gáspár borbála portfólió

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Az iskoláskor pedagógiája

NBÁA-006/5

2014/2015 tavaszi félév

MOTIVÁCIÓK AZ IDEGEN NYELV TANULÁSÁBAN

Gáspár Borbála

I8IGX9

[email protected]

mailto:[email protected]

Ötlettár

1) „Egyen” Az „egyen” dolgok szerepe a tanulásban, iskolai, csoportos közegben a kapcsolatok

alakulásában. Milyen hatással van a diákokra az egyenruha? Milyen hatással van akkor, ha

kötelező, vagy ha lehetőségként van jelen?

2) Dekoráció A tanulás helyszíne hogyan befolyásolja magát a tanulást, a tanulás folyamatát? Szívesen

mennek-e a gyerekek iskolába, mint épületbe, a dekoráció hatása. A diákok bevonása a

díszítésbe hogyan befolyásolja a hozzáállást?

3) Környezettudatosság Környezetvédelmi szempontok megjelenése az oktatásba, főleg személyes példán keresztül.

Lehetőségek bemutatása a diákoknak, opciók ismertetése. Milyen mértékben van jelen?

4) Kortárs A „mai világ” megjelenése az iskolai órákon, a tananyagban. Kortárs művészet, irodalmi

művek szintjén. Akár történelem vagy társadalom ismereti szempontok jelenléte. Van-e erre

példa? Van-e igény rá a diákok, tanárok részéről?

5) Szakértelem Szakszerű-e a pedagógus? Mennyire tudja átadni a tudását a diákoknak? Hogyan motiválja

őket?

6) Kirekesztődés Kirekesztődés vizsgálata. Milyen okai vannak, jellemzően kik maradnak kívül? Ennek a

szituációnak a feloldási lehetőségei, megoldása.

Absztrakt

Motivációk az idegen nyelv tanulásában

Gáspár Borbála

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

[email protected]

Kulcsszavak: Motiváló tanár, Instrumentális motivációk, idegen nyelv választása, attitűd, tartalomalapú

oktatás, intrinszik motiváció

A nyelvtanulás, de inkább a nyelvtudás mára már elengedhetetlenné vált, ezt mutatja az is, hogy az európai

csatlakozással mindez nem csupán egyéni szükségletként definiálható, hanem társadalmi szükségletként is.

(Nikolov, 2003) A nyelvtudást azonban megelőzi a nyelvtanulás, és ezt pedig megelőzi a nyelvtanulási

motiváció kialakulása. Több motivációs skálát is fel lehet állítani, melyek segítségével ezt a témát tudjuk

vizsgálni. Ezek közé sorolhatjuk az integratív, instrumentális motivációkat, mind pedig a célnyelvi csoport felé

megnyilvánuló attitűdöt. (Csizér, 2007) Az attitűd kérdésével azonban, nem maradhatunk pusztán a pedagógia

szakterületén belül, hanem figyelembe kell venni pszichológiai kutatások eredményeit. Ezek közé tartozik,

hogy a cselekedeteinket irányítják az attitűdjeink, így nagymértékben hatást gyakorolhatnak a nyelvtanulásra

is. (Smith és Mackie, 1995) (Csizér, 2007) A nyelvtanulási motiváció azonban nem csak a tömegek által

használt (például) angol nyelv felé létezik, hanem kisebb országok nyelvei iránt is, amik közé a magyar nyelv

is sorolható. (Maticsák, 2002)

Témámban arra szeretnék választ kapni, hogy milyen motivációkkal rendelkeznek a nyelveket tanuló diákok,

motivációik változnak-e az idő múlásával, és ha igen milyen tényezők befolyásolják ezt. Mindezeken kívül

érdekel, hogy a kevésbé népszerű nyelvek választásában mi befolyásolja az embereket, ennek keretében

megvizsgálható többek közt, hogy a magyart, mint idegen nyelvet kik választják és milyen indíttatással.

Tapasztalatom szerint a kisiskolás korosztályt nagyban befolyásolja a tanár személyisége és az órai

tevékenységek. Ez mindaddig elmondható, míg önálló célokat nem kezdenek el megfogalmazni a diákok, és

később ezek szerint a célok szerint alakul a tanulási motivációjuk is. Persze a tanár és a vonzó idegen nyelvi

tevékenységek segíthetik a motiváció kialakulását, de hosszútávú fenntartásához kevésnek bizonyultak.

Szakirodalmi gyűjtés

1) Réthy E. (2003). Motiváció, tanulás, tanítás. (pp. 43-73) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2003

2) Fejes J. (2011). A tanulási motiváció új kutatási iránya: a célorientációs elmélet. Magyar

Pedagógia, 111 (1), 25-51. http://www.magyarpedagogia.hu/document/Fejes_MP1111.pdf

(2015.05.27.)

3) Csizér K. (2007). A nyelvtanulási motiváció vizsgálata (angolul és németül tanuló diákok

motivációs beállítódása a nyelvválasztás tükrében) Új Pedagógiai Szemle, 57 (6), 56-68.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00114/2007-06-ta-Csizer-Nyelvtanulasi.html (2015.05.22.)

4) Lomb K. (1988). Bábeli harmónia. (pp.66-78) Budapest: Gondolat Könyvkiadó 1988

5) Dávid G. (2014). Mitől jó egy nyelvvizsga? Iskolakultúra, 24 (4), 1-25.

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2014/2014_4.pdf (2015.05.22)

6) Nikolov, M. (2003) Angolul és németül tanuló diákok nyelvtanulási attitűdje és motivációja.

Iskolakultúra, 13 (8), 61-73. http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2003/8/TAN2003-8.pdf

(2015.05.22)

7) Smith, E és Mackie, D (1995).. Szociálpszichológia. (pp. 433-476) Budapest: Osiris Kiadó 2004

8) Tánczos J. és Máth J. (2005). Attitűdbeli és motivációs sajátosságok az idegen nyelv tanulásában.

Iskolakultúra, 15 (12), 43-47.

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2005/12/iq2005-12.pdf

(2015.05.26.)

9) Molnárné Batári I. (2005). A tartalomalapú nyelvoktatás aspektusai az általános iskola alsó

tagozatának német nemzetiségi osztályaiban. In Ring É (szerk.) Felzárkózás vagy bezárkózás?

(pp. 179-202) Budapest: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 2005

10) Nagy K. (2010). A cselekedtetés szerepe a kisiskoláskori angolnyelv tanításban. Új Pedagógiai

Szemle, 60 (5), 57-70.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00141/pdf/EPA00035_upsz__2010_5_057-070.pdf

(2015.05.26.)

11) Szálas T. (2014). Bloggal segített nyelvoktatás. Iskolakultúra, 24 (9), 25-42.

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2014/2014_9.pdf (2015.05.22)

12) Józsa K. és Imre I. (2013). Az iskolán kívüli angol nyelvű tevékenységek összefüggése a

nyelvtudással és a nyelvtanulási motivációval. Iskolakultúra, 23 (1), 38-51.

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2013/2013-1.pdf (2015. 05.26.)

13) Maticsák S. (2002). A magyar, mint idegen nyelv oktatásának új feladatai.. In Keresztes L. és

Maticsák S. (szerk.) A magyar nyelv idegenben.(pp.81-91) Debrecen- Jyvaskyla 2002

http://mek.oszk.hu/12000/12065/12065.pdf (2015.05.25.)

14) Burián M (2012). A motiváció fogalmának újabb megközelítése. Új Pedagógiai Szemle, 62 (9-

10), 174-181.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00154/pdf/EPA00035_upsz_2012_09-10_174-181.pdf

(2015. 05.26.)

15) Bekéné Zelencz K. (2012). A tanulói motiváció kialakulását segítő pedagógus attitűdök. Új

Pedagógiai Szemle, 62 (9-10), 141-144.


(2015.05.26.)

16) Dettai M. (2011). Motiváció az olasz nyelv tanulásában- Az irodalom motiváló hatása és

módszertani lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 61 (11-12), 66-74.


(2015-05-26-)

17) Csizér K. és Kormos J. (2012). A nyelvtanulási autonómia, az önszabályozó stratégiák és a

motiváció kapcsolatának vizsgálata. Magyar Pedagógia, 112 (1), 3-17.

http://www.magyarpedagogia.hu/document/Csizer_MP1121.pdf

(2015.05.27.)

18) Bacsa É. (2012). Az idenennyelv-tanulással kapcsolatos meggyőződések vizsgálata általános és

középiskolás tanulók körében. Magyar Pedagógia, 112 (3), 167-193.

http://www.magyarpedagogia.hu/document/3_Bacsa_MP1123.pdf

(2015.05.27.)

19) Csizér K. és Piniel K. és Kontárné Hegybíró E. (2015). Hallássérült diákok idegen nyelvvel

kapcsolatos egyéni változóinak vizsgálata. Magyar Pedagógia, 115 (1), 3-18.

http://www.magyarpedagogia.hu/document/Csizer_MPed201513.pdf

(2015. 04.10.)

20) Idegen nyelv, Nemzeti alaptanterv, 2012 http://dokumentumtar.ofi.hu/index_NAT_2012.html

(2015.05.25.)

Hospitálási napló

Az óralátogatás ideje: 2015. 04. 17.

Intézmény: Körösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola

Osztály: 1. osztály (12 fő)

Műveltségi terület: idegen nyelv

Tantárgy: angol nyelv

Tananyag: Ételek neveinek ismétlése. Ételekhez kapcsolódó tárgyak neveinek ismétlése. Ételekhez kapcsolódó cselekvések megnevezésének ismétlése. Szeret/nem szeret

kifejezés gyakorlása.

Cél (NAT):

A kommunikatív kompetencia fejlesztése

A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése

A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása a nyelvtanítás tartalmának rugalmas keretein belül

Az IKT képességek fejlesztése

A nyelvtanulási stratégiák kialakítása

Kutatási témám:

Motivációk az idegen nyelv tanulásában

Megfigyelési szempontjaim:

Megértési motiváció: Milyen arányban használja a saját illetve az idegen nyelvet a tanár az óra során?

1 2 3 4 5

1-nagyrészt az anyanyelvén szólal meg

5- kizárólag a tanított, idegen nyelvet használja

A korosztálynak megfelelő motivációs eszközöket használ-e a tanár?

1 2 3 4 5

1-a diákok számára érdektelen eszközöket használ (pl. túl korai motivációként a nyelvvizsgát)

5- a diákok motiváltságából ítélve a korosztályhoz illő eszközöket alkalmaz a tanár

A tanár személyisége, részvétele az órán motiváló-e a diákok számára? Lelkesíti-e a gyerekeket a tanár hozzáállása?

Hogyan jelenik meg/ megjelenik-e az idegen nyelvi kultúra az órán?

1- Nem jelenik meg. Csak a saját kultúrájukba tanulják az idegen nyelvet.

2- Megjelenik: - A tankönyv segítségével

............................................................................ - Anyanyelvi tanáron, személyen keresztül

............................................................................ - A tanult tartalmon keresztül (pl. játék, szöveg, ének)

............................................................................ - Egyéb:

A diákok hány százaléka aktív az órai feladatokban?

0% _______________________________________________ 100%

Mennyire vesznek részt a diákok aktívan az órai feladatokban?

0% _______________________________________________ 100%

A tanterem képe/elrendezése:

Frontálisan berendezett terem.

Bal oldali falon ablakok, a jobb oldalin a bejárati ajtó.

Az asztalokkal szemben interaktív és hagyományos tábla is van.

Balra elől a tanári asztal körülötte polc, szekrény.

A terem hátuljában szintén polcok játékokkal, a gyerekek tárgyaival.

Elől is a tábla és az asztalok közt, hátul is a polcok és a padok közt tágasabb tér.

Az óra menete Módszerek Munkaformák Eszköz

Idő-

keret Megjegyzéseim

A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége

I. Bevezetés

Köszönés

Köszönés

- kérdése: Are you ready?

- utasítás: Stand up!

Tanári

utasítás Frontális - - -

Bevezető ének: Good morning Közösen énekelt a gyerekekkel, vezette

az éneket

Tanári

irányítás Frontális - 2 perc

Közös elkezdése az órának,

kézzelfogható keretet ad neki.

Ráhangolódó játék: képzeletbeli

labdával

Irányító, bevezeti a játékot

Felfújják közösen a labdát

A labdához kapcsolódó kérdéseket tesz

fel

Tanári

irányítás

kérdés

feltevés

Frontális labda 3 perc

Mindig a tanárhoz került

vissza a labda, a gyerekek

egymásnak „nem dobhattak”

II. Főrész

Átvezető körkérdés:

What is your favourite food?

Egyesével felteszi a gyerekeknek a

kérdést

Kérdésfel-

tevés Frontális - 1 perc -

Banana: meghatározása

(ki kell találni melyik gyümölcs / barchoba)

„My favourite food is...”

Meghatározza a banánt néhány egyszerű

tulajdonságával

Amikor kitalálják elővesz egy képet a

háta mögül

Irányítás Frontális banános kép 1 perc -

Banános ének (x2/3)

Vezette az éneket

Együtt mutogatott a gyerekekkel Irányítás Frontális - 5 perc

A gyerekek szerették az

éneket. A kérdésre, hogy

legyen-e még egyszer

egyértelmű igen volt a válasz

Do you like it? Meghatározás

(tulajdonságokkal) a gyerekeknek

ki kell találniuk.

Felállnak, ha szeretik, leülnek, ha nem

szeretik

Meghatároz egy-egy ételt

Rövid kérdéseket tesz fel velük

kapcsolatban

Irányítás Frontális ételes képek 4 perc Figyelt rá, hogy minden

gyereknek jusson kérdés

A képekhez a gyerekeknek kell

tulajdonságokat vagy kérdéseket

mondani.

Aki „szerepel” a táblára rakja a képet.

Értékelés (ha valaki jó megoldást mond

„smilestone”-t kap Irányítás Frontális

ételes képek

smile

stone:)

mágnes

4 perc

Jó, hogy a gyerekeknek is

hosszabban kell angolul

megnyilvánulniuk

Verseny párokban a táblánál rá

kellett csapni arra a képre

amelyiknek a nevét kimondták

Irányította a játékot.

Kihívta a gyerekeket

Vagy ő mondott egy ételt, vagy

felszólított erre a feladatra egy gyereket

Irányítás Páros munka légycsapó 6 perc

A gyerekek is és a tanár is

mondtak szavakat, amiket

aztán meg kellett találni a

táblán.

Fegyelmezéskor kiesik a tanár

az angol nyelv használatából.

Gyorsan rendezte a helyzetet

magyarul (kinevetnek egy

gyereket)

Szóösszerakás

Az előkészített betűkből ki kell

válogatniuk az azonos színűeket, és

abból összerakni az egyik ételnek a

nevét. A táblán lévő képek közül

kiválasztani a hozzá tartozót.

Kiosztja a párokat

Ellenőrzi a páros munkát

Akinek szükséges segít

Segítség Páros munka

színes betűk

előkészítve

az összetolt

asztalokon

5 perc

Van olyan gyerek, aki

próbálkozik (akár csak

viccből) a páros munka alatt

is az angol használatával

Kijavítja a másik hibás

kiejtését

Leveses feladat az interaktív

táblával

Egy történetet néztek meg, amiben

egyszerű szerepek jelentek meg. Az

elhangzott mondatokat ismételték el a

gyerekek a szerepek kiosztása után több

körben

Kiosztja a szerepeket

Kiosztja a hozzájuk tartozó bábokat

Elindítja a videót

Tanári

irányítás

Utasítás

Frontális

szerepek

kiosztásáho

z bábok

Interaktív

tábla

6 perc

A gyerekek egyértelműen

szeretnek az interaktív

táblával dolgozni, de nem

számít különlegességnek

Ismerik a történetet

III. Befejezés

Értékelés

Mindenki értékeli a saját munkáját

Elmondja az értékelési szempontokat (3

féle smile fej) Segítség Egyéni munka füzet

3 perc

Van, aki nem akar értékelni,

kérdez a tanártól, hogy milyen

volt. Azt válaszolja,hogy

kíváncsi mi a véleménye a

saját munkájáról.

Házi kiosztása Lediktálta a feladatokat, az

oldalszámokat

Tanári

utasítás Frontális

tankönyv

munka-

füzet

2 perc

Sietni kell már vele, nagyon

az óra végére marad. Csak

gyorsan elmondja melyik

feladatot kell megcsinálni,

egyéb magyarázatot nem ad

mellé

Elköszönés: ének Közösen énekelt a gyerekekkel, vezette

az éneket

Tanári

irányítás Frontális - 2 perc

Szintén fontos a keret

megtartása miatt, addig nem

lehet mászkálás, amíg nem

zárták le

Reflexió az órával kapcsolatosan

A Körösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskolában tett óralátogatásom már a

látogatás előtt meglepőnek mutatkozott. Az iskola kéttannyelvű programja szerint haladó első

osztályosok közé ülhettem be angol órára.

Számomra ez azért volt érdekes, mert nem volt korábbi tapasztalatom ekkora gyerekek

nyelvtanulásával kapcsolatban, csak normál tanterv szerint haladó diákokat ismertem (akik

negyedik osztálytól tanulnak idegen nyelvet). Ennek köszönhetően nem tudtam mi elvárható

egy ilyen angol órán.

A diákok számára nem volt különösebben érdekes, hogy most nem a megszokott felállásban

vannak a tanítóval, hanem más is van rajtuk kívül a teremben. Az óra elején mindenki

elfoglalta a helyét és ettől a pillanattól kezdve nem volt egy üres perc sem a kicsengetésig, sőt

nem tudták befejezni az órára tervezett rengeteg feladatot.

Első megdöbbentő tapasztalatom, hogy a tanító angolul szólította meg a gyerekeket, angolul

adta az utasításokat a diákoknak, angolul fegyelmezett és csak nagyon ritkán zökkent ki az

angol nyelv használatából. Ezek az alkalmak leginkább bonyolultabb fegyelmezési

helyzetekben fordultak elő, mikor a gyerekek közt már sértődés kezdett kialakulni.

Másrészt elképesztő volt számomra az órán aktívan használt szókincs bősége és nyelvtani

szerkezetek mennyisége. A gyerekek szerintem nagyrészt utánzásos alapon használták ezeket,

de a mennyiségük akkor is megdöbbentő volt. Ezt a véleményt arra a tapasztalatra alapozom,

hogy a feladatok nagy részében tanári minta után dolgoztak és, amikor egyénileg kellett

válaszolniuk egy kérdésre, akkor is sok hasonló választ adtak egymás után.

Szintén pozitív tapasztalat volt látni, hogy mennyire színes az óra. Az órán felépített ívbe

sokféle feladat került elő, és vissza- visszatérve ugyanarra a témára, ugyanazokra az

eszközökre mindig volt valami új a feladatokban.

Jó volt látni a tanító lelkesedését, hogy tudott együtt játszani a gyerekekkel, motiváló lenni

számukra. Nem zavartatta magát, amiatt sem, hogy „hátulról figyelik“. Ennek látszólag meg

is volt a hatása, a gyerekek szintén lelkesen vettek részt az órán.

Szintén hasznosnak éreztem az órát abból a szempontból is, hogy kaptam ötleteket, amiket én

magam is hasznosíthatok majd, sőt alkalmazva is láttam őket, ami bármilyen leírásnál többet

ér.

Tetszett, hogy az óra végén a gyerekeknek értékelniük kellett saját munkájukat, amibe a tanító

semmilyen beleszólást nem kért, bár volt, akinek lett volna erre igénye. Ez talán az

önállóságra nevelés első lépése, hogy van, amit saját maguknak egyedül kell eldönteniük,

akkor is ha annak látszólag nincsen szerepe a jövőben.

Az óra után a tanító nyitott volt a kérdéseinkre és szívesen mesélt arról, hogyan jutotta erre a

szintre kevesebb, mint tíz hónap alatt. Kiderült, hogy a legelső órától kezdve csak angolul

beszélt a gyerekekhez, bár nyilván nem értették. Mutogatással magyarázta el nekik a

dolgokat, szavakat.

Kicsit furcsálltam azonban a gyerekek elszigeteltségét. Egyáltalán nem érdeklődtek, hogy

miért is volt valaki az órán, a kérdéseimre se voltak túlságosan nyitottak az tanóra után. Erre

lehet az a magyarázat, hogy valóban nem volt szokatlan számukra, hogy egy idegen benn

legyen az órájukon, mert rendszeresen előfordul ehhez hasonló óralátogatás.

Összességében olyan alternatív mintát láttam, a kisiskolások nyelvoktatására, amire nem

számítottam és leginkább a pozitív élményeim közé sorolnám az iskolában eltöltött rövid időt.

Kutatási módszerek

Strukturált interjú készítése a nyelvtanárral:

1) Mekkora különbség érzékelhető a nyelvtanulásban az otthon támogatást kapó,

motivált diákok és a többiek között?

2) Érzékelhető a motiváltságban, hozzáállásban, ha valamelyik diák tartózkodott már

célnyelvi országban?

3) Mit tapasztal, mikortól kezdenek a gyerekek instrumentális (valamire fel szeretné

használni a nyelvtudását, mint eszközt) motivációk miatt tanulni?

4) Hogyan próbálja bevinni az órai tevékenységbe az idegen nyelvhez kapcsolódó

kulturális elemeket?

5) Mit tapasztal, a nyelvórai tevékenységek közül melyeket kedvelik leginkább a

gyerekek?

Strukturált interjú készítése a tanulókkal:

1) Szeretitek az (pl.) angol órai játékokat, feladatokat?

2) Szabadidőtökben szívesen nézegetitek, olvassátok az (pl.) angol tankönyveteket, vagy

más (pl.) angol nyelvű könyvet, újságot

3) Szüleitek szoktak veletek (pl.) angolul „beszélgetni”?

4) Szívesebben gyakoroltok azokra az órákra, amiken jó jegyeket tudtok szerezni?

5) Ismertek (pl.) angol anyanyelvű gyereket, vagy felnőttet? Milyennek látjátok őt?

Megfigyelési szempontok (kategóriarendszerek, becslési skála):

1) Megértési motiváció: Milyen arányban használja a saját illetve az idegen nyelvet a

tanár az óra során?

1 2 3 4 5

1-nagyrészt az anyanyelvén szólal meg

5- kizárólag a tanított, idegen nyelvet használja

2) A korosztálynak megfelelő motivációs eszközöket használ-e a tanár?

1 2 3 4 5

1-a diákok számára érdektelen eszközöket használ (pl. túl korai motivációként a

nyelvvizsgát)

5- a diákok motiváltságából ítélve a korosztályhoz illő eszközöket alkalmaz a tanár

3) A tanár személyisége, részvétele az órán motiváló-e a diákok számára? Lelkesíti-e a

gyerekeket a tanár hozzáállása?

4) Hogyan jelenik meg/ megjelenik-e az idegen nyelvi kultúra az órán?

1- Nem jelenik meg. Csak a saját kultúrájukba tanulják az idegen nyelvet.

2- Megjelenik: - A tankönyv segítségével

- Anyanyelvi tanáron, személyen keresztül

- A tanult tartalmon keresztül (pl. játék, szöveg, ének)

- Egyéb: .......................................................

5) A diákok hány százaléka aktív az órai feladatokban?

0% ___________________________________________ 100%

6) Akik aktívak, milyen mértékben lelkesednek az órai feladatokért?

0% ___________________________________________ 100%

Tanulási technikák II.

Választott technika: Írás saját magunk számára

Feldolgozott irodalom: Molnárné Batári I. (2005) A tartalomalapú nyelvoktatás aspektusai az

általános iskola alsó tagozatának német nemzetiségi osztályaiban. In Ring É (szerk.)

Felzárkózás vagy bezárkózás? (pp. 179-202) Budapest: Európai Összehasonlító

Kisebbségkutatások Közalapítvány 2005

Összefoglalás: Különböző szempontokból közelítette meg a nemzetiségi oktatást ez az írás.

Először a létrehozásának körülményeiről, okairól, feltételeiről volt szó. (Magyarországon élő

német kisebbség, többletfinanszírozás)

Majd előnyeiről mind a nyelv elsajátítása, mind a személyiségfejlődés szempontjából

(tolerancia, kommunikáció)

Majd egy konkrét kérdőíves helyzetfelmérés alapján közelítette meg az alsó tagozatosok

német nyelvű oktatását. Itt megjelent egyrészt a tanár személyisége (anyanyelvű-e, milyen a

végzettsége (itt meg kell jegyezni, hogy kiemelkedőnek tartja az szerző a magyar képzést)).

Másrészt a normál tantervű iskolák tankönyveinek, módszereinek, tantervének adaptálása, és

ennek problémái (a tanulás lassabb tempója, túl bonyolult nyelvezetű tankönyvek,

óraszámok). Ehhez kapcsolódóan az ebben a rendszerben tanuló gyerekek teljesítményét

figyelték meg az érettségin, ahol azt találták, hogy nem teljesítenek rosszabban, bár az

információ mennyisége kevesebb az idegen nyelvű oktatásban.

Végül foglalkozott a váltott nyelvű oktatással.

Ami a figyelmemet megragadta és fontosnak tartom a nyelvtanulás szempontjából, hogy a

tartalomalapú oktatásban nem csak cél a nyelv elsajátítása, hanem egyben eszköz is. Ezzel a

diákoknak motivációt ad, hogy minél inkább fejlődjenek az adott nyelvben, mind a négy

nyelvi készség szintjén, hiszen gyakorlatban kell azt használniuk.

Érdekesnek tartom, hogy a nemzetiségi iskolákat ma sokan nyelvtanulás céljára „használják”

és nem (ez főleg a két tanítási nyelvű iskolákra igaz) vagy nem csak anyanyelvű gyerekek

járnak ezekbe az osztályokba, iskolákba. Ebből adódóan az idegen nyelven való oktatással

kapcsolatban problémák is jelentkeznek, például egyszerre történik az adott nyelv elsajátítása,

és az adott nyelven történő tanulás, mely jelentősen nehezíti a tanulás folyamatát. Emellett

első osztályban az olvasás, írás tanulása is ugyanabban az időben folyik, ami tovább lassítja a

tanulás tempóját.

Olvashattunk a több nyelven való tanulás személyiségformáló hatásáról is. Ezzel kapcsolatban

szerintem nem csak pozitívumokat említhetünk, hanem vannak olyan tényezők, amik

negatívan hatnak a személyiségfejlődésre vagy például az anyanyelv fejlődésére. Gondolok

itt többek közt a szókincs gyarapodásra.

Tanulási technikák III. Kettéosztott napló

Választott technika: Kettéosztott napló technika

Feldolgozott irodalom: Nikolov, M. (2003) Angolul és németül tanuló diákok nyelvtanulási

attitűdje és motivációja. Iskolakultúra, 13 (8), 61-73. http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2003/8/TAN2003-8.pdf

(2015.05.22)

Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim

Nyelvtanulási motivációk nemzetközi kutatása a 90-es évektől

Korábba talán maga a nyelvtanulás is kevésbé

volt hangsúlyos, nélkülözhetetlen

Bizonyos helyzetekben ma is elkerülhető, de

széleskörű tájékozódáshoz elengedhetetlen a

nyelvtudás

Integtatív orientációjú nyelvtanulás

1. A célnyelvi kultúrába való beilleszkedés

a motiváló

2. Vonzó a célnyelvi társadalom

3. Pozitív attitűd az anyanyelvű emberek

felé

Milyen arányban jelennek meg ebbe a csoportba

tartozó motivációs tényezők?

Ebbe a csoportba sorolható a külföldi utak,

nyaralások miatt kialakult motivációk

Vagy a személyes kapcsolatok kialakulása az

anyanyelvi környezetből

Instrumentális orientációjú nyelvtanulás

1. Valamilyen céllal tanulják a nyelvet

pl.: nyelvvizsga, munkahely megszerzése

2. Lehetnek negatív instrumentális

tényezők is pl. ne veszítse el a

munkahelyét

Ezt a fajta motivációt jellemzi a következő

(valós) párbeszéd:

- Szeretted a franciát, mint nyelvet?

- Tudatában voltam, hogy hasznos…

Aktuális kutatási témák:

1. 1. .intrinszik motiváció (nyelvi

tevékenység motivál)

2. 2. A motiváció időbeli változása

Intrinszik motivációs csoportba sorolható a

tartalomalapú oktatás, így a kéttannyelvű oktatás

(amennyiben a tananyag elsajátítása motiváló)

A bloggal segített oktatás is (Lásd: másik

szakirodalom: Szálas T. (2014). Bloggal

segített nyelvoktatás. Iskolakultúra, 24 (9),

25-42. Nagyon fontos a motivációk változásának

figyelembe vétele, nagy feladat a pedagógus

számára, hogy ebben igazodjon a korosztályhoz!

Reprezentatív felmérés az iskolás

korosztályosok körében (1993/94, 1999)

Nyelvválasztás kérdése

Sorrend: angol, német, francia, olasz, orosz,

spanyol, latin, japán, kínai, portugál

Általában elmondható, hogy ez a sorrend. Ezeken

kívüli nyelveket, sajátos élethelyzetből adódóan,

illetve saját elhatározásból tanulnak. Inkább az

érettségi utáni emberekre jellemző.

Kik tanulnak pl. magyarul? (Lásd: másik

szakirodalom)

Nyelvtanuláshoz való hozzáállás: képesek-e

megtanulni az adott nyelvet

Nagyban befolyásol a saját magunkról alkotott

kép. Saját nyelvtanulásomra reflexió: „Én ezt soha

nem fogom tudni” hozzáállással valóban nem

sikerült jól megtanulnom angolul. Mikor ezen túl

tudtam lépni, akkor haladtam jobban a

nyelvtanulásban.

A nyelvtanulás sikerét meghatározó tényezők:

3. Nyelvválasztás

4. Iskolai nyelvoktatás körülményei

Nyelvválasztástól függ (részben):

1.Szívesen tanulja- e valaki a nyelvet…

2. Van-e a környezetében aki támogatni

tudja…

3. Járt-e / ismer-e anyanyelvi környezetben /

anyanyelvi személyt…

Tagozatos iskolákban inkább magasabb fokon

iskolázott szülők gyerekei tanulnak.

Okai:

1.Iskolázottság

2. Érdekérvényesítési képesség

Fontos, hogy ismerős már a szülőknek az iskolai

környezet. nem kell az „először csinálok ilyet”

helyzettel küzdeniük.

Angol nyelv használata jellemző: (Andor)

1. akadémiai körökben

Szerintem az angol nyelvet ma már nagyrészt

mindenféle területen lehet használni. Ettől

2. csúcsfoglalkozásokban függetlenül vannak jellemzőbb területek)

Német nyelv használata jellemző: (Andor)

1. közép- és kisvállalkozásokban

2. egyéni, mindennapi tranzakciókban

Motivációs folyamat nyomon követése egy

longitudinális vizsgálatban:

Motivációs tényezők:

1. Tanár

2. Tanulási szituáció

3. Intrinszikus tevékenységek

4. Tananyag tartalma

Nem elválaszthatóak az egyes tényezők.

Erősíthetik is egymást, de ha vannak olyan

tényezők, amik kevéssé motiválóak, akkor

jelentősen gyengítheti is a többi tényező motiváló

erejét.

Fokozatosan jelennek meg az istrumentális

elemek

Szintén a motivációk időbeli változására utal.

A külső motivációk helyét a tudás veheti át, mint

cél

Az integratív motivációs tényezők szerepe kicsi Ennek egyik oka lehet, hogy az idegen nyelvi

környezet maga is idegen, a társadalom is idegen.

Egy ilyen közegbe való beilleszkedés talán nem

motiváló.

Ehhez személyes ismeretség kell a kultúrával is,

személyekkel is.

Konkrét kutatási adatok 6. 8. 10. évfolyamon

1. Kutatási kérdések

2. Résztvevők

3. Adatgyűjtése eszközei

4. Kutatás lebonyolítása

Eredmények

1. Nyelvtanulási tervek (sokan abbahagynák

leginkább 8. évf.)

2. Nyelvtudást igazoló dokumentumok

(jellemzőbb a nyelvvizsga)

3. Nyelvtanulási énkép feltárása (angollal

szemben kedvezőbb attitűd, mint a

némettel szemben)

4. Nyelvóra szintje

5. Nyelvórai tevékenységek gyakorisága

(diákok által kedveltek, nem feltétlen a

legsűrűbbek)

A diákok által kedvelt órai tevékenység sok

esetben nem is a leghasznosabbak a tudás

megszerzéséhez…

Tanulási technikák IV.

Választott technika: Önreflexió

Tanulási stratégiám sokat változott azóta, hogy iskolába kezdtem járni.

Elsődleges dolog volt számomra, hogy az órán megpróbáltam megérteni a lehető legtöbb

dolgot és megjegyezni azokat. Sokat segített a tanári magyarázat, volt mire támaszkodnom,

amikor a könyvet, vagy saját jegyzetemet olvastam.

Kezdetben viszonylag könnyen memorizáltam a tanulandó anyagot, és akár válogatás nélkül

megjegyeztem, amit kellett. Mikor egyre nagyobb mennyiségű lett az anyag és egyre

kevesebb idő jutott rá, ki kellett emelni a lényeget, meg kellett találni azokat a részeket, amik

segítségével a többi dolog, a le nem írtak is eszembe jutnak.

Ebben sokat segített/segít, ha leírom ezeket a fontos részeket, kijegyzetelem azt, amit meg

akarok tanulni és így a vázlat alapján a szöveg nagy része visszahívható lesz. Ha a

kulcsszavak közt a logikai összefüggést is jelölöm, pl. nyilakkal, összekötögetéssel, akkor az

még könnyebbé teszi a tanulást.

Ez nem csak a jegyzetelésben fontos számomra, hanem a memorizáláshoz is elengedhetetlen,

hogy az összefüggéseket lássam. Nehezen tanulok meg szó szerint dolgokat, sokkal inkább

szeretem, ha értem és el tudom magyarázni saját szavaimmal. Ez a tanulási stílus kérdőívben

is egyértelműen látszott, ugyanis a mechanikus tanulási stílusnak mindössze 1,25-ös átlaga

lett.

Biológia tanárom kényszerített kezdetben a folyamatos ismétlésre, mert rendszeresen

visszakért olyan anyagrészeket, amiket akár fél évvel korábban vettünk. Ez rászoktatott, hogy

az összefüggéseket ne csak az éppen tanult anyagon belül keressem, hanem az egész

tantárgyon belül, sőt a tantárgyak között is. Ez kezdetben a tanároknak való megfelelni

vágyásból adódott, de mára megszerettem, és saját magam miatt is próbálok így tanulni.

Egyéb tevékenységeimmel is próbálom kapcsolatba hozni, mindazt, amit az órákon,

előadásokon hallok, és így akár a gyakorlatban használni őket. Ehhez kapcsolódik, hogy

nyilván a számomra érdekes részletek kerülnek majd előtérbe, amikről akár családommal,

barátaimmal beszélgetni is tudok.

Ha igazán jól tudok egy anyagot, akkor ennek bizonyítására a legjobb, ha valakinek el kell

magyaráznom. Itt hirtelen megfordulnak a szerepek és nem én leszek, aki bizonyos részleteket

meg akar úszni és kihagyni a „felelésből” így sokkal alaposabb ismétlés és tudás lesz az, amit

ezzel a módszerrel meg lehet szeretni, vissza lehet adni.

A tanulás tanítására egyik osztályfőnököm nagy hangsúlyt fektetett, amiből egy fontos dolgot

mindenképp megtanultam. Nem lehet mindig elölről kezdeni a tanulást, egy biztos alapot kell

létrehozni és ezt a vázat bővíteni, ehhez kapcsolni a tanulni való dolgokat.

Hogy minek hatására kezdett változni az, ahogy tanulok, nem tudom megmondani pontosan,

mint ahogy azt sem, hogy mikor következett be egy- egy változás. Van, amit egy tanár

személyéhez tudok kötni, de nagyrészt csak a folyamat részeként látom őket.

Önreflexió

A félév során sokszor csoportba kellett leadni, elkészíteni feladatokat részeként az év végi

portfóliónak, ezzel kapcsolatban volt bennem egy kis távolságtartás a korábbi, nem túl pozitív

csoportmunkák miatt. Ennek ellenére most, a félév után, ebben a visszatekintő reflexióban sok

pozitív tapasztalatot tudok leírni.

Jó volt együtt dolgozni a csoportomban levőkkel. Mindenki ott volt a megbeszéléseken,

amiket sikerült emailben, vagy személyesen egyeztetni. Ez szerintem külön kiemelendő, mert

ezzel is tudtuk segíteni az együttműködést. Ebben az esetben leginkább hozzám igazodtak a

többiek, mert nem használok facebookot és minden különösebb problémázás nélkül

megegyeztünk az email lista használatában, ami nekem nagyon jól esett. Erre eddigi

tapasztalataim szerint igen kevésszer volt példa.

Nem csak kitűzni sikerült az időpontokat, hanem a meglévő időpontot tartottuk is. Különböző

területeken, de mindenki sokat tudott és tett bele a közös munkánkba. Az, hogy mindenki

másféle területen tudott hozzátenni a csoporthoz segítette az együttműködést, nem tolódott el

egy irányba a munka. Más-más munkája látszik a csoportlogóban, a prezentációban, a csoport

nevében, és persze volt, aki a pontosságot segítette elő, részletekbe menő tudásával.

A pénteki órák ellenére majdnem mindig teljes volt a csoport létszám, ami jó hangulatúvá

tette a közös munkát az órán belül, ehhez persze aktív részvétel kellett, nem csupán jelenlét.

Nem örültem volna annak, ha akár csak egy órán is kettesben kellett volna képviselni az

„idegen nyelvi blokkot”. Szintén az órai munkához kapcsolódik egy jó élményem, mégpedig

a pozitív pletykás feladathoz. Úgy éreztem, hogy nem csak azért mondtunk egymásnak jó

tulajdonságokat, mert kellett, hanem tényleg tudtunk is a másikra jellemzőt mondani. Ez azt is

mutatja, hogy ha nem is nagyon mélyrehatóan, de megismertük egymást a közös munka

során. Ebben nagy szerepe volt az emberek nyitottságának is, ami kicsit hullámzóan, de

mindenki részéről megvolt.

Azonban hiába minden nyitottság, és munkára szánt idő. Volt, amikor úgy éreztem nem

sikerül segíteni egymást, mert nem tudjuk a másikról, hogy mire lenne szüksége az adott

helyzetben. Ez, azt hiszem teljes mértékben természetes, hiszen alig egy éve ismertük meg

egymást.

A témaválasztással kapcsolatban, szívesen engedtem a csoport miatt. Számomra fontosabb

volt, hogy olyan társaságban tudjak dolgozni, ahol szívesen vagyok az emberekkel, mint,

hogy az ötlettáramban első helyen szereplő témához kapcsolódóan kutathassak. Ennek a

kompromisszumnak végül nem volt hatása, arra, hogy milyen lelkesedéssel olvasok a

témában, ugyanis szerintem is fontos az idegen nyelv tanulásához kapcsolódó tudás. Ezt saját

korábbi nyelvtanulásommal kapcsolatban is érdekes volt vizsgálni. A két idegen nyelvet, amit

középiskolában oktattak egészen más motivációkkal tanultam és az erre való reflektálás, a

szakirodalmak olvasása közben kimondottan érdekes volt, hogy azok a mechanizmusok,

amikről írtak valóban jelen voltak a nyelvtanulási éveim alatt.

Saját munkámmal mégsem vagyok teljes mértékben elégedett. Egyrészt sokszor arra

eszméltem fel, hogy a tervezett közös munka már készen volt, mire én nekiláttam volna. Ez

egyben a csoport aktivitását is mutatja, ami viszont nagyon pozitív. Másrészt úgy érzem

jobban is elmélyülhettem volna a saját témámban.

Összességében tehát vannak tapasztalatok, amiket szeretnék megőrizni és vannak dolgok,

amiken jó változtatni az eredményesebb munka érdekében.

gáspár borbála portfólió

Documents