Pongrácz Antal .., , ,

ROGZITETT FOGPOTLASOK

... " ~ "".,. .....~ studium .....

Rögzített fogpótlások Pongrácz Antal

Sludium Alapitvány Kiadó . Marosv:\sárhely Editur3 Didacticá ~i Pedagogicá • Bukarest

2009

TARTALOMJEGYZÉK

ELOSZO •..• •• •••••• •••••••• ••••• •••• • • •• • • ••••• •• •••••••••• •••••••• •••.• ••• ••• • ••• ••••••. • . •• •• ••• .• • 11

DR. PONGRÁCZ ANTAL SÁNDOR (194S·2OOS) ....... . . .. ...... . ........ ..... .... . . ... . ... .. . . ......... . 13

1. A CSoNKElOKtszlTtS ÁLTALÁNOS IRÁNYElVEl iSZASÁLYAI) ........................ . . ..... .... . . ... 15

Akeményfogszövetmegta rtása l .l ..... . .. . ...... , .. " ............•........ " •.......... . , ....•...... 17

Retenció és stabilitás 1.2 . •. . ...... .. ..... . ... .. • . . ....•.. . . .. .• . ... . .....• • .• .. .• . ..•..•. . .••.• • ...••. 17

Kúpos/tás 1.2.1 ...........................................•..........•.......... •............ 18

Eltávolfthat6ság 1.2.2 .....................•..............•..........•.... . .....•... . ........ 19

Csonkhossz 1.2.3 .............................. . ........ .. ..... . .. . .. . . . ... . ........... . .. . .. 19

Belsö retenciójavítók 1.2.4 , ....... . ...•....•... . ........ ..• ... . ......•. . . .. •.. . .•...... .. .... 20

Behelyezési irány (út) 1.2.5 ••.•••. . ...•..••••..••••••... . ..•.••••••••••..•..•.•••••.••••••..• 20

Szerkezeti ellenállóképesség 1.3 •...•..... . •......••..•...•......•.•.....•..•••.....•..•.•.•..•....... 21

Okklúzállsrövid ltés 1.3.1 ..•......•. . .•..•.•.•..•...•...........••.•......••..•......••••.•.• 21

TartócsOcsökmetszés 1.3.2 ..... . ....................... . ......... . .......................... 21

Axialls falcsökkentés 1.3.3 ........ . .. .. .... . .....•.... . ..............•.... .. ...... . .. . .. . .... 22

Szélek épsége 1.4 .. . •. .. .•....... . .•............ . ....••...• . ..•.... . .....• . •..•..... • ...••........•..• 22

Vájat (Or ton· féle preparáció) 1.4.1 .......•..•........... . . . .....• . ...•..... •. ....... . ........ 22

Mélyvájat 1.4.2 .....•..•.••...••..........•.•..••..•.•..•.....•••.•••••.• . .....•••••••••••.• 22

Derékszögü váll vagy lépcsós preparáciÓ 1.4.3 ........................................ , ...... 23

Gömbölyített váll 1.4.4 ........... . .. . ... . ....... , ..... ... ........... . .... . . . ........ . ..... . . 23

Derékszögü vá ll, lemetszett széllel 1.4.5 ............. . .... . ...... . ............. . . . ............ 24

Tangenciális preparációs határ 1.4.6 ....................... , ............... . ................. 24

A fogbél és a gyökérhártya megóvása 15 , ... , ... , .... . . , .•.... , .. . , , ..... , ... . , .. , ' •.... . . . .......... 25

Pulpakárosodas 1.5,1 .• ,., , ..•........•.....•..•••.•...•...•...•. . , .. . ... , ' •.•.. . , .....•.. , •. 25

Gyökérhártya ká rosodása 1.5.2 ... , ...•... , ........... . .... , ... . ...... , .. , . ........ , .. , ...... 26

A csonkelókészités eszköztára 1.6 ....... . , ... . ... . . . , ............. . , ......... . .... , . • , ..... . ... . .• . ". 26

Forgó eszközök 1.6.1 ••••.••• , ...... . •...•••••••••. , •..•.••••.•••.•.•.••. , •• " .•••.. , •.•. . , • . 26

Kézidarabok (könyök, és-egyenesdarabok) 1.6.2 .•......... " •.••••••••.•.. • .••.. • .• , •. , ..•.. 28

Kéz; eszközök 1.6.3 ..•••..•...... .. ..•......••..•..... , •...•....•.•••.••.........•••.•••••.•• 28

Keresztfertözések megelözése 1.7., .. , ... , ... , ...... , ... , .. , ... , . ...... , .. , ....... , .•..........•... , .• 28

2. EGYETLEN FOGRA KITERJEDÖ FOGPÓTLÁSOK .... . . .. .... . . .... . .. . . ... . ... , .... . . . .. . ... . .. . .. . . ... 31

Teljes borltókoronák 2,1., • . , .... . .•• . " •. , ... , . . .... "." • . , . .. " .. , • • . , • . " ..• • . , . ••. , ..••••.••.••.•• 33

Telj es fém borltókorona 2.1.1 ••. , . . . , .. , •...• . .•.. , •.. , •..•• . . , ••.•...•.. , .•.•..••..•.••..•.. 33

Telj es esztétikus boritókorona 2.1.2 ., •.....••.•••.....••.. " .. , .•.•.. , •. " .• , ....•. , .. . ... , .. 52

Leplezett fém borit6korona 2.1.3 . . . .....•. , ..... . ...................... , ... . ..... . ... . .. . ... 67

Részleges koronák 2.2 ........................•................. , . ... . .......... •.. ... , ........ ...... . 83

A ~klasszlkusM részleges korona (3/4, 4/5) 2.2.1 ..... ...... ... . ......... ...... ....... •... ....... 83

A csapos részleges korona (pinledge) 2.2.2 ............. _ .. . ............. ... .................. 92

A ragasztott héj 2.2.3 ...••..•...•...•......•...•..........•.......•.....•...••..•..•..•...... 92

Betét (inlay). kiterjesztett betét (onlay), borító-betét (overlay) 2.3 .......•....•• •... •....•.•...•.••..•.. 100

Javallatok. ellenjavallatok 2.3.1 ......................................................... .... 101

A fém inlay, on lay, overlay 2.3.2 ............................................................. ' 01

Esztétikus anyagokból készült betétek 2.3.3 .... _ .............. _ .......................... .. . 106

leplezett fémbetétek 2.3.4 • _ ..........•..•.......• . ..••..•.••....•.....•.....•..•• . .•...... 109

Gyékércsapos fogmü 2.4 ........•...•......• _ ..••.. _ .•.•......•.•.....•....•..............•.•. _ ..•... 110

Javallatok, ellenjavallatok 2.4.1 ............................ . ............ .. .................. "D

Odontotechnológia i változatok 2.4.2 ....................................................... III

Csonkelökészítés 2.4.3 .................•..•......... ... ................ ..... ...... . ......... l II

lenyomatvétel 2.4.4 ..•...• .. .•...• . ..•..•...•. . ..•..•......••.... . .• . .••.....•..•..•...•... 113

Ideiglenes csonkvédelem 2.4.5 ..•.......•..•....•...•. . .•..•...•.•.•...•... . .•.....•..• _ ... 115

Szájüregi próba és rÖQzítéshez való előkészítés 2.4.6 ... . ••..•. . ...•.....•....•..•..........• 115

Gyári gyökércsapos (-csavaros) múcsonkfeiépltések 2.4.7 ...... . .........•................ . .. 116

3. HIDAK ... .•.•.• . .. . ..••.•••••••••.••••••..•..••.•••••••••••..••..•••••••••••.. •...••.•••••••.•.•.. 121

A rögzitett hidak (továbbiakban; hidak) alkot6részei 3.1 ... _ ...•..•••..••.....• _ ...•. _ .. .• ............. 113

A pillér 3.1.1 .•...•.......•...•...•...•..•...•...•.......•...•..•... •.. .•.••..•.....•...•.... 123

A horgony 3.1.2 •..••...•...•.......•..••...••..•.••.......•.•••........•.....•.•. . .•.....•. 123

A hfdtest 3.1.3 .............................................................................. 124

A hfdkészités biomechanikai alapelvei 3.2 ...................... . ................. .. .............. . .. . 126

A hidak terhelhetősége (ellenállóképessége, rezisztenciája) 3.2.1 ...•.. .... ...••.•...•..•.... '28

A hidak statikája 3.2.2 .....•••••........•..•...•...•.......• . .•.•.••... . .•...•..•...•..•.... 130

A hidak egyensülya 3.2.3 ......•...........•...•..............•...•......•..•••....••..•..•• 131

A hidkészítés profilaktikai alapelvei 3.3 .... .. ................... .. .............. ...... ........... ..... 131

A hidak osztá lyozása 3.4 .................................... _ ...•...........•..........•............. 133

A hidkészítés lépései 3.5 ••..•...•...•.......•...•..•...••........•......•...•..•.. .. ..••..•..•. . ..... 133

Protetikai előkeze lés (preprotetikai kezelés) 3.5.2 ......•.•.•..••..•.•.•.......••.•...•..••..• 138

A csonkel6készités jellegzetességei 3.5.3 .... . .........•......•.....•.•...................... 142

A harapásvételjeUegzetességei 3.5.5 ...................................... . ................ 144

A rágófelszin megvalósrtása 3.5.6 ........... . ............................ .. ................. 147

A hidak szájüregi próbája 35.7 ........................................... ... ............... 148

Adhezíve - rögzitett (ragamott) hidak 3.6 ............................................................ 148

Odontotechnológia! változatok 3.6.1 ............•.......•..•...•...•..........•..........•. 148

Javallatok. ellenjavallatok 3.6.2 ..................... _ .. ..................................... 150

A pillérfogak el6készltése 3.6.3 ................................• . ....•....•.•..••........... 150

lenyomatvétel 3.6.4 ................ _ ........... " ..• , , .. , ...........• , ...•.•..••........... 151

A hId próbája és ragasztáshoz való előkészítése 3.6.5 ...................... . ................. 151

Implantátumokra rögzitett hidak 3.7 ................................................................. 152

Javallatok, ellenjavallatok 3.7.1 ................................... . ................. , ......• 152

Az implantátum elhelyezésénekelvei 3,7.2 ....... , ... , .. " . .. , ... " .. , . .. , ... , .............. 153

Implantátumfajták 3.7.3 .... " .. , .. _". _, .. _.,. _ ........ " .•. " .•.. _' •... , , .. " _ •.... , ...... 155

Gyökérformájú, kétrészes implantátum részei 3.7.4 .. , •. _ •••. , ...• ,. __ •.. _ .••• " .•..• . , ••.. _, 156

Klinikai és fogtechnikai tartozékok 3.7.5 •..•..•...•.•.•••....... _ ... _ ..••.•••••.•••.••• _, ..• 157

Az implantácí6s fogp6tlás gyakorlati menete 3.7.6 ..•..•....•..•.... .•. ••• • ••••••••.•••••.•• 158

4. A PÓTLÁSOK RÖGZIT~SE (BERAGASzrAsAI . . ....... .. ..... .... .................. . ............... .. 163

Ragaszt6mechanizmusok 4.1 ............ , ....... " ...... , •.. " ....... , .. . , ...•....•.. , .•.•.•........ 165

Tapadásmentes (nonadhezivl ragasztás 4.1.1 ....•... , ... , . .. , ... , ... , ... , ... , .............. 165

Mikromechanikaírögzülés 4.1.2 ..... ............ . ........ . .......... , ....... " .• , . ...... . .. 165

Molekuláris tapadás (adhézió) 4.1.3 .......• , .•• , ••.•••.•••• __ .. _ •....•.••.•.• " •• , .•• , .• , . . , 166

Anyagtani vonatkozások 4.2 ••..•..•••.......... _ ..•.•.••...••..•...••...•.. _ •... _ .•.•...•.... , ...... 166

A végleges rögzítés anyagai 4.2.1 ...... . .................................................... 166

Ideiglenes rögzitóanyagok 4.2.2 ............................................................ 170

A ragasztás 4.3 ..........................................................•.....•...................... 171

Ragasztás Zn-Q-foszfát cementtel 4.3.' .. ............................•............... ... .. . . 171

Ragasztás carboxylatcementtel 4.3.2 ........................................................ 173

Ragasztás üvegionomer cementtel 4.33 .......... _ ...•.. . .•.... • . _ ..•.... _ .....•........... 174

Ragasztás kompozitcementtel 4.3.4 ...•.......••..•.•.•.•. _ ....•...•...•...•...•...•. ••..... 176

S. A RÖGZiTETT FOGPÓTlÁSOK ELTAvOLlTAsA ... .. ...... .. ..... . ...... . ...... .. ............ .. ....... 17. NEV- Es TÁRGyMUTATÓ ... ••••• .. . .. .•.• .. . .••. _ .. ..•• .... • •• _ ••• . •••. . • .••• _ . • . .••• _ ... .••••• .. . . .• 183

A c.sonkelökészités a rögzített fogpótlás elsó, a kivitelezést megkezdő munkafázisa, amelynek vannak általános (tehát minden pOtlástfpusra érvényes) és különleges (egy bizonyos pótlástipusra érvényes) irányelvei. Az általi:\nos irányelveket - egy öntött p6tláshoz való elő készítés kapcsán -azalábbiakban beszéljük meg. A speciális szabályokat minden egyes pótlástfpusnál külön tárgyalj uk.

A KEMtNY FOGSZÖVET MEGTARTASA 1.1

Egy pótlás készitésekor - amelynek tulajdonképpeni célja az elvesztett fogszövet helyettes/tése - nem tekinthetünk el attól, hogya megmaradt foganyagot a lehető legkisebb veszteséggel preparáljuk. Egészséges kemény fogszövetet tartalmazó felszineket - ha már elénük a retencióhoz szükséges preparádót. és a paciens esztétikailag elfogadja - nagyménékben megtarthatunk, pl. részleges korona készítésével, teljes borltókorona helyett. Máskor, ezzel ellentétben. egészséges keményszövetet kell eltávoHtanunk. ha a prognózis azt mutatja, hogy megtartásaval még nagyobb fogszövetveszteség következhet be. Példáullevágjuk egy fogkorona egyetlen megmaradt egészséges falát és gyökércsapos fogmüvet kész'tünk azért, hogy megelőzzünk egy ellenőrizetlen (esetleg hosszanti) törést.

FIGYELEMI A csonkelókészités során sem tekinthetünk el attól, hogy az élő szöveteket esszenJen és tisztelettel kezeljük!

A kemény fogszövet megóvására való törekvés vezetett az egyenes darabba fogható. nagy csiszoló­eszközókkel történő, ún. klasszikus csonkelőkészitésről való lemondáshoz.

RETENCIO tS STABILITAs 1.2

Feladatának betöltése közben a fogp6tlásnak nem szabad elmozdulnia a helyéről. A p6t1ásnak azon képességét. hogy - cementezés nélkül - a behelyezési irány mentén csak nehézséggel távolítható el a preparált csonkról (vagy üregből), retenciónak nevezzük.

FIGYElEM! A készülendő rögzitett fogpótlás azon képességét. hogy szorosan álljon egy csonkon (üregben), nem a ragasztócement biztosftja majd, mert a cementnek a hüzással szembeni ellenállása nem több mint 3 MPa. Ezt a retenciónak kell biztosítania, amely elsósorban a csonk (üreg) szemben elhelyezkedö vertikális falainak az összfelületét61 függ, amelyhez a korona belseje súrlódik (1., 2. ábr.).

A p6tlásnak ellen kell állnia azoknak az apikális - és oldalirányú (döntögetö) eróknek is, amelyek megpróbálják kimozdítani helyeről. Ezt aképesseget stabi lItásnak nevezzük. Retenció és stabilitás elválaszthatatlan tulajdonságok.

Csonkra helyezett. tehát extracoronalis pétlásként különböző koronák értendöek.

Üregbe helyezett, tehát intracoronalis p6t1ásként betét és származékai énendöek.

A A 3 B

1. jbra. Exuacoronalis pótlás (A) klilsö szembenáló ralakat 2. ábra. IntriKoronaUs pótlás (AI bels6 szembenalló falakal hasznal retencióra (8 ). használ retencióra (Bl.

KÚPOS[rAs 1.2.1

Azért, hogya laboratóriumban elkészült fogpötlást fel tudjuk helyezni a csonkra (behelyezni az üregbe), azt enyhén kúposra kell preparálnunk, vagyis az axialis falak dőltek kell legyenek. Tehát egy csonk két szemben elhelyezkedő fajának összetartónak (konvergensnek) kell lennie, illetve egy üreg falainak széttartónak (divergensnek) kell lennie. Ilyen összefüggésben beszélhetünk a konvergencia, illetve a divergencia szögéröl.

Egyetlen falnak a preparált fog tengelyéhez való viszonyát a fal dölésével jellemeuük. Egy kúp alakú (4"-6/ gyémánt csiszolóval2-3 fokos dőlésl erhetünk el két szemben elhelyezkedő falon, ha a csiszolót párhuzamosan tartjuk az elkészítendő pótlás tervezett behelyezési irányával. Két egymassal szemben elhelyezkedő, 3 fokos dőléssel rendelkező fal, 6 fokos kúposltást eredményez.

Elméletileg minél párhuzamosa bb két szembenálló prepará lt fal, annál nagyobb a retenció. Gyakorlatilag azonban a szájüregben, az emberi szem gyarlósága miatt, nem lehet párhuzamos falakat kialakítani anélkül, hogy ne csiszol nánk alámenös részeket. A csonkot egyrészt azért kúposít juk, hogy jobb rálátást biztositsunk a preparálandó fa lakra, másrészt a kúpos forma majdnem teljes felhelyezhetöséget biztosit a pótlásnak a cementezés során. Cementezéskor, egy párhuzamos falú csonk egy koronában úgy viselkedne mint dugattyú a hengerben, vagyis lehetet· lenné tenne a fölösleges cement elfolyásat és ezáltal a felhelyezhetőseget.

Minél kúposabb egy csonk, annal kissebb lesz a pótlás retenciója (3. ábra). Ideálisnak tartják a retenció szempontjából ha a csiszolás során 6 fokos konvergenciát sikerül elérnünk csonk falainak prepará lásakor, illetve ugyanekkora divergenclát üreg fa lainak elókészltésekor. Szakirodalmi adatok azonban azt bízonyftják, hogy még tapasztalt fogorvosok sem képesek átlagban 10 (frontfogon) - 20 (őrlófogon) foknái kissebb kúpositást elérjenek szájüregben történő csiszolásnáL Úgy túnik, hogy átlagosan 16 fokos kúposítás (100 frontfogakon, 220 őrlőkön) érhető el a klinikai gyakorlatban, amely még megfelel a retenció követelményeinek.

FIGYELEM! Az ideális kúpositásra (6 fok) való törekvés jó eljárás ahhoz. hogy végül optimalis eredményt érjünk el. A túlzott kúposítást mindenképpen kerülnünk kell!

,so

-,oo

l " so

i 10' 10- lel ' ~' 50- 60"

kllposltis

3. ib~. Osuefuggésell: kuposltAs és retenció között: ahogy Mveijuk 11 kupossagot. ugy csökken a retenció.

A ragaSlt6cementek jó része mechanikailag kötődik a pótlás belső fehlletéhez és a csonk kűlsó felszínéhez. Tehát a nagyobb felszfnnel rendelkezé csonkok nagyobb tapadási felületet biztosítanak. Következik, hogya nagyobb koronával (pl . nagyörlók) rendelkező fogak jobb retenclót biztosftanak, mint a kissebb koronával rendelkezöek (pl. kísórlék) (4. ábra ).

ELTÁVOUTHATÓSÁG

4. ábra. Egy teljes boritókorona szamára Jobb retenciól biz­tosít egy nagyOI16 mIni egy kis6rJó.

1.2.2

A retenció javftható azáltal, ha geometriai lag leszúkítjük a pótlás lehetséges eltávolltási útjainak (irányainak) a számát. Akkor a legjobb a retenció, ha csak egyetlen eltávolit.hi út létezik. Jó retenci6jú pl. egy teljes borít6korona, melynek csonkja hosszú axialls falakkal minimális kúpositással és párhuzamos reten(iós barázdákkal rendelkezik. A retenci6s barázdák az oldalirányú, csavaró és döntögetö erőkkel szembeni ellená llásban is szerephez jutnak, tehát növelik a stabilitást. Ellenkezőleg, egy rövid, túlságosan kúposított csonkr61, nagyszámú lehetséges irányból távolftható el egy teljes borítókorona.

CSONKHOSSZ 1.2.3

A csonkhossznak lényeges szerepe van a retencióban és stabilitásban egyaránt. Hosszabb csonkok nagyobb felszfnnel rendelkeznek a retenció számára, mint a rövidek. Mivel aszéli záródási vonaltól okklúzálisan elhelyezkedő axialis falak csökkentik az eltávolithatóságot. ezért a csonkhossz és a falak dőlése döntő tényezők a billentö erökkel szemben, tehát a stabilitás ban. Stabilitást csak ugy biztosithatunk egy borlt6korona számára, ha a csonk elég hosszú ahhoz, hogy keresztezze a pótlás elfordulásl ívét, egy, az ellenkező olda li szélen elhelyezkedő forgásközpont (fulcrum) körül

(5.A. ábra). Ha rövid a csonk, és raadásul még kúposfton is, kétséges a stabilitás megvalósithatósága (5.B. á bra).

A iB

I

5. ábra. Magas csonk (A) keresztezi egy korona bfllenesé­nek elfordulás! Ivel (a nyUnál), mig alacsony a onk (8 ), nem kepes erre.

Nagy átmérőjü, de rövid csonkok stabilizáló képessége lényegesen javftható az axialis falakba csIszolt barázda (-ák) segrtségével. Ez lerövidrti a rotációs sugarat, és a falnak az árok fölöni, okklúzális felszínhez közeli része keresztezi a pótlás elfordulási Ivét (6. ábra).

A lB I I

BELSO RETENCIÓJAVITÓK

l 6. ábra. Rövid csonkra helyezett borh6korona stabili tása lA) növelhető a)( ialis barázdák segitségével IB), amelyek le­rövldltlk a rotációs sugarat (nyUnál).

1.2.4

Nem mindig lehetséges két szembenálló, axialis falat minimális kúposrtással kivitelezni, úgy ahogy azt a retenció megkövetelné. Például egy fal hiányozhat. vagy eleve túlságosan kúpos. Ilyenkor a

csonk belsejébe preparált retendós felszínekkel próbáljuk helyettesíteni az illető falat. Ilyen felszlnek lehetnek a barázdák, a kazetták és a fu ratok. A klinikai helyzettől függöen ezek mindenike helyettesítheti a másikat.

BEHELYEZÉSIIRÁNY (ÚT) 1.2.5

A behelyezési irány egy olyan képzeletbeli tengelyt jelent, amelynek mentén a pótlás fel (bel helyezhető, - illetve le (ki-)vehetö a csonkról (üregböl). Az orvosnak még a preparáció megkezdése előtt el kell terveznie a behelyezési irányt. Ezzel kell majd egybeesnie a preparáció során, minden egyes falnak, vagy belső retenciójavítónak (barázdának, stb.).

A behelyezési irany két kiterjedésben értelmezendő: vestibulo-oralisan és mezio-distalisan. Vestibulo-ora lisan nagyjából a fog tengelyéhez egyeztet jük a behelyezési irányt. tehát azzal

párhuzamosan preparáljuk a vestibularis, illetve oralis felszfneket.

Mesio-distalisan a szomszédos fogak approxlmális felszínei határozzák meg az irányt, tehát azokkal párhuzamosan kész(tjük elő a mezialis, illetve distalis felszint, Oölt fogak esetében ha nem fgy járunk el, hanem a fogtengellyel csíszolunk párhuzamosan, a kész korona beleütközik majd a szomszéd approximális fejszínébe és felhelyezhetetlen lesz.

SZERKEZETI ELLENÁLLÚKtPESSÉG 1.3

Egy pótlásnak megfelelő falvastagsággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy birja a rág6eröket. Megfelelő falvastagság csak úgy érhető el technikailag, ha a csonkpreparáció - elegendő mennyiségű

foganyag eltávolításával - megfelelő helyet biztosit számára. A szerkezeti ellenállóképesség megvalósrtása nemcsak ocdusalis, hanem axialis falvastagság helyének a biztosítását ls jelenti.

QKKLÚZALIS RÖVIPITÉS 1.3.1

A fog rágófelszínéból a készítendő korona talvastagságának megfelelő mennyiséget kell csiszolni. Ezt úgy kell elérni. hogy közben a fogkorona jellegzetes rágófelszfni rajzolata (morfológiája) megmaradjon (7. ábra).

FIGYELEM! A rágófelszrni morfológia (csücskök, gÖdrök) megszüntetésével, azaz laposra csfszolásáva l csökken a csonkmagasság és ezáltal a retenció, valamint veszélyeztetjük a pulpaszarvakat.

7. ábra. Az okklUzális rövldilésnél meg tart­Juk a Jellegzetes ragófelsz/ni morfológját. és kerüljük a laposra cslszolásl

Fém borító korona (aranyötvözetek) csonkelókészftésénél, okklúzálisan 1,5 mm helyet kell blztosftanunk a tartó (funkcionális) és 1,0 mm-t a támasztó csücskök számára.

Fémkerámiai koronához 1,5·2,0 mm hely szükséges a tartócsücskök, és 1.0·1,5 mm a támasztócsücskök boritására.

Teljes kerámiakoronák 2,0 mm helyet igényelnek okklúzálisan, csűcsökfajtától függetlenül.

FIGYELEM] A fenti értékek amerikai iskolák véleményét tükrözik, Nyugat Európában (Németország) tartó~vagy támasztócsücsökból egyenletesen távolítanak el okklúzállsan 1,5-2 mm·t, a borftókorona fajtájától függöen.

TARTÓCSÜCSÖK METSZÉS 1.3.2

A gnatológiából ismeretes, hogy az őrlőfogak terhelése nemcsak az anatómiai ragófelszínre, hanem a tartócsücskök (funkcionalis csücskök) területén kiszélesedö. egész funkcionális rágófelszfnre kiterjed. Ezért, külön gondot kell fordItani az egyenletes anyagvastagság biztosítására a többletterületen is. A helybiztosftást e célra, az alsó vestlbularis csücskök vestibularls, és a felső palatinaIls csücskök palatinalis lejtőinek a széles metszésével tudjuk elérni (8. ábra).

FIGYELEM! A tartócsűcsök metszése az okklúzális rövidltés szerves része. és tulajdonképpen a preparáCiÓ kiszélesítését jelenti az anatómiai rágófelszfnröl a fiziológiai rágófeJszrnre.

A tartócsücsök metszésének elmulasztása elégtelen helybiztosí­tást jelent majd a technikusnak, egy fokozott erőbehatásnak kitett területen. Két választás lehetséges ilyenkor: 1. vékonyra mintázni az anyagot, hogy az okklúziót ne zavarja,

de utólag, használatnál a korona kilyukad; 2. egy utólagos perforációt elháritandó vastagabbra mintázni,

de akkor, a korona korai {=premature [an]} érintkezést fog okozni.

AXIALlS FALCSÖKKENTtS

8. ábra. Alsö örlöfog vestibularis (tart6) csücskének a metszése.

1.3.3

A fogkorona axialis falainak preparációja során eltávolított keményszövetmennyiség biztosítja majd a helyet a pótlás oldalfalainak vastagságához. Ha elégtelen preparáció miatt túl kevés a hely, szintén két rossz között választhat a technikus: 1. vékonyra mintázza a falat, hogy ne haladja túl a fogkorona körvonalát, de az utólag torzulhat a

rágóerők hatására; 2. megelőzendő a torzulást túlméretezi a falvastagságot, ami viszont elősegíti a lepedékképződést,

illetve mesio-distalis irányú túlméretezés esetén a korona ütközik a szomszédos fogakba és nem helyezhető be.

SZÉLEK ÉPSÉGE 1.4

A pótlások széleinek, de magának a csonk épségének megtartása is megfelelő anyagvastagságot igényel ezen az ún. lezárási területen. Anyag, technológia és a klinikai helyzet is meghatározhatja egy pótlás szélének vastagságát és formáját. Ezek függvényében kristályosodtak ki a ma elfogadott, előkészitési határformák, amelyekbe a legkedvezőbben illeszkedhetnek majd a készülő pótlások szélei. A ma általánosa n elterjedt preparációs határformák a következőek:

VÁJAT (ORTON-FtLE PREPARÁCiÓ, V. CHAMFER [AN.]) 1.4.1

Kísérletileg kimutatott, hogy ez a határforma a legmegfelelőbb fém borítókoronához való előkészítésnél. Legkissebb stresszhatást mutat a széli részeken és jól védi az alatta fekvő cementet. Gömbölyített hegyű, legkisebb kúpalakú gyémánttal preparálható chamfer, miközben a fogkorona axialis falcsökkentését végezzük. Ilyenkor a koronaszél bunkós formájú lesz. Torpedó alakú gyémánttal kedvezőbb, nyitottabb a vájat íve, ezért megfelelő vastagságú és ugyanakkor hegyes szögben végződő koronaszél mintázható (1 O.A. ábra).

MÉLY VÁJAT (HEAVY CHAMFER, DEEP CHAMFER [AN.ll 1 ,4.2

Széles sugarú belső körivvel rendelkező, 90"-os vájat (körnegyed), amelyet gömbölyített hegyű, kúpalakú gyémánttal preparálhatunk (újabban létezik, kimondottan erre a célra készült gömbölyített hegyű, kúpalakú gyémánt, hegyén egy nem vágó kis "stop"-al, ami megakadályozza a

vájat túlságos mélyftését és ezáltal az alátámasz~ tatlan zománcprizmák kialakulását; mindemellett védj a ginglvát is a fölösleges trau mától (9. ábra). Teljes kerámia boritókoronák számára jobb alátá­masztást biztosit mint az egyszerü chamfer, de

9. jbr~. C~ucsl ~toppa' rendelkező gyémllnt cstszmó

kevésbé jót, mint a gömbölyített váll. Fém pótlásnál is alkalmazható, de ilyenkor lemetszett széllel kivánatos kivitelezni (l O.B. ábra).

DEREK5Z.ÖGQyÁLL (SHOULDER [AN.]), VAGY L~PCSOS PREPARÁCiÓ 1.4.3

Ma, csak a klasszikus (platinafóliás) eljárással készülö porcelán köpenykorona előkészitéséhez használják ezt a preparációshatárt. Csonkakúp alakú gyémánttal preparálják. A széles. 900-os, éles belső szöglettel rendelkezö lépcsö egyrészt erös alátámasztást jelent és ezáltal védelmet nyújt a porcelán törése ellen, másrészt elegendö helyet biztosit az esztétikus technikai kivitelezéshez. Ez a legtöbb foganyagáldozattal járó előkészítési forma, és a fogkorona töréséhez vezethet az éles, belső szöglet (l O.c. ábra). Jelentösége inkább történelmi vonatkozású.

GöMBÖLylTETT VALL !RADlAL SHOULDER [AN.]) __ 1.4.4

A derékszőgü váti módosított formája. Szintén csonkakúp alakú gyémánttal preparáljuk, de egy rövid sugarú belső kőrfvre gőmbölyitjük finirozásnál a belső, éles, 900-os szöget (10.0 . ábra). Ezt. egy henger alakú, hegyén is aktiv és rövid sugárban gömbölyített wolfram-karbid finirozóval érhetjük el (H 158-012 számú). Kézi zománcvágók is alkalmazhatóak. Ilyen preparációshatár készül Amerikában az új. teljes kerámia rendszerek többségéhez. Ugyanolyan jól viseli a terhelést mint a lépcsős preparáció, de kevesebb feszültség koncentrálódik a váll gombölyü belső szögletére, mint az élesre. Ezáltal csökken a fogkorona fraktúrájának a veszélye. A lenyomatanyagok ls jobban és buborékmentesebben folynak a gömbölyü, mint a szögletes formákba.

1 O.jbra. Vájat (cham(er, congel (A); Mély vájat (heavy chamferIIB); Oerékszogu váll bhoulder) (Cl; GömbölYlteu váll (radial shoulderJ (D).

FIGYelEM! Ellentétben az amerikai véleményekkel, Nyugat Európában (Németország), az új, teljes kerámiakoronák készftésénél, a kfméletesebb mély vájatot (heavy chamfer) tekintik a megengedhet6 preparációs határnak.

DEREKSZÖGQ VALL, LEMETSZETI SZtLLEL (SHDULDER WITH BEVEL [AN.]) 1.4.5 A derékszögü váll gingivális zománcszélének különböző szögben történő lemetszéséböl keletkezik. A műveletet egy lá ngalakú gyé má ntcsíszolóval vegezhetjük el. Eredetileg az aranyból öntött teljes borít6koronák széli záródásának javítására tervezték. Elméletileg, ha kisebb szőgü metszést kiviteleznek (1 SD~5° ). tehát minél kisebb a metszés vonala a fog tengelyével, annal kissebb lesz a résképzödés a területen . A gyakorlat azonban azt mutatja, hogya ragasztócement vastagsaga kiemeli a koronát a csonkról, mégpedig annál jobban, minél kissebb szögben metszettünk és közelítettünk a fog tengelyéhez párhuzamosra (lásd ~dugattyúhatás" az , .2.1. alfejezetnél). A 30o~45°- ban metszett szél mutat a legkissebb résképzó~

dést ragasztás után (1'_ ábra).

11. ábra. Derékszőgú v.1l1 , 450-ban lemetszett széllel, amely már szintén Inkább csak törtenel­ml jelentőségű.

A lemetszett szélű derékszögű váll használható a fémbetétek approximalis kazettáinak, a szintén fémből készült fedő-betétek okklúzális vállának és a fémkerámiai koronák vestibularis határ­formájának elókészftésénél is (utóbbinál a válJ legömbölyített!). Az aranypótlások széli záródásának javulása érhető el azáltal, hogyametszésvonalon fekvő lágy fémszegély egy tompa műszerrel. a szájban mechanikailag eldolgozható.

TANGENCIÁLIS PREPARÁClÓS HATÁR

Világviszonylatban ritkuló tendenciát mutató, de nálunk még igencsak elterjedten alkalmazott előkészítési

határforma. Tulajdonképpen nem is beszélhetünk preparaciós határról, ugyanis a lecsiszolt axialis felszínek határ nélkül érnek véget, valahol az ínybarázdában, Vékony, hegyesvégü, kúpalakú gyémánttal prepa­rálnak (12. ábra). A technikusnak a kevés hely miatt vékony széleket kell mintáznia. A késélszerüen (knife­edge [an_J) végződő szélek utólagosan jelentős

torzulások forrásai lehetnek. Ha vastagabb szélekkel próbálja megelőzni ezt, akkor a fogkontúrt jelentésen megvastagftva, a lepedékképzödés kockázatát növeli. A jó szeli lezárás megvalósítása érdekében, a vertikalis mintagravirozás (vésés) kfsértésébe is beleeshet, miáltal a koronaszél túl hosszan hatol majd az ínybarázdába és károsítja a hámtapadást.

1.4.6 .

. <z, \'

-----/\ 12. ábra. Tangenciális preparáláS: bármelyik axlalls falhoz egy tangens húzható. Eszköz: he­gyes kúpalakú gyémánt. Altalanos haszn.1lala remélhetőleg rövid időn belül szintén törtene­lemmeválIk.

A tangenciális csiszolas néhány anatómiailag megkövetelt helyzetben létjogosult. például az alsó kismetszőknél. illetve nagyon bedölt molárisok meziális falánál, ahol a pulpa kamra megsértésének elkerülése miatt kénytelenek vagyunk ilyen módon preparálni.

A FOGBtL ÉS A GYÖKtRHARTYA MEGOVASA , .5

A csonkelőkészités csíszolással történik, élőanyag-eltávolítással jár, ezért sebészi beavatkozásnak tekinthető. Minden élő fog fájdalommentes preparációja érzéstelenítést igényel.

A pulpát és a parodontlumot is védeni kell az elókész(tes során az eset leges károsodásoktól.

PULPAKÁROSODÁS 1.5.1

A csiszolóeszköz okozta hó és rezgés (vibráció) miatt következhet be. Kb. 50·( az a hőmérsékleti küszöb, amelyet túlhaladva a fogbél visszafordíthatatlanul károsodik. A túlmelegedés jól vágó (új). hatékony csíszolóeszközök kiválasztásaval és víz-levegő keverékkel történő hútéssel kerülhetö el. SQ..SO mi/perc mennyiségü vizet tartalmazó spray-hűtés mar 20-30·C-ra csökkenti a hőmérsékletet magas fordulaton történő csiszolásnál. Turbina használatánál lehetőleg ne haladjuk meg a 0,5 N nyomást és a 20 mp-es állandó fogérintkezést. A rezgés a kézidarabok jó minöségévei és a cs{szolóeszközök kiegyensúlyozottságával (centráltságával) elözhető meg.

FIGYELEM! A cslszolóeszközőknek csak levegővel történő hütése kimondottan káros a fogbélre! Kiszáritja a preparálás során felszinre került nyitott dentincsatornákat, aminek következtében a pulpából odontoblaszttestek szfvódhatnak - és Sloru lhatnak azokba. Következmény: fogbélgyulladás, korai dentinöregedés. nekrózis (akár évek múltán). A nagy teljesltményü elsz!vók a vlzsugár "eltérltése" eseten szintén szaritanak.!

A pulpa fölött legkevesebb 0,7 mm vastag dentilfalnak kell maradnia a csonkpreparáci6 után. FIataloknál, akik még tág pulkakamrával rendelkeznek. a kétszerese kivánatos.

A megmaradt dentin áteresztőképessége (permeabilitása) növekszik a pulpa felé közelítve, mivel a dentincsatornák:

• kúposak, ezért szélesebbé válik a keresztmetszetük. - rövidebbé válnak. - súrüsoonek (konvergenciájuk miatt).

Tehát: mig a zománc-dentin határon 1% (13. ábra) megnyilt dentincsatornafelületre számithatunk. addig pulpaközelben 22%-[a (l 4. ábra).

13. ' br • . Ke .... és es szük nyitott dentincsatorna a ZO"­m.ilnc-dentln határon (X 1000)

c

• ~

• • • o • • , • • •

• • t • • • .. • • • • .. 14. ' b r •. Sok és tág nyitott csatorna apulpakamra közelében (X 10(0)

GYÖK~RHÁBTYA KÁROSODÁSA 1.5.2

leggyakrabban, a fognyaknak az rnybarázdában történő preparáci6ja során következik be, ha a hámtapadást túlhaladjuk. Megelőzésére csiszolás elötti sulcustágítást végezhetünk retrakciós fonal segitségével. fgy, az fnyszél oldalra szoritásával, csökken sérülésének a veszélye és jelentösen megjavulhatnak a látási viszonyok is.

A pótlás széle ls károsíthatja a parodontiumot. legjobb eredményt akkor várhatunk el. ha a szelek a lehető legkevésbé kiemelkedöek, simá k és a paciens által tisztíthat6ak.

FIGYELEM! Klinikailag törekednünk kell az előkészítési határ olyan elhelyezésére, ahol a pótlás széleit a fogorvos flnírozhatja, a paciens pedig tisztíthat ja. Ezen követelményeknek legjobban a supragingivalis elhelyezésl forma felel meg.

A preparációs határt tehát lehetőleg a zománcban kell elhelyezni. Azt a régi felfogást, miszerint az fnybarázda cariesmentes. és a koronaszélnek be kell hatolnia mélyen ebbe az .ideális" lezárási területre, ma már a parodontitis marginalis leglényegesebb etiológiai tényezőjének tekintik 115. ábra).

Ennek ellenere. kénytelenek vagyunk bizonyos esetekben a preparációs határt subgingivalisan meghatározni. Igy pl. rövid fogak csíszolásánál a retenció növelését érhetjük el vele. Esztétikai érdekek, vagy nyaki szuvasodás szintén kényszerftő tényező lehet.

A CSQNKELÖKÉSzfTÉS ESZKÖZTÁRA

r---------------~

A B

lL..--..-,'-..lj'" .. ! """ " t ""

1 S. ábra. Baloldat! fele a fogkoroná· nak (Al tangenciális elókészitéssel: a ko­rona szele károsftja a lágyrésze-kel; jobboldali fele (B) supragingJValis vájattai: a koronaszél pontos':lIlllleszkedik es tis.nit­halO.

1.6

Az egyenesdarabba fogon, nagy gyémánt csíszolóeszközökkel, lassú fordulatszámon történő,

úgynevezett klasszikus előkészítést ~ számos hátrányuk miatt ~ a fogászati iskolák nagyjából mind kizártak a gyakorlatukbór. Néhány említésre méltó hátránya: a rágófelszfn morfológiáját nem lehet meg tartani; könnyen megsérthetöek a szomszédos fogak és a környező lágyrészek; nem készíthető a mai pótlásoknak kívánatos preparációs határ, stb,

FIGYelEM! A modern csonkelőkészités magas fordulatszámon végzett nagyolást és lassú fordulatszámon kivitelezett fmirozástjelent.

FORGÓ ESZKÖZÖK 1.6.1

A forg6 eszközök anyag. méret, és alakbeli sokfélesége miatt igény keletkezett az osztalyozasukra. Igy jelent meg az ISO 6360 (ISO = International Standards Organisation), amely számjegyekkel kifejezhető sorrendbe rendszerezi a fogaszati fúrók és csiszolók hosszát, a nyél anyagat, az aktiv fej anyagát. alakját. és színes cslkkal a gyémántszemcsék nagyságát (16. ábra ).

.E c

d

a e

a . aktlY fej anyago! IqyenWint. karbid, Ktl)

b . il szar fajtája (lIulcsos, hlkclOs)

c. a fUfó (uiszol6) t.ljes hosw

d. az aktiv fej alakja

a. szin-kód ol gyémánt szemcwk ~retére f , az aktly fej atmér6Je tlzedmlllméterekben

806

3\ , 130

,2< '12

) :

16. ábra. ISO számozá­sok Jelentése egy fürön . Vigy csiszol ón. A képen; N-ISO 806.3 14.130.524.012 uámu gyémantozon tor­pedó alaku csiszoló.

A fogászati forgó eszközök kétféleképpen távolítják el a foganyagot forgácsolássa l (a túrók) és csisloJással (a gyémántozott csiszalók),

A fUrók (acélból vagy wolfram-carbidból) (17. ábra) közül azok, amelyek kevesebb mint 8 éllel rendelkeznek, a durvább megmunkálásra alkalmasak. Dentin forgácsolására haszná latosak, de a woJfram-carbidból készültek a fémet is vágják (pl. koronafelvágasnál: ezeknek az aktiv feje hosszanti és haránt irányu árkokkal is rendelkeznek). A 12-nél több éllel rendelkezöek a zománcszélek és a dentin fínirozasanál nagyon hatékonyak.

A gyémántozott csíszolók (1S. ábra) - amelyekkel a zománcot munkaljuk meg - különböző

szemcsenagysaggal rendelkeznek: 4-180 ~m-ig terjedhet a szemcseátmérőjük . A 180 IJm (fekete jelölés) átmérővel rendelkezöek extradurvák, nagy az lrritáci6s hatásuk. és csak nagyol<isra alkalmazhatóak. A durva szemcsézettségüek szintén irritálnak. és ugyancsak nagyolásra alkalmazhatóak (zöld j elölés - 140 ~m). A 100 !lm szemcseatmérójüek közepesnek tekinthetöek és a legelterjedtebben használhatóak. elfogadható irritációs hatásuk miatt (kék jelölés). A 40 !lm­nél kisebb szemcseátméröveI rende l kező finom (piros jelölés) és ultrafinom (sárga jelölés - 15 ~m)

gyémántozott csíszolókat finírozásra használják. (Újabban teljesen sima. fehér jelölésu ls létezik)

17. ábra . Keményfém (carbld) fÚrÓk. 18. ábra. Gyémántozolt cslszol6k

FIGYELEM! Egy felszin nnírozásánál úgy tudjuk epen tartani a kialakított preparációs határokat, ha olyan alakú es méretü finlroz6t használunk, mint ami lyen alakja és mérete volt a 9yémántozott el6készltö csiszolónak. PI. gyemántozott torpedó alakú cslszolót torpedó alakú wolfram-carbid nnirozó követhet egy chamfer lesímitásánál.

KEzIDARABOK (KÖNYÖK, ES-EGYENESDARABOK) , ,6.2

A modern könyökdarabok nagy erővel es 500-400000 fordulat/perc (fpp.) forgássebességgel működhetnek.

Alacsony fordulatszámú {500- 1 0000 fpp. -zöld jelölésű, 1000-25000 fpp. -kék jelőlesü) darabbal acélfúrókat múködtetünk. V!zhútés nem kötelező . Lágy dentint távolithatunk el, vagy finirozhatunk ezen a fordulatszámon.

Közepes fordulatszámú (20000-80000 fpp. - piros jelölésü, 20000-120000 (pp. - narancssárga jelölésü) darabbal a közepes szemcsékkel rendelkező gyémántcsíszolók a leghatékonyabbak. Kötelező a levegő-víz keverékkel való hűtes . Mivel ezen a fordulatszámon az orvos tapintáserzéke a legjobb, ezért a legprecízebb műveletek végrehajtásához alkalmazzak. Ilyenek: a kavitások vegső alakjának kialakftása, a preparáCiÓ megtervezésehez szükséges orientádós barázdák bevágása, de a finlrozás és az okklúzió becsíszolása is.

Magas fordulatszámú (250000-400000 fpp.) darab csak légturblnával múködtethető. Gyémánt­cs/szolók és wolfram-carbid fúrók egyaránt hatékonyak ezen a fordulatszámon. Erőteljes levegő·

víz permettel való hűtes kötelező. A gyémántozott cslszolók közül a durvább szemcsézettel rendelkezőkkel végezhetjük a zománc nagybani preparációját ezen a fordulatszámon. A wolfram· carbid fúrók egyaránt könnyen vágják turbinadarabbal a dentint és az eltávolításra kerülő

fémkoronákat.

A magas fordulatszámú darabban max. 2 mm átméröjü forgó eszközöket alkalmaznak, a fog Irri tácIójának elkerülése végett. Mivel a tapintásérzék minimális ezen a fordulatszámon, ahányszor csak romlanak a látási viszonyok, fennáll a túlzott foganyagehávolltás veszélye.

KEzl ESZKÖZÖK 1.6.3 A Black által feltalált kézi zománcvésöket alkalmazhatjuk a csonk szél i, alátámaszta tlan zománc prizmálnak az eltávolítására és egy vá ll körvonalainak a kihangsúlyozására. A különböző méretű Black kana lakat a felpuhult dentin eltávolítására használhat juk üreg preparációja során.

KERESZTFERTÓZÉSEK MEGELÖZÉSE 1.7

A keresztfertőzések megelőzese a paciens, a rendelő munkatársainak és a laboratórium munka­társainak a vedelmét is szolgálja. A beteg anamnezise során külön kerdésben kell kitérnünk esetleges szérum-hepatitisre (8 és C tipusúra), és HIV fertözésre. Habár inkább a HIV vírussal törtenő fertözés tartja rettegésben egy rendelő munkatársait, a szérumhepatitissel való keresztfertózés lehetősége jóval nagyobb minden egészsegügyben dolgozónak (19_ ábra).

Annak ellenére, hogya véletlenszerű keresztfertőzésekről szóló, bizonyitott adatok hiányoznak, a fogászati műveletek kapcsán a paciens vérével es váladékaival való érintkezés kockázata nagy. Ezért a ma már mindenkinek hozzáférhető (diákoknak jelenleg ingyenes!) Hepatitis B ellen i vakcina ajánlatos minden rendelői munkatársnak.

Legóvatosabb hozzáállást jelenti, ha minden egyes pacienst potenciális fertőző forrásnak tekintünk. Maszk, védöszemüveg - és öltözet, gumikesrtyü használata ajánlatos fogorvos és asszisztensei számára.

A csonkpreparáláshoz szükséges fogászati eszköztárat, szabály­szerűen a következő lépések szerint készítik elő a használatra:

fertőtlenftés

tisztitás sterilizálás

,

.' .' I • ,

• • " 40. ; •

, 9. áb ra. Hepatitis B vrrus modellje.

hygienikus tárolás (a szájsebészeti, parodontális és endodonciás eszközöket nem elegendő hyglenikusan tárolni, hanem sterilen kell tartani!)

A kézidarabok nemrég még megoldatlan belső sterilizálására, a közelmúltban forgalomba hozott gyors-autoklávok - a hozzáférhetőségtöl függően - lennének a legmegfelelőbbek. A sterilizálás előtt a forgó részeket olajozással kell megóvni a nedvesség okozta károsodástól.

FIGYELEM! Mikrobiológiai vizsgálatok a hűtőfo lyadék vezetékeinek fertöződéset

bizonyították. Ennek oka a vezetékben a leáll ítás pillanatában bekövetkező un ... visszaszfvó· hatás. Ma már léteznek olyan modernebb kézldarabok amelyek megelőzik ezt az effektust. A leállftás pillanatában lezárják a viz útját, Igy nem szívható vissza.

TELJES BOR(TÚKORONÁK 2.1

Olyan fogmüveket jelentenek. amelyek teljesen beborítják a fogkorona minden felszínét. A csiszolt koronafelSlinhez cementezéssel rögzűlnek. Anyaguk szerint készülhetnek:

egyneműen, tehát teljesen fémből, kerámiából, akrilátból . . vegyesen, a fémet kerámiával. akriláttalleplezve.

TEUES F~M BOR[TÓKORONA 2.1.1

Elsősorban molárlsok borrtására használatos koronák.

JAVALLATQK, ELLENJAVALLATOK 2.1.1.1

l. JAVALLATOK

3. Morfo-funkcionális és profilaktikai célból (öncélú, vagy szóló koronaként):

~ nagykiterjedésű fogszuvasodások esetén, amelyek már nem oldhat6ak meg plasztikus pátlással (tömessel). vagy betétte!.

.:. kiterjedt töméssel. vagy halmozott kissebb tömésekkel rendelkező molárisok esetén, a fogkorona törésének megelőzésére. Ha a klinikai koronának négy felszíne szuvas, vagy tömött, a kiterjedést61 függetlenül teljes borít6korona javallott,

.:. trauma okozta keményszövetvesztés esetén: pl. csücskök törése, bukkális·vagy orális falak fraktúrája .

~ abrázió (idegen anyagok okozta) vagy attrició (saját antagonistája okozta) következtében elkoptaton fogkoronák rágófelszineinek újjáépítésére .

.:. egyes fogak vagy fogcsoportok helyzeti rendellenességeinek korrekciójára, ha fogszabályo· zással nem oldhatóak meg.

~ szomszédos fogak kontaktpont;ainak helyreállítására. Ha az Interproximálls rés < 2 mm· nél, egyetlen borítókoronával megoldható a zárása, Ha a rés > 2 mm·nél, a zárás két borító· koronát igényel a két szomszédos fog ra, 4 mm-nél nagyobb rés esetén a két borftókorona közé már hidtest szükséges (20. ábra).

20, ábra. Vest szabálya.

b. Protetikai célból

.:. hídhorgonyként, sorközi foghiány esetén (Kennedy III., IV. osztály) •

.:; részleges lemezes (kivehetö) fogpótlások dentális elhorgonyzására (kapocstartó, teleszkóp, stb. koronák által) .

.t.. fogágybetegség miatt lazult fogak rögzítésére olymódon. hogy az érintett fogakra borftókoronák készülnek. amelyeket merev rendszerbe kötünk forrasztással. vagy egybe­öntéssel.

.:;.r a harapási magasságot biztosító moláris tartóterület helyreáHrtásara. az oldalsó fogak kiterjedt koronaléziói esetén.

II. ELLENJAVALLATOK

li kezeletlen gyökércsúcsi megbetegedésekben szenvedő fogakra (krónikus osteitis. granuloma, cysta) .

., helytelen gyökérkezelések (ál út, rosszul záró gyökértömés, stb.) esetén, azok megoldásáig. • gyökérhártyagyulladásban, mig a parodontális kezelés meg nem szünteti azt. • gingiva- vagy csonttasakok esetén. azok parodontális sebészeti megoldásáig. '" nagyfokú lazulásban szenvedő fogakra, melyeknek eltávolitása elkerülhetetlen . ., nagyfokú, a gyökércsúcsi 1/3-ot meghaladó alveolaris csontpusltulás esetén. • a rágósíkhoz 30·-nál jobban közelítő, dőlt fogakra. még hídhorgonynak sem készítünk

borrtókoronát, csak ha előzetesen az ortodoncia eszközeivel sikerül helyrehozni tengely­állásukat.

• antagonista nélküli fogra nem készítünk öncélú (szóló) borítókoronát. Készíthetünk hídhorgonyként borítókoronát, feltéve ha a hid tőbbi része normális okklúzális terhelés alan van. nagyfokú keményszövethiányban szenvedő fogakra, melyek nem biztosítják az íny széle feletti minimális 3 mm fogstrukturát. Ha biztosítják, akkor is csak a csonk meghosszabbításával (amalgám, vagy üvegionomércement felépitéssel) érhető el megfelelő retenció a boritókorona részére. Ha nem biztosit ják, a fog előzetes devitalizalá­sával és győkércsapos mücsonk készítésével valósíthatjuk meg a hosszabb csonkot, tehát a jobb retenciót.

f3I olyan fiatal páciensek esetében, akiknél a csonkelökészítés fokozottan káros, a még tág dentincsatornácskák, nagy pulpakamra és le nem záródott apex miatt (gyors bakterium­invázió veszélye) . Ilyen esetben, ha szükséges, ideiglenes védősapkát alkalmazunk boritókorona helyett.

CSONKELOK~SZITES 2.1.1.2

a. A csonkelökészítés általános szabályait (1. fejezet) betartva kell hozzálátnunk a preparáláshoz

b_ Különleges szabályok öntött fém borítókoronák csonkelökészitéséhez

A fogkorona preparálási módja a választott fém boritókorona fajtájától függ. A húzott (stancoltl koronához való előkészítés a legegyszerúbb és a legkevesebb foganyagfeláldozással jáL Nagyszámú klinikai és technológiai pontatlansága miatt mégis, mar csak elvétve készitik. A kétrészes

korona is ritkán készü i idóigényessége miatt. leggyakrabban öntött koronát készítünk. Habar a legtöbb keményszövet-eltávolitast igényli (21. ábra), a pontosan záró, antagonistáival jól érintkező és a szomszédos foggal approximálisan kontaktponttal rendelkezé öntött korona ideális öncélú koronaként. hfdhorgonyként, de lemezes pótlást viselö koronaként is.

Az előkészítés folyamán jól meghatározott lépés­sorrendet követünk.

Többféle sorrend létezik, a bemutatottan kivül

010 0,5 mm

... 1 mm ) l,5mm

)' 1,5 mm ) lmm

buccatis

21. ábr •. Az eltávolfland6 keményszövet vastag~ága tel­jes fém bort6koronához val6 elc5készitésnél.

például egy másik általánosan elterjedt megoldás a szeparálással kezdi, mert a rágófelszin prepa­rálásakor fennállhat a szomszédos fog megsértésének a veszélye.

Az alábbiakban az öntött koronához való csonkelőkészítés Shilllngburg szerinti lépéssorendjét ajánljuk, kissebb módosítással (22. ábrasor):

22.A. ' br ... 1·1.5 mm Jnetysegú orlentádós baráz­dák prepa~lasa a glxlröcskékból kiindulva. a csu. csőko.Ucsok I~nyába. A barázdák ~lysége hatá­rozza meg az eh.ivohtandó foganyag mennyiségeL Eszköz: gombölyti v@gú,csonkakup alakú gyémánt.

22.B. ábra. Az okkluzálls felszin el6készlté­se: a barázdák egye~itése a koztes fogállomány lecslszolá$Aval. Eszköz: gömbölyO végü. csonkakup alakú gyémánt. maid csonItakup keményfém fUrÓ.

22.C. ábra. A funkdonálls (tartó) csücsök széles mets:zése (megröviditése). Eszköz: gömbölytl 'légu, csonkakup alaku gyémánt és csonkakup alaku keményfém ruró (wolfram -calbld).

22.0. ábr • . A yestlbularis és oraUs axialls falak elő­készhése. Eszköz: torpedó alaku gyémánt, amelynek hegye a fog nyaki részén kialakitja a yaJatot (mamfer).

22.E. ábra. Az approxlmalis felszlnek preparálá­sa. EIÓSlör vékony, hegyes gyémánnal vestibularls és oraUs Iránybólls elindulva (isthmus képzés mód· szere) elválaszt juk a szomszédos fogtól. A megfele­lO hely biztosítása után. torpedó alakuval végezzük a felszin el6készItését.

ll.F. 'br • • Az axialls felszlnek «nlroúsa Eszkoz: tor~ alakú keményfém fúró (wolfram - carbid). FlGYELEM! A retel\ClM halás nevelése ér· dekében a német szakirodalomban a csonkok preparMasA n'l csak a vall finfrozásAt javasoljak, az olda1falakét nemI

22.G. ' br • . Retenclós - stabll1z6c1ós b.rázda pre' parAlása a vestlbularls felszInbe, cnk rövid csonk eseten uiJkseges. Eszköz: csonkakúp alakú keményfém furó,

A vájat készülhet 0,5-1 mm-t az inybarázdába sül lyesztve (tehát subgingiválisan), vagy az rny fölé (supraginglvalisan), esetlegesen a fogkorona legnagyobb domboru latának magasságába (equatorialisan) preparálva. Az íny fölé elhelyezett koronaszél a parodontium védelme szempont­jából a legmegfelelőbb és ha az esztéti kai követelmények megengedik, fogágybetegségben szenvedő pillér esetében az optimális megoldás lehet (23., 24. ábra) .

- ....... ..... -I-'" '- ./ '" 23. i br • . Suprag!nglvalls Orton·vájat. 24. áb r • . Supraginglválls váll fogágybetegségben szenved6 pIlléreken.

A gingiva retrakciója esetén, a meghosszabbodott klinikai korona nyaki részén, láthatóvá válhat a gyökérelágazódás területe. Ilyenkor kívánatos e mélyedés megszüntetése úgy, hogy az elagaz6dás meghosszabbításában barázdát csiszolunk az Illető

oldalfelszinre, egy kúp alakú turbinagyémántot axialis irányban mozgatva (25. ábra). A keletkezett barazda, miközben megelőzi majd a koronaszél húrszerű kifeszülését a két gyökér között, a boritókorona retencióját és stabilitásat is javítja, Amint láthattuk, normális klinikai koronaméret esetén is csfszolhatunk rövidebb barázdát, kimondottan retenció- és stabilitásjavitás céljából.

FIGYELEM! A csonkelőkészífés elöbbiekben ismertetett sorrendje változásokat mutathat szerzőtől függoen.

A húzott és a kétrészes koronához egyaránt elégséges a tangenciális fognyaki előkészítés. Ez, az inybarázdában történő, a hámtapadást kímélő, óvatos símrtást jelent. egy finomszemcséjü, vékony, láng, vagy kúp alakú gyémánttal.

25. ábra. SupragingiváUs vall fogagy­betegségben szenvedő plltéreken.

Barmifyen csonkelőkészítést alkalmaztunk, a preparációt ellenőrizni szükséges. Az axiális felszíneket és a gingiva marginalis alatti területet egyik szemünket behúnyva, fogászati tükör és szonda segftségével vizsgálhatjuk (két szemmel nem fedezhetőek fel az alámenős területek!). A felfedezett egyenetlenségeket lesímítjuk, az alamenős részeket megszüntetjük. A rágófelszini csiszolás mértékét szabad szemmel és fogaSZcIti tükör segrtségével nehéz leellenőrizni, ezért ajánlatos viaszharapást készíteni . A felmelegített, 2 mm vastag viaszjapra haraptatva JKP-ban, lehútve és a szájból eltávolrtva, felbecsülhetjük e lőkészftésünk mértékét {egy fényforrás elé tartva becsüljük fel a vastagságát}. A többszörösen összehajtott artikulációs paprrszelet is megfelelő e célra, sőt ezzel még a funkciós mozgások ban (propulzió, oldalmozgás) is értékelhet jük az antagonistakhoz viszonyfton tavolságot.

FIGYELEM! Amerikai iskolákban, az öntött koronához történö elókészrtéssel elért okklúzális rést {occlusal clearance {an.]) 1 mm-ben határozzák meg a támasztó csücskök felett, és ',5 mm-ben a tartócsücskök felett. Német szakirodalomban a rés - csücsökfajtától függetlenül - egyenletesen 1,0 mm kell legyen.

LENYOMATV(TEL

A koronák technikai megvalósításához szükséges:

a csonk lenyomata.

2.1.1.3

a szomszédos környezetnek a lenyomata (fogaké, gerincé, de leggyakrabban az egész fogsorél vagyis a szituációs lenyomat. az antagonista fogak lenyomata ,de leggyakrabban az egész fogsoré. a két fogsor harapási viszonyának rögzftése.

A. A HARAPÁSI VISZONYOK RÖGZIT(SE

A következő centráli s meghatározási módszereket alkalmazhatjuk:

IKP-ban történő meghatározást végzünk, ha kis kiterjedésre (1-2 fogra) készítünk koronát. tehát a csonkpreparació nem változtatta meg a harapási viszonyokat e helyzetben. legáltalánosabban a felső fogsor fogaira (csonkjalral kétoldalt elhelyezett. 3·4 mm vastag viaszcsíkra haraptatunk (kb. 2 réteg viaszlemez), amelyet előzőleg hővel puhítunk fel.

CR-ba vezetett izületi fejecsekkel végeztet jük. ha nagy kiterjedésre, (pl. teljes órlőfogterűletre) készltOnk koronákat. Ugyanígy járunk el, ha RKP :;t; IKP. és egyéni értékre álllthat6 artikulátor .lll rendelkezésre, amelyben reprodukálni óhajt juk a két helyzetet és a közöttük történő elcsúszast. A meghattifozást - viaszcsikok helyen - viaszlemezre haraptatva végezzük, miközben valamely manipulációs eljárás segitségével vezetjük CR-be az állkapcsot. Mivel ez a fogak szintjén RKP érintkezés! jelent, a paciens nem haraphat ja át teljesen a viaszlemez!, mert az elsöként érintkező fogfelszinek rögtön IKP-ba csúsztatnák az állkapcsot.

A viaszcsikokat, vagy viaszlemezt lehutött állapotban távolrtjuk el a szájüreg ből.

Hasonló módon haraptathatunk mindkét oldalán, cinkoxid-eugenol pasztával borított. drótkeret közé kireszített, gézlapra is.

Addicióskötésü, közepes sűrűségű szil ikongumipasztákat és poliétergumipasztákat is forgalmaz­nak harapasvétel céljaira, különbözö kiszerelésekben. Ezek közvetlenül a fog rágófelszíneire helyezhetöek. majd a harapás és kötés után hártyaszerúen leválaszthatóak róluk. Előnyük, hogy vékony rétegben alkalmazhatóak és ezért nem változtatják meg a harapási magasságot IKP-ban történő meghatározás kor (Ellentétben az esetleg elégtelenül felpuhitott viaszlemezzel, amellyel tulméretezett magasságot regisztrálhatunk).

B. A CSONKLENYOMAT (S SZOMSZ(DOS KÖRNYEZET(NEK LENYOMATA (SZITUÁCiÓS LENYOMAT)

A lenyomatanyagok -és technikák sokaságát kínálja a tudományos kutatás, és ahozzákapcsolódó termelés.

Egymástól két alapvetően különböző módszert tudunk elkülöníteni: a rézgyürtJ segrtségével kivitelezett és a rugalmas (elasztikus) anyagok kal történő lenyomatvételt.

a. Rézgyürüs lenyomatvétel

Bonyolult, időigényes, de pontos eljárás. Előnye továbbá, hogy szemmel ellenőrizhető a gyurű marginális záródási vonala a csonkon, a szoros gingivaszél alá is behatol a széle, többször levehető és újra feltehető a csonkra. A rugalmas lenyomatanyagok elterjedt használata miatt a rézgyurűs lenyomatvételt ma már csak elvétve használják.

A rézgyürűs lenyomat négy szakaszban történik:

a gyürü kiválasztása és előkészftése: periméter segitségével, gyári sorozatból választhat juk ki, amelynek számozása bőség szerint 17-40-ig terjed. Szükség esetén a laboratórium is elkészitheti a gyürüt a periméter alapján rézlemezből. forrasztással. A kiválasztott

gyűrűnek körkörösen pontosan, de nem túl szorosan kell feküdnie a csonkon, hogya lenyomatanyagnak helyet biztosíthassunk. Az előkészítés lépései: a gyűrű puhitása láng fölötti hevitéssel és aikohoiba merítéssel; egyik szélének ollóval, történő körülvágása a gingiva marginalis rajzolatához igazodva; a szél érdességeinek lesimitása és elvékonyítása 45·­ban egy malomkővel ; az occlusalis szélének levágása 3 mm-rel a csonk magassága fölött; a gyürű vestibularis oldalának megjelölése egy, az occlusalis szélen ejtett "V"-alakú bevágással; ellenőrzése a csonkon: a vállas preparáció gingivalis határán 0,5-1 mm-rel kell túlérnie (az fnybarázdába való behatolás mértéke belekarcolhat6 a gyűrü külső kerületére - így pontosan visszahelyezhetől.

a gyűrű megtöltése lenyomatanyaggal: a gyűrűt egyarant megtölthetjük termoplasztikus (kompoziciós lenyomatanyaggal = Impression Compound [an.]), vagy rugalmas (elasztikus) anyaggal. Kompoz(ciós anyag alkalmazásakor a láng fölött, vagy az SO-60·C-os vizfürdőben felpuhrtott anyaggal megtőltjük az előzőleg belül felérdesitett gyűrűt. Rugalmas anyag alkalmazásakor a gyűrű belsejét adhéziós lakkal kenjük kl, vagy lyukakat fúrhatunk az oldalai ba, ugyancsak a retenció javítása céljából. A hig anyag .. elfolyasánakH a meggátolására a rágófelszini nyllást fedőlappal (pl. zöld kerrel) zárjuk. Csak ezután töltjük fel a gyűrűt a megkevert, híg, szilikon,- poliszulfid- vagy poliétergumival. a megtöltőtt gyűrű felhelyezése a csonkra (26. ábra): a felpuhított kompozíciós anyaggal telt gyürűt, a vértő l és nyáltól előzőleg megtisztított és bevazellnezen csonkra axiálisan nyomjuk fel (26.A. ábra), majd vazeHnezett ujjbeggyel nyomást gyakorolunk a túlfolyó anyagra is (26.8. ábra). Ellenjavallt a vazelin használata, ha a laboratóriumban galvanizaci6s mintakészités következik. Elasztikus anyag alkalmazásakor a felhelyezés hasonlóan történik, majd a levegóbuborékképzödés megelőzésére pillanatnyi nyomast gyakorolunk agyürü fedőlapjára . Hosszabb ideig fenmartOft nyomás az elasztikus anyag torzulását okozhatja. Az anyag túlfolyását a HV" alakú bevágás, vagy a retenciós lyukak biztosítják. Vazelin alkalmazása szükségtelen.

26. ábra. Kompolfciós (termoplasztikus) anyaggal töltött rezgyüru felhelyezé5e a csonk· ra: axialis nyomás a gyQrüre (A), majd a tu ifo lyó anyagra (B).

a gyűrű eltávoHtása és a lenyomat ellenőrzése: a termoplasztikus anyagot (Kerr, 5tents, stb.) tartalmazó gyűrűt , gondos hűtés után távolít juk el és csakis a hossztengelye irányában történő húzással. Kerülendő mindenfajta oldalirányú döntögetés. Ha alámenős részek voltak a csonkon, a gyűrű levéteiét akadályozzák. A preparálás alsó határa pontosan látható kell legyen, az anyag pedig hiánytalanul kell elhelyezkedjen a gyűrűben. A rugalmas anyaggal tell gyűrüt az anyag kötése (polimerizációja) után távolíthat juk el. Az alámenös részek itt az anyag kiszakadását okozhatják. Mig a kompoziciós anyag sikertelenség esetén újra felhasználható, addig az elasztikus anyagot el kell távol itani a gyűrüből és újat kell kevernI.

27, ábra. Szltuaci6s lenyomat, a felhe­lyezett gyű rüs lenyomattal (a), gipsz mozgócsonk klontése (b), az egész fog­sor mintájának klöntése (ráöntese) (c),

Rézgyürüs lenyomatok esetén, amelyek kimondottan a csonk lemintázasára alkalmasak, külön kell gondoskodnunk a csonk környezetének a lenyomatár61, a szituációs lenyomatról. A szituációs lenyomatot kanálba helyezett gipsszel, újabban rugalmas lenyomatanyaggal veszik, leggyakrabban nemcsak a csonk közvetlen szomszédairól, hanem az egész fogsorr61. Ez történhet a csonkra felhelyezett gyürüs lenyomattal együtt (27. ábra), vagy annak eltávolítása után,

A felhelyezett gyürüs-kerr lenyomanal együtt készülő, gipsz szituaciós lenyomat hátránya, hogy az anyag kötésekor keletkező hó újrapuhithatja a termoplasztikus fázist. Akanálban elasztikus lenyomatanyagat alkalmazva, arra kell vigyáznunk, hogya szituációs lenyomattal együtt távozzon a gyűrü is a csonkról, ha pedig kiszabadu lt a rugalmas fázisból, akkor pontosan visszailleszthető legyen,

Ilyenkor, a laboratóriumban egyszerre (mozgócsonk elérésére egymásután) öntik fel a csonk - és környezetének mintáját. Az. eltávolított gyürűvel készülő szituációs lenyomat esetében, a technikus elóbb a csonk mintáját önti fel. Ezt behelyezi a

szituációs lenyomat megfelelo helyére (mozgócsonk formájában), és csak ezután önti fel az egész fogsor mintáját.

b, Rugalmas (elasztikus) anyagokkal történő lenyomatvétel

A rugalmas anyagok használatának előretörése a preciziós lenyomatkészitésben vitathatatlan, Megfelelő technikával alkalmazva, az ínyszél alatti preparáció rézgyürű alkalmazása nélkül is pontosan és formaállóan lemlntázhat6. A kanálba helyezett elasztikus anyagokkal egyszerre valósítható meg a csonk - és a szituációs lenyomat.

A rugalmas anyagok közül a szilikongumik, poliszulfidgumik, poliétergumik es reverzibilis hydrokolloidok alkalmasak precIziós lenyomatkészítésre, Összetételük Ismertetése a fogászati anyagtan feladata. Ennek ellenére, néhány, az anyag és technika kőzti összefüggés érintése elkerülhete len.

A rézgyü rű elhagyása miatt a lenyomatanyag csak úgy folyhat be az fnyszél alatti preparáció területére, ha előzetesen az rnybarázdát ideiglenesen feltágrtottuk és nedvességmentessé tettük, E kettós cél elérésére legáltalánosabban gyógyszerrel átitatott gyapottszálat, vagy gumigyürüt alkalmaznak, A gyógyszernek az a szerepe, hogya sulcusban a váladékozást - és vérzést megakadályozza, Ilyen gyógyszer lehet az adrenalin, cinkklorid, vasszulfát, stb. Léteznek különböző atmérójü, elóimpregnált, és impregnálatlan fonott gyapottszálak is. Ez utóbbiakat használat elött márt juk a gyógyszerbe, A méretre levágott fonal felhelyezése a csonk fnybarázdájába életlen tőmöspatulával történhet (28. ábra). A gumigyürüt ideiglenes korona segitségével nyomhat juk a sulcusba. Vigyáznunk kell, hogy kerüljük a túlzott nyomást, amely a sulcus mélyén levó hámtapadást kárositanál Rézgyürü esetén ez még inkább így van! (29. ábra).

28. ábra. GyapottszAl ~helyezése az Inybarázdába spatula segitségével: a nyomást mindig a már bennfekvó fonalreu Irányába gyakoroljuk.

FIGYELEM! Adrenalinnal atitatott fonal használata - kis koncentrációja ellenére - nem javal lott szív·érrendszerl megbetegedésekben, diabetesben vagy hyperthyreozisban szenvedő pácienseknél.

""ye' Iül mély felmnes

29. ábra. Helyes es helytelen sulcustágltás

Egyfázisú elasztikus lenyomat. Egyetlen, közepes surúségü (=medium viscosity [an.]) rugalmas anyaggal, zárt végü, egyéni kanálba helyezve készítik az ilyen lenyomatokat. Az egyéni kanalat a tanu lmanyi gipszmimán készítik el (tehát a csiszolás elötti mintán!), ön kötő ak ri lát ból. fényrekötő diakri látb61, vagy termoplasztikus bázislemezből. A kanalat, a gipszmintát61 egy viaszlemez vastagság nyi távolítással kivitelezik, hogy helyet biztositsanak a lenyomatanyag számára. Azért, hogy az anyag, a lenyomat eltávolítása­kor a szajüregból, ne váljon el a kanáltól, utóbbinak a belsejét retend6s lakkal, és átlyugga­tással teszik retentfwé. A gyapot5zálnak a su Icu sból való óvatos eltávolítása után a megkevert anyagat a kanálba helyezzük. majd azonnal a csonkot tartalmazó fogsorra tesszük, minimális nyomással. A kötés után a lenyomat eltávolítása gyors, axiális irányú mozdulattal történik, kerülve minden csavaró. rugalmas torzulást okozó mozdulatoL A legtöbb, rugalmas anyaggal történő lenyomatvétel, két egymást követő és egymásra tevödö ún. kettös lenyomatból áll. Az elsö {primérlenyomat v. alaplenyomatlviszk6zus fázisú anyaga, a második lenyomat (szekundér lenyomat) híg fázisát bepréseli a protetikai mezö {fgy pl. a feltárt fnybarázdal legapróbb részletei be. Kétfázisú elasztikus lenyomat két lépésben. Az alaplenyomat - retencl6s lakkal bekent

és/vagy lyuggatott gyári kanálba helyezett, és a gyártó cég elöírásainak szigorú betartásával megkevert, tömör (=Putty [an.]) elasztomérből készül. A primer lenyomatvétel alan a sulcustágitó a helyen marad. Megkeverés után a kanál felhelyezése gyors kell legyen, nyomást csak S--6 mp-ig gyakorol unk a lenyomatra. Az anyag teljes átkeményedéséig a továbbiakban nem alkalmazunk semmilyen nyomást, a rugalmas torzulás megelözése érdekében. Az első lenyomat eltávolítása, mosasa, szárítása és a retentfv szegélyek (pl. interdentális rés lenyomatának) szikével történö kivágása után, eltávolítjuk a sulcustágítát (A csonk fnyszéli területét is kivághatjuk, hogy több hely maradjon a második fázisnak, illetve elfolyásl barázdákat is vághatunk, hogya behelyezési nyomás ne préselje össze az alaplenyomatot - ennek következtében a csonk lumene és a korona belvilága túl szük lenne). A szekundérlenyomat alacsonyviszkozítású (=Iow viscosity [an.J), híg (=flow [an.n, anyagával vékonyan bekenjűk (esetleg fecskendővel visszük be a légbuborékképzödés megelözésérel az alaplenyomat belsejét (30.A. ábra). Ezután kerül helyére a kanál, gyors és enyhe nyomást gyakorolva a felszínére, éppen csak addig, amIg a lenyomatanyag bepréselődik a feltárt rnybarázdába. A szekundérlenyomat mintegy kijavítja a primér lenyomat hiányosságait, ezért e technikát korrekciós lenyomatnak (Wash-technlque [an.]) ls nevezik (30.B. ábra). Elterjedten alkalmazzák kondenzációs szilikongumik felhasználásával.

matanyagnak a retentrv szeglolyek kivágása után (A). Kész korrekd6slenyomat {8 }.

Szintén kétfázisú és kétlépésben készül az ún. kiegészítö lenyomat. Ennek lényege, hogy az alaplenyomatot a csonkelőkészítés elött 24 órával vesszük a tömörebbfázisú anyaggal, majd a preparáció után készltjűk a híg fázissal a szekundér lenyomatot. E módszer elönyének tekintik, hogya két lépés közti 24 óra időtartam alatt lezajlik az el5ó anyagnak a polimerizációs zsugorodása. Lefrnak kétlépésben kivitejezen ún. merev-elasztikus lenyomatot is. Ilyen a Romániában elterjedt termoplasztikus (pl. piros stents) alaplenyomatba helyezett híg, gumialapú, szekundér lenyomat technikája. A hövel felpuhltott, standard kanálba helyezen stents felszínére többszörös gézlap kerül és ezután nyomják a fog50rra. A lehütön anyagból eltávolíton gézlapok egyrészt helyet biztosítanak a hig szilikonguminak, másrészt a felszínen maradt mintázatuk mechanikai retenciót képez a második lenyomatnak. Hasonló elven

müködik a Magyarországon elterjedt gipsz alaplenyomat + szilikongumi szekundér lenyomat módszere. Itt a második anyagnak gézlapok helyett, habszivaccsal szoktak helyet biztosítanI. Mindkét eljárás pontatlanságok forrása lehet.

Kétfázisú elasztikus lenyomat egy lépésben. A hígan folyó fázist fecskendő segítségével helyezi az orvos a gyapotszál eltávolftása után a sulcusba és az egész csonkra. Ugyanabban az időben helyezi kanálba egy segftség a magasviszkozítású (=high viscosity lan.]) gumit, amelyet az orvos átvesz, majd rögtön a fogsorra helyez. A két anyag polimer/zádója tehát együttesen következik be. Olyan anyagkiszerelések is léteznek, melyeknél a híg lenyomatfázist adagoló4keverő pisztolyb61. vékony csőr segítségével, közvetlenül lehet a csonkra vinni. Szilikon, poliszulfid 4 vagy poliétergumi egyaránt alkalmazható. Tóbb szerző is egyéni kanál használatát Irja elő (31 . ábra).

Kétfázisú és egylépésben készül a reverzibilis hydro· kolloid (aga r-aga r) lenyomat is. A gumialapú elasztikus lenyomatanyagokhoz képest az agar4 agar - lévén viza lapú - jól túri a fogfelszin nedves felületét; söt a

31. ábl1l. KélráziSú, egylépeses lenyo­mat, inlay kklltésére.

csiszolt dentinfelületet lenyomat előtt ajánlatos diszkréten megnedvesltenl. A tubusban és kapszulában forgalmazott anyagot egyaránt elöször 100·C·os vizbe merítik 15 percig, majd 60'C-on (termosztátban) tartják felhasználasig. Ekkor a tubusban lévö hydrokolloidot a lenyomatkaná lba présel i k, és 3 percig 45'C-os vfzfürdőbe helyezik. Ugyanakkor, egy, a kapszulát befogadó fecskendő segítségével a már szintén hfg aga r-aga rt a csiszol t csonk4

felületekre viszi fel az orvos, majd rögtön felhelyezi a megtöltőtl lenyomatkanalat is. A vizhütőrendszerre l ellátott kü lönleges lenyomatkanálban, kb. 5 perc alatt a hydrokolloid gél állapotba tér vissza. A kész lenyomatot egyetlen határozott mozdulattal távolítják el a fogsorról, majd káliumszulfát oldatba merítik. Agipszminta kiöntését rögtön el kell végezni (vízveszteség miatti zsugorodás veszélye!).

C. AZ ANTAGONISTA FOGAK LENYOMATA

A legtöbb információt a teljes antagonista fogsorról, kaná lban vett lenyomat biztosrtja. Történhet alginátta l (i rreverzibilis hydrokolloid), gipsszel vagy szilIkongumiva l. Az antagonista gipszlenyomatot bonyolultsága, a szitikongumi lenyomatot pedig - erre a célra - magas ára miatt ritkán alkalmazzák. Legelterjedtebben alginátot használnak, amely pontos és olcsó anyag. A standard kaná lnak retenciókkal kell rendelkeznie az alginát megkapaszkodása számára (lyukacsok. kiemelkedések, ragtapasz4 csíkok egyaránt megfelelnek). A meg kevert anyaggal (legjobb a vákumos, gépi keverés) fel töltött kanalat hátulró l -előre helyezzük a fogsorra, megelözvén ezáltal az alginátnak a garatba folyását. Az eltávolított lenyomatot vfzzel való lemosás után, 30 percen belül ki kell önteni kemény gipsszel. (Egyes készftmények nedves környezetben - de nem vízben - 24 órat is eltarthatók!).

Néhány anyagtani megfontolás a lenyomatokkal kapcsolatban:

• a poliszulfidgumik nehezen keverhetóek (ragadósak), lassan kötnek, hidrofóbok (csonkot

száritani kell). A lenyomat, a szájüregból való eltávolításakor kisméretű deformációt szenvedhet, amely kb. 10 perc alatt helyrejön. Tehát ennyi idót várni kell a minta kiöntéséig! A várakozás azonban nem haladhat ja meg a 60 percet mert utána mar zsugorodik az anyag. a kondenzációskötésú szilJkongumik olcsók, könnyen keverhetök, hidrofóbok és nagy a polimerizációs zsugorodásuk. Tehát a lenyomat eltávoHtása után a szájüreg ból, rögtön ki kell önteni a mintát. Újabban hidrofil tulajdonsággal rendelkezó kondenzációs kötésü szi likon­gumikjelentek meg a piacon. az addicióskötésű szilikongumik drágák, kevésbé hidrofóbok, a szájüreg ból val6 eltávolftásuk után nagy térfogatstabilitással rendelkeznek. Néhány nap múlva ls kiönthetö a minta. Mivel egyes termékek a polimerizáció alatt hldrogént termelhetnek, 1 órát kell várni a mintakiöntéssel (légbuborék veszélye!). a poliétergumik hidrofil tulajdonságúak, térfogatállóak. tehát szintén napok múlva ls feIönt­hetőek, ha száraz környezetben tartották. nlos a nedves alginátlenyomattal összecsomagol ni őket!

CSONKVtDELEM 2.1.1.4

A mai konzervativ fogászati szemlélet megköveteli a preparált fog vitalitásának megörzését. A csonkelőkészités során alkalmazott megelőzö intézkedések mellett, ebben lényeges szerepet kap az ideiglenes csonkvédelem is. Célja: a dentinseb-és pulpa védelme a baktériuminváziótól, ozmótikus és hőmérsékleti ingadozásoktól. Mindenfajta csiszolás általában a fogbél azonnali gyulladását okozza. (A vállas előkészítés inkább mint a váll nélküli). A dentincsatornák ozm6tikus egyensúlyának helyrehozására és a pulpairritáci6 megszüntetésére különböző módszereket dolgoztak kl.

a. Impregnálási eljárások: lényege, egy gyógyszeres csapadékképződés elérése a csíszolt felületen, a dentincsatornák elzárása érdekében. Ilyen eljárás pl., a csonknak 10-30%-os vizes ezüstnitráttal val6 ecsetelése, majd hydrochinonoldattal való redukálással, barnasfekete ezüstcsapadék nyerése. Mivel a redukció mértéke nem ellenőrizhető (más Impregnálási eljárásnál sem), a szabadon maradt ezüstnitrát diffúziója a fogbél be, irreverzibilis pulpa­károsodást okozhat, és maradandóan feketére festi a fogat.

b. Védölakkok alkalmazása. A termékek sora áll rendelkezésünkre: egyszerű, fluortartalmú, chlorhexydintartalmú, stb. lakkok. Alkalmazásuk a dentinfeiület gondos tisztítását és szárítását igényel né. Mivel a dentincsatornák kiszárítása az ismert veszélyekkel jár, az enyhén nedvesen hagyott fe lület nem ideális a lakkvédelemre. Két réteg lakkot szokás alkalmazni, főleg ha foszfátcementtel történő végleges ragasztást tervezünk.

c. Dentinragaszt6k alkalmazása. A kompozitoknak dentinhez (mikroretencióval) való ragasztásához gyárt ják. Ugyanakkor jó dentincsatornaelzár6k a baktériumok és toxinjaik útjában. Egy sikeres lezárás megakadályozza acsatornafolyadék áramlását mindkét irányban: a pulpa felé és a szájüreg felé is. A gyakorlatban egy hydrophil primer alkalmazása után vihető a dentinre a bondanyag (mai kiszerelésekben egyetlen anyag tartalmazza mindkét komponenst). Jól véd az üveglonomér ragasztócementek poliakrilsavának dentincsatornákba való préselése ellen, a végleges ragasztás alkalmával. A dentinragasztóval történő védelmet közvetlen a csiszolás után, még a lenyomat előtt kell végrehajtani.

d. Védőkoronák használata. legelterjedtebb és leghatékonyabb csonkvédelmi eljárás ma.

A védókoronák lehetnek előre gyártotta k, közvetlenül a szájüregben elkészitettek, vagy közvetve, a laboratóriumban kivitelezettek. A sokféle eljárás közül, a leginkább elterjedt Scutan-módszer lépései a következőek:

alginát, vagy gumialapú lenyomatvétel a fogkorona preparálasa előtt; a lenyomatot félre­tesszük (32.A. ábra) csonkelőkészítés, majd csonklenyomat a végleges pótlás számára önkötó, vagy ön-és fényre kötő akrilát, vagy kompozitanyag megkeverése és behelyezése az első, félretett lenyomatba (a kompozitok előnye, hogy nem marad irrftáló mono mér) a védőkorona anyagával teli lenyomat felhelyezése a csonkra (csonkokra) (32.B. ábra) mielőtt az akrilát (kompozit) megkötne teljesen, amikor még gumiszerü, a lenyomat eltávolítása a szájból az ideiglenes korona eltávolftása a lenyomatból és a fölöslegnek ollóval történő kivágása az ideiglenes korona visszahelyezé.se a csonkra a teljes polmerizációig (esetleg foto­polimerizációig) (32.C. ábra) a korona kidolgozcha, fényezése és ideiglenes ragasztóval való rögzítése.

A B c 32. ábra. A preparálandó fogkorona . lemásolásával" készülö védókoronák (Scutan-módszer).

A VÉDÓKORONAK ALKALMAZASANAK ELÓNYEI:

t. pulpavédelmet biztosít azáltal, hogy a csonkot elszigeteli a szájüregtö! (hőmérsékleti ingadozások, nyál)

./il dentinseb érzékenységének csökkentése érhető el az ideiglenes ragasltók által: cink· oxid-eugeno! alapú, kalcium-hidroxid alapú, eugenolmentes cink-oxid alapú (NE = Non Eugenol, Freegenol [an.]), stb. rögzítöanyagok

r:.. lepedék - és ezáltal baktérium - tapadásának megakadályozása a viszonylag érdesre csiszolt felszínen

~ ideiglenes esztétikai rehabilitáció: a frontfogak preparációja eseten kihangsúlyozott előnyt jelent

,::; a stabil ocdusi6s érintkezések meg tartása: a rágófelszin csiszolásának mértéke csökkenhet, SŐt el is tünhet a fog aktiv kinövése (axiális vándorlása, elongációja) által. ha a végleges pótlás nem kerül rögtön a helyére. A preparáció utáni elsö idószakban heti 1 mm-t is "nőhet" egy ocdusiós érintkezését vesztett fog. Az ideiglenes korona, az antagonistájával való erintkezése által megakadályozza ezt.

~ a Scutan trpúsú ideiglenes koronák falvastagsaga, hozz~vetőlegesen t~jékoztat a csiszolás mértékéről

FIGYELEM! Az eugenol tartalmú ideiglenes ragasztók a lkalmaz~sa ellenjava lIt. ha addfciós szilikongumi lenyomatot veszünk utána, vagy ha a végleges koronaragasztás kompozitcementtel történik majd. Mindkettő polimerizacióját akadályozza a legkissebb mennylsegú eugenol is! Ma már szinte kizárólag eugenol·mentes ragasztókat áru lnak!

ODONTOTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK 2.1.1.5

a. Az öntött korona egyaránt készülhet öncélúként (szó ló), hrdhorgonyként és részleges fogp6tlást hordozóként.

Csak jól önthető fémből készülhetnek: legjobbak az arany· ötvözetek (916%0=22 karátos, 833%0=20 karátos, 8· 10% platinát tartalmazó aranyötvözetek), majd az ezüst·palladium ötvözetek, nlkkel·króm és króm·kobalt ötvözetek (nikkelt tartalmazó ötvözetek allergiát okozhatnak!). A titán öntésével járó nehézségek (a beágyazóanyaggal való reak(iój~ból

keletkező Alfa-case, nem-homogén réteg keletkezése, légzárvá· nyok kialakulása az öntvényben, (33. ábra) stb.) jövőbeni

kiküszöbölése egy kivaló, biokompatibilis fémhez juttathat a fogpótlások terén is.

33. ábra. légzatványok a ti tánöntvény· ben (REM, SOX-es nagyitásj.

Romániában használatos még öntött korona készítésére a Gaudent S nevet viselő, réz, alumínium, nikkel tartalmú bronz is. Alacsony árán kívül egyéb bizonyított elónye nem ismeretes.

Agipszminta felöntése után következik az öntött korona - amely általában örlőcsonkot borit -megmintázása viaszból.

Az örlőfogak mu rágófelszinének a laboratóriumi elkészítésére ma használatos munkaigényes, de precíz eljárás a viasz· felrakásos technika. A módszer gnatológiai ismereteken alapszik, szekciós minta és egyéni értékekre állítható artikulátor szükséges véghezviteléhez. A régebbi gyakorlattal ellentétben. a rágófe lszfn kia lakrtása nem egy e lőzetesen felhelyezett viasztömeg visszafaragásából áll, hanem additív módon, viasz­cseppekből épül fel. Először a csücsökkúpokat csepegtetik fel (34.A. ábra), majd zár61écekkel kötik össze öket. Ezután helyezik fel a háromszögü, mezialis és distalis gerinceket, pontszerü okklúziós éríntkezésekre törekedve (34.B. ábra). A barázdák kiképzése után az artikulátorban ellenőrzik

az ocdusiót és artikuláci6t. ügy. hogya viasz rágófeiszint talkumporral ecsetelik be. Az eset leges korai érintkezések

34. ábra. Vlaszfeltaká50s mód!iZer az okklúziós érIntkezések megval6sltására: csúcsökkúpok lelhelYf!'zese (A), majd a getlrKek felrakása (8).

CO-ban, illetve az interferenciák propulziós - vagy oldalmozgásban, a por letörlödésevel járnak és megmutatják az eltávolítandó viaszfölösleg helyét.

A korona viaszmintájának elkészülte után következik beágyazása, majd öntése.

Ha kö,körös vájattai készültek, az öntött koronáknak pontos a szeli záródása. Rágófelszínük és kontaktpomjaik optimálisan kialakithatóak. Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak. A boritó~

koronáknak használt aranyötvözetek (Ill., vagy C tfpusú, vagy kemény) öntése, kidolgozása és fényezése utáni, nemesítésnek nevezett hókezelésével, jelentös mechanikai javulá sra számíthatunk. A hőkezelés lépései: kb. 700·C-ra való hevrtés, hömérsékletcsökkentés 420·C-ra és 10 percig ezen a hőfokon tartása a lehúlése előtt. Ezáltal pl. a Brinell keménysége 140 BH N-ról a hőkezelés után 179 BHN-re növekszik.

b. A kétrészes korona (35.A. ábra) csak váll nélküli csonkra készíthető, kimondottan jól önthető és jól forrasztható fémból. Legmegfelelőbbek az aranyötvözetek (gyúrüanyag: 916%o-es lemez, forrasztó: 833 %o-es, öntött tető: 833%o-es) és az ezüst-palládium ötvözetek. A korona részei lényegében: egy lemezből készült gyúrö és egy hozzáforraszton, öntött, rágófelszíni tetö. Mivel csak elvétve készítik, a részletes technológiai menet ismertetésétől eltekintünk.

A".. ...

35. ábra. A: Kétréues korona, B: Huzott korona viszo­nya a CSonkhOz.

Előnyének számít, hogyakétrészes fémkorona ragasztása utáni hőérzékenység Jelentéktelen az öntött koronák alkalmazásánál tapasztaltakhoz viszonyítva. Ennek oka a ragasltócement nagyobb vastagsága.

c. A húzott (stancolt) korona (35.B. ábra) számos pontatlansági lehetősége miatt (pl. a részletes rág6felszfni morfológia megvalósithatatlansága, széli záródási hiányosságokl fejlett országban elvétve készül. E lőnye, hogy kevés keményszövetet kell eltávolítani a csonk e lőkészítéséhez, es anyaga - a rozsdamentes acél (wipia) 4 olcsó. A 0,20-0,30 mm vastagságú elóregyártott wiplahüvelyt e lőszőr méretre húzzák egy hüvelyhúzó készGlékkel, majd a melottfémből készült (csonkmásolat) patrixra helyezik, és egy szintén melottb61 készült matrix ba kalapálják bele. Habár az elkészítése több és bonyolultabb laboratóriumi műveletet igényel mint más fémkoronáké, vonzó lehet az alkalmazandó relszerelések egyszerüsége és alacsony ára.

A korona nemesfém ből is készülhet, korong alakú lemezből húzva.

d. Számítógépvezérlésü frézeléssel készült fémkoronák ICAD/CAM koronák)

A rogászati CAD/CAM rendszerek az Iparból átültetett számlt6gépsegltségű technikai eljárások összességét jelentik, az új területnek megfelelő módosításokkal. A fogászati rendszerek részfeladatai:

a csonk, a szomszédos és az antagonista fogak felületének háromdimenziós letapogatása (szkenne­lés, digitalizálás) (36. ábra): ez a fe ladat a fogászati lenyomatvételnek felel meg. A fogcsonk, a szomszédos

36. ábra. Gipszcsonk iézeropllkai leta-­pogatása

fogak (fogsor), antagonista fogak (fogsor) felszinének mechanikus, vagy optikus (főleg lézeres) letapogatásából és számítógépes információ formájában való tárolásából áll. A lézersugarat nyaláb, - vagy egymást követő vonalak formájában alkalmazzák, és a nyert háromdimenziós képet videokamera (vagy kamerák) veszi fel. A kép, mint analóg Jel, egy átalakítón haladva át digitális (numerikus) jellé változik, így a számítógépe" tárolható. vagy képernyön megjelenfthető grafikai formában. Egyes rendszerek a csonkol és környékét direkt módon, a szájüregben .Ienyomatolják- ilyen virtuális módon, mások (a legtöbb) egy hagyományos lenyomat alapján kiöntött mintát tapogatnak le. a számítógépes korona híd tervezés (CAD[an.}=Computer Aided Design): ez a fogászati viaszmintázásnak felel meg, csak itt éppen egy virtuális mlntázásr61 van szó (37. ábra). Az operátor (a technlkust helyettesítendő) számít6gépes szimulikió segitségével felépJtJ a csonkra a kia lakJtandó fogmüvet. A fogformát formakönyvtárakból veszi ki, majd a képernyőn

adaptálja a kontaktpontokat, alakítja a ragófelszfnt az antagonistákhoz viszonyítva. • a számítógépes megmunkálás (CAM[an.] = Computer 37. ábr •• Koronavaz tervezése mm(tó·

Aided Manufacturingl: ez a fogászati beágyazást, gépes szlmulációviJ{

ön tést és kidolgozást helyettesJti. A számítógépes szlmulácl6val kialakított fogp6tlás belső és külső felszínét - ezennel fizikai mintazással - az ún. frézelésl eljárással ((AM) titan. kerámia. Co-Cr vagy aranyötvözettömbból dolgozzak ki. Mivel ezeket az anyagtömböket iparilag állitják elő, tulajdonságaik jóval meghaladják a más fogászati módszerekkel megmunkált anyagok (pl. egyedileg megöntön fémek) hasonló tulajdonságait. A megmunkáló eszköz, a számft6gépvezérlésü CNC frézgép. (CNC (an.) = Computer Numeric Control = számrtógépes számvezérlés) (38. abra).

38. libra. eNe frézgép.

A mal fogászati CAD/CAM rendszerek előnyei: nagyfokú pontosság, a munkafolyamatok automati­z.ilása, nagyfokú függetlenség az anyagtól; a hagyományos módszerrel nehezen megmunkálható anyagok (pl. öntéssel a titán) is jól feldolgozhatóak; a hagyományos lenyomat, beágyazás. öntés kiküszöbölése.

Hatranyaik: nagyfokú eszközigény miatti magas ár, egy funkciós (dinamikus) rágófelszfn kialakítasának hiánya (a rágófelszint is formakönyvtárból illesztik a helyére a tervezés alatt). Utóbbi

hiányosságat igyekszik orvosoIni az elmúlt években rendszerbe állt, statikus rágófelszineket, új (ADI (AM eljárással dinamikussá átalakitó módszer (39. ábra).

-39. abra. Dinamizált ragófelszfnek a képernyőn

A különbözö rendszerek részletes ismertetésétöl eltekintve, néhány ma múködö mód szer jellemzől :

CEREC (kerámiabetét készltésére), CEAEC 2 (kerámiabetét, · héj. -korona). Intraorális optikai leképezést végez. rág6felszin statikus - a CEREC 3 esetében már dinamizált. SQPHA CAD/CAM (koronák, hidak készítésére). Optikai digitalizálást alkalmaz, rágófelszfn statikus OCS - PREClDENT (fémkerámiai korona. híd vázanak készítésére). Extraorális. mechanikus letapogatást végez a gipszcsonkon, az elektromos jelet aztán digitalizálja. Rágófelszfnét a technikus alakítja kl a kerámialeplezés során. CICERO CAD/CAM (koronák készítésére). Lézeres letapogatást alkalmaz, funkcionált rágófeIszint képez ki. CELEV - nem igazi CAD/CAM rendszer, de azzal rokon. (betétek, héjak, koronák, rövid hidak készítésére). Kézzel vezetett kopirfrézelést alkalmaz. a kulcsmásoláshoz hasonló módon. A lemásolandó koronát a technikusnak, egy kemény mügyantából kell előzőleg megmintáznia. Ennek kézi letapogatásával párhuzamosan frézeli a gép egy kerámiatömbböl a koronát. PROCERA • (kerámiávalleplezendö koronák, hidak titán vagy kerámia vázának). Számítógépes kopírfrézelést, szikraeróziós megmunkálást (anyag-eltávolítás elektromos szikra segitségével) alkalmaz. A rágófelszint a technikus képezi ki, hagyományos módon, a kerámialeplezéssel.

KORONA PRÓBA ~S RQGZIT~SHEZ VALÓ ELÓK~SzIT~5 2.1.1.6

Az elkészített fém boritókoronát először a mintan ellenőrizzük. Megvizsgáljuk, hogya preparált felszineket teljesen takarja-e, széle követi-e a gingiva marginalis vonalát, külső felszínén nincsenek-e lepedéktapadásra alkalmas érdességek (pl. öntési. kidolgozási hibák), megfelelő-e a vertikális falak domborulatainak kialakltása (kontaktpont vizsgálata is), megfelel ök-e az okklúziós érintkezések és az artikulációs szabadság (ha artikulátorban vannak a minták). A mintán történő ellenőrzesnek fontos segítóeszköze lehet egy lupé.

A fertőtlenített koronát ezután a szájüregben próbáljuk. A koronának szorosan, de simán kell felcsúsznia a csonkra. Ha nem sikerül teljesen felhelyezni, a korona belsejébe kent festékanyag, vagy szilikongumi marker (ún.Jit checker"[an.]) jelezheti az akadályt. Öntött korona esetén apró retusálás engedélyezett. Nagyobb mennyiségű akadaly a csiszolás, lenyomat és technológiai kivitelezés felü1vizsgalatát igényli, amelyet új borítókorona készítése követ.

FIGYELEM! A korona felhelyezését akadalyozhatja még. ha túlzottan szoros az érintkezése a szomszédos fogakkal! Ilyenkor approximalisan kell retusál nunk finoman, esetleg csak fényezö gumikoronggal.

A szomszédos fogakkal va ló érintkezés szorosságát viaszozott fogselyemmel ellenőrizhetjük.

Ha sikerült a borftókoronát a csonkra felhelyeznünk. vizsgáljuk:

a csonkhoz való viszonyát: ha túlsagosan tág és ezért instabil, újat kell készíteni; az inyszélhez való viszonyát: ha öntött koronáról van szó szondával ellenőrizzük. hogy a koronaszél pontosan fekszik~e a vájatban (40. ábra). Ha a subgingivalisan elhelyezkedő koronaszél elfehérfti az ínyszélt (vertikális vagy lateralis kompresszió jele), akkor a koronaszél túl hosszú (pl. gravírozás miatt), vagy túl vastag (41. ábra). Retusálással próbálkozhatunk. megfelelöek~e a korona oldalfalainak domborulatai a gingiva marginalis védelmére (42. ábra); elég szoros~e a kontaktpontja a szomszédos fogakkal (43. ábra) (akkor jó a kontaktpont, ha a fém matricacsík csak nagy erő alkalmazásával hatol át rajta)

n a : b: c d

í ~ ~ í •

~ .'

a 40. ábra. a . Tangenciális határra és

b. vájatra keszUII koronaszélek 41. ábra. Hibás koronaszélek: a. Hosuú; b. Rövid; c. Vastag; d. Nyitott

c

42. ábra. V-O domborulatok: il. hiányzó; b. túlzott; c. helyes

az okklúziót: IKP-ba haraptatva vizsgáljuk kék artikulációs papírra l, vagy fóliával (44. ábra). esetleg kalibrált viasszal (occ1usal indicator wax lan.]) a fogérintkezéseket. A jelzett korai (premature [an.]) érintkezéseket kicsiszoljuk, tiszteletben tartva a rágófelszíni morfológiát.

Gödröt szélesítünk, gerinclejtöt enyhftünk, de nem csíszoljuk laposra a csücsökcsúcsokat! Különösen óvjuk a tartó (funkcionális) csücsköketl Utána ha RKP..:IKP. akkor meg kell vizsgálnunk, hogy az RKP-bóIIKP-ba való csúszásban a borrtókoronánk nem-e okoz akadályt, oldaHrányba eltéritve a mandibulát. A megjelölt dinamikus akadályt (Interferenciát) elcsrszoljuk. Ezután vizsgá ljuk a dinamikus okklúziót, masszínú (pl. piros) artikulációs papírral. vagy f6liával. Ugyancsak felfedjük és megszüntetjük a propulziós mozgásban akadályozó fém­felületeket, majd az oldalmozgásban észlelteket.

43. ábra . Szoros kontaktpontok a llomszéd fogak ko­ronáJval II Jj A llomszédos fogakra készűlt koronák szélei nem károsltJák a papilla Interdentahst f2).

44. áb ra. Ha a borrt6koronával szomszédos fogpárral tartani tudja a fóliát a padensűnk amikor nIncs a koro· na a csonkon, de kiszabadul (nyíl) ha visszahelyezzOk. akkor a korona túl . magas".

A retusá lások után a fém boritókoronát újra fényezzük! A húzott fémkorona okklúzális érintkezéseit becsíszolással nem javíthatjuk a korona átlyukasztásának veszélye nélkül.

Az öntött fémkoronanak a csonkon való pontos iIIeszkedése miatt, a végleges rögzrtócement számára minimális hely marad. Az aranytartalmú boritókoronák máig legmegfelelőbb végleges rögzítóje a foszfátcement, amely - viszkozitása miatt - 25 ~m vastagságú rétegképzésre alkalmas. A korona zárt terébe kerülve, a ragasztáskor alkalmazott nyomás miatt - az ún .• filtráclós jelenség­következtében - a cementkomponensek (por-folyadék) szétválhatnak. Ennek megakadályozásara, egyes szerzők, a borlt6korona perforácIóját ajánlják, valamely gödröcske mélyén. Utólag, a keletkezett nyilás tömóanyagga l zárható. Mivel e cemennípus csak mechanikailag kötődik a fémkorona belsejéhez, ragasztás előn hasznos a fogmü belső falainak a felérdesitése is homokozással.

A nem nemesfémötvözetekből készült borftókoronák végleges rögzítésére széles körben alkalmaz 4

zák ma az üvegionomér (glassionomer) cementeket is. A korona előkészítése a belső felszín hom04

kozásából és zsirtalanftásából áll. A felület oxid képzésre, és ezálta l a glassionomérekkel való vegyi kötődésre válik ilymódon alkalmassá.

TELJES ESZTÉTIKUS BORfTÖKORONA 2.1.2

Nevezik jacket [an.], azaz köpeny koronának is. Teljesen fogszinú anyagból készülnek, főleg a frontfogakra, de a kisőrlókre is. Erre a célra a fogászati kerámia (porcelán), a mügyanta alapú anyagok (akrilátok), és újabb rendszerek (diakrilátok, polyglassok. stb.) a megfelelóek. Mindenik felsorolt

anyag alkalmazása teljes boritókoranának egy körkörösen vállas preparáci6shatár kivitelezését igényli, nemcsak a pontos es feszülés mentes illeszkedés biztosítása végett. hanem azért is. hogy elégséges vastagságú koronaszél álljon rendelkezésre a megfelelő színhatás elérésére. A magyar szakirodalom elfogadja a vállnélküli határt is akrilátkoronához. A román szakirodalom felfogásában a vállelőkészités ilyenkor szükségtelen. ru akrilát polimerizaclós térfogatváltozasa mian ugyanis, a köpenykorona széle nem fog pontosan a váltba itleszkednl.

JAVALLATOK. ELLENJAVALLATOK 2.1.2.1

I.JAVALLATOK

.:. frontfogak szuvas léziói, vagy fraktúrái eseten, melyeknel a metszőél és a sarkok is fogszövetveszteseget szenved tek, és amelyeknél tömőanyagokkal nem tudunk megfelelő

eredményt elérni . .:. természetes korona szfnelváltozása eseten: gyökértömöanyagok, nekrótikus pulpamarad­

ványok, tetraciklin, nuorózis, Turner-jelenség, stb. okozhat, fehérítessel vagy héjjal megoldhatatlan szineiváltozást.

.::. zománc hypopláziák eseten (pl. amelogenesis im perfecta kü lönböző formáiban) .

.::. fogak helyzeti rendellenességenek korrekciójára (pl. fordftott hara~sban levő frontfogak), ha a fogszabályozásra nincsen lehetőség .

.:. diastema zárására, ha más, konzervativabb próbálkozás sikertelen volt {szabályozás, héj, stb.l .

..:. hídhorgonyként, legfennebb egyetlen fog hiányának p6tlásánál (a technikai fejlődés

folyamatos).

II. ELLENJAVALLATOK

túlságosan nagy tömésekkel rendelkező fogak esetén, melyeknél a terhelés kivédésére kevés ép keményszövet maradna a csonkelőkészltés után.

olyan fogak esetén, amelyeknek csiszolása után, túl rövid csonk marad a korona retencl6ja számára .

• túl hosszú klinikai koronával rendelkező fogak esetén, amelyeknél a vállprepará lás nagymennyiségü foganyagveszteséggel járna. mélyharapás esetén, ahol a helyviszonyok miatt a fog oralis felszfnébő l nem csiszolható ki elegendő keményszövet a pulpa károsodása nélkül. Ilyen esetben egy leplezen (vegyes) korona a megfelelöbb.

A KERÁMIA (POBCELÁNl KÖPENYKORONA 2.1.2.2

A. ANYAGTANI ELOZEHS:

Mivel a fogpótlásokhoz használatos anyag kaolintartalma nem több mint 3% (ezenkívül földpát: 70-80%, kvarc; 25%), szemben a porcelángyártásban használt 40% kaoJinrartalmú anyaggal (földpát: 35%, kvarc: 25%), ezért helyesebb fogászati kerámiáról, mint porcelánról beszélni. A köpenykorona készítéséhez egyénileg égetendő kerámiát használnak, ugyanazt, mint

betétek, héjak készítésére és fémvázak leplezésére (fémkerámiai pótlásokra). Kivételt képez a CAD-CAM rendszerekkel készülő köpenykorona. Nagyjából három olvadásponttartományú, egyénileg égetett kerámiát forgalmaznak: alacsony (1 OOO~C-ig), közepes (l 000-1200~C-ig), és magas olvadáspontút (1200~C felett). Az alacsony olvadáspontúban sok a földpát, ezért kisebb a szilárdsága az ebből készült fogműnek. Magas hőfokon olvadnak az alumínium-oxid (timföld) tartalmú kerámiák, és ezek nagyszi lárdságúak. A kerámiai anyagok az égetési folyamat során (hőhatásra) zsugorodnak; ez lineárisan 20-30%- ot is elérhet, és mindig a legnagyobb tömegű olvadmány irányába történik. Következik, hogy az anyagban feszültségek keletkeznek, annál kifejezettebben, minél nagyobb tömegű masszát helyeznek fel egyszerre. Az égetési folyamat egy része légritkított térben (vákuumban) történik, miáltal a léggázbuborékokjó része távozik a kerámiamasszából.

B. ANYAGGAL ÖSSZEFÜGGÖTULAJDONSÁGOK:

A kerámiából készült köpenykorona színhatása közelít a legjobban a természetes fogkoronáéhoz. Ez kitűnő optikai tulajdonságainak, tehát transzparenciájának, fluoreszcen­ciájának és lumineszcenciájának kőszönhetö (49. ábra). Színe nem változik meg az idő

múlásával. Tómörsége és oldhatatlansága folytán teljesen semleges a környezö szövetekre nézve. Biokompatibilitásával egyetlen más fogaszati anyag sem versenyezhet. A kerámia Jacket-korona nyomási szilárdsága igen nagy. Hajlítási és húzási szilárdsága azonban csekély. Gyakorlatilag teljesen rugalmatlan , [gy bizonyos hajlító erőhatásokra, pl. traumás okklúzió hatására törhet. A törésvonal általában egy, a felszínhez közeli deffektusból indul (I lyenek leggyakrabban a vállpreparáció környékére sűrűsödnek). A kerámiakoronák keménysége és kopásállósága nagyobb a természetes fogzománcénál. Ezért nem kopnak, de koptatnak. Elkoptathatják a természetes antagonistákat, de a puhább ötvőzetből készült borító-koronákat, vagy mügyanta alapú kőpenykoronákat is. Ezért, egyes szerzők szerint kerámiakorona antagonistájára csakis kerámiafelszínnel rendelkező fogmű készülhet.

FIGYELEM! Abráziós (elkoptatott) fogazatban, csak akkor készíthetünk kerámia köpenykoronát frontfogra, ha ugyanakkor, részleges,- vagy teljes borító koronák alkalmazásával újraépítjük, és a további kopástól megvédjük az őrlőfogak (harapást tartó) rágófelszíneit is. Ellenkező esetben a kopásra képtelen kerámiakorona csonkjának fraktúrájával, vagy lazulásával (vándorlásával) számolhatunk.

A teljes kerámiakoronákjó hőszigetelő képességűek, és ellenállnak a szájüreg vegyi behatásai­nak. Mégis óvatosan kell alkalmaznunk egyes, savas fluor-foszfát tartalmú, cariest megelőző zseléket, mivel károsíthat ják a kerámiák fénymáz- (g lazúr) felületét.

C. ODONTOTECHNOLOGIAI VÁLTOZATOK

a. A klasszikus köpenykorona. Ez a legrégebben alkalmazott eljárás, melyet Land dolgozott ki. A mintacsonkra 0,02 mm vastag platinafóliát adaptálnak, körülvágják a széleit, miáltal egy

sapkát kapnak. Az így nyert platinasapkára mintázzák meg keramiamasszából a koronát, es retegenként ráegetik. Égetés után a hordozó fóliát eltávolftják a koronából. Az ún. kettős platinafóliás eljárásnál a második fóliát bennehagyják, és azzal együtt ragasztják a csonkra (45. ábra). A köpenykoronát három porcelánanyagmasszából készítik: az alap - vagy maganyag, a dentin- és a zománcanyag. Több új készítmény alap­anyaga is nagyobb mennyiségü alumínium-

::,-----dft\tlnrfteg ____ - 2. ~tJNlf6l1lo fboIonoo:

ma.old <1 kOfOnAban!

oxidot tartalmaz. Az alumlnium-porcelán 45. ábra. A kettés platinafóliás eljárás rétegel.

szilárdsága pedig jóval meghaladja a hagyományosét.

Az újabb odontotechnológiai változatok fő célja, az időigényes és költséges platinafóliázás kiküszöbölése:

b. A Hi-Ceram módszer. A mintacsonkot (mesterminta) lemásolják addíciós szilIkonlenyomat segítségével úgy, hogy egy hőálló munkamintacsonkot kapjanak. Erre, első retegként, egy anorganikus, fémmentes, extrakemeny mag-anyagot égetnek magas hőmérsékleten. Ez lesz a korona váza, amelyre - a hőálló mintacsonkrói való eltávolrtása után - hagyományos módon égetik a dentin- és zománcmasszarétegeket alacsonyabb hőfokon.

c. Az In-Ceram módszer. A munkamintát szintén a mesterminta másolásával nyerik, egy speciális gipszböl öntve ki. Erre, alumínium-oxid porból szinterezik a magréteget, mely finom porozitással fog rendelkezni. A szilárd magot a minrárólleemelik, majd egy hígan folyó üveget égetnek rá (ez behatol a mag pórusai ba). Ezután következik a korona formaját és szfnét biztosító porcelánrétegek felvitele és égetése.

d. Az öntött kerámia (Dicor). A borítókoronát viaszból mintázzák, majd speciális anyagba ágyazzák be. A viasz kiégetése utan, helyébe, alacsony viszkozrtású olvasztott üvegel öntenek, centrifugális erő segitségével. Ezután következik egy hőkezelés, melynek célja a kerámiara jellemző kristályszerkezet kialakítása (ún. keramizació). A kész kerámiakorona szrnezese egy vékony fénymazréteggel (glazúrral) történik.

e. A préselt kerámia (IPS - Empress I. és 11.1. A koronát viaszból mintázzák, majd különleges beágyaz6ba helyezik. Viaszkiégetés után, hővel felpuhított fogászati üveg-kerámiamasszát présel nek helyébe. Az esztétikai jellegzetességeket a felszín festesével érik el. A préselt kerámia esetében nem tapasztalunk zsugorodást. Az Empress II. abban különbözik az előbbitől , hogy külön váz- és leplezőkerámiát fejlesztettek ki (46., 470, 48., 49. ábra).

f. CAD/CAM kerámia koronák. A szamitógépes eljárasokkal tervezhetők és kivitelezhetök úgy kész kerámiakoronák ("chair-side" [an.1. azaz szék mellett készült) - amelyek már csak karakterfestést igényelnek - mint kerámiavázak (magok). Ez utóbbiak esetében a koronák hagyomanyos módon, rétegráégetéssel kapják meg végleges alakjukat és szfnüket. A megmunkálás egy gyári kerámiahasábból történik, amelynek szilárdsága jóval nagyobb a laboratóriumban égetett porcelánnáL E kerámiatömb lehet aliminium-oxid, de cirkon­oxid kerámia ls. Cirkondioxid kerámiaváza van a PROCERA Ali Ceram (Nobel Biocare)

ke rámiakoronáknak, amelyeket a mag nagyfokú hajlítószilárdsága (687 MPa) miatt, őrlőfogak

borítására is javasolnak (50. ábra).

48. ábra. A kész préselt kerámia koronák in situ. 49. ábra. A teljes kerámia saját foghoz hason· 16 feny-ate resztő képessége (Al miatt termé· szetesebb hatást kelt. mint a fém·kerámia ko· rona (Bl.

A

so. ábra . Teljes kerámia koronának el6készrtett csonkok gipszmintája (A); CAD/CAM kerámiakorona: cIrkondioxid ke­rámlavAz (8); Végleges alak, CI 'Jáua ráégeten, egyéni szinű kerámiával (CI.

AZ AKRILÁT BORfTÓKORONA 2.1.2.3

ANYAGÖSSZETÉTELBCL ADÓDÓ TU LAJ DONSÁGOK:

PMMA alapú, höre polimerizálódó müanyagokról van szó. Tulajdonképpen fémek leplezésére alkalmasak, de ideiglenes jelleggel, vagy gazdasági okokból (olcsó) boritókoronát is készítenek belőlük. az akrilátok hötágulása nagyobb mint a rémeké, és részben maradandó (irreverzíbilis). térfogatállósaguk szerény; zsugorodás uk h6csökkenéskor (termikus zsugorodás) négyszerese a fémek zsugorodásanak. hajlftószilárdságuk csekély, ezért könnyen törnek. keménységük és kopásáll6saguk nem kielégítő még természetes fog an tagonistájaként sem. Ezért nem koptatnak, de kopnak, esetleg perforá l6dnak az akrilát borítókoronák. a polimerizálás szabályai betartásának függvényében rövidebb-hosszabb idő után változhat a szinük. az akrilát boritókoronák széli záródási pontatlanságai, porozításai és az esetleges maradék monomér felelősek a parodontium marginalis irritációjáért. Sú lyosbító tényező, hogya száj (lepedék) egyes baktériumai metabolizálják az akrilátot, mintegy táptalajként használva szaporodásukhoz. annak ellenére, hogya klasszikus, hőre lineárisan polimerizálódó. PMMA alapu mügyantákat lassan felváltották a modernebb, hön- és nyomás alatt térhálót kialakító akrilátok (Biodent K+B, Superpont (+B, stb.), feljavult tulajdonságaik nem jelentettek áttörést a teljes borft6koronákhoz való alkalmazásukban.

FIGYELEM! A mügyanta alapú boritókoronák gyors kopása lehetövé teszi az antagonisták elongacióját. Habar az ilymódon "megnyúlt~ fogak IKP-ban nem okoznak korai érintkezést, mégis a mandibula dinamikáját zavar61nterferenclák keletkezhetnek.

ÚJABB ESZTÉTIKUS BORITÓKORONÁK 2.1.2.4

Újabb esztétikus anyagok kutatásában azt a célt követték. hogya kerámiákra jellemző fogszinú hatást érjék el. de azok merevségét és túlzott keménységét a fogzománcéhoz hasonló szintüre csökkentsék.lgy jelentek meg a fogpótlásban is a kompozfciós mügyanták (diakrilátokl. amelyeknek szerves matrixa (PMMA helyett főleg Bis-GMA), különböző szervetlen töltőanyagokat tartalmaznak,

Ezen az úton is új generációt jelentenek a ~Poly Glass" tipusú anyagok, mint amilyen az Artglass (Kulzerl. BelIeGIass HP (Kerr) stb" és amelyek teljes boritókorona készftésére is alkalmasak. PI. az Artglass sűrű térhálót képező szerves matrixxal rendelkezik, A szervetlen töltöanyag (70% a tömegből) szlIanizaJt szilIciumdioxid - és finomra őrőlt barium-aluminium-szllikátüveg­részecskékből áll. amelyek jó esztétikai hatást biztosítanak, Rugalmassági modulja (10-12 GPa) a dentinéhez (15 GPal hasonló, Tehát j6val rugalmasabb mint a kerámia (modul: 50-80 GPa). Igy a rágóerő által kelten energia egy részét elnyeli, és nem továbbítja teljességében az alveoláris csontra. Ez klmondonan előnyös tulajdonság akkor, amikor implantátumra kell készíteni esztétikus borítókoronát. A technológiai folyamatban rétegenként helyezik fel az alap. dentin, zománc szfnt. és sztroboszkópos xenon fénnyel indítják be a polimerizációt.

A Targis - Vectris rendszer (Ivoclar) üveg szállal erősftett mOgyantáb61 (Vectrisl és magas töltöanyagtartalommal rendelkező (75-85%) ceromér leplezőből áll (Targís). Esztétikus szólókoronák, de maximum háromtagú hidak is készithetők belől ük. Szintén rugalmasabbak a kerámiánál és keménységük a fogzománcéhoz hasonló.

Az Estenia (Kuraray) hibrid kerámiából készül, ami tulajdonképpen egy kompozit anyag, amelyben a mikro (2 jJm) részecskéket tartalmazó mOgyanta mátrixot nano (2 nm) részecskék kel töltik meg. igya magas töltőanyag tartalom (82%) miatt létrejövő nagy sűrüség homogenitást és előnyös fizikai tulajdonságokat biztosIt (51 . ábra ),

S 1. ibra. Részleges koronának elókészflet1 csonk (AI; Estenfa részleges korona (B); Ugyanez a korona in situ (CI.

CSONKELÖKtSzITtS, LENYOMATVÉTEL, CSONKVtDELEM 2.1.2.5

I. CSONKELÖKtSZITtS

a. A csonkelökészítés általános szabályai, a teljes esztétikus koronához való elökészítésre is érvényesek.

b. A csonkelökészités különleges szabályai:

A csonk alakja az elkészítendö korona odontotechnológia i változatának függvényében eltéréseket mutathat. Klasszikus porcelán Jacket-koronához (platinafóliás eljárás) körkörös, derékszög ü váll (kb. 1 mm széles) készítendő. A platinafólia elhagyásával készülő teljes kerámiakoronákhoz, akárcsak az újabb, kompoziciós anyagokból készültekhez szintén körkörös, de legömbölyített vállat, esetlegesen mély vájatot jav350Inak. Akrilát boritó­koronához az előbbi preparáci6shatarok mellett alkalmazható a tangenciális csonkelökészí­tés is. A rágófelszínböl, illetve metszóélböl kb. , ,5-2 mm-t kell eltávolítani. EhávoHtható a természetes koronamagasság 1/4-1/3-a is, ha megfelelö retenciót tudunk biztositani a borltókoronának. (Kivételt képeznek az abráziós fogfelszinek!). A pulpatopográfia a frontfogak területén egyenletesen kb. 1- 1,5 mm keményszövet eltávolítását engedélyezi az axiális felszinekböl. Kisebb volumenü fogak esetében, szükségessé válhat a fogbélüreg M - D-is kiterjedésének vizsgá lata, előzetes Rtg-felvételen.

A csonkelökészrtés lépései felső nagymetszöre készülö teljes keramia borítókoronához: (52. ábrasor).

FIGYELEM! Az alább ábrázolt e lőkészítési menet és az elért preparáció5 határforma is, amerikai iskola véleményét tükrözi. A német szakirodalomban a körkörös, mély vájatot (heavy chamfer) Irjak elö, amelyet torpedó alakú gyémánttal csíszolnak.

52..\. ábra. 1 ,2-1,4 mm mély orientáclósbarázdák cs/szolása a venlbularls felszinbe, Ut s(kban. Ábrán: egyik sik ban kész/tett barázdák láthatóak, Eszköz: csonkakúp alakú gyémánt

52.B. ábra . Második sikban ls kialakított barázdák, Illetve 2 mm mély barázdák preparálása a metszóélbe. Eszköz: csonkakup alakú gyémánl.

52.C. ábra . A metnöéll barázdák összekÖlése, 4S·~ban pala· tina Ils Irányba történO csIszolással. Eszköz: csonka kup alakú gyémánl.

52.0 . ábra . A vestibular l$ fels:lfn éli barázdáinak ösuekö­,"". Eszköz: csonkakup alaku 9yémánL

52.E. ábra. A vestibularis felszín nyaki barázdáinak össze­kötése, és az approximalis felsz/nek preparálása. Eszköz: csonkakúp alakú gyémánt. Kialakítunk ezalatt egy min. 1 mm széles derékszögü vállat.

52.F. ábra. Az oralis felszín éli részének preparálása. Eszköz: kicsi kerék gyémánt.

52.G. ábra. Az oralis felszín nyaki részének előkészítése. Eszköz: csonkakúp alakú gyémánt. Kialakítunk ezalatt egy min. 1 mm széles derékszög ü vállat, amelynek simán kell ta­lálkoznia az approximalis felszínek irányából érkező vá llal.

52.H. 'br • • Az. öss.zes 8xl811s falak finlroz'sa 6 a viII göm. bölyftése henger alakU. hegyén is aktiv. rövid wgárban göm' bölyű, keményfém Ilnlroz6val.

Az élek nélküli preparalásnak különösen nagy a jelentősége: az esetleg megmaradt élek a rágóer6 hatasára a teljes kerámia borit6korona repedeset okozhatják, majd jellegzetes ~félhold alakú· törésekké válhatnak.

A PolyGlass és Targis-Vectris koronák ugyancsak legömbölyftett vállas, vagy mély vájatos előkészftést igényelnek.

Akrilát boritókoronához ha vállat preparálunk, barmelyik megfelelő, de a tangenciális koronaszél is elegendő.

FIGYELEM! Egyaránt jelentös egy felső metszőfog vestibularis és oralis koronafelszini morfológiájának a megtartásal Mfg a labialis oldal kétsikú preparálása biológiai (pulpavédelem) -és esztétikai szempontból fontos, addig a palatinalis felszin anatómiai formájának a megtartása a harmónikus szag ittális metszőfogvezetés megvalósíthatóságáért felelős.

II. LENYOMATV~TEL

A Jacket-koronához előkéuitett csonkok lenyomatvételének lényeges követelménye a körkörös váll külső szélének a megjelenitése. Erre a célra a gyürüs lenyomatok különösen alkalmasak. mivel a lenyomatanyag a gyűrű segftségével biztonsággal túlhalad a preparációs határon. A gyűrű felhelyezése nehezebben kivitelezhető mint a vall nélküli csonkokra. Ezért. kiválasztását és e lőkészítését még a vall süllyesztése előtt el kell végezni.

A gyűrü nélküli lenyomatvétel különböző, már ismert módszereinek alkalmazhat6sága, a su lcustágí­tás sikerességétöl függ.

III. CSONKV~DELEM

A csonkvédelem a fém teljes borítókoronáknál leírtak alapján történik. A frontfogakra számos elóregyártott, színskála alapján kiválasztható ideiglenes korona kerUlt forgalomba, de a Scutan eljárás segitségével a rendelöben is készfthetünk esztétikailag elfogadható védőkoronát.

SZINVALASZTAS 2.1.2.6

A készítendő köpenykorona szine, csak egyik tényezöjét jelenti az esztétikus megjelenésnek. Ismételte n aláhúzandó a vestibularis felszín helyes preparációjának, és a vállképzésnek a jelentösége, egy megfelelő koronavastagság és ezáltal a kIvánt esztétikai hatás elérésében, Ugyanilyen je l entőséggel bfr a korona formájának megfelelő kialakítása, a természetes felületi mintázat (53. ábra) (a glazúr alani hosszanti - és harántbarázdák jelenléte), valamint a A O%-os distalis méretcsökkenés" szabályának a betartása (54. ábra).

.' A ." B

S3. ábra. Sima felület (Al direkt fenyvJssza veródest okozva tlil fényesnek látszik; felület i mintázattai rendelkező felszin IB) diffUz v[sszaveröd~t okozva tenne szetesnek latszik.

54. ábra .lombardl.aranyszabálya": szemből nezve minden fogkorona 40C1&-al keskenyebbnek látsz.lk a tőle mezialisan el tll.·lyezkedó~

Több, egymás mellett elhelyezkedő frontfogra készülő köpenykorona megfelelő szfnhatásának a meghatározása jóval könnyebb feladat, mint a természetes fogkoronák közé ékelt egyetlen borlt6korona színének a kell ö megválasztása. A színválasztás, szinkommunikáció és a laboratóriumi szinkivitelezés objektlv megvalósítása a tagadhatatlan fejlödés ellenére még nem tökéletes (Ezért, maig a legjobb megoldásnak látszik, ha a technikus is résztvesz a színválasztásban).

A. SZINELM~lETI VONATKOzAsOK

Egy tárgy szinét a fénysugarak vizuális hatása okozza a szemben, miután az iIletö tárgyon keresztülhatolva vá ltozásokat szenvedtek. A szin egy háromdimenziós fogalom amelynek elemei:

a. A szinvilágosság (világos - sötét): a szürke komponens részarányát jelenti egy színben. A fogak szinvilágosságértéke eredetileg magas (világosak, tehát kevés bennük a szürke), de idővel besötétednek (több szürke) a táplá lékból fe lvett szinezöanyagok hatására,

b. A színtónus (színárnyalat): annak a fénynek a huHámhosszátjelenti, me ly a tárgyon keresztül tükrözÖ<:lik. A látható szlnspektrum a sárgától a sárgászöldig terjed. A természetes fogszínek ezen belül csak a sárga - narancs - vörös spektrumrészhez tartoznak.

c. A szinerösség (a kromatikus telítettség): a fogak szinerőssége általában szök határok között mozog, és mindig egy bizonyos szlnt6nuson belül értelmezendő. PI. a szemfog szinerőssége

nagyobb mint a metszóké, ugyanazon paciensnél.

A három dimenzió alkotja a színteret, amelyben a természetes fogak szinei csak egy banán formájú részben, a fogszintérben helyezkednek el.

B. A SZINVALASZTAsT BEFOLYASOLÚ TtNYEZOK

a. A természetes fog koronaszerkezete. A fogak szinét az iltlátszó, és viszonylag színtelen zománcréteg alatt elhelyezkedő dentin határozza meg. A zománcréteg vastagságának függvényében a dentin színe többé vagy kevésbé üt át. Az egyes fogak ezert önmagukban is többszínűek. On ahol a zománc alatt dentin található, a fog opákos. A fog nyaki részen, ahol a zománc vékony, a dentin színe jobban érvényesül tehát a színerösség nagyobb. A fogkorona élén, az átlatszó zomancrétegen aWt a szájüreg sötét szlne, mivel hiányzik alatta a dentin. Itt tehát a szfnvilágosság alacsony értékü, az él szürke, áttetsző (SS. ábra). Idősebb pacienseknél a fogkopással a transzparens éli zománc eltunhet, a dentin megjelenhet a felszínen és felveheti az élelmiszerek színezöanyagait (sárgásbarna szin). A természetes fogak ilyen, anyagrétegződésből adódó szfnváltozatait a mai napig a fogászati kerámiák retegégetésével tudták a leghübben utánozni.

b. A fényforrás. A fogsz!n megállaprtásánál döntő jelentősége van a fényforrásnak. A színválasztásnak, optimálisan, különböző fényviszonyok között kellene történnie, vagy egy olyan fényforrás előtt, amely tartalmazza az összes látható fényhullámhosszat. Egyes hullámhosszak hiánya eseten, az ún. metamerismus jelensége miatt, hibás színelemzést végezhetünk. A metamerizmus az a hatás, amely által két különböző összetételú anyag (pl. foganyag és szín kulcs anyaga) egy bizonyos fényforrásnál (pl. mesterséges fény) egyforma szinunek látszik, mig más fényforrást alkalmazva (pl. természetes fényt), már különböző szinúnek tűnik. Ezért, nappali fénynél, és izzólámpa fényénel is el kellene végezni a meghatározást. A gyakorlatban mégis, csak a rendelő "északra néző ablaka" előtti, diffúz, természetes fényben történő szfnválasztás terjedt el.

Y " att'lst6

55. ábra. A természetes fog· korona nyaki r~szén nagy a s.zfner6sség (tel/tettség), mig az éli részén alacsony érté· kü a szfnvilágosság (áttetsző,

transzlucens).

c. A szín kulcs (színskála). A különbözé esztétikus anyagokat gyártó cégek saját szfnkulcsokat forgalmaznak, amelyek tulajdonképpen egy színskálát jelentenek. A legelterjedtebb a VITA (nemet) cég altal kidolgozott színkulcs, amelyet mügyanta·, kerámia· és kompozit színskála összeállítasánál több gyar is egyaránt alkalmaz. A legtöbb szín kulcs hátránya hogy nem az il leté borftókorona anyagából készül. hanem PMMA·ból.

d. A vizsgáló szeme. A látás receptorai az emberi szem retinajan elhelyezkedé csapok és palcikak. A színlátásért a fovea centralisban tömörülő csapok a fe le lősek. Haromfajta csaptípus létezik. Ezeknek mindenJke egy-egyalapszin szelektív érzékelésére szolgáló

pigmentet tartalmaz. Az alapszinek: a kék (445 nm), zöld (535 nm) és a vörös (570 nm). Az alapszfnek. egymást kiegészítve képezik a Iiltható spektrum többi színtónusait. A helyes szintónus-érzékelést ronthatja, ha túlságosan sok ideig nézzük a vizgált tárgyat (pl. fogat). Ilyenkor az illető fényhullámhosszra érzékeny pigmentek gyorsan lebomlanak, és a szem érzékenyebbé válik a kiegészltó szrnárnyalatra. PI. a vörösre rúzsozott ajkak miatt a fogakat zöldes árnyalatú nak láthatjuk, a vörös érzékelésének fáradása miatt. A jelenséget az árnyalatok adaptációjának nevezik (56. ábra). Megelőzésére

ajánlatos a szintónusösszehasonHtást öt másodpercre redukálni, utána pedig egy kék szint nézni, amely a szemet a kékre adaptalja és újra érzékennyé teszi a sárgára (a foganyag fó szfnarnyalatáral. Tovabba azt is figyelembe kell venni, hogyaférfilakosság 8%-át a színlátás enyhébb zavarai érintik.

• S6. ábra. Az árnyalatok adaptacl6ja: sok Ideig nézve egy színárnyalatot. sze-­mOnk érzékenyebbé válik az ábrán vele szemben elhelyezkedő kiegé-szlt6 szin­t6nusra (pl. sárga - sólétkék, narancs -Világoskék).

Az éjjeli látást a retina perifériáján elhelyezkedő pálcikák biztosítják, de csak a szürke árnyalataiban (akromatikus látás). Ha a szemrést beszúkftve nézunk egy fogat, a behatoló fénymennyiség csökkenése és összpontositásának hiánya serkenti a pá1clkákat; ezáltal hatékonyabbá válik a szlnvilágosság érzékelése (a szürke komponens részaránya).

C. A SZINVALASzrAs GYAKORLATI MEGVALÓSITAsA

A mai gyakorlatban legelterjedtebb VITA Lumin·Vacuum szinskálával történő szinválasztás bemutatása következik. A skála kerámia és múgyanta alapu koronák szinválasztásánál egyaránt alkalmazható. 16 szfnt tartalmaz 4 színtónus szerinti csoportban, ezeken beliJI különböző

Sllnerösség szerinti tagokkal (a színkulcs tagjai felső nagymetsző alakúak). Al·A4: vörösesbarna csoport; 81 -84: vörösessárga csoport; (1-(4: szürketónusú csoport; D2-D4: vörösesszürke csoport. Mivel a szfnvilágosság helyes megválasztását tartják a legjelentősebbnek egy észrevehetetlen köpenykorona készftéséhez. jó ha szfnkulcsunkat átrendezzük a csökkenő Világosság sorrendjében, a következőképpen: Sl (legvi lágosabb), A l, S2, D2, A2, Cl, (2, D4. A3, D3, S3, A3,S, 64, 0, M, C4 (legsötétebb) (57. ábra).

S7. ábra. A Vita l umln-Vac:uum szinvilagouág szennt átrendezett szinkuksa.

A színmeghatározás lépései: (jó ha a csonkpreparalás előtt történik)

a. A fogakat megtisztrtjuk lassú fordulaton gumikehellyel (vagy kefével) és abrazfv pasztával

b. A rúzst eltávollttatjuk az ajkakról

c. Az átrendezett színkulcsot a csiszolandó foghoz, vagy szomszédjához közelítjük, majd nyújtott kartávolságból, beszúkített szemréssel kiválasztjuk a vele legjobban egyezö világosságu szinkulcsfogtartományt.

d . Nyitott szemréssel elemezzük a színtónust. Különböző fényforrások fényénél, kiválasztjuk a legjobb kompromisszumot. A fogakat nem nézzük öt másodpercnél hosszabban, és közben pihentet jük szemünket egy kék felület megtekintésével. ~rtékeljük, hogy a választott árnyalat ugyanaz, vagy más (vörösebb [A], vagy sárgább [B)), mint a természetes korona tónusa.

e. Elemezzük a színerösséget a kapott árnyalaton belül. PI. A3,5 telftettebb (erősebb) vörös mint

A3

f. Meghatározzuk az esetleges foltok, cslkok, repedések helyét, szlnét

A színválasztásunkat további ülésekben is leellenőrizzük, majd közöljük irásban alaboratóriummal.

FIGYELEM! A szfnválasztásnál majdnem aranysza~ly, hogy az e lső döntés a legjobb döntés!

Az újabb, VITAPAN 3D·MASTER fogszínkulcs már eleve a háromdimenziós szrnválasztást célozza meg. A gyártó szerint az emberi fogszintér 96%--át lefedi az új skála (58. ábra). A szinkulcs fogai S csoportban helyezkednekel, a csökkenő színvllagosság sorrendjében. Minden világosságcsoportban árnyalatok vannak, oszlopokba rendezve: a sárgásabb L-el, a közepes M·el, mIg a vörösebb R-el jelölve. Az L és R árnyalatokban két-két szinerőssegü sor, az M árnyalatban három található. A

színválasztás lépései:

a. Megállapít juk a szinvilágosságot (1 -5), vagyis l -et az 5 csoportból!

b. Meghatározzuk a szinerösséget a kiválasztott világossági csoporton belül. Mindig az M oszlopból választ juk ki az erősebb, vagy a gyengébb szfnút (telftettebbet, vagy az oldottabbatl

c. Színárnyalatot (tónust) állapitunk meg a harmadik lépésben. Azt figyeljük, hogy sárgásabb (l), vagy vörösesebb (R) a természetes fogkorona, mint a kiválasztott Moszlopbeli.

58. i bra. A Vil<lp.m 3D - Master szlnkulcs.

A színmeghatározás nehéz feladatát elektronikai színképelemzést követő numerikus kiírás segftségével is megvalósftották, de a költséges szerkezet általános elterjedésére, és hatékonyságának vizsgá latára még várni kell.

KORONAPRÓBA tS RÖGZITtSHEZ VALÓ ELÓKtSZITtS 2.1.2.7

Az artikulátorba helyezett gipszmintán (mestermintán) érkező teljes kerámiakoronát szabad szemmel és nagyító segitségével is leellenórizzük. Vizsgáljuk, hogy mennyire illeszkedik be a szomszédos fogak közé: méretben, alakban, kontaktpontrendszerben. Ellenőrizzük a korona51él pontos elhelyezkedését a vállon. Nagyít6vallégzárványokat, repedéseket keresünk.

Következik a korona szájbahelyezése. A klasszikus köpenykoronát a platinaf611ával együtt próbáljuk a csonkra, hogy l ehetőséget biztosrtsunk újabb kerámiamassza ráégetésére, ha szükséges. A felhelyezésnek feszülésmentesnek kell lennie, a koronaszélnek pontosan a vállra kell illeszkednie. Ellenőrizzük alakját, méretét, szlnét és ebbe a pacienst is bevonjuk. Következhet az okk lúzió és artikuláció vizgálata: a koronának be kell illeszkednie il paciens okklúziós és artikulációs viszonyai közé. Ellenkező esetben, a kerámiafelszínt nedvesen tartva, óvatosan becsrszo lhatjuk.

FIGYELEM! Felső metszőfogra készült köpenykorona palatinalis felszrnének nemcsak IKP­ban kell egyenletes érintkezést biztosítania antagonistáival, hanem legalább két metszőpárra vonatkozó folyamatos kontaktust az állkapocs egyenesvonalú, propulziós mozgásának, elülső élharapásos helyzetig.

A platinafólia elhagyásával készített porcelánkorona próbája hasonló módon történik. Ha a kerámia­felszínt csíszolnunk kellett, akoronán újabb fénymázégetést végezhetnek a laboratóriumban, de ma már a fogorvos is megfelelő fényezóeszközökkel rendelkezik.

Akrilát, - és más. mügyantát tartalmazó teljes boritókoronák próbáját szintén az előbbiek szerint végezzük. Ezeknek retusálása után, a technikusnak újra kell fényezníe az érintett felszineket

A klasszikus porcelán Jacket-korona rögzítés hez való előkészítése a platinaháló eltávolitásával kezdödik. A következő lépések a ragasztócementtől függenek. Ha foszfátcementet tervezünk alkalmazni, elégséges a koronabelső tisztítása. esetleg ún. próbaragasztás végzése a cement szfnhatásának a vizsgálatára (a cementport vízzel keverve helyezzük a koronábaj , Kompozit­cementtel történő ragasztás e lőtt a korona belsejét hydrofluorsavval maratni és szilanizálni szükséges.

Akrilátkorona belsejét tisztftani és szárítani kell a foszfátcementtel való rögzítése e lőtt. A PolyGlass és Targis-Vectris boritókoronák belsejét tisztítani és szárítani kell a kompozitcementtel, vagy a mügyantával erősített üvegionomér cementtel történő rögzítésük előtt. Az Artglass - saját anyagával megegyező összetételú - ragasztója a,,2 bond r.

LEPLEZETI F~M BORfTÖKORONA 2.1.3

A csonkot teljesen takaró fémvázból, és általában a fog látható felületeire kiterjedő fogsz(nü leplezőből áll. A fém biztosítja a korona teherbírását, míg a leplezöanyag az esztétikai hatást A felső fogak vestibularis felszineit, az alsó fogak vestibularis és occlusalis felszineit esetenként pedig

minden fogfelszínt leplezni szoktak. Ha a fémfelület egészét takarja a leplezóanyag. akkor teljesen leplezett fémkoroná ról beszélünk; ha csak bizonyos felszíneket takar belőle. akkor részlegesen leplezett fémkoronáról. Mivel a legrégebbi fémkoronákat csak a látható, vestibularis felszínen leplezték, mégpedig akriláttal, a magyar szakirodalomban elterjedten használatos a homlokzatos korona megnevezés is.

(A román szak irodalomban vegyes korona l=coroan~ mixtal néven szerepel a leplezett fém boritókorona).

JAVALLATOK, ELLENJAVALLATOK 2,1.l.1

I. JAVALLATOK

~ hfdhorgonynak, a fogsor látható helyeire készülő, egynél több fog hiányt pótló hidjainál.

.::. lazult fogaknak. koronák segitségével történő egymáshoz rögzítéséhez (sínezéséhez).

t.,::.. öncélú koronaként, Jacket-korona helyett, olyan fogakra, melyeknek nagyfokú keményszövethiánya nem tenné lehetővé a körkörös vállpreparációt.

~ öncélú koronaként, Jacket-korona helyett, ha a fog klinikai koronája megnőtt, és az emiatt megjel enő gyökérfelszfnen nem lehetséges megfelelő szélességű vállat kialakítani (vállnélküli preparációt kell végeznünk) .

...e, szóló koronaként, porcelán köpenykorona helyett olyan fogra, amely antagonistájával mélyharapásban találkozik, és ezért oralisan nem lehetséges a kerámia vastagságának megfelelő hely preparálása.

II. ELLENJAVALLATOK

;; főleg fiatalokra jellemző (20 év alatti), tág pulpakamrával rendelkező személyeknél a fog vitalitására veszélyt jelenthet a nagymértékű vestibularls foganyageltávolitás.

AKRILÁTTAL LEPLEZETT FEM BORITÓKORONA IHOMLOKZATOSl 2.1J,2

Odontotechnológial változatok:

A. AZ ÖNTÖTT HOMLOKZATOS KORONA

A borító korona fémváza öntéssel készül. Hasonlít egy öntött fém borftókoronához, csak a vestibularis felszínen (már a viaszmintázás során) peremrnel körülvett mélyedést biztositanak az akrilát homlokzat (leplezés) számára. A homlokzat kivitelezésének klasszikus eljárásai:

elöregyártott, vékony (1 mm-es) akrifáthomlo1aatot (fazettát) cementeznek a fém mélyedésbe akrilát betétet készítenek a laboratóriumban, majd szintén cementezéssel rögzítik a mélyedésbe közvetlen a fém mélyedésbe polimerizálja a technikus az akrilátot. Ez a ma legelterjedtebb eljárás. A klasszikus, sfkhálót képező akrilátból megkevert masszát mechanikai préseléssel (küvettában gipszbe ágyazva) tartják a fém mélyedésben, a levegónyomáson történő nedves termopolimerizáció alatt (főzés) . A térhálót kialakító K+B tipusú múgyantaleplező nem igényel gipszbeágyazást. Az akrilátmasszát közvetlen a fémmélyedésbe helyezik rétegesen

(opaquer, dentin, zománc, nyakszin), megmintázva vele a vestibularis felszín végső alakját, majd speciális edényben, (autoklávhoz hasonló) góz, - vagy vfznyomás alatt, 1200 (-on 30 percig polimerizálják. Az akrilátleplezés laboratóriumi polimerizálásának fó hátránya, a fém és mügyanta (lásd 2. 1. 2. 3.) jelentősen különböző hőtágulási és zsugorodá s! viselkedéséből adódik. Emiatt a fémváz és homlokzat között feszültségek keletkeznek, amelyek a leplezés leválasilt okozhatják. Megakadályozására, a fazettát befogadó üregbe retenciós pálcikákat, gyöngyöket, stb. helyeznek a fémváz megmintázásakor, melyekben az akrilát megkapaszkodhat (ún. makroretenciókat) (59. ábra). A mügyanta homlokzatot - hagyományo­san - tehát csak mechanikai retenció tartja a

,-,

59. ábra. Akrilattal1eplezeu öntött fém bo­ritókorona szerkezete: 1. retend6s gyön­gyök 2. öntött fémváz 3. akrilát leplező

fémfelszínen. (Ma már léteznek modern tapadásközvetító eljárások, amelyek vegyi kötődést tesznek lehetővé, és amelyeket a későbbiekben tárgyalunk).

FIGYelEM! Az akrilátok rossz kopasilllósága miatt ellenjavalIt a rágófelszfnnek múgyantával lörtenó leplezése, még akkor is, ha sikerűl IKP-ban ún. fémszigetre helyezni az antagonista csücsökkel való fogérintkezést. Az akrilát C5ücsőklejtők kopása - töredezése elóbb lapos rágófeiszint, majd a szigetek kiemelkedését, és a stabil okklúziós viszonyok elvesztését okozza.

Azért. hogya fém szine ne látszódjon át a leplezésen, a váz vestibularis felszfnére fedő lakkat égetnek sikhá lós akrilát esetén; térhálós akrilát homlokzat alá a fémre, első rétegként opák szInt helyeznek.

Ontön, leplezett a Máthé~féle homlokzatos korona. Jellegzetessége, hogy oralis felsz/nét a fémvázon kenős fallal képezik ki, mely az akrilát számára jó retenciót biztosít. Ezenkivül a vestibularis fémfelszfn retenciós gyöngyöket is tartalmaz. Fronthidak leplezhető horgonyaként alkalmazták.

B. A HÚZOTT (STANCOLT) SAPKA ALAPÚ HOMLOKZATOS KORONA

Elószőr egy, a csonk formáját pontosan követő sapkát készitenek huzással wiplahüvelyből, egy elsö lenyomat alapján. A sapka szájüregi próbája következik, majd viaszharapás és gIpsz szituációs lenyomat a sapkával együtt. Vegül antagonista lenyomatot veszünk. A laboratóriumban kiöntön gipszmintán ott lesz tehát a sapka a csonkon. Erre elkészítik a fémből kiöntendő fog anatómiai formájú viaszmintáját, a vestibularis részen a leplező befogadására szolgáló kerettel (kazettával). A viaszmintázat beágyazása, öntése és kidolgozása után asapkakoronához forraszt j ák. A továbbiak~ ban a homlokzat (leplező, vagy fazetta) kivitelezése ugyanúgy történik mint az öntött homlokzatos korona esetében. Wipla hidak leplezett horgonyaként alkalmazzak gyakrabban.

Ez a technológiai változat ma már csak elvétve készül, időigényessége, pontatlansága (váll nélkül keszüi) és a forrasztás megfeketedése miatti esztetikai hiányossága következtében.

FtMKERAMJAJ BOR(TÓKORONA 2.1.3.3

A kerámia leplezéskent történő ráégetesét jelenti a fémre. Viszonylag új (kb. 50 éves) eljárás.

A. A KERAMIALEPLEZ~S ELO NYEl:

a. a porcelan leplezés nem igényel mechanikus retenciós eszközöket (pálcikák, gyöngyök). A kerámia fémen való megtapadását különböző elméletekkel magyarauák:

a homokozott fémfelület mikroretenciós felszínként viselkedik, amelyen az olvadt keramiamassza mechanikailag megkapaszkodhat. Az olvadmány magas viszkozitása azonban a kisméretű pórusokba való behatolás esélyét annyira lecsökkenti, hogy az ilyen mikromechanikai erőket több szerző is jelentéktelennek tekinti. Van der Waals~féle vonzerő a fém és keramiafelület között feltételezett oxid hidak kötésereje a fémfelület oxidjai és a kerámia sziliciumatomjai között (a szilfciumatom nagy affinitást mutat az oxigén iránt). Az oxid hidak létrehozása végett a fémkerámiai nemesfém-ötvözeteket nem nemes fémek kel, pl. Fe, ln, Sn, stb.-vel "szennyezik': Ezek színtelen, ún. tapasztóoxidokat képeznek a fémfelszínen, amikor a technikus a fémvaz hó-előkezelését végzi, a kerámiaégetés bevezetéseként. A fémkerámiai nem nemesfémötvözetek már összetételükben tartalmauak az oxidalható elemeket: Ni, Cr, Be, Mn. Ezek is hó-előkezelést igényelnek. Fém és keramia tapadását segítik a különleges alapozó (mag) anyagok (opaquer), amelyek az oxidréteg kioldódásának megelőzésére az említett fémoxidokat már eleve tartalmauák. A kötöerő SO%-át tulajdonítják ma a kémiai kapcsolódasnak, anélkül hogy bizonyítani tudnak. az égetési folyamat során fémionok diffúziója követekezik be a fémből a kerámiába, a teljes érintkezési felületen (a jelenség esztétikailag nem kedvező).

b. a porcelán nagy nyomási szilárdsága és kopasállósága lehetóvé teszi a rag6felszín beboritásál is, a lehető legesztétikusabb megoldását biztositva a fém leplezésének. A kerámia keménysé­gévei kapcsolatos összefüggéseket az előbbi fejezet tárgyalja.

FIGYElEM! Ha antagonista rag6felszíneket kell kerámiavallepleznünk, még a fénymáz ráégetése előtt, gondosan be kell csíszolnunk azokat úgy az állkapocs IKP-ban, mint propulziós és olda lmozgásában; utólagos bekoptatásukra a páciens részéról nincs l ehetőség.

Jó alternatíva, a felső rágófelszínen az okklúziós érintkezési pontokat és vezetófelszíneket a fémváz anyagaból kialakítani és leplezetlenül hagyni.

c. színük idővel nem változik meg

B. A KERAMIALEPLEZ~S HATRANYAI:

a. ha a fémváz nem fekszik stabilan a csonkon, a koronapróba, vagy ragasztas alkalmával deformálódhat, repedéseket okozva a rugalmatlan keramia tömegében. Márpedig a jelen repedésvonala, a jóvó törésvonalát jelenti a kerámiák esetében I

b. a kerámialeplezés leválása, vagy törése esetén lehetetlen a szájüregben eredeti állapotába visszaallltani azt. Esetenként javrtható kompozittaI, új kerámiafazettával, de ezek már ragasztással kerülnek a helyükre.

c. túlzott keménységükkel kapcsolatos már ismert hatrányuk

c. KOVETELM~NYEK A F~M - ~S KERAMIA TULAJDDNSAGAITÓL

3 . A fémváz anyaga iránti elvarások:

• olvadaspontja legyen magasabb mint a kerámia égetési hőmérséklete. Maradjon stabil az égetési hőmérsékleten (tehat ne deformálódjon) legyen jól önthető és kidolgozható hőkezelésre tapasztóoxidok képződjenek a felszínen, de ezek színtelenek legyenek hidegen, terhelés alatt maradjon stabil a korona 0,3-0,5 mm-es fémvázvastagságaban. Ellenkező esetben, deformációja a kerámialeplezés leválásához vezet.

A fémváz anyaga lehet nemesfémötvözet, különböző aranytartalommal. vagy anélkül. Egy standard fémkeramiai aranyötvözet összetétele pl.: 85% arany, 6% platina, 5% palladium. 1 % ezüst, majd iridium, vas, cink nyomokban (tapasztóoxidképzésre). Szfnaranyra is lehet kerámiat égetni (pl. galvanoplasztikával készített fémvázra, vagy aranyfótIára), csak a tapasztóoxidok hianyaban, egy speciális kötöanyagot ("bond~ anyagot, ragasztót) kell előzetesen, szinterezéssel a fémvázra vinni. A hybrid (arany-kerámia-aranyhalogén) porokb61 álló ragasztó egy hálót képez a fémfelszinen. amelybe belekapaszkodik a kerámialeplező.

A fémvaz anyaga lehet nem nemesfémötvözet is, mint Cr-Ni, valamint újabban a NI allerglzáló hatc1sa miatt egyre gyakrabban Cr-Co ötvözet. Ezek olcsóbbak, rugalmassági moduljuk kb. kétszerese a nemesfémekének (tehát merevebbek) és lehetővé tették a fémkerámiai eljárás elterjedt használatat nalunk is. Összetételük tapasztóoxidképzést tesznek lehetövé.

A titiÍnnak fémvázként történő felhasznalása öntött formaban (hianyossagaival együtt) és CADI CAM megmunkálással is megtörtént. A titánváz felülete szabad levegön gyorsan és egyenletesen oxidálódik. E felületi oxidréteg mintegy megnemeslti a titánvazat, azáltal, hogy megvédi a mély be terjedő további oxidációtól. Azért, hogyelkerüljék a titán számára minőség I romlással járó, kritikus 83rC hőmérsékletet, speciális kerámiamasszát dolgoztak ki leplezésére, Ennek égetési hömérséklete alacsony: 7oo-750°C.

b. A kerámia leplezöanyag iránti elvárások:

• hőtágu lasi együtthatója legyen a fémrészhez hasonló • húléskor ne legyen zsugoroeMsa. Mivel ennek megoldására még várnunk kell, a leplezöanyag

minimálisan nagyobb kell legyen, hogy rászoruljon a vázra (ez javitja a rögzülését is), valamint a pontos okklúziós érintkezések megvalósftásához szükséges a fénymázégetés elötti gondos becsiszolás.

A fém - és kerámialeplező tulajdonságainak összehangolására "gyártói érdekházasságok" jöttek létre, fgy pl: a Degussa fémfinomító és Vita porcelángyár közösen dolgozta ki a VMK - Degudent eljárást (VM K = Vita-Metall-Keramik). mig a Heareus és a Wienand cégek a Biodent - Herador technikát. Mindkettő alapanyagai fémkerámiai aranyötvözetek és ezekre égethető speciális porcelanok.

D. ODONTOTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK

Az odontotechnológia i változatokat a fémváz elóálHtási módja alapján elkülöníthetjük:

a. Öntött fémvázra égetett kerámiávalleplezett korona

A fémváz, a fogtechnikában máig legelterjedtebb fémmegmunkálási etjárással, öntéssel készül. Majdnem kizárólagosság ot élvez kerámiával leplezett fémhidak horgonyaként.

Ilyenkor a hídtest fémvázával együtt történik a viaszmintazás, beágyazás és öntés. A kidolgozott öntvényt, nemeskorundporral való lefújása után, három alkalommal is jzzitan; kell (9500( -on, 5 percig) a porcelánégető kályhában, az oxid képzés elérésére. Mivel makroretenciókra nincs szükség, magának a koronának a fémváza, tulajdonképpen egy 0,3-0,5 mm falvastagságú sapka lesz. Erre égetik 880-970°C-on, vákuumban, az illető fémnek megfelelő kerámiamasszát, alap-, dentin-, zománc-, transzparens rétegekben. (Az utolsó réteget, a fénymázat, már levegőn égetik) (60. ábra). Az aranytartalmú fémváz előnye, hogy könnyen önthető; hátránya, hogy drága és ha az aranytartalom eléri a 85%-ot, a kerámiaráégetés hőmérsékleten

.. , --- -ft-1I ,- ,

60. ábra. Öntott fémvázra égetett fémkeráml­a! borlt6koronil rétegs:zerkezete metszőfogon és kisörlőn.

bekövetkezhet a fém lassú elfolyásának jelensége. A nem nemesfémötvözetböl öntött váz előnye, hogy olcsó, szilárd és rossz hővezető. Hátránya, hogy ön tése után 60%-al nagyobb zsugorodást szenved mint az aranytartalmú fémváz; magas hőmérsékleten, gyors az oxidációs hajlama, mláltallehetővé teszi króm és nikkel diffúzióját a kerámiamasszába.

Közös hiányosságuk az öntött fémvázra égetett keramiával leplezett koronáknak, hogya széli részeken az oxidokból kiszabaduló fémionok (pl. Ni) allergénként szerepelhetnek túlérzékeny pacienseknél; ugyanezen oxidoknak szerepet tulajdonítanak a marginalis epithélium resorptios folyamatában. Részben a biokompatibilitással kapcsolatos kifogások irányit ják a kutatást a teljes kerámiarendszerek és a szinaranyra égethető kerámiávalleplezett koronák Irányába. rgéretesnek mutatkozik az a megoldás is, amely a fémsapka határát a váll alatt jelöli meg, és a parodontium marginalissal érintkező koronarészt fémalapmentes ún. vállkerámiával bor/t ja. Ez megakadályozza az esztétikailag kifogásolható, fémken1miai koronáknál gyakran jelentkező, szürke gingivalis elszínezödést is.

Az igényeknek, - és célnak megfelelően az öntött fémvázat lehet teljesen, vagy csak részlegesen leplezni. A már tárgyalt okklúziós érintkezések és vezetőfelszlnek mellett, leggyakrabban a koronák orális felszínének gingivalis szegélyét szokták leplezetlenül hagyni. E fémszegély a koronán kettős célt is szolgalhat: a technikusnak lehetőséget ad a csipesszel történő tartásra a kerámiafelhelyezés folyamán; az orvos a koronának a csonk ról (szájban) való eltávolftásánál talál veszélymentes támaszkodási pontot az emelő számára.

b. Szinterezett fémvázra égetett kerámiávalleplezett korona

Amesterminta csonkjáról, hőálló anyagból másolnak munkamintacsonkot. Erre. több rétegben, speciális folyadékkal összekevert nemesfémport (Degusint-eljárás), vagy paszta­formában kiszerelt anyagot (Heratec eljárás) visznek fel, majd porcelánégető kályhában szinterezik. A kerámialeplezés ráégetése hagyományos módon történik. Öncélú koronaként javallt.

CAD/CAM eljárású frézeléssel is előál11tható a hőálló munkamintacsonk (pl. CICERO- rendszer), kiküszöbölve a mestermintacsonk másolásával (duplikálásával) járó pontatlanságokat.

c. Galvanokerámiai eljárással keszü lő leplezett korona

A korona fémvázát galvántechnikával állitják elő. Először, amesterminta csonkjáról galvano­gipszből másol nak munkamlntacsonkot, amelyet ezüstlakkal tesznek elektromosan vezetőve. A következőkben az így előkészített csonkot automata galvanizálókészülékbe helyezik. Ebben állít ják elő a fémvázat 24 karátos aranyfürdőben, elektromos áram segítsegével. galvanizálás útján. A fémvázvastagságot a galvanizálási idő határozza meg.

A kapott szfnarany fémvázat előszőr bondanyaggal kenik be vékonyan, majd rétegesen viszik fel az alacsony hőfokon égethető (660°C) kerámiamasszát (összetételét tekintve, egy hydrotermális kerámiát). Az arany meleg, sárga színe a leplezés alatt jó esztétikai hatást biztosít a koronának. Pontossága és biokompatibilitása kiváló. Javallata: öncélú korona.

d. Aranyfóliára égetett kerámlávalleplezett korona

A mestermintacsonkra előregyártott {Ultrallte, stb.l, 0,05 mm vékony rétegekből álló (rétesszerü), köpenyhez hasonló színaranyf61iát helyeznek, és újjbeggyel enyhén a preparációshatárra nyomkodják. Következik egy plasztelinneJ töltött préskamrába való helyezése, amelyben 600 bar nyomás alatt a fólia pontosan a mintacsonkra szorul. Utána nyílt bunzenlángon, 1065°( -on diffúziós olvasztásnak vetik alá (a fólia nem olvad meg, csak a rétegei összetapadnak). Ezt követően a fóliát a preparaci6s határok mentén pontosan körülmetszik és gumikoronggal finírozzák. Az elkészült színarany fémvázra speciális fOlyadék­kal összekevert aranygranutátumot visznek fel és égetnek rá (990 0(-on, levegön), amely egy vékony, hálószerü kötőfelületet biztosft a kerámia masszának. Következik az alacsony olvadáspont ú kerámia rétegek ráégetése vákuumban. Az fgy elöáHltott leplezett korona pontos szell záródással, kiváló biokompatibilitással és jó esztétikus hatással rendelkezik. Öncélú koronaként, de továbbfejlesztése által, hfdhorgonykent is hasznosítható.

e. (AD - (AM rendszerekkel elöállított fémvázra égetett kerámialeplezésu koronák

A titán öntésével kapcsolatos ismert nehézségeket küszöböl i k ki azok a számítógépvezérlésú frézelési eljárások (pl. OCS - PRECIDENT, PROCERA), amelyek lehetövé teszik fém kerámiai koronák (hidak) vázának ebböl a biokompatibilis és viszonylag olcsó fémböl való elóc1llftását. A titántömbből frézelt, sapkaszerú váz leplezését a már emlitett speciális, 700·750"(-on égethető kerámiából (Ti - (eram) végzik, hagyományos rétegtechnikával.

f. Gyári porcelánleplezövei készült homlokzatos korona

Az öntött fémváz vestibularis üregébe (kazettájába) egy gyárilag készített, kramponokkal rendelkező porceJánfazettát cementeznek be. (sak történelmi jelentősége van.

UJABB LEPLEZÉSI LEHETŰSÉGEK 2.1.3.4

A kerámia atapú leplezök ismert hiányosságainak kiküszöbölésére fordult a kutatás újabb leplező­anyagok és technikák irányába.

A kompozíciós mügyantilk (kompozitok) elterjedt laboratóriumi alkalmazására az utóbbi 15 évben került sor. Összetételük és laboratóriumi felhasználásuk részletes ismertetése a fogászati anyagtan, illetve technológia feladata. Gyártók sokasága jelentkezik, nap mint nap, újabb összetétel ú anyaggal és eljárással.

Kompozittalleplezhetö minden olyan öntött fémváz, amelynek a Felülete oxidálható. A koronaváz általában, sapka alakú. O,3~O,5 mm vastagságú és csak néhány gyartó igényli makroretenciók (kűL méretú gyöngyők) alkalmazását a felületén. A fém és kompozit kapcsolatát tehát kémiai kötödés által próbáljak elérni, különböző eljárásokkal.

Az érintkezési kötőfelűlet (interface [an]) létrehozásának előfeltétele, hogy mikroretenciókat képezzenek a fémvaz felszínén. Erre használatos megoldások: a fémfelület lefúvasa nyomás alatt (3-4 bar) kvarc (5i02) vagy korund (A I2Ű3) porral, az elektrolitikus savmaratás, stb. Ezután a fémfelszín oxidálását végzik különbözö megoldásokkal (pl. a könnyen oxidálódó ónnal [Sn) vonják be). Célja: a következő lépésben alkalmazott szitánnak a fémhez való kapcsolódását megvalósitani oxigénatomokon keresztül. A szi lanizált felszínhez aztán szintén vegyileg kötődik a kompozit leplezőnek a mügyanta (matrix) komponense.

Egy igen elterjedt eljárásban (SILlCOATER - KULZER) a fémfelületre szilfcium-oxid tartalmú, vagy sZiliko-organikus tapadásközvetitőt égetnek (pirolfzissel, azaz láng segftségevel), amelyre aztán a mügyantával kompatibilis szilánréteg kerül. Egy újabb eljárásban (ROCATEC - ESPE), a fémfelületet nagysebességű (többszáz km/óra) Si02 részecskékkel ~bombázzák: miáltal kinetikus energiájuk hövé alakul. A felületesen megolvadt fémfelszin és a becsapódó részecskék reakciójának hatására, ez utóbbiak egy homogén és erős tapadással rendelkező keramizált üvegréteggé alakulnak. Ez a réteg jól szilanizálható. Más eljarások is ismeretesek kötőfelület létrehozására.

A kompozit leplezőt rétegesen viszik fel az igy előkészített vázra: opaquer, dentin, zománc, élszínben. A polimerizáció fény, száraz hó, vagy nedves hó és nyomás alatt történik a cég előírásának függvényében. Néhány ismertebb, ma használatos gyári készítmény: SR - ISOSIT (PE és Nl és a CHROMASIT az IVOCLAR cégtől; a DENTACOLOR a KULZER cégtől, a VISIO - GEM az ESPE cégtől.

Artglass szintén alkalmazható fémek leplezésére. A kötőfelület létrehozása fém - és poliglass között az elóbbi elveken alapszik, de a cég sajat, SILOe rendszere segitségével tönénik.

Habár a gyártók minden fog és minden fogfelszin leplezésére ajánlják újabb termékeiket. körültekintöen kell alkalmaznunk öket molárisok rágófelszineinek borltására. (Okklúziós és artikuláciÓs fogérintkezések gondos becsiszolását igénylik). Rugalmasságuk miatt jól felhasznál­hatóak szekundér (külső) teleszkópkoronák es inplantátumok rögzített felépít menyei nek a teljes leplezésére.

CSONKELÓKfsz/Tfs, LENYOMAW<TEL, CSONKVfoELEM 2.1.3.5

I. CSONKELÓKfsz/Tfs

a. A csonkelökészítés általános szabálya i ebben az esetben is érvényesek

b. A csonkelökészités különleges szabályai:

A csonk méreteiben és a nyaki preparációs határ formájaban is különbözik attól függóen, hogy akriláttal leplezett fém boritókoronát, vagy femkerámiai borítókoronat szándékozunk keszíteni (a fém-kompozit, vagy fém-Artglass koronákhoz a fémkerámiai módszerben alkalmazott csonktrpus preparálasat követjük). Akrilátból készüló homlokzat esetén 1,3-1,5 mm széles legömbölyített vestibularis

vállat preparálunk lemetszett széllel. Ez a preparáció biztosítja, hogya homlokzat ne

találkozzon hegyes szögben a fémvázzal, ami - több szerző szerint is - elősegítene leválásat

a fém ról. Ugyanakkor a parodontium marginalis nem a számára káros akrIláttai, hanem egy fémszegéUyel fog érintkezni (ún ... rnyvédelemmel" keszülő homlokzatos korona).

Femkerámiai borftókoronák esetén 1,2-1,5 mm széles gömbölyített vállat preparálunk vestibularisan, oralisan pedig keskeny (0,7-0,9 mm) vájatot (chamfer) kivitelezünk, a fémváz

pontos iUeszkedésének biztosItására.

Esetenként (!) körkörösen tangenciális preparációval kell megelégednünk (Iásd:javallatok).

FIGYElEM! A régiónkban kényelmi okokból (megszokásból?) álta lánosan alkalmazott, kőrkörösen tangenciális nyaki preparáció okozza a legtöbb utólagos .. kényelmetlenséget" a fémkerámiai borftókoronák alkalmazásában. Néhány lehetséges következmény: a parodontium marginalis és a papilla interdentaIIs mechanikai károsodása, esztétika i hiányosságok.

A csonkelökészités lépései frontfogra készülö fémkerámiai koronához (61. ábrasor):

61 .A. abr ... Három nyaki, két metsz6é-Il, 1,2 mm mély ori­entadós barázda becsruolása a vestlbularls felszínbe, csonkakúp alaku 9yém~ntlal ket síkban: a nyaki barázdákat a vestibularis felSZIn glngivalls felével párhuzamosan, mig a metsz6élleket a felszin éli fel~eI párhuzamosan. Magaba a metsz6élbe ls behato/unk a két barázdA val 2 mm mély­ségben.

61 .8. ábra . A metsz6é-lI barázdák öss.zekötése 4S--ban pa!atlnalls Irányba val6 csiszolássai, ugyanazza! a csonkakúp alakú gyémánttal.

61 .C. áb ra. A vestlbularls felszin. éti barázda Inak összekóte. se: csonkakup alaku gyémánttal

61 .0 . ábra . A vestlbularis felszin nyaki barázdáinak ÖSZ~ szekótése: csonkakúp alaku gyémánttal ugy. hogy l mm· ei túlhaladjunk a Iabio·approlClmalis találkozási vonalon a kontaktpoflt Irányába (derékszögu vall képződik. ~s egy­egy oszarnyacska° mesIalIsan és dlstahsanl.

61 .E. ábra. Az oralis felszin é li részének az elókész[tése: kl· esi kerék alaku gyémánnal ugy, hogy 0,7 mm rés keletkez­zen az antagonlstához viszonyltva ( fémfelszlnnek). Ha ezt a felszin! ls lepleznl6haJtjuk. a rés l mm kell Jegyen.

61.F. ábra. Az appro)ClmaUs felszfnek preparálása: vékony hegyes gyémánnal egészitjuk kl az appro)Clmalls elvdlasz­List. Igy a szomszéd fog nem sérúl. Ahogya csonkC!kup ala­kú gyémánt befér vetlbularis Ir.inyból, azzal folytatjuk. a feözin 2/3-lg.

61 .G. ábra. Az oralis felszin nyaki részének az elókész/­tese: torpedó alakú gyémánual úgy, hogy behatolunk az approxlmaHs felszin 1/3-ba is (keskeny chamfe., azaz vájat alakul kU, majd az o.aUs·axlalis falak lesimItása torpedó ala­kú keményfém fin/rozóvat

61.H. ábra. A lablalls-a)Cialls falak lesimitása és a váll göm­bölyltése henger alaku, hegyén ls akti ..... rövid sugárban gömbölyü keményfém finfrozóva!'

62. i b .... A keletkezett alátámamatlan zománcprizmák ej...

távolítása a váll szélér6l,leg6mbölYltett sarltu kezi zomanc· vésővel.

A csonkelökészítés lépései őrlőfogra készülő fém kerámiai boritókoronához (63. ábrasor):

63.A. á bra. OkkJuzális orientáci6s barázdák csiszolása 1,5-2.0 mm mélységben (1,5 mm ha fém marad, 2,0 mm ha ~ ramiával Jeplezzúk). Eszköz: gömbölyü végll, csonkakup alakú gyemánt

63.B. ábra. Baráldák egyesltése egy gömbölyű végü, csonkakup ajakú gyémánuaL Simítás: csonkakup alakú keményfém finlroz6vaL

63.C. ábra. OrientáciÓ5 barAzdák csjS%oIoi~ a tanócsucsOk~ be is 1,5-2,0 mm mely~ben. majd egyesftésuk. ugyanaz­zal a gyemánnal (tartócsücsök metszés). Simftás: csonkakúp alaku keményfém finfrozóvaJ.

63.0 . ábra. Vestibularls onentoicl6s barázdák csiszolása 1,2-1,4 mm mélységben két sikban: hármat az okkluzális feltl:be a felstinnel párhuzamosan, kelt6t a nyaki felébe a felszfn­net párhuzamosan. EYkóz: csonka kup alaku gyé:mant.

63.E. ábra. A vestlbularl$ fe lszfn okkluzálls felének a pre­parálása a h;\rom orlentácl6s barázda közötti foganyag csfszolásával. Eszköz: csonka kup alaku gyémánt.

63.F. ábra. A vestlbularis felsz!n nyaki felének az elókéS2!· lese a két or[entációs barázda koronl foganyag eltavolftá. sával. Eszkoz: csonkakup alaku gyémánt- Kialakul a derékszögü váll.

63.G. ábra. Mivel olpproxlmállsan m.11 behatoltunk. befe· Jezzuk a felszin elcslszolását egy rövid, hegyes gyémánt· tal. ezáltal védve a szomszédos fogat. Ha a csonkakúp gyt. mánt már befér vestlbularls Irányból, azzal folytat juk a fel· szín csiszolását.

63.H. ábra . Az oralis felszin! es az approximaliS felSZInek oralls részét torpedó alakú gyémánnal készit jOk eló, és tOl' pedó alaku keményfém fin lrozÓval slmitjuk le (kialakul a vá· jat, azaz chamfer).

63.1. ábra. A vestlbularis Irányu cuclalls felszinek simhása és a váll gömbölyftése a henger alakú, hegyén is aktiv, rövid sugárban gömbölyU kemenyfém furóval. A simitás klegé­sz/tése kezlzománcvésOvel (a teljes kerámia borltókoroná­nál leirt módon).

63J. ábra. A váll glnglvális zom.íncszélének lemetszé­se 3 mm szélességben, 45--ban. olyan fogakon. amelyeken nem látszik majd az erre a terLl letre ki t erjedő. subgingivalis fémszegély. Eszköz: láng alaku gyémánt. majd keményfém finlroz6

FIGYELEM! Az e lőbbiekben vázolt, amerikai módszerrel elért preparáci6s határral szemben, a Nyugat Európai (német) szakvélemények alapján, vestlbularlsan mély vájatot (heavy chamfer), mig orallsan egyszerű vájatot (chamfer) ke ll elókészítenünk.

I l. lENYOMATV~TEL

A gyürüs lenyomatok, akárcsak a Jacket-korona készítésénél, nagy biztonságot nyújtanak a vá ll külső szélének a pontos lemlntázásában. Gyürű nélküli lenyomatvételnél, a szélesebb vestibularis vall kétszá las sulcustágítást is igényelhet: egy vékonyabb gyapotszálat helyezünk az ínybarázda mélyébe, míg egy vastagabbat, föléje a sulcusbejáratba. A lenyomatvétel menete ugyanaz. mint az e löző fejezetekben tárgyalt boritókoronák esetében. Ne feledjük el, hogyalenyomatokkal együtt a fogszinmeghatározásunk eredményét is továbbítanunk kell alaboratóriumba!

III. CSONKV~DELEM

A csonkvédelem módozatai nem különböznek a teljes fém borftókoronák és a köpenykoronák készítésénél alkalmazottaknál.

KORONAPRÚBA ÉS RÖGZITÉSHEZ VALÚ ELÓKÉSzITÉS 2.1.2.6

A borítókoronák leplezésének laboratóriumi felhelyezése elört, külön lépésként, elvégezhetjük a femváz klin ikai próbáját (64. ábra). Ennek hasznossága abban áll, hogy megvizsgalhatjuk a szájban a váz viszonyulását a csonkhoz. a szomszédos - és antagonista fogakhoz és ha javíthatatlan hiányosságokat ta lálunk, csak a femvázat kell újra készíteni. Magasfoku technikai biztonság birtoklása esetén, a vázpr6ba elmaradhat. Ebben az esetben a kész leplezett fémkorona próbája következhet, melyet ugyanúgyellenörzünk a szájüregben, mint a teljes fém, illetve a teljes esztétikus borit6koronákat: IKP-ban. RKP-ból IKP-ba való elcsúszásban, propulzi6s - és oldalmozgásokban (65. ábra). Ha fém, - vagy múgyanta felszínt kell korrigálnunk becsfszolással, a felületet ujra kell fényezni. Kerámialeplező felületét becsíszolás után glazúrréteggel kell bevonni a laboratóriumban. Ezért indokolt a nagyobb kerámiafelületek becsíszolását egy külön, a fénymázráégetés elötti koronapróba alkalmával elvégezni.

64. ábra. Fémkerámiai koronák fémvázai a mintán, pillatinalis Irányból (AI. Egyetlen kiemeit fémváz il mozg6csonkon (8 ).

A kész borítókorona esztétikai beilleszkedésének hiányosságait a leplezés korrigálásával, vagy megismétlésével küszöbörhetjük ki.

A leplezett fém borftókoronák ragasztáshoz való előkészítése semmiben nem különbözik a teljes fém borltókoronáknál alkalmazott eljárásoktól.

65. ábra. Kész fémkerámiai koronak az artikulatorban, elülső élhilrapásos helyzetben (A). A koronák ln si tu. ugyanabban az áltkapocshelyzetben (8).

RtSZLEGES KORONÁK 2.2

Mai értelmezésében egy részleges korona minden olyan rögzitett fogmüvet magába foglal, amely a fogkoronának a felszíne!t csak részlegesen borftja be. függetlenül a takaratlan felület topográMjától. A már klasszikusnak tekinthető 3/4 és 4/5 koronán kivül, amelyek fŐleg hídhorgonyként ajánlottak, és csak a fog vestibu laris felszínét hagyják borítatlanul, más. főleg öncélúként ajánlott fogmüvet is Ide sorolnak,

Ez utóbbiak közé tartozik. az őrlőfogak parodontium-hygieniai szempontjainak megfelelő. az inyszéltól távol végződő és a fog minden axialis fa lát csak részlegesen borító equatorialls korona. A csonkelókészítés a teljes borftókoronákhoz való preparációhoz hasonlóan történik, de az oldalfalak (siszolása a fogkorona maximalis domborulatának a vonalát (az "egyenlítőt~l nem haladja túl glnglvalis irányban (66. és 67. ábra). A preparációshatár formája a korona anyagától függOen változik: fémkorona esetén mély vájatot készítünk lemetszett széllel (jobban védi a szeli foszfátcement ragasztóréteget), mig kerámia, vagy fémkerámia eseten legömbölyített vállat, esetleg mély vájatot (heavy chamfer) (jobban megfelel a feszülésmentesség biztosítására). Ha a fogkorona nyaki részén caries található, vagy ha a készülő fogmü retenciójat növeini 6hajtjuk, akkor az equatoriumot túlhaladó, de mindenképpen az fnyszél fölött végződő részleges borltókoronát készithetünk.

Ugyancsak a részleges koronák közé soroljak egyes szerzők, a restauratfv terápiában alkalmazott, a betétek ékhatásának megelőzésére, az őrlőfogak veszélyeztetett csücskeit is (főleg tartó csücsköket) borltó fogmüvet, az overlay [anj-! is. (Egy osztá lyozásra történő kisérlet a 2.3. fejezet bevezetőjében található).

Az equatorialis korona, akárcsak az overlay, hosszú távú megfigyelésekben nem mutatott elégséges retenciót, hidhorgonyként való hasznosításra.

66. ' bra. Molaris fog equatoriális koronanak el6keszítve. Iegombölyltett vallai es axialis barazdával, a korona stabi­~tas.inak a növelésére.

67. ábnt. Részleges koronanak el6ké~ilett premolaris fog gipszmintája.

A,KLASSZIKUS" RÉSZLEGES KORONA (3/4,4/5) 2.2.1

Olyan fogmüvet je lent, amely a fogkorona vestibularis felsz/nén kfvü l minden fogfelszfnt beborít és Intra corona lis barázdarendszert használ fel a retenci6ra. Majdnem kizárólagosan rövid hidak

esztétikus elhorgonyz-óelemeként alkalmazzák. Ha 4 felszínböl (metszöfog, szemfog) 3 boritott, akkor a részleges koronát 3/4 koronának nevezzük. Ha 5 felszfnböl (kis· és nagyörlö) 4 borlton. akkor a neve 4/5 korona. Leggyakrabban szemfogra, kisórlöre és felsé nagymetszöre készítenek ~klasszikus~ részleges koronát. Egyes osztályozásokban az onlay [an] (fedö·pótlás) kategóriában szerepel (pl. régebbi román tankönyvekben).

Elönyei a teljes borit6koronával szemben:

~ a preparáció kevesebb foganyageltávolítással jár

~ a fogmú szélei hygienizálásra hozzáférhetöbbek

,:., érintkezése a parodontium marginalissal korlátozott, ezért ritkán okozza annak irritációját

.:!. a vestibularis felszínen megmarad a természetes zománcfelület, amely utólagos pulpatesztek alkalmazását is lehetövé teszi

Hátrányai:

~ a fémszélek láthatósága nem kerülhetö el teljesen

~ igényes csonkelőkészítést és technológiai kivitelezést követel

JAVALLATOK. ELLENJAVALLATOK

LJAVALLATOK

.:. esztétíkus hidhorgonynak, kis kiterjedésű hidak esetén,

~ lazult fogak egymáshoz rögzítésére,

II . ELLENJAVALLATOK

2.2.1.1

~ alacsony, keskeny (esetleg fejletlen) fogkoronával rendelkezö fogakra. Az alsó szemfog koronája, kúpossága miatt gyakran alkalmatlan részleges korona viselésére,

alkalmazhatatlan horgonyként, ha nem párhuzamosítható csíszolással a részleges koronál hordó - és a többi efhorgonyzást viselö pillér (lehetetlenné válhat a hid behelyezése).

3l sokszorosan szuvas fogkoronákra, és általában nagyfokú caries hajlam esetén,

minden, a fogkorona vestibularis felszínét esztétikailag károsító elváltozás esetében (zománc hypoplasiák, elszfnezódések, stb.).

frontfogakra, ~dobozfedöharapás~ ("Deckbiss~) esetén (mélyharapás, szoros overjettel).

CSONKELOK~SZIT~S. LENYOMATV~TEL. CSONKVÉDELEM 2.2.1.2

I. CSONKELOKÉSzlTÉS

a. A keményszöveteltávolitás általános szabályai ebben az esetben is érvényesek.

b. A csonkelőkészítés különleges szabályai hangsúlyozottan érvényesülnek, mivel a fogmü retencióját speciá lis cs!szolással kiképzett barázda rendszer fogja biztosítani. A preparáció lépései szemfog ra készülő 3/4 koronához (68. ábrasor.):

68.A. i b, •. Az orans felufn én léuének az elókMzitése. Eszköz: kicsi, kerék alakú gyémánt.

68,8 , ábra.lncizalis rövidItés. Eszköz: kksl, kerék alakú gyémánt.

68.C. ibra . Az oralls felszin axlaUs falának az el6készltése, miközben klalakItunk egy vájatot (chamfer) ls. Eszköz: torpedó alakú gyémánt.

68.0 . ábrll. Az approxlmalls felszfn el6keszltese. Eszközök: vékony, hegyes gyém.1nt. majd torpedó alaku gyémánt. Következik: az axlalls felszinek lesImitása. Eszköz: torpedó alaku keményfém finlrozÓ.

68.E. ábra. M. approKlmalls barázdák előkészitése. Eszközök: csonkakl.:lp alaku keményfém fu ró. A ket barázda párhuzamos kell legyen egym.1ssal. és ha hidat készitúnk. a hid behelyezésl irányaval is. Ezért jó. ha a preparáció \fOnalát el6zőleg ceruzával berajzoljuk.

68.F. ábra. Approxlmalls barazdák bukkalfs falának enyhe nyitasa. Eszközök: vékony, láng alakú gyémánt, majd ugy<1no.ak láng alakú keményfém finlrozó.

68.G. ábra. Inc:izalis, V alakú barázda preparálása. amely összeköti az apprOlclmalls barázdákat. Metszőfog esetében ez a barázda egyenesvonalu és nem V alaku. Eszköz: csonkakup alakú keményfém rür6.

68.H. ábra.lnclzalls szél metszése 0,5 mm szélességben. Eszköz: egyaránt használhat6 e célra egy csonkakúp alakü keményfém rúr6. vagy egy láng alakú gyémánt.

Al.elökeszites lépései kisörlöre készülö 4/5 koronához (69. ábrasor.):

69.A. ábra. A:z. occ:Jusalls felszín előkészítése. 1.5 mm mély orientádós barázdák csiszolás,) a tart6csücsök· be; 1,0 mm mély a támaSllócsucsökbe, menedékesen, 0,5 mm-ig csőkkentve agerlncélIg.

69.B. abra . A barazdak közti fogállomány lecsfszolása. Eszköz: gőmbölyú végú, csonkakúp alakú gyémant. majd keményfém fissura fúró a lesimitáshoz.

69.C. ábra. A funkclonalis csücsök rövidítése, 1,5 mm·t (tartócsücsök metszése). Eszköz: gömbölyú végü. csonkakúp alakú gyémánt, majd keményfém fissura fúró a IesimItáshoz.

69.0. áb ra. Az oralls felszín elókészrtése. Eközben kIala­kítjuk a vájatot (chamfert). Eszköz: torpedó alakú gyémant.

69.E. ábra. Az approxlmalls felszrnek elókészitése, szIntén váJatos határral. Eszköz: vékony hegyes gyémánt, majd amikor befér, torpedó alaku gyémánt. Következik.: az axlaUs felszi­nek finlrozása. Eszköz; torpedó alaku wolfram-carbid finfrolÓ.

69.F. ábra . AJ. approximalis barázdák el6készltése. Eszköz: csonkakupalaku keményfém furó.

69.G. ábra. ApproJ(imalls barázdák enyhe nyitása buccaUs Irányba. tllkőz; láng alaku gyémánt. majd láng alaku ke­ményfém f1nlroz6.

II. LENYOMATV~TEL

69.H. i b,", y AlakU. 1,0 mm mély rág6fe/szinl ba­alda előkéSZítése. mely egyesfti az approximalis barázd~kat.

Eszkoz: csonkakup alaku keményfém fur6.

69.1. ' br •• A vestlbularis éllemetszése (nyn nál). E.szkbr. egy csonkakúp alaku k~nyfém fUr6, vagy egy láng alaku gyémánt.

a. A lenyomatvétel elhagyásával, közvetlenül (direkt eljárás) a szájüregben is elkészlthetö egy öncélú részleges korona mintája. Ennek két módszerét írják le:

Viaszminta készítése. Speciális inlay viaszt csepegtetünk az előzőleg vazelinezett csonkra a szájüregben, majd befaragjuk a szomszédos fogaknak és az occlusalis viszonyoknak megfele lően . Az Igy kapott via5zmintát felmelegftett dr6tdarabbal távolít juk el a fogról, majd beágyazzák és aranyötvözetból öntik, Önkötö akrilátminta készítése (Guzner). Előzetesen adaptált rézgyürübe helyezzük a meg kevert önkötö akrilátot, majd felnyomjuk a parafinolajjai izolált csonkra. Kötés után a rézgyürüt eltávolítjuk a csonkr61 és lehámozzuk az megkötött akrilátmasszaról. Az elért akrilátmintat csíszólókövekkel dolgozzuk ki a szomszédos fogak - és az okklúzió függvényé· ben, majd beagyazzák és aranyőtvözetböl öntik.

b. Hagyományos lenyomatvétellel, tehát közvetve (Indirekt eljárás), gipszminta kiöntésével és

a gipszcsonkra viaszból való mintázással készü l a legtőbb klasszikus részleges korona, illetve azzal

elhorgonyzott híd. A lenyomatvétel történhet rézgyürüvel vagy gyűrű nélkül.

Rézgyürüs lenyomatot ritkábban alkalmaznak részleges korona készitesénél. A rezgyürűt

vestibularisan kivágjuk, és ugy helyezzük a csonkra termoplasztikus, vagy elasztikus anyaggal

megtöltve. Szituációs lenyomatot, antagonista lenyomatot és a harapási viszonyok rögzítését

igényli a megszokott módon.

Elasztikus anyagokkal, rézgyürü nélkül készül ma a legtöbb lenyomat részleges koronához.

Elasztomér, vagy reverzibilis hydrokolloid egyaránt jól alkalmazható egy - vagy két fázissal, ez utóbbi egy - vagy két lépésben.

III. CSONKV~DELEM

A Scutan eljárássai ön kötő akrilátból (v. kompozitbólj készülő ideiglenes védőkorona megfelel

a csonkvédelem követelményeinek. A többi, a fém borltókoronáknál említett eljárás szintén

alkalmazhat6 a dentinseb védelmére.

KORONAPRÓBA ~S RÖGZIT~SHEZ VALÓ ELÖK~SzIT~S 2.2.1.3

A részleges koronákhoz, vagy részleges koronákkal elhorgonyzon hidak hoz szükséges technológiai

pontosság, aranyötvőzetekból történő öntéssel érhető el a legjobban. Szóló korona céljára a

közepes keménységü (II., vagy B típusú), mig hidhorgonynak a kemény (III .• vagy C típusu) arany~

ötvözetek a megfelelőek.

A próbára kü ldött korona (hid) jó, ha lágyitva (rekrisztallizálva) érkezik a rendelőbe. Ez rövid

izzftásból (kb. 700"(-on), majd alkoholban való hirtelen lehütésből áll. Ennek kettős előnye is van.

Egyrészt könnyebben lehet esetleges apró retusalásokat végezni rajta, másrészt a korona (hid)

felszfnén az aranyötvözetben szereplő réz finom. egyenletes CU02 réteget képez a hő hatásara. E

sötét fedőréteg mintegy markerként viselkedve kimutatja, úgy a csonkra va ló felhelyezés akadályait,

mint az ocdusalis prematúriákat és interferenciákat azáltal, hogy az "akadály" helyén előtűnik az

arany szfne.

Aranymentes nemesfémötvözetekből (pl. ezüst-palladium) olcsóbban, megközelftő eredménnyel

önthető részleges korona.

A koronának könnyen, de szorosan kell a csonkra csúsznia. Az approximalis és transversalis

barázdákba pontosan kell behelyezkednie, a szomszédos fogak kontaktpont·rendszerébe be kell

Illeszkednie. Ha hid készü lt, a preparációk párhuzamossága döntő jelentőségű a felhelyezhetöség

szempontjából. Kissebb retusaltlsok megengedhetőek; nagyobb hiányosságok esetén elkerülhetet­

len a csonkok előkészítésének felülvizsgálata, és új hid öntése.

A statikus és dinamikus okklúziós viszonyoknak egyaránt meg kell felelnie a fog műnek.

A koronapróbán megfelelönek talá lt aranykorona (hrd) mechanikai tulajdonságait a technikusnak

nemesitéssel fel kell javítania (lásd: öntött fém borítókorona) a ragasztás előtt. A foszfátcementtel

való rögzítést megelőzöen, a részleges korona belső felszínét homokszóró segitségével felérdesitik.

A CSAPOS R~SZLEGES KORONA (PINLEDGEl 2.2.2 A pinledge retencióját 2-3 mm hosszú és 0,7-0,8 mm vastag parapulpáris csapok biztosítják. Ezért, a csonkelókészítés elött, röntgenfelvételen kell mérlegelni a pulpa számára veszélytelen csapelhelyezés esélyeit. Általában két csapot helyeznek el incisalisan, egyet pedig a tuberculum dentis szintjén frontfogon.

Javallatai és ellenjavallatai nagyvonalakban megegyeznek a 3/4 koronáéval.

A csonkelölészítés klasszikus lépései: a . Az oralis felszín és az approximalis felszinek előkészltése.

b. A lépcsők (..Iedge"-ek) előkészítése. Az oralis felszínen, a fog tengelyére merőlegesen két lépcsőt preparálunk a dentinben: egyet a tuberculum szintjén. egy másikat pedig az incisaHs harmadban.

c. A furatok ("pinhole"-ok) előkészítése. Fissura, vagy gömbfúróval (a Rtg (elvétel alapján eltervezve) három (uratot képezünk ki parapulpárisan, párhuzamosan egymással és a fog vestibula ris felszínével. Két furatot incisalisan, egyet pedig a tuberculum szintjén helyezünk el. Méretei: 2-3 mm mély, 0,7-0,8 mm széles. A párhuzamosítást szemmel. gyári készülékkel (pl. Jeanneret-féle száj-isodrommal), vagy a szomszédos fogakra rögzíthető és fúróvezető csövecskékkel, rendelkező akrilát sín segítségével érhetjük el.

d. Az incisaIis éllemetszese, a sarkok lekerekftése és finírozás.

A lenyomatvétel helyett direkt a szájüregben viaszból, vagy specialis akrHátb61 (Duralay) elkészíthető a pinledge mintája. A (uratokba akrilát pálcikákat csiszolunk be és azokra visszük fej a viaszt, vagy a Duralayt. Az indirekt eljárásban híg elasztomért viszünk fecskendővel a furatokba, belehelyezünk egy-egy becsíszolt akrilát pálcikát, majd a viszkózus elasztomérrel megtöltött kanalat föléje préseljük. A lenyomat reverzibilis hydrokolloiddal is megvalósítható.

A csonkvédelem másolással készitett önkötó akrilátkorona segitségével, de egyszerübben, a furatokba helyezett papírcsúcsokkal és rátapasztott ideiglenes ragasztócementtel is történhet.

A korona próba és rögzítéshez való előkészítés megegyezik az egyszerü részleges koronáéval.

Az előbbiekben bemutatott klasszikus pinledge-n kivül elkészithetőek csak egy - vagy két (urattal rendelkezőek is, de amelyek barázda típus ú retenci6s eljárásokkal kombinál6dnak.

A RAGASZTOTI H~J {VENEER [ANll 2.2.3

Charles Puncus (1930 körül) a ~ holtywoodi színészmosoly" tökéletesltésére készítette az első

vestibularis héjakat. egy-egy szerep eljátszásának időtartamára, majd később állandó használatra (a tökéletlen ragasztók miatt gyakran leváltak). 50 év alatt a ragasztók és ragasztási technikák annyira tökéletesedtek, hogy 1985 körül, az adhezív (savazásos) rögzítési mód általános alkalmazásával. a héj készítés is széles körben elterjedt.

A héjak labialis részleges koronák, (tehát frontfogakra készülnek) filigrán, esztétikus, öncelú leplezések, amelyek semmilyen klasszikus rögzített pótJással nem hasonllthatóak össze.

A HtJAK EbÓNYEI tS HÁTRÁNYAI 2.2.3.1

I.ElCNYCK

~ Esztétika: csak ritkán sikerül hasonlóan jó szín·, alak-, és felszfnkialakftást elérni boritókoronával. 6elsö és külső festessel. és speciális ragasztó alkalmazásával, a kontaktlencseeffektus teszi természetessé a hej megjelenését.

-=- Tartósság: a kerámiahéjak magas abráziós és színstabilitással rendelkeznek. A mai ragasltótechnikákkal kissebb törési veszélyt hordoznak, mint a fémkerámiai koronák leplezése! .

.!. Funkció: mivel kiterjedésük a labialis felszínre és incisalis élre korlátozódik, kizArtak az utólagos (unkcióbeli komplikációk (ugyanez nem mondható el borit6koronákr61, pl. Angle ll l2-es dpusú mélyharapásnál. ahol nincs hely palatinalis koronafalvastagság kialakhasára) .

.:. Foganyagveszteség: 0,5·0,7 mm.

lJ Retenció: a héjak szé leskörű alkalmazhatóságát az adhezív ragasztási technikák megje· lenése és folyamatos tökéletesedése tette lehetövé. Egyrészt a savazott zománc (dentin) és kompozit ragasztóanyag közti micromechanikal kapcsolat, másrészt a szilanizalt kerámiafelület és ragasztó kőzti kémiai kötes biztosftja a héjak retencióját.

FIGYELEMI A héjaknak ragasztás nélkül aUg van retencJójuk, (ezért Ideiglenes ragasztásukra nincsen lehetŐSég); rögzítésük után viszont csak csiszolással távoUthatók ell

.::. Hatása a parodontium állapotára: ha a kompozitcementet kötése után sikerült jól eldolgozni a héj szélein, akkor károsító hatása a parodontium marginaHsra elenyészően kicsi a teljes borít6koronákhoz képest.

II. HÁTRÁNYOK

Irreverzibilis fogmü: mivel próbára nem lehet felragasztani, a már felragasztott kerámiahéjat javftanl nem lehet, csak lecsiszolni és újat készftenl.

\5 Ara: színének, alakjának ilyen kis felületen történő megvalósrtása, csak viszonylag magas áron lehetséges.

JAVALLATOK. ELLENJAVALLATOK 2.2.3.2

I.JAVALLATOK

.:. Enyhe zavaró elszfnezödések a zomancban es dent in ben, amelyek legfennebb 1 mm kerámiavastagsággal elfedhetők .

.:. Fogak helyzeti anomáliái esetén, amelyek a csekélytöl, a közepes elváltozásig terjednek. GIpszminta tanulmányozása és felviaszozása (.,wax up~la n]) segithet döntésünkben és a paciens számára a várható eredmény bemutatásában .

.=. Alakbeli eltérések esetén, ahol, boritókoronához való csonkelőkészrtés nem kivitelezhető.

v Zománc - dentin hypoplázia esetén. Előfeltétele, hogy elegendö mennyiségű, lehetőleg körkörösen elhelyezkedő zománcállomány maradjon az adhezív ragasztás számára.

(A rohamos fejlődés ellenére az adhezív technika kizárólag dentinre alkalmazva még tökéletlen!) .

.!:- Többszörös kompozittömésekkel rendelkező frontfog esetén. Itt is előfeltétel a megfelelő zománckínálat.

~ Abrázió, attríció esetén. A keményszövetveszteség okát a héjkészítés előtt meg kell szüntetni.

,:.. Artikulációs vezetöfelszínek (felső metsző, szemfog) elveszítése esetén. Ilyenkor, palatinális héj segítségével építhető újra az illető felszín.

~ Meglévő kerámialeplezések javítására. Előfe ltétele, hogyafémen sértetlen legyen az opaquer réteg.

& Fiataloknál és mélyharapással rendelkezők esetén, teljes borítókoronák helyett.

II ELLENJAVALLATOK

ol; Túlságosan nagymértékű fogelszínezödés esetén, amelyet többszörös fehérítési kísérlettel sem sikerült eltávolítani

r.;: Oevitalizált fog esetén a csappal és borítókoronával való ellátás a megfelelőbb. ~ A bruxizmussal küzdő páciensek kerámiahéjait éjszakai harapásemelő sínnel kell védeni.

~ Nagy, ék alakú, nyaki defektusok esetén. Az adhezív technika alkalmazhatósága a fogkorona nyaki területén, apikalis irányba haladva rohamosan csökken.

ODONTOTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK: 2.2.3.3

a. Kerámiahéjak: a platinahálós eljáráson kívül, a teljes kerámia borítókoronák előállításának bármely más vá ltozata használható kerámia héjak készítésére is. Olyan eljárásnál, ahol rétegtechnikát alkalmaznak (Hi-(eram, In-(eram), a dentinréteg vastagságát lecsökkenti k a külső, transzparens réteg javára (ha nincsenek jelentős elszíneződések a csonkon!). Ezáltal a héj esztétikai hatása jobb lesz a rendelkezésre álló 0,5-0,8 mm vastagságban.

A (AD/CAM rendszerek közül, a CEREC 2-vel és CEREC 3-aj kerámiahéjat lehet frézelni a fogorvosi rendelőben Lchair-side" módon).

b. Újabb esztétikus anyagokból, így kompozíciós mügyantákból és Artglassból is készülnek héjak, a teljes esztétikus borítókoronáknál ismertetett rétegtechnikával és polimerizációs eljárással.

c. Akrilátból is készülhetnek héjak, főleg ideiglenes jelleggel.

CSONKELÓKÉsziTÉS, LENYOMATVÉTEL, CSONKVÉDELEM 2.2.3.4

I. A CSONKELÓKÉSzlTÉS LÉPÉSEI LABIALIS HÉJ SZÁMÁRA FELSÓ NAGYMETSZÓRE (70. ábra.or)

A preparáció elkezdése előtt: inybarázdatágitó gyapottszál felhelyezése, a hámtapadás védelmére.

FIGYELEM! A preparáció utolsó, megszokott lépése, a finírozás elmarad a héjakhoz való csonkelókészítés esetében. Az érdes felszín megtartásának a cé lja: felületnövelés az adhezív ragasztás számára.

70.A. á bra. Orientáci6s barázdák bevágása a vestibularis felszin nyaki felébe. Eszköz: három~kerekü gyémánt barázdavág6 (0,3 mm).

70.B. ábra . Orientációs barázdák vágása a vestibularis fel· szrn éli felébe. Eszköz: három-kerekü gyémánt barázdavágó (0,5 mm).

70.C. ábra. A barázdák közti fogszövet el távolítása a nya­ki részen. Eszköz: gömbölyü végü. csonkakúp alakú gyémánt. A gyé­mánt hegye közben kialakit egy sekély vájatot (chamfer).

70.0 . áb,a . ApproximalIs kiterjesztés. A fognyaki elokészi­tes kiterjeSZlését jelenti approxImallsan, il szomszédos f0g­gal való kontaktpontja közelilg. A kontaktpontot csak ak­kor uuntetJúk meg. ha több egymás rMIlettl héjat kész/. tünk. Esz!o:.öz: gómbólyu végú. csonkakup alaku gyémánt.

70 .E. iIIbnl. Orientáci6s barázdák vágása a metszMIbe_ Eszköz: három·kerekü gyémánt barázdavAgó (O,S mm).

70.F. ábra . A barázdák köni foganyag eltávolftása a metszMIen (az éllel párhuzamosan cslszolunkl ). Eszköz: gombölyü ~ga, csonkakúp alaku gyémánt.

70.G. ábra. A barázdák közti foganyag eltávolítása a vestibularis felszin éli részen. Eszköz: gömbölyü végű, csonkakúp alakú gyémánt.

70.H . ábra. Az oral is vájat (chamferl kialakítása. Eszköz: gömbölyú végű, csonkakúp alakú gyémánt. Az oralis felszínnel párhuzamosan tartjuk a gyémántot, és a hegyével alakit juk ki a vájatot. Az oralis vájat összekÖti a két approximalis chamfert. Az ora lls vájatot az IKP érintkezéstöl 1 mm-re éli irányban képezzük ki.

70.1. ábra. Az approximalis és oralis vájatok találkozásánál kialakulhat egy-egy incizalis bevágás (nyilaknál).

70J. ábra. Sarkak és élek gŐmbölyltése. A megmaradt sar· kok vagy élek a kerámia héjban feszültségg6cként viselked­nek, és felelősek az esetleges repedésekért Eszköz: gömbölyü vegü, csonkaküp alaku gyémimL Ez a labialis héj csonkjának vegle4Je5 alakja, a metszöel rövld!­t~sével.

Az alábbiakban vázolt csonkpreparáció nagyvonalakban minden szerzőnél hasonló végső

preparációs eredményhez vezet. Egyetlen vitatott lépés a metszóéli rövidités szükségessége. Egyesek a röviditésben és igya héj éli vastagságában látják a törésmentesség biztosítását (70J. ábra), mig mások az él megtartásában és a héjnak kimondottan csak a vestibularis felszlnre való kiterjedésében (71 . ábra).

II. lENYOMATVtTEl

71 . ' bra_ labialis héj csonkjának végleges alakja a metsz6éli rövid ítes elhagyásával.

lenyomatvételre legmegfelöbbek az A-szilikonok és a poliétergumik, pontosságuk és térfogatálló tulajdonságuk miatt. Ezeket kanál ban alkalmazzuk egy vagy - kétfázisban, utóbbi esetben egy vagy kétlépésben.

III. CSONKVtDElEM

Mivel nagyjából csak a zománcban csíszoltunk, inkább ideiglenes esztétikai helyreá llitásról van szó, mint csonkvédelemröl. A legegyszerübb megoldásnak túnik, ha a csiszolt felületen egy pontszeru savazást végzünk, bond anyagat ecsetelünk rá polimerizálás nélkül, majd kompozittai fedjük a

teljes felszint. és végül fotopolimerizaljuk. Az igy, direkt módon elkészített ideiglenes kompozit héj könnyen eltávolftható utólag, mivel csak egyetlen pontban ragasztonuk a labialis fogfelszfnhez.

SZ/NVÁLASZTAs 2.2.3.5

A teljes esztétikus borftókoronáknál tárgyalt módon történik. A kompozit ragaszt6cement szlnét is be kell számítanunk a szinmeghatározásba.

A H~J SZÁJÜREGI PRÓBÁJA ~S RAGASZTÁSHOZ VALÓ ELÓ!<~szIT~SE 2.2.3.6

Az ideiglenes kompozit héj eltávolítása és a csiszolt felszinnek abrazlv pasztával és gumi kehellyel való tisztítása után következhet a végleges munka szájüregi próbája. A labiális héjakat keménygipsz mestermintán és lehetőleg, részben egyéni értékre allítható artikulátorban kellene a technikusnak elülső élharapásos helyzetben (metszöfogak esetén) vagy oldalsó csücsökharapásos helyzetben (szemfog esetén) becsiszolnia (egyéb statikus vagy dinamikus érintkezési pontokat a labialis héjak nem befolyásolhatnak).

A megtisztltott héjakat a fogcsonk tengelyéhez 45°·ban közelítve csusztatjuk óvatosan a vestibularis felszínre. Vizsgáljuk a héjak pontosságát aszéli záródási területeken, valamint a kontaktpontokat. Apróbb korrekciókat végezhetünk. Ellenőrizzük alakját, szlnét. Kimondottan a héj színhatásának megitélésére cementmédiumként glicerinpaszta szolgálhat, amely vfzzel könnyen lemosható. Ha nem megfelelő a héj színe, a technikus utólagos felszínfestést végezhet. (Létezik olyan kerámia· festék is. amelyelőszőr a héj felületére fotopolimerizálható, a szájüregbe próbálható, majd a porcelánkemencében ráégethetö). KIssebb árnyalatkülönbségek a kompozitragasztó színével is befolyásolhatóak.

FIGVELEM! A héjak ellenőrzésére és korrekciójára elülsö élharapásos, vagy oldalsó (sücsökharapásos helyzetben a SZájüregben, csak beragasztásuk után van lehetőség.

A próbán megfelelt kerámiahéjak belső felszínét hydrofluorsavval való kezeléssel és szllanizálással készrtjük elő, a kompozitcementtel kivitelezendö, adhezív ragasztási technikára. A kompozit és mügyanta héjaknak a belső felszínét csak tisztítani szükséges. Az Artglass héjak szintén tisztrtandóak, a.2 bond r nevú polig lass ragasztóval történő rögzítésük előtt.

BET~T (INLAY), KITERJESZTETT BET~T (ONLAYl, BORíTÓ-BETÉT (OVERLAY) 2.3

Mindhármat a fogkoronák restauratív terápiájában alkalmazzák. Ezért több egyetemen is a konzerváló fogászat (odontológia) keretében oktatják. Egyes szerzők, az onlay kifejezést használják az overlay esetében is!

Az inlay (72.a. ábra) őrlőfogakba intracoronalisan rögzített öncélú fogmű, amely a fog keményszövetveszteségét hivatott pótolni, akárcsak a tömések. Míg a tömést képlékeny állapotban helyezik a fogkorona előkészített üregébe és ott szilárdul meg, addig a különböző eljárásokkal készült betétet már szilárd állapotban, cementezéssel rögzítik. Egyes tankönyvekben hídhorgonyként is emlitik (egyetlen foghiány pótlásánál. felső állcsonton), de hosszútávon nem bizonyított megfelelő retenciós képességet e célra.

Mivel az inlay nagyjából az őrlőfogak központi barázdája környékére kiterjedő üregben rögzül. ékhatása lehet a megmaradt csücsökfalakra, azoknak repedését, törését okozhatva. Az üregpreparáció okkluzális kiterjesztésével a csücsökcsúcsokig - ez már onlay preparációt jelent (72.b. ábra) - sem sikerült az ékhatást kiküszöböl ni. Egy vagy több veszélyeztetett csücsök teljes beborításával viszont - ez az overlay preparáció (72.c. ábra) - mintegy kivülről megerősíthető törés ellen az illető csücsök. Ha minden csücsök beborításra kerül a fraktúrák megelőzésének érdekében, akkor már a részleges koronák területére érkeztünk (72.d., e. ábra).

a b c d e

72 . ábra. Átmenet az intracoronalis és extracoronalis pótlások között. a. -Inlay; b. - Onlay; c. - Overlay; d. - Részleges ko· rona; e. - 4/5 (klasszikus részleges) korona.

FIGYELEM! A betétet érő rágóerö irányától függöen, egyszerre csak egy - vestibularis vagy oralis - csücsökfal viseli a terhelést. Az inlay elfordulásának rotációs tengelye a kiképzett üreg vestibulogingivalis vagy orogingivalis szögletében lesz, amely egyben egy lehetséges törésvonal ki indulópontja is (73. ábra). Tehát: vestibu lari s és oralis csücsöknek külön kell megfelelő rezisztenciával rendelkeznie, mert egyiket sem segíti a betétnek a másikra való kiterjesztése. Ha bármelyiken gyenge fogstruktúrát, vagy repedést észlelünk, inlay helyett borítókoronát javallunk!

73. ábra. A: Az inlay a rágóeröt ékhatásként közve­títi a falakra (nyilak) és repedést, törést okozhat (1), a forgástengelyböl (2) kiindulva. B. Az overlay kevésbé terhel oldalirányban, mivel befedi a terhelésnek ki­tett tart6csücsköt.

JAVAllATOK,EllENJAVAllATOK 2.3.1 LJAVALLATOK

.:. plasztikus restauráció alternatívájaként. egy, - két, - háromfelszinú tömések helyett (occlusaJis, MO, OD inlay, onlay, és MOD overlay) - pl. amalgámtőmések helyettesitesekor .

..! minden olyan kiterjedt szuvasodás (régi tömés) esetében, ahol tömessel nem érhető el biztonságosan a fogkorona morfológiai és funkcionális restaurálása (pl. megfelelő 5zamú és ellenállású okklúziós érintkezés biztosítása) .

.:. több szomszédos fog carieseinek egyszerre történö ellátására (pl. egy quadrans, vagy egész foglv restaurálására). Ilyenkor, 5zekciós minta és artikulátorba való gipszelés segítségével jobban kiképezhetö egy funkcionális okklúziós felszín, mint tömésekkel.

II. ELLENJAVALLATOK

~ hidhorgonyként.

lÍfil frontfogakon a fémbetétek .

• alacsony klinikai koronával rendelkező fogakra, a retenció csökkenése miatt. = subgingivalis kiterjedésű cariesek esetén, csak nagy kockázat vállalásával készrthetünk betétet (kioldódás veszélye a sukusváladék. vér jelenléte miatt ragasztáskor; a parodontium irritációjának veszélye. stb.): megpróbálhatjuk a margo gingivae-t apikalis irányba tolni klinikai koronát ~ hosszabbító· műtéttel; esetleg üvegionomer tömöanyaggal az íny fölé emelni akavitás gingivális szélét.

lit nagyfokú szuvasodásra való hajlam, és rossz szájhygiene esetén .

.. minden olyan esetben, ahol ékhatás következtében a gyengül t falak fraktúrájara számítunk. Mély, és a fog V - O-is távolságának 1/4-ét meghaladó isthmus előre jelezheti a törés lehetőségét.llyenkor inlay helyett overlaytjavallunk (pl. MOD üregek) .

• ha már repedés (-ek) észlelhető a csücsőkfalak tövében, borrt6-koronávallátjuk el a fogkoronát.

A FÉM INlAY, ONlAY, OVERlAY 2.3.2 legrégebben használt a fémből készült inlay. Aranyötvözetekből, "takarékaranyból': aranymentes nemesfémötvözetekbő l (ezüst-palladium) egyaránt önthető betét.

Az aranyötvözetek közül eleinte csak a lágy, duktilis (I.-es, vagy .A") típust alkalmaztak inlay készítésére, amely lehetövé tette a beragasztott betét széleinek az eldolgozását a szájüregben. A vékony széleknek tompa műszerekkel törtenő mechanikai deformálásavai, a ragaszt6cement perifériás védelmét próbáltak elérni (beszűkitették a betét és a foganyag közti rést a széleken).

A lágyaranyötvözetek azonban nem képesek az antagonista fogérintkezések stabilitását biztositani, összenyomhatóak. és deformalódnak a rágóerók hatására (ezáltal repedést, hosszanti koronatörést is e lő idézhetnek). Ma az okklúziós érintkezéseket stabilan megtartó, közepes keménység ü (II. - es, vagy . 8" trpusú) vagy kemény (III. - as, vagy "C" tipusú). platinatartalmú aranyötvözeteket tartják legmegfe lelőbbnek fémbetét előállítására . Merevségük azonban kizárná a széll, szájüregi eldolgozási

lehetőséget. ha a korona próba idejére a már ismert lágyít ás! eljárásssal nem tennénk duktilisabbá. Utána. ragasztás elötti nemesít éssel ujra eléri megfelelő keménységét.

AZ ElÓK~5ZIT~5 ElVEI 2.3 .2.1

FIGYELEM! Több fogkorona egyszerre történő ellátása eseten, az üregek felszabadítása után (töméstól, fertőzött dentintöl), ajánlott két példányban elkészíteni a sérült koronájú fogsor keménygipsz mintáját (ún . .. sérült-mintát"), Egyiken meglervezzük az elókészltést, mig a másikon próbacsiszolást végzünk a technikussal egyeztetve.

A. Az előkészítés általá nos szabályai, amelyek a fog vitalitásának konzerválására. a parodontium védelmére és a fájdalommentessegre irányulnak, itt is érvényesek.

B. A speciális szabályok egyrészt az üregpreparációra (inlay), másrészt a fog koronafelszínének (onlay, overlay) elókészítésére vonatkoznak.

Természetesen az onlay és overlay esetében is elöször üregpreparációt végzünk!

a. Az üregpreparáció lépései II. osztályu inlayhez: (74. ábra)

az üregbe való behatolás vékony, kúp alakú, hegyes turbina-gyémánttal, vagy reg. fémtömés eltávolitása csonkakúp alakú tungsten-carbid (wolfram-carbidl turbinafúróval. Eltávolítjuk a fel puhult dentint acél gömbfúr6kkal alacsony fordulaton, vagy Black kanalakkal. akavitás occlusalis határainak bevágása és axialis falainak kiképzése egy 6°·os kúposság gal rendelkezé csonkakúp alakú keményfém fúróval, közepes fordulatszámon, végig merőlegesen tartva, hogy a falak ne haladják meg a fúró kúpossága által biztositott divergenciát. Nagy vonalakban a Black által lefektetett szabályok alapján járunk el (kazettaformájú occlusalis és/vagyapproximatis kiképzés, derékszögü padló-oldalfal találkozás, majdnem párhuzamos axialis falak, . fecskefarok" retenció), de egy, az inlay behelyezését és eltávolítását egyaránt biztosító minimális oldalfal divergenciát kell elérnünk (ideális: 6°). az approximalis kazetta preparálása: a csonkakúp alakú keményfém fúróval az occlusalis üreg felól haladunk isthmust (szorost) képezve approximalis irányba. Kialakitjuk az approximalis kazettát úgy, hogy kiterjeszt jük vestibularis és oralis irányba is, a szomszédos fogga l va ló kontaktpont megszüntetéséig. Az approximalis - cervicaIIs lépcsőt az inyszéltól minél távolabb képezzük ki (éppen csak haladjon túl a kontaktponton). A preventív extenzió elvének feleljen meg a mesialis vagy distalis felszín kiterjesztése. a betét retencióját nővelö módszerek alkalmazása: horizontális sáncok képzése az üregpadló dentinjében; parhuzamos, venikálIs barázda k csíszolása az axialis falakba; esetleg parapulparis (uratok kiképzése kup alakú acélfúróval, az ép dentinben (pinlay lan] preparació). A fúrót merölegesen tanYa, lassú fordulaton dolgozunk. az üreg széleinek kidolgozása: annak teljes hosszában (beleértve az approximalis­cervicaIis lépcsö szélét is), 30°-4SD -ban, 1 mm szélességben kifele dóltve lemetsszük a zomancprizmákat (bevel (an]), egy láng alakú gyémántfúróval. közepes fordulatszámon, majd láng alakú keményfém fúróval finlrozzuk. Kézj zománcvésőt ls alkalmazhatunk az ínyszélhez közelebbi területen.

az üregpadl6 körülírt dentinsebének védelme hig üvegionomér (Iiner [anll alappal (ha szükséges).

74. ábra . II. osztályu (MO) inlay-üreg végső alakja órlófogon.

b. A koronafelszin előkészítésének lépései onlayhez (occlusalis, MO, OD);

• a teljes occlusalis zománcfelszin lecsiszolása 45"-os szögben, egészen a csücsköket határoló gerincélekig, egy gömbölyü végű, csonkakúp alakú gyemánttal. Motsch ajánlása szerint ilyenkor, a preparáció széleit körkörösen ' -2 mm szélességben vájatosra kell előkészíteni . Ezáltal az öntvény szélei vastagabbak lehetnek. a preparáció határa pedig pontosabbá válik.

c. A koronafelszín előkészítésének lépései over­layhez (MOD): (76. ábra)

azonositjuk a veszélyeztetett csücsökfalakat, amelyek általában a nagyobb terhet viselő tartó csücskök falai .

75. ábra. 1. osztályú lnlay-üreg (ocdusalis)

• elvégezzük a tartócsücsök megrövidítését gömbölyű végű, csonkakúp alakú gyémánttal. A rövidítés mértéke fémbetét esetén 1,5 mm. az erős struktú rával bíró csücsköket, főleg ha támasztó csücskök, nem rövidít jük meg, hanem a csücsökgerinceket csfszoljuk le a csücsökcsúccsal együtt. a külső szélek preparációja:

a rövídített csücsökfal külső Felületen derékszögű vállat, ferdén lemetszett széllel preparálunk. A metszés szélessége 0,7-1 mm, és történhet egyenesen (egy kúp alakú),

vagy vajatosan (egy láng alakú gyémanttal, majd láng alakú kemenyfém finíroz6vall. Rövidebb fogkorona esetében egészen a fog nyakig is lesüllyeszthetjük a vállat, ami nagyban növeli az overlay retenc16Ját .

• a rövidít ette" (pl. tamasztó) csücsök külsö felületet ferdén levág hat juk (slice), vagy még elönyösebb. ha vájatosra képezzük ki.

FIGYELEM! A ferdén lemetszett szélű, derékszög ü vállképzéssel kihasznál hat juk a fémek öntéssel járó zsugorodását, az oveday széll résszükítesere. A ferdén lemetszett zománcperemre az overlay széle mintegy ráhúzódik, védve ezáltal a ragasztócement szegélyét a kioldódástói (76. ábra) .

• a preparáció széleinek és az üreg falainak finírozása keményfém finíroz6kkal, lassú fordulaton

76. ábra. MOD overlav pfeparnció végsó alakja alsó 6rlófogon.

kENYOMATV~TEL 2.3.2.2

A. Di rekt módon a szájüregben is elkészíthető a fém betét, vagy onlay mintája speciális inlayviaszb6I, vagy önkötö akrilátból (pl. Ouralay-ból). MO, OD, vagy MOD kavitások eseten körmatricát kell felhelyeznünk. Az anyag behelyezése elött, az üreg falait vazelinnel kell bevonni. A viasz megkeményedése, illetve az akrilát polimerizációja után, a rágófeiszint gondosan be kell csiszolni statikus és dinamikus okklúziós viszonyokban egyaránt. Két, - vagy háromfelszinú inlay esetén a szomszédos fogakkal szoros kontaktpontokat is létre kell hoznunk. Ha a kavitas falai nem voltak a behelyezési Irányhoz képest enyhén divergensre kiképezve, vagy ha alámenős részek találhatóak rajtuk, a megkeményedett akrilát mintát nem tudjuk eltávolitanl üregébőJ.

A viasz, illetve akrilát mintát beágyauák és az említett fémötvözetekból öntik.

B. Indirekt eljárással, tehát lenyomatvétellel készül a legtöbb fém betét, onlay és minden overlay. A miniatűr, sokfelszínű fogmű készrtése preciziós lenyomatanyagokat és eljárást igényel . Egy, - vagy kétfázisú hydrokolloid, vagy elasztomérlenyomat egyaránt alkalmazható egy,- vagy kétlépésben. Kétfázisú lenyomatvéteJnéJ a híg fázist fecskendővel egyenesen az előkészített üregbe visszük, mig a viszkózusabb fázist a kanáJba helyezzük. Ha a kavitás széle subgingivaJisan helyezkedik ej, a lenyomatvétel elött (5 percig) retrakci6s gyapottszállal kell félrenyomnunk a margo gingivaet.

CSONKVtDELEM 2.3.2.3

Ideiglenes akrilát vagy kompozit fogmü megfelelő a dentinseb védelmére és az antagonista fog e[ongációjának a megelőzésére. Ezek a szék mellett, vagy laboratóriumban egyaránt elkészithet6ek.

SZÁJÜREGI PRÓBA, RAGASZTÁS HOZ VALÓ ELÓKÉSzlTÉS 2.3.2.4

A keménygipsz szekclós mintán érkező fogművek pontosan ke ll illeszkedjenek a preparációs határ egész kerületén. Artiku látorban a statikus és dinamikus okklúziós viszonyokban is meg kell feleljenek.

A tőbbfelszínü betétek oldalfalaira, egy-egy retenciós gyöngy alkalmazásával. a technikus .kapaszkodót" önthet a fogorvos számára. Karomban végződő múszerrrel a gyöngyöknél megragad­va. betehető és kivehető a fogmű, anélkül hogya preparáció szélei sérülnének. Ragasztás előtt a gyöngyöket csrszolássa l eltávolítjuk.

A szájüregben, az ideig lenes anyagoktól gondosan felszabadított preparációba, a mintán kitapasztalt behelyezési tengelyben helyezzük be a fém fogmüvet. Ha akadályozott abehelyezés, apróbb retusálásokat végezhetünk. Az akadályt .. fit checker" (híg szilikon) segitségével mutathatjuk ki.

Behelyezés utan vizsgá ljuk a retenciót, széti za ródást, a kontaktpontokat és az okklúziós érIntkezése­ket.

A retenció az üreg axial is falai hoz történó súrlódással valósul meg fémbetét esetén. Ha például egy felsö fogba készült fémbetét " Ieesik~ a retenciója nem tekinthető kielégitónek. A ragasztócementnek csak réskitöh6 szerepe van, nem számíthatunk retenciónöveló hattIsra. A széli záródás vonalan a fogmű és preparációs szél közötti résszélesség 10-20 'lm esetén tekinthetö optimálisnak. Ez aztjelenti, hogy egy új szonda hegye (25 'lm), nem hatolhat be a résbe. A széll zá ródást sima felületü kézi, vagy forgó műszerekkel, eldolgozással javrthatjuk. Ennek e lőfe ltéte le, hogya fém lágyított legyen és a preparáció ferdén lemetszett szélekkel rendelkezzen. A kontaktpontok a szomszédos fogakkal szorosak kell legyenek. Vizsgálatuk úgy történik, mint az öntött koronáknál. Az okklúziós érintkezések statikusan és dinamikusan is be kell illeszkedjenek a fogsorOk érintkezéseibe. (Lásd: öntött korona k). Több betét készítése eseten, ma az Indirekt lenyomatvétel, az artiku látorba gipszelt szekci6s minta és a viaszfelrakásos rág6felszfn­kialakitás alkalmazása tekinthető a legmegfelelőbbnek okklúzális szempontból.

FIGYELEM! Több órlófogra kiterjedő tart6csOcsökveszteség esetén - amely a harapási magasság csökkenését eredményezte - ajánlatos harapásemelő sínt készrtünk a paciensnek az overlayek elkészítése előtt. Átlagban 6 hónapig hordva, kipróbá lhatjuk, hogy ragószerve alka l mazkodik~e a tervezett harapási magasság hoz.

A nemesfémbetétek eddig legmegfelelőbb ragaszt6anyaga a foszfátcement. A ragasztáshoz való előkészítés, nemesitésból, az üreggel érintkező felületek homokfúv6val történő felérdesítéséből és zsirtalanitásb61 áll. Egyetlen betétet gyorsankötö (rapid) cementtel, mig több betétet normál kötésüvel ragaszthatunk. Gumi nyálrekesz használata javasolt.

ESZT~TIKUS ANYAGOKBÚl K~SZÜLT BEI~TEK 2.3.3

Az őrlőfogak terü letén is egyre elterjedtebb az esztétikus restaurációra való törekvés (féleg az amalgámhisztéria óta). TIszta n kerámiából, kompozitokból, Artglassból, Targisból, Esteniabó! egyaránt készlthető esztétikus betét (77. ábra).

77 .A. abra. Hibás széli záródassal és kedvezőtlen esztétlká- 17 .B. á bra. Amalgám eltávolftása és a fog Inlayhez való elő· val rendelkező amalgám tömések. készitése.

77.C. ábra. Ragasztásra kerülö Inlay. 17 .0 . ábra. Estenia betétek ragasztás után.

CSONKELÖKtSzITtS. LENYOMATV.TEL. CSONKVtDELEM 2.3.3.1

I. AZ ELÖKtSZITtS ELVEI

Nagyvonalakban megegyezik a fémbetétekhez va ló előkészítés lépéseivel, néhány lényeges eltéréssel il kivitelezés eredményében.

az üreg oldalfalainak találkozása a padfójával lekerekített kell legyen. a feszülésmentesség biztosítására. Az így bekövetkező súrlódáscsökkenés - ellentétben a fémbetétekkel - nem jelent veszélyt az esztétikus betétek retenciójára, mivel azt az adhezív ragasztástechnika biztosítja. az üreg és betét közötti találkozási felszínek ne legyenek 900 -nál kissebbek. és lehetöleg ne kerüljenek közvetlenül antagonista csücsök terhelése alá. Kerüljük ill széli metszéseket, mert ezekre vékony esztétikus perem kerülne; márpedig a kerámia, kompozit, stb. vékony rétegben törékeny. onlay preparáci6r61 - a fentiek értelmében - nem is beszélhetünk esztétikus rekonstrúkcióval kapcsolatban. Az okklúzális felszlnre való menedékes kiterjesztés ugyanis egyértelműen vékony pótlásszéleket eredmenyezne. az overlay preparációnál a veszélyeztetett csücsök borítására min. 2 mm helyet kell biztosítanunk. ugyancsak a pótlás anyagának törésveszélye miatt (78.A.,B. ábra).

18.A. 6bra. Felső molárls tart6csOakének borítása overlayel. 78.B. á bra. Overlay es Inlay a gipszmintán.

II. LENYOMATVtTEL

Predziós lenyomatvétellel történik, ugyanúgy mint a fémbetétek indirekt m6dszerénel.

Ili. CSONKVtDELEM

Ugyanúgy, mint a fembetétek esetében.

SZiNVÁLASZTÁS 2.3.3.2

A teljes esztétikus borft6koronáknál tárgyalt módon. A barázdafestö szlnét ne feledjük el közölnI!

SZÁJÜREGI PRÓBA Es RAGASZTÁS OZ VALÓ ELÓKEszlTEs 23JJ

Az esztétikus betétek feszülésmentesen, pontosan kell illeszkedjenek az előkészftett üregekbe. A súrlódás kiváltotta retenció hiányozhat. Emiatt a kontaktpontok és okklúziós érintkezesek ellenőrzése csak korlátozott mértékben sikerül a ragasztás elótt. Színellenörzést is végzünk.

A kerámia betétek üreg felé tekintő félszínét hydrofluorsavas maratással és szilanizálással készit jük eló, önkötö - vagy dual (kettős: fény - és önkötö) kompozitcementtel való rögzitésre. A kompozit betétek felszínét tisztítani és érdesrteni kell. Az előkészített ferületeket újjbeggyel többé nem szabad megérinteni. Ha több betét kerűl ragasztásra, előzőleg a rögzítés sorrendjében kell elhelyezni egy tiszta papírlapon. Elönyös nyálrekesz előkészítése az adhezfv ragasztashoz. Újabban, múgyantával erösített üvegionomér cementtel is rögzítenek mindenféle esztétikus inlayt. A kerámiabetet ilyen alkalommal is szilanizálandó! Artglass fogmü rögzftéséhez a cég ,,2 bond 2" nevü poliglass ragasztóját alkalmazzuk.

ANYAG - ÉS TECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK 2.3.3.4

A. KERÁMIABETETEK

Teljes kerámiabetétek ugyanazon technológiával készülhetnek mint a teljes esztétikus borit6koronák (kivéve a platinafóliás eljárást). A kevésbé merev, alacsony olvadáspontú hydrotermális kerámiák előnyt élveznek betétkészitésnél. Szék mellett is készülhet betét rögtön, számft6gépes tervezéssel és kivitelezéssel (pl. CEREC rendszerek) (79. ábra). Mindenik eljárásnal a résképzödés betét - és üregfal között jóval nagyobb mint fémbetétek esetén (zsugorodás, frézelésl pontatlanság miatt).

79. ábra. Keramia betét készítése Cerec 3-al: betét, korona számítógépes tervezése (A); Cerec 3 frézgép (B); Megtervezett Inlay frézelése keramlatömbból (C).

Míg a hagyományosan, foszfátcementtel ragasztott, aranybetétek széli záródásának vizsgálatai 20 éves résmentességet is bizonyítanak, addig a kompozitcementtel ragasztott kerámiabetétek e lső, most megjelenő vizsgálatai, 10 év tartósságot állapltanak meg. Ezt a kerámia, foganyag és a kompozit ragasztócement különböző hőtágulási egyűtthatójával magyarázzák, amely már 3 év elteltével mikrofisszurákat okoz acementben.

B. KOMPOZITBETETEK

A direkt kompozittömések alternatívájaként alkalmazzak, a következő előnyök miatt: az extraorális polimerizáció teljes értékü és rutinszerüen hozható létre a zománcnak megfelelő kopásállóság.

a széli adaptáció tökéletesebb, mivel a polimerizációs zsugorodás csak a vékony kompozitragasztó rétegre redukálódik. Nagy tömegű direkt töméseknél viszont ~ a rétegtechnika ellenére ~ jelentős zsugorodási erő feszíti a széll záródás vonalát.

A kompozitbetétek elkészítés i módja nagyjából kétféle: szék mellett ("chai r-side"), vagy féldirekt mód: a szájüregben, az izolálóanyaggal bevont preparációba kompozitot rétegezünk, megmintázzuk a szomszédos fogak és antagonisták függvényében, majd fotopolimerizáljuk és eltávol/t juk az üreg ből, A polimerizációt ezután extraorálisan, altalában fény - és hőrahatással tökéletesítjük, megfelelő gyári dobozokban ("light box"[anJ). A kész betétet ezután kompozitragasztóval rögzítjük az előkészitett üregbe. indirekt módon, laboratóriumban: a precíziós lenyomat alapján készitett extrakemény szekciós gipszmintan készül a kompozitbetét, amelyet a technikus polimerizál a gyártó cég előírásai alapján (fény, száraz hő, nedves hő, nyomás, vagy kombinációik segItségével), Hasonló eljárással kivitelezik az Artglass betétet is, csak sztroboszkópos xenon fénnyel polimerizálják.

LEPLEZETT F~MBETETEK 2.3.4

Elsősorban fémkerámiai betétekről van szó, és olyan esetben kész/tik, amikor a fémbetétek pontosságából adódó előnyöket kivánják a kerámialeplezés esztétikus hatásával társítani.

A csonkelőkészítés elvei az esztétikus betétekhez történő preparációhoz igazodnak.

A lenyomatvétel a fémbetéteknélleirt indirekt módszerrel kivitelezendő.

Csonkvédelem, és szájüregi próba szintén a fémbetéteknél említett módon történik.

Az odontotechnológiai változatok a következők:

A. Hagyományos fém kerámiai betét: a betét aranyötvözet alapját öntéssel készitik, amelyre kerámia rétegeket égetnek a fémkerámiai koronáknál használatos technikávaL

8. Szinterezett fémalapra égetett kerilmiabetét: a betét fémalapja nemesfémpor szinterezésével készül a tüzálló mestermintacsonkon (lásd fémkerámiai koronák). Ugyanazon mestermintacsonkon viszik fel a kerámiarétegeket a fémalapra. A lepedékeltávolltás számára nehezen ellenörizhetq gingiváHs területen fémszegély marad a széli záródás vona lán (fém pontossága!), mig a jól tisztithat6 okklúzális felszínen kérámia zárja a széleket (esztétikai hatás!). Ragasztásuk adhezfv technikáva'l történik.

C. Galvanokerámiai eljárással készült betét: a fémalapot galvántechnikával készítik, 24 karátos aranyfürdőben, A preparált üreg belső felszínét egészében fedi az arany fémalap, tehát a telíes széli záródási vonalat is. Ez előnyös a rendkívüli pontosság miatt, de hátrányos az okklúzálisan látható vékonyaranyszegély következtében. A fémalapra alacsony olvadáspontú, hydrotermális kerámiat egetnek, hogy megelözzék az arany "elfolyásának" veszélyét.

Agaivanokerámiai betétek elönye, hogya sekély résképzödés következtében hagyományos módon, foszfátcementtel ragaszthatóak. Ragasztáshoz való előkészítésük tehát a fémbetétekével azonos.

GYÖKÉRCSAPOS FOGMŰ 2.4

A te ljes természetes fogkoronát helyettesítő fogmüvet jelent, amelyet a megmaradt gyökér csatornájába ragasztott csap segítségével rőgzítünk. Leggyakrabban eggyökerü fogakba készül. Tőbbgyökerűeket is elláthatunk vele, ha legalább két gyökércsatornát parhuzamosra sikerül előkészítenünk, vagy ha mindenik gyökérbe kü lön készítünk csapot.

JAVALLATOK, ELLENJAVALLATOK 2.4. 1

I. JAVALLATOK

ft masszív koronaléziók esetén (caries, fraktúra, súlyos abrázió), korona helyett, ha il csonk e l őkészítése után, 3 mm-nél alacsonyabb, ép, supragingivalis rész marad

~ fogak olyan helyzeti rendellenességei esetén, amelyeket csak a fog természetes koronájá­nak a levágásával és új helyzetben való felépítésével tudunk korrigálni

;!!I, ha a megmaradt fogkorona törékenysége (vékonyfalú, repedezett) egy ellenőrízetlen

vona lú (pl. íny alá haladó, hosszanti) fraktúra lehetőségét vetíti előre; ilyenkor előnyösebb megoldás a fogkorona ellenörzött levágásával és gyökércsapos fogmü készítésével mege l őzni egy nemkívánatos extractiot.

FI GYELEM! A gyökérkezelt frontfog koronák törésprevenciójának gyakorlatában a gyökércsapos fogművel való ellátás vezet. Az örlófogak gyökércsatornáiba inkább gyári csapot cementeznek, koronáját amalgámmal, glassionomerrel vagy kompozitta l tömik meg, majd borító koronával látják el.

II. ELLENJAVALLATOK

• a gyökércsatorna feltárásának sikertelensége esetén

w> rövid klinikai gyökér esetén, amelynek hossza nem éri el a készítendő klinikai korona hosszát

@ ha a gyökércsatorna fala vékony ~ nagyfokú mobilitás esetén @ gyökérfraktúra esetén .. ha a szuvas foganyag eltávolítása után

mélyen az ínyszél ala kerülünk; ilyenkor, ha a megmaradt gyökérhossz e l egendő, akkor ortodonciai húzással hozhat juk a felszínre a gyökérkeresztmetszetet (átlagban 6 hónap) (80. ábra).

Az előbbiekből következik, hogya kezelés megkezdése előtt - a klinikai vizsgá lat mellett - elengedhetetlen a röntgenfelvétel elemzése is. Gyökércsapos fogmüvet

80. ábra. Az alveolaris csont széléig letört nagy­metszö gyökerét ortodonciai eszközzel az iny5lél fölé lehet húzni.

csak helyesen gyökérkezelt, ép parodontiummal rendelkező fogakba lehet hosszútávra készíteni.

ODONTOTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK 2.4.2

I. GYÖKÉRCSAPOS MOCSONK

Egybeöntött fem gyökércsapból és csonk alakú koronai részböl (mücsonk) áll. A gyökércsap beragasztása után a mücsonkot egy különálló boritókoronával (öntött, leplezett, Jacket) látják el, amely a 9yökérkeresztmetszetet körkörösen fedi ! (ennek fontosságára a későbbiekben visszatérünk).

II. GYÖKÉRCSAPOS KORONA

Egybeöntött fém győkércsapból. sapkából és hátlemezböl (korona! rész) áll. Ahátlemez oralis felszínét artikulátorban, a statikus és dinamikus okklúziós viszonyoknak megfelelően mintázza meg a technikus. A vestibularis felszínét leplezés re teszi alkalmassá. A leplezés történhet fémkerámiai megoldással, kompozitokkal, Artglassal, vagy egyszerüen, a kazettaformara mintázott hátlemezre préselt és polimerizált akrl láttal. Régebben, platinaszegecsekkel (kramponokka l) ellátott, gyárilag elöáll ított porcelán fazettat ragasztottak, a furatokka l rendelkező, kazettaszerű hátlapra.

Rögzítéskor, agyőkércsap beragasztása, egyben a kész koronai részHfogsorba áUrtásátH is jelenti.

FIGYELEM! Agyőkércsapos múcsonkró l barmikor ehávolitható a külön darabból álló régi boritókorona és új készíthető rá, anélkül hogyagyökércsapot el kellene távol/tani. A 9yökércsapos korona ellenben nem használható újra a gyökércsap eltávolítása nélkül, ez pedig gyakran, magának a gyökérnek az elvesztését jelenti. Emiatt ma már csak elvétve készítik!

CSONKELÓKÉszfTÉS 2.4.3

A. A csonkelökészités általános szabályai a lagyrészek védelmére vonatkoznak.

B. A p reparáció speciális lépései (81. ábrasor):

81 .A. á bra. A maradék fogkorona elökésdtése: A maradék fog koronát körkörösen megcsfszolJuk egy csonkakúp alakú gyémiintcsiszolóval. Közben kl ls alakitjuk a múcsonkra készülö borító· koronának megfelelő prepar,klós határt a gyökérkeresztmetszeten (Ie­gömbölyftett váll, chamfer). Frontfogakon - esztétikaI okokból - e ha· tárt buccalisan az fnyszéf alá pteparálJuk.

_ .. -Pee so előkészítő

81 .B. i bnt. A fogkorona amputilása: Vékony henger -, vagy kúpalakú rurbinagyémAnnal a fog klinikai koro­naját az (n)'SZél fölött. az ép keményszövet határáig amputáljuk (eseten­ként 1·2, - vagy tobb mm-rel ls az inysz~ fölött maradhatunk az ampu­talással ). A szomszédos fogak épségét fémmatrldval óvhatjuk.

81 .C. abra. A gyökéruatorna el6Uszltese: A gyökércsatorna teljes hosszának 2/3·át kézi, vagy gépi eszkbzök (gömb alakü acélfür6k. Peeso, Gates. Beutelrock el6készlt6k lassu fOf­dulatu kézidaf'ilbban) segitségével. óvatosan, a guttaperchi! csúcsot ko­verve tárjuk fel. Peeso el6k~ítóvel megelözhetö álut képzése. mivel hegyes csucsa Jobban követi a gyökércsatornát mint a többi forgó e!oZ­köz. Az el6k~itett csalomahossznak legalibb egyenh5nek kell lE'nnie il

tervezett koronahosszal Uobb ha hosszabb). Azért, hogya preparált gyökeres.torna falvastagsága egyenletes maradjon:

a preparáció kE'reutmetszetének alakja kövesse agyokerU. reszt metszet alakját (ellypszis, kör) a prE'paráci6 szélessége (al a gyökérkeresnmetszet (b) m­lességének malClmum 1/3 resze legyen

81 .0. ábra. RE'tenclós kazena prepar6lása a csatornabemenetnél: Fissurafür6val képemetjük kl az ép dentInben. Esetenként. carieses fo­lyamat eltávolitAsaként készíthetjuk elő. Célja: a csap elfordulásanak a megakadályozása.

LENYOMATVÉTEL

81.E. ábra. Vájat u iszolása körkőrös@n a csonk külsö fels:dnlir. (conuabevel[an.]): em' láng alaku ttJrbinagyémánttal kivile lezzük, de csak akkor indokolt. ha ép supragingivalls korona reszt sikerüll megtar­tanunk. A vájiltba körkörösen befekv6 fémszegélynek frakturamegelözö szerepet tulajdonitanak.

2.4.4

I. DIREKT ELJÁRÁSSAL, a szájüregben készítjük el leggyakrabban a gyökércsapos mücsonkok mintáját önkötö akrIlátból (elterjedten Dura lay-ból) (82. ábrasor, 83., 84., 85., 86. ábra).

82. ábra. A. - gyári. kalibrált múanyagpálclkát választunk ki, vagy regi, megkemenyeden ónkötó akrilát rudacskal csiszolunk be il preparált gyökercsatornamerethez Igazodva. Abepróbalt rudacskának akadálymemesen kell il csatornába csusznia és ve­gének legalább koronahossznylval ken a szajOregbe lógnia. B. - a vazelInnel izolalt csatornába alacsony fordulatszámú kézidarabba fogott Lentullo-splrállal visszük be a hig önkötö akrilátot, majd amonomérrel bekem rudat a közepébe préseljük. Az akrilát teljes keményedése előtt kissé megmozgat juk hossztengelyében a rudacskát, hogy az esetleges retentlv falrészekbe behatol6 anyagot leslmluuk, és Igya minta eltávol1-tását akadálymemessé tegyük. C. - egy úJabb hig akrll.Hmennylséggel, ecset vagy spatu la segItségével, durván megformánuk a minta koronal reszét. D. - a második anyagmennyiség kötése után, vlzhütéses, közepes gyorsaságú kézldarabba fogott fissurafu r6val alakit juk kl a koronal rész végleges cronkformáját.

83. ábra. A gyökércsatornából el távolltott gyökércsapos múcsonk akri latmintáját ezek után a technikusnak be kell ágyaznia és m~ kell öntenie.

84. ábra. A kész gyökerc~pos fogmü próbája: pontosan és feszülés" mentesen kell illeszkedjen a gyökércsatornába.

85. ábra. A megöntött gyökércsapba sáncot vágunk a ragasztocement elfolyásának elösegitesére.

86. á bra. Beragasztott gyökercsapos műcsonk in sau.

II. INDIREKT ELJARASSAL, tehát lenyomatvétellel készülnek a gyökércsapos koronák és készülhetnek a gyökércsapos múcsonkok is. Ilyenkor a technikus a preparált gyökér keménygipsz mintáján készíti el a gyökércsapos fogmü viaszmintáját, amelyet azután beágyaz és megönt.

A. Gyürüs lenyomat esetén, először egy megfelelő vastagságú, végén hurokszerűen meghajlított vipladrótra, hővel felpuhított kompoziciós anyagot viszünk fel. Ezzel levesszük a gyökércsatorna lenyomatát. Eltávolítása és ellenőrzése után visszahelyezzük a csatornába, majd a lágy kompozíciós anyaggal megtöltött, előkészített rézgyürüt préseljük a csonkra. A drót hurokszerü, szájüregbe érö vége igyagyürü közepébe kerül. Lehűtés és ellenőrzés után szituációs lenyomatot veszünk.

B. Gyűrű nélkül úgy járhatunk el, hogyelőszőr a gyökércsatornáról veszünk lenyomatot az előbb

leirt módon termoplasztikus kompozkiós anyaggal. majd - barázdatágitás után - gyári kanálba helyezett elasztikus anyaggal vesszük a gyökérkeresztmetszet - és a szomszédos fogak lenyomatát. Az elasztikus lenyomat anyagában - amely lehet egyfázisú, vagy kétfázisú egy lépésben - a gyökércsatorna~lenyomat, a vlpladrót hurokszerü vége által fog rögzülnl.

Ha a gyökércsapos fogmúre teljes keramia korona készül, opák kompozittai ajánlatos befedn! a fémcsapot, különben elszürkíti a rakerúló koronat.

IDEIGLENES CSQNKV~DELEM 2.4.5 Ideiglenes gyökércsapos koronát készithetünk, ha a végleges gyökércsapos fogmüvünk a fogsor latható helyére kerül. Gyári gyökércsapot illesztünk a gyökércsatornába, majd önkötő akriláttal feltöltött, e lőregyártott cellu loidkoronát helyezünk a csonkkeresztmetszetre. Az Ideiglenes koronának körkörösen takarnia kell a csonkkeresztmet szetet, hogy ne okozzon gyökér­fraktúrát. A kidolgozott ideiglenes gyökércsapos koronát eugenolmentes ragasztóval rögzftjük, ha a végleges rögzitéshez kompozit ragasztót szandékozunk alkalmazni. Paciensünknek óvakodnia kell az ideiglenes gyökércsapos koronára való harapastól, egy gyökérfrakrúra megelőzése végett.

SZÁJÜREGI PRÓBA tS RÖGZITtSHEZ VALÓ ELÖKtSZ[TtS 2.4,6

A fogmú gyökércsapjának feszűlésmentesen kell behatolnia az Ideiglenes tömő - vagy ragasltó­anyagoktól megtisztltott csatornába. Apróbb akadalyok egy markerrel (pl. flt checkerrel) kimutatha­tók. és eltávoHtandók. A koronai rész széli záródását egy új szonda hegyével ellenőrizhetjük.

Ha gyökércsapos koronat készftettünk, a koronai rész esztétikai, szomszédos fogakhoz viszonyított - és okklúziós beiHeszkedését is le kell ellenőrizn ünk, a teljes borftókoronák fejezetében tárgyaltak alapján.

Ha gyökércsapos mücsonkot készítettünk, annak koronai része, egy preparált csonk szomszédos fogakhoz - és antagonistaihoz való viszonyát kell mutatnia.

A gyökércsapos fogmüvek foszfátcementtel és üvegionomér cementtel egyaránt rögzfthet6ek. A csatornát tisztítani és száritani kell a foszfátcementtel való ragasztás elött. Ovegionomérrel történő rögzités előtt jó ha a dentintörmeléket kondicionáló (lO%-os poliakrilsav) alkalmazásával és mosással tavolltjuk el a csatornából, majd levegövei óvatosan szárit juk.

A homokfúvóval érdesltett gyökércsapot tisztítani és szarítan! kell.

A foszfátcementet híg keverékben használjuk. A glassionomér cementet a gyártó utasításai alapján. Egy pontos gyökércsap, sürü cementtel ragasztva, egy vékonyfalú gyökér fraktúráját okozhatja behelyezése alkalmával.

FIGYELEM! A gyökércsapos fogmúvet érő laterális Irányú erőbehatások rotációs tengelye a gyökércsaphossz csúcsi negyedének koronai irányú határan található. Terhelésre, vékony maradék dentinfal eseten, innen indulhat ki egy potenciális győkérfraktura vonala. A győkérkeresztmetszetnek az átölelése a borítókorona szélével jelent6sen csökkentheti e veszélyt (87" 88. ábro).

A B

87. ábra. A. A borlt6korona nem öleli át a gyökérkeresztmetszetet, es csak a csapan fekszik -+ hosszanti törés. B. A borit6korona körülöleli a gyOkérkeresztmetszetet. k a rogszöveten is fekszik ) biztonság.

88. ibra. Túl rövid győkércsap, Illetve a gyókérkeresztmel­szetet körül nem öleolö korona il gyökér repedeséhez. tore­séhez vezethet.

Acementet lentullo-spirállal vihetjük a csatorna belső falára, mig a gyökércsap felszinére ecsettel kenhet jük. A fogművet fokozatosan, enyhe nyomással helyezzük a csatornába. helyet hagyva il

távozó cementfölöslegnek. A nyomást puhafa pálca közvetítésével alkalmazhatjuk.

GYÁRI GYÖKÉRCSAPOS (-CSAVAROS) MÚCSONKFELÉplTÉSEK 2,4.7

Különböző anyagokból (fémek, kerámia, carbonszállal erősitett kompozit) gyártott gyökércsapok (ún.stiftek), illetve menettel ellátott gyökércsavarok állnak rendelkezésünkre gyökércsapos mOcsonkfelépitésre. A gyökércsatornat előszőr a különböző cégek által forgalmazott, méretre szabott elófúrókkal. gépi tágitókkal - és esetlegesen kézi menetelóvel készítjük elő. Következik a csap vagy csavar bepróbálása, beragasztása (és/vagy bemenetelése) (89. ábra ), majd a szájüregbe kiálló fejrész felépftése múcsonkká (90., 91 . ábra). A felépítés történhet ezüstporral erősített

glassionomér, kompozit, vagy amalgám segitségével, de - egyes termékeknél - elöregyártott kerámiacsonkot ragasztanak a csap fejrészére. A múcsonkra kerül aztan a boritókorona.

89. á bra. Beragasztott gyári fém gyökércsap, kl~éslítve két elfordulást gátló, gyarl parapulpárls csavarral.

90. ábra. Gyári gyökércsap feiépItés előtti (vagy utánI) becslslolása.

91 . ábra. A múcsonk felepftve amalgámból, vagy kompozltból.

Köverkeuen - a teljesség igénye nélkül- néhány ma használatos gyári, gyökércsapos rendszer rövid ismertetése:

I. EGYSZER Ü Ft:MCSAPOK - t:S CSAVAROK (92. ábra). Különböző keresztmetszetben és hosszban forgalmazzák Cr-Co-ból, titánból vagy arannyal futtatott rozsdamentes acélból (Logan, Radlx -Anker, stb).

a b c

92. ábra. Gyári fém gyökeresap, behajtójaval (a l, parapulparis csavarmenet­vágója (b) és parapulparis csavar, könyökdarabba fogható behajtójaval (cl.

II. FEDÖLAPOS TITANCSAVAROK. A gyökérkeresztmetszetre támaszkodó fedőlap a rágónyomasl szélesebb gyökérdentln-területre osztja el, tehát töréselhárít6 szerepe van. A csatornába hatoló menetes részt csak 3/4 fordulatnyit szabad behajtani. További csavarás agyökérfalban feszülést és következetes frakturat okozhat.

III . CIRKON DIOXID GVÖKÉRCSAPOK (Cerapost). Az iparilag elöállított cirkonoxidkerámia stiftet a gyökercsatornába való bepróbálás után szilanizálják. a csatorna falát savazzák. mossák. szárit ják, primerrel majd bond-anyaggal kezelik. A ragasztás kompozitragasztóval történik. A sziljüregbe kiálló csaprészt kompozitfelépítövel alakitják mücsonkká. Cirkonoxid csapra hagyományos kerámiából is égethető mücsonk; ebben az esetben a ragasztás természetesen utólag történik. A rendszer előnye,

hogya teljes kerámia boritókoronák alá, fogszínű, rendkívüli szilárdsági mutatókkal rendelkezö műcsonk készíthető.

IV. CARBONSzALLAL ERÖslTETT KOMPOZIT CSAPOK IComposipostl . Szintén adheziv technl· kával ragasztható a gyökércsatornába, majd kompozit csonkfelépftövel alakítható kl a mücsonk. Esztétikai előnye mellett, a dentinéhez hasonló elaszti citásmoduljának (a Ceraposttal ellentét­ben) fraktüramegelőzö szerepet tulajdonítanak.

V. OVEGROSTTAL ERÖslTETT MŰGVANTA CSAPOK IPoroPost Fiber WHITE). Kompozitragasztóval a gyökércsatornába rögzíthető csap koronai része szintén kompozit alapu csonkfelépítövei alakítható ki. A kapott fogszínü csonk alkalmas teljesen esztétikus anyagból készült boritókoronákkal való ellátásra. Ezenkfvül, dentinével azonos elaszticitásmodulját tekintik előnyös tulajdon-

ságának (93. ábra). 93. ábra. Ovegrosual erósften

VI . LEPLEZETT FEJ RÉSSZEL RENDELKEZÖ TITAN GVÖKÉRCSAPOK mOgy,"t> ","pok (ER - PCR). A titánst/ft fedólappal rendelkezik, és egy gömb alakú fejrészben végződik. A titángömböt gyárilag SiO - C réteggel, szilánkötéssel és - a fém leplezésére - egy réteg opákerrel látják el. A csapnak a gyökércsatornaba való becementezése után, a gömb fejrészre, egy szintén

gyárilag elöállított üveg kerámia sapkamücsonkot (Ceracap) rögzítenek kompozitragaszt6vaL Az eredmény: egy esztétikus, biokompatibilis, rezisztens, gyökércsapos műcsonk.

A részleges (oghiányokat olymódon pótló fogmüvet, amely a maradék fogakhoz cementtel rögzül és nem távolItható el a szájüregből csak a pótlás kárositása (átvágása) által, rögzített vagy fix hidaknak nevezzük.

A RÖGZITETT HIDAK (TOVÁBBIAKBAN: HIDAK) ALKOTÓRÉSZEI 3.1

94. ' bra. A hidak alkotórészei: 1. A pil lér (a dento-parodontalis alatámaszlásl 2. A horgony 3. A hidtest (a hl.1nyz6 fogakat pótló elem)

A horgonyok és a hídtestet alkotó pótolt fogak együtt megadják a hidtagok számát. Tehát egy két koronára támaszkodó és két fogat pótló hid négy tagú.

A PILLÉR 3.1.1

A pillér a hId dento-parodontális alátámasztását biztosit ja. A hidra ható rágóerőt a parodontiumra, illetve annak rostjai által az alveolus lamina dura-jára továbbIt ja húzó erő formájában, A hiányt határoló fogakat főpilléreknek, az olyan hidat, amely csak ezekhez rögzül föplll éres híd nak nevezzük, Ha a fópilléreken kIvül további fogat vagy fogakat is felhasznál unk elhorgonyzásra, ezeket segédpilléreknek nevezzük, a hid neve pedig kiterjesztett, vagy extenziós híd lesz. Végpilléres egy híd, ha mindkét vége pilléren nyugszik. Ha egyik végén nincs pillér, hanem a híd hfdtestben végződik, szabad végű hídról beszélünk. A szabad végű hId káros, billentő erőt közvetít a pJllérfognak (a foggyökér oldalirányú nyomást gyakorol az alveólusra, csontpu~ztulást okozva), ezért az elhorgonyzáshoz segédpillért kell alkalmazni.

FIGYELEM! hidat jelenti

A román szakirodalomban használatos . híd extenzióban~ kifejezés, szabad végű

Pillérként nemcsak természetes (og, hanem implantatum is szerepelhet. Az osseolntegráció megval6sitása az enosseális implantátumok mai általános alkalmazásat tette lehetővé.

AHORGONY 3.1.2

A pillérekhez a híd teste (a hiányzó fogakat pótló rész) a horgonyok altal rögzül, amely lehet teljes borit6korona, részleges korona stb. A rögzítés, fix hidak esetén becementezéssel történik. A horgony és híd test merev~és oldhatatlan kapcsolatban van egymással egybeöntés, esetenként

összeforrasztás által. Korona, betét, gyökércsapos fogmü, stb. nemcsak horgonyként szerepelhet, hanem öncélú (szóló) elem ként is. Ilyenkor a természetes fogkorona hiányait (sérülés, szuvasodás, stb.) pótló terápiai, illetve a keményszövetek védelmet ellátó fogművekként szolgálnak (lásd: 2. fejezet).

A HfDTEST 3.1.3

A hídnak a hiányzó fogakat pótló része a hídtest.

Különböző elvárások határozzák meg a hídtestek szerkezetét (pl. az esztétika, a fonáció), anyagát (a mechanikai ellená llóképesség, az esztétika), vagy a fogatlan gerinchez való viszonyát (a tisztít hatóság, az esztétika és a fonáció).

I. SZERKEZETÜK alapján lehetnek: a. Tömör hídtestek. A mandibula őrlőfogterűleteire kiterjedő hiányok pótlásánál használatosak

a tömör fémhídtestek, ha a mechanikai követelmények megkövetelik, esztétikailag pedig megengedhetö. Mandibulán és maxi lián egyaránt készíthetőek egyetlen foghiányt pótló, tömör kerámiahídtestek akár a lateralis területen is (pl. Cirkonoxid - kerámia alapú hidak).

b. Kazettás hídtestek. Főleg a maxi lia őrlőfogterületeire kiterjedő hiányok pótlására alkalmazzák. A fémből öntött, kazetta formára kiképzett hídtest a látható, tehát vesztibuláris irányból, egy leplezésre szolgáló fazetta befogadására alkalmas. A fazetta lehet:

laboratóriumban a kazettába polimerizált akrilát, amelynek retencióját a kazetta be lterületében kiképzett fémkacsok, horgok, gyöngyök biztosítják. elöregyártott akrilát fazetta, amelyet a laboratóriumban ön kötő akriláttal ragasztanak a fémkazettába elöregyártott porcelán fazetta, amely platinaszegecsekkel (kramponokkal) van ellátva, és a kazetta megfelelően kiképzett furataiba cementezéssel, vagy forrasztással rögzül.

FIGYELEM! Az alsó őrlőfogak pótlására, ocdusalis irányból nyitott, ún. kehely alakú kazetta-hídtestet az abba polimerizált akrilát fazetta gyors kopása miatt ma elfogadhatatlannnak tekintik.

c. Fémkerámiai hídtestek. A hídtest fémmagját részlegesen, vagy teljesen leplezi a rétegesen ráégetett kerámiamassza. A vegyi kötődés miatt nincs szükség a fémváz kazetta szerkezetü kialakítására.

11. ANYAGUK szerint a hídtestek lehetnek: a. Fém hídtestek

• nemesfémek közül az aranyötvözetekből (111 . vagy "C" tipus ú és IV. vagy ,,0 " tipusú) és ezüst - palladium ötvözetekböl egyaránt készülhetnek hídtestek nem nemesfém ötvözetek közül a Ni·Cr, újabban inkább a Co-Cr alapú használatos. Utóbbi időben a titán előretörésének vagyunk szemtanúi, a fém boritókoronáknál leírt előnyös tulajdonságai miatt. A régebben elterjedten használt rozsdamentes acélt, a Wi piát viszont már csak elvétve alkalmazzák hídtest öntésére.

b. Kerámia hídtestek. A teljesen kerámiából készült hídtestek egyelőre csak egyetlen hiányzó

fog pótlásánál kerültek általános alkalmazásra. Az Empress II. eljárással frontfog és felső kísórló pótolható háromtagú híddal, mig a frezeit cirkonoxidkerámiából alsó kisőrlók, sót nagyörlók is pótolhatóak (Jelenleg öttagú hidak is működnek már).

c- Targis - Vectris alapú hfdtestek készülhetnek szintén egyetlen hianyzó, akar őrlőfogtájékra kiterjedő hiány pótlására.

d. Akrilát hídtestek rövid hiányok ideiglenes pótlására alkalmazhatóak. e. Leplezett fém-hfdtesteket a leplezett fém-borítókoronáknál tárgyalt anyagkombinációkban

használják több fog hianyának hiddai való pótlásánál.

III. A FOGATLAN GERINCHEZ VALÓ VISZONYUK SZERINT a hídtestek lehetnek: a. Nyeregszerü viszonyban a gerincnyálkahártyával. r-..... ,.-- -.,,.--=--=

Felső frontfogak pótlásanál alkalmazott hidtestrajzolat, amellyel sikerül a fognyak V - O -is méretét visszaadni és ezáltal az esztétika mellett, a fonacióban betöltött szerepet is helyreálHtanl. (A dentalis massa lhangzók, pl. d, t, n, z, stb. képzésében). Használják még alsó széles gerincek fölé készített hrdtesteknél (95.A. ábra). Mivel a gerincnyálkahártyával érintkezö kiterjedt felülete 9S . ábra. Nyereg {A) és félnyereg IB) vi­

gyakorlatilag tisztíthatatlan, gyakori alatta a lágy- szony agerlnccel.

szövetgyulladás söt a fekélyképzödés is. Jelenleg egyöntetüen elutasított konstrukció­nak minösüll

b. Fél-nyereg viszonyban a gerincnyálkahártyával. A V - O-is meret helyreállítására és a hygienizálásra egyaránt törekvő, de sikertelen kompromisszum eredménye ugyancsak a felső frontrészre. valamint alsó, széles gerince k fölé (95.B. ábra). Az ilyen hídtestrajzolat szintén e llenjavalIti

c. Ovállsan kialakftott hídtesttag (ovate pontic [an.]) (96. ábra). Az alatta fekvő gerincnyálkahártyával nagy felületü, de konvex érintkezésben van. Esztétikailag és funkcionálisan a felsö frontrészen hiányzó fogakat nagyon jól utánzó konstrukció. Olyan látszatot kelt, mintha a hídtesttag a természetes foghoz hasonlóan bukkanna elő az ínyből (emergence profile [an.]), Ehhez azonban megfelelő lágyszövetmennyiségre- és formára

96. ábra. Ovális hfdtesuag

van szükSég (elérésére lásd: sebészeti előkezelés 3.5.2J IV.). Megfelelően kioktatott és jól motiváh paciens számára, a hidtest bázisának a tiszt ítása nem okozhat gondot.

d. Tangenciális közelftéssel a fogatlan gerincnyálka­hártya V- is lejtöjéhez (97. ábra). A felsö (ritkábban alsó) örlöfogak területén alkalmazott kazetta típusú megoldás, amely az esztétikai és hygienizálási feltételeknek egyaránt megfeleL anélkül, hogya hiányzó fog V - Q-is méretét helyreállítaná.

97. ábra. Tangenciális

viszonyagerinccei.

e. Lineáris kontaktusban a gerincéllel. Az alsó érl6fogak területén alkalmazható hídtest - gerinc viszony. A hfdtest fogan ként tagolt buccalis felszíne és tagolatlan lingualis felszíne vona lszerüen egyesül közvetlenül a gerincél fölött.

f. Pontszerü érintkezés agerincéllel (98. ábra). Az alsó kisőrlók és alsó frontfogak hid test jeinek lehetséges viszonya a gerinccel. A V-an és Q-an egyaránt foganként tagolt hídtest agerlncélet pontszerüen érinti. Széles gerinc esetén nem alkalmazható.

98. ábra. PonwenJ érlntkezM ~ltése csak krskeny gerinc eseten helyes (A), Széles gerinc ese1én alkalmazva (8 1. éteJretenciót okoz (nyfIl.

g. Felfüggesztett hfdtestek (ún. " hyglenlkus hfdtestek"). Az alsó örlöfogak területén alkalmazhatóak csak. mivel a híd test és a gerincnyálkahártya között 3.-4 mm rést kiviteleznek. amely látható helyen, esztétikailag elfogadhatatlan. Előnye a könnyú tisztithatóság (fogselyemmel, interdentális fogkefével). A felfüggesztett hídtest készítésének követelménye, hogya fogatlan gerinc és a rágósik között minimum 7-8 mm távolság legyen (3-4 mm a hidtest vastagságának, 3-4 mm a résnek). A tisztíthatóság elérésére még előlrnak min. 10 mm M - D·is távolságot, és azt, hogyahídtest gerinc felé néző felülete fényezett legyen (99., 100. ábra).

A B

99. á bra. FelfUggesztett hidtest

100. ábnll. Konvenciooi­Ils {Al és módoSltott (BI felfüggesztett hídtes1.

A HIDKtSZITtS BIOMECHANIKAI ALAPELVEI 3.2

Azoknak a törvényeknek az összességéről van szó, amelyek biztosit ják a hidak teherbirásat, statikai biztonságát es egyensúlyat. A rágás. de a parafunkciók érvényesülése közben ls, különbözö irányú és nagyságú erők terhelik a hidakat.

a. Billentö erök (101 •• 102. ábrak): féleg az egypilléres szabadvégű hidak esetében érvényesülnek. A csak egyik végén alátámasztott híd szabadvégű testére nehezedő rág6nyomás a pillérfog rögzítettségét karosithatja, vagy a horgony ragasztását lazíthatja fe l. Közbeiktatott pillérrel rendelkező hidakra is hatnak billentő - erők: a keletkező "hinta" hatás veszélyei szintén a pillérlazu lás, vagy horgonyleválás.

",t~-I'r""---J~' A B c

101 . i bra. Közbeiktatott pIllérrel rendelkezO hidra blllentö erők hatnak (AI. Klvédé5úkre kél rruből kéSlfthetjuk a hidat, C5umatÓs kapcsol6dbsal (8 1. vagy csak a két hátsó pillért használva, szabadvégu hIdat kivftelezunk (CI.

A B + l :e

102. ábra. Egy nagyórló méretü szabad vég {Al helyen k15~ örlót mIntázva (8 ), csökkenthető a pillérekre ható b1l1ento ero.

b. Döntögetö erők : olyan tangenciális irányu erők, amelyek az állkapocs propulziós -és oldalmozgása közben keletkeznek. Az okkluzális interferenciát okozó hidakra ható funkcionális - és parafunkcioná1is erők döntögetö ereje a horgony lellátását okozhatja. ha meghaladja a retenciót és a ragasztóanyag rögzítő hatását.

c. Csavaró (torziós) erők: a billentő - és döntögetö erök kombimklójából keletkeznek, és főleg a szemfogak és kisőr!ők területén elhelyezkedő hidakra hatnak. Ezek közül is a szabadvégü hidak rögz[tettségét veszélyeztetik a leginkább.

d. HaJUtó (flexiós) erök (1 03., 104. ábrák) : vertikális irányú erők, amelyek főleg nagykiterjedésú hiányokat pót ló - tehát hosszú - hídtesteken érvényesülnek, ha annak anyaga nem elég merev. Ugyanakkor j obban hajllthatóak a vékonyabb hrdtestek is. A hajlftás következményei: horgonylazu lás és/vagy hidtestfraktúra.

, A ,t.; . B "- e. o C "- n.

=!;C] r -x;::: -=:.íiiJt: *d \(, lj> o '

103. ab,.. . A. Egy adon hosszan (pl egyegységnyi bd meghajlás következik be il ragóef6 hatására. B. kétszeres hosszan Up), a meghajlas nyolcszoros (81C) lesz. C. ha a hIdtest hosszat megháromSloronuk(3p), a meghaJt.is 27-szeres lesz !27xl,

104. ábra. A. Egy adott vastagságú (t) hid­testen egy egység nyi (x) meg" hajlás következik be a rágóerő hatására. B. Ha a hídtest vastag­ságát felére csökkent jük (t/2), a meghajlás nyolcszoros lesz (8x).

Az eróbehatások következményeinek kivédésére a hidak teherbírásával, statikájával és egyensúlyával kapcsolatos elveket állapitottak meg.

A HIDAKTERHELHETÖSÉGE (ELLENÁLLÓKÉPESSÉGE, REZISZTENCIÁJA) 3.2.1

A hidak teherbírása, minden egyes alkotórészének a külön számított ellenállóképességétől függ. Tehát a híd rezisztenciája nem az alkatrészek teherbírásának összegéből áll. fgy pl., egy nagy ellenállóképesség ü hídtest nem pótol egy kisrezisztenciájú pillért.

FIGYELEM! Minden hídnak akkora a teherbrrása, mint a leggyengébb alkot6részének az ellenállóképessége.

a. A pillérek dento-parodontális terhelhetősége a fogak funkcionális értékétől függ. trtékelése lényeges a pillérválasztásban. Ezeknek az összetevői:

A fogkorona mennyisége és minősége: a csonkelőkészítés folyamán eltávolított foganyag csökkentett teherbírású klinikai koronát eredményez. Szuvasodások, helytelen tömések, tovább gyengíthetik a pillért. Az ínyszél felett megmaradó minimum 3 mm ép keményszövetmagasság biztosítja a megfelelő felépítési lehetőséget a horgony retenciója számára. A csap{-ok}-al és tömőanyaggal történő felépítéseknél, az overlay-nélleírt módon, be kell borítani a veszélyeztetett csücsköket is a tömés anyagával. A 9yökérmorfológia: többgyökerü fogak, a tér három irányába kiterjeszkedő, nagy gyökereikkel, ellenállóbbak mint a rövid, a térben összetartó - és/vagy eggyökerüek. Az olyan gyökerek, amelyeknek vestibulo - oralis átmérője nagyobb mint a mezio - distalis, értékesebbek mint a kerek keresztmetszettel rendelkezőek. Az eggyökerű fogak közül a gyökérgörbületekkel rendelkezőek megfelelőbbek pillérnek mint a tökéletesen egyenes gyökerüek. Élő fogak értékesebbek pillérként mint a gyökérkezeitek. A fog implantációja: a klinikai korona növekedése a gyökér róvására rontja a pillér teherbírását. Az optimális klinikai korona - klinikai gyökér arány 2:3. A minimális elfogadható 1 :1 . A periodontális rostok tapadási felülete: nagyobb fogak kiterjedtebb tapadó-felülettel rendelkeznek; ezért pillérként jobban bírják a hídtestre ható többlet-rágó nyomást. A pillérek periodontális rost jainak ugyanis át kell venniük a saját, szokásos rágóterhelésén kívül, a hiányzó fogakat helyettesítő hídtestre ható nyomást is. Ante szabályának értelmében a pillérek gyökérhártya tapadási felületének nagyobbnak, vagy egyenlőnek kell lennie a hiányzó fogak gyökereinek periodontális tapadásfelületénél (105. ábra ). Ezért, egy, vagy két hiányzó fogat pótló hídtest, két pillérhez rögzítve jó megoldásnak tekinthető. Kettőnél

hosszabb, két pillérrel rendelkezé hídtest, mar kockazatvállalással jár. A pillérválasztas szempontjából fontosabb, a tapadófelület statisztikailag megadott nagyságánál, annak aktuális minösége. A parodontium jelenlegi állapotának értékelését klinikai vizsgálattal és Rtg felvétellel végezzük. Klinikai vizsgálattal a hygienlzálás fokáról. fogkő jelenlétéről, esetlegesen gingiva - vagy csonttasakok létéről és mélységéről, fogelvándorlásról. dőlésről. lazulásról nyerhetünk adatokat. A Rtg felvéteflel a gyökér-korona arányáról, az alveolus Iamina dura-jának állapotáról, a periodontális tér esetleges feltágulásáról. gyökércsucsi patológiás elváltozásokról nyerhetünk képet.

14 12 11 22 22

10S. ábra. Gyökérfelszln·klterjedés értékek, Ante szabályának alkalmazástIra.

• Az okklúzió: mélyharapás, keresztharapás, bruxizmus, a fiziológiástól eltérő Irányú és nagyságú erőket továbbíthat fogakra vagy fogcsoportokra. Az ilyen fogak jobb esetben a fogkorona kopása által, rosszabb esetben a parodoncium károsodasa miatt válnak kisebb ellenál lóképességü pil lérekké,

b. A horgonyok teherbírása

A horgonyok teherbirásának megltélésénél csak egyik feltétel a különböző irányu, rágó­nyomás ból eredö (150-300 N) erőkkel szembeni ellenállóképesség. A húzóerőkkel

szembeni ellenállás is fontos; hiányában, horgonyleválás miatt. kompromittálódhat egy egész híd. A rágónyomást és a huzóerőket is jelenleg, legjobban a különböző teljes, öntött fém boritokoronák birják. Szilardságuk által rezisztensek ezek a koronák, mig pontossaguk és a csonk minimális kúposftása biztosítja a pillér és horgony közti szorosság ot, a retenció fő tényezőjét.

A leplezett fém borítókoronák vékonyabb fémváza kevésbé rezisztens, a csonk hangsulyo­zottabb kúposítasa pedig a retenció csökkenését erdményezi.

A teljesen esztétikus anyagból készült horgonyok közül a cirkonoxid-kerámiából frezeit a legellenállóbb. Kisebb retentivitásukat a csonkon, kompozit, - vagy múgyantával erősitett üvegionomer ragasztókkal és az adhezív ragasztástechnikával próbálják pótolni,

A gyökércsapos koronák, a fog pillérként való újrafelhasználásának a nehézségei miatt ma már csak ritka n használatosak hídhorgonyként. A betéteket pedig elsősorban kis retenciójuk miatt - rövid hiányok pótlásainál - kiegészítő horgonyként használják.

FIGYELEM! Ha a horgony valamely felszíne állkapocsmozgasok vezetésében is résztvesz. a vezetöfelszfn anyaga megfelelő szilárdságot kell biztosítson kopás és törés ellen is. PI. felsé szemfog palatinalis felszínét, vagy alsó szemfog csúcsát csak fém, vagy kerámia borfrhatja,

c. A hídtest teherbírása

Az esztétikai és hygienial meggondolások megakadályoznak abban, hogy mindig a lehető legrezisztensebb hidtestet tervezzük. fgy pl. esztétikai okokból a felső állcsontra, vagy az alsó állcsont látható frontrészére nem tervezhetünk erős, tömör fémhidtestet, hanem csak kevésbé teherbíró, kazettás (akrilátleplezés esetén), vagy fémkerámiai vázat. Vagy: az alsó nagyórlök terü letén hygieniai okokból felfüggesztett fém híd testet terveznek, amely jelentésen csökkenti az ellenállóképességét.

A hidtest anyagának döntő jelentősége van a teherbírásban. Legrezisztensebbek jelenleg a különböző megmunkálással (öntés, frézelés) előál11tott tömör fémhídtestek. A fémötvözetek belsejében keletkezett repedések mentén a rágónyomás hatására törés következne be, de ún. rétegelcsúszással csökken a fissurára ható stressz értéke, Leplezöanyagnak törtenő

helybiztosítás egy fémhidtesten gyengfti a szerkezetet a fém elvékonyitása miatt. Öntési, forrasztási hibák (ha a hídtest forrasztással rögzül a horgonyhoz) szintén gyengithetnek egy hid testet.

A teljesen esztétikus anyagból keszüIt hidak közül ma, a cirkonoxid-kerámiából frezeltek számítanak a legellenállóbbaknak, de korlátozott hozzáférhetőség ük (technológIa, ár, stb.) miatt még nem kerültek általános használatra.

A széleskörben használatos fogászati alumíniumoxid-kerámia rezisztenciáját háromszo­rosá ra lehet növeini vegyi módszerekkel. (ugyanis a felületi hibákon létrejövö, rágóeróból adódó stresszkoncentráció ellen nem tud a fémekhez hasonló rétegelcsúszással védekezni es fraktúra ke letkezhet), Fénymázégetés után kristályosított K-nitrát porral tell tégelybe helyezik a hídat (koronát) úgy, hogy a vegyszer teljesen betakarja. Ezután a hideg kerámiaégetö kemencébe helyezik a tégelyt, majd lassan 5000(-ra hevltik és hat órán keresztül tartják e hőmérsékleten. A kerámia felületén, széli részein, ahol legtöbb a hiba. az üveg matrix kissebb Na+ ionjait nagyobb K+ ionok fogják behelyettesftenl, növelve ezáltal a felület ellenállóképességét. A módszer elnevezése: alacsony hőmérsékleten történö ionsürrtés (agglomeráció).

A HIDAK STATIKÁJA 3.2.2

A hidak statikája a szilárd testek statikájának elméletéhez igazodik. Statikailag annál stabilabb egy híd, minél nagyobb az úgynevezett alátámasztás! felülete. Az alátámasztási felületet úgy kapjuk meg, hogyapilléreket egyenesekkel kötjük össze, A hidak esetében a következó alátámasztási típusokat kivitelezhet jük:

a. Pontszerü alátámasztás: egypillérü, szabadvégü hidakra jellemzó. Az egyetlen rögzitett ponton áthaladó összes tengely mentén elfordulhat egy ilyen szerkezet. Tehát az egyetlen pillérrel rendelkező hid a tér mindhárom irányában traumatizálja a pillért befogadó alveólust: V - Q-is, M - O-is és vertikális irányban egyaránt. Statikai lag a legrosszabb megoldás,

b. Vonalszerü alátámasztás: egyetlen egyenesen e l helyezkedő. két pillérrel rendelkező

hidakra je llemző (ilyenek a fogsor oldalsó területein találhatóak). Elméletileg, az egyenesen mint forgástengelyen keresztül a híd elfordulhat. Tehát két sikban traumatizálják a pillérek alveólusai t: V - O~is és vertikális irányban. ugyanis aM - D~is Irányban kiterjedő hid kivédi az ugyanabból az irányb61 érkező erőket.

c. Felületi alátámasztás: olyan három, vagy több pillérrel rendelkező hidakra jellemző,

amelyeknek pillérei nem helyezkednek egyazon egyenesen. Ezáltal a pWéreket öszekötő egyenesek háromszögü, négyszögü. stb. felületet képeznek. Elméletileg egy ilyen hid egyensúlyi állapotban van, és a ráharó erők csak axiális irányban terhelik a pillérek alveólusait, a többi irányból védelmet kapva a felületi alátámasztáson elhelyezkedő fogaktól. Az axiális terhelés fiziológiás hatású a támfog parodonciumára.

Az ln vitro kidolgozott statikai elmélet szigorú alkalmazását ln vivo - amely szerint csak a felületi alátámasztás lenne elfogadható (Beliard) - nem igazolta a gyakorlat. A pillérek parodontális rezisztenciája l e h etővé teszi a vona lszerű alátámasztás alkalmazását, sőt, jól megválasztott, egészséges pillér esetén a pontszerú is elfogadható (pl. egy felső szemfogon elhelyezkedő horgony tarthat egy kismetsző szabad véget, de fordítva már nem). Ma a legtöbb rögzitett hid vonalszerü alátámasztással készűl, és jól bevált megoldás.

A HIDAK EGYENSÚLYA

Kiegyensúlyozottnak tek inthető egy híd, ha a hídtest vetülete az alátámasztási felület belsejében helyezke~ dik el. A hidak nagy részénél ez meg is valósul. Kivéte lt képeznek a szabadvégű hidtesttel rendel kező, - és a nagyfokú frontá lis görbületen elhelyezkedő hidak. A szabadvégO híd test kiegyensúlyozatlanságán javrthatunk segéd pillér felhasználásával. Ezáltal megnő az erókart kiegyensúlyozn; hivatott teherkar hossza.

A nagyfokú frontális görbületen e l he lyezkedő, körív alakú hfdtestek ugyanúgy viselkednek mint a szabadvégúek. Az erökart itt a pillérek mezialis felszfnét összekötő egyenestöl a körivhez húzott tengely képezi . A rövid teherkart itt is egy-egy segédpil lér felhasználásával hosszabbíthat juk meg (106. ábra).

A HfoKÉSzfTÉS PROFILAKTIKAI ALAPELVEI

3.2.3

106. ábra . Köriven elhelyezkedő hfdlestre ható e rőkart (Fj, a teher kar meghosszabbllá­sával (R ), vagyis segédplllérek felhasználásá­val egyensulyozhatJuk kl.

3.3

A pIllérfogak vitalitásának ~, parodontális épségének -, a fogatlan gerincnyálkahártya sértetlenségé~ nek megtartására ". és egy traumás okklúzió kialakulásának megelőzésére irányuló elveket foglalja egybe.

A pillérfogak vitalitásának konzerválási lehetőségeit a csonkelökészítés általános szabályai és a csonkvédelem fejezetei tartalmazzák.

A parodontium védelmét kíméletes csonkelőkészítéssel, vállas preparációs határral és ezáltal, a fog keményszövetén belül elhelyezkedö, pontosan illeszkedö korona széllel valósíthatjuk meg. Ha a horgonyretenció feltételeit biztositva látjuk, akkor a supragingivalis vállba, vagy vájatba pontosan beilleszkedő horgonyszél a legkevésbé káros a parodontiumra és a legkönnyebben is tisztítható. Ha már parodontális károsodással rendelkező fogat használunk pillérnek, a fenti megoldás egyenesen kötelezö. Mindenképpen kerülni kell a foganyagból kiá lló, meghatározatlan sulcus-mélységbe kiterjedő koronaszéleket.llyen, leggyakrabban a tangenciális csfszolással és/vagy a laboratóriumban még szokásos, mlnta-gravirozással jár együtt.

Egymás mellett elhelyezkedő pillérek koronáinak kötelezően külön-külön széli záródást kell biztosítanunk. Közöttük átjárható rést kell teremten ünk egyrészt a papilla számára, másrészt minden egyes pillér körkörös tisztíthatósága érdekében. Ha a horgonyok axialis felszíneit a természetes fogkoronákéhoz hasonló domborulatokkal mintázták, akkor rágás közben a táplálék nem fogja mechanikusan irritál ni a gingiva marginalist (a túlzottan kihangsúlyozott domborulatok sem jók, mert alattuk lepedékfelhalmozódásra alkalmas terület keletkezik) (lásd még: 2.' .1.6.).

A gerincnyálkahártya sértetlenségét a hídtest okozta nyomás megelözésével, és a tisztfthatóság feltételeinek megteremtésével biztosíthatjuk. Ha a hidtestnek érintenie kell a nyálkahártyát, az érintkező rész domború kell legyen. Semmiképpen se é rintsen elmozdftható nyálka hártyát, mert gyulladást, majd fekélyképződést okoz (107. ábral. A hidtest azon a területen gyakorolhat még nyomást a gerincnyálkahártyára, ahol a technikai kivitelezés során, agipszmintán gravíroztak.

a b 107. ábra. Ha a hfdtest az elmozdrtható nyálkaMf' tyát érrntl, fekélyképz6dést okoznat (a l. Az érintkezés csak a keratinlzált glnglvafelillenel engedhető meg (b ).

A legjobb tisztíthatóság technikai feltételeinek megha­tározásában megoszlanak a vélemények. Egyesek a hídtest anyagát tekintik a legfontosabbnak: eszerint a nyá lkahártya fe lé tekintő, glazúrozott kerámiafelszin a legjobban hygienizálhat6 hidtest, függetlenül attól, hogy milyen viszonyban van a gerinccel (nyereg, tangencialis, stb.l. Mások, az anyagtól függetlenül, a felfüggesztett hídtest-gerlncviszonyban találnak leg­megfelelóbb feltételeket, a napi egyszeri selyemszállal (bolyhos selyemszállal= .. furry floss" (an1l, vagy ínterdentális fog kefével történő tisztrtásnak. Újabban a pont, vonalszerü, és convex fe lszinek tisztftását tartják ideálisnak.

108, ábra . Pótlás elmulasztásának lehetséges következményei: az antagonista fog elongáció mia" beékel6chk a résbe, a hiánnyal Slomsre­dosak pedig megdólnek (nyilak), propulzl6s és mediotruzi6s Interferenclák keletkeznek, parodontális ártalmak jÖnnek létre.

Egy traumás occlusio k ialakulásának megelőzése mar önmagában a fog hiány pátlásával megvalósul részben, mivel megszünteti úgy az antagonista fogaknak a folyamatos axialis kinövését (elongációját), mint a hiányt határoló fogaknak a horizontalis irányú vándorlását (108. ábra). Ezután, az occlusios érintkezése k helyreáHítása, gondos, aprólékos technikai munka és szelektív becsiszolás eredményeként, kiegészíti e törekvést. A cél, az IKP-ban sokpontos, egyenletesen elosztott, egyidőben történő occlusios érintkezések megvalósltása, és a harmónikus, akadálymentes állkapocsmozgások lehetőségének biztosítása, Ez utóbbi kritérium magába foglalja a metszőfogvezetés rehabilitációját propulzióban és a szemfog -Il letve munkaoldali csoportvezetés helyreállftását oldalmozgásban, attól fűggöen. hogyapaciens milyen vezetési formával rendelkezett a csonkpreparáció e lőtt.

FIGYElEMI A pillérek tehermentesitése indokán végzett nagyfokú hidtestkeskenyítés és a csücskök megszüntetése az őrl6fogtájékon, t raumás occlusio (occlusalis dysfunct io) kia lakulását eredményezheti. Maximum 10%-os keskenyftés lehetséges a fogérintkezések károsrtása nélkül.

A HIDAK OSZTÁLYOZÁSA 3.4

Körber szerint, a hidak a következőképpen osztályozhatóak (rövidftett osztályozás): I. A PILL~REKHEZ VALÓ VISZONYUK ALAPJÁN

, . Közbeiktatott hidak: a hiányt határoló két fog hoz rögzülnek

2. Szabadvégű hidak: a hiány egyik oldalán vannak a pillérek 3. Körhidak: amelyek több hiányt is áthídalva, összekötik egymcissal az összes pi1lérfogat egy

fogiven betül

II. A FOGSORBAN ELFOGLALT HELYÜK ALAPJÁN , . Fronthidak: hiányzó frontfogakat helyettesítenek

2. Oldalsó hidak: hiányzó őrlőfogakat helyettesítenek (jobboldali, baloldali, vagy bilaterális elhelyezkedésű hidak)

3. Felső, vagy alsó hidak: annak függvényében, hogy felső - vagy alsó állcsonti hiányokat p6tolnak

III. RÖGzIT~SI MÓDJUK SZERINT , . Szokványos beragasztott hidak

2. Kü lönleges hidak:

- kivehető hidak - szédszedhető hidak - Implantátumokon rögzitett hidak - ragasztott (adhezív) hidak

A HIDKÉSzITÉS LÉPÉSEI

A ma készülő hidak többsége fémvázzal rendelkezik.

3.5

A teljesen fém, - vagy femvázas híd készitésének klinikai (_ ) és technikai (T) lépésekból állnak.

Jelenleg a hidak nagy részét egyetlen darabból állftják eló, mert idóigénye és hibalehetóségei - a kevesebb klinikai és technikai lépés miatt - kissebbek, a forrasztással járó kockázati tényezök (korrózió, szétválás) pedig hiányoznak.

Régebb a több darabból álló és forrasztással egyesItett hidak alkalmazása hasznos volt : ha a fémvázas hid tul hosszú volt ahhoz. hogy egyetlen darabból ki lehetett volna önteni; illetve ha minden egyes horgony pontosságát a pilléren kü lön akartuk ellenőrizni, aszétI záródást pedig egyenként óhajtottuk bedolgozni. Ma már semmi nem indokolja a forrasztott hid készítését.

EGYETLEN DARASSOL TÖRT~NO HIDK~SzIT~S L~P~SEI:

"» klinikai vizsgálat, diagnózis, kezelési terv feiállItása.

'k bonyolult esetekben még: lenyomatvétel, tanulmányi minta klöntése kétszer, tanulmányi csonkpreparáció és a hid viaszból- tanulmányi céllal- történő feiépItése (~wax up~ [an])-+

". j protetikai előkezelés, vagy preprotetikai kezelés .

.. -j: a pillérfogak csankelókészftése, elsődleges csonkvédelem.

i lenyomatvétel, harapásvétel, ideiglenes védőkoronák készítése.

r. mesterminta készltése keménygipszböl.

.I' a hídhorgonyok és hídtes[ egyesített mintájának a kiformázása viaszból.

T a viaszminta beágyazása, kiégetése és ezaltal az öntőforma elérése.

" a megolvasztott fém nek az öntőformába való öntése.

T az öntvény kibontása és az öntött híd kidolgozása.

@ a híd próbája a szájüregben, occlusalis becslszarása .

... finírozás, fényezés.

,.. ha lepelezett hid készül: a leplezés felhelyezése.

ideiglenes rögzítés. majd vég leges becementezés.

r ha lepelezett hid készül: a leplezés felhelyezése.

iS ideiglenes rögzítés, majd végleges becementezés

A részleges foghiánnyal jelentkező beteg vizsgálata, diagnózis felállítása, CI kezelési terv e lkészítése

A betegvizsgá lat csak néhány jellegzetességeben különbözik a szokásos fogászati betegvizsgálattól.

I. ANAMNtzlSNEKTARTALMAZNIA KELL:

személyi adatok. a vizsgalatra jelentkezés oka. személyes, általános orvosi kórelőzmény (rizikótényezők a paciensre, vagy a fogorvosra).

- anyagcserebetegségek (diabetes, hyperthyreozis, stb.) - szív-érrendszeri megbetegedések (érzéstelenítő adrenalin tartalma). - vérbetegségek (leukemia, véralvadás betegségei, stb.) - fertöző betegségek (hepatitis, AIDS, stb. - rizikó a fogorvosra!)

személyes fogászati kórelőzmény.

családi általános orvosi k6relözmény. családi fogászati kórelőzmény (parodontopátiás fogelvesztés!) a részleges foghiány kialakulásának története. káros szokások.

• fogcsikorgatás, préselés (esetleg éjjel) • nyelv, pofa, ajak harapdálasa. • egyetlen oldal használata (ágasra.

II. KÜL50 KLINIKAI VIZSGÁLAT (MEGFIGYEL~S, TAPINTÁS, HALLGATOZÁSl

Külső megfigyeles (inspekció): • a paciens alkatanak a megfigyelése, asszimetr/ák felfedezése. • az arc vizsgálata szemböl (asszimetria k, a fiziológiai és fizikai harapási magasság

értékelése) és profilból. • az arcbőr, az ajkak, az ajakrés vizsgálata szemből és profilbó!. • az orr - és ajak körüli sáncok megfigyelése. · szemres - es pupilla megfigyelése.

Tapintas (jegyezzük a fájdalmat is): • az arccsontok tapintása. · a nyirokcsomók tapintása. · az állkapcsot mozgató Izmok, a nyak - és tarkóizmok tapintása. · az állkapocsizület oldalsó és hátsó tapintása.

Hallgatózás (sztetoszkóppal . néhány esetben túl érzékeny lehet, ezért segédeszköz nélkül hallgat6zunkl

• az állkapocsizület hallgatózása (mandibulamozgások közben hallgatjuk az esetleges kattogásokat, vagy dörzszörejt).

11I. INTRAORÁLlS KLINIKAI VIZSGÁLAT (MEGFIGYEL~S, TAPINTÁS, TESZTEK SEGITS~G~VELl

Maximális szájnyitás: mértéke. deviatio. deflexio, fájdalom, (zületi hangok. A fog ívek alakja, kiterjedése. A maradék fogazat állapota:

· a fogak száma, elhelyezkedése a fogiven, alak, nagyság, szuvas üregek, kopásfazetták, tömések, vitalitás, dőlések, stb.

A parodontium állapota (Rtg. vizsgálattal kiegészftve!) · a ginglva marginalis állapota: gyulladás, váladékozás, vérzés, retrakciók. • lepedék. fogkő, kiálló tömés - vagy korona szélek jelenléte. • tasakok jelenléte és mélysége. - foglazulás mértéke.

A fogatlan gerincrészek vizsgálata. - gerincnyálkahártya vizsgálata - gerinc alakja, kiterjedése (lényeges a hídtest tervezése miatti)

Szájpad vizsgálata (alak, kiterjedés, nyálkahártya állapota).

A vestibulum és a pofa nyálkahártyájának a vizsgálata. A nyelv vizsgálata. Occlusio vizsgálata. A. Statikus vizsgálat (szagittális, frontális, horizontális sfkban).

- mélyharapás, keresztharapás, Angle osztály regisztrálása, • "az occlusio hangjának" a vizsgálata (sztetoszkóppal az orbita alatt): tiszta. diffúz ·

"fremitus" jelenléte (tapintással, az occlusioba kerülö fogak korona - gyökér határának szintjén).

- RKP=IKP? ; ha RKP..eIKP, a kettó közötti elcsúszás mértéke és iránya. - fogérintkezések hiánya IKP-ban egy-, vagy több antagonista között.

8. Dinamikus vizsgálat.

- propulzió: vezetési forma, interferenciák vizsgálata. - oldalmozgás (Iaterotrúzió): vezetési forma, interferenclák vizsgá lata. - balansz (mediotrúziós), hiperbalansz érintkezések felfedése.

IV. K I EGtSZITŰ VIZSGÁLATOK

Tanulmányi minták vizsgálata. lehetőleg egy részben egyéni értékre állítható artikulátorba ls be kell gipszelni a mintákat. az artiku látortanban tanultak alapján. Panoramikus és egyéni fog- röntgenfelvételek elemzése.

V. A D IAGNŰZISNAK TARTALMAZNIA KELL:

Sürgősségi diagnózis. Odontológiai diagnózis. Parodontológiai diagnózis. Protetikai diagnózis (foghiányok etiológiája, elhelyezkedése a fogsoron). Ortodondai diagnózis. Szájsebészeti diagnózis. TMI -i (á llkapocsízületi) - és/vagy izomdysfunkciós diagnózis.

A foghianyok etiológiai tényezői (okai) lehetnek: - veleszületett anodonda, retineált fog. - szerzett foghiány: extrakció, baleset, stb. okán elvesztett fog.

A foghiányok elhelyezkedését (topográfiáját) a fogsorban osztályozni, vagy megnevezni szokás. Nemzetközi leg legelterjedtebb a Kennedy-féle osztályozás (109. ábra). Ennek az alapjai:

- az I. osztályba tartoznak a kétoldali sorvégi hiánnyal rendelkező fog ívek - a II. osztályba tartoznak az egyoldali sorvégi hiánnyal rendelkezö fogfvek - a III. osztá lyba tartoznak az egyoldali sorközi hiánnyal rendelkező fogivek ~ a IV. osztályba tartoznak a frontrészen sorközi hiánnyal rendelkező fogívek . ezenkívül léteznek arab számokkal (1.2,3,4) jelölt alosztályok, attól függően, hogya főosztá lyt

jellemző hiányon kívül, hány további fogatlan rés van a fogfven.

Az osztályba val6 besorolás mindig a legdisztálisabban elheJyezkedö fog hiány alapján történiki (A bölcsességfog hiányát nem vesszük figyelembe.)

109. ábra. Kennedy-féle oSllályok és példakénl kél aloSZlály.

Magyarországon a Fábián-Fejérdy-féle osztályozás használatos (lásd: az anyaországi tanköny­veket).

Romániában a Costa-féle elnevezéstant (110. ábra) használják a leginkább, amelynek az alapelnevezései:

F= frontális hiány (edentáció) : frontfogak sorközi hányának jelölésére L=laterális hiány (edentáció) : 6rl6fogak sorközi hiányának je lölésére. lehet unilaterális (jobb, bal) vagy bilaterális hiány.

T=terminális hiány (edentáció): őrlófogak sorvégi hiányának jelölésére. Lehet uniterminális (jobb, bal) vagy biterminális hiány.

ha több foghiányos rés is található, ezeknek megnevezését mindig a felsö állcsonton kezdjük jobbról balra haladva. majd ugyanúgy járunk el az alsó állcsonton is. írásban történő rögzftés alkalmával az azonos oldali rések közé vesszöt (,) helyezünk, míg a jobb oldalról a bal oldalra val6 áthaladás kor kötöjelet H, vagy M betüt a maxilIán és m betüt a mandibulán (M=m=median).

"0. abra. Példa az E. Costa~féle megnevezés rendszerre: Termino. latere, Fronte ~ Fronte. lateralis hiányamaxillán. Röv!dftve: T,L,F - F,L Ugyanez a Ken nMly emalyozásban: II, "

még hasznalatosak a redukált és kiterjedt foghiány elnevezések, a résbál hiányzó fogak mennyiségi jellemzésére. a subtotalis edentácló kifejezés' -2 fog megmaradását jelentik egy állcsonton

VI. KEZELfsl TERV ELKfszlTfsE

VII. ELLENÓRZfsEK (.RECALL· [ANJl BEÜTEMEZfsE.

A legjobb előreje lzés (prognózis) eseten is a paciensnek legalább 6 hónaponként ellenőrzésre kell jelentkeznie, a kezelés eredményének, és a hrd gondozottságának a felülvizsgá latára.

PRQTETIKAI ELÖKEZEL~S (PREPROTETIKAI KEZELtSl 3.5.2

A részleges foghiányoknak hidakkal történő pótlása, hosszútávra terjedő protetikai ellátást jelent. Mégis, véglegesnek nem nevezhetjük, mert a testidegen anyaggal történő pótlás csak reparációt jelent és nem regenerációt.

A hosszútávú protetikai ellátás egy szájüregi rehabilitáció utolsó lépése. Előtte el kell végezn ünk azokat a feladatokat, amelyek ugyan nincsenek direkt összefüggésben a hId készítésével, de döntően

befolyásolják az eredményt. Ezek az odontológlal, parodontológiai, szájsebészeti, fogszabályozási stb. műve letek jelentik a protetikai előkezelést.

I. A PACIENS EGYÜnMOKÖD~S~NEK AZ ELNYER~SE

A birtokunkban levő összes bemutatható adat (Rtg. felvétel. tanulmányi minták, már kész. hason ló hidak. számft6gépes szimuláció) segitségével elmagyarázzuk paciensünknek a klinikai helyzetet és kezelési tervünket. A felvilágosítás után, a tervvel való beleegyezési szándékát jó ha frásban is rögzítjük. A jól informált paciens együttműködési készsége jelentős része lehet a sikeres kezelésnek.

II. ODONTOLÓGIAI ELOKEZEL~S

A szuvas fogak és pulpakomplikációik kezeléséröl van sz6. a konzerváló fogászatban tanult elvek alapján.

Az egyszerű cariesek esetében - fŐleg ha a margo gingivae közelében helyezkednek el - üvegionomér cement, vagy kompozit tömesekkel láthatjuk el a pitlérfogakat (nagy szilárdságú, oldhatatlan tömöanyagokkal). Újabb kutatásokszerint a korroziólehetésége miatt nem Javasolt korona, horgony alatt amalgámtömést hagyni. Nagyobb, Black II. oszt. üregek esetében a csonkpreparáció elötti töméskészités mellett szól az, hogyamatricarendszerek többsége jobban fenntartható a fogkoronák csfszolatlan axialis domborulatai n, mint a lecsiszoltakon. Természetesen nem kell idét vesztegetnünk kontaktpontok és occlusalis felszfn mintázásával, hiszen a tömés jó részét úgyis lecsíszoljuk. Kissebb üregeket, amelyek az inyszéltöl távol helyezkednek el, tetszélegesen tömhetünk meg a csonkpreparáció előtt. vagy után. Pulpakomplikációk esetén Rtg. felvételen ellenörzött, helyes gyökértömés elérése a cél. Utána 6 hónapos várakozási idö betartása a célszerű , hogy az esetleges kompllkációk ne a pótlás felhelyezése után nyflvánuljanak meg. Még a csonkpreparáció elött elvégezzük a csapos koronafelépitést is.

III. PARODONTÁLlS ELÓKEZEL~S FOSS L~P~SEI , A PARODONTIUM ÁLLAPOTÁTÓL FüGGOEN:

Professzionális hygienidlás. A paci ens szájhygienlás oktatása és motiválása. Célunkat csak a lepedékeltávolítás körülményeinek megteremtésével, tehát a kialló korona- és tömésszélek lecsfszolásával érhetjük el. Paciensünknek a lepedékeltávolrtásban ("plaque control-) mutatott következet­lensége nagyban ronthatja a protetikai prognózist. A durva, korai occlusalis érintkezések és interferenciák becsíszolása. A megtartható, de lazult fogak ideiglenes összekőtése (sfnezésel. Az esetleges parodontális műtétek elvégzése:

- lebenyes műtét, egy jobb gyökérlekaparás és simítás érdekében. - gingivectomia. - csontpótlás membránvédelemmel.

A menthetetlen, patológiás mobilitással rendelkező fogak eltávolítása. Az enyhén lazult fogak végleges sfnezése, esetleg a készülö híd{-akl által.

FIGYELEM! Parodontális betegségben szenvedö fogak sinezese hrddal csak akkor hasznos, ha meg tudjuk teremteni minden egyes plllérfog körkörös tisztithat6ságának a feltételeit. Ellenkezö esetben, a parodontopathia mélybeterJedesét segítjük elö!

IV. SEBÉSZETI ÉS FOGSZABÁLYOZÁSI ELÓKEZELÉS

Fogeltávolitás: eltávolítjuk: - a súlyos keményszövethiányban szenvedő fogakat, győkérmaradványokat. - a menthetetlenül lazult fogakat. - a fogszabályozással javrthatatlan helyzetű (túlságosan dölt, vagy elangált) fogakat.

Pillérfogak nyerése: - impactált fogaknak a fogívbe való elhelyezése: sebészet és fogszabályozás. - foghiányt határoló, dőlt fogaknak a fogivbe való visszaterelése: fogszabályozás. - fnyszél alá törött, de gyökércsapos fogművel felépíthető gyökereknek az ínyszél föle

húzása: fogszabályozás. - többgyőkerü fogak egyes gyökereinek a megmentése hfdpillérnek való felhasználásra:

gyökéramputációval (alsó gyökér esetén premolarizaciónak is nevezik a műveletet):

sebészet.

Az endodondás kezelést elősegítö sebészeti beavatkozások: - transzmaxilláris osteotómia, periapicalis kürettálás, gyökércsúcs csonkolás. - kíméletes extractio, szajüregen kívüli gyökérkezelés, majd reimplantáció.

Gingiva-osteoplasztikus sebészeti beavatkozások: akkor szükségesek ilyen beavatkozások, amikor a létező fog/gingiva, vagy fogJcsont arany rontja a hídkészítés esélyeit.

- koronahossz növelése gingiva és csonteltavoJltássa. - fny alatt elhe lyezkedő gyökér "felszfnre hozása~ a környezö gingiva es alveolaris csont

csökkentésével . - a foghiányok területen túlburjánzott lágyrészek és/vagy csont eltávoHtása. - gerincmagasságot- és/vagy szélességet növelő műtétek (augmentáció), frontrészen e lhelyezkedő foghiányos réseken, a hídtest esztétikájának elérésére: gingiva, vagy csont auto-transzplantátummal. A fogatlan gerinc csonthiányának foka szerint dönt jük el. hogy gingiva, vagy csontplasztikára van szükség:

I. osztályú hiány: a csonthiány 1-2 mm-rel terjed apikális irányba, a Foghiányt határoló fogak zománc-cement határától (=ZCH): általában nem igényel gerincemelö műtétet.

II. osztályú hiány: 3-4 mm hiány apikálisan a ZCH-tól: a gerinc magassagát gingivaplasztikával elégségesen emelhet jük.

III. osztályú hiány: 5 mm vagy nagyobb hiánya ZCH-tól: a gerinc magasságat autolog csont segftségével emelhet jük. Csontpótló anyaggal és membranvédelemmel szintén növelhet jük a gerinc magasságát.

Implantációs sebészeti beavatkozások (lásd 3. 7. fejezet).

V. SZELEKTIV BECslsZOLÁS

A preprotetikai szelektív becsiszolásnak a célja. hogy minél kfméletesebb keményszövet­eltávolítással megszüntessen egy harapási dysFuncti6t. Habár az occlusalis dysfunctio és a ragóizom­és/vagy állkapocsízü leti dysfunctio közön nem sikerült kimutatni közvetlen etiológiai kapcsolatot, az occlusalis akadályok elősegítő és fenntartó tényezökként szerepelhetnek ezekben a kórképekben.

A. A szelektív becsiszolás célja. a gnatológiaból ismert. és a rögzitett fogpótlasokra jellemző egészséges, okklúziós és artiku laci6s viszonyok lehetőségeinek meg teremtése, Vagyis:

lehetőleg IKP=RKP legyen. de ha nem esnek egybe. az elcsúszás legyen kimondottan szagittáIis irányú. és kevesebb mint 2 mm. IKP-ban legyen maximalis szamú. szimultán és szimmetrikus fogérintkezés (ún. "Stop"). a fogvezetéssel törtEmő propulzió (protrúzió) legyen frontfogvezetesü. a fogvezetéssel történő oldalmozgás (Iaterotrúzió) legyen szemfogvezetésü, esetleg munkaoldali csoportvezetésü. Ne legyen balanszérintkezés (mediotrúziós érintkezés) és hiperbalansz érintkezés.

FIGYELEM! A nagyfokú occlusalis eltéréseket a sagittalis- és transversalis srkban szelektív becslszolással nem oldhat juk meg. Ilyenkor a fogszabályozás lehet a járható út.

B. A szelektív becsiszolás általános szabályai: parodontális betegségben szenvedő fogakat csak a gyulladásos folyamatok megszüntetése után csiszolunk be, mert lehetséges, hogya gyulladásos ödéma emelte kl a fogakat az alveolusukból. a becsíszolásra jelentkező paciens rágóizmai feszültségmentesek kell legyenek azért. hogy az állkapocs manipulációit ellenállás nélkül tudjuk kivitelezni . Ha kontraktúrákat észlelünk, izomlazító gyógyszereket - és/vagy relaxáló sint alkalmazunk 24-48 órával abecsiszolás előtt,

a korai statikus érintkezése ket (prematúr érintkezéseket) és dinamikus érintkezéseket (interferenciákat) pontosan bejelöljük (artikulációs fóliával, kalibrált viasszal). artikulátorba gipszelt mintákon megtervezzűk a becsfszolást. apró gyémántokkal, pontszerüen csiszolva, kevés anyagmennyiséget távolítunk el. Utana az érintett felűleteket alaposan felfényezzük. a becslszolásnal amennyire csak lehet óvjuk a tartócsücsköket (funkcionális csücsköket); inkább szélesltjűk az antagonista gödröket, vagy enyhit jük a támasztócsücskök lejtőinek

szögét. egy-egy ülés idötartama legyen rövid, hogya beteg kollaborációs készségét ne merftsük ki.

C. A szelektív becsíszolás lépései : A rágósik kiegyenlítése. Megszüntetjűk a ragóslkot vertikálisan durván megváltoztató, a foghiányos résbe ékelődő, elongált fogfelszíneket:

- becsíszolással (megtartva a rágófelszíni morfológiát), ha nem kell túlhaladnunk a zománc vastagságán.

- a fogkorona lecsislolásával és a rágósfkba beilleszkedő boritókoronával való eJlátással, ha a dentint is érintené abecsiszolás.

- vitálextirpálással. gyökértöméssel és gyökércsapos korona készltésével, ha a becslszolás a pulpát is érintené.

- a fog eltávolltásával. ha olyan nagyfokú a folyamatos elótörése, hogy elónytelenné válik a klinikai korona/klinikai gyökér arány.

Becsiszolás IKP-ban. Artikulációs papírral. fóliával. vagy kalibrált viasszal beje/öljük. majd megszüntetjűk a korai (prematúr) érintkezéseket tKP-ban. Ezt a gödrök szélesítésével. tehát a

háromszögű gerince k lejtőiből való finom zománceltávo lítássa l érjük el. Becsíszolás RKP~ban és RKP~bóIIKP~ba való elcsúszásban. Bejelöljük a CR-ban l étrejövő

e l ső érintkezési pontot, vagy pontokat (RKP), majd az elcsúszási felszíneket IKP~ba. Mivel az első érintkezés bejelölése orvosi állkapocsvezetéssel történik CR-ba, előfeltétel a rágóizmok kóros reflextevékenységtő l mentes, ellazult állapota. (Ha nem sikerül az el lazítás, a fennebb emlitett lazítómódszereket alkalmazhatjuk). Becsíszoljuk azokat a csücsökfelszfneket, amelyek RKP~ból I KP~ba csúszásná l oldalirányba vezetik az állkapcsot, vagy 2 mm~nél hosszabb elcsúszást okoznak. Becsíszolás oldalmozgásban.

a. Balanszoldali (mediotrúziós) érintkezések becsíszolása. A ba lanszérintkezések általá­ban egy alsó és felső tartócsücsök há romszögű gerinceinek l ejtő i n jönnek létre. Bejelölés után, a becsíszolás általánosan ismert BULL (Buccal Upper, Lingual Lower[an]) szabálya szerint járunk el. Vagyis a felső őr l ő buccalis míg az alsó őrlő lingualis irányba néző lejtőit csíszoljuk. Mivel az alsó tartócsücsköknek fontosabb szerepe van a harapási magasság megtartásában mint a fe l sőknek, ezért lehetőleg csak a fe l sőt csíszoljuk, de annak sem a csúcsát.

b. Munkaoldali (laterotrúziós) interferenciák becsíszolása. Munkaoldali elmozduláskor egy fe l ső ő rlő csücskének oralis, valamint egy alsó őrlő csücskének buccalis gerindejtöi okozhatnak korai érintkezést. Bejelölés után, a becsíszolás szabálya LUBL (Lingual Upper, Buccal Lower[an]) lesz, és lehető l eg csak a támasztócsücskök róvására történjék.

Becsíszolás propulzióban (protrúzióban). a. Hátsó (őrlőfogakon keletkező) interferenciák megszüntetése. Ilyen, a természetes

fogazatban ká ros, korai érintkezése k az őrlők propulziós fazettáin jöhetnek létre. Az interferenc ia (-ák) bejelölése után a becsíszolás szabálya tehát DUML (Dista l Upper, Mesial Lower [an]) lesz. Itt is a tartócsücsköket kímélj ük a támasztócsücskök róvására.

b. Elülső (metszőfogakon keletkező) interferenciák megszüntetése. Ha a fe l ső metszök pa latinalis felszínein propulzióban e l őrecsúszó alsó metszőé l ek közül útközben, vagy EtHH~ben valamelyik hamarább érintkezik, álta lánosan a felső metszők vezetőfelszineit és éleit csíszoljuk le, a bejei ölés után. Ha az alsó metsző élébő l távo lítanánk el, I KP~ban

elvesztené érintkezését az antagonistájával és elongációba kezdene. Csak esztétikai okok késztethetnek arra, hogya fe l ső metszőélet kímélj ük az alsó róvására.

A CSONKELÖKtSZITtS JELLEGZETESStGEI 3.5.3

A hídpil lér előkészítése, e l sőso r ban a vá lasztott horgonyhoz való, csonkelőkészítés jellegzetességeit hordozza magában, és a megfelelő fejezetekben tárgyaltuk. Két - vagy tőbb pillérnek, egyet len merev egységbe (hídba) való fog lalása további sajátosságokkal bír:

egyetlen ülésben készíthetünk elő több hídpilIért, a paciens és orvos biztonságos tűrőképességének határain belül. E lőnyei:

- kevesebb alkalommal kell érzésteleníteni. - egymásután preparálhat juk előszőr minden pi llérfog ocdusalis fe lszínét, majd

vestibularis, stb. felszineit. Igy kevesebb időt töltünk a csíszolóeszközök cseréjével, jobban koncentrá lhatunk az illető felszin előkészítésének szabálya ira, fokozottabban

figyelhetünk az összes pillér axialis felszineinek párhuzamosságára.

a csonkok egymás közti párhuzamosságát kell elérn ünk. a hid behelyezhetőségének a biztosítására. A merev szerkezetű híd csak párhuzamos tengelyállású pillérekre helyezhető fel. Két, egymással konvergens, vagy divergens pi llér esetén az egyik fogkorona tengelyállásával párhuzamosan preparáljuk a másik fog koronát, és nem egy középtengelyhez igazítva (111. ábra.l.

,--~~~~---..

Ilyenkor, a következó szabályt alkalmazhatjuk:

111 . á bra, Baloldali hid hoz a PP'tengelyü 45-ös es az mm'ten­gelyü 47-es fogai egy közepará­nyos BB' tengely ulán preparál­rak. A hid felhelyezhetetlen, A Jobboldal! hidhoz mAr a 45·ös PP'tengelyehez igazodva keszi­tettek eló a 47-esI. A híd felhe· Iyezhető.

- az é lő fog tengelye a meghatározó, ha a másik pillér gyökérkezelt. - akissebb volumennel rendelkezó fog tengelye a megharározó, ha mindkét pillér élő, vagy mindkettő gyökérkezelt.

- nagyfokú tengelyeitérések esetén az egyik pillért részleges korona-horgonnyal láthatjuk el (112.c' ábra).

A c

B D

112. ábra . Alsó 6-os elvesztése mlaUi 7-es és 8-as dőlése (AI, Egy konvencionális hid nem helyezhető fel a 8-as M·ls felszlne miatt (B). Részleges koronát kés2ithetünk hfdhorgonykém a 7-re (CI, vagy a 8'.15 eXlraclloJa ulán fogszabályozással JavltJuk a 7-es tengelyállását (D).

- extrém megoldásként, az egyik pil lérfogat gyökérkezeljük és megfelelő tengelyallású korona i résszel rende l kező, gyökércsapos mücsonkot készítünk (113. ábra).

, 13. ábra. A mücsonk ugyan megoldotta a hid fel· helyezhet6ségét, de a rag6erd (F) traumat okoz az alveolaris csonton (apró nyilaknaIl.

FIGYELEM! A dőlt pillérek koronai részének csiszolással elért párhuzamositása, nem jelenti ugyanakkor a tengelyirányu terhelés biztosítását is az illető fogaknak. A fiziológiás (axialis) terhelést, tengely·korrekciós fogszabá lyozással érhet jOk el (112.0. ábra) .

. a párhuzamosítás megtervezése (próbacsiszolás) és preparáció utáni ellenőrzése is tanulmányi mintákon valósítható meg. A lenyomatvétel, és gyorsankötö gipsszel való mintakészítés kevésbé jelent időveszteséget , mint az esetleges hibákból adódó utólagos preparácíók. Tervezéshez igénybe vehetünk egy fogtechnikai paralellométert is.

a szomszédos fogak approximalis felszíne ivel (112.A., B. ábra) is ütközhet a híd. a vá lasztott tengely szerinti behelyezéskor. Megelőzésére - főleg ha bölcsességfogról van szó­a szomszédos fogfelszin zománcában történő retusá lás is megengedett.

A HARAPAsvÉTELJELLEGZETESSÉGEI 3.5.5

Egy funkcionálisan kielégitő fogtechnikai hídmintázás előfeltétele, hogy az alsó és felső fogsor gipszmintáinak a térben való elhelyezkedése és egymáshoz való viszonya az artikulátorban legyen majd lehetőleg ugyanaz. mint a fogsoroké a szájüregben. A gyakorlatban, a gnatológiában tanultak alapján járunk el:

előszőr a felső fogsor térbeli helyzetét határozzuk meg arcív segítségével. majd az alsó fogsorét a felsőhöz viszonyltva, viaszra, vagy egyéb regisztráló anyagra való centrikus (IKP-ban, CR-ban) haraptatással (lásd: 3.5.SJIl. végül a propulziós es mindkét oldali mandibulamozgásokat regisztráljuk aXio- pantográf, vagy egyszerübben excentrikus viaszharapasok segitségével.

A lehetséges klinikai helyzetekhez kapcsolodó centrikus harapásvételi megoldásokat a következőképpen csoportoslthatjuk:

I. A MARAD~KFOGAZAT STABIL OCCLUSIÓS VISZONYAI ESET~N

a. IKP-ban vett harapásvételt használunk egy-két fogra kiterjedó. rövid foghianyok esetében (lásd még: 2. 1. 1. 3.). Kivitelezhető:

• viaszharapással. • cinkoxid·eugenol pasztával mindkét oldalán megkent, keretre tesziten gézlapra való

harapással. • gumialapu harapásrögzftő alkalmazásával.

b. CR·ba vezetett áll kapoccsal történő harapásvételt: ha egyik állcsonton minden fogat le

kellett csiszolnunk. Kivitelezhető:

• egy - vagy kétkezes orvosi manipuláció segftségével vezetjük CR-ba a mandlbulát, miközben felpuhfrotl viaszlemezre haraptatunk, vigyázva, hogy az antagonista fogak ne jussanak érintkezésbe egymással (114. ábra). Ez az eljárás tapasztalatot kíván az orvostól, és ellazult állapotot a pacienstől. (lásd Gnatológia jegyzet).

, •

114. ' br • . laurltzen egykezes. erŐszakmen·

tes módszere a fejecseket CR·ba vezeti (legfel· SÓ, legelülső, és közép - fejecshelyzetEAnterior. - Upper. - MIddie most (AUM - an.l).

115. ' br •. Kompozíclós lenyomatanyagból ké· szÍJit deplOgramálO a fels6 fronlfogakon. Az 6r­lófogak közé harapásrógzlt6 anyagol (viasz. slb.) helyerllnk.

• deprogramáló készüléket alkalmazunk a frontfogak területén, miközben az örlőfogak között 1 mm-nyi rés nyflik, és az állcsont CR-ba jut. Ezáltal megakadályozható az antagonista csücsköknek az érintkezése és oldható, egy esetleges kóros izommüködéshez kapcsolódó reflextevékenység. A deprogramáló állhat müanyagfólia lapocskákból (Ieaf gauge [an] = rés mérő lapok), a felső frontfogakra ujjakkal mintázott termoplasztikus lenyomat-anyagból (115. ábra), vagy lehet egyéb eredeti gyári készülék is. Az alsó és felső őrlőfogak között létrejött résbe juttatott felpuhitott viaszlemezzel, vagy gumialapú harapásrögzftővel

regisztráljuk a két fogsor viszonyát. • A módszer kevésbé függ a paciens együttmüködésl készségétől. mint a kézi vezetéssel műkődó eljárásokban.

II. P I LL~RCSONK ELÓK~SZIT~SE MIATI INSTABILLA VALO OCCLUSIÓ ESET~N

A fog hiányt distalisan határoló pillér occlusalis e lőkészftése után instabillá válhat, egy addig stabil harapás. Ennek oka az, hogy miután a csiszolás következtében megszünik a fogérintkezés, az elevátoroknak lehetöségük nyrllk crania lis irányba emelni a mandibula szárát Szélsőséges esetben, összeszoritott fogsorok mellett, a teljes occlusalis előkészltés mértéke nullának tünhet a viaszregisztrátumon. Ennek megelőzésére dolgozták ki, a profilaktikus harapásvételi módszereket. lényegük abban áll, hogy occlusalis rövidítés előtt rögzitik a harapási viszonyt, majd kiterjesztik a lecsiszolt fog occlusalis felszínére is (1 1 6. ábra).

116. ábra. Kühl módosított profilaktikus harapas­vételi módszere: akrilátból, occ:lusalisan alulmére· tezett sablont készíttetünk (A). Hig akrHátot helye­zünk rá és harapást venünk. akkor. amikor a hátsó pillér occlusalis felszínének még csak a felét kész!­tettük elő (B). A preparáció befejezése után meg­hosszabbít juk a harapást.

III. A MARAD~KFOGAZAT INSTABIL OCCLUSIÓS VISZONYAI ESETtN

Korai érintkezésekkel és/Vagy interferenciákkal rendelkező maradékfogazat occlusalis stabilizáló sín ideiglenes viselését igényelheti (1 1 7. ábra). Az általában a felső fogsorra készülő, kivehetó, stabilizáló sín akrilátból készül és a következő tulajdonságai vannak:

occlusalis felszíne stabil. szimmetrikus, egyenletes és pontszerü centralocclusios érintkezést biztosít az antagonista örlőfogaknak. vezetőfelszínei propulzióban frontfogvezetést, laterotruzióban szemfog vezetést biztosítanak.

A sínt az occlusalis dysfunctio megszűnéséig viseli a paci ens. Utána rögtön elkészítik a hídat, a stabil occlusios viszonyok végleges rögzítése végett.

Stabilizáló sínként viselkedő, ideiglenes akrilát hidakkal is próbálkozhatunk, amelyeknek a rágófelszínét szintén a fenti elvek szerint képezzük ki.

117. ábra. lnterdentalis kapcsokkal elhorgonyzon. kivehető, stabilizáló sin a felső állcsonton. Occlusalis felsz(ne sokpontos, egyenletes érintkezést biztosit az antagonistáknak CO-ban. Stabilizáló sin mintán (A) és szájüregben (B).

IV. HIÁNYZÓ OCCLUSIÓS ~RINTKEZ~SEK ESET~N

Ilyen esetek akkor fordulhatnak elő, ha a hídat befogadó fogsor antagonistája teljesen fogatlan, vagy ha mindkét állcsont részleges foghiányainak beosztása olyan, hogy nem tesz lehetövé fogérintkezéseket. Mindkét esetben harapási sablonok segítségével és kézi manipulációs vagy regisztrációs eljárással rögzítjük CR helyzetben a mandibulát.

A RAGOFELSZfN MEGVALOSfTAsA 3.5.6

A keménygipszból felöntött lenyomatokból nyert mintákat az ardv (felsöl. és a centrikus relációban vett viaszharapás segítségével (a lsó) artikulátorba rögzltjűk (118. ábra). A pantogrammokat vagy az excentrikus viaszregisztrátumokat azután az artikulátor beállítására hasznaljuk, a gnatológiáb61 ismertek alapján (119. ábra),

118. á bra. Felsé minta beglps.zelése az ardv segltségévelDentatus (Non Arcon) artikulátorba.

119. ábra. A szaginaIIs fejecs' pálya beállitása a propulziÓS viaszharapással é~ a csavar meglazításával (nyil AJ. A bal Bennen szög beállllásd Jobboldali vIaszharapással és az alsó csavar meglazltásával (nyíl Bl. Képeken: beálUtás u táni helyzel

A híd igényes technikai megvalósitásának elengedhetetlen Feltétele a szekciós mintakészftés. Az örlófogak rágófelszínének viaszból történő megmintázásá ra kidolgozott pontos eljárás pedig, a felrakásos (additív) technika (lásd: 2.1.1 .5./A).

A HIDAK SZÁJÜREGI PROSÁJA 3.5.7

A híd artikulátorban érkezik a rendelőbe. Ugyanis előszőr a mintákon ellenőrizzük a hídtest alakját, méreteit, viszonyát a gerinchez, a horgonyok kontaktpontjait a szomszédos fogakkal és az okklúziós és artikulációs érintkezéseket. Megvizsgáljuk az eltávolíthatóságát a pillércsonkokról és gyakoroljuk a behelyezést a megfelelő tengely mentén. A gyakorlás főleg többpilléres híd esetében hasznos. Fertőtlenítés után a hidat a természetes pillérekre helyezzük, és a szájüregben is ellenőrizzük. Ha a behelyezés során kissebb akadályokba ütközünk, a koronák belvilágát korrigálhat juk (vigyázat a falvastagság ra!), vagy apróbb csonkretusálásokat végezhetünk. Nagyobb akadály, tengelykülönbség a pillérek között a preparációk felülvizsgá latát és új híd készítését követeli meg. A teljes felhelyezés jelei, hogya horgonyok szélei pontosan fekszenek a preparációs határokba, és a hidtest hasonló viszonyban van a gerinccel, mint a gipszmintán. A hidtest nyomást gyakorolhat a gerincet fedő nyálkahártyára anélkü l, hogya paciensünknek fájdalmat okozna. Ez akkor következik be ha a nyálkahártya összenyomhatósága (rezilienciája) nagy, tehát vastagabb rétegben fedi az alveolaris csontot. A nyomást álta lában a hidtest körüli nyálkahártya anémiája (kifehéredése) jelzi. A fogpótlásból ilyenkor annyi anyagot kell eltávolítanunk, amennyi a tünet megszünéséhez vezet.

A horgonyok és hídtest tisztíthatóságát a hygienizáló eszközök - selyemszál, bolyhos selyemszál, interdentális fogkefe, stb. - számára való hozzáférhetőséggel ellenőrizzük. Implantátumok esetében az implantátum nyakának körkörös tisztíthatósága elengedhetetlen követelmény az osseointegráció megtartásában.

Az esztétikai értékelést orvos és paciens részéről lehető leg állva, egy nagy tükör előn végezzük, anélkül, hogyapaciens ujjaival eltávolítaná a lágyrészeket. Az esztétikai értékelés csak a természe­tes. szimmetrikus lágyrészfunkciók körülményei között (beszéd, mosoly, stb.) lehet tárgyilagos.

Az occlusios és artikulációs ellenőrzés a borítókoronáknál részletesen tárgyalt módon történik. Korrekciókat végzünk nemcsak a ragasztás előtt, hanem közvetlen utána, és a későbbi ellenőrzések során is.

ADHEZIVE - RÖGZITETT (RAGASZTOTT) HIDAK 3.6

A konvencionálisan készülő hidak kétségtelen hátránya az, hogy a horgonyok szamara való csonkelőkészités nagyobb mennyiségű ép fogszövet feláldozásával jár. A savazásos, mügyanta alapú, ragasztás i technika felfedezésével, megnyílt a lehetőség a hídpillérek zománcában történő minimális preparáció után, egy szárny formájú, fémalapú retenciós karral rendelkező híd rögzítésére. A ma l étező adhezív rögzítésü hidak közti fő különbség, a ragasztásra váró fémfelület megmunkálásában rejlik. A jobb esztétikai hatás elérése érdekében már teljes kerámia adhezfve hidak is megjelentek.

ODONTOTECHNOLOGIAI VÁLTOZATOK 3.6.1

I. A ROC HETIE HID

Jellegzetessége abban áll, hogy retenciós fémszárnyai (karjai) tölcsérszerű perforációkkal rendelkeznek, a mügyanta ragasztó mechanikai rögzülésére. Ezenkívül egy szilán kötöanyag

segíti elá a mügyanta tapadását a femre. Frontfogak és őrlák pótlására is alkalmazták, mindenféle pillérpreparáció nélkül.

II. A MARYLAND HID (120. ábra)

Ez a hid már a Ni-Cr-ból öntött fémváz savazása által valósltJa meg kötődését a kompozit ragaszt6hoz. A retenciós szárnyak (karok) tömör fémek, a fogzománcban minimálpreparáció történik. A fémváz savazása történhet egy, - vagy két lépésben.

a kétlépéses savazás eredeti változata a következő: - az első lépés egy elektrokémiai kezelésbál áll, 5 percig 3,5%-os salétromsav oldatban, 250

mNcm2 elektromos árammal. - második lépés 10 percig 18%-os sósavoldatban történő ultrahangos tisztitásból áll.

Kutatási adatok, 9-szer nagyobb tapadási erősséget jelentettek a kezelt fémfelület és kompozit­ragasztó között, mint a savazott zománc és a ragasztó között. A kétlépéses savazás hátránya az elektrokémiai kezelés nagyfokú technika-érzékenysége.

az egylépéses savazás már újabb eljárás: egy királyvíztartalmú gél lel kimondottan csak vegyi savazás történik. Előnye, hogy nem kíván különleges felszerelést, de az elért kötőerőt kisebbnek találták, mint a kétlépéses eljárásnál.

120. ábra. Palatln~lIs nézetból: mlnimálpreparáci6 Mary­land hfdnak (A), Illetve a híd fémváza (B); fémváz próbája szájüregben tC).

Az utóbbi időben kísérletek történtek a fém felületén egy tapadásközvetitó réteg kialakltására, a már Ismert SlIIcoater. Rocatec, stb. eljárássaL

Más adhez(v hldkészitési eljárások (pl. Virginia-híd) savmentes eljárással próbálják a fém retenclós felületét kialakítani.

A vegyileg aktív kompozitragasztók (adhezív) feltalálasával (pl. a Panavia EX) a hid savazása fölöslegessé vatt. A ragasztónak nem mikroretencióra van szüksége, hanem AI02 homokkal való tisztításra és tapadásközvetltőre, mint amilyent a Silicoater eljaras alakít ki Ni-Cr ötvözeten. Aranyötvözetek is hasznalhatóak már adhezív hidak készítésére, mivel a meg öntött fém felülete -tapadásközvetitöként - ónnal futtatható be, amely jól oxidálódik.

Az adhezíve rögzített hidaknál fennáll az a veszély, hogy az egyik kar ragasztása megszűnik, miközben a másik helyben tartja a hidat. Ennek következtében a meglazult kar alatt szuvasodik a fogi Ennek elkerülése érdekében kisérletek folynak egyetlen karral rendelkező adhezlve hidakkal.

FIGYElEM! Vonzó e lőnyei ellenére figyelembe kell venni, hogy tudományos felmérések, 4 év utim az adhezív hidak 74%-at ta lálták a helyén, szemben a konvencionál1san e lőállItott hidakkal, amelyeknek 95%-a 18-25 év után is funkcióképes volt. (a vizsgáit hidak száma megközelítőleg 500-500 volt). Tehát a ragasztott hidak hosszútávra készült provizóriumoknak tekinthetöekl

JAVALLATOK. ELLENJAVALLATOK 3.6.2

I. JAVALLATOK

~ szuvasodásmentes pillérfogakra, ha a foghiány nem túl hosszú. ,:... alsó metszók hiányának pótlására: 1-2 fog hiányában ideális megoldás, ha a fogak caries·

mentesek. r.::. felső metszők pótlasara, nyitott harapás, IKP-ban élharapás, vagy minimális függőleges

túlharapás esetén. ,e lazult fogak rögzftésére: a korai leoldódás elkerü lésére, retenciójavító furatokkal kell

kiegésziteni a preparálást. v egyetlen örlőfog pótlására. Még teljes fogpótlás antagonistájaként sem ajánlatos egynél

több fogat pótolni.

II. ELLENJAVALLATOK

=- szuvas pillérlogak esetén, mivel lecsökkenti az amúgyis kis kiterjedésü, adhezív ragasztásra alkalmas zománcfelületet.

<11 nikkel érzékenység eseten, ha nem teljes kerámiából készül a híd.

~ mélyharapás eseten.

A PILLtRFOGAK ELÖKtSZITtSE 3.6.3

A hid megfelelő ellenállóképességének biztosítására a szerzők jó része pillérelókészftést javasol. A preparáciÓ az approximalis felszének axialis csiszolásából és vezetőfelszlnek kialakltásából áll. Az előkészítesnek lehetövé kell tennie. hogya hid retenciós ka rja 1800-ban körül tudja ölelni a pillérfogat. Supragingivalisan, preparaciós határt kell kialakítani vékony vájat (chamfer) formájában.

A retenciónak és a híd szilárdságának a javítására egyéb preparációs formákat is ki kell alakítani 1121., 122. ábrák.l:

• a metszők oralis felszínén 2-3 lapos mélyedést (lépcsöt).

támasztékot a szemfog tuberculum dentis-én. ' -2 occlusalis támasztékot az őrlófogakon. vertikalls barázdákat; ha amalgamtömések kerülnek a preparáció útjába, e1távolltjuk azokat, és a barázdát kazetta formájában kiterjeszt jük az üregbe.

121 . á bra. Felső nagymetszó preparácl6s formája. 3 ml'· lyedéssel.2 barázdával.

122. ábra. Felsö ki$Örló preparácl6s formája kazettával, egy löml's eltávolflása ulán.

LENYOMATV~TEL 3.6.4

lenyomatvétel addiciós szil ikongumival, poliétergumival, vagy reverzibilis hidrokolloiddal a leg pontosabb.

A HID PRÓBÁJA ~S RAGASZTÁSHOZ VALÓ ELOK~SzIT~SE

Próbánál a felhelyezhetőséget, a barázdákba, mélye­désekbe, kazettákba való iIIeszkedést, okklúziót (óvato­san), frontrészen az esztétikát ellenőrizzük (123. ábra).

A hid nak az adhezív ragasztáshoz való előkészítése

a retenciós karok belső felszínének homokfúvásából (A IOl ) és detergensben való ultrahangos tisztitásából

3.6.5

áll. Aranyötvözet retenciós felszínét ezenkívül ónnal kell 12) .á bra. Kűlönbözóalakúl'sklterJedesű reten-befuttatni, és utána tisztítani. cl6s karok órlófogakon .

A pillérfog ragasztáshoz való előkészítése nyálrekesz izolálás után, fluormentes abraziv pasztával való tisztitással kezdődik. Ezután következik a 40%-05 foszforsavas kezelés 60 mp-ig, majd mosás és szárItás. A savazott fogfelszínre bond anyagot kell alkalmazni, a hId felületére nem. A híd retenciós felszlnét végül kompozitragasztóval kenjük be.

IMPLANTÁTUMOKRA RÖGZITETT HIDAK

Az osseointegrált Implantátumok (1965) növekvö sikeresség! aránya (90% felett) egyre több paciensnek teszi lehetövé. hogy részleges foghiányát lemezes pótlás helyett, rögzített fogpótlással oldják meg. Az osseotintegráci6t BrJinemark svéd professzor az élö csontnak, a beültetett titan felszínét borító oxidrétegéhez való szoros kapcsolódásaként (egyesüléseként) fedezte fel (1952), Meghatározott klinikai műveletek feltételei mellett, a t ltan vagy kerámia implantátum körüli kemény és lágyszövetek teljes gyógyulása következik be, elkerülve a veszélyes, alacsony differenciáltságú hegszövet létrejöttét (124. ábra).

JAVALLATOK, ELLENJAVALLATOK

I. JAVALLATOK

3.7

, 24. ábra. A c50ntrntegrádó elektron mikroszkó­pos képe; egy hónap ut~n al !mp!ant~tumot kö­rüh/evő szövetek: kollagén rostok és oszteob!asz­tok, melyek enndrtJ~k al osteogenes!n.

3.7. l

~ sorvégi részleges foghiánnyal rendelkező paciensnek (Kennedy 1., II. osztály) akinek distalis természetes pillérfog hiányában nem lehet hidat készíteni, a részleges lemezes pótlást pedig nem tudja elviselni.

e,:. nagykiterjedésű, sorközi részleges foghiány esetében (Kennedy Ill.. IV. osztály). ahol a túl hosszú hídtest miatt a prognózis rossz lenne .

.:. egyetlen. sorközi foghiánnyal rendelkező paciensnek, ahol a hiányt határoló természetes fogak épek.

!. teljes foghiány esetén, amikor paciensünk képtelen alkalmazkodni egy teljes lemezes pótláS hoz

II. ELLENJAVALLATOK

tp heveny betegségek.

~ "ante finem" betegségek.

~ terhesség . • dekompenzált anyagcserebetegségek. CI' röntgenterápia idején, ha az implantációs területet érinti. J.i túlzott elvárások esetén a paciens részéről.

e;, hiányos Implantációs tapasztalatok az orvos részéről. '* elégtelen minöségi és mennyiségi csontkínálat az implantátum befogadására. A mennyiségi gondok esetenként, autológ csont beültetésével, vagy csontpótló anyagokkal és membránvédelemmel megoldhatóak. Felső molaris területen jelentkező, elégtelen vertikalis csontkfnálat esetén ma sinus augmetációt (Sinus grafi, sinus lift [an.)) végeznek (lásd: Implantációs sebészet).

l;1f tú lságosan nagy occlusalis terhelés esetén (pl. bruxizmusl. Az implantátum-csont

határfelületre ható túlzott stressz kompromittálhat ja a csontintegrációt . • elégtelen szájhygiene esetén. A periimplantitis megelőzésére szigorú tisztItássai kell óvni

a gingivalis zárást és ezáltal a csontint~rációt. Ez csak jól motivált paciensnéllehetséges. szisztémás behatások eseten: dohányzás, diabetes, stb.

AZ IMPLANTÁTUM ELHELYEZ~S~NEK ELVEI 3.7.2

Az implantátum optimális elhelyezése érdekében a protetikusnak és a sebésznek (ha nem egy-és ugyanaz a személy) együttesen kell résztvennie a tervezésben.

ANATÓMIAI MEGFONTOLAsOK

Ideálisan , O mm magas és 6 mm széles csontállomány szükséges egy implantátum behelyezésehez. Ez biztosrtja, hogy távol maradjunk olyan anatómiai képletektöl mint pl. a canalis mandibularis, és ugyanakkor az implantátumtól vestibularisan és oralisan 1 mm biztonsági csontfal maradjon. róbb szomszédos implantátum behelyezesekor, közöttük min. 3 mm távolságot ajánlanak. A szomszédos természetes fogaktól va ló távolságot' 1 mm-ben határozták meg (125. ábra).

3.7.2.1

A fogelvesztéssel járó egyenetlen csontrezorpció (a axillán 125 . .6 bra. Ajánlott minimális távolságok és a mandibulán különböző irányú) komoly gondokat lmplantárumokközön, és Implantátum és ter-okozhat az implantatum ideális behelyezési szögének, vagy mészetes fog között. a fennebb emlitett csontvastagságoknak az elérésében. A nehézségeken, előrelátóan megtervezett mütéti technikák kal könnyíteni lehet.

a felső állcsont elülső területén: az orrüregtől min. 1 mm távolságot kell megtartani. A csontrezorpció miatt a gerincélre kerülő papilla incisiva (alatta a canalis Incisivussal) megóvására a középvonaira nem helyeznek implantátumot. a felső állcsont hátsó területén:

- a csontsürüség kicsi, a corticalis réteg vékony, ezért az implantátum integrációs ideje hosszabb: min. 6 h6nap. Optimálisan minden egyes hiányzó fogat egy-egy implantátum kell helyettesítsen .

• az arcüreg alsó fala, és az implantátum között' mm csontrétegnek kell maradnia. Ez gyakran csak a sinus augmentáció mütétével érhető el.

az állkapocs elülső területén: a csont mennyiségi és minöségi szempontból is a legjobb implantációs feltételeket biztosít az interformainális régióban. Ez lehetövé teszi a legrövidebb Idejű csontintegrációt, és ezáltal a gyorsabb terhelhetöséget (már rögtöni terhelést is végeznek). Leghelyesebb ha olyan hosszú implantátumot választunk, hogyamandlbula alsó corticalisában való rögzülését is biztosítsa (126. ábra). A foramen mentale területét 5 mm-re szabad megközelíteni. az állkapocs hátsó területén: a canalis mandibularist 2 mm-re közeirtheti meg az implantá-

tum. Ezért, gyakran csak a legrövidebb implantátumokat lehet használni (8-10 mm) és az integrációs idő is valamivel hosszabb. A rövid implantátum rontja a klinikai korona/klinikai gyökér arányt.

= - ----,

=-:;r~~~-·I<Ó cortlcall~

pROTETIKAI MEGFONTOLASOK

126. á bra. Ahollehetseges, az Implantátum mindkét vége corticalis csontrétegben le­gyen.

3.7.2.2

A fogpótlás (a szuprastruktúra) esztétikája és funkcióképessege is az Implantátum (infrastruktúra) elhelyezésétől függ.

esztetika: vert ikális irányban különösen a fe lső frontfogak területen lényeges, hogy az implantátum testének külső széle, 2-3 mm-rel apicalisabban helyezkedjen el, mint a gingivából előbukkanó, majdani koronaszegély. Horizontális Irányban a szomszédos, természetes fogaktól való 1 mm-es implantátum távolság biztonságos a csontszövet épsége szempontjából, de nagyobb távolság rontja a protetikus eselyeit az esztétikus koronaszélesség megvalósításá ra. funkció: az implantátum hosszanti tengelyét a leendő fog pótlás rágófelszínének központi gödrébe kell irányítani a káros, horizontális irányú eröbehatások megelőzésére. A statikus occlusió5 viszonyok közül a "freedom in centric~ tünik a legmefelelöbbnek implantációkra kerülö fogpótlások esetében. A dinamikus occlusio oldalmozgását lehetőleg a meglévő természetes szemfogvezetéssel, vagy ha nem lehetséges, az implantátumokat is belefoglaló munkaoldali csoportvezetéssel kell megoldani. A csűcsöklejtők enyhe dőlésü kiképzése ajánlatos.

BIOMECHANIKAI MEGFONTOLASOK 3.].2.3

teherelosztás: gyökérhártya hiányában az implantátumok nyomás formájában közvetítik a rágóeröt a csontra. A nyomás nem egyenletes, és veszélyezteti az osseointegrációt. A teherelosztás érdekében:

• maximális implantátumfelületre (a lehetó legtöbb és legnagyobb implantátumra). - a szuprastruktúrák egybekötésére (sinezésére). - kiegyensúlyozott occlusióra törekednek.

feszülésmentesség: párhuzamos mücsonkok és a rákerülő hfd pontos technikai kivitelezése meggátolhatják a csontintegráci6t veszélyeztetö káros feszülés létrejöttét. forgatónyomaték csökkentése: az implantátumot tengelyirányon kívül terhelő erők,

forgatónyomatékként viselkednek. A rágófelszin szélességének csökkentésével (127. ábra), aszuprastruktúra sinezésével. szabadvegű híd készítésének az elkerülésével védekezhetünk.

Természetes pillérnek és implantátumnak egyetlen hídba való rögzítésétől, a mügyökér zéró rezilienciája miatt óva intenek egyes szerzők (128. ábra). Mások a fog tapintásérzésének a megtartása érdekében, épp az ellenkezője mellett állnak ki.

A B

127. ábra. Széles rágófelszin és meredek csucsöklejt6k nö­velik a forgató nyomatékot.

IMPLANTÁTUMFAJTÁK

128. ábra. Implantátum és termé­szetes fog egyetlen hídba való rög­zítése, az l-fejet túlterhelheti.

3.7.3

Három nagy csoportja van az implantátumoknak: subperiostalis, transossealis és enossealis fajta. Az első kettőt elsősorban teljes foghiányos paciensek lemezes pótlásainak elhorgonyzására használják. Tárgyalásuk nem tartozik e jegyzet témaköréhez.

A harmadikat, az enossealis implantátumok csoportját, részleges foghiányok esetében alkalmazzák akár egy, akár több darab felhasználásával . Az alveolaris csont ba helyezhető penge alakú, és a gyökér formájú közül, egyértelműen az utóbbi mutatkozott sikeresebbnek (129. ábra).

A gyökér formájú implantátumok 3-6 mm átmérő-

B

vei és B-20 mm hosszal rendelkezhetnek. Léteznek 129. ábra. Penge (A) és gyökér (B) alakú

cilindrikus, és csavar alakú gyökérimplantátumok is. implantátumok.

A behelyezésre irányuló, szükséges sebészeti műveletek száma szerint megkülönböztetünk: egyetlen műtéti szakaszban csontba helyezhető egyrészes csavart; ennél, a műtét során, a testtel (gyökérrel) egységet alkotó, csonk formájú fejrész (korona i rész, műcsonk) már a szájüreg be hatol a nyálkahártyán keresztül. Erre rögzíthető majd, cementezéssel a fogpótlás. két műtéti szakaszt igénylő, kétrészes implantátumok a gyakoribbak:

az elsőben behelyezik a gyökér formájú implantátumtestet a csontba. egészen a corticalis szintjéig, majd a nyálkahártyát összevarrják fölötte. A csont minőségétől függően 3-g hónapi, terhelésmentes gyógyulási időszak következik. Ezután,

- a másodikban újra feltárják a muco-periosteumot, és a már rögzült implantátumra kapcsolják, az ugyanazon gyártó cég által forgalmazott implantátumfejet. A test és a fej kapcsolatát a nagyszámú gyártói rendszer ugyanannyi változata biztosítja. Az implantátumfejre csavarozással, vagy cementezéssel rögzíthető aztán a fogpótlás.

GYöK~RFORMAJú, KtTR~SZES IMPLANTATUM R~SZEI (130. ábra) 3.7,4

4

130. i br • . Ketrénes Implantátum alkotórészei (cementtel rögzülő rogp6tláshoz 4 Semados S line) - Implantátum teste (l l, - I-test belsO natszögébe meszked6 elfordulásgátló (2) - Implantátum feje (3), • Fejrögzit6 csavar (4).

AZ IMPLANTÁTUM TESTE (I-TEST)

Az. elsö műtéti szakaszban, a csontba elhelyezendó rész jelenti az implantátum testét. A legtöbb gyökér alakú implantátum teste titanból, vagy titánötvözetböl készül, amelynek felszrnét homokfúvással vagy a plazmasz6rás módszerével érdesítik, esetleg hydroxylapatit bevonattai látják el. Mindezen eljárások célja az csontintegráció javitása. A legrégibb, klasszikus Branemark implantátum teste egyszerű, esz.tergályozott felszínnel rendelkezett. Az Implantátum teste je lentősen különbözhet rendszertől függően alak, menet, átmérő, nyaki forma tekintetében 1131. áb,a).

AZ IMPLANTÁTUM FEJE !I·FEJ)

3.7.4.1

131. ábra. Különbözö alaku ImplantátlJm­testek a Bego· Semados rendszerből.

3.7.4.2

A második mütéti szakaszt követően, az implantátum testéhez rögz'tik a fej részt. A fejnek van egy szakasza amellyel a testbe rögz'thető, és egy koronai, műcsonkszerü része, amelyre majd a pótlás kerül. Készülhetnek titánból, Cr-Co ötvözetből, vagy cirkonium dioxid ból- front részi implantátumok esztétikai hatásának növelésére.

A kétrészes l-fejek (amelyeket csavar rögzit az l-testhez) elfordulásbiztosak. mivel a test felső részen kialakított külső, - vagy belső hatszög, horony, stb. alakú retenc1ójába illeszkednek (132. ábra). Ezen

tulajdonságuk miatt egyedülálló implantációs pótlásokra is biltonságosan alkalmazhatóak. Az egyrészes l-fej külön rögzítő csavarral nem rendelkezik, hanem az l-test felőli részén levő csavarral hajtandó be. fgy az elfordulásgátlás lehetetlen, sőt tengelykorrekcIóra sincs lehetőség. ezért ma visszaszorult a használatból.

Az egyrészes és kétrészes fejek a laboratóriumban a mintán. vagy becementezésük I felcsavarozásuk után a szájüregben direkt módon ls preparálhatóak (figyelem a jó hűtésre!) .

132. ábr.. Anllrolacfós bels6 hatszög az I·testben es a bele illeszkedő fejresz (Bego • Semados).

Az implantátumfejek lehetnek: egyéni leg becsíszolandó l-fejek (133.A. ábra) tengely-korrekciós fejek: 25-30G-ig érhető el velük tengely-korrekció (133.B. ábra) egyrészes, gömbretenci6s gyári fejek, lemezes pótláshoz (133.C. ábra)

A B c

, 33. ábra. A. Becsiszoland6 1-fej; B. 20R·OS tengely· korrekciós fej; C. Gömbretenci6s fej.

Az l-fejhez a rákerülő suprastruktúra kérféleképpen rögzülhet: cementtel rögzített fogp6t1ás (esztétikailag kielégltőbb eredményt nyújt, mint a csavarral rögzitett fogpótlások; nem áll fenn a csavar meglazulásának a veszélye) csavarral rögzitett fogpótlás (olyan esetekben, amikor a pótlás fogorvos által lecsavarozhat6 kell legyen - kemény és lágyszövetek kezelése végett, vagy időközönkénti professzionális tisztítás szükségessége miatt) .

KLINIKAI ÉS FOGTECHNIKAI TARTOZÉKOK

az implantátum zárócsavarja: az első műtéti szakaszt követöen, abehelyezett implantátumtest üregének tetejét, a gyógyulási idöszakra lezáró csavar. A csavar eléggé lapos kell legyen ahhoz, hogy fölötte a lágyrészeket varrattai feszülésmentesen egyesíteni lehessen. A csavart annyira be kell hajtania a sebésznek az implantátum belsejébe. hogy közéjük a csont ne nőhessen be (134. ábra). a gingivaformáló csavar: a második műtéti szakaszt, tehát az Implantátum nyálkahártya alóli felszabadftását követöen alkalmazzák.

3.7.5

134. ' br • . Implantátum zárócsavarja.

Az implantátumtestbe, vagy - fejbe csavarható klinikai tartozéknak az a szerepe, hogya környezö gingiva irányított formájú gyógyulását elősegítse (135. ábra). A csavar titánból készül és 2-10 mm magasságú lehet, az implantátumot fedő ginglva vastagságától függöen. A frontfogak területén, ha a lágyrészesztétika ("pink estetics" [an.]=rózsaszin esztétika) megkivánja, az implantátumtest átméröjénél szélesebb, csavart alkalmaznak. Úrlőfogak területen 2 hétig, front· fogak területen 3·5 hétig tart a gingiva formálása. 135. ábra. Az l-testbe az átvivő sapka és a lenyomati fej az implantációs protetikában, hajthat6glnglvaformáló indirekt lenyomatvétel nél alkalmazott tartozékok. csavar.

- az átvivő sapka az ímplantátumfejre vagy lenyomati fejre pontosan ráilleszthetö, mivel belső felszíne a fej negativ mása .

. a lenyomat! fej (L·fej): az l-fejbe, vagy az l-testbe csavarható, illetve csavarral rögzlthetó (136. ábra). Letezik:

a.l körszimmetrikus L~fej , amely a lenyomatból könnyen eltávoHtható és pontosan visszahelyez· hetó, ezért zárt egyéni vagy gyári kanállal vehető a lenyomat;

A b.l asszimetrikus l~fej, lapos olda lfelszíneivel és gyürüszerü befüzödéseivel a lenyomatban rögzülve marad. Az l-test felső részének antirotaciós retencióiba (hatszög, horony, stb.) pontosan illeszkedik, és egy, a L·fej belsején átmenő csavarral rögzül. Felül nyitott kanallal vehető a lenyomat.

136. ábra. A. Urt kanalas lenyomat­vételre alkalmas lenyomati fej, atvi· vő sapkaval; 8 . Nyitott kanalas lenyo­matvételre alkalmaslenyomati fej.

a technikai analóg: az indirekt lenyomateljárásoknál alkalmazott tartozék (137. ábra). Müanyagból vagy fémből gyárt ják, és az l-test felsö részének, vagy a fej pontos másolatának felel meg a laboratóriumi mintán. A technikai ana lóg lenyomatvétel után ponto­san az atvivő sapkába tolható, vagy a L-fejbe illeszthető és az átmenő csava rral rögzíthető. A lenyomatot, benne az ősszecsatolt sapka + analóg, illetve l ·fej + analóg együttessel, mügyantával erösltett gipszből öntik fel. a fog pótlást rögzítő csavar: akoronán, hldon áthatolva az implantatum fejéhez esetleg direkt a testéhez rögzíti a fogmüvet. ntánból, titánötvözetből , vagy aranyötvözetböl állitják elő.

AZ IMPLANTÁCIÓs FOG PÓTLÁS GYAKORLATI MENETE

KLINIKAI VIZSGALAT

137. ábra. I-test felsö részét utanzó tKhnikal anal6gok.

3.7.6

3.7.6.1

Javallatok és ellenjava llatok figyelembevételével a szokásos klinikai vizsgálat alapján döntünk az implantációs fog pótlás szükségességéről.

RONTGENVIZSGÁLAT 3.7.6.2

Kezdeti panorámafelvétel készrtese nélkülözhetetlen, A tervezett implantáci6k helyének értékelésére. a laboratóriumban előzőleg röntgensablont készítenek. A sablon extrakemény tanulmányi mintan készül mélyhúzon t6ljából, akrilátból. vagy sellakból. Az orvos altal, a mintán megjelölt helyeken az alaplemezt átfúrják, és a lyukakba meghatározott méretű fémgolyókat ragasztanak. A maradék fogsorra és a fogatlan gerincre pontosan ileszkedö sablonnal aztán a szájban elkészftik a panorámafelvételt. A golyók röntgenárnyéka a felvételen pontosan megmutatja az implantátumok tervezett helyét. Ugyanakkor hármas~szabáty alkalmazásával, anatómiai képletektól való távolságok is kiszámrthatóak (ismervén: 1. a gömb valós átmérőjét, 2. a gömbnek a felvételen mérhető atmérőjét, 3. a felvételen valamitől mérhető távolsagot, kiszámlthatjuk 4. valamitől a valós távolságot).

Esetenként lateralis koponyafelvételt, ritkán Cl-t is készíthetnek.

A TERVEZETT HID DIACiNDSZTIKAI MEGMINTÁZÁSA 3.7.6.3

Az artikulátorba gipszelt tanulmányi mintán viaszból, vagy önkötő akrilátból megformálható a tervezett szuprastruktúra. Ha akrilátminta készül, az a szájüreg be is bepróbálható. A diagnosztikai felviaszozással fontos adatokat nyerhetünk a várható esztétikai és ocdusalis eredményről.

Hangsúlyozottan jelentkezik az eredmény elörevetítésének szükségessége a frontfogak területén.

A felviaszozott gipszmintáról duplikátum önthető, amelyre a műtéti munkát elösegrtö sebészi sablont készítenek. A sablon anyaga átlátszó ön kötő akrilát, amelyen az implantátumok (hfdpillérek) megjelölt helyeit a fogtechnikus frézelőgép segitségével párhuzamosan árfúrja. A lyukak átmérője a sebészi előfúró átmérójével egyezik meg, és a pontos és párhuzamos műtéti fu ratvezetést szolgálja.

AZ IMPLANTÁClÓS MÚTn IKnSZAKASZDS) 3.7.6.4

I. AZ IMPLANTÁTUM BEHELYEZ~S~NEK MÚT~TI VÁZLATA (e lsö műtéti szakasz) (138. ábra,or)

A B

, 38.A. ábra. A. Lebenykészítés; 8. Elöfúrás; C. Tág{tó fúrások.

D E F G

138.8. ábra. D. Menetvágás; E. Az implantátum behajtása; F. Az implandiIum zár6csavarjának behelyezése; G. A seb zárása.

II. AZ IMPLANTÁTUM ELOKtSZITtSE A fOGPOTLÁSHOZ (második műtéti szakasz) (139. ábra50r).

A B

IMPLANTÁClOS fOGPOTLÁSTANI LtPÉSEK

I. IOEIGLENES fOGPOTLÁS KÉszlTÉSE

c • 139, 'b~. A. Nyálkahártya ki· metszése sZIkévei vagy uepánnal; 8. Zárócsavar eltávolltása; C. Glnglvaformáló cS.lVar beha} tása.

3.7.6.5

Ideiglenes lemezes pótlás: nagykiterjedésü foghiányok esetén alkalmazzák a gyógyulási Időszakban. A megtámasztást lehetőség szerint a megmaradt természetes fogakra is ki kell terjeszteni (dentális megtámasztás). A nyálkahártya-c50nta lap nyomásának csökkentése érdekében az alaplemez távo lítással készül az implantátumok fe lett és puhán maradó akrIláttal bélellk alá. AkrIlátból készült híd: kis kiterjedésü foghiányok esetén, a hiányt határoló természetes fogkoron~khoz rögzítve. Adhel.ÍY hid (pl. Maryland): egyetlen fog ideiglenes pótlására.

II. A VÉGLEGES HID KÉszlTÉSÉNEK VÁZLATA

Lenyomatyétel: az l-fejet, vagy a test végrészét mintázzuk le. o direkt (szokványos) lenyomatot veszünk gumialapú anyaggal, zárt egyéni, vagy gyári

kanállal, ha az l-fejeket kelllemlntázni. - Indirekt lenyomatot készítünk, ha átvivő sapkát, vagy l -fejet alkalmazunk a

lemintázáshoz. Zárt egyéni, - vagy gyári kanálban, gumialapú precíziós lenyomatanyagot használunk. Ha az l-test végét kell lemintáznunk l -fej. és átmenő csavar alka lmazásával,

akkor nyitott kanállal vesszük a lenyomatot{ ' 40., , 41. ábrák.). Harapási viszonyok rögzítése:

- a lenyomat felőntese (140.( .• O. ábra) után következik. rövid, sorközi hiányok eseten a hídkeszítesnél alkamazott eljárások szerint. nagy kiterjedésű, vagy sorvégi hiányok esetén a lemezes pótlások harapási viszonyainak

140.lIbra. Nyilolt kanalas lenyomatvétel (keresztmetszet): átmenő csavar fl). l -fej (21. nyitott kanál {31. l-test (4). technikai analóg (51. gipszminta (6). mülny (7).

A. nyitott kanállal veszünk lenyomatot. miközben az atmenó csavarokkal rögzitve van a l-fej az l-testhez. B. atmenc5 csa­varokat megoldva. a U ej a lenyomattal együn eltávoUtható. C. a lenyomatban levő l-fejhez átmenő csavarral rögzltJük a technikai analógol. majd kiönt jük a gipszmintát (mü(nyt is létrehozhatunk az esztétikai hatás ellenőrzésére). D. a technikai analóg a gipszminiában pontosan visszaadja a szájuregben levő j·test helyzetét

B c 141. á bra. lart kanalas lenyomatvétel (keresztmetszet): átvivó sapka (l). l -fej (2). zárt kanál (3). I-test (4). technikai analóg (5). gipszminta (6), mülny (7). A. a lenyomatot zárt kanállal végezzük, Igy nincs l ehetőség az á tmenő csavar kicsavarásara, ezért a l ·feJ iIZ l-testben marad a lenyomatkanálleemelése után. B. a lenyomatban maradt átvivő sapka, C. a lenyomatban maradt átvivő sapkába ponto­san viss.:zallleszthetó a l -fej. O. a l -fejbe belecsavarozható a technikai analóg és klönthelC~ a gipszminIiI, megkapva az l-test szájuregi helyzetét.

megállapításához hasonlóan. A harapási sablon alaplemeze es sánca is akrflátból készü l, és occlusallsan viaszréteg helyezhetö rá . A sablon, az átmenö csavarok által az implantátumhoz rőgzíthetö.

Minták artikulátorba való begipszelése. A híd elömintázatának szájüregi próbája: műgyanta fogakat állítva a sablonra és az implantátumhoz rőgz(tve, paciens es orvos együtt ertékeiheti a várható eredményt. Pozitív véleményeseten a helyzet gipszkulccsal rögzlthetö.

A híd fémvázának megmintázása viaszból, beágyazás, öntés. A leplezöanyag felhelyezése. A hid szájüregi próbája és fejre való cementezése, vagy rögz(töcsavar alkalmazása. Szájhygieniás oktatás, ellenörzö· röntgenfelvételek készítése, az időszakos ellenörzések beütemezése.

FIGYELEM! Az Implantációs sebészet - és protetika részletes elsajátítása, egy adott rendszerben történik, és posztgraduális képzés része.

Az első, Mg-klorid alapú fogászati cementek (Sorell856) ragaszt6anyagként nem váltak be. A sikeres rögzítöcementek történeti adatai röviden:

1877-ben Rostaing használja e lőszőr a fogaszatban a Zn-Q-foszfat cementet. 1903-t61 használják a szili ko-foszfát cementet, és a ZOE cementeket. 1920-t61 az EBA-cementeket vezetik be. 1966 a carboxilatcementek kidotgozásának éve (C. Smith). 1969: megjelennek az üvegionomer-cementek (D. Wilson). 1985 - a kompozitcementek, majd a kompomércementek, végül a mügyantával erősített üvegionomer-cementek kifejlesztése és feljavftása történik egészen napjainkig.

RAGASZTOMECHANIZMUSOK

TAPADÁSMENTES (NONADHEZfvl RAGASZTÁS

Eredetileg a ragaszt6cementek alkalmazásának a célja az volt, hogy kitöltse a csonk és a koronabelső közötti rést és megakadályozza a folyadékbeáramlást. Igy pl. a Zn-O-foszfát cementnek semmilyen kötődése nincs molekuláris szinten a két felülethez és csak mechanikusan kapaszkodik a csonk és a koronabelső egyenetlenségeibe (142. ábra). Tehát a fizikai értelemben vett tapadás (adhézió) hiányzik. A fémkoronák belse'ének homokfúvással történŐ érdesítése, J foszfátcementtel történö rögzítés előtt , éppen a mechanikai retenciós felület növelését célozza meg. A minimalisan kúposított csonkról, a fel ragasztott korona eltávolítása - az egyetlen lehetséges, axia lis Irányban - csak acementréteg kárositihával érhető el.

MIKROMECHANIKAI RÖGZÜLÉS

4 .1

41 1 . .

A ± B l' ~

\ V '----

142. á bra. FoszUtcement ragasztás: a korona nem távoUtható el axialisan a csonkról (A., nyílJ. mivel a két érdes felü­!etbe belekötött cementnyu!ványok meg­akadályozzák az egyenetlenség oldalaI­ra merőleges elmozdulást (B., nagyított rész).

4.1.2

A mügyanta alapú (kompozit) cementek, savazással elért, üreges (porózusos) felszineken alkalmazva, mikromechanikai rögzülésre képesek. Az anyag belső, szakít6szilárdsága (kohéziós ereje) 30·40 MPa, amely nagyjából ötszöröse a Zn-O-foszfát cementének. Ez a szakltószilárdság néha meghaladja a fogzománc kohéziós erejének értékét is. Ilymódon, a kompozitcementek alkalmassá válnak kevésbé mély, föleg zománcban történő csonkpreparáci6kra készülö pótlások (héjak, Maryland hidak) becementezésére.

A rögzítendő testek anyagától függöen különbözőképpen érhető el az üreges felület: foszforsavas kezeléssel a zomándelszínen.

• hydronuorsavas kezeléssel a kerámiafelszínen.

• elektrokémiai savazassal, kémiai savazással, homokfúvással a fémfelszinen.

MOLEKULÁRIS TAPADÁS (ADH~ZIÖl

A két különböző anyag molekulái közötti molekuláris tapadást fizikai erők (bipoláris, Van der Waals) és vegyi kötések (ioncserés, kovalens) biztosítják (1 43. ábra).

4.1.3

Carboxylat és glassionomer cementek képesek a fog kemény­szöveteihez és a nemesfémmentes ötvözetekhez, molekuláris tapadással is rögzülni. A ragasztási erőt azonban csökkenti e két cementfajta viszonylag alacsony kohéziós (belső) ereje. Tehát az előkészített csonk axiafis falainak lehetséges, mínimális küposítása ez esetben is jelentős a pótlás retenciója szempontjá­ból.

143. ;\briS. Mole kul;\ ris tapadas. A molekuláris szlntü vonz6erö Igazi ta­padast hoz létre két test érintkezesben !évö felületel között.

Műgyanta alapú (kompozit) cement ek molekuláris tapadását biztosító kötőanyagok (coupling agents lan.]) kidolgozása korlátozott sikerrel járt. A felerdesitett fém - és kerámiafelülethez való tapadást e lősegítö szilánok csak kiegészítik a kompozitragasztó mikromechanikai rögzülését, és lecsökkentik a résképzödés veszélyét. A nemesfémötvözetek felülete nem alkalmas kompozit­ragasztóval való molekuláris tapadásra. Mégis, vékony szilikátréteg képezhető a felszinükre speciális felszereléssel (Silicoater, Rocatec,stb.), vagy ón bevonat alkalmazasával. amely aztán lehetövé teszi a kompozitragaszt6hoz való kötődését.

ANYAGTANI VONATKOZÁSOK

A V~GLEGES RÖGZITÉS ANYAGAI

A. FOSZFÁTCEMENT

Összetétel: Porból (Zn-O, Mg-O) és folyadékból (52-56%-os ortofoszforsav) áll.

Előnyei :

~ magas nyomási szilárdság (96-'10 MPal . .:. többféle keményedési idő: normál és gyors (rapid).

Hátrányai:

~ pulpat irritáló hatás: keverés után kb. egy óráig erősen savas a pH-ja (pH 3,5).

" kötés közben zsugorodik, ez pedig mikrorepedések forrása lehet.

4.2

4.2.1

~ apró pórusokat tartalmazhat, amelyek a koronaszéleken baktériumok megtelepedését segíthetik elő.

Javallatok:

:!J fém, - leplezett fém, koronák, - betétek, - gyökércsapos fogmüvek, - hidak rögzítésére.

Ellenjavallatok:

ll; mivel tapadásmentesen rögzít, nem alkalmas adhéziós hidak (Maryland), kerámia, polyglass, Targis-Vectris koronák,- betétek,- héjak- és hidak ragasztasára.

Gyári készitmények: Harvard (Harvard), De Trey Zinc Cement (Ne), Adhezor, (Spofa), stb.

B. CARBOXILAT CEMENT

Összetétel: Porból (Zn-O, Mg-O, AI,O,) és folyadékból (40-50% polyacrilsav) áll.

Előnyei:

.:. alacsony pH-ja (pH 4,8) ellenére kevésbé ártalmas a pulpára, mivel a szabad savmennyiség jóval kissebb, mint a foszfátcement esetében .

.=. a nagy polyacrylsav molekulák nem tudnak behatolni a dentincsatornákba, tehát nem irritáljak a pulpat, nincs fájdalom.

i!. jól kötődik molekulárisan a fogyszövetekhez (9 MPa a zománchoz, 3,3 MPa a dentinhez) .

.::. jól kötödik a nemesfémmentes ötvözetehez.

Hátrányai:

a foszfátcementénél jóval alacsonyabb a nyomási szilárdsága.

kötési zsugorodása négyszerese a foszfatcememének. Ezért nagyobb a résképzödés és az utólagos kioldódás veszélye a széli részeken .

• nem kötődik a nemesfémekhez.

Javallatok:

.::. Fém, -leplezett fém, betétek, -koronák, -rövidebb hidak ragasztása, ott, ahol nagyobb csonkérzékenységgel számolunk.

Ellenjavallatok:

.. olajtartalmú (eugenol) gyökértömések fölé, vagy gyökércsapos fogmúvek ragasztására, mivel az olaj gatolja a kötést.

8: kerámia, kompozit, polyglass inlay, héj, korona, és adhezív hidak rögzltésére.

Gyári készitmények: Durelon (ESPE), Livcarbo (GCl,stb.

C. ÜVEGIONOMER CEMENT I. Tipus (GLASS IONOMER CEMENT=GIC, TYPE 1.)

Összetétel: Porból (finomra örölt Ca-AI-F-szilikátüveg) és folyadékból (akrilsav, maleinsav, itakonsav kopolimer, borkősav) áll.

Előnyei :

~ kötés közben még alacsonyabb a pH-ja mint a foszfátcementnek, de az összekapcsolódott kopolimér savmolekulák nem tudnak kiszabadulni a keletkezett gélből , tehát minimális a pulpakárosit6 hatasuk (akárcsak a carboxylat cementeknél) .

.:!. a nagy savmolekulák nem tudnak behatolnI a nyitott dentincsatornákba .

.::. kelátképzödés révén a fogszövetekhez kémiailag (molekula ri san) is kötődik,

~ nemesfémmentes ötvözetekhez szinten kötődik vegyileg .

.:. tluortartaJma miatt cariostatikus hatasu .

..:. nyomási sziJárdsaga (127 MPa) es szakítószilardsAga (12-17 MPa) meghaladja a foszfAtcementét.

.:. kötési zsugorodasa csekély, hótágulása a fogszövetekéhez hasonló.

v végsö oldékonysága csekély, ha a por/ folyadék aranyt a gyári lefrásnak megfelelően alkalmazták.

Hátrányai:

minósége nagyban függ a por/folyadék aránytól.

e:. nagy a kezdeti oldékonysága (addig amig a polIakrilsav csak a Ca-Ionokkal képez láncot), ezért érzékeny a nedvesség re. Ez kb. 24 óra (addig az AI-ionok is beépülnek a láncokba, és a cement stabil és oldhatatlan lesz).

~ a kiszáradasra ls érzékeny (Ievegóáramlat jelenlétében), Ilyenkor a cement fizikai tulajdonságai szenvednek.

Javallatok:

.:. - fém, leplezett fém -inlay, -onlay, -overlay, korona, gyökércsapos fogmű, hfd rögzítésére.

Ellenjavallatok:

'31 ragasztott (adhéziós) fogpótlások rögzítésére.

'fi kompozit, kerámia, polyglass, Targis-Vectris betét, -héj, -korona, hid rögzítésére.

Gyári készitmények: Fuji I. (GCl, Ketac Cem (ESPEl, GlasionomerType I. (Shofu).

D. OVEGIDNOMER CEMENT, MÜGYANTA ADAl~KKAl (ERÓSIT~SSEL)

Összetétel: azonos az elóbbivel. csak kis mennyiségű hidroxi-etil-metacrilat (HEMAl adalékot is tartalmaz

Előnyei:

~ hármas kötési lehetőséggel rendelkezik:

• HEMA fényrekötése • a glasslonomer sav-bázis tipusu kötése • a megmaradt HEMA ön kötése (oxido-redukciós)

;:. foropoHmerizáció során gyorsan kialakuló, oldhatatlan HEMA poli mér láncok, védelmet nyújtanak a g lassionomér kötésének e l ső fázisában ke l etkező, nedves­ségre érzékeny Ca-poliakrilát láncoknak .

.:, a megkevert anyag fénybehatás nélkül is megköt 10-15 perc alatt.

Javallatok:

~ az elóbbi anyagnal, hozzatéve még a kerámia, kompozit, és adhéziós rögzitett fogmüveket is.

Ellenjavallatok:

~ HEMA allergia.

Gyári készitmények: Fuji I. Plus (GC), (por-folyadék, és adagolható paszta-paszta kiszerelésben is), stb.

E. MÚGYANTA ALAPÚ (KOMPOZIT) CEMENT

Összetétel:

különböző metakrilátok (B is-GMA, UDMA). diszperzált, szilanizáJt Si02, vagy finomra őrölt bariumüveg töltőanyag. por-folyadék és paszta-paszta kiszerelésekben forgalmazzák, amelyekben az egyik összetevő a bázisanyag, a másik a katalizátor.

Tulajdonságok:

önkötésre,-és speciális fényre-kötésre (dual cementek) is képes. A fénynek hozzáférhető széli területeken 40-60 mp megvilágítás után köt meg, míg a mélyben önkötés zajlik. mikromechanikai rögzüléssel köti össze a savazott kerámiahéjat, - vagy Maryland híd porózus felületü karját a savazott zománchoz.

Előnyei:

.;:, gyakorlatilag oldhatatlan .

.::. szine megválasztható.

~ legnagyobb a nyomási- és hajlítási szilárdsága.

~ szilanizálással 20%-al növelhető a fémfelülethez való kötésereje.

Hátrányai:

IZ! subgingivalisan elhelyezett szélű teljes kerámia,- vagy kompozit borítókoronák ragasztásá­nál, nehéz a túlfolyó, megkötött cement eltávolítása.

~ teljes borítókoronák ragasztásánál a túl vastag cementréteg polimerizációs zsugorodása széli repedéseket okozhat a ragasztóanyagban.

~ pulkakárosító hatást csak a dentin en alkalmazott sav válthat ki. Ekkor sem a direkt fogbélirritáció, hanem bakteriális fertőződés miatt, ha a megnyitott csatornákat, nem zárták jól a dentinragasztó {"prime/bond"} rendszerrel (pulpa közelben CaOH2 védelem is szükséges).

Javailatok:

S kerámia, kompozit, polyglass, Targis-Vectris inlay,-overlay,-héj,-korona,-híd ragasztásához.

~ adheziós hidak (Maryland) rögzítéséhez.

Ellenjavallatok:

~ műgyantára allergiás betegek nél.

~ eugenol tartalmú alábélelök, vagy ideiglenes ragasztók után.

Gyári készitmények: Panavia (Kuraray)- por-folyadék (önkötő), Variolink-Ultra (Vivadent) paszta­paszta (Dual), Dicor LAC (Dentsplay-De Trayl paszta-paszta (Dua l),,,2 Bond 2" polyglass (Kuizer).

F. KOMPOZIT-ÜVEGIONOMER (KOMPOM~R. V. HYBRID) CEMENT

Összetétel: Porból (stroncium·alumfnium-szilikátüveg) és folyadék ból (foszforsaveszteres mono· mérek, karbonsavas makromérek) áll.

Előnyei:

.::, zománcszerü transzlucencia .

.:;. magas nyomó- és szakítószilárdság. ~ alacsony oldékonyság.

Hátrányai:

~ habár a két csoport tulajdonságait hordozza magában, a glassionomer cementek re jeltemzö fluor-ion felszabadítást, sót még a fogszövetekhez való molekuláris kötődést is jelentéktelennek találták.

Javallatok:

~ fém, leplezett fém, inlay,-onlay,-overlay,-korona,-hld rögzítése .

.;. kerámia. kompozit inlay,-overlay, korona ragasztasa .

Ellenjavallatok:

~ allergia a mügyanta alkotóreszre.

IDEIGLENES RÖGZ[TÖANYAGOK

A. Zn-O- EUGENOL TARTALMÚ RÖGZITŰK (ZOE-PASZTAK)

Előnyei:

.:!. megfelelő rögzítöképességgel rendelkezik.

~ könnyen eltavolftható a pótlás. ~ jól adagolható és keverhető paszta-paszta kiszerelésének köszönhetően.

Hátranyai:

4.2.2

?l eugenol (o laj) tarta lma miatt, a csonkon maradt Jegkissebb mennyiség akadályozza a carboxy-és mügyanta tartalmú cementek kötését.

Gyári készítmények: Temp Bond (Kerr), stb.

FIGYELEM! A környékünkön gyakran használt - Zn-O por és eugeno! öszzekevereséból származó - lOE pasztával való id. rögzítés után, relettébb nehezen távoHtható el egy boritókorona a csonkról, ha nem kevertek houá kis mennyiség ú vazelint is. Használatosak még nálunk ideiglenes rögzítésre a ln-O-eugenol tartalmú lenyomatanyagok is. (pl. Repin-Spofa).

B. EUGENOLMENTES IDEIGLENES RÖGZITŰK

Az eugenol helyettesítésével olyan ideiglenes ragaszt6kat sikerült elő~lIrtani, amelyek nem akadalyozzak a carboxy-és mügyanta taratlmú cementek kötését, miközben rögzítő tulajdonságaik

sem csökkentek. Ilyen gyári készitmények a Temp Bond NE (NE:::Non Eugenol) (Kerr), Fuji Freegenol (GC).

C. Ca(OHI, TARTALMÚ IDEIGLENES RÖGZITÖK

Szintén eugenolmentesek, tehát nem gátolják a végleges rögzitőcementek polimerizációját. Ezenkivül bázikus vegyhatás uk miatt a csonk pulpájának az irritációját is csökkentik. Gyári készítmény pl. aProvicol (VOCO).

A RAGASZTÁS 4.3

A fogpótlások fel (-be) ragasztása az előkészített csonkokra (-üregekbe) a korábbiakban tárgyalt klinikai és technikai fázisokkal egyenlő jelentőségű művelet.

A ragasztás során gondot okozhat, hogya pótlás nem helyezhető fel teljességgel a csonkra (-üregbe). A teljes felhelyezhetőséget több tényező is befolyásolhatja: a ragasztóanyag viszkozítása, a csonk alakja (kúp, henger), az alkalmazott nyomás nagysága, a fölösleg elfolyásának lehetősége, vibráció alkalmazása.

Az alkalmazott nyomás elegendő kell legyen ahhoz, hogya fogpótJást teljesen a helyére juttassa. A túlzott nyomás azonban rugalmas feszültséget okozhat a dentin ben, amely az erő megszűnése után mintegy visszalöki a pótlást.

Acementfölösleg elfolyása a legtöbb esetben biztosított a koronaszéleken át, ha a csonk enyhén kúpos. Hosszú, majdnem párhuzamos axialis falakkal rendelkező preparációk esetében a fölösleges cement elfolyása a széleken nehezített lehet, és a "dugattyú hatás" következtében a korona nem helyezhető fel teljességében. Ez kiküszöbölhető a korona rágófelszinén létesített perforáció segitségével, amelyet ragasztás után zárni kell (tömőanyaggal, betéttel). Gyökércsapos fogmű ragasztása előtt, a gyökércsap oldalára, annak egész hosszában végighúzódó, lefolyó-barázdát csíszolhatunk, egy forditott kúp alaku, karbid turbinafúróval.

Híd ragasztása előtt ajánlatos a hídtest gerinc felé néző oldalát vazelinnel bevonni, a megkötött cementfölösleg könnyebb eltávolítása érdekében.

RAGASZTÁS Zn-O-FOSZFÁT CEMENTTEL 4.3.1

A. A PACI ENS ELÖKtSZITtSE

A ragasztáshoz száraz művelet i területre van szükségünk. A csonkot (-okat) és környezetét el kell szigeteinünk nyáltól, vértől, sulcusváladéktól. A cél érdekében nyálszívót helyezünk el sublingualisan, vagy paralingualisan, majd sűrített vatta- vagy papírtekercseket préselünk mindkét felső vestibulum oris-ba a nagyörlők tájékán (ezáltal nyomást gyakorolunk a gl. parotisra és ugyanakkor felfogjuk a Stenon vezetéke n érkező nyálat is). Ugyancsak göngyöleget helyezünk mindenhova a csonkok mellé vestibularisan, ha pedig az alsó fog íven ragasztunk, akkor lingualisan is. Ötletes szerkezetek állnak rendelkezésre az alsó fogiv mellé helyezett göngyölegek helybentartására és a nyelvelszigetelésére, amelyek közül figyelemre méltó, egyszerű eszköz a Bányai-fél e tekercs-leszorító. Több, egyetlen fog íven beragasztandó betét esetén - ha van rá lehetőség - célszerű a nyálrekesz használata is.

A csonkokat tisztított benzinnel zsírtalanitjuk, ha ZOE tartalmú (olajos) ideiglenes ragasztót használtunk előzetesen. Egyébként chlorhexydin 2%-os oldatával fertőtlenitjük, majd langyos vízzel töröljük le az élö csonkokat, végül meleg levegővel óvatosan szárít juk, hogy megakadályozzuk a dentincstornácskák kiszáradásat. Ha az ideiglenes csonkvédelmünk SOri~n a csatornácskák lezarása sikeres volt, a kiszáradás még kevésbé veszélyezteti a fog életét. Gyökértömött fogat nem szükséges védenünk a kiszáradástól.

Az élő fogcsonkok nyitott dentincsatornácskáinak foszforsav elöli lezárására, kOlönböző lakkok állnak rendelkezésre (Copolite· Cooley and Cooley, Binuorid 12- VOCO, stb.). A száraz csonkol közvetlenül ragasztás előtt. kétszer egymás után kell bekenni a lakkal, majd mindkétszer langyos levegővellefújni. A lakkozás hátránya, hogy csökkenti a fogpótlás retencióját. Igéretesebbnek tünlkjelenleg a dentinragasztó rendszerek alkalmazása a csatornácskák lezárásara.

A foszforsav okozta fájdalom elkerülésére (amely bő nyálelválasztás okozója is lehet!), gyakran ragasztás előtti érzéstelenítésre is kényszerül ü nk.

6. A CEMENT MEGKEVER~SE

A cement megkeverése az asszísztensnö feladata . Az üveg lap egyik végébe helyezzük a port, a közepére pedig, ragasztandó tagonként kb. 6 csepp folyadékot mérünk ki. A port kissebb csom6kra osztjuk egy fémspatulával, majd egyenként, belekeverjük a folyadékba. Az első csomót kb. 20 mp­ig keverjük el, egy széles területen, mert ez elősegíti a sav semlegesitését. A további csomókat ugyanilyen nagy területen, körkörös mozdulatokkal, 10-20 mp alatt keverjük hozzá. A keletkezett cement sűrűségét, a spatula megemelésével ellenőrizhetjük:

ha a cement rögtön lefolyík róla, akkor még túl hrg az alkalmazashoz és további port igényel ha a cement előszőr megnyúlik kb. , O mm-nyire és csak utána, a súlya miatt ereszkedik az üveglapra, akkor megfelelő a sűrűsége a ragasztáshoz. ha a cement rajta marad a spatulán, akkor túl sürü és további folyadék hozzáadásával nem lehet hígítani, hanem újat kell keverni!

Ha a port, a fennebb leírt módon, tehát lassan adagoljuk a folyadékhoz. akkor a kötési idö meghosszabbodik. Az üveg lap előzetes lehütés€' szintén hosszabbítja a kötési időt, mivel a keverés idején keletkező hőt felfogja . Gyors adagolás eseten, gyors lesz a kötési idő is.

FIGYELEM! A foszfátcement folyadéktárolóját használat után rögtön le kell zárni. Másként a viz felvétel- vagy leadás károslthatja a cement tulajdonságait.

C. A POTLAs FEl(-6E) HElYEZ~SE

A tiszta és száraz korona belső falait az asszisztensnő fogja vékony cementréteggel bekenni. Ezt gyorsan, egy keskeny spatula hegyével, vagy ecsettel végzi. Ha kazetták, furatok, barázdák vannak a csonkon, akkor ezekbe az orvos helyez kevés cementet egy műanyag töltőcsőr segítségéve!. Rögtön ezután az asszisztensnö, nyitott tenyerével, vagy egy tálcával helyezi elénk a fog pótlást, amelyet lassan növekvő nyomással, fel (-be)helyezünk a csonkra (üregbe). Órlőfogakra helyezett pótlások esetén a pacienst puha fa,- vagy műanyag hasáb közvetítésével haraptathat juk. Ha metszőfog csonkjára ragasztunk, amelyről haraptatással könnyen félrebillenhet a pótlás, jobb ha ujjunkal gyakorolunk nyomást a cement teljes átkeményedéséig (gézlapot tekerhetünk az ujjunkral.

Az esetleges levegöbuborék-képzödést a korona oldalának finom ütögetésével (pl. tükör nyelével) akadályozhat juk meg,

Ha a csonkok nyállal, vagy vérrel fertőzödnek a ragasztást leál11tjuk, a koronákból kimossuk a cementet és az egész műveletet megismételjük,

A foszfátcement 5-10 perc alatt keményedik at, és csak utána szabad a fölösleget eltávolítani. Előnyös várni, mert a fölösleges cement igy nagy darabokban válik le, és a törésvonal mentén, a korona széleken már nem oldhat ja ki a nyál. A túlfolyó, megkeményedett cementet gondosan el kell távoHtanunk minden pótlásfelszinröl egy tompa végü szonda segitségével. A szomszédos Fogakkallétesitett kontaktpontok,- és a hidtest alatti területeket fogselyem segítségével szabaditjuk fel a cementtörmeléktöl, Különös gondot kel l fordítani a subgingivalisan elhelyezett korona szélek megtisztitására.

RAGASZTÁS CARBOXYLATCEMENTIEL 4.3.2

A. A PACI ENS ELOK~SzIT~SE

A száraz műveleti terület az előbbiekben tárgyalt módon érhető el. Az élő csonkokat alaposan meg kell tisztítani, de nem szükséges levegővel száritani. Elégséges a csonkoknak vattatekerccsel való felitatása, mivel nincs szükség tökéletes száritásra (ugyanis molekuláris tapadásra számlthatunk). lakkal való védelemre ugyancsak nincs szükség, mivel a carboxicement savmolekulái nem képesek behatolni a dentincsatornacskákba, tehát egyáltalán nem iritálják apuipát.

B. A CEMENT MEGKEVER~SE

A carboxycementek kevereséhez használatos por/folyadék arány 1,511. A helyes arányt a gyártók nagy része porméró kanálka, és adott mennyiség ú, egyenletes cseppeket áteresztő folyadéktároló segitségével biztosftja. A folyadék mézsürüségű.

A port és a folyadékot üveg,- vagy a gyártó által rendelkezésünkre bocsátott, impregnált papir lemezre mérjük ki. Rögtön elkezdjük a por gyors bekeverését a folyadékba. Az egész keverési idő nem haladhat ja meg a 30 mp-et.

C. A PÓTLÁS FEL(-BEIHELYEZ~SE

Keverés után kb, 3 perc áll rendelkezésre, hogya homokozott, tisztrtott és szárított pótlás belsejét vékonyan bekenje az asszisztensnö, mig az orvos a csonkokra helyez kevés cementet. A cement csak addig használható, amig a felszfne fényes (amikor elveszti a fényét, már nem alkalmazható ragasztásra, és új cementet kell kevernünk),

Ezután felhelyezzük a pótlást a csonkokra, határozott de nem túl nagy nyomást alkalmazva, Órlófogak esetében puha fa, vagy müanyag hasábra haraptathatunk, Frontfogakra ujjunkkal szoritjuk a pótlást.

A cementfölösleg eltávolítására két lehetőségünk van: a. rögtön letöröljük a fölösleget a felhelyezés után, mielőtt még gumiszeruvé válik a cement

b. megvárjuk amig teljesen átkeményedik, és csak utána távolit juk el a fölösleget, ugyanúgy mint a foszfátcement esetében. Ha vazelinnel bevontuk a nem ragasztandó felületeket, akkor

a megkötött cement könnyen eltavolítható a fém felszfnéröl, amelyhez egyébként vegyileg kötödik.

Hibának számit a cementfölöslegnek elasztikus állapotban való eltavolftása, mivel a korona belsö széléböl is kitéphetünk darabokat.

A műveleti területet a cement teljes átkeményedéséig szárazon kell tartani!

RAGASZTÁS ÜVEGIO OMER CEMENTIEL

A. A PACIENS ElOK~SzIT~SE

4.3.3

A száraz. müveletJ terület éppen olyan lényeges mint az előbbi esetekben. A csonkokat alaposan megtisztftjuk lassú fordulatú könyökdarabba fogott gumikehely és nedves tajtékkőpor (= pumice {an.]) segítségéveL Utana langyos vízsugárral mossuk le a preparácIókat. Az élő

csonkok dentinfelületeinek poliakrilsavval történő edz.ésére (kondicionálására) nincs szükség ragasztás kor. A kondicionálás célja a megmunkálás (fúrás, csiszolás) soran keletkezett dentin­törmelék eltávolítása azért, hogya glassionomérek jobban tapadjanak molekulárisan a dentinhez. Ez a glassionomerekkel történö tömések (Type II.) esetében valóban használatos megoldas. A pillérek előkészítésekor azonban sokkal több nyitott dentincsatornával számolunk. amelyeket éppen a dentintörmelék zárja ef a szájüreg baktériumflórájától. Ezért eltavolitasa helyett, inkább oxalat tartalmú ecsetelő folyadékkal remineralizáljuk és képessé tesszük az üvegionomerhez való kötődésre. Ugyancsak használható megoldás a dentincsatornácskáknak dentinragaszt6val való lezárása, amelyet rögtön a fog preparációja után kell elvégezni (pl. Gluma Desensitizer - Kulzer segitségével). A szomszédos fogak és a pótlás külső részének vazelinnel való bekenése segíthet a kötés utáni cement~fölösreg eltávolításában (144. ábra).

B. A CEMENT MEGKEVER~SE

Az üvegionomer cementek minösége rendkivü li módon függ a helyes por/folyadék aránytól. Több glassionomer ragasltócementet is forgalmaznak kapszulás kiszerelesben, amelyben optimális mennyiségben található por es folyadék. A kapszula tartalmat aztán az amalgam keverő gép (pl. Silamat - Vivadent) segitségével lehet összerázni.

Gyakoribb a külön por és folyadék kiszerelés. Használat elött közvetlen felrázzuk a port tartalmazó üveget. A port és a folyadékot a gyártó által forgalmazott mérő kanalacska, Illetve adagoló folyadéktaroló segítségével, a cég utasításait betartva mérjük kl. Üveglapon, vagy a gyártó vízhatlan papfrlemezén egyaránt keverhetünk. A keverest a lehető leggyorsabban kell végezni. Altalában 60 mp áll rendelkezésre, amely idő alatt egy krémszerü konzisztenciát kell elérnünk. Ez túlságo­san vastagnak tűnhet, de a valóságban 20 IJm vékony ragasztóréteg képzésére képes, szemben a foszfátcement 2SlJm-ével. A keverést nem szükSéges nagy területre kiterjeszteni. mivel a hőképzödés jelentéktelen a foszfátcementhez képest.

C. A POTlÁS FEl(- BEIHElYEZ~SE

A kész cementet ecset, vagy keskeny spatula segitségével keni az asszisztensnö a pátlásba (-ra), Gyorsan kell dolgoznia, mert az összműveleti idő 3 perc. A felhelyezés ugyanúgy történik mint a foszfátcement ragasztásnál. Állandó nyomás alkalmazása itt szükségtelen, mert a cement

tixotropikus tulajdonságú: a röviden tartó nyomás ideje alatt vékonya n szétfolyik, megszűnése után hamar sűrűsödik és kitölti a rést (145. ábra). A műveleti területet a cement teljes átkeményedéséig szárazon tartjuk.

144. ábra. Szomszedos fogak vazelinnel val6 bekenese ragasnás elött.

145. abra. Rövid Ideig tartó nyomást gyakorol unk a p6tlásra felhelyezes után.

Mielőtt teljesen megkeményedne, a pátlásszéleken átfolyt cementfőlösleget vazelinne!, vagy lakkal fedjük be. hogy megóvjuk a kiszáradástól (146. ábra). Amikor már törékennyé vált a cement, de még nem érte el a teljes átkeményedését, elkezdjük a fölösleg eltávolítását. szonda, fogkőeltávolitó,

fogselyem segItségével (147. ábra). Mielőtt a paciens öblítene, lakkal, vagy vazelinnal fedjük a szé li cementrészeket, ezútta l a n edvességtől védve a cementet (az AI-ionok beépüléséig a polimer láncokba - kb. 24 óra - nagyakioldódás veszélye!). Mügyantával erősített üvegionomerek esetében nem szükséges a lakkozás, mivel a HEMA-Iáncok gyors kialakulasa meg védi a a cementet az oldódástól.

Későbbiekben, a megkötött üvegionomer cement egyik legnagyobb előnye éppen az alacsony oldódási képessége lesz.

146, abra. A kifolyt cementfölösleget lakkal vedjűk a kiszáradástói a kötés ideje alatt.

147. abra. A törekennye vált cement könnyen eltávollthat6 abevazelInezett felQletekről .

RAGASZTÁS KOMPOZITCEMENTIEL 4.3.4

FIGYELEM! Tilos eugenol tartalmú ideiglenes ragasztó használata után kompozitcementet alkalmazni végleges ragaslt3sra,

A. A PACIENS ELOKtSZITtSE

A száraz műveleti terület megteremtése a kompozitcementekkel történő ragasztásnál kivételesen fontos. Az előzőekben tárgyalt izolálási módok itt is szükSégesek, de nem mindig elégségesek. A 5ulcusváladék csökkentésére a 91n91\13 marginalist trlklorecetsavval ecseteljük, majd lemossuk. Vékony retrakciós fonalat is helyezhetünk az ínybarázdába. hogy felfogja a keletkező váladékot. Mégis, gyakran csak nyál rekesz használatával tudunk megfelelően száraz területet biztosítani.

A csonkokat gumikehellyel és tajtékkóporral tisztitjuk, majd lemossuk. Lényeges, hogya tisztitashoz alkalmazott por ne tartalmazzon fluort {a savazás demineralizáló hatását érvénytelenitené}.

Ha csak zománcfelületre ragasztunk pótlást (Maryland hid. héj) a felszínt 35-40%-os foszfor­savval marat juk 1 S-30 mp-ig. majd levegő-víz

permetével (spray) lemossuk. Utána levegővel

alaposan leszárítjuk. A fényét vesztett (matt), krétaszerú zomándelület annak a bizonyítéka. hogy helyesen jártunk el (148. ábra).

Ha zománc-és dentinfelületre kell pótlást ragasztanunk (egyes héjak, teljes kerámia betétek, stb.) teljes savazást (="total etch" [an.]) végezhetünk, de a dentinen csak 5-10 mp­ig alkalmazzuk. Az utána következő mosással a

148. ábra. Savval maratott. matt zománc·felszln Inlay-hez való előkészítésnél.

dentintörmelék ("smear layer"[an.Jl is távozik. Mosás után a zománcot teljesen leszárithatjuk. de a dentint csak óvatosan pásztázzuk a levegőárammal, amig a vizet lefújjuk. A felület nedvesen fénylő kell maradjon azért, hogy elkerülhessük a dentincsatornácskák kiszáradását és a kollagénrostok összeomlását . Ezután a dentinfelületet előkészitővel (primer [an.]) kenjük be, és kb. 30 mp várakozás után finoma n lefújjuk a felesleget. A továbbra is fénylő dentinfelületre és a matt zomándelületre egyaránt felvisszük egyecsettet a ragasztót (bonding [an.]). levegővel szétterltjük. majd a fotopolímerizációs lámpával megvilágltjuk. Az "álló helyzetű" kollagénrostok közé behatoló ragasztó megkeményedésével kialakul tehát egy ragasztó-dentin hybridréteg, amely a mikroretenció biztosftéka a dentinen (149. ábra).

Teljes keramia koronának előkészitett élő csonkot nem savazhatunk a fenti technikaval. mert a dentintörmelék eltávolitásával a dentincsatornácskákból, szabad út nyílna a baktériumoknak, fU. toxinjaiknak. Ebben az esetben az újabb ragaszt6rendszerek segíthetnek. amelyekben a sav,­primer- és bond egyetlen, használat elótt összekeverhető. önkondícionáló folyadékot képez (pl. AdPer Prompt l -Pop [3M~Espe]). A dentintőrmel éket nem távolítja el. hanem oldja és a csatornékskakban dentindugó formajában konzerválja. A ragasztó-dentin hybridréteg ebben az esetben is kialakul (150. ábra).

2

149. a bra. Te ljes savazas eredménye a dentinen: a demineralizalt réteg magas kollagenrostjai (ll álló helyzet· ben vannak, és hybrldréteg képzésére alkalmasak.; alatta van cl minerallzált, változatlan dentin (21. amelyet nem ert sav; il csatomácskákban (3) nincs törmelék. mivel il sav oldotla és a mosás eft.ivolltolta.

2

•

1 SO. ábra. Önkondidonáló rendszer hal lba a dentinen: a demineral1zált réteg kollagenrostjal (1) alacsonyabbak,. de szintén állnak és kialakulhat a hybridreteg; alatta van il vál ­tozatlan dentin (2); a csatornácskikat (tubul!) (3) törme· lékból á lló d entind ugó {41 zárja.

FIGYELEM! A nagyszámú kompozitcement mindegyike sajátos ragasztórendszerrel rendelkezhet. PI. e lőkészitó-és ragasztó ugyanazon fo lyadék összetételében szerepelhet (primer I bonding), vagy újabban sav, e lőkészítő, és ragasztó ls egyben van C,All-ln-One") stb. A gyartó használati utasításait minden esetben pontosan be kell tartani.

B. A CEMENT MEGKEVER(SE

A sok, különféle kompozitcement megkeverésenek ismertetése túlhaladja a jegyzet kereteit. Ebben az esetben is, a használandó cement gyári előírásainak az alapos elsajátitása és szigorú alkalmazása jelentheti a járható útat.

Önkőtö. dual kötésű, por-folyadék, paszta-paszta kiszerelésű kompozitcementek közös jellemzöje. hogya pontos keverési arány betanasához szükséges mérőeszközökkel együtt forgalmazzák. Egyik rendszer méröeszközei nem használhatóak más rendszernél! Az újabb rendszerekben már fecskedőszeru adagoló keveri megfelelő arányban a paszta-paszta kiszerelésu cementet és segiti a pótlásba vagy csonkra juttatást is (151. ábra ).

C. A PÓTLÁS FEl(-BEIHElYEZ(SE

A megkevert cement krémszerü, és különböző színhatással rendelkezhet (ez főleg a héjak ragasztá­sánál jelentős) . A ragasztashoz elökészített pótlásba (lásd minden fejezetben) ecsettel helyezi be a kisegítő személyacementet. majd gyorsan és pontosan a csonkra (-ba) illesztjük. Az összmúveleti idö ritkán haladhat ja meg az 1 percet. A fölösleges cementet, még híg állapotában, gyorsan letöröljük a pótlások széleiről , szivacsdarabkák segítségével. Ha duat kötésű cementet használtunk, fotopolimerizáljuk a széli részeket. További 10 percet kell várnunk bármilyen cement kötési Idejének lezárulásáig (152. ábra).

A kompOZitok felületén, a polimerizáció után rossz teherbírású, ún. oxigén-inhibfciós réteg keletkezik, amelyet tömések esetében kidolgozáskor el tudunk távolítani. Mivel ez járhatatlan út kompozitcementtel történő ragasztás esetén, ezért vazelinnel védjük a széleket a levegötől. és ha szükséges, a fotopolimerizálást is a vékony védőrétegen keresztül kivitelezzük.

Hibának számit ha a cementfölösleget elasztikus állapotában próbáljuk eltávolítani a pótlas széleiről ,

ugyanis darabokat téphetünk ki belőle.

Ugyancsak hiba, ha megvárjuk a teljes átkeményedést, mert a rejtett területekről gyakorlatilag nem lehet teljesen eltávolítani (esetenként talán csfszolással) a rendklvülien szilárd cementet.

A megkötött kompozitcementnek nagy a nyomási és szakítási szilárdsága, és alacsony az oldékonysága. A töltőanyagszemcsék nagysága miatt ritkán képes 100 jJm·nél vékonyabb réteget képezni. Ezért alkalmas, a viszonylag pontatlan, tehát kis retentivltással rendelkező kerámiabetétek ragasztására. Szokásos - a teljes felhelyezhetőség biztositásának érdekében - a cementet. a pótlás ultrahangos vibrációjával vékonyítani.

, 51 . abr •• Csonkba Juttatott cement az adagoló s@Qrt~é~.

151. a br • . KompozIt cementtel beragasztotl kerámia tnlay.

FIGYElEM! Ha a kompozitcementtel ragasztott pótlást: rosszul illesztettük a csonkra, akkor nemcsak a munkadarab eltávolítása, hanem a csonk újbóli előkészltése is Sluksegessé válhat. Ennek oka az, hogyamikromechanikai rögzülés következtében kompozitragaszt6 marad a zománc - illetve dentin külsö rétegében ( .. hybrid réteg").

Az ideiglenesen felragasztott koronákat úgy lehet eltávolítani, hogy zománcvésöhóz hasonló múszer élével, buccalis, vagy oraHs oldalról a pótlás széle alá hatolunk. és occlusalis irányba nyomást gyakorolunk. Felső állcsonton elhelyezkedő hidat, _pásztorbot- híd - kopogtatóval IS eltávollthatunk, amely egy súly közreműködésével a gravitációs eröt használja kl (153. ábra). Másfajta ötletes készülékek is forgalomban vannak. Kerámiafelületet se feszíteni, se kopogtatni nem szabad.

Véglegesen felragasztott pótlás eltávolítására is sor kerülhet. Egy újonnan, helyesen elkészített öncélú koronát vagy horgonyt endo· dontálls komplikáció miatt (pulpitis), nincs értelme eltávolítani, ha adottak a gyökértömés elkészitésének fehéteiei. A koronát átfúrjuk, majd a gyökértömés után betéttel. vagy töméssellátjuk el a trepanációs nyílást.

A leplezöanyag törése sem jelenti kötelezően, hogya pótlást (főleg ha kiterjedt, és nagy traumával járna az újrakészltése) el kell tavolitani. Statisztikák szerint az új kerámialeplezések 9%~a törik le a lS3. ' br,.. ~Pasztorbot- híd-mai technológiai szInvonalon. Ilyenkor az alap (fém, kerámia) felületet kopogtató. felső hid eltavolf·

felérdesftjük, savazzuk, szilanizáljuk, majd ragasztóval (bonding) vonjuk tására.

be, utána pedig kompozit tömöanyaggal lepiezzOk. Ha fémkerámiai koronáról a porcelán az opakerrel együtt nakadt le, akkor az elsö réteg opák szinű kompozit kell legyen.

Ellenállóbb, viszont drágább megoldás lehet a hiimyzó kerámia leplezés helyére egy kerámia héjat készfteni (belső felén opák réteggel), amit a fém réteg és a héj savazása után kompozit cementtel ragasztunk az enyhén felérdesített fémhez (154. ábra).

154. ábra. A. Kilátszó fémvh a lepattant kerámia-leplezés alatt. B. Az elké5Zltell keritmia hé~ belro opak réteggel. C. 8er<tgasztoll keramla ~plezés.

Biztonságosabb eljárás - akinek hozzáférhető - a szájüregi alkalmazásra átdolgozott Rocatec tipusú tapadásközvetítő réteg kialakítása a törésfelszinen. Az CoJet (Espe) elnevezésú, szájüregben használható homokfúvóval, szilikatizált nemeskorund (aluminiumoxid) port bombáznak, 2-3 bar nyomáson a felszínre. A becsapodó részecskék 5zilikatizált, üreges felületet hoznak létre, amely aztán könnyen szilanizálható (155. ábra). A továbbiakban a kompozltieplező felhelyezése a fentiekben ismertetett módon történik (szilán+ bonding+kompozit).

P s l , 3bar

, ss. a bra. Szlllkatlzált tapadásközvetítő képzödésének a mechanizmusa CoJet segftségével.

Ha több horgonnyal rendelkező uj híd egyetlen koronája leoldódott, megpróbálhatjuk a kopog­tatással törtenő eltávolltást. Előfeltétel, hogya pilléreknekjó legyen a rögzitettsége a fogágyban, es erős legyen a koronaszerkezete is (törésveszély!).

Eltávolitásra kerül az olyan hid, amelynek valamely pillérfogát kl kell húzni, vagy ha a horgonyok szél i zár6dása már nem megfelelő. Gyémántozott csiszolóval eltávolltjuk a fémvázról a leplezést, mivel ez sokszor gátolja a fémváz szétfeszítését. majd keményfém koronafelmetszö turbina­fúróval átvágjuk a horgony buccalis oldalat és az occlusalis felszín felét, az alatta elhelyezkedő cementréteggel együtt. Ezután azománevésővel lefejtjűk a pIllérrói a megnyílt horgonyt. A lágyrészek védelmére vattatekereset helyezünk a vestibulumba. ~Iö pillérfog esetén a horgony­eltávolítást érzéstelenftésben végezzük.

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

314 korona 83. 84 415 korona 83, 84, 87

A,A abrázIó 33,94 addlcl6skötésü szilIkongumi 39,45 adhezfvehid 148, 150 adhezlv ragasztas 93,99.107,108 agar-agar 44.hist/: reverzibilis hydrokollold

agglomeráció 130. lásd: ionsürflés alaplenyomat 42,43,44 alátámasztásifelü let 130, 131 alglnát 44,45,46 allergia 169, 170 állkapocsizület 135,136,140 alumfnium-oxld 54,55 alumlniumolCid keramia 130 amelogenesls Imperfecta 53 anamné~s 2a 134 antagonista fog 38, 44, 49,101, 105 Ante szabálya 128, 129 approximalis kazetta 102 aranyötvözet 47. 48, 49, 71. 91, 109 árnyalatok adaptációja 65 Artglass 67, 74 artikulátor 39.47,50,67,99,101.105. III attricló 33,94 átvlv6sapka 158, 161 autokláv 29 axiális barátcla 83. lásd: relenciós barázda axlalis falcsökkentés 22

B

Bányal·féle tekercs·leszoritÓ 171 beágyazás 48,49 Bego 156,157 behelyezési Irány 17, 18, 20 Belleglass 58 Bennett szög 147 betét 100,101, 102, 104 blltenl6er6 19,123, 126.127 biokompatibilitás 54,73 Black

-kanál 28, 102 -zománcvés628

bond 71,98,151 borltókorona 17, 19, 20, 21. 33, 34 BrAnemark implantátum 152, 156

bruxizmus 94, 129

C, Cs (AD/CAM (Computer Aided Design/Computer Alded

Manufacturing) 48,49,50,55,71,94 carboKylatcement 166, 173 (eley 50 CeraCi~p 119 ü~rapost 118 Cerec SO, 108 chamfer 22.23. 75, ISO. lásd: vtJjat chlornexydln 172 CIcero 50 clnkoxld-eugenol 39,144 cIrkonium dioxid kerámia 156

d rkonoxld kerámia 118, 124, 125, 130. lásd: cirkonium dioxid kerámia

CNe (Computer Numeric Control) rrézgép 49 Composipost 118 Costa·féle osztályozás 138 CR (centrális reláció) 39, 142, 145, 146 (r-(oötvozet 71,117,156 csapos részleges korona 92 csavaró erő 127 csonkel6készltés 128, 132. 142 csonkhossz 19 csonkvédelem 45 csoportvezetés 141

D

Deguslnl eljárás 12 dentincsatorna 25,45 dentindugó 176, 177 dentlnragasztó 169, 112, 174 dentintörmelék 174, 176 dento 123, 128. M!ld: parodontátls terhelhelés deprogramáló készülék 145 derékszögü váll 23,24 diabetes 42, 134, 153 diastema 53 Dicor SS dinamikus akadály 52./á:.(/: interferencia dinamikus okklüzló 52,91.104,105, 11 1 dinamikus rágófelsz in 49 dönlógeló eró 127

E, É

egyenikanaI42, 44 egyfázisú 42. 11 S ékhatás 100, 101 elasztikus lenyomat 41 , 42, 43, 44 elfordulást Iv 19, 20 eltávoUthat6ság '9, 148 eluls6 élharapás 82, 99 Empress 125 epithéllum resorptio 12 equatorfalls korona 83 Estenla 58,106 eszköztár 26 extenzi6s hid 123 extraorális vizsgálat SO./tist1: külsö klinikai vizsgálat ezüstnitrát 45

F

Fábián-Fejérdy·féle osztályozás 137 fazelta 124 felfU9geszteu hrdtest 126 fél -nyereg viszony 125 felületi alátamamás 131 fémionok diffuzióJa 70 femkerámial borltókorona 69, 12 fénymáz 54, 55, 67, 71,12 fertőtlenítés 29, 148, 112 fillráclós jelenség 52 fin lrozas 92, 104 fit (hecker SO, 105

flexi6s erő 127. lu~d. hajlItő erö f1uorózis 53 fogágybetegség 34, 37 fogászati kerámia 52 fogbél meg6vba 25 fogcsikorgatás 135 fog Implantácl6ja 128 fogszrntér 63, 66 fordrtotl harapás 53 fordulatszám 26, 28,102 forg6 eszköz 26,27 foszfát cement 165, 171 földpat 53, 54 fópilleres hid 123 frezeles 48, 49, 73, 130 furat 20, 92, 172 fúró 27, 102

G,Gy galvanokerámiai eljárás 73, 109 gingivaformálócsavar 157, 158

glasslonomercement 166 gömbólyilen váll 23, 62, 75 gravirozás 132 gumikesnyu 29 gyaponszál 41 , 42, 94, 105 gyári győkércsap 115, ' 16, 117 gyári kanál 43, 115, 158 gyémanlOZOtl csiszoló 27, 28 gyökércsaposfogmu 17, 110, 114, 115 gyökércsapos korona 111 gyökércsapos mücsonk 34, lll , 115, 143 gyökérmorfol6gla 128

H

hajlit6erő 127 hajHt6nllárdság 56,57 harapási magasság 106,142 harapaslsablon 146,161 harapási viszony 39, 145, 161 harapasvétel 144, 145

heavy chamfer 22, 23, 81 , 83, Ilild: mély vájat héj 50, 92,93, 99 HEMA (hidroxi-etll-metacrllat) 168, 175 Hepatitis B 29 Heratec eljárás 12 Hi-Ceram 55, 94 hidak egyen sulya 131 hIdak statikAja 130 hidhorgony 34, 35, 47,68,73, 83, 84 hidpillér 142 hidtest 123, 124,140,148,152 HIV fertözés 28 homlokzatos korona 68,69,73, 75 horgonyok teherbirása 129 hőszigetelés 54

huzolt korona 34, 48. lásd: stancolt korona hütés 25,28 hybrid réteg 178 hydrofluorsav 67,99,108 hygienikus hidtesI 126. !á\'d: felfüggesztett hidtest hyperthyreozis 42, 134

I, I IKP (lnterkuszpidásctós pozíció) 133, 141, 142, 144, 150 Implantátumfajták 155 implantátum feje 156 Implantátum teste 156 implantátum zárocsavarja 157 impregnálás 45 impregnált 9yapottnál 4\ In-Ceram 55 inlay 90, 100, tal

inlraorálls vlngálat 135 Inybarázda 26,81 ionSÚfltés 130 ISO (Intt"rnaoonal Standards OrganIsation) 26,27 Ivoc:la, 58

J

Jacket -korona 54,67,81 Jeannt"rt"t- r~le száj-isodrom 92

K

kaolin S3 kazt"n" 124,125 Kennedy-f~e osztályozás 136 kerMZtft"rtclm 2S. 29 kert>mharapas 129, 136 Kerr <40, Ss. 170, 171 kétfallsu 42,43,44 két részes korona 34, 48 kezelési terv 134, 138 kézidarab 28, 29 kezl eszköz 28 klegeszllőlenyomat 43 klinikai kOfona 38. 110, 128 kim Iul próba 82 kompomércMtenl 16S. 170

kompozkl6s mugyanta 165, 166, 169, 170, /úJd' kompozit kompozn 165,166,167,168,169,170 kompozÍl cement 178,181 kondenzacióskolésu szIlIkongumi 45 kontaktpont 48,49, S 1 kopás 54,58,69, 119 kopasallósag 54,57,69,70,108 korrekciós lenyomal 43 könyókdarab 28 kéípenykorona 53,54,63,65,68 kromatikus tetltemég 63.ltüd: színerósség Kulztr 58, 74 kuposft.h 18,19,20 Kuraray 58,169 Kuhl módszere '46 kuls6 klinikai vizsgálat 135 kvarc 53.74

L

Laun12e-n módszrre 145 ledge 92. /asd lépcső lenYOrMti rej 158 lenyomatvétel 38,46,62,81,90 1~92 leplezen fém borítókorona 67,68 j,'nlp7/'iAnvAn tn,~~p l Al

lombardi szabálya 63

M

mak,orelencló 69.72.74 Maryland hid 149 Máthi-féle homlolwtos kOtona 69 matrica 51. 139 mélyharapás 53,68,94, 129 mély vájat 59,62,83 mt"Slermlnta 72, 13 metamertsmus 64 meUZOfogvezetés 62, 133 mikrorelenció 45, 70, 74, 1 SO, 176 minta-gravlrozás 112

mugyanla c,"",enl 165, 166. "i~ú· kompozit cement

N,Ny nt"meslt~ 48,91. 102 Ni-Cr·Öt'lOzet 124, 149, 150 nyeregszeru vIszony 125 nyi tOn kanalas lenyomatvétel 158, 161

O,Ö

ocdusJo./wJ okklUZtÓ okkJutAlis rtwi<"t~ 21 okkluzló 22.47, 51 ,52 oldals.6 csucSók;harapás 99 olvadáspont 54,71,13 onlay 84, 100,101 orientáclós barázda 75, 79, 80 Orton-fele preparáció 22 ováhsan klalakftott hfdtesttbg 125 ovate pontic 125.lúlt.!· ovAhsan kialakrtott hldtesttag ovenay 83, 100 oxIdképzés 52. 12 oxigén·jnhibtd6s réteg 177 öntés 49,72, 130, 162 öntolt femv.ú 71,72, 13 öntön korona 3S, 47, SO

p

papilla !nterdentalls 52,75 Parapost flber WhIte 118 párhuzamosság 91,143 parodonuum marginalis 51,72,75,93 parodontlumvédetme 37.102 parodontopatJa 139 Peeso el6készh6 112 perforoidó 52. 171

plnhole 92. /md rurat .. 1 .. 1 .. ,., ..... 1'11 J.;.A· ... ~ __ ...... -1 ___ 1._. __ •

plaUnaf61la 59,67 polIétergumi 39,40, 41 , 44,45 polisrutfidgumi 41 , 44 pontszerG alátámasztás 130 Precldem SO, 73 preprotetikai kezelés 138 Procera S0, SS

protetikdl elókezelés 134, 138. !asd preprotetikai kezelés pulpakárosodás 25

R

ragasztott héj 92. Itb·d. héj részleges korona 83, 84 rétegelc.suszás 110 retenci6 17, 18,19,20, 129

-Jal/ltó 20, 1 SO retencl6s barázda 19 retentll/ szegélyek 41 reverzibilis hydrokollold 44 rbgyürűs lenyomatl/étel 19 RKP (teIrálls kontaktpozIciój 39, 52, 141 , 142 Rocatec 74, 149,166 Rochette hfel 148 rbntgensablon 159

S, Sz

Scutan módszer 46 sebészi sablon 159 segédpillér 121, III Semados 1 56, 1 S 7 5hi!l!ngburg 35 shoulder 23. lásd: I/áll SlIicoater 74 slnezés 68, 139 sinusaugmentácló 153 smear layer 176. /dsd: dentlntörmelék stabll1t.is 17, 19,20 stabll izál6s1n 146 stancolt korona 34,48,69 statikus okklúzió 91, 104,105, 111 statikus rágófelszIn 50 subglngll/álls 37 supraglngll/álls 37, 38 szabad I/égű hid 123 szélek épsége 22 szelek1f1/ becsiszolás 1l3, 140, 141 széli metszés 107 széll zár6das 105, 1 OS, 109, 115 szemcsézettség 27.28 szemfogvezetés 141 , 146 szeparálás 35

szi!.in 74 szilanizálas 99, 108, 169 szilikongumi 39, 41 , 45, 50 szInámyalat 63, 66. /tisd szIntónus szfnerösség 63, 64.65 szin kulcs 64, 65 szInskala 64 szinterelés 71 szintónus 63 szlnl/álasztás 63,64, 65, 66 szInl/llágosság 63,64 szíl/-érrendszeri megbetegedés 42, 134

T

támaszt6csOcs6k 21 ta ngenclátts preparáció 24 tapaszt60lCld 70, 71 Targls-Veclrls 62, 67, 167, 168, 169 lartócsücsbk 21.22 technikai analóg 158, 161 teljes fém boritókorona 33 teljes kerámia 54, 59, 62, 67 teljes SilVWS 176, 177 tetracIkUn 53 tisztlthat6sag 126, 132 titán ötvözet 71 torzi6ser6127. lcisd· cSilvarnefÓ total etch 176. /ásd telJn savaz.1s Turner-jelenség 53

ü

üveglonomer cement 167, 174, 175. /ásd· glassionomer cement

v vájat 22, 23 váll 23,24 Van der Waals-féle l/ontóer6 70 véd6korona 46, 91 véd61akk 45 véd6szemüveg 29 veneer 92. lásd: héj Vest szabálya 33 viaszfelrakásos technika 47 viaszharapás 38, 69 viaszlemez 39 Vita 64, 65, 71 Vi lapan 66 vizhútes 44 vonalszerű alátámasztás 131

w Wash-technlqut 43. Jásd: korrekciós lenyomat wolfram·karbld furó 27, 28, 102

Z, Zs zárt kanalas lenyomatvétel 158, 161 ZOE (Zn·Q-eugenol) 165, 170, 172 tom~nc hypopl.bia 93 zománcvés628, 102, 181. 182 zsírtalan/tás 52, 106 zsugorodb 57, 69, 72,108, 109