Sípos Ferenc

ÚJABB A D A L É K O K ÉS FORRÁSOK A Z ÚJFEHÉRTÓI HAJDÚK T Ö R T É N E T É H E Z

Először 1989-ben kaptam arra lehetőséget, hogy röviden összefoglaljam az újfehértói hajdúk történetét, s közreadjam a rájuk vonatkozó iratokat.7 A Helytörténeti tanulmányok V I I . kötetében először publikált hat irat - öt a Szabóics-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárból, egy a Magyar Országos Levéltárból - az 1649-1695 közötti időszakban keletkezett.

1992-ben részletesebben foglalkozhattam az újfehértói hajdúk történetével. 2

Korábbi, 1989-es álláspontom korrekciójaként meg kellett állapítanom, hogy Rákóczi Pál megfogalmazása - ő ugyanis a telepítés kapcsán "szabad rác és hajdú vitézek"-rő1 ír - megtévesztő, azt sugallja, hogy külön rác, azaz szerb származású vitézekre és külön hajdú vitézekre gondoljunk, akik együtt akartak áttelepedni Böszörményből Újfehértóra! Holott "szabad rác és hajdú vitézek"-en - mint kimutattam - Bocskaitői kapott kiváltságokkal rendelkező, szerb származású hajdú vitézeket kell értenünk. E kiváltságok tették lehetővé, hogy egy tekintélyes főúr (Rákóczi Pál) tárgyalópartnerei lehessenek!5

Az Újfehértói füzetek 5. számában újra közöltem az 1989-ben megjelentetett hat iratot kiegészítve más, már régebben publikált fonásokkal (Zboró, 1632. július 4. Rákóczi Pál országbíró meghatározza az általa 1630-ban Újfehértóra telepített hajdúk szolgálatát, Szerencs, 1663. június 30. Rákóczi László az újfehértói hajdúk szolgálatát szabályozza, továbbá az újfehértói hajdúkra is vonatkozó törvénycikkek 1635-ből, 1647-ből és 1649-ből - 1647-ben két törvénycikk utalt Újfehértóra). Összesen tehát tizenkét, az 1632-1695 közötti időszakban keletkezett iratot adtam ismét közre.

Az 1992 óta eltelt pár év alatt újabb, még publikálatlan hat darab - úgy látszik ez a szám kísért! - iratra bukkantam az 1648-1671 közötti időszakból. Néhány szót ezekről közlésük sorrendjében:

1. Hogyan sikerült megállapítanom a szerencsi uradalom urbáriumának keletkezési időpontját? Az hatköteg külzetén ez áll:

Urbárium Bonorum ad Arcem Makovicza, et Dominia

Claustri Lechnicz, Sáros, Mád, Hecze, Szerencs, Onad pertinentium, Comitem condam Ladislaum Rákóczy tangentium. 1648/

E felirat későbbi, Rákóczi László halála után ragasztották rá a papircimkét az iratkötegre, 1648-ban ugyanis Rákóczi László még élt! (1664. május 27-én halt meg.) Az irategyüttes a makovicai uradalom urbáriumának összesítőjével kezdődik (1648). Az urbárium azonban nem a fasc. 39. nro. 1., hanem a fasc. 39. nro. 2. (OL. Filmtár, 2273. doboz) jelzet alatt található! Tehát az iratok eredeti sorrendje megbomlott. Következik a "kalastromi jószág" összeírása, majd összesítője (é.n.), a sárosi jószág összeírása, majd 1648-as összesítője. Aztán ez a felirat:

Nova Connumeratio colonorum Illustrissimi Comitis Domini, Domini Ladislaj Rákóczi de Felseő Vadász in portioné Oppidi Mád ex Commissione Illustrissimi ac Celsissimi Regni Transylvaniae Principis etc. tanquam Tutoris. Anno 1648 die 7. Xbris

facta. Tehát az összeírást I . Rákóczi György mint Rákóczi László gyámja

(Rákóczi László apja, Rákóczi Pál 1636. március 12-én halt meg) 6 rendelte el. A mádi részbirtok összeírása után következik a felsővadászi jószág, majd annak 1648-as összesítője. Aztán minden felirat, megjelölés nélkül a szerencsi uradalom települései sorjáznak a szemünk előtt, majd az 1648-as összesítő táblázat zárja le ezt az anyagiészt. Végül az ónodi jószág urbáriuma és ennek 1648-as összesítője olvasható. ( A lapszámozás ceruzával, utólag készült, így nem segít az eredeti sorrend megállapításában!) A fasc. 39. nro. 2. jelzet alatt nemcsak az irategyüttesből hiányzó makovicai uradalom urbáriumát sikerült megtalálni, hanem az egész összeírás címlapját is:

V R B A R I V M seu

Nova Connumeratio Colonorum Dlustrissimi Comitis Domini, Domini Ladislaj Rákóczy de Felseő Vadász, supremi Comitis Comitatus Sarosiensis etc. in bonis Arcis Makovitza, Claustri Lechnicz, Sáros, Mad, Hecze, Sze-rencz, Onad, Vadász ex Commissione Illustrissimi ac Celsissimi Regni Transylvaniae Principis etc. tanquan Tutoris Anno 1648. die 20.

Decembris facta.7

December 20. az egész munka befejezésének időpontja. A részmunkák időpontja csak egy helyen ismert: Mádot december 7-én írták össze. A címlapról leolvasható az uradalmak összeírásának sorrendje. A szerencsi uradalom összeírása ha nem is közvetlenül, de Mád után történt. Ugyanakkor a szerencsi uradalom nem az utolsó volt a sorban. Mivel Hece és Ónod összeírásának időpontja nem ismert, egyelőre annyit állapíthatunk meg, hogy a szerencsi uradalom urbáriuma 1648. december 7. és 20. között keletkezett.

Rákóczi Lászlónak Újfehértón csak részbirtokai voltak. Jobbágyai 12,5 telken gazdálkodtak. Szolgáltatásaikat ez az urbárium határozta meg. (A jobbágyokra vonatkozó adatokat nem közlöm.)

Az újfehértói hajdúk névsorát külön papírlapra írták fel, s utólag tették be a kötetbe. A kérdés az, hogy a 62 nevet tartalmazó összeírás szintén 1648-ban keletkezett9 A válasz igenlő, ugyanis a szerencsi uradalom 1648-as összesítőjében is 62 hajdú szerepel Újfehértón!

Ez a fonás igen becses, az újfehértói hajdúk névsorát eddig még nem ismertük. Rákóczi Pál 1630. január 20-án száz hajdú letelepedését engedélyezte Újfehértón.* Ha valóban ennyien jöttek át Böszörményből, számuk 1648-ra jelentősen megfogyatkozott. Részt kellett venniük I . Rákóczi György 1644/45-ös hadjáratában? Vagy közülük egyesek megunva Szabolcs vánnegye állandó támadását, kihasználva a gyámi birtokkezelés lazaságát védettebb helyre költöztek? A környező nagy hajdúvárosok valamelyikébe?! Vagy Debrecenbe?! 1630-1648 között olyan katonai támadás is érhette Újfehértót, amiről nem tudunk... Szabolcs vánnegye 1649 elején az újfehértói hajdúk számát - most már tudjuk: tévesen! - mintegy nyolcvanra becsülte. 4 '

A névsor ismeretében névelemzést lehet majd végezni. Az anyakönyvekkel összehasonlítva kimutatható lesz: élnek-e még Újfehértón a hajdúk leszármazottai?!

2. A következő fonás a békeidőszak török pusztításait mutatja be. A vasvári bekötés ellenére továbbra is fel-feltűnnek Szabolcs vármegyében kisebb-nagyobb török csapatok: rabolnak, hódoltatuak. Az összeírás az uralkodó rendeletére készült, feltehetően a többi, hódoltsággal határos vármegyében is készültek hasonló felmérések. Ezek ismeretében szándékozott I . Lipót diplomáciai lépéseket tenni: rászorítani a törököket a béke megtartására.

A m i a Szabolcs vármegyei összeírást illeti, a kézirat jól olvasható tisztázat, látszik, hogy felteijesztésre szánták, de mégse küldték el. Talán a nyelve miatt: a magyar király nem tudott magyarul, feltehetően latinra átfordítva teijesztették fel a szöveget. így őrződött meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában ez az aláírásokkal, pecsétekkel hitelesített példány.

Az újfehértói tanúkat - a főbírót és négy esküdtet, valamint a hajdúk hadnagyát és nyolc esküdtet - 1669. február 23-án hallgatták ki. Itt tehát kilenc hajdú nevét és életkorát ismerhetjük meg. Bár életkomk alapján nyolcuknak szerepelniük kellene az 1648-as összeírásban, de Oláh András, Gaál György, Borsos István és Pap Mátyás nevét hiába keressük (Serfőző János 1648-ban még csak 19 éves volt, ő "igazoltan" hiányzik a névsorból). Egy esetben elírásra gyanakszunk: Szirmai János és Szunai János feltehetően egyazon személy! Négyen tehát bizonyíthatóan csak 1648 után lettek hajdúk! Nem volt tehát megalapozatlan a vármegye gyanúja, hogy idegeneket - jobbágyokat - is maguk közé fogadnak a hajdúk! (3. számú irat)

Témánk szempontja miatt csak az újfehértói tanúvallatásokat közöljük. 7 0

3. Ezt a dátumtalan iratot a Szabolcs vármegyei levéltár X V I I I . századi rendbe tevője, Schemberger Ferenc az 1670. évi iratok között találta, ez valószínűsíti keletkezésének idejét. Szabolcs vármegye 17 pontban összefoglalt sérelmeire az uralkodótól várt orvoslást. Az újfehértói hajdúkra a 12. pont vonatkozik: a vármegye kéri I . Lipóttól a magánföldesúri telepítésű hajdúk kiváltságainak megsemmisítését, mert jobbágyokat is befogadnak kárt okozva ezzel a nemeseknek és a királynak.

4-5-6. Végül Nagy Miklós újfehértói hajdú főhadnagy Szabolcs vármegyének írt három levelét közlöm. Az ezekben előadott panaszra, sérelemre, kérésre vajon történt-e intézkedés?! A 3. számú iratból láthatjuk, milyen véleménnyel volt a vármegye a hajdúkról! A levelek aláírása és dátumozása is érdekes. Ezek szerint az újfehértói hajdúk ügyeit a főhadnagy az esküdtek tanácsával együtt intézi. A hajdúknak a paraszt községhez semmi közük, ők Újfehértó szabad hajdúvárosban laknak! A levelek külalakján látszik, megfogalmazásán érződik, hogy nem írásban gyakorlott kéz formálta a betűket, szavakat, mondatokat. Nagy Miklós nem sok időt tölthetett az iskolapadban. Ötvenéves elmúlt, a hadnagyi tisztet már 1669-ben is ő töltötte be (2. számú irat).

1648. december 7. és 20. között A szerencsi uradalom urbáriuma (részlet)

Jelzet: OL. Filmtár, 2273. doboz. U et C. fasc. 39. nro. 1.

(Külön lapon, utólag betéve a kötetbe): Uy Fejei Toj Haiduk. 1 1

Hadnagy Siro Sándor Duserim Lazlo Dorogi Christoph Kis Olah Tivadar Dreseny Ágoston Sarkadi Demeter Siket Pal Kolosi Lukacz Daczi István Repeti András Román Miklós Nagy Péter

Racz János Szeöcz János Ingh András Mészáros János Szilagi István Kadar Simon

(A papírlap hátoldalán): Kocz Péter Fejei Mathe Nagy Gábor Kis Péter Piroska János Kocz János Nagy Georgy Teöreök Gábor Fekete Georgy Nagy Miklós Piliske Demeter

Teöreök János Dutka Miklós

Racz Sighmond Szabó János Kodran Tivadar Kis Olah János Szilagi János Hozszu Demeter Balogh András Kadar Mihály Nagy Demeter Szirmaj János Kapota Tivadar Grozi János Kuk Simon Csizmadia Simon Janczar Lukacz Jászi János Hegies Pal Agárdi János

Darabant János Nagy Pal Nagy Tivadar Goronda Georgy Cziontos Mihály Csakanyhezi Simon In Summa Nro: 62.J

Danko János Nagy Georgy Racz Lukacz Fogas Gergely Buzniak Simon Fwseös Simon Seregély Georgy

1669. február 21-27. Tanúvallatás a vasvári béke megszegéséről

Jelzet: SZSZBMÖL IV. A. 1. Fasc. 87. nro 1 13. 1669.

M i Pethnieházj Sigmond Nemes Szabolcz Vármegiének ég ik" vicze ispánnia7"' nemes Székely Péter szolga bíró, és jurassor 7 5 nemes Rácz Sigmond uramékal Nemes Szabolcz Varmegye die 21. Februarii Anni 1669 in possessione Halász generáli celebrata sedria exmittáltatván 7 ' 5

Kegyelmes Koronás Király Urunk eő Fölséghe paranczolatyából aláb megút Deutrumnak tenora 7 7 szerint collateralis inquisitionak peragálására. 7* Melyek ez szerint keövetkeznek.

Deeou t rum. 7 9

lmo. 2 " Tudgya-e az Tanú, az elmúlt háborúsághos üdeötöl 2 7 fogva, az békeséghes üdeöben hány számú embereket rablottak el, s keresztény magyarokat foghtanak, vághtanak és vittenek foghságra ezen Nemes Vármegyéből?

2do. 2 2 Tudgya-e az Tanú, menni 2 5 számó rend és rendkiveöl való adózásokat vertének, és menni számú városokat, avagy falukat hódoltattanak megh a teörökök ezen Nemes Szabolcz Vármegyében?

3tio. 2 ' / Tudgya-e, hogy ezen Nemes Szabolcz Vármegyében leveő Szoboszló neveö Haydú Várost ezen békeségh idején szakasztották el Nemes Szabolcz Vármegyéteöl a törökök, és ugyan ez békeséghben hódoltatták megh is, az mely mostan hódolás alat vagyon?

4to 2 Tudgya-e, hogy az elöt az mely adót az magyar földes uraknak szoktak volt adni az előt hódolatlan, és mostan hódolt jobbágyok, azokat a teöreökök megh nem engedik adni?

(...)

Anno 1669. die 23. February. In possessione Uy feiéitóó celebrata.26

1 mus 2 7 Oláh Mihály feö bíró, annorum triginta quinque.2*

2dus2t> Czám István esküt ember, anonim quadraginta quinque. 3tius 5 ; Renyes András esküt ember, annorum quadraginta.52

4tus 5 5 Tondor Lukácz esküt ember, annorum quadraginta quinque. 3 4

5tus5^ Oláh István esküt ember, annorum quadraginta.36

Azt hallották, hogy Ibrány alá volt az teöreök, azt is hallották, hogy Gyulait 5 7 és Gelsét elrablották, Beökénynél is három kállai legényeket vághtanak le. Azt is tudgyák, hogy Szoboszló Nemes Szabolcz Vánnegyében volt mindenkor, és most is, és hogy soha nem hódolt Várod szállása 5* elöt, az békességhben foghták az hódoltatásra az Haydú Várost. Mellette való kis falu, Kis Szoboszló miolta emlékezünk reá, hódolt Szolnokban.

Ibidem in Uy Feieitóó haydonum fassiones die ut supra.5V

lmus^ Nagy Miklós hadnagy, annorum quinquaginta/ 7

2dus^2 Oláh András esküt ember, annorum sexagrnta/ 3ius^ Szunaj János esküt ember, anno mm sexaginta quinque/ 5

4tus v ó Siró Sándor esküt ember, annorum qumquaginta/ 5tas48 Doroghi Christóph esküt ember, annorum septuaginta quinque^ 6tus 5 0 Gaál György esküt ember, annomm quadraginta quinque. 5 7

7mus 5 2 Serfeözeö János esküt ember, annomm quadraginta.55

8vus5</ B orsós István esküt ember, annomm quinquaginta duomm. Qiius36 Pap Mátyás esküt ember, annorum quadraginta octo. 5 7

Azt nilván 5* tudgyák, hogy Ibrány alá mentenek az teöreökök az békességhben, három embert is Beökennél, kállaiakot, vághtanak le mentekben. Tudgyák azt is, hogy ez elmúlt eöszel Gyulait, 5 4 ' Gelsét elrablották. Szoboszló állapottyáról is az szerint fa teá lnak/ 0 mint az fölseö falubeliek, kik inventáltatak/ 7 Hoc addito. 6 2 Ez specificált 6 5

hadnagyot Hatházon találták, az lodinghiát^ elvonták, magát is megh akarván fogni, elfütot, elbuit 6 5 és köntösét elváltoztatta.

(...)

(Két, papírba nyomott gyűrűpecsét egymás mellett)

Sigismundus Petneházi Vice Comes Comitatus de Szabolcz66

Petrus Székely Judex Nobilium Comitams de Szabolcz

• 67 mpna.

3. É. n. (1670)

Szabolcs vármegye sérelmei (részlet)

Jelzet: SZSZBMÖL I V . A. 1. Fasc. 88. nro. 30. 1670. (két példány: fogalmazvány és tisztázat)

Pucta quaedam gravammum Comitatus Zabolcz iuxta normám conditionum 17 compilatae™

(...)

12. Mivelhogy ez mi Wánnegiénkben, és egiebütt'^ is akár kik hajdú wárossokatt, falukat szállítanak 7" ú g i 7 / mint Dob, Zegegjháza, 7 2

Bekeny, Böd, Nyregiháza, 7" 7 Uyfejeito az hova az Nemességh iobágyi is sokan zabadságnak okajéit feöldes Urak alól elmennek, kibeöl mind eö Felségének proventussának dimmuálássa, 7 4 az Nemességnek is penigh sok kára keövetkezet, eö Felsége tanállyon módot benne, hogi 7 5

az kik eddigh afféle falukat avagi 7 6 wárassokat építtettenek azok delealtassanak,77 és ennekutánna affélék építtetnj meg ne engettessenek.

(...) 4.

Újfehéitó, 1670. július 27. Nagy Miklós hajdú főhadnagy levele Szabolcs vármegyéhez

Jelzet: SZSZBMÖL I V . A. 1. Fasc. 88. nro. 85. 1670.

Illustrissimi, Spectabiles, Magnifici, Reverendissimi, Generosi Nobiles, Domini Nobis observandissimi!

Sei-vitiorum nostromm semper paratissimam commendationem.7* Isten nagyságtokat, kegyelmeteket minden iovaival 7 v áldgiai*" megh,

kívánnyuk etc.*7

Tekéntetes, Nagyságos, Uri es Nemesi rend, ez alkalmatossággal kellették nagyságtokat, kegyelmeteket alázatosson requirálnunk:* 2 a német alá amely három szekereket nagyságtok s kegyelmetek dispositiojábúl administráltunk,* 5

azoknak edgyikét jó 4 választót eökrwnkel^ - 12 köszeöl* 5 amellyik job volt -elválasztották s oda hatták. Praetendálván* 6 azth, hogi*7 nagyságtok, kegyelmetek a herceghnek 6 jó eökröt igirtetett, s a hellyében veszi el. Eképpen értvén nagyságtok, kegyelmetek kárvallásunkat, my rajtunk valóban megesik, ám ha ugian** nagyságtok s kegyelmetek lelkes considerátióban* 9

nem veszi azon megeset kárt. Mégh penigh igen szegény emberwnké 9 0 volt mind szekér, eökeör. Azt nagyságtok, kegyelmetek jól tudván, hogi a szegény

ember bizony azon élne. Kihez képpest kéljük azon alázatosson nagyságtokat, kegyelmeteket, hogi mely hamaréb lehet vévén igazításban, fordíttassa megh annyi kárunkat. Kiért Isten nagyságtokat, kegyelmeteket tellyes életében szerenczéssen boldogul áldgia megh, kívánnyuk. Dátum in liberó oppido haydunicalis Uy Feyerto die 27. julii Anno praesenti 1670. v /

Nagy ságtoknak, kegyelmeteknek Uy Fejertoy Feő hadnagy alázatos edgyügyü szolgáy Esküt Tanáczával egietemben

Nagy Miklós mpra. 9 2

Külső címzés: Hlustrissimis, Reverendissimis, Spectabilibus ac Magnifícis, A d modum Reverendis, Generosis, Egregiis Nobillibus Dominis, N . N. Supremo et Vice Comitatibus, Judlium caeterísque jurattis Assessoribus, toti denique Universitati Dominorum Magnatum et Nobilium Comitatus de Zabolcz etc. Dominis Nobis observandissimis.93

5. Újfehértó, 1670. augusztus 22.

Nagy Miklós hajdú főhadnagy levele Szabolcs vármegyéhez Jelzet. SZSZBMÖL IV. A. 1. Fasc. 88. nro. 84. 1670.

Illustrissimi, Spectabiles, Magnifici, Reverendissimi, Generosi Nobiles, Dominó Nobis observandissimi! . Seivitiorum nostrorum semper paratissimam commendationem.^ Isten nagyságtokat, kegyelmeteket minden javaival áldgja megh, szívessen kivánnyuk.

Tekéntethes, Nagyságos, Uri és Nemesi rend, mostani alkalmatossággal kellettek nagyságtokat, kegyelmeteket requirálnunk. 9 5 Jól lehet, sok háton" 6

való szolgálattunkatt ahova illik, nem neheztelyük, minden időben másképpen való jó akaratiunkat is, kit nagyságtok, kegyelmetek bennünk mégh ez ideigh megtapasztalható^ kyvált képpen penigh hogi 1 ' 7 Szolga Bíró Uramék leghamaréb émek minket más helyeknél. Akármivel is inkáb terheltettünk, kit eő kegyelmek jól tudnak. Mind egybeöl másbúi sok ízben esik rajtunk. Azért mi ez illyen állapottú dologhoz igen szokattlanok vagyunk. Mint hogi Privilégiumunk H is nem tartya, kérjük alázatosan nagyságtokat, kegyelmeteket élettünk továb szolgálattyáértt, ezzel mostan bennünket ne terhellyen, tanálván más hellyekbeöl ezen járásban kik annyival nem terheltettek, mint mj. Értvén mostan is szegény emberrink kárrátt a német miá, kit ugyan nagyságtok, kegyelmetek megfordít, elhisszük. /Csakhogy nehéz addigh szegény

emberinknek az eökrök nélkül./ In reliquo Isten tarcza nagyságtokat, kegyebnetekett országunk oltalmára, kivánnyuk: Dattum in liberó oppido hajdunicalis Uy feyetto Die 22 Mensis Augusti Anno \670.'°" Nagyságtoknak, kegyelmeteknek szolgálnak Uy feyertoy Hadnagy Eskütt

Tanáczával edgyütt Nagy Miklós mpra. 7 0 7

Külső címzés: Illustrissimis, Reveiéndissimis, Spectabilibus ac Magnificis ad Modum Reverendis, Generosis, Egregiis et Nobilibus Dominis N .N . Supremo, Vice Comitibus, Judlium caeterisque jurattis Assesoribus, toti denique Universitati Dominorum Magnatum et Nobilium Comitatus de Szabolcz etc. Dominis Nobis observandissimis.7'72

6. Újfehértó, 1671. febmár 9.

Nagy Miklós hajdú főhadnagy levele Szabolcs vármegyéhez Jelzet: SZSZBMÖL IV. A. 1. Fasc. 89. nro 120. 1671.

Ulustiissimi, Spectabiles, Magnifici, Reverendissimi, Generosi Nobiles, Domini Mihi obsei-vandissimi etc. Sei-vitiorum Nostrorum semper paratissimam commendationem. 7 0 5 Isten nagyságtokat, kegyelmeteket egéséges hoszú élettel hazánk oltalmára á lg i a 7 W megh, szívessen kivánnyuk etc.7'75

Tekéntetes, Nagyságos, Uri és Nemesi rend, nyilván lehet nagy ságtoknál, kegyelmeteknél tudva, b o g i 7 0 6 mikor Gyulá iban 7 0 7 a rovatás felvetés 7 0* volt, akkor nagyságtok, kegyelmetek bennünket 6 forintra hagiot 7^ - a külső falubelieket 3 forintra, azolta mind u g i 7 7 0 volt. Most immár a külső bírák reánk vemek 7 7 7 edgiik 7 7 2 forinttyát, hogi eök czak ketőt adnának: amivel praetendálnak, 7 7 5 hogi kegyelmes Urunknak közöttünk jobbadgya volna. Azt készek vágtunk77"* doceálni , 7 7 5 hogi edgy 7 7 6 sincz, és hogy a rovatás előtt is, sem utánna eő-kegyelmekhez nem adóztunk, se bennünket mind azulta 7 7 7 is szokot adónkban senki is nem háborgatot. Kihez képpest keönyörgünk igen alázatoson nagyságtoknak, kegyelmeteknek, hogi mostan is hadgion7 7* megh azon állapotunkban. Hiszem, Szolga Bíró Uram is tudgya a mi szokot

adónkat, a külső falubeliekét is, az három forintot, és i g i 7 7 V ez szerént kövesse mind a két részen eö kegyelme, mint ennek előtte: ahon penigh nagyságtok, kegyelmetek abban bennünket nem hadgi, 7 2" Kegyelmes Urunk résziről adgjon 7 2 7 Szolga Bíró Uramat, ki had világosíczuk igaságunkat. Az eökröt penigh igaságh elválásáigh adatná ki nagyságtok, kegyelmetek szegény emberiünknek. Kiéit Isten nagyságtokat, kegyelmeteket békeséges állapottal áldgya megh, kívánnyuk. Dátum in Liberó Oppido Haydunicalis Uy feyeito Die 9 Mensis Februarii Anno praesenti 1671. 7 2 2

Nagy ságtoknak, kegyelmeteknek Uy Feyeitoy hadnagi Esküt Alázatos edgyügyü szolgái Tanácsával Edgygyüt

Nagy Miklós mpra. 7 2 j

Külső címzés: Illustrissimis. Reverendissimis, Spectabilibus ac Magnificis ad Modum Reverendis, Generosis, Egregiis et Nobilibus Dominis N .N. Supremo et Vice Comitibus, judlium caeterisque juratis Assessoribus. totti denique Universitati Dominorum, Magnatum et Nobilium Comitatus de Zabolcz etc. Dominis Nobis observandissimis.72^

J E G Y Z E T E K

1. Sípos Ferenc: Adalékok és fonások az újfehéitói hajdúk töiténétéhez. In: Helytörténeti tanulmányok, V I I . (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai. I . évkönyvek, 7.) Szerkesztő: dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1989. 76-96. o.

2. Sípos Ferenc: Hajdúk Újfehéitón. Újfehéitói füzetek, 5. Újfehéitó. 1992. 3. Uo. 29. o. 4. A néhai Rákóczy László grófot érintő, a makovicai várhoz és a Lechnic

kolostor, Sáros, Mád, Hece, Szerencs, Ónod uradalmához tartozó birtokok urbáriuma, 1648.

5. Új összeszámlálása a méltóságos gróf úr, Felsővadászi Rákóczi László úr jobbágyainak a mádi részbntokon, a méltóságos és felséges Erdélyország fejedelmének stb. mint gyámnak a megbízásából készült 1648. december 7-én.

6. Rákóczi Pál és Rákóczi László életrajzára 1. Sípos Ferenc: Rákóczi Pál, Rákóczi László és Rákóczi Erzsébet emlékezete. Újfehéitói füzetek, 6. Ujfehértó, 1993. 5-26. o.

7. A méltóságos gróf úr, Felsővadászi Rákóczi László úr, Sáros vánnegye főispánja stb. jobbágyainak urbáriuma vagy új összeírása a makovicai vár, a Lechnic kolostor. Sáros, Mád, Hece, Szerencs, Ónod, Vadász birtokokon a méltóságos és felséges Erdélyország fejedelmének stb. mint gyámnak a megbízásából készült 1648. december 20-án.

8. Szendrey István: Hajdúszabadságlevelek. Debrecen, 1971. 239-240. o. 9. SZSZBMÖL IV . A. 1. fasc. 67. nro. 2. 1649.

10. Az iratot ismertette Koroknay Gyula Szabolcs török hódoltatása címú tanulmányában. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1989. 3. szám, 248-249. o.

11. Újfebértói hajdúk. 12. Összesitve számszerint: 62. 13. Egyik. 14. Viceispán: alispán. 15. Juratus assessor: esküdt. 16. 1669. február 21-én a Halász faluban tartott általános törvényszéki

üléséből kiküldetietvén. 17. Kérdőpontoknak rendje. 18. Közös vizsgálat véghezvitelére. 19. Arról kérdés. 20. Először. 21. A legutóbbi háborút a vasvári béke zárta le 1664. augusztus 10-én. 22. Másodszor. 23. Mennyi. 24. Harmadszor. 25. Negyedszer. 26. 1669. február 23-án. Újfehértó faluban tartott /tanúvallatás/. 27. Első (tanú). 28. Harmincöt éves. 29. Második (tanú). 30. Negyvenöt éves. 31. Harmadik (tanú). 32. Negyvenéves. 33. Negyedik (tanú). 34. Negyvenöt éves. 35. Ötödik (tanú). 36. Negyvenéves. 37. Gyulajt. 38. Várad elfoglalása (1660). 39. Ugyanott, Újfehértón a hajdúk vallomásai a fenti napon. 40. Első (tanú). 41. Ötvenéves. 42. Második (tanú). 43. Hatvanéves. 44. Harmadik (tanú). Feltehetően e tanú neve szerepel Szirmai Jánosként az

1648-as hajdúnévsorban: a Szunai név másolási hiba lehet! 45. Hatvanöt éves. 46. Negyedik (tanú).

47. Ötvenéves. 48. Ötödik (tanú). 49. Hetvenöt éves. 50. Hatodik (tanú). 51. Negyvenöt éves. 52. Hetedik (tanú). 53. Negyvenéves. 54. Nyolcadik (tanú). 55. Ötvenkét éves. 56. Kilencedik (tanú). 57. Negyvennyolc éves. 58. Nyílván(valóan). 59. Gyulajt. 60. Vallanak. 61. Megtaláltattak. (Vagyis hivatkoznak a más falubeliek vallomásaira.) 62. Hozzátéve. 63. Feljegyzett, részletesen írásba foglalt. 64. Lódingját. 65. Elbújt. 66. Petneházi Zsigmond, Szabolcs vármegye alispánja. 67. Székely Péter, Szabolcs vármegye szolgabírája s.k. 68. Szabolcs vármegye bizonyos sérelmeinek 17 pontja a viszonyok

szabályozására összeállítva. 69. Egyebütt. 70. Telepítenek. 71. Úgy. 72. Szegegyháza elpusztult falu, mint puszta Újfehértóhoz tartozott: a

hajdúkat Újfehértó szegegyházi részére telepítették, ezért szerepel a felsorolásban Szegegyháza és Újfehértó is!

73. Nyíregyháza. 74. Őfelsége jövedermének csökkenése. 75. Hogy. 76. Avagy. 77. Eltöröltessenek, kiirtassanak, megsemmisíttessenek. 78. Méltóságos, tekintetes, nagyságos, főtisztelendő, nemzetes nemesek,

általunk igen tisztelt urak! Mindenkor ajánljuk legkészségesebb szolgálatainkat.

79. Javaival. 80. Áldja. 81. Stb. 82. Felkeresnünk: 83. Rendelkezésére szolgáltattunk.

84. Öklünkkel. 85. Közzül. 86. Ürügyül felhozván. 87. Hogy. 88. Ugyan. 89. Megfontolásba. 90. Emberünké. 91. Kelt Ujfehértó szabad hajdúvárosban július 27. napján a mostani 1670.

évben. 92. Manu propria: saját kezével. 93. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletú, nemes,

nemzetes és vitézlő uraknak, a fő-, alispánoknak, a szolgabíráknak és a többi esküdteknek, végül Szabolcs vármegye urai, főurai és nemesei egész közönségének stb. általunk igen tisztelt uraknak.

94. Lásd a 78. számú jegyzetet! 95. Felkeresnünk. 96. Lóháton. 97. Hogy. 98. Kiváltságlevelünk. 99. A jövőben. 100. Kelt Ujfehértó szabad hajdúvárosban az 1670. év augusztus hónap 22.

napján. 101. Lásd a 92. számú jegyzetet! 102. Lásd a 93. számú jegyzetet! 103. Méltóságos, tekintetes, nagyságos, főtisztelendő, nemzetes nemesek,

általam igen tisztelt urak stb. Mindenkor ajánljuk legkészségesebb szolgálatainkat.

104. Áldja. 105. Stb. 106. Hogy. 107. Gyulajban. 108. Az adó elosztása a települések között. 109. Hagyott. 110. Úgy. 111. Vetoék. 112. Egyik. 113. Előhozakodnak. 114. Vagyunk. 115. Kimutatni. 116. Egy. 117. Azóta. 118. Hagyjon.

119. így. 120. Hagy. 121. Adjon. 122. Kelt Újfehértó szabad hajdúvárosban február hónap 9. napján, a mostani

1671. évben. 123. Lásd a 92. számú jegyzetet! 124. Lásd a 93. számú jegyzetet!

Ferenc Sipos:

Neuere Daten und Quellen zur Geschichte der Hajdúkén in Ujfehértó

Ferenc Sipos hat die Geschichte der Hajdúkén in Ujfehértó zum ersten Mal 1989 zusammengefaßt und die diesbezüglichen Scluiftstücke veröffentlicht. (Helytörténeti Tanulmányok, ((Studien zur Regionalgeschichte)) V I I . Nyíregyháza, 1989. 76-96.p.). Er setzte sich mit der Geschichte der Hajdúkén in Ujfehértó 1992 eingehender auseinander: er hat die schon 1989 publizierten sechs Schiiftstücke, ergänzt durch andere, bereits früher publizierten Quellen wieder veröffentlicht. (Ujfehéitói füzetek, ((Hefte über Ujfehértó)) 5. Ujfehértó. 1992.)

In den seit 1992 vergangenen einigen Jahren entdeckte er sechs weitere, noch nicht publizierte Schriften aus der Zeit zwischen 1648-1671, diesmal macht er diese zugänglich: 1. Die Namensliste der Hajdúkén in Ujfehértó aus 1648. (Im Besitz der Namensliste ist eine Namensanalyse möglich, nach einem Vergleich mit dem Standesregister wird es nachweisbar: leben noch in Ujfehértó Nachkommen der Hajdúkén?!) 2. Zeugenaussagen der Einwohner und Hajdúkén in Ujfehértó aus 1669. (Die Quelle zeigt die türkischen Verwüstungen der Friedenszeit - trotz des Friedens zu Vasvár kreuzen gelegentlich kleinere oder größere türkische Truppen auf: sie plündern und rauben.) 3. Das Komitat Szabolcs bat den Kaiser 1670 um die Aufhebung der Privilegien der gutsherrhchen Ansiedlung (Dob, Szegegyháza, Bököny,B_d, Nyíregyháza und Ujfehértó). 4-5-6. Miklós Nagy, Hajduken-Oberleutnant formulierte in seinen 1670 und 1671 an das Komitat Szabolcs gerichteten Briefen die Unrechte und Beschwerden der Hajdúkén in Ujfehértó.