szenvedélybetegségek népegészségügyi vonatkozásai...
TRANSCRIPT
Szen
ved
élyb
eteg
sége
k
nép
egés
zség
ügy
i vo
nat
ko
zása
iA
lko
ho
l-,d
rogf
ogy
aszt
ás
2002
1992
A s
zen
ved
élyb
eteg
sége
kfo
rmái
�Sz
erek
kel
kap
cso
lato
s sz
enve
dél
yek
:L
egál
is:
doh
ányz
ás, a
lkoh
ol-
gyóg
ysze
rfog
yasz
tás,
sze
rves
old
ósze
rek…
Ille
gáli
s:op
iáto
k, c
ann
abin
oid
ok, k
okai
n, p
szic
hom
otor
os s
tim
ulá
nso
k…-
Diz
ájn
er d
rogo
k:
2C-D
, 2C
-E, 2
C-I
, 4-M
MC
(m
efed
ron
), 5
-MeO
-AM
T, 5
-MeO
-DiP
T, 5
-M
eO-D
MT
….
�N
em s
zere
kk
el k
apcs
ola
tos
szen
ved
élye
k é
s im
pu
lzu
sok
:Já
téks
zen
ved
ély,
vás
árlá
si k
énys
zer-
, gyű
jtög
etés
i sze
nve
dél
y,pi
rom
ánia
, kle
ptom
ánia
,egy
éb im
pulz
uso
k…
A t
örvé
nyi
sza
bály
ozás
ors
zágo
nké
nt
elté
rőil
letv
e az
idő
függ
vén
yébe
n m
ódos
ul.
�M
agat
artá
szav
ar m
entá
lis
és t
esti
tü
net
ekke
l, sz
ociá
lis
köve
tkez
mén
yekk
el.
�G
yakr
an n
agy
az e
luta
sítá
s a
társ
adal
om r
észé
ről,
a be
teg
láts
zóla
g ba
ját
mag
a ok
ozza
.
�A
tár
sad
alm
i bei
lles
zked
ési z
avar
ok e
gy f
orm
ája
sok
eset
ben
tá
rsu
l más
ilye
n z
avar
okka
l ( a
nti
szoc
iáli
s m
agat
artá
s,
öngy
ilko
sság
, bű
nöz
és).
�A
min
den
más
men
táli
s be
tegs
ég ir
ánti
nag
yobb
fog
ékon
yság
.
�A
sze
mél
yisé
gzav
arok
és
a sz
enve
dél
ybet
egsé
g gy
akra
n já
r eg
yütt,n
incs
sp
ecif
iku
s „a
dd
iktí
v”sz
emél
yisé
g.
�A
tan
ult
kés
ztet
és a
bio
lógi
ai m
otiv
áció
k er
ejév
el h
at.
Szen
ved
élyb
eteg
ség
�A
hu
mán
mag
atar
táso
k fo
koza
tos
elve
szté
séve
l jár
.�
Lebo
mli
k az
an
tici
pác
iós
kép
essé
g, r
övid
táv
úké
szte
tés
vezé
rli,
pil
lan
atn
yi ö
röm
re c
seré
li f
el h
ossz
útá
vúcé
ljait
.�
Áta
laku
l az
érté
kori
entá
ció,
elv
ész
az e
gyén
i sok
szín
űsé
g se
mat
izál
ódás
, jel
legz
etes
inte
rakc
ió-s
ablo
nok
: pl.
alko
hol
ista
játs
zmák
–tá
rsiv
ás
(ált
alán
ossá
gban
: co-
dep
end
enci
a).
�N
incs
bet
egsé
gbel
átás
: a s
zen
ved
élyt
én
jérő
l lev
álas
ztja
(s
zen
ved
ély-
tabu
) ez
a r
ész
meg
szól
íth
atat
lan
, ezé
rt
hat
ásta
lan
a n
aiv,
mor
aliz
áló
meg
győz
és, j
elle
gzet
es a
z eg
yütt
mű
köd
ési h
ián
y.�
Min
den
a s
zem
élyi
ség
har
mon
iku
s fe
jlőd
ését
aka
dál
yozó
tén
yező
kock
ázat
ot je
len
t (g
enet
iku
s, s
zoci
ális
árt
alm
ak,
élet
esem
énye
k, t
ársa
s kö
rnye
zet…
).
Dro
g:(a
dd
ikto
lógi
ai m
egfo
galm
azás
)
azon
az a
nya
gok,
am
elye
k a
közp
onti
ideg
ren
dsz
erre
hat
va
han
gula
ti é
s go
nd
olko
dás
beli
vál
tozá
soka
t ok
ozn
ak, é
s h
atás
aik
pot
enci
ális
an k
áros
ak a
sze
rvez
et t
esti
-le
lki f
olya
mat
aira
.
Def
iníc
iók
I.
Ad
dik
ció
(sze
nve
dél
y)K
evés
séd
efin
iált
fog
alom
. Sú
lyos
fü
ggős
égi á
llap
ot, m
elye
t a
test
i és
lelk
i dep
end
enci
a eg
yará
nt
jell
emez
. Oly
an v
isel
ked
ési
min
ta, a
mel
yet
a d
rog
besz
erzé
sére
, tev
éken
ység
has
znál
atár
a ir
ányu
lóm
agat
artá
s je
llem
ez.
Az
elvo
nás
t kö
vető
en t
öbbs
zörö
s vi
ssza
esés
jell
emző
.
Ab
úzu
s(v
issz
aélé
s)ol
yan
sze
rfog
yasz
tás ,
am
inek
els
, am
inek
els
őőd
lege
s c
dle
ges
c éélja
az
ered
eti
lja a
z er
edet
i gygy
óógygy
íí ttóó
szszáá n
dn
déé k
tkt
óól e
ltl e
ltéé rr
őőéé l
veze
ti
lvez
eti
éé rtrtéé k
fok
ozk
foko
z áása
.sa
.
Dep
end
enci
a(f
ügg
ősé
g):
Psz
ich
és v
ágy,
sóv
árgá
s a
szer
utá
n, f
izik
ai h
ozzá
szok
ás,a
bbah
agyá
s es
etén
, va
gy a
szo
kott
nál
kis
ebb
dóz
is e
seté
n e
lvon
ási t
ün
etek
jele
ntk
ezés
e.
„Reb
oun
d”!
To
lera
nci
a(h
ozz
ászo
kás
):a
szer
veze
t ad
aptá
lód
ása
az a
dd
itív
sze
rhez
. A k
ezd
eti d
ózis
a k
ésőb
biek
ben
n
em f
ejti
ki u
gyan
azt
a h
atás
t (p
l. eu
fóri
a), e
zért
a h
aszn
áló
foly
amat
osan
em
eln
i kén
ysze
rül a
z ad
agot
, aká
r a
hal
álos
dóz
is t
öbbs
zörö
sére
is il
letv
e eg
yre
több
időt
sze
nte
l sze
nve
dél
yén
ek.
Elv
on
ási
tün
etek
(szo
mat
iku
s és
psz
ich
és):
ren
dsz
eres
has
znál
at u
tán
afo
gyas
ztás
abb
ahag
yása
vag
y je
len
tős
csök
ken
tése
utá
n k
ezd
ődn
ek. A
jele
ntk
ezés
i id
ő, a
tü
net
ek t
ípu
sa é
s m
érté
ke s
zerf
ügg
ő.
Po
lito
xico
mán
ia:t
öb
b a
dd
iktí
v sz
er e
gyü
ttes
has
znál
ata.
Def
iníc
iók
II.
Oko
k:
Gen
etik
a, b
ioké
mia
i von
atko
záso
k, p
szic
hés
tén
yező
k,
szoc
iáli
s h
ajla
mos
ító
tén
yező
k, h
ozzá
féré
s.
Köv
etke
zmén
yek:
�fi
zika
i,
�le
lki,
�sz
elle
mi,
�sz
ociá
lis,
Áta
laku
l a k
apcs
olat
ren
dsz
er, s
zubk
ult
úrá
hoz
vag
y p
erif
ériá
ra
sod
ród
ás, a
hol
a lé
tezé
s cs
ak a
sze
nve
dél
lyel
tar
that
ófe
nn
.
A d
eviá
ns
mag
atar
tásf
orm
ák v
eszi
k át
az
ura
lmat
.
A s
zen
ved
élyb
eteg
sége
k k
iala
ku
lásá
nak
o
kai
és
kö
vetk
ezm
énye
i
Alk
ohol
fogy
aszt
ás
Egy
kis
tö
rtén
elem
�A
z „a
lkoh
oliz
mu
s”ki
feje
zést
elő
ször
184
9-be
n h
aszn
álta
M
agn
uss
Hu
ss o
rvos
, hog
y le
írja
az
alko
hol
szi
szte
mat
iku
s ká
ros
hat
ásai
t.
�A
legi
smer
tebb
sze
nve
dél
ybet
egsé
g, a
z al
koh
oliz
mu
s el
len
, a
XX
. szá
zad
két
szu
per
hat
alm
a is
ere
dm
ényt
elen
ül
foly
tato
tt h
ábor
út.
�19
20. j
anu
ár 1
6-án
az
Egy
esü
lt Á
llam
ok
ban
beti
ltot
ták
a sz
esze
sita
l-fo
gyas
ztás
t. A
z al
koh
olti
lalo
mbó
l a f
elle
nd
ülő
csem
pés
zet
mia
tt k
iala
kult
a s
zerv
ezet
t bű
nöz
és, a
hel
yi
maf
fia
meg
szü
leté
sét
és m
eger
ősöd
ését
von
ta m
aga
utá
n.
1934
-ben
a ku
dar
cra
ítél
t re
nd
elet
et v
égü
l vis
szav
on
ták
.
�O
rosz
ors
zágb
an i
ll. a
Szo
vjet
un
iób
anke
tten
vez
ette
k be
sze
szti
lalm
at: I
I. M
ikló
s cá
r 19
14-b
en, M
ihai
l G
orb
acso
v,sz
ovje
t p
ártv
ezet
ő19
85-b
en.
Foga
lmak
�A
z al
ko
ho
lizm
us
egy
több
, sok
szor
ell
entm
ond
óje
len
téss
el b
író
kife
jezé
s. A
z or
vosi
def
iníc
iók
az
alko
hol
izm
ust
oly
an s
zen
ved
élyb
eteg
ségk
ént
írjá
k le
, mel
y az
alk
ohol
kita
rtó
fogy
aszt
ásáv
al já
r a
neg
atív
kö
vetk
ezm
énye
k d
acár
a.�
Nag
yivó
k:A
WH
O je
len
leg
is é
rvén
yes,
ált
alán
os
def
iníc
iója
sze
rin
t n
agyi
vón
ak a
z te
kin
thet
ő, a
kin
ek
szes
zfog
yasz
tása
oly
an m
érté
ket
ér e
l, h
ogy
az é
szle
lhet
őte
sti é
s sz
elle
mi z
avar
ral,
egés
zség
rom
láss
al, a
z in
terp
ersz
onál
is v
iszo
nyo
k ká
roso
dás
ával
jár,
kár
osít
va a
z iv
ók t
ársa
dal
mi é
s an
yagi
hel
yzet
ét.
A h
angs
úly
teh
át n
em a
z el
fogy
aszt
ott
alk
oh
ol
men
nyi
ségé
n v
an, h
anem
az
álta
la k
ivál
tott
hat
áso
k a
d
ön
tőek
.
Kez
det
i fá
zis:
�K
ísér
lete
zés,
kik
apcs
olód
ás, a
lkal
mi i
vó, s
zoci
ális
ivó
még
hat
árt
tud
sza
bni a
z al
koh
olfo
gyas
ztás
mér
téké
nek
.
Ko
ntr
oll
vesz
tés
kri
tik
us
szak
asza
:�
Már
nem
kép
es k
ontr
ollá
lni i
vásá
nak
men
nyi
ségé
t,�
test
i-, l
elki
-, s
zell
emi t
ün
etek
,�
tole
ran
ciaf
okoz
ódás
,�
meg
von
ási t
ün
etek
,�
társ
adal
mi é
s an
yagi
hel
yzet
, a m
agán
élet
kár
t sz
enve
d.
Kró
nik
us
függ
ősé
g ál
lap
ota
:�
Az
egyé
n s
aját
aka
ratá
ból m
ár n
em k
épes
a s
zer
elh
agyá
sára
,�
meg
von
ási t
ün
etei
igen
sú
lyos
ak, g
yakr
an é
letv
eszé
lyes
ek,
�ki
alak
ult
máj
káro
sod
ás g
yakr
an v
issz
afor
dít
hat
atla
n,
�sú
lyos
psz
ich
és d
ezin
tegr
áció
.
Az
alk
oh
olb
eteg
ség
lefo
lyás
a
�m
ájci
rrh
osis
,�
pan
crea
titi
s,�
epil
epsi
a,�
pol
yneu
rop
áth
ia,
�W
ern
ike-
Kor
sako
ff s
ynd
rom
a:ak
ut
zava
ros
álla
pot
: en
cefa
lop
ath
ia, t
hia
min
(B
1-vi
t.)
hiá
ny,
�ér
-és
ideg
gyu
llad
ás, s
zív-
izom
káro
sod
ás,
�ga
stro
-in
test
inál
is m
egbe
tege
dés
eket
: gy
omor
feké
ly,
fels
zívó
dás
i zav
ar, t
áplá
lkoz
ási h
ián
ybet
egsé
gek,
�ro
sszi
nd
ula
túd
agan
atok
, �
imm
un
ológ
iai r
end
elle
nes
sége
k,
�cs
ontr
end
szer
i és
izom
-bet
egsé
gek,
�
nem
zősz
erve
k re
nd
elle
nes
sége
it,h
eres
orva
dás
, im
pot
enci
a,�
mag
zati
kár
osod
ások
at,k
oras
zülé
s és
az
alac
son
y sz
üle
tési
sú
ly.
Hat
ása
a fi
zik
ai e
gész
ségr
e
Hat
ásai
a m
entá
lis
egés
zség
re
�M
agat
artá
sbel
i ren
del
len
essé
gek,
�Sz
oron
gás,
dep
ress
zió
(25
%-b
an),
�A
utó
-, é
s h
eter
oagr
essz
ió,
�P
ánik
bete
gség
,
�A
lkoh
olel
von
ásos
tü
net
ek,
�D
elir
ium
tre
men
s,
�K
özú
ti-,
és
egyé
b b
ales
etek
oko
zása
, els
zen
ved
ése.
0.5
g/l v
éral
koh
olsz
int
mel
lett
(0.
05 g
/dl,
vagy
is 0
.05
‰-e
s) k
étsz
er a
kkor
a a
közl
eked
ési b
ales
et k
ocká
zata
, min
t n
ulla
vér
alko
hol
szin
t m
elle
tt. J
elen
leg
a n
ull
a vé
ralk
ohol
szin
t a
köve
telm
ény
járm
űve
zeté
snél
.
�C
salá
di
erő
szak
. A g
yere
kek
a l
egve
szél
yezt
etet
teb
bek
.�
Mu
nk
ahel
yi e
rősz
ak.
�K
özú
ti b
ales
etek
.
Mag
yaro
rszá
gon
a „
zéró
tole
ran
cia”
beve
zeté
se ó
ta f
elér
e cs
ökke
nt
a h
alál
os k
imen
etel
űkö
zúti
bal
eset
ek s
zám
a, d
em
ind
en t
ized
ik b
ales
et h
átte
réb
en a
lko
ho
lfo
gyas
ztás
Szo
ciál
is h
atás
ok
Alk
ohol
fogy
aszt
ássa
l öss
zefü
ggő
hal
áloz
ás�
Máj
cirr
hos
is: 4
1,9
%
�N
yelő
cső-
, gyo
mor
-, s
zájü
regi
dag
anat
: 19,
1 %
�A
gyér
bete
gség
: 5,9
%
�M
entá
lis
bete
gség
ek: 6
,8 %
�Ö
ngy
ilko
sság
: 6,3
%
�B
ales
etek
: 20,
0 %
Mag
yar
epid
emio
lógi
ai a
dat
ok
, KSH
, 20
11
�A
z al
koh
olis
ták
becs
ült
szá
ma:
475.
00
0 f
ő(f
érfi
:360
.000
, nő:
115.
000)
.
�N
yilv
ánta
rtot
t al
koh
olis
ták
szám
a:16
.035
fő
(fér
fi: 1
1.67
5, n
ő: 3
.907
).
�A
lkoh
olbe
teg
gon
doz
ókba
n n
yilv
ánta
rtot
tak
szám
a: 1
1.97
7 fő
(405
7 fő
nem
jele
nik
meg
a g
ond
ozot
tak
nyi
lván
tart
ásáb
an).
�K
orcs
opor
tos
meg
oszl
ás: -
20: 6
2 fő
, 20-
34: 1
.137
fő,
35-5
4: 6
.511
fő
, 55-
64: 3
.056
fő
, 65-
: 764
fő, i
smer
etle
n: 4
53 f
ő(k
özé
pk
orú
ak).
�A
lkoh
olos
máj
zsu
goro
dás
ban
nyi
lván
tart
otta
k: 3
.297
fő
(fér
fi: 2
.497
, nő:
800
).
�It
tasa
n o
kozo
tt b
ales
etek
az
össz
es b
ales
et s
záza
léká
ban
:10
,4,
1645
itta
s ve
zető
t je
len
t.
A le
gtöb
b a
ker
ékp
áro
s és
ker
ékp
áro
s-se
géd
mo
toro
s: 5
69 f
ő.
�20
09-
ben
:a t
iszt
a al
koh
olfo
gyas
ztás
:11,
6 l/
fő,é
v, 1
5 év
fel
ett.
13,
81 l/
fő,é
v.(A
z E
U-2
7kö
zülc
sak
Cse
hor
szág
és
Luxe
mb
urg
elő
zte
meg
haz
ánka
t.)
Ren
dsz
eres
alk
ohol
fogy
aszt
ók k
or é
s n
em s
zeri
nti
ará
nya
Fo
rrá
s: O
LE
F 2
00
3
Alk
ohol
fogy
aszt
ás, o
rszá
gos
becs
lés
ELE
F: 2
009
( Eu
rópa
i Lak
ossá
gi E
gész
ségf
elm
érés
)
Szár
maz
tato
tt a
dat
ok�
Nag
yivó
k:
4,7
%�
Mér
tékl
etes
fogy
aszt
ók:
1
4,9
%
(het
i gya
kori
ságg
al)
�A
lkoh
olt
ritk
án fo
gyas
ztók
:
42,
8 %
(kev
eseb
b, m
int
het
i egy
alk
alom
mal
)
�A
lkoh
olt
nem
fogy
aszt
ók:
37
,6 %
„A m
agya
r la
koss
ág k
öréb
en m
inim
um
400
.000
p
robl
émás
ívó
van
a le
góva
tosa
bb b
ecsl
ések
sze
rin
t is
”
<= 9
<= 7.2
<= 5.4
<= 3.6
<= 1.8
No data
Min = 0
Spirits consumed in pure alcohol, litres per capita
Last
available
European Region
2.74
Tö
mén
y al
ko
ho
lfo
gyas
ztás
/ l
iter
, fő
, év
Forrás:WHO utolsóelérhetıadatai
<= 8
<= 6.4
<= 4.8
<= 3.2
<= 1.6
No data
Min = 0
Wine consumed in pure alcohol, litres per capita
Last
available
European Region
2.71
Bo
rfo
gyas
ztás
/ l
iter
, fő
, év
Forrás:WHO utolsóelérhetıadatai
<= 8
<= 6.4
<= 4.8
<= 3.2
<= 1.6
No data
Min = 0
Beer consumed in pure alcohol, litres per capita
Last
available
European Region
3.2
Sörf
ogy
aszt
ás /
lit
er, f
ő, é
v
Forrás:WHO utolsóelérhetıadatai
Tis
zta
szes
zfo
gyas
ztás
/ li
ter,
fő
, év
<= 15
<= 12
<= 9
<= 6
<= 3
No data
Min = 0
Pure alcohol consumption, litres per capita
Last
available
European Region
8.78
Forrás:WHO utolsóelérhetıadatai
�P
rim
er p
reve
nci
óE
gész
sége
s sz
emél
yisé
gfej
lőd
és b
izto
sítá
sa, f
elvi
lágo
sítá
s, e
gész
ségn
evel
és,
alko
hol
kín
álat
csö
kken
tése
,jog
szab
ályo
k.�
Szek
un
der
pre
ven
ció
Ves
zély
ezte
tett
ekfe
lism
erés
e,m
inél
kor
ábbi
kez
elés
bevé
tel.
�T
erci
er p
reve
nci
ó:
Kiz
áról
ag a
bet
eg k
omol
y el
hat
ároz
ása
és e
gyü
ttm
űkö
dés
e es
etén
leh
et s
iker
es!
Az
elvo
nás
köz
vetl
en h
alál
lal j
árh
at, s
zigo
rúel
len
őrzé
ssel
csa
k ps
zich
iátr
iai
oszt
ályo
kon
tör
tén
het
, az
első
3-4
nap
a le
gneh
ezeb
b, d
e a
tün
etek
töb
b h
étig
is
elt
arta
nak
.-
Gyó
gysz
eres
kez
elés
:dis
ulf
iram
: an
taet
hil
, a
nti
dep
ress
zán
sok
,
ma
jor
tra
nq
uil
lán
sok
, b
enzo
dia
zep
in s
zárm
azé
ko
k.
-P
szic
hot
eráp
iás
keze
lés
(egy
éni,
pár,
csa
lád
, cso
port
…).
�R
ehab
ilit
áció
:-
szoc
iote
rápi
ás m
ódsz
erek
(véd
ett
szál
láso
k, s
zoci
ális
mu
nka
),-
fogl
alko
zás-
, mu
nka
terá
pia
(mot
ivál
ás, v
isel
ked
ési m
inta
),-
rein
tegr
áció
a tá
rsad
alom
ba.
Meg
elő
zés
Tám
oga
tóle
het
ősé
gek
Az
„Alc
oh
oli
cs A
no
nym
ou
s”(A
A )
, N
évte
len
Alk
oh
oli
sták
mo
zgal
om
�iv
ásp
robl
émáv
al k
üzd
őfé
rfia
k és
nők
nem
zetk
özi k
özös
sége
,�
nem
sza
kmai
sze
rvez
et,
�ön
ellá
tó,
�a
tags
ág n
incs
kor
hat
árh
oz v
agy
isko
lai v
égze
ttsé
ghez
köt
ve,
�bá
rki t
ag le
het
, aki
ten
ni s
zere
tne
vala
mit
ivás
pro
blém
ája
elle
n.
Tel
efo
no
s se
gíts
égn
yújt
ás/T
elep
ho
n b
ased
ad
vice
Sv
édo
rszá
g: 2
00
7. ja
nu
ártó
l m
űk
öd
ik
Mag
yaro
rszá
gon
is m
ár t
öbb
tele
fon
os
lelk
iseg
ély-
szol
gála
t m
űkö
dik
.
Dro
gfo
gyas
ztás
A d
rogf
ogy
aszt
ás k
om
ple
x tá
rsad
alm
i je
len
ség
Bár
mel
y as
pekt
usá
ról l
egye
n is
szó
:
�eg
észs
égü
gyi
�sz
ociá
lis,
�ga
zdas
ági,
�kr
imin
ális
,
�et
ikai
von
atko
zása
iren
dkí
vül j
elen
tőse
k,
a kö
vetk
ezm
énye
k pe
dig
szi
nte
elv
isel
het
etle
nü
l sú
lyos
ak le
het
nek
.
Nap
jain
k e
gyik
leg
nag
yob
b k
ihív
ása
�„2
010-
ben
töb
b m
int
2000
-en
ker
ült
ek a
Pét
erfy
Sán
dor
utc
ai
Kór
ház
tox
ikol
ógia
i osz
tály
ára
dro
gtú
lad
agol
ás m
iatt
, ez
edd
ig a
le
gmag
asab
b sz
ám”
-Z
ach
er G
ábor
,tox
ikol
ógu
s.
�A
kábí
tósz
er-t
erje
szté
s a
szer
veze
tt b
űn
özés
legj
öved
elm
ezőb
b ü
zlet
ága.
�A
dro
gtú
lad
agol
ás o
kozt
a h
alál
eset
eket
nap
jain
kban
jóva
l fe
lülm
úlja
az
óriá
si m
enn
yisé
gben
ter
jesz
tett
tox
iku
s an
yago
kkal
sz
enn
yeze
tt s
zin
teti
kus
anya
gok
okoz
ta t
um
oros
mor
bid
itás
, és
mor
tali
tás,
mel
yekr
e m
ég b
ecsl
ései
nk
sin
csen
ek.
�Le
gnag
yob
b p
robl
émát
az
egyr
e sz
apor
odó
„diz
ájn
er”
dro
gok
okoz
zák.
�E
lsőd
lege
s cé
lcso
por
ttá
már
a a
közé
pos
ztál
ybel
i fia
talo
k vá
ltak
.
Forr
ás: B
RFK
, 20
12. m
árci
us.
"A k
ábít
ósze
r bő
nöz
és e
llen
i kü
zdel
em r
end
észe
ti é
s eg
észs
égü
gyi a
spek
tusa
i" c
ímő
kon
fere
nci
a.
A d
rogf
ogy
aszt
ás v
álto
zása
i�
A 2
000-
es é
vek
elej
én a
kla
sszi
kus
ecst
asy
az e
gyik
le
ggya
kori
bb d
rog
volt
. 201
0-re
szi
nte
tel
jese
n e
ltű
nt
a pi
acró
l.
�A
z el
mú
lt é
vekb
en s
zin
tén
csö
kken
t a
koka
in-
ésh
eroi
n fo
gyas
ztás
is.
�V
irág
korá
t él
i a m
efed
ron
, a s
zin
teti
kus
koka
in é
s m
arih
uán
a, a
MD
PV
((M
eth
ylen
edio
xypy
rova
lero
ne).
�A
z ak
tuál
is s
ztár
dro
g, a
GH
Bva
gy e
lőn
yaga
a G
BL.
�St
agn
áló
szin
tet
egye
dü
l a k
lass
ziku
s „f
üve
zés”
mu
tat.
�M
agya
rors
zágo
n a
GH
B m
elle
tt a
diz
ájn
er d
rogo
k, a
fű
, az
ecst
asy
és a
z am
feta
min
a le
gked
velt
ebb.
„Diz
ájn
er"
dro
gok
�eg
y m
ár t
iltó
list
án s
zere
plő
szer
kém
iai s
zerk
ezet
ének
mód
osít
ásáv
al
létr
ehoz
ott
olya
n a
nya
g, a
mel
ynek
hat
ása
meg
egye
zik
az e
red
etié
vel,
visz
ont
az il
legá
lis
dro
glis
tán
még
nem
sze
repe
l, az
az fo
gyas
ztás
a n
em
tilt
ott,
�át
alak
ítot
ták
a sz
okás
okat
és
kon
trol
lálh
atat
lan
ná
tett
ék a
tém
a ke
zelé
sét,
�in
tern
eten
(is
) vá
sáro
lhat
ók: a
kár
fürd
ősók
ént,
növ
ényi
táp
sóké
nt,
il
lato
sító
kén
t,
�m
agas
an k
vali
fiká
lt s
zake
mbe
rek
állí
tják
elő
(veg
yész
…),
�K
iem
elt
előá
llító
k : K
ína,
In
dia
…
�A
201
2. á
pril
is 3
-tól
hat
ályo
s 66
/201
2. (
IV.0
2.)
Kor
mán
yren
del
et C
Je
gyzé
ke t
arta
lmaz
za a
z ú
j psz
ich
oakt
ív a
nya
ggá
min
ősít
ett
anya
gok
és v
együ
letc
sopo
rtok
list
áját
.
Káb
ító
szer
-fo
gyas
ztás
psz
ich
és je
lei
�Fe
ldob
otts
ág, i
deg
essé
g,�
pess
zim
ista
han
gula
t, le
vert
ség,
köz
öny,
�ok
nél
küli
han
gula
tvál
tozá
sok,
�tú
lérz
éken
ység
, in
gerl
éken
ység
,�
kiég
etts
ég, ü
ress
égér
zés,
�fi
gyel
em é
s ko
nce
ntr
áció
s ké
pess
ég z
avar
a,�
fára
dts
ág, g
yors
kim
erü
lés,
�al
vász
avar
ok,
�té
rbel
i és
időb
eli t
ájék
ozód
ás z
avar
a,�
túl s
ok, g
yakr
an ö
ssze
függ
éste
len
bes
zéd
,�
ítél
őkép
essé
g el
vesz
tése
,�
láto
más
ok, h
allu
cin
áció
k.
Káb
ító
szer
fo
gyas
ztás
szo
mat
iku
s je
lei
�sz
űke
bb v
agy
tága
bb
pupi
llák
�be
eset
t h
amu
szü
rke
arc
�a
bőr
elsz
ínez
ődés
e
�tű
szú
rásn
yom
ok
�ét
vágy
tala
nsá
g
�erı
s fo
gyás
�sz
ájsz
áraz
ság
�or
rfol
yás
Káb
ító
szer
fo
gyas
ztás
ált
alán
os
jele
i�
Tú
lzot
t kö
ltek
ezés
,�
pén
z és
egy
éb é
rték
ek e
ltű
nés
e,�
tan
ulm
ányi
ere
dm
ény
hir
tele
n le
rom
lása
,�
csal
ádi k
apcs
olat
ok r
omlá
sa,
�zá
rkóz
otts
ág,e
lmag
ányo
sod
ás,
�cé
l nél
küli
sza
bad
ságr
a tö
rekv
és,
�el
han
yago
ltsá
g,�
élet
mód
hir
tele
n v
álto
zása
,�
illa
tsze
rek
túlz
ott
has
znál
ata,
�Is
kola
-, m
un
kah
elyk
erü
lés,
�be
ille
szke
dés
i zav
arok
,�
új b
arát
ok, t
ársa
ság
titk
olás
a.
Káb
ító
szer
fo
gyas
ztás
ra u
taló
gyan
út
kel
tőh
aszn
álat
i tá
rgya
k
�A
lufó
lia
dar
abká
k,�
inje
kció
s fe
lsze
relé
s bé
lyeg
ek, p
orok
,�
ism
eret
len
tab
lett
ák,
�sz
okat
lan
tár
gyak
, (pl
. lev
élm
érle
g)�
meg
éget
ett
kan
ál,
�sz
okat
lan
sza
g a
laká
sban
,�
üre
s va
gy k
itöl
tött
orv
osi r
ecep
tek…
A k
ábít
ósze
rek
csop
orto
sítá
sa1.
Opi
átok
(óp
ium
, mor
fiu
m, h
eroi
n).
2. K
okai
n.
3. K
ann
abis
z sz
árm
azék
ok (
mar
ihu
ána,
has
is, T
HC
).4.
Psz
ich
omot
oros
sti
mu
lán
sok
(am
feta
min
szár
maz
ékok
–sp
eed
, ecs
tasy
).5.
Hal
luci
nog
ének
(ps
zich
edel
iku
s sz
erek
–LS
D,
psz
ich
edel
iku
s go
mbá
k).
6. D
izáj
ner
v. d
esig
ner
dro
gok
(des
ign
–te
rvez
ni)
.7.
Szer
ves
old
ósze
rek.
Op
iáto
k I
.A
mák
ban
tal
álh
ató
alka
loid
ok:
mor
fin
, nos
zkap
in, p
apav
erin
, kod
ein
, th
ebai
n é
s n
arce
in.
A d
rogo
zás
teki
nte
tébe
n a
mo
rfin
és a
ko
dei
na
szám
otte
vő.
Her
oin
:
Az
agyi
ideg
sejt
ek u
gyan
azon
re
cep
torá
hoz
kép
es k
apcs
olód
ni,
min
t az
en
dm
orfi
n.
Afg
anis
ztán
ad
ja a
vil
ágóp
ium
term
elés
ének
87
%-á
t.
Erı
s te
sti-
és l
elk
i fü
ggı
sége
t o
ko
znak
.
Tú
lad
ago
lás:
keri
ngé
si é
s lé
gzés
i zav
arok
(lé
gzés
dep
ress
zió!
)
Hat
ás:
eufó
ria
(tő
heg
ypu
pill
a), m
ajd
álta
lán
os le
rom
lott
tes
ti á
llap
ot,
vita
min
-és
kal
ciu
mh
ián
y, g
yom
or-
és b
élm
űkö
dés
i zav
arok
,
máj
fun
kció
k cs
ökke
nés
e,ál
talá
nos
érd
ekte
len
ség
Intr
avén
ás h
aszn
álat
so
rán
:( V
eszé
ly: h
epat
itis
B, C
, D, H
IV +
)
vén
agyu
llad
ás, s
zep
tiku
s em
bóli
a, f
ekél
y, t
ályo
g,
Op
iáto
k I
I.
Ko
kai
n
Cra
ck:
szab
ad b
ázis
úko
kain
spec
iáli
s pi
páb
an e
lszí
vás
Felf
okoz
ott
érze
lmi á
llap
ot, a
z en
ergi
afor
ráso
kat
akti
vizá
lja, k
erin
gést
és
légz
ést
felg
yors
ítja
, az
étvá
gyat
csö
kken
tiH
oss
ztáv
úm
entá
lis
hat
ásai
:irr
itál
tság
, id
eges
ség,
fár
adék
onys
ág, f
árad
tság
, pa
ran
oia,
hal
luci
nác
iók,
„kok
ain
boga
rak”
, erő
s le
lki f
ügg
és (
her
oin
éval
ve
teks
zik)
A k
oka
cser
je ö
ssze
tört
leve
leib
ől k
észí
tett
feh
ér, k
rist
ályo
s al
kalo
id.
Ko
kai
n-h
idro
klo
rid
:orr
ba s
zip
pan
tás,
víz
ben
old
va in
jekc
ióba
n
Kok
ain
cse
rjék
, Kol
um
bia
Can
nab
is s
zárm
azék
ok
I.
(Can
nab
is s
ativ
a)
Mar
ihu
ana:
növ
ény
szár
ítot
t le
vele
, vir
ága
Has
is:n
övén
y ko
ron
ájáb
ól, v
irág
ából
ké
szít
ett
kem
ényí
tett
gya
nta
A r
ecep
toro
kkal
fog
lalk
ozó
legú
jab
b ku
tatá
sok
szer
int
–a
kap
u-d
rogo
k (g
atew
ay d
rugs
) ér
zéke
nn
yéte
szik
, ráh
ango
lják
a re
cep
toro
kat
a kü
lön
böző
psz
ich
oakt
ív d
rogo
k „f
ogad
ásár
a”.
TH
C (
tetr
ahyd
ro-c
ann
abin
ol)
:
eufó
ria,
fel
dob
otts
ág, t
érér
zéke
lés
és id
őérz
ék t
orzu
l,to
rzu
lt t
estf
elfo
gás,
en
yhe
hal
luci
nác
iók
Can
nab
is s
zárm
azék
ok
II.
Mar
ihu
ana
term
eszt
ésM
exik
óa
legt
öbb
ille
gáli
s m
arih
uan
a te
rmes
ztés
kö
zter
üle
teke
n t
örté
nik
és
nem
rit
ka a
ter
mes
ztők
fe
gyve
res
elle
nál
lása
a k
aton
aság
gal
szem
ben
, mer
t n
agyo
n
jöve
del
mez
őü
zlet
.
Kal
ifo
rnia
(U
SA)
felh
ívjá
k a
lako
sság
figy
elm
ét a
rra,
hog
y ti
tkos
m
arih
uán
a ü
ltet
vén
y és
zlel
ések
or je
len
tsék
a
hat
óság
nak
, de
ne
fed
jék
fel k
ilét
üke
t a
gyan
úsí
tott
ak e
lőtt
.A
kö
zelm
úlb
an m
ár h
azán
kb
an i
s.
Psz
ich
om
oto
ros
stim
ulá
nso
k
Am
feta
min
és
szár
maz
ékai
:
�„S
pee
d”
–m
etam
feta
min
�„E
csta
sy”
–M
DM
A (
met
ilén
dio
xi -
met
amfe
tam
in)
Em
elke
det
t h
angu
lat,
fára
dsá
gérz
és m
egsz
űn
ése,
tűrő
kép
essé
g n
övek
edés
e, é
tvág
ycsö
kken
és, e
llaz
ulá
s……
maj
d: p
rofú
z ve
rejt
ékez
és,
kisz
árad
ás, e
rıs
szom
júsá
gérz
et,
tach
yarr
hyt
mia
, tág
pu
pil
la,
hyp
erp
irex
ia, g
örcs
ös,
mer
ev iz
omza
t,
ideg
ren
dsz
er k
áros
odás
a
Forr
ás: A
lex
Hof
ford
Hal
uci
no
gén
ekI.
LSD
(lizergsa
v-dietilamid)
vízi
ók (
pl.
szín
ek h
allá
sa,
han
gok
látá
sa)
szok
atla
n é
rdek
lőd
és k
özön
sége
s tá
rgya
k ir
ánt
flas
hba
ck
PC
P: a
ngy
alp
or
(fen
cik
lid
in)
„kil
épek
a t
este
mbő
l”, ö
nká
rosí
tóba
lese
tek
Hal
luci
nác
iók
(öss
zes
érzé
stíp
usr
a), t
érér
zés
zava
rai,
féle
lem
érzé
s h
ián
ya, v
eszé
lyér
zet
meg
szű
nés
e, v
agy
súly
os s
zoro
ngá
s, p
szic
hot
iku
s ál
lapo
t ki
alak
ulá
sa
Pey
otk
aktu
sz(m
eszk
alin
)P
silo
cyb
ego
mb
ák(p
szil
ocib
in)
Hal
luci
no
gén
ekII
.K
etam
in: P
CP
szá
rmaz
ék
álla
tgyó
gyás
zatb
an h
aszn
álat
os a
nae
sth
etic
um
.
Ma:
ecs
tasy
hel
yett
a k
özé
po
sztá
lyb
eli
fiat
alo
k: d
iák
szál
ló, b
áro
k
�M
exik
ób
ól
USA
-ba:
Mar
ylan
d, V
isco
nsi
n.
inte
rnet
en r
end
elik
és
fize
tik
(2 h
ét a
latt
inté
ződ
ik a
nag
yker
eske
del
embe
n)
�In
diá
bó
l:gy
ártá
s M
um
bai,
Ch
enn
ai k
iköt
ővá
roso
n á
t ju
t to
vább
.
Kín
ábó
l:gy
ógys
zerg
yára
k éj
szak
a ál
lítj
ák e
lőil
legá
lisan
.
Legn
agyo
bb p
robl
émát
Kan
adáb
an o
kozz
a, T
oron
tóba
n „
Sup
er K
”n
éven
,
(1 é
v al
att
3.50
0 sz
oros
ára
nőt
t a
fogy
aszt
ás (
örd
ögi k
ör: b
etilt
ják,
nő
az á
r, n
őa
kín
álat
, mel
y n
övel
i a k
eres
lete
t)
Lon
don
ban
200
6-ót
a be
tilt
va.
2008
-ban
dia
gnos
ztiz
áltá
k el
őszö
r, h
ogy
közv
etle
n k
áros
ítja
a h
úgy
hól
yag
és
hu
gyu
tak
nyá
lkah
árty
áját
(5
gr/n
ap h
aszn
álat
ánál
már
biz
tosa
n).
Óri
ási
has
zon
: egy
nag
yker
esk
edő
nek
20
.00
0 U
SD/h
ét.
Kh
at:
a C
ath
a ed
uli
s cs
erje
leve
lébe
n le
vőca
thin
alk
aloi
da,
a
leve
leke
t rá
gják
, eu
fóri
a u
tán
gya
kran
dep
ress
zió
Jem
en m
ezőg
azd
aság
i ter
üle
tén
ek 8
0%-a
En
yhe
psz
ihos
tim
ulá
nso
k
GH
B(g
amm
ahid
roxi
buti
rat)
mú
ljaR
and
i-d
rog,
em
léke
zetk
iesé
s, b
űn
csel
ekm
énye
k 20
03-t
ól N
agy-
Bri
tan
niá
ban
már
bir
tokl
ásáé
rtis
2 év
bör
tön
jár.
An
dre
w L
UST
ER
, a h
íres
Max
Fac
tor
kozm
etik
ai c
ég ö
rökö
se, a
kit
az
USA
-ban
(K
alif
orn
iába
n)
124
év b
örtö
nbü
nte
tésr
e ít
élte
k, m
iutá
n a
„r
and
i-d
rog”
(GH
B)
felh
aszn
álás
át h
árom
höl
gyn
él s
iker
ült
ráb
izon
yíta
ni.
GH
B (
„Gzs
ina”
, „G
ina”
…)
�H
atás
ai h
ason
líta
nak
az
alko
hol
és
az e
csta
syh
atás
aih
oz: e
ufó
ria,
gá
tlás
tala
n, f
okoz
ott
érzé
kisé
g
�N
agy
dóz
isba
n:
hán
yin
gert
, szé
dü
lést
, álm
ossá
got,
nyu
gtal
ansá
got,
látá
szav
art,
dep
ress
ziós
lé
gzés
t, e
mlé
keze
tkie
sést
, esz
mél
etve
szté
st o
koz.
�H
atás
a n
éhán
y ór
áig
tart
, a g
yors
esz
mél
etve
szté
st g
yors
ébr
edés
köv
eti,
has
znál
atot
köv
etőe
n p
ár ó
ra m
úlv
a ki
mu
tath
atat
lan
a s
zerv
ezet
ből.
�„F
elh
aszn
álás
i leh
etős
égek
”: iz
omtö
meg
növ
elés
an
abol
iku
s sz
tero
idd
al é
s n
övek
edés
i hor
mon
nak
kom
bin
álva
, al
koh
ol e
lvon
ás k
ezel
és, p
rolo
ngá
lt
mél
y al
vás,
rek
reác
iós
has
znál
at
�É
ven
te k
b. 2
00-a
n k
erü
lnek
a P
éter
fy S
ánd
or u
tcai
kórh
áz t
oxik
ológ
iai o
sztá
lyár
a(F
orrá
s: B
RFK
kon
f. 2
012)
�T
eráp
ia: n
éhán
y ór
ás lé
lege
ztet
és, t
ün
eti,
krim
inál
is e
setb
en v
ér é
s vi
zele
t m
inta
, nőg
yógy
ásza
ti v
izsg
álat
Mef
edro
n: „
KA
TI”
�H
atás
aaz
am
feta
min
éhoz
has
onló
. Kis
ad
agba
n
kezd
etbe
n k
elle
mes
köz
érze
tet
okoz
, am
it fo
koza
tosa
n
eufó
ria,
izga
lmi á
llap
ot, i
nge
rlék
enys
ég é
s n
yugt
alan
ság
köve
thet
. M
efed
ron
t h
aszn
ált
egyé
nre
jell
emző
a tú
lzot
t n
yito
ttsá
g,
besz
édké
nys
zer,
de
szél
sősé
ges
eset
ben
agr
essz
ióés
ön
cson
kítá
s is
.
�M
ellé
kh
atás
ai:
Orr
vérz
és, h
allu
cin
áció
, par
anoi
a, in
gerl
éken
ység
, ke
rin
gési
zav
ar, k
once
ntr
áció
s ké
szsé
g gy
engü
lése
,rö
vid
táv
úm
emór
ia s
érü
lés,
sza
por
a sz
ívve
rés
dep
ress
zió,
izza
dás
, fog
csik
orga
tás,
erő
s sz
ékel
ési i
nge
r.E
sete
nk
ént
hir
tele
n s
zívh
alál
.�
Ter
ápia
: ben
zod
iaze
pin
, bet
aloc
iv.
MD
PV
(Met
hyl
end
ioxy
pyro
vale
ron
e)
Az
egyi
k le
gves
zély
eseb
b ú
j sze
r. H
eroi
n h
elye
tt h
aszn
ált
dro
g.
Nag
yon
ad
dik
tív
és g
yors
leép
ülé
st o
koz.
„Csú
csra
gad
ozó
”�
2002
-ben
jele
nt
meg
elő
ször
Izr
aelb
en (
oros
z d
íler
ek)
�M
TV
, Mag
ic, M
add
ie,B
lack
Rob
, Su
per
Cok
e n
éven
.
�20
10 ó
ta le
gáli
s d
rogk
ént
áru
lják
„fü
rdős
ó”fo
rmáb
an,
�N
evei
:Blu
e Si
lk, H
urr
ican
e, R
ed D
ove,
Van
illa
Sky
,
Wh
ite
Dov
e…
�N
orep
inep
hri
n é
s a
dop
amin
reu
ptak
ein
hib
itor
.
�St
imu
lán
s, a
gres
sziv
itás
kís
éri,
real
itás
érzé
k m
egsz
űn
ik,
hal
luci
nác
ió, h
iper
tón
ia, t
ach
ycar
dia
, par
anoi
a, r
ette
gés.
�Sz
övőd
mén
y: e
xtra
pira
mid
ális
tü
net
ek, p
szic
hóz
is, i
v. h
aszn
álat
eset
én jo
bb
szí
v fé
l en
doc
ard
itis
.
Trip
tam
ino
kH
allu
cin
ogén
sze
rek,
elh
úzó
dó
hat
ás (
akár
12
óra)
, h
ányi
nge
r, h
ányá
s…
�D
MT
(d
imet
iltri
ptam
in)
„bu
sin
essm
an’s
LSD
”
LSD
-hez
has
onló
hat
ás, s
zájo
n á
t n
em h
at, c
sak
iv.
azon
nal
i hat
ás, m
axim
um
30-
60 p
erci
g, m
ert
gyor
san
le
bom
lik.
Ter
ápia
: min
t az
LSD
-nél
Szin
teti
kus
kan
nab
ion
idok
�H
ason
lótü
net
ek, m
int
a T
HC
-nél
: za
vart
ság,
jóke
dv,
psz
ich
ózis
, pán
ikro
ham
, sza
por
a sz
ívve
rés,
hip
ertó
nia
, hán
yin
ger,
hán
yás.
�N
evei
: Jh
on W
. Hu
ffm
ann
(JW
H),
Ale
xan
dro
s M
akry
ann
is (
AM
)R
affa
el M
ech
oula
m (
HU
) …
�T
eráp
ia: t
ün
eti
Szin
teti
kus
koka
in�
Stim
ulá
ns
hat
ás, a
kok
ain
hoz
has
onló
an e
ufó
ria,
p
szic
hóz
is, f
okoz
ott
görc
skés
zség
, mio
card
iáli
s h
atás
ok,
hat
ása
kb. f
ele,
har
mad
a a
koka
inén
ak.
�T
eráp
ia: m
int
a ko
kain
nál
Kro
kod
il
(Des
omor
ph
ine)
�O
piát
an
alóg
�19
32-b
en s
zin
teti
zált
ák P
erm
oid
név
en S
vájc
ban
,gy
ógys
zerk
ént
forg
alm
aztá
k,�
2002
-ben
jele
nt
meg
az
otth
oni k
észí
tésű
form
ája
krok
odil
név
en S
zibé
riáb
an,
�al
apja
: só
sav,
gáz
olaj
, híg
ító,
jód
és
vörö
sfos
zfor
,�
asó
sav
és a
fosz
for
fele
lős
a d
rasz
tiku
s sz
övet
elh
alás
ért.
�T
eráp
ia: m
int
az ó
piát
nál
+ t
ün
eti
Szer
ves
old
ósz
erek
�A
sze
gén
yek
dro
gja,
legá
lisa
n h
ozzá
férh
ető.
�T
öbbf
éle
szer
ves
old
ósze
r: t
olu
ol, a
ceto
n, b
enzi
n,
trik
lóre
tilé
n.
�O
rron
át
belé
lege
zve
„szi
puzá
s”: a
hat
óan
yago
k gy
orsa
n
elér
ik a
köz
pon
ti id
egre
nd
szer
t.
�H
atás
ok: S
zéd
ülé
s, lá
tás-
és e
gyen
súly
zav
arok
, mot
oros
ko
ord
inác
ióza
vara
i, sú
lyos
sze
rvká
roso
dás
ok.
Káb
ító
szer
ek á
ra 2
00
9-b
en
Ált
aláb
an e
lmon
dh
ató,
hog
y n
agyo
bb a
z ár
rés
és, h
ogy
aC
rack
(gr)
kiv
étel
ével
olc
sóbb
an le
het
bes
zere
zni v
alam
enn
yit.
A d
rogf
ogya
sztá
s ál
talá
nos
ep
idem
ioló
giáj
a
�C
sak
bec
slés
ek l
étez
nek
.
�A
z ep
idem
ioló
giai
viz
sgál
atok
nem
meg
bízh
atók
:
tabu
, bet
egsé
g be
látá
s h
ián
ya, f
élel
em a
sti
gmat
izác
iótó
l, bü
nte
tést
ől,
inte
rjú
felv
étel
nag
yon
drá
ga.
�P
reci
zebb
a p
reva
len
cia
alap
úte
rmin
ológ
ia:
-él
etta
rtam
(„k
ipró
bálá
si”)
pre
vale
nci
a,
-„u
tób
bi
6 h
ón
apb
an d
rogo
t h
aszn
ált”
-ak
pre
vale
nci
ája,
-„p
rob
lém
ás d
rogh
aszn
álat
”va
gyis
a k
ezel
ésbe
n r
egis
ztrá
ltak
pre
vale
nci
ája.
�In
cid
enci
át jó
l köv
ető
mér
ésre
szi
nte
nin
cs m
ód.
Szer
enké
nti
éle
tpre
vale
nci
a ér
téke
k a
16 é
ves
diá
kok
köré
ben
201
1-be
n (
%)
Fo
rrá
s: E
lek
es Z
s. 2
012
Til
tott
és
legá
lis
szer
ek é
letp
reva
len
cia
érté
ke
a 16
éve
s d
iák
ok
kö
réb
en 1
995
és 2
011
kö
zött
(%
)
Fo
rrá
s: E
lek
es Z
s. 2
012
Az
ille
gáli
s k
ábít
ósz
er-f
ogy
aszt
ás m
iatt
k
ezel
t b
eteg
ek s
zám
a 20
10�
A k
ábít
ósze
r-fo
gyas
ztás
mia
tt k
ezel
ésbe
n lé
vők
szám
a 20
10-b
an 1
6 92
3 fő
volt
, köz
ülü
k 53
37 f
őaz
év
foly
amán
el
sőal
kalo
mm
al m
egje
len
t ú
j bet
eg
�M
egos
zlás
uk
a fő
bb k
ábít
ósze
rfaj
ták
szer
int:
-n
yugt
ató
45,6
%(2
000-
ben
: 15
%)
-ka
nn
abis
z 23
,1 %
(200
0-be
n: 1
4,4
%)
-op
iát
11,7
%(2
000-
ben
: 38,
5 %
)
-am
feta
min
9,4
%(2
000-
ben
: 7,5
%)
-p
olit
oxic
oman
ia 6
,3 %
(200
0-be
n: 1
5,6
%)
-sz
erve
s ol
dós
zer
1,6
%
-ko
kain
1,3
%
-eg
yéb
1%Forrás
: Magya
r Statisztikai É
vkönyv 2011
Pro
blé
más
káb
ító
szer
-fo
gyas
ztás
�m
ódsz
erta
ni k
ateg
ória
, elm
élet
i def
iníc
ió–
gyak
orla
ti
adat
gyű
jtés
�sz
akte
rüle
t fe
lad
ata
felt
árn
i az
egés
zség
ügy
i és
szoc
iáli
s p
robl
émák
kal l
egin
kább
kü
zdő,
kez
elt
vagy
kez
elés
be n
em
kerü
lőká
bító
szer
-fog
yasz
tók
szoc
io-d
emog
ráfi
ai
jell
emző
it (
szer
típu
s, n
em, k
or, e
lső
fogy
aszt
ás, i
skol
ai
végz
etts
ég, m
un
kavi
szon
y, e
tnik
ai h
ovat
arto
zás)
és
fogy
aszt
ási m
intá
it (
fogy
aszt
ás g
yako
risá
ga, m
ódja
, id
őtar
tam
a, k
ocká
zati
mag
atar
tás…
).
�A
sza
kter
üle
t to
vább
ábe
cslé
seke
t ké
szít
a k
ezel
ésbe
nem
ke
rülő
, ezé
rt e
gész
ségü
gyi n
yilv
ánta
rtás
ban
nem
sze
rep
lőp
robl
émás
káb
ítós
zer-
fogy
aszt
ók s
zám
ára,
a p
robl
éma
elte
rjed
tség
ére,
pre
ven
ciós
str
atég
ia k
idol
gozá
sára
vo
nat
kozó
an.
ww
w.d
rogs
trat
egia
.hu
�az
Ors
zágg
yűlé
s 20
09. d
ecem
ber
14-é
n e
lfog
adta
a k
orm
ány
álta
l be
terj
eszt
ett
"Nem
zeti
str
atég
ia a
káb
ítós
zer-
prob
lém
a ke
zelé
se é
rdek
ében
" (1
06/2
009
(XII
.21.
) O
GY
hat
ároz
at).
�A
z ú
j dro
gstr
atég
ia 2
010-
2018
. éve
kre
von
atko
zóan
ren
dez
i öss
ze a
zoka
t a
reál
is s
zakm
ai c
élki
tűzé
seke
t, a
mel
yek
ked
vező
ered
mén
nye
l jár
óbe
avat
kozá
soka
t je
len
thet
nek
a h
azai
káb
ítós
zer-
prob
lém
a sz
empo
ntj
ából
.h
ttp
://w
ww
.szm
m.g
ov.h
u/m
ain
.ph
p?f
old
erID
=900
�A
dro
gpol
itik
ai k
oord
inác
ióel
látá
sáér
t fe
lelő
s N
emze
ti E
rőfo
rrás
ok
Min
iszt
ériu
ma
2012
. máj
us
14-t
ől E
mbe
ri E
rőfo
rrás
ok M
inis
ztér
ium
a (E
MM
I) n
év a
latt
látj
a el
fel
adat
ait.
�A
kor
mán
y sz
ámár
a vá
llal
hat
atla
n a
hat
ályb
a lé
pett
nem
zeti
dro
gstr
atég
ia,
ezér
t 20
11.o
któb
eréb
en ú
jat
alko
ttak
: „N
emze
ti D
rogs
trat
égia
20
11-2
020
”A
z al
ább
i lin
k al
att
olva
shat
ópd
f d
oku
men
tum
ban
csa
tolv
a az
56
old
alas
sz
akér
tői t
erve
zet,
am
ely
a m
inis
ztér
ium
hon
lap
ján
még
nem
ism
erh
ető
meg
.
htt
p:/
/ww
w.d
rogs
trat
egia
.hu
/foo
ldal
/nem
zeti
-d
rogs
trat
egia
?utm
_sou
rce=
man
din
er&
utm
_med
ium
=lin
k&u
tm_c
amp
aign
=man
din
er_
2012
02
Els
őd
lege
s m
egel
őzé
s�
Kie
gyen
súly
ozot
t sz
ociá
lis
hát
tér
bizt
osít
ása
�Fe
lvil
ágos
ítás
, egé
szsé
gnev
elés
�D
rogh
oz v
aló
hoz
záju
tás
meg
akad
ályo
zása
Ter
üle
tei:
�cs
alád
, isk
ola,
mik
ro-,
és
mak
ro k
özös
sége
k�
meg
előz
őp
rogr
amok
, kor
társ
okt
atás
,�
isko
lai t
anan
yag,
�
ped
agóg
usk
épzé
s, e
gész
ségü
gybe
n d
olgo
zók
tová
bbké
pzé
se�
törv
ényi
sza
bály
ozás
,�
ren
dőr
ségi
, hat
árre
nd
észe
ti m
un
ka
Más
od
lago
s m
egel
őzé
sC
él a
min
él k
orá
bb
i fe
lism
erés
és
kez
elés
�P
robl
émás
káb
ítós
zer-
fogy
aszt
ás a
dat
ain
ak fe
lhas
znál
ása
�M
egfe
lelő
egés
zség
ügy
i in
tézm
ényh
álóz
at é
s
szak
embe
rek
bizt
osít
ása
�D
roga
mbu
lan
ciák
: dro
gbet
egek
ell
átás
ára
spec
iali
záló
dta
k
�P
szic
hiá
tria
i gon
doz
ók: p
szic
hiá
tria
i bet
egek
mel
lett
sz
enve
dél
ybet
egek
et is
ell
átn
ak, k
ezel
nek
�G
yerm
ek-
és if
júsá
gi g
ond
ozók
�N
evel
ési t
anác
sad
ók
�E
gyéb
civ
il s
zerv
ezet
ek
Nyí
rőG
yula
Kó
rház
ban
ala
kít
ják
ki
az ú
j Ors
zágo
s
Psz
ich
iátr
iai
és A
dd
ikto
lógi
ai I
nté
zete
t
�A
kór
ház
ban
ki l
ehet
ala
kíta
ni a
z eg
észs
égü
gyi k
orm
ányz
at á
ltal
a
Sem
mel
wei
s T
ervb
en je
lzet
t ú
j ors
zágo
s p
szic
hiá
tria
i in
téze
tet.
�A
z O
rszá
gos
Psz
ich
iátr
iai é
s N
euro
lógi
ai I
nté
zet
(OP
NI)
, am
elye
t 20
07-b
en z
árta
k be
, min
tegy
840
ágg
yal m
űkö
döt
t. A
Nyí
rőG
yula
kó
rház
ban
jele
nle
g a
psz
ich
iátr
iai e
llát
ásra
350
, ad
dik
toló
giai
ra
ped
ig m
inte
gy 9
0 á
gy á
ll r
end
elk
ezés
re.
�Le
het
őség
van
: a s
zen
ved
élyb
eteg
eket
, a s
zexu
ális
, val
amin
t az
ét
kezé
si z
avar
okka
l kü
zdők
et k
ezel
ősp
ecia
lizá
lt o
sztá
lyok
,
psz
ich
oszo
mat
iku
s os
ztál
y, s
ürg
őssé
gi p
szic
hiá
rtri
ai
bete
gbef
ogad
óré
szle
g lé
treh
ozás
ára,
az
ambu
lan
cia
fejle
szté
sére
.
htt
p://
mpt
pszi
chia
tria
.hu
/hir
ek.a
spx?
nid
=263
92
htt
p://
ww
w.p
har
min
dex
-on
lin
e.h
u/h
irek
/a-n
yiro
-gyu
la-k
orh
az-p
szic
hia
tria
i-ko
zpon
t-le
sz-d
e-m
egm
arad
-a-t
obbi
-ella
tas-
is-3
280.
htm
l
Har
mad
lago
s m
egel
őzés
(re
hab
ilit
áció
)C
él a
dro
gos
karr
ier
befe
jezé
se é
s a
társ
adal
omba
való
viss
zaté
rés
segí
tése
�Je
len
leg
14 t
eráp
iás
közö
sség
mő
köd
ik M
agya
rors
zágo
n,
az u
tols
óh
ozzá
férh
etı
adat
ok a
lapj
án ö
ssze
sen
353
ág
gyal
.�
Bu
dap
est
23 k
erü
leté
bı
l 18-
ban
ala
kult
meg
KE
F (K
ábít
ósze
rügy
i E
gyez
tetı
Fóru
m),
mel
yek
elsı
sorb
an a
ker
üle
ti h
atár
ok
figy
elem
bevé
telé
vel f
ejti
k ki
tev
éken
ység
üke
t, m
ind
a
hel
yzet
felm
érés
, min
d p
edig
az
ellá
táss
zerv
ezés
érd
ekéb
en.
Forr
ás: 2
012-
es é
ves
jele
nté
s az
EM
CD
DA
szá
már
a. K
észí
tett
e a
Nem
zeti
Dro
g Fó
kusz
pon
t.
Reh
abil
itác
iós
inté
zmén
yek
jell
emző
i
�C
ivil
sze
rvez
etek
mű
köd
teti
k, e
gyh
ázi,
ala
pít
ván
yi,
ön
ko
rmán
yzat
iés
egy
ébtá
mog
atás
okbó
l tör
tén
ik a
fe
nn
tart
ásu
k�
A k
om
ple
x re
hab
ilit
áció
leh
ető
ségé
t k
ínál
ják
�T
eráp
iás
kö
zöss
égi
form
ában
mű
köd
nek
�B
euta
lás
ambu
lán
s, v
agy
kórh
ázi o
sztá
lyon
tör
tén
t rö
vid
d
eto
xik
álás
t k
öve
tően
leh
etsé
ges.
A k
ezel
és id
őtar
tam
a 6
hón
ap é
s ké
t év
köz
ött
vált
ozik
. �
Ált
aláb
an m
ind
két
terü
let,
az
egés
zség
ügy
i és
a sz
ociá
lis
reh
abil
itác
ióis
, kép
vise
lve
van
�A
szo
ciál
is je
lleg
űse
gíts
égn
yújt
ás d
omin
ál
(mu
nk
ater
ápia
, szo
ciál
is r
ein
tegr
áció
)�
Az
inté
zmén
yek
mu
nká
jába
n e
gyre
nag
yobb
rés
zt
váll
aln
ak s
zoci
ális
mu
nk
áso
k, i
llet
ve g
yógy
ult
sz
enve
dél
ybet
egek
is.
Árt
alo
mcs
ökk
enté
s�
Met
adon
és m
ás g
yógy
szer
es k
ezel
éske
zelé
s
�A
lacs
onyk
üsz
öbű
psz
ich
o-sz
ociá
lis
ellá
tás
�R
ekre
áció
s sz
ínté
ren
árt
alom
csök
ken
tőte
véke
nys
éget
nyú
jtó
pro
gram
ok
�T
űcs
ere-
pro
gram
A N
emze
ti D
rog
Fóku
szp
ont
2010
-es
jele
nté
se s
zeri
nt
a vi
zsgá
lt
676
kábí
tó-s
zeré
lvez
őkö
zül,
163
volt
Hep
atit
is C
fer
tőzö
tt,
nég
yen
vol
tak
Hep
atit
is B
fer
tőzö
ttek
, míg
egy
sem
vol
t H
IV
poz
itív
.
2009
-ben
392
336
tű
t os
ztot
tak
ki, a
hoz
ott+
gyű
jtöt
t fe
cske
nd
ők s
zám
a el
érte
a 2
48 8
81 é
rték
et, e
z az
elő
zőév
hez
ké
pes
t 32
%-o
s, il
letv
e 41
%-o
s em
elke
dés
t je
len
t.
65
Fecs
ken
dő
és e
szkö
zmeg
osz
tás
Káb
ítós
zer
fogy
aszt
ássa
l öss
zefü
ggő
fert
őző
bete
gség
ek m
egel
őzés
e (t
űcs
ere
pro
gram
)
Árt
alom
csök
ken
tés
Elv
égze
tt f
elad
atok
I.
�A
szó
rako
zók
haz
aju
tásá
t m
egkö
nn
yítő
szak
mai
ajá
nlá
s ki
dol
gozá
sa�
Káb
ítós
zerü
gyi E
gyez
tető
Fóru
mok
mű
köd
ési f
elté
tele
inek
bi
ztos
ítás
a�
Az
haz
ai k
ábít
ósze
rhel
yzet
fel
tárá
sa, k
uta
táso
k�
Pre
ven
ciós
szo
lgál
tatá
sok
fejle
szté
se, e
gysé
ges
szak
mai
kö
vete
lmén
yekk
el�
A k
özok
tatá
sban
tan
uló
k sz
éles
kör
ének
bev
onás
a a
meg
előz
őp
rogr
amok
ba
�A
káb
ítós
zer-
kín
álat
csö
kken
tése
cél
jábó
l a r
end
véd
elm
i sz
erve
k ké
pzé
si p
rogr
amja
inak
biz
tosí
tása
Elvé
gzet
t fe
lad
ato
k II
.�
Tov
ábbk
épzé
sek
szer
vezé
se o
rvos
ok, v
édőn
ők, t
anár
ok é
s m
ás é
rin
tett
sza
kem
bere
k ré
szér
e�
A b
ün
teté
s-vé
greh
ajtá
si in
téze
tekb
en t
arto
ttak
szű
rési
és
gon
doz
ási p
rogr
amja
�A
z el
tere
lés
végr
ehaj
tásá
ra r
end
elke
zésr
e ál
lóin
tézm
ényr
end
szer
fej
lesz
tése
�N
app
ali k
órh
ázak
léte
síté
se, a
mbu
lán
s el
látá
sok
mű
köd
teté
se�
A m
egle
vőka
pac
itás
dif
fere
nci
álta
bbá
téte
le�
A r
eszo
cial
izác
iót,
reh
abil
itác
iót
szol
gáló
inté
zmén
yren
dsz
er
El n
em v
égze
tt f
elad
ato
kÖ
ssze
sség
ében
az
egés
zség
ügy
i ell
átór
end
szer
ről
meg
álla
píth
ató,
hog
y a
keze
lési
lán
c te
ljes
spek
tru
ma
(jár
ó-és
fekv
őbet
eg e
llát
ás, s
zoci
ális
ell
átás)
egye
tlen
rég
ióba
n s
em é
pült
ki,
a sz
olgá
ltat
ások
ter
én
is a
két
sze
ktor
elk
ülö
nü
lése
jelle
mző
, és
az in
tegr
ált
ellá
táso
k sz
áma
tová
bbra
is a
lacs
ony.
Joga
lkal
maz
ásA
Leg
főbb
Ügy
észs
ég a
dat
ai a
lapj
án 2
011
-ben
247
3 sz
emél
y el
ítél
ésér
e k
erü
lt
sor
a kö
vetk
ező
elkö
vető
i mag
atar
táso
khoz
kap
csol
ódóa
n:
�a
Btk
.282
.§il
l. 28
2/B
.§-á
baü
tköz
őfo
gyas
ztói
jell
egű
tevé
ken
ység
ekm
iatt
211
4 fő
(85,
5%);
�a
Btk
. 282
.A.§
-ába
ütk
öző
kere
sked
ői t
ípu
súte
véke
nys
égek
mia
tt 6
27 f
ő(2
5,4%
);�
a B
tk. 2
82/C
. §-á
baü
tköz
őm
agat
artá
sok
(a k
ábít
ósze
rfü
ggő
szem
ély
álta
l el
köve
tett
fogy
aszt
ói, i
ll. k
eres
ked
ői t
ípu
súte
véke
nys
égek
) m
iatt
170
fő(6
,9%
);�
egyé
b m
agat
artá
sok
mia
tt (
elők
észü
let,
fin
ansz
íroz
ás s
tb.)
4 fő
(0,1
6%).
A k
övet
kező
bün
teté
sek,
ille
tve
inté
zked
ések
tör
tén
tek:
�
954
szab
adsá
gves
ztés
(eb
ből 3
92 v
égre
haj
tan
dó,
562
vég
reh
ajtá
sába
n
felf
ügg
eszt
ett)
�35
8 kö
zérd
ekű
mu
nka
bü
nte
tés
�66
1 pé
nzb
ün
teté
s�
42 m
egro
vás
�44
9 pr
óbár
a bo
csát
ás�
500
mel
lékb
ün
teté
s.
Forr
ás: A
Leg
főb
b Ü
gyés
zség
Vád
kép
vise
leti
In
form
atik
ai R
end
szer
(V
IR)
adat
ai a
lap
ján
.
�h
ttp
://www.drogfokuszpont.hu
�h
ttp
://w
ww
.ksh
.hu
/(K
özpo
nti
Sta
tisz
tika
i Hiv
atal
)
�http.//www.oefi.hu
�h
ttp
://w
ww
.em
cdd
a.eu
rop
a.eu
Eu
rop
ean
Mon
itor
ing
Cen
tre
for
Dru
gs a
nd
Dru
gs A
dd
icti
on, L
issz
abon
, Por
tugá
lia
�w
ww
.ec.
euro
pa.
eu/h
ealt
h-e
u/
�h
ttp
://d
ata.
euro
.wh
o.in
t/h
fad
b/
�E
SPA
D (
Eu
rope
an S
choo
l Su
rvey
Pro
ject
on
Alc
ohol
an
d O
ther
Dru
gs)
4év
ente
vég
ezn
ek o
rszá
gos
repr
ezan
tati
v ku
tatá
st k
özép
isko
láso
k kö
rébe
n
Ad
atb
ázis
ok