S Z A K D O L G O Z A T

A Pénzmosás elleni küzdelem eszközei Magyarországon és az

Európai Unióban

Készítette: Gulyás Mónika Konzulens: Dr. Jacsó Judit

jogász hallgató egyetemi docens

Miskolc, 2013

Miskolci Egyetem

Állam és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

2

T H E S I S

The tools of fight opposed to money-laundering in Hungary

and in the European Union.

Written by : Mónika Gulyás Consultant: Dr. Judit Jacsó

University student professor

Miskolc, 2013

The Faculty of Law at the University

of Miskolc Department of Penal

Law and Criminology

3

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 1

Bevezető gondolatok ......................................................................................................... 4

I. A szervezett bűnözés ..................................................................................................... 6

1.1. A szervezett bűnözés fogalma ............................................................................... 6

1.2. A szervezett bűnözés kialakulása Magyarországon ............................................. 10

1.3. A szervezett bűnözés nemzetközi területei .......................................................... 13

1.4. A szervezett bűnözés és a pénzmosás .................................................................. 15

II. A pénzmosás .............................................................................................................. 18

2.1.Pénzmosás környezete .......................................................................................... 18

2.1.a, A pénzmosás mint gazdasági szolgáltatás .................................................... 18

2.1.b., A pénzmosás tágabb gazdasági környezete ................................................. 20

2.1.c., A pénzmosás közvetlen gazdasági környezete – a pénzügyi

közvetítőrendszer szereplői ..................................................................................... 22

2.2. A pénzmosás fogalma .......................................................................................... 23

2.2.a., A pénzmosás kriminológiai fogalma ........................................................... 24

2.2.b., A pénzmosás Európai Unió által meghatározott fogalma ........................... 25

2.2.c, A pénzmosás büntetőjogi fogalma ................................................................ 26

2.3. A pénzmosás fázisai ............................................................................................. 27

2.3.1. Az előmosás vagy elhelyezés ...................................................................... 28

2.3.2 A rétegzés – bújtatás ..................................................................................... 31

2.3.3. Az integrálás-legalizálás ............................................................................... 32

2.4.Az egyes pénzmosási technikák ........................................................................... 34

III. Nemzetközi szervezetek a pénzmosás ellen ............................................................. 42

3.1. FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering – Pénzmosás Elleni

Pénzügyi Akciócsoport ............................................................................................... 43

3.2. PC–R–EV/Moneyval (Select Committe on the Evaluation of Anti-Money

Laundering Measures) ................................................................................................ 47

3.3. Egmont csoport .................................................................................................... 48

3.4. FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network) ............................................ 51

3.5. Regionális szervezetek ......................................................................................... 52

IV. A pénzmosás nemzetközi szabályozása ................................................................... 53

4.1. ENSZ által elfogadott dokumentumok ................................................................ 54

4.1.1. Bécsi Konvenció ........................................................................................... 54

4.2.1. Strasbourgi Konvenció ................................................................................. 56

4.2.2. Varsói Egyezmény ........................................................................................ 57

V. Az Európai Unió ........................................................................................................ 59

5. 1. Az Erópai Unió I. pénzmosás elleni Irányelve ................................................... 59

5.2. Az Erópai Unió II. pénzmosás elleni Irányelve ................................................... 62

5.3. Az Erópai Unió III. pénzmosás elleni Irányelve ................................................. 63

5.4 Európai Unió IV. pénzmosás elleni Irányelvének javaslata ................................ 65

VI. A pénzmosás elleni fellépés a magyar büntetőjogban ............................................. 68

6.1.A pénzmosás elleni egyéb jogszabályok .............................................................. 75

Záró gondolatok .............................................................................................................. 79

Jogszabályjegyzék .......................................................................................................... 80

Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 81

Hivatkozások jegyzéke………………………………..………………………..………83

4

Bevezető gondolatok

A pénzmosás fogalma viszonylag új keletű, csupán néhány évtizedes múlttal

rendelkezik. Pénzmosás azt a tevékenységet jelöli, amely során az illegálisan szerzett

vagyont megváltoztatják annak legális vagyonként történő feltüntetése érdekében.

E tevékenység nagyban képes veszélyeztetni a világgazdaságot, a pénzügyi

szervezeteket és azok ügyfeleit, valamint a pénzügyi rendszer egészét. A pénzmosás

elleni küzdelem a ’80-as évek végén vált fontossá, mivel ebben az időszakban kezdett

tért hódítani a kábítószer-kereskedelem és a pénzügyi rendszer globalizációja ekkor

indult meg. Kezdetben a bűncselekmény megelőzésére és megakadályozására fordított

erőfeszítések fő motiváló ereje elsősorban a jogszabályi kötelezettségeknek való

megfelelés volt, ami a szabályozás fokozatos szigorodásával, illetve a bankok kockázati

attitűdjének változásával párhuzamban folyamatosan erősödött a fellépés mértéke.

A 2001-es Amerikai Egyesült Államok elleni terrormerénylet hatására a szervezett

bűnözés elleni küzdelem még erősebbé vált.

Manapság már nemcsak a pénz legalizálásának lehetőségéről van szó, hanem a

terrorcselekmények finanszírozásáról is, és így a terroristák és támogatóik is a küzdelem

középpontjába kerültek.

Az országhatárok megszűnésével a bűnözők előtt megnyíltak a kapuk, ezért a

bűnüldözés sem korlátozódhat egyetlen országra. A rendelkezésre álló eszközöket a

technikával együtt változó bűnözéshez kell igazítani, amely által eredményesebbé

válhat a fellépés.

A hatályos pénzmosás elleni törvény1 (továbbiakban: Pmt.) számos kötelezettséget

határoz meg a pénzmosás szempontjából leginkább veszélyeztetett pénzügyi szektor

számára. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban lévő személyeknek az ügyintézés során

körültekintően kell eljárniuk, az ügyfélről tevékenységének és szokásainak megismerése

céljából, a lehető legtöbb adatot be kell gyűjteniük, amelyek alapján az esetleges gyanús

tranzakciót észlelni, és jelenteni tudják.

1 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról.

5

Emellett a kort jellemző technológiai megoldásokat kihasználva, a szokatlan ügyleteket

sokéves tapasztalatokon alapuló riasztási feltételek, illetve terrorista és egyéb korlátozó

listák alapján, fejlett monitoring rendszerekkel is vizsgálják. Az automatizált

szoftvermegoldások jelzéseit, az ügyintézői bejelentésekhez hasonlóan a pénzmosás

ellen szakterület kollégái dolgozzák fel és a szolgáltató által kijelölt személyen2

keresztül továbbítják a hatóságok felé. Továbbá a csoport dolgozóinak számos olyan

egyéb feladatot is el kell látniuk, mellyel egyrészt a törvényi megfelelést biztosítják,

másfelől a kockázatokból származó esetleges veszteségek minimalizálásán keresztül

értéket is teremtenek a bank számára.

„A pénzmosás társadalmi veszélyessége abban áll, hogy konszolidálja a bűnüldöző

szervezetek gazdasági hatalmát és lehetővé teszi számukra, hogy bejussanak a legális

gazdaságba.3”

A felderítés hatékonyságának növelése érdekében a pénzmosás gazdasági oldal ellen

intézett közvetlen támadásához használt nyomozati stratégiát nemzetközi szinten kell

alkalmazni. A pénzmosás elleni küzdelem során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a

bűnözők az elektronikus információs rendszereket könnyedén használják fel a

bűncselekmények elkövetéséhez. Az technológiai újításokkal együtt járó változások

nyomon követése fontos a bűncselekmények felderítése érdekében. A jogi szabályozást

folyamatosan a megváltozott pénzmosási környezethez kell igazítani, ezért a pénzmosás

elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében jelentős változások történtek a

magyar szabályozásban.

A dolgozatomban a pénzmosás elleni küzdelem érdekében született nemzetközi

egyezmények, az Európai Unió pénzmosás elleni irányelvei és a hatályos magyar

szabályozás eszköztára kerül bemutatásra. A szervezett bűnözés és a pénzmosás szoros

kapcsolatára tekintettel a szakdolgozat első része a szervezett bűnözés fogalmát,

kialakulásának történetét, valamint a pénzmosással való kapcsolatát mutatja be.

2 A Pmt. értelmében a szolgáltató köteles kijelölni egy, vagy több személyt, aki a legtöbb esetben a

pénzmosás megelőzési terület vezetője. Az AML Officer legfontosabb feladata a beérkezett bejelentések

és a hozzá kapcsolódó egyéb rendelkezésre álló információk továbbítása a Pénzügyi Információs Osztály

felé. Emellett kapcsolattartó személyként jelenik meg a hatóság irányába, elvégzi a pénzmosási

szabályzat aktualizálását, évente legalább egyszer pénzmosással kapcsolatos továbbképzést szervez az

alkalmazottak részére, valamint szintén éves gyakorisággal végrehajtja az egyszerűsített ügyfél-

átvilágításban részesült személyek körének felülvizsgálatát. 3 Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 10.

oldal

6

I. A szervezett bűnözés

1.1. A szervezett bűnözés fogalma

Annak, hogy a bűntetteket vagy az elkövetések magatartásformáit illetve alanyait a

szervezett bűnözéssel hozhassuk összefüggésbe, az egyik elengedhetetlen előfeltétele,

hogy magának a szervezett bűnözésnek a fogalmát definiáljuk.

A fogalom meghatározása érdekében az 1960-as évek végétől kezdve nemzetközi

szinten több definíció született, azonban nemzetközi konszenzuson alapuló jogi fogalom

kialakításáig nem jutott el a közösség.

- „A szervezett bűnözés ENSZ által meghatározott fogalma, amely nem nemzetközi jogi

érvényű fogalma, a következő:

„Szervezett bűnözés alatt olyan nagyarányú és összetett bűnözői tevékenység értendő,

amelyet csoportok folytatnak – legyenek akármennyire lazán vagy szorosan szervezettek

– a csoportban résztvevők meggazdagodása érdekében és az egész közösség, illetve a

közösség tagjainak a kárára. Ezt gyakran a jog megszegése (beleértve a személyek

elleni jogsértéseket) révén, és gyakran politikai korrupcióval kísérve hajtják végre.”

- A nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény ( Palermói Egyezmény ) 2000

decemberében jött létre, amelyet Magyarország, a 2006. évi C. törvénnyel ratifikált. Az

Egyezmény 2. cikk a) pontja szerint:

- „szervezett bűnözői csoport”: bizonyos ideig fennálló, három vagy több főből álló

strukturált csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, a jelen

Egyezményben meghatározott súlyos bűncselekmény elkövetése céljából, közvetlen vagy

közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve”

- Az Interpol meghatározása szerint a szervezett bűnözői csoport „bármely egységes

szervezetű csoport, amelynek legfőbb célja az, hogy illegális tevékenységek révén pénzt

szerezzen, és gyakran a félelem és korrupció segítségével biztosítja túlélését.” 4

4Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 161.

oldal

7

Az Európai Unió 2008/841/IB. kerethatározata meghatározza a bűnszervezet fogalmát:

„ Olyan, kettőnél több személyből álló, hosszabb időre létrejött szervezett csoport,

amely összehangoltan működik, és amelynek célja az, hogy legalább négy évig terjedő

szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy annál szigorúbb

szankcióval büntetendő bűncselekményeket kövessen el közvetlen vagy közvetett

pénzügyi vagy egyéb anyagi haszonszerzés érdekében.”5

- „Az Európa Tanács Szervezett Bűnözés Büntetőjogi és Kriminológiai Kérdéseivel

Foglalkozó Szakértői Csoportja (PC–S–CO) meghatározta azokat az ismérveket,

melyek fennállása esetén bűnszervezetről beszélhetünk. A szakértői csoport

meghatározása tartalmaz kötelező és esetleges kritériumokat.

A., kötelező - konjuktív - kritériumok:

a) három, vagy több személy együttműködése;

b) hosszú távú, vagy meghatározatlan időre szóló együttműködés;

c) súlyos bűncselekmények gyanúja, vagy azok elkövetése;

d) anyagi haszonszerzési, és/vagy hatalmi pozícióba kerülési cél.

B., esetleges kritériumok:

a) minden egyes résztvevőnek meghatározott feladata, vagy szerepe van;

d valamely belső fegyelmi, vagy ellenőrzési forma használata;

c) megfélemlítés céljából erőszak, vagy egyéb eszközök alkalmazása;

d) befolyás kiterjesztése a politikusokra, a médiára, közigazgatásra, a rendészeti

szervekre, az igazságszolgáltatásra, illetve a gazdasági élet szereplőire korrupció, vagy

bármely más módszer alkalmazásával,

e) kereskedelmi, vagy üzleti jellegű struktúrák felhasználása;

f) részvétel a pénzmosásban;

g) nemzetközi szinten történő működés.”6

5 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008F0841 (2013.02.21.)

6 Szendrei Ferenc : A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola

161. oldal

8

Az Európai Unió arra törekszik, hogy a tagállamok büntetőjogi jogszabályait közelítse

egymáshoz, ezért elsősorban szervezett bűnözéssel kapcsolatos büntetőjogi fogalmak

tartalmát (bűnszervezet, bűnszervezetben való részvétel, bűnszervezet irányítása),

másrészt a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekmények és törvénysértések

szankcióit igyekszik egységesíteni a Közösségen belül. Ennek érdekében a 2009. január

01-én hatályba lépő Lisszaboni szerződés új lehetőséget teremtett az uniós jogalkotónak

a szupranacionális büntetőjog alkotás területén. Az EUMSZ.83. cikke arról rendelkezik,

hogy

- az Európai Parlament és a Tanács irányelvekben minimum szabályokat állapíthat meg

több államra kiterjedő bűntető-ügyekben a bírósági ítéletek kölcsönös elismerésének,

valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés megkönnyítése érdekében.

A minimum szabályok a bizonyítékok kölcsönös elfogadására, és az eljárásban részt

vevők, valamint a sértettek jogaira vonatkozhatnak. Az Európai Parlament és a Tanács

irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások

és a büntetési tételek meghatározására, az olyan különös súlyú bűncselekmények

esetében, amelyek több államra kiterjedő vonatkozásúak. Ilyen bűncselekmények a

terrorizmus, emberkereskedelem, tiltott kábítószer kereskedelem, korrupció, pénzmosás,

szervezett bűnözés.7

A bűnszervezet fogalma szabályozása óta fejlődésen ment keresztül a magyar

büntetőjogban, mire a mai formáját elnyerte. A jogalkotás viszonylag későn reagált a

végbement társadalmi változásokra. A rendszerváltást megelőzően a hivatalos álláspont

szerint nem létezett szervezett bűnözés Magyarországon. A társadalmi-politikai

átalakulást követően is csak későn, 1997-ben jutott el a jogalkotás oda, hogy a

bűnszervezet fogalmát meghatározza. Az 1997. évi LXXIII. törvény definiálta

legelőször a bűnszervezet fogalmát a tételes jogba, amely a következő volt:

- „A bűnszervezet: bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan –

munkamegosztáson alapuló – bűnszövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés.

Újabb lépést jelentett a szervezett bűnözés elleni jogszabály alkotási folyamatban az

1998. évi LXXXVII. törvény, amelynek jelentősége abban mutatkozott meg, hogy

fogalmi megalapozást és egyben strukturális változtatást hozott magával.

7Közigazgatási Jog IV. Európai Közigazgatás (Szerk).: Dr. Torma András, Z-Press Kiadó Miskolc, 2010.

9

A törvény reformintézkedést tartalmazott a büntetésekre, intézkedésekre, illetve

büntetés kiszabására. Az 1998-as módosítást követte a 2001. évi CXXI. törvény, amely

alapvetően új koncepcióval közelítette meg a bűnszervezetek elleni fellépést. E törvény

gyökeresen átalakította a bűnszervezet fogalmát. Míg a korábbi meghatározások a

bűnszervezet fogalmát a bűnszövetségre alapozták, és ezzel a bűnszervezet

megállapításához legalább egy befejezett vagy egy kísérleti szakaszig eljutott

bűncselekményt feltételeztek, addig az új szabályozás teljesen szakított a bűnszövetség

fogalmával és élesen elkülöníti a két társas elkövetési formát, negatív feltételként

előírva ezért kizárja a két alakzat együttes megállapítását.”8

8 Dr. Gulyás Richárd A szervezett bűnözés és annak gazdasági aspektusai 2005. 37. oldal

10

1.2. A szervezett bűnözés kialakulása Magyarországon

Magyarországon a rendszerváltást megelőzően közel öt évtizeden keresztül diktatórikus

rendszer uralkodott, amelynek egyik jellegzetes sajátossága volt az alacsony bűnözési

gyakoriság, az igen jó közbiztonság, a bűnözés egészén belül pedig az alkalomszerűen

elkövetett, aránylag jelentéktelen súlyú bűncselekmények dominanciája.

Ebben szerepet játszhatott egyrészt az is, hogy a nagyvárosokra egyébként jellemző

bűnözők jelentős része 1945-1948 között elhagyta az országot másrészt az, hogy az

1956-os menekülési hullám során, az országból kivándorolt magyar állampolgárok

között nagy számmal voltak olyan elemek, akiknek távolléte hozzájárult ahhoz, hogy

Budapest majdnem húsz évre (az új generáció felnövekedéséig) Európa egyik

legbiztonságosabb fővárosa volt.

A modern szervezett bűnözés kialakulásának a gazdálkodás struktúrája és a vagyon

eloszlása sem kedvezett, mivel nem igazán voltak olyan magánkézben lévő, terhelhető

üzleti vállalkozások, amelyek a védelmi zsarolás passzív alanyai lehettek volna. Az élet

kvázi egészét átfogó rendőrségi ellenőrzés kizárta a prostitúcióra és szerencsejátékra

épülő komolyabb bűnözőszervezetek huzamosabb létezését. A határforgalom szigorú

ellenőrzése, a szoros rendőrségi jelenlét és a fizetőképes kereslet hiánya pedig elejét

vette a kábítószer-kereskedelmi hálózat kiépülésének is.

1960-es és 1970-es évek között Magyarországon a bűncselekmények számában jelentős

változás nem történt és a szerkezeti összetételük sem igen változott. A legképzettebbek

a betöréses lopások elkövetői voltak, akik a megszerzett javakat gyorsan felélték, de

életmódjuk, magatartásuk következtében viszonylag egyszerű eszközökkel fel tudták

deríteni a tevékenységüket a hatóságok.9 Következő periódusként az 1970-es évek

közepét jelölhetjük meg, ekkor jelentek meg ugyanis az első szervezetszerűen felépített

bűnözői csoportok hazánkban, igaz ekkor ez a bűnözői forma még csak a fővárosban és

tipikusan a betöréses lopásokra volt jellemző. 10

9 Bócz Endre „Egy államügyész vallomásai” – A szervezett bűnözés elleni küzdelem ügyészi

tapasztalatai Magyarországon, Belügyi Szemle, 1997..évfolyam 7. szám 11. oldal 10

Janzso Donát A szervezett bűnözés kialakulása és jelenlétének sajátosságai, különös tekintettel a

rendszerváltás hatásaira

11

Horváth András11

az alábbiak szerint foglalta össze a hazai szervezett bűnözés kezdeti

időszakának jellemzőit: „Ettől jelentős mértékben eltérő felfogású, szervezetszerűen

felépített bűnözőcsoport 1975-1976- ban jelent meg először a fővárosban.

Az L. Attila köré csoportosuló személyek elsősorban betöréses lopásokkal foglalkoztak,

és csak egyes terveikben szerepelt a fegyveres rablás végrehajtása, de:

- az adott időszakban a mozgásukhoz és a bűncselekmények konkrét végrehajtásához a

legkorszerűbb technikai eszközökkel rendelkeztek, az egész ország területére kiterjedt a

működésük;

- az akkoriban legbiztonságosabbnak vélt védelmi berendezéseket rendkívül gyorsan és

eredményesen támadták (néhány perc alatt nyitották ki az elterjedt Bécsi-II típusú

páncélszekrényt);

- magas szintű technikai ismeretekkel rendelkeztek, szervezetük hierarchikus felépítésű

és feladatszerűen csoportosított volt;

- tevékenységüket mélyen konspirálták, anyagi meggazdagodásuk forrásait legalizálták,

az esetleges lebukásra a szükséges ellenintézkedéseket kidolgozták, sőt gondoskodtak

(jogi) védelmükről is;

- a bűncselekményeket folyamatosan követték el, függetlenül attól, hogy egyes esetekben

- a kor viszonyaihoz képest - elképesztően nagy zsákmányra tettek szert;

- a megszerzett jelentősebb értékeket nem élték fel, hanem az előprivatizáció során

magánkézbe vagy bérleménybe került üzletekbe fektették;

- tudatosan készültek a rendőri titkos módszerek megismerésére és időben kiszűrték a

körükbe beépített informátort;

- foglalkozásszerű bűnöző életmódjukra fizikai értelemben is készültek, rendszeres

edzésekkel különleges testi erőre, és a küzdősportokban jelentős jártasságra tettek

11

Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti Szemle, XXXII.

évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal

12

szert.”12

A felsorolt ismérveket tekintve láthatóvá válik, hogy ezek már jelentős

mértékben tartalmazzák a szervezett bűnözés alapvető elemeit és sajátosságait,

mindezek ellenére az adott korban a társaság sem gazdasági, sem társadalmi értelemben

nem juthatott hatalmi pozícióba.

1980-tól ismét újszerű helyzet állt elő. A még mindig döntő többségében vagyon elleni

bűncselekményeket, betöréses lopásokat elkövetők felderítésére, és elfogására irányuló

törekvésekben a rendőrséget sorozatosan sikertelenségek érték. Azt tapasztalták, hogy

az addig egymástól szeparáltan működő bűnözőszervezetek összefogtak,

együttműködésbe kezdtek, majd megindult a területek felosztása. Új sajátosságok

jelentkeztek ebben a bűnözői társadalomban.

A privatizáció, a kárpótlás, valamint a jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó

jogszabályok hiányosságai, a kellő számú és mélységű ellenőrzés elmaradása miatt

jelentős vagyoni javak felhalmozására volt lehetőség illegális úton. A felhalmozott tőkét

a szervezett bűnözői csoportok részben további illegális tevékenység folytatásához

használták – a nagy haszon reményében –, részben legális vállalkozásokhoz.

A harmadik szakasz 1989-1990 közé esik, vagyis a rendszerváltásra. A bűnszervezetek

megerősödésének fő okaként az amnesztia, a rendőrség átalakítása, gazdaságvédelmi

egységek felszámolása tekinthető.

Az ’90-es évek jelenségeiként négy fontos jellegzetességét lehet kiemelni:

- a kábítószer-kereskedelem megélénkülését

- a nukleáris anyagokkal való kereskedelmet,

- a korrupció legveszélyesebb formáinak megerősödését,

- és a pénzmosást.

Az Uniós csatlakozást követen hazánk bekerült a nemzetközi véráramba. Szabaddá vált

a személyek, az áruk, a tőke áramlása, amely nem csak a gazdaság számára nyílt meg,

hanem a szervezett bűnözés számára is.

12

Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti Szemle, XXXII.

évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal.

13

1.3. A szervezett bűnözés nemzetközi területei

Az I. világháborút követően a világgazdasági válság negatív jelenségeinek

következtében fellépő nagyfokú munkanélküliség, a társadalom egyes rétegeinek

lecsúszása magával vonzotta a megélhetési bűnözés kialakulását. E negatív társadalmi

tényezők együttesen vezettek a szervezett bűnözés kialakulásához. A bűnözői csoportok

száma megnőtt, egyre több városban bukkantak fel. A bűncselekmények elkövetéséből

jelentős anyagi javakra tettek szert, amelyet újabb bűncselekmények elkövetéséhez

használtak fel,és vesztegetéssel politikai befolyást is szereztek.13

A szervezett bűnözés Európában legelőször Németországban bukkant fel az olasz

vendégmunkások beáramlásával. Már a ’70-es években hallani lehetett a maffiával

kapcsolatos félelmekről, azonban az igazi kezdet 1980-as évekre tehető, a szervezett

kábítószer-kereskedelemmel megjelenő kiterjedt heroinpiac létrejöttével. A megerősödő

szervezetek átlépték országuk határait, terjeszkedni kezdtek a világ más országaiban.

Legjellemzőbb példa erre az olasz maffia USA-ban való megjelenése, amely a

világgazdasági válság miatt Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt munkások és

családtagjaik bázisán jött létre olasz „keresztapák” irányításával.

A szervezett bűnözésre jellemző bűncselekmény-kategóriák és a bűnöző szervezetek

közötti területfelosztás alapján a szervezetek működésük során szoros kapcsolatban

állnak az adott ország pénzintézeteivel, a nemzetközi pénzvilág intézményrendszerével

és bizonyos országokban a hivatalos szervekkel, és a pénzügyi managementtel. A

bűnözésből származó jövedelem a pénzmosás folyamatán keresztül a nemzetgazdaság

aktív részévé vált és így a tőkefelhalmozás, a „kamatos-kamat” automatizmusán

keresztül egyre jelentősebb helyet foglalt el.14

A pénzmosás által a bűnöző szervezetek egyre mélyebben be tudnak épülni a legális

társadalom életébe, és ezzel képesek megbontani annak belső egyensúlyát.

13

Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola

oldal 14

A leggyakrabban emlegetett példája ennek a kolumbiai „medellini-kartell” főnökének ajánlata, mely

szerint, ha a legális kormány eltűri a kokaintermelést és a kokainexportot, akkor a kartell készpénzben

kifizeti Kolumbia teljes államadóságát. A dolognak két – külön-külön is érdekes – vonatkozása is

felmerült. Az egyik az volt, hogy a kolumbiai kormány komolyan fontolóra vette az ajánlatot, és csak az

amerikai kormány nyomására utasította el azt, másik pedig az, hogy az ajánlatban készpénzben történő

kifizetést tartalmazott.

14

Tekintettel arra, hogy a szervezett bűnözés csak igen ritkán – alapvetően csak véletlenül

– támogatja az ipar fejlesztését, a szolgáltató ágazat túlsúlyba kerülhet, ami gazdasági

szempontból egy ország számára rendkívül kedvezőtlen lehet.15

Gazdasági szempontból nézve a szervezett bűnözés manapság érzékelhetően zavarja a

normális üzleti életet. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, fennáll a veszélye annak,

hogy a gazdasági élet szereplői a piaci verseny szétrombolásával szemben hasonló –

morálisan elítélhető, vagy illegális – eszközöket vesznek igénybe. Ennek legjobb

példája, hogy az Európai Unióban legálisan működő cégek azt a véleményt képviselik,

miszerint a szervezett bűnözői csoportokkal kapcsolatban kell állni ahhoz, hogy

eredményesen meg tudják vetni a lábukat a külföldi piacokon. Azok a kisebb üzletek,

vagy vállalkozások vannak leginkább veszélyben és eshetnek könnyen a bűnözés

áldozatául, amelyek csempészett (adómentes), vagy meghamisított áruval kereskednek.

Az elmúlt évtizedben a szervezett bűnelkövetői csoportok az Európai Unión belül nagy

kiterjedésű nemzetközi hálózatokat építettek ki, és jelentős haszonra tettek szert.

Vagyonukat elsősorban a kábítószerek tiltott kereskedelméből, az embercsempészetből

– különösen a gyermek- és nőkereskedelemből (prostitúció) –, az illegális fegyver- és

lőszer-kereskedelemből, a termékhamisításból, a szerzői jogi kalózkodásból és a

nemzetközi szinten elkövetett gazdasági bűncselekményekből (pl. csalásokból)

szerezték.

Az illegálisan megszerzett hatalmas tőkét, annak tisztára mosás után visszaforgatják azt

a gazdaságba. E csoportok saját hasznukra fordítják a tőke, az áruk, a személyek és a

szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unióban, és az integráció mélyülésével

egyre aktívabbak a legális és illegális piacokon. A bűnözői tevékenységükhöz igénybe

veszik a legális ügyletek szakértőinek szolgáltatásait és a legális kereskedelmi

struktúrákat is.

15

Magyarországon ugyan előfordult, hogy az oroszajkú bűnöző szervezetek egyike, melyet a

bűnüldözésben szinte mindenki a „Szeva” csoport néven ismert, a ’90-es évek elején egy magyar

televíziós személyiséggel közösen – 54 millió dollár készpénzért – privatizálta a Diósgyőri Gépgyár egyik

(fegyvergyártó) részét. Ezt a magyar hivatalos szervek csak későn vették észre és csak jelentős

ráfizetéssel lehetett visszavásárolni a könnyűfegyver-gyártás egyik jelentős hazai bázisát az orosz

maffiától.

15

A szervezett bűnözés ma már nem ismer országhatárokat, ezért az Európai Unió

tagállamaiban jogosan merült fel az igény a leghatékonyabb fellépésre. Az uniós

tagállamokban a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást a hatályos nemzeti jog

szabályozza, így a hatékony együttműködést sok esetben lassítják a nemzeti

jogrendszerek közötti különbségek.

1999-ben az Europol teljes mandátummal megkezdte a működését. Az Europol

legfontosabb stratégiai elemzési tereméke, az Európai Unió szervezett bűnözési

helyzetét bemutató jelentés. (Organised Crime Treath Assessment OCTA) Az

információk ilyen széles skáláját felhasználó és magába foglaló jelentés 2006-ban

készült el. Korábban nem készült még ilyen vagy ehhez hasonló dokumentum. Az

OCTA elkészítéséhez nem csak a tagállamok, hanem a nemzetközi szervezetek is

hozzájárulnak, melyben felhasználásra került a civil szféra, a gazdasági élet, a civil

szervezetek információi, szakmai tapasztalatait.

1.4. A szervezett bűnözés és a pénzmosás

„A pénzmosás, mint jelenség a kábítószer kereskedelem robbanásszerű növekedésével

párhuzamosan a XX. század második felében vált világméretű problémává. Később az

egyéb súlyos bűncselekményekből származó jövedelmek legális forrásbólé származóvá

alakítására irányuló cselekményeket is e fogalom körébe sorolták. Az ilyen

cselekményből származó jövedelmek nagysága rövidesen olyan kritikus értékű lett,

amely egyre sürgetőbbé tette a pénzmosás elleni nemzetközi fellépést.”16

A szervezett bűnözés valamint a pénzmosás elleni fellépés elsődleges eszközekét

említhető az Amerikai Egyesült Államokból származó felismerés, miszerint a

kábítószer-bűnözéssel szemben úgy lehet a leghatásosabban felvenni a harcot, ha

elvonják a bűnözők rendelkezésére álló anyagi eszközöket. A bűnözők a

bűncselekmények elkövetése előtt felmérik, hogy meghaladja-e a bűncselekmények

elkövetéséből várhatóan befolyó haszon, az elkövetéssel együtt járó kiadási költségeket,

ideértve a lebukás veszélyét is. A pénzmosás elleni fellépés preventív eszközeként

jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban, 1970-ben a pénzügyi szektor számára

előírt különféle bejelentési kötelezettségek.

16

Botos Katalin : Pénzügyek a globalizációban 47. oldal 2004. Szeged SZTE GTK http://www.eco.u-

szeged.hu/kutatas-tudomany/penzugyek/bevezeto-090816-1

16

Ilyen jelentési kötelezettsége volt például a banknak, majd ezt tovább fejlesztve 1982-

től minden Amerikai Egyesült Államok területére belépő és onnan kilépő

magánszemély számára, akik meghatározott összeg feletti készpénzt vittek magukkal. A

fellépés során második lépésként említhető a pénzmosási cselekmény kriminalizálása. A

törvényalkotó kezdetben a bűnszervezet létrehozásának kriminalizálásával, a büntetési

tételek emelésével próbálta felvenni a harcot a szervezett bűnözés ellen, azonban ez

nem járt kellő eredménnyel. A bűnszervezet egyik különös ismertető jegye az, hogy a

szervezetből kivont egyes tagokat gyorsan pótolni lehet. Ekkor jött a felismerés, hogy a

bűncselekmény elkövetéséből befolyó összegek felhasználásának esélyét kell

csökkenteni. E felismerés eredményeként jelent meg büntetőjogi eszközként a

pénzmosás szabályozása, valamint a felhalmozott vagyoni javak és értékek elkobzására

vonatkozó szabályok újragondolása. 17

A pénzmosás ellenes szabályozás hazai története nem túl nagy múltra tekinthet vissza.

1970-es és 1980-as években nem azért nem volt Magyarországon pénzmosás, mert nem

voltak szervezett bűnözők, vagy nem termeltek extraprofitot, hanem azért, mert a

bankrendszer fejletlensége és a forint konvertibilitásának hiánya megakadályozta azt.

„Ismeretlen, sőt lehetetlen volt a pénzmosás a rendszerváltás előtt, hiszen hazánkban

akkor még nem létezett kétszintű bankrendszer, ráadásul a nemzetközi pénzmozgás

csupán egy-két, rendszerint állami tulajdonban lévő társaság kiváltsága volt, arra a

lakosság és mások nem kaptak lehetőséget.”18

A fejletlen bakrendszer csak a betét

elhelyezését, és a hitel igénylését tette lehetővé a lakosság számára. Nem volt tőzsde és

valuta ügylet, ezért a pénzmosás lehetősége csak a takarékbetétekkel kapcsolatos

műveletekre korlátozódott. Még jobban nehezítette az illegális cselekmény fellendülését

az, hogy betét elhelyezésére csak magyar állampolgár volt jogosult, és a betétek csak

minimális összegű megtakarításokat jelentettek.

A rendszerváltást követően Magyarország igyekezett kiszakadni a ráerőltetett politikai

és gazdasági integrációból és megnyitotta kapuit a világgazdasági folyamatok számára.

Ehhez, mindenképpen szükséges volt a korábbi szigorú kereskedelmi és deviza

korlátozásokon enyhíteni.

17

Jacsó Judit Pénzmosás is Kondorosi Ferenc- Ligeti Katalin (szerk) Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny és Kvk. Kiadó Budapest, 2008. 499.oldal 18

Dr. Gál István László: A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása Magyarországon , Pécs 2007.

5. oldal

17

1984 áprilisában megszületett a politikai döntés a kétszintű bankrendszer kialakítására.

A Magyar Nemzeti Bank szervezetéből három korábbi főosztályát kiemelte.

Megtörténtek az első értékpapír-kibocsátások, egyre nagyobb mértékben nyert újra teret

a váltó. Az így létrejövő kereskedelmi bankok megkezdhették a banki ügyletek -

betétgyűjtés, számlavezetés, hitelezés – végzését.

A politikai döntést követően a Magyar Nemzeti Bank keretében végzett kétéves

előkészítő munka és egyéves szimuláció után 1987. január 1-jével formálisan is

kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Ezzel új helyzet állt elő a volt szocialista

országoknak a nemzetközi pénzvilágba történő integrálódásával egy időben a

pénzmosásban történő részvételük is növekedni kezdett.19

Magyarország 1993-94-re

pénzmosásra alkalmas területként híresült el.

Az 1994-ben hatályba lépett Társulási Szerződés 86. cikkében Magyarország

kötelezettséget vállalt arra, hogy minden erőfeszítést megtesz a pénzmosás

megakadályozására, és olyan megfelelő szabályozást vezet be, amely egyenértékű

azokkal a szabályokkal, amelyeket a Közösség és e területen működő más nemzetközi

fórumok – ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (FATF) – elfogadnak.

Még 1994-ben Országgyűlés törvényt alkotott, a pénzmosás megelőzéséről és

megakadályozásáról, a Kormány pedig végrehajtási rendeletet bocsátott ki. Ugyan

ebben az évben sor került a Büntető Törvénykönyvben a pénzmosás

bűncselekményének meghatározására és a pénzmosás szankcionálására.

A pénzmosás csak a bűncselekményből származó vagyonok, pénzeszközök

tulajdonosainak érdekeit szolgálja. Ugyanakkor egyre agresszívebben veszélyezteti a

társadalom erkölcsi, jogi rendjét, a gazdaság versenyképességét, biztonságát,

jogegyenlőséget a versenyben. A pénzmosás durva beavatkozás a piac keresleti-kínálati

mechanizmusába és nincs tekintettel a megértő, elnéző piaci szereplőkre sem. A

gazdasági bűnözés és más bűncselekmény-kategóriák, melyek a magánvagyonokat,

vagy az állami tulajdont támadják, a szervezett bűnözés fő tevékenységi körébe

tartoznak.

19

Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban SZTE GTK 2004. JATEPress, Szeged Dr Horváth Ferenc

A pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás 50-51.oldal

18

A bűnözők újra, meg újra keresik a számukra megfelelő utakat, hogy a

bűncselekmények elkövetéséből származó vagyonukat a pénzmosás segítségével

eltitkolják a jogtalan haszonszerzés érdekében, ennek során más elkövetési eszközök és

módszerek. A gyakorlati tapasztalatok szerint a bűnüldöző szervek nem élnek eléggé a

szervezett (vagy hagyományos) bűnözésből származó anyagi haszon felkutatásával.

A más bűncselekmények miatt lefolytatott nyomozások során nem minden estben

vizsgálják párhuzamosan a pénzmosás esetleges megvalósulását.

II. A pénzmosás

2.1.Pénzmosás környezete

2.1.a, A pénzmosás mint gazdasági szolgáltatás

Az illegális tevékenységek többségének hátterében a vagyoni javak megszerzése áll. A

bűncselekmények elkövetésével megszerzett pénz addig azonban nem ér semmit, amíg

annak eredetét el nem rejtik vagy még jobb, ha a forrást szüntetik meg. A pénzmosás,

mint illegális gazdasági tevékenység egyfajta szolgáltatásnak is tekinthető, amennyiben

a pénzmosást idegen pénzre végzik.

„A szolgáltatást általános értelemben, olyan tevékenységként definiáljuk, amely nem ölt

tárgyi formát, közvetlenül elégít ki szükségleteket, és amelyre az elméleti

közgazdaságtan által kimunkált keresleti és kínálati törvényszerűségek ugyanúgy

érvényesek, mint a legális gazdasági szférában. A pénzmosás, mint gazdasági

szolgáltatás rendszerbeli helyét keresve a háromszereplős piaci modellből kell

kiindulnunk.”20

A gazdasági tevékenységgel foglalkozó piaci szereplőket a modell alapján Gál István

három csoportba sorolta21

:

20

Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD.

Értekezés (2005) 9.oldal 21

Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD.

Értekezés 9. oldal

19

1) „a háztartások, amelyek a munkapiacon a munkaerő-kínálatot testesítik meg és a

különböző forrásokból származó jövedelmeiket az áruk és szolgáltatások piacán, mint

fogyasztók áruk és szolgáltatások vásárlására költik el,

2) az üzleti szervezetek, amelyek a munkapiacon keresletet támasztanak a munkaerő

iránt, a másik piacon pedig az áruik és szolgáltatásaik eladásával a kínálati oldalt

testesítik meg,

3) az állam, mint harmadik szereplő pedig kívülről avatkozik be ebbe a rendszerbe,

egyrészt az erőforrások allokálásával, másrészt az újraelosztással (redisztribúcióval)

módosítja az elsődleges vagyonelosztást, gyakran kiterjeszkedve az esélyegyenlőség

megvalósításának szándékára is .

A három szereplő közül egyedül az államnak van meg a lehetősége arra, hogy

jogszabályok alkotásával befolyásolja a másik két szereplő viselkedését, valamint

segítsen kiküszöbölni a piac működésében bekövetkező zavarokat.

Tehát a pénzmosás gazdasági területen megvalósuló olyan szolgáltatás, amely valamely

korábban elkövetett bűncselekményből származó pénzt, vagy vagyoni javakat látszólag

legális pénzzé alakít át. E művelet valódi célja a pénz illegális eredetének

felismerhetetlenné tétele, amely megvalósítása során a tevékenység vesztességgel jár.

A pénz tisztára mosása során bűnözők különböző pénzügyi műveletek hajtanak végre,

ezért közelebb jutunk a pénzmosás lényegének feltárásához, ha azt illegális pénzügyi

szolgáltatásként definiáljuk.22

Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás részmozzanatait

alkotó egyes műveletek önmagukban szinte mindig legálisak, a műveletsorozat egésze

viszont az eredetleplezési célzat- a bűncselekményből való származás - miatt illegális.

A pénzmosás, mint szolgáltatás folyamata összevetve a következő:

A pénzmosás tehát olyan illegális, rendszerint a gazdasági szférában megvalósuló

szolgáltatás, amely valamilyen (egy korábbi bűncselekményből származó) „piszkos”

pénzt látszólag legális forrásból származó pénzzé konvertál.

22

Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD.

Értekezés (2005 ). 9.oldal

20

A műveletek célja nem profitrealizálás, hanem pusztán a pénz illegális eredetének

felismerhetetlenné tétele, ezért ez a tevékenység jellemzően kisebb-nagyobb

veszteséget eredményez, mégpedig akár hosszabb távon is.

Minden jogellenes tevékenység egy bizonyos fajta tranzakciós költséggel jár, hiszen a

bűncselekményből származó jövedelem felhasználása megnöveli a bűncselekmény

lelepleződésének a kockázatát. Ezek a tranzakciós költségek egy sikeres pénzmosási

művelettel csökkenthetők, mely művelet speciális gazdasági jelentősége, hogy a

potenciális vagyont, amelyet pénzmosás nélkül veszélyes lenne elkölteni, tényleges

vásárlóerővé alakítja át.

Ebben az értelemben a pénzmosás egy illegális monetáris kínálat szerepét tölti be, mely

kielégíti a jövedelemtermelő bűncselekményeket elkövető egyének vagy csoportok

általi pénzmosási szolgáltatásokra támasztott keresletet. Eszerint tehát a pénzmosásnak

ugyanúgy létezik saját piaca, mint a legális gazdasági szolgáltatásoknak. Ez egy olyan

illegális piac, ahol az általános gazdasági kockázati tényezők mellett egy plusz

kockázati faktor is megjelenik, ez pedig nem más, mint a büntetőjogi kockázat.

2.1.b., A pénzmosás tágabb gazdasági környezete

A környezet hétköznapi szóhasználattal élve, minden ami minket körül vesz. A

fogalomba bele tartozik minden olyan külső tényezőt, amelyek a vizsgált jelenségre

valamilyen szempontból hatással van . A pénzmosás környezetének vizsgálata során

megállapítható, hogy van egy tágabb gazdasági környezete, ezek az offshore központok,

és van egy közvetlen környezete, amelyben a pénzmosás, mit tevékenység ténylegesen

megvalósul, például pénzügyi, vagy banki műveletek segítségével.

A nemzetközi pénzügyi rendszerben különös veszélyt hordoznak az offshore központok

amelyek segítik a bűncselekményekből származó vagyoni javak tisztára mosását és a

terrorizmus finanszírozását. Offshore pénzügyi központoknak nevezzük az ügyfeleiknek

tág értelemben vett szabályozási, felügyeleti, könyvelői és adózási szolgáltatásokat

nyújtó különféle országokat és területeket.23

23

Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD.

Értekezés (2005 ).

21

A gazdálkodó szervezetek, ezeket az offshore pénzügyi központokat bonyolult adózási

stratégiák segítségével arra használják fel, hogy csökkentsék az adóterheiket. E legális

tevékenységben megtalálható a magánszemélyek is,akiknek a célja az, adókifizetés

elkerülésére vagy adócsalás, de ezen offshore pénzügyi központok többsége ugyanígy

felhasználható pénzmosásra is. Azok a szakirodalmi munkák, melyek ezt a témát

vizsgálják, adottnak veszik olyan országok létezését, melyek laza (kötetlen) pénzügyi

szabályozás alkalmazásával pénzügyi segítséget nyújtanak a terroristáknak és a

szervezett bűnözésnek.

Jövedelmező lehet egy ország számára, ha olyan pénzügyi szabályozást léptet életbe,

mely odacsábítja az illegális forrásból származó vagy illegális célra szánt tőkét. Ezen

országokat nevezzük Laza Pénzügyi Szabályozású országoknak. Donato Masciandaro

olasz közgazdász felállította azt a hipotézist, hogy az Laza Pénzügyi Szabályozású

országoknak más a felépítése, mint a többinek, azaz:

-„ a pénzmosást támogató országok hasznossági függvénye pozitív korrelációt mutat a

külföldi terrorizmus és szervezett bűnözés létezésével;

- az ilyen jellegű, illegális tevékenységekből származó negatív hatások nem

befolyásolják ezen országok hasznossági függvényét, vagyis semmiféle terrorista akció

és bűncselekmény negatív hatása nem érinti őket . Ezekben az országokban viszonylag

jó a közbiztonság”

Az, hogy egy törvényhozó milyen pénzügyi szabályozás jogszabályokat alkot, és

mennyire laza szabályozást vezet be, az költség-haszon elemzés függvénye. A

pénzmosás a bűnözök számára költséggel, ám de hosszú távon vagyoni előnyökkel jár.

A terrorista- és bűnszervezetek több bűncselekményt követnek el olyan országok

területén, ahol a könnyebb a pénzmosás lehetősége, ezért pénzmosás rendkívül káros

hatással lehet a gazdasági rendszerre is. „ A szabályozásban érintett szereplőket négy

csoportra oszthatjuk:

a) a politikai döntéshozók;

b) terrorista és bűnszövetkezetek, melyek hasznot húznak a pénzmosásból;

c) a lakosság, akikre a pénzmosás költsége hárul

22

d) a pénzügyi szolgáltatók, valamint tágabb értelemben az állampolgárok, akiknek

előnyös a beáramló illegális és félig illegális tőke

A b) és c) csoport érdekei teljességgel összeegyezhetetlenek, hiszen ami az egyiknek

haszon, az a másiknak veszteség, az a) pontban említett politikai döntéshozónak pedig

középen állva el kell döntenie, hogy melyik utat akarja követni. „24

A pénzmosási

szempontból kockázatos országok listáját egyébként a FATF rendszeresen közzé is teszi

ez az un. „fekete lista” A „ nem együttműködő országok „ mellett oda kell figyelni még

az adóparadicsomnak nevezett országokra és az offshore pénzügyi központokra is.

2.1.c., A pénzmosás közvetlen gazdasági környezete – a pénzügyi közvetítőrendszer

szereplői

A pénzmosás megvalósulhat:

- gazdasági tevékenység gyakorlása során,

- pénzügyi

- vagy bankműveletek segítségével.

Minden esetben a cél, a bűncselekmény(ek) elkövetéséből származó „piszkos pénz”

tisztára mosása. Csak a pénz keletkezésének körülményeiben különbözik a legális

tőkétől. Mivel a pénzmosók tevékenységük során szinte kivétel nélkül felhasználják a

pénzügyi közvetítőrendszer intézményeit, „ennek ürügyén” indokolt röviden

foglalkozni néhány további gazdasági alapösszefüggéssel.

Kiindulópontunk az, hogy a pénzügyi közvetítők a pénzmosás szűkebb gazdasági

környezetét alkotják. Felbecsülhetetlen szerepük lehet a pénzmosodák leleplezésében is,

a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabályok emiatt lehetőleg minél tágabban

próbálják bevonni őket a bejelentési kötelezettséggel terhelt szolgáltatók körébe.

A pénzügyi szolgáltató szervezetnek is nevezett intézményeknek egyébként sehol a

világon nincs olyan kötelezettségük, hogy vizsgálják, az ügyfelük folytat-e pénzmosási

tevékenységet. Nálunk annyi csak az a kötelességük, hogy a saját szabályzatukban

megjelölt esetekben a gyanúsnak minősülő tranzakciókat jelentsék

24

Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD.

Értekezés (2005 ) 17. oldal

23

2.2. A pénzmosás fogalma

A pénzmosás kifejezés a fáma szerint Al Caponétól ered, aki Chicago-szerte

működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva a

szerencsejátékokból, a prostitúcióból és a szesztilalmi törvények megsértéséből

származó jövedelmét.25

Ez a szellemes történet persze nem igaz, bár az 1920-as években

gyakran előfordult, hogy a bűnözők nagy készpénzforgalmú vállalkozásokat vettek át

(mint például a mosodák és az autómosók), majd összekeverték a bűncselekményből

szerzett készpénzt a legális bevétellel ezáltal logikus kereskedelmi okot szolgáltattak a

nagy összegű készpénz létezésére.

Bár a „mosás”-t ma ennek a szónak a tisztítással való társítása miatt hangsúlyozzák,

elképzelhető, hogy az eredeti bűnügyi kapcsolat a mosodák álcaként történő

alkalmazása során alakult ki. Maga a „pénzmosás” (money laundering) kifejezés

egyébként először egy amerikai újságban jelent meg a hetvenes évek elején, az ismert

Watergate botránnyal kapcsolatban. Az első bíróság, amely büntető ügyben a

pénzmosás kifejezést használta, szintén egy amerikai bíróság volt 1976-ban (és

ugyanebben az országban vált önálló bűncselekménnyé is, 1986-ban.).26

Az Amerikai

Egyesült Államokban ugyanebben az évtizedben még további két bírósági döntésben

olvasható a „pénzmosás” kifejezés.

A ’80-as években 213, a ’90 években viszont már 3643 döntésben volt olvasható. Van

egy olyan szintén nem igazolható elmélet is hogy a pénzmosás kifejezés valójában

nem is Al Capone mosodáiból, hanem a kábítószer kereskedők által használt argókból

ered, ők nevezték mosásnak azt a tevékenységet, amikor a „piszkos pénzüket legális

forrásból származónak tűntették fel.27

A pénzmosás az amerikai zsargonból került át

Európába. Az Egyesült Államokban a bűncselekményből származó pénzt nevezik

„piszkos pénznek”, és a pénzmosás azt a folyamatot jelenti, amelynek során a

bűncselekményből származó pénzt törvényes eredetűnek kívánják feltüntetni.

25

Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről Park Kiadó, Budapest,

1996. 9. oldal 26

Anti-Drug Abuse Act of 1986. 27

Gál István gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai Kiadó 2007 153-154. oldal

24

A pénzmosás fogalmának meghatározása érdekében különböző definíciók születtek

nemzeti és nemzetközi szinten, illetve kriminológiai szempontból is, azonban

valamennyi definícióban közös a pénzmosás járulékos jellege.

2.2.a., A pénzmosás kriminológiai fogalma

„Pénzmosás alatt kell értenünk minden olyan jogi folyamatot, vagy tevőleges

magatartást, amely által az elkövető az illegális cselekményekből származó bevételek

létét, e bevételek forrását vagy jogellenes felhasználását elleplezi, azzal a céllal, hogy a

legalitás látszatát keltse, és mint látszólag legális vagyont áramoltassa be a legális

gazdasági és pénzügyi világba.”28

A pénzmosás gazdasági hatásmechanizmusa meglehetősen összetett. A gazdaságban

nem csak legális, hanem illegális forrásból származó jövedelem képződik. Ennek egy

része pedig nem marad meg az illegális szférában beolvad a legális gazdasági

vérkeringésbe. Az illegális forrásból származó tőke sokszor leküzdhetetlen konkurenciát

jelent a legális gazdasági tevékenykedők számára. Olyan vállalkozók kerülnek be az

üzleti életbe, akik a kezdetekben jövedelmüket a bűncselekmények elkövetéséből

szerezték, ami a gazdasági élet szereplőire mindenképpen kedvezőtlenül hat.

A pénzmosodák miközben látszólag legális gazdasági tevékenységet folytatnak, az

általuk értékesített javakat és szolgáltatásokat alacsonyabb áron is hajlandók vételre

felkínálni, ugyanakkor vevőként megéri nekik magasabb áros is vásárolni. „A legálisan

tevékenykedőkre ez a folyamat vagy életszínvonaluk romlásához vezet, mivel

minimális bevételre tesznek szert, vagy pedig bűncselekmények elkövetésével

próbálnak versenyben maradni „29

28

Jacsó Judit A pénzmosás, in: Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog

kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 499. oldal 29

Jacsó Judit A pénzmosás elleni fellépés eszközei, Magyar jog 2000. 9. szám 545. oldal

25

2.2.b., A pénzmosás Európai Unió által meghatározott fogalma

A pénzmosás:

-„a vagyon átváltása vagy átruházása annak ismeretében, hogy az bűncselekményből

származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése céljából, vagy leplezése céljából,

vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy tevékenysége jogi

következményeinek elkerülése céljából nyújtott segítség.

- a vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának,

mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése,

annak ismeretében, hogy bűncselekményből vagy ilyen cselekményben való

közreműködésből származik.

- a vagyon megszerzése, birtoklása, vagy használata a szerzés időpontjában annak

ismeretében, hogy az bűncselekményből vagy ilyen cselekményben való

közreműködésből származik. „30

Közös tényező, hogy az elkövető tudata mindhárom magatartás megvalósításakor a

kiterjedjen arra, hogy a vagyon jogellenes cselekmény elkövetéséből vagy ilyen

cselekményben való részvételből származik. Az első pontban meghatározott elkövetési

magatartást szokták „célzatos pénzmosási tényállásnak is nevezni”, mivel e magatartás

megvalósításánál a jogalkotó eredetleplezési célzatot határoz meg.

A harmadik. pontban meghatározott elkövetési magatartást szokták a „pénzmosás

alapesetének” nevezni. Ez a magatartás áll legközelebb a pénzmosás kriminológiai

fogalmához.31

30

Jacsó Judit Pénzmosás. In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.): Az európai büntetőjog

kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 .515. oldal 31

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.): Az európai büntetőjog

kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008.

26

2.2.c, A pénzmosás büntetőjogi fogalma

Büntetőjogi fogalom legtágabb értelemben minden olyan tevékenység, amely során

- a megszerzett bűnös vagyoni értékek átalakítása, átadása vagy átutalása azzal a céllal,

hogy azok törvénytelen eredetét palástolják, vagy eltitkolják, feltéve hogy az átadó vagy

átalakító tudta azt, hogy a vagyoni érték bűncselekmény eredményéből jött létre,

- a vagyoni értékek valódi természetének, forrásának elhelyezésének, mozgatásának

eltitkolása, vagy ilyen vagyoni érték tulajdonlása, feltéve, hogy tudták, hogy a vagyoni

érték bűncselekmény elkövetéséből származik,

- a vagyoni érték megszerzése, birtoklása vagy használata, feltéve, hogy az adásvétel

idején tudták, hogy a vagyoni érték bűncselekmény elkövetésénél való

közreműködésből származik.32

A pénzmosás elleni küzdelem célja, hogy:

– megakadályozza, hogy a bűncselekményből származó jövedelem a legális gazdasági

szférába bevonuljon, ott felborítsa a gazdasági egyensúlyt,

– megakadályozza annak újbóli felhasználását még súlyosabb bűncselekmények

elkövetéséhez,

– ezúton is információkat szerezzen az alapbűncselekményekről, illetve annak

elkövetőiről is,

– megvédje a pénzügyi szolgáltatókat attól, hogy őket használják fel a pénzmosáshoz,

hiszen ez rontja üzleti hírnevüket, rombolja a működésük egyik alapját jelentő

bizalmat..

A pénzmosás lehetséges társadalmi és politikai költségei nagyon súlyosak, főként, ha

felderítetlenül marad, vagy nem foglalkoznak vele kellő komolysággal. A szervezett

bűnözés beszivároghat a pénzügyi intézményekbe, a befektetéseken keresztül

megszerezheti az ellenőrzést jelentős gazdasági szektorok felett, megvesztegetve a

vezető tisztségviselőket és politikusokat. A pénzmosás a megszerzett politikai és

gazdasági befolyása gyengítheti a szociális hálót, a kollektív etikai normákat és végső

soron a társadalom demokratikus intézményrendszerét is.

32

Dr. Korona Lajos A pénzmosás elleni harc eszközei a nemzetközi büntetőjogban Kriminológiai és

Kriminalisztikai tanulmányok 36. kötet OKKrI. Budapest, 1999.293. oldal

27

Legalapvetőbb formájában a pénzmosás szétválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz az

alaptevékenységhez, ami azt kiváltja és végső soron „pozitív feedback

„mechanizmusként serkenti a kriminális tevékenységek folytatását is. Ha az alvilág

beférkőzik az üzleti életbe, az erkölcseit is elkezdi ráerőltetni a partnereire. A mosott

pénzek mennyisége pedig adott esetben akkora lehet, amely már befolyásolhatja az

egyes országok nemzetgazdaságát is. „ A legnagyobb veszély a bűnelkövetők

gazdasági, politikai hatalomba, vállalkozásokba, pénzügyi szolgáltató rendszerekbe való

beépülése”33

A pénzmosás ”olyan, legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális

gazdasági szolgáltatás, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon

eredete igazolhatóvá váljék, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes

mivoltától„34

2.3. A pénzmosás fázisai

A pénzmosás folyamatának meghatározására több modellt dolgoztak ki, ezek a

következők:

a., a Zünd-féle körforgásmodell

Svájcból ered, ez a mosási folyamatot a természetben megfigyelhető vízkörforgás

analógiájára írja le a pénzmosást. A modell kiindulópontja szerint a bűncselekmény

elkövetési helyén csapadék keletkezik. A csapadék a bűncselekmény elkövetéséből

származó készpénz. Ez a csapadék elszivárog, felszívódik a bűnszervezetben, majd úgy

áramlik ide-oda, mint a talajvíz a föld alatt. A talajvíz ezután kijut a felszínre, vagyis a

pénz kikerül a legális gazdaságba, a legális vállalkozásokhoz, majd tavakban

összegyűlik ez az előkészítés a legalizálásra.

A szivattyúzási fázisban, amely a pénzügyi- és bankműveletek, értéktárgyak vásárlása a

pénz belép a legális pénzügyi szférába. Ezután a különböző befektetések,

átcsoportosítások, számláról számlára történő mozgatások segítségével egyre tisztább

lesz.

33

Vidékiné Farkas Anikó A pénzmosásról Ügyészek lapja 1995.évfolyam 2. sz. 21. oldal 34

Gál István Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai kiadó 2007. 154. oldal

28

A sort az elpárologtatás zárja, ekkor a pénzt visszajuttatják az alapbűncselekmény

elkövetésének országába. Majd újabb bűncselekményekből újból „csapadék” képződik.

b., a ciklikusmodell

a fentihez nagyon közel áll. Ez a modell az Egyesült Államokban került kidolgozásra,

amelynek alapgondolata sok hasonlóságot mutat a körforgásmodellel, mivel azonban

nem is mond többet a témáról, nem érdemes részletesen foglalkozni vele.

c., az Ackermann-féle célmodell

amely a pénzmosás céljain alapul. Ez lehet a bűncselekményből származó pénz

integrációja, a beruházás, az adócsalás és a bűnözés finanszírozása stb.

d., A legelterjedtebb koncepció az Egyesült Államokból származó három fázis

modell, amelyet a témával foglalkozó szakemberek mélyrehatóbban megvizsgáltak. A

pénzmosást eszerint három stádiumra szokták felosztani;

- az elhelyezés

- a rétegzés

- az integrálás stádiumai

A folyamat azonban nem szükségszerűen járja be mindhárom fázist. A készpénz elválik

az alapbűncselekménytől, és pénzügyi szervezetekhez kerül.

2.3.1. Az előmosás vagy elhelyezés

Mivel a nagy mennyiségű készpénz azonnal magára vonhatja a hatóságok figyelmét, a

bűnözők az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy a pénzt a származási

helyről kimozdítsák, és olyan országba vigyék, ahol könnyebb álcázni az eredetét

készpénz mivolta nem olyan feltűnő.

Ezután be kell vinni a banki, majd pedig a legális üzleti forgalomba. Innen esetleg

visszautalni, vagy még tovább mozgatni országok és földrészek között. A kezdeti

elhelyezés legismertebb módszerei a következők:

29

a., Valutacsempészet:a legegyszerűbb, legtöbbet alkalmazott módszer, mely különböző

szállítási módok kombinálásával rendkívül hatékony és biztonságos.

b., Banki bűnrészesség: alapvetően a megvesztegethető banki alkalmazottak

közreműködésével történik. Ideális a helyzet, ha a bűnözők a banki vezetőt vagy esetleg

az egész bank, vagy egy részlegének működését ellenőrzésük alatt tartják. A pénzintézet

felhasználása – anélkül, hogy igazán tartós kapcsolatra törekednének vele – egyfajta

legalitás látszatát biztosíthatja, a későbbi műveleteiket megkönnyítheti. Némi hátrány

azonban itt is mutatkozik a bankban biztos, hogy nyoma marad az ügyletnek, vagy

papíron vagy elektronikus úton, de rögzítésre kerül, hosszabb távú együttműködés során

pedig a bank bizalmas információk birtokába jut.

c., Struktúrálás: a nagy összegeket több kisebb egységre osztják fel, és így egy hatalmas

összeg több apró tételben történő megjelenése nem olyan feltűnő. A bűncselekményből

származó pénzt a bűnözők általában a bankokba viszik, onnan rövid időn belül átutalják

más bankba, átváltják más fizetőeszközre. Az elkövetők gyakran alkalmaznak

ismeretlen, büntetlen előéletű, gyanútlan személyeket arra, hogy azok kis tételekben

fizessék be a bűncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba. A közreműködőt (más

néven strómant) jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenőrzik, hogy a

közreműködők az ő javukra járnak-e el, és a pénz eljut-e a megbízásnak megfelelő

helyre.

Az ok nyilvánvaló: ha a stróman rájön, hogy bűncselekményből származó pénzről van

szó, akkor azt kockázat nélkül (pontosabban: büntetőjogi kockázat nélkül)

eltulajdoníthatja, feljelentést úgysem tesznek ellene. Ennek a módszernek köszönhetően

a bűnöző kiléte akkor is rejtve marad, ha a befizetést végrehajtó közreműködőt

azonosítják. E fázisra jellemző továbbá, hogy az elkövetők a készpénzt úgy

rendszerezik, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága, vagy az egyszerre

vásárolt értékpapírok, pénzügyi aktívák értéke az azonosítási kötelezettség alá eső határ

alatt maradjon. E módszer vele járója sokszor a banki bűnrészesség is.

d., Érték és árutőzsdei brókerek igénybe vétele: sokszor az alkuszok

megvesztegethetősége segít, hisz üzleti titokra hivatkozva nem árulják el partnereik

kilétét. Önkéntelen segítővé válik, ha egy banki megbízást teljesít, ugyanis a bank

ügyfele számára ismeretlen.

30

e., Valutaváltás: nagy bankok devizaosztályai, nagy pénzváltócégek, kis pénzváltócégek

segítségével. Az utolsó módszer biztonságosabb, mert ezen cégek jellegüknél fogva

készpénzzel foglalkoznak. A tőlük távolabb kerülő pénz eredetét a bankok nem

vizsgálják, hisz naponta zsákszámra érkeznek tőlük különböző nemzetek valutái. A

piszkos pénznek a pénzmosó anyaországába történő hazaszállítás vagy csempészés

folyamán igénybe kell venniük a pénzváltók szolgáltatásait is. Ez történhet mind a

kiindulási, mind a célországban. Az intézménytípusra általában a szabályozottság,

ellenőrzöttség, felügyelet alacsony szintje a jellemző

f., Nemesfémek, műkincsek, ékszerek vásárlása: az üzletág készpénz-orientáltsága miatt

nem feltűnő a nagyobb összegek zsebből zsebbe történő vándorlása.

g., Pénzek összekeverése: fiktív üzleti tevékenységet folytató vállalkozások, fiktív

számlákkal kereskednek, nagy készpénzforgalmat lebonyolító, törvényesen bejegyzett

vállalkozásokkal.

h., Vagyontárgyak vétele: jelentős pénzmosási mód. A megszerzett piszkos pénz értékes

autókban, ingatlanokban, hajókban ölt testet.

Alkalmazott módszer a bűncselekménnyel külföldön szerzett pénzt úgy átjuttatni a

határon (elektronikus átutalással vagy fizikailag), mintha az törvényes, szabályos üzleti

tevékenység, rendes gazdálkodás körében keletkezett bevétel lenne. Az elhelyezés

elősegítésére nagy készpénzforgalmú üzletek (például kaszinók, áruházak, éttermek,

pénzváltóhelyek stb.) készpénzbevételeihez vegyítik a „piszkos”, „mosásra váró”

jövedelmet. Fedő vállalkozások létrehozásával olyan névleges tulajdonosok (és

ügyvezetők) mögé bújtatják a bűncselekményből származó tőkét, melyek teljes

mértékben a jogszabályok betartásával működnek, s az itt keletkezett nyereséget már

mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki. Hamis dokumentumok előállítása és

felhasználása is gyakran előfordul ebben a fázisban.

Azonban 35

ez a szakasz a legrövidebb, mert a bűnözők igyekeznek minél hamarabb

megszabadulni a bűncselekményből származó készpénztől. A cselekmény itt, az

elhelyezési fázisban fedezhető fel ugyanis a legkönnyebben.

35

Molnár Csaba Néhány gondolat a pénzmosásról ORFK Tájékoztató 1999. 2. szám 6. oldal

31

Az elhelyezés fázisa a legveszélyesebb a pénzmosóra nézve – legyen az akár egy banki

befizetés, akár mondjuk a készpénz átjuttatása a határokon –, hiszen ekkor még

viszonylag könnyen összekapcsolható a piszkos pénzzel, és a pénz is az eredeti

bűncselekménnyel. Ez az a fázis, amely a pénzmosás felderítésére is a legtöbb

lehetőséget adja, ezért a pénzmosás elleni harc eszközeinek jelentős része is erre a

szakaszra koncentrál, e szakaszban próbálja megtalálni azokat a gyanús körülményeket,

amelyek alátámaszthatják a pénzmosás elkövetését, illetve a pénz bűnös eredetét.

„Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba.

Az ember látja, amint a kavics vizet ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz

fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint elkezd

süllyedni, a fodrozódás megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég

eltűnt, és a kavicsot talán meg sem tudnánk találni.”36

2.3.2 A rétegzés – bújtatás

A készpénz elhelyezése után a pénzmosás már nehezebben bizonyítható. A bújtatás

során kell azt elérni, hogy a pénz eredetére ne derüljön fény, a forrástól teljes mértékben

le legyen választva. A pénz eredete követhetetlenné válik a keresztező és fedő

műveletek,a vásárlások, az elektronikus átutalások,a többszöri átutalás útján , tehát

komplex pénzügyi tranzakciókat hajtanak végre a cél elérése érdekében.

A már elhelyezett összegek újbóli felhasználása során nyernek gazdasági

létjogosultságot, ezáltal válnak a legális gazdaság részévé. Jogcímeket teremtenek

nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis vagy

fiktív számlák, szerződések, nemzetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával.

Előfordul papíron létező, fantom társaságok, személyek felhasználása valóságosnak

feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében.

Tipikus rétegzési módszerek a következők:

a., Készpénz átváltása értékpapírokra: a már elhelyezett pénzből korlátlanul lehet

vásárolni, kötvényt, részvényt, utazási csekket, hitellevelet.

36

Jeffrey Robinson A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről Park Kiadó, Budapest

1996 9. oldal.

32

Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a készpénzes állomány megszűnjön. A pénzt

megtestesítő értékpapírokat így egyszerűbb egy másik bankba letétbe helyezni vagy

külföldre vinni.

b., a vásárolt anyagi javak továbbértékesítése, és a befolyt jövedelem befektetése,

ezáltal szintén legális értéktárgyhoz jut .

c., elektronikus átutalás: a banki átutalások dzsungelében jól lehet rejtőzni. A gyorsaság,

a távolság, a nagyfokú névtelenség teszi kedveltebbé e módszert.

2.3.3. Az integrálás-legalizálás

Az integrálás a szervezett bűnözés támadása a legális gazdaság és a bűnözésen kívüli

élet ellen, hiszen miután pénzügyi igényeit és elvárásait kielégítette a bűnözés a legális

világ felé fordul, hogy elért illegális gazdasági erejét felhasználva legális gazdasági

erőként jelenjen meg, illetve pozíciókat, befolyást szerezzen a társadalmi, és akár a

politikai életben is, és kielégítse státusz és hatalomvágyát. Integrálás, vagyis

beillesztése, teszi lehetővé, hogy a mosott pénz visszakerüljön a gazdaságba úgy, hogy

normál üzleti tevékenységként jelenjen meg.

A bűncselekményből származó vagyont, amikor visszajuttatják azt a gazdaságba, akkor

úgy tűntetik fel, mintha legális üzleti forrásból származna, amely így elismert pénzügyi

szervezetektől induló és odaérkező vagyonként tűnik fel. Ez a vagyon megfelelő lesz

egy legális vállalkozás alapítására beindítására, ott bevételként tüntetik fel, mind a

bevételi, mind a kiadási könyvelési adatokat meghamisítják, fiktív számlákkal fedezik a

„mosott” pénzt.

Fedővállalatokat, fiktív cégeket hoznak létre (vagy működtetnek már korábbról).

Általában amikor a pénz egy pénzügyi paradicsomba kerül, akkor azt egy fedő- vagy

fantomtársaság nevében helyezik letétbe. E fantom társaságoknak csupán annyi a

funkciója, hogy felvegyék a tőkét .Ilyen fantom társaság a

- „Látszat társaság”: amely a hivatalos bejegyzés ellenére nem folytat kiterjedt üzleti

tevékenységet és nagyon alacsony tőkével rendelkezik.

33

- „Fantom társaság”: teljes fiktív tevékenységet folytatnak, csak a nevük létezik, egy-

egy tranzakció leplezésére alakul, utána eltűnik, és a mögötte álló személyek

felkutathatatlanok maradnak.

– Fedőnévül szolgáló társaságok: melyeknek van ugyan tényleges tevékenységük,

azonban mégis elsősorban a pénzmosást szolgálják. A fedővállalkozás, mint ahogy a

nevében is benne van, a legális gazdaságban ténylegesen működő cég, amely

ténylegesen részt vesz a gazdasági életben, azonban fő faladata nem a legális

gazdaságban folytatott tevékenysége, hanem a feketepénzek visszaforgatása.

A bankszámláin regisztrált pénzmozgás sokszor élénk üzleti tevékenységre utal, ezzel

szemben több esetben kimutatható, hogy ezek a fedőcégek általában semmiféle

produktív tevékenységet nem folytatnak.37

Gyakran az integrálás módszere a fedőcégen

keresztül lebonyolított ingatlan adásvétel, amikor a megvásárolt ingatlanok

vételárát a piszkos pénzből fizetik ki, majd annak újbóli eladásából származó haszon

pedig már legalizálva bevételként jelenik meg. Ez egy egyszerűbb változata a

pénzmosásnak, azonban tovább bonyolítható az ügylet, ha a folyamatba további

közvetítő cégeket, off-shore cégeket is beiktatnak, amelyek között akár teljesen

legálisan működő, a pénzmosásról mit sem tudó társaságok is lehetnek.

Egy másik lehetőség, amikor egy cég, amely pénzmosási tevékenységet végez,

kölcsönöket vesz fel, normál piaci kamatra, ám a visszafizetés a piszkos pénzből

történik és a hitel kamata kiadásként még le is írható, tehát a pénzmosás költségét,

veszteségét a visszaigényléssel csökkenti.

Ebbe a szakaszba tartozhat a fiktív export-import tevékenység is, amelynek során

jelentős mértékű alul-, vagy túlszámlázással teremtik meg lehetőségét a piszkos pénz

beáramlásának a legális gazdasági életbe.

Egy újabb lehetőség a cégfelvásárlás és eladás, amelynek során akár veszteséges

cégeket is felvásárolnak – piszkos pénzből, akár magasabb áron is –,amit részenként

vagy egyben értékesítenek, és ebből jutnak legális bevételhez.

37

Szendrei Ferenc A pénzmosás PHD. Értekezés Pécsi Tudományegyetem ÁJK: 2010. 27.oldal

34

2.4.Az egyes pénzmosási technikák

Akinek bűncselekményből származó pénz van a birtokában, annak először azt kell

eldöntenie, hogy a pénz felhasználásához szüksége van-e pénzmosásra. Bizonyos

összeghatár ugyanis gond nélkül elkölthető vagy legális gazdasági tevékenységben

felhasználható az összeg Ez egy magyar állampolgár esetében kb. 15-20 millió forint.

Pénzügyi vagy bankműveletek esetében az összeg egyszerű feldarabolásával

kikerülhető a kétmilliós limit.

Amennyiben a bűncselekményből származó pénzösszeg elér egy bizonyos nagyságot,

(pl. 100 millió Forint) az már kockázatossá teheti a pénz egyszerű felhasználását. De

lebukás esetén még mindig van lehetőség arra, hogy az elkövető a bűnös pénz eredetét

családi ajándék jogcímén, öröklés, vagy baráti kölcsönnek indokolja meg. Nincs

szükség másra, csak egy hihető legendát kell kitalálni a pénz eredetére vonatkozóan. A

lényeg a megfelelően kidolgozott stratégia, és természetesen nem árt előtte egy

ügyvéddel is folyamatosan konzultálni. A magyar bűnözők nem feltétlenül vannak

rászorítva a pénzmosásra. Nem szükséges legálissá tenniük vagyonuk eredetét, mivel a

piszkos pénzből szerzett vagyon

(pl. nagy értékű villa) eredetéről senkivel szemben sincs elszámolási kötelezettségük.

Az adóbevallás értéke és az adóbevallás időszakára eső mértéktelen gazdagodás

ellentmondásának bűnös hátterét a hatóságnak kell megpróbálni bizonyítani. Az

adózónak semmit sem kell igazolnia, a vagyona bárhonnan származhat. Nincs

Magyarországon vagyonbevallási kötelezettség az adójogszabályokban. Amennyiben

igazán nagy összegről van szó, akkor van szükség pénzmosásra. Ám ez az összeghatár

meglehetősen relatív, hiszen valakinek több százmillió forintos vagyona van, amit

legális gazdasági tevékenységből profitált és annak akár százötvenmillió forint illegális

eredetű pénz elköltése sem jelent kockázatot.

Ezért fogalmazhatunk úgy is, hogy „egy bizonyos szint felett”, megfelelő gazdasági és

politikai kapcsolatokkal felvértezve már nincs is szükség az illegális úton szerezett pénz

tisztára mosására, azt „piszkosan” el lehet költeni. Ha a bűnelkövetőnek van legalább

egy legálisan bejegyzett cége, akkor minden évben a cég forgalmának kb. 30%-a évente

átmosható rajta, ha kellő szakértelmű és „vállalkozó szellemű” könyvelő segítségével.

35

Ez esetben megfelelő technika lehet például a fiktív számlázás. Ebben az értelemben a

pénzmosás nem más, mint az adócsalás komplementer művelete.

1. A készpénz. A magyar „pénz” elnevezés valószínűleg a bizánci „pensa” szóból

ered38

és a X. század idején, a külkereskedelem során vehettük át. A pénz fogalmának

meghatározása azonban ennél jóval bonyolultabb, a közgazdaságtan is több elméletet

dolgozott ki a probléma megoldására, és a büntetőjog is saját pénzfogalmat használ.

A bűncselekményből származó jövedelem tipikusan készpénz formájában jelenik meg,

A pénz tehát a leggyakoribb elkövetési tárgynak tekinthető a pénzmosás

vonatkozásában. A bűncselekmény elkövetéséből származó illegális jövedelem

készpénzben történő tartása nem igazán szerencsés vagyontartási forma ezért azt más

eszközre kell konvertálni, vagy tisztára kell mosni.

A legegyszerűbb és legkorábban kialakult módszer a készpénzforgalomban történő

pénzmosás. A bűnözők a készpénzt bemutatóra szóló betét létesítése, vagy banki

átutalás igénybevételével valamely bankba vagy más pénzintézetbe juttatják E művelet

megvalósítható külföldi és belföldi viszonylatban is, azonban az utóbbi esetben

kockázati tényezőként jelenik meg a készpénz határon történő átjuttatása.

Könnyebb a készpénzt átcsempészni a határon, ha kisebb címletekbe bontva

borítékokba teszik, amit levélpostai küldeményként átküldenek egy másik országba.

A kereskedelmi szállítóhajókon rendszeresített nagyméretű konténerekben is el lehet

helyezni készpénzt, ekkor csökken a lebukás veszélye. Volt rá példa, hogy a bűnözők

akár légi úton is átcsempészték az illegális tevékenységből származó pénzt. Az Egyesült

Államokban 2000 évben volt egy „Erőjáték” elnevezésű művelet, amellyel a

vámhatóság a légi úton történő csempészésre hívta fel a figyelmet, amikor a Kennedy

Nemzetközi Repülőtéren letartóztattak egy kolumbiai utast, akinél 80 guriga készpénzt

találtak, 34-et az alsónadrágjában, 46-ot pedig a gyomrában.

Magyarországon a készpénzforgalomban történő pénzmosást a betétek anonimitásának

megszüntetése ellehetetlenítette.

38

Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. A kaori kagylótól az Euróig Yuki Stúdió

Budapest, 2003. 67. oldal

36

Ma már egyébként ezt a több évtizeddel ezelőtti, kezdetleges technikát nem is

alkalmazzák az elkövetők, a készpénz csempészete viszont feltehetően még ma is

folyik.

2. Kisebb összeg tisztára mosható akkor, ha megfelelő mértékű legális jövedelmet is

realizál a pénzmosó. Ekkor ugyanis nincs más dolga, mint rendszeresen túlfizetni az

adóját. Év végén az adóhivatal által visszautalt pénz már tiszta, erről akár igazolást is

lehet kérni az adóhatóságtól.

3. Egy másik módja a pénzmosásnak, amikor a bűnözők a „piszkos pénzből” ékszereket

vásárolnak és lebukás esetén azzal a kitalált történettel mentik a bőrüket hogy azok az

elhunyt hozzátartozójának korábban meg nem talált hagyatékai. Ha pénzre van

szüksége, csak el kell adnia az ékszereket, amely ügyletet nem felejtenek el megfelelően

dokumentálni. A módszer kissé bonyolultabb változata, ha árverésre bocsátják az

ékszereket, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy az árverésen saját maga vagy

megbízottja útján újból megvásárolja, majd esetleg később újból értékesítse.

Ezzel megmaradnak az értéktárgyak, és bizonylathoz is hozzájut, igaz ebben az esetben

veszteségként jelentkezik az árverés költsége, azonban a pénz eredetének

felderíthetőségét jelentősen megnehezítették.

4. Sok pénzmosási tevékenység kapcsolódik a szerencsejátékokhoz. A szervezett

bűnözés kezdeteitől jellemző, hogy a szerencsejátékok valamely formáját megpróbálja

fennhatósága alá vonni, elég, ha csak a Las Vegas-i kaszinókra, a sport-, és lóverseny

fogadásokra gondolunk. Természetes megoldás tehát a bűnszervezet részéről, hogy

ezeket a területeket is felhasználja a pénz tisztára mosására. Legelterjedtebb módszer,

amely során egy kaszinóban, nagy összegben vásárolnak zsetont azzal a céllal, hogy

játszanak, azonban felhasználás nélkül visszaváltják azokat, és általában csekket kérnek

saját nevükre vagy egy harmadik személy nevére.

Amennyiben a hatóságok az összeg eredete felől érdeklődnének, indokként azt a választ

kaphatják, hogy az szerencsejáték-nyereményből származik. Még könnyebb a helyzete,

ha a pénzmosónak, ha saját kaszinója van., ugyanis az tovább fokozza a pénzmosás

lehetőségét, hogy a kaszinók számos banki jellegű szolgáltatatást is nyújtanak, például

csekkeket, valutát váltanak, széfhasználatot kínálnak, és gyakran hitelt is nyújtanak.

37

A kaszinókon kívül szerencsejáték-nyeremény származhat fogadóirodán keresztül

esetleg ló-vagy agárversenyekből, továbbá kapcsolódhat játéktermekhez is.

Magyarországon is egyre kedveltebbek az internetes fogadóirodák, ahol elsősorban

sporteseményekre lehet fogadni, tippelni, de ki ne hallott volna a híres angol

fogadóirodákról, ahol gyakorlatilag megkötés nélkül bármire lehet fogadni. Továbbá

kedvelt módszer még a nyerő szelvények megvásárlása is (totó, lottó, de akár lóverseny,

egyéb fogadás)

Az a megoldás pedig, hogy számos országban, például az Egyesült Államokban is, a

nagyobb nyereményeket 20 évre elosztva, mintegy életjáradékszerűen fizetik ki a

nyertesnek, lehetőséget ad a pénzmosónak, hogy hosszú távon jusson biztos és legális

jövedelemhez. Jó példa erre a hírhedt „itt a piros, hol a piros” játékkal a budapesti

(óbudai) etnikai összetételű bűnöző csapat egyetlen évben, a decemberi főszezonban,

Németországban több mint hárommillió márkát „keresett”. Ezt a bevételt úgy mosták

tisztára, hogy egyedi gyártású Mercedes Benz gépkocsikat rendeltek a stuttgarti gyárból

és azokat törvényesen hazahozták.

5. „ Az élet- és vagyonbiztosítások többsége is lehetőséget ad a pénzmosásra.

Életbiztosítás esetén a biztosítási szerződést egy stróman köti meg, a pénzmosó a

kedvezményezett. A biztosítási díjat a bűncselekményekből származó összegekkel

fizetik, majd bizonyos idő eltelte után korai folyósítást kérnek, vagy (vagyonbiztosítás

esetén) előidézik a biztosítási esemény bekövetkezését. A vagyonbiztosítás is

felhasználható pénzmosásra, és ha sikerül kijátszani a túlbiztosítási tilalmat, akkor az

elkövetők jelentős profitra is szert tehetnek. A piszkos pénzből vásárolnak valamilyen

árut, amit hajón szállítanak a célállomásra.

A hajót és az árut az értékét messze meghaladó összegre biztosítják, majd a

rakománnyal együtt a nyílt tengeren a hajó is elsüllyed. A biztosítási szerződésben

megjelölt kedvezményezett – aki természetesen a tisztára mosandó pénz tulajdonosa –

felveszi a már legálissá vált pénzt. Így biztosítási csalást is elkövettek, amit azonban

nehéz (vagy sokkal inkább lehetetlen) lesz bizonyítani, mert a bizonyítékok a tenger

mélyére süllyedve örökre elenyésztek.”39

39

Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD.

Értekezés 2005. 39. oldal

38

6. Klasszikus pénzmosási módszer a garantált kölcsön technikája. A piszkos pénzt

egy off-shore bankban letétként helyezik el, ez a pénzintézet kezességet vagy

bankgaranciát vállal egy másik bank felé, amely egy nagy tekintélyű pénzügyi

infrastruktúrával rendelkező országban székelő ismert pénzintézet,

megkérdőjelezhetetlen üzleti tisztességgel, bontással. Ezt követően ezt a bankot a

bűnszervezet által megbízott ügyvéd vagy üzletember megkeresi egy

kölcsönkérelemmel, majd a kölcsön összegét ingatlanok vásárlására használják fel.

Mivel a kölcsön visszafizetésére nem kerül sor, az off-shore banktól a lététbe helyezett

piszkos pénzt a kölcsönt nyújtó bank lehívja.

A piszkos pénz tehát a bankrendszeren keresztül bekerül a legális gazdaságba, a

bűnszervezet tagjai pedig az ingatlanok értékesítésével szintén legális jövedelemhez

jutnak. A „holland szendvics”-nek is nevezett módszer másik változata az, hogy a

pénzmosó a saját maga által egy adóparadicsomban alapított banktól vesz fel kölcsönt,

azaz önmagát hitelezi. Ez a második változat gyanúsabb lehet, mint az, amikor egy jó

nevű hitelintézetet is bevonnak az ügyletbe, ugyanakkor nagy előnye, hogy megmarad a

kamat.

7. A pénzmosás egy másik hagyományosnak tekintett eljárása lehet az ügyvédi letét

alkalmazása. Ha valaki az ügyvédnél letétbe helyezi a pénzét, az ügyvéd befizeti az

összeget az iroda elkülönített számlájára, és mivel a befizetett összeg közvetlenül

kapcsolódik az ügyvéd ügyfele irányában végzett tevékenységéhez, az ügyvédek letéti

számláinak adatait védi az ügyvédi titoktartás, sőt gyakran a banktitok is, ami így együtt

jelentősen megnehezítheti az illetékes hatóságok számára az ilyen pénzek felkutatását.

Az ügyvédekhez kapcsolódó másik problémakör lehet az ügyvédi honorárium kérdése,

azaz pénzmosást valósít-e meg a védőügyvéd, ha elfogadja bűnöző ügyfele pénzét,

amelyet ő természetesen valamilyen bűncselekmény elkövetése útján szerzett?

Adhatjuk erre azt a választ, hogy nem, hiszen az ügyvéd esetében hiányzik az

eredetleplezési célzat, még akkor is, ha egyébként olyan magatartást végez az így kapott

pénzzel, ami a pénzmosás elkövetési magatartásai között szerepel. Más a helyzet, és

pénzmosó lehet az ügyvédből is, ha ezzel a pénzzel ügyfele részére végez valamilyen

tranzakciót. Egy Floridában működő kokainkereskedő, aki évente mintegy 400 kg

kokaint adott el az Egyesült Államokban, egy amerikai bankalkalmazottat bízott meg

azzal, hogy a bűncselekményből származó pénzét Európán keresztül mossa tisztára.

39

Ez a bankalkalmazott a ’80-as években nagy mennyiségű készpénzt vitt Londonba és

Svájcba. Svájcban a tettestársa egy ügyvéd volt, aki saját számlájára tett be a készpénzt.

Két-három év alatt milliós nagyságrendű forgalom jelentkezett a számláján. A pénzt

sajátjaként deklarálta a svájci ügyvéd. A számlájáról Lichtenstein-en, a Csatorna

szigeteken és a Karibi szigeteken keresztül addig utalgatta a pénzt, amíg egy olyan

vállalat számlájára nem került, mely felett a már említett amerikai bankár és ő maga

rendelkezett. Ez a vállalat aztán jóváírta az összeget egy floridai sertéshizlaldának, mely

természetesen a kokain kereskedő tulajdona volt. Így, az amerikai szabályokat betartva

legálisan jutott jövedelemhez E példán keresztül, láthatjuk, hogy az ügyvédi

visszaélések nemcsak a letéti intézményen valósíthatók meg, hanem saját számlájukat

felhasználva is

8. Ezredforduló után, mint új pénzmosási lehetőség jelent meg az euro bevezetése, és az

új, nagyértékű bankjegyek kibocsátása. A pénzmosóknak ezentúl a közös valuta

országaiban nem kell foglalkozniuk a pénzváltással, ez pedig igen megkönnyíti

helyzetüket, mivel egy nagy kockázattal járó fázis esik ki a folyamatból. Az elhelyezés

szakaszát ilyen szempontból vizsgálva, arra sincsen továbbá szükség, hogy a készpénz

határokat lépjen át, tehát a pénz csempészéséből származó kockázat is lecsökkent. Az

ország határokon való ellenőrzés mára gyakorlatilag megszűnt, leginkább a reptéri

forgalomra korlátozódik, így, ha esetleg szükségessé válik, akkor szinte kontroll nélkül

lehet az Unión belül készpénzt szállítani.

Tekintettel arra, hogy hány országban használják az eurót, illetve figyelembe véve az

euró erejét, természetes, hogy Európában a bűnözők között is elterjedt, mint

„fizetőeszköz”, felváltva a korábban, és esetleg a világ más részein még most is,

egyeduralkodó dollárt. A rétegzés folyamatába szintén beleszólt a közös valuta

bevezetése. Amíg korábban az elkövetőknek alapvetően arra volt lehetőségük, hogy

saját országukban próbálják kisebb részösszegekben bevinni a pénzt a bankszektorba,

addig ezt már bármelyik közös pénzt használó tagállamban feltűnés nélkül tehetik meg.

Egy európai körutazás során feltűnés nélkül lehet nagy mennyiségű pénzt számlapénzzé

tenni, így nem lesz feltűnő az elkövető, hiszen a banki nyilvántartások még

tagállamonként sincsenek összekötve, nemhogy nemzetközi szinten. Vagyis aki eddig

ötven-száz hazai bank közül választhatott, az most ennek sokszorosa között oszthatja el

e pénzét.

40

9. E-Cash, aktív memóriakártyák,

Eredetileg az elektronikus pénz elsődleges funkciója az volt, hogy megkönnyítse a

vásárlást és csökkentse a tranzakciós költségeket, többek között az Internetes vásárlások

során. Az új technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a fizikai készpénzes, a

hagyományos bankkártyás, (külföldön) a csekkes fizetést felváltsa az elektronikus

készpénz, kiküszöbölve ezzel a készpénztartás költségeit is. Az elektronikus pénz a

valódi készpénzes fizetéssel megegyező tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis teljesen

anonim lehet, a fizetés kedvezményezettjének a tranzakció után a fizető fél felé nincs

követelése.

Az elektronikus pénz definícióját a Magyarországon először a 77/1999(V.28.)

Kormányrendelet az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára

vonatkozó egyes szabályokról. A digitális pénz egyébként sokkal nagyobb anonimitást

tehet lehetővé, mint a papírpénz, ami sokak szerint pénzmosáshoz vezethet, és a

bűnözőknek is kedvez. Ez a fajta pénz ráadásul több különböző helyen tárolható: egy

pénzügyi intézmény számítógépén, az eladó vagy a vevő számítógépén illetve egy smart

kártyán. E újnak mondható fizetési technológia, valamint az aktív memóriakártya, és a

hálózaton hozzáférhető banki szolgáltatások is nagyban megkönnyítik a pénzmosók

dolgát.

Ugyanis az aktív memóriakártya használata során csak az első befizetés és a végső

kifizetés történik a bankokon keresztül, így nincs lehetőség a köztes tranzakciók

ellenőrzésére, legalábbis azok megszemélyesítésére, illetve az elektronikus készpénzzel

finanszírozott egyes tranzakciók a bankok számára nem ismertek, valamint az Internet

szolgáltató cégekre nem terjednek ki a pénzmosás elleni rendelkezések. Az internet

fejlődése ma még beláthatatlan mértékű gazdasági, társadalmi és intézményi változások

árnyékát vetíti előre. Az egyre keményebb versenyhelyzetbe kerülő bankok szerte a

világon nem is tehetnek mást, mint hogy az információtechnológia folyamatos

fejlesztésével gyorsan és hatékonyan reagálnak vetélytársaik lépéseire.

A pénzmosási tevékenységet folytató elkövetők a nemzetközi pénzügyi rendszer által

kínált lehetőségeken túl, alaposan felmérik azt is, hogy egy-egy adott ország általános

jogrendszere milyen speciális lehetőségeket kínál, mennyire könnyíti vagy adott

esetben mennyire nehezíti az illegális úton szerzett jövedelem legalizálását.

41

A pénzmosók azt az országot kedvelik a leginkább, ahol:

- a kormány szigorú banktitok szabályokat tart fenn. Ezek között is főként azokat

kedvelik a leginkább, ahol a nyomozó és egyéb bűnügyi végrehajtó hatóságok számára

szinte lehetetlen a nyomozás folytatása a pénzintézetekben bűncselekmény gyanúja

esetén,

- ahol nincsenek devizakorlátozások , és nehézség nélkül lehet céget alapítani,

- ahol kevésbé figyelik a határokat átlépő pénzmozgásokat,

- ahol jól fejlett off-shore vagy adóparadicsom típusú bankrendszer van,

- ahol olyan bankrendszert alkalmaznak, amely nem vagy csak alig követeli meg az

ügyfél azonosítását. Nem írja elő a szabályzat a számlatulajdonos, a tranzakcióban

részt vevő felek, és a kedvezményezettek megnevezési kötelezettségét.

- ahol olyan pénzügyi rendszert alkalmaznak, ahol általánosan elterjedt a látra szóló

pénzügyi instrumentumok használata. Hazánkban a pénzmosásra jellemző, hogy a

bűnözők általában nem bízzák másra a „piszkos pénz” legalizálását, ugyanis az

illegálisan megszerzett vagyont elsődlegesen magukra költik, átlagon felüli

életszínvonalon élnek, lakást, autót vesznek, elszórakozzák, majd ezt követi a pénz

valamilyen gazdasági tevékenységbe való befektetése40

Ezek a jellegzetességek akár egyenként, akár kombinálva nagyban megkönnyítik a

pénzmosást elkövetni szándékozók dolgát, és látható, hogy a felhasználható módszerek

tárháza, igen széles.

A pénzmosásnál alkalmazott legújabb módszerek megfigyelése, felderítése a nyert

tapasztalatok közreadása, és a pénzmosási „feketelista” készítése a Nemzetközi

pénzmosás Elleni Akciócsoport ((FATF) alaptevékenysége. E pénzmosás elleni

nemzetközi grénium 1990-ben egy negyven pontból álló ajánlást hozott nyilvánosságra,

amelyet azóta többször módosítottak.

40

Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD.

Értekezés 2005.

42

(1996, 2001, 2003) 2012. februárjában végrehajtotta a nemzetközi standardok teljes

felülvizsgálatát és egy sor új ajánlást fogadott el.41

Erről részlertesebben a következő

fejezetben lesz szó.

III. Nemzetközi szervezetek a pénzmosás ellen

„A nemzetközi szervezetek előzményei történelmileg hosszú időre vezethetők vissza, de

maguk a nemzetközi szervezetek és intézmények csak a XIX. Században kezdtek

kialakulni, többnyire a kialakuló nemzetállamok köré fonódva. Az államokat már a

nemzetközi szervezetek előtt is kiterjedt diplomáciai, gazdasági, jogi és katonai

kapcsolatok fűzték egymáshoz.”42

A pénzmosás már jó pár éve elérte a nemzetközi szintet, ezért az ellene fellépő

országoknak is e szinten kell fellépniük ellene. A harcban minden egyes országnak

szövetségesre van szüksége, hiszen a globális pénzügyi rendszer kialakulásával az

internet használatával egyre több feladat megoldása igényel nemzetközi összefogást, és

együttes fellépést.

Általában már a pénzmosás alapbűncselekmény is több országot érint, illetve az illegális

jövedelem legálissá alakítása is elképzelhetetlen az országokon keresztüli mozgatás

nélkül. Mindezek következtében a jelenség elleni küzdelem is teljesen kilátástalan lenne

országok, ország-közösségek összefogása nélkül.

A pénzmosás elleni küzdelem intézményes formái közül meg kell említeni

- FATF-et

-PC-R-EV/Moneyval-t

- Egmont csoportot

- FinCEN-t

- Regionális szervezeteket

41

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk).: Az európai büntetőjog

kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 512. oldal 42

Blahó András Plandrel Ápád Nemzetközi szervezetek és intézmények Aula (2005) 25. oldal

43

3.1. FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering –

Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akciócsoport

A Financial Action Task Force egy olyan nemzetközi szervezetet, amely megalakulása

óta arra törekszik, hogy lépéseket tegyen és hajtson végre a pénzügyi intézmények

bűncselekményre való felhasználása ellen. Kanada, Franciaország, Németország,

Anglia, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok hozta létre Párizsban 1987.-es

párizsi G-7 értekezleten hívták életre. A hét kezdeményező ország mellé rövid időn

belül csatlakozott újabb nyolc ország. A szervezetet eredetileg meghatározott ideig

működött volna, azonban megbízását létrehozása óta többször meghosszabbították.

Legutoljára 2004. augusztusában járt le a mandátuma, amit 2004. szeptember 14-től

2012. decemberéig meghosszabbítottak.

A FATF partikuláris jellegű, speciális hatáskörű nemzetközi szervezet. Működését

tekintve együttműködési jellegű, nem szupranacionális. Mivel nem szupranacionális,

ezért nem alkot jogforrásokat, hanem nemzetközi és uniós jogforrások alapjául szolgáló

Ajánlásokat készít.

A szervezet működésének első szakaszában, amely 1991. februárjáig tartott, elvégezte a

pénzmosási műveletek kiterjedt elemzését, amely valós, megtörtént eseteken alapult;

továbbá meghatározták a bűncselekmény elkövetésének menetén belül azokat a

kulcsfázisokat, ahol a leleplezés leginkább lehetséges. Ezen munka eredményeként

lehetővé vált az FATF 40 Ajánlás kidolgozása, amely ugyan jogilag nem kötelező erejű,

de az egyes országok vonatkozó kormánypolitikájának megalkotásában a pénzmosás

elleni küzdelemben iránytűként szolgált.

Emellett sokoldalú felügyelet és áttekintés után, melyet minden ország saját

önértékelésével is kombinálnak, éves jelentéseket készít az országokról, a helyi

intézkedések eredményességéről, vagy elmarasztalja őket az intézkedés hiánya miatt. A

szervezet feladata az alapítók szerint a Bécsi konvenció és a Bázeli Nyilatkozat

gyakorlati megvalósítása. 1988. december 19-i Bécsi Egyezmény az Egyesült Nemzetek

Szervezetének a kábítószerek és pszichotróp anyagok engedély nélküli forgalmazásáról

szól, amelyhez Magyarország is csatlakozott, így nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt

a kábítószer-kereskedelemből származó „piszkos pénzek „lefoglalására és a pénzmosás

megakadályozására vonatkozó szabályozás megteremtésére.

44

1988. Bázeli Nyilatkozat alapelvei kifejezetten pénzügyi rendelkezéseket tartalmaznak.

Nyugat-Európai országok vezető bankjai, valamint USA és Japán központi bankjai

alkották meg. Alapelvei előírják az ügyfelek személyazonosságának tisztázását, a

pénzmosás alapos gyanúja esetén a banki szolgáltatás megtagadását, a nyomozó

hatóságokkal való szoros együttműködés és a banktisztviselő megfelelő képzését. Célja

a bankrendszer pénzmosás számára történő felhasználás megakadályozása.

Megalakulásakor az Akció csoportra ruházta a felelősséget, hogy behatóan

tanulmányorra a pénzmosási technikákat, áttekintse azokat a lépéseket, amelyeket

nemzeti vagy nemzetközi szinten már megtettek, megállapítsa még azokat az

intézkedéseket, amelyek még szükségesek, hogy felvegyék a harcot a pénzmosás ellen.

1990. áprilisában, kevesebb, mint egy évvel a megalakulása után kiadott egy jelentést,

amely a fent említett 40 Ajánlást tartalmazta , melyek a pénzmosás elleni küzdelemhez

szükséges lépések átfogó tervéről rendelkezett.

A nemzetközi jog többi alanya részéről való elismerés bizonyítékául szolgál, hogy a

Munkacsoport Ajánlásait minden nemzetközi szerv elfogadja alapelvként. „Az

ajánlások kiemelik a multilaterális együttműködés fontosságát, a nemzeti jogrendszerek

megerősítésének szükségességét, a pénzintézetek és a pénzügyi felügyeletek teendőit,

valamint a nemzetközi információcsere fontosságát.”43

„Financial Action Task Force

(FATF) rövidített neve, hamarosan védjegyértékű lett. Sikerének oka valószínűleg az,

hogy a szakértők a legjobb szakmai tudásuk szerint szabadon, ugyanakkor józan

köznapi, erkölcsi felfogással összhangban egyszerű és közérthető formában fogalmazták

meg 40 Ajánlásukat” 44

A FAFT az EOCD pénzmosás elleni küzdelemre alakult Munkacsoportjaként

tevékenykedik, de maga is munkacsoportra osztva működik. „Feladatainak elvégzésére

3 munkacsoportot hozott létre.:

I, munkacsoport a jogi ügyekkel

II. munkacsoport a pénzügyekkel

43

Marton Bernadett Pénzügyi útmutató a pénzmosás megelőzéséről és meg akadályozásáról szóló

szabályok alkalmazásához Cég és jog 2002. 4. évfolyam 6. szám 34. oldal. 44

Steiner Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben Pénzügyi Szemle 2006. 51. évfolyam

3. szám 321. oldal

45

III. munkacsoport a külkapcsolatokkal foglalkozik”45

Az 1990-ben elfogadott Ajánlásokat először 1996-ban kellett felülvizsgálni, majd újbóli

átdolgozása az FATF 2003. június 18-20 közt Berlinben tartott Konferencián került sor:

a dokumentum alkalmazhatóságának körét kibővítették, ezáltal hatása elmélyült. Az új

ajánlások figyelembe vették a pénzmosással kapcsolatos újabb fejleményeket,

különösen a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos veszélyeket, főleg a 2001.

szeptember 11-én történteket, így 2001. október 31-i dátummal további 8 Speciális

Ajánlást bocsájtott ki, ami később egy kilencedikkel kibővült.

„Az új 2003. júniusban kiadott 40+9 Ajánlás alapvetően abban különbözik a régitől,

hogy tömör, közérthető, de szükségképpen leegyszerűsíthető előírásokat, a gazdaság, a

pénzügyi közvetítés tényleges működését jobban figyelembe vevő, a különböző

helyzetek kezelésére többféle, egymástól esetenként jelenősen különböző választási

lehetőséget megengedő új előírások váltották fel.”46

A FATF országok egyértelműen elkötelezettek a sokoldalú felügyelet és áttekintés

elfogadására. Valamennyi tagország kétféle megközelítés szerint ellenőrzi a 40 Ajánlás

végrehajtását:

- éves önértékelés, amelyben minden tagországot arra kérnek, hogy saját állapotát

megvizsgálva adjon választ szabványkérdésekre. Az így kapott válaszok alapján

felmérhető, hogy milyen mértékig alkalmazza az ajánlásokat

- több részletből álló kölcsönös kiértékelési folyamat, melynek során minden

tagországban helyszíni vizsgálatot folytatnak az értékelő bizottság tagjai. A módszer

lényege, hogy egy adott ország állapotát egy másik FATF ország szakértői mérik fel

kérdések alapján.

Ennek az ellenőrzésnek az a célja, hogy objektív és átfogó képet nyerhessenek arról,

hogy mennyire felelnek meg az egyes országok az Ajánlások követelményrendszerének,

és felfedjék azokat a területeket, ahol még további fejlődésre van szükség.

45

Fejes Eleonóra: A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján MNB Műhelytanulmányok

Nemzeti Bank Információs Főosztálya 1994. 19. oldal 46

Fejes Eleonora A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján , MNB Műhelytanulmányok

Magyar Nemzeti Bank Információs Főosztálya 2004.19. oldal.

46

„Az Ajánlásokon kívül Értelmező megjegyzések is készültek, 1990-1995 között,

amelyeknek célja, az volt, hogy tisztázzák azok alkalmazási módját és további

iránymutatást nyújtsanak. A Felül vizsgálat 40 Ajánlást, az Ételmező megjegyzéseket,

és későbbi 8, illetve már 9 Speciális Ajánlást, valamint a „Nem együttműködő országok

és területek” című kiadványokat együtt „FATF Szabályzatnak is szokták nevezni.” Ezen

kívül Éves jelentéseket és Tipológiai tanulmányokat is publikál, melyek részletes

információt nyújtanak a pénzmosással kapcsolatos káros folyamatokra, ügyekre,

módszerekre és megelőző intézkedésekre vonatkozóan. Tehát rendkívül hatékony

tevékenységet folytat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban.”47

A

pénzmosással kapcsolatos országok listáját a FATF szervezet folyamatosan közzé teszi

a „Nem együttműködő országok című listáját ( Non -Cooperative Cauntries and

Territories” )

Nemzetközi szinten a FATF végrehajtotta a nemzetközi standardok teljes

felülvizsgálatát és az 1990-es 40 + 9 különajánlást, egységes szerkezetbe foglalta, amit -

40 Ajánlásként - tartalmi változtatásokkal együtt adott ki 2012 februárban.

E nemzetközi folyamattal párhuzamosan az Európai Bizottság is elindította az európai

keretszabályok felülvizsgálatát. Bizottság úgy döntött, hogy a szükséges módosítások

beillesztése érdekében haladéktalanul aktualizálja az uniós jogi keretet. Emellett a

Bizottság felülvizsgálta a pénzmosás elleni harmadik irányelvet is, és megállapította,

hogy az azonosított problémák kezelése érdekében a hatályos jogi keret frissítésére van

szükség.

A Bizottság 2013.02.05-én két javaslatot fogadott el, amelyek célja a pénzmosás elleni

küzdelemre és a pénzátutalásokra vonatkozó jelenlegi uniós előírások megerősítése. Az

előterjesztett intézkedéscsomag, amely kiegészíti a Bizottság által a bűnözés, korrupció

és adókikerülés elleni küzdelemmel összefüggésben tett vagy tervezett egyéb

intézkedéseket, többek között az alábbiakból áll:

- a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára

való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv.

47

Gál István László: A pénzmosás, mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás. Belügyi Szemle 2005.

53. évfolyam 6. szám 104. oldal.

47

- a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet, amelynek célja az átutalások

megfelelő nyomon követhetőségének biztosítása.

Mindkét javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a világszinten működő, pénzmosás

elleni testület, a Financial Action Task Force legutóbbi ajánlásait. Az elfogadott

irányelvről bővebben a következő fejezetben lesz szó.

3.2. PC–R–EV/Moneyval (Select Committe on the Evaluation of Anti-

Money Laundering Measures)

Az FATF szorosan együttműködik más pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő

nemzetközi szervezetekkel is. Egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ezek közül az FATF

által is támogatott, az Európa Tanács által létrehozott regionális program, a

Moneyval/PC–R–EV (Select Committe on the Evaluation of Anti-Money Laundering

Measures), amely 1997. szeptemberében alakult az FATF által kidolgozott és

alkalmazott rendszer alapján.

Miután az FATF nem kíván további tagokat felvenni, regionális szervezetek kialakítását

ösztönzi. A PC–R–EV 21 taggal alakult, a jelenlegi 28+2 tag között Magyarország is

képviselteti magát, valamint 10 nemzetközi szervezetnek, az EU Bizottságának és az

EU Tanácsa Főtitkárságának van megfigyelő státusza. A PC–R–EV tevékenységét az

EU PHARE programja évekig támogatta pénzügyileg.111 2002-ben a szervezet

megnevezése megváltozott Moneyval-ra. Létrehozásának az volt az oka, hogy azoknak

az országoknak, melyek nem voltak a FATF tagjai, vezesse a saját maguk által, illetve a

kölcsönösen végzett felméréseket, kiértékeléseket a pénzmosás elleni intézkedések

során.

A szervezett törekvései kiterjednek az igazságszolgáltatás támogatására a pénzmosás

elleni kooperáció elősegítése érdekében, harmonizálva a FATF ajánlásaival.

Kötelezettséget vállal azért is, hogy a gyakorlatban figyeljen a pénzmosási folyamat

metodikájára, illetve a trendekre A Moneyval figyelembe veszi munkája során a FATF

gyakorlatát, illetve az ügyrendi szabályzatát. A szervezet az Európa Tanács

Bűnügyekkel foglalkozó Európai Bizottságának az albizottsága. A tagországok

mindegyike három tagot jogosult küldeni a Bizottságba. Ezeket a küldötteket a hazai és

nemzetközi jogi szabályozásban, a pénzmosás elleni küzdelem területén szerzett

jártasság szerint választják ki.

48

Fontos még, hogy az illető ellenőrzési tapasztalattal rendelkezzen a pénzügyi

intézményrendszerben és a törvények végrehajtatására is legyen ráhatása.

Kétévenkénti plenáris ülésen vitatják meg és fogadják el a szakértők a tagországok

közös kiértékelésének vázlatát. A Moneyval tagságába olyan személyek is tartoznak,

akik a korábbi FATF Elnökségek egyikében tevékenykedtek, illetve a mostaniban

látnak el feladatokat. A hatásköröket és a feladatokat még az 1997-es alapításkor írásba

fektették. A hatáskör kiterjesztése után lehetővé vált, hogy a Bizottság munkájában a

FATF tagországai részt vegyenek megfigyelőként. Igény szerint technikai asszisztenciát

is nyújtanak a Moneyval tagországaiban, hogy segítsék az ajánlásokkal összhangban

álló kölcsönös kiértékelési beszámolók elkészítését.

3.3. Egmont csoport

„A következő jelentős nemzetközi csoport, mely a pénzmosással foglalkozik, az 1995-

ben alakult Egmont Csoport. Tevékenysége kimerül abban, hogy évente konferenciát

szervez a tagországok számára, illetve a saját fejlesztésű, az Internet alapjain működő

titkos számítógépes programban összegzi a tagországok jogi szabályait, a

jogalkalmazókról szóló információkat, illetve az adatcsere lehetőségeit. Nem szabad

azonban alábecsülni ennek az információcserének a jelentőségét, hiszen egy integrált

adatbázis segítségével az egyébként önmagukban közömbösnek tűnő mozaikelemek

együtteséből sok esetben kirajzolódik az elkövetett bűncselekmény árnyékképe.

Az Egmont Csoportnak jelenleg 107 tagja van, köztük van Magyarország is.

Valamennyi tagállam létrehozta a pénzügyi hírszerző egységét (FIU48

) a kapott

információk gyűjtésére és elemzésére azzal a céllal, hogy a pénzmosás

megakadályozása és leküzdése érdekében összefüggést keressen a gyanús pénzügyi

műveletek és az alapul szolgáló bűnözői tevékenység között.

Az FIU egy olyan központi nemzeti hivatal, amely fogadja, elemzi, valamint az illetékes

szervek felé továbbítja azokat a pénzügyi információkat, amelyek bűncselekmény

elkövetésének gyanúját vetik fel, valamint, amelyre a nemzeti törvényhozásnak

szüksége van a pénzmosás elleni küzdelem érdekében.

48

–Financial Intelligence Unit

49

A pénzügyi nyomozó hivatalok folyamatos összeköttetésben vannak a különféle

pénzügyi intézményekkel, a jogalkalmazó szervekkel, a közvádló hatósággal és a

külföldi FIU egységekkel. A tagállamok biztosítják, hogy az FIU-k saját

kezdeményezésre vagy kérésre kicserélik a rendelkezésre álló információkat.

Az Európai Unió Tanácsa 2000. október 17-én hozott határozata értelmében az FIU

fogalmát a következőkben határozták meg:

Nemzeti, központi egység, amely a pénzmosás elleni küzdelem érdekében felelős az

olyan felfedett pénzügyi információk átvételéért, elemzéséért és az illetékes

hatóságokhoz történő továbbításáért, amelyek gyaníthatóan bűnözésből származó

jövedelemre utalnak, vagy ha azt belső jogszabály vagy szabályzat írja elő.

Ezt követően a tagállamok kijelölték az FIU-nak minősülő egységet, az információt

írásban megküldték a Tanács Főtitkárságának. Az egyes országok pénzügyi nyomozó

szervei folyamatosan információkat gyűjtenek a különböző pénzügyi szolgáltatóktól, a

jogalkalmazó szervektől, majd a kapott információkat a lehető legszélesebb körű

együttműködés keretében megosztják egymással.

Az Európai Unió tagállamaiban felállított FIU-k közötti szorosabb együttműködést

előmozdítására a Tanács 2000/642/IB számon határozatot hozott, melynek 1. cikke

kimondja: 1. A tagállamok biztosítják, hogy a pénzmosás elleni küzdelem érdekében

felfedett pénzügyi információk átvételére létrehozott vagy kijelölt FIU-k

együttműködnek annak érdekében, hogy a nemzeti hatáskörüknek megfelelően a FIU-n

belül összegyűjtsék, elemezzék és megvizsgálják azokat az információkat, amelyek

pénzmosásra utaló tényekkel kapcsolatosak lehetnek.

2. Az (1) bekezdés céljából a tagállamok biztosítják, hogy a FIU-k – saját

kezdeményezésre vagy kérésre, akár ennek a határozatnak, akár meglévő vagy jövőbeni

egyetértési megállapodásoknak megfelelően – kicserélik ma rendelkezésre álló olyan

információkat, amelyek az információk feldolgozása vagy elemzése, illetve a FIU-nak a

pénzmosással kapcsolatos pénzügyi műveleteket és az abban résztvevő természetes

vagy jogi személyeket érintő vizsgálata során fontosak lehetnek.

50

3. Ha a tagállam FIU-ként rendőrséget jelöl ki, az adott FIU birtokában lévő, az e

határozat alapján kicserélendő információkat szolgáltathatja a fogadó tagállam erre

kijelölt és az (1) bekezdésben említett területen illetékes hatósága számára. Minden

megkereséshez a megkereső FIU által ismert tények rövid tájékoztatását csatolni kell,

illetve meg kell jelölni a kért információ felhasználásának módját. A megkeresett FIU

az összes rendelkezésre álló pénzügyi információt és a kért bűnüldözési adatokat

megadja.

Egy FIU megtagadhatja az olyan teljesítést, amely a megkeresett tagállamban folyó

nyomozást akadályozhatja, illetve ha, az információk felfedése aránytalanul hátrányosan

érintené egy természetes vagy jogi személy, vagy az érintett tagállam érdekeit. Az

elutasítást megfelelően indokolni kell. Az információk vagy dokumentumok továbbítása

során a továbbító korlátozhatja, vagy feltételekhez kötheti az információknak a

meghatározottaktól eltérő célra való felhasználását.

Az információt fogadó FIU minden korlátozásnak köteles eleget tenni. Hazánkban nem

hoztak létre külön szervként működő pénzügyi nyomozó hivatalt, így ezeket a

feladatokat 2008. január 1-ig a rendőrség látta el, ezt követően szerepét a Vám-, és

Pénzügyőrség vette át.49

A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően a terrorizmus elleni globális harc a

társadalmi és a gazdasági élet minden szférájában éreztette hatását. E harcnak egyik

dimenzióját képezi a terrorcselekmények elkövetésének anyagi eszközökkel való

támogatása (a terrorizmus finanszírozása) elleni fellepés. A terrortámadás

következtében az FATF speciális ajánlásaiban határozta meg a szolgáltatók és az FIU

kötelezettségeit. Ezekkel összhangban a Pmt. kötelezi a szolgáltatókat, hogy a

terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt jelentsék be.

Az Egmont Csoport közzétette a terrorizmus finanszírozására utaló indikátorokról

készített dokumentumot50

annak érdekében, hogy ezáltal segítse a szolgáltatókat a

bejelentési kötelezettségük teljesítésében és az FIU-kat a megfelelő értékelés

elvégzésében.

49

Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 123.-124 oldal. 50

(FIUs and Terrorist Financing Analysis - A review by the Egmont Group of Sanitised Cases related to

Terrorist Financing

51

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII), amely 2008 márciusa óta tagja az

Egmont Csoportnak és így az ESW-nek is, a Pmt. felhatalmazása alapján jogosult

külföldi FIU-t megkeresni, valamint külföldi megkeresést teljesíteni és így a bizalmas

jellegű információt - a törvényi feltételek fennállása esetén - a külföldi társszervnek

továbbítani.

A PEII nemzetközi feladataihoz tartozik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása

elleni küzdelem végrehajtásával kapcsolatos kommunikáció is. A PEII-hoz számos

dokumentum érkezik- olyan nemzetközi szervezetektől, testületektől, mint az FATF 51

az FATF regionális testületeként működő Moneyval Bizottság52

, az Egmont Csoport, az

Európai Unió egyes szakbizottságai, az OECD vagy az ENSZ részéről, amelyeknek a

szakszerű és statisztikai alapú megválaszolása hozzájárul a pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozása elleni rendszer átláthatóságának a biztosításához és eredményességének a

nyomon követhetőségéhez. A PEII nemzetközi feladataihoz tartozik a pénzmosás és

terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem végrehajtásával kapcsolatos kommunikáció

is.

3.4. FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network)

Az Amerikai Egyesült Államok 1990-ben hozta létre a Financial Crimes Enforcement

Network-öt (FinCEN), amely a pénzügyminisztérium keretein belül a pénzmosás-

ellenes politika kidolgozásáért és működtetéséért elsődleges felelősséggel rendelkező

szövetségi intézmény.

A FinCEN hatásköre a következőkre terjed ki:

– az 1970-es BSA (Banktitok-törvény) pénzmosás-ellenes rendelkezéseinek érvényre

juttatása,

– a BSA pénzmosás-gyanús tranzakciók bejelentéséről és a 10.000 dollárt elérő

tranzakciók jelentéséről szóló rendelkezéseinek továbbfejlesztése,

– a BSA rendelkezéseinek értelmezése, útmutatók publikálása, válaszadás a telefonon

vagy levélben érkező kérdésekre,

51

www.fatf-gafi.org) 52

http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/moneyval

52

- eljárás kezdeményezése (például pénzbírság kiszabása végett) ha ez szükségesnek

látszik,

- a pénzügyi szolgáltatók jelentéseiből és egyéb forrásokból összeállít egy adatbázis,

amelyet folyamatosan karbantart, és elérhetővé tesz a szövetségi, állami és helyi

hatóságok számára

– jelentések készítése a pénzmosással kapcsolatos legújabb trendek, módszerek

figyelembe vételével,

– más országok támogatása hatékony pénzmosás-ellenes szabályozás kialakítása

céljából, valamint együttműködés olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek a

gazdasági bűnözés elleni globális küzdelemben részt vesznek.

3.5. Regionális szervezetek

A pénzmosás elleni küzdelemben való céllal több regionális nemzetközi szervezetet is

találnunk, amelyeket a teljeség hiánya nélkül csak felsorolok, mert általában nem is

rendelkeznek olyan említésre méltó specialitásokkal, ami kiemelt figyelmet érdemelne.

Ezen szervezetek között az alábbiakat találjuk:

– Task Force on Organised Crime in the Baltic Sea Region116

Asia Pacific Group (APG)117 Caribbean Financial Action Task Force (CFATF)

– Financial Action Task Force of South America Against Money Laundering

(GAFISUD)

– Middle East and North Africa Financial Action Task Force (MENAFATF)

– Eurasian Group (EAG)

– Eastern and Southern Africa Anti-Money Laundering Group (ESAAMLG)

– Intergovernmental Anti-Money Laundering Group in Africa (GIABA)

53

Jól látható, hogy nagyobb számú regionális szervezet vesz részt a pénzmosás elleni

küzdelemben, amely nemzetközi szinten megjelenő probléma. Ma már szinte egy állam

sem kockáztatja meg, hogy a nemzetközi közösség perifériájára kerüljön a pénzmosás

elleni harc vagy a terrorizmus finanszírozása terén tett engedmények vagy nem

megfelelő jogi szabályozás miatt. Ezért az egyes országok igyekeznek beállni abba a

sorba, amit először a fentebb tárgyalt 40 FATF Ajánlás jelölt ki. „Nem kockáztathatja

meg egyetlen felelősen gondolkodó kormány vagy állam sem, hogy a nemzetközi

pénzügyi világ kiközösítse, esetleg valamilyen pénzügyi vagy gazdasági jellegű

ellenintézkedést léptessen életbe vele szemben.”53

A jogi szabályozás mindenhol megszületett, azonban a fellépés hatékonyságának

maximalizálása érdekében szükséges lenne még azt is elérni, hogy az országok közötti

gyors információáramlás a felderítést alátámasztó, segítő tényezővé váljon.

IV. A pénzmosás nemzetközi szabályozása

Az elmúlt 25 évben a világ vezető államaiban az érdeklődés középpontjába kerültek a

pénzmosást keletkeztető bűncselekmények, illetve magából a pénzmosásból eredő

problémák. „A 80-as évek végétől változás állt be a pénzmosás elleni fellépésben.54

”

Számos nemzetközi szervezet jött létre, és több egyezmény született a pénzmosás elleni

küzdelem terén, amelyek az aláíró államok részére kötelező erővel bírnak. E fellépés

terén három szintet különböztethetünk meg,az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai

Unió, amely területeken a kötelező erővel bíró dokumentumok párhuzamosan

keletkeztek. 55

Mára a világ országainak túlnyomó többsége már rendelkezik különböző szintű

pénzmosás ellenes szabályokkal melyek országonként eltérő módon meghatározzák a

hatályuk alá tartozó tevékenységeket

53

Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 126.oldal

54

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 501. oldal 55

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502. oldal

54

4.1. ENSZ által elfogadott dokumentumok

4.1.1. Bécsi Konvenció

Az ENSZ volt az első nemzetközi szervezet, amely, lépést tett a pénzmosás ellen. A

nemzetközi szervezetek először úgy tekintettek a pénzmosás elleni harcra, mint a

kábítószer kereskedelem elleni küzdelemre. 1988-ban Az ENSZ a Bécsi Konvenció

értelmében kötelezővé tette a pénzmosás szankcionálását az illegálisan keletkezett

anyagi javakkal szemben.

a., 1988. december 20-án, Bécsben 67 ország írta alá az ENSZ keretében a kábítószerek

és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása és az értékesítésből származó illegális

jövedelmek elleni Egyezményt. Ezt magyar részről 1989. augusztus 22-én New Yorkban

írták alá, a magyar Országgyűlés az 1997. február 11-én hatályba lépett Egyezményt az

1998. évi L. törvénnyel hirdette ki. A 34 fejezetből álló dokumentum határozott

támadást intéz az egész világot sújtó jelenség ellen és egyben kötelezi a ratifikáló

feleket, hogy a saját országuk jogrendszerével összhangban megtegyék a szükséges

törvényhozási és közigazgatási lépéseket.

„A Konvenció az ENSZ szintjén először tér ki a pénzmosás kérdésére, először mondják

ki a pénzmosás büntetőjogi üldözésének, a bűnös úton szerzett javak elkobzásának, és

az ilyen irányú jogsegély kérelmek teljesítésének a szükségességet.”56

Az Egyezmény

bűncselekménnyé nyilvánítja a pénzmosást. Jelentős hangsúlyt fektet a pénzmosás

elleni küzdelem egyik legjelentősebb vonására, előírja a banktitok-szabályok

szigorúságának enyhítését. Azért teszi mindezt, mert a banktitok az egyik leggyakoribb

hivatkozási pont a pénzmosások nyomozásának visszautasításakor. A Konvenció

alapján a szerződő felek nem hivatkozhatnak banktitokra, amikor a feljogosított bíróság

vagy más hatóság elrendeli a bank pénzügyi vagy kereskedelmi iratainak bemutatását,

illetve lefoglalását. A Konvenció átfogó jogsegélynyújtási kötelezettséget tartalmaz

azon országok részére, akik aláírásukkal ratifikálják az Egyezményt. Felhatalmazást ad

a szerződő államoknak, hogy más nemzeteket megkereshessenek annak érdekében,

hogy azonosítsák, nyomon kövessék, lefoglalják vagy befagyasszák a pénzmosás

elkövetéséhez használt eszközöket, egyéb tárgyakat és az illegális tevékenységgel

szerzett vagyoni értéket elkobozhassák.

56

Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 91. oldal.

55

A megállapodást megkötő országok részére gazdasági előnyöket is kilátásba helyez.

Eszerint az ország, amely segítséget nyújt egy másiknak, számíthat arra, hogy az

illegális vagyon lefoglalása során szerzett jövedelmek egy részét kormányközi

szervezetek támogatására felhasználhatja, illetve kábítószerkereskedelem-ellenes

szervezeteknek segítségként átutalhatja. A Bécsi Konvenció 1990. augusztusában, a 20.

ratifikációs okirat elhelyezése után vált nemzetközi jogszabállyá, de csak 1990.

november 11-jén lépett hatályba. Ez az Egyezmény képezte alapját – a fentebb

részletesen tárgyalt – Financial Action Task Force (FATF) nevű szervezet

felállításának, amely a hét legfejlettebb tőkés ország kezdeményezésére jött létre. Az

FATF 1990-ben közzé tett – és azóta már többször átdolgozott és aktualizált – 40

ajánlása egy pénzmosás elleni minimál programot fogalmaz meg és nemzetközileg

elfogadott alap követelmény rendszerévé vált a pénzmosás elleni küzdelemnek.

Nagy jelentőséggel bír ez a nemzetközi dokumentum, amely meghatározta a pénzmosás

fogalmát.

b., A következő jelentőséggel bíró dokumentum Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni

Egyezmény volt, amelyet 2000. decemberében írtak alá. Ez a Palermói Egyezmény

nevet kapta, amely már kiterjeszti a pénzmosás büntetendőségét valamennyi súlyos

bűncselekmény elkövetéséből származó vagyoni javakra.57

Az egyezmény értelmében

az azt aláíró államok, a következő kötelezettséget vállalják:

- kötelesek bűncselekménnyé nyilvánítani valamennyi súlyos bűncselekményből eredő

vagyonra elkövetett pénzmosást

– a tagállamok kötelesek alapítani egy országos szabályozó és felügyeleti szervet a

pénzügyi szektor, a pénzmosással kapcsolatos bejelentések és egyéb információk

vizsgálata és elemzése céljából

– az aláíró államok kötelesek felállítani egy FIU-t (Financial Intelligence Unit)

– előírják a pénzmosásból származó vagyon elkobzását,

57

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502. oldal

56

– intenzív nemzetközi bűnügyi együttműködést és az információcserét valósítanak

meg58

4.1.2. Palermói Egyezmény

Az Egyesült Nemzetek Keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött a

nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény, melyet Magyarország a 2006. évi CI.

Törvénnyel ratifikált.

Azt egyezmény meghatározta, hogy valamennyi aláíró tagállam köteles:

- az összes súlyos bűncselekményből származó vagyonra elkövetett pénzmosást

bűncselekménnyé nyilvánítani,

- olyan országos szabályozó és felügyeleti szervet alapítani, amelynek feladata, a

pénzmosással kapcsolatos bejelentések és egyéb információk vizsgálata,

- a pénzmosás bűncselekmény elkövetéséből származó vagyont elkobozni,

- és köteles a ratifikáló államok a Financial Intelligence Unit (FIU) felállítani.

4.2. Az Európa Tanács által elfogadott dokumentumok

4.2.1. Strasbourgi Konvenció

1987-ben az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa megbízást adott egy szakértői

testületnek, vizsgálja meg az európai büntetőjogi megállapodásokat, hogy azok

mennyire lennének alkalmasak a pénzmosás elleni cselekmények megakadályozására,

illetve az így keletkezett anyagi javak utáni hatékony nyomozására, és azok

lefoglalására. A testület azt állapította meg, hogy a már elfogadott megállapodások,

általában elfogadható jogi alapként szolgálhatnak, amennyiben meghatározott feltételek

teljesülnek, azonban mégis készült egy egységes dokumentum, amely a pénzmosás

kérdéskörével foglalkozik.

58

Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 101. oldal

57

Ezt 1990. november 8-án fogadta el a Tanács, 141/1990. (Pénzmosás Elleni

Egyezmény) amely 1993. szeptember 01-én lépett hatályba a tagországokban. És a

Strasbourgi Konvenció nevet kapta, amely a bűncselekményből származó jövedelem

mosásáról, nyomozásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szólt. Amint a címből is

kitűnik, a nem kötelező jogi erővel bíró Egyezmény a pénzmosásnak elsősorban a

nyomozati, bűnügyi végrehajtó szakaszára összpontosít.

Kimondja, hogy a pénzmosás bűncselekmény, szorgalmazza a nemzetközi

együttműködést, új motívumként nemcsak a kábítószer-kereskedelem során szerzett

illegális jövedelmeket, hanem a bűncselekmények lehető legszélesebb köréből származó

jövedelmeket javasolja az elkobzás hatálya alá vonni. Öt alapelvre épül, ezekkel

próbálja hatékonyabbá tenni a pénzmosás elleni küzdelmet a tagországokban.

Konvenció tartalmazza a pénzmosás meghatározását és előírja a feleknek, hogy ezen

definíció értelmében állapítsák meg a büntetőjogi tényállást a bűncselekményekből

származó javak jogellenes eredetének leplezése vagy elrejtése céljából a javak

átruházását, természetük megváltoztatását, vagy az alapbűncselekményben érdekelt

személy felelősségre vonás elkerülése érdekében való támogatását59

4.2.2. Varsói Egyezmény

2005. május 16-án az Európa Tanács Varsóban megalkotott egy egyezményt a

pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról,

lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról. Az Egyezmény

a Pénzmosás elleni Egyezmény hatályát kiterjesztette a terrorizmus finanszírozása elleni

harcra.. Meghatározta, hogy a ratifikáló államoknak pénzügyi hírszerző egységet kell

létrehozniuk, valamint intézkedniük kell a felől, hogy az egységeik közvetlenül vagy

közvetve, időről-időre hozzáférhessenek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges

pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz, ideértve a gyanús ügyletekről

szóló jelentések elemzését is.

Az Egyezmény 16. cikke értelmében a felek kérelemre a lehető legnagyobb mértékben

segítik egymást az eszközök, a jövedelmek és más, elkobzás alá eső dolgok

azonosításában és nyomon követésében.

59

Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 93. oldal

58

A segítségnyújtás kiterjed a fent említett dolgok létezésére, helyére vagy mozgására,

természetére, jogállására vagy értékére vonatkozó bizonyítékok beszerzését és

biztosítását célzó valamennyi intézkedésre. A felek gondoskodnak arról, hogy egy

másik fél kérésére képesek legyenek e kérésében meghatározott számlán, illetőleg

számlákon végrehajtott banki műveletek egy meghatározott idő alatt történő

megfigyelésére, és a megfigyelés eredményeit közlik a megkereső féllel.

Az Egyezmény 28. cikke értelmében megtagadható a felek közötti együttműködés,

amennyiben a kért cselekmény a megkeresett fél jogrendszerének alapelveivel ellentétes

lenne, illetőleg a megkeresés teljesítése sértené a megkeresett fél szuverenitását,

biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét. Lehetőség van a megtagadásra

abban az esetben, amennyiben a megkeresett fél megítélése szerint a megkeresésben

hivatkozott ügy jelentősége a kért cselekmény teljesítését nem indokolja, illetőleg ezen

fél joga szerint nem lenne bűncselekmény.

Az Egyezmény 34. cikke szerint lehetőség van a felek közötti közvetlen érintkezésre is.

Sürgős esetben a megkereső fél igazságügyi hatóságai, beleértve az ügyészt,

közvetlenül küldhetik el megkereséseiket vagy közléseiket a megkeresett fél hasonló

hatóságaihoz. A megkeresés vagy a közlés küldhető a nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi

Szervezeten – Interpol – keresztül is.

A 35. cikk rendelkezik a megkeresések alakiságairól és nyelvhasználatáról. E fejezet

szerint minden megkeresést írásba kell foglalni. A megkeresések elektronikus úton vagy

telekommunikációs eszközökkel is továbbíthatók, feltéve, hogy a megkereső fél

bármikor készen áll az adott közlés írott változata és az eredeti példány bemutatására.

„Ezt az egyezményt 2007. augusztusáig összesen 25 állam írta alá,de csupán két állam

tett eleget ratifikációs kötelezettségének, ezért az egyezmény még nem lépett hatályba.

Magyarország még nem ratifikálta az egyezményt. 60

60

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 503. oldal

59

V. Az Európai Unió

A ’90-es évek elején a közösségi jogalkotó felismerte, hogy a belső piac kialakításából

származó előnyök a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását a bűnözők könnyen

kihasználják a „piszkos pénz” legalizálására. A közösség tagjainak eltérő pénzügyi jogi

szabályokat szükségessé vált összehangolni, hiszen e különbségeket a bűnözők sikerrel

fel tudták használni a „bűnös javak” legálissá alakítására. A közösségen belül a

pénzmosás elleni fellépés megjeleni a büntetőjog területén (a pénzmosás ás a bejelentési

kötelezettség elmulasztásának büntetendővé nyilvánításával) illetve ezzel

párhuzamosan, adminisztratív eszközök (pénzügyi szektor ügyfél azonosítási és

bejelentési kötelezettség) alkalmazásával. 61

5. 1. Az Erópai Unió I. pénzmosás elleni Irányelve

„A Bizottság 1990-ben előterjesztett javaslata után 1991.júniusában a Tanács elfogadta

a 91/308/EGK irányelvet a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való

felhasználásának megelőzéséről. A tagállamoknak az I. Pénzmosási Irányelv

rendelkezéseit 1993. január 01-ig kellett saját jogrendszerükbe átültetniük.”62

„ Az irányelv preambuluma két elérendő célt nevezett meg. Elsőként a belső piac

védelme és a pénzügyi rendszerek tekintélyének védelme, a verseny védelme a

pénzügyi szektorba, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlásának védelme. Csak

másodlagosan irányulnak a szabályok a szervezett bűnözés, illetve annak pénzmosás

elleni fellépésen keresztül történő megakadályozására.”63

Fontos jellemzője az irányelvnek, hogy a pénzintézeti rendszer teljes egészét lefedi,

előírja a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hatóságok (Financial Intelligence Unit –

FIU) létrehozását.

61

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 503. oldal 62

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 517. oldal. 63

Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin(szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 514. oldal.

60

Foglalkozik a banktitok kérdésével, az ügyfelek anonimitásával, a belső ellenőrzés

kérdésével, illetve a Direktíva is bűncselekménynek nyilvánítja a pénzmosást, amelyet

minden olyan jövedelemre kiterjesztenek, melyek alkalmat adhatnak pénzmosó

ügyletekre.

Az irányelv 3. cikkelye kötelezettséget ír elő a 15 000 64

értékhatárt meghaladó egyszeri

tranzakció és a pénzmosás-gyanús tranzakció esetén az azonosításra, és kötelezi a

pénzintézeteket, hogy az ügyfél azonosító okmányokat és a nyilvántartásokat legalább 5

évig őrizzék meg. Jelentőségét növeli továbbá, hogy az EFTA országokkal (Svájc

kivételével) elfogadott Európai Gazdasági Térség Egyezmény kiterjesztette az irányelv

alkalmazását ezen országokra is, valamint hatást gyakorol más, a Közösségen kívüli

államokra is, hiszen az EU-val társulási, együttműködési egyezményt aláírók, illetve

harmadik országok szisztematikusan szerepeltetnek egy a pénzmosással foglalkozó

klauzulát a megállapodásban, melynek célja az irányelvhez hasonló normák

megalkotása. Az Irányelv preambuluma hivatkozik az 1980. Európa Tanács ajánlására,

a Bécsi Egyezményre, az Európa Tanács Egyezményre, a Bázeli Nyilatkozatra, az

FATF 40 pontjára.

Az Irányelv legfontosabb rendelkezései az alábbiak:

– A 2. cikkely kimondja, hogy a kábítószer kereskedelemből származó jövedelem

tisztára mosása tiltott.

– Az Irányelv a pénzmosás definícióját a Bécsi Egyezményből veszi át, de fontosnak

tartja, hogy a tagállamok a meghatározást minden olyan jövedelemre kiterjesszék,

melyek alkalmat adhatnak pénzmosó ügyletekre.

– Az Irányelv 3–12. cikkelyei a pénzügyi rendszer védelmét szolgálják.

A rendelkezések hatálya a pénz- és hitelintézetekre terjed ki. Az Irányelv már felismeri

azt, hogy a pénzmosás nem csak a pénzügyi rendszeren belül, hanem különböző nem

pénzügyi vállalkozásokon keresztül is megvalósulhat.

64

1999. január 1. óta Euro

61

A kimerítő jellegű felsorolás lehetetlen volta miatt az alábbi módon nyer szabályozást e

probléma az Irányelvben: „A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelv

előírásait olyan szakmákra és vállalkozási kategóriákra egészen vagy részlegesen

kiterjesszék, amelyek olyan tevékenységet végeznek, amely különösen alkalmas

pénzmosás céljára.”

– Az Irányelv által létrehozott Kapcsolattartó Bizottság feladatává teszi annak

vizsgálatát, hogy valamely szakma vagy vállalkozási kategória e cikkely hatálya alá

tartozzon akkor, ha valamely tagállamban pénzmosásra használják fel.

- Az Irányelv 5. cikkelye arról rendelkezik, hogy a „hitel és pénzintézetek különleges

figyelemmel vizsgáljanak meg minden olyan tranzakciót, amely – jellegéből adódóan

valószínűsíthetően pénzmosással kapcsolatos”. Az ilyen fokozott óvatosságra

vonatkozó kötelezettség elkülönül a gyanús tranzakciók jelentési kötelezettségétől,

akkor kap szerepet, amikor a gyanú még nem áll fenn.

– A pénzmosás elleni fellépésekben résztvevő hatóságokat értesíteni kell a kétséges

ügyletekről, és el kell látni őket a szükséges információkkal. A felderítés sikere

érdekében az Irányelv megtiltja, hogy a pénz- és hitelintézet az adatszolgáltatást az

ügyfél vagy harmadik személy tudomására hozza. Ha a pénz- és hitelintézet tudja vagy

gyanítja, hogy a tranzakció pénzmosással kapcsolatos, az értesítésig az ügyletet nem

hajthatja végre.

– A pénz- és hitelintézeteknek megfelelő belső ellenőrzési és továbbképzési programot

kell bevezetniük.

– Felállításra került egy kapcsolattartó bizottság („Contact committee”), amely

előmozdítja a párbeszédet a tagállamok között és tanácsokat ad a nemzeti szintű

szabályozáshoz.

- A tagállamok belső joga az Irányelv előírásaitól szigorúbb szabályokat tartalmazhat a

pénzmosási cselekmények megelőzése érdekében.

62

E irányelv kizárólag a kábítószer-kereskedelemből származó jövedelem tisztára mosását

tartalmazza, utalva a Nemzetközi Kábítószer Kereskedelem Visszaszorítására irányuló

Egyezményre, emellett azonban felhatalmazza a tagállamokat, hogy egyes

cselekményeket is alapcselekmények közé soroljanak.65

Noha a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az Irányelv tartalmának és

céljának megfelelő rendelkezéseket nemzeti szinten meghozzák, ennek módjai eltérően

alakultak az egyes országokban. Az Irányelv 17. cikkelye úgy rendelkezik, hogy 1993.

január 1-jétől számított 1 év elteltével készítsen a Bizottságjelentést. A tagállamoknak

az I. Pénzmosási Irányelv rendelkezésit 1993. január 1-ig kellett a saját jogrendszerükbe

átültetniük.

A Bizottság két jelentést készített az I. Pénzmosási Irányelv átültetéséről , amelyben

kifejtette, hogy jelentős eltérések vannak a egyes tagállami szabályozások között., ezért

az egységesítés javítása érdekében , 1999. július 19-én javaslatot nyújtott be az I.

Pénzmosási Irányelv módosítására. 2001. december 4-én a tagállamok elfogadták a az

Európai Parlament és Gazdasági Bizottság valamint a Tanács közös álláspontjaként

kidolgozott legszigorúbb javaslatot. A 2001/97/EK irányelvet.

5.2. Az Erópai Unió II. pénzmosás elleni Irányelve

A 2001/97/EK irányelv elfogadását fel gyorsította a 2001. szeptember 11-éi

terrortámadás. A II. pénzmosási Irányelv újra meghatározta az alapbűncselekmények

körét, és meghatározta, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények mellett a

szervezett bűnözés, a súlyos csalás, vesztegetés, korrupció, és minden olyan

bűncselekmény, amely szabadságvesztéssel büntetendő a pénzmosás

alapbűncselekménye lehet.

Az irányelv preambulumában meghatározott cél, az I. Pénzmosási Irányelv célját

kibővítette a vállalkozások és szakmák védelmével, amelyek kiemelten

veszélyeztetettek. Ennek megfelelően az II. Pénzmosási Irányelv személyi hatálya is

kibővült, a könyvvizsgálók, külső könyvelők, és adótanácsadók, ingatlan ügynökök. A

közjegyzők és más független jogi szakmák képviselőire az irányelv csak bizonyos

tevékenység végzése során terjed ki.

65

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

M agyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 516. oldal.

63

Személyi hatály alá tartozik továbbá a nagy értékű ingósággal kereskedők, aukciós

házak, amennyiben az ellenérték a 15 000 eurót eléri, vagy meghaladja, továbbá az

olyan a kaszinók, amelyek azonosítási kötelezettség összeghatára eléri az 1000 eurót.

A II. Pénzmosási Irányelv szigorúbb szabályokat szab és ennek érdekében mint láttuk

a személyi hatályt is kiterjeszti , amely kiterjed a ügyvédekre is, abban az esetben, ha

bármilyen pénzügyi tranzakciók vagy ingatlan ügyek megtervezésében, megkötésében

nyújtanak segítséget illetve , ha ilyen ügyekben járnak el az ügyfél nevében. A belga

bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, annak

megállapítása érdekében, hogy e rendelkezése az irányelvnek sérti-e a tisztességes

eljáráshoz való jogot. Az Európai Bíróság a kérelmet megvizsgálta, és úgy határozott,

hogy az irányelv ezen rendelkezése nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.( C-

305/05 Cour d’arbitrage ügy)66

A FATF a 2011-es terrortámadást megelőzően csak a pénzmosás elleni nemzetközi

küzdelemben vállalt szerepet,azonban e óriási pusztítással járó eseményt követően a

tevékenységét kiterjeszti a terrorizmus finanszírozása elleni harcban is, ezért a 1990-

ben elfogadott 40 Ajánlását 2001-ben további 9-el egészítette ki, amelyek a terrorizmus

és a terrorcselekmények finanszírozásának felismerésének, megelőzésének és

visszaszorításának alapvető keretrendszerét határozta meg.

A közösségi jognak a FATF 40+9 ajánlással való összehangolása érdekében került

kibocsájtásra a III. Pénzmosási Irányelv.

5.3. Az Erópai Unió III. pénzmosás elleni Irányelve

A 2005/60EK irányelv 2005. október 26-án került elfogadásra. Ennek az irányelvnek a

szerepe az volt, hogy a pénzmosás ellen kiépített, már működő szabály-és

intézményrendszer alkalmazását kiterjessze a terrorista célra szánt pénzek pénzügyi

rendszerből való áramlásának megakadályozását, így a jogszabály célja megkettőződött.

Az irányelv az eddig meghatározott foglalkozások körét tovább szélesítette azzal, hogy

minden olyan árukereskedelmi ügyletre kiterjesztette hatályát, amelyben 15 000 euró,

vagy ennél nagyobb összegű készpénzes ügylet történik.

66

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 517. oldal.

64

A személyi hatálya is lényegesen bűnült a korábbi irányelvekhez képes azáltal, hogy az

irányelv rendelkezése valamennyi európai kereskedőre vonatkozik.

A pénzmosás elleni fellépés preventív eszközként bevezeti, az un. kockázat alapú

szabályozási modellt. A fogalom azt jelenti, hogy „a szabályozó eldönti, mennyire

tekinti adott helyen, időben, szakmában és körülmények között nagynak, vagy kicsinek

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása előfordulása és veszélyes mértékűvé válása

kockázatát és az előírásainak betartására kötelezettektől elvárt intézkedések körét.

Ennek a mérlegelésnek alapján bővíti, vagy szűkíti.”67

A szabályozás az ügyfél azonosítását és ellenőrzését három szintre osztja: a kockázat

alapú megközelítésre támaszkodva bevezeti a körültekintő ügyfél-kezelésnek az

alapesethez képest egyszerűsített és fokozott követelményű változatát.

Az irányelv háromféle szabályozást alkalmaz az egységesség és rugalmasság egyidejű

követelményeinek kielégítésére:

a., mérlegelési lehetőség nélkül , egyszerűsített illetve fokozott követelményű eljárást

kell alkalmaznia, a belső piac egységes működése érdekében

b., szintén tételesen előírt esetekben a Bizottság felhatalmazást kap kötelezően

alkalmazandó listák összeállítására,

c., meghatározott esetekben a tagállam a kockázat mérlegelése alapján választhat az

eljárások közül, azonban az eljárás kiválasztását követően egységesen kell alkalmaznia

bármely tagországbeli szolgáltatóra.68

A III. Pénzmosási Irányelv az alapcselekmény fogalmát kiegészíti a terrorizmus

finanszírozása bűncselekménnyel, valamint pontosítja azon súlyos bűncselekmények

fogalmát, amelyek hosszú távú szabadságvesztéssel (maximálisan legalább 1 év

szabadságvesztéssel) vagy szabadságelvonással büntetendő bűncselekményeknek

minősülnek. (legalább 6 hónap szabadságvesztéssel büntetendő)

67

Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal 68

Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal

65

A szabályozás egyes részei harmadik – nem közösségi tagállammal fenntartott

kapcsolatokra is vonatkozik, ezért az Európai Unió Bizottsága jogosult olyan listát

összeállítani országokról, amelyek megfelelnek az egységes külső fellépés érdekében

meghatározott szabályoknak, illetve a tagállamok jogosultak további országokkal

kapcsolatban is fokozott óvatosságot előírni.

Az uniós szabályok elsősorban a Pénzügyi Akció Munkacsoport (PAM) által elfogadott

nemzetközi előírásokra épülnek, és jogi keretet nemzeti szinten elfogadott szabályok

egészítik ki a minimális harmonizációérdekében. A PAM a nemzetközi előírások alapos

felülvizsgálatát követően 2012 februárjában új ajánlásokat fogadott el69

. Ezzel

párhuzamosan az Európai Bizottság is felülvizsgálatot indított az európai

keretszabályokra vonatkozóan, amelynek keretében közzétette 2010. decemberében a

harmadik pénzmosási irányelv alkalmazásáról készített külső szakértői tanulmányt

Deloitte-tanulmány néven. A Bizottság rendszeres kapcsolatban állt és konzultációt

folytatott a magánszféra érdekelt feleivel (2011-ben két találkozóra is sor került)

valamint a civil társadalmi szervezetekkel, a tagállamok szabályozási és felügyeleti

hatóságainak képviselőivel.

A 2012. április 11-én véglegesített Bizottsági jelentés a harmadik pénzmosási irányelv

célkitűzései szempontjából központi szerepet játszó kérdések köré épült. E jelentés a

harmadik pénzmosási irányelv Bizottság általi felülvizsgálata, a PAM-ajánlások

felülvizsgálata és a Bizottságnak az irányelvben meghatározott, az Európai Parlament és

a Tanács felé történő jelentéstételi kötelezettsége kapcsán felmerült kérdéseket tekinti

át.

5.4 Európai Unió IV. pénzmosás elleni Irányelvének javaslata

A Bizottság 2013. február 5-én két javaslatot fogadott el, amelyek célja a pénzmosás

elleni küzdelemre és a pénzátutalásokra vonatkozó jelenlegi uniós előírások

megerősítése. A pénzmosással, valamint a terrorizmusfinanszírozással összefüggő

fenyegetések folyamatosan változnak, ezért a szabályokat is a változásokhoz kell

igazítani, annak érdekében, hogy a fellépés a leghatékonyabb legyen.

69

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0168:FIN:HU:DOC ( 2012.02.21.)

66

A Bizottság 2012 áprilisában jelentést fogadott el a pénzmosás elleni harmadik

irányelvről és valamennyi érdekelttől kért észrevételeket.Összesen 77 észrevételt kapott

az érdekeltek széles körétől A konzultáción kívül is érkeztek további megjegyzések,

állásfoglalások és hozzájárulások.A konzultáció eredménye70

összességében rámutat a

bizottsági jelentésbe foglalt kérdések és problémák általános megerősítésére, valamint

arra, hogy a módosított FATF-standardokkal való javasolt összehangolás és egyes

területeken, mint például az adatvédelem, valamint a szabályok alkalmazásának módja

határokon átnyúló helyzetekben egyértelművé tétele széles körben támogatott.

Az intézkedéscsomag, amely kiegészíti a Bizottság által a bűnözés, korrupció és

adókikerülés elleni küzdelemmel összefüggésben tett vagy tervezett egyéb

intézkedéseket, többek között az alábbiakból áll:

- a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára

való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv

- a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet, amelynek célja az átutalások

megfelelő nyomon követhetőségének biztosítása

Mindkét javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a világszinten működő, pénzmosás

elleni testület, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force – FATF),

legutóbbi ajánlásait . Azonban célzottabb és jobban összpontosított kockázatalapú

megközelítést ír elő.

Az új irányelv mindenekelőtt:

- javítja a szabályok egyértelműségét és összhangját a tagállamokban

- a tényleges tulajdonosok azonosítására szolgáló egyértelmű mechanizmus biztosítása

révén.

Emellett a vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük azoknak a személyeknek a

személyazonossági adatairól, akik a valóságban a vállalkozás mögött állnak.

70

Az összefoglaló nyilatkozat elérhető a következő internetes oldalon:

http://ec.europa.eu/internal_market/company/financial-crime/index_en.htm (2012.02.16.)

67

- az ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályok egyértelműségének és átláthatóságának

javítása révén, annak érdekében, hogy megfelelő ellenőrzések és eljárások biztosítsák az

ügyfelek jobb megismerését és vállalkozásuk jellegének megértését. Különösen fontos

annak biztosítása, hogy az érintettek ne értelmezzék félre az egyszerűsített eljárásokat és

ne tekintsék az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alóli teljes mentességnek.

- a politikai közszereplőkre vonatkozó rendelkezések kiterjesztése révén, mely

rendelkezések (a külföldi közszereplők mellett) mostantól alkalmazandók a belföldi

(uniós tagállamban letelepedett)közszereplőkre, valamint a nemzetközi szervezetekben

tevékenykedő közszereplőkre is. Ez magában foglalja többek között az állam- és

kormányfőket, a parlamenti képviselőket, a legfelsőbb bíróságok bíráit.

- kiterjeszti hatáskörét új fenyegetésekre és gyenge pontokra például annak biztosítása

révén, hogy az előírások a teljes szerencsejáték ágazatot lefedjék -a korábbi irányelv

csak a kaszinókra vonatkozott- és az adóbűncselekményekre vonatkozó kifejezett

utalás beillesztése révén.

- megerősíti a pénzmosás elleni küzdelem magas színvonalú előírásait azáltal, hogy az

FATF előírásain túlmutatva hatálya alá vonja azokat a személyeket, akik árukkal

kereskednek, vagy szolgáltatást nyújtanak legalább 7 500 euró összegű

készpénzfizetés mellett, mivel egyes érdekeltek jelezték, hogy a hatályos, 15 000 euró

összegű küszöbérték nem elegendő.

Ezekre a személyekre vonatkoznak majd az irányelv előírásai, és ez többek között azt

jelenti, hogy ügyfél-átvilágítást kell végrehajtaniuk, nyilvántartást kell vezetniük,

rendelkezniük kell belső ellenőrzéssel és jelentést kell készíteniük a gyanús ügyletekről.

Így az irányelv minimális harmonizációt ír elő, és a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy

ennél alacsonyabb küszöbértéket határoznak meg.

- megerősíti az együttműködést a különböző nemzeti pénzügyi hírszerző egységek

(FIU-k) között, amelyek feladata a pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással

összefüggő gyanúra vonatkozó bejelentések átvétele, elemzése és az illetékes hatóságok

tájékoztatása.

68

A két javaslat előirányozza az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörének

megerősítését például azáltal, hogy bevezet egy sor minimális, elveken alapuló szabályt

a közigazgatási szankciók megerősítéséhez, és arra vonatkozó előírásokat határoz meg,

hogy több országra kiterjedő esetekben hangolják össze intézkedéseiket.71

A pénzmosás elleni harc érdekében láthattuk, hogy számos másodlagos közösségi

jogforrás született. Az irányelveket kötelező erővel bíró olyan nemzeti jogszabállyal

kell átültetni, amely teljesíti a jogbiztonság és a jogi egyértelműség feltételeit, valamint

olyan helyzetet teremt, amelyben az egyének az irányelvből származtatott jogokra

támaszkodhatnak. Az irányelvekhez igazított jogszabályok ezt követően nem

módosíthatók úgy, hogy ezen irányelvek célkitűzéseivel ellentétesek legyenek (az

irányelvek „blokkoló” hatása).

VI. A pénzmosás elleni fellépés a magyar büntetőjogban

„A pénzmosás az 1970-es években került be a szakemberek és az átlagemberek

szótárába. Bár a jelenség már korábban is létezett, hiszen a szervezett bűnözés

velejárójaként már a század első felében megjelent – mint arról a korábbi fejezetekben

már szó volt –, erre az időszakra tehető a kábítószer bűnözés világméretűvé válása,

illetve az abból származó jövedelem tisztára mosása miatti nemzetközi fellépés

igényének a megfogalmazódása. Nem mondható el mindez Magyarországról.

Bár Csemegi Károly már 1882-ban azzal a példával él, hogy a csempész az általa

csempészett árukat siet minél előbb más, legálisan szerzett áru közé rejteni, hogy a

hatóság kutakodó szeme ne ismerhesse fel azok bűnös eredetét. Ezáltal a csempészáru

törvényesen szerzett árunak tűnik fel, s eladása révén újabb illegális kereskedelem

finanszírozható. A jelenség felismerése ellenére természetesen még nem nevezi azt

pénzmosásnak. De nem csupán felismerték a dolog káros voltát, bizony büntették is, az

1843. évi törvényjavaslat súlyos szankciót helyezett kilátásba egyebek mellett azzal

szemben is, aki „valamely bűntett által szerzett vagyont, tudva hogy az bűntett által

szerzett, mástól szándékosan átvesz és elrejt.” 72

71

Európai Bizottság sajtóközleménye 2013.02.05. IP.13/87.

72

Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 213. oldal

69

1987. január 01-én az egyszintű bankrendszert kétszintű váltotta fel. E lényeges

változás, valamint a rendszerváltást követő átalakulás hatására Magyarország vonzotta a

legális és illegális tőkét. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

1994. évi XXIV. Törvény és annak végrehajtásáról szóló 74/1994. Kormányrendelet,

valamint a Btk. módosítás az eredménye az 1994-ben hatályba lépett Társulási

Szerződés 85. Cikkében meghatározott kötelezettségvállalásnak. Az Európai

közösséggel kötött Társulási Szerződés e cikkében Magyarország kötelezettséget vállalt

arra, hogy minden erőfeszítést meg tesz a pénzmosás megakadályozására, és olyan

szabályokat vezet be, amely megfelel a közösség elvárásainak. 73

A hazai szabályozásba az 1994-es Btk. módosítás iktatta be, az 1978. évi IV. törvénybe

a gazdasági bűncselekmények fejezetébe, azon belül is a gazdálkodási kötelességeket és

a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közé a pénzmosással kapcsolatos két

deliktumot:

- a pénzmosás tényállása ( Btk. 303.§)

- illetve a pénzügyi szektor számára előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása

deliktum.

A törvény a pénz tisztára mosását a más által elkövetett súlyos – öt évet meghaladó

szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmények, valamint embercsempészés,

kábítószer kereskedelem és nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével

összefüggésben keletkezett javak esetében rendelte büntetni.

A már meglévő Az Európai Unió I. Pénzmosási Irányelve alapvetően a kábítószer-

kereskedelemből származó vagyonok mosására koncentrált. A Bűntető

Törvénykönyvbe bekerült pénzmosási tényállás csak a más által elkövetett

bűncselekményből származó pénz mosását büntette, valamint a az elkövetési

magatartások köre is lényegesen eltért a mai szabályozástól.74

A szervezett bűnözés a rendszerváltást követően ugrásszerűen megnövekedett, főként a

kábítószer-bűnözés elterjedésével.

73

Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 74

Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010.

70

A bűncselekmények csekély eredményessége, a jogalkotót újabb eszközök

bevezetésére inspirálta, ezért megváltozott a szemléletmód a bűnüldözés területén,,

mivel később a Büntető Törvénykönyv azt a személyt is büntetni rendelte, aki abban

működött közre, hogy az elkövető a illegális eredetű hasznához legális formába jusson

hozzá.

A pénzmosás tényállása folyamatos átalakuláson ment keresztül, beiktatása óta összesen

6 alkalommal módosították. A legutolsó módosítást 2007-ben fogadta el a parlament. A

módosítás fő oka a nemzetközi elvárásokhoz való igazodás volt. Dr. Jacsó Judit

véleménye a 2001-es koncepcionális módosításról, hogy azt inkább a nemzetközi

elvárásoktól való eltérés jellemezte. 75

A pénzmosás bűncselekmény megvalósulása feltételez egy alapbűncselekményt

tekintettel arra, hogy az abból származó vagyon vonatkozásában lehet elkövetni. Ez a

pénzmosás járulékos jellege, amely megfelel a nemzetközi előírásoknak.

A közösségi jognak való megfelelés vizsgálata során arra kereshetjük a választ, hogy

vajon az alapbűncselekmények köre összhangban van-e a kiadott irányelvekkel.

Az 1994-es Btk. módosítással bevezetett tényállás szerint a pénzmosást minden 5 évet

meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, valamint az embercsempészés,

kábítószerrel visszaélés, illetve nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével

összefüggésben szerzett vagyoni javakra lehetett elkövetni. Megállapítható, hogy az

előző tényállás szigorúbb szabályokat állapít meg, mint a I. Pénzmosási Irányelv által

meghatározott követelmény. Jogalkotónk élt az irányelvből fakadó szigorúbb

szabályozás lehetőségével.

Az 1998-as Büntető Novella az alapbűncselekmények körét kiszélesítette azzal, hogy

felvette a deliktumok közé a vesztegetés és a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett

vesztegetés bűncselekményeket is. E módosítással tette lehetővé azt, hogy az eddigi 5

évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények körét kiszélesítve,

már az 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény alkalmas

az alapbűncselekménnyé válásra.

75

Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 518. oldal

71

2001.évi CXXI. törvény koncepcionális változást vezetett be. A módosítás

eredményeként a szándékos pénzmosás alapcselekménye valamennyi

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. A gondatlan pénzmosás esetében még

szélesebb az alapbűncselekmények köre, tekintettel arra, hogy bármely jogellenes

cselekményből származó dologra nézve elkövethető a pénzmosás. E módosítás

bevezette a dolog fogalmát, az eddigi anyagi javak kifejezés helyett, azonban a hozzá

fűzött értelmező rendelkezéssel együtt azonos az irányelvben meghatározott vagyon

fogalmával. A 2001. évi CXXI. törvény hatályba lépéséig a hazai szabályozása

megfelelt a I. Pénzmosási Irányelvben meghatározott pénzmosási definícióval.

A szabályozás az elkövetési magatartást két csoportra osztotta:

a., a tényleges pénzmosási cselekmények, ide tartozott az eredet leplezése, eltitkolása, a

dolog eredetéről hamis adatszolgáltatása, illetve

b., a hétköznapi ügyleteket átfogó magatartások úgy, mint anyagi javak megszerzése,

használata, megőrzése, kezelése, feltéve, hogy azok eredetét az elkövető az elkövetés

időpontjában ismerte.

A 2002. április elsején hatályba lépő új törvény azonban új fogalmat vezetett be.

„60. § A Btk. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„303. § (1) Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből

származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása

során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy

bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) üzletszerűen,

b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

72

c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő,

elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó

szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

d) hivatalos személyként,

e) ügyvédként

követik el.

(3) Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz,

vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben

fedezték fel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan

okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni

érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve a dematerializált

formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának -

biztosítja.”

61. § A Btk. a következő 303/A. §-sal egészül ki:

„303/A. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez,

és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)

bekezdésben meghatározott cselekményt

a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

73

b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő,

elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó

szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

c) hivatalos személyként

követik el.”76

A módosítás során a jogalkotó lehetővé tette szándékos elkövetés esetén az

alapbűncselekmény elkövetőjének a felelősségre vonását. A törvény indoklása

szerint az alapcselekmény és a pénzmosás által védett jogi tárgyak- a szervezett

bűnözés elleni küzdelemhez és a gazdaság, pénzügyi intézmények törvényes

működéséhez fűződő érdek - is indokolják a külön büntetendőség megteremtését.77

Amennyiben a deliktumot gondatlanul követik el, úgy nincs lehetőség az

alapcselekményt elkövető személy felelősségének megállapításra.

A koncepcionális átalakítás kiterjedt a bűncselekmény alanyi oldalára is, amely

lehetővé tette a gondatlan elkövetés büntetőjogi üldözését. A jogalkotó célzatos

elkövetési magatartásként rendeli büntetni azt, aki a jogellenes cselekmény

elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági

tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen

pénzügyi vagy bankműveletet végez. A célzatos deliktum kizárólag egyenes

szándékkal követhető el. A célzat meghatározása nehézséget vet fel a bizonyítás

során és e tényállási elem szükségességét a nemzetközi szabályok sem írták elő.

A 2007. évi XXVII. törvény a 2001. évi CXXI. törvény jogértelmezési problémáit

igyekezett megoldani, és a pénzmosás tényállását a Nemzetközi Kábítószer

Kereskedelem Visszaszorítására irányuló Egyezménnyel összhangba hozta.

A bűncselekmény jogi tárgya a bűnözés ezen belül a szervezett bűnözés elleni

fellépés eredményességéhez fűződő érdek, valamint az állam pénzintézeti

rendszerébe vetett bizalom.

76

2001.évi CXXI. törvény 77

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 520. oldal

74

A bűncselekmény elkövetési tárgya a dolog. A dolog jogi értelemben minden, ami

tulajdonjog tárgya lehet. E fogalom értelmezéséhez a jogalkotó a Btk. 303/C § (1)

bekezdésben megadja jogalkotói jogértelmezést, amely szerint a pénzmosás

szempontjából dolognak kell tekinteni a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan

okiratot, dematerizált értékpapírt, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy

jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja. A dolgot az előzőek alapján a

lehető legtágabban kell értelmezni.

A pénzmosás bűncselekmény elkövetési tárgyánál említést érdemel, hogy e

bűncselekmény, mint ahogy már említettem járulékos jellegű, vagyis minden képen

feltételez egy alapcselekményt. A tényállásban említett dolognak a hatályos

szabályozás szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből kell

származnia.

A normaszöveg a „büntetendő cselekmény” szóhasználatával él, ami azt jelenti, hogy

a pénzmosást, akkor is meg kell állapítani, ha az alapcselekmény elkövetője bármely

okból nem büntethető (pl. kóros elmeállapotú).

A 2012. évi C. törvény, az Új Btk. 399.§-a ismét változást hoz a pénzmosás

tényállásával kapcsolatban. A 2013. július 01-én hatályba lépő szabályozás szerint

valamennyi büntetendő cselekmény e bűncselekmény alap cselekménye lehet.78

A

tényállás módosítása kifejezi a jogalkotó szigorítási szándékát, miszerint már nem

lesz feltétel olyan bűncselekmény elkövetése, amelyet a törvény szabadságvesztéssel

rendel büntetni.

A pénzmosás tényállásában a szándékos deliktum elkövetésekor három alakzat

különböztethető meg:

a., a más által elkövetett dologra, eredet leplezési céllal elkövetett pénzmosást,

b.,más által elkövetett dologra, eredetleplezési célzat nélkül, továbbá

c., a saját bűncselekményből származó dologra, eredetleplezési célzattal elkövetve.

78

Dr. Gál István László Általános büntetőjogi és közgazdasági alapvetés 2007

75

A szándékos tényállásnál egyértelműem elkülönül egymástól, „a más által elkövetett

büntetendő cselekményre elkövetett pénzmosás, és az alapcselekmény elkövetője által

elkövetett büntetendő cselekményből származó dologra elkövetett pénzmosás.”79

A bűncselekmény megvalósulásához továbbra is szükséges az eredetleplezési célzat.

Az elkövetőre és az elkövetési magatartásokra vonatkozóan is módosításokat vezetett

be a jogalkotó. A más által elkövetett deliktum esetében a törvény külön választja a

célzattal és a célzat nélkül elkövetett bűncselekményt. A törvényjavaslat indoklásában

az szerepelt, hogy a korábbi szabályozás módosítására a Nemzetközi Kábítószer

Kereskedelem Visszaszorítására irányuló Egyezményhez igazítja a haza szabályozást.,

valamit annak teljes lefedésére törekszik.

„Célzat nélküli magatartások közé tartozik a Btk. 303. § (2) bekezdése alapján a

szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog, fizikai megszerzése,

saját vagy harmadik személy számára, megőrzése, kezelése, használata, felhasználása,

valamint annak ellenértékén más anyagi javak megszerzése. A bűncselekmény

gondatlan alakzatának szabályai nem változtak, azokon csak fogalmi pontosítások

történtek. A delictum lehetővé teszi a gondtalan alakzat esetében is a büntethetőség

megszüntetését.”80

A törvény büntethetőséget megszüntető okként határozza meg az elkövető önként

feljelentését vagy ilyen kezdeményezését, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem

vagy csak részben fedezték fel. Ezesetben az elkövető nem lesz büntethető

pénzmosása miatt. Az új Btk. nem változtatott e rendelkezésen.

6.1.A pénzmosás elleni egyéb jogszabályok

A pénzmosás elleni küzdelem hazánkban 1994-ben indult meg. A első pénzmosás elleni

törvény 1994-ben lépett hatályba( Pmt) amelyekből mindezidáig három létezett

Magyarországon.

79

Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 520. oldal 80

Jacsó Judit Pénzmosá In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 521. oldal

76

– „a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény

(I. Pmt.)

– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (II.

Pmt.)

– a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (III. Pmt.)

Az I. Pmt. teremette meg Magyarországon a pénzmosás elleni küzdelem alapjait. A

törvény a szervezett bűnözéssel leginkább érintett területeken rendelte büntetni a

pénzmosást. A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX.

törvény a Hitelintézeti törvény elődje tervezett módosításával összhangban

szankcionálta a jogszabályban meghatározott szándékos és gondatlan alakzatban

elkövetett bejelentési kötelezettség elmulasztását. Magyarország csatlakozott a

pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és

elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezményhez, amelyet a

2000. évi CI. Törvény hirdetett ki.

A pénzmosás bűncselekménye folyamatos alakuláson ment keresztül, gyakorlatilag úgy,

hogy a bűncselekménynek nem volt kialakult gyakorlata. Azonban a módosítások

ellenére sem sikerült hazánknak kielégíteni a nemzetközi pénzügyi szervezetek

elvárásait. A hiányosságok miatt hazánk 2001. június végén elsők között került fel a

FATF pénzmosási „feketelistájára”, a nem együttműködő országok közé.

A 2001-es terrortámadások hatására a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködés

fokozatosan erősödni kezdett, minek hatására felgyorsult a szabályozás szigorítása. Az

előzmények hatására született meg a 2001. évi LXXXIII. törvény, a terrorizmus elleni

küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról, valamint az egyes korlátozó

intézkedések elrendeléséről. Az új törvény szem előtt tartotta a FATF által felvetett

problémákat, ezért a problémák kiküszöbölése érdekében különféle intézkedések

kerültek bevezetésre:

77

- 1989. évi II. törvényerejű rendelet módosításával Magyarországon megszűnik az

anonim betétek nyitásának lehetősége

- 1996. évi CXI törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési

szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szól. E szabályozásrendelkezést tartalmaz

arról, hogy értékpapírt sorozatban kibocsátani és nyilvánosan forgalomba hozni csak

névre szólóan lehet.

- a szabályozás az államhatárt átlépő személyeket arra kötelezi, hogy ha a birtokukban

összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van,

akkor kötelesek ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni és az azonosító adataikat, a

birtokukban lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatóság számára megadni.

A bevezetett intézkedések hatására 2002 júniusában lekerültünk a Nem Együttműködő

Országok és Területek (NEOT) listáról.81

A II. Pmt. a bejelentésre kötelezettek körének

kitágításával igyekezett eredményesebbé tenni a pénzmosás elleni fellépést. Az

Országgyűlés a 2003. február 24-én fogadta el a pénzmosás megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt. ( III. Pmt.)

A III. Pmt. a korábbi irányelvek rendszerére építve kiterjesztette szabályozási tárgyát –

a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre –, személyi hatálya alá új szolgáltatói

kört vont – azon árukereskedőt, aki 15 000 euró érték felett készpénzes fizetést fogad el

– illetve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozása elleni – büntetőjogon kívüli – küzdelem hatékonysága érdekében.

Pontosította a tényleges tulajdonos meghatározását, az ügyfél-átvilágítási és a gyanús

esetekre vonatkozó bejelentési kötelezettséget, rögzíti a harmadik fél által elvégzett

ügyfél-azonosítás elfogadásának feltételeit, statisztikai célú adatgyűjtési előírással segíti

a szabályok hatékonyságának ellenőrzését, és bevezeti a felügyeleti-ellenőrzési

kötelezettséget is a tagállamok számára. A törvény további újdonsága, hogy mind a

bejelentésre kötelezett szolgáltatók tevékenysége, mind a felügyeleti rendszer működése

kapcsán kockázatalapú megközelítésre épül. „82

81

Dr. Gál László :A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása Magyarországon , Pécs 2007.

november 17. 2013.02.16. 82

Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 224. oldal

78

A III. Pmt. szabályozásával eleget tett a III. Pénzmosási Irányelv átültetéséből eredő

kötelezettségének. A törvény célja hogy gátat szabjon az illegális cselekményből

származó vagyon tisztára mosásának, valamint az terrorizmus anyagi eszközökkel

történő támogatásának megszüntetése. A hatályos III. Pmt. szabályozásában

megtalálható a bejelentési kötelezettség fogalma, valamint felsorolja az elkövetői kört

is.

Mindhárom törvény hátterében ott áll az Európai Unió vonatkozó és már korábban

bemutatott – I., II. és III. – pénzmosás elleni Irányelve.

2012 júliusában elkészült a pénzmosás elleni törvény módosítási tervezete. A tervezet a

Kormány honlapján elérhető.83

A tervezet módosításai „A törvényben felsorolt

pénzügyi szolgáltatóknak az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve a 3 millió 600 ezer

forintot elérő, vagy meghaladó ügyletek teljesítése előtt át kell világítaniuk az

ügyfelüket. Ez a jelenleg is élő szabály a meghatalmazottak esetében kiegészül a

tervezetben: nemcsak a személyi adataikat, hanem a meghatalmazás érvényességét,

jogcímét, továbbá a képviseleti jogosultságukat is ellenőrizni kell. Megjelenik a

tervezetben egy 300 ezer forintos értékhatár is, az ezt elérő ügyleti megbízásoknál is

rögzíteni kell az ügyfél adatait. További újdonság, hogy ha a szolgáltató - a pénzmosás

és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére - szükségesnek látja, akkor a

személyes adatokat nyilvános vagy zárt adatbázisban ellenőrizheti. Ez utóbbinál

azonban jogosultságot kell szereznie az adatkezelőtől.

Új szabály az is, hogy a bemutatott dokumentumokról a szolgáltató másolatot készíthet.

A szolgáltatónak - ha a megbízó képviselője jelenik meg nála - mindig azonosítania kell

a tényleges tulajdonost, és ellenőrizni kell az ő személyes adatait is. A tervezetben

bővebb jogkörrel jelenik meg a pénzügyi információs egységként működő hatóság,

amely a vámhatóság speciális egysége. Ez a hatóság minden, a szolgáltatóknál lévő

adatot megismerhet, még az üzleti titkokat is.

83

http://www.kormany.hu/download/0/ed/90000/normasz%C3%B6veg%20honlapra%20p%C3%A9nzmos

%C3%A1s.pdf

79

Záró gondolatok

A szervezett bűnözésnek valóban jelentős hatása van. Hatalmas profitot termel, azonban

megfelelő anyagi bázis nélkül e szervezet sem képes a túlélésre. „Nem kevés szakember

véli úgy, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem a szervezett bűnözés anyagi

bázisának ez elvonása révén lehet csak hatékony.”84

Amennyiben megakadályozzuk a bűncselekmény elkövetéséből származó jövedelem

tisztára mosását, akkor finanszírozottság hiányában a bűnszervezet elsorvad. A

pénzmosásnak valóban veszélyesek a hatásai.” Magyarországon tisztára mosott pénz

volumenét a Crime Trend Analysis 15. milliárd dollárra becsüli.”85

Ez az összeg

rémisztő, hiszen a közvélemény által nagyra tartott Kulcsár –ügyben is mindössze 100

millió dollárnyi pénzről volt szó.

A pénzmosás elleni küzdelemben a cél elérése érdekében együtt kell működnünk más

országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ennek érdekében már több

kötelezettségvállalást is tett hazánk, de nyitottnak kell lennünk újabb megállapodások

kötésére is. Mindezek mellett a jogi szabályozás folyamatos tökéletesítését sem szabad

szem elől veszíteni, függetlenül attól, hogy az dolgozatomban kifejtettek rá mutatnak

arra, hogy csak büntetőjogi eszközökkel e problémát megoldani nem lehet.

A büntetőjog, csak tüneti kezelést ad, hiszen a bűnüldöző szervek az esetek nagyobb

részében a már elkövetett bűncselekményt szankcionálják. Ezért prioritást kellene adni a

preventív eszközként meghatározható pénzügyi rendszernek. A küzdelemnek talán soha

nem lesz vége, ezért a fő célkitűzés csak az lehet, hogy lépés előnyre tegyünk szert a

szervezett bűnözők ellen, és e lépés előnyt minél hosszabb ideig tartsuk meg.

84

Dr. Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar

Köztársaságban. Közjegyzők Közlönye, 2000. 1. szám 5. oldal. 85

Gál István László: A gazdasági bűnözés a bűnügyi statisztika tükrében, Rendészeti szemle, 2008/3.

szám 41. oldal.

80

Jogszabályjegyzék

- 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzéséről és megakadályozásáról

- 2282/2000. ( XI.29.) Kormányhatározat az Egyesült Nemzetek Szervezete

keretében létrejött a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény valamint

a kiegészítő jegyzőkönyveinek aláírásáról

- 1997. évi LXXII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.

törvény módosításáról

- 1998. évi LXXXVII. törvény a büntető jogszabályok módosításáról

- 2001. évi CXXI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.

törvény módosításáról

- 1978. évi IV. Büntető Törvénykönyv

- 1994. évi XXIV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról

- 74/1994. ( V.10.) Kormányrendelet a pénzmosás megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény végrehajtásáról

- 2007. évi XXVII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.

törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

- 2003. évi XV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról

- 2001. évi LXXXIII. törvény a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás

megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes

korlátozó rendelkezések elrendeléséről

- 2000. évi CI. Törvény a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó dolgok

felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban 1990.

november 8-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

- 1989.II. törvényerejű rendelet a takarékbetétekről

- 1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési

szolgáltatásokról és az értékpapír –tőzsdéről

81

Irodalomjegyzék

1. Szendrei Ferenc: A Pénzmosás 2010. Phd. Értekezés. Pécsi Tudományegyetem

ÁJK. Doktori Iskola.

(http://doktoriiskola.ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/szendrei/szendrei_ert

ekezes_nyilv.pdf) Letöltés ideje: 2013.02.21.)

2. Dr. Gulyás Richárd: A szervezett bűnözés és annak gazdasági aspektusai 2005.

www.police.hu (2013.02.21)

3. Bóczi Endre: Egy államügyész vallomásai - A szervezett bűnözés elleni

küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon, Belügyi Szemle 1997.

évfolyam 7. szám

4. Janzsó Donát: A szervezett bűnözés kialakulása és jelentésének sajátosságai,

különös tekintettel a rendszerváltás sajátosságaira, Budapest 2011.

http://www.jogiforum.hu/publikaciok ( 2013.02.21.)

5. Horváth András: A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata,

Rendészeti Szemle, 1994.XXXII. évfolyam 10. szám

6. Botos Katalin: Pénzügyek a globalizációban Szeged, SZTE GTK.

http://www.eco.u-szeged.hu/kutatas-tudomany/penzugyek/bevezeto-090816-1

(2013.02.21.)

7. Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar

Közlöny és Kvk. Kiadó Budapest, 2008

8. Dr. Gál István László: A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása

Magyarországon 2007

9. Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és

büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 2005 http://doktori-

iskola.ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/Gal_Istvan_L_PhD_ertekezes.pdf

(2013.02.21.)

10. Jeffrey Robinson: A pénzmosoda a világ legnagyobb üzlete belülről, Park

Kiadó, Budapest 1996.

11. Gál István László: Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak, Akadémiai Kiadó

2007

12. Jacsó Judit : A pénzmosás elleni fellépés eszközei, Magyar Jog, 2000. év 9.

szám

82

13. Dr. Korona Lajos: A pénzmosás elleni harc eszközei a nemzetközi

büntetőjogban, Kriminológiai és Kriminalisztikai tanulmányok 36. kötet,

OKKrl. Budapest, 1999.

14. Vidékiné Farkas Anikó: A pénzmosásról, Ügyészek Lapja 1995. évfolyam 2.

szám

15. Molnár Csaba: Néhány gondolat a pénzmosásról ORFK Tájékoztató 1999.

2.szám

16. Bácskai Tamás –Huszti Ernő-Simon Péterné: A pénz, a Kaori kagylótól az

euróig, Yuki Stúdió Budapest, 2003

17. Blahó András – Plandrel Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények, Aula

Kiadó 2005

18. Fejes Eleonóra: A pénzmosás hazai nemzetközi tapasztalatok alapján, MNB

Műhelytanulmányok, Nemzeti Bank Információs Főosztálya, 1994.

19. Marton Bernadett: Pénzügyi útmutató a pénzmosás megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló szabályok alkalmazásához, Cég és Jog 2002. 4.

évfolyam 6. szám

20. Sneider Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben, Pénzügyi

Szemle 2006. 51. évfolyam 3. szám

21. Pintér Dániel: Pénzintézeti küzdelem a pénzmosás ellen, http://ujbtk.hu/pinter-

daniel-penzintezeti-kuzdelem-a-penzmosas-ellen/ -

22. Az európai Bizottság sajtóközleménye IP.13/87

23. Dr. Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi

lehetőségei a Magyar Köztársaságban, Közjegyzők Közlönye, 2000. évfolyam

24. Gál István László: A gazdasági bűnözés a bűnügyi statisztika tükrében ,

Rendészeti Szemle, 2008. évfolyam 3. szám

83

Hivatkozások jegyzéke

1. 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzéséről és megakadályozásáról.

2. A Pmt. értelmében a szolgáltató köteles kijelölni egy, vagy több személyt, aki a

legtöbb esetben a pénzmosás megelőzési terület vezetője. Az AML Officer

legfontosabb feladata a beérkezett bejelentések és a hozzá kapcsolódó egyéb

rendelkezésre álló információk továbbítása a Pénzügyi Információs Osztály felé.

Emellett kapcsolattartó személyként jelenik meg a hatóság irányába, elvégzi a

pénzmosási szabályzat aktualizálását, évente legalább egyszer pénzmosással

kapcsolatos továbbképzést szervez az alkalmazottak részére, valamint szintén

éves gyakorisággal végrehajtja az egyszerűsített ügyfél-átvilágításban részesült

személyek körének felülvizsgálatát.

3. Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem

AJK. Doktori Iskola 10. oldal

4. Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem

AJK. Doktori Iskola 161.

5. Szendrei Ferenc : A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem

AJK. Doktori Iskola 161. oldal

6. Közigazgatási Jog IV. Európai Közigazgatás (Szerk).: Dr. Torma András, Z-

Press Kiadó Miskolc, 2010.

7. Dr. Gulyás Richárd A szervezett bűnözés és annak gazdasági aspektusai 2005.

37. oldal

8. Bócz Endre „Egy államügyész vallomásai” – A szervezett bűnözés elleni

küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon, Belügyi Szemle,

1997..évfolyam 7. szám 11. oldal

9. Janzso Donát A szervezett bűnözés kialakulása és jelenlétének sajátosságai,

különös tekintettel a rendszerváltás hatásaira

10. Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti

Szemle, XXXII.

11. évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal

12. Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti

Szemle, XXXII. évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal.

84

13. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem

AJK. Doktori Iskola oldal

14. A leggyakrabban emlegetett példája ennek a kolumbiai „medellini-kartell”

főnökének ajánlata, mely szerint, ha a legális kormány eltűri a kokaintermelést

és a kokainexportot, akkor a kartell készpénzben kifizeti Kolumbia teljes

államadóságát. A dolognak két – külön-külön is érdekes – vonatkozása is

felmerült. Az egyik az volt, hogy a kolumbiai kormány komolyan fontolóra vette

az ajánlatot, és csak az amerikai kormány nyomására utasította el azt, másik

pedig az, hogy az ajánlatban készpénzben történő kifizetést tartalmazott.

15. Magyarországon ugyan előfordult, hogy az oroszajkú bűnöző szervezetek

egyike, melyet a bűnüldözésben szinte mindenki a „Szeva” csoport néven

ismert, a ’90-es évek elején egy magyar televíziós személyiséggel közösen – 54

millió dollár készpénzért – privatizálta a Diósgyőri Gépgyár egyik

(fegyvergyártó) részét. Ezt a magyar hivatalos szervek csak későn vették észre

és csak jelentős ráfizetéssel lehetett visszavásárolni a könnyűfegyver-gyártás

egyik jelentős hazai bázisát az orosz maffiától.

16. Botos Katalin : Pénzügyek a globalizációban 47. oldal 2004. Szeged SZTE

GTK

17. Jacsó Judit Pénzmosás is Kondorosi Ferenc- Ligeti Katalin (szerk) Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny és Kvk. Kiadó Budapest, 2008.

499.oldal

18. Dr. Gál István László: A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása

Magyarországon , Pécs 2007. 5. oldal

19. Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban SZTE GTK 2004. JATEPress,

Szeged Dr Horváth Ferenc A pénzmosás megakadályozására vonatkozó

szabályozás 50-51.oldal

20. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi

kérdései PhD. Értekezés (2005) 9.oldal

21. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi

kérdései PhD. Értekezés 9. oldal

22. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi

kérdései PhD. Értekezés (2005 ). 9.oldal

85

23. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi

kérdései PhD. Értekezés (2005 ).

24. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi

kérdései PhD. Értekezés (2005 ) 17. oldal

25. Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről

Park Kiadó, Budapest, 1996. 9. oldal

26. Anti-Drug Abuse Act of 1986.

27. Gál István gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai Kiadó 2007 153-

154. oldal

28. Jacsó Judit A pénzmosás, in: Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az

európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest

2008. 499. oldal

29. Jacsó Judit A pénzmosás elleni fellépés eszközei, Magyar jog 2000. 9. szám

545. oldal

30. Jacsó Judit Pénzmosás. In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.): Az

európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest

2008 .515. oldal

31. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008.

32. Dr. Korona Lajos A pénzmosás elleni harc eszközei a nemzetközi büntetőjogban

Kriminológiai és Kriminalisztikai tanulmányok 36. kötet OKKrI. Budapest,

1999.293. oldal

33. Vidékiné Farkas Anikó A pénzmosásról Ügyészek lapja 1995.évfolyam 2. sz.

21. oldal

34. Gál István Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai kiadó 2007. 154.

oldal

35. Molnár Csaba Néhány gondolat a pénzmosásról ORFK Tájékoztató 1999. 2.

szám 6. oldal

36. Jeffrey Robinson A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről

Park Kiadó, Budapest 1996 9. oldal.

37. Szendrei Ferenc A pénzmosás PHD. Értekezés Pécsi Tudományegyetem ÁJK:

2010. 27.oldal

86

38. Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. A kaori kagylótól az

Euróig Yuki Stúdió Budapest, 2003. 67. oldal

39. Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és

büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 2005. 39. oldal

40. Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és

büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 2005.

41. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk).: Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008.

512. oldal

42. Blahó András Plandrel Ápád Nemzetközi szervezetek és intézmények Aula

(2005) 25. oldal

43. Marton Bernadett Pénzügyi útmutató a pénzmosás megelőzéséről és meg

akadályozásáról szóló szabályok alkalmazásához Cég és jog 2002. 4. évfolyam

6. szám 34. oldal.

44. Steiner Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben Pénzügyi

Szemle 2006. 51. évfolyam 3. szám 321. oldal

45. Fejes Eleonóra: A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján MNB

Műhelytanulmányok Nemzeti Bank Információs Főosztálya 1994. 19. oldal

46. Fejes Eleonora A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján , MNB

Műhelytanulmányok Magyar Nemzeti Bank Információs Főosztálya 2004.19.

oldal.

47. Gál István László: A pénzmosás, mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás.

Belügyi Szemle 2005. 53. évfolyam 6. szám 104. oldal.

48. Financial Intelligence Unit

49. Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 123.-124 oldal.

50. (FIUs and Terrorist Financing Analysis - A review by the Egmont Group of

Sanitised Cases related to Terrorist Financing

51. www.fatf-gafi.org)

52. http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/moneyval

53. Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 126.oldal

54. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 501.

oldal

87

55. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: (szerk): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502.

oldal

56. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 91. oldal.

57. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502.

oldal

58. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 101. oldal

59. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 93. oldal

60. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008

503. oldal

61. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008

503. oldal

62. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 517.

oldal.

63. Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin(szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 514.

oldal.

64. 1999. január 1. óta Euro

65. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve M agyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008

516. oldal.

66. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008

517. oldal.

67. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal

68. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal

69. http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0168:FIN:HU:DOC (

2012.02.21.)

88

70. Az összefoglaló nyilatkozat elérhető a következő internetes oldalon:

http://ec.europa.eu/internal_market/company/financial-crime/index_en.htm

(2012.02.16.)

71. Európai Bizottság sajtóközleménye 2013.02.05. IP.13/87.

72. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 213. oldal

73. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010.

74. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010.

75. Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008

518. oldal

76. 2001.évi CXXI. törvény

77. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008

520. oldal

78. Dr. Gál István László Általános büntetőjogi és közgazdasági alapvetés 2007

79. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008

520. oldal

80. Jacsó Judit Pénzmosá In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai

büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008.

521. oldal

81. Dr. Gál László :A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása

Magyarországon , Pécs 2007. november 17. 2013.02.16.

82. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 224. oldal

83. http://www.kormany.hu/download/0/ed/90000/normasz%C3%B6veg%20honlap

ra%20p%C3%A9nzmos%C3%A1s.pdf