zárt gazdaság
DESCRIPTION
AZ ÁLLAM, MINT GAZDASÁGI SZEREPLŐTRANSCRIPT
AZ ÁLLAM, MINT GAZDASÁGI SZEREPLŐ
HÁROMSZEREPLŐS MAKROGAZDASÁG
A háromszereplős (zárt) gazdaság egyensúlyi modellje:YS = YD
Y = C(Ydi) + I0 + G0
A makrokereslet összetevői
C(Ydi)- háztartási szektor fogyasztási kereslete az adóval és transzferrel korrigált reáljövedelem, azaz a
diszponibilis jövedelem függvényében- C(Ydi) = C0 + ĉ (Y – T + TR)I0- vállalati szektor beruházási kereslete, ami lehet
autonóm, a vizsgált év jövedelemszintjétől független: I0
a piaci kamat függvényében változó: I(i) = I0 + î × iG0
- kormányzati vásárlás- autonóm, a vizsgált év jövedelemszintjétől független- kormányzati döntéstől függ- a vállalati szektor számára állami finanszírozású szállítási lehetőség, ugyanakkor- számolni kell a kiszorító hatással: a közbeszerzések elszívják a tőkét a magánszektortól, nő a piaci
kamat, emiatt csökken a beruházási kereslet
Összfogyasztási függvény levezetése zárt gazdaságban
Haavelmo-tétel:Költségvetési egyensúlynál, ha nincs TR a gazdaságban, akkor eltűnik a multiplikátor hatás, azaz:
ha T = G, akkor ΔY = GBizonyítás:
- kiadási multiplikátor:
- adó multiplikátor:
(Y = C0 + ĉ (Y – T) + I + G egyenletből levezetve: Y =
)
- ha G = T, akkor
1
C,I,S,G
Y)
C+I+G
C+I
C(Y)
C=Y
Y1* Y2* Y3*
ΔYΔI∆Y
C0+I0+G0
C0
I0G0
S0
I
Y1* egyensúlyi jövedelem- Y=C és I=S=0
Y2* egyensúlyi jövedelem- Y=C+I és I=S
Y3* egyensúlyi jövedelem- Y=C+I +G és I=S
ΔY jövedelemszint növekedés a beruházásnak köszönhető- a beruházás önmaga értékének többszörösével
növeli az Y-t multiplikátor hatás:
G multiplikátor =
∆G
Az állam gazdasági szerepvállalása
Az állam céljai- alapvető cél: társadalmi jólét és biztonság megteremtése, fenntartása- gazdasági cél: gazdaság befolyásolása az alapvető cél érdekében, a költségvetési egyensúly
biztosítása mellett- politikai cél: hatalom megtartása, újraválasztás
Az állam funkcióiStabilizáció- a gazdaság működőképességének biztosítása- gazdasági válság megelőzése, illetve kezelése- a feladatok ellátásához szükséges intézményi háttér kialakítása, működtetéseA gazdaság növekedési pályára állítása- stabilizációt követően szükséges (pl. munkahelyteremtés, a makrokereslet és a makrokibocsátás
ösztönzése)- ennek hiányában csak átmeneti a stabilizálódás, mivel a megszorító intézkedések miatt hosszabb
távon még mélyebb válságot lehet előidézniRedisztribúció- a makrojövedelem újraelosztása szociális céllal, társadalmi igazságosság érdekében- adók és támogatások rendszereAllokáció- a makrojövedelem átcsoportosítása gazdasági céllal, nemzetgazdasági érdekek alapján- adók és kormányzati vásárlások rendszere
A hatékony allokáció
A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza. (Lorenz görbe)
Eredetileg Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban azt a matematikai formulát, amellyel az egyenlőtlen vagyoneloszlást (egyenlőtlen javak eloszlását) írta le megfigyelései alapján.
Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során. Dr. Joseph Juran (1930 és 1940 között) hasonló megállapításra jutott a minőségügy területén. Juran megfogalmazásában a (bekövetkező) problémák 80%-át a hibák (az elkövetett hibák) 20%-a okozza.
A Pareto-hatékonyság a mikroökonómia, a jóléti közgazdaságtan és a játékelmélet fontos fogalmai közé tartozik. Amikor egy gazdaságban a javaknak a gazdasági szereplők közötti elosztását megváltoztatjuk, Pareto-javítást hajtunk végre, ha legalább egy szereplő jólétét javítjuk anélkül, hogy bárki más jóléte csökkenne. Egy elosztás akkor Pareto-hatékony, ha nem végezhető rajta Pareto-javítás. A Pareto-hatékony elosztást Pareto-optimumnak is nevezzük.
A fogalom Vilfredo Pareto olasz közgazdásztól származik. Az 1950-es években Kenneth Arrow amerikai és Gerard Debreu francia közgazdászok bebizonyították, hogy a versenyzői piac mechanizmusai által létrejött egyensúly bizonyos feltételek megléte esetén Pareto-hatékony (ez a megállapítás a jóléti közgazdaságtan első tételeként ismert), valamint hogy - kevésbé általános feltételek mellett - bármely Pareto-hatékony elosztás létrehozható a versenyzői piac segítségével (ez a jóléti közgazdaságtan második tétele). Bővebben lásd: A jóléti közgazdaságtan két tétele.
Az előbbiek alapján is kézenfekvőnek tűnik, hogy egy gazdasági elosztást akkor tartsunk hatékonynak, vagyis jónak, ha az Pareto-hatékony; hiszen ha nem az lenne, végezhetnénk rajta olyan Pareto-javítást, amelynek következtében egy hatékonyabb, jobb elosztást kapnánk eredményül. Ez a felfogás hosszú évtizedekig uralta a közgazdasági gondolkodást, és látványos cáfolatot kapott, amikor Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász bizonyította a paretói libertárius lehetetlenségi tételt, amely kimondja, hogy a Pareto-hatékonyság elve ellentmond a pozitív szabadságnak.
Az állam gazdaságszabályozó tevékenységének vizsgálati területei:1. az állami költségvetés és költségvetési politika2. gazdaságpolitika, gazdaságpolitikai programok3. gazdasági ciklusok
2
ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS
A költségvetés az állam bevételeit és kiadásait felsoroló és összehasonlító mérlegtípusú kimutatás.Vizsgálata- éves szinten,- modellszerűen, csak a fő bevételi forrásokat és kiadásokat figyelembe véve,- az árupiacra gyakorolt hatása szempontjából,- a deficit finanszírozásának lehetőségeit feltárva történik
Bevételek
AdóA gazdaság szereplőinek egyoldalú, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedése az állam javára, amit az kényszer útján hajt be- állami megállapítású, pénzfizetésre vonatkozik- állami célokat szolgál, ösztönöz vagy korlátoz- T = TH + TV csökkenti a szabad rendelkezésű (diszponibilis) jövedelmet, ezáltal a fogyasztási
keresletet- felírható lineáris függvényként: T(Y) = T0 + a x Y, ahol
T0 autonóm, jövedelemtől független adó (pl. áfa, jövedéki adó, importforgalmi adó, termékdíj, vám)
a x Y reáljövedelemtől függő adó, a tényezőjövedelmek meghatározott %-a (pl. szja, nyereségadó, osztalékadó, kamatadó, járulékok)
Kiadások
TranszferAz állam egyoldalú, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedése a háztartási szektor javára (a vállalati transzfer esetleges, ezért figyelmen kívül hagyjuk)- TR = TRH növeli a szabad rendelkezésű jövedelmet, ezáltal a fogyasztási keresletet
Kormányzati vásárlásAz állam gazdasági tevékenysége, amely javak beszerzésére, szolgáltatások igénybevételére irányul (pl. közjavak létrehozása, hadi kiadások, szociális, kulturális kiadások)- G kormányzati döntés, az adott év jövedelmétől független, autonóm összetevője a
makrokeresletnek
A költségvetés egyenlege
Az éves bevételek és a kiadások összegének különbözete, amely lehet- egyensúlyos:
a bevételek éppen fedezik a kiadásokat: T = G +TR- szufficites
a bevételek meghaladják a kiadásokat: T > G + TR- deficites
a kiadások meghaladják a bevételeket: T < G + TR deficitfinanszírozás: állampapír kibocsátásból, jegybanki hitelből (kivéve EU-ban), hitelből
3
KÖLTSÉGVETÉS POLITIKA
Azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedések összessége, melyeket az állam a költségvetés révén valósít meg céljai elérése, funkciói ellátása érdekében- állami feladat megtalálni azokat az eszközöket, melyek révén a gazdaság működése a kívánt
célok felé terelhető- az intézkedések sikerének sine qua non feltétele a szereplők bizalma és együttműködése- ennek hiányában a legprofesszionálisabb intézkedéscsomag is kudarcara van ítélve
Költségvetés politika vizsgálatának kritériumai:- modellszerűen vizsgáljuk fő tételei (T, TR, G) változásának hatását- csak az árupiacra (YD-re, YS-re) gyakorolt hatásokat vizsgáljuk, eltekintünk a társadalmi
hatásoktól- eleve feltételezzük a kormányzat hozzáértését és jószándékát
A költségvetés politika hatása az árupiacraKözvetlen hatás:- G változtatása közvetlenül hat a makrokínálatra, érvényesül a multiplikátor hatás +/- előjellelKözvetett hatás:- TH és TV változtatása
megváltoztatja a háztartási szektor diszponibilis jövedelmét változik a fogyasztási kereslet változik YD
megváltoztatja a vállalati szektor közterheit változik a munkakereslet változik a foglalkoztatási szint változik a kibocsátás változik YS
- G kiszorító hatása csökkenti a beruházási keresletet csökken az YS
A költségvetés politika fő irányzatai
Megnevezés
Keresletösztönzés Kereslet visszafogás Kínálatélénkítés
Kezelendő probléma
- Növekvő munkanélküliség, relatív túlkínálat, dekonjunktúra
- Túlköltekezés, növekvő költségvetési hiány, növekvő infláció
- Relatív túlkereslet, eladhatatlan készletek felhalmozódása, befagyott kapacitások
Cél
- Munkahelyteremtés- Munkakereslet növelése- Diszponibilis jövedelem
növelése
- Infláció csökkentés- Költségvetési deficit
csökkentése
- Befagyott kapacitások mobilizálása
- Relatív túlkereslet korrigálása a kereslet visszafogása nélkül
Eszköz- T csökkentés- TR növelés- G növelés
- T növelés- TR csökkentés- G szinten tartás
- T csökkentés- TR szinten tartás- G szinten tartás
Várt eredmény
- Összkereslet nő- YD függvény jobbra
tolódik, árszínvonal nő, ösztönzi a kínálatot, YS nő
- Összkereslet csökken- YD függvény balra tolódik,
árszínvonal csökken
- Nő a foglalkoztatás és a kibocsátás
- A növekvő kereslet is ösztönzi a kibocsátás növekedést
Kockázat
- Költségvetési deficit növekedése
- Infláció, ha a kínálat nem képes lekötni a megnövekedett keresletet és túlkereslet alakul ki
- Keresletcsökkenés miatt a makrokínálatot nem sikerül szinten tartani
- Nő a munkanélküliség- Csökken a kibocsátás- GDP visszaesés, válság
- Infláció, ha a vártnál kisebb mértékben nő a kínálat, nem képes lekötni a keresletet és túlkereslet alakul ki
4
Keresletösztönző költségvetés politika hatása az árupiacra:
Kereslet visszafogó költségvetés politika hatása az árupiacra:
Kínálatélénkítő költségvetés politika hatása az árupiacra:
5
C, I, G
C0+I0+G0
(C0+I0+G0)'
Y
Y
P
P1
P0
Y=C+I+G
Y=(C+I+G)'
YS
YD
’
YD
Ye Ye’
C, I, G
C0+I0+G0
(C0+I0+G0)'
Y
Y
P
P0
P1
Y=C+I+G
Y=(C+I+G)’
YS
YD
YD
Ye’ Ye
C=Y
C, I, G
(C0+I0+G0)"
C0+I0+G0
Y
Y
P
P0=P1
Y=(C+I+G)'
Y=C+I+G
C=Y
YS
YS
’YD’YD
Ye Ye'
Adóemelés hatásai
Állami költségvetésre- növeli az állam bevételeit, de- érvényesül a Laffer-hatás (Arthur Laffer amerikai közgazdász): az adóteher növelésével egy
bizonyos adómértékig ő az állam bevétele, ezt meghaladó adóemelés esetén nem nő tovább a
bevétel, majd csökkenKeresletre- csökken a háztartási szektor diszponibilis jövedelme- csökken a fogyasztási kereslet, ezen keresztül keresztül csökken az összkereslet
Kibocsátásra
- növeli a vállalati szektor közterheit, szűkíti az erőforrásait- csökken a foglalkoztatás és a beruházási kereslet, emiatt csökken a makrokínálat
Összhatás- a háztartási szektor gyorsabban reagál- változatlan kínálat mellett csökken a kereslet relatív túlkínálat- az árak ilyen helyzetben lefele merevek, nem csökken az árszínvonal túlkínálat, viszonylag
magas árszínvonalon tovább csökken a kibocsátás- költségvetés-politikai intézkedés dekonjunktúrát idézhet elő
Kiadások növelésének hatásai
Transzfer növelés- nő a háztartási szektor diszponibilis jövedelme, ezáltal nő a fogyasztási kereslet- adócsökkentésnek közvetetten ugyanilyen hatása van amellett, hogy csökken az állami bevétel
Kormányzati vásárlások növelése- közpénzekből finanszírozott szállítási lehetőség a vállalati szektornak- nő a makrokereslet
Összhatás- a fogyasztási kereslet növekedése és a kormányzati vásárlások növelik az összkeresletet- ha a makrokínálat nem tudja lekötni a megnövekedett keresletet, túlkereslet alakul ki- költségvetés-politikai intézkedés inflációt idézhet elő
Adóztatás és a kiadások szabályozásának együttes hatásai
Adóemelés, transzfer csökkenés- közvetetten, a diszponibilis jövedelem csökkentésén keresztül csökkenti az YD-t, de a háztartás
elsősorban nem a fogyasztását csökkenti, hanem annak összetételét változtatja az inferior termékek javára, ezért
C(Ydi) csökkenés < T növekedésTranszfer növelés, adó csökkentés- közvetetten, a diszponibilis jövedelem növelésén keresztül növeli az YD-t, de a háztartás nem költi
a teljes jövedelemnövekedést fogyasztás növelésére, a megtakarításit is növeli, ezért
C(Ydi) növekedés < TR növekedésKormányzati vásárlás növelése- közvetlenül növeli az YD-t, érvényesül a multiplikátor hatás, de számolni kell a kiszorító hatással,
ami az YD-t csökkenthetiY növekedés > G növekedés
Összhatás- nem semlegesíti egymást az azonos mértékű kiadás és bevétel növelés- ha nincs TR és a kormányzat egyensúlyos költségvetésre törekszik, eltűnik a multiplikátor hatás,
ezért- a kiegyensúlyozott költségvetési politika csak akkor hat ösztönzően a termelésre, ha
6
Adóbevétel
Laffer-görbe :
Minden társadalomnak van egy adóteher-tűrő képessége az ezt meghaladó adóteher esetén a szereplők „lenyelik” az adót, az állam bevételeit nem
Adóteher
Y D növekedés (G növekedés miatt) > C(Y di) csökkenés (T növekedés miatt)
7
GAZDASÁGPOLITIKA
Az állam komplex gazdaságszabályozó cél és eszközrendszere. Fő területei:- költségvetés politika
árupiacra hat kormányzati feladat és felelősség részterületek pl. foglalkoztatás politika, stabilizációs politika, adópolitika
- monetáris politika pénzpiacra hat jegybank feladata és felelőssége (EU-n kívül állami feladat) részterületek pl. inflációs politika, árfolyam politika
- kereskedelempolitika külpiacra hat, ezen keresztül a makroegyensúlyra meghatározása EU jogkör, ezzel összhangban állami feladat a kereskedelmi mérlegegyensúly
biztosítása
Költségvetés politika Monetáris politika
Kormányzati döntés határozza meg Jegybanki döntés határozza meg
Árupiacra hat a T, TR és G szabályozásával Pénzpiacra hat az LM szabályozásával
Eszköze a költségvetés Eszköze a jegybanki eszköztár
A stabilizációt és a gazdasági növekedést szolgálja Az ár- és árfolyam stabilitást szolgálja
Lényege:- a kormányzati kiadások közjavak létrehozására
irányulnak, a növekedést szolgálják- a transzferek (T,TR) stabilizátorként működnek,
a stabilizációt szolgálják
Lényege:- pénzmennyiség növelése értékpapír
vásárlással- megnövekedett pénzmennyiség egy része a
fogyasztást növeli, egy része megtakarításra kerül
- nő a banki betétállomány, ezzel nő a hitelkínálat, csökken a kamat, nő a beruházási kereslet
- a fogyasztás és a beruházások növekedése növeli a makrokeresletet, ami ösztönzi a kibocsátás növelést
Buktatói:Rövid távon, a költségvetési éven belül- kizárólagos cél a kereslet növelése vagy
visszafogása- figyelmen kívül hagyja a tőkekapacitás
fejlődésétHosszú távon- a kereslet növelése inflációt gerjeszt- a kereslet visszafogás csökkenti a
munkakeresletet és a kibocsátást, dekonjunktúrához vezet
- a visszaesés elkerülése érdekében növelni kell a tőkeállományt, de mely ágazatot erősítsék az állami pénzek csak évek múlva derül ki, hogy jók-e a
döntések a melléfogások bizalomvesztéshez vezetnek
A költségvetési politika finanszírozásaEgyensúly és szufficit esetén nincs finanszírozás feladatA deficitfinanszírozás lehetőségei és problémái:- adóemelés
számolni kell a Laffer-hatással a bevételt olyan területek felé kell
áramoltatni, amelyek hozzájárulnak a GDP
Buktatói:Csak jól működő gazdaságban lehet sikeres, mivel- racionális viselkedést feltételez- a szereplők nem biztos, hogy az elvárt módon
reagálnak (nem növeli a fogyasztást, nem vásárol, nem ad el papírokat, nem takarít meg, stb.)
Éppen annyi pénz kerülhet a gazdaságba, amennyi szükséges- ha több pénz kerül ki, nincs mögötte
gazdasági teljesítmény, bedőlnek a hitelek, pénzinflációt gerjeszt, pénzügyi válságot okozhat
- ha pénzhiányos a gazdaság, nehéz hitelhez jutni, ez gátolja a növekedést, hanyatláshoz vezet, ezért
A kibocsátás növekedésének nagyobbnak kell lenni a pénzmennyiség növekedésénél- ennek viszont sine qua non feltétele
a megfelelő technikai fejlettségi szint a szereplők együttműködése, különös
hangsúllyal az állam és a jegybank közötti együttműködésre
8
növekedéséhez- hitelfelvétel piacról vagy nemzetközi
pénzintézettől államadósság vállalása további eladósodás
- állampapír kibocsátás szereplők nem biztos, hogy megveszik a
papírokat ha mégis, számolni kell a kiszorítóhatással
9
Gazdaságpolitikai programok
GDP növelő program
Kezelendő probléma: alacsony kibocsátás és/vagy a kibocsátott termékek eladhatatlanok- termelési szerkezet átalakítása, struktúraváltás- húzóágazat fejlesztése, munkahelyteremtés nehéz megtalálni azt a területet, amelyik
hosszútávon erre alkalmas (pl. USA 80-as évek: hadipar fejlesztése, Magyarország 90-es évek: gépipar fejlesztése)
- elhibázott döntés esetén teljes bizalomvesztés
Foglalkoztatáspolitikai program
Kezelendő probléma: a hiányos munkakereslet- munkakereslet fokozása költségcsökkentéssel nominálbér csökken nem elfogadható
megoldás- munkakereslet fokozása adminisztratív eszközökkel: adókedvezmények, támogatások
vállalatoknak nem piackonform, következmények: fölösleges munkahelyek („kapun belüli munkanélküliség) a kedvezmények pénzt vonnak el a működő tőkétől a megnövekedett bérköltségek mögött nincs termelésnövekedés
- munkahelyteremtés G növelés- munkakínálat visszafogása differenciált TR: otthon tartani a nőket, támogatni a családokat,
gyerekszülést népességnövekedés, túlnépesedés beláthatatlan következmények
Antiinflációs program
Kezelendő probléma: az infláció növekedése- árak befagyasztása P nem nő reálbér növekedése csökken a munkakereslet
munkanélküliség kibocsátás csökken- G csökkentés csökken a vállalatok szállítási lehetősége munkanélküliség kibocsátás
csökken- pénzmennyiség csökkentése monetáris eszközökkel nő a hitelkamat csökken a beruházási
kereslet csökken a foglalkoztatottság és a kibocsátás
Stabilizációs/válságkezelő program
Kezelendő probléma: zavarok a gazdaság működésében, növekvő államadósság, költségvetési hiány- megszorító intézkedések bevételek növelése, kiadások csökkenése makrokereslet
csökkenése kibocsátás csökkenése, munkanélküliség növekedése még mélyebb válság generálása
Konvergencia program
Cél az uniós elvárásoknak való megfelelés az euró bevezetése érdekében- a csatlakozási szerződés aláírásával minden tagország kötelezettséget vállal a közös fizetőeszköz
bevezetéséreKonvergencia kritériumok (Maastrichti Szerződés 1992) 1. A fogyasztói árindex legfeljebb 1,5 %-kal haladhatja meg a három legjobb ráta átlagát.2. A költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3%-át.3. A teljes államadósság nem haladhatja meg a GDP a 60%-át.4. A hosszú távú kamatlábak éves átlaga legfeljebb 2%-kal haladhatja meg a három legjobb ráta
átlagát.5. Az euró bevezetése előtt legalább 2 évig részvétel az európai árfolyamrendszerben (Europen Rate
Margin): a hazai valuta árfolyama az EMS által meghatározott sávon belül legyen anélkül, hogy le- vagy felértékelnék.
6. A fenntarthatósági rés - a nyugdíj és egészségügyi rendszer költségvetési hatásait szabályozza (2012)
1996. Finnország, válságtünetek:- növekvő költségvetési hiány, elégtelen GDP növekedés, infláció- recesszió oka: a túlzott devizapiaci liberalizáció, könnyű hitelfelvételi lehetőségek, túlköltekezésVálságkezelés:- TR drasztikus csökkentése, G csökkentés (kivéve termelő beruházások)- tényezőjövedelmeket terhelő adók radikális csökkentése- K+F+I ösztönzése
10
- munkahelyteremtő beruházások segítése racionális hitelfeltételekkel- EUR bevezetésének vállalása 1999. 01. 01-én, ez további lendületet adott a gazdaságnak
Bármilyen állami beavatkozás csak rövid távon lehet kedvező hatású, hosszabb távon a kormányzati illetve jegybanki eszközökkel gazdasági válságot lehet generálni!
A gazdasági növekedés, a munkanélküliség és az infláció egyszerre nem kezelhető!
11
GAZDASÁGI CIKLUSOK
A gazdaság periodicitása
A gazdasági egyensúly csak tendenciaként létezik- csak a dinamikus rendszerekben adott a fejlődés lehetősége- dinamikus rendszer is lehet stabil- stabilnak tekinthető az a rendszer, melyben az egyensúlyi helyzettől való eltérés esetén olyan
mechanizmusok kezdenek működni, melyek az egyensúlyi állapot felé terelik a rendszer elemeit- ugyanakkor léteznek olyan hatások is, melyek az egyensúlytól való távolodást eredményezik
A gazdaság periodicitását a külső és belső erők összekapcsolódásai, együtthatásai határozzák meg - a ciklusokat kiváltó hatások a sokkok, pl. ár-, kínálati, keresleti sokk
· lehet sokkhatás, pl. ársokk esetében árrobbanás, árzuhanás; kínálat esetében túlkínálat, áruhiány, stb.
- a sokkok folyamatosan jelentkeznek, a gazdaság hullámzásai nem tudnak lecsillapodni, így a ciklikusság is folyamatos
- a sokkok nagy része kiszámítható, mivel törvényszerűségek érvényesülése váltja ki- a ciklikusság a gazdaság szükségszerű mozgásformája („Semmi nem tart örökké”:)
Az egyensúlyra ható tényezők
Belső tényezők- a gazdaság működésének saját logikája szerinti erők (pl. racionalitás, önérdek, megegyezések,
összejátszások)- költségvetési politika
· kormányzati feladat és felelősség· adók és kormányzati kiadások szabályozásával valósul meg· célja az állami feladatok ellátása a költségvetési egyensúly megőrzése mellett
- monetáris politika· jegybank feladata és felelőssége· a gazdaságban lévő pénzmennyiség szabályozásával valósul meg· célja a hazai fizetőeszköz vásárlóerejének megőrzése: infláció szinten tartása, árfolyam-
stabilitás- a kormányzati és jegybanki intézkedések hatásai
· GDP, munkanélküliség, infláció, költségvetési deficit, államadósság alakulása
Külső tényezők- a gazdaság működésétől relatíve függetlenek, pl. népességváltozás, technikai fejlődés, időjárási
tényezők, nemzetközi piaci helyzet, gazdasági és politikai környezet, háborúk
A gazdasági ciklusok fázisai- az egyensúlyi szint (trend) a gazdaságban mozgások révén valósul meg, amit mérések alapján
megrajzolható görbe határoz meg
1. Hanyatlás- trend feletti csökkenés } dekonjunktúra (pangás, visszaesés)
2. Recesszió (visszaesés)- trend alatti csökkenés
3. Megélénkülés- trend alatti növekedés } konjunktúra (növekedés, fellendülés)
4. Prosperitás (fellendülés)- trend feletti növekedés (upward trend)
12
GDP
idő (év)
trend
1. 2. 3. 4.
Rövid távú konjunktúra ciklus
Mozgatórugói:
Multiplikátor (többszöröző) hatás- szorzótényező, amely kifejezi, hogy valamely befolyásoló tényező az önmaga értékének
hányszorosával hat a befolyásolt jelenségrepénzmultiplikátor = 1/t
beruházási és kormányzati multiplikátor = 1/1-ĉadó multiplikátor = ĉ/1- ĉ
Akcelerátor (gyorsító, élénkítő) hatás- valamely befolyásoló tényező változásaira a befolyásolt jelenség fokozott mértékben reagál- a gazdaságban a fogyasztás változásaira a beruházási kereslet érzékenyen, fokozottan reagál- oka: a beruházások jelentős hányada nem autonóm, hanem gazdaság működése indukálja
a beruházások tárgya nagyrészt olyan termelési kapacitás, amely több évi termelést szolgál, így a mai beruházás túlméretezettnek tűnik a fogyasztás növekedéséhez képest
A hatások negatív előjelű változások esetén is érvényesülnek!
Jellemzői:- kereslet növekedésre rámozdul a gazdaság, mozgósítja kapacitás tartalékait, együtt
érvényesül a multiplikátor és az akcelerátor hatás konjunktúra- a fellendülés korlátja az erőforráskorlát stagnál a gazdaság- stagnáló gazdaságban a permanens jövedelem bevisz a gazdaságba egy stabilizáló hatást- romló a kapacitás-feltételek mellett a multiplikátor és az akcelerátor „visszafele” működik
dekonjunktúra- szükséges a lemerült készletek feltöltése ha van elegendő erőforrás-tartalék a
gazdaságban, megnő a beruházási szint, együtt érvényesül a multiplikátor és az akcelerátor hatás konjunktúra
Ciklus-elméletek
Lényegük:- nem válságelméletek, sőt: az életképesség, a fejlődés lehetőségének megnyilvánulásai- nem a befolyásolás lehetetlenségét hirdetik, sőt: a ciklusokban rejlő lehetőségek kihasználását
Illúziók:- a piac kiküszöbölésével, erőteljes szabályozással biztosítható a „kisimított” növekedés (lásd:
tervgazdaság); folyomány: a fejlődés rugóját vették ki a gazdaságból- helyes gazdaság- és monetáris politikával az állam képes úgy beavatkozni, hogy elejét vegye a
gazdaság hullámzásainak (lásd: napjaink piacgazdasága:); folyomány: rossz hangulat, elégedetlenség, bizalomvesztés
1. Kiváltó ok szerint:- gazdaságpolitikai ciklusok (választási ciklusok)- monetáris ciklusok (jegybanki intézkedésekkel kapcsolatosak)- beruházási ciklusok (beruházási döntésekkel és a megtérülés idejével függnek össze)- makropiaci tökéletlenségi ciklusok (túlkeresleti, túlkínálati ciklusok oka lehet időjárási, külpiaci
tényező)
2. Ciklus hossza szerint:Kondratyev ciklus:- cca. 50 év- világgazdaságra vonatkozik- kiváltó ok a gazdasági világválság, amit háború követ (hívhatnánk Malthus ciklusnak is:)Kuznets ciklus:- cca. 20 év- kiváltó ok a beruházások megtérülési ideje, illetve elavulásaKlasszikus ciklus:- cca. 10 év- piacgazdaságok működési mechanizmusa váltja kiKitchin ciklus- 3-4 év- a hitelmechanizmusok váltják ki
13
Gazdasági ciklusok Magyarországon
Néhány jellemző:1960.- népesség 9 977 ezer fő (ma 10 005 ezer fő)- kereső népesség aránya 53%- szántóterületek 77%-át tsz-ek, 23%-át Egyéni („háztáji”) gazdaságok művelték- a lakosság jövedelmének 96,3%-át fogyasztásra, 2,3%-át lakásra fordítja, 1,4%-át
megtakarítja- fogyasztásból 39% élelmiszer, 4% tartós („luxus”) cikkek (1000 lakosra 4 hűtő, 10 tv, 45
mosógép)- ipari munkások havi átlagkeresete 1577 Ft/hó- helyrehozták az ’56 okozta gazdasági károkat, javul a gazdaság helyzete1960-1989.- tervgazdaság időszaka, 5 éves periódusok (népgazdasági terv)1982.- IMF és IBRD tagsággal járó kötelezettség vállalás: 5 év alatt meg kell teremteni az gazdaság
átalakulásának jogi és intézményi feltételeit
Ciklusok
1960-1966.- a gazdaságpolitika kiegyensúlyozott növekedést idéz elő- nő a fogyasztás, javul az életszínvonal- országos működésű állami nagyvállalatok létrehozása- nemzeti jövedelem növekedésének mértéke az időszakban 24% (éves ütem 4,4%)- kereskedelmi mérleg passzívum, rekord 1864-re- import fékezése, belső fogyasztás visszafogása (1%-os csökkenés), termelés minimális
növekedése
1967-1978.- 1968. gazdasági reform („Új gazdasági mechanizmus”)- gazdaságpolitikai irányváltás (indirekt szabályozás, lassú liberalizáció)- 1973. olajárrobbanás, alkalmazkodás halogatása („Bukaresti árelv”) eladósodás- továbbra is passzív kereskedelmi mérleg- erőteljes beavatkozás hatására a belső fogyasztás visszaesik- időszak második felében aktív kereskedelmi mérleg, gazdasági növekedés- időszak végére 12 mrd USD külső adóság- drasztikus beavatkozásra lett volna szükség, de az állami nagyvállalatok nem
alkalmazkodnak, a gazdaságpolitika pedig elzárkózik a szükséges lépésektől- infláció, romló cserearány, ismét passzív kereskedelmi mérleg, tovább nő az eladósodás
1979-1985.- eladósodás megállításához beruházások visszafogása szükséges (kamatlábak növelése)- ipari szerkezetváltozás kedvező vonásai: új kisvállalkozási forma (gmk) bevezetése
kisipar részleges liberalizálásafogyasztás növekedése
- kedvezőtlen vonások: energiaszektor és az alapanyag-termelés erőltetett fejlesztésefelére esik vissza a gép-, könnyű- és élelmiszeripari beruházások volumene
- szerény növekedés az időszak végére aktív kereskedelmi mérleg és növekvő idegenforgalom mellett
1986-1989.- élénkítő gazdaságpolitika hatására beruházások 17%-kal, a fogyasztás 6%-kal nő- nő az import, kereskedelmi mérleg ismét passzív, újabb eladósodási hullám- csökken a lakossági fogyasztás és a felhalmozás, ennek következményeként a beruházási
szint- megegyezés a békés politikai fordulatról, a tervgazdaság felszámolásáról, a piacgazdaságra
való áttérésről- az áttérés jogi feltételeinek megteremtése (alaptörvények: adó-, bank-, társasági, számviteli
tv.)- kiépítik a piacgazdaság intézményrendszerét
1989-1995.- az áttérés bonyolult, hosszú folyamat, gazdasági visszaesés (transzformációs válság) kíséri
14
- mélypont 1994-1995 (inflációs ráta 28,2%; munkanélküliségi ráta 10,7%; fogyasztási index 92,9%)
- átfogó megszorításokra van szükség („Bokros-csomag”)- a sikeres reformok kivezetik a gazdaságot a válságból
1995-2005.- integrálódás az egységes európai piacba- további válság, melynek legtipikusabb tünete a magas költségvetési hiány és az
államadósság növekedése
15
MAGYARORSZÁG RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE
Rendszerváltás okozta változások:
Bevételek Kiadások- csökken a gazdálkodó szervezetek befizetésének súlya - csökken a gazdálkodó szervezetek
támogatása- nő a lakossági befizetések aránya (SZJA a legjelentősebb) - megszűnt a fogyasztói
árkiegészítés- fő bevétel a közvetett adókból (áfa+fogy.adó cca. 50%) - fő kiadás a ktgvetési szervek
támogatása (50%)- GDP cca. 2/3-a folyik keresztül a ktgvetésen - adósságszolgálat jelentős növekedése
Adósságfinanszírozás:- MNB hitel (1996-ig), külföldi hitelek, állampapírok kibocsátásaProbléma a kiszorítóhatás:- a deficitfinanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket a tőkepiacról vonják el változatlan
megtakarítás mellett csökkennek a magánberuházások
Kínálatélénkítés a rendszerváltást követően- tágabb értelemben: privatizáció, dereguláció- szűkebb értelemben: termelési szerkezet átalakítása, kínálatösztönzés költségvetési és monetáris
eszközökkelSzükségesség oka: a kínálati sokk- állami támogatások drasztikus leépítése versenyképtelenség a magas árak miatt- keleti piac összeomlása eladhatatlan készletek- valódi versenyhelyzet megjelenése az európai piacon- belföldi kereslet visszaesése a fogyasztói árkiegészítés megszűnése miatt relatív túlkínálat
A Bokros- és a Gyurcsány-csomag összehasonlítása:
Bokros-csomag Gyurcsány-csomag- A HUF egyszeri 9%-os, majd csúszó leértékelése - Adóemelések, új adónemek bevezetése- Bérkorlátozás a közszférában - Adókedvezmények, ártámogatások körének
szűkítése- Nyugdíjkorhatár emelése - Központi közigazgatás átalakítása- Szociális támogatások körének szűkítése - Lakáshitel-kedvezmények megszűnése
A kialakult csőd-helyzet hasonlóságai:- államháztartási hiány 8% körüli, folyófizetési mérleg hiánya 10% körüli- belső bizalomvesztés, külföldi befektetők kivárnak- mindkét csomaggal kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel, ugyanakkor az
államháztartási egyensúly helyreállítása fontosabbnak tűnik, minthogy a törvényekben fellelhető néhány alkotmányossági szabálytalanság(Sólyom László, az Alkotmány Bíróság akkori elnöke ízekre szedte a Bokros-csomagot, 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök minőségében aláírta a Gyurcsány-csomagot
Főbb makrogazdasági mutatók:
http://www.akk.hu/object.6066a3b1-4c6d-4b97-84c5-cd883126b2ec.ivy
https://www.ksh.hu/stadat_evkozi_3_7
16