A.D.U. Építész Iroda Kft

MONORIERDŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

Tszt leírás és HÉSZ tervezet

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2018. április  

1

 

 

 

TARTALOM 

 

1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 

Térségi elhelyezkedés              2 

1.1. A területfelhasználás            4 

1.2. Tájrendezés és természetvédelem          8 

1.3. Környezeti feltételek            9 

1.4. Örökségvédelem              11 

1.5. Közlekedés                11 

1.6. Közművek                12 

2. A település területi mérlege            13 

3. A területrendezési tervvel való összhang igazolása    15 

4. A biológiai aktivitásérték számítás eredménye      43  

Jóváhagyandó munkarészek            45 

Határozat tervezet               46 

Rendelet tervezet – HÉSZ            48 

 

2

1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 

Monorierdő település műhold felvételen, 2017.

Térségi elhelyezkedés 

Monorierdő település hosszú ideig – már a rendszerváltás kezdetétől küzdött azért, önálló település legyen, mert egyre gyarapodó lakosai és a civil szervezetek úgy érezték, hogy hátrányosabb helyzetben vannak a város központi területén élő lakossággal szemben. Monorierdő csak 2006-ban vált el Monortól, amelynek addig része volt, és mint településrész fejlődött. A település képviselete egyre többször került konfliktusba a fejlesztési szándékokat illetően a város önkormányzatával, ezért népszavazáson az önállóság mellett döntöttek. Monorierdő településhálózati helyzete nem változott az önállóságának kimondásával. Elhelyezkedése a 4. sz. főút mellett – ami leválasztja déli részeit és konfliktusokat is okoz -a belső kapcsolataiban, valamint a 100j. vasútvonal – ami szinte párhuzamosan halad a főúttal, előnyös közlekedési kapcsolatokat biztosít számára. Az épülő M4 autópálya további kedvező változásokat okoz a település életében, tehermentesíti a jelenlegi főútvonalat és jobb és gyorsabb kapcsolatot biztosít az ország főúthálózatával Közvetlen település szomszédok Monor város, Nyáregyháza község, Pilis város és Bénye község. A település fejlődését alapvetően két tényezőnek köszönheti, a nagyon kedvező közlekedési kapcsolatrendszerének, valamint az tény, hogy az ingatlanok mérete és piaci ára is kedvező. Az alapítói szándéktól eltérően ma már nem az üdülés a jellemző, hanem tipikus alvótelepüléssé vált, lakosai ingáznak elsősorban vonattal de jelentős a közúti forgalom is. A település továbbra is a Monori Járáshoz tartozik, mint a város egykori, de önállóvá vált része. Korábbi kapcsolatai tovább élnek elhelyezkedése közlekedési hálózatban elfoglalt helye nem változott.

3

Elsődleges oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltatási igényeinek ellátását továbbra is Monor városa, illetve a Főváros jelenti, de törekszik a saját területén megvalósítani az eddig hiányzó kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket pl. kispiac, faluház.  

 

Monorierdő elhelyezkedése a térségben (PmTrT részlete)  

   

4

 

1.1. A területfelhasználás 

1.1.1. Monorierdő területének területfelhasználási tagozódása 

Monorierdő  község  területe  a  Településszerkezeti  terven  feltüntetetteknek  megfelelően beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területekre tagozódik. 

 

A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak 

[L] Lakóterületek, 

Falusias lakóterület – Lf jelű 

Kertvárosias lakóterület – Lke jelű 

[V] Vegyes területek, 

Településközpont vegyes terület – Vt jelű 

 [Ü] Üdülőterületek, 

Hétvégi házas – Üh jelű 

 [G] Gazdasági területek,  

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz jelű 

Ipari gazdasági terület – Gip jelű 

 [K] Különleges terület  

Különleges sport – K‐Sp jelű 

Különleges rekreációs – K‐Re jelű 

Különleges mezőgazdasági üzemi terület – K‐Mü 

A beépítésre nem szánt területek az alábbi terület‐felhasználási egységekre tagolódnak 

[Kb] Különleges terület  

Különleges temető – Kb‐T jelű 

Különleges sportterület – Kb‐Sp jelű 

Különleges  beépítésre  nem  szánt,  egyéb  helyi  sajátosságot  hordozó terület – Kb‐Ehs jelű 

[Kö] Közlekedési és közműterületek (Köu) 

[Z] Zöldterületek 

Közkert – Z jelű 

[E] Erdőterületek 

Védelmi rendeltetésű erdőterület – Ev jelű 

Gazdasági rendeltetésű erdőterület – Eg jelű 

5

Közjóléti rendeltetésű erdőterület – Kk jelű 

 [M] Mezőgazdasági területek 

általános mg‐i terület – (Má) jelű 

Gyep – (Má‐gy) jelű 

Szőlő – (Má‐sző) jelű 

természetközeli – (Má‐tk) jelű 

kertes mg‐i terület – (Mk) 

 [V] Vízgazdálkodási területek 

Vízgazdálkodási terület – V jelű 

 

A  beépítésre  szánt  területek  felhasználása,  ill.  a  belterületek  bővítése  csak  ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg.  

1.1.2. Beépítésre szánt területek 

Lakóterületek 

Meglévő lakóterületek 

Monorierdő lakóterülete jellemzően kertvárosias jellegű, az egykori üdülőterület egységes rendben kialakított, mintegy 1200 telkéből átminősítéssel jött létre. Kisebb részben spontán jellegű fejlődéssel kialakult része van, és most formálódik a falusias beépítésű része. 

Tervezett lakóterület 

Falusias lakóterület, ami egykor kertként kialakított területeken fejlődik, de zömében még megtartotta mezőgazdasági területfelhasználását. 

 

Településközpont vegyes területek 

A  meglévő  vegyes  területek  az  egykor  szűkösen  mért  egykori  intézményterületek  és  a jelenleg  kialakítandó,  a  tényleges működéshez,  illetve  a  tervezett működéshez  szükséges területekből  áll.  Nagyobb  egységei  az  iskola,  a  polgármesteri  hivatal  egykori  és  jelenlegi területe. 

Nagy  szüksége  van  új  az  alapfokú  ellátást,  a  szolgáltatást  és  a  kereskedelmet  befogadó területekre a település központi részén. 

 

Üdülőterület 

Az  egykori  üdülőterületi  felhasználás  megszűnt,  átalakult  lakóterületté,  de  egyúttal formálódik a kertek egy részén kijelölt új terület, amelynek kialakulása még hosszú ideig fog tartani.  

6

Az eredeti a fürdőzéshez, a létező geotermikus energiához kapcsolódó kötödés jelenleg nem működik,  jellemzően  díszkertek,  haszonkertek  adják  a  terület  kikapcsolódást,  pihenést szolgáló jellegét. 

 

Gazdasági területek 

A terület üdülőterületi jellegéből fakadóan hosszú ideig nem volt a településen számottevő gazdasági tevékenység. Az eredeti nagyobb terület zárványként, nehezen megközelíthetően, a 4.sz. főút és vasút közötti területen jött létre. 

A  település  népességének  átalakulásával  egyidőben  jelent  meg  az  igény  önálló  nagyobb területen  kialakítható  gazdasági  területre.  Spontán  módon  kezdett  fejlődni  a  4.  sz  főút melletti  terület. Ma már  nagyobb  gazdasági  egységek  is  keresik  a  fejlesztés  lehetőségét, ezért szükség volt a terület bővítésére. 

 

Különleges terület 

Különleges sportterület 

A  jelenlegi  sportpálya  a  települési  terület  súlypontjához  viszonylagos  közelségben,  de elzártan helyezkedik el, megközelítése nehéz, nem biztonságos. Jó használata, hasznosítása ezért  nehézkes.  Az  M4  ‐es  út  átadása,  a  közúti  forgalom  csökkenése  után,  érdemes  a fejlesztésével foglalkozni. 

Különleges rekreációs terület 

A terület kijelölése akkor történt meg, amikor még jellemzőbb volt az üdülőterületi funkció és  létezett,  működött  a  településen  a  termálkút  és  a  strandfürdő.  Egyértelműen  a  jövő fejlesztési potenciálját jelentheti a település számára, fenntartása indokolt. 

A Településszerkezeti terv a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt rekreációs területen kívül két új területet sorol ebbe a területfelhasználásba. Az egyik s 4. sz. főút mentén található üzemanyag töltőállomás melletti csárda területe, valamint a 0263/33 hrsz‐ú telek, mely a 4. főút menti gazdasági területbe ékelődve helyezkedik el.  

Különleges mezőgazdasági üzemi terület 

Az  egykori  állami  gazdaság  központi  majorja,  a  szőlőtermő  területek  központjában helyezkedik  el.  Működése,  fenntartása  szükséges  a  mezőgazdasági  tevékenység fenntartásához. 

 

1.1.3. Beépítésre nem szánt területek 

Erdőterületek 

A  Településszerkezeti  terv  a  korábbi  Településszerkezeti  tervben  javasolt  erdőterületek tekintetében változást tartalmaz. Az erdőterületek elsődleges rendeltetésüknek megfelelően kerültek beosztásra, az alábbi területfelhasználási egységekbe:  

védelmi erdők (Ev) 

7

gazdasági erdők (Eg) 

közjóléti erdők (Ek). 

védelmi erdők (Ev) Védelmi  erdőterületbe  jellemzően  az  erdőterv  szerinti  elsődlegesen  védelmi  rendeltetésű erdőterületek  tartoznak.  A  védelmi  erdőterületeken  csak  a  védelmi  célok megvalósulását, bemutatását szolgáló nem épületnek minősülő építmények helyezhetők el. Kilátó és magasles kivételével épületek nem helyezhetők el. 

gazdasági erdők (Eg) A  gazdasági  rendeltetésű  erdőterületek  (Eg)  besorolásba  az  erdészeti  üzemterv  szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterületbe sorolt területek kerültek.  

közjóléti erdők (Ek) A  közjóléti  rendeltetésű  erdőterületek  (Ek)  besorolásba  az  erdészeti  üzemterv  szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterületbe sorolt területek kerültek.   Mezőgazdasági területek 

A mezőgazdasági  területek  esetében  jelen  terv  az  alábbi  területfelhasználási  kategóriákat különbözteti meg: 

általános mezőgazdasági terület, o gyep (Má‐gy) o szőlő (Má‐sző) o természetközeli (Má‐tk) 

kertes mezőgazdasági területek (Mk) 

általános mezőgazdasági területek (Má) 

általános mezőgazdasági terület ‐ gyep (Má‐gy) Jelen Településszerkezeti tervben a gyepterületek valós kiterjedésüknek megfelelően kerültek besorolásra, ennek következtében a korábbi tervhez képest kissé módosult a gyepterületek kiterjedése. A 0287/2 hrsz esetében csökkent a gyepterület, a 0181/5 hrsz esetében korábbi erdőterületből került gyepterületbe a terület. A 0231/16; 0231/17 és 0231/19 hrsz‐ok pedig az erdészeti üzemtervnek megfelelően gyepterületből erdőterületbe kerültek átsorolásra. 

általános mezőgazdasági terület ‐ szőlő (Má‐sző) Sajátos  tájkaraktert  képvisel  Monorierdőben  Száraz‐hegy  szőlőterületei.  Jelen Településszerkezeti  terv  nem  tartalmaz  változást  a  szőlőterületek  tekintetében  a  korábbi Településszerkezeti tervhez képest. A szőlőterületek egyben a Monori borvidék I‐II. minőségi osztályba tartozó borszőlő termőhelyi területei. E területen a távlati tájhasználati célkitűzés a szőlőtermesztés, a borászat, a borturizmus fejlesztése. 

általános mezőgazdasági terület ‐ természetközeli (Má‐tk) Továbbra is természetközeli terület a korábbi Településszerkezeti terv által kijelölt terület (a 0231/28  hrsz  egy  része).  Természetközeli  területen  nem  épület  jellegű  építmények  a természeti értékek megőrzésével, továbbá a vízvédelmi feladatok biztosításával helyezhetők el. 

kertes mezőgazdasági területek (Mk) 

8

A  korábbi  Településszerkezeti  tervben  javasolt  kertes  mezőgazdasági  területek  közül  a 14140/1‐4;  14130‐14139;  14129/1‐2  hrsz‐ok  általános  mezőgazdasági  terület  –  szántó területfelhasználásba kerültek átsorolása. A terület jelenleg is szántó művelés alatt áll. 

általános mezőgazdasági területek (Má) A  Településszerkezeti  terv  a  korábbi  Településszerkezeti  tervben  javasolt  általános mezőgazdasági  területek  ‐  szántók  tekintetében  kisebb  változásokat  tartalmaz.  A  jelenlegi erdészeti  üzemterv  korábbi mezőgazdasági  területeken  is  erdőterületeket  tartalmaz, mely földrészletek mezőgazdaságiból erdőterületbe kerültek átsorolásra. 

Általános  mezőgazdasági  terület  ‐  szántó  (Má)  területfelhasználásba  került  besorolásra  a település  területén  fennmaradó  összes  többi  mezőgazdasági  terület.  E  területeken  cél  a gazdaságos  mezőgazdasági  termelés  feltételeit  biztosító  infrastruktúra  kialakítása, ugyanakkor a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló, a tájhasználati hagyományokat figyelmen kívül hagyó túl sűrű beépítések megakadályozása. 

Vízgazdálkodási terület 

Vízgazdálkodási területbe tartozik a Monorierdő 24.sz.‐csatorna területe.  

Különleges területek 

Sajátos területhasználatuk alapján Monorierdő közigazgatási területén a településszerkezeti terv az alábbi területhasználatokat különbözteti meg:  

temető Területe a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt területtel megegyezik. 

közmű terület  Területe a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt területtel megegyezik. 

sport terület  Területe  a  korábbi  Településszerkezeti  tervben  javasolt  területtel megegyezik. Motorsport számára szolgáló terület  

 

1.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM   

Védendő tájkarakterek  

A  településszerkezeti  terv  kiemelt  figyelmet  fordít  a Monorierdő  közigazgatási  területén  a tájkarakterek  megóvására,  kiemelten  a  Száraz‐hegy  hagyományos  szőlőterületeinek,  a szőlőművelés  hagyományának  és  tájképi  értékeinek  megőrzésére.  Monorierdő  történelmi szőlőterületei a Monori borvidék részét képezik. A mezőgazdasági területek differenciálása is a hagyományos tájhasználatok megóvását, a művelés fenntartását hivatott szolgálni. 

Magyarországi természetvédelmi védettség alatt álló területek  

Nemzetközi természetvédelmi védettség alatt álló területek Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek nem érintik Monorierdő területét.  

9

Országos ökológiai hálózat területei   Országos ökológiai hálózat területei  Pest Megye Területrendezési  Terve  (PM TrT) Monorierdő  közigazgatási  területén az  alábbi területeket sorolja a nemzeti ökológiai hálózat területei közé: 

– ökológiai folyosó1: Monorierdő 24. sz.‐csatorna menti területek. (magterület illetve pufferterület nem érinti a települést) Ökológiai folyosó területén a Településszerkezeti terv új beépítésre szánt területet nem jelölt ki.  

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Monorierdő  közigazgatási  területét  az  Országos  Területrendezési  Terv  által  kijelölt, tájképvédelmi  szempontból  kiemelten  kezelendő  terület övezete  a  település  északnyugati‐nyugati részén található gyepes területeket érinti.   

Egyedi tájértékek A közigazgatási területen található egyedi tájértékeket a TÉKA adatbázisa alapján 1 db egyedi tájérték található a településen, amely egy borospince.   

Tájhasználat tervezett rendszere A  tájhasználat,  külterületi  területfelhasználás  rendszere  a  táji‐,  természeti  értékek megőrzésének figyelembevételével került meghatározásra. Ennek legfontosabb elemei: 

mezőgazdasági területek differenciálása, 

az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megkülönböztetése, 

borvidéki területek kiemelt kezelése.  

1.3. KÖRNYEZETI FELTÉTELEK 

 A földtani közeg és a termőföld védelme Az OTrT szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozó területen csak térségi területfelhasználási engedély birtokában jelölhető ki beépítésre szánt terület. Monorierdő  közigazgatási  területének  teljes  egésze  nitrátérzékeny.  Nitrátérzékeny területeken  mezőgazdasági  tevékenységet  –főként  állattartást  és  trágyatárolást—  a jogszabályokban  és  cselekvési  programban meghatározott  helyes mezőgazdasági  gyakorlat előírásai szerint kell végezni.  Az  építkezések,  tereprendezések  során  a  termőföld,  a  humusz  védelméről  a  vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. A humuszréteg letermelésére, szakszerű deponálására, valamint a feltöltésre használható anyagok minőségére vonatkozó előírásokat országos szintű jogszabályok  határozzák  meg.  A  humusz  védelme  érdekében  épületek,  létesítmények 

1 ökológiai folyosó (OÖH): „…olyan többnyire lineáris kiterjedésű folyamatos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok), amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.” (OTrT 2. § 22. pont)

10

elhelyezésekor  a  terület  előkészítése  során  a  beruházónak  a  termőföld  védelméről, összegyűjtéséről,  megfelelő  kezeléséről  és  újrahasznosításáról  gondoskodnia  kell.  A termőföldet a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben javasolt felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.  Felszíni és felszín alatti vizek A  vonatkozó  jogszabályok  alapján  Monorierdő  a  felszín  alatti  víz  állapota  szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi területen levő település. A  közigazgatási  területet  egésze  az  OTrT‐ben  lehatárolt  „az  országos  vízminőség‐védelmi terület övezetébe”  tartozó  terület. Országos vízminőség‐védelmi  terület övezetébe  tartozó területekről  a  szennyvizek  kivezetendő,  övezeten  kívüli  területről  az  övezet  területére szennyvíz nem vezethető. Monorierdő közigazgatási területét a Monor vízbázis hidrogeológiai „B” védőidoma érinti.  

A  földtani  közeg  és  a  felszín  alatti  vizek  szennyeződés‐érzékenysége,  védelmük  biztosítása 

szükségessé  teszi,  alapvető  környezetvédelmi  elvárás,  hogy  a  közigazgatási  területen 

mindennemű tevékenység csak a  talaj‐ és  felszín alatti vizek szennyeződését kizáró módon 

történhet.  

 

Levegőtisztaságvédelem A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló jogszabály szerint Monorierdő 

közigazgatási területe a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónába tartozik. 

A  környezeti  konfliktusok  elkerülése  érdekében  légszennyező  pontforrás  (létesítmény, 

technológia)  elhelyezése  kizárólag  az  elérhető  legjobb  technikát  alkalmazásával  a  térség 

ökológiai sérülékenységét figyelembe véve engedélyezhető.  

Levegőtisztaságvédelmi  szempontú  védelmi  övezetet  igénylő  létesítmény  oly  módon 

helyezhető  el,  hogy  a  védőterületen  belül  nem  lehet  lakóépület,  üdülőépület,  oktatási, 

nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, nagykiterjedésű sportterület.  

 Zaj‐ és rezgés elleni védelem A települést átszeli a 4‐es sz. főút, valamint a MÁV 100a vasútvonala, amelyek jelentős átmenő forgalmat  bonyolítanak  le,  ugyanakkor  zajvédelmi  berendezések  nem  épültek  ki  velük párhuzamosan. E konfliktushelyzet megoldásra vár. Az  M4  autópálya  megépítésével  közúti  közlekedésből  zavaró  mértékű  zajhatás  a  zajtól 

védendő területeket —lakó‐, üdülő‐, rekreációs rendeltetésű területek— nem éri. 

 

Hulladékkezelés A településen a hulladékok begyűjtése, szállítása megoldott. 

A működő vállalkozások tevékenysége során keletkező termelési hulladékok elszállításáról és 

ártalmatlanításáról a jogszabályok szerint kell gondoskodniuk a termelőknek. 

A szennyvízhálózat kiépítettsége a településen teljes, a rákötött lakások aránya csaknem 90%. 

Az ivóvízhálózatra bekötött lakások aránya 92%. 

 

 

 

11

VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK  Táj‐ és természetvédelem Országos Ökológiai Hálózat területei 

Ökológiai folyosó területei (Monorierdő 24. sz.‐csatorna menti területek) Tájvédelem 

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület  

1.4. Örökségvédelem 

Monorierdőn  a  nyilvántartások  alapjám  régészeti  lelőhelyek  és  építészeti  értékek, műemlékek nem találhatók. 

A településnek, az identitásához tartozóan meg kell találni a helyi értékeket, védendő művi‐ és természeti értékeit. 

 

1.5. Közlekedés 

Monorierdőt  két  fő  hálózat  elem  érinti  jelenleg.  Közúton  a  4.  sz.  I.  rendű  főút. mely Budapest – Debrecen – Záhony irányban régiók közötti összeköttetést biztosítja, valamint Budapest egyik agglomerációs megközelítésért is felel. Vasúton a 100a vonalszakasz érinti a települést, mely Budapest és Szolnok közötti fő vasúti vonalszakasz. 

Monorierdőn  vasúti  megállóhely  található,  mely  kapcsolatot  teremt  a  település,  a helyközi  buszjáratok  és  a  vasút  között.  a  vasúti  megállónál  jelenleg  szintbeni  átjárón keresztül  lehet  átjutni  a  46103  j.  út  irányába,  összeköttetést  teremtve  a  település  déli, vasúton túli részével. 

Jelenleg épül ki a település határában az M4 autópálya M0‐Cegléd közötti szakaszának első,  autóúti  üteme  a  KIF/18651/2015‐NFM  elrendelő  levél  szerint.  A  tervezett  úthoz közvetlen kapcsolata a településnek nincs.  

A  kiépítéssel  egy  időben  valósul  meg  a  településtől  nyugatra,  Pilis  Önkormányzat területén haladó 4606 j. Káva – Dabas összekötő út Pilist elkerülő szakasza, melyre több olyan  Önkormányzati  út  is  csatlakozik,  ami  Monorierdő  irányába  földúton  keresztül megközelítést biztosít. Megfontolandó, hogy az új 4606 j. úthoz épüljön ki a Szabadság utca folytatásaként burkolt út.  

Az  autópályáról  tervezett  megközelítés  a  3111,  3112,  és  a  4606  j.  utak  különszintű csomópontjain keresztül történhet. 

A település turista útvonalat nem, túrázásra alkalmas kerékpárútvonalat érint (Monor‐Monorierdő‐Bénye), aminek  jelenlegi nyomvonala a Monori út, Bényei út, Harmat utca, Szárazhegyi út. 

 

 

 

12

 

1.6. Közművek 

Monorierdő település közművesítése az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül.  

A településen megnövekedtek, illetve folyamatosan valósulnak meg a lakóterületi, és a nem zavaró  ipari  funkciójú,  főleg  logisztikai  jellegű  beépítések  iránti  igények.  A  Monorierdő beépítés‐fejlesztéseinek  növekedését  főleg  az  infrastruktúra  jelentős  fejlődésével  lehet többek között magyarázni.  

Ez a kiváló háttér‐infrastruktúra elősegíti Monorierdő gyors fejlődését. A településen ma már valamennyi  közmű  ‐  a  vízellátás,  a  szenny‐vízcsatornázás,  a  gázellátás,  a  villamosenergia‐ellátás és a hírközlés hálózata ‐ kiépült.   

Monorierdő  község  szennyvizei  vákuumos  csatornarendszerrel  összegyűjtve,  átemelő segítségével nyomóvezetékeken keresztül  jut el Monor város csatornahálózatán keresztül a Monori szennyvíztisztító‐telepre.  

Monor szennyvíz‐csatornázási rendszere, ‐ mely regionális rendszerűnek tekinthető ‐ fogadja a járás településeinek Csévharaszt, Vasad, Péteri, Gomba, valamint Monorierdő szennyvizeit is. 

A  településen  a  csapadék‐vízelvezetés  tartozik  azon  feladatok  közé, melyet  a  burkolt  utak kiépítésével  egy  időben,  illetve  a  meglévő  burkolt  utak  mentén,  ahol  még  nem  került megvalósításra,  meg  kell  oldani.  Az  elmúlt  időszakban  a  burkolt  utak  kialakításával  a csapadékvíz‐elvezetés  is  sokat  fejlődött,  mivel  az  utak  vízelvezetését  árokhálózattal megoldották 

A  többi  közművezeték,  a  szennyvízcsatornázással  együtt  általában  megfelelő alapkapacitásokkal rendelkeznek, de a település  intenzív fejlődése ‐ az új gazdasági és  ipari beépítéseknél ‐ a közművek további fejlesztésével számolni kell. 

Kijelölt lakóterület‐fejlesztés nem történik a településen. A kertvárosi és falusias lakóövezetek be nem épített ingatlanjain lehet új beépítés. 

A beépítés‐fejlesztéseket a szerkezeti terv városrendezési munkarésze részletesen ismerteti. 

A  tervezett  új  beépítésekhez  a  meglévő,  illetve  a  tervezett  hálózatokat  a  várható közműigények alapján kell továbbfejleszteni. 

Monorierdő új  fejlesztési  területein a közművek kiépítését csak egységes rendszerben, elő‐

közművesítéssel javasoljuk megvalósítani. 

 

   

13

2. A település területi mérlege 

 

Igazgatási terület 1506,11

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Területfelhasználási egység — általános használat szerint 

Területfelhasználási egység — sajátos használat szerint 

Terület 

(ha) 

Lakóterület  Kertvárosias – Lke  185,74 

  Falusias – Lf  9,25 

Vegyes terület  Településközponti – Vt  5,08 

Üdülőterület  Hétvégiházas – Üh  24,42 

Gazdasági terület  Kereskedelmi, szolgáltató — Gksz  44,73 

  Ipari gazdasági – Gip   2,88 

Zöldterület  Közkert – Z‐kk  1,96 

Beépítésre szánt különleges területek 

Rekreációs célú terület – K‐Rek 28,73 

  Mezőgazdasági üzemi terület – K‐Mü  19,13 

  Közműterület – K‐Km  3,56 

ÖSSZESEN  330,11 

14

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK:

Területfelhasználási egység — általános használat szerint 

Területfelhasználási egység — sajátos használat szerint 

Terület 

(ha) 

Közlekedési és közműterület 

Közutak — KÖ‐U  28,00 

Kötött pályás közlekedés — KÖ‐K 

9,74 

Erdő  Védelmi — Ev  7,22 

Gazdasági — Eg  134,46 

Közjóléti — Ek  4,17 

Mezőgazdasági  általános mezőgazdasági terület ‐ szántó 

630,28 

általános mezőgazdasági terület ‐ gyep 

153,23 

általános mezőgazdasági terület ‐ szőlő 

164,50 

általános mezőgazdasági terület ‐ természetközeli 

0,34 

kertes mezőgazdasági terület  28,01 

Vízgazdálkodási  Vízgazdálkodási – V  3,73 

Beépítésre nem szánt különleges területek 

Sportterület – Kb‐Sp  12,30 

  Hírközlési terület – Kb‐ehs  0,08 

   

Temető — Kb‐T 4,63 

ÖSSZESEN  1176,00 

 

 

 

   

15

3. A területrendezési tervvel való összhang igazolása 

MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció A 2013. január 1-től hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet alapján a helyzetfeltáró munkarészben szükséges a területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint a területileg releváns megyei, illetve térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata is a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata mellett. A Parlament 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az új OFTK Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait.

A magyarországi városhálózati struktúra szerint Monorierdő a Budapesti agglomerációhoz tartozik, Budapest vonzáskörzetében, a főváros körüli rekreációs zónában, illetve annak határán fekszik.

 Városhálózati struktúra Magyarországon 

 (Forrás: OFTK) 

„Pest megye és az agglomeráció: a metropolisz térség kohéziójáért

Monorierdő

Monorierdő

16

A budapesti agglomeráció kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a társég az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatási-nevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Pest megyei települése többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a „belső gyűrű városai” kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. Területfejlesztési igények és feladatok - Pest megye Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet-Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége – természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok – nagytérségi csomópontok – közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidék lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal – a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A

17

mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok

A gazdaság dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdaság húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra.

Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása.

A térszerkezet fejlesztése és kihangsúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteinek tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.”

2. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció A Koncepció tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály mellett a program kidolgozásához a megyék részletes tervezési segédleteket kaptak, melyet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal állított össze. Fenti dokumentumok közül Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot, valamint a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai- és társadalmi egyeztetés után az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően 2013. november. 29-i ülésén jóváhagyott Pest megye közgyűlése is. Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban - megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.

18

Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: „Gateway” – Ráckevei kistérség északi része, Gyál, Monor A térség fejlődését az M0 határozza meg. Az iparterületek, ipari parkok kijelölése ellenére a gyűrű övezetén ne terjeszkedett túl az ipari, kereskedelmi övezet (különösen a Ráckevei kistérségben), illetve a nem eredményeztek jelentősebb gazdasági növekedést a városközponti területeken (Monor), vagy a főutak (4-es, 51-es mentén) A térség fejlődése jelenleg Budapest környéki ipari ingatlanfejlesztési övezet – irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, komplex logisztikai projektek – részeként valósul meg. Az M0 déli szektora, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyedülálló adottságot jelent a nagy léptékű fejlesztésekhez. Ez a térség lehet a KAPU. Ennek megfelelően a térséget nagyfokú bizalom övezi; ugyanakkor a várakozások (lakásépítés, ingatlanpiac) és a tényleges gazdasági teljesítmény egyelőre nincsen egyensúlyban.

19

20

3. Az Országos Településrendezési Terv (OTrT) és Monorierdő település kapcsolata Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor, a 2008. évi L. törvényt az Országgyűlés 2008. június 9.-i ülésén fogadta el. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot a CCXXIX. törvénnyel 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. A 2013.-ban módosított Országos Településrendezési Terv Monorierdő községre vonatkozó meghatározásai, országos övezetei az alábbiakban foglalhatók össze.

2. számú melléklet Az Ország Szerkezeti Terve

Az Ország Szerkezeti terve szerint Monorierdő települési térségét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és vegyes területfelhasználási térség veszi körbe.

MONORIERDŐ

21

Az Országos Településrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásait a településrendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében be kell tartani. (szürke színnel a törvény szövege)

III. Fejezet

AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Térségi területfelhasználási kategóriák

5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek:

22

aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat.

A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve szerint Monorierdő község területe:

települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, yízgazdálkodási térség

területfelhasználási kategóriákra osztható.

A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok

6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

23

A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Monorierdő tervezett Településszerkezeti Terv módosításai nem érintenek az erdőtérkép szerint nyilvántartott erdőterületeket.

Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák.

1/1. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez

Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Gyorsforgalmi utak

24

15. M4: Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)

2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.)

4. 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen -

Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)

1/4. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez

Országos törzshálózati vasúti pályák

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák

2.49. Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd - Szolnok - Záhony - (Ukrajna)

V. Fejezet

TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK

Térségi övezetek

12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

25

3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti

Országos ökológiai hálózat övezete

13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Monorierdő területén az övezetben Pest Megye Területrendezési Terv Szerkezeti Terve vegyes, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területfelhasználási térséget jelölt. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az övezetben jelenleg sem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Monorierdő településen az országos ökológiai hálózat övezetét Pest Megye Területrendezési Terve ökológiai folyosó övezetbe sorolta. 3/2. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

- az övezet a közigazgatási területet nem érinti

MONORIERDŐ

MONORIERDŐ

26

3/3. számú melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Monorierdő Településszerkezeti Tervében az övezet által érintett területek általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységhez tartoznak. 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

- az övezet a közigazgatási területet érinti

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Monorierdő hatályos és tervezett Településszerkezeti Terve alapján a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett.

MONORIERDŐ

MONORIERDŐ

27

3/5. számú melléklet - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A PMTrT Térségi Szerkezeti Terve szerint Monorierdő településen az övezet területén erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térség került kijelölésre. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Monorierdő Településszerkezeti Tervében tervezett területfelhasználás-változások nem veszélyeztetik a tájképi értékek fennmaradását. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

MONORIERDŐ

28

3/6. számú melléklet - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete

- az övezet a közigazgatási területet nem érinti

3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete

- az övezet a közigazgatási területet érinti

Országos vízminőség-védelmi terület övezete

15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

MONORIERDŐ

MONORIERDŐ

29

3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

- a Nagyvízi meder övezete nem érinti a közigazgatási területet - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú

szükségtározók területének övezete nem érinti a közigazgatási területet

3/9. számú melléklet - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

- az övezet nem érinti a közigazgatási területet

MONORIERDŐ

MONORIERDŐ

30

Monorierdő község területének érintettsége

OTrT Országos övezetek

3/1 Országos ökológiai hálózat övezete +

3/2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete -

3/3 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete +

3/4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete +

3/5 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete +

3/6 Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete

-

3/7 Országos vízminőség-védelmi terület övezete +

3/8 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

-

3/9 Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében az OTrT törvény érintett övezetekre vonatkozó előírásait be kell tartani.

31

4. A Pest Megyei Településrendezési Terv (PMTrT) és Monorierdő település kapcsolata A megyei területrendezési terv célja a megye és a szomszédos térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése oly módon, hogy a különböző térszerkezeti elemek hosszú távú fejlesztése feleljen meg úgy a helyi gazdasági, ökológiai, társadalmi elvárásoknak, mint annak a követelménynek, hogy azok illeszkedjenek a tágabb környezet (országos, európai) elhatározásaihoz és a kisebb térségek és települések távlati elképzeléseihez egyaránt. Pest Megye Közgyűlésének a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete és a hozzá tartozó rajzi mellékletek előírásai a Pest megye közigazgatási területéhez tartozó, nem agglomerációs települések településrendezési eszközeinek készítése során kötelezően figyelembe veendők.

1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára.

2. A rendelet területi hatálya 2. § A rendelet hatálya Pest megye a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény hatályán kívüli területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó települések felsorolását a rendelet 1.1. melléklete tartalmazza. 1.1. melléklet

Pest Megye Területrendezési Terve hatálya alá tartozó települések

Abony, Acsa, Albertirsa, Apaj, Aszód, Áporka, Bag, Bernecebaráti, Bénye, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Csővár, Dabas, Dánszentmiklós, Dány, Domony, Dömsöd, Farmos, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gomba, Hernád, Hévízgyörk, Iklad, Inárcs, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kakucs, Kartal, Káva, Kemence, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisnémedi, Kocsér, Kosd, Kóka, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Makád, Márianosztra, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Nyáregyháza, Nyársapát, Örkény, Pánd, Penc, Perőcsény, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Rád, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szob, Szokolya, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tésa, Tóalmás, Törtel, Tura, Újhartyán, Újlengyel, Újszilvás, Úri, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Vasad, Vámosmikola, Verőce, Verseg, Zebegény, Zsámbok

3. Értelmező rendelkezések 3. § A rendeletben szereplő fogalmakra az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

32

4. § A megye Térségi Szerkezeti tervét M=1:100 000 méretarányban a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Részlet a PMTrT Térségi Szerkezeti Tervéből 5. § A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználási térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség Monorierdő közigazgatási területe a megyei Térségi Szerkezeti Terv szerint:

erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség hagyományosan vidéki települési térség vegyes területfelhasználású térség

Az OTrT 6. § szerint: (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

33

b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.

6. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.2. – 1.10. mellékletek tartalmazzák. Pest megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. – 1.15. mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi utak

M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) – Szolnok – Püspökladány -Nagykereki térsége -(Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része)

Főutak A főúthálózat elemei 4.sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház

- Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak

Budapest - Szolnok - Debrecen – Nyíregyháza - Záhony -(Ukrajna) 8. § (1) Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriái szerinti területi mérlegét a rendelet 1.15. melléklete tartalmazza. 1.15. melléklet Területi mérleg

Település Térségi területfelhasználási kategória hektár % 261. Monorierdő Hagyományosan vidéki települési térség 328,44 21,77 262. Monorierdő Vegyes területfelhasználású térség 474,30 31,44 263. Monorierdő Erdőgazdálkodási térség 499,43 33,11 264. Monorierdő Mezőgazdasági térség 206,27 13,67 265. Monorierdő Számított területe összesen 1508,43 100

 (2) Az egyes települések 3.1.-3.15. mellékletek szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 1.16. melléklete tartalmazza.

34

1.16. melléklet Pest megye településeinek térségi övezetek általi érintettsége

Mag

terü

let ö

veze

te

Öko

lógi

ai fo

lyos

ó öv

ezet

e

Puffe

r ter

ület

öve

zete

Kivá

ló te

rmőh

elyi

adot

tság

ú sz

ántó

terü

let ö

veze

te

Kivá

ló te

rmőh

elyi

ado

ttsá

gú e

rdőt

erül

et ö

veze

te

Erdő

tele

píté

sre

alka

lmas

terü

let ö

veze

te

Térs

égi k

ompl

ex tá

jreha

bilit

áció

t igé

nylő

terü

let

övez

ete

Orsz

ágos

jele

ntős

égű

tájk

épvé

delm

i ter

ület

öve

zete

Térs

égi j

elen

tősé

gű tá

jkép

véde

lmi t

erül

et ö

veze

te

Vilá

görö

kség

és

vilá

görö

kség

-vár

omán

yos

terü

let

övez

ete

Törté

neti

tele

pülé

si te

rüle

t öve

zete

Ki

emel

ten

érzé

keny

felsz

ín a

latti

vízm

inős

ég-v

édel

mi

terü

let ö

veze

te

Fels

zíni

viz

ek v

ízm

inős

ég-v

édel

mi v

ízgy

űjtő

te

rüle

téne

k öv

ezet

e

Ásvá

nyi n

yers

anya

g-ga

zdál

kodá

si te

rüle

t öv

ezet

e

Nagy

vízi m

eder

öve

zete

Rend

szer

esen

bel

vízjá

rta te

rüle

t öve

zete

Föld

tani

ves

zélyf

orrá

s te

rüle

téne

k öv

ezet

e

Víze

rózió

nak

kite

tt te

rüle

t öve

zete

Szél

eróz

ióna

k ki

tett

terü

let ö

veze

te

Kiem

elt f

onto

sság

ú m

eglé

vő h

onvé

delm

i ter

ület

öv

ezet

e

Honv

édel

mi t

erül

et ö

veze

te

település 3.

1. s

z. m

ellé

klet

3.1.

sz.

mel

lékl

et

3.1.

sz.

mel

lékle

t

3.2.

sz.

mel

lékle

t

3.3.

sz.

mel

lékl

et

3.3.

sz.

mel

lékl

et

3.4.

sz.

mel

lékle

t *

3.5.

sz.

mel

lékle

t *

3.5.

sz.

mel

lékle

t *

3.6.

sz.

mel

lékle

t *

3.7.

sz.

mel

lékle

t *

3.8.

sz.

mel

lékle

t *

3.9.

sz.

mel

lékl

et *

3.10

. sz.

mel

lékl

et

3.11

. sz.

mel

lékl

et

3.11

. sz.

mel

lékl

et

3.12

. sz.

mel

lékl

et

3.13

. sz

. mel

lékl

et *

3.14

. sz.

mel

lékl

et

** 3.15

. sz.

mel

lékle

t

3.15

. sz.

mel

lékle

t

52. Monorierdő - x - - x x - - - - - - x x - - - - x - - * Az övezetet az OTrT megszüntette

35

7. § (1) A megye térségi övezeteinek területét M=1:100.000 méretarányban a rendelet 3.1.- 3.15. mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint: 3/1. sz. melléklet Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete

- Magterület övezete nem érinti a település közigazgatási területét - Ökológiai folyosó övezete érinti a település közigazgatási területét - Pufferterület övezete nem érinti a települést

 

Ökológiai folyosó övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:

18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése. Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. Monorierdő településrendezési tervében a természetvédelmi szempontból védett területek lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint megtörtént, feltüntetésre került az ökológiai hálózat, a Natura 2000, a helyi természetvédelme alatt álló területek lehatárolása.

36

3/2. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

- nem érinti a közigazgatási területet

3/3. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

- Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete érinti a közigazgatási területet - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete érinti a közigazgatási területet

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:

2. § E törvény alkalmazásában: 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység.

37

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az OTrT módosítás az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete helyett az erdőtelepítésre javasolt terület övezetet alkalmazza. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:

2. § E törvény alkalmazásában: 5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre nem szánt területfelhasználás változás és nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése sem. Mivel az övezetre vonatkozó pontos adatszolgáltatás (FÖMI) nem áll rendelkezésre, ezért a PMTrT övezeti lehatárolása alapján kerülhet sor az övezet pontosítására.

3/5. sz. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet

3/10. sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

- érinti a közigazgatási területet

38

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

2. § E törvény alkalmazásában: 1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

3/11. sz. melléklet Nagyvízi meder övezete, rendszeresen belvízjárta terület övezete

- nem érinti a közigazgatási területet

3/12. sz. melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete

– nem érinti a közigazgatási területet

39

3/15. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, Honvédelmi terület övezete

– nem érinti a közigazgatási területet

40

Pest Megye Közgyűlésének a Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh. határozata a hozzá tartozó rajzi mellékletekkel javaslatokat, ajánlásokat és információkat tartalmaz a megye összes települése számára. Ezek betartása ugyan nem kötelező, de a településrendezési eszközök készítése, módosítása során a határozat szem előtt tartása javasolt. A Kgyh 1.1. melléklete: Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete

- érinti a közigazgatási területet

A Kgyh 1.2. melléklete: Történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás

- nem érinti a közigazgatási területet

A Kgyh 1.3. melléklete: Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete

- érinti a közigazgatási területet

41

Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

OTrT 27/D. § (1) A megye területrendezési tervében szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete kijelölhető. (2) A megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőműpark nem létesíthető.

A Kgyh 1.4. melléklete: Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó – összesítő – övezet

- érinti a közigazgatási területet

42

PMTrT 2006 és PMTrT 2012 Térségi Szerkezeti Terv összehasonlítása

  

43

4. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE  A Településszerkezeti Terv felülvizsgálata új beépítésre szánt területek kijelölését is tartalmazza, ezért az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bek. b) pontja értelmében szükségessé válik a módosításokból következő  biológiai  aktivitásérték  változás  számítása  biztosítandó  a  település  biológiailag  aktív felületeinek csökkenésének elkerülését.  A tervezett változtatások következtében a biológiai aktivitásérték egyenlege. +2,2  

Terület (m

2) 

Terület (ha) 

Meglévő

 

területfelhasználás 

Értékm

utató 

(pont/ha) 

BIA érték 

Tervezett 

területfelhasználás 

Értékm

utató 

(pont/ha) 

BIA érték 

BIA érték változás 

Érintett területfelhasználási kategóriák  

6 543  0,6543  Má‐sz  3,7 2,420825 Gksz  0,4 0,261711  ‐2,15911

8 963  0,8963  Má‐sz  3,7 3,316206 K‐re  6 5,377632  2,061426

12 659  1,2659  Má‐sz  3,7 4,6839 K‐re  6 7,595514  2,911614

121 736  12,1736  Má‐sz  3,7 45,04233 Gksz  0,4 4,869441  ‐40,1729

157 399  15,7399  Má‐sz  3,7 58,23779 E  9 141,6595  83,4217

32 787  3,2787  Má‐k  5 16,3937 Má‐sz  3,7 12,13134  ‐4,26236

129 671  12,9671  Lf  2,4 31,12102 Má‐sz  3,7 47,97824  16,85722

15 922  1,5922  Má‐sz  3,7 5,891221 E  9 14,33  8,438777

16 105  1,6105  E  9 14,49444 Má‐l  3,7 5,958824  ‐8,53561

7 589  0,7589  Má‐sz  3,7 2,807771 E  9 6,829713  4,021942

36 227  3,6227  Lke  2,7 9,781385 Gksz  0,4 1,449094  ‐8,33229

3 528  0,3528  E  9 3,175155 Kö  0,5 0,176398  ‐2,99876

153 264  15,3264 mgi szántó+sző  3,7 56,70759 Kö  0,5 7,663188  ‐49,0444

        2,20726

  Tekintve, hogy Monorierdő község önálló településrendezési eszközei 2018‐ban készülnek  el először,  ezért  nem  nevezhető  meg  olyan  tervi  előzmény,  amit  figyelembe  lehet  venni  a település biológiai aktivitásértékének megállapításához.  

Ezért Monorierdő esetében a teljes községre megállapítottuk a biológiai aktivitásértéket az új településszerkezeti terv alapján.  

A jövőben készülő településrendezési terveknek ezt az értéket kell figyelembe venniük: 

    

44

Terület (ha) 

Területfelhasz

‐nálás 

Értékm

utató 

(pont/ha) 

BIA érték 

Beépítésre szánt területek  

185,74  Kertvárosias lakó – Lke  2,7 501,498 

9,25  Falusias lakó – Lf  2,4 22,2 

5,08  Településközponti vegyes – Vt  0,5 2,54 

24,42  Hétvégiházas üdülő – Üh  3 73,26 

44,73  Kereskedelmi, szolgáltató — Gksz  0,4 17,892 

2,88  Ipari gazdasági – Gip   0,4 1,152 

1,96  Közkert – Z‐kk  6 11,76 

28,73  Kül. rekreációs célú terület – K‐Rek  1,5 43,095 

19,13  Kül. Mezőg‐i üzemi terület – K‐Mü  0,3 5,739 

3,56  Kül. közműterület – K‐Km  0,6 2,136 

Beépítésre nem szánt területek  

28,00  KÖ‐U — közutak  0,5 14 

9,74  KÖ‐K — kötöttpályás  0,6 5,844 

7,22  Védelmi erdő — Ev  9 64,98 

134,46  Gazdasági erdő — Eg  9 1210,14 

4,17  Közjóléti erdő — Ek  9 37,53 

630,28  Ált. mezőg‐i terület ‐ szántó  3,7 2332,036 

153,23  Ált. mezőg‐i terület ‐ gyep  3,7 566,951 

164,50  Ált. mezőg‐i terület ‐ szőlő  3,7 608,65 

0,34  Ált. mezőg‐i terület‐ természetközeli  8 2,72 

28,01  Kertes mezőg‐i ‐ Mk  5 140,05 

3,73  Vízgazdálkodási – V  6 22,38 

12,30  Kül. sportterület – Kb‐Sp  6 73,8 

0,08  Kül. hírközlési terület – Kb‐Ehs  3,2 0,256 

4,63  Kül. temető — Kb‐T  6 27,78 

     

    5788,389   

 

   

45

 

 

 

 

 

 

 

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

1

Településszerkezeti Terv – határozati javaslat

Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének ..…/2018. (…….) sz. határozata

Monorierdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a hatályos OTÉK előírásai alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével az alábbi döntést hozza: A Képviselő-testület 1. jóváhagyja „Monorierdő Településszerkezeti Terv” című 2018 jelű (M=1:10.000

méretarányú), jelen határozat 1. számú mellékletét képező tervet; 2. a Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét, a Településszerkezeti Terv

Leírását a 2. számú melléklet szerint állapítja meg; 3. úgy dönt, hogy a településfejlesztési, településrendezési tevékenységek

előkészítése során az 1. pontban megállapított Településszerkezeti Terv (1. számú melléklet) és az elválaszthatatlan részét képező Településszerkezeti Terv Leírásában (2. számú melléklet) foglaltak az elfogadását követő 30. napon lépnek hatályba;

4. e határozat hatályba lépésével egyidejűleg Monorierdő Község Településszerkezeti Tervéről szóló ……/200... (…. …….) sz. Ök. határozat érvényét veszti; 5. a település területi mérlegét a 3. számú melléklet szerint állapítja meg; 6. a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklet szerint számított biológiai aktivitásérték meghatározását a 4. számú melléklet szerint tudomásul veszi. Monorierdő, 2018……

……………………………………… …………………………………………… jegyző polgármester 1. sz. melléklet: Monorierdő Településszerkezeti Terve M=1:10 000

2

2. sz. melléklet: A Településszerkezeti Terv leírása 3. sz. melléklet: A település területi mérlege 4. sz melléklet: A település biológiai aktivitásértéke

MONORIERDŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2018

Monorierdő Község Önkormányzata

…/2018. (…. ….) önkormányzati rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról

Monorierdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés aa) pontjában, 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 37. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi, települési önkormányzatok valamint Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 16/2017. (V. 26.) önkormányzati rendeletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével került sor, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2018. január 1. napján hatályos állapotán alapul.

I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya Monorierdő Község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK és a Kormányrendelet előírásait a

szabályzatban foglalt eltérésekkel, valamint a helyi településképi rendeletben foglalt követelményekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei: a) 1. melléklet: Belterület Szabályozási Terv M=1:4.000 b) 2. melléklet: Külterület Szabályozási Terv M=1:10 000 c) 3. melléklet: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok

(4) Jelen építési szabályzat függelékei: a) 1. függelék: Természetvédelem alatt álló területek jegyzéke

2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása 3. §

(1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat

módosításával történhet: a) a meglévő és tervezett beépítésre szánt területek határa; b) szabályozási vonal; c) övezet, építési övezet jele és határa; d) védőterületek, védőtávolságok, védősávok;

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek: a) igazgatási határ; b) védőtávolságok; c) Országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó területe; d) OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület; e) Monor vízbázis hidrogeológiai védőterület határa

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek: a) kerékpárút; b) gyalogút; c) javasolt telekhatár; d) javasolt megszüntetés.

II. Fejezet

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. §

(1) A közterületek kialakítása érdekében a Szabályozási Terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.

(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

a) önálló reklám, hirdető berendezés, b) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény, c) árusító pavilon, nyilvános mosdó d) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely építménye, e) köztisztasággal kapcsolatos építmények, hulladéktartály tároló, f) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, g) utcabútor, kerti építmény, h) távbeszélő fülke, i) közvilágítási, közlekedésirányítási, közmű és hírközlési műtárgy, j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

III. Fejezet AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. Az épített környezet védelme, értékvédelem

5. §

(1) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

IV. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. Általános táj- és természetvédelmi előírások

6. §

(1) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(2) A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

5. Táj- és természetvédelmi területek

7. § (1) Az országos ökológiai hálózat elemeinek területén az ökológiai kapcsolatok

folytonosságának biztosítása szükséges. (2) Az ökológiai hálózat területe a település közigazgatási területére vonatkozóan öf jelű

Ökológiai folyosó terület a Külterület Szabályozási Terven jelöltek szerint.

6. Vízminőség-védelmi területek

8. §

(1) Monorierdő község közigazgatási területét Monor vízbázis hidrogeológiai "B" védőövezet érinti, a Szabályozási Terven jelöltek szerint.

V. Fejezet KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

7. Föld- és talajvédelem

9. §

(1) A település teljes közigazgatási területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

(2) A talaj védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, csak fedett, zárt, vízzáró szigetelésű, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni.

(3) Az építési tevékenységekhez kapcsolódó földmunkák során: a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos

szintet a kiporzás ellen védeni kell, c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső

rétegként elteríteni (4) Területek feltöltése csak természetes eredetű szennyeződésmentes anyaggal pl. kőzet,

föld, homok történhet, a vonatkozó jogszabályok szerint. (5) Építési tevékenység a környezetében lévő mezőgazdasági terület rendeltetésszerű

használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.

8. Levegőminőség-védelem

10. §

(1) Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől csak legalább 1000 m távolságban folytatható.

9. Vízminőség-védelem

11. §

(1) A területen a vízgazdálkodásban kedvezőtlen irányú változtatásokat eredményező tevékenység nem engedélyezhető. A kedvezőtlen hatás utólagos megállapítása esetén a tevékenység felfüggeszthető vagy felszámolható.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés az élővizekbe ne jusson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül ne változzon.

10. Zaj- és rezgésvédelem

12. §

(1) A zajtól védendő területekre és az épületek zajtól védendő helységeire vonatkozó terhelési határértékeket a vonatkozó rendelet mellékletei szerint kell megállapítani.

(2) Közlekedési létesítmények létesítésével és működtetésével kapcsolatban a vonatkozó hatályos jogszabályban foglalt előírások és határértékek tartandók be.

(3) Úthálózat felújítása során a zaj-és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos

követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. Meglévő közlekedési útvonalak melletti új telekalakítású vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Tervezett új közlekedési elemek létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.

(4) Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületek átépítése során passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.

(5) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor a tervezés során biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését.

(6) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást csak olyan módon lehet létesíteni, üzemeltetni, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(7) A Gip besorolású ipari terület lakó- és intézmény területtel szomszédos határán fokozottan betartandó a vonatkozó határérték, ha szükséges, zajvédelmi fal építésével biztosítandó.

VI. Fejezet

VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

11. Védőterületek, védőtávolságok

13. §

(1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények,

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

VII. Fejezet EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

12. Elővásárlási jog

14. §

(1) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg jelen szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében külön rendeletben meghatározottak szerint.

(2) A település területén az Önkormányzat javára elővásárlási joggal terheltek a Belterület Szabályozási Terven elővásárlási joggal terhelt terület határa jellel körülhatárolt, a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok.

13. Tilalmak, korlátozások

15. §

(1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított, a Szabályozási Terven jelölt a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok, b) védelmek és korlátozások

(2) figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, valamint az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.

VIII. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

14. Energiaközművek

16. § (1) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell

elhelyezni.

(2) A hálózatok létesítésekor a meglévő zöld felület, növények, fák megóvandók.

15. Viziközművek

17. §

(1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni.

IX. Fejezet ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

16. Az építés általános feltételei

18.§

(1) Csatornázatlan területen főrendeltetésű épület, csak zárt, szivárgásmentes szennyvízgyűjtő vagy egyedi minősített szennyvíztisztító berendezés létesítése esetén helyezhető el.

(2) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult, legalább 90 %-ban beépült övezetekben, a telek beépítési módjára az illeszkedési szabályok az irányadók.

(3) Lakóterületen, amennyiben a telek területe nem haladja meg az övezetben meghatározott minimális telekméret másfélszeresét, telkenként csak egy főrendeltetésű építmény helyezhető el.

(4) Egyéb építési övezeti előírás hiányában a telek vagy építési hely utca felöli részére csak főrendeltetésű építmény helyezhető el.

(5) Melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főépület. (6) Az övezetben, építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekterületet el nem érő

telek is beépíthető, ha az épület építési helyen belül elhelyezhető és az épületek közötti legkisebb távolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.

19. §

(1) 16 m-nél keskenyebb új építési telek nem alakítható ki. (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén, az épület oldalhatáron álló homlokzata, építési

határvonala a telekhatártól min. 1 m-re helyezhető el. A részben már beépített telken ettől eltérően kialakult beépítés folytatható.

(3) Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható. Ezek az épületek is csak az építési helyen belül bővíthetők.

(4) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők sem vízszintes, sem függőleges irányban, nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

X. Fejezet

KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI

20. §

A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (III. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi követelményeit a veszély-elhárítási terv határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

XI. Fejezet: Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

17. Beépítésre szánt területek tagolódása

20. §

(1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

a) Lakóterület aa) Lf jelű Falusias lakóterület övezete ab) Lke jelű Kertvárosias lakóterület övezete

b) Vegyes terület ba) Vt jelű Településközpont vegyes terület övezete

c) Üdülőterület ca) Üh jelű Hétvégi házas üdülőterület övezete

d) Gazdasági terület da) Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete db) Gip jelű ipari gazdasági terület övezete

e) Különleges terület ea) K-Rek jelű Különleges rekreációs terület övezete eb) K-Sp jelű Különleges sportterület övezete ec) K-Mü jelű Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete ed) K-Km jelű Különleges közműterület övezete

besorolásúak.

18. Falusias lakóterület

21. §

(1) A falusias lakóterület övezete lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület telkein elhelyezhető a) 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) mező- és erdőgazdasági üzemi építmény, állattartó épület c) kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) kézműipari építmény, f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, g) sportépítmény,

Más épület, építmény kivételesen sem helyezhető el. (3) A falusias lakóterületen nyeles telek nem alakítható ki. (4) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan, vagy szabadonállóan helyezhetők el,

a kialakult beépítésnek megfelelően, illetve a szabályozási terven ábrázoltak szerint. (5) A terület átminősítéséig a gazdálkodáshoz, termeléshez tartozó épületek, építmények

építhetők a területen, max. 10% beépítettséggel.

(6) A Falusias lakóterület övezetére vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek

Az épület megengedett legnagyobb/

legkisebb épületmagassága

2

Övezeti jel A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb

beépítettség %

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Lf-1 O 1 200 30 40 4,5 Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló

19. Kertvárosias lakóterület

22. §

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerű

használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, d) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, e) sportépítmény, f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági

építmény. (3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t

önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Az építési övezetben új épület csak teljes közművesítéssel rendelkező telken helyezhető

el. (5) A Kertvárosias lakóterület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 2.

táblázat tartalmazza. 2. táblázat

A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek

Az épület megengedett legnagyobb/

legkisebb épületmagassága

2

Övezeti jel A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb

beépítettség %

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Lke-1 O /SZ 500 30 50 5,5 4 Lke-2 O 1000 30 50 5,5 5 Lke-3 O 700 30 50 5,5

Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló SZ = szabadon álló

20. Településközpont vegyes területek

23. §

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek káros hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el: a) lakóépület; b) igazgatási épület; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; d) nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület; e) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület; f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. A

területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el. (3) A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el. (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára;

b) állattartás céljára szolgáló építmény. (5) A Településközpont vegyes terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat

összefoglalóan a 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat A B C D E F

1 Az építési övezet Az építési telek Az épület

megengedett legnagyobb

épület-magassága (m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb

beépítettség %

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Vt-1 SZ 700

50 20 6,0

4 Vt-2 SZ 3000 50 20 12,0 Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló

21. Hétvégi házas üdülőterület

24. §

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A hétvégi házas üdülőterület övezetére vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan 4.

táblázat tartalmazza.

4. táblázat A B C D E F

1 Az építési övezet Az építési telekAz épület

megengedett legnagyobb

épület-magassága (m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb

beépítettség %

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Üh O 500 20 50 5,5 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

22. Gazdasági terület

25. §

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál. (2) A gazdasági terület lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató terület b) ipari terület

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a

személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, üzemanyagtöltő, e) sportépítmény.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(6) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (pl. veszélyes, bűzös, zajos)

(7) A gazdasági övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni.

(8) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellőmértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék.

(9) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett, legalább 15 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 80 %-a.

(10) A gazdasági terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat

A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Gksz-1 SZ 1000 40 25 7,50 4 Gksz-2 SZ 5000 40 25 12,00 5 Gksz-3 SZ 5000 40 25 7,50 6 Gip SZ 5000 40 35 10,00

Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

23. Különleges beépítésre szánt területek

26. §

(1) A K-Rek jelű Különleges rekreációs terület építési övezet nagyobb befogadóképességű sport-és szabadidős létesítmények, szálláshely szolgáltató épületek, elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben csak a rekreációs rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

(4) A különleges rekreációs terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 6. táblázat tartalmazza.

6. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 K-Rek SZ 5000 25 50 7,5 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

27. §

(1) A K-Sp jelű Különleges sportterület építési övezet nagykiterjedésű, sportolási célú

létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben csak a sport rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

(4) A Különleges területek övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 7.

táblázat tartalmazza.

7. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 K-Sp SZ 10000 15 50 7,5* Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

*sportcsarnok, uszoda esetében max. 10,0 m lehet

28. §

(1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezet mezőgazdasági állattartó telep, kísérleti telepek, termékfeldolgozó és tároló építmény és turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü jelű építési övezetben elhelyezhető: a) állattartó épület-istálló és a gazdálkodást kiszolgáló egyéb építmény, b) terménytárolást szolgáló épület: pajta, szín, c) vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület.

(3) Az építési övezetben önálló lakóépület nem építhető. (4) Az övezetben működő létesítmény üzemeltetőjének gondoskodni kell a keletkezett

folyékony és szilárd hulladék telken belüli ártalommentes gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról, esetleg előkezeléséről, valamint rendszeres elszállításáról.

(5) A Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 8. táblázat tartalmazza.

8. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 K-Mü SZ 5000 40 50 4,5 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

29. §

(1) A K-Km jelű Különleges közmű terület építési övezet csak a közművek üzemeltetésével kapcsolatos épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Különleges közmű terület építési övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 9. táblázat tartalmazza.

9. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 K-Km SZ 5000 10 25 6,0 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

XII. Fejezet: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

24. Beépítésre nem szánt területek tagolódása

30.§

(1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos

használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

a) Közlekedési és közműterület: aa) KÖu jelű Közlekedési és közműterület övezete

b) Zöldterület ba) Z-kk jelű Közkert övezete

c) Erdőterület ca) Ev jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezete cb) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdők övezete cc) Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdők övezete

d) Mezőgazdasági terület, ezen belül, általános mezőgazdasági terület övezetei: da) Má-Sz jelű Nagytáblás szántóföldi növénytermesztés övezete db) Má-Szk jelű Kisparcellás szántóföldi növénytermesztés övezete dc) Má-Gy jelű Gyepgazdálkodás övezete dd) Má-Gyv jelű Védelmi célú gyepgazdálkodás övezete de) Má-Gyü jelű Gyümölcstermesztés övezete

e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Kb-T jelű Különleges temető terület övezete eb) Kb-Sp jelű Különleges sportterület övezete ec) Kb-Ehs jelű Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó terület

besorolásúak.

25. Közlekedési és közműterület

31. §

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.

(3) Az elhelyezett funkciókhoz szükséges gépjárműtárolás telken belül biztosítandó. A gépjármű várakozó helyeket az általános érvényű előírások szerint kell kialakítani, kivéve ha az övezeti, építési övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek.

(4) Közlekedési területbe sorolt: · a) M4 gyorsforgalmi út b) sz.(E60) főút (Budapest-Záhony) c) 46103 j. közút d) Monor - Monorierdő ök. út e) a Budapest-Záhony vasúti fővonal

(5) Közutak védőtávolsága: a) M4 gyorsforgalmi út: 100 m b) 4. sz. főút külterületi szakasz: 100 m c) egyéb országos közút külterületi szakasz: 50 m

26. Zöldterület övezetei

32. §

(1) A Z-kk jelű Közkert övezet játék, sport, pihenés céljára szolgáló, jellemzően növényzettel fedett, be nem épített zöldterület.

(1) Az övezetben a közkerti funkciót szolgáló, a játék, sport, pihenés céljára szolgáló építmények, sétaút, sétány, pihenőhely, szobor, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér, pad, pergola helyezhetők el. Az övezetben épület nem helyezhető el.

(2) Az övezetben a minimális zöldfelületi arány 80%. (3) A közkertnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek, kerekesszékkel és

gyermekkocsival is elérhetőnek és használhatónak kell lennie. (4) Az övezetben parkoló nem alakítható ki.

27. Erdőterület övezetei

33. §

(1) Az erdőterületek közé tartoznak a település földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló területek.

(2) Az erdők elsődleges rendeltetés szerinti védelmi, gazdasági, valamint közjóléti funkciójú csoportokba sorolhatóak.

(3) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

28. §

(1) Az Ev/1 jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezetbe a talaj-, víz-, zaj-,

levegőtisztaság-, és tájvédelmi célú erdőterületek tartoznak. (2) Az övezet védelmi elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. (3) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

29. §

(1) Az Eg/1 jelű övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. (2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t

meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.

30. §

(1) Az Ek/1 jelű övezet közjóléti elsődleges rendeltetésű, a szabadidő eltöltésére alkalmas turisztikai erdők.

(2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.

(3) Az övezetben erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti létesítmények, továbbá az alábbi közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhető el: a) pihenés, szabadidő-eltöltés építményei, (sétaút, tanösvény, pihenőhely, b) testedzés építményei, (játszóhely, sportpályák, erdei tornapálya), c) erdészlak, azok melléképítményei, d) az erdő bemutatását szolgáló építmények (tanösvény), e) terület fenntartásához szükséges építmények.

(4) Az övezetben az új erdősítések és erdőfelújítások esetében is csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

28. Mezőgazdasági területek

31. §

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint annak építményei elhelyezésére szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati, valamint a természeti értékek megőrzését, vízbázisvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

(2) A mezőgazdasági területekhez a következő övezetek tartoznak: a) Má-sz jelű általános mezőgazdasági terület szántóföldi növénytermesztés övezete b) Má-szö jelű általános mezőgazdasági terület nagytáblás szőlőtermesztés övezete c) Má-gy jelű általános mezőgazdasági terület gyepgazdálkodás övezete d) Má-tk jelű általános mezőgazdasági terület természetközeli övezet e) Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet

32. §

(1) Az Általános mezőgazdasági terület övezetébe jellemzően az árutermelő

mezőgazdasági területek, szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei helyezhetők el.

33. §

(1) Az Má/1 jelű általános mezőgazdasági terület szántóföldi növénytermesztés övezet

kizárólag a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.

(2) Az övezetben tanya, farmgazdaság építése nem lehetséges, csak közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel helyezhetők el.

34. §

(1) Az Má-szö/1 jelű általános mezőgazdasági terület nagytáblás szőlőtermesztés övezete

nagytáblás szőlőtermesztés és feldolgozás céljára szolgál. (2) Az övezetben a szőlőtermesztéssel összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára

szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó telekterületen, legfeljebb 3 %-os beépítéssel.

(3) Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5%-os beépítettséggel.

35. §

(1) Az Má-Gy/1 jelű általános mezőgazdasági terület gyepgazdálkodás övezetbe tartozó

területek gyepgazdálkodási területként hasznosíthatók. (2) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára

szolgáló építmények, állattartó létesítmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

(3) Lakóépület a 6000 m2 feletti területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel.

(4) A legnagyobb megengedett épületmagasság 6 m.

36. § (1) Az Má-tk/1 jelű általános mezőgazdasági terület természetközeli övezetbe tartozó

területeken környezetkímélő gazdálkodás folytatható. (2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

37. § (1) Az Mk/1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezet kisparcellás gyümölcs, szőlő és

növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben 720-1500 m² közötti telekterületen csak gazdasági épület és terepszint

alatti építmény helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. (3) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3% beépítettséggel helyezhető el. (4) Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el,

legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel.

29. Vízgazdálkodási terület övezetei

37. § (1) A V/1 jelű vízgazdálkodási övezetben vízkár-elhárítási építmények építhetők. (2) Az övezetben még ideiglenesen sem lehet bárminemű települési vagy veszélyes

hulladékot elhelyezni, vegyszer vagy más környezetszennyező anyagot tárolni, környezetszennyező tevékenységet folytatni.

34. Különleges beépítésre nem szánt területek

38. § (1) A Kb-T jelű Különleges temetők övezetbe tartozik a település területén található

temető. (2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények,

ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei helyezhetők el. (3) Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el. (4) A Kb-T jelű Különleges temetők övezetre vonatkozó szabályokat összefoglalóan a 10.

táblázat tartalmazza.

10. táblázat A B C D E F 1 Az övezet A telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Kb-T SZ K 10 60 7,0 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló K = kialakult * Egyéb épületek és sírépítmények (síremlékek) legfeljebb 4,0 m

39. §

(1) A Kb-Sp jelű Különleges sportterület övezetbe tartozik a település területén található motorsport terület

(2) A területen csak a motorsporttal kapcsolatos épületek, építmények helyezhetők el. (3) A különleges rekreációs terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan

az 11. táblázat tartalmazza. 11. táblázat

A B C D E F 1 Az övezet A telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Kb-Sp SZ 20 000 5 40 6,0

40. § (5) A Kb-Ehs jelű Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó területen csak hírközléssel,

internet szolgáltatással, műsorszolgáltatással kapcsolatos építmények helyezhetők el. (6) A Kb-Ehs jelű övezetre vonatkozó szabályokat összefoglalóan a 12. táblázat

tartalmazza.

12. táblázat A B C D E F 1 Az övezet A telek

Az épület megengedett legnagyobb

épület-magassága

(m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek

legkisebb telekterülete

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség

%

A legkisebb kialakítandó

zöldfelület %

3 Kb-Ehs SZ 600 3 70 nem meg-határozott

Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló

Záró rendelkezések

35. A rendelet hatálybalépése

41. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. (3) A rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni. (4) Jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályát veszti a Monorierdő Község

Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2008. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.

Monorierdő, 2018. ………… ……………………………………….. ……………………………………………. jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve: Monorierdő, 2018. …………………….. ……………………………………………….

jegyző

Mellékletek

1. melléklet a …/2018. (…. ….) önkormányzati rendelethez Belterületi Szabályozási Terv M= 1: 2000

2. melléklet a ../2018. (…. ….) önkormányzati rendelethez Külterületi Szabályozási Terv M= 1: 10000

3. melléklet a ../2018. (…. ….) önkormányzati rendelethez Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok

Hrsz: 1315/1, 1315/2 hrsz: 1337, 1338, 1369/1, 1369/2 hrsz: 1361, 1378, 1381, 1391 hrsz: 1470, 1471, 1473, 1474 hrsz: 1501, 1502, 1503, 1504, 1505, 1506, 1507, 1508, 1509, 1510 hrsz: 2279, 2280