Idén először osztott le pénzt a megyeitanács az önkormányzatok felügyele-tébe tartozó helyi rohammentő egysé-geknek (SMURD). Így nem fordulhatottelő a tavalyi helyzet, amikor a kataszt-rófavédelmi felügyelőség (ISU) egyesegységeknek biztosította az anyagi fe-dezetet a működésre, másoknak nem.

Az idei márciusi költségvetés-elosztás előtta politikai pártokkal egyeztetett a megyei ta-nács, hogy azok a polgármesteri hivatalok,amelyek helyi rohammentő egységeket kellfenntartsanak, ezzel arányosan több pénzt kap-janak, hiszen szolgáltatást látnak el, továbbánemcsak egy-egy adott települést, hanem egy-egy térséget szolgálnak ki. Így az erre elkülö-nített alapból Szováta és Radnót egyenként 980,Nyárádszereda, Ákosfalva, Déda, Libánfalva900-900, Mezőrücs 712, Marosludas 580,

Szászrégen 400, Segesvár 330, Dicsőszentmár-ton 300 ezer lejt kapott. A legtöbb esetben eze-ket az összegeket a szolgálat béralapjábafolyósítják az érintett önkormányzatok.Nagy segítség

A tavaly három önkormányzat – Ákosfalva,Nyárádszereda, Szováta – egyetlen vasat semkapott a katasztrófavédelmi felügyelőségtől ahelyi egységek működtetésére, míg a többiekigen. A furcsa helyzet orvoslása érdekében

Van még esély?Szerintem a hatalom annyira megta-nulta a hatalomgyakorlás technikáját,hogy a szimpla értelmiségi igazságnakmár semmilyen esélye nincs a hata-lommal szemben. A politikában, a közéletben naponta tapasztaljuk: az,hogy valakinek igaza van, ma mármegmosolyogni való szempont. A poli-tikában csak az erő az igazi tényező.Hamletnek sincs ereje.____________3.

Értelmezés kérdése?A vártnál kisebb visszhangja volt aMAMŰ mostani marosvásárhelyi kiállí-tásának. Hat évvel ezelőtt, amikor 35.évfordulóját ünnepelte városunkbanaz 1984-ben önmagát kényszerűenfeloszlató avantgárd csoportosulás, il-letve az abból utóbb Magyarországonnépes tömörüléssé kinövő MAMŰ Tár-saság Kulturális Egyesület, a Kultúr-palotában és a Bernády Házban isszámos érdeklődő jelent meg a meg-nyitón.____________5.(Folytatás a 2. oldalon)

2019. május 4., szombat LXXI. évfolyam 99. (20180. sz.)Ára: 3 lej (előfizetőknek 1,43 lej)

Gligor Róbert László

A bérek szavatolva vannak, a legénység készen áll a bevetésre Fotó: Gligor Róbert László (archív)

TÖLTÉS ALATT

SMURD

Vidéken is biztosított bérek

e három egységnek a megyei tanácsosztott le összegeket. Ez nagy segítsé-get jelentett, és az idei is az – mon-dotta lapunk kérdésére Fülöp LászlóZsolt szovátai polgármester az ideipénzleosztás kapcsán, aki szerint ez azösszeg fedezi a rohammentősök bér-alapját, persze, a működtetéshez azönkormányzat is hozzájárul. Nyárád-szereda elöljárója is hálás a megyei ta-nácsnak az előrelátó döntésért, akapott pénz itt is fedezi a fizetéseket,talán még egy-két villanyszámla ki-egyenlítésére is marad belőle –mondta el Tóth Sándor. Azt is megje-gyezte: jelenleg ezek a személyek –végzettségüktől függetlenül – ápolóibérrel szerepelnek az álláslistán, álta-lában kétezer lej körüli fizetéssel, mi-közben ha a végzettségüknekmegfelelően fizetné őket az állam,egyesek négy-ötezer lejre is jogosul-tak lennének. Ez a helyzet a jövőbenrendeződhet, ugyanis készül egy tör-vénytervezet, amely szerint mindenrohammentő egységet átvenne az or-

szágos katasztrófavédelmi hatóság,azok orvosi és adminisztratív szem-pontból teljesen átkerülnének az or-szágos hatósághoz. A tervezetetmárciusban a képviselőház elfogadta,most a szenátusban van, ha ez is jóvá-hagyja, és az államelnök kihirdeti, tör-vényerőre emelkedik. A gyakorlatbaültetésére egy év állna rendelkezésre,tehát már 2020-ban az állami költség-vetésből kapnák a fizetést a roham-mentősök. Ami rajtuk áll, átadáskormegteszik, hogy ezek a tanulmányuk-nak megfelelő fizetési besorolásbankerüljenek át az állami apparátusba –tette hozzá.Megdolgoznak a pénzükért

Tavaly január 1-jétől idén március15-ig a nyárádszeredai egység 894 be-vetésen vett részt, ebből Nyárádsze-reda területére 300-szor, mígSzékelybere községbe 67, Nyárádma-gyarós községbe 82, Csíkfalva köz-ségbe 95, Havad községbe 16,Nyárádgálfalva községbe 161, Szé-kelyhodos községbe 36, Nyárádremeteközségbe 104 alkalommal szálltak ki,

de riasztották őket más helyekre is (33eset).

Ugyanebben az időszakban az ákos-falvi egység 1560 esetben szállt ki:Ákosfalva községbe 519, Nyárádkará-cson községbe 404, Dózsa Györgyközségbe 226, Backamadaras köz-ségbe 139, Balavásár községbe 102 al-kalommal, de riasztották őket a megyemás részeire is (101 esetben), és 69közúti eseményhez is ki kellett vonul-niuk.

A szovátai rohammentősöket 734alkalommal riasztották az említett idő-ben: Szovátán 452, Sóváradon 91, Ki-béden 57, Makfalván 32,Hármasfaluban 12, Erdőszentgyör-gyön 18, Havadtőn 2, Gyulakután 10,Kelementelkén 3, Bözödön 4, Szé-kelyvéckén 2, Nyárádmagyaróson 6,Vármezőben 33, Nyárádremetén 8,Ravában, Székelyabodban, Ákosfal-ván, Nyárádköszvényesen, Nyárád-szentmártonban és Nyárádszeredábanegy-egy alkalommal kellett eleget te-gyenek a feladatuknak riasztás nyo-mán.

A marosvásárhelyi rockzenészek országos rekordmegdöntésére készülnek. Az a cél, hogy a rockze-nét népszerűsítsék, ezért egy óriászenekart állí-tanak össze, hogy együtt adjanak elő négy dalt.Ha sikerül legkevesebb 423 résztvevőt összegyűj-teni május 11-én 11 órára a marosvásárhelyiSzínház térre, akkor meglesz az országos rekord.Akik részesei szeretnének lenni az eseménynek,a következőket kell teljesíteniük.

Jelentkezhetnek énekesek és hangszeresek (dobosok, gi-tárosok, basszusgitárosok, egyéb hangszeresek). A hang-szeresek SAJÁT felszereléssel nevezhetnek be, a dobosokminimális felszereléssel, és vigyenek szőnyeget, amin el-helyezik a felszerelést. Az elektromos gitár legtöbb 100 W-os, a basszusgitár pedig maximum 200 W-os teljesítményűkell legyen. Aki más hangszert visz, jelezze a jelentkezésiíven. Minél több énekest várnak különösebb megkötés nél-kül.

Alanyi jogon benevezhetnek azok, akik már részt vetteka SzegedRockson, felléptek az Öröm a zene valamelyik ren-dezvényén, valamelyik Rocksuli diákja vagy oktatója, ál-lami művészeti iskola diákja és/vagy oktatója, közismert,

hiteles együttesek tagjai – ebben az esetben a bemutatkozóvideó linkje rovatba be kell írni az együttes nevét. Ezenkí-vül bárki jelentkezhet, aki megjelöl egy bemutatkozó videóta jelentkezési íven, megosztja a YouTube-on vagy más por-tálon levő zenei videó elérhetőségét.

A helyszínen felszerelnek egy színpadot, amin a ve-zénylő zenekar foglal helyet. A színpad fényei adják a rit-must. A máshonnan érkezőknek szállást igény szerinttornatermekben tudnak biztosítani a szervezők. Étkeztetést,más költségtérítést nem vállalnak. Ingyenes buszjáratok in-dulnak erre az eseményre Budapestről, Szegedről és Deb-recenből. Kedvezőtlen időjárás esetén a rendezvényelmarad. A következő négy dalt fogják előadni: 1. DeepPurple: Smoke on the Water, 2. Compact: Cântec pentruprieteni, 3. Jimi Hendrix: Hey Joe, 4. Edda Művek: Elha-gyom a várost.

A kezdeményezés része a CityRocks rendezvénysorozat-nak. Tavaly a szegedi Dóm téren 400 zenész lépett felegyütt. Az idén Magyarországon is lesz még hasonló ren-dezvény, amire Erdélyből is csatlakoznak majd zenészek.Részletes információk a Marosvásárhelyi Rocksuli Face-book-oldalán és a cityrocks.hu oldalon találhatók.

Ma MÓNIKA, FLÓRIÁN,holnap GYÖRGYI, ADRIÁNnapja.GYÖRGYI: a György férfi-névből keletkezett a Georginamagyarosítására.

4., szombatA Nap kel

6 óra 4 perckor, lenyugszik

20 óra 34 perckor. Az év 124. napja,

hátravan 241 nap.

2 NÉPÚJSÁG _______________________________________________ HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK ________________________________________ 2019. május 4., szombat

VALUTAÁRFOLYAMBNR – 2019. május 3.

1 EUR 4,7561

1 USD 4,2640

100 HUF 1,4690

1 g ARANY 174,0989

IDŐJÁRÁSTöbbnyire napos idő

Hőmérséklet:max. 21 0Cmin. 70C

Vidéken is biztosított bérek

Országos rekordra készülnek MuresRocks – egy életre szóló élmény

Május 4–5-én, szombaton és vasárnap 8–16 óra közöttMarosludas Marosvásárhely felőli bejáratánál a CFR javí-tási munkálatokat rendelt el a 15-ös számú országút általátszelt vasúti átkelőhelyen. A DN 15-ös országút 32+356km szakaszán a vágányok közötti betonlapok cseréje miatt

az említett időszakban forgalomkorlátozásra kell számí-tani. Szombaton az országút egyik, vasárnap pedig a másiksávját zárják le – tájékoztatott Elekes Róbert, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság szóvi-vője. (pálosy)

(Folytatás az 1. oldalról)

A Klímaszövetség regionális találkozója

Május 6-7-én, a marosvásárhelyi Teleki–Köpeczi-házbantartja meg a Klímaszövetség regionális találkozóját a FókuszÖko Központ környezetvédelmi szervezet. A tanácskozásonegyebek mellett környezetkímélő energiaforrásokról és gazda-sági megoldásokról lesz szó.

A konferencián azokra a kérdésekre keresik a választ, hogymiként lehet a környezetvédelmi gazdálkodási koncepciót be-vezetni a gazdaságba, milyen alternatív energiatermelést tudunkmeghonosítani, amelynek eredményeként kevesebb szén alapúfosszilis anyagot használunk. Az utóbbiak égési termékeugyanis elősegíti az üvegházhatást, amely a globális felmelege-déshez, az egyre inkább érződő klímaváltozáshoz vezet.

A rendezvény 9 órakor kezdődik. Megnyitót mond Péter Fe-renc, a Maros Megyei Tanács elnöke. Ezt követően ThomasBrose, a Nemzetközi Klímaszövetség – Climate Alliance –ügyvezető igazgatója ismerteti a szervezetet. Őt követi LakiGyörgy, Kajárpéc polgármestere, aki a Magyar ÉghajlatvédelmiSzövetséget ismerteti. Lendvai Ivánné, Kunsziget polgármes-tere a Klímasztár díjas településen alkalmazott alternatív meg-oldásokról beszél. Camelia Ionescu a WWF Romániától egysajnálatos jelenségre hívja fel a figyelmet: zöld energiaforráscímen számos kisebb vízi erőművet építettek a Kárpátokban,amelyekkel nagyobb kárt okoztak, mint amekkora haszon lehetbelőle. Lajtmann Csaba a magyarországi Reflex Környezetvé-delmi Egyesület képviseletében a Magas-Bakony lábainál építettkörnyezetbarát patakmalmok fenntartásáról értekezik. A nagy-kanizsai IMRO cég részéről Heves Gábor a Dráva folyó térsé-gében alkalmazott innovatív vízgazdálkodási módszerről beszél.Losonczi Lajos, a Sapientia EMTE tanára előadásának címe:Zöld energia – LAMBDA water lifting system. Ezt kiegészítendőHajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője a Nyárádgálfalvakörnyékén kipróbált közösségi vízgazdálkodás példáját ismerteti.Grünceisz Zsuzsanna, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkor-mányzat képviselője a megye klímabarát programjairól tart ér-tekezletet. Kolumbán Gábor, a székelyudvarhelyi Civitasegyesület vezetője Erdélyi alternatívák ipari élelmiszer előállí-tására a posztmodern korszakban címmel tart előadást.

Délután kerekasztal-beszélgetés lesz a környezetbarát tájgaz-dálkodásról.

A vendégek Marosvásárhely nevezetességei mellett a máso-dik napon megismerkedhetnek a nyárádgálfalvi vizes élőhelyekrehabilitációs programjával, majd ellátogatnak Korondra és fel-keresik a parajdi sószorost is. (vagy)

Idén változik a Vásári Forgatagrajelentkezők elbírálása

A 2019-es Vásári Forgatag augusztus 30. – szeptember 1. kö-zött zajlik, ahová kézművesek, népművészek, iparművészek, di-zájnerek, valamint kézműves élelmiszert készítők jelentkezésétvárjuk. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Vásári Forgatagon a ha-gyományos és az újragondolt, az újszerű formába öntött nép-művészeti tárgyak és a dizájn is helyet kap, azonban az idénzsűri fogja elbírálni a beérkező kéréseket, hogy minél színvo-nalasabb és változatosabb legyen a vásár. A pályázat elbírálásának menete

A pályázati anyagok elbírálása a zsűri feladata. Kérünk min-denkit, hogy igényes pályázati anyagot állítson össze, a kért fo-tókkal kiegészítve. A pályázat benyújtásának határideje: június15. A pályázatok elbírálása: június 30. A pozitívan elbírált pá-lyázókkal szerződést kötünk, ezt követően számlát állítunk ki,melynek értékét 2019. augusztus 10-ig kell befizetni.

Figyelem: csak számlaképes árusokkal áll módunkbanegyüttműködni!

A szervezők

Javítják a vasúti átkelőhelyet Forgalomkorlátozás Marosludas bejáratánál

Fotó: Nagy Tibor (archív)

A sátán teste gyéren szőtt anyag,s átlátni rajta, mint az őszi kerten,fény csillan néha egy hatalmas sejten,fölröppen, visszahull, vagy fönt marad,

hogy azt hihetnéd, csak egy-két maroknyidarázs kering a gyűrt levél fölött,míg lassan már ezerfelé pörögaz elsárgult pokol, s igába fogni

is csak úgy lehet, hogy fekete-sárga szájukkal sorra végigkóstoloda körtét, itt is, ott is méz csorog,

ha belekezdenek, de persze áravan ennek, mert régóta azt eszed,amit az ördög jóváhagy neked.

2015. augusztus 22.

– A Hazatérés Dániába, pontosabban amarosvásárhelyi bemutató az interjú apro-pója, de szeretném, ha kissé tágítanánk a be-szélgetés körét. A drámaíró vagy a rendezőiéned késztetett arra, hogy újrameséld, átírd

Shakespeare tragédiáját, a Hamletet?– Engem a probléma érdekelt, amit Sha-

kespeare a darabjában megfogalmazott. Elő-ször íróként, majd rendezőként kezdettizgatni. Azt taglalja, mik az esélyei az igazságés a hatalom harcának. Milyen esélye van azigazságnak, hogy érvényesüljön, és milyen ahatalomnak, hogy legyőzze, elhallgattassa azigazságot.

– A darabból,illetve az előadásból meg-kapjuk erre a választ?

– Szomorú az összkép. Szerintem a hata-lom annyira megtanulta a hatalomgyakorlástechnikáját, hogy a szimpla értelmiségi igaz-ságnak már semmilyen esélye nincs a hata-lommal szemben. A politikában, a közéletbennaponta tapasztaljuk: az, hogy valakinekigaza van, ma már megmosolyogni valószempont. A politikában csak az erő az igazitényező. Hamletnek sincs ereje.

– Huszonöt évvel ezelőtt rendezted megelőször a Hamletet. Mi változott annyira ne-gyedszázad alatt, hogy úgy érezted, át kelligazítanod a darabot? Az életünk? Temagad?

– A Hamletet háromszor rendeztem megeddig, és a mostani, a vásárhelyi HazatérésDániába is a harmadik változat a darabból.Nagyon foglalkoztatott engem a Hamlet-kér-dés, egyetemi éveim óta sokat ügyködtem adarabbal. Elsősorban azért, mert azt hiszem,

nem véletlenül a „darabok darabja”. Nem vé-letlen, hogy az irodalomtörténetben, a szín-háztörténetben ezt az előkelő címet kivívtamagának. Annyira komplex, az életnek any-nyira sok területét lefedi, mint talán egyetlenmásik színmű sem. A haláltól a hatalomig, aszerelemtől az anya-fiú viszonyig, a halottapához való viszonytól a barátságig az életnagy kérdései a Hamletben mind benne van-nak. A darabot mint irodalmi, illetve életfilo-zófiai művet is nagyon-nagyon szeretem.Amikor vagy húsz évvel ezelőtt elkezdtemdolgozni rajta, az volt a szándékom, hogymegmutassam, hogy lehet egy XXI. századiember gondolataival újramesélni a Hamletet.Én nem átírtam, nem parafrazáltam, hanem ashakespeare-i történetet felhasználtam egyXXI. századi történethez. Ezért, aki elolvassavagy megnézi a darabot, azt látja, hogy az éndarabomnak már nem Hamlet a főhőse,hanem Claudius. Mert a mai kornak is a vál-lalkozó, a politikus a hőse, nem az értelmi-ségi. Óriási hangsúlyeltolódás történt ebbe azirányba. Ma az, hogy az értelmiség mitmond, már csak egy másik értelmiségit érde-kel. Az értelmiség azért fontos, mert ez aréteg a társadalom idegrendszere, ha a kriti-kának, az elemző véleménynek vagy akárszembesítésnek nincs súlya, az a társadalombeteg. Pszichikailag gyenge vagy éretlen azigazságra.

– És vajon ez a mostani színmű, beleértvemagát az előadást is, csak ma érvényes, vagyaz lesz a későbbiekben is?

– Annak idején, amikor Veszprémben be-mutattuk, az előadás nagy visszhangot keltett,meghívták az országos fesztiválra, a tévé isfelvette, két évvel később megrendeztemGyőrben, az is jól sikerült. Látszott, hogy akor érzékenységét sikerült megbirizgálni adarabbal.

– Akik ismerik a pályádat, tudják, hogymás nagy királydrámákhoz is hozzányúltál,és nem csak Shakespeare, hanem más klasz-szikusok művei is izgatnak. Miért innen in-dulsz?

– Mert ezekben a darabokban nagyon fon-tos kérdések vannak megfogalmazva. És nemvéletlen, hogy maga a műfaj is túlélt száza-dokat. A király egy véglet. Az erő véglete, ahatalomé, a többiek fölötti rendelkezésé. Dea királyt úgy is felfoghatjuk, mint egy embert,akinek mindent szabad. A színpadi király aszabadság végső foka, a szabadság szélső-sége. Olyan ember ő, akinek nem kell számotadnia a tetteiről. Valamennyiünkben ott rejlika király, mindannyiunknak vannak ilyen vá-gyai, indíttatásai, csak ezt többnyire szűkebbkörben gyakoroljuk: a gyerekünkkel, a fér-jünkkel-feleségünkkel, a macskánkkal, ku-tyánkkal. Adott esetben, ha főnökökvagyunk, a beosztottjainkkal. Magát a „ki-rályságélményt” tehát az ember bizonyos te-kintetben a saját életében is meg-tapasztalhatja. A színpad ezt felfokozza,

Markó Béla

Őszi paktum

SZERKESZTETTE:NAGY MIKLÓS KUND

1382. sz., 2019. május 4.

Nagy Miklós Kund

(Folytatás a 6. oldalon)

(Folytatás a 4. oldalon)

Van még esély?Beszélgetés Kiss Csaba Jászai Mari- és József Attila-díjas rendező, drámaíróval

Vass

Sán

dor:

Fűn

apló

Közelebb a titokhozSorok Markó Béla új kötetéről*

Mennyi jó kép! És mind a másé? Nem. Mindannyiunké, akik a festészetbe,akárcsak a versbe, többet látunk bele az első olvasatnál. De mindenekelőtt aMarkó Béláé, aki úgy sűríti tizennégy sorba a regénynyi mondandót hordozó re-mekművek lényegét, hogy közben önmagát s a látvány keltette hangulatot is fel-mutatja a szonettben. Hogy sikerülhetett ez neki? Talán paktumot kötött

Május 5-én, vasárnap búcsúztatjákBudapesten Rozsnyay Béla szobrászt,ékszertervezőt. 1949-ben született,Marosvásárhely fia volt, többfelé élt anagyvilágban, dolgozott Dániában,Máltán, 2002 óta Budapesten, aholáprilis 9-én hunyt el, életének 69. esz-tendejében. Gyönyörű szobrokat, ék-szereket alkotott, ezekből páresztendeje nagyszerű válogatást lát-hattak a vásárhelyi művészetkedvelők

is. A Múzsában is többször közöltükalkotásai reprodukcióit, legutóbbakkor, amikor művész barátja, Ár-kossy István írt róla részletes mélta-tást. A festő, grafikusRozsnyay-könyve rövidesen napvilá-got lát. Ennek bemutatóján a szobrászmár nem lehet jelen. A Facebookonláthatunk lenyűgöző képes összeállí-tást szobrairól, ékszereiről. A honlapjelzi: „Bemutatkozása már múlt

idejű…”Egyik-másik mű mellett

lírai sorok olvashatók, ésars poeticaként önvallomá-sos gondolatok is betájoljákművészetét. Ezekből idé-zünk: „Natura artis magistra– vallom, vagyis legfőbb ta-nítómesterem, örök ihletőma természet. Szobraim is azélő természettel vannak ro-konságban, miközbenéppen saját lényegüket,fém-anyagiságukat hangsú-lyozzák… Alkotásaimanyaga acél, ezüst, bronz,kő, különböző féldrágakö-vek, trópusi fák. Szeretekkísérletezni anyagokkal, fe-lületekkel. A mozgás, dina-mika visszatérő elemalkotásaimban. Alkotópá-lyám során nem csatlakoz-tam sem irányzatokhoz,sem csoportokhoz.

Időtlenségre törekszemés összhangra a természet-tel.” Immár nem mérhetőszámára az idő, a természetbefogadja. Legyen békés apihenése. (N.M.K.)

Az Olvasóhoz intézett sorai fölé kultúránk kétóriásától választ mottót jeles nyelvművelőnk, Ko-moróczy György. „A nyelv egyik legféltőbb kin-cse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek.” (KazinczyFerenc) és „Minden nemzet a maga nyelvén letttudós, de idegenen sohasem.” (BessenyeiGyörgy)

Kazinczyék óta illő és üdvös egyszersmindtüzes ortológusnak és tüzes neológusnak lennünk;kultúránk, közéletünk, irodalmunk lelkiismeretesművelői szüntelen kötelességgel szorgosan mun-kálkodtak és munkálkodnak ma is nyelvünk pal-lérozásán. Az elektronikus sajtó térhódításáig, azinternetes lapok, portálok megjelenéséig csak-nem minden tisztességes lap, újság, folyóiratbecsületbeli kötelességének tekintette az olva-sók közérthető tájékoztatását nyelvünk állapo-táról; a helyes beszéd, a fogalmazás és ahelyesírás tematikája az erdélyi magyar sajtófigyelmének homlokterében állt. Olvashattunkpéldás rendszerességgel megjelenő rövid jegy-zetet, jól megírt, élvezhető cikket, a Kosztolá-nyi Dezsőtől tudott cél elérése jegyében, aki aztvallotta, hogy a nyelvőrzők (nyelvtisztítók) „leg-jobb tudásuk szerint arra vállalkoztak, hogy azirodalom és az élet között az űrt betöltsék, hogytársadalmi úton ébresztgessék a nyelvünk irántlankadó szeretetet…”

Az elektronikus média térhódításával súlyos-bodott a szórványosodás, a nyelvromlás. Amiezelőtt kilencven/száz évvel még csak csírázómajmolós kórságnak tűnt, mára az élet mindenrétegét átszövő nyelvi nyavalyaként fenyegetijövőnket.

Tolnai Vilmos 1929-es Magyarító szótárábanmár jelzi a bajt: „Szomorú tapasztalat a társa-ságban, hogy rossz magyarsággal beszélni nemvétség, de jaj annak és szánakozó mosoly kísériazt, aki nem kifogástalanul beszél angolul, fran-ciául, németül. Holott épen nem »szükséges«,hogy valamely idegen nyelvet teljesen hibátla-

nul beszéljünk, jó és tiszta magyarsággal beszél-nünk azonban legalább is illik, ha már nem tart-juk szent kötelességünknek.” A szótárt ismertetőFábián István hozzáfűzi: „Közfelfogás szerinttehát nem bűn, ha valaki nem beszél tiszta ma-gyarsággal. Ennek az a következménye, hogy akinem beszél jól magyarul már születésétől kezdve,akinek fáradnia kellene, hogy tisztán beszéljen,nem fárad, nem erőlködik, mert a közfelfogásnem kényszeríti rá. Úgy látszik, a magyarságnem becsüli már nyelvét, kiveszett belőle azönérzet, ami kényszeríthetné a nem tisztán beszé-lőket nyelvünk teljes elsajátítására. Sőt a tisztánbeszélők is majmolják a rosszul beszélőket. Errea szomorú jelenségre céloz Tolnai előszavában.Azt már nem is meri kérni, hogy szent köteles-ségnek tartsuk a tiszta beszédet, megelégszikazzal is, ha illendőnek látjuk.” (Napkelet, 7. évf.5. sz., 1929. március 1.)

Érdemes hát közemberként is elgondolkozninyelvünk mai állapotán. Aki pedig szakavatottansegíthet, az meg is teszi. „Komoróczy Györgyéletének nagy része a nyelvünk pusztuló, forgács-ként elhulló szavainak szerelmében és védelmébentelt el. Évtizedek óta írja nyelvművelő cikkeit, har-col az egységes magyar nyelvhasználatért, emeliföl szavát a fölösleges idegen kifejezések ellen. Ésvolt amitől őriznie nyelvünk foszló sajátos szöve-tét, mert nyelvünk utolsó nyolcvan éve örökös utó-védharcban telt el, a trianoni utódállamokállandóan »nyelv-hazánkra« törtek, tudták amit miis, azt, hogy nyelvünk utolsó mentsvárunk, mara-dék óvóhelyünk megmaradásunknak tányéraknák-kal aláaknázott útjain” – idézem Lőrincz Györgyírót.

Az erdélyi magyar sajtóban talán MurádinLászló és Komoróczy György nyelvművelő rovatabizonyult a leghosszabb életűnek, a rendszeresenmegjelenő cikksorozatok időíve fél évszázadotölel fel – olvasom a kötetet szerkesztő Sarány Ist-ván Előszavában. – Komoróczy György az 1968-ban alapított Hargita napilapban indította

az ördöggel? Ez sincs kizárva, noha talánegyetlen eddigi könyvében sem olyan erő-teljes az isteni jelenlét, Isten versbeli emlí-tése, mint e frissen megjelent, ránézésre isszép kötetben. Ebben különben semmimeglepő nincs, ha arra gondolunk, milyenbensőséges kapcsolatban álltak az égiekkela költeménybe oltott műalkotások kivéte-les tehetségű mesterei, akik bizonyára apoklokat is megjárták nem is egyszer. Fél-százan vannak a kötetben, valamennyien aképzőművészet nagyjai, még azok is, akikaz egyetemes művészettörténet figyelmételkerülték, lévén a mi – művészileg ke-vésbé felkapott – tájaink szülöttei, és többmint nyolcvan olyan kép ölt betűből, szó-

ból testet, amelyeket a világ híres múzeu-maiban, képtáraiban, illetve a művészetialbumokban milliók csodálnak nap mintnap.

Sokan tudják, hogy Markó Béla a művé-szeteknek is értő és lelkes barátja, kiválóelemzője, ezt korábbi kötetei is tanúsítják, deilyen tömör, kötött alakzatban, ennyire talá-lóan és egyénien megragadni a művek és al-kotóik lelkét, szellemét csak azoknaksikerülhet, akik kellő empátiával képesekazonosulni azokkal, a szonett pedig gondol-kodás- és kifejezésmódjuk egyik sajátosmegnyilvánulási formájává vált. Költőnk akevesek közé tartozik, akikről ez elmond-ható. „Az irodalom is kép, a kép is irodalom,amint azt ezek a többnyire képleíró szonettek

is bizonyítják talán” – írta dedikációjában aszerző. Ez nyilvánvaló, pláne, hogy igen tága lírikus preferenciáinak a köre. Nem korok-hoz, stílusokhoz, áramlatokhoz, nem nemze-tekhez ragaszkodik a válogatásban, azok aművek ragadták meg, amelyek a festői érté-keken túl a lét, az emberiség nagy kérdéseitis felvetik, az ő személyes problémáival isegybecsengenek, és lenyűgöző képi, szín-beli, kompozíciós megoldásaikkal saját töp-rengéseihez is hozzáadnak valamit. „MarkóBéla költői pályáját végigkíséri a szonettmini műfaj – olvasható a könyv fülszövegé-ben. – A korai szonettek tragikus-elégikushangoltságát a mostani kötetben a melanko-likus derű váltja föl. Időszembesítő, szemlé-lődő, »létösszegző versek« ezek, amelyekegyszerre hatnak evidenciaként és többér-telmű rejtélyként. Mint a szonett hiányzó ti-

zenötödik sora – amibe az egész belefér.” Azélet komplexitását, a költőt foglalkoztató lét-kérdéseket nyilván nem csak a „képleíró szo-nettek” tükrözik. A kötet a szerzőutazásainak, más-más tájak, világok, népekközött szerzett élményeinek, benyomásainakis pontos lenyomata, különös tekintettel amediterrán vidékekre és mítoszokra, a tengersosem csillapuló, ősi varázsára. A kötetbenszámos olyan vers is van, amely nem fest-mény hatására született, de aki belemélyedolvasásukba, mégis arra a következtetésrejut, hogy bármerre menjünk, a műremekeketkínáló galériákat s bennük a Markó megéne-kelte csodákat kár lenne kihagyni progra-munkból. (N.M.K.)

*Markó Béla: Amit az ördög jóváhagy.Szonettek, Kalligram, Budapest, 2019

4 NÉPÚJSÁG ______________________________________________________________ MÚZSA _________________________________________ 2019. május 4., szombat

Rozsnyay Béla: Napkorong

A természet volt legfőbb tanítómestere

Könnyű-e Katit táncba vinni?Egy 21. századi „nyelvtisztító” új könyvéről

(Folytatás az 5. oldalon)

Közelebb a titokhoz(Folytatás a 3. oldalról)

Zichy István: Szent Margit legendája, 1905–1913, olaj, vászon,100x137,6 cm, Bernády-gyűjtemény, Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely

A gyűrött bíbor lassan ellepia mozdulatlan barnát, mint az alkony,de ott világít mellett a partonegy fényes sárga, s még melengeti,

pedig már ráborul a fekete,fel-felparázslik, majd ő is kialszik,míg bal felől csak zöld hullámzás hallszik,és mintha egy aranyhúr zengene

jobbról a végképp láthatatlan kézben,hunyt szemmel élnek, egyikük sincs ébren,szemhéjuk alatt nincsenek szemek,

mert nincs értelme egy közös világnak,ha úgy is csak saját fejükbe látnak,s fölöttük gerendák a fellegek.

2016. január 21.

Markó Béla

A látvány

Bölöni Domokos

nyelvművelő rovatát, és heti rendszeresség-gel jelentkezett egészen a közelmúltig. Kap-csolata azonban nem szűnt meg a lappal ésolvasóival, időnként – többnyire a nyelvünk-höz, a magyar nyelvműveléshez kapcsolódóesemények táján – jelentkezik írásaival. Ro-vatának általa megfogalmazott célja a ma-gyar nyelvvel kapcsolatos ismeretekterjesztése, a nemzeti tudat ébren tartása éserősítése, felkelteni az olvasók figyelmét ésérdeklődését a nyelvi kérdések iránt, „Mertjó, ha az anyanyelvet is tanuljuk, nemcsaktudjuk!”

Komoróczy György átfogja az erdélyi,székelyföldi beszélt nyelv legsérüléke-nyebb területeit, egyszersmind igyekszik„megfelelni a korszerű ember- és nemzet-központú nyelvművelés elvárásainak is.”A szövegek szűkebb pátriánk nyelvhaszná-lata három, súlyosnak tartott bajának or-voslásával foglalkoznak: a román nyelvihatásokkal, a Budapestről érkező túlzottangol nyelvi hatásokkal és az egyre széle-sebb körben eluralkodó szlenggel. A szépbeszéd, veretes írás iránti igényt pedig be-lülről jövő igényként határozza meg. Tu-

dományos rigurozitásuk, közérthető nyel-vezetük mellett ez a belső igény adja megírásainak sajátos hangulatát. Ezek az is-mérvek magyarázzák azt is, hogy Komo-róczy György nyelvművelő sorozatabizonyult a hazai magyar sajtóban a leg-hosszabb életű rovatok egyikének – zárjaajánlását a szerkesztő.

Napjainkban különös súlyt kaphat aszerző alábbi gondolatfutama: „Hazai jelesnyelvművelő nyelvészek azt tartják: Er-délyben ma a nyelvművelés küzdelem amagyar nyelvért. Mert ha a hivatalosromán nyelvpolitika, államnyelvi domi-nancia, a magyar nyelv használhatósága ésállapota összefüggésében vizsgáljuk a kér-dést, Romániának még jócskán akad javí-tanivalója (Erdély több térségében már régregionális hivatalos nyelv kellene legyen amagyar). A nyelvi jogsértés csimborasszó-jának tekinthető az a rémuralom éveireemlékeztető gyakorlat, mely szerint kívül-álló – a magyar nyelvet nem ismerő – fi-gurák az igazságszolgáltatás segítségévelüldözik a közigazgatás néhány magyar ki-fejezését (önkormányzat, városháza, köz-ségháza). Jó volna, ha a nyelvi harcban

számítani lehetne hazai magyar politiku-saink anyanyelvi tudására és kiállásárais.”

Mindezek fényében a könyv nem csupána nyelvhasználat és a mívesség hasznos éskedves produktuma, hanem (amennyiben agerinc esztétikai kategória) jelentős mér-tékben a nyelvművelő, „nyelvtisztító” írás-tudó önként választott és konokkövetkezetességgel vívott harcának, élet-hivatásának a krédója; szakmai és hazafiúihitvallása is. A lélek szépségének megjele-nítése az írás szívdobbanásaiban.

Mert bármennyire korszerűtlennektűnne: ma is szükség van olyanszemély(iség)ekre, akik segítenek, hogyjól érezzük magunkat, nemcsak a bőrünk-ben, hanem édes-keserű anyanyelvünkbenis.

Hogy szépnek lássuk igaz beszédünket,lélekből rótt mondatainkat.

Komoróczy György ilyen emberünk.Tanít, nevel; és gyönyörködtet. Szerényen,mégis jól láthatóan emeli magasra emberiméltóságunk, tisztességünkre kényes önér-zetünk hűséggel őrzött, tiszta színekbentündöklő zászlaját.

Fogadd hát eszedbe-szívedbe; és állj alámagad is, kedves olvasónk!

*Komoróczy György: Könnyű Katáttáncba vinni. Anyanyelvi ismeretterjesztőírások, Europrint Nagyvárad, 2018.

A vártnál kisebb visszhangja volt aMAMŰ mostani marosvásárhelyi kiállításá-nak. Hat évvel ezelőtt, amikor 35. évforduló-ját ünnepelte városunkban az 1984-benönmagát kényszerűen feloszlató avantgárdcsoportosulás, illetve az abból utóbb Magyar-országon népes tömörüléssé kinövő MAMŰTársaság Kulturális Egyesület, a Kultúrpalo-tában és a Bernády Házban is számos érdek-lődő jelent meg a megnyitón. Ezúttal pontazok a nemzedékek hiányoztak a tárlatnyitó-ról, amelyek a legkíváncsibbak és a legnyi-tottabbak kellene hogy legyenek azkísérletező, újító kedvű alakulat munkái iránt.A közönség idősebb része, amelyik jelenlété-vel megtisztelte az eseményt, a Gyergyószár-hegyi Művésztelep iránti megbecsülését isjelezte részvételével. A kiállítás ugyanis első-sorban a gyergyói település rangját növelőKulturális és Művészeti Központnak köszön-hető, amely szokatlan módon rövid idő alattmásodszor mutatkozott be a Bernády Galéri-ában. Az idei második bemutatkozásukkal aművésztelep kapcsolatrendszerének újabbígéretes kiteljesedését akarták megismertetnia marosvásárhelyiekkel. A legfontosabb tud-nivalókat Ferencz Zoltán, a központ művé-szeti vezetője részletezte az április 4-irendezvényen.

A ma már több mint 200 tagot számlálóMAMŰ egyesület, Magyarország legna-gyobb ilyen alakulata szerződést kötött a

szárhegyiekkel, hogy náluk, a művésztele-pen éves rendszerességgel alkotótábort biz-tosítanak a MAMŰ-tagság számára. Azegyüttműködés mindkét fél részére kedvező.Szárhegy gazdagodik egy olyan alkotócsa-pattal, amely nemzetközileg is jegyzett, ki-váló művészek időszakos, aktív jelenlétévelhosszú távon termékenyítheti meg az ottzajló tevékenységet, és szervesebben bekap-csolódva az anyaország kulturális vérkerin-gésébe, öregbítheti a művésztelep hírnevét,a MAMŰ pedig olyan ösztönző környezetetnyújt tagjainak nyaranta, amelynél ihletőbbhelyszínt az egyesület alapítási háttere tekin-tetében is aligha lehetne találni. A társulásazt is elősegíti, hogy a MAMŰ-sök folya-matos és élő kapcsolatot tartsanak a határontúli alkotókkal.

Az első ilyen táborozás egyértelműen si-keresnek mondható, annak termését hozták ela Bernády Házba. Az anyagot olyan művek-kel is kiegészítették, amelyeknek szerzőiugyancsak MAMŰ-tagok, de munkáik nemebben a táborban, hanem korábbi gyergyó-szárhegyi tevékenységek nyomán váltak agyűjtemény részévé. Az Értelmezett relációcímet viselő tárlat a vizuális művészetek kü-lönböző válfajaihoz sorolható 27 festményt,grafikát, printet, plasztikát, installációt tárt anézők elé. A táborozók között voltak egykorivásárhelyi alapító tagok, úgynevezett ős-MAMŰ-sök, mint Elekes Károly és Nagy Árpád Pika, akik már régóta az anyaország-

ban élnek, alkotnak, és olyanok is, akik jóvalfiatalabbak, magyarországi születésűek, megolyanok, akik itthon maradtak és Erdély azéltető elemük. Többen sokfelé megfordulnaka világban, nemzetközi babérokra, rangos el-ismerésekre is szert tettek, de Szárhegy visz-szatérő vendégei. Daradics Árpád, PetőHunor, Posta Máté, Zakariás István, FerenczS. Apor, Szigeti Gábor Csongor, KoroknaiZsolt, Fekete Tibor, Lipkovics Péter, MayerÉva, Papp Ildikó, Gesztelyi Nagy Zsuzsa,Taskovics Éva, Vass Sándor és a már említettvendéglátó, a gyergyószárhegyi Ferencz Zol-tán remélhetőleg még gyakran áll majd érde-kes, egyedi, netalán provokatív munkáival,objektjeivel, installációival, videóival, vegyestechnikájú, konceptuális alkotásaival a ma-rosvásárhelyi közönség elé. Az Értelmezettrelációk cím a kortárs művészetekben ke-vésbé jártas tárlatlátogatókat netalán el is ri-aszthatta, ezt egyébként az magyarázza, hogya rendszerteremtő szándékkal létrehozott mű-vésztelep nyitó táborát a halmazelmélet fo-galma köré szervezték, annak

törvényszerűségeit, logikai, struktúraelméletimegközelítését ajánlották a részvevők figyel-mébe, anélkül, hogy kötelező feladattá tettékvolna az ezzel való foglalkozást. Ehhez ké-pest a kiállított munkák címük, megoldá-saik, felfogásuk, hangulatuk szerintmeglepően közönségbarátnak bizonyultak.Az irónia, a humor, a játékosság sem hiány-zott a kiállításról. Érzékelhető ez akkor is,ha csupán néhány címet sorolunk: Csilla-gok, csillagok (Elekes Károly), Boleró,ahogyan János szeretné (Daradics Árpád),Áldozat (Nagy Árpád Pika), Szotyi (PappIldikó), Trombitahang csendje (Bob Jó-zsef), Trisztán és Izolda (Pető Hunor), Be-drótozott táj (Koroknai Zsolt), Csodákcsodája (Fekete Tibor), Sárfelhő (LipkovicsPéter), Hommage a Jasper Johns (ZakariásIstván), Végvári vitéz E. K. (Posta Máté), Re-ciklált emlékek (Ferencz S. Apor), Én (Fe-rencz Zoltán), Fűnapló (Vass Sándor). Demindezt, aki el se ment a kiállításra, nem istudhatja. Alighanem nagy adag előítélet isoda sorolható a távolmaradás lehetséges oka-ihoz. (N.M.K.)

2019. május 4., szombat ________________________________________________________ MÚZSA ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 5

Könnyű-e Katit táncba vinni? Márton Károly

HaikukMegrendült hűségSzomorú vadász,A golyó célt tévesztett.Megrendült hűség.

Nyaral a bakancsTelet álmodikA ruhásszekrény alján.Nyaral a bakancs.

Hiány Fénytűk halmazát Szitálom árnyékokkal. Elfogyott lisztem.

SzámolósdiKöveket dobál. Számolja a köröket:Fa évgyűrűit.

Arcom halmaza Arcom halmaza, Akármerre nézek aTükörteremben.

SegélykiáltásElmerült csónakKampója a víz felett.Segélykiáltás.

(Folytatás a 4. oldalról)

Értelmezés kérdése?A MAMŰ Gyergyószárhegyen és Marosvásárhelyen

Mayer Éva: Bölcső (Lightbox)

Posta Máté festménye: Káosz és rend

Támogatók:

megmutatja, hogy milyen az, amikor ténylegmindent szabad. A másik oldalról Hamlet ateljesen eszköztelen ember. Akinek csak azigazság van a birtokában. Shakespeare idejé-ben még szövetségese volt az Isten, és hivat-kozhatott arra, hogy ez egy magasabb rendűigazság, amit ő képvisel, de mára Isten mintszínpadi szereplő leszerepelt. Maximum hi-vatkozunk rá, de igazából nem képvisel ko-moly erőt. Ha azt mondják a színpadon, hogymajd meglátod, mi lesz veled a túlvilágon, azpoénnak jó, de helyzetnek nem. Shakespeareidejében még nem így volt, az ő idejében akirály még félt, imádkozott azért, hogy a bün-tetéstől és a bűntudattól mentse meg az ég.Ma már ki vesz komolyan egy ilyen imát? Azén darabomban a király nagyon cinikusember. Azt mondja, hogy megöltem, és akkormi van?! Mi ennek a következménye?Semmi! Ebben jelentkezik a két kor vitája. AShakespeare-darabban ezek a szerepek na-gyon pontosan vannak leosztva. Van az anya-szerep például. Nem egy bizonyos anya azérdekes, hanem általánosabban az anya, acsaládi harmónia letéteményese. Ha ezt azanya megbontja egy új házassággal, az a har-mónia sérül, amiben a fiú született. Ez külön-ben kortárs probléma is. Mi történik egy újházasság esetében a régi családdal? Ma talánaktuálisabb kérdés, mint valaha.

– Amikor ezeket a drámáidat írod, számí-tasz arra, hogy a néző, az olvasó aktualizál?

– Természetesen. A Hazatérés Dániába vá-sárhelyi előadása is abból a helyzetből fakad,amit itt most megélünk. A néző, aki érzékenya politikai tartalmakra, érteni fogja, mirőlszól az előadásnak ez a vonala. Nem konkrétszemélyekre lebontva, nem az államfő vagya pártok vezetői merülnek fel benne, nemilyen típusú aktuálpolitizálásra kell gondol-nunk, hanem folyamatokra. Arra, hogy bizonyos típusú konfliktusok, belső torzsal-kodások hova vezetnek.

– Nagy igényű munkába vágsz, amikorezekhez az örök értékű, érvényű művekhezfordulsz ihletért. Igen magasra emeled amércét magad előtt.

– Ez a mostani vásárhelyi megmérettetésnagyon komoly kihívás nekem. Ennek kétoka is van. Egyrészt az, hogy úgy tíz éve ren-deztem itt utoljára. Nagyon szeretem ezt atársulatot, jól ismerem, láttam szinte mindenelőadásukat. Az évek során változott is a tár-sulat összetétele, de az alapemberek megma-radtak, többjükkel dolgoztam is. PéldáulBokor Barnával III. éves színis korában talál-koztunk először, kíváncsi vagyok, hogy az el-múlt tizenöt-húsz évben miként változott,hova fejlődött. Nagy Dorottyával ez a harma-dik találkozásunk. Az első közös munkánkóta ő is átment egy csomó mindenen. Válto-zott a magánélete, sok minden történt veleszakmailag is. Eltelt közben vagy tizenöt év,sugárzó fiatal lányból sugárzó érett nő lett,érdekes volt érzékelni, felfedezni, hogymost hol tart, mi van a lelkében. És a többi-ekhez is fűz egy régebbi – új kíváncsiság.Nekem ez nem ugyanaz, mintha egy isme-retlen társulathoz mennék dolgozni, aholszínészek és színésznők vannak… A másikvonzás maga Vásárhely. Én vásárhelyikéntélem meg az ittlétet. Itt nőttem fel, huszonötéves koromig itt éltem, szüleim ma is itt lak-nak, öcsém is. Amikor jövök, az nekemolyan, mint amikor a gyerek hazahozza a ta-nulságait a világból. Nekem ez tényleg meg-mérettetés.

– Hazatérés Transzilvániába…– A szó szoros értelmében. A kérdéssel

együtt, hogy ki az, aki hazajött. Nekem azértis nagyon mélyen hazatérés ez a mostani ren-dezés, mert én annak idején gyerekként, 13-14 éves koromban ezen a színpadon láttam aHarag György által rendezett Az ember tra-gédiáját Tanai Bellával, Bács Ferenccel, Fe-renczy Csongorral, és ez nekem életre szólóélmény volt. És most, amikor ott ülök a sötétnézőtéren, és ugyanazon a színpadon dolgo-zunk, mint ők annak idején, sokszor gondo-lok arra, hogy vajon az én előadásom lesz-eolyan élmény egy mai tizennégy éves szá-mára, hogy harminc év múlva is azt mondja,én azt a Hazatérést láttam annak idején.

– A próbatétel súlyát növelheti, hogy sajátdarabodat rendezed.

– Saját darabot rendezni azért nehezebbdolog, mert az embert köti a saját mondani-valója. Én ezeket az embereket, akik a darab-ban szerepelnek, belülről látom. Ismerem amozgatórugóikat. Lelkük mélyét. Pontosantudom, mit miért mondanak, tesznek. És na-gyon sokat harcolok azért, hogy ez a színészialakításokban is megjelenjen. Nem könnyű.

A színészek is gyakran kérdezik a rendezőtől,hogy mit gondolt a szerző. És akkor „mind-kettőjüknek” vizsgázniuk kell, hogy elégmély, érzékeny és tartalmas-e az a gondolat.

– Van úgy, hogy a próbafolyamat során„rendezői utasításra” átírsz valamit?

– Igen. Szoktam is mulatni azon, hogy aHazatérés Dániába majd valamikor nagyonjó lesz szakdolgozatnak egy teatrológus hall-gató számára, mert megjelent kétszer kötet-ben, s volt három előadás, és mind az ötszöveg teljesen más. Akkor most melyik azigazi? Minden alkalommal keresek is segít-séget, külső megfigyelőt. Ennek is egy volttanítványom, Róbert Júlia a dramaturgja, ésamikor elkezdtünk dolgozni, azt mondtamneki, itt a darab, húzzál ki belőle mindent,ami fölösleges. Ő egy harminc éves lány, egyegészen más generáció. Elővett egy nagyol-lót, és szétnyirbálta a darabot, alig tudtam akedvenc részeimet megmenteni.

– És mindenik változat érvényes?– Természetesen. Ez azért van így, mert

mindig nagyon erősen építek azokra, akikkeldolgozom.

– Társulatfüggő a dolog?– Erőteljesen. És munkatársfüggő. Most

például Irina Moscuval és Andrei Cozlackaldolgoztam ezen az előadáson a látványt, il-letve a videót, Horváth Jennyvel a jelmezt,DJ Palotaival a zenei részt illetően, ők mind-annyian nagyon erős egyéniségek. Eleveilyen embereket választottam, akiknek sajátnézeteik vannak a világról. Nem azt csinál-ják, amit én előre elgondolnék, hanem elol-vassák a darabot, és lesz egy víziójuk róla. Énerre a vízióra vagyok kíváncsi. Az engemmegihlet visszafele, hogy újragondoljam azegészet. Videót például talán még nem ishasználtam a színpadon, itt pedig három pro-jektorral dolgozunk, és elképesztően gyö-nyörű videóvilága van az előadásnak. Olyan,mint egy mélytengeri utazás. Én ezt magam-tól nem szorgalmaztam volna. De, hogy ilyenmunkatársaim vannak, akik ezzel az ötletteljöttek, az rám is alaposan hatott. Ki kellett ta-lálni, hogy tud ez egységbe kerülni azzal,amit én gondoltam.

– Tehát egy újabb lehetséges HazatérésDániába megint más lesz?

– Teljesen más. Ez az előadás sem hasonlítsemmiben az előző kettőhöz. Ez vonatkozika színészekre is. Úgy kezdtük el a próbát,hogy „egy fiú hazajön külföldről apja halálahírére, találkozik a parton az anyjával”. Itt ésmost Varga Balázs a fiú és Nagy Dorottya azanya, ezért én nem az én fiúi, illetve anyai ér-zéseimet akarom látni a színpadon, hanem azövéiket. Ők ugyanúgy teszik hozzá a szerep-hez a saját személyiségükből fakadó megol-dásokat, mint a látvány- vagy ajelmeztervező, vagy a zenével Palotai.

– Itt térjünk vissza a darab családi vonat-kozásaihoz, viszonyrendszeréhez. EbbenShakespeare Hamletje igazán bővelkedik.De a te színműveid is gazdagon kiaknázzákaz ebből fakadó drámai helyzeteket, emberiviszonyulásokat. Vannak olyan munkáid,amelyekben a kritikusok önéletrajzi vonat-kozásokat is felfedezni vélnek.

– És nem tévednek. Az öreg Hamlet halá-lát, illetve temetésének a körülményeit pél-dául egy az egyben a nagyapám temetéséntapasztaltakból írtam meg. Nagyon hosszúszenvedés után halt meg, hosszú ideig voltsúlyos állapotban ágyban fekvő beteg. Kínvolt az élete, embertelen, borzasztó fájdal-makkal teltek az utolsó hetei, hónapjai. Ami-kor meghalt, hirtelen kisimult az arca, szintederűs lett a kifejezése. Mintha a rengeteg kínelszállt volna róla. Falusi ember volt, május-ban halt meg, pünkösdi rózsákkal raktákkörbe a koporsót. Az egész olyan volt, mintegy felvirágozott áldozati oltár. A tisztaszo-bában ravatalozták fel, az ablakokat nyitva

hagyták, a méhek pedig felfedezték a bazsa-rózsákat a holttest körül, körbedongták a ra-vatalt. Ezt vittem bele a darabba.

– Ez egy a lehetséges példák közül. Em-líthetnénk egyéb ilyen vonatkozásokat máskirálydrámák, más klasszikusok, mondjukCsehov-művek ihlette darabok kapcsán is,de a mai korból született műveidből is. Mitőlfügg, hogy íróként mikor fordulsz a halha-tatlan nagyokhoz, illetve szólít meg a minketközvetlenül körülvevő mai valóság?

– Én elsősorban színházi embernek tartommagam, nem író vagyok, a szónak abban azértelmében, hogy megírok valamit, aztánmajd meglátjuk, mi lesz belőle. Engem azéletben egy-egy probléma foglalkoztat, olyantípusú konfliktus két ember között, ami szín-padra kívánkozik. Az, hogy ezt Csehovnál,esetleg másnál találom meg, vagy én magamírom meg, másodlagos kérdés. Engem magaa konfliktus érdekel.

– Ez lehet tragédia vagy komédia is?– Igen. A komédia műfaját is szeretem.

Például Goldoninak A legyezőjét is átírtam amarosvásárhelyi színpadra. Abban a szellem-ben játszott tovább a gondolatokkal, amely-ben Goldoni elindította. Úgy negyvenszázalékban írói teljesítmény volt, de a célnem egy új irodalmi mű létrehozása volt,hanem egy színpadi játék elindítása.

– Indultál ki filmből is. – Igen. Többször. A Bergmanom is ilyen,

a Fellini, az Antonioni is. A Szenvedély ese-tében is, amit a vásárhelyi közönség láthatott,az ember magára maradása izgatott, az, hogyamint telik az életünk, mind több tapasztala-tot és élményt gyűjtünk össze, de annál in-kább szűkül azoknak a köre, akikkelmegoszthatjuk. Lassan egy sziget lesz az em-berből, amin ő él egyedül.

– Az elmagányosodás nagyon sok embertnyomaszt, ugyanakkor szűkülni látszik avilág, sokfelé utazunk, dolgozunk, újabbemberekkel ismerkedünk meg. Te magad isnagyon sokfelé megfordultál, számos társu-lattal dolgoztál, dolgozol Magyarországon ésmásfelé. Milyennek látod a mai magyarszínház állapotát?

– Eléggé aggasztónak. Azt érzem, hogy amagyar színház mindinkább elveszíti a kö-zönség értékes részeit. Tele vannak ugyan aszínházak nézőkkel, de van egy hangsúlyel-tolódás. Ritkulnak a tartalmasabb művek. Aztnevezem tartalmasnak, ami másnap is eszébejut az embernek, foglalkoztatja valamikép-pen. Nagyon vészesen tolódik a mérlegnyelve a könnyű szórakoztatás felé. Kineve-tem magam, és a ruhatárnál már nem is em-lékszem arra, hogy mit láttam. Valahogy eztörténik. Ez egy igen komoly és rossz irányúátrendeződés a színházban. És az a baj, hogyez a színészetünkre is kihat. Kevesebb az al-kotó jellegű színész, aki nyitott szemmel jára világban, megfigyeli az embereket, elraktá-rozza az emberi gesztusokat, érzéseket, ésebből folyamatosan gyűjt, táplálkozik. Nö-vekszik a gagszínészek csapata, azoké, akikhárom gesztussal és négy mozdulattal meg-oldják a feladatot, de játékuknak nincsenmélysége. Szomorú ez számomra, mert na-gyon szeretem a színházat, de igazából, ha te-hetem, nézőként kerülöm. Az egész kor ilyen,erőteljesen elindult a könnyen megszerezhetőélvezetek irányába. Ez van a zenében, a szó-rakoztatóiparban is. Minden arról szól, hogyne legyen drága, és hasson abban a pillanat-ban. Ezért terjednek a drogok elképesztőmértékben. Megdolgozni egy élményért mamár nem divatos dolog.

– Minden ilyen jelenség ide, Erdélybe isgyorsan begyűrűzik. Miként tapasztalod, azitteni magyar társulatoknál is hasonló ten-dencia érvényesül?

– A tendencia mindenütt fennáll, világ-szerte érezhető ez a hatás, de úgy érzékelem,hogy izgalmas és érvényes munka zajlik itt.Ezt talán a közönség is elvárja. Szeretik a

könnyed bohóságokat, hiszen jó az, amikoraz ember kiröhögheti magát, ezért is van ak-kora közönségük a kabaré-előadásoknak. Dea közönség egy jelentős része őrzi magábanazt, hogy miért megy színházba. Szeretne egybelső tartalmat is kapni, nem csak önfeledtenszórakozni. Ilyen szempontból az erdélyiszínházak talán kicsit jobban állnak, mint azanyaországiak.

– Mire ez az interjúnk megjelenik, túl le-szel a vásárhelyi bemutatón. Vannak márkonkrét, új feladataid?

– Na, azért ne ugorjunk akkorát, én mégnem tudok eltekinteni attól, hogy most, be-szélgetésünk reális idejében nagyon sok méga tennivaló. Ilyenkor próbaszinten már nagy-jából megmutatja magát a darab, felsejlik,hogy körülbelül miféle lesz. Lehet érezni,hogy jól bejött a nagyvonalú tér, és aki ebbena térben nem fogalmaz eléggé erőteljesen ésmarkánsan, az elvesztődik. A kis megoldásokeltűnnek. Olyan ez, mint egy vékonykahangszer egy zenekarban. Egyszer csak nemhallom a hangját. Másik hangsúlyoznivaló,aminek megértése nagyban befolyásolhatjaaz előadás fogadtatását, az az, hogy mindenszereplő az eredeti nevével szerepel a darab-ban, Claudius, Polonius, Ophélia és a töb-biek mind, Hamlet viszont nem Hamlet.Ennek kapcsán sokan kérdezték is, a Hercegmiért nem Hamlet. Azért, mert két személykerekedik eggyé. A Herceg és Horatio pá-rosa szervesül Hamletté. Az egyik az emberaktív, a másik a meditatív része. Az egyik,aki gondolkozik és megpróbálja megfogal-mazni az élethelyzetet, a másik, aki cselek-vésre ösztönöz, ne húzzuk, halasszuk adolgokat, hanem csináljuk. Ez nagyon érde-kesen fogalmazódik meg a Varga Balázs –Bíró József párosban. Úgy kell elképzelniőket, mint az agy két féltekéjét, az aktív éspasszív funkciós részeket. A nézők ezt re-mélhetőleg felismerik, hiszen a két szereplőugyanazt a problémát akarja más és más esz-közökkel megvalósítani. Ugyanez magunk-ban is lejátszódik valahol belül nap mint nap:csináljam – ne csináljam? Van egy szangvi-nikusabb része a lényünknek, ami arra biztat,hogy ne habozzunk, hanem cselekedjünk,mondjuk meg, verjünk az asztalra! A másikmeg azt sugallja, hogy nyugi, nyugi! Inkábbgondold át még egyszer. Ez az ellentét vetülki a színpadon. És ami még érdekes lesz, bárnem tudom, hogy a közönség miképpen fo-gadja majd: van négy norvég katonánk, akiknorvégül beszélnek az előadásban, elégsokat! Ráadásul ónorvég akcentust választot-tunk. Egy norvég együttes szövegeit használ-juk erre, és elképesztően érdekes, hogyanlehet értelmes játékot csinálni ismeretlennyelven.

– És a közeljövőben mi vár? Vannak-emár kissé távolabbi terveid?

– Két munkáról beszélnék. Az első Buka-restben lenne. Ott is egy saját darabról tárgya-lunk, noha még nem végleges a dolog, mertköltségvetési gondok vannak, mint itt isegyébként. A következő pedig számomra iskülönleges kihívás, mert zenés darab, Buda-pesten az Operettszínházban fogok BorisVian szövegeiből és sanzonjaiból rendezniegy előadást. Közeleg az író születésének100. évfordulója, arra készül el a bemutatójövő márciusban. A dalok persze a szövege-ibe ágyazódnak, azokból kerekedik ki az ő lá-tásmódja. Nagyon szeretem Viant, a darabmunkacíme az, hogy Tajtékos dalok. Ez avilág fog megelevenedni benne.

– A színműíró Kiss Csaba szóhoz jut a sokegyéb tennivaló és terv között?

– Évek óta hordozok magamban egytémát, érdekes is, hogy az ember fejben írjaa darabot, de így történnek a dolgok. Az acíme, hogy Júdás barátja. Az árulás körülmé-nyeivel szeretnék foglalkozni benne. Igen-csak időszerűnek érzem ebben a fejtetőre álltvilágban.

6 NÉPÚJSÁG ______________________________________________________________ MÚZSA _________________________________________ 2019. május 4., szombat

Van még esély?(Folytatás a 3. oldalról)

Vastaps a Hazatérés Dániába szereplőinek Fotó: Bereczky Sándor

ADÁSVÉTEL

ELADÓ tűzifa megbízható cégtől. Tel.0747-566-430. (5/2522)

MINDENFÉLE

KÉSZÍTÜNK, szerelünk: külső mű-anyag redőnyöket, szalagfüggönyöket,harmonikaajtókat. Tel. 0265/218-321,0744-121- 714, 0766-214-586. (2/2330)

BÁRMILYEN munkát vállalunk: Lindabtetőzetet, ácsmunkát, cserépforgatást,tetőjavítást, bádogosmunkát 20%kedvezménnyel. Tel. 0743-799-833.(9/2507)

TETŐFEDŐ BÁDOGOS vállal tető-készítést (cserépből, Lindab lemez-ből) és javítást, szigetelést stb. Tel.0748-669-239, Mihály. (6/2484-I)

MEGEMLÉKEZÉS

Fájó szívvel emlékezünk május 4-én a marosvásárhelyi (szül. Magyarzsákodon) id. LOKODI FERENCRE halálának 4. évfordu-lóján. Emlékét szeretettel őrzi csa-ládja. Hiányzol, Tatánk! Nyugodjálbékében! Szerettei. (2410-I)

Kegyelettel és szomorú szívvelemlékezem május 5-én szeretettférjemre, ifj. SZÁNTÓ KÁROLYRAhalálának 25. évfordulóján. Em-léke legyen áldott, nyugalmabékés! Felesége. (10/2508)

„Nem múlnak el, kik szívünkbenélnek,Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”

(Juhász Gyula)Fájó szívvel emlékezünk május 4-én a szerető édesanyára, az ákos-falvi id. VARGA ILONÁRAhalálának ötödik évfordulóján.Sohasem halványul szívünkbenemléke, örökké velünk marad.Emléke legyen áldott, nyugalmacsendes! Szerettei. (mp.-I)

Ott pihensz, ahol nem fáj semmi,nyugalmadat nem zavarja senki.Ha nyugszol is a nehéz föld alatt,nem vagy elfeledve, szívünkbenörökre megmaradsz.Fájdalommal, kegyelettel emléke-zünk a marosszentgyörgyi BORBÉLY KÁROLYRA halálánakhatodik évfordulóján. Pihenésedlegyen csendes, emléked áldott!Feleséged, Ilonka, lányod és csa-ládja. (1/2518-I)

Örök az arcod, nem szállt el sza-vad, mosolyod a lelkünkben ma-radt. Ha nyugszol is a nehéz földalatt, nem vagy elfeledve, szí-vünkben örökre megmaradsz.Soha el nem múló fájdalommalemlékezünk május 4-én a maros-felfalusi HORVÁTH JULIANNÁRAhalálának első évfordulóján. Bánatos leánya, veje, unokái, Loránd és családja, Erika éscsaládja, dédunokái: Roland,Hunor és Magor. Emléke legyenáldott, nyugalma csendes!(2/2519)

Fájó szívvel emlékezünk május 5-én a backamadarasi születésűTÓTH ELEMÉRRE halálának 11.évfordulóján. Emléke legyen ál-dott, nyugalma csendes! Szeret-tei. (-I)

Ma 11 éve távozott el közülünkSIPOS ÁGNES szül. Zubor. Emlé-kezzünk rá kegyelettel! Férje, fiaés unokája. (6/2460-I)

Kit őriz a szívem, nem hal megsoha, kit lelkemben érzek, nemhagy el soha. Nem múlik el napmost sem nélküled, szívemben,amíg élek, ott van a te helyed.Soha el nem múló fájdalommalés szeretettel emlékezem május5-én drága jó férjemre, apára ésnagytatára, a maroskeresztúriszületésű CSIKI LAJOSRA halá-lának második évfordulóján. Ál-dott, szép emlékét szívünkbenőrizzük egy életen át. Felesége,leánya, unokái: Zsolt és Levente.Nyugodj békében, te drága jólélek! (3/2520)

ELHALÁLOZÁSMély fájdalommal tudatjuk, hogya szeretett feleség, édesanya,nagymama, dédmama, anyós,testvér, ismerős, rokon és jószomszéd,

SZALMA PIROSKA 79 éves korában május 1-jén este21 órakor hirtelen eltávozott sze-rettei köréből. Temetése május 5-én 14.30 órakor leszBalavásáron. Búcsúzik férje, két leánya: Pi-roska és Enikő, vejei, unokái,dédunokája. Nyugalma legyen ál-dott és csendes!

A gyászoló család. (4/2521-I)

Kimondhatatlan fájdalommal tu-datjuk, hogy édesanyánk ésnagymamánk,

KÁDÁR ERZSÉBET született Miklós

tanítónő hosszú szenvedés után végrenyugalomra talált. Utolsó útjára2019. május 6-án, hétfőn fél 12-kor kísérjük a remeteszegi teme-tőben. Emléke szívünkben él!

A gyászoló család. (10/2529-I)

„Bíztunk az életben, hittünk agyógyulásban,De ha abban nem, legalább acsodában.Csoda volt, hogy éltél, s minketszerettél,Csoda volt, ahogy az életért küz-döttél.”Fájó szívvel tudatjuk, hogy a sze-rető férj, apa, nagyapa, testvér,após, rokon, jó szomszéd ésbarát, a marosvásárhelyi szüle-tésű

BÁN ÁRPÁD marosvásárhelyi lakos, súlyosbetegségben, életének 63. évé-ben elhunyt. Temetése 2019.május 6-án, hétfőn 13 órakor lesza marosvásárhelyi református te-metőben. Emléke legyen áldott,nyugalma békés!

A gyászoló család. (sz.-I)

Mély fájdalommal búcsúzomöcsémtől,

BÁN ÁRPÁDTÓL.Emléked legyen áldott, nyugo-dalmad csendes! Szerető nővéred, Olga (Babu).(sz.-I)

2019. május 4., szombat _______________________________________________ HIRDETÉS – KÖZLEMÉNY ______________________________________ NÉPÚJSÁG 7

ALKALMAZUNK SZENDVICSKÉSZÍTŐT, TAKARÍTÓNŐT.Nyolcórás munkaprogram, előnyös munkabér, étkezési jegyek. Tel.0741-215-738. (21220)PÉKEKET, PÉKSÜTEMÉNY-KÉSZÍTŐKET és RAKTÁROSTalkalmazunk pékségbe. Előnyös munkabér, nyolcórás munkaprogram,étkezési jegyek. Tel. 0744-403-114. (21220)MŰEMLÉKEK HOMLOKZATÁNAK FELÚJÍTÁSÁRA SZA-KOSODOTT KFT. MUNKATÁRSAT keres. Kedvező bérezés. Bő-vebb információk a következő telefonszámon: 0731-709-613. (63618)

Szolgáltatás – Üzleti ajánlat

Felhívása 2019 II. félévére vonatkozó

sportprojektpályázaton való részvételre Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala pályázatot

hirdet sporttevékenységek támogatására 2019 máso-dik félévére (július – december).

A támogatási program átfogó célkitűzése a marosvásárhelyi tel-jesítménysport, az iskolai sport, valamint tömegsport fejlesztése ahelyi sportstruktúrák finanszírozása által. A pályázati szabályzatés a formanyomtatványok elérhetők a Marosvásárhelyi Polgár-mesteri Hivatal honlapján (www.tirgumures.ro). További infor-mációk a 0265/268-330-as telefonszám 162-es mellékénigényelhetők. Kapcsolattartó: Mihai Notar.

A 2019 második félévére, a sporttevékenységre vonatkozó pá-lyázatok benyújtásának határideje: 2019. május 30.

Cosmin Blaga Zătreanu Marina Ciugudeanügyvezető aligazgató közszolgálatvezető

Dr. Makkai Gergelyalpolgármester

Pályázat oktatási intézményeknekMarosvásárhely Polgármesteri Hivatala 2019 máso-

dik félévére pályázatot ír ki az oktatási intézmények te-vékenységének támogatására.

A támogatási program átfogó célkitűzése az oktatásiintézmények közötti tartós partnerkapcsolat fejlesztése,

valamint a marosvásárhelyi oktatási intézmények nevelési és isko-lán kívüli tevékenységének népszerűsítése.

A támogatási útmutató és a formanyomtatványok elérhetők awww.tirgumures.ro honlapon (további információk a 0365/882-066-os telefonszámon igényelhetők, kapcsolattartó Sztancs Erzsé-bet).

A 2019 második félévére (július – december) vonatkozó pályá-zatok benyújtásának határideje 2019. május 30.

Dr. Makkai Gergely alpolgármester

Marosvásárhely PolgármesteriHivatala megnyitotta

a nyári szezontMarosvásár-

hely Polgármesteri Hivatalamájus 1-jén, szerdán meg-tartotta a hivatalos nyáriidénynyitót a Víkendtelepen(Maros Sport- és Szabad-időközpont).

A marosvásárhelyiekkedvelt helye, a Víkendtelepidén nyáron is kiváló sza-badidős és kikapcsolódásifeltételeket biztosít. Az úszómedencéket, a sétányokat, a sportpá-lyákat felújították, eleget téve a legnagyobb igényeknek. A tavalymeghonosított szokás szerint a rendezvény résztvevőinek – a Ju-kebox együttes fellépése mellett – miccset és sültet kínáltak, lehe-tőség nyílt szívélyes és barátságos találkozásra is a város vezetőivel.Ugyanaznap délután 6 órától, a kedvezőtlen időjárás ellenére, meg-telt a vár udvara, több ezren voltak kíváncsiak a neves és kedveltGoran Bregovic koncertjére.

Hasonló rendezvényre kerül sor május 4-én, szombaton 18 órá-tól a Somostetőn, amikor a Voltaj együttes lép fel. Az állatkert, afutópályák és a játszóterek várják a gyerekeket, valamint a szülő-ket és nagyszülőket is, és az összes természetközeli túrát és roman-tikus sétát kedvelőt a nyugalom oázisában, távol a város„elszabadult” világától.

A bel- és külkapcsolati osztály – Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala

A szállító neve és címe Útirány Indulás Visszatérés Irányár

TRANSERVICECălăraşilor (Kossuth) u. 52. sz., tel.: 0265/216-242

Marosvásárhely – Budapest

Hétfő 18.30 ó., kedd 18.30 ó.*,szerda 8 ó., csütörtök 18.30 ó.,

péntek 8 ó.,vasárnap 8 ó., a Voiajor távolsági buszállomástól

(Dózsa György utca)

* Időszakos járat

Kedd 18.30 ó.,szerda 18.30 ó.*,csütörtök 18.30 ó.,

péntek 18.30 ó., szombat 8 ó, vasárnap 18.30 ó, Népliget,

Volán buszállomás

* Időszakos járat

Előnyös árak

ROYAL GTS.Ştefan cel Mare u. 23. sz.,0265/269-308, 0731-89-89-89, Hu: 0036-30-60-53-753

Marosvásárhely – Budapest

Mindennap,Voiajor autóbuszállomás, 18 ó.

Mindennap Budapestről, a Népligetből 15.30-kor,

a 30-as peronról

Egy út 110 lej, menet–jövet 200 lej,

nyugdíjasoknak és diákoknak 180 lej.

(Május 10-től érvényes árak.)

8 NÉPÚJSÁG _____________________________________________________________ REKLÁM ________________________________________ 2019. május 4., szombat