ptk. értelmezés

1960. évi 11. törvényerejű rendelet

a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Polgári Törvénykönyv hatálybalépése

1. § A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba.

2. §

A határidők számítása

3. § (1) A napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani.(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy

számánál fogva megfelel a kezdő napnak, ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.BDT2009. 2094. I. A biztosítás hatálybalépésének általános szabályával szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó különös szabályok lehetővé teszik - az első díjfizetést követő nap helyett - a biztosító korábbi kockázatviselésének megkezdődését. Ennek jogszabály által megkívánt feltétele a biztosítónak a korábbi időpontra vonatkozó elfogadó nyilatkozata. Amennyiben a biztosítási díj megfizetésekor a biztosító a szerződés megkötését tanúsító igazoló lapot (fedezetigazolás) kiállítja és a kötvényen a kockázatviselés kezdő időpontjaként ezt a napot tünteti fel, az elfogadó nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni.BDT2009. 1951. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó határidő - függetlenül attól, hogy ezt a felhívás tartalmazza-e - anyagi jogi jellegű, ezért a megjelölt határidő utolsó napján az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozatnak meg kell érkezni. A határidő utolsó napján postára adott elfogadó nyilatkozat elkésett.BH2004. 142. III. Az 1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdésében szabályozott 90 napos keresetindítási határidő elévülési jellegű anyagi jogi határidő, melynek számítására az anyagi jog rendelkezései az irányadók, ezért a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie. Elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, meghosszabbodását az elévülés nyugvása eredményezheti [1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) és (4) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés, 328. § (1) bekezdés, 329. § (1) bekezdés, 1960. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés].BH2000. 164. Szövetkezetek osztalékfizetési kötelezettségének megállapításánál az anyagi jogi és az eljárásjogi határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. § (1)-(3) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 3. §, 4. §, Pp. 105. § (4) bek., 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont].BH1999. 305. Biztosítási szerződésnél az ajánlati kötöttség alakulása [1959. évi IV. törvény 211. § (1) bekezdés, 213. § (1) bekezdés, 537. § (1) és (2) bekezdés, 567. § (1) bekezdés és 1960. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés, 69. § (1) bekezdés].BH1995. 219. Biztosítási szerződés felmondásánál az anyagi jogi határidő számításának módja [Ptk. 551. § (4) bek., Ptké. 3. § (2) bek., Pp. 103. § (2) bek.].BH1991. 402. Az egész szerződés érvénytelenné nyilvánításának mellőzése, ha a biztosítási szerződés részben érvénytelen, mert a felek a felmondási jogot - a szerződés módosításával - a biztosítási szerződés megkötésétől számított három évi időtartamot meghaladóan zárták ki. A felmondási jog érvényes kizárására vonatkozó határidő lejártának időpontja [Ptk. 200. § (2) bek., 239. § (1) és (2) bek., 551. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. 3. § (2) és (3) bek.].

BH1985. 439. Az élelmiszerek fogyaszthatósági határidejének, illetőleg a minőségmegőrzés időtartamának számítása megfelel a határidőszámítás általános szabályainak [Ptké. 3. § (1) bek., Pp. 103. § (2) bek., 25/1976. (VII. 11.) MÉM sz. r. 42. § (5) bek.].BH1981. 468. Kellékhiányos felszólamlás esetén a vasútnak a felszólamlót hiánypótlásra kell felhívnia. A fuvarkár megtérítésére irányuló igény elévülése az SZMGSZ fuvarozás körében mindaddig szünetel, amíg a vasút a felszólamlás tárgyában határozatot nem hoz, illetőleg a válaszadásra a jogszabályban megszabott 180 napos határidő el nem telik [a KPM által 104 153/1974. 11. e. sz. alatt jóváhagyott és külön kiadványként közzétett megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról (SZMGSZ) 28. cikk 5. §, 7. § 2. pont, 8. §, 30. cikk 1. §, 2. § 1., 5. pont, 3. §, 35. cikk, 1960. évi 11. tvr. 3. § (2) bek.].BH1977. 378. I. Ha a szerződő felek a kölcsön visszafizetésének határidejét csupán az év megjelölésével határozzák meg, a visszafizetés kölcsönadás napjának megfelelő napon válik esedékessé [Ptk. 522. §, Ptké. 3. § (2) bek.].EBH2010. 2132. Az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi jellegű, így számítására az 1952. évi III. törvény rendelkezései nem alkalmazhatók (1960. évi 11. törvényerejű rendelet 3. §, 4. §).

4. § (1) Ha a felek a határidőt meghosszabítják, az új határidőt kétség esetén az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani.

(2) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.(3) A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának

elteltével állnak be.BH2011. 251. Az ingatlan értékesítésére kötött megbízási szerződés időtartama lejártát követően a megbízóhoz eljuttatott vételi ajánlat visszautasítása esetén a megbízó nem kötelezhető a szerződésben kikötött közvetítői díj megfizetésére [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 4. § (3) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 277. § (4) bekezdés].BH2000. 164. Szövetkezetek osztalékfizetési kötelezettségének megállapításánál az anyagi jogi és az eljárásjogi határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. § (1)-(3) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 3. §, 4. §, Pp. 105. § (4) bek., 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont].BH1999. 131. A közvetlen letiltásra vonatkozó, az adós munkáltatójához intézett megkeresés az elévülés folyását félbeszakítja, az tehát újra kezdődik. Ezt a körülményt az elévülési idő számításánál figyelembe kell venni [Ptk. 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 327. § (1)-(3) bek., 523. § (1) bek., 526. § (1)-(2) bek., 1960. évi 11. tvr. 4. §, 1979. évi 18. tvr. 5. §, 44. §, 57. § (2) bek., 1994. évi LIII. törvény 308. §, 26/1985. (X. 21.) PM rendelet, 52/1991. (X. 22.) AB határozat].EBH2010. 2132. Az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi jellegű, így számítására az 1952. évi III. törvény rendelkezései nem alkalmazhatók (1960. évi 11. törvényerejű rendelet 3. §, 4. §).

II. FEJEZET

A PTK. ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A Ptk. értelmezése

[A Ptk. 1. §-ának (2) bekezdéséhez]

5. § (1) A Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése előtti bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint nem lehet értelmezni.

(2) A Ptk. hatálybalépésével hatályát vesztia) a Legfelsőbb Bíróság valamennyi polgári jogi tartalmú, kötelező erejű iránymutató döntése (elvi döntés, elvi

megállapítás),b) a Legfelsőbb Bíróság által hatályában fenntartott valamennyi polgári jogi tartalmú teljesülési határozat,

jogegységi döntvény és elvi határozat,c) valamennyi polgári jogi tartalmú kollégiumi állásfoglalás.(3) Az előző bekezdés nem vonatkozik az a)-c) pontokban felsorolt azokra a döntésekre, amelyek a Ptk. által nem

szabályozott, illetőleg külön szabályozásra fenntartott intézményhez (pl. nemzetközi magánjog, szerzői, találmányi jog), vagy olyan jogszabályhoz kapcsolódnak, amelynek hatályát ez a törvényerejű rendelet nem érinti.

(4) A Központi Döntőbizottság elvi határozatainak érvényét a Ptk. hatálybalépése nem érinti. A Ptk. rendelkezéseivel ellentétes jogszabályon alapuló elvi határozatok azonban a Ptk. hatálybalépésével hatályukat vesztik.

BDT2011. 2504. I. Az alávetésen alapuló kizárólagos illetékességi kikötés csak a szerződő felek egymás közti viszonyában keletkezett jogvitában irányadó. Az ügyésznek az általános szerződési feltételek érvénytelenségének, tisztességtelenségének megállapítása iránti közérdekű keresete esetén a per nem minősül a szerződést kötő felek egymás közti jogvitájának, az ügyészre az alávetéses illetékességi kikötés nem vonatkozik.BDT2011. 2502. I. A fogyasztóval kötött szerződés kikötésének tisztességtelensége nem attól függ, hogy a feltétel kidolgozójának mi volt a szándéka, utóbb milyen gyakorlatot követ, alkalmazza-e ténylegesen a kikötést. Jelentősége annak van, fennáll-e az elvi lehetősége, hogy a feltétel a fogyasztót hátrányos helyzetbe hozhatja.

6. §

A méhmagzat gondnoka

(A Ptk. 10. §-ához)

7. § (1) Méhmagzat részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki.(2) A gondnokrendelést bármelyik szülő vagy nagyszülő, az ügyész, illetőleg az anya lakóhelye szerint illetékes

községi, városi, fővárosi kerületi jegyző kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is helye van.(3) A gondnok abban az ügyben, amelyben kirendelték, olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.8. § (1) A Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel

megállapított 15/B. §-át az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén a Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 15/B. §-át a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni.

BH1993. 292. II. Az önkormányzatjegyzője gyakorolja a gyámhatósági jogkört [1990. évi LXXXIII. tv. 2. §, 1991. évi XX. tv. 137. §, 22/1992. (I. 28.) Korm. r. 9. §, Ptké. 8. §].BH1992. 590. Gondnokság alá helyezés iránt gyámhatóság által indítható perben felperesként fellépő helyi önkormányzati szerv perbeli jogképességének kérdése [Ptké. 8. §, Pp. 48. §, 1990. évi LXV. tv. 9. § (1) bek., 1990. évi LXXXIII. tv. 2. §, 1991. évi XX. tv. 137. §, 22/1992. (I. 28.) Korm. r. 12. § (2) bek.].

9-13. §KGD2004. 164. Az eseti gondnok a saját háztartásában nevelt gyermek után - a gyámra vonatkozó rendelkezések szerint - iskoláztatási támogatásra jogosult (1998. évi LXXXIV. törvény 9. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 12. §).KGD1995. 101. Ha a gondnok - szakértelem hiányára hivatkozással - a gondnokolt gyakori pereskedései miatt gondnoki tisztét megfelelően ellátni nem tudja és emiatt felmentését kéri, e kérelem teljesítése és más gondnok kirendelése felől hozott közigazgatási határozat jogszabályt nem sért [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 12. § (1) bek.; 1952. évi IV. törvény 100. § (2) bek. d) pont].EBH2000. 367. A gondnokságra, a gyámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ezért a gondnokot családi pótlék illeti meg 1999. január 1. napjától a saját háztartásban gondozott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre (személyre) tekintettel [1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 12. § (1) bek., 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 7. § (1) bek. a) pont ab) alpont].

14. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogya) az egyesület, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére

vonatkozó szabályokat,b) a kiskereskedelmi árubeszerzés során szállított termékek tárolására szolgáló eszközök (göngyölegek)

visszavételére és visszaszállítására vonatkozó szabályokat,c) azokat a szerződési feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülnek,

vagy amelyeket az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekintenirendeletben állapítsa meg.

Holtnak nyilvánítás

(A Ptk. 23-25. §-aihoz)

15. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a holtnak nyilvánítási eljárást, valamint a halál tényének bírósági megállapításával kapcsolatos kérdéseket rendelettel szabályozza.

16-17. §18. §19. §

Szomszédjog


20. § A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti.


21. § A Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.

Méhraj befogása


22. § Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

Eljárás találás esetén

[A Ptk. 129-132. §-ához]

23. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a dolgok találása esetén követendő eljárás szabályait rendeletben megállapítsa.

Elővásárlási jog közös tulajdonban álló házingatlanra


24. § Kisebb házingatlanban fennálló állami tulajdoni illetőség elidegenítése esetén a tulajdonostársat elővásárlási jog csak akkor illeti meg, ha a bérlő a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jogával nem él.

24/A. §25. §

Birtokvédelem

(A Ptk. 191-192. §-aihoz)

26. § A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.

BH2000. 220. A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk. 191. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont].BH2000. 25. A felszámoló kártérítési felelősségét megalapozza az abban megnyilvánuló tilos önhatalom gyakorlása, hogy az adós harmadik személy által haszonbérelt földjén termelt kukoricát lesilóztatja. A felszámolónak - ha az adós által kötött haszonbérleti szerződés érvénytelensége miatt a harmadik személy jogszerűtlen birtoklását állítja - birtokvédelmi eljárást kell kezdeményeznie [Ptk. 188. §, 339. § (1) bek., 452. § (1) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. §].BH1996. 171. A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülő cég - ellen, ezt hivatalból nem minősítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végző bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §].EBH2011. 2309. I. A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás alapja polgári jogi jogviszony melyre a közigazgatási hatósági eljárás szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az 1959. évi IV. törvény és az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet szabályai nem rendezik [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 26. §, 27. §, 28. §].

27. § (1) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a birtokvitában eljáró jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság (városi, fővárosi kerületi bíróság, a továbbiakban: helyi bíróság) hatáskörébe tartozik.

(2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított.

(3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.

(4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

EBH2011. 2309. I. A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás alapja polgári jogi jogviszony melyre a közigazgatási hatósági eljárás szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az 1959. évi IV. törvény és az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet szabályai nem rendezik [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 26. §, 27. §, 28. §].

28. § (1)(2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon

belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt.(3) A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A

jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni.(4) Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt

intézkedik.BDT2009. 2025. A jegyző birtokháborítás tárgyában hozott határozata elleni perben a bíróság elsődlegesen nem a jegyző eljárásának és határozatának jogszerűségét bírálja felül, hanem az eljárás a polgári jogvita felől dönt. Mivel a polgári jogviszony rendezése során a jegyzőt törvény nem kötelezi kárigény és különösen az eredeti állapot helyreállítására irányuló kérelem elbírálására, az ilyen határozat elmaradása nem szolgálhat alapul kártérítő felelősség megállapításához.BH1997. 237. Azt igazolási kérelemnek helyt adó elsőfokú állásfoglalás felülvizsgálatának lehetőségei [Pp. 109. § (2) bek., 110. § (1), (2) bek., Ptké. 28. § (1) bek.].BH1996. 166. A bíróság illetékessége gazdálkodó szervezetek egymás elleni birtokvédelmi perében [Ptk. 191. § (1) és (4) bek., Ptké. 28. § (2) és (3) bek., Pp. 36. § (1) bek., 45. § (2) bek.].EBH2011. 2309. I. A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás alapja polgári jogi jogviszony melyre a közigazgatási hatósági eljárás szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az 1959. évi IV. törvény és az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet szabályai nem rendezik [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 26. §, 27. §, 28. §].

29. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás részletes szabályait rendeletben meghatározza.

KGD1993. 141. A birtokháborítási ügyben hozott közigazgatási határozat megváltoztatása iránti keresetet nem közigazgatási perben kell elbírálni (1960. évi 11. törvényerejű rendelet 29. §).BH1993. 395. A birtokháborítási ügyben hozott közigazgatási határozat megváltoztatása iránti keresetet nem közigazgatási perben kell elbírálni [Ptké. 29. §].

30. §31. §31/A. §

Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése

[A Ptk. 237. §-ának (4), és 361. §-ának (3) bekezdéséhez]

32. § (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető, hogy szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor.

(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül köteles megtenni.

(3) Az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának nincs helye.

BH1987. 401. Ha a visszajáró szolgáltatásnak az állam javára való megítélésére kerülhet sor, ezt a körülményt az ügyésznek küldött értesítésben kifejezetten jelezni kell. Nem tekinthető tehát szabályszerűnek az olyan felhívás, amely az első tárgyalásról szóló jegyzőkönyv megküldésére szorítkozik, és csupán utal az esetleges fellépés lehetőségére [Ptké. 32. § (1) bek., 7. sz. Irányelv 5. pontja].BH1983. 442. Ha a per adatai alapján felmerül az igény az állam javára való marasztalás lehetősége, az ügyész értesítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy az üggyel kapcsolatos büntető eljárás megszüntetése miatt benyújtott panaszt az ügyészség elutasította [Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (4) bek., Ptké. 32. § (1) bek., 7. sz. Irányelv 5. pontja].BH1983. 25. II. Nincs helye az egyezség jóváhagyásának, ha az egyezséget rendezni kívánt jogviszony semmis szerződésen alapszik [Pp. 148. § (2) bek., Ptk. 200. § (1) bek., Ptké. 32. § (1) bek.].BH1978. 72. Jogszabályba ütközik az a szerződés, amelyet iparjogosítványhoz kötött építőipari munka teljesítésére anélkül köt a vállalkozó, hogy az iparjogosítvánnyal rendelkezne. Az ilyen semmis szerződés alapján a vállalkozót nem vállalkozási díj illeti meg, hanem az elszámolás során a ténylegesen felmerült költségein és bizonyított kiadásain felül csak olyan munkadíjra tarthat igényt, amely a szakmunkás munkakörének és átlag órabérének felel meg [1958. évi 9. sz. tvr. 2. §, Ptk. 200. § (2) bek., 237. §, 387. §, Ptké. 32. § (1) bek.].

33. § Uzsorás szerződés esetében a bíróság a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza.

34. § Ha a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésében és 361. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg.

35. § A szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetőleg a vagyoni előnyt a gazdagodást előidéző fél már visszakapta.

BH1981. 13. Havi 10 százalékos kamat kikötése a kölcsönszerződést nemcsak az évi 5 százalékot meghaladó kamatot kikötő részében, hanem teljes egészében semmissé teszi. Az ilyen, a törvényes mértéket többszörösen meghaladó kamatot kikötő munka nélküli jövedelem szerzésre törekvő féllel szemben az állam javára marasztalásnak van helye [Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (4) bek., Ptké. 35. §, 7. sz. Irányelv], .

36. § Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket az adópolitikáért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza.

36/A. § Az ügyésza) a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében, továbbáb) uzsorás szerződés esetén

a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt keresetet indíthat.

A Kormány elkötelezett a társadalom vagyoni viszonyait messzemenően befolyásoló, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett, amelynek egyik eszköze az uzsora elleni fellépés következetesebbé tétele, és szigorítása. Magyarországon az utóbbi időszakban a gazdasági válság hatására megszaporodtak azok a személyek, akik a hitelintézetektől jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján hitelt már nem kaphatnak. A szorult helyzetben levő emberek válságos pénzügyi helyzetét kihasználva a bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. A Nemzeti Ügyek Kormányának feladata, hogy a kiszolgáltatott embereket megvédje, ezért az uzsora cselekményekkel szemben a jog teljes szigorával fel kell lépni és le kell sújtani a másokat kizsákmányoló bűnözőkre.

Lényeges, hogy a jogrendszer egészében lehetőség legyen fellépni e kizsákmányoló magatartásokkal szemben, ezért a törvény módosítja az ügyésznek a Ptké.-ben szabályozott közérdekű keresetindítási jogát, és külön nevesíti az uzsorás jogügyleteket. Az ügyész akkor is élhet-e jogosítvánnyal, ha nem indult büntetőeljárás vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor.

A törvény az ügyész perindítási lehetőségét a hatályos szabályozáshoz képest az uzsorás szerződések körével bővíti, amelyeknek egyre gyakoribb és egyre kíméletlenebb előfordulása az utóbbi időszakban komoly társadalmi figyelmet, sőt visszatetszést keltett.BDT2009. 2104. I. Jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis a felszámoló és harmadik személy között bizonytalan követelésre létrejött engedményezési szerződés, ha a szerződés megkötésekor az engedményes már lényegesen magasabb összeghez jutott hozzá az engedményezés kapcsán, mint amely értéken a szerződést megkötötték, s a szerződés megkötésekor az engedményes már tudta, hogy számára az engedményezés kockázat nélküli.BDT2001. 519. A szerződés semmisségének megállapítása iránt az ügyész által indított per eljárásjogi és anyagi jogi feltételei; a közérdek sérelmének értelmezése a törvényhely szempontjából.BDT2000. 291. Hatáskörrel nem rendelkező bíróság illetékességének a felek nem vethetik alá magukat, és ilyenkor arra sincs mód, hogy az adott megyei (fővárosi) bíróság területén működő valamely helyi bíróság kerüljön kijelölésre. A keresetlevelet ez esetben az általános szabályok szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. Amennyiben az ügyész a Ptké. 36/A. §-a alapján a szerződés semmisségének megállapítása iránt indít peres eljárást, a szerződést kötő felek egymásközti viszonyában alkalmazott illetékességi kikötés az ügyészre nem vonatkozik.BH2011. 220. II. Az ügyész - külön törvényben meghatározottak alapján - a semmisség jogkövetkezményeinek levonása nélkül, kizárólag a semmisség megállapítása iránti keresetet is előterjeszthet. Ilyen esetben a bíróságnak az ítélete rendelkező részében határoznia kell a szerződés semmisségének megállapításáról [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 36/A. §, 1952. évi III. törvény 123. §, 213. §, 215. § (1) bekezdés].BH2010. 91. A szerződés semmisségének megállapítása iránti ügyészi kereset eredményességének két együttes feltétele van, a közérdekben esett sérelem és a támadott szerződés semmissége. A bíróság elsősorban a közérdekben esett sérelem bekövetkezését köteles vizsgálni. Ebben a körben a konkrét ügy körülményeinek figyelembevételével kell arról döntenie, hogy a közérdek sérelme bekövetkezett-e (1959. évi IV. törvény 200. §, 1990. évi LXV. törvény 79. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 36/A. §).BH2004. 419. I. Az ügyészt a keresetindítás joga akkor illeti meg, ha a semmis szerződés miatt a társadalom egészének vagy valamely közösségének érdeksérelme ténylegesen bekövetkezik [1960. évi 11. tvr. 36/A. §].BH2004. 21. I. Az ÁPV Rt.-nek az a törekvése, hogy a jogszabály eltérő értelmezése következtében felmerült járulékfizetési kötelezettségét csökkentse, s ennek lebonyolítására megbízási szerződést kössön, nem ütközik jogszabályba [1989. évi XIII. tv. 21. § (1) és (2) bek., 1995. évi XXXIX. tv. 71. § (1) bek., 1997. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bek., 1983. évi 4. tvr. 1. §, Ptk. 200. § (1) bek., 1960. évi 11. tvr. 36/A. §].BH2004. 21. II. A szerződés jó erkölcsbe ütközésére történt hivatkozás esetén vizsgálandó körülmények; a jóerkölcsbe ütközés meghatározása körében irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 207. § (1) bek., 237. § (1) bek., 1960. évi 11. tvr. 36/A. §, 1989. évi XIII. tv. 21. § (1) és (2) bek., Pp. 4. § (1) bek., 213. § (1) bek., 215. §, 247. § (2) bek., 253. § (3) bek.].BH2000. 310. II. A gazdasági társaság alapító okiratának semmisségét állítva az ügyész a bíróságnál keresetet terjeszthet elő [Ptké. 36/A. §, 1988. évi VI. tv. 19. §].BH1999. 419. A lakosság széles körét érintő szolgáltatás (pl. távhőszolgáltatás) közérdeket képvisel, ezért az erre vonatkozó (pl. üzemeltetési) szerződés semmisségének megállapítása érdekében az ügyészségnek van keresetindítási lehetősége [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 237. § (2) bek., 95. § (1) bek., Ptké. 36/A. §, 1990. évi LXV. tv. 79. § b) pont, 1991. évi XVI. tv. 1. § (1) bek. c) és d) pont, 6. §, 129/1991. (X. 15.) Korm. r. 10. § 1. és 5. pont].EBH2008. 1777. Az ingatlan-nyilvántartási törlési keresetindítás joga nem jogosítja fel az ügyészt az ahhoz kapcsolódó bármely érvénytelenségi per korlátlan megindítására is (1997. évi CXLI. törvény 62. §; 1952. évi III. törvény 9. §; 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 36/A. §).EBH2004. 1043. I. A Ptké. 36/A. §-ának célja a közérdekben okozott sérelem orvoslása, ezért az ügyészt a keresetindítás joga akkor illeti meg, ha a semmis szerződés miatt a társadalom egészének vagy valamely közösségének érdeksérelme ténylegesen bekövetkezik [1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 36/A. §].EBH2003. 956. I. Az ÁPV Rt.-nek az a törekvése, hogy a jogszabály eltérő értelmezése következtében felmerült járulékfizetési kötelezettségét csökkentse, s ennek lebonyolítására megbízási szerződést kössön, nem ütközik jogszabályba [1989. évi XIII. tv. (a továbbiakban: Átv.) 21. § (1) és (2) bek., 1995. évi XXXIX. tv. (a továbbiakban: Priv. tv.) 71. § (1) bek., 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 108. § (2) bek., 1983. évi 4. tvr. 1. §, Ptk. 200. § (1) bek., 1960. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Ptké.) 36/A. §].

EBH2003. 956. II. A szerződés jóerkölcsbe ütközésére történt hivatkozás esetén vizsgálandó körülmények. A jóerkölcsbe ütközés meghatározása körében irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 207. § (1) bek., 237. § (1) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 36/A. §, 1989. évi XIII. tv. (Átv.) 21. § (1) és (2) bek., Pp. 4. § (1) bek., 213. § (1) bek., 215. §, 247. § (2) bek., 253. § (3) bek.].

37. § (1) A jogerősen elítélt által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, sajtótermékben, médiaszolgáltatásban vagy kiadványban való megjelenés céljából tett nyilatkozatért vagy szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért vagyoni előny nem köthető ki a jogerősen elítélt vagy rá tekintettel más személy javára mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(2) Az ügyész keresete alapján az állam javára kell megítélni az (1) bekezdés szerinti semmis megállapodás alapján

a) szolgáltatott és a szolgáltatást nyújtó félnek visszajáró vagyb) a már nyújtott szolgáltatásért kikötött, de még nem teljesített

vagyoni előnyt.1. A törvény a Ptké. módosításával az ellenszolgáltatás fejében nyilatkozattételre irányuló szerződések

jogszabályba ütközés miatti semmissé nyilvánításával a közérdek védelmében lehetővé teszi, hogy az általa elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban tett nyilatkozatból a jogerősen elítéltnek vagy rá tekintettel harmadik személynek anyagi haszna ne származzon. A törvény rendelkezést tartalmaz arra, hogy a semmis szerződés ellenére már megtett nyilatkozatért a kikötött, de még részben vagy egészben nem teljesített ellenszolgáltatást a bíróság az ügyész keresete alapján köteles az állam javára megítélni. A törvény megteremti a lehetőséget arra is, hogy a bíróság az ügyész keresete alapján abban az esetben is az állam javára való marasztalásról rendelkezzen, ha a semmis megállapodás alapján a nyilatkozattétel még nem történt meg, ám az ellenszolgáltatás részbeni vagy teljes szolgáltatására már sor került.

A sajtóban és a médiában, illetve a nyilvánosság más fórumain egyre gyakrabban jelennek meg olyan ellenszolgáltatás fejében tett nyilatkozatok, amelyeket elítéltek adnak az általuk elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben. Ezen nyilatkozatok a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben meghatározott sajtótermékek, illetve médiaszolgáltatások vagy egyéb kiadványok útján a társadalom széles rétegeihez eljutnak és olyan üzenetet is hordozhatnak magukban, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tett nyilatkozat érték, hiszen ellenszolgáltatás jár érte a médiaszolgáltatást, illetve sajtóterméket vagy kiadványt előállító részéről. Az ellenszolgáltatáson felül az említett orgánumok alkalmasak arra is, hogy az érintettet hírnévhez jutassák, vagy cselekedetét olyan színben tüntessék fel, amely a közvéleményt az igazságszolgáltatás által megállapított tényektől eltérő állítások útján kedvezőtlenül, közérdeket sértő módon befolyásolja mind a bűnelkövetés és a bűnelkövető társadalmi megítélése, mind az igazságszolgáltatás tevékenységének értékelése tekintetében.

A véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának alkotmányjogi feltételei nem állnak fenn, ám a közérdek védelmében arra lehetőség van, hogy az ilyen nyilatkozatból a jogerősen elítéltnek vagy rá tekintettel harmadik személynek anyagi haszna ne származzon. Ez a cél megvalósítható az ellenszolgáltatás fejében nyilatkozattételre irányuló szerződések jogszabályba ütközés miatti semmissé nyilvánításával.

A semmis szerződés ellenére már megtett nyilatkozatért a kikötött, de még részben vagy egészben nem teljesített ellenszolgáltatást a bíróság az ügyész keresete alapján köteles az állam javára megítélni. A bíróság az ügyész keresete alapján abban az esetben is az állam javára való marasztalásról köteles rendelkezni, ha a semmis megállapodás alapján a nyilatkozattétel még nem történt meg, ám az ellenszolgáltatás részbeni vagy teljes szolgáltatására már sor került. Az állam javára marasztalás szankciója ugyanis alkalmas eszköz arra, hogy a szerződésből hasznot húzni szándékozó szerződő felek szolgáltatása végérvényesen ellenszolgáltatás nélkül maradjon megakadályozva ezáltal azt, hogy a megkötött szerződés a felek által célzott joghatást kiválthassa.BH1976. 414. Telexen küldött felszólítás az elévülést megszakítja [Ptk. 327. § (1) bek., Ptké. 37. § (2) bek., GKT 72/1973. sz.].

38. § (1) Ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.

(2) Ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést.

(3) Ha a szerződésre a felek megállapodása rendel írásbeli alakot, a felek megállapodása kiterjedhet arra is, hogy az írásba foglalás követelményét a (2) bekezdés szerinti módok közül melyik alkalmazásával kell teljesíteni.

(4) A közokirat minden más alakszerűséget pótol.BDT2008. 1765. Az e-mailben megvalósult ajánlatváltás önmagában nem, csupán a fokozott biztonsági elektronikus aláírással aláírt elektronikus dokumentum útján tett nyilatkozatváltás felel meg az írásba foglalás követelményének.BH1999. 366. Tartási szerződéssel kapcsolatban állított érvénytelenségi okok vizsgálatánál irányadó körülmények [1959. évi IV. törvény 17. §, 18. §, 200. § (2) bekezdés, 201. §, 202. §, 586. § (1) és (2) bekezdés, 658. § (1) bekezdés, 1991. évi XLI. törvény 117. § (3) bekezdés, 1960. évi 11. tvr. 38. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 206. §].BH1990. 178. A munkáltató által a munkavállaló lakásépítéséhez nyújtott anyagi támogatásra vonatkozó megállapodás alakszerűségi követelményei [48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM r. 4. § (4) bek., Ptk. 218. § (1) bek., 1960. évi 11. tvr. 38. § (2) bek.].EBH1999. 97. II. A tartási szerződés esetében - a szerződés szerencse jellege folytán - a feltűnő értékaránytalanság nem eredményez érvénytelenséget, így az uzsora megállapítása sem jöhet szóba [Ptk. 201. § (2) bek., 202. §, 586. § (2) bek., Ptké. 38. § (3) bek., 1991. évi XLI. törvény 117. § (3) bek.]

Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete


39. § A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van.40. § Az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnokának kirendelésére ennek a törvényerejű rendeletnek a

gondnokság alá helyezett személy gondnokára vonatkozó rendelkezéseit (11. §) kell megfelelően alkalmazni.41. §42. § (1) A gondnokot a gyámhatóság felmenti, ha a gondnokrendelés célja megvalósult vagy annak oka

megszűnt.(2) A gondnok működésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó szabályokat is megfelelően

alkalmazni kell.

Eseti gondnokság


43. § (1) A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van.(2) A szülő, a gyám, illetőleg a gondnok - eseti gondnok kirendelése céljából - köteles a gyámhatóságnak

haladéktalanul jelentést tenni, ha akár jogszabály, akár a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár pedig tényleges akadály miatt nem járhat el.

BH1998. 438. I. Ha a korlátolt felelősségű társaság tagjai között olyan kiskorúak is vannak, akik felett a szülői felügyeletet a társaság más tagjai látják el, a közöttük lehetséges érdekellentétnek a gyámhatóság útján való tisztázása nélkül a cégbejegyzési kérelem nem teljesíthető [1952. évi IV. tv. 70. §, 71. § (2) bek., 79. § (1)-(2) bek., 82. § (1) bek., 86. § (3) bek., 87. § (1)-(2) bek., Ptk. 225. § (1) és (4) bek., Ptké. 43. § (1) bek.].BH1995. 243. Törvénysértően jár el a cégbíróság, ha az olyan betéti társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, amelynek beltagjai a szülők és kültagja a kiskorú gyermekük, a közöttük fennálló esetleges érdekellentét feloldásával kapcsolatos hiánypótlási eljárás mellőzésével elutasítja [1989. évi 23. tvr. 16. § (1) bek., Ptk. 225. § (1) és (4) bek., Ptké. 43. § (1) bek.].BH1990. 102. A felajánlott cserelakás tulajdonosa helyett nem tehet bérbeadói befogadó nyilatkozatot a tulajdonos gondnoka, ha ő a felmondással élő bérbeadó házastársa. Ilyenkor érdekellentét miatt eseti gondnok kirendelésének van helye [Ptk. 225. § (1) bek., Ptké. 43. § (1) bek., 1/1971. (II. 8.) Korm. r. 76. § (1) bek., (3) bek. b) pont, 77. § (1) bek., 78. §].

44-45. §46. §46/A. §

A zálogtárgy értékesítése

[A Ptk. 254. §-ának (1) bekezdéséhez és 260. §-ához]

47. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (a továbbiakban: Kamara) vezetett nyilvántartás - az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatosan a felek által közjegyzői közreműködés nélkül tett zálogjogi nyilatkozaton alapuló bejegyzés kivételével - közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés létrejöttét. E nyilvántartásba (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás) bárki betekinthet, a szerződő felek (5) bekezdés a) pontja szerinti személyes adatait azonban csak az ismerheti meg, aki ehhez fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja.

(2) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A Ptk. 262. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetekben jogot szerző harmadik személy rosszhiszeműségét azonban önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy e személy a nyilvántartásba történő betekintéssel az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról tudomást szerezhetett volna, e rendelkezés az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog nyilvántartott adatai tekintetében nem alkalmazható.

A pénzügyi szféra és a gazdaság jelenlegi helyzetében kiemelkedő fontosságú, hogy az állam pénzügyi, gazdasági kapcsolatai nyitottak legyenek, a vagyoni jogviszonyokban részt vevő állam ne hivatkozhasson az üzleti titokvédelemre vonatkozó szabályokra. Ugyanakkor az államháztartás alrendszereivel pénzügyi, illetve gazdasági viszonyba kerülő magánszemélyek, jogi személyek és más jogalanyok minden esetben hozzájuthassanak a javukra teljesítendő pénzszolgáltatás kamataihoz, akár az ügyleti, akár pedig az ügylet késedelmes teljesítése esetén járó késedelmi kamatokról van szó.

A hatályos zálogjogi szabályok nem egyeztethetők össze a gépjármű-kereskedelem és a gépjármű-finanszírozás gyakorlatával, így a zálogjog helyett a finanszírozók más, biztosítéki célú konstrukciók alkalmazására kényszerülnek, amelyek azonban sem a hitelező, sem pedig az adós számára nem nyújtanak kellő biztonságot.

A zálogjogot azért nem alkalmazzák a gépjármű-finanszírozás körében hitelbiztosítékként, mert a hatályos szabályozás szerint az ingó jelzálogjog alapítására irányuló szerződés érvényességi feltétele a közjegyzői okiratba foglalás. Ez egyrészt aránytalan többletköltséget jelent, másrészt azt igényli, hogy a szerződő felek együttesen jelenjenek meg a közjegyző előtt. A gyakorlatban ugyanakkor a szerződéskötésre a finanszírozó képviseletében, annak ügynökeként eljáró gépjármű-kereskedőnél kerül sor. Így a gépjármű-finanszírozás szokásos üzletmenetével a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása - az ezzel járó költségek, illetve adminisztratív terhek miatt - nem fér össze.

Ebben a körben ezért a törvény célja az, hogy az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható legyen, és ezzel az e követelménynek ez idő szerint maradéktalanul megfelelő ingók, vagyis a gépjárművek fedezete mellett történő hitelnyújtás biztonságosabbá váljék. Ennek következményeként érhető el az, hogy a hitelezők az e célra legalkalmasabb jogintézményt, nevezetesen a zálogjogot alkalmazzák követelésük biztosítására. A szabályozás szerint az ilyen módon, vagyis erre alkalmas azonosítói által egyedileg meghatározott gépjárművek elzálogosítása esetében a zálogszerződés magánokirati formában is érvényes lenne, és a magánokiratba foglalt zálogszerződés alapján is sor kerülhetne a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésre.

Az Országgyűléshez benyújtott, az új Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. törvényjavaslat általános szabályként, tehát nem csupán az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingók vonatkozásában teszi lehetővé a zálogjog írásbeli, egyszerű magánokiratba foglalt zálogszerződés alapján való bejegyzését, és teljes körben, tehát nemcsak az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingók vonatkozásában biztosítja majd a zálogjogi nyilvántartásban való ingyenes, on-line kereshetőséget. A törvény a fokozatosság jegyében egyelőre csak szűkebb körben, az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingók (és ilyenek a gépjárművek) vonatkozásában teszi lehetővé azt, hogy az említett könnyített elzálogosítási lehetőséggel már az új Ptk. 2010. január 1-jére tervezett hatálybalépését megelőző évtől, vagyis 2009. július 1-jétől élni lehessen.

A módosítások természetesen nem érintik az ún. „flottazálogjogot”, amikor a jelzálogjog nem egy egyedileg meghatározott zálogtárgyat (adott esetben gépjárművet) terhel, hanem a zálogtárgyak (gépjárművek) körülírással meghatározott, egyedeiben esetleg változó összességét. Flottazálogjog bejegyzésére tehát továbbra is csak közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés alapján lesz lehetőség.

1. A Ptké. 47. §-ának új (1) bekezdése az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzések körében lehetővé teszi, hogy a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésre a felek által elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat alapján is sor kerülhessen. A

zálogjogi nyilvántartás közhitelessége - jellegénél fogva - eddig is csak igen szűk körre korlátozódott, célját azonban a közhitelűségre utalás nélkül is be tudja tölteni, ugyanakkor éppen a módosítással érintett vonatkozásban - a közjegyző aktív szerepének hiánya miatt - indokolt kivételt tenni.

A zálogjogi nyilvántartásnak a törvény által érintett része a térítésmentes, on-line hozzáférésre alkalmassá tehető, így nincsen akadálya annak, hogy bárki, leginkább azonban a szabályozással érintett ingókkal kapcsolatos ügyletkötésben érdekeltek e nyilvántartásba betekintsenek. Ebben a körben nyilvánvalóan szükségtelen - sőt a kialakított rendszer működésének diszfunkciójára vezetne - a Ptké. 47. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott az a törvényi rendelkezés, amely szerint a nyilvántartásba való betekintést mellőző jogszerző is hivatkozhatna a jóhiszeműségére (és ezáltal a tehermentes jogszerzésére), ha egyébként a betekintés alapján könnyen meggyőződhetett volna arról, hogy az adott ingót jelzálogjog terheli. A törvény ezért ebben a vonatkozásban kivételt teremt az egyébként érvényesülő főszabály alól.

(3) A zálogjogi nyilvántartást a Kamara a székhelyén vezeti. A nyilvántartás részeként rögzíti a jogszabállyal létesített közjegyzői állások törzsadatait és az azokban beállott változásokat. A nyilvántartás vezetése - ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is - számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően történik.

(4) Zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése alapjául a zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés (a továbbiakban együtt: okirat) adatai szolgálnak. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzés alapjául a nyilatkozattételre jogosult által elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozatban foglalt adatok is szolgálhatnak.

2. A törvény elhagyja a Ptké. 47. §-a (4) bekezdésének szövegéből a „zálogszerződés” szó előtt szereplő „közjegyzői okiratba foglalt” jelzőt, tekintettel arra, hogy az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok, így például az egyedileg meghatározott gépjárművek esetében megszünteti a közjegyzői okiratba foglalásra vonatkozó érvényességi követelményt. Ez utóbbit a törvény 2 §-ának (6) bekezdése mondja ki, élve a Ptk-ban meghatározott főszabálytól eltérő jogszabályi rendelkezés megfogalmazásának lehetőségével. A Ptk. 262. §-ának (2) bekezdése ugyanis csak eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában írja elő azt, hogy az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog alapítására irányuló szerződés érvényességéhez a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges. A kivétel megteremtése értelemszerűen szükségessé teszi annak a Ptké.-ben foglalt rendelkezésnek a módosítását is, amely szerint a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés alapjául is csak az említett érvényességi követelményt kielégítő, vagyis közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés szolgálhat. Ezen túlmenően a törvény 2. §-ának (2) bekezdése pontosabbá teszi a Ptké. 47. §-a (4) bekezdésének szövegét, így - különösen a Ptk. 254. §-a (1) bekezdésével összhangban - a „hatósági határozat” kifejezést a „hatósági döntés” kifejezésre cseréli, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) fogalomhasználatára. Ez utóbbi jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében módosította a 2007. évi LXIV. törvény a Ptk. 254. §-ának (1) bekezdését, de a Ptké.-ben mindeddig megmaradt a korábbi, a Ket.-tel már nem harmonizáló terminológia.

A szóban forgó körben a zálogjogi nyilvántartás regisztrált felhasználói elektronikus személyazonosítást követően, elektronikus nyomtatvány (űrlap) kitöltésével is kezdeményezhetik a MOKK által vezetett zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzést.

(5) A zálogjogi nyilvántartás az okirat adatai közül a következőket tartalmazza:a) a zálogkötelezett, továbbá - ha az nem azonos a zálogkötelezettel - a biztosított követelés kötelezettje

(személyes kötelezett) és a zálogjogosult1. természetes személy esetén: családi és utóneve, előző neve, születési ideje és - hozzájárulásával - lakcíme,2. jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén: elnevezése, székhelye

és azonosító adatai (cégjegyzékszáma, ennek hiányában adószáma),3. egyéb szervezet esetén annak azonosító adatai;

b) a zálogtárgy megjelölése;c) a biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejárata, összege, illetve legmagasabb összege;d) a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezése, kiállítója, kelte, ügyszáma, valamint a bejegyző közjegyző

neve, székhelye és törzsszáma;e) a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontja, ha ez a bejegyzés napjától eltér;f) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás;g) a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági

eljárás megindításának időpontja, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezése és ügyszáma;h) a vagyont terhelő zálogjog átalakítása.(6) A bejegyzésben a zálogtárgyat az okirat, illetve annak melléklete szerint, vagy az okiratban, illetve annak

mellékletében foglaltakra utalással kell rögzíteni. Vagyont terhelő zálogjog esetén, ha az a zálogkötelezett egész

vagyonát terheli, az okiratban ezt, a vagyon meghatározott részét terhelő zálogjog esetében pedig az okiratban vagy annak mellékletében - szabatos körülírással - a vagyon e meghatározott körét kell feltüntetni.

(7) Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzésre irányuló zálogjogi nyilatkozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a zálogjogi nyilvántartás felhasználójaként nyilvántartásba vett személy - az elektronikus személyazonosítását követően vagy elektronikusan aláírt - elektronikus nyomtatvány kitöltése útján tehet. Az elektronikus nyomtatvány alapján történő bejegyzésben az (5) bekezdés a)-c) és f) pontjában foglalt adatokat, a bejegyzés alapjául szolgáló nyilatkozat és a bejegyző személyének az (5) bekezdés a) pontja szerinti vagy elektronikus azonosító adatait, a bejegyzés időpontját, valamint annak sorszámát az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell feltüntetni.

3. A módosítás a fentebb írtak alapján megállapítja a zálogjogi nyilatkozat alapján történő bejegyzés mechanizmusának legfontosabb szabályait, nevezetesen azt, hogy a bejegyzésre (ideértve a jelzálogjog alapításához szükséges, illetve annak törlésére irányuló bejegyzést is) milyen feltételekkel kerülhet sor. Jelzálogjog bejegyzését a zálogszerződés elektronikus formában való feltöltése mellett bármelyik fél kezdeményezheti, a bejegyzéshez azonban az ellenérdekű fél hozzájárulása is szükséges. Törlés esetén is hasonló szabály érvényesül, természetesen csak abban eseten, ha a bejegyzett jelzálogjog törlését nem a jogosult, hanem a zálogkötelezett kezdeményezte.BDT2000. 96. A kölcsönszerződés biztosítékaként kikötött jelzálogjog mellett jogszabály megkerülésére irányul, ezért semmis az a kikötés, amely egyidejűleg a kölcsön visszafizetésének elmulasztása esetére a kölcsönbeadó javára a zálogtárgyra vételi jogot is biztosít. Ilyen esetben a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása.

47/A. § (1) A zálogjog alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéséről a közjegyző kérelemre - elektronikus adatátvitel útján - gondoskodik. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes.

(2) Ha a jogszabály szerint valamely bejegyzés alapjául közokiratba nem foglalt jognyilatkozat is elegendő, azt - az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos jognyilatkozat kivételével - olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Nem jegyezhető be a változás, ha az annak alapjául szolgáló magánokiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy ha a bejegyzési kérelem az annak tartalmát meghatározó jogszabály rendelkezéseinek egyéb okból nem felel meg.

4. A zálogjogi nyilvántartásba több olyan zálogjoggal kapcsolatos jognyilatkozat alapján is történik bejegyzés, amelyet a jogszabályok szerint nem kell közokiratba foglalni, a Ptké. 47/A. §-ának (2) bekezdése e jognyilatkozatok bejegyezhetőségét köti az egyszerű magánokiratba foglalásnál szigorúbb alakszerűséghez (a nyilatkozatot tevő aláírása valódiságának közjegyzői tanúsításához), amely ugyancsak akadályozza az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingók, így a gépjárművek jelzálogjoggal való megterhelésének gyors és hatékony megvalósítását. A törvény 2. §-ának (4) bekezdése e követelmény alól is kivételt teremtene olyan ingók elzálogosítása esetében, amelyek egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmasak.

(3) Ha a zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek nyilvántartásból való törlését nem a zálogkötelezett kéri, erről a zálogkötelezettet a közjegyző azzal értesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a törölt zálogjog ranghelyén a közjegyzőnél új zálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a bejegyzés törlése iránt intézkedik.

(4) A közjegyző a kérelem tárgyában - a mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül - végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.

(5) A közjegyző eljárására egyebekben - ha az eljárásra irányadó szabályokból vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a Polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)

Jelzálogjog


48. § (1) Ha a zálogkötelezettel szemben felszámolási eljárás vagy a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a jogosult a Ptk. 257. §-ában foglalt megállapodás szerinti jogait - felszámolási eljárás esetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, bírósági végrehajtás esetében pedig a zálogtárgy lefoglalásától kezdve - nem gyakorolhatja, kielégítést a felszámolási eljárás, illetve a bírósági végrehajtás körében és annak szabályai szerint kaphat.

(2) Ha a zálogjog a zálogtárgynak felszámolási vagy végrehajtási eljárás keretében történő értékesítésével megszűnik, a zálogjogosult az eljárásra irányadó szabályok szerint - az értékesítés során befolyt vételár tekintetében - gyakorolhatja kielégítési jogát.

(3) Lakóingatlan elzálogosítása esetén - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a zálogjogosult a zálogjoga érvényesítése során az ingatlan kiürített állapotban való értékesítését követelheti.

(4) A Ptk. 257. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában a felszámoló és az önálló bírósági végrehajtó árverés szervezésével hivatalból foglalkozó személynek minősül.

48/A. § (1) Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzésére az erre irányuló zálogjogi nyilatkozat alapján akkor kerülhet sor, ha a nyilatkozattevő a zálogszerződést tartalmazó okiratot elektronikus okirati formában az e célra biztosított tárhelyen elhelyezte, és a bejegyzéshez az ellenérdekű fél hozzájárult. A bejegyzett jelzálogjog törlésére - ha a törlésre irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette - akkor kerülhet sor, ha a zálogjogosult ahhoz hozzájárult, vagy a zálogkötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatától számított 30 napon belül nem tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.

(3) A zálogjogi nyilatkozatról az ellenérdekű fél a nyilatkozattal egyidejűleg elektronikus úton értesítést kap. A zálogkötelezett felel minden olyan kárért, amely azért következett be, mert a zálogszerződésben vállalt kötelezettsége ellenére nem járult hozzá a zálogjog bejegyzéséhez. A zálogjogosult felel viszont minden olyan kárért, amely azért következett be, mert annak ellenére nem járult hozzá a zálogjog törléséhez, illetve tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot, hogy már nem áll fenn a zálogjoggal biztosított követelése vagy olyan jogviszony, amelyből zálogjoggal biztosított követelése keletkezhet.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tárhelyen elhelyezett zálogszerződésbe a felek bármelyike által elektronikus formában megadott engedély alapján erre feljogosított személy elektronikus úton betekinthet.

(5) A zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéséért, a változás bejegyzéséért, a zálogjog törléséért, valamint a nyilvántartásba való betekintésért a Kamara javára jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a zálogjogi nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot és egyedi azonosítására szolgáló adatainak körét, az e vonatkozásban joghatás kiváltására alkalmas zálogjogi nyilatkozatok fajtáit, az ilyen nyilatkozaton alapuló bejegyzés módját, továbbá a költségtérítés mértékét és a mentesség eseteit.

5. A módosítás megállapítja a zálogjogi nyilatkozat alapján történő bejegyzés mechanizmusának legfontosabb szabályait, nevezetesen azt, hogy a bejegyzésre (ideértve a jelzálogjog alapításához szükséges, illetve annak törlésére irányuló bejegyzést is) milyen feltételekkel kerülhet sor. Jelzálogjog bejegyzését a zálogszerződés elektronikus formában való feltöltése mellett bármelyik fél kezdeményezheti, a bejegyzéshez azonban az ellenérdek ű fél hozzájárulása is szükséges. Törlés esetén is hasonló szabály érvényesül, természetesen csak abban eseten, ha a bejegyzett jelzálogjog törlését nem a jogosult, hanem a zálogkötelezett kezdeményezte. A módosítás kimondja azt is, hogy a valós helyzettel ellentétes zálogjogi nyilatkozatok kárkövetkezményeit annak kell viselnie, aki a károsodásra vezető nyilatkozatot tette. A szabályozás végére kívánkozó rendelkezések (költségtérítés, felhatalmazás) értelemszerűen ide kerültek.

Óvadék


49. § (1) Óvadék tárgyául szolgáló hitelkövetelésen azt a követelést kell érteni, amely hitelintézettel - ideértve a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében felsorolt, valamint a 4. cikk 1. pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint hitelintézetnek minősülő pénzügyi intézményeket is - kötött kölcsönszerződésből származik.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óvadék tárgyát képező hitelköveteléssel szemben a beszámítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányuló szerződéses kikötés vagy joglemondó nyilatkozat érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

A törvény - mint arról már volt szó - a Ptké. keretei között (az újonnan megállapított 49. § (1) bekezdésében) határozza meg azt, hogy a Ptk. óvadékra vonatkozó szabályainak (270-271. §) alkalmazásában mit kell hitelkövetelésen érteni, illetve, hogy a hitelkövetelés Ptk.-beli fogalma valójában milyen követeléseket takar, milyen - hiteljogviszonyból eredő - követelések lehetnek tehát óvadék tárgyai. Eszerint óvadék tárgya csak olyan pénzkövetelés lehet, amely hitelintézet által nyújtott kölcsönből származik. A törvény e rendelkezés kapcsán a biztosítéki irányelv utaló rendelkezésével és az ún. hitelintézeti irányelvben (2006/48/EK) foglaltakkal összhangban állapítja meg a hitelintézetek azon körét, amelyekkel kötött kölcsönszerződésekből eredő pénzkövetelések óvadék tárgyául szolgálhatnak. A biztosítéki irányelv módosítása szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelkövetelések adósai - a fogyasztói irányelv és a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó nemzeti szabályozás sérelme nélkül - írásban (vagy ezzel jogilag egyenértékű módon) lemondhassanak a beszámítási jogukról és a banktitokkal kapcsolatos bizonyos jogaikról a hitelezőkkel, és a hitelkövetelések engedményeseivel vagy a hitelköveteléseken alapított biztosítékok jogosultjaival szemben. A törvény a beszámítási jogról való lemondás lehetőségének kifejezett rendelkezéssel való megteremtését - az írásbeli alakszerűség egyidejű megfogalmazása mellett - ugyancsak a Ptké. keretei között oldotta meg. Minthogy a beszámítási jog kizárása vagy korlátozása a fogyasztóvédelmi irányelven alapuló hatályos szabályaink szerint a fogyasztókkal szembeni hitelkövetelések tisztességtelenségét (vagyis az ilyen kikötés semmisségét) eredményezik, a törvénynek értelemszerűen arra is utalnia kellett, hogy a szóban forgó, a beszámítás lehetőségét kizáró szerződéses szabályozás csak eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában alkalmazható.BDT2001. 525. Az 1993. évi LVIII. törvény ilyen rendelkezése hiányában a felmondás érvényességének megállapítása iránt a bérbeadónak nem kell kereseti kérelmet előterjesztenie, hanem az ingatlan kiürítése iránti perben az ítélet indokolására tartozik, hogy a bérbeadó felmondása jogszerű volt-e. A bérlő nem követelheti, hogy a bérbeadó az óvadékot kötelező jelleggel fordítsa a bérkövetelés kielégítésére, a bérbeadó ezért megteheti azt, hogy az óvadék által nyújtott kielégítési lehetőség ellenére a bérfizetés elmulasztásának egyéb jogkövetkezményeit alkalmazza, így felmondja a szerződést. A bérbeadó a - szerződés szerint - késve befizetett óvadék összege után késedelmi kamatot nem igényelhet, ugyanakkor a bérbeadó a pénzben kapott óvadékot kamatoztatni köteles, illetve az idegen pénzösszeg használata után kamatot kell fizetnie.BH2003. 278. II. Az óvadékot a jogosult nem köteles lekötött betétben kezelni [1959. évi IV. törvény 270. § (1) bekezdés, 271. § (2) bekezdés, 1960. évi 11. tvr. 49. §].

Lakóhely


50. § (1) A Ptk. alkalmazásában lakóhely az, ahol az állampolgárnak bejelentett lakása van.(2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy lakóhelyét törvényes képviselője

beleegyezésével választhatja meg.(3) A jogi személy székhelye az a hely, amelyet a nyilvántartás székhelyként feltüntet, ennek hiányában pedig az,

ahol a jogi személy központi tevékenységét kifejti.

Bírósági letétbehelyezés


51. § (1) A jogosult személye akkor tekinthető bizonytalannak, ha azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani. Egymagában az, hogy harmadik személy magát jogosultságának valószínűsítése nélkül jelöli meg jogosultként, a bírósági letétbehelyezésre nem ad alapot.

(2) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbehelyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított öt év alatt évül el.

(3) Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.52. §

BH1990. 383. Gazdálkodó szervezetek kapcsolatában a szerződésszegés miatt fizetendő kötbér után kamat nem jár [Ptk. 301. § (1) bek., Ptké. 52. §].BH1975. 237. Gépkocsi fuvarozási szerződés megszegése esetére kikötött kötbér késedelmes megfizetése kamatfizetési kötelezettséget von maga után [Ptk. 397. §, Ptké. 52. §, 26/1960. (V. 21.) Korm. rendelettel közzétett Gépkocsi Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) 69. §, 60/1970. (XII. 31.) PM rendelet 1. § (1) bek.].

53-54. §55. §56. §57-63. §

BH1976. 357. A sérült a baleseti járadékra akkor is jogosult, ha a baleset idejében a nyugdíjkorhatárt már elérte; a járulék összegét a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell megállapítani (Ptké. 58. §, 59. §).BH1975. 70. A károsult kereseti körülményeinek mind a múltra, mind a jövőre vonatkozó részletes feltárása szükséges a keresetveszteség (jövedelemkiesés) kiszámításához. Az évi 2%-os nyugdíjemelés járadékcsökkentő tényezőként nem vehető figyelembe (Ptk. 357. §, Ptké. 58. §, 59. §).BH1978. 200. Baleseti járadék felemelésénél alapul nem az átlagkeresetek közötti különbözet szolgál, hanem a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az azonos, illetőleg a hasonló munkakörben dolgozók keresete bérrendezés (bérfejlesztés) vagy egyéb körülmény folytán milyen mértékben emelkedett [Ptké. 59. § (3) bek., MK 67. sz.].BH1976. 357. A sérült a baleseti járadékra akkor is jogosult, ha a baleset idejében a nyugdíjkorhatárt már elérte; a járulék összegét a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell megállapítani (Ptké. 58. §, 59. §).BH1975. 70. A károsult kereseti körülményeinek mind a múltra, mind a jövőre vonatkozó részletes feltárása szükséges a keresetveszteség (jövedelemkiesés) kiszámításához. Az évi 2%-os nyugdíjemelés járadékcsökkentő tényezőként nem vehető figyelembe (Ptk. 357. §, Ptké. 58. §, 59. §).BH1975. 23. A 45/1970. (XI. 4.) Korm. rendelet, illetőleg egyéb jogszabályok, amelyek szerint a nyugellátásokat és egyéb ellátásokat évenként két százalékkal emelt ösz-szegben kell folyósítani, a kártérítésként megállapított járadék mértékének meghatározásánál nem alkalmazhatók [Ptk. 357. § (2) bek., Ptké. 59. § (3) bek., Pp. 230. § (1) bek.].

Lakásbérlet

(A Ptk. 434-451. §-aihoz)

64. § A lakás bérlőjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

BH2011. 190. A lakás volt bérlője számára a lakás kiürítését elrendelő határozat végrehajtásáig biztosított birtokvédelem a szívességi használót a szívességi engedély megvonását követően nem illeti meg. Ilyen esetben a jegyző tényleges birtokláson alapuló határozata megváltoztatásának és a birtokvédelem iránti kérelem elutasításának van helye [1959. évi IV. törvény 191. §, 192. § (1) bekezdés, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 64. §].BH2001. 525. A bérbeadót megillető birtokvédelem a nem lakás céljára szolgáló helyiség jogcím nélkülivé vált volt bérlőjével szemben [1959. évi IV. törvény 188. § (1) bekezdés, 193. § (1) bekezdés, 434. § (3) bekezdés, 1960. évi 11. tvr. 64. §].BH1991. 470. A volt házastársi közös lakás osztott használatát elrendelő jogerős ítélet végrehajtásáig a feleket a korábbi használat terjedelméig birtokvédelem illeti meg [Ptk. 192. § (3) bek., 281. § (1) bek., Ptké. 64. §].BH1982. 464. A lakásban jogcím nélkül lakó volt házastársakat is megilleti a birtokvédelem, amíg a lakáshasználat fennáll. A felek lakáshasználatának a rendezése ilyen esetben is bírósági hatáskörbe tartozik, a bíróság döntése azonban csak a felek egymás közötti viszonyában irányadó, és nem rendelkezhet akként, hogy a lakásban jogcím nélkül, rosszhiszemű lakáshasználóként tartózkodó volt házastársak bármelyikét jogcím nélküli, jóhiszemű lakáshasználóvá nyilvánítja [Ptké. 64. §, 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 123. § (1) bek. c) pont, 125. §, 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. r. 90. § (2) bek.].

BH1976. 157. A lakásban jogcím nélkül lakó volt házastársakat is megilleti a birtokvédelem, amíg a lakáshasználat fennáll. A felek lakáshasználatának rendezése ilyen esetben is bírósági hatáskörbe tartozik, a bíróság döntése azonban csak a felek egymás közötti viszonyában irányadó (Ptké. 64. §).

65. §

A szálloda felelősségének mértéke


66. § A kártérítésnek a Ptk. 468. §-a (2) bekezdésének első mondatában említett mértéke a napi szobaár összegének az ötvenszerese, kivéve, ha a kár ennél kevesebb.

BH1979. 292. Étterem üzembentartója - ha ennek feltételei megvannak - teljes felelősséggel tartozik a látogató dolgának elveszéséből keletkezett kárért. Korlátozott mértékű felelősség csak a szállodákra nézve állhat fenn [Ptk. 468. § (1) és (2) bek., 471. §, Ptké. 66. §, 11/1974. (XII. 24.) BKM sz. r.].

Biztosítás

(A Ptk. 536-567. §-aihoz)

67. § A biztosítási szerződésben kiköthető, hogy ha a biztosítási esemény a szabályzatban meghatározott okból és ott megállapított időn belül következik be, a biztosító csak a befizetett díjaknak a szabályzatban meghatározott részét köteles kifizetni. A szabályzat hat hónapnál hosszabb időt nem állapíthat meg.

68. § (1)(2) A biztosított (szerződő fél) követelheti, hogy a biztosító a szabályzatot bocsássa rendelkezésére.

KGD1996. 177. A biztosítási szabályzat csak akkor válik a felek szerződésének részévé, ha a szerződést a felek - bizonyítható módon - a szabályzatra való utalással kötötték meg [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 68. § (1) bek.].BH1995. 297. I. Casco biztosítás esetén nem köteles a biztosító lopáskár címén helytállni, ha a biztosítás tárgyát képező gépkocsit a károsult maga adta át a kárt okozó személynek [Ptk. 553. § (1) bek., 556. § (1) bek., Ptké. 68. § (1) bek. alapján kiadott casco biztosítási feltételek I/1-5. pontjai].BH1995. 297. II. A biztosító és a biztosítási ügynök szerződésében foglaltak az irányadóak arra, hogy az ügynök a biztosító képviselőjének tekinthető-e. Ha nem, akkor az ügynök által készített és a fél által aláírt biztosítási szerződés csak a fél részéről tett ajánlatnak minősül. Ennek a biztosítási szerződésnek a létrejötte az ajánlatnak a biztosító illetékes fiókjához történő igazolt megérkezésétől függ [Ptk. 219. § (1) bek., 537. § (3) bek., Ptké. 68. § (1) bek., alapján kiadott casco biztosítási feltételek VI/30. pontja].

69. § (1) A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.BH2006. 11. A biztosító kártérítési felelőssége megbízottja magatartásáért, aki szabályos szerződéskötést színlelve az átvett első díjrészletet eltulajdonítja (1959. évi IV. törvény 348. §, 350. §; 1960. évi 11. tvr. 69. §).BH1999. 305. Biztosítási szerződésnél az ajánlati kötöttség alakulása [1959. évi IV. törvény 211. § (1) bekezdés, 213. § (1) bekezdés, 537. § (1) és (2) bekezdés, 567. § (1) bekezdés és 1960. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés, 69. § (1) bekezdés].BH1997. 481. A jogügylet létrehozásával kapcsolatos együttműködési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei [Ptk. 205. § (3) bek., 339. § (1) bek., 537. § (3) bek., Ptké. 69. § (1) bek.].EBH2005. 1208. A biztosító kártérítési felelőssége megbízottja magatartásáért, aki szabályos szerződéskötést színlelve az átvett első díjrészletet eltulajdonítja (1959. évi IV. törvény 348. §, 350. §; 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 69. §).

70. §

Közvégrendelet tétele bíróságnál


71. § Közvégrendeletet helyi bíróság előtt lehet tenni.

Közérdekű meghagyás


72. § A közérdekű meghagyásról az annak célja szerint illetékes állami felügyelő szervet értesíteni kell.

Öröklési szerződés

(A Ptk. 644. és 656. §-ához)

73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződés érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést.

A kötelesrész alapja

74. §

III. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

75. § (1) A Ptk. rendelkezéseit - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokból eredő és jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettségekre is alkalmazni kell.

(2) Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat érvényességéhez alakszerűséget kíván meg és ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépése előtt ilyen alakszerűség nélkül tett jognyilatkozat érvényességét a korábbi jogszabályok rendelkezései alapján kell elbírálni.


BH2005. 438. A Ptk. hatálybalépése előtt elhelyezett takarékbetétekért csak akkor áll fenn az állam helytállási kötelezettsége, ha a takarékbetét-könyvet az Országos Takarékpénztárnál nyitották, vagy annak betétállományába átkerült [1960. évi 11. tvr. 75. §; 1952. évi 9. tvr.; 1033/1952. (X. 5.) MT hat.; 1989. évi 2. tvr.; 1959. évi IV. törvény 533. § (4) bek.].BH2004. 27. A Budapest Székesfőváros által kibocsátott kommunális kötvényeken, az ún. népszövetségi kölcsönkötvényeken és az államadóssági kötvényeken alapuló követelések elévülésével kapcsolatos - a Ptk. hatálybalépését megelőző - jogszabályok értelmezése [1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 40. §, 42. §, 1875. évi XXXVII. tv., Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslata 1292. §, 1293. §, 1924. évi IV. tv., 670/1946. ME r. 2. § (1), bek., 2780/1946. ME r. 2. §, 4790/1946. ME r. 1. §, 13. 110/1948. Korm. r. 4. §, 1960. évi 11. tvr. 75. § (1) bek., 85. §, 94. §, 95. §, 1982. évi 28. tvr. 2. § (1) bek. a)-k) pontjai, 3. § (1) bek. a)-d) pontjai, 7. §, 86/1987. (XII. 29.) MT r., 80/1992. (V. 12.) Korm. r. 6. § c) pont, Ptk. 115. §, 324. §, 326. § (2) bek.]EBH2005. 1325. Az 1959. évi IV. törvény hatálybalépése előtt elhelyezett takarékbetétekért csak akkor áll fenn az állam helytállási kötelezettsége, ha a takarékbetétkönyvet az Országos Takarékpénztárnál nyitották, vagy annak betétállományába átkerült [1960. évi 11. törvényerejű rendelet 75. §; 1952. évi 9. törvényerejű rendelet; 1033/1952. (X. 5.) MT határozat; 1989. évi 2. törvényerejű rendelet; 1959. évi IV. törvény 533. § (4) bek. ].EBH2003. 953. I. A Budapest Székesfőváros és a Berlini Drezdner Bank által 1914. március 2-án kötött kölcsönszerződés alapján kibocsátott ún. többvalutás kölcsönkötvényekből, a Magyar Állam, valamint a Nemzetek Szövetsége Tanácsának határozata alapján 1924. március 14-én kibocsátott államadóssági kötvényekből, a magyarországi vármegyék 1927. július 15-én kibocsátott egyesített kölcsönkötvényéből (ún. Rotschild-kölcsön) eredő követelések elévülésének megállapítása körében irányadó szempontok [1881. évi

XXXIII. tv. 37. §, 40. §, 42. §, 1875. évi XXXVII. tv., Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslata 1287. §, 1292. §, 1293. §, 1924. évi IV. tc., 1926. évi XVI. tv., Ptk. 115. § (1) bek., 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) és (2) bek., Ptké. I. 75. § (1) bek., 85. § (1) és (3) bek., 95. §, 13110/1984. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. §, 670/1946. ME rendelet, 85/1987. (XII. 29.) MT rendelet, 1982. évi 28. tvr. 2. § (1) bek. a)-k) pont, 3. § (1) bek. a)-d) pont, 7. § (1) bek., 80/1992. (V. 12.) Korm. rendelet 6. § c) pont].

76. § A fogamzás időpontját a gyermek érdeke ellenére csak akkor lehet bizonyítani, ha a fogamzás a Ptk. hatálybalépése után történt.


77. § A házasságkötés a Ptk. hatálybalépése előtt kötött házasságnál sem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a bíróság a házasságot a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja.


78. § Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépésekor idegen földön már meglevő épületek tekintetében is alkalmazni kell.

(A Ptk. 110-111., 137. és 138. §-aihoz)

79. § A túlépítésre, a beépítésre, valamint a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt.

(A Ptk. 121-124., 165. és 167. §-aihoz)

80. § A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására és megszakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.

(A Ptk. 196-197. §-aihoz)

BH2000. 407. A társadalmi tulajdon tárgyát képező ingatlan elbirtoklás útján való megszerzésének - időközben már megszűnt - jogszabályi tilalma a társadalmi szervezetek tulajdonszerzésére is irányadó volt [1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 80. §, 1977. évi IV. tv., Ptk. 28. § (1) bek., 88-90. §-ai, 121. § (1) és (3) bek., 1991. évi XIV. tv. 16. § (2) bek.].

81. § A felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett tényállásokra csak a Ptk. hatálybalépésétől kezdve lehet alkalmazni.


82. § A kamat mértékére vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre nem lehet alkalmazni.


83. § (1) A Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződést a Ptk. hatálybalépésétől számított egy éven belül akkor is meg lehet támadni, ha a megtámadási határidő a Ptk. szerint már eltelt.

(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a megtámadási jog az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnt.

[A Ptk. 261. §-ához]

83/A. §

[A Ptk. 270-271. §-ához]

83/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 1-3. §-ával megállapított Ptk. 270. § (1)-(3) és (6) bekezdését, 271. § (1) bekezdését és e törvényerejű rendelet 49. §-át a hatálybalépésüket követően kötött, óvadék alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.


84. § (1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.

(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűntek.

(A Ptk. 324-327. §-aihoz)

85. § (1) Ha az elévülés a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a követelés a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a követelés az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnt.

(2) Ezeket a rendelkezéseket az öt évnél rövidebb elévülési időkre nem lehet alkalmazni.(3) Az elévülésnek a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására, megszakadására és

megrövidítésére a korábbi jogot kell alkalmazni.

(A Ptk. 378. és 380. §-aihoz)

BDT2003. 872. A Ptk. hatálybalépése előtt váltott kötvények alapján keletkezett követelések elévülésére - ha a követelés a Ptk. hatálybalépését követően vált esedékessé - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.BH2010. 97. Svájci frank alapon 1929-ben kibocsátott állami pénztárjegyeken alapuló követelés elévülésének nyugvása [1881. évi XXXIII. törvény 37-42. §, 13.110/1948. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §, 86/1987. (XII. 29.) MT rendelet, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 85. §].BH2005. 439. Az 1931. május 1-jén kibocsátott záloglevelekben foglalt tőkekövetelés elévülésének vizsgálatánál irányadó szempontok (1876. évi XXXVI. tv. 12. §, 14. §; 1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 42. §; 13.110/1948. (XII. 24.) Korm. r.; 86/1987. (XII. 29.) MT rendelet; 1960. évi 11. tvr. 85. § (3) bek.].BH2004. 75. a magyarországi vármegyék 1927. július 15-én kibocsátott egyesített kölcsönkötvényéből (ún. Rotschild-kölcsön) eredő követelések elévülésének megállapítása körében irányadó szempontok [1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 40. §, 42. §, 1875. évi XXXVII. tv., Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslata 1287. §, 1292. §, 1293. §, 1924. évi IV. tc., 1926. évi XVI. tv., Ptk. 115. § (1) bek., 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) és (2) bek., Ptké. I. 75. § (1) bek., 85. § (1) és (3) bek., 95. §, 13. 110/1984. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. §, 670/1946. ME rendelet, 85/1987. (XII. 29.) MT rendelet, 1982. évi 28. tvr. 2. § (1) bek. a)-k) pont, 3. § (1) bek. a)-d) pont, 7. § (1) bek., 80/1992. (V. 12.) Korm. rendelet 6. § c) pont].BH2004. 27. A Budapest Székesfőváros által kibocsátott kommunális kötvényeken, az ún. népszövetségi kölcsönkötvényeken és az államadóssági kötvényeken alapuló követelések elévülésével kapcsolatos - a Ptk. hatálybalépését megelőző - jogszabályok értelmezése [1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 40. §, 42. §, 1875. évi XXXVII. tv., Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslata 1292. §, 1293. §, 1924. évi IV. tv., 670/1946. ME r. 2. § (1), bek., 2780/1946. ME r. 2. §, 4790/1946. ME r. 1. §, 13. 110/1948. Korm. r. 4. §, 1960. évi 11. tvr. 75. § (1) bek., 85. §, 94. §, 95. §, 1982. évi 28. tvr. 2. § (1) bek. a)-k) pontjai, 3. § (1) bek. a)-d) pontjai, 7. §, 86/1987. (XII. 29.) MT r., 80/1992. (V. 12.) Korm. r. 6. § c) pont, Ptk. 115. §, 324. §, 326. § (2) bek.]EBH2005. 1326. Az 1931. május 1-jén kibocsátott záloglevelekben foglalt tőkekövetelés elévülésének vizsgálatánál irányadó szempontok [1876. évi XXXVI. törvény 12. §, 14. §; 1881. évi XXXIII. törvény 37. §, 42. §; 13110/1948. (XII. 24.) Korm. rendelet; 86/1987. (XII. 29.) MT rendelet; 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 85. § (3) bek.].EBH2003. 953. I. A Budapest Székesfőváros és a Berlini Drezdner Bank által 1914. március 2-án kötött kölcsönszerződés alapján kibocsátott ún. többvalutás kölcsönkötvényekből, a Magyar Állam, valamint a Nemzetek Szövetsége Tanácsának határozata alapján 1924. március 14-én kibocsátott államadóssági kötvényekből, a magyarországi vármegyék 1927. július 15-én kibocsátott egyesített kölcsönkötvényéből (ún. Rotschild-kölcsön) eredő követelések elévülésének megállapítása körében irányadó szempontok [1881. évi


86. § A Ptk. hatálybalépése előtt kikötött visszavásárlási és vételi jog a Ptk. hatálybalépésétől számított öt év elteltével megszűnik, kivéve, ha a kikötött időből ennél kevesebb van hátra.

(A Ptk. 383-385. §-aihoz)

87. § Az állatszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésre csak akkor lehet alkalmazni, ha a szerződést a Ptk. hatálybalépése után teljesítik.


88. § Az a megítélt kötbérkövetelés, amelynek elévülése a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a Ptk. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül akkor is érvényesíthető, ha az elévülési időből ennél kevesebb van hátra.

(A Ptk. XLV. Fejezetéhez)

89. § A Ptk.-nak a biztosításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépése előtt létrejött, még fennálló biztosítási szerződésekből eredő jogokra és kötelezettségekre csak akkor kell alkalmazni, ha a jogok és kötelezettségek a Ptk. hatálybalépése után keletkeztek.

90. § (1) Ha a korábbi jogszabály, illetőleg a biztosítási szerződés által a szerződés létrejöttére, módosulására és megszűnésére, továbbá a kockázatviselés kezdetére és megszűnésére megállapított határidő a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, azt a határidőt kell figyelembe venni, amely később jár le.

(2) A korábbi jogszabály által a biztosítási díj iránti követelés bírósági úton való érvényesítésére és a szerződés megszűnésére megállapított és folyamatban levő határidő legkésőbb a Ptk. hatálybalépését követő harmincadik napon jár le.


91. § A Ptk. hatálybalépésekor még fennálló alapítványokra a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.91/A. §91/B. § (1) Az 1987. szeptember 1-je előtti alapítványrendelést közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak kell

tekinteni.(2) Ha az (1) bekezdés szerinti alapítványrendelés végrendelettel történt, azt közérdekű meghagyásnak kell

tekinteni.(3) A kötelezett a közérdekű célra való kötelezettségvállalást az alapítvány létrehozására vonatkozó szabályok

szerint alapítvánnyá alakíthatja át.

(A Ptk. Ötödik Részéhez)

92. § (1) A Ptk.-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - csak a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre lehet alkalmazni.

(2) A Ptk.-nak a végrendelet alakszerűségeire vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendeletre is alkalmazni kell.


BH1987. 314. II. Az örökbefogadott személy öröklésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései csak akkor irányadók, ha az örökbefogadás és az öröklés megnyílta egyaránt 1960. május 1. után történt [Ptk. 617. §, Csjt. 51. § Ptké. 92. §, 1960. évi 12. tvr. 11. §].

BH1984. 403. Hatályos jogszabályaink értelmében az örökbefogadás teljes rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott és az örökbefogadó, illetőleg rokonai között. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó rokona után csak akkor örököl, ha az örökbefogadás és az öröklés megnyílta egyaránt 1960. május 1. után történt [Csjt. 51. §, Ptk. 617. § (1) bek., Ptké. 92. §, 1960. évi 12. sz. tvr. 11. §].

93. § Ha az öröklés a Ptk. hatálybalépése előtt nyílt meg, az utóöröklésre akkor is a korábbi jogot kell alkalmazni, ha az utóöröklés a Ptk. hatálybalépése után következik be.


94. § A Ptk. hatálybalépése előtt kelt öröklési szerződésre a korábbi jogot kell alkalmazni.BH2004. 27. A Budapest Székesfőváros által kibocsátott kommunális kötvényeken, az ún. népszövetségi kölcsönkötvényeken és az államadóssági kötvényeken alapuló követelések elévülésével kapcsolatos - a Ptk. hatálybalépését megelőző - jogszabályok értelmezése [1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 40. §, 42. §, 1875. évi XXXVII. tv., Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslata 1292. §, 1293. §, 1924. évi IV. tv., 670/1946. ME r. 2. § (1), bek., 2780/1946. ME r. 2. §, 4790/1946. ME r. 1. §, 13. 110/1948. Korm. r. 4. §, 1960. évi 11. tvr. 75. § (1) bek., 85. §, 94. §, 95. §, 1982. évi 28. tvr. 2. § (1) bek. a)-k) pontjai, 3. § (1) bek. a)-d) pontjai, 7. §, 86/1987. (XII. 29.) MT r., 80/1992. (V. 12.) Korm. r. 6. § c) pont, Ptk. 115. §, 324. §, 326. § (2) bek.]BH1995. 280. I. A Ptk. hatálybalépése előtt kötött öröklési szerződésre a korábbi jogot kell alkalmazni (Ptké. 94. §).

IV. FEJEZET

HATÁLYUKAT VESZTŐ, ILLETŐLEG HATÁLYBAN MARADÓ JOGSZABÁLYOK

95. § A felszabadulás előtt alkotott polgári jogi tartalmú jogszabályok, illetőleg a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok polgári jogi tartalmú rendelkezései - az e törvényerejű rendelet mellékletében felsorolt kivételekkel - hatályukat vesztik.

BH2005. 439. Az 1931. május 1-jén kibocsátott záloglevelekben foglalt tőkekövetelés elévülésének vizsgálatánál irányadó szempontok (1876. évi XXXVI. tv. 12. §, 14. §; 1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 42. §; 13.110/1948. (XII. 24.) Korm. r.; 86/1987. (XII. 29.) MT rendelet; 1960. évi 11. tvr. 85. § (3) bek.].BH2004. 75. a magyarországi vármegyék 1927. július 15-én kibocsátott egyesített kölcsönkötvényéből (ún. Rotschild-kölcsön) eredő követelések elévülésének megállapítása körében irányadó szempontok [1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 40. §, 42. §, 1875. évi XXXVII. tv., Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslata 1287. §, 1292. §, 1293. §, 1924. évi IV. tc., 1926. évi XVI. tv., Ptk. 115. § (1) bek., 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) és (2) bek., Ptké. I. 75. § (1) bek., 85. § (1) és (3) bek., 95. §, 13. 110/1984. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. §, 670/1946. ME rendelet, 85/1987. (XII. 29.) MT rendelet, 1982. évi 28. tvr. 2. § (1) bek. a)-k) pont, 3. § (1) bek. a)-d) pont, 7. § (1) bek., 80/1992. (V. 12.) Korm. rendelet 6. § c) pont].BH2004. 27. A Budapest Székesfőváros által kibocsátott kommunális kötvényeken, az ún. népszövetségi kölcsönkötvényeken és az államadóssági kötvényeken alapuló követelések elévülésével kapcsolatos - a Ptk. hatálybalépését megelőző - jogszabályok értelmezése [1881. évi XXXIII. tv. 37. §, 40. §, 42. §, 1875. évi XXXVII. tv., Magyar Magánjogi Törvénykönyv javaslata 1292. §, 1293. §, 1924. évi IV. tv., 670/1946. ME r. 2. § (1), bek., 2780/1946. ME r. 2. §, 4790/1946. ME r. 1. §, 13. 110/1948. Korm. r. 4. §, 1960. évi 11. tvr. 75. § (1) bek., 85. §, 94. §, 95. §, 1982. évi 28. tvr. 2. § (1) bek. a)-k) pontjai, 3. § (1) bek. a)-d) pontjai, 7. §, 86/1987. (XII. 29.) MT r., 80/1992. (V. 12.) Korm. r. 6. § c) pont, Ptk. 115. §, 324. §, 326. § (2) bek.]EBH2005. 1326. Az 1931. május 1-jén kibocsátott záloglevelekben foglalt tőkekövetelés elévülésének vizsgálatánál irányadó szempontok [1876. évi XXXVI. törvény 12. §, 14. §; 1881. évi XXXIII. törvény 37. §, 42. §; 13110/1948. (XII. 24.) Korm. rendelet; 86/1987. (XII. 29.) MT rendelet; 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 85. § (3) bek.].EBH2003. 953. I. A Budapest Székesfőváros és a Berlini Drezdner Bank által 1914. március 2-án kötött kölcsönszerződés alapján kibocsátott ún. többvalutás kölcsönkötvényekből, a Magyar Állam, valamint a Nemzetek Szövetsége Tanácsának határozata alapján 1924. március 14-én kibocsátott államadóssági kötvényekből, a magyarországi vármegyék 1927. július 15-én kibocsátott egyesített kölcsönkötvényéből (ún. Rotschild-kölcsön) eredő követelések elévülésének megállapítása körében irányadó szempontok [1881. évi


96. § (1) Hatályukat vesztik a felszabadulás után alkotott következő jogszabályok, illetőleg a felszabadulás után alkotott jogszabályok következő rendelkezései:

a törvényes öröklésre vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1946. évi XVIII. törvény;a szövetkezetkről szóló 1947. évi XI. törvény;a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény egyes rendelkezéseit módosító 1947. évi XXIV. törvény;a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg

kiegészítéséről szóló 1948. évi XXXI. törvény;az alapítványokra vonatkozó kérdések szabályozásáról szóló 1949. évi 2. törvényerejű rendelet 9-10. §-a;a szövetkezetek felügyeletéről szóló 1949. évi 10. törvényerejű rendelet 2-3. §-a;a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. törvényerejű rendelet 27. §-a (2) bekezdése második

mondatának a találó jutalmazására vonatkozó rendelkezése;az állami vállalatról szóló 1950. évi 32. törvényerejű rendelet;az állami vállalatról szóló 1950. évi 32. törvényerejű rendelet módosítása tárgyában kiadott 1952. évi 5.

törvényerejű rendelet;a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a

személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 11. §-a, 21-41. §-a;

az ipari termékek minőségének védelméről szóló 1953. évi 12. törvényerejű rendelet 11. és 16. §-a;a kisajátításról szóló 1955. évi 23. törvényerejű rendelet 11. §-ának (2) bekezdése;az egyesületek feletti felügyeleti jogkör gyakorlásáról szóló 1957. évi 3. törvényerejű rendelet;a termelési és a terményértékesítési szerződésről szóló 1958. évi 17. törvényerejű rendelet;a termelési és terményértékesítési szerződésről szóló 1958. évi 17. törvényerejű rendelet kiegészítése tárgyában

kiadott 1958. évi 33. törvényerejű rendelet;a részvénytársaságok és a szövetkezetek igazgatóságának és felügyelőbizottságának kiegészítése, valamint

közgyűlésük megtartásának kivételes engedélyezése tárgyában kibocsátott 3100/1945. (VI. 18.) ME rendelet;a vasút kártérítési kötelezettségének módosításáról szóló 2830/1946. (III. 23.) ME rendelet;a kereskedelmi társaságokra vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 4370/1946. (IV. 21.) ME rendelet;a szövetkezetek alapszabálymódosító közgyűlésére vonatkozó hirdetmény tartalmáról szóló 11000/1947. (IX. 14.)

Korm. rendelet;a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetéről szóló 12110/1947. (X. 15.) Korm. rendelet;a halászati szövetkezetekről szóló 12440/1947. (X. 24.) Korm. rendelet;egyes hitelintézetek jogi helyzetének rendezéséről szóló 12810/1947. (XI. 8.) Korm. rendelet;a kölcsönös biztosító társaságok, mint szövetkezetek tárgyában kibocsátott 12820/1947. (XI. 8.) Korm. rendelet;a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete, a „MEGA” Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő

Szövetkezete, valamint a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete működésének szabályozásáról szóló 12850/1947. (XI. 8.) Korm. rendelet;

a hitelszövetkezetekről és az Országos Szövetkezeti Hitelintézetről szóló 12890/1947. (XI. 19.) Korm. rendelet 1-40. §-a, 54. §-a, 57. §-a, 61. §-a, 65-67. §-a;

a biztosító magánvállalatok alaptőkéjének és biztosítási alapjának újabb szabályozásáról szóló 5900/1942. ME rendeletben és a biztosító magánvállalatok életbiztosítási díjtartalékának gyűjtésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 8830/1939. ME rendeletben pengőben meghatározott összegeknek forintértékre átszámítása tárgyában kibocsátott 1120/1948. (I. 29.) Korm. rendelet;

az állami érdekeltségű biztosító magánvállalatok üzletvitelének egységes irányításáról szóló 6430/1948. (VI. 11.) Korm. rendelet;

az ipari központokról szóló 7210/1948. (VII. 3.) Korm. rendelet;a megszűnő szövetkezet vagyonának bejelentéséről, átruházásáról és iparjogosítványáról szóló 7890/1948. (VII.

27.) Korm. rendelet;a földművesszövetkezetekről szóló 8000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1-3. §-a, 4. §-ának (2) és (3) bekezdése,

5-14. §-a, 15. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (2) bekezdése, 16. §-a, 17. §-ának (3) bekezdése, 18. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata és (3) bekezdése, 19-28. §-a, 32. §-a, 34-38. §-a;

egyes szövetkezeteknek közigazgatási úton való feloszlatásáról szóló 10160/1948. (X. 5.) Korm. rendelet;

a földbérlő szövetkezetekről, továbbá a földművesszövetkezetekről szóló 8000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kibocsátott 12000/1948. (XI. 7.) Korm. rendelet;

a háború folytán szükségessé vált kivételes holtnak nyilvánítási szabályok megállapításáról szóló 12200/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet;

a földbérlő szövetkezetek tagjaira vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről szóló 13010/1948. (XII. 19.) Korm. rendelet;

az ügyleti biztosítékadás szabályozásáról szóló 870/1949. (I. 29.) Korm. rendelet;a nem ipari állami vállalatok kezelése és közvetlen irányítása céljából központok létesítése tárgyában kiadott

980/1949. (I. 29.) Korm. rendelet;a 4800/1926. ME rendelet állományátruházást szabályozó rendelkezéseinek az állami érdekeltségű biztosítókra

való alkalmazásáról szóló 1360/1949. (II. 12.) Korm. rendelet;a termelőszövetkezeti csoportok egyes vagyoni kérdéseiről szóló 2550/1949. (III. 19.) Korm. rendelet;a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, az Országos Szövetkezeti Tanács és a szövetkezeti felügyelői állások

megszűnéséről szóló 4049/1949. (V. 22.) Korm. rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 4-14. §-a;a Szövetkezetek Országos Szövetségének alakulásáról szóló 4050/1949. (V. 22.) Korm. rendelet 1-2. §-a, 3. §-

ának (1)-(3) bekezdése, 4. §-a, 6. §-a, 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése, 8-9. §-a, 14-16. §-a, 17. §-ának (2) bekezdése, 19. §-a;

a természetben járó magánjogi tartozások teljesítésének szabályozásáról szóló 4224/1949. (IX. 6.) MT rendelet;a fölművesszövetkezetekről szóló 8000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott

4236/1949. (IX. 16.) MT rendelet 2-4. §-a;az alapítványokra vonatkozó kérdések szabályozásáról szóló 1949. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtása

tárgyában kibocsátott 4245/1949. (IX. 20.) MT rendelet 5. §-a;a volt kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter szövetkezeti hatáskörének átszállásáról szóló 4325/1949. (XI.

20.) MT rendelet;a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékének megállapításáról szóló 4360/1949. (XII. 30.) MT

rendelet;az egyesülésekről szóló 102/1950. (IV. 4.) MT rendelet 1. §-ának (3) bekezdése, 10. §-a, 12-14. §-a;a holtnak nyilvánítási eljárás során kibocsátott hirdetmény közzétételének korlátozásáról szóló 130/1950. (V. 3.)

MT rendelet;a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések üzemben tartásáról szóló 177/1950. (VI. 25.) MT rendelet

10. §-ának (2) bekezdése;a feloszlatott egyesületek egyes vagyoni viszonyainak rendezéséről szóló 231/1950. (IX. 7.) MT rendelet;az állami ingatlanvagyon tulajdonjoga, kezelése, nyilvántartása és forgalma tárgyában kibocsátott 244/1950. (X.

1.) MT rendelet 4. §-ának a Ptk. 169. §-ával ellentétes rendelkezései;a trösztökről szóló 122/1951. (VI. 17.) MT rendelet 1. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a;a biztosítási díj fizetésének szabályozásáról szóló 152/1951. (VIII. 11.) MT rendelet;a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 6. §-ának (3) bekezdése;a törvényes zálogjog vagy visszatartási jog címén a szálloda birtokában levő ingóságok értékesítéséről szóló

70/1952. (VIII. 23.) MT rendelet 1. és 2. §-ának a visszatartási joggal kapcsolatos rendelkezése, 4-5. §-a;a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések

tárgyában kibocsátott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 10. §-a;az állami szervek jogi képviseletéről szóló 50/1953. (X. 23.) MT rendelet;a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése tárgyában kibocsátott 105/1952. (XII. 28.)

MT rendeletet módosító 46/1954. (VIII. 1.) MT rendelet 3. §-a;a szállítási szerződésekről szóló 50/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 13. §-ának (1) bekezdése, valamint 16. §-ának

(3) bekezdése;a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 51/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 28. §-ának (2)

bekezdése, 42. §-ának (1)-(6) és (8) bekezdése;az állami kiskereskedelmi vállalatok árurészletügyleteiről szóló 5/1956. (II. 21.) MT rendelet 2. és 3. §-a;a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 13. §-ának (2)-(4) bekezdése, 15. §-a, 17. §-ának (2)

bekezdése, 21. §-ának (3) bekezdése, 23. §-a, 29. §-a, 44. §-a (2) bekezdés b) pontjának a bérlet felmondásával kapcsolatos rendelkezése;

az egyesületek feletti felügyelet és ellenőrzés szabályozásáról szóló 3/1957. (I. 20.) Korm. rendelet;a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 15/1957. (III. 7.) Korm.

rendelet 31. §-a;új szövetkezeti törvény megalkotásáról szóló 1088/1956. (IX. 4.) MT határozat;

egyes szövetkezetek feloszlatása szempontjából tekintetbe jövő körülményekről szóló 101400/1947. (V. 1.) KSzM rendelet;

a földművesszövetkezek alapszabálymintájának közzétételéről szóló 122000/1948. (XI. 7.) KSzM rendelet;a holtnak nyilvánításra vonatkozó hirdetmények és végzések közléséről szóló 100.000/1949. (XII. 16.) IM

rendelet;a szállítási kötelezettséget elmulasztó szerződéses sertéshizlalók és tenyésztők kártérítési felelősségéről szóló

4/1954. (III. 27.) BgyM rendelet;a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott

1/1957. (III. 12.) BkM rendelet 8. §-ának második mondata;a szállodákban (pensiókban) érvényesíthető árak és díjak megállapításáról szóló 1/1957. (V. 15.) BkM-ÁH

együttes rendelet 6. §-a (1) bekezdésének első mondata;a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése.(2) Hatályukat vesztik a különféle szabályzatoknak a Ptk., valamint e törvényerejű rendelet szabályaival ellentétes

rendelkezései.97. § (1) Ha valamely jogszabály e törvényerejű rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályra, illetőleg

valamely jogszabálynak e törvényerejű rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezésére utal, ehelyett a Ptk.-t, vagy e törvényerejű rendeletet, illetőleg ezek megfelelő rendelkezését kell érteni.

(2) Ha valamely jogszabály pénztartozás késedelmes fizetése esetére kötbérfizetési kötelezettséget ír elő, az ilyen rendelkezést késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előíró rendelkezésnek kell tekinteni.

(3) Ha valamely jogszabály a határidőszámítással kapcsolatban vasárnapot vagy ünnepnapot említ, ezek helyett munkaszüneti napot kell érteni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

98. § Ez a törvényerejű rendelet az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba.

Melléklet az 1960. évi 11. törvényerejű rendelethez

1. Hatályban maradnak a felszabadulás előtti jogszabályok következő rendelkezései:a kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvény 4. §-ának első bekezdése, a 105/1950. (IV. 8.) MT

rendelettel módosított 7. §-a, 10-12. §-a, 13. §-a a betéti társaságra vonatkozó rendelkezés kivételével, 14-15. §-a, 17-18. §-a, 21. §-a, 23-24. §-a, 29. §-a, 37-44. §-a, 45. §-a azzal, hogy a külkereskedelem körében nem alkalmazható, 61. §-ának 1. és 3. pontja, 64-65. §-a, 66. §-ának első bekezdése, 67-103. §-a, 104. §-ának első és második bekezdése, 105-109. §-a, 110. §-ának első, második és harmadik bekezdése, 111-121. §-a, 147-176. §-a, az 1922. évi XVII. törvény 21. §-ával kiegészített 177. §-a, 178. §-a, 9.650/1938. ME rendelettel módosított és az 1922. évi XVII. törvény 21. §-ával kiegészített 179. §-a a 4. pont kivételével, 180. §-a, 181. §-ának első bekezdése, 182-198. §-a, 200-212. §-a, a 3.420/1942. ME rendelettel kiegészített 213. §-a, 214-217. §-a, 221. §-a, 291-298. §-a, 434. §-a, 436-452. §-a;

a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvény 1. §-ának első és második bekezdése, 2-4. §-a, 6-15. §-a, 30. §-a első bekezdésének első mondata, valamint második és harmadik bekezdése, 31. §-a, 36-37. §-a;

a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930. évi V. törvény 1. §-a a második bekezdés első mondata kivételével, 2-9. §-a, 10. §-ának első bekezdése, 11. §-ának első és második mondata, 12-33. §-a, 34. §-ának első, második és harmadik bekezdése, 35-56. §-a, 59. §-a, 60. §-ának első bekezdése, 61-82. §-a, a 4.024/1949 (V. 7.) Korm. rendelettel módosított 83. §-a, 84-102. §-a, a 45.000/1931. IM rendelet 27-29. §-ával kiegészített 103. és 104. §-a, 106-107. §-a, a 4.024/1940. (V. 7.) Korm. rendelettel módosított 108. §-a, 109. §-a, 114. §-a;

2. Továbbra is hatályban maradnak a jelzáloggal és a biztosító egyesületekkel kapcsolatos - a Ptk.-val és e törvényerejű rendelettel nem ellentétes - rendelkezések.

3. Továbbra is hatályban maradnak a nemzetközi egyezmények polgári jogi tartalmú rendelkezései.

ptk. értelmezés

Documents