1

MEGÚJULÁS A GYÖKEREKNÉL

Szent László király oltalmában

A jó ember jó kincseiből jót hoz elő.

Lk 6, 45

kiadja

a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség

2

Imprimatur Böcskei László megyés püspök

2582/2016

A történelmi áttekintést összeállította Lakatos-Balla Attila történész, a munkaanyagot összeállította Dr. Kovács F. Zsolt irodaigazgató,

szerkesztette Vakon Zsolt püspöki titkár.

Készült a nagyváradi Litera Print nyomdában.

3

E L Ő S Z Ó 2010-ben, amikor Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggáavatására készültünk, nem kis büszkeséggel emlékeztünk arra, hogy Nagyvárad történelmében nem számít egyedülálló eseménynek a Krisztust követők erényeinek ilyen rangú elismerése. Az évszázadokkal ezelőtt, pontosabban 1192-ben Nagyáradon történt kimagasló eseményről így ír Bunyitay Vincze történészünk: „A pápa III. Szelestyén (Coelestin) egy bíbornokot (Gregorius de Chrescentio) és több hittudóst külde Váraddá, kik itt a szent király életét s a nép közérzületét megvizsgálák, s arról oly kedvező jelentést tőnek, hogy a pápa már a következő évben (1192.) csakugyan szentnek nyilvánitá azt, ki népe jámbor hitében mindig is szent vala.”(A váradi püspökség története, I., 82. old). László király oltárra emelése és a szentté avatás ünnepélyes kihirdetése az akkori váradi székesegyházban 1192. június 27-én történt a pápa által küldött bíboros jelenlétében és nagy hívő sereg részvételével. Ennek a jelentős eseménynek 825. évfordulóját készülünk megünnepelni az Úr 2017. esztendejében, mely évet egyházmegyénk is Szent László Évnek nyilvánította. Milyen kegyes volt Isten hozzánk, hogy ilyen kiváló példaképpel tüntette ki a nagyváradi egyházmegyét és az egész országot! Illő tehát úgy megemlékezni erről az évfordulóról, hogy szent királyunk életpéldájának üzenetét és annak aktualitását felismerve, mi is bátran tudjuk vállalni a keresztény ember küldetését. Merjünk hitünkkel kiállni a világ elé, és tudjunk hitünkből merítve helytállni a mindennapok feladataiban építve, küzdve és megszentelődve Isten akarata szerint és az Ő dicsőségére. Amikor e sorokat fogalmazom, arra gondolok, ami lehetőségként újra megadatik számunkra és megvalósításra vár: a jubileumi évben nagyobb erővel és lelkesedéssel, megújult elköteleződéssel szenteljük magunkat annak a feladatnak, amely elsősorban Isten dicsőségét, illetve saját magunk, családjaink, egyházmegyénk és népünk üdvösségét szolgálja. Gondolok mindarra, amit Isten megvalósítani kíván általunk ezért a világért, annak jobbulásáért és megmentéséért. De gondolok arra is, ami Isten befektetéseként bennünk rejlik, hogy a megfelelő időben kamatozzon Isten szent népének javára. Olyan örökség ez, amely bennünket, akik Szent László közelében élünk, rendkívüli módon kötelez! Mindezekért arra hívom kedves testvéreimet, papokat, szerzeteseket, egyházi munkatársakat, az oktatókat és a nevelőket, a társadalmi élet vezetőit, családjainkat és egyesületeinket, kedves híveimet és minden jóakaratú Szent László tisztelőt, ragadjuk meg ezt az alkalmat és éljünk az Isten által nyújtott lehetőségekkel! Forduljunk Szent László felé a megújulás és a megtisztulás

4

vágyával és reményével! Igazítsuk hozzá a mi szándékainkat és tőle kérjünk segítséget az előttünk álló feladatok vállalására! Ez a kis könyv egy munkafüzet akar lenni, melynek fő része a Szent László Évre kíván ráhangolni bennünket, illetve cselekvő módon bekapcsolni mindenkit a jubileumi év megünneplésébe. Megemlékezésünk a múltba való visszatekintést jelent, de nem merülhet ki csupán ennyiben! A jelenhez akarunk vonatkozási pontokat keresni Szent László példájában, hogy Isten akarata szerint és határozott léptekkel tudjunk haladni a jövő felé. Ilyen gondolatok határozták meg azokat a támpontokat, amelyeket részletesebben az ünnepet előkészítő anyagban ismerhetnek meg az olvasók. Nagyon szeretném, ha iránymutató jelzésként vennénk kezünkbe ezt a kis könyvet. Ezért szorgalmazom azt, hogy a nagyböjti idő vasárnapjain minden lelkipásztor ismertesse az egyéni és közösségi feldolgozásra szánt gondolatokat. Segítsék a híveket, hogy Szent László király tartásának aktualitását felismerve és példáját követve saját életkörülményeik között hitelesen és hatékonyan megfelelhessenek a jelen kor kihívásainak. A plébániai szinten tartott elmélyítést egy regionális szintű Szent László Napon folytatjuk egy előre meghatározott időpontban és plébánián. A rendezvény keretében a szent király által képviselt keresztény magatartás iránti hűségünk és elköteleződésünk kerül majd kifejezésre és felvállalásra. A Szent László Év lezárásaként összegezni szeretnénk majd az év tapasztalatait, ünnepélyes hitvallással újra elköteleződve a hithirdetés és hitmegőrzés útján. A Szent László Év kiemelkedő eseményének számít a már hagyományossá vált egyházmegyei zarándoklatunk, amelyre 2017-ben május 14-én kerül sor. Hitéletünk ezen jelentős eseményére is segít ráhangolódni ez a kis könyv, amelyből merítve egyre nyitottabbak lehetünk a hitből fakadó cselekedetek vállalására, megvalósítására. Legyünk úttörők a sziklából fakadó új források megnyitásánál! A megújulás reményében és Isten gondviselő szeretetébe vetett hittel várok mindenkit felsorakozni Szent László király követésében! Egyházunknak és a világnak szüksége van arra, hogy egészséges forrásból táplálkozzunk, és jó irányt válasszunk jövőnk építése és biztosítása érdekében. Itt az idő és az alkalom, amikor újból megnyílhatnak Szent László forrásai! Merítsünk ezekből és akkor Isten áldása sem fog elkerülni bennünket! Nagyvárad, 2016. Krisztus Király ünnepén.

Böcskei László, nagyváradi megyés püspök

5

Idvezlégy kegyes Szent László kerály!

szent kerályok közt drágalátus gyöngy,

csillagok közt fényességes csillag.

Szentháromságnak vagy te szolgája,

Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,

Te Szentléleknek tiszta edénye,

Szíz Máriának választott vitéze!

Szent László ének, 1500 körül

6

A nagyváradi székesegyház építése - miniatúra a Képes Krónikából 1360 körül

7

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Az ifjú herceg – nagy tettek várományosa

Árpád-házi I. László 1046 körül született, az akkor még hercegként

Lengyelországban bujdosó I. Béla és Richeza lengyel hercegnő második

gyermekeként. Apja a Szent István király utódlása körüli bonyolult

trónviszályok miatt kényszerült száműzetésbe. Miután 1031-ben I. István

egyetlen fia, Imre herceg meghalt, a király unokatestvére, Vazul és az ő

testvérének, kopasz Lászlónak kiskorú fiai, Endre, Béla és Levente

hercegek lettek a trón vér szerinti várományosai. Mivel István választása

sógora fiára, a velencei Orseolo Péterre esett, Vazult megvakíttatták, a

hercegek pedig előbb a Kievi Nagyfejedelemségbe, végül Lengyelországba

menekültek. Béla herceg lengyelországi hőstetteiről regél a

krónikairodalom, ezek elismeréseképp nyerte el a lengyel fejedelem lánya,

Richeza hercegnő kezét és Pomeránia kormányzója lett. Orseolo Pétert a

magyar rendek még 1041-ben elűzték méltatlan viselkedése miatt és Aba

Sámuelt ültették a királyi székbe. A trónviszályok ezzel nem csitultak,

Orseolo Péter III. Henrik német császár seregei élén visszatért

Magyarországra és visszafoglalta magának a trónt. A magyarok ekkor

határozták el, hogy a száműzött Árpád-házi hercegeket hazahívják, így lett

1046-ban Endre Magyarország királya. Béla családjával, feleségével s két

apró fiával, Gézával és László herceggel 1048-ban tért vissza szülőföldjére,

Endre halála után, 1060-tól pedig Magyarország királya lett. László herceg

kálváriája 1063-ban, édesapja halála után, a 11 éves gyerekkirály, Salamon

trónra kerülésével kezdődött, amikor bátyjával, a később királlyá

koronázott Gézával ismét csak Lengyelországba kellett bujdokolnia, mert

bár elismerték Salamont királyukként, megint csak veszélyt jelentettek a

koronára. Bár Géza és Salamon később Győrben békét kötött, László 1077.

évi trónra kerüléséig belviszályok sora rengette meg a középkori magyar

királyságot.

Szent László gyermekkoráról kevés tudósítás maradt ránk, legihletettebben

középkori legendája emlékezik meg testi és lelki nemességéről, s a

kereszténység iránti fogékonyságáról, mely gondos neveltetésének hála,

már a legkisebb korában megmutatkozott: „Így hát László király, a Boldog,

akár a csillagok közül támadt új csillag, testi-lelki alkatával már

születésekor Isten kegyelmének szándékát nyilvánította, s már

csecsemőként megmutatta, milyen király lesz valaha. Kétségtelen

8

gondviselése a Teremtőnek – kiről írják, hogy szebb az emberek fiánál, és

nincs határa bölcsességének, - hogy önnön hasonlatosságára műve jó

reményű helytartójául állította, s eljövendő méltósága fundamentumát úgy

alkotta, hogy mindjárt alkatában testi és szellemi szépségére kiválasztott

fiúnak nyilvánítsa, ki azért jött e világra, hogy e szerepet felnőttként is

eljátszhassa. Imigyen a kegyelem emez első ajándékaival született, a neve

pedig László lett, s úgy látszik, kiváltképpen az eljövendők előérzetében

adták neki e nevet. Mert ha nevének etimológiájával enyelgünk,

„Ladislaus” a népeknek istenadta dicsőségét jelenti. „Laosz”-t ugyanis

„nép”-nek fordítják, „doszisz” pedig: „ad” vagy „adott”, illetve „adás”.

Nevének első szótagja pedig szótagtoldással: „dicsőség”. Hiszen dicsőség

adatott a népeknek, mert valóban dicsérendő a nép, és boldog a nemzet,

melyből ilyen fejedelem támadt, és hírnévben sütkérezik, amiért ilyen

Istentől rendelt irányító látogatta meg. (Szent László király legendája)

Lászlónak Gézán kívül még egy fiútestvére született, Lampert,

lánytestvérei, Zsófia, Ilona és Eufémia pedig királyi, hercegi hitvesek

lettek. A koronahercegek tudományokban való jeleskedését és vallásos

nevelését szüleik óhajára egy Vilmos nevű itáliai tudós pap biztosította, s

mire 1077-ben László herceg trónra került, kiválóságának már számtalan

jelét adta, regék, legendák sora árulkodik keresztény értékrendjén alapuló

bátor cselekedeteiről. Székesfehérvárhoz két hőstette is kapcsolódik: egy

népünnepélyen egy megvadult paripát fékezett meg erős karjai puszta

erejével, a Béla királlyá koronázása utáni országgyűlésen pedig a Vata-féle

pogánylázadás leverésében nyújtott bátor segítséget, titokban sereget

toborzott, úgy tért vissza a békés keresztény magyarok védelmére.

A Salamonnal megkötött győri békét követően, Béla fiai visszakapták atyai

birtokaikat, az ország harmad részét, László pedig, a bihari dukátus ifjú

hercegeként ismét csak a hazáért vívta ütközeteit, hőstetteinek lajstroma

Gesta Ladislai regis címmel már a XII. században megíródott, átdolgozott

változata pedig a XIV. századi Képes Krónikában maradt ránk. László első

jelentős győzelmét 1068-ban, a cseh betörésekkor aratta, amikor jól

szervezetett serege élén, Gézával visszaverték a magyar falvak

fosztogatóit. A kunok vagy besenyők feletti fényes győzelmei ihlették a

szent királyt ábrázoló középkori freskóinkat szerte a Kárpát-medencében,

és a László kultuszát éltető középkori legendák, mondák, illetve a nép

ajkán születő dicshimnuszok ékkövei lettek. „Te tatároknak vagy

megtörője,/Magokat szagattád az havasokban,/ te pogányoknak vagy

rettenetük, törökök mondottak föld félemének.” (Szent László ének 1500

9

körül). A cseh hadjárat utáni évben a kunok pogány seregét a kerlési

csatában semmisítette meg harcosai élén Szent László, aki súlyos

sebesülése ellenére még egy foglyul ejtett magyar lányt is kiszabadított a

kun vitéz rabságából. Három esztendő múlva Nándorfehérvárnál ismét

diadalmaskodott a délről támadó kunok felett.

A magyar királyság történetében sorsfordító a mogyoródi csata, amelyben

a Géza hercegre hatalomféltés miatt rátámadó Salamont futamítják meg

László seregei, a királyt a magyar rendek megfosztják trónjától és a

nagyobbik fivért, Gézát koronázzák meg. De a béke ismét csak ingoványos

talajon nyugszik Salamon folytonos trónkövetelése miatt, amelynek 1076-

ban Géza eleget kíván tenni az ország nyugalma érdekében, de

megbetegszik és 1077. április 25-én meghal. Az általa alapított váci

székesegyházban helyezik nyugalomra. Mogyoródon, eközben Istennek

hálaajándékképp templomot és kolostort építtet László, őt pedig egyként

választja királyává az ország népe. A néphit a mogyoródi csata kapcsán is

bőkezűen szövi Szent László köré csodálatos történeteit:„László herczeg,

mert mind kisdedségétől fogva istenfélő vala, isteni jelenést lát ugyan

szemlátomást és mondá Géza herczegnek: Atyámfia láttál valamit? Ki

monda: Semmit. Monda szent László: Mikoron állanánk a tanácsban,

Istennek szent angyala mennyből leszállván egy arany koronát hoza és

fejedbe nyomá. Azért bizonyos az, hogy az ur Isten minekünk adja a diadalt

ezuttal és Salamon kifut előttünk ez országból” Lászlót győzelem jele

kíséri, fehér menyét szalad az ölébe a bokrokból, de a legendárium nemes

lelkét is felemlegeti, sírva borul a testvérháborút ellenző Ernye főispán

tetemére, és szánja ellenségét, a háborúságot szító Videt, akinek a

holttestét ugyancsak eltemeti. Egy 16. századi Szent László legenda szerint

a Pozsony várába befészkelődő bukott Salamon király tüzes angyalok

kíséretében látja Lászlót. „Egy napon Szent László herceg vén idegen

ruhát reá, es méne a vár alá bajvívnia csak ennenmaga. Azt látván az

várfokról Salamon, azt tudá, hogy valamely magyar vitéz vóna. Ő is

elváltoztatá ruháját, es kiméne ellene. Mikoron azért egymáshoz

közelgetnének, Salamon királ látá: hát két szent angyalok vannak Szent

Lászlónak feje fölött, tüzes tőröket tartván ő kezükben, és Szent Lászlót

ótalmazván. Ottan megrettene, és hamarsággal felfutamék az várban.

Mondanák az vitézök: Uram, mit futsz? Nám nem szoktál te egy-kettő

avagy három előtt elfutni. Kiknek felele: Tudjátok, hogy emberek előtt nem

futok, de ez nem ember, mert tüzes angyalok ótalmazják őtet.” (Érdy-

kódex, 1526)

10

László király, a szent életű uralkodó

„…nem igyekezett sem felkenekedni, sem királlyá koronáztatni magát: a

királyi jelvényeket tisztelettel maga előtt vitetve nem azért töltötte be a

királyi méltóság feladatát, hogy az első legyen, hanem hogy hasznos

legyen.” A szent középkori legendája ekképp írja le Árpád-házi I. László

királlyá koronázását a székesfehérvári Boldogasszony templomban.

Krónikásai egyöntetű véleménye, hogy a keresztény hazafi mindenkori

megtestesítője Magyarországon, aki elsődleges feladatának a pártütések

felszámolását és a béke helyreállítását tekintette. Az ország európai

stabilitását Adelhaide német hercegnővel 1079-ben megkötött házassága is

erősítette, közös leányukból, Piroskából, akit szentként tisztel a keleti

kereszténység, bizánci császárné lett. A keresztény lelkület és az egyház

megerősödését egy másik fontos, rég várt esemény is szolgálta: 1083-ban

VII. Gergely pápa a római katolikus egyház szentjei közé emelte István

királyt. Ennek örömére három napos böjtöt hirdettek ország szerte, még a

király ellen ármánykodó, Visegrádon bebörtönzött Salamont is szabadon

engedték, hogy részt vegyen augusztus 20-án István sírjának felnyitásán és

hamvainak oltárra emelésén.

Csodálatos gyógyulásokról maradtak feljegyzések, a Biharba elkerült, épen

maradt Szent Jobbnak pedig Szentjobbon, a Berettyó közelében emeltetett

kolostort az uralkodó. Szent László trónra kerülése után még elszántabban

próbált kibékülni Salamonnal, és népe békéje, biztonsága, gyarapodása

érdekében már a kezdetektől szigorú törvények megalkotásán fáradozott.

„Legkegyesebb királyunk László idejében mi a pannoniai ország összes

főemberei a Szent hegyen gyülést tartottunk s módját kerestük, hogy mikép

akadályoztassanak meg a gonosz emberek törekvései”- áll a pannonhalmi

országgyűlés határozatainak bevezetőjében. A kunok újbóli, 1085-ik évi

betörését és fosztogatásait a Szamos és Tisza, illetve a Nyírség és Borsod

vidékén Salamon ármánykodásainak tulajdonítja a történelem. A

lovagkirály ekkor is fényes győzelmet aratott támadói felett, ez után

alapítja a váradi püspökséget, a legenda szerint a Szűzanya kérésére ott,

ahol kilőtt nyila a földbe fúródik. Amikor 1091-ben sógora, Zvoinimir

horvát király halála után, Ilona húga kérésére délre sietett Szent László,

hogy a trónutódlás miatt kelt belháborúkat megfékezze, és Horvátországot

a magyar koronával egyesítse, a kunok megint csak felégették és

rabigájukba hajtották Erdélyt és az Alföld népét. A király seregével

szélsebesen indult országa védelmére, az elhurcoltak kiszabadítására és

11

erőfeszítéseit ismét fényes győzelem koronázta. Utolsó háborúját a

kunokkal ugyanabban az évben, Orsovánál vívta a király, sikerült megölnie

Ákos vezért és elsöprő ütközetben végleg elkergette az ellenséget.

Hőstetteinek híre, őszinte hitből fakadó imáinak ereje még több csodás

cselekedetté alakultak a nép ajkán: szomjazó katonáinak források fakadtak,

az éhezőknek megszelídültek és önként kínálkoztak fel táplálékként az

állatok, a Tordai-hasadék is azért keletkezett, hogy megvédje Szent Lászlót

a támadó kunok elől. Középkori legendája említi meg az imádságba

mélyedő László király levitálását az általa alapított váradi

székesegyházban, dicséri igazságos és nagylelkű magatartását úgy

alattvalóival, mint az idegenekkel és a legyőzött ellenséggel szemben.

A Szent László által alapított második püspökség a zágrábi, amelyet horvát

királlyá való megkoronázásakor a kereszténység megerősítéséért hozott

létre. A kunok felett aratott győzelmét pedig ismét egy apátság alapításával

köszönte meg Istennek, ezúttal Somogyváron. A néphagyomány ez idő tájt

Szent László csodatevő füvével enyeleg. Az oroszországi hadjárataiból

hazatérő uralkodó, földrengéstől és pestis járványtól sújtva találja

hátrahagyott népét, kilőtt nyílvesszeje ezúttal a gyógyírként szolgáló füvet

találja meg. Az ország törvényein nyugvó béke és biztonság, az evilági

értékek gyarapodása után, műve beteljesedéseként, a kereszténység

megerősödéséért hívta össze Szent László 1092-ben a szabolcsi zsinatot és

országgyűlést, amely megerősítette az egyház vagyoni állapotát,

kötelezővé tette a templomba járást, a keresztény ünnepek megülését és

büntette a pogányságot valamint annak szertartásait. Ezekben az években

egyre gyakrabban foglalkoztatta egy szentföldi zarándoklat terve, amely

1094-ben a Wladislav lengyel királynak nyújtott fegyveres segítség miatt

hiúsult meg, 1095-ben pedig Otto cseh herceg gyermekeinek örökösödési

jogait védte meg sikerrel. A keresztény béke letéteményeseként Európa-

szerte tisztelt uralkodót győztes hadjáratai után a szentföldi keresztes

hadak élére hívták a kontinens népei, ám ekkor hirtelen megbetegedett és

július 29-én, Nyitrán adta vissza lelkét teremtőjének. „...összehívta az

ország főembereit, s bejelentette, hogy testi feloszlása közeleg. Ezt hallván

az oly kegyes király halálán jajveszékelő tömeg sírása az egekig hatolt. De

a király magához vette az oltáriszentséget, amelyben híven hitt,

amelyet egész szívével szeretett, s amelyet az erények teljességével keresett,

boldogan tért meg az Úrhoz. Így veszett el az egy László királyban a

Krisztus szentségére felesküdött lovagok minden reménysége. Siratta az

egyetemes magyarság, a papság és a nép, együtt a gazdag és a szegény, a

12

gyászoló ifjak és szűzek, sötét ruhában, három éven át nem táncoltak, és

mindenféle zenész és csábos csalogányhang elnémult a gyász idején is

túl.”(Szent László legendája) Szent László napjainkban is élő kultusza már

a király halálakor elkezdődött. Isten csodás jelei gyerekkorától kísérték az

uralkodásra és az európai keresztény értékek védelmére kiválasztott férfiút,

aki halálában az istenítéletek eszközévé vált, neki esküdtek, hozzá

fohászkodtak, hogy népének szószólója legyen az égieknél. Kérésére,

holttestét az általa alapított váradi székesegyházban helyezték örök

nyugalomra, de már odaérkézését is az égiek vezették, a gyógyulások sora

pedig már a temetése napján elkezdődött. „Miközben pedig hívei testét

Váradra vitték, a fáradtságtól és a gyásztól elcsigázva elaludtak. S mivel

álomba merülvén a kelleténél hosszabban időztek, a kocsi, amelyre testét

helyezték, mindenféle állati vonóerő és segítség nélkül magától indult

Váradra a helyes úton. Felébredvén nem találták a kocsit, és

vigasztalhatatlanul futkostak szerte a vidéken, amíg meg nem találták a

Várad felé magától futó szekeret, s a ráhelyezett szent testet. Látván hát a

csodát, hagy tudniillik a boldog hitvalló testét isteni erő viszi ama helyre,

ahová temetkezését maga választotta, Istennek hálát adva Istent

dicsőítették.”(Szent László király legendája) Szent László váradi jelenléte

a középkor folyamán Európa élvonalába emelte a várost, amely még a

király szentté avatása előtt zarándokhely lett. László 1192-ik évi oltárra

emelése pedig immár hivatalosította a nép ajkán felfakadó imát,

Magyarország és Európa egyik legfőbb zarándokhelyévé téve Váradot,

ahol főpásztorok és királyok találkoztak, s a középkor folyamán

előszeretettel ide is temetkeztek. Váradon találjuk II. Istvánt, a premontrei

rend magyarországi megalapítójának sírját, ide temetik Károly Róbert

hitvesét, Luxemburgi Beatrixot és Anjou Mária magyar királynőt császári

férje, Luxemburgi Zsigmond oldalán. Szent László Váradon őrzött fej, kar

és lábereklye-tartóinak sorsa roppant viszontagságos volt a középkor

folyamán, tűz és földrengés egyaránt pusztította Várad székesegyházát és

annak kincstárát, majd a protestantizmus 16-ik századi megerősödésekor

feldúlták a katedrálist és a szent sírját is, az ereklyék pedig

Magyarországon és Európa több városában szétszóródtak. Náprágyi

Demeter püspök menekítette kalandos úton Győrbe Szent László második

fejereklye tartóját. Ennek egy darabkája 1775-ben Zichy Ferenc győri

püspök jóvoltából került vissza Nagyváradra és Schlauch Lőrinc

nagyváradi püspök készíttetett számára méltó hermát, amelyet a

rendszerváltás óta Szent László búcsúünnepén körmenetben hordoznak a

hívek népes serege között.

13

Áve, égi király híve,

királyoknak gyöngye, éke,

László, mennynek sorsosa!

Ég királyát hűn követted,

országunkat védelmezted,

légy hazánknak bajnoka.

Regis Regum Civis Ave – Szent László Himnusz

14

MUNKAANYAG

1. Híd – Szent László város- és egyházmegyealapító

Baloldali pillér – Szent László egyházmegyét és várost alapít

Miután a sok hadakozás után pihenőre vonult, a bihari tájon vadászat

közben égi hírnök figyelmeztette, hogy a Körös folyónál szenteljen bazilikát

az isteni szűznek, és építsen mellé egy várost, tudatta vele, hogy ez a hely

kiváltképpen kedves lesz a hatalmas anyának. Az isteni parancsot azonnal

végrehajtotta, pompázatos templomot emelt, püspököt állított az élére,

várost alapított, és azt Váradnak nevezte el; az egyházi teendők ellátására

a püspöki bazilikát bőségesen ellátta adománnyal.

Antonio Bonfini – Rerum Hungaricarum decades – Kulcsár Péter fordítása

Ámbár a kegyes királyt az alázatosság páncélja védte, hatalmas volt

kegyessége, legkivált mégis bőkezűsége. Mindahány királyi egyházat s

kolostort – akár ő, akár más alapította – adományokkal gazdagította, ezért

méltán mesél adományiról a magyarok egész egyháza (vö. Sirák 31,11).

Két püspökséget szervezett, s királyi bőkezűséggel berendezett. Nagy és

adakozó volt ugyanis dicsőséges neve szerint.

Szent László király legendája – 13. század eleje – Kurucz Ágnes fordítása

Két okmány is tanúskodik Szent László király város- és egyházmegye

alapító tevékenységéről, mellyel évszázadokra meghatározta a környék és

annak lakóinak sorsát. A városalapítással közösséget teremtett, melyben

egyforma jog és felelősség hárult minden lakosra. A bihari püspökség

alapításával pedig értékrendet állított fel népe számára, melynek alapelve a

krisztusi szeretet. A rendezetlenségből rendet teremteni mindig erőfeszítést

jelent: jelent ez egyrészt elszakadást a régitől, ugyanakkor megújulást egy

addig ismeretlen értékrend szerint. A Szent László korabeli kereszténynek

hasonló élményben volt része mint koruk keresztényének: röviddel a nép

megkeresztelkedése után ismét elburjánzott az összevisszaság, hasonlóan a

mi társadalmunkban is mintha megbomlottak volna a keresztény alapelvek.

Szent László saját élethivatásával állította vissza a rendet, egy évezred

távlatából mi magunk lehetünk Krisztus tanúságtevői keresztény

életvitelünkkel.

15

Jézus – a Jó Pásztor

„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.” (Jn 10,11)

Jézus, a Jó Pásztor egyházat alapított földi életében, melynek Ő maga lett a

pásztora és az őre. Ebbe az egyházba mindenki hivatalos bármiféle

megkülönböztetés nélkül ismerős és idegen egyaránt. Azok is hivatalosak,

akik más etnikai vagy vallási csoportosuláshoz tartoznak: éljenek ők akár a

közelünkben, akár távol tőlünk. Jézus egyháza nyitott és nem zárt,

befogadó és nem kirekesztő, gondoskodó és nem ítélkező. Nyitott azok

számára is, akik talán névleg kereszténynek vallják magukat, azonban nem

gyakorolják vallásosságukat – vagy legalábbis ennek semmi jelét nem

mutatják. Amint Krisztus egyházat alapított követői számára, úgy Szent

László város és egyházmegye alapításával népének otthont és hazát

teremtett az adott kor körülményei között. Erősítette népét hitében,

összetartozásában és védelmezte a külső veszélyektől, mint ahogyan azt

Krisztus is tette követőivel.

16

Jobb oldali pillér – egyházam és városom/falvam közösségépítő tagja

Jézus Jó Pásztor módjára gondoskodott nyájáról, Szent László pedig

királyként őrizte és védte országának népeit. Mindkettő – az alapító és

gondoskodó, a pásztor és király, az Isten és az ember – a maga

környezetében és idejében élt a helyzet adta lehetőségekkel. Bár a

történelmi viszonyok változtak és közel 1000 év választ el bennünket Szent

Lászlótól, a Jó Pásztortól pedig 2000 év, az alapelvek azonban máig

megmaradtak. Ma mi vagyunk azok, akik építünk és őrzünk!

Kérdéskörök:

Nyitottság Jézus lelkületével:

Mennyire tudunk mi keresztények a jézusi nyitott lelkülettel

azonosulni?

Mennyire vagyunk befogadóak az újjal szemben?

Mennyire vagyunk egyáltalán újítók és megújítók?

Védő és építő lelkület:

Szent László újat alkotott, nem csak renovált – mi újat alkotok én?

Csak tatarozok vagy építek is?

Az örökölt örökséget hogyan ápolom?

Hogyan vigyázok környezetemre? Templomomra, utcáinkra és

tereinkre?

Hol vagyok én a plébánián és hol a városomban/falvamban?

Merek előállni ötletekkel?

Feladat Kezdő fokozat: Vegyél részt a Szent László zarándoklaton

Nagyváradon!

Haladó fokozat: Alkoss valami Szent László jellegűt!

Alapítás: minden település/közösség felelevenítheti a város/falu

alapításának történelmét, templomuk építésének idejét akár

ünnepélyesebb keretek között.

17

2. Híd – Szent László gondoskodik népéről

Bal oldali pillér – Szent László testi és lelki táplálékkal látja el övéit

Ezután besenyő zsiványok törtek be Magyarországra, és férfiakat, nőket

hurcoltak onnan rabságba. Seregével üldözvén őket a király nagy

pusztaságba jutott, s nem volt mit enniük. S míg a sereget az éhség

kísértette, ő eltávolodott tőlük, imádkozva földre borult, és Isten irgalmáért

könyörgött, hogy aki egykoron Izrael fiait mannaesővel táplálta (vö.

2Mózes 16,13-15), ne engedje a keresztény népet éhségtől, koplalástól

elpusztulni. Mikor pedig imájából felkelve visszaindult, íme szarvas- és

marhanyáj ballagott vele szemben, s vadságát levetkezve, a királlyal együtt

vonult a sereg közepébe. Szedett tehát ki-ki az állatokból annyit, amennyire

szüksége volt (vö. 2Mózes 16,16), dicsérve és dicsőítve szentségében Istent,

aki így megkönyörült rajtuk. Megjelenik Isten az ő választottainak, hogy a

jó ügy szolgálatára irányítsa indulatukat.

Szent László király legendája – 13. század eleje – Kurucz Ágnes fordítása

Minden csodának és legendának van történelmi alapja, mely megtartó

erőként hat egy nép életére. Úgy a csodaszarvas, mint a vízfakasztás

legendája azt igazolja, hogy a nép hiedelmében Szent László csodával

határos módon is gondoskodott övéiről. Szentek ma is járnak közöttünk,

akik emberfeletti erővel fáradoznak mások megélhetéséért, boldogulásáért.

Bizonyos helyzetekben mi is ilyen kihívással találjuk szemben magunkat,

amikor lehetetlennek tűnő feladatok elé kerülünk. Amikor elfogy az emberi

erő és logika, akkor Szent László közbenjárására Istenhez fordulunk, hogy

mentsen meg a végső pusztulástól.

Számtalan család sodródott a megélhetés peremére, ahol a létfenntartáshoz

szükséges megélhetést is csak áldozatok árán lehet megteremteni. Szent

László örökké lángoló fáklyaként lebeg szemünk előtt, aki hitével és

Istenbe vetett bizalmával vágott bele néha a lehetetlenbe is. Nekünk, 21.

századi keresztényeknek rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy

nem csak a saját, de a körülöttünk élő embertársunk boldogulását

megteremtsük. Nem feltétlenül szükséges szentnek lennünk ahhoz, hogy

felelősségteljesen kezeljük szellemi, lelki és anyagi javainkat – de ha ezt

tiszta lelkiismerettel tesszük, már a szentség útjára léptünk.

18

Jézus – gondoskodik a mindennapi kenyérről

„Odament hozzá a tizenkettő: „Bocsásd el a népet, figyelmeztették, hogy

elmehessenek a környékbeli falvakba és tanyákra, megszálljanak és

ennivalót keressenek, mert itt elhagyott helyen vagyunk.” Ő azonban így

válaszolt: „Ti adjatok nekik enni.”… Miután mindnyájan ettek és jóllaktak,

még tizenkét kosárnyi kenyérmaradékot szedtek össze.” (Lk 9,12-17)

Isten soha nem hagyja el népét: ha kiválaszt, gondoskodik választottairól;

ha kér valamit, az erőt is megadja annak teljesítéséhez. A pusztában

vándorló népet mannával táplálta az Úr, Jézus megsokszorozta a kenyeret

az őt követők számára, Szent László szarvasokkal táplálta a keresztény

értékeket védő katonáit. Isten minden időben, minden kor emberéről

gondoskodik – ha már nincs más lehetőség, akkor csodával határos módon.

A bibliai üzenet számtalan alkalommal tesz említést Isten gondoskodó

szeretetéről, de ez a csoda csak akkor válik láthatóvá és érezhetővé, akkor

válik „természetessé”, ha az ember megkeresi és megragadja azokat.

A menedéket jelentő „csodák” itt vannak a hétköznapjainkban – néha a

lábunk előtt hevernek, vagy a szemünk előtt találjuk meg őket. Nyitott

szemmel és szívvel járva Isten végtelen szeretetébe botlunk lépten-

nyomon. Az nem lehet, hogy a mindennapi kenyérért imádkozót ne

hallgatná meg az Úr – az azonban lehetséges, hogy másképpen teljesíti,

amint az imádkozó kéri.

A „Ti adjatok nekik enni!” felszólítással Jézus meghívta apostolait, hogy

részt vegyenek a csoda megvalósulásában. Azóta folyamatosan elhangzik

ez a meghívás, hogy mi is aktív munkatársai legyünk Isten gondoskodó

szeretetének.

19

Jobb oldali pillér – Gondoskodás önmagunkról

Isten végtelen szeretetében megteremtette az embert, majd engedetlensége

után sem hagyta magára, hanem folyamatosan gondoskodott róla. A

pátriárkákon és prófétákon keresztül vezette az üdvösségtörténet folyamán

a választott népet, majd Fiát küldte a világba, aki minden embernek

meghirdette az üdvösséget. Jézus egyházának alapításával minden embert

gyermekévé fogadott, akik a szeretet törvénye szerint élnek.

Egy vezetőnek gondoskodnia kell a rábízottakról: plébánosnak a híveiről,

családfőnek a családjáról, pedagógusnak a diákjairól, polgármesternek a

lakosokról. Nyilván az állapotbeli kötelességek teljesítése az elsődleges

feladat – ez azonban sok esetben nem elég.

Nem csak többletmunkát jelent egy vezetői beosztás, egy felelősségteljes

munkakör, hanem többlet teljesítményt is megkövetel. Néha háttérbe

szorulnak a személyes jogok, és előtérbe kerül a közérdek, a másokért

vállalt áldozathozatal. Minden megpróbáltatás közepette valljuk azonban,

hogy a „mindennapi kenyér“ minden nap megadatik minden családnak – ez

istengyermeki hitvallásunk. Isten – még ha csodák révén is – de mindig

megadja, amire igazán szükségünk van.

20

Kérdéskörök:

A mindennapi kenyér:

Mit tartok én „mindennapi kenyeremnek”?

Mi az a legkevesebb, ami szükséges a megélhetésemhez?

Boldogságomhoz?

Vagyok elég igényes, ugyanakkor kellően diszkrét magammal

szemben?

Hol van a „csoda” és a „természetes” közötti határ az én

elképzelésemben?

A kötelességekről:

Mit teszek én meg a kötelességemen túl?

Mennyiben helyezem saját érdekeimet a közösség érdekei fölé?

Milyen közérdekű feladatot vállalok fel kötelességemen túl?

Plébános – csak a kötelező szentségkiszolgáltatást végzem el? Vagy

vígasztalok, gondoskodok is híveimről (és csak híveimről)?

Családfő – csak a mindennapi kenyeret szerzem meg? Vagy szerzek

örömet is családtagjaimnak (esetleg más családoknak, vagy az

özvegyeknek…)?

Pedagógus – csak az iskolai órarendet tartom meg? Vagy minden

gyermek felzárkózására törekszem (esetleg iskolán kívüli programot is

szervezek)?

Polgármester – megteszek mindent közösségem minden tagjának

jólétéért? A lakosok előttem választók vagy személyek?

Gondoskodás a létszükségletekről nem csak ínséges időben, hanem ezen

felül a jólét megteremtése

Szolidaritás a rászorulóval – irgalmasság testi és lelki cselekedetei.

Feladatkörök:

Kezdő fokozat: Felkeresni településünkön egy ősi forrást – kút, forrás,

utca – amit őseink is használtak, és szájhagyomány útján mind a mai

napig használatban van!

Haladó fokozat: Éhezőnek/szomjazónak enni/inni adni!

Önszerveződés: Szent László korában ispotályokat alapítottak

(zarándokokról gondoskodó vendégfogadók), később keresztes

hadjáratok özvegyeiről gondoskodó majorokat, a modern korban

szociális intézményeket. Egy-egy plébánia/település is létrehozhatja a

saját, belső szervezeti hálóját közösségének rászorultjai megsegítésére.

(Több helyen ez már létezik!)

21

3. Híd – Szent László a szentek útján

Bal oldali pillér – Szent László imából fakadó csodálatos ereje

Folytonosan böjtölt és imádkozott, népe bűneiért zokogott, s szíve oltárán

önmagát ajánlotta fel Istennek: eleven áldozatot. Ha pedig úgy esett, hogy

éjszaka virrasztással és hosszas imádkozással kifárasztotta magát, nem

kívánt puha párnát, hanem a templomok csarnokában pihent meg egy

órácskát. Egy éjszaka szokása szerint a váradi kolostorba ment imádkozni.

Történt pedig, mialatt az imádságba hosszasan belemélyedt, hagy inasa,

aki odakünn egymaga várta, a hosszú időt elunva felkelt és bepillantott, s

meglátta, hogy ura megdicsőült testtel csudálatosan a levegőbe emelkedett.

Ó, valóban szent férfi, húsból alkottatott, s nem húzta le a hús terhe: az

érdemek kiváltsága az égi lakók közösségébe emelte.

Szent László király legendája – 13. század eleje – Kurucz Ágnes fordítása

A szenteket – legyenek azok szerény szerzetesek vagy délceg államférfiak,

jótékonykodók vagy misztikusok – mindig templomok magas falainak

félhomályában látjuk lelki szemeink előtt, akik mellékoltárok csendjében

kulcsolják imára kezüket. Mintha a szentek arra készültek volna

megszületni a földre, hogy egész életüket imával töltsék. A szentek

valójában az imából merítették azt az erőt, amivel a szürke

hétköznapokban csodával határos tetteiket véghezvihették! Az ima az

Istennel való élő kapcsolattartás eredője volt, melyre minden szentnek és

nem-szentnek szüksége van. Szent László – akinek Isten különleges

szerepet szánt – felismerve küldetését azt is tudatosította magában, hogy

ezt a feladatot egyedül csak Isten segítségével tudja teljesíteni. A

számtalan csoda, mely nevéhez fűződik, arról tanúskodik, hogy soha nem

látott lehetetlent – semmi elől nem hátrált meg. Egy igazi közösségvezető

volt, aki nem csak diktált, hanem ő maga is tevékenykedett; aki nem csak

szembeszállt a veszélyekkel és kihívásokkal, hanem mindig megoldást is

talált. Az alapító és építő király nem csak életében gondoskodott népéről,

hanem megmutatta az utókor számára azt az erőforrást, melyből mindig

meríthetünk a lehetetlennek tűnő helyzetekben: az imádságos lelkületben

megélt istenkapcsolatból.

22

Jézus – parancsol a háborgó viharnak

„Mit féltek, ti kicsinyhitűek!” Aztán fölkelt, parancsolt a szélvésznek és a

víznek, mire nagy csend lett.” (Mt 8,26)

Jézus titokzatos ereje Isten-Fiúságából eredt – ezt pedig az Atyával való

állandó kapcsolattartásával tartotta életben. Éjszakákba merülő imáiból

csupán pillanatokat ragadtak el tanítványai – abba is belealudtak. Azt

azonban mindannyian tapasztalták, hogy ekkora imaélettel hegyeket lehet

mozgatni, viharoknak lehet parancsolni. Az apostoloknak is részük volt a

veszedelemben és üldöztetésben, és kizárólag a Jézusra szegezett

tekintetük mentette meg őket a veszedelemből. Jézus minden egyes

csodatette előtt hosszasan imádkozott magányosságában – nem azért, hogy

„csodát műveljen a nép szemeláttára”, hanem hogy az Atya akarata

teljesüljön. Szent László imaéletéről legendák szólnak, annyi azonban

bizonyos, hogy azt az életművet, amit utódaira hagyott, természetes erővel

nem lehetett volna megvalósítani. Az igazi „államférfi” nem pragmatikus

szempontból „esdekel Isten segítségéért”, hanem Isten kapcsolatának

ápolásából lesz képes nagy dolgokat művelni.

Jobb oldali pillér – Isten segítségébe kapaszkodva

Egy falu lakóinak férfiemberei a nyári szárazság idején papjukkal együtt

kimentek a mezőre esőért imádkozni. Egyik otthonmaradt kisgyerek

értesülve az eseményről megkérdezte édesanyját: „És esernyőt vittek

magukkal?” Bizony a gyermek imába vetett bizalma messze felülmúlja az

emberekét. Pedig ha csak egy mustármagnyit is hinnénk imáink erejének,

csodákra lennénk képesek. Amikor minden erőnk fogytán van és minden

elképzelhető emberi számítgatásunk is csődöt mond, akkor érdemes

minden erőnkkel Jézusra hagyatkoznunk, amint tették ezt tanítványai a

háborgó tengeren, vagy Szent László a végveszélyben, vagy számtalan

alkalommal a kétségbeesés peremére sodródott keresztények a történelem

folyamán. A tanítványokat Jézusra szegezett tekintetük mentette meg,

Szent László katonáit a vezér rendíthetetlen hite, számtalan keresztényt

pedig a Jézusba vetett hit. Életünk szinte minden pillanatában kisebb-

nagyobb döntéseket kell hoznunk és nem mindig jut időnk gondolkodni,

mérlegelni. Az ima hangulatában fogant gondolatok azonban mindig

letisztultabbak, megfontoltabbak, talán hatékonyabbak. Szent László nem

csak pragmatikus szempontból kérte az Úr segítségét élete döntő

eseményei előtt, hanem Isten-kapcsolatának ápolása érdekében is

rendszeresen imádkozott.

23

Kérdéskör:

Az ima erejébe vetett hit:

Mit jelent valójában „imádkozni”? Miért szoktam imádkozni?

Imádkozom vagy csak szöveget mondok?

Hiszek-e valójában abban, hogy imáim meghallgatásra találnak?

Tudok-e úgy imádkozni, hogy ne az én akaratom teljesüljön, hanem az

Atyáé?

Imádkozz mielőtt gondolkoznál, gondolkozz mielőtt cselekednél:

Az életszentségnek milyen fokozatán állok: ima, jócselekedet, életvitel?

Legyek akár vezető vagy beosztott – mennyire ápolom Isten-

kapcsolatomat?

Törekszem-e kellőképpen felkészültnek lenni a kihívásokkal szemben?

Mennyire engedem át magam a félelem hatalmába veszélyek idején?

Kicsinyhitűségemet törekszem-e Istenbe vetett bizalmammal legyőzni?

Van-e bátorságom hitemről tanúságot tenni?

Feladatkörök:

Kezdő fokozat: Tanuljunk meg igazán imádkozni! – elsősorban szívvel,

nem csak ajakkal!

Haladó fokozat: Tanuljunk meg igazán bízni Istenben! – Tegyünk

különbséget a vakmerőség és a bizalom között!

Elhatározás: Határozzuk meg számunkra és tegyük magunkévá Szent

László lelkületét!

24

HIMNUSZOK, IMÁK SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYHOZ

Szent László Himnusz - Reggeli dicséret

Új dicséret hangja zengjen

a királynak, énekeljen

ujjongásunk dallama.

Mint a lépesméz, az ének

olyan édes, a dicséret

László királyt zengje ma.

Ó, mily boldog s milyen ékes,

szent nevével fényességes

Várad híres temploma!

Ő a lépcső, magyar nemzet

rajta lépdel az egeknek

trónjához, Pannónia.

Véle kegyet, áldást nyertünk,

meg is tartván, mit megleltünk

hitvallásunk hajnalán.

Gyógyítja a betegséget,

munkálja az üdvösséget,

ahogy Mózes hajdanán.

Önlelkéből, rejtettségből

csillag támad a világnak,

tündökölnek a csodák.

Erejével, győzelmével,

ellenségnek, barbár népnek

futamítja nagy hadát.

Akik hírét együtt zengve

összegyűltünk örvendezve,

kérünk, egek szent Ura,

add, hogy véle találkozzunk,

s eget nyervén eljuthassunk

az örök boldogságra. Ámen.

25

Szent László Himnusz - Olvasmányos imaóra

Ki tudja méltón zengeni híredet,

László, dicső szent, hősi csatáidat?

Hol van a vers, mely eldalolja

győztes erőd, diadalmi fényed?

Erényeidnek csillaga tündökölt,

s Isten hatalma támogatott, midőn

sok ellenségedet legyőzted,

s féltek, akárcsak a mennykövektől.

Minden erényed közt az a legnagyobb,

hogy elnyomottak támasza, vigasza

lettél, s magadnak így szereztél

hősi nevet ragyogó csatákon.

Csak a mennyország tündökölő honát

akarta minden szívdobogásod itt,

s bár nyújtották, el nem fogadtad

impérium jogarát a földön.

Tőled tanultuk: a nyugalom mit ér,

a béke több, mint a hatalom maga,

s ne vessük el, ha nem kívánja

a haza nagy, remegő veszélye.

Ó, esdj a földön ittmaradottakért,

hogy hittel éljünk, bízva, reménykedőn

örök hazánkért, és lehessünk

mennyei szent koronára méltók.

Örök dicséret zengje a Három-Egy

Istent, ki nekünk adja: erényeink

a hősi fokra jussanak fel

a szoros út dicséretében. Ámen.

26

Nagyváradi Szent László Himnusz

Keresztes vitézek daliás vezére,

Mi árva nemzetünk ékessége, fénye.

Régi nagy királyunk, dicsőséges László,

Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Jámborság volt élted virágzó erénye,

Szűz Anyánk Szent Fia szívednek reménye.

Régi nagy királyunk, dicsőséges László,

Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Az Isten tégedet csodákkal megáldott,

Oh, tekintsd mennyekből e nyomorúságot.

Régi nagy királyunk, dicsőséges László,

Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Kérjed miérettünk az Isten Szent Fiát,

Hogy esdje le miránk Szent Atyja áldását!

Régi nagy királyunk, dicsőséges László,

Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Esedezve kérjed a szép Szűz Máriát,

Ne vonja meg tőlünk anyai oltalmát!

Régi nagy királyunk, dicsőséges László,

Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Ó, dicső Szent László, nemzetünk csillaga,

Ha eljő életünk utolsó órája,

A szép Szűz Mária és a magyar szentek

Értünk az Istennél mind könyörögjetek! Ámen.

27

Regis Regum Civis Ave – Szent László Himnusz

Áve, égi király híve,

királyoknak gyöngye, éke,

László, mennynek sorsosa!

Ég királyát hűn követted,

országunkat védelmezted,

légy hazánknak bajnoka.

Menedéke magyaroknak,

Örök-társa angyaloknak,

Égi kegynek eszköze:

Üdvözlégy, ó, kiváltságos,

híres-neves, igazságos

jó ítélet hírnöke.

Vigadozzál magyar nemzet,

harsonáljad, énekeljed,

új királynak új dalod.

Boldog Várad, szálljon híred,

Növekedjék dicsőséged,

Visszhangozzák századok.

Krisztus, földről himnusz szárnyal

hozzád, aki keresztfáddal

magadhoz vonsz népeket.

Szent útja te vagy égbe,

hitvallóknak dicsősége,

Néked áldás, tisztelet. Ámen.

28

Litánia Szent László Király tiszteletére

Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten, irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten, irgalmazz nekünk!

Szentlélek Úristen, irgalmazz nekünk!

Szentháromság egy Isten, irgalmazz nekünk!

Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, könyörögj érettünk!

Szent László király, a Boldogságos Szűz kedves szolgája, könyörögj

érettünk!

Szent László király, az istenfélelem példaképe, könyörögj érettünk!

Szent László király, országunk híres és fenséges királya, könyörögj

érettünk!

Szent László király, hazánk büszkesége, könyörögj érettünk!

Szent László király, jóságos és bölcs uralkodó, könyörögj érettünk!

Szent László király, igazságosan ítélkező király, könyörögj érettünk!

Szent László király, csodák kieszközlője, könyörögj érettünk!

Szent László király, új források megnyitója, könyörögj érettünk!

Szent László király, a béke védelmezője, könyörögj érettünk!

Szent László király, népünk szilárd reménysége, könyörögj érettünk!

Szent László király, akit apostolának hívott az Isten, könyörögj

érettünk!

Szent László király, a bőkezű adakozás gyakorlója, könyörögj érettünk!

Szent László király, a tökéletes fejedelmek példaképe, könyörögj

érettünk!

Szent László király, monostorok alapítója, könyörögj érettünk!

Szent László király, templomok építője, könyörögj érettünk!

Szent László király, a vendégszeretet példaképe, könyörögj érettünk!

Szent László király, az elnyomottak megsegítője, könyörögj érettünk!

Szent László király, a legyőzött ellenfél feletti kegyelem gyakorlója,

könyörögj érettünk!

Szent László király, a vitéz lovagság példaképe, könyörögj érettünk!

Szent László király, a katonák védőszentje, könyörögj érettünk!

29

Hogy hitünket újból egységben tudjuk megélni, kérjük közbenjárásodat!

Hogy hazánktól az ellenséget távol tarthassuk, kérjük közbenjárásodat!

Hogy egyházmegyénk lelkiélete újjáéledjen, kérjük közbenjárásodat!

Hogy a katolikus hit alapjaihoz tudjunk ragaszkodni, kérjük

közbenjárásodat!

Hogy a szeretet és az igazságosság uralkodjon köztünk, kérjük

közbenjárásodat!

Hogy napi cselekedeteinket az imádságos lelkület hassa át, kérjük

közbenjárásodat!

Hogy a papság és a világi vezetők között egyetértés legyen, kérjük

közbenjárásodat!

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit! Kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit! Hallgass meg minket!

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk!

Imádkozzál érettünk Szent László király! Hogy méltók lehessünk

Krisztus ígéreteire!

Könyörögjünk! Istenünk, te hitvallódat, Szent László királyt sokféle

csodával dicsőítetted meg, add meg kérünk, hogy az ő érdemeiért

minden rossztól mindig mentesek legyünk, és az örökké tartó örömökre

eljuthassunk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Sík Sándor: Ima Szent László Királyhoz

Isten kedves híve, országunk nagy királya, a magyarnak büszkesége,

Szent László! Te vitézséged által megvédelmezted édes hazánkat a vad

népek dúlásai ellen, bölcs törvényeid és igazságos ítéleteid által

megtisztítottad kedves nemzetedet a pogány erkölcstelenség

maradványaitól, és istenes szent életed által oly kedves voltál Isten színe

előtt, hogy imádságodra igen sok csodát művelt. Isten előtt való nagy

kedveltségedre kérünk, nyerj hazánknak állandó békességet, hogy se

külső, se belső harcok és villongások ne dúljanak köztünk. Szerezd meg

nekünk közbenjárásoddal a kegyelmet, hogy a nemzetünkön rágódó

pogány káromkodást kiirtsuk, nehogy az igazságos Isten végképp

elvesse magától népedet, melynek üdvösségéért oly sokat áldoztál,

hanem inkább magasztaljuk és terjesszük az Isten dicsőségét e földön,

hogy a másvilágon az Ő színről színre való látásában veled együtt

örökre örvendhessünk. Ámen.

30

Könyörgés Szent Lászlóhoz az ifjúságért

Kérünk Istenünk, segítsd fiataljainkat, hogy Szent László

bölcsességével hozzák meg döntéseiket életükben! Áldd meg, Urunk

gyerekeinket, hogy tanulmányaikat, kötelességeiket Szent László hősi

küzdelmével folytassák! Mennyei Atyánk oltalmazd a kicsinyeket és a

fiatalokat mindentől, mely lelkükre, testükre káros lehet! Add meg,

Urunk, a fiataloknak, hogy példaképeik egyházunk szentjei legyenek, és

erős hitű, Istenben bízó emberekké váljanak! Add meg, Urunk

nemzetünk ifjúságának, hogy Szent László útján járjanak: „Testedben

tiszta, lelkedben fényes, szívedben bátor!” Áldd meg, Urunk a szülőket,

hogy amint a Szent király vezette népét, úgy vezessék ők is

gyermekeiket! Urunk, Istenünk, aki Szent László királyban a hit

bajnokát és a csodát érdemlő bizalom példáját adtad nekünk, engedd,

hogy a hitben és a reményben mi is az ő nyomdokain járjunk. Krisztus,

a mi Urunk által. Ámen.

Ölbey Irén: Szent Lászlóhoz

Hadak útján, mint egy zászló,

úgy lobogtál, hős Szent László,

úgy csillogtál, mint lángoszlop.

Óh, te erős, óh, te boldog.

Mindenkinél nagyobb voltál te egy fejjel

S mint forrásvíz, jóság zengett szívedben fel.

Minden ocsmány, sötét vétket

bölcs törvénnyel büntettél meg,

s kik özvegyek s árvák voltak,

te a szegényt pártfogoltad.

Lelkedben élt a krisztusi szent szeretet,

Üldözőktől megmentetted a szüzeket.

A támadót te legyőzted.

Legenda szállt teelőtted,

S a legyőzött hadak látták

Arcod csodás sugárzását,

S leborultak eléd, s te e pogány népnek

Földet adtál s felvették a keresztséget.

31

Árpád-háznak szent királya!

A kezedben égi pálma,

Krisztusnak hős, hű lovagja,

Tekints áldón a magyarra.

Hozzád szárnyal ajkunkról a forró ének,

Védd békénket s óvd a bajtól árva néped.

Harsányi Lajos: Szent László

Hatalmas termetét páncél takarta,

A besenyő, kun megborzadt nevére.

Lehetett volna szent hadak vezére,

De ő nem ment. Itthon kellett a kardja.

Iszonyú kard volt. El sohase fáradt.

Zászlói lenn a tengernél lobogtak.

Magyar, horvát testvérként összefogtak

S megépült városa: a tornyos Várad.

Pogány leventék suttogtak körötte:

Vazul-unoka, száműzött szülött te,

Bosszuld meg István véres, szörnyű tettét!

Ő meg böjtök közt indult Fehérvárra.

Istvánt s fiát tétette szent oltárra.

Mikor meghalt, arkangyalok temették.

32

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ………………………………………………………………….3

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS………..……………….…………………..7

MUNKAANYAG……………………………………………………….14

HIMNUSZOK, IMÁK SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYHOZ………………24

Készült a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kezdeményezésére Szent

László király szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából Isten

dicsőségére és az Ő népe javára.