mátyás dénes: kh — olasz (2016. április...

3
2016.12.13. KH — olasz (2016. április 25.) | Műút portál r E t w o ÖLU 2016. DECEMBER 13., KEDD Keresés 360° KIADVÁNYOK KIKÖTŐI HÍREK KISKÁTÉ KOLLEGIÁLIS NAPLÓ KRITIKA-ESSZÉ MEDVÉSZET MŰVÉSZET NAPINDÍTÓ NŐTÉRFÉL SZÉPÍRÁS WEBKÉPREGÉNY KIKÖTŐI HÍREK Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. április 25.) 2016. április 25. Umberto Eco számára megszűntek az értelmezés határai. Az író, irodalomtörténész, középkorkutató, szemiotikus, filozófus, esztéta, egyetemi professzor Eco február 19-én hunyt el milánói otthonában, a világ, a kortárs olasz és egyetemes kultúra pedig egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb alakjával lett szegényebb. Eco 1932-ben született a piemonti Alessandriában, egyetemi és doktori tanulmányait Torinóban végezte. Tanított több olasz városban (Torino, Firenze, Milánó), majd a Bolognai Egyetemen lett szemiotikaprofesszor és tanszékvezető, amely intézménynek később, 2008-tól professor emeritusa volt. Mindemellett a világ különböző részein, számos jelentős intézményben tartott vendégelőadásokat. Az ötvenes években dolgozott a RAI-nál, az évtized végétől a hetvenes évek közepéig a Bompiani Kiadónál, valamint közreműködött több irodalmi folyóiratnál. Köztük az II Verrinél, amely lap körül az olasz neoavantgárd törekvéseket képviselő, nyelvi-szellemi megújulást hirdető Gruppo 63 csoport számos tagja tevékenykedett. Nem véletlen, ha Eco a korabeli olasz szellemi és irodalmi élet több jelentős személyiségével közösen (Angelo Guglielmi, Edoardo Sanguineti, Nanni Balestrini stb.) alapító tagja is volt a Gruppo 63-nak; már csak azért sem, hiszen 1962-es Nyitott mű című írása már a csoport megalapulását megelőzően tárgyalta a korszellem és a Gruppo bizonyos elméleti felvetéseit. A művészeti alkotások nyitottságával, az értelmezés lehetőségeivel későbbi tanulmányaiban és köteteiben is újra meg újra foglalkozott, akárcsak a fikcionalitás, a narratológia, az intertextualitás, a szemiotika, az esztétika, az irodalom és a művészet aktuális problémáival (a vaskos életműből csupán néhány fontos-híres alkotást említve: A művészet meghatározása, 1968; A szemiotika elmélete, 1976, Lector in fabula, 1979; Művészet és szépség a középkori esztétikában, 1987; Az értelmezés határai, 1990; Hat séta a fikció erdejében, 1994; A szépség története, 2004; A rútság története, 2007). Mindezt figyelembe véve az sem meglepő, ha Eco nemcsak az olasz neoavantgárdnak, hanem a posztmodern irodalomnak is megkerülhetetlen alakja, ami teoretikusi tevékenysége mellett szépirodalmi munkásságának is köszönhető. A rózsa neve című regénye, középkori intellektuális krimije, amellyel szépíróként 1980-ban debütált, a posztmodern irodalomnak — Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazója mellett (1979) — valódi olasz remekműve. Eco regényei erős gondolati háttérrel rendelkező, gondosan kidolgozott művek, amelyeknek szerves részét képezik az intellektuális eszmefuttatások, az intertextuális utalások, a fikció és a valóság kettőségének problémái, az összeesküvés-elméletek... Mind A rózsa neve, mind a későbbi regények hatalmas műveltséganyagot dolgoznak össze, az utalások, különféle kapcsolódások felfejtése pedig figyelmes olvasót kíván: komplex művek, amelyekben az élvezetes történetmesélés, az érdekes történeti szál és az izgalmas cselekmény mellett az irodalomtudós Eco elméleti megfontolásai is irodalmi formát nyernek. így A Foucault-ingában (1988), A tegnap szigeté ben (1994), a Baudolinó bán (2000), a Loana királynő titokzatos füzében (2004), A prágai temető ben (2010), valamint az Olaszországban tavaly év elején megjelent regényében, amelyet már szintén olvashatunk magyar nyelven: a Mutatványszámot épp az elmúlt napokban adta ki az Európa Könyvkiadó Barna Imre fordításában. Olaszországban ellenben utolsó tanulmánykötete, a Dante Isteni színjátékénak egyik sorából {Pokol, VII, 1) címet választó könyve publikálását hozták előre májusról február második felére, amely az Eco által más értelmiségiekkel együtt újonnan alapított La Nave di Teseo Kiadó első megjelentetett kötete. A Papé Sátán Aleppe az író L'Espresso hetilapban olvasható La Bustina di Minerva elnevezésű tárca rovatában az elmúlt tizenöt év során publikált írásaiból, „gyufaleveleiből" válogat: ahogyan az alcím is jelzi, „egy cseppfolyós társadalom krónikáiét FRISS MŰÚT -RÓL, -RŐL Ra Mátyás Dénes (1981, Győr) a Szegedi Tudományegyetemen végzett olasz, amerikanisztika és hungarológia szakon, 2014-ben az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. Italian ista, főként kortárs olasz és amerikai irodalommal, olasz magyar kapcsolatokkal, magyar kultúra és magyar mint idegen nyelv tanítással foglalkozik. -TOL, -TŐL KH — olasz (2016. április 25.) KH — olasz (2015. március 16.) KH — olasz (2016. október 10.) KH — olasz (2015. június 8.) KH — olasz (2015. november 9.) A ROVATBÓL AJÁNLJUK MÉG Szabó Marcell: KH — francia (2016. december 5.) Szép Eszter: KH — angol (2016. november 21.) Menczel Gabriella: KH — spanyol (2016. november 7.) GilbertEdit: KH — orosz(2016. október 24.) Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. október 10.) LEGFRISSEBB Műút 2016058 — lapszámbemutató és nívód íj-átadás a Kalickában András László: Szent Pál második levele a búziakhoz http://www.rn uut.hu/?p= 18557 1/3

Upload: others

Post on 06-Mar-2020

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. április 25.)publicatio.bibl.u-szeged.hu/10303/1/20160425%20-%20KH%20... · 2016.12.13. hozza, és (miként a dantei sornak sincsen egyetlen rögzült

2016.12.13. KH — o lasz (2016. áp rilis 25.) | Műút portál

rE t w o ÖLU

2016. DECEMBER 13., KEDD

Keresés

360° KIADVÁNYOK KIKÖTŐI HÍREK KISKÁTÉ KOLLEGIÁLIS NAPLÓ KRITIKA-ESSZÉ MEDVÉSZET MŰVÉSZET NAPINDÍTÓ NŐTÉRFÉL SZÉPÍRÁS WEBKÉPREGÉNY

KIKÖTŐ I H ÍR E K

Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. április 25.)2016. április 25.

Um berto Eco szám ára m egszűntek az é rte lm ezés határa i. A z író, iroda lom tö rténész, középkorkutató , szem io tikus, filozó fu s, esztéta, egyetem i p ro fesszor Eco feb ruár 19-én hunyt el m ilánó i otthonában, a v ilág , a kortárs o lasz és egyetem es kultúra pedig egy ik leg je lentősebb és legsoko lda lúbb a lak jáva l lett szegényebb. Eco 1932-ben szü le te tt a p iem onti A lessandriában , egyetem i és doktori tanu lm ánya it Torinóban végezte. Tan íto tt több o lasz városban (Torino, F irenze, M ilánó), majd a Bolognai Egyetem en lett szem io tikap ro fesszo r és tanszékveze tő , am e ly in tézm énynek később, 2008-tól p ro fessor em eritusa volt. M indem ellett a v ilág különböző része in , szám os je len tős intézm ényben ta rto tt vendégelőadásokat. Az ö tvenes években dolgozott a RAI-nál, az évtized végétő l a hetvenes évek közepé ig a Bom piani K iadónál, v a lam in t közrem űködö tt több iroda lm i fo lyó ira tná l. Köztük az II V err in é l, am e ly lap körül az o lasz neoavantgárd tö rekvéseke t képv ise lő , n ye lv i-sze llem i m egú ju lást hirdető Gruppo 63 csoport szám os tagja tevékenykedett. Nem vé le tlen , ha Eco a korabe li o lasz sze llem i és iroda lm i é le t több je len tős szem é ly iségéve l közösen (Angelo G ug lie lm i, Edoardo Sangu ineti, Nanni Ba lestrin i stb.) a lap ító tagja is vo lt a Gruppo 63-nak; m ár csak azé rt sem , hiszen 1962-es N yito tt m ű c ím ű írása m ár a csoport m ega lapu lását m ege lőzően tá rgya lta a korsze llem és a Gruppo b izonyos e lm é le ti fe lve tése it. A m űvészeti a lko tások ny ito ttságáva l, az érte lm ezés lehetősége ive l későbbi tanu lm ányaiban és kötete iben is újra meg újra fog la lkozott, aká rcsak a fik c iona litás , a narra to lóg ia , az in tertextua litá s, a szem io tika , az eszté tika , az irodalom és a m űvészet ak tuá lis p rob lém á iva l (a vaskos é le tm űből csupán néhány fon tos-h íres a lko tást em lítve : A művészet meghatározása, 1968; A szemiotika elmélete, 1976, Lector in fabula, 1979; Művészet és szépség a középkori esztétikában, 1987; Az értelmezés határai, 1990; Hat séta a fikció erdejében,1994; A szépség története, 2004; A rútság története, 2007). M indezt fig ye lem be véve az sem m eglepő, ha Eco nem csak az o lasz neoavantgárdnak, hanem a posztm odern iroda lom nak is m egkerü lhetetlen a lak ja , am i teore tikus i tevékenysége m e lle tt szép iroda lm i m unkásságának is köszönhető. A rózsa neve c ím ű regénye, középkori in te llek tuá lis k r im ije , am e llye l szép írókén t 1980-ban debütált, a posztm odern iroda lom nak — Italo Ca lv ino Ha egy té li éjszakán egy utazója m e lle tt (1979) — va lód i o lasz rem ekm űve.Eco regényei erős gondolati háttérre l rendelkező, gondosan k ido lgozott m űvek, am e lyeknek sze rves részét képez ik az in te llek tuá lis eszm efu tta tások, az in tertextuá lis uta lások, a fik c ió és a va lóság kettőségének prob lém á i, az összeesküvés-e lm é le tek... Mind A rózsa neve, m ind a későbbi regények hata lm as m űve ltséganyagot do lgoznak össze , az uta lások, kü lönfé le kapcso lódások fe lfe jtése pedig f ig ye lm es o lvasó t k íván: kom plex m űvek, am e lyekben az é lveze tes tö rténe tm esé lés, az érdekes történeti szá l és az izga lm as cse lekm ény m e lle tt az iroda lom tudós Eco e lm é le ti m egfonto lása i is iroda lm i fo rm á t nyernek. íg y A Foucault-ingában (1988), A tegnap szigeté ben (1994), a Baudolinó bán (2000), a Loana kirá lynő titokzatos füzében (2004), A prágai temető ben (2010), va lam in t az O laszországban ta va ly év e lején m egje lent regényében, am e lye t m ár szin tén o lvashatunk m agyar nye lven: a Mutatványszámot épp az e lm ú lt napokban adta ki az Európa Könyvk iadó Barna Im re fo rd ításában . O laszországban ellenben utolsó tanu lm ánykötete , a Dante Isteni színjátékénak egy ik sorából {Pokol, VII, 1) c ím e t vá lasztó könyve pub liká lá sát hozták e lő re m ájusró l feb ruár m ásod ik fe lé re , am e ly az Eco á lta l m ás é rte lm iség iekke l együtt újonnan a lap íto tt La Nave di Teseo K iadó e lső m egje lentetett kötete. A Papé Sátán Aleppe az író L 'Espresso hetilapban o lvasható La Bustina di Minerva e lnevezésű tárca rovatában az e lm ú lt tizenöt év során pub liká lt írása ibó l, „g yu fa le ve le ibő l" vá logat: ahogyan az a lc ím is je lz i, „egy cseppfo lyós tá rsada lom k ró n ik á ié t

FRISS M ŰÚT

-RÓL, -RŐL

RaMátyás Dénes

(1981, Győr) a Szegedi Tudományegyetemen végzett olasz, amerikanisztika és hungarológia szakon, 2014-ben az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. Italian ista, főként kortárs olasz és amerikai irodalommal, olasz­magyar kapcsolatokkal, magyar kultúra és magyar mint idegen nyelv tanítással foglalkozik.

-TOL, -TŐL

KH — olasz (2016. április 25.) KH — olasz (2015. március 16.) KH — olasz (2016. október 10.) KH — olasz (2015. június 8.)KH — olasz (2015. november 9.)

A R OVATBÓL A J Á N L J U K MÉG

Szabó Marcell: KH — francia (2016. december 5.)Szép Eszter: KH — angol (2016. november 21.)Menczel Gabriella: KH — spanyol (2016. november 7.)GilbertEdit: KH — orosz(2016. október 24.)Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. október 10.)

LE G F R IS S E B B

Műút 2016058 — lapszámbemutató és nívód íj-átadás a KalickábanAndrás László: Szent Pál második levele a búziakhoz

http://www.rn uut.hu/?p= 18557 1/3

Page 2: Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. április 25.)publicatio.bibl.u-szeged.hu/10303/1/20160425%20-%20KH%20... · 2016.12.13. hozza, és (miként a dantei sornak sincsen egyetlen rögzült

2016.12.13.

hozza, és (miként a dantei sornak sincsen egyetlen rögzült értelmezése) sokat vitatott-vitatható társadalmi, közéleti, kulturális témákat tárgyal. Eco haláláról minden jelentős olasz és külföldi lap megemlékezett, s ugyanígy tett — természetesen — a Bolognai Egyetem és rektora, Francesco Ubertlnl, továbbá Olaszország köztársasági elnökétől, Sergio Matta re Mától kezdve Matteo Renzi olasz miniszterelnökön, az Európai Parlament elnökén, Martin Schultzon, a filozófus Gianni Vattimón, a színész Roberto Benignin keresztül a La Nave dl Teseót igazgató Elisabetta Sgarbüg még nagyon sokan mások, akik nevelt nehéz lenne Itt mind felsorolni.

KH — o lasz (2016. áp rilis 25.) | Műút portálDe néha azBagyula Boglárka: Táncoló férfiak Szekrényes Miklós: MGót

A szellemi, irodalmi, kulturális életet Eco távozásával ért szomorú veszteség mellett pozitív híreket is találhatunk az elmúlt időszakból. így például a filmvilág területéről, ahol az év első hónapjai a díjátadók Jegyében teltek. Ezek a Saul fiának ítélt rangos elismerések révén különös örömöt okoztak nekünk, magyaroknak, ugyanakkor az olaszok számára is tartogattak büszkeséggel teli pillanatokat. Ennio M orricone Quentln Tarantlno Aljas nyolcas című filmjéhez komponált zenéje szintén nem csak a Golden Globe-díjat szerezte meg januárban a legjobb eredeti filmzene

kategóriában, hanem az Oscar-díjat is elnyerte az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia február végi gáláján. Talán nem véltelen, hogy az elsősorban filmzenéiről híres zeneszerző épp egy westernfilmhez írt kompozíciójárért vehette át az aranyszobrocskát, hiszen e műfaj alapvetően határozta meg karrierjét, a westernek zenei világa pedig több újítást is köszönhet Morriconénak (így például a hangszerelés területén, a hagyományostól eltérő hangszerek vagy a szokatlan hangok alkalmazásában stb.). Morriconét Sergio Leonéval való együttműködése vezette a westernfiírnek s egyúttal a világhír felé, többek között olyan klasszikusokhoz komponált zenei aláfestést, mint az Egy maréknyi dollárért (1964), A Jó, a Rossz és a Csúf (1966), a Volt egyszer egy Vadnyugat (1968). Ugyanakkor nem ez az egyetlen műfaj, amelyben egyedülálló teljesítményt ért el: a sok száz film között, amelyekben közreműködött, szinte minden zsáner megtalálható, legyen az filmdráma, kalandfilm, vígjáték, történelmi film , romantikus film , thriller és így tovább. A gazdag termésből önkényesen szemezgetve megemlíthetjük A profit (Georges Lautner, 1981), a Volt egyszer egy Amerikát (Sergio Leone, 1984), A missziót (Roland Joffé, 1986), a Cinema Paradisót (Giuseppe Tornatere, 1988), az Állítja Pereirát (Roberto Faenza, 1995), Az óceánjáró zongorista legendáját (Giuseppe Tornatere, 1998), a Malénát (Giuseppe Tornatere, 2000) vagy a márciusban elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült Sorstalanságot (Koltai Lajos, 2005). Bár a zeneszerző korábban már részesült Oscar-díjban, amikor 2007-ben életműdíjat kapott, a mostani volt az első olyan akadémiai filmzene-jelölése, amelyet aranyszobrocskára sikerült váltania (jelölésekből, más filmes elismerésekből ellenben már eddig Is sokat a magáénak tudhatott).

Rangos díjat kapott egy másik olasz alkotás Is: a februárban rendezett 66.Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) nemzetközi zsűrije Gianfranco Rost dokumentumfilmjének ítélte oda a legjobb film ért járó Arany Medvét.A Tűz a tengerem, (olaszul Fuocoammare, 2016) Lampedusa szigetén forgatták, és egyrészt a szigeten élők életét, másrészt az Afrikából hosszú évek óta folyamatosan odaérkező (vagy sajnos meg nem érkező) menekültek sorsát, illetve e kettő szoros együttesét dokumentálja. A film sikerét a téma aktualitása mellett annak hatásos mozgóképi kibontása is eredményezte: a Tűz a tengeren mindennapjaikon keresztül nyújt betekintést a lampedusa lak életébe, s hozzájuk hasonlóan a menekülteket is közelről, emberi (és nem csupán számadat) mivoltukban ábrázolja. Az elismerést Meryl Streep nyújtotta át Rosinak, akinek nem ez az első díjnyertes dokumentumfilmje: a római körgyűrű (Grande Raccordo Anulare) környékén élő embereket ábrázoló Róma körűit (eredeti címén Sacro GRA) Arany Oroszlánnal tüntették ki a Velencei Filmfesztiválon 2013-ban.

Aki Magyarországon kívánt olaszos témájú programokon részt venni, az is találhatott magának érdekes elfoglaltságokat. A harmincas évei közepén járó Paolo Giordano, aki 2008-ban A prímszámok magánya című regényével robbant be az irodalomba, Pozsonyt és Prágát is érintő közép-európai turnéja keretében először Budapestre látogatott, ahol az Olasz Kultúr Intézet és az Európa Könyvkiadó február 29-ére szervezett beszélgetést az íróval Az emberi test című, afganisztáni háborúban játszódó 2012-es, nálunk tavaly megjelent könyvének bemutatójával egybekötve (a regényt Matolcsi Balázs ültette át magyarra). Emellett a múlt heti 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programja is kiváló lehetőségeket ígért a tartalmas Időtöltésre az elsőregényes Nadla Terranova részvételével zajló beszélgetések, a magyar származású Giorgio Pressburger trieszti elbeszéléseket tartalmazó kötetének, Giuseppe Lupo Lukácsi Margit fordításában megjelent regényének {Felhőutazók, LTHarmattan, 2015), valamint a Nádasdy Ádám által újrafordított Isteni színjátéknak (Magvető, 2016) a bemutatói, a szerzőkkel és fordítókkal folytatott társalgások keretében.

A jelen hírek végén pedig, ha korábban szót ejtettünk Carlo Pedersoli, vagyis Búd Spencer születésnapjáról, akkor most köszöntsük hűséges pofonosztó társát, Mario Girottit, azaz Terence H illt is, aki március 29-én töltötte be 77. életévét!

http://uvww.rn uuthu/?p=18557 2/3

Page 3: Mátyás Dénes: KH — olasz (2016. április 25.)publicatio.bibl.u-szeged.hu/10303/1/20160425%20-%20KH%20... · 2016.12.13. hozza, és (miként a dantei sornak sincsen egyetlen rögzült

2016.12.13. KH — o la sz (2016. áp rilis 25.) | Műút portál

Tetszik 41 ember kedveli. Az ismerőseid közül te lehetsz az első.

£ & * □ ! ]

SZÓLJ HOZZÁ!

Név:

Mehet!

© 2016 Műút portá l - B e jegyzé sek (RSS ) - Kom m entek (RSS ) - Lőrém Ipsum - W ordPress Laptörténet Im presszum

*

http://www.m uut.hu/?p= 18557 3/3