pedagógiai - sulinet · 2 1. bevezető a keresztény hit egy közösség ölén születik és...
TRANSCRIPT
Pedagógiai
program
Szent Anna Katolikus Általános Iskola
1
Tartalom 1. Bevezető ................................................................................................................................. 2
1.1. Hivatalos adatok .............................................................................................................. 3
1.2. Működésünk törvényi feltétele: ....................................................................................... 3
1.4. Iskolánk története, helyzete, küldetésünk........................................................................ 5
2. Iskolánk nevelési programja ................................................................................................... 8
2.1. Az iskolában folyó nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........ 8
2.2. A nevelési elveink mentén a következő személyiségideál kialakítására törekszünk .... 12
2.3. Módszerek, eljárások: ................................................................................................... 15
2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eljárások ...................................... 18
2.5. Közösségfejlesztés ........................................................................................................ 21
2.6. Egészségnevelési program ............................................................................................ 25
2.7. A Szent Anna Katolikus Általános Iskola Környezeti nevelési programja................... 42
2.8. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására........................ 60
2.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...... 62
2.10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................... 65
2.11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................... 68
2.12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása .................................................... 72
2.13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................. 75
2.14. A pedagógiaim végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és
felszerelések jegyzéke .......................................................................................................... 79
2.15. A szülő a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének
lehetőségei ............................................................................................................................ 80
3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE ........................................................................................ 85
4. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE ......................................................................... 90
2
1. Bevezető
A keresztény hit egy közösség ölén születik és növekszik. Az iskola azért tanít, hogy neveljen,
vagyis, hogy belülről alakítsa az embert.
Ezért elkerülhetetlen, hogy az iskola - burkoltan, vagy kifejezetten
határozott világnézetre hivatkozzék.
Az iskolának mint nevelő intézménynek kilejezett feladata, hogy feltárja műveltség erkölcsi
és vallási dimenzióit.
Erkölcsi szabadság csak az abszolut értékkel kapcsolatban lehetséges:
Ezektől függ az ember életének értelme és értéke.
(A katolikus iskola, Róma, 1977.)
3
1.1. Hivatalos adatok
Az iskola
neve: Szent Anna Katolikus Általános Iskola
címe: Szany Ifjúság u.1.sz. 9317
A fenntartó
neve: Győregyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság
címe: Győr, Káptalandomb 1.
Az alapító
neve: Római Katolikus Egyházközség
címe Szany, Kossuth u. 56.sz.
Az alapító okirat kelte: 1992. július 30.
A működési engedélyt
kiadó szerv:
neve: Szany Nagyközség Önkormányzata
címe: Szany, Kossuth u. 5. sz.
A működési engedély kelte: 1992. augusztus 14.
A közoktatási megállapodás
megbízójának
neve: Győregyházmegyei Hatóság
címe: Győr, Káptalandomb 1.
A közoktatási
megállapodás kelte:
1994. május 6.
Tanulólétszám Max: 400 fő /2003-ban 264 fő/
1.2. Működésünk törvényi feltétele:
Az alapító okirat
Kelte: 1992. július 30.
Utolsó módosítása: 2004. március 30.
Iskolánk feladatait és szolgáltatásait lásd: Alapító okirat
4
1.3. A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere
Teológiai megfontolások
A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít,
hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." (Kat.Isk.29.) Minden tudás, amely mögött
nem áll erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. Ezért minden tudást az örök élet fényében kell
felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni.
A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság
felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék
önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak
bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az
Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.
Mint tudjuk, a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel,
ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja
el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőktől, az iskolában a tanároktól). Ha azt
látja, hogy a felnőttek a szabadidejüket mindig tévénézéssel töltik, valószínűleg neki sem lesz
majd jobb ötlete.
Amikor tehát a katolikus iskolákról, a katolikus nevelésről akarunk szólni - mivel Jézus
által adott küldetésről van szó -, fontoljuk meg:
- a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetés;
- az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit;
- a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat.
Szentírás
Jézus többször bizonyítja szeretetét a gyermekek iránt: „Akkor gyermekeket vittek hozzá,
hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket, Jézus
azonban így szólt: Hagyjátok csak a gyermeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek
hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa." (Mt 19,13-I S)
Jézus isteni küldetésben járt és valósította meg az Atya akaratát, hogy üdvözítse a világot.
Ezért az Egyház tanítása szerint a keresztény nevelésnek példaképe és alapja maga Krisztus.
Minden tanítónak, nevelőnek magatartását, gondolatvilágát Jézus evangéliumi
szellemiségének kell áthatnia.
Ez a magatartás jellemezze a mai pedagógusokat is: „... tanuljatok tőlem, mert szelíd
vagyok és alázatos szívű ..." (Mt 11,29)
Zsinati dokumentumok és megnyilatkozások
A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis
Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az
Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy
nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség
útját minden embernek, a hívők számára át kell adnia Krisztus életét és állandó
szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." (G.E. 3.)
„Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy - bár más-más fokon - az iskolai közösség
minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában
az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá."
(Kat. Isk. 34.)
5
1.4. Iskolánk története, helyzete, küldetésünk
A község adottságainak elemzése
Szany önálló község, területe 34.2 km2 . A Kisalföld déli peremterületén Csornától 18 km-
re a Pápa felé vezető út mentén fekszik.
A település rövid története:
1398-ban "Zayan" néven szerepelt először a falu neve írásos formában, de a régészeti
leletek korábbi római és Árpád-kori időkre is utalnak.
A XV. században már a győri Püspökség keszői várához tartozott. Kedvező földrajzi
fekvése következtében gyorsan fejlődött és a XVI. századra a Rábaköz térségének egyik
legnépesebb faluja lett. Később mezővárosi rangját is ennek köszönhette.
A XVI. század végén alakult a földesúri majorüzem és 1594-ben már 120 család lakott
Szanyban.
1740 táján a püspökség saját kezelésbe vette a falut és az urasági majort. A XVIII. század a
nagy építkezések és a gyarapodás kora.
1747-ben megépült a Szent Vendel kápolna
1753-ban a Szent Anna kápolna, amely a falu jelentős búcsújáró helyévé vált. A
gyarapodás további állomásai: megépült a templom főhajója (1767-ben, ezt 1867-ben
bővítették)
1783-ban már állt a püspöki kastély és a jellegzetes háromtornyú templommal
meghatározója a község panorámájának.
A község jelene:
Lakosság a 2000. január 1-én 2258 fő volt. Ebből aktív dolgozó 1148, akik részben a
mezőgazdaságban dolgoznak. Jelenleg a Tsz-ből alakult Értékesítő és Szolgáltató
Szövetkezetben vagy magánvállalkozásban foglalkoznak földműveléssel és állattenyésztéssel.
Ipari szakmunkák legkülönbözőbb szakmákban állnak magánvállalkozóként a lakosság
rendelkezésére.
Ezen kívül hat üzem foglalkoztat szakképzett munkaerőt a községben (Interfa,
Mezőgépipari Kft, ÉPSZER, ÁFÉSZ, Varroda) A fiatalok közül azonban sokan választják
Pápa és Csorna üzemeinek munkalehetőségeit.
A község a Rábaköz egyik legnagyobb falva ma is. Katolikus hitét megvalló, hitét megélő
emberek lakják. Hitük szép példája a Szent Anna Kápolna története az 1750-esévekből. A
történetet ma is őrizzük, a kápolna ma búcsújáró hely.
Az iskola helyzete:
Iskolánk a szanyi körzeti iskolából 1992-ben alakult katolikus iskolává. Kezdetben
négyosztályos alsó tagozattal működött. 1994- ben iskolánk nyolc évfolyamossá vált, és
felvette a Szent Anna nevet. Iskolánkba minden tanköteles korú gyermeket felveszünk Szany
községből, és vonzáskörzetéből. Egyetlen iskola lévén átvállaltuk az önkormányzat
közoktatási kötelezettségéből adódó feladatokat és erről közoktatási megállapodás született.
Tanulóink vallási megoszlása
6
Szany: Sobor. Rábaszentandrás: Egyed:
katolikus: 97 % 82 % 53 % 100%
evangélikus: 3 % 18 % 47 % -
nemzetiségi etnikai sajátosság:
Iskolánkban 8-10 %-között változik a roma tanulók száma
Küldetésünk, jövőképünk
A Szent Anna Katolikus Általános Iskola meg kívánja őrizni a környezetében elért jó
pozícióját.
A környék és megyénk egyetlen falun működő katolikus iskolájaként továbbra is fogadjuk a
beiskolázási körzetből és a beiskolázási körzeten kívülről érkező tanulókat is.
A beiskolázás bővítését szeretnénk bővíteni azzal, hogy a környező településeken is közzé
tesszük az intézmény beiratkozási napjait.
A község hagyományosan jelentős vallási szerepének folyamatosságot kívánjuk biztosítani a
katolikus keresztényi értékek alapján álló nevelő munkánkkal. A más vallású tanulókat is
szívesen fogadjuk, vallási szabadságukat tiszteletben tartjuk, hitoktatásukat megszervezzük,
istentiszteleteiknek helyet biztosítunk.
A szakmai munka színvonalát a tervszerű külső és belső mérésekkel, elemzésükkel, a
pedagógus továbbképzésekkel valósítjuk meg.
A kötelező érettségi tantárgyak ( magyar, matematika, idegen nyelv) jó színvonalú oktatását
már az általános iskolában szeretnénk biztosítani. Ennek érdekében támogatjuk az adott
tantárgyakat tanító tanárok képzését, továbbképzését, tanári diploma megszerzését.
Az etnikai kisebbség nevelését a többiekkel együtt végezzük. A felzárkóztatást, tehetséggon-
dozást az egyéni foglalkozások órakeretében valósítjuk meg hagyományosan az 1-4. osztály
számára, a
2004 –2005-ös tanévtől kezdődően 5-8. osztály számára.
2008-ig befejezzük az iskolai könyvtár állományának feltöltését. A könyvtár működtetésére
könyvtáros tanárt foglalkoztatunk. A 2004-2005-ös tanévtől.
Az épület folyamatos karbantartását, korszerűsítését a 2005-2006-os tanévtől végezzük.
Alsó tagozat : tanári szoba kialakítása, tetőszerkezet javítása, vagy cseréje, nyílászárók
cseréje.
Felső tagozat: könyvtár szoba, raktár kialakítása, világítás korszerűsítése, nyílászárók
cseréje,
Folyamatosan részt veszünk a fejlesztést segítő, az innovatív törekvéseket támogató, továbbá
a tanulók szociális hátrányainak csökkentését célzó pályázatokon.
7
Nevelő munkánkban alapértéknek tekintjük a következőket:
A keresztény értékek közvetítése az erkölcs területén- keresztényelkötelezettség
Gyermekközpontúság -evangéliumi szeretet, egyéni bánásmód
A képességek szerinti fejlesztés (a szervezeti lehetőségeken belül)
A humán szocializáció segítése
Harmonikus személyiségfejlesztés (testi-lelki egészség)
Hagyományőrzés és –teremtés
Magyarságtudatunk megtartása, fejlesztése
Küldetésnyilatkozatunk:
Diákjainknak adjunk a magyarság, az emberiség örök és keresztény értékeit közvetítő
ismereteket és emberi mintát !
Az egy mondatban megfogalmazott küldetésnyilatkozattal a számunkra legalapvetőbb
értékeket szándékoztuk megjeleníteni.
Nevelő munkánk alapelvei, céljai és eljárásai szoros kapcsolata miatt az alapelvekből
következő célok megfogalmazásával egyidejűleg a azokat a feladatokat is kifejezzük, amelyek
megvalósítása céljaink elérését eredményezi. Minden célunk elérésében a legfontosabb erő a
pedagógusaink tudatos munkája, emberi-erkölcsi példamutatása.
8
2. Iskolánk nevelési programja
2.1. Az iskolában folyó nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai
2.1.1. A nevelőmunkánk alapelvei, céljai
Törvényesség elve Az Alapító okiratban vállalt feladatellátási
kötelezettségek szerinti működés
Kiemelten a közoktatási kötelezettség
végrehajtása
A Pedagógiai program, Helyi tanterv MIP
összhangba hozása
A keresztény elkötelezettség elve Olyan kollégák felvétele, akik katolikus
értékrendet magukénak vallják, elfogadják,
A pedagógus példamutatás
Az evangéliumi szeretet elve A katolikus keresztény erkölcsi értékek
megjelenése a napi kapcsolatrendszerben és a
tantárgyi munkában
A keresztény humánum
Az egyéni bánásmód elve A képesség szerinti fejlesztés
A sajátos nevelési igényű tanulókkal való
foglalkozás
Felzárkóztatás, tehetséggondozás
megvalósítása az egyéni foglalkozásokon
A közösségfejlesztés elve A humán szocializáció segítése:
DÖK programok megvalósítása /
diákközgyűlés, gyermeknap, farsang, lásd:
ünnepeink
Osztályprogramok lásd jeles napjaink .
Iskolai közös ünnepek, megemlékezések
Aktív kapcsolat a szülőkkel
A hazaszeretetre nevelés elve A nemzeti identitástudat kialakítása
Hagyományaink megismerése
Hagyományaink ápolása
A testi- lelki harmónia elve Az egészségnevelési programban
megfogalmazott célok
A motiváció elve Differenciált tanulásirányítás
A koncentráció elve A 2004-es tanévtől a magyar nyelv- és
irodalom tantárgyból kiemelkedő tanulók
részvétel a tanulmányi versenyeken,
A szemléltető eszközök többrétű felhasználása
A tanulók ellenőrzési értékelési rendszerét
2004- -től kialakítjuk
9
Legfontosabb pedagógiai alapelvünk a keresztény elkötelezettség elve. Csak azokkal a
pedagógusokkal lehet a katolikus nevelést megvalósítani, akik maguk is hitük szerint élő
keresztények. Célunk, hogy a felvétel során ilyen kollégákat válasszunk a pályázók köréből.
jól dolgozhat a keresztény hitet pusztán elfogadó pedagógus is, de az erkölcsi nevelésben a
személyes példaadás hiánya miatt nem tud olyan eredményt elérni, mint a hívő kollégák.
2.1.2. Alapelv-cél- feladat
Az evangéliumi szeretet elve
Jézus emberszeretetét állítjuk a középpontba, ez a követendő minta a katolikus iskolában
dolgozók, tanulók számára. Az alapelvből megfogalmazott egyik cél a keresztény erkölcsi
értékek közvetítése a napi kapcsolatrendszeren keresztül, a másik a katolikus értékek
megjelenítése a tantárgyi munkában. A hittan tantárgy ismeretanyaga erre épül. A
történelem, magyar irodalom, természetismeret, rajz tantárgyak helyi tantervében is kiemelt
szerepük van. A tanórán kívüli munkánkban úgyszintén. A jó és rossz felismerése, közülük a
jónak a választása mindig a pedagógus személyes hatásának eredményeként válik a
tanulókban is elfogadott értékké.
Az alapelvből megfogalmazható célérték a keresztény humánum
A keresztény humánum toleráns, szeretetteljes, megbocsátó. A szeretetteljes légkör az alapja a
tanár-diák, diák-diák kapcsolatnak. Ha pedagógus személyiségében a tanulók a szeretetet
tapasztalják, nyílt, őszinte, hibájukat beismerő személyekké vállnak. A hibák, felismerése,
megvallása esetén van alkalma pedagógusnak a megbocsátó szeretet gyakorlására.
Pedagógiánk ezzel együtt normatív pedagógia. A megbocsátás a javulásba, a javításba vetett
hitet jelenti, a hibázás megengedését és nem az elvtelen, gyenge kezű pedagógiai irányítást.
Az egyéni bánásmód elve
Iskolai célként a képességek szerintifejlesztést jelenti. Nemcsak a felzárkóztatásra,
tehetséggondozásra igényt tartó tanulónak, hanem mindenkinek joga van az egyéni
bánásmódra úgy a tanulmányi munka során, mint a szabadidős tevékenységekben.
Az egyéni bánásmód segíti a képességeinek kibontakozását, tehetségének fejlődését, ezáltal
megtalálja helyét az osztály közösségében, az iskolaközösségben. A munkatervekben
megfogalmazott differenciálás megvalósítása a tantárgyi munkában, differenciált
tanulásszervezés, az egyéni képességekhez jobban igazodó szóbeli, néha írásbeli
számonkérés, egyéni bánásmód a tanórán kívül.
A közösségfejlesztés elve
Iskolai pedagógiai célunk a humán szocializáció segítése. A társadalomba való
beilleszkedést a tanulók az iskolában „gyakorolják”. Eszményképünk a keresztény közösség,
amelynek tagjai szeretetben, egymást segítve élnek. Minél több élményt nyújtó és tartalmas
közösségi program működtetése az intézményben.
A legfontosabb közösségformáló erő az osztály. Feladat az átgondolt osztályfőnöki
munkaterv készítése . Olyan osztályprogramok, amelyet szívesen választ a sok egyéb
lehetőség ellenére is. Minden pedagógus feladata, hogy a tanóráján feladatokkal, értékelő
dicsérő szavakkal alakítsa a közösségtudatot az osztályban.
A diákönkormányzat saját program szerint működik. Az önszerveződés a legalkalmasabb
forma a közösségi élmény nyújtásához.
10
Iskolánk legfontosabb közösségformáló rendezvényei a tanév jeles napjai, az egyházi
ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, amelyeket a „Közösségfejlesztés” című fejezetben
részletesen ismertetek.
A hazaszeretetre nevelés elve
A hazaszeretetre nevelés alapja pedagógus Programunk a következő célokat tűzi ki a
hazaszeretetre nevelés érdekében. Magyarságtudatunk erősítése, a magyar nyelv
ápolása , a magyar történelem ismerete, a nemzeti büszkeség nagyjainkra. A helyi
hagyományok ismerete, ápolása, helyünk, szerepünk Európában.
A tantárgyakból, tanórán és iskolán kívüli tevékenységből álló feladatokat akkor tudja a
pedagógus jól megvalósítani, ha olyan légkört teremt, amely az értelem mellett az érzelmekre
hat. Célok a helyi tantervben a magyar, történelem, földrajz, természetismeret, honismeret
tantárgy tevékenységi formák, követelmények fejezetében kiemelten szerepel a nemzeti
identitástudat alakítása. A Nemzeti ünnepeink méltó megünneplésével (osztály vagy
iskolai keretben) a nemzeti öntudat, a büszkeség érzését alakítjuk tanulóinkban. A helyi
hagyományok ápolása a gyakorlatban is megvalósul szakköreinken, iskolán kívüli formában.
A történelem és földrajz helyi tanterve kiemelten foglalkozik a keresztény államiságuk
kialakulásával, a magyar kereszténység fontos közép-európai szerepével.
Magyarság tudatunk alakítása legfontosabb céljaink, egyike.
Minden ember egy adott nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza
gondolkodásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszti, vagy akiben ez nem alakul ki,
az gyökértelen lesz. Sok fontos, emberformáló értéktől foszttatik meg.
Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. 1100 éve élünk a Kárpát-medencében. Sok
történelmi nehézséget álltunk ki. Nyelvünk sok változáson ment keresztül. Kultúránkat
sokféle hatás érte nyugatról és keletről is. Mindezek együttes hatásából fejlődött ki
magyarságunk. Sokrétű gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden iskola
legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni.
Sajnos a XX. század történelme nem kedvezett az egészséges nemzeti tudat
kialakulásának. A két világháború elvesztése, az ország kétharmadának elcsatolása, a több
hullámban való kivándorlás, az internacionalista ideológia mind a magyarságtudat
rombolásához vezetett, és erősítette az emberekben az értéktelen nemzet képét. Ezért tudott a
kommunizmus bukásával annyira könnyedén betörni a fogyasztói társadalom nemzetek és
kultúra feletti silánysága. Ma ami magyar, legyen az termék, könyv, zene, néphagyomány,
másodrendűnek számít. Nyelvünket is elönti az amerikanizmus. Nemcsak szóhasználatában,
de hangsúlyában, hadarásában is. Ebben a miliőben kell újra felfedeztetni társadalmunkkal,
diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit.
A feladat óriási. Először meg kell tanítani a diákokat a helyes beszédre, olvasásra,
fogalmazásra, önkifejezésre. Meg kell ismertetni ehhez irodalmunk nagyjait. Nagy
hangsúlyt kell fektetni a szép beszédre. A magyar jól artikulált, lassú nyelv. Ezt a mai rohanó
világban újra kell tanulni.
Népi, paraszti kultúránk egész embert kívánt. Döbbenetes mi mindenhez értettek eleink. E
sokféleségben minden ember megtalálhatta az önkifejezés lehetőségeit. A faragás, fonás-
szövés, fazekasság, éneklés, zenélés, a közös tánc mind ezt szolgálták. Az ünnepek
kiemelkedő eseményei voltak elődeink életének. Rendszerbe fogták a hétköznapok világát.
11
A kultúránk, hagyományaink ismerete:
Az iskola kulturális élete szorosan illeszkedik a község és a helyi plébánia kulturális életéhez,
és kölcsönösen kiegészítik egymást. A lehetőségektől függően színház, hangverseny és
múzeum látogatásokat kell szervezni. Az iskolai ünnepélyeken a diákok bemutatják zenei
tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításon mutatják
be legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság és az iskolaújság, emlékkönyv
számol be.
Fontos a kulturált szórakozás elsajátítása is. Ezért fontos a néptánc és a társas táncok
tanítása. A mai világban a kulturált szórakozás hagyományainak ápolása, illetve új formáinak
kialakítása különösen fontos.
A kultúra része az emberi kapcsolatok, érzések kifejezési formája is. Ezért a
tisztelettudó, de őszinte viselkedést meg kell tanítani a diákoknak, kezdve a köszönéstől
az öltözködésen és étkezésen át a helyes beszélgetésig. Ezt természetesen csak a pedagógusok
egységes és igényes példaadásával lehetséges elérni. Az tanulóktól elvárt viselkedést a
házirendben megfogalmaztuk.
A kulturált életre neveléshez hozzátartozik környezetünk védelme is. Iskolai életünkben
lehetőség adódik, hogy gyerekeinket neveljük:
az élet tiszteletére
a teremtett világ megismerésére és megbecsülésére
a szűkebb környezetünk szépítésére
A testi lelki harmónia elve
Pedagógiai programunk célként jeleníti meg a testi- és lelki egészség megőrzését.
Programunk külön fejezeteiben dolgoztuk ki a testi-lelki egészség kialakításának feladatait.
Az egészségnevelési program külön-külön tárgyalja a mindennapos testedzés
megvalósulását, az emocionális nevelés megvalósítását az iskolai kereteken belül.
Didaktikai alapelvek
Tudatosság elve
Szakszerűség elve
Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve
Fokozatosság és rendszeresség elve,
A személyes tapasztalatszerzés elve
A négy didaktikai alapelv közül a tudatosság és szakszerűség elvét külön, kiemelten kezeljük
A tudatosság és szakszerűség elve
A szakmaiság elvének érvényesülése érdekében pedagógiai programunkban a következő
célok elérését tartjuk fontosnak:
A műveltség általános értékeinek közvetítése,
a pedagógiai kultúra fejlesztése,
az ismeretalkalmazás képességének az alakítása
a továbbtanulásra való felkészítés,
a helyi tantervekben megjelenő műveltségtartalom oly módon történő átadása, hogy a
klasszikus műveltségelemeket megismerve, azok alkalmazásával a tanulók értelmi, érzelmi
képességeit fejlesszük.
12
A követelmények közt megjelenik a tantárgy fogalmi rendszerének ismerete mellett, a
szaknyelv használata, az összefüggések megkerestetése. Ehhez kapcsolódó cél :
Pontosan körülhatárolt követelményt állítsunk az egyes tantárgyakból.
A továbbképzések a szakmai fejlődést szolgálják. Minden pedagógus elvégezte a 120 órás
továbbképzést, másoddiplomát szerzett két pedagógus, további kettő most tanul, egy
pedagógus szakvizsgázott.
Célunk olyan továbbképzések elvégeztetése, amelyet az intézményi igények alapján
választanak a pedagógusok.
2.2. A nevelési elveink mentén a következő személyiségideál kialakítására
törekszünk
A diákokban kialakítandó személyiségideál
A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka
során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő
előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni
diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden
gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi
értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző
értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési idál, amely felé a nevelésnek tartania kell.
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamasz koron át az ifjú
korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben,
mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való
viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti
kapcsolatig.
Nagyon fontos
- a hitre, reményre, szeretetre nevelés,
- a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit
- az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük,
- józan, megfontolt ítélőképesség,
- a mások felé való nyitottság, befogadóképesség,
- a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében,
- a szelídség,
- az alázat,
- a türelem,
- alaposság,
- a mértékletesség,
- a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás,
- a belső csendre, elmélyülésre való igény,
- hűség Istenhez és embertársainkhoz,
- felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.
Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint
saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek az fogékony lesz a szentre, az
igazra, a jóra és a szépre.
13
A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, korszerűvé az
embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a
gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a
helyes irányba terelje. Nem gyökerestül kell körtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat,
hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani.
A világ, amelyben élünk
Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló
tapasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel
barátkozik. Kellenek észszerű korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek
gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad
lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud
csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni.
A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek
következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem
lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának.
A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az
önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott
fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy
szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat
(tönkremehet a házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába
keveredhetnek, stb.). Különösen meg kell tanítani őket arra is, hogyan vezessék le helyesen
indulataikat, haragjukat, hogyan lehet ezeket akár pozitíven is felhasználni.
Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy
életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak.
Meg kell tanítani az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget.
Meg kell tanítani az élet tiszteletére a szenvedés értékére és saját valamint a mások
testének megbecsülésére őket.
Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor de másokat nem sértő
kimondására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni.
2.2.1. Erkölcsi elvárások
Erkölcsi elvárások a tanároktól
A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más
ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel
rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a
pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus iskola sajátos jellegének
biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." /Kat. Isk.
78./ Nyitott kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató
munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra
szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy
önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok
előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a
folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat
sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nemhívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből
fakadó humánum kell vezérelje.
14
A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg
kell érezni melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és
melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a
munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen
elvégezni.
A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely
értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem
nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert
akar nyújtani az emberek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos
igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon.
A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért
fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit
megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon
megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált,
hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus
szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent
a gyerek számára a hamis tanúságtétel.
Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem
dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza keresztény tanítást és munkája
közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a
diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az
esetben biztosítható.
A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából
elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés
előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az
egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok
a világ sokszínűségét tudják képviselni.
Ezért az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük milyen feladatokat bízunk rá, és
mit várunk el tőle. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és
vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni.
Az iskola vezetőségére nagy felelőséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A
legnagyobb jószáradék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár
először egy éves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén
lehet véglegesíteni.
Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre
meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és
lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő
felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak.
2.2.2. Erkölcsi elvárások a diákoktól
A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak
kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből,
egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg
feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra
irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok
szabályait.
A megrendült embereké a jövő. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói
társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok
silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez
15
segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben,
értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe.
Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ
világossága." (Mt. 5,14)
Összefoglalva az elvárások a következők:
- belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra
- részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban
- tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt
- mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása
- alapos, rendszeres és pontos munka
- a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése
- a házirend felelős betartása
Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi
kirándulásokkal, sport, és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak
erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek.
2.2.3. Erkölcsi ajánlások a szülőknek
Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők
joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek
hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. (v.ö. C.I.C.796-800§, Grav.Ed.2. és 6.) Az
iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak,
hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." (Kat. Isk.53.) Így a
gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola
elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola
után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata.
Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek,
tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák.
Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy
jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató
megoldását.
Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit.
Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői
értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők
és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola
elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és
tudásban
2.3. Módszerek, eljárások: Módszereink:
1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyekhez alkalmazása során a nevelő
közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a
tanulói közösségen keresztül érvényesül.
16
Alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Közvetlen módszerek
- követelés - gyakoroltatás - segítségadás – ellenőrzés -ösztönzés
Közvetett módszerek
- -a tanulói közösség tevékenységégének megszervezése
- közös (közeli és távoli) célok elfogadtatása
- hagyományok kialakítása - követelés
- ellenőrzés – ösztönzés
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
Közvetlen módszerek
- elbeszélés - - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása
nevelő személyes példamutatása
Közvetett módszerek
- a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében
- követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életből
- nevelő személyes példamutatása
Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
Közvetlen módszerek
- magyarázat, beszélgetés - felvilágosítás
Közvetett módszerek
- a tanuló önálló elemző munkája - vita
Nevelésünk sikerességének a kritériumai
Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha végzős diákjainknak legalább a
kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
A tanulók személyiségében kialakulnak a keresztény élet jellemző vonásai
életszemléletben, viselkedésben, hitéletben.
Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatatás kerettantervben meghatározott
továbbhaladás feltételeinek.
17
(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több, mint 50-60 %-a a
minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb
szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek
képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
Ismeri a kulturált élethez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben
éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.
Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
18
2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eljárások
A pedagógiai munka mindig totális hatású. A személyiség egészére hat nevelői
tevékenységünk.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok magukba foglalják, hogy megismertessük
Jézus örömhírét, tanítását és életét. Így a krisztusi ember személyiségformálódását segítjük
elő.
Célok:
Az életkorukból eredő szépség, lehetőség, emberi - szellemi - lelki értékek felmutatása.
Az életkorukból fakadó általános és egyéni személyiségfejlődésükből eredő problémák
kezelése.
Azonban néhány területet ki kell emelni, ha fontosnak tartjuk a személyiségfejlesztő
tevékenységet. A személyiségfejlesztés fő feladatai:
- az ismeretek, az ismeretszerzés képességeinek a fejlesztése
- az emocionális képességek fejlesztése
- az erkölcs, a jó és a rossz felismerése és megkülönböztető képességének fejlesztése
Az ismeretek, az ismeretszerzés képességének a fejlesztése
1-4. osztály: Az olvasás, írás, számolás jelrendszere
Az ismeretszerzés önálló lehetőségei / könyv, újság, rádió, tv, számítógép/
A kommunikáció formáinak gyakoroltatása
Az ismeretek birtokában való cselekvési helyzetek gyakoroltatása
Problémahelyzetek, a gondolkodási képességek gyakoroltatása
5-8. osztály: A tantárgyak szaknyelvének elsajátítása
A kommunikáció formáinak gyakoroltatása
Az ismeretek birtokában való cselekvési helyzetek gyakoroltatása
Az összefüggések keresésére feltárására törekvés
Problémahelyzetek, a gondolkodási képességek gyakoroltatása
A tanulni tanulás sajátosságainak megismertetése
Az informatikai eszközök használata / a könyvtár, mint információs eszköz/
A teremtett világ szépségeinek megismerése
A környezetben való eligazodás segítése
A környezet védelme
Az emocionális képességek fejlesztése
Iskolánkban az emocionális nevelési program keretében részletesen kidolgoztuk, hogy a
tanulók emocionális nevelése területén milyen tartalmakat milyen módszerekkel, eszközökkel
valósítunk meg. Az emocionális nevelés programja a pedagógiai program egészségnevelésről
19
szóló fejezetében található. Itt azokat a problémákat vesszük sorra, amelyekkel való
foglalkozás során tanulóink személyiségfejlesztését szolgáljuk.
1-8. osztály: A személyiségre jellemző érzelmi akarati tulajdonságok megismerése
Szeretetteljes légkör kialakítása a személyes kapcsolatokban
A pozitív megerősítés alkalmazása
Az érzelmi akarati túlfűtöttség tudatos irányítása, visszafogása
A játék során történő tudatos érzelemirányítás
A bizalom kialakítása, mely a személyes kapcsolat alapja
A függőségek- prevenció
A természet apró csodái- teremtmények vagyunk
Az előítéletek felismerése, legyőzése
A mozgás megszerettetése-mindennapos testedzés progranja
Az erkölcs, a jó és a rossz felismerése és megkülönböztető képességének fejlesztése
A személyes istenkapcsolat elősegítése, a helyes vallásos élet gyakoroltatása. - ügyelve az
intimitás, lelki érzékenység tiszteletben tartására.
1-8. osztály: A jó és a rossz megkülönböztetése
A jó megerősítése példaként állítása
A rossz elutasítása
A jóra törekvés igényként támasztása
Az önismeret képességének fejlesztése
A hibák javításának lehetősége
Szokások kialakítása
A tízparancsolat alapján álló normák igényként támasztása
A fejlesztés kritériumai:
- életkornak megfelelő legyen
- az előbbivel együtt reális legyen, a tényleges alapról induljon (az adott fejlettségi
szint, fizikai állapot)
- figyelembe kell venni a gyermek környezetét, szociális, kulturális hátterét,
családjának elvárásait, a gyermek egyéni adottságai.
A személyiségfejlesztés színterei:
A személyiségfejlesztés irányai minden tantárgy és műveltségterület oktatása során a
tantárgyi sajátos ismeretanyag elsajátíttatása keretében értendők.
Különösen fontos szerepe van a személyiségfejlesztésben a játéknak, a kötetlenebb tanórai
illetve a tanórán kívüli foglalkozásoknak, túráknak, kirándulásoknak.
A tantárgyi modulok, a tánc és dráma, a hon- és népismeret, társadalomismeret, etika új és
széles lehetőséget biztosítanak az érzelmi és erkölcsi tulajdonságok fejlesztésére.
Kiemelkedően fontos a hittan tantárgy az erkölcsi tulajdonságok fejelestése terén.
20
A feladatok eszközei, technikái mind egyénre szabottak: függenek a pillanatnyi szituációtól,
megoldandó feladattól, elérendő céltól (részcéltól).
A fejlesztési technikák közé tartozzon:
az érzékeltetés
a láttatás
a meggyőzés
a gyakoroltatás - rögzítés - elmélyítés
számonkérés, ellenőrzés
dicséret, elismerés
Az iskolavezetés feladatai:
Biztosítja az iskola általános pszichés klímájának karbantartását.
Helyi továbbképzéseket szervez.
Értékeli a folyamatot: félévi és éves szinten.
A pedagógusok feladatai:
A személyiségfejlesztési programjának elkészítése egyénekre.
Célzott preventív szűrő munka, mely a személyiségfejlődési és teljesítményzavarok
kialakulását megelőző korai jelzések felismerésére épül.
Értékelik a folyamatot, havi, féléves, éves szinten.
Beavatkozásuk: személyes.
A folyamat követése.
21
2.5. Közösségfejlesztés
A keresztény ember mindig közösségben tudta hitét jól megvallani, képviselni. Az iskolai
nevelés feladata olyan közösségfejlesztési tevékenység, amely során a gyermek személyisége
feladása nélkül válik egy közösség tagjává. Lehetőséget erre olyan nevelőközösség teremthet,
amelynek egyes személyiségeire jellemző a keresztény értékek megélése, elfogadása.
A másik garancia a szülőkkel való jó kapcsolat lehet, amely során a szülőket is igyekszünk
bevonni a keresztény értékek mentén formálódó közösségünkbe.
A közösségfejlesztés egymással egyenlő súlyú területei:
- közösségfejlesztés a tanórai tevékenységek során
- közösségfejlesztés a tanórán kívüli tevékenységgel.
Mindkét esetben a legfontosabb elem a tevékenység.
2.5.1. Közösségfejlesztés tanórán és tanórán kívül
Az ajánlható tevékenységeket a NAT „kiemelt fejlesztési feladatok ” című fejezete alapján
igyekeztünk összegyűjteni.
Hon- és népismeret
Az életkori szinten minden tanuló ismerje a keresztény értékeket
Vegyünk részt a katolikus hagyományok őrzésében, ápolásában /A keresztelőtől kezdődően
vegyen részt minden közösségi tevékenységben/
Az életkori sajátosságok szintjén ismerjék a magyarság történelmét, irodalmát, a haza
földrajzát a magyarság mindennapi életét.
Biztosítsunk minél több lehetőséget /tanórán kívül is/, hogy a szanyi hagyományokat
megismerje és gyakorolja.
Alakítsuk úgy hagyományainkat, ünnepi megemlékezéseinket, hogy velük a hazaszeretetet, a
magyarsággal való azonosulást éreztessük tanulóinkkal.
Ismerjék szűkebb környezetünk és a magyarság nagy személyiségeit és tetteit
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz
A tanulók legyenek nyitottak a különböző szokások életmód, kultúrák iránt
Fogadják toleranciával az európai népek különbözőségét
Legyenek nyitottak a szomszéd népek kultúrák iránt
Érezzék a felelősséget a határainkon túl élő magyarok iránt
Ismerjék az európai egység eszméjét, hogy ezt csak önmagát is nagyra becsülő erős
idetntitástudatú nemzet szolgálja jól
Ismerjék és becsüljék az egyetemes emberi kultúra nagy alkotásait, nagy alkotóit
Környezeti nevelés
A napi tevékenységeinkkel alakítsuk a tanulókban a környezettudatos magatartást
Közös tevékenységekkel vegyünk részt a környezet ápolásában, széppé tételében
A tanulók kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe
Segítsük tevékenységünkkel is megérteni ember és környezet kapcsolatát
Kommunikációs kultúra
22
A tanulók szerezzenek tapasztalatot az együttműködés fontosságáról a problémamegoldás
terén.
Segítsük eligazodásukat az információs környezetben
Kritikus szemmel tegyünk különbséget az érték és értéktelenség között.
A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása
legyen
Segítsük elő a véleményformálás- és kifejezés, az érvelés képességének a fejlődését
Testi lelki egészség
Biztosítsunk sok lehetőséget tanórán és tanórán kívül az egészséges életmód gyakorlására.
Fejlesszük a beteg, sérült, vagy fogyatékos társak elfogadása iránti készséget, a segítőkész
magatartás kialakulását
Sok alkalmat teremtsünk a sportolásra a szabad levegőn való mozgásra
Fordítsunk nagy figyelmet a serdülők káros függőségekhez vezető szokásainak megelőzésére
ismeretterjesztő munkával, a mindennapi törődésünkkel
Mutassuk be a tanulóknak a családi élet fontosságát, a család emberformáló szerepét
Adjunk példát tanulóinknak a harmonikus életvitelre
Tanulás
Legfontosabb feladatunk a tanulás megtanítása.
- vonjuk be szülőket a tantárgyi specifikumok megismerésébe
- segítsük a lényeg kiemelését
- segítsük a sorrendiség megtervezését
- kérdéseinkkel és a memoriterrel fejlesszük az emlékezetet
- rögzítsük a lényeget
- alsó tagozattól fejlesszük az értő olvasást
- ahol szükséges, egyéni tanulási módszereket alkalmazzunk
Adjuk meg a tanulás értékét azzal, hogy mindig nehéz munkaként értékeljük
Személyre szabott követeléssel biztosítsunk sikerélményt mindenki számára
A közösségben ne legyen a tanulási kudarc miatt kirekesztett tanuló
Közösségi értéknek az egyéni képességeknek való megfelelés igényét támasszuk.
A közösségfejlesztés feladatai iskolánkban
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a
nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt
közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
23
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek
fejlesztésében.
Az önkormányzás képességének kialakítása.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
A pedagógusok közösségének erősítése, belső hagyományok kiépítése
Szülői közösségek alakítása az iskola életében partnerként való részvétele
A közösségi formák intézményünkben
A tanév jeles napjai /Az intézményi MIP-ből/
VENI SANCTE -Iskolamise
TE DEUM -Iskolamise
lelki napok, lelki gyakorlatok gyónási alkalmak
farsang, -iskola rendezésű
/DÖK,5.o+ SZM/
ballagás -Ünnepélyes búcsúztatás
az iskola névadója: Szent Anna ünnepe
anyák napja -Osztálykeretben
Boldog Apor Vilmos emléknapja Iskolamise
-Iskolai műsor
Adventi verses irodalmi műsor -Iskolai /1-8 évf./
Bérmálás, elsőáldozás
Egyházi Ünnepek
• szept. 8. Kisboldogasszony ünnepe Iskolai zarándoklat
• szept. 12. Mária nevenapja
• szept. 14. Szent Kereszt Felmagasztalásának
az ünnepe
• szept. 24. Szt. Gellért - a katolikus iskolák -Iskolamise
napja
• okt. 8. Magyarok Nagyasszonya
• nov. 1. Mindenszentek
• nov. 2. Halottak napja
• nov.5. Szt.Imre
• nov. 19. Árpádházi Erzsébet
24
• dec. 6. Szt. Miklós -Iskolai program
/3-4. évfolyam/
• dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása
• dec. Adventi gyertyagyújtások, -Közös gyertyagyújtás
/5-8.évfolyam rendezi/
• febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony -Iskolamise
• febr. 11. Lourdesi Szűzanya ünnepe -Szentmise /fakultatív /
• febr. Hamvazószerda, a nagyböjt -Iskolamise
kezdete
• febr.-márc. NAGYBÖJT, HÚSVÉT
• márc. 17. Győri Könnyező Szűzanya ünnepe
• márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony -Iskolamise
máj. 3. Szent Kereszt Megtalálásának -Iskolamise
az ünnepe
• máj . jún. PÜNKÖSD
Szervezeti hagyományok
Állami ünnepek
• okt. 6. Aradi vértanúk - megemlékezés oszt.
• okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc - megemlékezés / felel: 6. évf./
• márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc - megemlékezés /felel: 7. évf./
Az ünneplés módjai
• Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten)
• Iskolai ünnepély
• Hangverseny
• Színdarab
• Tanítási szünet: - kirándulás
- vetélkedők – szellemi
- sport
A diákönkormányzat szerepe a közösségfejlesztésben
A diákönkormányzat segíti a - tanulók önállóságának
- a felelősségérzetének
- önszervező képességének
- a közösségi élmény fontossága érzésének kialakulását.
A diákönkormányzat külön munkaterv szerint működik, amelyben nagy szerepe kap az iskolai
egészségnevelési, környezeti nevelési, drogmegelőzési programok megvalósítása a rendszeres
közösségi tevékenységek által.
25
2.6. Egészségnevelési program
„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen,
Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő.
Őrizd szüleid egészségét - mert
a múltban épül fel a jelen és a jövő. " /Bárczi Gusztáv
26
2.6.1. Az egészségnevelés törvényi háttere
A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti
Alaptanterv (Nat). Ennek nyomán 2004 szeptemberétől az első évfolyamon már ennek
megfelelően kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetőség nyílt az iskolai nevelés-oktatás
tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára. Elkezdődhet
az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálata A Nat
értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai
oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok
erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak
nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és
egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban
kell kifejteniük.
További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a
„Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz.
Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá
az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek.
Ezek a jogszabályok körvonalazzák azt a célrendszert, valamint ahhoz rendelt jogi
feltételrendszert.
2.6.2. Helyzetelemzés
A tanulók egészségi állapota, egészségmagatartása
Az egészségi állapot elemzéséhez az iskola egészségügyi szolgálat által végzett tanulói
egészségi vizsgálatok összesített adatait használtuk adatbázisként. A fizikai állapot
meghatározásra az éveken át végzett állóképességi és erőfelmérések adatait elemeztük.
Az egészségmagatartásra a minőségbiztosítási kérdőívek néhány kérdésére adott válaszok
elemzéséből és az iskolában az idei tanévben megkezdett Emocionális nevelési program
kérdőíveinek elemzéséből következtettünk.
A tanulók egészségi állapota
A tanulók megkapták a szükséges védőoltásokat, nem jellemző a járványos betegségek
előfordulása
Az influenzás megbetegedések száma csak a járványos tanévekben tanévben
növekszik lényegesen
Az átlagos testmagasság az utóbbi három év adataihoz képest nem növekedett.
Jellemző a magasság hirtelen, ugrásszerű növekedése a 13-14 éves korú tanulóknál.
Nem csak a 13-14 éves korban, hanem a 11-12 éveseknél is probléma a hanyag
testtartású tanulók számának növekedése. Arányuk a 11-14 éves tanulók közt eléri a
35%-ot.
27
A tanulók testsúlya normálisnak mondható, az életkoruknak megfelelő. Túlsúlyos,
elhízott tanuló osztályonként egy-egy gyermek, összesen 15 tanuló. (4%)
Megjelent a 8-14 éves tanulók körében a magas vérnyomás. Az utóbbi három év
adatai azt mutatják, hogy ez a népbetegség 1-4 tanuló esetén, de megtalálható az
általános iskolában is.
Az egyéb érrendszeri és szívpanaszok nem jellemzőek. Egy tanulónak van szív
probléma miatt részleges felmentése testnevelésből
A legtöbb problémát a látás élesség romlása okozza. Vannak olyan tanulók, akiket
a javaslatunk ellenére sem visznek fogszakorvoshoz.
A tanulók évente vesznek részt fogászati szűrésen. Nagyon magas a fogszuvasodások
száma, és nagyon magas azoknak a tanulóknak a száma akik nem kezeltetik
fogbetegségüket.
A tisztasági vizsgálatok tapasztalata, hogy a tanulók tisztasága, ápoltsága, ruházatuk
tisztasága megfelelő. Probléma a serdülő korban a korra jellemző bőr és
testápolási hiányosságok előfordulása. Időszakonként visszatérő probléma a
fejtetvesség.
A tanulók fizikai állapota
A rendszeres mérések a következők: -Atlétikai 3, 4, 5 tusa versenyszámai
-A 4+1 motorikus teljesítménymérő rendszer
versenyszámai
A tanulók fizikai teljesítménye középszintűnek mondható.
A felmérések tanulsága szerint csökken a kimagasló fizikai átlagteljesítmény,
növekszik a jó és a középmezőnyhöz tartozó átlagteljesítmények száma és
viszonylag magas szinten stagnál a gyenge fizikai átlagteljesítményt nyújtó
tanulók száma.
Kevés az olyan tanuló, aki általánosan kimagasló teljesítményre képes. Ebben a 7-
14 éves korban baj hogy a tanulók csak egy-egy speciális területen nyújtanak
átlagosnál magasabb fizikai teljesítményt.
A tanulók egészségmagatartása
A felmérések eredménye alapján a tanulók általánosan fontosnak tartják az
egészséges életmódot
Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az
o egészség megőrzés fontosságáról
o a szabadidő egészséges eltöltésének lehetőségeiről
o a helyes táplálkozásról
o a biztonság megőrzésének fontosságáról
Nem akarnak változtatni táplálkozási és szabadidős szokásaikon.
A 10-14 éves tanulók 65%-a kipróbálta a dohányzást, fogyasztott alkoholt.
A függőségek kialakulását nem mérik azonos mércével. ( Nagy probléma a
kábítószer, nem nagy probléma az alkohol, nem probléma a dohányzás)
Szívesen részt vesznek mentálhigiénés és emocionális programokon
28
A tanulók ellentmondásos válaszai jól mutatják a szociokulturális környezet ellentmondásos
hatásait
1. Az egészséges életmód költséges
2. Az egészséges életmód a szabadidő felhasználásával biztosítható- időráfordítás
3. Az egészség megőrzéséhez változtatnunk kellene eddigi szokásaink egy részén
4. Az egészség megőrzése fontos lenne számukra.
2.6.3. Az egészségnevelési program megvalósításának szakmai erőforrásai
1. személyi feltételek:
Iskolánk tanulólétszáma 260-290 fő, amelynek 25-30%-a másik településről
bejáró tanuló
A pedagógusok létszáma 21-23 fő, és minden pedagógus fontosnak tartja az
egészségnevelést
Öt pedagógus vett részt az érzelmi intelligencia és az emocionális nevelés
területén akreditált továbbképzésen
Az Emocionális nevelés koordinátora rendszeres képzést tart egy hét tagú
csoport számára
2. Tárgyi feltételek
Az iskola épületeinek állapota átlagosnak mondható- a felső tagozat festésre
szorul
A tantermek nagyok, világosak, a neonos világítás régi, elavult, a fényterelők
cserére szorulnak. A fűtés korszerű , de nem megfelelő hatékonyságú a rossz
nyílászárók miatt.
A padok megfelelők, sajnos a legújabb padok állaga a legrosszabb.
Minden sportlétesítmény és sporteszköz rendelkezésünkre áll az eszköz és
felszerelési jegyzékhez képest, amely a tanulók fizikai terhelését hivatott
„segíteni”
29
2.6.4. Nevelési szükségletek, nevelési igények
nevelési
témakörök
megnevezése
színterek, formák
megjelölése
a nevelés
célcsoportjai
a szervezés
felelőse
a megvalósítás
időpontja
helyes testtartás előadás
szülők
Munkaközösség-
vezető október 2. fele
helyes testtartás tanóra
(biológia
testnevelés)
tanulók
Testnevelés tanár
egész tanévben
folyamatosan
Táplálkozásegész-
ség-tan
egészségnevelési
hét
tanulók
szülők
november
Fogászati
ellenőrzés;
Fogápolási
vetélkedő
Fogorvos terve
alapján,
DÖK program
Tanulók
tanulók
Fogorvos, DÖK
vezető és az
egészségvédelmi
felelőse
Októbertől
januárig
November
nevelési
témakörök
megnevezése
színterek, formák
megjelölése
a nevelés
célcsoportjai
a szervezés
felelőse
a megvalósítás
időpontja
Orvosi ellenőrzés Iskolaorvos terve
alapján
tanulók iskolaorvos Október-március
Emocionális
nevelési program
témakörei
Tanóra, DÖK
progrmok
7-8 évfolyam Osztályfőnök,
szaktanár,
ifjúságvédelmi f.
Szeptember-
június
Emocionális
nevelési pr.;
függőség,
prevenció
Tanóra, tanórán
kívül
3-6. évfolyam Osztályfőnök,
szaktanár
Ifjúságvédelmi f
.
Szeptember-
június
Függőségek előadás 7-8 évfolyam Mentálhigiénés
szakember
Január
Osztálybajnokság
labdarúgás,
kézilabda
sportfoglalkozás 1-8 évfolyam Testnevelő Február-március
Közös játék Játékos sport
versenyek
Tanulók,
pedagógusok,
szülők
DÖK
sportfelelőse
Május
Egészségfejlesztő
testmozgás
Túra, kirándulás Tanulók, szülők osztályfőnök Április-május
30
2.6.5. Alapelvek
l. Szervezésre vonatkozóan:
- Elkötelezettség a fenntarthatóság pedagógiája alapeszméi mellett /egészségnevelési
szempontból/
- Holisztikus szemléletmód alapján, az egész tantestület elkötelezettségével
folytatjuk munkánkat.
- Saját, közvetlen környezetünk értékeire, problémáira vonatkozó programokat
szervezünk.
- A helyi problémákból kiindulva, azok megoldására törekszünk.
2.A tartalomra vonatkozóan:
- -A problémákat a környezet és egészség összefüggésében tárjuk fel.
- -Olyan egészségnevelést folytassunk amelynek alapja a prevenció.
- -Az egészségvédelem mindig a megfelelő súllyal szerepeljen,
3.Módszerkiválasztás tekintetében:
- -Módszereink kiválasztásánál a tevékenységközpontúságot,
a közvetlen tapasztalatszerzést és,
az élményközpontú tapasztalatszerzést helyezzük előtérbe.
- -A probléma megközelítése az esetek többségében mentálhigiénés vagy
egészségnevelési célból induljon ki
31
2.6.6. Az egészségnevelés célja, feladatai
Célok
Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének,
magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék
minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát,
érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot
érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető
hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése
érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja
fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott
szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális
megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget
tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni.
Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi
képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az
egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.
Az egészségnevelés feladatai
Az iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges
életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnunk kell a tanulók egészséges testi,
lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenünk azoknak a pozitív
beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a
fiatalok egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít,
hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való
tiszteletére is nevel. A pedagógusaink készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy
önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket
hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg,
sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék
meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -
leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a
veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Feladatunk az is,
hogy felkészítsünk az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök
használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a
veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira
(felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek -
a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és
drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának
megelőzésében. Megkerülhetetlen feladat, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és
magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítsunk a családi életre, a felelős, örömteli
párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó
szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai
környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok
életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. (NAT 2003)
Célunk olyan egészségnevelő program működtetése, amelynek eredményeként erősödnek a
személyiségfejlesztő hatások, csökkennek az ártótényezők, és, hogy az iskola befejezésekor a
diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.
32
Az egészségnevelési program megvalósulásával tanulókban kialakítandó képességek igények
viselkedésüket, az életvezetésük helyesen alakítsák,
az egészségkárosító magatartásformák elkerülésének képessége,
a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén képesek legyenek megelőzni,
tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése
érdekében,
erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési
magatartásformák fejlesztését
2.6.7. Az egészségnevelés tartalma és kerete
Az egészséges életmód csak egészséges környezetben képzelhető el. Az egészség és a
környezetvédelem szoros kapcsolatban állnak egymással. A pedagógiai program külön
fejezete a környezeti nevelési program. A szoros kapcsolódásuk miatt sok átfedés keletkezik
a pedagógiai program két fejezetének bemutatása során.
Az egészségnevelést két nagy területre csoportosítottuk
1. Az egészségünk megőrzése
2. A függőség-prevenció
3. Emocionális nevelés /7-8./
4. A mindennapos testedzés
Az egészségnevelés tanórai és szabadidős keretek között történik. Általában mindkét forma
fontos, mert a tanóra gyakran az ismertek átadására, esetleg érzelmi reakciók alakítására
szolgál. A szabadidőben pedig sok lehetőség van az egészségmegőrzés „gyakoroltatására”.
Sajátos megvalósítási formája az egészségnevelésnek intézményünkben az Emocionális
nevelési program. Ennek a projektnek a megvalósítása szintén tantárgyi-tanórai és
szabadidős kertek között történik.
A harmadik megvalósítási formát úgy nevezzük el, hogy a Helyi tanterv szerint. Ide tartozik
a mindennapos testedzés megvalósítása.
33
1. Az egészségünk megőrzése
Tantárgyak: Környezetismeret, technika, természetismeret, egészségtan, biológia
2. Függőség-prevenció
TÉMA MEGVALÓSÍTÁS RÉSZTVEVŐ
ÉVFOLYAM FORMÁI IDEJE
Önmagam és mások
megismerése
Bemutatkozás, beszélgetés
fotó-fantáziák
szeptember 3-6
A függőségek Beszélgetés szerepjáték október 3-6.
A gyermeki
szükségletek
Közös rendszerezés,
tabló készítése
október 3-6.
Életminőség
Életminőség-
fotófantáziákkal
november 3-6.
A természet apró
csodái
A természet apró csodái
Beszélgetés, fotófantáz.
december 3-6.
Érzelmeink Játék az „arcos" fotó-
fantáziákkal
január 3-6.
Egészségmagatartás Beszélgetés: napirend-
túlhajszoltság
február 3-6.
Értékek felismerése Besz.: jó-rossz, igaz-
hamis, szép-csúnya
március 3-6.
Csoportjelenségek A csoport pozitív,
negatív hatásai rám
március 3-6.
Kortárs Beszélg: Hova fordul a április 3-6.
TÉMA MEGVALÓSÍTÁS RÉSZTVEVŐ
ÉVFOLYAM FORMÁI IDEJE
Egészséges életvezetés Tanóra , szabadidő Egész tanév során
/tanmenet/
1-8
A helyes viselkedés Tanóra , szabadidő Egész tanév során 1-8
Egészséges
táplálkozás,
táplálkozás illemtan
TÉMA
Tanóra , szabadidő
„termékbemutató”
Egész tanév során
/tanmenet/
1-8
Egészséges környezet Tanóra , szabadidő Egész tanév során
1-8
A betegségek
felismerése
tanóra , szabadidő
védőnői előadás
Egész tanév során 5-8
A szűrés Orvosi, eü
vizsgálatok
Beosztás szerint 1-8
Szexuális különbségek Tanóra , szabadidő Egész tanév során
/tanmenet/
5--8.
Fogápolás Vetélkedő november 1-8
A helyes közlekedés Tanóra , szabadidő Egésztanév során
/tanmenet/
1-8
34
segítségnyújtás gyerek segítségért?
Krízishelyzetek és
megoldások
Beszélg.: az átélt és
várható krízishelyzetek
május 3-6.
Döntéseink Beszélg.: könnyű és
nehéz döntések
május 3-6.
A függőség-prevenció önálló program, amely az 1-6. évfolyamok számára készült. A program
egyes témakörei nem mindig igényelnek teljes tanórát, de néhány témakör tárgyalása egy
tanóránál hosszabb időt igényel.
A projekt megvalósítása:
Alsó tagozat: A témák jellegüknél fogva szinte mindegyik tantárgy keretében
feldolgozhatók. Ajánljuk a magyar nyelv- és irodalom, környezetismeret, technika,
testnevelés tanmeneteibe beépíteni azokat a témákat amelyek egyébként nem
szerepelnek a tantárgy tanmenetében. A program jól megvalósítható délutáni
szabadidős tevékenység keretei között is.
5-6 évfolyam: Ajánlott tantárgyak: Osztályfőnöki, természetismeret, egészségtan, hittan,
tánc-dráma
szabadidős tevékenységek: DÖK szervezésű programok
3. Emocionális nevelés
TÉMA MEGVALÓSÍTÁS RÉSZTVEVŐ
ÉVFOLYAM FORMÁI IDEJE
Osztálydialógus,
fotó-fantáziák
Fotó-fantáziák –
beszélgetés /of/
szeptember 7-8.
Előítéletek,
beállítódások
kialakulása,
csoportjelenségek
Természet csodái fotó-
fantáziák,szóbuborékok
/of, etika/
November 7-8.
Érzelmek
megnevezése,
kifejezése, Fotó-
fantáziák
Fotó-fantáziák
/Hittan, etika/
December 7-8.
Érezzük jól
magunkat a
bőrünkben,
Életminőség fotó-
fantáziák
Életminőség, fotó-
fantáziák
/Etika, hittan/
Január 7-8.
Dohányzás, alkohol,
drog
Előadás +/kémia,
biológia/
Február 7-8.
Szorgalmazzuk az
érzékszervek
használatát,
Természet csodái
Fotó-fantáziák
/Etika, biológia/
Március 7-8.
Dialógus a diákok és
szülők között
„szülői értekezlet” Október 7-8.
Kommunikáció- Én
üzenetek
„szülői értekezlet” Április 7-8.
Döntéseink Beszélg.: könnyű és
nehéz döntések /of/
Május 7-8.
35
3. Az emocionális nevelés önálló program, amely az 7-8. évfolyamok számára készült. A
program egyes témakörei nem mindig igényelnek teljes tanórát, de néhány témakör tárgyalása
egy tanóránál hosszabb időt igényel.
A projekt megvalósítása:
7-8. évfolyam: Ajánlott tantárgyak: Osztályfőnöki, etika, hittan, biológia, kémia, technika
szabadidős tevékenységek: DÖK szervezésű programok
„szülői értekezletek”
4. A mindennapos testedzés
Helyzetelemzés
Az Országgyűlés a 2003. LXI törvénnyel módosította az oktatásról szóló 1993. LXXXI
törvényt. A módosítással a Ktv. 52.§ (10) bekezdés helyébe az 1-4. osztály számára
kötelező testmozgásról szóló szakasz lépett.
Ennek értelmében a tanítási órák részeként, vagy az óraközi szünetek részeként
megszervezzük a tanulók mindennapos testmozgását azokon a napokon, amelyeke nincs
testnevelés óra.
Az alsó tagozaton a testnevelés órák száma heti 3 óra minden évfolyamon.
Megvalósítási formák
Testnevelési órák Helyi tanterv szerint
Játékos egészségfejlesztő testmozgás Tanóra, óraközi szünet
Sportköri foglalkozás Szabadidős tevékenységek
Testnevelési órák, sportköri órák, játékos egészségfejlesztő testmozgás
óra/fogl./
jellege
1.évf.
óraszám
a
2.évf.
óraszám
a
3.évf.
óraszám
a
4.évf.
óraszám
a
5.évf.
óraszám
a
6. évf.
óraszám
a
7. évf.
óraszám
a
8.évf.
óraszám
a
Köt. 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
2,5 2 2
Vál.
0.5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Játékos
Testmozg
.
1
sportkör 1
2 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5
összesen
5 5 5 5 5 5 5 5
36
Kt . 48 § (2) Az iskola első-negyedik évfolyamán legalább heti 3 testnevelés órát be kell
építsen a helyi tantervébe. A többi évfolyamon a testnevelés órák számát heti átlagban 2,5
órában kell meghatározni a helyi tantervében.
A fent kitételnek iskolánk a táblázatban látható kötelező és választható sorokban feltüntetett
módon tesz eleget.
Kt. 52. (10)
„Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A
mindennapos testmozgás a heti három testnevelés óra és a játékos test mozgás keretében
valósul meg…. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje harminc perc” Azokon a
napokon kell szervezni, amikor nincs testnevelés óra. Sportköri foglalkozás keretében is
szervezhető. A 2004-2005-ös tanévtől felmenő rendszerben az első évfolyamtól kezdődően.
A játékos és egészségfejlesztő testmozgás a tanóra keretében az óraközi szünetek idején és a
a napközis foglalkozás ideje alatt valósul meg.
A játékos testmozgás a táblázat 3. sorában látható a törvény szerint az első osztályban.
Kt. 52.§ (9)
„ Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez…-(a továbbiakban sportcsoport)
hetente legalább kétszer 45 percet biztosítani kell…”
Iskolánkban 5 sportcsoport működik: a fentiek szerint minimális óraszáma: 10 óra
labdajáték-játék 1 csoport 1-2 évfolyam 2 óra
labdarúgás 3 csoport 3-4, 5-6, 7-8.évfolyam 6 óra
labdajáték lány 1 csoport felső tagozat 3,5
összesen. 11,5
A játékos, egészségfejlesztő testmozgás
Az 1-4 évfolyamos tanulókra jellemző iskolánkban, hogy szeretik a testmozgást.
Kedvencóráik közt a testnevelés az első helyen szerepel. Sokat és szívesen mozognak.
Spontán módon az óraközi szünetben, de a szervezett iskolai sportfoglalkozásokon is nagy
számmal vesznek részt.
Ezt az alaphelyzetet kihasználva szervezzük meg a mindennapos testedzést úgy, hogy olyan
mozgásformákat, játékokat szervezünk, amelyeket szívesen játszanak a tanulók.
A program összeállításában az osztálytanítók, a testnevelő tanárok voltak segítségemre
véleményükkel javaslataikkal.
37
Célja
A mindennapos testmozgás biztosítása.
A mozgás megszerettetésével az egészséges életre nevelés.
Az 1-4 osztályos tanulók mozgásigényének a kielégítése.
A megvalósítás területei
1. Tanítási órák részeként
2. óraközi szünetekben
3. napközis foglalkozás
Ajánlott játékok
1. fogójátékok minden formája
2. ugrókötelezés
karikázás
3. labdajátékok
- labdavezetések –átadások játékosformái
- labdarúgás
- játékos, utánzó versenyek labdával
- stb.
4. szabadidős sportjátékok, amelyek megvalósíthatók nálunk pl. tollaslabda, habtenisz,
stb
5. A gyerekek spontán játékai
6. „Gumizás”
7. Adj király katonát!
8. Ipi-apacs
9. Kecskézés
10. Ugróiskolák
11. Minden olyan játék, amelyet a nevelő megvalósíthatónak tart
A mindennapos testedzés megvalósulásának sajátos kerete a túra és a kirándulás. Iskolánkban
állandó rendszeres tevékenység. Évente kettő-négy alkalommal tervezzük meg, a kerékpáros
és gyalogtúrákat osztálykeretben.
38
2.6.8. Az egészségnevelés módszerei
A választott módszerekkel teremtjük meg a lehetőségét céljaink elérésére. rögzítettük Az
élményszerző, kompetenciafejlesztő tanulás a gyermekeket elmozdítja a tankönyv
mellől, sok-sok más tanulási eszköz használatára ad lehetőséget. A problémák
gyakorlati felismerésére és megoldására sarkall, és ennek kínál újszerű terepet a
környezetünkkel való kitágult együttműködés is.
A tanulásszervezésben, új tanulási technikák megválasztásánál vegyük figyelembe elsősorban
az életkori sajátosságokat és a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, az esélyteremtés,
valamint az integrációs lehetőségek szempontjait.
Az egyéni, eltérő képességeket cselekedtető módszerekkel, a problémamegoldó képességeket a
kritikai gondolkodás gyakorlásával fejlesszük. Ne feledkezzünk meg a demokratikus
viselkedés kommunikációs szabályainak tapasztalásáról, megtanításáról sem.
Saját tágabb környezetünk mindennapi eseményei, látványa, a médiából szerzett tapasztalat és a
fotó-fantáziák segítik, a problémafelvetést, véleményformálást.
Mindennapi életvitelünk, beállítódásunk, előítéleteink érzelmeink megnevezése
kérdésfeltevéssel,
szövegértelmezéssel,
kulcsfolyamatok követésével tapasztalati alapot nyújtanak, egyben lehetőséget is
a magatartásformálásra.
Fontos, hogy az emocionális feladatok végzésére is teremtsünk kereteket, végezhessenek páros
és csoportos munkát, amelyek kiválasztásában, megtervezésében és elvégzésében ér-
deklődésük és motivációik alapján egyénileg vehetnek részt. Teremtsünk lehetőséget az önálló-
an tervezett cselekvésre, önmaguk sokoldalú kipróbálására, mind a tanórán, mind azon kívüli
keretek között. Ismerkedjünk meg a projrekttel, és alkalmazzuk azokat bátran.
Napjaink egyik legnagyobb kihívása az információs technikák alkalmazása az oktatásban. Az
internet az információgyűjtés leghatékonyabb lehetősége, aktuális, naprakész és határtalan.
A mindennapos testmozgás megszervezésében vigyázzunk, nehogy gépiesen elvégzett fel-
adattá váljon. Segítsünk, hogy valóban betölthesse küldetését, szolgálja a gyerekek
egészséges testi fejlődését, és hogy gyermekségüket, a nagy mozgásigényt, minél
teljesebben meg tudják élni.
39
A felsorolt módszereket még másokkal kiegészítve, valamennyit egymással kombinálva és a
megfelelő tartalmakhoz úgy rendelve, hogy azok leginkább megfeleljenek a tanulók életkori sa-
játosságainak érhetjük el a legjobb eredményeket.
2.6.9. a tanulói teljesítmény mérése
A egészség-nevelést komplexen, tantárgyakba beépítve és egyéb tanulási kereteken belül oldjuk
meg ezért egy átfogó, minden területre érvényes szempontsort fogalmaztunk meg.
A tanulói teljesítmény és eredmény értékelésének szempontjai:
- Az értékelés legyen egyértelmű,
- a fejlődés irányába mutató, tartalmazza a továbbhaladás kritériumait.
a mérés területei és ideje
- beállítódás 2. 6. évfolyamokon,
- értékorientáció kétévente valamennyi évfolyamon,
- csoporthelyzet négyévente valamennyi évfolyamon,
- konfliktuskezelés 4. és 8.évfolyamokon, -
csoportviszonyok
- az alaphelyzethez képest év végén,
- közvélemény aktuális problémák esetén,
- morális gondolkodás 5. és 8.évfolyamokon,
2.6.10. A pedagógiai munka értékelése, az egészségnevelési program felülvizsgálata
A pedagógiai munka ellenőrzésének egyik módszere a mérés.
A mérés vizsgálja az egészség-tudatosság fejlődését korcsoportonként. Itt alkalmazunk
-tesztlapokat,
-véleménykérdőíveket, hogy hiteles képet kapjunk a partnerek és a szülők véleményéről.
Az értékelés az ellenőrzési tapasztalatok és a mérési eredmények összességéből adódjon, amely
alapján programunk évente is áttekinthető, és a következő évi munkatervhez időben megtekint-
hetőek a szükséges módosítások.
40
Az értékelés sokféle lehet. Egyik fajtája az önértékelés. Az értékelés egyik különleges
módja, amikor egyszerre végzünk önértékelést és mások által végzett értékelést, és a végén a
két értékelést összehasonlítjuk. Természetesen akkor őszinte az önértékelés, ha az
összehasonlítás eredménye közel hasonló.
Az értékelés kiterjedhet:
programot koordináló személyre,
program teljes teamjére,
program egyes elemeire,
teljes programra,
program hatásaira a tanulóifjúság és a civil társadalom felé,
program szakmai megalapozottságára,
program gazdaságosságára.
41
42
2.7. A Szent Anna Katolikus Általános Iskola Környezeti nevelési
programja
2.7.1. Alapok
2.7.1.1. Törvényi háttér
Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:
8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető
jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és
nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges
környezethez.
70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi
és lelki egészséghez.
Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános
szabályairól) A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának
kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés
környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.
Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a
helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. §
1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és
ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb
dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként
a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.
1989-ben az Egyesült Nemzetek Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény kinyilvánította,
hogy a gyermekeknek joguk van a különleges gondoskodásra és támogatásra.
A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a
környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés
környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:
Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van
szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során
a képzési követelmények előírják.
A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és
szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az
emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a
családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az
iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.
1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai
Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a
lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy
a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre
veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott
határértékeket.
43
Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21”
Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla
Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi
Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi
prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak
A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink
védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet
kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak,
hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és
önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.
Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési
feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).
A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az
oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása
során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek
felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás
keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított
szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és
kockázatai”.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse
az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való
kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető
szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat
nem lehet kötelezni.
Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése
szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a
tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A
lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és
többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében
kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó
tevékenységnek.
Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás
továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni,
hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.
Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód
közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének
támogatását.
A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai
programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek
érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű
jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés
megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire,
köztük a környezeti nevelésre.
A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető
okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg
ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.
44
Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a
környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló
környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét
meghatározó erkölcsi alapelv. „
1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a
környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiába
foglalta azt. 2003-ban megjelent az átdolgozott kiadás.
1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az
UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban
megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált
biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és
kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez
csak társadalmi összefogással valósítható meg.
A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-
55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell,
azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és
terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával,
valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a
társadalom környezeti kultúrája növekedjen.
45
2.7.1.2. Helyzetkép
1. Belső: az iskola
Az iskola rövid története
ld. Pedagógia programban
Az iskola hagyományai
Az iskola tanulói és tanárai minden iskolaév elején Kisboldogasszony ünnepe körül
zarándoklaton vesz részt. A falu határában lévő Szent Anna kápolnához gyalog megyünk ki
őseink példáját követve.
DÖK nap szervezése az egész iskola közösség számára. Farsangi bál szervezése.
Az iskola minden évben takarítást szervez az iskola és a templom körül. Papír és fémhulladék
gyűjtést 1-2 évente tartunk.
A falu hagyományőrző műsorain minden alkalommal szerepelnek iskolánk tanulói.
Az iskola helye és épülete
Az iskola rendelkezik megfelelő számú tanteremmel. A termek világosak, sötétítő függöny
van minden ablakon. A termek világítása nem korszerű. A nyílászárók nem megfelelők.
Minden osztály feladata saját tantermének ízléses dekorálása, virágokkal való díszítése, a
faliújság aktuális tartalommal való megtöltése. A folyosót virágokkal és a diákok munkáival
díszítjük. Az alsó tagozat épületében tornaszoba, a felső tagozat épületében tornaterem van. A
község tornacsarnoka közvetlenül a felső tagozat épülete mellett található, amit szintén
használhatnak a diákok. Az iskolában lévő szaktermeink: rajz, fizika-kémia, nyelvi labor,
tankonyha, ének-hittan terem, informatika terem. Könyvtárszoba kialakítását ebben az évben
kezdtük el.
Az alsó tagozat udvarának nagy része betonozott. A felső tagozat udvara nagy, parkosított. Az
udvaron lehetőség van sportolásra.
2.7.1.3. Erőforrások
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai
élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó
munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló
együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
Nem anyagi erőforrások
Iskolán belüli együttműködés
- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,
munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés
ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább
kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most
kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák
tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
- Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és
figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai
46
diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt
különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
- Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal
való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.
Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a hulladékgyűjtési
akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése
nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A
tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.
- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és
az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt
a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt
azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is
alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét –
a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak.
Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti
nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy
csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített
és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a
hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az
iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas
tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskola gazdasági vezetőjének
feladata.
Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos
munkájára is szükségünk van.
Iskolán kívüli együttműködés
- Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és
költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén
belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola
igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb
helyzet megteremtését elérje.
- Szülők. Tevékenyen részt vesznek a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a
környezet –egészségügyi nevelés túlmutat az iskola falain.
- Partnerek
- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti
programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása:
múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük
elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú
intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a
munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.
- Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy
környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.
Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Anyagi erőforrások
- Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az
igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok
47
elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a
kiírás szólt.
B) Külső: szülők és egyéb partnerek
Szülők: programok segítése
2.7.2. Alapelvek, célok
2.7.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,
tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:
- a fenntartható fejődés;
- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;
- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
- alapvető emberi szükségletek;
- emberi jogok;
- demokrácia;
- elővigyázatosság;
- biológiai és társadalmi sokféleség;
- az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és
foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!
Hosszú távú célunk, jövő képünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak
tanítványaink.
Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
- a környezettudatos magatartást és életvitelt;
- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felel ő s magatartást, annak meg
őrzésének igényét és akaratát;
- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
- a rendszerszemléletet;
- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezet ő technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:
- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
- szintetizálás és analizálás;
- problémaérzékenység, integrált megközelítés;
- kreativitás;
- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
- vitakészség, kritikus véleményalkotás;
- kommunikáció, média használat;
- konfliktuskezelés és megoldás;
- állampolgári részvétel és cselekvés;
- értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet
minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A
48
fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok
számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az
erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív,
együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre
és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek
elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk
kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén
alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.
Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha
minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne
elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne
az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának
megteremtése kiemelt feladatunk.
Megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, megtanítjuk őket arra, hogy a természetben
tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a
gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
2.7.2.2. Konkrét célok és feladatok
Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok
megvalósításához milyen lépések vezetnek.
Új tervek:
- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;
- tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek
bemutatása;
- új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;
- környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.
Hagyományok ápolása:
- Zarándoklat a Szent Anna kápolnához
- DÖK nap szervezése az egész iskolai közösség számára;
- a település nevezetességeinek feltérképezése;
- farsangi bál szervezése;
- drog-prevenciós program folytatása;
- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
Szaktárgyi célok:
- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és
környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);
- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés
hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,
problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
- tanórán kívüli tevékenységek szervezése;
- természetvédelmi versenyekre felkészítés;
- multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
- a számítógép felhasználása a tanórákon.
49
2.7.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni.
Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget
meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az
őket körülvevő világról. Lehetőségeink a szülők támogatásával
- táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, település ismereti játékok stb.;
- „akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés,
- „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep,
hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;
- versenyek;
- szakkörök;
- iskolazöldítés;
- témanap, témahét
- DÖK-nap;
- „jeles napok”;
- Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok,
vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése;
2.7.3.1. Tanórai keretek
Hagyományos tanórai foglalkozások
Magyar nyelv és irodalom A tanulók
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv
egymásra hatását
ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató
irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket
ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az
ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását
legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,
véleményalkotásra, érvelésre
erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük
tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés”
elkerülésére
sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit
A tanulókban
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés,
vitakészség, véleményalkotási képesség
növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és
természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával
fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
50
Történelem
A tanulók
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a
természet
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a
közösségi normák alakulására
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete
legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján
keresztül
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az
egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában,
csökkentésében
Hon és népismeret
A tanulók
ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem
kihasználó paraszti életmód értékeit
ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)
Idegen nyelv
A tanulók
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának
segítségével
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével
más országok hasonló problémáit
tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok
környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-
munkában választ keresni
állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön
A tanulókban
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
Matematika
A tanulók
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket
matematikai módszerekkel demonstrálják
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni
logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön
tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait
váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és
feldolgozására
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni,
tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
Legyenek képesek reális becslésekre
51
A tanulókban
alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás
alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket
Környezetismeret
A tanulók
ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal
ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az
ember felelősségét az élővilág megőrzésében
Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez
szükséges életvitel jellemzőit
Természetismeret
A tanulók
váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére
a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen
természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)
természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;
környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése
ökológiai szemlélet fejlesztése
helyes környezeti attitűdök fejlesztése
magatartás fejlesztése
értékrend alakítása
környezettudat fejlesztése
felelősségérzet fejlesztése
környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
Fizika
A tanulók
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)
egészségkárosítását
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,
valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában
legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak
felhasználni
ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó
állampolgárrá
ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat
Kémia
A tanulók
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére
ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának
csökkentésére
52
ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait,
tartózkodjanak ezek kipróbálásától
Földrajz
A tanulók
szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen
környezetükről
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi
folyamatok hatásainak eredményeit
értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai
meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket
értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld
erőforrásainak kimerüléséhez vezet
ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit
ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit
A tanulókban
a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény
alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére
fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak
megoldásában való aktív részvételi készség
Biológia
A tanulók
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési
lehetőségeit
ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok
között az ok-okozati összefüggéseket
legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai
környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
A tanulókban
alakuljon ki ökológiai szemléletmód
alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség
Egészségtan
A tanulók
ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait
sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat
ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében
A tanulókat
ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek
kialakítására
segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában
53
segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak
felismerésében
Ének-zene
A tanulók
ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban
vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét
tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban
egyaránt akusztikus élményt jelentenek
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
Rajz és vizuális kultúra
A tanulók
ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát
ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit
ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére
Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira
ismerjék a természetes alapanyagok használatát
legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően
elemezni
legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően
ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését
tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre
kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
Etika
A tanulók
legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető
legkevesebb károsodást okozzák
tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni
mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell
hagyniuk
A tanulókban
alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától
függetlenül is értéket képviselnek
alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban
fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges
környezetért
54
Tánc és dráma
A tanulók
tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel
legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok
segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)
természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül
Technika és életvitel
A tanulók
ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai
értékeket
ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait
értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit
ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást
sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket
ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit
sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait
ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát
ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat
ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit
sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív
hulladékgyűjtés alapvető ismérveit
A tanulókban
alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény
a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős,
környezettudatos beállítottság
alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)
A tanulók
legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a
valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak
megfelelő következtetéseket levonni
legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak
képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására
ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi
lehetőségeket
használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre
szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi posztereket
ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket
informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása,
könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és
energiatakarékos alkalmazás feltételeit
55
Testnevelés
A tanulók
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják,
egészséges testi fejlődésüket
győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését
tekintve
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű
tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia
fejlesztésében
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az
eszközök, és a tornaszerek
sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat
A tanulókban
tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását
alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására
segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását
Nem hagyományos tanórai foglalkozások
2.7.3.2. Tanórán kívüli lehetőségek
Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat,
rajzpályázatokon veszünk részt.
A jeles napok megünneplése plakátokon.
Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti
témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a
megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben
kutatnak, olvasgatnak.
Tanulmányi kirándulás – Ellátogathatunk nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre,
vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.
Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Megszervezzük az egész iskolára kiterjedő
szelektív hulladékgyűjtést legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt
étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen
jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.
Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra,
hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.
Diák Önkormányzati nap – Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi
része is.
Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése
DSE szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek.
Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.
Szempontok a módszerek kiválasztásakor
alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz
vonjanak be minél több tanulót
az iskola keretein túl is legyenek hatással
56
a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen
alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát
a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez
nyújtsanak sok élményt a tanulónak
az érzelmeken át hassanak
a személyes megtapasztaláson alapuljanak
együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek,
szülők stb.)
alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére,
megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére
legyen bennük sok játékos elem
2.7.4. Módszerek
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van
szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési
céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért
fontos, hogy ezeket mindenki megismerje és saját maga ki is próbálja, mielőtt diákokkal
alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé.
Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:
JÁTÉKOK
Szituációs
Memóriafejlesztő
Kombinációs
Érzékelést fejlesztő
Ráhangolást segítő
Bizalomerősítő
Kapcsolatteremtést segítő
Drámapedagógia
MODELLEZÉS
Hatásvizsgálatok
Rendszermodellezés
Előrejelző
Működő modellek készítése, elemzése
TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK
Terepgyakorlatok
Térképkészítés
Egyszerű megfigyelések
Célzott megfigyelések, mérések
AKTÍV, KREATÍV MUNKA
Természetvédelmi és fenntartási munkák
Rekonstrukciós munkák
Madárvédelmi feladatok
Szelektív hulladékgyűjtés
57
Rend- és tisztasági verseny
KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS
Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében
MŰVÉSZI KIFEJEZÉS
Vizuális művészet a környezeti nevelésben
Irodalmi alkotások
Zeneművészet
Fotóművészet
Táncművészet
Népművészet
Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése
A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
2.7.5. Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a
környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott
vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.
Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell,
hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelel ő audiovizuális ill.
multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő -oktató munkát segít ő
eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye
is.
2.7.6. Az iskolai környezet
Ügyelünk az iskola esztétikusságára, a termek a folyosók ne kongjanak az ürességtől.
Lehetőséget adunk, hogy a gyerekek maguk is rész vegyenek környezetük szépítésében.
Papírgyűjtést rendezünk, megszervezzük a MÉH-be való elszállítást.
Fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol
nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva.
Törekszünk arra, hogy a gyerekek minél többet legyenek az udvaron. A tantermek
szellőztetése a hetesek feladata.
2.7.7. Kommunikáció
A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a
kommunikáció
legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott,
hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják
feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az
értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell
tanítani a fellépésre, a szereplésre, az el ő adások módszertanára. Végzett munkájukról számot
kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
58
1. Iskolán belül
- kiselőadások tartása megfelel ő szemléltet ő eszközökkel;
- házi dolgozat készítése;
- poszterek készítése és bemutatása;
- faliújságon közölt információk készítése;
2. Külső (helyi és országos média)
- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;
- környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
- a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes
önkormányzattal.
2.7.8. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés
Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az
iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a
szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy
viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.
A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében
kerülnek mérésre is.
A tanulók személyiségének formálódását kérdőívekkel, szociometriai vizsgálatokkal,
különböző megfigyelésekkel, egyéni vagy csoportos beszélgetésekkel mérjük.
Az iskolai tantestülete - a munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában
elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő
nevelő testületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve
elfogadásra kerül.
2.7.9. Továbbképzések
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell
tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.
Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt évente
legalább két tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett tanár-továbbképzési
programokon. Szeretnénk elérni, hogy minden 5 éves ciklusban az iskola legalább egy kolléga
részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen.
Az iskolai értekezleteinken helyet kapnak az aktuális környezeti nevelési témák.
2.7.10. A település helyi értékei
Volt püspöki kastély (műemlék). XVIII. századi barokk eredetű, később klasszicista
stílusban átalakították. Az egyemeletes épület középrizalitos, fölötte háromszögű
timpanon emelkedik, az ablakok kőkeretesek. Udvari homlokzata hasonlóan
kialakított, a timpanon alatt szép erkéllyel tagolt. Ma községi könyvtár és helytörténeti
múzeum.
Római katolikus templom. Barokk stílusú, romantikus külsővel. Főhajóját 1767-ben
építtette Zichy Ferenc győri püspök. Száz évvel később utóda, Zalka János püspök a
59
tornyot megmagasíttatta, a templomot két oldalhajóval bővíttette (1867) és sarkaira két
kisebb tornyot emeltetett. A homlokzat közép- és oldalrizalitos, övpárkányát
félköríves fríz zárja le. A két saroktorony és a 46 m magas középtorony között
félköríves frízzel díszített oromszárnyak húzódnak. A félköríves ajtó két oldalán egy-
egy toszkán oszlop és pillérpár emelkedik. A bejárat felett helyezkedik el Zichy
Ferenc címere. A gazdag faragású főoltár régebbi, mint a templom: 1700 körül
készült. A "Szent Kereszt feltalálása" című értékes főoltárképet Ludwig Beyfuss
festette 1855-ben. A szépen faragott padok 1758-ból valók. Aranyozott rokokó
ereklyetartó, 1770-ből (Krisztus keresztjének szálkadarabját őrzi).
A templom udvarán:
- Nepomuki Szent János-szobor (műemlék jellegű), XVIII. századi barokk alkotás,
- balról és jobbról kőkeresztek (1868 és 1878).
- artézi kút.
Szentháromság-szobor ( 1908).
Megtalálható: Kossuth L. u. 29. sz. ház előtt (a templom homlokzatával szemben).
Szent Vendel-kápolna (műemlék jellegű). 1747-ben építették barokk stílusban.
Szent Anna-kápolna (búcsújáróhely). Eredetileg 1753-ban épült, majd 1901-ben
neoromán stílusban átépítették.
Kesző várának romjai. A várat a XIV. század elején a győri püspökség építtette.
Csekély hadi szerepe a török időkben, majd az 1700-as évek elején volt. A romossá
lett vár anyagát később széthordták. A ma látható csekély falmaradványok átlagos
magassága 1 m. Látható még a várárok, melyben hajdan a Rába vize folyt.
Megtalálható: A községtől 2 km-re, délkeletre Várkesző falu keleti határában, a Rába
árterében, a Rába parti Csárda mögött (fák árnyékában).
60
2.8. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására
Jogi háttér:
A parlament 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi
CLV. törvényt. melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.
E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok
megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat,
amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi
szervezetek együttműködve teljesítenek.
A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási
törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.
A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT
2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak
sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő
ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói
kultúra kialakítása is szerepel.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja:
A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus
fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez
elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag
megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van
szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.
Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni
tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi
kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a
vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési
kompetenciák fejlesztése.(NAT 2003)
Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a
döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám
szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság
szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.
A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus
fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és
a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva
felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.
Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése.
A fogyasztónak joga van:
a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez
b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz
61
c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között
d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez
e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez
f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez
g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való
beleszóláshoz
Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén
érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai.
Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,
cégekkel)
Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások
Módszertani elemek:
A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló
információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a
döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit.
Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és
értékeken keresztül maguk alkalmazzák.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár
készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
62
2.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység
A beilleszkedési és magatartási nehézségek területe sok kapcsolódási pontot és átfedést
tartalmaz a szociális hátrányokkal, illetve a tanulási kudarccal küzdő tanulók
problémakörét tárgyaló fejezetekkel. Ezért e két fejezetet közvetlenül jelen program
után tárgyaljuk.
Nagyon sok esetben ugyanannál a tanulónál, vagy családnál jelentkezik egyszerre a három
probléma.
Mik lehetnek egy gyermek beilleszkedési és magatartási nehézségének okai?
A., Környezeti ok:
a. a., Családi környezet (a család szerkezete, nevelési hiányosság, erkölcstelen családi
környezet, italozó életmód a családban, rossz lakásviszonyok, stb.)
b. b., Családon kívüli környezet
B., A gyermek személyiségében rejlő ok (értelmileg - érzelmileg szociálisan visszamaradt,
gátlásos - szorongó, agresszív magatartású, stb.)
C., Anyagi ok.
D., Egészségi ok.
A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel iskolában élő tanulóknál a felsorolt okok
összekapcsolódva lelhetők fel.
2.9.1. Intézményünk fő feladatai a beilleszkedési és magatartási problémás tanulók
esetén.
1. felismerés
Ez a pedagógusok tudatos tevékenysége legyen, amely során már az első két osztályban
figyeljen fel a nehezen kezelhető gyerekekre.
2. Meggyőződés kialakítása
A kollégákkal közösen annak eldöntése, hogy tényleg magatartási problémával állunk
szemben, vagy egyéb, más jellegű problémák miatt vannak a tanulónak nehézségei.
Módszere: szakirodalmi tájékozódás, tudatos megfigyelés, konzultáció a kollégákkal.
3. Kapcsolatfelvétel a családdal
Családlátogatás. Célja a családi háttér megismerése. A kapcsolatfelvétel során kell
ismertetnünk a családdal az iskolai problémákat.
4. Konzultáció a beilleszkedési, magatartási problémák megszüntetésének lehetőségeiről, a
javaslattétel előkészítése
Résztvevők:
Szülők
Osztályfőnök
Ifjúságvédelmi felelős
63
4. Javaslattétel
A javaslattétel lehet
iskolai programon való részvétel melynek célja a tanuló bevonása
felzárkóztató programon való részvétel
javaslat nevelési tanácsadó vizsgálatára
javaslat szakértői bizottság vizsgálatára.
Az egész tevékenység során és a későbbi munka során is kiemelkedő pedagógiai feladat a
pedagógusi tolerancia és a pedagógiai tapintat irányukban. Ugyanakkor következetesség a
tanár-diák kapcsolat működtetésében.
A fenti eljárás minden tanuló esetén követendő.
2.9.2. A beilleszkedési, magatartási problémás tanulók foglalkoztatásának tevékenységi
formái
tanóra
napközi otthonos ellátás
tanulószobai ellátás
szakkör, sportkör
logopédiai ellátás
gyógypedagógiai ellátás
gyermekvédelmi ellátás
- Tanóra: A tananyag kiválasztása és feldolgozása során is törekszünk segíteni a maga-
tartási zavarokkal küzdő gyermekek beilleszkedését. Az ismeretanyag feldolgozása során
a gyerekekkel célokat és feladatokat fogalmaztunk meg, melyek az oktató - nevelő
tevékenység folyamatában a tanulók magatartását befolyásolják. A tanulók kritikusan
figyelik egymás magatartását, előbb - utóbb a társak és a nevelők által megfogalmazott
és gyakran hallott kritikák hatására a gyerekek saját viselkedésükre is figyelnek.
- Napközi és tanulószoba: Délutánra a gyermek elfárad. Olyankor még türelmetlenebb és
érzékenyebb. Minden gyereknek szüksége van egy kis kikapcsolódásra (szabadtéri játékra,
testmozgásra) mielőtt hozzákezd a házi feladatok megoldásához. Játék közben is elő-
fordulhatnak konfliktusok (ki legyen a csapatkapitány stb.), ezekben az esetekben is
minden tanulóval a saját egyéniségének megfelelően kell megérteni, hogyan kerülhetők el
a hasonló esetek. Az egyéni bánásmód elengedhetetlenül fontos eszköze a
nevelésnek, amikor sajátos módon reagáló tanulókkal foglalkozunk.
- Türelmesen, többször meg kell ismételnünk elvárásainkat, a megvalósítás útját is rö-
viden, pontosan kell elmondanunk, hogy a gyerekek érezzék, hogy jót akarunk.
64
- Szakkör, sportkör: Fontos , hogy ezek a tanulók is részt vegyenek a szabadidős
tevékenységek valamelyikén. Nagyobb odafigyelést igényel a szakkörvezető
pedagógustól a velük való foglalkozás, de ezeken a foglalkozásokon szerzett sikerélmény
nagyban hozzájárul személyiségük fejlődéséhez, szocializációjukhoz.
- DÖK programok
- A logopédiai és gyógypedagógiai ellátás: Szakértői bizottság véleménye alapján a
gyógypedagógiai ellátást gyógypedagógus segítségével, a logopédiai ellátást külső
logopédus , vagy logopédiai asszisztens igénybevételével tudjuk megoldani.
- Gyermekvédelmi ellátás: az osztályfőnök kezdeményezése alapján a GYRJÓ felé
jegyző kezdeményezheti.
A magatartási problémák, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, a tanulási kudarcnak kitett
tanulók ugyanúgy fontosak számunkra, mint az úgynevezett normál gyerekek. Az értük és
gondjaik iránt érzett felelősség hívta életre az iskola és a község közötti együttműködést.
Kapcsolatunk a gyermekjóléti szolgálat megszervezésében testesül meg.
A gyermekjóléti szolgálat feladata a fenti problémakörbe eső tanulók számontartása,
felügyelete, segítése és az ifjúságvédelmi feladat helyi szintű ellátása.
A gyermekjóléti szolgálat tagjai:
- -a szolgálat családgondzója
- -iskolaigazgató
- -óvodavezető
- -védőnő
- -a község jegyzője
- -a község háziorvosai
65
2.10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A tehetség bármilyen területen légyen is, Istentől kapott különleges ajándék. A tehetséges
tanulókkal való foglalkozás fontos a tanuló személyiségfejlesztése, a család elvárásai és az
iskola saját magával szemben támasztott követelményei szempontjából. A Képességek
kibontakoztatása a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások feladata.
A képesség kibontakoztatása folyamán a hatékony tanítást, a tudat- és személyiségformálást a
legkülönbözőbb módszerekkel kívánjuk megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy a folyamatos
művelődés képességének és igényének kialakításához elsősorban olyan módszerek jöhetnek
számításba, amely alkalmazásában a fejlődő személyiség önmaga fejlesztésének aktív részese.
E cél elérése érdekében pedagógiai munkánkban gyakran jelen kell lenniük a következőknek
- szituációs játékok
- önismereti játékok
- ötletbörze
- konfliktus megoldási gyakorlatok
- multimédia tanulási programok
2.10.1. A tehetség-, a képességfejlesztés tanórai lehetőségei tanórákon, és tanórán kívül
- Gyakorló órákon
- differenciált foglalkoztatás
- alkalmilag nívócsoportok kialakítása az osztályon belül
- egyénre szabott feladatok
- önálló kutatás az életkor szintjén valamely témában
- kiselőadások készítése a kutatási területről
- valamilyen produktum készítése és bemutatása arról a területről, amelyben
tehetséges
- a problémamegoldó képességek működtetése
- vitakészség fejlesztő beszélgetések
- az indoklás az érvelés gyakorlása
- Új ismeret feldolgozása során
Az új ismeret feldolgozása során is van lehetőség a képességfejlesztésre. Ha azt akarjuk,
hogy a tehetséges tanulóink képességei fejlődjenek más tanulásszervezési modellt kell
választanunk az ismeretfeldolgozás során. Bizonyos tanulóknak szüksége van a személyes
kontaktusra, a tehetségesebb tanulók nem igénylik a tanár állandó jelenlétét, felügyeletét az
ismeretszerzés során.
Ezért bátran ajánlható modell a differenciált tanulásszervezési modell a képességfejlesztésre
(Dr. Medvegy Tilda : Hogyan tovább 1999/3. számában/. A modell jól alkalmazkodik a
szaktárgyi sajátosságokhoz, mivel nem egy konkrét tantárgyra készült.
A tehetség- a képességfejlesztés tanórán kívül
A képességfejlesztés tanórán kívüli területét a szakkörök, előkészítők, sportkörök, énekkarok,
a különböző tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészítés jelenti iskolánkban.
Előkészítők
A hetedik és a nyolcadik évfolyam számára szervezünk középiskolai előkészítőt szakköri
keretben magyar és matematika tantárgyakból.
66
Célja: A tanulókat két csoportra osztva a) tehetségfejlesztés
b) felzárkóztatás.
Szakkörök
Tehetségfejlesztő szakköreink:
- Nyelvi szakkör /angol, német/
- Mesevár /alsó tagozat/
- Szivárvány /magyar, matematika alsó tagozat/
- Kézműves szakkör /alsó tagozat/
- Sportkörök
- Énekkar
Minden szakkör külön tematikával működik.
Tanulmányi s egyéb versenyekre való felkészülés
Hagyományosan részt veszünk a következő tanulmányi és sportversenyeken:
Alsó tagozat:
Hittan verseny
Katolikus iskolai tanulmányi versenyek /magyar nyelv, értő olvasás, matematika,
környezetismeret/
Nyelvtani, helyesírási versen 4.o.
Apáczai Kiadó „Szivárvány” tanulmányi versenyei: komplex tanulmányi verseny,
versmondó verseny,
Hollenda Barnabás matematikai verseny
Vers- és prózamondó verseny – Rákóczi iskola
Diákolimpiai versenyek: háromtusa, labdarúgás
„Góliát program” labdarúgás
Mikulás kupa helyi rendezésű terem labdarúgó torna
Rajzversenyek: folyamatosan
Felső tagozat:
Matematika tanulmányi versenyek
Varga Tamás matematika verseny
Páli Szent Vincze napok tanulmányi versenye
Hunyadi J. Gimnázium tanulmányi versenye
Magyar
Simonyi helyesírási verseny
Történelem
Szent István és kora tanulmányi verseny
Földrajz:
Általános iskolák tanulmányi versenyei
Testnevelés
Diákolimpiai versenyek: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika
„Góliát program” labdarúgás
Karácsony kupa helyi labdarúgó teremtorna
Dőry kupa labdarúgás
A hagyományos versenyeken kívül részt veszünk az alkalmi jellegű tanulmányi, rajz, vers- és
prózamondó versenyeken
67
A társadalmi mikrokörnyezetet figyelembe véve sikernek számít, tanulóink megyei vagy
országos versenyre bejutnak, illetve ezeken a mezőny első harmadába kerülnek
teljesítményük alapján.
Részben szakköri keretek között, részben külön, nem szervezett formában a pedagógusok
szabadidejükben végezik. A legtehetségesebb tanulók külön, egyéni felkészítést kapnak a
tanulmányi versenyekre. Részt veszünk több levelezős tanulmányi versenyen. Köztük a
legjelentősebb és legtöbb gyereket megmozgat a Rügyecske tanulmányi verseny.
Ezenkívül részt veszünk magyarból, matematikából, történelemből a katolikus iskolák és az
országos tanulmányi versenyeken. A tehetségfejlesztés ezekben az irányokban történik.
Az Arany János tehetségfejlesztő programban eddig egy tanulónk tanul. Vállalnunk kell azt
is, hogy a legtehetségesebb tanulóink hatosztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat.
Célunk nem ez, hanem az, hogy tanulóink helyben bontakoztassák ki tehetségüket.
A tehetségfejlesztés iskolán kívül is folytatódik. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi Művészeti
Alapiskolával, amelynek tanulóit a mi iskolánk gyerekei adják.
68
2.11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység
A társadalmi elszegényedés községünkben is tapasztalható jelenség. Ennek következtében
jelentős anyagi gondokkal küzdő családok is élnek lakóhelyünkön. Az iskolának is feladata,
hogy részt vegyen a megoldás keresésben az ilyen családból érkező tanuló megsegítésére. A
munka községi szinten koordinálva, a Gyermekjóléti Szolgálat keretében lehet eredményes.
A koordinációt a gyermekjóléti szolgálattal az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi koordinátor
vagy a gyermek és ifjúságvédelmi felelős végzi.
2.11.1. Az osztályfőnök gyermekvédelmi feladatai
A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felmérése, nyilvántartása, figyelemmel
kísérése, szükség esetén intézkedés.
Rendszeres családlátogatás.
Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések.
Kapcsolattartás a gyermekorvossal, védőnővel, Gyermekjóléti Szolgálattal,
Gyámügyi hatóságokkal.
A tanulók személyiségének fejlesztése, a keresztény értékrend kialakítása osztályfő-
nök, szaktanár - szülő együttműködésével.
A TV, rádió, újság, reklámok, szenvedélybetegségek gyermekekre gyakorolt negatív
hatásaira a szülők figyelmének felhívása. - Szabadidős programok szervezése.
A szaktanárok, osztályfőnökök figyelmét felhívni a preventív lehetőségekre a szaktár-
gyak oktatásakor és a nevelésben.
Minden nevelő feladata, hogy megtanítsa tanulóit:
- Apró sikertelenségek elviselésére
- Tudjanak konfliktusokat megoldani
- Tudjanak korlátokat felállítani és elfogadni
- Fejezzék ki érzelmeiket és tudják kezelni őket
- Tudjanak kapcsolatokat építeni
- Pozitív, keresztény értékrendjük legyen
- Tudjanak nemet mondani az egészségkárosító szerekre
A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti
igény,viszont az önkormányzati támogatások mértéke nem növekszik az igények arányában.
A támogatás jelenlegi formái:
tanév eleji tanszervásárláshoz való hozzájárulás önkormányzati döntés alapján
69
étkezési hozzájárulás (önkormányzati döntés alapján)
pályázatok útján elnyert támogatások
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a támogatás szűk lehetőségeit
pályázatok felkutatásával, személyes kapcsolattartással, állandó kommunikációval az
önkormányzat felé igyekezzék bővíteni
Iskolánk gyermek - és ifjúságvédelmi programjának megvalósításában szorosan együttmű-
ködik az alábbi szervekkel és intézményekkel:
Polgármesteri Hivatal
Plébánia
Gyermekjóléti szolgálat
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ
Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a támogatás szűk lehetőségeit
pályázatok felkutatásával, személyes kapcsolattartással, állandó kommunikációval az
önkormányzat felé igyekezzék bővíteni
2.11.2. Kapcsolattartás és együttműködés a tantestület tagjaival
Utalva az első fejezet alapgondolataira, fel kell idéznünk, hogy iskolánkban minden pedagó-
gus, sőt az egyéb feladatok ellátásában felelős dolgozók példájukkal nevelnek,
közvetlen felelősei ennek a bonyolult folyamatnak.
Ennek következtében a gyermekvédelem összetett feladata nem korlátozható egy-két
személyre. Az osztályfőnökök tevékenysége rendezetlen és szervezetlen lenne tanárok,
napközis csoportvezetők, nélkül.
A csoportban tanítók elsődleges feladata a közösség alakítása mellett a közösség
tagjainak fel-
térképezése, elemzése. Ez lesz az alapja az osztályfőnöki, napközis csoportvezetői,
gyermekvédelmi, de a szakköri munkatervek elkészítésének is. Továbbá megalapozza az
iskolának, mint intézménynek a közvetlen feladatait is.
Ez a folyamatosan emelkedő számú problémás gyermek és család következtében évről évre
nagyobb odafigyelést, tervezést, összedolgozást igényel.
70
Közvetlen feladatok: (a felvázolt feladatok csak tájékoztató jellegűek, mindenkire,- az átjárha-
tóság révén vonatkoznak)
Osztályfőnök-osztálytanító:
Személyes interjúk készítése gyermekkel, szülővel, testvérrel
Rajzok és munkák elemzése
Családlátogatás
Elemzés és értékelés a gyermekkel foglalkozó minden nevelővel
Stratégia kidolgozása
„,kezelési folyamat"
Betanító tanárok:
korai észlelés
tájékozódás
egyeztetés az osztályfőnökkel
Elemzés és értékelés a gyermekkel foglalkozó minden nevelővel
Stratégia kidolgozása
,kezelési folyamat"
Prevenció
Az iskolába első osztályosként bekerülő gyermek és családja megfigyelése, bizonyos előjelek
észlelése mulaszthatatlanul fontos. Az első osztályos tanulók szülőitől tájékoztatást kérünk
minden év szeptemberében a gyermeke általános egészségi fizikai érzelmi állapotáról. Csak
azoknak az adatoknak a közlését kérjük, amelyeket a szülő fontosnak tart ahhoz, hogy
gyermekével ezeknek megfelelően foglalkozzunk .
Az iskolába érkező, 6 éves gyermeknek rendelkezni kell megfelelő szocializációval. Ennek
hiánya, az iskolaérettség szintjének csorbulása figyelmet felkeltő, hiszen mögötte a keresendő
ok gyakorta élő vagy lappangó konfliktushelyzet. Célunk, hogy az iskolába jövő tanulókkal
legalább két alkalommal találkozzanak az óvodában a tanítók. Ez később is igaz az életkornak
megfelelő kitétel alkalmazásával.
Megelőzési tevékenységünk fontos része a helyes életmódra, szokásokra, életszemléletre
nevelés is, hiszen ennek segítségével nyithatjuk meg tanítványaink szemét a körülöttük élő,
vagy későbbiekben kínálkozó veszélyekre. Tudnunk és tudatosítanunk kell, hogy a
tudatlanság nagy veszélyforrás. Megelőző tevékenységünkben segítségünkre vannak a
71
felsorolt intézmények. Természetes elsődlegesek a bizalmon alapuló kapcsolatok az
iskolában, plébánián.
2.11.3. Együttműködés a családokkal
A jelenleg érvényes Gyermekvédelmi törvény sok segítséget ad az intézménynek, ám alapvető
jogait tiszteletben tartja a szülőnek.
Minden oktatási intézményben nagyjából egységes módja van a szülőkkel való érintkezésnek.
Meg vannak az íratlan és írott lépései a problémás helyzetek kezelésének is. Mindenek előtt
tudatában kell lennünk, hogy a gyermek Isten ajándéka, melyet a Szülőnek adott. Mi a
gyermek fejlesztésében kínálunk segítséget, de ezt csak a szülővel egyetértésben tehetjük
meg. Ez kell tehát a szülővel való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás vezérlő elve legyen.
A felvilágosítás, hosszas elbeszélgetés, családlátogatás, információk megadása, segítséget
nyújthat a szülőnek.
Nincs egyértelmű lehetőségünk a gyermek szorosan vett jogait érvényesíteni akár a szülő
ellenében is. Pedig gyakran találkozunk azzal, hogy a gyermek enyhe fogyatékossága,
beilleszkedési gondjai, szociális sérülései, magatartászavarai miatt fel kell vállalnunk az
eljáró szerepét, hiszen esetleg pont a jogkörrel rendelkező szülővel szemben szorul
védettségre a kiskorú.
72
2.12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
A tanulási kudarccal küzdő tanulók esetén a felismerés az első feladat. Nem szabad
összetéveszteni a tanulási kudarcot a különböző okok miatt bekövetkező időleges tanulási
teljesítmény ingadozással. Ezért a tanulási kudarc fogalmát két részre osztottuk:
-Időleges tanulási kudarc, teljesítmény ingadozás
-Tartós tanulási kudarc- Sajátos nevelési igényű tanulók.
A tanulási kudarc lehetséges okai:
Családi problémák:
- a szülők italozó életmódja
- munkanélküliség a családban
- a család nemtörődöm hozzáállása a tanuláshoz
- válás, vagy csonka család
Környezeti hatások:
- bizonytalan egzisztenciájú környezet
- rossz hatású baráti környezet
Születési problémák:
-veleszületett értelmi, vagy pszichés zavarok
Az iskola ezen okokat megszüntetni nem tudja, csak a felismerésükben segíthet. Az okok
megszűnésével és a felzárkóztatást segítő tevékenységekkel általában az időleges tanulási
problémák a kitartó és türelmes munka hatására csökkennek esetleg meg is szűnnek.
2.12.1. A pedagógusok együttműködése:
A tanulási kudarc felismerése, okainak feltárása a pedagógusok együttműködésével
lehetséges.
Az együttműködő pedagógusok:
-szaktanárok
-osztályfőnök
Az együttműködés területei:
-felismerés
-egymás tájékoztatása
-kapcsolatfelvétel a szülőkkel
-javaslattétel
73
A pedagógiai munka néhány alapelve:
A tanulási kudarccal küzdő tanulók oktatása-nevelése során fokozottan kell
érvényesíteni az egyéni bánásmód elvét. A tanulási kudarc okának ismerete azért is fontos,
mert így a pedagógus nagyobb alázattal képes a türelmes, szeretetteljes légkör kialakítására.
A differenciálás elvét folyamatosan alkalmaznunk kell mind az ismeretnyújtás, mind az
ellenőrzés során.
Az időleges tanulási problémák kezelésének a munkaformái:
- tanórai keretben differenciált foglalkozások szervezése, differenciált
képességfejlesztés
- a választható időkeretből differenciált foglalkozások szervezése (felzárkóztató
foglalkozások)
- napközis foglalkozás keretében egyéni foglalkozások
- tanulószobai foglalkozások szervezése (egyéni felzárkóztatás)
A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás
Igazán komoly tanulási kudarcról akkor beszélünk, ha a tanulónak a veleszületett, vagy a
születés után valamilyen értelmi, vagy fizikai képességei sérülnek.
Ha ezek a képesség, vagy részképesség zavarok az óvodában nem derülnek ki nagyon fontos,
hogy az alsó tagozat első évfolyamaiban felismerjük őket.
A velük való foglalkozást keresztényi kötelességünknek tekintjük. Ezért iskolánkban
megszerveztük a gyógypedagógiai ellátást integrált oktatás, részleges integráció keretében.
Ez azt jelenti, hogy meghatározott alkalmakkor gyógypedagógus foglalkozik a tanulási
problémás tanulókkal. A gyógypedagógiai ellátás szakértő által véleményezett és a fenntartó
által jóváhagyott tanterv alapján történik.
Megoldjuk a részképesség zavaros tanulók gyógypedagógiai vagy fejlesztőpedagógiai
megsegítését. Biztosítjuk a logopédiai ellátást mindazok számára, akik erre rászorulnak.
A sajátos nevelési tanulók fejlesztésének programját A PP kiegészítő kötetében dolgoztuk ki,
amelynek címe: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének programja.
A gyógypedagógus munkáját is segítjük a következő feladatok megoldásával.
- Korai felismerés
- A szülők és a gyógypedagógus tájékoztatása
- Előzetes megfigyelés a gyógypedagógus által
- A tanuló szakmai vizsgálatra történő irányítása (Gyógypedagógiai Szolgáltató
Központ)
74
- Ha szükséges a szakmai vélemény birtokában az integrált oktatásba való bekapcsolása
a tanulónak.
75
2.13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének
feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatási Törvény és a (11/1994.
MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések
előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Torvény 124. § (21) bekezdésében
szabályozza.
A Közoktatási törvény 19.§ (7) (1) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető
körülmények megelőzésében, féltárásában és megszüntetésében.
Iskolánkban fokozatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő
tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e
jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók
beilleszkedését, folyamatos fejlődését.
Tevékenységünk célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe,
ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális
körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek:
- családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek
- családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek
- iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,
- csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)
átmenetileg hátrányos helyzetűek:
- áttelepült, beköltözött (új) tanulók
- tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
A felzárkóztatás rendszere:
A tanulógondozási rendszert, a hátrányos helyzet figyelését, és segítségnyújtási lehetőségek
feltárását az iskola vezetése és tantestülete egyként fontos feladatának tekinti.
Kiindulópont: Az iskolai eredmények permanens figyelése a hátrányos helyzetű
gyermekeknél, eredményeik alakulása az osztálytermi folyamatokban dől
el.
76
Következtetés: A tanár az eredmények regisztrálásán túl jusson tovább, Elemezze az
adatokat, fejlesztési tervet készítsen személyre és konkrét pedagógiai
szituációra vonatkozóan.
Jellemzője: Az egyes tanár, az egyes tanuló , az egyes tanóra szintjén túl Az osztály illetve
az iskolai szintű elemzés és gondozás is szükséges , ebben a vezetés segíti
a nevelőt és koordinál.
Célja: Az iskola rendelkezzen megfelelő információkkal a tanulók tanulási , szocio-
emocionális fejlődéséről, és ezek alapján képes legyen az iskola és a
nevelőtestület a fejlesztés érdekében folyamatosan végzett és tervszerűen
koordinált felzárkóztató és felkaroló cselekvésre.
Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják
Csoportbontás, differenciált foglalkozás
Tanulási segítség 1-8 osztályig, korrepetálás magyarból és matematikából,
A tehetséges hátrányos helyzetű tanulókat különös figyelemmel irányítjuk a tehetséggondozó
foglalkozásokra
étkeztetési támogatás,
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a
szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az
osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.),
továbbtanulás irányítása, segítése,
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében,
hogy a szociális hátránytál szenvedő tantilók minél hamarabb segítségben részesüljenek,
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire_
a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális
hátrányok enyhítése:
- a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,
- tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,
- felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,
- pályaorientációs tevékenységek szervezése,
- felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása
a szociálisjuttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás,
77
kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok
figyelése,
a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása
(csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és
esélyérvényesülésének elősegítése.
Az osztályfőnök feladatai:
- nyilvántartás
- kapcsolat az önkormányzattal
- kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal
- kapcsolat a családi környezettel
- a segítségnyújtás tartalmának és formájának kiválasztása
Az osztályfőnök nyilvántartja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat. A helyi
szervezettekkel állandó kapcsolatban állva ismeri az állandó és alkalmi segélyezési rendszert.
Az osztályfőnökkel közösen családlátogatás és egyéb ismertetik alapján eldöntik, hogy melyik
szociálisan rászoruló tanulót milyen önkormányzati segélyezésre javasolnak. Javaslattétel a
helyi szervek felé.
Az iskolai támogatás lehetőségei:
Az iskolának nincs állandó szociális támogatási, vagy ösztöndíj rendszere.
Pályázatok és alkalmi segítségnyújtás jellemzi ezirányú tevékenységünket. A pályázati
lehetőségeket kihasználva pályázunk
1. Állami támogatások
2. Pályázati lehetőségek: egyházmegyei karitász és egyéb lehetőségek
3. intézményi támogatás
78
79
2.14. A pedagógiaim végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát
segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
80
2.15. A szülő a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái,
továbbfejlesztésének lehetőségei
Tanulói részvétel
Iskolánkban ötödik osztálytól működik diákönkormányzat, évfolyamonként 2-2 képviselővel,
tanári segítséggel.
Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat működését, hiszen ez a
tanulók felnőtt életére való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe.
Együttműködésük lehetőségei:
- DÖK gyűlés
- Diákfórum
- DÖK faliújság
- Diákújság
- Dekorációs verseny
- Iskolai dokumentumok véleményezése (SZMSZ, Házirend, PP)
Működését a Közoktatási törvény 63. § és 64. § - ban foglaltak szerint biztosítjuk.
Szülői részvétel
Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a szülőkkel való korrekt és egyenrangú kapcsolatok ápolását,
hisz a gyermekek nevelését közösen tudjuk eredményesen megvalósítani. Azt a tényt, hogy
gyermeküket iskolánkba íratták bizalmi kérdésnek tekintjük és annak megfelelően kezeljük.
Az iskolavezetés törekszik arra, hogy a rendszeres SZM választmányi értekezletek mellett a
szükség esetén személyesen vegyen részt az osztályokban tartott szülői értekezleteken is. A szülők
rendszeresen segítik a nevelők , az iskola tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek
lebonyolítását. A gyermeknap, a farsang, az osztálykirándulások szervezése a szülők munkája,
anyagi segítsége nélkül már elképzelhetetlen számunkra. A ballagás utáni bankett és szernád
teljesen szülői szervezésben történik. Az iskola a szülőkkel való élőbb és nyitottabb kapcsolat
kialakítására törekszik. Ezek eszközei a nyílt nap és közös programok ( összejövetelek
kirándulások) lehetnek.
81
A szülők tájékoztatásának formái
Szóbeli
- Osztálybeli szülői értekezletek
- Fogadóórák
- Családlátogatás
- Nyílt tanítási napok
írásbeli
- Tájékoztató füzet (1. évf.) Ellenőrző könyv (2. évfolyamtól)
- Üzenőfüzet
- Iskolai hirdetőtabló
- Tájékoztató szórólap
- Iskolai kiadvány,
- igazgatói levél
- kábel tv
A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen
kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben
tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében:
- Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott
módszerekről.
- Ugyanakkor az iskolának ismernie kell mindezekről a szülők véleményét.
- Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői,
közreműködői és segítői lehessenek.
Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézmé-
nyünk életéről, működéséről. Ezt segíti tájékoztató kiadványunk, illetve a szülőkkel való fo-
lyamatos kapcsolattartás.
Hogyan segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban?
- Az 1. osztályt tanító kollégák óvodai szülői értekezleteken oktató-nevelő munkánk
sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket. Nyílt tanítási napra invitálják az
érdeklődőket.
82
- Nyílt tanítási napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, aki az első
évfolyamon tanítani fog.
Szülői képviseleti fórumok iskolánkban
A közoktatási törvény 59-61.§-a rendelkezik a szülők közösségéről.
Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői munkaközösségek látják el.
Szülői értekezletek
Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés
iskola-szülő, szülő-szülő között.
Ideje: tanévenként 4 alkalommal (szeptember, november, február, május) kijelölt napon a
szülő munkaidejéhez, idejáró testvérek szülői értekezleteihez igazodva, az esti órákban.
Fogadóórák
Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi mun-
kájáról, iskolai viselkedéséről.
Ideje: a szülői értekezletek közötti hónapokban (október, december, január, március,
április), a tárgyhó első hétfőjén 16.30-17.30-ig alsó tagozat, a második hétfőn 16.30-17.30-
felső tagozat.
Délelőtti „fogadóóra”
Azok vehetik igénybe, akik különböző okok miatt nem tudnak részt venni az esti fogadóórán
vagy szülői értekezleten, illetve sürgős problémát kell megbeszélni a szaktanárral, osztályfő-
nökkel. A tanár is hívhatja a szülőt erre az időpontra. Időpontja a tanítási napon van, az adott
szaktanár egyéni órarendjétől függően.
Családlátogatás
Főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezettanulmányozás, köz-
vetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása
céljából. Elvárható az évenkénti családlátogatás, illetve problémás esetben több alkalommal
is.
83
Nyílt nap
Az éves munkatervben meghatározott napokon
Március hónapban az iskolába jelentkezni kívánó óvodások szülői számára tartunk nyílt napot
az 1.osztályban.
Célja: Betekintés az iskola belső világába.
A 4. évfolyam számára szervezett nyílt nap
Célja : A szülők lássák gyermekük fejlődését az alsó tagozat végén
Az 5 évfolyam számára szervezett nyílt nap
Célja: Az átmenet megfigyelése a szülők részéről
8. évfolyam számára szervezett nyílt nap
Célja: A szülők megfigyelhessék gyermekük felső tagozati fejlődésének eredményét
Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe?
Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg:
- A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője.
- A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője. -A szülő, mint az iskolai közélet
szereplője.
A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:
- Az ifjúságvédelem segítségét
- A nevelési tanácsadó segítségét
- A napközi otthoni ellátást
- Az étkeztetési hozzájárulás csökkentését
- A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését.
A szülő mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken fejtheti ki
tevékenységét
- Az iskola eszközparkjának gazdagításában házilag elkészíthető eszközökkel.
- Az iskola esztétikai arculatának alakításában
- A turisztikai feltételek javításában, tárgyi, környezeti feltételeinek
jobbításában.
84
Formái: - aktív részvétel programokon a pedagógus megsegítésére -társadalmi
munka az iskolaépületért
• szülői szervezésű rendezvények
• kiránduláson való részvétel
• táboroztatás
sajátságos képességeket, tudást átadó rendezvények, ezekhez való hozzájárulás adománnyal
A szülői és tanulói együttműködés továbbfejlesztése
Az intézményi MIP megvalósításának egyik eleme a partnerközpontú működés. Ennek jó
megvalósulása nem lehetséges a partneri igény és elégedettség kinyilvánítása nélkül. Tehát
az együttműködés új területe az igény és elégedettség kifejezése és a ráépülő intézkedési
tervek kidolgozása.
85
3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE
1. Iskolánkban alapfokú nevelés és oktatás folyik /TEAOR: 8010/
A képzés szakaszai a következők:
Bevezető szakasz 1-2. évfolyam
Kezdő szakasz 3-4- évfolyam
Alapozó szakasz 5-6. évfolyam
Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam
Az egyes szakaszváltást helyi tanterv Magasabb évfolyamba lépés feltételei című fejezete
tartalmazza. Az évfolyamok tantárgyi követelményeit a helyi tanterv tartalmazza a
továbbhaladás feltételei című fejezetben.
Az iskolából való kilépés /a 4. –fejlesztő szakasz/ követelményei:
Alakuljanak ki személyiségében a keresztény ember alapvető tulajdonságai
A tanulók ismerjék nemzeti jelképeinket, tudják a Himnuszt, és a Szózatot
A tanulók legyenek képesek az alapkészségek képességeik szerinti eszköz szintű használatára
Minden tantárgyból megfeleljenek az alapfokú nevelés-oktatatás kerettantervben
meghatározott továbbhaladás feltételeinek.
(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több, mint 50-60 %-a a
minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb
szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
Az olvasott szöveget megértse, tudjon hozzá kapcsolódó következtetéseket levonni,
magyarázatokat adni
legyen képes:
Logikai és formális gondolkodásra, önállódöntésekre.
Az önképzés, az önművelés módszereinek alkalmazására.
Toleranciára, konfliktuskezelésre, a másság elfogadására.
Felelősségteljes cselekedetekre, felelősségvállalásra.
Kultúrált véleménynyilvánításra.
A gyakorlatban tudjon egyenes és fordított arányosságú következtetéseket végezni,
Tudjon százalékos arányt megállapítani, illetve azt alkalmazni
Ismerje és használja a tantárgyak szak-szókincsét
A szocializáció mértéke tegye alkalmassá az új közösségekhez valóalkalmazkodásra
Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek
képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
Alakuljanak ki személyiségében a keresztény ember alapvető tulajdonságai
Alapszinten használja az informatikai eszközöket
Egészségre ártalmas szokások, függőségek nélkül élni (helytelen táplálkozási szokások,
dohányzás, drog, alkohol).
86
2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei, rendje
Az osztályba sorolás rendje
Az osztályokat számozással 1-8-ig jelöljük. A párhuzamos osztályokat betűjelekkel (a-b)
különböztetjük meg.
A tanulók osztályba sorolását a leendő osztályfőnökök az óvónők véleményének
meghallgatásával és a szülők indokolt írásbeli kérésének lehetőségek szerinti figyelembe
vételével végzik.
Az osztályba sorolás elvei:
- Minden osztályba egyenlő arányban kerüljenek jó és gyengébb képességű tanulók
- Egyenlő létszámú osztályok kialakítására törekedjünk
- Az ugyanarról a településről bejáró tanulók lehetőleg egy osztályba kerüljenek
- A nem katolikus vallású tanulók ugyanabba az osztályba kerüljenek
- A valamilyen okból problémás tanulók mindegyik osztályban lehetőleg ugyanolyan
arányban kerüljenek
3. Csoportbontások
Idegen nyelv Angol –német a tanulók igénye alapján
Testnevelés 8. és lehetőség szerint 7. évfolyam nemek szerint. Az osztály óraszámát nem
emeli.
Technika-informatika az osztálylétszámtól függően
Hittan-evangélikus hittan
Ha képesség szerinti csoportbontást alakítunk ki, ennek célja az differenciált
képességfejlesztés jobb hatásfokú megvalósítása, a tehetségfejlesztés.
- Csak jeles osztályzattal jelentkező tanulók kerülhetnek a tehetséggondozó csoportba.
- Amennyiben kevés a jeles osztályzatú tanulók száma, a jó osztályzatú tanulók közül
szintfelméréssel választjuk ki a tanulókat
- Csak a 85 %-ot elért, vagy ennél jobb eredménnyel rendelkező tanulót választjuk ki.
Amennyiben emelt szintű oktatást szervezünk a fenti rend szerint járunk el.
4. A választható órák szervezése
A választható órák szervezését meghatározza:
- Az 2001-től kialakult gyakorlat
- A szülők igényei
- Az iskola szakos ellátottsága
- Az iskola létszáma, tárgyi és tanterem adta lehetőségei A választható órákról a
szülőket a májusi szülői értekezleten tájékoztatjuk.
A választható órákat a helyi tanterv Óraszámok, választható órák című fejezete tartalmazza.
87
5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság
A tanulói jogviszony a felvétel, illetve az átvétel napján jön létre. A felvételről, átvételről az
igazgató dönt. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll.
Az intézmény felvételi szabályzata
A beiskolázást az igazgató a fenntartóval együtt egyeztetve végzi. Iskolánk minden tanulót
beiskoláz a leírt felvételi elvek alapján. A beiskolázást nem köti körzethatár.
Beiskolázás az első évfolyamba
Azokat az óvodás korú gyerekeket vesszük fel ,akik betöltötték az év május 31-ig a 6.
életévüket és az óvoda írásos szakvéleményben támogatja iskolai felvételüket, vagy azt a
tanulót aki az adott tanév december 31. napjáig tölti be a 6. életévét, és szülője írásban kérte a
gyermek felvételét az iskolába.
A beiratkozás módja:
A beiratkozás az iskola éves munkatervében megjelölt időpontban történik. A beiratkozásra a
szülő hozza magával az iskola által kért dokumentumokat. A beiratkozás közzétételéről az
iskola két héttel a beiratkozás napja előtt gondoskodik. A tanulók felvételéről az igazgató
dönt. Sérült, fogyatékos tanulót szakértői vélemény alapján iskolázunk be.
Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
- a szülő személyi igazolványát;
- a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
- a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt
óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén
a szakértői bizottság véleményét.
Jogorvoslat
Az igazgatói döntés módosítása érdekében a szülő kérheti szakértői bizottság szakvéleményét.
Az igazgatói döntés ellen jogorvoslatért a döntés után 15 napon belül a jegyzőhöz fordulhat.
Felvétel a második-nyolcadik évfolyamra
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
- a tanuló anyakönyvi kivonatát;
- szülő személyi igazolványát;
- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében
meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tenni idegen
nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése
alapján - nem tanult.
88
Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek
nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az
ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni,
illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
A beiskolázási körzeten kívüli tanulók felvételének rendje
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló
előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az
adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-
nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve
magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló
felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam
osztályfőnökeinek véleményét. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.
6. Belépés felsőbb évfolyamokra, átlépés
A tanuló továbbhaladásának szabályait a helyi tanterv Magasabb évfolyamba lépés feltételei
című fejezetben ismertettük
Ha idegen nyelvi környezetből érkezik a tanuló, úgy a szülővel történő közös
megegyezés alapján lehetséges, hogy korosztályánál egy évvel alacsonyabb évfolyamra
iratkozzon be.
Átlépés másik osztályba ugyanazon az évfolyamon belül
Az egyes osztályok közti átjárhatóságot az iskolai sajátosságok figyelembevételével
mindenképpen biztosítani kívánjuk. Mivel nem indítunk külön tehetségfejlesztő, vagy
felzárkóztató osztályokat, a szülőnek írásban kell jelezni az átlépés szándékát az indokok
megnevezésével. Az átlépésről az iskola igazgatója dönt.
Az átlépés sajátos esete, ha fegyelmi úton történik a tanuló másik osztályba helyezése
A nevelőtestület döntése alapján történik
A fegyelmi határozatot a tanulónak /szülőjének/ kézhez kell kapnia.
7. Kilépés- a tanulói jogviszony megszűnése
A tanulói jogviszony megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezésekor:
A tanulói jogviszony tanköteles koron belül az általános iskola elvégzésével szűnik meg. A
tanulói jogviszony megszűnését a tanuló bizonyítványában, törzskönyvében záradéként
jegyezzük be.
A tanulói jogviszony megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezése előtt:
A tanköteles koron belüli jelentős túlkorosság esetén a tanuló jogviszony megszűnik. A
szülővel történő egyeztetést követően javaslatot teszünk speciális általános iskolai
osztályba történő átiratkozásra.
Tanköteles koron belül megszűnik a tanuló jogviszonya iskolánkkal a 4. évfolyam végén:
A) ha nyolcosztályos gimnáziumban;
89
A 6. évfolyam végén, ha
B) ha hatosztályos gimnáziumban tanul tovább.
Tanköteles koron belül megszűnik a tanuló jogviszonya iskolánkkal akkor is, ha a szülő másik
iskolába íratja át gyermekét.
A külföldön tanulmányokat folytató diákjaink esetében a Közoktatási Törvény előírásai
szerint járunk el, tanulói jogviszonyukat szüneteltetjük.
90
4. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE
Általános munkarend
A pedagógusok munkaideje heti 40 órás munkarenddel számolva napi 8 óra.
A kötelező óraszámok: tanár 20 óra
tanító 21 óra
napközis nevelő 21 óra
A pedagógus beosztható a kötelező óraszámán felül, de a teljes munkaidején belül
legfeljebb heti hat órában többlet munkavégzésre. Mivel a teljes munkaidőn ez belül van,
csak a többlet munkavégzésen túl elrendelt munkavégzés számít rendkívüli munkaidőben
végzett munkának.
A tanulók általános munkaideje megegyezik az tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
együttes idejével.
Napirend
A tanítás kezdete reggel 8 óra
A 6. óra vége 13.15
A tanulók és pedagógusok gyülekezése: 7.45-ig
A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.
Az ügyeletes nevelő és tanulók 7.30-ra jönnek
Óraközi szünetek: első és harmadik óra után 10 perc, a második óra után 15, a negyedik és
ötödik óra után 5 perc a szünet.
A napi munkarend és a szünetek ilyen beosztásának az oka, hogy a bejáró tanulók nem
érnek be 8 óra előtt, és a buszok indulnak az ötödik óra után 8 perccel, 12.33 perckor, a
hatodik óra után 13.30 perckor.
Szakkörök, sportkörök kezdete legkorábban 13.30 perc.
Hetirend
A heti rendet az órarend és a szakkörök beosztása határozza meg.
Heti diákmisék:
Hétfő- felső tagozat évfolyammise
Szerda- alsó tagozat évfolyammise
Vasárnap- iskolamise
91
Az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben
A nyári szünetben - tábor az iskola tanulói számára
- lelki gyakorlat fiúknak az iskola épületében
- lelki gyakorlat lányoknak az iskola épületében
Az iskola ingyenes szolgáltatásai
Tanórai foglalkozások
Tanórán kívüli foglalkozások kivéve a térítéses foglalkozások cím alatt felsorolt
foglalkozásokat
Ügyelet, étkezési ügyelet
Szaktárgyi és sportversenyek
Napközis foglalkozás
Tanulószoba
Osztályozó vizsga, javítóvizsga
Évfolyamismétlés
Gyógypedagógiai ellátás a sajátos nevelési igényű tanulók számára
Diáknap
Gyermeknap
Iskolai farsang
Az iskola létesítményeinek és eszközeinek használata
A tankönyvpiac rendjéről szóló rendelet jogszabályi előírásai szerint ingyenes
tankönyvellátásra jogosult tanulók tankönyvellátása
Felvételi előkészítő
Könyvtárhasználat
Az iskola által felajánlott térítéses foglalkozások
Iskolai étkeztetés
A következő tanórán kívüli foglalkozások: Szervezett diákbérletes színházlátogatás
Uszodalátogatás
Osztálykirándulás
Táborozás
A szülők a költségek 100%-át térítik, nyilatkozatban állapítják meg a foglalkozások térítési
díjának elfogadható felső határát. A nyilatkozatot aláírásukkal hitelesítik.
92
A napközi és bejárók ügyelete
Iskolánkban napközis ellátást szervezünk az alsó és a felső tagozat számára. A napközis
foglalkozásra jelentkező tanulók mindegyikét felvesszük. A sajátos nevelési igényű, vagy
hátrányos helyzetű, vagy magatartási problémás tanulók felvételét mindenképpen biztosítjuk.
A napközis foglalkozás napirendje
A napkőzi ellátás: 11.30-16 óra között az alsó tagozatban
12.30- 16 óra között a felső tagozatban
A napközis foglalkozás ideje alatt a tanulók részt vehetnek egyéb tanórán kívüli
foglalkozásokon.
A napközis foglalkozásról indokolt esetben a szülő írásbeli kérelme alapján
hiányozhat a tanuló.
A napközis foglalkozás pontos, a nevelők által kialakított napirend szerint zajlik
A nevelők foglalkozási tervet készítenek, foglalkozási naplót vezetnek
Bejáró ügyeleltet a bejáró tanulók számára szervezünk.
Célja: a busz indulásáig a kulturált várakozás biztosítása
Az házi feladat elkészítése, önálló tanulás, az otthoni tanulási idő lerövidítése
A szabadidős játék lehetőség biztosítása
A nevelők tanulószobai foglalkozási naplót vezetnek
A tanulószobáról való távolmaradás a szülő írásbeli kérelme alapján lehetséges
93
NYILATKOZAT /minta/
Amennyiben gyermekem részt vesz a felsorolt programokon, azok költségeit az alább
ismertetett keretek között vállalom
.
1. Osztálykirándulás
legfeljebb 5000 Ft útiköltséggel együtt a kirándulás költsége
a kirándulás díja ennél csak kevesebbe kerülhet
a szülők az osztályfőnökkel egyeztetet elosztásban részletekben fizetik a kirándulás
összegét
2. Táborozás
A külső segítők támogatása a kirándulás összegét jelentősen csökkentheti. A csökkentés
mértéke mindig az adott évi támogatás nagyságától. Útiköltség térítést a szülők nem fizetnek.
- a táborozás minden évben a változó árak miatt új költségszámítást igényel:
3. Színházlátogatás
Hat előadásra szóló diákbérlet. A színházbérlet és az útiköltség árváltozásai miatt évente új
költségszámítást igényel:
94
Iskolai drogmegelőzési stratégia
Helyzetkép:
Győr-Moson- Sopron megye közepes létszámú települése Szany. A drogprobléma társadalmi
kezelése, a deviáns viselkedésformák megjelenése egyre nagyobb igényként jelentkezik,
hiszen egyre több tapasztalat gyűlik fel arra nézve, hogy a fiatalok drog-kipróbálási,
drogfogyasztási szokásait tekintve sincs ez másképp. A dohányzás, az alkoholfogyasztás
kipróbálása egyre alacsonyabb életkorban történik, ugyanúgy az első tiltott droggal való
megismerkedésre is ez jellemző. Jelen van a fiatalok mindennapjaiban a drogfogyasztásról
való beszélgetés, ezáltal a kortárs csoportokban mintegy figyelemfelhívás is történik a
fogyasztásra, A serdülőkori virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási kézség lehet az
alapja, hogy a felnőtt társadalom intelmei ellenére nagyon sokan megismerkednek a
drogokkal.
A fiatalok szokásai, a médiából áradó divatos szokások követése, a szórakozási kultúra sem
kedvez a drogprevenciónak, hiszen ezen csábításoknak nehéz ellenállni. A helyi szórakozási,
szabadidős lehetőségek korlátozottak, de a környezet információi, és adottságai kihívást
jelentenek kamasz gyermekeinknek. Iskolánk szülői köre a faluban mezőgazdasággal, ipari
tevékenységgel (bútoripar) foglalkozik, a falu életét kiszolgáló (hivatal, boltok, óvoda)
alkalmazottként dolgozik.
Előnyt jelent iskolánknak a falu lakosságának aktív hitélete, mely már tízéves katolikus
(felekezeti) fennállásunkat és működésünket is megerősíti. Gyermekeink nagy része helyből,
közel egy ötöde a környező falvakból jár be.
A szülők részéről a felénk érkező elvárások magasak.
Rohanó világunk, a társadalmi elvárások egyre kevesebb időt és energiát hagynak a
gyermekekkel való törődésre, a családi élet kiegyensúlyozottságának megteremtésére, így már
a család magatartásfomái is torz képet mutatnak a gyerekek számára. Ezen ismeretek
késztették iskolánkat egy új program bevezetésére, mely a gyerekek érzelmi intelligenciájának
növelése, helyes irányba fejlesztését tűzte ki célul. Ennek eredményeként várjuk el, hogy a
prevenciós munka kedvező változást hozzon személyiségükben, így a függőségek kialakulása
kevésbé történhessen meg.
A program elindítását a fenntartó is szorgalmazta és meghatározta, hogy minimum 15 órában
jelenhessen meg az éves tananyagban a 7.-8. évfolyamon, tantárgyakba beépítve, tanórában.
Fokozott hangsúlyt fordít a program a tanulók érzelmi-, kommunikációs-, konfliktuskezelési-
és döntési készségek felkészítésére. A program részeként ez évben készített helyzetelemzés
azt mutatja a 3.-4. 5.-8. évfolyamon, hogy iskolánk tanulóinál a dohányzás és az
alkoholfogyasztás került elő mint megoldandó probléma.
Intézményünkben a diákokkal tanórán kívüli foglalkozások leginkább a tanulással kapcsolatos
kiegészítő ismeretek nyújtásán, szakköri tevékenységben, közös hitélet gyakorlásában és havi
rendszerességek irányított beszélgetésekkel, kultúrált szórakozási lehetőségekkel (szülői
szervezetek és pedagógusok segítségével megszervezetten) történik. a szabadidő helyes
eltöltését szolgálják a sport- és egészségnevelési témájú szabadidős foglalkozások. A
közösségi élet fontos szervezője a DÖK szervezet, mely a havi osztálydekorációs verseny,
táncos szórakozási lehetőségek megszervezésében, gyermeknapi program megvalósításában
vesz részt.
Jövőkép. Célunk az, hogy olyan fiatalokat bocsáthasson el iskolánk az oktatási ciklus végén, akikben
erős a motiváció az egészséges életvitelre, képessé váljanak a negatív kihívásokhoz való
alkalmazkodásra, olyan alapokat kapjanak közösségünktől melyekre bátran támaszkodhatnak
95
a felelősségteljes döntések meghozatalában és önértékelésük, önbizalmuk megerősödjön.
Fontos legyen számukra a hit, megerősödjenek hírükben, bátran támaszkodjanak egymás
segítségére a krírishelyzetekben is.
A folyamatosan jelen lévő drog-csábításoknak ellent tudjanak állni, hogy értelmes aktivitást
igénylő tevékenységekben érvényesüljön önmegvalósítási igényük.
Prioritások:
az iskolai működésre hatók
fejleszteni a minőségirányítási rendszer hatékonyságát;
az iskolai eszközrendszerre hatók
személyzet: az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztése;
új tevékenységi formák bevezetése;
tantestület mentálhigiéniájának javítása, szemléletformálása;
a tanulókra hatók
új szolgáltatás: pl. kortárs segítő hatások pozitívmotiváló hatásának fejlesztése,
összejövetelek szabadidőben;
ismeret- és készségfejlesztés: a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek
javítása és a nemet mondási készség fejlesztése tanórán és tanórán kívül;
egészségmotiváció kialakítása;
drogkipróbálók, kísérletezők irányítása, segítése különös tekintettel
(dohányzás, alkoholfogyasztás);
szülőkre hatók
együttműködés, hatékonyabb bevonásuk a nevelési feladatmegosztásba;
közös tanár-diák-szülő találkozók;
a ,,külvilág” felé való kommunikációra hatók
a keresztény magatartási formák - egyház szerepe;
iskola image - formálás fejlesztése;
az iskola és a helyi médiák közti kapcsolat javítása;
Célok megfogalmazása:
az iskolai működésre hatók
minőségirányítási rendszer kidolgozása (ebben a drogprevenciós munka
minőségbiztosítása);
stb.
az iskolai eszközrendszerre hatók
személyzet: pl.: egészségnevelő, drogügyi koordinátor alkalmazása az
iskolai drogmegelőzési munka fejlesztésére, egészségfejlesztési csoport
kialakítása;
új tevékenységi formák bevezetése;
emocionális nevelési program megvalósítása tantárgyi-, tanórai keretek
között;
tantestület mentálhigiéniájának javítása, szemléletalakítás;
az egészségnevelő, a drogügyi koordinátor, az ifjúságvédelmi felelős, a
DÖK kapcsolattartó alkalmazottak továbbképzése;
egészségfejlesztési csoport működésének programja;
tanulókra hatók
96
szolgáltatás: kortárs segítő hatások pozitív motiváló hatásának fejlesztésére
kortárs segítő képzés és kortárt klub működtetése; a tanulók részére elérhető
fogadóórák rendszerének kidolgozása;
iskolaújság megalakítása;
szakköri tevékenység fejlesztése;
ismeret- és készségfejlesztés: a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek
javítása és a nemet mondási készség fejlesztése;
egészségmotiváció kialakítása;
kidolgozni az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésének
protokollját;
szülőkre hatók
együttműködés a szülői munkaközösséggel;
a szülők hatékonyabb bevonása a nevelési feladatmegosztásba - szülő klub -
tanár-diák-szülő részvételével;
a ,,külvilág” felé való kommunikációra hatók
a pedagógiai program megismerhetővé tétele, egyeztetés;
az iskolai input-output marketingjének kidolgozása (drogmegelőzési
szempontból);
egyházi ünnepeinken való közös részvétel;
Programtervezés:
Általános programok:
az iskolai működésre hatók
a minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszer alapján átdolgoztuk az
iskolai működést szabályozó alapdokumentumokat (ez érintheti a
finanszírozási rendszer is) - Függőség - prevenció 5.-6. - Emocionális
nevelés 7.-8. évfolyamig.;
az iskolai eszközrendszerre hatók
az egészségfejlesztési csoport megalakítása;
az egészségnevelő, a drogügyi koordinátor feladatainak meghatározása, a
munkaköri leírásuk elkészítése;
az egészségfejlesztési csoport működési feltételeinek kialakítása
(időkeretek, pénzügyi feltételek);
a tanulókra hatók
kortárs segítő képzés megvalósítása
kortárs klub működtetése
iskolaújság egészségnevelési, drogprevenciós szemléletű használatának
áttekintése, a szükséges változtatások megvalósítása
a nevelési célokat, a személyiségfejlődést szolgáló szakköri tevékenység
beindítása (önismereti-, szociodrámás, életvezetési készség formáló
csoportok indítása)
a tanórai keretbe ágyazható egészségnevelési, drogprevenciós módszerek alkalmazása
- 7.-8. évfolyam Emocionális- nevelés. Az egészségfejlesztési csoport információkkal
és szakirodalommal látja el a szaktanárokat, akik a tanórák keretén belül megvalósítják
az egészségnevelést és a drogprevenciót.
TANTÁRGYAK TÉMA
Biológia A drog szervezetre gyakorolt hatásai.
Kémia A drogok szervezetkárosító anyagai.
97
Idegen nyelv Különböző országok drogstratégiái.
Történelem Drog-jogi ismeretek.
Testnevelés Egészséges életmódra nevelés.
Földrajz Drogtermelés a világban, drogterjesztés.
Irodalom A drogok befolyásoló szerepe az alkotó munkában.
Hittan Érzelmek - kapcsolatok.
Ének Életminőség, én tervezem, én élem.
szülőkre hatók
szülő klub kialakítása;
a ,,külvilág” fele való kommunikációra hatók
cikkek, riportok megjelentetése a helyi médiában;
Szelektív programok:
az iskolai eszközrendszerre hatók
tanári önképzési program lehetőségének biztosítása
a tanulókra hatók
a réteghelyzetből fakadó különbségek megszüntetésére irányuló foglalkozás
tartása
szülőkre hatók
az ,,elfoglalt szülők”szindróma kezelésére alkalmas programok kidolgozása
és bevezetése
a ,,külvilág” felé való kommunikációra hatók
a felzárkóztató program eredményeinek kifelé való kommunikálása
Indikált programok:
az iskolai működésre hatók
A drogproblémás magatartás szankcióinak beépítése az iskolai
alapdokumentumokba
az iskola és a drogproblémás fiatalok ellátására szervezett
intézményrendszer együttműködésének protokolljának beépítése az iskolai
alapdokumentumokba, védőnő, iskolaorvos, mentálhigiénia, rendőrség;
az iskolai eszközrendszerre hatók
kijelölni a drogproblémás fiatalokkal foglalkozók személyét
(egészségnevelő, drogügyi koordinátor, iskolai védőnő, iskola orvos,
iskolapszichológus);
biztosítani a működési feltételeket a problémakezelésére (helység,
fogadóóra, pénzügyi keretek);
a tanulókra hatók
a megjelenő drogproblémák kezelésének protokolljának kidolgozása;
a drogproblémás fiatalok protokoll szerinti ellátása (kompetencia határok);
az iskolában dohányzó fiataloknak szervezett egészségmotivációs
foglalkozás tartása;
szülőkre hatók
drogproblémás (legális- és illegális) fiatalok szüleinek szervezett
foglalkozás;
98
A fenti felosztáshoz be kell írni azokat a programokat is, amelyek az iskola
hagyományrendszerében folyamatosan működnek, és besorolhatók az egészségnevelési,
drogmegelőzési tevékenységbe.
Kapcsolati rendszer:
Itt számba vesszük azt a kapcsolatrendszert, amely az iskolai drogmegelőzési stratégia
megvalósulásában befolyásoló, segítő hatású.
Időpont Tematika Kinek Költségvetés Felelős
A periódus
1. éve
Augusztus az egészségfejlesztési
csoport megalakítása
az egészségnevelő, a
drogügyi koordinátor
feladatainak meghatá-
rozása, a munkaköri
leírások elkészítése
az egészségfejlesztési
csoport működési felté-
teleinek kialakítása
(időkeretek, pénzügyi
feltételek)
kijelölni a drogprob-
lémás fiatalokkal fog-
lalkozók személyét
(egészségnevelő, drog-
ügyi koordinátor, isko-
lai védőnő,
iskolaorvos)
biztosítani a működési
feltételeket a probléma-
kezelésre (helység,
fogadóóra, pénzügyi
keretek)
éves drogmegelőzési
terv elkészítése és el-
fogadtatása a tantestü-
lettel
az egyéni tanári
munka-terv
kiegészítése az is-kolai
drogmegelőzési
stratégiából eredő fela-
iskolai tantes-
tület
igazgató
igazgató
egészségfejlesztési
csoport vezetője
tantestület tagjai
99
datokkal
Szeptember az évfolyamok közös-
ségi fejlesztése
osztályközösség ,,ösz-
szerázása” a nyár után
Foto-fantáziák
önmagam és mások
megismerése
kortárs segítő képzés
elindítása
szülői értekezlet (tájé-
koztatás és a drogpre-
venciós szemlélet erő-
sítése)
az iskolaújság egész-
ségnevelési, drogpre-
venciós szemléletű
használatának áttekin-
tése, a szükséges vál-
toztatások megvalósí-
tása
a nevelési célokat, a
személyiségfejlődést
szolgáló szakköri tevé-
kenység beindítása
(önismereti-, életveze-
tési készség formáló
csoportok indítása)
osztályok
felsőbb év-
folyamok
kiválasztot
t diákok
ré-szére
szülők ré-
szére
egészségfejlesztési
csoport vezetője
osztályfőnöki
mun-kaközösség
vezetője
osztályfőnökök
egészségfejlesztési
csoport vezetője
DÖK vezetője
igazgató
osztályfőnöki
munkaközösség
vezetője
egészségfejlesztési
csoport vezetője
igazgató
osztályfőnöki
mun-kaközösség
vezetője
egészségfejlesztési
csoport vezetője
DÖK vezetője
Október Az osztályfőnöki óra ke-
retébe beépítendő egész-
ségnevelési - drogmeg-
előzési nevelés program-
jának elindítása évfolya-
monként (minimum 10
tanóra keretben) 1.-6. / 7.-
8. évfolyamig 15 tan-
órában.
az iskola
tanu-lóinak
egészségfejlesztési
csoport vezetője
osztályfőnöki
mun-kaközösség
vezetője
osztályfőnökök
November kortárs klub működte-
tése
szülői klub kialakítása
diákok
részére
egészségfejlesztési
csoport vezetője
osztályfőnöki
mun-kaközösség
100
dialógus a diákok és
szülők között
szülők részére vezetője
December a minőségbiztosítási,
minőségirányítási rend-
szer alapján kidolgozni,
átdolgozni az iskolai
működést szabályozó
alapdokumentumokat
tantestület igazgató
munkaközösség
vezetők
a minőségbizto-
sítással foglalkozó
pedagógusok
Január ,,Érezzük jól magunkat
a bőrünkben”
tanulók egészségfejlesztési
csoport vezetője
osztályfőnöki
mun-kaközösség
vezetője
osztályfőnökök
Február a pedagógusok tovább-
képzésének tervezése
(tréningek )
Dohányzásról, alkohol-
ról, drogról előadás
tantestület
7.-
8.évfolyam
részére
igazgató
iskolaorvos
meghívott előadó
Március ,,Egészségnevelési nap”
programjaink megterve-
zése, lebonyolítása (vetél-
kedők, sportprogramok,
meghívott előadók prog-
ramjai, kulturális és szóra-
koztató programok)
iskolai
rendezvény
igazgató
egészségfejlesztési
csoport vezetője
osztályfőnöki
munkaközösség
vezetője
iskolaegészségügy
biológia tanárok
testnevelés
tanárok
DÖK vezetője
Április Kommunikáció,
,,Én” üzenetek
Szülők,
tanulók
egészségfejlesztési
csoport vezetője
Május osztálykirándulás
,,döntéseink”
egészségfejlesztési
csoport vezetője
DÖK vezetője
osztályfőnökök
Június Éves programok
lezárása, értékelése
a program eredménye-
inek kifelé való kom-
munikálása
tantestület igazgató
egészségfejlesztési
csoport vezetője
DÖK vezetője
osztályfőnöki
munkaközösség
vezetője
igazgató
101