a rogzített fogpótlások ragasztása -...
TRANSCRIPT
A rogzített fogpótlások ragasztása
Dr. Hegedűs Csaba
DE OEC FOK
Fogpótlástani tanszék
A folyadék szétterülése a szilárd
felületen
WA SV+LV -SL
(Dupre egyenlet)
WA : adhéziós munka SV: a szilárd felszín szabadenergiája LV: a folyadék felületi feszültsége
SL: az interfaciális energia
SV
LV
SLq q
Peremszögek folyadék-szilárd
fázisokon
savazott zománc bond 0
akrilát víz 75
amalgám víz 80
teflon víz 110
Adhéziós elméletek
Mechanikus adhéziós
modell
Specifikus adhéziós
modell
Specifikus adhéziós modell
•Molekulárfizikai értelmezés
•Termodinamikus értelmezés
•Kémiai kötés kialakulása az adhéziónál
1960-tól. Alap: kemiszorpció:
kovalens és ionos kötések
Molekulárfizikai értelmezés
•Polarizációs
elmélet
(De Bruyne
1935)
Alap: a
molekulák
dipólus-
sajátossága
•Elektrosztati-
kus elmélet
(Derjagin
1950)
Alap: elektron-
transzport
elektromos
kettős réteg
•Diffúziós
elmélet
( Vojuckij
1960)
Alap:
a molekulák
mozgékony-
sága, a mole-
kulaszegmen-
sek diffúziója
Az ipari ragasztás története
• 1930 N.A. de Bruyane, R. Howink
– fenolalapú ragasztók a repülőgyártásban
• 1940 Preiswerk, Gams
– epoxigyantaalapú ragasztók
• 1950
– reaktív ragasztók (pl.:poliészter, poliakrilát,
poliimid)
Ragasztás története a fogászatban
• 1955 Buonocore (zománc savas maratása)
• 1962 Masuhara (TBB: Palakav)
• 1965 Bowen NPGGMA (Cosmic Bond)
• 1969 Wilson (glass-ionomer cement)
• 1979 Fusayama (HEMA, BPO: Clearfil-Bond)
A ragasztás
• Szilárd testek összeerősítése ragasztó közvetítésével.
– a ragasztás során a ragasztó anyaggal olyan összeköttetést létesítünk, mely nem változtatja meg
az anyagok szerkezetét.
A ragasztás hátránya
• erőssége gyakran kisebb, mint a
ragasztandó anyagok saját
szilárdsága
• a ragasztókat a kémiai és mechanikai
hatások is gyengítik
• kötési ereje fokozatosan csökken
A rögzítés függ
• a ragasztó rögzülésétől a felületen - adhéziótól
• a ragasztóanyagon belüli szilárdságtól -kohéziótól
Adhézió
• Egymással érintkező felületek között ható
vonzóerők összessége
– Mechanikai adhézió: az adhezív anyag mechanikus
rögzítettségét jelöli a felszín pórusaiban és
egyenetlenségeiben
– Specifikus adhéziót: hatása a molekulák közti és a
kémiai kötéserők egy részén alapuló komponensek
kémiai felépítése által meghatározott
Mechanikus adhézió
• Megkülönböztetünk geometriai, valódi és
hatásos felületet.
– a hatásos felület a "benedvesítés" révén alakul ki
és a tényleges határfelszínek képezik a valószínűleg
kisebb valódi felületet, ami a "benedvesítés" nem
tökéletes voltával magyarázható
A folyadék szétterülését befolyásoló
tényezők
– a szilárd felszín szabadenergiája, ami jelzi akülső molekulák vonzóképességét
– a folyadék felületi energiája /feszültsége/, amiszintén a kohézió jellemzője és az elfutássalszembeni ellenállásé
– interfaciális energia a szilárd és a folyadék között
/ pl.:fog és ragasztóanyag/
A folyadék szétterülése a szilárd
felületen
WA SV+LV -SL
(Dupre egyenlet)
WA: adhéziós munka SV: a szilárd felszín szabadenergiája
LV: a folyadék felületi feszültsége
SL: az interfaciális energia
SV
LV
SL qq
Specifikus adhézió
• Van der Waals-kötés
• hidrogén-kötés
• kovalens-kötés
Kohézió
• intermolekuláris vonzóerők /Van der Waals/
• a polimermolekulák közötti kapcsolatok
A polimerek fém felszínhez való
kötődését segítő tényezők
• Makromechanikai retenció
• Mikromechanikai retenció (homokfújás, elektrolitkus maratás)
• Kémiai kötés a polimer ( bond, kompozíciós cement, leplező anyagok) és a fém felszín között ( Silicoater MD, Siloc, Rocatec)
Polimer fém felszínhez rögzítése
Homokfújóval érdesitett
fém felszin
Dentacolor opaquer (KULZER)
Adhesive bond
Kompozíciós cement
A homokfújt fémfelület
1. Beépült AL2O3
2. Felszínes kristályszerkezeti lépcső
3. Becsapódási helyek
4. Mikrorepedés
5. Beékelődött AL2O3
12345
40 µm gyémánttal csiszolt fémfelszín
Szerel kővel érdesített fémfelszín
50 µm Al2O3 homokfújt fémfelszín
A polimerek kerámia felszínhez
történő kötődését segítő tényezők
• Makromechanikai retenció
• Mikromechanikai retenció (HF)
• Kémiai kötés a polimer ( bond,
kompozíciós cement) és a kerámia között
Polimer kerámia felszínhez rögzítése
Kompozíciós cement
nem nemesfém ötvözet
érdesitett kerámia felszín
(9.5%HF, 2 perc)
Szilán
Adhesive bond
HF maratott kerámia felszín
Szilán vegyületek fogászati
felhasználása
• Konzerváló fogászat ( gyanta-töltőanyag
kapcsolatának erősítésére a kompozitokban)
• Protetika ( fémre égetett kerámia fogpótlások
javítása, tiszta kerámia pótlások ragasztása )
• Orthodoncia ( kerámia bracketek fogzománchoz
ragasztása )
A gyári készítmények sajátosságai
• Egykomponensű : oldószert és hatóanyagot egy rendszerben
hozza forgalomba a gyártó (Monobond-S, Vivadent )
• Kétkomponensű : oldószert és hatóanyagot a használat előtt
keverjük össze (Silicoup , Heraeus Kulzer )
• Az oldószer legtöbbször ecetsav , etanol és víz keveréke (A savas,
pH 4 körüli koncentráció kedvez a szilánmolekulák
hidrolízisének )
Szilánok kémiai viselkedéséről
• Kötést alakítanak
ki a polimerekkel
Szilánok kémiai viselkedéséről
• Kötést alakít ki a
kerámiával
Megbeszélés
• Az egyes rendszerekben a szilán molekulák egymással is reakcióba lépnek
• Általában 2-4 molekula kondenzáció útján lineáris, vagy gyűrűs polikondenzátumokat képez, melyek a kialakult konfigurációtól függően jól, vagy kevésbé jól képesek kötődni a kerámiához
• A gyűrűs változatok kevésbé reaktívak, mert ez az elrendeződés éppen a reaktív OH-csoportokat teszi hozzáférhetetlenné
Fogászatban alkalmazott
ragasztóanyagok összehasonlitása I.
Tulajdonság Ideális Foszfát
cement
Karboxilát
cement
Rétegvastagság vékony <25 <25
Feldolgozzási idő hosszú 1.5-5 1.75-2.5
Behelyesési idő rövid 5-14 6-9
Nyomási szil.
(MPa)
magas 62-101 67-91
Rugalmassági
modulus (GPa)
Dentin=13.7
Zománc=84-130
13.2 nt
Fogászatban alkalmazott
ragasztóanyagok összehasonlitása II.
Üveg-
ionomer
Polimerrel
megerősitett
ionomer
Kompozit Adheziv
polimer
<25 >25 >25 >25
2-3.5 2-4 3-10 0.5-5
6-9 2 3-7 1-15
122-162 40-141 194-200 179-255
11.2 nt 17 4.5-9.8
Fogászatban alkalmazott
ragasztóanyagok összehasonlitása I/a.
Tulajdonság Ideális Foszfát
cement
Karboxilát
cement
Pulpára
gyakorolt
hatás
mérséklt mérsékelt mérséklt
Oldhatóság nagyon
alacsony
magas magas
Széli szivárgás nagyon
alacsony
magas magastól
nagyon magasig
Felesleg
eltávolitás
könnyű könnyű közepes
Rögzitő hatás magas mérsékelt alacsony/
mérsékelt
Fogászatban alkalmazott
ragasztóanyagok összehasonlitása II/a.Üveg-
ionomer
Polimerrel
megerősitett
ionomer
Kompozit Adheziv
polimer
magas magas magas magas
alacsony nagyon alacsony nagyon alacsony nagyon alacsony
alacsonytól a
nagyon magasig
nagyon alacsony magastól a
nagyon magasig
nagyon
alacsonytól az
alcsonyig
közepes közepes közepes bonyolult
közepestől a
magasig
nt mérsékelt magas
Egyes fogpótlások rögzitéséhez
alkalmazott ragasztók I.
Fogpótlás 1. orvos 2. orvos 3.orvos
Fém kerámia Fleck’s
(zinc phosphate )
Fuji I
(glass ionomer)
Vitremer/Fuji
Plus (resin-
ionomer)
Fém ker. kis
retencióval
Panavia 21
(adhesive resin)
Panavia 21
(adhesive resin)
C&B Metabond/
Panavia 21
Fém ker.
kerámia vál.
Ketac Cem
(glass ionomer)
Fuji I
(glass ionomer)
Vitremer/Fuji
Plus (resin-
ionomer)
Anam. fokozott
érzékenység
Fleck’s
(zinc phosphate)
Durelon
(polycarboxylate)
Vitremer/Fuji
Plus (resin-
ionomer)
Kerámia korona En Force
(composite)
Dual cement
(dual-cure resin)
Dual cure
composite
Egyes fogpótlások rögzitéséhez
alkalmazott ragasztók II.
Fogpótlás 1. orvos 2. orvos 3.orvos
In-Ceram
korona
Ketac Cem
(glass ionomer)
Dual cement
(dual-cure resin )
Panavia 21
Ker. inlay En Force
(composite)
Dual cement
(dual-cure resin)
Dual cure
composite
Héj kerámia Nexus (light-
cured resin )
Choice (dual-
cure resin )
Light cured
composite
Zománchoz
rag. híd
Panavia 21
(adhesive resin )
Panavia 21
(adhesive resin )
Panavia 21
(adhesive resin )
Gyökércsapos
pótlások
Fleck’s (zinc
phosphate)
Fuji I (glass
ionomer)
Panavia 21
(adhesives resin )