Idén ünnepeljük az 1956-osforradalom és szabadságharc50. évfordulóját. A sorsfordítótörténésekben annak idejénBorsod megye és Miskolc isnagy szerepet játszott, helyiegyetemisták, munkások, bá-nyászok, értelmiségiek ezreicsatlakoztak lelkesen a forra-dalmi eseményekhez.

A miskolci önkormányzat és aváros intézményei, civil szerve-zetei színvonalas ünnepségso-rozattal készültek a jubileumra,melyek keretében sorra felkere-sik az '56-os történések helyszí-neit is. A megemlékezések októ-ber 19-én délelõtt az Egyetem-városban kezdõdtek, amelynekdiáksága központi szerepet ját-szott az 50 évvel ezelõtti esemé-nyekben. Délután '56-os kiállításnyílt a városi könyvtárban, archívfotók, emléktárgyak felhasználá-sával – itt mutatták be a közön-

ségnek Kis József levéltárosMiskolc 1956 címû könyvét is.

Október 20-án miskolci em-lékhelyeket koszorúztak a városivezetõk, valamint a pártok, in-tézmények, civil szervezetek kép-viselõi, akik elõször RomekStrzalkowski emlékmûvénél, majdMisley Emese emléktáblájánálrótták le kegyeletüket.

Október 22-én tíz órakor kerülsor a Nagy Imre utca avatására,október 23-án pedig MiskolcVáros Elesett Hõseinek Emlék-mûvénél és a Hõsök temetõjébenlesz koszorúzás. Ezen a naponavatják fel Nagy Attila színmûvészmellszobrát a Nemzeti Színházelõtt, s az '56-os megyei mun-kástanács emléktábláját is, a me-gyeháza épületén. Október 24-énés 26-án ugyancsak lesznek meg-emlékezések a Digép falán elhe-

lyezett, s a Zsolcai kapuban ta-lálható emléktábláknál.

A MiNap ünnepi összeállítássalemlékezik meg az évfordulóról.Lapunk 9–16. oldalán interjúkat,kortárs visszaemlékezéseket, be-

számolókat olvashatnak az '56-os forradalmi eseményekrõl –korabeli archív fotókkal, illusztrá-ciókkal – valamint értesülhetneka városi megemlékezések rész-letes programjáról is. Sz. S.

IIIIII.. éévvffoollyyaamm 4466.. sszzáámm �� TTéérrííttééssmmeenntteess �� 22000066.. ookkttóóbbeerr 2211..

8855 000000 ppééllddáánnyy

Megjelenik Miskolcon és B.-A.-Z. megyében

MISKOLCI NAP

Eldõlt a Prima-díjak sorsa. AMunkáltatók és MunkavállalókOrszágos Szövetsége által meg-hirdetett program jelöltjeit he-tekkel ezelõtt jelentették be. Tízjelölt indult tíz kategóriában, agyõzteseket szombat este ün-nepi gálán hirdették.

Négy éve kezdeményezte aMunkáltatók és MunkavállalókOrszágos Szövetsége a Prima-díjak odaítélését tíz kategóriában.Az idén elsõ alkalommal nemcsakországos szinten, hanem a me-gyékben is osztottak ilyen kitüntetõcímeket. Több héten át tartó kam-pány után szombaton hirdettekgyõzteseket, a három Prima-díjasközött ott van dr. Dobrik István mû-vészettörténész, a Miskolci GalériaVárosi Mûvészeti Múzeum igaz-gatója, dr. Márkus Gábor, a MagyarTriatlon Szövetség alelnöke ésKomáromy Éva színmûvész.

– Kis pontnak érzem magam, derendkívül jól esett ez a kitüntetés,

és úgy érzem, ezért érdemes volt45 évig Miskolcon lenni, és nagyonköszönöm mindenkinek – mond-ta Komáromy Éva a díj átvételeután.

A három díjazottat jövõre az or-szágos Prima-díjra is jelölik. Azidén pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tíz jelölt közülBodonyi Csaba, Széchenyi- és Ybl-díjas építész indul majd az or-szágos programban és lehet a leg-jobb egy rendkívül illusztris csa-patban.

A megyei Prima-díjkiosztó gálánegy közönségdíjat és egy külön-díjat is odaítéltek. Az elõbbit aMiskolc Dixieland Band, az utób-bit Gáll András gyógypedagóguskapta. Mindkét jelöltet közel azo-nos szavazatmennyiséggel támo-gatta a megye közönsége. Emelletta többi jelölt is értékes ajándé-kokkal távozhatott a gáláról, me-lyen komoly- és könnyûzene is fel-csendült neves elõadók tolmá-csolásában.

C. Á.

IDÉN ELÕSZÖR DÍJAZTAK A MEGYÉKBEN

Kiosztottáka Prima-díjakat

Nanotechnológiai kutató-központot hoznak létre Mis-kolcon. A Bay-Nano-nál buda-pesti, szegedi és miskolci szak-emberek dolgoznak majd. Azintézmény célja az, hogy elad-ható nanotechnológiai termé-keket hozzanak létre, amelye-ket a késõbbiekben miskolcivállalkozások is gyárthatnának.

Titánból készült emberi implan-tátumok, nanotinta, nanokompo-zitok – többek között ezeket fej-lesztik majd a miskolci Bay-NanoKutatóközpontban. Az orosz–ma-gyar kormányközi együttmûködéseredményeként a Nemzeti Kutatásiés Technológia Hivatal támogatá-sával létrejött nanotechnológiai köz-pontban alkalmazott technológiáka szakértõk szerint kitörési lehetõ-séget jelentenek a régió számára.

A Bay-Nano-n belül négy olyanosztály mûködik majd, amely el-adható új tudást hoz létre, egypedig a szakemberek munkájáhozszükséges méréseket végzi majd.

Mostanra készült el a Bay-Logi mû-helycsarnokában az a galéria,amelyben egy speciális steril, úgy-nevezett tiszta szobát alakítanak ki.Ez azonban csak az elsõ lépés aközpont fejlõdésében. Dr. KaptayGyörgy, az intézet igazgatója el-

mondta, a városvezetéstõl ígéretetkaptak arra, hogy 2007 végére,2008 elejére zöldmezõs beruházáskeretében egy kétezer négyzet-méteres területen felépülhet majdegy új, valóban 21. századi kuta-tólaboratórium is.

1956–2006 – A FORRADALOM ÜNNEPÉN

Miskolc Megyei Jogú VárosÖnkormányzatának beruhá-zásában – európai uniós tá-mogatással a Regionális Fej-lesztési Operatív Program ke-retében – elkezdõdött Miskolctömegközlekedésének aka-dálymentesítése.

A fejlesztés a 20-as, 24/A-s, 2-es, 12-es, 14-es és az 1-es autó-busz-vonalakon 61 buszmegállótérint. Ezeken az útvonalakon abuszmegállók, a gyalogosforgal-mi csomópontok süllyesztése, aBúza téri aluljáróban négy lép-csõjáró berendezés felszerelése,77 db hangjelzõ készülék üzem-be állítása és korszerû utcabúto-rok kihelyezése valósulhat meg.

A közel 100 millió Ft-os projekteredményeként a mozgásukban

valamilyen okból korlátozott sze-mélyek – mozgássérültek, nehe-zen mozgók, kerekesszékkel köz-lekedõk, babakocsit tolók – részérelesz biztonságosabb és kényel-

mesebb a helyi tömegközleke-désben való részvétel.

A beruházó munkáját partner-ként segíti a Miskolc VárosiKözlekedési Zrt., a Mozgáskorlá-tozottak és Barátaik MiskolciEgyesülete és a Rotary ClubMiskolc is. A beruházás a tervekszerint az év végére befejezõdik.

Nanotechnológiai kutatóközpont épül

Eladható termékeket fejlesztenekAKADÁLY NÉLKÜLI MEGÁLLÓK

Diákok szedték a szemetetMiskolc központjában. Az AVEMiskolc Kft. segítségével a KaracsTeréz Középiskolai Leánykollé-gium kezdeményezte az akciót.A rendhagyó akcióval a diákokcélja a példamutatás. Õk ugyan-is nem tehetnek mindig rendetmások után. A Karacs TerézKözépiskolai Leánykollégiumbankiemelt fontosságot tulajdonítanaka környezeti nevelésnek. A ne-

velõk közremûködésével a diákokrendszeresen takarítják a diák-otthon környékét.

Az AVE Miskolc Kft. folyamato-san tart kapcsolatot az iskolákkal,és partner abban, hogy a diáko-kat is bevonják a miskolci taka-rítási akciókba. A tervek szerintaz akció folytatódik: még a tél be-állta elõtt a diákok segítségévela város más területei is tisztáb-bak lehetnek.

Diákok takarítottáka belvárost

Politikailag kiváló, ám gaz-dasági szempontból minimá-lis az együttmûködés Magyar-ország és a távoli Argentínaközött, ahol nagyon sok ma-gyar él.

A dél-amerikai ország buda-pesti nagykövete azért jött Mis-kolcra, hogy gazdasági kapcso-latot találjon Észak-Magyar-országon.

– Alacsony szintû a gazdasá-gi kapcsolat a két ország között,ami azt jelenti, hogy mindösszenyolcmillió dollár kereskedelmiforgalmat bonyolítunk le egy-mással. Argentína fõleg földimo-gyorót és fagyasztott halfilét szál-

lít Magyarországra, ám célunk az,hogy növeljük gazdasági kap-csolataink volumenét. Az autóiparterületén is fejleszthetjük kap-csolatunkat, ennek elõsegítésé-re novemberben magyar dele-gációt várunk Cordovába, az ar-gentin autóipar fellegvárába –mondta Domingo Cullen, azArgentin Köztársaság budapestinagykövete.

A rendezvényen tájékoztatóttartottak az Észak-magyarorszá-gi Autóipari Beszállítói Klaszterrõl.A kamara az egyetemmel közö-sen a Baross Gábor PályázatiProgramon nyert támogatást aklaszter létrehozására. 360 autó-ipari beszállító céget keresnek éskérnek fel a kapcsolódásra.

Együttmûködés Argentínával

Tapolcán már halad az akadálymentesítés.

A szakértõk számításai szerintegy átlagos rászorulónál a gázár-kedvezmények havonta 800–4000forint közötti összegre rúgnak.Most tehát a távfûtéses lakások-ban lakók járnak jobban: õk ugyan-is, ha automatikusan jogosultak, il-letve kérelmüket elfogadják, októ-ber és december között havonta2500 forint készpénzt kapnak. Azalacsony jövedelmû családoknálazonban ennek is örülnek.

A miskolci önkormányzat szo-ciális osztályára eddig össze-sen 2350 kérelem érkezett, felegázár-, fele távhõ-támogatásra.Akik már korábban is kaptakkompenzációt, azoknak nem kellkülön igénylést benyújtaniuk, atöbbieknek az államkincstár pos-tázta a szükséges dokumentu-mokat.

– Ezek a csoportok a nagy-családosok, a fogyatékos támo-gatásban, illetve a magasabbösszegû családi pótlékban ré-szesülõk. Ezen kívül a távhõtá-mogatást kaphatják a nyugdíja-sok is, itt jövedelemhez kötött eza támogatás – mondta el Hudák-né Becses Ildikó, a polgármes-teri hivatal egészségügyi és szo-ciális osztályának csoportveze-tõje.

A kérelmeket nemcsak a szo-ciális osztályon lehet benyújta-ni, hanem a polgármesteri hiva-tal által a város nyolc pontján mû-ködtetett kihelyezett ügyfélszol-gálati irodákban is. A szakértõkoktóber 31-e elõtt újabb nagyigénylési rohamot jósolnak, sze-rintük ugyanis az emberek egyrésze a meleg szeptember miattkésõn eszmélt, és ahogy lehûlaz idõ, õk is beadják a kérvé-nyüket.

Õsz végére újabb közössé-gi térrel gazdagodhat Miskolc.A színház elõtti volt virágboltbontását a hétvégén kezdtékmeg. A fõutcán sétálgató em-berek csodálkozva méregetika színház elõtti virágbolt épü-letét. A kirakat bontását a hét-végén kezdték meg, és ha-marosan csak néhány stati-kailag fontos oszlop és a léte-sítmény törzse marad meg, azugyanis egy pincelejárót rejt.

Amióta Bodonyi Csaba elké-szítette a teátrum rekonstrukcióstervét, napirenden van, hogy aszínház épülete által határolt han-gulatos belsõ teret is megnyitjáka nagyközönség elõtt.

– A bérlõt a korábbiakban fel-szólítottuk, illetve a bérleti jogot fel-mondtuk, tehát érvényes fel-mondással rendelkezünk, a bér-lõnek felajánlottunk cserelehetõ-séget, amit nem fogadott el.Emellett bontási engedélyünkvan, illetve bírjuk a társasház hoz-zájárulását a bontáshoz. Tehátminden olyan engedéllyel és pa-pírral rendelkezünk, ami kellettahhoz, hogy a kilakoltatás, illetvea bontás törvényessé váljon –mondta el Bernáth Attila, aMiskolc Holding Zrt. stratégiaiigazgatója.

A tervek szerint a munkálato-kat õsz végére fejezik be. A szín-ház elõtti tér végsõ formáját a fõ-utca megújulásának koncepció-jához illeszkedõen alakítják ki.

Rendhagyó módon emlé-keznek az október 23-ra és azazt követõ eseményekre aFényi Gyula Jezsuita Gimná-zium diákjai. A négy miskolciegyházi gimnáziummal kar-öltve végigjárják az esemé-nyek helyszínét, dramatizáltjáték formájában felidézik azegyik, október 26-ai sortûzemlékét és diákújságot is szer-kesztenek.

Mélyebben szeretnék megis-merni október 23-a és a forrada-lom szellemiségét a miskolciJezsuita Gimnázium és a továb-bi három helyi egyházi gimnáziumdiákjai, ezért olyan diákújságotszerkesztenek, amelynek cikkei,írásai és interjúi közelebb visznekaz események megértéséhez.

– Olyan cikkek vannak benne,amelyek érdeklik a diákokat, amitsokszor hallanak otthon mondjuka nagyszülõktõl, szülõktõl, aztánközéleti kérdésekben is téma ez

most a közelgõ ünnep kapcsán.Ezért is próbáltunk olyan cikke-ket kiválasztani, amik nem aklasszikus, közismert témákatdolgozzák fel – adott tájékoztatásta lapról Pulinak Mihály, a diákúj-ság fõszerkesztõje.

A kiadványban elsõsorban visz-szaemlékezéseket, családi törté-neteket közölnek. Olyan embe-rekkel készítettek interjúkat, akikmegélték ’56 eseményeit. Az is-kola vezetése azt szeretné, ha adiákok ezáltal érzelmileg közelebbkerülnének a forradalomhoz.

– Azt gondoljuk, hogy na-gyon-nagyon fontos, hogy a di-ákság megtapasztaljon valamitaz ötven évvel ezelõtti esemé-nyekbõl, annak az atmoszférá-jából, hogy itt mi történtMiskolcon, ne csak Budapestrefigyeljünk. Azt, hogy mi volt,ami akkor lelkesítette a fiatalo-kat és felnõtteket egyaránt. Anégy miskolci egyházi gimná-zium közös programja áll ennekaz egésznek a központjában –

mondta el Forrai Tamás, a Je-zsuita Gimnázium igazgatója.

Október 26-án, dramatizált szín-játék formájában a diákok feli-dézik az egyik, 50 évvel ezelõttisortûz eseményeit, és a régi ha-gyomány szerint végigjárják azoktóber 23-ai események szín-helyeit, a Kossuth utcáról indul-va a Zsolcai kapun át a Petõfi térig.A szervezõk azt szeretnék, ha arendhagyó megemlékezésbenMiskolc minél több polgára résztvenne. M. B. L.

Elkészült a Majoresco Kft. be-ruházásában Miskolc, Keleti kaputérségében megvalósítandóShopping Park nevû kereskedel-mi központra vonatkozó elõzetesvizsgálati dokumentáció – elõ-zetes környezeti hatástanulmány–, mely megtekinthetõ 2006. no-vember 3-ig a PolgármesteriHivatal Építési és Környezet-védelmi Osztályán (Miskolc,

Városház tér 8. sz. III. udvar I.emelet) ügyfélfogadási idõben(hétfõ 13–16, szerda 8–17 és pén-tek 8–12 óra között), valamint azÉszak-magyarországi Környezet-védelmi, Természetvédelmi ésVízügyi Felügyelõségen, Miskolc,Mindszent tér 4. sz.).

Az ARCUS CENTER Kft. (3530.Miskolc, Széchenyi u. 15–17. sz.)

elkészítette a KOALFÉM Kohá-szati Alapanyag és Fémfeldol-gozó Kft. által Miskolc, Repülõtériu. 1. sz. alatti, 01426/3 hrsz-ú in-gatlanon tervezett fémhulladék-feldolgozó üzem létesítésére ésüzemeltetésére vonatkozó elõ-zetes környezeti hatástanulmányt,mely megtekinthetõ 2006. no-vember 3-ig a PolgármesteriHivatal Építési és Környezetvé-delmi Osztályán (Miskolc, Város-ház tér 8. sz. III. udvar I. emelet)ügyfélfogadási idõben (hétfõ13–16, szerda 8–17 és péntek 8–12óra között), valamint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi,Természetvédelmi és VízügyiFelügyelõségen Miskolc, Mind-szent tér 4. sz.).

Dramatizált játék és diákújság

MEGEMLÉKEZÉS A JEZSUITA GIMNÁZIUMBAN IS

III. évfolyam 46. számKÖZÉLET2

60 000 FT VISSZAJÁR!Az év végén megszûnik a suline-

tes vásárlás utáni adóvisszatérítés!Ezzel kapcsolatosan érdeklõdtünkMiskolc méltán közkedvelt számítástechnikai szaküzletében, az AranyCorvin Üzletházban található Szoftver ABC-ben.

Mindent tudunk már errõl a lehetõségrõl?– Bár több éve létezik a Sulinet, ennek ellenére sokan nem tudják,

mi is ez valójában – válaszol Diószeghy Ferenc termékfelelõs. – Gya-korlatilag sulinetes számítógépet bárki vásárolhat, viszont adóvissza-térítésre az a személy jogosult, akinek van befizetett személyi jövede-lemadója, és éves jövedelme a 4 millió Ft-ot nem haladja meg. A vá-sárolt számítógép árának 50%-át, de maximum 60 000 Ft-ot visszaté-rít az adóhivatal. Ezeken kívül is részletes tájékoztatást kap a hozzánkbetérõ érdeklõdõ. Segítséget nyújtunk a megfelelõ konfiguráció kivá-lasztásához. Nálunk a kedves ügyfél 60-féle asztali számítógép és 30-féle notebook közül választhat. Tudni kell, hogy sulinetes terméket csakaz erre kijelölt üzletben vásárolhatnak! Amennyiben számítástechniká-ban járatlan még a kedves vásárló, mindenképpen a döntés elõtt kérjeki véleményünket! A továbbiakban nem érheti így kellemetlen megle-petés Önöket. Olcsóbb gépet az igényekhez fejleszteni utólag nem biz-tos, hogy kifizetõdõ! Áruhitel igénybevételére is lehetõség van, üzletünkben20 perces hitelbírálati idõ után a számítógép vihetõ is. Amely gép nemtalálható készleten, 2-3 nap átfutási idõvel megérkezik. Korábbi évektapasztalata, hogy év végére a kereslet 3-4-szeresére növekszik. Ezértmindenképp a mostani idõszak ajánlott a kényelmes vásárláshoz.Semmiképp ne hagyják kihasználatlanul ezt a lehetõséget, akinek je-lenleg nincs is jártassága az informatikában, csak idõ kérdése, mikorlesz elengedhetetlenül szükséges! Ragadják meg az alkalmat, üzletünkbenoktóber hónapban ezen cikk felmutatójának a sulinetes számítógép árá-ból automatikusan 4% kedvezményt adunk! Várjuk Önöket!

INGATLANKÖZVETÍTÕ MAGAS KE-RESETTEL MUNKATÁRSAKAT KERESNEM ÜGYNÖKI MUNKÁRA. TEL.:30/687-8627, 30/640-1180.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarországlegnagyobb médiafigyelõje, az

»OBSERVER«BUDAPEST MÉDIAFIGYELÔ KFT.

1084 Budapest, VIII. ker. Auróra u. 11.Tel.: 303-4738 • Fax: 303-4744 • http://www.observer.hu

Megjelenik Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 85 000 példányban, térítésmentes. Kiadó: Miskolci Kommunikációs Kht. Felelôs kiadó: KAROSI IMRE ügyvezetô.Felelôs szerkesztô: HORVÁTH IMRE. Fômunkatárs: Szepesi Sándor. Fotó: Kaderják Csilla, Juhász Ákos. Marketingigazgató HORVÁTH EDIT: 30/6634-425.

Terjeszti az Inform Média Kft. Terjesztéssel kapcsolatos információ: 46/503-501/100. Terjesztési koordinátor: Zielem Ferenc. Tördelés: Mikom Kht. Nyomda: Színeskép Kft.Miskolc. Szerkesztôség: 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 9. Telefon: 46/503-506. Fax: 46/358-200. E-mail: minap@mikom.hu. Hirdetés: 46/503-509. ISSN 1785-6590

LelkisegélyProblémákkal küzdõ, krízishelyzetben lévõ

személyeknek ingyenesen hívható az

„Esély” Lelkisegélyszolgálat06-80/505-512, bármelyik

napon 19–7 óráig.

Az Ön márkakereskedôje: SUZUKI DIÓSGYÔRPótkerék Kft. 3533 Miskolc, Lorántffy Zsuzsanna u. 53.Tel.: 46/339-907, 46/401-417, e-mail: d.suzuki@yahoo.de

VEGYEN ÚJ SUZUKIT BESZERZÉSI ÁRON FIX HAVI TÖRLESZTÕRÉSZLETTEL:

116 26 2334 Ft/4 Ft/hó-tólhó-tól

MEGÚJULÓ TÉR A SZÍNHÁZ ELÕTT

A Fidesz – Magyar PolgáriSzövetség Miskolc Szervezete1956-os ünnepi megemléke-zést tart október 22-én, vasár-nap 17 órától Miskolcon azErzsébet téren, a Kossuth szo-bornál. Beszédet mond dr.Répássy Róbert, a Fidesz or-szággyûlési képviselõje, frak-cióigazgtó. Ezt ünnepi mûsorköveti, majd 17.40-tõl fáklyás

felvonulás a Misley Emese em-léktáblához, 18 órától a Zsolcaikapui emléktáblához. Beszédetmond Bogár Károly, az ‘56-osDIMAG Munkástanács elnöke.

A MIÉP városi szervezete ok-tóber 21-én tart ünnepi meg-emlékezést 16.30-tól a Hõsök te-metõjében, ahol Miklós Árpádmegyei elnök mond beszédet.

KÖSZÖNET A ZENE-

ISKOLÁTÓLElõzõ lapszámunkban rosz-

szul jelentettük meg azEgressy Béni Zeneiskola kö-szönetnyilvánítását. Az he-lyesen a következõképpenhangzik:

Az Egressy Béni Zeneiskola– Alapfokú MûvészetoktatásiIntézmény tanulóifjúsága éstantestülete köszönetet monda szülõknek és a zenebará-toknak, akik 2005-ben sze-mélyi jövedelemadójuk 1 szá-zalékával támogatták azEgressy Béni Alapítványt. Abeérkezett 23 524 forint ösz-szegû támogatást a zeneis-kola hangszerek javítására,karbantartására használta fel.

Dr. Tompa Sándor, országgyûlési képviselõ október 27-én (pénteken) 13–15 óráig fogadóórát tart az Ady MûvelõdésiHáz ügyfélszolgálati irodájában. Minden érdeklõdõt tisz-telettel és szeretettel vár!

Cseh László, a 16. számú választókerület szocialista ön-kormányzati képviselõje tisztelettel értesíti a körzetében élõ-ket, hogy október 26-án (csütörtök) 17 órától õszi vásárralegybekötött fogadóórát tart a Nagyváthy J. utca 38. szám

alatti rendõrpihenõben, burgonya, hagyma, alma kedvezményesenkapható. Minden érdeklõdõt tisztelettel és szeretettel vár!

Szebeni Péter, a 18. számú választókerület szocialistaönkormányzati képviselõje tisztelettel értesíti a körzeté-ben élõket, hogy október 25-én (szerda) 15–17 órától õszivásárral egybekötött fogadóórát tart a Szentpáli Szakkö-

zépiskola melletti parkolóban. Kedvezményesen kapható burgonya,hagyma, alma. Minden érdeklõdõt tisztelettel és szeretettel vár!

Képviselôi fogadóóra

MEGTEKINTHETÕK A HATÁSTANULMÁNYOK

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEK

Még egy hétig kérhetõ a gázár-támogatás. Egyelõre a le-hetséges jogosultaknak csak kevesebb, mint a fele kap ilyenszociális kedvezményt. A kérvény beadására már csak egy hétvan, október végén ugyanis lejár a végsõ határidõ.

MÉG EGY HÉTIGFÛTÉS-KOMPENZÁCIÓ

A fejlett nyugati államokbansem képzelhetõ el a profi ésamatõr sport a gazdaság és apolitika résztvevõinek szerep-vállalása nélkül. Angliából ér-kezett delegáció tagjai állítjákezt, akik Miskolc sportéletévelismerkedtek három napon ke-resztül.

Kitörési pont, fejlõdési irány leheta sport Miskolcon, hangsúlyoztaOrosz Lajos. Az alpolgármesterszerint a nyugati példák is igazol-ják, hogy a versenysport és a sza-badidõs testmozgás ma már nemválasztható el a piactól, a gazda-ságtól.

A Leedsi-i Egyetem vendégei ismegerõsítették, hogy a nagy ang-liai hagyományok ellenére õk semtekintik önmagában a sportot, mertaz járulékai révén idegenforgal-mat gerjeszt, gazdaságot erõsít.

– Magyarországhoz hasonlóanAngliában is nagy probléma az el-hízás, ezért a lakosság egészsé-gének védelmében nálunk is rend-kívül fontos a tömegsport nép-szerûsítése. Megyõzõdésünk, hogya sport ma már nem lehet öncélú,hanem megvannak a rá jellemzõtársadalmi, illetve gazdasági kap-csolódásai – mondta Gareth McCormich, a Leeds-i Egyetem vezetõprofesszora.

Ian Richards a Leeds VárosiEgyetem Szabadidõ és Sport-tanszékének docense. A közel-múltban Az év egyetemének ismegválasztott oktatási intézmény-ben negyvenezer (!) hallgató tanul,hat karral mûködik, és szoros kap-csolatot ápol különbözõ profi csa-patokkal is. A látogatás utolsó nap-ján a Miskolci Egyetemen interjútadott a MiNap-nak.

– Hogyan esett a választás éppenMiskolcra?

– Támogatásra pályáztunk aYorkshire Culture nevû helyi intéz-ményen keresztül. Dr. Szarka

Barbara közremûködésével vá-lasztottuk a borsodi megyeszék-helyet, mert itt azt szerettük volnamegnézni, hogy ebben a régióbanhogyan zajlik a sportélet szervezése.Az egyetemünknek az a célja,hogy elõsegítse az ismeretek és aszaktudás cseréjét. Ehhez szeret-nénk hozzájárulni, azért jöttünk,hogy átadjunk valamit a tapaszta-latainkból, és bizonyos területekensegítsünk. Pályázatunkban is írtunkarról, hogy nemzetközi együttmû-ködést szeretnénk kialakítani,ebben Magyarország, Lengyel-ország és Csehország venne részt.

– A miskolci tapasztalatok alap-ján lát lehetõséget az együttmûkö-désre? És ha igen, milyen terüle-ten?

– Abszolút mértékben pozitív avéleményem. Az önkormányzattal,a helyi sportklubokkal és az egye-temmel egyaránt sikerülhet kap-csolatot kiépíteni.

– Sûrû napokat hagyott magaután. Mennyire sikerült megismer-nie a város sportéletét?

– Fantasztikus volt, hogy egy he-lyen szinte az összes miskolcisportszervezet képviselõivel szótválthattunk. Személyesen is felke-restük a város sportlétesítménye-it, találkoztunk edzõkkel is. A velükfolytatott beszélgetések meg-gyõztek arról, hogy van lehetõség

a szakismeretek cseréjére mind akét oldalról.

– Milyen benyomásokat szerzettMiskolc sportlétesítményekkel valóellátottságáról?

– Számunkra igazolódott, hogynem minden a pénz, az együtt-mûködési készség olykor sokkal

fontosabb. Természetesenláttunk felújításra szoruló lé-tesítményeket is, ott pénztkell befektetni, de ez nálunk,Leedsben is így van. Ugyan-akkor a Jégcsarnokhoz ha-sonló létesítményt egészNagy-Britanniában semlehet találni, erre jogosan le-hetnek büszkék a miskolci-ak!

– Angliában kell ösztö-nözni a sportolásra az egye-temre járó fiatalokat?

– Általános probléma,hogy 6 és 14 éves koruk kö-zött a gyerekek nem mo-

zognak eleget, gond az elhízás, atúlsúly. A diákok nálunk is szíve-sebben töltik az idejüket a külön-bözõ szórakozóhelyeken, mint azedzõteremben. A brit kormányazonban jelentõsen támogatja,hogy kialakuljon egy sportos kul-túra. Doros László

A British Council a klímaváltozás tényének, okainak és veszélyeshatásainak tudatosítása érdekében globális kampányt indított.

Címe: ZEROCARBONCITY, azaz SZÉNDIOXIDMENTESVÁROS.A kampány középpontjában a „NordSouthEastWest”–

„ÉszakDélKeletNyugat” címû fotókiállítás áll, mely a világ mindentájáról ad képi értelmezést a kampányhoz.

2006. szeptember 16. és november 31. között a Miskolc VárosiVadaspark területén tekinthetõ meg a kiállítás. Az érdeklõdõk szá-mos kapcsolódó programon is részt vehetnek a Városi PedagógiaiIntézet Környezeti Nevelési Központjával közös szervezésben.

Cél: figyelemfelkeltés – ismeretterjesztés – cselekvésre ösztön-zés!

A programok egyik eleme egy esszé pályázat. Olyan alkotáso-kat várnak, melyek – a British Council kiállításához és a Vadasparkprogramjaihoz kapcsolódóan – a klímaváltozás, a globális felme-legedés témáját dolgozzák fel. (Elõnyben részesülnek a helyi té-mákat érintõ pályamûvek.)

A pályázat nyertesei értékes díjakban részesülnek:I. 30 ezer Ft értékbenII. 20 ezer Ft értékbenIII. 10 ezer Ft értékben

Mindhárom helyezett részére belépõjegyet ajándékoznak aMiskolc Városi Vadasparkba.

Pályázati szabályok: A pályázatra Miskolc és a környezõ tele-pülések 10 és 20 év közötti fiatalok mûveit várják. A mû témája aglobális klímaváltozás – ezen belül lehetõleg érintse az utóbbi idõ-ben a régióban is tapasztalható, a szokásostól eltérõ idõjárási je-lenségeket. Pályázni lehet 1 példány A/4 formátumban nyomtatottés egyúttal digitális adathordozón (CD) vagy e-mailen eljuttatott pá-lyamûvel. Egy pályázó 1 db – más versenyen még nem díjazott –munkával vehet részt jelen pályázaton.

Formai követelmények: 12 pontos betûméret, Times NewRoman betûtípus, 1,5 sorköz, 2,5 margó. Terjedelem: maximum 5oldal. A kiállítás rendezõi a munkákat szerzõi jogdíj nélkül publi-kálhatják a téma népszerûsítése érdekében.

A beérkezés határideje: 2006. november 20.A beküldött, felirattal és jeligével ellátott munka mellé kérik, hogy

egy másik, leragasztott, azonos jeligével ellátott borítékot mellé-keljen a pályázó, melyben a következõ adatok szerepelnek: pá-lyázó neve, postai címe, e-mail és telefonszám. A borítékot csak apályamûvek elbírálása után nyitják ki.

Beküldési cím: Városi Pedagógiai IntézetKörnyezeti Nevelési Központ, 3525 Miskolc, Patak u. 1.

2006. október 21. KÖZÉLET 3

TOTÓ NYUGDÍJASOKNAKA totó helyes kitöltésével nyerjen 2 db belépõt

a 2006. október 14–december 30. között Miskolcon megtekinthetõMunkácsy-kiállításra!

Az elsõ 500 helyes választ beküldõk a kiállításra 2 személyre szóló belépõjegyet kapnak.

1. Mikor született Munkácsy Mihály?a) 1910. január 10. b) 1844. február 20. c) 1950. február 21.

2. Mi volt Munkácsy Mihály eredeti családneve?a) Lieb Mihály b) Kovács Mihály c) Nyilas Mihály

3. Mi volt Munkácsy Mihály édesapjának a foglalkozása?a) festõmûvész b) molnár c) sótiszt

4. Melyik városban töltötte gyermekkorát Munkácsy?a) Miskolcon és b) Sopron c) Munkács

Békéscsabán

5. Mikor járt utoljára Miskolcon Munkácsy?a) Éppen 115 éve, b) 150 évvel ezelõtt c) Nem járt Miskolcon

1891. október 22-én

6. Miskolcon melyik múzeumban tekinthetõk megMunkácsy festményei?

a) Herman Ottó b) Herman Ottó c) Miskolci GalériaMúzeum, Múzeum,Papszer u. 4. Görgey u. 28.

7. Melyik városban élt a híres fotográfus,aki Munkácsyról készített képeket?

a) Budapest b) Szeged c) Miskolc

8. Hány tagból áll Miskolc Város Idõsügyi Tanácsa?a) 376 b) 2 c) 19

9. Melyik évben alakult meg Miskolc Város Idõsügyi Tanácsa?a) 2004 b) 1890 c) 1980

10. Melyik napon tekinthetõ meg a Munkácsy-kiállítás éjfélig?a) hétfõ b) szombat c) vasárnap

Kérjük, a helyes válaszokat karikázza be,és a totót a megadott címre

2006. október 31-ig küldje be. A nyerteseket postai úton értesítjük. Beküldési cím:

Miskolc Megyei Jogú Város Idõsügyi Tanácsa,3525 Miskolc, Városház tér 8.

Beküldõ neve:

…..………………………………………………………………………….

Születési dátuma: .....…………………………………………………...

Beküldõ címe:

……………………………………………………………………………….

....................................................................................................................

�

�

1891. október 22-én, éppen115 évvel ezelõtt járt utoljáraMunkácsy Mihály Miskolcon.Ebbõl az alkalomból, október22-én, vasárnap különlegesmeglepetéssel várja látogató-it a Herman Ottó Múzeum.

Ezen a napon a Görgey u. 28.szám alatt nyílt egyedülálló, a„Munkácsy-képek Miskolcon –Válogatás Pákh Imre gyûjtemé-nyébõl” címû tárlat minden láto-gatója a belépõk mellé a 115 évvelezelõtti eredeti tudósítás kópiájátkapja meg emlékül, melyet ezena nevezetes napon a Múzeum1800-as években készített, úgy-nevezett szárazpecsétjével hite-lesíthet is. A korabeli dokumentummegtekinthetõ a múzeum hon-lapján (www.hermuz.hu).

Schabinszky László, a híresmiskolci fotográfus találkozásaMunkácsy Mihállyal: 1891. október22. E pillanat újjászülethet a mis-kolciak részvételével: 2006. ok-tóber 22., Munkácsy és Scha-binszky miskolci találkozásáról akövetkezõket olvashatjuk aMiskolczi Értesítõ korabeli szá-mában: „Ugyancsak vasárnapdélelõtt a városban sétakocsi-zást is tett testvérével, a mely al-kalommal Schabinszky fényké-pészt is felkereste, hogy részérea másnapi miskolczi vásár alatt

a vásáros közönség közül felvé-teleket tegyen.”

Munkácsy Mihályról a híres mis-kolci fotográfus titkon készített fo-tókat, melyrõl így szól a korabeli tu-dósítás: „Munkácsy lefényképez-tetett itt idõzése alatt Schabinszkyfényképész által, a mi azonban csakúgy titokban történt, mertSchabinszky kérte ugyan a mû-vészt, hogy engedje magát le-fényképeztetni, de Munkácsy nemakart erre ráállni. Került mégis egypillanat, a melyben Munkácsy nemis gondolva, az ügyes Schabinszkyáltal lefényképeztetett. Még nemvolt alkalmunk megtudni, hogyminõ sikerrel.”

Október 22-én régimódi fotog-ráfiákat készítenek Munkácsy em-lékére. Ma már tudjuk, hogy afotók sikerültek! Sõt! A Herman OttóMúzeum tulajdonában lévõ,Munkácsyt megörökítõ fotográfiá-kat elõször itt, ezen a kiállításon cso-dálhatják meg a látogatók.

Ezen a nevezetes napon – em-lékezve a fotográfus Schabinszkyre,aki több képet is készített a mes-ter számára – különleges emléketkészíthet, aki október 22-én, 13 és20 óra között látogatja meg a kiál-lítást: nevezetesen egy régimódifotót a mester hasonmásával.

Munkácsy Mihály hasonmásaMiskolcon él, maga is fotográfus, ésa múzeum munkatársa volt közelhúsz éven keresztül.

Angol vendég ismerkedett Miskolc sportéletével

AZ ELSÕ LÉPÉS MEGTÖRTÉNT

A vendégek ellátogattak a miskolci sportiskolába is.

ÖSSZEFOGÁSA MELLRÁK ELLEN

Miskolcon is megrendezik az Egészség Hídja elnevezésû fi-gyelemfelkeltõ sétát. Az Egészség Hídja Összefogás célja az, hogya társadalom figyelmét a mellrák elleni védekezés jelentõségé-re irányítsa.

A rendezvény miskolci állomását neves közéleti személyek is fel-karolták: Hernádi Judit színmûvésznõ, Seres Ildikó színmûvésznõ,Máger Ágnes festõmûvész és Kis Alícia, a Miskolci Televízió szerkesztõ-riportere, mûsorvezetõje. A rendezvényen jelen lesz az Egészség HídjaÖsszefogás elnöke, Körtvélyesi Éva. A séta Miskolc négy kapujábólindul, és az „Egészség Hídjához”, az erre az alkalomra rózsaszínbeöltöztetett Szinva-teraszhoz érkezik.

Az indulási pontok: Zsolcai kapu az Andrássy Gyula MûszakiSzakközépiskola elõl 18.30-kor. Gyõri kapu a Herman Ottó Gimnáziumelõl 18.35-kor. Csabai kapu a Semmelweis Kórház fõbejárata elõl 18.35-kor. Szentpéteri kapu a 20 emeletes bérház melletti térrõl 18.30-kor. A Szinva-teraszon mûsorral, információs standokkal várják az érdeklõdõket.

Munkácsy Miskolcon

Míg élt, biztattam: Pista, szeretném már munkáid újabb kiállításán di-csérni finom ívû rajzaid míves világát. Ilyenkor jobbadán hallgatott – jómunkához idõ kell, felelte olykor – , s csak mosolygott hamiskásan, szájaszegletében azzal a konok vonással.

Biztattuk, mert tudtuk, ha kihasználja istenadta manuális képessége-it, munkáival a legnagyobbak közé emelkedhet.

Bozsik István 65 éve Miskolcon, kézmûves szülõk gyermekeként láttameg a napvilágot. A képzõmûvészet iránti érdeklõdése hamar megmu-tatkozott. Talán még írni, olvasni sem tudott, amikor ügyes rajzaival márfelhívta magára a figyelmet. Innentõl fogva tehetségét a kibontakozásútján óvó szemek és értõ kezek egyengették. Miskolcon Imreh Zsigmondés Meilinger Dezsõ tanítványaként készült a pályára, mígnem Budapesten,a Képzõmûvészeti Fõiskolán Ék Sándor, Pap Gyula és Barcsay Jenõ vol-tak a mesterei.

A vonalak szeszélyes halmazából álló, aprólékos gondossággal felépítettképei ugyanúgy elnyerték az ínyenc közönség tetszését, mint a néhánylendületes vonással maga körül hangulatot és különös miliõt teremteniképes skiccei. A fõiskolát követõ, néhány kiugróan termékeny esztendõvolt az õ ideje. Sokoldalú tehetsége és kísérletezõ, újat ígérõ érzékeny-sége hamar elnyerte a szakma és a közönség elismerését. Indulását vá-rakozó figyelem övezte. Hosszú éveken át országos lapokban publikált,s kibontakozó karrierje elõtt szinte minden ajtó kitárult. A kor egyik meg-határozó egyéniségét, Kondor Bélát is atyai barátjának tudhatta.

Visszaköltözvén Miskolcra, a ’60-as évek kezdeti lendülete egy dara-big még itthon is elkísérte. Rajzaival rendszeresen jelen volt az Észak-Magyarország napilapban és a megye irodalmi folyóiratában, a Napjainkban.Bár az indulás felhajtó ereje még a ’70-es években is felszínen tartotta, akorán kitágult horizont levegõje mégis mintha ritkulni kezdett volna körü-lötte. A közönség néhány gyûjteményes és egy-egy vidéki önálló kiállítá-son találkozhatott munkáival. Talán a körülmények, talán a lélek mélyré-tegeibe rejtett néhány egyéni vonás, talán az õt sem elkerülõ hullámvöl-gyek, s az ilyenkor elmaradt biztatás fogták vissza energiáit.

Mindezek ellenére kiemelkedõ mûveltsége, s a mûvészetek iránti tö-retlen érdeklõdése megóvták õt a jövõ számára. Hosszú évtizedeken átMiskolc mûvészeti életének karakteres egyénisége volt.

Egy hete, szombaton este azzal váltunk el egymástól, hogy másnap aneki is oly kedves abaúji tájakra, Boldogkõváralja környékére megyünkkirándulni. Ám amikor vasárnap reggel kerestük, õ a konyha kövén moz-dulatlanul heverve kirándulni már más tájak felé indult. A szíve hagytacserben.

Városunk mûértõ közönsége megõrzi emlékét. Pista! Isten veled!Bereti Gábor

Elhunyt Bozsik István

PÁLYÁZATMiskolc és környéke 10 és 20 év közötti fiataljai számára

III. évfolyam 46. számVIDÉK VILÁGA4

Több mint ezermilliárdos támogatásA mezõgazdasági kérdésekrõl is szó volt a múlt csütörtöki kor-

mányszóvivõi tájékoztatón. Gráf József szakminiszter a tárcáját érin-tõ kérdésekrõl tájékoztatott: eszerint az elkövetkezõ hét év alatt 1250milliárd forint támogatás érkezik majd az agráriumba. Ennek el-költésérõl megyei fórumokat tartottak, konferenciákat rendeztek,és az interneten keresztül is lehetett javaslatot tenni, mire költsékezt a sok pénzt. Ezek szerint állattenyésztés az egyik fõ kérdés, aminiszter 5-10 százalék közötti fejlesztésre számít, hogy az állatte-nyésztés és a növénytermelés közötti egyensúlyt vissza lehessenállítani. A másodlagos energetikai területek fejlesztése – például ener-giaerdõ, energiafû telepítése –, emellett pedig a kertészet fejlesz-tése is fontos téma lesz majd a következõ hét esztendõben, csak-úgy, mint a versenyképesség javítása, valamint a másodlagos jö-vedelemforrások fejlesztése, így a falusi turizmus is.

AGRÁRHÍREK

Magánkézbe adná a szõlé-szeti és borászati kutatóintéze-teket az agrártárca, amelynekvezetõje úgy gondolja, ezek aközpontok piaci alapon jobbanmûködhetnének.

Mivel az Európai Unió behatá-rolja a minisztériumok mozgáste-rét, és mert a minisztériumoknakkövetniük kell az uniós szabályo-zást, a feleslegesnek ítélt háttérin-tézményeket meg kell szüntetni. Ígykell eljárni a Földmûvelésügyi ésVidékfejlesztési Minisztériumnál is,ahol az eljárásrend a tárca nyolc-ezer dolgozójának elbocsátásávalés egy sor háttérintézmény, köz-tük a szõlészeti és borászati ku-tatóintézetek leépítésével, privati-zálásával jár. Minderrõl Gráf Józsefagrárminiszter beszélt egy rádió-interjúban, ahol a példaként hozottszõlészeti és borászati kutatóin-tézetekkel kapcsolatban hangsú-lyozta, esetükben hatékonyabb apiaci alapon történõ mûködtetés,mint az állami kézben tartás.

E véleménnyel azonban ellen-tétes álláspontra helyezkedtek ano-nimitásba burkolózó intézeti szak-emberek, akik azt hangoztatják,hogy privatizált formában a szõ-lészeti kutatási és fejlesztési fel-

adatokat nem lehet ellátni, tekin-tettel arra, hogy hosszú évekig, akárévtizedekig tartó kutatási folya-matokról van szó. Emlékeztettek rá,hogy a ’80-as évek elején a szõ-lészeti és borászati kutatóintéze-teket borkombinátokhoz csatol-ták, az eredmény azonban háromév elteltével nem igazolta az el-képzeléseket, szinte kézzelfogha-tó volt a szakmai zuhanás.

A szakemberek azt nem kétlik,hogy szükség lenne bizonyos át-alakításokra, a magánosítás gon-dolatát azonban elvetik. A kutató-intézetekre, ahol a sokszor évti-zedek alatt kikísérletezett biológi-ai alapokat õrzik, és ahol folya-matos kutatásokat folytatnak, szük-ség van. Pontosan úgy, ahogyszükség van a hazai szõlõültetvé-nyek rekonstrukciójára, a fejlesz-tésekre, az ültetvénykorszerûsíté-sekre, a régi tájfajták újbóli „be-üzemelésére”, és a közben meg-változott technológiai módszerek-hez való igazítására. Mert ezek afajták segíthetnek borainkat ki-emelni a „kommersz” fajták me-zõnyébõl, és egyedivé tenni a ma-gyar borászatot. Másrészt ezek azintézetek szõlészeti és borászatiszaktanácsadást folytatnak, is-meretátadással foglalkoznak, ko-moly szerepet vállalnak a minõség,

származás és eredetvédett bora-ink védelmében. Nemzetközi kap-csolatokkal rendelkeznek, ame-lyen keresztül jelentõs kutatások-ban vesznek részt.

A kutatóintézetek sorsáról a2118/2006. (VI. 30.), az államház-tartás hatékony mûködését elõ-segítõ szervezeti átalakításokrólés az azokat megalapozó intéz-kedésekrõl szóló kormányhatá-rozat rendelkezik. Annak értel-mében eredetileg hat mezõgaz-dasági szakképzõ, szaktanács-adó intézetet, iskolát és kollégi-umot (Budapest, Jánoshalma,Kétegyháza, Lengyel, Sopron,Villány) valamint a KonzervipariKutatóintézetet szüntették volnameg. A négy szõlészeti és borá-szati kutatóintézetet (Badacsony-tomaj, Kecskemét, Eger, Pécs) –valamint az Állami Ménesgazda-ságot – elõbb gazdasági társa-sággá alakítanák, majd privati-zálnák.

A határozat megjelentetése ótaértesüléseink szerint annyi válto-zás történt csupán, hogy a nem-zetközi hírû, és jelentõs területek-kel is rendelkezõ villányi iskolát,amire az elmúlt években összesen400 millió forintot költöttek, nemzárják be, és maradhat a jános-halmi iskola is.

Sokan nem tudják,hogy melyek azok azállatok, amelyek egykorszinte mindegyik falusiudvaron megtalálható-ak voltak. Sokan pedigmég sohasem láttákezeket a fajokat. EgyMiskolc melletti gazda-ságban ezek közül jónéhány megtalálható.

– Van például Nóniuszfajtájú lovunk, amely na-gyon jól példáz egy kiha-lóban lévõ fajtát. Ezen kívültalálkozhatunk a baromfi-állományban mindazokkal a faj-tákkal, amelyek ma a baromfi-udvarokban már sajnos hiá-nyoznak, ezek között megtalál-hatók a kopasznyakú erdélyi tyú-kok, kacsák, libák, pulykák, ésgyöngyösök – adott áttekintéstBalogh Sándor, a Balogh Liget

Lovas Klub tulajdonosa. – Ezen-kívül találkozhatunk még a man-galicával, a mangalicának is kétõshonos fajával, a fecskehasúmangalicával, valamint a szõkemangalicával. A kettõ között nagyeltérés ugyan nincsen, de a faj-tajellegét tekintve az ország kü-lönbözõ részein tenyésztettékezeket az állatokat. Ennek vanmég egy harmadik fajtája, a vörösmangalica, ami nekem sajnosnincs. A szarvasmarhák közültartok szürke marhát, amely a

Hortobágy és a régi magyar pusz-ta állata, õ jelenleg szimbiózisbanél nálunk egy szürke marha te-hénnel, valamint egy magyartarka tehénnel. Ez a fajta, ame-lyet most már genetikailag az or-szág több részén tenyésztenek,ismételten elõtérbe került, a húsa

nagyon kedveltté vált, másrésztaz igénytelensége miatt, ami a tar-tásában nagy elõny. Az ember tár-sából, a kutyából is igyekszünkminden magyar fajtából egy rep-rezentatív példányt tartani, a ma-gyar vizslát, a komondort és a ma-gyar pásztor hûséges társát, apulit.

Ahogy a már említett szürke-marha is egyre nagyobb szerep-hez jut a 21. század emberénekhúsfogyasztásában, úgy a man-galica nevét is egyre gyakrabban

emlegetik a hipermarketek húsospultjánál.

– Nagyon érdekes emberekvagyunk, mi magyarok, szeretünkelfeledkezni mindenrõl, ami vala-mikor jó volt, hisz a magyar vidékegyetlen hústermelõ állata a man-galica volt. Igénytelensége miatttartották, fiatalabb korában,100–120 kilósan legeltették eze-ket az állatokat, úgynevezett kon-dába járatták, majd késõbb, ami-kor bejött az õszi idõ, akkor be-fogták ezeket az állatokat hízóba.Körübelül 50–50 százalékú a hús-áru és a fehér áru a vágási ered-ményben, egészségügyi szak-emberek állítják: koleszterinsze-gény húsa és zsírja miatt nagyonegészséges fogyasztani. A mos-tani sertéseknél a zsír-hús aránya15–85 százalék körül van, tehát amangalica jóval zsírosabb –mondta el Balogh Sándor.

Egy igazi falusi udvar azonbanmit sem ért baromfi nélkül.Csakúgy, mint régen élt õseinkesetében, a magyar lakossághúsfogyasztásában a csirke éspulyka foglalja el a vezetõ sze-repet.

– A magyar vidéknek a sertésmellett a másik húsadó állata abaromfi volt, amely mindig meg-található volt. Ezek az állatokmindent biztosítottak, ami akkora háztartásokba kellett, tehát to-jást is és húst is – tette hozzáBalogh Sándor.

A hasonló gazdaságoknaknagy szerepe van abban, hogy azõshonos magyar fajokat megis-mertessék a nagyközönséggel.Balogh Sándor tapasztalatai sze-

rint ugyanis sok gyermek meg-lepõ színben látja például a szar-vasmarhákat.

– Nagyon sok gyerek, óvodás,iskolás nem is ismeri, csak a lilatehenet a tévébõl, aminek lyukvan a hasában, és milliószor kér-dezik, hogy hol van az, tessékmondani.

A ismeretterjesztés mellettpedig az õsi génállomány meg-õrzése is rendkívül fontos.

tóthsz

A lovastanyán minden megtalálható

ÕSI MAGYAR ÁLLATFAJTÁK

Magyar szakmai szerveze-tek szinte biztosra veszik azt,hogy november 1-jétõl ér-vénybe lép az unió új kukori-caintervenciós szabályozásaannak ellenére, hogy errõl hi-vatalos döntés még nem szü-letett.

Csikai Miklós, a Magyar Agrár-kamara elnöke múlt csütörtökinyilatkozatában úgy vélte, hogyaz unióban az intervencióra szántkukorica felvásárlási feltételeinekmegváltoztatása egyértelmûen amagyar gazdálkodók ellen irányul.Ezt az agrárkamara elnöke egy-oldalú és diszkriminatív lépésnektartja.

Szerinte ugyanis még nem voltpélda arra, hogy az EurópaiUnióban az agrárgazdaságot sza-bályozó feltételrendszerbõl egyet-len elemet kiragadva azt meg-változtassák egyetlen országegyetlen termelõi csoportosulá-sának rovására.

Csikai Miklós emlékeztetettarra, hogy a Magyar Agrárkamaraés további három magyar agrár-érdekképviselet mind a Copa,mind pedig a Cogeca – az euró-pai agrárszervezetek – vezetõineklevelet írtak ez ügyben. E szer-vezetek is példa nélkülinek tar-

tották a szóban forgó uniós eljá-rást.

Az agrárkamara elnöke utalt rá:az unió mezõgazdasági politiká-jában tervezett változtatási szán-dékokat általában már jó elõre be-jelentik. Ezeket az érintettek meg-hallgatása után 1-1,5 évvel késôbbaz érdekeltek véleményének fi-gyelembe vételével vezetik be.

A Magyar Agrárkamara elnökeezért támogatásáról biztosította amagyar kormány minden olyan lé-pését, amely a szóban forgódiszkriminatív lépés ellen irányul.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetségfõtitkára szintén biztosra veszi, hogya jövõ hónap elején bevezetik azúj uniós kukorica-intervenciós fel-vásárlási feltételeket. A szakemberszerint a magyar kukoricaterme-lõknek elsõsorban az újonnan meg-követelt hektolitersúly-kritériumok-kal lehetnek gondjai.

A hazai termelõknek ugyanisvárhatóan nehézséget okoz majdteljesíteni a hektolitersúlyhoz kö-tött követelményeket. Emellett azúgynevezett hõsérült szemek ará-nyát és a nedvességtartalmatszintén alacsonyabb szintre kellvisszaszorítani a jelenleginél.

A fõtitkár úgy véli, hogy jelen-leg nem is az a legnagyobb gond,hogy a kukoricát nem lehet eladnijó áron, hanem inkább az, hogy

nincs elegendõ szállítási kapaci-tás, amellyel azt az országból kilehetne vinni.

Pótsa Zsófia szerint optimálisesetben havonta 400-500 ezertonna kukorica hagyhatja el az or-szágot. Jelenleg azonban nem alegkedvezõbb a helyzet e téren.A Duna vízállása ugyanis ala-csony, az uszályok terhelhetõsé-ge így változó, vasúton pedig ha-vonta csupán mintegy 120 ezertonnát lehet továbbítani. Hozzá-tette: igaz ugyan, hogy teherau-tókkal további mintegy 100 ezertonna vihetõ ki, de ez korántseméri el a kívánatos 400-500 ezer ton-nás havi teljesítményt.

Gráf József agrárminiszter vé-leménye szerint – amelyet a csü-törtöki kormányszóvivõi tájékoz-tatón fejtett ki – az a legnagyobbgond, hogy a magyar termelõk-nek „menet közben kellene al-kalmazkodni” a megváltozott kö-vetelményekhez, elsõsorban azújonnan megkövetelt hektoliter-súlyhoz. Az agrártárca irányítójaúgy vélte: a Magyarországon ter-melt kukorica mintegy 80 szá-zaléka így is elsõre megfelelmajd az új követelményeknek.Jelezte azonban, ha az új sza-bályozás életbe lép, akkor a ma-gyar kormány az EurópaiBírósághoz fordul.

A minisztérium és a gazdák is ellenzik

ÚJ KUKORICA-INTERVENCIÓSSZABÁLYOZÁS?

TÁMOGATÁS AZ ÁLLATTARTÓKNAKHazánkban az állatállomány

nagymértékben csökkent. Ezelsõsorban az állattenyésztésgazdaságosságának a romlá-sából adódott. A csökkenõ be-vételek miatt így a rendszeresfejlesztések is elmaradtak.

Ezért általában kevés remé-nyük maradt a gazdáknak, hogyaz Európai Unió szabályainakmegfelelõ állattartó telepeket ala-kítsanak ki. Emiatt hosszú távonmég a termékek minõségének ja-vítása is veszélybe kerülhet. Annakérdekében, hogy a nélkülözhe-tetlen fejlesztéseket ösztönözzék,a hazai rendeleteket összehan-golták az Európai Unióban már ér-vényesülõ környezetgazdálkodá-si, állatjóléti és higiéniai feltétele-ket szabályozó rendeletekkel.Ennek célja elsõsorban az volt,hogy az állattartás okozta kör-nyezeti károk mérséklõdjenek,és a haszonállatok tartási feltételeijavuljanak. Magyarországon azállattartással foglalkozó termelõk2009-ig kaptak haladékot az uniósagrár-környezetvédelmi, állatjólé-ti és higiéniai elõírások által tá-masztott követelmények megva-lósítására. Ahhoz, hogy mind-ezeket a feltételeket teljesítenitudják az érintettek, a gazdálko-dók támogatáshoz juthatnak a

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ke-retében. A környezetgazdálkodá-si, állatjóléti és higiéniai feltéte-leknek való megfelelés érdekébenaz igényelhetõ támogatás nyolc-van százaléka uniós, míg húszszázaléka hazai forrásokból szár-mazik. Az adható támogatás ma-ximumát is figyelembe véve a ki-sebb állattartó telepek felújításátcélzó kiegészítõ beruházások akorábbinál egyszerûbb módon, ke-vesebb adminisztrációval valósít-hatók meg átalánykalkulációkonalapuló támogatással. Az NVTEurópai Uniós környezetvédelmi,

állatjóléti és higiéniai követelmé-nyeinek való megfelelés elõsegí-tésére irányuló programja háromprojekten, azaz alintézkedésenkeresztül valósulhat meg ha-zánkban. Ezek az állattartó tele-pek állathigiéniai, és állatjóléti be-ruházásaihoz kapcsolódó több-letköltségek, illetve a kiesõ jöve-delem pótlását, valamint a kör-nyezetvédelmi okokból az állat-telepeken felhalmozódott, és fo-lyamatosan termelõdõ szerves-trágya-készletek csökkentéséreirányuló fejlesztések támogatá-sát jelentik.

LEÉPÍT AZ AGRÁRTÁRCA?

A környezetvédelmi és állatjóléti fejlesztésekhez igényelhetô atámogatás.

„Játsszunk zenét a szimfoni-kusokkal” címmel újra meg-szervezi nagysikerû nyílt délu-tánját a Miskolci SzimfonikusZenekar kisiskolások számára. Akoncerten ezúttal Hidas: Öregnéne õzikéje címû zenés mesé-je hangzik el.

A rendezvény célja, hogy a gye-rekek közelebbrõl megismerjék ahangszereket, együtt zenélhes-senek a zenekar mûvészeivel. Adélután mottója: Ülj közénk ésmuzsikálj velünk.

Október 28-án, 15.30-tól aMûvészetek Házába várják a gye-rekeket szüleikkel, nagyszüleikkel.

A hangversenyen Philippe deChalendar vezényletével aMiskolci Szimfonikus Zenekarmûvészei lépnek fel.

JÁTSSZUNK ZENÉT A SZIMFONIKUSOKKAL!

A Zrínyi Ilona Gimnázium a2006/2007. tanévben is meg-hirdeti – immár nyolcadik al-kalommal – megyei idegennyelvû dalversenyét 14–18éves diákok számára.

Nevezni angol vagy német nyel-ven elõadott énekszámmal lehet.A jelentkezési határidõ: 2006. no-vember 10. Zongorát, technikaiberendezést biztosítanak a szer-vezõk. Zenei alapról vagy kísé-retrõl (CD, kazetta, zongorakísé-rõ) kérjük, mindenki maga gon-doskodjon!

Az elõdöntõ idõpontja: 2006.november 24., 15 óra.

Jelentkezni személyesen aZrínyi Ilona Gimnáziumban(Miskolc, Nagyváthy u. 5. sz.) alatt

vagy telefonon a 46/344-908 szá-mon Kunkli Csilla szervezõ ta-nárnál lehet.

Nevezési díj: 1000 Ft. A versenyfõdíja külföldi utazás!

Ferencz István munkásságátmutatták be a Kós-házbanhétfõn. Az építész neve nem is-meretlen a miskolciak elõtt, hi-szen pályája kezdetén többéven át a városban alkotott.

Ferencz István a kiállítás meg-nyitóján arról beszélt, hogyMiskolc számos pontján, azAvason, a Jókai lakótelepen és azEgyetemvárosban is megtekint-hetõk az általa tervezett épületek.

Az építész alkotásairól készültfotókat egy hajóbelsõben he-lyezték el. Ferencz István elmon-dása szerint úgy érzi, hogy ma ishazajön Miskolcra, noha 1985-benelhagyta a várost, és késõbb fiá-val, valamint annak tanítványávalegyütt nyitott közös építészirodát.

Október 25-én, 19 órától aMûvészetek Házában az indiaiklasszikus tánc két legkiemel-kedõbb táncmûvészének elõ-adását tekinthetik meg az ér-deklõdõk.

Az indiai klasszikus táncnyelveta zene, a költészet, a színház, a fes-tészet, a szobrászat és a filozófiahatározza meg, irányítja. Ezekre azalapelvekre építve Alarmel Valli és

Madhavi Mudgal táncosként éskoreográfusként saját táncnyelvé-bõl alkotja meg költõi koreográfiáit,produkciójuk a gazdag tánckifeje-zések, valamint a lírai, klasszikusindiai zene nagyszerû ötvözete.

Az est címe Samanavaya, azazTalálkozás, amelyben a táncosokarra tettek kísérletet, hogy rátalál-janak a közös táncnyelvre, új di-menziókat adjanak, miközbenmegõrzik saját tánchagyományaikegyediségét.Miskolc a XIX. század utol-

só harmadában a diósgyõrikoronauradalomtól, valójá-ban a Magyar Kincstártól visz-szaváltotta ingatlanait, áruér-tékesítési jogait. Így az újKorona szálló is már városi tu-lajdonként épült fel és nyíltmeg 1894-ben. Az épület hom-lokzata nem változott azótasem. Hasznosítása azonbanigen.

A Hungarhotels szállodalánc-hoz tartozó szálló és vendéglátó-komplexum 1987-ben zárt bevéglegesen. A város egy évtizedmúlva a teljes tulajdonjogot eladtaegy budapesti cégnek. S bár azeltelt fél évtized alatt többféle el-képzelés látott napvilágot, annyibizonyos, hogy a tulajdonos a fel-újítás terveit a MIK-tõl megren-delte. A felújítási és hasznosításielképzelések a MIK Zrt. megbí-zásából Budapesten készülnek.Annyi tûnik biztosnak, hogy az en-gedélyezési procedúrára még azidén, a munkálatok megkezdésérepedig 2007-ben kerül sor.

Az 1894-ben átadott épületet aváros idõrõl idõre, 4-5 éves cik-lusra bérlõknek adta ki különbö-zõ feltételek mellett. Elsõ bérlõje1894–1902 között Reidinger Béla,majd másodszor 1913–1917 közöttBakos Károly volt. Õ a vidéki ma-gyar városok legelõkelõbb szál-lodái közé sorolta a Koronát,amelynek díszterme csodálnivaló, s a „vidéki városokban elsõhelyen áll”. Nagy lapkínálata mel-lett magyar és francia konyhát, eu-rópai étel- és italkülönlegessé-geket kínált. Õt egy korszak-meg-határozó egyéniség, BöczögõJózsef követte 1907–1937 között.A szállodának ekkor 40 szobája,két étterme, külön kávéháza, nyá-ron üzemelõ kerthelyisége volt.(Ugyanazok a helyiségei, amelyekFapadosként, Fehér teremként ésPiros névre hallgató éjszakai mu-

latóként mûködtek a végleges be-zárásig.)

Az épület alkalmas volt politi-kai rendezvényekre, kiállítások,tárlatok tartására, irodalmi es-tekre, itt volt a város legnagyobbbálterme, s ebben a civil szerve-zetek farsangjai, politikai kam-pányok záróvacsorái. Egyszóvalaz „intézmény” nagyon fontosszerepet töltött be a város társa-dalmi és kulturális életében. Az1930-as években hozzákezdtek azépület gépészeti modernizálásá-hoz, külsõ és belsõ felújításához.Mindez olyan költségeket emész-tett fel, amelybe a bérlõ BöczögõJózsef, de néhány városi vezetõis belebukott. A két jeles építész,Stimm Lajos és Block Ármin általkészített tervek megmaradtak,azok elemzése akár az új kon-cepció kialakításához is nyújt-hatna hasznos ötleteket, adalé-kokat.

A Koronát 1938-tól 1948-bantörtént államosításáig a Janits-testvérek irányították. Az államo-sítás után (valószínû a szem-közti téren álló szobor és a„Korona” fogalom nem haladó tar-talma adhatta az ötletet) meg-változtatták a Korona nevétKossuthra. Üzemi étkezdekéntmûködött, s az odajárók úgygondolták, a nagy államférfiról

méltatlan elnevezni egy vendég-látó egységet. Így lett az új névAvas, amely töredékesen mégmindig olvasható az épület hom-lokzatán.

1955/1956-ban Sólyom Dezsõés Fesszel Alajos tervei alapjánmegtörtént az épület addigi tör-ténetének utolsó rekonstrukció-ja. Ekkor került sor az eredeti ek-lektikus nyílásritmus helyreállítá-sára, amely rendet teremtett a ko-rábban kaotikus képet mutatóföldszinti homlokzaton. Az épület1987. december 14-ei bezárásá-tól a végletekig lepusztult. Azótasorsával kapcsolatban számtalanközgyûlési határozat született ésújságcikk látott napvilágot. Aminapjainkban tudható, hogy a tu-lajdonos, a Multicasa-ColsuntingKft. megrendelte a MIK Zrt.-tõl azépület homlokzat-felújítását. Ez isrésze a Fõutca Plaza Projektnek.Az épület városképet meghatá-rozó objektum, amely mûemlékivédettséget élvez. Ha el is ké-szülnek a tervek, nyilvánvalóannemcsak a homlokzatra, hanemaz épület megtarthatóságára, ál-laga miatt a teljes felújításra is vá-laszt kell adni. Az viszont szám-talan egyeztetést kíván, hogyminden megfeleljen a mûemlékiépületekre vonatkozó elõírások-nak. Dobrossy István

2006. október 21. PROGRAM 5

Tisztelt Olvasó! Ismeri Ön az 1956-os forradalom és szabadságharc mis-kolci emlékhelyeit? Hamarosan kiderül! Tíz héten át tartó keresztrejtvény-pá-lyázatot indítottunk. A tíz keresztrejtvényben az ötven évvel ezelõtti 1956-os for-radalom és szabadságharc miskolci emlékhelyeit rejtettük el. A tíz megfejtéstegyben, egy levelezõlapon legkésõbb október 26-a (!) éjfélig juttassák el aMiskolci Kommunikációs Kht. címére: 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 9. A he-lyes megfejtéseket beküldõk között az Arany Könyvesbolt (Miskolc, Arany CorvinÜzletház, Arany János út. 11–13.) által felajánlott könyvet sorsolunk ki.

Ismeri Ön az 1956-os forradalom miskolci emlékhelyeit?

A megújuló belváros (28.)

AZ AVAS SZÁLLODA ÉS FELÚJÍTÁSI GONDJAI

KÖZLEMÉNY Oktatási Intézmények fi-

gyelmébe ajánljuk, hogy aMansfeld címû új magyar filmeta Kossuth moziban 2006. ok-tóber 25-ig csoportos látoga-tás esetén, elõre egyeztetettidõpontokban 250 Ft-os hely-áron tekinthetik meg. Egyéb fil-mek különelõadása iránti igényés érdeklõdés: 412-228

A Miskolc TVheti mûsora

2006. október 23.–2006. október 29.

OKTÓBER 23., HÉTFÕ00.00Képújság 06.00Az elõzõ estiadás ismétlése 08.30 Képújság17.00 A Hálózat mûsora 17.30Képújság 17.55 Mûsorismertetés18.00 Miskolc Ma, hírmûsor 18.25Magazinmûsor (élõ): Emlékezés’56-ra 19.00 Miskolc Ma (ism.)19.25Ötvenhat, a Miskolc Televízióötvenhat perces filmje 20.30Hírháló (h) 21.00Csapataink harc-ban álltak, dokumentumfilm (h)23.00 A Hálózat mûsora.

OKTÓBER 24., KEDD00.00 Képújság 06.00 Az elõzõesti adás ismétlése 08.30 Kép-újság 17.00 A Hálózat mûsora17.30Képújság 17.55 Mûsorismer-tetés 18.00 Miskolc Ma, hírmûsor18.25Magazinmûsor (élõ), benne:Sport 19.00 Miskolc Ma (ism.)19.25 DVSC–DVTK élvonalbelilabdarúgó-mérkõzés közvetíté-se felvételrõl (ism.) 21.00 Tüzesjég, amerikai film (h) 23.00 AHálózat mûsora.

OKTÓBER 25., SZERDA00.00 Képújság 06.00 Az elõzõesti adás ismétlése 08.30 Képúj-ság 17.00 A Hálózat mûsora 17.30Képújság 17.55 Mûsorismertetés18.00 Miskolc Ma, hírmûsor 18.25Magazinmûsor (élõ) 19.00MiskolcMa (ism.) 19.30 Iránytû, gazdaságimagazin 20.00 Miskolc Ma (ism.)20.30Hírháló (h) 21.00Monabunta– Gyilkos hangyák, amerikai film(h) 23.00 A Hálózat mûsora.

OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK00.00Képújság 06.00Az elõzõ estiadás ismétlése 08.30 Képújság17.00 A Hálózat mûsora 17.30Képújság 17.55 Mûsorismertetés18.00 Miskolc Ma , hírmûsor 18.25Magazinmûsor (élõ) 19.00MiskolcMa (ism.) 19.25 Vidék Világa, me-zõgazdasági magazin 19.45Kedvenceink, az állatbarátok ma-gazinja 20.00 Miskolc Ma (ism.)20.30 Hírháló (h) 21.00 HamuCi-põke, francia film (h) 23.00 AHálózat mûsora.

OKTÓBER 27., PÉNTEK00.00 Képújság 06.00 Az elõzõesti adás ismétlése 08.30 Képúj-ság 17.00A Hálózat mûsora 17.30Képújság 17.55 Mûsorismertetés18.00 Miskolc Ma, hírmûsor 18.30Múzsa, kulturális magazin 19.00Miskolc Ma (ism.) 19.30 Gyöngy-kagyló, gyermek- és ifjúságvé-delmi magazin 20.00 Miskolc Ma(ism.) 20.30 Hírháló (h) 21.00Vérbeli hajsza 2., amerikai film (h)23.00 A Hálózat mûsora.

OKTÓBER 28., SZOMBAT00.00Képújság 07.00Az elõzõ estiadás ismétlése 09.30 Képújság15.00DKSK-MOR–Szolnok nõi ko-sárlabda-mérkõzés közvetítésefelvételrõl 17.00 A Hálózat mûso-ra 17.30 Képújság 17.55 Mû-sorismertetés 18.00 Miskolc Ma,hírmûsor 18.30 Útravaló, autós-magazin 19.00 Miskolc Ma (ism.)19.30 A gyár, a Miskolc Televíziókisfilmje 2. rész, A kohászélet ne-hézségei és a szakma szeretete20.00 Miskolc Ma (ism.) 20.30Hírháló (h) 21.00Kalózjárat, németfilm (h) 23.00 A Hálózat mûsora.

OKTÓBER 29., VASÁRNAP00.00 Képújság 07.00 Az elõzõesti adás ismétlése 09.30 Képúj-ság 15.00DKSK-MOR–Zalaeger-szeg nõi kosárlabda-mérkõzésközvetítése felvételrõl 17.00 AHálózat mûsora 17.30 Képújság17.55 Mûsorismertetés 18.00Krónika, heti hírösszefoglaló ma-gazin 18.30 Miskolci Montmartre2006. (ism.) 19.00 Krónika (ism.)19.30 Múzsa, kulturális magazin(ism.) 20.00 Krónika (ism.) 20.30Hírháló (h) 21.00 Végzetes láto-mások, amerikai film (h) 23.00 AHálózat mûsora.

A mûsorváltoztatás jogát fenn-tartjuk!

GYALOGTÚRATARKÔRE

INDIAI TÁNC A MÛVÉSZETEK HÁZÁBAN

FERENCZ ISTVÁN MUNKÁI

MOZIMÛSORMISKOLCON

Hevesy Klub: Ok-tóber 26–november 1. között 17óra, október 31-ig 19 órakor is:Budakeszi srácok. Október 26–november 1. között 21 órakor:Randevú. Európa Filmklub no-vember 1-én 19 órakor: Hervadóvirágok.

Kossuth mozi: október 26–november 1. között 16.30 és18.30 órakor: Randevú. Október26–november 1. között 20.30órakor: Tibor vagyok, de hódí-tani akarok.

Uránia terem: október 26–november 1. között 15.30 órakor:A Da Vinci kód.

Béke terem: október 26–no-vember 1. között 16 órakor:Garfield 2. Október 26–novem-ber 1. között 18 és 20 órakor:Match Point.

A Tapolcai Kulturális EgyesületTermészetjáró Szakosztálya gya-logtúrát szervez Tarkõre.

Idõpont: 2006. 10. 22., vasárnap. Indulás: 9 órakor az Enyedi úti

nagy parkolóból autóval Bánya-hegyig, onnan tovább gyalogTarkõre és vissza.

Minden természetet kedvelõtszeretettel várunk!

A Cine-Mis Kht. (Cégj.:05-14000069)

3530 Miskolc Széchenyi u. 1.2005. évi fõbb mérlegadatai:

Mérlegfõösszeg: 61 489 E Ft Mérleg szerinti

eredmény: 88 E Ft

DALVERSENY IDEGEN NYELVEN!

A DKSK-Miskolc Oldies Rádióúj játékosai közül csak az irá-nyító, Szávuly Réka léphetettpályára a bajnokság nyitá-nyán a Kanizsai Vadmacskákellen. A versenykiírás 24.6. pont-ját a nõi tagozat intézõ bizott-sága úgy értelmezte, hogy új já-tékost csak az a csapat iga-zolhat, amelyik bizonyítani tud-ja, hogy az elõzõ szezonbólnincs tartozása az edzõk, illet-ve a játékosok felé.

Nos, a találkozó idõpontjábanennek a követelménynek a DKSKnem felelt meg. A bizottság dön-tését követõen a klub vezetõiújabb lépéseket tettek annak ér-dekében, hogy új szerzeményeikpályára léphessenek, de SólyomSándor, a DKSK-t mûködtetõ gaz-dasági társaság többségi tulajdo-nosának tanácsadója szerint saj-nálatos módon nem minden érin-tett bizonyult megértõnek velükszemben. Az elõzõ szezonban ésjelenleg is Diósgyõrben játszó já-tékosok, valamint az edzõk pozi-tívan álltak a kérdéshez, és igye-

keztek meggyõznivolt társaikat, hogylegyenek belátással.

Az erõfeszítésekígy a múlt hétennem vezettek ered-ményre, mindösszeannyit sikerült elérni,hogy Szávuly Rékapályára léphetett. Anõi tagozat illetéke-sei ugyanis elfo-gadták azt az érve-lést, amely szerint apiros-fehérek irányí-tója a legutóbbi ma-gyar bajnoki mér-kõzését a DKSK-ban játszotta. A töb-biek (Hollie Tyler,Kovács Krisztina, Tereza Brant-lová, Irena Borecká, SárköziGeorgina) csak nézõként szur-kolhattak társaiknak. SólyomSándor mindazonáltal bízott abban,hogy a következõ találkozón, aGyõr ellen már nem kell hasonlóprobléma miatt nélkülözniük anyáron szerzõdtetett kosarasokat.

– Azt hittem, az élet már nemsodor furcsább helyzetekbe.

Tévedtem. A megszeppent fiata-lok, akik minden dicséretet meg-érdemelnek, sajnos, még túl ke-veset tudtak hozzátenni a játékhoz– nyilatkozta a kanizsaiak ellenivesztes mérkõzést követõenTapodi Péter vezetõ edzõ.

Nos, a héten fordulat következettbe! Ennek köszönhetõen vala-mennyi új játékos pályára léphe-tett csütörtökön este a Rába-partivárosban. Sólyom Sándor arról tá-jékoztatta a sportág iránt érdeklõ-dõket, hogy a játékengedélyeket kétösszetevõ alapján kapta meg aklub. Szükség volt hozzá a játé-kosok kompromisszum-készsé-gére, de jogi utat is kerestek.

– A napokban ismét átnéztükazoknak a játékosoknak a szer-zõdéseit, akik már nincsenek aklubnál. Ezekben találtunk olyanpontokat, amelyek alapján vitathatóa velünk szemben támasztott kö-vetelésük. Ezért ezeket a szerzõ-déseket megtámadtuk. Négy eset-ben (Ambrus Erzsébet, EnglertOrsolya, Fûrész Emõke, AngelaDjelmis) áll mindez fenn. Ré-szünkrõl ez egy vitatott követelésés egy nem elismert tartozás, ezértperelünk. A nõi liga intézõ bizott-sága kiadta a játékengedélyeket,s a jelenlegi helyzetben számunk-ra most ez volt a legfontosabb.

Hogy milyen eredménnyel zá-rulhatnak a perek? Erre vonatko-zóan a tanácsadó nem kívánt elõ-zetesen állást foglalni. Az viszonttény, hogy a diósgyõriek máso-dik mérkõzésüket is vereséggelzárták.

(doros)

A Miskolci Zöld Sportok Clubjavasárnap hatodik alkalommal ren-dezi meg a City-Orom-Ostrom el-nevezésû lépcsõ- és hegyi futó-versenyét. A rajthoz állni szándé-kozók délután fél négytõl jelent-

kezhetnek a City Hotelben. A tá-volság 1956 méter, a szintemelke-dés 56 méter. A rajt a Népkertészaknyugati sarkán, a múzeummelletti lépcsõsor alján, a cél pedigaz avasi televíziós torony teraszá-nál lesz kijelölve. Az érdeklõdõk bõ-vebb információt a (46) 334-502-es telefonszámon kérhetnek.

A Diósgyõri Vívó Egyesülettagfelvételt hirdet azon 4 és 15 évközötti fiúk és lányok részére, akikszeretnének megismerkedniezzel a nagy hagyománnyal ren-delkezõ olimpiai sportággal.Jelentkezz most! Jelentkezés:Városi Sportcsarnok edzõtermé-ben hétfõtõl csütörtökig 16.00és 18.00 között, Szûcs Ervinedzõnél személyesen, vagy te-lefonon a 70/371-1134.

III. évfolyam 46. számSPORT 6

A birkózó sport iránt érdeklõ-dõ 1995–96–97-es születésû leá-nyok és fiúk jelentkezését várjákMiskolcon, az avasi-lakótelepen ta-lálható Leszih utcai volt óvodaépületében. Az edzéseket nemmás tartja, mint megyénk egyet-len olimpiai bajnoka, Repka Attila.Jelentkezni lehet személyesenhétfõtõl péntekig minden nap15–16.30 között a helyszínen. Bõ-vebb felvilágosítás a 70/269-4460-as telefonszámon kérhetõ.

Franciaországban nagyszabásúnemzetközi korosztályos sereg-szemlét rendeztek az úszók ré-szére. Az eseményen a magyar szí-nek képviseletében a Miskolci ClubLaguna SC három fiatalja lépett rajt-kõre. A viadalon kilenc országsportolói vettek részt. A Lagunásúszók kitettek magukért, hárman15 érmet szereztek! Kádas Vivienaranyérmes lett 100 gyorson, 100pillangón, 200 háton, 200 vegye-sen, 100 háton pedig bronzéremjutott neki. Lavotha Flóra elsõ lett100 pillangón és 200 háton.Második helyen végzett 200 ve-gyesen és 100 gyorson. Testvére,Lavotha Oszkár hat (!) számban(100 gyors, 100 vegyes, 50 hát, 50gyors, 50 mell, 50 pillangó) szám-ban szerezte meg az elsõséget.

Nagyszerû magyar sikerszületett Rio de Janeiró-ban, ahol a sérült sporto-lók bocsa világbajnoksá-gát rendezték meg. A Bé-res Dezsõ, Gyurkota Józsefpáros (BC4) ezüstérmetszerzett. A duó már nemelõször hallatott magáról,ugyanis a 2004-es athéniparalimpián harmadik lett.A brazil városban a dön-tõt is kitûnõen kezdték,ám a portugál vetélytársnagy csatában fordított.

Elevenítsük fel röviden atörténteket! Az egység,amelynek a miskolci GyurkotaJózsef is tagja volt (társaszegedi), jól kezdte a páro-sok küzdelmeit. Az olimpiaibronzérmes kettõs – amelyegyébként tavaly megnyerteaz Európa-bajnokságot – ka-tegóriájában, a BC4-ben ti-zenhárom páros csatázott ahelyezésekért. Az elsõ lép-csõben két négyes, illetveegy ötös csoportot alakítottakki. A magyarok négyesbe kerül-tek, ahol elsõ mérkõzésükön a kí-naiakat verték 8–2-re, utána pediga cseheket 6–3-ra. Gyurkotáékutolsó csoportriválisukkal, a spa-nyolokkal szemben ugyan 2–3-asvereséget szenvedtek, de ez nembefolyásolta magabiztos tovább-jutásukat. Elsõként léptek továbba csoportból.

A legjobb nyolc között a kana-daiakkal találkoztak, legyõzésüknem okozott komoly feladatot akitûnõ formában lévõ egységnek:Gyurkotáék valósággal kiütötték

ellenfeleiket és 8–1-es sikert köny-velhettek el. Az elõdöntõben ahongkongiak következtek, de õksem tudták megállítani a miein-ket, akik 3–2-es gyõzelemmelverekedték be magukat a döntõ-be.

A fináléban a nagy rivális por-tugálok (Pereira és Bruno) kö-vetkeztek; Gyurkotáék az elsõ já-tékot 2–0-ra, a másodikat 1–0-ranyerték, s kézzel fogható közel-ségbe kerültek az aranyérem-hez. Még úgy is, hogy a harma-dik játékot elveszítették 1–0-ra.

Sajnos, a záró, negyedik fordu-lóban a portugálok igencsak be-lelendültek, fordítani tudtak (0-3),így végül 4-3-as gyõzelmet arat-tak. Szomorkodásra természete-sen nem volt semmi ok, hiszena remek magyar páros pályafu-tása legszebb sikerét érte el.

– Egyszerûen nem találok sza-vakat az eredmény kommentálá-sára, ugyanis óriási fegyverténytvitt véghez a két fiú. Nem lehet két-séges, hogy a sportág itthoni kétkiemelkedõ játékosáról van szó.Amikor elkezdtük a közös mun-kát, meg sem fordult a fejemben,hogy ilyen sok örömet fog bennetalálni. Icipici hiányzott a még ne-mesebb érem megszerzéséhez,de így sincs ok a bánkódásra, ha-talmas tett, amit Jóskáék elértekRio de Janeiróban. Csak gratulálnilehet ehhez a kiváló eredményhez– mondta Lénárt György, a mis-kolci fiú edzõje. D. L.

A DKSK vitatja a követeléseket

FEDÉLZETENAZ ÚJAK

A DKSK második bajnoki mérkõzésén márteljes létszámú keretet küldhetett harcba.

MISKOLCI SIKER A BOCSA VILÁGBAJNOKSÁGON

Gyurkota ezüstöt szerzett!

Gyurkota József (jobbról) nem elôször szerepel jól nemzetközi versenyen.

Hagyomány már Miskolcon,hogy minden esztendõben meg-rendezik a Barátság Maraton el-nevezésû futóversenyt. Az ese-ményre ebben az évben novem-ber 5-én, vasárnap, immáron ha-todik alkalommal kerül sor. AzEgyetemváros és Miskolctapolcaközött kijelölt körpályán az 5,2 km-es, a félmaratoni (21,095 km, idénnégytagú váltóban is), valaminta maratoni (42,195 km) távot tel-jesíthetik a sportbarátok. Neveznia verseny napján 8 órától 9.45óráig, az Egyetemi Körcsarnok-ban lehet. Az 5,2 km-en indulók-nak 300, a félmaratonistáknakegyéniben 500, váltóban 1500,míg a maratonistáknak 700 forint

a nevezési díj. A leghosszabbtávra, illetve az 5,2 km-re vállal-kozók 10 órakor rajtolnak el azEgyetemi körcsarnok mellõl, míga félmaratonisták 11 órakor kezd-hetik meg ugyanott a penzum tel-jesítését. A Barátság Maratonbármelyik távjának teljesítése be-leszámít a „Miskolci Ötpróba”szabadidõsport eseménysoro-zatba. A célba érkezõk a hely-színen igazoltathatják le a telje-sítéseket, melyekért az aktuálisajándékokat is át lehet venni.Bõvebb információt a 30/269-6768-as telefonszámon, illetve aszucsimedia@vipmail.hu és asteveszucs@freemail.hu e-mailcímeken lehet kérni.

Barátság Maraton

Pozsonyban rendezték mega Balogh György-emlékversenyt,amely a junior korú párbajtõrö-zõk részére válogatóverseny-nek is számított. A férfiaknál 97-en léptek pástra, közöttük háromdiósgyõri is szerencsét próbált.Az erõs mezõnyben Sütõ Dávida 16 közé jutásért a junior vi-lágbajnokságot megjárt Kátayvalkerült szembe és szoros csatá-ban maradt alul. A legjobb nyolcközé két diósgyõri vívó jutott, áma sorsolás szeszélye folytán anégy közé jutásért egymás ellen

kellett vívniuk. Az addig veretlenArday Péter 8–8-ig partiban voltklubtársával, de Losonczi Dávidezután elhúzott és 15–8-ra dia-dalmaskodott. Arday ezzel a tel-jesítménnyel a jónak mondha-tó hatodik helyen végzett.Losonczinak a döntõbe jutásvégül nem sikerült és õ így azértékes bronzérmet szereztemeg. A fiatal párbajtõrözõ mos-tani helyezésével jó eséllyel pá-lyázik a magyar válogatottbakerülésre a junior Európa-baj-nokságra.

Bronzérem Pozsonyból

ÉRMEKPÁRIZSBÓL

A Miskolci Jégcsarnokbanma kezdõdik meg az õszi ko-risuli. A hétvégeken összesentíz alkalommal, szombaton ésvasárnap egyaránt nyolc órá-tól tartják a 45 perces foglal-kozásokat, amelyekre a 4-5évesnél idõsebb gyerekeketvárják. A Népkertben találha-tó impozáns létesítménybenazonban az idõsebbek semlesznek tétlenségre kárhoz-tatva, a szervezõk lehetõségetbiztosítanak, hogy a felnõttekis bekapcsolódjanak az ok-tatásba. A korisulira az ér-deklõdõk még jelentkezhet-nek Szunyogh Péternél(30/365-0939).

KORISULI

LÉPCSÕFUTÁS

Birkózó-toborzó

Vívó-tanfolyam!

VÁSÁROLJON OKTÓBER 31-IG 2000 FT FELETT, HOGY

A NOVEMBERI SORSOLÁSON ÖNÉ LEHESSEN ÉRTÉKES AJÁNDÉKAINK EGYIKE!

RAMA TÉGLAMARGARIN 500 G + AJÁNDÉK PUDING 245 FT/CSOM.DELIKÁT 8 ÉTELÍZESÍTÕ 75 G 109 FT

Egységár: 1453,33 Ft/kg

PÁPAI DARÁLT SERTÉSHÚS 400 G 149 FT

Egységár: 372,50 Ft/kg

ORSI KOLBÁSZ- ÉS SZÁRNYASKRÉM 50–65 G 89 FT

Egységár: 1780–1369,23 Ft/kg

EGYES PICKWICK TEÁK 20 X 2,5 G, 20 X 2 G 249 FT

Egységár: 4980 Ft/kg, 6225 Ft/kg

SNICKERS, TWIX, MARS SZELETEK 48–58 G 87 FT

Egységár: 1812,50–1581,82 Ft/kg

GYÕRI ÉDES JÓ REGGELT KAKAÓVAL, ROSTOS-FÜGÉS 50 G 69 FT

Egységár: 1380 Ft/kg

WIENER EXTRA 1 KG KÁVÉ 949 FT

DARABOLT ANANÁSZ 565 G (HERBA HUNG. ZRT.) 159 FT

Egységár: 281,42 Ft/kg

LILLAFÜREDI ÁSVÁNYVÍZ 2 LIT. PET MISKOLCI LIKÕRGYÁR 89 FT

Egységár: 44,50 Ft/l

BABASZAPPAN DUO 2 X 125 G 189 FT

Egységár: 756 Ft/kg

... ÉS MÉG SZÁMOS TERMÉK.

VALAMENNYI COOP-ÜZLETÜNKBEN OKTÓBER

18–30-IG ÚJABB AKCIÓVAL VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT!AKC

IÓ!

2006. október 21. HIRDETÉS 7

TURIZMUS-VILÁGNAPAz idegenforgalmi szakma 1980 óta hagyományosan szeptember 27-én ünnepli a turizmus világnapját. Ez alkalomból

a Miskolci Polgármesteri Hivatal Kulturális és Vendégforgalmi Osztálya „Itthon vagyunk” címmel két nyereményjátékot indított el.

Az elsõ játék keretében szeptember 27-tõl egy hónapon belül legalább négy miskolci turisztikai attrakciót kell felkeresni, melyet a meg-váltott belépõk bemutatásával kell igazolni. A felkereshetõ attrakciók: barlangfürdõ, diósgyõri vár, kisvasút, Kalandtúra park, Herman Ottó Múzeum,Miskolci Galéria intézményei, Vadaspark, Diósgyõri Papíripari Gyûjtemény, Szent István- és Anna-barlang, ôskohó és Massa Múzeum, Orthodox Múzeum,Központi Kohászati Múzeum, Mûvészetek Háza, Miskolci Nemzeti Színház.

A jegyek bemutatásának határideje: október 31., helye Tourinform iroda, (Városház tér 13.) vagy Kulturális és VendégforgalmiOsztály (Batthyány u. 1.)

Minden sikeres résztvevõ garantált ajándékot kap és a résztvevõk között további nyereményeket sorsolunk ki!

Második játékunk keretében négy alkalommal Miskolc látnivalóival, programjaival kapcsolatos kvíz-kérdéseket teszünk fel. A helyes megfejtõk között értékestárgynyereményeket sorsolunk ki. Kérjük, hogy a megfejtéseket levelezõlapon vagy borítékban október 31-ig a Kulturális és VendégforgalmiOsztály címére szíveskedjenek elküldeni: 3525 Miskolc, Batthyány u. 1. (elegendõ egy alkalommal, az összes választ tartalmazó megfejtést eljuttatni)

1. Melyik színészdinasztia sírboltja vanaz avasi temetõben?

A, LatabárB, CsortosC, PaulayD, Makláry

2. Ki ajándékozta az egyháznak azorthodox templomban található KazániFekete Mária kegyképet?

A, II. Katalin cárnéB, Nagy Péter cárC, III. Alekszej D, Puskin

3. Mi Tapolca nevezetes kápolnájánaka neve?

A, SziklaB, DeszkaC, FürdõD, Csónakázó

4. Melyik miskolci közlekedési eszközvégállomásánál található a csillag-vizsgáló?

A, KisvasútB, VillamosD, TrolibuszC, Autóbusz

E HETI KÉRDÉSEINK:

A Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. pályázatot hirdet

az alábbi helyiség bérbeadására határozatlan idõre

A pályázat postai feladásának határideje 2006. 10. 30. A postai feladás címe 3501 Miskolc Pf. 78.

A pályázati eljárás részletes, itt meg nem határozott egyéb kötelezõ érvényû feltételeit pályázati ismertetõállapítja meg. A teljes pályázati dokumentáció letölthetõ a MIK Zrt. honlapjáról www.mikrt.hu

Eredménytelen pályázat esetén a fenti helyiségre a pályázat benyújtásának határideje folyamatos a bérbeadó rendelkezéséig.

További információ: MIK Zrt. Helyiséggazdálkodási Iroda (Miskolc, Széchenyi u. 60. Tel.: 516-287).

A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa.

Cím Vetített alapterület Megtekintés idõpontja

Szentgyörgy u. 38. 17 2006. 10. 24. 15.20–15.30

COMPUTER PLANET SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKÜZLET ÉS SZERVIZMiskolc, Szinvarpark I. emelet

KIHAGYHATATLAN AJÁNLATOK!Tartsa észben október 31-ig tartó AKCIÓNKAT, mi figyeljük Önnek a világot.

YAKUMO PDA deltaX 5 BT GPS raktárról AKCIÓBAN 74 990 FtYAKUMO TFT LCD MONITOROK

17” és 19” méretben már 49 900 Ft-tól

MP4 LEJÁTSZÓ-AKCIÓ!!! 1GB MP3-MP4 videolejátszó+FM rádió 16 990 Ft

GAINWARD VIDEOKÁRTYÁK RAKTÁRRÓL: 7600 GS, 7600 GT és 7950 GT

25 konfiguráció között válogathat SULINETES AKCIÓNKBAN!!! Már csak december 31-ig......és még sok ezer más.

Vásárolja MA a HOLNAP technikáját a TEGNAP árain.Az árak a 20% áfát tartalmazzák. Amíg a készlet tart, raktárról. Üzleteinkben kérdezzen minket törzs-vásárlói programunkról, amivel még nagyobb kedvezményeket szerezhet.Minden, hirdetést felmutató vásárlónk között értékes nyereményeket sorsolunk ki!!!www.planets.hu

HHHHÖÖÖÖLLLLGGGGYYYYEEEEKKKKNNNNEEEEKKKK,,,, UUUURRRRAAAAKKKKNNNNAAAAKKKK

VVVVéééégggg lllleeeeggggeeeessss sssszzzzôôôôrrrr tttteeee lllleeeennnn íííí ttttééééssss fffféééénnnnyyyysssseeeebbbbeeeessssssssééééggggggggeeee llllCHROMOLITE-IPL-SMARTLITE technológia.

A test bármely területén maximálisan hatékony és biztonságos!

BBBBéééérrrrlllleeeetttt 11110000%%%% kkkkeeeeddddvvvveeeezzzzmmmméééénnnnnnnnyyyyeeeellll

vvvváááállll tttthhhhaaaattttóóóó!!!!HÖLGYEKNEK, URAKNAK

– wellness hajszabás Jaguár TC melegollóval– amerikai satírtechnikák– göndör hajak tartós egyenesítése

HÖLGYEKNEK, URAKNAK– porcelán- és zselés mûkörömépítés– manikûr, pedikûr

PPPPiiiitttttttt iiii SSSSzzzzééééppppsssséééégggghhhháááázzzz

BBBBeeeejjjjeeeelllleeeennnnttttkkkkeeeezzzzééééssss:::: 44446666////333355553333----111111114444,,,, MMMMiiiisssskkkkoooollllcccc,,,, SSSSzzzzéééécccchhhheeeennnnyyyyiiii uuuu.... 11112222....

Szolnoktól kb. 10 km-refekvõ, iparvágánnyal

rendelkezô telepünkön összesen 16 000 m2

alapterületû fedett raktárban

(1000–5000 m2, 7 m belmagasság), valamint

betonozott, fedetlen tárolóterületeken

igény szerint bértárolást és egyéb

szolgáltatást vállalunk, illetve a kapacitást

egyben vagy részenkéntbérbe adjuk.

Bôvebb információkért a 30/212-1748

telefonon várjuk hívását.

Nemcsak szép, intelligens is

Nemcsak Magyarországon, hanem az egész vi-lágon egyedülálló kártyakonstrukciót kínál aRaiffeisen bank már meglévõ és jövõbeliügyfeleinek. A pénzintézetnél októberközepétõl igényelhetõ a beszédesnevû OKOSkártya, amely a klasszikushitelkártya és a hagyományos bankkár-tya elõnyeit egyesíti magában. A kérés-re akár egyedi, a tulajdonos által válasz-tott grafikával, vagy képpel, fotóval elkészítettkülönleges plasztiklapocska mindent tud,amit egy bankkártyának tudnia kell: a pénz-ügyeket az ügyfél számára legkedvezõbbmódon intézi, ha készpénzfelvételrõl, kártyásfizetésrõl, hitelkeret-felhasználásról és annakvisszafizetésérõl van szó.

Az OKOSkártya tudja, hogy melyik opcióvaljár jobban az ügyfél: vásárlásnál a kiterjesztett vá-sárlási keretbõl költ, amely halasztott fizetési lehe-tõséget jelent. Így a bankszámlán lévõ pénz bármimásra elkölthetõ, illetve megtakarításként gyara-pítható. Készpénzfelvételkor ugyanakkor a bank-számlán lévõ összeget használja. Ha a számlán lévõösszegnél átmenetileg több készpénzre van szük-sége az ügyfélnek, a bankszámla-hitelkeret nyújtmegoldást. Az ügyfél megbízása alapján azOKOSkártya akár azt is megoldja, hogy a vásárlá-si keret minden hónapban automatikusan vissza-töltõdjön a bankszámláról, így elkerülhetõ a kése-delmes fizetés, és a kamat felszámítása – ez az Okoskeretfeltöltõ szolgáltatás. Ráadásul az OKOSkártyávalhavonta az elsõ két készpénzfelvétel bármely hazaibankautomatából ingyenes. Mindezeknek köszön-hetõen a cég saját számításai szerint éves szintenakár 15 ezer forintot is megspórolhat egy átlagosOKOSkártya-tulajdonos.

Az OKOSkártya a bankszámla minden elõnyévelrendelkezik: átutalásokhoz, közüzemi díjak kiegyen-lítéséhez, internetes vásárlásokhoz is használható.Igényelhetõ hozzá Mobilbanking-szolgáltatás, utas-biztosítás, családtagok számára pedig társkártya.Tekintve, hogy nem dom-bornyomott kártyáról vanszó, az csak elektronikuskörnyezetben használha-tó, így fokozott biztonságotnyújt használójának, mégis

a dombornyo-mott kártyákhoz hasonlóan

széles körben, világszerte elfogadják.Az OKOSkártya éves díja 3999 forint, ha azon-

ban az ügyfél rendelkezik valamilyen egyéb bank-kártyával – legyen az bármelyik banknál – az elsõévben mindössze 1999 forintot kell fizetnie, hapedig a meglévõ kártyája a Raiffeisennél van, a fi-zetendõ elsõ éves díj csupán 999 forint. A háromévig érvényes OKOSkártyához tartozó vásárlási keret150 ezer forinttól indul és maximum 750 ezres ösz-szeghatárig terjedhet.

Az OKOSkártya tehát egy kicsi mûanyaglapban,mindössze egyetlen kedvezményes kártyadíjértegyesíti magában a hagyományos bankkártyák ésa hitelkártyák valamennyi elõnyét, azoknál jóval ked-vezõbb használati feltételeket kínálva tulajdonosának.

Az OKOSkártya igényléséhez a szükséges do-kumentumokon kívül – személyi igazolvány, lakcím-és adókártya, illetve utolsó két havi számlakivonatarról a számláról, ahová a jövedelem érkezik – csu-pán egy igénylõlapot kell kitölteni, amely letölthetõa www.okoskartya.hu internetes oldalról. A kártya-igénylést követõen a hozzátartozó számlát bármelybankfiókban azonnal megnyithatják az ügyfél szá-mára. Ugyanezen a weblapon lehet igény eseténmegtervezni azt a grafikát is, amelyet aztán rá-nyomtatnak a kártyára. Az egyedi plasztikkártyát pár

nap alatt elkészítik és pos-tázzák leendõ tulajdono-sának, aki így azonnal él-vezheti az OKOSkártyaáltal nyújtott szolgáltatásokvalamennyi elõnyét.

JÖN AZ OKOSKÁRTYA

Hivatalosan is felavatták Sel-mecbányán azt a csillét és rönköt,amelyeket a Miskolci és a Nyugat-

Magyarországi Egyetem hallgatói tol-tak el saját városukból az alma ma-terig, a Selmecbányai Akadémiáig.A diákok ezzel tisztelegtek a világelsõ mûszaki felsõoktatási intéz-ménye és neves professzorai elõttaz alapítás 240. évfordulóján. Azúgynevezett Deklaráció öt évvelezelõtti aláírásáról is megemlékez-tek, amelynek értelmében a miskolciés a soproni egyetem az almamater jogutódja.

A kedvtelésbõl tartott állatok kö-zött nagy népszerûségnek örven-denek a díszmadarak. Ezeket akedves kis állatokat könnyû tisztán,higiénikusan, az ember társakéntlakásban is tartani. Magyaror-szágon a legnépszerûbb fajták adíszpintyfélék, a papagájok és adíszgalambok. Minden egészségesmadár évente egyszer vagy kétszervedlik. Ásványi anyagok, napfényhiányában a folyamat megszakadés rendellenes vedlés alakul ki.Hasznos minden vedléskor amadár eleségébe A- és D-vitamintkeverni, illetve magasabb hõmér-sékletet biztosítani. Kopaszodás iselõfordul szûk helyen tartott dísz-pintyeknél. Vitaminadagolás ésnapfény biztosítása mellett a ma-

darakat nagyobb kalitkába kell át-telepíteni. A kalitkában tartott ma-daraknál gyakori a karmok és acsõr túlnövése. Itt a túlnõtt része-ket éles ollóval le kell vágni. A karomvágásánál vigyázzunk, a vékonyérbe ne vágjunk bele, csak az el-szarusodott részt csípjük le. A lábfedõpikkelyeinek hámosodását, alábszár szennyes szürke felrakó-dását, varasodását, az úgynevezettmeszes lábat a madár-rühatkaokozza. Ilyenkor a nem szûnõ visz-ketést a madár gyakori csipke-déssel igyekszik megszüntetni,ami a láb kisebesedéséhez, vér-zéséhez vezet. Az ilyen elváltozástatkaölõ szerekkel, majd a sérült te-rületet antibiotikumos és puhító ke-nõccsel kell kezelni. Az atkásság

esetén nem-csak a mada-rat, hanem akalitkát és az ülõfát is fertõtleníte-ni kell!

A túl sok, nedves vagy zöld ele-deltõl, romlott lágy eleségtõl a ma-dárnál bélhurut alakulhat ki, amimegfázástól, illetve baktériumosfertõzõdéstõl is adódhat Ilyenkorborzolt tollazattal, bágyadtan, szár-nya alá dugott fejjel ül a madár. Ürü-léke híg, zöldes, tejes vagy méz-szerû. A beteget mindenképpen vi-gyük állatorvoshoz, aki vízben ol-dódó gyógyszert fog ajánlani.Vízben vagy teában hasfogót is ada-goljunk kiegészítésként. Nehezenemészthetõ táplálék székrekedéstokozhat. Megszüntetésére adjunknéhány csepp olajat, etessünk sa-látát, gyümölcsöt, reszelt sárgaré-pát. Amikor a madár a fejét rázza,orrnyílásából váladék ürül, csõrét akalitkához vagy a lábához dörzsö-li, gondoljunk az orr- és légcsõhu-rutra. Súlyos formájában a légzésnehezítetté válik és nyitott csõrönát történik. A megbetegedést okoz-hatja huzat, baktériumos eredetûmegfázás. Minden estben forduljunkállatorvoshoz. A madarat betegsé-ge ideje alatt tartsuk huzatmentes,száraz, de meleg helyen.

Dr. Puskás Gábor

Növekedett Magyarország ku-tatási-fejlesztési ráfordítása a KSHadatai alapján: 2005-ben a GDP0,95 százalékát költöttük erre acélra. Az állam innováció-politiká-jának és a Nemzeti Kutatási ésTechnológiai Hivatal pályázati prog-ramjainak is köszönhetõen a leg-nagyobb növekedést a vállalatokprodukálták. 2004-hez képest2005-ben 20 százalékkal többetköltöttek kutatás-fejlesztésre, de je-lentõs volt a felsõoktatási intéz-mények ráfordításainak több mint17%-os növekedése is. A statiszti-

kai hivatal „Kutatás és fejlesztés2005” címû elemzése szerint 2005-ben a K+F ráfordítások GDP-hezviszonyított aránya emelkedett,azaz megfordult a csökkenési ten-dencia. A korábbiakhoz képest,mind százalékban, mind abszolútértékben összesen 207,8 milliárdforintra növekedtek a magyaror-szági kutatás-fejlesztési ráfordítá-sok. Az Nemzeti Kutatási ésTechnológiai Hivatal stratégiai cél-jának megfelelõen elkezdõdött akutatás-fejlesztési erõforrások kon-centrálása, hiszen a források nö-

vekedése mellett az egy kutató-helyre esõ kutatók száma 5,9-rõl6,3-ra nõtt. A KSH adatai alapjánmíg 2004-ben 14 904, 2005-ben 15 878 kutató volt hazánkban, bára kutatóhelyek száma 2541-rõl2516-ra csökkent, a 100 kutatórajutó témák száma pedig 152-rõl144-re esett vissza. A sikeres ka-talizáló szerepének következté-ben az NKTH az innovációs rá-fordítások további növekedésétvárja, hisz az idei pályázatokon 45,6százalékban vállalkozások nyertek,és a vállalatoknak a támogatásnakmegfelelõ összegû önrésszel kella pályázatokhoz hozzájárulniuk.

A közelmúltbanRómában rendeztékmeg az értelmi fo-gyatékosok ifjúságikontinentális sport-versenyét, amelyenborsodi sportvezetõkis részt vettek. A ren-dezvény egyik fõ-védnöke a brazil fo-cifenomén, Kákávolt, aki személyespéldát mutatva tá-mogatta a fogyaté-kosok sportrendez-vényét.

Kazincbarcikán ko-moly hagyománya vana fogyatékos sportnak,hiszen a városbanközel egy évtizede ren-deznek különbözõszintû versenyeket ér-telmi sérült emberek-nek. S nem csak ver-senyeket rendeznek, hanem spor-tolnak is Borsodban. A MagyarSpeciális Olimpia Szövetség társ-elnöke, Varga Ferenc „civilben” azEdelényi Fogyatékosok Ottho-nának igazgatója. Az asztaliteniszszakágat Dobi Zoltán, az edelényiSzabó Lõrinc Általános Iskola test-nevelõ tanára vezeti, míg a torna

szakág elsõ embere a kazincbar-cikai Göndör Judit. A napokban térthaza Rómából, az Ifjúsági EurópaJátékokról a magyar delegáció.Mint Göndör Judittól megtudtuk,a Speciális Olimpia történetébenelsõ alkalommal rendezett olyankontinensviadalt, ahol elõre meg-határozták a résztvevõk életkorát.

A római játékokon így 57 ország1400, 12 és 21 év közötti fogyaté-kos sportolója vett részt, akiknekmintegy 400 edzõ, 2000 önkéntesés 3000 családtag segített. A via-dal egyik védnöke az AC Milansztárja, a brazil Káká volt, aki egyegész napot töltött a gyerekek kö-zött, feledhetetlen perceket sze-

rezve ezzel a verseny-zõknek.

– Éremesõ, felhõtlenhangulat, igazi csa-patszellem és kroko-dilkönnyek – össze-gezte tapasztalataitGöndör Judit. – A tor-nászok 7 fõs delegá-cióval vettek részt aversenyen, hiszen anégy rendkívül tehet-séges fiatal melletthárom felnõtt kísérõmunkálkodott. Így utó-lag elemezve minden-kire 2,5 érem jutott, hi-szen 5 arany, 7 ezüst és4 bronzérmet szerez-tünk, ami azt gondo-lom, szép és elisme-résre méltó eredmény.A 10 nap után krokodil-könnyeket hullajtottmindenki a hazauta-zás elõtt. Köszönjük alehetõséget és a sike-

reket! A következõ nagy megmé-rettetés a jövõ évi, kínai olimpialesz, tehát pihenni nincs idõ, s mármost szervezni kell a kazincbarci-kai, jubileumi, 5. Timpanon Kupát!

Cs. L.

III. évfolyam 46. számKÖZÉLET8

Reggelente óriási közlekedési dugók alakulnak ki Ongán, a 37-esfõútról a faluba terelt forgalom igencsak próbára teszi mind az ottélõk, mind az áthaladók türelmét. Van itt minden, ami a magas vér-nyomás kialakulásának kockázati tényezõjévé fejlõdött, keskeny hi-dacskák, ahol a szembejövõnek elsõbbséget kell adni, vasúti átke-lõhely, sebességmérõ radar, negyven kilométeres sebességkorláto-zás. Persze, ha negyvennel lehet menni, az már áldás.

Hosszú-hosszú ideig várakoznak szegény emberek a gyalogátke-lõhelyek elõtt, és joggal azt gondolják, hogy a másik oldalra szület-ni kell, képtelenség, hogy elfogadható idõn belül biztonságban átér-jenek. Ez akkor a legnagyobb gáz, ha jön a busz, amire fel kelleneszállni, váróterem az van, váróbusz ugye nincs, át kell szervezni azéletet, bekalkulálni a zebra elõtti olykor félórás álldogálásokat. És mimindennel kell még számolni, amivel egy fõúton nem találkozik azautós: rengeteg biciklis, lovas kocsik, tehéncsorda, kutyák, traktorok…És mi mindennel kell számolni a helyben lakóknak, amivel egy nor-mális ongai napon nem kellett: a végeláthatatlan, lassan araszoló ko-csisorral, a megnövekedett hang- és légszennyel, a szabálytalanulelõzõkkel, az arcoskodó, egymásra morduló sofõrökkel, a csende-sebb idõszakokban a falun nyolcvannal átrobogókkal, és kisebb, deannál nagyobb bosszúságot okozó dolgokkal, mint például a temér-dek csikkel a vasúti átkelõhely közelében, ahol nemcsak a helybenkivégzett cigaretták tetemei gyûlnek, hanem a várakozás perceibenmagukat imigyen feltalálók hamvvedreinek tartalmai is.

Ha elkészül a fõút négynyomúsításának elsõ szakasza, ez a sorsvár Gesztelyre is: e falu fõutcájára fog átterelõdni a forgalom. Vajonkárpótolják-e majd valamivel, és ha igen, mivel, ezeket a települése-ket. Egyáltalán, kárpótlás-e ezekért az elszenvedett hetekért, hóna-pokért az, hogy esetleg újraaszfaltozzák az érintett utakat. Megértem,hogy sokan azt gondolják: nem az elégtétel a fontos, hanem az, hogylegyenek minél hamarabb túl ezen az egészen.

Vass Tibor

Elvan a gyerek

JÓ ÚTRA TERELÕ

Ha bármilyen panasza,észrevétele van lapunk ter-jesztése kapcsán, ezentúlhívhatja a 46/503-501/100-astelefonszámot. Hívjon, ésüzenetrögzítõnkön hagyjonüzenetet!

Értelmi fogyatékosok és a sport

KÁKÁ PÉLDÁT MUTATOTT

Kedvenceink

DÍSZMADARAK BETEGSÉGEIInnovációs hírek

TÖBBET FORDÍTANAK KUTATÁS-FEJLESZTÉSRE

SELMECBÁNYAI AVATÓ

A magyar fiatalok Rómában.

Az 1956-os forradalom és szabad-ságharc Miskolci Egyetemen történteseményeire emlékeztek a campu-son. Az eseményeket a diákok ge-nerálták 50 éve a városban és sze-repük a történések alakulásában szá-mottevõ. Az évfordulón megkoszo-rúzták az egyetemi emlékhelyeket,kitüntetéseket osztottak és kiállítástnyitottak.

A szervezõk el-mondása szerintaz intézmény idénis lehetõséget kí-vánt teremteniarra, hogy a régibarátok, diák- ésharcostársak újratalálkozzanak if-júságok feledhe-tetlen történései-nek a helyszínén,és közösen emlé-kezzenek az 50évvel ezelõtti, sors-fordító esemé-nyekre. CsorbaIstván, a városi'56-os kuratórium elnökének el-mondása szerint már elõzetesen is na-gyon sokan jelezték részvételüket azegykori diákparlament még élõ tag-jai, az akkori egyetemisták és egye-temi dolgozók közül. Ezúttal szán-

dékosan nem hívtak országosan is-mert vendéget, elõadót, hogy mégbensõségesebb legyen az ünneplés.

„A diákparlament október forrónapjaiban nem pusztán vitafórum,hallgatói önkormányzati testület volt,hanem a forradalom megkerülhe-tetlen intézménye is, eredetileg vál-lalt funkcióihoz hamarosan közéle-

ti feladatok, az információszolgálta-tásban, sõt a fegyveres rendvéde-lemben való részvétel is társult” –mondta az diákok ’56-os szervezeté-rõl, a miskolci forradalmi eseményekgenerálójáról Fazekas Csaba, a

Miskolci Egyetembölcsészkaránakdékánja, az ün-nepség szónoka.A történész sze-rint az ötvenévesjubileum jelentõ-sége, hogy sokegykori és maihallgató is össze-

gyûlt az emlékezés pillanatában. – Különösen felemelõ érzés azok

között az egyetemisták között lenni,akik elindították, megszenvedték aforradalmat. Üzenete van annak,hogy ezek a fiatalok a kezükbe vet- ték a történelem fonalát – mondta

Fazekas Csaba.Az ’56-os diákparlament tagjai az

I-es elõadóban jöttek össze az em-lékünnepségre, ahol a szónok mellettPatkó Gyula, a Miskolci Egyetem rek-tora, Dornbach Gyula, ’56-os diák-parlamenti vezetõ és mai hallgatók ismondtak beszédet, majd több mintnyolcvan emlékérmet osztottak szét azegykori egyetemisták vagy hozzátar-tozóik között, aztán megkoszorúzták

a helyiségben felállított emléktáblát.A kegyelet virágait az ’56-os emlék-parkban és a Miskolci Egyetem I-eskollégiuma fõbejárata elõtt is elhe-lyezték. Ott arra a két áldozatra em-lékeztek, akik életüket vesztették az ’56-os események folytán.

– Itt, ezen a helyen találtuk meg asebesülteket, minden véres volt, deaz oroszok elõször nem hagyták, hogyellássuk õket. Késõbb aztán jöttekmentõautók és elvitték a sebesülte-ket és a halottakat – mondta elSzabó István, az ’56-os diákparlamenttagja.

Az egyetem fõbejáratánál felvon-ták Miskolc zászlaját az ünnepségenés a galériában kiállítást nyitottak for-radalmi relikviákból, dokumentu-mokból.

A délutáni programok keretében’56-os kiállítás nyílt az EgyetemiGalériában, majd egy baráti talál-kozón, az I-es elõadóban levetítettékaz „Óriások voltunk” címû doku-mentumfilmet, Novobáczky Sándorrendezésében.

2006. október 21. 1956 2006 9

Miskolc Megyei Jogú Város Ön-kormányzata az 1956-os forradalomés szabadságharc 50. évfordulójatiszteletére koszorúzási ünnepsé-geket, megemlékezéseket rendezaz emlékhelyeken.

2006. október 22-én, vasárnap 10 óra-kor a Nagy Imre utca avatása. 11 óra-kor a Földes Gimnáziumnál meg-emlékezés a Széchenyi-táblánál.

2006. október 23-án, hétfõn 10 óra-kor a Mindszent téren koszorúzási ün-nepség Miskolc Város ElesettHõseinek Emlékmûvénél. 11 órakora Hõsök temetõjében koszorúzási ün-nepség az ’56-os emlékmûnél, az ’56-os hõsök sírjánál és az emléktáblá-nál. 13 órakor emléktábla-avatás a me-gyeháza épületén a megyei munkás-tanács megalakulásának tiszteletére.14.30 órakor Nagy Attila mellszob-rának avatása – Balogh Géza szob-rászmûvész alkotása – a MiskolciNemzeti Színház elõtti posztamen-sen. 17.30 órakor a mindszenti temp-lomban ökumenikus istentisztelet az1956-os forradalom és szabadságharcemlékére. 18.15 órakor a MiskolcVáros Elesett Hõseinek Emlék-mûvénél – Mindszent tér – gyertya-gyújtás az 1956-os forradalom ésszabadságharc tiszteletére.

2006. október 24-én, kedden 10 óra-kor megemlékezés a Digép falán el-helyezett emléktáblánál.

2006. október 26-án, csütörtökön 10órakor megemlékezés a Zsolcai ka-puban lévõ emléktábláknál.

Megemlékezések

1956 évfordulóján

Kordokumentumok a könyvtárban1956-os emlékkiállítás nyílt a

miskolci városi könyvtár Mind-szent téri központjában, archívfotók, dokumentumok, emléktár-gyak felhasználásával. Az érdek-lõdõk a helyszínen megtekinthe-tik a Miskolc Városi Televízió há-romórás dokumentumfilmjét akortársak visszaemlékezéseivel, ésmeghallgathatják a Magyar Rádiókorabeli hangfelvételét is, amelyenNagy Attila színmûvész szavalja aNemzeti dalt.

A tárlat számos korabeli fotóvalidézi meg az '56-os, miskolci forra-dalmi események hangulatát, ezektöbbségét kivetítõn is megtekint-hették a megnyitó résztvevõi. Az ün-nepségen jelen volt az '56-os ese-mények több szereplõje is – így BogárKároly (1956-ban a megyei munkás-tanács egyik alelnöke) és Csorba István(1956-ban a megyei munkástanács

ipari és kereskedelmi osztályának ve-zetõje).

A kiállítás megnyitóján mutatták beelõször a nagyközönségnek Kis József

levéltáros Miskolc 1956 címû könyvét(bõvebben lásd cikkünkben), melyetDobrossy István kiadó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igaz-gatója ajánlott a jelenlévõk figyelmé-be. Dobrossy István arról is szólt,hogy 1956 eseményeinek megítélésema sem egységes. Akik átélték, vagylátták a forradalmi történéseket, ésmindazt, ami odáig vezetett, azokbannyilván másként él ez, mint azokban,akik késõbb születtek, és az akkorirendszer propagandájában szociali-zálódtak. S valószínûleg azon fiata-lokban sem kerültek még igazán he-lyükre ezek az események, akik arendszerváltás után kezdtek történel-met tanulni. A levéltárigazgató szerint50 év az a határvonal, amikor a poli-tika már történelemmé válik, s így le-hetõség nyílik az objektív megítélés-re – Dobrossy István kifejezte remé-nyét, hogy hamarosan az ’56-os tör-ténelmi események az õket megilletõemelvényre kerülnek a köztudatban,az 1848-as forradalom mellé.

Csorba István (balról), Kis József, Dobrossy István.

A Miskolc 1956 címû könyvet is bemutatták.

Koszorúzások a Miskolci Egyetemen

Az 1956-os forradalomra emlékezünk

Rian a föld, a falak dõlnek, Kék harsonákkal zeng az ég. S barlangjából a dohos kõnek Az ember újra fényre lép.

Fonnyadt testünket záporozza, Sápadt arcunkra hull a nap, S szédülten, szinte tántorogva, Szabadság, szívjuk sugarad.

Sötétbõl tárul ki a szívünk: Nyíló virág a föld felett. A szolgaságból fényt derítünk, Fegyver nélkül is gyõztesek.

Tollas Tibor

Október23.

Az ötvenedik évfordulóját ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharcnak, mely október 23-án robbant ki Magyarországon. Már aznap délután eljutott Miskolcra a fõvárosi ese-mények híre, 25-én pedig fiatalok csoportjai indultak Budapestre, hogy részt vegyenek a harcokban. Ezen a napon felvonulást, illetve gyûlést is tartottak Miskolcon. Lapunk az ünnep al-kalmából készített összeállítást a miskolci forradalmi eseményekrôl. A szemtanúk elbeszélésébõl, a korhû fotókból rajzolódnak ki a felemelõ, ugyanakkor megrendítõ események.

III. évfolyam 46. szám1956 200610

Kis József, a Borsod-Abaúj-Zemp-lén Megyei Levéltár munkatársaegyetemista kora óta kutatja az 1956-os forradalmi események Miskolcot,illetve a megyét érintõ eseményeit,korabeli fotók, dokumentumok, kor-társ tanúk visszaemlékezései alapján.

Kis József újabb könyve Miskolc 1956címmel ezen a héten, az ünnepi év-forduló kapcsán kerül a könyvesbolt-ok polcaira, a Levéltári füzetek soro-zatban. A szerzõvel a forradalom helyieseményeinek kevésbé ismert részle-teirõl beszélgettünk – a megtorlás túl-kapásairól, a sokáig elfeledett sírhe-lyekrõl, a miskolci sortûz felelõseinekkiderítésére indított nyomozás ered-ményeirõl.

– Ilyen távlatból lehetséges még hitele-sen minõsíteni és szétválasztani a megtor-lás „módozatait”?

– Ez valóban bonyolult feladat, mamár nem könnyû hiteles dokumen-tációk alapján megkülönböztetni, melyesetek voltak a karhatalmisták túlka-pásai, melyek voltak az ítélet nélküli,és melyek a hivatalos eljárást követõkivégzések. Tény azonban, hogy az1956-os forradalmat követõ megtorlásegyik legdurvább eszközeként tartjaszámon a közvélemény az ítélet nél-küli kivégzéseket, bár ezeknek az ese-teknek már a puszta bebizonyítása semkis feladat, a megyénkben erre do-kumentálhatóan nem találunk példát.A túlkapásokat azonban nem azono-síthatjuk az ítélet nélküli kivégzések-kel, noha a rendvédelmi szervek általelkövetett bántalmazások igen gyako-riak voltak. Errõl számolnak be az egy-kori sértettek, de a pártbizottsági jegy-zõkönyvek is. A brutalitásokról érte-sülve a párt- és állami vezetõk eltérõ-en reagáltak. Marosán György például,a Legfelsõbb Ügyészségen tartott,1957. február 4-i értekezleten igenegyértelmûen fe-jezte ki magát: „Akarhatalom ellensok panasz fut be.Szeretnénk azügyészségrõl isilyen híreket hallani... Nem vagyunkhívei a hatalmi szervek kilengéseinek,de jobb, ha ilyen kemény, mint ha lel-kesedik érte az ellenforradalom, mertsemmit nem csinál.”

Persze voltak ettõl eltérõ reagálásokis. A megyei pártbizottság vezetõinekegy része kifejezetten felháborodott azindokolatlan erõszakról szóló törté-netek hallatán. Az egyik funkcionári-us kitörésének köszönhetjük azt is,hogy fény derült egy fiatalember erõ-szakos halálára. Oszip István, a me-gyei párt intézõ bizottságának 1957.március 30-i ülésén felháborodásánakadott hangot, hogy a régi munkatár-saitól kellett megtudnia, miszerintegy 18 éves, Policsek nevû fiút a rend-õrök vagy a karhatalmisták õrizetbevettek, és olyan súlyosan bántalmaz-ták, hogy másnap reggelre belehalt asérüléseibe. A halotti anyakönyvi ira-tok között sikerült rábukkanni a tör-ténet másik részére is. A fiút PolicsekBéla Lászlónak hívták, és 1957. már-cius 17-én halt meg. A bejegyzés sze-rint a halál oka: „zsírembólia”.

– Sokáig a megtorlások áldozatainak asírhelye sem volt ismeretes.

– Miskolcon, nem messze aDeszkatemetõtõl egy bozóttal benõttterületen volt néhány olyan sír, ame-lyekrõl csak néhány éve derült ki, hogyaz 1956-os forradalom után kivégzet-tek földi maradványait rejtik. A kuta-tást megnehezítette, hogy annak ide-jén leégett a miskolci köztemetõ iro-

dája, elvesztek a temetõi feljegyzések.Egy pontatlan másolatból kellett ku-tatni. 2004-ben hat holttestet exhu-máltak, s méltó módon újratemettekaz áldozatok közül a Hõsök temetõ-jéhez csatolt új parcellában. Név sze-rint: Soltész Józsefet, Jakab Andrást,Hullár Gábort, Bartha Bélát, KolozsiIstvánt és Varga Pétert.

1956-tól 1961-ig mintegy 900 embertállítottak bíróság elé a forradalmieseményekben való részvétel miatt -ebbõl mintegy 240-et Miskolcon. A me-gyében 17 halálos ítéletet hajtottakvégre, 1 sátoraljaújhelyi, 4 ózdi és 12miskolci személyt végeztek ki. A meg-torlások során Miskolcon született az

elsõ halálos ítélet, és itt is hajtották aztelõször végre egy Soltész József nevûfelkelõn. Õt egy volt harcostársa árul-ta el, és azért ítélték el statáriálisan,mert fegyvert találtak nála, amikor csat-lakozni akart a bükki partizánokhoz.

– Miskolcon mikorra bontakoztak ki '56októberében a tömegmegmozdulások, s ho-gyan reagáltak erre a hivatalos szervek?

– Már október 23-án délután elju-tott a városba a fõvárosi események

híre, 25-én pediga fiatalok csoport-jai indultak Buda-pestre, hogy résztvegyenek a har-cokban. Ezen a

napon felvonulásra, illetve gyûlésre issor került Miskolcon, melyek résztve-või hazafias dalokat énekeltek, verse-ket szavaltak, és szovjet-, illetve Rákosi-és Gerõ-ellenes jelszavakat skandáltak.

Az események és a tömegmegmoz-dulások híre eljutott a BM BorsodMegyei Fõosztályára is. Ennek veze-tõje október elsõ napjaiban K. Lászlólett, aki intézkedéseket tett a városirendõrkapitányság, valamint a fõosz-tály épületének védelmére, a rendhelyreállítására. Odarendelt a Tizes-honvéd utcai karhatalmista laktanyá-ból három rajnyi (kb. 40 fõ) géppisz-tollyal, és rajonként egy golyószóró-val felszerelt, sorállományú karhatal-mista alegységet, valamint egy másik– 25 fõs – karhatalmista alegységet is,Sajóbábonyból. A megyei fõosztályépületének a védelmét összesen kö-rülbelül 150 fõ látta el.

– Mi vezetett végül a sortûzhöz és a lin-cseléshez?

– Október 26-án, reggel fõleg kö-zépiskolás diákokból álló tömeg gyûltössze a Sötétkapunál. Szavalatok, szó-noklatok hangzottak el, majd a váro-si rendõrkapitányság épületéhez vo-nultak, mert olyan hírek terjedtek el,hogy itt forradalmár fiatalokat tarta-nak õrizetben. Jenei Imre közrend-védelmi parancsnok tagadta, hogybárkit is õrizet alatt tartanának, atömeg azonban nem adott hitelt a sza-vainak, és öttagú bizottságot válasz-tottak, akik bementek az épületbe,

majd tanúsították, hogy tényleg nin-csenek ott fogvatartottak. A több ezerfõs tömeg ezt követõen a megyei BMFõosztály Zsolcai kapui épületéhez vo-nult, ahol ugyancsak a letartóztatottakkiadását követelte. A fõosztály vezetõiitt is hozzájárultak, hogy egy kisebb kül-döttség bemenjen az épületbe, s el-lenõrizze a fogdákat. A küldöttség ha-marosan visszatért néhány kiszabadí-tott fogollyal. A tömeg azonban ezt ke-vesellte, olyan hangok hallatszottak,hogy több foglyot már kivégeztek ésholttestüket a pincében a szén alá rej-tették.

Néhányan megpróbáltak behatolniaz épületbe a fõbejáraton keresztül.Antal Gyula fõtörzsõrmester – a ka-puõr – rövid sorozatot adott le amennyezetbe géppisztolyából, hogymegállítsa a behatolókat. A nyomozásiiratok szerint megállapítást nyert,hogy valaki a tömegbõl válaszul egyeslövést adott le az épületre – mások vi-szont cáfolják ezt. A ma Egerben élõRehn Oszkár például, aki a forradal-mi küldöttség tagjaként az épületbenvolt, ma is állítja, hogy neki megmu-tatták a rendõrök a falban a golyó-nyomot. Mindenesetre tény, hogy azállítólagos belövés hatására a benn-tartózkodó rendõri és ÁVH-s állománytagjai közül ezt követõen többen ri-asztólövéseket adtak le. A lövedékekekkor még csupán a szemközti épü-letek falába fúródtak. A tüzelés láttánazonban az elsõ emeleten lévõ és a ka-puõrségben tartózkodó egyenruhásokmár a tömegre irányították a fegyve-reiket: a sortûzben 16-an kaptak ha-lálos sebet. Hriczu Béla 49 éves fény-képész, Csontos István 69 éves köny-velõ, Daragó István 23 éves munkalap-értékelõ, Gál József 36 éves hentes,Mislei Emese 13 éves tanuló (fotónkon),Dvorszki Bálint 47 éves lakatos, FésüsFerencné 25 éves mûszaki rajzoló,Pergalecz Lajos 35 éves hegesztõ, NagyIstván 52 éves vasöntõ, Kovács István46 éves asztalos, Molnár Lajos 55 évesvájár, Kóczán Imre 47 éves segéd-munkás, Grómusz Mária 18 éves ta-

nuló, Vincze Sándor 49 éves kõmûves,Duzs László 16 éves kereskedõsegédés Faragó Barnabás, 44 éves portás.

Emellett mintegy 80-an szenvedtekmég különbözõ, részben maradandófogyatékosságot okozó, személyi sérü-lést.

– A forradalmi hatóságok próbáltak va-lamilyen módon beavatkozni, és elejétvenni az erõszaknak?

– Röviddel a sortûz után a helyszínreérkezett a Lenin Kohászati Mûvekmunkástanácsának küldötte, MiklósZoltán, aki felelõsségre vonta a fõosz-tály vezetõit a történtekért. A vitát kö-vetõen megállapodás született, hogyMiklós Zoltán gépkocsiján Gáti Gyulaõrnaggyal az LKM-be megy, hogymegtárgyalják a történteket és a továbbiteendõket a munkástanács vezetõivel.

Távozásukat követõen a tüntetõk aZsolcai kapu–Malinovszkij utcák sar-kán körbefogták és bántalmazták õket.Miklós Zoltánt – miután igazoltamagát – elengedték, Gáti Gyula szá-mára azonban nem volt irgalom.Meglincselték, majd holttestét egyautó után kötötték, végül pedig fel-akasztották a Zenepalota elõtti szov-jet emlékmûre. Ugyancsak lincselés ál-dozata lett egy helyszínen tartózkodóbudapesti kereskedõ (Freimann Lajos),

aki fennhangon helytelenítette a tör-ténteket.

A BM Borsod Megyei Fõosztályépületének közelében volt a Bocskailaktanya, melyben akkor ZomboriSándor alezredes parancsnokolt. A sor-tüzet követõen egy eddig beazonosí-tatlan munkástanács-tag telefonon fel-szólította a fõosztály vezetõit, hogy atovábbiakban tartózkodjanak az erõ-szak alkalmazásától, ellenkezõ esetbenbevetik ellenük a Bocskai laktanyábanállomásozó katonaságot. A fõosztály ve-zetõi – valószínûleg erre is tekintettel– olyan parancsot adtak az épületbentartózkodók számára, hogy rejtsék ela fegyvereiket, és – ki hogy tudja – hagy-ják el az épületet.

Késõbb az or-mosi és rudabá-nyai bányászokkalmegerõsödött tö-meg betört a fõ-osztály épületébe. Ezt feldúlták, az ira-tokat szétszórták, s különbözõ mér-tékben bántalmazták az egyenruhás ál-lományt. Köztük további hat rendõrt,illetve ÁVH-st olyan súlyosan, hogy éle-tüket vesztették. Az állomány tagjaiközül többeknek – fõként a sorállo-mányú ÁVH-soknak – oly módon si-került megmenekülniük, hogyZombori Sándor parancsnok átkísér-tette õket a Bocskai laktanyába.

– Mikor történt az elsõ kísérlet a sortûzfelelõseinek a kiderítésére?

– Az 1956. október 26-i, miskolci sor-tûzzel kapcsolatban majd' négy évti-zeddel késõbb, 1993-ban rendeltek elnyomozást. Ennek három gyanúsítottjavolt: K. László (az események idejéna BM Borsod Megyei Fõosztályánakvezetõje), H. Zoltán Mihály (a bûnügyi

osztály akkori vezetõje, valamint F.István (a bûnügyi osztály akkori nyo-mozója).

K. László, a fõosztály akkori veze-tõje az eljárás során tagadta, hogy pa-rancsot adott volna fegyverhasználat-ra az épület védõinek. Mint vallomá-sában elõadta, valóban történtek in-tézkedések az objektum megvédésre,tekintettel azonban arra, hogy veze-tõi tisztét röviddel az események elõttfoglalta el, alig-alig rendelkezett méghely- és személyi ismeretekkel. A vé-delem megszervezésével így rendõrihelyettesét, néhai V. B. Istvánt bíztameg. K. László azt is elmondta, hogyez okból az épületbe vezényelt kar-hatalmi egységekkel sem õ tárgyalt,hanem V. B. István, aki nem tájékoz-tatta õt intézkedéseinek valamennyirészletérõl.

Több tanú megerõsítette K. azon ál-lítását is, hogy a sortûz idején hivata-li dolgozószobájában tartózkodott, éséppen a forradalmi küldöttség tagja-ival tárgyalt. A lövések hallatán pedigazonnal intézkedett a tûz megszünte-tésérõl.

A nyomozás adatai alapján megál-lapítható, hogy a tüntetõkre fõként aZsolcai kapui épületszárny elsõ ésmásodik emeletérõl lõttek. 1956-banaz épület ezen részén az elsõ emele-ten voltak a bûnügyi osztály helyisé-gei.

– Milyen eredménnyel végzõdött az el-járás?

– A terhükre rótt, emberiség ellenibûncselekmény elkövetését tagadtáka gyanúsítottak. Az ellenük felhozotttanúvallomások – a periratokban fog-laltak szerint – különbözõ okokból„nem bírtak vádemeléshez szükséges,bizonyító erõvel”. Noha a gyanúsítot-tak – az 1956-os eseményekkel kap-csolatos – korábbi, valamint a nyomozássorán tett kijelentései néhol ellent-mondásosak voltak, nem sikerült bi-zonyítani, hogy tettlegesen közremû-

ködtek a számta-lan emberéletet ki-oltó cselekmény-ben.

A BudapestiÜgyészségi Nyo-

mozó Hivatal nyomozást megszünte-tõ határozatában foglaltak szerint:„K. László, F. István és H. Zoltán eset-leges felelõsségével kapcsolatos bizo-nyítékok fentebb részletezett értéke-lésének összegzéseképpen megálla-pítható, hogy a nyomozás olyan ada-tot, amely alkalmas bizonyítékul szol-gálhatna a vádemelésre, nem tárt fel.Megállapítható az is, hogy a nyomo-zás során az összes, az eseményre vo-natkozó okiratot felkutatták, besze-rezték, nagyszámú tanút kihallgattak,akiknek kihallgatására pedig nem ke-rült sor, azok idõközben elhunytak,ezen okokból a nyomozás folytatásá-ról sem a gyanúsítottak felelõsségemegítélését illetõen, sem pedig az 1956.október 26. napján Miskolcon tör-téntek további részletezésére nincs le-hetõség”. (szepesi)

Újratemetés.

A Zenepalotánál.

Felvonulás a belvárosban. (Mikó János felvétele.)

Gyermekáldozat.

Miskolc 1956

Hõsök, áldozatok, emlékek

„1956-tól 1961-ig mintegy 900embert állítottak bíróság elé a for-radalmi eseményekben való rész-vétel miatt.”

„Az 1956. október 26-i, miskol-ci sortûzzel kapcsolatban majd'négy évtizeddel késõbb, 1993-ban rendeltek el nyomozást.”

A Miskolci Megyei Bíróság for-radalmi cselekményeiért 1957-benhalálra ítélte Oláh Miklós vasútiraktárnokot, s az ítéletet a Leg-felsõbb Bíróság külön tanácsa is jó-váhagyta. A 21 éves fiatalembert1957. április 12-én végezték ki.

Az ítélet indokolási részében fog-laltak szerint Oláh Miklós 1956. ok-tóber 26-án több társával együtt vé-gigjárta a miskolci megyei rendõr-kapitányság épületét, s ott pisztolyt,géppisztolyt, valamint lõszert vett ma-gához. Ezt követõen egy napig a nem-zetõrséghez csatlakozott, majd a gép-pisztolyt leadta a munkástanácsnál,a pisztolyt azonban megtartotta, el-rejtette a lakásán.

December 9-én munkahelyén, aLenin Kohászati Mûvekben éjjelimûszakban értesült róla, hogyMiskolcon újabb forradalmi esemé-nyek vannak kibontakozóban.Másnap délután – pisztolyát magá-hoz véve – részt vett a BorsodiNyomda megtámadásában, elfogla-lásában, ahol megpróbálttovábbi fegyvereket sze-rezni. Csak 8 töltényt tu-dott szerezni, ezért az idõ-közben hozzá csatlakozottLukovics Lászlóval és mástársaival együtt Sajóbá-bonyba indultak, hasonlócéllal. Közben azonbanmeggondolták magukat,s Miskolcon maradtak.Elõbb egy munkásõrt fegy-vereztek le – géppisztolyátLukovics László kapta –majd egy katonatiszttõl,illetve a fõposta õrségétõlpróbáltak még fegyvertszerezni, de nem jártak si-kerrel.

Ekkor értesültek róla, hogy tünte-tés van a Tizeshonvéd laktanya elõtt,s odaindultak. A helyszínen, egy na-gyobb csoport élén hátul behatoltaka laktanyába, s közben néhány lövéstis leadtak, ijesztésül. Összetûzésbekerültek a kiszorításukra küldött õr-séggel, s hátrálás közben Oláh Miklósegy, Lukovics László pedig két lövéstadott le. A lövések egyike halálosanmegsebesítette Oprendek Sándorõrnagyot – hogy melyik, az az el-járás során végig nem derült ki.

Oláh Miklós ezt követõen cso-portjával a Hunyadi utcárament, ahol benzinespalackokattöltöttek, s megtámadtak egyszovjet harcjármûvet. A 21 évesfiatalembert 1957. január 15-éntartóztatták le, majd elsõ és má-sodfokon egyaránt halálra ítél-ték, kegyelmi kérvényét elutasí-tották.

Oláh Miklós egyetlen testvé-re, Judit ma is Miskolcon él. Mintmondta, az események idején 17éves volt – azóta sok évtized el-múlt, idõsebb lett, unokái szü-lettek – a történteket azonbanmáig nem tudta a család fel-dolgozni. Az édesapjuk mégmegélhette Miklós elsõ emléktáblá-jának felavatását, fiának rehabilitá-lását – tönkrement életüket, a pó-tolhatatlan veszteséget azonban márnem lehet helyrehozni, kárpótolni.

– Maguk, fiatalok nem érthetikmeg azoknak a napoknak a hangu-latát – mondta beszélgetésünkkor azidõs hölgy. – Valami gyermeki hit ésõszinteség volt mindenkiben, vad-idegen emberek csókolóztak össze azutcán... Mindenki örült, hogy vége

a rettegésnek, a kitelepítéseknek,annak a hazug elnyomásnak, amitnem lehetett megszokni. Azt hittük,most már minden jó lesz, s mikor be-jöttek az oroszok, hiába mondták,hogy most már visszaállnak a dolgoka régi kerékvágásba. Semmi nem volt

többé olyan, mint a forradalom elõtt,a terror, a megfélemlítés dacárasem. Az emberek megízlelték a sza-badságot, és még a bukás után is idõ-rõl idõre fellángoltak a tüntetések amegszállók ellen.

Oláh Judit könnyezve mutattaMiklós megmaradt fényképeit, em-léktárgyait. Mint mondta, az él-sportoló fiatalembert nagyon sokan

ismerték, szerették, temetésén min-den titkolózás dacára több ezren vet-tek részt.

– Nagyon sokan eljöttek a temeté-sére, a hatóságok viszont csak úgy en-gedélyezték a szertartás megkezdését,ha csupán a közvetlen hozzátartozókmaradnak a sír környékén – mond-ta Judit asszony. – Hosszú-hosszúórákba telt, mire szétoszlott a tömeg.

A hölgy szerint bátyja teljesen ár-tatlan volt Oprendek Sándor halá-

lában, az a fiatalember, aki valóbanrálõtt az õrnagyra, késõbb Kanadábadisszidált, s onnan megírta ezt vala-mennyi illetékes magyar hatóságnak,nehogy mást vonjanak érte felelõs-ségre. Oláh Miklós azonban ekkormár halott volt...

– Abban az idõben statárium volt,és pörögtek az események... – em-lékezett Oláh Judit. – Januárban le-tartóztatták, márciusban már az elsõfokú ítélet is megvolt. A szüleink ke-gyelmi kérvényt adtak be az ElnökiTanácshoz, de hiába: áprilisban má-sodfokon is halálra ítélték. A mainapig döbbenetes számomra az a hi-hetetlen lelkierõ, amellyel búcsúle-velében bennünket vigasztalt. Mindigmagam elõtt látom például azon so-rait, hogy „borúra jön a derû, és azélõk szívét öröm fogja eltölteni...”.

Ma már több tábla, illetve emlék-hely is õrzi Miskolcon a fiatalon ki-végzett forradalmár emlékét. AFöldes Ferenc Gimnáziumban – egy-kori iskolájában – egy tárlaton is meg-tekinthetõ volt a köztársasági elnökáltal adományozott díszoklevél és akitüntetés, melyekben Oláh Miklóstposztumusz részesítették.

– Mindig életvidám, egészséges,sportszeretõ fiú volt – mondja húgabeszélgetésünk végén. – Sífutásbanországos versenyen harmadik helye-zést ért el, ki tudja, milyen sikerekálltak volna még elõtte, és mindösz-sze 21 évig engedték élni...

(szepesis)

2006. október 21. 1956 2006 11

A kifosztott Borsodi Nyomda.

Oláh Miklós a húgával.

Oprendek Sándor ôrnagy.

Nagy Imre az – 1956-os forradalomés szabadságharc mártír miniszter-elnöke – az utolsó szó jogán a kö-vetkezõket mondta:

„Úgy érzem, eljön az idõ, amikorezekben a kérdésekben nyugodtabblégkörben, világosabb látókörben, atények jobb ismerete alapján igaz-ságot lehet szolgáltatni az én ügyem-ben is. Úgy érzem, súlyos tévedés ál-dozata vagyok.

KEGYELMET NEM KÉREK.”Súlyos, szívet megrázó, határozott,

haláltól sem félõ szavak.„1958. június hó 16. napján reggel

5 órakor Nagy Imrét, Maléter Páltés Gimes Miklóst kivégezték” – áll ajegyzõkönyvben.

Az idõ, Nagy Imre szavai szerintMiskolcra is eljött.

2006. október 22-én 10 órakorutcát nevezünk el Nagy Imrérõl, ésemléktáblát helyezünk el az utcafalán. Az utca a Széchenyi és a Régi-posta utca között helyezkedik el,összekötve a Kazinczy utcát aSzentpáli utcával. Ezért köszönet il-leti a város önkormányzatát, annakminden tagját, akik egyhangúlagmegszavazták a Nagy Imre utcát.Köszönjük!

Ki volt és mit tett Nagy Imre?Nagy Imre az 1950-es évek ismert

politikusa volt, a lakosság minden sza-vát figyelte, tõle várták az elviselhe-tetlen politikai és gazdasági elnyomásenyhítését. Sok jót tett a lakosságnakmár 1952–55-ös évek idején is:

� megszüntette a kötelezõ beszol-gáltatást

� megszüntette a recski és a hor-tobágyi internáló táborokat

� új mezõgazdasági politikát hir-detett

� támogatta a tudományos kutatá-sokat

� lehetõvé tette a termelõszövet-kezetekbõl történõ kilépést.

Rákosi és Gerõ ezért sovinisztánakés nacionalistának ítélte a népért tettküzdelmét, a miniszterelnökségbõl le-váltották, sõt a pártból is kizárták.Abban az idõkben ezek súlyos követ-kezményekkel járó döntések voltak.

A fokozott népnyúzás, jogtalanság,az elkeseredés forradalmi hangula-tot idézett elõ. Megmozdultak azegyetemisták – Miskolcon is – kitörtaz 1956-os forradalom és szabad-ságharc. Fegyvert fogott a nép.

Szabadságot, jogot, többpártrend-szert követeltek a felkelõk. „VesszenRákosi” – hangzott.

A forradalomnak szüksége voltegy, a nép által ismert és támogatottpolitikusra. Nagy Imre így lett ismétminiszterelnök. Azonnal átvette a for-radalom irányítását, hazai és külföl-di delegációkat fogadott és tárgyalta szovjet hadvezetéssel a hadsereg ki-vonulásáról. Az egész világ szimpá-tiája kísérte munkáját, az országörült, ujjongott és éltette a forra-dalmat. Életével, de különösen hõsihalálával kitörölhetetlen része maradtjelenünknek és jövõnknek.

Miért?� õ volt az a miniszterelnök, aki egy-

séges kormányt tudott maga mögött� õ volt az, akinek programja meg-

egyezett a magyar nép akaratával� õ volt az, aki haláláig kitartott esz-

méje, a szabadság mellett� õ volt az, aki nem kért kegyelmet

gyilkosaitól� õ volt az, akinek újratemetése ha-

talmas lendületet adott a rendszer-változásnak

� õ volt az, akinek újratemetése erõtadott a jelenkori politikusoknak az1956-os követelések megismétlésére,mint:

� lépjünk ki a Varsói Szerzõdésbõl� menjenek haza az orosz katonák� legyen szabad választásEzekre az eseményekre még szin-

te mindannyian emlékszünk. Ne-künk, akik átéltük 1956-ot, ismerõsmondatok voltak ezek és teljesenegyetértettünk azokkal.

1956-ból a mai politikusainknak istanulniuk kell, erõt kell abból merí-teniük, hogy képesek legyenek a vá-lasztóik igénye szerint politizálni, egy-séges Magyarországot kialakítani, ésa népet szolgálni.

Nagy Imre mártír volt, sajnos õ isa magyar messiások sorsára jutott,melyet Ady Endre írt meg megrázósoraiban:

„Sósabbak itt a könnyekS a fájdalmak is mások.

Ezerszer MessiásokA magyar MessiásokEzerszer meghalnak

S üdve nincs a keresztnek,Mert semmit sem tehettek,Oh, semmit sem tehettek.”

Joósz Gábora NIT megyei elnöke

Az 1956-os forradalom és szabad-ságharc 50. évfordulójára jelenikmeg Kis József levéltáros Miskolc1956 címû könyve. A szerzõ a XX. szá-zad második felének politikatörté-netével foglalkozik, kutatásainak kö-zéppontjában az ’56-os forradalomelõzményei, eseményei, majd a meg-szállást követõ megtorlások állnak.

Kis József több éves kutatómunkájaanyagából ötkötetes sorozat lát napvi-lágot – ennek elsõ része a Miskolc 1956,amely a Levéltári Füzetek 45. darab-jaként jelenik meg.

Néhány hónap múlva napvilágot láta szerzõ következõ könyve is, amely asátoraljújhelyi és a szerencsi járás ’56-os eseményeivel foglalkozik – majdújabb kötetben jelennek meg az aba-újszántói, az edelényi és az encsi járásanyagai, Kazincbarcikával kiegészítve.Önálló kötet foglalkozik a mezõkövesdi,a mezõcsáti és a miskolci járások tele-püléseinek ’56-os dokumentumaival,

majd további összekapcsolódó járásokanyagai alkotják a sorozat utolsó kö-tetét.

Valamennyi kiadvány egységes szer-kesztõi-szakmai elvekre épül: terje-delmes tanulmány mutatja be az adotttelepülés történetét 1956 októbere–de-cembere között, s ha a források aztmegkívánják (fõleg ítéletek esetében),ezen az idõhatáron túl is. Ezt követõ-

en a témához tartozó kordokumentu-mokat mutatják be, idõrendi sor-rendben, teljes terjedelmükben.

A kötetek harmadik részei archív fo-tókat tartalmaznak, részben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, rész-ben magánszemélyek anyagaiból vá-logatva.

A kötetek kiadója és szerkesztõje,Dobrossy István levéltár-igazgató azalábbi szavakkal ajánlja az olvasók fi-gyelmébe a Miskolc 1956 címû mun-kát: „... Kis József korrekt, hiteles, szé-leskörû kutatáson nyugvó munkát vég-zett. Ez a munka része a Miskolc mo-nográfia VI. korszak-kötetének, amelya város történetét 1950–1990 között mu-tatja be. Ebbõl következik, hogy a szer-zõ nem csupán 1956-ról, hanem egykorszakról is ír, amelynek résztvevõi,átélõi közöttünk élnek, tanulságáulannak, hogy a demokráciának, a közösút érdekében vállalt összefogásnakmeghatározó szerepe van a történelemalakulásában, alakításában”. Sz. S.

„Kegyelmet

nem kérek”

Könyvek a forradalomról

Kis József a levéltárban.

Oláh Miklós

'56 fiatal miskolcimártírja

III. évfolyam 46. szám1956 200612

„Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk...!”

Egységben a munkások és az egyetemistákCsorba István 1956-ban a megyei

munkástanács ipari osztályát ve-zette, majd deportálták, hazatéréseután letartóztatták, a TörténetiHivatal dokumentumai szerint év-tizedeken át megfigyelték, 1970-ben„revizionista platform alapján ki-fejtett káros politikai tevékenység”miatt rendõrhatósági figyelmezte-tésben részesítették. 1990 óta veze-ti a Történelmi Igazságtétel Bi-zottság miskolci szervezetét, az ’56-os megemlékezések lebonyolításá-ra szervezett városi kuratórium el-nöke. A szemtanú szubjektív be-nyomásaival vall a miskolci forra-dalmi eseményekrõl.

– A városbanszinte a kezdetek-tõl szoros, szim-bolikus összefogásbontakozott ki azegyetemi hallga-tók és a munkás-ság között...

– Az egyete-men már 22-én megkez-

dõdtek a forradalmi események,akkor ült össze a diákparlament, ésezen a nagygyûlésen születtek megazok az elképzelések, gondolatok,amelyekbõl aztán megalkották a di-ákparlament 11 pontját. A fõ köve-telések – mint országosan – itt is asemlegesség, a szovjet csapatok ki-vonulása, a korábbi vezetõk leváltá-sa, stb. voltak.

Ezt követõen október 23-án, anagyüzemeknél is megalakultak amunkástanácsok, én akkor a LeninKohászati Mûveknél dolgoztam, amûszaki ellenõrzési osztályon.Nálunk, a kohászatban is 23-án ala-kult meg a munkástanács, külön-külön az egyesrészlegeknél is – amûszaki ellenõr-zési osztályon en-gem választottakmeg a tanács ve-zetõjévé, aztán pedig delegáltak anagyüzemi munkástanácsba is. Eztnagy megtiszteltetésnek tekintettem,hiszen 23 éves fiatal mérnökként,nem túl régen kerültem a kohászat-ba.

Október 24-én a diósgyõri gép-gyár munkástanácsa egy nagy, ösz-szevont gyûlést szervezett, és ott õkis megfogalmazták a követeléseiket.Ez volt a Dimávag 25 pontja, amelynagyrészt megegyezett a diákparla-ment elképzeléseivel, de itt márhangsúlyosab-ban meg voltakemlítve kifeje-zetten a mun-kásság követe-lései is.

A diákparla-ment és a di-ósgyõri mun-kástanács a kö-vetkezõ napok-ban valóbanszoros kapcso-latot alakított ki egymással, és ez azabszolút egység jellemzõ volt azösszes nagyüzemre, Miskolc és amegye egész népére is. Szinte hi-hetetlen volt az az órák alatt kiala-kult összefogás, összetartás, ami1956 õszén megvalósult. Mindenkiérezte, hogy amit az elõzõ rendszercsinált és hirdetett, az nem volt igaz,hazugságon alapult – azt hirdettékvalóságnak, amit legfeljebb szeret-tek volna elérni. Egyedülálló volt azországban, hogy a megyei pártbi-zottság akkori vezetõje, Földvári

Rudolf is egyetértett a diákok és amunkások követeléseivel, csatlako-zott az elképzeléseikhez, s késõbbtagja lett a megyei munkástanácsnakis. A forradalom 13 napja alattMiskolcon egyetlen köztörvényesbûncselekmény sem történt,Budapesten, a betört kirakatokbanott voltak az áruk, senki nem nyúlthozzájuk, s nyitott ládákban gyûj-töttek pénzt az áldozatok családjá-nak – mai szemmel szinte elkép-zelhetetlen ez az egység, összefogásés tisztaság.

– Milyen körülmények között válasz-tották meg az elsõ, egységes városi for-radalmi képviseleti szervet, tanácsot?

– Az elõzményekkel kapcsolatbanmeg kell említeni, hogy a miskolcimunkástanácsok vezetõi elhatározták:delegációt küldenek Budapestre NagyImre miniszterelnökhöz, a diákpar-lament és a munkástanácsok pontja-

ival, véleményét,támogatását kér-ve. Ahogy emlék-szem, ennek atagjai voltak Föld-vári Rudolf, Bo-

gár Károly, Turbók Gyula, és az egye-tem részérõl talán Rehn Oszkár – bárebben nem vagyok biztos.

Ez a delegáció – ahogy én tudom– elég kalandos és nehéz körülmé-nyek között jutott fel a fõvárosba, deelérték a céljukat, átadták a miskol-ciak pontjait Nagy Imrének, aki tel-jesen egyetértett a követelésekkel, sõt,ki is egészítette azokat: mint mond-ta, õ még többet szeretne elérni azország javára.

Idõközben, október 25-én jöttlétre Miskolcon az a spontán nagy-gyûlés, amely a diósgyõri nagyüze-mektõl indult. A tömeg a Gyõri ka-puban jött végig, közben állandó-an duzzadt, egyre többen csatla-koztak. A menet bejött a Széchenyiutcára, majd a Villanyrendõrnél aCsabai kapu felé fordultak, és ki-mentek az egyetemre, hogy Miskolclakossága és nagyüzemi munkássá-ga az egyetemi ifjúsággal közösnagygyûlésen fejezze ki akaratát, kö-veteléseit, véleményét. Ez a tömegakkor már a becslések szerint meg-haladta a 30-35 ezer fõt.

Az egyetemen az aula tetején volta „szónoki emelvény” – én is ott vol-tam – ahol Nagy Attila színmûvészés egy egyetemista elszavalta aNemzeti dalt. Hátborzongatóan fel-emelõ volt, ahogy a több tízezrestömeg együtt zúgta a szónokokkal:„A magyarok Istenére esküszünk, es-küszünk, / Hogy rabok tovább nemleszünk…!” Itt, közfelkiáltással vá-lasztották meg az elsõ központi vá-rosi munkástanácsot.

Ez után következett október 26-a,amely köztudomásúlag gyászos napjavolt itt Miskolcon a forradalomnak.Ekkor történt a sortûz és a lincselés(bõvebben lásd a Kis Józseffel készültinterjúban).

– Hogyan lett tagja a megyei mun-kástanácsnak?

– A Budapestre, Nagy Imréhez kül-dött delegáció tagjai már visszaútjukközben hallottak a 26-ai, szomorú ese-ményekrõl, és elhatározták, hogylétre kell hozni egy olyan megyeimunkástanácsot, amelyik ura tudlenni a helyzetnek – s amelynek tag-jait a munkahelyükön választották ésdelegálták. Én is egy ilyen személy

voltam – tulajdonképpen az akkorhúszezer embert foglalkoztató LeninKohászati Mûvek delegált – bevá-lasztottak az október 28-án megala-kult megyei munkástanácsba, és fia-tal mûszaki mérnökként a tanácsipari osztályának a vezetésére kap-tam megbízást. Egyik fõ feladatunkaz volt, hogy az általános sztrájk el-lenére biztosítani tudjuk a város ésa megye szén-, illetve energiaellátá-sát, a másik pedig, hogy a forradal-mi követelések teljesülése eseténmegszervezzük a sztrájk beszünteté-sét, és a munka elkezdését a nagy-üzemek vezetõivel folytatott tárgya-lások során. Ez az idõpont novem-ber 5-re volt kitûzve, ekkorra ter-veztük, hogy felvesszük a munkát.

El kell mondanom: munkám soránhihetetlen támogatást és szimpátiátkaptam a nagyüzemek vezetõitõl –pártállásuktól függetlenül. A nehézkörülmények ellenére szinte könnyûvolt a munka, hiszen nagyon együtttudtunk dolgozni, éreztük, hogy amitakarunk, az mindannyiunk közös ér-deke. Valószínûleg õk is látták, hogy

nem a karrierért, nem anyagi ér-dekbõl tesszük amit teszünk, hiszenegy fillért sem kaptunk a mun-kánkért, fel sem merült ilyesmi.

– Meddig tudtak dolgozni? – November 1-jén egy újabb de-

legáció utazott fel Nagy Imréhez,és a miniszterelnöktõl azt az in-formációt kapták, hogy a dolgokjól alakulnak, ígéretet kapott aszovjetektõl, hogy kivonulnak az or-szágból. Nyilvánvalóan õt is félre-vezették, de akkor mi ezt nem tud-tuk. A delegá-ció hazajött, be-számolt a ked-vezõ fejlemé-nyekrõl, ezértmegvalósítha-tónak látszott az általunk kitûzöttcél, a munka november 5-i, általá-

nos felvétele. Aztán következett a hi-degzuhany, november 4-e, amikor aszovjet csapatok Miskolcra is bevo-nultak. Képviselõik felkeresték a me-gyei munkástanácsot, és szinte ulti-mátumszerûen követelték, hogy is-merjük el Kádár János kormányát.Mi azt mondtuk, hogy szó sem leheterrõl, azt sem tudjuk, milyen körül-mények között, kik választották ezta kormányt. Magyarországnak NagyImre a legitim miniszterelnöke.November 5-én délelõtt az akkori me-gyei tanács épületében voltuk, ami-kor újra jöttek az oroszok délelõtt azultimátummal – mi ugyanazt vála-szoltuk, erre azt mondták: a mun-kástanács jelöljön ki egy delegációt,

amelyik elutazik tárgyalni Szolnokra,a Kádár-kormányhoz. Három fõazonban maradjon itthon a tanács-ból, mert este hatkor jön egy szovjetvezérõrnagy, és azt fogadni kell. Ígymaradtunk hárman: Fekete Lászlóegyetemi adjunktus, Zombori Sándorhelyõrségparancsnok és én. A többiekbementek a szovjet parancsnokság-ra, az oroszok pedig odahívták a márújraalakuló helyi pártbizottság né-hány tagját, akik ismét megpróbál-ták rávenni munkástanácsunk ottlévõ tagjait, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt. Mikor ez nem sikerült, le-tartóztatták õket.

– Ön meddig maradt szabadlábon?– Én semmirõl nem tudtam, fél hat-

kor bementem fogadni a vezérõrna-gyot az akkori megyei tanács elnökiszobájába, de meglepõdve láttam,hogy sem Zombori alezredes, semFekete László nincs ott. Így érkezettel a hat óra, továbbra sem jött senki,én pedig egyre idegesebb lettem.Egyszerre ládbobogást, szaladgálásthallottam a folyosón, feltépték az

ajtót, s berontott hat, géppisztolyosszovjet katona, hogy „Fel a kezekkel!”.Igazoltattak, megnézték a nevemetegy listán, majd beállítottak egy sa-rokba, feltartott kézzel. Negyedóramúlva levittek a földszintre, majd egynyitott páncélautóra ültettek, s be-vittek a Rudolf laktanyába, ahol vi-szontláttam a megyei munkástanácstöbbi tagját. Innen este 9 óra körülegyenként levittek minket a föld-szintre, és egy katonai sebesültszál-lító autóval, szoros õrizet mellett adebreceni szovjet katonai repülõtér-

re szállítottak. Ottvárt minket az abizonyos vezérõr-nagy, aki közöltevelünk: neki pon-tos információi

vannak róla, hogy mi Borsodban va-lamiféle ellenkormányt alakítottunk.Tréfásan szoktam mondani, hogyakkor eszerint néhány óráig én vol-tam az ország ipari minisztere.

– Aztán következett a deportálás?– Így is lehet mondani, bár én tu-

lajdonképpen megúsztam ezt. Azungvári börtönbe szállítottak, aztánpedig – november 13-án – Lvov kör-nyéki Sztríj börtönébe. Megítélésemszerint nem ide, hanem jóval mesz-szebb akartak minket szállítani, egyvagonszerelvény volt az állomásrabeállítva, s egy-egy vagonba körül-belül 50 magyart raktak be. AzENSZ viszont november 12-én fog-lalkozott a magyar üggyel, és hatá-rozottan követelte a szovjetektõl amagyar deportálások leállítását.Szerintem ezért nem vittek tovább,ezért raktak ki Sztríjben, ahol no-vember 25-ig tartottak fogva. Akkorvisszahoztak Ungvárra, novembervégén pedig haza, Magyarországra.Mint utóbb kiderült, ezt annak kö-szönhettük, hogy a nagyüzemekképviselõi nem fogadtak el mástárgyalópartnert a sztrájk feloldá-sával kapcsolatban. A hatalomnakszüksége volt olyan személyekre,akikkel szóba állnak, akik közvetí-teni tudnak. Így engem is vissza-helyeztek abba a funkcióba, amely-ben a forradalom alatt voltam, újraipari osztályvezetõ lettem. Magunkközött sokat tárgyaltunk róla, milyenálláspontra helyezkedjünk, végülarra az elhatározásra jutottunk,hogy nincs más választás: a szovje-tekkel erõszakkal nem lehet szem-beszállni, az országnak pedig szük-sége van a termelésre – beszélünka nagyüzemek dolgozóival, hogyvegyék fel a munkát, mi pedig meg-próbálunk az adott körülmények kö-zött minél többet megmenteni a for-radalom vívmányaiból.

Ez elõször, az elsõ napokban,mikor visszahoztak minket, úgy né-zett ki, sikerül is. December 5-én pél-dául megjelenhetett az akkori megyeinapilapban az általunk megszöve-gezett kiáltvány, amely többségébenazokat a követeléseket tartalmazta,amelyeket októberben megfogal-maztunk, csak kicsit finomabb for-mában. Földvárit megválasztották amegyei tanács elnökévé, minketpedig – pl. engem is – a megyei ta-nács végrehajtó bizottság tagjaivá.Késõbb persze kiderült, az új hata-lom részérõl mindez csak csel volt.1957 február elejéig maradtam amegyei tanácsnál, mint ipari osz-tályvezetõ, majd visszatértem a ko-hászatba, régi munkahelyemre, aholmegválasztottak a mûszaki ellenõr-zési osztály vezetõ-helyettesévé.Március 8-án tartóztattak le.

(szepesi)

Az egyetemi nagygyûlés.

Csorba István.

Földvári Rudolf.

Diákparlamenterek elôzetes letartóztatásban – (balról) Pallagi Sándor, SzékelyJános, Tóth Tihamér, Dornbarch Gyula.

„Szinte hihetetlen volt az azórák alatt kialakult összefogás,összetartás, ami 1956 õszén meg-valósult.”

„...arra az elhatározásra jutot-tunk, hogy nincs más választás:a szovjetekkel erõszakkal nemlehet szembeszállni...”

Papp László festômûvész a Nem-zeti Bizottság egyik vezetõje volt.Késõbb letartóztatták, és bíróság eléállították. A bírósági eljárás körül-ményeirõl, a börtönben töltött idõ-rõl kérdeztük.

– Hogyan zajlott a bírósági tárgyalás?– A Nemzeti Bizottság vezetõi ellen

nagyon súlyosak voltak a vádak, éna harmadrendû vádlott voltam, deelõször I/1 volt a minõsítésem, majdezt csökkentették I/2-re. Akkor az íté-leteket nem a bíróságokon hozták,hanem a pártbizottságokban. Miheten voltunk vádlottak, az egyik tár-sam volt dr. Szo-boszlai Ferenc,aki úgy kerültbele a bizottság-ba, mint Pilatus acredoba. Én voltam a levezetõ elnökaz alakulásnál és kértem, hogy min-denki delegáljon egy-egy fõt, az or-vosok pedig közfelkiálltással Szo-boszlait választották meg. A sógoraaz ügyészségen, vagy a bíróságon dol-gozott, ezért összeférhetetlenségmiatt nem tarthatták Miskolcon a tár-gyalást. Így nekiláttak keresni bíró-ságot, amelyik vállalja, de semEgerben, sem Debrecenben nem áll-tak kötélnek, megvolt a maguk baja.Nagy szerencsénkre a Pest MegyeiBíróság alelnöke, dr. Majoros Mik-lósné elvállalta az ügyet. Pestrõl jöttle õ is a tárgyalásokra, az ügyész ésaz ülnökök is. A bírónõ lehetõségetadott nekünk, hogy kibújjunk a hu-rokból. Nem engedte magát befo-lyásolni a pártbizottságtól. Késõbbjóban lettünk, és elmesélte, hogy atárgyalások után mindig jött a nagyfekete autó és „segíteni akartak”, demindig ügyesen elhárította. Végül alegsúlyosabb ítélet két év volt, melyetTóth Dezsõ titkár kapott. Engemnyolc hónapi vizsgálati fogság utánhat hónap felfüggesztett börtön-büntetésre ítéltek. Amint szabad-lábra helyeztek, felmentem Buda-pestre a bírónõhöz, és felháboro-dottan kérdeztem, hogy miért ítéltel. Azt mondta erre nekem: „Ide fi-gyeljen, maga jogot végzett ember,akkor tudnia kell, hogy ha nem adokvalamilyen formális büntetést, akkormeghosszabbították volna a fogva-tartását, és most nem lenne itt.” 1958.október 31-én aztán másodfokonfelmentettek.

– Milyen volt a börtön, mit kellett ki-állnia egy politikai fogolynak?

– A rendõrségen elég kellemetlenvolt, de a börtönben már nem. 1957áprilisában tartóztattak le. Ekkormár a nemzetközi szervezetek erõ-sen tiltakoztak és kifogásolták a ha-tóságok durva bánásmódját, amit aletartóztatott úgynevezett ellenfor-radalmárok ellen elkövettek. Minketmár fizikailag nem bántottak. De vol-tak ott sokan olyanok, akiket koráb-ban tartóztattak le, és csúnyán meg-vertek, megkínoztak. Volt például egyWinterpach nevû munkás, aki akkormár ült pár hónapja. Tulajdon-képpen nem vett részt a rendõrségostromában, hanem délután egymunkatársával együtt elment meg-nézni, hogy mi van ott, hiszen akkor

már szét volt cincálva a rendõrség,nem voltak ott rendõrök, az iratokatlefoglalták és elvitték. Õk is csak azértmentek oda, mert a Winterpach hú-gának egy rendõrtiszt udvarolt, ésmeg akarta nézni, hogy mindenrendben van-e vele, nem esett-e baja.A munkatársa azonban rosszban volta feleségével, és az feljelentette a fér-fit, akit le is tartóztattak. Azonban aztállította, hogy nem volt a rendõr-ségnél, hanem Winterpachhal együttjöttek el a munkahelyükrõl, és együttvoltak. Erre õt is letartóztatták.Verték, ütötték, de õ nagyon szívósvolt, korábban bokszolt is, úgyhogyjól bírta a kínzásokat. Nemsokáraazonban becsúsztattak egy levelet acellája ajtaja alatt, amelyben a mun-katársa azt írta, hogy már nem bírjaa kínzásokat, és azt találta ki, hogyvalljanak be valamit, amiért nemkaphatnak komoly büntetést. Mond-ják azt, hogy ott voltak a feldúltrendõrségi épületben és egy kézikasszából kivettek ötszáz forintot.

Winterpach sokatgondolkodott adolgon és végülelvállalta, utánameg is szûnt a kín-

zása. A tárgyalásokról mindig mo-solyogva jött vissza, hogy jó útonhalad az ügye, a bíró is nagyon ren-des vele és nem lesz baj. Amikor aztánmegvolt az ítélet, ott kiabálta, hogyöt évet kapott. Mondtam neki, hogyne nyugodjon bele és addig fel-lebezzen, amíg nem történik valami.Ezt tette kitartóan és egy év múlvaki is engedték.

– Milyen volt az élet a börtönben?

– A leveleket, amiket onnan írhat-tunk, cenzúrázták, ellenõrizték, csakjót lehetett írni. Ilyeneket írtam én ispéldául: „Kedveseim, életemben nincs

semmi különös változás, nagyon gyor-san repülnek a napok, hetek kelle-mes idõtöltés közepette.” A fegy-õrökkel nem volt különösebb gond,egyszer jött egy pocakos férfi, és a töb-biek mondták, hogy õ a nevelõtiszt,õ fog megnevelni. Odajött hozzánk

és elkezdett méregetni, mintha aztnézné, nem fogja-e szorítani a nya-kunkat a kötél. Kérdezte tõlem, miértvagyok itt, mire azt válaszoltam, hogy

nem tudom. Aztán elmondtam, hogyfestõmûvész vagyok, és majd külde-nek be nekem papírt, és akkor raj-zolni fogok. Viccbõl mondtam, de õkomolyan vette, és elkezdett kiabál-ni, hogy mit képzelek, hová jöttem,mûvésztelepre? Nem tudtam akkor,

csak késõbb, hogy ez a férfi köztör-vényes fogoly volt korábban is, aki gics-cseket másoltatott magának a tehet-séges foglyokkal. Késõbb kivitt ma-

gához és láttam a lakását, hát amigiccsek ott voltak, az nem voltsemmi. Mivel azt mondtam, festõ-mûvész vagyok, ezzel elültettem abogarat a fülében és elment a me-gyei tanácsba, és utánajárt, hogy va-lóban van-e ilyen nevû festõ. Mivelott megerõsítették, jött aztán hoz-zám, hogy kipróbál, és azt akarta,hogy másoljak neki, de erre nemvoltam hajlandó. Mondtam neki,hogy inkább szedjen kint virágot,hozzon egy kancsót hozzá, és akkorfestek neki csendéletet. Onnantólegy külön cellában volt a mûter-mem és rendszeresen hozta a fes-teni való vásznakat. Közben hoz-tam-vittem a híreket, és kaptam ci-garettát is. Nagy Attilával is egy cel-lában voltam, akinek az édesapjajó barátom volt. Õ állandóan vitá-zott a nevelõtiszttel, fõleg politikaikérdésekben, és többször nagyonlehordta.

– Megmaradt valami azokból amunkákból, amit odabent festett?

– Egyetlen munkám van, amitrögtön a szabadulás után festettem.Az van rajta, amit fentrõl láttunka cellaablakból. Ahogy megérkezetta rabomobil és elõtte áll a rab, bú-

csúzva a társaitól. Csináltam bör-tönrajzokat is, legalább harmincdarab volt belõle, amikor szabadul-tam, a civil kabátom hátába varrtambe, de motozásnál észrevették és el-vették. Hiába kértem vissza utána, el-égették, így megsemmisültek…

2006. október 21. 1956 2006 13

„...a tárgyalások után mindigjött a nagy fekete autó és „segí-teni akartak...”

1945 után Miskolcon megjelentirodalmi folyóirat neve Kohó volt,jelezvén, hogy nagyipari megyé-ben élünk. Késõbb KazinczyFerencet tisztelve Széphalom volta címe. A Szovjetunió KommunistaPártjának huszadik kongresszusaután nálunk folytatódott NagyImre 1953-as politikájából eredõ-en az írók haladóbb szellemû meg-nyilvánulása.

A ’30-as évek kiváló népi írói közültöbben jártak Miskolcon és Diós-gyõrben. Utánuk és mellettük márifjabb nemzedék lépett színre.Megyénkbõl Fekete Gyula, Szebe-rényi Lehel és Gergely Mihály.

A tõlük fiatalabbak közül kitûntMiskolcon Bihari Sándor, a MûveltNép címû folyóiratban megjelent„Miskolci Kocsonya” címû országoshírûvé vált írásával. B. Nagy Lászlóesztéta, a lap munkatársa patronál-ta Biharit. Bihari a TudományosIsmeretterjesztõ Társulat kulturálismunkatársa volt. Az 1956. évi prog-ramjában kiváló írók meghívása sze-repelt.

Kónya Lajos részére 1956. július 5-ére szervezett találkozót. Kónya az iro-dalomról beszélt, de a provokátorokmásról. A hallgatóság soraiban vol-tak ávósok is, akik a pártnál készí-tett meghívóval jöttek be. Az össze-jövetelt Bod Andor – több nyelven be-szélõ – gimnáziumi tanár, a HazafiasNépfront városi titkára vezette.Szoborépítésre gyûjtött pénzt, ami-bõl Megyessy Ferencnek állítottakszobrot. Sokan voltak, hasznos meg-nyilvánulások hangzottak el, új is-mereteket szereztünk.

Bihari írásához hozzászólt FöldváriRudolf, a megyei pártbizottság elsõtitkára is, B. Nagy Lászlóval vitatkozva.Az én hozzászólásom címe: „VezetõkBorsodban” volt.

Szekrényesi Lajos, a Széphalommunkatársa a Kazinczy könyvesboltmelletti Avasi kávéházat Pilvaxnak ne-vezte el, jelezvén, hogy az 1848-asmárciusi ifjak szellemében kívánunktevékenykedni. Képviselõ voltam ésszabadon utazhattam. Egy alkalom-mal elmentem Pestre, a Keleti pá-lyaudvaron B. Nagy László tájékoz-tatott a fejleményekrõl.

Hazajõve a Pilvaxban már vártak,és a népes társaságnak továbbadtam,amit hallottam. Gyárfás Imre az idõ-sebb nemzedékhez tartozott. Õ volta Széphalom fõszerkesztõje. Mellettetevékenykedett Szekrényesi Lajos,akinek – fõleg a faluról szóló – ki-váló írásai jelentek meg. A havi fo-lyóirat már kevésnek bizonyult asok írás megjelentetésére. Pesti ta-pasztalatom alapján javasoltam, hogya Széphalomnak legyen egy kéthe-tenkénti kiadványa. Szekrényesinyomban rávágta: – Legyen a neveKilátó. Így lett õ a lap keresztapja ésfõszerkesztõje. Négy szám jelent mega Kilátóból. Az egyik számban meg-jelent Földvári Rudolf: Értsük, be-csüljük meg egymást, fogjunk mun-kához címû nagy jelentõségû írása.

Pesten az írók körében egyre nö-vekedett a Földvári iránti tisztelet éselismerés. Az utolsó számban Nem-zeti összefogást címen megjelent írá-somban Nagy Imrének a közéletbetörténõ újbóli bevonását követeltem.

Bár nem irodalmi téma, de köz-readását fontosnak tartom. 1956. jú-

lius 31-én az országgyûlésben fel-szólalt Földvári Rudolf és többek kö-zött azt mondta: „Borsod a magyarRuhr-vidék vagy Ural, a kulturális életegyes területein Szabolcs-Szatmármegyével van egy szinten.”

1956. október 14-én a megyeházána Hazafias Népfront rendezésébenösszejöttek a hajdani koalíciós pár-tok megyei vezetõi. Nem kiáltottukki a többpártrendszert, két hét múlvamegtette ezt Nagy Imre miniszter-elnök. A Bajcsy-Zsilinszky Endreemlékére állított emléktábla Rákosiidején eltûnt. 1994-ben nekem voltalkalmam a sajtóház déli falára visz-szahelyeztetni.

Bihari Sándor programjábanbenne volt Szabó Lõrinc meghívásais. Fazekas Csaba – ma dékán aMiskolci Egyetemen – A ciklon szél-csendjében címû könyvében sokanemlékeztek Szabó Lõrincre. GyõriErzsébet emlékezésében olvastamSzabó Lõrinc mondását: „Szülõ-városom sose lesz szemed kóbor fi-adon”. Valószínû Bihari Sándor is is-merte ezt a versidézetet. Levelezés,személyes találkozás az írókongresz-szuson érlelte a miskolci találkozó dá-tumát: 1956. október 23. Budapestrõlgépkocsival jött Miskolcra a Szabó ésaz Illyés házaspár, Gáborjáni Klára,Szabó Lõrinc lánya.

Kónya Lajost Bihari Sándor hívta,Szabó Lõrinc meghívásában márFöldvári Rudolf, a megyei elsõ titkáris bekapcsolódott. Ott volt az estenSzabó Lõrinc és Illyés Gyula társa-ságában. Szabó Lõrinc egy levelébendicsérõ szavakkal emlékezett a bor-sodi pártvezetésre (név nélkül), deezen Földvári volt értendõ. Miskolcon

más területekhez viszonyítva rendvolt.

Csorba Zoltán a Szabó Lõrinc-estmegnyitóján mondta – írja: én úgyvettem észre, õ (Szabó Lõrinc) ezt akék napot a kavargó élet megfigye-lésére használta fel. Benyomásokatgyûjtött.

Nagy Attila – kiváló színész, aki ver-set mondott az esten, késõbb SzabóLõrinccel és Illyéssel diskurált.Október 25-én a Nemzeti dalt sza-valta több helyen és néhány napig amegyei munkástanács elnöke volt.

A két költõvendég látta a felvonu-lókat, tõlük hallották: Mars ki, rusz-ki! Szabó Lõrinc Illyésnek mondta:Gyula! Hogy ezt a verset nem én ta-láltam ki!

A Kordos házaspár – a két Klárit– Szabónét és Illyésnét látta vendé-gül napokon keresztül, merthogy akét család tagjai nem együtt utaztakPestre.

Szabó Lõrinc Kossuth-díjat kapottés abból küldött a raboskodó BihariSándornak.

Kovács Ferencné, Irénke 1956-bannegyedikes gimnazistaként ott volt azesten. Késõbb a férjével és anyósá-val együtt ápolták Szabó Lõrinc em-lékét.

Szabó Lõrincrõl iskolát neveztek el,és ott szobra is van. A róla elneve-zett könyvtár udvarán is mellszobravan. A Kossuth utca 11. számú épü-leten emléktáblát állítottak, mert ittvolt a nevezetes irodalmi est.

Szabó Lõrinc irodalmi munkássá-gát dr. Kabdebó Lóránt professzorúr ápolja.

Hegyi Imrea Tokaji Írótábor alapítója

Irodalmi élet Miskolcon 1956-ban

A szovjet megszállás után kiadott felhívás.

Pesti bíró segített

Börtön forradalmi tevékenységért

III. évfolyam 46. szám1956 200614

Újszerû megközelítésbõl tár-gyalták az ’56-os eseményeket azona konferencián, melyet a MiskolciEgyetem Kulturális és VizuálisAntropológiai Tanszéke, valamintaz Új- és Jelenkori Magyar TörténetiTanszék szervezett. A kutatási témaközéppontjában azokra a kérdé-sekre kerestek választ: hogyan je-lenik meg a történeti emlékezetben1956 és hogyan változott ez az el-múlt idõszakban?

A konferencián bemutatták azt akiadványsorozatot, melynek elsõszáma jelent meg a napokban „A je-lenkor történetútjai” címmel. Ötdoktoranduszhallgató elsõ kutatá-sai olvashatók a tanulmánykötetben– közöttük egy anyag ’56 kapcsán is.

A konferencia Fekete Pál emlék-iratai, mint történeti tanúságtétel, aLágerhumor, valamint a Folyamatosés lezárt múltak címû témákat kö-vetõen dokumentum-filmvetítésselfolytatódott. Négy, az ’56-os forra-dalomról készült alkotást mutattak beGulyás Gyula filmrendezõ vezetésé-vel.

BÁN ANDRÁSvizuális antropológus

’56 fotói címû elõadásáról

„A történészszakma szem-pontjából rend-kívül izgalmas2006 õsze, mertlehetett gondol-ni, hogy az elmúlt

16 évben a rendelkezésre álló forrá-sok döntõ többségérõl tudomást le-

hetett szerezni, az archívumok több-ségében szerepelnek a szemtanúk, ál-dozatok, résztvevõk beszámolói.Tehát, bár ’56 értelmezése messzenincs nyugvóponton, de a források,gondolhattuk, rendelkezésre állnak.Nagyon meglepõ azonban, ami tör-ténik, legalábbis a vizuális forrásoktekintetében, mert részben az isme-retlenségbõl kerülnek elõ kép-anyagok, fotók, rajzok, amelyek ’56októberében, novemberében ké-szültek, részben pedig már ismert,nem lappangó, de egészében nem lá-tott felvételek jutnak nyilvánosságra.

Ami ebben a különleges pillanat-ban számomra nagyon zavaró, hogya vizuális anyag forráskezelésénektisztességes módja, gyakran még aminimuma sem történik meg. Az el-múlt 15 évben is tapasztaltuk, demost fölerõsödve látszik, hogy sok-szor különféle fontos történelmiösszefüggésekben bukkannak felforrások megnevezés nélkül, a fotósnevének feltüntetése nélkül, a képeredetérõl semmit sem tudunk, ésarról sem, hogy maga a negatív ke-rült-e elõ vagy van magántulajdon-ban, esetleg köztulajdonban, vagy egymásolat, vagy egy másolat másolataforog. És ez nemcsak a történeti for-ráskezelés tisztességessége miatt fon-tos, mert nincs egy ilyen történetiprecízkedés vagy aprólékosság,hanem azért, mert ezek a képek nemillusztrációi az eseményeknek. Nemtisztességes, ha úgy kezeljük ezeket,mint illusztrációit egy általunk el-mondott történetnek, hanem úgygondolom, hogy tisztességesebb úgykezelni, hogy ezek is megpróbáltaklétük folyamán többször nekifutva el-

mondani egy történetet. Ezekre atörténetekre, vizuális narratívákravaló oda nem hallgatás, ezek figyel-men kívül hagyása azzal jár, hogyezeket a fotókat kiszolgáltatja. Egyfotóra könnyen aggathatnak rá kü-lönféle értelmezéseket, más-más je-lentést. Ezt az ötvenhatos publiká-ciók tovább erõsítik egy konkrétemlékanyag kapcsán.”

DOBOS MARIANNEközíró „Forradalom

és csataképek” 1956-ból címûelõadásáról

„Nekem is voltegy elõre megírtelõadásom ugyan-olyan narratívá-val, toposszal,identitással és másegyebekkel tele,

mint amilyet itt a tudós történész ésantropológus elõadók elmondtak.Nekem ezt jóval nehezebb elõadni,merthogy nem tanult szakmám.Tanulni úgy szoktam ezeket, hogy ol-vasom a trilógiámmal kapcsolatos re-cenziókat, kritikákat. Közben azon-ban az az ötletem támadt, hogy nemolvasom fel az elõadásomat. A hall-gatóság soraiban lévõ antropológus,politológus, történész hallgatókban,tehát az ifjúságban nem az fog meg-maradni ebbõl a konferenciából,amit a szövegértelmezések kapcsánelõadtak, hanem a személyesebb be-számolók. Ezért meséltem KopácsiSándorról, akivel én csináltam az elsõinterjút 1989 márciusában, emleget-tem Végvári Vazul atyát és hogyMiskolchoz közelebb kerüljünk, az itt

meggyilkolt fiatalembernek, OláhMiklósnak az édesanyja emlékiratai-ból és búcsúbeszédébõl idéztem. Azén témám címe az volt, hogy Forra-dalmi és csataképek, amire Jókairólmentem át 1956-ra – ezek a mesék,elbeszélések, melyek Jókainál egy ha-talmas nagy életmûre állnak össze,nálam ebben a trilógiában, az Akkoris karácsony volt kötetekben összeg-zõdnek az elmúlt századnak máso-dik felérõl.

Az emlékezõk mindig valami utó-lagos tanúságot szeretnének a tör-téneteikben tenni és megmagyaráz-ni az utókornak bizonyára azt, hogyvoltunk mi és voltak õk és meghatá-rozni azt, hogy a miénk volt a töké-letes, a jók, az életmentõk csoport-ja. Erre való tekintettel egy 14 évesgyerek ’56-os emlékeirõl beszélnikülönlegesen nehéz. Én, aki több százóra interjúanyagot csináltam ésadtam közre életemben, most bizonyúgy érzem, hogy tizedannyi gondo-latot sem mondhatok el saját ma-gamról, azaz az akkori 14 éves gye-rek élményeirõl. Megismerni SzabóLõrincet és megismerni Illyés Gyulátegy hihetetlen, fantasztikus élményvolt. Az õ verseiket hallgatni, egy igaziélõ költõt látni egy 14 éves gimna-zista kislány számára felfoghatatlannagy élmény. Amikor kijöttünk az iro-dalmi estrõl, édesanyám jött elénk,amin el is csodálkoztam, mert any-nyira nagy lánynak már éreztemmagam, aki a Kossuth utcáról aKatalin utcáig egyedül is el tudmenni. Édesanyám mesélte akkor,amit a rádióból tudni lehetett, hogyvalami történik. Nem lehetett azt mégabban a pillanatban forradalomnak

nevezni, de valami történt. A rákö-vetkezõ napokban megpróbáltunkegy icipicit részt venni, ahogy lehe-tett. Emlékeim között van a tank, akétségbeesés, hogy mi lesz ebbõl.Perceim vannak abból, ahogy késõbba Recsket is megjárt nagybátyám, az’56-os munkástanács vezetõje eljöttMiskolcra és mesélte a történéseket.Illetve emlékszem osztálytársnõmátlõtt karjára – mellette halt megMisley Emese. Az õ történetük azelsõs gimnazista gyerekben mara-dandó nyomot hagyott egy életen átés tovább foglalkoztatott gondolata-imban. Nem voltam hõs, de nem vet-tek fel a bölcsészkarra és el kelletttelnie két évtizednek a kohómérnökés hõkezelõ szakmérnök életébõl,mire visszafordulhattam saját vala-hai humán önmagamhoz és elkezd-tem írni.”

GYÁNI GÁBORtörténész „Trauma és kultusz –

1956 emlékezete címû elõadásáról”

„1956 történe-tének legalábbolyan fontos ré-sze, hogy hogyanemlékezünk rá,mint az, hogy mitörtént valójá-

ban. Az emlékezet a hagyománnyáválás útja, miként épül a történetiköztudatba. A mechanizmus példá-ul az emlékezés, a memoár, azok aképek, fotók, filmek vagy ismeretek,amelyek elõkerülnek. Ez segít élet-ben tartani, illetve újraértelmezni’56-ot, amely nemcsak egy rituálisemlékezésnek, hanem nemzeti iden-titásunknak, a magyar identitásnakis nagyon fontos része. Amit az élõemlékezet nyújt (és ennek miskolcivonatkozásai is vannak) azok példáulaz országot 1956-ban elhagyó, ké-sõbb Kádárék által disszidensekneknevezett fiatalok, akik közül tíz-ezrek kerültek például Kanadába,nagyon sok értelmiségi, a SoproniErdészeti Fõiskolások részben tanárikarral együtt kimentek illetve aMiskolci Egyetem mûszaki hallgatóiis nagy számban kerültek, az iméntemlített országba, ahol nagy szük-ség volt rájuk, mert nem nagyon vol-tak mérnökök. Velük, közülük szá-mos emberrel, családdal volt alkal-mam most találkozni egy torontóikonferencián. Az õ életük teljesenmásként alakult, mint az itthonmaradottaké, akik üldöztetést szen-vedtek és végigélték a Kádár-rend-szert. Ezek az emberek pedig némihányódás után, amit egy országvál-toztatás, egy idegen kultúrába valóbeilleszkedés jelent, megtalálták ahelyüket, és nagyon jól beépültek akanadai társadalomba. Sikeres em-berekké váltak. Az ’56-ra való visz-szaemlékezéseiket ez színezi.Beszéltem ott egy újságíróval, egyidõs emberrel, aki azt mondta: „eza kivándorlás embert próbáló fel-adat volt, de megérte. Mindenki ván-doroljon ki egyszer, mert akkorderül ki, hogy mit ér, mire képes.Rólunk kiderült. Egy olyan nagy ka-land volt, amely akár életprogramis lehet. Igen, ebbõl a perspektívá-ból így néz ki ez a történet. Akikazonban itthon maradtak – a több-ség – azok számára viszont teljesenmás a perspektíva. Egy megkesere-dett élet, kompromisszumok soro-zata, rossz szájízzel végzett kolla-boráció – együttmûködés – a rend-szerrel, némi érvényesülés anyagivagy más tekintetben. Más a konk-lúzió minkét esetben.”

Egyéni és kollektív emlékezet – ’56-os történetek

Mozaikok egy konferenciáról

Ötven év után…

Egy egyetem – két út AKI ELMENEKÜLT...

A diákparlament tagjai, azok az egyetemistákgyûltek össze az ötvenedik évfordulót ünnepel-ni Miskolcon, akik ’56-ban az eseményeket ge-nerálták a borsodi megyeszékhelyen. Minden le-hetséges táblánál, szobornál elhelyezték az em-lékezés virágait az egykori hallgatók, akik tör-ténelmet írtak a Miskolci Egyetemen. Több se-besültje és két áldozata volt a forradalomnak acampuson – rájuk emlékezve mesélte történetétegy olyan, akkor negyedéves gépészmérnök-hall-gat, Szabó István, aki ötven év után most, az em-lékünnepségen járt elõször Magyarországon.

’56 november negyedikén huszonnégy társam-mal együtt jöttünk vissza a Miskolci EgyetemreKazincbarcika mellõl, egy kis faluból, ahová ko-rábban a rendõrök vittek bennünket. Addigra máregy tank fogadott a város határában. Nem állta elaz utat, csak ott volt és mi tudtuk, hogy itt valamitörténik. Hallottuk a zajokat az egyetem felõl, ésahogy keresztüljöttünk az Avason, a hatos kollégi-umnál két ikergéppuskát láttunk felállítva. Az útszélén vonultunk és nálunk is voltak puskák, demit sem értek volna a golyószórók ellen. Az oro-

szoknak azonban nem volt céljuk, hogy minket lõj-jenek. Láttuk, ahogy a katonák rohangálnak fel salá, majd elszedték a fegyvereinket. Az egyes kol-légiumnál láttuk a sebesülteket és két halottat is.Vér folyt mindenhol. Elõször nem engedték, hogyelszállítsuk a betegeket, de késõbb láttuk, hogy men-tõautó jön értük.

Február közepén aztán visszajöttek az egyetem-re az úgynevezett pufajkások és elkezdték a meg-torlássorozatot. Mindenki célpont volt, aki a for-radalomban részt vett. Elvitték vagy megverték õket– lányokat, tanárokat is. Én akkor beláttam, hogynincs itt jövõm és a barátommal együtt március3-án léptük át a határt Sopronnál. A történet ér-dekes, mert éjszaka volt, amikor az osztrák kis fa-luba érkeztünk, felültünk egy vonatra, ami Bécsfelé tart, de az elõbb visszajött Magyarországra.Ez háromszor történt meg velünk, úgyhogy har-madik próbálkozás után tudtuk csak elhagyni azországot. Ausztriába mentünk, és mi voltunk az utol-sók, akiket a diákok segélyszervezete révénKanadába menekítettek. Onnan Amerikába utaz-tunk és most, ötven év után elõször tértem visszaerre a helyre.

...ÉS AKI ITT MARADT

Többen viselték még az egyetemi megemlé-kezésen is azt a karszalagot, melyet az ’56-os ese-mények sodrában húztak föl elõször. Így CsászárBéla is, aki ötödéves gépészhallgató volt a for-radalom idején. Bár elkerülték a véres esemé-nyek, van mire emlékeznie.

– Amikor felkészültünk az orosz támadásra, akkorkaptam ezt a karszalagot s azért van rajta a tüzérjelzés, mert a negyed- és ötödéves évfolyamot be-vetették volna a tüzérvezetésbe, mivel mi a tüzér-tiszti iskola tananyagát végigtanultuk. Az elsõ ésharmadik évfolyam a gyalogosok lettek volna. Denem tudtuk felvenni a harcot, mert az oroszok a

lövegekbõl, amit a diósgyõri gyárból kaptunkvolna, kiszerelték a lövegzárat. Aztán jöttek a meg-torlások. Én aztán egy évig dolgoztam, majd be-kerültem a budapesti szerszámgépgyárba, de ottis kísértett ötvenhat emléke, ezért felmondtam. Abányászati tervezõintézetben aztán – bár szak-mámmal teljesen ellentétes – olyan embereket is-mertem meg, akik gyárigazgatók voltak korábbanés hadmérnökök, igazi szakemberek és sokat ta-nultam tõlük. Ennek köszönhetem, hogy egészenez év, azaz 2006 ja-nuárjáig ott dolgoz-tam.

A karszalagot vi-szont azóta – ötvenéve õrizgetem. Holeldugtam, hol a le-xikonban rejteget-tem, hol elõvettemés most, hogy sza-badon feltehetem,elhoztam az ünnep-ségre is. Mindigbüszke voltam rá!

2006. október 21. 1956 2006 15

A Miskolc Televízió október 23-án magazinmûsorral és kisfilmmelemlékezik a forradalom esemé-nyeire. A magazinmûsorban többekközött vitéz lovag Kozma Józseffelbeszélgetnek, aki végigélte a mis-kolci eseményeket és szemtanúvolt. Ebbõl az interjúból adunkközre részletet.

– Hogyan emlékszik vissza, hogyan kez-dõdött, legalábbis az ön szemszögébõl aforradalom?

– Október 23-án, amikor kitörta forradalom, akkor én Lyukó-bányán dolgoztam, Perecesen lak-tam. Onnan bejöttük Miskolcra,Diósgyõrbe a Marx térre, és ott vár-tunk, gyülekeztek össze az embe-rek. Jöttek a Lenin Kohászati Mû-vekbõl, jöttek Diósgyõrbõl renge-teg ismerõsünk, bányászok, ésonnan bejöttük Miskolcra aVárosház térre, ahol rengetegenvoltak, nyüzsögtek, jött egy harc-kocsi is. Az emberek sodorták egy-mást be a kapu alá, ki, majd le-mentünk a Villanyrendõrhöz, és ottvoltunk sokáig. Ekkor jött egy fi-atalember és kiabált, hogy menjünkfel segíteni Pestre, mert óriási har-cok folynak a Corvin közben. ASzabad Európa Rádió folyamato-san tájékoztatott arról, hogy mi tör-ténik a fõvárosban, a Széna téren,Kossuth téren. Innen lementünka nyomdához, ott állt egy üres Tefugépkocsi, le volt nyitva a bal olda-la, arra felszálltunk, és amikor meg-telt, akkor elindultunk, hogy men-jünk segíteni a Corvin közieknek.Késõ este volt már, sötét, és amikor

Hatvant elhagytuk, akkor megállítottminket két ÁVH-s, és megkérdezték,hogy hová megyünk. Mondtuk, hogya Corvin közbe, mire azt válaszolták,hogy ne menjünk sehová, mert ottmár helyreállt a rend, forduljunkvissza. De mi erõsködtünk, hogymeg akarunk gyõzõdni róla, hogyrend van-e, ha már ilyen hosszú utatmegtettünk. Látták, hogy erõskö-dünk, és ekkor balról egy tájszólá-sos férfi szólt, hogy vigyázzatok,

mert riasztólövés. Az ÁVH-sok eltá-volodtak az autótól, majd le-fel kap-csolták a lámpát, és bal oldalról kap-tunk egy sorozatlövést. Több halott

volt és sok sebesült, és amíg vajúd-tunk egymással, gyorsan körülkap-tak a katonák, és bevittek a nagy-gombosi laktanyába. Akik nem vol-tak sérültek, azokat bezárták egysárga épületbe, ott voltunk reggelig.Vasrácsos ablak volt, fegyveres õrökjárõröztek kint.

– Volt önökben félelem?– Igen, volt. Fegyvereink voltak,

amit elvettek, de nekem sikerült el-dugnom egy pisztolyt,amit ott kaptunk a nyom-da elõtt. Nagyon kelle-metlen volt, mert nemtudtam hová tenni.Reggel bejött egy õr, ál-lítólag politikai tiszt volt,és felírták az adatain-kat. Azt gondoltam, mostvan itt az alkalom, hogya pisztolytól megszaba-duljak, ki akartam mennia vécére, de azt mond-ta, nem mehetek sehová,üljek le, és majd akkormehetek, ha engedélytkapok. Leültem a padra,és szépen kitettem a pisz-tolyt. Volt egy kétajtósszekrény, ahhoz odamentés papírokat szedett kibelõle, én meg közbenvisszamentem a helyem-re. Felvették az adatain-kat, majd azt mondták,hogy visszavisznek Mis-

kolcra. Úgy is volt, kaptunk regge-lit, aztán kikísértek az állomásra, ésa vonat utolsó kocsijára szálltunk fel,az volt lefoglalva. Behoztak Miskolcra,

leszállítottak a Tiszain, majd össze-tereltek és azt mondta az egyik fõ-törzsõrmester: „Na, ide figyeljetek,taknyosok! Ezer szerencsétek, hogyén borsodi vagyok, mert különbennektek annyi lenne…”

– Ön akkor tizenkilenc esztendõs volt.– Igen. Utána mindenki ment a

maga útjára, vil-lamos nem volt,gyalog mentünka Városház térig.Közben bennemvolt a félelemvégig, hogy valahonnan kapunk egysortüzet. Figyelgettem a háztetõket,hogy cserepet nem húznak-e fel va-lahol, vagy ablakokat nem nyitnak-e.Megfordultam hátrafelé, és akkorláttam, hogy a szovjet emlékmûvelszemben van egy erkély, ahová ki-jött egy férfi fekete kabátban, feke-te kalapban, és volt egy dudor akabát alatt. Azt gondoltam, gép-fegyver van nála, és jó lesz fedezékbemenni, úgyhogy odamentem aZenepalota árkádja alá, és a har-madik oszlop mögé álltam be. Hiábavártam, nem történt semmi, kiha-

joltam az oszlop mögül, és a férfiakkor fényképezett.

– Ezek után mentek az egyetemre. Ottmi történt?

– Amikor kiértünk, már nagytömeg volt, fenn állt az épület tete-jén Nagy Attila és szavalta a Talpramagyart, utána a diákok tizenegy

pontból álló kö-veteléseit felol-vasta, és onnanelindultunk aDimávagba. Ottmár várt ránk

Papp Miklós, a megyei munkástanácselnökhelyettese, akit akkor ismertemmeg, õ is tartott beszédet, és onnanindultunk be Miskolcra. Ott aztmondták, hogy menjünk a RudasLászlóra, ott vannak a diákok bezárvaés szabadítsuk ki õket. Odavonult atömeg, és követeltük a szabadon bo-csátásukat, de azt mondták, hogynem ott vannak, onnan már elvittékõket a Zsolcai kapuba. Akkor elin-dultunk oda és nagyon sokan csat-lakoztak még hozzánk a Búza térrõlis. A nagy tömeg a rendõrség elõttállt meg, és követelték a diákok sza-badon bocsátását. Ki is engedtek ötdiákot, de mondták, hogy vannakbent többen is azok, akik ott álltakaz ajtónál. Verték az ajtót, kiabáltak,sikerült kinyittatni az ajtót és többenbementek. Ezek után kezdtek el lö-völdözni, én szerencsére beugrottamaz óvoda udvarára, úgyhogy meg-úsztam, és nem sérültem meg.

– Mikor és hogyan tartóztatták le?– 1957 tavaszán tartóztattak le,

mert fényképrõl felismertek. Kaptamegy idézést, behívtak a Zsolcai kapubaa rendõrségre, fényképeket raktakelém, hogy kiket ismerek. Bár nagyonsok embert ismertem fel, de aztmondtam, hogy senkit. Akkor aztmondták, hogy nem létezik, ezek bá-nyászok, kohászok, kell hogy ismer-jem õket. Látták, hogy nem megy adolog, úgyhogy kicsit „megpuhítot-tak”, levittek a pincébe, bezártak.Másnap megint felhívtak, meginterõszakoskodtak, egy fiatal vékonynyomozó volt ott, aki arcul ütött,nekem pedig olyan rosszul esett, hogyvisszaadtam neki. Egy pillanatra ösz-szeesett, de aztán kirohant, rámcsukta az ajtót. Utána jöttek hárman,és alaposan helybenhagytak. Arra éb-redtem fel, hogy borzasztóan fáztam,a pincebörtönben találtam magam.A fogam ki volt verve, a lábamról akörmöt letaposták, kezemet eltörték,és aztán benntartottak tizenhét napig.Utána kiengedtek, én pedig beáll-tam a nemzetõrségbe, és jártam kifegyveres õrségbe Lyukóbányára,Perecesre az aknákat õrizni, nehogyberobbantsák. Vártuk, hogy bejönnekaz ENSZ csapatok, átveszik a hatal-mat, segítenek, de talán szerencsénkis, hogy nem jöttek be, mert, ha be-jöttek volna, akkor lehet, hogy komolyháború tört volna ki.

Forradalmi hangulatban.

A Dimávag fôbejárata volt a beszédek helyszíne.

Egy forradalmár szemszögébõl

Két sortüzet élt túl

a miskolci fiatalember

„Az ÁVH-sok eltávolodtak azautótól, majd le-fel kapcsoltáka lámpát, és bal oldalról kaptunkegy sorozatlövést.”

Szabó Lõrinc költészetének – nema magánember életének – jellegze-tessége, hogy nagyon kevés, úgyneve-zett történelmi vagy közéleti kötõdé-se van a költészet és történelem koraközött. Ami nem azt jeleni, hogy ki-szakítani lehetne korszakából, de ezekaz ilyen alkalmi jellegû megverselésekhiányoznak az õ költészetébõl. Mert

ezek mindig félreérthetõvé tesznekegy költõt, meg mindig mélyrepü-lésben vannak poétikailag. Ugyan-akkor Szabó Lõrincnek néhányverse közvetlenül is kapcsolódik atörténelemhez, jellegzetesen éppszülõvárosához.

Kérdezték egy interjúban tõlem,hogy 1956 mit jelent számomra? Erreaz egyik válaszom, hogy mint mis-kolcinak azt jelenti, hogy SzabóLõrinc újra itt találkozott össze szü-lõvárosa közönségével, mert függet-lenül a történelmi eseményektõl – aztutólag látjuk egyben, hogy okt. 23-án kitört a forradalom – ugyanakkorünnepelték a költõt. És ugyanakkorkeletkezett, kezdõdött és alakult az a vers-ciklusa, melyet Meglepetések címmel is-merünk. Dobos Marianne Akkor is ka-

rácsony volt címû ’56-os interjúköteté-ben a fotokópiáját is láthatjuk annak aháromrészes versnek, melyet a Kossuth

utcai emléktáblára is rávéstek.A vers másik sajátossága, hogyennek megszövegezése nem-csak Szabó Lõrinc, hanem az ittjelen volt legközelebbi barátjá-nak, Illyés Gyulának is köszön-hetõ, mert együtt írták épp eze-ket a mondatokat.

De hogy még Szabó Lõrincés Miskolc kapcsolatához kéttörténetet fûzzek, megjegyzem,hogy itt kezdték el írni emlé-kezetbõl az Egy mondat a zsar-nokságról címû Illyés-verset,ami aztán a forradalmi irodal-mi újságban jelent meg. Mert

Illyés Gyula és Flóra asszony, a felesé-ge emlékezetben rögzítették a verset,és aztán úgy írták le. A másik történet,hogy a Meglepetések címû ciklus elsõdarabja a hagyatékából az özvegye általa ’60-as évek elején a Borsodi Szem-lében induló Széphalom rovatban megis jelent. Mi, akik kértük, a szerkesztõés én, az akkor ifjú kezdõ irodalmár nemtudtuk, csak kértünk egy verset a „nagyszülöttõl” és az özvegy elküldte Meg-lepetések címmel az elsõ részt és ezmindjárt a konszolidáció elején meg isjelent. Utóbb tudtuk meg, hogy a for-radalomra való reagálásnak elsõ da-rabja, rendkívül jellegzetes SzabóLõrinc-vers.

Dr. Kabdebó Lóránt emeritus professzornyilatkozata alapján.

Egy irodalomtörténész professzor vallomása

Szabó Lõrinc-est

Miskolcon

Balról: Csorba Zoltán, Szabó Lôrinc, Földvári Rudolf, Kordos László, (kissé takarva)Déri Ernô, Szekrényesi Lajos (az elôtérben takarva).

Szinvavölgyi József és Gáborjáni Klára (Szabó Lôrinc lánya), közöttük ismeretlen résztvevô.

1956 200616 III. évfolyam 46. szám

TÖMEG AZ UTCÁKON

Október 25-én a miskolci munkások demonstrációval kívánták nyomatékosítani a követelései-ket. Elõször a Nehézszerszámgépgyár dolgozói indultak meg, majd csatlakoztak hozzájuk a Dimávag,és a Lenin Kohászati Mûvek munkásai is. Eredetileg a város központjában lévõ Búza tér lett volnaa tömeg úti célja, a szervezõk azonban el akarták kerülni az összetûzést a közelben székelõ ÁVH-val. Fekete Simon diákparlamenti elnök és a városi pártbizottság között lefolytatott tárgyalás ered-ményeképpen, a tömeget az Egyetemvárosba irányították, ennek érdekében motoros egyetemis-tákat indítottak a felvonulók elé. Útközben nagy számban csatlakoztak a tüntetõkhöz a város la-kosai, végül már hatalmas, 35-40 ezres tömeg hömpölygött az utcákon. Útközben a lakások ab-lakaiban is megjelentek a nemzetiszínû zászlók, és a sokaságban is rengeteg háromszínû lobogótûnt fel. Útközben több vörös csillagot levertek, ezt egy csoport követelésére Szinvavölgyi Józseftanácselnök a tanács épületérõl is eltávolíttatta. (Mikó János felvétele.)

EGYETEMI NAGYGYÛLÉS

Október 25-én, az Egyetemvárosban már szervezetten fogadták az odaérkezõ tömeget. A nagy-elõadó tetejérõl Dornbach Gyula köszöntötte az egybegyûlteket, majd ismertették a különbö-zõ forradalmi követeléseket. A debreceni egyetemisták pontjait a városból érkezõ Galánffy Lajos,a miskolci Zenekonzervatórium igazgatója ismertette, majd hozzáfûzte ehhez a konzervatóri-um követeléseit is. A miskolci diákparlament 11 pontos felhívását Rácz Károly hallgató, a Dimávag12 pontos kiáltványát Papp Miklós anyagbeszerzõ, üzemi munkástanácstag olvasta fel. A fel-szólalók között volt Zombori Sándor alezredes, aki a honvédség, és Urbancsok Mihály, aki amegyei pártbizottság egyetértésérõl biztosította a tömeget.

FIATAL SZÍNÉSZ A FORRADALOMBAN

Mind az egyetemi, mind az ugyanaznap délután, a Petõfi téren megrendezett nagygyûlésenrendkívüli hatást gyakorolt az emberekre Nagy Attila, a népszerû, fiatal miskolci színész, akimindkét helyszínen elszavalta a Himnuszt és a Nemzeti dalt. Nagy Attila fontos szerepet ját-szott a rend helyreállításában az október 26-i sortüzet és lincseléseket követõ zûrzavarban is,amikor az események hatására a megyei munkástanácsban alig néhányan maradtak. Nagy Attilaekkor Papp Miklóssal együtt látott hozzá a rend helyreállításához, akit még október 24-én vá-lasztottak be az üzemi, majd másnap a megyei munkástanácsba. Megegyezésük értelmében Pappa megyei, Nagy Attila pedig a városi ügyeket intézte. (Mikó János felvétele.)

SZOVJET KATONÁK A TANÁCSHÁZ TÉREN A szovjeteknek november 4-én, hajnali négy órától érdemi ellenállás nélkül sikerült meg-

szállniuk Miskolcot. A honvédegységek, laktanyák ellenállás nélkül tûrték lefegyverzésüket. A

2. üteg tüzelõállás-elfoglalásakor azonban a szovjetek eddig ismeretlen okból tüzet nyitottak,és megsebesítettek egy magyar katonát. Az üteg lefegyverzett katonáit és tisztjeit néhány óránkeresztül fogva tartották, majd még azon a napon szabadon engedték. A szovjet csapatok fo-kozatosan szállták meg Miskolcot, utoljára – reggel fél hét tájban – a laktanyákat foglalták el.A lefoglalt gyalogsági fegyvereket a Pingyomra szállították, a magyar katonák többsége szét-széledt.

TÛZHARC AZ EGYETEMENA megszállás során csupán az Egyetemvárosban került sor tûzharcra. Az I. számú diákszál-

lónál felállított õr, Benyõcs Ferenc hallgató a sötétben mozgó alakokat látott, és mivel nem re-agáltak a felszólítására, figyelmeztetésképpen a levegõbe lõtt egyet. Mint kiderült, a mozgó ala-kok szovjet katonák voltak, akik azonnal viszonozták a tüzet. Az egyetemi õrség néhány továb-bi tagja erre szintén tüzet nyitott, majd a puskaropogásra felébredõ hallgatók egy része is. Aharcban két egyetemista, Kölber Gábor és Kiss Gábor vesztette életét. (Mikó János felvétele.)

TÖMEGPEREKA miskolci lincselésekkel kapcsolatban két tömegpert indítottak el. Az elsõ, 21 vádlottat fel-

sorakoztató perben (fotónkon) elsõ fokon 14, másodfokon 7 embert ítéltek halálra. Balázs Gézát,G. Tóth Lászlót, Szász Zoltánt, Komjáti Ferencet, Sikó Dezsõt és Nagy Zoltánt 1957. július 20-án, Lengyel Lászlót 1957. szeptember 5-én végezték ki, Budapesten. Az eljárás során a nyomo-zó szervek számos törvénysértést követtek el. A per kimenetelének biztosítása érdekében megkellett változtatni az eredeti orvosszakértõi véleményeket, ezért a két boncolást végzõ orvost le-tartóztatták, és okirat-hamisítás vádjával eljárást kezdeményeztek ellenük. Hathetes fogság utánmindketten visszavonták elõzõ szakértõi véleményüket.

A második per során – amelyet Szarka József és társai ellen folytattak – halálbüntetés kisza-bására nem került sor, a vádlottak közül többeket felmentettek, a többieket 2 évtõl életfogytigtartó börtönbüntetésre ítélték.

1956 képekben

A forradalom miskolci eseményei