oózsef attila tudományegyetem pedagógia...
TRANSCRIPT
Oózsef Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszéke
Az általános iskolai technika tantárgy nevelési
és képzési funkciója
DOKTORI ÉRTEKEZÉS
Szerző: Vas Miklós
Szeged, 1984
Tartalom
Bevezetés '
1I.1. A technikai nevelés kialakulásának történeti
előzményei 5
1I.2. A technikai nevelés szinterei, folyamata 11
11.3. A technika tantárgy elemzése 15
3.1. A tantárgy nevelési célkitűzései 19
3.2. A tantárgy képzési célkitüzései.. 26
11.4. A célok megvalósitásának feltételei 39
11.5. A tantárgy oktatásának eddigi tapasztalatai 54
11.6. A célok megvalósitásának lehetőségei 76
III. Tanulsógok, következtetések, javaslatok 98
Irodalomjegyzék 105
Mellékletek:
z.
1. A technika tantárgy nevelési célkitűzései 2. Az ismeretek egymásraépülése néhány kiválasz-
tott témában, .
3. A zárt áramkör alapfogalom részfogalmai 4. A müszaki.ábrázolás alapfogalom és részfogalmai
5. A talaj alapfogalom és részfogalmai 6. A szaporitás alapfogalom és részfogalmai 7. A technika szak órai és vizsgaterve, 1977/78 8.. A technika szak óra- és vizsgaterve, 1981/82
9. A technika szak óra- és vizsgaterve, 1983 10. Atanulókkal és a tanárokkal készített interju
kérdései. 11. A famunkák téma ellenőrző feladatlapja 12. A "Kerék és a kocsi" c. téma egyik foglalkozá-
sának vázlata 13. A pneumatikus vetőfej tervvázlata 14. Gyakorlókert nélkül is tanitható mezőgazdasági
ismeretek
Az ólt31ános iskolai tech nika tantérAy nevelési
és képzési funkcióda,
I. Bevezetés - .
A napjainkban végbemenő tudományos-technikai.
forradalom következtében az ismeretek mennyiségének gyara-
podása rendkivül felgyorsult, megkétszereződésük egyre rög
videbb idő alatt megy végbe. A termelóstechnikai eszközök
és technológiák gyors fejlődése a termelésben dolgozó em-
ber számára az ismeretek állandó bővitésót, m©ogujitását
követeli peg, sőt a tormén- és technológiai váltások jól
mobilizálhatd, szakmavéltásra is képessé tevő isnoreteket
igényelnek. Mindezek alapján változtatni szükséges a szak-
mai képzésben, szük területekre lehatárolt, technológia-
centrikus ismeretnyujtés helyett elméletileg szélesebb és
mélyebb alapokon nyugvó, általánosabb érvényü tudást kell
biztositani,, amelynek birtokában a dolgozó képes viszony-
lag rövid speciális képzés utón uj technológiákat megis-
merni, illetve azokban eredményesen dolgozni. .
Ezen uj igények természetesen nem hagyhatják
érintetlenül az általánosan képző iskolákat sem, hiszen
ezek végzik a majdani szakmai képzés számára az alapozást,
mindazon ismeretek nyujtésávai, amelyre majd épiteni lehet.
A kommunista nevelés, általános célját a sokoldaluan /min-
donoidaluan/ fejlett embereszményben jelöli meg. A minden
irányban nyitott ember olyan általános képzést, inditást
kell, hogy kapjon, ami lehetővé teszi számára, hogy teljesen
2
érdeklődése, hajlama.,.tehetsége. 'szerint. válasszon.magának.
tevékenységet, széleskörű ismeretek alapján választott
munkája őrömteli ,, alkotó. munka , legyen, . Bármilyen. munkát, . .
végez is valaki napjainkban, de méginkább . már a közeljövő-.
ben .. egész .életébén körülveszi egy technikai. környezet, . .....
melyhez alkalmazkodnia kell, azt érteni, megóvni. és. fejlesz-
teni kell tudnia. Ezen megállapités igazságát talán nem•3as .
szükséges bővebben indokolni. Elegendő-rövid utalásként az
orvosok munkáját szemügyre venni, akik ma már, . csupán .bio.-
lógiai . jellegü ismeretek birtokában nem . lennének képesek
magasszintü gyógyitó munkára. Naponta kell használniuk.kü--
lönböző elektromos mérőeszközöket, . bánniuk . izotópokkal,
fényt vezetn i tudó hajlékony üvegszálas kábelekkel; röntgen-
és fotótechnikai eszközökkel de nem ritkaság ma már a szá-
mitógépek rendszeres használata sem.
A műveltség, a korábbi idealista felfogásokkal
ellentétben, nem szükithető le a szellemi javakra, annak
része a gazdasági, technikai kultura is. Ennek megfelelően
az általános iskolában is, az egységes nevelési folyamaton
belül egyikfő feladat a technikai nevelés. .
Ennék 'megvalósitésá , elsősorban az - ' 1977-ben
bevezetésre került - technika tantárgy feladata. A tantárgy-
gyal kapcsolatos vizsgálatokra Egerben jó lehetőségek vannak.
Egyrészt a Mo'Si Minh Tanárképző Főiskola képez technika sza-
kos általános iskolai tanárokat, másrészt 2. . sz. gyakorló ál-
talános iskolájában, mára tanterv országos bevezetését meg-
előzően, kisérletként is oktatták a tantárgyat.
Ennek következtében már összegyült , ahnyt tapasztalat .amény.!
nyÍ elegendő.bizonyos landenciák.felismerésére„.illetVe an-
nak negállapitéséra 0-hogy milyen további-vizsgálatokat azük-
séges Végezni * a-folyamatos tantérgyi korrekció érdekében'
•
Célszerű mindenekelőtt annak a vizsgá/ata ,hogy
a technika tantárgy tanitése és.az,ehhez kapcsolt iskolai
és egyéb szintereken végzett, tevékenység-mennyiben
megfelelni a technikat nevelés ás képzés-célkitüzéseinek.
,061.mobiltzálható ibmeretek csak,a , jelenleginél
szélesebbkörii, biztos elméleti alapokra épülhetnek..Az is-
kolának egyre.inkébb a tartósan érvényes-éltalánost kel/ .
tanitania, nem a.gyorsan elavuló konkrét egyedit. Ugyanak-,
kor az iskola egyre kevésbé adhat "befejezettn ismereteket,
ás ez a tény olyan végzős növendéket tételez fel. aki.egész
életében képes lesz majd önálló ismeretszerzésre is. Ha ezek
a megállapitások érvényesek a szakmai képzésre, méginkább
igazak az általánosan képző iskolák munkájára. •
E dolgozat megiréSének célja annak vizsgálata,
hogy az általános iskolai technika tantárgy céljaiban, tar-
talmában, követelményrendszerében mennyiben képes megfelel
ni az uj elvárásoknak. A rendelkezésre álló időkeret , a
tárgyi,. ás személyt - feltétélek.lehetővé.teszik.e a célek- .-
megvalósitását. Ennek érdekében célszer0 a tantárgy tanitásáw
nak eddigi legfontosabb tapasztalatait 14 összegezni.-
A vizsgálódásszintereii, A Ho Si M4nh.Tanérképző
Főiskola 2.sz. ás 4.sz.:gyakorleváltalános iskoléja, valamint
Eger város.és. Haves megye néhány általános iskolája.
A, probléma feltárására használt módszerek közül,.
elsősorban a tantárgy tantervének .és .munkatankönyveinek e -
lemzőse kap hangsulyt ; valamint a kiválasztott jskolákban
folyó megfigyelések, , tanárokkal ős tanulókkal folytatott..
interjuk és a més forrasokból rendelkezésre . á1/ó..tanitási,
tapasztalatok összegezése. Az oktatás'. nevelés eredményes.
ségének vizsgélatát ,.néhány.témazáró ,tesztlap 'elemzése. egé.
szita. ki ,. ,ahol bizonyos szintig mérhető . adatokét nyerhetünk
pl. az alap- és részfogalmak tartalméról,, mélységéről, az
összefüggések megértéséről, . de bizonyos mértékig a . probléma
megoldó képesség ' fokérce, . a motiváltság szintjéről is,
A vizsgálódós eredményei alapján lehet javasla-
tokat tenni a célok megvaiósitásának.utjára,.a tantárgy .
tanítási módszereinek ujragondoláséra, a tanitóst végző ta-
várok szemléletének formalésára..
II/10 A technikai nevelés kialakulésénak történeti előzményei
Egy-egy tantárgy megjelenése sohasem független
az előzményektől. Az, hogy a nevelés fő területei közül melyik
milyen hangsulyt kap, mindig kapcsolatban van a társadalom
értékrendjével. Mésképpen fogalmazva; a. nevelés, céljaiban
és tartalméban mindig társadalmilag meghatározott. A technika
tantárgy tartalmában. de főként céikitüzéseiben jelentkező
uj vonások is jobban érthetőek, ha egy rövid történeti visz
szapillantást teszünk.
• A kezdetleges térsadalomban a társadalmi gyakor-
lat és a nevelés differenciálatlanul egybeesik, Az élethez
szükséges ismeretek elsajétitása lényegileg a mindennapi te-
vékenységbe égyazott uténzés. A technikai fejlődés ás a
vele együtt fejlődő gondolkodás bizonyos fokán kialakult sz
ember fetisizált, mágikus viszonya a környezetéhez. Bizonyos
mértékig mér képes volt a természet erőire hatni saját cél-
jai érdekében, de továbbra is ki volt szolgáltatva a termé-
szet ős a társadalom vakon ható erőinek, életében nagy sze-
repet játszott a véletlen. Bár mér meglehetősen bonyolult
technikai fogátokat ás müveleteket végez, de még nincs tisz
téban a megvalósitandó cél pontos. reális utjával. A folya-
mat eredménye már valószinü, de még bizonytalan. A mégis
segitségével kivánjék sz eredményt befolyásolni. ás a tech-
nikai műveleteket rituális aktussá téve, lényegileg azokat
ismételve megismerésüket ás fennmaradásukat is segitették.
A termelőerők fejlődése magával horta az oszi.,
tálytársadalmak kialakulását és a rabszolgatartó társadalom-
tól kezdődően mér kimutatható a munkafogalom társadalmi osz- télyhoz kötőttsége.
6
A termelés és .a társadalom további fejlődésével a munkate-
vékenységek differenciálódása a vele kapcsolatos erkölcsi
felfogások nagy változatosságához vezetett.
A rabszolgatartó társadalom megvetette a munkát,
a szabadok számára alantas, és méltatlan tevékenységnek
tartotta. Piston /i.e.427-348/ szerint a munka, a lelket el-
durvitja, s igy képtelen az ember az "ideák világánakw szem-
lélésére. Arisztoteles /i.e.384-322/ is csupán a gondolko-
dást ismeri el méltó tevékenységnek. A társadalom nem gon-
doskodott a rabszolgák intézményes neveléséről, csupán né-
hány - bizonyos kvalifikációt igénylő munkakörben /pl. irnok,
hajós/ tartották szükségesnek a képzést.
A középkor első századaiban a főként kolostorok-
ban folyó nevelés céljait az egyház szabta meg. A munka meg
itélése már nem egyértelműen negativ, sőt a dolgozó rendek
sokat tettek a termelés technikájának fejlesztéséért és bi«
zonyos szintű terjesztéséért is. A nemesek számára azonban
a munka továbbra is lenézett tevékenység maradt, 'csupán a
nők kaptak a háztartás vezetéséhez szükséges gyakorlati is-
mereteket /varrást, fonást, szövést, himzést stb./. A job-
bágy gyermekek csupán szüleik mellett dolgozva sajátitották
el munkaismereteiket. A XIV-XV. században a kézművesség
fejlődése eredményeként megjelenő céhekben, mér egymásra
épülő képzési fokozatok alkotnak meghatározott rendszert
/elemi, ismeretek inasidő - legényévek -► mestermű - vándor-
lés - mesterré avatási. A reneszansz korban, mikor a polgár-
ság is mind fokozottabban résztvesz a termelő munkában,
uj embereszmény jelenik meg, a sokoldalu ember, mér felbuk-
kan a munka erkölcsi értékének megfogalmazása. .
Morus Tarnős ./l478 1535/ "Utópia" c. művében a
gyermekeket az iskolában földművelésre, és ezenkivűl egy
mesterségre tanítják. Lényegében az 8 eszméitől indul el az
a hosszu léncolat, melyotCampanolla, Bellers, Morelly, .
Babeuf, Fourier, Owen alkot. Campanelia a földművelés és
állattenyésztés tarvitása mellett valamennyi mechanikai mes-
terségben való képzést is fontosnak tartja, Boiler s munka-
kollégiumokban megvalósitandó oktatást javasol ős jól latja
a munka személyiségformáló hatását is /"... a kéz, amelyet
foglalkoztatunk, hasznot fog hajtani, az értelem, amelyet
a munka élesit, bölccsé érik, és az alávetett önakarat de*,
rék és j6 emberré tesz"/ r Morelly követeli minden polgár
munkakötelezettségét.is.. Bam beuf olyan nevelőintézetek fel-
állitását sürgette, amelyekben a tantárgyak széles skálája.
mellett a mezőgazdaság és a mechanikai mesterségek munkái-
ban is képezik az ifjuságot. A munka ős nevelés .összekap-
csolása. még hangsu.lyossabban jelentkezik Fourier nézeteiben.,
ihol az előbbiek mellett a művészetek és tudományok minden
ágának. megismertetése is cél, és a tanulmányok iránti ét^--
dek3.ődés felkeltás-ének eszkőze a fizikai munka... Owen ezeket
az elveket gyakorlatilag is megvalásitotta. Rendkivűl nagy
j,elentősógü az a megállapitása, hogy "minden egyén valameny-
képességét és természetes adottságát ápolni ész .erejéhez
mértsn fe jeleszteni kell". A nevelésnek a munkával, az
mereteknek az.élettel, gyakorlattal való ősszekapcsolésának
MO E3
gondolata számos ráás gondolkodó, 4s pedagógus műveiben is
fellelhető, mint pl. Comenius, Apáczai. Csere János, Rousseau,
Pestalozzi. Magyarországon elévülhetetlen érdemeket szerzett
ezen elképzelések megvalósításában i eseedik Sámuel, aki
1780 -ban Szarvason Gyakorlati Gazdasági és Ipari Iskolát
alapit. .
A gyakorlatiasság eszméjéből és a korszerű mü-
velődéstől elzárt osztályok érdekeiből indult ki. Eszmény-
képe a pallérozott gazda és a jól képzett iparos..Pedagó-
giai elképzeléseit főleg szociális indítékok vezeték, de fel-
ismerte a munka egész személyiséget formáit hatását is.
A már említett láncolatra ápiti. Marx és Engels
is nevelési rendszerét. Marx tárja fel a "!véset iddológia"
c. munkájában a munkamegosztásból fakadó elidegenülést
/a munkától más emberektől saját emberi lényegétől/,
és ezzel tudományos értelmezését és magyarázatát adja töb-
bek között a nevelés társadalmi meghatározottságának. A kü-
lönböző nézetek, eszmék kialakulásának gazdasági okai van-
nok, a társadalom nézeteit is kitermeli. Az osztálytársadal-
maknak a "megosztott ember" nevelése áll érdekükben, a soka
oldalu embereszmény magasabb szintű ujrafogalmazása már ki-
zsákmányolás nélküli társadalmi berendezkedés mellett képi
zelhető el. A marxi gondolatok egyik legfontosabb eleme,
az oktatás és a termelő munka összekapcsolása. Ennek gya-
korlati megvalósitásában Makarerikó végzett felbecsülhetetlen
értékű uttörő munkát.
9
Hazánkban a reális és életszerű nevelés igényé-
vel fellépő tantervi mozgalom a népiskolai oktatásban a re-form korszakban bontakozik ki /Tessedik iskolája a szakmai
képzést szolgálta/. Ebben az időszakban a munkaoktatás dif-
ferenciálódik, a fiuk számára a mezőgazdasági gyakorlatra,
a leányok részére a kézimunkára és a háztartás vezetéséhez
szükséges ismeretekre. A munkatevékenységet szolgáló tan-
tárgyat később finn elnevezés alapján szlöjdnek nevezték el,
mely német közvetitóssel hozzánk eljutva rányomta bélyegét
az 1905-ős, majd a későbbi tantervekre is. jelentkezett az
a nézet is, amely azt hangsulyozza, hogy olyan iskolában,
ahol szellemi pályára készitik elő a tanulókat, a manuális
tevékenységre nincs szükség.
A Magyar Tanácsköztársaság iskolai reformjában
a munka oktatása tekintélyes helyet kapott. Az oktatás
nevelés gerincének tekintették, melyhez az összes ismeretek
hozzásimulnak, s vele alkotnak együtt egy harmonikus egészet'
A tanácsköztársaság bukása miatt ezek csak elképzelések ma-radtak.
A felszabadulás utáni első évtized spontán kez-
deményezései alapján született gyakorlati foglalkozás tan-tárgy - Meg szovjet tantervek nyomán - a fizikai munkára
nevelést jelölte meg elsődleges nevelési célként, a legfon-
tosabb termelési ágak alapvető ismereteinek elsajátittatásá-
val. /1958/. Hasonló elképzelések vezérelték az ezt követő
időszakot is /1961. III.törvény; az 1962-es tanterv és annak
1973-as tananyagcsökkentése és módositása/, amely során a
legmegfelelőbb oktatási keretek keresése sok buktatóval is járt.
10 -
Az 19E0-as évek végétől indult vita 6s kisérlet-
soraza.t, amely a kézügyesités és a termelési alapi .raeretey-:.
ken tulrautotb technikai műveltség nyujtását tüzte ki nevelé-
si célul, meghozta, azt a. szemlélatváltozást *s,, miszerint.-
a technikai műveltség részét kell, hogy képezze az általé-
nos műveltségnek. Ez nyert polgárjogot az 1972. évi oktar
táspol3tikai határozatban, majd ezt kővetően :a.Magyar,. Tu,do»-
mányos Akadémia, a . Müvelődésügyi Minisztérium felkérésére .
létrehozta Elnökségi Közoktatási Bizottságét, amely elké-
szitette állásfoglalását +ás ajánlásait a. müveltségtartalom
távlati meghatározásában /1975/,. Ebben a kővetkezőkben ~ew
lölte meg a miiveltségi. irányakat , amelyekben inditóst kell
kapniok a felnövekvő fiataloknak /V:
- nyelvt, kommunikációs mGveltség . . . . .
,- matematikai müveltség , ..
»
természettudományos müveltség .
- történelmi ~►társadalmi és polit ikai műveltség
- esztétit;a3. wüveltség . . ..
- testi /szomatikus/ müveltség
~► technikai műveltség.
Ezen elvi álláspont elfogadását kővetően kez
meg a tantervi, munkálatok , melyek egyik eredményeként
került bevezetésre a technika tantárgy.: .
li
11/2. A technikai nevelés .$;zinterei., folyamata
Korunkban mér nem az iskola az egyedüli Anfori.
náció. forrás, és a . nagy tömegű , információt éppen a technika
közvetiti. Nemcsak ebben játszik azonban szerepet, hanem
áthatja . a Inai ember mindennapi életét . is. ; , Mai .felfogásunk ..
szerint környezetünk hérmas összetételű: az időben is első
természeti környezet ma mér makro hatásaiban érzékelhető, ..
/égfia jlat, geográfiai viszonyok/, a fejlődéssel , meghatóm« .
z6 szerepe csökkent. A társadalmi környezet.. melybe az ember
beleszületik, már sokkal, inkább érezteti hatásait az egyes
emberre, a közvetlen mikrowkörnyezetünk pedig egyre inkább
technikai /amber teremtette. -mesterséges/ környezet., Biolá-
giai &étűnk . re ez hat legerőteljesebben, nap mint nap érezzük
az urbanizált életformánk előnyeit és sajnos nem csekély
mennyiségis hátrányait. Környezetünk hatásai természetesen
komplexen és egyidejűleg érnek bennünket ., csak a gazdasági
és
technikai fejlődés következtében arányeltolódás ment vég-
be. Maga a fejlődés is dialektikus kölcsönhatósban zajlott,
a természeti környezet erőteljesen hatott a gazdasági fejlő-
désre, meghatározva irányát, lehetőségeit, a társadalmi fej-
lődés mozgató rugói a , gazdasági tevékenységből erednek , a
technikai fejlődés pedig uj lehetőségeket teremt a természet
kincseinek kiaknázására.
A technikai környezet hatásait a tanulók minden.-
nap érzik, látják, tapasztalják, Nem hagyhatjuk figyelmen
ki.vül a spontán hatásokat, előzetes iemeretei.ket , tapaszta-
latalkat.
12
TeChnikai nevelésük tehát több szintéren folyik, ás a fon-
tosabb szinterek a következők:
a./ A család. A tsnuló elsődleges, legszükebb kör.
nyezete. Hatásai állandóak, rendszeresek. Ezeket a hat6som
kat nagy mértékben meghatározzák az életkörülmények. Falun,
kertes házban nevelkedő tanuló több ismeretet szerez 616
környezetünkr61, mint a városi„ aki viszent több tapaszta.
lathoz jut az ipari tevékenységről , tömegközlekedásről,
nagyobb épitkezésekről stb. Nagy különbségek adódnak abból
is, hogy mi a szülők foglalkozása, milyenek a jövedelmi vi-
szonyaik. Az anyagiak mellett érdeklődésük, hobbyjaik is be
folyásolják, hogy milyen a lakás technikai felszereltsége
ás milyen az eszközök összetétele.
b./ A tömeslcommunikáció. Környezetünk fejlődéséről,
váltszásairól folyamatosan informál a rádió, a sajtó; de k0-
16nösen nagy hatásu e televizió. Hatásaiban sár demokrati-
kusabbnate tOnik, ha abból indulunk ki, hogy ma napjainkban
gyakorlatilag minden háztartésban megtalálható eszköz.
Különbségeket eredményez itt is azonban a családi környezet , amely a tanulók érdeklődésének irányitásában is szerepet ját*
azik. A technikai érdeklődésű tanuló, már tudatesan keresi
ezen információkat, de nemcsak véletlenszerüen találkozik
velük. A kifejezetten technikai tartalmu folyóiratok megren-
delése is a család valamely tagjának /legtöbbször szülő/
érdeklődésétől függ. Ugyanez vonatkozik a kdnyvekre, lexiko.
nekra, és nagy jelentőségO, bogy a tanuló a felmerülő kérdé.
sekro mennyiben kap választ , hasznos utmutatést /szülők fog.
lalkozása, képzettsége/.
13
A különböző híradók, riportok, tudósítások óriási mennyisé-
g0 tényanyagot adnak a technikai neveléshez, és igen nép-
szerüek a kifejezetten tudományos.-technikai műsorok is,
mint pl.. a delta, deltácska, kuckó stb. Az Iskolatelevizió
sugároz technika órákat is, melyek az oktató-nevelő munká
ban ját hasznosithatóak, de a tanulók spontán is találkoz-
hatnak ezen adásukkal az ismétlések során.
c./ Az iskola szerepe változatlanul a legfontosabb.
A sok forrásból származó információ a tanuló számára még
nem tudás, csak ezt az illuziót keltheti. Az ismeretek rend-
szerezésre, rendszerbe illesztésre szorulnak. E mellett az
iskola ismeretnyújtó funkciója sem szünt meg /csak a kizá-
rólagossága/, és az itt nyujtott információ már pedagógia
ilag értékelt, életkori sajátosságoknak is megfelelő, helyes
módszerekkel történő feldolgozása fejleszti a tanulók gon-
dolkodását, formálja szemléletüket. A több szintéren folyó
technikai nevelés tehát semmiképpen sem egyenrangu. Az is-
kola hegemon jellege ebben a folyamatban nem vitatható. .
A technikai nevelés az iskolában sem egyetlen
szintéren folyik. A feladatok megoldása elsősorban a tech-
nika tantárgy feladata, de épiteni kell a más tantárgyak
nyujtotta koncentrációs lehetőségekre is, továbbá ki kell
használni ez uttör8 mozgalom különböző próbái k a vetélkedők,
szakkörök, fakultációs órák, tanulmányi kirándulások stb.
adta lehetőségeket.
A nevelés lehetőségei túlnyúlnak az iskola szer-
vezeti keretein is. Hatásosan kapcsolhatók be ebbe a munkába:
14 -
d./ A közművelődési intézmények. A legjobban felsze-
relt iskola sem rendelkezhet olyan tárgyi /és gyakran sze-
mélyi/ feltételekkel, mint amelyeket a speciális intézmények
nyujthatnak. A könyvtárak mellett sokat segithetnek a muze-
umok, művelődési házak, uttörőházak, ahol az ®cetenkénti. .
foglalkozások mellett rendszeresen is működhetnek szakkörök,
baráti körök, modellező-és egyéb klubok. Ezek az intézmények
tehát mintegy kibővitik az iskola tevékenységi, körét.
e./ A termelő üzemek az előbb felsoroltak mellett
segíthetik a tárgyi feltételek megteremtését /anyag, szerszám,
vetőmag/, de 'különösen nagy segítséget adhatnak a termelő-
munka megismerésében, a munka megszerettetésében. Az a j6
kapcsolat, amely kétoldalu, kölcsönös. Az iskola is nyujthat
esetenkénti társadalmi munkával, kulturnűsor biztositásával
stb. viszonzást. '
A technikai nevelés tehát összetett, egységes
folyamat ás az iskola koordinálásával, valamennyi szintéren
folyó tervszeréi munkával lehet igazán eredményes. A koordi-
nólóshoz a tantárgyat tanitó tanároknak célszerű felmérni
tanulóik előzetes ismereteit, megismerni érdeklődésüket.
A környezeti' aktualitás , mellett a tanulók eredendő érdeklő-
dése lehet az eredményes motiváció legjobb forrása. Tudato-
san kell tervezni ás szervezni az iskolai, és a tanitási órán
kívüli tevékenységeket.. Élő kapcsolatot kell tartani a köz-.
művelődési intézményekkel és termelőüzemekkel. Egymás tevé-
kenységének. céljainak ás lehetőségeinek ismeretével választ-
hatók meg a legcélszerübb tanulói foglalkoztatások, érdeklő
délük ismeretében bizonyos irányításuk, szervezésük is.
- 15
Ilyen módon bontakozhat ki,,az iskola vezető
szerepével a különböző nevelési szinterek kívánt és egys6
gee hatása.
II/3. A technika tantárgy elemzése .
A részletesebb vizsgálódást az .általános iskola
cőlkitüzéseinek ismeretében kezdhetjük el.. Ezt a 114/1977
/M.K. . i1./ . 4M ez, utasitásban bevezetett általános iskolai
nevelési és oktatási terv a következőképpen fogalmazza meg:
"Az általános iskola célja, hogy megalapozza a szocialista
ember személyiségének az ismeret-világnézet-magatartás egy-
ségében történő kialakitását, a társadalmi műveltség alap-
vető javainak az életkor lehetőségeit, figyelembe vevő fel -►
dolgozása utján, építve a fiatalok munkájára, közösségi te-
vékenységére. tapasztalataira.
Az általános iskola:
• nyujtson minden tanulónak egységes, korszerű, tovább-
épithetö alapműveltséget; .. '.
,., céltudatosan alakitsa.ki a tanulókban a dialektikus és
történelmi materialista világnézet alapjait;
• fejlessze a szocialista emberre jellemzi erkölcsi tulaj-
donságokat, a szocialista hazafiságot és internacionalizmust.
a munka és a dolgozó ember megbecsülését, a közösségi maga-
tartást; .
- alapozza meg a tanulók politechnikai müveltségét;
tegye képessé őket a szépbefogadására, megóvására és
megteremtésére;
16
testileg, szellemileg egészséges, edzett nemzedéket
neveljen. .
Mindezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy cselek
Wien vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom épité.
lében: hazánknak aktiv ,állampolgáraivá, öntudatos dolgozói-
vá, védelmezőivé válhassanak."
Ezen célok megvaiós.tását szolgálják a társada-
lomtudományi, a nyelvi, a matematikai, a természettudományi-
technikai, az esztétikai, a vizuális és a testi nevelés tan-
tárgyai,. tantárgycsoportjai. A nevelés fó feladatainak meg
valásitésában minden tantárgynak megvan a maga szerepe, de
természetesen nem egyforma sullyal. A technikai nevelés fő
feladatai eas8sorban a technika tantárgyra hárulnak, de nem
kizárólagosan. Az eredményes nevelés feltétele a többi tan-
tárggyal rendszeresen és kölcsönösen negvalósitott koncentró-
ció is. A munkára nevelés is az összes tantárgy feladata, de
ebben vizsgált tantárgyunknak kitüntetett szerepe vara.
A továbbiakban ezen hivatkozások nem szerepelnek rendszere- sen, ez csupán abból adódik, hogy a vizsgálódások egy tan-
tárgyra vonatkoznak, ás funkciójának kiemelése az egész is-
kolában folyó nevlési folyamatból is ennek érdekében törté -
nik. .
A hivatkozott nevelési és oktatási terv a célo-
kat mér részletesebben fejti ki "Az általános iskolát végzett
tanulók iránt támasztott társadalmi követelmények" c. fejeze-
tében, és ez alapján fogalmazódtak meg magára a technika tan-
tárgyra vonatkozó célok, a kelvetkezőképpen .:
17
"A technika tantárgy tanjtásának alapvető célja, hogy meg-
ismertesse a tanulókat a természet-és társadalomtudományok
korszerű alkalmazásának legfontosabb módjaival a termelés
ben. .
Nyujtson a tantárgy olyan széles körü /termelési, gazda .-
sági, szervezési, társadalmi.-gyakorlati/ ismereteket, ame-
lyek általánosan használhatók, és kelié alapot adnak a tanuw
lóknak további tanulmányaikhoz ás önképzésükhöz. Alakitson
ki jártasságokat az alapvető manuális tevékenységek körében,
fejlessze a tanulók értelmi képességeit, technikai szemléle-
tét, .
Fejlessze a mindennapi életben szükséges technikai, isme-
reteket, jártasságokat, valamint készségeket, és ismertesse
meg a nagyüzemi termelés technikájának, technológiájának a-
lapjait ás a szocialista termelés legfontosabb törvényeit;
szolgálja a fizikai munka megszerettetését, az arra való i-
gény felébresztését, a fizikai munka ás a munkás megbecsülő-
sót.
Alapozza meg a munkához ás a szocialista tulajdonhoz való
helyes viszonyt, értesse meg, hogy egész élettank alapja a
munka.
Valamennyi tevékenységi formájával segitse elő a tanulók
helyes pályaorientációját, illetőleg pályaválasztását.
A célok és feladatok további részletezése kapcsán
megvalósitandó feladat az anyag szerkezete, tulajdonsága,
megmunkálása és felhasználása közötti összefüggés felismerte
tésóvel a világnézet formálása.
18 -
A tanulókat aktivitásra, önállóságra nevelni,
fejleszteni konstruáló képességüket, az önálló tervezés,
az alkotó munka sikerének és örömének biztositása segitségé-
vel.
Ki kell fejleszteni a képességeket, melyek a
munka megtervezéséhez, gazdaságos megszervezéséhez, a köre
nyezet védelméhez, a takarékossághoz /anyag, munka, energia,
idő/ szükségesek. Kialakitani a munka szeretetét, a munkafe-
gyelmet. felelősségérzetet, a munkához való szocialista vi-
szony kialakulását elősegiteni.
A technikai nevelés történeti előzményeinek rö-
éttekintése sorén már megállapithattuk, hogy a tantárgy
megjelenése korunk tudományos technikai fejlődésének termér-
szetes következménye. A korábban hivatkozott akadémiai állás-
foglalás akként határozza meg sz általános müveltséget, hogy
sz olyan társadalmilag szükséges ismeretek és célszem maga-
tartások összessége, amelyekkel sz ember környezetében tájé-
kozódni, módszeresen ujabb ismereteket szerezni, környezeté-
hez aktivari alkalmazkodni, környezetét megóvni és fejleszte-
ni képes.. Az ilyen tipusu általános müveltség szerves részét
képezi a technikai műveltség is.
A technikai nevelés során nem egyszerűen fizi-
kai munkát oktatunk, hanem az emberi munkát általában sajó-
tittatjuk el, mint gondolkodás ás cselekvés egységét. Ugyan-
akkor nem csak munkára nevelünk, az oktatás tartalma ezen
tulmutat, az ismeretanyag ennél szélesebbkőrü.
19
Cél az önálló, kreat.v, probléma felismerő- és megoldó gon-
dolkodás kifejlesztése és a munkával kapcsolatban alapvető
közgazdasági összefüggések felismertetése és alapvető szer.
vezási ismeretek elsajátjttatésa is. Nem cél egye-egy szakma
megalapozása, hanem széles körben alkalmazható alapvető is-
mereteket kell nyu jtani. /beleértve a technika sszélesebbkör0 .
értelmezése alapj6n nemcsak a szorosan vett müszaki, hanem
agro-biológiai, mezőgazdasági technológiai ismereteket is/.
Látni kell ugyanakkor, hogy a technika mindig az ember cél-
jait szolgálja ., valamilyen igényt, szükségletet elégit ki.
A technikai nevelés tehát célra orientált, komp-
lex rendszer, amely egybeforrasztja az oktatés-termelés--
felhasználás láncét ős a természettudományos ismeretek mel-
lett felhasznál társadalomtudományi alapokat is. A korábbi .
gyakorlata foglalkozás tantárgytól tehát, amely elsősorban
a fizikai munkafogásokra koncentrált, igen nagy mértékben
különbözik.
3.1. A tantárgy nevelési célkitűzései.,
A tantárgy céljainak megvalósitását a követelmé-
nyek megfogalmazásában követhetjük nyomon. A nevelés folya-
mat mely során a neveltség különböző szinteken lehet. A ne-
velds folyamata tapasztalatok nyu j tósával kezdődik, ahol gya-
korlatilag nem lehet pontos határvonalat hozni, hogy az is~
meret mennyiben szakmai jellegű /amelyek szintén szerepet
játszanak a nevelési folyamatban is/ ., vagy uspeciálisan° a
nevelés céljait szolgál$.
20
A tevékenység, munka közben elsajátított ismeretek egyrészt
azok folyamatos bővülése, másrészt a nevelés különböző mód-
szereinek alkalmazása révén eljutnak a tudatositás szintjé-
re, majd réndszeres gyakorlás révén szokásokká válnak. /4/
A nevelés céljait, illetve szintjeit lényegesen
nehezebb konkrétan megfogalmazni mint a képzési célok ese-
tében. ahol egy ismeret mélységét, az alkalmazásban elért
külőnbőző fokot, módunk van egzaktabban mérni.
A követélmények szintek szerinti szétbontása
megkönnyiti az elemzést, az egyes részcélok megvalásitása
folyamatának nyomon követését, a különböző szintek kiépité
sőt. /l.sz.melléklet/ A bontást kizárólag e célból és an-
nak tudatában végeztem, hogy gyakran vitatható lehet egy-egy
célkitüzés besorolása, sok a határeset, bizonyos esetben
pedig kategóriákon tul mutató is egy-egy kialakult magatar-
tás. A kategórikus bontást még tovább nehezitik a követelmé-
nyekben fellelhető olyan megfogalmazások, mint pl. tudja,
tudnia kell, tudatosuljon benne, ismerje fel, ismerje, értse
meg, legyen képes ., törekedjék, igyekezzék stb.
Ennek előrebocsátása után kisérjük végig a fon-
tosabb részcélok megvalósítása utját..
A dialektikus materialista vilinézet formáló- . b. ... ...» «. ....... ,- - ! .. .., ... - .rn ~.. .
sóban a II.o.-ban mint ismeret jelenik meg, hogy a kőrnye..
zet anyagai az emberi szükségletnek megfelelően alakíthatók;
a IV.o.-ban ez mér a tudatositás szintjén található meg, ki-
bővitve azzal, hogy a munka sotán az anyagok egyszerű mód-
szerekkel megismerhetők; csaknem ugyanilyen formában ez ujra
.. 21
megfogalmazódik az V.o.-ban. Az ismeretek koncentrikus bővü-
lése eredményeként a VI.o.-ban az anyag belső szerkezetének
megismerhetősége, ezáltal uj anyagok /műanyagok/ létrehozá-
sénak lehetősége kerül tudatositásra. Ugyanilyen szinten
bár nem mint minimális követelmény - a VII.o.-ban a kűlönbö-
zíi.tantárgyakban tanultak, valamint a gyakorlat összefüggése
kerül_ megérttetésre, valamint az, hogy a munka közben meg-g
figyelt jelenségek természettudományos ismeretek segitségé-
vel megmagyaráthatók. Fokozatosan tehát el lehetett jutni
odáig, hogy VIII.o.=bán mér meggyőződéssé válhasson, hogy az
anyag és az energia egyik formájából átalakulhat a másikba;
de "teremthetetlen" és megsemmisithetetlen.
A munkával kapcsolatos fogalmak alakitása az
I.o.-ban azon ismeretek nyujtásával kezdődik, hogy a környe-
zet tárgyai emberi munka eredményei. Ismerniük kell ezen tul•-
menően az otthoni ás iskolai környezetben folyó munkák lénye-
ges elemeit. II.o.-ban ismereteiket bővitjük azzal, hogy a
környezet tárgyait elő kell éllitani, vagyis dolgozni kell.
A munka fogalmáról konkrét képzetekkel kell rendelkezniük
/nem minimum követelmény/. A IV.o.-ban azt a felismerést,
hogy a készitett tárgyasnál a forma és a funkció egységet al-
kot, valamint hogy az alkotó munka szépség és örömforrása
lehet, mér a tudatositás szintjének minósithetjük. Ugyanilyen
szintű, bár nem minimum követelmény V.o.--ban a törekvés c -
sa ját .» és mások munkájának tárgyilagos elbiráláaára. Ismeret-►
szerzés a dolgozók életének megfigyelése, űzemlátogatésok al-
kalmával a Vl.o.-ban, és tudatositás szintű ebből fakadóan
~ 22 M r
a dolgozók iránti tisztelet, valamint szülei és környezete
munkájának megbecsülése. VII.o.-ban a munkamegosztás szük-
ségességének felismerése, valamint az, hogy minden munka 3-
gényel fizikai és szellemi erőfeszitést, siintén a tudatosig
tós szintjén áll. VIII.o.-ban ez szélesedik azzal, hogy tár-
sadalmunk alapja a munka, és mindenkinek dolgoznia kall , .
valamint minden munkahelyen folyamatosan ős sokat kell tanul-
ni.
Párhuzamosan alakulnak a munkaszokások. I.o.-ban
a követelményeket kell tudatositani a pontos, szép és egyen-
letes munkavégzésre vonatkozóan, valamint a ba lesetmegelőzés-
sel és a helyes testtartással kapcsolatban. Már itt szokássá
kell hogy váljon az anyagok takarékos felhasználása, valamint
a munka- és osztályterem tisztántartása, és ez minden további
osztályban ujra követelmény, azzal bővitve, hogy a VI.o.-ban
erre már másokat is figyelmeztessen a tanuló. Ezzel megegye-
z6 a balesetmentes munkavégzésre vonatkozó szokások alakitá
sa is, a VIII. o. -ban eljutva addig a szintig, hogy az elői-
rásokat msgbizhatóan betartják.
A munkához való szocialista viszonyi ás a közős-
ségi érzés alakitásában az I.o. azt tűzi ki célul nem mi-
nimum követelményként -, hogy a munka során fokozatosan erő-
södjön a közösségi érzés és találjanak örömet a munkában és
annak eredményeiben. II.o.-ban a munkamegosztás alapvető for-
máiról kell ismeretet szerezniük, és szokás szintű az az el-
várás, hogy készségesen segítsen társainak a munkában.
- 23
Ugyanez a IV.o.-ban, ás nem is mint minimum szint, olyan mó.
don kerül megfogalmazásra, hogy erejéhez mérten segitsen
társainak, ás hasonló szinten, mint a II.o.-ban az V.o.-ban
jelenik meg ujra. Itt az épitkezésben fellelhető egy kis bi-
zonytalanság, bár a szokások kialakitásának folyamatában nem
minden esetben állithatjuk, hogy a sorrend szigoruan kötött.
Alsóbb osztályokban elképzelhető, hogy rendszeres követelés.
eel ás gyakorléssal kialakul egy szokás, de tudatositésa,
amely pedig egy alacsonyabb fok, később következik be,Addig
tekintély elv alapján hajtják végre/. Szokás a mások munká.
jának megbecsülése és nem minimum szint az örömszerzés m6.
soknak maga készitette tárgyakkal. VI.o.-ban a mások munk6.
jának megbecsülése tudatositás szintü. VIl.o.ban ismerete.
ket kell szerezzen a szocialista országok közötti együttmü-
ködésről, valamint a páros- ás csoportmunka szervezéséről.
A VIII.o.-ban a. tanuló bekapcsolódása a munkahely fejlesz-
tésével összefüggő munkákba, már meggyőződésből fakadó ma.,
gatartás, több is mint egyszerüen szokás,
AgAlyaorientéciót.ill• pályaválasztást vala
mennyi tantárgy közül a technika segiti leginkább. A dön-
téshez elegendő információ kell, ás a tantárgy ismeretanya
ga ezt széles körben képes biztositani.
Már elkezdődik az információ gyüjtés
az otthoni ás az iskolai környezetükben folyó munkák lénye-
ges elemeinek megfigyelésével. Il.o.-ban a szülők, rokonok,
ismerősök munkája iránti érdeklődés során már különböző
foglalkozásokról is hallanak. A IV.0.-ban a lakóhely, megye,
környék nyersanyagai, termékei megismerése során hasonló-
képpen.
24
A felső tagozatban a különböző ipari gyártástechnológiák és •
a növénytermesztési ős állattenyésztési technológiák ismer-
tetése magával vonja szakmák ismeretét is /legalább megneve-
zés szintjén/. A legtöbb konkrét ismeretet a minden évben
szereplő űzeml'togatésok adják. A VLo.»-ban a munkamegosztés
felismerését a VII.o..ban néhány a tanuló számára legin~
kább vonzó A. szakma ismerete követi, a VIII.o.ban pedig ada-.
tokat kell gyüjtenie különböző szakmákról.
Mindezen tevékenységformák beépülnek az iskola
pályaorientációs munkájába,. és az osztályfőnöki Órákon,' kis-
lönböző pályaválasztási rendezvényeken tapasztaltakkal együtt
érik el céljukat. .
Hasonló módon végig lehetne vezetni a technika
tantérgyban rejlő nevelési lehetőségeket a nevelés valameny-
nyi fő feladatával kapcsolatban. Pl. 'folyamatosan fejleszt--
hetjük a tanulók esztétikai izlését. A rendezettség, rend
esztétikuma állandóan jelen van a célszerűen berendezett ős
rendbentartott mühelyben, gyakorlókertben /ahol a növények
esztétikuma még külön is kiemelhető/. Az igényesen, szépen
elké3zitett rajzok,. munkadarabok, ahol a célszerűség kapcso
lódik a szép megjelenéssel, mind igényességre nevelő és iz-
lésformáló moz.zanatpk, amelyek elvezetnek a szépség elvontabb
fogalmi megragadásához is, valóban felismertetve az alkotó
munka szépségét és örőmét.
.E- rövid elemzésnek azonban nem ez a célja
hanem annak vizsgálata, hogy.a tananyag elrendezése, épitke-
zése, megfelelő-e a nevelési célok eléréséhez, a követelmények F
25 -
megfogalmazása pedig elegendő eligazitást és segitséget ad.-e
a pedagógusnak azok megvalásitásához.
Az elemzés kapcsán arra e megállapitásra jutha-
tunk, hogy a néhány helyen tapasztalható kisebb kővetkezet.r.
lenség és a helyenként nem, egészen világos és egyértelmű.
megfogalmazások ellenére alapjában ás egészében a célok és
követelmények helyesek é6 megvalősithatók. . Igaznak kell elfogadnunk azt; hogy egy megfele
lően felépitett nevelési stratégia sikere nem elsősorban a
megfogalmazés mikéntjén dől el, hanem a megvalósitás folya-
matában. A helyes munkaszokások a tanár rendszeres ős követ...
kezetes óravezetése eredményeként alakulnak ki, ha a kivite-
lezés fázisában megköveteli a fegyelmet, rendet, pontosságot {
mindig ügyelve a biztonságos munkavégzésre, e munka közbeni
helyes testtartásra, anyagokkal való takarékoskodásra, a.
munka utáni rendrakásra ós a szükséges tisztálkodásra. Töre-
kedvi kell egyben ezek tudatositására, szükségességének be-
láttatéséra is. .
Ugyanakkor célszerű lenne tovább kutatna: a né
veltségi szintek pontosabb elkül.önithetőságének lehetőségét,
lekűzdve a helyenként fellelhető nomenklaturális problémáp
kat, és a tantárgykorrekciós munkával párhuzamosan töreked
.ni a célok, követelmények világosabb ős egyértelműbb megfo-
ge lmazására..
26
3.2. A tantárgy képzési célkitüzései
A képzés fogalma a nevelés irányultságát jelőli,
mely két féle lehet: általános és speciális, szakmai. /3/
Az általános iskolában az elsőn van a hangsuly, azoknak az
alapoknak a kialakításán, melyekre a speciális képzés később
ráépithető lesz. A korszerű müveltség egyaránt tartalmaz hu-
mán és reál elemeket, vagyis vannak olyan természettudomá-
nyos és technikai ismeretek, amelyek a szakmai műveltségnek
is elemei. Ezek a közös müveltségtartalmak teszik elsősor-
ban lehetővé a rugalmasabb szakmai képzést.
A tananyagon belül ismereteket és tanulói tevé-
kenységeket különböztethetünk meg , melyeknek a tanulási fo-
lyamatban szerves egységet kell alkotniok. A tananyag törzs-
ás kiegészitő anyagra osztott, melyből az előbbi megtanitá --
sa kőtelező. Ez képezi a tanulók minősítésének alapját is.
A kiegészitő anyag figyelembe vehető, de ebből elmarasztaló
osztályzat nem adható. Az érdemjegyeknek tükrözniök kell a
tanulók neveltségi szintjét is. A felső tagozatban két vál-
tozat került bevezetésre az A /ipari/ és a 8 /mezőgazdasági/.
A tanterv az 1-8 osztály tananyagát az alábbi
fő tématípusokra bontva tartalmazza:
Anyagok és alakításuk 1-7 osztály Épitő és szerelőelemekkel végzett gya- korlatok 1-4
Otthon és technika 3
Technikai modellek készitése, szerelő-gyakorlatok - 5-7 Üzemlátogatás 5-8
Elektromos szerelések 8
~
27
A lakás fütése, vizellátésa. Háztartási
berendezések, eszközök, gépek. A villa-
mosenergia-termelés és fogyasztás alapjai 8 osztály
A témákba beépülve végig megtalálhatóak a müszaki rajz elemei, valamint az eszkö-
zök, szerszámok ismerete ás balesetmentes használata, és az anyagvizsgálatok l
Mindezek mellett a "B" változatban:
Talajtan 5-8
Talajművelés 5-8 "
Tépanyagvisszapótlás 6-8 ".
Szaporitás 5-8 "
Növényápolós, növényvédelem 6.8
Betakaritás 5-8 "
A témák ilyen felvázölása jól mutatja a tantárgy
tartalmának belső folytonosságát, egymásraépülését. A tan-
anyagra jellemző az egyes témarészek közötti szoros kapcso-
lat. /Részletesebben a 2.sz. mellékletben./
A két változat megléte azt a jelen állapotot
tükrözi, hogy mezőgazdasági ismereteket városokban tanitani
nehézségekbe ütközik. Ez azonban ellentmond annak az elv
nek, hogy minden állampolgárnak lakóhelytől és nemtől füg-
getlenül azonos alapmüveltséget kell nyujtani. Másrészt ab-
ból kell kiindulni, hogy a tantárgy tartalmában a technikai
környezet modellje kell hogy legyen. Ebben, az ember által
teremtett környezetben a mezőgazdaság is rendkivül fontos,
és különösen az hazánkban. Ilyen módon mindenképpen 'a tan-
tárgy'e véltozatát tekinthetjük megfelelöbbnek, az A válto-
zat könnyen egyoldalu szemléletet alakíthat ki.
"
28
A biológiai-mezőgazdasági ismeretek háttérbe
szorulása néheziti , pi. a környezetvédelmi gondok megoldását,
melyet nem csekély mértékben az ipari-technikai tevékenység
egyoldalu favorizálósa eredményezett, de . hátrányosan érinti
az élelmiszergazdaság területén a pályaorientációt is. Emel-
lett bizonyos mezőgazdasági alapismeretekre társadalmi igény
van ás lesz, mert a kiskert mozgalom az egészséges életmód ,-
ra, 'hasznos' szabadidő felhasználásra szoktat, emellett nem
csekély a népgazdasági haszna sem.
Semmiképpen sem helyes tehát a kényszerhelyzet
re késziteni "ideológiát", hanem a nehézségek leküzdésére,
a megoldások keresésére kell az energiát forditani. A tan-
tárgykorrekciós elképzelések is arra irányulnak, hogy egysé-
ges technikát kell bevezetni, melynek tartalmában a B v61-
tozatra kell épülnie.
A technikai nevelés céljai már eleve determinál-
ják, hogy a tantárgy ismeretanyagát rendkivül széles körből
meríti és szintetizálja, bizonyos esetekben integrálja,
egységes képbe illeszti a máshol szerzett ismereteket is. .
Ebből következik, hogy különös gondot kell forditani a foga.
lomrendszer feltárására.
A követelmények l.sz. melléklethez hasonló szét-
bontása ismeret, jártasság és készség szintekre az elemzés
számára kevés információt adna. Az elméleti ismeretek, is..
meret szinten maradnak, kivéve a tevékenységekhez szorosan
kapcsolódöakat /pl. müszaki rajz elemei, szerszámok ismere-
tével, használatával kapcsolatos ismeretek/,és jártasság
szintjéig kell eljutni általában a tevékenységeknél.
29
Készség szintet a tanterv nem is jelöl meg követelményként.
Az ismeretek elsajátitásának szintjeit ennél lényegesen ári
nyaltabban lehet vizsgálni /ráismerés, megnevezés, reproduk-
ciós szint, operatív alkalmazások különböző fokai stb./,de
ezek feltárása még külön kutatást igényelne, A követelmé-
nyek szerényebb szintje a.manualitás terén egyrészt érthető.
A megnövekedett elméleti ismeretanyag feldolgozása mellett
kevesebb a munkáltatásra forditható idő, nem is lehet tehát
a begyakorlottságot ilyen szintre vinni. Másrészt ez nem is
feltétlenül hiba. A tantárgy koncepciójából következik, hogy
nem cél egy-egy szakma megalapozása. A szélesebb körben nyuj
tott jártasság megfelelő szilárd alap a speciális képzés és
a későbbi önmüvelés számára egyaránt.
A fogalomrendszer feltárására célszerü inkább
figyelmünket összpontositani.. A tananyag egymásraépülése, az
ismeretek lineáris gyarapodása és koncentrikus bővülése egy
hasonlóképpen épitkező fogalomrendszert tételez fel. Ennek
teljes feltárása messze meghaladná jelen dolgozat teljes ter-
jedelmét, hiszen pl. csupán a felső tagozatban 210 fogalmat
határoz meg a tanterv /a tankönyvekben 273 található/. Az
elemzéshez néhány főfogalom épitkezését célszerü tehát mint
modellt megvizsgálni, melyek reprezentálják a teljes tananya-
got. Mivel a témák tudatos egymásra épülése minden esetben
jól kimutatható ., .ez a reprezentatív vizsgálat alkalmas arra,
hogy . a teljes fogalomrendszerről véleményt alkothassunk.
Mivel a tantárgy tanításának alapelve, hogy az ismereteket
tevékenységbe ágyazva sajátitsák el a tanulók, az alapfogal-
makat és a részfogalmakat a hozzájuk kapcsolódó tevékenységekkel
30 -
együtt célszerű vizsgálni ős hasznos, ha utalunk megtanitá-
suk módszereire is.
Az elektromossággal kapcsolatos alapfoku isme-
r-etek a ma embere számára egyszerűen nélkülözhetetlenek.
A tanulóknak erre vonatkozó fogalmait besorolhatjuk a zárt
áramkör alpfogalomba. Ennek tartalmi bővülése figyelhető
meg a 3.sz. mellékletben.
Az áramköri elemek részfogalom V.o.-ban csak a
legfontosabb tartalmi jegyeket foglalja magában jizzó, zseb-
telep, vezeték/. A VI.o.-ban ez mér bővül a kapcsolókkal,
a VII. o.-ban a zsebtelep fogalma a generátor /dinamó/ be-
lépésével átadja a helyét az áramforrásnak, az izzs, fogalom
helyébe pedig VI-VII-VIII.o.-ban a fogyasztó fogalma lép,
ami már rendkivül sokféle gép, eszköz lehet. /Ezek az áltag-
lánositások persze mér előbb is végbemehetnek, a tanulók
előzetes ismeretei révén./
Az,hogy az anyagok elektromoss$9 szempontjából
vezetők ős szigetelők lehetnek ., valamint hogy az óramkö ,r
"működésének" . feltétele a fémes érintkezés, mér az V.o.-ban
kialakul, megalapozva ezzel a későbbi hibakeresősek első
lépését is.
A VI.o.-ban a fogyasztók soros ős párhuzamos
kapcsolása, valamint az áramkörük értelmezése lehetővé te-
szi az ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságát, amit VII.o-
ban a kerékpárnál, VI .II.o.-ban pedig a szerelő gyakorlatok
során, amikor különböző háztartási eszközökkel ismerkednek,
kamatoztatnak is.
- 31 -
A V1II.o.-ban az elektromossággal kapcsolatos
ismeretek képezik az egész tananyag gerincét, melynek fel-
dolgozásával a tanulók képesek az otthon előforduló egysze
rü hibák elháritására, tudják működtetni a háztartás elektro-
mos gépeit, megérthetik a komplikáltabb berendezések müködé-
si elvét. A teljes ismeretanyag birtokában önálló egyszerű
szereléseket is el tudnak végezni, pl. csengő, lámpa szerei*
lése, bekötése.
Annál is inkább megtehetik ezt, mert kezdettőt ,
fogva gyakorolják a szereléseket ős legtöbb tanuló rendel-e
kezik bizonyos előzetes ismeretekkel. Az elektromosság eleve
érdekli is a tanulókat, ás legtöbbjüknek van elemes játéka,
villanyvasutja stb., ás attól függően hogy a családi munka- .
magosztásba mennyire vonták be, már 12-14 éves korra működ-
tetett vasalót, kávéfőzőt, konyhai robotgépet, esetleg mosó
gépet, centrifug.t is.
A tekintélyes mennyiségű elektromosságtani is-
meretet tehát el lehet sikeresen sajátittatni. .
Az alsó tagozatban a közvetlen környezetben meg-
figyelhető anyagok, tárgyak, munkák megfigyelésével, megis-
merésével, az anyagok egyszerűbb megmunkálásával kezdődik a
technikai nevelés. Ez fokozatosan bővül és egyre tágabb kör-
nyezetre terjed ki ., egészében az Z-IV, osztályokban folyó
munka feladata, a későbbi konkrétabb ismeretek megalapozása.
Az anyagok ás megmunkálásuk, valamint a szerelés, modellezés,
életkori sajátosságokat figyelembevéve, mér az I. osztályban
megkezdődik. Célszerű egy olyan alapfogalom kiválasztása is,
amelynek a kialakitása I-VIII.o. -ig tart.
- 32 -
A 4.sz. melléklet a müszaki ébrázolással kapcsolatos ismerem
teket követi nyomon, melyek megtanitáse nem könny0 feladat.
A nehézséget' az jelenti, hogy az absztrakció és a képzelő
erő magasabb szintjét követeli meg. mint általában a többi
ismeret. E térgykörben szerzett tudás akkor hasznélható , ha
a tanuló bizonyos részletek, gyakran nem is pontosen való-
ségh0 részletek, alapján képzeletben össze tudja éllitani a
valóságos tárgyat. Szükséges mg ehhez bizonyos szabványos
jelek ismerete is, hagy a részletrajzokat, melyek gyakran
mOveletekre is utalnak /pl. hajlitási 61/, helyesen tudja
értelmezni. Szintén nehézséget okoz, hogy motiválni is csak
közvetve lehet, olyanképpen, hogy az ismeretszerzés része
egy probléma megoldásának, mely a tanulókat érdekli.
Az I-III. osztályokban igen sok fogalom kerül
kialakitésra a geometria területén /sikidomok, testek/ és
alapvető jártasságot kell kialakitani a testek ábrázolási
lehetőségeiben. Az életkori sajátosságoknak megfelelő mód-
szerek, és a fokozatosság elvének nagyon következetes betar-
tása segitségével alakul ki az a felismerés, hogy a müszaki
ábrázolás a kommunikáció fontos eszköze. A részfogalmak
rapodása a körvonalrajztól /a különböző alakzatok megnevezé-
séval/ halad az alakrajzon keresztül /mely mér bizonyos
épitő-szarelő munkákhoz információt is ad/, a nélaati ábrá-
zolésig. A nézeti ábrázolásnál már felismerik, hogy három
nézet alapján a belül tömör alakzatok többségükben egyértel-
müen meghatározhatók, vagyis elegendő információval rendel-
kezünk megépitésűkhöz.
33 -
A ZV.o.-ban megjelenő szabványismeretek /méretmegadás elemei,
vonalfajták/ - bizonyos ismeretbővitéssel az V.o.-ban válnak
minimum követelménnyé.
Általában gondot okoz a vetületi ábrákból
nézetekből, illetve metszetekből a tárgy alakjának felis-
merése, ezt a tanulókban csak alapos módszertani munka ered-
ményeképpen tudjuk kialakitani. Eléőként formai résztulaj-
donságokat, formaelemeket kell észlelniük. Ilyenek pl. vo-
nal /felezővonal, alkotó, tengely, két felület találkozása,
gőrbevonal/, a pont /csecs, három felület találkozásai/,
a szög, a felület /likfelület, felezősík, palást/, felület
csatlakozéeok stb. Ezután formaviszonyokat /alapformák pl„
likidomok, befoglaló formák pl, kocka, arány, nbz8ponthoz
viszonyított kép stb./ Az alak, forma egészét /szintézisét/,
a formaelemek analizise utján ismerhetjük meg. A rajzolvasás
tehát analízis, a tényfelismerés sora, folyamata, továbbá a
tények rendszerbe szervezése. /10/ Ez a képesség csak.gya
korlással fejlődhet ki, ás ezért bár a műszaki ábrázolást
is egy komplex munkafolyamatba beépitve célszerű tanitani
szükség van a rajzolvasás rendszeres gyakoroltatására. Külön
kell ügyelni a szerkezetrajzok.értelmezésére is.
A vetületi képek készitését a VI.o.-ban tanit-
juk. A VII.o.--ban ez bővül a metszetábrázolással és a jel-
képes ábrázolásokkal /csavar, csapágy, fogaskerék stb. /.
A jelképes ábrázolás különös hangsulyt kap a VIII.o.-ban a
kapcsolási rajzokkal, melyek már nem konkrét tárgyak képei ,.
hanem szinbőlumok, elvi rajzok. Helyes értelmezésük magtani-
tósa külön figyelmet igényel.
34 -
A mezőgazdasági ismeretek témából a talal fo-
galom kialakitését azért céiszerü kiemelni, mert a termő-
talaj, igen bonyolult összetett rendszer. Termőképes talaj,
talajélőlények nélkül nem képzelhető el, és szokatlan le-
het a tanulók számára élőlényeket alkátrészeknek tekinteni.
/5.sz..melléklet/
Az.V.0.-ban a legogyszerübb, érzékszervekkel
megismerhető talajtulajdonságok adjak az első információkat
/szin, kötöttség, szerkezet/, a VI.o.-ban a hő- és vizgaz-
dálkodás megállapitáséhoz mér müszeres,iiletve egyszerű la-
boratóriumi vizsgálat is szükséges /a rétegezettség megálla-
pitása még szintén egyszerű fizikai vizsgálat/. A fogalom
bővitését a korébbiakkal való kapcsolatában kell alakitani,
vagyis a Szin, kötöttség, illetve szerkezet befolyásolja a
viz- illetve hőgazdélkodást. A VII.o.-ban az élettelen és
élő alkotórészek megismerése teszi a képet "teljessé" /ezen
a szinten/. A VlII.o. --ban mér az ismeretek gyakorlati alkal-
mazása /meghatározott tulajdonságokkal rendelkező talajteve-
rák készítése/ utján teremtjük meg a részfogalmak egységét.
A nöVények~szaaoritása az V.0. -ban a magvetéssel
indul /ivaros szóporítás/, mint a legegyszérübb és legtermé-
szetesebb szaporitási móddal. /6.sz. melléklet/ Hasonló fon-
tosságu részfogalmak ezzel kapcsolatban a vetőmag és a ve-
tési módok .. A VI.o.-ban a palántézés, mint a magvetést kö-
vető eljárás, logikusan kerül besorolásra, 'a gumók, hagymék
szintén természetes szaporató képletek, de mér az ivartalan •
szaporitás körébe tartoznak.
• 35 •
A VII.o.-ban tárgyalt ivartalan szaporitási módoknál már
olyan szaporitó képleteket használunk, melyek a természet-
ben maguktól, emberi beavatkozás nélkül nem keletkeznek.
A VIII.o.-ban a hajtatás tárgykör kapcsán az addig megta
nult szaporitási módok, mint egy ember által megteremtett
mesterséges környezethez kialakitott speciális eljárások
jelennek meg.
Ez a logikus egymásrá'építettségbvl következő
szerkezet lehetővé teszi tiszta, világos fogalmak alakitá-
sát. Az egyszerübbtól a bonyolultabb felé haladás megmutat.
kozik abban is, hogy a lágyszáru növények szaporitása után
a fás növényék következnek, majd a mesterséges környezetben
való növénynevelés. Ez az épitkezés hasonlóképpen segiti a
növényápolási, növényvédelmi, betakarítási munkákkal kapcso-
latos fogalomalkotásokat is .. Ez a sorrendiség, egyben mint-
egy modellja az emberi megismerés utjának is e tárgykörben.
Egy-egy alapfogalom kialakitása természetesen
nem elszigetelten történik. .Pl. a talajmüvelés részfogalmai
értelmet, magyarázatot kapnak a talajról kialakitott rész-
fogalmak utján. A talajmüvelés során mindenkor a legkedve-
zőbb talajállapot, és a talajélet megóvása a cél . A legked-
vezőbb talajállapotot a termesztett növény életszakasza sze-
rinti igényei alapján értelmezzük, ős itt már kapcsolódunk
a biológia tantárgyban megszerzett ismeretekhez is Ilyen
módon áll össze fokozátosan agy egységes kép a környezetünk-
ről. .
36
A.különböző témákban kialakitott fogalmak követ-
keztében jut e1 á tanuló fokozatosan olyan összefüggések
felismeréséhez, hogy a fogalmak nem "egyenranguak", hanem
hierarchiájuk van, bizonyos. részfogalmak besorolhatók más
részfogalmak alá, ezek pedig részei egye-egy alapfogalomnak
/pl. Anyag fa erdei választék bányafa oszlop tüzifa/. .
Hasonlóképpen juthatnak el olyan általénositó-
sokhoz, hogy a technika szemszögéből vizsgálva az anyag
alapfogalom olyan részfogalmakat is tartalmaz, mint nyers-
anyag, alapanyag, féltermék, késztermék. A különböző gyár»
tástechnológiók megismerése során megértik ezek relativisz-
tikus jellegét is /pl. a fűrésztelep késztermékei, a butor-
iparban alapanyagként jelentkeznek/.
Nem szabad persze szem elől tévesztenünk, hogy
a fogalomalkotás ilyen volta, nemcsak a technika tantárgy
sajátja, ez másutt is hasonlóképpen történik. A fogalomrend-
szerbe olyanok is beépülnek, melyeket a tanuló mér kialaki-
tote magában és többek között ezért is fontos az egyes tan-
tárgyak közötti koncentráció megvalósitésa, valamint hogy
a legfontosabb fogalmak használata minden tantárgyban azo-
nos legyen.
Az eddigi részleges, reprezentativ elemzés cél-
ja az volt, hogy megválaszolhassuk azt az alapvető kérdést,
hogy a technika tantárgyba beépitett ismeretek, tevékenysé-
dek me,gtanitásával megvalósithatók.e azok a célok, amelyei-
ket a tantárgy elé kitűztünk, .
37
Megállapitható: ahhoz, hogy a társadalmi.keretek-
ben folyó termelés. legalapvetőbb ágazatairól, az ott folyta-
tott legfontosabb gyártási és termesztéstechnológiákról,
a munkaszervezésről,.a késztermékekről illetve azok további
felhasználásáról a tanulónak legyen kellő áttekintése,. igen
széles körből merített ismeretanyag szükséges. A tantárgy
B változata ezeket tartalmazza. Az A változatból hiányoz-
nak az egységes technikai környezetre vonatkozó alapvetően
fontos ismeretek a biológia és mezőgazdaság tárgyköréből.
Az ismereteket, tevékenységekkel /munkával/ .
összekapcsolva ugy kell megtanitani, hogy a tanulókban ki -'
fejlődjenek a mindennapi életben szükséges technikai jártas-
ságok is. Ezért rendkivül fontos az ismeretek és a manuális
tevékenységek helyes aránya. A tananyag lehetővé teszi en-
nek megvalósitását, de ez mér, a tanterv rugalmas jellegé
bál következően, igen nagymértékben függ a pedagógus felká ~
szültségétől, módszertani kulturájától, tapasztaltságától.
A tananyag témákba csoportositása, fokozatos felépülése az
általános iskola 8 osztályában jól kimutatható.. Igen fontos,
hogy a pedagógus ismerje a tananyagban rejlő fogalomrend-
szert, hogy azok a tanulóban is felépüljenek. Az elemzés
során a tananyag jb elrendezéséből következően, hasonlóan
jó fogalmi rendszert lehetett kimutatni. A tananyag felé-
pitése lehetővé teszi ennek kialakitását, igy a tantárgy
szintetizáló jellege is megvalósulhat.
A tananyag jól szolgálja a munkára nevelést is,.
A munka az ember lényegi tulajdonsága. A munkára nevelés
valamennyi tantárgy feladata, de a feladat oroszlánrésze a
technika tantárgyé.
38 —
'A fizikai munka /AS munkás/megbecsülését és . megszerette-,
tését azáltal is szolgálja, hogy az emberi munkát„ mint
gondolkodás és cselekvés egységét mutatja be, vagyis a ft.,-
zikai munka is Hértelmesn, célszéril tevékenységként
nik meg. A munka t6téadalmi szerepének megismerése egyben
• a . munkáhoi való'skocialista viszony kialakulását is segiti.
A munkaoktatás elmélet.gyakorlat egységeként való megvaló. ,
Oitésa azért is fontos, mert napjainkban számos szakmában
- jelentősen regnőtt az elméleti tudás szerepe, a szellemi és
fizikai foglalkozások közötti közeledés következett be.
A technika tantárgy. az emberi munkavégzés lo-
-gikájára épitett tanulés segitségével rendkivül sokat tehet
a kreativitás fejlesztése érdekében .
Mivel a technika általában érdekli a tanulókat.
könnyen inditható egy.,egy téma feldolgozása jól motiváltan,
a problémahelyzet tisztázása /a szükségletek, lehetőségek/
után, közös információgyüjtés lehet alapja a tervezésnek,
és a tery formábaöntésének /rajz/,. A munkatervezés során a
munkalépések elemzése teszi tudatossá a kivitelezés munkás-
ját, melyet egy ellenőrzésnek /ösézehasonlités: terv.munka-
darab/ ás egy kiértékelésnek kell követnie /tapasztalatok
- a termékről és a munkavégzés során/. /gy juthatunk el egy
tudástöbblethez, mely alapot ad uj problémák megoldásához.
A folyamaton belül számos lehetőség adódik a tanulók On(514*
kezdeményezésére, ötleteik felhasználására és ezekkel a
lehetőségekkel élni
39
Az önállóságra , kreativitásra nevelés sokkal
inkább módszertani kérdés, . ,mint tartalmi és itt ismetelten
a tanár, szerepére kell rámutatni.
A technika tantárgy tanterve /mely nemzetkőzileg
is komoly érdeklődést keltett/ összességében magéban hordoz-
za a, célok megvalósitásának lehetőségét. Célszerű lenne ku-
tatással..feltárni az ismeretek elsajátitásának szintjeit
és ennek megfelelően pQntositani a képzési követelményeket,
és egyidejüleg egyértelműbben megfogalmazni az egyes tan-
évekre meghatározott nevelési követelményeket is.
11/4. Acélok me _ vakit_ és, .nak feltételei
A feltételek vizsgálatát célszerű a tananyag
terjedelmének és a rendelkezésre álló időkeretnek az össze , hasonlitásával kezdeni. A tantárgy tanitésára az óraterv
410 . órát biztosit. Ebből az első négy osztályra 186 ára,
a felső tagozatra 224 óra jut. . ,
Ez az általános iskolai 7293 órás időkeretnek
.: ,6 26-a...
1- 8.
osztály
.. 40 . .
• a~+ CO ti) 1 N Cf1 ~O
~ N N
t~ t D Q~f N
N ! ~
M
N 1 ~
10 .-!
! N
M
O
~ O C
~O 3
d 4 O d' t t~! ti) ~ tt)
~ 1 ~ t i
{ / OtO 1 !
+•-i
1 1 ~
1 t
~
1 1 ~ r-!
1 1
1 INfT e-1
i t
d ZS N d ~ tD NO
d nt "t!• d to N 1 N t£) till tD tD {,i1 M ~
i ~~~ f~31 M 1~ CO
1 ~ t~D t 9 N M 1 i 0~1 tXi
/ ~ ~ ~ (~31 M
N a)
1 IN ~ to 0~1 1 ~ cNr)
CO
~ Iti Í) CO 1`•
• N 01 CO N CO N O N CO N O ti) n 01 N CO M N M t\ CO 01 CO 01 N 01 r-1 N tD in 01 N 01
zÓ A ~ M N ri 1-4rw)
r..1 r-I ír) d• ~ t■ e-i r-1 n t+ CCl tO
I tD ~ CD ~~t ~! CD N m tD N ~ ~f
N rN-1 at C)1 O ~ tp t0 d M d Cí1 M tt~ CN.-)
O r..1 •
CO
3.oszt.
4.
oszt. 5.oszt.
l.osz
t. 2.oszt
Évi óraszámok
Faku
ltati
v órák
Matematika
- 41
t-la az óratervben felsorolt 15 tantárgyra eső
átlaggal hasonlítjuk össze, mely 486, látjuk, hogy az átla-
gösnál kevesebb időt kapott a tantárgy, de még, nagyobb az
eltérés ha az osztályfőnöki óra és a fakultativ órák nélkül,
a "tulajdonképpeni tantárgyak" átlagához mérjük, amely 536
óra.
A technika számos máshol szerzett ismeretet
szintetizál, hiszen az emberi munkavégzés volt mindig is a
megismerés fő inspirálója. A tartalmi elemzés kapcsán mér
látható volt, hogy aligha van még egy olyan tantárgy, am e-
lyik ismeretanyagét ennyire széles körből meriti, ezért
koncentrációs lehetőségei is igen számosak, de kapcsolata
nem egyformán szoros minden tantérgyéval.
Az alsó tagozatban a Környezetismeret tantárgy
az amelyik hasonlóképpen sokrétű, ezért nem véletlen, hogy
itt találhatjuk a legtöbb koncentrációs lehetőséget is.
Mindkét tantárgy ugyanazt a bonyolult emberi környezetet
vizsgálja, kissé eltérő optikával, és az elsó években haté
raik helyenként szinte összemosódnak. Ez nem hátrány, hanem
egyenesen előny. A koncentrálisi lehetőség kihasználása ál-
talában nem is ütközik különösebb nehézségbe, mert rendsze-
rint mindkét tantárgyat ugyanaz a tanitó tanítja. Természe-
tesen ez nem jelenti azt, hogy a koncentrációkat nem kell
kölcsönösen megterveznie.
A felső tagozatban a kapcsolat mértékétől füg-
gően a következő csoportositást tehetjük:
43
Az első csoportba sorolt fizika, kémia ás bioló-
gia szoros és kölcsönös koncentrációban van a technikával.
Ezek szolgáltatjék az elméleti, tudományos alapokat a gyakor-
latban alkalmazott termelés., Os termesztéstechnológiákhoz„
Pl. a legkorszerObben gépeeitett, kemizált, rendszerbe szer,
vezett nővénytermesztési technológia sem hagyhatja figyelmen
kivül a termesztett növény biológiai igényeit. Egy vegyipari
technologia is elsősorban kémiai ismeretekre épül, de ter-
mészetesen fizikdra is az energiaigényes folyamatokban, gé-
pek, berendezések használatában.
A technika azonban nem csupán természettudomé-
nyos ismeretek igazolása. Egy-egy tudományos probléma felve-
tése legtöbbször termelőmunka eredménye. Ontológiailag is
előbb volt a praktikum ás csak azután a spekuláció. Ma mind
kettő fejlődése dialektikus összefüggésben halad előre.
A fenti tantárgyakat is ét kell hatnia a tech.,
nika szellemének,. Problémefelvetéseinek. A megoldás utjai-
nak keresése a valóságban meglévő összefüggések valós folya-
matainak alapján kell történjen.
A második csoportba sorolt tantérgyak, ha nem is
olyan mértékben mint ez előzőek, még mindig közvetlenül kap-
csolódnak a technika tantárgyhoz.
A matematika, mint a természettudományok nyelve
a fizikán keresztül, de közvetlenül is jelen van, hiszen a
praktikus tevékenység csak mennyiségi összefüggésekben léte-
zik /ezen tulmenően egyre bonyolultabb folyamatok modellez-
hetők matematikailag/,
for
A földrajz, főként gazdaságföldrajzi tényei'magyarázatot
adnek a termelőtevékenység ésa.természeti'környezet-adta .
lehetőségek összefüggésérei .a fejlődés irányára.-A történe*: -
lemben kimutatható, hagy a fejlődésnek,.változásnak a gazda*
sági tevékenységből fakadó ObjektiV társadalbi törVények a
mozgatói. A. termel8erők , és a termelő módok vizsgálata padig ,
a technika.törtónetétől sem szakithstó el. krajz fejleszti'
a tudatos látást. a megfigyelőképességet. a képmelőerőt.0. -
A tervezésnél szükség van agondolatok képi megfogalmazására.
A munkadarabok jelentős része szakrajz alapján készül.
Közvetve azonban összefüggést találhatunk a
magyar nyelv és irodelowtantárggyal is, mert p1. az ember -
munkájának mOvészi ábrázolására, a társadalmi viszonyok be-
mutatására számtaian példát adhat, melyek jó motivációs le-
hetőségeket biztosithatnak. Koncentrációként tervezni már
erőltetett lenne, de kimutatható közös hatásai.vannak a -
munkatevékenyságnek'és a testnevelés tantárgynak. mert mind,
kett8 fejleszti az idegi'és izomtevékenységek koordinációját.
és erősiti is az izomzetot és a keringési rendszert.. De hasz-
nos még az ének-zene tantérgy ritmus fejlesztő hatása is a
munkatevékenységhez.
A szükös időke-r0 °szétfeszitésének" egyik lehaqw
tősége tehát'a tantárgyi koncentrációs lehetőságek j6
nálása, valamint épiteni tanitési órán kivül folyó tevékeny-
ségek eredményeire, illetve azokat szervezni.
Ehhez jól képzett és módszertanilag is jól
készült tanárok kellenek. A technika szakos tanárképzés még
rövid ideje folyik, az első nappali tagozaton végző hallga-
tók az 1980/81-es tanévben kerültek az oktatésba.
- 45 -
A tantárgyat tenitók közötti számarányuk tehát még igen cse-
kély. Főként a korábban müszaki ismeretek és gyakorlatok,
valamint a mezőgazdasági ismeretek ás gyakorlatok szakot
végzettek /és sajnos képesités nélküliek/ tanitják a tech-
-nikét. Az A változatot tanító müszaki szakosok szakma] feli
készültsége megfelelő, de ha B változatot oktató helyen dol-
goznak, akkor hiányos. A mezőgazdasági szakosok müszaki is-
meretei szükösebbek, bár a főiskolai tanterv tartalmazott
nühelymunkákra való felkészitést, anyegmogmunkélásokat
/a növénytermesztés idényszerűségére való tekintettel/.
Kellő gyakorlat birtokában képesek önképzéssel a müszaki jel-
l®cü ismereteik bővitésére. dánképzéssel ugyan a müszaki sza-
kos is képessé teheti magát a B változat tar'itására, de fela-
data annyiban nehezebb, hogy a főiskolán nem szerezhetett a
mezőgazdaság területén előzetes ismereteket.: Mindkét szakon
más szomiólotü szakmádszertoni képzést kaptok, és erősen hat-
nak a korábbi tantárgyhoz kialakult beidegződéseik:
Mindezek indokolttá teszik, hogy a továbbképzé-
süket igen fontos feladatnak tekintsük, és rendszeres tema-
tikus képzésük megszervezésre kerüljön.. A fentiekből követ-
kezik, hogy a tematikának egyaránt kell - eredeti szakoso .
dósuktól függően - szakmai, és szemléletformáló, módszer-
tani elemeket is tartalmaznia.
Célszerü megvizsgálni azt is, hogy a tanárképző
főiskolák oktatás, programja milyen mértékű felkészitést
tud adni a leendő tanárok számára.
46
Az 1977/78-as tanévben szünt meg a gyakorlati
' foglalkozás tantárgy müszaki ás mezőgazdasági változataira
a tanárképzés ds a két változat összevonásából szerveződött
a technika szak. Óratervét a 7.sz. melléklet tartalmazza.
A tantárgyakat öt blokkba tudjuk sorolni:. alapozó - 1 müszaki
ismereteket nyujtő mezőgazdasági ismereteket nyujtó
mindkettőt tartalmazó közös tantárgyakra, és a pedagógial
ismereteket nyujtó tantárgyakra, illetve gyakorlatokra.
Félévenként 15 hetet alapul véve a szak összes képzési óra-
száma: 1455. Az egyes blokkok óramegoszlása:
Alapozó tantárgyak '270 .18,5%
Müszaki'tantérgyak „ 210 , '' 600 41,2%
Közös tárgyban müszaki '390 ..
Közös tárgyban mezőgazd...i. 180. 420 28,8%
'Mezőgazdasági .240
• Pedagógiai .165 .11,5%
Usszesen: 1455 100 %
Külön figyelmet érdemel a szakmai dorákon belül
a gyakorlatra forditott idő mennyisége ás aranya, mert a
kezdő tend:* szakirodalom alapján könnyebben képes elméle-
ti ismereteit bőviteni, ás az esetleges hiányait pótolni ,
mint azokat a manuális ismereteit ás jártasségait, melyek
a tantárgy tanitásához szükségesek.
Ez az óraszám 510, az egész képzési idő 35%-a.
-, 47
Ezt aprogramot a hallgatók igen nehéznek talál-
ták /véleményük szerint cseknem el kellett végezniük a koráb.
bikát szakot/. de ebben volt is igezeág , mert óra-és vizsga-
terhelésük az összes szak , között a legmagesebb volt.
- Az óracsökkentési törekvések valamint' az öt n5.
pos munkahét bevezetésének közeledte. 1981/82-es tanévre uj
program bevezetiledt eredményezte. /8.sz. , melléklet/
Az Osszes órák 17 %.-os csökkenéee n mellett erőteljesen ér.
vényre jutott az a tőrekvés, hogy maximélis komplexitésra
kell tőrekedni, szOnjenek meg a külön müszaki és mezőgazda-
sági tárgyak, komplox tentárgyakat kell létrehozni. Ennek ket*
vetkeztében az agro-biológiai ismeretek az anyegtechnológia .. . .
ás a technikai labor részeként kerülnek tanitásra. Tartalmaz
még mezőgazdasági ismereteket a géprendszertan és 6 termelési
rendszerek tontárgy. Az egyes tantárgyi blokkok arányában
növekedée M'utatkoZik a müszaki ismeretek Ot a pedagógiai is
meretek jaVára /noha abezolut számokban mindkét helyen kisebb
mértékü enée vent Ós a mezőgazdasági. valamint az ale- . .
pozó taniárgYak kérdira.
Alapozó tantárgyak, 180 14„8%
müszaki, tantárgyak 270 585 48,2%
Közös tantárgyban müszaki 315
Közös tantárgyban mezőgaző.-i 300 24,7%
PedagógiO • ,150 12 ,3%
Usszesen: 1215 100 %
A szakmai órák számának csökkenése is nem kevés
gondot okoz ez oktatásban,. még nagyobb, probléma, azonban a
gyakorlatokra fordithatő idő 390. árára . csőkkenése...Ez 23,6%-os
csökkenés, vagyis a gyakorlati képzés . lehetőségei nagyobb
mértékben romlottak, mint az elméleté. : .
Mivel az óracsökkentések ellenére a . technika
szak óraszáma még mindig felette volta Művelődésügyi Minisz-
térium által meghatározottnak, 1983. októberében . a , szakbi-
zottság ujabb, - kisebb mértékü - csökkentést végzett. Egy-
ben ugy döntött, hogy nem szerencsés az anyagtechnológia
tantárgyban együtt tartani rendkivűl különböző ismeretanya-
got, ezért ebből ismét kiváltak agrotechnika néven a mező-
gazdasági ismeretek. Az itt kialakult arányokat mutatja a
9.sz0 melléklet alapján az alábbi. táblázat:
Alapozó tantárgyak 165 15,1%
Műszaki tantárgyak 210 465 42,4%
Közös tárgyban műszaki 255
Közös tárgyban mezőgazd. -i 165 330 . 30,2%
Mezőgazdasági 165
Pedagógiai 135 12 ,3%
összesen: 1095 100
Ez egyben tükrözi azt is, hogy a mezőgazdasági
ismeretek megtanitésára, melyet az általános iskolai tanterv
tartalmaz, a korábbi, időkeret nem elegendő, azért azt, a le-
hetőségekhez mérten emelni kellett.
49 -
Ilyen módon az első tontervhez képest, abezolut számokkal
mérve a müszakj ős mezőgazdasági ismeretekre szánt időkeret
hasonló mértékben csökkent és mivel a pedagógiai gyakorla-
tokra és módszertani képzésre szánt idő már végképpen nem
csökkenthető tovább, az alapozás idejét kellett jobban mér
sákelni.
A gyakorlati órák száma 3601, ami kerekitve
33%-os arányt mutat.
A számok is meggyőzően mutatják, hogy a. szakmai
képzésnél egyre kisebb a lehetősége az előadásokon a tana.
nyag részletekbe menő feldolgozósának. A nagyobb, lényege-
sebb összefüggések ismertetése kapcsán egyre gyakrabban kell
a hallgatók számára szakirodalomra tenni utalást és tőbbet
bízni, önálló munkájukra az ismeretszerzésben. Ez a tanulási
forma nem idegen a felsőoktatástól, de ezt még a hallgatók-
nak is szokniuk kell, ás átmenetileg ugyan, de nehézséget
okoz, hogy a hallgatóknak szint jegyzetek, tankönyvok irása
is csak most van folyamatban.
Napjainkban már egyetlen oktatási intézmény
sem képes felvállalni azt a célt, hogy minden tekintetben
érett, kész szakembereket bocsásson ki, azt azonban minden-
képpen biztositani kell, hogy a legalapvetőbb ismeretek ős
jártasságok birtokában legyenek. Ilyennek kell tekintenünk
egy munkát oktató tanérnél az alapvető anyagmegmunkálási,
eszközhasználati jártasságot. Ezek kialakitására szánt szük
időkeret szinte lehetetlenné teszi tanítási gyakorlat, vagy
betegség miatt mulasztott gyakorlatok pótlását, ezért fonto-
lóra kell 'Jenni, hogy a kötelezően választható kollégiumok
50
programjaiba ezzel kapcsolatos, manualitást is ,segítő ;tékák
is . bekerü.ljenek,.
:A'a tény ,,'.hogy a főiskolákon, rövid hat év .
alatt már a harmadik program került bevezetésre, Mutatja,
hogy a.tantárgy még nem jutott, tul az utkereséseken;
ség. van ..a tapasztalatok folyamatos elemzésére, ás minden
szinten a szűksóges.korrekcibk elvégzésére..
A személyi feltételek mellett, nem lehet elvi-
tatni a tárgyi feltételek alapvető fontosságát. sem.,. Munkára
nevelni csak, munkával lehet, ehhez pedig műhelyekre, anyagok-
ra, szerszámokra és.eszközőkre, valamint gyakorló kertekre
van szükség. Ebben a tekintetben az iskolák kőzött igen nagy
különbségeket tapasztalunk. Találunk kőzőttűk olyanokat.,
amelyek folezereltsége szinte. kifogástalan,.lehetővé teszi
valamennyi téma megfelelő szinvonalon történő feldolgozását,
6S vannak olyanok, amelyeknek.még műhelyterműk sincs. .
Bizonyos étalatcitast a műhelyteremmel. rendelke -
ző iskoláknál is kellett.és.kell eszközölni, mert a gyakor-
lati foglalkozás igényeinek megfelelően, szakosított mühely-
termek kialakitása volt.. célszere /külön , fa-,..fém-,, , műanyag-
megmunkélá/.. A technika tananyag komplexitása vegyes kiala-
kitásu, sokcélü termeket kiván, egyes eszközöket át kell
csoportositani,, illetve ugyanabból a .gépből, eszközből , tőbb
ozűkséges, a.tanulócsop.ortok számától függően.
Itt keli.megemliteni azt a problémát is:,, hogy a
központilag is beszerezhető építő-és szerelődobozokból r
anyagi okok miatt nincs elegendő. Sok iskolOb®n. O fő ré.
azére.van olyan kószlet,,melyet egyéni munkára terveztek, .
vagyis minden tanulónak rendelkeznie kellene v®le.
61 -
A tanárok munkájának segitésére szolgálnak'a
különböző tantervi utmutatók, oktatási segédletek, kézi--
könyvek. Ezek minden tantárgynál fontos szerepet játszanak , de kiemelkedően fontosak egy uj' tantárgy esetében; A tan-
tervi utmutató az 1-4 osztályok számára 1977-ben jelent meg.
Tartalmát a ktivetkező részekre tagolhatjuk:
A technika tantárgy általánoe jellemzői. Felvázolja
a tantárgy bevezetésének okait, történeti előzményeit ás ''
tájékortatást 'ad a tantárgy jellemzőiről, sejátos szemléle-
téről:
A technika tanterve fejezetben a célok és feladatok
ismertetéoe'mellett bemutatja a főbb tématipusokat.
Az általános iskola 1-4 osztályának tananyaga is
mertetése kapcsán az egyes témákat konkrétan részletezi
Majd az általános követelményrendszert ás a módszer-
tani javaslatokat ismerteti.
Tartalmát tanulményozva azt állapithatjuk meg.
hogy 3'61 szolgálja a tanitók szemlélet formalását azáltal,
hogy folyamatában mutatja be az egyes témák osztályonkénti
egymásra épülését, az ismeretek koncentakus bővülését:
Kifejti az alapelveket, szemlélteti a technika célra irá-
nyultságát ás 36 ötleteket ad a komplexités elvének megva-
lósitására, pl. a 111.0.-ban az anyagok és alakitásuk téma
feldolgozásánál a vezérfonal az otthon és a technika legyen.
Ugyanez leheva rendező elv az épitő- é$ szerelőelemekkel
végzett gyakorlatoknál is. Terjedelme azonban nem teszi le-
hetővé, hagy utalásai jobban közelitsenek a gyakorlathoz ,
a tanitóknak adott segitség elvi szinten marad.
52 "-
Ezen igyekeztek segiteni az egyes osztályok munkafüzeteihez
irott külön utnutatbk , melyek 1980 -tál. kezdődően jelentek
meg. A munkatankönyvek véleményemsére a tantárgy tanitásá-
ban eddig szerzett tapasztalatok ismertetése kapcsán kivé-
t-fiok rőviden kitérni.
Az oktatási segédeszközök közőtt fontos szere-
pet játszanak az épitődoboz és a komplex szerelődoboz. Az
épitődoboz elemei segítik a eodellekben"való gondolkodás
fejlesztését, fontos segítői a rajzi ábrázolási készség
alakitásának. Mivel különböző elemcsaládokba sorolhatók, a
matematikában szerzett ismeretek technikéhoz kapcsolásában
is szerepet játszanak. Évenként más modellfüzet is-tartozik
hozzá. A komplex saerelődoboz i.o.-tál. kezdve /alapkészlet/
a TV.©. -ig bővülő tartalommal készült /kiegészit€3 dobozok/.
Amig az épLtőkászlet statikus, inkábba tervezés fázisai
ban játszik szerepet, a szerelőelemekkel a mozgó technikai
berendezések is modellezhetők.
Az 5-8. osztályok számára készült tanterv: ut ..
mutató 1982-ben jelent meg. Felépitéso az előző kiadvány-
hoz hasonló.
A technika és a technika tantárgy jellemzése,
e legfontosabb célok és alapelvek összegezése.
A tananyag ós tananyagszerkezet c, fejezet a
főbb tématipusokat'és azok egymásraépülését mutatja be:
A harmadik fejezet az utmutató a törzsanyag
feldolgozásához, a negyedik pedig a kiegészitő anyaggal
foglalkozik. Ezek a legértékesebbek, a tanárok szémár-a leg.
több segitséget adó részek. . .
53
Hasonlóképpen azt állapithatjuk meg atenban, hogy . a eagités
eivi'stintü. Á különböző oktatási etratégiák témánkénti -be-
mutatása elegendő segitség képzett,"és'bizonyoaglidni -
kOrláttal réndelkező tanárnak; a gyakerló pedagógusok igén
jelentős hányada'azonban - tapasztalataink szerint igen
nehezen tudja ezeket alyakerlatban meivalóSitani /konkró
• tabb segitségnyUjtáS 'is szükséges; melyet 'a továbbképzés e.
ken célszer0 megoldani/.
Hasznos gyakorlati tanácsokat ad a kiadvány
tárgyi feltételekkel foglalkozó fejezete, valamint -a függe-
Iék eszközökre, filmekre vonatkozó', ós a növényterMesztési
hatéridős szaknaptárt . tartalmaz6 része.
• Az alsólagoaathoz hasonlóan at 5-0. osztályok
számára'is kéSzültek illetve előkészületben vannak'a
lönböző készletek ás szerelődobozok. Ezek:'
KözlekedéSi egységcsomag az V.o.'számára
Készlet logikai éramkörök . összeállitásához VI.o. számára
Szerelődoboz'Opelemek tanitéséhoz VII.o; számára
Elektrotechnikai szerelőkészlet VIM°. 'számára
Mechanikai tanulőkisérleti késtlet
Elektromosségtani tanulókisérleti készlet.
Szintén előkészületben vannak minden odztály
számára mindkét változatra irásvetitő.transiparens
sorozatokvalamint különböző témákban diasorozatok. -
54
21/5. A. tantárgy oktatásának sdd_i!,i tapasztalatai .
Egy u j tantárgy . bevezetésekor mér eleve megfo-,.
galnazádnak azok a . célok, melyeket a•tanitásátál várunk.. ..
Nevezetesen:, . 3 tantórgyat , tarruiák feltételezéseink szerint
az'emb©ri munkát. mint társadalmi tevékenységet i smerik meg,
annak széleskörű,. bonyolult összefüggéseivel együtt. A mü-
szaki . ismeretek a munkát könnyítik meg, a munkatevékenység
mindig célra orientált, és ilyenek a gépek is, melyek mü-
ködését . funkcionális szemlélet alapján kell megismerni,,
vagyis az elvi megoldások lényegesebbek, mint egy-egy . konk-
rét gép ismerete. Acélra orientélt, probléma megoldásra tö-
rekvö emberi munka mindig "érdekes° tevékenység. Feltétele-
zéseink szerint a technika . jól motivált tantárgy kell hogy
legyen, és. az ezt tanulók várhatóan többet fognak érteni az
elméleti összefűggésekbfl, ás .eredményesebben alkalmazzák
majd elméleti ismereteiket, mint a gyakorlati foglalkozóst
tanulók. Az is várható azonban, hogy aa egyes munkafolyama-
tok végrehajtásában kevésbé . lesznek jártasak . . . .
Hogy e hipotézis , nennyi re felel •mag a . valóség
nak, ennek' feltárására a következő vizsgálatokat vógezteme
a./ Interju . a tanulókkal a tantárgy népszerűségével
kapcsolatban.
b./ Tudásfelmórós . a technika és . a gyakorlati . foglal-
kozés tantárgyakban tesztlap és munkadarab segít
cégével. • ..
c./ Gyakorló tanárok körében végzett tanszéki edat-
gyüjtés a munkatankönyvek használhatóságéval
kapcsolatban.
55 ''
d. ,/ Interju a tantárgyat tanító tanárok körében.
a./ A tanulóknak feltett kérdésekre tapasztalataink sze-
rint őszintébb válaszokat kaptunk, ha nem szóban, hanem név-
telenül, irásban válaszolhattak. A megáliapitásoknál kilenc
egri általános iskola 223 negyedik osztályos, és 207 hatodik
osztályos tanuló válaszait értékeltem. A tanulók a technika
A változatát tanulják, kivéve egy városszél: iskola VI. osz-
tályosait. A válaszokban ez nem jelentett semmilyen lényegi
eltérést, ezért a feldolgozásnál nem volt célszerű ezeket
külön értékelni. /A kérdéseket a l0.sz. . melléklet tartalmaz-
za./ .
Az egyes kérdésekre az alábbi válaszokat adták:
A legkedvesebb tantárgyak között megjelölve a
technika
I.helyen . /I helyen II .I.helyen Összesen
elsó tagozat 22,6% 22,6% 24,5% 69,7%
felső tagozat , 20 % 23,5%, 18 % 61,5%
Ez azt mutat j a, hogy a tantárgy a tanUlók körében
népszeru, bár ez a népszorüség a felső tagozat.bar ► kissé csök-
kenni látszik".
A második, di rekt kérdésre nemmel egyetlen ta-
nulő sem felelt! Vagyis a technikát azok is szeretik.; aki-
het más tantárgyak jobban érdekelnek. Az xndoklésban alsó
tagozatban ..,,,,. csöi.kenv válas.z+-szém sorrendjében alábbi-
ak találhatók; sok érdekes ős /j6/ dolgot csinálunk, mert
sokat játszunk, mert szerelünk; mert barkácsolunk, csiná-
lunk valami liasznosat, stb ..
- 56
A felső tagozatban is az érdekes dolgok állnak első helyen,
de második helyen található, bogy hasznosat csinálunk, har-
madik helyen, bogy sokat tanulunk, Ogyesedünk.
A harmadik kérdésnél érdekes anyagrészt minden-
ki tudott megjelölni. Az alsó tagozatban a leggyakoribb
válaéz 3Z volt, hogy mindegyik érdekes /23W. 13%-ban ad-
tak olyan vélaszt, hogy konkrét tevékenységformát neveznek
meg, pl. szerelés vagy épités, de mind érdekes. Vagyis
36% - arányban minden érdekelte őket. A konkrét tevókenység-
formáknél a népszerOségi sorrend: szerelés, épités, gyurmá-
zés, barkécsolás, valamelyik konkrét munkadarab. Talélkoz-
hattunk olyan válasszal is, hogy "amit hazavihettünk", mi .
kor ajándékot készitettünk. A felső tagozatban a "mindegyik
érdekes" válasz mér csak 15%, legnépszeröbb tevékenység a
barkácsolás, a szerelés van a második helyen. Konkrét munka-
darabot csak elvétve jelöltek meg.
A kevésbé érdekes anyagrószekre tett kérdésre a
tanulók 22,8%-a nem adott választ. Az alsó tagozatban 6%
nem szereti a szerelést, holott a többségnél ez a tevékeny-.
ség igen kédvelt. Igen sok válaszban konkrét munkadarabot
jelöltek meg. Találkozunk számos olyan megállapitéssal,
hogy nem szerették a munkamenet megbeszélését, irni az órán
plamikor csak töltögettük a könyvet"/. Figyelemreméltóak
azok a véleményeik, amikor kudarcélmény érte őket szélke-
reket "nem lehetett megcsinálni"/, vagy negativ irányban
motivált, bogy a munkadarabot nem lehetett hazavinni. . Fon-
tos, hogy a tanuló a sikerélményét a családdal is megoszthassa.
- 57
A Vi.osztélyosok szintén az irásbeli munkát 19%-ban a.
rajzot/ nem kedvelik. Kifogásolják, ha nincs, vagy kevés a-
manuális munka /"mikor nem csinálunk semmit"./.
A negyedik kérdésnél a. tanulók a munkatankány-.
veében felsorolt munkadarabokat jelölik..meg /a tanárok azoi.
kat készittetik el/. Alsó tagozatban a kunyhó, szélker ék,
ejtőernyő, tutaj , szinkorong : a .sorrend:, , vagyis általában a
nehezebben elkészithető munkadarabok "'emlékezetesek",,. és
amelyikkel ját játszottak /ejtőernyő/. A felső tagozatban
feltünően kevesebbet /3-4-et a 5-44-ei szemben/ jelölnek
meg,. $s hasonlóképpen a nehezebbeket /p1. gumimotoros hajú/.
Az ötödik kérdésre adott válasz szerint .az alsó
tagozatban mindenki-barkásvolt Ez abból kbvetkezik., hogy
nem tesznek különbséget a.verrás 6s a famunka. stb. között.
A válasz inkább ugy értendő, hogy mindenki csinál valamit
otthon.. 8% nem .jelölte meg mit, 21%-uk himez, 18%-uk varr,
10% makraméval foglalkozik, legtöbben többféle: tevékenysé-
get soroltak fel. Megnevezéseik között szerepel építés le-
góval, papirha jtogatós, faragás, gyurmázás. babaruhavarrás..
Komolyabb szerelés, barkácsolás számtalan munkadarab fel-
sorolásával - a tanulók 38%.áné1 található. Figyelemreméltó,
hogy igen gyakran az iskolában készitett munkadarabot
nálták meg ujra, vagyis minden bizonnyal 'megfogta" őket.,
foglalkoztatta. fantáziájukat. A felső .tagozatban .30%-uk.
barkácsol vagy szerel, ebben ők sem tettek különbséget. .A
csökkenés elsősorban azzal magyarázható, .hogy a varrás, him-
zés .mér csak elvétve szerepel az emlitett tevékenységek kö«
zött, és valóban barkácsolásnak számitó tevékenységeket
• 58 -
irtak be, könnyen elkészithető játékot, stb. már alig talál-
hatunk.
A hatodik kérdésre az alsó tagozatban 4% adott
nemleges választ, a többi igennel felelt. A legtöbben könyv-
jelzőt, makramét, farsangi jelmezt, ka rácsonyfadiszt , nyak-
láncot készítettek. A számtalan megnevezett tárgy között
szerepelnek még lego-ből város, papírból makett, gyurmából
szobrok, de •néhány "komolyabb* tárgy is, mint madáretető,
saját kutyának kutyaház, ajtbcseng6.:A (elsó tagozatban
12% nem tervezett önállóan, a többi tulnyomórészt különböző
fából készült tárgyakat és egyszerűbb elektromos szerelése-
ket sorol fel. rrdeklődásük, aktivitésuk örvendetes, bár
terveik ónállósága, eredetisége ilyen módon nem ité1hető meg.
Végül: a technikai ismereteket valamennyien fon-
tosnak tartják. Konkrét indokot mindössze 5% nem jelölt meg.
A többség /alsó tagozatban 34%, felső tagozatban 71%/ azért
tartja szükségesnek, mert az életben nélkülözhetetlen. A
felső tagozatban még a gépek kezeléséhez tartja szükséges-
nek 18%, de ilyen választ adott az alsóbb osztályosok 15%-a
is. 11%-ban a háztartási gépek kezeléséhez elengedhetetlen,
de olyan válaszokat is olvashattunk, hogy gépek nélkül az
élet elképzelhetetlen, megkönnyitik a munkait, mindenütt dol-
gozni' kell, és IV. osztályos irta, hogy neki fontos, mert
ilyen jollegü egyetemen akar tanulni . .
59 -
b./ A tudásfelmérés és összehasonlitás a technikát
/a továbbiakban t./, illetve gyakorlati foglalkozást / a to-
vábbiakban gy.f./ tanulók között a megvalósitás során nem
kis nehézségekbe ütközött. A tanítandó tevékenységek jelen-
tős egyezést mutatnak ugyan, de sokat változott azoknak az
egyes évekre való elosztása. Ilyen módon méréseim jelentős
részének eredményeit csak részben lehetett összehasonlitás-
ra felhasználni. Erre a célra leginkább a Vi.osztályban ta-
nult famunkák témája felelt meg. /A témabál készült feladat-
lapot a ll.sz. melléklet mutatja be./ A gyakorlati foglalko-
zást tanulók számára előirt tananyag, csaknem teljesen meg-
egyezik a technika V. és VL. osztályának tananyagával e té-
mában. A kérdés tehát az, hogy hasonló ismeretek, eltérő
módszerekkel történő tanítása, eltérő eredményeket hoz-e.
A felmérésre a 2.sz. gyakorló iskolánkat /mely kisérletként
azévben is technikát tanitott/ és az egri 5.sz. általános
iskolát választottam ki. Mindkettő a város központi részé- .
hez közel helyezkedik el, hasonló felszereltségü, mindkét
helyen tapasztalt tanárok tanítanak, és hasonló az osztályok
képesség- és a szülők foglalkozása szerinti összetétele is.
A tesztlapot 2-2 osztályban irattők meg. Az értékelésben
63 fő technikát és 67.fő gyakorlati foglalkozást tanuló ha-
todikos eredményei szerepelnek.
Az 1. kérdésre a "ráismerés" szintjén álló he-
lyes választ mindkét helyen könnyen megtalálták /gy.f. 96%;
t. 97%,/.
- 60, •
A 278.sz. kérdések a reprodukálás szintjén álló
választ , igényelnek. Az eredmények: .
A 2, kérdés "a" részének megoldása gy.f.: 67%
t.; : 71% .
részének megoldása gy.f.; 81%
t.: 88%
A többség tehát jól felismerte, hogy itt az "er-
de9. választéka termelésének munkafázisairól van szó, a müve-
letek logikus sorrendje ellen mindkét vizsgált csoport tanu-
lói közül többen "vétettek". .
A 3. kérdésben a keménységet és hajlithatóságot,
mint a fa feldolgozása szempontjából fontos tulajdonságot
a gy.f. tanulói 75%-ben nevezték meg /csak a keménységet még
további 9%/, a t. tanulói 71%-ban /a keménységet még 14/.
A kérdés második felére a gy.f. helyes válasza 47% /valahon-
nan ismerik, bár nem végezték/, további ötletes egyéni elkép-
zelések /szögbeütés, bicskával faragás stb./ alapján jónak
itélhető még 8% válasza. A vizsgálatot elvégző, és itt előny-
ben lévő technikát tanulók 79%.ban helyes választ adtak.
A 4. kérdés egyik csoport számára sem jelentett
nehézséget. Gy.f.: 93%, t.: 95%, arányban oldották meg.
Az 5. kérdés hiányos mondatát hibátlanul oldot-
ta meg a gy.f.: 51%-a, és a t.: 47%-a. A három müveletböi
kettőt jelölt meg gy.f.: 43%, t.: 35%. /A hiányzó művelet
rendszerint . a csavarozás volt./ A kemény fa esetében cél-
szerű két müveletben is ennek megfelelően hagytak ki választ,
vagy hibáztak.
61
Az ősszesitett Száza.lékok itt 94 - 82 .ar&nyuak, mér . számot-
tevő eltérést mutatnak.
A szerszámok ismeretét igénylő 6. kérdés ismét
könnyűnek bizonyult /gy.f.: 98%, t ..: 9626/, a füré3z, fúró,
ráspoly megnevezés 100%ros , néhányan . a csiszolópap'i'rt' nem
tartották "szerszámnak".
,A
felületkezelésre vonatkozó 7: 'kérdés megol- -
dása : gy, f. : 81%, t.: 75% hibétlan . válasz. A nem teljes meg~
oldásokból legtöbbször a festés előtti csiszolás müvelete *
hiányzott. . .. .
Szintén' ismehetek reprodukálását kivánja a 8.
kérdés, ' A faipar kül őnbőző tervékeit kellett ' a' megfelelő
'csoportba 'beso'rolni'. A megoldás: gy.g.: 82%, t. 86%.
A hibák, főként abból ' edődtak, hogy nem ' soroltak fel vala '
mennyi, tananyagban szereplő',' terméket, vagy felcserélték. .
őket a csoportba sorolásnál. Mindkét hiba mindkét vizsgált .
csoportnál előfordult, ebben nem mutattak különbséget. '
A 9. kérdés' nem a tananyagra vonatkozik.' A jó
válaszokhoz a'tanulók ismereteiket más forrásokból kellett,
hogy merits6k."A tömegkommunikáció, családi beszélgetések ., :
a különböző tanitási• Órákon a tanárok motiválási célzattal
tett megjegyzései., .üzemlátogatásokon szerzett tépásztela- .
tok stb. lehetnek 'azok az ismeretforrások, amelyek fontosabb
exportcikkeinkre vonatkozhatnak. A' válaszok .: ''
Négy vagy több terméket nevezett meg .: . 'gy.f.:5% t.:12,7%
Három terméket nevezett meg:
Két terméket nevezett meg:
gy.f.:l196- t.:19 %
gy.f•= 12% t.:18 %
62
.Egy terméket nevezett megs to:41.3%
Nem tudott válaszolnit 914f.s 13% t.: 9 %
A termékek Aagnevezésénél a vélaszok,sokfélesó-
gOk ellenére elég könnyen csoportosithatók voltek.:.Laggya-
koribb volt az élelmisaerek csoportja, ezt az 1parcikkek.
majd a'gyógyszerek követték. Akik csak egy termékcsoportba
tartozó termékeket soroltak fel, ne6.kerültek e legjobb vá-
laszt adők kategóriájába fmennyiségt81 függően a 2 illatye
3 választ adók közél.
A 10. kérdés esetében a választ egy mar megta-
nult szabály alapján lehetett megadnija fürds4elt karó ,
:kisebbszilárdságu az átvágott farostok miatt,/, vagyis u.n.
gondolkodtató kérdést kaptak. kmegoldés:
A 11. kérdésre mindenki tudott válaszolni,
négy.szakmát nevezett meg: gy.f.: 11% t.: 13 %,
három szakmát nevezett meg:gy.f.: 25% to 28% .
kettő szakmát nevezett Pe9:9Y.f.:.34% 35.%
egy szakmát nevezett meg; gy.f.t 30% . to: 24 %•
A 12. kérdésnél vélasztana faipari szakmét:
gyi.f.t 18%. t.: 19%.
- 63 -
A tulajdonképpeni tananyagra vonatkozó 1-8 kér-
dés értékelése /a helyes válaszok %-ban/: .
Gyakorlati fogi. Technika
Kérdés Ismeretek
elméleti gyak.jell, elméleti gyak.jellegű
96 . . -. 97 . »
74+ - 84}
75 55 • 71' ~ 79 93 " »- : 95
.
Átlag . 84 :82 '86,6. . 83
1.
2. 3.
. 4.
5. , 94, . ~ . . . . w' ~ . . 82
6. - 98 - 96
7.. • ~ V ' Ea
-.
~ ' 75'
8.: . . 82- - 86: .,.
/+ átlagértékek/
Az ősszehasonlátás azt mutatja, hogy a két tan-
tárgyat tanulók tudásában. számottevő különbségek nem mutat-
koznak.. Általában az elméleti tudás jobb a technikát tanu-
lóknál, de a különbség nem meggyőző,. Átlagban a gyakorlati
tevékenységgel összefüggő ismeretek.is jobbak.1%-al,, ez
azonban igy.megtévesztb lenne, Az arány a harmadik. kérdés
miatt alakult igy, ahol.249%-a1 adtak több helyes választ
az anyagvizsgálatra. Ez azonban csak azt . az-ismert tényt
bizonyítja, hogy szilárdabbak azok. az ismeretek,..melyket a
tanulók tevékenység közben szereznek,. mint amiről csak hal-
lanak /a másik három ilyen jellegű kérdésre a...gyakorlati
foglalkozást tanulók átlagban 7%Tal ,több . jö választ adtak,
ami szintén ezt bizonyitja/.
64
A 9. kérdés válaszai a technikét tanulóknól
mutatnak több elnéleti ismeretet. a_10 1 kérdés - a várako-
zéssal.ellentétben - a gyakorlati foglalkozást tanulóknál
kaPóti jobb'érédbényt. Egyik ésetben'sem jelentősek'azon-
ban a kOlönbségek', ugyanúgy mint a' 11.* 60 a 12: kérdéseknél -
sem s ahol közvetve fikikai munke irénti érdeklődésre ki
VénteM válaait kapni. Ek' útébbi' kérdésre . adOtt válaszok
egyébként azt is jelzik, hogy ezek a tanulók a környezeti
ás a'szülői hatások erodményeként inkább szellemi pályékra
készülnek.
A monuális tevékenység terén a tudás összehason-
litáSára egy doboz elkészitése volt a feladat. Méretei:
80 x 120 x 60 mm. a tetején rócsukható ledéllel.. A készités-.
hoz 10 mm vastag. 80 mm ás 220 mm széles lenyő •deszkát kap-.
tatc. Megadott rajz alapján, szögezéssel kellett elkósziteni
ás összeállitani, majd lakkozni. Az értékelés szempontjai:
a./ szerelés előtt: a darabolás minősége /derékszög,
/Szálkásság/
méretpontosség /1 mm/
b./ szerelés után; az illesztás pentosséga
a szegezés minősége /repedés/
a felület minősége
a fedél nyitása-zárása
Minden ártókelési szempont alapján 1.5 pontot
lehetett adni, a kifogástalan megoldás tehát 30 pontot ért.
Az eredmények a kővetkezők:
65 -
gyakorláti . foglalkozás . téchnika
27-30 pont 8 f8 12 % 5 f6 8 %
23-26 ' pont 54 f8 80,6 % 45 fő 71,7 %
19.22 pont ' 5 fő ' 7,4 % 9 fő 14' %
15-18 pont ~ -
4 f6 6,3 %
A fentiek egyértelműen azt mutatják, hogy az
adott munkadarab elkészitásében a gyakorlati foglalkozást
tanulók voltak a jobbak: A legjobb 8 között kettő a maxi-
mális pontot elérte, a technikánál a legjobb darab 28 pon-
tos volt. Kifejezetten gyenge megoldás ott nem fordult elő,
mig a technika 4 leggyengébb munkadarabjénél az is előfor-
dult, hogy 11 alkatrészt ujra kellett késziteni: /A fő kü-
lönbség a fürész kezeléséből adódott, az itt bekövetkezett
pontatlanság később az illesztéseknél is éreztette hatását:/
Ezek az összehasonlitó vizsgálatok nem elég
széleskörüek ahhoz, hogy messzemenő kővetkeztetéseket von-
junk le belőlük. Csak az adott időben és adott iskolák osz-
tályaira érvényesek. Bizonyos tendenciák azonban igy is
figyelemre méltóak, nevezetesen az, hogy a gyakorlati tevé-
kenységben a régi tantárgy többet adott;. elméleti tudást te-
kintve pedig nem lehetett lényeges különbséget kimutatni
/ezt a tendenciát mutatták a fentebb emlitett, részbeni
összehasonli;tásra alkalmas vizsgálatok is/. Ezeket a tapasz-
talatokat éppen ezért érdemes 8s szükséges ütköztetni a ta-
nitó tanárok véleményével ős tapasztalataival is.
c./ A munkatankönyvek képezik jelenleg azt az alapot
a , pedagógusok számára, melyekre mindennapi munkájukban .leg-
inkóbb, támaszkodhatnak.. Itt látják a megvalósítás 1-2';vári--
ánsát,,melyben a tantárgy.céljai,.elvei öltenek. testet.:
Tanszékünk tapasztalatai szerint-a tanárok csaknem kizáró-
lag a tankönyvet tanitják. Igen fontosak tehát azok a véle-.
mények, észrevételek, melyeket sikerült összegyüjt©nŰnk.
Az értékelés az alábbi, források adataira támasz-
kodik:
Heves megye; Győngyös város ősszegzett tapasztalatai /elké -
szitettók az illetékes szakfelügyelők és a .
központi műhely vezetője/
Mezőtárkányi általános iskola
Füzesabonyi járás
/szakfelügyelők és központi mühelyvezető fel.
dolgozáséban/
Szolnok megye: Szolnok Ságvári krt-i általános iskola
Szolnok /felső tagozat munkaközössége/
Tiszaőrs Körzeti Általános Iskola
Kenderesi általános iskola és Bánhalmai ta
iskolája
Nógrád megye . : Salgótarján , Beszterce-lakótelepi ólt Iskola
Salgótarján Mártirok uti általános iskola
Salgótarján Budapesti uti általános iskola.
Karancslapujtői általános iskola
Kisterenyei általános iskola
67
A véleményekben három . megye pedagógusainak ta-
pasztalata ősszegzádik.,,melyek között , megközelit8leg azonos .
számban találhatók városon As községekben tanitók. Az egyes,
kérdésekés a válaszok;
tankön'vcsaládnak'a-tantervhez való'viszonyitésa
a törzsányag; .a fogalomrendszer, 'a: követelmények
és a k.ie . észit ő an a • a rán ai 'szem ont. óból
A vélemények többsége szerint a tankönyvcsalád a-
tanterv törzs. és kiegészitőanyagához, valamint követelmény-
rendszeréhez általában jól illeszkedik és • arányaiban végre=
hajtható, Néhány vélemény - szerint az "anyagok ®s alakitésuk"
c. rész a tankönyvben aránytalanul nagyobb, mint az "épitő
és szerelőelemekkel" végzett'munkák /pi. 1.o./.
Az 1-4. osztályokban a követelmények teljesitése
a fogalom mennyiség zsufoltsága miatt nehézséget jelent
/leginkább a szerelőelemekkel végzett feladatoknál/. Különö-
sen a. 4. osztály. fogalomrendszerét.tartják nehéznek /pi, a
müszaki rajzban/, szükség lenne általában, .a fogalmak jobb
kiemelésére, magyarázatára. '.
Az 5-6, osztályos tankönyvekről általában kedvező-
ek a vélemények /külőnösen az 5. os.ztólynál/, tan .tásukkai
a feladatokat megoldhatónak izélik. Néhány észrevétel szerint
kissé sok a "történieskedés", más vélemények a minimum köve-
telmények vázlatszerű kiemelését az egyes anyagrészek után
szükségesnek tartanák.
68
c.2 ... A tankön család elemeinek e.' mással való ka• cso -
lataJ szükségességük mérlegelése
itt igen sok egymással ellentmondó vélemény érke-
zett.. Ezek egy része azt állapit , ja meg. . hogy a tankönyvcsa-
lád tagjai nem mindig épülnek egymásra /nem azonosak a szer-
zők/, a többségben lévők szerint ez j6, és jól tükrözi az
egységes tantervszemléletet. dónak minősitik, hogy a sző-
vegmennyiség egyenletes növekedése, a munkafolyamat mind
önállóbb tervezése. az egyéni ötletek igénylése megvalósul,
az alsóbb osztályok "jelrendszere" a helyes munka- és kör-
nyezethygiénes szokások kialakulását jdl segiti.. .
Más vélemények szerint az l.3 oszt. logikus egy-
másraépülése után a 4.oszt. tulságosan elméletcentrikus. az
5.oszt. pedig igen nagy minőségi és mennyiségi ugrást jelent.
c.3. Az egyes évfolyamok tankönyvcsaládiénak egymásra-
é•űlése foo almi a
arétusunk és tantér
eda•ó .. ~
piai vonatkozások szempontiábál
Számos vélemény szerint já az egymásraópülés, töb-
ben vannak azonban akik ug •rásszerü nehézséget tapasztalnak
a 2. és 3.oszt. tankönyvekben. és még nagyobb törést a
4.o, -nél. Az évfolyamonkénti fogalomrendszer kidolgozésé-
nak szükségességét jelzik,a könyvben a szükséges és elsajáo , .
titandó fogalmak nyomdatechnikai kiemelését javasolják.
c.4. A világnézeti nevelés érvényesülése .
Csaknem kivétel nélkül elismerő vélemény érkezett.
A tankönyvcsalád jól szolgálja a tanulók helyes világképé-
'nek kialakitésát.
69
Néhány egymásnak ellentmondó észrevétel az 5., és 6. osztá-
lyos könyvvel kapcsolatban volt fellelhető.
c.5. A képessénfejlesztés követelményeinek érvényesülése
A képésségfejlesztés térületén a'következöket eme-
lik ki: problémamegoldó gondolkodás, müveletterv, feladat-
terv és ez Utóbbi végrehajtása. Az 1-4. osztályban nagyobb
hangsulyt kap az ábrázolóképesség fejlesztése,, mint„koráb-
ban. Általában a konstruáló képesség fejlesztése dominál
a manuális képességfejlesztéssel szemben. Néhány magjegy-
zés szerint jobban kellene ügyelni a fokozatosság elvének
betartására /pl . csuszka után a vitorláshajó tul bonyolult/.
c.6. A készségfeilesztö feladatóit aranyá
Itt szintén eltérőek a vélemények. 'Egyes vélemények
szerint aránytalanság tapasztalható az lo.-ban, , már kedve-
zőbb a 2 ..o.-.óan és ki .egyenlitettebb a 3.4.0. tankönyveiben.
Az 5 -6.o.-ban megfelelőnek találják. Más vélemények szerint
pl. az 5.o.-ban az 'alternativan megoldható feladatok a késze
ségfejlesztésnél bizonyos gátként jelentkeznek. Sokan hiá-
nyolják a varrási /és háztartási/ készségfejlesztő felada-
tokat, és olvashatunk olyan véleményt, mely szerint sok az _
elméleti anyag, e kevesebb a müveletvégzés, ez a készségfej.
leszíós rovására megy /nyiivén itt csak a manuális készség+
re gondolnak/. ' .
c.7. A szóbeliséq és . az irósbe1isée arányé a feladat-
rendszerekben
Zömmel ugy itélik meg, hogy osztályonként eltérő,
gyakran témaközönként is. Általában jobbnak tartják, ha ke-
vesebb az irésbeliség.
.. 70 -
Egyes vélemények szerint 1-4. osztályokban az irésoé fela-
dat egyáltalán nem célszerű, jobb a szóbeli közlés, illetve
'megbeszélés. . A legtöbb kifogós a 4. osztályos könyvvel
kapcsolatban található. Az 5-6.o.-ban többségükben poziti-
van nyilatkoztak, de akadt homlokegyeneson ellenkező nézet
1s, miszerint az 5.o.-ban a kérdések sem terjedelmükben,
sem megfogalmazósukban nem megfelelőek. Arra is volt uta-
lós, hogy kevés a hely ezen munkák számára a könyvben és
ez igénytelen munkavégzést alakithat ki.
c.8. A tankönyvi ezőveq tanulhatósága
A vélemények többsége a könyvek nyelvezetét érthe-
tőnek, világosnak, tömörnek minősiti. A helyenkénti ellen-
vélemények a 4. és 5. osztályok könyveit emlitik /"felnőt-
teknek iródott"/. Az "olvasd el, érdekes" részeknek nemsok
értelme van, mert a könyvek nem szerezhetők be. Megoldás-
nak is megfelelő javaslat az, hogy ezekből egy technikai
olvasókönyvben készüljön válogatás.
c.9. A differenciált foglalkoztatás feltételei
Csaknem általános az a megállapitás, hogy a tan-
könyvek a differenciált foglalkoztatást jól szolgálják.
Ennek inkább az objektív körülmények szabnak gátat /az anyag-
ellátás, illetve annak a központi mühelyek által egységesen
méretre vágása, a szerelődobozok összetétele/. A modellek
nagyobb választékát /egyszerűbb - bonyolultabb/ többen ki-
vánják.
- 71 -
c.1O. Az' illusztráció .szerepei szinvonala
Sok és megalapozott kritika olvasható, de ezek
főleg nyomdatechnikai jellegüek. Nem já'az,l.osztályos
könyvben a piros háttér, a 2 osztályos könyvben a színezés
megtéveszti a tanulót /kék levél/. A gyenge minőségü papír-
re nem lehet ' j tl i rni' és rajzolni; egyáltalán gyenge kivi-
telű az egész /kötése szétesik'stb./. Az illusztrációk'
szinvonala megfelelő és esztétikus. A 'legtöbb kifogós a
fotók minőségévét kapcsolatos /kicsik. sötétek, elmosódot-
tak/ €s ez a hiba még fokozódott azáltal, hogy a végleges
tankönyvekben sok ábra helyett is fotó szerepel, ami "ér. .
zékenyebb° a minőségre., Tipográfiai kifogás hogy az apró
belük tul kicsik, nehezen olvashatók .. Osszességében.hadrá-
gább is, de a jobb minőségű és kiv;te1ü, szines könyveket
tartanák szükségesnek, , és célszerűnek. . . ..
c.11.. A teles tankönyvcsalád ter:iedelmánek indokolt-
sága
Szinte egységes az a megállapitás, hogy .a tan-
könyvcsalád terjedelme indokolt, sőt . akár bővi ,thetá. Kies
gészitdsül javasolják . , . hogy , könnyebb kezelhetőséget és,
szervezést jelentene, ha az , épitó- és szerelőgyakorlatok ,
feladatlapjait a könyvek is , ta .rtalmaznék.. Témazáró fela-
datiapokra is igényt tartanának. .
c.12. 3avaslatok. más tantérRyakkal való kaPcsolatok.
tankönyvi .meqerősitésére
Egyes vélemények szerint az alsó tagozatos tan-
könyvek tartalmazzanak több kivágásra, feldolgozásra szánt
72 -
olyan anyagot, amelyet más tantárgyak fel tudnának használ-
ni /pl,. matematika, környezetismeret/. Több helyen említik
hogy az anyanyelvi olvasmányok tartalmában növelni kellene
a technikával való koncentrációt.
Tapasztalatként azt szűrhetjük le, hogy a véle.
mény®k több kérdésben egymással szemben állóak., ütkőznek,
sőt ellentétesek. Ez nagymértékben függ a tantárgy uj kon-
cepcióját értő, vagy kevésbé értő pedagógusok gondolkodás
módjától, a vizsgált terület /iskola/ gyermekanyagától,
felszereltségétől ..
A vélemények többsége szerint a tankönyvek meg
valósitják a tantervi követelményeket, ezért gyökeres .tartal-
mi változtatásokat nem javasolnak. .
Mindenképpen megfontolandóak a jobb nyomdatech-
nikai megoldásokat szorgalmazó vélemények: a fogalmak jobb
kiemelését, az illusztrációk minőségének javitását, a köny-
vek jobb minőségű, a tanulói munkát ."jobban törő" kivitele-
zését meg kellene oldani.
d./ A . anáokk wl ruz ir=r;ut szóban készitettem.
Kérdéseit a 10.sz. melléklet tartalmazza. A válaszadók ki-
lenc egri általános iskola tanárai, valamint két Borsod-
Abauj-Zemplén megyei iskola /Bogács, Mezőkövesd/ tanára,
és valamennyi megye vezető szakfelűgyelője, akikkel évente
módom van találkozni, különböző rendezvényeken. A mintegy
30 fö, zömmel tapasztalt és jól képzett kolléga véleményét
igen hasznos a tanulók véleményéhez hasonlítani. A sokféle
vélemény, észrevétel feldolgozásénál azokat vettem figyelem-
be, melyek egybehangzóak, tipikusoknak tekinthetőek.
73 -
Az első kérdésre egyértelmű válasz volt mind az
alsó, mind a felső tagozatban, hogy a technikát nehezebb
tanítani. Ez volt a várható válasz, és inkább az indokolás
fontos számunkra, mint maga az állásfoglalás.
Az alsó tagozatban sok nehéz fogalmat kell kiala-
kitani,.a gyakorlati foglalkozásbon több volt a játék /amit
készitett a tanuló és amivel játszott/, manuálisan sokrétűbb
volt. A legtöbb gondot a műszaki ábrázolás okozza. A tapasz-
talatok szerint a fogalmait nem értik, bár verbálisan visz-
szaadják /1 2:.0,./. Képzeletben sikbál-térbe és vissza válta-
ni még 3.o.--ban sem tudnak. Ugyanakkor a modell-füzet ábrái
alapján minden nehézség nélkül épitenek, mert az látszati
képeket mutat. Nehéz anyagnak számit a becslés és mérés is:
Egybehangzó vélemények alapján több időt kellene fordítani
a fentiek tanitáséra. A felső tagozatban is a sok fogalom
megtanitása a legfőbb gond.
A tanárok véleménye szerint a tanulók mindkét
tantárgyat szeretik. Egybehangzó vélemény, hogy azt szere-
tik, ahol manualitás van. Ez a megéllapitás egyezik a tanu-
lók véleményével is. A gyakorlati foglalkozásnél a tárgy
iránti érdeklődés 7-8.0.-ban valamelyest csökken ,. Ez részben
azzal magyarázható, hogy a közelgő pályaválasztás már befo-
lyásolja á tanuló érdeklődését és választásától eltérő te-
vékenységek már nem vonzóak számára. Hasonló jelenség ta-
pasztalható 8.o.-ban a lo;nytanulók agy részénél /a gyakor
lőiskoláinkban/, a technika tantárgynál is ., akik "unják"
az elektromos szereléseket.
w 74 -
Véleményüket jelenleg még befolyásolja a család /a háztar-
tási ismeretek kiszorulása a tantárgyból/, valamint más is-
kolákban,gyakorlati foglalkozást tanuló ismerőseik hatása is.
Az eredményesebb tanitás legfőbb akadélyait
tulnyomórészt a tárgyi feltételek, másrészt a kellőtapasz-
talat ős módszerek hiányában látják. A szükséges anyagok
nehezen szerezhetők be, az ajánlottakon kivül más anyaguk
nincs, vagy alig van, a pénz is szűkös. Szlöjd eszközökkel
kellene korszerüen tanitani. Akik uj mühelyberendezést akar-
nak beszerezni a TANÉRT-nél is a régi fa vagy fém munkára
alkalmas munkaasztalokat kaphatják /a sokcélu még nincs ki-
fejlesztve, csak egyéni próbálkozások vannak/. Több, tanári
munkát segitó transzparens, diasor stb. lenne szükséges.
Az alsó tagozatban jobbnak ítélik meg a helyzetet, de ott a
munkadarabok is egyszerűbbek, gyakran még tanteremben is el-
készithetők. Ott már előbbre tartanak a központi eszközökkel
való ellátottségban is . Hiány van épitő ős szerelő alapkész-
letekben /mert a felsőbb osztályoké csak ennek kiegészitője/
és az egyidejű használat miatt ebből több kellene.
A tanulók tudásának megi .télésében gyakori véle-
mény, hogy elméletileg nem tudnak lényegesen többet, manuá-
lisan pedig egyértelmüen kevesebbet. Sok a feldolgozandó
tananyag, az ismeretek megszilárditáeára kevés az idő. Szá-
mos vélemény szerint viszont igen jól lehet integrálni a
máshol szerzett ismereteket.
A tantárgyban eszközölt változtatásokra eléggé
általánosan válaszoltak, de ebben a kérdésben nem is lehet
alaposabb vizsgálódás nélkül érdemben állástfoglalni.
75
Az alsó tagozatban többen megkérdőjelezik a rajz ilyen mó-
don való tara tésának értelmét /"ugysom tudják" /, ugy itélik
mag, nem felel még meg az életkori sa játoságoknsk. ./Azt a-
zért érdemes lenne külön feltárni, hogy 7-8. osztélyra hasz-
nosulnak-e valamilyen formában az addig 'lappangó" ismeretek./
Vannak olyan vélemények is, hogy mindent meg lehet /meg tud- '
ták'!/ tanítani, vagyis a pedagógus személye a döntő. A felső
tagozatban néhány konkrét és figyelemreméltó észrevételt is
tettek. 'Pl. nem kielégitő a munkamegosztás a tantárgyak kö-
zött. A fizikében tanitjuk a robbanó motorok működését,
holott ez inkább technikai ismeret. Ott a gázok törvényei
adnák ehhez az elméleti alapot. Hasonlóképpen a rajz tantárgy-
ban is foglalkoznak a műszaki ábrázolással.. Ezeket az ismere-
teket át lehetne venni, de megfelelő időkerettel együtt.
Ugyanis a rendelkezésre álló időt egybehangzóan kevésnek ité-
lik. Véleményük szerint a tanterv készitésekor változatlan
időkeretben gondolkodnak, vagyis ' , hogy legalább a heti '2 óra
megmarad a 'tantárgynak /az 1-2. és a 7-8.0. -ban az óraszám
lecsökkent/.: A két óránál rövidebb foglalkozások nehezen
szervezhetők ugy, hogy munkavégzésre is jusson idő. A heti
1,5 ári elosztása az iskola tantermi és egyéb feltételeitől
fűgg és ez eleve meghatározza mér a megfelelő tanmenet készi-
tést is. Másként célszerü felépiteni a tananyagot ha'ciklu`
sos váltásban egyik héten 1, másikon 2 óra van, vagy két he-
tenként 3 óra. Egyik változtatási javaslatuk tehát legalább
a 7-8.a.'-ban a heti 2 óra biztositésa. Ezt a 7.o:-ban a rajz
órakeret terhére meg is lehetne valásitani /mert a müszaki
ábrázolást is át lehetne venni/, a 8.o:-ban már, nehezebb megke-
resni, hogy a szükséges időt hogyan lehetne biztositani.
76
A tananyag tartalmában csökkentési : lehetőséget abban .látná-
nak, ha egyes tananyagrészeket leriividitenének,' Pl, a . tör-
téneti visszapillantás a könyvekben kevesebb tanulói tudást
tételez fel, mint amivel rendelkeznek„
AZ eddig. szerzett tapasztalatok tehát azt mutat-.
ják,, hogy a. , technika tantárgyat a. tanulók: szeretik,, főként . azért, , mert érdekesnek ás hasznosnak. tartják, ..
A tanulók tudásának összehasonlítása.,. Eger város
körülményei között, azt az eredményt hozta, hogy gyakorlati
készségekben a régi tantárgy többet tudott.nyujta.ni , o1má
leti .tudásban számottevő különbség, nem . tapasztalható. Ez
utóbbi megállapitás még további kutatásokat. igényelne, még.
akkor is, ha ez találkozik a tantárgyat tanitó pedagógusok .
véleményével. . .
A pedagógusok a tantárgyi célokat jóknak, kori-
szerüeknek tartják. Az eddig. megjelent utmutatók, munkatan-
könyvek megfele.lő.segitséget nyujtanak a. tantárgy tanitésá«-
hoz. A tankönyvek feltétlenül igényesebb, tartósabb kivitel-
ben kellene hogy készüljenek, és folytatni kell .a7 oktatási
segédeszközök készitését.és jelenleginél nagyobb száma biz
tositasát.. Sok a tennivaló egyéb tárgyi feltételek biztosis,
tósa terén is. . . . .
11/6. A célok megyelósit : ésá.nak lehetőségei . .
Minden tantárgy.tanitásának vannak tárgyi és
személyi feltételei. Mindkettő egyaránt nélkülözhetetlen,
de azért nem egyenranguak.. A . kulcskérdés .a pedagógus szemé-
lye.
77
Nemcsak azért, mert anyagi lehetőségeink látványos és gyors
javulására nem számíthatunk, hanem azért is, mert számos
példát találunk arra a tanités gyakorlatában, hogy jól fel-
készült, lelkes pedagógusok nevelési-oktatási eredményekben
gyakran többet tudnak felmutatni, mint sok más, jobb tárgyi
feltételek között dolgozó kollégái.
Tehát a szemléletformálás de tantárgy módszer-
tanának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az eddigi tapasz-
talatok azt mutatják, hogy a nem lebecsülendő mennyiségü,,
általános elveket tisztázó publikáció ős utmutató a szemlé-
letformálásban mér ért el eredményt, sok gyakorló pedagógus
ezeket - egyetértve ugyan velük - a gyakorlatban nem tartja
megvalósithatónak. A munkatankönyvek főként a felső tago-
zatban - jó példákkal szolgálnak ; de sok pedagógus, azt
"letanitva" sem jutott el addig, hogy az alapján általéno-
sitva el tudjon szakadni a könyvtől, ás saját lehetőségei-
hez ;jobban alkalmazkodva, más munkadarabot tervezzen, ami
jobban megfelel az előirt ismeretek ős tevékenységek megtani-
tásának. Ha ezt nem érjük el, tartani kell attól, hogy min-
denütt csak a tankönyvet tanítják ős a rugalmas, keretjel-
legű tanterv egy sablonba merevedik. Olyan jellegű segitség-
re is szükség van tehát, ami konkrét tematikus tervezést mu.
tat be, részletezve a.megvalósitásig /megéllapitésaimat
technika szakos tanárok továbbképzésén tartott előadásaim
tapasztalataira alapitom, ahol a javaslatok nagy érdeklődés-
re találtak, ős ott merült fel, hogy publikáljam a Technika
tanitása módszertani folyóiratban is/. /12/
- 78
A technika tarvitásában, ahol az általában vett
emberi munkát tanitjuk, nem csupán a manuális munkát; az em-
beri munkavégzés logikájából kell kiindulnunk. Ennek jellem
z8 mozzanatai a következők:
szükséglet, ennek kielégitése folyamán felmerülő
probléma
megtervezés /halvány elképzelések; alternatívák;
döntés: forma, méret, anyag, esztéti
Icum stb. anyagválasztás, rajz/
a munkamenet megtervezése /müveletek és célszerű
sorrendjük/
elkészités
értékelés /megfelel-e a célnak? lehetne-e jobbat?
szebbet?.../ •
Az igy végzett munka a gondolkodás ős cselekvés
egysége és erre a gondolkodásmódra és "cselekedni tudásra"
kell megtanitani a tanulókat. A gondolkodásuknak a probléma-
megoldásra kell irányulnia, amely során szükség van egyaránt
ismeretek gyakorlati alkalmazására, és kreatív gondolkodásra
is.
Tanulókisérletekkel bizonyítható /13/, hogy az
elméleti ismeretek és gyakorlati munkák párhuzamos oktatása
még nem biztositja automatikusan szerves egységüket is.
Az ismeretek alkalmazásának folyamata bonyolult
és elsősorban gondolkodási tevékenység, amely az elméleti
ismeretek és a gyakorlati müveletek kölcsönhatása formájában
megy végbe.)
Hogy egységben :alakuljon ki .a tanulók ismereteinek és alkal-
mazaeukban való jártasságaiknak a rendszere, okta . tásuk folya-
mán olyan gyakorlatokat kell velük sorozatosan elvégeztet-
nünk .amelyek jórészt ön6l16 probléma megoldást kivánnak tő-
10k.
Problémahelyzeteket kell teremtenünk, a gondol-
kodást a megoldáshoz szükséges eljárások vagy módszerek meg-
keresésére kell irányitani.;.A gondolkodás gyekorlásénak ; fo g
lyamatában kialakulnak bizonyos gondolkodási műveletek
/analizis, szintézis, absztrakció, általénositás stb..,/, a fe-
ladat konkrét tartalma szabja meg .ezek sorrendjét, kombiné-
cióját, egyes műveletek vezető szerepét.
Adott tipusu feladatok megoldására . speciálisan . .
megszerveződőtt értelmi műveletek ,rendszerét nevezhetjük a
gondolkodási tevékenység eljárásainak. Ha a tanuló rendel-
kezik a gondolkodási eljárások bizonyos készletével, akkor
már elmondhatjuk, hogy gondolkodni is tud, .
Melyek a leggyakoribb hibák, amelyek a technika
tanitbsában jelentkeznek?
Az általános iskola oktatási és nevelési terve
ismeretek és műveletelv tanítását irja elő, az egyes témák
szerinti csoportositásban. Az elméleti ismeretek mennyisé-
ge, tantárgyon belüli aránya jelentősen megnőtt a gyakor-
lati foglalkozáshoz viszvnyitva, és ez a megnőtt ismeret-
anyag legtöbbször nem kapcsolódik szervesen össze a tevéim
kenységekkel a választott munkadarab készitése során.
/Ez jól megfigyelhető már a tanmenetek elkészitésekor, ahol
a tanár időre bontva szépen sorbaveszi az egyes tanítási
egységeket./
- 80
A történeti bevezetést, elméleti ismereteket
feldolgozzák, mint . bármely elméleti órán, alkalmaznak szem- '
léltetést, a tanulókat igyekeznek bevonni a ' közös' munkába
alkalmazva a beszélgetés módszerét stb. Ezután 'egy kis átve r tető beszélgetéssel -,• vagy anélkül bemutatják a tárgyat,
amelyet mint' munkadarabót ké ziteni akarnak /vagy a rajzét/
és a továbbiakban a munka ugyanugy Megy mint azelőtt s gya..
korlati foglalkozáson.
Vagyis ezt is azt is -korrektül feldolgozzák,
csak éppen nem' jön létre az elméleti ismeretek és gyakorlati
tevékenységek között az a szerves egység,'amelyet célul tüz-
tünk ki. .
Nem jelentkezik a tantárgy szintetizáló jellege,
hiszen csupán ismeretek és tevékenységek párhuzamos oktatá-
sáról van szó, nem valósul meg az az alapelvekben meghatáro-
zott komplexitás, ami arra irányul, hogy ne válasszunk el
egymástól összetartozó ismereteket. A B változat tanitáséban
még nagyobb mértékü a szétaprózottság, mert az egyes külön-
6116 témák száma még a mezőgazdasági ismeretekkel is gya ra m
podik, sőt itt a különállás teljesen élesen jelentkezik:
Mi legyen a megoldás, a követendő módszer?
Az emberi munkavégzés logikáját alapul véve,
annak pedagógiailag megtervezett utján kell a tanulókat
végigvezetnünk. Ezen folyamat közben kell feldolgoznunk a
munkadarabhoz kapcsolható elméleti ismereteket, .a történelmi
előzményeket, az anyagvizsgálatokat, a megtervezést, a rajz
elkészitését ' , illetve a megvalósitást és értékelést. '
81
Ennek , a főiskolai hallgatók oktatása céljéból
általam készitett sémáját, mint egyik lehetséges véltozatot .
mutatom be /készitéséhez Or :.Fekete .3. ötleteit is felhasz-
náltam
1. -Motiváció
Környezeti vonatkozás, aktualitás
A tanulók eredendő érdeklfSdésé- nek figyelembe vétele - k9:vánság s tapasztalat, előismeret .
iTantárgyj ~
[Tanulási készség, öröm ~
2. Problémahelyzet, tisztázása
.A problémahelyzet megértése, annak Összes
funkciójában .
Feltételekl
Szűkségletekj
Szerkezetek alapjai .. anyaga
• alakja - méretei
3, Inforr►ácid nvü"'- ~t1s
Belső készlet
• tudás képesség
- tapasztalat
Külső forrás ~ kérdés - irodalom • kiállités � muzeum - film
Alapok a megoldéshoz r 4, Fel- és kitalálási folyamatok .
I Informác3ó 1 I Probléma (
►
Hipotézis 1 Részkisérlet .
Megoldási utak keresése----
I Megoldási javaslatok l ( Tiikáletesités
Meglévő ismeret, készség
Uj ismeret . oktatás tanfolyam
A munka terméke
TapaeztalatE k a termékről
Tapasztalatok a .munka. folyamat során
82 ,-
5. Tervezés
11/ázlattervek Működő modellekl
A kivitelezés alapjai
A rajz elkészitése
6. Munkatervezés
IA munkalépések elemzése
Megfelelő eszköz ,
Nyersanyag gép
kiválasztás
Szakszerű I
Gazdaságos
7. 'Kivitelezés
8.
9.
Értékelés, ellenőrzés
A munka terméke` 4,
Belső összeha-sonlitás
Kűlsf3 összeha- sonlitás
Kiértékelés
----.-41 Tudástöbblet y
l Uj probléma megoldás alapjai
- 83
Ez a séma különösebb magyarázatot nem kivan
csupán néhány megjegyzés kívánkozik hozzá.- A munkadarab egy»
szerübb, vagy komplikáltabb voltából következően lehet szük-
ség az egyes pontokban részletezett-lépésekre: Valamennyire
minden esetben biztosan nem kerül sor.' A 4-es pont elnevezé
sén tálén lehet vitatkozni, hogy képes-e 10 14 éves gyerek
feltalálni valamit. Ezt a kifejezést célszerű ugy értelmez-
ni, hogy a tanulónak az ő szintjén "találmány" inden őt
let ami a megoldás'kbzben jut eszébe, eltekintve attól, hogy
azt mér mások régen feltalálták.
A táblázat egyben szemléletessé teszi, , hogy mi
az uj a tantárgy tanitásában. A gyakorlati foglalkozás a
6. pontnál kezdődött, legfeljebb a jól tanító tanárok vala-
milyen módon megtalálták az előzetes motiváció lehetőségét is.
Ezen elképzelés a munkalépések elemzése előtt hosezu előké-
szitóst tartalmaz, és itt helyezhetők el a gondolkodást regi-
tő és fejlesztő folyamatok. ,
Vizsgáljuk meg, milyen módon lehet mindezt a
gyakorlatban megvalósitani.
Példánkban az 5.o.-ban tanított "A kerék és a
kocsi" c. téma feldolgozása látható /11/, a könnyebb átte-
kinthetőség kedvéért szintén táblázatba foglalva.
- 84 -
A kerék és a.kocsi Tématerv 5.0.
óra Ismeretek T'
Manuális tevékeny-ség
Az Óra fő mozzanatai
Oidak- Módsze- tikai rek feladat
8-9.
Faragás, törés, szegezés.
A kerék jelentősé-9e, története, fej- lődése. Álla-,és forgó tengely. Kormányozhatóság.
A deszka törési,fa-ragési, szegezhető-ségi vizsgálata
Bevezetés történeti fel- dolgozás Célkitűzés /kocsi mo- dellt fogunk épiteni/ Problémák tisz-'tézása A mük€idés konstrukciós feltételei. Méretek. Anyag /fa/. Információ Ayü tés: A fb megmunkál-hatósága, a megmunkálás szerszámai. Feltalálési fo-1 amazok ego s kere-
sés/ pl. a ke-rék foroghasson /furat méret, hid magasság/ első tengely elfordithatósá- 9a -javaslatok és azok elbirálása
Motivá- Elbeszé-lás lés, ma- Előké- gyarázat, szités bemuta-
tás, be- szélgetés
Uj ism. Tanulói feldol- kisérlet gozás
A kör méretmegadása lekerekítések, e lőlések, betűsa blon alkalmazása.
A rajz elkészi- tése
Tervezés, rajz- Uj ism. Bemutatás készítés feldolg.Közlés
Magyará-zat.
Munkatervezés Uj ism. Beszélge-a modell elem- feldolg.tés. zése:alkatré- Közlés. szek és azok Magyará- száma, az elkér zat. szités müvele- Beszél- tei és azok getés. célszerű sor-rendje.
10 -11
Mérés, előrajzo- lás, darabolás .fonálfürósszeló Furás, szegezés, csiszolás, fes-tés, lakkozás.
Kivitelezés - a különbőző alkatrészek. elkészítése.
Uj ism. feldol- gozása.
Bemutatás. Magyarázat.
/Az előzőek folytatása, befejezése ../ felületkeze. 1ee, szerelés.
Értékelés. Ellenbrzés Kiértékelés
.,.. . .
/tapaszta la- tok , ha u j'ra csinálnánk, .
változtat-nánk-e ért?/ '
12-13 /Kipróbálás/
U j ism:. feldolgo- zása. Értékelés Ellenőrzés
Bemutatás. ..
Magya ráza
- 85 -
táblázat egyben azt is megmutatja,, 'hogy ezt a feldolgozási sémát nem egy-egy foglalkozásra, hanem egy té-
mára kell alkalmazni. Minden alkalommal nem lenne idő, de fe-
lesleges lenne "végigjátszani' valamennyi lépcsőt, Viszony-
lag egyszerü ismereteket tartalmazó anyagrészeknél pedig egye-
nesen hiba lenne az oktatási folyamatot tul komplikálni.
A kivitelezést ez esetben csoportmunkában célsze•
rü megszervezni /a tanultakkal való közős elemzés alapján/,
különben ennyi idő alatt a munkák nem végezhetők , el. . , Ilyen ,
jellegű foglalkozésokat'mi.ndenképpen indokólt beiktatni, mert
a tanulók itt tudják megszerezni a szervezéssel, kooperáció.,
val kapcsolatos alapvető ismereteket. 'A'téma talán legé 'rd .e. '
kesebb foglalkozásának /10-»11 óra' vázlatát a 12.sz. mellék-
let tartalmazza, amely példa a tényleges gyakorlati megváló-
sitásra. ' . .
Of 86
........ Célszerű foglalkozni, a,B viltozatban,fokozot tab-
ban jelentkező szétaprózottsággal is /elmélet-gyakorlat
müszaki ismeretek-mezőgazdasági ismerétek/. Itt valóban még
nehezebb az eltérő jellsgü ismeretek komplex tömbökben való
' féldólgozásá, hiszen az 616 anyaggal való ' bánás ' technológiái '
sajátos jellegűek, az ipari tevékenységtől jelentősen elté-
rőek. .
Praktikus és logikus;.hogy jó időben /gyakorla-
tilag a tanév elején es végén/a gyakorlókerti foglalkozások,
télen, illetve esős időben a mühelyben tartott foglalkozá-
sok kerülnek lebonyolításra. Nem mindegy azonban, hogy mi
lesz a műhelyben készi .tett munkadarab. A tanterv nem ir elő
kötelező munkadarabokat, Ismeretek és tevékenységek tanitá-
sót írja elő. Ugyanazon tevékenységek /munkaműveletek/ sok-
féle munkadarabon megtanithatók,.de azok jellegétől függően
mások 'lesznek azok az elméleti ismeretek, amelyek a feldol- .
gozés közben szervesen hozzákapcsolhatók.
Olyan munkadarabokat kell tehát találnunk, ame-
lyek pl. mezőgazdasági célokat szolgálnak, de elkészitésük
során megtanitjuk az "Anyagok ás alakitásuk" témában előirt
munkamüveleteket. Vagyis keressük a közöset, ami összekap-
csolja a műszaki és a mezőgazdasági jellegü ismereteket.
Konkrét példaként talán válasszuk az 5.o.-ban a
"Magvetés ás módjai" c. témát. .
A tanulók megtanulták, hogy magot vethetünk szóm
va, sorba, végleges tenyészterületre. Termesztű berendezések-
ben gyakori a szaporító ládába vetés /disznővénytermesztésben,
87
zöldséghajtatásban/ és ha nem akarunk korán tűzdelni, négy-'
zetesen vetünk /pi..4x4 cm-re/.
Fel lehet vetni a problémát: hogyan lehetne ezt
a munkát meggyorsitani?
/Részletes'óratervezetek helyett kissé vázlatos
utalásokkal végiggondolva . ./
l.. Motiváció: a munka nagyon időigényes, pedig az üzemek-
ben sok tizezer.palánta szükséges /lehetséges az is, hogy a
szülők vagy rokonok a háztájiban foglalkoznak palántanevelés-
sel/.
2. A problémahelyzet tisztázósa
Gépesiteni kellene, de hogyan?
/Egy megoldás: a pneumatikus vetőfej /13.sz. melléklét/,
amelyet porszivóval müködtethetünk. Ezt kellene közösén
!"feltalélni"./
Probléma Megoldás Rávezetés
a/ Mivel lehetne a magot Porszivó keltette Egyenetlen felü- felemeln .i, • majd lesen- levegő szivó hatásá- letröl milyen esz- ni? , val. közzel könnyebb a
kiszóródott magot • összeszedni /pl.
otthon a szőnyeg-ről/? .
`IY. ... O/ .,. .W SM''iM .. WM ON :. MA MN, .. ..w '_ 'WW OW MM '-. r OMB WW WW AMMO —
b/ A magot beszivja a porszivóba.
A mag méretőnél ki- sebb nyilásu rosta- felület felerősi- lése.
Pl, a paszirozó is hasonló /lé ki, héja é$ 'mag marad/- öntözőkanna rózsá-
bóval esetleg pró-a stb. AIM .. .. avow «. .,... _ .... MM- MM .1. -..« .W M. .w. ..W, ..M ... ,.. .,. .— M. .-. ...L ..... _. goo'. .: . ._ _
- 88' r r —
c/ Előfordulhat, hogy Kellő tömitettség. A szivóceöviin a gyűrű nem tudja a magva- elmozditásakor vagy a kat felemelni, . . ' r . . ceő meghibásodásakor
otthon is jelentkező hiba. .
.m — —' —, ow Om .. — w- s — — .— — '— —. .... .- Mm— Mos Om — — s .... — mm m. ..
d/ A magot letenni. A légáram megsza-• 1.:előző kitása, vagy nagyobb papír.-
lap földről felezne lése és asztalra he.. lyezése porszivóval.
.wr.. .ar: .mm ..+. "MM. OM — MM ~ ... —• — MM. —. .-., .... — ... —. — — .— — — ,.. — ! — -- —
3. Információ gyüjtés
Meglévő ismeret Uj ismeret
a/ A porszivón cserélhető fejek vannak a feladatnak megfelelően.
/Ha kell, bemutatjuk./
ono r Me .U1I — — ma — — —. \11a. — . 461M MM MM WM
bt Szaporitáláda méret kellene hagy egész számu része/. :
-- MM. '— Mil: .-- o ..r +r' — rr MM w. — . MS , ..
c/ A fej alakja; téglalap alapu csonkagula és rajta egy hen- ger. .
/Koncentráció geometria 5.o./
Bemutatással segithetjük: minden cserélhető fej nyaka" egy henger.
Szaporitóláda méretei, /Ha nem emlékeznek./ :_.., -._.---.---- r- - - A---
amp — — —; 1M-; —. -- :— ie — — —• vr .— —. .— .— i."— a . — m—• ; ..
d/ A testek testhalóját meg tudjuk szerkeszteni és a testet elkésziteni. /Koncentréció geometria 5.o./
— —
4. Feli-és kit .alélási, folyamatok . .
Lényegében kész a "találmány". Konkretizálni kellé
a/ 'A méreteket: .
- a henger átmérő 30 mm, a csonkagula alapja: 300 x 150 mm /egy mozdulattal 1/4 láda vetésére/ csonkagula fedőlap: 80x40 mm /a henger ráerösithet6 . • legyen/ Módszer: részpróba
b/ Anyagát: legjobb lenne lemezből, de ez nehéz, előbb cél-szerű kartonpapirból.
Módszer a porszivócső megmó rése, .
a láda megmérése, .
- • .89
5..Tervezés
Felvázolni, majd megszerkeszteni .
/Amit nem tudnak még kiszámitani, azt próbálgatással, szer-
kesztéseel lehet megoldani, pl. a 175 mm-es távolságot a
80 mm-es párhuzamosok kimetszik./
7, Kivitelezés
A munkalépések elemzése stb. nem kiván különösebb hozzáfüzni
Valót.
8. Értékelés, ellenőrzés
Kiprőbéljuk . ha nem működik jól, megkeressük a hibát.
9. Kiértékelés
Mit tapasztaltunk, mit csinálnánk Méskéni?
Tökéletesités lehetősége: pl. szivelskor az alaplap no gőrb01-
.jön. meg /merevités, vagy vastagabb anyag/,
nehezen lehetett a rendelkezésre álló anyagból kiszerkeez-
teni, /csináljuk meg 150 x 150 mm-es alappal, igy a szivás is
erősebb/, , , „.,.
a különböző magmérethoz'
különböző furatu alaplap kell,
csináljuk meg lemezből is stb.
Ha kászitOnk egy kis "leltárt", akkor a tantervi,
vol összevetve láthatjuk, hogy ha a tankönyvben ajánlott fény-
képalbum helyett ezt a munkadarabot készitjük el, a papirmun-
kákból elvégeztük a mérést, előrajzolást, lyukasztást, sza-
bást nyirással, ragasztást, vagyis a teljes törzsanyagot
/a csuklós részek bontása vászonnal stb. kiegészitő anyag,
amit elvégezhetünk másutt, ha időnk engedi/.
- 90 -
A mértani testekkel kapcsolatos elméleti ismeretek-
kel minden bizonnyal sikeres koncentrációt valósithatunk meg,
és ezen ismeretek gyakorlati haszna bemutatáséval motiváltuk
a mértant is. .
A tanulók előtt nem szorul bizonyitásra hogy a
technika műszaki jelíegü ismeretei nem alkotnak külön vilé~
got, összefüggenek többek közőtt a mezőgazdasággal is.
Olyan elvont fogalmat tettünk szemléletessé, mint
pl. a munka termelékenysége.
A "melléktermékként" megismert pneumatikus negol-
dások ipari felhasználását be lehet mutatni szakfilmeken is,
pl. to, áscsomegolés , vagy egyes ipari robotok. ,
És még sorolhatnánk tovább, de talán az eddigiek
is elég meggyőzőek ahhoz, hogy sok célkitűzésünket sikerrel
valósithattuk meg, és gyakoroltattuk tanulóinkkal a munka
logikáját, egyáltalán magát a gondolkodás müveletét.
A B változat tanitásénál tehát célszerű tudatosan
keresni a kapcsolat lehetőségét á biólügiái 6s ó ' müsza 'ki je1-
legü ismeretek között: Természetesen azt nem állithatjuk, hogy
ez mindenegyes feladatnál erőltetettség nélkül, magától érte-
tődő természetességgel megvalósitható. A tanterv készítése-
kor nehéz lett volna a 'tananyagot ennek' megfelelően elrendez
ni, hiszen ott számos más szempontot is figyelembe kellett
venni.
Igen sok eszközt, szerszámot emlithetünk'azonban,
amelyek elkészithetök, pl. a kiegészitő anyagként tankönyv-
ben is emlitett madárodu, melynek kapcsén a környezetvédelmi
91
kérdések is jól feldolgozhatók, szaporitóláda, sorjelző-rács
vagy henger, tüzdelő-. és palántázófa stb., mely az 5. ós 8.
osztályos tananyaghoz is jól kapcsolható.
Felvetődhet az az ellenvetés, hogy ilyen módon
tanitani a rendelkezésre 6116 időkeretben lehetséges-e, hi-
szen heteken ét dolgozhatunk egyetlen munkadarabon. Ez igaz,
killőnösen akkor, ha pl. az elkészitett pneumatikus vetőfejet,
tökéletesitésként fémleiezből is megcsináljuk. Ez azonban nem
tekinthető elvesztegetett időnek. A munkadarabot ezután mér
nem kell ujra "feltalálni", de egy más tulajdonságu anyaggal
végzett munka során fognak jelentkezni megoldandó problémák,
mint az ősszeerősitás módjai, lehetőségei ós ezek közül is
választanunk kell. Uj probléma lesz pl. a jó sziváhatáshoz
a kellő tömitettség megoldása. A tanulók szintjén egyszerű
ós célravezető az élek szigetelőszalaggal történő leragasz-
tása, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ez nem egy tartós megol-
dás. A célszerűbb forrasztást, ők még nem tanulják, de ezt a
tanár, bemutatásként elvégezheti, illetve utalhat rá, hogy
gyári előállitósfél a forrasztás, hegesztés, esetleg műanyag-
ból való előállitás során egy darabból való elkószitáse fröce-
csőntéssel is számitásba jöhet. Igy a tanulókban kialakul az
a szemlélet, hogy egy probléma megoldására számos lehetőség
található, a felszereltségtől és hozzáértéstől függően, más-
részt tudatosodik, hogy ők még nem értenek sokat a techniká-
hoz, sok tanulnivalójuk lesz még.
A munkadarab készitése kapcsán a fémek feldolgozó-
sánál előirt műveletek is megtanithatók.
92
Ugyanakkor, ha hosszasabban időzünk is egy 'problémakörben,
a fémekkelkapcsolatös anyagvizsgálatok is célt és ezzel bi-
zonyos notivéciót kapnak. Ennek eredményei ős gazdaságossági
szempontok alapján döntünk majd, hogy acél-, aluminium-,
vagy rézlemezt fogunk-e használni a továbbiakban /nyilván
való lesz az árak összehasonlitása során, hogy a réz tulsá-
gosan drága lenne, és nem is felel meg jobban a célnak/
Az oktatásnak nem az a feladata, hogy minél'tőbb '
munkadarab készüljön. Olyan ás annyi készüljön, " ami a tana-
nyag elsajátitását és kellő begyakorlását lehetővé teszi.
Fontosabb ennél a hogyan! Ugy kell a munkákat elvégeztetni,
hogy állandóan problémahelyzetű, gondolkodást, kreativitást
fejlesztő szituációban dolgozzon a tanuló. Élétszerü'helyzet-
ben, valós problémákat oldjon" meg '; ahol 'műszaki, felszerelt--
ségi /anyag, szerszám, eszköz/, gazdaságossági szempontokat
kellett ütköztetni, egy adott helyzetben optimális döntés ''
meghozatalához. Módot kell adni a tanulónak arra, hogy hasz-
nálható ötletei megvalósuljanak, ez a tanártól rugalmasságot,
főlényes szakmaigés pedagógiai tudást igényel, hogy tudjon
és merjen előzetes elképzeléseitől eltérően "rögtönözni"
Ilyen felfogásban - tanitva, a tanulók már nem
ismeretmozaikokat sajátítanak el, hanem a technika tantárgy .
valóban az emberi munkavégzés modellje lesz. A tantervben
szinte ' csak 'leltár-szerűen felsorolt ismeretek és tevékenysé=
gek, egy-egy valóságos 'probléma megoldása kereteiben lesznek
összetartozók, szintetizálódva més tantárgyakban elsajátított
ismeretekkel is.
- ,93
Azzal természetesen számolnunk kel]., hogy nem je
lentkeznek rövid idő alatt a tanulókban a vért erények. Ered»
ményekre akkor számithatunk, ha évekig dolgoznak problémaköz
pontu szituációkban, kialakulnak a megfelelő gondolkodásformák
és gondolkodási eljárások. Akkor számithatunk arra, hogy a
problémamegoldásokhoz egyre kevesebb segítségre szorulnak,
illetve a segités nem a kész megoldás lesz, hanem gondolko-
dásuk megfelelő irányitása.
Az olyan jellegü akadályok, melyeket gyakorló
pedagógusok felvetnek . , miszerint a kőzponti műhelyek az anya- .
gokat a munkatankönyvben található munkadaraboknak megfele-
lően, méretre vágva küldik, nem jelenthetnek komoly problé-
mát. Ez még csak nem is anyagi, inkább szervezési kérdés, ami
megoldható még akkor is, ha az iskolák egyedi kívánságai mun-
katöbbletet okoznak. Ozemi kapcsolatok révén, ott hulladéknak
számitó anyagokból, bizonyos "saját" készletek képzése is de-
githeti, hogy az anyagok megválasztásában valóban dönteni, le-
hessen a tervezés. fázisában.
/A seemléletformálásban még az iskolák vezetőinél
is vannak feladatok, mert számos helyen az iskola munkater-
vében még ezévben sem található meg, hogy a felső tagozatban
mér a 6. osztály is technikát tanul a két év alatt kifutó .
gyakorlati foglalkozás helyett . Ez arra utal, hogy nem érzik
a külőnbséget a két tantárgy között és nem tartanak szüksé-
gesnek ezzel kapcsolatban külön tennivalókat./
A korábban már vázolt tárgyi feltételeknél a javu-
lás elsősorban pénz kérdés. Technika tantárgyunk koncepciójá-
ban, korszerűségében világszinvonalu, amit bizonyit az a
komoly nemzetközi érdeklődés, amelyet bevezetése kiváltott.
Anyagi lehetőségek ás szervezettség terén azonban messze a
fejlett nyugati országok mögött vagyunk.
Svájcban az iskolákat minden héten irányjáratok
keresik ,fel ., melyek az igényelt anyagokat leszállitják. Az
anyagokról teljes, kódszámokkal ellátott katalógus van min-
den iskolában, mely negkönnyiti a megrendeléseket. A pénz-
ügyi keret, pl. az egyik körzet 28 iskolája 1-4. osztályá-
nak évente 120.000 svájci frank /kb. 2.400,000 Ft/, a telje-
sen uj anyagokra évi ,10,000 frank külön keretet biztositanak.
Mikor a továbbiakban bizonyos tárgyi feltételek-
re utalás történik, azt abban a tudatban lehet megtenni,
hogy számos iskola nem rendelkezik azokkal. Módszertani kér-
déseknél mégis valamilyen optimális helyzetből cálszerü ki-
indulni. amelyet minden iskola, lehetőségeihez mérten, meg-
próbál elérni. A tantárgy rugálmas,'keret jellege, továbbá
törzs- ás kiegészítő anyagra bontása meg is enged bizonyos
határokon belül eltéréseket..
Kétségtelenül vannak anyagi kihatásai annak,
hogy városokon is a B változat tanítása lenne indokolt, a már
korábban leirt érvek alapján. A városok épitésszerkezete ál-
tatában.nem teszi lehetővé, hogy az iskolák mellett, vagy
közelében gyakorlókerteket lehessen kialakitani. Megoldás
azonban van, amit Baján már meg is valbsitottak. Ennek lé-
nyege. hogy központi gyakorló kertet /vagy kerteket/ kell lé-
tesiteni, mely több iskola osztályait kiszolgálja. Az osztá-
lyok utaztatása autóbuszokkal történik, melyet a müvelődés
ügyi. osztály bérel.
- 95
Egy erre megbízott pedagógus elvégzi a szükséges koordináló-
sokat, a gyakorlókert dolgozói a tanitási szünetekben is gon-
dozzák a.növányeket és segiteéget nyujtanek a pedagógusoknak
is igény szerint. Egy tantervi követelmények szerint kíllaki-
tott kert fenntartása pénzbe kerül , ugyan_, de ugyanege pénzbe
kerül a. központi mühely is. Mindenvárosban megoldható az
üzemlátogatás is, mert Magyarország mindennagyobb telepű-
lésének közelében van termelőszövetkezet, vagy állami gazda-
ság.
Addig is azonban, mig a központi.gyakoriókertek
kielakitésra kerülnek, keresni. kell , melyek azok az ismere -
tek, melyek kert nélkül is negtanithatók. Növényeket lehet
vetni, szaporítani és nevelni ládákban, tej fölös poharakban
is.. A nehéz és kevésbé higiénikus faládák ós agyagcserepek •
helyett épület belsőben használhatók .a müanyag cserepek. és
habosított műanyagbál készült könnyű és tiszta virágládák.
Különböző földkeverékek műanyag zsákos kiszerelésben több
helyről könnyen beszerezhetők. Ugyancsak kaphatók különböző
méretekben földdel töltött fóliatömlők /a továbbiakban ne
vozzük konténereknek/, melyekbe he ny4lásokat vágunk növé-
nyekkel •beültethető . Ezeket akár fektetve, akar. függesztve •
el lehet helyezni. Mühelytermek- Jó megviiágitásu helyein fel-
ál.litott polcokon sok növény elhelyezhető. Lehet növényeket
nevelni tápoldatokban is. A már felnevelt növények.jelentős
részét fel lehetne használni az iskola helyiségeinek díszi» ..
tésére, a folyosók, aulák megfelelő helyein dekoratív növény*
együttesek k.alakitóséra nyílik lehetőség. Ezek az idősebb
növények szolgálnának alapul a növények gondozása tárgykör
tananyagának.
96 -
Körültekintő elhelyezéssel ezek nem okoznak forgalmi aka-
dályt, a növények és a tanulók kölcsönös védelmére kőszűl.
het, megfelelő esztétikus kialakitásban, védőrács, müanyag
madárháló boritással stb.
Uj iskolák építésekor kivánatos lenne, ha a mü-
helytermek mellett legalább 50.60 mz-es, megfelelő manipul6-
16-térrel és kis szertárral /raktárral/ ellátott üvegház is
készülne. Az iskola udvar egy részét, legalább a határvona-
lak mentén és a homlokzat előtt parkositva kellene kialaki-
tani. Bizonyos munkáknál ez is helyettesítené a kertet, mert
a virágágyak évenkénti felásása, a virágok ültetése és gon-
dozása, a pázsit karbantartása, fák, cserjék egyszerű gondo-
zása, tulajdonképpen tananyag.
Még olcsóbb megoldás, ha az iskola típusterveit
csekély mértékben változtatva, az épületek megfelelő tájo
lésu végein nem egy, hanem két vagy három falon helyeznének
el ablakokat. Ezáltal, üvegházat is pótló, vilégos mühely-
termek lennének kialakithatbk.
Mindezen szakmai lehetőségek felvillantásával
az volt acélom, hogy indokolást kapjon az az elképzelés,
miszerint kívánatos lenne egy egységes változatban a mező-
gazdasági ismeretekből a kötelezően elvégzendő törzsanyagba
átcsoportositani az igy elvégezhető tananyagot. A 14. sz.
melléklet alapján megállapithatjuk, hogy a lágyszáru növő-
nyekkel kapcsolatos ismeretek és tevékenységek csaknem tel-
jes mértékben feldolgozhatók. A fás növények kialakitása,
gondozása csak részben, vagy egyáltalán nem dolgozható fel,
és hasonló a helyzet a talajművelési eljárásokkal.
97, -
Ezen tananyagrószeket ezért a kiegészitő anyagba lehet beso-
rolni.
Ilyen módon, a gyakorlókerttel rendelkező iskolák
a jelenlegi B változat ismeretanyagát ceorbitás nélkül fel-
dolgozhatják. Megitélésem szerint, ezen anyag több mint 50%-a
mindenütt . megtanithatá, ós ez jár olyan pedagógiai haszon-
nal, ami indokolttá teszi a kérdés ilyen felvetését. "A" vál-
tozatot az iskolák 44%-óban tanítanak. de ezek éppen a nagy-
létszámu városi vagy nagyközségi iskolák, vagyis jelenleg
a tanulók nagyobbik hányada van kizárva a mezőgazdasági is-
meretekb8l. jobb, ha a feltételek teljes megoldásáig megta-
nitjuk nekik az ismeretek felét, mintha teljesen lemondunk
azokról.
Nemcsak azért fontos ez, mert társadalmi igényt
elégitünk ki. Szükség van azokra a nevelő hatásokra is, ame-
lyek ezekben a tevékenységekben rejlenek. Olvashatunk olyan
megfigyelésekről, .hogy állatokat tartó, gondozó gyerekek 61-
talában érzelmileg fogékonyabbak. A növényekkel való kapcso-
lat ha nem is annyira kölcsőnös4 azért a növény is "hálás".
Gondozásuk ., nevelésük teremt egy olyan érzelmi kontaktust,
ami segiti az érzelemgazdagabb személyiség nevelését. Az
emberi elidegenedés, ami a mai, technizáládá, gépiesedő ko-
runkban megfigyelhető, többek közőtt a természettől való
elszakadással is magyarázható. A növény a lakásban, mely ré-
sze a lakáskulturának is, fontos jelkép, amely arra emlékez-
tet, hogy az ember a természet része. Azok a kis nővények,
melyeket a tanuló /mint sikeres "munkadarabot"/ hazavihet,
98
segitik ezt a felismerést és könnyebbé teszi feladatunkat
az olyan technikai szemlélet kialakitásában, hogy a müszaki
fejlődés nem történhet az élő természet kárára.
III. Tanulságok] következtetések, javaslatok
A gyakorlati foglalkozás tantárgy, vitathatatlan
pedagógiai eredményei ellenére, mer nem tudta tovább eredné-
ínyesen szolgálni azokat a célokat, melyeket a tudományos-
technikai forradalom tüzött elénk. rasszhangban az MTA Közok-
tatási Bizottságának a technikai nevelésről hozott állásfog-
lalásával,a technika tantárgy került bevezetésre. E tantárgy
célkitüzéseiben jelentősen tullópett a korábbi koncepción.
Nem a fizikai munka és bizonyos szakmák megalapozása a fela-
dat, hanem az emberi munkát, annak legszólósebbkőrü össze-
függéseivel együtt kell megtanitania. Az emberi munkát az
különbözteti meg az állatok /sokszor bámúlatra méltó/ produk-
tumaitól, hogy tervszerű, tudatos tevékenység. A munkavég•
zésnek sajátos logikája van, amit mindenkinek, a lehető leg-
korábban el kell sajátitania. Ugyanakkor az ember munkáját
nem elszigetelten, egyedül végzi, hanem bizonyos társadalmi
keretek között. Munkája része a társadalmi méretű munkameg-
osztásnak, összefügg mások tevékenységével. Nem elegendőek
önmagukban a müszaki fejlődés nyujtotta fejlett termelőesz-
közők, az eredményes munka magasfoku szervezettséget kiván,
ugyanakkor gazdaságosnak kell lennie. A dolgozó embernek,
saját ős mások tevékenységét összefüggéseiben kell látnia,
ami rendszer szemléletű negkőzelitést kiván.
99
Az .elemzések ' kapcsén. megá, lapithat6 volt, .hogy
a technika tantárgy céljai korszerűek. A tananyag tartalmé-
ban, logikus egymásraépülésébon alapjában lehetővé teszi a
nevelési és képzési célok megvalásitását. '
A megvalósités jelenlegi feltételeit még sok
tekintetben nem tarthatjuk kielégitűnek. .A. tantárgyat tani
t6 tanárok a. tananyag mennyiségét a rendelkezésre
kerettel nem' étjék arányban. Ezen a téren.,a törzsanyag
kiegészitő anyag bontás. som ,jelent sok .könnyitést , mart, az ...
utóbbi elhagyása a tananyagot.,nagyon oiszegényit. A tantárgy
időkerete alacsonyabb mint más európai országoké./pl. 3ugoszp
láviában heti 2 ára.; ,Auaztriéban heti 2 .6ra., de .a lányoknak
3-4 óra.; NOK .ban..l-6.o. -ban heti 2, .7-10.o.-ban heti 4 óra;.
Svédországban a 3-4..o.-ben . heti 3, felsőbb osztályokban ..
2 óra stb./.. Legalább. a felső tagozatban szükséges ,lenne a
heti 2 . óra, amit nemcsak .a tananyag terjedelme indokolna,
hanem az a tantárgyi sajátosság is, hogy. , minden foglalkozás-
nak kell tartalmaznia manualitást is i
A tárgyi feltételek biztositésára jelentős erő-
feszitésekat hell tenni. E téren igen nagyok az egyes isko-
lék közötti különbségek*. korábban. jól ‚felszerelt .iskolák-
nak is uj,feledatokat jelent e műhelytermek többcéluvé ala-
kitása, A.szakosodás /€a fémmunkára/ gazdaságosabb.ugyan,
de gátja a problémamegoldásra 'irányuló, kreativitást fejlesz--
tő pedagógiai .munkának, . Korszerüsiteni kell a. mühelye,k ,butor. .
zatót, és.szerszám -•.eszköz.készletét. A technike.drégébban
tanitható tantárgy, mint a gyakorlati foglalkozás.
Az Anyagbeszerzés egész népgazdaságunk egyik gyenge •pont ja r,aóg, és ez érezteti hatásét az iskoléknél is. A jelenleginél
szervezettebb, rugalmasabb, . a pedagógusok önállóságét jobban
biztositó kereteket kellene bl.ztositan3 mér jelen anyag i le-hetőségeink mellett . is.. Bdivánato® lenne,. .ha az ipar is több
segitséget nyu j tana abban, hogy a tanulók által 3s .feldolgoz-
ható fém. €s falemezek..lvest.agság, keménység stb.!, kisebb
méret0 és,.rsaagfelelő ,mihöség0 kéz3;3zQrezómol, stb * no szerepei-
jenek állandóan a hiánycikkek l.istáján f A városokban is lehe-
tővé kellene tenni az agro-biológiai alapismeretek tenité wét,
központi gyakorlókertek létc`ehozaycaval, ős kivánatos lenne, hogy minden .városi iskolában épüljön Ovegház, vagy annak . . funkcióját részben betöltő, jó .megvii :gitusu munkaterem.
A személ.yl, feltételek elsősorban a gyakorlati
foglalkozás .tanttatrgyra bxztcsxtottek, technika szakos tenáa
rok képzése nég rövid idő óta folyik. A technika tantárgy tees
nitása uj szemléletmódot, raQgközelitést .igényel. Ezt a .ezemw
léletváltoztai.ést átgondolt, rendszeres továbbképzőssel,
tapasztalot.cserével .biztooitani lehet. ,A rovébbkbpz .ésnal. .
nemcsak pedagógiai-módszertani kérdésekkel kell fog+lell.oz-.-
nia, hanem .a tanárok előzetes szakosodását figyelembe véve
fmüszaka vagy mezőgazdasági!, a kiogéezitíí szakmai ismeretek
el.sa;játitásét is sogiteni .kell. , . .
,A tanárok mindennapi munkáját szolgáló munkatan-
könyvek, módszertani utnutatc5k, oktatási segódeszközők ren-
delkezésre állnak. Ezeket a tanárok többsége jbl hasznrélha-
tónak, hasznosnak , tartja. . . . .
Mindenképpen kivánatos azonban minőségük javítása /elsősor-
ban a könyveké/, ás folyamatos tökáletesitése. Az eszköz-és
szemléltető anyag mennyiségének növelésére, továbbiak készi-
tésére is megfogalmazódtak az igények.
A tantárgy oktatásénak eddigi tapasztalatai még
nem elégségesek messzemenő következtetések levonására. Egy_
részt kevés még a 6 év, amióta tanitjuk, másrészt a tradici-
ók, kipróbált módszerek hiánya azt eredményezi, hogy a véle-
mények is sokrétűek, ellentmondásosak. A személyi- és tárgyi
feltételek még kialakulóban vannak, sőt ez utóbbi téren még
az ezekben az években iskoláinkon átfutó demográfiai hullám
még a lehetségesnél is kedvezőtlenebb helyzetet teremtett.
Néhány figyelemreméltó megállapitást azért tehe-
tünk. A tantárgyat a tanulók kedvelik, érdekesnek, hasznos-
nak tartják.- Ez jó alapfeltételeket biztosit az eredményes
nevelő-oktatómunkához, .
A tanárok jelentős részének gondot okoz az uj
tantárgy, munkájukat szakmailag és módszertanilag segiteni
kell, ezt igénylik is. Az eredményességvizsgálat tapasztala-
tai azt mutatják, hogy a tanulók, mint várható volt, a manu.
ális tevékenységekben kevésbé jératosak, elméleti ismeretek-
ben viszont nem jobbak számottevően.
Ez a megállapitás még további vizsgálatokat igé-
nyel. Az interjuk során megnyilatkozó pedagógusok véleménye
számos órán szerzett tapasztalatot tükröz ugyan, de mégsem
megtervezett ős megfelelően mért kísérleti eredményeket.
Az Egerben mértek csak igen leszükitve érvényesek, és csak
mint tendencia vehetők figyelembe.
- 102 -
A további vizsgálatokat nem is célszerü a két tantárgy össze-
hasonlitására alapozni, mert ennek lehetősége két éven belül
megszünik, másrészt az országban kisérletként technikát mér
korábban tanító iskolák eltérnek az országos átlagtól. Az
eredményeket a tantárgy célkitüzéseivel kell ősszevetni és
ennek megfelelően értékelni. Az iskolában folyó mérések lexi-
kális tudásban, manuális készségben, esetleg problémamegoldás-
ban egy adott állapotot mutatnak. Rejtve maradnak olyan tu-
lajdonságok, mint pl. az önképzésre szerzett képességek, a
kreatív gondolkodásra való nagyobb hajlam, amelyek csak jóval
később, hosszabb távon fognak kamatozni. Végsősoron a két tan
tárgy eredményeinek igazi összevetése a majdani termelőmunká-
ban történik meg.
Alapvetően fontos feladatnak tekinthetjük a tani-
tós módszereinek kimunkálását. A problémamegoldó gondolkodás,
a kreativitás fejlesztése ugy valósítható meg eredményesen,
ha a tanulók problémahelyzetben, cselekvés közben is állandó
gondolkodtatásra késztetve tevékenykednek. Az ismeretek és
tevékenységek elsajótitását az emberi munkavégzés logikájára
alapozott, pedagógiailag megtervezett folyamatba kell bed
gyazni. Ennek megvalósitására a gondos tematikus tervezés
szükséges. A módszerek kimunkálásához, e dolgozat szerény ke-
retein belül, magam is igyekeztem hozzájárulni.
A tantárgy komplexitásának biztositására olyan
munkadarabok készittetése szükséges, melyhez a különböző
témákkal kapcsolatos elméleti ismeretek logikusan, természe-
tesen hozzákapcsolhatók.
103
Az lenne kivánatos, hogy a tananyag a.tanulók elött.ogys6ge
sen , . mint a technikai környezet modellje jelenne-meg,-nem té-
mékra darabolva. Szükségesnek bitszik.a tanárok szóméra egy
olyan munkadarab gyűjtemény ősszeállitása, melyből=lehetősé-
geiknek.megfelelően válogathatnak. Ennek érdekében össze kel--
lene gyüjten.i a tanárak ezirényu tapasztalatait, illetve t'á ~
mogatni és bétoritani kell őket a kísérletezésekre, illetve
azok közlésére.. Egy ilyen gyűjtemény ' 'a munkatankönyvek
gészitésokónt, nagy mértékben támogatné.a tanárok önállóságát,
csökkentené a tanités sablonossé válósónak veszélyét. ,
Szükségesnek látom, hogy külön foglalkozzam még
a manualitás•kérdésével.. Az ujszerü szemlóletformólásre irá-
nyulai törekvések-során olyan veszély is fenyeget, hogy ennek
megítélésében az ellenkezővéglet jelentkezhet. A technika....
tantárgyban a.munkadarab olkészitése mar nem cél, hanem ez
ismorotszerzés.eszköze. Az eszközök közül azonban a legfon -
tosabbi.A motivációs vizsgálatot, is egyértelműen bizonyitják,
hogy a tanulók szeretnek tevékenykedni, igénylik a foglalko-
zásokon a manualitést. Szabályként mondhatjuk ki, hogy tech- ,
nika óréksnem folyhatnak le manualitás nélkül. Csak ilyen mó-
don fejtheti ki a tantárgy munkára nevelő hatását: A gondol.-
kodés ős cselekvés egysége ad lehetőséget olyan munkához való
viszony kialakitására , hogy az ember egész életében megőrizze
a problénoérzékenys€gát, a. munkájával kapcsolatos problémák
ösztönözzék a megoldások keresésére. Ez ad belső inditást a
folyamatos őnképzésre, biztositva azt is, hogy a munka az
emberi élethez hozzátartozó, örömteli tevékenység legyen.
- "104 «
A technika tantárgy céljai sokrétüek,.magas
génnyel fogalmazottak. A' célok megvalósitása érdekében szűk-
ség van a permanens tantárgyi korrekcióra, mely során a hasz-
nos tapasztalatok elemzése alapján lehet a szükséges 'panto
sitásokat és finomitásokat elvégezni ' 'A feltételek megterem-
tésével párhuzamosan ki kell munkálni, majd bevezetni a B' '
változatot alapulvevö egységes' technikai tantervet:
Ilyen módon lesz képes a tantárgy 'olyan széles-..
körűen segíteni a tanulók helyes pályaorientációját, hogy
döntésük alapja természetes hajlamuk, és érdekl$désök legyen.
Ha az említett feladatokat sikerül telje'siteni,
a technika tantárgy, az - általános iskola többi tantérgyával
közösen, meg tud felelni. azoknak €,z elvérásoknak, melyet a
nevelési-oktatási célok tartalmaznak.
•
Irodalomjegyzék
1./ Az általános iskolai nevelés és oktatás terve /1981./
2./ ÁGOSTON György: Neveléselmélet /Tankőnyvkiadó, Budapest 1970./
3./ ÁGOSTON György: A pedagógia alapfogalmai és a nevelési célrendszer /Akadémiai kiadó, Budapest 1976./
4./ NANÁSI Miklós szerkesztésében: Pedagógia /Tankönyvkiadó,
Budapest 1971./
5./ NAGY S.-HOVATH L. szerkesztésében: Neveléselmélet
/Tankönyvkiadó, Budapest 1978./
6./ ÁGOSTON-NAGY-OROSZ: Méréses módszerek a pedagógiában /Tankőnyvkiadó, Budapest 1971./
7./ Az MTA Közoktatási Bizottságának állásfoglalása a tech-nikai nevelésről /megjelent: Gyakorlati foglalkozás 1977/3. 65-73.o./
8./ MIHALY Endre: Mezőgazdasági ismeretek tanitása /kézirat/ /Tankönyvkiadó, Budapest 1978./
9./ MICHALOVSZKY Csaba: Technika tantervi utmutató 1-4. /Tankönyvkiadó, Budapest 1977./
10./ BALOGH Oózsef-SZATMÁRI Béla: Technika tantervi utmutató 5-8. /Tankönyvkiadó, Budapest 1982./
11./ Dr.BINDER K.-HANG 0.: Tanmenetjavaslat 5.o. /Technika tanitása 1982/3./
12./ VAS Miklós: A módszertani megujulás szükségességéről és lehetőségeiről /Technika tanitása 1984/2./
13./ T.V.KUDRAVOCEV: Az elméleti ismeretek és gyakorlati műve- leiek egymáshoz való viszonya a tanulók villanyszerelési .munkálataiban /Akadémiai kiadó, Budapest 1966./
14./ Dr.NÉMETH T.: Utmutató a munkáfüzet használatához 1.o. /Tankönyvkiadó, Budapest 1980./
15./ S.VÉGH Edit: Utmutató a munkafüzet használatához 2.o. /Tankönyvkiadó, Budapest 1980./
i 6.2 • 1 1 •m Ka E 4+ N KD
C73Le. C W Y 4 W T* 16 O •G) 0 •41 ►-1 r-1 r-t >■4- 0) >• N0 00 C K!1 •,i 0)t0 >. .0 CO (A r-t L ►-1 0) CO JC
•A i+ :3 KO (1) vi -21) N ii O W 4+ 0)4- C Y á3
i++ ~ tD vi 6 4+ ~c >• CO t0 CO W 4+ (8 E 0).0 i+ •0 W Y t0
.C~m 030íA N 003 •
0)J-4
L 4) 6-1-113 .t]
W1L0 ~ i+N
~ \ O ^® •0 4+ E 0 r-) t0 4+ v-1 (g • Z3 }fFf m .0 0 •rl MVO zQ
C0-1 9• 0 433 •0 40 .0
NI03 :3 •n >• 0*• ,1 N ti) a0, vl 0 N(0 i+ r-I O W 0A ~~~
E taOd] \ O r-E1 4~+ 0~m • E •n4, as 4• a•n •r1 6CR36>0NOt0BN EjO.aW-omW4+1G4-6
C 1 I W á r,3 .ri (0 `41 •m 1 aD C 3 e
r-1 ~ Y C~ *7 Co N .N (O
(O t3\\ •r-) 0 -440 O E44
Y •0 W 40 i+ 4 -1 L .)L r-1
3 • > r•®i ~ O 0 6V N N
HN
Er-1 C 0)**.. O) O N W (A X 1-1 á) 4+ r••1 E KD 4+ tö
W ~ •Ytlf > ~ .x >• t0 .x `4 N (0 ?.011 Cq 0) vi .•.1 •ri 00 .0 L L. N 0 • L. C C Q EL-rl L N •tt) 40 • 0 0) .0 cl) In co C:0 S (0 •O `4) `(1) U >.
r-i N .Y Ktl vl •0 0) .r14+ r-i 0 r--1 W te)
~ • .aG C W++ JC W 6 ~ .6 ~ Yr-i6 O KOr-ivl C m L. •W tO C C p Q) W L r-1 3 @. 0 4) KO .)G CO 3 13 >.KÜ vl '0-3 C 4- KD 4+ L C W E 0-1N 3 O 1 0) Y>►\ 3 O 1-1.200.2 W (0 \ BOC •E 4.4 CO O.-C4J O WtO E •>E >063 (13 (0 Zi C •O 0•4 0341).0 L CO (1) (6 C E 4+ C E (0 H.2 V`03 m O E r-I CO `0) 0 (0 0 CO 0 .Y t0 > (0 vi N 4- 3 0.4I3 tá -0 HM >• L C r-I C O3 tA .2 E 4+ r-i 3 O C r-4 . 4110 a00KOWQ•ri Oá3:3 W•dO•r4 i-- TJ Q C Z3 CL :0 \ i+ x .0 L\ V 3C 4- C
r H H H >'
1.sz
me
llé
kle
t n
eve
lési
célk
itü
zé
sei
. .
Tu
dato
so
dás
ON N
c0 :0Y Y 4)
O. C ~0)
.c::o 4.044
N O .0
CÁ~ L
01v,
:O vi r-t Y
0) 0)
C 6 O SW3 C (N!) W43
.61 .0 4+ Y W L 0 r-{ ~ 0 `~y <L ..2 ~
~ 4.0 L 1
I 1 r-I c0 1 r-i I N N N r-1 03.2 L 0 0 W W®.a O• KO 4• vi E
-W 0 ~
C WQ *0-) `63 y O (O 0 NOV
4+Q • L. C 0)44 ~ `0 C 63 t0 3 0 44) •ri •4-4 • 4+ ®•r•1 4-+ 4+ E E -r74-- (0 4.4 -r m-Ó ~ C•14-+ 0C 0
0) O >• C41 (044 Nev.' 0 KD E .-i N.0 d) O N L- •n W `03 0 (6'0 M •ri i+ > 0.N .0 03 C t0 -rC L ._ Y •:-1
•O •tD L.
•.0 L. 4+
N \~ N CO
C •rl 0 C C We • (0:0 L. 4) 4+ N 00 *WYC •4)Y •t0 .0 0) 0):3 H ) t0 N 4+ N 0 L 0 .-•1L 0W :0 4+ • t!) 4+ :3 0 `ál •n 4) •• Y 44NCW C4.► W r-1 4.0
•rl ® W tU U OH KO 0 WV • M á3 X W E Q) >.K0 r•-1 Y`0 0) 41 Y (0 :0 •4) 44.0 0) 413.4) KO W CL N4-r 4)0) m.44L i+ EW W
10 :O 0 10 0 0 •rl L (0 0 E i+ Y 4+ 0 E ~
M0.0433 i 4+ 4+
1 E •
N N > CO 4+.03 M >4'1
• .C' r ~ 'i vi •
m 4•0 CO 0) 4- 403 ~W
W O C r-1 0 01
~ `83 \ •U L 1 CO 0 CO CO CO .O
.3.0. •03 E73 tfl CwCD i+ 3 L © 0) E 4+ Y
>. W `Ó •N C •4+ :0 CC 0 NW N
N K0 •rt W Q r-i i+ Ci)
1 1 1 CO n- 1 Q)
•D 4+ 1 4+ C
+r1 N aNi > E 4-+ 4•+ +.i •rt
W 4+ 4•+ W OW 0 00.4 •r 4.4
~ •C 3 0 4+ `(D Ko O.
r-•1 •á3 W 4► vi C1-1N3 C
C7) W
C10•4.1E
0•4
W N t0
KD W -rl > C KO C (0 r-1 •
a e r-i Y •CO C KD >• tW C r-i 0 N O) >• 3 (0 .O W 0 0) E • 4.0 0)
K0 •••
:3 09
tA W tp W T7 t9 >• O.0 L•0 0 E C i+ N KD 4+ Y:0 0 C 030)Lr-I LY 0 KD 0KO a > W 4-•
yo 4) >
•d L m .o e W
N á0 -rl ~ • L. K0 .i0►
4+ C 4-' E
N m L
C 0
L 0 :0 Y .Y C
3 <0
i
. .0 0 Y 0)
tl) 0 N
• 4.0 N ~ W
4-O+ L. C > C4) 0 Y 4.r fN 0 L •01 t
4 ` C •i0+ vi Y 3 C
4-r :O E 4) 0
N W L
9•:0 (0 4+ -0
H.2 •ri Y 0 N •.Y 0)C sW (0 000 3 03 0 W C U) E .2 KO •r1
• 3t7Ka (((D) ®•m ECa)LW 'N
0 6 ~ ~QL 1- rn
1 • L
I v! ri 0 t C l C i+ 1 Kz 4- 0 0 r-f CO v4 (1) L
Z7 KD 4.+ (0 .í) V* .0 •n 04.4>•8 Y4•1 .Q0 -V 00 'C O 63r-14+ E L 3> W 3 43 ri •40 N r•4 E íZ.
40+ ~ m 0 ~ W .0
L CO•-Wi C 4 N C 4 • CO
40•• 0 00 N CCC W 0) > L r-i 0 á3 ••i 4+ `á3 0a0tD>•4+ C 04+ r-4 0.01-4 C •ri N N N
r-i E O L r-1 O t3. 0) i+ 00 0 4- a0 r-1 0)•0 0 0 yy 0)Y KO r-I Y 0)
~•C<C BB ~V~ E
•Y • 0Y L-Y L CO .i CO WY 0Y C :00)000) CC3 • .2 0 0)...1 0.40 -Y O E
á0 *CD r4 0 KO Q C W 1-1.2 Q3 L <3; E
-ri r-i KD E vi
N. N • •
:3 N~
i 4+ •r L. I C I L•• r-1 OM CO 43 • KO C iN • 0X (0 (0 -r9 (0 4+ 11 •r-) vi •ri 00 NC/ >• 03 L 4•0 C (0 f0 r-I E iF) ++ C C (0•03 W 0 W 0 :0 >.00 t0 44 CD L 0 L W- L rn.C . tO • 4.r W -00 :0
\,QJHO •ft ~ C®ll W
t4 4V
1 ~ ® R1 CE r-1"0>Cfl® W •vi 4+ C X
•0 W 0 O r0 0 0•011 0 N v4 •(1) C 1....4.14.2"0 4+ •tp L W CO CA 3 O Q) C7) tJ•) •ri N W• K0 `Q) 0 W) E (~a~0 0 WNCWY WW
EE Y.
g 4 QN> °~ 0 r-1r•1 • . t C 0)
C WY L (0 0 0)N L 43 0® 0 7 •ri á1 CO E >. 0:0 t0 A 4-1 .,Y E C .aE E 0) .2 CD 0) L K3 r-I
` 0)C~OI~ Nw4 0;7 6 ~ ®V 0
Ó.~ H •LW. »Y C co ~ NCtNO • C>)OKD.2 0 r-1 •rl 3 KO 0\ 43 3 0 (OL•U•O NON E WO •.C4- •Cf) >0 4+ W > 0) 03 C .)E ID 1 (t) KD CNLM 1).9 CO 4+ N t0 •H CO W W 000.0 •"- Q) L N t/1 C t3) E KD a
~y •0 :O 4+ r-1 to L tl) Cr) 00 .2 ¢
L. L L K0
É N ~ 2) m•O 7.3 141
6 4
1 ++ 4+ O 4+ W
• W
~C) ~ E\ • R 4~ • 41 'COKO N 0 •r•i :O r-I tD L v-I `61\1-11. L10 W 0) L á3 •n CO 0)11-3•••I H 3 t0 r-!
0:O X 4+ X L KO 4+ 43 44 4+ 0 CO Y L (0 0 4+ r-I 4+ 0) . \ 0 C t0 tt) 4+ C C
á1 44 3 O t8 á0
CO td >4.0 m 3 N r-1' Y 0 E CO • 3. C N C 4~+ 6 r C0 ~ • E -~-) C ~ m •
•03.■
.14 .0 t$ KO 0 W ri : C r-i 0 W li$ L. N KO L 4+ ..O •0 CO G® 4 0 .0 0 á) CO 0 .Y (D 1:11 0-1 0) CO >• 03 N >.01 4•
C N 0 C 4) GA-t0 0M( :O r-1 CO 0 CO 3 W 4+ m L t0 E •ri 0.2 0 .0.0 `0E
1 L ~ .0
O NC-ri 4 Ká3 •31 C 0 4+ 4+ W CO r-i CO 4/.2 • W (Ef ® C •ri KV r-i s0 •ri f0 C CA `O C 0.20 N >•Q3Y W N:31)>-.4 0 t0 .0 W r-i 4- •rl U 4.1 •i-! E i+ Y t0 -4 -i 4~•+ x .00 iO ~ C m á)\ tL0 LO-r-~1 so Co .o
m •4+:0•@3
N L C ~ •L E ~ 0
4+ •G O) C C) C r-1•46 4+ C) pp
Y w 0( 11. É ~ ~ 4>~~ c~@ L0. (NI ;)
M ›..C141)%0 ••
1 •0 W 4-r C ts (0 s+ .Y Y
C~ C
vi N-0 i+
:3 3` L O ri L (A CO • >..E .t-1:0
-a c0 0vi 0..0 C) Cl-. • v-14.0 N > H 4+ 3...2 r-1 tD W W v-) W vi - N •~ 4 L 4+ W 3 0-I >.-i CO c 00
-ri m Kp
4+ KO C 01 4-+ ® E 14 0-1 N CA•W H t0 .0 0 ri r-1
W (0 0) r-1 W Kt) ti) N 0 8-4 O N •ri • 0 *ID -011) E tD >...44 Y 0) -(3b0 C 4+ C > W `O tl 0) ri 4.+ ti3 0).4 O 0)K4) 4+ ax •r-)`(O LK) `C43 > NM W t0 W A) •r-9 O W-r-1 •84 >•Y .0 Y r-1 4- CO CA`O .3E .Q C =0 4+ N W 0 4+
0 4+ t0 Y:O.O 1-4 (13 a .2 0 4+ (1).2 4+ Y vi S KI) O vi N >• W v1 104ri N Ci)ELOC •.CN0KOW t0O4)4+44)C0-10LC A r'-3 E r-1 > (ry 03 Y KO N CO
0 W -~! > C ~ N ?~► 4 Y L C3) 0) .0) C)3 4+ S v-)
N`W 0 0 01 Ci)06H`á3 N <C00E`0Ea■ n-lQ0
1 C 1
(Ó 1 E r4-11 N
H 0 0944 0
4+ \ C +^r•Y03 • x 0 E
4+ s5 C r: L á1 i+ vi N 0 N W Ed:O 4+ 0
.20-1
>• 011•03:3 ál
~ ~~ r~i~ :0 1 0 V (13 Y W 4+C Y
L .y . C
• >41)..2 Cf) C 0 KO
4+ W ,X t0 N 0 ?•v! C Z7 S0 > C COvi CL N ON á1O0 ~1 N(00)03 .Ytt1.C(6OW •
-ri >0--1 `N @) Q><CCOEL
l r m - • s .Y WO 0 0 tif t0L0)Y N Y C `CO 4)C CO CKOW E3 • 3Q)•t8 E mH EKO4+ E (A 0
W L •EO (0 .413.2 03aiCO N N Y
4•0 i+ áE 1 0.0 ~C N C L > ri a-1 CA C 0 áA L•C4 N vi m N KO 0 0) 0)4+ 4- 010) NC .3¢ 0 co 0
"-V . 3m..Y010).~L 4) L :O0C(0•0E • 4'C1)>.$.. ,--1 •
KD E C ál W t3f Q C -n3 03.2 Oa-13 as 1:)...v t0 C3)Y r°i W c -,i • 41 .433.0H O404-'N W r-1 O) 4+ L •41 :Q • CO L 4- á1
40.2 Co t7 to
"O0 N N01 NN C 3>. W W KO t0 tD
I- r-40W >E#)O..G
1 / t0 1 •:3
0"0 0 1 • •sf Ct) `0 -ri > 4-1 Y 0 0
:003r-t 41 -ri N C.-1 v-3:3.0 ED 63
~ (0 N N ~ •á • ~ Y ~~ -
0
e t0 0Y r-1 C C • 4+ 4+ t0 :3 t3) 4+ ® N 0 C L Cn(ő LO r-iK0 :O :3 .0 g) 4+ m •r-) ...2 14% 1)1-44,1) 4+ íD v -a -á0 N -.~. W N 40m > CA C r-i
03 N r-i 1-1 3
•4) CO 41 -n 4.1 4+ E :O>.04)
.~ C 4---9Y tö 0 0 0.0 4+ >• W 4+ • 0-1 N m CV m00N KU V vi L 4+ 0) 0 > 0 W40r-I >. • 00 r-i KO Kfl 4+ O C ta C ~ L ti r-i =7 L W
0•000 •O.0 Q 4+ •ry.~G 4- Q aC r-L
l • O)
3(Wt) É 4.0`t0 Q
HO Y
O C 1 N 3 0)N C3.16 CO Uf 4•r4) >. t}i 4 ■ L I C.C :0 CD 030-4 N N 0
m:0 C04+ 4 4.0 .aC
O CO3-i • t0 `al KD
WviCOW `41 t0•43 (Á ..2 CA Q)r-4 O V M.63.61 KO CO N :3 W .Y •(0 O • 9-CC W Wtl) 003 03r-1`á3 N 0 -0)0 4+ O •n 0) N Z7 N
17r~ @ C)QO
1 1 KI)
N O Q C 4•
•ri Y 0 0 4. tti •0-4.0
C r-I 0 0 (13 `Q) (0 .torn-t-),--1 .C) `N 0 W
C 0)Y N .Ct .i) 0)103
9 3'X44- ~
rI á3
N (1) N v4 KO4- 00i4 (OW N v4 0 -0 >• .iL CO :3 0 . `4) 1H CO v-) C `0► 4+ W H Y W E 4+- .5d .0 .!~ •4) ® - •
A r°4 0).2 0.0 4+ CO N : Y Q4 D ~ W ~r ~ + >. -1 4.• 4-0
~ 4-0r cH 00 C N\- a C U~ N i r-i m •43 r-I 0 4+ • .S)
: l • O ~ 4+ .74 v4.0 ® `N
-r1
W C 4+ N MC 4.0 .0 CO `Q) N •O CO (010 0) N i+ 44.0 E 0) r-1 i+ ,-t Y W 40 0 KO O 61.44 0 O L L r•4 -r9 (0 Y 4- -ri C O(0 4+ t0 •••O tD C (0 .0 (0 .)G Y 43 >► 43 .Y >► 3 .M L
.0 CO C CI14- C C E C W <i á0Q 3KD 3 \Y O)EcbE<EÉ4E44
1
i W i+ I *0 ,03
. 0
1 40+ / 4 41 69 m
S)000):O L. L. N
.a = •r4 1E 0 tö , s-i (1)
'AS r-1 :Z 4+ 4•+ t3
.Y • 0 E 03 44 .0 (0 C 0 vi 4+ 0) W JC art 4+ C3 4+ td en .)G a 0)d)O:3 i 4•+ Q 3
r0/m W ~ WtÍ) ~ i•
ea - + E m •00N 4+L
COWvt Cn>► WtOO L•d .0 v-1 Wr-I .--i L r••1 a •t0 .O i+KD O 113 0+t0 O E O :O i+ CO -CM N C W
N .DS 44 -N i~+ C• W Á U
0000:00O3Y - !O W • 4 W Y r--OL
0 12 M 6 •
>. `Q3 FW 0) Ye
N W 1 43 C `o 48 gFd Q) W CO
KO N -C N 3V.., e 4+ O ID .CCC(AtllE N CLN KD OKOLy) v1W® •áe 0 2 > NO •+oQ 4p6 En.>
A t
ak
ar é
ko
sság
fo
nto
ss
ága
.
• H H ~
• H ~
• ~
• ~ H
• H H H
• H H H
2.sz. mell
ékle
t
kiválaszto
tt tém
ába
n ismerete
1 1 O 1 •Q) (0 0
46/
-0 4-I-1 Q) r-4 W
41) 4.0
CO KI) to U) r-i r-I t;) U •O O 0,0.2 E 0.2r:0 C)x'O L N 4+:0 3 C N x S C) O E L 0 O
K00 >L Q. L 0)•C)
• H
Q) 1
6 x 1 v0- L x ~.2t
E(1) L
x C > C•03 ,C
> r-
• O
i Q) O O ~ CO C3 0 •Q) 4+ 40'0 4-+ L
-C) (OHM CO •(0 0 r-i 0 (1) r-1 •
Q) x•C3 44 .2t KO C 4+ • E r-i CD 0 r4 C) 0) L C)
•00 00.100.0•03E V- 0 N•ri Q) N L Ns-4
•si •rl N -ri -rl :0 O Q »(1) ».2C Q 0)
ALAPISMERETEK
relések ős
mé-
ELEKTR
ONIKAI
Ele
ktrom
os s
ze-
1 to 1 É 4+ N N Q) 4+ :O -rt .-( 0.0 > x s-1 N C (S) 10):0 0 C 'r-•) 0 r-t•0K0 4+ :3 I 0 •
•K11xtOK0 to H L .013 ir
, •r7x ~C-:OSri CO 0 0 r^i •a7
7.4 C 1-3K3 0") (0 •Q) WO 00 • 4+ (3)r-1 N N •rl
•0 CO (3 •ri tO Qtn4+en> N
C 1 n-1 •
•tö N N. • •r-7 0 4+ ;L
N CS) O •si 0•0 4+ Ox C)
4+
•(0 0 ri LO N•W
• OCO K- > .x 0 •r-) .
.-i •~ (3)0-01 L O •G) (3 O r-1 0 4• x 3 4+ co 4+ 4+ -si > :0 > O)x 4+ r-t Q C~~ .~
Nézet i
ábr
ázolás.
zolás. Metsze-
ti
ábr
ázolás.
Mér
etm
egadás.
• H H H >
SZAPO
RITÁS
•ri 1 co O r-i •Q) 1
I E 4+ as •Q) r-1 • 004+ C0 CE
O Ó~ ® 0 7 > N ~~
0 v- 4+ 0 N.2 .Sa 0 :'► 0 •fJ art '0 '03 O•.0 E C O
N x Z7 L .;.. r-t f'3 r-4 • • (ö (0 •
• •N r) 0 r-01
03 ..0 CO 007) O 4W-r ~ • Ó N 0 ~
> O L O Q) 0CD 4-0 L •Cö co co E •r7 1-i L >•••i f3 -si •0 KO C N CO CL
G.C:: 4+ar-1 Q) 0 O> O C CO C3 •sU 0 0 L•O V- ,C E ri Ki) co
r-i > N O r-i C7)KD r-I O r-i .C) (D (ö r-1 cD 1) Kl) .2: 0-1 0 4+ tö N:O N
NQ) C E C O KO 8-1 •r7 ~ r7r-i •r-4 4i
¢ N E < < (7):OQ 4-• OOC ii L L
K0 1 4+ 0 O 44
ÓÓON I •á ~ N N N • K1) r-i 0 • :3 (0
■ ű C O t7 0W- :0 L O • -i r-t > 0 r-t N
L:0=3 'CD E
• •O .-i r- () ~ N ~ 1-i 4•1 0 0•(D 4.+ 0)"0 •
i 4•* N4+ •ClO.2O H 4-0 0C f300> SCO
ct3 N KD O E 4+ co •-i C KD N •Q) -r-)•R) r-i (D •Q) O •• *rl N O Cü. CO N4•+NO "CO E 4+ C3 ri .2 0 4 r-) 0 L 0 •01
•cD
CS .0 R):O ~ CL r`-I 'COS 0
I 1 L KO •ri I 1 I. I
•3) *I4+0) 100L M 0 40 -rl 0 E N•O • .~ :O r-I N 0 4•14a •rt O r3
4sNOsi- O 0 ~ L co r•• O
I ~ +
• •0 ~ x 0 •0 4+•O O •~O C3
H Ó ~ (OZ. ~ tON N4~•s •30 E 0 O :3 • 4+ O•(pvtr-! L O 4+ .-t +4• Q) .r-i Ki) L Q) CO Q) x
TJ O O 0,2 .0 0.3C N O •04 -,4K? N•0 ID t0 `CO C.Y Q) N .2Cr-IQ)L r-i 0C3>0r) -rtcD0 0 0 ~ 0 4+ N>0)O (/) 4+ L :0 E L -7-1 O OW L
o » N r-i 1 0ö 1 1 N (00:30N0.2C • KOOOLNOCtO -r10 LyL) :O 01+ O> 03 (0 4+ .0 N •.Y •N N 0) r-1 •(0 0 •0 0.0 <0-4 0 L -0 O 46 •
•űi •t0 > r~ H 4-1 C O Q •.3Cv4+ 40 -1 0
~ m 1
t ON O (0 *A1) NN (A 0 •.0 r-1 r-i Q,. (U 0 x U) 0 &I 03 O0•0O NOL O KO x• N :0 x •(0 • CO N •Q) r•1 r-i 0 ü Q. •r-)r-i 4+ r-1 >eV, 4+ •+n
•0 O O (rJ 0 •r1 •rt CO 0) C) 0 <r-1 .20-4 L L 4+ b x W L Q9-
•r1 1 0• • 0 O I L.!] 'KO •40) E
0) :O `GI r-4 > O N-V 000)L O E(0Oa) 0)4+
O V ü •ct) .Y CD L Gt. o.. 4+ • 0 0 •tQ •tD co -ri r-1 r-1
xx 0 r~ v •ri N~
:-1 L.2 0 '••03) (0 H 4+ Q) .--) CO .SC O .ta u CO 0 > Q) ~ ~ •Nx`GS N
r'-1 v",) Q) ri O 0 0 Q)>EzON(D•O
r4Q) Nv")> x N (p r-4 ■ ö O Q L (O L L Or1
41 di t 4.0 O L.2(O O .Y
N ~ ~N O r .Y -01 • ON r0•( . 04 co O..Y LN( O 4 OE 0 ® -O CO Q) 0 'CO 'dfl -p E •30,C.3GL00 • O .O Ó L U CO.(Oa~W > tO G
.ia 0•.2C 0 C7) r-i N .Y .,.i •:3•41x0,C0000O (D
1 L.1"-i0>► 0 EN x (-i (t) O L. r-1 • 0.2 CO "r7 •rj >NN00.2 ••00Q)c0 C
O`(0 > 0)0-3.1x N > L >. L c0 C 0 Ka r-t a--):O ü 0).0 0 0 K0 0 m C) N-e•1 0 Id! •O C3 4+ N ü•s-) fY U)
• •rt 1 1 1 .2
1 I N•0 i •0 •0 0 x C 1 -co K0 4-• Kö .26 13 0 Q) 3 OWxni L ID 0 r-( 8 0 -0 N .Ct vi < 0-4 0.2 r-i C)0 44 (D 0%0 4+ •O c a3 0 0 0.4+ .0 •Q) 0•r4 0 C • -0 S C3 0 C) x e'40-1 ('J 0>K0 Q) O
r-lN a:3W n t7sOO E >O N0 0 •0 •O •
1- 1 .2
8 -1 m 0 • N 4+vi c14
> 0) O :31-4 0 :3 > O >• CO O N O t13 CO > ír•O L4+ •~~CKUx 0 x •:1) >KO L 4+ 0 O C O W'2 CO > O 0 L > r-i x C ttt • KD O 0 r-1 KO (0 -si 4+ L .0 '>
r44+ W N . 1-4x 4+ LC313) 04. KO C) 9-1K0 Q) O 0 Q? :0 CO N Q) tD xr-1 N > CO N CbL ü 0i--4+
1 • 1 i 0 -Y •J .4.4 CL1-1 Q) •07 (A •(0 E 0 •N 00 0-1 C) •tD tia nQ ® •F+ Ó • C S
O •rr,ij r-4 co
~ • 0
N 0K0 0)0 +-1 (0 •O • •Q 0)K3 •.-3 O 0(Or10L30 C 'CO •0 KO co :0 Cl) C7)ri O N 4+ co •G) > CD 04+4+ •4.+
E ri
•r-iOL - •tp 0 -+4 0.r4 L O N
O C1 E Kt) Kl) O •c1t > Kö x 4+ E s-1 C E N 4+
~Q)OLC3 > •p Ér-Hi
I -.i I I 1 N O x 1 4+ p,
x O K0 .S? (0 `Y •:"-3 N ri •0 .4a O CO
N O r-ol a-i E •ON É L
0.. L :°7 0 • O L L 0
4+ • r-i 0 N 4+ •03 r@ Q) 0 4+ r-i L 0 0 •
N 4~•+ 0 > 0 •cD
ri 0 > W ü
~ KUL 0 0 . N ca ..V 09- I
004+:0 E W • 0 ••00-4 N N 0 O 0) -r1 •
0 .i r•1 Kö :0 •-) •a) • -co I I r-1 a O LOSxr-1 44 (0 LC.0O •0 "0 13 N 4 0 CO (0 0 It -r1 •a) N N O .0 0> •0 •;.) 0 4+ s-i C) 4.4 O 0 E .0 0 r-1CLx 0 0 •r4
L O
> •L ~ Q 0 c •a) O M. C). V
E r-I L • 0 0 0
Q) CD KO 0-2 • L (3 fi) H 0 O •3)
4+ONN000 x H `CI Ki)0-Y
13 0 0 CI. Q)4+ co co H 4+ •0=0
■ 0>>.4A •G) co Kö 4+ > C) CO r4 r-i
CO L ri C7) C3r1 •rt 4+ (3 4+ 40 0 0
1 Kö x 4+ KO 1 i 1
0 CELL ..-1 •(tt •(l) > 0 Q) L
r•I MO) 4+0 x m co U 0 O. 0) 0..0 N
Orá co
C ..V 74 :0 CO K1) Q) x V 03 > >K0 Ca -V :O C E • >00 C•a)a0ű3•r, 0) > 0) O L KA :O •Q) 0 0 0 C • 4+ K1) 0 •
Z7 NC)al ü0 r•1 O (0 4+ .:L O O 74 •RI r-t `(D tO KO N'0 N •rnE 4+
1 4+
0 r-
•
0í • 1 C•(0Cf •0 Q) O 0).0 -rt • U > '0 0'0 O 0) •r`> N 4. 7-7.2 C)
s0Í > a`~ O
E
3 O)•rt E G.2 4• c0 0 •0 0
EK0 0 > 0)t0 4+ K!) :O C c0 4+ O 4+ C KI) E 0 4+ 0 0)> td > N > •c) :0 4+ 'ID 0)OC • 0
•• L CVO N 0
> v4 -rt E ri 0 0
0 ~C 0) V :N N 17 V
i
I r,1 `L) C) • •m 0 : ~i O vi 8) 0 Kt) Q) x 0 Ka N O•r7•ri 0 0 0 ri 0 O
r-) S .03 Q] t0 L •r) • 0 • 0•0 Nx L. e3) I 0
-`r. L 003 C30 Ex •O:0 0 0 p) E.0 E 0 CO Q. E N O ri a4 O C7) E O E .Y 004+(3=L•0) O'0.00
r-) C.Y. 40•10 O r•i r-1 r-t Cl) 0 e
0 tix-i • r-~( 0 N `CO t0 r•i
-rt 0 Q) x :3 44 •O N O L •a.+ONLL:O(0 :0 C 041 0+3 0:0..t3.17 ü
• 0 O •0 N 0 > L 0 4+
x •0 .O OxKU C Cl. W 4+ •01U G) O)N •rl E > Q N :3 E r+- E :O (3 `O .Y .S) -ri L L O CS)
0-1 Q)0-1.2 4+ 0 CO • O 0 0 (D L L 0 C (1) 0 -ri CO L (D :3 t0 44 r-1 N (D •03 N C >
•Q L 01-4 4+ O Ki) •Q O)r-1 W 0 0 4+ A a) 0)
Rész
foga
lom
M 6
dsz e
rtan
3 m
egj e
gyzé
s Te
vék
eny
ség
Ala
pfo
ga
lom
mell
ékle
t
• N 0)
M
A z á
rt é
ram
kör
a
, m •,
tt *•4 ~ e~t ~ N
1 ~e ~ 1 C e-1 N 0 r-1 (s 0) 09 • •-1 tO r-1 0)•r•) O L CO CO > 3•1 tp .O 0) 0 r-1 tD >> C) C r-1 w * > •(0 G} 4+ KW w- (D > •@) r-1 tA O O ak KO • Of t--f C) W • N > .0) r+i 0.a > (t) 9.1 E (1) 4•1 •(O :O CO O C 0) 0) 'CO CO 0) 0 •r1 V ü) tO -(O 4r1 L L•r1 E 0 EE ..V 10 '40 0 Cl).0 • 00:41)
L. L 0)`E0 ® N O .O r-1 •ri •Eü 1 7 E C C N11 CO N •A KO •113 N 40 0) L 40 C) O)r-i Q1 •
(O Á
L. L. N r-i 0: 4± 0) 4-e O •(D y) t .14 .t 0 0)
N •rt ri 011 ..V `0) L 0-4 C 011 N31 60 (!) 0) N W N 03 Kil >`O CO m N •4) N E 4•/ r••) 0) NI) 0) ND •r4 CO
e-1 r-1 •!II ■ r=1 t0 74 0) @) O r-1 L 4.3 •• 03 CO CO • r-1 0 0) H Y 91 0) .at > +C •€ .0 4.1 0) 44 > CL > 4+ KO 01) 0) :O -t ~ 0) r-t CO 0 0 C vD r♦ L 006 E •8"1 C •6) N O) 1.. •r.1 r-t r-1 0 i+ L 64 O 0) 0)
r-1 r-i K91 r-i 0) N N Q3 01) :0 4+ 0) 0) 4+- +ri •CD ...V •r4 N E • lO 0) r^1 0) `QO 0 m E .Y CO 4- 4+ 00 011 0) N 0 .aE CO CO CO 4+ > K0 > •-i ® 4+ 0) Ea Ec K0 E 41 0) CO CO • 0) vi -0 N tO NW) •rl .0 0 O. .te CO O.0 44.0 N G) E `íO N s. •• 0) 4+ N r-i > r-4 r•-1 tO CO L 4•+ 03 r-i e-t > L. r• i+ 0) N 0a 0) 00 •r4 0 0) N L 4.4 •M 0) C 00 .ii! 4+ 0 0) •r1 :7 b W BE O. N 4+ 0) 4- JIiJ3 m 0) N
E•rfi 4- O rl E 4? L. EB N 0) h ~~c®nc s{~~m ¢ cD ~ 4r.Ll. ~W •0r)1`t~ d.~ s r-~i
1 v i • • 5.-4 t0 K41 !w W • Q) 00 i I •rÍ W ll,l1'-1 .. e-4 .•0) i 1 K0 C tfl W 0) 1 • CO KD > K!) 4.+ •sO 01) (0 6 •íO 44 K01 `0) ND KI) .0 44 .~C 'CO N O C • tA N W r-'1 • 0 •rt 41 W 0) 4+ W N NNC •r1 O N •rt W• N N CO 'CO Cb 0 C CO • L > N O W 0) tJ 01) 03 0) Q ~) 0) 0) 0 4+ KU CI) O W 0) A+ •Q1 L> (p 40 CO W E KO 4.• O. > >•r4 L O KO >• 01 KO > 93 `01 Q3 N 4 40 40 ~ .0 CO O N 00 N L r-1 r-i 0)• C '01 r-t E. 4+ 4+
.0 L. 4+ O tb W 4, `0D N >. L Ct >, ~ 0) an 0)1.) m N ra •00 0 0) N 1 r-1 K.e1 N L Ki} 'el N 00 > 07) 4+ > 1--1 4+ .fl 'CI 40 W (i) O .£) i+i • N ti) •
0 N 0 (0 .Y r-1 r-i L7) 07) O .I-®0) 0) O N Kt) &5 C9 91 = 0 W CO 0) st M,- .St > `O O r-•i •0) tn 01) +1- 0) C) R- W .aC N E= r-1 N..0 0 N 0) Gf 4+1 y► (0
L, 03 (0 r-4 fi) KO > Ol I r- ) 4+ K11 0:1 G) 011 4) 0 4) ~ 00 r3)Nli C) 1:p r-401 000 G) 1-1 Nu :r0 00 0) On » W .at •r,ri C 4+ W N F'3 O 4+ CO .Y 4•+ O W O. N CA 4+ C •r1 CD OH `CO 0. ;D r-t 003 •rt 0) •0) 0 4+ 4- •r1 >...Y. E CO ü 01 0 :O = C}) • 07:1 E 011 O r-1 `0) C .4-► d) .O 09 r-i 4+ r-i N 1 E C t0 04 0) • EL.Y CO .3C .Y 0) L m .D 0) 0 Ci)•O O 13 07).11 .Y CD r•Í 0) CO KO (O r-1 L 0 1-4 00 :0 lD m `(!i m 0 O .JL C) 0) W 0) 0) J KD 14 •R1 i+ 0) (fl •rt N
0) •0O 00 .aC 00 Q1) SLY c•00 N@ W E 0 • •rt O 91 EE 0) C N N 10. L Oi W t0 4-e .`-,r 0 0 x `0p 00 L 00) C •0) O. m CO E~ > CO S L. ~ O 0) L. •r4 N m N 0D 0F) (I) E :O r-1 .at ~ 0l! ND •O KO N 03 CO 0) 131 N .! 1:1 0 `0) r-i E .Y 00 .Y :0 0) 037 .3G K0 N0 011 L 00 0) 0 E .aC 4.1 00 E x 0) 44 •r4 > g1 N 0 ~•r•i ,0 C ~ mi KD L N :O L L• E N 0O r•4 Nlt tC1 r-1 L C 0-i) C CO 4+. (D i `y 0) ..Y. C N r•1 4+ 10 .X O.at tO 0 0) CO ..Y r-1 N r-1 e-'t 0) 0) (O .0 01 •rl O) .0 N 4+ 0) N :O (0 á) 0) > `O .S E N N .Gt e-4 0) •O 01)D .t3 c L. 4.1 ..0 > 0á) -O '0O 0O CO 0) O C r-! > N CO N 6:- CO ti0 CN t;, r-t C >r-1 '0 O 0 011 N 0 (t) N 4+ • W N O 1 •3 00 K(1 0S) CO N Kö L 'O :O •rl 'CO Oi•(O O L 0i) N `0) tp 4-1 `0) 0!) 01 r-4 W KO 0) 0:4 L •c1G •W 07) > 01 H ía.'•EO •~ ~ ..ld > tA W .0 Si o. C.i W z la M N ~.. .0 0.N0 r-1 •j r1 .Qy
E i O H I tO zO O W •r1 0) E CA 071 0 1 fO KD •C .. CO I 0 C C V O `O Ki) 4+ c
•031 N 4+ L 0 051 C1. co N r-1 -r4 0) E rl E ~ CO N +• •rl 0)•0k) 0) 0 01 0 0 0) r-1 C i+
N=41.100 C CO 00 -rl L...Y .0 N C) U .Y O. > E r•4 0) C "CD e-4 U r-•1 0) N11 `CO E6 011 O 0 W 0) N t0 (O r1 L. KO 03 3+ •r4 L- 00 Q3 `O (O N r-t r-i 0 L 4+ .ar 0) 4+ Kd 001 is (0 • >. 4• C7) .Y KO ONO KO C C N
• L C) O 01) 0) L MT JC `43 Ni) `03 t0 ® 4+ KO G) .X 07)•0) C á? i:► 01) CO CO Cf) C) vi 0 •+ I C •rt •rt t) 01 •• .* 0-1.4 0 A 44 .0 .~t G) 3f L 4•1 N L i0 c0 :O 0O 17M r-•t CO E 4) 0 031 .. r.. 0 t0 CO CO E I Kii 'CO CO 4+ N
.aG O. fa L •St) .3C '004)0 EL 4+ 0) ii >Y •O 00 • t0 L •Cy L, L. L 00 O O O •0D i+ >. CO 1 1 0)) r-1 N 4) 0) CO r-! i+ O C W •r1 0) ~ :~ 0ii 0) O O N (1) r-'l r 4 .Y 0. 0 K)) (d 0) 0) 0 N C N .x 0) E K0) •0!1 `N ri >. W W r-i N r-i "CO L. L C> L 0 E r-1 •r4 3 N .Y •r! 0) E5 0 E 4- O. 03) 0. 0 Ea O 0) N0 0 N N e-1 L e-1 N 0) m 4+ N CO Fr 0) E CO C`030000) ri O 0 K1) 4+ •(U 0) 03) ..)t CO ND N n.1 'CO 0 CO 0. E .y; 0).0)4'4'.'G)' Z.2 •03 CO K1E 0) •r4 0) > C 0 .m 03) W 0) S) >0•4 O. fN 0).0 O 44 41 (O N 0) 4- 00 L 0O 03 L-. W >+ 011
r-1 0. 0) '•Q) •• 0 4+ r-i •A U.O G) 0 .0 :0 » e-i •rl :3 (Í) •4) `01 'CO 0 CO e-4 0 03 0) L W-V .aL N 00 tl) ri L- 03 C) rl > CO C CO 0) E r-1 .v `h JL •C) (1) C 011 N Gi. 0) N .)C L L. L 0 T .0 •al L•r4 L C8 EE cO 0) 4+ r-) 09) N11 "CO `C) m ~ 0Z C) x U O 0 t!) > KO .Y C1. L C CO O)~E •ri •C) "Cl
•iF) G) K1) 50 4+ Kn •ri N CO 0» ® •O O K4 (0 01) Q L12 KO W •á3 L. `Ci) co aO 4+ N r-~i 00 N 4.0 O) (U L CO .Y ID 0."0 "CO (1) E N1).0)0) 4+ O 0) ZI E3 N •r1 r-Í 4+ 4+ •• r4 ® r-+1 L ri •rd .Y N > 44 (1) O..)E `LLI > Z 4.1 KO 0.10 'al ta L 1-1 (0) K6 10 tO 9r1 C) 0.40 .at: I 44 (0 0) ts) •r1 W (!7 0 0 v 4+ Cl) KD th• 4• `Ci3 N 0 L N7 .0 00 .Y co N 0) `0!1 L N Et 0)r-1 .. Y CO 4+ L (#) :O CO C `0 i-4 (.. 0) of r••1 ^O .3t •r1 • -SL L L. .`+ '00 L 0 1 >► {» 0 (U 04 0E1 r'a -10 0) :f) N 00 N tO 4• G) 4+ :0 (0 CO •(0 O so E8 cü •r1 `01 E N A 0$ 4+ (1) KO 50 .Y r-4 4+'0) W C tO I r-1 CO L. ri •G) E .74 •rl ri 01 4+ C2. 4 N tn 0)} i+ 0) > CD 0) ..v 0) L W 07) L. cC E 0) E (O (O ot-1 :O Oic (A co •r! r-1 4-r O 0 0i >. >. 0D N L O •O KD E: c0 01 CO 07; 0 C •01 E •1•1 N >(e 0) E5 03) 0)1 @ > KO N 0 011 fw. 417 O E L 0}) 0 r-1 E 0) r-1 r-( 0. W KO 0 4+ S1 C 0) 0O)'0 &i KI) L N0 .00 to r4 L. L. L (,t ri C M N •r-1 91 r1 E á1 0) Q1 h~.. .)6 KO 4 4- 4+ tA 433 4.. •1•+• m CO EE G) 0) E 0) > N N L 0) 0) 0) O r-1 N 13 r-t 0) ..0 r-i 01) 09 0) L ® N 1•• •N N~ L. O ((~~ C3) Q) L L KD 0) ,,.1 :O co 0) N •r1 C C C
`+Z > 0!) `Q (1) L3. `Q LL H < `<í •Q .4 > 033 .Nk W > Cl) > W W W 1 Eé
L K01
4+ L K0i • N
:0
. • H
• H H
H H H
> > > •
• • H
H H
> > H I •
1 ri 1 ++ C CO O aO •• •rl •ri N O N •
-1E .0 1--1 0.1-i .0 :3 .0 .49 i.+ (II C O. Ó CO C ~ Cl) 40 N -Co 0 Y :a • r7~ 64.00 04-00 M
r-i sa .0 IZ. 0 r-1 ++ CC * 0'O R► N S) as Co L r-I as N .1t r-1 m '(o .Si .0 :O N O 0 •ri (+0 >•4-$ .0
2~~~~L
:0Ó r-ir-1 0) L. • i.+
>. 0 O O. CD O `010 :0
0) 0-1 4 Ns i a Y ~ O -(i 1.-4
i~ 1-1 Q.• r r-i
ir i+ r-i N N r-4 (0 2 C .G NOC r-i L:3LC(1)ti r-i 0 > O 0A•0 N :3 r-1 \`N O N 0 '0) r I :0 0-1 0 i+ • •rl r-i
:0 Co 44.02 C0 (A 0'0 CO Co .0 Y .0 `@ '8) CO > i•r •r7 i•+
i-r NM O ~ `O • 0 Ó0N•r1
~ C CoL N ~ a N.0-4 .1 ~ mr~
<0>M 1 1 I t i f
e-4m •ri .f.4i ~t .0 s+ tA
~ N N O. t N r-IN
O • i4 N •r-) O N r-1 (0 •Cö 03 Co > 0 N O r-i '01 L •r1 :O Q ~ - ~ rf v•t •rd ~ •• .2 Y
• N É Ó N 0 r-i r•1 10+
`0 CO ~ Y L N r- 4.. N
(ti r-a =O CO N • O 0 ~ :3 r4 Y :3 CO S) r-1
0Y ~á CO •
L. - ~ m ~
Co. N á~ ~ - Ó0i• r4 N
i.Q3 L ela O. L >• > 'ri r-i (A
23) Q ~ ~ O.
Ó` - ir
•r1 . ++
Léts
zat 3
, ábr
ázoiés
4a ++ N CO O
H
I • .aE •Ó C :3 I
'(0 i+ .0 CO •• L r-••I W ++ • ++ a) 0) co 0 0
~ aNi 'Ó 0) ~ r-1 ~ m
1.0 0 i+'0 •r1 lb O>• O U r-•I •r1 N ' 0) r-1
~N >'~ ~ N '4 Cr CoU Y Ó O +. váL .V Y r-1 +-1 'O O 0 •0N4' E r-1 \.0 0 vi
mY
r-1 .O 3 sO
N •i,
O
0
~ .
i
CO
3
-1
E
•O•\.E ~ C CO `03 E r-1 O r-i •
m G 14-lt. m1 J (A N 1-1 S3 li i?
O •6) ID -V.0 C U•) 0):3 1... .2 . ~É~~
N ~ ~ Y ~ O ~ M i.+
S3 ® r-i •ri (U O 1-1 CA N• r-t 0) O 0-1 0 G. O V) •ri '0) N r'•-1 N 0 O 0)13'W Y tO S E 0 Q> i+
1 • I (p I m
.M0 0
0 (41 'O r-i 1
[l. t 1 •n N'N ' I '0)L'O CO 01.03 N >-i+ ••:O .)E 'm Y L .X .0 Uf . •7 . `CO •r• CO Y
+
E4412. '~A .~•• Y x
O 0`N `CO Na) i+ C
N. O O •n i+ .el N N •-•t N -r-) C i+ i+ • N m•r1 U)
Vi 'G~ CO -It L C
m `(D N COO L i+ tO Q i+ r-I 6 O o,i L. •r) N N CO vi E C 0 O r-i r-1 .~C `R1
LL.~
.2-as vi O. O O 0 ++ (0 40 r•i N
N m 1 -1 CO L
'W •Y 0 >...0r-1 (ü b
cO r-t r-1 r-I •e•1 r-1 0 Co C t r-1 Z3 0)`0 •
~ c0 N m 0N
'tp N i• 3i • 0) sU CO N 0! a+ COO.0
aa CO 'O i:■ "0) i+ O O r-•I '0 r-i +• '0 O'0) tE i+ r-i i+ -V .r-4N0 0044 t{) N N to C r-t • 0 r-1 :3 CO N r7.)G •ri N i.. N :3 iR I-I rt`00 ++0 L000.Y ++ c '00 >4•® (t) e 03 •ri 0•40'0 L N (0 ••(ii É•1+ r•-i r-! r•a ~7 a `@ CL.aE N 0.le >. N •r•30-1 0 O r-i 0 i+ >► +ri i:• '0) 03 0 01b0'0 0) Co O. N N 0 •rL (7)r-4 m+i C >. > 1-1 r-I L i+ (0 0-4 CO • •s-sT,i co O. (O O N yy'N or-s 0 O'0 ~ r-i O 0 0 m O:0
'Lf >.0 U 4L N W O L- N i (101• :0 01L ® N
Y m O N
.0 .c O. al sa .O N ++
~ ~ ~~ N r-I 0.10 r•i 0
a-i 0 C 'O +■ (g N 'Ri
> 0) 0 2 .0 Y r-I 0 r-1 (0 Y r-1
:OQ A .0 0 'E4 OON((3E 0) 0 ++++
'.CO) •((i i+ CO U3 L>.r-1 O ++ N i+ O 40 N 0 0 (0 0 Y U'(0 a) 0) L L 0) •'m (1} N N •n t Co m .0 0 3 i+ '0 '0 413 :0 0 m L- N b) •41) 0 I t i+ 1-4 0(O C i+ .0 2 i+ 0) .Ly NO C C L O. \ N .aC O. • L. `Q C.1 .0 '(0 'N C r-t r-I
(0 6.0 L v'! N a •r1 ct1 O N 0 r1 r-1 r1 ~
:3 CO r-1 ~ OmmRI NOE C 2 rir-l 0) CO r1 :O' r-i
CO N r-1.2 r-1 rn L 03 'a) a) (o U • NCO C to N i:• r-I r1 0 O r•1 >. N U 0) C .t1L '(i? 0)r-i ++ CI CO `d) 0 ++ 40 0 0 O 4- > Ci) a)L0O'003O1La3Q) L•YOi+.0 LLN L. -O '0 :O O Y i•• ..0 r-1 `O - `0 .0 `aI
:O +! C YN.. Co E E`E1i Z .2
Mód
szerta
ni m
egje
gyzés
Tevéke
nys é
gek
Részfogalmak
• • H
H H H H
mell
ékle
t
• N N
és rész
fo
Co
O.
i é, b
ráz
olés ala
E
Q
01 N r C
I I t 1
I 0 U) i
I L N r-~I
I O N Ó O ~ N
C i+ `0) C I I N 3 T O 0 ®..V N E N E 0 CO 0 0 Y N a) E `O .C, r-I r-{ 0'(0 r-) •n CO ri O i•► S• N r-1 t.+ L O•r-) 0 r-1 .X 0 0>4 L (6 CO :0 0 .0
++ O ca 0 as W .SC 44 O E>• 4- r-i .0 i+ L N i+ Q) CO C3) CO • 4+ r-1 0. I. L'0 0) i+ 0) • 0'45 L :O L 0
•m .0 C L N>. O L CO 0• N e CO •i Y'0 E v1 q) i+ 0 N 0 0 MO N3Q O. r-1: E m 00040 m C • aO •ri x •r7 .2 c N r-1 0 C CO I.. 0 `N 0) KO C• Y
-v N ++ m 0 0-1 (3 «t > L o Y o 063 •42 to • Ca. 4.1 r1 m 0 '0 O O 0 +~ O >. L O CO .Y .~ `m M 03 ®'O `0 O .Q 0 E Y s .0 ~ 0
`1 014+ r-i .3e N 0 > m , ..Y 8 NO `0
N +• 0 'O L.
CO N N O (O O >• m CO r-! `O r-I •ri CJ 0) N r-1 0 0,-1 E 4n > ri •r•1 > >. `O 0 .0 03 0 Q O N O >• Q'A) E .0 N r-1 E • • 0) :-•1 `co CO `ta •0 `t#1 L 0 •+-p-i 0 L- (0 0 0) bl N t C i-• 0 'C3 'O 0) >• N N . 4.1 i+ O 3E iá' 0 .`l r-i L. 01 0 CO O '03 .0 Co w `03 44 C co •r7 at 'r-) N O r-i i+ E ai 0 O. L> 1 r-I Y 0 N r-t i+ '0 E m 'W :3 (é) N tfy r-1 0 0 'E
(0 :3 v O '0 0 > i+ 413 O L r-I L 0 >.2 •r-)++ O ri O (f) (f) r-1 •r3•O r•-4 0@ 0-1 N ri O C++ N CO OS C)) C Ai L L 0 Ei a) '4) 3 0'-1 0•1 O,C '(0 tg N O .0 N a4 44 Y S) > 0) L v0 C1 > O 0 -Y (0 •r4 3.0 N*V N 0 N C m 0) 00-1 Of r•-1 at 0 L. -0 CO 94
.Y C 0 r-i 13 i• •r7•Q) N O L (0 L O O 3 C • 1 -1 3C 4.0 ++ 0) • Q. •
> CO C> O 'O f) CO i+ ..r- L• 'O (0 • NNE demo* Y •+'-)`(@ Q) •ri 0
E C i+ -iri L 0) .ac L L L. r-1 O r-1 E Cl) Z3 C v-3 •r•7`0 >. 0 4- 0 Y 0 :3 (if ti) V 0 0 :O 0 0 O r-1 '0) :0 m N (0
•0) CO O O OD N r-i '0 '0 '(0 r-1 >. (0 'á) -0 Z Y$ L. i+ E W E Q i+ 4- U N •~E
i+ .Y •r-) • et L. 0 O N 01 r-4 N W Q) > N < ri
1 O . I
~ ~ ~r ~ ~ © t
r1Ó ÓÓ O É` N m0 IO ~ N - N 0) CO 0) '0 r-1 i+ '0 0• ++ CO I '0 C) 'c) O CO r-) `(ű O JC vD
`0 (tt i+ N U) r-t :0 ri CO 0 r-i .Y =O (O m N O V N ri O'4) r-t +-1
ü!> 00 sct.'E4f0 NN 0'N Y 0)r-1 C 0) ~C N > •r-s In 0) L' 0:3 O 0.x O 2 N 0 E N:0
.S] 4- >. L.. .0 •r-s (0 • L r1 .0 ,
•r1 ,LN- NÓ as at Ir,iN (f1 0 ox
L 0 L N 0 tO i+ N N • N 0 CO CO N Co
~.f.t ~ KO N L. 0) C 0
`O 03 13 CO •+'s U3 2 :3 N O '0 'O `N (t) .s -ti as :O N 403 .>d ~ (® 0 L.. O N e .2 i:+ -as
(0 , ; .aC r4 0 (f) E : _ os32 0 0 N
.._ • (O mi C ra. •.< . ,~. >-:_C .,. . .. ; b .': G r1 N'0 f-t.. ,. 0 O r-t N O .` St N 3 (0 .Lt ri '10 a 0) ö) 4+ N >++ 'C >
00 03 E > '0 L. N . E 13 >0:4 -2 :O 00 >0-1 L WO NM >. •O '0 ¢ 03 N r-! N `L7 C73`N 0 In .yC < co. CJ) ~ N ~ ~ 0 03 C) (A CO Il! .0 +•
i C 1 r•4 L 1 N :0 0 x i 0 1 1 ri .0 G. > O'N
-V_ 0) •>7 Co N • 0'0 N Co
~
tl) ~ r-1m`(0 0L'PJ 0>
0)'Q 0'-1 IO L. 'I- ) iD i+ L. r1
r-i (0 C9. •r1 i+ O
`N .HN~ CO
' Ó r~ 1 N r-i x r-1 , C > C}) 0 'O '01 N O O =0 0 (0 •n.aC '0 N N. .0 U) >•+s N > •r: 'N ir S3 '(1) C 0 .0 • Co L +. 0 N m L XI C L-
NG a3
~ `ÓÉ NE ~ ~ •
N Nr1 -1C CO C O ir ! 1.4 0)
+.+ O > O ++ • 0 i+ - •rl ri :3 60 a) 4•• r^-14•. L. (0 -O O' EQ' 0 4+ i+ N , 0 MO :0 r.-i :.?@ w ..3.) 13 , 0 •:i 'O.(tt . NO '(0:0a0 OONN C• 05 r-1 •nr-1 32 N ri í) 2 E 0) (0•
40Ó Ng Q r •I ~ Q i+ á i')
COÉ a 0-1 :p .S O
véz
la t ra
j zok
'(0 N • '0 CO •-i •r9 N ••
I ara)
-M(00 N m •r1
-It
'0 Co :4* L ~t >. •• o i+
0) (f) r-1 ++•r1 N () i+ C .dt (í) tt) ri O O ~i(A 0 n-3 •r•i vi •ri G '(0 'Ri `t0 C C C o'id r Y Y >• (0 0 r1 Y ri > •
0 0 N.
0 0 o 20 >
N a
L a v Co m a •N o o ac N O .0 i+ ++ >
0 N O. i+ N CO r/ r-i N 0 0 •n N N
v- )N N r-1 0 \2~
•• ....I • i ++ r-1 0) 2 Er7 ö 0 N L. .X>• >• •t0 `O O -1 ++ •41 '03 40
N:3 (0 >►0 3 r-)
C.= O ++ K1 N 0 L
Y N Y
O
LN L
'(
~
~
+ • U)
arc) N 0)r-I E -co Y O O ir N 3 ++ 0 01 `CO N '0 .0 •O £ C C • '0 i+ N .0 3 m (0 L
.0 'a
\ , 1->. 0 C@) •ri `(!) ++ '(0 4+ 4•• 0 C 0'03 r-t .0 T3 'CO 4- '(0 v-4 1 C O'tü >i . L 0 CO tn `(e O >. >..~E Y 0 zO •ri 'ao L N 0 E i•r
N. C)3 8 tA ~ N r7 i+ r•-1 i+ 0 r-•1 (p r•1 4+ I ri r-1 0 > L C .0 N 4 40 L r1 0) O't0 v N 8) L L Y O +ri •r^) . C 0) > 1 C 0 N :~ co m >+ N> vl •• MO •w vi 0 r-1 :3 N O vi 'CO `(FS '0 0 L- i CO Y 0) "0 .36 as N 01 `(ű 0 O •0 'D1 to ot 0
`@1 E i+ ++ i•+ i+ 4-
(0 (O C C r-! CA i>• CO CD 'OS i+ +• r-i tQ r-{ v 0 `0 i+ :3 L +• C E:O 0>(E9 O) tl. CO V a1 E r-t 0 ri- C E ++ ti)'O a
L .> ++ 0 0 d 6) ri 4- 44 O O CO t3,++ C `@) E i+ @3 g) :3 r-i a) r-I 03 L N a+ CO 0) r•4 r-1 +l E]. N Z7 C (0 L L Cio Of O [3. E Q) N O'O C E '0 i.+
0.r.1 a) L. L L L Oi r-i 0) > Y C N ~ i+ ri i+ i+ . r-1 r-•1 i+ 4)4- O r-i •O O:3 ++ N '0 '0 v'I `O CO 3 0 CO 0'N O 0 f!) '0 m>• L N N 0 O ri N
N:0 L. NO ~8) '0 'ai C
COO `0 U N O®:O O 0 af :O m O •' i+ L• ~ 0 . (t? 4• 4....)L Y V L++ U 3c +• 4- > U Y L C3)`(0 in N CD >• O•r i
r•i N`O E 6 E E Ö C> >> tí) !Z L r•1 L L > i+ > r4 G L +• r-i :0 t3.r-1 '(0 0 > v4 U C L .0 `\
~ ~ O 44) O '0)
.41)E •3 O 0 0 ~ 0 m N CO O > E O E ~ > 17 .0 E E i! (t) Y n
-Q L á) C 1 1 1
1 i 1 .C:3LL
>. 0 N *03 MI •• .• r-1 4- (A U! .D 0) i+ -@ `4) ® i+ 1 i I CO N N 4.4 tB
Ó C ~ `
Ne
+ N Ó :0
tO 0 .2 ctf
i 0
I Eta I N 0 t0 t0 0 C 1 tl0 v i+ i+ K0 :0 0 0 C r~ 0 ~ 3 ~ E0
.0~ 411 0 ?► JC 6+ 0 •n C N ~ ~C.+ t0 :3
.0 ~ . CO
CO N ~ `0 i • v Ep
s a 40 - g 0 ~ ~b >
0 -6)pÍ ~i+W C • 0 ~
C r-t A! 0) 0 E • C r-i fA .04 Q CO :O r•1 CO E i+
LL :O.OTI0vi C t 0 i1 40 I-3 K) N.sg N fO !A N> N 0 0:0 0 -0)0N N 0 0 el 40 13 9."-V .0 w 0) •+-) I I I / I I 1 Q C L 03 vi 1 0 e-i O . G. ~ CO
i0+r-0~1 H
~
`~i i+ tif
i+ N N
L. ri ~ el
411 411 \ á) ® Ó) Q C
ö) 0 3C 0 `W
N as vN~i N -íN•I ` CO O.
0w > L > s► t0 L i+ 40 C r-1 -0 as vi E .et •ra 10
N t > . ~ ~ > L. ~ CO .0 a) 0 *el 0++ ,0 CA '0 N N r-t
0 • ®v1 Y `8 .Y co
Y
C > No. 40 SD `03 `t))
N 9-1 C L. 40 ~ L. 411 L
ci) > v-.) •4) i, r7 ,0 e--i .0 1
• 0
L
0
t) •. 00
1
a i+
1
:0 .
i+ i+
0 i0+ .Y i+ Ei) N •ri :0 01
L 01 *0 N 3 :0G) NN ++ N:O l.Y >w CS :0
e— . . O:Ó N ~ • • @LtA C
alom és
rés
zf
Ala
pfo
galo
m
mellékle
t
• N co • tn
Mód
szer
tani meg
jegy
zés
8. osztély
I vi 1 •r-1 i+
tO A
~1 r -! N44 el ~ L.
S N O ~~ . Y
.SC KO Q • Tt t0 aO>.R.O g>. • > i+ 3 CA 0 O -V CO •ri b) i+4-\ Lr+ ~ 0 0 13-0 0 01 N .fl 0 e-1 i.+ el E!) Q:O CO 40 i+ 0 i+ 04- L. C)C :00LS200Eb
Ci) 0 a .O N r-1 N`m N O E{1 vi 0 0 0 CO e-i r-1 > e")
I . to 1 Ed JC
-tp 1' . L 40 *E0 0 O W w
CA N N 0) C 40 E11 Eq :3 vi t$ CO CO • . 4- E i++
4.4:0
+N N 0 >~ ••1
i+ 0 0) CO 40 C :0 4+ 40:0 > N ..16 *± C tf) ri ts
• N .~ i+ 0 N .L C 0 0 :q .t.+ 0 v4 .1C `0 i+ 4+ *n.V iÁ~~ =YNG r
~ °
N:3 0 0 N0 l 0 4- t;i ,C.Q ~ 4-
1 E0
r-I i+ 1 .0 CO 1 1
~ ~ uNi ~ .~c ~~ N ~ i+ N 0)
. • N t 0. L 0. 1•0. 40+ •rt vi r-1 0 •0 N lif ...V .SE e-►
> N i0+ ~8 -1.4 or1 > N > O 0 ~ ~+
•r1 40 L. C L. 0) ~ ~ ü0) ~ G. Q •
4)m~ •rf L 09 0 N Cl. .2 Ei) i+ 0) L :0 0v1 0 `0 K0 •0 0 0
*0 '0 NN nm E ie :0 ~ 0) N
0) 0) 0) :3
7) n Ó v 1 ► pp
is 3 >. 0 L ri C3) 0 6]. • .O i, C 4- C r~i .Y •ri 0 N `0 01
01 v.1 y ~ 5 (0 C E)
~ r-t E ci > ~
1 1 1
c0 I I I I
~ 4-* `O L •rl 74 Í I 1 t3) N N O G.-C ®.~G 0 0 T.) m 0 EA L .AC .O 0`0 4) E E CO r4 Z7 0 0) 0 CO .Y >•.Y >•
~r-1 0 v9 L. *9) i+ -0 'r7 . vi -! N.Y NCNC C t0 E m 0 CA 0 i0 •~ i+ >• 0 m 0 0 `4) 0 `4) CO tO i+ ~ i,► 0 0 0 r-1 co 0 C 0) > ~C 0 +-i 0 e-t f!) 17 3 v-) 'CO 0 E 0 0 r-t N -ts 0 L 40 L. L L 0 • fi! tO 0 N O. N Q. +-► as e0 > >• 0'0 .)L 0 .3C co 0 0) 0) 0 Zf r-t at 40 vi -N 0.-1 r•► .2 0 C N CO 03 0 +r1 3 >• 0 0 el 0 0 >..V > JC 0 r-i e-# KD m0 .0 E ~ i8 3+ t, !+-i r«I ; v) ++ I 1 ~ ~ ~ •0 1 I I I
i+
) 0 t~ I
N (Tit0 AO i. >. s0
~
m ~ C O
N to i+ r-t .aC 0) .0 N 0 ~C r-1
m~ ~ ~ 03 ó460 x
1•+ +1 a) 0 Ka 0 ~L 0 n -4) L *0 0
:
vizgaz
dálk
odáss
mell
ék l
et
N O • ~
yy
co N
CD :as a•+ .~
L-: O
C1 N 4h
~ ..
1 I •r1
•r1 m Q) 1 4•
r-1 Q) Q) Q) N s-1
N > ~ 4,:0 :3 r-1 e tű ,y r-! 0)
74. (0 c!) `tű
® •(0 4 .
~ + Q) :0 1-1 4+ 71 iIII Y `nJ 0 N`W :0
ra - wm a ... `0 *0 *0 43 0)C -- ..1D O. }. (A m >r •rl •11i C N .9 C7fr -1 C)
-Q) ni (o -N ® 43 > > `0) CJ)+- 4+
:C) . C3 (O m c .ico) . a ~ > m:3' Qi co G K•• 0 C t0
m
C -W ~ tO 03 N 4+ :0 L S1
> :O •~ 3
*(I) 0)
(o -(0 O 40 L 6761 (3 4 > 0 4-4
N N A0)
1
1 O N (o
1 1 v i t 0) 0 v) co 3 .74 .► . .w 4•0
'L7 •Q) C3.Cr-1
d) 4+ -tO O :3 • -(0 m M N.0
(0 44 r•i JL `05 4-) 0) ■ ..{O 44 0 b ~ ...9 + r-1 S2 :~ .
•(0 *CO á-r O G +a 8+ 40
U) • C C •-1
N (0 `03 ~-~i r~ 4 -(O (o `01 N 40 00 00 4+ `(U N O N C). í), 0) ~ 0 m~ O 40 N L. N r-1 40 , N KO K9 N -(O (ű -N O r-1 ( > i+. tA -~. C 4+ CL:0
I I 1 1
• ..v - . C- N ' - (d (u e-3. • - a] O (o O O
fi) . ~
.r ~ -1 •~
a r-!0. ':0 03 4. C ^'(7 r-i ~ t)
0) (a O to 7-.)44 N ._2 `(!) ^a N `0 M 0 L > : •rl 40 .r/ ..0
O 1~ - ~ 0
i+ .`r ) (ü .0 - ca N - C) 4-#10 •
E •(0 0 m N E q-.) (. -ai > -(0 O 40 •r1 >r C0 L
r--( - C) N t )r Q 0 (°G >ü `Q® .9 C - 1 1 1 1
csft
E O tt) r•i -t0 03 .4+
•r1 O ' -L 4• 0
C3. t0 t0
N <C v3
M
Cp 1 N r-1
M r-i r-i Ct ra
r-INN r-1
N r-I N N ri
~ 1 Nd
r-NI INN
N I NN r-1
mel
lék l
et
1 1 1 A
l e t a 1 1 a 0) ~t ~ a —
N N
N •
N Á á > Á N
1 1 1 1 1 N
•r7 >•
1 1 1 1 0) 1 N
.Jt G)
i+ G) '1 1 1 i 1 .)G 1
- É
S V
IZSG
ATE
RVE
*r1 G)
VII i+ '
i~+ ~. >- >. 46.4 W 1 1 1 1 01 0)
N N N
T.) •r-) A >6 t5) 0)
-V I 1 gt 1 N d N
1
N
0) 0) 1 1 1
NN
N (i) -V :! i 1 N N N
N . á Á (i) 0) 0) ~ 1 M N N
>~► 0) ..0 .2 1 . 1
M N N
0) _Y. t?) 1 1
MN N
.r..i >- 4r1 0) ($
1 1 M M
/ 1 1
.Á > >
▪ •
t}) 0) 0) -.v. 1 K 111111
N et M N N
1 1 1 1
4 rt
Fiz
ika /A
/
N B.. (!). c> KD .v .2 i+ (0 4) SE L >. X a. X x O CJ) 0 N . m i+ v X .2 N CO l0
-0 (0 (n 9r1 0) -m •-1 V C0X ~
•
~o ..%> N ..te. X C N a C .2
• ~~ ~ ~ ~L k~ (0 E 4.1i Ú 4.# ~
.
L L E 0) fl) Q. >• (A vi 0) (0 0 0) -0 i+ -ri C 4 N (0 v-i -.4 i+ Qf r-1 X 0 i+ (!) i+ -0 .,C -ri c) -V >. E 0 C i.. (0 a.+ c. r-i -r1 (p
(C *O ái C 0) C (o i+ E i+ ci! ® c I-1 v1 r-i N K!) (0 .0 i-r ...V o N i+ E .sr o E 0 co > 3.o o. m i+ r-1 N L 0.w
-Q) -ri •3 t0 0 -N ~1 = r-i Kt7 Q) CO (A Id m E Z ~d 1- 0 w Q -¢ a 1— t— ,)- 1 Kö
tele
zően
vál
asz
that
ó tro
ll.
.~
C3f
1 1 t~
~ t
1 N 1
Heti óraszám:
. ü)
N + 1
M M N O
N N
~
N
1 1 ~
O .1 M .-i r-1 •
1 1 1 I
X ~ r-1
13 X O C
i 1 1 t 1
t 1 1 1 1
~
N + O
1 1 1 ~
N
'© ` 1 N9 N r-1
1
1
Co
ÓRA- ÉS VIZSGATERVE 19
81
tec hnik
a sza
I 1 t Cil • 'N + 0
1 1 1 0 f-! i N
1 1 i ~ O 1 M N r-1
~
i3f
N
+ ' O N
•E—# >• G)
CO el •N
01 I N N
01 1N
Het i br
asz a
l:
ea
O 0/
11) Kol l
okv
ium
Gya k
orla
ti j
egy
4.0
N co 01
CO N
(it
. I 5 I ro .5 I
N co
>. • >9. 0) '0) -
1 1 , 1 F1 I 1 , N N 1 C‘I - 4.
O O
•
1 1 $I 1 1 I N N N N 1.1) - 4.
O 'O
- r4 N N
›, 9. 0) 0) 0) Fl 0 ICJNCJ 1 CV
•
O 1-1 1+4
›.
co 5 s cv
•
$ c‘i es cm CO I 14)
C) N
›.
t I INO CV 54)
•
I I I I I I
co oo co —se
co I cv I c\1
•e• l C
X 0) X 0) N N (11 1 . 1 1 1 I 1 1 1 1
4) X 4.0 X 0
X X X 03 'X .0 0.1 X 0 rq cox 44
• C 0 Q. X 1-4 ‘10 44 N X
*A "0 X X eel o'l 0I') *el C 0 .0 0) 0 C L. C L. e4
• -C N 0 *0 e 0 o co o 't0.. -0 0 `CO G el 4-0 (0 .o 4.• Je > o
co 4,,, 4, .co .ro co '2 •a'a3 t; :4,4 A (0 >4. C 3 03 e
..v .1-• •CO . *44 X .0
NC nof 0 CO 0 .,4 0 .1... 0 -C CO •ri tO 0) 40 N 41) örl 41) 44 0 CD 1) Q. C vi N 10 CO CO .11 E (D 4.0 N C 0 orl -C CO 0 ri E ') tu. el L. 0) 0) V) 0) 44 C Or-.1 r.-1 P-1 0 e co N 0 1.. (33 '30 L. 0 .0 o o o o 4.» t. _o w 04— CD >. C 0.5. C.) 44 X 4+ X CO 0 E :3 C C 0 NV 0) 0 (0 :0 Z I'm' III Z 1-4 111 vE tX CD 4 I— *4 . 1-1 v
10.sz. melléklet
A tanulókkal és a tanárokkal készitett inte . rju kérdései
Kérdések a tanulókhoz:
1. Sorold fel a három legkedvesebb tantárgyadat! 2. Szereted-e a Technika Órákat? A választ röviden indokold is 3. A tananyag mely részeit találtad érdekesnek?
, 4 . • ■ • r • 0 • • .. .. • • • • . r • • • 1 .• •
Melyek azok, amelyek kevésbé érdekesek? 4. Milyen tárgyakat készitettél mér az órákon?
• S. Szoktia*a . otthon barkácsolni? .6.-KészitsttélT.e.már,valamit.saját elgondolósod alapján?
..7.,Véleményed szerint, szOkség van-e. technikai.ismeretekre?
- --Miért? • • • . • , •
Kérdések a tanárokhoz:
- 1: Melyik - tantárgySt könnyebb tanitani, a gyakorlati foglal-- kozáet'vagy'a'technikát?
2.'A tanulók`melyiket kedvelik jobban? Véleménye'szerint miért? •3. Az eredményesebb tanitásnak mik a legfőbb akaddlyai? 4. Javasolma-e változtatást a tantárgy tartalmában, vagy szer-
kezetében?
ll.sz. melléklet A famunkák téma ellenőrző feladatlapra
Feladatlap 6.o.
1./ A rajzokon a kidöntött fa különböző metszeteit látod. Nevezd
meg őket!
2./ Az alábbi felsorolásban a fafeldolgozás munkafázisai "összeke-
veredtek". gallyazás, szállitás, döntés, felfürászelés, rönkké fürtszelés
a./ Rakd ezeket helyes sorrendbe! b./ Mi az igy készitett termékek gyüjtő neve?
3./ Melyek a fa feldolgozás szempontjából fontos tulajdonságai?
.ö..
Hogyan tudod ezeket egyszerü módszerekkel megvizsgálni?
..... . .. ........................ .
4./ Hogyan tudjuk fából hazánk szükségleteit kielégiteni?
..........ö .............
5./ Egészítsd ki az alábbi hiányos mondatokat: A fából készült használati tárgyaink alkatrészeit rögzíteni
kell egymáshoz. Ezt a feladatot -el, -al .
és -el oldhatjuk meg. A kemény fa esetében a -t ás..... -t alkalmazhat-
juk.
6./ Sorold fel, hogy a fa megmunkálásához milyen szerszámokat hasz-
nálunk!
7./ A fából készült használati tárgy összeszerelésével még nem fe-
jeztük be a munkát. Milyen továbbj müveleteket kell még végezni?
t 2 '
8. . / A faanyagot a feldolgozás.során két csoportba soroljuk. Ird . fel, milyen termékek tartoznak az egyes csoportokba!
'1'. Erdei Viiiaezték Pari 'vélasiték
9./ A külföldről beszerzett fáért óserébe hazánk milyen terméke-' ket tud kin6lni?
• • 4
. iiii4 i**4 4 á.* 4 *****. ■ ******4eiee.e4** ■ ***4.*.e.-■■•■-*■*■4.*■* ..........
10./ Szölőkaröt hasitással és fürészeléssel is lehet késziteni. A termesztők a hasitott karót kedvelik, bár a fürészelt rend-szerint egyenesebb. Véleményed szerint miért választják a ha-sitottat?
. ... .. . . . . ... 41 .. . /11 r ■ * • • ■ • * • • .. .. . ; .. .. • 41 • • . .... • • • .. . •
•• • * • • * . 0000 o oo i o oo o 0000 • " • 000 41;;••• * o oo 0000 o o • ;
11./ 8oroijfal olyan szakmákat, mely a fa feldolgozásával vagy megmunkálásával kapcsolatosak!
••••• •••••• •
40 0000 000 0 0000 . 4,41;4 ■ 410;;SOOOM;00;0.0.
•
12./ Választanád-e valamelyik szakmát foglalkozásnak?
41 .44****0 444**4 000000000 404441**W****0*******0*****•0044**
Ai • . • • * • 4 a* 0 * 4 * • • • . * • . . we e • *4 •
12.ez. melléklet "A, kerék és a kocsi" c. téma egyik foglalkozásának vázlata
Iskola: Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 2.6z. gyakorló iskolája Osztély:'5. osztály Tantárgy: Technika Tanitás. egység: A kerék és a kocsi Az óra helye: tanmenetben 10-11, tómában 3-4
'Nevelési cél: A kooperáció, a munkaszervezős fontossága 6ratipus: Uj ismeret feldolgozása Tanár:
Felép. Tartalom, módszerek Megjegyzés
Elők. Az simult órán eldöntöttük, hogy mi- .
lyen kocsi modellt fogunk késziteni. Miben állapodtunk meg? /Besz./
Célk. A mai foglalkozáson hozzákezdünk a meg= épitéséhez. A pontos munkához pontos' rajz . is szükséges.
/A raj z fontossága a szakmunkás számé-ra,/. /Közl./
Rész . • Ismerkedjünk meg a. rajzkészités szagi Sz.:munkatan könyv .
A vastag folytonos vonallal a látható éleket és a méretnyilakat, vékony folyto- nos vonallal a méretvonalat és a m.segéd-vonalat jelöljük+ A szaggatott vonal, a nem létható élek jele, a pontvonal a szimmetria tengelyé. A kört vagy étmérővel méretezzük, vagy a sugár /R/ bejelölésével. A sugárral adjuk meg a lekerekitéseket is.
/Besz.,Megf./ . A méretarány /M/ megmutatja, hogy a
rajz a valóságos tárgynál hányszor kisebb, vagy nagyobb. /Besz./
Megsz. Töltsük ki a 10.o.-on lévő táblázatot! /Utasítás/ /Besz./
Rész Tervezzük meg a készítés módját! célk. /Milyén és hány db alkatrész kell?/ Mogsz. Készül egy raklap elől két lekereki-
téssel, az első hid illeszkedésénél egy furattal; egy első hid, rajta .2 furat. /rudak/= egy hátsó hid; két db rud ,; négy db kerék furattal. /gesz./
Rész Milyen munkamüveleteket végzünk, milyen célk. sorrendben?
cőlk. bályaiva 1 4
3 fős csopor-- tok listájat
Faanyagok m. csoportonként tálcán.
Minden tanu-lónak mnde- gyikből.
Tanári bemu-tatás.
Hibák javité-sa, segitsóg szerint.
Megsz.
Rész cél.. U,j , ism.f'. Rész. célk.
Rész célk.
Uj ism. f.
- 2 -
Mérés, előrajzolás, darabolás fonalfűrész' szel, a szüksége's furatok elkészitése, . csi- szólás., szérélés, féstés, lákkózás. `/gesz./
Munkacsoportok szervezése, a feladatok mégosztása .t /Utasitás; Besz./ .
:Felhasznált anyagok. /Bej./ Anyag kiosztás. /Utasitás/ Mórás, bejelölés.
Eszközei: vonalzó /csuklós mérőléc/,' '
ceruza: ' /8em. ' , Megf . , Besz./ Az alkatrészek elkészitéséhez szükséges
.szerszámok:
. Fonalfürész és.tartozéka3 :, göbözött fa- furö ; csiszolófa, csiszolópapir4-/Busz./
Csoportonként szerszámők' kiosztása.
A szerszámok kezelésének megismerése! A fonalfűrészbe a f.lapot ugy kell be-
lehelyezni, hogy. fogai lefelé .nézzenek és, feszesed álljon. A munkaasztal védelmére a szoritócsavarral felhelyezzük az. asztal-két. /Sem. ' ,' Megf. Magyarázat/ .. . .
Á kivágás megkezdése! . • /Megf; Nagy., Bem,/
.
Rész célk.
/Befe ' ezés, a . következő foglalkozáson, ért é~elés./ .
31,3 sz. m 1 kiwi:
~► Alit et kin te ~►v~iala tams
8 0 0 :
300 M= 1: Z
14.sz. melléklet
G akorlókert nélkül is tanitható mezőgazdasági ismeretek
5. 0.
A talaj tulajdonságai: szán,, kötöttség, szerkezet /talajmin-
tékon, vagy iskolaparkban/
A vetőmag tulajdonságai; vetőmagvizsgálat, csiráztatési próba
Megvetés szaporitóedényekbe /láda, műanyagpohár, cserép/
A növények gondozása; öntözés, gyomtalanitós,_ tűzdelés, át-
ültetés
Szobai disznóvények, iskolai diszkértek ápolósa, gondozása
A betakaritási érettség megállapitása /konténerben nevelt
növényeken/ .
Az egyes műveletekhez használt eszközök, szerszámok ismerete,
kezelése .
Kiegészitő anyagból: . . •
meteorológiai műszerek és használatuk
a parkok szerepe .e környezetvédelemben
6, o. .
Különböző talajok hő-és vizgazdálkodásának vizsgálaté /föld-
keverékeken/
A talajművelés alapműveletei /iskolapark/ .
Tépanyagutánpótlás, a trágyák csoportositésa
Palánták, hagymák, gumók ültetése ládába, cserépbe, konténer-
be, disz-. ás gyümölcs cserjék szaporitésa dugványról
Növények kezelési. munkái /általuk nevelt és idősebb cserepes/
A növények életfeltételeinek vizsgálata /tápanyag, viz, fény,
h6/s az időjárás hatása a növények növekedésére ás fejlő-
désére
Kiegészitő anyagból:
egyszerű talajvizsgálati módszerek
az iskola dísznövényeinek gondozása
egyszerü földkeverékek készitése
madár- ás vadvédelem; környezetvédelmi szerepük
7.0.
A talaj 0.8- ás élettelen alkotórészeinek vizsgálata
Konténerben nevelt növények fejtrágyázása; növényvédelmi .
tennivalók
Kiegészitő anyagból:
a növények szerepe az esztétikus ás egészséges
környezet kialakitésában, a környezet védelme
8.o.
Hajtatás fekvő és függesztett konténerben
Haszonkert ős diszkert tervezése
A mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem
Kiegészitő anyagból:
disznövények . termesztése, vegetativ szaporitásá-
nak módjai .
élelmiszeripari alapismeretek; élelmiszerek elő-
ál].itása , tartósitása , félkész és kész élelmi-
szerek, élelmiszervizsgálatok .
Tantervben nem szerepel, de tanítható a tápoldatos növényter-
mesztés alapjai .