Seediscussions,stats,andauthorprofilesforthispublicationat:https://www.researchgate.net/publication/322887350

Programésösszefoglalók.XII.AktuálisFlóra-ésVegetációkutatásaKárpát-medencébennemzetközikonferencia./Programm....

Book·February2018

CITATIONS

0

READS

617

3authors:

Someoftheauthorsofthispublicationarealsoworkingontheserelatedprojects:

CompletionoftheEuro+MedPlantbaseViewproject

Newfrontiersinrestoration:Ecologicaltheoriesprovidestrongsupporttodevelopandsustaingreen

infrastructureViewproject

AttilaMolnárV.

UniversityofDebrecen

162PUBLICATIONS641CITATIONS

SEEPROFILE

JuditSonkoly

UniversityofDebrecen

21PUBLICATIONS45CITATIONS

SEEPROFILE

AttilaTakács

UniversityofDebrecen

50PUBLICATIONS125CITATIONS

SEEPROFILE

AllcontentfollowingthispagewasuploadedbyAttilaMolnárV.on05February2018.

Theuserhasrequestedenhancementofthedownloadedfile.

https://www.researchgate.net/publication/322887350_Program_es_osszefoglalok_XII_Aktualis_Flora-_es_Vegetaciokutatas_a_Karpat-medenceben_nemzetkozi_konferencia_Programme_and_Abstracts_12th_International_Conference_Advances_in_research_on_the_flora_and_?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_2&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/project/Completion-of-the-Euro-Med-Plantbase?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_9&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/project/New-frontiers-in-restoration-Ecological-theories-provide-strong-support-to-develop-and-sustain-green-infrastructure?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_9&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_1&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_4&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_5&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/institution/University_of_Debrecen?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_6&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_7&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Judit_Sonkoly?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_4&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Judit_Sonkoly?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_5&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/institution/University_of_Debrecen?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_6&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Judit_Sonkoly?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_7&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Takacs_2?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_4&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Takacs_2?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_5&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/institution/University_of_Debrecen?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_6&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Takacs_2?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_7&_esc=publicationCoverPdfhttps://www.researchgate.net/profile/Attila_Molnar_V?enrichId=rgreq-ea9ed70e2ab27271910c70fb210cfb4f-XXX&enrichSource=Y292ZXJQYWdlOzMyMjg4NzM1MDtBUzo1OTA1OTYxODM5NjU2OTZAMTUxNzgyMDUxMTIyMA%3D%3D&el=1_x_10&_esc=publicationCoverPdf

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatás

aKárpát‐medencébenNemzetközikonferencia

12thinternationalconferenceAdvancesinresearchonthefloraandvegetation

oftheCarpato‐Pannonianregion

Programésösszefoglalók

Programmeandabstracts

Debrecen,2018

Akonferenciaszervezői/Organizingcomittee:

MolnárV.Attila

FeketeRékaLukácsBalázsAndrásLovas‐KissÁdámSonkolyJuditTakácsAttilaSramkóGábor

Lisztes‐SzabóZsuzsaKovácsSzilviaDemeterLászlóPappLászló

Akötetetszerkesztette/Editedby:

MolnárV.Attila,SonkolyJudit&TakácsAttila

Ajánlotthivatkozás:

MOLNÁRV.A., SONKOLY J.&TAKÁCSA. (szerk):Programésösszefoglalók.XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencébennemzetközikonferencia. –DebreceniEgyetemTTKNövénytaniTanszék,Debrecen.108old.

Recommendedcitation:

MOLNÁR V. A., SONKOLY J. & TAKÁCS A. (eds.):ProgrammeandAbstracts.12th International Conference Advances in research on the flora andvegetation of the Carpato‐Pannonian region. – University of Debrecen,DepartmentofBotany,Debrecen.108pp.

Aborítón:egyhajúvirág.KóraJuditrajza.Frontcover:BulbocodiumvernumL.(drawnbyJuditKóra).

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatás

aKárpát‐medencében

AdvancesinresearchonthefloraandvegetationoftheCarpato‐Pannonianregion

ISBN978‐963‐473‐926‐5©DebreceniEgyetemTTKNövénytaniTanszék,Debrecen2018.Felelőskiadó:MolnárV.Attila.KészültazAlföldiNyomdában.Felelősvezető:GyörgyGézavezérigazgató.

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatás

aKárpát‐medencébenNemzetközikonferencia

12thinternationalconferenceAdvancesinresearchonthefloraandvegetation

oftheCarpato‐Pannonianregion

Programésösszefoglalók

Programmeandabstracts

Debrecen,2018.február23–25.Debrecen,23–25February2018

Akonferenciarendezői/Organizers

DebreceniEgyetemTTKNövénytani

Tanszék(Debrecen)MTADABBotanikaiMunkabizottság

(Debrecen)

MTAÖkológiaiKutatóközpont

DKITiszakutatóOsztály(Debrecen)MTABiológiaiOsztály

DiverzitásbiológiaiBizottság

HortobágyTermészetvédelmiEgyesület(Balmazújváros)

BalatonfelvidékiNemzetiParkIgazgatóság(Csopak)

MTA‐DELendületEvolúciósFilogenomikaiKutatócsoport

(Debrecen)MTA‐DELendületFunkcionálisés

RestaurációsÖkológiaiKutatócsoport(Debrecen)

Akonferenciatámogatói/Sponsors

BioAquaProKft.(Debrecen)

BükkiNemzetiParkIgazgatóság(Eger)

HortobágyiNemzetiParkIgazgatóság(Debrecen)

 

5

Köszöntő 

Az 1997‐ben alapított, Debrecenből indult rendezvény‐sorozat 2018‐ban harmadszor tér vissza a cívisvárosba.Az első konferenciát az az igény hívta életre, hogy az1990‐es években újraéledő terepbotanikai kutatásokrendszeresenmegrendezett tudományos fóruma legyen.Úgyvéljükeztacéljátelérteésnéhányolyaneseményisköthető a „flórakonferenciához” amelyek jelentősek amagyarbotanikában.Akonferenciával„egytőrőlfakadt”KITAIBELIAcíműbotanikai‐természetvédelmifolyóiratnakmár22évfolyamajelentmeg.Azelsőkonferenciafórum‐beszélgetésén felvetődött új növényhatározó (azÚjma‐gyar füvészkönyv)elkészült.ASzombathelyen,1999‐ben

megrendezett harmadik konferencián felvetett ötlet hazánk hajtásos növényfajaielterjedésének térképezéséről szintén megvalósult, immár kézbe vehető aMagyarországedényesnövényfajainakelterjedésiatlasza. Ezen eredményekmellettnapjainkbanazzalisszembesülnünkkell,hogyazelmúlthúszesztendőalattjelentő‐senmegváltozotthazánknövényvilága.Agazdaságbanésatársadalombanlezajlottgyökeres változások következtében élőhelyeink jelentős átalakuláson mennek ke‐resztül.Egyesfajokeltűntekvagyakipusztulásszéléresodródtak,ugyan‐akkorha‐zánkésatérségflórájábankorábbannemészleltbehurcoltésőshonosfajokbukkan‐tak fel, sőta tudományelőtt ismeretlen fajokat is leírtak.Nemcsaka flóraésvege‐táció,deakonferenciarésztvevőinekköreisváltozott.Januárvégéigösszesen195‐enjelentkeztekarendezvényre.Talánazelsőkonferenciamegrendezéseótafelnőttnemzedékszámáranemlesztanulságnélkülvalóegykiállítássalfelidézniarendez‐vénysorozat indulását. Emellett tisztelegni is szeretnénk Fekete Gábor, FelföldyLajos, Jeney Endre, Kováts Dezső, Németh Ferenc, Priszter Szaniszló, SeregélyesTibor és Udvardy László előtt, akik már nem lehetnek körünkben. A konferenciaidejénkiállítások lesznekmegtekinthetőkarendezvény fotópályázatárabeérkezettfényképekből;aDegenÁrpád‐gyűjteményrégiésfeltáratlanlapjaiból(Lisztes‐SzabóZsuzsa&KovácsSzilviaösszeállításában)ésaaFöldművelésügyiMinisztériumTer‐mészetmegőrzésiFőosztálya jóvoltábólLessNándor(1963–1993)bükkivegetáció‐térképeiből.Jelenkötetbena6–9.oldalakonolvashatóprogramotkövetőenelőszörazelőadásokösszefoglalóijelennekmeg(a10–49.oldalakon)magyarésangolnyelven,szekción‐ként, az elhangzás sorrendjében. Ezt követik az 50–100. oldalakon a poszterekösszefoglalói az első szerzők vezetéknevének ábécésorrendjében, magyarul vagyangolul. A kötet végén (101–106. oldal) tesszük közzé a mai napig regisztráltrésztvevőknevétéselérhetőségeit.Kívánjuk,hogyakonferencialegyentovábbraishasznosfórumaaKárpát‐medencenövényvilágávalfoglalkozókutatóknak,éssegítseelőszakmaiésbarátikapcsolatokkialakulását,elmélyülését!Debrecen,2018.február4. aszervezők

6

Program 

2018.február23.Péntek

9.00–18.00 Regisztráció13.00–14.00 Megnyitó

Természetvédelmibotanikaszekció(14.00–17.40)–Elnök:VojtkóAndrás.14.00–14.20 MOLNÁR V. A., FEKETE R., LOVAS‐KISS Á., LÖKI V., TÖKÖLYI J.,

NAGYT.,TAKÁCSA.&SRAMKÓG.:Anövényiváltozatosságfeltárásaésmegőrzése

11.old.

14.20–14.40 PAPPB.&SZURDOKIE.:VédettmohafajokújpopulációiaBalaton‐felvidékiNemzetiParkterületénésvédelmüklehetőségei

12.old.

14.40–15.00 DEÁKB.,VALKÓO.,TÖRÖKP.,KELEMENA.,BEDEÁ.,CSATHÓA.I.&TÓTHMÉRÉSZB.:Tájiésélőhelyifilterekszerepeizo‐láltszárazgyepekfajkészleténekkialakításában

13.old.

15.00–15.20 TÖLGYESI CS., BÁTORI Z., TÖRÖK P., GALLÉ R. & HARTEL T.:Cserjékszerepeafáslegelőkbiodiverzitásánakmegőr‐zésében

14.old.

15.20–15.40 TÖRÖK P., PENKSZA K., TÓTH E., KELEMEN A., SONKOLY J. &TÓTHMÉRÉSZ B.: Szarvasmarha legeltetés vegetációragyakorolthatásaiagyeptípustólésalegelésintenzitá‐sátólisfüggnek

15.old.

15.40–16.00 Kávészünet16.00–16.20 UJHÁZYN.,SZABÓM.,MOLNÁRZS.&BIRÓM.:Táj‐ésvegetá‐

cióváltozásokhelyipercepciójaaDuna–Tiszaközén16.old.

16.20–16.40 LÖKI V., MÉSZÁROS A., CSATHÓ A. I., BALOGH G., TAKÁCS A.,LOVAS‐KISSÁ.,TÖKÖLYIJ.,BAUERN.&MOLNÁRV.A.:Avető‐virág(Sternbergiacolchiciflora)elterjedéseésmagho‐zamapannóniaitemetőkben

17.old.

16.40–17.00 RUSVAI K., HÁZI J. & CZÓBEL SZ.:A szórókgyomfertőzött‐ségénekvizsgálataaMátraiTájvédelmiKörzetben

18.old.17.00–17.20 BÓDIS J., ILLYÉSZ.,BÚZÁSE.,PACSAIB.,TÓBIÁSA.&SZEGLET

P.: Illírbükkösökésgyertyános tölgyesekállapot‐fel‐méréseaZalai‐dombságközépsőrészén

19.old.

17.20–17.40 TÓTHA.:Degradálódóhortobágyi löszgyepekreliktumfoltjainaksynökológiaiviszonyai

20.old.18.00–19.00:Vacsora(DENagyerdeiÉtterem)–előzetesjelentkezésalapján18.00–01.00: Kötetlen szakmai‐baráti beszélgetés (Helyszín: Kossuth III.Kollégiumföldszint,Kolikávéház)

7

2018.február24.SzombatNövényökológiaéscönológiaszekció(8.30–12.50)–Elnök:Botta‐DukátZoltán.08.30–08.50 BÁTORI Z., VOJTKÓ A., FARKAS T., TÖLGYESI Cs., KISS P. J.,

LŐRINCZI G., KÁNTOR N., TANÁCS E., JUHÁSZ O., MÓDRA G. &MAÁK I.:Növények éshangyákkarsztosmikro‐refúgi‐umokban: változatos mikroklimatikus viszonyok,hasonlóelőfordulásimintázatok

22.old.

08.50–09.10 SONKOLY J., DEÁK B., VALKÓ O., MOLNÁR V. A.,TÓTHMÉRÉSZB.&TÖRÖKP.:,Anagyobbmagvúlágyszárú‐akszűkebbelterjedésiterülettelrendelkeznek 

23.old.

09.10–09.30 FEKETE R., MESTERHÁZY A., VALKÓ O. & MOLNÁR V. A.: Atengerpartidánkanálfű(CochleariadanicaL.)terjedé‐sesózottutakmenténMagyarországonésEurópában

24.old.

09.30–09.50 KELEMEN A., VALKÓ O., DEÁK B., MIGLÉCZ T., TÓTH K.,TÖLGYESI Cs., TÖRÖK P., KUN R., FEKETE R., MOLNÁR Zs.,VADÁSZCs.&TÓTHMÉRÉSZB.:Alegeléshatásáramegnyil‐vánuló facilitációújaszpektusai:kis léptékű szegély‐hatáséssűrűségfüggés

25.old.

09.50–10.10 KEVEY B.: Síksági jellegű gyertyános‐tölgyeseink (Cir‐caeo‐Carpinetums.l.)összehasonlító‐cönológiaivizsgá‐lata

26.old.

10.10–10.30 LOVAS‐KISSÁ.,VIZIB.,VINCZEO.,MOLNÁRV.A.&A.J.GREEN:Tőkésrécék,mintvízipáfrányokésvirágosnövényekterjesztői

27.old.

10.30–10.50 Kávészünet10.50–11.10 PENKSZAK.,SZABÓG.,ZIMMERMANNZ.,CSONTOSP.,WICHMANN

B., SZENTES Sz., BARCZI A., MICHELI E., FUCHS M., PÁPAY G.,JÁRDII.&S.‐FALUSIE.:Nyílthomokigyepekcönológiaiéstalajtani vizsgálata. Egyeduralkodó faj‐e a FestucavaginataaDunaTiszaközenyílthomokigyepekben?

28.old.

11.10–11.30 PINKE GY., KARÁCSONY P., CZÚCZ B. & BOTTA‐DUKÁT Z.:Abiotikus és gazdálkodási tényezők hatása azolajtökvetésekgyomnövényzeténekfajösszetételére

29.old.

11.30–11.50 RÉDEI T., CSECSERITS A., BARABÁS S., LHOTSKY B. & BOTTA‐DUKÁT Z: Homoki erdőssztyepp területek fajgazdag‐ságátmeghatározótényezők

30.old.

11.50–12.10 CZÓBELSz.,NÉMETHZ.,VARGAE.,NAGYGYÖRGYE.D.&SZIRMAIO.:Tavaszierdeigeofitonokökológiaijellegzetességei 

31.old.12.10–12.30 TÓTHMÉRÉSZ B., HÜSE B. & DEÁK B.: Városi és külvárosi

gyepek fajkészlete és fajmegőrző képessége – eset‐tanulmányDebrecenből

32.old.

12.30–12.50 VALKÓ O., LUKÁCS K., KISS R., DEÁK B., TÓTH K., GODÓ L.,SONKOLYJ.,RADÓCZSz.,MIGLÉCZT.,KELEMENA.,TÖRÖKP.&TÓTHMÉRÉSZ B.: Az ökológusok mint magterjesztők –Túlélik‐e a ruháinkon terjedő magok a mosógépimosást? 

33.old.

8

13.00–14.00:Ebéd(DENagyerdeiÉtterem)–előzetesjelentkezésalapjánTaxonómiaésfilogenetikaszekció(14.30–16.30)–Elnök:SomlyayLajos.14.30–14.50 SRAMKÓ G.: Filogenomikai módszerek a botanikai

kutatásban 35.old.

14.50–15.10 STRANCZINGER Sz., SZALONTAI B., MESTERHÁZY A., R. W.SCRIBAILO, D. H. LES, A. N. EFREMOV, C. C. JACONO, L. M.KIPRIYANOVA,K.KAUSHIK,A.P.LAKTIONOV,E.TERNEUS&CSIKYJ.: A Kárpát‐medencéből leírt Ceratophyllum fajoktaxonómiai helyzete a Ceratophyllaceae taxonok filo‐genetikairevíziójaalapján

36.old.

15.10–15.30 CSERVENKA J.: A tavaszi és a szártalan kankalinkereszteződésével létrejövő hibrid típusok éskialakulásuk

37.old.

15.30–15.50 MALKÓCS T., S. ALMEREKOVA, LACZKÓ L., MEGLÉCZ E.,CSERVENKA J., BERECZKI J. & SRAMKÓ G.: A Gladioluspalustris populációgenetikai vizsgálata a Kárpát‐medencében

38.old.

15.50–16.10 KÖBÖLKUTI Z. A., TÓTH E. Gy. & HÖHN M.: Adaptívmarkerekfejlesztéseésteszteléseerdeifenyőn(PinussylvestrisL.)

39.old.

16.10–16.30 LACZKÓ L., LISZTES‐SZABÓ ZS., A. POPIELA & SRAMKÓ G.: AJanka‐tarsóka (Thlaspi jankae) taxonómiaihelyzeteamolekulárisfilogenetikaiadatoktükrében

40.old.

Kávészünet:16.30–17.0017.00–17.15:Könyvismertetések17.20–19.00:Vitaest:Természettudományigyűjteményekéstermészetvédelem19.30–01.00:Fogadás(DENagyerdeiÉtterem)19.30: Fotópályázatésposzterversenyeredményhirdetése19.40:BorosÁdám‐díjátadása2018.február25.VasárnapNövényföldrajzéstudománytörténetszekció(8.30–11.30)–Elnök:CsikyJános.08.30–08.50 FARKAS E. & LŐKÖS L.:Ahazai zuzmóflórakutatásának

négyévtizedeMagyarországon42.old.

08.50–09.10 GALAMBOS I. & SCHMIDT D.: Rómer Flóris (1815‐1889)botanikaiésegyébtermészettudományoshagyatéka

43.old. 

9

 

09.10–09.30 MESTERHÁZY A., KIRÁLY G., VIDÉKI R., CSIKY J., STRANCZINGERSz. & LUKÁCS B. A.: A hazai vízinövény‐kutatáseredményei Felföldy Lajos (1990) Hínárhatározójatükrében

44.old.

09.30–09.50 NEGREAN G., KARÁCSONYI K. & SZATMARI P.‐M.: Az erdélyiMeszes‐hegységnövényföldrajziszerepe

45.old.09.50–10.10 Kávészünet10.10–10.30 BARTÓK A. & BRĂDEANU A.:ADactylorhiza traunsteineri

(Saut.exRchb.)SoóelsőemlítéseRomániaflórájából46.old.

10.30–10.50 SIMION I., NEGREAN G. & PĂTRUŢOIU I.: The chorology ofSedumcaespitosum(Cav.)DC.inRomania

47.old.10.50–11.10 JAKABG.,NÓTÁRIK.,CSENGERIE.&PIFKÓD.:Egyeltűntnek

hitt mediterrán faj, a Trifolium lappaceum L.Magyarországon

48.old.

11.10–11.30 ÓVÁRI M.: A hosszúlevelű aggóvirág (Tephroserislongifolia)Magyarországon

49.old.12.00–12.30:AKonferenciazárása13.00–15.00:LátogatásaDebreceniEgyetemBotanikusKertjében(szakvezető:PappLászló)13.00–:Kirándulásazegyhajúvirágújlétailelőhelyére(szakvezető:DemeterLászló,HNPI)

10

ATermészetvédelmibotanikaszekcióelőadásai

Elnök:VojtkóAndrás

MTADAB‐székház,BognárRezső‐terem

2018.február23.14.00–17.40

11

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)

Anövényiváltozatosságfeltárásaésmegőrzése

MOLNÁRV.Attila1*,FEKETERéka1,LOVAS‐KISSÁdám1,LÖKIViktor1,TÖKÖLYIJácint2,NAGYTimea3,TAKÁCSAttila4&SRAMKÓGábor4

(1)DebreceniEgyetemNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen,*mva@science.unideb.hu;(2)DebreceniEgyetemEvolúciósÁllattaniTanszék,H‐4032Debrecen;(3)PannonEgyetem

NövénytudományiésBiotechnológiaiTanszék,H‐8360,Keszthely;(4)MTA‐DELendületEvolúciósFilogenomikaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen

Azélőlényeksokféleségénekkulcsszerepevanapopulációkkörnyezethezvalóalkalmazkodásá‐banéshosszútávúfennmaradásában.Aváltozatosságéssokféleségmeghatározójelentőségűazélőlényközösségek stabilitásának kialakításában is. A 20. század végére általánosan elfogadottávált,hogyabolygónkonazemberi tevékenységkövetkeztébenveszélybekerültapopulációkésközösségekváltozatosságaéssokfélesége,azaz„biodiverzitásikrízis”alakultki.Eparadigmameg‐jelenése néhány évtizeddel ezelőtt egy új szintetikus tudományág, a természetvédelmi biológialétrejöttét eredményezte. Az előadás kárpát‐medencei esettanulmányok legfontosabb eredmé‐nyeinekfelvillantásasoránigyekszikbetekintéstnyújtanietudományterületenfolyókutatásokba,törekedvearra,hogybemutassaafelmerülőkérdésekésamegválaszolásukraalkalmazottmód‐szereksokszínűségétis.Beszámolunkarról,hogymikéntsegítenekmegbecsülniaherbáriumokanövényfajokéghajlatváltozásraadottfenológiaiválaszátvagymagjaikéletképességénekmaximá‐lishosszát,ill.miképpensegítikelőkorábbanfelnemismertfajokfelfedezését.Azélőlényekgene‐tikai változatosságánakmegőrzése érdekében és a védelmi prioritásokmeghatározásában igenfontosegyrésztagenetikaielszigeteltségmértékénekvizsgálata,másrésztagenetikailagrögzültváltozatosságésa fenotípusosplaszticitásegymástólvalóelkülönítése.A természetesélőhelyekvilágszerte tapasztalható pusztulásával a kis kiterjedésű, természetközeli állapotú élőhelyfoltokegyreinkábbfelértékelődnek.Bemutatjukegyes,azemberáltallétrehozottvagyfenntartottélő‐helyeknek (temetőknek, útszegélyeknek,belvizes szántóknak) a növényi sokféleségmegőrzésé‐benbetöltöttszerepét.KészültazOTKAK108992pályázattámogatásával.

ExplorationandpreservationofplantdiversityDiversity of organisms plays a key role in their long‐term survival and in the adaptation ofpopulationstothechangingenvironment.Bytheendofthe20thcentury,ithasbecomeevidentthat the diversity of different populations and communities has been endangered by humanactivity;thereforethescientistsagreedthata‘biodiversitycrisis’hasemerged.Theappearanceofthis new paradigm a few decades ago resulted the creation of a new, synthetic discipline: theconservationbiology.Thispresentationwilloverviewsomeimportantresultsofthistopicmadein the area of the Carpathian Basin; the lecture also aims to provide an insight into theappropriate research methods, presenting the main issues and the different methods used toanswerthemainhypotheses.Wereporthowherbariacanbeusedtoestimatethephenologicalresponseofplantspeciestoclimatechange,orhowtotestthelong‐termviabilityofpropagulesfoundoncollectedspecimensofherbariumsheets.Wereporthowherbariacanhelptodiscoverpreviouslyunrecognizedspecies. Inorder topreserve thegeneticdiversityoforganismsand todefine conservation priorities, it is important to examine the level of genetic isolation (i.e. the‘irreplaceability’ of the genetic material) and to separate the genetically fixed variation andphenotypic plasticity.With the global destruction and fragmentation of natural habitats, small‐scale, anthropogenically influencedhabitat spots are becoming increasingly important. For thisreason, thepresentationalsoaims togiveabrief summaryof the roleof synanthropichabitats(e.g. cemeteries, roadside verges and periodically inundated arable fields) in conserving plantbiodiversity.TheworkwasfinanciallysupportedbyOTKAK108992grant.

12

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

VédettmohafajokújpopulációiaBalaton‐felvidékiNemzetiParkterületénésvédelmüklehetőségei

PAPPBeáta*&SZURDOKIErzsébet

MagyarTermészettudományiMúzeum,Növénytár,H–1431Budapest,*papp.beata@nhmus.hu

2016és2017 folyamánmohaflorisztikai feltárásokfolytakaBalaton‐felvidékiNemzetiParkné‐hányeddigkevéssé vizsgált területén,mint aKáli‐medencekörüli hegyek aBalaton‐felvidéken,illetve a Vétyem és Oltárc NATURA 2000‐es területek erdői Zalában. Az egyik legérdekesebberedmény a Zygodon forsteri, Európai Moha Vörös KönyvesMagyarországra új faj megtalálásavolt.Ezazatlantikus‐szubmediterránelterjedésűmohaegyspeciálisélőhelyenél,fákalsórészéna levágott törzsek/ágakhelyénképződőlyukak,dendrotelmákalsószélén,aholgyakranvízlefo‐lyásisvan.AKáli‐medencénéltalálhatóSátormahegyenkétQuercuscerrisfántaláltukmeg.To‐vábbi négy faj szerepel az Európai Moha Vörös Könyvben és védett Magyarországon. AzAnacamptodonsplachnoides isazelőző fajnálemlített speciálisélőhelyhez,vízlefolyásos lyukak‐hozkötődik.57QuercuscerrisfánfordultelőaKáli‐medencekörnyékihegyeken,amelyvalószínű‐leg Európa egyik legnagyobb populációját jelenti. ADicranum viride és aNeckera pennataüdeerdőkbenfákkérgénél.Azelsőkorhadófáról,mígamásodikFraxinusexcelsiorkérgérőlkerültelőa Vétyemi védett területen völgyek alján. A Fissidens arnoldiinedves, meszes köveken nő. EgyKöveskálmellettipatakbantaláltukmegaKáli‐medencénél.Bemutatásrakerülnekafajokélőhelypreferenciái,populációméreteiésvédelmüklehetőségei.

NewpopulationsofprotectedbryophytesintheterritoryoftheBalaton‐felvidékNationalParkandtheirconservationmanagement

In 2016 and 2017, exploration of the bryophyte flora was carried out in some previouslybryologicallyunderstudiedareasoftheBalaton‐felvidékNationalParksuchasthesurroundingsoftheKáliBasin(Balaton‐felvidékRegion)andforestsinVétyemandOltárcNATURA2000areas(ZalaCounty).ThemostimportantfindingwastheZygodonforsteri,aredlistedspeciesinEurope,whichwasrecordedforthefirsttimeinHungary.Thisatlantic‐submediterraneanelementusuallygrowsaroundknot‐holesorotherhollowsoftreeswherewaterrunsdownonthebark,andoftenon callus tissue. Our specimens were collected in knot‐holes of two Quercus cerris trees inSátormahillattheKáliBasin.FourotherspeciesareincludedintheReddatabookofEuropeanbryophytes,whicharealsoprotected inHungary.Anacamptodon splachnoides lives in thesamehabitat as Zygodon forsteri, around knot‐holes. This specieswas detected on 57Quercus cerristreesintheinvestigatedforestsaroundKáliBasin.ProbablythelargestpopulationinEuropeliveshere.DicranumvirideandNeckerapennataoccuronthebarkoftreesinhumidforests.ThefirstwasfoundonadecayingtrunkandtheotherwasdetectedonthebarkofFraxinusexcelsiortreeintheVétyemprotectedarea.Fissidensarnoldiiisaspeciesthatlivesonwetcalcareousrocks.Itwasfound inastreamatKöveskál in thesurroundingsofKáliBasin.Habitatpreference,populationsizeofspeciesandadviceintheirconservationmanagementwillbegiven.

13

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Tájiésélőhelyifilterekszerepeizoláltszárazgyepekfajkészletének

kialakításában

DEÁKBalázs1,2*,VALKÓOrsolya1,TÖRÖKPéter3,KELEMENAndrás2,4,BEDEÁdám5,CSATHÓAndrásIstván6&TÓTHMÉRÉSZBéla1,2

(1)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;(3)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(4)MTAPosztdoktoriKutatóiProgram,MTATKI,H–1051Budapest;(5)SzegediEgyetem,FöldrajziésFöldtudományiIntézet,H‐6726Szeged;(6)Körös‐MarosNemzetiParkIgazgatóság,H‐

5540Szarvas;,*debalazs@gmail.comA szárazgyepi élőhelyszigetek fajkészletét elsősorban a tájszerkezet és az élőhely abiotikus jel‐lemzőihatározzákmeg,melyekafajokterjedésiésperzisztenciatraitjeinkeresztülfejtikkihatá‐sukat.Vizsgálatunksoránazizoláció(tájifilter),valamintalejtőszög,fásszárúborításésemberizavarás(élőhelyifilter)hatásátvizsgáltukkunhalmokonélőspecialistanövényfajokfajszámáraésborítására.Vizsgálatunkban83gyeppelborítotthalomnövényzetétmértükfel.Lokálisszintenahalmok200métereskörnyezetében,regionálisszintenazadottkistájbanszámoltukkiakedve‐zőtlen élőhelyek arányát. A táji és élőhelyi filtereknek az állatok‐ illetve szél által terjesztett, aklonálisanjólterjedő,valamintatartósmagbankkalrendelkezőspecialistafajokfajgazdagságáraés borítására kifejtett hatását modellszelekció és általánosított lineáris modellek segítségévelvizsgáltuk. Izoláltélőhely‐szigetekenahatékonyanterjedőfajokborításacsökkenta lokálisésaregionálisszintűizolációval.Azizolációnegatívanhatottatranziensmagbankúfajokfajszámára,mivelezeka fajokkevésbéképesekellenállniakisélőhely‐szigetekre jellemzőzavarásoknak.Aklonálisterjedéselőnyösnekbizonyultizoláltélőhelyeken,mivelezekafajokképesekvegetatívanszaporodniésjóltoleráljákakedvezőtlenkörnyezetiváltozásokat.Azélőhelyifilterekatalajned‐vesség,mikro‐élőhelyelérhetőségésa fényviszonyokmegváltoztatásarévénfejtettékkihatásu‐kataspecialistafajokmegtelepedéséreésfennmaradására.Anagylejtőszög,akismértékűemberizavarás és a fásszárúak kis borítása tartotta fenn a specialista fajokmaximális fajgazdagságát.Eredményeinkalapjánaspecialistafajokfajgazdagságátelsősorbanazélőhelyifilterek,mígborí‐tásukatatájképifilterekbefolyásolták.Roleoflandscapeandhabitatfiltersinshapingrichnessandabundance

ofspecialistplantsinterrestrialhabitatislandsWeassessedtheroleoflandscapeandhabitatfiltersinshapingspeciesrichness,abundanceandtraitcompositionofgrasslandspecialistplantsinsmallhabitatislandslocatedonkurgans(burialmounds).Asresponsevariableswestudiedplanttraitsrelatedtodispersal(dispersalabilitybywindandanimals)andpersistence (clonalityandseedbank)usingmodelselection techniques.We surveyed grassland specialist plants, landscape filters (level of isolation) andhabitat filters(slope,woodyencroachmentanddisturbance)in82grasslandislandsinHungary.Wefoundthatisolationdecreasedtheabundanceofspecieswithaneffectivedispersalabilityduetothelackofdirectionalvectors thatareable to transferseedsbetweensuitablehabitatpatches.Persistenceby clonal reproduction was proven to be an effective strategy in small habitat islands, whilstpersistent seed bank did not support the survival of specialist species in the studied habitatislands.Clonalplantscouldcopewellwiththeconsequencesofwoodyencroachmentduetotheirhigh resistanceagainstenvironmental changes;however, theywerenegativelyaffectedbyhighlevels of disturbance. Steep slopes, which provided favourable dry habitat conditions andenvironmental heterogeneityhadanoverall positive effect on the species richnessof specialistplants.Grasslandspecialistplantswereinfluencedbytheinterplayoflandscapefiltersinfluencingtheirabundanceandhabitat filtersaffectingplantspeciesrichness.Landscape filters influencedtheabundanceof specialistplantsby regulating seeddispersalprocesses.Habitat filters sortedspeciesthatcouldestablishandpersistatasitebyinfluencingmicro‐siteavailabilityandquality.

14

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

Cserjékszerepeafáslegelőkbiodiverzitásánakmegőrzésében

TÖLGYESICsaba1,2*,BÁTORIZoltán2,TÖRÖKPéter1,GALLÉRóbert2&HARTELTibor3(1)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)SzegediTudományegyetem,ÖkológiaiTanszék,H‐6726Szeged;(3)DepartmentofTaxonomyandEcology,FacultyofBiology,Babes‐BolyaiUniversity,Cluj‐Napoca,Romania;*festuca7@yahoo.com

Amagányosfákkal,facsoportokkaltarkítottlegelőketfáslegelőkneknevezzük.Afáslegelőkaleg‐ősibbtájhasználatiformákközétartoznak,ésheterogénjellegükmiattigenmagasabiodiverzitá‐suk, valamint sokrétű ökoszisztéma szolgáltatásokat is nyújtanak. Kezelésük fontos eleme azújulat biztosítása, mely többnyire a megfelelően alacsony legelésintenzitás mellett megjelenőcserjefoltokvédelmében,spontánfelnövekvőmagoncokatjelenti.Acserjékesegítőszerepeköz‐ismert,dekevesettudunkegyébjelentőségükről, ígypéldáula lágyszárúszintregyakorolthatá‐sukról.Jelenvizsgálatbanehatásjellemzéséttűztükkicélul.Egyerdélyifáslegelőnösszesen120db1m2‐eskvadráttalmintáztukmegegy fáslegelő jellegzetes tájelemeinek lágyszárúszintjét.Etájelemek a nyílt gyepek, a gyepes és a cserjésedett aljnövényzetű fák, illetve az erdőszegélyekvoltak.Acserjésaljnövényzetűfákeseténakompozícióazerdőszegélyekhezhasonlítottalegjob‐ban,deélesenelkülönültagyepektőlésagyepesaljnövényzetűfákétól.Agyepesaljnövényzetűfákhozképesttöbberdeifajtaláljamegacserjékalattazéletfeltételeit,ésaruderálisfajokarányaisalacsonyabbvolt.Afajgazdagságacserjésedettfákalattvoltalegmagasabb,ésadiagnosztikusfajaikszámaiskiemelkedőenmagasvolt.Acserjésfoltoktehátazújulatbiztosításántúlbiodiver‐zitási forrópontokat is képezhetnek a fáslegelők területén.Aháttérbena cserjék legeléskizáró,propagulumbefogó és fizikális környezeti paramétereket befolyásoló szerepe állhat, melyek alágyszárú szint természetvédelmi értékére összességében pozitív hatást gyakorolnak. Annakbiztosítása tehát, hogy a fáslegelők valamely pontjain mindig legyenek átmeneti szukcessziósfázisbanlévő,cserjésfoltok,agazdálkodókésatermészetvédelemközösérdeke.Importanceofshrubsinbiodiversityconservationinwood‐pastures

Wood‐pasturesaregrazedgrasslandswithscatteredorsmallgroupsoftrees.Theybelongtothemostancientlandusetypes,andduetotheirheterogeneoushabitatstructure,theyharbourhighbiodiversity and also provide a wide array of ecosystem services. A pivotal issue in themanagementofwood‐pasturesistoensuretreerecruitment.Ifthemanagementisappropriate,ittakes place spontaneously with the support of nurse shrubs, which protect the saplings fromgrazers.Thisfacilitativeeffectofshrubsiswell‐describedbutlittleisknownoftheirotherrolesinwood‐pastures, like their effects on the herb layer. In this studywe aimed to characterise theeffectsofshrubsontheherbaceouslayer.Westudiedawood‐pasturenearCluj‐Napocausing1201‐m2quadratsdistributedamong themain landscapeelementsof the area:openpasture, treeswith grassy understory, trees with shrub‐encroached understory and forest edges. Thecompositionoftheherblayerofshrubbytreesdifferedconsiderablyfromthatofgrassytreesandopen pastures but resembled forest edges. Compared to trees with grassy undergrowth, treeswithshrubbyundergrowthhadahighercoverofforestspecialistsintheherblayerandruderalspeciestendedtobescarcer.Speciesrichnesswashighestundershrubbytreesandthenumberofdiagnostic species was also high, indicating that shrub‐encroachment not only supports treerecruitmentbutalsocreatesdiversityhot‐spots.Thus,theneteffectofshrubs,whichresultfromgrazing suppression, seed trapping and themodification of physical environmental conditions,positively affect the conservation value of the herb layer. Ensuring the presence of shrub‐encroachedpatchesisthustheinterestofbothconservationistsandlandowners.

15

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Szarvasmarhalegeltetésvegetációragyakorolthatásaiagyeptípustól

ésalegelésintenzitásátólisfüggnek

TÖRÖKPéter1,2*,PENKSZAKároly3,TÓTHEdina1,KELEMENAndrás2,4,SONKOLYJudit1,2&TÓTHMÉRÉSZBéla2,5

(1)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;(3)SzentIstvánEgyetemNövénytani

Tanszék,H‐2100Gödöllő;(2)MTAPosztdoktoriKutatóiProgram,MTATKI,H‐1051Budapest;(5)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,H‐4032Debrecen;*molinia@gmail.com

A természetközeli állapotú, fajgazdag gyepterületeknagy részét alacsony intenzitású legeltetésirendszerekkel kezelik. Európa hegyvidéki régióiban az alulhasznosítás, a Mediterrán régióbanvagya síkvidéki gyepterületek többségénaz intenzívhasznosításváltmeghatározóváazutóbbinéhányévtizedben.Apalearktikussztyeppzónábanatúllegeltetésazegyikfontostényező,amelyfelelőssé tehetőagyepekbiodiverzitásánakcsökkenéséért.Akedvezőtlen folyamatokmegállítá‐sánakérdekébenvégzettbeavatkozásoktervezéseszempontjábólkulcsfontosságúabiodiverzitáscsökkenésénekhátterébenhúzódó folyamatokmegértése.Négyeltérőgyeptípusban (száraz rö‐vidfüvűszikesgyep,löszgyep,nedvesnemszikes‐ésnedvesszikesgyep)vizsgáltukatradicioná‐lisszarvasmarha legeltetésgyeptípus‐és intenzitásfüggőhatásait.Háromhipotézist teszteltünk:(1)Alegelésiintenzitáshatásaafaj‐ésfunkcionálisdiverzitásraélőhely‐függő.(2)Alegelőállatszelektivitásacsökkenalegelésiintenzitásnövekedésével.(3)Anövekvőlegelésiintenzitásnöve‐li a gyepek egyenletességét. Eredményeink igazolták, hogy a legelési intenzitás hatása erősengyeptípus‐függő.A legelőállatszelektivitásacsökkenta legelési intenzitásnövekedésével,mígalegelésiintenzitásegyenletességregyakorolthatásaszinténerősengyeptípus‐függőnekbizonyult.Mindezekalapjánhangsúlyozzuk,hogyagyepkezelésitervekésdöntéseksoránkiemeltfigyelmetkellszentelniagyeptípusnak.Eredményeinkszerintalöszgyepekalegelésiintenzitáskismértékűnövekedésére is erőteljesen csökkenő funkcionális diverzitással reagáltak, ami rámutat, hogy egyeptípuskezeléseigénylialegnagyobbkörültekintést.

Grasslandtypeandgrazingintensityjointlyshapegrazingeffectsongrasslandbiodiversity

Low‐intensity livestockgrazingmaintainshighnaturevaluegrasslandswitha remarkablyhighbiodiversityworldwide. Grazing patterns are in dynamic transition: inmountainous regions ofEuropeathecessationofgrazingistypical,butintheMediterraneanandinmostlowlandareas,overgrazingbecame typical. In thePalaearctic steppezoneovergrazingbecame recentlyoneofthe most important drivers of declining grassland biodiversity. These trends underline thenecessity of the functional evaluation of increased grazing pressure on crucial vegetationcharacteristics.We used a trait‐based approach to analyse vegetation patterns in four types ofgrasslands(dryalkalishort‐grasssteppes,dryloesssteppes,non‐alkaliwetgrasslandsandalkaliwet grasslands) along an intensity gradient of beef cattle grazing.We tested threehypotheses:(i)‘Habitat‐dependent effects of intensity’ hypothesis: The effect of grazing intensity on speciesandfunctionaldiversityishabitatdependent.(ii)‘Intensity‐dependentselectivity’hypothesis:Themagnitude of diet selectivity of grazers is decreasing with increasing grazing intensity.(iii)‘Intensity‐dependentevenness’hypothesis:Increasinggrazingintensityincreasesevennessofthecommunities.Ourresultsindicatedthattheeffectsofgrazingintensityarestronglygrasslanddependent. This implies that overall management strategies and decisions cannot berecommendedandactionsshouldbefine‐tunedatleastatthelevelofgrasslandtype.Thespecies‐richdryloesssteppeswerethemostvulnerableeventotheslightestincreaseofgrazingintensity.We stress that the conservation of these types of grasslands need the most carefulimplementationandplanning.

16

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

Táj‐ésvegetációváltozásokhelyipercepciójaaDuna–Tiszaközén

UJHÁZYNoémi1*,BEDE‐FAZEKASÁkos2,SZABÓMária1,MOLNÁRZsolt2&BIRÓMarianna2

(1)ELTEKörnyezet‐ésTájföldrajziTanszék,H‐1117Budapest;(2)MTAÖkológiaiKutatóközpont,GINOP,FenntarthatóÖkoszisztémákCsoport,H‐8237Tihany;

*unoemi@gmail.comAzökológiaiemlékezetkutatásaatörténetiökológiaifolyamatokmegismerésemellettakülönbö‐zőtársadalmicsoportokeltérőpercepcióinakvizsgálatakorisfontos.Kutatásunkcéljahelyigaz‐dálkodók,természetvédőkéskutatóktájváltozáshozköthetőtudásánakéspercepcióinakfeltárá‐savolt.KutatásiterületünkaDuna–Tiszaközeközépsőrészénfekszik,KunadacsésPáhiközött.Korábbi vizsgálatokra alapozva, jellemző ökológiai trendekre fókuszáltuk kérdéseinket, mintpéldáulahasználatfelhagyása,cserjésedés,erdősítés,vizesélőhelyekeltűnése,inváziósnövényekterjedésestb.Akutatássoránstrukturált interjúkatkészítettünkezekrőla tájváltozási folyama‐tokrólésmegítélésükről.Akülönbözőtájváltozás‐percepciókinterjúzásaatörténetivegetációvál‐tozásokmellett a lokálisnövényzetátalakulások/átalakításokmögöttidöntésekmegértéséhez ishozzásegített.Ahelyiemberekáltal leginkábbérzékeltváltozásokpéldaképpenatanyákszámá‐nakcsökkenése,illetveaselyemkóróterjedésevolt.Mígatanyákcsökkenéséttöbbségébennega‐tívfolyamatnakérzékelikahelyiemberek,aselyemkóróterjedéseesetébenmárjobbanmegosz‐lanakavélemények.Ahelyigazdálkodók–atermészetvédő‐kutatócsoporttalszemben–atalaj‐vízszint csökkenéséhez köthető vegetációváltozásokat kevésbé negatívan értékelték. A zsombé‐kosok jelentősvisszaszorulásánakmegítélésekettős: egyrészt a táj szárazodásának jeleként so‐kannegatívjelenségnektartjákafolyamatot,mígmásokpedigazsombékosokgyeppéalakulásátpozitívan értékelték,mivel ez jelentősen segítette a területen való gazdálkodást. Bízunk benne,hogyakülönböződiskurzusokmegértésesegíthetfeltárniarejtetttájhasználatikonfliktusokat,éselősegíthetiapárbeszédetahelyigazdálkodókésakutatók,természetvédőkközött.

LocalperceptionofvegetationandlandscapechangesintheDanube–TiszaInterfluve

Oralhistoryresearchcanbeavaluabletool instudyingnot justecologicalchanges,butalsotheperception of the changes by different social groups. The aim of our study was to compareknowledge and perception of local farmers and researchers, conservationists about landscapechange processes. Our area of study is located in the central part of Danube‐Tisza Interfluve,Hungary, between Kunadacs and Páhi. Based on previous studies we focused on dominantecologicaltrendssuchaslandabandonment,shrubencroachment,afforestation, lossofwetlandhabitats,spreadofadventiveplantsetc.Weconductedstructuredinterviewsaboutthesetrendsandtheirevaluation.Interviewingpeopleaboutdifferentperceptionsoflandscapechangescouldsupportourunderstandingofhistoricalvegetationchangesandthehumandecisionsinfluencingthese transformations. For example, the most substantial changes perceived by local farmerswerethedeclineof thenumberofscattered farmsand thespreadof theofcommonmilkweed.Mostof the time,bothprocessesarepercievednegatively,althoughperceptionof thespreadofcommon milkweed has been a little more varied. The local farmers – compared to theconservationists and academics – evaluated the vegetation changes caused by groundwaterdeclinelessnegatively.Theopinionaboutthedissappearanceoftussockssedgecommunitieswasdivisive, forexample:on theonehand, thisprocess is commonlyseenasanegativesignof thedrying out of the landscape, on the other hand their transformation into usable grasslands areseen positively by many. We hope that understanding different discourses can help us inexploringhiddenland‐useconflicts,andtobridgethegapbetweenresearchers,conservationistsandlocals.

17

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)

Avetővirág(Sternbergiacolchiciflora)elterjedéseésmaghozamapannontemetőkben

LÖKIViktor1,MÉSZÁROSAndrás2,CSATHÓAndrásIstván3,BALOGHGábor3,TAKÁCSAttila1,4,

LOVAS‐KISSÁdám1,TÖKÖLYIJácint5,BAUERNorbert6&MOLNÁRV.Attila1*(1)DETTKNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(2)Balaton‐felvidékiNemzetiParkIgazgatóság,H‐

8229Csopak;(3)Körös–MarosNemzetiPark;(4)MTA‐DELendületEvolúciósFilogenomikaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(5)MTA‐DEViselkedésökológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(6)

MagyarTermészettudományiMúzeum,Növénytár,H‐1431Budapest;*mva@science.unideb.huAszárazgyepekEurópalegfajgazdagabbélőhelytípusaiközétartoznakésfokozottanveszélyezte‐tettek,elsősorbanamezőgazdaságitevékenységmiatt.Azelmúltévtizedekbenderültfényatény‐re, hogy a temetők fontos szerepet játszanak a különböző élőlények (köztük például sztyeppeielterjedésűnövényfajok)megőrzésében,dehosszútávúfennmaradásukértfelelőstényezőkrész‐ben máig feltáratlanok maradtak ezeken az emberi tevékenység által érintett élőhelyeken. ASternbergiacolchicifloraWaldst&Kit.irodalmiadatokalapjánegyikeazonveszélyeztetett,szárazgyepi fajoknak, melynek jelenléte pannon temetőkben már több mint egy évszázada ismert.Munkánksorán144temetőtvizsgáltunka fajelterjedési területénbelülaPannonÖkorégióban.Összesen24hazaitemetőbentaláltukmegafajpopulációit,valamintmegerősítettükafajkoráb‐banismertelőfordulásait3szerbiaitemetőben.Vizsgáltukamotorosfűnyírásszaporodásisikerre(termésenkénti magszám) való hatását is: összesen 9 rendszeresen kaszált termőhelyen (290példány),és15nemkaszálttermőhelyen(235példány).Atermésenkéntimagszámkülönbségeanyírtésnemnyírttemetőkesetén(13,6±5,6és14,7±5,0)statisztikailagnemvoltszignifikáns.Ezvélhetőenavetővirágtermetévelésfenológiájávalmagyarázható:ősszelakicsiny,3–7cmma‐gasvirágok,éstavasszalazéretttermésektúlélhetikagépesítettkaszálást.Tanulmányunkhang‐súlyozzaaközép‐európaitemetőkszerepétegyjellegzetesszárazgyepinövényfajmegőrzésében;és úgy véljük, hogy e térség temetői egyúttal fontos szerepet játszanakmás szárazgyepi fajokmegőrzésébenis.KészültazOTKAK108992pályázattámogatásával.Distributionandseedproductionoftherare,drygrasslandspecialistSternbergiacolchiciflora(Amaryllidaceae)inPannoniancemeteries

Despitethehabitatlossesduetoagriculturalintensification,drygrasslandsstillrepresentoneofthemostdiverseecosystemsinEurope.Theimportantroleofcemeteriesashabitatsfordifferentorganismshasbecomeevidentinthepastfewdecades;butfactorsresponsibleforthelong‐termpersistence of grassland specialists in these habitats have remained largely unexplored. TheoccurrenceofSternbergiacolchicifloraWaldst.&Kit.incemeteriesofthePannonianBasinfirstlyhas been reported almost a hundred years ago, therefore this species is one of the very fewthreateneddrygrasslandspecialistswhichwasknownincemeteriesformorethanacentury.Wetotallyvisited144cemeteries in thePannonianRegionduringour systematicbotanical survey.We found populations of the species at 24 Hungarian cemetery localities, and also confirmedthreeformerlyknownoccurrencesofSerbiancemeteries.Weexaminedtheeffectofmowingonreproductive success (capsular seed number) by quantifying it in totally 9 sites with regularmowingactivity,andtotally15siteswithnoobservedmowingactivity(290and235specimens,respectively). The difference of individual seed number between individuals inmown and notmown cemeteries (13.6±5.6 and 14.7±5.0, respectively) was not statistically significant. Theexplanation might be related to the plant’s characteristic phenology and stature: S.colchicifloraflowersinautumn,whenthevegetationisnotregularlymowed,andalsoitssmall,3–7cmtall,ephemeralflowersandfruitsmaysurvivethemechanizedmowingearlier.Weconsiderthatthecemeteriesmayplayanimportantroleinpreservingotherdrygrasslandspeciesaswell.TheworkwassupportedbyOTKAK108992grant.

18

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

AszórókgyomfertőzöttségénekvizsgálataaMátraiTájvédelmiKörzetben

RUSVAIKatalin1*,HÁZIJudit2&CZÓBELSzilárd1

(1)SzentIstvánEgyetemTermészetvédelmiésTájökológiaiTanszék,H‐2100Gödöllő;(2)ÁllatorvostudományiEgyetemNövénytaniTanszék,H‐1078Budapest;*r.kati24@gmail.com

A vadtakarmányozás hatásait széles körben vizsgálták már, különösen az északi országokban,azonbanhazánkbaneddigatélietetéskisebbjelentőségemiattkevésilyenjellegűkutatásvolt.Abefogást,elejtéstszolgálóetetőhelyek(ún.szórók)viszontegyreterjednek,vegetációragyakorolthatásuk is nő. Vizsgálatunk célja ezért a szórók körüli gyomfertőzöttségmértékének felmérésevoltkét eltérőaszpektusban.EhhezaMátraiTájvédelmiKörzetbenhárom jellemző szórótípust(erdei,tisztásonésútonlévő)választottunk.Aszórókközéppontjából4transzszektindult,min‐degyiket22db1×1m‐esérintőkvadrátalkotta,melyekbencönológiaifelvételkészültszázalékosborításbecsléssel.Ezzelpárhuzamosan5×5m‐esérintőkvadrátokbanafaállományravonatkozóadatokat is fölvettük(záródás, főfafajok).Avizsgálatot2016májusábanésszeptemberébenvé‐geztükszórónként3–3ismétléssel,összesen1890kvadrátban.Atranszszektekmenténzavarásigradienstmutattunkki:agyomokarányaaszórókközéppontjátóltávolodvacsökkent,mígater‐mészetesfajokarányanőtt.Ezlegjobbanatisztásonlévőszóróknálrajzolódottki,sfeltehetőenazáródáshiányamiattezekbizonyultakaleginkábbfertőzöttnekis.Jelentőskülönbségvoltavizs‐gáltaszpektusoknövényzeteközött:szeptemberbendomináltakaT4‐esgyomnövények.Azerdeiszórókvoltakalegkevésbégyomosak,ezekállapotaakétfelméréssoránközelhasonlóvolt, jel‐lemzőengyéraljnövényzettel.Azútonlévőszórókesetébenjelentőseltérésekettapasztaltunk:azáródástól,feltártságtóléskitettségtőlfüggőenváltozottgyomosságuk.Afertőzéstehátjellemző‐enaszóróközvetlenkörnyezetéreterjedki,deígyisértékesélőhelyfoltokpusztulhatnakel,saszórókakáregybiológiaiinváziógyújtópontjaiislehetnek.

WeedinfectionofbaitsintheMátraMountainThe effects of wild game feeding have been widely investigated, especially in the northerncountries, but little has been done in Hungary due to the lower importance ofwinter feeding.However,feedingplacesforcapturingandshooting(so‐calledbaits)arespreadingandtheyhavea growing effect on the vegetation. So the aim of our study was to assess the extent of weedinfestationintwodifferentaspects.Forthispurpose,weselectedthreetypesofbaits(locatedinforest, clearing and on road) in the Mátra Landscape Protection Area. Four transects werearrangedfromthecentreofthebaits,eachconsistingof221x1mtangentialquadrants,inwhichcoenological survey was carried out with estimation of percentage cover. In parallel standproperties datawere also taken (canopy closure,main tree species), using 5 x 5m tangentialquadrats.ThesurveywascarriedoutinMayandSeptember2016with3‐3repetitionsperbaitsinatotalof1890quadrats.Wedetectedastressgradientalongthetransects:theproportionofweedsdecreased from the centreof thebaits,while thenatural species’ increased.This isbestdonewithbaitson theclearings,andprobablydue to the lackofclosure theyproved tobe themost infectedones.Therewasaremarkabledifferencebetweenthevegetationoftheexaminedaspects, inSeptemberT4weedsdominated.Baits intheforestweretheleastweedy,theirstatewassimilar in the twosurveys, typicallywitha sparseunderstorycover.Roadbaits revealedanotable difference: they varied depending on the canopy closure, establishing and exposure.Infection therefore typically extends to the immediate environment of the baits, but valuablehabitatpatchescanalsobedestroyedandbaitsmaybethefocalpointsofabiologicalinvasions.

19

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)

Illírbükkösökésgyertyános‐tölgyesekállapotfelméréseaZalai‐dombságközépsőrészén

BÓDISJudit1*,ILLYÉSZoltán2,BÚZÁSElőd1,3,PACSAIBálint1,TÓBIÁSAnnamária1&SZEGLETPéter1

(1)PannonEgyetemNövénytudományiésBiotechnológiaiTanszék,H‐8360Keszthely;(2)MindszentyIfjúságiHáz,Zalaegerszeg‐Botfa;(3)Balaton‐felvidékiNemzetiParkIgazgatóság;*sbj@georgikon.hu

AZalai‐dombságklímazonálisvegetációtípusátillírbükkösökjelentik,melyekazalacsonyabbtér‐színekengyertyános‐tölgyesekbemennekát.AZalaapáti‐hátkistájészakirészéntalálhatóReme‐tekert,valamintazEgerszeg–Letenyei‐dombságészakkeletipereménlévőCsácsi‐erdőésNagyka‐pornakierdőkülönlegestermészetmegőrzésiterületekélőhelytérképezésétésvédettfajainakfel‐mérésétvégeztükel2016–17‐ben.ARemetekertbenazillírgyertyános‐tölgyesekélőhelytípusdo‐minál. Jellemzően egyszintes, kevéssé változatos állományok, gyér aljnövényzettel. A területvédettnövényekbenszegény,minda fajszámot(18),mindazegyedszámot tekintve,deazerdeiciklámen(Cyclamenpurpurascens)csakittfordultelő.ANagykapornakierdőbenazillírbükkösökjellemzőek,szegényeslágyszárúszinttel.A17védettnövényfajközülanemesmájvirág(Hepaticanobilis)ésanyugaticsillagvirág(Scilladrunensis)előfordulásainagyobbegyedszámúak.ACsácsi‐erdőbentaláltukalegjobbtermészetességűfoltokat,legjellemzőbbélőhelytípusaazillírbükkös.Abükkösök és a gyertyános tölgyesek közt folyamatos az átmenet, de a gyertyános‐tölgyesekkiterjedésejóvalkisebb.Aháromerdőközülezaleggazdagabbvédettfajokban(35faj),sazillírjelleg is itt rajzolódik ki leginkább. A fehér acsalapu (Petasites albus) és a vörösbarna nőszőfű(Epipactis atrorubens) a legnagyobb növényföldrajzi jelentőségű. A páfrányokban gazdaghorhosokmindháromerdőrejellemzőek.AvizsgáltNatura2000erdőklegfőbbértékeaz,hogyazelakácosítottéselakácosodottzalaitájbanmenedékterületkéntszolgálnakazőshonosfajok,élet‐közösségekszámára.Atöbbfafajú,változatosszerkezetűállományoknemcsaktermészetvédelmiszempontbólértékesebbek,hanemvárhatóanazidőjárásiszélsőségeketisjobbanviselikmajd.

HabitatmappingofIllyrianbeechandoak‐hornbeamforestsinZalaHills(WesternHungary)

ThezonalvegetationtypesintheZalaHillsaretheIllyrianbeechforestsintheupperregionsandthe oak‐hornbeam forests at lower elevations.Habitatmapping and survey of protectedplantswasperformedin2016–17inthreesitesofcommunityimportance(SCI):Remetekert,situatedinthenorthernpartofZalaapáti‐hátsmallregion;CsácsiForestandNagykapornakForestsituatedinthenorth‐eastedgeoftheEgerszeg–LetenyeHills.ThemainhabitattypeinRemetekertwastheIllyrian oak‐hornbeam forest. These forests typically had only one canopy level and poorundergrowth.Boththespeciesnumber(18)andthenumberofindividualsoftheprotectedplantswerelow,butCyclamenpurpurascenscouldbefoundonlyhere.IntheNagykapornakForesttheIllyrian Beech forest was typical, with poor herbaceous level. Among the 17 protected plantspeciesoccurredHepaticanobilisandScilladrunensis, theirpopulationswerelarger.Somepartsof Csácsi Forest were the best in naturalness, the most typical habitat was the Illyrian beechforest.Therewasacontinuoustransitionbetweenbeechandoak‐hornbeamforest.Thenumberof protected plant specieswas high (35) and the Illyrian featurewasmore characteristic herethan in the other forests. The presence of Petasites albus and Epipactis atrorubens has aremarkablebiogeographicalimportance.Allofthethreeforestswerecharacterisedbynumerousravines,whichwererichinferns.ThemainconservationvalueoftheinvestigatedforestsisthattheycouldserveasarefugeeforthenativespeciesandbiocoenosesinZalaHills,whichiscoveredwith plantations and spontaneous stands of Robinia pseudoacacia. Forests with more nativespeciesandvariedstructurearenotonlyvaluableinnatureconservationpointofview,buttheywouldbettertolerateweatherextremitiesaswell.

20

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

Degradálódóhortobágyilöszgyepekreliktumfoltjainaksynökológiaiviszonyai

TÓTHAlbert

Kisújszállás;tothberci41@gmail.com

AHortobágyrólkialakultáltalánoskép,hogyazAlföldegyiknagykiterjedésűszikespusztasága.MagyarPál1928‐banmáreztírja:”Nyomatékosankellismételnem,hogyaHortobágyszikestalajánanövényzetegy részenemhalofita,nem igazi szikinövény”. Az egymástól élesen, jól elkülönülőkisebb‐nagyobb foltok degradálódott állapotban lévő löszgyep reliktumok. Különösen a Horto‐bágybelsőpusztáin– Juhos‐hát,Papegyháza,Darassa,Angyalháza– találkozunkezekkela lösz‐gyepmozaikokkal.AHortobágyiTermészetvédelmiKutatótáborVókonyán1976augusztusábankezdtemegvizsgálniezeketadegradálódott,de jelenlegiállapotukbanis löszgyepnektekinthetőtársulásmozaikokat, amelyekre a figyelmet előszörMagyar Pál hívta fel azAdatokaHortobágynövényszociológiai és növénybotanikai viszonyaihoz című tanulmányában. Tábori kutatásainklegfőbbcéljaazvolt,hogy igazolniakartukehortobágyi löszgyepek jelenlegimeglétét.Négyév‐tizedes munkánk során egyértelművé vált e löszgyep mozaikoknak a foltszerű megjelenése.Vizsgálataink eredménye, hogy a szikes környezetben e foltoknak a degradáltsága igen előre‐haladott állapotbanvan.Erősen fellazult társulás szerkezetüket az intenzív elgyomosodás is jóljelzi.Adegradációkövetkeztébenatársulásegykorikarakterfajainakazeltűnéseszembetűnő.AStipacapillataL.a28megvizsgáltterületenmindösszeegyélőhelyen,Darassánvoltfellelhető.Anégyévtizedesvizsgálódássoránmindjobbankirajzolódottegyújtársulásszerkezetésfajössze‐tétel, amelyet akörnyező társulásokbólmindnagyobbszámban „betolakodó” fajokkompetíciósversenyeirányít.Leszögezhetjük,hogymindezekellenére,akorábbifelfogásokellenébenaHorto‐bágyonlétezikegy,aszikestársulásokszorításábanisfennmaradtsajátosalföldilöszpusztagyepreliktum; a Salvio‐Festucetum rupicolae egy átalakulóban lévő, degradálódó, a társulásfejlődésjelenlegiállapotánaktükrözőjeként.

SynecologyofrelictpatchesofdegradedloessgrasslandsinHortobágy(EasternHungary)

A general assumption about the Hortobágy is that the area is a large salt steppe in the GreatHungarian Plain. In 1928, PálMagyarwrote the following: „ I should repeat emphatically, thatseveralof theplantson thisalkali soilof theHortobágyarenothalophyte.”Thearea isbasicallymade of sharply isolated greater or lesser patches that are degraded relicts of loess steppes.TheseloessgrasslandmosaicsarefoundespeciallyintheinnerpartsoftheHortobágy(e.g.Juhos‐hát,Papegyháza,Darassa,Angyalháza).Inhisstudy“Dataforthephytosociologicalandbotanicalrelationshipsof theHortobágy”,PálMagyarwas the firstwhodrewattention to thesedegradedloess grassland mosaics, which were later started to be studied by the Hortobágy NatureConservationResearchCamp inAugust1976 inVókonya.Themainaimofour research in thiscampwastoconfirmthepresenceoftheseloessgrasslandmosaicsintheHortobágy.Duringourfourdecadesofwork,wehaveconfirmed thepatchyappearanceof these loesssteppemosaics.Resultsofourworkshowedanadvancedstateofthedegradationofthesefragmentsunderalkalicircumstances. The intensively growing abundance of weeds shows a strongly modifiedvegetationstructure.Due todegradation, thedisappearanceof character speciesof theoriginalvegetationisconspicuous.Fromthe28investigatedlocality,StipacapillataL.wasfoundonlyinonelocationnearDarassa.Afterfordecadesofstudies,anewstructureofassociationandspeciescompositionwasobserved,which isdirectedby thecompetitionof species colonizing from theadjacenthabitats. Inspiteof this,wecouldstate thata loessstepperelict, surroundedbyalkaliplantassociationshassurvivedandispresentintheHortobágy.TheSalvio‐Festucetumrupicolaeisadegradedassociationintransition,reflectingthepresentstateofassociationdevelopment.

21

ANövényökológiaéscönológiaszekcióelőadásai

Elnök:Botta‐DukátZoltán

MTADAB‐székház,BognárRezső‐terem

2018.február24.8.30–12.50

22

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

Növényekéshangyákkarsztosmikrorefúgiumokban:változatosmikroklimatikusviszonyok,hasonlóelőfordulásimintázatok

BÁTORIZoltán1*,VOJTKÓAndrás2,FARKASTünde3,TÖLGYESICsaba1,4,KISSPéterJános1,LŐRINCZIGábor1,KÁNTORNoémi1,TANÁCSEszter5,JUHÁSZOrsolya1,MÓDRAGábor1&MAÁKIstvánElek1,6

(1)SzegediTudományegyetemÖkológiaiTanszék,H‐6726Szeged;

(2)EszterházyKárolyEgyetemNövénytaniTanszék,H‐3300Eger;(3)AggtelekiNemzetiParkIgazgatóság,H‐3758Jósvafő;(4)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(5)MTAÖkológiaiKutatóközpont,TerresztrisÖkológiaiOsztály,H‐2163Vácrátót;(6)PolishAcademyofSciences,MuseumandInstituteofZoology,00‐679Warsaw,Poland;*zbatory@gmail.com

Amikrorefúgiumokolyankisméretűterületek,melyekhozzájárulnakafajokhosszútávúfennma‐radásáhozaszámukrakedvezőtlenmakroklimatikusviszonyokközött.Akarsztosterületekjelleg‐zetes mikrorefúgiumai a hűvös és párás mikroklímával rendelkező töbrök, melyek fontosszerepet játszhatnak a boreális és a montán növényfajok megőrzésében. Korábbi vizsgálatokalapjánanövényekésahangyakolóniákközöttszámoshasonlóságfigyelhetőmegkörnyezetiigé‐nyeik,azegyadottélőhelyrekifejtettökológiaihatásuk,terjedésüksajátosságastb.tekintetében.Vizsgálatainkcéljavolt,hogyösszehasonlítsukahangyákésnövényekelőfordulásimintázataitaBükkhegységgyepestöbreiben.Háromnagyméretűtöbörészakiésdélikitettségűlejtőin,atöb‐rökalján,valamintakörnyezőkarsztplatónvégeztükavizsgálatokat.Ahangyákesetébennemin‐vazívcsalétkesmintavételezéstalkalmaztunk,míganövényzetet1×1mnagyságúkvadrátokkalmintáztukmeg. Általánosított lineáris kevertmodelleket és a fidelitásmérésén alapuló eljárásthasználtukazelemzéseksorán.Atöbrökaljaésészakikitettségűlejtőikulcsfontosságúélőhely‐kéntszolgáltaknemcsakahűvösebbésnedvesebbklímáhozadaptálódottnövényfajok(példáulAconitummoldavicum),hanemahűvösebbklímáhozadaptálódotthangyafajok(példáulMyrmicaruginodis)számárais.Adélikitettségűlejtőkönszámosolyanhangya‐(példáulMyrmicasabuleti)és növényfajt (például Iris variegata) találtunk, melyek melegebb és/vagy szárazabb klímáhozadaptálódtak,mígaplató fajaiátmenetiklimatikusviszonyokat jeleztek(példáulLasiusnigerésPrimulaveris).Ahangya‐ ésnövényfajokelőfordulásimintázataiban jelentkezőhasonlóságarraenged következtetni, hogy a klímaváltozások soránmindkét élőlénycsoport közösségei hasonlóirányúváltozásokonmehetnekkeresztül.AkutatásazNKFIHK124796pályázat támogatásávalvalósultmeg.Similardistributionpatternsofantsandplantsinkarsticmicrorefugia

Microrefugiaaresmallsiteswherespeciescansurviveduringregionalclimaticchanges.Thedoli‐nesofthekarstsurfacesmayconstituteimportantmicrorefugia,asthermalinversionmaintainscooler conditionswithin them.Therefore, theymayplay an important role in preserving relictpopulationsofborealandhigh‐mountainspecies.Antcoloniesandplantssharemanysimilaritiesregarding their ecological effects on habitats, their dispersal patterns and their environmentalneeds.Weaimed tocompare thedistributionpatternsofants andplants in three largedolinesand their surroundings in theBükkMountains (Hungary).Wesampled thenorth‐facing slopes,south‐facing slopes, bottomsofdolines, and theplateau regionbetweendolinesusingbaits forantsand1m×1mplotsforplants.GeneralizedLinearMixedModelsandfidelitymeasurementswere used for the analyses. We found that the north‐facing slopes and bottoms of dolinesprovided key habitats for ants (e.g.Myrmica ruginodis) and plants (e.g.Aconitummoldavicum)adapted to cooler and/ormoister conditions. The south‐facing slopes acted as keyhabitats forspecies adapted to warmer and/or drier conditions (e.g.Myrmica sabuleti and Iris variegata),while species of the plateau indicated intermediate conditions (e.g. Lasius niger and Primulaveris).We can conclude that slope position and aspect have a significant effect on the speciescomposition of both ants andplants in dolines. Basedon this newevidence on the similaritiesbetweenantsandplants,weexpectthatsimilarchangesintheirassemblagesmightoccurinthefutureasaresultofclimatechange.ThisresearchwassupportedbytheNKFIHK124796grant.

23

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)

Anagyobbmagvúlágyszárúakszűkebbelterjedésiterülettelrendelkeznek

SONKOLYJudit1,2*,DEÁKBalázs3,VALKÓOrsolya3,MOLNÁRV.Attila4,

TÓTHMÉRÉSZBéla2,3&TÖRÖKPéter1,2(1)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(2)

DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;(3)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(4)DebreceniEgyetemNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;

*judit.sonkoly@gmail.comFeltételezhető,hogyakisebbmagokhatékonyabbterjedésemiattanövényfajokelterjedésiterü‐leténeknagyságanegatívankorrelálamagtömegükkel.Célunkazvolt,hogymegvizsgáljukeztahipotézist,miszerint amagtömeg és az elterjedési területnagyságaközött csereviszony (trade‐off)állfenn.Akörnyezetitényezőkésazelterjedésiterület,valamintamagtömegközöttiössze‐függésvizsgálatánkeresztülcélunkvoltannakvizsgálata,hogymelyélőhelyekfajailehetnekkülö‐nösen veszélyeztetettek. Ennek vizsgálatára a pannon flóra 1600 lágyszárú fajának elterjedésiterületésmagtömegadatait,valamintanedvesség‐,fény‐éstápanyagigényrevonatkozóökológiaiindikátorértékeithasználtuk.Amagtömegcsökkentazelterjedésiterülettelavizsgáltfajokeseté‐ben,eredményeinktehátapannonflóralágyszárúfajaiesetébenmegerősítikamagtömeg–elter‐jedésiterületcsereviszony(trade‐off)létét.Amagtömegnőttafény‐éstápanyagigénynövekedé‐sével,viszontanedvességigénynövekedésévelcsökkent.Azelterjedésiterületanedvesség‐ésatápanyagigénynövekedésévelnőtt,viszontafényigénynövekedésévelcsökkent.Megállapítottuk,hogyamagas fényintenzitással jellemezhető,dealacsonyvíz‐és tápanyagellátottságúélőhelyekfajaiszűkebbelterjedésűek.Eredményeinktehátalátámasztják,hogyazolyan tápanyagszegény,szárazélőhelyek,mintpéldáulaszárazgyepekfajaiszűkelterjedésűek,ésezáltalveszélyeztetett‐ebbek,mintanedveséstápanyagbangazdagélőhelyekfajai.Báreredményeinkaregionálisflóravizsgálatánalapulnak,avizsgáltfajoknagyszámaésaglobáliselterjedésiterülethasználatamiatteredményeinkhozzájárulhatnakaglobálisbiogeográfiaimintázatokmegértéséhez,aminélkülöz‐hetetlenatermészetvédelmiprioritásokéscélkitűzésekmeghatározásához.

LargeseededherbshaveasmallrangesizeOuraimwastotestthehypothesisthatthereisanegativecorrelationbetweentheseedsizeandrangesizeofherbaceousspeciesduetothegenerallybetterdispersabilityofsmallerseeds;thus,thereisatrade‐offbetweenseedsizeandrangesize.Wealsostudiedtherelationshipsbetweenenvironmental factorsandseedandrangesize inorder to identifyhabitatswherespecieshavesmallrangesizesandmaybevulnerable.Wecollecteddataforseedmass,globalrangesize,andindicators for environmental factors for 1,600 herbaceous species of the Pannonian Ecoregionfrom the literature, and we tested the relationships between seed mass, range size andenvironmentalfactors.Wefoundthatseedmassandrangesizearenegativelyrelated;thus,ourresults confirmed that there is a trade‐off between seed size and range size in the PannonianEcoregion. Seedmass increasedwith the increase of light availability and nutrient supply, butdecreasedwithincreasingsoilmoisture.Rangesizeincreasedwithincreasingsoilmoistureandnutrient supply, but decreased with increasing light availability. Thus, species of habitatscharacterisedwithhighlightavailabilityandlowsoilmoistureandnutrientsupplyhaveasmallrangesize.Ourresultscorroboratetheassumptionthatspeciesofdry,infertilehabitats(suchasdrygrasslands)maybemorevulnerablethanspeciesofwetandfertilehabitatsandneedextraconservationeffort.Althoughour results arebasedona regional flora,due to theuseofglobaldistribution range and the remarkably high number of species, our study supports theunderstandingofglobalbiogeographicpatternswhichisindispensablefordefiningconservationpriorities.

24

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

TavaszierdeigeofitonokökológiaijellegzetességeiCZÓBELSzilárd1*,NÉMETHZoltán1,VARGAEnikő1,NAGYGYÖRGYEmeseDalma1&SZIRMAIOrsolya2

(1)SzentIstvánEgyetemTermészetvédelmiésTájökológiaiTanszék,H‐2100Gödöllő;(2)SzentIstván

EgyetemGödöllőiBotanikusKert,H‐2100Gödöllő;*czobel.szilard@mkk.szie.huHárom, Európa lombhullató erdeinek aljnövényzetében tavasszal jellemző faj, az Anemoneranunculoides L., a Corydalis solida L. és a Ranunculus ficaria L. ökológiai és ökofiziológiaijellemzőit,valamintállományszintűgázcseréjénekléghőmérséklet‐,levélfelület‐ésfényintenzitásfüggését vizsgáltuk. A tanulmányozott fajok állományai fontos szerepet töltenek be a közép‐európailombhullatóerdőtársulásoktavasziaszpektusában.Akiválasztottfajokdomináltaállandókvadrátokban heti rendszerességgel és párhuzamosan vizsgáltuk mindhárom taxon százalékosborítását, fenológiájának‐, talajlégzésének‐, nettó ökoszisztéma CO2 gázcseréjének (NEE)‐, földfeletti‐ és föld alatti biomasszájának szezonális dinamikáját, illetve utóbbiak szén‐ és nitrogéntartalmát.Ameteorológiai adatokat folyamatosan rögzítettük a felsoroltmérésekkel egyidőben.AzállományszintűNEE‐ésvízgőzmérésekhezsajátfejlesztésű,hordozható,nem‐destruktív,nyíltrendszerbenüzemelőkamrátésCiras2infravörösgázanalizátorthasználtunk.AvizsgálatokataSzent István Egyetem Gödöllői Botanikus Kertjének természetes eredetű tölgyes állományábanvégeztük. A kutatás a tavaszi erdei geofitonok teljes vegetációs ciklusát lefedte. A vizsgáltgeofitonok röviddel hóolvadás után előbújtak és két hónapon belül befejezték föld felettinövekedésüket,beleértveatermésképzéstis.Relatíverövid,efemerjellegűéletciklusukellenéreminden taxon állománya jelentős szénmegkötést mutatott. A biomassza allokáció vizsgálatoksoránolyan folyamatokat ismertünk fel, amelyeknélkülözhetetlenek ahhoz, hogymegértsük azerdeigeofitonoktúlélésistratégiáját.

EcologicalcharacteristicsofforestspringgeophytesEcologicalandecophysiologicalcharacteristicsandresponsesofstandlevelgasexchangestoairtemperature,leafareaindexandlightintensitywereexaminedinthreeEuropeanvernalspecies,AnemoneranunculoidesL.,CorydalissolidaL.andRanunculusficariaL.,growingonthefloorofadeciduousbroad‐leavedforest.ThestandsoftheinvestigatedspeciesareimportantpartsoftheCentralEuropeanspringpatternindeciduousforestcommunities.Percentagecoverofeachtaxa,seasonaldynamicsofphenology,soilrespiration,NetEcosystemCO2Exchange(NEE),aboveandbelowgroundbiomassand itscarbonandnitrogencontent ineachspringgeophytedominatedpermanent plots were studied simultaneously on a weekly basis. Parallel with the episodicmeasurements meteorological data were continuously recorded. To measure NEE and watervapouratstandlevelaself‐developed,portable,non‐destructiveopenchambersystemandCiras2infraredgas‐analyserwereused.InvestigationwascarriedoutinthenaturaloakforeststandoftheGödöllőBotanicalGardenofSzentIstvánUniversity,andcoveredthewholevegetationperiodof forest spring geophytes. The studied geophytes appeared shortly after snow melt andcompletedtheirabovegroundgrowth,includingfruitproduction,within2months.Despitetheirrelatively short ephemeral lifecycle the stand of each taxa showed a considerable high carbonsequestration.During the investigation of biomass allocations suchprocesseswere recognized,whichareessentialtounderstandthesurvivalstrategyofforestgeophytes.

25

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Atengerpartidánkanálfű(CochleariadanicaL.)terjedésesózottutak

menténMagyarországonésEurópában

FEKETERéka1*,MESTERHÁZYAttila2,VALKÓOrsolya3&MOLNÁRV.Attila1(1)DETTKNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(2)HortobágyiNemzetiParkIgazgatóság,H–4024Debrecen;(3)DebreceniEgyetemÖkológiaiTanszék,H‐4032Debrecen;*feketereka722@gmail.com

Azúthálózatutóbbiévszázadbantapasztalhatórobbanásszerűnövekedéseszámosnövényfajter‐jedésétsegítielő.Azutaktélicsúszás‐mentesítésérehasználtsóazútszegélyekenújélőhelyeketbiztosítegyesstressz‐toleráns,sótűrőfajokszámára.MunkánksoránegyEurópaatlantipartvidé‐keirőlszármazó,Magyarországon2016‐banfelbukkantegyéveshalofiton,adánkanálfűterjedé‐sétvizsgáltuk.Egyrésztösszegyűjtöttükanövénykontinentáliseurópaielőfordulásiadatait,hogynyomon kövessük a terjedését. Másrészt két éven keresztül követtük a hazai állományokváltozását.Vizsgáltukafajsótűréséthazailelőhelyeinektalajelemzéseiés19különbözőkonyha‐só‐koncentrációjúközegenésszikestalajonvégzettcsíráztatásikísérletekalapján.Meghatároztukazegyedekreproduktívjellemzőit(virágzóhajtásokszámát,avirágokszámátésamagoktermé‐senkéntiszámát).AfajközutakmenténeddigakontinentálisEurópa8országábankerültelő.Szá‐mításainkszerintmintegy62–65km/évsebességgelterjedazeurópaiutakmentén.Hazánkbanafajtnégy lelőhelyen találtukmeg,amelyek talajaegyarántmagassótartalommal jellemezhető.A0,5%‐ot meghaladó NaCl‐koncentráció szignifikáns negatív hatással volt a csírázási arányokra,ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a csírázás még rendkívül sós, 2%‐os NaCl‐koncentrációjúszubsztrátonisbekövetkezett.Alegnagyobbmagyarországiállománykiterjedésetöbbmint99%‐kalcsökkent2017‐re,mígamásodiklegnagyobbpopulációterületetöbbmint30%‐kalnőtt.Bárafajalkalmazkodhatatalajmagassótartalmához,azállományoknagyságábanbekövetkezettgyorsésjelentősváltozásokaztmutatják,hogyafajpopulációdinamikájaahelyicsapadékmennyiségésatalajtípusközöttikölcsönhatásoktólfügghet.KészültazOTKAK108992pályázattámogatásával.

Thespreadofamaritimehalophyte(CochleariadanicaL.)alongsaltedHungarianandEuropeanroads

The growing expansion of road networks facilitates the dispersal ofmany plant species alongroadsides.Inthesespecialhabitats,useofde‐icingsaltcanprovidesuitablehabitatconditionsforthe establishment of stress‐tolerant halophytes. This study investigates the spread of an alienhalophyte;Danishscurvygrass(Cochleariadanica)incontinentalEurope.ThespeciesisnativetotheAtlanticshoresofEurope,andhasalreadyspreadinmanycountriesalongroadsides,buthasbeenrecentlydiscoveredinHungary.Weexaminedtheadaptationabilityofthespeciesto localsoil conditions by soil analyses and germination tests on 19 differentNaCl concentrations andalkalisoils.Wemeasuredthenumberoffloweringstems,numberofflowersinaninflorescenceand number of seeds per fruit. Cochlearia danica has been observed along roadsides in 8countries in continental Europe. Literature data show a rapid spread of the species alongEuropean roads,with velocityof range expansionof 62–65km/year. InHungarywe found thespecies at four roadside localities characterised by high soil salt content. Germination testsshowedasignificantnegativeeffectofNaClconcentrationongerminationratesabove0.5%NaCl,butgerminationoccurredevenonextremelysalinesubstrateswith2%NaClconcentration.TheareaofthelargestHungarianpopulationdecreasedbymorethan99%,andtheareaofthesecondlargestpopulationincreasedbymorethan30%between2016and2017.Eventhoughthespeciescould adapt to high salinity in the soil, these rapid and marked changes in population sizessuggest that the population dynamics of the speciesmay depend on interactions between theamountoflocalprecipitationandsoiltype.TheworkwassupportedbyOTKAK108992grant.

26

Előadásokösszefoglalói/Abstractsoforalpresentations

Alegeléshatásáramegnyilvánulófacilitációújaszpektusai:kisléptékűszegélyhatáséssűrűségfüggés

KELEMENAndrás1,2,VALKÓOrsolya2,DEÁKBalázs2,MIGLÉCZTamás1,3,TÓTHKatalin3,

TÖLGYESICsaba4,5,TÖRÖKPéter5,KUNRóbert6,FEKETERéka7,MOLNÁRZsolt8,VADÁSZCsaba9&TÓTHMÉRÉSZBéla2,3

(1)MTATKIPosztdoktoriKutatóiProgram,H‐1051Budapest;(2)DEÖkológiaiTanszék,H‐4032

Debrecen;(3)MTA‐DEBiodiverzitásKutatócsoport,4032‐Debrecen;(4)SZTEÖkológiaiTanszék,H‐6726Szeged;(5)MTA‐DELendületFunkcionálisésRestaurációsÖkológiaiKutatócsoport,H‐4032Debrecen;(6)SzIE,H‐2103Gödöllő;(7)DENövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(8)MTAÖK,H‐

2163Vácrátót;(9)KiskunságiNemzetiParkIgazgatóság,H‐6000Kecskemét;,*kelemen.andras12@gmail.com

A gyepekvédelmeésműködésükmegértése szempontjából fontos ismernünk, hogyanváltoznakanövényfajokközöttikölcsönhatásoklegeléshatására.Azállatokáltalnemkedvelt,gyakrannagyter‐metűfajok,amelyeklegeléshiányábankompetítorkéntviselkedhetnek,legelőkön–védőhatásukmi‐att–facilitátorráválhatnak.Annakellenére,hogyezegysokatvizsgáltmechanizmus,számosrészle‐téthomályfedi.Kétkutatásunkbanakövetkezőkérdéseketvizsgáltuk:(i)Különböznek‐eafajokkö‐zötti kölcsönhatások a legelő állatok által nem kedvelt növények által kialakított „biotikus refúgi‐umok” belsejében és azok szegélyében? (ii)Hogyan függnek a fajok közötti kölcsönhatások a nemkedveltnövényekborításától?AkutatástaTurjánvidéken,közepesintenzitással,marhávallegeltetettrétsztyeppekenvégeztük.Azelsővizsgálat soránkisméretű (kb.40cmmagasés40cmátmérőjű)egybibésgalagonyákfajgazdagságraésvirágzásisikerregyakorolthatásátvizsgáltuk,acserjékbelse‐jébenésazokszegélyén.Amásodikvizsgálatbanazorvosiziliztömegességigradiensementénvizs‐gáltukugyanezenváltozókat.Kimutattuk,hogyafajszámagalagonyákszegélyébenvolta legmaga‐sabb és a cserje belsejében nemkülönbözött a nyílt legelőn detektált értékektől. A fajok virágzásisikerehasonlóvoltacserjebelsejébenilletveaszegélybenésezekazértékekmagasabbakvoltakanyíltlegelőndetektáltaknál.Mindafajgazdagság,mindavirágzásisikeregycsúcsúgörbévelírhatólea növekvő zilizborításmentén. Kutatásaink alapján elmondhatjuk, hogy a legelő állatok által nemkedveltfajokpozitívhatássalvannakagyepekvegetációjára,amígegybizonyosborításnál(kb.30%)alacsonyabbmennyiségbenvannakjelen.

Newaspectsofgrazing‐mediatedfacilitation:small‐scaleedgeeffectanddensitydependence

Positiveandnegativeinteractionsco‐occurinplantcommunitiesandareshiftedfromcompetitiveto facilitativedirectionundergrazing,becauseunpalatablespeciesprovideaprotection fromgra‐zingforotherspecies.Thisisawell‐knownmechanism;howeverthereislittleknowledgeabouttheeffectofunpalatableplantsonotherspeciesdependingontheirposition(growingbeneathbioticre‐fugesorintheiredges).Moreoverthereareonlyfewstudiesthathavefocusedongrazing‐mediateddensitydependenceofbiotic interactions.Thereforeweperformedtwostudiestodisentanglethefollowinghypotheses:(i)Neteffectofbioticinteractionsdifferintheinteriorandintheedgeofthebiotic refuges. (ii) Species richnessand flowering success followaunimodal curve along the gra‐dientofbenefactordensity.Weperformedourstudiesinmeadowsteppeswithmediumintensitycattlegrazing.Inthefirststudyweassessedtheeffectsofsmallshrubsonspeciesperformancecon‐sideringthreetypesofmicrosites:shrubinterior,edgeofshrubandopenpasture.Inthesecondre‐searchwestudiedthechangesofspeciesrichnessandfloweringsuccessofunderstoryspeciesalongthedensitygradientofanunpalatableherbaceousplant.Inthefirststudythehighestspeciesden‐sitywasfoundattheedgeofshrubsandthefloweringsuccesswassignificantlyhigherinshrubinte‐riorsandedgesthanintheopenpasture.Inthesecondstudywedetectedhumped‐shapeeffectofthe increasingbenefactordensityon floweringsuccessandspeciesrichnessofunderstoryplants.Ourstudiessuggestthatretainingasparsepopulationofunpalatableplantsisadvantageousfromaconservationpointofview.

27

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)

Síkságijellegűgyertyános‐tölgyeseink(Circaeo‐Carpinetums.l.)összehasonlító‐cönológiaivizsgálata

KEVEYBalázs

PécsiTudományegyetemÖkológiaiTanszék,H‐7624PécsIfjúságútja6.;keveyb@gamma.ttk.pte.hu

Alföldünk–ahozzákapcsolódófolyó‐mentisíkságokkal–meglehetősenheterogéntáj,sezmeg‐mutatkoziknövényvilágábanis.EgyrésztaKárpát‐medencébentöbbféleéghajlatitípus–tájegy‐ségenkénteltérőarányban–keveredik,másrésztakülönbözőiránybólérkezőfolyókmásésmásösszetételűpropagulumothoznakmagukkal és terítik szét árterületeiken.A hazai síkvidéki jel‐legűgyertyános‐tölgyesekvizsgálatát1974‐benkezdtemel,sjelenlegmármintegy1100cönoló‐giaifelvételállrendelkezésemre.Efelvételianyagalapjánigyekszemosztályozniaztaheterogénasszociációt,amelyetévtizedekenátQuercorobori‐CarpinetumSOÓetPÓCSinSOÓ1957,újabbanpedigCircaeo‐CarpinetumBORHIDI2003néventartottunknyilván.Avizsgálatoterősenmegnehe‐zítette az, hogy egyes tájakon a gyertyános‐tölgyesek csak töredékesen fordulnak elő (példáulTiszántúl,Körös‐vidék,Duna–Tiszaköze,Mezőföld,Hanság,Gönyüi‐homokvidék),ígyafragmen‐táció és az izoláció hatására fajkészletük átalakult, elszegényedett. Az ilyen tájak gyertyános‐tölgyeseirőlkészültfelvételeketegyelőrekihagytamavizsgálatokból,sazolyantájakállományaitelemeztem, ahol e társulás állományai viszonylag gyakoribbak és természetszerű állapotbanvannak.Ahagyományoséssokváltozóselemzésekutánazalábbimódonosztályozhatókasíkságijellegűgyertyános‐tölgyesek:1.Circaeo‐CarpinetumBORHIDI2003(üdeártereken):a)gageetusumspathacei: Bereg–Szatmári‐sík, Bodrogköz. b) veronicetosummontanae: Dráva‐sík, Mura‐vidék,Kerka‐vidék. c) leucojetosum verni: Vasi‐Rába‐völgy, Rábaköz, Marcal‐medence. 2. Carpesioabrotanoidis‐CarpinetumKEVEY,BORHIDIetTÓTHI.inBORHIDI&KEVEY1996:Alsó‐Duna‐ártér(üdeártereken).3.Corydalicavae‐CarpinetumKEVEY2008:Harkány‐Nagynyárádi‐sík,Kerecsend,Ohat,Zámolyi‐medence (üde lösztakarón). 4. Fraxino pannonicae‐Carpinetum SOÓ et BORHIDI in SOÓ1962: Belső‐Somogy, Nyírség, Duna–Tisza köze (üde homoktakarón). 5. Scillo vindobonensis‐CarpinetumKEVEY2008:Szigetköz,Hanság(kavicstakarón).Comparativecoenologicalsurveyoflowlandoak‐hornbeamforests

(Circaeo‐Carpinetums.l.)

TheGreatHungarianPlain–withitsfloodplains–isaconsiderablyheterogenouslandscapewhichalsoaffectsitsflora.Ontheonehand,ineachregionoftheCarpathianBasinseveraltypesofclimatemixindifferentproportions,ontheotherhand,riversarrivingfromdifferentdirectionstransportdifferentpropagules anddeposit them in their floodplain. I started surveyingHungarian lowlandoak‐hornbeamforestsin1974,andnowIhavearound1100coenologicalrecords.BasedonthesedataIaimedtoclassifythisheterogenousassociation,whichwascalledQuercorobori‐CarpinetumSOÓetPÓCSinSOÓ1957fordecades,butlatelyiscalledCircaeo‐CarpinetumBORHIDI2003.Difficultieswereraisedinthesurvey,becauseinparticularregionsoak‐hornbeamwoodlandswerefragmented(e.g. Tiszántúl, Körös‐vidék, Duna–Tisza köze,Mezőföld, Hanság, Gönyüi‐homokvidék), thus theirspeciescompositionhavechangedandbecomespecies‐poor.Recordsmadeinsuchoak‐hornbeamwoodlandswere eliminated from the study, so only those recordswere analysed,which derivedfrom regions where these associations were more frequent and semi‐natural. Based on thetraditional and multivariate analyses carried out so far, lowland oak‐hornbeam forests can beclassified as follows: 1. Circaeo‐Carpinetum BORHIDI 2003 (on mesic floodplain): a) gageetusumspathacei: Bereg‐Szatmári‐sík, Bodrogköz. b) veronicetosum montanae: Dráva‐sík, Mura‐vidék,Kerka‐vidék. c) leucojetosum verni: Vasi‐Rába‐völgy, Rábaköz, Marcal‐medence. 2. Carpesioabrotanoidis‐Carpinetum KEVEY, BORHIDI et TÓTH I. in BORHIDI – KEVEY 1996: Alsó‐Duna‐ártér (onmesic floodplain).3.Corydalicavae‐CarpinetumKEVEY2008:Harkány‐Nagynyárádi‐sík,Kerecsend,Ohat, Zámolyi‐medence (onmesic loess). 4.Fraxinopannonicae‐Carpinetum SOÓetBORHIDI in SOÓ1962:Belső‐Somogy,Nyírség,Duna–Tiszaköze(onmesicsand).5.Scillovindobonensis‐CarpinetumKEVEY2008:Szigetköz,Hanság(ongravel).

28

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)

Tőkésrécék,mintvízipáfrányokésvirágosnövényekterjesztői

LOVAS‐KISSÁdám1*,VIZIBalázs1,VINCZEOrsolya2,MOLNÁRV.Attila1&AndyJ.GREEN3

(1)DETTKNövénytaniTanszék,H‐4032Debrecen;(2)DETTKEvolúciósÁllattaniTanszék,H‐4032Debrecen;(3)EstacionBiologicaDoñana,41092

Sevilla,Spain;*epipactispalustris@gmail.comAmadarakfontosszerepettöltenekbeanövényekterjesztésében,ésbárarecensirodalomelső‐sorban a gyümölcsevő fajokra koncentrál, a legutóbbi tanulmányok rámutattak a vándorlóvízimadarakjelentőségéreanövényekhosszútávúendozoochórterjedésében.Ugyanakkorkevéskísérletes terepi vizsgálatot folytattak a témakörben, amelyek révén azonosítani lehet avízimadarakáltalterjesztettfajokat.Ígytöbbekközöttarrasemvoltegyértelműbizonyíték,hogyvízipáfrányokisképesekendozoochórmódonterjednivízimadarakrévén.Munkánksorántőkésrécéktől(Anasplatyrhynchos)származó,öthelyrőlszármazóürülékmintát(n=215)vizsgáltunk,melyeketazőszivonulásidején,aTiszaésBalatonkörnyékéngyűjtöttünk.Amintákfeldolgozásasorán a sértetlen propagulumokat kiválogattuk és standard körülmények között, csíráztatássalvizsgáltuk életképességüket. A vízi rucaöröm (Salvinia natans) nevű harasztfaj összesen 381makrospóráját32mintábantaláltukmeg,amelyekközül16életképesnekbizonyult.Munkánkazelső terepi igazolása a vízipáfrányok madarak általi endozoochór terjesztésének. Összesen 21további növényfaj szaporítóképletét is megtaláltuk, melyből 8 taxon életképesnek bizonyult. Amintákbólösszesen13szárazföldifajtmutattunkki;alegtöbbesetbenmocsáriésvízinövényeket,mint például a zsióka (Bolboschoenus maritimus) vagy a fésűs békaszőlő (Potamogetonpectinatus). Mindössze négy növényfaj magja mutatott endozoochór morfológiai adaptációt.Tanulmányunk során kimutattuk a terjesztett növényfajok térbeli variabilitását egy vándorlóvízimadár által. Elsőként bizonyítottuk terepi körülmények között a páfrányok madarak általiendozoochór terjesztését. Készült az OTKA K108992 pályázat támogatásával. Lovas‐Kiss ÁdámmunkájátazEMMIÚNKP‐17‐3‐I‐DE‐385kódszámúÚjNemzetiKiválóságProgramjatámogatta.

EndozoochoryofaquaticfernsandangiospermsbymallardsModernliteratureonplantdispersalbybirdsfocusesmainlyontheimportanceoffrugivoryandscatter‐hoarding, yet recent studies show that endozoochory by migratory waterbirds is animportantmechanismoflong‐distancedispersalforabroadrangeofplants.Nevertheless,thereisa lack of empirical field studies that identify the plants dispersed by waterbirds in acomprehensivemanner. Inparticular, so far therearenodetailedstudiesof the levelof spatialvariation in the plant taxa dispersed by a waterbird vector, and no clear demonstration thataquatic ferns can be dispersed by endozoochory. Consequently, we remain ignorant of thenetworksofdispersalinteractionsbetweengranivorouswaterbirdsandplants.Fivesetsoffaecalsamples(totaln=215)werecollectedfrommallardsAnasplatyrhynchosonautumnmigrationintheHevesi‐holmandBalatonregionsinHungary,centralEurope.Intactdiasporeswereextracted,identified and their germinability assessed under standard conditions. Macrospores of thefloatingwatermossSalvinianatanswererecordedin32samples,andatotalof16macrosporesgerminated, providing the first field demonstration of endozoochory of ferns by birds. Of 21angiospermtaxarecorded(ofwhich8germinated),13wereterrestrialspecies,althoughthemostabundanttaxawereaquaticspeciessuchasthealkalibulrushBolboschoenusmaritimusandthesagopondweedPotamogetonpectinatus.Only fourof the taxahadanendozoochory syndrome.Thisisauniquestudyofthespatialvariationinplantsdispersedbyendozoochorybyamigratorywaterfowl species with a high taxonomic resolution, with the first demonstration of avianendozoochoryofferns.TheworkwassupportedbyOTKAK108992grant.

29

XII.AktuálisFlóra‐ésVegetációkutatásaKárpát‐medencében(Debrecen,2018)Nyílthomokigyepekcönológiaiéstalajtanivizsgálata.Egyeduralkodófaj‐eaFestucavaginataaDuna–Tiszaközinyílthomokigyepekben?

PENKSZAKároly1*,SZABÓGábor1,ZIMMERMANNZita1,CSONTOSPéter2,WICHMANNBarnabás1,SZENTESSzilárd1,BARCZIAttila3,MICHELIErika4,FUCHSMárta4,PÁPAYGergely1,JÁRDIIldikó1&S.‐FALUSIEszter1

(1)SzentIstvánEgyetemNövénytaniTanszék,H‐2100Gödöllő;(2)MTAATKTalajtaniésAgrokémiaiIntézet,H‐1022Budapest;(3)SzentIstvánEgyetemTermészetvédelmiésT�