nacionalizmus és környezetvédelem
TRANSCRIPT
Nacionalizmus és környezetvédelem
ELTE ÁJKJubileumi Doktorandusz Konferencia
2014. június 13.
Antal Attila
Témakörök
I. KiindulópontokII. Barát vagy ellenség?III. Polgári és etnikai nacionalizmusIV. Hogyan tovább?
I. Kiindulópontok
• A klasszikus ideológiák viszonya az ökológiai politikához.
• Az ökológiai politika hatása az ideológiákra.• Egy globalizált és interdependens világban hogyan
tud együttműködni a nacionalizmus és a környezetvédelem?
II. Barát vagy ellenség?
1. Az együttműködés lehetséges alapjai• A nacionalizmus szolidaritás és felelősségvállalást
követel meg.• Mások jólléte az alapja saját jóllétünknek.• Mindezt nemzeti és globális szinten is a
környezetvédelem keretezi.• A masszív individualizmuson való túllépés és roppant
erős közösségközpontúság.• Enyhíti az instrumentális gondolkodást.
II. Barát vagy ellenség?
EGYÉN KÖZÖSSÉG KÖRNYEZET
II. Barát vagy ellenség?
1. Az együttműködés lehetséges alapjai• A társadalmi, kulturális, történelmi örökség fontossága.• Mindez a megőrzésre vonatkozó politikákat helyezi
előtérbe.• Nem a materiális környezet védelme, hanem a nemzeti
környezethez kötődő narratívák, mítoszok védelme (pl. Plaid Cymru).
• A nemzet koncepciója a jövő nemzedékek felé irányuló kötelezettségeket is magába foglalja.
II. Barát vagy ellenség?
2. Feszültségek• A helyi szempontok, a szubszidiaritás figyelmen kívül
hagyása.• A környezeti problémák, krízisek határokon átívelő
jellege.• A nemzetközi környezetvédelmi vállalkozások
(egyezmények) nacionalista alapon való opponálása.• A nacionalizmus misztikusan fogja fel a környezeti
valóságot.
II. Barát vagy ellenség?
2. Feszültségek• A nacionalizmus szükségképpen ellenségképekben
gondolkodik. De mi van az „ellenség” környezetével? Az nem szorul védelemre?
• Az ökológia a szuverenitás (részbeni) lebontásában, a nacionalizmus pedig annak konzerválásában érdekelt.
• A környezetkárosítás és -védelem szükségképpen „határsértő” cselekvés.
• Dilemma: nemzetközi ökológiai intervenció.• Erős antropocentrikusság.
II. Barát vagy ellenség? Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái)
Nemzeti légtér Felségvizek feletti légtér
Folyamatos zóna feletti
légtérNemzetközi légtér
Földterület felszíne
Belföldi vizek
felszíneFelségvizek
felszíneFolyamatos
zóna felszíne
Zártkörű gazdasági
zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne
Belföldi vizek Felségvizek Zártkörű gazdasági zóna Nemzetközi vizek
Földterület föld alatti része
Kontinentális talapzat felszíneMeghosszabbított
kontinentális talapzat felszíne
Nemzetközi tengerfenék
felszíne
Kontinentális talapzat alatti részMeghosszabbított
kontinentális talapzat felszíne
alatti része
Nemzetközi tengerfenék
felszín alatti része
Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás
Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás
Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)
II. Barát vagy ellenség?
Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás
Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás
Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)
Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái)
Földterület felszíne
Belföldi vizek
felszíneFelségvizek
felszíneFolyamatos
zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne
Belföldi vizek Felségvizek Nemzetközi vizek
Földterület föld alatti része
Kontinentális talapzat felszíneMeghosszabbított
kontinentális talapzat felszíne
Nemzetközi tengerfenék
felszíne
II. Barát vagy ellenség?
III. Polgári és etnikai nacionalizmus
Polgári nacionalizmus
• A szabadságért küzd.• A társadalomhoz (gesellschaft)
kötődik.• Nem ír elő egyetlen követendő
kultúrát sem.• Legális-racionális formája a
társadalmi uniónak.• Megengedi a ki- és belépést.• Nyitott mindenki számára.• Alkotmányos patriotizmus. • Nemzeti büszkeséget lát bele a
természeti környezetbe.
Etnikai nacionalizmus
• Nincs tetszőleges ki- és belépés.• Biológiai-genetikai kötőerők. • Determinista.• Mások felé kirekesztő.• A nemzet különféle jellemző
jegyeinek fontossága.• Egyfajta legyőzendő és
meghódítandó tényezőként tekint a természetre.
IV. Hogyan tovább?
• Jelenleg túlságosan terhelt és feszült a viszony.• Zéró összegű játszma.• A nacionalista mozgalmak ökológiai politikát
alakítanak ki? Vagy csak apropó lesz a környezetvédelem?
• Ökológiai polgári nacionalizmus?• Perspektíva: a helyi közösségek megerősödése, a
szuverenitás és nacionalizmus alapvető átértékelése.
IV. Hogyan tovább?
Globális környezetvédelem
Ökológiai (polgári) nacionalizmus (patriotizmus)
Fenntartható helyi közösségek
Felhasznált irodalom
Antal Attila (2014): A környezetvédelem hatása az állami szuverenitásra. Előadás az MTA TK Jogtudományi Intézete és a K108790 számú OTKA-projekt Államtudományi Kutatócsoportja által rendezett, Az állam szuverenitása: eszmény és/vagy valóság című konferencián 2014. március 21-én.
de-Shalit, Avner (2006): Nationalism. In: Dobson-Eckersley (szerk.) (2006): Political Theory and the Ecological Challenge. 78-90. pp
Dawson, Jane I. (2000): The two faces of environmental justice: Lessons from the eco nationalist phenomenon‐ . In: Environmental Politics, 9:2, 22-60. pp
Dobson, Andrew – Eckersley, Robyn (szerk.) (2006): Political Theory and the Ecological Challenge. Cambridge University Press
Fowler, Carwyn – Jones, Rhys (2006) Can environmentalism and nationalism be reconciled? The Plaid Cymru/Green Party alliance, 1991–95. In: Regional&Federal Studies, 16:3, 315-331. pp
Hamilton, Paul (2002): The Greening of Nationalism: Nationalising Nature in Europe. In: Environmental Politics, 11:2, 27-48 pp
Köszönöm a [email protected]