Rézkor(Eneolithic, Äneolithikum)

Kre. 4400–2800

korai rézkor Kre 4400–4000középső rézkor vagy javarézkor Kre. 4000-3600

későrézkor Kre. 3600-2800

Pulszky Ferenc: VIII. Ősrégészeti kongresszus Bp. réztárgyakat tartalmazó tárló (együtt az aranykorongok is)

A rézkor Magyarországban. Bp. 1883Németül 1884

Magyarország archaeologiája I-II Bp. 1897

nagyméretű réztárgyak összegyűjtésével bizonyította a rézkor meglétét

Szeged-Szilléri rézkincs

Stollhof: aranykorongok, két réz laposbalta, réz spirálcsövecskék, réz pápaszemes csüngők

P. Patay: Kupferzeitliche Meissel, Beile und Äxte in Ungarn. PBF IX, 15 (1984)

Árak Laposbalták (Flachbeil)Nyéllyukas csákányok

(Schlaflochaxt):1, Kalapácsbalták

(Hammeraxt), 3 alforma, a 3. az ún csatabárd

(Streitaxt)2, kétélű csákányok (zweischneidige Axt)

A, kurzschneidige Axt – ellentett élű csákány

B, Doppelhacken – a két él egy állásban van

A Magyar nemzeti Múzeum őskori aranykincsei. Bp. 1999

4400 Varna

4600-4200

aranykincslelet

2800

Raczky P.: A tisza-vidék kulturális és kronológiai kapcsolatai a Balkánnal és az Égeikummal a neolitikum, rézkor időszakában. Szolnok 1988

Tiszapolgár

Késő lengyel

Vinca és Sopot maradványok

Gumelniţa

Varna

Cucuteni

Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. 348Kalicz N.: Kultúraválzozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. ArchÉrt 114–115 (1987-88) 5-6.

Tisza-Herpály-Csőszhalom

Lengyel II

Vinca D

Sopot III

Karanovo VI

Varna

Cucuteni-Tripolje

1a rézhorizont: Rezek első jelenléte már a korai neolitikumban, szórványos, véletlen használat

1b rézhorizont: késő neolitikum: tudatos felhasználás de még csak ékszerekm, eszközök csak kivételesen árak tűk

2. Rézhorizont Rézkor-Tiszapolgári kultúra: tudatos nagymérvű rézfelhasználás + aranyak

3. rézhorizont: Bodrogkeresztúr ennek továbbfejlőde, ekkor a központ már a Kárpát-medence

Délkelet Európai metallurgiai kör = 2-3 rézhorizontFüggetlen Anatóliától és a görög területektől

4. rézhorizont: Baden kultúra időszaka, eltünnek a súlyos réztárgyak a metallurgia visszaesik a későneolitikus szinvonalra

1b rézhorizont leletei

2. Rézhorizont leletei

3. Rézhorizont leletei

Kalicz N.: Kultúraváltozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. ArchÉrt 114-115 (1987-88) 3-15.

Kalicz N.: A legkorábbi fémleletek Délkelet-Európában és a Kárpát-medencében az i.e. 6-5. évezredben. ArchÉrt 119 (1992), 3-14.

H. Todorova: Die kupferzeitlichen Äxte und Beile in Bulgarien. PBF IX, 14 1980

Rézkorkorszakváltás

– településhálózat megváltozása, sok kis telep, a telleket felhagyják

– kialakulnak az önálló temetkezési helyek– megváltoznak a háztípusok

– hidegebbre fordul az időjárás atlantikum szubboreális, módosul a gazdálkodás

– nő a népességszám

Gyucha A. – Parkinson W. A. – Yerkes R. W.: Kora rézkori

településkutatás a Dél-Alföldön. Előzetes jelentés a Körös

Regionális Régészeti Program 1998-2002 között végzett

munkájáról. MFMÉ-StudArch X (2004) 25-52.

Prototiszapolgár fázis

Tiszapolgári kultúrakorarézkor

Kre. 4400-4000

Tiszapolgár

Késő lengyel

Vinca és Sopot maradványok

Gumelniţa

Varna

Cucuteni

Ida Bognár-Kutzián: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung XLII (1963)

1928-ban fedezik fel a lelőhelyet elpusztult sírok száma: 30-40 sír?

1929-ben Tompa Ferenc ásatása 11? sír

1950-1954 a szerző ásatása 156 sír

Σ 199–216 sír

Két fázisú temető

Tiszapolgári sírok (klasszikus fázis) 60 sír, a temető nyugati, délnyugati részén, Ny-K tájolás

Átmeneti sírok 7 sír

Időbeli hiátus

Bodrogkeresztúri sírok (klaszikus fázis) 88 sír, a temető kelet, északkeleti részén, Ny-K és K-Ny-i tájolás is

Tiszapolgári és bodrogkeresztúri típustáblák is

Minden későbbi tipológia alapja.

Ida Bognár-Kutzián: The Early Copper Age Tiszapolgár Culture

in the Carpatian Basin. ArchHung XLVIII (1972)

1972 1963

pohár

bögre

1972 1963

Virágcserép alakú edény

1972 1963Tároló edény

1972 1963

korsó

1972 1963

korsók

1972 1963

Főzőedények, fazekak

1972 1963

Magas csőtalpas tál

1972 1963

Magas csőtalpas serleg

1972 1963

Magas csőtalpas korsók

1972 1963

tálak

1972 1963

csészék

1972 1963

M: merítők

N:gömbös edény

O: négyszögletes edény

P: fedő

Šiška, S: Pohrebisko Tiszapolgárskej Kultúry v Tibave. — Gräbelfeld der Tiszapolgár–Kultur in Tibava. SlovArch 12 (1964) 293–356.

Šiška, S: Pohrebisko Tiszapolgárska Kultúre na Slovensku. — Die Tiszapolgár–Kultur in der Slowakei. SlovArch 16 (1968) 154–175.

Nevizánsky, G.: Sozialökonomische Verhältnisse in der Polgár–Kultur aufgrund der Gräberfeldanalyse. SlovArch XXXII. 1984. 263–310.

Korongok a tibavai temetőből

Szlovák kutatás

Telepek

Goldman György: A tiszapolgári kultúra települése Bélmegyeren. ArchÉrt 104 (1977) 221–234. 1 házomladék, 1 gödör, 1 árokrészlet és 1 sírKenderes: 2 cölöpszerkezetes ház in: Bognár-Kutzián 1972, 51-52, 165-166.Siklódi Cs.: Előzetes jelentés a tiszaug-kisrétparti rézkori telep ásatásáról. — Vorbericht über die Ausgrabung der kupferzeitliche Siedlung von Tiszaug-Kisrétpart. ArchÉrt 109 (1982) 231-238.Siklódi Cs.: Kora rézkori település Tiszaföldváron. — An early copper age settlement at Tiszaföldvár. SzMMÉ 1982-83, 11-31.

Velke Raskovce

Tibava

Temetkezés

Zsugorított csontvázas temetkezések, oldalt háton vagy hason

A fő tájolás a K-Ny, de jelentős a Ny-K és a D-É tájolású sírok száma is

Mellékletként edényeket, ékszereket, fegyvert, szerszámot és ételmellékletet tettek

a halott melléA mellékletek száma általában itt magasabb

mint a Bodrogkeresztúri kultúráé (legmagasabb érték 44 melléklet egy sírban)

Területi csoportok

Basatanya csoport:A leggazdagabb és a legnagyobb

területet elfoglaló csoportTiszapolgár-Basatanya, Debrecen-

nyulas, Kenderes Kulis és Telekhalom, Örvény-Temetődomb

Lucska csoport:legészakibb csoport, szlovákiai

említett lelőhelyek + Apagy-Nagysziget, Paszab-Éghalma

Tiszazug csoport:Legkisebb területű csoport

Tiszaug-KisrétpartTemetkezéseit nem vagy csak

telepekről ismerjükDeszk csoport:

Deszk, Crna Bara, Csőka, Ószentiván, Hódmezővásárhely-Népkert, -Kotacpart, -Szakálhát

Lucska csoport

Basatanya csoport

Tiszazug csoport

Deszk csoport

Tiszapolgár-Bodrogkeresztúr átmenet

Magyarhomorog-Kónyadomb

Tiszavalk-Tetes (telep + temető) (Hunyadihalmi leletanyag is)

Patay P.: A magyarhomorogi rézkori temető. — Das kupferzeitliche Gräberfeld von Magyarhomorog. DMÉ 1975, 173–254.Patay P.: A tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. — Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes. FolArch 29 (1978) 21–58.Patay P.: A tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. II. A telep — Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes. II. Die Siedlung. FolArch 30 (1979) 27–53.

Bodrogkeresztúri kultúraközépső rézkorKre. 4000-3600

Első összefoglalás

Patay Pál: A bodrogkeresztúri kultúra temetői RégFüz Ser. II 10 (1961)

BodrogkeresztúrBalaton-Lasinja

Ludanice

Salcuţa

Cernavoda

Cucuten-Tripolje

Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. 348

Kalicz N.: Kultúraválzozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. ArchÉrt 114–115 (1987-88) 7.

Patay Pál: Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztúr-Kultur. BdRGK 55 (1974) 1-72

A tipológiai táblák: Ida Bognár-Kutzián: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung

XLII (1963)című könyvéből származnak

a fényképes ábrák a tipológai rész végén Patay Pál: Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztúr-Kultur.

BdRGK 55 (1974) 1-72 származnak

Poharak

Ezt a típust csak Bognár-Kutzián különíti el

fedőkBognár Kutzián 1963 B típus

Patay 1975/7 típus

Virágcserép alakú edényBognár-Kutzián 1963 C

Patay 1975/13 típus

Bognár-Kutzián 1963 D típus: tároló edényPatay 1975/12 típus óriási korsó

MerítőedényekBognár-Kutzián 1963 E típus

Patay 1975/9 típus

Tejesköcsög

A kultúra vezető formája

Patay 1975/1 típus, Bognár-Kutzián 1963 F típus

M: Bognár-Kutzián 1963 szerint nem önálló típusok (egyéb kategória)

Ma típus Patay 1975/4 típus: gömbös hasú korsó, ritka de jellemző típusa a kultúrának

G: Bognár-Kutzián 1963 főzőedény

Patay a C típussal együtt a virágcserép alakú edényekhez sorolja

Csőtalpas tálakPatay 1975/10 =

Bognár-Kutzián 1963 H és I típus

Bognár-Kutzián 1963 I típus – magas csőtalpas serleg

=Patay 1975/6 típus: csőtalpas

korsó

Magas csőtalpas korsók(tejesköcsög csőtalpon)

csak Bognár-Kutzián különíti el ezt a típust

Csészék, tálakPatay 1975/2 típus, Bognár-Kutzián 1963 K-L típus

Patay 1973/3 típus, mély tálak

Patay 1975/5 típus: négy lábú

korsó

Patay 1975/8 típus

Kétfülű bögre

(depas amphikipellon)

Patay 1975/11 típusCsőtalpas tartóállványA talp és a felső tálrész között nyitott az edény, vagyis valaminek a megtartására szolgált

Patay 1975/14 típus

Négyszögletes csuprok

Temetkezés

Zsugorított csontvázas temetkezés, önálló temetőkben

A sírok sorokba, csoportokba rendeződnek

Tájolás: K-Ny (kisebb eltérések: Bodrogkeresztúr: ÉK-DNy; Tiszavalk-Kenderföld és Jászladány: DK-Ény)

Az Alföld északi részén Ny-K tájolású temetők pl.: Polgár-Basatanya, Tiizsavalk-Kenderföld

Férfiak jobb oldali fektetés (általános mellékletek: rézár, réztű, tőr, laposvéső, balta, kőpenge, vakaró, nyílhegy, csiszolt kőbalta, kőgolyó, vaddisznóagyaramulett, vaddisznó alsó álkapcsa, réz karperec, csavart szárú dísztű)

Nők bal oldali fektetés (általános mellékletek: arany ékszerek, réz karperec, gyűrű, spiráltekercs, , kőgyöngyök, kisebb mértékben eszközök: csontlyukasztó, kisebb kőpengék)

Marton T.–Patay R.: Középső rézkori temetkezések Szihalomról (Előzetes jelentés.) —Mittelkupferzeitliche Gräberfelder in Szihalom (Vorbericht). MΩMOΣ III. Őskoros Kutatók III. Összejövetelének konferenciakötete. Halottkultusz és temetkezés. Szombathely–Bozsok, 2002. október 7–9. Szombathely 2004, 293–304.Patay, P.: Das kupferzeitliche Gräberfeld von Tiszavalk-Kenderföld. FontArchHung Budapest 1978.K. Kovács – G. Váczi: The Cemetery of the Early Copper Age Tiszapolgár Culture at Hajdúböszörmény-Ficsori-tó-dűlő. In: The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe. Krakkow 2007, 397-410.

Település alig ismertez kutatási állapot

a temetkezések nagy száma nem indokolja a népesség számának

csökenését.

Hunyadihalom csoport vagy kultúra(középső rézkor végének időszaka)

P. Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH XI, 2005)

Bognár Kutzián Ida körvonalazza először a csoportot (Bognár-Kutzián I: Probleme der mittleren Kupferzeit im Karpatenbecken. Štud

Zvesti 17 (1969) 31-60)fő jellemzője a korongos tapadású fülek

Bognár-Kutzián Ida Salcuţa IV kultúra hatásaként értékeli a Bodrogkeresztúri kultúra fiatalabb B fázisában megjelenő ilyen fülkialakítást, majd véleménye

szerint a Salcuţa kultúra a Bodrogkeresztúr után megjelnik az Alföldön és mi ezt hívjuk itt Hunyadihalomnak.

Patay Pál a tiszaluci ásatás feldolgozása során arra a véleményre jutott, hogy közvetlen átfejlődés figyelhető meg a fiatal bodrogkeresztúr és a Hunyadihalom

között(P. Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH XI, 2005)

mindenképp van egy közös bodrogkeresztúri-hunyadihalmi fázis (basatanyai, pusztaistvánházi, Tiszavalk-kenderföldeki legfiatalabb sírok)

önálló típusok a kerámiaművességbenHorváth L. A. a hunyadihalmi kultúrát a Bodrogkeresztúr utánra teszi, szerinte

a későrézkori egységesülési folyamat első jelea korongos tapadású fülek ún Scheibenhenkel horizontját sokkal szélesebb

időhatárokhoz köti mint a hunyadihalmi kultúrát(Horváth, L. A.: Beiträge zur Chronologie der mittleren Kupferzeit in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Acta ArchHung 46 (1994) 73–105.)

Kalicz N.: Újabb adatok a rézkori Hunyadihalmi csoport időrendjéhez SZMMÉ 1979-80, 43–58.

Tiszafüred majoroshalmi hunyadihalmi telep bemutatása

Tiszalúc-Sarkad

P. Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH XI, 2005

P. Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH XI, 2005

P. Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH XI, 2005