további információ

További információért kérjük, látogasson ela kampány honlapjára: www.wwf.hu/citeskampany

Az engedélyek beszerzésével kapcsolatos bővebb infor-mációért forduljon a CITES Igazgatási Hatósághoz:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Nemzet-közi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya

1121 Budapest, Költő u. 21. Tel.: (1) 395-6857, e-mail: cites@mail2.ktm.hu

A fajok helyzetére vonatkozó kérdésekkel forduljon aWWF Magyarország TRAFFIC programjához:

1124 Budapest, Németvölgyi út 78/b.Tel.: (1) 214-5554, e-mail: attila.steiner@wwf.hu

A kereskedelemben felmerülő állatvédelmi kérdések-kel forduljon a REX Kutyaotthon Alapítványhoz:

1046 Budapest, Külső-Szilágyi út 104.Tel.: (1) 435-0533, e-mail: egzotikus@rex.hu

Fotók: ©WWF-Canon/Cat HOLLOWAY, ©WWF-Canon/MartinHARVEY, ©WWF-Canon/KLEIN & HUBERT, ©WWF-Canon/Frederick J. WEYERHAEUSER, ©WWF-Canon/EdwardPARKER, ©WWF/Rob WEBSTER, ©WWF/Fritz PÖLKING,©WWF-Canon/Michel GUNTHER, ©WWF-Canon/JuanPRATGINESTOS, ©WWF-Canon/John E. NEWBY, ©WWF-Canon/Martin HARVEY, ©WWF-Canon/Y.-J. REY-MILLET,©WWF-Canon/Meg GAWLER, ©WWF-Canon/Eric FLIPSE,©WWF-Canon/Roger LEGUEN, ©WWF-Canon/HartmutJUNGIUS, ©WWF-Canon/Kevin SCHAFER, Rákosi Péter,WWF Hollandia.

mi a C ITES?

A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES(Convention on International Trade in EndangeredSpecies of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszé-lyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközikereskedelméről) 1973-ban jött létre. Magyarország azegyezményhez 1985-ben csatlakozott.

Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fa-jok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy ál-lat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak.

A világméretű megállapodásnak ma már több mint160 ország tagja, és több mint 35 ezer faj kereskedel-mét tiltja vagy szabályozza.

A kipusztulás szélén álló fajok befogása és kereske-delme szigorúan tilos. Jelenleg közel 800 ilyen fajt so-rol fel az egyezmény I. függeléke (pl. elefántok, csim-pánzok, gorillák, tigrisek, jácint arapapagáj és más pa-pagájfajok, tengeri teknősök).

A II. függelékben a kevésbé súlyos helyzetben lévőállatok és növények (pl. korallok, kaktuszok, bizonyospapagájok és hüllők) szerepelnek, melyek korlátozottmennyiségben, természetvédelmi hatósági engedélyek-kel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Ezt azúgynevezett CITES-engedélyt hazánkban a Környezet-védelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Termé-szetvédelmi Egyezmények Osztálya (CITES IgazgatásiHatóság) adhatja ki (címe: 1121 Budapest, Költő u. 21.tel.: (1) 395-6857).

Az egyezmény előírásai nemcsak az élő állatokra ésnövényekre, hanem azok minden részére és származé-kára, a belőlük készült termékekre is vonatkoznak.

Az Európai Unió és ehhez igazodva Magyarországelőírásai sok faj esetében szigorúbbak a CITESalapelőírásainál.

a nemzetköz ikereskedelem veszé lye i

Az állatok, növények és a belőlük készült ajándéktár-gyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme nap-jainkra hatalmas méreteket öltött, éves forgalma eléri a159 milliárd dollárt.

A kereskedelem évente több mint 350 millió egye-det érint, • 230 000 majom,• 4 millió madár,• 10 millió hüllő,• 10 millió orchidea,• 300 tonna kaviár,• 1-200 millió díszhalés számtalan egyéb állat és növény cserél gazdát.

A kereskedelembe kerülő állatok és növények több-sége a természetből származik, vadon fogják vagygyűjtik be. A befogás, szállítás, karanténozás alatt azállatok nagy része elpusztul; ez az arány általában a70%-ot, de akár a 90%-ot is elérheti.

A múlt században az afrikai elefántok állománya tízmillióról négyszázezerre csökkent. A kipusztulás szélé-re sodródott sok ezer állat- és növényfaj, mint a tigris,a hópárduc, a gorilla, a spix-ara, a kubai amazon, a ke-recsensólyom, a tengeri teknősök, egy sor kaktusz ésorchidea és számos más faj. Ebben az élőhelyek folya-matos emberi pusztítása mellett a mértéktelen vadá-szatnak, gyűjtésnek és a kereskedelemnek is jelentősszerepe volt.

Ezért, ha lehet, ne vásároljon külföldi utazása soránélőhelyéről befogott élő állatot, növényt vagy belőlükkészült bármilyen terméket.

mik az engedély né lkül ibehozatal következményei?

Azon túl, hogy hozzájárul egyes fajok kipusztításá-hoz, rendkívül kellemetlen helyzetbe hozhatja magát,mivel ezeket a példányokat vagy termékeket a határonvagy az országon belül az illetékes hatóságok (termé-szetvédelmi hatóságok, vámhatóságok, rendőrség) el-kobozzák. Ráadásul eljárást is indítanak az illegálisáruk birtokosa ellen, aminek kimenetele - az eset súlyá-tól függően - pénzbírság vagy súlyosabb esetben 1-3évig terjedő börtönbüntetés is lehet.

mikor szükségesa CITES-engedély?

Ha mégis élő állatot, növényt vagy ezekből készült bár-milyen terméket szeretne vásárolni, tájékozódjonelőre, hogy a kiszemelt ajándék megvétele, behozatalanem tiltott-e, és ha nem, akkor beszerzéséhez milyenengedélyek szükségesek.

Az egyezmény hatálya alá tartozó állat- és növényfa-jok példányainak (beleértve az élő példányt, illetve bár-mely felismerhető részét, származékát és a belőle ké-szült terméket is) országhatárokon történő átszállításá-hoz előzetesen kiállított CITES engedély szükséges.

Az export-engedélyek kiállításáért a kivitelt megelő-zően az exportáló ország CITES-hatóságához kell for-dulni.

Az export-engedély mellé a legtöbb esetben import-engedély is szükséges, amelyet a hazai CITES Igazga-tási Hatóságnál kell beszerezni, szintén előzetesen.

m i n d e n t a s z e m n e k

s e m m i t a k é z n e k

mindent a szemnek

semmit a kéznek

Nem minden emléktárgy ártatlan ajándék.Vásárlásával ne járuljon hozzá a veszélyeztetett fajok pusztulásához.

w w w . w w f . h u

díszmadarak

• A papagájfélék (arák, amazonok, lórik, törpepapa-gájok, kakaduk), a beó és a pintyfélék a legkedvel-tebb egzotikus díszmadarak. Afrikában, Latin-Ame-rikában, Ázsiában és Óceániában fordulnak elő. Amértéktelen kereskedelem egyes fajaikat mára ki-pusztította, többeket a kipusztulás szélére sodort.

• A kereskedelem elsősorban élő madarakkal folyik,de a turisták is találkozhatnak madarak tollával dí-szített termékekkel. A dísztárgyak készítéséhez atermészetes módon elhullott tollak is alkalmasaklennének, de valójában a tollak többsége vadon be-fogott vagy lelőtt madarakból származik.

• A legtöbb faj behozatala CITES-engedélyhez kötött,számos faj esetében pedig szigorú behozatali tila-lom van érvényben.

szárazfö ld i teknõsök

• A gyakrabban fogságban tartott szárazfölditeknősök közül a görög, a mór, a szegélyes és azegyiptomi teknős a Földközi-tenger partvidékén él,míg a kirgiz teknős a Kaszpi-tenger keleti partvidé-kén fordul elő.

• A mediterrán országok piacain legtöbbször a vadonbefogott élő állatokat árusítják, de néha teknős-páncélból készült dísztárgyakkal és hangszerekkel istalálkozhatunk.

• Sok faj - pl. az egyiptomi teknős és származékai - be-hozatala szigorúan tilos, mert ezek a fajok a CITESI. függelékében szerepelnek.

• A összes többi szárazföldi teknősfaj behozatala isCITES-engedélyhez kötött.

tenger i teknõsök

• A tengeri teknősök trópusi és szubtrópusi tengerek-ben világszerte elterjedtek. Az utóbbi két évszázad-ban számuk a kereskedelem, a halászat és a tojás-rakóhelyek pusztulása miatt katasztrofálisan csök-kent, állományaik a kihalástól veszélyeztetettek.

• A trópusi országok piacain nem számítanak ritka-ságnak a tengeri teknős használati és dísztárgyak,így csizmák, fésűk, szemüvegkeretek, ékszerek és ki-tömött teknősök. Ezeket az árukat megvásárolni ésaz országba behozni tilos, akárcsak a teknőshúst, ésa belőle készített leveseket, konzerveket.

nagymacskák

• Az illegális kereskedelemben megjelenő nagymacs-kák Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában élnek.

• A tigrisek egyedszáma és élőhelyük területe ma alighuszadrésze a száz évvel ezelőttinek, nyolc alfajukból3 már kihalt. A hópárducokat és a gepárdokat is a ki-halás veszélye fenyegeti a mértéktelen vadászat miatt.

• Leginkább szép szőrméjükért és gyógyhatásúnak tar-tott csontjaikért vadásszák őket. A szőrmebundák ésbőrtáskák mellett a feketepiacon akár szuvenírkéntkínált tigrismanccsal vagy jaguárkoponyával is talál-kozhatunk. A hagyományos kínai gyógyászat készít-ményei gyakran tartalmaznak leopárd- vagy tigris-csontot, ezért ilyen gyógyszert ne vásároljunk.

• A tigris és a többi ázsiai nagymacska, csakúgy minta jaguár és a gepárd a CITES I. függelékében szere-pelnek, ezért a belőlük előállított termékek behoza-tala szigorúan tilos. Az összes többi macskaféle isengedélyköteles.

kora l lok és kagylók

• A szubtrópusi és trópusi tengerek sekély, part men-ti vizeiben számos korallfaj alkot telepeket, úgyneve-zett korallzátonyokat. Ezek rendkívül összetett éssérülékeny társulások, amelyeket a vízminőség rom-lása, a hajóforgalom és a turizmus egyre növekvőmértékben veszélyeztet.

• A CITES II. függelékébe több mint 200 korallfajtartozik.

• A sekély trópusi tengerekben élő óriás kagylók(Tridacnidae) 9 faja került be a CITES II. függelékébe.

• Leggyakrabban tengerparti piacokon vagy ajándék-boltokban lehet kapni egész vagy letört koralldara-bokat. Ékszereket is készítenek korallokból.

• A CITES hatálya alá tartozó korallok és óriás kagy-lók behozatala engedélyköteles!

növények

• Több mint 25 000 növényfaj szerepel a CITES füg-gelékeiben. Tekintettel arra, hogy a WashingtoniEgyezmény célja a vadon élő, természetes állo-mányok védelme, a mesterséges szaporításbólszármazó növényi részek és származékok sok eset-ben szabadon kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

• Az orchideák összes faja szerepel az Egyezményben(17 000 faj). Noha mesterséges szaporításukmegoldott, a megszállott növénygyűjtők, specia-listák a vadon élő, fán lakó ritkaságokat gyakranillegálisan gyűjtik Nemcsak az egzotikus fajok,hanem a mediterrán klímán, illetve hazánkban élőgumós orchideák is CITES-esek!

• A kaktuszok Amerika sivatagos élőhelyein élnek. 90fajuk I. függelékes, a többi a II. függelékben vanfelsorolva. Noha a II. függelékes növények magjaiáltalában kivételek, a kaktuszok közül a Mexikóbólszármazó fajok az Egyezmény hatálya alá tartoz-nak, így engedélykötelesek.

• Több hazánkban őshonos növény is szerepel aCITES függelékeiben, így az erdei ciklámenen, azösszes orchideánk (57 faj), a hóvirág, a vetővirág ésa tavaszi hérics.

medvék

• A medvék Európában, Ázsiában és az amerikai kon-tinensen élnek. A legtöbb medvefaj állománya drá-maian csökken, elsősorban a hagyományos kínai or-voslás támasztotta egyre növekvő kereslet miatt.

• A különböző medvefajok epéjéből és epehólyagjá-ból hagyományos kínai gyógyhatású készítménye-ket, gyógyteákat valamint kozmetikumokat és sam-ponokat készítenek.

• A medvebőrök mellett a medvék más testrészeit, pl.fogait, karmait is árulják amulettként.

• A nagy és kispanda, az örvös medve, a maláj medve,az ajakos medve és a pápaszemes medve, valamint abarnamedve a CITES I. függelékébe tartozik. Abelőlük készült termékek behozatala szigorúan tilos!

• A fekete medvét és a jegesmedvét a II. függelékbesorolták, a belőlük készült termékek behozatalaCITES-engedélyhez kötött.

krokodilok, kígyók, gyíkok

• A kereskedelembe kerülő krokodilok, aligátorok,kajmánok, kígyók és gyíkok az afrikai, ázsiai és ame-rikai kontinensen fordulnak elő.

• A hüllőket leggyakrabban bőrük feldolgozása céljá-ból fogják be, lövik le, de mára az élő állatok keres-kedelme is egyre nagyobb méreteket öltött. A kroko-dilbőrök egy részén kívül minden más bőr vadon be-fogott állatokból származik.

• A leggyakoribb hüllőbőrből készült termékek azövek, pénztárcák, cipők, kézitáskák és óraszíjak.Előfordul, hogy a piacokon kitömött állatokkal, le-vágott krokodilfejekkel is találkozhatunk.

• A hüllőkből készült termékek behozatala a legtöbbesetben CITES-engedélyhez kötött. Ezért a terve-zett vásárlás előtt érdemes tájékozódni, és mindenesetben be kell szerezni a megfelelő engedélyeket.

elefánt

• Az afrikai elefántok egyedszáma a múlt század eleji10 millióról mára kevesebb, mint félmillióra csök-kent. A XX. sz. elején Ázsiában kb. 100 000 indiaielefánt élt, mára a természetben 35 000-50 000 pél-dánya maradt. Megfogyatkozásukat elsősorban azelefántcsont iránti hatalmas kereslet és az ebből kö-vetkező mértéktelen vadászat okozta.

• Az óvatlan turista sokféle elefántcsontból készültdísztárgyra akadhat. Elefántcsontból készülnekszobrok, díszdobozok, pecsétnyomók, ékszerek, dea bizarr termékek között az elefánt talpából készültpapírkosár is előfordul.

• Az elefántcsontból vagy az állat más testrészébőlkészült mindenféle termék illegális, behozatala szi-gorúan tilos!

tokfé lék

• A tokfélék, az északi félteke mérsékelt égövi folyói-ban, tengerek part menti vizeiben, esetleg tavakbanfordulnak elő. A legnagyobb tokpopuláció a Kaszpi-tengerben él, de ennek mérete is rohamosan csök-ken. 2001-es adatok és becslések szerint a világállo-mány a XX. században legalább 70%-kal fogyott.

• Jelenleg az illegális halászat és a kaviárcsempészet miatt13 fajuk veszélyeztetett, 2 faj pedig a kihalás szélén áll.

• A tokfélékből előállított legfontosabb termék a kavi-ár, de a tokhalak húsával is kereskednek.

• A csempészett kaviárt ma még nehéz megkülönböz-tetni a legálisan előállítottól, de 2004-től a kaviárcímkéjén kötelező lesz feltüntetni a származás he-lyét és a forgalomba hozatali engedély számát.

veszé lyes emléktárgyakA népszerű nyaralóhelyeken rengeteg olyan ajándéktárgyat találhatunk, amelyek állatokból vagy növényekbőlkészültek. Közöttük sok olyan is van, ami ellen a legszigorúbb természetvédőknek sem lehet kifogásuk. Ha a tu-rista marhabőr nadrágszíjat vagy fűzvesszőből készült kosarat vásárol, a helybeli kézművesek megélhetését se-gíti, a természetet pedig nem károsítja. De a piacokra nagyon sok veszélyeztetett fajból készült szuvenír kerül,ezek árusítása pedig pusztítással jár.

Kampányunk keretében azt szeretnénk elérni, hogy egyre többen gondoljanak vásárlásuk következményeire,hiszen a legtöbb turista szereti a természetet, és csak tájékozatlanságból vagy meggondolatlanságból járul hoz-zá az élővilág rombolásához. Ám ma már sok faj fenyegetettsége olyan mértékű, hogy nem várhatjuk meg, amígmindenkiből öntudatos természetvédő lesz. A veszélyeztetett növényekből és állatokból előállított termékek ke-reskedelmét nemzetközi egyezmények szabályozzák. Egyes ajándéktárgyak hazahozatalához engedélyekre vanszükség, míg számos más termék megvétele és behozatala tilos. Ezeket a vám, illetve a természetvédelmi ható-ság tulajdonosuktól elkobozza, és büntetőeljárást indít a tudatlan turista ellen.

Az alábbiakban az illegális kereskedelem által leginkább veszélyeztetett növény- és állatfajokról olvashat. A fa-jokról bővebb információ a kampány honlapján a www.wwf.hu/citeskampany címen található.