mÚsica terapia y comunicaciÓnmusicoterapiabilbao.org/wp-content/uploads/2018/07/mtc-no-38... ·...
TRANSCRIPT
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 88
MÚSICA TERAPIA Y COMUNICACIÓN
AÑO 2018
CENTRO DE INVESTIGACIÓN MUSICOTERAPÉUTICA
ASOCIACIÓN INSCRITA EN EL REGISTRO DEL G. V. Nº B/75/86
MUSIKOTERAPIA IKERKETA-ZENTROA
BILBAO
MIEMBRO DE THE WORLD FEDERATION OF MUSIC THERAPY Y
DEL PROYECTO P.I.R.E.M. (RED INTERNACIONAL DE INVESTIGACIÓN EN MUSICOTERAPIA)
38REVISTA DE
MUSICOTERAPIA
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 1
MÚSICA, TERAPIA Y COMUNICACIÓNRevista de Musicoterapia
Nº 38 - Año 2018
SUMARIO
* Editorial 2 Dr. Aittor Loroño
* Sígueme, encuentrame, baila conmigo: Explorando las relaciones diádicas en el Concierto de Brandemburgo Nº 6 de Bach y las implicaciones para la comprensión terapéutica. Refl exiones sobre un taller celebrado en la Conferencia de la Asociación Británica de Musicoterapia 2018,Kate Fawcett. Traducción: Karina Carmona. 3
* Conversaciones sobre musicoterapia con Leslie Bunt Leslie Bunt y Mau Ziemkiewicz Artabe 15
* La musicoterapia y salud mental:resultados de las sesiones en una unidad de psiquiatría
Beatriz Amorós Sánchez y Miren Pérez Eizaguirre 23
* El burnout del musicoterapeuta Serafi na Poch 39 * Musikoterapia, euskarazko azalpen laburra. Mau Ziemkiewicz Artabe 47
* La musicoterapia como herramienta de soporte en una Unidad de Crisis para Adolescentes Paula Guijarro Serres, Míriam Torres Folch, Mireia Serra Vila 55
Biblioteca CIM - Tesis Posgrado y Máster CIM 72 Listado de Musicoterapeutas CIM 80 Sumario de los números en existencias de la revista 82 Inscripción socio CIM 88
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 1
MÚSICA, TERAPIA Y COMUNICACIÓNRevista de Musicoterapia
Nº 38 - Año 2018
SUMARIO
* Editorial 2 Dr. Aittor Loroño
* Sígueme, encuentrame, baila conmigo: Explorando las relaciones diádicas en el Concierto de Brandemburgo Nº 6 de Bach y las implicaciones para la comprensión terapéutica. Refl exiones sobre un taller celebrado en la Conferencia de la Asociación Británica de Musicoterapia 2018,Kate Fawcett. Traducción: Karina Carmona. 3
* Conversaciones sobre musicoterapia con Leslie Bunt Leslie Bunt y Mau Ziemkiewicz Artabe 15
* La musicoterapia y salud mental:resultados de las sesiones en una unidad de psiquiatría
Beatriz Amorós Sánchez y Miren Pérez Eizaguirre 23
* El burnout del musicoterapeuta Serafi na Poch 39 * Musikoterapia, euskarazko azalpen laburra. Mau Ziemkiewicz Artabe 47
* La musicoterapia como herramienta de soporte en una Unidad de Crisis para Adolescentes Paula Guijarro Serres, Míriam Torres Folch, Mireia Serra Vila 55
Biblioteca CIM - Tesis Posgrado y Máster CIM 72 Listado de Musicoterapeutas CIM 80 Sumario de los números en existencias de la revista 82 Inscripción socio CIM 88
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 2
EDITORIAL
Un año más con ganas e ilusión editamos nuestra revista nº 38, gracias a la colaboración de los compañeros Musicoterapeutas que consideran que es muy importante dejar constancia escrita de los trabajos clínicos y de inves-tigación que se realizan, que son de alguna manera los que expresan y demuestran la efi cacia de la musicoterapia en nuestra salud y por primera vez publicamos un artículo sobre la Musicoterapia en Euskera. Después de más de 30 años que llevamos en esta labor de la difusión, formación e investigación de la Musi-coterapia, es ya el momento de que todo este esfuerzo se vaya canalizando con el espíritu de aunar y crear grupos y colectivos que se pongan en la labor burocrática que vaya regularizando esta profesión en nuestro Estado. Si hablamos de una profesión del ámbito sanitario, lo primero que tenemos que garantizar es tener una formación adecuada y completa. No solamente debemos tener conocimientos teóricos, en este caso de música y las metodologías existentes de Musicoterapia y la parte de psicología y desarrollo emocional y personal, realizando además un proceso personal terapéutico y unas prácticas clínicas. Es obvio que una formación on-line no nos da esta formación completa, por lo que es necesario cuanto antes sentar las bases de un programa básico consensuado entre todas las partes que se dedican a la formación para que no estemos inmersos en este mundo cada vez más caótico y desinformado. Me refi ero a que se esta confundiendo la información con la formación. La sociedad actual, y gracias a las tecnologías nos pueden ayudar mucho, pero también nos limita a que no busquemos más allá de un clik, y esto con el tiempo supone que fi nalmente no dedicamos ni tiempo ni esfuerzo en aprender, comprender, experimentar, vivir y sentir. Nos aleja de todas estas cualidades que son necesarias para ser un buen profesional. Un titulo de Máster no signifi ca nada, es un papel en la pared. Es nuestra vivencia y nuestro esfuerzo el que nos va a llevar a ser un buen Musicoterapeuta. Como toda profesión, hay que amarla, vivirla y estar en permanente estado de superación y aprendizaje. Cada caso de pacientes que vamos a tratar es un caso diferente, tratamos con personas, y esto no se aprende en una pantalla. Hay que vivirlo. Por lo tanto, nos encontraremos en esta sociedad con buenos y mediocres Musicoterapeutas, como ocurre en todas las profesiones. Nuestra labor es trasmitir nuestro entusiasmo, experiencia y buen hacer a todos los alumnos que quieran ser Musicoterapeutas como una forma de entender la salud Holística y su servicio a la sociedad. Luego será el paciente quien elija a su Musicoterapeuta o el Jefe de Servicio quien contrate al profesional, que cumpla los requisitos y sea efi caz en su trabajo. Como vamos sintiendo que nos tenemos que adecuar a la evolución y tecnologías, la ultima promoción del Máster ha tenido la iniciativa de crear un Canal Youtube con la ilusión de dar a conocer todo lo que la Musicoterapia puede ofrecer al conjunto de la sociedad y se benefi cie de sus aplicaciones y ventajas para la salud. Por último, damos nuestra Felicitación a los nuevos Musicoterapeutas que han entregado su Tesis fi nal de su Máster de Formación, y cuyas experiencias han refl ejado en su trabajo en este último año: MUSICOTERAPIA CON UN NIÑO CON TRASTORNO DEL ESPECTRO AUTISTA, RETRASO MENTAL Y CARDIOPATIA CONGENITA. Juan Carlos de Benito Rubio; RESONANDO CON ELLOS. EX-PERIENCIA MUSICOTERAPEUTICA EN PERSONAS CON DISCAPACIDAD INTELECTUAL. Nagore Aurrekoetxea Arego; MUSICOTERAPIA NO-VERBAL APLICADA A UN CASO DE TERAPIA PREVENTIVA. Cristina Izquierdo López; MUSICOTERAPIA EN UN CASO DE PSI-COSIS Y AUTISMO. Cristina Couto Cenitagoya; MUSICOTEPIA APLICADA EN PACIENTES CON EFERMEDAD DE PARKINSON. Lucía García Enrique-Tarancón; MUSICOTERAPIA Y DISCAPACIDAD INTELECTUAL. María Gardoki Legorburu.
¡¡¡Que ReSuene la MUSICOTERAPIA profesional!!!
Dr. Aittor Loroño Presidente CIM y Dtor. Máster de Musicoterapia
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 47
MUSIKOTERAPIA,
EUSKARAZKO AZALPEN LABURRA
MAU ZIEMKIEWICZ ARTABE
Musikoterapian espezializatua, Musikoterapia masterra (UWE). Bilboko CIM musikoterapia zentroan irakasle. Musikari profesionala, (Royal Academy of Music eta Chopin academy). musika magisteritza.
(UPSA)
1. SARRERA
Musikoterapia euskaraz aurkeztuko dut artikulu honetan. Musikoterapiaren historia oso luzea da jada, gizakiak aspalditik erabiltzen du musika modu terapeutiko batean, baina musikoterapiak ogibide bezala azkenengo 50 urteetako ibilbidea badu ere, euskarazko ibilbidea hasi besterik ez da egin. Euskaraz hitz egiten duen musikoterapeuta ugari da Euskal Herrian eta horren adibide desente dugu. Badira hainbat CIMean bertan, baita beste erakunde batzuetan master ikasketak bukatzen ari diren ikasleak ere, eta nola ez lanean ari garen musikoterapeutak. Bada garaia beraz, ogibide honetako informazioa eta bilakaera euskaraz argitaratzen hasteko. Baita erabiltzaileei musikoterpia euskeraz eskeintzeko aukera dagoela erakusteko ere.
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 48
2. MUSIKOTERAPIA
World Federation of Music Therapy (WFMT)ren defi nizioa honako hau da:
“Musikoterapia, musika helburu terapeutikoak lortzeko erabiltzea da. Osasun mental eta fi sikoaren berjartzea, mantentzea edo eta hobekuntzarako musika modu sistematikoan erabiltzea da; musikoterapeuta batek bideratuta, eta kontestu terapeutiko batean eskainia, jokaeren aldaketak ahalbideratzeko,. Aldaketa hauek, terapian dagoen pertsonak bere burua eta bere ingurua hobeto ezagutzeko balio dute, bere egoerari eta ingurumenean hobeto molda ahal izateko.
Musikoterapeuta profesionalak, banakako arazoak aztertzen ditu, eta helburuak antolatzen ditu saioaren aurretik, terapia prozesua osatzeko.” -WFMT 2011
3. MUSIKOTERAPIAREN KONTZEPTUA ETA IBILIBIDEA Gizakia musika dela esan dezakegu. Edo agian, musika baino soinua dela beharko genuke
esan, eta beraz isiltasuna ere bai. Isiltasunaren presentzia behar beharrezkoa delako soinuaren existentzia antzemateko. Gizakien artean sortzen dugun hartu-eman horretan, elementu bi hauen laguntzarekin osatzen dugu musikoterapiaren erlazio terapeutikoa.
Colwyn Trevarthen, Edinburgoko psikologo eta psikobiologo ospetsuaren hitzetan (en Pavlicevic, 1997), “musikak mugitzen gaitu, gu berez, era musikatu batean mugitzen garelako” (9. orria); Gizakiok historian zehar soinuen erabilera anitza egin dugu, aintzinetik, gure barnea eta gure ingurumena ezagutzeko, eta gure artean komunikatzeko. Hainbat hizkuntza ere sortu ditugu, hamaika erritmo eta melodia ezberdinekin; sentimenduak azaleratzeko tresna erabilgarria da, eta baita aspalditik dira ezagunak musika eta gizakiaren arteko lotura sendatze prozesuetan ere. Musikaren sendatze indarra erakusten duten dokumental ugari dago, baina sendatze prozesuen adibide argia The wheeping Camel-Gamelu negartia dokumenta da. Bertan, gamelu amak erditze zail baten ondoren, ume jaioberriarenganako erantzun gogorra nola guztiz aldatzen duen ikus daiteke. Mongoliako familia nomada honek, musikariari deitu, eta honek (eta ez albaitariak) bere instrumentuarekin doinuak jo eta gameluaren begietatik negar malkoak atera ondoren gamelu amak umea onartzen du.
Beste adibide asko dago: helburu bereziak dituzten indigena askoren abesti eta kantuak, emakume suediar ezaguna pena uxatzeko eta arima arintzeko bere dolu ahots eta kantuak erabilt-zen dituena; aspalditik erabiltzen diren eta gure gorputz barneraino iristen diren Tibeteko ontzien bibrazio onuragarriak; eta gure egunerokora etorrita, edozeinek noizbait igarriko zuena, triste gaudenean gure ahotsa nola moteltzen dena. Era berean, momentu zehatz batean abesti bat entzun, harekin batera abestu, sentitzen genuena islatu eta geneukan pisu emozionala arintzen zitzaigula sentitu dugu askotan.
Soinua hainbat elementuk osatzen dute: erritmoa, melodia, tonua, pultsua, armonia, eta isiltasuna. Elementu hauek nahastean sortzen dugu soinua eta musika. Musikoterapia saio batean erabiltzailearen eta terapeutaren artean elementu guzti horien irakurketa eta lanketa egitea da, ho-rixe baita terapia. Musikaren erailera metodologiko eta kontrolatuaren bitartez informazioa biltzen dugu, eta hortik hasten da bide terapeutikoa. Eta helburua elkarrekin hobetzea edo hobetze bide hori erraztea da.
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 49
Gaur egun ezagutzen dugun Musikoterapiaren kontzeptuak urteetako ibilbide izan du. Ha-siera, Ameriketako Estatu Batuetan eta Bigarren Mundu Gerra ostean dago, ospitaleetan musikariak gerturatu zirenean. Musikari profesionalak eta ez profesionalak ospitaleetara hurbildu ziren, gaixorik edo burua galduta zuten soldaduak musikara hurbiltzeko asmoz. Dirudienez, batzuetan musikariak gela batean jotzen zuten eta ospitaleko gaixoak telefono baten bitartez entzuten zuten. Gara haietan, halakoa izan zitekeen batzuetan gaixoaren eta harenganako tratamenduaren arteko distantzia. Baina garrantzitsuena medikuak, gaixoek musika entzun ondoren erakusten zuten hobekuntza eta aldaketa ikusi ahal izan zutela izan zen. Hobekuntza honek, musika eta terapia kontzeptuak urbildu zituen ingurune kliniko batean.
Ordutik hona ibilbide luzea egin du musikoterapiaren kontzeptuak eta lanbideak, une oro aldatzen eta handitzen doan ibilbidea. Gaur egun, herrialde askotan musikaren erabilera terapeutiko hau ofi zialki esparru klinikoetaraino iritsi da, adibidez, Bretainia Handian, bertako osasun zerbitzu publikoaren ezinbesteko izateraino.
Orain dela zenbait hamarkada, Ameriketako Estatu Batuetako eta Europa iparraldeko mu-sikoterapeutak Musikoterapiaren kontzeptua defi nitzeko lan handia egin zuten eta Musikoterapiaren oinarriak sendotu zituen. Zer da eta zer ez da musikoterapia? Zer espero dugu musikoterapeutarekin prozesu terapeutikoa hasten dugunean? Zer ikasketa oinarrizko behar ditu musikoterapeutak? Galdera hauek erantzutea beharrezko izan da, gure eremua fi nkatu eta lanbidea sortzeko. Era berean, beste hainbat eztabaida ere sortu da, gizakiarekin batera musikoterapiaren kontzeptua etengabe aldatzen ari baita.
Medikuntzaren aurrerapen askorekin batera, espezialitateak ugaritzen joan dira, eta beraien arteko harremana erabat urrundu da. Pertsona bere osotasunean laguntzeko ohitura galdu dugula uste dute askok eta gehiegizko fedea diogu pilula eta farmakoei. Musikoterapiak berezkoa dugun soinu horren lanketarekin, eta albo- efekturik sortu gabe, hainbat desoreka berriz orekatzea lortu dezakeela baieztatu da.
Esan dugun bezala musikoterapiaren kontzeptua gizartera moldatzen ari da une oro. Gizartea bera ere aldatzen ari da, eta honekin batera pertsonen ohiturak ere bai. Orain 50 urte, etxe askotan ordenagailu bat edo gehiago egongo zirela nork pentsatuko zukeen. Eta, beste aldetik bada mun-duan ordenagailua zer den ere ez dakien jenderik. Beste alde batetik, argindarraren uhinak erabiliz musika egiten duten pertsonak badira, musika tresna bat bakarra ukitu ere egin gabe. Badugu ere munduaren beste puntan dagoen japoniar batekin bilera bat ordenagailuaren eta bideokonferentzia bidez egiteko aukera.
Dieta, bidaiatzen dugun modua, soinu estimulu konplexuak, giza-harremanak, komunikabi-deak, etab. Aldatu egin dira. Gizakia eta bere ingurumena aldaketa hauetara eta beste hainbatetara moldatu behar izan dira. Eta gizakiarekin batera, nola ez, musikoterapia ere garatu egin da.
Gaur egun, musikoterapia kontzeptua ezagunagoa da munduan eta honek erabiltzaileen ge-hitzea dakar. Ondorioz, esparruak irekitzeko aukera berria daukagu. Oinarriak ezartzeak eta horrek ematen duen askatasunak, musika lagun, hamaika proiektu aurrera ateratzea baliatu du. Gainera, diru-laguntzak musikoterapiaren arlora bideratu dira, hala nola, Ruandako genozidioa pairatu zu-tenen artera, besteak beste haien herrietara, immigrazio zentroetara bezalako proiektuak aurrera eraman ahal izateko. Saioen luzera, erabiltzaileen kopurua, ingurua, gela mota, etab. ezberdinak izan daitezke eta egoera guzti hauetara moldatzen doa musikoterapia, unez une. Hala ere, kontzeptua eta helburua bakarra ditu: erabiltzailearen onura handiena lortzea.
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 50
4. MUSIKOTERAPIAREN ERABILERA, ONURAK, EREDUAK ETA METODOAK Nork jaso dezake musikoterapia tratamendua? Nork lortu ditzake onurak? Arazo emozional,
sozial, intelektual, edo eta komunikazio arazoak dituzten, bizi kalitate hobetu nahi duten ume, nerabe, edo nagusi guztientzako da musikoterapia. Horrela azalduta orokorregia dela dirudi, baina horrela da oinarri batean. Hala ere, badira terapeuta espezializatuak ere, hala nola, neuromusikoterapian, esparru emozionalean, umeekin, nerabeekin lan egiten dutenak. Beraz, nahiz eta oinarrian musikak gizaki guztioi lagundu, musikoterapian bereiztu egiten da askotan lan egiteko modua hainbat arazoen aurrean eta laguntza moldatu egiten da egoera bakoitzera
Ameriketako musikoterapia erakundearen arabera (AMTA, USA, 2009), arazoak honakoak izan daitezke:
Osasun mentalean beharrizanak.Garapenean ezintasunak, ikasketetan edo ezintasun fi sikoak.Alzheimer gaixotasuna edo zahartzaroari lotutako beste egoeraren bat.Substantzien gehiegizko kontsumoarekin lotutako arazoak.Burmuineko ezbeharren bat izatea.Min zorrotz eta kronikoren bat jasateaErditzear dauden emakumeakMusikoterapia saio kopurua arazoaren araberakoa izango da. Batzuetan saio bakarra eskainiko
da, baina askotan tratamendua luzea izaten da, prozesuari behar duen espazio eta denbora eman ahal izateko, eta hainbat saioz osatua izango da.
Adibidez arazo neurologikoen bat duten umeentzat, garapen lana euren berezko garapenaren laguntza izan daiteke, eta hor ez dago amaiera jarri beharrik, lanak bizitza osoan jarraitzeak zentzua baitu.
Prebentzio musikoterapia ere eskeintzen dute, adibidez, ikastetxeetan, gazteekin arazo emo-zionalak beste arazo handiagoetara garatu ez daitezen; edo substantzia ezegokietara dependentzia ekiditzeko laguntza bezala, besteak beste.
Adineko pertsonekin, dementziaren ondorioak atzeratzeko prebentzio lanaetan ere, memo-riaren lanketan, baita lanketa fi sikoa ere.
Bizitza amaiera laguntza eskeintzen dutenentzako, hil arteko saioak egiten dira, eta batzutan familiarekin, sendia hil ondorengo dolu jarraipena ere egiten da.
ZEINTZUK IZAN DAITEZKE MUSIKOTERAPIAREN ONURAK?
Erantzun orokorrena hau litzateke: musikoterapiaren saioen bitartez bizi kalitatearen hobet-zea.
Posible da erabiltzaileak saioetan musikarekin daukan hartu emanaren ondorioz musika maila hobetzea, baina helburua ez da musikala, bereoinzarrian.
Helburu ez-musikalen artean, hauek dira Ameriketako musikoterapia elkarteak (AMTA, Australia, 2007) argitaratu zituenak:
Trebetasun sozialak hobetzea.Emozioak azaleratzea.Autoestimua hobetzea.
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 51
Ahalmen fi sikoa hobetzea.Erlaxazioa erraztea.Doluaren laguntzaKonzentrazioa Gaur egun musikoterapia eredu ugari erabiltzen dira, Nordoff Robbins (NRMT), Rolando
Benezon (BenMT), Helen Bonnyren Irudi gidatua eta musika (Guided Imagery and Music- GIM), Alvinen inprobisazio librearen terapia, besteak beste. Hainbatek, hala nola, Benezon, GIM, edo Nordoff Robbinsek ikasketa oso zorrotzak dituzte, eta euren eredua zorrotz jarraitzean, musikoterapia eskeintza zehatzagoa sortzen dute. Alde positibo eta ez hain positiboa dauka ezaugarri horrek; beste disziplina batzuetan bezala, alde batetik emaitzak neurtzeko aukera eraginkorragoa izan daiteke, baina erabiltzailearen beharrizanei erantzueko aukerak ere murriztu ditzakela pentsatzen dutenak ere badi.
Aukeratutako ereduak erabiliko diren metodoen erabakitzea dakar, besteak beste, improbi-sazioa libre edo zuzendua, musika entzutea, teknologiaren erabilera, abesti terapeutikoen sorrera (Therapeutic Song writting), neurologic music therapyren ariketa musikalak, musika grabatuaren erabilera, hitzaren erabilera edo ez…
Argi denez, musikoterapiaren oinarriak berdinak izanik ere, saioa baldintzatzen dituzten elementu ugari daude eta musikoterapeuta profesional bakoitza haietara egokituko da.
Azkenaldian, musikoterapeutaren irudi profesionala aldatu egin da. Zenbat eta metodologia gehiago ezagutu eta menperatu, erabiltzailerengana gehiago moldatzeko aukera du. Era horretan, helburuetara iristeko aukerak handitzen dira.
5. MUSIKOTERAPEUTAREN LANA
Non egin dezakete lan musikoterapeutak? Gaur egun esparruak irekitzen ari gara etengabe.
Ingalaterran adibidez, “comunity music therapy” asko egiten ari dira: gizartean bertan, bai erakunde baten pean edo modu autogestionatuan egiten diren proiektuak dira. Hauen berezitasuna erakunde klinikoetatik kanpo egiten direla da, jendearengandik hurbilago.
Mundu mailan musikoterapiaren eskaintza integratu dituzten esparruak honako hauek dira, besteak beste: (AMTA USA, 1999)
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 52
Ospital psikiatrikoak eta Medikuntza orokorreko ospitaleak
Errehabilitazio zentroak
Eguneko zentroak, Adinekoen etxeak
Ikastetxeak
Ezintazunen bat daukaten pertsonentzako agentziak
Etxe tutelatuak, gazteen harrera zentroak.
Osasun mentaleko gizarte zentroak.
Droga eta alkohol programak
Kartzelak
Zainketa aringarrietako zentroak (cuidados paliativos), minaren unitateak
Beste edozien osasun tratamenduetan bezala, musikoterapia saioak ikasketa ofi zial eta sendoak burutu dituen musikoterapeuta baten bitartez gidatua izatea garrantzitsua da. Jasotzen den tratamendua modu kontrolatu batean egin daiteke, eta emaitzak neur daitezke.
6. MUSIKOTERAPIA IKASKETAK Gaur egun, Musikoterapia ikasketak master titulu bat dira. Oraindik homologatuta ez bada-
go ere, ikasle ugari daude estatu mailan eskeintzen diren ikastaroetan. Ikasketak egiterako orduan, ikasketa sendoa eskeintzen duen ikastetxea aukeratzea garrantzizkoa da. Bidai pertsonala ere bada, era berean, esan nahi baita, musikoterapeuta moduansentitzeaz gain eta erabiltzaile gisa ere zer sentitzen den jakin behar dugula, gero erabiltzailearen sentimenduekin lanketa egitean nola jokatu jakin ahal izateko.
Oso garrantzitsua da ikasketak presentzialak izatea, hau da, online egindako formazioak interesgarriak izan badaitezke ere, irakaslearekin egondako denbora, taldekideekin elkarbanatutako esperientziak eta garapen osoa aurrez aurre egitea gomendagarria dira. Ikasketaren zati handi bat bizitako sentsazioak eta hauen ulermena eta lanketak dira. Ikasketa prozesuaren puntu garrantzit-suena Ikasketetan bizitakoak guregan eragiten duten erantzuna eta garatutako entzuteko ahalmen da. Musikaren arlotik, talde sorkuntzak eta musika jakintzen elkarbanatzeak ere badu bere intere-saago.
Beste alde batetik, terapiaren lanketa dago eta hori ere oso garrantzitsua da. Ditugun za-lantza eta sentimenduak taldean bizitzea eta norberaren indarguneak eta ahulguneakaurkitzea oso garrantzitsua da.
Musikoterapia ikasketen kurrikulumak, besteak beste, honako bost esparru hauek landu beharko lituzke:
1. MUSIKOTERAPIA ETA APLIKAZIO EREMU KLINIKOAK
Oinarri teoriko-praktikoak eta gaur egungo eta WFMT ak onartutako metodologia eta mo-deloen ikasketak: Musikoterapia Modelo Benenzon, Nordoff-Robbins, GIM, etb….
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 53
2. PSIKIATRIA, PSIKOLOGIA ETA PSIKOTERAPIA
Osasuna, medikuntza, prebentzioa eta hezkuntza kreatiboaren kontzeptuen garapena.
Oinarrizko Kontzeptu Klinikoak, psikopatologia, psikoterapia eta garapen pertsonalaren prozesuari buruzkoak.
Biomusika: musika bidezko osasun emozionala, esperientzia pertsonala.
Musikoterapia taldean, Esperientzia pertsonala.
3. MUSIKA, GORPUTZ ETA ESPREZIBITATE EREMUA.
Musika, gorputz eta espresibitatearen lengoaia eta entrenamendua
Kreatibitatearen eta inprobisazioaren garapena
4. PEDAGOGIA ETA IKERKETA EREMUAK
Hezkuntza, osasun zientzia, medikuntza prebentiboa
Musikoterapia ikerketa.
5. PRAKTIKA EREMUA ETA MASTER BUKAERAKO TESIA
Praktika klinikoa, ospitaleetan, hezkuntzan, lehen arreta zerbitzuetan, gizarte parte hartzeetan.
Kasu bakoitzaren gainbegiratzea. Bibliografi a aholkularitza.
Master bukaerako proiektua garatzea eta memoria idaztea
7. MUSIKOTERAPIA IKERKETEN GARRANTZIA
Musikoterapiaren erabilera garatzen den einean bere gaineko ikerketa lanak egitea garran-tzitsua dazatea. Musikoterapiaren emaitza positiboak baieztatuko dituen ikerketak oso beharrezkoak dira.
Ikerketa kuantitatiboak eta kualitatiboak edo bitarikoak izan daitezke. Sarritan kualitatiboak badira ere, horietanemaitza sendoak biltzea zailagoa da. Iikasleek praktikak egiterakoan neur dai-tezkeen ezaugarrietan arreta jartzeak garrantzia du, ikerketa entrenamendu gisa.
Musikoterapeutek beraien jardunean datuak jasotzeak ere oso erabilgarria da, baita datuak jasotzean erabilitako modua ere: zer datu jasotzen direnak metodologiak dituen eragin positiboa neurtzeko aukerak emango baititu.
Gero eta ikerketa lan gehiago dago publikatuta. Orain arteko ikerketa gehienek honako gaiak landu dituzte: adineko jendea, autismoa, minaren hautematea, mugimendu hobetzea, pertsonen gogo-aldartea, erantzun fi siologikoak (arnasketa, bihotz taupadak), hizkuntza eta komunikazioa (AMTA Australia, 2009).
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 54
Azken fi nean, gure helburua musikoterapiaren erabilera euskal herri mailan zabaltzeada, jendeak eta erakundeak gure berri izatea eta, horrela behar izanez gero, osasun harretaren barruan tratamendu hau ere esakintzea.
8. BIBLIOGRAFIA
Thevarten, C., Pavlicevic, M., -en(1997) Music Therapy in Context. Music, Meaning and Relationship. J.Kingsley Publishers: London
WFMT (2011). ¿Qué es musicoterapia?. online[2018ko ekainaren 12 a] de http://www.wfmt.info/wfmt-new-home/about-wfmt/
http://musicoterapiabilbao.org/master-musicoterapia/programa-master-musicoterapia/
.
Celebrado con gran asistencia de participación y numerosas aportaciones de ponencias y trabajos de Musicoterapia, encontraréis todos los resúmenes del con-greso en:
http://iamm2018barcelona.com/assets/Programa-iamm.pdf
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 82
Nº 1 - Primavera / Verano 1987* ACERCA DE LO NO-VERBAL, Gerard Ducourneau
* EL ESPACIO, Roland Valleé
* INDICACIONES Y CONTRAINDICACIONES DE LA S CURAS
SÓNICAS, Dr. Bernard Auriol
* FUNDAMENTOS PARA LA MODIFICACIÓN DE LOS CURSOS DE
FORMACIÓN DE MUSICOTERAPEUTAS, Dr. Rolando Benenzon
* ESQUIZOFRENIA Y MUSICOTERAPIA, Charles-Henri Hoareau-
Armoni
* LA MÚSICA Y LO INEFABLE, Vladimir Jankélévitch
Nº 2 - Otoño / Invierno 1988* BIOMUSICA, CONSIDERACIONES TEÓRICAS, Dr. Aittor Loroño
* EN LA ISLA DEL SILENCIO, Georgius Gruchet
* LA DEPENDENCIA MUSICAL, TALLER DE MÚSICA EN UN
CENTRO POST-CURA PARA TOXICÓMANOS, Pierre Antoine
* DEL SONIDO...A LA COMUNICACIÓN, S. Abraham-M.
Dompmartin
* MUSICOTERAPIA - DEFINICIONES, Gérard Ducourneau
Nº 3 - Verano 1988* ¿CURA LA MÚSICA?, Dr. Aittor Loroño
* APROXIMACIÓN DEL PROBLEMA TERAPÉUTICO EN
MUSICOTERAPIA, Dr. Rolando Benenzon
* POLY-SONIDOS EN EL CAMPO PSIQUIÁTRICO, J. B. Couzinez y
P.M. Lincheneu
* ALGUNOS CONCEPTOS FUNDAMENTALES PARA COMPRENDER
EL COMPORTAMIENTO RÍTMICO, Imanol Tazón
* EL NIVEL SONORO EN LA UTILIZACIÓN DE APARATOS ELECTRO
ACÚSTICOS, André Moulinié
* SESIÓN DE MUSICOTERAPIA EN UN CASO DE HIPERACTIVIDAD,
Aurora Cossio
Nº 4 - Invierno 1988/89* SOBRE LA VOZ, Gerard Ducourneau
* MUSICOTERAPIA Y AFASIA, Gabriela Wagner
* JORNADAS DE ESTUDIO DE LA ASOCIACIÓN FREUDIANA,
Jean-Philippe Brun
* TONO Y TIMBRE, Dr. Bernard Auriol
Nº 5 - Primavera / Verano 1989* EL PROBLEMA PSICOSOMÁTICO DE LA EMOCIÓN MUSICAL,
G. Harrer, H. Harrer, W. Pöldinger, W.J. Revers y W.C.M. Simon
* EVALUACION EN AFASIA INFANTIL, Liliana D'Asero y Silvia
Rubio Bruno
* MUSICOTERAPIA EN UN CENTRO PENITENCIARIO, Graciela
C. Zermoglio
* CASO CLINICO DE MUSICOTERAPIA, Fanny Torregrosa
Nº 6 - Otoño / Invierno 1989/90* MUSICOTERAPIA: "PASO PARA VIVIR", Roland Vallée
* EL GESTO QUE JUEGA, Marie Dominique Saint-Martin
* OBJETO INTEGRADOR - OBJETO INTERMEDIARIO, Nicole
Dabin
* REFLEXIONES GENERALES PARA LA CREACIÓN DE UN
PROGRAMA DE DESPERTAR SENSORIAL Y SENSIBILIZACIÓN
MUSICAL, Paco Palacios
* ENTREVISTA CON EL PROFESOR ROLANDO O. BENENZON,
Prof. Violeta H. de Gainza
* CASO CLÍNICO DE MUSICOTERAPIA, Merche Becerra
Nº 7 - Primavera 1990* MUSICOTERAPIA EN EL SÍNDROME CEREBRAL ORGÁNICO
SEVERO, Alejandra Luppi y Nora Liporace
* ALIENTO Y MOVIMIENTO - VOZ Y HABLA, Samarpan-Wilhelm
Porzelt
* EL MISTERIOSO UNIVERSO SONORO, Ezequiel Mir Casas
* CASO CLÍNICO DE MUSICOTERAPIA, Agustina Ruiz
Nº 8 - Otoño / Invierno 1990* ESCUCHAR CON MAYOR OIDO: ESTUDIO DE TRES CASOS,
David González
* PRIMERA HISTORIA EXPERIMENTAL PARA UN
MUSICOTERAPEUTA EN FORMACIÓN ... O NO, Klaus Muviac
* EL NIÑO SONIDO, Jean Alexis
* REFLEXIONES SOBRE LA APLICACIÓN DE LA MUSICOTERAPIA
EN ENFERMOS ONCOLÓGICOS TERMINALES, Rolando Benenzon,
Dr. Daniel Levy, Liliana D'Asero y María Rosa Alfonsín de Sumari
* EL CAMPO DE LA ACÚSTICO-TERAPIA, Dr. D. Feldman
* LA TXALAPARTA: LOS DOS SONIDOS DEL CORAZÓN, Josu
Goiri
Nº 9 - Primavera - Verano 1991* ENTREVISTA A DAVID GONZÁLEZ, musicoterapeuta y profesor de
New York University, Alicia Lorenzo
* OBJETO INTEGRADOR - OBJETO INTERMEDIARIO. UN
ESTUDIO (y 3ª Parte), Nicole Dabin
* ÉTICA Y ESTÉTICA EN MUSICOTERAPIA, Mt. Gustavo Rodríguez
Espada
* ERASE UNA VOZ..., Yamina Guelouet
* EL ÓRGANO, GENERADOR DE SONIDOS SUBJETIVO, S. Bernard
Thourel
* TRANSFORMACIONES HUMANAS, José Antonio Franch Doñate.
* SEGUIMIENTO DE MUSICOTERAPIA, trabajo supervisado por
Francisco Blasco, Mª José Navarro Lorenzo y Merche Jiménez Barrios
SUMARIOS DE LA REVISTA "MÚSICA, TERAPIA Y COMUNICACIÓN"
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 83
* ENCUADRE: ¿LIMITANTE O PERMISOR?, Diego Schapira
* EXPRESIÓN E IMPRESIÓN EN LA MÚSICA BARROCA, José
Luis Palacios Garoz
* MUSICOTERAPIA. CONTEXTO NO VERBAL, ESCUCHA Y
COMUNICACIÓN (2ª Parte), Mt. María Uriarte
Nº 15 - Año 1994* I ENCUENTRO DE MUSICOTERAPIA DE LAS ESCUELAS
A.M.BX Y M.I.-C.I.M.
* LOS TAMBORES QUE CURAN, Angel Lafuente
* DES-SIGNAR A LA MUSICOTERAPIA, Mta. Patricia Pellizari.
* MUSICOTERAPIA APLICADA A DISMINUIDOS PSÍQUICOS,
Gloria Sanz Abia.
* MUSICOTERAPIA, Gérard Ducourneau.
* EL RUIDO Y LA SALUD MENTAL, Dr. Bernard Auriol
Nº 16 - Año 1995* MUSICOTERAPIA EN NIÑOS CON PROBLEMAS SOCIALES,
Karina Daniela Ferrari
* UN TALLER DE JÓVENES ADULTOS CON TRAUMATISMOS
CRANEALES, Michel Gendarme
* MUSICOTERAPIA: FUNCIÓN DE SOSTÉN Y ORGANIZACIÓN EN
UN CASO CLÍNICO CON SÍNDROME DE DOWN, Isabel Luñansky
* NOTAS SOBRE EL RITMO, Guy Roque
* LA MUSICOTERAPIA EN UN CENTRO DE ACOGIDA Y CENTRO
DE DÍA PARA PERSONAS DE TERCERA EDAD, José Prefontaine
* ESQUIZOFRENIA Y MUSICOTERAPIA, Dr. Aittor Loroño
Nº 17 - Año 1996* METODOLOGÍA DE LA MUSICOTERAPIA DE GRUPO CON
ADULTOS, Dr. Gregorio Tisera-López
* MUSICOTERAPIA EN UN CASO DE RETRASO DE LA MADUREZ
Y LENGUAJE, Catherine Jourdain
* LA MÚSICA Y LA DANZA COMO TRATAMIENTO EN LOS
TRASTORNOS NEUROLÓGICOS, Mª Angeles Bermell
* MUSICOTERAPIA Y GERIATRÍA, Gérard Ducourneau
Nº 18 - Año 1998* MUSICOTERAPIA Y AUTISMO. Presentación de un caso, Antoinette
Martín
* MUSICOTERAPIA Y TERCERA EDAD, Hélène Bonafous
* TRANSFERENCIA Y CONTRATRANSFERENCIA EN
MUSICOTERAPIA, Dr. Rolando Benenzon
* UN ESTUDIO BIBLIOGRÁFICO SOBRE METODOLOGÍA DE
TRABAJO Y EVALUACIÓN EN MUSICOTERAPIA, Patricia L.
Sabatella
Nº 19 - Año 1999* LA IMPROVISACIÓN CLÍNICA: MÉTODO NORDOFF-ROBBINS,
Alicia Lorenzo
* MUSICOTERAPIA EN EDUCACIÓN ESPECIAL, Martine
Peyraud
Nº 10 - Otoño / Invierno 1991* SONIDOS, PALABRAS Y PLANOS DEL SER, Dra. Françoise
Joffrin
* EL SILENCIO, JOYA DE LOS SONIDOS, Dr. Patrice Eon-Gerhardt
* HISTORIA NATURAL DE LAS MOLESTIAS GENERADAS POR
EL RUIDO, P. Scalla
* SONIDOS ILUSORIOS E ILUSIONES SONORAS, Clarisse Baruch
* MUSICOTERAPIA INSTITUCIONAL: UNA NUEVA PERSPECTIVA,
Muriel de Montmollin
* MUSICOTERAPIA EN LA ESPECIALIZACIÓN EN EDUCACIÓN
MUSICAL PARA PROFESORES DE E.G.B., Dr. Aittor Loroño
Nº 11 - Primavera 1992* EL ESPACIO TERAPÉUTICO EN MUSICOTERAPIA, Roland
Vallée
* APORTACIÓN DE LA MUSICOTERAPIA ANTE UNA INTERVENCIÓN
QUIRÚRGICA CASSETTE, Michel e Irene (Padres), Florence Briolais-
Bonichon (Musicoterapeuta)
* DE POPPER A COLTRANE: CONSTRUYENDO OBJETOS EN
MUSICOTERAPIA, Gustavo Rodríguez
* PRIMERAS EXPERIENCIAS EN RELACIÓN CON LA
MUSICOTERAPIA, Marta Fiol
Nº 12 - Otoño 1992* CÓDIGO DEONTOLÓGICO DEL MUSICOTERAPEUTA,
Según el Codigo de Deontología elaborado por la Asoc. Francesa de
Musicoterapia.
* BASES TEÓRICAS DE LA MUSICOTERAPIA. EL CUADRILÁTERO
DE ROSOLATO, Gérard Ducourneau.
* ECONOMÍA DE LA RESPIRACIÓN EN EL EMPLEO DE LA VOZ,
Samarpan-Wilhelm Porzelt.
* TÉCNICAS VINCULARES EN LA RELACIÓN FAMILIAR DEL
HIPOACÚSICO, Isabel Luñansky.
* MUSICOTERAPIA COMO PUNTO DE PARTIDA, Mireia
Busquets.
Nº 13 - Primavera 1993* ARTETERAPIA, NOCIONES Y CONCEPTOS, Richard Forestier
* DE LA EMOCIÓN SONORA A LA ASOCIACIÓN VERBAL, Roland
Vallée
* PRIMERAS EXPERIENCIAS EN RELACIÓN CON LA
MUSICOTERAPIA (y 3), MT. Marta Fiol
* MUSICOTERAPIA. CONTEXTO NO VERBAL, ESCUCHA Y
COMUNICACIÓN (1ª Parte), Mt. María Uriarte
* REFLEXIONES SOBRE LA DEFINICIÓN DE LA MUSICOTERAPIA
Y DEL MUSICOTERAPEUTA, Dr. Rolando O. Benenzon
Nº 14 - Otoño 1993* APORTACIÓN DE LA MUSICOTERAPIA EN UNA INSTITUCIÓN
DE SALUD, Monique Meneghin
* EL INSTRUMENTO SONORO-MUSICAL Y LA MUSICOTERAPIA,
Dr. Rolando o. Benenzon
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 84
* LA IMPORTANCIA DEL ALIENTO EXPERIMENTABLE PARA EL
MUSICOTERAPEUTA, Samarpan Wilhelm-Porzelt
* PROGRAMACIÓN NEUROLINGÜÍSTICA Y MUSICOTERAPIA,
Maite Falcón
* UN APUNTE PARA LA HISTORIA DE LA MUSICOTERAPIA EN
ESPAÑA, Daniel Terán
Nº 21 - Año 2001* PRÁCTICAS DE MUSICOTERAPIA HOSPITALARIA, Mª Jesús
del Olmo
* LA CONSTRUCCIÓN DE INSTRUMENTOS DE MÚSICA COMO
OBJETIVO TERAPÉUTICO, Gerard Charlot
* LA MUSICOTERAPIA UNA PUERTA ABIERTA A Y PARA LAS
DEMENCIAS, Maiteder Lertxundi y Arantza Muñoz
* PUESTA EN ACTO, RAZONAR MENOS-REOSNAR MÁS, Roland
Vallée
* MUSICOTERAPIA Y ALZHEIMER, Patricia Martí
Nº 22 - Año 2002* MEJORAR LA RELACIÓN LO SONORO EN UNA INSTITUCIÓN
PSIQUIÁTRICA, Pierrette Rocher
* TALLER SONORO, Jean-Paul Mianes
* EL SER MUSICAL, EL CAMPO DE JUEGO Y LA EXPERIENCIA
ESTÉTICA EN MT., José Préfontaine
* MUSICOTERAPIA APLICADA A PERSONAS CON DAÑO
CEREBRAL, Miren Uxua Echaide
Nº 23 - Año 2003* MUSICOTERAPIA DE GRUPO Y MUSICOTERAPIA DIDÁCTICA,
Olga Fernández y Roberto Oslé
* MUSICOTERAPIA CREATIVA: Método nordoff-robbins, Alicia
Lorenzo
* APLICACIONES TERAPÉUTICAS DE LA MÚSICA EN EL
CONTEXTO EDUCATIVO, Mª Jesús del Olmo
* DANZA MOVIMIENTO TERAPIA, Sarah Rodríguez
* MUSICOTERAPIA EN EL AUTISMO INFANTIL, Cora Alicia
Leivinson
* MUSICOTERAPIA Y PSICOSIS Arantza Muñoz y Maiteder
Lertxundi
* MUSICOTERAPIA Y ALZHEIMER, Patricia Martí
* ALIENTO, CUERPO Y MÚSICA, Samarpan Wilhelm-Porzelt
* MUSICOTERAPIA Y DIFICULTADES AUDITIVAS, Maiteder
Lertxundi
* LA PERCUSIÓN EN MUSICOTERAPIA, Carles Perez
Nº 24 - Año 2004* MUSICOTERAPIA EN LOS SERVICIOS DE ONCOLOGÍA Y
HEMATOLOGÍA PEDIÁTRICAS, Jean-Marie Gorgy
* MUSICOTERAPIA EN ONCOLOGÍA, Alice Berthomieu
* UNA INTRODUCCIÓN A LA MUSICOTERAPIA EN MEDICINA,
Patricia Martí y Melissa Mercadal
* MUSICOTERAPIA Y ONCOLOGÍA PEDIÁTRICA, Arantza
Muñoz
Nº 25 - Año 2005* MUSICOTERAPIA EN ATENCIÓN TEMPRANA, Mª J del Olmo
* MUSICOTERAPIA Y TRASTORNOS DE LA CONDUCTA
ALIMENTARIA, Melissa Mercadal
* MUSICOTERAPIA EN ALZHEIMER Y DEMENCIAS: UNA
INTERVENCIÓN DIRIGIDA A LOS CUIDADORES. Patricia Martí
y Melissa Mercadal
* EL RITMO Y LA PERCUSIÓN EN MUSICOTERAPIA , Carles
Pérez
* LA APLICACIÓN DE VOCALES Y CONSONANTES
EL EL TRATAMIENTO INDIVIDUAL DEL "ALIENTO
EXPERIMENTABLE", Samarpan Wilhem-Porzelt
* MUSICOTERAPIA Y NEUROLOGÍA, Cora Alicia Leivinson
* MUSICOTERAPIA Y LOS TRASTORNOS DEL DESARROLLO.
Roberto Oslé y Olga Fernández
* MÉTODO BONNY DE IMAGINACIÓN GUIADA CON MÚSICA
, Montserrat Gimeno
* MUSICOTERAPIA Y CRECIMIENTO PERSONAL. Alicia
Lorenzo
* MÚSICA Y AFECTIVIDAD. José Mª Poveda
* BIOMÚSICA. Aittor Loroño
Nº 26 - Año 2006* MÚSICA Y MUSICOTERAPIA, Carles Pérez
* INSTRUMENTOS ARCAICOS, INSTRUMENTOS NUEVOS,
Joel Olive
* MUSICOTERAPIA Y SÍNDROME DE RETT, Mª Jesús del Olmo
* MUSICOTERAPIA EN UNA UNIDAD DE CUIDADOS
INTENSIVOS, Patricia Martí y Rosa Morell
* MUSICOTERAPIA EN EL CONTEXTO PEDIÁTRICO, Patricia
Martí y Melissa Mercadal
* MUSICOTERAPIA EN EL DOLOR CRÓNICO, Rolando
Benenzón
*MUSICOTERAPIA Y PARKINSON, Cristina Rogel
Nº 27 - Año 2007* MUSICOTERAPIA Y PARKINSON, Cora Leivinson
* LA MUSICOTERAPIA DE GRUPO COMO PSICOTERAPIA
GRUPAL, Roberto Oslé
* LAS ADAPTACIONES DE INSTRUMENTOS MUSICALES PARA
LA MUSICOTERAPIA EN PARÁLISIS CEREBRAL, Gabriela Laura
Rodríguez de Gil
* LA MÚSICA EN EL DESARROLLO PERSONAL, Jorge Luis
Rizzo
* MUSICOTERAPIA EN EL DOLOR CRÓNICO, Patricia Martí
Nº 28 - Año 2008* ALIENTO Y ESPACIO VOCAL, Samarpan Wilhelm Porzelt
* EFECTOS DE LA MUSICOTERAPIA DE GRUPO EN EL NIVEL
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 85
DE ANSIEDAD Y CONSTANTES HEMODINÁMICAS DE UN GRUPO
DE ESTUDIANTES DE MUSICOTERAPIA, Pilar Carrasco
* ROMPER EL SILENCIO. MUSICOTERAPIA APLICADA A PERSONAS
CON TEA, Sergio Chávez Díaz y Félix Barrena Maza
* MUSICOTERAPIA Y ONCOLOGÍA: UNA EXPERIENCIA CON UN
GRUPO DE MUJERES CON CÁNCER DE MAMA. Pilar Carballo y
Patricia Martí
Nº 29 - Año 2009* RELATO DE MI EXPERIENCIA DE TRABAJO CON UN NIÑO
AUTISTA DE 6 AÑOS DE EDAD, DURANTE EL PERIODO DE
OCTUBRE 2003 A MAYO 2004, Nomi Andrade Roldàn, Psicóloga
clínica, Musicoterapeuta, Maestra de la Universidad Autónoma de
Querétaro (México).
*MUSICOTERAPIA EN CENTROS DE MENORES, Isabel Bueso
González, Psicóloga clínica e industrial y Psicoterapeuta - Miguel Ángel
Diví Castellón, Musicoterapeuta, Maestro y Músico.
* MUSICOTERAPIA APLICADA A PERSONAS CON DISCAPACIDAD
INTELECTUAL. Una experiencia, Montserrat Vizcarro, Musicoterapeuta
por el AMBx.
* EL ABORDAJE PLURIMODAL EN MUSICOTERAPIA.
UNA REALIDAD EN LA PRÁCTICA CON PERSONAS CON
DISCAPACIDAD PSÍQUICA. Mercedes García Hurtado, Master en Musicoterapia. * MÚSICA Y SONIDO (1ª parte) Alain Cabero, Educador especializado, Musicoterapeuta por el AMBx. * ANÁLISIS DEL BENEFICIO DE LA MUSICOTERAPIA EN PACIENTES CON DOLOR CRÓNICO. A. Lorenzo, A. Balbás, Unidad para el estudio y tratamiento del dolor. Hospital Universitario Ramón y Cajal, Madrid* TERAPIA MUSICAL PARA LA PREVENCIÓN DE RECAÍDAS EN PACIENTES USUARIOS DE DROGAS López Craver M., Rubio Fdez. M., Serrat Miralles X., Huguet Bové L., Servicio de Psiquiatría, Área Gral. Hospital Universitario Vall d¨Hebrón, Barcelona
Nº 30 - Año 2010* MUSICOTERAPIA HOSPITALARIA CON PACIENTES CON DOLOR
CRÓNICO, Alicia Lorenzo.
* MUSICOTERAPIA CON BEBÉS DE 0 A 6 MESES EN CUIDADOS
INTENSIVOS PEDIÁTRICOS" Resumen de la Tesis Doctoral, Maria Jesús Del
Olmo, Dra. en MT por la UAM
* MÚSICA Y SONIDO (2ª PARTE), Alain Cabero.
* UTILIZACIÓN DE ELEMENTOS DE MUSICOTERAPIA
EN EL MARCO DE UN TALLER DE EXPRESIÓN MUSICAL
EN UN GRUPO DE AYUDA MUTUA CON PACIENTES CON
DISCAPACIDAD PSÍQUICA. (1ª Parte), Véronique Bruet.
* MUSICOTERAPIA EN UN CASO DE SÍNDROME DE
ANGELMAN, Carles Pérez.
Nº 31 - Año 2011* MUSICOTERAPIA EN PACIENTES CON LESIÓN CEREBRAL - Una
Reconstrucción musical. Stephanie Giroud, Musicoterapeuta
* UTILIZACIÓN DE ELEMENTOS DE MUSICOTERAPIA EN EL
MARCO DE UN TALLER DE EXPRESIÓN MUSICAL EN UN GRUPO
DE AYUDA MUTUA CON PACIENTES CON DISCAPACIDAD
PSÍQUICA (2ª parte), Véronique Bruet; Musicoterapeuta.
* LA MUSICOTERAPIA EN LA REHABILITACIÓN NEUROLÓGICA
DEL TEMBLOR, Miguel Ángel Diví Castellón, Musicoterapeuta. *
MUSICOTERAPIA Y EMBARAZO EN EL CENTRO DE SALUD DE
SOLOKOETXE, Bilbao. Jone M. Luna Miranda, Musicoterapeuta.
Nº 32 - Año 2012* PROYECTO EUTERPE. MUSICOTERAPIA CLÍNICA EN
FIBROMIALGIA Y DOLOR CRÓNICO. Dr. Aittor Loroño. Olga
Sánchez.
*PROYECTO HATHOR. Investigación en musicoterapia en geriatría:
Alzheimer y otras demencias.
* VÍNCULOS: MÚSICA PARA PADRES DE BEBÉS INGRESADOS
EN UNA UNIDAD DE NEONATOLOGÍA. Josep Gustems, Núria
Escudé, Pere Berbel, Caterina Calderón, Marta Casellas, Pau Gimeno,
Conxa Trallero, Alicia Mirada, Lucía Rodríguez, Rosa Puigarnau, Anna
M. Subirana, Viv Manning,
* PRESENTACIÓN DE UN CASO PRÁCTICO DE MUSICOTERAPIA
GRUPAL EN EDUCACIÓN ESPECIAL. Jone M. Luna Miranda,
Musicoterapeuta.
*DESDE LA MUSICOTERAPIA COMUNITARIA A LA PAZ. Enrica
Tifatino.
*IV CONGRESO NACIONAL DE MUSICOTERAPIA, MADRID
2012.
Nº 33 - Año 2013* MUSICOTERAPIA ANALÍTICA EN PERSONAS CON
FIBROMIALGIA. DISEÑO DE UN PROGRAMA DE INTERVENCIÓN
Y ADAPTACIÓN DEL MÉTODO ANALÍTICO DE MARY PRIESTLEY.
Vanessa Vallay Allasia * MUSICOTERAPIA INSTRUMENTO DE BIENESTAR..Enrica
Tifatino
* MUSICOTERAPIA EN EL ÁMBITO ESCOLAR. Anabel Berenguer
Llorca
* ACOTACIONES, APUNTES Y NEURONAS ESPEJO, EN EL LIBRO
DE R. BENENZON “EL JUEGO DEL ESPEJO Y SU OSCURIDAD”.
Mónika von Zeschau-Marchetti
* LAS SESIONES CLÍNICAS EN EL ÁMBITO HOSPITALARIO.
“LA CONTRADICCIÓN DEL PENSAMIENTO MÉDICO ÉTICO CON
LA ÉTICA DEL MODELO BENENZON”. Griselda Bosco
* LA CONCIENCIA DEL "SÍ-MISMO" Y LA ESTRUCTURACIÓN
DEL CUERPO RELACIONAL DEL TERAPEUTA DE LA MÚSICA
EN LOS PROCESOS DE TRANSFERENCIA Y CONTRA-
TRANSFERENCIA. Margarida Rocha
* SIETE AÑOS DE MUSICOTERAPIA EN UN AULA ESTABLE.
Carles Pérez
Música, Terapia y Comunicación - nº 38 - Año 2018 - CIM - Bilbao 86
Nº 34 - Año 2014* MÚSICA E IMAGEN (MI), FUNDAMENTOS Y APLICACIÓN
TERAPEÚTICA: ILUSTRACIÓN DE CASO. Maria montserrat gimeno
domenech
* FORMACIÓN DE MUSICOTERAPIA EN EL REINO UNIDO. TRES
CASOS DE PRÁCTICAS. Malgorzata Ziemkiewicz Artabe
*MUSICOTERAPIA APLICADA A ASMA Y TDA-H. Tamar Carro
Millán
* ¿EXISTE UN ARCO IRIS EN LOS OIDOS?. Natacha Lepsa.
(Traducción: Juan Carlos de Benito)
Nº 35 - Año 2015* LA MUSICOTERAPIA Y LA NEUROREHABILITACIÓN. Ruth
Abela
* ESTUDIO DESCRIPTIVO SOBRE EL PERFIL DE
MUSICOTERAPEUTA EN ESPAÑA Melissa Mercadal-Brotons, Maria
Teresa del Moral, y Patricia L.Sabatella
* MUSICOTERAPIA CON ADOLESCENTES BAJO MEDIDAS
JUDICIALES EN RÉGIMEN ABIERTO. Alfonso lopez Ruiz. .
* EL MÉTODO RONNIE GARDINER.UN NUEVO CAMINO PARA
EL CEREBRO Y EL CUERPO A TRAVÉS DEL RITMO. Oscar
Estiballes.
* PROYECTO DE MUSICOTERAPIA EN UNA CLÍNICA PARA
PERSONAS QUE VIVEN AFECTADAS POR EL VIRUS DEL SIDA
EN RUANDA. Musicos sin Fronteras. Christopher Nicholson.
(Traducción: Mau Ziemkiewicz Artabe y Ana Blazquez Ubach)
* ENTREVISTA A IÑAKI SALVADOR, MÚSICO Y COMPOSITOR
DE JAZZ. Xabier Elias.
Nº 36 - Año 2016* MUSICOTERAPIA EN NIÑOS SANFILIPO. Ana Cristina Pueyo,
Carles Pérez, Dr. Juan Rodriguez García, Dr. Aittor Loroño.
* MUSICOTERAPIA PARA SUPERAR EL MIEDO ESCÉNICO.
Xabier Elias.
* TRATAMIENTO DE MUSICOTERAPIA PARA EL ESTADO
ANÍMICO DE PACIENTES CON CANCER. Un Estudio Piloto.
Patricia Martí, Melissa Mecadal-Brotons, Carme Solé.
* MÚSICA, VIOLENCIA Y MUSICOTERAPIA CON PERSONAS
JÓVENES EN LAS ESCUELAS. Dr. Katrina Skewes McFerran y Dr.
Andreas Wolf. (Traducción: Mau Ziemkiewicz Artabe)
* THERAPEUTIC SONGWRITING: LA CREACIÓN DE LA
CANCIÓN TERAPÉUTICA- Breve revisión de la información
práctica en la bibliografía actual. Mau Ziemkiewicz Artabe.
Nº 37 - Año 2017* LA MUSICOTERAPIA FOCAL OBSTETRICA (MFTO). Lic.
Gabriel F. Federico.
* CONVERSACIONES SOBRE MUSICOTERAPIA
CON SERAFINA POCH, UNA VIDA DEDICADA A LA
MUSICOTERAPIA. Mau Ziemkiewicz Artabe.
* TAPICES DE VOZ. Juan Carlos Garaizabal.
* LA MUSICOTERAPIA EN EL TRATAMIENTO DE LA
DISLEXIA: UNA PROPUESTA EDUCATIVA. MUSIC THERAPY
IN THE TREATMENT OF DYSLEXIA AN EDUCATIONAL
PROPOSAL. José Salvador Blasco Magraner, Francisco Blasco
Vercher, Gloria Bernabé Valero
* EL ESPACIO DE LOS ALUMNOS. CIM.
Hazte Socio del MI-CIM 2019
Un año más, comunicarte que te animamos a que participes en todas las actividades que organizamos en la difusión y desarrollo de la Musicoterapia. Queremos que el CIM sea un espacio de encuentro entre todos los Musicoterapeutas que intercambian sus experiencias, y que sea una proyección a la sociedad de lo que los Musicoterapeutas podemos aportar en los aspectos de la salud, educación y atención social. Y además…… *Recibir gratuitamente la revista anual "Música, Terapia y Comunicación" - (nº 39 - año 2019) *Secretaría y listado profesional de musicoterapeutas en Internet y la revista. *"Servicio de Información" con la publicación de un listado de Musicoterapeutas que quieran anunciarse para derivar las diferentes demandas de peticiones de empleo de instituciones que llegan a la secretaría, así como demandas de pacientes. *Descuentos en los seminarios abiertos de formación continua, actividades complementarias a la formación, Jornadas de verano de Musicoterapia, BioMúsica, etc. *Recuperación de seminarios del curso de formación. *Acceso a la Biblioteca, Hemeroteca, Fonoteca y Videoteca. CUOTA 2019 La cuota anual de apoyo a la Asociación y participar de sus actividades para el año 2019 es de 40€. Una vez realizado el pago, se enviará la revista anual (publicación a partir de julio 2019)
Aso
ciac
ión
insc
rita
en e
l reg
istr
o de
l Gob
iern
o V
asco
nº
B75
/86
- C
IF:
G-4
8.24
1665
INHIBICIÓN, TARTAMUDEZ Y MUSICOTERAPIA,de lo no verbal a lo verbalRoland VALLÉE - Ed. MI-CIM - 9 € - Formato PDF
"Es esencialmente la vivencia, el sufrimiento de los niños o adolescentes con difi cultades en su expresión verbal lo que nos ha conducido a la MT. Principalmente estos casos, los más dolorosos, con una sintomato-logía de bloqueo, de tensión, de inhibición verbal, y de empobrecimiento de las relaciones personales". Roland Vallée, expone de forma clara y sencilla, su experiencia en estos casos”.
MUSICOTERAPIA DIDÁCTICA, Modelo Benenzon3 h - 30 € - Formato DVD
4 CONFERENCIAS-CLASE dictadas por el Dr. Rolando Benenzon en las Jor-nadas y seminarios realizados en el CENTRO DE IINVESTIGACIÓN MUSICO-TERAPÉUTICA de Bilbao.
REVISTA MÚSICA, TERAPIA Y COMUNICACIÓNREVISTA MÚSICA, TERAPIA Y COMUNICACIÓN
LOTE 7 Revistas20 €
Todos los sumarios en: www.musicoterapiamasterbilbao.org
PEDIDOS EDITORIAL MI-CIM
94 435 25 25 / 638 125 782 [email protected]
CENTRO DE INVESTIGACIÓN MUSICOTERAPÉUTICA - BILBAO
Revistas nº 15, 16, 17, 18, 19, 21, 22, 24, 26: 8 €/unidad - IMPRE-SO EN PAPEL- GASTOS DE ENVÍO NO INCLUÍ-DOS.Todos los nº (1 al 38) envío por e-mail: 5€/ unidad - formato PDF
LA MÚSICA COMO MEDIO CURATIVO DE LAS ENFERMEDADES NERVIOSASDr. Candela ARDID - Ed. MI-CIM - 12,50 €
Texto integral de la edición publicada en 1920 por el Dr. Candela Ardid donde describe las sesiones de Musicoterapia que realizaban en dos sa-natorios psiquiátricos en su época en Madrid.
CENTRO DE INVESTIGACIÓN MUSICOTERAPÉUTICA
MUSIKOTERAPIA IKERKETA-ZENTROA
BILBAO
CEEEENNNTTTTRRRRROOO DDDDEEEE IIIINNNNVVVVEEEESSSSTTTIIIIGGGGAAAACCCCIIIÓÓÓÓNNNN MMMMUUUUSSSSICOTTTTEEERAPÉÉÉÉUTTTTIIICA
MMMUUUSIIIIKKKOOOOTTTTEEERRRAAAAPPPPPIIIIAAAA IKKKKERRRRKEEEETAAAAA----ZZZZEEENTTTTRRRROOOOAAAA
BBBBBIIIILBAAOOOO