1

Miskolci EgyetemÁllam - és Jogtudományi Kar

Polgári Jogi Tanszék

Szakdolgozat

A gyermek jogai a kórházban

Készítette:Kekecsné dr. Bánszki Mónikafiatalkorúak ügyeinek szakjogásza képzés

Konzulens:Dr Heinerné dr. Barzó Tímea egyetemi docens

Miskolc, 2019

2

University of MiskolcFaculty of Law

Department of Civil Law

Thesis

Children's rights in hospital

Written by: Kekecsné dr. Bánszki Mónika

Consultant: Dr.Heinerné dr. Barzó Tímea

Miskolc, 2019

3

Dolgozatomat szeretettel ajánlom Peti

kezelőorvosainak és a Debreceni Egyetem

Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika

Gyermekhaematológiai - Onkológiai nem önálló

Tanszék valamennyi dolgozójának.

4

Tartalomjegyzék

1. Bevezető gondolatok....................................................................................................5

2.A betegjogok kialakulása.............................................................................................7

3. A gyermekek betegjogai............................................................................................10

4.A kiskorú beteg képviselete........................................................................................14

5. Az egyes betegjogok...................................................................................................18

5.1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog........................................................................18

5.2. Az emberi méltósághoz való jog..............................................................................20

5.3. A kapcsolattartás joga...............................................................................................21

5.4. A gyógyintézet elhagyásának joga............................................................................25

5.5.A tájékoztatáshoz való jog.........................................................................................26

5.6. Az önrendelkezéshez való jog..................................................................................28

5.7. Az ellátás visszautasításának joga............................................................................30

5.8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga............................................32

5.9. Az orvosi titoktartáshoz való jog..............................................................................33

6. Az oktatáshoz való jog problémája..........................................................................36

7. A törvényes képviselő és az egészségügyi ellátó személyzet kötelezettségei és

felelőssége.......................................................................................................................38

8. A beteg gyermek jogainak érvényesítése.................................................................40

9. Közös felelősségünk...................................................................................................44

10. Záró gondolatok......................................................................................................48

11. Melléklet...................................................................................................................50

12. Felhasznált irodalom...............................................................................................51

5

1. Bevezető gondolatok

„Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermekeket kezeli,

nemcsak törődésének és együttérzésének fokát jelzi, hanem jól

tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő iránti

elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az

eljövendő generációk emberi feltételeinek javítása.”

Javier Perez de Cuellar, ENSZ főtitkár, 1989.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Alapokmányának előszavában az egészség

alábbi definíciója szerepel: „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét

állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” 1

Az egészség a legnagyobb kincs, amit ember birtokolhat. Különösen igaz ez a

gyermekekre, akik előtt még ott áll az egész élet. A gyermek betegsége mindig

aggodalommal tölti el a családot, különösen, ha az orvos kórházi felvételt javasol.

Vannak gyermekek, akik életéből kimarad a kórházi ellátás. Vannak, akik

nagykorúságukig mindösszesen néhány napot töltenek kórházban egy mandulaműtét,

egy légúti fertőzés vagy egy baleset okán. És vannak azok a gyerekek, akik hosszú

heteket, hónapokat töltenek akár visszatérően kórházban, vagy életük nélkülözhetetlen

feltétele a fekvőbeteg-ellátás igénybe vétele.

Függetlenül a kórházban töltött napok számától elmondható, hogy valamennyi gyermek

számára biztosítani kell azt a fokozott védelmet, ami életkorukra tekintettel megilleti

őket az élet valamennyi területén. Kiemelkedően fontos ez az egészségügyi ellátások

igénybevétele esetén, amikor a gyermek a betegségéből adódóan még

kiszolgáltatottabb.

A gyermek betegjogai érvényesülésének fontosságát felismerve nemzetközi jogi

dokumentumok foglalkoznak e témával, és az országok többségében az állam

1 Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, Szerkesztette: Herczog Mária, Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, 2009. 248.o.

6

jogszabályi rendelkezésekkel biztosítja a gyermekek jogait az egészségügyi ellátások

igénybevétele során. A magyar egészségügyi ellátórendszer is egyik kiemelt és különös

területe a kiskorú betegek ellátása, hiszen a kiskorúakra nézve fokozott jogi védelem,

míg az egészségügyi dolgozókra, szolgáltatókra nézve számos kötelezettség, speciális

szabály jelenik meg például a betegjogok vagy a törvényes képviselet területén.

Jelen dolgozat elsődleges célja, hogy bemutassa a betegjog, mint harmadik generációs

emberi jog kialakulását, kitérve a nemzetközi jogforrásokra, valamint az egészségügyi

ellátás körébe tartozó alapvető, gyermeki jogokat tartalmazó hatályos normákra,

továbbá, hogy ismertesse a gyermekre vonatkozó terminológiát és képviseletére

vonatkozó szabályokat, a beteg gyermekeket megillető egyes jogokat az esetlegesen

felmerülő jogalkalmazási problémákkal, a törvényes képviselő és az egészségügyi

szolgáltató kötelezettségeire és felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a

társadalmunk kórházban kezelt beteg gyermekek iránti felelősségvállalásának példáit -

mindezeket a fekvőbeteg ellátást igénybe vevő kiskorú oldaláról közelítve meg.

2017. évben a Magyarországon működő egészségügyi szolgáltatók csecsemő - és

gyermekgyógyászati osztályai összesen 3679 db ággyal működtek, 173.094 beteget

bocsátottak el, 361 gyermek halt meg, 706.086 ápolási nap teljesült. A Magyarországon

működő egészségügyi szolgáltatók csecsemő- és gyermekgyógyászat osztályain 2017-

ben az ápolás átlagos időtartama 4,08 nap, a halálozási százalék 0,21 % volt.2

A fenti adatok mögött számtalan gyermek élete áll a valóságban. A valóságban a 2017.

évben teljesült 706.086 ápolási napból 66 ápolási nap mögött - az átlagos 4,08 ápolási

napot jóval meghaladóan – az én gyermekem áll, erre tekintettel kiemelt fontossággal

bíró téma számomra a gyermek jogai a kórházban.

2 Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás 2017. http://www.neak.gov.hu/data/cms1020087/Korhaz i_agyszamkimutatas_2017.pdf 2019.03.23.

7

2. A betegjogok kialakulása

Az ókortól egészen a 20. század közepéig az orvosi hivatás gyakorlásának alapvető

modellje a paternalista orvos-beteg viszony volt. A kapcsolat azon alapult, hogy az

orvos tudja, hogy a betegének mi a jó, mit kell tennie a gyógyulás érdekében. A

beavatkozáshoz való hozzájárulás kérdése fel sem merült, mert a gyakorlatban szinte az

egész világon az egyszerű beleegyezés elve élt. Eszerint az orvos közölte a beteggel az

általa megállapított, az adott helyzetben a legcélszerűbbnek tartott beavatkozást vagy

kezelést, amit a beteg többnyire további magyarázat vagy információ nélkül elfogadott.

Kant ezért is nevezte „az orvos-beteg kapcsolat történetét az orvosok részéről a

hallgatás történetének.”3 A megfogalmazásból kirajzolódik az a kapcsolatrendszer,

amelyre az orvos dominanciája jellemző, a beteg tehát alárendelt szerepben volt. A

klasszikus viszonyban a páciensnek nem volt lehetősége beleszólni az orvos döntéseibe,

sőt, kötelessége volt az orvos utasításainak betartása, akár még akarata ellenére is. A

paternalista modell majdnem kétezerötszáz évig etalonnak számított az orvos számára.

A hippokratészi hagyomány két és fél évezredes története során számos külső hatásnak

volt kitéve. Közülük meghatározó volt az emberi jogok kodifikálásnak folyamata, amely

egészen a felvilágosodás koráig vezethető vissza, azonban csak az 1940-es évek végétől

kapott igazi lendületet. A 20. század második felében indult el ugyanis az emberi jogok

nemzetközi szintű deklarálása. 1948-tól folyamatosan születtek az emberi jogi

szerződések, létrejött egy átfogó nemzetközi szabályozás: az emberi jogok a nemzetközi

jog elismert és védett területe lett. A méltóság és az emberi jogok megfogalmazásának

hatására az egyén önrendelkezési joga, autonómiájának tisztelete széles körben elismert

lett. A betegek egyre kevésbé voltak partnerek abban, hogy az orvost és véleményét

megfellebbezhetetlennek fogadják el. Az individuum saját sorsát illetően döntési jogot

követelt magának az élet minden területén – így az egészségügyi ellátás során is.4

A hagyományos modell egyre jobban a háttérbe szorult a beteg autonómiáján, deklarált

jogain és tájékozottságán alapuló új viszonyrendszerrel szemben. Ennek alapja az

3 Kovács József: A modern orvosi etika alapjai, 2006.Medicina, Budapest. 128. old.4 Búzás Péter: Az orvosi paternalizmustól a tájékozott beleegyezésig.

http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/hatter/item/725-az-orvosi-patenalizmust%C3%B3l-a-t%C3%A1j%C3%A9kozott-beleegyez%C3%A9sig-%E2%80%93-a-betegjogok-kodifik%C3%A1l%C3%A1s%C3%A1nak-el%C5%91zm%C3%A9nyei (elérve: 2019. 03.23.)

8

egyenrangú partneri kapcsolat volt az orvos és a beteg között. Elterjedt a felfogás, hogy

a beteg az orvossal egyfajta szerződést köt, amelyet az orvosnak be kell tartania, vagyis

az orvos azt végezheti el, amiben a beteg beleegyezett, sem többet, sem mást.5

A betegek egyenlőségének, szolgálatának, jogainak fokozódó elismerése különbözõ

szakaszon ment keresztül. Ezt jelzik az olyan mérföldkövek, mint az Európa Tanácsnak

a betegek egészségügyön belül elfoglalt központi helyzetét már 1961-ben deklaráló

Európai Szociális Chartája, az Amerikai Kórházszövetség által 1973-ban kiadott

dokumentum „A betegek jogai” címen, az Európa Tanács ajánlásai a betegek és

haldoklók jogaival kapcsolatban (1976), az Európai Gazdasági Közösség

Kórházbizottsága segítségével megjelentetett Charta a Kórházi Betegek Jogairól (1979),

és az Egészségügyi Világszövetség 1981-es kiadványa, a Betegek Jogainak

Deklarációja.6

A betegjogok európai alapelveit egy nemzetközi dokumentum, az 1994. évi

Amszterdami Deklaráció rögzíti.7 Az Amszterdami Deklaráció 1994-ben született,

amikor a Holland Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben a WHO szakértőket

hívott meg Amszterdamba egy olyan dokumentum kidolgozására, amely a betegjogok

általános elveit tartalmazza. Megszületett a betegek jogainak európai tervezete, amely

később modellként szolgált az egyes országok betegjogi törvényeinek

megszerkesztéséhez. Az Amszterdami Deklaráció üzenete egyértelmű volt, kimondta,

hogy nem lehet sikeres egészségügyi reformot megvalósítani a betegek jogainak

biztosítása, érvényesítése nélkül.8

Az Európai Betegjogi Charta a betegjogok egységes európai kezelésének kereteként,

egy nemzetközi civil szervezet – az Aktív Állampolgári Hálózat – által került

kidolgozásra és 2002 novemberében elfogadásra. Bár a charta nem minősül az Európai

Unió hivatalos dokumentumának, mégis több uniós dokumentum, döntés utal rá. A

dokumentum alapját az Európai Alkotmány alapkövének számító Alapvető Jogok

5 Hidvéginé Adorján Lívia-Sáriné Simkó Ágnes: A betegek jogairól - Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben I. - Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben I. Medicina, 2012. 10-11. o

6 Antal Géza: Betegjogok Európában és Magyarországon – orvosföldrajzi megközelítésben. In:Földrajzi Értesítõ 2003. LII. évf. 3–4. füzet, 292.old

7 Fábián Titusz: Gyermekek jogai a kórházban. Gyermek, Család, Ifjúság folyóirat, 2002/1. 73-75. oldal, 73.

8 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 11. o.

9

Chartája képezi. Ez általános és elidegeníthetetlen jogok olyan sorát tartalmazza,

amelyeket az uniós szervezetek és a tagállamok nem korlátozhatnak, és amelyekről a

magánszemélyek nem mondhatnak le. A 35. cikk kimondja, hogy a nemzeti

jogszabályokban és a gyakorlatban megállapított feltételek alapján mindenkinek joga

van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez.9

A betegjogok fogalmának meghatározását ketté lehet választani a szerint, hogy melyik

oldalról közelítjük meg. Az egészségügyi ellátásnak ugyanis két fontos pillére van: az

egészségügyi szolgáltató és maga a beteg. A beteg oldaláról az egészségügyi törvényben

meghatározott ún. betegjogok szabályozzák, hogy az állampolgárok hogyan

érvényesíthetik emberi jogaikat az egészségügyi ellátás során. Az egészségügyi

szolgáltató oldaláról nézve a betegjogok szabályozzák a beteg és az egészségügyi

szolgáltató közötti viszonyt. A betegek jogainak fokozott védelme ugyanakkor

nyilvánvalóan nem jelentheti sem azt, hogy a beteget nem terhelik kötelezettségek is a

gyógyító tevékenység során, sem azt, hogy az egészségügy más szereplőit ne illetnék

meg hasonlóképpen megfelelő jogok azért, hogy a mellérendeltségen alapuló orvos-

beteg kapcsolat egyensúlya ne billenjen meg. A fentebb ismertetett fogalmi

meghatározásból is már egyértelműen megállapítható, hogy a betegjogok az

alapjogokkal szoros kapcsolatban állnak, azokból sok esetben egyszerűen levezethetők,

vagy azok speciálisabb, az egészségügyre alkalmazott formái. 10

Betegjogok alatt jogosultságok összességét kell érteni, amelyek megilletik mindazokat a

személyeket, akik az egészségügyi szolgáltatást igénybe veszik. Az egészségügyről

szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a következő betegjogokat nevesíti:

az egészségügyi ellátáshoz való jog, az emberi méltósághoz való jog, a kapcsolattartás

joga, az intézmény elhagyásának joga, a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez

való jog, az ellátás visszautasításának joga, az egészségügyi dokumentáció

megismerésének joga, az orvosi titoktartáshoz való jog.11

9 Egészségügyi ellátás és betegjogok az Európai Gazdasági Térségben, OBDK 2014. 13-14. old. http://www.ijsz.hu/katalogus.php?catalogid=5 2019.04.06.

10 Török Erzsébet Zsuzsanna: Betegjogok és egyes alapjogok kapcsolata. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXII. (2014),237–238. o.

11 Antal Géza: i.m. 295.o.

10

3. A gyermekek betegjogai

Hosszú időn keresztül többfajta paradigma létezett a gyermeki jogok szabályozásának

tárgykörében. Az egyik – ma már túlhaladott – nézet csak általános és egyetemes emberi

jogokat határozott meg, és nem tartotta szükségesnek a gyermekere vonatkoztatott

speciális szabályozást. Ezzel szemben álló és ma már uralkodónak számító nézet szerint

a gyermekek különleges helyzete viszont arra predesztinálja őket, hogy az általános

emberi jogokon túl speciális, úgynevezett gyermeki jogokkal is rendelkezzenek.12

Az 1989. november 20-án New Yorkban elfogadott a Gyermek Jogairól szóló

Egyezmény a gyermeki jogok fejlődésében mérföldkőnek, a gyermekjogok „nemzetközi

törvénykönyvének” is tekinthető. Ez ugyanis a gyermek jogaira vonatkozó első olyan

nemzetközi dokumentum, amely már nem csupán ajánlásokat fogalmaz meg, mint az

Egyezmény előzményeinek tekinthető 1924. évi Genfi Nyilatkozat, illetve az 1959-ben

elfogadott Gyermek jogairól szóló nyilatkozat, hanem kötelezi a részes államokat arra,

hogy a benne foglaltakat betartsák (és betartassák), ellenkező esetben számolniuk kell a

jogi következményekkel. Az 1989-ben elfogadott és – meglehetően rövid idő elteltével

– 1990-ben hatályba lépő Egyezményt alig több mint öt év alatt százhatvannyolc állam

ratifikálta. Hazánk vonatkozásában az Egyezmény 1991. november 6. napjától

hatályos.13

Az Egyezmény 24. cikke a gyerek élethez, a lehetséges legnagyobb mértékű életben

maradáshoz és fejlődéshez a 6. cikkben megállapított jogára épül, annak

továbbfejlesztése. A rendelkezés megköveteli a részes államoktól, hogy elismerjék

minden gyerek megkülönböztetés nélküli jogát „a lehető legjobb egészségi állapothoz”,

valamint, hogy „orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülhessen”. A részes

államoknak erőfeszítéseket kell tenniük továbbá annak biztosítására, hogy „egyetlen

gyermek se legyen megfosztva az ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételére

irányuló jogától”. A 24. cikk 3. bekezdése fellépést követel meg a hagyományos, „a

gyermekek egészségére káros”szokások megszüntetésére, mely kitétel a női nemi

szervek csonkítása miatti különös aggodalom miatt került a szövegbe, s amely előírja

12 Feith Helga Judit: A kiskorú betegek egészségügyi ellátásának betegjogi aspektusai, In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2015. június, 147-150. 147. o.

13 Rózsás Eszter: A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme, Doktori Értekezés, Pécs, 2008. 24.old. https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/rozsas-eszter/rozsas-eszter-vedes-ertekezes.pdf

11

minden potenciálisan ártalmas szokás felülvizsgálatát. A 4. bekezdés hangsúlyozza a

nemzetközi együttműködés fontosságát (a 4. cikkben található általános rendelkezésre

visszautalva) az egészséghez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jog teljeskörű

megvalósításának elérésében.14

Az Orvosok Világszövetsége 50. világkonferenciáján, 1998 októberében került

elfogadásra "A gyermekeket egészségügyi ellátásuk során megillető jogokról szóló

Ottawai Deklaráció". A Deklaráció alapját a Gyermekek Jogairól szóló 1989-es New

York-i Egyezmény 24. cikke képezi. A deklaráció szerint minden gyermeknek alapvető

joga van az élethez és ahhoz, hogy elérhetőek legyenek számára az

egészségmegőrzéshez, a betegségek megelőzéséhez, a kezelésekhez és a

rehabilitációhoz szükséges feltételek. Minden lehetséges módon biztosítani kell a

gyermek életben maradásának és fejlődésének feltételeit, melyben a szülőnek és a

törvényes képviselőnek van elsősorban felelőssége. Az egészségügyi ellátásban is

érvényesüljön a gyermek mindenekfelett álló érdeke. Tilos a gyermek bármilyen

szempontból történő hátrányos megkülönböztetése egészségügyi ellátása során. Mind a

gyermeknek, mind az édesanyának joga van arra, hogy megfelelő pre- és postnatalis

egészségügyi ellátásban részesüljenek. Minden gyermeknek joga van az adekvát orvosi

és egészségügyi ellátásra, az egészségügyi alapellátásban pedig minden gyermeket

megillet a pszichiátriai ellátás, a fájdalomcsillapítás, a fogyatékkal élők különleges

szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása. El kell kerülni a szükségtelen

diagnosztikai procedúrákat, kezeléseket és kutatásokat a gyermekek egészségügyi

ellátása során. Küzdeni kell a betegségek kialakulása és az alultápláltság ellen. Egyik

legfontosabb feladat a megelőző egészségügyi ellátások fejlesztése. Fel kell számolni a

gyermekbántalmazás különböző formáit.15

Az 1950-es években pszichológusok és gyermekgyógyászok kimutatták, hogy a kórházi

gondozás káros hatással van a gyermekek emocionális és pszichés állapotára. Ennek fő

oka a családtól történő elválasztás. Ma már szinte közhely, hogy ez hosszútávon is

zavarokat okozhat. Ezért változtatásokat kezdeményeztek, a családtagokat bevonták a

beteg gyermekek gondozásába. E változtatásokat az egészségügyi személyzet is

14 Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, Szerkesztette: Herczog Mária, Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, 2009. 248.o.

15 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /1. Rész/ Családi Jog, 2008/3., 12-16. o..

12

fokozatosan elfogadta. Elsőként 1961-ben, az Egyesült Királyságban, majd számos

európai országban alakult önkéntes szerveződés a kórházban gondozott gyermekek

érdekében. Céljuk, hogy tanácsaikkal támogatást nyújtsanak a szülőknek és a

gondozóknak, hogy elősegítsék az orvosokkal, a nővérekkel és más egészségügyi

személyzettel való együttműködést. Ezek a szervezetek először 1988-ban Leidenben

(Hollandia) gyűltek össze az Első Európai Konferencián. Ezen a konferencián született

meg a „Leideni Charta”, melyet ma EACH Chartaként tartanak számon. A charta 10

pontban foglalja össze a kórházban gondozott gyermekek jogait:16

1.cikk: Gyermek csak akkor kerüljön kórházba, ha olyan ellátásra van szüksége, amely

otthon vagy nappali kórház keretein belül nem biztosítható.

2.cikk: A gyermek joga, hogy szülei vagy a szüleit helyettesítő személyek vele

lehessenek a kórházi tartózkodás egész ideje alatt.

3.cikk: Elhelyezést kell felajánlani minden szülőnek és ösztönözni kell ennek

igénybevételét. Nem lehet a szülőket további kiadásokkal vagy a bevételeik

csökkentésével terhelni. A szülőket tájékoztatni kell az osztály napirendjéről, és biztatni

kell őket az aktív részvételre.

4.cikk: A gyermekeknek és szüleiknek egyaránt joguk van a koruknak és értelmüknek

megfelelő tájékoztatáshoz.

5.cikk: A gyermekek és szüleik joga, hogy kellő információ birtokában részt vehessenek

minden, egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos döntésben. Minden gyermeket óvni kell

a felesleges vizsgálatoktól és kezelésektől.

6.cikk: Gyermeket azonos szükségletekkel rendelkező gyermekekkel kell együtt ápolni

és nem szabad őket felnőtt kórteremben elhelyezni. Ne legyen a látogatók életkorára

vonatkozó korlátozás.

7.cikk: A gyermeknek lehetőséget kell biztosítani az életkoruknak és állapotuknak

megfelelő játékhoz, kikapcsolódáshoz és tanuláshoz, ehhez megfelelően tervezett,

berendezett és felszerelt környezetre, és hozzáértő személyzetre van szükség.

8.cikk: Olyan speciálisan képzett személyzet foglalkozzon a gyermekekkel, akik

tisztában vannak fizikai, érzelmi és fejlődési szükségleteikkel, és tudják hogyan

viszonyuljanak hozzájuk és családjaikhoz.

9.cikk: A kezelés során biztosítani kell az állandóságot.

10.cikk: A gyermekeket tapintattal és megértéssel kell kezelni és a magánéletüket

16 Információk Az EACH Charta és függeléke. 3-14. old. https://docplayer.hu/1355720-Informaciok-az-each-charta-es-fuggelekek-e-a-c-h-europan-association-for-children-in-hospital.html 2019.04.06.

13

tiszteletben kell tartani.

Az EACH 1993-ban ernyőszervezetté alakult, a tagszervezetek tevékenysége

alkalmazkodik az egyes tagállamok sajátos szükségleteihez. Az EACH tagszervezetek

célul tűzték ki, hogy az EACH Charta rendelkezéseit beemeljék valamennyi európai

ország egészségügyi törvényeibe, jogszabályaiba és szakmai irányelveibe. Az EACH

Chartát az EACH ajánlásként kezeli. A célkitűzések feltételei jelenleg nem mindenütt

adottak teljes körűen, még a fejlett országokban sem. A megvalósítás mindannyiunk

érdeke és felelőssége.17

A gyermekek betegjogaira vonatkozó hazai szabályozásra rátérve abból kell

kiindulnunk, hogy az Alaptörvény XVI. cikkének két rendelkezése szoros kapcsolatban

van a gyermekek betegjogaival: az (1) bekezdés szerint minden gyermeknek joga van a

megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és

gondoskodáshoz. A cikk (3) bekezdése szerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről

gondoskodni. 18

A hazai szabályozás igazi alappillére az Eütv., amely mellett azonban nem szabad

elfeledkeznünk a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó

szabályanyagáról, valamint a Családjogi Könyv szülői felügyeletre vonatkozó

rendelkezéseiről sem.19

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(Gyvt.) gyermeki jogokat és kötelezettségeit tartalmazó fejezetében megjelenik a

gyermek egészséges felnevelkedést biztosító, saját családi környezetben történő

nevelkedéshez való jog, mint ahogy az is, hogy a gyermek védelemben részesüljön a

fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint egészségre káros szerek

ellen. Ugyanakkor a Gyvt. kötelezi a gyermeket arra is, hogy tartózkodjon az egészségét

károsító életmód gyakorlásától, valamint az egészségét károsító szerek használatáról. 20

17 Scheiber D, Kovács Zs, Valek A, Árki I, Mramurácz É, Mészner Zs: Gyermekjogok az egészségügyben Európában és itthon. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. https://slideplayer.hu/slide/1942295/ (elérve:2019.04.06.)18 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 117. o.19 Barzó Tímea: A szülő döntési joga az egészségügyben, In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle,

2017. 22. (5) 238. o.20 Feith Helga Judit: A kiskorú betegek egészségügyi ellátásának betegjogi aspektusai, In:

Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2015. június, 148.o.

14

4. A kiskorú beteg képviselete

A 18. életéven aluliak megnevezésére vonatkozó, hatályos jogszabályokban fellelhető

jogi terminológia alapvetően nem egységes. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény 1.

cikke szerint gyermek az a személy, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be,

kivéve, ha az alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 16. §-a értelmében, aki a

14. életévét még nem töltötte be, nem büntethető: e büntethetőséget kizáró okot

gyermekkorként jelöli meg a törvény. Az Eütv. a Ptk. által meghatározott kiskorú

fogalmat használja. A Ptk. 2: 10. § (1) bekezdése szerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik

életévét nem töltötte be (kivéve, ha házasságot kötött).

A születéstől a tizennyolcadik életév betöltéséig terjedő időszak azonban nem kezelhető

egységesen, hiszen a csecsemőkortól a fiatal felnőttkorig tartó életszakaszban a

gyermek testi, lelki fejlődése számos szakaszon megy át. A polgári jog a tizennegyedik

életévnél húz egy határvonalat: korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a

tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. 21

Míg az, aki cselekvőképes, maga tehet jognyilatkozatot, addig a korlátozottan

cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének

(szülő, gyám) hozzájárulása szükséges. A Ptk. maga is állapít meg néhány kivételt, így

például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének

közreműködése nélkül tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre

jogszabály feljogosítja; megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek

fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; rendelkezhet munkával

szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; köthet olyan

szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és ajándékozhat a szokásos

mértékben. Másrészt viszont a törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes

kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a

korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a

korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. 22

21Ptk. 2: 11. §

22 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 114. o.

15

A Ptk.13-14. §-ai szerint cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét

nem töltötte be. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a

törvényes képviselője jár el.

A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata

megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, és az ítélőképessége birtokában lévő

cselekvőképtelen kiskorú véleményét - korának és érettségének megfelelően -

figyelembe kell vennie. A kiskorú egészségügyi ellátása során a gyermek személyét

érintő kérdésekről lehet szó, így e rendelkezések nem hagyhatók figyelmen kívül.23

Itt kell utalnom a New Yorki Egyezmény 12. cikkére, amely előírja a gyerek azon joga

érvényesítésének kötelezettségét, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét, továbbá,

hogy bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban meghallgassák, az egészséggel és

egészségügyi ellátással kapcsolatosan is érvényesíteni kell. Meg kell fontolni

részvételüket a gyerekek egészségügyi ellátásának átfogó tervezésével,

megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatosan, valamint az adott gyermek

kezelésével kapcsolatban is, és figyelembe kell venni a gyermek jogát a kezelésbe való

beleegyezéshez vagy visszautasításhoz. 24

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet a

házasságban született gyermek esetén mind az apai, mind az anyai pozícióban a

születéssel - a törvény erejénél fogva „ ipso iure” - jön létre. A szülői felügyelettel

felhagyni, arról lemondani – az örökbefogadásra vonatkozó kivételes szabályoktól

eltekintve – nem lehet, a kiskorú gyermek feletti szülői felügyelet megszüntetésére

pedig csak törvényben meghatározott esetekben és csak a bíróságnak van jogköre. Ha

gyermeknek bármilyen okból nincsen egyetlen szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője

sem, akkor a gyámhatóság bevonásával azonnal intézkedni kell a gyermek további

sorsáról, szükség esetén gyámság alá helyezéséről. Minden gyermek kiskorúsága teljes

időtartama alatt lennie kell egy olyan személynek (szülő vagy gyám), aki „felügyel”

rá.25

A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülők általi képviselete

23 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 114-115.o.24 Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, Szerkesztette: Herczog Mária, Család,

Gyermek, Ifjúság Egyesület, 2009. 256. old.25 Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje, Patrocinium, Budapest, 2017. o.

16

kapcsán felmerülhet az a kérdés, hogy elegendő-e az egyik szülő jognyilatkozata, vagy

mindkét szülő hozzájárulása szükséges. Eltérő válaszokat kapunk a kérdésre attól

függően, hogy a szülők hogyan gyakorolják a szülői felügyeleti jogot.

a) Közös szülői felügyelet gyakorlása esetén a Ptk. csak azonnali intézkedést igénylő

esetben teszi lehetővé, hogy a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem

nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan döntsön.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a kiskorú gyermeken végzett invazív

beavatkozáshoz mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatára szükség van, melytől csak az

azonnali intézkedést igénylő esetben lehet eltekinteni. Az azonnali intézkedést igénylő

eset már kimerítheti az Eütv.-ben pontosan megjelölt közvetlen életveszély fogalmát,

mikor már beleegyezésre nincs is szükség, illetve a sürgős szükség esetkörét, ahol a

beleegyezést vélelmezni kell. A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai

és kötelezettségei egyébként egyenlők. Közös szülői felügyelet gyakorlása esetén -

véleményem szerint - bármelyik szülő beleegyező nyilatkozata elegendő, hiszen az

Eütv. sehol nem írja elő mindkét szülő nyilatkozattételi kötelezettségét.

b) Ha a szülők külön élnek, és nem rendezték még egymás között a közös kiskorú

gyermek feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlásnak kérdését, akkor azt továbbra is

közösen gyakorolják. Ugyanígy, ha a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti

perben a különélő szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a

szülők közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel

határoz. Ilyen esetben, ha a szülők között nincs harmonikus kapcsolat, együttműködés,

akkor előfordulhat, hogy a közös kiskorú gyermekük érdekét jelentősen érintő műtéti

beavatkozás tekintetében vitatkoznak össze a különélő szülők, mely késleltetheti az

adott beavatkozás elvégzését és egyben a gyógyulás esélyeit. Utalva azonban arra a

törvényi rendelkezésre, miszerint a szülő (törvényes képviselő) nyilatkozata nem

érintheti hátrányosan a beteg gyermek egészségi állapotát, ilyenkor a gyermek

érdekében a szükséges műtéti beavatkozás a szülők között fennálló vita ellenére is

elvégezhető.

c)A különélő szülők megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos

jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják. Ebben a megállapodásban

elvileg a szülők rendezhetik azt is, hogy a közös kiskorú gyermekük, illetve gyermekeik

17

egészségügyi ellátása tekintetében szükséges szülői felügyeleti (törvényes képviselői)

jogokat csak az egyik - pl. egészségügyi végzettségű - szülő gyakorolja.

d) A különélő szülők ilyen tartalmú megállapodása esetén, illetve ha a bíróság csak az

egyik szülőt jogosítja fel a szülői felügyeleti jogok kizárólagos gyakorlására,

értelemszerűen csak a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő beleegyező nyilatkozata

szükséges a kiskorú gyermeken végzendő invazív beavatkozáshoz. A különélő szülőt

csak a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések tekintetében illeti meg döntési jog, ebbe

viszont nem tartozik bele a gyermeken végzendő invazív egészségügyi beavatkozáshoz

való hozzájárulás joga. A Csjk. kizárólag a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő

tájékoztatási kötelezettségét írja elő a különélő másik szülő felé a közös kiskorú

gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, illetve tanulmányairól. Ez érdekes helyzetet

eredményezhet olyankor, amikor a különélő szülőnél tartózkodó kiskorú gyermeket

baleset éri, és a szülői felügyeletet gyakorló szülő nem elérhető, illetve személyes

megjelenése aránytalan késedelemmel járna. Bár a törvény a törvényes képviselő

hiányában a sorrendiség betartásával lehetővé teszi a gyermekkel egy háztartásban élő

cselekvőképes testvér és nagyszülő nyilatkozattételi jogát, illetve nevezett személyek

hiányában elfogadja az egy háztartásban nem élő szülő jognyilatkozati képességét is,

azonban ez a szabály teljesen életszerűtlen és súlyosan sérti a kapcsolattartásra jogosult,

de szülői felügyeleti jogot nem gyakorló különélő szülő jogát. Az Eütv. és a Csjk.

szigorú betartása esetén ugyanis a kórházban jelen lévő különélő szülő csak akkor tehet

műtéti beleegyező nyilatkozatot, ha a "sorban előtte álló" más hozzátartozók ezt nem

tették meg, vagy ők nem voltak időben elérhetők. Így előállhat pl. az az eset, hogy ha a

kapcsolattartás során sérült kiskorú gyermeket a kórházba kíséri a szülő mellett a

kiskorúval egyébként egy háztartásban élő egyetemista testvére is, akkor nem a szülő

lesz kompetens a kiskorú invazív egészségügyi ellátásával összefüggő döntések

tekintetében, hanem a testvére. Ez a joghelyzet pedig súlyosan sértheti a különélő szülő

jogát.26

A fentiekből következően a gyermekorvosnak nem elegendő ismerni a betegek jogait,

hanem tisztában kell lennie a gyermek életkorától függő cselekvési lehetőségeivel, ezzel

kapcsolatban pedig a törvényes képviselőjének képviseleti jogosultságaival is.

26 Barzó Tímea: A szülő döntési joga az egészségügyben, In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2017. 22. (5) 238-241. o. 240.o.

18

5. Az egyes betegjogok

Szemben a pszichiátriai betegek betegjogainak szabályozásával, az Eütv. nem kezeli

külön fejezetként a kiskorú betegek betegjogait, hanem a kilenc betegjognál találjuk

meg a kiskorúakra vonatkozó egyedi szabályozást, sok esetben együtt kezelve a nem

cselekvőképes nagykorú betegekkel. Mindösszesen négy esetben ─ a kapcsolattartási

jognál, a tájékoztatáshoz való jognál, az önrendelkezéshez való jognál, valamint az

ellátás visszautasításának jogánál ─ található olyan egyedi betegjogi szabályozás, amely

ténylegesen elválik a belátási képességgel nem vagy azzal korlátozottan rendelkező

nagykorú személyekre vonatkozó norma anyagától.27

A betegjogok közül a kapcsolattartás joga és a gyógyintézet elhagyásának joga

vonatkozik kifejezetten a fekvőbeteg ellátást igénybe vevő gyermekekre, ám

álláspontom szerint az alább részletesen ismertetett további jogok is a fekvőbeteg-ellátás

igénybe vétele esetén realizálódnak. Egyrészt itt nyeri el jelentőségét az önrendelkezés

és az ellátás visszautasításának joga, amelyek lényege a kiskorút érintő invazív (Eütv. 3.

§ m) pont: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló

fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból

elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat) beavatkozásokhoz való

hozzájárulásban, illetve annak megtagadásában áll, az invazív beavatkozások pedig

túlnyomórészt a fekvőbeteg ellátás során merülnek fel, vagy ilyen ellátást igényel a

beavatkozás elvégzése. Másrészt a fekvőbeteg-ellátás igénybevétele esetén a kiskorú

lényegesen kiszolgáltatottabb, mint akár a háziorvosi ellátás, akár a járóbeteg

szakellátás igénybevétele esetén, így fokozottabban szükséges valamennyi betegjogának

megfelelő érvényre juttatása.

5. 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Az Eütv. 6-9/A. § -ai alapján a legelső betegeket érintő alapjog az egészségügyi

ellátáshoz való jog, amelyet több részjogosítvány testesít meg.

27 Feith Helga Judit: Kiskorúak egészségügyi ellátása Magyarországon betegjogi aspektusból. In: Egészségfejlesztés, 2018. 2. különszám 73. o.

19

Az egészségügyi ellátáshoz való jog alapján mindenkinek – így a gyermekeknek is –

joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó

egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának

csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Minden betegnek joga van

egészségügyi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és

megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. Az indokoltságra külön hangsúlyt

helyezhetünk – fontos, hogy a gyermek csak akkor kerüljön kórházba, ha olyan ellátásra

van szüksége, amely otthon vagy nappali kórház keretein belül nem biztosítható, és

csakis akkor és annyi ideig legyen kórházban, amikor és ameddig az mindenképpen

szükséges. 28

Az egészségügyi ellátáshoz való jog tartalmazza a konzílium kezdeményezésnek jogát,

továbbá az orvosválasztás jogát, amely nem korlátlan: a progresszív betegellátás

elveinek figyelembe vételével lehet orvost választani. Az orvosválasztás jogát nyilván

ténylegesen a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes gyermekek törvényes

képviselői gyakorolják még akkor is, ha meghallgatják a gyermek véleményét.29

Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi

állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt

arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.30

Nem minden betegellátó helyen lehet a beteget az állapotának megfelelően szükséges

diagnosztikai és terápiás eljárásokban részesíteni. A küldő orvos köteles megfelelő

tájékoztatást adni a betegnek és hozzátartozóinak a továbbküldés okáról és a progresszív

intézményválasztás szempontjairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az áthelyezés

indokait. A célintézet megválasztásánál is mérlegelendő szempont lehet a beteg kérése,

az egészségügy aktuálisan hatályos rendjének figyelembevételével, annak keretein

belül. A küldő orvos felelős a beteg kezeléséért az átszállításra való várakozás alatt,

továbbá elvárható mértékben az átszállítás során. Külön figyelemmel kell lenni a beteg

szállíthatóságának feltételeire.31

28 Fábián Titusz: i.m. 74. o.29 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 118. o.30Eütv. 9. § (1) bek.

31 Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe II.20. Pontja.

20

Néhány példát említenék a gyermekek ellátása során a progresszív betegellátás

érvényesülésére. A hazai gyermek-szívsebészeti beavatkozások több, mint 90%-a a

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív

Központban zajlik. Itt évente átlagosan 500 szívműtétet, több mint 500 szívkatéterezést

végeznek, valamint évi 100 esetben kezelnek, operálnak újszülött gyermekeket. Az

intézmény az Eurotransplant regisztrált központja gyermekszív átültetés

transzplantációs programban.32 Magyarországon Budapesten (Dél-Pesti Centrumkórház)

és Miskolcon (Gyermekegészségügyi Központ) működik gyermekcsontvelői őssejt

transzplantációs osztály. Mindkét osztály az Európai Csontvelő-transzplantációs

Társaság regisztrált központja. A Bethesda Gyermekkórház országos hatáskörű, kiemelt

profilja az égéssérült gyermekek ellátása, itt működik az Égéssérült Gyermekeket Ellátó

Országos Központ. A daganatos gyermekek ellátására szintén csak meghatározott

egészségügyi intézményekben van lehetőség.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény alapján

az érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező fekvőbeteg ellátást nyújtó

egészségügyi szolgáltatók ellátási kötelezettségéről (TEK) az ÁNTSZ nyilvántartást

vezet, amelybe honlapjáról biztosítja a betekintést. 33

5.2. Az emberi méltósághoz való jog

Az emberi méltósághoz való jog életkortól független követelmény. A hatályos Eütv.

általános kötelezettségként mondja ki, hogy az egészségügyi ellátás során a beteg

emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A betegen - törvényi rendelkezés hiányában -

kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. Az ellátás során a

beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig -

törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható.34

Az Eütv. az emberi méltósághoz való jog részjogosítványaként szabályozza a beteg

személyes szabadsághoz való jogát. Eszerint a beteg személyes szabadsága - ellátása

során - akár fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel, akár más

32http://www.eurotransplant.org/cms/index.php?page=pat_aanvul_hongarije

33 https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyintezes/hatosagi_nyilvantartas/eu_ig_nyilvantartasok/ellatasi_teruletek/fekvobeteg_ellatast_nyujto.html

34 Eütv. 10. § (3) bek.

21

eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi

épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó

vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés is

csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. Korlátozó módszerek vagy

eljárások alkalmazását - ha e törvény kivételt nem tesz - a beteg kezelőorvosa rendeli el.

A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, - amennyiben ez nem lehetséges az

alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül - rögzíti az

egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve

azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában -

kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A

korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül

írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó

módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit

rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. A beteg

egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni. 35

A beteg gyermek esetén a saját védelme érdekében a kisebb gyermekeknél indokolt

lehet a rácsos ágyba fektetés, míg hasonló betegségben szenvedő nagyobb gyermeknél

már szükségtelennek bizonyulhat. A helyzet felmérésére még képtelen, rossz közérzetű,

nyűgös gyermekek védelmét is szolgálja az előírás, hogy a beteget csak méltányolható

okból és ideig szabad várakoztatni. Főleg a nagyobb gyermekek vizsgálata és kezelése

során kell tekintettel lenni arra az elvárásra, hogy csak a szükséges időre és a

szakmailag indokolt mértékben távolítható el a beteg ruházata a szeméremérzetére

tekintettel. 36

5.3. A kapcsolattartás joga

A kapcsolattartás joga speciálisan a fekvőbeteg intézményben elhelyezett betegek esetén

követelmény, a gyermekek fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelése során

pedig különös jelentősége van a kapcsolattartás jogának.

Az Eütv. értelmében a beteg - és a törvény nem tesz különbséget nagykorú, illetve

kiskorú, cselekvőképes vagy cselekvőképességében érintett személy között - a

35 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /2. Rész/ In: Családi Jog, 2009/1.7.o.

36 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 118. o. 7. o.

22

kapcsolattartás jogát fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően,

betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva

gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait - e jogok tartalmának korlátozása nélkül - a

fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg. A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti

elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot

tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a

látogatásból kizárni. A kiskorú betegnek joga van arra - függetlenül attól, hogy súlyos

beteg-e vagy sem -, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy

törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.37

Nyilvánvaló, hogy a gyermek és szülője, más hozzátartozója számára egyaránt

megnyugtató, ha együtt lehetnek a betegágy mellett. Néhány esetben ez meghatározott

ideig, feltételek bekövetkezéséig éppen a beteg gyermek érdekében korlátozható,

korlátozandó (steril feltételek biztosítása, a beteg gyermek nyugalma stb érdekében). Ha

azonban nem ilyen esetről van szó, akkor lehetővé kell tenni, hogy az említett

hozzátartozók (elsősorban a szülők) a beteg gyermek mellett tartózkodhassanak.

Amellett, hogy megnyugtató hatással vannak a kis betegre, egyes funkciókat (öltöztetés,

fürdetés, etetés) átvehetnek a túlterhelt egészségügyi dolgozóktól.

A gyermekek esetében nagy jelentőségű az Eütv. 11. §-ának rendelkezése, miszerint a

beteg - törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogosult saját ruháinak és személyes

tárgyainak a használatára. Ha egészségügyi okok nem szólnak ellene, a kisgyermekek

nyugalmát, komfortérzetét nagyban erősíti, így gyógyulásukat is elősegíti, ha otthoni

ruhadarabok, megszokott játékok, könyvek lehetnek körülöttük.38

Az alapvető jogok biztosa az elmúlt években több alkalommal foglalkozott a fekvőbeteg

ellátást igénybe vevő kiskorú kapcsolattartási jogával kapcsolatos gyakorlati

problémákkal. Az ombudsman a témával kapcsolatos legfrissebb, AJB-1256/2018.

számú jelentésében megállapította, hogy a korábbi, AJB-597/2010. számú jelentésben

megfogalmazott ajánlások teljesítésének elmaradása, valamint az egészségügyi

37 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /2. Rész/ In: Családi Jog, 2009/1. 6. o.

38 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 119.o.

23

intézményekben a gyermekkel való folyamatos kapcsolattartást (benntartózkodást) a

szülők (törvényes képviselők) számára biztosító egységes jogi követelményrendszer,

elhelyezési szint minimális követelményeit szavatoló finanszírozási megoldások

hiányában fennálló jogi helyzet továbbra is visszásságot okoz a jogbiztonság

követelményével a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával

összefüggésben.

Az alapjogi biztos a hozzá e témában érkezett panaszbejelentések alapján feltárta: az

ózdi Almási Balogh Pál Kórház olyan gyakorlatot alakított ki, amely szerint a szülő csak

kivételes esetben, orvosi engedéllyel maradhat gyermeke mellett, és térítés ellenében

kaphat fekhelyet. A Szigetvári Kórház újszülött-, Csecsemő és Gyermekgyógyászati

Osztályán a szülő csak akkor maradhat, ha kifizeti az előírt 2000 forintos térítési díjat.

Díjfizetés esetén a kórház a szülőnek fekhelyet biztosít, ha azonban a szülő a díjat nem

fizeti ki, akkor semmilyen formában nem töltheti bent a kórházi osztályon az éjszakát

gyermeke mellett. Az Eütv. alapján a szülőnek joga van térítésmentesen a gyermek

mellett tartózkodni akkor is, ha - a megfelelő jogi szabályozás fent részletesen kifejtett

hiányában - a térítésmentes elhelyezés körülményeinek (komfortfokozatának) jelenleg

semmilyen minimumszabálya nincs. Mindez elvben jelentheti a gyermek ágya melletti

széken való ülést, a látogatók számára az épületben máshol rendelkezésre álló,

osztályon kívüli mosdó használatát. Mindezek alapján az ombudsman megállapította,

hogy a két egészségügyi intézmény házirendjében megállapított, a szülők gyermekük

mellett való tartózkodását az intézmény engedélyéhez térítési díj fizetéséhez kötő

korlátozás ellentétes az Eütv. rendelkezéseivel.

A Kanizsai Donga Kórház gyakorlata szerint az apartman szobákban a közös

mosdóhasználat, illetve az átláthatóság miatt nem helyeznek el apát vagy más közeli

férfi hozzátartozót. Az érvelés szerint a kórházi személyzet, illetve a nőnemű

szülőtársak szeméremérzete indokolhatja, hogy férfi hozzátartozót kizárjanak a bent

tartózkodásból. A Tűzoltó utcai Klinika igazgatója szerint az idősebb

lánygyermekekkel, kamaszlányokkal egy szobában nem tudnak olyan gyermeket

elhelyezni, akit férfi hozzátartozó kísér. Az ombudsman megállapította, hogy az érintett

egészségügyi intézmény gyakorlata ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével,

ugyanis a szülők/közeli hozzátartozók homogén csoportjából nemi alapon, a férfiak

számára az adott feltételektől függően kizárta a gyermekkel való tartós együttlétet, a

24

kórházi elhelyezést. E körben a személyzet, a szülők (vélt vagy valós)

szeméremérzetének védelme helyett a szeméremérzet megóvása valójában az eleve

sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, beteg, ellátott gyermekek (akik önmagában

véve életkoruknál fogva is kiszolgáltatottak) tekintetében lenne igazán lényeges.

Mindez adott esetben az intézmény házirendjében szabályozott, esetenként

alkalmazható megoldásokat (pl. függöny, paraván alkalmazása a vizsgálatokkor)

igényel.

Az ózdi Almási Balogh Pál Kórház belső szabályzata értelmében a szülők az

intézményben csak térítés ellenében kaphatnak fekhelyet, ez alól kivételt képez

többek között az, aki a kórház dolgozója. Az alapjogi biztos ezzel kapcsolatban

megállapította, hogy önkényes feltétel, ha az egészségügyi intézmény ilyen kitételt ír

elő, hiszen a szülő vagy más hozzátartozó benntartózkodásának lehetősége, illetve

annak térítésmentessége nem függhet attól, hogy ki a szülő munkáltatója. A magasabb

színvonalú benntartózkodás alóli mentesség esetén a feltételeket úgy kell

meghatározni, hogy az mindig az érintett gyermekek betegségének jellemzői, vagy

életkorukból, vagy személyes állapotukból, fejlettségükből adódó jellemzők alapján

legyen meghatározott.

A jelentésben feltárt, alapjoggal összefüggő visszásságok orvoslása érdekében az

alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fontolja meg a

felnőttkorú kísérők (szülők, törvényes képviselők és más közeli hozzátartozók) kórházi

benntartózkodását biztosító további részletes szabályok, a gyermekeknek fekvőbeteg

ellátást nyújtó egészségügyi intézményekben a felnőttkorú kísérők méltó elhelyezési

körülményeit szavatoló minimumstandardok, a térítési díj megfizetése alóli

mentesítéskor az előnyben részesítés jogszabályi szintű rögzítését; a felnőtt kísérők

kórházi benntartózkodási körülményeit a jelentésben részletezett elvek

figyelembevételével biztosító, azt folyamatosan javító finanszírozási háttér

megteremtését; az érintett személyi kör pontosítását és kiegészítését, valamennyi 18 év

alatti személy felnőtt kísérője kórházi benntartózkodásának megfelelő finanszírozása

érdekében.39

39 AJB-1256/2018. Jelentés, https://www.ajbh.hu/documents/10180/2805034/Jelent%C3%A9s+egy+k%C3%B3rh%C3%A1zi+elj%C3%A1r%C3%A1sr%C3%B3l+1256_2018/641ca929-9704-3eb0-5a60-152fda9efd65?version=1.0 (2019.04.06.)

25

5.4. A gyógyintézet elhagyásának joga

Az egészségügyi önrendelkezési jog köré csoportosítható önálló betegjogok egyike a

gyógyintézet elhagyásának joga, amely értelemszerűen a fekvőbeteg intézményben

elhelyezett betegekre vonatkozik.

A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni. Az intézmény elhagyásának időpontját

az Eütv. szerint nem annyira a terápiás érdek, mint inkább a beteg saját akarata és

belátása határozza meg. Ideális esetben természetesen a beteg a kivizsgálás, illetve a

gyógykezelés végeztével, a kezelőorvos javaslatának megfelelő időpontban és módon

hagyja el a gyógyintézetet, azonban ez nincs mindig így. A beteg döntési szabadsága

azonban csak annyiban korlátozható, amennyiben távozása mások testi épségét,

egészségét veszélyeztetné (pl. fertőző betegség esetén, veszélyeztető vagy közvetlen

veszélyeztető állapotban lévő pszichiátriai beteg, járványügyi zárlat stb.).40

Az Eütv. szerint a távozási szándékot általában be kell jelenteni a kezelőorvosnak és fel

kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban. Amennyiben bejelentés nélkül történt

az intézmény elhagyása, rögzíteni kell ezt is a dokumentációban, és ha a beteg állapota

miatt indokolt, az intézmény elhagyásának tényéről értesíteni kell a hatóságokat is,

valamint cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a törvényes

képviselőt. Fontos követelmény, hogy az intézményben történő szabályszerű

elbocsátásról a beteget, illetve hozzátartozóját előre tájékoztatni kell, lehetőleg még a

tervezett elbocsátását megelőző 24 órával. Az intézmény elhagyásával kapcsolatban

számos esetben jeleznek problémát a betegjogi képviselőkhöz beérkezett panaszok. 41

A 14 év feletti kiskorú személy a cselekvőképes betegekhez hasonlóan jogosult önállóan

gyakorolni az intézmény elhagyásának jogát, azonban ilyenkor ennek tényéről a

törvényes képviselőjét kötelező tájékoztatni. A 16. életévét betöltött kiskorú esetében a

törvényes képviselő helyett azt a nagykorú személyt elegendő tájékoztatni, akit a

40 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /3. Rész/ In: Családi Jog, 2009/3., 11. o.

41 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 45.o.

26

kiskorú korábban kijelölt. A 14 év alatti, koránál fogva cselekvőképtelennek minősülő

kiskorú személy főszabály szerint kizárólag törvényes képviselőjének egyetértésével

hagyhatja el a gyógyintézetet. Ellenkező esetben a gyógyintézetnek azonnal értesítenie

kell a törvényes képviselőt, szükséges esetben pedig a hatóságokat is.42

5.5. A tájékoztatáshoz való jog

A beteg tájékoztatáshoz való joga az egyik legfontosabb betegjognak tekinthető. A beteg

tájékoztatása teszi lehetővé az együttműködését az orvossal, illetve az egészségügyi

szolgáltatóval és a tájékoztatás teremtheti meg azt a bizalmat, ami szükséges a beteg

gyógyulásához. A beteg akkor tud egyenrangú lenni orvosával és együttműködni vele a

gyógyulása érdekében, amennyiben tisztában van a betegségével, a betegség

lefolyásával, időtartamával, természetével, a betegség gyógyításának módjaival,

alternatívájával, a betegségnek a további életére kiható következményeivel. A beteg

tájékoztatáshoz való joga szorosan kapcsolódik a beteg önrendelkezési jogához. Csak

megfelelő tájékoztatás esetén tudja a beteg az önrendelkezés jogát gyakorolni. A

tájékoztatási kötelezettség igénye és annak elmulasztása, vagy nem teljes volta számos

pert indikált. A betegek későn jöttek rá arra, hogy megfelelő ismeret hiányában nem,

vagy rosszul döntöttek arról, hogy milyen kezelésnek vetették alá magukat.43

A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

Az egyéniesített forma kitétel nem véletlenül került bele a jogszabály szövegébe. Egy

orvosi szaknyelvben nem tájékozott felnőttnek is nehezére esne megérteni az orvostól

kapott diagnózist, egy kiskorú gyermek pedig végképp nem tud mit kezdeni vele.

Azonban a gyermeknek nemcsak arra van joga, hogy kezelését és gondozását

elmagyarázzák neki és kérdéseket tehessen fel ezzel kapcsolatban, hanem arra is, hogy

kérdéseire számára is érthető válaszokat kapjon. 44

A beteg gyermek esetében teljes mélységében nyilván a tájékoztatást a törvényes

42 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /3. Rész/ In: Családi Jog, 2009/3., 12. o.

43 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 46-47.44 Fábián Titusz: i.m. 74.o.

27

képviselő kapja a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, előnyükről, kockázataikról,

a közreműködőkről, a döntési lehetőségekről, alternatív eljárásokról, a várható

kimeneteléről, a további teendőkről stb. Az Eütv. 13. § (5) bekezdése azonban arról is

rendelkezik, hogy a cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a

cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott

betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

Ugyanezen szakasz (8) bekezdése szerint a betegnek joga van arra, hogy számára

érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára,

ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra,

hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi

tolmácsot biztosítsanak. Az életkorra utalás mindkét szakaszban a gyermekekre

vonatkozik.

Az Eütv. 14. § (1)-(2) bekezdése értelmében a korlátozottan cselekvőképes és

cselekvőképtelen beteg a tájékoztatás jogáról nem mondhat le. Vagyis a tizennyolcadik

életévét be nem töltött gyermeket, illetve törvényes képviselőjét mindenképpen

tájékoztatni kell a törvényben foglaltakról. A 16. életévét betöltött kiskorú a

tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy

mások egészségét ne veszélyeztesse. 45

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindig a törvény által megjelölt

kezelőorvos a megfelelő személy a gyermek felvilágosítására. Az ehhez szükséges

kapcsolat megteremtésére, légkör kialakítására időre és szakértelemre van szükség,

ezért fontos lenne minden, gyermekek egészségügyi ellátásával foglalkozó

intézményben olyan szakembert alkalmazni, aki a kezelőorvos segítségére lehet ebben a

kérdésben is.

A beavatkozással vagy az adott beavatkozás elmaradásával felmerülő kockázat –

lehetőséghez képest – pontos megjelölése szintén különösen fontos a tájékoztatás

alkalmával, mert ez jelenti a legnagyobb támadási felületet egy esetleges kártérítési

jogvita során. 46

45 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 120. o.46 Barzó Tímea: A szülő döntési joga az egészségügyben. 239.o.

28

5.6. Az önrendelkezéshez való jog

A beteg gyermeket – akárcsak a felnőttet – megilleti az önrendelkezéshez való jog.

Ennek gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi

ellátást igénybe venni, illetve arra is, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő

döntésekben részt vegyen. Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele,

hogy ahhoz a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. A felnőtt korú,

cselekvőképes állampolgárok beleegyezésüket közokiratban, teljes bizonyító erejű

magánokiratban vagy két tanú jelenlétében tett nyilatkozattal adhatják meg. Az

egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekbe azonban a gyermeket is bele kell vonni,

az ő véleményét is figyelembe kell venni a szakmailag lehetséges mértékig. 47

Azt gondolhatnánk, hogy a kiskorú esetében ezeket a jogosítványokat teljes körben a

törvényes képviselőként leggyakrabban eljáró szülő gyakorolhatja, azonban ez nincs

minden esetben így. A hatályos egészségügyi törvényben foglalt rendelkezések

értelmében a szülő (törvényes képviselő) lényegesen szűkebb terjedelemben dönthet a

kiskorú gyermek gyógykezelése tárgyában, mint a sajátjában. A beleegyezés jogának

gyakorlásában két körben is korlátozva van.48 Egyrészt a szülő (törvényes képviselő)

beleegyezését kizárólag invazív beavatkozás elvégzése előtt kell kikérni. Így bármilyen

műtéthez, invazív diagnosztikai eljáráshoz szükséges a törvényes képviselő

beleegyezése, de a gyermek vizsgálata, gyógyszeres kezelése szülői jóváhagyás nélkül

is elvégezhető. Másrészt még az invazív beavatkozások esetében is a szülő (törvényes

képviselő) nyilatkozata nem érintheti hátrányosan a beteg gyermek egészségi állapotát,

így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodáshoz. A szülő

(törvényes képviselő) csak olyan döntést hozhat, ami - a gyermek kezelőorvosának

megítélése szerint - a gyermeknek előnyös.

Tudnunk kell azonban azt is, hogy amennyiben a gyermeken végzendő invazív

beavatkozás előtt a gyermek szülője, törvényes képviselője nem érhető el, elsősorban a

gyermekkel közös háztartásban élő cselekvőképes testvér, másodsorban pedig a

nagyszülő(k) tehetik meg a beleegyező nyilatkozatot. Ezen megjelölt hozzátartozók

47 Fábián Titusz: i.m. 75. o.48 Dó28sa Ágnes: A szülők döntéshozatali joga a gyermek egészségügyi kezelése során. In: Családi Jog,

2003/3-4. szám 17. o.

29

hiányában a beteg gyermekkel egy háztartásban nem élő cselekvőképes (különélő)

szülő, testvér, illetve nagyszülő nyilatkozhat ilyen sorrendben. Az egy sorban

nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát

várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.49

Az Alkotmánybíróság 36/2000. (X. 27.) számú határozatában alkotmányellenesnek

minősítette azt a törvényi szabályozást, amely azonosan és okainak tekintetbevétele

nélkül rendezte a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes betegekre

vonatkozó, az egészségügyi ellátással kapcsolatos beleegyezés és visszautasítás jogát.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a csökkent belátási képesség alkotmányosan

indokolhatja az egyén cselekvési autonómiájának törvényi korlátozását, viszont a

korlátozásnak egységesen - és a cselekvőképtelen betegekkel azonosan -

intézményesített módja, az elérni kívánt célhoz képest nem volt arányos. Az a

törvényhozói cél, hogy a gyógykezelés során az önálló jognyilatkozatok megtétele

megfelelő belátási képességen alapuljon, nem szükségképpen feltételezi azt, hogy a

korlátozottan cselekvőképes személyek tekintetében e cél megvalósítása csak a

beleegyezés és a visszautasítás jogának teljes korlátozásával lehetséges. 50

Mindezek alapján a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyekre

vonatkozóan eltérő szabályokat kellett alkotni. Az Eütv. 2002. január hó 1. napjától

hatályos módosítása ennek megfelelően a 16. életévüket betöltött kiskorúakra részben

eltérő szabályokat vezetett be. Egyrészt a 16. életévét betöltött kiskorú lemondhat a

tájékoztatásról, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások

egészségét ne veszélyeztesse. Másrészt a törvény lehetővé teszi, hogy a 16. életévét

betöltött kiskorú személy megnevezzen egy olyan cselekvőképes személyt, aki jogosult

lesz helyette a tájékoztatás, beleegyezés és visszautasítás jogát gyakorolni. 51

49 Barzó Tímea: A kiskorú egészségügyi önrendelkezési jogához kapcsolódó anomáliák. In: Családi Jog, 2015/1. 10.o.

50 36/2000. (X.27.) AB határozat 51 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az

Ottawai Deklaráció alapelveire /1. Rész/In: Családi Jog, 2008/3., 12. o.

30

5.7. Az ellátás visszautasításának joga

Az Eütv. 21. § (1) bekezdése szerint olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén a

kiskorú beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás

következne be, nem utasítható vissza. A súlyos vagy maradandó egészségkárosodás

bekövetkeztének megítélése minden esetben szakmai kérdés, azonban olykor nehezen

megítélhető, hogy mely esetekben lehet kimondani a súlyos vagy maradandó

egészségkárosodás bekövetkeztének lehetőségét az ellátás visszautasítása esetén. Ez a

kérdés a mindennapi ellátásban számos feszültséget generál az egészségügyi ellátó és a

kiskorú törvényes képviselője között. Ráadásul az ellátás visszautasítása esetén

mindvégig szem előtt kell tartanunk a kiskorú betegek speciális jogi státuszát, vagyis

azt, hogy a saját testére, egészségi állapotára vonatkozó döntést nem, vagy csak igen

ritkán és szűk korlátok között hozhatja meg önmaga, szemben a cselekvőképes

nagykorú személyekkel, akik – néhány törvényi kivételtől eltekintve ─ saját maguk

dönthetnek az egészségügyi ellátásukról. 52

A Gyvt. értelmében az orvos köteles jelzéssel élni, illetve hatósági eljárást

kezdeményezni, ha a szülő – az egészség veszélyeztetésével – kivonja gyermekét a

szükséges egészségügyi ellátás alól. A szolgáltató részéről jogellenes olyan tartalmú

nyilatkozat aláíratása, amelyben a szülő a gyermekét saját felelősségére viszi el a

kórházból.53

A jogalkotó nem akarta elzárni teljesen annak lehetőségét, hogy olyan esetben, ahol

végstádiumú, gyógyíthatatlan betegség miatt a kiskorúnak csillapíthatatlan fájdalmai

vannak, a kezelést vissza lehessen utasítani. A betegség természetes lefolyását lehetővé

téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására van lehetőség, de

csak abban az esetben, ha a gyermek olyan súlyos betegségben szenved, amely az

orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi

ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az ilyen ellátást az arra jogosult

szülő (törvényes képviselő) stb. csak közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű

52 Feith Helga Judit: Kiskorúak egészségügyi ellátása Magyarországon betegjogi aspektusból. In: Egészségfejlesztés, 2018. 2. különszám 73. o.

53 Somfai Balázs: A beteg gyermek jogai II. http://heimpalkorhaz.hu/altalanos-informaciok/ 2019.04.06.

31

magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében

utasíthatja vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban

rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. Ilyen esetben azonban az

egészségügyi szolgáltató köteles kérelmet előterjeszteni a beleegyezés bíróság általi

pótlása iránt, a kezelőorvos pedig köteles a bíróság jogerős határozatának

meghozataláig a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen

életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra

nincs szükség. A kezelőorvos a kötelezettsége teljesítése érdekében - szükség esetén -

igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését is. A nyilatkozat pótlására irányuló

eljárás során a bíróság nemperes eljárásban soron kívül jár el. A nyilatkozatot tevő a

visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát azonban bármikor, alaki kötöttség nélkül

visszavonhatja.54

Az Eütv. 99. §-a rendelkezik a hospice ellátásról, amelynek célja a hosszú lefolyású,

halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása,

életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig

való megőrzése.

Az ismertetett rendelkezések alapján a kiskorú gyermek gyógyíthatatlan betegsége

esetén sem történhet meg, hogy életfenntartó kezelés nélkül maradjon, például akkor

sem, ha adott esetben a diagnózis felállítása után kizárólag palliatív kezelésre van

lehetőség, vagy amikor a palliatív ellátás igénybevétele a kuratív kezelés sikertelensége

esetén válik szükségessé.

Az ellátás helyéül szolgálhat a gyermek otthona, kórházi palliatív-hospice osztály és

intézményi hospice ellátás (gyermekhospice ház). Jelenleg Magyarországon

intézményi/kórházi gyermek palliatív osztály nincsen, de gyermekhospice ház

működésében valamennyi ellátási forma igénybe vehető. Az országban két

gyermekhospice ház működik: Pécsett a Dóri Ház és Törökbálinton a Tabitha

Gyermekhospice Ház.

54 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /1. Rész/ In: Családi Jog, 2008/3., 15. o.

32

Magyarországon 2012-ben a gyermekhalandóság (0-18 év) az Országos Gyermek

Egészségügyi Intézet adatai alapján 1369 fő volt. A betegségekből eredő halálozás kb.

600, ebből a daganatos gyermekek éves halálozása kb. 60-70 fő volt. 55

5.8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A tájékoztatáshoz való jogosultsággal összegfüggésben a törvény kiemelten nevesíti az

egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát. Egészségügyi dokumentáció a

gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító

adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat,

függetlenül annak hordozójától vagy formájától. 56

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő

adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

Alapvető előírás, hogy az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató,

az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. Ennek megfelelően a beteg jogosult a

gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről szóló tájékoztatásra; a rá vonatkozó

egészségügyi adatok megismerésére; az egészségügyi dokumentációba betekinteni,

valamint azokról saját költségére másolatot kapni; a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő

elbocsátásakor zárójelentést kapni; egészségügyi adatairól indokolt célra - saját

költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményhez jutni.

A betegnek számos oka lehet arra, hogy a róla készült orvosi feljegyzéseket elolvassa.

Ennek segítségével jobban megértheti betegségét és kezelését, ellenőrizni tudja a róla

szóló adatok (pl. anamnézis) pontosságát, illetve segíthet a beteg indokolatlan

félelmének eloszlatásában is. A beteg iratbetekintési joga másrészt javítja az

egészségügyi dokumentumok pontosságát is, hiszen az orvos eleve úgy írja, hogy tudja,

a beteg el fogja olvasni azokat.

55 Benyó Gábor-Ottóffy Gábor: Gyermekbetegek palliatív ellátása In: Palliatív ellátás. Szerk::Csikós Ágnes.https://hospice.hu/docu/Palliativ-ellatas_egyetemi-jegyzet.pdf 177-179. o. (2019.03.23.)

56 1997. évi XLVII. törvény 3. § e) pont

33

Cselekvőképtelen kiskorú személy dokumentációjába való betekintési jog elsősorban a

törvényes képviselőjét illeti meg. Amennyiben a törvényes képviselők valamilyen okból

nem tudnak élni jogukkal, akkor az alábbi személyeket is megilleti a 14 év alatti kiskorú

gyermek egészségügyi dokumentációjának megismeréséhez fűződő jog: a gyermekkel

közös háztartásban élő, cselekvőképes testvér, ennek hiányában nagyszülő. Ezen

megjelölt hozzátartozók hiányában pedig a gyermekkel egy háztartásban nem élő

cselekvőképes szülő, testvér, illetve ennek hiányában nagyszülő. Korlátozottan

cselekvőképes kiskorú személy egészségügyi dokumentációjába való betekintési jog a

gyermeket önállóan is megilleti, ebből a szempontból a 14 és 18 év közötti kiskorúak a

cselekvőképes felnőttekkel egy tekintet alá esnek. A 16 évét betöltött "érett" kiskorú

pedig megjelölhet e jog gyakorlására is egy személyt, azonban ennek hiányában

törvényes képviseleti joggal rendelkező szülője lesz jogosult még hozzáférni

egészségügyi dokumentációjához. 57

A kiskorú beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint

örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy

összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel

kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba

betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.58

5.9.Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az

ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra

jogosulttal közöljék, s azokat bizalmasan kezeljék. E jognak a szabályozásában nincs

különbség a cselekvőképes, és a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes

betegek között. Így orvosi titkaik vonatkozásában a kiskorúakat a nagykorúakkal azonos

védelem illeti meg.59

A betegre vonatkozó bizalmas információk zártkörű kezelését biztosítja az a törvényi

57 Barzó Tímea: A kiskorú egészségügyi önrendelkezési joga kapcsán felmerülő anomáliák. In: Családi Jog, 2015/1. 13. o.

58 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /3. Rész/ In: Családi Jog, 2009/3., 15. o.

59 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 121.o.

34

rendelkezés, miszerint a beteg vizsgálatára és kezelésére csak olyan körülmények között

kerülhet sor, hogy azt az érintett beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne

hallhassák, kivéve persze, ha sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot esetén ez

elkerülhetetlen. 60 A törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy kiskorú beteget is

megillet-e az a jog, hogy ellátása körülményeibe beleszólhasson, pl. hogy a szomszéd

ágyon fekvő akár vele egykorú betegtársa ne nézze végig az ő ápolását, vagy kezelését.

Valószínűsíthetően azonban ezt a jogot is csak a szülő, illetve más törvényes képviselő

gyakorolhatja a kiskorú nevében, amin mindenképpen változtatni kellene legalább a

korlátozottan cselekvőképes serdülőkorú gyermekek esetében. Ide kapcsolódó fontos

rendelkezés az is, hogy a gyógykezelés során a kezelést végző orvoson és az egyéb

betegellátó személyeken kívül csak az lehet jelen, akinek a jelenlétéhez az érintett

hozzájárul. Természetesen a törvény több kivételes esetet is megfogalmaz, azonban

ilyenkor is tiszteletben kell tartani a beteg emberi jogait és méltóságát. Itt sincs

egyértelmű törvényi megfogalmazás arra vonatkozóan, hogy ezt a jogot a kiskorú

személyek esetében a szülő, vagy más törvényes képviselő gyakorolhatja kizárólagosan

vagy a kiskorúnak is van beleszólási joga. Különösen akkor van ennek gyakorlati

jelentősége, ha maga a gyermek kéri, hogy a szülő (törvényes képviselő) ne legyen jelen

a vizsgálatkor (pl. panaszait szégyelli a szülő előtt, vagy fél a szülő jelenlétében a

panasza hátterében lévő teljes igazságot feltárni). Ilyenkor a szülő belátásán múlik, hogy

eleget tesz-e a gyermeke kérésének vagy sem, de a kiskorúnak erre irányuló alanyi joga

nincs.61

A törvény több esetét is szabályozza az adatkezelő titoktartási kötelezettég alóli

mentesülésének, így például mások életének, testi épségének és egészségének védelme

teszi szükségessé. A kiskorú gyermek első ízben történő egészségügyi ellátásakor az

ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi

szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul

értesíteni, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás,

illetve elhanyagolás következménye, a gyermek egészségügyi ellátása során

bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást. Ilyenkor tehát

nincs szükség sem az érintett, sem pedig az adattal kapcsolatosan egyébként

rendelkezésre jogosult szülő, vagy törvényes képviselő beleegyezésére. Lényeges - a

60 Eütv. 25. § 661 Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az

Ottawai Deklaráció alapelveire /2. Rész/ In: Családi Jog, 2009/1., 6. o.

35

kiskorúakra is vonatkozó - korlátja még az orvosi titoktartásnak az a szabály is,

miszerint az orvos házassági, apasági és származás megállapítása, illetve szülői

felügyeleti jog megszüntetése iránti perben az orvosi titoktartásra hivatkozással a

tanúságtételt nem tagadhatja meg.

A betegnek joga van nyilatkozni arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről

kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy

teljes megismeréséből. Az Eütv. ebben a tekintetben nem ad önállóan érvényesíthető

jogosultságot a kiskorúak számára, nyilatkozattételi joga ilyen esetben is kizárólag a

törvényes képviselőnek van. A törvény azonban a 16. életévét betöltött kiskorúnak

lehetőséget ad arra, hogy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban - vagy

írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal

megnevezze azt a cselekvőképes személyt, akit a törvény előírásai szerint részletesen és

teljes körűen tájékoztatni kell, és aki jogosult lesz helyette a beleegyezés és

visszautasítás jogának gyakorlására. Ebben az esetben van tehát egyedüli jogosultság a

hatályos magyar szabályok szerint arra, hogy a 16. életévét már betöltött kiskorú

személy saját szüleivel, vagy törvényes képviselőjével szemben kérje orvosi titoknak

minősülő adatainak bizalmas kezelését azáltal, hogy más arra alkalmas személyt jelöl ki

a felvilágosítás jogosultjaként.62

62 Dr. Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire 2. Rész (CSJ, 2009/1., 4-10. o.) 5. o.

36

6. Az oktatáshoz való jog problémája

Az oktatáshoz való jog nem tartozik a gyermek betegjogai közé, ám a gyermek tartós

kórházi tartózkodása során problémaként merülhet fel, hogy a kiskorú hogyan

teljesítheti nevelési illetve tankötelezettségét, amely egyben Alaptörvényben biztosított

joga is.

Az Alaptörvény XI. cikke értelmében minden magyar állampolgárnak joga van a

művelődéshez, melyet Magyarország a közművelődés kiterjesztésével és általánossá

tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú oktatással biztosít.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. §-a szerint Magyarországon

minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni,

tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló

fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem

hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a

gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy

a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. A törvény 8. §-a szerint a

jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a

gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig,

amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai

nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek

kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tv. 27. § (7) bekezdése szerint a

súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás

keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén

felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.

Az EEMI állásfoglalása szerint a betegsége miatt kórházba került gyermek szülőjének

kezdeményeznie kell az iskolában a magántanulói jogviszonyt:„a magántanulót annak

az intézménynek kell ellátni, akivel jogviszonyban áll, akkor is, ha nem a körzetében

lévő kórházban van. Ez úgy oldható fel, ha a tanuló magántanulói státusza is átkerül a

kórház szerinti illetékességű iskolához, vagy a magántanulói státusz nem kerül át és –

tiltó rendelkezés hiányában – az iskola úgy tesz eleget ezen kötelezettségének, hogy

37

„megbízza” a kórház szerinti illetékességű iskolát a feladat ellátásával.”

A Kórházpedagógusok Egyesületének álláspontja szerint a heti tíz óra tanítás alkalmas

lenne a már otthon lábadozó, de a közösségtől még eltiltott gyermekek pedagógiai

gondozására. Sajnos azonban ezt a középiskolások egyáltalán nem kapják meg - ha a

középiskola nem a gyermek lakóhelyén van, akkor ez gyakorlatilag nem is lehetséges -,

az általános iskolások közül is csak kevesen, ugyanis a rendelkezésre álló órakeretet

más célra használják fel az iskolák, visszacsoportosításuk nehezen megoldható.

A gyerekek pedagógiai ellátására országos, egységes ellátórendszert kell létrehozni,

egyenlő esélyeket kell teremteni. Minden kórházban, ahol gyermekellátó osztály

működik, lennie kell legalább egy kórházpedagógusnak, aki a gyerekeket az

egészségügyi team mellett fogadja és segít a félelem, a szorongás leküzdésében. Azokon

az osztályokon, ahol súlyos betegséggel tartósan bent fekvő gyerekeket ápolnak, 3-4 fős

pedagógus teamre van szükség (óvodapedagógus, tanító, humán ill. reál szakos tanár).63

A kórházhoz rendelt, a kórházfenntartó által finanszírozott kórháziskola működik

Mosdóson. Civil kezdeményezésre jött létre a Pécsi Kórháziskola. A Fővárosi

Iskolaszanatórium Általános Iskola és Gimnázium a tartós gyógykezelés alatt álló

gyermekek oktatására, nevelésére hivatott. Gróf Zichy János alapította 1937-ben. A

kórházakban folyó feszültségoldó, tanítva-gyógyító, nevelő-oktató munkával érhető el,

hogy a diákok ne maradjanak le tanulmányaikban, ne kerüljenek hátrányba, ne kelljen

évet ismételniük. A beteg gyermeknek sem csorbulhat a tanuláshoz való joga. A

Fővárosi Iskolaszanatórium megalakulása óta törekszik arra, és igyekszik megvalósítani

azt a célt, hogy a kórházakba kerülő beteg gyerekek - nem kezelésekkel töltött -

idejének értelmet adjanak, elviseltessék a kórházi környezetet. A tanárok magas szintű

oktatás-nevelés mellett oldják a gyerekek szorongásait, csökkentik a hospitalizációs

ártalmakat, és mindenekelőtt fenntartják gondolkodásuk aktivitását. 13 budapesti

egészségügyi intézményben végeznek egyéni oktatást. Egy-egy kórházban egy alsós

tanító, egy humán szakos és egy reál szakos pedagógus foglalkozik az általános iskolás

korú gyerekekkel. 64

63 https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1908 2019.04.0464 http://www.iskolaszanatorium.sulinet.hu/rolunk.html 2019.04.04.

38

7. A törvényes képviselő és az egészségügyi ellátó személyzet kötelezettségei és

felelőssége

A Ptk. Családjogi Könyve tételesen sorolja fel a szülői felügyeletből eredő jogokat és

kötelezettségeket, ezek között szerepel a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének,

törvényes képviseletének joga és kötelessége. A Ptk. szabályai szerint a szülői

felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének

érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A szülői felügyelet közös

gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők. A szülők joga és

kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és

felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák. Mindezek alapján a szülőnek joga,

de kötelessége is egyben, hogy gyermeke egészséges fejlődése szempontjából az

érdekét legjobban szolgáló módon gyakorolja felügyeleti jogait. A gyermek érdekével

ellentétesen, egészségét veszélyeztetve nem képviselheti és gondozhatja gyermekét.

Az Eütv. VI. fejezete foglalkozik az egészségügyi dolgozók jogaival és

kötelezettségeivel, melyek közé tartozik az ellátási kötelezettség; a vizsgálati és terápiás

módszerek megválasztásának joga; az ellátás megtagadásának joga; a tájékoztatási, a

dokumentációs és a titoktartási kötelezettség, az egészségügyi dolgozót megillető jogi

védelem (az egészségügyi dolgozó közfeladatot ellátó személynek minősül); a szakmai

fejlődéshez való jog és kötelezettség.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden Magyarországon működő orvos független,

demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi

érdekvédelmet hivatott biztosítani. Működését köztestületként a képviseleti demokrácia

elvei szerint fejti ki. A Magyar Orvosi Kamara őrködik az orvosi hivatás tisztasága

felett, védelmezi a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító orvosokat, elmarasztalja

azokat az orvosokat, akik a szakma erkölcsi szabályait, és/vagy orvosi esküjüket

megszegik. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe az orvosetika írott szabályait

rögzíti.

A kiskorú betegek ellátása a felelősség szempontjából is igen összetett problémakör,

hiszen egyaránt lehet felelős a szülő vagy gyám (törvényes képviselő), az orvos, az

39

ápoló és a beteget ellátó további egészségügyi személyzet. Bár a gyermekek gyakran

betegek, de nagy többségben ezek egyszerű légúti fertőzések, vagyis a gyermekek tüneti

kezelésre, orvos nélkül otthoni környezetben is meggyógyulnak.

Amíg a törvényes képviselő nem jelentkezik az orvosnál, addig a gondozási

kötelezettsége miatt teljesen az ő felelőssége a gyermek egészsége, gondozása;

betegsége esetén pedig szakszerű segítség kérése. Amennyiben bármely jogszabályban

előírt kötelezettségét súlyosan megszegi (akár azzal, hogy nem viszi el időben a

gyermeket az orvoshoz) és ezzel a kiskorú testi fejlődését veszélyezteti, kiskorú

veszélyeztetése bűncselekményét követi el (Btk. 208. §).

Ahogy azonban a törvényes képviselő orvoshoz viszi a gyermeket, onnantól kezdve a

szakmai kötelezettség alapján már az egészségügyi dolgozó felelőssége (is) a gyermek

megfelelő ellátása, gondozása. Az egészségügyi dolgozó felelősségre vonásának alapját

mindenkor a kötelezettségszegése, az etikai vagy jogi normákba ütköző magatartása

teremti meg. Amennyiben az egészségügyi dolgozó szakmai szabályszegéssel járó

jogellenes magatartása eléri a társadalomra veszélyesség fokát, vagyis a legsúlyosabb

szintet, úgy a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye valósul

meg (Btk. 165. §). Károkozás vagy a beteg személyiségi jogainak megsértése viszont

polgári jogi felelősséget eredményez.

Az egyébként kiváló magyar házi gyermekorvosi ellátás az esetek döntő többségében

végleges, úgynevezett definitív ellátást tud nyújtani az otthoni körülmények között

gyógyuló gyermekek részére. Bizonyos esetekben azonban járóbeteg-rendelésre történő

továbbutalás vagy kórházi vizsgálat, fekvőbeteg-ellátás szükséges. Ennek téves

megítélése, vagyis a magasabb szintű ellátásba történő továbbutalás elmulasztása is

felelősséget eredményezhet, amitől való félelem pedig a defenzív medicina

térhódításának kedvez. A járóbeteg-rendelésen vagy a sürgősségi osztályon többnyire

néhány vizsgálat eredménye alapján kell döntést kell hozni arról, hogy fel kell-e venni a

gyermeket a kórházba, vagy járóbetegként otthonában folytatható a kezelése. Ez nagyon

felelősségteljes és kockázatokat rejtő döntés, ami miatt számos esetben indult

büntetőjogi és/vagy polgári peres eljárás az orvossal és/vagy egészségügyi

szolgáltatóval szemben. 65

65 Szabó László- Feith Helga Judit: De mégis kinek a felelőssége? In: Gyerrmekgyógyászati

40

8. A beteg gyermek jogainak érvényesítése

Magyarország úttörő szerepet játszott az európai országok között, amikor 1997-ben

törvénybe foglalta a betegjogokat, mégis azt kell mondanunk, hogy a betegjogok

érvényesítése tekintetében lemaradásban vagyunk Európában. 2010-ben a „Betegjogok

érvényesülése az egészségügyben„ címmel konferenciát rendeztek az Európai Betegjogi

Nap alkalmából. A hozzászólók kifejtették, hogy a betegjogok érvényesítését, a törvény

betartását sok minden gátolja. Ezek között megemlítették a gazdasági megszorításokat,

a gazdasági válságot, a szakemberhiányt és az országon belül eltérő egészségügyi ellátás

színvonalát.66

A gyermekek életkoruknál fogva nem rendelkeznek megfelelő belátási képességgel.

Emiatt sokkal könnyebb bizonyos betegjogaikat - például, az emberi méltóságukat vagy

az életkoruknak és pszichés státuszuknak megfelelő tájékoztatáshoz való jogukat -

megsérteni. Miután az ügyeik vitelében egyáltalán nem vagy korlátozott eljárási

lehetőségekkel bírnak, így a betegjogaik érvényesítéséhez is törvényes képviseletre

szorulnak. 67

Az alapjogi biztos AJB-995/2011. számú jelentése összefoglalja azt, hogy milyen, a

betegek jogainak érvényesítésére szolgáló fórumok és eljárások működnek

Magyarországon.

A beteg jogainak érvényesítésével kapcsolatban az Eütv. rögzíti, hogy a beteg jogosult

az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve

fenntartójánál panaszt tenni, az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó pedig

köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn

belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni, a kivizsgálásra

vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyi szolgáltató belső szabályzata

tartalmazza. A szolgáltató és a fenntartó vonatkozásában egyértelműen nem érvényesül

a függetlenség és pártatlanság követelménye, önmagában semmiképp sem elégséges

ennek a panasztételi útnak a biztosítása. Lényeges elemről van szó ugyanakkor: ha a

Továbbképző Szemle, 2017. 141-142.o.66 Hidvéginé-Sáriné: i.m. 12.o.67 Feith Helga Judit: Kiskorúak egészségügyi ellátása Magyarországon betegjogi aspektusból. In:

Egészségfejlesztés, 2018. 2. különszám

41

panasz jogosságát elismeri az egészségügyi szolgáltató, illetve fenntartó a panasz

alapján maga is képes lehet helyben számos jogsérelmet viszonylag gyorsan orvosolni.68

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumába

történő beolvadással jött létre 2017. január 1-jei hatállyal. Az IJSZ az Országos

Betegjogi Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központ jogutód szervezete. Az

IJSZ a beteg-, ellátott-, és gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok

érvényesítésének érdekében végzi tevékenységét. Az IJSZ az integrált jogvédelmi

képviselettel kapcsolatos feladatkörében gondoskodik a betegek, ellátottak és

gyermekek törvényben meghatározott jogainak érvényesüléséről, védelméről.

A betegjogi képviselők feladatait az egészségügyről szóló Eütv. írja elő. A betegjogi

képviselő segíti a beteget panaszai megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz

kivizsgálását, a beteg meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató

vezetőjénél, fenntartójánál, továbbá a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben

eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, segíti a beteget az

egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, meghatározott időtartamban

fogadóórát tart a száz ágyasnál nagyobb kapacitású, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó

szolgáltatóknál, ismerteti a panaszossal a betegjogi képviselő közvetítésével történő

egyezségkötés lehetőségét, illetve tájékoztatja a feleket a jogszabály szerinti

egészségügyi közvetítői eljárásról, kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltatást

nyújtókkal és fenntartóikkal, és egyéb szervezetekkel.69

2017-ben az Integrált Jogvédelmi Szolgálatnál 23 fő betegjogi képviselő látta el a

betegjogi jogvédelmi tevékenységet. A betegjogi képviselők 2017-ben is rendszeresen

nyújtottak tájékoztatást a betegjogokról, valamint a betegjogokat érintő

jogszabályváltozásokról a lakosságnak, a betegcsoportoknak és az egészségügyi

dolgozóknak.

Megállapítható, hogy 2017-ben az egészségügyi ellátáshoz való jog (53%-ban), az

emberi méltósághoz való jog (18%-ban) és a tájékoztatáshoz való jog (7%-ban),

valamint az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog (7%) volt a

68 Lápossy Attila: Betegjogi sátutsjelentés- a betegek jogainak érvényesülése és védelme Magyarországon In:„Beteg jogaink – egészséges méltóság” Betegjogi projekt ABJ Projektfüzetek 2012/2. 37-39. o.

69 Eütv. 30. §

42

megkeresésekben leggyakrabban előforduló, érintett betegjog. Az intézményekkel

szembeni igények, a peresítés fő indokai nem elsődlegesen az orvos-szakmai hibákban

keresendők, hanem azok fő okai a hiányos tájékoztatás, vagy a tájékoztatás

elmulasztása, illetve a kommunikációs helyzetek, betegpanaszok elégtelen kezelése,

azaz pontosan azok a területek, amelyek kapcsán a betegjogi képviselet érdemi segítség

nyújt a védekezőbb, drágább módszerek megválasztása helyett a lehetséges panaszok

elkerülésére is. A betegjogi képviselők különös figyelmet fordítanak az életkoruk, testi,

vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális

helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek betegjogi védelmére. 2017-

ben is a pszichiátriai betegekkel és kiskorúakkal kapcsolatban érkezett a legtöbb

megkeresés. 70

A betegjogi képviselő rendelkezik a szakkérdések megítéléséhez szükséges megfelelő

szakértelemmel, ugyanakkor szerepe a tájékoztatásra, közvetítésre, képviseletre és

javaslattételre terjed ki, azaz – helyzeténél fogva eleve – nem közvetlenül a jogsérelem

orvoslására, nincs döntéshozatali jogköre, hatósági vagy más jogosítványai. A

jogintézmény megléte az aszimmetrikus jogi (különösen pedig az információs) helyzet

oldása érdekében elengedhetetlen, ugyanakkor csak kiegészíti, és nem váltja ki

önmagában a döntéshozatalra jogosult szervet. 71

Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények a bíróság előtt érvényesíthetők.

A betegek jogaival, az egészségügyi ellátással kapcsolatos sérelmek orvoslásával

összefüggésben is alapvető és elsődleges a bírósági igényérvényesítés lehetősége:

személyiségi jogsérelemre hivatkozva a beteg, az egészségügyi szolgáltatást igénybe

vevő személy polgári pert indíthat. Az egészségügyi szolgáltatóval szemben indítható

polgári per ugyanakkor a legtöbb sérelmet szenvedett személy számára hosszadalmas és

drága (orvosszakértői és más szakvélemények beszerzése és bemutatása), a bírósági

eljárás során a sérelmet szenvedő félnek kell bizonyítania a jogsértés megtörténtét. Bár

a szakértői vélemények elvben biztosítják, hogy az eljáró bíróságok megalapozott

döntéseket hozzanak, ugyanakkor az eljárási pozícióból kifolyólag az említett

aszimmetrikus jogi helyzet a polgári peres eljárásban nem feltétlenül áll a helyére:

látszólag a feltételezett jogsértést elkövető egészségügyi szolgáltató jóval előnyösebb

70 Integrált Jogvédelmi Szolgálat Éves Szakmai Beszámoló 2017. 9-11. o. http://www.ijsz.hu/menupontok-2-5.html 2019.04.06.

71 Lápossy Attila: i.m. 37-39. o.

43

helyzetben van Az elhúzódó pereskedés nemcsak a beteg, hanem egészségügyi

szolgáltató számára sem tekinthető előnyösnek. A bírósági igényérvényesítés nem

szolgálja a jogsérelmek jövőbeli megelőzését sem, ma egyértelműen az a tendencia,

hogy a felek számára peren kívüli megoldási lehetőségeket biztosít a törvényalkotó.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alapvető jogok biztosának intézménye

alkalmas lehet a betegek jogainak érvényesülésével kapcsolatos panaszok

kivizsgálására, az alapvető joggal, így például az emberi méltósághoz való és az

egészségügyi önrendelkezési joggal összefüggő visszásság megállapítására és

intézkedések megtételére. Az ombudsman illetve munkatársai nem rendelkeznek sem

olyan speciális szakértelemmel, létszámmal, sem pedig olyan jogosítványokkal,

amelyek révén az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos tömegesen érkező panaszok

hatékony kezelését lehetővé tenné. Az ombudsman típusú jogvédő intézmények nem

rendelkeznek ügydöntő, hatósági eszközökkel, ezért ezen a területen inkább kiegészítő

jellegű jogvédelmet képesek nyújtani a hozzájuk forduló panaszosok számára.

A fenti intézményi feladatrendszerezés alapján levonható az a következtetés, hogy a

betegek jogainak valódi érvényesülése, kikényszeríthetősége érdekében szükséges

olyan, hatósági jogkörrel rendelkező, pártatlan, független jogállású, a jogon túl speciális

szakértelemmel is rendelkező, nem bírósági típusú intézmények felállítása és

működtetése. 72

72 Lápossy Attila: i.m. 37-39. o.

44

9. Közös felelősségünk

Elmondható, hogy napjainkban szinte minden gyermeket ellátó fekvőbeteg szolgáltató

működését segítik különböző civil szervezetek, amelyeknek célja az ellátás magasabb

színvonalon való biztosítása mind a beteg gyermekek és hozzátartozóik elhelyezési

körülményei, mind a gyógykezeléshez szükséges technikai, személyi feltételek terén.

Emellett nem elhanyagolható az egyéni kezdeményezések ereje sem: számtalan

magánszemély egyéni kezdeményezése mellé csatlakoznak a közösségi oldalak

segítségével akár egy kórház gyermekosztálya, akár egy szorult helyzetben lévő beteg

gyermek megsegítése érdekében tárgyi vagy pénzadományok gyűjtésére.

A Leukémiás Gyermekekért Alapítvány közreműködik a Debreceni Orvostudományi

Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kezelt leukémiás és daganatos betegségben

szenvedő gyermekek egészségének visszanyerése érdekében többek között a

rendelkezésre álló technikai eszközök fejlesztésében, a gyógyítással kapcsolatos

kezelések elviselésének könnyítése érdekében az elhelyezési körülmények javításában,

osztályrendezvények szervezésében és segítésében, illetve nyári táborok költségeihez

való hozzájárulásban, gyógykezelések támogatásában, az anyagilag rászoruló daganatos

gyermekek, illetőleg családjaik támogatásában, a daganatos beteg gyermekek

ellátásában résztvevő egészségügyi személyzet munkájának támogatásában, a regionális

gyermekhematológia-onkológia betegellátóhely székhelyétől különböző településen élő

családok/szülők számára alkalmas ideiglenes szállás biztosításában.73

A helyi működésű civil szervezetek mellett vannak országos működésű olyan civil

szervezetek, akik a kórházban kezelt, adott esetben súlyosan beteg gyermekek kórházi

mindennapjait, illetve a kórházban töltött idő utáni rehabilitációt töltik meg

élményekkel, vidám pillanatokkal, ajándékokkal, családi, közösségi élményekben való

részvételi lehetőség biztosításával, kívánságok teljesítésével. Ezek közül mutatok be a

következőkben néhányat, amelyekről magam is pozitív tapasztalatokkal rendelkezem.

A Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány közhasznú nonprofit szervezetet 2000-ben

alapította Prof. Dr. Riesz Tamás. Az Alapítvány célkitűzése a testileg, lelkileg, vagy

szellemileg sérült, súlyosan vagy krónikusan beteg emberek hagyományos kórházi

73 http://leukemiasgyermekekert.hu/alapitvanyrol/celjaink/ elérve 2019.04.06.

45

kezelésének kiegészítése a nevetésterápia módszerével. Az alapítvány bohócdoktorai a

Heim Pál Gyermekkórházban kezdték meg működésüket, majd az elmúlt tizennégy

évben a következő kórházakban, intézményekben tartottak és tartanak viziteket:

Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely; Semmelweis Egyetem Tűzoltó

utcai II. számú Gyermekgyógyászati Klinika; Fejér Megyei Szent György Kórház,

Székesfehérvár; Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi

Oktató Kórház; Reménysugár Habilitációs Intézet. Megalakulásuk óta közel 2860

viziten 142.850 beteget látogattak meg, és segítettek felépülésükben. Együttműködnek a

Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével, évente 100-150 első- és

másodéves orvosi kommunikációt tanuló orvostanhallgató látogatja terepgyakorlatként

a bohócdoktori viziteket. Az alapítvány elnyerte a Magyar Szakszervezetek Országos

Szövetségének díját, „a gyermekek gyógyítása érdekében végzett kiemelkedő

munkásságért”. Rendszeresen részt vesznek egészségmegőrző és jótékonysági

programokban, táborokban.74

A Bátor Tábor a daganatos és krónikusan beteg gyerekeket vezeti vissza a gondtalan

gyerekkorba: 47 magyar és 13 külföldi kórház toborozza a táborozókat a daganatos, és

krónikusan beteg, azaz cukorbetegséggel, krónikus ízületi gyulladással, hemofíliával

vagy IBD-vel kezelt, valamint gerincferdüléssel élő vagy szervtranszplantáción átesett

gyermekek, illetve családjuk köréből. Paul Newman, a híres színész úgy tartotta, a

gyerekek a fájdalmas kórházi kezelés után mosollyal, derűvel és élményekkel

rehabilitálhatók a legeredményesebben. Ezért 1988-ban létrehozott egy tábort az

amerikai Connecticutban, ez lett az alapja a Serious Fun Children's Networknek,

melynek 2007 óta a Bátor Tábor is a tagja. A módszerrel ma 32 országban 40

betegségcsoportban érintett gyerek gyógyul. 2016-ban elindult GO! program, amivel a

Bátor Tábor bárhol ott teremhet: egy kórházi váróban, az ágyak mellett, vagy akár egy

szabadtéri programon, több magyarországi kórházban a szervezet GO! programjának

köszönhetően a tábor gyógyító élményeit olyan beteg gyerekek is átélhetik az

önkéntesek kórházi látogatásai által, akik másképp nem jutnának el a táborba állapotuk

vagy egyéb ok folytán. 75

74 https://bohocdokik.hu/rolunk/ 2019.04.04.75 https://batortabor.hu/rolunk/ 2019.04.04.

46

A CSODALÁMPA Közhasznú Alapítvány célja évente 260-280 életveszélyesen beteg 3

és 18 év közötti, Magyarországon gyógykezelt gyerek egy-egy saját kívánságának

teljesítése. Országos kívánságteljesítő hálózattal és támogatókkal segítik a gyógyító

munkát és a rehabilitációt azáltal, hogy megtörik a hosszú kezelések keserű rutinját,

gyerekben, szülőben, ismét kitágítják a betegszobára beszűkült világot, reményt adnak a

"képtelen, lehetetlen" kívánság megvalósulásának élményével. Az országos

kívánságteljesítő hálózat létszáma folyamatosan 120-150 fő között mozog, kórház-

pedagógusok, szociális munkások, nővérek, pszichológusok és "civil" nyugdíjasok,

aktív dolgozók, akár multicégek vezetői, egykori "csodalámpás" gyerekek szülei és

sokan mások segítik a munkát. Budapesten és vidéken, a legnagyobb

gyermekklinikákon általuk folyamatosan elérhető a szervezet a gyerekek számára. A

hálózat tagjainak feladata a beteg gyermek bejelentése, a gyermekkel a saját

kívánságának megbeszélése, majd folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés a

kívánságtevő gyerekekkel, szülőkkel, orvosokkal, esetleg a helyi támogatókkal. A

gyermek egészségügyi alkalmasságát (a betegség jellegét és súlyosságát és a kívánság

jellegétől függően pl. egy utazáson való részvételre való képességét is) a kezelőorvosa

igazolja és ezt adott esetben orvos segítők ellenőrzik. 76

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet működését tekintve nem

kizárólag a gyermekekre fókuszál, de megemlítendőnek tartom kezdeményzését, amely

a kórházban kezelt gyermekekkel kapcsolatos. A TASZ 2015 óta harmadszor gyűjtött

adatokat a Magyarországon lévő gyermekosztályt működtető kórházakról. A „Gyerekkel

vagyok” című kezdeményezés célja, hogy a közérdekű adatigénylések eredményeinek

feldolgozásával teljes képet kapjunk a kórházban gyógyuló gyerekek és szüleik

helyzetéről. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy elindult egy gyermekbarát

szemléletváltás, de még mindig óriási eltérések vannak az intézmények között és ez

elsősorban nem a kórházak fizikai és finanszírozási adottságainak, hanem az ott

dolgozók szemléletmódjának függvénye. A TASZ e kampányban az ENSZ Gyermek

jogairól szóló egyezménye, illetve a kórházban gondozott gyermek jogait ismertető,

Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért szervezet ajánlása megvalósulását

vizsgálta, illetve igyekszik elősegíteni. Mindezek alapján a TASZ közérdekű

adatigénylésekben kérdésekre várt választ az intézményektől, például: miképpen

76 https://www.csodalampa.hu/csodalampa/H%C3%A1l%C3%B3zat 2019.04.04.

47

tájékoztatják a szülőt és a gyermeket a betegségről, a kórházi tartózkodás velejáróiról, a

beavatkozásokról, a várható kimenetelről; milyen körülmények között tartózkodik a

gyermek a kórházban; mennyire gyermekbarátak a kórtermek; annak-e játékok;

milyenek a körülmények; maradhat-e szülő a gyermekkel éjszakára és milyen

feltételekkel; bemehet-e a gyermekével a vizsgálatokra; vele lehet-e amikor felébred a

műtét után; van-e olyan szakember, aki segít feldolgozni a gyermeknek és a szülőnek a

betegséggel és a kórházi tartózkodással járó szorongást, traumát. A kérdésekre adott

válaszok alapján több olyan kórház is volt, amely a szülő-gyermek együtt ápolás, a

tájékoztatás, a gyermekbarát környezet, vagy a pszichés támogatás szempontjából jól

teljesítettek. 15 kórház ért el kiváló minősítést. Az ajánlott intézmények mind a négy

dimenzióban kiváló eredményt értek el.77

77 http://gyerekkelvagyok.tasz.hu/kampany/ 2019.04.04.

48

10. Záró gondolatok

A gyermekek képviseletére vonatkozó szabályok, a beteg gyermekeket megillető

egyes betegjogok, a törvényes képviselő és az egészségügyi szolgáltató

kötelezettségeire és felelősségére vonatkozó rendelkezések és az ezekkel kapcsolatban

esetlegesen felmerülő problémák ismertetése alapján megállapítható, hogy lényeges

lenne a kiskorúakra vonatkozóan egy egyértelműbb, elkülönült betegjogi fejezetet

alkotni az Eütv-ben a jelenlegi, szétszórtan megtalálható rendelkezések miatt nehezen

értelmezhető szabályozás helyett. Emellett érdemes lenne felülvizsgálni a

korlátozottan cselekvőképes kiskorúak nagyobb döntési kompetenciájának megadását.

A jogalkotónak pontosabbá kellene tenni a kiskorú törvényes képviselőinek

jogosultságaira vonatozó szabályozást akár az Eütv., akár a Ptk. Csjk. szülői felügyeleti

jogra vonatkozó szabályainak módosításával. Véleményem szerint a szülői felügyeleti

jogok gyakorlására fel nem jogosított, de kapcsolattartási joggal rendelkező, különélő

szülőnek is biztosítani kellene a jogot ahhoz, hogy kiskorú gyermeke egészségi

állapotáról, ellátásáról dönthessen és tájékozódhasson efelől az adott egészségügyi

szolgáltatónál, illetve orvosnál. Ugyancsak fontos lenne, hogy a szülők, valamint az

egészségügyi dolgozók pontosabb fogalmakkal bírjanak a kiskorúak törvényes

képviseletét, illetve annak korlátait tekintve.

A jogalkotó részéről fennáll a törekvés a kiskorúak betegjogainak védelmére azzal,

hogy biztosítja a speciális kapcsolattartást, de a jelenlegi egészségügyi ellátó rendszer

nem alkalmas arra, hogy valamennyi intézményben a minimális komfortfokozatú

elhelyezésen túli, magasabb színvonalú elhelyezést biztosítson. Az alapjogi biztossal

egyetértve szükségesnek tartom a jelenlegi problémák kiküszöbölése érdekében a jogi

és financiális környezet átalakítását annak érdekében, hogy a kórházban kezelt

gyermek jogainak teljeskörű és hatékony érvényesülése ne az egészségügyi

intézmény anyagi vagy infrastrukturális helyzetén múljon.

A gyermekek betegjogainak érvényesítése során a betegjogi képviselő előtti

panaszkezelési eljárásokra jellemző, hogy a megkeresések jelentős részére csak az

egészségügyi szolgáltatás befejezését követően kerül sor. A fekvőbeteg ellátás

igénybevétele során a beteg gyermek törvényes képviselői sok esetben nem szívesen

49

adják a nevüket az eljáráshoz, mert tartanak a panasztétel tényének - a későbbi

egészségügyi ellátásukra gyakorolt - esetleges hatásától. Mindezekre tekintettel a

betegek jogainak valódi érvényesülése érdekében olyan, autonóm jellegű, hatósági

típusú jogvédő intézményre van szükség, amely kivizsgálja a hozzájuk forduló betegek

panaszait az aszimmetrikus jogi helyzet helyreállítása, kiegyensúlyozása érdekében.

Winston Churchill szerint „a hozzáállás az az apróság, amely mindent megváltoztat”.

Ezzel a gondolattal egyetértve álláspontom szerint az egyes intézmények dolgozóinak

hozzáállását meghatározó vezető személy, menedzsment személyes elhivatottsága,

szerepfelfogása egyes kórházak vagy kórházi osztályok szintjén a gyermekek

betegjogainak érvényesülése tekintetében jól működő osztályokat eredményez.

Előremutató kezdeményezések tapasztalhatók annak érdekében, hogy a beteg gyermek

emberhez méltó körülmények közötti kórházban tartózkodása egyre kevésbé tartozzon

ma Magyarországon a ritka kivételek közé.

A jogszabályok alkotása, a megfelelő anyagi feltételek biztosítása és az intézmény

vezetőjének hozzáállása mellett a kórházban kezelt gyermek jogainak hatékony

érvényesüléséhez szükséges talán legfontosabb követelményként a törvényes

képviselőnek, az egészségügyi ellátó személyzetnek és magának a gyermeknek is

törekedni kell az egymással való minél teljesebb együttműködés és bizalom

kialakítására. Ennek érdekében a szülőnek a szülői felügyeleti jogából következő

felelőssége súlyát felismerve el kell fogadnia, hogy gyermeke egészségügyi ellátására

nézve korlátozott döntési jogosultsággal bír, az orvos pedig köteles hivatására

vonatkozó jogszabályokat és etikai normákat betartva ellátni a gyermeket, különös

tekintettel a gyermek és a törvényes képviselő felé fennálló, befogadható módon történő

tájékoztatási kötelezettségre, amely a gyermek egyéb jogai gyakorlásának alapját

képezi.

Néhány példaértékű társadalmi kezdeményezés bemutatásával arra kívántam felhívni a

figyelmet, hogy a kórházban kezelt gyermekek jogainak minél magasabb színvonalon

történő biztosítása mindannyiunk szerepvállalásán is múlik, utalva Javier Perez de

Cuellar bevezetőben említett szavaira.

50

11. Melléklet

1. számú melléklet: tájékoztató plakát gyermekek részére (forrás:

http://www.ijsz.hu/UserFiles/beteg_gyermek_jogai_0802-clean.pdf)

51

12. Felhasznált irodalom

Antal Géza: Betegjogok Európában és Magyarországon – orvosföldrajzi megközelítésben. In: Földrajzi Értesítõ 2003. LII. évf. 3–4. füzet, 291–297. o.

Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /1. Rész/ In: Családi Jog, 2008/3., 12-16.o.

Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /2. Rész/ In: Családi Jog, 2009/1., 4-10. o.

Barzó Tímea: A gyermekek jogainak érvényesülése az egészségügyben - különös tekintettel az Ottawai Deklaráció alapelveire /3. Rész/ In: Családi Jog, 2009/3., 11-16. o.

Barzó Tímea: A kiskorú egészségügyi önrendelkezési jogához kapcsolódó anomáliák. In: Családi Jog, 2015/1. 10-15.o.

Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje, Patrocinium, Budapest, 2017.

Barzó Tímea: A szülő döntési joga az egészségügyben, In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2017. 22. (5) 238-241. o.

Dósa Ágnes: A szülők döntéshozatali joga a gyermek egészségügyi kezelése során. In: Családi Jog, 2003/3-4. szám 17. o.

Fábián Titusz: Gyermekek jogai a kórházban. In: Gyermek, Család, Ifjúság, 2002/1. 73-75. oldal

Feith Helga Judit: A kiskorú betegek egészségügyi ellátásának betegjogi aspektusai, In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2015. június, 147-150.

Feith Helga Judit: Kiskorúak egészségügyi ellátása Magyarországon betegjogi aspektusból. In: Egészségfejlesztés, 2018. 2. különszám 70-76. o.

Hidvéginé Adorján Lívia-Sáriné Simkó Ágnes: A betegek jogairól - Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben I. - Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben I. Medicina, 2012.

Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához, Szerkesztette: Herczog Mária, Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, 2009. 248.o.

Kovács József: A modern orvosi etika alapjai, 2006.Medicina, Budapest. 128. old.

Lápossy Attila: Betegjogi sátutsjelentés- a betegek jogainak érvényesülése és védelme

52

Magyarországon In: „Beteg jogaink – egészséges méltóság” Betegjogi projekt ABJ Projektfüzetek 2012/2. 37-39. o.

Szabó László - Feith Helga Judit: De mégis kinek a felelőssége? In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2017. 22. (3) 141-145.

Török Erzsébet Zsuzsanna: Betegjogok és egyes alapjogok kapcsolata. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXII. (2014), 237–249.

Internetes hivatkozások:

AJB-1256/2018. számú jelentéshttps://www.ajbh.hu/documents/10180/2805034/Jelent%C3%A9s+egy+k%C3%B3rh

%C3%A1zi+elj%C3%A1r%C3%A1sr%C3%B3l+1256_2018/641ca929-9704-3eb0-5a60-152fda9efd65?version=1.0 (2019.04.06.)

https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyintezes/hatosagi_nyilvantartas/eu_ig_nyilvantartasok/ellatasi_teruletek/fekvobeteg_ellatast_nyujto.html (2019.03.23)

https://batortabor.hu/rolunk/ (2019.04.04.)

Benyó Gábor-Ottóffy Gábor: Gyermekbetegek palliatív ellátása In: Palliatív ellátás. Szerk::Csikós Ágnes. https://hospice.hu/docu/Palliativ-ellatas_egyetemi-jegyzet.pdf 176-182. o. (2019.03.23.)

https://bohocdokik.hu/rolunk/ (2019.04.04.)

Búzás Péter: Az orvosi paternalizmustól a tájékozott beleegyezésig.http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/hatter/item/725-az-orvosi-patenalizmust

%C3%B3l-a-t%C3%A1%C3%A9kozott-beleegyez%C3%A9sig-%E2%80%93-a-betegjogok-kodifik%C3%A1l%C3%A1s%C3%A1nak-el%C5%91zm%C3%A9nyei (elérve: 2019. 03.23.)

https://www.csodalampa.hu/csodalampa/H%C3%A1l%C3%B3zat (2019.04.04)

Egészségügyi ellátás és betegjogok az Európai Gazdasági Térségben, OBDK 2014. 13-14. old. http://www.ijsz.hu/katalogus.php?catalogid=5 (2019.04.06.)

http://www.eurotransplant.org/cms/index.php?page=pat_aanvul_hongarije (2019.03.23.)

http://gyerekkelvagyok.tasz.hu/kampany/ (2019.04.04.)

Információk, Az EACH Charta és függeléke. 3-14. old. https://docplayer.hu/1355720-Informaciok-az-each-charta-es-fuggelekek-e-a-c-h-europan-association-for-children-in-hospital.html (2019.04.06.)

Integrált Jogvédelmi Szolgálat Éves Szakmai Beszámoló 2017. 9-11. o. http://www.ijsz.hu/menupontok-2-5.html (2019.04.06.)

53

http://www.iskolaszanatorium.sulinet.hu/rolunk.html (2019.04.04.)

Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás 2017.http://www.neak.gov.hu/data/cms1020087/Korhaz i_agyszamkimutatas_2017.pdf

(2019.03.23.)

http://leukemiasgyermekekert.hu/alapitvanyrol/celjaink/ (2019.04.06.)

Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe II.20. Pontja.

https://www.mokkem.hu/index.php/dokumentumtar/Szab%C3%A1lyzatok/A-Magyar-

Orvosi-Kamara-Etikai-K%C3%B3dexe/ (2019.04.06.)

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1908 2019.04.04

Rózsás Eszter: A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme, Doktori Értekezés, Pécs, 2008. 24.o.

https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/rozsas-eszter/rozsas-eszter-vedes-ertekezes.pdf (elérve:2019.04.06.)

Scheiber D, Kovács Zs, Valek A, Árki I, Mramurácz É, Mészner Zs: Gyermekjogok az egészségügyben Európában és itthon. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. https://slideplayer.hu/slide/1942295/ (elérve:2019.04.06.)

Somfai Balázs: A beteg gyermek jogai II. http://heimpalkorhaz.hu/altalanos-informaciok/ (2019.04.06.)

Jogszabályok:

Alaptörvény

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(Gyvt.)

Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.)

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

36/2000. (X.27.) AB határozat