Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Az iskoláskor pedagógiája

NBÁA – 006/3

Egyéni portfólió

Hit és pedagógia?

Az etika óra hatékonysága

PowerRangers csoport

Oktató: Marton Eszter

Készítette: Pásztor Nóra

G79T0E

pasztornori@gmail.com

Ötlettár

1. Az erkölcsi nevelés hatása az egyházi iskolában.

Hogyan befolyásolják a diákokat a hittanórák? A keresztény értékrend megjelenése,

célba érése a diákoknál. Van-e látszólagos hatása az erkölcsi nevelésnek az iskolai

életben és a gyerekek életében?

2. Zene oktatása az egyházi iskolában.

Az énekórák hatékonysága. Segítik a gyerekek zeneszeretetét vagy csak megutálják?

Hogyan lehet élvezetessé tenni az énekórát, megszerettetni a gyerekekkel a zenét?

Inspirálja-e a gyerekeket az iskolai zeneoktatás a művészeti iskolában való tanulásra

valamilyen hangszeren vagy énekelni? Miért nem szeretik sokan a kórust?

3. A fejlesztő értékelés alkalmazása/az ötfokú osztályzás negatívumai.

Hogyan hat a gyerekekre a bekategorizáló ötfokú osztályzás? A tanár melyik értékelést

szereti jobban és tartja jobbnak? A gyerek és a szülő melyiknek örülne jobban? Melyik

hat igazán a gyerek fejlődésére?

4. A pedagógus személye és nevelési stílusa (autokratikus, demokratikus, laissezfaire)

A különböző vezetői stílusok hatékonysága, főképp a gyerekek mind erkölcsi mind

szellemi fejlődésének szempontjából. Melyiket tartja jónak a tanár a gyerek és a szülő?

5. A kooperatív tanulás előnyei és hátrányai, előfordulása.

Mennyire gyakran alkalmazzák a tanárok? Segíti a gyereket a tanulásban? A tanároknak

mennyivel jelent több munkát, hatékonyabb? Valóban motiválja a gyerekeket és jobban

élvezik a tanulást?

Absztrakt

Az etika óra hatékonysága

Pásztor Nóra

Eötvös Lóránd Tudományegyetem – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

pasztornori@gmail.com

Kulcsszavak: erkölcs, etika, hittan, hatékonyság, jövő,

Etika. Mit is értünk ezalatt a szó alatt? Nehéz meghatározni, hisz annyira összemosódtak az

erkölcsi tartalmú tantárgyak, hogy nehéz kihámozni, mi is a cél ezzel az órával. Az etika a

gyakorlati filozófia egyik ága, amely egyfajta irányelveket ad a társadalmi kérdések

megítéléséhez az embereknek, és ily módon meghatároz egy normarendszert a minőségi

élethez. (Bognárné, 2011) A Magyar Értelmező Kéziszótárban következőt írják róla: 1.

erkölcstan 2. valamely hivatás körébe vágó erkölcsi szabályok összessége, pl. orvosi etika. Egy

tanulmány szerint az etikaoktatás célja, hogy „fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos

léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek helyes értelmezéséhez.” A tantárgy nagyon

átfogó képet ad a diákoknak, akár az emberi természetről, miközben segít megvitatni a

társadalmi kérdéseket, felvázolni a jó és rossz mibenlétét. A pedagógusnak is napra késznek

kell lennie és ismernie kell a különböző etikai megközelítéseket, hogy átfogó képet adhasson a

diákjainak, valamint hogy eligazíthassa őket a felmerülő értékdilemmákban. (Homor,2002).

Etika órával leginkább az általános iskolában találkozhatunk, ahol ezzel a tantárggyal

megalapozzák a diákok nyitott gondolkodását. Sajnos e keretek között nem tudok egy

hosszmetszeti kutatást végezni, mely megmutatná, hogy milyen hatással volt a tanítás a diákok

későbbi életére, viszont azt talán megállapíthatom, hogy amit tanulnak, az mennyire lehet

hatékony. Kutatásom során strukturált interjú módszert használtam, valamint megfigyelési

szempontsort alkalmaztam az óralátogatásomkor. Így etika órát szerettem volna meglátogatni,

de sajnos a volt iskolámban azóta ezt a tantárgyat beépítették a hittan óra keretei közé. Mivel

ez egy katolikus iskola, érthető, hogy így oldották meg, mert az etika szerteágazó felfogásai

közül egyértelmű, hogy a keresztény elvek mellett köteleződnek el.

A hittan órán, melyen részt vettem a krisztusi erényeket vették, melyek már önmagukban

iránymutatóak a diákok számára. Így ezen az órán is megfelelő tapasztalatokat szerezhettem

annak megfigyelésére, hogy a diákok hatékony oktatásban részesülnek-e, és hogy ők maguk

elfogadják-e a tanár által képviselt elveket vagy netán vitatkozhatnak vele, hogy végül

konszenzusra jussanak egy-egy kérdésben.

Szakirodalmi jegyzék

1. Boros J. (2007). Mi az etika? 1. rész. Iskolakultúra, 17 (3), 25-36.

2. Boros J. (2007). Mi az etika? 2. rész. Iskolakultúra, 17 (4), 127-137.

3. Homor T. (2008). Az embertan - és etikatanítás helyzete a tantervi szabályozás

tükrében. Iskolakultúra, 18 (3-4), 137-147.

4. Beran F. (2012). „Erkölcstan és etika – tantervtől a megvalósulásig”. Új pedagógiai

szemle, 62 (4-5-6), 123-124.

5. Beran F. (2004). Az etikaoktatás kérdései. Theológiai szemle, 47 (1), 4-8.

6. Homor T. (2002). Hogyan tanítom az etikát? Új pedagógiai szemle, 52 (7-8), 91-98.

7. Kádár P. (2004). A lelkiismeret témaköre egyes ember-és társadalomismeret-, valamint

etika tankönyvekben. Iskolakultúra, 14 (10), 122-128.

8. Lányi A. (2012). Emberismeret és etika tantárgy elméleti hátteréről. Új pedagógiai

szemle, 62 (4-5-6), 56-77.

9. Erdő P. (2007). Erkölcs egy bonyolult világban. Magyar Sion, 1 (1), 35-43.

10. Bugnyár Z. (1999). Erkölcs, egyén, közösség. Új pedagógiai szemle, 49 (7-8), 137-152.

11. Lányi A. (2012). Erkölcsóra az iskolába. Új pedagógiai szemle, 62 (4-5-6), 92-98.

12. Szontagh P. (2007). Érték, rend, értékrend az iskolában. Iskolakultúra, 17 (2), 125-128.

13. Nemes Ö. (2000). Hogyan tudunk igazi értékeket továbbadni? Keresztény szó, 11 (5)

14. Maróth M. (2004). Oktatás és erkölcs. Mester és tanítvány, 1 (1), 99-103.

15. Kamarás I. (1996). Tanítható-e az erkölcs? Iskolakultúra, 6 (1), 3-14.

16. Dr. Tóth T. - Bauer L. (2012). Az erkölcs szerepe a nevelésben. Kapocs, 21 (2), 40-49.

17. Hoffmann R. (2004). Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói. Mester

és tanítvány, 1 (1), 67-81.

18. Nemzeti Alaptanterv (2012)

Felhasznált szakirodalom:

1. Beran F. (2004). Az etikaoktatás kérdései. Theológiai szemle, 47 (1), 4-8.

2. Boros J. (2007). Mi az etika? 1. rész. Iskolakultúra, 17 (3), 25-36.

3. Homor T. (2002). Hogyan tanítom az etikát? Új pedagógiai szemle, 52 (7-8), 91-98.

4. Bognárné Kocsis J. (2011). Pedagógus etikai kódexek bemutatása, vizsgálata.

Iskolakultúra, 21 (12), 72-91.

Hospitálási napló

Az óralátogatás ideje: 2015.04.30

Intézmény: Brenner János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Osztály: 8.B

Műveltségi terület: Ember és társadalom

Tantárgy: Hittan

Tananyag: (tanmenetben megjelölt): Krisztusi erények

Cél (NAT):Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelenlévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti.A helyes magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok

párbeszéde végigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan, etika műveltségterület feladata, hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat

kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. Feladata, hogy a morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával elmélyítse a tanulók

önismeretét, segítsen különbséget tenni jó és rossz döntés között, eligazodni az emberi kapcsolatok bonyolult világában. Fejleszti a tanulók

problémaérzékenységét, erősíti becsület- és igazságérzetüket, és megtanít a lelkiismeretünket nyugtalanító erkölcsi dilemmák tudatosítására, elfogulatlan

vizsgálatára, szabatos kifejezésére.

Kutatási témám: Az etika óra hatékonysága

Megfigyelési szempontjaim:

Milyen motivációs eszközöket használ a tanár, hogy fenntartsa a diákok figyelmét?

Mennyire lelkesek és érdeklődők a diákok?

Megvitatják az etikai kérdéseket vagy a tanár csak szárazon leadja a tananyagot?

Mennyire látszik a gyerekek megnyilatkozásaiban az etikai oktatás nyoma?

Én elfogadnám azokat a tanokat, melyeket a tanár előad?

(Bár hittan órán voltam, amibe beépítették az etika órát, ezek a kérdések ugyanúgy helyesek erre az órára is)

A tanterem képe/elrendezése:

A padok a terem közepén 4 sorba össze vannak tolva, a tanári asztal középen van, szemben a diákok padjaival.

Az óra menete Módszerek

Munkafo

rmák Eszköz

Időker

et Megjegyzéseim

A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége

I. Bevezetés

Mikor megszólal a hangosbemondóban

az ima, a gyerekek felállnak, és

mondják a tanárral együtt az imát

A pedagógus is állva imádkozik a

gyerekekkel együtt frontális

hangosbe

mondó 3 perc

A diákok közül valaki nem

imádkozik illően

Két diák kiáll az osztály elé és jelent A tanár kéri a jelentést munkáltatás frontális 2 perc Nagyon sokan hiányoznak

Egy-két diák osztályfőnöki témát vet fel

A tanár először reagál ezekre, majd

elmondja, hogy osztályfőnöki órán

beszéljék meg

frontális 2 perc A hittan tanár egyben az

osztályfőnökük is

A diákok kitalálják, hogy anyák napja

lesz.

Megkérdezi a diákokat, hogy milyen

nap lesz vasárnap, és ezzel kapcsolatban

mond egy-két szép gondolatot

megbeszélés frontális 2 perc Mikor találgatni kell, a

diákok hangoskodnak.

Akit felszólított a tanár elmondja, hogy

hogyan kell megkeresztelni valakit

Megkérdezi, hogy hogyan kell

keresztelni, utalván a múlt órára megbeszélés frontális 4 perc

II. Főrész

A gyerekek jegyzetelik azt, ami a táblán

van

Az első téma a Szűz anya tisztelete (az

anyák napjából kifolyólag)

Ír a táblára

munkáltatás frontális

füzet

tábla

kréta

toll

4 perc

Páran külön beszélgetnek,

és nem tudnak egy helyben

maradni

A gyerekek leírják az első pontot a

tábláról, majd hallgatják a történetet.

Utána reagálnak rá, egy diák egy saját

történetet mesél a témával kapcsolatban

A fő téma a krisztusi erények

A tanár felírja az első erényt (alázat) a

táblára és arról kezd magyarázni.

Majd elmond ezzel kapcsolatban egy

történetet

megbeszélés frontális 8 perc

Folyamatosan kötetlen a

légkör, a gyerekek

reagálhatnak a

hallottakra,de valakire rá

kell szólni

A diákok figyelnek és közben az egyik

gyerek szóba hoz egy aktuális politikai

kérdést, amely a halálbüntetéssel

kapcsolatos

Krisztusi lelkület kialakításaezzel

kapcsolatban elmondja a gondolatait.

Reagál a diák kérdésére, és elmondja

vele kapcsolatban a saját véleményét

megbeszélés frontális 4 perc

Egy fiú engedélyt kér, és

feláll, hogy elmehessen

vízért

A gyerekek lejegyzetelik az erényeket.

Egy gyerek elmesél egy példát a

türelemmel kapcsolatban a saját

életében.

Majd sorban következik a többi

erény:szegénység, engedelmesség,

tisztaság, szelídség, türelem,

megbocsátás, ellenségszeretet.

Mindet egymás alá felírja a táblára

Figyel a diákok reagálásaira

megbeszélés frontális

füzet

toll

tábla

kréta

7 perc Folyamatosan párbeszédes

a témamegbeszélés

A diákok kinyitják a könyvet, és akit

felszólított a tanár, az felolvassa az

adott részt

A tanár megkéri a diákokat, hogy

vegyék elő a könyvet és egy diákot

megkér, hogy olvasson fel egy példát az

egyik erényre

munkáltatás frontális könyv 4 perc

Zajongva, beszélgetve

veszik elő a könyvet

Egy gyerek abban leli

örömét, hogy az üvegét a

padhoz veregeti

III. Befejezés

Figyelnek a tanár utolsó szavaira

Megkéri a diákokat, hogy valamelyik

erényt próbálják meg gyakorolni a

mindennapi életben

magyarázat frontális 3 perc

Közben megszólal a

hangosbemondó és

elmondanak egy hirdetést

Felállnak, és együtt imádkoznak a

tanárral

Megkéri a diákokat, hogy álljanak föl és

mondjanak el együtt egy Miatyánkot munkáltatás frontális 2 perc

Reflexió az órával kapcsolatban

Az hittan óra, melyet meglátogattam, igen tanulságos volt számomra. Azt a szót nem merem

használni, hogy hasznos, mert sajnos a kutatási témámnak nem tesz eleget, mivel ahhoz az etika

óra tartozik. Mikor megtudtam, hogy az iskolában, ahol órát szerettem volna látogatni az etika

órát beépítették a hittan órai keretei közé, nem keseredtem el. Az erkölcsi és etikai témák ezen

az órán is előkerülnek, csak más formában, elköteleződve egy értékrend iránt, mely Istentől

származik. Az óra, melyen voltam nyolcadikosokkal volt, akik ebben a tanévben az

erkölcstanban felvetődő kérdésekkel foglalkoznak. Ez épp kapóra jött, hisz kapcsolódik a

csoporttémánkhoz is. Így hát csupa lelkesedéssel indultam az óralátogatásra, arról nem is

beszélve, hogy ily módon találkozhattam volt tanáraimmal is. Volt bennem egyfajta egészséges

izgalom is, ez volt az első alkalom, hogy a másik oldalról figyelhetem egy tanórát. A gyerekek

szerencsére nem fogadtak ellenszenvvel, inkább érdeklődve, hogy ki vagyok, és mit keresek

ott. Ennek eleget téve be is mutatkoztam gyorsan és elmondtam egy-két mondatban miért és

honnan jöttem. Majd a terem hátsó részében az utolsó padban helyet foglaltam. Érdekes volt

kívülállóként figyelni a gyerekeket és magát a tanórát, így sokkal több mindent vehettem észre,

amire a tanár közben esetleg nem tud figyelni, főképp az oktatás mellett. A gyerekek

rendetlenkedtek, hangoskodtak közben, ami nem igazán tetszett. Valaki észrevehetően sokkal

kevésbé tudta kontrollálni magát, nem tudott egy helyben megülni és nem megszólalni. A tanár

nem sokat fegyelmezett ennek ellenére, de úgy vettem észre, hogy tisztelik őt, valószínűleg

azért is, mert az osztályfőnökükről van szó. Nagyon jól tudta előadni a témát, szépen fel volt

építve az óra. Ahogy sorba vették az erényeket, mindegyikről szólt a tanár pár szót, de a diákok

is elmondhatták a véleményüket, tapasztalataikat és kérdezhettek is. Egyszóval interaktív volt,

aminek nagyon örültem, mert ilyen témáknál szerintem pont ez a lényeg, nem az, hogy a tanár

szárazon leadja a tananyagot. Külön öröm volt hallgatni a történeteket, melyek színessé és

érdekesebbé, valamint könnyebben feldolgozhatóvá tették a témát. Jó volt látni, ahogyan a

gyerekek is egyre inkább bekapcsolódnak az órába, hogy érdeklődnek. Így hát, bár a

fegyelemmel voltak gondok, én pozitív tapasztalatokkal jöttem el és rám is hatással volt maga

az órai tananyag. A tanárnő személyisége és elkötelezettsége, valamint tanítási módja

véleményem szerint hatással lehet arra, akiben van effajta téma iránt egy kis érzékenység.

Tanítói Interjú

Milyen eszközöket használ, hogy felkeltse a diákok érdeklődését az etikai kérdések

iránt?

Ön szerint mi az igazi értéke az etikaoktatásnak?

Milyen felfogást képvisel a sok etikai megközelítés közül?

Mik az eddigi tapasztalatai a gyerekek hozzáállását illetően?

Van rálátása, hogy hosszútávon van-e jelentősége ezen elvek oktatásának?

Megfigyelési szempontok

Milyen motivációs eszközöket használ a tanár, hogy fenntartsa a diákok figyelmét?

Mennyire lelkesek és érdeklődők a diákok?

Megvitatják az etikai kérdéseket vagy a tanár csak szárazon leadja a tananyagot?

Mennyire látszik a gyerekek megnyilatkozásaiban az etikai oktatás nyoma?

Én elfogadnám azokat a tanokat, melyeket a tanár előad?

Felhasznált szakirodalom:

1. Lányi A. (2012). Emberismeret és etika tantárgy elméleti hátteréről. Új pedagógiai

szemle, 62 (4-5-6), 56-77.

Tanulási technikák II.

Választott technika: Írás saját magam számára

Feldolgozott irodalom: Hoffmann R. (2004). Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai

dimenziói. Mester és tanítvány, (1), 67-81.

A mai világban nagyon nehéz megfelelő erkölcsi támpontot találnia magának az embernek, és

aki ennek megtalálásához szükséges támogatást nem kapja meg otthon, ill. az iskolában, annak

nagyon nehéz lesz az életében megfelelő döntéseket hozni és lelkileg nyugodtnak lenni. Hisz

honnan tudná, hogy alapjában véve mi a jó és mi a rossz, ha gyerekként ezt nem tanulta meg?

Éppen ezért, ha már otthon nem találkozik erkölcsi útmutatókkal, azt legalább az iskolában meg

kellene kapnia. Azt is mondhatnánk, hogy a nevelés maga az erkölcsi nevelés vagy legalábbis

az egyik nem működik a másik nélkül. Nem elég csak tudást tölteni a diákokba, attól még az

életben nem fognak tudni eligazodni. Sok tényező megköveteli miért is fontos az erkölcsi

nevelés. Nagyon sok család nem törődik a gyermeke fejlődésével és a segítő szándékú

pedagógust is elutasítják. Ilyen példa mellett még sürgetőbb a pedagógiai beavatkozás. A

diákoknak ma általánosságban rosszabb mind a fizikai, mind a mentális állapotuk-sok

pedagógus megítélése által és statisztikák alapján mondható ez el. Értékrend nélkül romlik az

emberek a közérzete, mert nincs mihez tartaniuk magukat a világban. A globalizáció is sok-sok

hátrányt és negatívumot hordoz magában, kezdve az elszegényesedés mértékének

növekedésével és a szélsőséges rétegek közötti különbségek elmélyülésével az agresszió, mint

általános jelenség elterjedéséig. Ezen tényezők miatt valóban elmondható, hogy az iskoláknak

kell vállalniuk valamiféle erkölcsi iránymutatást, úgynevezett erkölcsi KRESZ megtanítását. A

KRESZ, mely az emberi viselkedést szabályozza, melynek meg kell találni a meghatározó

értékeit. Vannak ideális értékek, a jó, az igaz, és a szép és vannak reális értékek, a hasznos, a

szükséges, és az élvezetes. A reális értékek sokszor az ideális értékek alapjául szolgálnak, de

valamikor ellentétben állnak egymással. De lényegében a nevelés által a reális értékektől az

ideális értékekig kell eljuttatni a diákokat. A nevelés célja legyen konstruktív életvezetésre

képes ember megalkotása, aki az életében építkezik, folyamatosan előre halad és fejleszti

önmagát, és ne a romlás útvesztőjébe kerüljön. Ezt a jellem alakításával lehet elérni, melyben

kiemelt szerepet játszanak az ismeretek, az érzelmek és az akarat. Az ismeretek segítenek a

biztos tájékozódásban, hogy meg tudjuk ítélni a dolgok mivoltát. Az érzelmek emellett

irányítanak bennünket és segítenek kitartani jobb esetben a helyes mellett, rosszabb esetben a

helytelen mellett, melyet az akarat erősít meg igazán. Itt kell megemlítenünk a lelkiismeret

szerepét. A lelkiismeret az a bizonyos belső hang vagy érzés, amely segít, hogy jól döntsünk,

ellenkező esetben igen kellemetlen, szorongó érzést tud kiváltani bennünk, ha nem hallgatunk

rá. Az erkölcsi kérdések szerte ágaznak, és szinte a végtelenségig lehetne őket fejtegetni. Sajnos

az iskolában általában csak a legsürgetőbb és a diákok számára legérdekesebb témák jelennek

meg, mint a család, a párkapcsolatok, a barátság stb. De ezenkívül van még rengeteg téma,

amiről szót kellene ejteni, melyekkel lehet, hogy később szembesülnek a gyerekek, de akkor

nem fogják tudni, hogy hogy kezeljék a helyzetet. Ilyen pl. a fogyatékos vagy beteg emberhez

fűződő viszony vagy a környezetszennyezés. Ezek mind ugyanolyan fontos kérdések,

melyekről beszélni kell, és melyekhez útmutatást kell adni, hogy el tudják fogadni a másik

embert és megtalálják a saját helyüket a világban. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán tanítható-

e az erkölcs? Erről különböző vélekedések vannak, de lényegében szerintem igen, legalábbis

az alapokat, a jó és a rossz megítélését, még ha azok nem is kerülnek betartásra, meg lehet

tanítani. Ehhez az kell, hogy a diákokat érdekeljék ezek a témák, és ezért van szükség a jó

pedagógusra, jó tankönyvekre és jó módszerekre. Többféle módszer van, melyek segítik a

gyerekeket az eligazodásban. Az egyik maga a tanítás, az erkölcsi normák tudatosítása, amikor

határozottan megmondjuk, mit ne tegyen vagy mondjon, oly módon, hogy az kisebb

gyermekként is érthető legyen számára. Ezenkívül fontosak az értékelő jelzések, melyek

többféle módon jelenhetnek meg, lényeg hogy a gyerek értse, hogy szabad-e vagy sem. A közös

megbeszélésnek is sok előnye lehet, a különböző élethelyzetek értékeléséből sokat tanulhatnak

a diákok, és maguk is elmondhatják véleményüket, így végül eljuthatnak egy közös

konszenzusra, ami maga lehet egy erkölcsi támpont. Példa nélkül a tanításunk semmit sem ér,

hisz mondhatunk akármit, ha az ellenkezőjét cselekedjük, akkor a gyerek miért hinne nekünk.

Meg kell adni a lehetőséget a gyerekeknek, hogy gyakorlatban sajátíthassák el az erkölcsi

elveket, hogy saját magukon keresztül jussanak el a felismerésekig, mi csak a támpontokat és

lehetőséget biztosítjuk. A közösségi nevelés talán az egyik leghatékonyabb vagy legalábbis a

legalapvetőbb módszer, mert egy bizonyos életkor után már a társak a legmeghatározóbbak a

gyerekek számára. Kialakulnak szerepek, pozíciók egy csoporton belül, és ha jó úton halad,

akkor saját értékrenddel is szolgálhat. Az egyén hat a csoportra és a csoport is az egyénre. Egy

fiatal diák életében döntőfontosságú lehet, milyen környezetbe kerül. Ezért is fontos, hogy

maga az iskola és az osztályfőnök komolyan vegye a közösségi nevelés értékét, és ha kell,

alakítsa azt. Az osztályfőnök az, akinek az egyik legmeghatározóbb szerepe van az osztály

életében, ő az, aki jobb esetben egy életre szóló közösségi élménnyel szolgál a gyerekek

számára. Ha nem jól végzi a munkáját, ha nem érdekli a gyerekek és a közösség élete, akkor

akár maradandó sérülést is okozhat egy-egy gyengébb tanulónak a biztonság megadása nélkül.

Az osztályfőnöki órán is meg kellene jelennie az erkölcsi témáknak, nem csak etikán,

erkölcstanon vagy hittanon. Az osztályfőnök az egyik legbefolyásosabb az erkölcsi nevelést

illetően. De ha egy iskola elkötelezi magát az erkölcsi értékek átadása mellett, akkor annak

mindenhol jelen kell lennie. Minden más pedagógusnak is ezekhez kell tartaniuk magukat, és

ilyen tartalmakat kell átadniuk tantárgyuk tényszerű ismeretei mellett. A szünetekben, az

osztálykirándulásokon, és minden máshol figyelni kell az erkölcsiség jelenlétére, hogy a

gyerekek a maga valójában tapasztalják meg, miről is van szó. Ezért lenne jó, ha az erkölcsi

nevelést állami rendeletekkel is támogatnák, hisz onnan indul minden, az egységhez és

eredményességhez vezető út csak általuk érhető el. Úgy vélem a legfontosabb elsősorban a

megfelelő támogató családi háttér, mely, ha nincs meg, akkor már csak a jó pedagógus és

közösség segíthet a gyermeknek a helyes úton való maradásra. Számomra szerencsére e két

tényező megadatott, és úgy érzem nagyon jót tett, hogy 13 évig katolikus iskolába járhattam,

ahol az sem kérdés, hogy milyen erkölcsi elvekhez tartsuk magunkat, hisz adott. A családom

támogatásáról és irányadásáról nem is beszélve.

Tanulási technikák III.

Kettéosztott napló

Feldolgozott irodalom: Kamarás I. (2013). Tanítható-e az erkölcs? Iskolakultúra, (1), 3-14.

Dr. Tóth T.-Bauer L. (2012). Az erkölcs szerepe a nevelésben. Kapocs, (2), 40-49.

Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim

Tanítható-e az erkölcs?

Erkölcstan, embertan, erkölcsoktatás,

vallásoktatás, nevelés (szükségesség,

lehetőség)

Az erkölcs a jó és a rossz közötti

különbségtétel.

A különböző pedagógiák különböző

állásponton vannak az erkölcsi nevelésről.

Alig-alig van olyan, amelyiknek az alapjául

szolgál valamilyen értékrendszer.

Neveléselméletek.

A moralitás különböző modelljei.

Az erkölcsi elveket az ember maga választja,

és azok függnek a társas elfogadástól.

A nevelés és erkölcs viszonya (nevelés, mint

erkölcsi kommunikáció, vita).

Az iskolán belül is több dimenzióban jelenik

meg az erkölcs.

Tanítható-e az erkölcs? Sokak szerint igen.

Melyik erkölcsöt tanítsuk?(semlegesség

megtartása).

Sokak szerint erkölcs vallás nélkül nem

tanítható.

Etikai alap megtalálása, mely mindenhol

tanítható. Lehetséges-e a konszenzus etika?

Egyetemes etikát oktatnak többfelé a

világban.

Erkölcsi nevelés etikán belül különböző

formában történhet. Vannak buktatói.

Mikortól oktatható? De a kérdés inkább, hogy

Hogyan?

Honi találmányunk az ember-és erkölcstan.

Erkölcsi nevelés operatív tevékenységek

alapján.

Nehezebb az osztályozás, inkább értékelhető.

Különböző irányultságai jelenhetnek meg a

különböző iskolákban.

Sokat tanulunk a konfliktusetikából

Egyensúlyi állapotra való törekvés.

Lelkiismeret kérdései.

Mai világban nagy szükség lenne a jó

alapokon álló erkölcsi nevelésre és az iskola

keretein belül megvalósítható is, akinek van

füle, az meghallja. Nagyon leegyszerűsítve

tényleg sokszor azt is meg kell tanítani, hogy

egyáltalán mi számít jónak és mi rossznak. Az

értékcentrizmusnak kellene meghatározónak

lenni a pedagógiában. Mindenkinek joga van

eldönteni, hogy milyen irányelvet követ,

vállalva a felelősséget, hogy mit szól hozzá a

társadalom.

Az erkölcsi nevelés mindenre kiterjedhet, és

ha egy iskola elköteleződik mellette, akkor ki

is kell, hogy terjedjen az iskola minden

területére (órák, pedagógusok). Szerintem is

tanítható az erkölcs, de jobb, ha van vallási

alapja, mert úgy lehet mihez viszonyítani. A

konszenzus etika talán bizonyos keretek

között, de nem minden témára kiterjedően,

megvalósítható. Jó az is, ha általános

tudnivalót kapnak a diákok a különböző

vallásokról, elgondolásokról, hátha valakinél

így is célba ér (remélhetőleg valamelyik

helyes irány). Alap szinten már a

kisgyereknek el kell kezdeni megtanítani,

hogy mi helyes és mi nem. De szerintem nem

ártanak a valóságtól elrugaszkodott mesék

sem, melyek bizalommal töltik el őket a jó

iránt.

Az ember-és erkölcstan magyar irányzatban

tetszik, hogy értéke abban mutatkozik meg,

hogy a diákok hogy fognak viselkedni a

későbbi életükben. Valamint, hogy

tevékenykedtetés által oktatják. A jó

elgondolásokat kellene értékelni, nem

bekategorizálva osztályozni.

Az erkölcs tanításának megvalósulása (függ a

vallásosságtól is) Európában. Hittan

alternatívái.

Az ember-és erkölcstan nem tudott

megfelelően érvényesülni hazánkban.

Hittan és erkölcstan külön, kötelezően

választhatósága, melyet sokan elleneznek.

Az erkölcs szerepe a nevelésben.

A hittan helye és szerepe a közoktatásban a

változó jogszabályok mellett.

1998-tól napjainkig, kormányzati

elképzelések az erkölcstan oktatásról.

Az erkölcsre nevelés maga a nevelés, a

pedagógus egy példakép.

Etika tantárgy 7. és 11. évfolyamon, kevés

órában (vallástól független ált.ismeretek), a

vallás tárgyszerű oktatása. Hittanóra

fakultatívan.

A társadalmat áthatja a bizalmatlanság, a

magyar társadalom morális állapota rossz.

Értékrendünk kialakulásához, minőségéhez

hozzájárul az iskola.

Köznevelési törvény és a NAT,

kerettantervek, központi kérdés az erkölcsi

nevelés, a helyi tantervek felelőssége a

különböző iskolák szintjén.

Ma: köznevelési rendszerből erkölcsös

emberek lépjenek ki. Az új köznevelési

törvény egészét áthatja az erkölcsi látásmód, a

szociális ellátási területek is érintettek.

Kötelezően választható vagy a hittan vagy az

erkölcstan. (2013 szeptemberétől).

Nem taníthatja akárki sem az erkölcstant sem

a hittant.

Az oktatási törvényekben meghatározzák,

hogy milyen értékekkel, jellemzőkkel

kerüljenek ki a fiatalok a közoktatásból.

Az erkölcsi nevelés legyen életszerű.

Az oktatási tervek irányt mutatnak az oktatás

társterületeinek is.

A hit-és erkölcstan oktatással kapcsolatos

ügyei az Egyházé.

Az erkölcsi nevelés hogyan hatja át a teljes

oktatást, a gyakorlatban, különböző órákon is.

Gyakorlati feladatok, viták, beszélgetések

erkölcsi kérdésekről.

Én sem tudnék úgy tanítani, hogy ne vinném

bele a saját nézeteimnek megfelelő erkölcsi

normákat.Nagyon kevés volt az etikára szánt

óráknak a száma, és nem is lehetett hatékony,

kevés valósulhat így meg a gyakorlati

részekből. A hittan oktatása senkinek sem

árthat. Az emberek önbizalma is hiányzik és

így a másokba vetett bizalom is. Az országnak

is szüksége van arra, hogy egy alapvetően

magabiztos és helyes értékrenden alapuló

társadalma legyen, melyet az állam

legkönnyebben az iskolában tud megalapozni.

Fontosak az alapvető oktatási törvények, hogy

adjanak egy keretet, egy irányelvet. De az

iskolának közben mégis ott van kis

szabadsága, hogy ezt milyen formában teszi,

milyen elvek mellett köteleződik el, fontos,

hogy ez egy normális értékrend legyen.

Én jónak vélem a kötelezőség bevezetését. Ha

akkor még nem is érnek el látható

eredményeket, valami talán mégis megragad a

fiatalokban, ami a későbbiekben előbukkan,

főleg ha életszerű, gyakorlatias témákat

vitatnak meg. Fontos, hogy a különböző

tankönyvek is ezeknek az alapgondolatoknak

megfelelően készüljenek.

Ha egy iskola elköteleződik egy értékrendszer

mellett, akkor az tényleg jelenjen meg minden

terültén, az iskolai életben. Nagyon tetszenek

az olyan gyakorlatok, ahol az erkölcsi

kérdéseket feszegetik, mindenki elmondhatja

a saját véleményét, és a tanár is adhat egy

irányelvet már alátámasztott érvekkel.

Önreflexió - Tanulási technikák

Nincsen bevált, szokásos tanulási módszerem, vagy különösebb technikám a tanuláshoz.

Egészen a mai napig előfordul, hogy édes anyukámmal tanulok, hangosan felolvasom neki az

anyagot. Mikor általános iskolába jártam, sokat segítettek nekem szüleim, hogy megértsem a

feladatot és emellett így tudtak motiválni is. Amíg nem tanultam meg rendesen olvasni mindig

velük tanultam, ők velem együtt törték a fejüket a feladatokon vagy felolvasták az anyagot, ha

már nagyon nem bírtam. Alsó osztályokban viszonylag könnyen sikerült elsajátítanom a

tananyagot, ezért is lehet, hogy elkényelmesedtem, és később azt mondta a tanárom, hogy lusta

vagyok gondolkodni. Valószínűleg ezért próbáltam úgy tanulni anyukámmal, hogy az egyes

részeket a fejezeten belül elolvasás után visszamondtam. Megpróbáltam a saját szavaimmal, de

sokszor csak úgy ment, ha ugyanazokat a szavakat használtam, amik az írásban voltak és olyan

sorrendben, ahogy le volt írva. Az is előfordult, hogy jegyzeteltünk az olvasás közben. Később,

mikor már rendesen tudtam olvasni és komolyabb, hosszabb tanulnivalóink is voltak, meg

anyukámat sem szerettem volna már leterhelni, akkor elkezdtem magamtól is tanulni. Ez csak

annyit jelentett, hogy magamban olvastam az anyagot. Ha volt energiám, akkor az egyes

részeket megpróbáltam visszamondani, de mindig igyekeztem saját szavaimmal, hogy lássam,

hogy ténylegesen értem. Viszont ha magamban tanulok, akkor nem szeretem, ha szól mellettem

bármi zavaró tényező. Sajnos tényleg elég lusta tudok lenni, főleg visszamondani a tananyagot.

Ezért abban bízok, ha többször vagy alaposan elolvasom, akkor megragad bennem, így inkább

átismétlem, ha van rá időm, később. Nem szeretek íróasztalnál tanulni, csak ágyon fekve vagy

fotelban ülve. Bár szeretem, ha csend van, de szeretek ott tanulni ahol a többiek is vannak. Vizet

szoktam magam mellé készíteni, de ha nincs, az sem baj, mert felfrissülésképp az is jó vagy

sokszor elég, ha az ember felkel, hogy kimenjen vízért. Manapság sokszor számítógépről kell

tanulnom, és diákat olvasnom. Ilyenkor meghatározom, hogy valamennyi dia után „jutalmat”

adok magamnak, ami azt is jelentheti, hogy kicsit beszélgetek a barátommal. Ha van rá

lehetőségem, akkor a lényeget szeretem aláhúzni vagy színes kihúzóval kiemelni. Mivel

kollégiumban lakom, ezért természetes, hogy nincs állandó csend a szobában, a tanulószobába

meg nem szeretek kimenni. Ezért előfordul, hogy zenét hallgatok tanulás közben, de akkor

nyugtató vagy komolyzenét, vagy kifejezetten tanuláshoz ajánlott zenét, amit meg lehet találni

az interneten. Ha viszont otthon vagyok, akkor szeretem édes anyukámnak hangosan felolvasni

az anyagot és vele megbeszélni, megvitatni a különböző részeket, hozzáfűzni tapasztalatokat

vagy az órán hallottakat. Ha valamit nem értek, akkor sokszor tud segíteni, elmagyarázza, miről

is van szó, vagy együtt kiokoskodjuk. Talán ez az a módszer, amit a legjobban szeretek, csak

sajnos kicsit időigényes, mert nagyon szeretünk beszélgetni és előfordul, hogy egy-egy részen

leragadunk, meg ő sem tud állandóan mellettem lenni, vagy a többiek is odajönnek. Ha idegen

szavakat vagy egyéb magolós dolgot kell tanulni, akkor azt szeretem kiírni. Nem tudok más

jegyzetéből tanulni, ha van, akkor inkább az sajátomból, de leginkább könyvet szeretem

olvasni, ahol egy összefüggő szöveg áll rendelkezésemre. Szívesen csinálnék jegyzetet egy-

egy fejezetből, de sajnos az nem hatékony, mert nagyon idő-és energiaigényes. Nem elég

számomra, ha előadáson egyszer meghallgatom a tananyagot. Viszont a nem tömény tárgyi

tudást követelő tantárgyaknál jobban is tudok figyelni az órán és több dolog meg is marad.

Önreflexió

Mikor felvettem a tantárgyat, nem gondoltam volna, hogy ilyen interaktív lesz, és hogy ennyire

bele kell vetnünk magunkat egy bizony témába, valamint, hogy már egészen közelről

megtapasztalhatom a gyakorlatban a pedagógiát. Az első óra kicsit megrémített, mikor kiderült,

hogy mennyi mindent kell csinálni, és nem voltam benne biztos, hogy képes leszek rá, mert sok

minden, amit közben megtanultam, akkor még nagyon távol állt az ismereteimtől. Aztán ahogy

teltek a napok, és persze az órák, egyre több mindent kezdtünk elsajátítani, ami a későbbiekben

is hasznos lesz, meg persze a portfólió elkészítéséhez is elengedhetetlennek bizonyult.

Időközben kialakultak a csoportok. Izgultam, hogy kikkel kerülök egy csoportba, és hogy mi

lesz a témánk. Szerencsére az ötlettáramból a hozzám egyik közel álló témát is megszavazták,

így olyannal foglalkozhattam, ami igazán érdekel. Már csak a témából kifolyólag is (erkölcstan)

igen kedves lányokkal kerültem össze, akikkel végig nagyon jól éreztük magunkat. A

csoportban való biztonságérzet, és az, hogy láttam, hogy a többiek is határozatlanok a feladattal

kapcsolatban, kicsit megnyugtatott, hogy nem vagyok egyedül. A téma mindenkit nagyon

érdekelt, csak az elején voltak nehézségek, hogy mik is legyenek az egyéni témák. Nekem

sokára körvonalazódott ki, hogy mit is szeretnék, de végül sikerült az etika mellett döntenem.

Jó érzés volt, mikor rájöttem, hogy milyen témával szeretnék foglalkozni, így már könnyebben

is ment a munka. A többiektől mindig tudtam kérdezni, ha valamit nem értettem, vagy ha ők

sem tudtak valamit, bíztattuk egymást, hogy össze fog jönni. Az évközi feladatok kisebb

nehézséget okoztak, mert a legtöbb szakirodalomhoz kapcsolódott. Én még sosem dolgoztam

fel ilyen jellegű szakirodalmat, így tartottam az ismeretlentől, hogy jó-e az, ahogy

megcsináltam. Végül mindegyiket sikerült megcsinálnom és talán egyre jobban fog menni ezek

után. A hospitálás is nagyon izgalmasnak bizonyult. Annyira nem féltem tőle, mert tudtam,

hogy hova szeretnék menni, hogy ott szívesen fognak fogadni, valamint megnyugtató volt, hogy

csak figyelni kell az órán. Érdekes volt a másik oldalról részt venni az órán. Végül egyre több

anyag gyűlt össze a portfólióhoz. Nehézséget okozott még számomra, hogy az egyéni és a

csoportos portfóliót összeegyeztessem, hogy például, mi az a pár mondat, amivel röviden

megfogalmazhatom a témám a csoportos absztraktba. De a lányokkal úgy érzem mindent

sikerült megoldanunk, jó volt az összmunka, szerencsére nem volt konfliktus sem. Nem is volt

köztünk kifejezett feladatmester, ha kellett, mind megtudtunk így nyilvánulni és egyenlő „rang”

volt köztünk. A legnagyobb nehézséget talán tényleg a szakirodalmak jelentették.

Elengedhetetlen része a kutatásnak, csak számomra még szokatlan volt ekkora mennyiség

feldolgozása és összeegyeztetése. De úgy érzem sikerült áthidalnom ezeket az akadályokat.

ÖNÉRTÉKELŐ LAP

PowerRangers

1. Mindig

megcsináltam

azt, amit

elvállaltam.

2. Jól beosztottam

az időmet.

3. Elégedett voltam

a munkámmal.

4. Jól éreztem

magam a

csoportban.

5. Odafigyeltem a

csoporttársaimra.

6. Mindig

precizitásra

törekedtem.

7. Élveztem a

munkát.

8. Bejártam az

órákra, és aktív

voltam.

9. Hasznosnak

éreztem a

kurzust.

10. Mindenből

kivettem a

részem.