N FODORJAacuteNOS

Neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek nyelvfoumlldrajzi vonatkozaacutesai a Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz peacuteldaanyagaacuteban

1 A neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesseacutegeacutetől - Eacutevtizedes adoacutessaacutega a ma-gyar nyelvtudomaacutenynak eacutes ezen beluumll az neacutevkutataacutesnak a nevek nyelvfoumlldrajzi ceacuteluacute aacutetfogoacute toumlbb szempontuacute vizsgaacutelataacutenak elveacutegzeacutese Kuumlloumlnoumlsen igaz ez a szemeacutelyneveken beluumlli kiemelt helyet elfoglaloacute csalaacutedneacutevfajtaacutera A magyar neacutevkutataacutesban ugyan maacuter koraacutebban toumlbbszoumlr is megfogalmazoacutedott az a kiacutevaacutenalom (1 pl VOumlROumlS 2007 HAJDUacute 2008) hogy a csalaacutednevek geolingvisztikai megkoumlzeliacuteteacutesű vizsgaacutelataacuteval a kutataacutesi lehető-seacutegek olyan teruumlleteken is meginduljanak amelyekre eddig egyreacuteszt a technikai adottsaacute-gok miatt maacutesreacuteszt a kutataacuteshoz kapcsoloacutedoacute kuumllső teacutenyezők miatt (pl adatveacutedelem) nem keruumllhetett sor (laacutesd HAJDUacute 2010 VOumlROumlS 2009 2010a-c) Az euroacutepai neacutevkutataacutes e teacuteren eleacutert laacutetvaacutenyos eredmeacutenyei (erre 1 pl neacutemet nyelvteruumlletről KUNZE 20045 DFA olasz CASTAGNA genslabo FAacuteBIAacuteN 2010 90-1 stb) szinteacuten a kutataacutes ilyen iraacutenyuacute kiterjeszteacuteseacutere egy magyar csalaacutedneacutevatlaszhoz kapcsoloacutedoacute adatfeltaacuteraacutesok eacutes elemzeacutesek megindiacutetaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlzhetik a kutatoacutekat

A csalaacutedneacutevnek a teacuter dimenzioacutejaacutehoz valoacute leacutenyegi viszonya koraacutebban is nyilvaacutenva-loacute volt a magyar neacutevkutatoacutek szaacutemaacutera ezeacutert szoacutervaacutenyosan jelentek meg olyan feldolgozaacute-sok amelyek a nevek teruumlletiseacutegeacuten alapultak (HAJDUacute 1987 1988 KAacuteZMEacuteR 1991) de a kartograacutefia moacutedszereit alkalmazoacute aacutetfogoacute neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelatra a koumlzelmuacuteltig nem keruumllt sor VOumlROumlS FERENC 2009-ben a Koumlzigazgataacutesi eacutes Elektronikus Koumlzszolgaacuteltataacute-sok Koumlzponti Hivatala koumlzponti adatbaacutezisa alapjaacuten megkezdte a mai szinkroacuten csalaacuted-neacutevatlasz előmunkaacutelatait mely a teljes magyarorszaacutegi neacutepesseacuteg csalaacutednevei melleacute rendelt lakoacutehely szerinti iraacutenyiacutetoacuteszaacutemokkal azonosiacutetott 2009 januaacuter 1-jei adatait tartalmazza A formaacuteloacutedoacute adatbaacutezishoz kapcsoloacutedoacute előzetes munkaacutelatokroacutel a kutataacutesvezető toumlbb he-lyen is beszaacutemolt (vouml VOumlROumlS 2009 2010a 2010c a leguacutejabb fejlemeacutenyekre 1 VOumlROumlS 2011b) Ezzel paacuterhuzamosan az ELTE BTK Magyar Nyelvtoumlrteacuteneti Szociolingvisztikai Dialektoloacutegiai Tanszeacutekeacuten is leacutepeacutesek toumlrteacutentek egy toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevi adatbaacutezis leacutet-rehozaacutesa eacutes nyelvfoumlldrajzi feldolgozaacutesa eacuterdekeacuteben (erre 1 FARKAS 2010 68)

A fenti szinkroacuten munkaacutelatok peacuteldaanyaga toumlbb olyan keacuterdeacutest is felvetett amely-nek megvaacutelaszolaacutesaacutehoz a toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesvizsgaacutelat nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterulhat Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a szinkroacuten atlasz a keacuterdeacutesfelveteacutesekre a probleacutema leiacuteraacutesaacutera iraacute-nyul a diakroacuten szempont pedig sok esetben a hogyanra keresi a vaacutelaszt a mai aacutellapot toumlrteacuteneti haacutettereacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz nyuacutejt segiacutetseacuteget Tehaacutet egy toumlrteacuteneti korpuszon alapuloacute feldolgozaacutes szuumlkseacutegesseacutege tovaacutebbra is a csalaacutedneacutevfoumlldrajz koumlzponti feladata maradt hiszen a toumlrteacuteneti eacutes a mai neacutevadasz lehetőseacutegei eacutes korlaacutetai elteacuterően jelentkeznek egyik szempontrendszer a maacutesikat nem tudja kivaacuteltani sőt egymaacutest kiegeacutesziacutetve lehet a magyar vagy taacutegabban a Kaacuterpaacutet-medencei neacutevaacutellomaacuteny sajaacutetossaacutegait leginkaacutebb eacuterzeacutekelni eacutes eacuterzeacutekeltetni

A toumlrteacuteneti jellegű vizsgaacutelatok elindiacutetaacutesaacutehoz mdash az oumlsszevethetőseacuteg eacuterdekeacutet is szem előtt tartva mdash olyan egyseacuteges korpusz oumlsszeaacutelliacutetaacutesa kiacutevaacutenatos amely leginkaacutebb reprezen-taacutelni tudja a csalaacutednevek regionalitaacutesaacutet Ezen beluumll keacutet teacutenyezőhoumlz (dimenzioacutehoz) a teacuterhez eacutes az időhoumlz kapcsoloacutedoacute szempontok kiemeleacutese doumlntő fontossaacuteguacute Az előző

95

eseteacuteben ez azt jelenti hogy olyan korpuszon eacuterdemes a vizsgaacutelatot lefolytatni amely legteljesebben meg tudja jeleniacuteteni egy időszak antroponimaacuteit azaz mineacutel nagyobb reacuteszt foglal magaacuteban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuteből maacutesreacuteszt időben lehetőseacuteg szerint mineacutel koraacutebbi időszakban tegye lehetőveacute a vizsgaacutelatot Mindkeacutet szempontnak leginkaacutebb az 1715-ben keacuteszuumllt első orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes (ConsReg 1715) feleltethető meg a koumlvet-kező eacutervek alapjaacuten (1) a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek keacutetharmadaacutet (Erdeacutelyen Horvaacutetorszaacutegon eacutes a Hataacuterőrvideacuteken kiacutevuumlli reacuteszeacutet) eacuterinti (2) nagyjaacuteboacutel egy időben ke-letkezett ezeacutert egyseacuteges neacutevanyagot tartalmaz (3) 160 ezres adatmennyiseacuteget tartalma-zoacute reprezentatiacutev felmeacutereacutes az orszaacuteg lakossaacutegaacuteroacutel (4) az aacutetfogoacute jellegű oumlsszeiacuteraacutesok koumlzuumll időben a legkoumlzelebb esik a termeacuteszetes csalaacutednevek keletkezeacutesi idejeacutehez (5) a csalaacuted-nevek hivatalos roumlgziacuteteacutese előtti időből szaacutermazoacute a XIXmdashXX szaacutezadi neacutevvaacuteltoztataacutesi mozgalom nagyaraacutenyuacute vaacuteltozaacutesai aacuteltal meacuteg nem eacuterintett neacutevanyagot tartalmaz

Amennyiben a fentiek a taacutersadalmi nyelv- vagy neacutevhasznaacutelat vizsgaacutelataacutenak lehe-tőseacutegeacutevel is kiegeacuteszuumllnek munkaacutenk komplexszeacute vaacutelik Esetuumlnkben a vaacuterosi polgaacutersaacuteg a kuumlloumlnboumlző jogaacutellaacutesuacute falusi lakossaacuteg illetőleg a taksaacutes nemesek csalaacutedneveit eacutes kereszt-neacutevadaacutesi szokaacutesait tehetjuumlk elemzeacutesuumlnk taacutergyaacutevaacute

2 A Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz adatbaacutezisa mdash A Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz (TMCsA) adatbaacutezisaacutenak alapjaacutet tehaacutet az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes anyaga adja ugyanakkor meg kell jegyeznuumlnk hogy az adatbaacutezis uacutegy eacutepuumll fel hogy az időben mindkeacutet iraacutenyban toumlrteacutenő bőviacutethetőseacuteget is magaacuteban hordozza

A neacutevanyag sajaacutetossaacutegainak bemutataacutesaacutehoz az alaacutebbiakban roumlviden szuumlkseacuteges vaacutezolnunk az oumlsszeiacuteraacutes keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyeit

A toumlroumlkoumlk kiűzeacutese eacutes a Raacutekoacuteczi szabadsaacutegharc levereacutese utaacuteni időszakban egyre nagyobb probleacutemaacutet jelentett az adoacuteztataacutes mikeacutentje mely ellen a vaacutermegyeacutek tiltakoztak ugyanis meacuteg a toumlroumlkoumlk előtti portaszaacutem alapjaacuten vetetteacutek ki az adoacutet ami maacuter nem tuumlk-roumlzte a valoacutes adatokat ezeacutert az adoacutezaacutes igazsaacutegosabbaacute teacutetele eacuterdekeacuteben az 1715 eacutevi 5~ tc-ben az orszaacuteggyűleacutes elrendelte hogy oumlssze kell iacuterni minden szabad kiraacutelyi vaacuterost minden kivaacuteltsaacutegos eacutes nem kivaacuteltsaacutegos mezővaacuterost minden koumlzseacuteget lakott helyet eacutes puszta falut megjeloumllve az elpusztulaacutes idejeacutet is A falusi jobbaacutegyokon kiacutevuumll a szabad kiraacutelyi eacutes a baacutenyavaacuterosokban oumlssze kellett iacuterni minden egyes polgaacuteri telket a tulajdonos neveacutevel minden egyes telektulajdonos oumlsszes ingatlanvagyonaacutet valamint mindennemű joumlvedelmeacutet Az oumlsszeiacuteraacutesban szinteacuten ki kellett teacuterni a ceacutehbeli mesteremberekre kereske-dőkre eacutes joumlvedelmuumlkre Tehaacutet eredetileg uacutegy tervezteacutek hogy a kivaacuteltsaacutegos nemesseacuteg eacutes a zsidoacutesaacuteg kiveacuteteleacutevel a teljes lakossaacutegot oumlsszeiacuterjaacutek a vagyoni viszonyok feltuumlnteteacuteseacuteveacute egyuumltt hogy ez alapjaacuten lehessen megaacutellapiacutetani az egyes toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokra eső adlt meacuterteacutekeacutet (vouml ConsReg 1715 - DVD-ROM Bevezeteacutes)

Az oumlsszeiacuteraacutes lefolytataacutesaacutera a megyeacutek aacuteltalaacuteban keacutet-keacutet kikuumlldoumlttet delegaacuteltak akeacute sajaacutet megyeacutejuumlkben nem műkoumldhettek A reacuteszuumlkre keacutesziacutetett reacuteszletes utasiacutetaacutes elleneacutere iz elkeacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutes nem felelt meg annak az eredeti ceacutelnak hogy az adoacutezaacutesi reform alap-jaacuteul szolgaacuteljon mivel egyeneden maradt az utasiacutetaacutes sokszor elteacuterő eacutertelmezeacutese mian Peacuteldaacuteul abban a keacuterdeacutes sem volt teljes egyeteacuterteacutes hogy kik keruumlljenek be az oumlsszeiacuterar-doacutek koumlzeacute A felsőbb hatoacutesaacutegok gyakran kevesellteacutek a jegyzeacutekbe vett szemeacutelyek szaacuteim eacutes ellenőrzeacuteseket veacutegeztek de nagy elteacutereacutesről ők sem tudtak beszaacutemolni Ennek elleneacutere nyilvaacutenvaloacutenak tarthatjuk hogy amint koraacutebban is előfordult a jobbaacutegyok most is igvc-keztek elrejtőzni az oumlsszeiacuterok elől iacutegy proacutebaacutelva meg az esetleges keacutesőbbi adoacutefizete -

kikeruumllni Ugyan az oumlsszeiacuteraacutes a fentiek miatt nem lehetett teljes ennek elleneacutere a k

96

szakban a legaacutetfogoacutebb keacutepet szolgaacuteltatja a XVIII szaacutezad eleji Magyarorszaacutegroacutel eacutes joacutel szemleacutelteti az orszaacuteg korabeli neacutepesseacutegi viszonyait is

1 aacutebra Magyarorszaacuteg neacutepesseacutegi viszonyai az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes alapjaacuten

A melleacutekek teacuterkeacutep a megyeacutek neacutevadatainak szaacutemaraacutenyaacutet mutatja Laacutethatoacute hogy a toumlroumlk megszaacutellaacutes alatti teruumlletek a viszontagsaacutegos eacutevtizedeket aacutetveacuteszelő eacuteszaki megyeacutek-hez keacutepest valoacuteban nagy veacuterveszteseacuteget szenvedtek főkeacutent a magyarsaacuteg haacutetraacutenyaacutera A fenti teacutenyek koraacutebbi ismereteacutenek feacutenveacuteben is megdoumlbbentőek Baacutecs megye adatai a Duna-Tisza koumlzeacuten fekvő megye eacuteszaki eacutes nyugati reacuteszeacutenek mintegy 1300 lakosa koumlzoumltt mindoumlssze 38 magyar csalaacutednevet viselő szemeacutelyt talaacutelunk de koumlzoumlttuumlk is 23-nak szerb keresztneve van azaz csupaacuten 15 (veacutelhetően) magyar nemzetiseacutegű adoacutefizetőről adnak hiacutert a forraacutesok a XVIII szaacutezad maacutesodik eacutevtizedeacuteben mely az itteni lakossaacutegnak csupaacuten az 117-aacutet teszi ki Az adatokat nvilvaacuten aacuternyaltabbaacute tenneacute ha ismerneacutenk a megye ka-tonai ellenőrzeacutes alaacute vont teruumlleteacuten fekvő telepuumlleacutesek (Szabadka Kanizsa Martonos Zenta Mohol Obecse Szenttamaacutes Csurog Zsablya Titel Palaacutenka stb) szemeacutelyneveit (ConsReg 1715 XIV teacuteka 64) de a fenti araacuteny akkor is sokat elaacuterul a korabeli viszo-nyokroacutel

Az oumlsszeiacuteraacutes hataacutelya Magyarorszaacuteg polgaacuteri koumlzigazgataacutes alaacute eső teruumlleteire terjedt csak ki nem vonatkozott a kuumlloumln jogaacutellaacutesuacute Erdeacutelyre eacutes Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacutegra az akkor meacuteg toumlroumlk fennhatoacutesaacuteg alatt aacutelloacute Temeskoumlzre valamint Baacutecs-Bodrog Csongraacuted Csanaacuted eacutes Arad megye katonai kormaacutenvzat alatt aacutelloacute reacuteszeire (Locorum Militarium) Ezekről a teruumlletekről 1715-ben nem keacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutes Ezek mellett maacutes (ismeretlen) okboacutel hiaacutenyzik Vas megye teljes anyaga is Az oumlsszeiacuteraacutes koumltelező eacuterveacutenye bizonyaacutera erre a megyeacutere is vonatkozott amit az is igazol hogy Vasvaacuter megye (Comitatus Castriferrei) kuumlldoumlttei Turoacutec megyeacuteben veacutegezteacutek a felmeacutereacutest de a kibocsaacutetoacute megye felmeacutereacutese meacutegis elmaradt (Vas megye adatait az 1720-as oumlsszeiacuteraacutesboacutel a keacutesőbbiekben mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges poacutetolni)

Hasonloacute hiaacuteny mutatkozott Buda eacutes Pest szabad kiraacutelyi vaacuterosok illetve Pest-PilismdashSolt vaacutermegye kapcsaacuten is Ezek anyaga sem keacuteszuumllt el 1715-ben de oumlt eacutev eltelteacutevel 1720-ban elveacutegezteacutek a felmeacutereacutest Bereg vaacutermegye kuumlldoumlttei eacutes ezt az anyagot beemelteacutek az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutesba iacutegy most szerencseacutes moacutedon rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak az adatok

97

3 Az adatbaacutezis eacutepiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő munkaacutelatok eacutes eredmeacutenyek - A TMCsA korpuszaacutenak nyersanyaga a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter eacutes az Arcanum Digiteacuteka Kft kiadvaacutenya (ConsReg 1715) alapjaacuten digitaacutelisan kereshető formaacuteban rendelkezeacutesuumlnk-re aacutell Az adatok azonban az aacutetiacuteraacutesban jelentkező gyakori teacuteveszteacutesek miatt mindenkeacutep-pen ellenőrzeacutesre szorulnak Ehhez kapcsoloacutedoacutean folyamatban van a neacutevadatok neacutevtani koacutedolaacutesa is mely jelenleg 10 megyeacutet eacuterint ennek feleacuteneacutel (Szabolcs Csanaacuted Somogy Noacutegraacuted Ugocsa) a neacutevanyag ellenőrzeacutese befejeződoumltt A feldolgozaacutes egyetemi hallgatoacutek bevonaacutesaacuteval az ELTE Neacutevkutatoacute Műhelyeacuteben folyamatosan zajlik (bővebben 1 N FODOR 2 0 1 1 )

Meg kell jegyeznuumlnk hogy maacuter a rendelkezeacutesre aacutelloacute alapkorpusz is alkalmas bi-zonyos neacutevtani koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera egy-egy csalaacutedneacutev teruumlleti elterjedtseacutegeacutenek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere (1 alaacutebb) de a pontos szaacutemadatok eacutes az ezzel oumlsszefuumlggő araacutenyszaacutem-ok csak az anyag teljes feldolgozaacutesa utaacuten veacuteglegesiacutethetőek

Az adatbaacutezis bőviacuteteacuteseacutenek koumlvetkező leacutepeacutese az 1720-as oumlsszeiacuteraacuteshoz kapcsoloacutedik Az első orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes hibaacuteinak korrigaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben uacutejra felvetteacutek az adatokat de a panaszok eredmeacutenyekeacutent joacuteval koumlruumlltekintőbben jaacutertak el ami azt eredmeacutenyezte hogy a nincstelen zselleacutereket oumlzvegyeket maacuter nem vetteacutek szaacutemba iacutegy korlaacutetozottabb felhasz-naacutelaacutesuacute neacutevanyag keletkezett de a keacutet oumlsszeiacuteraacutes oumlsszesseacutegeacuteben mintegy negyedmillioacutes neacutevaacutellomaacutenya (az ismeacutetlődő szemeacutelyek neveacutet egyszer szaacutemiacutetva) egymaacutesra vetiacutetve maacuter jelentős alapot nyuacutejthat a neacutevelemzeacuteshez

Az 1720-as oumlsszeiacuteraacutes a pozsarevaacuteci beacuteke (1718) utaacuten keletkezett amely reacuteveacuten tel-jesen felszabadult a toumlroumlk uralom aloacutel az orszaacuteg teruumllete eacutes iacutegy ez az oumlsszeiacuteraacutes maacuter - a Lengyelorszaacutegnak elzaacutelogosiacutetott Lubloacute vaacutera eacutes a 13 szepesseacutegi vaacuteros kiveacuteteleacutevel mdash az egeacutesz orszaacuteg teruumlleteacutere kiterjedhetett beleeacutertve a katonai uralom alatt aacutelloacute teruumlleteket is Tovaacutebbra sem eacuterintette azonban Erdeacutelyt eacutes nincs arra utaloacute jel hogy Horvaacutet- eacutes Szlavoacutenorszaacutegot a hozzaacutetartozoacute reacuteszekkel eacutes a hataacutervideacutekkel egyuumltt oumlsszeiacutertaacutek volna Erdeacutely hiaacutenya keacutetseacutegtelenuumll korlaacutetozottabb felhasznaacutelaacutesra ad alkalmat ennek poacutedaacutesa a taacutevolabbi joumlvőben az 1 50-ben keacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutessal (Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter F50) lenne kiegeacutesziacutethető megfelelő paacutelyaacutezati keret segiacutetseacutegeacutevel

A tovaacutebbiakban a neacutevanyag felhasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteroacutel is roumlviden a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll szoacutelnunk kell FARKAS TAMAacuteS szerint bdquoA koraacutebbi neacutevfoumlldrajzi aacutellapotok rekonst-ruaacutelaacutesaacutera valoacute toumlrekveacutes fontos feladatunk Ezt lehetőveacute tevő feldolgozaacutesok keacuteszuumlltek maacuter egyes reacutegioacutekra vonatkozoacutelag esetleg toumlbb teruumlletről szaacutermazoacute mintaveacutetellel is va-loacuteban orszaacutegos reprezentativitaacutesuacute toumlrteacuteneti foumlldrajzi eredmeacutenyek nem aacutellnak rendelkezeacute-suumlnkre [] A diakroacuten iacutevek megrajzolaacutesa a muacuteltbeli szinkroacuteniaacutekkal valoacute moacutedszeres oumlsz-szeveteacutesek lehetőseacutege meacuteg termeacutekenyebbeacute teheti majd egy mai magyar csalaacutedneacutevatlasz vaacuterhatoacute eredmeacutenyeit (FARKAS 2010 68)

A gondolatot uacutegy folytathatjuk hogy a toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevfoumlldrajzi kutataacutesok az-zal az előnnyel jaacuternak hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel egy olyan viszonyiacutetaacutesi alap keletkezik amire a mai szinkroacuten csalaacutedneacutevanyag vizsgaacutelatakor eredmeacutenyesen taacutemaszkodhatunk mivel a magyar nyelvteruumllet jelentős reacutesze laacutethatoacutevaacute vaacutelik előttuumlnk abban a valoacutesaacutegos foumlldrajzi helyzetben ahogyan a csalaacutednevek termeacuteszetes moacutedon kialakultak Tehaacutet a TMCsA egyik nagy előnye hogy nincs mesterseacuteges foumlldrajzi korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetva hanem a Kaacuterpaacutet-medencei szemeacutelynevek szerves bdquoegyseacutegeacutet jeleniacutethetjuumlk meg a teacuterkeacute-peken uacutegy ahogyan a neacutevtoumlrteacutenet folyamaacuten a kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutevrendszerek hataacutest gyakoroltak egymaacutesra Laacutethatoacutevaacute vaacutelnak azok a hataacuteron tuacuteli oumlsszefuumlggeacutesek is amelyekre

98

a mai orszaacuteg hataacuteram beluumll neacuteha csupaacuten halvaacuteny utalaacutes toumlrteacutenik (erre 1 a Noacutevaacutek neacutev p eacute l d aacute j aacute t - N FODOR 2 0 1 1 )

A haacuteromszaacutez eacutevvel koraacutebbi idősiacutek lehetőveacute teszi hogy a neacutevvaacuteltoztataacutesi mozga-lom aacuteltal jelentős meacuterteacutekben aacutetrajzolt neacutevkincsuumlnknek egy joacuteval termeacuteszetesebb aacutellapo-taacutet ragadjuk meg olyat amelyet meacuteg a XVIII szaacutezaddal kezdődő migraacutecioacute sem befolyaacute-solt Hiszen a toumlroumlk utaacuteni nagy neacutepesseacutegmozgaacutes (pl a Baacutecska eacutes a Baacutensaacuteg beneacutepesuumlleacutese a svaacutebok bekoumlltoumlzeacutese stb) csak a koumlvetkező eacutevtizedekben fog elkezdődni Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a Kaacuterpaacutet-medencei kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek neacutevanyaga meacuteg kuumllső hataacutesoktoacutel mentesen eacuterintetlenuumll csupaacuten az eacutevszaacutezados termeacuteszetes (magyar-szlaacutev magyar-romaacuten stb) nyelvi kontaktust tuumlkroumlzve jelenik meg

A csalaacutedneacutewiseleacutest hivatalossaacute tevő rendelkezeacutesek (pl II Joacutezsef neacutevrendelete) a XVIII szaacutezad utolsoacute negyedeacutetől gaacutetat szabtak a nevek spontaacuten vaacuteltozaacutesaacutenak Nyilvaacuten-valoacute hogy ha a csalaacutednevek kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vevő teacutenyezőket kutatjuk leginkaacutebb olyan korszakban eacuterdemes ezt tennuumlnk amelyben a csalaacutednevek vaacuteltozaacutesaacutenak a lehető-seacutege meacuteg adott volt Tudjuk azt hogy a XVIII szaacutezadra a csalaacutednevek doumlntő haacutenyada a koumltelező hivatalossaacute teacutetel hiaacutenyaacuteban is maacuter oumlroumlklődoumltt akaacuter keacutet-haacuteromszaacutez eacuteves muacuteltra is visszatekinthetett a nevek toumlbbseacutege eacutes iacutegy- a konkreacutet kapcsolat a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő koumlzoumltt megszakadhatott meacutegis a reprezentatiacutev jelleg eacutes a magyar nyelvte-ruumllet nagy teacuterbeli lefedettseacutege az oumlsszeiacuteraacutes anyagaacuteban rejlő lehetőseacutegek a neacuteveredettel illetőleg a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos oacutevatos elemzeacutesek veacutegzeacuteseacutet indukaacuteljaacutek

4 A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek problematikaacuteja mdash A neacutevtani szakiro-dalom megosztott abban a keacuterdeacutesben hogy a csalaacutedneacutev mennyire tuumlkroumlzi a neacutewiselő nemzetiseacutegeacutet a neacutevadaacutes pillanataacuteban illetve a leszaacutermazottak nevekeacutent A probleacutema toumlbb teacutenyező egyuumlttes vizsgaacutelataacutet igeacutenyli melvek az alaacutebbi szempontok szerint kuumlloumlniacutet-hetőek el

A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese teljesen maacuteskeacuteppen meruumll fel a kuuml-loumlnboumlző szemeacutelyneacutevfajtaacuteknaacutel Alapvető kiteacutetel hogy etnikai vizsgaacutelathoz csak a moti-vaacutelt neveket lehet felhasznaacutelni hiszen pl az Aacuterpaacuted-kori egyhaacutezi latin eredetű egyeacutenne-vek csak aacutetteacutetelesen utalhatnak a neacutewiselő etnikumaacutera Ezzel szemben a magyar koumlz-szoacutei eredetű nevek eseteacuteben maacuter lehet alapja a neacutev nyelvi alkata eacutes eredete illetve a neacutewiselő etnikai hovatartozaacutesa koumlzoumltti kapcsolat felteacutetelezeacuteseacutenek A csalaacutednevek a neacutevadaacutes pillanataacuteban mindenkeacuteppen motivaacuteltak mivel valamilyen valoacutesaacutegos (aacuteltalaacuteban objektiacutev) informaacutecioacutet aacuterulnak el az elnevezett szemeacutelvről (pl barna a haja vagy a bőre Budaacuteroacutel szaacutermazik kovaacutecsmesterseacuteget folytat az apjaacutet Andoacutek-nak hiacutevtaacutek stb) eacutes nem-csak egyszerűen megnevezik mint az egyhaacutezi eredetű keresztnevek eseteacuteben A motivaacutelt nevek csoportjaacutet melyek koumlzeacute a csalaacutedneveken kiacutevuumll az Aacuterpaacuted-kori koumlzszoacutei eredetű egyeacutennevek eacutes a ragadvaacutenynevek tartoznak HOFFMANN ISTVAacuteN leiacuteroacute vagy sajaacutetossaacutegje-loumllő neveknek nevezi (2008 10mdash1) Ez a szemeacutelyneacutevcsoport alkalmas arra hogy benne a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő sajaacutetossaacutegjegye koumlzoumltti kapcsolatot megvizsgaacuteljuk

Kiemelendő az idő teacutenyezője mivel a motivaacutelt nevek iacutegy a csalaacutedneacutev-előzmeacutenyek eseteacuteben a kialakulaacutesuk keletkezeacutesuumlk időszakaacuteban a neacutev nyelvi alkata jelen-teacutese a neacutevadoacute koumlzoumlsseacutegről eacutes az elnevezett szemeacutelyről is informaacutecioacuteval szolgaacutel a kutatoacutek szaacutemaacutera ezaacuteltal lehetőseacuteget biztosiacutet interdiszciplinaacuteris (pl taacutersadalom- gazdasaacuteg- eacutes művelődeacutestoumlrteacuteneti) oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacutera is (erre 1 bővebben N FODOR 2008a) A neacuteveacutelettani vizsgaacutelatok tehaacutet megvilaacutegiacutethatjaacutek egy neacutev kialakulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyeit A csalaacutednevek eseteacuteben azt mondhatjuk hogy az egyeacuteni neacutev melleacute a XIVmdashXV szaacutezadban

99

maacutesodlagosan kialakuloacute megkuumlloumlnboumlztető neacutev motivaacutelt mert valamilyen sajaacutetossaacutegot aacuterul el az elnevezettről maacuteskeacuteppen a neacutev alapja az elnevezett valamilyen egyeacuteni attribuacute-tuma lehet (pl tulajdonsaacutega rokoni kapcsolata lakoacutehelye foglalkozaacutesa szaacutermazaacutesa egy esemeacuteny egy jellegzetes taacutergy birtoklaacutesa stb) amelyek koumlzuumll az elnevező koumlzoumlsseacuteg szabadon vaacutelaszthatja ki a szaacutemaacutera legjellegzetesebbnek tartott valoacutesaacutegelemet az elneve-zendő egyeacutennel kapcsolatban (N FODOR 2008b) Tehaacutet fontos hogy a csalaacutednevek eseteacuteben nem beszeacutelhetuumlnk oumlnelnevezeacutesről hanem az elnevező koumlzoumlsseacuteg aktiacutev koumlzre-műkoumldeacuteseacutet kell felteacuteteleznuumlnk Ennek tuumlkreacuteben ha arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a neacutev nyelvi eredete kinek az etnikumaacutera utal akkor az utoacutebbihoz mindenkeacuteppen a neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteget kell rendelnuumlnk (Itt arra bonyolult keacuterdeacutesre nem teacuterek ki hogy a nyelv eacutes az etnikai hovatartozaacutes nem minden esetben fedi egymaacutest)

A fenti okfejteacutes eredmeacutenyekeacutent teljesen eacutertelmetlennek tűnik a nevek etnikum-hoz koumlteacutese hiszen az elnevező koumlzoumlsseacuteg beazonosiacutetaacutesa remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Meacutegis azt mondhatjuk hogy ha a neacutevviselő az elnevezeacutesben nem is jaacutetszik szerepet de a neacutev-aacutetoumlroumlkiacuteteacutesben maacuter nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hiszen ő doumlnt hogy a kuumlloumlnboumlző adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban milyen nevet diktaacutel be illetve az esetleges aacutetkoumlltoumlzeacuteskor viszi-e ma-gaacuteval az előző lakoacutehelyeacuten a koumlzoumlsseacutegtől kapott neveacutet A neacutevaacutetoumlroumlkiacuteteacutes pedig egy idegen anyanyelvű eseteacuteben is bizonyos fokuacute asszimilaacutecioacutet vagy legalaacutebb a keacutetnyelvűseacuteget felteacutetelezi A neacutevkeletkezeacutes eacutes az egy maximum keacutet generaacutecioacutet eacuterintő aacutetoumlroumlkiacuteteacutes idejeacutet meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a csalaacuted keacutesőbbi szaacutezadokban bekoumlvetkező esetleges identi-taacutesvaacuteltaacutesaacutetoacutel amikor ugyan megtartjaacutek eredeti csalaacutednevuumlket de maacuter biztosan maacutes nem-zetiseacuteghez tartoznak Ezt egyeacuteb erre utaloacute informaacutecioacutek neacutelkuumlli forraacutesokban az idegen keresztnevek aacuterulhatjaacutek el leginkaacutebb Erre talaacutelunk peacuteldaacutekat maacutesok mellett a maacuter ideacutezett Baacutecs megyei anyagban (pl Miskoacute Kis-Biv Gőrgic^a Kis-Btriacute Nikola Horvaacuteth Gaacutevrilla Ko-vaacutecs Radovaacuten Cuacute-^ma^ia stb)

Egy neacutev tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a lakoacutehely megvaacuteltoztataacutesa a migraacutecioacute szinteacuten befolyaacutesol-hatja Az esetek egy reacuteszeacuteben megmarad a neacutev eredeti formaacuteban a lakoacutehelycsere utaacuten is de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig baacutermikor megvaacuteltozhat az uacutej koumlruumllmeacutenyek hataacutesaacutera az uacutej neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege reacuteveacuten

A fentiekből kitűnik hogv koraacutentsem egyeacutertelmű a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacutes-rendszere azonban a bizonytalansaacutegok elleneacutere az ilyen iraacutenyuacute vizsgaacutelatokat teljesen nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll mert a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteig etnikai hova-tartozaacutesra utaloacute oumlsszeiacuteraacutes nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegroacutel tehaacutet csak a neveket foghatjuk vallatoacutera (Az etnikumra a telepuumlleacutes dominaacutens nyelv-hasznaacutelataacuten keresztuumll utaloacute első forraacutes a Lexicon Locorum 1773-boacutel)

A bdquoneacutevelemzeacutes moacutedszere nem peacutelda neacutelkuumlli a toumlrteacuteneti kutataacutesokban A XIX szaacutezad veacutegeacuten ACSAacuteDY IGNAacuteC az 1715-oumls eacutes az 1720-as orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes szemeacutelynevei alapjaacuten proacutebaacutelt koumlvetkezteteacuteseket levonni a XVIII szaacutezadi Magyarorszaacuteg etnikai viszo-nyokat illetően (ACSAacuteDY 1896) a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a Maacutelyusz Elemeacuter neveacutehez koumlthető neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti iskola szinteacuten a neveket vette alapul a nemzetiseacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacuteban (1 alaacutebb) A moacutedszer a haacuteboruacute utaacuten sem tűnt el veacutegeacuterveacutenyesen peacuteldaacuteul BENDA KAacuteLMAacuteN is a csalaacutednevek hiacutevta segiacutetseacuteguumll a hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesaacute-hoz (BENDA 1970) sőt a koumlzelmuacutelt nyelvhataacutervizsgaacutelataiban szinteacuten laacutetunk peacuteldaacutet a moacutedszer alkalmazaacutesaacutera (TAMAacuteS 1996 BAGDI-DEMETER 2005 2007 stb)

Ha a nevek etnikai rekonstrukcioacutehoz toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutenak tudomaacutenytoumlrteacutene-ti előzmeacutenyeit neacutezzuumlk akkor a fentiek koumlzuumll a MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR neveacutehez fűződő keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutesokat kell reacuteszletesebben is bemutatnunk Ez

100

a vaacutellalkozaacutes azt a ceacutelt tűzte maga eleacute hogy sorra veszi a Trianonban elcsatolt vaacuterme-gyeacuteket eacutes a KNLUumlZSA ISTVAacuteN aacuteltal megadott nyelveacuteszeti szempontok (KNIEZSA 193419652003) alapjaacuten a nevek eredet szerinti osztaacutelyozaacutesaacuteval koumlvetkezteteacutest von le az adott megye koraacutebbi etnikai oumlsszeteacuteteleacutere megkiacuteseacuterelve a korabeli nyelvhataacuter megraj-zolaacutesaacutet is A neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutes első jelentős munkaacuteja SZABOacute ISTVAacuteN Ugocsa vaacutermegyeacutet feldolgozoacute koumltete volt (SZABOacute 1937) melyet hamarosan szaacutemos tovaacutebbi koumltet koumlvetett

A MAacuteLYUSZ aacuteltal eacuteletre hiacutevott keacutet telepuumlleacutestoumlrteacuteneti sorozat koumlzuumll a bdquoMagyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg a felvideacuteki vaacutermegyeacuteket kiacutevaacutenta feldolgozni Pozsonytoacutel Beregig ebből az Ugocsa megyei koumlteten kiacutevuumll elkeacuteszuumllt meacuteg LIacuteA BAacuteLINT Goumlmoumlr megyeacuteről (ILA 1944) eacutes BAKAacuteCS JAacuteNOS Hont megyeacuteről iacutert koumltete (BAKAacuteCS 1971) utoacutebbi a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter nem jelenhetett meg a Maacutelyusz-feacutele sorozatban a toumlbbi feldolgozaacutesra kiadott vaacutermegye pedig nem keacuteszuumllt el A bdquoTelepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek ciacutemű sorozatban MAacuteLYUSZ a taniacutetvaacutenyai doktori eacutertekezeacuteseit jelentette meg nyolc koumltetben (FUumlGEDI 1938 ICZKOVITS 1939 BALAacuteZSI939 MAKSAY 1940 JAKOacute 1940 KOVAacuteCS

1942 BEacuteLAY 1943 NAGY KAacuteLOCZI 1943) melyek főkeacutent az egykori kelet-magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi vaacutermegyeacuteket dolgoztaacutek fel (erre 1 meacuteg OROSZ 2003)

SZABOacute ISTVAacuteN a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazta meg a kutataacutes feladataacutet moacutedszer-tani peacuteldaacutet szolgaacuteltatoacute koumlteteacuteben bdquoAz oumlsszegyűjtoumltt szemeacutelyneveket nyelvi hovatartozandoacutesaacuteg szerint osztaacutelyoztuk Baacuter a nevek nyelvenkeacutenti minősiacuteteacuteseacutevel nem toumlbbet csak a neacutev nyelvi alakjaacutet oacutehajtjuk kifejezni mivel meacutegis e nyelvi minősiacuteteacutes alap-jaacuten egy-egy koumlzoumlsseacuteg nyelvi jellegeacutere s ennek alapjaacuten nemzetiseacutegeacutere vontunk le koumlvet-kezteteacuteseket szuumlkseacutegesnek laacutettuk hogy azokat a neveket melyek nyelvi alakja s tartalma koumlzoumltt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben ellentmondaacutes mutatkozik vagy ellentmondaacutes lehetőseacute-ge lappang a hataacuterozott nyelvi alak dacaacutera is bizonytalannak tekintsuumlk (1937 5) Ez utoacutebbi kijelenteacutes főkeacutent a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekre iraacutenyult melyet a neacutepiseacuteg-toumlrteacutenet kutatoacutei etnikai szempontboacutel bizonytalannak minősiacutetettek mivel a neacutev (pl Ne-me) szemantikai tartalma (neacutemet ember) valamilyen nemzetiseacutegre (jelen esetben neacute-metre) utal de a nyelvi megformaacuteltsaacuteg attoacutel elteacuterő (magyar) Emellett nem egyeacutertelmű a neacutev idegen etnikumra utaloacute motivaacutecioacuteja sem hiszen ezek a nevek is rejthetnek azonos nemzetiseacuteghez tartozoacute szemeacutelyeket ahogy ezt szaacutemos peacutelda igazolja (1 pl a Kaacutellai csa-laacuted egyik őseacutenek Lengyel megkuumlloumlnboumlztető neveacutet mely egy lengyelorszaacutegi utazaacutes emleacutekeacutet őrzi mdash SLIacuteZ 2011 86)

A tovaacutebbiakban a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekhez kapcsoloacutedoacute etnikummal oumlsz-szefuumlggő keacuterdeacutesekre teacuterek ki a TMCsA peacuteldaacutein keresztuumll

5 A TMCsA neacutepneacutevi eredetű neveinek tanulsaacutegai mdash A neacutepneacutevi eredetű csa-laacutednevek eseteacuteben koumlztudomaacutesuacute hogy kialakulaacutesukat nem lehet minden esetben szaacuter-mazaacutesra utaloacute motivaacutecioacuteval magyaraacutezni hiszen maacutes eredezteteacutes (pl tulajdonsaacutegbeli hasonloacutesaacuteg esemeacuteny stb) is szaacutemiacutetaacutesba vehető (ezekre 1 bővebben FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Az azonban keacutetseacutegtelen hogy a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek neacutevadaacutesi alapja az esetek doumlntő haacutenyadaacuteban valoacuteban az elnevezett nemzetiseacutegeacutere szaacutermazaacutesaacutera utalt

Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes csalaacutednevei koumlzoumltt az alaacutebbi taacuteblaacutezatban szereplő neacutepneacutevi eredetű neveket talaacuteljuk a gyakorisaacutegi lista eacuteleacuten Laacutethatjuk hogy az első helyen szereplő Toacutet csalaacutedneacutev megterheltseacutege a koumlvetkező neacutepneacutev keacutetszerese Nem meglepő hogy a lista eacuteleacuten a szlaacutev neacutepcsoportokhoz kapcsoloacutedoacute nevek aacutellnak a Neacutemettel kiegeacuteszuumll-ve A rangsor tovaacutebbi szlaacutev neacutepcsoportot jeloumllő nevei koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk ame-lyek nem a magyar neacutevrendszeren beluumll joumlttek leacutetre (pl Polaacutek Rusznyaacutek) mivel azonban

101

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

eseteacuteben ez azt jelenti hogy olyan korpuszon eacuterdemes a vizsgaacutelatot lefolytatni amely legteljesebben meg tudja jeleniacuteteni egy időszak antroponimaacuteit azaz mineacutel nagyobb reacuteszt foglal magaacuteban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacuteből maacutesreacuteszt időben lehetőseacuteg szerint mineacutel koraacutebbi időszakban tegye lehetőveacute a vizsgaacutelatot Mindkeacutet szempontnak leginkaacutebb az 1715-ben keacuteszuumllt első orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes (ConsReg 1715) feleltethető meg a koumlvet-kező eacutervek alapjaacuten (1) a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek keacutetharmadaacutet (Erdeacutelyen Horvaacutetorszaacutegon eacutes a Hataacuterőrvideacuteken kiacutevuumlli reacuteszeacutet) eacuterinti (2) nagyjaacuteboacutel egy időben ke-letkezett ezeacutert egyseacuteges neacutevanyagot tartalmaz (3) 160 ezres adatmennyiseacuteget tartalma-zoacute reprezentatiacutev felmeacutereacutes az orszaacuteg lakossaacutegaacuteroacutel (4) az aacutetfogoacute jellegű oumlsszeiacuteraacutesok koumlzuumll időben a legkoumlzelebb esik a termeacuteszetes csalaacutednevek keletkezeacutesi idejeacutehez (5) a csalaacuted-nevek hivatalos roumlgziacuteteacutese előtti időből szaacutermazoacute a XIXmdashXX szaacutezadi neacutevvaacuteltoztataacutesi mozgalom nagyaraacutenyuacute vaacuteltozaacutesai aacuteltal meacuteg nem eacuterintett neacutevanyagot tartalmaz

Amennyiben a fentiek a taacutersadalmi nyelv- vagy neacutevhasznaacutelat vizsgaacutelataacutenak lehe-tőseacutegeacutevel is kiegeacuteszuumllnek munkaacutenk komplexszeacute vaacutelik Esetuumlnkben a vaacuterosi polgaacutersaacuteg a kuumlloumlnboumlző jogaacutellaacutesuacute falusi lakossaacuteg illetőleg a taksaacutes nemesek csalaacutedneveit eacutes kereszt-neacutevadaacutesi szokaacutesait tehetjuumlk elemzeacutesuumlnk taacutergyaacutevaacute

2 A Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz adatbaacutezisa mdash A Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz (TMCsA) adatbaacutezisaacutenak alapjaacutet tehaacutet az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes anyaga adja ugyanakkor meg kell jegyeznuumlnk hogy az adatbaacutezis uacutegy eacutepuumll fel hogy az időben mindkeacutet iraacutenyban toumlrteacutenő bőviacutethetőseacuteget is magaacuteban hordozza

A neacutevanyag sajaacutetossaacutegainak bemutataacutesaacutehoz az alaacutebbiakban roumlviden szuumlkseacuteges vaacutezolnunk az oumlsszeiacuteraacutes keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyeit

A toumlroumlkoumlk kiűzeacutese eacutes a Raacutekoacuteczi szabadsaacutegharc levereacutese utaacuteni időszakban egyre nagyobb probleacutemaacutet jelentett az adoacuteztataacutes mikeacutentje mely ellen a vaacutermegyeacutek tiltakoztak ugyanis meacuteg a toumlroumlkoumlk előtti portaszaacutem alapjaacuten vetetteacutek ki az adoacutet ami maacuter nem tuumlk-roumlzte a valoacutes adatokat ezeacutert az adoacutezaacutes igazsaacutegosabbaacute teacutetele eacuterdekeacuteben az 1715 eacutevi 5~ tc-ben az orszaacuteggyűleacutes elrendelte hogy oumlssze kell iacuterni minden szabad kiraacutelyi vaacuterost minden kivaacuteltsaacutegos eacutes nem kivaacuteltsaacutegos mezővaacuterost minden koumlzseacuteget lakott helyet eacutes puszta falut megjeloumllve az elpusztulaacutes idejeacutet is A falusi jobbaacutegyokon kiacutevuumll a szabad kiraacutelyi eacutes a baacutenyavaacuterosokban oumlssze kellett iacuterni minden egyes polgaacuteri telket a tulajdonos neveacutevel minden egyes telektulajdonos oumlsszes ingatlanvagyonaacutet valamint mindennemű joumlvedelmeacutet Az oumlsszeiacuteraacutesban szinteacuten ki kellett teacuterni a ceacutehbeli mesteremberekre kereske-dőkre eacutes joumlvedelmuumlkre Tehaacutet eredetileg uacutegy tervezteacutek hogy a kivaacuteltsaacutegos nemesseacuteg eacutes a zsidoacutesaacuteg kiveacuteteleacutevel a teljes lakossaacutegot oumlsszeiacuterjaacutek a vagyoni viszonyok feltuumlnteteacuteseacuteveacute egyuumltt hogy ez alapjaacuten lehessen megaacutellapiacutetani az egyes toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokra eső adlt meacuterteacutekeacutet (vouml ConsReg 1715 - DVD-ROM Bevezeteacutes)

Az oumlsszeiacuteraacutes lefolytataacutesaacutera a megyeacutek aacuteltalaacuteban keacutet-keacutet kikuumlldoumlttet delegaacuteltak akeacute sajaacutet megyeacutejuumlkben nem műkoumldhettek A reacuteszuumlkre keacutesziacutetett reacuteszletes utasiacutetaacutes elleneacutere iz elkeacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutes nem felelt meg annak az eredeti ceacutelnak hogy az adoacutezaacutesi reform alap-jaacuteul szolgaacuteljon mivel egyeneden maradt az utasiacutetaacutes sokszor elteacuterő eacutertelmezeacutese mian Peacuteldaacuteul abban a keacuterdeacutes sem volt teljes egyeteacuterteacutes hogy kik keruumlljenek be az oumlsszeiacuterar-doacutek koumlzeacute A felsőbb hatoacutesaacutegok gyakran kevesellteacutek a jegyzeacutekbe vett szemeacutelyek szaacuteim eacutes ellenőrzeacuteseket veacutegeztek de nagy elteacutereacutesről ők sem tudtak beszaacutemolni Ennek elleneacutere nyilvaacutenvaloacutenak tarthatjuk hogy amint koraacutebban is előfordult a jobbaacutegyok most is igvc-keztek elrejtőzni az oumlsszeiacuterok elől iacutegy proacutebaacutelva meg az esetleges keacutesőbbi adoacutefizete -

kikeruumllni Ugyan az oumlsszeiacuteraacutes a fentiek miatt nem lehetett teljes ennek elleneacutere a k

96

szakban a legaacutetfogoacutebb keacutepet szolgaacuteltatja a XVIII szaacutezad eleji Magyarorszaacutegroacutel eacutes joacutel szemleacutelteti az orszaacuteg korabeli neacutepesseacutegi viszonyait is

1 aacutebra Magyarorszaacuteg neacutepesseacutegi viszonyai az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes alapjaacuten

A melleacutekek teacuterkeacutep a megyeacutek neacutevadatainak szaacutemaraacutenyaacutet mutatja Laacutethatoacute hogy a toumlroumlk megszaacutellaacutes alatti teruumlletek a viszontagsaacutegos eacutevtizedeket aacutetveacuteszelő eacuteszaki megyeacutek-hez keacutepest valoacuteban nagy veacuterveszteseacuteget szenvedtek főkeacutent a magyarsaacuteg haacutetraacutenyaacutera A fenti teacutenyek koraacutebbi ismereteacutenek feacutenveacuteben is megdoumlbbentőek Baacutecs megye adatai a Duna-Tisza koumlzeacuten fekvő megye eacuteszaki eacutes nyugati reacuteszeacutenek mintegy 1300 lakosa koumlzoumltt mindoumlssze 38 magyar csalaacutednevet viselő szemeacutelyt talaacutelunk de koumlzoumlttuumlk is 23-nak szerb keresztneve van azaz csupaacuten 15 (veacutelhetően) magyar nemzetiseacutegű adoacutefizetőről adnak hiacutert a forraacutesok a XVIII szaacutezad maacutesodik eacutevtizedeacuteben mely az itteni lakossaacutegnak csupaacuten az 117-aacutet teszi ki Az adatokat nvilvaacuten aacuternyaltabbaacute tenneacute ha ismerneacutenk a megye ka-tonai ellenőrzeacutes alaacute vont teruumlleteacuten fekvő telepuumlleacutesek (Szabadka Kanizsa Martonos Zenta Mohol Obecse Szenttamaacutes Csurog Zsablya Titel Palaacutenka stb) szemeacutelyneveit (ConsReg 1715 XIV teacuteka 64) de a fenti araacuteny akkor is sokat elaacuterul a korabeli viszo-nyokroacutel

Az oumlsszeiacuteraacutes hataacutelya Magyarorszaacuteg polgaacuteri koumlzigazgataacutes alaacute eső teruumlleteire terjedt csak ki nem vonatkozott a kuumlloumln jogaacutellaacutesuacute Erdeacutelyre eacutes Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacutegra az akkor meacuteg toumlroumlk fennhatoacutesaacuteg alatt aacutelloacute Temeskoumlzre valamint Baacutecs-Bodrog Csongraacuted Csanaacuted eacutes Arad megye katonai kormaacutenvzat alatt aacutelloacute reacuteszeire (Locorum Militarium) Ezekről a teruumlletekről 1715-ben nem keacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutes Ezek mellett maacutes (ismeretlen) okboacutel hiaacutenyzik Vas megye teljes anyaga is Az oumlsszeiacuteraacutes koumltelező eacuterveacutenye bizonyaacutera erre a megyeacutere is vonatkozott amit az is igazol hogy Vasvaacuter megye (Comitatus Castriferrei) kuumlldoumlttei Turoacutec megyeacuteben veacutegezteacutek a felmeacutereacutest de a kibocsaacutetoacute megye felmeacutereacutese meacutegis elmaradt (Vas megye adatait az 1720-as oumlsszeiacuteraacutesboacutel a keacutesőbbiekben mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges poacutetolni)

Hasonloacute hiaacuteny mutatkozott Buda eacutes Pest szabad kiraacutelyi vaacuterosok illetve Pest-PilismdashSolt vaacutermegye kapcsaacuten is Ezek anyaga sem keacuteszuumllt el 1715-ben de oumlt eacutev eltelteacutevel 1720-ban elveacutegezteacutek a felmeacutereacutest Bereg vaacutermegye kuumlldoumlttei eacutes ezt az anyagot beemelteacutek az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutesba iacutegy most szerencseacutes moacutedon rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak az adatok

97

3 Az adatbaacutezis eacutepiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő munkaacutelatok eacutes eredmeacutenyek - A TMCsA korpuszaacutenak nyersanyaga a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter eacutes az Arcanum Digiteacuteka Kft kiadvaacutenya (ConsReg 1715) alapjaacuten digitaacutelisan kereshető formaacuteban rendelkezeacutesuumlnk-re aacutell Az adatok azonban az aacutetiacuteraacutesban jelentkező gyakori teacuteveszteacutesek miatt mindenkeacutep-pen ellenőrzeacutesre szorulnak Ehhez kapcsoloacutedoacutean folyamatban van a neacutevadatok neacutevtani koacutedolaacutesa is mely jelenleg 10 megyeacutet eacuterint ennek feleacuteneacutel (Szabolcs Csanaacuted Somogy Noacutegraacuted Ugocsa) a neacutevanyag ellenőrzeacutese befejeződoumltt A feldolgozaacutes egyetemi hallgatoacutek bevonaacutesaacuteval az ELTE Neacutevkutatoacute Műhelyeacuteben folyamatosan zajlik (bővebben 1 N FODOR 2 0 1 1 )

Meg kell jegyeznuumlnk hogy maacuter a rendelkezeacutesre aacutelloacute alapkorpusz is alkalmas bi-zonyos neacutevtani koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera egy-egy csalaacutedneacutev teruumlleti elterjedtseacutegeacutenek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere (1 alaacutebb) de a pontos szaacutemadatok eacutes az ezzel oumlsszefuumlggő araacutenyszaacutem-ok csak az anyag teljes feldolgozaacutesa utaacuten veacuteglegesiacutethetőek

Az adatbaacutezis bőviacuteteacuteseacutenek koumlvetkező leacutepeacutese az 1720-as oumlsszeiacuteraacuteshoz kapcsoloacutedik Az első orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes hibaacuteinak korrigaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben uacutejra felvetteacutek az adatokat de a panaszok eredmeacutenyekeacutent joacuteval koumlruumlltekintőbben jaacutertak el ami azt eredmeacutenyezte hogy a nincstelen zselleacutereket oumlzvegyeket maacuter nem vetteacutek szaacutemba iacutegy korlaacutetozottabb felhasz-naacutelaacutesuacute neacutevanyag keletkezett de a keacutet oumlsszeiacuteraacutes oumlsszesseacutegeacuteben mintegy negyedmillioacutes neacutevaacutellomaacutenya (az ismeacutetlődő szemeacutelyek neveacutet egyszer szaacutemiacutetva) egymaacutesra vetiacutetve maacuter jelentős alapot nyuacutejthat a neacutevelemzeacuteshez

Az 1720-as oumlsszeiacuteraacutes a pozsarevaacuteci beacuteke (1718) utaacuten keletkezett amely reacuteveacuten tel-jesen felszabadult a toumlroumlk uralom aloacutel az orszaacuteg teruumllete eacutes iacutegy ez az oumlsszeiacuteraacutes maacuter - a Lengyelorszaacutegnak elzaacutelogosiacutetott Lubloacute vaacutera eacutes a 13 szepesseacutegi vaacuteros kiveacuteteleacutevel mdash az egeacutesz orszaacuteg teruumlleteacutere kiterjedhetett beleeacutertve a katonai uralom alatt aacutelloacute teruumlleteket is Tovaacutebbra sem eacuterintette azonban Erdeacutelyt eacutes nincs arra utaloacute jel hogy Horvaacutet- eacutes Szlavoacutenorszaacutegot a hozzaacutetartozoacute reacuteszekkel eacutes a hataacutervideacutekkel egyuumltt oumlsszeiacutertaacutek volna Erdeacutely hiaacutenya keacutetseacutegtelenuumll korlaacutetozottabb felhasznaacutelaacutesra ad alkalmat ennek poacutedaacutesa a taacutevolabbi joumlvőben az 1 50-ben keacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutessal (Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter F50) lenne kiegeacutesziacutethető megfelelő paacutelyaacutezati keret segiacutetseacutegeacutevel

A tovaacutebbiakban a neacutevanyag felhasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteroacutel is roumlviden a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll szoacutelnunk kell FARKAS TAMAacuteS szerint bdquoA koraacutebbi neacutevfoumlldrajzi aacutellapotok rekonst-ruaacutelaacutesaacutera valoacute toumlrekveacutes fontos feladatunk Ezt lehetőveacute tevő feldolgozaacutesok keacuteszuumlltek maacuter egyes reacutegioacutekra vonatkozoacutelag esetleg toumlbb teruumlletről szaacutermazoacute mintaveacutetellel is va-loacuteban orszaacutegos reprezentativitaacutesuacute toumlrteacuteneti foumlldrajzi eredmeacutenyek nem aacutellnak rendelkezeacute-suumlnkre [] A diakroacuten iacutevek megrajzolaacutesa a muacuteltbeli szinkroacuteniaacutekkal valoacute moacutedszeres oumlsz-szeveteacutesek lehetőseacutege meacuteg termeacutekenyebbeacute teheti majd egy mai magyar csalaacutedneacutevatlasz vaacuterhatoacute eredmeacutenyeit (FARKAS 2010 68)

A gondolatot uacutegy folytathatjuk hogy a toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevfoumlldrajzi kutataacutesok az-zal az előnnyel jaacuternak hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel egy olyan viszonyiacutetaacutesi alap keletkezik amire a mai szinkroacuten csalaacutedneacutevanyag vizsgaacutelatakor eredmeacutenyesen taacutemaszkodhatunk mivel a magyar nyelvteruumllet jelentős reacutesze laacutethatoacutevaacute vaacutelik előttuumlnk abban a valoacutesaacutegos foumlldrajzi helyzetben ahogyan a csalaacutednevek termeacuteszetes moacutedon kialakultak Tehaacutet a TMCsA egyik nagy előnye hogy nincs mesterseacuteges foumlldrajzi korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetva hanem a Kaacuterpaacutet-medencei szemeacutelynevek szerves bdquoegyseacutegeacutet jeleniacutethetjuumlk meg a teacuterkeacute-peken uacutegy ahogyan a neacutevtoumlrteacutenet folyamaacuten a kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutevrendszerek hataacutest gyakoroltak egymaacutesra Laacutethatoacutevaacute vaacutelnak azok a hataacuteron tuacuteli oumlsszefuumlggeacutesek is amelyekre

98

a mai orszaacuteg hataacuteram beluumll neacuteha csupaacuten halvaacuteny utalaacutes toumlrteacutenik (erre 1 a Noacutevaacutek neacutev p eacute l d aacute j aacute t - N FODOR 2 0 1 1 )

A haacuteromszaacutez eacutevvel koraacutebbi idősiacutek lehetőveacute teszi hogy a neacutevvaacuteltoztataacutesi mozga-lom aacuteltal jelentős meacuterteacutekben aacutetrajzolt neacutevkincsuumlnknek egy joacuteval termeacuteszetesebb aacutellapo-taacutet ragadjuk meg olyat amelyet meacuteg a XVIII szaacutezaddal kezdődő migraacutecioacute sem befolyaacute-solt Hiszen a toumlroumlk utaacuteni nagy neacutepesseacutegmozgaacutes (pl a Baacutecska eacutes a Baacutensaacuteg beneacutepesuumlleacutese a svaacutebok bekoumlltoumlzeacutese stb) csak a koumlvetkező eacutevtizedekben fog elkezdődni Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a Kaacuterpaacutet-medencei kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek neacutevanyaga meacuteg kuumllső hataacutesoktoacutel mentesen eacuterintetlenuumll csupaacuten az eacutevszaacutezados termeacuteszetes (magyar-szlaacutev magyar-romaacuten stb) nyelvi kontaktust tuumlkroumlzve jelenik meg

A csalaacutedneacutewiseleacutest hivatalossaacute tevő rendelkezeacutesek (pl II Joacutezsef neacutevrendelete) a XVIII szaacutezad utolsoacute negyedeacutetől gaacutetat szabtak a nevek spontaacuten vaacuteltozaacutesaacutenak Nyilvaacuten-valoacute hogy ha a csalaacutednevek kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vevő teacutenyezőket kutatjuk leginkaacutebb olyan korszakban eacuterdemes ezt tennuumlnk amelyben a csalaacutednevek vaacuteltozaacutesaacutenak a lehető-seacutege meacuteg adott volt Tudjuk azt hogy a XVIII szaacutezadra a csalaacutednevek doumlntő haacutenyada a koumltelező hivatalossaacute teacutetel hiaacutenyaacuteban is maacuter oumlroumlklődoumltt akaacuter keacutet-haacuteromszaacutez eacuteves muacuteltra is visszatekinthetett a nevek toumlbbseacutege eacutes iacutegy- a konkreacutet kapcsolat a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő koumlzoumltt megszakadhatott meacutegis a reprezentatiacutev jelleg eacutes a magyar nyelvte-ruumllet nagy teacuterbeli lefedettseacutege az oumlsszeiacuteraacutes anyagaacuteban rejlő lehetőseacutegek a neacuteveredettel illetőleg a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos oacutevatos elemzeacutesek veacutegzeacuteseacutet indukaacuteljaacutek

4 A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek problematikaacuteja mdash A neacutevtani szakiro-dalom megosztott abban a keacuterdeacutesben hogy a csalaacutedneacutev mennyire tuumlkroumlzi a neacutewiselő nemzetiseacutegeacutet a neacutevadaacutes pillanataacuteban illetve a leszaacutermazottak nevekeacutent A probleacutema toumlbb teacutenyező egyuumlttes vizsgaacutelataacutet igeacutenyli melvek az alaacutebbi szempontok szerint kuumlloumlniacutet-hetőek el

A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese teljesen maacuteskeacuteppen meruumll fel a kuuml-loumlnboumlző szemeacutelyneacutevfajtaacuteknaacutel Alapvető kiteacutetel hogy etnikai vizsgaacutelathoz csak a moti-vaacutelt neveket lehet felhasznaacutelni hiszen pl az Aacuterpaacuted-kori egyhaacutezi latin eredetű egyeacutenne-vek csak aacutetteacutetelesen utalhatnak a neacutewiselő etnikumaacutera Ezzel szemben a magyar koumlz-szoacutei eredetű nevek eseteacuteben maacuter lehet alapja a neacutev nyelvi alkata eacutes eredete illetve a neacutewiselő etnikai hovatartozaacutesa koumlzoumltti kapcsolat felteacutetelezeacuteseacutenek A csalaacutednevek a neacutevadaacutes pillanataacuteban mindenkeacuteppen motivaacuteltak mivel valamilyen valoacutesaacutegos (aacuteltalaacuteban objektiacutev) informaacutecioacutet aacuterulnak el az elnevezett szemeacutelvről (pl barna a haja vagy a bőre Budaacuteroacutel szaacutermazik kovaacutecsmesterseacuteget folytat az apjaacutet Andoacutek-nak hiacutevtaacutek stb) eacutes nem-csak egyszerűen megnevezik mint az egyhaacutezi eredetű keresztnevek eseteacuteben A motivaacutelt nevek csoportjaacutet melyek koumlzeacute a csalaacutedneveken kiacutevuumll az Aacuterpaacuted-kori koumlzszoacutei eredetű egyeacutennevek eacutes a ragadvaacutenynevek tartoznak HOFFMANN ISTVAacuteN leiacuteroacute vagy sajaacutetossaacutegje-loumllő neveknek nevezi (2008 10mdash1) Ez a szemeacutelyneacutevcsoport alkalmas arra hogy benne a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő sajaacutetossaacutegjegye koumlzoumltti kapcsolatot megvizsgaacuteljuk

Kiemelendő az idő teacutenyezője mivel a motivaacutelt nevek iacutegy a csalaacutedneacutev-előzmeacutenyek eseteacuteben a kialakulaacutesuk keletkezeacutesuumlk időszakaacuteban a neacutev nyelvi alkata jelen-teacutese a neacutevadoacute koumlzoumlsseacutegről eacutes az elnevezett szemeacutelyről is informaacutecioacuteval szolgaacutel a kutatoacutek szaacutemaacutera ezaacuteltal lehetőseacuteget biztosiacutet interdiszciplinaacuteris (pl taacutersadalom- gazdasaacuteg- eacutes művelődeacutestoumlrteacuteneti) oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacutera is (erre 1 bővebben N FODOR 2008a) A neacuteveacutelettani vizsgaacutelatok tehaacutet megvilaacutegiacutethatjaacutek egy neacutev kialakulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyeit A csalaacutednevek eseteacuteben azt mondhatjuk hogy az egyeacuteni neacutev melleacute a XIVmdashXV szaacutezadban

99

maacutesodlagosan kialakuloacute megkuumlloumlnboumlztető neacutev motivaacutelt mert valamilyen sajaacutetossaacutegot aacuterul el az elnevezettről maacuteskeacuteppen a neacutev alapja az elnevezett valamilyen egyeacuteni attribuacute-tuma lehet (pl tulajdonsaacutega rokoni kapcsolata lakoacutehelye foglalkozaacutesa szaacutermazaacutesa egy esemeacuteny egy jellegzetes taacutergy birtoklaacutesa stb) amelyek koumlzuumll az elnevező koumlzoumlsseacuteg szabadon vaacutelaszthatja ki a szaacutemaacutera legjellegzetesebbnek tartott valoacutesaacutegelemet az elneve-zendő egyeacutennel kapcsolatban (N FODOR 2008b) Tehaacutet fontos hogy a csalaacutednevek eseteacuteben nem beszeacutelhetuumlnk oumlnelnevezeacutesről hanem az elnevező koumlzoumlsseacuteg aktiacutev koumlzre-műkoumldeacuteseacutet kell felteacuteteleznuumlnk Ennek tuumlkreacuteben ha arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a neacutev nyelvi eredete kinek az etnikumaacutera utal akkor az utoacutebbihoz mindenkeacuteppen a neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteget kell rendelnuumlnk (Itt arra bonyolult keacuterdeacutesre nem teacuterek ki hogy a nyelv eacutes az etnikai hovatartozaacutes nem minden esetben fedi egymaacutest)

A fenti okfejteacutes eredmeacutenyekeacutent teljesen eacutertelmetlennek tűnik a nevek etnikum-hoz koumlteacutese hiszen az elnevező koumlzoumlsseacuteg beazonosiacutetaacutesa remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Meacutegis azt mondhatjuk hogy ha a neacutevviselő az elnevezeacutesben nem is jaacutetszik szerepet de a neacutev-aacutetoumlroumlkiacuteteacutesben maacuter nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hiszen ő doumlnt hogy a kuumlloumlnboumlző adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban milyen nevet diktaacutel be illetve az esetleges aacutetkoumlltoumlzeacuteskor viszi-e ma-gaacuteval az előző lakoacutehelyeacuten a koumlzoumlsseacutegtől kapott neveacutet A neacutevaacutetoumlroumlkiacuteteacutes pedig egy idegen anyanyelvű eseteacuteben is bizonyos fokuacute asszimilaacutecioacutet vagy legalaacutebb a keacutetnyelvűseacuteget felteacutetelezi A neacutevkeletkezeacutes eacutes az egy maximum keacutet generaacutecioacutet eacuterintő aacutetoumlroumlkiacuteteacutes idejeacutet meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a csalaacuted keacutesőbbi szaacutezadokban bekoumlvetkező esetleges identi-taacutesvaacuteltaacutesaacutetoacutel amikor ugyan megtartjaacutek eredeti csalaacutednevuumlket de maacuter biztosan maacutes nem-zetiseacuteghez tartoznak Ezt egyeacuteb erre utaloacute informaacutecioacutek neacutelkuumlli forraacutesokban az idegen keresztnevek aacuterulhatjaacutek el leginkaacutebb Erre talaacutelunk peacuteldaacutekat maacutesok mellett a maacuter ideacutezett Baacutecs megyei anyagban (pl Miskoacute Kis-Biv Gőrgic^a Kis-Btriacute Nikola Horvaacuteth Gaacutevrilla Ko-vaacutecs Radovaacuten Cuacute-^ma^ia stb)

Egy neacutev tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a lakoacutehely megvaacuteltoztataacutesa a migraacutecioacute szinteacuten befolyaacutesol-hatja Az esetek egy reacuteszeacuteben megmarad a neacutev eredeti formaacuteban a lakoacutehelycsere utaacuten is de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig baacutermikor megvaacuteltozhat az uacutej koumlruumllmeacutenyek hataacutesaacutera az uacutej neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege reacuteveacuten

A fentiekből kitűnik hogv koraacutentsem egyeacutertelmű a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacutes-rendszere azonban a bizonytalansaacutegok elleneacutere az ilyen iraacutenyuacute vizsgaacutelatokat teljesen nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll mert a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteig etnikai hova-tartozaacutesra utaloacute oumlsszeiacuteraacutes nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegroacutel tehaacutet csak a neveket foghatjuk vallatoacutera (Az etnikumra a telepuumlleacutes dominaacutens nyelv-hasznaacutelataacuten keresztuumll utaloacute első forraacutes a Lexicon Locorum 1773-boacutel)

A bdquoneacutevelemzeacutes moacutedszere nem peacutelda neacutelkuumlli a toumlrteacuteneti kutataacutesokban A XIX szaacutezad veacutegeacuten ACSAacuteDY IGNAacuteC az 1715-oumls eacutes az 1720-as orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes szemeacutelynevei alapjaacuten proacutebaacutelt koumlvetkezteteacuteseket levonni a XVIII szaacutezadi Magyarorszaacuteg etnikai viszo-nyokat illetően (ACSAacuteDY 1896) a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a Maacutelyusz Elemeacuter neveacutehez koumlthető neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti iskola szinteacuten a neveket vette alapul a nemzetiseacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacuteban (1 alaacutebb) A moacutedszer a haacuteboruacute utaacuten sem tűnt el veacutegeacuterveacutenyesen peacuteldaacuteul BENDA KAacuteLMAacuteN is a csalaacutednevek hiacutevta segiacutetseacuteguumll a hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesaacute-hoz (BENDA 1970) sőt a koumlzelmuacutelt nyelvhataacutervizsgaacutelataiban szinteacuten laacutetunk peacuteldaacutet a moacutedszer alkalmazaacutesaacutera (TAMAacuteS 1996 BAGDI-DEMETER 2005 2007 stb)

Ha a nevek etnikai rekonstrukcioacutehoz toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutenak tudomaacutenytoumlrteacutene-ti előzmeacutenyeit neacutezzuumlk akkor a fentiek koumlzuumll a MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR neveacutehez fűződő keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutesokat kell reacuteszletesebben is bemutatnunk Ez

100

a vaacutellalkozaacutes azt a ceacutelt tűzte maga eleacute hogy sorra veszi a Trianonban elcsatolt vaacuterme-gyeacuteket eacutes a KNLUumlZSA ISTVAacuteN aacuteltal megadott nyelveacuteszeti szempontok (KNIEZSA 193419652003) alapjaacuten a nevek eredet szerinti osztaacutelyozaacutesaacuteval koumlvetkezteteacutest von le az adott megye koraacutebbi etnikai oumlsszeteacuteteleacutere megkiacuteseacuterelve a korabeli nyelvhataacuter megraj-zolaacutesaacutet is A neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutes első jelentős munkaacuteja SZABOacute ISTVAacuteN Ugocsa vaacutermegyeacutet feldolgozoacute koumltete volt (SZABOacute 1937) melyet hamarosan szaacutemos tovaacutebbi koumltet koumlvetett

A MAacuteLYUSZ aacuteltal eacuteletre hiacutevott keacutet telepuumlleacutestoumlrteacuteneti sorozat koumlzuumll a bdquoMagyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg a felvideacuteki vaacutermegyeacuteket kiacutevaacutenta feldolgozni Pozsonytoacutel Beregig ebből az Ugocsa megyei koumlteten kiacutevuumll elkeacuteszuumllt meacuteg LIacuteA BAacuteLINT Goumlmoumlr megyeacuteről (ILA 1944) eacutes BAKAacuteCS JAacuteNOS Hont megyeacuteről iacutert koumltete (BAKAacuteCS 1971) utoacutebbi a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter nem jelenhetett meg a Maacutelyusz-feacutele sorozatban a toumlbbi feldolgozaacutesra kiadott vaacutermegye pedig nem keacuteszuumllt el A bdquoTelepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek ciacutemű sorozatban MAacuteLYUSZ a taniacutetvaacutenyai doktori eacutertekezeacuteseit jelentette meg nyolc koumltetben (FUumlGEDI 1938 ICZKOVITS 1939 BALAacuteZSI939 MAKSAY 1940 JAKOacute 1940 KOVAacuteCS

1942 BEacuteLAY 1943 NAGY KAacuteLOCZI 1943) melyek főkeacutent az egykori kelet-magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi vaacutermegyeacuteket dolgoztaacutek fel (erre 1 meacuteg OROSZ 2003)

SZABOacute ISTVAacuteN a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazta meg a kutataacutes feladataacutet moacutedszer-tani peacuteldaacutet szolgaacuteltatoacute koumlteteacuteben bdquoAz oumlsszegyűjtoumltt szemeacutelyneveket nyelvi hovatartozandoacutesaacuteg szerint osztaacutelyoztuk Baacuter a nevek nyelvenkeacutenti minősiacuteteacuteseacutevel nem toumlbbet csak a neacutev nyelvi alakjaacutet oacutehajtjuk kifejezni mivel meacutegis e nyelvi minősiacuteteacutes alap-jaacuten egy-egy koumlzoumlsseacuteg nyelvi jellegeacutere s ennek alapjaacuten nemzetiseacutegeacutere vontunk le koumlvet-kezteteacuteseket szuumlkseacutegesnek laacutettuk hogy azokat a neveket melyek nyelvi alakja s tartalma koumlzoumltt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben ellentmondaacutes mutatkozik vagy ellentmondaacutes lehetőseacute-ge lappang a hataacuterozott nyelvi alak dacaacutera is bizonytalannak tekintsuumlk (1937 5) Ez utoacutebbi kijelenteacutes főkeacutent a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekre iraacutenyult melyet a neacutepiseacuteg-toumlrteacutenet kutatoacutei etnikai szempontboacutel bizonytalannak minősiacutetettek mivel a neacutev (pl Ne-me) szemantikai tartalma (neacutemet ember) valamilyen nemzetiseacutegre (jelen esetben neacute-metre) utal de a nyelvi megformaacuteltsaacuteg attoacutel elteacuterő (magyar) Emellett nem egyeacutertelmű a neacutev idegen etnikumra utaloacute motivaacutecioacuteja sem hiszen ezek a nevek is rejthetnek azonos nemzetiseacuteghez tartozoacute szemeacutelyeket ahogy ezt szaacutemos peacutelda igazolja (1 pl a Kaacutellai csa-laacuted egyik őseacutenek Lengyel megkuumlloumlnboumlztető neveacutet mely egy lengyelorszaacutegi utazaacutes emleacutekeacutet őrzi mdash SLIacuteZ 2011 86)

A tovaacutebbiakban a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekhez kapcsoloacutedoacute etnikummal oumlsz-szefuumlggő keacuterdeacutesekre teacuterek ki a TMCsA peacuteldaacutein keresztuumll

5 A TMCsA neacutepneacutevi eredetű neveinek tanulsaacutegai mdash A neacutepneacutevi eredetű csa-laacutednevek eseteacuteben koumlztudomaacutesuacute hogy kialakulaacutesukat nem lehet minden esetben szaacuter-mazaacutesra utaloacute motivaacutecioacuteval magyaraacutezni hiszen maacutes eredezteteacutes (pl tulajdonsaacutegbeli hasonloacutesaacuteg esemeacuteny stb) is szaacutemiacutetaacutesba vehető (ezekre 1 bővebben FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Az azonban keacutetseacutegtelen hogy a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek neacutevadaacutesi alapja az esetek doumlntő haacutenyadaacuteban valoacuteban az elnevezett nemzetiseacutegeacutere szaacutermazaacutesaacutera utalt

Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes csalaacutednevei koumlzoumltt az alaacutebbi taacuteblaacutezatban szereplő neacutepneacutevi eredetű neveket talaacuteljuk a gyakorisaacutegi lista eacuteleacuten Laacutethatjuk hogy az első helyen szereplő Toacutet csalaacutedneacutev megterheltseacutege a koumlvetkező neacutepneacutev keacutetszerese Nem meglepő hogy a lista eacuteleacuten a szlaacutev neacutepcsoportokhoz kapcsoloacutedoacute nevek aacutellnak a Neacutemettel kiegeacuteszuumll-ve A rangsor tovaacutebbi szlaacutev neacutepcsoportot jeloumllő nevei koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk ame-lyek nem a magyar neacutevrendszeren beluumll joumlttek leacutetre (pl Polaacutek Rusznyaacutek) mivel azonban

101

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

szakban a legaacutetfogoacutebb keacutepet szolgaacuteltatja a XVIII szaacutezad eleji Magyarorszaacutegroacutel eacutes joacutel szemleacutelteti az orszaacuteg korabeli neacutepesseacutegi viszonyait is

1 aacutebra Magyarorszaacuteg neacutepesseacutegi viszonyai az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes alapjaacuten

A melleacutekek teacuterkeacutep a megyeacutek neacutevadatainak szaacutemaraacutenyaacutet mutatja Laacutethatoacute hogy a toumlroumlk megszaacutellaacutes alatti teruumlletek a viszontagsaacutegos eacutevtizedeket aacutetveacuteszelő eacuteszaki megyeacutek-hez keacutepest valoacuteban nagy veacuterveszteseacuteget szenvedtek főkeacutent a magyarsaacuteg haacutetraacutenyaacutera A fenti teacutenyek koraacutebbi ismereteacutenek feacutenveacuteben is megdoumlbbentőek Baacutecs megye adatai a Duna-Tisza koumlzeacuten fekvő megye eacuteszaki eacutes nyugati reacuteszeacutenek mintegy 1300 lakosa koumlzoumltt mindoumlssze 38 magyar csalaacutednevet viselő szemeacutelyt talaacutelunk de koumlzoumlttuumlk is 23-nak szerb keresztneve van azaz csupaacuten 15 (veacutelhetően) magyar nemzetiseacutegű adoacutefizetőről adnak hiacutert a forraacutesok a XVIII szaacutezad maacutesodik eacutevtizedeacuteben mely az itteni lakossaacutegnak csupaacuten az 117-aacutet teszi ki Az adatokat nvilvaacuten aacuternyaltabbaacute tenneacute ha ismerneacutenk a megye ka-tonai ellenőrzeacutes alaacute vont teruumlleteacuten fekvő telepuumlleacutesek (Szabadka Kanizsa Martonos Zenta Mohol Obecse Szenttamaacutes Csurog Zsablya Titel Palaacutenka stb) szemeacutelyneveit (ConsReg 1715 XIV teacuteka 64) de a fenti araacuteny akkor is sokat elaacuterul a korabeli viszo-nyokroacutel

Az oumlsszeiacuteraacutes hataacutelya Magyarorszaacuteg polgaacuteri koumlzigazgataacutes alaacute eső teruumlleteire terjedt csak ki nem vonatkozott a kuumlloumln jogaacutellaacutesuacute Erdeacutelyre eacutes Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacutegra az akkor meacuteg toumlroumlk fennhatoacutesaacuteg alatt aacutelloacute Temeskoumlzre valamint Baacutecs-Bodrog Csongraacuted Csanaacuted eacutes Arad megye katonai kormaacutenvzat alatt aacutelloacute reacuteszeire (Locorum Militarium) Ezekről a teruumlletekről 1715-ben nem keacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutes Ezek mellett maacutes (ismeretlen) okboacutel hiaacutenyzik Vas megye teljes anyaga is Az oumlsszeiacuteraacutes koumltelező eacuterveacutenye bizonyaacutera erre a megyeacutere is vonatkozott amit az is igazol hogy Vasvaacuter megye (Comitatus Castriferrei) kuumlldoumlttei Turoacutec megyeacuteben veacutegezteacutek a felmeacutereacutest de a kibocsaacutetoacute megye felmeacutereacutese meacutegis elmaradt (Vas megye adatait az 1720-as oumlsszeiacuteraacutesboacutel a keacutesőbbiekben mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges poacutetolni)

Hasonloacute hiaacuteny mutatkozott Buda eacutes Pest szabad kiraacutelyi vaacuterosok illetve Pest-PilismdashSolt vaacutermegye kapcsaacuten is Ezek anyaga sem keacuteszuumllt el 1715-ben de oumlt eacutev eltelteacutevel 1720-ban elveacutegezteacutek a felmeacutereacutest Bereg vaacutermegye kuumlldoumlttei eacutes ezt az anyagot beemelteacutek az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutesba iacutegy most szerencseacutes moacutedon rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak az adatok

97

3 Az adatbaacutezis eacutepiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő munkaacutelatok eacutes eredmeacutenyek - A TMCsA korpuszaacutenak nyersanyaga a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter eacutes az Arcanum Digiteacuteka Kft kiadvaacutenya (ConsReg 1715) alapjaacuten digitaacutelisan kereshető formaacuteban rendelkezeacutesuumlnk-re aacutell Az adatok azonban az aacutetiacuteraacutesban jelentkező gyakori teacuteveszteacutesek miatt mindenkeacutep-pen ellenőrzeacutesre szorulnak Ehhez kapcsoloacutedoacutean folyamatban van a neacutevadatok neacutevtani koacutedolaacutesa is mely jelenleg 10 megyeacutet eacuterint ennek feleacuteneacutel (Szabolcs Csanaacuted Somogy Noacutegraacuted Ugocsa) a neacutevanyag ellenőrzeacutese befejeződoumltt A feldolgozaacutes egyetemi hallgatoacutek bevonaacutesaacuteval az ELTE Neacutevkutatoacute Műhelyeacuteben folyamatosan zajlik (bővebben 1 N FODOR 2 0 1 1 )

Meg kell jegyeznuumlnk hogy maacuter a rendelkezeacutesre aacutelloacute alapkorpusz is alkalmas bi-zonyos neacutevtani koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera egy-egy csalaacutedneacutev teruumlleti elterjedtseacutegeacutenek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere (1 alaacutebb) de a pontos szaacutemadatok eacutes az ezzel oumlsszefuumlggő araacutenyszaacutem-ok csak az anyag teljes feldolgozaacutesa utaacuten veacuteglegesiacutethetőek

Az adatbaacutezis bőviacuteteacuteseacutenek koumlvetkező leacutepeacutese az 1720-as oumlsszeiacuteraacuteshoz kapcsoloacutedik Az első orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes hibaacuteinak korrigaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben uacutejra felvetteacutek az adatokat de a panaszok eredmeacutenyekeacutent joacuteval koumlruumlltekintőbben jaacutertak el ami azt eredmeacutenyezte hogy a nincstelen zselleacutereket oumlzvegyeket maacuter nem vetteacutek szaacutemba iacutegy korlaacutetozottabb felhasz-naacutelaacutesuacute neacutevanyag keletkezett de a keacutet oumlsszeiacuteraacutes oumlsszesseacutegeacuteben mintegy negyedmillioacutes neacutevaacutellomaacutenya (az ismeacutetlődő szemeacutelyek neveacutet egyszer szaacutemiacutetva) egymaacutesra vetiacutetve maacuter jelentős alapot nyuacutejthat a neacutevelemzeacuteshez

Az 1720-as oumlsszeiacuteraacutes a pozsarevaacuteci beacuteke (1718) utaacuten keletkezett amely reacuteveacuten tel-jesen felszabadult a toumlroumlk uralom aloacutel az orszaacuteg teruumllete eacutes iacutegy ez az oumlsszeiacuteraacutes maacuter - a Lengyelorszaacutegnak elzaacutelogosiacutetott Lubloacute vaacutera eacutes a 13 szepesseacutegi vaacuteros kiveacuteteleacutevel mdash az egeacutesz orszaacuteg teruumlleteacutere kiterjedhetett beleeacutertve a katonai uralom alatt aacutelloacute teruumlleteket is Tovaacutebbra sem eacuterintette azonban Erdeacutelyt eacutes nincs arra utaloacute jel hogy Horvaacutet- eacutes Szlavoacutenorszaacutegot a hozzaacutetartozoacute reacuteszekkel eacutes a hataacutervideacutekkel egyuumltt oumlsszeiacutertaacutek volna Erdeacutely hiaacutenya keacutetseacutegtelenuumll korlaacutetozottabb felhasznaacutelaacutesra ad alkalmat ennek poacutedaacutesa a taacutevolabbi joumlvőben az 1 50-ben keacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutessal (Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter F50) lenne kiegeacutesziacutethető megfelelő paacutelyaacutezati keret segiacutetseacutegeacutevel

A tovaacutebbiakban a neacutevanyag felhasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteroacutel is roumlviden a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll szoacutelnunk kell FARKAS TAMAacuteS szerint bdquoA koraacutebbi neacutevfoumlldrajzi aacutellapotok rekonst-ruaacutelaacutesaacutera valoacute toumlrekveacutes fontos feladatunk Ezt lehetőveacute tevő feldolgozaacutesok keacuteszuumlltek maacuter egyes reacutegioacutekra vonatkozoacutelag esetleg toumlbb teruumlletről szaacutermazoacute mintaveacutetellel is va-loacuteban orszaacutegos reprezentativitaacutesuacute toumlrteacuteneti foumlldrajzi eredmeacutenyek nem aacutellnak rendelkezeacute-suumlnkre [] A diakroacuten iacutevek megrajzolaacutesa a muacuteltbeli szinkroacuteniaacutekkal valoacute moacutedszeres oumlsz-szeveteacutesek lehetőseacutege meacuteg termeacutekenyebbeacute teheti majd egy mai magyar csalaacutedneacutevatlasz vaacuterhatoacute eredmeacutenyeit (FARKAS 2010 68)

A gondolatot uacutegy folytathatjuk hogy a toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevfoumlldrajzi kutataacutesok az-zal az előnnyel jaacuternak hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel egy olyan viszonyiacutetaacutesi alap keletkezik amire a mai szinkroacuten csalaacutedneacutevanyag vizsgaacutelatakor eredmeacutenyesen taacutemaszkodhatunk mivel a magyar nyelvteruumllet jelentős reacutesze laacutethatoacutevaacute vaacutelik előttuumlnk abban a valoacutesaacutegos foumlldrajzi helyzetben ahogyan a csalaacutednevek termeacuteszetes moacutedon kialakultak Tehaacutet a TMCsA egyik nagy előnye hogy nincs mesterseacuteges foumlldrajzi korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetva hanem a Kaacuterpaacutet-medencei szemeacutelynevek szerves bdquoegyseacutegeacutet jeleniacutethetjuumlk meg a teacuterkeacute-peken uacutegy ahogyan a neacutevtoumlrteacutenet folyamaacuten a kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutevrendszerek hataacutest gyakoroltak egymaacutesra Laacutethatoacutevaacute vaacutelnak azok a hataacuteron tuacuteli oumlsszefuumlggeacutesek is amelyekre

98

a mai orszaacuteg hataacuteram beluumll neacuteha csupaacuten halvaacuteny utalaacutes toumlrteacutenik (erre 1 a Noacutevaacutek neacutev p eacute l d aacute j aacute t - N FODOR 2 0 1 1 )

A haacuteromszaacutez eacutevvel koraacutebbi idősiacutek lehetőveacute teszi hogy a neacutevvaacuteltoztataacutesi mozga-lom aacuteltal jelentős meacuterteacutekben aacutetrajzolt neacutevkincsuumlnknek egy joacuteval termeacuteszetesebb aacutellapo-taacutet ragadjuk meg olyat amelyet meacuteg a XVIII szaacutezaddal kezdődő migraacutecioacute sem befolyaacute-solt Hiszen a toumlroumlk utaacuteni nagy neacutepesseacutegmozgaacutes (pl a Baacutecska eacutes a Baacutensaacuteg beneacutepesuumlleacutese a svaacutebok bekoumlltoumlzeacutese stb) csak a koumlvetkező eacutevtizedekben fog elkezdődni Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a Kaacuterpaacutet-medencei kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek neacutevanyaga meacuteg kuumllső hataacutesoktoacutel mentesen eacuterintetlenuumll csupaacuten az eacutevszaacutezados termeacuteszetes (magyar-szlaacutev magyar-romaacuten stb) nyelvi kontaktust tuumlkroumlzve jelenik meg

A csalaacutedneacutewiseleacutest hivatalossaacute tevő rendelkezeacutesek (pl II Joacutezsef neacutevrendelete) a XVIII szaacutezad utolsoacute negyedeacutetől gaacutetat szabtak a nevek spontaacuten vaacuteltozaacutesaacutenak Nyilvaacuten-valoacute hogy ha a csalaacutednevek kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vevő teacutenyezőket kutatjuk leginkaacutebb olyan korszakban eacuterdemes ezt tennuumlnk amelyben a csalaacutednevek vaacuteltozaacutesaacutenak a lehető-seacutege meacuteg adott volt Tudjuk azt hogy a XVIII szaacutezadra a csalaacutednevek doumlntő haacutenyada a koumltelező hivatalossaacute teacutetel hiaacutenyaacuteban is maacuter oumlroumlklődoumltt akaacuter keacutet-haacuteromszaacutez eacuteves muacuteltra is visszatekinthetett a nevek toumlbbseacutege eacutes iacutegy- a konkreacutet kapcsolat a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő koumlzoumltt megszakadhatott meacutegis a reprezentatiacutev jelleg eacutes a magyar nyelvte-ruumllet nagy teacuterbeli lefedettseacutege az oumlsszeiacuteraacutes anyagaacuteban rejlő lehetőseacutegek a neacuteveredettel illetőleg a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos oacutevatos elemzeacutesek veacutegzeacuteseacutet indukaacuteljaacutek

4 A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek problematikaacuteja mdash A neacutevtani szakiro-dalom megosztott abban a keacuterdeacutesben hogy a csalaacutedneacutev mennyire tuumlkroumlzi a neacutewiselő nemzetiseacutegeacutet a neacutevadaacutes pillanataacuteban illetve a leszaacutermazottak nevekeacutent A probleacutema toumlbb teacutenyező egyuumlttes vizsgaacutelataacutet igeacutenyli melvek az alaacutebbi szempontok szerint kuumlloumlniacutet-hetőek el

A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese teljesen maacuteskeacuteppen meruumll fel a kuuml-loumlnboumlző szemeacutelyneacutevfajtaacuteknaacutel Alapvető kiteacutetel hogy etnikai vizsgaacutelathoz csak a moti-vaacutelt neveket lehet felhasznaacutelni hiszen pl az Aacuterpaacuted-kori egyhaacutezi latin eredetű egyeacutenne-vek csak aacutetteacutetelesen utalhatnak a neacutewiselő etnikumaacutera Ezzel szemben a magyar koumlz-szoacutei eredetű nevek eseteacuteben maacuter lehet alapja a neacutev nyelvi alkata eacutes eredete illetve a neacutewiselő etnikai hovatartozaacutesa koumlzoumltti kapcsolat felteacutetelezeacuteseacutenek A csalaacutednevek a neacutevadaacutes pillanataacuteban mindenkeacuteppen motivaacuteltak mivel valamilyen valoacutesaacutegos (aacuteltalaacuteban objektiacutev) informaacutecioacutet aacuterulnak el az elnevezett szemeacutelvről (pl barna a haja vagy a bőre Budaacuteroacutel szaacutermazik kovaacutecsmesterseacuteget folytat az apjaacutet Andoacutek-nak hiacutevtaacutek stb) eacutes nem-csak egyszerűen megnevezik mint az egyhaacutezi eredetű keresztnevek eseteacuteben A motivaacutelt nevek csoportjaacutet melyek koumlzeacute a csalaacutedneveken kiacutevuumll az Aacuterpaacuted-kori koumlzszoacutei eredetű egyeacutennevek eacutes a ragadvaacutenynevek tartoznak HOFFMANN ISTVAacuteN leiacuteroacute vagy sajaacutetossaacutegje-loumllő neveknek nevezi (2008 10mdash1) Ez a szemeacutelyneacutevcsoport alkalmas arra hogy benne a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő sajaacutetossaacutegjegye koumlzoumltti kapcsolatot megvizsgaacuteljuk

Kiemelendő az idő teacutenyezője mivel a motivaacutelt nevek iacutegy a csalaacutedneacutev-előzmeacutenyek eseteacuteben a kialakulaacutesuk keletkezeacutesuumlk időszakaacuteban a neacutev nyelvi alkata jelen-teacutese a neacutevadoacute koumlzoumlsseacutegről eacutes az elnevezett szemeacutelyről is informaacutecioacuteval szolgaacutel a kutatoacutek szaacutemaacutera ezaacuteltal lehetőseacuteget biztosiacutet interdiszciplinaacuteris (pl taacutersadalom- gazdasaacuteg- eacutes művelődeacutestoumlrteacuteneti) oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacutera is (erre 1 bővebben N FODOR 2008a) A neacuteveacutelettani vizsgaacutelatok tehaacutet megvilaacutegiacutethatjaacutek egy neacutev kialakulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyeit A csalaacutednevek eseteacuteben azt mondhatjuk hogy az egyeacuteni neacutev melleacute a XIVmdashXV szaacutezadban

99

maacutesodlagosan kialakuloacute megkuumlloumlnboumlztető neacutev motivaacutelt mert valamilyen sajaacutetossaacutegot aacuterul el az elnevezettről maacuteskeacuteppen a neacutev alapja az elnevezett valamilyen egyeacuteni attribuacute-tuma lehet (pl tulajdonsaacutega rokoni kapcsolata lakoacutehelye foglalkozaacutesa szaacutermazaacutesa egy esemeacuteny egy jellegzetes taacutergy birtoklaacutesa stb) amelyek koumlzuumll az elnevező koumlzoumlsseacuteg szabadon vaacutelaszthatja ki a szaacutemaacutera legjellegzetesebbnek tartott valoacutesaacutegelemet az elneve-zendő egyeacutennel kapcsolatban (N FODOR 2008b) Tehaacutet fontos hogy a csalaacutednevek eseteacuteben nem beszeacutelhetuumlnk oumlnelnevezeacutesről hanem az elnevező koumlzoumlsseacuteg aktiacutev koumlzre-műkoumldeacuteseacutet kell felteacuteteleznuumlnk Ennek tuumlkreacuteben ha arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a neacutev nyelvi eredete kinek az etnikumaacutera utal akkor az utoacutebbihoz mindenkeacuteppen a neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteget kell rendelnuumlnk (Itt arra bonyolult keacuterdeacutesre nem teacuterek ki hogy a nyelv eacutes az etnikai hovatartozaacutes nem minden esetben fedi egymaacutest)

A fenti okfejteacutes eredmeacutenyekeacutent teljesen eacutertelmetlennek tűnik a nevek etnikum-hoz koumlteacutese hiszen az elnevező koumlzoumlsseacuteg beazonosiacutetaacutesa remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Meacutegis azt mondhatjuk hogy ha a neacutevviselő az elnevezeacutesben nem is jaacutetszik szerepet de a neacutev-aacutetoumlroumlkiacuteteacutesben maacuter nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hiszen ő doumlnt hogy a kuumlloumlnboumlző adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban milyen nevet diktaacutel be illetve az esetleges aacutetkoumlltoumlzeacuteskor viszi-e ma-gaacuteval az előző lakoacutehelyeacuten a koumlzoumlsseacutegtől kapott neveacutet A neacutevaacutetoumlroumlkiacuteteacutes pedig egy idegen anyanyelvű eseteacuteben is bizonyos fokuacute asszimilaacutecioacutet vagy legalaacutebb a keacutetnyelvűseacuteget felteacutetelezi A neacutevkeletkezeacutes eacutes az egy maximum keacutet generaacutecioacutet eacuterintő aacutetoumlroumlkiacuteteacutes idejeacutet meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a csalaacuted keacutesőbbi szaacutezadokban bekoumlvetkező esetleges identi-taacutesvaacuteltaacutesaacutetoacutel amikor ugyan megtartjaacutek eredeti csalaacutednevuumlket de maacuter biztosan maacutes nem-zetiseacuteghez tartoznak Ezt egyeacuteb erre utaloacute informaacutecioacutek neacutelkuumlli forraacutesokban az idegen keresztnevek aacuterulhatjaacutek el leginkaacutebb Erre talaacutelunk peacuteldaacutekat maacutesok mellett a maacuter ideacutezett Baacutecs megyei anyagban (pl Miskoacute Kis-Biv Gőrgic^a Kis-Btriacute Nikola Horvaacuteth Gaacutevrilla Ko-vaacutecs Radovaacuten Cuacute-^ma^ia stb)

Egy neacutev tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a lakoacutehely megvaacuteltoztataacutesa a migraacutecioacute szinteacuten befolyaacutesol-hatja Az esetek egy reacuteszeacuteben megmarad a neacutev eredeti formaacuteban a lakoacutehelycsere utaacuten is de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig baacutermikor megvaacuteltozhat az uacutej koumlruumllmeacutenyek hataacutesaacutera az uacutej neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege reacuteveacuten

A fentiekből kitűnik hogv koraacutentsem egyeacutertelmű a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacutes-rendszere azonban a bizonytalansaacutegok elleneacutere az ilyen iraacutenyuacute vizsgaacutelatokat teljesen nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll mert a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteig etnikai hova-tartozaacutesra utaloacute oumlsszeiacuteraacutes nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegroacutel tehaacutet csak a neveket foghatjuk vallatoacutera (Az etnikumra a telepuumlleacutes dominaacutens nyelv-hasznaacutelataacuten keresztuumll utaloacute első forraacutes a Lexicon Locorum 1773-boacutel)

A bdquoneacutevelemzeacutes moacutedszere nem peacutelda neacutelkuumlli a toumlrteacuteneti kutataacutesokban A XIX szaacutezad veacutegeacuten ACSAacuteDY IGNAacuteC az 1715-oumls eacutes az 1720-as orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes szemeacutelynevei alapjaacuten proacutebaacutelt koumlvetkezteteacuteseket levonni a XVIII szaacutezadi Magyarorszaacuteg etnikai viszo-nyokat illetően (ACSAacuteDY 1896) a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a Maacutelyusz Elemeacuter neveacutehez koumlthető neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti iskola szinteacuten a neveket vette alapul a nemzetiseacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacuteban (1 alaacutebb) A moacutedszer a haacuteboruacute utaacuten sem tűnt el veacutegeacuterveacutenyesen peacuteldaacuteul BENDA KAacuteLMAacuteN is a csalaacutednevek hiacutevta segiacutetseacuteguumll a hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesaacute-hoz (BENDA 1970) sőt a koumlzelmuacutelt nyelvhataacutervizsgaacutelataiban szinteacuten laacutetunk peacuteldaacutet a moacutedszer alkalmazaacutesaacutera (TAMAacuteS 1996 BAGDI-DEMETER 2005 2007 stb)

Ha a nevek etnikai rekonstrukcioacutehoz toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutenak tudomaacutenytoumlrteacutene-ti előzmeacutenyeit neacutezzuumlk akkor a fentiek koumlzuumll a MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR neveacutehez fűződő keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutesokat kell reacuteszletesebben is bemutatnunk Ez

100

a vaacutellalkozaacutes azt a ceacutelt tűzte maga eleacute hogy sorra veszi a Trianonban elcsatolt vaacuterme-gyeacuteket eacutes a KNLUumlZSA ISTVAacuteN aacuteltal megadott nyelveacuteszeti szempontok (KNIEZSA 193419652003) alapjaacuten a nevek eredet szerinti osztaacutelyozaacutesaacuteval koumlvetkezteteacutest von le az adott megye koraacutebbi etnikai oumlsszeteacuteteleacutere megkiacuteseacuterelve a korabeli nyelvhataacuter megraj-zolaacutesaacutet is A neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutes első jelentős munkaacuteja SZABOacute ISTVAacuteN Ugocsa vaacutermegyeacutet feldolgozoacute koumltete volt (SZABOacute 1937) melyet hamarosan szaacutemos tovaacutebbi koumltet koumlvetett

A MAacuteLYUSZ aacuteltal eacuteletre hiacutevott keacutet telepuumlleacutestoumlrteacuteneti sorozat koumlzuumll a bdquoMagyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg a felvideacuteki vaacutermegyeacuteket kiacutevaacutenta feldolgozni Pozsonytoacutel Beregig ebből az Ugocsa megyei koumlteten kiacutevuumll elkeacuteszuumllt meacuteg LIacuteA BAacuteLINT Goumlmoumlr megyeacuteről (ILA 1944) eacutes BAKAacuteCS JAacuteNOS Hont megyeacuteről iacutert koumltete (BAKAacuteCS 1971) utoacutebbi a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter nem jelenhetett meg a Maacutelyusz-feacutele sorozatban a toumlbbi feldolgozaacutesra kiadott vaacutermegye pedig nem keacuteszuumllt el A bdquoTelepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek ciacutemű sorozatban MAacuteLYUSZ a taniacutetvaacutenyai doktori eacutertekezeacuteseit jelentette meg nyolc koumltetben (FUumlGEDI 1938 ICZKOVITS 1939 BALAacuteZSI939 MAKSAY 1940 JAKOacute 1940 KOVAacuteCS

1942 BEacuteLAY 1943 NAGY KAacuteLOCZI 1943) melyek főkeacutent az egykori kelet-magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi vaacutermegyeacuteket dolgoztaacutek fel (erre 1 meacuteg OROSZ 2003)

SZABOacute ISTVAacuteN a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazta meg a kutataacutes feladataacutet moacutedszer-tani peacuteldaacutet szolgaacuteltatoacute koumlteteacuteben bdquoAz oumlsszegyűjtoumltt szemeacutelyneveket nyelvi hovatartozandoacutesaacuteg szerint osztaacutelyoztuk Baacuter a nevek nyelvenkeacutenti minősiacuteteacuteseacutevel nem toumlbbet csak a neacutev nyelvi alakjaacutet oacutehajtjuk kifejezni mivel meacutegis e nyelvi minősiacuteteacutes alap-jaacuten egy-egy koumlzoumlsseacuteg nyelvi jellegeacutere s ennek alapjaacuten nemzetiseacutegeacutere vontunk le koumlvet-kezteteacuteseket szuumlkseacutegesnek laacutettuk hogy azokat a neveket melyek nyelvi alakja s tartalma koumlzoumltt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben ellentmondaacutes mutatkozik vagy ellentmondaacutes lehetőseacute-ge lappang a hataacuterozott nyelvi alak dacaacutera is bizonytalannak tekintsuumlk (1937 5) Ez utoacutebbi kijelenteacutes főkeacutent a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekre iraacutenyult melyet a neacutepiseacuteg-toumlrteacutenet kutatoacutei etnikai szempontboacutel bizonytalannak minősiacutetettek mivel a neacutev (pl Ne-me) szemantikai tartalma (neacutemet ember) valamilyen nemzetiseacutegre (jelen esetben neacute-metre) utal de a nyelvi megformaacuteltsaacuteg attoacutel elteacuterő (magyar) Emellett nem egyeacutertelmű a neacutev idegen etnikumra utaloacute motivaacutecioacuteja sem hiszen ezek a nevek is rejthetnek azonos nemzetiseacuteghez tartozoacute szemeacutelyeket ahogy ezt szaacutemos peacutelda igazolja (1 pl a Kaacutellai csa-laacuted egyik őseacutenek Lengyel megkuumlloumlnboumlztető neveacutet mely egy lengyelorszaacutegi utazaacutes emleacutekeacutet őrzi mdash SLIacuteZ 2011 86)

A tovaacutebbiakban a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekhez kapcsoloacutedoacute etnikummal oumlsz-szefuumlggő keacuterdeacutesekre teacuterek ki a TMCsA peacuteldaacutein keresztuumll

5 A TMCsA neacutepneacutevi eredetű neveinek tanulsaacutegai mdash A neacutepneacutevi eredetű csa-laacutednevek eseteacuteben koumlztudomaacutesuacute hogy kialakulaacutesukat nem lehet minden esetben szaacuter-mazaacutesra utaloacute motivaacutecioacuteval magyaraacutezni hiszen maacutes eredezteteacutes (pl tulajdonsaacutegbeli hasonloacutesaacuteg esemeacuteny stb) is szaacutemiacutetaacutesba vehető (ezekre 1 bővebben FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Az azonban keacutetseacutegtelen hogy a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek neacutevadaacutesi alapja az esetek doumlntő haacutenyadaacuteban valoacuteban az elnevezett nemzetiseacutegeacutere szaacutermazaacutesaacutera utalt

Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes csalaacutednevei koumlzoumltt az alaacutebbi taacuteblaacutezatban szereplő neacutepneacutevi eredetű neveket talaacuteljuk a gyakorisaacutegi lista eacuteleacuten Laacutethatjuk hogy az első helyen szereplő Toacutet csalaacutedneacutev megterheltseacutege a koumlvetkező neacutepneacutev keacutetszerese Nem meglepő hogy a lista eacuteleacuten a szlaacutev neacutepcsoportokhoz kapcsoloacutedoacute nevek aacutellnak a Neacutemettel kiegeacuteszuumll-ve A rangsor tovaacutebbi szlaacutev neacutepcsoportot jeloumllő nevei koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk ame-lyek nem a magyar neacutevrendszeren beluumll joumlttek leacutetre (pl Polaacutek Rusznyaacutek) mivel azonban

101

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

3 Az adatbaacutezis eacutepiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő munkaacutelatok eacutes eredmeacutenyek - A TMCsA korpuszaacutenak nyersanyaga a Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter eacutes az Arcanum Digiteacuteka Kft kiadvaacutenya (ConsReg 1715) alapjaacuten digitaacutelisan kereshető formaacuteban rendelkezeacutesuumlnk-re aacutell Az adatok azonban az aacutetiacuteraacutesban jelentkező gyakori teacuteveszteacutesek miatt mindenkeacutep-pen ellenőrzeacutesre szorulnak Ehhez kapcsoloacutedoacutean folyamatban van a neacutevadatok neacutevtani koacutedolaacutesa is mely jelenleg 10 megyeacutet eacuterint ennek feleacuteneacutel (Szabolcs Csanaacuted Somogy Noacutegraacuted Ugocsa) a neacutevanyag ellenőrzeacutese befejeződoumltt A feldolgozaacutes egyetemi hallgatoacutek bevonaacutesaacuteval az ELTE Neacutevkutatoacute Műhelyeacuteben folyamatosan zajlik (bővebben 1 N FODOR 2 0 1 1 )

Meg kell jegyeznuumlnk hogy maacuter a rendelkezeacutesre aacutelloacute alapkorpusz is alkalmas bi-zonyos neacutevtani koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera egy-egy csalaacutedneacutev teruumlleti elterjedtseacutegeacutenek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere (1 alaacutebb) de a pontos szaacutemadatok eacutes az ezzel oumlsszefuumlggő araacutenyszaacutem-ok csak az anyag teljes feldolgozaacutesa utaacuten veacuteglegesiacutethetőek

Az adatbaacutezis bőviacuteteacuteseacutenek koumlvetkező leacutepeacutese az 1720-as oumlsszeiacuteraacuteshoz kapcsoloacutedik Az első orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes hibaacuteinak korrigaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben uacutejra felvetteacutek az adatokat de a panaszok eredmeacutenyekeacutent joacuteval koumlruumlltekintőbben jaacutertak el ami azt eredmeacutenyezte hogy a nincstelen zselleacutereket oumlzvegyeket maacuter nem vetteacutek szaacutemba iacutegy korlaacutetozottabb felhasz-naacutelaacutesuacute neacutevanyag keletkezett de a keacutet oumlsszeiacuteraacutes oumlsszesseacutegeacuteben mintegy negyedmillioacutes neacutevaacutellomaacutenya (az ismeacutetlődő szemeacutelyek neveacutet egyszer szaacutemiacutetva) egymaacutesra vetiacutetve maacuter jelentős alapot nyuacutejthat a neacutevelemzeacuteshez

Az 1720-as oumlsszeiacuteraacutes a pozsarevaacuteci beacuteke (1718) utaacuten keletkezett amely reacuteveacuten tel-jesen felszabadult a toumlroumlk uralom aloacutel az orszaacuteg teruumllete eacutes iacutegy ez az oumlsszeiacuteraacutes maacuter - a Lengyelorszaacutegnak elzaacutelogosiacutetott Lubloacute vaacutera eacutes a 13 szepesseacutegi vaacuteros kiveacuteteleacutevel mdash az egeacutesz orszaacuteg teruumlleteacutere kiterjedhetett beleeacutertve a katonai uralom alatt aacutelloacute teruumlleteket is Tovaacutebbra sem eacuterintette azonban Erdeacutelyt eacutes nincs arra utaloacute jel hogy Horvaacutet- eacutes Szlavoacutenorszaacutegot a hozzaacutetartozoacute reacuteszekkel eacutes a hataacutervideacutekkel egyuumltt oumlsszeiacutertaacutek volna Erdeacutely hiaacutenya keacutetseacutegtelenuumll korlaacutetozottabb felhasznaacutelaacutesra ad alkalmat ennek poacutedaacutesa a taacutevolabbi joumlvőben az 1 50-ben keacuteszuumllt oumlsszeiacuteraacutessal (Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter F50) lenne kiegeacutesziacutethető megfelelő paacutelyaacutezati keret segiacutetseacutegeacutevel

A tovaacutebbiakban a neacutevanyag felhasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteroacutel is roumlviden a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll szoacutelnunk kell FARKAS TAMAacuteS szerint bdquoA koraacutebbi neacutevfoumlldrajzi aacutellapotok rekonst-ruaacutelaacutesaacutera valoacute toumlrekveacutes fontos feladatunk Ezt lehetőveacute tevő feldolgozaacutesok keacuteszuumlltek maacuter egyes reacutegioacutekra vonatkozoacutelag esetleg toumlbb teruumlletről szaacutermazoacute mintaveacutetellel is va-loacuteban orszaacutegos reprezentativitaacutesuacute toumlrteacuteneti foumlldrajzi eredmeacutenyek nem aacutellnak rendelkezeacute-suumlnkre [] A diakroacuten iacutevek megrajzolaacutesa a muacuteltbeli szinkroacuteniaacutekkal valoacute moacutedszeres oumlsz-szeveteacutesek lehetőseacutege meacuteg termeacutekenyebbeacute teheti majd egy mai magyar csalaacutedneacutevatlasz vaacuterhatoacute eredmeacutenyeit (FARKAS 2010 68)

A gondolatot uacutegy folytathatjuk hogy a toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevfoumlldrajzi kutataacutesok az-zal az előnnyel jaacuternak hogy ezek segiacutetseacutegeacutevel egy olyan viszonyiacutetaacutesi alap keletkezik amire a mai szinkroacuten csalaacutedneacutevanyag vizsgaacutelatakor eredmeacutenyesen taacutemaszkodhatunk mivel a magyar nyelvteruumllet jelentős reacutesze laacutethatoacutevaacute vaacutelik előttuumlnk abban a valoacutesaacutegos foumlldrajzi helyzetben ahogyan a csalaacutednevek termeacuteszetes moacutedon kialakultak Tehaacutet a TMCsA egyik nagy előnye hogy nincs mesterseacuteges foumlldrajzi korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetva hanem a Kaacuterpaacutet-medencei szemeacutelynevek szerves bdquoegyseacutegeacutet jeleniacutethetjuumlk meg a teacuterkeacute-peken uacutegy ahogyan a neacutevtoumlrteacutenet folyamaacuten a kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutevrendszerek hataacutest gyakoroltak egymaacutesra Laacutethatoacutevaacute vaacutelnak azok a hataacuteron tuacuteli oumlsszefuumlggeacutesek is amelyekre

98

a mai orszaacuteg hataacuteram beluumll neacuteha csupaacuten halvaacuteny utalaacutes toumlrteacutenik (erre 1 a Noacutevaacutek neacutev p eacute l d aacute j aacute t - N FODOR 2 0 1 1 )

A haacuteromszaacutez eacutevvel koraacutebbi idősiacutek lehetőveacute teszi hogy a neacutevvaacuteltoztataacutesi mozga-lom aacuteltal jelentős meacuterteacutekben aacutetrajzolt neacutevkincsuumlnknek egy joacuteval termeacuteszetesebb aacutellapo-taacutet ragadjuk meg olyat amelyet meacuteg a XVIII szaacutezaddal kezdődő migraacutecioacute sem befolyaacute-solt Hiszen a toumlroumlk utaacuteni nagy neacutepesseacutegmozgaacutes (pl a Baacutecska eacutes a Baacutensaacuteg beneacutepesuumlleacutese a svaacutebok bekoumlltoumlzeacutese stb) csak a koumlvetkező eacutevtizedekben fog elkezdődni Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a Kaacuterpaacutet-medencei kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek neacutevanyaga meacuteg kuumllső hataacutesoktoacutel mentesen eacuterintetlenuumll csupaacuten az eacutevszaacutezados termeacuteszetes (magyar-szlaacutev magyar-romaacuten stb) nyelvi kontaktust tuumlkroumlzve jelenik meg

A csalaacutedneacutewiseleacutest hivatalossaacute tevő rendelkezeacutesek (pl II Joacutezsef neacutevrendelete) a XVIII szaacutezad utolsoacute negyedeacutetől gaacutetat szabtak a nevek spontaacuten vaacuteltozaacutesaacutenak Nyilvaacuten-valoacute hogy ha a csalaacutednevek kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vevő teacutenyezőket kutatjuk leginkaacutebb olyan korszakban eacuterdemes ezt tennuumlnk amelyben a csalaacutednevek vaacuteltozaacutesaacutenak a lehető-seacutege meacuteg adott volt Tudjuk azt hogy a XVIII szaacutezadra a csalaacutednevek doumlntő haacutenyada a koumltelező hivatalossaacute teacutetel hiaacutenyaacuteban is maacuter oumlroumlklődoumltt akaacuter keacutet-haacuteromszaacutez eacuteves muacuteltra is visszatekinthetett a nevek toumlbbseacutege eacutes iacutegy- a konkreacutet kapcsolat a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő koumlzoumltt megszakadhatott meacutegis a reprezentatiacutev jelleg eacutes a magyar nyelvte-ruumllet nagy teacuterbeli lefedettseacutege az oumlsszeiacuteraacutes anyagaacuteban rejlő lehetőseacutegek a neacuteveredettel illetőleg a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos oacutevatos elemzeacutesek veacutegzeacuteseacutet indukaacuteljaacutek

4 A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek problematikaacuteja mdash A neacutevtani szakiro-dalom megosztott abban a keacuterdeacutesben hogy a csalaacutedneacutev mennyire tuumlkroumlzi a neacutewiselő nemzetiseacutegeacutet a neacutevadaacutes pillanataacuteban illetve a leszaacutermazottak nevekeacutent A probleacutema toumlbb teacutenyező egyuumlttes vizsgaacutelataacutet igeacutenyli melvek az alaacutebbi szempontok szerint kuumlloumlniacutet-hetőek el

A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese teljesen maacuteskeacuteppen meruumll fel a kuuml-loumlnboumlző szemeacutelyneacutevfajtaacuteknaacutel Alapvető kiteacutetel hogy etnikai vizsgaacutelathoz csak a moti-vaacutelt neveket lehet felhasznaacutelni hiszen pl az Aacuterpaacuted-kori egyhaacutezi latin eredetű egyeacutenne-vek csak aacutetteacutetelesen utalhatnak a neacutewiselő etnikumaacutera Ezzel szemben a magyar koumlz-szoacutei eredetű nevek eseteacuteben maacuter lehet alapja a neacutev nyelvi alkata eacutes eredete illetve a neacutewiselő etnikai hovatartozaacutesa koumlzoumltti kapcsolat felteacutetelezeacuteseacutenek A csalaacutednevek a neacutevadaacutes pillanataacuteban mindenkeacuteppen motivaacuteltak mivel valamilyen valoacutesaacutegos (aacuteltalaacuteban objektiacutev) informaacutecioacutet aacuterulnak el az elnevezett szemeacutelvről (pl barna a haja vagy a bőre Budaacuteroacutel szaacutermazik kovaacutecsmesterseacuteget folytat az apjaacutet Andoacutek-nak hiacutevtaacutek stb) eacutes nem-csak egyszerűen megnevezik mint az egyhaacutezi eredetű keresztnevek eseteacuteben A motivaacutelt nevek csoportjaacutet melyek koumlzeacute a csalaacutedneveken kiacutevuumll az Aacuterpaacuted-kori koumlzszoacutei eredetű egyeacutennevek eacutes a ragadvaacutenynevek tartoznak HOFFMANN ISTVAacuteN leiacuteroacute vagy sajaacutetossaacutegje-loumllő neveknek nevezi (2008 10mdash1) Ez a szemeacutelyneacutevcsoport alkalmas arra hogy benne a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő sajaacutetossaacutegjegye koumlzoumltti kapcsolatot megvizsgaacuteljuk

Kiemelendő az idő teacutenyezője mivel a motivaacutelt nevek iacutegy a csalaacutedneacutev-előzmeacutenyek eseteacuteben a kialakulaacutesuk keletkezeacutesuumlk időszakaacuteban a neacutev nyelvi alkata jelen-teacutese a neacutevadoacute koumlzoumlsseacutegről eacutes az elnevezett szemeacutelyről is informaacutecioacuteval szolgaacutel a kutatoacutek szaacutemaacutera ezaacuteltal lehetőseacuteget biztosiacutet interdiszciplinaacuteris (pl taacutersadalom- gazdasaacuteg- eacutes művelődeacutestoumlrteacuteneti) oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacutera is (erre 1 bővebben N FODOR 2008a) A neacuteveacutelettani vizsgaacutelatok tehaacutet megvilaacutegiacutethatjaacutek egy neacutev kialakulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyeit A csalaacutednevek eseteacuteben azt mondhatjuk hogy az egyeacuteni neacutev melleacute a XIVmdashXV szaacutezadban

99

maacutesodlagosan kialakuloacute megkuumlloumlnboumlztető neacutev motivaacutelt mert valamilyen sajaacutetossaacutegot aacuterul el az elnevezettről maacuteskeacuteppen a neacutev alapja az elnevezett valamilyen egyeacuteni attribuacute-tuma lehet (pl tulajdonsaacutega rokoni kapcsolata lakoacutehelye foglalkozaacutesa szaacutermazaacutesa egy esemeacuteny egy jellegzetes taacutergy birtoklaacutesa stb) amelyek koumlzuumll az elnevező koumlzoumlsseacuteg szabadon vaacutelaszthatja ki a szaacutemaacutera legjellegzetesebbnek tartott valoacutesaacutegelemet az elneve-zendő egyeacutennel kapcsolatban (N FODOR 2008b) Tehaacutet fontos hogy a csalaacutednevek eseteacuteben nem beszeacutelhetuumlnk oumlnelnevezeacutesről hanem az elnevező koumlzoumlsseacuteg aktiacutev koumlzre-műkoumldeacuteseacutet kell felteacuteteleznuumlnk Ennek tuumlkreacuteben ha arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a neacutev nyelvi eredete kinek az etnikumaacutera utal akkor az utoacutebbihoz mindenkeacuteppen a neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteget kell rendelnuumlnk (Itt arra bonyolult keacuterdeacutesre nem teacuterek ki hogy a nyelv eacutes az etnikai hovatartozaacutes nem minden esetben fedi egymaacutest)

A fenti okfejteacutes eredmeacutenyekeacutent teljesen eacutertelmetlennek tűnik a nevek etnikum-hoz koumlteacutese hiszen az elnevező koumlzoumlsseacuteg beazonosiacutetaacutesa remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Meacutegis azt mondhatjuk hogy ha a neacutevviselő az elnevezeacutesben nem is jaacutetszik szerepet de a neacutev-aacutetoumlroumlkiacuteteacutesben maacuter nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hiszen ő doumlnt hogy a kuumlloumlnboumlző adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban milyen nevet diktaacutel be illetve az esetleges aacutetkoumlltoumlzeacuteskor viszi-e ma-gaacuteval az előző lakoacutehelyeacuten a koumlzoumlsseacutegtől kapott neveacutet A neacutevaacutetoumlroumlkiacuteteacutes pedig egy idegen anyanyelvű eseteacuteben is bizonyos fokuacute asszimilaacutecioacutet vagy legalaacutebb a keacutetnyelvűseacuteget felteacutetelezi A neacutevkeletkezeacutes eacutes az egy maximum keacutet generaacutecioacutet eacuterintő aacutetoumlroumlkiacuteteacutes idejeacutet meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a csalaacuted keacutesőbbi szaacutezadokban bekoumlvetkező esetleges identi-taacutesvaacuteltaacutesaacutetoacutel amikor ugyan megtartjaacutek eredeti csalaacutednevuumlket de maacuter biztosan maacutes nem-zetiseacuteghez tartoznak Ezt egyeacuteb erre utaloacute informaacutecioacutek neacutelkuumlli forraacutesokban az idegen keresztnevek aacuterulhatjaacutek el leginkaacutebb Erre talaacutelunk peacuteldaacutekat maacutesok mellett a maacuter ideacutezett Baacutecs megyei anyagban (pl Miskoacute Kis-Biv Gőrgic^a Kis-Btriacute Nikola Horvaacuteth Gaacutevrilla Ko-vaacutecs Radovaacuten Cuacute-^ma^ia stb)

Egy neacutev tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a lakoacutehely megvaacuteltoztataacutesa a migraacutecioacute szinteacuten befolyaacutesol-hatja Az esetek egy reacuteszeacuteben megmarad a neacutev eredeti formaacuteban a lakoacutehelycsere utaacuten is de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig baacutermikor megvaacuteltozhat az uacutej koumlruumllmeacutenyek hataacutesaacutera az uacutej neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege reacuteveacuten

A fentiekből kitűnik hogv koraacutentsem egyeacutertelmű a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacutes-rendszere azonban a bizonytalansaacutegok elleneacutere az ilyen iraacutenyuacute vizsgaacutelatokat teljesen nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll mert a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteig etnikai hova-tartozaacutesra utaloacute oumlsszeiacuteraacutes nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegroacutel tehaacutet csak a neveket foghatjuk vallatoacutera (Az etnikumra a telepuumlleacutes dominaacutens nyelv-hasznaacutelataacuten keresztuumll utaloacute első forraacutes a Lexicon Locorum 1773-boacutel)

A bdquoneacutevelemzeacutes moacutedszere nem peacutelda neacutelkuumlli a toumlrteacuteneti kutataacutesokban A XIX szaacutezad veacutegeacuten ACSAacuteDY IGNAacuteC az 1715-oumls eacutes az 1720-as orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes szemeacutelynevei alapjaacuten proacutebaacutelt koumlvetkezteteacuteseket levonni a XVIII szaacutezadi Magyarorszaacuteg etnikai viszo-nyokat illetően (ACSAacuteDY 1896) a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a Maacutelyusz Elemeacuter neveacutehez koumlthető neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti iskola szinteacuten a neveket vette alapul a nemzetiseacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacuteban (1 alaacutebb) A moacutedszer a haacuteboruacute utaacuten sem tűnt el veacutegeacuterveacutenyesen peacuteldaacuteul BENDA KAacuteLMAacuteN is a csalaacutednevek hiacutevta segiacutetseacuteguumll a hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesaacute-hoz (BENDA 1970) sőt a koumlzelmuacutelt nyelvhataacutervizsgaacutelataiban szinteacuten laacutetunk peacuteldaacutet a moacutedszer alkalmazaacutesaacutera (TAMAacuteS 1996 BAGDI-DEMETER 2005 2007 stb)

Ha a nevek etnikai rekonstrukcioacutehoz toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutenak tudomaacutenytoumlrteacutene-ti előzmeacutenyeit neacutezzuumlk akkor a fentiek koumlzuumll a MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR neveacutehez fűződő keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutesokat kell reacuteszletesebben is bemutatnunk Ez

100

a vaacutellalkozaacutes azt a ceacutelt tűzte maga eleacute hogy sorra veszi a Trianonban elcsatolt vaacuterme-gyeacuteket eacutes a KNLUumlZSA ISTVAacuteN aacuteltal megadott nyelveacuteszeti szempontok (KNIEZSA 193419652003) alapjaacuten a nevek eredet szerinti osztaacutelyozaacutesaacuteval koumlvetkezteteacutest von le az adott megye koraacutebbi etnikai oumlsszeteacuteteleacutere megkiacuteseacuterelve a korabeli nyelvhataacuter megraj-zolaacutesaacutet is A neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutes első jelentős munkaacuteja SZABOacute ISTVAacuteN Ugocsa vaacutermegyeacutet feldolgozoacute koumltete volt (SZABOacute 1937) melyet hamarosan szaacutemos tovaacutebbi koumltet koumlvetett

A MAacuteLYUSZ aacuteltal eacuteletre hiacutevott keacutet telepuumlleacutestoumlrteacuteneti sorozat koumlzuumll a bdquoMagyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg a felvideacuteki vaacutermegyeacuteket kiacutevaacutenta feldolgozni Pozsonytoacutel Beregig ebből az Ugocsa megyei koumlteten kiacutevuumll elkeacuteszuumllt meacuteg LIacuteA BAacuteLINT Goumlmoumlr megyeacuteről (ILA 1944) eacutes BAKAacuteCS JAacuteNOS Hont megyeacuteről iacutert koumltete (BAKAacuteCS 1971) utoacutebbi a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter nem jelenhetett meg a Maacutelyusz-feacutele sorozatban a toumlbbi feldolgozaacutesra kiadott vaacutermegye pedig nem keacuteszuumllt el A bdquoTelepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek ciacutemű sorozatban MAacuteLYUSZ a taniacutetvaacutenyai doktori eacutertekezeacuteseit jelentette meg nyolc koumltetben (FUumlGEDI 1938 ICZKOVITS 1939 BALAacuteZSI939 MAKSAY 1940 JAKOacute 1940 KOVAacuteCS

1942 BEacuteLAY 1943 NAGY KAacuteLOCZI 1943) melyek főkeacutent az egykori kelet-magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi vaacutermegyeacuteket dolgoztaacutek fel (erre 1 meacuteg OROSZ 2003)

SZABOacute ISTVAacuteN a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazta meg a kutataacutes feladataacutet moacutedszer-tani peacuteldaacutet szolgaacuteltatoacute koumlteteacuteben bdquoAz oumlsszegyűjtoumltt szemeacutelyneveket nyelvi hovatartozandoacutesaacuteg szerint osztaacutelyoztuk Baacuter a nevek nyelvenkeacutenti minősiacuteteacuteseacutevel nem toumlbbet csak a neacutev nyelvi alakjaacutet oacutehajtjuk kifejezni mivel meacutegis e nyelvi minősiacuteteacutes alap-jaacuten egy-egy koumlzoumlsseacuteg nyelvi jellegeacutere s ennek alapjaacuten nemzetiseacutegeacutere vontunk le koumlvet-kezteteacuteseket szuumlkseacutegesnek laacutettuk hogy azokat a neveket melyek nyelvi alakja s tartalma koumlzoumltt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben ellentmondaacutes mutatkozik vagy ellentmondaacutes lehetőseacute-ge lappang a hataacuterozott nyelvi alak dacaacutera is bizonytalannak tekintsuumlk (1937 5) Ez utoacutebbi kijelenteacutes főkeacutent a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekre iraacutenyult melyet a neacutepiseacuteg-toumlrteacutenet kutatoacutei etnikai szempontboacutel bizonytalannak minősiacutetettek mivel a neacutev (pl Ne-me) szemantikai tartalma (neacutemet ember) valamilyen nemzetiseacutegre (jelen esetben neacute-metre) utal de a nyelvi megformaacuteltsaacuteg attoacutel elteacuterő (magyar) Emellett nem egyeacutertelmű a neacutev idegen etnikumra utaloacute motivaacutecioacuteja sem hiszen ezek a nevek is rejthetnek azonos nemzetiseacuteghez tartozoacute szemeacutelyeket ahogy ezt szaacutemos peacutelda igazolja (1 pl a Kaacutellai csa-laacuted egyik őseacutenek Lengyel megkuumlloumlnboumlztető neveacutet mely egy lengyelorszaacutegi utazaacutes emleacutekeacutet őrzi mdash SLIacuteZ 2011 86)

A tovaacutebbiakban a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekhez kapcsoloacutedoacute etnikummal oumlsz-szefuumlggő keacuterdeacutesekre teacuterek ki a TMCsA peacuteldaacutein keresztuumll

5 A TMCsA neacutepneacutevi eredetű neveinek tanulsaacutegai mdash A neacutepneacutevi eredetű csa-laacutednevek eseteacuteben koumlztudomaacutesuacute hogy kialakulaacutesukat nem lehet minden esetben szaacuter-mazaacutesra utaloacute motivaacutecioacuteval magyaraacutezni hiszen maacutes eredezteteacutes (pl tulajdonsaacutegbeli hasonloacutesaacuteg esemeacuteny stb) is szaacutemiacutetaacutesba vehető (ezekre 1 bővebben FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Az azonban keacutetseacutegtelen hogy a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek neacutevadaacutesi alapja az esetek doumlntő haacutenyadaacuteban valoacuteban az elnevezett nemzetiseacutegeacutere szaacutermazaacutesaacutera utalt

Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes csalaacutednevei koumlzoumltt az alaacutebbi taacuteblaacutezatban szereplő neacutepneacutevi eredetű neveket talaacuteljuk a gyakorisaacutegi lista eacuteleacuten Laacutethatjuk hogy az első helyen szereplő Toacutet csalaacutedneacutev megterheltseacutege a koumlvetkező neacutepneacutev keacutetszerese Nem meglepő hogy a lista eacuteleacuten a szlaacutev neacutepcsoportokhoz kapcsoloacutedoacute nevek aacutellnak a Neacutemettel kiegeacuteszuumll-ve A rangsor tovaacutebbi szlaacutev neacutepcsoportot jeloumllő nevei koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk ame-lyek nem a magyar neacutevrendszeren beluumll joumlttek leacutetre (pl Polaacutek Rusznyaacutek) mivel azonban

101

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

a mai orszaacuteg hataacuteram beluumll neacuteha csupaacuten halvaacuteny utalaacutes toumlrteacutenik (erre 1 a Noacutevaacutek neacutev p eacute l d aacute j aacute t - N FODOR 2 0 1 1 )

A haacuteromszaacutez eacutevvel koraacutebbi idősiacutek lehetőveacute teszi hogy a neacutevvaacuteltoztataacutesi mozga-lom aacuteltal jelentős meacuterteacutekben aacutetrajzolt neacutevkincsuumlnknek egy joacuteval termeacuteszetesebb aacutellapo-taacutet ragadjuk meg olyat amelyet meacuteg a XVIII szaacutezaddal kezdődő migraacutecioacute sem befolyaacute-solt Hiszen a toumlroumlk utaacuteni nagy neacutepesseacutegmozgaacutes (pl a Baacutecska eacutes a Baacutensaacuteg beneacutepesuumlleacutese a svaacutebok bekoumlltoumlzeacutese stb) csak a koumlvetkező eacutevtizedekben fog elkezdődni Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a Kaacuterpaacutet-medencei kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek neacutevanyaga meacuteg kuumllső hataacutesoktoacutel mentesen eacuterintetlenuumll csupaacuten az eacutevszaacutezados termeacuteszetes (magyar-szlaacutev magyar-romaacuten stb) nyelvi kontaktust tuumlkroumlzve jelenik meg

A csalaacutedneacutewiseleacutest hivatalossaacute tevő rendelkezeacutesek (pl II Joacutezsef neacutevrendelete) a XVIII szaacutezad utolsoacute negyedeacutetől gaacutetat szabtak a nevek spontaacuten vaacuteltozaacutesaacutenak Nyilvaacuten-valoacute hogy ha a csalaacutednevek kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vevő teacutenyezőket kutatjuk leginkaacutebb olyan korszakban eacuterdemes ezt tennuumlnk amelyben a csalaacutednevek vaacuteltozaacutesaacutenak a lehető-seacutege meacuteg adott volt Tudjuk azt hogy a XVIII szaacutezadra a csalaacutednevek doumlntő haacutenyada a koumltelező hivatalossaacute teacutetel hiaacutenyaacuteban is maacuter oumlroumlklődoumltt akaacuter keacutet-haacuteromszaacutez eacuteves muacuteltra is visszatekinthetett a nevek toumlbbseacutege eacutes iacutegy- a konkreacutet kapcsolat a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő koumlzoumltt megszakadhatott meacutegis a reprezentatiacutev jelleg eacutes a magyar nyelvte-ruumllet nagy teacuterbeli lefedettseacutege az oumlsszeiacuteraacutes anyagaacuteban rejlő lehetőseacutegek a neacuteveredettel illetőleg a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacuteval kapcsolatos oacutevatos elemzeacutesek veacutegzeacuteseacutet indukaacuteljaacutek

4 A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek problematikaacuteja mdash A neacutevtani szakiro-dalom megosztott abban a keacuterdeacutesben hogy a csalaacutedneacutev mennyire tuumlkroumlzi a neacutewiselő nemzetiseacutegeacutet a neacutevadaacutes pillanataacuteban illetve a leszaacutermazottak nevekeacutent A probleacutema toumlbb teacutenyező egyuumlttes vizsgaacutelataacutet igeacutenyli melvek az alaacutebbi szempontok szerint kuumlloumlniacutet-hetőek el

A neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese teljesen maacuteskeacuteppen meruumll fel a kuuml-loumlnboumlző szemeacutelyneacutevfajtaacuteknaacutel Alapvető kiteacutetel hogy etnikai vizsgaacutelathoz csak a moti-vaacutelt neveket lehet felhasznaacutelni hiszen pl az Aacuterpaacuted-kori egyhaacutezi latin eredetű egyeacutenne-vek csak aacutetteacutetelesen utalhatnak a neacutewiselő etnikumaacutera Ezzel szemben a magyar koumlz-szoacutei eredetű nevek eseteacuteben maacuter lehet alapja a neacutev nyelvi alkata eacutes eredete illetve a neacutewiselő etnikai hovatartozaacutesa koumlzoumltti kapcsolat felteacutetelezeacuteseacutenek A csalaacutednevek a neacutevadaacutes pillanataacuteban mindenkeacuteppen motivaacuteltak mivel valamilyen valoacutesaacutegos (aacuteltalaacuteban objektiacutev) informaacutecioacutet aacuterulnak el az elnevezett szemeacutelvről (pl barna a haja vagy a bőre Budaacuteroacutel szaacutermazik kovaacutecsmesterseacuteget folytat az apjaacutet Andoacutek-nak hiacutevtaacutek stb) eacutes nem-csak egyszerűen megnevezik mint az egyhaacutezi eredetű keresztnevek eseteacuteben A motivaacutelt nevek csoportjaacutet melyek koumlzeacute a csalaacutedneveken kiacutevuumll az Aacuterpaacuted-kori koumlzszoacutei eredetű egyeacutennevek eacutes a ragadvaacutenynevek tartoznak HOFFMANN ISTVAacuteN leiacuteroacute vagy sajaacutetossaacutegje-loumllő neveknek nevezi (2008 10mdash1) Ez a szemeacutelyneacutevcsoport alkalmas arra hogy benne a neacutev jelenteacutestartalma eacutes a neacutewiselő sajaacutetossaacutegjegye koumlzoumltti kapcsolatot megvizsgaacuteljuk

Kiemelendő az idő teacutenyezője mivel a motivaacutelt nevek iacutegy a csalaacutedneacutev-előzmeacutenyek eseteacuteben a kialakulaacutesuk keletkezeacutesuumlk időszakaacuteban a neacutev nyelvi alkata jelen-teacutese a neacutevadoacute koumlzoumlsseacutegről eacutes az elnevezett szemeacutelyről is informaacutecioacuteval szolgaacutel a kutatoacutek szaacutemaacutera ezaacuteltal lehetőseacuteget biztosiacutet interdiszciplinaacuteris (pl taacutersadalom- gazdasaacuteg- eacutes művelődeacutestoumlrteacuteneti) oumlsszefuumlggeacutesek feltaacuteraacutesaacutera is (erre 1 bővebben N FODOR 2008a) A neacuteveacutelettani vizsgaacutelatok tehaacutet megvilaacutegiacutethatjaacutek egy neacutev kialakulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyeit A csalaacutednevek eseteacuteben azt mondhatjuk hogy az egyeacuteni neacutev melleacute a XIVmdashXV szaacutezadban

99

maacutesodlagosan kialakuloacute megkuumlloumlnboumlztető neacutev motivaacutelt mert valamilyen sajaacutetossaacutegot aacuterul el az elnevezettről maacuteskeacuteppen a neacutev alapja az elnevezett valamilyen egyeacuteni attribuacute-tuma lehet (pl tulajdonsaacutega rokoni kapcsolata lakoacutehelye foglalkozaacutesa szaacutermazaacutesa egy esemeacuteny egy jellegzetes taacutergy birtoklaacutesa stb) amelyek koumlzuumll az elnevező koumlzoumlsseacuteg szabadon vaacutelaszthatja ki a szaacutemaacutera legjellegzetesebbnek tartott valoacutesaacutegelemet az elneve-zendő egyeacutennel kapcsolatban (N FODOR 2008b) Tehaacutet fontos hogy a csalaacutednevek eseteacuteben nem beszeacutelhetuumlnk oumlnelnevezeacutesről hanem az elnevező koumlzoumlsseacuteg aktiacutev koumlzre-műkoumldeacuteseacutet kell felteacuteteleznuumlnk Ennek tuumlkreacuteben ha arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a neacutev nyelvi eredete kinek az etnikumaacutera utal akkor az utoacutebbihoz mindenkeacuteppen a neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteget kell rendelnuumlnk (Itt arra bonyolult keacuterdeacutesre nem teacuterek ki hogy a nyelv eacutes az etnikai hovatartozaacutes nem minden esetben fedi egymaacutest)

A fenti okfejteacutes eredmeacutenyekeacutent teljesen eacutertelmetlennek tűnik a nevek etnikum-hoz koumlteacutese hiszen az elnevező koumlzoumlsseacuteg beazonosiacutetaacutesa remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Meacutegis azt mondhatjuk hogy ha a neacutevviselő az elnevezeacutesben nem is jaacutetszik szerepet de a neacutev-aacutetoumlroumlkiacuteteacutesben maacuter nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hiszen ő doumlnt hogy a kuumlloumlnboumlző adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban milyen nevet diktaacutel be illetve az esetleges aacutetkoumlltoumlzeacuteskor viszi-e ma-gaacuteval az előző lakoacutehelyeacuten a koumlzoumlsseacutegtől kapott neveacutet A neacutevaacutetoumlroumlkiacuteteacutes pedig egy idegen anyanyelvű eseteacuteben is bizonyos fokuacute asszimilaacutecioacutet vagy legalaacutebb a keacutetnyelvűseacuteget felteacutetelezi A neacutevkeletkezeacutes eacutes az egy maximum keacutet generaacutecioacutet eacuterintő aacutetoumlroumlkiacuteteacutes idejeacutet meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a csalaacuted keacutesőbbi szaacutezadokban bekoumlvetkező esetleges identi-taacutesvaacuteltaacutesaacutetoacutel amikor ugyan megtartjaacutek eredeti csalaacutednevuumlket de maacuter biztosan maacutes nem-zetiseacuteghez tartoznak Ezt egyeacuteb erre utaloacute informaacutecioacutek neacutelkuumlli forraacutesokban az idegen keresztnevek aacuterulhatjaacutek el leginkaacutebb Erre talaacutelunk peacuteldaacutekat maacutesok mellett a maacuter ideacutezett Baacutecs megyei anyagban (pl Miskoacute Kis-Biv Gőrgic^a Kis-Btriacute Nikola Horvaacuteth Gaacutevrilla Ko-vaacutecs Radovaacuten Cuacute-^ma^ia stb)

Egy neacutev tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a lakoacutehely megvaacuteltoztataacutesa a migraacutecioacute szinteacuten befolyaacutesol-hatja Az esetek egy reacuteszeacuteben megmarad a neacutev eredeti formaacuteban a lakoacutehelycsere utaacuten is de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig baacutermikor megvaacuteltozhat az uacutej koumlruumllmeacutenyek hataacutesaacutera az uacutej neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege reacuteveacuten

A fentiekből kitűnik hogv koraacutentsem egyeacutertelmű a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacutes-rendszere azonban a bizonytalansaacutegok elleneacutere az ilyen iraacutenyuacute vizsgaacutelatokat teljesen nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll mert a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteig etnikai hova-tartozaacutesra utaloacute oumlsszeiacuteraacutes nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegroacutel tehaacutet csak a neveket foghatjuk vallatoacutera (Az etnikumra a telepuumlleacutes dominaacutens nyelv-hasznaacutelataacuten keresztuumll utaloacute első forraacutes a Lexicon Locorum 1773-boacutel)

A bdquoneacutevelemzeacutes moacutedszere nem peacutelda neacutelkuumlli a toumlrteacuteneti kutataacutesokban A XIX szaacutezad veacutegeacuten ACSAacuteDY IGNAacuteC az 1715-oumls eacutes az 1720-as orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes szemeacutelynevei alapjaacuten proacutebaacutelt koumlvetkezteteacuteseket levonni a XVIII szaacutezadi Magyarorszaacuteg etnikai viszo-nyokat illetően (ACSAacuteDY 1896) a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a Maacutelyusz Elemeacuter neveacutehez koumlthető neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti iskola szinteacuten a neveket vette alapul a nemzetiseacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacuteban (1 alaacutebb) A moacutedszer a haacuteboruacute utaacuten sem tűnt el veacutegeacuterveacutenyesen peacuteldaacuteul BENDA KAacuteLMAacuteN is a csalaacutednevek hiacutevta segiacutetseacuteguumll a hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesaacute-hoz (BENDA 1970) sőt a koumlzelmuacutelt nyelvhataacutervizsgaacutelataiban szinteacuten laacutetunk peacuteldaacutet a moacutedszer alkalmazaacutesaacutera (TAMAacuteS 1996 BAGDI-DEMETER 2005 2007 stb)

Ha a nevek etnikai rekonstrukcioacutehoz toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutenak tudomaacutenytoumlrteacutene-ti előzmeacutenyeit neacutezzuumlk akkor a fentiek koumlzuumll a MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR neveacutehez fűződő keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutesokat kell reacuteszletesebben is bemutatnunk Ez

100

a vaacutellalkozaacutes azt a ceacutelt tűzte maga eleacute hogy sorra veszi a Trianonban elcsatolt vaacuterme-gyeacuteket eacutes a KNLUumlZSA ISTVAacuteN aacuteltal megadott nyelveacuteszeti szempontok (KNIEZSA 193419652003) alapjaacuten a nevek eredet szerinti osztaacutelyozaacutesaacuteval koumlvetkezteteacutest von le az adott megye koraacutebbi etnikai oumlsszeteacuteteleacutere megkiacuteseacuterelve a korabeli nyelvhataacuter megraj-zolaacutesaacutet is A neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutes első jelentős munkaacuteja SZABOacute ISTVAacuteN Ugocsa vaacutermegyeacutet feldolgozoacute koumltete volt (SZABOacute 1937) melyet hamarosan szaacutemos tovaacutebbi koumltet koumlvetett

A MAacuteLYUSZ aacuteltal eacuteletre hiacutevott keacutet telepuumlleacutestoumlrteacuteneti sorozat koumlzuumll a bdquoMagyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg a felvideacuteki vaacutermegyeacuteket kiacutevaacutenta feldolgozni Pozsonytoacutel Beregig ebből az Ugocsa megyei koumlteten kiacutevuumll elkeacuteszuumllt meacuteg LIacuteA BAacuteLINT Goumlmoumlr megyeacuteről (ILA 1944) eacutes BAKAacuteCS JAacuteNOS Hont megyeacuteről iacutert koumltete (BAKAacuteCS 1971) utoacutebbi a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter nem jelenhetett meg a Maacutelyusz-feacutele sorozatban a toumlbbi feldolgozaacutesra kiadott vaacutermegye pedig nem keacuteszuumllt el A bdquoTelepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek ciacutemű sorozatban MAacuteLYUSZ a taniacutetvaacutenyai doktori eacutertekezeacuteseit jelentette meg nyolc koumltetben (FUumlGEDI 1938 ICZKOVITS 1939 BALAacuteZSI939 MAKSAY 1940 JAKOacute 1940 KOVAacuteCS

1942 BEacuteLAY 1943 NAGY KAacuteLOCZI 1943) melyek főkeacutent az egykori kelet-magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi vaacutermegyeacuteket dolgoztaacutek fel (erre 1 meacuteg OROSZ 2003)

SZABOacute ISTVAacuteN a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazta meg a kutataacutes feladataacutet moacutedszer-tani peacuteldaacutet szolgaacuteltatoacute koumlteteacuteben bdquoAz oumlsszegyűjtoumltt szemeacutelyneveket nyelvi hovatartozandoacutesaacuteg szerint osztaacutelyoztuk Baacuter a nevek nyelvenkeacutenti minősiacuteteacuteseacutevel nem toumlbbet csak a neacutev nyelvi alakjaacutet oacutehajtjuk kifejezni mivel meacutegis e nyelvi minősiacuteteacutes alap-jaacuten egy-egy koumlzoumlsseacuteg nyelvi jellegeacutere s ennek alapjaacuten nemzetiseacutegeacutere vontunk le koumlvet-kezteteacuteseket szuumlkseacutegesnek laacutettuk hogy azokat a neveket melyek nyelvi alakja s tartalma koumlzoumltt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben ellentmondaacutes mutatkozik vagy ellentmondaacutes lehetőseacute-ge lappang a hataacuterozott nyelvi alak dacaacutera is bizonytalannak tekintsuumlk (1937 5) Ez utoacutebbi kijelenteacutes főkeacutent a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekre iraacutenyult melyet a neacutepiseacuteg-toumlrteacutenet kutatoacutei etnikai szempontboacutel bizonytalannak minősiacutetettek mivel a neacutev (pl Ne-me) szemantikai tartalma (neacutemet ember) valamilyen nemzetiseacutegre (jelen esetben neacute-metre) utal de a nyelvi megformaacuteltsaacuteg attoacutel elteacuterő (magyar) Emellett nem egyeacutertelmű a neacutev idegen etnikumra utaloacute motivaacutecioacuteja sem hiszen ezek a nevek is rejthetnek azonos nemzetiseacuteghez tartozoacute szemeacutelyeket ahogy ezt szaacutemos peacutelda igazolja (1 pl a Kaacutellai csa-laacuted egyik őseacutenek Lengyel megkuumlloumlnboumlztető neveacutet mely egy lengyelorszaacutegi utazaacutes emleacutekeacutet őrzi mdash SLIacuteZ 2011 86)

A tovaacutebbiakban a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekhez kapcsoloacutedoacute etnikummal oumlsz-szefuumlggő keacuterdeacutesekre teacuterek ki a TMCsA peacuteldaacutein keresztuumll

5 A TMCsA neacutepneacutevi eredetű neveinek tanulsaacutegai mdash A neacutepneacutevi eredetű csa-laacutednevek eseteacuteben koumlztudomaacutesuacute hogy kialakulaacutesukat nem lehet minden esetben szaacuter-mazaacutesra utaloacute motivaacutecioacuteval magyaraacutezni hiszen maacutes eredezteteacutes (pl tulajdonsaacutegbeli hasonloacutesaacuteg esemeacuteny stb) is szaacutemiacutetaacutesba vehető (ezekre 1 bővebben FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Az azonban keacutetseacutegtelen hogy a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek neacutevadaacutesi alapja az esetek doumlntő haacutenyadaacuteban valoacuteban az elnevezett nemzetiseacutegeacutere szaacutermazaacutesaacutera utalt

Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes csalaacutednevei koumlzoumltt az alaacutebbi taacuteblaacutezatban szereplő neacutepneacutevi eredetű neveket talaacuteljuk a gyakorisaacutegi lista eacuteleacuten Laacutethatjuk hogy az első helyen szereplő Toacutet csalaacutedneacutev megterheltseacutege a koumlvetkező neacutepneacutev keacutetszerese Nem meglepő hogy a lista eacuteleacuten a szlaacutev neacutepcsoportokhoz kapcsoloacutedoacute nevek aacutellnak a Neacutemettel kiegeacuteszuumll-ve A rangsor tovaacutebbi szlaacutev neacutepcsoportot jeloumllő nevei koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk ame-lyek nem a magyar neacutevrendszeren beluumll joumlttek leacutetre (pl Polaacutek Rusznyaacutek) mivel azonban

101

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

maacutesodlagosan kialakuloacute megkuumlloumlnboumlztető neacutev motivaacutelt mert valamilyen sajaacutetossaacutegot aacuterul el az elnevezettről maacuteskeacuteppen a neacutev alapja az elnevezett valamilyen egyeacuteni attribuacute-tuma lehet (pl tulajdonsaacutega rokoni kapcsolata lakoacutehelye foglalkozaacutesa szaacutermazaacutesa egy esemeacuteny egy jellegzetes taacutergy birtoklaacutesa stb) amelyek koumlzuumll az elnevező koumlzoumlsseacuteg szabadon vaacutelaszthatja ki a szaacutemaacutera legjellegzetesebbnek tartott valoacutesaacutegelemet az elneve-zendő egyeacutennel kapcsolatban (N FODOR 2008b) Tehaacutet fontos hogy a csalaacutednevek eseteacuteben nem beszeacutelhetuumlnk oumlnelnevezeacutesről hanem az elnevező koumlzoumlsseacuteg aktiacutev koumlzre-műkoumldeacuteseacutet kell felteacuteteleznuumlnk Ennek tuumlkreacuteben ha arra keressuumlk a vaacutelaszt hogy a neacutev nyelvi eredete kinek az etnikumaacutera utal akkor az utoacutebbihoz mindenkeacuteppen a neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteget kell rendelnuumlnk (Itt arra bonyolult keacuterdeacutesre nem teacuterek ki hogy a nyelv eacutes az etnikai hovatartozaacutes nem minden esetben fedi egymaacutest)

A fenti okfejteacutes eredmeacutenyekeacutent teljesen eacutertelmetlennek tűnik a nevek etnikum-hoz koumlteacutese hiszen az elnevező koumlzoumlsseacuteg beazonosiacutetaacutesa remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Meacutegis azt mondhatjuk hogy ha a neacutevviselő az elnevezeacutesben nem is jaacutetszik szerepet de a neacutev-aacutetoumlroumlkiacuteteacutesben maacuter nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll hiszen ő doumlnt hogy a kuumlloumlnboumlző adoacuteoumlsszeiacuteraacutesokban milyen nevet diktaacutel be illetve az esetleges aacutetkoumlltoumlzeacuteskor viszi-e ma-gaacuteval az előző lakoacutehelyeacuten a koumlzoumlsseacutegtől kapott neveacutet A neacutevaacutetoumlroumlkiacuteteacutes pedig egy idegen anyanyelvű eseteacuteben is bizonyos fokuacute asszimilaacutecioacutet vagy legalaacutebb a keacutetnyelvűseacuteget felteacutetelezi A neacutevkeletkezeacutes eacutes az egy maximum keacutet generaacutecioacutet eacuterintő aacutetoumlroumlkiacuteteacutes idejeacutet meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a csalaacuted keacutesőbbi szaacutezadokban bekoumlvetkező esetleges identi-taacutesvaacuteltaacutesaacutetoacutel amikor ugyan megtartjaacutek eredeti csalaacutednevuumlket de maacuter biztosan maacutes nem-zetiseacuteghez tartoznak Ezt egyeacuteb erre utaloacute informaacutecioacutek neacutelkuumlli forraacutesokban az idegen keresztnevek aacuterulhatjaacutek el leginkaacutebb Erre talaacutelunk peacuteldaacutekat maacutesok mellett a maacuter ideacutezett Baacutecs megyei anyagban (pl Miskoacute Kis-Biv Gőrgic^a Kis-Btriacute Nikola Horvaacuteth Gaacutevrilla Ko-vaacutecs Radovaacuten Cuacute-^ma^ia stb)

Egy neacutev tovaacutebbeacuteleacuteseacutet a lakoacutehely megvaacuteltoztataacutesa a migraacutecioacute szinteacuten befolyaacutesol-hatja Az esetek egy reacuteszeacuteben megmarad a neacutev eredeti formaacuteban a lakoacutehelycsere utaacuten is de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig baacutermikor megvaacuteltozhat az uacutej koumlruumllmeacutenyek hataacutesaacutera az uacutej neacutevadoacute koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege reacuteveacuten

A fentiekből kitűnik hogv koraacutentsem egyeacutertelmű a neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacutes-rendszere azonban a bizonytalansaacutegok elleneacutere az ilyen iraacutenyuacute vizsgaacutelatokat teljesen nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll mert a XVIII szaacutezad maacutesodik feleacuteig etnikai hova-tartozaacutesra utaloacute oumlsszeiacuteraacutes nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegroacutel tehaacutet csak a neveket foghatjuk vallatoacutera (Az etnikumra a telepuumlleacutes dominaacutens nyelv-hasznaacutelataacuten keresztuumll utaloacute első forraacutes a Lexicon Locorum 1773-boacutel)

A bdquoneacutevelemzeacutes moacutedszere nem peacutelda neacutelkuumlli a toumlrteacuteneti kutataacutesokban A XIX szaacutezad veacutegeacuten ACSAacuteDY IGNAacuteC az 1715-oumls eacutes az 1720-as orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes szemeacutelynevei alapjaacuten proacutebaacutelt koumlvetkezteteacuteseket levonni a XVIII szaacutezadi Magyarorszaacuteg etnikai viszo-nyokat illetően (ACSAacuteDY 1896) a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a Maacutelyusz Elemeacuter neveacutehez koumlthető neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti iskola szinteacuten a neveket vette alapul a nemzetiseacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacuteban (1 alaacutebb) A moacutedszer a haacuteboruacute utaacuten sem tűnt el veacutegeacuterveacutenyesen peacuteldaacuteul BENDA KAacuteLMAacuteN is a csalaacutednevek hiacutevta segiacutetseacuteguumll a hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesaacute-hoz (BENDA 1970) sőt a koumlzelmuacutelt nyelvhataacutervizsgaacutelataiban szinteacuten laacutetunk peacuteldaacutet a moacutedszer alkalmazaacutesaacutera (TAMAacuteS 1996 BAGDI-DEMETER 2005 2007 stb)

Ha a nevek etnikai rekonstrukcioacutehoz toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutenak tudomaacutenytoumlrteacutene-ti előzmeacutenyeit neacutezzuumlk akkor a fentiek koumlzuumll a MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR neveacutehez fűződő keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutesokat kell reacuteszletesebben is bemutatnunk Ez

100

a vaacutellalkozaacutes azt a ceacutelt tűzte maga eleacute hogy sorra veszi a Trianonban elcsatolt vaacuterme-gyeacuteket eacutes a KNLUumlZSA ISTVAacuteN aacuteltal megadott nyelveacuteszeti szempontok (KNIEZSA 193419652003) alapjaacuten a nevek eredet szerinti osztaacutelyozaacutesaacuteval koumlvetkezteteacutest von le az adott megye koraacutebbi etnikai oumlsszeteacuteteleacutere megkiacuteseacuterelve a korabeli nyelvhataacuter megraj-zolaacutesaacutet is A neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutes első jelentős munkaacuteja SZABOacute ISTVAacuteN Ugocsa vaacutermegyeacutet feldolgozoacute koumltete volt (SZABOacute 1937) melyet hamarosan szaacutemos tovaacutebbi koumltet koumlvetett

A MAacuteLYUSZ aacuteltal eacuteletre hiacutevott keacutet telepuumlleacutestoumlrteacuteneti sorozat koumlzuumll a bdquoMagyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg a felvideacuteki vaacutermegyeacuteket kiacutevaacutenta feldolgozni Pozsonytoacutel Beregig ebből az Ugocsa megyei koumlteten kiacutevuumll elkeacuteszuumllt meacuteg LIacuteA BAacuteLINT Goumlmoumlr megyeacuteről (ILA 1944) eacutes BAKAacuteCS JAacuteNOS Hont megyeacuteről iacutert koumltete (BAKAacuteCS 1971) utoacutebbi a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter nem jelenhetett meg a Maacutelyusz-feacutele sorozatban a toumlbbi feldolgozaacutesra kiadott vaacutermegye pedig nem keacuteszuumllt el A bdquoTelepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek ciacutemű sorozatban MAacuteLYUSZ a taniacutetvaacutenyai doktori eacutertekezeacuteseit jelentette meg nyolc koumltetben (FUumlGEDI 1938 ICZKOVITS 1939 BALAacuteZSI939 MAKSAY 1940 JAKOacute 1940 KOVAacuteCS

1942 BEacuteLAY 1943 NAGY KAacuteLOCZI 1943) melyek főkeacutent az egykori kelet-magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi vaacutermegyeacuteket dolgoztaacutek fel (erre 1 meacuteg OROSZ 2003)

SZABOacute ISTVAacuteN a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazta meg a kutataacutes feladataacutet moacutedszer-tani peacuteldaacutet szolgaacuteltatoacute koumlteteacuteben bdquoAz oumlsszegyűjtoumltt szemeacutelyneveket nyelvi hovatartozandoacutesaacuteg szerint osztaacutelyoztuk Baacuter a nevek nyelvenkeacutenti minősiacuteteacuteseacutevel nem toumlbbet csak a neacutev nyelvi alakjaacutet oacutehajtjuk kifejezni mivel meacutegis e nyelvi minősiacuteteacutes alap-jaacuten egy-egy koumlzoumlsseacuteg nyelvi jellegeacutere s ennek alapjaacuten nemzetiseacutegeacutere vontunk le koumlvet-kezteteacuteseket szuumlkseacutegesnek laacutettuk hogy azokat a neveket melyek nyelvi alakja s tartalma koumlzoumltt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben ellentmondaacutes mutatkozik vagy ellentmondaacutes lehetőseacute-ge lappang a hataacuterozott nyelvi alak dacaacutera is bizonytalannak tekintsuumlk (1937 5) Ez utoacutebbi kijelenteacutes főkeacutent a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekre iraacutenyult melyet a neacutepiseacuteg-toumlrteacutenet kutatoacutei etnikai szempontboacutel bizonytalannak minősiacutetettek mivel a neacutev (pl Ne-me) szemantikai tartalma (neacutemet ember) valamilyen nemzetiseacutegre (jelen esetben neacute-metre) utal de a nyelvi megformaacuteltsaacuteg attoacutel elteacuterő (magyar) Emellett nem egyeacutertelmű a neacutev idegen etnikumra utaloacute motivaacutecioacuteja sem hiszen ezek a nevek is rejthetnek azonos nemzetiseacuteghez tartozoacute szemeacutelyeket ahogy ezt szaacutemos peacutelda igazolja (1 pl a Kaacutellai csa-laacuted egyik őseacutenek Lengyel megkuumlloumlnboumlztető neveacutet mely egy lengyelorszaacutegi utazaacutes emleacutekeacutet őrzi mdash SLIacuteZ 2011 86)

A tovaacutebbiakban a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekhez kapcsoloacutedoacute etnikummal oumlsz-szefuumlggő keacuterdeacutesekre teacuterek ki a TMCsA peacuteldaacutein keresztuumll

5 A TMCsA neacutepneacutevi eredetű neveinek tanulsaacutegai mdash A neacutepneacutevi eredetű csa-laacutednevek eseteacuteben koumlztudomaacutesuacute hogy kialakulaacutesukat nem lehet minden esetben szaacuter-mazaacutesra utaloacute motivaacutecioacuteval magyaraacutezni hiszen maacutes eredezteteacutes (pl tulajdonsaacutegbeli hasonloacutesaacuteg esemeacuteny stb) is szaacutemiacutetaacutesba vehető (ezekre 1 bővebben FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Az azonban keacutetseacutegtelen hogy a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek neacutevadaacutesi alapja az esetek doumlntő haacutenyadaacuteban valoacuteban az elnevezett nemzetiseacutegeacutere szaacutermazaacutesaacutera utalt

Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes csalaacutednevei koumlzoumltt az alaacutebbi taacuteblaacutezatban szereplő neacutepneacutevi eredetű neveket talaacuteljuk a gyakorisaacutegi lista eacuteleacuten Laacutethatjuk hogy az első helyen szereplő Toacutet csalaacutedneacutev megterheltseacutege a koumlvetkező neacutepneacutev keacutetszerese Nem meglepő hogy a lista eacuteleacuten a szlaacutev neacutepcsoportokhoz kapcsoloacutedoacute nevek aacutellnak a Neacutemettel kiegeacuteszuumll-ve A rangsor tovaacutebbi szlaacutev neacutepcsoportot jeloumllő nevei koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk ame-lyek nem a magyar neacutevrendszeren beluumll joumlttek leacutetre (pl Polaacutek Rusznyaacutek) mivel azonban

101

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

a vaacutellalkozaacutes azt a ceacutelt tűzte maga eleacute hogy sorra veszi a Trianonban elcsatolt vaacuterme-gyeacuteket eacutes a KNLUumlZSA ISTVAacuteN aacuteltal megadott nyelveacuteszeti szempontok (KNIEZSA 193419652003) alapjaacuten a nevek eredet szerinti osztaacutelyozaacutesaacuteval koumlvetkezteteacutest von le az adott megye koraacutebbi etnikai oumlsszeteacuteteleacutere megkiacuteseacuterelve a korabeli nyelvhataacuter megraj-zolaacutesaacutet is A neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti kutataacutes első jelentős munkaacuteja SZABOacute ISTVAacuteN Ugocsa vaacutermegyeacutet feldolgozoacute koumltete volt (SZABOacute 1937) melyet hamarosan szaacutemos tovaacutebbi koumltet koumlvetett

A MAacuteLYUSZ aacuteltal eacuteletre hiacutevott keacutet telepuumlleacutestoumlrteacuteneti sorozat koumlzuumll a bdquoMagyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg a felvideacuteki vaacutermegyeacuteket kiacutevaacutenta feldolgozni Pozsonytoacutel Beregig ebből az Ugocsa megyei koumlteten kiacutevuumll elkeacuteszuumllt meacuteg LIacuteA BAacuteLINT Goumlmoumlr megyeacuteről (ILA 1944) eacutes BAKAacuteCS JAacuteNOS Hont megyeacuteről iacutert koumltete (BAKAacuteCS 1971) utoacutebbi a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter nem jelenhetett meg a Maacutelyusz-feacutele sorozatban a toumlbbi feldolgozaacutesra kiadott vaacutermegye pedig nem keacuteszuumllt el A bdquoTelepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek ciacutemű sorozatban MAacuteLYUSZ a taniacutetvaacutenyai doktori eacutertekezeacuteseit jelentette meg nyolc koumltetben (FUumlGEDI 1938 ICZKOVITS 1939 BALAacuteZSI939 MAKSAY 1940 JAKOacute 1940 KOVAacuteCS

1942 BEacuteLAY 1943 NAGY KAacuteLOCZI 1943) melyek főkeacutent az egykori kelet-magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi vaacutermegyeacuteket dolgoztaacutek fel (erre 1 meacuteg OROSZ 2003)

SZABOacute ISTVAacuteN a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazta meg a kutataacutes feladataacutet moacutedszer-tani peacuteldaacutet szolgaacuteltatoacute koumlteteacuteben bdquoAz oumlsszegyűjtoumltt szemeacutelyneveket nyelvi hovatartozandoacutesaacuteg szerint osztaacutelyoztuk Baacuter a nevek nyelvenkeacutenti minősiacuteteacuteseacutevel nem toumlbbet csak a neacutev nyelvi alakjaacutet oacutehajtjuk kifejezni mivel meacutegis e nyelvi minősiacuteteacutes alap-jaacuten egy-egy koumlzoumlsseacuteg nyelvi jellegeacutere s ennek alapjaacuten nemzetiseacutegeacutere vontunk le koumlvet-kezteteacuteseket szuumlkseacutegesnek laacutettuk hogy azokat a neveket melyek nyelvi alakja s tartalma koumlzoumltt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben ellentmondaacutes mutatkozik vagy ellentmondaacutes lehetőseacute-ge lappang a hataacuterozott nyelvi alak dacaacutera is bizonytalannak tekintsuumlk (1937 5) Ez utoacutebbi kijelenteacutes főkeacutent a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekre iraacutenyult melyet a neacutepiseacuteg-toumlrteacutenet kutatoacutei etnikai szempontboacutel bizonytalannak minősiacutetettek mivel a neacutev (pl Ne-me) szemantikai tartalma (neacutemet ember) valamilyen nemzetiseacutegre (jelen esetben neacute-metre) utal de a nyelvi megformaacuteltsaacuteg attoacutel elteacuterő (magyar) Emellett nem egyeacutertelmű a neacutev idegen etnikumra utaloacute motivaacutecioacuteja sem hiszen ezek a nevek is rejthetnek azonos nemzetiseacuteghez tartozoacute szemeacutelyeket ahogy ezt szaacutemos peacutelda igazolja (1 pl a Kaacutellai csa-laacuted egyik őseacutenek Lengyel megkuumlloumlnboumlztető neveacutet mely egy lengyelorszaacutegi utazaacutes emleacutekeacutet őrzi mdash SLIacuteZ 2011 86)

A tovaacutebbiakban a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevekhez kapcsoloacutedoacute etnikummal oumlsz-szefuumlggő keacuterdeacutesekre teacuterek ki a TMCsA peacuteldaacutein keresztuumll

5 A TMCsA neacutepneacutevi eredetű neveinek tanulsaacutegai mdash A neacutepneacutevi eredetű csa-laacutednevek eseteacuteben koumlztudomaacutesuacute hogy kialakulaacutesukat nem lehet minden esetben szaacuter-mazaacutesra utaloacute motivaacutecioacuteval magyaraacutezni hiszen maacutes eredezteteacutes (pl tulajdonsaacutegbeli hasonloacutesaacuteg esemeacuteny stb) is szaacutemiacutetaacutesba vehető (ezekre 1 bővebben FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Az azonban keacutetseacutegtelen hogy a neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek neacutevadaacutesi alapja az esetek doumlntő haacutenyadaacuteban valoacuteban az elnevezett nemzetiseacutegeacutere szaacutermazaacutesaacutera utalt

Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes csalaacutednevei koumlzoumltt az alaacutebbi taacuteblaacutezatban szereplő neacutepneacutevi eredetű neveket talaacuteljuk a gyakorisaacutegi lista eacuteleacuten Laacutethatjuk hogy az első helyen szereplő Toacutet csalaacutedneacutev megterheltseacutege a koumlvetkező neacutepneacutev keacutetszerese Nem meglepő hogy a lista eacuteleacuten a szlaacutev neacutepcsoportokhoz kapcsoloacutedoacute nevek aacutellnak a Neacutemettel kiegeacuteszuumll-ve A rangsor tovaacutebbi szlaacutev neacutepcsoportot jeloumllő nevei koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk ame-lyek nem a magyar neacutevrendszeren beluumll joumlttek leacutetre (pl Polaacutek Rusznyaacutek) mivel azonban

101

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

az oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi eredetű neveinek sorrendjeacutet kiacutevaacutentam bemutatni az idegen (szlaacutev) neacutevadaacuteson alapuloacute etnikumra utaloacute neveket sem hagyhattam figyelmen kiacutevuumll

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacutet 2323 140

9 Hornit 1223 074

3 Neacutemel 652 039deg o

4 Omlt~ 413 025

5 Polaacutek 402 024

6 Olaacuteh 387 023deg o

7 Toumlroumlk 220 013

8 Raacute 192 012

9 Rusznyaacutek 187 011degbdquo

10 Magyar 158 009

11 lengyel 132 008

1 taacuteblaacutezat Az 1715-oumls orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes leggyakoribb neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevei (Az adatok taacutejeacutekoztatoacute jellegűek csupaacuten az araacutenyokat szemleacuteltetik)

Ha a taacuteblaacutezat eredmeacutenyeit oumlsszevetjuumlk napjaink csalaacutedneacutevaacutellomaacutenyaacuteban talaacutelhatoacute neacutepneacutevi eredetű nevekkel (2 taacuteblaacutezat) akkor azt laacutethatjuk hogy a szlaacutev neacutevrendszerből eredeztethető keacutet nevet nem szaacutemiacutetva a nevek sorrendje csupaacuten az Oros eseteacuteben mutat kuumlloumlnbseacuteget ez a csalaacutednevuumlnk koraacutebban a 4 leggyakoribb volt a neacutepnevek kouml-zoumltt napjainkra viszont a 8 helyre szorult vissza A neacutev megterheltseacutegeacutenek a csoumlkkeneacute-seacutere a neacutevfoumlldrajzi teacuterkeacutep ad vaacutelaszt (2 aacutebra)

Csalaacutedneacutev Gyakorisaacuteg Szaacutezaleacutek

1 Toacuteth 222 228 219

9 Honaacutetb 203 765 201

3 Xeacutemel 97 943 096

4 Olaacuteh 38 570 038

5 Raacutet-X 36 001 035

6 Toumlroumlk 27 374 027

7 Magyar 21 240 021

8 Orosz 16 259 016

9 lengyel 14 232 014

2 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg 2007 januaacuter 1-jei neacutepesseacutegaacutellomaacutenyaacutenak leggyakoribb neacutepneacute-vi eredetű csalaacutednevei

Forraacutes CsnE 8 529-35 1715-ben az Oros neacutev Ung megyeacuteben eacuteri el a legnagyobb gyakorisaacutegot a megye

csalaacutedneveinek 37-aacutet teszi ki hasonloacutean magas az araacutenya Bereg (202) eacutes Koumlzeacutep-

102

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

Szolnok (187) teruumlleteacuten de 1 foumlloumltti Ugocsa Szatmaacuter Maacuteramaros Abauacutej eacutes Sza-bolcs megyeacuteben is Megaacutellapiacutethatjuk hogy a neacutev az eacuteszakkeleti megyeacutekben jellemző eacutes innen terjed az orszaacuteg toumlbbi teruumllete feleacute csoumlkkenő intenzitaacutessal A mai elterjedeacutese kap-csaacuten H A J D Uacute hasonloacute eredmeacutenyre jut szerinte a neacutev bdquoa nyelvteruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten kuumlloumlnoumlsen Kaacuterpaacutetaljaacuten gyakori (CsnE)

2 aacutebra Az 0 w raquo csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Megye Gyakorisaacuteg Megye Gyakorisaacuteg

Ugocsa 39 37U Bihar 16 030

Bereg 48 202deg o Torna 1 028

Koumlzeacutep-Szolnok

22 187 Heves eacutes Kuumllső-Szolnok

5 022deg o

Ung 27 155 Goumlmoumlr 6 022deg o

Szatmaacuter 63 149 | aacuteszkun 1 010 Maacuteramaros 54 148 l ejeacuter 7 009

Abauacutej 14 106 Csongraacuted 1 007

Szabolcs 28 106 Zala 3 005

Zempleacuten 49 097 Noacutegraacuted 1 004

Saacuteros 23 041 Nvitra 2 002

Borsod 8 038 PestmdashPilismdashSolt 1 001

Arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert eacuteppen Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteghoz koumltődik az Oros neacutev teruumlleti hataacutera keacutezenfekvőnek tűnik a vaacutelasz a keleti szlaacutevok megjeloumlleacuteseacutere a ma-gyar nyelvben maacuter reacutegtől fogva az oros^szoacute hasznaacutelatos (vouml TESz) a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll pedig ilyen keleti szlaacutev neacutepcsoport a ruszin (ruteacuten kaacuterpaacutetukraacuten) A magyar nyelv oros neacutepneve alatt nyilvaacutenvaloacutean elsősorban őket kell keresnuumlnk (vouml CsnSz S Z A B Oacute

1937 14 M L Z S E R 2007 2010) A szoacute ruszinokra valoacute korai vonatkoztataacutesaacutet joacutel mutatja a XV szaacutezad eleji Schlaacutegli szoacutejegyzeacutekben fennmaradt adat amely az oro~ latin megfelelő-jekeacutent a rutheno szoacutet jeloumlli meg (TESz) ennek elleneacutere a TESz nem veszi fel ezt a jelen-teacutesek koumlzeacute Calepinus szoacutetaacuteraacuteban (1585) ajtoacutenaacutelloacute jelenteacutes is adatolhatoacute (vouml TESz) de ez a ritka tisztseacuteg vagy foglalkozaacutes csak elenyeacutesző esetben lehetett a neacutevadaacutes alapja a neacutepneacutevi magyaraacutezatot nem moacutedosiacutetja

103

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

Az 1715-oumls oumlsszeiacuteraacutes neacutepneacutevi gyakorisaacutegi listaacutejaacuteban (1 taacuteblaacutezat) szereplő Polaacutek lengyel eacutes Rusznyaacutek ruszin neacutev a szlaacutev (szlovaacutek) neacutevrendszerben keletkezett eacutes nem meglepő moacutedon a keacutet szomszeacutedos (eacuteszaki eacutes keleti) szlaacutev neacutep tagjainak a megnevezeacuteseacute-re iraacutenyult Az hogy ma ezek a nevek nem szerepelnek a gyakorisaacutegi listaacutenkon a Tria-noni hataacuter meghuacutezaacutesaacuteval magyaraacutezhatoacute hiszen a Rusnyaacutek eacutes a Ruszin neacutev egyesiacutetett teacuterkeacutepe joacutel mutatja (3 aacutebra) hogy a csalaacutednevek XVIII szaacutezad eleji előfordulaacutesa a mai hataacuterokon kiacutevuumllre esett ebből koumlvetkezően a mai neacutevviselőket is elsősorban ott kell keresnuumlnk Hasonloacute jelenseacuteget figyelhetuumlnk meg a Polaacutek eseteacuteben is amely Goumlmoumlr Saacuteros Szepes Aacuterva Bars Liptoacute Nyitra Pozsony eacutes Trencseacuten megyeacuteben fordult elő nagy szaacutemban a toumlbbi megyeacuteben csupaacuten egy-egy elszoacutert adatot talaacutelunk Mindehhez szorosan kapcsoloacutedik az Oros^ csalaacutedneacutev peacuteldaacuteja is amelynek a gyakorisaacutegi listaacuten valoacute haacutetreacutebb keruumlleacutese azzal indokolhatoacute hogy a nagy megterheltseacuteget mutatoacute megyeacutek (Ugo-csa Bereg Koumlzeacutep-Szolnok) reacuteszben vagy egeacuteszben hataacuteron kiacutevuumllre keruumlltek

3 aacutebra A Rusznyaacutek eacutes Ruszin csalaacutedneacutev elterjedtseacutege 1715-ben a TMCsA alapjaacuten

Rusznyaacutek Ruszin Abauacutej 2 015 Aacuterva 2 005 Bars 2 004 Bereg 76 32 Goumlmoumlr 13 048 Kis-Hont 3 016 Liptoacute 2 005 Nvitra 4 003 Pozsony 1 001

Rusznyaacutek Ruszin Saacuteros 104 186 3 005 Szatmaacuter 2 005 Szepes 3 008 Trencseacuten 23 015 Turoacutec 1 007 Zala 2 003 Zempleacuten 22 044 3 006 Zoacutelyom 1 003 Oumlsszesen 187 82

A Rusznyaacutek neacutepre utaloacute szlaacutev csalaacutedneacutev A neacutev etimonja a szlaacutev rus ami a keleti szlaacutev neacutepek oumlnelnevezeacutese lett ebből ered az oros~ szavunk is A Rusznyaacutek a szlovaacutek nyelvben a Keleti-Kaacuterpaacutetokban eacutelő ruszinok guacutenyos elnevezeacutese volt ma maacuter semleges jelenteacutestartalmuacute neacutev (CsnE TESz) A ruszin szoacuteboacutel az onnan valoacute jelenteacutesű -aacutek keacutep-zővel joumltt leacutetre A keacutepző a szlaacutev nyelvben szaacutemos neacutepneacutev vagy szaacutermazaacutesi helyre utaloacute neacutev megalkotaacutesaacuteban jaacutetszott szerepet (pl Cechaacutek cseh Nemcaacutek neacutemet Slovaacutek szlovaacutek

104

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

Liptaacutek liptoacutei Sle^aacutek szileacuteziai Spisaacutek szepesi stb) (VOumlROumlS 2004 272 277 passim 2010 96 KNIEZSA 193419652003 301)

Az adatok azt jelzik hogy Bereg megyeacuteben a Ruszin miacuteg Saacuterosban a ruteacuten nyelv-teruumllet hataacuteraacuten a Rusznyaacutek neacutev jellemző Bereg megyeacuteben a nyilvaacuten guacutenyos jelenteacutestar-talmuacute neacutev fel sem bukkan hanem a Ruszin oumlnelnevezeacutes eacuter el nagy gyakorisaacutegot ami azeacutert meglepő mert ott ahol a lakossaacuteg nagy reacutesze ugyanahhoz az etnikumhoz tartozik nem magyaraacutezhatoacute az oumlnelnevezeacutes megkuumlloumlnboumlztető funkcioacuteja Hasonloacute probleacutemaacutet okoz a Magyar csalaacutedneacutev neacutevadaacutesi motivaacutecioacutejaacutenak feltaacuteraacutesa is melyre HAJDUacute azt a ma-gyaraacutezatot adja hogy a neacutepnyelvben ma is hasznaacuteljaacutek a szoacutet egyszerűen az ember egy ember ismeretlen ember jelenteacutesben (CsnE) Emellett az is felvethető hogy bdquoa reacutegi lakossaacutegnak a nagy toumlmegben beaacuteramloacute maacutes nemzetiseacutegű nyelvű joumlveveacutenyektől valoacute oumlnmegkuumlloumlnboumlzteteacutese lehetett a megnevezeacutes ceacutelja (FARKASmdashSLIacuteZ 2011) Esetuumlnkben ez utoacutebbi magyaraacutezat sem fogadhatoacute el mert az adatok szeacutetszoacutertan szlaacutev csalaacutednevek koumlzoumltt fordulnak elő

A TESz első adata a ruszin szoacute magyar hasznaacutelatra 1839-ből maradt fenn eszerint a magyarorszaacutegi ruteacuteneket rusznyaacutekoknak ruszinoknak eacutes oroszoknak nevezik A szlaacutev eredetű szoacute Galiacutecia Kaacuterpaacutetalja eacutes Bukovina ukraacuten (keleti szlaacutev) lakoacuteit jeloumllte KAacuteZMEacuteR a Ruszin nevet is felveszi a magyar csalaacutednevek szoacutetaacuteraacuteba kaacuterpaacutetukraacuten jelenteacutesű neacutepneacutev-keacutent (CsnSz) A legkoraacutebbi adatai egy 1648-as urbaacuteriumboacutel szaacutermaznak de az aacuteltala felsorolt szemeacutelyek koumlzoumltt nem magyar keresztnevűeket is talaacutelunk (pl Jurko Marko Ikoacute) amely a neacutev magyar neacutevrendszerbe valoacute tartozaacutesaacutet meacuteg inkaacutebb keacutetseacutegesseacute teszi MlZSER LAJOS a nevet Bereg megyeacuteből (1570 Ruzjn mdash Lohoacute koumlzseacuteg) adatolta de Maacute-ramaros megyeacuteben is előfordul maacuter a XVI szaacutezadban (MlZSER 2010 250)

A XVI szaacutezadi adatok mindenkeacuteppen taacutempontot adnak ahhoz hogy a ruszin oumln-elnevezeacutes idejeacutet hozzaacutevetőlegesen meghataacuterozzuk A csalaacutedneacutevteacuterkeacutepnek az a tanuacutesaacutega hogy a XVIII szaacutezadi adatok nagy reacutesze egy megyeacutere korlaacutetozoacutedik a koraacutebbi adatok is csak szoacutervaacutenyosan jelennek meg a szomszeacuted megyeacuteben emellett a viszonylag keacutesei csalaacutedneacutevi emkteacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy7 magaacutet az oumlnelnevezeacutest sem lehet tuacutelsaacutegosan korai időponttoacutel felteacutetelezni de a keacuterdeacuteskoumlr megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz to-vaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek

Irodalom ACSAacuteDY IGNAacuteC 1896 Magyarorszaacuteg neacutepesseacutege a Pragmatika Sanctio koraacuteban (1720mdash21)

Budapest BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2005 YIacute nyelvhataacutervaacuteltozaacutes termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi

haacutettere Bihar megye peacuteldaacutejaacuten (1770mdash1992) In Taacutejak reacutegioacutek telepuumlleacutesek Debrecen 2 7 9 - 8 7

BAGDI ROacuteBERT-DEMETER GAacuteBOR 2007 Migraacutecioacute eacutes asszimilaacutecioacute a Partiumban 1715-1910 In Tisztelettel Tanaacuter Uacuternak 56 tanulmaacuteny Korompai Gaacutebor 70 szuumlleteacutes-napjaacutera Debrecen 299mdash308

H BALAacuteZS EacuteVA 1939 Kolo^s megye kialakulaacutesa Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuterteke-zeacutesek 3 Budapest

BEacuteLAY VILMOS 1943 Maacuteramaros megye taacutersadalma eacutes nemzetiseacutegei A megye betelepuumlleacuteseacutetől a XVIII Jxaacute^ad elejeacuteig Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 7 Budapest

BENDA KLMAacuteN 1970 A hajduacutek eredeteacutenek meghataacuterozaacutesa a csalaacutednevek alapjaacuten In NytudEacutert 70 193-6

C A S T A G N A ANDREA et alii httpVWWgenslabonetitcognomi

105

ConsReg 1715 = Conscriptio Regnicolaris 1715 N 78 Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter Bu-dapest 3119mdash3131 doboz Digitalizaacutelt kiadaacutes A 1715 eacutevi orszaacutegos oumlsszeiacuteraacutes (DVD-ROM) Szerk H N Eacute M E T H I S T V Aacute N Magyar Orszaacutegos Leveacuteltaacuter -Arcanum Kft Budapest eacute n

CsnE = I L A J D Uacute M I H Aacute L Y Csalaacutednevek enciklopeacutediaacuteja Leggyakoribb mai csalaacutedneveink Tinta Kiadoacute Budapest 2010

CsnSz - KAacuteZMEacuteR MIKLOacuteS 1993 Reacutegi magyar csalaacutednevek szoacutetaacutera XIV-XVII szaacutezad Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Budapest

DFA 2005 = Deutscher Familiennamenatlas Kutataacutesvezetők KUNZE KONRAacuteDmdash NUumlBLING DAMARIS

http Avwwigluni-mamzdeforschungnamenforschungdt-familienatlas FAacuteBIAacuteN ZSUZSANNA 2010 Az olasz vezeteacuteknevek geo lingvisztikai sajaacutetossaacutegai eacutes foumlldrajzi

megoszlaacutesa In A nyelvfoumlldrajztoacutel a neacutevfoumlldrajzig Szerk VOumlROumlS FERENC (MNyTK 234) Budapest-Szombathely 81-92

FARKAS TAMAacuteS 2010 Csalaacutedneacutev-vaacuteltoztataacutes eacutes neacutevfoumlldraj-7 In A nyelvfoumlldrajztoacutel a neacutev-foumlldrajzig Szerk VOumlROumlS FERENC (MNyTK 234) Budapest-Szombathely 6~-80

FARKAS TAMAacuteSmdashSlJz MARIANN 2011 Neacutemet neacutepcsoportokra utaloacute csalaacutednevek Magyaror-szaacutegon Neacutemet Szaacutesz Bajor Svaacuteb A nyelvfoumlldrajztoacutel a neacutevfoumlldrajzig II Csalaacutedneacutev - helyneacutev - kisebbseacutegek Szerk VOumlROumlS FERENC Savaria University Press Szombathely 63 mdash78

N FODOR JAacuteNOS 2008a Korai csalaacutedneveink toumlrteacuteneti tanulsaacutegai In N FODOR JAacuteNOS Eacuteszakkelet-Magyarorszaacuteg szemeacutelyneveinek komplex nyelvi elemzeacutese (1401mdash 1526) (Keacutezirat PhD-eacutertekezeacutes) ELTE BTK Budapest 185-208

N FODOR JAacuteNOS 2008b A magyar csalaacutednevek uacutej szempontuacute rendszerezeacutesi lehetőseacutegeacuteről Magyar Nyelv 104 286-305

N FODOR JAacuteNOS 2011 A Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz előmunkaacutelatairoacutel Neacutevtani Eacutertesiacutető 33 (Megjeleneacutes előtt)

FUumlGEDI ERIK 1938 Nyitra mege betelepuumlleacutese Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacute-sek 1 Budapest

HAJDUacute MIHAacuteLY 1987 Adatok a XVI szaacutezad ouml-zeacuteseacutehez Magyar Nyelv 83 443-8 HAJDUacute MIHAacuteLY 1988 A XVI szaacutezadi nyelvjaacuteraacutesok neacutehaacuteny keacuterdeacuteseacutehez A magyar

nyelv reacutetegződeacutese ImdashII Szerk KISS JENŐ-SZŰTS LAacuteSZLOacute Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 402-8

HAJDUacute MIHAacuteLY 2008 Beszaacutemoloacute a keacuteszuumllő bdquoMai csalaacutedneveink lexikona munkaacutelatairoacutel Neacutevtani Eacutertesiacutető 30 168-85

HOFFMANN ISTVAacuteN 2008 A szemeacutelyneacutevrendszerek leiacuteraacutesaacutehoz- Magyar Nyelvjaacuteraacutesok 46 5-20

ICZKOVITS EMMA 1939 Az erdeacutelyi Feheacuter megye a koumlzeacutepkorban Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacuteg-toumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 2 Budapest

ILA BAacuteLINT 1944 Goacutemoacuter megye A telepuumlleacutesek toumlrteacutenete 1775-ig Budapest JAKŐ ZSIGMOND 1940 Bihar megye a toumlroumlk pusztiacutetaacutes előtt Telepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacute-

neti Eacutertekezeacutesek 5 Budapest KAacuteZMEacuteR MIKLOacuteS 1991^1 Benkő csalaacutedneacutev XV-XJ TI szaacutezadi nyelvfoumlldrajza- In Ben-

kő-Eml 327-331 KNIEZSA ISTVAacuteN 193419652003 Felvideacuteki csalaacutednevek 1 litografaacutelt kiadaacutes 1934

2 kiadaacutes 1965 In KNIEZSA ISTVAacuteN Helyneacutev- eacutes csalaacutedneacutevvizsgaacutelatok Lucidus Kiadoacute Budapest

106

KOVAacuteCS MAacuteRTON |942 A felsőőri magyar neacutepsziget Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuter-tekezeacutesek 6 Bp

KUNZE KONRAacuteD 20045 dtv-Atlas Namenkunde Vor- und Familiennamen im deutschen Sprachgebiet 5 kiadaacutes (1 kiadaacutes 1998) Deutscher Taschenbuch Verlag GmbH amp Co KG Muumlnchen

MAKSAY FERENC 1940 A koumlzeacutepkori szatmaacuter megye Telepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek 4 Bp

MlZSER LAJOS 2007 Ruszinokra utaloacute tulajdonnevek a 16 szaacutezadi Bereg megyeacuteből Neacutevtani Eacutertesiacutető 29 79-85

MlZSER LAJOS 2010 A ruszinok elnevezeacutesei a XVI-XVIII szaacutezaacuteban Magyar Nyelv 106 2 4 9 - 2 5 1

NAGY KAacuteLOCZI BALAacuteZS 1943 jaacuteszkunsaacutegi reformaacutetusok lekoacuteltoacutezeacutese Baacutecskaacuteba II Joacutezsef

koraacuteban Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 8 Bp OROSZ LAacuteSZLOacute 2 0 0 3 Neacutepiseacutegkutataacutes a nemzeti eacuterdekek uumltkoumlzőpontjaacuteban A keacutet vilaacuteghaacutebo-

ruacute koumlzoumltti tudomaacutenypolitika Fritz Valjavec eacutes Maacutelyusz Elemeacuter kapcsolataacuteban Szaacutezadok 137 4 3 - 9 9

SLIacuteZ MARLANN 2011 Szemeacutelynevek a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon Attraktor Maacuteriabesnyő

SZABOacute ISTVAacuteN 1937 Ugocsa mege Magyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg Tanulmaacutenyok a ma-gyar neacutepiseacutegtoumlrteacutenet koumlreacuteből 11koumlt HOacuteMAN BAacuteLINT eacutes DOMANOVSZKY SAacuteNDOR koumlzreműkoumldeacuteseacutevel szerk MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR Budapest

TAMAacuteS EDIT 1996 A szlovaacutekmdashmagyarmdashruszin nyelvhataacuter a toumlrteacutenelmi 7empleacuten eacutes Ung megeacute-ben In Az interetnikus kapcsolatok kutataacutesaacutenak uacutejabb eredmeacutenyei (A Maacutelyi k o n f e r e n c i a r u s z i n t eacute m aacute j uacute e lőadaacute s a i ) S z e r k HATTINGER GAacuteBOR-VLGA GYULA

Budapest 9-38 TESz - BENKŐ LORAacuteND főszerk A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera ImdashIII

Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1967mdash1976 VOumlROumlS FERENC 2004 Csalaacutedneacutevkutataacutesok Szlovaacutekiaacuteban Kalligra pozsonv VOumlROumlS FERENC 2007 Egy hungarocentrikus Kaacuterpaacutet-medencei szinkroacuten neacuteyfoacuteldrajz szuumlkseacuteges-

seacutegeacuteről In V Dialektoloacutegiai Szimpozion Szombathely 200 augusztus 22mdash24 S z e r k GUTTMANN MLKLOacuteS-MOLNAacuteR ZOLTVN MLKIOacuteS S z o m b a t h e l y 2 9 9 -

307 VOumlROumlS FERENC 2009 Szejegyzetek a magar csalaacutedneacutevatlasz előmunkaacutelatai koumlzben Neacutev-

tani Eacutertesiacutető 31 185mdash197 VOumlROumlS FERENC 2010a Mutatvaacuteny a mai magyar csalaacutedneacutevatlasz előmunkaacutelataiboacutel Magyar

Nyelv 106 156-69 308-22 VOumlROumlS FERENC 2010b Csalaacutednevek teacuterkeacuteplapjainak nyelvfoumlldrajzi vallomaacutesa A Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Kiadvaacutenyai 235 Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Budapest

VOumlROumlS FERENC 2010c Szinkroacuten magyar csalaacutedneacutevatlaszunk teacuterkeacuteplapjainak margoacutejaacutera Magyar Nyelvőr 134 88-102

VOumlROumlS FERENC 2011 Neacutevjoldrajz eacutes teacuterinformatika Mutatvaacuteny a Mai magyar csalaacutedneacutevat-lasz leguacutejabb teacuterkeacuteplapjaiboacutel In A nyelvfoumlldrajztoacutel a neacutevfoumlldrajzig II Csalaacutedneacutev -helyneacutev mdash kisebbseacutegek Szerk VOumlROumlS FERENC Savaria University Press Szom-b a t h e l y 13mdash44

107

Absztrakt Abstrakt Neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek nyelvfoumlldrajzi vonatkozaacutesai a Toumlrteacuteneti

Magyar Csalaacutedneacutevatlasz peacuteldaanyagaacuteban

A mai csalaacutedneacutevanyag szinkroacuten neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelata mellett fontos a toumlrteacuteneti szempont eacuterveacutenyesiacuteteacutese is ennek okaacuten a koumlzelmuacuteltban megkezdődtek a Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz munkaacutelatai amelynek adatbaacutezisaacutehoz az első orszaacutegos oumlssze-iacuteraacutes szolgaacuteltatja az adatokat A 160 ezres adatmennyiseacuteggel biroacute neacutevkorpusz a toumlrteacute-nelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek a keacutetharmadaacutet lefedi sok szempontuacute elemzeacutesi lehe-tőseacuteget biztosiacutetva a neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelatokhoz Jelen tanulmaacutenyban a neacutepneacutevi ere-detű csalaacutednevek koumlzuumll az Orosz Rusznyaacutek eacutes Rusjn csalaacutednevek teruumlleti kiterjedeacutese segiacutet feltaacuterni a kuumlloumlnboumlző nyelven ugyanarra a neacutepcsoportra vonatkozoacute nevek toumlrteacute-neti tanulsaacutegait

The linguistic geography concerns of the context of a name and an ethnic group in the database of Atlas of Historical Hungaacuteriaacuten Surnames

Beside the synchronic name geography examination of the todays surnames is important the validation of the historical viewpoint because of tliis the works of the Atlas of Historical Hungaacuteriaacuten Surnames began The database of AHHS consists of the data of the first national census in 1715 The corpus of 160 thousand names covers the big part of historical Hungarys area In this paper I research the contexts of a name and an ethnic group and I present the geography map of the Orosz Russian Rusnyaacutek Ruthenian Ruszin Ruthenian family names with ethnonym origin

Kulcsszavak Keywords neacutevfoumlldrajz neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek szemeacutelyneacutev eacutes etnikum kapcsolata neacutepi-

seacutegtoumlrteacutenet toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevatlasz Orosz R^^yaacutek Ruszin

name geography surnames with an ethnonym origin the contact of a personal name and an ethnic group atlas of historical surnames family names Orosz Russian Rusziiyaacutek Ruthenian Ruszin Ruthenian

108

KOVAacuteCS MAacuteRTON |942 A felsőőri magyar neacutepsziget Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacuter-tekezeacutesek 6 Bp

KUNZE KONRAacuteD 20045 dtv-Atlas Namenkunde Vor- und Familiennamen im deutschen Sprachgebiet 5 kiadaacutes (1 kiadaacutes 1998) Deutscher Taschenbuch Verlag GmbH amp Co KG Muumlnchen

MAKSAY FERENC 1940 A koumlzeacutepkori szatmaacuter megye Telepuumlleacutes- eacutes Neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti Eacutertekezeacutesek 4 Bp

MlZSER LAJOS 2007 Ruszinokra utaloacute tulajdonnevek a 16 szaacutezadi Bereg megyeacuteből Neacutevtani Eacutertesiacutető 29 79-85

MlZSER LAJOS 2010 A ruszinok elnevezeacutesei a XVI-XVIII szaacutezaacuteban Magyar Nyelv 106 2 4 9 - 2 5 1

NAGY KAacuteLOCZI BALAacuteZS 1943 jaacuteszkunsaacutegi reformaacutetusok lekoacuteltoacutezeacutese Baacutecskaacuteba II Joacutezsef

koraacuteban Telepuumlleacutes- eacutes neacutepiseacutegtoumlrteacuteneti eacutertekezeacutesek 8 Bp OROSZ LAacuteSZLOacute 2 0 0 3 Neacutepiseacutegkutataacutes a nemzeti eacuterdekek uumltkoumlzőpontjaacuteban A keacutet vilaacuteghaacutebo-

ruacute koumlzoumltti tudomaacutenypolitika Fritz Valjavec eacutes Maacutelyusz Elemeacuter kapcsolataacuteban Szaacutezadok 137 4 3 - 9 9

SLIacuteZ MARLANN 2011 Szemeacutelynevek a koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon Attraktor Maacuteriabesnyő

SZABOacute ISTVAacuteN 1937 Ugocsa mege Magyarsaacuteg eacutes Nemzetiseacuteg Tanulmaacutenyok a ma-gyar neacutepiseacutegtoumlrteacutenet koumlreacuteből 11koumlt HOacuteMAN BAacuteLINT eacutes DOMANOVSZKY SAacuteNDOR koumlzreműkoumldeacuteseacutevel szerk MAacuteLYUSZ ELEMEacuteR Budapest

TAMAacuteS EDIT 1996 A szlovaacutekmdashmagyarmdashruszin nyelvhataacuter a toumlrteacutenelmi 7empleacuten eacutes Ung megeacute-ben In Az interetnikus kapcsolatok kutataacutesaacutenak uacutejabb eredmeacutenyei (A Maacutelyi k o n f e r e n c i a r u s z i n t eacute m aacute j uacute e lőadaacute s a i ) S z e r k HATTINGER GAacuteBOR-VLGA GYULA

Budapest 9-38 TESz - BENKŐ LORAacuteND főszerk A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera ImdashIII

Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1967mdash1976 VOumlROumlS FERENC 2004 Csalaacutedneacutevkutataacutesok Szlovaacutekiaacuteban Kalligra pozsonv VOumlROumlS FERENC 2007 Egy hungarocentrikus Kaacuterpaacutet-medencei szinkroacuten neacuteyfoacuteldrajz szuumlkseacuteges-

seacutegeacuteről In V Dialektoloacutegiai Szimpozion Szombathely 200 augusztus 22mdash24 S z e r k GUTTMANN MLKLOacuteS-MOLNAacuteR ZOLTVN MLKIOacuteS S z o m b a t h e l y 2 9 9 -

307 VOumlROumlS FERENC 2009 Szejegyzetek a magar csalaacutedneacutevatlasz előmunkaacutelatai koumlzben Neacutev-

tani Eacutertesiacutető 31 185mdash197 VOumlROumlS FERENC 2010a Mutatvaacuteny a mai magyar csalaacutedneacutevatlasz előmunkaacutelataiboacutel Magyar

Nyelv 106 156-69 308-22 VOumlROumlS FERENC 2010b Csalaacutednevek teacuterkeacuteplapjainak nyelvfoumlldrajzi vallomaacutesa A Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Kiadvaacutenyai 235 Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Budapest

VOumlROumlS FERENC 2010c Szinkroacuten magyar csalaacutedneacutevatlaszunk teacuterkeacuteplapjainak margoacutejaacutera Magyar Nyelvőr 134 88-102

VOumlROumlS FERENC 2011 Neacutevjoldrajz eacutes teacuterinformatika Mutatvaacuteny a Mai magyar csalaacutedneacutevat-lasz leguacutejabb teacuterkeacuteplapjaiboacutel In A nyelvfoumlldrajztoacutel a neacutevfoumlldrajzig II Csalaacutedneacutev -helyneacutev mdash kisebbseacutegek Szerk VOumlROumlS FERENC Savaria University Press Szom-b a t h e l y 13mdash44

107

Absztrakt Abstrakt Neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek nyelvfoumlldrajzi vonatkozaacutesai a Toumlrteacuteneti

Magyar Csalaacutedneacutevatlasz peacuteldaanyagaacuteban

A mai csalaacutedneacutevanyag szinkroacuten neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelata mellett fontos a toumlrteacuteneti szempont eacuterveacutenyesiacuteteacutese is ennek okaacuten a koumlzelmuacuteltban megkezdődtek a Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz munkaacutelatai amelynek adatbaacutezisaacutehoz az első orszaacutegos oumlssze-iacuteraacutes szolgaacuteltatja az adatokat A 160 ezres adatmennyiseacuteggel biroacute neacutevkorpusz a toumlrteacute-nelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek a keacutetharmadaacutet lefedi sok szempontuacute elemzeacutesi lehe-tőseacuteget biztosiacutetva a neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelatokhoz Jelen tanulmaacutenyban a neacutepneacutevi ere-detű csalaacutednevek koumlzuumll az Orosz Rusznyaacutek eacutes Rusjn csalaacutednevek teruumlleti kiterjedeacutese segiacutet feltaacuterni a kuumlloumlnboumlző nyelven ugyanarra a neacutepcsoportra vonatkozoacute nevek toumlrteacute-neti tanulsaacutegait

The linguistic geography concerns of the context of a name and an ethnic group in the database of Atlas of Historical Hungaacuteriaacuten Surnames

Beside the synchronic name geography examination of the todays surnames is important the validation of the historical viewpoint because of tliis the works of the Atlas of Historical Hungaacuteriaacuten Surnames began The database of AHHS consists of the data of the first national census in 1715 The corpus of 160 thousand names covers the big part of historical Hungarys area In this paper I research the contexts of a name and an ethnic group and I present the geography map of the Orosz Russian Rusnyaacutek Ruthenian Ruszin Ruthenian family names with ethnonym origin

Kulcsszavak Keywords neacutevfoumlldrajz neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek szemeacutelyneacutev eacutes etnikum kapcsolata neacutepi-

seacutegtoumlrteacutenet toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevatlasz Orosz R^^yaacutek Ruszin

name geography surnames with an ethnonym origin the contact of a personal name and an ethnic group atlas of historical surnames family names Orosz Russian Rusziiyaacutek Ruthenian Ruszin Ruthenian

108

Absztrakt Abstrakt Neacutev eacutes etnikum oumlsszefuumlggeacuteseacutenek nyelvfoumlldrajzi vonatkozaacutesai a Toumlrteacuteneti

Magyar Csalaacutedneacutevatlasz peacuteldaanyagaacuteban

A mai csalaacutedneacutevanyag szinkroacuten neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelata mellett fontos a toumlrteacuteneti szempont eacuterveacutenyesiacuteteacutese is ennek okaacuten a koumlzelmuacuteltban megkezdődtek a Toumlrteacuteneti Magyar Csalaacutedneacutevatlasz munkaacutelatai amelynek adatbaacutezisaacutehoz az első orszaacutegos oumlssze-iacuteraacutes szolgaacuteltatja az adatokat A 160 ezres adatmennyiseacuteggel biroacute neacutevkorpusz a toumlrteacute-nelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek a keacutetharmadaacutet lefedi sok szempontuacute elemzeacutesi lehe-tőseacuteget biztosiacutetva a neacutevfoumlldrajzi vizsgaacutelatokhoz Jelen tanulmaacutenyban a neacutepneacutevi ere-detű csalaacutednevek koumlzuumll az Orosz Rusznyaacutek eacutes Rusjn csalaacutednevek teruumlleti kiterjedeacutese segiacutet feltaacuterni a kuumlloumlnboumlző nyelven ugyanarra a neacutepcsoportra vonatkozoacute nevek toumlrteacute-neti tanulsaacutegait

The linguistic geography concerns of the context of a name and an ethnic group in the database of Atlas of Historical Hungaacuteriaacuten Surnames

Beside the synchronic name geography examination of the todays surnames is important the validation of the historical viewpoint because of tliis the works of the Atlas of Historical Hungaacuteriaacuten Surnames began The database of AHHS consists of the data of the first national census in 1715 The corpus of 160 thousand names covers the big part of historical Hungarys area In this paper I research the contexts of a name and an ethnic group and I present the geography map of the Orosz Russian Rusnyaacutek Ruthenian Ruszin Ruthenian family names with ethnonym origin

Kulcsszavak Keywords neacutevfoumlldrajz neacutepneacutevi eredetű csalaacutednevek szemeacutelyneacutev eacutes etnikum kapcsolata neacutepi-

seacutegtoumlrteacutenet toumlrteacuteneti csalaacutedneacutevatlasz Orosz R^^yaacutek Ruszin

name geography surnames with an ethnonym origin the contact of a personal name and an ethnic group atlas of historical surnames family names Orosz Russian Rusziiyaacutek Ruthenian Ruszin Ruthenian

108