munkanelkuliseget befolyasolo tenyezok
DESCRIPTION
Rata somajului inflatie in limba maghiaraTRANSCRIPT
BABEŞ–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR
KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI
KAR
Munkanélküliséget befolyásoló tényezők elemzése
Készítette:
Gőrgicze Sándor, GFC
2012
Tartalomjegyzék
MUNKANÉLKÜLISÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE...............3
1. BEVEZETŐ............................................................................................3
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS............................................................................4
3. MÓDSZERTAN......................................................................................5
3.1. Linearitás vizsgálata...................................................................8
3.2. A hibatagok normális eloszlásának vizsgálata............................9
3.3. Normális eloszlás vizsgálata.....................................................10
3.4. Heteroszkedaszticitás vizsgálata..............................................10
3.5. Kollinearítás vizsgálata.............................................................11
Összefoglaló...........................................................................................12
2 | P a g e
Munkanélküliséget befolyásoló tényezők elemzése
1. Bevezető
Az elemzés során azt vizsgálom, hogy az európai országokban, hogyan és mi befolyásolja
a munkanélküliségi rátát. A dolgozatomban különböző szakcikkek alapján kiválasztott
befolyásoló faktorokat vizsgáltam, mely során egy gazdasági modellt állítottam fel.
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban
nem munkaképtelen, vagyis képes és szeretne is dolgozni, viszont mégsem talál vagy nincs
munkája. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak,
vagyis a munkaerő piacán jelen lévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt, más néven az
aktív lakosságot. Ezek alapján tehát elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta nem más, mint a
munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában
kifejezve.
A kommunizmus, valamint a szocialista felfogások eltűnése után gyökeresen
megváltozott a munkaerő piac, míg akkoriban az volt a legfontosabb, hogy mindenkinek legyen
munkája ez a felfogás, mostanra már feledésbe merül. A 90-es évek elejétől a rendszerváltás
következtében alapvetően megváltoztak a társadalom szerveződésének és irányításának elvei és
egyre jobban felértékelődött az iskolázottság, a szakképzettség és a szaktudás. A 90-es évek
végére a különböző társadalmi csoportok zártabbá váltak, a ki-, illetve belépés egyre nagyobb
erőfeszítést igényel. Ha csak a romániai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai nézzük, akkor is
elmondható, hogy az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy egyre nő az állástalanok száma az
előző időszakokhoz képest. A munkanélküliség további növekedésére számítanak az elemzők,
bár jövőre a munkahelyteremtés prioritás.
Tehát elmondhatom, hogy egy igenis aktuális téma, amely nagyon sok politikust vagy
közgazdászt foglalkoztat, amely elleni küzdés a felsőház mindennapjaivá vált, holott az én
véleményem is több szakértővel együtt az, hogy a foglalkoztatottság növelése sokkal fontosabb
szempont kell, legyen, mint a munkanélküliség csökkentése. Nagyon fontos viszont azt is
figyelembe venni, hogy a magas fokú munkanélküliség, óriási társadalmi költségekkel jár. Ezen
okokból kifolyólag fontosnak tartom elemezni a munkanélküliségi rátát befolyásoló tényezőket,
3 | P a g e
ezek hatását a munkanélküliség alakulására, hisz ha megtudjuk, hogy mik azok a tényezők amik
legjobban hatással vannak a rátára, akkor célszerűen, megfelelő gazdasági tényezőkkel tudunk
javítani rajta.
2. Irodalmi áttekintés
Több a munkanélküliségi rátával foglalkozó tanulmány is megjelent az évtizedek során.
Több neves közgazdász is foglalkozott e kérdés boncolgatásával. Boianovsky, M és Presley, J. R.
(2009) tanulmánya azon az elméleten alapszik, amellyel már az 1930-as években foglalkoztak,
mely szerint kapcsolat van a nemzeti bankok által meghatározott alapkamatláb és a
munkanélküliségi ráta alapján. Árakra vonatkozó előrejelzések alapján levezetik a pénztömeg, az
általános kamatláb, a reálbérek és a munkanélküliségi ráta közötti kapcsolatot. Rámutatnak, hogy
a monetáris politika segítségével befolyásolható a munkanélküliségi ráta.
Második dolog, amely egy közgazdász eszébe jut, mint befolyásoló tényező az az
infláció. Az árstabilitás minden ország nemzeti bankjának egyik legnagyobb kihívása, mely
Kooros, S. K. (2008) tanulmánya szerint a munkanélküliségi ráta egyik nagy befolyásoló
tényezője. Szintén ugyanebben a tanulmányban olyan makro ökonómiai változókat azonosított,
mely alapján a GDP, az alapkamat, az államadósság, az inflációs ráta a minimálbér mind
befolyásolják a munkanélküliségi rátát. Ezek közötti kapcsolatot egy többváltozós regressziós
modellbe mutatta be. A makro ökonómia fontos következtetése, hogy a foglalkoztatás általában
együtt hullámzik a gazdaság teljesítményével, amit például a GDP segítségével mérhetünk. Ezt
az állítást látszik igazolni, hogy a munkanélküliség mértéke a gazdasági válságok idején a
legnagyobb.
Befolyásoló tényező a jövedelmek alakulása is, hiszen az meghatározza, hogy egy
személynek megéri-e dolgozni, vagy ha ez a jövedelem nagyon alacsony, például akkor
kihasználja a munkanélküli segély nyújtotta lehetőséget. Persze, ezt befolyásolja a munkakedv, a
kivándorlási vágy, vagy a családi állapot is.
A nettó export, mint fontos befolyásoló tényező különböző tanulmányok alapján
elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta egyik befolyásoló tényezője. A tanulmányban
4 | P a g e
bemutatják, hogy a kettő között negatív kapcsolat áll fenn, mind emellett magyarázatot is adnak,
mely szerint a nagy nettó export, a hazai valuta leértékelődéséhez vezet, amely nem kedvező a
befektetőknek, így munkahely sem teremtődik.
3. Módszertan
A tanulmány során az OLS1 módszert alkalmaztam, tehát ez alapján állítottam, fel a
modellem, amelyet tesztelések alá vetettem, a különböző az eredményt befolyásolható „hibák”
kiküszöbölése miatt. Az adatokat az eurostat adatbázisából vettem, mindegyiket a 2010-es évre
vonatkozóan. A tanulmány alapjául szolgáló adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Táblázat 1: A munkanélküliségi rátát befolyásolható adatok halmaza
Forrás: Eurostat, saját készítés
1 Legkissebb négyzetek módszere5 | P a g e
Az adatok helyessége, valamint hiányossága miatt, ahhoz, hogy a legprecízebb és
legmegfelelőbb modellt tudjam felállítani a hiányos adatsorokat kivettem az elemzésből így
látható az alábbi táblázatban az elemzés alapját képező adathalmaz:
Táblázat 2: A munkanélküliségi rátát befolyásolható adatok halmaza
Forrás: Eurostat, saját készítés
A továbbiakban a Gretl statisztikai program segítségével állítottam fel a modellt. Az
alábbi ábrán látható, hogy az excel táblából, hogyan importálta át az adathalmazt a program, így a
munkanélküliségi ráta és abszolút értéke mellett, megtalálható az infláció, a nettó jövedelem, a
nettó export, a minimálbér, a betéti alapkamat, az álla,adosság, valamint a GDP értéke is. Ezen
adatokat az Eurostat adatbázisából valamint pár ország nemzeti bankjának a honlapján kaptam
meg a 2010-es évre vonatkozóan.
Amint észrevehető ezen változók az irodalmiáttekintésben is leírt tanulmányok alapján
kerültek be az elemzésbe, ezeket szeretném vizsgálni mint a munkanélküliségi rátá
befolyásolható tényezők.6 | P a g e
Ábra 1: A munkanélküliséget befolyásló tényezők
Forrás: Gretl, saját szerkesztés
A következőkben fontos volt, azon változókat kivenni a modellből, melyek nem
szignifikánsabb. A modellből egyesével vettem ki az ilyen változókat és mindig a legnagyobb p
értéküt, hisz ha megtartom a nagyot, akkor hibázok. Ezek után, egy olyan modellt kaptam,
melyben három szignifikáns gazdasági mutató maradt benn, ez az infláció, a nettó jövedelem és a
nettó export.
A p értékek alapján felírható az a lineáris egyenlet, amit keresünk, mely kapcsolatot
teremt a munkanélküliség és a szignifikáns változóink között. Tehát:
Munkanélküliségi ráta = 17,46 -1,36*Inflacio-0,0065*Nettó jöv.-0,00019*Nettó exp.
A munkanélküliséget ellentétesen befolyásoló tényező az infláció, vagyis ha egy
egységgel nő az infláció az akkor 1,36 egységgel csökkenti a munkanélküliségi rátatát. Hasonló
képpen a nettó export és nettó jövedelm is, bár ezek sokkal kisebb mértékben.
7 | P a g e
Ábra 2: A szignifikáns változók
Forrás: Gretl, saját szerkesztés
A modell felépitésekor látható még pár igen fontos információ. Észrevehető, hogy az is,
hogy a modell globálisan létezik, hiszen az F teszthez rendelhető p érték tart a 0-hoz, és az R 2 tart
az 1-hez, vagyis a magyarázó változók, jól magyarázzák a függő változót.
A következőkben ahhoz, hogy egy modell megfelelő legyen különböző teszteket kell
végigfuttatni az esetleges hibák kiküszöbölése miatt.
3.1. Linearitás vizsgálata
Az első teszt amit elvégzünk az a linearítás tesztje, vagyis arra vagyunk kiváncsiak, hogy
lineáris kapcsolat jelen van-e ugy ahogy mi ezt feltételeztük. A null hipotézis az, hogy a
kapcsolat egy lineáris kapcsolat. P valószínűségi érték pedig 0,51 ami meghaladja az 5%-ot igy
5%-s szignifikancia szint mellett azt mondhatom, hogy nem vetem el a H0-t, vagyis megtartom,
tehát kijön a lineáris kapcsolat a változók között. Másképpen, 51%-ot tévednénk ha elutasítanánk
a null hipotézist, mely nagyon nagynak számít.
8 | P a g e
Ábra 3: Linearítás vizsgálata
Forrás: Gretl, saját szerkesztés
3.2. A hibatagok normális eloszlásának vizsgálata
A normális esetben a hiba normáleloszlású, 0 várható értékű. Ezt teszteljük a második
tesztünkkel.
Ábra 4: A hibatagok normális eloszlásának vizsgálata
Forrás: Gretl, saját szerkesztés
Látható a fenti ábrán, hogy a null hipotézis az, hogy normális elszólásúak a hibatagok,
amelyet nem tudunk elvetni, mivel a p érték ismét meghaladja az 5%-ot, így nagyon sokat
tévednénk, ha elutasítanánk a H0-t. Tehát a modell az eddigi tesztek alapján rendben van.
9 | P a g e
3.3. Normális eloszlás vizsgálata
A következő teszt, amelynek alávetjük a modellünk az a normális eloszlás tesztje. A teszt
során azt vizsgáljuk, hogy a modell jól leírja a mérési értékeknek a várható érték körüli
szóródását.
Ábra 5: Normális eloszlás vizsgálata
Forrás: Gretl, saját szerkesztés
A fenti ábra is azt mutatja, hogya modellünk normális eloszlású. A teszt során a null
hipotézis, az hogy az eloszlás normális, és mivel a p érték 0,49 ismét megtartjuk a null hipotézist,
tehát ismét jó teszt eredmény jött ki.
3.4. Heteroszkedaszticitás vizsgálata
A következő tesztünk a heteroszkedaszticitás tesztje, ami a hibatagok szórásnégyzetének
állandóságát vizsgálja. Ha egy modell heteroszkedasztikus, az azt jelenti, hogy a szórásnégyzetek
10 | P a g e
időben változnak. A modell szempontjából az a jó, ha a szórásnégyzetek állandók, tehát ha a
modell homoszkedasztikus.
Ábra 6: Heteroszkedaszticitás vizsgálata
Forrás: Gretl, saját szerkesztés
A fenti ábrán látható, hogy a null hipotézisünk az, hogy a heteroszkedaszticitás nincs
jelen. A p értékünk ismét magas, így sokat tévednénk, ha elvetnénk a null hipotézist, így meg kell
tartsuk, tehát egy homoszkedasztikus modellünk van. Ami azt jelenti, hogy a szórásnégyzetek
időben nem változnak.
3.5. Kollinearítás vizsgálata
A legkisebb négyzetek módszere esetén az adatoktól elvárjuk, hogy megfeleljenek
bizonyos tulajdonságoknak, illetve éppen ellenkezőleg, hogy bizonyos hiba lehetőségek ne
lépjenek fel. Egyik ilyen tulajdonság az amikor a magyarázó változók lineárisan függenek
egymástól. Ahhoz, hogy releváns eredményt kapjunk nem szabad, hogy egymástól függjenek
ezek a változók. Ezt a jelenséget multikollinearitásnak hívjuk és a kollinearítás tesztjével
elemezzük.
11 | P a g e
Ábra 7: Kollinearítás vizsgálata
Forrás: Gretl, saját szerkesztés
A teszt eredménye a fenti ábrán látható. Kiolvasható, hogy a 10 feletti értékek
kollinearitási problémát jelenthetnek. Látható, hogy minden egyes változó értéke 10 alatt van,
tehát a modell ebből a szempontból is megfelelő.
Összefoglaló
Az irodalom jegyzékben bemutatótt szakcikkek alapján elmondható volt, hogy több olyan
makrogazdasági mutató is befolyásolhatja a munkanélküliségi rátát, mely csak monetáris plitikai
eszközökkel nem könnyen befolyásolható. Látható az is, hogy több neves szakértő modellje sem
egyezik, tehát nagyon komplex témáról van szó. Az általam felállított modell sem egyezik meg
teljes mértékben a szakcikkekben olvasottakkal. Kooros, S. K. (2008) szerint a GDP, az
alapkamat és az államadósság is nagymértékben befolyásolja a munkanélküliséget, ameleyek a
mi modellünk felállításakor kiestek, mivel nem voltak szignifikáns változók.
A tesztek lefuttatása után az kaptuk, hogy a modellünk, nem rendelkezik semmilyen nem
kívánt tulajdonsággal, így elmondható, hogy a munkanélküliségi rátát az infláció, a nettó
12 | P a g e
jövedelem, valamint a nettó export tudja befolyásolni a legjobban. A felállított függvény alapján
is látható, hogy az inflációs ráta növekedése a munkanélküliségi ráta csökkenéséhez vezet, ez
helyes, hiszen a gazdaság növekedési szakaszában az árak növekednek és a munkaerő nő, így a
munkanélküliségi ráta csökken. Látható az együtthatókból, hogy nagyon kicsi a többi együttható,
így a legnagyobb befolyása az inflációs rátának van.
Normális, hogy a munkavállalást és a munkanélküliséget nem csak ezen tényezők
befolyásolják. Vannak kevésbé mérhető, számszerűsíthető faktorok is. Sokan úgy vélik, hogy a
munkaerőpiac tisztán racionális, haszonmaximalizáló döntéseken alapuló modellezése nem
lehetséges. Hiszen ne felejtsük az az emberi mivoltunkat és ezzel együtt a személyes
kapcsolatokat. Ahogy tudjuk, tapasztaljuk ezen a területen különösen, meghatározóak ezek a
kapcsolatok, úgy a munkavállalók, mint a munkaadók számára. Ha egy munkanélkülinek jó
személyes kapcsolatai vannak egy vállalatnál, szívesebben helyezkedik el itt, még akkor is, ha a
bérek tekintetében nem a legkedvezőbb helyet választja.
Emellett fontos szerepe van a munkapiaci döntéseknél a béren kívüli juttatásoknak
(például prémiumok, kaja bon, munkahelyi étkeztetés), amelyek sok esetben nem is pénzben
kerülnek kifizetésre. Az ilyen tényezők nagy része egyáltalán vagy csak korlátozott módon
építhetők be a munkagazdaságtan makrogazdasági modelljeibe.
A munkanélküliséget befolyásoló tényezők feltárásával lehetőségünk nyílik, különböző
monetáris és nemzetpolitikai eszközökkel, akár recesszióban is a munkanélküliség csökkentésére,
ezzel együtt indirekt módon a gazdaság fellendítésére, hiszen így nagy mértékű társadalmi
összegeket tudunk megspórolni.
13 | P a g e
Irodalomjegyzék
1. Boianovsky, M. és Presley, J. R. (2009), The Robertson connection between the natural
rates of interest and unemployment, Structural Change and Economic Dynamics 20, 136-
150 old.
2. Kooros, S.K. (2008), In search of general model of unemployment, Advances in
Competitiveness Research, Vol. 16, 195-212 old.
3. Mussard, S. És Philippe, B. (2008), Okun’s law, creation f money and the decomposition
of the rate of unemployment, Economics Letters 102, 7-9 old.
4. Ramanathan, R. (2003), Bevezetés az ökonometriába, Panem KFT., Budapest
5. Economy Watch (2010) : Unemployment and inflation,
http://www.economywatch.com/unemployment/inflation.html , letöltve: 2012.03.26
6. Dr. Madsen Pirie (2010): Inflation and unemployment,
http://www.adamsmith.org/blog/tax-and-economy/inflation-and-unemployment, letöltve:
2012.03.26
7. Eurostat Database, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home
letöltve: 2012.03.26-2012.04.02
14 | P a g e