000. 11 Dr. Pavluska Valéria: A sikeres iskola titka: Iskolamarketing, Veszprém 2000.

termék

Vevők, fogyasztók Vállalat

pénz

Társadalom

(megatrendek, társadalmi normák)

A vállalati siker mérőeszköze: a jövedelmezőség

10

A két táblázat összehasonlítása egyértelművé teszi, hogy az üzleti, vállalati marketing

értelemzés nélküli, pontos átvétele az oktatási intézmények életében értelmetlenné válik. A

vállalatok életében a fogyasztószemlélet azt jelenti, hogy a fogyasztót abban a vágyában akarja

elérni, hogy az általa kínált terméket, szolgáltatást érezze a problémája megoldásában a

legalkalmasabbnak. Azt a belülről vagy kívülről stimulált szükségletet elégíti ki a vásárlásával,

amit a vállalati marketingtevékenységnek köszönhetően a fogyasztóban hiányérzetként

kialakított. Mindez természetesen a vállalat életében a profitorientációt építi, az anyagi

megerősödés, gyarapodás céljaként.

Az iskolák életében már a szolgáltatást igénybe vevők körét sem egyszerű meghatározni.

Hiszen iskolahasználó, azaz az iskola szolgáltatásának igénybe vevői nemcsak a diákok, hanem

a szülők is. Iskolahasználó azonban közvetlenül a társadalom is, sőt a munkaadók,

munkavállalók is az intézményeken belül. Az iskolának ezt a sokféle igényt kell ugyanazzal a

szolgáltatással kielégítenie.

Tony Bush12 oktatásmarketinggel foglalkozó cikkében hasonló gondolatokat vet fel:

„A szabad iskolaválasztás arra ösztönzi az iskolákat, hogy versenyezzenek a tanulókért. Az

anyagi fenntarthatóság a tanulói létszám után járó bevételektől függ, tehát a bevételek ahhoz

vannak kötve, hogy mennyire sikeresek a tanulók toborzásában. A szülők szabad

iskolaválasztását befolyásoló tényezők azok, melyekkel pozitív érzelmi viszonyulást tudunk

kialakítani bennük. Elsősorban a szülők körében kell népszerűvé tenni az iskolát. Ha ez nem

sikerül, befolyásolják egymást a szülőtársak, csökken a tanulói létszám (a beiskolázással és a

gyermekek elvitelével más intézményekbe), ezzel csökken az iskolák költségvetése, ami

kihatással van a tantestület színvonalára, mindez legvégül pedig hatással van az intézmény

túlélési esélyeire.” (Mintha csak saját intézményem gyorsdiagnózisát írtam volna le.)

Bennem keresztyén emberben ez még lelkiekben is óriási gondot okoz: Hiszen olvasom és

vallom a Bibliából, hogy nem enyém a dicsőség, azaz az erőt, a talentumot „Fenntről” kapom.

A sikereimért nem engem illet a dicsőség. Fontos, hogy alázatos tudjak maradni a munkámban,

hogy „ne tudja a jobb kéz, mit tesz a bal” (jócselekedet, adakozás). Hát akkor hogyan is

12 Tony Bush: A menedzsment fontossága az oktatásban, https://www.ofi.hu/tudastar/oktatasmenedzsment/menedzsment-fontossága, wadmin 2009; 2018. jan. 17.

iskola

Közvetlen iskolahasználók Társadalom,

kultúra

(tanulók, szülők) (trendek,

elvárások,

normák, szabályok,

munkaerőpiac)

Az iskola sikerének mérőeszköze: több tényező kommunikációja

11

viszonyuljak az „önmagam menedzseléséhez” elvhez? Hogyan is viszonyuljak iskolám

menedzseléséhez?

Költőinek tűnő kérdések, de a válasz ma már elkerülhetetlen: Iskolánk léte a tét! A válasz pedig

előttünk hever:

Mely programok és iskolák lehetnek életképesek hosszú távon? Azok, amelyek:

képesek az egész rendszert vizsgálva felfedezni annak hiányosságait, problémáit;

képesek új technológiákat kidolgozni a feltárt hiányosságok, kérdéskörök megoldására;

akik képesek kutatásokat végezni, tapasztalatokat gyűjteni, majd ezek konzekvenciáit

beépíteni gyakorlati munkájukba;

fel tudják mérni a helyi igényeket,

tudnak a felmért igényekhez igazodni, alkalmazkodni, és saját lehetőségeiket ahhoz

alakítani;

marketingmunkát végeznek;

figyelembe veszik versenytársaik eredményeit;13

„A marketing segíti az intézményeket abban, hogy minőségi szolgáltatásaik által fejlődjenek és

életben maradjanak. Hosszú távon csak minőséget lehet eladni. Fontos, hogy az oktatási

intézményeknek jellegzetes arculata, küldetése, célja legyen. Ez a tevékenység segíti az egész

intézetet, hogy a megtervezett programjában megjelenjenek a célpiac szükségletei és igényei.

A hatékony marketing vevőorientált és nem eladóorientált. Minden program megbukik, ha nem

találkozik a piaci igényekkel.”14

3.3. Az iskolamarketing értelmezése

3.3.1. Az iskola, mint szolgáltató intézmény

Bármennyire tiltakozunk, bármennyire menekülni akarunk, nem kerülhetjük el azt a

szemléletet, hogy az iskolát, mint szolgáltató intézményt vizsgáljuk. Maga az oktatás a

szolgáltatás, és a cél nem lehet más egy iskola életében, mint hogy minél megfelelőbb minőségű

szolgáltatást tudjon biztosítani a felhasználók számára. A szolgáltatás az iskolák életében

azonban függ a vevő, azaz a diákok minőségétől is, azaz a tanulók adottságai meghatározzák a

nyújtott szolgáltatást.15 Ettől függetlenül mégis az iskolának kell olyan hitelességet tükröznie,

amely megbízhatóvá teszi a vevők második köre, azaz a szülők számára. Az iskolának tehát,

mint szolgáltatónak nem elég jónak lennie, annak is kell látszania! Olyan kifelé is jól látszó és

tükröződő elemeket kell biztosítania, mellyel elnyerhető az igénybe vevők bizalma, és ezáltal

csökkenhet a szolgáltatás (a vásárlás) kockázata.

A minőség a következőket jelenti a szolgáltatásban egy iskola részéről:16

megbízhatóság

szaktudás, szakértelem

13 Kormos Dénes: előadásjegyzet 2017. Miskolci Egyetem, Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga hallgatóinak 14 Lipositz Zsoltné: Marketing oktatási intézmények számára, In: Minőség és marketing az iskolában, 10.old. 15 Hutflesz Mihály: Iskolafejlesztés és marketing, ittkesz.regiofokusz.hu/tananyagok/iskolamarketing/1.%20modul%20tananyag.pdf. 16 Hutflesz Mihály: Iskolafejlesztés és marketing, ittkesz.regiofokusz.hu/tananyagok/iskolamarketing/1.%20modul%20tananyag.pdf

12

biztonságérzet (a vevőnek nincs kockázata)

bizalomkeltés (szavahihetőség)

dologi tényezők (szolgáltatás elemei, tárgyi környezet)

problémakezelés,

kommunikációs készség

udvariasság

elérhetőség (fogadónapok, visszahívás)

Az iskolai életre, tevékenységre ma már ugyanúgy értelmezhetőek az általános marketing

tevékenységhez kapcsolódó fogalmak. Beszélhetünk ugyanúgy értékcseréről, eladásról,

kereslet-kínálatról, termékről, versenyről, kapcsolati viszonyokról, azaz beszélhetünk arról,

hogy az iskola szolgáltató szervezetté vált. Meghatározható pontosan az ügyfélköre, a célpiaca,

definiálható a versenytársi környezete. Pontosan megfogalmazhatóak az elvárások, a

kívánalmak és az igények a működése kapcsán. Le lehet írni a rendszerben részt vevőket. Az

iskolával, mint marketingrendszerrel kapcsolatban pontosan megfogalmazhatjuk az általánosan

ismert marketing fogalmakat is, mint kereslet, kínálat, verseny, szolgáltatás, termék, minőség,

arculat, folyamat, ügyfélkör stb.

Tehát az iskola is tud marketingrendszerként működni, sőt tekinthetünk rá, mint

marketingrendszerre.

Az oktatási intézmények életében határozottan megjelenik, hogy a versenyképesség biztosítása

érdekében tevékenységeit a fogyasztókhoz, azaz az iskolahasználókhoz igazítja. Tudatosan

kell, hogy megtervezze stratégiai tevékenységét, sokoldalú kapcsolatokat építsen ki és

alkalmazza a marketingkommunikáció eszközeit.

A marketingszemlélet előnyt kovácsolhat az iskolák sikeres működésében. Segítheti küldetésük

beteljesítését, a célok, tervek megvalósulását. A szolgáltatások tudatos javításával a partnerek

(szülők, gyermekek, pedagógusok) elégedettségét fokozhatják. Mindez kihat a szükséges

pénzügyi háttér biztosítására. Egyértelművé válhat a siker, a sikeres működés, a jó hírnév

kialakulása.

Hutflesz Mihály17 szerint a marketing az iskolákban három szinten jelenhet meg:

1. szemléleti szinten: a szakmai tevékenységek a fogyasztóra, azaz az iskolahasználókra

(szülők és gyerekek) irányulnak, azaz az iskola valamennyi tevékenysége az

elvárásoknak és az igényeknek való megfelelést tartja szem előtt;

2. stratégiai szinten: Az iskola valamennyi tevékenységét tudatosan, megalapozottan

tervezi meg;

3. operatív szinten: Az iskola tevékenységeinek, azaz szolgáltatásainak fejlesztése

beleértve a kommunikációs tevékenységeket is.

17 u.o. (16)

13

3.3.2. „Marketingszavak” az iskolában

Pecsenye Éva18 írásában kihangsúlyozza, hogy az iskola működésében is

megkülönböztethetőek a marketingtevékenységhez kapcsolódó kifejezések, úgymint kereslet,

kínálat, hasznosság, szükséglet, igény…

A különböző kifejezések különböző jelentést és tartalmat hordoznak, tehát érdemes őket

tisztázni a pedagógiai folyamatok vonatkozásaiban.

Szükséglet:

Az emberi szükségletek alapvetően az ember biológiai felépítéséből származnak. Lételemünk,

hogy a táplálkozás, a víz pótlása, a test védelme stb. életünk folyamán mindig ki legyenek

elégítve. Ha az alapvető szükségleteink rendben betöltődnek, úgy kialakul biztonságérzetünk,

azaz „rend”-ben érezzük magunkat. A szükségletek bizonyos alapvető kielégítetlensége

hiányként fog jelentkezni.

Az iskolában a gyermek is biztonságérzetre vágyik, és szülője is azt szeretné, ha gyermeke

biztonságban lenne a kiválasztott oktatási intézményben. A biztonságérzet persze magában

foglalja a finom ennivalót is, amit a gyermek elfogyaszt ebédelésnél. Magában foglalja, hogy a

gyermeket ne érje semmi baj, amíg az intézmény falai között van. De ennél gyermek is, szülő

is többre vágyik.

Igény:

Az igény az alapvető szükségletek konkrét megszerzésére irányuló belső késztetés (Pecsenye

É.). Szülőben és gyermekben is kialakul az az igény, hogy az alapvető gyermeki kíváncsiság

minél tovább felszínen maradjon, hogy akarjon a gyermek minél több és érdekesebb,

hasznosítható tudást magáévá tenni. Ez lenne tehát az iskola elsődleges feladata, hogy a tudás,

a tanulás is szükségletévé váljon a gyermeknek. És érdeklődő természetében minél tovább

fennmaradjon az „olthatatlan tudásszomj” szükségességének kielégítése iránti vágy. Ehhez

olyan pedagógusokra van szükség, akik maguk, saját személyiségük kisugárzásával,

tevékenységeik és módszereik sokszínűségével, saját életvitelük bizonyságával válnak hiteles

közvetítő személyiséggé. Pecsenye Éva mellett vallom én magam is, hogy minden iskola

alapfeladatának kellene vallani a fent leírtakat!

Kereslet:

„A kereslet egy konkrét termék iránti olyan igény, amely mögött vásárlóképesség és vásárlási

hajlandóság áll.”19 Az igény átfordulhat keresletté, amennyiben a felhasználó (vásárló), iskolák

esetében az iskolahasználó támogatja. Itt kerülhetnek az iskolák nehéz helyzetbe. Nekik kell

ugyanis felmérni, hogy a felhasználói igények felmérése után tudnak-e olyan szolgáltatást

nyújtani, ami szélesebb körben válik „felhasználóbaráttá”, azaz megnő a kereslet, és szívesen

veszik igénybe a meghirdetett szolgáltatást.

Indítékok, motívumok:

A szükségletek megjelenése alakítja az indítékokat, melyek cselekvésre ösztönöznek

bennünket. Azaz olyan belső állapot jön létre, ami a célok teljesítésének irányába megfelelő

magatartást váltanak ki belőlünk. Az indítékok irányíthatóak, a motívumok pedig arra

ösztönöznek bennünket, hogy kielégítsük az igényeinket.

18 Pecsenye Éva: Marketing management a pedagógiában, Új pedagógiai szemle 1998. november 43.old. 19 Philip Kotler: Marketing management, Budapest 1981. Műszaki Könyvkiadó

14

Elégedettség:

Az oktatási rendszerek működésén belül nem elégedhetünk meg az alapfeladatok ellátásával.

Ha „fogyasztóink” nem lelik örömüket az általunk kínált szolgáltatásokban, akkor nem elégül

ki elégedettségi igényük sem. Márpedig az elégedetlenség sokkal előbb és gyorsabban kap

szárnyra, mint az öröm, a megelégedettség. Mai társadalmi berendezkedésünk jellemzője, hogy

öt pozitív közlésre jut 20 negatív hír. Az is tényszerű adat, hogy a hitelesség elrontása négyszer

olyan sebességgel terjed, mint egy elégedettségről szóló hír. És sokan megtapasztalhattuk már

azt is, hogy egy negatív szárnyra kapott hír helyrehozatala többszörös lassúsággal valósul meg.

Mi válthat ki elégedetlenséget az iskolahasználók körében?

Az iskola nem azt nyújtja, amit kezdetben ígért;

A gyerekek nem kapnak megfelelő terhelést;

Nincsenek „sikerszerzési” lehetőségek;

Az iskola nem foglalkozik a szülőkkel;

Nem lehet előre tudni, mit vár el az iskola;

Nem lehet előre tudni, mit vár el a pedagógus;

Nem világos az értékelési rendszere az iskolának;

Nincs megfelelő és elegendő konzultációs lehetőség;

Nem jobb, mint a lakókörnyezet másik iskolája;…( Kormos Dénes előadása alapján)20

Marketingkoncepció:

„A marketingkoncepció szerint a szervezeti célok elérésének kulcsa az, hogy meg kell határozni

a célpiacok szükségleteit és igényeit, s ezeket a konkurenciánál hatásosabban kell kielégíteni.”21

Természetesen nem ültethető át a gazdasági életből minden úgy, ahogy ott teljesül. Nem

tekinthetünk úgy a vevőre, mint aki a pénzéért majd megkapja azt a szolgáltatást, amit igényel

(talán még a magániskolákban sem). Ettől függetlenül az iskolák marketingtevékenységének

mégis a gazdasági marketinget kell alapul venniük.

Pecsenye Éva írásában Theodore Levitt koncepciójára hivatkozik, aki a marketingkoncepció

négy alappillérét határozta meg, úgymint piacközpontúság, fogyasztóra orientáltság, koordinált

marketing és nyereség.

Ezt a négy alapelvet a pedagógiai gyakorlatban is értelmezni lehet.

A piacközpontúság azt jelenti az iskolában, hogy olyan szolgáltatásokat, tevékenységeket

választunk, amelyek alkalmazkodnak az oktatáspolitikai elvárásokhoz, a társadalom változó

igényeihez, igazodnak a gazdasági lehetőségekhez. Emellett előremutató igényeket igyekeznek

kiszolgálni, valamint a konkurens intézményekhez viszonyítva nagyobb teljesítményre, jobb

eredményekre képesek.

A fogyasztóra orientáltság a helyi szükségletek kielégítését célozza meg a kulturális értékek

befogadására való igények felkeltésével összhangban. Az oktatáson kívül olyan egyéb

tevékenységek beiktatása, mint például a tánc, sakk, sport, színjátszás, zene), amelyeket a

tanulók szívesen vennének igénybe.

A koordinált marketing azt az összhangot sejteti, amelyben jelen van az oktatáspolitikai

törekvéseknek való megfelelés, a helyi oktatási koncepciók bevonása mellett a fenntartóval való

egyeztetés, az iskola alapdokumentumainak elkészítése és az abban foglaltak megvalósítása is.

20 Kormos Dénes: előadásjegyzet 2017. Miskolci Egyetem, Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga hallgatóinak 21 Philip Kotler: Marketing management, Budapest 1981. Műszaki Könyvkiadó

15

A nyereség az oktatásmarketing esetében semmiféleképpen nem jelenthet anyagiakat, nem utal

profitorientáltságra. A nyereség egy iskola életében csak eszmei eredményeket jelenthet. Azok

a közösségi sikerek, melyek a mindennapi munkánk részesei: egy-egy tanulmányi verseny

sikere, egy számonkérés sikere, egy-egy tanuló önmagához képest előbbrejutása a tanulmányi

eredményekben… Profitként esetleg olyan anyagi eredményeket könyvelhetünk el, amikor egy

sikeresen elnyert pályázat vagy egyéb díjak, támogatások eredményeképpen a

költségvetésünkben kiegészítésre nyílik lehetőségünk.

Piaci szemlélettel rendelkezni ugyanazt jelenti tehát a pedagógiában, mint a termelővállalatok

esetében.22

3.4. Oktatásmenedzsment

A vezető szerepe a marketingben

A XXI. századi iskolavezetőnek egyszerre kell erkölcsi elkötelezettséget, szakmai irányítói

feladatot, adminisztratív vezetői feladatokat ellátnia. Felelős az intézménye sikeres

menedzseléséért belső és külső területeken egyaránt. Felelős a minőségi tanulás-tanítást segítő

környezet kialakításáért. Tehát a ma iskolájának vezetője mindenféleképp menedzseri típusú

vezetőket kíván.

Ugyanakkor olyan iskolamodellre van szükség, amely az együttműködésre épül, sarkall a

változtatásokra, motiválja a diákot és a tanárt valamint az iskola külső képviselőit is. Az

iskolavezető szerepe megnő ebben a helyzetben: megvitassa saját, az iskolára vonatkozó

elképzeléseit a többiekkel (egyénekkel és csoportokkal), és képessé tegye őket arra, hogy a saját

felelősségi területükön döntést hozhassanak. Vezetői felelősségük egy részét pont azért jó

leadniuk, hogy maradjon elég idejük a szakmai vezető szerep betöltésére is.

Az oktatásmenedzsment kialakulása amerikai és angol példák alapján valósult meg.

Általánosan elfogadott definícióját talán azért is nehéz meghatározni, mert nem beszélhetünk

profitról, eladásról az iskolában. Az oktatásmenedzsmentnek saját alkotóelemei vannak,

melyek szorosan összefüggnek az oktatás céljaival. Sőt az iskolák elsődleges céljainak

megfogalmazása lehet csak a kiindulópontja az oktatásmenedzsment folyamatának. Felvetődik

ezzel kapcsolatban a szervezeti célok és az egyéni célok kapcsolatának dilemmája is.

Az oktatásmenedzsment középpontjában nem állhat más, mint a szervezet célja. Ennek

kialakulásában közrejátszanak az intézmény környezetéből érkező nyomások.

Az oktatásirányításban, amely bár az iparból átvett modelleket alkalmazza, mérlegelni kell az

oktatási intézmények sajátos szempontjait is. Tony Bush23 7 szempontot sorol fel, mely arra

utal, hogy az oktatási intézményekben szükséges menedzsment eltér más szervezetek

menedzsmentjétől:

Az oktatási intézmények célját sokkal nehezebb definiálni. Nem lehet a nyereség,

termékválasztás, kibocsátás szintjén kezelni. Ugyanakkor elvárják az iskoláktól az

egyéni képességek fejlesztését, a gondoskodást a tanulókról. A tanároktól pedig

elvárják, hogy egyszemélyben legyenek szülő-pótlékok, gondnokok, fejlesztők,

nevelők, oktatók, szociális munkások stb.

22 dr Muhi Béla: Az iskolamarketing elméleti és gyakorlati kérdései /www.vmtt.org.rs/mtn2012/348_357_Muhi_ifj_Apdf/ 23 Tony Bush: A menedzsment fontossága az oktatásban, https://www.ofi.hu/tudastar/oktatasmenedzsment/menedzsment-fontossága, wadmin 2009; 2018. jan. 17.

16

Nehéz szummatív értékekkel mérni, hogy az oktatás elérte-e a célját. Addig, amíg

egy vállalat esetében nőlhet a termékeladás, magasabb lesz a profit, addig nehéz

mérni, hogy megfelelő mértékben nőtt-e a szocializáció, avagy az egyéni fejlesztés.

A számolási, olvasási készségek ugyan mérhetők, de az eredmények mögött nem

látszanak az egyéni képességek, kompetenciák. Az intézményi sikernek tehát

kimondható, hogy nincs teljes mértékben mérhető kritériuma.

Az intézmények életében a tanuló jelenléte áll a fókuszban, nem ipari nyersanyagok.

Nem lehet őket „feldolgozni”, beprogramozni vagy manipulálni. A tanulási

folyamatok személyes viszonylatokra épülnek.

A tanárok, mint diplomások, bizonyos autonómiát igényelnek az oktatás-nevelés

folyamatában. Emellett képesek arra is, hogy részt vegyenek az iskolai

döntéshozatalokban.

A tanár és a diák közötti kapcsolati viszony is számos tekintetben különbözik a

vállalatok, kereskedelmi kapcsolatok szakember-ügyfél kapcsolataitól. A diákok

adott oktatási rendszerben nem választhatnak igazán tanárokat, és azt is el kell

fogadniuk, amit tanáraik választanak ki számukra.

Az intézményeknek széttagolt szervezeti struktúrája van, melyek erős hatást

gyakorolnak az iskola döntéshozatalának légkörére (oktatásirányítók, szülők,

tanfelügyelők, ad hoc érdekcsoportok…).

Az iskolában dolgozó pedagógusok legnagyobb része pedagógiai munkájával van

leterhelve. Elsődleges menedzseri tevékenységet az igazgatónak van alkalma

végezni. Az oktatásirányításban az intézményvezetők szerepe, felelőssége megnőtt.

Az oktatásmenedzsment fontosságának kialakulását nagymértékben befolyásolta az oktatási

törvény változásainak bevezetése is:

a nemzeti alaptanterv létrehozása;

az intézményi szintű irányítás kialakítása;

Az intézmények központi irányítású finanszírozásának létrehozása;

szabad iskolaválasztás rendszerének kialakulása;

tanügyi és minőségbiztosítási rendszerek kialakítása;

Ez a nyomás, mely a mai intézményi vezetőkre hárul, hatással van a vezetési módszerekre és

stílusokra is:

Az iskolavezetők idejük egy részét arra kell fordítsák, hogy menedzselni tudják

intézményüket: legyen megfelelő számú diákság, elegendő összeg a költségvetésben, s

így tudják biztosítani a megfelelő tanári színvonalat valamint az egyéb erőforrások

megfelelő szintjét. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs csatorna

kiépítése.

Az iskolák életében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a fejlesztési tervek, melyek

elsősorban a rövidtávú terveket jelentik.

Az intézményben centralizálódhat a döntéshozatal. Az iskolavezető mellett nagyobb

szerepet kaphatnak a vezető tanárok, a külső és belső kapcsolatokért felelős személyek

szerepe is megnőhet.

A jó hírű iskola vezetőjének kompetenciái között elengedhetetlen az

oktatásmenedzsment elméletének és gyakorlatának ismerete. A környezeti hatások

erősödése magával hozza a menedzserszemlélet beépülését a munkafolyamatokba, és

ebben kell egyre ügyesebbnek, rugalmasabbnak lennie a vezetőknek.

Az elmúlt évek bizonyították, hogy az általános menedzsmentből származtatott elképzeléseket

sikeresen lehet adaptálni az oktatásban való használatra.

17

4. HELYZETELEMZÉS

4.1. Intézményem bemutatása

Iskolám, a Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Óvoda megalakulását

a rendszerváltozás körülményeinek és néhány nagyon lelkes, a pedagógiát új szemmel látó

pedagógusnak köszönheti.

Sok-sok minden változott az elmúlt 28 tanévben: A néhány fős, egyetlen első osztályból mára

már 155 fős 8 osztályos iskolai és 48 fős óvodai gyermekközösséget tudhatunk magunkénak.

A változások mellett az alapvető célok soha nem változtak, és jelenleg is hármas pilléren

nyugszik hitvallásunk:

Keresztyén szellemiség, ezen belül református arculat;

Karácsony Sándor pedagógiai hitvallásának követése;

Családias légkör megteremtése;

A keresztyéni szemlélet több okból kerül előtérbe:

Fontosnak tartjuk, hogy hitvallásunk, miszerint az Úristen teremtette a világot, áthassa

mindennapjaink gondolkodásmódját. Alkotása egyedi, tökéletes (a körülöttünk lévő világ

egysége), és valamennyien az Ő teremtményei vagyunk.

Hisszük, hogy mindannyiunkat egyformán szeret, hogy mindenkinek helye van a nap alatt, és

senkinek nincs joga a másik elől elvenni a napot (Karácsony Sándor gondolata).

Hisszük, hogy mindannyiunkat valamilyen céllal teremtett erre a világra.

Feladatunk továbbá, hogy tanításunkat az egység jellemezze, és mindenben a teremtett világ

szépségére utaljon, mely egységes, kerek egész és tökéletes. Tehát nekünk is szükségünk van

ennek az egységnek a megteremtésére: a tanórákon éppúgy, mint a tantárgyközi

kapcsolatokban. Nem matematikát és számokat kell tanítani, hanem megláttatni, hogy a

matematikán keresztül mennyi minden kifejezhető a világban, mennyi mindenre felhasználható

a mindennapi életünkben.

Karácsony Sándor pedagógiai munkásságát a tudományos kutatások jelenlegi állása mellett

merjük úgy értékelni, hogy a XX. század egyik legnagyobb magyar pedagógusáról van szó.

Követjük Karácsony Sándor azon nézetét, miszerint a nevelés mindig két fél viszonyulásán

alapszik. A mai kompetencia alapú oktatás szemléletét fedezhetjük fel műveiben, írásaiban.

A családiasság szemléletét azért tartjuk nagyon fontosnak, hiszen a gyermekeket nem lehet

külön nevelni, csak a családdal összefogva, ha lehet azonos nézeteket vallva. Fontos, hogy a

szülők minden nap betekintést nyerhessenek az iskolai életbe, gyermekük előmenetelébe. Ezt

csak úgy lehet, ha partnerként bánunk velük, tiszteljük őket, mint gyermekeik legfőbb nevelőjét.

De természetesnek véljük, hogy a szülők is partnernek tekintsenek, és lássák bennünk

gyermekeik megfelelő képzettségű nevelőjét.

Iskolánk sajátosságai még:

Nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi és közösségi nevelésre.

Erdélyi testvériskolai kapcsolattal, kirándulásokkal, ünnepélyekkel, megemlékezésekkel

erősítjük tanítványainkban a nemzeti összetartozás, a nemzeti tudat érzésének kialakulását.

18

A gyermekek differenciált oktatásának célja erősített meg bennünket abban, hogy felső

tagozaton a matematika és a magyar nyelvtan órákat csoportbontásban tanítsuk az angol nyelv

oktatása mellett.

A mindennapi testnevelés bevezetése előtt is és azóta is erősítjük a családokat és a gyermekeket,

hogy sportoljanak, minél többen kapjanak kedvet, hogy egy-egy sportágat választva a mozgást,

a fizikai állapot erősítését is számon tartsák.

Kilencedik éve mondhatjuk, hogy kiteljesedhetett intézményünk. Akkor, azaz a 2009/10-es

tanév végén ballagtattuk el az első nyolcadik osztályunkat. Az azt megelőző években

hatosztályos iskolaként működtünk, mindaddig, amíg ezt a törvényi lehetőségek engedték.

Ezalatt a pár év alatt elmondhatjuk, hogy tanítványaink megkapják a kellő felkészítést a

középiskolákra. Minden gyermek megtalálja a neki leginkább megfelelő középiskolát, ezt

igazolja, hogy a jelentkezések 85-90%-ban az elsőnek megjelölt helyre felveszik

gyermekeinket.

A nevelőtestület tagjai elkötelezett, a gyermekekért élő és munkálkodó kollégákból áll.

Szakmailag jól képzettek, nyitottak a továbbképzésekre. Fontos területnek tartjuk a modern

pedagógiai módszerek, a modern pedagógusi attitűdök kialakítása.

Tanítványaink órarendjébe kötelezően építettük be a hit és erkölcstan órákat heti két

alkalommal.

Az oktatáshoz szükséges alapeszköz-ellátottságunk megfelelő. Infrastruktúránk jelenlegi

hiányossága a foglalkoztató termek hiánya. Ezen is szeretnénk a közeljövőben változtatni,

ahogy anyagi helyzetünk vagy pályázati lehetőségek majd engedik. Különálló

könyvtárépületünk tetejére még egy szintet szeretnénk építeni.

Azt állíthatjuk, hogy az elmúlt 28 év alatt iskolánk mindig fejlődni tudott. Ha lassan is, de

mindig hozzájutunk a szükségeinket betöltő eszközökhöz. Hasonlóan az épületekben történő

változások is mindig fejlődést mutatnak.

Jelen állapotunkban hálát adhatunk az Úristennek, mert iskolánk életén mindig az áldását

érezhetjük. Gyermekeink, a hozzájuk tartozó családok, kollégáink és az iskolánkban dolgozó

munkatársak valamennyien egységet alkotunk. Jó ebben az iskolában lenni!

„Soli Deo Gloria!”

4.2. Iskolám megrekedése 2015-től

Intézményem bemutatása ugyan idilli képet sugall, ez azonban általánosságban és

összefoglalóan igaz az eltelt 28 évre. 2009-ben a hetedik és nyolcadik osztály kialakulása

magával hozta a felső tagozat speciális szervezési feladatait. Nem voltunk még kellőképpen

felkészülve a 13-14 éves korosztály pszichés fejlődésére, a kialakuló oktatási-nevelési

helyzetekre, elvárásokra akár szülői akár pedagógus társaink részéről.

Szembetűnővé vált az alsótagozat egysége, stabilitása, profi működése és a felső tagozat

ingadozása, a különböző tanárszemélyiségek, hozzáállások egységességet messze elkerülő

volta. Ezt jelezték elsősorban a szülők, és erre nem tudtunk lépni megfelelő sem időben, sem

módszerekben.

Hittünk abban, hogy beszélgetések során tudunk hatni annyira a nem teljesen céljainknak

megfelelő pedagógus társainkra, hogy megváltoznak és minden helyre állhat.

Jó szándékunk, mellyel maradásra szerettük volna hatodik osztály után bírni tanítványainkat és

szüleiket, hangoztatva, hogy higgyenek bennünk és a megfelelő eredményes munkánkban,

visszájára fordult. A bizalmukat vesztett szülőket már nem tudtuk meggyőzni.

A 2015/16-os tanévben a hirtelen csökkenő gyereklétszám (185-ről 165-re), a tantestületen

belül kialakuló „kétfelé húzás”, a belső feszültségkeltés és a vezetői irányítás határozatlansága

19

mind-mind azt erősítették, hogy szükségünk van iskolaszervezési módszerváltásra, vezetési és

együttműködési stratégiai váltásra.

Ehhez munkám elején elkészítettem iskolám swot analízisét, amely elindíthatta bennem azokat

a gondolatláncokat, amelyek a marketingkoncepció elméleti megismerése mellett a gyakorlati

intézkedési terveket is előkészítették.

Intézményem swot analízise az én szemszögemből:

erősségek gyengeségek

kis létszám: mindenki ismer mindenkit,

hitbeli nevelés-hitbeli meggyőződés,

református jelleg meghatározó,

a tantestület nagy része összetartó,

nemzeti öntudatra nevelés,

hagyományápolás,

erősödő angol nyelvoktatás,

magas szintű magyar oktatás,

stabil alsó tagozat,

érzelmi nevelésen nagy hangsúly,

sokféle tanításon kívüli program,

közösségépítő szerepünk kiemelkedő,

családiasság,

egyre nagyobb hangsúly a tanítási

módszerek megújulásában,

jók a versenyeredményeink (kerületi és

országos szinten is),

Kiemelkedő OKÉV mérési

eredmények,

kiemelt figyelem a

tehetséggondozásban,

kiemelt figyelem a tanulásban

akadályozottakra;

vezetés határozatlansága,

vezetés következetlensége,

matematika oktatás a felső

tagozaton még mindig nem elég

erős,

értékelés nem egységes

szempontrendszerű,

vannak még katedra tanárok,

nem mindenki tud váltani a tanítási

módszerek megújulásában,

néhány kolléga nem alkalmazkodik,

anyagi lehetőségeink,

kis létszámú tantestület: nagy a

leterheltség,

nem vagyunk egyformán

terhelhetők,

kommunikációs hálózatok nem

megfelelőek,

anyagi lehetőségeink szűkösek,

szülők egyre passzívabbak,

lehetőségek veszélyek

erősíthető a matematika oktatás

(szaktanácsadó, továbbképzések),

erősíthető a tantestületben az egységes

szemléletmód (elmennek, akik nem

tudnak céljainkkal azonosulni),

külsős céggel szervezetfejlesztés,

vezetői hatékonyság fejlesztése,

pályázatokon részt venni,

arculatváltás: kiemelt tantárgyak,

célok határozottá tétele,

szülőkkel kapcsolat erősítése,

felsőtagozaton a munkaszerződéses

kollégák létszámának növelése,

erősíteni a felső tagozatot,

iskolamarketing bevezetése,

a szülők egymást meggyőzik, hogy

el kell vinni innen a gyereket,

vezető nem tud változtatni,

a jelenlegi matematika tanárok

közül nem mindenki válik be,

szülők értékrendje nem egyezik a

miénkkel,

1-1 kolléga belső feszültséget szít,

tovább csökken a gyermeklétszám a

felső tagozaton,

nem bíznak meg bennünk a szülők,

nehezen tudjuk elengedni, hogy a

hangsúly már nem a művészeti

tantárgyakon van intézményünkben

20

4.3. Iskolánk elemzése a marketing-koncepció szempontjából

Iskolánk életében ez azt jelenti, hogy bár figyelembe vesszük a társadalom változó igényeit, az

aktuális oktatáspolitikai elvárásokat és a gazdasági lehetőségeinket is, de emellett olyan

szolgáltatásokat igyekszünk kialakítani, amelyek előremutató igényeket elégítenek ki, és a

konkurenciánál nagyobb eredményeket tudunk vele elérni.

A mi iskolánk olyan környezetben működik, ahol a legközelebbi intézmények programjában a

kéttannyelvűség, vagy a matematika kiemelt oktatása illetve a sport maximális támogatottsága

van jelen. Olyan profilt kell tehát választanunk, amely ezekben az intézményekben még nincs

jelen, és számottevő igényt elégíthetünk ki: Így esett a választás az informatikára. A társadalmi

fejlődés jelen szakaszában kimondhatjuk, hogy a jövő az informatikáé. Nem is ismerjük még

azokat a szakmákat, amiket az elkövetkezendő öt-tíz év kialakít a számítástechnika

fejlődésével. A koncepciónknak tehát helye és táptalaja lehet. Az informatikát beépíthetjük

különböző tantárgyak tanításába a kiemelt számítástechnika órák mellett.

Fogyasztóra orientáltság:

Az iskolák elsődleges „fogyasztói” a diákok. Az ő szükségleteiket kell kielégítenünk, amit

azonban nagyon jól tudunk, hogy a szülők irányítanak. Nekünk tehát a szülők igényeit is

figyelembe kell vennünk, mert a diák a saját szülője döntéseitől függ. Az azonban biztos, hogy

a magas színvonalú oktatás mellett a különböző hozzáadott értékekkel tudjuk egy intézmény

színvonalát növelni. Minél több az oktatáson kívüli egyéb tevékenység beiktatása, amelyet

szívesen vesznek igénybe a diákok, megnyugtatja és elégedetté teszi a szülőket is (pl.

sportkörök, sakk, tánc, népdal, tehetséggondozás, szakkörök, zenei tanulmányok…). Azt is

érzékeljük, hogy főként az alsó tagozaton fontos a szülő számára, hogy minél több délutáni

foglalkozás elérhető legyen az intézmény falain belül. Így nem neki kell gondoskodnia a délután

folyamán gyermeke szállításának megoldásáról. Annak az intézménynek a falai között lehet

biztonságban egész nap a gyermeke, amelyet bizalommal választ.

koordinált marketing:

Egy intézménynek több irányú egyeztetésre van szüksége mindennapi működésének biztosítása

közben. Meg kell felelni az oktatáspolitikai törekvéseknek. Emellett a régió és a fenntartó

oktatási koncepciójához is alkalmazkodni kell. Legvégül az intézményen belül olyan

pedagógiai program megalkotását kell vállani, amely megvalósítható a szónak abban az

értelmében is, hogy követni tudja az előbbiekhez való alkalmazkodás mellett a társadalmi

változásokat, a helyi igényeket és elvárásokat valamint a pedagógusok és iskolahasználók

elvárásait is. Nem működhet úgy egyetlen intézmény sem, hogy nem bírálja felül, nem

vizsgálja meg időszakonként pedagógiai programját, az abban leírtak korszerű voltát.

Nyereség:

Egy iskola életében a nyereség egyértelműen eszmei értékeket képvisel. Az örömmel iskolába

járó gyermek, az elégedett szülő, és nem utolsó sorban az örömmel és megelégedettséggel tanító

pedagógus növeli az iskola hírnevét. Ehhez persze szükségszerű a modern, az elvárásoknak

minden tekintetben megfelelő oktatási módszerek alkalmazása mellett a különböző külön

szolgáltatások biztosítása is. Az elégedett szülő továbbítja ismerőseinek érzéseit, de ugyanígy

továbbítani tudja elégedetlenségét is.

21

5. ISKOLAMARKETING A GYAKORLATBAN – „Egy élő példa”

Mit jelenthet a marketing-koncepció az iskolamarketing értelmezésében?

Az ezredforduló magával hozta az intézmények társadalmi szerepének megváltozását, a szülői

igények átalakulását. Ez a helyzet alakította az iskolákkal kapcsolatban a fogyasztói szemlélet

kialakulását. Ma egy iskolát már nem úgy tekintenek, mint a rendszerváltás előtt, amikor adott

volt az infrastrukturális fejlesztés, adott volt az egységes tananyag, elvárás, továbblépési

lehetőség. És nem utolsó sorban a szabad iskolaválasztás, mint fogalom nem került előtérbe.

Fáziskéséssel ugyan, de egyre több intézmény érzi meg a marketing iskolaszintű

felhasználásának lehetőségét. A minőségbiztosítási rendszer, a belső ellenőrzési modul

megalapozhatja és meggyorsíthatja a döntési folyamat szükségességét, mármint:

elkerülhetetlen a PR, a külső és belső hálózathoz köthető fejlesztés marketing szemléletű

tervezése. Persze mindezt nem elég feltérképezni, tervezni, hanem a mindennapok gyakorlatába

kell beépíteni.

„A sikeres iskola titka: ISKOLAMARKETING” /Pavluska Valéria/24

Hogyan közelíthetünk hát az iskolához a marketing szemszögéből. Kétségtelen, hogy az

iskolákban is értékcseréről, eladásról, kapcsolati viszonyokról beszélhetünk.

Értékcsere, amennyiben a tanárok a bennük lévő tudáshalmazt mindenféleképpen szeretnék

továbbadni tanítványaiknak.

Eladás, amennyiben az összes pedagógiai módszerrel, a tanulásszervezés és irányítás minden

eszközével arra igyekszünk, hogy diákjaink befogadóvá váljanak, és az általunk kívánt

„termékek” iránt motiváltakká, érdekeltekké váljanak.

Kapcsolati viszonyok, amennyiben minden intézmény, a vezetőség és valamennyi pedagógus

érdeke, hogy akár a szülőkkel, akár a gyermekekkel, akár kollégákkal (ezen kívül belső és külső

kapcsolati hálókban) megfelelően tudjon kommunikálni, el tudja fogadtatni személyét,

tevékenységeit, tanítási és egyéb attitűdjeit.

A marketingtevékenység iskolai alkalmazása biztos kiút lehet a piacképesség elérésére, az

eredményes iskola célkitűzés megvalósítására.

„Minden program megbukik, ha nem találkozik a piaci igényekkel.”25

5.1. A marketing tervezési folyamata

(Philip Kotler és Karen F:A:Fox írása alapján)26

Amikor már egy oktatási intézmény eljut arra a szintre, hogy marketingtervet készítsen,

valószínűleg túl van nemcsak annak felismerésén, hogy baj van (gyermeklétszám-csökkenés,

anyagi nehézségek…), hanem rájött arra is, hogy a kialakult helyzet nem oldódik meg magától.

Letisztul az a kép is, hogy nem fog helyreállni az optimális létszám attól, hogy elballagnak az

elégedetlen szülők gyermekei, vagy havonta értekezletet tartanak, ahol stratégiák nélkül keresik

a bajok gyökerét, és bíznak a „majd megoldódik valahogy” terveiben.

24 Dr. Pavluska Valéria: A sikeres iskola titka: Iskolamarketing, Veszprém 2000. 25 Liposits Zsoltné: Marketing oktatási intézmények számára. In: Minőség és marketing az iskolában. 10.old.

26Philip Kotler-Karen F: A: Fox: Oktatásmarketing, https://www.ofi.hu/oktatasmarketing wadmin 2009. jún. 17.

22

Sajnos a helyzet súlyosságának érzékeléséhez eltelik egy-két tanév, mire bármelyik intézmény

vezetősége fel meri vállalni, hogy a baj nagyobb, mint gondolták, és ami a legfontosabb: nem

oldódik meg magától.

A tervezés szükségességének felismerése azonban csak az első lépés. Egy marketingterv

összeállításához általában olyan készségekre van szükség, amiben több, mint valószínű, hogy

az oktatási intézmények vezetői kevésbé jártasok.

A nagyobb problémák esetén egy-egy intézmény szerencsés, ha külső segítségforrásba

kapaszkodik. Társadalmi-gazdasági változásaink velejárója, hogy oktatási intézményekre

specializálódott szervezetek is „kínálják termékeiket”, a problémák gyökerét és a megoldási

lehetőségeket feltárva. Az első lépéseket könnyebb úgy megtenni, hogy olyan szolgáltatót

választunk, akik a sikeres mindennapi működés irányítására specializálódnak.

Így volt ezzel a mi iskolánk is. Külső szervezetfejlesztő céggel vettük fel a kapcsolatot. A

helyzetfelmérést kisebb csoportos megbeszélésekkel kezdték. Ezután összegezték az

elhangzottakat, melyeket a vezetőséggel megosztottak.

A pedagógus kollégák a következő jellemzőket, értékeket tartották fontosnak iskolánkról:

Az iskolánk emberléptékű, átlátható;

Olyan az iskolánk, mint „A farm, ahol élünk c. film”

Volt sok fejlődés az elmúlt két évben, de még lenne mit fejleszteni;

Az igazgató nagyon jó ember, nagyon szereti a gyerekeket;

Sokan a helyükön érzik magukat;

Jó a közösség;

A tanároknak nagy az autonómiája;

Kis sziget, ahol természetes a békesség, az alázat;

Nincs a tanárok között annyi villongás, mint máshol;

Nem rossz a „gyerekállomány”;

A kérdésekre adott válaszok és az egyéni vélemények alapján az alábbi főbb területek jöttek

elő, amiket fejlesztenünk kellene pedagógus kollégáink szerint:

Szülők kezelése, kommunikáció:

Határok meghúzása, Én-védelem (a szülőkkel kapcsolatos ez is):

Alsós-felsős ellentétek, a kis létszám nehézségei:

Egyházi-, világi-, oktatási értékrend összeegyeztethetősége:

Feladatkörök, folyamatok pontosítása:

Külső PR, kommunikáció (1. sz. melléklet)

A vélemények alapján választottuk ki azt a 6 területet iskolánk életéből, amelynél a leginkább

éreztük, hogy orvosolni kell. Az ezt követő teljes napot átívelő belső továbbképzés keretében

szintén csoportos foglalkozások során került sor a 6 témakör elemzésére. Forgó kör technikával

(a felvetett kérdésszámnak megfelelő számú, de minden körben változó összetételű

csoportokban, megjelölt időközönként továbbléptünk a következő asztalnál lévő papírhoz),

minden csoport minden témakörnél leírhatta gondolatait, hozzászólhatott az ott felvetett

témakörhöz. Így lett teljes az a lista (2.sz. melléklet), ami tükrözte, hogy melyek azok a kiemelt

igények, melyeket mi magunk közösen fogalmaztunk meg a jövőnk építése érdekében.

Egy következő alkalom már a kiválasztott kollégák munkáját jelentette. Ők voltak, akik az első

stratégiai lépéseket megtervezték, azaz intézkedési tervet készítettek a belső továbbképzés

keretében csoportmunkákban összeállított igényeink felhasználásával. Az intézkedési terveket

értekezleten ismertették, és így fogadta el a tantestület. Ennek a sorozatnak a következő lépése

az első célkitűzések konkrét megvalósítási terveit jelentette.

23

A marketingtervezés több lépcsőből álló folyamat. Az első szint a stratégiai marketingterv

elkészítése, amelyben az intézmény átfogó irányításának tervezése történik. Elsősorban arra a

kérdésre fog választ adni, hogy „Hogyan tud az oktatási intézmény a legjobban működni az

adott célok, lehetőségek és források tükrében?” A taktikai tervezés már konkrét cselekvési

lépések tervezését jelenti, egyértelműen a stratégiai tervezésre épül, annak véghezvitelét adatott

irányítani.

5.1.1. A stratégiai tervezés

A stratégiai tervezés az intézmény teljes irányításának tervezését jelenti, mely a piacelemzésre

és a lehetőségekre épül.

Philip Kotler a következőképpen írja le a stratégiai tervezés fogalmát27:

„A stratégiai tervezés az intézményi célok és adottságok, valamint a változó marketing

lehetőségek közötti stratégiai illeszkedés kialakításának és fenntartásának folyamata. A

stratégiai tervezés a világos intézményi küldetés meghatározásán, az ezt támogató célok

kialakításának egy megbízható stratégiáján és annak megfelelő megvalósításán alapul.”

A definíció azokat a megfelelő lépéseket jelenti, melyekkel növelhető az iskola hatékonysága:

Első lépésként fel kell térképezni és elemezni a fennálló helyzetet és a várható jövőbeli

állapotot. Fel kell mérni a közvetlen- és a társadalmi környezet várható igényeit, és hogy

ezek milyen hatással lehetnek az intézmény működésére. Melyek a veszélyforrások és

a lehetőségek.

Másodszor fel kell mérni a lehetséges erőforrásokat, mire lehetnek elegendőek, mit lehet

belőlük megvalósítani.

Harmadik lépésben meg kell állapítani az intézmény általános és specifikus céljait.

Legvégül ki kell választani a költségek szempontjából a célokat leghatékonyabban elérő

stratégiákat. (Kormos Dénes előadása alapján)28

A terv elkészítése közben tehát arra a kérdésre adhatunk választ, hogy hogyan tud majd az

intézmény a legjobban működni adott célok, anyagi és egyéb erőforrások és a különböző

változó lehetőségek esetében. Így magában foglalja az intézmény küldetésének tisztázását, a

különböző források felbecsülést, a környezeti hatások elemzését. Ezek tisztázása után lehet

dönteni, hogy mik lehetnek egy intézmény életében a prioritások és főbb stratégiák.

27 Philip Kotler – Karen F. A. Fox: Oktatásmarketing 3.old. (https://www.ofi.hu/oktatasmarketing/ wadmin 2009.jún.17.) 28 Kormos Dénes: előadásjegyzet 2017. Miskolci Egyetem, Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga hallgatóinak

24

3.sz ábra:

A stratégiai tervezés folyamatmodellje (Philip Kotler-aren Fox):

A stratégiai terv készítésének többlépcsős folyamata van:

Környezetelemzés: Az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének tisztázása,

állapotfelmérés, elemzés;

Erőforrások elemzése: Humán-, eszköz- és anyagi források elemzését is jelenti;

Célok megfogalmazása: általánosságban és specifikusan is megfogalmazott célokat

jelent,

Intézményi stratégia: Azoknak a lehetőségeknek a számbavétele, melyek az adott

helyzetben a célokat a leghatékonyabban tudják elérni: tantervi-, piaci-, verseny-és

pozícionális stratégiák,

Szervezettervezés: A megvalósításhoz elengedhetetlen intézményi struktúra, és

munkahelyi kultúra kialakítása;

Rendszertervezés: A megvalósításhoz szükséges információs rendszer, tervezési-, és

ellenőrzési mechanizmus kialakítása, a szabályozások létrehozása;

5.1.1.1. A környezet elemzése

Az első lépés a stratégiai terv elkészítésénél a makro-és mikrokörnyezet elemzése, a

helyzetelemzés. A környezeti elemzés célja, hogy képet adjon azokról a környezeti elemekről

és azok változásairól, melyek hatással lehetnek az intézményi célok megvalósítására, épp ezért

tekintettel kell lenni rájuk a stratégiák kialakításánál. Philip Kotler szerint a következő

kérdésekre kell a válaszokat megkeresni29:

29 Philip Kotler – Karen F. A. Fox: Oktatásmarketing 6.old. (https://www.ofi.hu/oktatasmarketing/ wadmin 2009.jún.17.)

25

Melyek a környezet meghatározó trendjei, tartós irányzatai?

Milyen hatással vannak ezek a trendek az intézmény működésére?

Melyek a legjelentősebb lehetőségek és veszélyek?

Ezekre a kérdésekre különböző környezeti tényezők megvizsgálása során kell a válaszokat

keresni. Vizsgálni kell az intézmény belső környezetét, az intézmény piacait és vevőit, az

intézmény versenytársait, a tágabb környezetet, melyek hathatnak az iskolára. Vizsgálni kell a

veszélyeket és a lehetőségeket is. Az intézményeket fenyegető potenciális veszélyeket

folyamatosan figyelve készíthetünk terveket, melyek megcélozzák ezeknek a

veszélyforrásoknak a kiküszöbölését. A lehetőségek elemzése pedig kiemelten ad irányvonalat

a sikerek felé. A veszélyforrások figyelemmel kísérése és sikeres menedzselése az intézmény

sértetlenségét biztosíthatja, a lehetőségek sikeres menedzselése viszont már az előrelépés

lehetőségét is megadhatja.

5.1.1.1.1. Iskolám környezeti elemzése

Lehetőségeink:

tágabb környezet:

Egy stabil arculat-kialakításával, az oktatás-nevelés színvonalának stabilizálásával

elégedett szülők elégedett gyermekei járnának intézményünk falai közé, akik

elégedettségüket híresztelnék a tágabb környezte felé is.

Az elért (és igen jó) tanulmányi eredményeinket a megfelelő fórumokon megfelelő PR

segítségével folyamatosan hirdetnünk kell, hogy iskolánk híre-neve a kerületben és a

kerületen kívül is a megérdemelt helyére kerüljön.

A környező óvodákkal aktív kapcsolatot kell kiépíteni, hogy az utánpótlás így is

biztosítva legyen.

belső környezet:

Iskolánk erősségeit (családiasság, egyéni odafigyelés, magas szintű tanítás, jó

eredmények a tanulmányi versenyeken…) szintén az intézmény hírét növelné.

A munkatársi kapcsolatok erősítésével, belső továbbképzésekkel, lelki napokkal, közös

programokkal erősíthető lenne a különbözőképpen színes egyéniségű kollégák

elfogadását, toleranciáját erősíteni, amivel a belső egység is növekedne. Az elveinkkel,

céljainkkal egyet nem értő kollegáktól meg kell válni, ne legyenek belső bomlasztó

erőforrások.

Team munkák erősítése: egyetlen egy munkahelyen sem várható el, hogy nagyobb

létszámban egységben és egyetértésben tudjanak a mindennapokban alkotni. Három-

négy fős (akár szakok szerinti, akár baráti vagy szimpátia szerinti) csoportokban erős

összetartásban és hatékonyan lehet előre lépni.

Veszélyeink:

tágabb környezet:

Iskolánk nem körzetes iskola. Felvevő körzetünk igen széles (kb. 30km-es sugarú).

Diákjaink egy része leginkább a szülők egymás közötti véleménye, hírértéke után

hall intézményünkről, és kerül falaink közé. A negatív hírértékek veszélyeztetik a

gyermeklétszámot.

A kerület iskolái állami fenntartású intézmények, mindegyiknek van valamilyen

speciális szakosodása, amely vonzóvá tudja tenni saját életét. A mi specialitásunk

egyike a művészeti nevelés volt: minőségi néptáncoktatás, minőségi rajz- és ének

oktatás. Az évek során az ezen tantárgyakat tanító kollégák részben elhagyták

26

intézményünket. Az új kollegák nem azt a színvonalat képviselik, amelyre

szükségünk lenne.

A közvetlen közelünkben lévő iskola matematika tagozata igen csábító a 4. és 6.

osztályos szülők részére, akik gyermeküket ez irányban szeretnék fejleszteni.

Természetes, hogy a szóbeszéd, melyet megerősítenek, ellenkampányként hat a mi

intézményünk gyermeklétszámára nézve.

belső környezet:

Iskolánk falai között tanító kollegák nincsenek egyformán megbizonyosodva arról,

hogy intézményünkben minőségi munka folyik. Az alsó tagozat stabilitása és a felső

tagozat ingadozó világa is ebben erősíti őket.

A felső tagozaton nem tudtunk az elmúlt évek során egy stabil nevelőtestületet

kialakítani: viszonylag sok az óraadó és a részállású munkatárs az egyes tantárgyak

alacsony óraszáma miatt.

Az elmúlt évek hátránya volt, hogy a matematika és az angol nyelv oktatásában

megrekedtünk: a tanítás alacsony színvonala, a nem megfelelő pedagógusi hozzáállás

igen mély nyomott hagyott a szülőkben és a kollégákban is. Ebben ugyan már előre

léptünk, de köztudott, hogy a negatív megrögződéseket sokkal nehezebb orvosolni, mint

egy új jót elhinteni.

A művészeti tantárgyak fontossága csökkent intézményünkben, ugyanakkor nincs

helyette más, amire kimondhatnánk, hogy ez a mi erősségünk, ettől vagyunk mi

másabbak, ezért érdemes a mi iskolánkban tanulni.

5.1.1.2. Az erőforrások elemzése

Az intézmények erőforrásait csoportosíthatjuk szintén erősségek és gyengeségek szerint Egy

intézmény birtokában lévő erőforrások (humán, anyagiak, eszközök, rendszerek) megerősítést

biztosíthatnak, míg az ugyanebben megnyilvánuló hiányosságok hátrányt jelenthetnek az

intézmény sikerét tekintve. Az erőforrásértékelés így ugyanolyan fontossággal bír, mint a

környezeti elemzés. Egy intézmény minél részletesebb listát tud készíteni evvel kapcsolatban,

annál stabilabban tud építeni az erőforrásokra. A megkülönböztető kompetenciák megkeresése,

tudatosítása az elemzések után a gyakorlati változások sikerét is biztosítani tudja. Az erősségek

„erősítése”, a versenyelőnyt biztosíthatja más hasonló intézményekkel szemben.

5.1.1.2.1. Iskolám erőforrás-elemzése

erőforrások erősségei intézményünkben:

Intézményünk önálló gazdálkodó szervezet. Bár anyagi forrásaink csak az állami

finanszírozást jelentik, mégis önállóan dönthetünk annak felhasználásáról, beosztásáról.

Terveinket a fenntartó hagyja jóvá. Ez igaz a költségvetés tervezésére is. Általában,

tudva azt, hogy tervezéseink mögött mindig alapos és körültekintő felmérések,

tervezések, igényfelmérések vannak, és mindezt jelenleg egy professzionálisan tervező

és működtető gazdaságvezető irányítja, a fenntartó egyet szokott érteni terveinkkel,

melyeket el is fogad mindig.

Anyagi forrásaink kiegészítője iskolánk alapítványa, melyet a szülők anyagi

támogatása, az 1%-os adójóváírások felajánlásai tartanak fenn. Ebből tudjuk támogatni

a szegényebb sorban élő családokat, hogy gyermekeik valamennyi iskolai

programunkon részt vehessenek.

Az intézményben dolgozó pedagógusok nagy része kiváló pedagógus. Nyitottak a

megújulásra, az egy életen át tartó tanulásra, az új módszerek bevezetésére a keresztyén

szemléletmód megtartása mellett. Elkötelezettek, hivatástudatból tanítanak, sokszor

idejüket és anyagi javaikat is áldozva munkájuk sikeréért.

27

Iskolánk pedagógiai munkát segítő kollégái (iskolatitkár, iskolapszichológus,

fejlesztőpedagógus, iskolakönyvtáros) maximális pozitív hozzáállással, néha erejükön

és lehetőségeiken felül is szolgálják pedagógiai munkánk megsegítését. Hasonlóan csak

hálával emlegethetjük néhány technikai munkatárs segítő munkáját: gazdaságvezetőnk,

pénzügyi előadónk, konyhás nénink, portás nénink és az ebben az évben érkező

gondnokaink is iskolánk épülését, szépülését nagyban segítő munkatársak.

Iskolánk viszonylag fiatal (28 év) intézmény. A kezdeti épületkeresések után 2004-től

kezdődően olyan felújítási munkálatok zajlottak le, melynek eredményeként egy

tényleg modern, a XXI. század igényeinek megfelelő épületet tudhatunk magunkénak.

Taneszköz ellátottságunkban az alapokkal rendelkezünk, de anyagi lehetőségeink

lehetővé teszik, hogy minden évben gyarapodhassunk, bővülhessünk.

Tanítási rendszerünk jellemzője a nagy szabadság. Vannak elveink, amit elvárunk

minden pedagógustól (pl. írás-olvasás tanítása Meixner-módszerrel, differenciált

oktatás, értékelés egységessége…). Ugyanakkor a tanítási módszerekben, elvekben,

tankönyvválasztásban nagyobb szabadsága van pedagógusainknak. Kiemelten

támogatjuk az új tanítási módszerek alkalmazását (belső továbbképzések), az interaktív

tanítás, az élménypedagógia alkalmazását.

erőforrásaink gyengeségei

Iskolai alapítványunk számláján jelenleg nem mindig van elég összeg. Ennek oka

részben, hogy a nagycsaládosok adókedvezménye miatt egyre kevesebb a felajánlható

1% összege. Természetesen ennél sokkal fontosabb számunkra is, hogy egyre több

nagycsaládos legyen kicsinyke országunkba, és egyre több család merjen ne csak 3,

hanem akár 4-5 gyermeket is vállalni. Hasonlóan ingadozó azoknak a családoknak a

száma, akik nagyobb összeggel tudják iskolánk szép életét támogatni. Az alapítványi

támogatást így jobban kell koordinálni. Emellett tervezni kellene egyéb támogatók

keresését.

Néhány kollega hozzáállása pedagógiai elveinkhez hátráltató elemként jelenik meg,

amennyiben nem szeretnének megújulni. Idejükből esetleg a legminimálisabbat akarják

szentelni munkájukra. Az is hátráltató tud lenni, amikor szülők körében egyet nem

értésükkel erősítik a szülőkben kialakuló negatív érzéseket is. Valljuk, hogy csak olyan

tantestület tud eredményesen működni, ahol a fő célt mindannyian el tudják fogadni: „A

lényeges dolgokban egység, egyebekben szabadság, mindenekelőtt szeretet!” – hirdette

már Szent Ágoston is.

Évek óta nehézséget jelent számunkra az iskolai utazó gyógypedagógus és az iskolai

rendszergazda feladatainak megfelelő ellátása. Mindkettő igen fontos lenne egy

intézmény életében, hiszen ma már a számítógépes hálózat kialakítása és megfelelő

működtetése elengedhetetlen a sikeres működtetéshez. A gyermekek ellátásában pedig

mivel pedagógiai programunkban és működési engedélyünkben is jelen van az S.N. I.

tanulók felvállalása, elengedhetetlen, hogy megfelelő szakmai segítséget kapjanak

egyéni fejlődésükben. Az előzőek nagyban hátráltathatják az iskolahasználók

elégedettségi szintjét.

Iskolánk épületének felújításakor (2004-ben) még 6 évfolyamos intézményként

működtünk. A tervezési munkálatok is ennek érvényesítését tették célkitűzésül. A

törvényi változások miatt azonban „fel kellett fejlődnünk” 8 évfolyamos iskolává. Az

épület termeiben pont emiatt hiányosságaink keletkeztek: kevés a

csoportfoglalkozásokat biztosító tanterem, kicsi lett a tanári szoba, kevesebb az

irodahelyiség, mint kellene. Bár működésünket mindez még nem befolyásolja,

komfortérzetünkre azonban nagy hatással van. Ennek fejlesztési lehetőségein komolyan

kell gondolkodnunk, a megvalósításokat pedig rövidtávú céljaink közé tenni.

28

Az eszközellátottságunkban is sokkal gyorsabb fejlesztésekre lenne szükség. Ez

elsősorban a technikai eszközellátottságot, a modern technikák tanítási folyamatba való

bekapcsolását jelenthetné.

Sok mindent megteszünk annak érdekében, hogy az új tanulási-tanítási módszerek

alkalmazása, a gyermek elsődlegessége érvényesüljön mindennapi munkánkban. Ennek

azonban nem minden pedagógus kollega felel meg vagy akar megfelelni. Munkájuk

iskolánk sikereit veszélyeztethetik, ebben lépnünk és lépniük kell.

5.1.1.3. A célok meghatározása

Philip Kottlerék egyértelműen jelzik, hogy a cél-meghatározási folyamat magában foglalja az

intézmény küldetésének megfogalmazását épp úgy, mint a rövid- és hosszú távú célok

megfogalmazása mellett az aktuális célok kijelölését is.30

Iskolánk célja:

Az elmúlt időszakban már a szülőkkel történő beszélgetések, tájékoztatások kapcsán is

hangsúlyoztuk, hogy biztosítani tudjuk a nálunk tanuló diákok esetében, hogy fel tudjuk

készíteni őket az Istentől kapott talentumaiknak megfelelő középiskolai felvételre;

Minden gyermek esetében szeretnénk elérni, hogy örömmel járjanak iskolába, ne

csappanjon meg ebbéli kedvük;

Fontos, hogy ki tudjuk alakítani és meg is tudjuk tartani a gyermekek motiváltságát a

tudás elsajátításában;

5.1.1.4. A küldetés

Philipp Kottlerék javaslata, hogy minden intézmény saját küldetésének kialakítása előtt

válaszoljon bizonyos kérdésekre, hogy világosan lássa azokat a célokat, melyeket meg akar

valósítani31:A kérdések vizsgálata, a rájuk adott válaszok körvonalazni fogják azokat a

válaszokat, melyből kialakítható egy intézmény küldetésgondolata.

Iskolám küldetése

Mindenféleképpen azt az egyéni arculatot, oktatási modellt kell megtalálnunk, amely

biztosíthatja sikereinket, felemelkedésünket. Olyan lehetőségeket kell keresnünk, amelyek

jelen körülményeink között, az adott tantestülettel és gyermeklétszámmal megvalósíthatóak.

Küldetésünk, ahogy én látom:

Olyan keresztyén szemléleten nyugvó a világot egységben megismerő gyermekek

nevelése-oktatása, akik szeretnek közösségben élni, tevékenykedni;

Elfogadás, tolerancia jellemzi mindennapjainkat;

Az élménypedagógia módszereivel a 21. század elvárásainak megfelelő ismeretekkel

biztosítani tanítványaink tudását;

Az egy életen át tartó tanulás alapjainak elültetése diákjainkban;

Önmagukhoz mérten a legtöbbet kihozni személyiségjegyeikből;

30 Philip Kotler – Karen F. A. Fox: Oktatásmarketing 6.old. (https://www.ofi.hu/oktatasmarketing/ wadmin 2009.jún.17.) 31 u.o. (30)

29

5.2. A marketing mix Azon lehetőségeket, elemeket jelenti, amik révén a fogyasztói igények kielégíthetőek. A

különböző marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációjáról

beszélhetünk.

„ A marketing mix azon változókat jelenti, amelyet a cég a vásárlói döntéshozás

befolyásolására felhasznál.” (Philip Kotler)

A klasszikus marketing mix, amely elsősorban az árutermelő cégek marketingtevékenységének

leírását célozza meg a „4P moell” (McCarthy, Kotler), amely a következőket takarja:

Product: maga a termék, a szolgáltatás;

Place: az eladás helye, a vállalat elérhetősége, a terjesztési csatornák;

Price: árstratégia

Promotion: Minden, ami az eladásösztönzésre szolgál, azaz a reklámtevékenység, a

PR…

Az oktatási intézmények azonban nem árutermelők, hanem szolgáltató intézmények.

Szolgáltatásaik jellemzői pedig a következők:

Nem kézzelfogható a termék, azaz nem tárgyiasult;

Egyidőben zajlik a szolgáltatás nyújtása és fogyasztása;

Heterogén, azaz változik, szinte soha nem nyújtja ugyanazt;

Legnagyobb részében személyfüggő;

A szolgáltatás minőségét meghatározza a személyes elfogadás, szimpátia, a fogyasztó és a

szolgáltató közötti bizalmi viszony létrejötte, az etikai szempontok és nem utolsósorban a vevő,

azaz a fogyasztó kényelmi szempontjai. Ezért a szolgáltatást végző intézményeknél a 4P modell

kibővül „7P-re”, a már meglévőek (product, place, price, promotion) mellé a következő elemek

kerülnek még:

People: Minden személy, aki a szolgáltatás folyamatában részt vesz, akár fogyasztó,

akár szolgáltató;

Process: a terméklétrehozás és a kiszolgálás;

Physical Evidence: minden, ami a teljesítés megtörténtét jelzi, produktumok, mérhető

hatások, stb.

A marketing mix elemeinek a siker érdekében természetesen harmonizálnia kell egymással.

Célja pedig nem lehet más, mint a fogyasztói, azaz az iskolahasználói bizalom elnyerése.

5.3. PR: Public Relations

„A Public Relations (PR) olyan vezetési eljárás (menedzsment funkció), mely tervszerű és

folyamatos tevékenység (kommunikáció), melynek célja, hogy a szervezet és munkatársai,

közönsége, környezete, illetve közvéleménye között megértést, bizalmat építsen ki és tartson

fenn.” /Tarsoly Péter/

A reklámtevékenységek (melyek általában egyoldalú kapcsolatot feltételeznek) célja az áru

eladása, értékesítése közvetlen befolyásolással, tehát a piaci taktika eszköze. Legtöbbször

szűkített információ felhasználásával próbál eredményeket elérni.

A PR ennél jóval több. Kétoldalú kapcsolatról beszélünk minden esetben, amelyben teljeskörű

információ-áramlás és közvetett befolyásolás jön létre. Célja pedig a bizalom kiépítése, az

elismertség és a hírnév megszerzése.

30

Iskolák esetében olyan kommunikációs tevékenységekről beszélhetünk, melyek

alkalmazásával a cél az iskola és a környezete közötti bizalom kiépítése és folyamatos szinten

tartása.

5.3.1. Public Relations

„PR = a vállalat vezetése által koordinált, minden részterületre kiterjedő tájékoztatási

tevékenység, melynek célja, hogy a vállalat termékei iránt bizalmat keltsen, majd tevékenységét

értékelve a megszerzett bizalmat fenntartsa és ápolja.” /Nagy Alfréd: Jegyzetek a Public

Relations tanulmányozásához/

A vállalat ebben a helyzetben az iskola, a terméke pedig az oktatás.

Az iskolai marketing-kommunikáció legfontosabb célja a „fogyasztók”, azaz a szülők

informálása, meggyőzése „szolgáltatásuk” minőségéről. Ehhez a kétoldalú kapcsolat

elengedhetetlen.

Ugyanilyen fontos a pedagógusok, mint belső „vevők” figyelemmel kísérése. Az ő

együttműködésük, pozitív hozzáállásuk nélkül semmilyen változtatás nem valósulhat meg. Az

iskolavezetés egyetlenegy jó elképzelését, javaslatát sem tudja megvalósítani a

pedagógusközösség támogatása nélkül. Ehhez fontos a meggyőzés, a csapatmunka, az iskoláért

való közös és kölcsönös tenni akarás.

5.3.2. A PR sajátosságai:

A PR hatása csak hosszútávon lesz eredményes, és csak a folyamatos jelenléte adhat eredményt.

Minden esetben kétirányú információáramlást feltételez, célcsoportja viszonylag tág, és hatásai

mindig közvetetten mutatkoznak meg.

A PR egy folyamat:

információk beszerzése a közönség elvárásairól és véleményéről;

az információk összevetése az intézmény saját céljaival;

az iskola tevékenységének alakítása olyan irányba, hogy a célközönség véleményét az

elvárt irányba fejleszthesse;

a közönség tájékoztatása a cselekvéseinkről;

információk gyűjtése visszacsatolásként;32

5.3.3. a PR célja:

Megbízható, korrekt információk rendszeres nyújtása;

A marketingtevékenység támogatása;

Kapcsolatok ápolása a szülőkkel, gyermekekkel, külső partnerekkel;

A belső kommunikáció kiépítése;

5.3.4. A PR területei a célcsoport szerint:

Belső PR

A belső PR alanyai lehetnek az iskola belső érintettjei, azaz a pedagógusok, munkatársak,

családtagjaik és mindazok, akik a belső érdekkapcsolatok szféráját képezik. (KOrMOs)

Külső PR

A külső PR alanyai további két csoportra bonthatók:

32 Kormos Dénes: előadásjegyzet 2017. Miskolci Egyetem, Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga hallgatóinak

31

funkcionális kapcsolatok, akikkel az iskola a mindennapi élete során kapcsolatba kerül: tanulók

és szülők mellett ide köthetők a partnerintézmények, a fenntartó, szakmai szervezetek,

pénzintézetek, érdekképviseletek.

A közönségkapcsolatokhoz pedig a helyi önkormányzatok, helyi-és országos környezet,

tömegkommunikációs médiumok képviselői, társadalmi és civil szervezetek képviselői és

magánszemélyek tartoznak.

Egy marketingterv összeállítása nem nélkülözheti egy partneri térkép összeállítását.

A partneri térképnek tartalmaznia kell az iskola funkcionális, potenciális és háttérpartnereit.

Mindezt vizsgálni kell szakmai, társadalmi és gazdasági szempontból.

Mivel a PR tevékenység során a legfontosabb szempont a bizalom megnyerése, ezért az

eszközeivel is ezeket célozzuk meg!

Eszközök lehetnek:

Szóbeli eszközök (előadások, fórumok, konzultációk, TV-és rádióadás)

írásbeli-képi eszközök (szórólapok, reklámcikkek, internetes fórumok)

akciók, rendezvények, stb.

5.3.5. PR az iskolánkban:

Intézményünk PR tevékenysége jelenleg gyermekcipőben jár.

Nincs tudatosság, megtervezés, célirányos kommunikáció ezzel kapcsolatban;

Szórólapot az óvodai beiratkozás előtt készítünk csak;

A tájékoztatás (akár eredmények, akár információ) igenszűkkörű, sokszor nem aktuális,

késésben van;

A belső kommunikáció is akadozik;

A mozanapló előrelépést jelentett, mert a szülőket könnyebb elérni;

Nincs olyan szervezett és felépített tevékenységünk, amely iskolánkról tájékoztatná

akár felhasználóinkat, akár az iskolával külső kapcsolatban lévő szervezeteket;

5.4. Arculat

„Arculat alatt egy szervezet kifelé és befelé irányuló önábrázolását, magatartását,

megnyilvánulásainak megtervezett, tudatos és folyamatosan használt összetevőit értjük.„

(Tarsoly Péter)

A szó, arculat a latin identitas szóból ered (idem=azonos, entitas=lét). A

marketingtevékenységek esetében arculaton szervezeti arculatot értünk, amely tudatos és

egységes azonosság kiépítését feltételezi egy iskolán belül. Olyan koordinált és integrált

kommunikációs munkát feltételez, mely során a vélemények és a hangulat megközelíti és eléri

azt a célt, hogy az iskoláról alkotott kép (érzés, vélemény) összhangot teremt a munkatársak és

az iskola környezete számára. Magában foglalja egy intézmény múltját, jelenét, hitvallását,

filozófiáját, a dolgozók egyéniségét, a szervezet erkölcsi- és kulturális értékeit, stratégiáit, a

munkafolyamatok jellegét.

Tartalmilag magában foglalja az intézmény, azaz a szervezet alaptevékenységét, azokat a

szolgáltatásokat, melyek az iskola profilját jelentik. Felöleli az intézmény kommunikációs

tevékenységét, formai azonosítóit (épület, környezet, jelképek, kiadványok).

Természetes, hogy minden, ami egyedi, és csak egy adott intézményre jellemző, segíti, kiemeli

és erősíti az iskolát. Egyedivé teszi, össze nem téveszthetővé válik az intézmény életében.

32

Napjainkban egyre fontosabbá válnak egy arculat megtervezése és kialakítása során az iskola

nyomtatott kiadványai, jelképei valamint az interneten keresztül elérhető információ-halmazok

(honlap, facebook oldal). Ugyanilyen erővel bírhatnak az iskola kiegészítő programjai: táborok,

erdei iskolák, kirándulások, iskolarádió, iskolaújság, rendezvények, évfordulók megünneplése.

Hasonlóan nem lehet elhanyagolni egy intézmény fizikai jellemzőit: az épület állapota,

felszereltsége, az udvar, a sportolási és játéklehetőségek az arculat lényeges elemei.

Az arculat stabilitásának feltétele a tartalom és a forma összhangja.

Az arculat összetevői:

Szervezeti filozófia, szervezeti kultúra

Szervezeti kommunikáció

Szervezeti magatartás

Vizuális jegyek (embléma, nyomtatványok, levelek külalakja, formaruhák stb)

A szervezeti arculat jelentősége:

Azonosít és megkülönböztet,

A szolgáltatás minőségének meghatározója,

minősít,

állandóságot sugall,

Az irányító mechanizmus eszköze,

gazdaságos,

5.4.1. Iskolánk jelenlegi arculatterve:

digitális matematikaoktatás – felmenő rendszerben, az ötödik évfolyamon elkezdve a

2018/19-es tanévben;

informatika tantárgy csoportbontásos oktatása – tehetségek kiszűrésének lehetősége;

az informatika lehetőségeinek kiaknázása a többi tantárgy esetében is: mozabook,

mozaweb,…

gyorsírás szakkör indítása;

LCDL vizsgák az alapokból nyolcadik évfolyam végére;

5.5. A kommunikáció jelentősége a szervezetben – A marketing-kommunikáció

Egy szervezeten belül a kommunikáció az arculat formálásának éppúgy fontos eszköze, mint

ahogy közvetítheti az értékeket, az intézmény stratégiáját. Felölel mindent, ami az intézmény

iránt érdeklődő kérdések megválaszolásától az ismertetők prezentációjának módjáig terjed.

belső kommunikáció:

Az intézményen belüli kommunikációt jelenti. Egy adott szervezeten belül a vezetőség és az

alkalmazottak, munkatársak közötti interaktív (kölcsönös) kapcsolat kiépítése és működtetése.

Alapelvei a dolgozók, tagok tájékoztatása a vezetők alapvető tevékenységéhez tartozik. A belső

kommunikáció a szervezet céljaiból indul ki, és azokat kell, hogy szolgálja. Az irányítási

folyamat hatékony eszköze.

célcsoportjai: munkatársak, szervezeti egységek, tantestület tagjai, döntéshozók.

eszközei: szervezeti megbeszélések, stábülések, továbbképzések, belső műhelymunka,

fórumok, egyéni és csoportos értékelések, hirdetőtábla, üzenő füzet.

külső kommunikáció:

Jelenti az intézmény külső kapcsolatrendszerét a fenntartóval, a szülőkkel, a társadalommal.

Első találkozási felület a szolgáltatásunkat igénybe vevő és igénybe kívánó vevőkkel.

33

Növeljük ismeretségünket, elismertségünket, bemutathatjuk magunkat, informáljuk a

társadalmat a számunkra fontos ügyekről.

Területei: PR, szakmai kapcsolatok, fenntartói kapcsolatok, közösségi kapcsolatok,

arculattervezés, monitoring, rendezvényszervezés, sajtókapcsolatok.

34

6. A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE - A MARKETINGTERVEZÉS

6.1. Az iskola és a gyermekek:

Az általam összeállított kérdőíveket (3.sz. melléklet) iskolánk felső tagozatos diákjaival

töltettem ki. A célcsoport kiválasztásában az erősített meg, hogy a 10-14 éves korosztály talán

már kevésbé érzelemvezérelt, mint az alsó tagozatosok. Bár gyermekségüket igazolja, hogy

saját osztályommal (8. osztály) azon a napon töltettem ki a kérdőívet, amikor az iskolánk fűtési

rendszere elromlott, és a javítási idő alatt nem volt fűtés iskolánkban, a hőmérséklet csökkenést

pedig nagyon gyorsan érzékelni lehetett. Egyértelmű volt ezek után, hogy az elvárásaik között

meg fog jelenni a jó fűtés.

A kérdőív (4 sz. melléklet) összeállításánál több oldalról igyekeztem képet kapni tanítványaink

gondolatvilágáról, a tanuláshoz, mint legfontosabb élettevékenységükről való viszonyukról,

iskolánkhoz köthető érzelmeikről, elvárásaikról.

A kérdések feldolgozásánál több oldalról is egyértelmű, hogy szükségük van a gyerekeknek a

családias légkörre, a jó tanítási órákra, a megértő, szeretetteljes pedagógusra. És természetes

életfeltételük, hogy szükségük van az ízletes, finom ebédre, a nagy játszási területre és a jó

programokra, jó barátokkal. Ha ezt egy kicsit részletesebben elemezzük, és egy megfelelő, az

igényeiket figyelembe vevő stratégiát építünk fel, készen is állhatunk a maradandóan jó iskola

megteremtésében.

Jó érzés fogott el a kérdések feldolgozása során, hogy tanítványaink nagyrészt pozitív

véleménnyel vannak munkánkról, életünkről. Jól érzik magukat iskolánk falai között. Az is

egyértelmű, hogy a más iskolából „átvett” gyermekek, látva és érezve is a különbségeket, teljes

áradozással vannak iskolánkról.

Az utolsóként feltett kérdés elemzésével kezdeném:

Szerinted jó, hogy ebbe az iskolába jársz? Jól döntöttek a szüleid? Válaszodat indokold

is!

53 gyermek töltötte ki a kérdőívet a 62 felső tagozatos diákunk közül.

A válaszolók közül 42-en (79%) jelezték, hogy szeretnek iskolánkba járni.

5 gyermek nem válaszolt erre a kérdésre.

5-en (mindegyik 8. osztályos) igen is meg nem is választ írtak.

Csupán 1 gyermek jelezte, hogy nem szeret az iskolánkba járni.

Indokaik:

A válaszok indoklásánál első helyen szerepel a jó osztályközösség, a sok barát, a jó

osztálytársak (34%).

Második helyen szerepelnek a jól tanító tanárok, akik „jófejek”, kedvesek és

segítőkészek (19%).

A családiasság és a kicsiségünk (13%)-kal lett a sorban következő.

A tanulók 11%-a jegyezte még meg, hogy jó a tanítási rendszer, erős, színvonalas az

iskolán.

9%-a megemlítette, hogy jó az iskolánkban, hogy tanulhatnak Jézusról, jobban

megismerhetik az Úristen tanításait.

A gyerekek visszajelzései megerősíthetnek bennünket abban, hogy a pedagógiai programunk

alap célkitűzése megfelelő: Családias, keresztyén és kicsi iskolát terveztünk és szeretnénk

megvalósítani a mai napig.

35

A gyerekek rávilágítanak arra, hogy egy sikeres iskolában meghatározó a pedagógusok

személyisége, tanítási módszereik. Arculatváltásunknál erre kiemelt szerepet kell szánnunk, és

az elmúlt évek ezirányú intézkedéseit folytatnunk kell. Meg kell találnunk a megfelelő

személyiségű munkatársakat a megfelelő helyekre!

Szeretném még kiemelni azoknak a gyerekeknek a véleményét, akik a fölső tagozatra érkeztek

intézményünkbe más-más iskolából: Többen fogalmaztak úgy, hogy „életük legjobb döntése

volt”; Érezni lehet a különbséget, és nagyon örülnek a váltásnak. „Itt ezerszer jobb”.

Fontosnak tartanám még megemlíteni a 12. kérdés elemzését:

Szerinted mitől jó egy általános iskola? Írd le, aztán számozással jelezd a fontossági

sorrendet is!

26 gyermek (49%) az, akik szerint a legfontosabb az egy iskolában, hogy „jó, kedves tanárok,

jó tanítási módszerekkel, szeretetben tanítsanak”. Ugyanezt 15 gyermek (28%) tette a második

helyre, és 12 gyermek (22%) még a harmadik helyen is ezt említi. Ez a három helyen megjelölt

ismérv a gyerekek 99%-át lefedi! Tehát nem mehetünk el szó nélkül és nem hunyhatunk szemet

a pedagógus személyisége és tanítási módszerei mellett!

A gyerekeknek hasonló érzéseik vannak osztálytársaik, iskolatársaik iránt, a barátság és a jó

osztályközösség kialakulása iránt. Első helyen 12-en (22%), második helyen 14-en (26%) és

harmadik helyen 7-en (13%) említik mindezt. Ez összesen a gyermekek 61%-át jelenti. Igazolja

ez a számadat, hogy egy jó közösségben, barátok között, az iskolai közösséget is hangsúlyozva

a gyermekek biztonságérzete felerősödik, komfortérzetük megnő.

A családias légkör (15%), a modern iskola (13%), a fegyelem (20%) , a tisztaság (9%), a

különböző programok (5%) jelent meg még több gyermek felsorolásában.

Érdekes még megemlíteni néhány jellemzőt, mely sok-sok gyereknél, de kis számban jelent

meg: meghittség, igazság, humor, biztatás, rugalmasság, jó hangulat, tisztelet, biztonság.

Olyan tükröt tartottak ezzel elénk a gyermekek, melynek figyelemmel kísérésével iskolánk

színvonala maximálisan növelhető!

Az is nagy örömömre szolgált, hogy a 3. kérdésre, miszerint: Mit változtatnának meg feltétlen

iskolánkban? - 15-en (28%) írták azt, hogy semmit, így jó az iskolánk, ahogy van. A többi

változtatásra javasolt ötlet közül egy sem kapott 5 (9%) szavazatnál többet: néhány tanár

módszerén, kedvességén, a tanulás mennyiségén. Ezen kívül 1-2 szavazatot kapott sok-sok

minden: több számítógép, finomabb ebéd, órák sorrendje, emelethez lift, több szünet, enni az

órán, röpdolgozat megszüntetése, stb. Utóbbiakon látszanak az egyéni kényelmi szempontok,

vagy a humor. Bár, ha a siker kulcsát keressük, nyilván meg kell állnunk minden

megjegyzésnél, és el kell gondolkodnunk, hogy miért is merült fel egy-egy gyermekben az

általa megfogalmazott igény.

A gyermekek érzéseinek, gondolatainak kérdőíves megkérdezése iskolánk marketingtervének

elkészítésénél a következő pontokban ad megoldandó feladatot számunkra:

Olyan tanárokra van szükségünk a felső tagozaton, akik hajlandók a modern

pedagógia eszközeivel, élménypedagógiai módszerekkel tanítani;

Olyan tanárokra van szükségünk, akik jó kapcsolatot tudnak kialakítani a

gyermekekkel, fontos számukra minden tanítvány;

Olyan tanárokra van szükségünk, akiknek a gyermek a legfontosabb: mindegyik

külön-külön. Pedagógiai tevékenysége a hivatása és nem a munkája! Az

osztályterembe belépve nem 20-25 problémás helyzetet, megoldandó feladatot,

hanem 20-25 csiszolatlan gyémántot lát! (Karácsony Sándor gondolata nyomán)

36

A szeretet az, aminek iskolánk minden pillanatában, minden programjában, minden

társas viszonyulásában meg kell jelennie;

A családiasságra továbbra is szükségünk van: ennek meg kell jelennie egy-egy

osztályon belül, az iskolai közösségen belül, a tanár-diák kapcsolatban és a családok

bevonásával is;

A fegyelemre igen is szükség van: a gyerekek jól érzik magukat a számukra is

értelmes szabályok között. Biztonságot ad számukra;

Az osztályközösségek megfelelő pozitív irányú alakulásáért mindent meg kell

tennünk: különböző közös programok, kirándulások, szakkörök, klubdélutánok,

tanórai csoportos foglalkozások szervezésével a gyermekek komfortérzetét

növelhetjük. A jó programokért szívesen maradnak az iskola falai között, jól fogják

magukat érezni;

Oda kell figyelnünk a tantermek felszereltségeire, az esztétikus berendezésekre, a

rendre, a tisztaságra;

Ha a gyermekek kérdéseikre, problémáikra mindig a szeretetteljes odafordulást,

kedvességet fogják megtapasztalni, akkor ezt is fogják továbbadni;

6.2. Szülői kérdőív elemzése

6.2.1. Kapcsolat a szülőkkel:

Dolgozatom kapcsán iskolánk szüleit az iskolaválasztással, az elvárásokkal, az

információáramlással kapcsolatban kérdeztem. Ebben elsődleges célunk, hogy feltérképezzük

a beiskolázással kapcsolatban milyen irányban kell promóciós tevékenységeinket fejleszteni,

avagy mely korosztályt és hogyan kell elérnünk ahhoz, hogy a demográfiai hullámok és egyéb

külső tényezők ellenére is mindig megfelelő létszámú jelentkező legyen a mindenkori első

osztályunkba. Ugyanennyire kiemelten kell figyelnünk arra is, hogy a felső tagozat évei alatt a

szülők elégedettsége megmaradjon, és intézményünkben maradjanak gyermekeik a

középiskolai beiskolázásig. Fontosnak ítélem meg, hogy az iskola célkitűzésével, fontosabb

pedagógiai elveinkkel ne csak beiratkozáskor, hanem az évek múlásával is egyetértsenek a

szülők. Ehhez folyamatosan informálódnunk kell, hogy elégedettek-e az evvel kapcsolatos

„szolgáltatásainkkal”, avagy változtatnunk kell rövidtávú céljainkon? Tudjuk, hogy a

tájékoztatás, a megfelelő csatornákon történő információáramlás nélkül csak téves

információkhoz juthat a szülőtárs. Ezért erről is folyamatosan kell visszacsatolást szereznünk.

A 5. számú mellékletben lévő kérdőívet töltettem ki a szülőkkel. Iskolánk falain belül a

testvérkapcsolatoknak köszönhetően 120 családdal van a mindennapokban kapcsolatunk. A

kérdőívet 25 alsós és 27 felsős szülő töltötte ki, ezen belül 12 olyan szülő volt, akinek mindkét

évfolyamra jár gyermeke. Ez összesen 52 kérdőív, tehát a szülők 43 százaléka tisztelt meg

bizalmával. Az eredmények biztatóak voltak számomra.

A kérdések 4 témakört öleltek fel:

Az iskolaválasztás szempontjai;

iskolánkkal kapcsolatos elvárások;

információáramlás;

saját gyermekeik ismerete;

A kérdőívek eredményei utalnak arra is, hogy alsó tagozaton a szülők szorosabb kapcsolatban

vannak az iskolával, érdeklődésük, információéhségük nagyobb. Kérdés, hogy mit lehetne

annak érdekében tenni, hogy a serdülőkor kezdetén a szülőkről való leválás természetes

folyamata ne vonja maga után, hogy a szülők aktivitása, érdeklődése megcsappan.

Hogyan kell ezügyben lépnünk?

37

Az iskolaválasztás előtti időszakban egyértelmű, hogy a szülők nagyobb része gyermeke

nagycsoportos korában kezd komolyabban foglalkozni, hogy milyen „kínálatból” választhat,

hová is vigye gyermekét általános iskolába? 56% az alsóban 70% a felsőben a százalékos arány.

Középsős óvodásként a szülők 36% az alsóban, 30% a felsőben. A többi lehetőséget

elenyészően választották a szülők.

Következtetés:

A beiskolázás előtt az óvodákat mindenféleképpen meg kell keresnünk, elsősorban a

nagycsoportos gyermekek szülei körében vinni iskolánk hírét. De lehetőséget kell kapnia a

középső csoportos szülőknek is (mivel kb. egyharmados arányban érinti őket!), hogy az első

információkhoz hozzájussanak, és esetlegesen számunkra jó irányba tudjuk befolyásolni őket.

Az is egyértelmű, hogy ismerősi, baráti körben szerzik a legtöbb információt a szülők (alsós:

56%, felsős: 37%). Tehát, ha elégedett szülők, elégedett gyermekei járnak iskolánk falai közé,

biztosított a jó hírünk, és biztosított, hogy egyre többen adják tovább ezt a jó hírt, megalapozva

iskolánk jövőjét. Az egyéb lehetőségeknél említésre került az is, hogy a testvér már idejár, saját

pozitív tapasztalat erősítette meg választásukat. Bízhatunk abban, hogy az előző megállapítás

így is megállja a helyét, azaz, ha a nagyobb testvér által elégedett a szülő, akkor a kisebb testvért

is iskolánkba hozza.

A kerületi információs kiadvány (iskolai kopogtató) jelentősége sem elhanyagolható. A szülők

közül 13-an is megjelölték (25%), hogy az első információkat onnan szerezték. Emellett a

szülők 19%-a felkereste iskolánk honlapját is. A közeljövő feladata tehát kétirányú. Nem

hagyatkozhatunk csak a jóhírünkre! Mindenképp bővítenünk kell a külső kommunikációs

eszköztárunkat is. A kerületi kopogtató mellett a szórólapozás, a közeli gyülekezetek

megkeresése, valamint az internetes csatornák alkalmazása is megerősítheti az információk

célba érését.

A kérdőívben kitekintést igyekeztem tenni, hogy az iskolaválasztás során milyen szempontok

szerint keresik a szülők az iskolákat (7.sz. kérdés). Mi a fontos, döntő érv iskolánk kapcsán. Az

eredmény nagyon biztató számunkra:

Az alsó tagozatos szülők első helyen említik a nyílt napok tapasztalatait (60%). Bár ez az évek

haladtával úgy néz ki, már nem marad meg ennyire az emlékek között (26% a felsőben). Üzenet

ez számunkra, hogy mindent meg kell tennünk, hogy iskolaelőkészítő alkalmaink

megmaradjanak, és ezeken az alkalmakon továbbra is foglalkoznunk kell a gyermekek mellett

a szülőkkel is, mert a pozitív kapcsolatépítésnek megfelelő hatása lehet a későbbi döntéseikre.

Az alsó tagozaton a döntésben ugyanúgy megjelenik a barátok, ismerősök szerepe, akik

iskolánkról pozitív véleménnyel vannak (28%). Az iskolaelőkészítők alkalmával iskolánkról

kialakul az első benyomás is, észrevehető szellemiségünk, a leendő kollégával történő

beszélgetések is fokozzák pozitív döntéseik kialakulását. Bebizonyosodott a válaszok alapján,

hogy az eddigi tevékenységeink megfelelően működnek, hiszen az alsós szülők 64%-a, a felsős

szülők 37%-a úgy értékelte, hogy iskolánkról minden elengedhetetlen információhoz sikerült

hozzájutniuk a beiratkozás előtt.

Fontossá teszi ez számunkra, hogy a belépő „idegen” számára milyen látványt tudunk nyújtani.

Dekorációink, a folyosón észlelhető „alkalmi szituációk” (gyermek-gyermek, gyermek-

pedagógus), portaszolgálat, ahogyan egy belépőt fogadunk stb.

A felső tagozaton pedig a hozzánk más iskolából érkezett gyermekek esetében természetesen

megjelenik érvként az előző intézményben szerzett rossz tapasztalat, melyet az intézményünk

nyújtotta első találkozások és élmények ellensúlyozni tudtak.

38

6.2.2. Elvárások intézményünkkel szemben:

Az intézményünkkel szembeni legfontosabb elvárás a szülők körében mindkét évfolyamon két

szempont:

A szülőknek nagyon fontos, hogy gyermekük jól érezze magát az intézmény falain

belül (60%-a az alsós és 33,3%-a a felsős szülőknek);

Kiemelten számít, hogy a gyerekek szeressenek tanulni és tanuljanak meg tanulni

általános iskolai éveik alatt (28% és 30,7%);

Az is magasabb értéket kapott, hogy a gyermekekből a képességeiknek megfelelően a

legtöbbet hozzák ki (24% és 25,9%) az iskolai évek alatt.

Jövőbeni terveinknél fontosnak ítélem meg, hogy tanulási stratégiákat is tudjunk biztosítani

tanítványainknak. Erre nyilván nem elég az a kezdeményezés, ami ötödik évfolyamon a magyar

órákba beépítve megjelenik. Kollégákkal is beszélgettünk már erről és terveink között is

szerepel, hogy hetedik osztályban az új tantárgyak megjelenésével és a tananyag

megnövekedésével szintén segíteni kell tanítványainkat, hogy megtalálják saját tanulási

stílusukat. Az iskolai éveket, a tanórákat valamennyi évfolyamon szintén át kell hassa a

segítőszándék, amivel differenciáltan tudunk egy-egy gyermek felé fordulni, segíteni őket

ebben is. Valamennyi tantárgy esetében figyelni kell a szaktanároknak, hogy az adott

tantárggyal kapcsolatban milyen tanulási stratégiák alkalmazásával segíthetnek tanítványaink

saját magukon. Szint úgy fontosnak vélem, hogy a szülőknek is adjuk segítséget, támogatást,

javaslatot, amivel otthon ők is segíteni tudják gyermekük tanulási módszereinek kialakulását.

Ezzel kapcsolatban szülői beszélgetőkörök szervezése jó alkalmat tud nyújtani.

Az elvárások mellett megjelenik még kisebb százalékban, hogy az iskola hozza ki a gyermekből

a képességeinek megfelelően a legtöbbet, illetve szeressék gyermekét az intézmény falain belül.

A kérdőív negyedik kérdése a következő volt: Mit szeret az iskolában a legjobban, mivel

elégedett leginkább?

Örömteli számunkra, hogy a pedagógiai programunkban megjelölt célkitűzéseinket a szülők

megvalósultnak látják és ítélik meg iskolánkban:

A családias légkör 61,5%, a keresztyén értékrend (55,7%), a közvetlen kapcsolat tanár és diák

között (40,3%) hasonlóan magas értékeket kapott. A szülők nagy része úgy érzi, hogy gyermeke

szívesen jár iskolába (50%). Az alsó tagozaton a pedagógusok megítélése is jó értéket kapott:

a szülők 40%-a véli úgy, hogy kiváló pedagógusok tanítanak intézményünkben, akik szeretik

a gyerekeket. A felső tagozaton ez az arány 11%. Ebből a két értékből levonható a

következtetés, hogy nagyon fontos lenne a felső tagozaton is egy stabil tanári kar kialakítása.

Az alsó tagozat szellemét mindenféleképpen folytatni kell, és a magas színvonalon oktató,

szeretetteljes légkört biztosítani tudó kollégákkal kell megerősíteni felsőtagozatunkat.

Az is fontos szempont, hogy a szülőkben is tudatosítani kell, más elvárásokkal tekintsenek a

felsőtagozat felé: az osztályokban tanító 7-8 tanár soha nem fogja tudni azt a „tyúkanyó”

gondoskodást biztosítani, amit egy alsós tanító, aki szinte minden pillanatban együtt van

tanítványaival.

A szeretetteljes légkör fontosságát hangsúlyozza az a kérdés is, hogy a szülők saját

gyermekeikkel szembeni elvárásaikban is a boldog, kiegyensúlyozott személyiség kialakulását

preferálják. Az alsó tagozaton ez egyértelmű (64%). A felső tagozaton e mellett (40,7%) viszont

már megjelenik az az igény is, hogy a gyermek tegye azt, amit szeret, és tudjon belőle majd

megélni (33,3%).

6.2.3. Az információ-áramlás

Az ezzel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok egyértelműen megerősítik az információs

társadalmi berendezkedés megerősödését: A szülők többsége már interneten, honlapon keres új

39

információt (67,3%), és csak másodlagos a személyes vagy írásos anyag keresése (32,7).

Kiemelten kell tehát kezelnünk iskolánk honlapjának naprakészségét. Fontos, hogy színes,

érdeklődést felkeltő, aktuális legyen minden napon. Ez csak akkor tud megvalósulni, ha van

olyan személy, aki ebben járatos, szívügyének tekinti a honlap megbízhatóságát és

munkaidejében kiemelten beépített ezeknek a feladatoknak az ellátása. A jövőt építve már az is

fontos kell legyen számunkra, hogy a honlap aktualitása mellett a facebookon megjelenő

információ szerepe is jelentőségteljesen nőlni fog. A fiatalabb (Y-Z-….) generáció napi szinten

használja ezt a felületet. Jelenleg az információ megosztására a leghatékonyabb. Az internetes

hírközvetítés azonban azt a felelősségvállalást is magával vonja, hogy egy-egy pedagógus

mennyire mélyed el az információ ilyen irányultságú közlésére. Véleményem szerint, az a

pedagógus, aki napi szinten küldi a tanórákról és egyéb tevékenységekről a fotókat, mozgóképi

felvételeket, az saját munkájáról ad „álmarketinget”. Hiszen egy tanórán vagy „tanítok” és a

gyermekekkel foglalkozom, vagy felvételeket készítek. Mindkettőt nem lehet elmélyülten

egyszerre végezni!

A szülői kérdőív 11. kérdése olyan komplex információhalmazt kínál számunkra, melyet

mindenféleképpen ki kell használnunk marketingstratégiánk megtervezésénél. 10-es skálán

kértem a véleményeket iskolai életünkkel kapcsolatban: a követelményrendszerünkről, tárgyi

felszereltségünkről, a kapcsolati rendszereinkről. Éppúgy véleményt mondtak a szülők iskolánk

színvonaláról az ő szemszögükből, mint a tisztaságról, a szabadidős lehetőségekről, de saját

gyermekeik ismereteiről is. Kíváncsi voltam arra is, hogy mennyire ismerik iskolánk

dokumentumait, a tanulmányi és egyéb mérési eredményeinket.

A válaszok lehetőséget fognak arra adni, hogy marketingtervünk elkészítésénél, a célok,

stratégiák megválasztásánál figyelembe vegyük egyik legnagyobb „felhasználóink” igényeit.

6.3. Pedagógusok véleményei

Fontos volt számomra, hogy pedagógustársaim véleményét megismerhessem a

marketingtevékenységek szemszögéből. Kérdéseimet úgy állítottam össze, hogy iskolánk

jelenlegi arculatát is értékeljék, valamint a marketing szükségességét is érzékeltethessem.

Emellett arra is választ akartam kapni, mennyire érzik elhivatottnak magukat iskolánk céljai, a

pedagógiai munka mellett, valamint jól érzik-e magukat intézményünkben, mint munkahely.

(6.sz. melléklet) A kérdőívek kitöltésére lehetőséget szerettem volna adni az óraadó kollégáknak

is, de egyikük sem élt a lehetőséggel. Így a 10 teljes állású és 6 részmunkaidős munkatárs közül

12 kolléga tisztelt meg válaszaival. Ez 75%-os arány.

Az oktatás színvonala (91% - nagyon fontos), valamint a kiemelt tantárgyak (matematika és

magyar) tanítási színvonala (91% - nagyon fontos) szinte egyöntetűen fontos minden társam

számára. Erős a megítélése még az idegen nyelv oktatásának (50% tartja nagyon fontosnak), és

a pedagógus személyiségének (50% tartja nagyon fontosnak) valamint az erkölcsi nevelésnek

(50% a nagyon fontos).

A 2. kérdés válaszaiból kiderül, hogy nem vagyunk tájékozottak az iskolai marketing

tevékenységeiről, hatásairól. A dolgozatom elején említést tettem arról, hogy ez a szemlélet

távol állt eddig tőlünk, igazán vezetői és szűkebb körben kezdtünk ebben a tanévben ezzel a

gondolattal foglalkozni. Nem is érzik fontosnak az intézmények közötti verseny kialakulását, a

piaci szemléletmód fontosságát. A 3. kérdés is még a marketingtevékenységhez és a PR-hez

köthető megállapításokat tartalmaz. A megjegyzések kétirányúak: értékelni kellett a szempont

fontosságát és azt, hogy véleményük szerint mennyire igaz a megállapítás a mi intézményünkre.

Az értékelések is is egyértelműen jelzik, hogy elsődleges feladatunknak kell tekinteni

vezetőtársammal az elkövetkezendő hónapokban, hogy kollégáinkat megismertessük az

iskolamarketing jelentőségével, az ehhez köthető részterületekkel. A meggyőzés és

40

megismertetés után tudunk majd teljeskörű marketingtevékenységet végezni iskolánk falain

belül.

A kérdőív 4. részében számomra megnyugtató válaszok születtek: A kollégák jól érzik magukat

iskolánkban, mint munkahely. Fontos számukra, hogy a vezetés támogassa és elismerje őket,

ugyanakkor érzik is ennek meglétét. Jó a munkahelyi légkör, vannak baráti kapcsolatok és

bizalmi viszonyok is a tantestületen belül. Kiemelten kell kezelni az információáramlás

folyamatát, mert ebben is egyetértenek a kollégák, hogy nem megfelelő.

Jó meglátásaik vannak javaslattételeikben, amivel iskolánk jó hírnevét szeretnék növelni. Ez

megegyezik az én általam felvetett gondolatokkal is dolgozatomban:

Hogyan alakítanád intézményünk marketing tevékenységét?:

Szakértő véleményére támaszkodni;

Iskolai honlapunk színesebbé, naprakésszé tétele – versenyeredmények, programok,

cikkek;

A közelben lévő lakótelepi óvódákkal megismertetni az iskolánkat;

Sajátos arculat kialakítása: informatív legyen és ne általános;

Együttműködési megállapodások: cégekkel, vállalatokkal, oktatást-nevelést segítő

intézményekkel;

Pozitív eredményeink még látványosabb hangsúlyozása;

3 pillér: honlap – megbízott koordinátorral, kiadvány az iskola életéről,

szakmaiságáról, személyes kapcsolattartás – nyílt napok, fórumok;

Karácsony Sándor oldal a honlapon – mit tett, mondott, ami nálunk is gyakorlat;

Az egyházi iskolákba továbbtanulók kiemelése;

Nagyobb mennyiségű szórólap, ismertetők;

PR tevékenységre külön szervezeti egység;

Személyes beszélgetések a munkatársakkal;

ellenőrzést komolyabban;

Facebook oldal;

A szervezetfejlesztéssel kapcsolatos véleménynyilvánítások, eredmények is megerősíthettek

bennünket arról, hogy az iskolai élet problémaköreit a szülőkkel meglévő kapcsolatok

ingadozása, az információáramlás akadályozottsága, a beiskolázás és az alsó-felsős átmenet

problematikája teszi ki. Az ezzel kapcsolatos első tapasztalatok erősítettek meg bennünket,

hogy tovább kell lépnünk, és megfelelő stratégiai lépéseket kell megjelölnünk.

A vélemények alapján rövid időn belül így szerveztük meg azt a belső továbbképzéses napot,

amikor hat konkrét és kiemelt kérdéskör alapján közösen tettünk javaslatot, ötletbörzén

keresztül a tovább fejlődés lehetőségeire. A kérdéskörök a következők voltak:

Ha nem értünk egyet más tanár szakmaiságával, akkor hogyan kezeljük ezt a másik

tanár és a szülők felé? Mindezt úgy, hogy közben önmagunkat és az iskolát sem

tagadjuk meg.

Hogyan lehetne a szülőket úgy bevonni, hogy ne csak ventilláció legyen, hanem előre

vivő pozitív együttgondolkodás a gyerekek érdekében?

Az alsó és a felső tagozat közötti átmenetben hogyan lehet megvalósítani a

fokozatosságot?

Milyen pozitív dolgokat ad az iskola mint egyházi iskola és mint oktatási intézmény?

Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az információ-áramlást, a feladatkörök megosztását,

a tevékenységek leszabályozását?

Hogyan lehet jobban kommunikálni és láttatni kifelé az eredményeinket?

41

Dolgozatom 1-2.. sz. melléklete tartalmazza a kérdéskörökre adott ötleteket. Mindezt aztán

kijelölt pedagógus társaink véleményezték, majd intézkedési tervet készítettek. Ezt egy

tantestületi értekezlet keretében fogadtuk el. Mindez már november végén segítséggel lehetett

a következő tanév konkrét cselekvési tervének elkészítésében.

A beiskolázással kapcsolatban külön lépéseket nem tettünk: a hagyományos iskolai ismerkedő

alkalmainkat megtartottuk, szórólapokat készítettünk, melyeket a közelünkben lévő

gyülekezetekbe és óvodákba is elvittünk. Lehetősége volt az érdeklődő szülőknek iskolánk

életébe is bepillantani egy nyílt nap alkalmából.

Komoly stratégiai terveket készítettünk viszont az alsó és felsőtagozat átmenetének enyhítésére,

valamint a felső tagozat létszámának növelésére. A kettő összefüggésben van terveinkben.

Az átmenet megkönnyítésére az intézkedési terv valamennyi lépését megvalósítottuk:

Már az I. félévben megszületett a döntés, hogy ki lesz a felsős osztályfőnök;

Alkalmat teremtettünk a szülőknek a felsős kollégákkal való ismerkedésre (pl.

projektnap, tanórák, egyéb rendezvények)

Az új osztályfőnök be kapcsolódott a 4. osztály életébe pl. kirándulások, ünnepek, külön

programok,

Elkészítettük április közepére a következő tanév tantárgyfelosztását, hogy

megtudhassák a szülők és a gyerekek is, kik lesznek leendő tanáraik;

Május hónap folyamán az alsós osztályfőnök bemutatja, tájékoztatja a felsős

osztályfőnököt és a kollégákat a tanulókról;

Az új osztályfőnök személyesen megismeri leendő tanítványait és szüleit;

Kiemelten figyeltünk, hogy a felkészítés a felső tagozatra stratégiai lépéseit is folyamatosan

megvalósítsuk:

4. osztályban már kicsit felsős követelmények szerint számon kérni, (pl. szóbeli felelés

gyakorlása, számonkérés órai rendszerességgel) stb.

Felsős tanárok látogassanak órát alsóban (4. osztályban)

Felsős munkatárs is tarthatna egy-egy órát, esetleg projektnapot a negyedikeseknek.

4.-ben szülő-pedagógus találkozót szervezni a felsős tanárokkal egy szülői értekezlet

keretében;

Hamarabb rászoktatni a szülőt is a gyermek önállósítására

pl. házi feladat felírása a gyerek feladata, nem a szülőé

pl. tanulási rend betartatása a szülő által

pl. iskolához tartozó feladatok fejben tartása a gyermek feladata

4. osztályban különösen figyelni arra, hogy kapjanak minél több olyan feladatot, ahol

önállóan kelljen kitalálniuk a megoldáshoz vezető utat.

A következő lépés pedig már az arculatváltásunkat jelentette: ahhoz, hogy növelni tudjuk a

felső tagozaton is a létszámot, olyan új profilt kellett találnunk, ami megvalósítható néhány

hónap leforgása alatt.

Így választottuk a leendő ötödik osztálytól felmenő rendszerben a digitális matematika tanítás

bevezetését. Az informatikai tudás átadása az elkövetkezendő években egyértelműen kiemelt

jelentőségű lesz. Ezért is választottuk ezt a lehetőséget. Leendő kollégánk matematika-

informatika szakos tanár. A tantárgy módszertanának, tematikájának és tanmenetének

kidolgozását a szakos pedagógusok együtt vállalták. Elkészült hozzá szórólapunk, plakátunk.

Folyamatban van a külön felvételi meghirdetése ebbe az évfolyamba. Az informatika adta

módszertani lehetőségeket többi pedagógustársunk is vállalta, hogy minél jobban beépíti saját

42

tantárgyába, ezzel is növelve az élménypedagógia lehetőségét, valamint bővítve az informatikai

ismeretek alkalmazásának lehetőségeit.

Fontosnak tartjuk, hogy a felsőbb évfolyamokon tanulók is lehetőséget kapnak, hogy

csoportbontásban tanulhatják az informatika tantárgyat, szakköri lehetőségen sajátíthassák el a

következő tanévtől a gépírás valamint az ECDL tanfolyamok alapmoduljait.

Ezzel a kezdeményezéssel reméljük, hogy már a következő tanévben tapasztalhatjuk a

létszámnövekedést intézményünkben, amely bizonyára kedvet ad majd a folytatásra is.

43

7. ÖSSZEGZÉS

A sikeres iskola egyik titka: iskolamarketing!

Aki ma iskolai oktatással-neveléssel foglalkozik, és felelősséggel próbálja irányítani

intézményét, az érzi, hogy a tanulólétszám csökkenését csak minőségi szolgáltatásokkal és

hatékony marketingtevékenységgel lehet mérsékelni vagy megfordítani.

Tehát, aki sikeres akar lenni, nincs más választása, mint a marketing alkalmazása, az iskola

marketingszemléletű vezetése!

Az iskoláknak azokat a menedzselési, működtetési eljárásokat kell figyelembe vennie, amelyek

segítségével alkalmazkodni tudnak a megváltozott és folyamatosan változó környezethez. Így

fennmaradnak, esetleg bővülnek is, és ezek révén sikeresek, elismertek lehetnek.33

Munkám során választ kaphattam arra, hogy miért fontos a marketing ma egy általános iskola

életében:

Segítheti az intézményeket, hogy minőségi szolgáltatásaikkal fejlődjenek és életben

maradjanak.

Az intézményi cél és a küldetésnyilatkozat frappáns meghatározása, a jellegzetes arculat

kialakítása az iskolahasználók elégedettségét növelheti.

A pedagógiai program megtervezése segíthet a célpiac szükségleteinek és igényeinek

kielégítésében, mely a fennmaradás zálogává válhat.

A környezet- és helyzetelemzés után kidolgozott megvalósítási stratégiák a

szolgáltatásokkal kialakított értékteremtést, a megfelelő oktatási szolgáltatás nyújtását,

a kommunikáció fejlődését hozza magával.

A témával kapcsolatban bármilyen értekezést tanulmányoz egy érdeklődő, mindegyik

megegyezik abban, hogy ha egy intézmény sikeres akar lenni, egyetlen utat választhat: az

iskolamarketinget. Már nem kérdés, hogy a marketingtevékenység nem elveszi, hanem erősíti

az iskola békés világát. Hiszen, ha jó az oktatás színvonala, kiválók a pedagógusok, modernizált

eszközök és módszerek várják gyermekeinket, megfelelőek a tanulmányi eredmények,

talentumaiknak megfelelő tudásszinttel tanulnak tovább tanítványaink, akkor jó érzés és

boldogság hatja át mindennapjainkat, elegendő létszámmal büszkélkedhetünk, és mindenkitől

azt várjuk és kapjuk, hogy továbbadja ezt a jó érzést.

Dolgozatom elején felvetéseim között szerepelt, hogy a kérdőívek segítségével szeretném

feltárni iskolám jelenlegi állapotát a marketing nézőpontjából. Mindezzel azt bizonyítani, hogy

szervezett marketing-stratégia kialakításával erősíthetjük helyzetünket az oktatás piacán,

gyarapítva a tanulói létszámot, növelve a munkatársi összhangot, és megerősíteni a szülők

bizalmát, intézményünkbe vetett hitüket.

A kérdésekre adott elemzések választ adtak hipotéziseimre:

Megismerhettem a szülők iskolaválasztási céljait;

Elemezhettem a diákok és a kollégák véleménye alapján, hogy milyen elvárásaik

vannak egy jól működő iskolával szemben;

Igazolva látom, hogy munkatársaim nagy része egyetért a marketing-koncepció

bevezetésével iskolánkban;

Fontos, hogy elsődleges terveink között szerepeljen a külső kommunikációs eszközök

megerősítése;

33 Dr. Pavluska Valéria: A sikeres iskola titka: Iskolamarketing, Veszprém 2000.

44

Át kell vizsgálnunk az intézményi dokumentumokat, újra értékelni céljainkat,

stratégiáinkat,

A megfelelő arculattervezéssel és az ehhez köthető PR tevékenységekkel már a kezdeti

lépéseknél is pozitív visszacsatolásokat kaptunk, amelyek további lépésekre

ösztönöznek;

Ötletbörze iskolám marketingtevékenységéhez:

1. Beiskolázási stratégia

Az elmúlt években nem jelentett gondot intézményünk életében, hogy a tervezett létszámnak

megfelelő elsős kisgyermekkel indíthassuk az új tanéveket. Ugyanakkor soha nem volt annyi

jelentkező, hogy elérhessük, hogy viszonylag jó képességű gyermekekből alakítsuk ki az új

osztályokat. Már a beiskolázás folyamatában tudtuk, hogy lesznek az induló osztályokban

S.N.I. és az első 2 évben megtörténő felméréseknek köszönhetően B.T.M.-es tanítványaink.

Ettől függetlenül a kollégák kérésére minimálisra csökkentettük az úgynevezett

iskolaelőkészítő foglalkozások számát. 2014-ben még havonta szerveztünk ilyen alkalmakat,

azóta a beiratkozásig mindösszesen 3 ilyen alkalmat szervezünk (november, január, február

hónapokban).

Bár tartunk egy nyílt napot, amikor két tanórán megnézhetik a leendő elsős tanító munkáját,

valamint igazgatónk tart egy iskolabemutató beszélgetést, én a következő javaslatokkal élnék:

Novembertől márciusig minimum havi rendszerességgel tartani meg az ismerkedési

alkalmakat. Ezeken az alkalmakon, ha iskolánk pszichológusa is részt vesz, már

nagyon sok következtetést le tudnánk vonni a gyermekek viselkedéséből,

iskolaérettségükből.

A foglalkozásokat látogató szülőkkel nyílt fórumon beszélgetéseket folytatnék,

milyen céllal választották intézményünket, milyen terveik vannak gyermekeikkel

kapcsolatban. Válaszolnék a felmerülő kérdésekre.

Az iskolahívogató lapokat is személyesen vinném el azokba az óvodákba, ahonnan

gyermekek érkezésére számíthatunk. Részt vennék az óvodai szülői értekezleteken,

ahol pár percben bemutatnám intézményünket.

A nyílt napot kibővíteném, lehetővé tenném, hogy a szülők gyermekeikkel együtt

érkezzenek, a tanítási órák egy részét úgy szervezném, hogy bevonhassuk a leendő

elsős gyermekeket is.

Az iskolaválasztásban a szülői döntés kialakításban az óvónéni véleménye rendkívül

sokat számít. Ő az, aki a gyermek nevelésében aktív részt vállalt a szülők mellett.

Emiatt is fontos, hogy az óvodák munkatársaival is ki tudjunk olyan kapcsolatot

alakítani, ahol véleményüket felvállalva segítőink lehetnek a beiskolázás

folyamatában. Ezért minden tanév novemberében nyílt napra hívnám az érintett

óvodák munkatársait. Így láthatnák az előző évben felvételt nyertek fejlődését is, és

tapasztalataikat tovább vihetnék a leendő szülőtársak felé.

Iskolahívogató szórólap

2. Szülői elégedettség

A családias légkör elengedhetetlen feltétele, hogy jó kapcsolatot építsünk ki a szülőkkel. A jó

kapcsolat feltételezi a tájékoztatás folyamatosságát, kölcsönösségét. A szülői vélemény

meghatározó egy közösség további életének alakulásában. Az elégedetlen szülő véleményét

elmondja a munkahelyén, az iskola környezetében és az iskolán belül is. Elégedetlensége

hosszútávon kihat a gyermeklétszám alakulására.

45

Azok, akik úgy ítélik meg, hogy megkapják azokat a szolgáltatásokat, értékeket,

eredményességeket, melyek megfelelnek elvárásaiknak, azok a szülők elégedettek lesznek, és

ezt fogják szűkebb és tágabb környezetükben is híresztelni.

A változások elérése érdekében a szülői elégedettséget felmérő kérdőíves tájékozódást minden

tanév végén elvégeztetném. Elemzéséből már az első évben is látnunk kell a felfelé történő

növekedést. A rendszeres fórumok megtartása, a fogadó órák, a nyílt napok és a szülői

értekezletek tematikus megváltoztatása is az elégedettség növekedésében kell, hogy

érvényesüljön.

A célok kialakításában elengedhetetlen, hogy csak olyat ígérjünk a szülőknek, amit teljesíteni

is tudunk.

3. A felsőbb évfolyamok létszámának megőrzése

Minden intézmény életében kiemelt jelentőségűen kell kezelni a 4. – 5. osztály átmenetében

felmerülő problémákat. Ahhoz, hogy a negyedikes szülők körében ne merüljön fel az

iskolaváltás gondolata, a következő taktikai elemeket vezetném be:

Már a 4. osztály elején bemutatnám a leendő osztályfőnököt, aki a lehető legtöbb

programban részt is venne az osztály életében. Ezzel nemcsak a gyermekeket

ismerhetné meg a lehető legjobban, hanem már a szülők bizalmát is elnyerhetné.

Az ősz folyamán nyílt nap keretén belül ismerhetnék meg a szülők a felsőbb

évfolyamon tanító kollégákat.

Szülői találkozót szerveznék, ahol a szülők feltehetnék az őket foglalkoztató

kérdéseket, melyek megválaszolásával bátoríthatnánk őket, bizalmukat mélyíthetnénk

intézményünk irányába.

A tanév végén és az 5. évfolyam elején a közös konzultációkon segítenék a kollégáknak

a gyermekek minél alaposabb megismerésében.

Nemcsak az átmenet jelenthet létszámcsökkenést, hanem a hatodik évfolyam utáni iskolaváltás

is. Ennek érdekében a következő terveim lennének:

A felső tagozaton a tanári karral közös döntésben szakirányú erősítést hajtanék végre.

A kiemelt tantárgyakat a szülői megkérdezés mellett az anyagi és egyéb lehetőségeink

figyelembe vételével, valamint a környező iskolák erősségeit figyelembe véve

alakítanám ki.

Megismertetném az iskola vonzáskörzetével intézményünket. A beiskolázáshoz

elkészült hívogató laphoz hasonló reklámlapot állítanék össze, melyet a környező

gyülekezetekben, lakóházaknál osztanék szét. Emellett a kerület információs rendszerét

is kihasználnám. A jelenlegi kis létszámú osztályokba felvételt hirdetnék.

A felső tagozaton oktató munkatársakkal egységesebb szemléletet alakítanék ki az

elvárási rendszerünkben, az értékelési rendszerünkben, a gyermekek egyéni,

differenciált oktatásában-nevelésében.

Élménypedagógia

4. Tanulói igények

Az iskolánkban tanuló diákok elsődleges célja természetesen, hogy a nyolcadik év második

felében sikeres felvételi vizsga után abba az intézménybe kerülhessenek, melyre talentumaik

alapján leginkább hivatottak. Ehhez elengedhetetlen, hogy az évek folyamán a szülők és

gyermekeik felismerhessék az egyéni képességeiket, erősségeiket és gyengeségeiket.

Az osztályfőnöki órák tanmenete, az egyéni bánásmódok, a közvetlen kapcsolatok mind ezt

célozhatják meg. A tanulói elégedettségmérést hasonlóan elvégeztetném, mint a szülői

elégedettségmérést a tanévek végén.

46

Tanulásmódszertan, osztályonkénti közös programok, projektnapok, osztályok közötti

programok, tantermek hangulata, tantermek felszereltsége…

5. Versenytársak a piacon

Ma már elkerülhetetlen, hogy a szülők, az oktatáshoz kapcsolódó személyek ne hasonlítsák

össze az egymáshoz közeli intézményeket. Így alakulhatnak egymás versenytársaivá ezek az

iskolák. Ahhoz, hogy megkülönböztethessük saját intézményünket a többiektől, saját stratégiai

tervet kell kidolgozni:

Az intézményben tanuló diákok valamennyi tanulmányi és sporteredményét több

helyen is láthatóvá tenném (faliújság, honlap, gyülekezeti hírek).

Az OKÉV eredmények a szülők szemében fontosak, ezért ezeket az eredményeket is

kiemelten hirdetném. Láthatóvá tenni az iskolában.

Közös programokon erősíteném az iskola iránti pozitív érzelmi viszonyulás

kialakulását. Családok bevonása.

A tantestület összetartását elismerésekkel, közös programokkal, sok-sok dicsérettel,

elismeréssel erősíteném.

Az intézmény belső és külső kommunikációját tervszerűen fejleszteném.

A megkezdett szervezetfejlesztést folytatnám külső céggel.

Vezetői szervezetfejlesztő tréninget szerveznék.

Az elmúlt hónapok személyes beszélgetései engem és pedagógus társaimat is megerősítettek

abban, hogy jó úton indulunk el, és gondolkodásmódunkba, gyakorlati cselekvéseinkbe

szervezetten kell beépíteni a marketinghez köthető tevékenységeket. Tudatosan kell építenünk

a marketingelvekre.

Tudomásul kell vennünk, hogy az iskolában a diákot és szülőt, mint fogyasztót, felhasználót

kell tekintenünk. Tudomásul kell vennünk, hogy mint oktatási intézmény csak úgy

maradhatunk életképesek, ha sikeresek, elismertek leszünk a „fogyasztóink” körében.

És tudomásul kell vennünk, hogy elsődleges célja ma egy oktatási intézménynek nem lehet

más, mint a felhasználókat, mint értékeket tenni a középpontba egy stratégiai menedzsment

folyamat részeként. A mellettük lévő elköteleződés az iskolai marketingtevékenység lényege.

Az iskola így válik szolgáltató szervezetté, így beszélhetünk piacképességről, versenyhelyzetről

az oktatás piacán. Ez az iskolai marketing-koncepció lényege.34

Hálás vagyok az Úristennek, hogy erőt, ötleteket, nyugalmat, békességet adott dolgozatom

elkészítéséhez!

Ullmanné Dénes Annamária

2018. április 23.

34 dr Muhi Béla: Az iskolamarketing elméleti és gyakorlati kérdései 348.oldal /www.vmtt.org.rs/mtn2012/348_357_Muhi_ifj_Apdf/

47

8. IRODALOMJEGYZÉK

1. Hutflesz Mihály: Iskolafejlesztés és marketing,

ittkesz.regiofokusz.hu/tananyagok/iskolamarketing/1.%20modul%20tananyag.pdf.

2. Kormos Dénes: előadásjegyzet 2017. Miskolci Egyetem, Közoktatási vezető és

pedagógus szakvizsga hallgatóinak

3. Lipositz Zsoltné: Marketing oktatási intézmények számára, In: Minőség és marketing

az iskolában, 10.old.

4. dr Muhi Béla: Az iskolamarketing elméleti és gyakorlati kérdései 348.oldal

/www.vmtt.org.rs/mtn2012/348_357_Muhi_ifj_Apdf/ 2017. 11. 15.

5. Dr. Pavluska Valéria: A sikeres iskola titka: Iskolamarketing, Veszprém 2000.

6. Pecsenye Éva: Marketing management a pedagógiában, Új pedagógiai szemle 1998

november 42.old.

7. Philip Kotler: Marketing management, Budapest 1981. Műszaki Könyvkiadó

8. Philip Kotler-Karen F: A: Fox: Oktatásmarketing,

https://www.ofi.hu/oktatasmarketing wadmin 2009. jún. 17.

9. Theodore Levitt: Oktatásmenedzsment, Országos Közoktatási Intézet, Kutatási

Központ, Okker, Budapest 1998.

10. Tony Bush: A menedzsment fontossága az oktatásban,

https://www.ofi.hu/tudastar/oktatasmenedzsment/menedzsment-fontossága, wadmin

2009; 2018. jan. 17.

A DOLGOZAT SORÁN FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM MÉG:

1. Bognár Mária: iskolafejlesztés, oktatási reform – tapasztalatok az ezredforduló idejéről,

www.ofi.hu/tudastar/tanulmanyok/iskolafejlesztes 2009. jún. 17. /2018. 01. 20.

2. IV. Public Relations: A piacképes Általános Iskola, www.ofi.hu/iv-public-relations-

piackepes-altalanos-iskola 2017.10.30.

3. Sarka Ferenc: Alkalmazott vezetéselmélet II., Egyetemi jegyzet, Miskolci Egyetem

Bölcsészettudományi Kar

4. Szabóné Szél Julianna – Szontagh Pál: Iskolamarketing a gyakorlatban,

real.mtak.hu/61061/1EPA00011_iskolakultura_2001_0607_021-031.pdf. 2017.12.04.

48

9. IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ ENGLISH SUMMARY

The 21th century explosion of IT, social changes in market-oriented organizational

development did not leave education untouched.

Parents are now looking for a school for their children to ensure not only the ability to acquire

knowledge, but also the possibility of individual, differentiated treatment and a sense of

security. It has been an emphasised fact that children are welcome to go to school and enjoy

themselves. In the education "market" this generates a competitive position. Schools have

become the task of securing the satisfaction of parents and students. With external and internal

information sharing, success must be advertised. Where do parents get their information from

a school today? How does the good name of a school spread?

The research part of my dissertation and the findings in the literature clearly show that the

opinions of an educational institution are mainly spread through friendships and family circles:

family lunches, friends' meetings, playgrounds and joint events. The information thus obtained

is searched on the Internet (websites, facebook pages). After that, they make their decisions

based on personal meetings, conversations and experiences.

How can parents and children share positive feelings about their own school and give them a

good reputation?

"We have to sell ourselves!" As much as some of the teachers' societies are protesting, the

school is now being treated as a service provider. It has emerged and holds the competition

between schools to increase the number of children.

We can project elements of marketing activity to schools. We can talk about consumers; they

are the users of the school, that is, children and parents. We can talk about service providers,

they're the teachers. There is a product and there is a sale. What is different from the economic

market view is the material benefit.

In the theoretical part of my work I used the works of renowned marketers and educational

experts: Philip Kotler, Theodore Levitt, Valéria Pavluska, Éva Pecsenye, who convinced us that

education marketing should play a major role in the life of schools. The development of a school

marketing concept must become an indispensable and continuous activity for successful

schools. A good marketing plan and its ongoing review and implementation are keys to the

success of a school to survive.

For this goal responsible, appointed persons are crucial but financial support is also needed. We

need to measure market needs, examine external and internal opportunities, expectations and

needs. We have to identify the specific goals, the mission and adapt the strategic plans to this.

It is important to what an institution performs PR activity, how advanced its internal and

external communication is.

I tried to strengthen the theoretical basis of education marketing through questionnaire research

(parents, students, staff) in my own school. With the help of the conclusions, I compiled the

basics of my marketing plan.

With my dissertation I would like to help schools with similar problems.

Annamária Ullmanné Dénes

49

10. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

Iskolai szervezetfejlesztés felvetett témakörei:

A pedagógus kollégák a következő jellemzőket, értékeket tartották fontosnak iskolánkról:

Az iskolánk emberléptékű, átlátható;

Olyan az iskolánk, mint „A farm, ahol élünk c. film”

Volt sok fejlődés az elmúlt két évben, de még lenne mit fejleszteni;

Az igazgató nagyon jó ember, nagyon szereti a gyerekeket;

Sokan a helyükön érzik magukat;

Jó a közösség;

A tanároknak nagy az autonómiája;

Kis sziget, ahol természetes a békesség, az alázat;

Nincs a tanárok között annyi villongás, mint máshol;

Nem rossz a „gyerekállomány”;

A kérdésekre adott válaszok és az egyéni vélemények alapján az alábbi főbb területek jöttek

elő, amiket fejlesztenünk kellene pedagógus kollégáink szerint:

Szülők kezelése, kommunikáció:

Mások voltak a szülők korábban, sokkal barátibb volt a viszony, most úgy tekintenek

az iskolára és a pedagógusokra, mint a szolgáltatókra;

A mostani szülők már nem ugyanabba a korosztályba tartoznak, mint a pedagógusok.

Nagyon más szemlélettel, értékrenddel élnek: ők már Y-generációs szülők, akikre

jellemző, hogy ha valami nem tetszik nekik, akkor elviszik a gyerekeket;

A szülők irányító szerepbe gondolják magukat; Sok a pedagógus szülő;

A családi összefonódások és a sok ismeretség a gyülekezetből is – megnehezítik a

helyzetet, a konfliktusok felvállalását, a határok meghúzását;

Napi szintű a kapcsolat a szülőkkel a családias jelleg miatt, de túl terhes ez és nehéz

megfelelni nekik – a gyerekek igényeinek kellene megfelelni;

Szerephalmozódás van, a tanárok szülői szerepben vannak, sokszor konfliktust okoz ez

bennük;

A fenntartó gyülekezetből jövő szülők több jogot vindikálnak maguknak;

A szülők nem érzik, hogy a problémákra tényleg reagálna az iskola – jobb

kommunikáció, P.R. kellene;

A tanárok nem zárnak össze;

A szülők csalódottságának, elégedetlenségének egyik oka, hogy az iskola üzenete nem

valósul meg (nem kellene mindent megígérni), pontosan kellene kommunikálni, hogy

milyen értékeket, szakmaiságot ad az iskola;

A szülők csalódottságának másik oka, hogy álomvilágban élnek a saját gyermekük

tálentumai kapcsán;

Fontos lenne, hogy milyen mértékig kell a szülőt partnerként bevonni;

Határok meghúzása, Én-védelem (a szülőkkel kapcsolatos ez is):

A szülők sokat megengednek maguknak;

A családias jelleg miatt közelebb mennek fizikálisan is és lelkileg is;

A tanárok kevesebb eszközzel rendelkeznek énvédelemre, belecsúsznak a játszmákba;

Barátság ÉS (nem VAGY) szakmaiság: meg kellene húzni a határokat;

Ha a tanárok nem tartják meg a határokat, kimerítik az energiáikat;

Ha tartják a határokat, nem biztos, hogy így tud működni a rendszer;

50

Kérdés tehát, hogy hol szükséges határokat húzni és hol nem;

Alsós-felsős ellentétek, a kis létszám nehézségei:

Az alsós tyúkanyó típus és a felsős követelményeket számonkérő típus közti ellentét

Nincs átmenet az alsó és a felső tagozat között;

A tanárokat sem tudják úgy elérni a szülők, ahogy az alsós időszakban;

Ellentétet generál az, ha egy-egy alsós kolléga továbbviszi az osztályát az átmenet

enyhítése miatt;

Az alsós tanító nem biztos, hogy fel van készülve a kiskamaszkor problémáira, olyan

helyzetekbe kerülhetnek, amit nem tudnak jól kezelni;

Napközis feladatokat is ellátó alsós tanítók helyzete nehéz, ha a saját gyermeke is az

iskolába jár, mert így reggel 8-tól délután 5-ig bent van az iskolában (főleg, ha

messziről jár);

Felső tagozat billeg: sok a megbízásos tanár, ők plusz feladatokat nem visznek, az

állandó munkatársakra több hárul;

Az alsós pedagógusokra több plusz feladat hárul;

Egyházi-, világi-, oktatási értékrend összeegyeztethetősége:

Vannak tanárok, akik átérzik, és vannak, akik inkább elmentek az iskolából;

Gyerekeknél és szülőknél is okozhat belső konfliktust, ha mást lát otthon és mást visz

haza az iskolából a gyermek;

Kérdés, hogy mennyi legyen a református többlet? Mi fér bele a programba? Túl sok

vagy túl kevés, amit ad az iskola?

Abból, amit ígér az iskola, ténylegesen mennyi lesz a gyakorlatban?

Ha a tanárok kiválasztásánál a vallásosság alapján szűkítik először a kört, akkor sok jó

tanár kiesik a lehetőségekből;

Nincs buktatás, nincsenek minimális követelmények;

A diákok esetében nincs szűrés (keresztyén értékrenddel ellentétes), ezért sok a tanulási

problémás gyermek. Ez külső megítélésnek sem jó.

Karácsony Sándor vallási és oktatási értékrendje: az iskola mennyire képviseli? A

szülők mit szólnak hozzá?

Ki irányítja az iskolát? A fenntartó gyülekezet lelkészének szerepe…

A kötelező Istentiszteletek hosszúak, a gyerekek nagyon belefáradnak;

Az egyházi évkör ünnepeikor tartott Istentiszteleti alkalmakat (ezüst vasárnap,

virágvasárnap, pünkösd) nem tudják a saját gyülekezeteikben megélni a szülők és a

gyerekek, ha nem a fenntartó gyülekezet tagjai;

Az iskola van elől vagy a gyülekezeti háttér?

Feladatkörök, folyamatok pontosítása:

Tisztázni szükséges, hogy mi működhet szabadon és miben kellenek szabályok;

Következetesség, rendhez szoktatás kellene;

Tiszta, világos szabályok, keretek kellenek – túl általános szabályok vannak csak;

Egységesítés szükséges;

Sok minden nincs leírva, nincs protokoll, amit következetesen tudnának használni;

Nem születnek kategórikus döntések;

Feladatköröket, protokollokat konkretizálni kellene;

A vezető nagyon lojális, megértő;

A vezetőnél az információ néha elakad; nem delegál, elaprózódik;

A vezetőhelyettes kezében túl sok feladat van;

Információ sokszor elakad, a tanárok is elfelejtik;

51

Belső kommunikációt is szabályozni kellene;

Külső PR, kommunikáció:

Az iskola nem tudja eladni magát olyan jónak, mint amilyen;

A gyülekezet és a gazdasági szempontok miatt is fontos lenne;

A PR messze esik a jelenlegi munkatársak szemléletétől;

Fontos lenne, hogy profin működjön, mert javulhatna az iskola megítélése;

További visszajelzések:

Az órarend szervezése a tanárokhoz igazodik, nem a gyerekek igényeihez;

A tanulás tanítását komolyan kellene venni. A tanulás módszertanát jobban kellene

tanítani;

Technikai személyzet és pedagógusok között van némi feszültség: a technikai

személyzet nem érzi magát egyenrangúnak a pedagógusokkal;

Több pedagógus igénye lenne az egyéni szakmai visszajelzésre;

52

2. számú melléklet

Intézményi irányított szervezetfejlesztés

csoportmunkák eredménye

1. Ha nem értünk egyet más tanár szakmaiságával, akkor hogyan kezeljük ezt a másik

tanár és a szülők felé, mindezt úgy, hogy közben önmagunkat és az iskolát sem tagadjuk

meg?

Intézkedési terv javaslat:

1. Ha pedagógusként nem értek egyet a pedagógus kolléga szakmaiságával

- Nem ítélhetem meg a mellettem dolgozó kolléga szakmai hozzáértését, mert ez nem az

én hatásköröm, mert ez a Vezetőség ellenőrző feladatai közé tartozik.

- Ha valamit észlelek, akkor kellő körültekintéssel, tapintattal jelezhetem a Vezetőségnek

2. Ha a szülőnek van gondja a kollégám szakmaiságával

- Minden esetben az első lépés az osztályfőnökhöz irányítás

3. Ha én osztályfőnök vagyok és a szülőnek van gondja a kollégám szakmaiságával

- Kérem a Szülőt, hogy problémájával keresse meg az érintett szaktanárt

- Ugyanakkor jelzem a szaktanár felé a szülők problémáját

- Ha a megbeszélés kudarcba fulladna és a Szülő ismét engem keres meg, akkor a

Vezetőség felé irányítom

- És osztályfőnökként jelzem a Vezetőségnek a kialakult helyzetet

- A Vezetőség feladata állást foglalni és ezt jelezni (visszacsatolás) a Szülők felé,

valamint az osztályfőnök felé

- Ha a döntés a teljes tanári kart érinti, akkor értekezlet keretében a Vezetőség megosztja

állásfoglalását, amihez igazodnunk kell

2. Hogyan lehetne a szülőket úgy bevonni, hogy ne csak ventilláció legyen, hanem előre

vivő pozitív együttgondolkodás is a gyerekek érdekében?

Intézkedési terv javaslat:

1. Első kapcsolatfelvétel

- a leendő elsős tanító személyes beszélgetések során megismerkedik a Családokkal

- közös programok kötetlenebb légkörben még az iskola megkezdése előtt

- tájékoztatni az iskolai rendjéről, életéről a Szülőket és az évfolyamán emlékeztetni

azokra

- egészséges határok kialakítása Szülők és Pedagógusok között pl. mérlegelni az

elérhetőségek kiadását – egyéni döntés alapján: mennyire tudom kezelni

2. Közösségi programok

- Családi nap a Szülők bevonásával, nemcsak a közös ebédkészítéssel, hanem más

programokban való aktív részvétellel

- Ünnepváró foglalkozások (kézműveskedés) Szülők bevonásával

- Közös munkálkodás az iskolában (pl. festési munkálatok, őszi, tavaszi nagytakarítás)

- Alkalmat teremteni közös beszélgetésekre pl. teázások

53

3. Szülők bevonása

- Szülői Fórummal való közös „értekezlet” (SZF vezetője + pedagógusok), így sikeresebb

lehetne a felkészülés a közös programokra pl. OZSV, Adventi vásár, Farsang, koncertek

- Szülői Fórum és osztályfőnökök közötti párbeszéd, egymás munkájának a segítése

- Szülők bevonása a gyerekek látókörének bővítése érdekében pl. foglalkozások

bemutatása, mesterségek, kézművesek behívása tanórákra

- szükség esetén rendkívüli szülői értekezletek tartása pl. főbb események előtt közös

döntés szülessen

3. Az alsó és felső tagozat között hogyan lehet megvalósítani a fokozatosságot?

Intézkedési terv javaslat:

Korai döntés fényében az alábbiak szerint tesz az osztályfőnök:

Már 4. osztály I. félévben megszülessen a döntés, hogy ki lesz a felsős osztályfőnök

Alsós osztályfőnök tovább viszi az osztályát, ha ez indokolt;

Alkalmat teremt a felsős kollégákkal való ismerkedésre (pl. projektnap, tanórák, egyéb

rendezvények)

Az új osztályfőnök kapcsolódjon be a 4. osztály életébe (ne csak 1 szülői alkalmával)

pl. kirándulások, ünnepek, külön programok, erdei iskola

Az alsós osztályfőnök bemutatja, tájékoztatja a felsős osztályfőnököt és kollégákat a

tanulókról

Az új osztályfőnök személyesen megismeri leendő tanítványait és szüleit…lehetőség

szerint

Felkészítés a felső tagozatra

4. osztályban már kicsit felsős követelmények szerint számon kérni, (pl. szóbeli felelés

gyakorlása, számonkérés órai rendszerességgel) stb.

Felsős tanárok látogassanak órát alsóban (4. osztályban)

4.-ben felsős kolléga is tarthatna egy-egy órát, esetleg projektnapot a negyedikeseknek.

4.-ben szülő-pedagógus találkozót szervezni a felsős tanárokkal egy szülői értekezlet

keretében

Hamarabb rászoktatni a szülőt is a gyermek önállósítására

pl. házi feladat felírása a Gyerek feladata, nem a Szülőé

pl. tanulási rend betartatása a Szülő által

pl. iskolához tartozó feladatok fejben tartása a Gyermek feladata

4. osztályban különösen figyelni arra, hogy kapjanak minél több olyan feladatot, ahol

önállóan kelljen kitalálniuk a megoldáshoz vezető utat.

A felsős tanárok sokkal több bátorítással, empátiával segítsék a kezdetet, hogy

megtanulják a gyerekek és elhiggyék, hogy képesek rá.

4. osztály II. félévétől közös értékelési rendszert használni a felső tagozattal

4. Milyen pozitív dolgokat ad az iskola: mint egyházi iskola és mint oktatási intézmény?

Intézkedési terv javaslat:

1. Misszió

Továbbra is rendszeresen tartjuk az alkalmainkat: istentiszteletek, áhítatok,

családi napok, lehetőségek a bizonyságtételre

54

Keresztény értékek közvetítése a mindennapokban (pl. imádsággal kezdeni az

első tanórát, személyes bizonyságtétel)

Pozitívan értékeljük a rendszeres templomba járást!

2. Egyéni kibontakoztatás

Az iskolában folyó tehetséggondozó programok átgondolása (igen vagy nem –

nem mindenáron!)

Fejlesztő pedagógus alkalmazása – állandó jelenléte

Lehetőség szerint pedagógiai asszisztensek alkalmazása

Önálló projekteket bízni a gyerekekre

Érdeklődés szerint: szakkörök indítása (pl. dráma, kézműves, sport, irodalom,

tudományos)

o Részt venni külsős tehetséggondozó programokban pl. Kutatók

éjszakája, Múzeumok éjszakája, Színházak éjszakája)

o Pályázatokon (pl. könyvtárak, cégek, múzeumok) való részvétel

népszerűsítése

3. Védőburok

További jó kapcsolat ápolása a Szülőkkel pl. családi napok, közös projektek –

OZSV, közös munkálkodás szülők-gyerekek-pedagógusok, szülői értekezlet

Erdei iskola népszerűsítése: legyen szívügyünk!

Közösségformáló tevékenységek beiktatása pl. szervezett játékok az udvaron

évközben, családi nap alkalmával

5. Hogyan lehet hatékonyabbá tenni:

→ az információ-áramlást

→ afeladatkörök megosztását

→a tevékenységek leszabályozását?

Intézkedési terv javaslat:

1. A vezetőség feladata

A feladatkörök egyértelmű meghatározása, betartása és számonkérése!

A munkaköri leírás évenkénti, időszakonkénti (új kolléga miatt) megújítása,

átnézése, felelevenítése

Kiegyensúlyozottabb éves menetrend, program harmonizálása

Szükség esetén kevesebb programot vállalni!

Éves eseménynaptár átvételét ellenőrizni pl. személyes átvétel és aláírással igazolni

Hatékonyabb értekezletek tartása: több kolléga személyes jelenlétével

hatékonyabbá tenni a munkaszervezést (akár más időpontba áthelyezni az

értekezletet! pl. kedd 14-15ig, rövidebb és lényegretörő)

2. Hatékonyabb kommunikációs rendszer kialakítása

Elektronikus értesítési rendszer – akár Mozanapló által, akár havi bontásban, vagy

heti menetrendet küldeni pl. az éves eseménynaptárt havi bontásban elküldeni

Az óraadó kollégák értesítésére koncentrálni

3. Pedagógus kollégák feladatai

Figyelemmel kísérni az éves Eseménynaptárt, hiszen azt év elején átvettük

Személyes felelősséget vállalni a ránk osztott feladatokban, elvállalt feladatokban

55

Osztályfőnökként előre értesíteni az órarendbeli változásokról (pl. fogászat, osztály

rendezvények) mind a vezetőséget, mind az érintett (szak)tanárokat

Értekezleteken való megjelenés!

6. Hogyan lehet jobban kommunikálni kifelé és láttatni az eredményeinket

Intézkedési terv javaslat:

Tanulói létszám megtartására/növelésére irányuló javaslatok:

Felvételit hirdetünk, volt negyedikeseink és külsős diákok számára. A meghirdetett

cél, hogy megadott teljesítményszint felett bekerülhetnek a növelt informatika

óraszámú csoportba. Fel kell vállalni, hogy van erős- és van alap- csoport.

A meghirdetendő infó-csoport projekt-orientáltan, a többi tantárgy (elsősorban

matematika, angol, irodalom) oldaláról érkező elvárások mentén tanul informatikát.

Ez –természetesen- komoly előkészületet és koordinációt igényel a szaktanárok

között. Projektek kitűzése, szinkronizálása életkorhoz igazodva…

Ettől függetlenül is igyekezni kell a projekt-típusú foglalkozások számát növelni!

És ezt az anyagainkban, hirdetéseinkben hangoztatni !

A fentieken túl komoly reklámértékkel bírna, ha iskolánk ECDL Vizsgaközpont lenne.

Ne legyünk elfekvő! Mivel, ha ránk ragad a „papírosok iskolája” sztereotípia, akkor

nehezebben tudjuk meggyőzni a szülőket arról, hogy komoly tehetségeket is képzünk.

Ezért két, kommunikációs szempontból fontos javaslat:

a ) Kerüljük (az egyébként igaz) megfogalmazást: Megértjük, hogy igazán tehetséges

diákjainkat elviszik… stb. A középmezőny szülei is tehetséget látnak gyerekeikben!!!

b) Bukásstandard: Valami objektív ponthoz kötve, rögzíteni kell a felvételi tárgyaknál

a minimumszintet, és ezt deklarálni kell akkor is, ha évek óta nem bukott meg senki.

A fejlesztések az alsóban hatékonyak, felsőben a fejlesztés egy része a tanulószobára

eshetne, hogy ne órákról hiányozzon a diák.

A házirendben tantárgyi és/vagy összesített átlagtól kellene függővé tenni, hogy távol

maradhat-e a diák a tanulószobáról. Ez a későbbiekben fékezné a különórás és

sportkörös túlterhelést.

A tanulószobán maradó diákjainkkal szaktanárok foglalkozhatnának, részben a

korrepetálás lehetőségeit is kihasználva.

56

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

Intézményem gyorsdiagnózisa:

Intézményem ma szavakba öntve:

A kicsiség magával vonzza a családiasságot. Iskolánkban ez abban is megnyilvánul, hogy

viszonylag kis tantestület neveli-oktatja a gyermekeket, tehát szinte minden kolléga ismer

minden tanítványt. A mindennapi nevelési munkánkban arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy

gyermekeink is figyeljenek egymásra, segítsék egymást. Így jó kapcsolat figyelhető meg a

kisebbek és nagyobbak között is. Ennek megerősítésére szolgál iskolánk udvara is, ill. a

különböző közös programok, melyben lehetőség van a közös játékokra,

együttmunkálkodásokra (családi délelőtt, tavaszköszöntő műsor, projektnapok, közös

munkálkodások iskolánk szépítésére…).

A családiasság megnyilvánul abban is, hogy igyekszünk a szülőkkel is együttműködni. Nálunk

„be lehet jönni” az intézménybe. A reggeli áhítatokon a kisebb tanítványaink szülei is jelen

vannak. Családi délelőttökön, közös kirándulások alkalmával és egyéb programjainknak is

részesei a szülők. A Szülői Fórum képviselői segítségükkel támogatják intézményünket.

Idei tanévünket az összefogás, a közös gondolkodás is kiemelten jellemzi. 2 évvel ezelőtt egy

mélypontját élte át intézményünk. Néhány elégedetlen szülő és az őket megerősítő néhány

munkatárs elérte, hogy negatív hírünk alakuljon ki és erősödjék meg. Ennek köszönhetően 24

gyermeket vittek el a 2015/16-os tanév végén iskolánkból, arra hivatkozva, hogy elégedetlenek

oktatásunk színvonalával, a tantestület néhány tagjával. Ebből a mély „gödörből” kifelé

„kászálódunk” jelenleg. Részesei vagyunk egy szervezetfejlesztésnek, melyhez külső cég

segítségét is igénybe vettük. Célunk, hogy azt a kiemelkedő pedagógiai munkát, melynek

pozitív tanulmányi versenyeredményei is vannak, pozitív felvételi eredményekkel

büszkélkedhetünk a 8. tanév végén, szóval azt a jó minőségű munkát, melyet végzünk, a hírünk

is képviselje.

Intézményem szervezeti hatékonysága:

Ha egy skálán kellene értékelnem, hogy mennyire vagyunk hatékony szervezet jelenleg, akkor

7-es értékjeggyel értékelném.

Munkaközösségünk kb. 70%-a képviseli azt a közös célt, mely pedagógiai programunkban is

megtalálható, ill. amely mentén szeretnénk tanítványainkat nevelni-oktatni. Ennek a

százaléknak sokkal nagyobbnak kellene lennie ahhoz, hogy az iskoláról kialakult vélemény a

belső- és külső környezetünkben is érezhetően jobb értékelést kapjon. Egy intézményben

nagyon fontos lenne, hogy a pedagógusok hivatásként és ne munkaként éljék meg mindennapi

tevékenységüket. A megfáradt, esetenként kiégett kollégákkal sokkal nehezebb hatékony,

pozitív eredményeket elérni. Nehezebb az összefogást, együttmunkálkodást megvalósítani.

Természetesen minden munkahelyen vannak „húzóerők”, akik jobban terhelhetőek,

könnyebben észlelik a kialakult helyzetekben, hogy mit kell tenniük, esetleg önálló

gondolatokkal és cselekedetekkel is színesítik mindennapi életünket.

Intézményünkben alsótagozaton a 7 pedagógusból 5-en állnak kitűzött céljaink mellett. A felső

tagozat problematikája kicsit szélesebb körű. Teljes állásban 3 kolléga dolgozik. Emellett

részállásban 8-an, óraadói státuszban 6-an vannak. Ezek a számadatok egyértelműen utalnak

arra, hogy nehéz a közös szemléletet, a közös értékrendet megvalósítani.

Munkaközösségünk nagy problémája még, hogy „elöregedő tantestületnek” számítunk. A

tapasztalatokban ez nagyon nagy előny, ugyanakkor ideje gondoskodnunk arról, hogy legyen

kinek továbbadni szemléletünket. A fiatalság munkabírásban, lendületben, nézetben is

hozhatna frissítést, a meglévő kollégákat is ösztönözve a megújulásra.

57

Intézményem értékelése, mint munkahely (munkafeltételek, munkakörnyezet, elvárások,

munkatársi kapcsolatok):

Úgy vélem, nálunk nagyon jó tanítani, nagyon jó munkálkodni! Viszonylag nagy szabadságot

kapnak a kollégák a tanítási módszereik vagy a tankönyvek megválasztásában, a mindennapi

gyakorlatban, a tanítási órák megszervezésében. Az órarend kialakításánál nagyon sok igényt,

kérést figyelembe tudunk venni. Figyelünk a kisgyermekesekre az ügyeleti beosztásnál,

délutáni elfoglaltságoknál. Figyelünk a különbözőképpen terhelhető kollégákra. Igyekszünk

apró figyelmességekkel meghálálni a mindennapi munkában aktívabbakat (köszönő igés lapok,

kisebb édességek meglepetésként…). Természetesen a jutalmazásnál is differenciálunk és

vannak kiemelt munkaerők. Az egyéni munkaigények nagy részét is ki tudjuk elégíteni (pl.

nehezebben kezelhető, tanítható osztálynál alsó tagozaton is volt csoportbontás matematikából,

hogy jobban lehessen haladni a jobb képességűekkel).

A vezetőség tisztán látja, hogy a mindennapi munka során a legtöbben sokkal többet áldoznak

idejükből a tanítás sikerességére a kötelezően bent töltendő időn felül. Az osztályfőnökök az

iskolai közös programok mellett is több külön programot szerveznek osztályaiknak (színház,

múzeum, kirándulás, közös kézműveskedések, ajándékkészítések…).

Nehézséget jelent, hogy kicsi a tanári szoba (nehéz elmélyülten készülni, dolgozatot javítani).

Egyben ez előnye is a tanárinak, jókat lehet beszélgetni, viccelődni. Ha egy kolléga el akar

vonulni, akkor általában egy-egy üres tantermet vagy az ebédlőt kénytelen választani. Ez a

személyes beszélgetések során is jellemző, bár a tanári szobának van egy félig leválasztott

„kávézója”, ahol a mindennapi eseményeket felhőtlenebbül lehet megbeszélni.

Nehézséget jelent az is, hogy kevesen vagyunk teljes létszámú munkavállalók, még mindig sok

az óraadó kolléga, így az elvégzendő munkákat kevesebb munkatárs között tudjuk megosztani.

Márpedig egy kis intézménynek is ugyanannyi az adminisztrációs feladata és a mindennapi

élethez, hagyományokhoz köthető feladata, mint egy nagyobb intézménynek.

A tanítási órák megtartásához a XXI. századi követelményszintet igyekszünk biztosítani. Már

minden tantermünkben van projektoros kivetítési lehetőség laptoppal. Bár egy tantermünkben

van csak interaktív tábla, de van két olyan mobil készülékünk még, mely ugyanazokat a

feltételeket tudja biztosítani, amit az interaktív tábla.

A munkatársakat igyekszünk abban is támogatni, hogy szűkös anyagi kereteinkhez képest az

összes továbbképzési igényt tudjuk támogatni. Iskolánk barterkapcsolatok biztosításával is tud

ilyen jellegű igényeket kielégíteni: pl. alsós kollégáink nagy része mára már szakképzett NILD

terapeuta, mely olyan képesítést ad, amivel a tanórákon és külön foglalkozások keretében is

megsegíthetik a tanulási képességekben nehézségekkel küzdő tanulókat.

A szakkönyvellátottságunk is megfelelő, és kisebb értékű eszközök megvásárlását is támogatni

tudjuk, amivel a tanítási órákat tudják színesebbé tenni pedagógusaink.

Elvárásainkban is figyelemmel vagyunk kollégáink teherbírására, családi állapotára. Amit

mindenkitől elvárunk, az a gyermekekhez való viszonyulás, a tanórák felkészült megtartása, a

folyamatos pozitív értékelés, a közösségépítés. Az adminisztrációs tevékenységben kisebb

csúszásokat elfogadunk, de a kiemelt, fontos határidőket betartatjuk.

Intézményem erősségei és gyengeségei:

Legnagyobb erősségünk ebben a tanévben az összefogás, az egymásra figyelés. Munkatársaink

többsége megérezte azt, hogy együtt, összefogással hatékonyabban tudjuk kifelé is

kommunikálni sikereinket. Összetartás van abban is, hogy a pozitív változás reményében új

arculat kiépítésén munkálkodjunk, együtt, közös erővel dolgozzuk ki azokat a stratégiai

elemeket, melyek erősíthetik iskolánk stabilitását.

Iskolánk óriási erőssége még a kis létszámból adódóan és a keresztyén szellemiségnek is

köszönhetően, hogy minden gyermekre odafigyelünk. Mind az egyéni fejlődés tekintetében

58

(tanulmányi, pszichés, fizikai, érzelmi), mind a közösségben elfoglalt helyük szerint is. Nincs

elkallódó gyermekünk, nincs olyan, akinek ne segítenénk azonnal „felállni”, vagy akit ne

támogatnánk még jobban, hogy minél nagyobb sikereket érhessen el tanulmányi területen is.

Kiemelten figyelünk minden évben az első osztályosokra, hogy zökkenőmentesen tudjanak

beilleszkedni iskolai közösségünkbe. Játszószobánk is van a tantermük mellett, ahol a rövidebb

órák után játszhatnak vagy pihenhetnek. Kiemelten figyelünk végzőseinkre, hogy elérhessék

céljaikat, és felvételt nyerjenek abba a középiskolába, melybe talentumaik alapján felkészítjük

őket. Kiemelten figyelünk még az ötödikeseinkre, hogy az alsós-felsős átmenetet

zökkenőmentesen élhessék meg. Természetesen a többi évfolyam esetében is mindig

adódhatnak olyan helyzetek, ami miatt különleges figyelmünket, szeretetünket és törődésünket

megkapják.

Legfontosabb gyengeségünk a kommunikáció (külső és belső is) akadozása, instabilitása. A

hirdető tábla a tanáriban bár követi az aktualitásokat, nem mindenki számára egyértelmű, hogy

napi szinten követni kell figyelmünkkel a kiírásokat. A mozanaplón keresztüli üzenetküldés és

az email-rendszerünk is működik, de ez a kommunikációs kapcsolat is csorbul időnként, mert

nem minden munkatárs nézi napi szinten a beérkező információkat.

Nagy hátrányunk, hogy a havi szinten rendszeres értekezleteinken sem vagyunk sokan. Ez

adódik abból, hogy a kollégák egy része „délutános”, azaz a gyerekek között van. Nagyobb

része a tantestületnek a részállás és óraadói státusz miatt nem vesz részt ezeken az alkalmakon.

És bár az értekezlet jegyzőkönyvét email-ben mindenki megkapja, sokszor nincs visszacsatolás

az információ célba éréséről.

Legnagyobb problémának azt érzem, hogy még mindig van 2 olyan kolléga, akik nem érzik

köztünk jól magukat, nem fogadják el szellemiségünket, nem értenek egyet céljainkkal,

mindennapi munkálkodásainkkal. Ők ezt kifelé is közvetítik, ami hátráltat bennünket. Ezt a

helyzetet is meg kell oldanunk.

erőforrások erősségei intézményünkben:

Intézményünk önálló gazdálkodó szervezet. Bár anyagi forrásaink csak az állami

finanszírozást jelentik, mégis önállóan dönthetünk annak felhasználásáról, beosztásáról.

Terveinket a fenntartó hagyja jóvá. Ez igaz a költségvetés tervezésére is. Általában,

tudva azt, hogy tervezéseink mögött mindig alapos és körültekintő felmérések,

tervezések, igényfelmérések vannak, és mindezt jelenleg egy professzionálisan tervező

és működtető gazdaságvezető irányítja, a fenntartó egyet szokott érteni terveinkkel,

melyeket el is fogad mindig.

Anyagi forrásaink kiegészítője iskolánk alapítványa, melyet a szülők anyagi

támogatása, az 1%-os adójóváírások felajánlásai tartanak fenn. Ebből tudjuk támogatni

a szegényebb sorban élő családokat, hogy gyermekeik valamennyi iskolai

programunkon részt vehessenek.

Az intézményben dolgozó pedagógusok nagy része kiváló pedagógus. Nyitottak a

megújulásra, az egy életen át tartó tanulásra, az új módszerek bevezetésére a keresztyén

szemléletmód megtartása mellett. Elkötelezettek, hivatástudatból tanítanak, sokszor

idejüket és anyagi javaikat is áldozva munkájuk sikeréért.

Iskolánk pedagógiai munkát segítő kollégái (iskolatitkár, iskolapszichológus,

fejlesztőpedagógus, iskolakönyvtáros) maximális pozitív hozzáállással, néha erejükön

és lehetőségeiken felül is szolgálják pedagógiai munkánk megsegítését. Hasonlóan csak

hálával emlegethetjük néhány technikai munkatárs segítő munkáját: gazdaságvezetőnk,

pénzügyi előadónk, konyhás nénink, portás nénink és az ebben az évben érkező

gondnokaink is iskolánk épülését, szépülését nagyban segítő kollegák.

Iskolánk viszonylag fiatal (28 év) intézmény. A kezdeti épületkeresések után 2004-ben

olyan felújítási munkálatok zajlottak le, melynek eredménye egy tényleg modern, a

59

XXI. század igényeinek megfelelő épületet tudhatunk magunkénak. Taneszköz

ellátottságunkban az alapokkal rendelkezünk, de anyagi lehetőségeink lehetővé teszik,

hogy minden évben gyarapodhassunk, bővülhessünk.

Tanítási rendszerünk jellemzője a nagy szabadság. Vannak elveink, amit elvárunk

minden pedagógustól (pl. írás-olvasás tanítása meixner-módszerrel, differenciált

oktatás, értékelés egységessége…). Ugyanakkor a tanítási módszerekben, elvekben,

tankönyvválasztásban nagyobb szabadsága van pedagógusainknak. Pártoljuk az új

tanítási módszerek alkalmazását (belső továbbképzések), az interaktív tanítás, az

élménypedagógia lehetőségeit.

erőforrásaink gyengeségei:

Iskolai alapítványunk számláján jelenleg nem mindig van elég összeg. Ennek oka

részben, hogy a nagycsaládosok adókedvezménye miatt egyre kevesebb a felajánlható

1% összege. Természetesen ennél sokkal fontosabb számunkra is, hogy egyre több

nagycsaládos legyen kicsinyke országunkba, és egyre több család merjen ne csak 3,

hanem akár 4-5 gyermeket is vállalni. Hasonlóan ingadozó azoknak a családoknak a

száma, akik nagyobb összeggel tudják iskolánk szép életét támogatni. Az alapítványi

támogatást így jobban kell koordinálni. Emellett tervezni kellene egyéb támogatók

keresését.

Néhány kollega hozzáállása pedagógiai elveinkhez hátráltató elemként jelenik meg,

amennyiben nem szeretnének megújulni. Idejükből esetleg a legminimálisabbat akarják

szentelni munkájukra. Az is hátráltató tud lenni, amikor szülők körében egyet nem

értésükkel erősítik a szülőkben kialakuló negatív érzéseket is. Valljuk, hogy csak olyan

tantestület tud eredményesen működni, ahol a fő célt mindannyian el tudják fogadni: „A

lényeges dolgokban egység, egyebekben szabadság, mindenekelőtt szeretet!” – hirdette

már Szent Ágoston is.

Évek óta nehézséget jelent számunkra az iskolai utazó gyógypedagógus és az iskolai

rendszergazda feladatainak megfelelő ellátása. Mindkettő igen fontos lenne egy

intézmény életében, hiszen ma már a számítógépes hálózat kialakítása és megfelelő

működtetése elengedhetetlen a sikeres működéshez. A gyermekek ellátásában pedig

mivel pedagógiai programunkban és működési engedélyünkben is jelen van az S.N.I.

tanulók felvállalása, elengedhetetlen, hogy megfelelő szakmai segítséget kapjanak

egyéni fejlődésükben. Az előzőek nagyban hátráltathatják az iskolahasználók

elégedettségi szintjét.

Iskolánk épületének felújításakor (2004-ben) még 6 évfolyamos intézményként

működtünk. A tervezési munkálatok is ennek érvényesítését tették célkitűzésül. A

törvényi változások miatt azonban „fel kellett fejlődnünk” 8 évfolyamos iskolává. Az

épület termeiben pont emiatt hiányosságaink keletkeztek: kevés a

csoportfoglalkozásokat biztosító tanterem, kicsi lett a tanári szoba, kevesebb az

irodahelyiség, mint kellene. Bár működésünket mindez még nem befolyásolja,

komfortérzetünkre azonban nagy hatással van. Ennek fejlesztési lehetőségein komolyan

kell gondolkodnunk, a megvalósításokat pedig rövidtávú céljaink közé tenni.

Az eszközellátottságunkban is sokkal gyorsabb fejlesztésekre lenne szükség. Ez

elsősorban a technikai eszközellátottságot, a modern technikák tanítási folyamatba való

bekapcsolását jelenthetné.

Sok mindent megteszünk annak érdekében, hogy az új tanulási-tanítási módszerek

alkalmazása, a gyermek elsődlegessége érvényesüljön mindennapi munkánkban. Ennek

azonban nem minden pedagógus kolléga felel meg vagy akar megfelelni. Munkájuk

iskolánk sikereit veszélyeztethetik, ebben lépnünk és lépniük kell.

60

belső környezetünk lehetőségei:

Iskolánk erősségeit (családiasság, egyéni odafigyelés, magas szintű tanítás, jó

eredmények a tanulmányi versenyeken…) szintén az intézmény hírét növelné.

A munkatársi kapcsolatok erősítésével, belső továbbképzésekkel, lelki napokkal, közös

programokkal erősíthető lenne munkatársi közösségünk. A különbözőképpen színes

egyéniségű kollégák elfogadását, toleranciáját erősíteni kellene, amivel a belső egység

is növekedne. Az elveinkkel, céljainkkal egyet nem értő kollegáktól meg kell válni, ne

legyenek belső bomlasztó erőforrások.

team munkák erősítése.

tágabb környezetünkben lévő lehetőségek:

Egy stabil arculat-kialakításával, az oktatás-nevelés színvonalának stabilizálásával

elégedett szülők elégedett gyermekei járnának intézményünk falai közé, akik

elégedettségüket híresztelnék a tágabb környezte felé is.

Az elért (és igen jó) tanulmányi eredményeinket a megfelelő fórumokon megfelelő PR

segítségével folyamatosan hirdetnünk kell, hogy iskolánk híre-neve a kerületben és a

kerületen kívül is a megérdemelt helyére kerüljön.

A környező óvodákkal aktív kapcsolatot kell kiépítenünk, hogy az utánpótlás így is

biztosítva legyen.

belső környezetünk veszélyei:

Iskolánk falai között tanító kollegák nincsenek egyformán megbizonyosodva arról,

hogy intézményünkben minőségi munka folyik. Az alsó tagozat stabilitása és a felső

tagozat ingadozó világa is ebben erősíti őket.

A felső tagozaton nem tudtunk az elmúlt évek során egy stabil nevelőtestületet

kialakítani: viszonylag sok az óraadó és a részállású munkatárs az egyes tantárgyak

alacsony óraszáma miatt.

Az elmúlt évek hátránya volt, hogy a matematika és az angol nyelv oktatásában

megrekedtünk: a tanítás alacsony színvonala, a nem megfelelő pedagógusi hozzáállás

igen mély nyomott hagyott a szülőkben és a kollegákban is. Ebben ugyan már előre

léptünk, de köztudott, hogy a negatív megrögződéseket sokkal nehezebb orvosolni, mint

egy új jót elhinteni.

A művészeti tantárgyak fontossága csökkent intézményünkben, ugyanakkor nincs

helyette más, amire kimondhatnánk, hogy ez a mi erősségünk, ettől vagyunk mi

másabbak, ezért érdemes a mi iskolánkban tanulni.

tágabb környezetünkben lévő veszélyek:

Iskolánk nem körzetes iskola. Felvevő körzetünk igen széles (kb. 30km-es sugarú).

Diákjaink egy része leginkább a szülők egymás közötti véleménye, hírértéke után hall

intézményünkről, és kerül falaink közé. A negatív hírértékek veszélyeztetik a

gyermeklétszámot.

A kerület iskolái állami fenntartású intézmények, mindegyiknek van valamilyen

speciális szakosodása, amely vonzóvá tudja tenni saját életét. A mi specialitásunk

egyike a művészeti nevelés volt: minőségi néptáncoktatás, minőségi rajz- és ének

oktatás. Az évek során az ezen tantárgyakat tanító kollégák részben elhagyták

intézményünket. Az új kollegák nem azt a színvonalat képviselik, amelyre szükségünk

lenne.

A közvetlen közelünkben lévő iskola matematika tagozata igen csábító a 4. és 6.

osztályos szülők részére, akik gyermeküket ez irányban szeretnék fejleszteni.

61

Természetes, hogy a szóbeszéd, melyet megerősítenek, ellenkampányként hat a mi

intézményünk gyermeklétszámára nézve.

Mit és miért változtatnék meg intézményem életében?

Szervezettebb felelősi rendszer: nem mindegy, hogy egy kis intézményben kire mennyi

feladat hárul. Ha a vezetőség old meg minden feladatot, akkor a napi munkában nem

tud jelen lenni, nem tud kapcsolatokat építeni a kollegákkal… A jól „leosztott”

feladatok a vezetői munka megkönnyítése mellett a kollégák megbecsülését is

érzékelteti.

A számonkérés következetessége: egy intézmény életében elkerülhetetlen, hogy

bizonyos feladatokat el kell végezni. Ezek lehetnek munkatervek, naplóírás, jegyek

adása, szervezési feladatok stb. A vezetőség minden esetben határidőt is szab a feladatok

elvégzésére. Ha nincs számonkérés, széteshet a munkafegyelem.

Több egyéni és team-beszélgetés: A kommunikáció nagyon fontos egy intézmény

életében. Minden felvetődő kérdés, probléma, megoldandó esetek, szervezések

optimális megoldásához hozzátartozik, hogy hogyan tudjuk ezt egymás közt

kommunikálni. Az egyéni beszélgetések során kiderülhet egy-egy kolléga személyes

igénye, kérdései, kételkedései, tervei, problémái stb. A kiscsoportos beszélgetések során

az intézmény életét érintő fontosabb kérdésekben lehet konszenzusra jutni, amit aztán

lehet a vezetőség felé tolmácsolni.

Külön megbízott munkatárs, aki iskolánk honlapját, facebook oldalát vezetné, napi

aktualitását figyelné, irányítaná. Nagyon fontos lenne, hogy napi eseményeinkről,

intézményünk külön programjairól a beszámolók ne hetekkel később kerüljenek fel a

honlapunkra.

Az éves munkaterv felelősi rendszerének komolyabb kidolgozása, egységesebb

feladatelosztása: Vannak olyan feladatok a munkatervben, amit csak közvetlenül a

program előtt néhány héttel tisztázunk le. Ilyenkor természetesen mindig ugyanazok a

munkatársak az aktívak. Ez az egyenlőtlen feladatmegosztás kiinduló alapja. Bár már

több tanév elején is felvetődött a konkrét munkamegosztás megbeszélésének igénye,

mindig vannak „nagyhangúak”, akik szerint „ej, ráérünk arra még”. Így napolódik el, s

lesz gyors „tűzoltás” a programok előtt. Pontos tervkészítéssel és tanév eleji

megbeszéléssel ez elkerülhető lenne.

Szervezeti struktúránk és a hatékony működés kapcsolata:

Intézményünk pedagógus ellátottságában kettősség mutatkozik. A törvény által előírt létszámot

meghaladja összeségében munkatársaink száma (11,8-as osztót figyelembe véve). Ez adódik

abból, hogy tanulói létszámunk kevesebb a kelleténél, valamint a délutáni foglalkozásokat is

(ebédeltetés, udvari játék) tanóraként számoljuk el, nem ügyeletként. Másrészt a már fenntebb

is említett aránytalanság miatt (teljes állású-részállású kollégák és óraadók aránya) a teljes

állású kollégákon viszonylag nagyobb teher van az átlagosnál. Intézményünkben 1

igazgatóhelyettes és 2 munkaközösség-vezető (alsós és felsős) munkálkodik. 2 évvel ezelőtt

felső tagozaton még tudtunk egy humán és egy reál munkaközösséget külön szervezni, ez

jelenleg értelmetlennek tűnik. A többi felelősi megosztás már pluszként jelentkezik a a

munkatársak munkakörében (osztályfőnökség, belső ellenőrzési csoport, leltárok,

továbbtanulás, mentori feladatok, beiskolázás stb.) a mindennapi munka mellett.

Nagy előrelépés lehetne intézményünk életében ha a felső tagozaton több teljes állású kolléga

szolgálhatná mindennapi tevékenységeinket.

A pedagógus munkát segítő kollégák között egy félállású iskolapszichológus segíti munkánkat,

amiért nagyon hálásak vagyunk, mert vannak olyan helyzetek és problémák, amelyeket már

nem az iskolalelkész kompetenciái. Januártól pedig egy nagyon lelkes fejlesztőpedagógus áll a

62

B.T.M.-es gyermekek segítségére. Az ő munkáját dicséri, hogy a fejlesztések mellett segít a

felsős osztályfőnökök munkájában is a jó osztályközösségek és a gyermeki személyiségek

alakulásában.

Technikai munkatársaink lelkes odaadó kollégák, maximálisan a mindennapi munka

gördülékenységét szolgálják.

A vezetők szakmai fejlődésének lehetősége:

Természetesen, mint a legtöbb intézmény életében, nálunk is adott a továbbképzés lehetősége.

Tagjai vagyunk a református iskolák között szerveződött igazgatói találkozóknak (Igi-klub).

Tagjai vagyunk az ACSI-nak (Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetsége) és a Csökmei

körnek (Karácsony Sándor pedagógiai munkásságának továbbvivői). Ezek a szervezetek

találkozók, továbbképzések lehetőségének biztosításával adnak lehetőséget intézményünk

vezetőjének és helyettesének, hogy szakmailag egyre szélesebb körben lehessenek tájékozottak.

A református iskolák professzionális segítségét pedig a Református Pedagógiai Intézet

biztosítja szintén többféle találkozó, konferencia és továbbképzési lehetőséggel.

Intézményem és az információáramlás:

Egyik gyengeségünk a kommunikáció (külső és belső is) akadozása, instabilitása. A hirdető

tábla a tanáriban bár követi az aktualitásokat, nem mindenki számára egyértelmű, hogy napi

szinten követni kell figyelmünkkel a kiírásokat. A mozanapló és az email-rendszerünk is

működik, de ez a kommunikációs kapcsolat is csorbul időnként, mert nem minden munkatárs

nézi napi szinten a beérkező információkat. Nagy hátrányunk, hogy a havi szinten rendszeres

értekezleteinken sem vagyunk sokan. Ez adódik abból, hogy a kollégák egy része „délutános”,

azaz a gyerekek között van. Nagyobb része a tantestületnek a részállás és óraadói státusz miatt

nem vesz részt ezeken az alkalmakon. És bár az értekezlet jegyzőkönyvét email-ben mindenki

megkapja, sokszor nincs visszacsatolás az információ célbaéréséről.

A naprakész tájékoztatásban ugyan előrelépésként is tekinthetnénk a fent említett

gyengeségeket is, mert egyre szélesebb körűnek tekinthetjük az információ-megosztás

lehetőségeit. A befogadásra azonban legalább annyira kellene figyelnie munkatársainknak.

Talán ez a kettősség azért is jellemzi iskolánkat, mert a mindennapi munkában szoros

kapcsolatban vagyunk. Nagyon sokszor előfordul, hogy személyesen szólítunk meg mindenkit

A döntésekben és azok előkészítésében a kibővített vezetőség vesz részt minden esetben (isk.

vezetője, gazdasági vezető, helyettes kolléga, munkaközösségvezetők). Ezek után a teljes

tantestületet tájékoztatjuk. A döntések okát ugyanúgy elmondjuk, mint magát a döntést.

Természetesen a testület tagjai is elmondhatják véleményüket, sőt sokszor javaslataikat,

kezdeményezéseiket is meghallgatjuk, mérlegeljük.

Milyen dolgozói viselkedést, magatartást preferál intézményünk?

Az alázat, a csendes munka, a segítőkészség fontos és észrevehető. Jutalmazásnál hangsúlyozott

mindig, hogy a mindennapi munka ellátása nagyon hangsúlyos. Kiemeljük az új módszerek

alkalmazását, az élménypedagógia jelenlétét. Differenciálni az egyéb tevékenységekbeli

aktivitásban lehet. Ezt mindannyian érezzük.

Hogyan lehet újításokat megvalósítani intézményemben?

A tanári szoba mindig alkalmat ad azokra a beszélgetésekre, melyeken a mindennapi tanítási

órákon szerzett sikereket, tapasztalatokat lehet megosztani. Ezek a beszélgetések adnak

lehetőségeket a rövidtávú tervezéseknek is. Iskolánk vezetése szívesen vesz minden új ötletet,

a kreativitást a mindennapi tanításban, az iskolai életben is örömmel fogadja. Lehetősége van

minden pedagógusnak saját ötleteit megvalósítani a tanítási órákon éppúgy, mint az iskolai

programokban.

63

A vezetőség az előbbrevivő gondolatoknál is figyelemmel kíséri, hogy az ötletek ne

rugaszkodjanak el iskolánk fő céljától.

Motiváló és demotiváló tényezők intézményünk életében:

motiváló tényezők:

Szabadság a pedagógiai munkában. Természetesen azért vannak keretek, melyek

pedagógiai programunkban adottak.

A munkatársak terhelhetőségének figyelemmel kísérése.

A folyamatos továbbképzési lehetőségek támogatása.

A közös belső továbbképzések lehetősége.

Személyes beszélgetések a vezetőhelyettessel.

Figyelemmel kísérik az egyéni problémákat, igényeket.

Plusz feladatokban azt vállalhatja mindenki, amihez kedve van.

demotiváló tényezők:

Néhány kollega tudatos kivonulása a közös gondolkodásból, közös munkálkodásból.

A vezető nem él a kollegák között.

A vezető nem alkalmazza a közvetlen elismerést.

Melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyekkel az iskolának a közeljövőben szembe kell

néznie és meg kell küzdenie?

A dolgozat elején megemlített változás a mindennapi életben már kialakult terveket is jelent.

Elindítottunk egy arculatváltást, kialakulóban az intézmény marketingterve. Nagyon fontos,

hogy a külső céges segítség mellett egy belső munkaközösség is folyamatosan munkálkodjon

intézményünk elemzésével (környezeti elemzés, erőforrások, célok, küldetés). Ennek a

csapatnak kell megterveznie azt a fejlődési irányvonalat, amellyel mindenki azonosulni tud. Az

ehhez szükséges arculatváltást, küldetés-megfogalmazást, célkijelölést már közösen kell

elfogadjuk. Az egységes szemléletet, mellyel mindenki azonosul, sokkal könnyebb

megvalósítani. Ez nem kis munka! Az eddigi kiemelt tantárgyak már háttérbe szorultak az

elmúlt 2-3 évben. Az iskola erősségét ettől függetlenül ki kell jelölni. Folyamatban van a

digitális matematika oktatás és az informatika oktatásának megreformálása. A többi tantárgy

az interaktív oktatási módszerek kiemelt szerepű kezelésével fog csatlakozni a közös célhoz.

Ehhez a megfelelő tanári ellátottságra is szükségünk van, ami részben elbocsátást, részben új

munkaerő felvételét is jelenti majd.

Úgy gondolom, ez igazán nagy kihívás, ugyanakkor a rövid- és középtávú célok

megfogalmazása biztató intézményünk szempontjából.

64

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

KÉRDŐÍV A DIÁKOKHOZ

Kedves „Kari Sanyis” diák! Szeretnélek megkérni, hogy egy kutatás részeseként őszinte véleményeddel segítsd a munkámat! A kérdések megválaszolásával egy egyetemi dolgozatom megírását segítheted. Köszönöm, ha megtisztelsz aláírásoddal, de maradhatsz anonym is! Köszönöm minden válaszod!

Panni néni Ebben a tanévben számomra a legmeghatározóbb az volt… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………A legrosszabb az volt, hogy… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………Amin feltétlen változtatnék az iskolában: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………Amin feltétlen változtatnék a tanulásomban: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………Amin feltétlen változtatnék az osztályomban: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………Ami a legtöbb energiámat elvitte: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 3 dolog, amit elvárok az iskolámtól: 1. ………………………………………………………………………………………………………………………. 2. ………………………………………………………………………………………………………………………. 3. ………………………………………………………………………………………………………………………. 3 dolog, amit elvárok a tanároktól: 1……………………………………………………………………………………………………………………….. 2. ……………………………………………………………………………………………………………………… 3. …………………………………………………………………………………………………………………….. 3 dolog, amit elvárok a szüleimtől: 1. …………………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………………………………….. 3 dolog, amit elvárok az osztálytársaimtól: 1. ……………………………………………………………………………………………………………………. 2. ……………………………………………………………………………………………………………………. 3. …………………………………………………………………………………………………………………… 3 dolog, amit elvárok önmagamtól: 1. ……………………………………………………………………………………………………………………… 2. ………………………………………………………………………………………………………………………. 3. ……………………………………………………………………………………………………………………… Szerinted mitől jó egy általános iskola? Írd le, aztán számozással jelezd a fontossági sorrendet is: ………………………………………………………… ……………………………………………………… Mi a véleményed: Szerinted jó, hogy ebbe az iskolába jársz? Jól döntöttek a szüleid? (Válaszod indokold is!)

65

5. SZÁMÚ MELLÉKLET

SZÜLŐI KÉRDŐÍV - FELDOLGOZÁSA

Kedves Édesanya, Édesapa! Jelenleg a Miskolci Egyetem közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési

szakát végzem. Szakdolgozatom részeként az intézményünkben végzek kutatást, ehhez kérném most a

segítségüket. A kutatás tapasztalatait iskolánk működésének javítása érdekében szeretném hasznosítani.

A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe. A kérdőív kérdéseire nincsenek jó vagy rossz

válaszok, csak az a lényeg, hogy őszintén válaszoljanak. Nevet nem kell írni a kérdőívre, de

megtisztelnek bizalmukkal, ha mindezt megteszik.

Az értékelhető eredmények miatt fontos lenne, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet, ezért

reménykedem az önök pozitív hozzáállásában is!

Köszönettel, Isten áldásában bízva: Panni néni (Ullmanné Dénes Annamária)

Nem: férfi nő

Életkor: _______

Gyermeke: fiú leány

évfolyama:……………………..

(Több gyermek esetén kérem, minden évfolyamot jelöljön meg!)

1. Gyermeke hány éves korában kezdett el foglalkozni az iskolaválasztással?

válaszlehetőségek: alsó

25

százalékos

arány

felső

27

százalékos

arány

összesen:

52

megszületése előtt 0 0 0 0 0

1-3 év korában 2 8% 0 0 4%

kiscsoportos korában 0 0 0 0 0

középső csoportos korában 9 36% 8 29,6% 32,6%

nagycsoportos korában 14 56% 19 70,4% 63,4%

2. Honnan hallott az iskolánkról először?

válaszlehetőségek: alsó

25

százalékos

arány

felső

27

százalékos

arány

összesen:

52

ismerőstől, barátoktól, 14 56% 10 37% 46,1%

rokontól, 2 8% 0 - 3,8%

óvónőtől 0 - 0 - -

szülőtárstól az óvodában,

0 - 0 - -

interneten (facebook)

0 - 0 - -

interneten (az iskola honlapja) 3 12% 7 26% 19,3%

gyermekpszichológustól, nevelési

tanácsadóban

0 0 - -

pedagógustól, 3 12% 0 - 5,8%

szórólapról,

0 - 0 - -

egyéb: kerületi kopogtató, apa itt

lakott, templom, munkatárs, testvér

már idejárt,

3 12% 10 37% 25%

66

3. Milyen elvárásokkal érkezett az iskolánkba? (Volt, aki több lehetőséget is megjelölt)

válasz: alsó

25

százalékos

arány

felső

27

százalékos

arány

összesen

52

o Hozzák ki a lehető legtöbbet

gyermekemből a képességeinek

megfelelően.

6 24% 7 25.9% 25%

o Gyermekem érezze jól magát

15 60% 9 33,3% 46,1%

o Gyermekem a legjobb oktatásban

részesüljön.

0 - 0 - -

o Szeressen tanulni és tanuljon meg

tanulni.

7 28% 9 33,3% 30,7%

o Nem voltak elvárásaim.

0 - 0 - -

o Egyéb: keresztyén értékrend

1 4% 4 14,8% 9,6%

4. Mit szeret az iskolában a legjobban, mivel elégedett leginkább? (Több lehetőséget

is megjelölhettek)

lehetőségek: alsó százalékos

arány

felső százalékos

arány

összesen

o Családias légkör.

19 76% 13 48,1% 61,5%

o Keresztyén értékrend.

16 64% 13 48,1% 55,7%

o Közvetlen kapcsolat diák-tanár

között.

10 40% 11 40,7% 40,3%

o Sok kirándulás, programok.

0 - 0 - -

o Szívesen járnak iskolába a

gyerekek, jókedvűek.

16 64% 10 37% 50%

o Egyéni, saját képességek szerinti

oktatás.

2 8% 3 11,1% 9,6%

o Kiváló pedagógusok, akik

szeretik a gyerekeket.

10 40% 3 11,1% 25%

o nemzeti öntudatra,

hazaszeretetre nevelnek.

6 24% 3 11,1% 25%

o Felkészítik a gyereket az életre.

0 - 2 7,4% 3,8%

o Egyéb: áldott, szeretett légkör

0 - 2 7,4% 38%

67

5. Milyen elvárásai vannak a gyermekével szemben? Mit szeretne legjobban, hogy

elérjen az életben? (Volt, aki többet is megjelölt)

lehetőségek: alsó százalékos

arány

felső százalékos

arány

összesen:

o Sikeres érettségi,

továbbtanulás.

0 - 3 11,1% 5,7%

o Tegye azt, amit szeret, és

tudjon megélni belőle.

3 12% 9 33,3% 23%

o Kellő tudással és

önbizalommal rendelkezzen.

7 28% 5 18,5% 23%

o Legyen egy határozott

jövőképe.

2 8% 0 - 3,8%

o Legyen boldog,

kiegyensúlyozott.

16 64% 11 40,7% 51,9%

o Egyéb: találja meg, ami őt

boldoggá teszi

2 8% 0 - 3,8%

6. Melyik információforrást választja szívesebben a következők közül?

választási lehetőség: alsó százalékos

arány

felső százalékos

arány

összesen:

o írásos anyagot (tájékoztató

kiadványt, szórólapot) veszek

inkább a kezembe

8 32% 9 33,3% 32,7%

o az interneten gyakrabban,

szívesebben tájékozódom

17 68% 18 66,7% 67,3%

7. Milyen csatornán vártak volna több tájékoztatást a gyermek leendő iskolájáról?

(Többet is megjelöltek)

lehetőségek: alsó százalékos

arány

felső százalékos

arány

összesen:

o helyi újságból

o

0 - 0 - -

o internetről

3 13% 2 7,4% 9,6%

o a gyerek óvodájából

0 - 5 18,5% 9,6%

o szórólapokon

0 - 0 - -

o az iskola honlapjáról 3 13% 11 40,7% 26,9%

o egyéb

o Sikerült minden fontos

információhoz hozzájutni az

iskoláról

16 64% 10 37% 50%

68

8. Mi volt a legfontosabb, legdöntőbb érv, motiváció az iskolaválasztáskor iskolánk

mellett? (Több lehetőséget is megjelölhettek)

lehetőségek: alsó százalékos

arány

felső százalékos

arány

összesen:

o barátok, ismerősök véleménye

7 28% 12 44,4% 36,5%

o a gyermekem barátainak szülei

véleménye

2 8% 0 - 3,8%

o az iskola honlapján olvasott

információk

2 8% 0 - 3,8%

o a nyílt nap tapasztalatai

15 60% 7 25,9% 42,3%

o az óvónénik véleménye

2 8% 0 - 3,8%

o szórólapon olvastam szimpatikus

információkat,

2 8% 0 - 3,8%

o az interneten olvastam

szimpatikus információkat az

iskoláról,

2 8% 0 - 3,8%

o az iskola épülete, felszereltsége

tetszett meg,

0 - 2 7,4% 3,8%

o az iskola elhelyezkedése volt

számunkra kedvező,

2 8% 2 7,4% 7,6%

o összehasonlításokat nézegettem az

iskolákról, ez alapján választottam

0 - 2 7,4% 3,8%

o az iskola pedagógiai programjában

megfogalmazottak,

6 24% 3 11,1% 17,3%

o egyéb:…saját tapasztalat,

szellemiség, leendő of.-vel

beszélgetés, előző rossz iskolai

tapasztalat,

7 28% 11 40,7% 34,6%

9. Igaz-e Önre a következő állítás?

„Ha kíváncsi vagyok valamire, leggyakrabban az interneten keresem először.”

lehetőségek: alsó százalékos

arány

felső százalékos

arány

összesen

o teljes mértékben igaz rám

6 24% 9 33,3% 28,8%

o gyakran fordul elő velem

15 60% 13 48,1% 53,8%

o néha van csak így

4 16% 5 18,5% 17,3%

o sohasem választom az internetet

0 - 0 - -

69

10. Igaz-e Önre a következő állítás?

„A szóbeli, személyes találkozás, tájékoztatás minden hallott, olvasott információnál

meggyőzőbb.”

válaszok: alsó százalékos

arány

felső százalékos

arány

összesen

o teljes mértékben igaz rám, ezért az

iskolaválasztásnál is kerestük

ezeket a lehetőségeket

6 24% 9 33,3% 28,8%

o fontosnak tartom, de nem tettünk

lépéseket a személyes

találkozásra, tapasztalatszerzésre

az iskoalválasztás kapcsán

15 60% 13 48,1% 53,8%

o időnként lehet így, de az

iskolaválasztásnál ennek nincs

jelentősége

4 24% 5 18,5% 17,3%

o nem értek egyet az állítással

0 - 0 - -

11. Mennyire elégedett Ön az alábbiakkal intézményünkkel és gyermekével

kapcsolatban?

lehetőségek: alsó százalék felső százalék összesen

a követelmény-rendszerünkkel 5 – 2 fő 8% 5–2 fő 7,4% 7,6%

7 – 3 fő 12% 7 - 7 fő 25,9% 19,2%

8 – 7 fő 28% 8 –15 fő 29,6% 42,3%

10 – 13 fő 52% 10 - 3 fő 11,1% 30,7%

a tárgyi felszereltségünkkel

6 – 1 fő

4%

5 – 4 fő

6 – 2 fő

14,8%

7,4%

7,6%

5,7%

7 – 6 fő 24% 7 – 4 fő 14,8% 19,2%

8 – 5 fő 20% 8 –11 fő 40,7% 30,7%

9 – 8 fő 32% 9 – 4 fő

14,8%

23%

10 – 6 fő 24% 10 - 2 fő 7,4% 15,3%

a tisztasággal 7 – 4fő 16% 7 – 2 fő 7,4% 11,5%

8 – 5 fő 20% 8 – 7 fő 25,9% 23%

9 – 5 fő 20% 9 –11 fő 40,7% 30,7%

10 – 11 fő 44% 10 –7 fő 25,9% 34,6%

70

a szabadidős és sportolási

lehetőségekkel

6 – 1 fő

4%

4 – 2 fő

5 – 2 fő

6 – 6 fő

7,4%

7,4%

22,2%

3,8%

3,8%

13,4%

7 – 3 fő 12% 7 – 2 fő 7,4% 9,6%

8 – 7 fő 28% 8 –10 fő 37% 32,6%

9 – 1 fő 4% 9 – 5 fő 18,5% 11,5%

10 – 11 fő 44% 21,1%

gyermeke iskolai eredményeivel

5 – 1 fő

6 - 1 fő

8 – 3 fő

9 – 6 fő

10 – 14fő

4%

4%

12%

24%

56%

3 – 3 fő

5 – 4 fő

7 – 4 fő

8 – 4 fő

9 – 4 fő

10 –8 fő

11,1%

14,8%

14,8%

14,8%

14,8%

29,6%

5,7%

9,6%

9,6%

13,4%

19,2%

42,3%

gyermeke szorgalmával

7 – 7 fő

8 – 4 fő

9 – 3 fő

10 - 11 fő

28%

16%

12%

44%

4 – 1 fő

5 – 2 fő

6 – 2 fő

7 – 5 fő

8 – 5 fő

9 –10 fő

10 –2 fő

3,7%

7,4%

7,4%

18,5%

18,5%

37%

7,4%

1,9%

3,8%

3,8%

23%

17,3%

25%

25%

a tanár-diák kapcsolattal

7 - 3 fő

9 – 6 fő

10 – 16 fő

12%

24%

64%

2 – 3 fő

3 – 1 fő

6 – 2 fő

8 –12 fő

9 – 1 fő

10 - 8 fő

11,1%

3,7%

7,4%

44,4%

3,7%

29,6%

5,7%

1,9%

3,8%

5,7%

23%

13,4%

46,1%

szülő-tanár kapcsolattal

8 - 2 fő

9 – 9 fő

10 – 14 fő

8%

36%

56%

2 – 1 fő

7 – 1 fő

8 – 6 fő

9 –11 fő

10 –8 fő

3,7%

3,7%

22,2%

40,7%

29,6%

1,9%

1,9%

15,3%

38,4%

42,3%

71

iskolánk továbbtanulásra

felkészítő munkájával

7 – 1 fő

9 – 5 fő

10 - 8 fő

nem

válaszolt:

11fő

4%

20%

32%

44%

2 - 2 fő

4 – 1 fő

5 – 2 fő

6 –10 fő

7 – 3 fő

9 – 7 fő

10 - 2 fő

7,4%

3,7%

7,4%

37%

11,1%

25,9%

7,4%

3,8%

1,9%

3,8%

19,2%

7,6%

23%

19,2%

21,1%

az iskolai fegyelemmel 6 – 5 fő

8 – 1 fő

9 – 5 fő

10–14 fő

20%

4%

20%

56%

7 – 5 fő

8 –13 fő

9 – 8 fő

10 - 1 fő

18,5%

48,1%

29,6%

3,7%

9,6%

9,6%

26,9%

25%

28,8%

a tanárok munkájával

8 – 2 fő

9 – 7 fő

10- 16 fő

8%

28%

64%

5 – 2 fő

6 – 3 fő

7 – 1 fő

8 –12 fő

9 – 8 fő

10 –1 fő

7,4%

11,1%

3,7%

44,4%

29,6%

3,7%

3,8%

5,7%

1,9%

26,9%

28,8%

32,6%

az osztályfőnök munkájával

9 – 7 fő

10 – 18 fő

28%

72%

3 – 1 fő

6 – 1 fő

7 – 5 fő

8 – 1 fő

9 –10 fő

10-10

fő

3,7%

3,7%

18,5%

3,7%

37%

37%

1,9%

1,9%

9,6%

1,9%

32,6%

53,8%

az alsó tagozat színvonalával

8 – 2fő

9 – 9 fő

10 – 14 fő

8%

36%

56%

1 – 1 fő

6 – 5 fő

8 – 2 fő

9 – 7 fő

3,7%

18,5%

7,4%

25,9%

48,1%

1,9%

9,6%

7,6%

30,7%

51,9%

72

10-13

fő

a felső tagozat színvonalával

6 – 1 fő

8 – 2 fő

9 – 3 fő

10 –10 fő

nem

válaszolt:

9 fő

4%

8%

12%

40%

36%

3 – 1 fő

4 – 2 fő

5 – 2 fő

6 – 2 fő

8 –10 fő

9 – 4 fő

10 -6 fő

3,7%

7,4%

7,4%

7,4%

37%

14,8%

22,2%

1,9%

3,8%

3,8%

5,7%

23%

13,4%

30,7%

17,3%

iskolánk honlapjával

6 – 3 fő

7 – 3 fő

8 – 6 fő

9 – 3 fő

10 – 10 fő

12%

12%

24%

12%

40%

3 – 1 fő

4 – 6 fő

6 – 2 fő

7 – 4 fő

8 – 6 fő

9 – 3 fő

10 - 5 fő

3,7%

22,2%

7,4%

14,8%

22,2%

11,1%

18,5%

1,9%

11,5%

9,6%

13,4%

23%

11,5%

28,8%

iskolánk hirdetőfalával

5 – 1 fő

7 – 5 fő

8 – 2 fő

10 – 17 fő

4%

20%

8%

68%

4 – 5 fő

6 – 1 fő

7 – 1 fő

8 –11 fő

9 – 8 fő

10 –1 fő

18,5%

3,7%

3,7%

40,7%

29,6%

3,7%

9,6%

1,9%

1,9%

11,5%

25%

15,3%

34,6%

A diákok eredményeinek

hirdetésével, propagálásával

5 – 2 fő

7 – 3 fő

8 – 3 fő

9 – 1 fő

10 – 16 fő

8%

12%

12%

4%

64%

1 – 1 fő

4 – 1 fő

5 – 6 fő

7 – 2 fő

8 – 2 fő

9 – 6 fő

10 - 9 fő

3,7%

3,7%

22,2%

7,4%

7,4%

22,2%

33,3%

1,9%

1,9%

15,3%

9,6%

9,6%

13,4%

48%

73

Az iskolai események

propagálásával,

5 – 1 fő

7 – 2 fő

8 – 1 fő

9 – 6 fő

10 – 15 fő

4%

8%

4%

24%

60%

2 – 1 fő

4 – 1 fő

5 – 3 fő

7 – 1 fő

8 – 6 fő

10 - 6 fő

3,7%

3,7%

11,1%

3,7%

22,2%

33,3%

22,2%

1,9%

1,9%

7,6%

5,7%

13,4%

28,8%

40,3%

12. Mennyire ismeri Ön: (A 10-es skálán (növekvő az értékrend) karikázással jelölje az ön szerint megfelelő értéket!)

alsó % felső % összesen:

Gyermeke képességeit

8 – 3 fő

18,5%

1 – 2 fő

7 – 4 fő

8 - 7 fő

7,4%

14,8%

25,9%

3,8%

7,6%

19,2%

9 – 8 fő 50% 9 – 7 fő 25,9% 28,8%

10–5 fő 31,5% 10-7 fő 25,9% 23%

az iskola Pedagógiai Programját

5- 1 fő

6%

2 – 1 fő

5 – 5 fő

3,7%

18,5%

1,9%

11,5%

7- 3 fő

18,5%

6 – 1 fő

7 – 6 fő

3,7%

22,2%

1,9%

17,3%

8- 5 fő 31,5% 8 – 6 fő 22,2% 21,5%

9- 4 fő 24% 9 – 8 fő 29,6% 23%

10- 1 fő 6% 10-1 fő 3,7% 3,8%

az iskola egyéb dokumentumait

2- 1 fő

6%

1 – 6 fő 22,2% 11,5%

1,9%

4- 1 fő 6% 4 - 2 fő 7,4% 5,7%

5-1 fő 6% 5 – 2 fő 7,4% 5,7%

6 – 1 fő 6% 6 – 2 fő 7,4% 5,7%

7- 3 fő 18,5% 7 – 2 fő 7,4% 9,6%

8 – 6 fő 37% 8 – 8 fő 29,6% 26,9%

9 – 1 fő 6% 9 – 3 fő 11,1% 7,6%

74

10– 2 fő 12,5% 10-2 fő 7,4% 7,6%

az iskola Házirendjét

7 – 3 fő

18,5%

1 – 3 fő

3 – 2 fő

7 – 1 fő

11,1%

7,4%

3,7%

5,7%

3,8%

7,6%

8 – 4 fő 25% 8 – 8 fő 29,6% 23%

9 – 2 fő 12,5% 9 – 2 fő 7,4% 7,6%

10– 7 fő 43,7% 10-11 fő 40.7% 34,6%

az iskola honlapját

2 – 1 fő

6%

1 – 1 fő 3,7% 1,9%

5 – 1 fő 6% 5 – 2 fő 7,4% 5,7%

8 – 3 fő

18,5%

6 – 6 fő

7 – 2 fő

8 - 2 fő

22,2%

7,4%

7,4%

11,5%

3,8%

9%

9 – 3 fő 18,5% 9 – 6 fő 22,2% 17,3%

10– 8 fő 50% 10-9 fő 33,3% 32,6%

az iskola OKÉV eredményeit 1 – 3 fő 18,5% -

3 – 1 fő 6%

4 – 1 fő

-

3,7%

5 – 1 fő 6% 5 – 2 fő 7,4%

6 – 1 fő 6% 6 – 2 fő 7,4%

8 – 3 fő

18,5%

7 - 6 fő 22,2% 11,5%

5,7%

9 – 3 fő 18,5 9 – 10 fő 37% 25%

10– 4 fő 25% 10-6 fő 22,2% 19,2%

az iskolában elért tanulmányi

sikereket

2 – 1 fő

6%

1 - 2 fő 7,4% 3,8%

1,9%

5 – 1 fő 6% - 1,9%

7 – 6 fő

37%

6 – 1 fő

7 – 8 fő

3,7%

29,6%

1,9%

26,9%

8 – 5 fő 31% 8 – 5 fő 18,5% 19,2%

9 – 2 fő 12,5% 9 – 10 fő 37% 23%

10– 1 fő 6% 10-1 fő 3,7% 3,8%

75

13. Milyen időközönként érdeklődik gyermeke iskolai előmenetele felől?

lehetőségek: alsó % felső % össz:

minden nap megnézem a mozanaplót; 5 31% 13 48,1% 28.8%

személyesen érdeklődöm minden nap; 2 12,5% - - 3,8%

heti rendszerességgel megnézem a mozanaplót 3 18,5% 5 18,5% 15,3%

heti rendszerességgel érdeklődöm a

tanítótól/osztályfőnöktől;

3 18,5% - - 5,7%

heti rendszerességgel érdeklődöm a szaktanároktól; 0 0 - - -

havonta érdeklődöm személyesen; 3 18,5% 2 7,4% 9,6%

a meghirdetett fogadóórákon; 0 0 - - -

a félévzárás és az év végi zárás előtt; 0 0 2 7,4% 3,8%

amikor bajt érzek; 1 6% 8 29,6% 17,3%

egyéb: 2 12,5% 8 29,6% 19,2%

Hálás szívvel köszönöm a rám szánt idejét!

76

6. SZÁMÚ MELLÉKLET

MUNKATÁRSI KÉRDŐÍV - FELDOLGOZÁSA

1. Mennyire tartod fontosnak az alábbi tényezőket (eszközöket) az oktatási

intézmények közötti versenyben?

Kérlek, osztályozd a tényezőket így:

5 = nagyon fontos 4 = fontos

3 = a felsorolt tényezőkhöz viszonyítva átlagos fontosságú

2 = kevéssé fontos 1 = egyáltalán nem fontos

a tényező

fontossága 1 - 5

az oktatás minősége, színvonala 1 2 3 4 5

válaszok: 1 11 a matematika és a magyar tanítás színvonala 1 2 3 4 5 válaszok: 1 11 az idegennyelv oktatás színvonala 1 2 3 4 5 válaszok: 1 3 8 a pedagógusok személyisége 1 2 3 4 5

válaszok: 2 2 8 az új tanítási módszerek alkalmazása 1 2 3 4 5

válaszok: 2 6 4 a differenciált bánásmód 1 2 3 4 5

válaszok: 2 4 6 egyéni arculat kialakítása 1 2 3 4 5

válaszok: 1 2 4 5 erkölcsi nevelés 1 2 3 4 5

válaszok: 2 2 8 érzelmi nevelés 1 2 3 4 5 válaszok: 3 9 művészeti tárgyak oktatási színvonala 1 2 3 4 5 válaszok: 1 1 2 5 4 nemzeti öntudatra, hazaszeretetre nevelés 1 2 3 4 5 válaszok: 2 1 3 5 az iskola külső kommunikációja 1 2 3 4 5 válaszok: 1 2 7 versenyeredmények 1 2 3 4 5 válaszok: 3 6 3 OKÉV mérések eredményei 1 2 3 4 5 válaszok: 1 1 2 6 2 az intézmény működési költségei 1 2 3 4 5

válaszok: 2 3 4 3

77

2. Állításokat olvashatsz. Kérlek, hogy minősítsd aszerint, hogy mennyire értesz

egyet velük!

5 = teljesen egyetért 4 = inkább egyetért

3 = részben egyetért, részben nem

2 = inkább nem ért egyet 1 = egyáltalán nem ért egyet

Állítások: Egy egyházi intézménynek is nyomon kell követnie az oktatási piac

változásait. 1 2 3 4 5

válaszok: 3 9 Az intézmények közötti versenyben kialakulnak erősebb intézmények és

gyengébbek. Az erős intézményekbe nehezebb lesz bekerülni, a

gyengébbeknél drasztikusan csökken a gyereklétszám.

1 2 3 4 5

válaszok: 1 4 4 3

Egy oktatási intézmény vezetésének is úgy kell dolgoznia, mint egy vállalati

menedzsmentnek. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 1 5 2 2

Az oktatási intézmények közötti verseny az oktatás színvonalának javulását

eredményezi. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 5 2 4

Az oktatási intézmények közötti verseny az oktatás színvonalának romlását

eredményezi. 1 2 3 4 5

válaszok: 2 5 4 1

Ha egy oktatási intézményben magas színvonalú oktatás folyik, akkor

biztosan lesz elegendő tanulója. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 1 2 4 4

A "tanulói piac" miatt fontos, hogy ismerjük azoknak az intézményeknek a

tevékenységét, akik hasonló keretek között tanítanak. 1 2 3 4 5

válaszok: 6 6

78

3. A továbbiakban is állítások értékelésére kérlek, de már kétféle módon:

• a bal oldalon azt jelöld, hogy az adott szempont teljesítését mennyire tartod fontosnak.

5 nagyon fontos 4 fontos

3 közepesen fontos

2 nem igazán fontos 1 egyáltalán nem fontos

• a jobb oldalon azt minősítsd, hogy intézményünk mennyire teljesíti a megadott szempontot,

5 hiánytalanul teljesít 4 majdnem

3 közepesen

2 alig észrevehetően 1 egyáltalán nem teljesít

A SZEMPONT

FONTOSSÁGA:

intézményünk

TELJESÍTÉSE:

1 2 3 4 5 Az oktatásunkról tájékoztató kiadványt kell

megjelentetni. 1 2 3 4 5

3 3 6 válaszok: 2 3 3 2 2

1 2 3 4 5 Részletes internetes honlapot kell üzemeltetni. 1 2 3 4 5

3 9 válaszok: 1 3 5 3

1 2 3 4 5 Az oktatási tevékenységről hirdetést kell

megjelentetni szórólapokon. 1 2 3 4 5

4 2 3 3 válaszok: 3 6 1 2

1 2 3 4 5 Az oktatási tevékenységről hirdetést kell

megjelentetni szaklapokban. 1 2 3 4 5

1 2 6 2 1 válaszok: 5 2 2 2 1

1 2 3 4 5 Egységes arculatot (logo, névjegy, levélpapír...)

kell megteremteni. 1 2 3 4 5

1 4 3 4 válaszok: 1 5 5 1

1 2 3 4 5 Az intézménynek marketingre van szüksége.

1 2 3 4 5

4 8 válaszok: 5 5 2

1 2 3 4 5 Az intézményben a marketing (PR) tevékenységre

önálló szervezeti egységet kell létrehozni. 1 2 3 4 5

1 2 2 7 válaszok: 6 5 1

1 2 3 4 5 Az intézmény marketing tevékenységének

tervezésébe külső (professzionális) céget kell

bevonni.

1 2 3 4 5

1 2 2 7 válaszok: 5 3 1 2 1

1 2 3 4 5 Az intézmény marketing tevékenységének

végrehajtását professzionális cégre kell bízni. 1 2 3 4 5

5 2 1 2 2 válaszok: 8 1 3

1 2 3 4 5 Bemutatkozó nyílt napot kell tartani. 1 2 3 4 5

3 9 válaszok: 1 1 10

1 2 3 4 5 A végzett tanulókkal való kapcsolattartást az

intézmény jövője miatt komolyan kell venni. 1 2 3 4 5

3 3 6 válaszok: 3 4 4 1

79

1 2 3 4 5 Az intézményről bemutatkozó CD készüljön 1 2 3 4 5

1 4 3 2 2 válaszok: 8 1 3

1 2 3 4 5 Az óvodákkal (ahonnan a tanulók jöhetnek)

folyamatos kapcsolattartást kell megszervezni. 1 2 3 4 5

1 4 7 válaszok: 1 2 4 1 4

1 2 3 4 5 Az intézményről szóló híradásokat figyelni, és

rendszerezve gyűjteni kell. 1 2 3 4 5

1 3 5 3 válaszok: 2 6 2 2

1 2 3 4 5 Az alkalmazott marketing eszközök hatékonyságát

(ráfordítás/haszon) mérni kell. 1 2 3 4 5

2 3 4 3 válaszok: 6 3 3

1 2 3 4 5 Az intézmény marketingjére fordítható

pénzösszegeket elkülönítve kell kezelni 1 2 3 4 5

2 1 2 7 válaszok: 6 2 1 3

1 2 3 4 5 A tanulók véleményét az oktatásunkról

ismernünk kell. 1 2 3 4 5

1 2 9 válaszok: 6 3 3

1 2 3 4 5 A diákok rendszeresen értékeljék az összes

tantárgy oktatását. 1 2 3 4 5

1 1 4 5 1 válaszok: 3 3 5 1

1 2 3 4 5 A szülők véleményét az oktatásunkról ismernünk

kell. 1 2 3 4 5

1 2 9 válaszok: 2 4 6

1 2 3 4 5 A szülők rendszeresen értékeljék az összes

tantárgy oktatását. 1 2 3 4 5

3 4 4 1 válaszok: 2 2 3 5

80

4. Kérlek, minősítsd a következő állításokat, hogy mennyire értesz egyet velük!

5 = teljesen egyetértek 4= inkább egyetértek 3 = részben egyetértek, részben

nem 2= inkább nem értek egyet 1 = egyáltalán nem értek egyet

1. Az iskola jó munkaadó. 1 2 3 4 5

válaszok: 4 8

2. Az iskolában jó a munkahelyi légkör. 1 2 3 4 5

válaszok: 5 7

3. Az iskola vezetője bevonja munkatársait a döntések előkészítésébe. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 7 4

4. Az iskolának fontos, hogy munkatársai támogassák céljai elérésében, a

döntések végrehajtásában. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 5 6

5. Az iskolának fontos, hogy munkatársait támogassa céljaik elérésében. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 4 7

6. A vezetés minden, az iskolát érintő, aktuális kérdésben tájékoztatja

munkatársait. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 2 6 3

7. Jól működik az iskolán belül az információ-áramlás. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 2 4 5

8. A vezetés támogatja egyéni elképzeléseim, ötleteim megvalósítását. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 11

9. Az intézmény elősegíti és támogatja szakmai fejlődésem. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 11 10. Meg vagyok elégedve az iskolától kapott fizetésen felüli, anyagi és

nem anyagi juttatásokkal. 1 2 3 4 5

válaszok: 5 2 5 11. Bármilyen problémámmal – akár személyessel is – nyugodtan

fordulhatok a vezetőmhöz. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 11 12. Bármilyen problémámmal – akár személyessel is – nyugodtan

fordulhatok a kollégáimhoz. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 2 9

13. Vannak baráti kapcsolataim a munkahelyemen. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 3 8

14. Jól érzem magam a munkahelyemen. 1 2 3 4 5

válaszok: 1 2 9

15. Büszke vagyok arra, hogy ebben az iskolában dolgozom. 1 2 3 4 5

válaszok: 2 1 9

81

5. Kérlek, írd le röviden, hogyan alakítanád a saját intézményünk marketing (PR)

tevékenységét? Mit tennél, mit tennél másképpen, esetleg mit szüntetnél meg?

Szakértő véleményére támaszkodni;

Iskolai honlapunk színesebbé, naprakésszé tétele – versenyeredmények, programok,

cikkek;

A közelben lévő lakótelepi óvódákkal megismertetni az iskolánkat;

Sajátos arculat kialakítása: informatív legyen és ne általános;

Együttműködési megállapodások: cégekkel, vállalatokkal, oktatást-nevelést segítő

intézményekkel;

Pozitív eredményeink még látványosabb hangsúlyozása;

3 pillér: honlap – megbízott koordinátorral, kiadvány az iskola életéről,

szakmaiságáról, személyes kapcsolattartás – nyílt napok, fórumok;

Karácsony Sándor oldal a honlapon – mit tett, mondott, ami nálunk is gyakorlat;

Az egyházi iskolákba továbbtanulók kiemelése;

Nagyobb mennyiségű szórólap, ismertetők;

PR tevékenységre külön szervezeti egység;

Személyyes beszélgetések a munkatársakkal;

ellenőrzést komolyabban;

Facebook oldal;

82

7. SZÁMÚ MELLÉKLET

VEZETŐI KÉRDŐÍV

Ha valamelyik kérdésre nem akarsz, vagy nem tudsz válaszolni, egyszerűen hagyd üresen a

válasz helyét!

Kérlek, osztályozd a tényezőket így:

5 = nagyon fontos

4 = fontos

3 = a felsorolt tényezőkhöz viszonyítva átlagos fontosságú

2 = átlagosnál kevésbé fontos

1 = egyáltalán nem fontos

Mennyire tartod fontosnak az alábbi tényezőket az intézmény sikere

szempontjából?

értékelés

Rendszeresen információt kell gyűjteni a végzett tanulók középiskolai első

éves eredményeiről. 1 2 3 4 5

Rendszeresen információt kell gyűjteni a végzett tanulókról néhány év

elteltével( pl. érettségi, főiskola végén) 1 2 3 4 5

Rendszeresen információt kell gyűjteni a nálunk végzett továbbtanuló

középiskolások intézményválasztásáról (melyik intézményt, miért választják). 1 2 3 4 5

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kerületben lévő általános iskolák

helyzetét. 1 2 3 4 5

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben tanító

pedagógusoktól. 1 2 3 4 5

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben dolgozó

munkatársaktól. 1 2 3 4 5

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben tanuló diákok

szüleitől. 1 2 3 4 5

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben tanuló diákoktól.

1 2 3 4 5

Milyen gyakran gyűjtik jelenleg az információt az intézményben?:

rendszeresen, néha vagy soha.

(Tegyél X-et a megfelelő helyre.)

értékelés:

Rendszeresen információt kell gyűjteni a végzett tanulók középiskolai első

éves eredményeiről.

rendszeresen:

néha:

soha:

Rendszeresen információt kell gyűjteni a végzett tanulókról néhány év

elteltével( pl. érettségi, főiskola végén)

rendszeresen:

néha:

soha:

Rendszeresen információt kell gyűjteni a továbbtanuló középiskolások

intézményválasztásáról (melyik intézményt, miért választják).

rendszeresen:

néha:

soha:

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kerületben lévő általános iskolák

helyzetét.

rendszeresen:

néha:

soha:

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben tanító

pedagógusoktól.

rendszeresen:

néha:

soha:

83

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben tanító

pedagógusoktól.

rendszeresen:

néha:

soha:

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben dolgozó

munkatársaktól.

rendszeresen:

néha:

soha:

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben tanuló diákok

szüleitől.

rendszeresen:

néha:

soha:

Rendszeresen információt kell gyűjteni az intézményünkben tanuló diákok-

tól.

rendszeresen:

néha:

soha:

Az intézményben a piaci környezetről gyűjtött információk hogyan épülnek be az

intézményi döntésekbe (milyen fórumok vannak, hogyan történik az információk

felhasználása)?

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

Kérlek, minősítsd a következő állításokat, hogy mennyire értesz egyet velük!

5 = teljesen egyetért

4= inkább egyetért

3 = részben egyetért, részben nem

2= inkább nem ért egyet

1 = egyáltalán nem ért egyet

Az információgyűjtési feladatok ellátására nincsenek megfelelő pénzügyi

eszközök. 1 2 3 4 5

Az információk gyűjtésére és értékelésére nincsenek megfelelően képzett

szakembereink. 1 2 3 4 5

Az információk gyűjtésére időt és anyagi forrásokat kell szánni. 1 2 3 4 5

Az intézmény marketingtevékenységére időt, anyagi forrásokat kell szánni. 1 2 3 4 5

Ma már nem lehet oktatási intézmény marketingtevékenység nélkül. 1 2 3 4 5

Ki vagy kik felelősek az Intézmény marketing/PR funkciójáért ?

Jelöld a megfelelő választ X-szel (többet is megjelölhet, ha szükséges).

válasz:

Az intézmény vezetője

Az intézmény gazdasági vezetője

Más tisztségei mellett erre megbízott vezetőhelyettes

Más tisztségei mellett erre megbízott munkaközösségvezető

Más tisztségei mellett külön erre a célra megbízott munkatárs

Külön erre a célra megbízott külső munkatárs

Van-e az intézménynek írásos marketing stratégiája? Jelöld a

megfelelő választ X-szel.

válasz

Van, külön dokumentumként.

84

Van, egy általános intézményi stratégia részeként.

Nincs, de esetenként (feladatokra) készítünk operatív marketing terveket.

Nincs ilyen dokumentumunk.

Nincs ilyen dokumentumunk, de tervezzük elkészítését a közeljövőben.

Nincs ilyen dokumentumunk, de nem is szeretnénk a közeljövőben.

Jelöld X-szel, milyen módszereket alkalmaz az intézmény a

marketing tevékenysége hatásának elemzésére? (Több választ is

bejelölhetsz.)

válasz:

Értékelés a tapasztalatokra alapozva.

Kérdőíves felmérés a tanulók körében.

Kérdőíves felmérés a szülők körében.

Kérdőíves felmérés a munkatársak körében.

A hirdetések hatékonyságának mérése.

Más módszerrel (kérjük, írd a táblázat alá).

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kérlek becsüld meg, hogy az éves költségvetés körülbelül hány százalékát fordítjátok

marketing (PR) célokra?

.............. százalék

Milyen az intézmény marketing költségvetése? (Több válasz is megadható). válasz:

Az egész intézménynek van marketing költségvetése.

Külön a tagintézményeknek van marketing költségvetésük.

Esetenként feladatokra, programokra különítünk el marketing célú

pénzeszközöket.

Nincs marketing költségvetésünk.

Kérlek, jellemezd intézményed jelenlegi marketing (promóciós, PR) tevékenységét.

Tegyél a megfelelő oszlopba X-et!

rendszeresen

alkalmazzuk, és

bevált;

alkalmazzuk,

de fejleszteni

kellene;

jelenleg

nincs, de

alkalmazni

kellene;

véleményem

szerint

felesleges

alkalmazni;

hirdetés az intézmény

honlapján;

hirdetés az intézmény

facebook oldalán;

hirdetés a kollégák,

szülők facebook oldalán

(megosztással)

hirdetés országos

lapokban

hirdetés helyi, regionális

sajtóban

hirdetés helyi, regionális

TV-ben

85

kültéri plakátok,

hirdetőtáblák

bemutató katalógusok,

szórólapok

PR cikkek a sajtóban

aktív részvétel a szakmai

szervezetekben

honlap az intézményről

nyílt nap szervezése

óvodák meglátogatása

egyéb:

Hogyan értékeled az intézmény

jelenlegi marketing tevékenységét?

válasz:

kitűnő:

jó:

megfelelő:

lehetne javítani rajta:

határozottan javítani kellene:

Véleményed szerint hogyan lehetne javítani az intézmény marketing

tevékenységén?

(Több választ is bejelölhet)

válasz:

A marketing stratégia fejlesztésével.

A meglévő stratégia végrehajtásának javításával (ellenőrzés, hatékonyság).

Operatív marketing tervek készítésével és végrehajtásával.

Hálózati marketinget alkalmazva (más intézményekkel együtt programokat indítva)

A "kulcs emberek" marketing tárgyú képzésével.

Az internet lehetőségeit jobban kihasználva.

Egyéb módon (kérlek, írd ide):

Hasznosnak tartanád-e, ha rendelkezésre állna egy kifejezetten az oktatási

intézményvezetők/menedzserek számára íródott, gyakorlati marketing kézikönyv?

igen nem

Hasznosnak tartanád-e, ha rendszeresen szerveznének az oktatási

intézményvezetők/menedzserek részére gyakorlati marketing képzéseket,

tanfolyamokat?

igen nem

Kérlek, írd le, ha a témával kapcsolatban bármilyen megjegyzésed, javaslatod van!

.......................................................................................................................................................

Hálás szívvel köszönöm a közreműködésed!