SZAKDOLGOZAT

Hantos Zoltán Antal

2011

2

Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdálkodástudományi Kar

Marketing Tanszék

Az amatőr zenekarok innovatív

marketingmenedzsmentje

Készítette: Hantos Zoltán Antal

Gazdálkodási-kommunikáció szak

Marketing főszakirány

2011

Szakszeminárium-vezető: Nádasi Katalin

3

Gazdálkodástudományi kar

Marketing Tanszék

Név: Hantos Zoltán Antal

NEPTUN-kód : GVMO05

A szakdolgozat címe magyarul: Az amatőr zenekarok innovatív

marketingmenedzsmentje

A szakdolgozat címe angolul: The innovative marketing management of amateur music

bands

Szakszemináriumvezető (vagy konzulens) neve: Nádasi Katalin

Én, Hantos Zoltán Antal (hallgató) teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a

jelen szakdolgozatban szereplő minden szövegrész, ábra és táblázat – az előírt

szabályoknak megfelelően hivatkozott részek kivételével - eredeti és kizárólag a saját

munkám eredménye, más dokumentumra vagy közreműködőre nem támaszkodik.

_______________________

Aláírás, hallgató

4

TARTALOMJEGYZÉK

Ábrajegyzék ..................................................................................................................... 6

1 Bevezetés .................................................................................................................... 7

2 Marketing menedzsment és az innováció ............................................................... 9

2.1 A marketing fogalma ........................................................................................ 9

2.2 A marketingmenedzsment .............................................................................. 10

2.3 Innováció ........................................................................................................ 11

2.3.1 Az innováció fogalma ............................................................................. 11

2.3.2 A Freeman-féle innováció elmélet .......................................................... 11

2.3.3 Az innováció jelentősége ........................................................................ 13

2.3.4 A nyílt innováció .................................................................................... 13

3 A zenekar, mint zeneipari vállalkozás .................................................................. 14

3.1 A zene ............................................................................................................. 15

3.2 A zeneipar ....................................................................................................... 17

3.3 A zenekar ........................................................................................................ 18

4 A zenekar marketing menedzsmentje ................................................................... 20

4.1 A zeneipar és marketingeszközeinek fejlődését meghatározó tényezők ........ 20

4.1.1 Technológia ............................................................................................ 20

4.1.2 A zenei piac fejlődése ............................................................................. 24

4.1.3 Fogyasztói szokások fejlődése ................................................................ 26

4.2 A zenekar piacának és szereplőinek elemzése ................................................ 28

4.2.1 Kiadók ..................................................................................................... 28

4.2.2 Hivatásos menedzserek ........................................................................... 30

4.2.3 Szponzorok ............................................................................................. 30

4.2.4 Stúdiók .................................................................................................... 31

4.2.5 Gyártók ................................................................................................... 33

4.2.6 Disztribútorok ......................................................................................... 33

4.2.7 Fogyasztók .............................................................................................. 34

4.2.8 Versenytársak .......................................................................................... 37

4.2.9 Értéklánc ................................................................................................. 38

4.2.10 SWOT analízis ........................................................................................ 40

5

4.3 A zenekar marketingtevékenységének tervezése ............................................ 41

4.3.1 Jövőkép, küldetés .................................................................................... 41

4.3.2 A zenekar összetétele, közvetlen munkatársak ....................................... 42

4.3.3 A zenekar marketingje a gyakorlatban ................................................... 44

4.3.4 Szerzői jogvédelmi stratégia kialakítása ................................................. 48

4.3.5 Marketingstratégia kialakítása ................................................................ 50

4.3.6 Nyílt innováció ....................................................................................... 56

5 A Grateful Dead zenekar marketingmódszereinek csoportosítása a Freeman-

féle innovációs elmélet szerint ................................................................................ 58

6 Összefoglalás ............................................................................................................ 63

Felhasznált irodalom.....................................................................................................65

6

Ábrajegyzék

1. ábra: A Hanghordozók értékesítése típus szerint ....................................................... 18

2. ábra: Az első tíz hazai kiadó ....................................................................................... 24

3. ábra: Universal Music Group ................................................................................ 29

4. ábra: Sony Music ........................................................................................................ 29

5. ábra: Warner Music Group ........................................................................................ 30

6. ábra: EMI ................................................................................................................... 30

7. ábra: Battle Of The Bands .......................................................................................... 37

8. ábra: Általános zeneipari értéklánc ........................................................................... 39

9. ábra: zeneipari SWOT analízis ................................................................................... 40

10. ábra: Az Artisjus logója ............................................................................................ 49

11. ábra: A marketing, a struktóra és a környezet kapcsolata ....................................... 51

12. ábra: A Grateful Dead zenekar ................................................................................ 58

13. ábra: A Grateful Dead egyedi színpadtechnikája ..................................................... 60

14. ábra: Példa a Grateful Dead változatos borítójára, design-jára. ............................ 61

15. ábra: A Grateful Dead különbözősége ..................................................................... 62

7

1 Bevezetés

A zene az emberi történelem kezdete óta mindig is a kultúra szerves része volt. A törzsi

rituális fohászoktól hosszú utat megtéve, mára mindennapjaink részévé vált, egy

komplex és jól jövedelmező iparággá nőtte ki magát.

Korunk zeneiparának egy tipikus eleme a könnyűzenei együttes. Nap-nap után tűnnek

fel, futnak be rövid idő alatt, és tűnnek el az süllyesztőben, de vannak olyanok is,

melyek évtizedeken keresztül szórakoztatják a közönséget. A legtöbb természetesen

azokból a zenekarokból van, amelyek rövid működésük alatt mindvégig ismeretlenek

maradnak. Az együttesek sikere, illetve sikertelensége – zenei tehetségükön túl –

nagyban múlik azon a módszeren, amellyel eljuttatják a zenéjüket az emberekhez,

ahogyan kialakítják rajongótáborukat. Korunk zenekarainak sikertörténeteiben mindig

tetten érhető az innováció, legtöbbször a digitális társadalom új lehetőségeire alapozott

innovatív marketing eszközök alkalmazása.

A szakdolgozatom célja, hogy a mai zenekarok marketingmenedzsmentjének

eszközrendszerét vizsgálva azonosítsam az innovatív, különösen hatékony eszközöket,

majd ezek alkalmazhatóságát elemezve, javaslatot tegyek a hazai amatőr zenekarok

számára ezek célszerű, az aktuális marketingstratégiához illeszkedő alkalmazására.

E témát, a zenekar sikerességéhez vezető út kutatását azért választottam, mert

különösen közel áll hozzám. Szabadidőmben magam is játszom együttesben, mint

basszus- illetve akusztikus-gitáros, s ebből adódóan a zeneipar, a zenekarok működése

és marketingje nem ismeretlen terület számomra.

A gyakorlati tapasztalatok meglétén túl, témaválasztásomat az is befolyásolta, hogy

úgy gondolom, szakdolgozatom eredményeit együttesünk hasznosíthatja,

marketingtevékenységét minőségileg magasabb szintre emelheti.

A szakdolgozat első részében áttekintem a munkám alapjául szolgáló elméleti alapokat.

A marketing és marketingmenedzsment tárgykörében használt alapfogalmak

8

áttekintésén túl ismertetek néhány, a szakdolgozatom vonatkozásában releváns,

innovációval kapcsolatos fogalmat, köztük a nyílt innováció modellt.

Ezt követően mutatom be a vizsgált szakterületet, a zeneipart. Kitérek a zene

– koronként, sőt korunkban nemzetenként is eltérő – definíciójára, ismertetem a

folyamatos változásban lévő zeneipar meghatározó szereplőit, a zeneipari értékláncot.

Ezután mutatom be ennek vizsgálatom tárgyául választott elemét, a zenekart mint

„zeneipari vállalkozás”-t.

Munkám fő részében a zenekarok marketingmenedzsmentjének két legfontosabb elemét

vizsgálom részletesen: a zenekar piacát és marketingtevékenységét.

A piac elemzésénél kitérek a célpiacok, majd részletesen vizsgálom a zenekar mikro- és

makrokörnyezetét. Részletesen elemzem a makrokörnyezeti tényezők – az utóbbi

évtizedekben tapasztalható, s napjainkban felgyorsulni látszó – változását, e

változásoknak a zenekarok marketingeszközeire gyakorolt hatását. A zenekarok

szempontjából legfontosabb új eszközöket igyekszem átfogóan bemutatni, kiemelve

azok meghatározó, innovatív elemeit.

Mint jó példát mutatom be a Grateful Dead zenekar korszakalkotó, innovatív

tevékenységét a Freeman-féle innovációs modell segítségével, azonosítva és besorolva a

marketingjük egyes elemeit a megfelelő innovációs típusba.

Végezetül, a dolgozatomban kifejtett gondolatok összegzéseként stratégiai tanácsokkal

látom el a kezdő zenekarokat, miként menedzselhetik magukat, illetve

marketingtevékenységüket a siker felé vezető úton.

9

2 Marketing menedzsment és az innováció

Az innováció napjainkban egy rendkívül fontos tényező, mely a marketingmenedzsment

területén is felütötte a fejét.

2.1 A marketing fogalma

„A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és

csoportok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, mialatt

kielégítik szükségleteiket és igényeiket.”1

Mióta létezik az emberiség, a szükségletek mindig jelen voltak, legyen szó akár

fiziológiai szükségletről, biológiai vagy egyéb szükségletről, és ezek kielégítése mindig

is nagyon fontos szerepet játszott az ember életében. Mára a vállalatok a legkülönfélébb

termékek és szolgáltatások gyártásával igyekeznek megteremteni számunkra azokat a

dolgokat, melyekre szükségünk van, sőt, már sok esetben ők maguk teremtik meg a

szükségleteket vagy legalábbis ennek az érzését bennünk. Viszont önmagában ezek

előállítása nem elegendő, szükség van egy olyan tevékenységrendszerre, mely

hatékonyan képes megteremteni azt a visszaható folyamatot, mely biztosítja a termelők

és a fogyasztók közti együttműködést.

Tehát a vállalatok felmérik a különféle szükségleteket, majd ennek megfelelően

megalkotják a különféle termékeket és szolgáltatásokat, melyek az emberek számára

értéket képviselnek, hasznos számunkra. Ennek következtében elégedettek lesznek.

A valós marketing folyamat akkor jelenik meg, mikor a fogyasztók hajlandóak valamit

cserébe adni a termékét vagy szolgáltatásért. Ekkor azt mondhatjuk, hogy a két (vagy

több) fél olyan értéket cserél, amire a másiknak szüksége van.

Miután több embernek is szüksége lehet ugyanarra a dologra, ezért ezek

rendszerezhetőek, ezekből alakulnak ki a piacok, tehát egy – egy piacon az azonos

1 Forrás: Kotler (1991)- Marketing Management, Műszaki Könyvkiadó, 23.oldal

10

szükségletekkel rendelkező embereket értjük. Ezeknek meghatározásával célirányos

folyamatokat lehet végezni, ami során hatékonyabban és magasabb minőségben képes

előállítani a vállalat a termékét, vagy szolgáltatását.

A marketing tevékenység tehát a fentebb említett elemekből felépülő folyamat optimális

összehangolása és ehhez tartozó tevékenységek kombinációja.

2.2 A marketingmenedzsment

„ A marketing menedzsment a tervezések és a végrehajtásának az a folyamata, melynek

során elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése és elosztása

megy végbe annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és a

szervezeti célok.”2

A marketing menedzsment négy elemből tevődik össze.

Az első fázis az elemzés folyamata. Ennek lényege, hogy a külső környezet

vizsgálatával, elemzésével valamint beazonosításával képesesek legyünk átlátni a piacot

és fókuszálni a megfelelő szegmensekre. A tervezés során szükséges felmérni a piacot

és azt különböző ismérvek alapján részekre bontani, ez a piaci szegmentálás. Ezután ki

kell választani azt a szegmenst, mely a vállalat számára potenciális fogyasztóvá válhat,

ezt nevezzük célpiacnak. Ezután meg kell vizsgálni a mikro - valamint a makro-

környezetet és egy SWOT analízis segítségével összegezni a piacban rejlő

erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket. Ezen lépések elvégzése után

egy tisztább képet kapunk a piacról és szereplőiről illetve a különböző marketing

eszközök optimális felhasználásának lehetőségeiről a későbbiekben. 3

2 Forrás: Philip Kotler (1991)- Marketing Management, Műszaki Könyvkiadó, 29.oldal

3 Forrás: Kotler -1991

11

2.3 Innováció

Azért tartom fontosnak szakdolgozatomban az innováció fogalmát tisztázni, mert

meggyőződésem, és reményeim szerint ez dolgozatomból is egyértelműen kiderül majd,

hogy a zeneipar egészének – a hangszerektől kezdve a rendezvényszervezésen át a

zenekarok marketingjében alkalmazott eszközökig – ugrásszerű fejlődése az

innovációnak köszönhető.

Az innováció dolgozatomban használt értelmezésén túl egy-két, a marketingeszközök

fejlődése kapcsán felmerülő kérdés, illetve kapcsolódó fogalom magyarázatát adom

meg.

2.3.1 Az innováció fogalma

Az innováció mára közismert fogalommá vált, a mindennapi szóhasználatban is

elterjedt. Szakirodalma igen bő, az e témával foglalkozó művekben azonban sokszor

eltérő felfogásokat, értelmezéseket találhatunk4.

Nem kívánom az innováció különböző értelmezéseit bemutatni, a széles skáláról azt

választottam ki, amelybe – véleményem szerint – a zeneiparban azonosítható

innovációk egyszerűen besorolhatók.

2.3.2 A Freeman-féle innováció elmélet

A Freeman-féle innováció elmélet5 az innovációs folyamatokat négy kategóriába rendezi:

4 Az innováció szót a szakirodalomban először Schumpeter definiálta 1939-ben, lényegét a termelési tényezők újszerű kombinációjában jelölte meg. Szerinte az innováció a kapitalista fejlődés motorja, az innováció forrása pedig a vállalkozói tevékenység. Ez a felfogás később minden további, innovációval foglalkozó elmélet kiindulópontja lett. 5 Ezt a fejezetet a következő mű alapján írtam le: Bajmócy Zoltán, Buzás Norbert, Csíkos Péter, Dőry Tibor, Fehér Arnold, Kosztopulosz Andreász, Mogyorósi Péter, Molnár István Pataki Béla, Polgárné Májer Ildikó, Török Ferenc - 2007

12

1. Fokozatos, vagy módosító innovációk Ezek kisebb változtatások a teljesítményjavítás vagy a költségcsökkentés érdekében,

vagy például egy-egy alkatrészt cseréje a minőség, vagy a funkcionalitás javítása

érdekében. Fokozatos vagy módosító innovációk közé tartoznak a következők:

– teljesítményjavítás, azaz ugyanannyi ráfordítással nagyobb teljesítményt

érünk el (pl.: erősítők nagyobb zenei teljesítménye azonos, sőt kisebb

hatásos fogyasztás mellett, vagy ugyanaz a koncert nagyobb

befogadóképességű helyen);

– költségcsökkentés, azaz ugyanazt a teljesítményt kisebb költséggel érjük el

(pl.: a hangszergyártás kiszervezése ázsiai országba, vagy ügyesebb

logisztika: a zenekar bérelt minibusszal megy turnézni három-négy

személykocsi helyett);

– alkatrész vagy komponens cseréje, mely során a termék egy összetevőjét

megváltoztatjuk (például: akusztikus gitár passzív hangszedője helyett aktív

hangszedő, vagy CD lejátszó helyett USB-csatlakozós MP3 lejátszó az

autórádióban)

2. Radikális innovációk

Teljes szakítás a hagyományokkal, egy teljesen új terméket állítunk elő új, vagy

meglévő technológiával

– Új termék új technológiával (pl.: lemezjátszó helyett CD lejátszó, vagy

később e helyett MP3 lejátszó; bakelit lemez helyett CD lemez),

– Új termék régi technológiával (pl.: hordozható magnó torony helyett).

3. Termelésieljárás-változások

A termelésieljárás-változás az egyes technológiák megreformálását jelentik, azaz régi

terméket állítunk elő egy új, költséghatékonyabb, vagy valamilyen szempontból

előnyösebb technológiával (Például: gitár gyártása kézi megmunkálás helyett gépi

tömegtermeléssel, vagy a zene mint termék előállítása/előadása elektronikus

hangszerekkel hagyományos hangszerek helyett).

13

4. Paradigmaváltások

A „technológiai paradigma” fogalmát egy technikatörténész, Constant (1980) vezette

be.6 Lényege, hogy valamely alapvető tudományos eredménnyel létrejön egy

technológiai nézőpont, ami mintául szolgál bizonyos problémák megoldására. A

nézőpont sikeres alkalmazása, kiterjesztése során azonban, előbb-utóbb

ellentmondásokba ütköznek a kutatók, amelyek az adott paradigma szerint már nem

oldhatók meg. Ekkor a tudósközösség elfordul a régitől és új paradigmát dolgoz ki. 7.

Példa lehet a paradigmaváltásra a geocentrikus világnézetről a heliocentrikus

világnézetre való áttérés (Galilei és Kopernikusz felfedezéseinek hatására)8, vagy –

témánkhoz kapcsolódóan a technológiai paradigmaváltásra – az analóg- és digitális

technológia az informatikában, az internet a kommunikációban.

2.3.3 Az innováció jelentősége

Az innováció a vállalkozások, s ezen keresztül az egész gazdaság versenyképességének

kulcsa. Az innováció révén szerezheti meg egy vállalkozás versenyelőnyét. Ezt

kihasználva a vállalkozás működése eredményesebbé válik, fejlődése felgyorsul.

Mint azt a következő fejezetben bemutatjuk, a zenekar nem más, mint egy zeneipari

kisvállalkozás. Fejlődésükben, sikereikben meghatározó a folyamatos megújulás: az új

termék, az új zeneszám, az új marketing eszközök alkalmazása rajongóik elérésére,

rajongótáboruk növelésére.

Az innováció a sikerük kulcsa, működésükben, fejlődésükben központi szerepet játszik.

2.3.4 A nyílt innováció

Az innovációs folyamatokat a szakirodalom – különböző szempontok, felfogások

alapján – tipizálja, modellekkel írja le.9

Anélkül, hogy a különböző modelleket, azok fejlődését ismertetném, a ma az egyik

legkörszerűbbnek tartott innovációs modellt kívánom bemutatni tudományos igényesség

6 Forrás: Hronszky - 2002 7 Forrás: Hronszky -2002 8 Forrás: Wikipédia: Galileo Galilei 9 Ezt a fejezetet a következő mű alapján dolgoztam ki:Buzás et. al. ( 2007):Innováció-menedzsment a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest

14

nélkül, csupán a lényegére rámutatva azért, mert az Internet adta lehetőségek

kihasználásával egy zenekar a lehető leghatékonyabban erősítheti versenyképességét e

modell tudatos alkalmazásával.

A nyílt innováció lényege, hogy egy termék fejlesztésébe a vállalat (a zenekar) a

fogyasztók százait, ezreit vonja be. Ezzel az innováció, a termék-fejlesztés felhasználó-

központúvá és – ami a kezdő amatőr zenekaroknak különösen fontos – olcsóvá válik.

Egy példa erre az ez év áprilisában kísérleti jelleggel indult Nyílt Innovációs Portál,

melynek lényege, hogy egy weboldalon a fejlesztési problémájukat közzétevő vállalatok

akár több ezer regisztrált innovátor közreműködésével találhatják meg a megoldást. A

legjobb megoldást, azaz a nyertest a "challenge"-t hirdető vállalat választja ki, és

pénzjutalommal illetve az ötlet kifejlesztésében való lehetséges részvétellel

jutalmazza.10

A zenekarok vonatkozásában hasonló lehetőséget kínál a zenekar honlapján a

fejlesztendő kérdéskörben indított, konzekvensen és folyamatosan menedzselt blog.

3 A zenekar, mint zeneipari vállalkozás

A következő fejezetben bemutatom, hogy ha hatékonyan szeretnék menedzselni egy

zenekart, akkor úgy kell kezelnünk, mint egy bármilyen másik gazdasági szereplőt.

Mielőtt azonban erre rátérnék, meg kell ismernünk magát a terméket, a zenét, az erre

épülő vállalkozási környezetet, a zeneipart, s magát a zenekart, azaz a gazdasági

szereplőt.

10 Forrás: Közép-Magyarországi Innovációs Központ: http://www.chic.hu/index.php?p=7&conid=7&hid=89#89 (letöltve: 2011.04.20.)

15

3.1 A zene

A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.

A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a

zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata.

A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli

váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét

cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.11

Rövid zenetörténeti áttekintés

A zene kialakulásának pontos részleteit a mai napig homály fedi, csak elméleteink

vannak hogy vajon hogyan is alakult ki. A négy legfontosabb elmélet12 a következő:

DARWIN : az ősember megpróbálta utánozni a madárhangokat és ebből alakult ki a

zene.

TORREFRANCA : azt feltételezi, hogy létezik egy őshang, melyből kialakult a beszéd

és a zene.

BÜCHER: azt feltételezi, hogy a munkavégzés ritmusa és a zene ritmusa közt szoros,

szignifikáns kapcsolat van.

SPENCER: az emberi beszéd bizonyos izgalmi állapotokban énekké alakulhat.13

Abban általában egyetértenek a kutatók, hogy a zene fejlődése (és általában a

művészetek fejlődése) vallási szertartásokhoz köthető, melyek az ősközösségi

társadalmakban alakultak ki. A kínai zenekultúra a legősibb és egyik legfejlettebb, csak

szöveges emlékek maradtak fenn Confutius: Si-king14. A görög zenekultúráról van a

legtöbb információnk, főként a pitagoraszi iskolákból és az alexandriai

tudományokból15. Homérosz nemzetiségi énekekből összeállítja az Iliászt és az

11 Forrás: Wikipédia – Zene (2011) 13Forrás: Anonymus: Őskori zenetörténet (2011) 14 Dalok könyve, Kr.e. 6. század 15 (Kr.e.8-7.században)

16

Odüsszeiát, melyeket azután vándor énekesek adták elő úgynevezett kithara (pengetős

hangszer) kísérettel.

Maradt fent információ továbbá az indiai, perzsiai, arábiai, asszír-babilóniai, egyiptomi

és római kultúrákból is.16

A zene napjainkban már hihetetlen mértékben fejlődik, szinte évről évre észrevehető az

átalakulás. Elképzelni sem tudjuk a ma legnépszerűbb zenét elektromos hangszer

nélkül, esetenként bizonyos programozható effektek nélkül. Mára rendkívül népszerűvé

vált az elektronikus zene, melyben hangszernek használják a számítógépet és a

hozzávaló szoftvert. Bár egyértelmű, hogy ezek nem a klasszikus értelemben vett

hangszerek, sőt mondhatni, hogy ezek valóban nem hangszerek, mégis általánosan

elfogadott vélemény, hogy a mai disco zene, vagy akár a drum and bass17 bár teljes

mértékben elektronikusan komponált alkotás, mégis a zenei műfajok közé sorolják.

Ezekből valóban láthatjuk, hogy milyen gyors a zene változása, melyben minden korhoz

tartozik egy aktuális zenei világ. Ha a jelenlegit kellene jellemezni, talán azt

mondhatnánk, hogy a 21. századhoz egy rendkívül vegyes és szabadszellemű, lázadó

zenei kultúra tartozik, de talán a 20. század erős hatására mégis a rock stílus az, amely a

legnagyobb értéket képviseli.

16Forrás: Anonymus: Őskori zenetörténet (2011)

17 A drum and bass táncban a táncoló szabad stílusa érvényesülhet, csak néhány alaplépés van, és azokból bármilyen egyéni lépéseket ki lehet hozni.

17

3.2 A zeneipar

A zeneipar az a terület, ahol zenéhez köthető, azzal foglalkozó személyek, csoportok

illetve vállalatok végzik különböző tevékenységüket profitszerzési, valamint kulturális

célokból.

Ide tartoznak a zenészek, zenekarok, a különböző stúdió és lemezeladással foglalkozó

vállalatok, a zenei rendezvényszervezők, azok akik végigkísérik a zenészek

pályafutását, valamint a zenét sugárzó médiumok is. Míg a 20. században a zeneművek

kottáival való kereskedés volt a legfontosabb tevékenység, úgy mára a hangrögzítés

fejlődésével a hanghordozók (bakelit, CD, DVD, stb) kiadása vette át a vezető szerepet.

Mára már a lemezeladások helyett a koncertek váltak a zenekarok profitszerzésének

meghatározó elemévé.

A legnagyobb lemezkiadók közé sorolhatjuk az Universal Music Group-ot, a Sony

Music Entertainment-et, a Warner Music Group-ot és az Emi-t. Ezen kiadók

specializálódtak a különböző zenei irányzatokra, ezzel is növelve a minőséget és

hatékonyságot. Koncertszervezés tekintetében a Live Nation a leghíresebb vállalat, míg

a digitális zene piacán az Apple Inc vált a legsikeresebbé.18

A zenei ipar egyre nagyobbá és fejlettebbé vált, már professzionális szinten képes

működni.

18 Forrás: Wikipédia – Zeneipar (2011)

18

1. ábra: A Hanghordozók értékesítése típus szerint19

A fenti diagramból jól kivehető, hogy az utóbbi időben egyre kisebb szerepet játszanak

a CD-k és a hagyományos hanghordozók, míg az üres hanghordozókból származó

bevétel egyre nagyobbat. Ezek az adatok már sejtetik, hogy a digitális korral

beköszöntött kalóz anyagok terjesztése miatt valóban a koncertből származó bevételekre

kell, hogy a zenekarok fókuszáljanak. Erre a későbbiekben bővebben kitérek.

3.3 A zenekar

A zenekarok azok a csoportok, akik zenét játszanak. A dolgozatomban olyan amatőr

zenekarokkal foglalkozom, akik a sikeresség felé szeretnék venni az irányt. Ezen kívül

19 Forrás: Népszabadság Online – Az ingyenzenéért is fizetni kell (2011)

19

szükségesnek tartok még néhány kritériumot meghatározni, melyeket teljesültnek

feltételezek, amikor dolgozatom további részeiben „zenekar”-ról beszélek.

Ha pár ismerős összejön egy helyen, hogy csak feldolgozásokat játszanak kizárólag a

saját szórakozásukra, már arra is rá lehet fogni, hogy zenekarról van szó, viszont a

számunkra releváns zenekarnál ennél több kritériumnak kell, hogy megfeleljen.

Feltételezzük, hogy koncerteket adnak, vagy legalábbis a távlati tervek közt ez szerepel,

illetve hogy egyéb módon is szeretnének kommunikálni az emberekkel, valamint a

jövőben profitra is szeretnének szert tenni. Ha viszont ezt a feltételezést elfogadjuk,

akkor ez tulajdonképpen egy vállalkozás, tehát hasonlóan működik, mint egy vállalat.

Egy cég (ahogy az elméleti részben ezt már kifejtettem) terméket illetve szolgáltatást

állít élő, melyeket a piacnak kínál és jövedelemhez jut cserébe. Ha belegondolunk ez

egy zenekar esetében is épp így zajlik. A termelő folyamat az, mikor a zenekar (a

vállalat) dalokat állít elő, amit később a koncerteken illetve egyéb módon eljuttat a

célközönségnek. A mi esetünkben egyszerre beszélhetünk termékről illetve

szolgáltatásról. Amikor valaki megvesz egy lemezt, akkor a zenekar termékét veszi

meg. Ha letölt pénzért egy számot valamelyik banda hivatalos honlapjáról, akkor

ugyanerről van szó. Így hát elmondható, hogy a zene, a zenei alkotás maga a termék,

amit a zenekar állít elő. A másik eset a szolgáltatás fogyasztása. Amikor az emberek

elmennek egy koncertre akkor belépőt fizetnek, áldoznak arra, hogy lássák és hallják a

zenekart, ahol a produkció egyfajta szoláltatás. Ebben az esetben az emberek

szükséglete a koncert által okozott élményre való vágyakozás, míg a szolgáltatás maga a

koncert.

Jogilag egy zenekar nem tekinthető vállalatnak, de a folyamatait megvizsgálva látható,

hogy ugyanúgy képes viselkedni mint egy vállalat, sőt, ha sikeres és profitábilis kíván

lenni, akkor úgy is kell viselkednie. Ha ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor

nyilvánvalóvá válik, hogy elemezhetőek és megszervezhetőek a

marketingtevékenységei, melyeket optimalizálva képes hatékonyan működni a piacán: a

zeneiparban.

20

4 A zenekar marketing menedzsmentje

Feltételezésem szerint a zenekarok marketing menedzsment folyamatai

kulcsfontosságúak abban, hogy az amatőr szintről feljebb emelkedjenek. Ebben a

fejezetben be fogom mutatni elsősorban a marketing eszközök fejlődését, mellyel

betekintést nyerünk a jelenlegi állapotba, majd a zenekar piacának és szereplőinek

elemzése következik, ezután pedig a marketingtevékenységének megtervezésére teszek

javaslatot.

4.1 A zeneipar és marketingeszközeinek fejlődését meghatározó tényezők

Ahhoz, hogy meg tudjuk vizsgálni a zenekarok marketingmenedzsmentjét napjainkban,

fontos, hogy egy képet kapjunk arról, hogy az elmúlt időszakban milyen fontosabb

változások történtek, mik vezettek el a jelenlegi állapotig, mely tényezők játszottak

fontos szerepet a változásokban és fejlődtek a legdinamikusabban.

Az elmúlt évtizedekben a legradikálisabb változásokat a műszaki fejlődés okozta

társadalmunkban. Ennek következtében nemcsak a technológia változott, de

megváltozott a zenei piac egésze, megváltoztak a fogyasztói szokások is.

A változások magukkal hozták a szerzői jogok védelmének igényét is, melynek

áttekintése, ismerete nélkül az egyes marketing eszközök alkalmazhatósága, lehetőségei

és alkalmazásuk veszélyei nem értelmezhetőek.

Az alábbiakban ezen tényezők változásait tekintjük át.

4.1.1 Technológia

Akármilyen piacot is vizsgálunk, a technológiai környezet mindig fontos tényezője

annak, hogy az adott területen mennyire hatékonyan képesek működni a piaci szereplők.

Ez a tényező képes a leggyorsabb és legdinamikusabb változásokat generálni a

gazdaságban és a társadalomban.

21

Ahogy minden területre, úgy a zeneiparra is hat a folyamatos technológiai fejlődés,

mely e téren is felgyorsulni látszik. Az első elektromos gitár az 1920-as években

született és az idő elteltével, folyamatosan kerülnek ki a boltok kirakatába az új

technikával készült hangszerek és erősítők, a legkülönfélébb elektronikák és egyéb

hangszeres kiegészítők. Régebben – még a nagyobb, jobb minőségű eszközöket

használó együttesek esetében is - jellemző hiba volt a gitárt az erősítővel

összekapcsoló kábel kontakthibája. Ma már elérhetővé vált a wireless elektronika,

melynél adóvevő továbbítja a gitár jelét az erősítőnek, ezzel megszűntetve nemcsak ezt

a hibalehetőséget, de a mozgásbeli korlátokat is a színpadon. Ezek az eszközök képesek

több száz méterről is eljuttatni a gitár jelét a megfelelő helyre tökéletes tisztasággal. A

hangszerek egyre szebben szólnak, felbukkannak a drága, egyedi gyártású eszközök,

mivel a gyártási technológia fejlődésének eredményeképp egyre több ember képes

előállítani egyedül minőségi munkákat. Nagyobb a választék, így mindenki könnyebben

megtalálja a számára leginkább megfelelő hangszert.

Azon felül, hogy a hangszergyártásban egyre nagyobb minőségű termékeket képesek

gyártani, a gyártástechnológia is egyre hatékonyabban működik. Pontos részletességgel

van kidolgozva az, hogy milyen módszerrel, mekkora költségvetéssel állítanak elő egy

hangszert. Ez a hatékony gyártási folyamat azt eredményezte mára, hogy nem csak a

hangszerek legyártásának ideje csökkent, de minőségromlás se következett be, sőt

javult. Talán az egyik legfontosabb része a jól strukturált gyártásnak az, hogy a legtöbb

hangszergyártó vállalat a termékeinek különböző részeit külön készítteti el ott, ahol az

épp a legolcsóbb mégis jó a minőségi színvonal. Erre különböző országokban

specializálódnak a gyárak. Ha a kezünkbe fogunk egy basszusgitárt könnyen lehet, hogy

annak részei akár 5-6 országból származnak. Ez a fejlett gyártástechnológia és

tömegtermelés minőségi, mégis költséghatékony módszert jelent a hangszergyártó

vállalatok számára, aminek eredménye, hogy mi is a lehető legolcsóbban jussunk hozzá

a hangszerekhez.

Önmagában a gyártási folyamatok fejlődése még nem elég, ezt valahogy el is kell

juttatni a fogyasztókhoz. Az úthálózatok és a szállítási technológiák fejlődése ezt a

folyamatot segítette elő és lehetővé tette azt, hogy napok alatt eljusson egy termék

szinte akárhová a világban. Nem csak lerövidítette a hangszerek útját a gyártástól (és

azon belül) az üzletekbe való eljutásig, de a költséget is lecsökkentette. Képzeljük csak

22

el, hogy 50 évvel ezelőtt hónapokat kellett várni arra, hogy egy áhított Fender20, vagy

Gibson21 gitár a kezünkbe kerüljön. Ma ez már napokban, legfeljebb hetekben mérhető.

Külön kamionok, repülőgépek és hajók specializálódtak arra, hogy eljuttassák a

zeneipari termékeket a megfelelő helyekre, ráadásul sokkal biztonságosabb

körülmények között Egy gitár vagy erősítő különösen sérülékeny ezért nagyon fontos,

hogy megfelelő technikával legyen csomagolva, biztosítva. Ez is sokkal hatékonyabb

lett mára: például vannak már olyan tokok, melyek kibírják a legkülönbözőbb

körülményeket is anélkül, hogy tartalmuk sérülne.

A telekommunikáció a gyártási és eladási folyamatokat tette hatékonyabbá. Ma már ha

a kezünkbe kerül egy katalógus szinte pillanatok alatt információt szerezhetünk vagy

megrendelhetünk egy terméket telefonon vagy az interneten. Nem szükséges levelet

feladnunk vagy kilométereket utaznunk azért, hogy megkérdezhessünk bármi részletet.

1989-ben már elérhető vált az első kereskedelmi célú betárcsázós internetes

szolgáltatás, majd 1992-ben a CERN22 útjára bocsájtja a Word Wild Web-et. Ha ma

felcsatlakozunk a világhálóra zeneipari cégek végtelen során találhatjuk meg, egy adott

hangszert keresve üzletek ezreit látogathatjuk meg ahol árusítják vagy rendelésre

elhozzák számunkra. Minden információt megszerezhetünk egy adott gitár

összetételéről, áráról, vagy akár ha egy lemezt szeretnénk megvásárolni akkor

megtekinthetjük milyen dalokat tartalmaz, hol vették fel, mennyibe kerül, stb. A

telekommunikáció fejlődésével végtelen számú információt gyűjthetünk szinte bármiről

a világon.

A 21.század egyik újdonsága a multimédia. Ez információs tartalom valamint

feldolgozási rendszer, mely több csatornát is használ hogy a felhasználókat tájékoztassa

vagy szórakoztassa, legyen az szöveg, hang, kép, animáció, videó vagy interaktivitás23.

A zene terjesztésében is fontos szerepet játszott a technológiai fejlődés24. Mikor még

gondot okozott egy kazetta vagy cd másolása, nehéz volt terjeszteni a zenei tartalmakat

20 A Fender Musical Instruments Corporation amerikai hangszercég, mely úttörő szerepet vállalt az elektromos hangszedővel szerelt gitárok fejlesztésében. 21 A Gibson 1902-ben alapított hangszergyártó cég 22 CERN, magyarul: Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa 23Forrás: Bagosi, 2008

23

akár egymás között, akár a gyártó és az emberek között. Másrészről ezen technológia

fejletlensége miatt még ha sikerült is egy – egy hanganyagot lemásolni az gyakran

lényeges minőségvesztést eredményezett, mely további másolás esetén hatványozódott.

Mára elérhetővé váltak az adathordozók, mely rendkívül hatékony technikával

rendelkeznek és biztosítják a zenekedvelők számára, hogy a századik másolás után is

egy tökéletes minőségű zenét fogunk hallani. Ennek elterjedése nagymértékben

meghatározta a zeneipart mind pozitív, mind negatív oldalról.25

Alapvetően két csoportra oszthatjuk a hanghordozókat26: fizikai illetve digitális

hanghordozókra. Mindkét típus meghatározó szerepet játszik technikai és kereskedelmi

szempontból egyaránt.27

Nagyon fontos külön megemlítenünk, hogy hogyan változott és fejlődött az értéklánc a

zeneiparban, hogy miként strukturálódott át az a folyamat, melynek végeredményeként

a fogyasztókhoz került a termék. Alapvetően ennek a folyamatnak ma is ugyanazok a

szereplői, viszont a hozzájut tartozó feladatok átcsoportosultak és kibővültek, fejlődtek.

Az első és legfontosabb résztvevője ennek a folyamatnak maga a művész, a zenekar.

Ezen szereplői a zeneiparnak a hagyományosan vett értelemben nem változtak, de

amennyiben összevonjuk a hanganyag kézzelfoghatóvá válásával, már igen. Mára a

technika képessé tette az embereket, hogy bizonyos ingyenes vagy fizetett, könnyen

hozzáférhető szoftverek és technikai eszközök segítségével rögzítsék jó minőségben a

saját zenéjüket, ez régebben lehetetlen volt egy profi, erre specializálódott stúdió nélkül.

Ha megvan egy zenei anyagunk, a következő lépés, hogy megválasszuk a módját,

miként tudnánk terjeszteni az anyagot. Ezt eddig különböző kiadókon keresztül lehetett

csak megvalósítani, ma már viszont az internet megjelenésével rengeteg új lehetőség

nyílt arra, hogy bárki meghallgathassa, letöltse vagy megossza az alkotásokat.

Ahhoz, hogy fizikai formában is létrejöjjön a lemez, ahhoz szükségünk van egy

gyártóra, aki a megrendelt példányszámban előállítja ezt nekünk. Itt egy fontos dolgot

érdemes megemlíteni: az egyik az, hogy a megjelent cd-k száma mára arányaiban

csökken, míg a digitális és on-line anyagoké hatalmas ütemben növekszik. Ennek

ellenére elengedhetetlen maradt az, hogy a lemezeket legyártsák, mivel egyrészt ez egy 25 Forrás: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (2011) 26 Forrás: Zenei ENCIklopédia, hanghordozó (2011) 27 Forrás: Sg.hu, Technológiai fejlődés 2010-ig (2011)

24

nagyon fontos profit forrás, másrészt a zenekarhoz hű rajongók meg fogják venni.

Ebből a szempontból a gyártók helyzete jelentősen nem változott, viszont jellemzően

specializálódtak a különböző hanghordozó típusokra.28

A fentebbiekből következik, hogy a fogyasztók kétféleképpen juthatnak el egy zenekari

termékhez: megvásárolják a boltban, vagy letöltik az internetről. Az előbbi gyors

visszaszorulásának okozója az utóbbi tényező, technológiai fejlődésnek köszönhető

ugrásszerű megnövekedése.29

2. ábra: Az első tíz hazai kiadó30

4.1.2 A zenei piac fejlődése

Ahogy azt az eddigiekben olvashattuk, a digitális korszak a zeneipar néhány

szegmensére negatív hatással31 volt (különös tekintettel a zenei lemezek eladását

illetően), míg más részeken korszakalkotó újításokat hozott, mely a reklámozás és az

emberek elérése terén rendkívül hatékonynak bizonyult. Nehéz átfogó következtetéseket

levonni, mivel még számtalan lehetőség nincs kiaknázva, ezért a jövőbeni hatásukat

28 Forrás: Hosznyák - 2008 29 Forrás: Bauer – Berács, 2003 30 Forrás: Cégvezetés, 2002 31 Richard W. – Mark H.G., 2011

25

nem látjuk előre, mindenesetre egy olyan folyamat kialakulása vette kezdetét, mely

segítségével eddig lehetetlen módszerek alkalmazása vált lehetővé.

A MOHASZ32 adatai alapján a digitális világ beköszöntésének eredményeképp a

globális zenei piac értékcsökkenése 3% volt 2005-ben, ami egy jó eredménynek számít,

mivel a digitális eladások fejlődésével kezdte a hagyományos hanghordozók eladásának

csökkenését kompenzálni. Hazánkban ugyanebben az évben a hanghordozók

forgalmának 1%-át tette ki a digitális hanghordozó. A mobiltelefonok által használt

digitális zenei tartalom jelentette a a fent említett mennyiség 93%-át33.

Az elmúlt 6 évben sokat javult a helyzet. Az egyre fejlettebb internet elérhetőség

mágnesként vonzotta magával az egyre több legális formában letölthető digitálisan

tartalmakat.

Az egyre fejlődő technika eredményeként a lemezek és egyéb zenei eszközök egyre

olcsóbbá váltak, emellett (és részben ennek eredményeként) a zene is egyre fontosabb

szerepet tölt be az emberek életében, hétköznapjaiban. Érdekes kérdés merülhet fel

ennek kapcsán: Vajon a kereslet határozza meg a kínálatot, vagy a kínálat alakítja a

keresletet. Véleményem szerint mind a két megállapítás igaznak mondható.

Az első esetben mi is történik? Vegyük példának azt, hogy valaki úgy dönt, hogy

nagyon szereti a zenét, ezért el akar kezdeni játszani. Láthatjuk, hogy egyre több és több

együttes üti fel a fejét és az együttesnek szüksége van technikára, hangszerekre,

melyeket meg kell vásárolni. Globális szinten nézve ez egy viszonylag rövid időn belül

bekövetkezett hatalmas piaci igényt jelent, melynek hatása kell hogy legyen a kínálatra.

Több gitárt és erősítőt fognak legyártani a cégek, melyekre a technológia fejlődése miatt

képesek is.

A második eset is igaz, miszerint a kínálat is meghatározza a keresletet. Egyrészről új

technológiák, sőt teljesen új hangszerek születnek és kerülnek a kirakatokba,

mindemellett a korszerűbb gyártási és szállítási folyamatok következtében ezek egyre

olcsóbbá is válnak. Ezek keresletet generálnak, a zeneipari vállalatok által folyamatosan

érkező reklámokról nem is beszélve.

32 Magyar Hanglemezkiadók szövetsége 33 Forrás: Mahasz – Zeneipari elemzés, 2006

26

Az aktuális gazdasági helyzet is mindig fontos szerepet játszik abban, hogy hogyan

alakulnak a vásárlások, ez is jelentősen befolyásolja a keresletet34.

Egyszóval elmondhatjuk, hogy a zeneiparban a kereslet és a kínálat két egymásra

kölcsönösen ható erő, mely egy öngerjesztő folyamat révén válik egyre erősebbé és

hatékonyabbá, melyre különösen nagy hatást gyakorol a virtuális piac- és marketingtér.

A zenekarok számára abban van az igazi nehézség, hogy ma már számtalan banda

létezik, hatalmas a kínálat, ezért nehéz érvényesülni a megfelelő eszközök hatékony

használata nélkül. Kulturális tekintetben viszont ezt némileg ellensúlyozza, hogy

folyamatosan nyílnak meg az újabb szórakozóhelyek és az emberek is szívesebben

járnak el szórakozni, ami a zenekarok számára egy jó lehetőség arra, hogy többször

találkozzanak az emberekkel. 35

4.1.3 Fogyasztói szokások fejlődése

A fogyasztói szokások napjainkra rengeteget fejlődtek. Ha visszautazunk az időben 100

évet és megnézzük mit reggeliztek az emberek, akkor láthatjuk, hogy szinte ugyanaz

volt az asztalokon általánosságban és ha vendég jött, akkor ő is azt ette amit a

házigazda. Ma már teljesen más a helyzet, nem látni két egyforma reggeliző asztalt, ha

pedig vendég érkezik akkor órákat válogathatunk a boltban, hogy kitaláljuk mit

készítsünk neki. Ennek legfőbb oka, hogy tömegtermelés megjelenésével sokkal több

választásunk lett, megszámlálhatatlan helyettesítő terméke van szinte mindennek. Ehhez

a társadalom hozzászokik, majd igényli is az újításokat. Míg régen főként az ár

dominált, úgy mára már sok embernek fontos, hogy amit eszik biotermék-e, melyik

országból származik, mekkora a koleszterintartalma, stb. Az embereknek egyre

erősödik az individuum érzete, és az egyre növekvő választékban könnyebben

megtalálhatja a hozzá közel állót, ami ezt az érzést erősíti36.

A különböző típusú fogyasztók viselkedése a zeneipari cikkek fogyasztásában is jól

megfigyelhető. Egyeseknek a márka a legfontosabb, melynek több oka is lehet. A már

34 Ma Magyarországra is komoly hatást gyakorolt a gazdasági világválság, mely a zeneipari termékek megvásárlását is visszaszorította. 35 Forrás: Bauer – Berács, 2003 36 Forrás: Baja, 2004

27

befutott zenészeknél jellemző, hogy egy adott hangszermárka szponzorálja őket, így az

összes hangszer amit használnak az adott márka jelzését kell viselnie37 (érdekes

megemlíteni, hogy ez az egyedi tervezésű hangszereikre is igaz). Ez persze nem a

legáltalánosabb. Ebben a kategóriában elsősorban azokról az emberekről van szó, akik

különösen megkedveltek egy márkát, melynek oka lehet a divat, a márka által

megtapasztalt minőség, tapasztalat. Ők mindent megtesznek, hogy ezekhez a típusú

termékekhez hozzájussanak, mást nem szívesen választanak. Akadnak olyanok, akik

más hangszert is kipróbáltak, de visszatértek a számukra korábban legoptimálisabbnak

vélt márkához. Ők általában az idősebb, sokat tapasztalt zenészek. Olyan típusú

hangszervásárló is van, aki az épp leginkább „menő” típust választja. Inkább mondanám

felületes zenésznek, mintsem komolyabb szakértőnek, mivel itt ténylegesen arról van

szó, hogy magát a nevet keresi, nem pedig a minőséget, de egy jobban csengő névért

bármikor képes leváltani a hangszert. Vannak még az amatőr hobbizenészek, akiknek

igazán csak az számít, hogy kapjanak minél olcsóbban egy hangszert, amin otthon

játszogathatnak. Őket nem igazán érdekli a minőség, nincsenek távlati terveik, csak

saját szórakoztatásukra igénylik a hangszert.

Összefoglalva a fogyasztói szokásokat láthatjuk, hogy a termékek és szolgáltatások

ugrásszerű növekedése mellett a fogyasztói viselkedés is megváltozott. Már minden

embernek más és máshogyan fontos, mások az igények és a mód, ahogyan azokat

kielégítjük. Azt gondolom, hogy a dolgozat fő kutatási kérdésének fényében a mi

releváns csoportunk az az ember, akinek számít a minőség és tudatos odafigyeléssel

választja meg a hangszerét és az egyéb technikai tartozékokat.

37 Például Marcus Millet a világ egyik legjobb basszusgitárosa a Fenderrel kötött szerződése révén, csak azt a márkát használja.

28

4.2 A zenekar piacának és szereplőinek elemzése

Ahhoz, hogy képesek legyünk optimálisan kialakítani és használni a marketing

eszközeinket, először azt kell megvizsgálnunk, hogy mi vesz minket körül. Meg kell

vizsgálnunk a környezetünket, valamint fel kell ismernünk azt, hogy a piaci szereplők

miben térnek el egymástól a számunkra fontos ismérvek alapján. Tudnunk kell jól

elkülöníteni és szegmensekre bontani a zeneipari résztvevőket ahhoz, hogy célirányosan

legyünk képesek elérni őket és hatni rájuk, együttműködni velük. Meg fogjuk vizsgálni

a versenytársak szerepét is, egy összegzést készítünk az adatokról és egy SWOT38

elemzés segítségével pontosan leírjuk őket, hogy tiszta képet kaphassunk a piac

erősségeiről, gyengeségeiről, lehetőségeiről illetve veszélyeiről.

4.2.1 Kiadók

A kiadók nagyon fontos szerepet töltenek be a zenekarok és maga a zeneipar életében.

Ahogy a dolgozatom elején már említettem, a feladatkörül mára már kibővült és egy

sokkal komplexebb rendszerként stabilizálódott. Kiadók egész hálózata épült fel és van

jelen szinte mindenütt. A régi iskolához hasonlóan ma is nagyon nehéz bekerülni egy

egy nagyobb kiadóhoz. Említettük, hogy ma a zenekaroknak rengeteg lehetőségük van

arra hogy hanganyagot készítsenek és ezt terjesszék és reklámozzák független módon,

viszont most nézzük meg mi történik abban az esetben, ha egy lemezkiadó céghez

leszerződnek.

Egy kiadóhoz bekerülni mindig nagy munkával jár. Ahhoz, hogy hajlandóak legyenek

szerződést kötni egy zenekarral, ahhoz el kell érni egy minőségi színvonalat, mivel ha

egy tehetségtelen, vagy nem kiforrt banda anyagaihoz adják a nevüket, az számukra is

rossz reklám lehet. A kiadók hatásköre már nem csak a zenei anyagok és videó klipek

készítése, de már a marketing és promóciós tevékenységeket is koordinálják. Egyszóval

népszerűsítik a zenekart különböző csatornákon keresztül, kihasználva a kiadó vállalat

összetett szerződéses és magán ismeretségi körét igyekeznek minél több helyen

38 A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból.

29

megjelentetni a zenekart. Az internet az egyik leghatékonyabb csatorna számukra is

ehhez a tevékenységhez. A szerződések kezelése is a hatáskörükbe esik, legyen az a

zenekarral, vagy a zenekar menedzsmentjével kapcsolatos szerződés.

Az is jól megfigyelhető, hogy a kiadók kifejezetten vadásszák a tehetséges zenekarokat,

mivel nekük is érdekük, hogy minél több potenciális „sztárzenekar” képviseltesse magát

a kiadó által, ugyanis ez számukra bevételt jelent a jogdíjak és a szerződéses viszony

révén. Épp ezért a kiadók rendelkeznek fejvadászokkal, akik a különféle eseményekre

elmennek és figyelik kivel, vagy kikkel érdemes foglalkozni. Ez Magyarországon még

nem forrt ki annyira, illetve nem olyan jellemző mint a fejlettebb zeneiparral rendelkező

országokban, ahol több tőke áll ennek rendelkezésére39.

A különböző országokban a hanglemezkiadók szövetségbe tömörülnek, hogy az

érdekeiket hatékonyabban érvényesíteni tudják, ide értendő a jogik és bevételeik

érvényesítése40. A kiadók egyik legnagyobb ellensége az illegális zene terjesztése,

melynek folyamatos növekedése a kiadók számára nagy bevételkiesést eredményezett

mára.41

A négy legnagyobb lemezkiadó vállalat:

3. ábra: Universal Music Group42 4. ábra: Sony Music43

39 Forrás: Howsuffworks: How record labels work (2011) 40 Például: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége 41Forrás: Wikipédia – Lemezkiadók, 2011 és BPI – What is a record label?, 2011 42 Forrás: http://www.realbollywood.com/news/up_images/universal-music-group5630.jpg 43 Forrás: http://www.sonyinsider.com/wp-content/uploads/2009/01/dsc01122.jpg

30

5. ábra: Warner Music Group44 6. ábra: EMI 45

4.2.2 Hivatásos menedzserek

Hasonlóan működnek mint a kiadók, de külön is megjelennek a piacon.

Amennyiben egy zenekarnak megvan a kellő tőkéje ahhoz, hogy a zenekarba fektesse,

több lehetőség közül is választhat.

Vannak olyan hivatásos cégek, melyek arra szerveződtek, hogy a zenekarok útját

egyengessék, persze többnyire nem csekély összegért. Ezek a vállalatok megjelenést

biztosítnak a zenekarnak különböző platformokon, koncerteket szerveznek, segétkeznek

az image kialakításában, stúdiófelvételeket és klipforgatásokat szerveznek stb. Ők

tudják, miképp kell megszervezni a zenéléssel kapcsolatos tevékenységeket, mikre kell

odafigyelni, szerződésben állnak különböző koncertszervező helyekkel biztosítva azt,

hogy az ügyféll zenekar tényleg megkapja azt amit szeretne a pénzéért.

Sajnos általában azt látom, hogy rengeteg tehetséges zenekarnak nincs meg az anyagi

háttere egy ilyen szolgáltatás igénybevételéhez, ezért hasonló tevékenységekkel inkább

a profi zenekarok körében találkoztam, akiknek állandó és saját menedzsere van

főállásban.46

4.2.3 Szponzorok

A szponzor az a személy vagy cég, aki hajlandó anyagi vagy egyéb támogatást nyújtani

egy zenekarnak annak fejében, hogy az reklámozza az ő márkáját. 44 Forrás: http://www.wired.com/images_blogs/epicenter/2009/09/warner.jpg 45 Forrás: http://musically.com/blog/wp-content/uploads/2011/02/emi.png 46 Forrás: Adrianus.J., 1979

31

Talán a legjellemzőbb, vagy inkább a legjobban észrevehető szponzoráció a californiai

punk zenében van, ugyanis az extrém sportokat szinte csak ilyen zenével kapcsoják

össze. Mivel ezeknek a sportoknak (gördeszka, görkorcsolya, snowboard, ejtőernyőzés,

stb.) nagyon nagy a média támogatása, így nem meglepő, hogy sokszor láthatunk ilyen

környezetben játszani zenekarokat illetve még enné is többször csendül fel egy-egy ska-

punk dallam a videók alatt.

Ilyenkor ha jobban megfigyeljük a zenekarokat a képernyőn láthatjuk, hogy például egy

zenekar csak adidas vagy nike márkájú ruhákat visel, vagy mindenkin Globe márkájú

baseballsapka van. Itt a cégek azért fizetnek, vagy ruháztatják a zenekart, hogy azzal is

reklámozzák saját termékeiket.

De persze számos más zenei stílus képviselőinél is lehet látni olyat, hogy egy koncerten

a háttérben ott lóg a falon egy vállalat márkájával ellátott molinó, vagy a zenekari

honlapon van ott épp a banner.

Tehát a szponzori tevékenység egy mind a két fél számára jövedelmező, kölcsönös

segítségen alapuló folyamat.

4.2.4 Stúdiók

A zenekar terméke a zene, melyeket az embereknek ad el. De milyen módokon teheti

ezt meg? Az egyik út a koncert, ahol mindenki élőben hallhatja a nótákat, de az

fogyasztói igény ennél többet akar, ahogy a zenekarok is. Mindenki szereti, ha otthon

bármikor meghallgathatja egy általa kedvelt banda számait és nem kell egy koncertet

kivárnia és arra elmennie, ráadásul a jobb minőség is fontos tényező, a zenekar számára

pedig a koncertezés nem nyújt elegendő anyagi és promóciós lehetőséget. Ebből

következik, hogy a számokat rögzíteni kell, hogy fizikai formájában is terjeszthető

váljanak az alkotások. Ennek rögzítése a megfelelő technikai környezetben lehetséges.

Ma már a technika fejlődésével lehetőség nyílt arra, hogy a megfelelő technikai

eszközökkel és számítógépes szoftverekkel bárki készítsen otthon egy felvételt a

zenekarja vagy csak saját maga számára. Ennek két hátránya van, amennyiben a célunk

az, hogy a lemeziparban megállja a helyét a cd-nk: a jó minőséghez egyrészt megfelelő

eszközöket kell beszerezni ami nem olcsó mulatság (bár már lehetőség van az internetes

32

torrent47 oldalak segítségével illegálisan letölteni a különféle stúdióprogramokat),

másrészt (és ez a fontosabbik része a történetnek) a megfelelő szaktudás hiányában nem

fog úgy szólni a lemezünk ahogy ma már megszólal egy dal a rádióban, ahogy a profi

anyagok szólnak. A hangfelvételek profi rögzítésére jöttek létre a különböző stúdiók,

ahol mind a technikai háttér, mind a szakmai hozzáértés sokkal jobb (optimális esetben)

mint bármilyen házi stúdióban.

Magyarországon számos méltán híres stúdióról hallhatunk, melyek professzionális

színvonalon képesek rögzíteni a zenekarok számára a különféle anyagokat.

Magam is megfordultam már pár stúdióban a zenekarok révén, volt jó illetve rossz

tapasztalatom is. Mivel minden zenei stílus más hangszerelést, mást tudást és

alkalmazást igényel, így a stúdiók is több esetben különböző stílusokra fókuszálnak a

lehető legjobb minőség elérése érdekében. Ez nem azt jelenti, hogy adott esetben nem

vállalnak el más stílusú zeneart, viszont érdemes mindig olyan helyet választani, amiről

tudjuk, hogy ezzel foglalkozik, illetve meg tudunk hallgatni referencia munkákat. Sok

esetben egy stúdió már nem csak pusztán felveszi a zenét és megkeveri azt, hanem

egyéb szolgáltatások is igénybe vehetőek. Ilyen például az, hogy a stúdió mobilissé

válik és kimegy külső helyszínre felvenni akár egy koncertet, akár egy komplett

szimfónikus előadást. Bizonyos esetben vállalnak filmzene írást, indulók elkészítését.

Jellemző, hogy igényelhető a borító és egyéb lemezhez kapcsolódó design megtervezése

és elkészítése. Hangszerelhetnek elektronikus zenét, zenei alapokat írhatnak. Ezen felül

reklámzenéket írhatnak és készíthetnek el stúdióminőségben, különféle bakelit és egyéb

lemezek feljavítását vállalhatják amit aztán digitális formában mentenek el, de az is

előfordul, hogy videoszinkront készítenek el megrendelésre.48

Az egyik legnépszerűbb stúdió a rock szakmában a Denevér stúdió Szolnokon.

Munkáikat nemzetközi szinten is elismertnek tekintik. Persze természetes, hogy egy

ilyen színvonalú szolgáltatás nem olcsó. Ez esetben a Denevér stúdió például 50.000

Forintot is elkér egy szám felvételéért, és akár 600.000 Forintot egy teljesen lemez

elkészítéséért49. A mai gazdasági helyzetben az amatőr zenekarok aligha engedhetik

meg maguknak, hogy ekkora összeget kifizessenek. Épp ezért sokkal jellemzőbb az

47 A torrent oldalak olyan internetes portálok, ahol lehetőség van illegális adatcserére. 48 Forrás: Denevér stúdió - Szolgáltatások, 2011 49 Forrás: Denevér Stúdió – Árak (2011)

33

olcsóbb, kevésbé minőségi, akár házi stúdiók alkalmazása az amatőr zenészek között, ez

pedig jelenleg egy jelentős minőségvesztést eredményezett. Így nehezebb az előrejutás

is.

4.2.5 Gyártók

Amikor egy zenekar felveszi az agyagát egy stúdióban, akkor a következő lépés egy

választás: milyen formában szeretné eljuttatni az anyagot az emberekhez. Az egyik (és

egyre népszerűbb megoldás) az internet, a másik az, hogy sokszorosítja a lemezt, majd

azokat fizikai formájában adja el. Az optimális eset a kettő kombinációja, ebben a

fejezetben az utóbbit vizsgáljuk meg.

Érdemes tudnia egy zenekarnak, hogy mennyien ismerik őket, illetve kik azok, akik

valóban meg is vennék a lemezüket. Ez azért fontos, hogy tudjanak tervezni azzal,

mennyi cd-re van szükségük amit el tudnak adni. Miután megállapították az

optimálisnak vélt mennyiséget (amit pontosan általában senki nem tud előre

megjósolni), egy olyan vállalathoz kell fordulnia, aki ezeket a lemezeket legyártja, ezek

a cd gyártók (vagy egyéb zenei lemez gyártó vállalatok), akik arra specializálódtak,

hogy tömegtermelésben legyenek képesek előállítani a kívánt mennyiséget bárki

számára. Régebben a hagyományos hanghordozók gyártása képviseltette magát a

zeneiparban előkelő helyen, most már viszont a cd és dvd gyártás vette át a vezető

szerepet50.

Általában ha kiadón keresztül végezzük ezt a legyártási tevékenységet olcsóbb lesz a

költsége (amit természetesen a kiadó áll), mivel a kiadók szerződéses viszonyban

vannak ezekkel a gyártó cégekkel.

4.2.6 Disztribútorok

Az online anyagok terjeszthetősége hátrányosan érintette a zenei anyagok fizikai

formában való értékesítését. A disztribútorok feladata, hogy a legyártott terméket

50 Dorogi Hanglemez Gyár, 1990-ben csődbe ment hitelek miatt, de főleg a cd elterjedésének köszönhetően – Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dorogi_hanglemezgy%C3%A1r

34

valamilyen úton eljuttassa a fogyasztóknak. Ide általánosságban a nagy illetve

kiskereskedők tartoznak51.

Gyakorlati szempontból számunkra a kiskereskedők az érdekesebbek, azon belül is az

internetes tevékenységek, mivel mára ezek szerezték meg a domináns pozíciót.

Vizsgáljunk meg néhány, ma a legnépszerűbb módot, ahogy eljuthat a termék a

fogyasztókhoz.

Létezik egy olyan lehetőség, amikor az interneten azért fizetünk, hogy egy dalt

letölthessünk. Ezeket az oldalakat52 egyszerű használni, gyorsak és a választék is

hatalmas, hatékony módszernek bizonyult a vállalatok számára. Azt is választhatjuk,

hogy egy adott összegért egy egész albumot vagy akár többet is letöltünk az internetről

Itt lehetőség van sokszor albumonként fizetni53 (ami többnyire kártyás fizetést jelent),

vagy pedig adott időre vonatkozóan használni korlátlanul az oldalt egy fix összegért.

Sok variáció előfordul még az interneten, de érdekes azt a példát is megemlíteni, hogy

ha az adott előadó kellő számú és kellően fanatikus rajongótábort szerzett, akkor

megteheti azt is, hogy az új lemezét ingyen meghallgathatóvá teszi a világhálón és ezzel

egy időben a boltokban megvásárolható is. Egy nagy névnél ez is működőképes.54

4.2.7 Fogyasztók

A fogyasztók azok az emberek, akik megvásárolják a termékünket szükségletük

kielégítése céljából..

51 Forrás: Bauer – Berács, 2003 52 Például: iTUNES (http://www.apple.com/itunes/, 2011) 53 Például: http://magnatune.com/ 54 A Foo Fighters zenekar most jelentette meg új albumát, és ezt a módot választotta. Amellett, hogy óriási a száma azoknak, akik meghallgatták ingyen a lemezt a neten, a cd eladások is előkelő helyen vannak úgy, hogy a boltban 12 Dollárért lehet hozzájutni, míg digitálisan letölteni 10 Dollárba kerül. Forrás: http://wastinglight.foofighters.com/

35

4.2.7.1 Piacelemzés és szegmentálás

A piacelemzés feltétlenül szükséges lépés ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, milyen

összetételű piaccal állunk szemben, hogy fel tudjuk mérni és el tudjuk különíteni

egymástól a különböző csoportokat. Ez azért szükséges, mert egyrészt adatokat kapunk

arról, hogy mennyien szeretnek egy bizonyos zenei stílust, másrészt fel tudjuk mérni a

saját potenciális szegmensünket. Ezek után már célzott marketing eszközöket vethetünk

be a számunkra releváns emberek megszerzésére.

Két úton indulhatunk el, mikor erről a folyamatról beszélünk a zeneiparban.

A általános (és magam is ezzel értek egyet), mikor a zenekar stílusa határozza meg azt,

kit szeretnénk elérni. Ez egy elég logikus folyamat és valódi értékeket képvisel és

hiteles marad a zenekar. A saját zenekarjaim is így alakultak ki.

A másik lehetőség, ami ma egyre népszerűbb az az, hogy a nagyobb vállalatok felmérik

azt, hogy az emberek mit szeretnek leginkább és annak megfelelően összeállítanak egy

„zenekart”. Nem egyszer előfordult már a zeneiparban, hogy egy olyan együttest

építettek fel, amelynek bizonyos tagja nem is rendelkezett hangszeres múlttal. Az összes

újonc tag átesett egy gyors fazonírozáson, új stílust kaptak (becsomagolták a terméket)

majd a kirakatba kerültek. Számomra az az egyedüli vigasz, hogy nagytöbbségben ezek

a bandák úgy működnek mint egy lufi: egy két erősebb széllökés után kipukkadnak.55

4.2.7.2 Célpiac azonosítás – a zenei stílus

Természetes úton úgy alakul ki egy zenekar, hogy olyan emberek találkoznak

valamiféle módon, akik ugyanazt a zenei stílust kedvelik, van kapcsolódási pontjuk, a

példa kedvéjért vegyük a rock zenét. Ebből már szinte azonnal megszületnek az

ismérvek, hogy kiket szeretnének elérni a későbbiekben: a rock zenét kedvelők táborát,

illetve később azokat, akik talán átcsábíthatók a rock világába. Így, hogy már meg van

az a legfontosabb ismérvünk amire szükségünk van az emberek azonosításához neki is

vághatunk hogy felmérjük a piacot. Egy kisebb településen, városban könnyebb a

55 Forrás: Bauer – Berács, 2003 és Hoffmann, 2000

36

dolgunk, mert jellemzően csak pár hely van, ami eléggé stílus-specifikus az odajáró

emberek társasága miatt, vannak kifejezetten rock-os helyek például, de nagyobb

városban mint mondjuk Budapesten, ez sokkal nehezebb feladat.

Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, nem árt további ismérveket bevezetnünk annak

érdekében, hogy leszűkítsük a kört, hogy miknek szeretnénk ha eljutna a zenénk. Saját

zenekari tapasztalataimra támaszkodva az mondhatom, hogy az amatőr rock koncertekre

járók (egyúttal hallgatók) életkora legnagyobb többségben 15 és 30 év közé tehető. 15

év alattiakat nem nagyon engedik el koncertekre a szüleik, illetve nem rendelkeznek

általában olyan anyagiakkal, zsebpénzzel ami lehetővé tennék a lemezek megvásárlását.

A 30 év fölöttieknek általában kerülik a zajos és füstös helyeket, talán zenei érettségük

miatt inkább otthon hallgatnak meg egy jó lemezt, viszont már sokkal válogatósabbak

és nehezen fogadják be az új zenét (főként az amatőr zenekarok muzsikáját) mint a

huszonévesek. Minden korosztály lehet potenciális rajongó és vásárló, viszont a piac

komplexitásából és szereplőiek hatalmas számából kifolyólag érdemes a 15 és 30 év

közöttiekre fókuszálni az elején.

Általában egy amatőr zenekar nem teheti meg, hogy rengeteg pénzt költ piackutatásra,

de miért is tenné, mikor sokkal egyszerűbben felkutatni azokat a helyeket, ahol

tipikusan a mi célközönségünk fordul meg. Itt szóba jöhetnek a rock koncerteknek

helyet adó szórakozóhelyek, kocsmák, zenei kulturális rendezvények, fesztiválok, és a

leghatékonyabb módszer: a világháló. Az interneten fellelhető számtalan rock zenével

foglalkozó közösségi portál56, blogok, fórumok és egyéb oldalak, amikből kedvünkre

válogathatunk.

Ezen felül érdemes azt is átgondolni, hogy a „rockereken” kívül ki lehet még az, aki

szeretheti a zenénket. Ha a zene tartalmaz esetleg más zenei stílusokra is emlékeztető

elemeket, akkor azon zenei stílusokon belül is szét kell nézni, kiből lehet potenciális

„áldozat”.57

Mivel a zenei stílus egy olyan tulajdonsága a zenekarnak, ami optimális esetben

természetesen születik meg, így azon felül, hogy megfogalmazzuk magunkban, hogy

kik azok akikhez mi szeretnénk szólni, nem érdemes különösebb felméréseket végezni,

56 Például: www.rockerek.hu 57 Forrás: Bauer – Berács, 2003 és Hoffmann, 2000

37

mivel a megfelelő szórakozó- és egyéb helyek felkutatásával meg fogjuk találni őket

úgy is. Fontos, hogy eleinte minden koncertlehetőséget ragadjunk meg, minél több

ember hallja a zenénket és ki fog alakulni idővel pontosan a hallgatóságunk összetétele.

4.2.8 Versenytársak

7. ábra: Battle Of The Bands58

Mint minden piacon, a zeneiparban is meg kell, hogy vizsgáljuk a versenytársakat

annak érdekében, hogy kellő hatékonysággal tudjunk fejlődni és jelen lenni. Míg az

alapszabályok hasonlóak, a gyakorlat mást mutat ebben a világban mint a hagyományos

gazdasági életben.

Másképp figyelhető meg a versengés és az is csak akkor jön elő igazán, mikor egy

zenekar már egy adott szintet elért. Alapvetően a zenei világban nem nyomjuk le a

belépők árait más zenekarokat elemezve, nem adjunk azért olcsóbban vagy drágábban a

lemezeinket mert egy másik banda másképp alakította ki az árakat. Egy zenekar

leginkább a saját működésére fókuszál és sokkal inkább a fogyasztó és a gazdasági

58 Forrás: http://2.bp.blogspot.com/_hhET-c-6fsE/SwQ98EtLbPI/AAAAAAAAAFw/4QCu2w5hxNQ/s1600/battle+of+the+bands.jpg

38

helyzet határozza meg egy koncert belépőjének vagy egy lemeznek az árát, ami később

a zenekar ismertségével párhuzamosan változhat. Persze néhány esetben előfordul, hogy

jobban fókuszálunk másik zenekarokra, mert szeretnénk jobb helyzetbe kerülni, de ez

inkább a kivételes eseteket képezi. Ilyen lehet egy tehetségkutatón való részvétel59, ahol

az számít egyértelműen, hogy jobban legyünk mint mások, vagy ide sorolhatjuk azt is,

mikor egy fesztiválon kap lehetőséget egy zenekar és harcol a jobb időpontban való

szereplésért. De azt kell mondjam, hogy nem a folyamatos harc az ami jellemző ebben a

világban. Mivel a zene egy kulturális érték is egyben, ezért jól látható azon jellemzője,

hogy összefogja az embereket (mind a rajongókat mind a zenekarokat) és ettől lesz

igazán értékes ez a bár mára üzleties, mégis közös és értékes ipar.

4.2.9 Értéklánc

Mostanra láthatjuk, hogy körülbelül milyen utat jár be a zene a gyártási folyamattól a

fogyasztókig való eljutásig, ezt nevezzük értékláncnak. Számtalan módszer szerint

építhetjük fel a saját stratégiánkat, mégis érdemes azt választani, hogy egy szakember

segítségével koordináljuk meg ezt a folyamatot, mivel egyrészt ő jobban átlátja miként

működik ez, másrészt jogi szerződések révén biztosítani is tudja számunkra a megfelelő

lépések megtételét. Ez természetesen nem egy olcsó dolog, ezek a szakemberek

megkérik a pénzünket, viszont ez egy olyan kiadás, amiért érdemes fizetni, amennyiben

tényleg szeretne a zenekar komolyabb babérokra törni. Viszont az első és legfontosabb

lépés, hogy győződjünk meg arról, hogy készen állunk erre, rendelkezünk a megfelelő

technikai háttérrel, zenei tudással és kiforrt az egész zenekar, másképp csak egy

költséges játékká válik az egész.60

59 Magyarországon az egyik legismertebb ilyen tehetségkutató fesztivál a nemzetközi Emergenza fesztivál, Forrás: http://www.emergenza.net/ 60 Forrás: Hosznyák, 2008

39

zenekar

kiadó

szponzor

menedzser

stúdió

gyártó

disztribútor

fogyasztó

8. ábra: Általános zeneipari értéklánc

40

4.2.10 SWOT analízis

A következő táblázatban a SWOT analízis segítségével fogom ábrázolni az amatőr,

kezdő zenekarokat.

SWOT analízis

Segítik a célok elérését

Gátolják a célok elérését

Belső tényezők,

zenekari jellemzők

Erősségek:

- ambíció

- elszántság

- zenei tudás folyamatos

fejlesztése

- szoros viszony és

hatékony kommunikáció a

zenekaron belül

Gyengeségek:

- szervezetlenség

- zeneipari rutin és

ismeretek hiánya

- alacsonyabb zenei

tudás

- anyagi nehézségek

Külső tényezők,

környezeti

jellemzők

Lehetőségek:

- sok koncertlehetőség

- internet és digitális

korszak adta lehetőségek

- önálló reklámozás és

marketing

- házi stúdiófelvétel

lehetősége

Veszélyek:

- zeneipari túlkínálat

- költséges

menedzsment és

stúdió árak

- lemezeladások

visszaszorulása

9. ábra: zeneipari SWOT analízis

Miután megfigyeltük, hogy miként változott a zeneipar és annak marketingeszközei,

valamint megvizsgáltuk a zeneipar részvevőit, a következő lépés, hogy kialakítsuk a

zenekar marketingtevékenységét annak érdekében, hogy a megszerzett információkra és

elemzésekre támaszkodva hatékonyan tudjunk fellépni a piacon. Össze kell hangolni a

zenekari tevékenységeket a környezettel, az értékesítési láncban részt vevő

41

szereplőkkel, a fogyasztókkal és ki kell alakítani a megfelelő stratégiát, amivel képes

lesz a zenekar a kívánt szintet elérni mind ismertségben, mind a profit megszerzésében.

A marketingkoncepció hatékony kialakítása eredményezheti a hosszú távon is

optimálisan működő, fogyasztói igényeket kielégítő zenekari folyamatokat, mely során

a zenekar profitot érhet el.61

4.3 A zenekar marketingtevékenységének tervezése

4.3.1 Jövőkép, küldetés

A tervezés elengedhetetlen a zenekar számára, hogy mit és hogyan szeretne elérni

illetve milyen szerepet kíván betölteni a zeneiparban. Ezek olyan fontos kérdések,

amiket első lépésben meg kell határozni.

Először is meg kell határoznunk, hogy mi a zenekar jövőképe, vagy víziója. Ez azt

jelenti, hogy milyen állapotot kíván betölteni a jövőben a csapat, és ezeket milyen

mérhető kritériumokkal kívánja tenni.

Egy példa zenekari vízióra:

„A „Marketing band” nevű zenekar egy elsőrangú, minden rock zenét kedvelő ember

által ismert csapattá fog válni, akikkel az emberek az ország bármely pontján

találkozhatnak majd a kisebb rock kluboktól a nagyobb fesztiválokig.”

Ez a példa magában foglalja tehát azt, hogy a zenekar ismerté kíván válni a jövőben

(tehát célja egyrészt az ismeretség), illetve hogy az egész országban szeretne kisebb

nagyobb koncerteket adni (tehát a lehetőség az országban fellelhető mindennemű

koncerten való részvételen). Ezek olyan ismérvek által vannak behatárolva, melyeket a

zenekar az idő során mérni képes, ezzel is látva hogy hol tart illetve milyen tendencia

szerint halad a pályafutása során.

61 Forrás: Hoffmann, 2000

42

Második lépésként a küldetését vagy misszióját kell meghatározni a csapatnak. Ez azt

jelenti, hogy milyen szerepet kíván betölteni a zenekar a zenepiacon. Ez főként érzelmi

töltetű tervezés.

Egy példa zenekari misszióra:

„A Menedzsment zenekar” célja, hogy magasabb szintre emelje Magyarországon a rock

zene színvonalát, változatosabbá tegye azt, illetve a zene segítségével örömet okozzon a

hallgatóságnak.”

Ebben a misszióképben láthatjuk, hogy itt inkább eszmei célokat fogalmaz meg a

zenekar. Előkerül a rock zene szeretete és a szándék, hogy ahhoz hozzátegyenek,

növeljék az értékét és azt népszerűsítsék, valamint az emberek szeretete is megjelenik a

küldetésben valamint a motiváció, hogy nekik örömet okozzunk.

Ezek mind lehetnek reális célok, a zenekar tagjai számára vonzó és értékes tartalmak.

Pontosan megfogalmazzák az irányt ami felé a csapat haladni szeretne és a pontot amit

el kíván érni. Fontos, hogy a zenekar minden tagja képes legyen azonosulni ezekkel a

dolgokkal és mindenki a magáénak érezze. A missziónk és víziónk szemüvegén

keresztül kell a későbbiekben minden döntést meghozni. Az ilyen jellegű célok a többi

ember számára is pozitív reakciót váltanak ki, ami már az elején megteremtheti a

zenekar és a közönség közti érzelmi és bizalmi kapcsolatot.62

4.3.2 A zenekar összetétele, közvetlen munkatársak

Dolgozatomban a hangszeres zenével foglalkozok.. Ahhoz hogy bármiféle

asszociációt is le tudjunk vonni a zenével, a hozzá tartozó attitűddel illetve a sikerhez

vezető útról, tudnunk kell hogyan is épül fel egy zenekar.

Egy zenekar létrehozásához legelőször egy ötletgazda kell, aki megálmodja, hogy

szeretne zenélni. Miután átgondolta a dolgot és arra jut, hogy egy zenekarban szeretné

62Forrás: Intézményi kommunikátor, 2009

43

megvalósítani terveit, szüksége van zenésztársakra. Erre számos lehetősége van,

szólhat barátoknak, adhat fel hirdetést az interneten, újságban, stb. Természetesen attól

függően, hogy milyen hangzásvilágot kíván elérni, szükség van hangszerekre (persze a

tagkeresés ezen szempont szerint kell hogy végbemenjen). Ma már a zenekarok nem

képesek működni bizonyos technikai kiegészítők nélkül. Ez azért van, mivel a

hangszerek egy nagy része elektromos, így megszólaltatásukhoz egy megfelelő erősítő

kell. Ez gitárosok esetében lehet úgynevezett kombó, melyben együtt benne van az

erősítő a hangszóróba építve, vagy lehet fejláda, melynél külön van egy erősítő, és

külön egy (vagy több) hozzá tartozó hangszórós láda. A másik ok, ami miatt szükség

van technikai berendezésekre az a koncerteken való kihangosítás, mely akkor fontos,

például egy akusztikus (nem elektromos) performansz kíván fellépni. Ilyenkor a

kihangosításhoz akkor is szükség van technikára. Ez nem feltétlenül szükséges rövid

távon az ilyen típusú zenekaroknak, mivel többnyire a koncertet biztosító hely

rendelkezik ehhez megfelelő technikával, de hosszú távon a minőségi produkció és

működés miatt nélkülözhetetlen.

Ha a kellő létszám és felszerelés a rendelkezésre áll, utána tanácsos választani egy

zenekarvezetőt. Általában ezt a posztot a zenekar létrehozásának kiötlője tölti be, de ez

nem biztos hogy mindig célravezető. A zenekarvezetőnek számos feladata van és nem

kis felelőssége is. Az ő dolga a szervezés, kapcsolatfelvétel, a pénzügyi folyamatok

bonyolítása, stb. Tanácsos ezt ez kézben tartani egy erre alkalmas ember személyében,

különben bonyodalmak alakulhatnak ki, mely akár a zenekar későbbi feloszlását is

eredményezheti.

A zenéléshez szükség van egy olyan helyre, ahol a zenekar tud rendszeresen és

nyugodtan próbálni, ezt hívjuk próbateremnek. Ajánlott egy olyan helyet választani,

ami biztonságos, jó esetben őrzött és bármikor rendelkezésünkre áll a használata. Az is

fontos tényező, hogy a terem adottságai esetlegesen ne károsítsák az ott tárolt technikai

berendezéseinket (például magas páratartalom). Előny, ha a hangos zenéléssel sem mi

nem zavarunk másokat, sem pedig fordítva (tehát legyen jól szigetelt a terem, ez a

zenénk minőségét is javítja). Jellemzően az egyik optimális megoldás amit sok zenekar

kedvel, az az őrzött gyárépület, melyben legtöbb esetben vannak már nem működő

egységek. Ezeket néhányan nagy előszeretettel bérelnek vagy vásárolnak meg, majd

kiadják a különböző zenekaroknak.

A zenekarnak szüksége lesz előbb utóbb szállítóeszközre is, hogy koncert esetén el

tudja szállítani a felszerelést. Szerencsés helyzet, ha valamelyik zenekar rendelkezik

44

autóval, kisbusszal. Persze ez nem kritérium, lehetőség van egyrészt buszbérlésre, vagy

a koncerten még fellépő más zenekarral való egyeztetésre is.

Ajánlani szeretném a zenekaroknak, ha létrehoznak egy közös kasszát, melybe havonta

egy bizonyos összeget összegyűjtenek a felmerülő költségek rendezésére (persze ez a

kötelező havi próbaterem bérlési díján kívül értendő). A későbbiekben egészen biztosan

szükség lesz rá, akár koncertek úti – szállásköltségeként, akár egy későbbi lemez

felvételénél. Egyszóval meg tudjuk alapozni a zenekar jövőjét egy ilyen rendszeres

megtakarítással.

Ha már egyes zenekaroknak jobban megy a soruk és tudják finanszírozni, lehet

felbérelni úgynevezett road-okat. Ők azok az emberek, akik a zenekarokkal együtt

mennek egy koncertre és pakolják a zenészek hangszereit illetve teljes elektronikájukat.

A road-oknak érteniük kell minden általuk szállított eszközhöz, mivel az ő feladatuk az

is, hogy felállítsák a színpadot és beállítsák a hangzáshoz szükséges technikát (például a

dobosnak a road fogja összerakni a dobját, ami nagyon nehéz feladat és nem csak

alapvető hozzáértést igényel, hanem a road-nak azt is tudnia kell, hogy az adott zenekar

dobosa mit és hogyan használ, centire pontosan kell állnia a dob minden részének.

Persze a road mint olyan, már luxus funkciónak minősül. Hasonlóan ilyen a biztonsági

személyzet például, mely egy adott zenekart kísér egy koncertre vagy egy egész több

állomásos turnéra, és ügyel a biztonságra, intézi esetleg a belépőjegyet.

4.3.3 A zenekar marketingje a gyakorlatban

A zenekar számára nagyon fontos az, hogy általános belső felépítést és belső

folyamatokat jól megtervezze és átlássa a környezettel való hatékony működés

érdekében.

Zenei tudás

Számos dolog közrejátszik abban, hogy egy adott területen mennyire lehet sikeres

valaki. Természetesen kell mindenhez egy kis szerencse és az sem hátrány ha az

embernek vannak ismerősei akik segíthetnek pár dologban, de a legfontosabb akkor is

az, hogy mekkora tudással rendelkezünk abban amit csinálunk. A zenére is érvényes ez,

különösen akkor, ha szeretnénk komolyabb szinteket elérni és ismerté szeretnénk válni.

45

Az emberek sokkal szívesebben hallgatnak olyan zenét, ami pontos, változatos és

igényes, ez pedig komolyabb zenei tudást feltételez. Napjainkban számos olyan

zenekarral lehet találkozni a különféle szórakozóhelyeken, akiknek nincs komolyabb

zenei tudásuk és ha jól megfigyeljük akkor az a csekély ember aki megnézi őket főként

ismerős, vagy aki véletlenül betévedt. Ellenben ahol a profizmus jelei megfigyelhetőek,

esetleg valaki egy adott hangszeren kimagasló teljesítményt tud nyújtani sokkal inkább

vonzza az embereket és megjegyzik a zenekar, ráadásul olyan kapuk is megnyílnak ami

addig lehetetlen lett volna (média, komolyabb fesztiválok, stb.).

Zenekari stílus megválasztásának szükségessége

Ahogy egy vállalatnál, ugyanúgy egy zenekar életében is fontos, hogy megválasszák a

megfelelő arculatot illetve stílust, ami a további működésnek meghatározó alapja lesz.

Erre épül minden tevékenység, illetve a zenekarok termékei, a dalok. Ezenkívül fontos

szerepet játszik a későbbiekben a koncerthelyszínek kiválasztásában, abban hogy

milyen célcsoportot kívánnak elérni, milyen csatornán keresztül árusítsák illetve

reklámozzák termékeiket, cd-iket, stb. Például egy reggae zenekar esetében egy metal

zenéket játszó tv műsor teljesen hasztalan, mivel az adott csatorna „fogyasztói” nem

lesznek motiváltak a zenekar további megismerésében nagy valószínűséggel.

Zenekari image kialakítása

Az image minden olyan egyén és csoport számára fontos, akik valamilyen terméket és

szolgáltatást szeretnének eladni. A zenében sincs ez másképp. Komolyan oda kell

figyelnie arra egy bandának, hogy mit és hogyan szeretne közvetíteni az emberek felé.

Itt két dologról kell főleg beszélnünk.

Az egyik része a mondanivaló. Akár egy interjúról beszélünk, akár a zeneszámok

szövegeiről figyelembe kell venni azt, hogy mi a célja a zenekarnak, tükröznie kell hogy

milyen felfogással vélekedik a világról és különféle dolgokról és ezekhez hűnek kell

maradniuk a hitelességük érdekében. Például ha elképzeljük azt, hogy a zenékben egy

adott dolgot énekel az énekes viszont egy interjúban teljesen ellentétes kijelentést tesz

46

akkor az nem vet jó fényt rájuk és hiteltelenné válik a zenekar, amit a rajongók nem

szoktak tolerálni.

A másik fontos része az image-nek, a külsőség. Ma már a zenekarok kénytelenek

figyelemmel követni a trendeket (még akkor is ha egy adott műfaj trendje, hogy épp

nem követi azt, sőt ellenzi.) Például a keményebb zenei irányzatokban, mint például a

rock vagy metál zenékben a fekete szín, bakancs vagy hosszú haj mind sokkal

jellemzőbb mint másoknál. Egy sarkított példával élve: ha egy metál zenekar rózsaszín

ruhában áll színpadra, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy negatív lesz a visszajelzés.

Ezeket a dolgokat fontos már az elején átgondolni és tudatos munkával, odafigyeléssel

kifejleszteni és folyamatosan fent tartani. De azt se felejtsük el, hogy ezeknek a dolgok

hűen kell tükröznie a zenekar és tagjai valódi gondolkodásmódját, máskülönben nem

több egy színháznál, ami ha kiderül akkor szintén negatív hatást fog kiváltani.

Igényes performansz kidolgozása

Sokan vélekednek úgy, hogy egy koncert során fontosabb az, hogy a zenekar milyen

műsort csinál a színpadon, mennyire ragadja meg a közönséget, mennyit mozog, stb.,

mint hogy mennyire pontosan és jól játszik. Sokszor hallottam már azt a kritikát

másoktól zenekarokra vonatkozóan, hogy „a zene jó, de csak állnak egy helyben és

megölt az unalom emiatt”.

Ez leginkább az amatőr zenekarokra vonatkozik, mert ha mondjuk egy már sikeres

zenekarról beszélünk akkor mondhatjuk, hogy bizony ők már le tettek valamit az

asztalra, ezért ez számukra kevésbé meghatározó. Másfelől viszont a sikeres zenekarok

hosszú utat bejártak már a zeneipar útvesztőjében és többnyire megtanulták azt is, hogy

miképp kell úgy előadni a dalokat, hogy az kellőképp kapcsolatot teremtsen a

közönséggel.

Jó ötlet például ha beszélünk az emberekhez a számok között vagy akár be is lehet őket

vonni különböző módon a műsorba: tapsoltatás, kiabálásra való buzdítás stb.

A színpadi kép tehát a koncertek szempontjából egy különösen fontos (ha nem a

legfontosabb) tényező.

47

Fellépési helyszínek és rutin

Egy zenekar minél ismertebb és minél közkedveltebb, annál több lehetősége van arra,

hogy nagyobb volumenű bulikat tartson nagyobb helyeken.

Egyrészt minél több koncerten tud fellépni egy zenekar, annál több gázsit szerezhet,

illetve annál több ember találkozik a zenéjükkel, ami pedig a cd eladástól a következő

koncertig mindenre kihat. Természetesen minden egyes buli után több rutinnal fog

rendelkezni a banda, ezért egyre hatékonyabban tudják az ilyen eseményeket

lebonyolítani.

Magyarországon a legtöbb lehetőség a hétköznapi koncertek területén a budapesti bulik.

A fővárosban sokkal nagyobb a pörgés, több a lehetőség és az emberek ezért

gyakrabban járnak el koncertekre. Emellett a helyek is sokkal szervezettebbek a

vezetőség által. Tehát egy vidéki zenekar számára mindenképp jó tapasztalat lehet

Budapesten játszani, ha másért nem, de legalább azért hogy lássák, hogyan is működik

egy precízebben megszervezett este. Persze ez nem vonatkozik minden helyre, de azért

többször előfordul mint vidéken.

Emellett Budapesten és a nagyobb városokban is vannak kisebb és nagyobb

szórakozóhelyek. Általában minél nagyobb és ismertebb egy hely, annál nehezebben

kerülhet be egy zenekar63. Ebben több tényező is közrejátszhat, általában egy kezdő

zenekar ismerősök révén, vagy a tehetségkutatók során kaphat lehetőséget a

bizonyításra.

Ahogy fejlődik egy zenekar és egyre nagyobb rajongótábora van illetve jelenik meg a

médiában, annál inkább teheti meg, hogy hanyagolja a kisebb szórakozóhelyeket.

Például a Tankcsapda 2004-ben még tartott klub bulikat, ma már csak és kizárólag

csarnokokban és fesztiválokon hajlandó játszani. Ennek egyik oka hogy képesen bárhol

megtölteni a koncertteret, másrészt pedig fontos számukra hogy a saját, kellően profi

hang és fénytechnikájukat használják azért hogy igazán ütős legyen a buli, ez pedig egy

Petőfi Csarnoknál kisebb helyen már nem fér el.

63 Például ilyen a budapesti Petőfi Csarnok, vagy a Wigwam rock klub.

48

4.3.4 Szerzői jogvédelmi stratégia kialakítása

A zenekar aktuális marketing stratégiájának és az alkalmazott marketing eszközöknek

mindenkor megfelelő szerzői jogvédelmi stratégia kialakítása rendkívül fontos melynél

célszerű külső szakértőt alkalmazni. Ebben a pontban a legfontosabb jogilag

szabályozandó kérdések felsorolására hagyatkozom.

Magyarországon ha egy zenész szeretné levédetni az alkotásait, akkor az Artisjus64-hoz

tud fordulni. Ez azért fontos, hogy megelőzzük azt, hogy mások ellopják, vagy

felhasználják a szerzeményeinket és saját maguknak csináljak hasznos belőle. Pár évvel

korábban egy – egy szám levédése több ezer Forintba került, ma már ingyenesen

tehetjük ezt meg. Magam is regisztrált tagja vagyok az Artisjus-nak, saját tapasztalatok

szerint mutatom be ennek folyamatát.

Ha megkeressük az Artisjus irodáját akkor felajánlanak egy találkozót az egyik

szakemberükkel. Ő aztán elmagyarázza, hogy miről is szól pontosan az együttműködés

(ezt a későbbiekben bővebben kifejtem), majd lehetőségünk van egy ingyenes

regisztrációra. Ez önmagában még csak azt jelenti, hogy bekerülünk a cég adatbázisába

mint művész. Ezután zeneszámonként egyesével ki kell tölteni a megfelelő űrlapot

feltüntetve a dal nevét, megírásának évszámát, stílusát, valamint egyesével fel kell

tüntetni azok neveit, akik a dalt szerezték, esetleg fordítottál, komponálták, szövegét

írták, stb. Valamint fontos, hogy minden dalt le is kell adni mp3 formátumban a

felismerhetőség miatt, itt a számok minősége nem fontos, csak felismerhető legyen. Ezt

követően már dalaink biztonságban vannak és egy esetleges plágiumper esetén nem

veszíthetünk.

64 Forrás: Artisjus, 2011

49

Pár szó magáról az Artisjus-ról:

10. ábra: Az Artisjus logója65

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zenei és irodalmi szerzői jogok

közös jogkezelő szervezete.

A zenekaroknak lehetőségük van arra, hogy szerzeményeiket ingyen levédessék az

Artisjus-nál, mely után jogilag bizonyítható lesz a dalok eredete és ezzel a plágium

veszélye is elhárul.

Ma Magyarországon törvény mondja ki, hogy a szórakozóhelyeknek kötelező minden

egyes fellépő után jogdíjat fizetni az Artisjus-nak. Amennyiben egy zenekar dalait

levédeti és egy olyan szervezettel szerződést köt, aki segíti a a jogdíj kezelést, úgy a

jogdíjak bizonyos része a zenekarok számára évente ki lesznek utalva.

1

„1999. évi LXXVI. törvény

a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi

alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart

fenn

a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás,

a

művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői

jog

és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.” 66

65 Forrás: http://player.tudas.fm/artisjus.jpg 66 Forrás: http://www.artisjus.hu/opencms/export/download/aszerzoijogrol/szerzoi_jogi_torveny.pdf

50

A törvény néhány főbb pontja, mely téren szabályoz:

- Személyhez fűződő jogok

o Nyilvánosságra hozatal

o Név feltűntetése

o A mű egységének védelme

o Személyhez fűződő jogok gyakorlása

- Vagyoni jogok

o A többszörözés joga

o A terjesztés joga

o A nyilvános előadás joga

o A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga

o Az átdolgozás joga

- A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai

o Általános szabályok67

4.3.5 Marketingstratégia kialakítása

„Marketing-alapstratégián a vállalat vagy a stratégiai üzleti egységek céljainak kitűzését

és azon eszközök hosszabb távra történő, tartós meghatározását értjük, amelyek révén a

merketingfunkció menedzselésével e célok megvalósíthatóan.”68

67 Forrás: Artisjus, 2011 68 Forrás: Bauer András – Berács Péter – Marketig, 6.kiadás, Aula kiadó (2003) 566.oldal lap alja.

51

11. ábra: A marketing, a struktóra és a környezet kapcsolata69

A marketingstratégiát a marketing mix elemeinek megtervezésével alakítjuk ki.

A következőkben az egyszerűség és jól érthetőség kedvéért egy rock zenekar

aspektusából fogom megvizsgálni a marketingstratégiá.

Termékpolitika

Ahogy már korábban írtam, a zene a zenekarok terméke, szűkebb vett értelemben pedig

a zeneszámok. Online letöltés esetén egy maga a különféle formátumú zene file, fizikai

formája pedig a lemez.

Egy rock zenét játszó zenekarnak nagyon nehéz elérnie, hogy a lemeze kitörjön a

standard termékek közül és egyedi termékké váljon, mivel számtalan rock zenét játszó

banda van. Ennek ellenére a cél mindenképp ez kell, hogy legyen, mivel újítás és

egyediség nélkül a hosszú távú siker aligha elérhető.

Miután megszületik egy album és beindulnak az eladások, akkor általában ahogy terjed

a híre (jó reklám esetén) hirtelen megnövekszik az eladás, majd utána szépen lecsökken.

Ezt nevezzük a termék életgörbéjének.

69 Bauer András – Berács Péter – Marketig, 6.kiadás, Aula kiadó (2003) 556.oldal 17.1.ábra

Marketingdiagnózis (audit)

MARKETINGSTRATÉGIA Környezet Struktúra (szervezet)

52

A világon a legtöbb lemezt eladó együttesek toplistája:70

1. The Beatles71 (UK, 1960-1970)

2. Elvis Presley (US, 1953-1977)

3. Michael Jackson (US, 1967-)

4. Frank Sinatra (US, 1935-1995)

5. Bing Crosby (US, 1926-1977)

Korábban említettem, hogy a már meglévő piaci szegmens bővítésére tehetünk

kísérletet, ezzel a termékgörbénk élettartamát megnövelhetjük amennyiben sikeresen el

tudjuk érni az embereket. Vagy akár arra is lehetőségünk van, hogy úgy próbálunk meg

elérni másokat, hogy némi zenei változtatást eszközlünk, de persze csak annyit, ami

még belefér anélkül, hogy eltérnénk a saját stílusunktól. Például ha csak keményebb

rock számokat játszik a zenekar, akkor érdemes mondjuk írni egy- két lassabbat is,

ugyanis jó eséllyel olyan embereket is be fog vonzani a koncertterembe akik addig nem

mentek volna be.

Zenei márkapolitika

Egy zenekar esetében nagyon fontos a megfelelő név kiválasztása, ez lesz a mi

márkánk, épp ezért nem árt ha néhány kritériumnak megfelel.

Fontos tényező, hogy a zenekar neve jól megjegyezhető és kiejthető legyen (ilyenkor én

mindig elképzelem, mikor egy többtízezres tömeg a színpad előtt kiáltja a zenekar nevét

folyamatosan és ebből lehet következteti, hogy az adott ötlet jó e vagy sem). Fontos az,

hogy ha nem muszáj ne hasonlítson más zenekar nevére, legyen jól elkülöníthető és

megkülönböztethető. Tükrözze a zenekar stílusát és utaljon a háttérben meghúzódó

értékekre, gondolatokra. Fontos, hogy jól csengjen az emberek fülébe, ha meghallják

valahol akkor akarják megtudni, hogy az vajon mi.

70 Forrás: http://b-oldal.blog.hu/2008/11/28/top5_lemezeladas_evor 71 A The Beatles több mint 500 Millió lemezt adott el.

53

Némelyik zenekar még szlogent is használ, mely szinte a védjegyévé válik. Az egyik

zenekaromnál ez szintén így van, úgy szól, hogy: „Túl kell élni, megszületni nem

elég!”. Ebből már sejthetjük, hogy valószínűleg egy lázadóbb, keményebb rock

bandáról van szó, de ugyanúgy sugallja az optimizmust és az erőt.

Mikor új szám születik a zenekarban, általában közös ötletekből kovácsolják össze a

zenekar tagjai, de az is előfordul, hogy az egyik gitáros hoz egy komplett saját nótát.

Akárhogy is, de nagyon fontos, hogy addig dolgozzon az együttes a dalon, míg

tökéletessé nem válik az első dobhangtól az utolsó gitárhangig. Ezt elnevezhetjük

gyártási folyamatnak. Ezt követően még nem érdemes ezt színpadra vinni egyből,

hanem rengetegszer el kell játszani a próbateremben, ez pedig a zeneszám érési

folyamata. Mikor már elkészült és teljesen egyben van a dal, akkor már ki lehet vele

állni a publikum elé, illetve lehet rögzíteni azt.

Általában egy album 10-12 számból áll, amennyiben nagylemezről beszélünk. Mielőtt

egy új albumot tervezünk, fontos, hogy megvizsgáljuk azt, hogy – ha volt előző - hogy

sikerült, illetve hogy a rajongók addig mely számokra mozdultak inkább meg. Ezeket

átgondolva kell elkezdeni a következő lemezre és számírásra való felkészülést

hangsúlyt adva az inkább közkedvelt zenei elemekre.

Sajnos nincs sosem biztosítva a siker előre. Elképzelhető, hogy a kiadott lemez nem fog

olyanra sikerülni, hogy képes legyen kiemelkedni a többi rock cd közül, de az is

megeshet, hogy átesik a ló túloldalára és annyira eltérő a többi zenétől, hogy az már

zavaróvá válik. Akkor is megbukhat a lemez, ha túl magas árat határozunk meg neki,

vagy csak épp rossz csatornákon és / vagy rossz reklámmal dolgozunk. Ezért van

szükség az alapos és átgondolt tervezésre és piacelemzésre, mert bár 100%-osan nem

tudjuk megjósolni a végkimenetelt, de leszűkíthetjük annak az esélyét hogy a lemezünk

bukni fog.

Lemez és borító

Nagyon fontos tényezője a lemezeladásnak a jó design. Minél hívogatóbb egy cd, annál

szívesebben veszik meg az emberek. Emellett persze meg is kell felelnie számos

kritériumnak, mint például a kiadó neve, különféle jogi feltételek, stb. Amit érdemes

54

még feltüntetni rajta az természetesen a zenekar neve, logója, a számok listája és hossza,

esetleg a dal szövegei, a köszönetnyilvánítások, stb.

Amikor egy rock borító design-járól van szó, akkor rengeteg dologra lehet figyelni.

Egyrészt ennek a zenei stílusnak általában a színei a sötét színek, mint a fekete, barna,

stb. Használjuk őket, de térjünk is el. Az újítás nagyon fontos, próbáljunk meg olyan

csomagolást adni a cd-nknek amit még mi magunk sem láttunk. Ne féljünk eltérni a

megszokottól. Az ábrákkal ugyan ez a helyzet, terveztessük meg szakemberrel a saját

borítónk lógóját, több tervet is készíttessünk el és azok közül válasszuk ki a

legszimpatikusabbat. Akár az ötleteket fel is tehetjük blogokra, hogy az emberek

dönthessék el, melyik a legjobb (ennek más marketing hatásai is lehetnek). Ha a polcon

látunk 50 darab fekete lemezt és egyet a közepén ami fekete és sárga, akkor

valószínűleg azt fogjuk először leemelni.

A cd-vel is lehet játszani. Általában egy cd kerek és meghatározott méretű. Egy jó

ötlettel nagyon hamar különböző internetes oldalak címoldalán találhatjuk magunkat.

Például hallottam már olyan cd-ről, amit nem kerekre, hanem 5 szögletűre gyártattak le,

aminek nagyon hamar híre ment. Az ilyen fogásokkal ügyesen lehet játszani és

előnyünkre lehet fordítani.

Árazás

Azt, hogy kik és hányan fogják megvenni a lemezünket nagymértékben befolyásolja az

ár. Ezt elsősorban nem a többi zenekar lemezeinek árához kell alakítani, mivel

valamilyen szinten minden egyes zenekar egyedinek mondható, tehát ha egy vásárló

meg szeretne venni egy Rolling Stones lemezt de nem talál, akkor nem fog helyette

leemelni egy másik, hasonló árban lévő cd-t, vagy ha drágának találja, akkor nem fog

egy olcsóbbat választani, mivel az adott zenekarra kíváncsi. Amit meg kell vizsgálnunk

az ár meghatározásánál az az, hogy általában mennyit hajlandóak kiadni az emberek

érte. Az, hogy mekkora összegeket kérhetünk el a dalainkért annak is a függvénye, hogy

menyire ismert a zenekarunk, mekkora a rajongótáborunk. Eleinte a fő célunk, hogy

minél több emberhez eljusson zenénk, ezért érdemes akár ingyen is, de legalábbis

olcsón hozzáférhetővé tenni azt. Az elsődleges cél nagyobb volumenű rajongótábor

55

megszerzése, akik miután megszerették a csapatot már több pénzt is hajlandóak áldozni

egy albumért.

Hasznos lépés az is, ha az interneten is megvásárolhatóvá tesszük a lemezt és valamivel

olcsóbbá tesszük, így azok is meg fogják venni, akik a lemezboltba nem mennének el,

de ezt kihasználják mint kedvezményt. Az emberek szeretik azt hallani, hogy

kedvezmény vagy akció, ilyenkor beindul egy automatikus ösztön a vásárlásra, amit

akár jól ki is használhatunk.

Mikor már bevételre is szeretnénk szert tenni, mivel stabil és nagyobb számú közönség

áll mögöttünk, akkor már egyéb tényezőkre is lehet és kell is figyelnünk: például hogy a

lemez előállítási költsége kisebb legyen mint a lemezek eladásából származó haszon,

mivel ez a zenekarok profitja. Az is hasznos, hogy ha egy új lemezt készítünk, akkor az

előzőnek árát csökkentsük. Ez azt az eredményt éri el, hogy aki időközben ismerte meg

a zenekart, vagy csak sajnált a lemezre kiadni pénzt, az nagyobb eséllyel veszi meg. Aki

meg erős rajongó, az már úgyis megvette és nem fogja újra megtenni ezt. Tehát minden

új lemezkiadásnál az előző albumok árát csökkentsük.

Mivel a többi zenekar lemezeinek ára nem igazán befolyásolja a mi keresletünket, ezért

a legfontosabb tényező ami hathat a vásárlásra az a gazdasági helyzet. Jelenleg az

emberek kevesebbet vásárolnak általában a gazdasági világválság következtében72 mely

a lemez és egyéb zeneipari termékekre is egyaránt kihat.

Elosztási csatorna

Az értékesítési csatorna menetét és lehetőségeit már említettem, most egy picit

gyakorlatiasabb szempontból fogom megvizsgálni a kérdést.

Egy amatőr rock banda esetében, miután feltételezzük, hogy már kellőképp piacképes a

zene és annak minősége két választás lehetséges.

72 Forrás: Index, 2010

56

Az első, hogy önmaga veszi a kezébe az irányítást, ebben az esetben számos eszközt

elérhet. Elsőként készíthet házi stúdiófelvételeket, vagy elmehet egy stúdióba felvenni a

dalait. Az utóbbi megoldás a jobb minőség miatt optimálisabb választás, ha megteheti a

zenekar. Feltételezzük, hogy egy átlagos amatőr rock zenekarnak nincsenek komolyabb

kapcsolatai a zeneiparban, így nem tud ismerősök segítsége révén előrébb jutni, így

gyakorlatilag egyetlen csatornát vehet igénybe: az internetet. Készíthet weboldalt, amin

keresztül elérheti az embereket, használhat blogokat és egyéb oldalakat. A legfontosabb

a jól megfontolt és megtervezett haladás, illetve a folyamatos kommunikáció.73

Ezenkívül tanácsos részt venni a különböző tehetségkutatókon, mivel általában ezen

fesztiválok nyertesei akár komoly szakmai segítséget is nyerhetnek ingyen. Ezen kívül

vannak olyan fejvadászok, akik kifejezetten tehetségkutatókra specializálódtak és

keresik a lehetőségeket a zenekarokban.74

Érdemes annyi koncertet megszervezni és elvállalni amennyit csak lehetséges, hogy

minél több emberhez juttassák el a muzsikát, illetve hogy kiépítsék a kapcsolataikat,

ami egy nagyon hatékony eszköz arra, hogy a későbbiekben lehetőségekhez jussunk.

4.3.6 Nyílt innováció

Az internetnek köszönhetően lehetőség nyílt a zenekarok számára, hogy aktívabban és

hatékonyabban kommunikáljanak az emberekkel. Mivel esetünkben a rock zenével

igyekszünk próbáljuk kielégíteni a szükségleteket, nagyon fontos az, hogy ezeket a

szükségleteket és a fogyasztói igényeket, elvárásokat jobban megismerjük.

A 21.századra lehetőségünk vált arra, hogy aktív kommunikációt alakítsunk ki az

interneten. Már a zenekari honlap is tartalmazhat vendégkönyvet, de tapasztalataim

szerint ezt egy amatőr zenekarnál csak a szűkebb baráti kör, illetve csak néhány arra

tévedt látogató használja. A leghatékonyabb eszköz a nyílt innováció a blogok

használata, ahol aktívan tudunk beszélgetni a rajongókkal, illetve egy szakember által

73 A zenekarok internetes marketing tevékenységeit a kommunikációs dolgozatomban részletesen is elemzem. 74 Például: http://verseny.ujgitaros.hu/?menu=nyeremenyek

57

jól elkészített weboldal a számítógépek által használt böngészőkben75 is előkelő helyen

tűnhet fel. A blog különlegessége ezen felül az, hogy minél több a bejegyzés, annál jobb

a találati arány is, mivel több az információ amit az interneten megszűrnek ezek a

kereső oldalak.

A blog használatával lehetőségünk nyílik arra, hogy kérdéseket tegyünk fel az

embereknek, meg tudjuk tőlük kérdezni a véleményüket egy koncertről, albumról vagy

bármilyen zenekarral kapcsolatos dologról, melyeket ha elemzünk és összesítünk, akkor

hasznos információként hasznosíthatunk is.

Érdemes bizonyos időközönként összeülnie a zenekarnak és átbeszélni, valamint

összegezni ezeket a külső információkat és ezt beépíteni a munkálatokba. Itt születik

meg a menedzsment valójában, az ellenőrzés funkciója segítségével.

Egy saját példa kapcsán szeretnék itt egy jó ötlet adni a zenekaroknak.

Amikor turnézunk az országban a zenekarokkal, vagy csak egy vidéki koncertre

látogatunk el, akkor rendszeresen csinálom azt, hogy felmegyek a különböző közösségi

portálokra76 és az ott található kereső segítségével leszűkítem a tagokat a potenciális

rajongókra. Természetesen az adott oldalra a zenekari regisztráció segítségével

jelentkezek be. Egy rock zenekar esetében, amilyen az én egyik zenekarom is érdemes

leszűkíteni a találatot 15 és 30 év közé és persze be kell állítani, hogy csak az adott

városban keressen, ahol a koncert lesz. Ezután szépen az emberek profiljain

végighaladva mindenhová bemásolom ugyanazt az informatív és motiváló üzenetet.

Elmondom hol lesz a koncert, mikor és hogy a részvételre buzdítom őket. Ez

hatékonynak bizonyult, kisebb városokban is legalább 30-40 fővel megemelte a

jelenlévők létszámát.

75 Ilyen például a Google, Alta Vista, stb 76 Például: Hotdog, Facebook, stb.

58

5 A Grateful Dead zenekar marketingmódszereinek

csoportosítása a Freeman-féle innovációs elmélet szerint 77

12. ábra: A Grateful Dead zenekar78

A Grateful Dead zenekart mára egy legendás bandaként tartjuk számon. Zsenialitásuk

nem csak a hangszereken nyújtott rendkívüli teljesítményükben merült ki, hanem a

zeneipari marketing tevékenységük is korszakalkotó és példaértékű lehet bármilyen ma

létező vállalat számára.

Ebben a fejezetben a David Meerman Scott és Brian Halligan által írt Marketing

Lessons from the Grateful Dead című könyvére támaszkodva kívánom bemutatni a

zenekar sikerességéhez vezető út során alkalmazott technikákat.

77 A következő fejezetet a következő művekre támaszkodva elemzem: David Meerman Scott – Brian Halligan (2010): Marketing Lessons from the Grateful Dead, John Wiley & Sons Inc., Hoboken, New Jersey, valamint Hronszky Imre (2002): Kockázat és innováció – A technika fejlődése társadalmi kontextusban 78 Forrás: http://www.gankmore.com/cc/pictures/Grateful_Dead-Greek_85-1.jpg

59

A dolgozat elején már kifejtettem a Freenam-féle innováció elméletet. Most ezen

gondolat mentén fogom becsoportosítani a Grateful Dead zenekar korszakalkotó

innovációs tevékenységeit.

Fokozatos, vagy módosító innovációk

A Grateful Dead zenekar nevét mindenki könnyen megjegyezte (noha félig

véletlenszerű volt a névválasztás). Rájöttek később arra, hogy egy jó név rengeteget

számít, hogy az emberek megjegyezzék a zenekart, másrészt ma az internetes világban

ez a név a keresők első találatai között van, mivel a Grateful Dead szó (hálás halott)

egy ballada típus, amiben egy hős segítséget nyújt egy halottnak, aki nem kapott

megfelelő temetési szertartást.

Ellentétben a többi zenekarral a Dead normális ruhákban lépett fel, úgy néztek ki mint a

közönség maga, míg a kor zenekarjainak öltözéke nagyon csillogó ruhákban volt

mindig. Emellett PR szakember nélkül építették ki a kapcsolatot a közönséggel. Ezek

mind szimpatikus és barátságos tulajdonságok voltak az emberek szemében.

A zenekar koncertjeinek 80%-a improvizáció volt, ezért a hiba is sok volt, viszont

ezeket elemezték és tanultak belőle. Kialakítottak egy „Deadheads” névre hallgató

rajongótábor.

Eleinte postán hírlevélben tájékoztatták az embereket a különböző információkról, majd

ez később e-mailre változott.

Általában a zenekarok úgy alakítják ki a kapcsolatot az emberekkel, hogy ők mint

sztárok elkülönülnek. A Dead ezzel szakítva inkább közel akart kerülni az emberekhez.

Ellentétben a szokásokkal, a Grateful Dead eladta a logóját a koncerteken árusító

árusoknak, akik végigkövették a zenekart a turnék során. A band logóival ellátott

termékeket árulták.

60

Radikális innováció

A Grateful Dead korában még nem volt komplett, rendelkezésre álló hang- és

fénytechnikai felszerelés, ezért a zenekar maga alakította ki a személyre szabott

színpadfelszerelést.79

Az internet megjelenése előtt a zenekar híre főként szájról szájra terjedt, majd létrejött

egy rajongói bázis ami egyedülálló volt abban az időben. Regisztrálta a rajongók

adatait, akik szerettek volna információkat kapni az együttesről és tevékenységeiről80.

A banda (másokkal ellentétben) bíztatta az embereket, hogy másolják és adják tovább a

lemezeket. Ez számukra külön reklám volt és a hű rajongók meg is vették a lemezeket,

amik már magas színvonalon szóltak. Hatalmas ötlet volt, hogy a koncertek után 15

perccel már meg lehetett vásárolni a koncert hanganyagát, ez korszakalkotó ötlet volt

részükről.

13. ábra: A Grateful Dead egyedi színpadtechnikája81

79 Érdekesség, hogy 1980-ban használtak egy eredetileg NASA által tervezett technológiát ami 30 ezer dollárt ért. 80 Elhelyezése után 6 hónappal már 10257 nevük volt a listán, 5 évvel később már 63 ezer. 1970-ben még kézzel írt hírleveleket küldtek, ez később fejlődött, majd létrejött a Grateful Dead Hotline, ahol a koncertdátumokról érdeklődhettek a rajongók. 81 http://www.sauer-thompson.com/junkforcode/archives/GratefulDeadLS.jpg

61

Termelésieljárás-változás

A Grateful Dead különbözött a többi zenekartól, ők minden koncerten változatosan

játszották a számokat más és más sorrendben. Olyan változtatásokat is bevezettek, hogy

2 dobost használtak a színpadon, félórás szüneteket tartottak a műsor közepén illetve

némelyik szám 17 percig is eltartott. Ez mind olyan elem, ami merőben új volt az addig

megszokotthoz képest.

Általában úgy zajlik egy ismertebb zenekar jegyvásárlási folyamata, hogy az interneten

bárki megveheti az adott helyre szóló jegyeket, viszont így a rajongók és más emberek,

jegyüzérek is hoppon maradhatnak. A Dead megalapította a saját belső jegyirodáját82. A

legjobb helyeket mindig a leghűségesebb rajongóknak adták el. Ezen felül kitalálták azt

is, hogy nem közvetítő segítségével árusítják a jegyeket, hanem postai úton ők maguk.

Bár ez több munkával járt, viszont sok pénzt meg is takarítottak ezáltal maguknak is és

a közönségnek is.

Design tekintetében is eltértek a megszokottól: különböző albumborítókat, belépőket és

posztereket használtak, újrahasznosítottak képeket, nem ragaszkodtak az általános

módszerekhez.

14. ábra: Példa a Grateful Dead változatos borítójára, design-jára.83

82 1980-as években. 83 http://www.rockmerch.com/assets/images/cd/THE-GRATEFUL-DEAD-UNCLE-SAM-SKETCH-STICKER-s3140.jpg

62

Paradigmaváltások

Alapvető tulajdonsága volt mindig a zenekaroknak, hogy odafigyeltek a zenekari

összeállítás azonos stíluson belül történő folyamatára és a zenei tudásra. A Grateful

Dead ezzel nem igazán foglalkozott, viszont mindenki egyéniség volt, ezért remekül

működött a zenekar és mivel más és más zenei beállítottságúak voltak, így létrejött az

első kevert zenei stílus.

15. ábra: A Grateful Dead különbözősége84

Némelyik újítást nehéz pontosan besorolni amit a Grateful Dead zenekar alkalmazott a

fenti kategóriákba, de egy biztos: megelőzték a korukat és úgy alkalmazták az általuk

kifejlesztett marketingeszközöket, ami ma bármelyik másik gazdasági vállalat példája

lehet.

84 http://www.acousticguitar.com/issues/ag111/feature111.jpg

63

6 Összefoglalás

A szakdolgozatommal – a mai zenekarok marketingmenedzsmentjének

eszközrendszerének vizsgálata alapján – stratégiai tanácsokkal kívántam ellátni a kezdő

amatőr zenekarokat, miként menedzselhetik magukat, illetve

marketingtevékenységüket a siker felé vezető úton.

Dolgozatomban bemutattam a fontosabb marketing és zeneipari fogalmakat, majd ezt

követően megvizsgáltam, miként változtak a legfontosabb, zeneipart meghatározó

tényezők napjainkig.

Azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy a különböző technológiák fejlődésével a

hagyományos, eddig használt zeneipari eszközök kezdenek elavulni, míg a digitális

korszak beköszöntével az újonnan megjelent eszközök egyre nagyobb népszerűségnek

örvendenek. Az internet és a multimédiás eszközök megjelenésével a hagyományos

hanghordozók egyre népszerűtlenebbé válnak, ez az azokat gyártó vállalatoknak

jelentős profitkiesést jelent. Fontos, hogy megőrizzük a régi eszközöket is, ezért úgy

gondolom, hogy az ilyen vállalatoknak fejlődnie kellene a korral és tevékenységüket

kibővíteni a digitális eszközök gyártására is, hogy lépést tudjanak tartani.

A fogyasztói szokások mára egy rendkívül komplex rendszerré váltak, egyre jellemzőbb

az egyedi szükséglet. A piac, így a zeneipar is igyekszik ezt kiszolgálni, melynek

eredményeképp egyre fejlettebb, változatosabb és nagyobb mennyiségű zene, illetve

zeneipari eszköz kerül a kínálati piacra.

Megállapítottuk, hogy a zenekar viselkedése párhuzamba hozható bármelyik más

gazdasági vállalat viselkedésével, így lehetőségünk nyílt rá, hogy elemezzük az

együttesek tevékenységét a marketing menedzsment szempontjai szerint. Esetünkben a

vállalat terméke maga a zene, melyet el kíván juttatni a fogyasztókhoz.

A zeneiparban résztvevő szereplők köre nagyon hasonlít a pár évtizeddel ezelőttihez,

mégis szerepkörük kibővült és némileg átstrukturálódott. Bár minőségi munkát állítanak

elő a zenekaroknak, sajnos nagyon költséges a működésük. Megvizsgálva az amatőr

zenekarok lehetőségeit, azt javaslom, hogy akkor vegyék igénybe ezeket a

lehetőségeket, amikor már a belső folyamatokat és funkciókat teljesen kifejlesztették és

64

tökéletesítették. Ezalatt ki lehet használni az új technikai eszközök és az internet által

nyújtott számtalan lehetőséget és mindig törekedjenek az újításokra, az innovatív

lehetőségekre, majd amikor készen állnak, keressék a kiadókat, menedzsereket.

Nagyon fontos, hogy a stratégiaalkotás és a belső működés folyamata jól megtervezett,

jól átlátható legyen. Nem szabad megfeledkezniük azonban arról, hogy a zenekarok

tevékenységének, marketingjének menedzselése folyamatos feladat, s ki kell alaktani a

tevékenységek, akciók ellenőrzésének, mérésének módszereit, s biztosítani a megfelelő

visszacsatolást az üzleti környezetükből. Itt nemcsak a legkézenfekvőbbel és

legfontosabbal, az ügyfélkörrel, azaz a rajongói táborral való folyamatos kapcsolattartás

fontosságát kell hangsúlyoznunk, hanem a stratégiai partnerek, rendezvényszervezők, a

szórakozóhelyek tulajdonosi köreivel is.

Gyakran elhanyagolják, vagy megkésve igyekeznek pótolni a zenekar hosszú távú

üzletszerű működéséhez elengedhetetlen szerzői jogvédelmi kérdések kezelését.

Javaslatom, hogy e kérdést előre tekintsék át, s legyen a zenekarnak a tervezett fejlődési

szintjének megfelelő szellemi tulajdonjogi stratégiája.

A Grateful Dead zenekar marketing tevékenységeit nézve remek példát láthatunk az új,

korszakalkotó és tudatos innovatív viselkedésre. A legfontosabb, hogy ne féljünk

belevágni az új dolgokba, igyekezzünk minél többet kommunikálni az emberekkel és

közel kerülni hozzájuk. Maradjunk mindig hűek az elképzeléseinkhez és

értékrendünkhöz, kitartó munkával és kellő odafigyeléssel kiemelkedhetünk az amatőr

zenekarok világából és népszerű bandává válhatunk.

65

Felhasznált irodalom

Adrianus.J. (1979):Working On A Dream – Carees Of Pop Musicians In The

Netherlands, Vereniging Buma, Universiteit Utrecht, 30-34.oldal

Baja Sándor (2004): Marketingkalandok – Márkák a gyakorlatban Budapesttől Párizsig,

Geomédia Kiadó Rt., Budapest, 3-5.oldal, 77-118.oldal,

Bajmócy Zoltán, Buzás Norbert, Csíkos Péter, Dőry Tibor, Fehér Arnold, Kosztopulosz Andreász, Mogyorósi Péter, Molnár István Pataki Béla, Polgárné Májer Ildikó, Török Ferenc (2007): Innováció-menedzsment a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 12-15.oldal

Bauer András – Berács József (2003): Marketig, 6.kiadás, Aula kiadó, Budapest, 43-73.

oldal, 297-457.oldal,

David Meerman Scott – Brian Halligan (2010): Marketing Lessons from the Grateful

Dead, John Wiley & Sons Inc., Hoboken, New Jersey

Hoffmann Istvánné (2000): Marketing stratégia, Aula kiadó, Budapest, 60-67.oldal,

195-212.oldal

Hosznyák András (2008): Zenei ipari értéklánc szereplőinek lehetséges jövőbeni üzleti

modelljei a hazai piaci adottságok tükrében. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus

Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, 10-14. oldal

Hronszky Imre (2002), Kockázat és innováció – A technika fejlődése társadalmi

kontextusban, Arisztotelész, Budapest

Philip Kotler (1991): Marketing Management, Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

23.oldal, 29.oldal, 243-273.oldal

66

Richard W. – Mark H.G. (2011): Is the music industry stuck between rock and a hadr

place? The role of the Internet and three possible scenarious, Journal of Retailing and

Consumer Services, 18.sz. február, 26–131

Internetes források

Anonymus: Őskori zenetörténet, 1-2.oldal

http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&ct=res&cd=1&ved=0CAgQFjAA&url=ht

tp%3A%2F%2Fxn--gbor-

5na.20y.hu%2Fenek.doc&rct=j&q=zene+kialakul%C3%A1sa&ei=xphYS7HpApSCnQ

Orn7SAAw&usg=AFQjCNH3uz1ccYoJVodhMAQbNy1FfDmgeg&sig2=9iFyl8yzLHv

UjZjdS-Ns3w (letöltve: 2011.04.12.)

Anonymus: Piackutatás

www.eupoly.hu/dl/P1.ppt (letöltve: 2011.04.10.)

Apple - iTunes

http://www.apple.com/itunes/ (letöltve: 2011.04.13.)

ArtisJus

http://player.tudas.fm/artisjus.jpg

Bagosi Antal (2008): A multimédiás eszközök fejlődése, Szakdolgozat, Debreceni

Egyetem, Informatikai Kar, 4-8.oldal

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/78032/1/A%20multim%C3%

A9di%C3%A1s%20eszk%C3%B6z%C3%B6k%20fejl%C5%91d%C3%A9se.pdf(letölt

ve: 2011.04.22.)

BPI: What is a Record Label?

http://www.bpi.co.uk/music-business/article/what-is-a-record-label.aspx (letöltve:

2011.04.12.)

B-oldal – Top5 lemezeladás

67

http://b-oldal.blog.hu/2008/11/28/top5_lemezeladas_evor (letöltés: 2011.04.26.)

Cégvezetés: Zenepiac

http://cegvezetes.cegnet.hu/2002/3/zenepiac:-a-sztar-faragas-muveszete (letöltés:

2011.04.25.)

Denevér stúdió

http://www.deneverstudio.hu (letöltve: 2011.04.21.)

Emergenza

http://www.emergenza.net/ (letöltés: 2011.04.25.)

Foo Fighters

http://wastinglight.foofighters.com/ (letöltve: 2011.04.24.)

Grateful Dead

http://www.dead.net (letöltve: 2011.04.02.)

Howsuffworks: How record labels work

http://entertainment.howstuffworks.com/record-label3.htm (letöltve: 2011.04.18)

Hronszky Imre (2002): Kockázat és innováció – A technika fejlődése társadalmi

kontextusban; 68-70.oldal, mek.oszk.hu/01500/01548/01548.rtf; (letöltve: 2011.03.27.)

Index: A válság jól alakította a magyarok fogyasztási szokásait

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/03/10/a_valsag_jol_atalakitotta_a_magyarok_fo

gyasztasi_szokasait/ (letöltés: 2011.04.26.)

Intézményi kommunikátor: Vállalati filozófia és cégfilozófia

http://intezmenyi-

kommunikator.blog.hu/2008/12/05/szervezeti_filozofia_jovokep_vizio_kuldetes_misszi

o (letöltve: 2011.04.15.)

Közép-Magyarországi Innovációs Központ:

68

http://www.chic.hu/index.php?p=7&conid=7&hid=89#89 (letöltve: 2011.04.20.)

Magnatune

http://magnatune.com/ (letöltve: 2011.04.12.)

Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége

http://www.mahasz.hu (letöltve: 2011.04.19)

Népszabadság Online – Az ingyenzenéért is fizetni kell:

http://nol.hu/lap/kult/lap-20090307-20090307-40 (letöltve: 2011.03.22.)

REC Magyar Iroda (2009) – A magyar fogyasztási szokások fenntarthatósági

szempontú elemzése, Szentendre:

http://www.rec.hu/fogyasztas/doc/DeskResearch_final.pdf (letöltve: 2011.04.19)

Rockerek.hu

www.rockerek.hu (letöltve: 2011.04.25.)

Sg.hu: Technológiai fejlődés 2010-ig:

http://www.sg.hu/cikkek/44552/techologiai_fejlodes_2010_ig (letöltve: 2011.04.13.)

Tutor – Strategic

http://tutor2u.net/business/strategy/strategy_marketing.htm (letöltve: 2011.04.26.)

Verseny.újgitáros

http://verseny.ujgitaros.hu/?menu=nyeremenyek (letöltve: 2011.04.27.)

Wikipédia: Dorogi Hanglemezgyár

http://hu.wikipedia.org/wiki/Dorogi_hanglemezgy%C3%A1r (letöltve: 2011.04.22.)

Wikipédia – Galileo Galilei

http://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei; (letöltve: 2011.03.27)

Wikipédia: Lemezkiadó

69

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lemezkiad%C3%B3 (letöltve: 2011.04.10.)

Wikipédia – SWOT elemzés

http://hu.wikipedia.org/wiki/SWOT_elemz%C3%A9s (letöltés: 2011.04.22.)

Wikipédia – Zene:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zene (letöltve: 2011.04.13.)

Wikipédia – Zeneipar:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeneipar (letöltve: 2011.03.13.)

Zenei ENCIklopédia - hanghordozó

http://www.zenci.hu/szocikk/hanghordozo (letöltve: 2011.04.23.)

Google képek:

Battle of the band:

http://2.bp.blogspot.com/_hhET-c-

6fsE/SwQ98EtLbPI/AAAAAAAAAFw/4QCu2w5hxNQ/s1600/battle+of+the+bands.jp

g

Emi

http://musically.com/blog/wp-content/uploads/2011/02/emi.png

Grateful Dead

http://www.gankmore.com/cc/pictures/Grateful_Dead-Greek_85-1.jpg

http://asset-server.libsyn.com/assets/f/5/3/1/f531910ad6a8f740/dead2.jpg

http://www.sauer-thompson.com/junkforcode/archives/GratefulDeadLS.jpg

http://www.rockmerch.com/assets/images/cd/THE-GRATEFUL-DEAD-UNCLE-SAM-

SKETCH-STICKER-s3140.jpg

http://www.acousticguitar.com/issues/ag111/feature111.jpg

70

Sony

http://www.sonyinsider.com/wp-content/uploads/2009/01/dsc01122.jpg

Univerzal

http://www.realbollywood.com/news/up_images/universal-music-group5630.jpg

Warner

http://www.wired.com/images_blogs/epicenter/2009/09/warner.jpg