ÉPÍTÉSZET KÖRNYEZET TÁRSADALOMA KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS NEGYEDÉVES FOLYÓIRATA

TRISKELLCSERNYUS LÔRINC – SIKLÓSI JÓZSEF– TURI ATTILA

H E R E N DBESZÉLGETÉSEK ÉS TERVEKSCHRAMMEL IMRE - KOVÁCS JÓZSEF - MAKOVECZ IMRETURÁNYI GÁBOR, EKLER DEZSÔ, TRISKELLJELEK A GABONAFÖLDÖNA KAUKÁZUS AZ ÓKORBANVIKTORIJA ALADZIC NOVELLÁJAA SZATMÁRI FEJLESZTÔMUNKA II.VENDÉG: BERNARD MENGUY

Herend, Manufaktúra RT. felújítása – „kôépület”; Csernyus Lôrinc terve; lent: Schrammel Imre kísérleti porcelánfigurái

1

KILENCEDIK ÉVFOLYAM MÁSODIK SZÁM

2 Gerle János Szubjektív elôszó – Subjektives Vorwort

TRISKELL3 Beszélgetés Csernyus Lôrinccel, Siklósi Józseffel és Turi Attilával – Gespräch mit

dem Architekten des Architektenbüro TRISKELL21 Építészeti mûvek jegyzéke – Werkliste

HEREND5 A TRISKELL pályaterve – Wettbewerbsplan des Büro TRISKELL24 Ekler Dezsô pályaterve – Wettbewerbsplan Dezsô Ekler26 Turányi Gábor pályaterve – Wettbewerbsplan Gábor Turányi28 Beszélgetés Schrammel Imrével – Gespräch mit Imre Schrammel32 Beszélgetés Kovács József vezérigazgatóval – Gespräch mit Hauptdirektor József Kovács38 Beszélgetés Makovecz Imrével – Gespräch mit Imre Makovecz42 Dolf Braat Jelek a gabonaföldön (Bökönyi Teodóra fordítása) – Signale an den Kornfelder

(Übersetzung Teodóra Bökönyi)45 Sáros László díjnyertes zenepavilonpályázata – Musikpavilon Wettbewerbsplan46 Viktorija Aladzic A hegyi templom (Tury Gábor fordítása) – Die Bergkirche (Übersetzung Gábor Tury)51 VENDÉG: Bernard Menguy; Csernyus Lórinc beszélgetése az építésszel – Als Gast

Bernard Menguy; Gespräch mit dem Architekten54 Beke Pál A szatmári fejlesztômunka, II. rész – Entwicklungsarbeit in der Szatmár Region; II. Teil57 Z. Tóth Csaba A nagyszentmiklósi kincs és a régi kaukázusi mûvészet, I. rész – Der Goldschatz

aus Nagyszentmiklós ind die alte Kunst Kaukasiens75 Hírek – Nachrichten

A TRISKELL Ktf. munkáinak a borítón és a belsô oldalakon látható fényképeit Zsitva Tibor, Szántó Tamás és a szerzôk készítették

E számunk a NEMZETI KULTURÁLIS ALAP Iparmûvészeti Kuratóriumának támogatásával készült

A folyóirat rendszeres támogatói az ORSZÁGÉPÍTÕ Alapítvány és a KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS tagszervezetei: AXISÉpítésziroda Kft., BIOKÖR Kft., DÉVÉNYI ÉS TÁRSA Kft., EKLER Építész Kft., É-11 Tervezô, Fejlesztô Kft., FARKAS ésGUHA Építésztervezôk Kft., FELÜLETKÉMIA Kft., FORMA Rt., KÖR Építész Stúdió Kft., KÕSZEGHY Építészet Bt., KUPOLAKft., KVADRUM Kft., LOMNICI és Társa Kft., MAKONA Tervezõ Kft., PAGONY Táj- és Kertépítész Kft., PARALEL Kft.,TRISKELL Kft., UNITEF-83 Rt, valamint a SÁROS és Társa Építésziroda Bt. és a B&D Mûterem 2000 Bt.

ORSZÁGÉPÍTÕ – a Kós Károly Egyesülés folyóirata. Megjelenik negyedévenként. Kiadja az Egyesület nevében a KósKároly Alapítvány; postacím: 1074 Budapest, Barát utca 11. Iroda: 1114 Budapest, Villányi út 8. Tel.: 3710-055, 3710-061, Fax: 3710-055 Bankszámlaszám: 10402166-21629530-00000000 Felelõs kiadó: Kampis Miklós. Felelõs szerkesztõ:Gerle János. Nyomás: VEL Kft., Budapest. – ISSN 0866-0069 – A lap elõfizethetõ az Alapítványtól igényelt csekken,illetve személyesen az Alapítványnál. Egy szám ára: 350 Ft, elôfizetôinknek számonként 250 Ft + postaköltség.

2

SZUBJEKTÍV ELÔSZÓ – Az ORSZÁGÉPÍTÔ immár évek ótatörekszik rá, hogy egy-egy építész vagy mûterem akuális mun-káit vagy egész korábbi tevékenységét bemutassa olvasóinak(AXIS – 1992/1., Makovecz Imre, PARALEL, Kund Ferenc –1993/1-2., Mezei Gábor – 1993/4., Ekler Dezsô – 1994/2.,Farkas Gábor és fiatal kecskeméti építészek – 1994/3., ErdeiAndrás, Szentesi Anikó – 1994/4., Nagy Ervin – 1995/2., Jan-kovics Tibor és munkatársai – 1995/4., KVADRUM –1996/2.,E-11 – 1997/1., Sáros László – 1998/1.). Ezúttal a MAKONAEgyesüléshez tartozó TRISKELL Kft legújabb munkáival fog-lalkozunk. A jelenleg folyó építkezések közül elôtörténetével,jelentôségével, különleges körülményeivel mindenképpenkiemelést, részletes bemutatást igényelt a Herendi Porce-lánmanufaktúra Rt részére tervezett felújítás-bõvítés. A beszél-getések felvétele közben véletlenül és váratlanul drámaiesemények közepébe kerültünk, így a beszélgetések rögzítikaz építészeti-építési eseményektôl egyébként sem függetlentörténet részleteit. A folyóiratban az események középpontjá-ban álló személyek dokumentumértékûvé lett nyilatkozataittalálja az olvasó, itt a szerkesztô személyes véleményét.

A herendi porcelán egyike a nagyon kevés magyar ter-méknek, amely iránt folyamatosan, politikai korszakoktól füg-getlenül, hosszú évtizedek óta töretlen a nemzetközi érdeklô-dés és amely ezáltal a magyar iparról alkotott általános képzetkulcsfontosságú eleme. A gyárat sikerült a privatizáció sorána sokat emlegetett, de kevés helyen ilyen eredményesen meg-valósított dolgozói tulajdonba venni, vagyis nemzeti vagyon-ként megôrizni; és egy rendkívül nehéz piaci helyzetben sike-rült erôsíteni a kereskedelmi pozícióit, vagyis világpiaci ténye-zôként megôrizni. Ez a folyamat az igazgatóságnak, és kiemel-ten az igazgatóság elnökének, Makovecz Imrének volt kö-szönhetô, mert a gyárban rejlõ nagyszerû emberi, hagyomány-beli és egyéb adottságok ellenére is nemegyszer fennállt aveszély, hogy az automatikusan mûködõ külsõ és belsõ erõkeltérítik a siker útjáról a történetet. Az új igazgatóság megvá-lasztása azt mutatta, hogy a választásban hatékonyan köz-remûködôk számára egyéb szempontok voltak fontosabbak.Ezek közül sem a külsô indíttatásúakat nem ismerem, sem aszemélyes természetôeket, de arról beszámolókból közvet-lenül értesülhettem, hogy az eddigi folyamat iránt elkötelezettszemélyekben sem volt meg a kellô elôrelátás, az elszántakarat, a megfelelô lélekjelenlét és hûségbôl fakadó kérlel-hetetlenség, hogy megvédjék – saját érdekeiket. Az objektívtényezôk között bizonyára szerepet játszik a kézmûves tech-nika és az iparszerû termelés között feszülô, feloldhatatlanés a közösségi magatartásra is rávetülô ellentét. A dolgozóktúlnyomó része a saját mesterségének igazi mûvészekéntvégzi munkáját a mûvészi önállóság és szabadság megélésenélkül. Ez az ellentét a termeléshez nélkülözhetetlen, mert alegbonyolultabb és legfinomabb, hagyományos minták pon-tos másolatait el kell tudni készíteni, de esetleg éveken átfolyamatosan ugyanazt. A külsô szemlélô számára ez az ellen-tét nehezen elviselhetô és a mûvészi termékfejlesztést irányítóSchrammel Imre tapasztalatai szerint gátolja is a – külsôszemmel nézve logikusnak tûnô – fejlesztést. Kísérletikerámiái mûvészeti és üzleti forradalmat jelenthetnének aporcelán piacán, de lehetséges-e átlépniük az egyedi mûalko-tás határait? Be lehet-e vinni a folyamatosan megújuló indivi-duális mûvészetet a sokszorosított termelés falai közé? Ez afolyamat mindenesetre elindult, a választás ennek nehézségeitis jelzi, de az országépítés szempontjait is figyelembe véveremélem, nem a végleges elutasítást.

SIKLÓSI JÓZSEF

A Teutoburgi Hermann – vagyÁrmin-emlékmû összeállítás elôtt

TURI ATTILA

Római kori sírkövek Aquincumból

CSERNYUS LÓRINC

Megalitokból álló kômezôa Bretagne-i Carnac-ban

3

TRISKELL ÉPÍTÉSZIRODA

Csernyus Lôrinc: Csesztreg, „Vaskori kemping”, fogadóépület fôhomlokzata, 1997

Beszélgetés Csernyus Lôrinccel (Menyus),Siklósi Józseffel (Siki)

és Turi Attilával (Tészta);1998 május 4.

Országépítô: Mit jelent az, hogy Triskell?Csernyus Lôrinc: Ez kelta szó, annak a jelnek a neve,

amelyet cégünk emblémájaként használunk; a tûz, a vízés a levegô hármas egysége, a három együtt a negyedik, aföld.

Országépítô: Hogy kerültetek kapcsolatba a keltákkal?Csernyus Lôrinc: Én többször voltam már Bretagne-

ban, megismerkedtem egy építésszel meg más barátaimis vannak ott, és nagyon megfogott az a kultúra, fôleg azenén keresztül. Többször is jártam ott, mióta elôször vol-tam, 1983-ban. Akkor Káldy Jancsi szervezte meg Mako-vecz Imre körútját és ô kért, hogy kísérjem ôket, mert tud-tam valamennyire franciául. Akkor ismerkedtem meg Ber-nard-ral. Amikor nevet kellett választanunk az önállósulóirodánknak, akkor gondoltam, hogy éppen hárman va-gyunk és ez a kelta jel jó lesz.

Országépítô: Jártatok már ott mind a hárman?Csernyus Lôrinc: Tésztával már kétszer voltunk, Siki

pedig most megy majd elôször.Turi Attila: Én Aquincumban nôttem föl, ott akárhol

leástál a földbe, biztos találtál régi köveket, az eleve kétezerév! Ilyen kövek között telt a gyerekkorom, ha nyomvonalatástak valahol egy vezetéknek, akkor mi talicskával hordtuka faragott köveket, freskótöredékeket. Carnachoz képest,ahol Bernard lakik, ami valami egészen idôtlen, hihetetle-nül mély kultúra, ez a kétezer év csak a tegnapi világ. Egykertnek a kerítése egy valamikori kôkörnek egy darabja,amit, ha már egyszer ott van, akkor praktikusan alakítanakki, mert megmozdítani, elhordani úgysem lehet, ez egyrésztvégtelen folyamatosságot jelent, másrészt, mint egy elevenbaromfiudvar, tudatvesztést. Elképesztô, gyönyörû világ.

Országépítô: Te meg tudod fogalmazni, hogy mi vonzannyira Bretagne-ba?

Csernyus Lôrinc: Ez inkább csak nagyon erôs érzés.Amikor elôször kimentem Franciaországba, akkor találkoz-tam össze Párizsban Ágival, a feleségemmel, szóval magaez elég fontos, és amikor beszélgetni kezdtünk, és elmond-

tam, hogy építészhallgató vagyok és hogy miket csinálok,akkor Ági azt mondta, neked el kell menned Bretagneba,neked az nagyon tetszene. El is mentünk két napra és amimegfogott engem mindjárt, hogy a borostyán mindent be-nô, szívem szerint azóta is mindent befuttatnék borostyán-nal. Abban az idôben olvastam A gyûrûk urát, iszonyatosannagy élmény volt és ez a világ olyan, mintha a könyv meg-elevenedett volna, a kövek és az erdôk a királyok meg aszilmarilok kora, a breton parasztok meg olyanok, minthaa hobbitok tennének-vennének. Ott van a carnaci kômezô,amelyen végigvonul a többezer kôoszlop; sajnos most be-kerítették a francia mûemlékesek és borzalmas ronda vas-beton épületeket építettek oda és mint egy focipályán, csakegy lelátóról lehet megnézni. Amikor elôször voltam ott,még oda lehetett menni a kövekhez, meg lehetett fogniôket. Van egy része ennek a kômezônek, amibe beleépülta falu, házak vannak a kövek között, amirôl Tészta beszélt,azt nem lehetett bekeríteni, és amikor ezt megláttam, énkész voltam. Engem a kô, a pala és a borostyán fogottmeg és a zene, amit azóta is gyôjtök, hozom haza a lemeze-ket, hálistennek már itthon is lehet kapni. Amikor megala-kult a Makona kisszövetkezet, én akkor katona voltam, ésmegrajzoltam A gyûrûk ura térképe mellé A szilmariloktérképét, ami akkor még nem jelent meg magyarul. Csinál-tam egy nagy egyesített térképet, amibôl adtam Tésztánakés más barátaimnak és bevittem Imrének is. Imre kérdezte,hogy miért rajzoltad ezt, én meg megmutattam a fényké-peket, amiket Bretagneban csináltam, és azt mondta, hogyfiacskám, neked akkor ilyen dolgokkal kell foglalkoznod.Azóta is ezt plántálja belém, hogy próbáljak ilyen házakattervezni.

Országépítô: Sikerült ebbôl valamit megvalósítanod?Csernyus Lôrinc: A tervekben inkább, mint a valóság-

ban; egyrészt mert többet tervez az ember, mint ami meg-épül, másrészt meg nem lehet mindig azt megcsináltatni,amit az ember szeretne. Az elsô családi házamnál hatalmaskôoszlopokat terveztem a kelta megalitok mintájára. Amegrendelôvel jártuk a kôbányákat, mert ô szerette volnamegcsinálni, de sehol nem találtunk ekkora tömböket. Az-tán már nem lehetett tovább várni, elkészültek a kôburko-latú oszlopok, amiknek már nincs közük az eredeti gondo-lathoz. Talán a ferde pillérek, Csengeren, az üllôi állatkli-

4

Csernyus Lôrinc: Csesztreg „Vaskorikemping”, nyári mosdó fûtetôvel borított

épületének homlokzata és metszete, ésugyanott a Gizelláról és Istvánról

elnevezett harangtoronyhomlokzatai –

1997

nikán és más terveken is, azok köthetôk ide. Talán mégaz is, hogy nálam a homlokzatokon a fal és a nyílásokaránya emlékeztet a kelta építészetre, ahol kisebb nyílá-sokat csináltak és inkább felülrôl engedték be a fényt.Most a herendi bejáratnál a Schrammel Imrével együttkészített betonelemekben is van talán valami ebbôl avilágból. A homokba zsaluzott felülettel közelítenilehet a természetes kõfelületekhez.

Országépítô: Van olyan hely, amivel te is ilyen-fajta bensôséges, inspiráló kapcsolatban állsz?

Siklósi József: Nincs ennyire. Egy volt, aminagyon tetszett, Németországban jártam azExternsteine nevû szikláknál, azt a helyet nagyonszerettem és annál még jobban a közelében állóirdatlan méretû ôsteuton vezért ábrázolóemlékmûvet, a Hermannsdenkmalt. Az azótais nagyon tetszik, az volt az, ahol igazán megfo-gott egy hely varázsa.

Országépítô: Térjünk akkor vissza He-rendhez, arról lesz amúgyis a legbôvebbenszó. Milyen volt az elsô terv, amit csináltatokés milyen körülmények között?

Siklósi József: 1996 végén volt egymeghívásos pályázat, december-ben kellett beadni a tervet és kará-csony elôtt hirdették ki az ered-ményt. Azért is tetszett nekünk a feladat, mert az azigazság, hogy az utóbbi években építészetileg rendeseneltávolodtunk egymástól, Tészta három éve csaknyerstégla falakat rajzol, mindenki csinálja a magáétés most volt egy alkalom, hogy újra együtt dolgoz-zunk valamin, mert itt egyértelmû volt, hogy eztegyütt csináljuk. Az elsô fordulóba bele is tettünkapait-anyait baromi szépen, amibôl azt hiszem azégvilágon semmi sem maradt a mostani, megvaló-suló tervekben.

Csernyus Lôrinc: Nem is igazán reméltük,hogy azzal a tervvel nyerni fogunk.

Siklósi József: Iszonyú nagy szerelemmelcsináltuk.

Csernyus Lôrinc: Az alapötlet, ami a közösbeszélgetések során alakult ki, az szerintemjobb volt a többiekénél. Arról volt szó, hogyazokat az anyagokat használjuk az épületek-nél, amelyeket a porcelán készítése soránhasználnak a gyárban. Kitaláltuk, hogygipszbôl, samottból és porcelánból dol-gozzunk, samott pillérek legyenek,a belsô terekben gipsz kupolák és

porcelán ornamentika. Gyakorlatilag a tartószerkezetigminden ilyen. Schrammellel is beszéltünk és adott iskézzelfogható tanácsokat, hogy mit nem lehetsamottból, mert úgysem áll meg, mekkora elemeketlehet kiönteni; ez aztán jó gondolatokat indított el, éserrôl szólt az egész, ezekrôl az ôrült gondolatokról.Mondjuk a technológiai múzeumba Siki négy ha-gyományos kéményt telepített egymás mögé, és akémények aljában dolgoztak volna az emberek;ha jön egy látogató, nemcsak a régi kéményt látja,hanem az annak aljában dolgozó munkást. Nemhiszem, hogy a zsüri ezeket egyáltalán észrevette.

Turi Attila: Utólag kiderült, hogy semmitnem vettek észre.

Csernyus Lôrinc: Soha korábban nem pá-lyáztunk, és nem tudtuk, hogy hogy kell egypályázatot úgy elôadni, hogy bemutassuk,amit mondani akarunk. Mi mindent rész-letesen leírtunk egy kötetnyi muleírásban,azt a kutya nem olvasta el.

Turi Attila: Az alapötlet kidolgozásaután szétosztottuk a feladatot, hogy kinekmire volt kedve, Siki csinálta a technoló-

giai múzeum tervét, Menyus a kávé-házi részt, ahol a gipsz öntôformákadták a belsô tereket felnagyítva.

Csernyus Lôrinc: Egy negatív kávéscsészébe ültekvolna be az emberek kávézni.

Turi Attila: Én meg a porcelánboltot terveztem.Borzasztó érdekes dolog, hogy van itt egy sváb falu,ahol egyszer csak megjelenik egy idegen, aki aztmondja, hogy ô itt most porcelánt fog gyártani, ésvégül is sikerül az üzlet; a történetet nem mondomvégig, ennek következtében ez a falu teljesen meg-változik, az egyszerû parasztházakban olyan embe-rek laknak, a világon a legkiválóbbak a porce-lánfestésben meg a többi munkában, és az egészátnemesedik, mert amit csinálnak, az drágábblesz, mint az arany, ez a folyamat izgatott engem.Ott állt egy kis parasztház és azt gondoltuk, hogymeghagyjuk, rendbehozzuk, belekerül féligegy új ház belsejébe, és ahol megjelenik aporcelánboltban, ott egy az egyben átválto-zik porcelánná. A cserepek, minden porce-lánból van, de ha kinézel az ablakon, akkorlátod, hogy kint folytatódik ugyanaz a magatermészetes anyagában, tetôcserépben és

így tovább. Látod a kettôt egyszer-re. De maflák vagyunk, nem tud-

5

H E R E N D – E L S Ô T E R V P Á L Y Á Z A T – T R I S K E L L

A kulturális és kereskedelmi központ; madártávlati kép és tömegvázlatok a manufaktúra bejáratáról, azirodaépület átalakításáról és a gyártmányfejlesztési épület, teherpotra és díszudvar északkeleti homlokzata

juk, hogy egy pályázaton ezt hogy kell megjeleníteni úgy,hogy mindenki azonnal észrevegye. Valami nagyon dögösbelsô perspektívákat kellett volna rajzolnunk, amikenminden poén látszik. Az elsô fordulóban az volt a zsüridöntése, hogy a mi tervünket és Turányi tervét kellátdolgozni. És a második fordulóra inkább visszavettünkaz eredeti ötletekbôl, lecsupaszítottuk, kiheréltük.

Csernyus Lôrinc: A zsüri azt mondta a tervünkrôl, hogystílustalan, nincs építészete. Azt hiszem azért kerültünkbe mégis a második fordulóba, mert a funkciót tekintve,alaprajzi vonatkozásban mi teljesítettük a leginkább azelvárásokat.

Turi Attila: És messze a legtakarékosabban.Csernyus Lôrinc: Egyedül mi foglalkoztunk komolyan

a felújítandó épületek megformálásával is, amit aztán megis kaptunk kivitelezésre. A többiek nem nagyon törôdtekvele, hogy mit lehet kezdeni egy univáz épülettel.

Siklósi József: A furcsa az, hogy a gyárat abszolút nemérdekelte, hogy a házakban a saját anyagok és formák je-lennek meg. A kiviteli tervek szerint nem lesz samott, nem

lesz gipsz és lesz valami kevés porcelán, de az elenyészôtöredéke annak, amit szerettünk volna. Kiderült, hogy sem-mi kedvük a maguk kedvéért porcelán tetôcserepeket gyár-tanai, mikor egy porcelán kávéscsészéért annyi pénzt kap-nak, amibôl egy egész tetôt be lehet cserepezni. Megpró-báltuk késôbb is, amikor már megkaptuk a konkrét megbí-zást, terelni ôket a régi ötleteink felé, de a bejárat kialakítá-sán túl, amit Menyus tervez, nem tudtuk megközelítenisem azt, amit szerencsésnek tartottunk volna. Mi a gyártechnológiáját akartuk kivetíteni az épületekbe, és ez egy-általán nem így lesz.

Országépítô: Azt mondod, az eredmény a gyár állás-pontját tükrözte. A zsüriben mennyi szerepük volt a gyárképviselôinek?

Csernyus Lôrinc: A zsüriben öten voltak a manufaktú-rától és négy külsôs: a kamarát Jánossy tanár úr képviselte,a mûemlékeseket Németh Katalin, aztán ott volt a megyeifôépítész, Ruttkay Gyula meg Makovecz Imre. A herendi-ektol a rendszeres kapcsolat ellenére sem hallottunk sem-mit, hogy mi is történt a zsüriben, de minket építészetileg

6

H E R E N D – E L S Ô T E R V P Á L Y Á Z A T – T R I S K E L L

Fent: a kulturális és kereskedelmi központ földszinti alaprajza; balról jobbra: atechnológiai múzeum, a kávézó és sörözô, a tekepálya és a porcelánbolt.Lent: a parkoló felôli és a Kossuth Lajos utcai homlokzat

az elsô forduló után gyakorlatilag leírtak. Most visszatekint-ve úgy látom, hogy a második forduló döntése már az elsôforduló után megjósolható volt. A zsüriben nem foglalkoz-tak azzal, hogy valami samottból van, vagy porcelánból.Építészeti koncepciókról volt szó, hogy a Turányi tervénekvan huzata, a miénk pedig snassz. Azt gondolhatták, hogyamit ô nem csinált meg elsôre, majd megcsinálja késobb,mert meg tudja csinálni. Nagyon röviden ezt szûrtük leabból, ami keveset a döntésrõl megtudtunk.

Országépítô: Mi és hogyan valósult meg a másodikforduló óta?

Csernyus Lôrinc: Megépült az úgy nevezett kôház, ezeredetileg felújítás volt, de nem sok maradt az építkezésközben a régi épületbôl. Ami épül, azokról meg azt gon-dolom, hogy sokkal jobb megoldások, mint amiket a má-sodik fordulóban rajzoltunk.

Siklósi József: Már belehelyezkedtünk egy szokványos,egyébként nagyon jó építész-megrendelôi viszonyba, deaz elsô pályázat építészeti érdekességeit közben elveszí-tettük. Ezeket a felújítás területén nem is lehet visszahozni.Így is óriási a színvonalbeli emelkedés, bár egy univázas,középfolyosós házzal nagy csodát nem lehet mûvelni.

7

Csernyus Lôrinc: a manufaktúra új fôbejárati épülete aTurányi és Simon iroda által a kiviteli tervrôl készített

modellen; lent: a fôbejárat homlokzata és hosszmetszete

Csernyus Lôrinc: Az igazi eredmény, hogy Schrammel-lel folyamatosan együtt dolgozunk, bár ez még csak kísér-leti szakaszban van, de ezekkel a homokba zsaluzott betonelemekkel jól meg lehet közelíteni a természetes sziklákmegjelenését. Ha ez bejön a fôbejáratnál és meg fog jelennitöbb épületen, a túloldalon is, akkor ez maga megérte,hogy belefogtunk ebbe a munkába.

Országépítô: Ez volna a technológiai megoldás arra,ahogyan a szikláknak meg kelle-ne jelenniük például az új pilis-csabai oktatási épületen, ha nincsmód igazi sziklákat beállítani?

Siklósi József: Lehet, még nemtudom. De azt reméljük, hogy amostanáben több terven is meg-rajzolt sziklafalakat megbízhatóanés jó minôségben kivitelezni le-het. Kicsiben már kipróbáltuk, demegalit méretekben még nincspélda rá. Jó volna, ha sikerülne,mert akkor ezzel lehetne a pilis-csabai auditórium maximumnál isés különösen a templomnál dol-gozni. De jó lett volna ezt már há-rom évvel ezelôtt ismerni!

Csernyus Lôrinc: Az a döbbe-netes, hogy Schrammel húsz év-vel ezelôtt már csinált ilyen tech-nikájú szobrokat, csak nem gon-dolt rá, hogy ezt az építészetben is hasznosítani lehetne.Hiszek benne, hogy ez menni fog, már annyi kísérlet volt,csak el kell találni a formálásban, hogy egy mûszikla neakarjon sziklának látszani, hanem legyen meg a felülethezillô saját formája. A kapu sem olyan, mintha sziklákbólállna, inkább valami keresztezôdés a megalitok és a keletifaragott kô épületek között. Ha ez sikerül, akkorbármekkora felületeket meg lehet vele csinálni, de ez min-dig utánzás lesz.

Országépítô: A múzeum felújításánál sem lesz mód azeredeti ötleteket visszahozni?

Turi Attila: A feladat nagyon primitív. Az 1956-banátalakított épület tetôterét kell beépíteni, akkor a fa födém-

szerkezetet ma már érthetetlen okokból vasbetonból építet-ték újjá. De befestették zöldre, hogy egy kicsit hasonlítsona fákra. Itt az eredeti öntôformákat tárolják most, Herendarról híres, hogy minden régi terméküket az eredeti öntô-formával képesek reprodukálni. Ennek a helyére kerülmost az igazgatói iroda, a restaurátormûhely, egy kávézóstb. Szóval ez egy egyszerû tetôtérbeépítés. Biztos csakannyit képzeltek, hogy néhány gipszkarton válaszfallal el

lehet intézni az egészet, az, hogymi az ilyen munkát is komolyanvesszük, azt sose tudom, hogyperverzitásnak kell-e tekintenivagy így normális. Láttam olyanrégi fotót, ahol egy mûhelybenkörben nagyon sûrû farácsbólképzett polcokon állnak amegmunkált tárgyak és ilyen sû-rû farács felidézésével alakítottamki a belsô tereket. Ettôl kicsit Mac-kintosh szelleme is megidézô-dött. Mindenesetre az alatta lévôkét szint hangulatától eltérô ésegy szokásos padlástérnél érde-kesebb terek jöttek létre. Annyimég a jelentôsége, hogy ez egyzárt udvar egyik oldala, remélema teljes homlokzatot rendbehoz-zák, a másik két oldalszárny márelkészült Mányi István tervei sze-

rint, a negyedik térfal kiviteli tervét most készítettük el,ott sajnos a meglévô épület miatt a régi gyár léptékét ôrzôudvar arányaitól nagy az eltérés, legalább formailagigyekeztünk ehhez a régi hangulathoz igazodni.

Országépítô: A Triskellnek vannak-e sajátos jellemzôia Makonán belül szervezetileg, feladatokban, stílusban?

Siklósi József: Alapvetô különbség a többiekhez képest,hogy mi nagyon sokat dolgoztunk Imrével, meg a terveineka feldolgozásán. A többiekre ez nem jellemzô, mi meg, havalamennyire csökkenô mértékben is, de folyamatosan kö-zösen dolgozunk. Ez nagyon régen kezdôdött, a sárospa-taki gimnáziumot Tészta kezdte feldolgozni, aztán mi isbeszálltunk,

8

Turi Attila: Nem, a szigetvári Vigadó volt az elsô.Siklósi József: Ott mások is voltak.Turi Attila: De az volt az elsô, ahol csapatmunkában

dolgoztunk együtt.Csernyus Lôrinc: Ott mindenki rajzolt, mert a határidô

miatt muszáj volt.Siklósi József: A sárospataki iskola tervezése már akkor

zajlott, amikor a Makona még egyben volt, de már fel voltosztva csoportokra és Bata Tibi velünk volt egy csapatban.Aztán jött a nyíregyházi szakközépiskola, ott már tervezô-ként is dolgoztunk, aztán jött Sevilla, de közben rengetegolyan eset volt, hogy ha Imre megszorult határidôvel, márjött is hozzánk, hogy marha jó lenne, ha ez gyorsan, flottulmeglenne idôben. Ilyen volt a visegrádi beépítési terv,ilyen volt az óvoda Solymáron, ahol egy hétvége alatt ké-szült el az engedélyezési terv és egy hét múlva kellett bead-ni a kiviteli tervet.

Turi Attila: Ha jól emlékszem, a vázlattervtôl az elsôbemutatásig Sevillánál is volt négy-öt napunk. Az engedé-lyezési tervre meg talán két hét.

Siklósi József: Ez tart a mai napig. Tavaly így csináltunkStuttgart mellé egy kis beépítési tervet, meg a berlini szál-loda tanulmánytervét.

Országépítô: Miért éppen veletek alakult ki ez a köz-vetlen kapcsolat?

Csernyus Lôrinc: Ezt Imre kezdeményezte, úgyhogyôt kellene megkérdezni. Vannak nagyon gyakorlatias okai,az biztos. Amikor nagyon besûrûsödött a munkája még aRumbach Sebestyén utcai irodában, folyton vidékre kellettjárnia az építkezések és elôadások miatt, mindig kellettvalaki, aki kocsival elviszi. Abban az idôben még csak NagyErvinnek, Kravár Áginak meg Göndörnek (Tamás Gábor)volt jogosítványa. A Zsigának (Zsigmond László) is voltegy Trabantja. A következô, aki letette a jogosítványt, énvoltam. Akkor az apám Zsigulijával jártam és abban az idô-ben sokszor vittem Imrét és amikor Tésztának lett jogosítvá-nya, akkor ô is. Imre csak szólt, hogy vidékre kell menni,én már írtam is be a naptáramba, és az óhatatlan, hogy haegy egész napig együtt vagytok az autóban, hallod mûve-zetni, tárgyalni, hallod, hogy tart elôadást, beszélgettek acsaládról, akármirõl, akkor az emberek közel kerülnekegymáshoz. Ez az egyik oka a kapcsolatnak, és a másik,hogy a többiek közül sokan független lámlengének (hogya nyomozók ne jöjjenek rá, hogy lángelmérôl van szó – aHolló Színház szerint) kezdték magukat érezni, már a sajátmunkájukra kellett figyelniük; emlékszem Imre egyszernagyon dühöngött a Rumbachban, hogy nincs senki, akirajzoljon neki, mert mindenki azon a munkán dolgozik,amit tôle kapott, és amit most saját munkaként csinál. Ben-nünk még mindig megvan az a tanítványi alázat, hogy ôaz elsô, lehet, hogy nem ez a jó álláspont, ha egy erôsegyéniségu, független építész akarsz lenni, de mi sohasemakartunk ilyenek lenni.

Turi Attila: Soha nem volt ebbôl konfliktus, hogy aztmondta, hogy ide és ide el kellene ugrani és ezt vagy aztelintézni. Soha nem érezte rajtunk, hogy ez éppen rosszkorjött és húztuk volna a szájunkat. Sose volt lelkiismeretikérdés, hogy én most egy csicskás vagyok, akit leugraszta-nak tíz deka parizerért, hanem úgy gondoltuk, hogy ez a

feladat, meg kell csinálni, és ebben nem merülnek fel önis-mereti kérdések, hanem egy elvégzendô feladat.

Siklósi József: Hadd dicsekedjem, hogy amibe mi eddigbeszálltunk az Imre mellett, abból nagy bajok nem voltak;ha valamit elkezdtünk intézni, az többé-kevésbé el lettintézve anélkül, hogy neki ebbe vissza kellett volna száll-

9

Siklósi József: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, az Ambro-sianum oktatási épület alaprajza és metszete, és Zsitva Tibor felvételeiaz 1996-ban átadott épületrôl (10. oldal: az aula fényképe – Zsitva Tibor)

nia, ez neki nyilván jó, hogy tudja, van, aki elintézi. Ígyvolt Sevillával is, ô az eszmei részét meg a politikai részételkormányozta, az építészeti részét azt átvettük tôle és vég-hezvittük. Ha felhoz hozzánk egy vázlatot, hogy ebbôl ta-nulmánytervet kell csinálni egy hét alatt, akkor abból szo-kott lenni tanulmányterv egy hét múlva.

Országépítô: Az egyes munkákról szeretnék még halla-ni tôletek, amikkel az utóbbi idôben külön-külön foglal-koztatok.

Siklósi József: Piliscsabán legutóbb az Ambrosianumépült fel, a két korábban átalakított laktanyaépület között.Azt szerettem volna, hogy a két hangsúlyos saroktömbközött egy semleges megjelenésû, fûtetôs ház épüljön,mintha a kiemelkedett földfelület alá költözne be az újház. A fûtetôbôl sajnos nem lett semmi az építtetô aggályaimiatt, de a ház formája az eredeti gondolatból ered. Közé-pen szétszakad, hogy az aulába bejusson a fény, és enneka gondolatnak a részei a föld alatti mûsziklák az aulában.Az alaprajzi konfiguráció egy lassan kiformálódó központitér egyik falát adja, a vele szemben most épülô auditóriummaximum, a Stephaneum már mutatja, hogy a tér arányátsikerült jól megtalálni. Az egyetem területének közepénlesz ez a szilvamag alakú tér és annak a közepén áll majdegy szobor, talán olyan, mint a Hermann emlékmû. Hamár Piliscsabáról van szó, az egyetem területén épülni fogjövôre egy kollégium is, amit Bata Tibi tervezett, és épülnifog egy uszoda a régi medence kibélelésével, lesz mégegy mûszaki épület és Kovács Ágnes vándor tervezett egy

10

Kovács Ágnes, vándor: Piliscsaba, gázmotorház éskilátótorony fôhomlokzata; mester: Siklósi József – 1997-98

Siklósi József: Ipolyszakállos, ravatalozó átépítése

nagyon érdekes gázmotor gépházat, ami az egyetemet és azút túloldalán lévô egyetemi épületeket is ellátja hôenergiával,sôt még annyi elektromos áramot is termel, hogy el tudnakadni belôle az Elektromos Mûveknek. Ez az ô diplomamun-kája, úgyhogy ezt akkor is befejezi, ha most már nem a miirodánkban dolgozik, hanem továbbvándorolt BodonyiCsabához. Ilyen jó feladatot még egy vándor sem ka-pott, mindenki csak családi házat adott be eddig diplo-matervnek. Különben is gyönyörû a terv, úgyhogy ku-tyakötelessége, hogy rendesen végig is rajzolja. Leszegy 25 méteres kémény, ami egyúttal kilátó is. Márrajzoljuk az út másik oldalán lévô laktanyát, amerrebôvül az egyetem. A két területet az út felett egy hídköti majd össze. A Stephaneum lassabban épül, mintkellett volna, mert nem sikerült megkapni azokat a

pénzeket, amelyeket joggal vártunk, de másfél évmúlva így is kész lesz és közben a templomot iselkezdik alapozni, annak az avatási napja is ki vantûzve 2000. pünkösdjére. Azt lehet mondani, Pilis-csabán a legnagyobb rend van az építkezések körül,ami szinte kizárólag Csiky Gábor érdeme, aki alehetetlen feltételek között is mindenre elôteremtia szükséges fedezetet.

Országépítô: Tészta, te jössz a a budakalászi,lajosmizsei munkákkal.

Turi Attila: Meg Tápiószelével, mind a hárommegy. A tápiószelei nagyon régi történet, ott a pol-gármester, Majoros Tibor megszállottan építkezik.Annyit építkezik, amennyit az önkormányzat elbír,próbál abból a szétesett faluból valamiféle telepü-lést varázsolni; megépült Imre terve szerint egy régi

kúria átalakítása iskolának, ami késôbb a taná-ri épület lesz, ha a fejlesztés befejezôdik, éselkészült a tervezett iskolafalu elsô új épüle-te. Most lealapozták a másodikat is, amely-ben tantermek, elôadótermek lesznek. Eze-ket én terveztem, a másodikban Menyus se-gített. Ha minden jól megy, akkor elkészül

egy mûhelyépület és még egy oktatásiépület. A régi iskola iszonyatos állapot-ban van, rossz helyre is telepítették ahatvanas évek végén, és anyagában,erkölcsileg is rég teljesen tönkrement.Ahogy lehetôség van rá, úgy formáló-dik ki lassan az új iskolaegyüttes. Az

elsô épületet is egyedülálló mó-don, közmunkásokkal hú-

zatta fel a polgármes-ter, magyarul –

a n é l k ü l ,

11

Siklósi József: Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem mûszaki épületének terve; fôhomlokzat, 1998

Siklósi József: Cegléd, iroda és üzletközpont tanulmányterve (századfordulós banképület átépítése); fôhomlokzat és távlati kép (Makovecz Imre rajza) – 1996

hogy ezzel meg akarnék bárkit is bélyegezni – alkoho-listákkal, börtönbôl szabadult emberekkel. Szerkezetkészállapotig vitték a házat és onnan folytatták a szakmunká-sok, akiknek a közmunkások a segédmunkát adták. Mind-

amellett, hogy milyen lett ez az épület, – lehet, hogy találnirajta apróbb hibákat, de nem többet, mint az átlagos épít-kezéseken – az a lényeg, hogy közben azoknak az embe-reknek becsületük lett a faluban, mert addig csak csúfoltákôket, hogy mit keresnek ezek egy építkezésen, meg hogysohanapján lesz ebbôl iskola, és egyszer csak lett. Ha a25-30 közmunkásból néhány visszanyerte az önbecsülését,dolgozik továbbra is, akkor már megérte. És nem utolsó-sorban, lett nyolc tiszta világos, tanterem a faluban a rogya-dozó régi helyett. Most további hat vagy nyolc tanteremkészül, kémia, fizika elôadó, meg rajzterem, ezzel az udvarháromnegyed rész körbe van zárva az Isten szabad egeáltal fedett aula körül, amit ehhez az iskolához kitaláltunk.A polgármester építtet még egy klubházat, ami nyár végénkészen lesz, ez is egy régi kúria átalakítása, a meglévôépületet megtoldottam egy furcsa hosszú hodállyal, íves,

12

Fent: Siklósi József: Budakalász, általános iskola átalakítása és bôvítése,1993; jobbra: Köbölkút (Szlovákia), szabadtéri színpad épülete, 1996;lent: Dunaszerdahely (Szlovákia), üzlet- és irodaház, 1994-1997;

13

ragasztott fatartókkal lefedett téglafalak, kicsit olyan minthaegy talált romot egészítenének ki egy új szárnnyal.

Lajosmizsén a hónap végén elkezdôdik a hatvanasévekben épült mozi felújítása, ez lett volna Magyarországlegelsô szélesvásznú mozija, de aztán valamelyik buda-pesti, talán a Corvin lekörözte. Az ötvenes években kiadtákutasításban, hogy a megyében melyik település mit kapajándékba pártunktól és kormányunktól és Lajosmizsétkihúzták a kalapból, hogy ott lesz az elsô szélesvásznúmozi. Lett hát egy szélesvásznú mozi, és az a generáció,amelyiknek a tagjai ma a gazdasági, politikai vezetôk atelepülésen, itt nôttek fel, az ô számukra ez volt a kultúra,ami mindent helyettesített, ami korábban mûvelôdési le-hetôség volt. A mozi mára fizikailag és erkölcsilag elavult,katasztrofális állapotban van, ott jobb érzésû ember nembír megmaradni. Ezt kell megbôvíteni, borzasztó szûk atelek és borzasztó komplikált tervet csináltam, egy utca-szerû teret, amibe besétálva valóban egy utcában találodmagad, különféle homlokzatok néznek le rád, híd vanbenne, tulajdonképpen egy városi emlékgyûjtemény. Váro-si kulturális központnak hívják, ami itt lesz, ez lesz az a

hely, ahová mégiscsak el lehet menni, ebbe a belsô utcá-ba ki lehet tenni székeket és asztalokat, talán valami törté-nik ott.

Országépítô: Csak alkalmi megbízásokat kaptál Lajos-mizsén, vagy van ott valamilyen hivatalos funkciód?

Turi Attila: Nincs semmi ilyesmi. Csináltam egy ma-gánmegrendelônek egy üzletházat, szintén a fôutcára ésaz tetszett az embereknek. Aztán megkerestek, abban azidôben épült fel a budakalászi faluház, eljöttek, hogy meg-nézzék, mert eredetileg az is egy átalakítás. Akkor mond-ták, hogy jó lenne, ha foglalkoznék a mozi átalakításával.Elmondtam, hogy szerintem mit kellene csinálni, és erremegkaptam a megbízást. Ha ezt a nagyon nehéz beruházásttúléljük és a kapcsolatunk is kibírja és még meg is tuderôsödni, akkor lehet, hogy szorosabbá is válik ez azegyüttmûködés.

Budakalászon az elsô munka a faluház volt és annaka sikerén fölbuzdulva kértek föl, hogy legyek fôépítész.Elég hosszú huzavonák és tanakodás után, hogy az-e ajobb, ha helybeli a fôépítész, vagy ha minél messzebbrôljön, úgy döntöttek, hogy ha egyszer úgyis ott lakom, és

Túri Attila: Budakalász, Népház, 1995-96; alaprajz éshomlokzatok, fénykép a bejárat felôl, és a nagyterem

részlete

14

tetszik is, amit terveztem, akkor jó leszek fôépítésznek.Országépítô: Milyen gyakorlati eredményei vannak

ennek a munkának?Turi Attila: Siki megtervezte az iskola felújítását és tetô-

téri bôvítését, megkalapoltunk egy lapostetôs házat, a fôut-cán pedig rendbe fognak hozni egy régi házat a nyáron.Az is Siki terve. Közben terveket nézek át, korrigálok, pró-bálok minél hamarabb ott lenni, ahol felmerül az építésiszándék, hogy ne akkor szóljak bele, amikor már van egykész terv. Szorgalmazom, hogy egyes utcákat hozzanakrendbe, akkor is, ha közlekedési szempontból nem olyanjelentôsek, de a központban vannak, hogy ne rohadjon

szét a település közepe. Ott vannak a régi házak, a telkekszûkek, az építési elôírások nem mindig engedik meg abôvítéseket, elkezd a terület elértéktelenedni, csak az idô-sek maradnak és lassan lerohad az egész, a peremterülete-ken pedig az új parcellázásokkal elkezdôdnek a Tüzép-barokk borzadályok és korhadó fatörzsre fog emlékeztetnia falu struktúrája.

Országépítô: Szatmárnémeti van még hátra.Csernyus Lôrinc: Ott minden lassan halad. 1992-ben

kezdôdött el az egész munka, most jutottunk el az alapo-zásig. Így is ez az elsô általunk tervezett épület Romániá-ban, amely idáig eljutott és minden engedéllyel rendelke-

Túri Attila: Budakalász, Népház nagyterme; (jobbra) Tápiószele, Klubházés kiviteli tervének utcai homlokzata és metszetei, 1998; (lent és túloldalt)Lajosmizse, 1957-ben épült mozi átalakítása, és a zártsorú utcakép hely-reállítása, utcai és oldalhomlokzat, alaprajz és keresztmetszet 1998.

15

zik, úgy hogy fantasztikus eredménynek is lehet nevezni.Nem miénk az érdem, hanem néhány ottani kezdeménye-zôé; az általunk átláthatatlan, elképesztô színvonalon folyóügyvitellel egy nagyváradi ember, Eszenyi Béla vette föl aharcot, ô intézi a református püspökség beruházásait is,neki köszönhetô, hogy megkaptuk az építési engedélyt.Volt közben olyan is, hogy a helybeli magyarok fúrták azépítés ügyét, a szatmárnémeti egyház képviselôi álltakszemben a saját egyházukkal és a saját püspökük szándé-kával. Ott se más a helyzet sajnos, mint itthon. A ház ezalattaz öt-hat év alatt rengeteget alakult. Az egész elrendezésemegfordult, mert az egyház tiltakozott azellen, hogy az ôtelkére nyúljon az épület. Nem úgy néz ki a terv most,mint az induláskor és úgy érzem, hogy a hátrányára válto-zott, de az, hogy egyáltalán épül, a mai napig felfoghatatlana számomra. Még pénz sincs az egészhez, pedig ami pénztTôkés püspök úr az utazásai során össze tud gyûjteni, an-nak nagyrészét ide küldi.

Országépítô: Mi épül itt pontosan?Csernyus Lôrinc: A református egyház a valamikor

államosított kollégiuma helyett, amit nem kaphat vissza,engedélyt kapott egy új kollégium építésére, de ez egyuttala Partium magyarságának a kulturális központja is lesz.Természetesen kollégiumként mûködne, de az üresen ma-radó szobák szállodaként hasznosíthatók, konferenciákatis lehet benne rendezni, oktatóprogramok szervezhetôk,és a katolikus hívok éppúgy használhatnák, mint a világi

16

magyarok is. Van egy hatalmas, többrendeltetésû aulája,tantermei, étterme, meg néhány lakás.

Siklósi József: Most már elmondhatjuk, hogy Szlovákiá-ban is letettük a névjegyünket, igaz, hogy véres verejtékkel,de Dunaszerdahelyen most már három épület teljesen ké-szen van, és még mindig nem esélytelen a fôtér rendbetéte-le. Készen van a polgármesteri hivatal átalakítása, bôvítése,azt Imre tervezte, készen van Bata Tibi üzletháza és az énirodaházam. Kaptunk két megbízást egy-egy magánmeg-rendelôtôl, amihez Tésztával rajzoltunk vázlattervet és majött meg a hír, hogy az engedélyezési és kiviteli tervek iskellenek, mert a képviselôtestület jóváhagyta a vázlatokat.Két foghíjról van szó a központban, ahol irodaház és üzle-tek épülnek. Ipolyság mellett is befejezôdött egy ravatalozóátalakítása és a második május végére készül el. Abban akis faluban a polgármesteri hivatalt is fel kell újítanunk. Akomoly munkákat nem nekünk adják se Dunaszerdahe-lyen, se másutt Szlovákiában, de a kis munkákat mindigsikerül megkapnunk, azok viszont meg is épülgetnek. Töb-bek között ennek, illetve Pásztor Péternek tudható be,hogy a kiállításunk iránt nagy az érdeklôdés, Ipolyság utánbemutatták Királyhelmecen és valószínûleg tovább viszikKassán kívül Pozsonyba is, de szeretnék Alsókubinban ésmás helyen is bemutatni.

Országépítô: Az utóbbi idôben több olyan élményemis volt, ami szembesített azzal a ténnyel, hogy a most pályátkezdô építészek túlnyomó többsége számára a magyar or-

Túri Attila: Solymár, Pihenô utca, a korábban épített óvoda telkén elhe-lyezkedô 6 tantermes Waldorf-iskola tanulmányterve, 1995; alaprajzok,metszet, utcai és oldalhomlokzat.

17

Csernyus Lôrinc: Szatmárnémeti, II. Rákóczi György kétszáz férôhelyes reformátuskollégium kiviteli terve; alaprajz és udvari homlokzat; 1994-97

18

ganikus építészet egész története, tevékenysége, jelenlétevalami távoli, érthetetlen jelenség, aminek számukra sem-milyen személyesen felhasználható pozitív tanulsága nincs.Ez akkor is igaz, ha legendaként tiszteletreméltó, mert nincsrá esély, hogy a legjobbak ugyanazzal a belsô indíttatássalés lelkesedéssel kötôdjenek bele ebbe a folyamatba, mintahogy az tizenöt-húsz-huszonöt évvel ezelôtt történt. Tihogy látjátok ezt a problémát? Egyszerûen el fog múlni azorganikus szemlélet iránti fogékonyság?

Csernyus Lôrinc: Nem fog elmúlni, csak biztos, hogymost baromi nagy ellenérzés van vele szemben. Teljesenértem, amit mondasz és ha mellé teszem, hogy semelyiképítészeti fôiskolán, egyetemen nem tanítják az organikusépítészetet, és az sem fordul elô, hogy ilyen építészeketmeghívnának tanítani. Ha például Tészta korrigálná a hall-gatókat, akkor azon keresztül tudnának kapcsolódni az

egészhez. Nem hívnak egyikünket sem. Megmondomôszintén, én kétszer próbálkoztam, de teljesen elült a Mû-egyetem falai között az ügy. Nincs erre igény. Azt nemtudom megmondani, hogy miért nincs. Ez biztos összefüggImre személyével, mert az organikus építészet az ô jelen-létét jelenti, a szakmán belül is így van, a szakmán kívül

Csernyus Lôrinc: Szatmárnémeti, II. Rákóczi György kétszáz férôhelyes református kollégium kiviteli terve, oldalhomlokzat; 1994-97

Csernyus Lórinc: Üllô, Állatorvosi Fôiskola Oktató Nagyállatklinikája,istállóépület (Makovecz Imrével); 1994-98 (Szántó Tamás felvételei)

19

meg különösen, és úgy is gondolják, hogy mindenki, akiezzel foglalkozik, csak az ô epigonja, vagyis nem érdemesvele foglalkozni. Az hogy ötezer építész csinálja azt, amitnéhány nyugat-európai építész és ennek a fele fiatal, ezelfogadható, ok mégis a független lámlengék, mert együttmozog az a közeg, amelyik kiállít, aki megnézi, aki oktat,aki díjakat oszt stb. A másik probléma, hogy az építészetetkurva sterilen kezelik. Nem hajlandók olyasmivel foglal-kozni, amirôl Tészta beszélt Tápiószelével kepcsolatban.Az teljesen független az építészet kérdéseitôl, hogy egytelepülés munkanélkülijeinek mi lesz a sorsa. Turányi Gá-bor például, amikor egy elôadást tartott a Makonában, elis mondta, hogy számára az épületfelújítás nem építészetifeladat. Ez elég általános nézet, amirôl mi itt beszéltünk,annak meg a 85 százaléka felújítás az univáztól a lerohadtkúriáig, az elhagyott kultúrházig, a lapostetõs tanácsházig.Aki az ország sorsát a szívén viseli, az ma arra kényszerül,hogy felújításokat csináljon. Nem csak építészetben, hanemmindenben. Egyszerûen mindent rendbe kell hozni. Ha

Csernyus Lôrinc: Csenger, az egykori Szuhányi-kúria átépítésepanzióvá, és bôvítése sörözôvel, 1996-98; lent: Baktalórántháza,

polgármesteri hivatal átépítése, 1997-98; a lap alján: Bonyhád,polgármesteri hivatal átépítése, pályázati terv, homlokzatok, 1998,

20

erre azt mondják, hogy ez nem mûvészet, akor azzal na-gyon nehéz közös álláspontra jutni, de remélem, hogy eza felfogás nem hal ki velünk, akkor se, ha lesz néhány év,mikor nem lesz olyan folyamatosan növekvô tábora, mintami Imre körül eddig kialakult.

Siklósi József: Decemberben felhívott néhány évfo-lyamtársunk, hogy Tésztával együtt menjünk velük sörözni.Úgy éreztem magam közöttük, – mind építészek, van, aki azegyetemen tanít, van, aki Ausztriában dolgozik – hogy mivalami érdekesség vagyunk, úgy is szólítottak, hogy ti, orga-nikusok. Hogy jó, hogy ilyen is van, de mintha az ô életükhözennek semmi köze nem lehetne. Ez biztos így van, egyretöbb helyen tapasztaltuk ezt. A mi kiállításunkról például,amit a MÉSZ-ben is bemutattunk, a szakma szinte nem vetttudomást. Balogh Balázstól kaptunk egy gratuláló levelet, deegyébként teljes volt a csend. Ugyanakkor attól meg mindenkiel van ájulva, hogy mi mennyi házat építettünk meg a korosz-tályunk átlagához képest. A sokszorosát. Amikor a kiállítástraktuk fel a MÉSZ-ben, Turányi Gábor hitetlenkedve kérdezte,ha nagyobb volna a terem, többet is ki tudnátok tenni? Azaz igazság, hogy igen, és ez azért van, amit Menyus mondott,hogy rengeteg apró munkát csinálunk és ezek meg is épülnek,mert tényleges feladatokkal keresnek meg bennünket. Hogyez építészet-e? Lehet, hogy nem egyértelmû, de szerintem az.

Csernyus Lôrinc: Ürömön, a fôépítészi munkám sorántapasztalom, hogy az építészek nagy többsége nagyon örül,ha segítséget kap tôlem, sôt, van aki már egészen elszemte-lenedett és elvárja, hogy rajzoljam meg neki a homlokzatot;hozza magával a skiccpauszt, hogy ami probléma, azon neneki kelljen törnie a fejét. Behozza a próbálkozásait és amikorazt mondom, hogy ez itt ezért meg ezért jó, akkor csodálkozik,te ezt honnan tudod? De jó neked, hogy te ennyi mindenttudsz. Ez abba a kategóriába tartozik, hogy rendbe kell tenniaz országot, a fejekben is rendrakásra van szükség, és ebbôla szempontból teljesen mindegy, hogy organikusnak tartanakvagy sem., Makovecz-epigonnak vagy sem. De ha valakivégigmegy Üröm fôutcáján, nem most, hanem két év múlva,és azt mondja, hogy na, itt van néhány ház, ami jól beleillik arégi utcaképbe, akkor itt valami olyasmi történt, amit érdemesvolna tanítani. De ez nem a tiszta építészet területén zajlik, eznem a cool világa.

Turi Attila: Úgy gondolom, hogy mindhármunk sorsá-ban meghatározó élmény volt a visegrádi tábor. Egy föllazu-ló diktatúrában, ahol nagyon pontosan tudtad, hogy figyel-nek, hogy vannak határok, és azt mondtad, hogy befelé kell

menekülni; az a lényeg, hogy Steinerrel kell foglalkozni, mertaz nagyon mély és nagyon érdekes; hogy az a fontos, hogyelmenj a visegrádi táborba és két hétig marháskodj a többi-ekkel, hogy kiállítást szervezz, hogy kitaláljad azt, ami valahamegvolt a Mûegyetemen, a mûteremrendszert. A nyolcvanasévek elején ilyen még nem volt, ha jól tudom, mi kezdtük el;a rajzi tanszék mögötti folyosón aludtunk, ahová a középtan-székkel szemben nyíló csigalépcsô vitt föl, ott aludtunk, ottcsináltuk a magunk életét, ezt tartottuk a legfontosabbnak.Amikor a visegrádi tábor elkezdôdött, akkor annak nagyonnagy huzatja volt, mi nem gondoltuk, hogy ez ilyen nagydolog. Amikor az ember benne van, ez nem is érdekli, nemdokumentáltuk magunkat, hanem a napi tennivalókkal törôd-tünk. Eltelt négy-öt év, akkor már nem mi csináltuk a tábort,csak láttuk, hogy kezd megkopni a dolog érdekessége, mertmár Helsinkibe is el lehet menni vagy Sevillába az ottani városihivatalba, ahol nyilván nagyon jó az idôt tölteni, csak nemhiszem, hogy meg lehet tanulni azt az építészetbôl, amit mikaptunk Visegrádon. Érdekesebbé vált kifelé indulni, elmenniide meg oda, nem mondhatom, hogy minden belsô fejlôdésnélkül, mert igazságtalan lennék, de kétségtelen, hogy azirányultság megváltozott. Ennek a következményeit tapasz-talom most. Mondjuk Botta-epigonok mondják, hogy én Ma-kovecz-epigon vagyok. Ez provinciális és rövidlátó. Azépítésztôl elvárják, hogy magasrendû szakmai kérdésekkelfoglalkozzon és nem jó ha beleártja magát politikai ízû dol-gokba. Ha azt mondod, hogy magyar ember vagyok, az márpolitikai megnyilatkozásnak számít, és mivel az organikusépítészet nem kívánja megkerülni a hovatartozás kérdését,– elég ha megkérdezem, hogy miért pont Kós Károly Egyesü-lés? – az téged már sok ember szemében szalonképtelennétesz, mert az európai magatartáshoz hûvös kívülállást ren-delnek hozzá. Én azt gondolom, hogy Adynak van igaza,hogy elôször embernek, aztán magyarnak és csak azután leheteurópainak lenni, és a sorrendet felcserélni, az nagy bajokhozvezet. Végtelenül sajnálom, hogy nincs szabad átjárás a kü-lönféle gondolkodásmódok között, mert biztos vagyok benne,hogy nagyon sok felfogás van a magyar építészetben nagyonjó színvonalon. Ha határok vannak és csak a különbségekrefigyelünk, akkor az mindennek az értékét lerontja.

Csernyus Lôrinc: Szerintem nem tudnak mit kezdeniveled, nem értik az egész magatartásodat, és emiatt tartanakis tôled. Hogy lehet abból megélni, hogy te naponta több-száz kilométert autózol és a kamarai díjszámítás alatt tervezelházakat? Hogy lehet, hogy ez megéri neked? Hogy tudsz tebeszélni az emberekkel, ezt szokták kérdezni tôlem, hogy vanehhez türelmed? És ha ki kell állni ötven ember elé beszélni,akkor te meg tudsz szólalni és jobban tudsz beszélni, mintazok, akik téged nem értenek. Az ilyen egyoldalúság miattaz építész a jó házat sem tudja keresztülvinni, mondjuk egyBudapesttôl 130 kilométerre lévô község embereivel, mertott nem tudja megértetni magát, valami iszonyatos közpon-tosítottság van ebben az országban. Mi pedig ezt a távolságottudjuk kezelni és szerintem emiatt is félnek tôlünk.

Siklósi József: Hogy ne legyen ilyen kesergôs a vége,annak, amit mi csinálunk, világszerte nagy sikere van, nagyonsok építésznek tetszik. Errôl sok tapasztalatunk van, nemcsakolyanok révén, akik ugyanilyen felfogású építészetet csinál-nak. Úgyhogy mégsem lehet olyan érdektelen.

Csernyus Lôrinc: épülô csengeri üzletház, 1998

21

Dôlt betûkkel a megépült vagy épülôben lévô létesítményeket jelöltük.

I. MAKONA – KÖZÖS MUNKÁK(Makovecz Imre, illetve a feltüntetett tervezô munkatársaiként)

1986Paks, beépítési terv (800 lakás)Szigetvár, belváros, beépítési és lakóháztervekNagypetend, faluház (Nagy Ervin)Bogyiszló, iskolaátalakítás (Nagy)Szenta, faluház (Nagy)

1987Visegrád, Rév u. Általános iskola bôvítéseBóly, faluház (Nagy)Paks, tisztviselôlakások és beépítési terv

1988Székesfehérvár, beépítési terv (900 lakás)Nyíregyháza, mezôgazdasági szakközépiskolaSárospatak, Árpád Vezér Gimn. terv és mûsz. vezetés (1988-93)Sárospatak, 24 lakásos lakóépületSárospatak, Szakmunkásképzô kollégium tetôtérbeépítéseSzigetvár, Vigadó (1988-96)

1989Visegrád, dunapart beépítési tervStuttgart, szociális lakások pályázatElôregyártott ERDÉRT faházak tervei

1990Solymár, Wadorf-óvoda terv es mûszaki vezetés (1990-91)Solymár, 12 tantermes Waldorf-iskola (Makovecz, Nagy)

1991Sevilla, magyar pavilon terv, tervezôi mûvezetés, építésszervezésGödöllô, Agrocenter beruházási tervSiófok, panzió engedélyezési terv

1992Dugny (Franciaország), gimnázium pályázat I. díjPiliscsaba, Kat. Egyetem, beépítési terv (Makovecz, Zsigmond)

1993Vác, Víziváros rendezési terv (Ekler)Dunaszerdahely (Szlovákia), Fô tér üzletsor terve

1994Vác, Víziváros, befektetési tervÜllõ, Dóra-major, nagyállatkórház; mûsz. vezetés (Csernyus)Windsori kastély (Nagy-Britannia), ötletpáyázat

1995Hannover Expo2000 pályázat (Makovecz, Turi, Siklósi, Gerle)

II. MAKONÁN BELÜLI ÖNÁLLÓ MUNKÁK

1986Nagykálló, 120 férõhelyes óvoda (Turi)Lakitelek, KÖZGÁZ Szakkollégium pihenõháza (Siklósi)

1987Újkígyós, faluház és sportcsarnok (Turi)Csenger, általános iskola (Csernyus)Lenti, faluház (Siklósi)

1988Csenger, szolgáltatóház és lakások (Turi)Siójut, faluház (Turi)Köröshegy, faluház átalakítás (Siklósi)Németfalu, faluház bõvítés (Siklósi)Csenger, városközpont beépítési terve (Csernyus)Csenger, fõépítészi feladatok (Csernyus)Budapest, TUNGSRAM, reprezentációs épület (Siklósi)

1989Cscnger, 12 tantermes általános iskola (Csernyus)Csenger, mûvelõdési ház (Csernyus, Turi)Hajós, faluház (Siklósi)Csenger, 150 férôhelyes kollégium (Siklósi)Kám, vendéglõépület (Csernyus)

1990Leányfalu, fitness üdülôközpont

III. TRISKELL KFT MUNKÁI(A közös munkáknál a neveket nem tüntettük fel)

1990Kazincbarcika, köztemetô, fogadóépület, kapu (Csernyus, Turi)Pesthidegkút, panzió terve (Csernyus)

1991Budapest, Vendéglátóipari Fôiskola étterem és konyha (Siklósi)Piliscsaba, faluközpont tanulmányterv (Siklósi)Maglód, pince és játszótér (Csernyus)Csenger, református gyülekezeti épület (Csernyus)

1991Csoma, 8 tantermes iskola (Csernyus)Csoma, 60 férôhelyes óvoda (Csernyus)Csoma, beépítési terv (Csernyus)Vasszécseny, katolikus plébánia (Csernyus)Csenger, Szuhányi kúria átalakítás (Csernyus)Zalaszentgrót, üzletek és lakások, beépítési terv (Turi, Siklósi)Tápiószele, 24 tantermes iskolafalu; mûhely, sportcsarnokKaposvár, étterem (Siklósi)Csenger, ravatalozó (Csernyus)

1993Csenger, szabadidôközpont, élô skanzen (Csernyus)Csenger, szolgáltató udvar (Turi)Csenger, 120 férôhelyes kollégium átalakítása (Csernyus)Fehérgyarmat, üzletsor (Csernyus)Csenger, volt zsidó iskola átalakítása (Csernyus)Piliscsaba, 8 sz. oktatási épiilet (Siklósi)Budakalász, általános iskola felújítása (Siklósi)Üllõ, Dóra-major, fejlesztési terv (Csernyus)Soponya, templom felújítás (Siklósi)Üllô, Dóra-major, központi épület átalakítása (Csernyus)Ôrbottyán, üzletsor (Turi)Ôrbottyán, rendôrségi épület és lakások (Turi)Õrbottyán, fôépítészi feladatok (1995-ig) (Turi)Zalaegerszeg, ifjúsági tábor (Siklósi)Nyiracsád, Fô tér beépítési terv (Siklósi)M0. autópálya, északi szektor területrendezési terv (Turi)M0. autópálya, északi szektor, Dunahidak (Makovecz Imrével)

M U N K Á K J E G Y Z É K E

22

Ôrbottyán, Fô tér rendezési terv (Turi, Pagony)Ôrbottyán, Horgásztó rendezési terve és strandépületek (Turi)Fülek (Szlovákia), központ beépítési terve (Csernyus, Siklósi)Ipolyfödémes (Szlovákia), ravatalozó átalakítása (Siklósi)Pesthidegkút, 12 tantermes Waldorf-iskola (Turi)

1994Szatmárnémeti, 200 férõhelyes kollégium (Csernyus)Piliscsaba, 9 sz. oktatási épület (Siklósi)Piliscsaba, Katolikus Egyetem, portaépület (Csernyus)Dunaszerdahely, üzlet és irodaház (Siklósi)Nyíracsád, üzletház, étterem (Siklósi)Ipolyság (Szlovákia), üzletsor (Siklósi)Felsôörs, mûvelôdési ház (Turi)Sárospatak, 200 férôhelyes kollégium (Turi)Ôrbottyán, óvodabôvítés és tetôtérbeépítés (Turi)Budapest, Hajógyári sziget, Öko-akadémia (Siklósi, Csernyus)Csesztreg, István és Gizella harangtorony (Csernyus)Expo ’96, tornyok tervei (Makovecz Imre munkatársaiként)Rozsnyó, turistaház és szabadtéri színpad (Siklósi)Budakalász, 18 tantermes általános iskola bôvítési terve (Siklósi)Somogysárd, lovarda és kastély átalakítás (Csernyus)

1995Piliscsaba, oktatási épület (Siklósi)Ipolyszakállos (Szlovákia), ravatalozó (Siklósi)Lonto (Szlovákia), harangtorony (Siklósi)Tápiószele, klubház (Turi)Tápiószele, üzletház (Turi)Tápiószele, ravatalozó (Csernyus)Tápiószele, gazdaház (Horváth)Kovászna (Románia), Kôrösi Cs. emlékház (Csernyus)Csesztreg, beépítési terv (Csernyus)Solymár, 6 tantermes Waldorf-iskola (Turi)Piliscsaba, vasútállomás (Csernyus)Inárcs, gyógyszertár és üzletház (Turi)Abádszalók, Halászfalu befektetési terv (Turi)Badacsonytomaj, református imaház és parókia (Siklósi)Budakalász, népház (Túri)Piliscsaba, Katolikus Egyetem, klubépület (Turi)Budapest, Pasa Park, Szállodaépület, üzletközpont, bürotelÜröm, Tura, fôépítészi feladatok, (Csernyus)Kunbábony, Civil Kollégium Alapítvány oktatóháza (Csernyus)Tiszakécske, Európa-falu beépítési terve (Siklósi)

23

1996Budapest, Városligeti fasor, püspöki székház átalakítása (Turi)Lajosmizse, Bástya üzletház (Turi)Budakalász, fôépítészi feladatok (Turi)Budapest, III. ker, MAKONA és MMA Kecske utcai épülete (Ma-

kovecz Imrével) és a beruházás lebonyolítása (Siklósi)Piliscsaba, kis portaépület (Siklósi)Piliscsaba, Ambrosianum oktatási épület (Siklósi)Cegléd, üzlet- és irodaház tervei (Siklósi)Köbölkút, szabadtéri színpad (Siklósi)Herendi Porcelán Manufaktúra RT., pályázat, 1. fordulóBudapest, Ürömi u. - Bécsi u. sarok beépítési terve (Siklósi)Ipolyszakállos, öltözô- és lelátóépület (Siklósi)Üröm, Róka-hegy, beépítési és parcellázási terv (Csernyus)Üröm, faluház, tanulmányterv (Csernyus)Tura, üzletközpont, tanulmányterv (Csernyus)Csengersima, határátkelô bôvítése, tanulmányterv (Csernyus)Üllô, egyetemi központ, tanulmányterv (Csernyus)Csenger, Szuhányi-kúria átalakítása panzióvá (Csernyus)Csenger, Szabó-üzletház (Csernyus)Csesztreg, Vaskori kemping, tanulmányterv (Csernyus)Üllô, 12 lovas istálló (Csernyus)

1997Törökbálint, RBH motorcentrum (Turi)Herend, Porcelánmúzeum, tetôtérbeépítés és -bôvítés (Turi)Budakalász, tanári lakások, tetôtérbeépítés (Turi)Herend, központi irodaépület, átalakítás, bôvítés (Turi)Lajosmizse, városi kulturális központ (Turi)Budakalász, általános iskola és tornaterem (Siklósi)Piliscsaba, Katolikus Egyetem, uszoda és öltözôépület (Siklósi)Sopron, általános iskolai kollégium tetôtérbeépítése (Siklósi)Ipolyszakállos, öregek otthona, tanulmányterv (Siklósi)Tarnalelesz, pékség és üzlet tervei (Siklósi)Berlin, szálloda tanulmányterve (Siklósi, Makovecz Imrével)Herendi Porcelán Manufaktúra RT., pályázat, 2. fordulóHerend, belsôépítészeti pályázat (Siklósi, Csernyus)Borbáspuszta, lovaspanzió és edzôtábor (Siklósi)Herend, „kôépület” (Csernyus)

Herend, igazgatósági épület átalakítása (Csernyus)Baktalórántháza, polgármesteri hivatal átalakítása (Csernyus)Baktalórántháza, központ, beépítési javaslat (Csernyus)Kaposhomok, lovasistálló és tanyaközpont (Csernyus, Horváth)Petneháza, gyógyszertár bôvítése (Csernyus)Herend, fôbejárat átépítési terve (Csernyus)

1998Üröm, általános iskola és tornaterem (Turi, Csernyus)Sopron, rehabilitációs centrum és uszoda (Turi, Siklósi)Dunaszerdahely, Kapu üzletház tanulmányterv (Turi)Budakalász, óvoda bôvítése (Turi)Piliscsaba, Katolikus Egyetem, mûszaki épület (Siklósi)Csenger, üzlet- és irodaház (Siklósi)Herend, irodaépület és teherporta átalakításának terve (Siklósi)Piliscsaba, Béri Balogh Ádám laktanya beépítési terve (Siklósi)Dunaszerdahely, üzletház és panzió beépítési terve (Siklósi)Csenger, Petôfi tér beépítési terve (Csernyus)Bonyhád, polgármesteri hivatal, átalakítás, pályázat (Csernyus)Csenger, irodaház, engedélyezési terv (Csernyus)Herend, munkásszálló felújítása, tan. terv (Csernyus, Horváth)Herend, égetô- és csiszolóüzem felújítási terve (Csernyus)Kaposhomok, lovasközpont, pályázat (Csernyus)

A jegyzékben lévô képek a 21. oldalon:Üröm, általános iskola és tornaterem bôvítése 1998, udvari homlokzat

(Turi Attila és Csernyus Lôrinc);Balatonszemes, családi ház fôhomlokzat, 1997 (Turi Attila)22. oldalon:Kaposhomok, tanya és istálló, 1997 (Csernyus Lôrinc);Törökbálint, RBH Motorcentrum, 1997 (Turi Attila);Dunaszerdahely, iroda- és lakóház, 1994-97 (Siklósi József);Budakalász, 18 tantermes általános iskola bôvítése tetôtérbeépítéssel,

1994-96 (Siklósi József)23. oldalon:Budaörs, Jenes Pál családi háza, 1997 (Siklósi József); Lajosmizse, Bástya-

üzlet- és irodaház, 1996-97 (Turi Attila);Sopron, általános iskola rehabilitációs centruma és uszodája, mozgás-

sérült és értelmi fogyatékos gyermekek számára, tanulmányterv, 1998,„A” változat, (Turi Attila), és „B” változat (Siklósi József)

24

H E R E N D – E L S Ô T E R V P Á L Y Á Z A T – E K L E R

A helyzet, amelyet tervünknek értelmeznie kellett akövetkezôképpen fogalmazható meg:

1. A manufaktúra ízes régi épületei helyére, illetvemellé az elmúlt évtizedekben elôregyártott szerkezetûigazgatási és üzemi épületek emeltettek, melyek a korszaképítészeti felfogásának valamennyi esztétikai és mûszakijellegzetességét hordozzák.

2. A manufaktúra látogatóforgalmával spontán módonkitelepült az üzem elôtti utcasor telkeire melyek arca aKossuth utca felé fordul. A manufaktúra látogatói forgalmá-nak ereje ezt a rendet mára megfordította: az alsó parkolókkiépítésével nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi kertekaljaválik a vendégforgalom érkezésének frontjává.

Tervünknek a következô kérdésekre kellett választtalálnia:

1. Miként lehet az elmúlt évtizedek üzemi- és irodaépü-leteit a szükségessé vált felújítások és bôvítések alkalmával

a régi épületek nívójához és atmoszférájához igazítani? 2. Miként lehet a fésûs beépítésú falusias utcasor kerti

oldalára reprezentatív középületeket emelni? 3. Véget kell vetni az elmúlt évtizedek bontó-átépítô

folyamatának, úgy kell megpróbálni építeni, hogy gyakor-latilag semmit ne bontsunk el a már meglévôkbôl. Amimegvan, értéknek tekintendô, folytatni, nemesíteni kell.Ezért döntöttünk úgy, hogy például a jelenlegi porcelánüz-letet meghagyni javasoljuk és technológiai bemutatóterem-mé alakítjuk át, vagy, hogy a Kossuth Lajos utca 133. számalatt megvett régi nyárikonyha-épület téglaboltozott helyi-ségeit megtartjuk és az új kávéházat arra építjük. Ugyan-ezért akceptáltuk a tekepálya épületének feltétlen megtar-tását és próbáltunk szerves átépítési, bôvítési lehetôségettalálni hozzá. Hasonló elvek szerint javasoljuk a fôbejáratátépítését, bôvítését is, egy, akár a forgalom fenntartásamellett megvalósítható emeletráépítéssel.

A tervezett kulturális és kereskedelmi központ földszinti alaprajza;balról a kávéház, a tekepálya a büfével, a technológiai bemutatóterem

és alatta a porcelánbolt épülete; lent: nézet a parkoló felôl.

25

H E R E N D – E L S Ô T E R V P Á L Y Á Z A T – E K L E R

A pályázati terv készítésében Ekler Dezsô munkatársaivoltak: Rôth Renáta belsôépítész, Markót Imre, Lars Fre-richs. Kovács Gábor, Wittinger Zoltán, Kuli László és KövérIstván építészek, Madarász Ildikó iparmûvész. Az aláb-biakban közöljük a mûleírás néhány részletét.

A TECHNOLÓGIAI BEMUTATÓ ÉPÜLETÉRÔLJavasoljuk, hogy a múzeum épületébôl kiköltözô bemutatóa jelenlegi porcelánüzletben kapjon helyet. Az új porce-lánbolt megépültével az üzlet megürül és átépíthetôvé vá-lik. Javaslatunk, hogy a shop-ot ne bontsuk el; nem elsô-sorban pénzügyi megfontoláson alapul. Egyszerûen ész-szerûnek tûnik, hogy a kiszolgáló helyiségekkel bíró, gé-pészetileg jól felszerelt, világos termet, amelyet a látogatókkörüljárhatnak, erre a célra használjuk.

Javaslatunk szerint a meglévô üvegdoboz köré fedettkörüljárót építenénk. A látogatók az üvegfalon keresztülis láthatják a dolgozókat, és be is léphetnek a terembe.

A körülépítést hôszigeteletlen rusztikus kôfallal tervez-zük, amely a mai épületet áthidaló egyszerû ácsolt tetôthordana.

A KÁVÉHÁZRÓLCélszerûnek látjuk a vendégmarasztaló kávézó-cuk-

rászdát a múzeum-bemutató-bolt háromszögében, a területérkezési centrumában elhelyezni. A legalkalmasabb helyerre a nemrég megvett Kossuth utca 133. szám alatti telek-rész. A kedvezô megközelíthetôségen, tájoláson és kilátá-son túl fontos szempontnak véltük, hogy zárt, azaz csak acukrászdán keresztül megközelíthetô kerthelyisége legyena kávézónak. Az épületet a telken található régi nyárikony-ha felhasználásával terveztük, amely téglaboltozatos födé-met rejt és mintegy fél szinttel a mai utcaszint alatt helyez-kedik el. A tervezett kávéház teraszait apácarácsos, kôpil-léres kerítések határolják, melyek az utcasor kerítéseit mint-egy befordítják a gyalogos térre és a kávéházba is.

A PORCELÁNBOLTRÓLA jelenlegi üzlet eladótere a tervezett új épületben kétsze-resére növekszik. A jelenlegi eladói gyakorlatból kiindulvafelmerül a kérdés miként lehet a nagyobb boltot célszerûenüzemeltetni. Javaslatunk szerint két teljes értékû, de együttüzemelô üzletet hozunk létre. Holtszezonben az utcátóltávolabb esô üzlettér zárva tartható. A két fô eladótér kö-zötti kör alakú (csészét mintázó) bemutatótér szolgál a –pénzváltásra, csomagolásra – várakozóknak. A személyzetkiszolgáló helyiségeit, valamint a polcos áruraktárat az épü-let alagsorában helyeztük el, ahonnan lépcsô és lift vezetaz eladóterekbe.

Az üzletek belsô terének kialakításánál felnagyítottporcelán motívumok alkalmazására tennénk kísérletet.

A GYÁRTMÁNYFEJLESZTÔ ÉPÜLETRÔLA gyártmányfejlesztô épület tetôtérbeépítését elôregyártottíves, ragasztott fatartókkal javasoljuk megoldani, olymódon, hogy az elsô emeleti pillérek fölé kibetonozott,hengeres acélpilléreket ültetünk és a fatartók ezekrôlboltozódva tartják a szelemenes tetôszerkezetet. Ez a meg-oldás könnyen szerelhetô, az épület üzemelhet az építésalatt, és építészetileg könnyed megoldás érhetô el ahomlokzaton, mert a tetô nem a mellvéd-párkányra ül. Azépület homlokzatának felújításánál rusztikus hatású ke-mény mészkô falazatot javasolunk, hôszigetelô réteg köz-beiktatásával. Úgy gondoljuk a múltat idézô múzeum-épü-let a homlokzati összhatást tekintve akkor nem válik má-sodrendûvé, ha régiesebb hatású árkádos köhomlokzattalpárosítjuk.

26

H E R E N D – E L S Ô T E R V P Á L Y Á Z A T – T U R Á N Y I

RÉSZLETEK A PÁLYÁZATI MÛLEÍRÁSBÓL

HERENDI GONDOLATOKMediterrán

Nem tudni pontosan, hogy mitôl van ez az érzés. Hogy ahelységet (falut? kisvárost?) mediterrán aura öleli át. Talána tájolás, talán a környezô táj.

A délnyugati sarok legközelebbi rokona nem Somogy,hanem a Provence és Isztria és Dalmácia, és közelebb állAttikához, mint Gyôrhöz, vagy Fejérhez. Somlótól délre atáj északnak háttal áll, arccal a tenger és Róma felé. Keme-nesalja fôvárosa nem Budapest, hanem Athén. Odatarto-zik, nem nyelvben, vagy szokásban, vagy vér szerint, hanemennél fontosabb és lényegesebb rokonság, géniusza szerint.Egyébként Dél géniuszának ez a helye a Duna-medencébensok tájat sugároz be. A Balaton zalai partján és Veszprémkörül van ilyen táj. (Hamvas Béla: Az öt géniusz)

KisvárosEmlítettem már: azt sem lehet pontosan tudni, hogy falubanvagyunk-e vagy kisvárosban? Mégis, valami azt súgja, hogyinkább az utóbbi. Olyan ez, mint Tállyán, Vasváron vagyVillányban. Nem a méretek, a terek és az épületek miatt,hanem a múlt és az emberi munkálkodás ittmaradt szelle-me miatt. Egy biztos: a múlt századi gyárépület (és az ittfolyó munka!) olyan sugárzó erôvel bír, amelyre várostlehet építeni.

PorcelánJóval több önmagánál. Mint ahogy a tokaji bor, a mezôhe-gyesi ménes. Nemzeti múlt. De ugyanúgy személyes emlé-kek sokasága is. Anyámtól herendi vázát kaptunk, amit ônagyanyámtól kapott. A nagynénémnél Apponyi-csészébôlkaptuk a teát. Herendi cukortartót ajándékoztunk a nyu-gati ismerôsöknek, mert az elérhetô is és „mutatós” is voltegyszerre.

TERVEZÉSI ELVEK

Vannak a tornyok között olyanok is, amelyek nyitottak.Szabadon át lehet rajtuk bolyongani. Vastag falaikban falfül-kék, grották helyezkednek el, amelyek a porcelán tárgyakbemutató kirakatai. Ez a bemutatási mód egyébként végig-húzódik az egész épületegyüttesen: a tornyoknak bárme-lyik helyzetükben ez a fô funkciója.

A régi gyárépület szellemét is folytatni akartuk, de akorszerû üzleti követelményeknek is meg akartunk felelni.A porcelán megmunkálásának finomságaira is utalni szeret-tünk volna, miközben erôtôl sugárzó épületekrôl álmod-tunk. Jellegzetes, de nem hivalkodó házakra gondoltunk,és a néhány házzal kisvárost akartunk teremteni.

Izgalmas feladat volt a régi gyár és a polgári miliô egy-szerre történô megjelenítése. Ebben nagy segítségünkrevolt a – már sokat emlegetett – torony. Bevallottan fölidéziaz égetôkemencéket meg a kéményeket, de úgy, hogy avastag falakban leheletfinom porcelántárgyak helyezked-nek el, gyönyörû megvilágításban.

RÉSZLETEK AZ ENGEDÉLYEZÉSI TERV MÛLEÍRÁSÁBÓL

A Múzeum elôtti térAz árkádokkal körülvett kisvárosi tér fontos szervezô elemeaz épületcsoportnak. Ide érkezünk meg, bárhonnan jövünkis. Az árkádos tér intenzív kapcsolatban áll a Múzeummal.Olyannyira, hogy az úttestet is a tér szintjére emeltük. Ezál-

A tervezett kulturális éskereskedelmi központ

utcai, és oldalhomlokzata,és a modell felülnézeti képe

27

H E R E N D – E L S Ô T E R V P Á L Y Á Z A T – T U R Á N Y I

tal együvé tartozik a. Múzeum épülete a mi új épületünk-kel. A térrôl áttekinthetô minden fontosabb dolog. Látjuk,hol kell bemenni az üzletbe, hogyan közelíthetjük meg akávézót, vagy hol kaphatunk információt. Azt is látjuk in-nen, hogy ott távolabb magasodik egy furcsa toronyszerûépítmény, a technológiai bemutató épülete. Oda biztosanérdemes betérni. Akinek a Manufaktúrán belül van dolga,rögtön észreveszi az új kapuépítményt, amin keresztülmegközelítheti célját.

A lépcsôsorA nagy parkolóból is a térre jutunk, a széles és kényelmeslépcsôsoron át. A parkoló felôl egyértelmûen látszik: ittkell menni, mert csakis valami fontos helyre vezethet egyilyen lankás lépcsô. Nem kell rajta sietni, hanem néze-lôdve bandukolni- Egyre keskenyedô formájával csalogató,befogadó, tágas.

A 8-as út felôlA torony figyelemfelkeltô. Esti, éjszakai képére külön isfigyeltünk- A falazat résein keresztül lámpásként világít asötétben. Az út felé nézô homlokzat teljes értékû „fôhom-lokzat”. Ugyanolyan fontosnak tartottuk, mint a tér felénézô homlokzatokat. Olyan „arcát” mutatja az épület,amely hasonlít a Balaton-felvidék házaira. Jellemzôi: ter-méskô támfal, látszó tetõszerkezet, jellegzetes arányok.

Az üzlet és a kávézóElegáns, súlyos, hagyományos belsô tereket gondoltunk.Olyan tereket, melyek csak Herenden létezhetnek, seholmásutt. Kupolákat terveztünk, és úgy hisszük, rátaláltunkaz egyszeri, egyedi, egyetlen megoldásra. A kupolák szer-kezeti anyaga vasbeton, burkolata porcelán. Nyers porce-lán, amire még nem kerül máz, és matt halvány zöldes,lilás felületével a gyártás közbensô stádiumait idézi.

A technológiai bemutatóAz égetô kemencére utaló külsô forma belsejében különle-ges hatású kiállító teret akartunk létrehozni. Ami kívülrölkéménynek látszik, azon fény szûrödik be. A falak rései ismeglepô fényhatásokat adnak. A belsô tér alakításánál isaz a cél vezérelt bennünket, mint a torony-építmény külsômegformálásánál. Vagyis a teljes manufaktúra múltját ésjelenét próbáltuk sûrített formában megjeleníteni.

Homlokzati anyagokAz árkádoknál a homlokzati felületbe porcelán-elemekethelyeznénk. Az éttermi résznél, mely a Balatonfelvidéketidézi, fa-burkolatot alkalmaztunk. Az üzlet utcai homlokza-tánál finom plasztika jele meg a falon. A porcelán fonatostechnikájához hasonlóan, a vakolt téglafal „fonottan”készülne, és mintegy kivetítené a homlokzatra a belsôkupola képét.

28

Országépítõ: Hogyan és rnikor kerültél kapcsolatba aherendi gyárral?

Schrammel Imre: Pontosan öt éve meghívtak a gyárIgazgatóságába, külsõsként Makovecz Imre és én vagyunkbenne. Én vagyok az, aki a porcelánmûvészetet, a forma-tervezõi tevékenységet profi módon értem, énnekem ez aszakrnám. Az Igazgatóságon belül a mûvészeti kérdések,a gyártmányfejlesztés az én asztalom. Elõször megpróbál-tam elméleti oldalról, tanácsokokkal irányítani a fejlesztést,aztán kiderült, hogy ez így nem megy, nekem ezt egyszerû-en a gyakorlatban kell bemutatnom. Hiába mondom el,hogy én így vagy úgygondolom, azt nemtudják megcsinálni. Ígykerültem ebbe a sze-repkörbe.

Országépítõ: Ko-rábban hogy folyt agyártmányfejlesztés?

Schrammel Imre:Azt kell mondanom,hogy a gyár negyvenéven keresztül komo-lyabb gyártmányfej-lesztést nem folytatott.Úgy mûködött, hogy akezdeti években –most 172 éves a gyár –és a háború elôtti idõben keletkezett formaparkból élt: Ezta a szocialista idõkben egy mennyiségi szernlélettel jóvalmagasabb termelési szintre emelte, mint a korábbi volt,de új dolgokat nem nagyon vetett be, legfeljebb a régiek-nek valamilyen variációját. Az, hogy Herend megpróbálegy új helyzetben valarnit változtatni, talán ilyesmi eszükbese jutott. Ez a fajta gyártmányfejlesztés most kezdõdött el.

Országépítõ: Korábban meghívtak egy-egy mûvészt,hogy tervezzen a gyárnak vagy saját mûvészgárdájuk volt?

Schrammel Imre: Volt egy hat-hét fõbôl álló terve-zõgárda, és vannak most is négyen. Ôk mindenkor megcsi-nálták azt, ami a vevõi megrendelés szempontjából fontosvolt. Jön például egy japán vagy amerikai megrendelõ éshoz egy mintát vagy képet, hogy ilyen porcelánt szeretneés akkor azt a gyárban megtervezik és megcsinálják.

Országépítõ: Az új formák mellett te technikai újítá-sokkal is kísérlezeteztél?

Schrammel Imre: Új technika is van, de az egyelõrenem olyan nagyon jellemzõ. Én ugyan ajánlottam új tech-nológiai megoldásokat, de erre õk még nem igazán vevõk.Sokkal inkább azt kérik, hogy azt, arnit én csinálok, illesz-kedjék a megszokott technikai megoldásokhoz. Három évepróbálkozom az új formákkal és az elsô idõben én mentemel bizonyos technikai irányokba, amelyeket jónak gondol-tam és megpróbáltam õket rávenni, hogy kövessenek, deettôl idegenkedtek. Akkor elkezdtem keresgélni, hogyhogy lehetne közelebb kerülni egyrnáshoz, mert egy hallat-

lan nagy tudás van jelen a gyárban. Hadd mondjam el,hogy a porcelán, meg mindenfajta kerámia elôállítása egy-mástól független munkanemekre bontható. Ezek önma-gukban jól képzett szakmunkásokat igényelnek. Ilyen agipszelés, aki ezt kiválóan csinálja, nern kell, hogy értsenmondjuk az égetéshez. Van az úgynevezett nyersgyártás,ami magával a masszával foglalkozik, korongozással stb,és ugyanilyen a festés, az is teljesen önálló rnunka. Akifantasztikusan tud festeni, az harminc-negyven évig gyako-rolja, de csak azt. Hiába kérném, hogy a gipszet is csináljarneg, vagy égessen, valószínûleg nem menne neki. Heren-

den a szakmunkáskép-zésbõl kikerült emberekegy-egy munkaterüle-ten egészen kiválóak,természetesen vannakkülönbségek, de akikjók, azok valami egé-szen brilliáns mesterek.Azt gondoltam, hogy eztnem kihasználni nemlehet. Ma már a világonalig van ilyen mûhely.Ez a tudás valahol elko-pott. Elkopott ezzel azegész nagy technikai ci-vilizációval, sehol a vi-lágon nem tudják megfi-

zetni a kézimunkát, arnit lehetett, gépesítettek. Voltak sok-szorosító grafikai eljárások, hogy hogy lehet rafinált módonrávinni a porcelánra a mintákat. Amikor valahol feltaláltakegy ilyen módszert, ott hurrá! elbocsátották azokat az öregszakembereket, akik kézzel tudtak csak dolgozni, lassanmeg már senki nem ment erre a pályára. Herenden megittmaradtak. Azt gondoltam, hogy valami Isten ellen valóvétek, ha én nem próbálom meg ezt a tudást használni azúj célok érdekében, és akkor addig keresgéltem, amíg nemtaláltam egy olyan pontot, ahol éreztem, hogy ezek a dol-gok összejönnek. Végül ez lett a sikeres megoldás, szeretikHerenden, tényleg nagyon szépen megcsinálják, elvittükFrankfurtba, és ott is sikere van.

Országépítõ: Miért, Frankfurtban volt valamilyen nem-zetközi kiállítás vagy vásár?

Schrammel Imre: Frankfurtban van minden év febru-árjában a világ legnagyobb porcelánvására. Akit ez a témaérdekel, az ott mind megfordul. Ott egymás rnellett vannaka patinás gyárak, Rosenthal, Meissen, Berlin meg a többi,négy emelet egymás felett körülbelül futballstadionnyialapterületen, és az tömve porcelánnal, kerámiával, üveg-gel és evõeszközökkel, amit ebben a mûfájban el lehetképzelni, az ott mind együtt van. Ott kell valami olyasmitrnutatni, hogy arra odafigyeljenek.

Országépítõ: Hol áll Herend ebben a hatalmas kíná-latban? Kiugrik a maga hagyományõrzô termékeivel atöbbiek közül?

HEREND – BESZÉLGETÉS SCHRAMMEL IMRE KERAMIKUSSAL

29

Schrammel Imre: Kiugrik, de ez azért nem megy olyankönnyen. A nem kézmûves módon csinált porcelán és akézi munkával készült között a hozzá nem értõ szemlélõalig lát különbséget, olyan tökéletesek már a sokszorosítóeljárások, nagyon meg kell nézni, hogy a különbséget ész-revedd. Viszont van egy hat manufaktúrából álló szövetség,ennek tagja Herend is Sévres, Berlin, Ludvigsburg , Meissenés Augarten mellett. Ez a hat manufaktúra kézmûves tech-nikával dolgozik, ápolja a hagyományokat és ezt a zász-lajára is tûzte szemben a többiekkel, akik bevallják, hogynagyüzemi gyártással dolgoznak. Segítik is egymást, depersze konkurrensei is egymásnak.

Országépítõ: A termékeik mennyiben különböznek?Schrammel Imre: Elsôsorban a stílusuk. Amikor én eb-

be belefogtam, mindjárt felírtam magamnak, hogy ezt elsô-sorban stíluskérdés-nek kell felfogni, Rákell találni egy olyankis ösvényre, ahol azadottságok, amik amanufakturális gyár-tásból és abból a sajá-tosságból, hogy a gyárMagyarországon van,következnek; valamitki kell hozni, amiretöbbféle dolgot fel le-het építeni. Hiába csi-nálsz meg egyvalamit,ütôképes eredménycsak valamilyen soro-zatból állhat elô.

Országépítô: Meg lehet-e határozni, hogy mi jellemzia herendi porcelánt?

Schrammel Imre: Megpróbáltam ezt megfogalmazniaz elején. Biztos, hogy Herend eklektikus. Azt is tudni kell,hogy az európai porcelán is eklektikus, úgy ahogy van, aszületése pillanatától. Szemben az ázsiai porcelánnal, mertaz természetes kerámiaanyag; az európai porcelán keve-rék. Mikor felfedezték, az ezerhétszázas évek elején, rájöt-tek, hogy úgy kell kikeverni az alapanyagát, mert itt nincstermészetes poreelánföld. Van külön kaolin, külön földpát,külön kvarc, ez a keverék mindig mesterséges marad azázsiai anyaghoz képest. Nem is lehet úgy megmunkálni.Európában a barokk kor elején nagyon kevés porcelánvolt, sem a kínaiak, sem a japánok nem engedték, hogy aporcelán onnan kikerüljön. Ennek ellenére csempésztek,de abban az idôben ez nem ment nagv mennyiségben,úgyhogy ami elkerült Európába, az hallatlan értékû volt.Drágább volt az aranynál. A fôúri asztaloknál abban azidôben arannyal, ezüsttel terítettek, és a porcelán ezek kö-zött számított igazi kincsnek. Nyilvánvaló, hogy amikoraz elsõ porcelánokat megcsinálták, az aranytárgyak voltakaz elôképek, egy ötvös volt az elsô európai porcelánfor-mázó, egy Irmingen nevû ötvös Meissenbôl. Ez nagyonérdekes dolog, mert az aranytárgyat kikalapálják olyanvékonyra, amilyenre tudják, hogy minél nagyobb legyen,hogy kevés aranyból nagy tálak készüljenek. Ahhoz, hogya vékony anyag megtartsa a saját súlyát, hullámokat kell

hajtani az anyagába a nyomás irányában, ez jellegzetesötvöstechnika. Ezt veszi át automatikusan a porcelánt for-mázó ötvös és ez remekül bevált a porcelánnál, mert azégetés során stabilizálta a nyers formát: Az ázsiai porcelánnem annyira kényes, de az európai õrületesen kilágyul atûzön. Azon a kritikus hômérsékleten, amikor elkezd kris-tályosodni, nem bírja el a saját súlyát. Egy lassú átüvegese-dés megy benne végbe, minél lassabb ez a folyamat ésminél közelebb van ahhoz a kritikus ponthoz, ahol üveges-sé válik, annál átlátszóbb, vagyis értékesebb porcelánt ka-pok. Úgyhogy nagyon el kell találni azt a pontot, mert hatúlmegyek rajta, akkor kijön egy formátlan lepény. Minden-ki azon igyekszik, hogy olyan ügyes, áthajló felületeketvigyen bele a formába, hogy lehetôleg a legkisebb legyena kockázat és közben minél vékonyabb lehessen a fal.

Nyugodtan mondhat-juk, hogy az európaiporcelán eklektikus,mert elôször itt van azötvös technika, aztánkelet-ázsiai formákhatnak rá, fõleg a min-ták. Az elsô, határo-zott formában megje-lenô idegen kultúrha-tás az európai porce-lángyártásban a chi-noiserie; a kínai min-ták. Elmegy száz év,amíg a klasszikus ma-nufaktúrák mûköd-nek, Sévres, Meissen,

aztán ezek elkezdtek hanyatlani, fôleg az Altwien és akkorjönnek a második generációs gyárak. Ezek már polgárigyárak. Az elsô nemzedék a fõúri udvarok körül alakul ki,Herend már a második generáció, polgári alapítású, az elsômegrendelések a korábbi készletek hiányzó darabjainakpótlása. A drága, nyolcvan darabos készletbôl, mondjukhiányzott húsz, és a kis gyárak megcsinálták; a meissenit,és a többi fajtát is, amelyek a tizenkilencedik század elejénléteztek. A munkások megtanulták a francia porcelán festé-sét, az olaszét, a japánét, mert pótolni kellett. Így jött összeaz a tudás, ami most is megvan. Összeszedték a motívumo-kat és ismerték a mintákat; ebbôl egy hallatlanul eklektikusanyag jött össze. Lassan jöttem rá, hogy ennek éppen ez alegnagyobb értéke, ez a hihetetlenül sokféle tudás, és az,hogy ezt a nem Magyarországról származó, idegen forma-kincset átformálták a saját kezük képességeire. Azért vá-lasztottam olyan témát, ahol a legkevesbé probléma, hogyvalami eklektikus. A karnevál ilyen, én ott bármi lehetek;akármilyen jelmezt veszek magamra, az ebbe belefér. Arragondoltam, mi történne, ha a velencei karneválon megje-lennének a herendi figurák elevenen; Velence maga is irre-ális hely, a turistákról sem tudom, hogy jelmezben vannak-e, vagy eleve ilyenek. Jó lenne, ha ebben a karneváli han-gulatban megjelennének a viktóriamintás ruhájú alakok.Elképzeltem, és csináltam egy ilyen figurát. Mondtam agyárban, hogy küldjenek el egy csapatot Velencébe heren-di mintás ruhákban, de idáig még nem jutottak el.

30

Országépítô: Hogy fogadta a gyár a figuráidat?Schrammel Imre: Az Igazgatóság támogatott, mert ôk

bíztak meg ezzel, tôlük kaptam az ösztönzést, hogy találjakki valamit, de a gyáron belül volt egy idegenkedés. Amikorelkezdtem csinálni a figurákat, azokból egy szót nem értet-tek, nem is próbálkoztam azzal, hogy megbarátkozzanakvelük, de mivel én csináltarn a saját kezemmel, nem iskellett sokmindent hozzátenniük, legfeljebb elnézték ne-kem, hogy mit mûvelek. Gondolták, itt mászkál egy dara-big ez az ember, aztán majd elmegy. Nekem meglehetôsensok próbálkozás kellett, hogy formában, színben megtalál-jam azokat a pontokat, ahonnan tovább lehetett lépni.Gyanakodva nézték, hogy hogy dolgozom, mert ôk nemezt szokták meg. Engem a repedés nem érdekel, ônekikmeg elképzelhetetlen, hogy egy darab ne legyen tökéletes.Magyarázkodni fölösleges,hogy ahhoz, hogy én lássakvalamit, ahhoz nem dolgoz-hatok hónapokig egy dara-bon, csak minél elôbb lás-sam az eredményt, aztán me-hessek tovább. Aztán mikoreljutottam a karneváli figu-rákhoz, és fôleg mikor ennekFrankfurtban sikere volt, el-kezdtek köszönni a gyárban,meg segíteni, mindenki örül,hogyha odatehet valamit amunkámhoz. Megfordult ahangulat.

Országépítô: Az anyagisiker volt ebben a döntô,vagy a megértés?

Schrammel Imre: Gon-dolom, hogy inkább az anya-giak motiválják ezt, a mûvé-szi részét lassabban értikmeg, de tetszik nekik, szíve-sen csinálják. Én olyat csinál-tatok velük, amit ôk jól tud-nak. Ettôl elkezdtek verse-nyezni, hogy három-négy festô közül melyik csinálja rnega munkát legszebben. Na