MÉHANYANEVELÉS KRAJNAI MÉHEKKELKiválasztunk kb. 20 méhcsaládot a legjobbak közül, ezeknek 1 éves anyjuk van. Ez kora tavasszal történik. Ezeknek a családoknak a legjobb tulajdonságokkal kell rendelkezni ( jól népesedjen, a hordást jól kihasználja, és kezelhetőség szempontjából, szelíd legyen).A műlépet fehéren építse, a keretek fölött a viaszhídakat viaszból építse, ne propoliszból.  A reggeli kirepülésnél ezeknek a családoknak kell először kirepülni, a többiekhez viszonyítva. Ez azért szükséges, hogy a szorgalmát, meg a hosszú szipókáját bizonyítsa. A hosszú szipókának azért fontos a jelentősége, hogy a keményebb és a mélyebb virágokba is be tudjon nyúlni. Este ezek a családok állnak le legkésőbb a hordással. Ugyanakkor a kaptár bontáskor egyenletesen, nyugodtan ülje a lépeket. Amelyik családban a fias lépről lefutnak a méhek és a keret sarkában csomóba gyűlnek, azokat ki kell zárni a tovább tenyésztésből. Ugyanakkor szemügyre kell venni a méhet, hogy a potrohgyűrű szelvényeken nem lehet sárga, vagy narancssárga elszíneződés, vagy pontok. A herék színe egyöntetűen sötét, szinte feketébe átmenő potrohnak kell lenni. A korcsosságnak a feltűnő jele, a potroh elszíneződése. Az ilyen családot szigorúan ki kell zárni a tenyészetből. A tenyészeti idő alatt figyelemmel kell kísérni ezeknek a családoknak az anyáik zártan petézését. A fiasítás fölött rendezett mézkoszorú legyen, amely virágport és mézet tartalmaz. Ugyanakkor a fias lépek két oldalán mézes-virágporos lépet hozzanak létre. Figyelemmel kell kísérni a család fejlődését, műléppel bővíteni, hogy minél tovább késleltetjük a rajzási hajlamot. A családok ellenőrzésénél, ha raj bölcsőt találunk, ki kell zárni a tovább tenyésztésből. Ugyanakkor húzhat váltó bölcsőt, akár 2-3 db-ot is a lépek közepére, ezeket a családokat meg kell becsülni, mert ezek nem rajzó hajlamúak. A tenyészeti idő alatt is figyelemmel kell kísérni a begyűlő mézet megbecsülés vagy méréssel meghatározni a mennyiségét. Itt is a legtöbbet gyűjtő családokat jegyezzük meg tovább tenyésztésre (pergetéskor melyik család adta a legtöbb mézet).Augusztusban figyelembe kell venni, hogy melyek azok a családok, amelyek szépen, táblásan fiasítanak és a fiasítás fölé vastag méz koszorúkat raknak. Ez lehet természetes hordásból, vagy etetésből. Szeptemberben a fiasítás összébb szorul és a méz koszorúk megvastagodnak. Ez a felkészülés a telelésre. Ha nem elég az élelem, akkor azt szeptember 15-ig pótolni kell (a méhek azt még le tudják fedni). Egész nyáron, de szeptembertől feltétlen fóliával takarjuk a keretek tetejét. Ilyenkor a kijáró nyílásokat is szűkítjük. Ezt maguk a méhek is elvégzik, propolisz hidakat építenek a kijáró nyílásba. A tenyésztésre megmaradt családokból, az öt legjobból 100-100db méhet kiveszünk és zárkázzuk. Ezt beküldjük a Kisállattenyésztési Kutató Intézetbe Gödöllőre, ahol  labor vizsgálatnak vetik alá és ők állapítják meg, hogy melyik az igazán jó, tenyésztésre alkalmas család. A tenyésztésbe vett összes kaptárt számozással látjuk el, a tenyésztés kezdetén. A zárkákat is avval a kaptár számmal kell ellátni, amelyből a mintát vettük. Egész tenyészidőszak alatt figyelemmel kell kísérni a méhek egészségét. A minta küldésére kb. október-novemberben kerül sor, és a következő év márciusában tudjuk meg az eredményt. Még eddig amit beküldtünk az évek hosszú során, mind az öt minta alkalmas volt a tovább tenyésztésre?(1977-óta) 

  

Arra kell törekedni, hogy minél fiatalabb álcát helyezzünk át a bölcsőbe, mert az nagyba befolyásolja anyának a petefészkében lévő petecsövek számát.

 

      AZ  ANYABÖLCSŐK KÉSZÍTÉSE

  

 

            A tél folyamán előkészülünk a kaptárakkal, keretekkel, zárkákkal és a viaszból mártott anyabölcsőkkel. Csak tiszta viaszból mártsuk a bölcsőket. A bölcső átmérője 8-9 mm, mélysége 7-9 mm. Ezek lesznek ráragasztva a zárka dugóira, melybe majd az anyát zárjuk. A következő lépés a dajka család kijelölése. Ez lehet fekvő kaptár, vagy rakodó kaptár. Ezen belül lehet anyás, vagy anyátlan dajkáltatás. Az anyás dajkáktól jobb minőségű anyák várhatók. Az anyás dajkáknál sokkal nagyobb az esélye, hogy leáll az anyanevelésről.. Oka lehet a virágpor hordásának megszűnése, az időjárás rosszra fordulása(eső, szél). A nektár

hordás szinte teljesen leáll, etetéssel nehezen lehet pótolni. Ezt lehet avval indokolni, hogy ennek a családnak anyja van, azért mond le az anyanevelésről. Míg ezzel szemben az anyátlan család mindenáron anyát akar nevelni, ezért inkább a kombinált dajkáltatást választjuk.

 

 

 

. Az álca elfogadtatást anyátlan dajkákkal végezzük. Az álcázást követő 24-36 óra múlva a bölcsőket anyás dajkákhoz tesszük, a bölcsők befedésükig. Amelyik 5 családból a mintát

beküldtük ősszel laborvizsgálatra, most tavasszal megérkezik az eredmény, amelyben javasolják, mely családok alkalmasak a tovább tenyésztésre, ezek közül kiválasztjuk a legjobb minősítést kapott családot, ebből álcázunk a család számozásával jelölve. Amikor az anyanevelési szezont indítjuk tavasszal, az kb. repcevirágzás közepe, vagy vége felé van. Mi általában fekvőkaptáras dajka családokkal dolgozunk. Mi külön petéztető tokot nem használunk, hanem a legfiatalabb álcákat válasszuk ki álcázásra. Ezek általában 2-5 órásak a peték kikelésétől számítva. Szinte azonos méretűek a petével, enyhén kifli alakúak. Ezt a parányi álcát az álcázótű hegyére vesszük óvatosan és bele helyezzük a dugóra ragasztott viaszbölcső közepébe.  

 

        A lezárkázott bölcsőkből az álcázástól számítva a 13-ik napon kelnek ki a szűz anyák. Tekintettel arra, hogy a méhek társas lények, a frissen kelt anyát a legrövidebb időn belül élelemhez kell juttatni. A frissen kikelt anyák hangot adnak, vagyis tü-tükélnek. Ezt követően az anyákhoz 6-8 munkásméhet kell tenni, hogy ők etessék. A frissen kelt anyák 25-28 C fokon érzik jól magukat és 3 nap az érési idejük. Ezt a 3 napot fel kell használni feltétlen, hogy kaptárba vagy pároztatóba telepítsük. Mi 14 x 14 cm-es pároztatókat használunk (ez a keret méret). A pároztatókba élelmet és 2 dl méhet rakunk ( kb 1 tejfölös pohár). Telepítés után közvetlen pincézzük 3 napig. Pincézés során az anya összeszokik a népével és lép nyelveket kezdenek építeni. Ha a pároztatókban a munkásméhek építenek, minden rendben van..Ha nem építenek semmit, vagy here lépet építenek, anyátlanságra lehet következtetni. A pároztatókat az esti órákban hozzuk fel a pincéből és rakjuk szét. 8-10 nap múlva ellenőrizzük a pároztatókat, hogy megindult-e a petézés. A szélcsendes derűs idő kedvez a pároztatásra. Ekkor nem ritka hogy egy anya 6-8 alkalommal párzik. Az elpárzott petéző anyákat a pároztatókból kivesszük, az évnek megfelelő színnel megjelöljük a torát. Az előre elkészített élelemmel ellátott 8-10 munkás méhhel (kísérő méhek) zárkázzuk az anyát.********************************************************************      A kikelt anyák pároztatóba helyezése:

Előkészítem a pároztató kaptárakat a méhanya telepítéséhez. 

Cukorlepényt rakok a kaptárak aljába. 

A langyos vízzel benedvesített kísérő méheket merítő kanállal adagolom.

 

 

Benedvesítem a méhanyát langyos vízzel,hogy el ne repüljön,

majd a zárkából belerázom a pároztatóba.

Berakom az összefogott kereteket.

Készen vagyok egyenlőre, mehetnek sötét, hűvős helyre, hogy megnyugodjanak.Én a pincébe viszem őket, ahol három napig tartom.

Pincéztetés után kirakom a telephelyre.

 

A pároztató homlokfalán látható aluminium lemez jelzi, hogy párzatlan anya van benne. Ha elpárzott a lemezkét középre állítom. Az anyát hogyha kiveszem, a lemezkét a túlsó oldalra állítom át, és kezdődhet az újra anyásítás.