logisztika (kokum207) 1. az anyagmozgató rendszerek ... · pdf...
TRANSCRIPT
Logisztika (KOKUM207)
1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben
• feladata:
o mikrologisztikai rendszeren belüli anyagáramlás megvalósítása,
o térbeli különbségek áthidalása,
o mindig valamilyen kiszolgáló funkciót lát el, (önmagában nem létezik)
• funkciói:
o helyváltoztatás
o kiegészítő: gyűjtés, elosztás, osztályozás, tárolás
• főbb csoportjai (a kiszolgált rendszer típusa szerint):
o termelési rendszert kiszolgáló
� hagyományos gyártórendszert kiszolgáló:
• üzemrészek, (épületek) közötti
• munkahelyek közötti
• munkahelyi anyagkezelés
� rugalmas vagy integrált gyártórendszeri kiszolgáló:
• gyártócellák közötti
• gyártócellán belüli
o raktári anyagmozgató rendszer
� tárolótéri anyagmozgató rendszer
� áru-előkészítőtéri anyagmozgató rendszer
⇒ komissiózás, be-, kitárolás (és ezek előkészítése)
o rakodóhelyi anyagmozgató rendszer
� üzemi rakodóhely:
üzemi belső és külső szállítás közötti kapcsolatot teremti meg
� közlekedési rakodóhely, (átrakó):
• különböző közlekedési alágazatok közötti
• különböző nyomtávú vasutak kapcsolódási helye
• kombiterminálok
o egyéb anyagmozgató rendszerek
2. Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
2.1 Anyagmozgató rendszer összetevői
Alrendszerek:
• ember alrendszer:
o kézi anyagmozgató rendszerben: erőforrás
o gépi anyagmozgató rendszerben:
� gépkezelő
� közreműködő
o anyagmozgató irányító
• gép-eszköz alrendszer:
az anyagáramlást megvalósító, illetve annak megvalósításában közreműködő
o kézi anyagmozgató eszközök
o anyagmozgatógépek
o kiegészítő segédeszközök:
� tehermegfogó eszköz
� anyagmozgatást segítő eszközök (pl.: ER-képző eszköz)
• szállítópálya alrendszer:
az aktív elemek (ember, gép-eszköz alrendszer), illetve maguknak az anyagoknak az
anyagmozgatási útvonalon való helyváltoztatást lehetővé tevő, a mozgatási folyamat
során általában helyben maradó (passzív), kiépített rendszerelemekből áll,
pl.: sínpálya, közutak
A gép-eszköz és a szállítópálya alrendszert nem mindig lehet szétválasztani (pl.: gravitációs
pálya, csővezetékes szállítás).
Részrendszerek:
• információs és irányító részrendszer:
o az anyagáramláshoz kapcsolódó információáramlás,
o alrendszerek összekapcsolása,
o irányítás: az anyagmozgató rendszerek esetében a folyamat beindítását, a
beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását jelenti; az
irányításhoz szükség van információra → információs folyamatok
2.2 Anyagmozgató rendszerek elemei és fő csoportjai
Az anyagmozgató rendszer elemei funkció szerint:
• feladó (F): bemeneti határelem; nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely
az adott elemnek anyagot ad át
• szállító (SZ): a feladó és leadó elemeket köti össze
• leadó (L): kimeneti határelem; környezettel való kapcsolat
• összetett
Példa reducibilis csomópontra:
Indukciós vezérlésű szállító rendszer – komplex csomópont
E1, E2: elágaztató elem
Ö1, Ö2: összeterelő elem
Szállító elemek
Egyszerű elemek (anyagtovábbító funkció)
Szakaszos működésű (az anyagot megszakításokban,
ciklusokban továbbítja)
Szállító eszköz jellegűek, pl.: targoncák
Áthelyező jellegűek (kisebb távolságok áthidalása, rakodási funkció), pl.: rakodógépek, daruk
Folymatos működésű (folyamatos anyagtovábbítás
a feladási és leadási hely között)
aktív (saját erőforrás), pl.: hevederes szállítószalag
passzív (nincs saját erőforrás), pl.: gravitációs, görgős pályák, csúszdák,
surrantók
Bonyolult (csomópont jellegű; anyagtovábbító +
egyéb funkciók)
reducibilis ( további elemekre bontható): n>1, m>1
irreducibilis (további elemekre nem bontható)
elágaztató: m=1; n=2
elosztó: m=1, n>2
összeterelő: m=2, n=1
gyűjtő: m>2, n=1
Ö1
E1 Ö2
E2
Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai:
• működési jelleg, (anyagtovábbítás jellege) szerint:
o folyamatos,
o szakaszos,
o kombinált (vegyes);
• funkció szerint:
o szállító,
o gyűjtő,
o elosztó,
o osztályozó,
o tároló.
2.3 Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek
Általános jellemzés:
• valamennyi szállítóelem folyamatos működésű szállítógép, (feladás-leadás lehet
szakaszos)
• megszakítás nélküli folyamatos vagy ütemes anyagáramlás
• egyéb technológiai művelet is elvégezhető az anyagmozgatással párhuzamosan
o szerelési műveletek
o festés, szárítás, mosás, hűtés
• modulokból, építőelemekből állnak
• helyhez kötött vagy gördíthető
• különböző módon kapcsolódnak össze, (a szállítóelemek elrendezésétől függően):
o párhuzamos
o soros
• alkalmazási terület:
o azonos jellegű áruk
o azonos útvonal
o viszonylag nagy mennyiség szállítása
o rendszeres szállítás
o nagy anyagáramlási intenzitás
A folyamatos működésű szállítógépek általános jellemzői:
- az üres és a rakott menet nem választható szét - a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól - a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától - az anyag felvétele és leadása a gép működése (mozgása) közben történik - többnyire azonos nyomvonalon, azonos irányba szállít - kis helyigény.
Ömlesztett anyagokat szállító rendszer:
• géplánc: egymással sorba kapcsolt folyamatos működésű szállítógépekből áll
• főbb típusai:
o egyszerű géplánc:
� soros kapcsolás
� ha egy elem leáll, nem működik a rendszer
� pl.: bányában alkalmazzák
o tárolót is tartalmazó gépláncok
� teljes anyagfolyam áthalad a tárolón
� részleges tárolás
o gyűjtőszalag típusú rendszerek
o egyéb típusú rendszerek (többszörös elágazások)
Darabáru szállító rendszerek:
Elemei:
Megnevezés Feladat Elvi vázlat
Folyamatos működésű pályaszakasz
rakomány-továbbítás, helyváltoztatás
Torlasztó pályaszakasz szállítás közbeni megállítás, várakoztatás
Átadó elem két párhuzamos vagy merőleges pályaszakasz közötti rakomány-átadás
Elágaztató elem egy irányból két irányba való rakomány-továbbítás
Összeterelő elem két irányból egy irányba való rakomány-továbbítás
Kiszolgáló elem
valamilyen művelet elvégzését teszik lehetővé (rakomány ellenőrzés, címkézés)
Átadó, elágaztató, összeterelő elemek:
Megnevezés Funkció
Vázlat Átadás Tárolás Összeterelés
GFA GP⊥GP + + +
GEA GP⊥SZL + + +
LKÁ GP∥GP + - -
Pusher (áttoló)
SZSZ∥SZSZ + - -
Jelölések: GFA – görgős fordítóasztal, GEA – görgős emelőasztal, LKÁ – láncos keresztátadó, GP – görgős pálya,
SZL – szállítólánc-pálya, SZSZ - szállítószalag
Felépítésük:
• a fenti elemek kombinációjából állíthatók elő
• magasraktári beszállító rendszerek
• munkahelyek:
2.4 Szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek
Általános jellemzés:
• szállító elemeik szakaszos működésű anyagmozgató eszközök/gépek
• ciklusosan, megszakításokban végzik az anyagmozgatást
• egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek
• alkalmazási terület:
o különböző árufajták
o különböző le- és feladó helyek között
o eltérő intenzitás esetén
o eltérő rendszerességgel
o változó jellegű feladatok esetén
3. Anyagáramlás jellemzői
3.1 Alapjellemzők
• út, (s): hosszal jellemezhető; vonalvezetés; kezdő- és végpont egymáshoz viszonyított
térbeli helyzete
• idő, (t):
o időtartam:
� eljutási idő (folyamatos működés)
� mozgatási ciklusidő (szakaszos működés)
o időpont: időbeni kötöttség (pl.: legkorábbi, legkésőbbi kezdési és befejezési
időpont)
• anyagmennyiség, (M):
o térfogat (ömlesztett áru)
o tömeg (ömlesztett és darabáru)
o darab (darabáru)
3.2 Mozgásjellemzők
Sebesség:
• pillanatnyi sebesség:
� = ���� = �� • átlagos sebesség
o műszaki fogalom:
� = 1� − �� |�(�)|��
��
��
o közlekedés, logisztika:
� = ��������
T
T/2
t
v
a a+-
vmax
v
T/2
Gyorsulás:
• pillanatnyi gyorsulás:
� = ���� = ��
Mozgásjellemzők közötti összefüggések:
• a maximális sebességet (vmax) elértük:
T: teljes mozgás időtartama
� ≥ 2�"#$�
� ≥ �"#$�
� = 2�%�&�% + �&
�� = �"#$� = �
� = �"#$ ∙ � − �"#$�
� = ��"#$ +
�"#$�
• a maximális sebesség nem kerül elérésre:
� < �"#$�
� = � ∙ �2
� = � ∙ �
4
� = 2+��
Az anyagáramlás intenzitása (I):
• az az anyagmennyiség, amely a rendszer egy adott keresztmetszetén egy viszonylag
hosszabb időtartam (óra, műszak, év) alatt áthalad
, = -�
• az intenzitás tekinthető hosszabb időszakra vonatkozó átlagnak, ismerete elégséges
a folyamattervezéshez
Az anyagáramlás egyéb jellemzői:
• szállítási, anyagmozgatási munka (B):
. = - ∙ �[�0] • szállítási, anyagmozgatási teljesítmény (C):
2 = - ∙ �� 3�0é�5 o globális mutatószám
o az árujellemzők nagymértékben befolyásolják
o cél: C minimalizálása ← elrendezési, tervezési módszerek alkalmazása
4. Anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége
4.1 A teljesítőképességről (Q) általában:
• az időegység alatt (általában egy óra) mozgatható vagy szállítható anyagmennyiséget
értjük alatta
• mérőszáma:
o ömlesztett áru esetén: [m3/h], [t/h]
o darabáru esetén: [t/h], [db/h]
• megválasztás szempontja:
Q > I ← zökkenőmentes anyagáramlás biztosítása érdekében
6 = ,7 ≤ 0,8…0,9
• az anyagmozgató rendszer teljesítőképességét befolyásoló tényezők:
o az egyes rendszer elemek teljesítőképessége
o a rendszer struktúrája
� soros kialakítás esetén (folyamatos működésű rendszer)
7> = min{7�} ahol QR - a rendszer teljesítőképessége
Qi - egyes elemek teljesítőképessége (i = 1 … n)
� párhuzamos kialakítás esetén (szakaszos működésű rendszer)
7D =E7�F
�G�
4.2 Folyamatos működésű rendszerek teljesítőképessége
Ömlesztett anyag szállítása:
• megszakítás nélküli anyagáramlás esetén (pl.: hevederes szállítószalag):
elméleti teljesítőképesség:
7 = 3600 ∙ J ∙ � ∙ 6[�/ℎ] A [m2] – hasznos anyagkeresztmetszet
v [m/s] – szállítási sebesség
ρ [t/m3] – fajlagos tömeg
csökkentő tényezők figyelembe vétele:
7 = 3600 ∙ J ∙ � ∙ 6 ∙ M� ∙ M[�/ℎ]
c1 – emelkedési szögtől függő állandó,
c2 – az anyagfeladás módjától függő állandó
c1 értékei c2 értékei
A szállítószalag emelkedési szöge [°]
c1 Az anyagfeladás
módja c2
0 1,0 Csatlakozó szállítószalagról
1,0
4 0,99 Tolattyús adagolóval 0,7 … 0,9
⋮ ⋮ Lapátos (cellás) adagolóval
0,9 … 0,98
10 0,95 Kézi lapátolással 0,5 … 0,7
⋮ ⋮
24 0,71
• adagokra bontott mozgatás esetén (pl.: serleges elevátor)
7 = 3,6 O�P ∙ 6 ∙ � ∙ Ψ[� ℎR ] Vs [dm3]- serlegtérfogat
i [m] – a serlegosztás
v [m/s] – szállítási sebesség
ρ [t/m3] – az ömlesztett anyag fajlagos tömege
Ψ – töltési tényező (Ψ = 0,5 … 0,9)
Darabáruk szállítása:
• hevederes szállítószalag:
7 = 3600 �M"�F [�S/ℎ] v [m/s] – a szállítási sebesség
cmin [m] – a darabáruk minimális követési távolsága
• függőkonvejor:
7 = 3600 �P T�[�S/ℎ] v [m/s] – a szállítási sebesség
i [m] – a függesztékosztás
z1 – egy függesztéken szállított darabszám
t [s] – a függesztékek követési időköze
� = �U
Folyamatos működésű, darabárut szállító rendszerek elemeinek teljesítőképessége:
• folyamatos működésű pályaszakasz:
7V" = 3600 �M"�F [�S/ℎ] M"�F = W + �"�F
• torlasztó pályaszakasz:
7�X = 3600�> + 2+M"�F�
tr [min] – két egymást követő egység mozgásba lépése közötti időtartam
reakció idő + kapcsolási idő ≈ 3 – 5 s
a [m/s2] – az elem gyorsulása
• átadó elem:
7á = 3600 ∙ Y�Z� + �[� + �> + 2�(J.)
k – egyszerre kezelt mozgatási egységek száma
tbe [min] – behaladási idő
tki [min] – kihaladási idő
2t(AB) [min] – A-ból B-be való fordítás ideje és a visszafordítás ideje
• elágaztató/összeterelő elem:
7� = 7V"
7 = 7á \ = ,�7� +
,7
ϱ – az elem kihasználtsága
• kiszolgáló elem:
7[�^ = 3600 ∙ Y�Z� + �[� + �> + �"
tm [min] – műveleti végrehajtási elem
4.3 Szakaszos működési anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége
• az elemek egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek ⟹7D = ∑ 7�a�G�
N – a rendszerelemek száma
Qi [db/h], [m3/h] – egyes elemek teljesítőképessége
7� = b� ∙ 60�cd
qi – egyes ciklusokban mozgatott anyagmennyiség
�cd [min] – egy mozgatási ciklus átlagos időigénye
4.4 Anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítőképessége (QT)
• a rendszerrel egy viszonylag hosszabb naptári időszak alatt mozgatott mennyiség
7� = 7D ∙ e ∙ �ü
QR – a rendszer óránkénti teljesítőképessége
η – az óránkénti teljesítőképesség várható átlagos időbeni kihasználtsága (max:
0,8…0,9)
Tü – a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban
�ü = �F − �á Tn – naptári időalap (Tn = 8760 óra)
Tá – állás idő
Tü számítása a gyakorlatban:
�ü = �gD ∙ e�[ ∙ e^ ∙ e�^
Állás idő
Tervezett (TÁT)
Munkarend miatt kieső idő
Tervszerű javítási, karbantartási idő
(TMK)Üzemi tartalék idő
Csúcsidőszaki terhelésekre vonatkozó
Átállási idő (pl.: megfogó eszköz
csere)
Nem tervezett (TÁN)
Üzemzavarok miatt kieső idő
A gép saját zavara miatt
A másik elem zavara miatt
Szervezési, személyi okok miatt kieső idő
TMR – munkarend szerinti időalap
�gD = �"F ∙ 0 ∙ �"
Tmn – munkanapok száma
m – a műszakok száma
tm – a műszak időtartama
e�[ = 0,9 … 0,95 (a javítási, karbantartási időt figyelembe vevő tényező, ha a
munkarenden belül végzik a javítást)
e^ = 0,8 … 0,85 (az üzemzavart figyelembe vevő tényező)
e�^ = 0,8 … 0,9 (személyi, szervezési okok miatt kieső időt figyelembe vevő tényező)
A szükséges gépek száma:
h = 3��ü + 15iaj
T – a vizsgált időszaki gépterhelés
� =EM� ∙ �c�F
�G�
n – eltérő ciklusok összes száma
ci – munkaciklusok száma egy cikluson belül
tci – a munkaciklus időtartama
Kézi anyagmozgatás esetén: Tü= 6,4 h/műszak
6. Az anyagmozgatás időszükségletének meghatározása
6.1 Általános megállapítások
• alapvető feltétele az anyagmozgatási és raktározási folyamatok tervezésének
• lehetővé teszi:
o gép-eszköz és létszámigény meghatározását
o tervváltozatok összehasonlítását
o tevékenységek időrendjének meghatározását
o munkateljesítmények értékelését
6.2 Módszerei
• becsléssel: korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján
• számítással: anyagmozgatógépek tapasztalati tényezőkkel korrigált műszaki
paraméterei (gyorsulás, sebesség adatok) alapján; (anyagmozgatási feladatok
jellemzői: távolság, magasság)
különböző mozgások esetén:
o egyidejűleg nem végezhető mozgások, (csak egymás után végezhetők):
� = �$ + �k
o egymással párhuzamos mozgások:
� = max{�$, �k} • időméréssel:
o csak nagyszámú mérés ad megbízható eredményt
o nagy ráfordításigény
o tervezés esetén nem tudjuk alkalmazni
6.3 Időtáblázat használatán alapuló módszerek:
• nagyszámú időmérés alapján megállapított időnormákat tartalmaz a gyakran
ismétlődő elemi tevékenységek időszükségletére vonatkozóan
• MTM módszer (Gilberth):
elemi mozdulatokból összetevődő mozgások nagyszámú vizsgálata alapján
(tömeggyártás esetén alkalmazandó, pl.: szerelés)
Fokozatok:
1. Mozdulat (∑ 400 időelem):
• kéz
• szem
• test
2. Mozdulatcsoport (∑ 39 időelem)
3. Műveletek (∑ 10 időelem)
Módszerek:
• 3M módszer (mozdulatelemzés, munkatanulmányozás, munkakialakítás)
• SMA módszer (Francia Anyagmozgató Intézet, IFTIM)
• SMB módszer → AIM (anyagmozgatási időszükséglet meghatározása)
9. Hagyományos darabáru tároló rendszerek
ppt-anyagok:logrendIraktar:
10. Magasraktári rendszerek
logfolyIIMR:
11. Ömlesztett anyagokat tároló raktári rendszerek
• Ömlesztett anyag: különböző szemnagyságú részeket tartalmazó homogén anyag,
melyet nagy tömegben, csomagolatlanul tárolnak, szállítanak
• Szabadtéri:
o időjárási hatásokra nem érzékeny áruk
o tárolás garmadákban
o garmada alakja, mérete függ:
� a tárolt anyag jellemzőitől (természetes rézsűszög (ρ), öngyulladásra
való hajlam),
� a tárolási magasságtól (3 m az anyagtól függően)
� kiszolgáló gép (markolós daru, kanalas rakodógép, felszedő gép)
halmazolási magasságától
� tárolt mennyiségtől
• Zárt téri:
o időjárásra érzékeny anyagok
o tároló csarnok:
� időjárásra érzékeny anyag, de átforgatást nem igényel
� támfal nélküli: követi a természetes anyaghalmaz alakját
� támfalas: kis alapterületű, kis fesztávú, magasabb tárolási lehetőség
� szállítószalagos kihordó rendszer
o hombár, siló
� alapterület:
� lehet felül nyitott
� Hmax = 25…30 m
� siló: no > 1,5…2
� jelenségek: felboltozódás
• a fal súrlódás miatt az anyag feltapad
• cél: megszűntetése→bolygatórúd (vibrációs, pneuma[kus)
• beereszkedés balesetveszélyes:
o 2 ember + 1 felügyelő
o biztonsági öv, függesztő kötél
o légzésvédő készülék
� zárószerkezet:
• szelepes
• fogasléces
� ürítés: gravitációs úton
12. Komissiózó raktárak anyagmozgatási és komissiózási folyamatai
12.1 A raktári komissiózási feladatok jellemzése
A komissiózás fogalma:
• egy meghatározott áruválasztékból, adott árufajták, előre megadott megrendelések
(árukigyűjtési jegyzék) szerinti kigyűjtése
• egy vevő rendszerint több árufajtát rendel, ugyanakkor az egyes árufajtákból igényelt
mennyiség kisebb, mint a tárolási egységben lévő mennyiség
A komissiózással kapcsolatos fejlesztések:
• fő okai:
o a vevőkiszolgálás színvonalának növelését befolyásolja a komissiózás
minősége
o a vevő rövid idő alatt szeretné megkapni azt, amit rendelt
o készlet csökkenése: a vevők gyakran kis mennyiséget rendelnek, ezért nő a
komissiózási feladat
o e-kereskedelem is növeli a komissiózási feladatot
o élőmunka igényes, üzemeltetési költségek fele komissiózási költség
• főbb célkitűzések:
o komissiózási teljesítmény növelése
o a dolgozók munkakörülményének javítása
o komissiózási útvonal csökkentése
o komissiózási munka minőségének növelése, (hiányos, téves rendelések
csökkentése)
• fejlesztési irányok:
o műszaki megoldások fejlesztése
o megfelelő komissiózási eljárások alkalmazása
o szervezési megoldások fejlesztése
o rendelések számítógépes feldolgozása
o munkafolyamatok számítógépes irányítása, (optimalizálási feladat)
o bizonylat nélküli komissiózás elterjesztése (fény-, és hangvezérelt)
12.2 A komissiózó raktárak tipikus kialakítási lehetőségei
• a komissiózás helye befolyásolja a komissiózási munkafolyamatot
• a komissiózás történhet:
o a tárolótérben
o áruelőkészítő térben: ER visszaszállítása a tárolótérbe komissiózás
után/műszak végén
o külön komissiózó raktárban
• komissiózás helyének eldöntését befolyásoló tényezők:
o tárolási technológia: NGT, FT nem alkalmas komissiózásra, csak kézi
kiszolgálás esetén
• komissiózás helyének megválasztása:
Komissiózás a raktár tárolóterében
Komissiózás az áruelőkészítő térben
Komissiózás külön komissiózó raktárban
Alkalmazási terület
• a tárolandó tárolási egységek N száma közel azonos az áruféleségek C számával (N ≈ C)
• viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszközök nélkül lehetséges
• az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek
• viszonylag nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám
• viszonylag rövid megrendelési átfutási idők
• gyakoriak a sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések
• a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C)
• viszonylag súlyosak és/vagy terjedelmesek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivételhez segédeszközök szükségesek
• az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag nagy hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek
• viszonylag kicsi (< 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám
• viszonylag hosszú megrendelés átfutási idők
• ritkán fordulnak elő sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések
• a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C)
• viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszköz nélkül lehetséges
• az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségeknek
• nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám
• viszonylag rövid megrendelés-átfutási idők
Főbb előnyök
• egyszerű az anyagáramlás
• egyszerű az információáramlás
• rugalmasan alkalmazkodni lehet a változó igényekhez
• viszonylag rövidek a megrendelés-átfutási idők
• könnyen megszervezhető a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése
• viszonylag kicsik a beruházási költségek
• igen nagy komissiózási teljesítmények érhetők el
• optimálisan alakíthatók ki a komissiózási munkahelyek
• a komissiózással párhuzamosan egyéb tevékenységek is lehetségesek
• az árukivételhez egyéb segédeszközök is alkalmazhatók
• automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás
• teljes mértékben automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás
• jó az elérhető tárolótéri terület- illetve térkihasználás
• jó az elérhető tárolótéri terület-, illetve térkihasználás
Főbb hátrányok
• nagy tárolótér-méretek esetén viszonylag kicsik a komissiózási teljesítmények
• nem alakítható ki optimálisan a komissiózási munkahelyek
• a komissiózás miatt kedvezőtlen tárolástechnikai és szervezési megoldásokra lehet szükség
• bonyolult az anyagáramlás
• bonyolult információáramlás
• viszonylag hosszúak a megrendelés-átfutási idők
• kevésbé rugalmasan igazodik a változó igényekhez
• nehezen szervezhető meg a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése
• viszonylag nagyok a beruházási költségek
• bonyolult az anyagáramlás
• bonyolult információáramlás
• több anyagmozgatási és szervezési feladatot kell megoldani
• viszonylag nagyok a beruházási költségek
• áruutántöltés és komissiózás tárolótéren belüli komissiózás esetén
o térben kombinált: azonos közlekedési folyosóról történik
o térben szétválasztott:
� UÁ esetén automatikusan megvalósul
� komissiózás gyűjtőfolyosókról:
� árukigyűjtés komissiózási szintekről:
• komissiózási zónák kialakítása
o cél: komissiózási útvonal csökkentése
o N>>C esetén
o tartalék-raktárrész: minden árufajtából egy tárolási egység (pl.: diszkont
áruházak)
o előny:
� lerövidítjük a komissiózási útvonalat
� nagyobb teljesítmény
o hátrány:
� többlet anyagmozgatási feladat
� csoportosítani kell az árukat
12.3 Komissiózási szervezési megoldások:
• eltérhetnek a komissiózási lépések számában, és ezzel összefüggésben a rendelés
feldolgozási módok tekintetében
Komissiózási lépések száma:
• egylépéses komissiózás:
o közvetlenül a vevői megrendelések alapján gyűjtik ki
• kétlépéses:
1. lépés: a vevők által igényelt azonos árufajták kigyűjtése gyűjtő megrendelés
szerint
2. lépés: gyűjtő megrendelések szétválasztása, külső megrendelések
összeállítása
• megválasztás szempontjai:
Egylépéses komissiózás Kétlépéses komissiózás
Alkalmazási terület
• nagy (≥ 10) a rendelésenkénti • kicsi (< 10) a megrendelésenkénti
tételszám
• az egy tételben igényelt árumennyiség viszonylag nagy
• rövidek a megengedett megrendelési-átfutási idők
• viszonylag állandó a megrendelési struktúra
tételszám
• viszonylag kicsi az egy tételben igényelt árumennyiség
• megengedettek a viszonylag hosszú rendelés-átfutási idők
• változó megrendelési struktúra
• magas a gépesítési, automatizálási fok
Főbb előnyök
• kisebbek a szervezési munkaráfordítások
• rövidebbek a megrendelési-átfutási idők
• könnyen kielégíthetők a sürgős (soron kívüli) igények
• könnyebben korrigálhatók a tévedések
• nagyobbak az elérhető komissiózási teljesítmények
Főbb hátrányok
• kisebbek az elérhető komissiózási teljesítmények
• viszonylag nagyok az egy tételre jutó átlagos menetidők
• több a szervezési és anyagmozgatási ráfordítás
• hosszabbak a megrendelés-átfutási idők
• nehezebben elégíthetők ki a sürgős (soron kívüli) igények
A rendelés-feldolgozás különböző változatai:
• vevői megrendelések száma:
o = 1 → egyenkén[ feldolgozás
o > 1 → sorozatonkén[ feldolgozás
• egyes megrendelések komissiózási dolgozók közötti felosztása szempontjából
o egy ember – egy megrendelés (teljes vevői vagy gyűjtő komissiózás esetén):
kis alapterületű, homogén árukat tároló raktárak esetén, amikor a kigyűjtés
azonos funkciójú tároló zónákból történik
o egymás utáni: több tároló zónából több dolgozó egymás után végzi az
árukigyűjtést, a megrendelést és az árukigyűjtő eszközt is tovább adva
o párhuzamos: több dolgozó több tároló zónából egymással párhuzamosan
végzi a kigyűjtést
Egymás utáni feldolgozás Párhuzamos feldolgozás
Alkalmazási terület
• viszonylag kis komissiózási teljesítmény • viszonylag nagy komissiózási
• egy megrendelés viszonylag kisszámú (n < 10) tételből áll
teljesítmény
• egy megrendelés viszonylag nagyszámú (n > 10) tételből áll
Főbb előnyök
• viszonylag kis szervezési munkaráfordítások
• az egyes tárolási zónákban elérhető komissiózási teljesítőképesség jó kihasználtsága
• viszonylag rövid az egyes – sok tételből álló – megrendelések átfutási ideje
Főbb hátrányok
• az egyes tárolási zónákban elérhető komissiózási teljesítőképesség kisebb mértékben használható ki az előforduló esetleges várakozások miatt
• sok tételből álló megrendelések esetén viszonylag hosszúak a megrendelés-átfutási idők
• nagyobb szervezési munkaráfordítások
• rendelés-feldolgozás különböző változatai:
Példa: kétlépéses, párhuzamos rendelés-feldolgozással történő komissiózás folyamata
12.5 A komissiózás főbb anyagmozgatási részfolyamatai
Áruelőkészítés:
• statikus: a dolgozó megy az áruért
• dinamikus: az áru „megy” a dolgozóhoz (görgős asztal)
o komissiózási helyek különböző elrendezési változatai:
o a komissiózási munkahely kialakítása függ: a dolgozó egyszerre egy vagy több
megrendelés összeállítását végzi (több összeállítása kisebb forgalom esetén)
� egy dolgozó egyszerre egy megrendelés (A vagy B vagy …)
összeállítását végzi
� egy dolgozó egyszerre több megrendelés (A, B, C, D …) összeállítását
végzi
Árukivétel:
• kézi
• gépi: komissiózó robot
o dinamikus:
� helyhez kötött komissiózó robot
� portálrobot (sínpályán mozgó)
o statikus
� felrakógépre szerelt komissiózó robot
• kis mozgásterű, helyhez kötött komissiózó robottal működő raktári komissiózó
rendszer:
• „Romeo” nevű robottal működő komissiózó rendszer:
• „Komissioner Peters” márkanevű komissiózó robot elvi vázlata:
• ma a robotok alkalmazása még nem elterjedt
• alkalmazási feltétel: kellő szilárdságú, homogén módon kezelhető áruegységek
• előny: nagy komissiózási teljesítmény, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén is
alkalmazható
Árumozgatás és –leadás:
• centralizált áruleadás: egy központi helyen történik a leadás
• decentralizált áruleadás: folyamatos működésű szállítógépre történik a leadás
• statikus áruelőkészítés esetén:
o H ≤ 2 m → KK, KET, KGT, FM
o H > 2 m →KOT, FG
• dinamikus áruelőkészítés esetén
o anyagmozgatási feladatok:
� TE szállítása a komissiózási munkahelyre
� megbontott TE-ek visszaszállítása a tárolótérbe
� kigyűjtött áruk szállítása az áru leadási helyre
12.6 Komissiózási eljárások, módszerek
• komissiózás főbb anyagmozgató részfolyamatoknak térbeni és időbeni kombinációs
lehetőségei eredményezik a különböző komissiózási eljárásokat
• az árukivétel lehetővé tétele érdekében egy helyre kell összehozni a komissiózó
rendszer elemeit:
o áruelőkészítési egységet, E (TE)
o árukigyűjtő eszközöket, ÁK (ÁÜ: üres; ÁT: teli)
o komissiózást végzőket (dolgozó, robot)
• a komissiózási eljárások alapvetően abban különböznek, hogy hol és hogyan hozzák
össze a komissiózó rendszer elemeit, hol történik az árukivétel, mely elemek azok,
amelyek állandóan az árukivételi helyen vannak, és melyeket kell oda eljutatni
• komissiózási eljárások:
o hagyományos komissiózás – statikus áruelőkészítés
o decentralizált komissiózás – statikus áruelőkészítés
o hagyományos komissiózás – dinamikus áruelőkészítés
o inverz komissiózás – dinamikus áruelőkészítés
o mobil komissiózás – statikus áruelőkészítés
A „hagyományos komissiózás – statikus áruelőkészítés” komissiózási módszer
Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület
• kis beruházási költségigény
• egyszerűen, számítógép nélkül is megszervezhető
• rövidek a megrendelési-átfutási idők
• nagyfokú az alkalmazkodóképesség a teljesítményigények és
• széles áruválaszték és nagy készletek esetén hosszú komissiózási útvonalak, nagy létszám- és eszközigény
• nagy készletek esetén külön tartalék-raktár létesítése válhat szükségessé
• az áruutánpótlással
• rakodólapról rakodólapra komissiózás viszonylag kis áruválasztékből és árukészletből (a komissiózó zónában tárolt árukészlet max. 10 rakodólap/cikkelem), pl.: ipari és kereskedelmi központi raktárakban
az áruösszetétel változásaihoz
kapcsolatos munkafolyamatok zavarhatják a komissiózást, ha térben nem szétválasztott a két munkafolyamat
• komissiózás soros vagy utántöltős állványokon előkészített kis térfogatú áruegységek széles választékából; pl.: csomagküldő áruházi, gyógyszer-, kereskedelmi raktárakban az 1. komissiózási lépés végrehajtására
A „decentralizált komissiózás – statikus áruelőkészítés” komissiózási módszer
Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület
• rövid komissiózási útvonalak, folyamatos munkavégzés
• minimális előkészítési, befejezési idők
• nagy komissiózási teljesítmények
• optimálisan alakíthatók ki az áruelőkészítési és leadóhelyek
• egymás melletti komissiózó zónákban dolgozók kölcsönös függősége
• csekély alkalmazkodóképesség a teljesítményigények változásához
• viszonylag nagy beruházási költség- és területigény
• nagy készletek esetén külön tartalék-raktár létesítése válhat szükségessé
• nagy komissiózási teljesítményigény kis térfogatú áruk széles választékából (> 10 ezer cikkelem); pl.: gyógyszer-, kozmetikai cikk- és irodaszer-kereskedelmi raktárak
A „hagyományos komissiózás – dinamikus áruelőkészítés” komissiózási módszer
Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület
• nagy komissiózási teljesítmények
• ergonómiai szempontból kedvezően alakíthatók ki a komissiózási munkafeltételek, az árukivétel különböző segédeszközökkel könnyíthető meg
• nagyfokú az alkalmazkodóképesség az áruösszetétel változásaihoz
• helytakarékos tárolási megoldások
• a be- és kiszállító rendszer nagy beruházási költségigénye
• az áru előkészítési folyamat költséges
• kétlépéses komissiózás esetén viszonylag hosszúak a rendelés-átfutási idők
• az áruelőkészítés korlátozott teljesítménye miatt kevésbé rugalmasan tudja követni a teljesítményigények
• nagy komissiózási teljesítményigény és széles választék esetén, ha az azonos cikkelemet tartalmazó külső megrendelések sorozatban dolgozhatók fel (azaz különösen alkalmas a kétlépéses komissiózás első lépésére)
• ha kivételi egységek nagy tömegűek és/vagy terjedelmesek
• ha az árukivétellel párhuzamosan egyéb
alkalmazhatók a tárolótérben
változását ráfordításigényes tevékenységet (pl.: számlálás, mérlegelés, levágás) is el kell végezni
12.7 Bizonylat nélküli komissiózási rendszerek
• a dolgozók online kapcsolatban állnak az irányítási rendszerrel
• előnye:
o könnyebb árukigyűjtés, nem kell állandóan az árukigyűjtési jegyzéket nézni
o nagyobb (50 %-kal) komissiózási teljesítmény, mint a papíralapúnál
o hibák, tévedések száma csökken
o azonnal jelezhető az áruhiány az irányító rendszer számára
o elmarad a nyomtatvány, papírbeszerzési költség
o dolgozók teljesítménye könnyen értékelhető
Vezetékes átvitellel működő rendszer:
• decentralizált komissiózás - statikus áruelőkészítés esetén alkalmazható
o fényvezérelt rendszerek (pick to light)
• árukigyűjtő eszközön megjelenik a megrendelés azonosító, ezt leolvassák a vonalkód
scannerrel, ezután a rendszer bekapcsolja a tárolóhelyek kijelzőlámpáit
• alkalmazási terület:
o nagy komissiózási teljesítmény esetén (> 10.000 tétel/nap)
o nagy cikkelem szám (> 600 áruféleség)
o apró gyógyszerek, alkatrészek stb.
• hátrány:
o nagy beruházási költség
o nagy kábelezési-szerelési ráfordítás
o kevésbé rugalmas rendszer, (de a komissiózó zóna változtatható)
o csak decentralizáltnál lehet alkalmazni
Vezeték nélküli adatátvitellel működő rendszer:
• rádiós adatátvitel
• infravörös fénnyel való átvitel csökken, mert optikai rálátás szükséges, kisebb (max.
50-60 m) hatótávolság
• mobilterminálok:
o kijelzőjén megjelennek a komissiózási utasítások (mennyiség, tárolóhely
kódja)
o a dolgozó kapcsolatot tud tartani a számítógéppel (billentyűzettel, lézeres
vonalkód leolvasóval)
o hordozható mobilterminál
o komissiózó gépre/eszközre szerelt (Data Mobil)
• hangvezérelt komissiózási rendszer (Voice Picking)
o a dolgozó mobil számítógépekbe épített rádiós adatátviteli egység
segítségével tartják a kapcsolatot az irányítással (övtáska, fejhallgató,
hangszóró, mikrofon)
o az utasításokat a dolgozó szóban kapja meg
o előny:
� nem kell kijelzőt nézni
� nincs szükség adatbevitelre
� kicsi a hibák és tévedések aránya
o hátrány:
� nagyobb odafigyelés szükséges
13. Raktári elrendezés
13.1 A raktári áruelhelyezés lehetséges módjai
Kötött helyfoglalásos áruelhelyezés (fixed location, feste Lagerplatzordnung):
• jellemzés:
o minden egyes cikkelemnek előre meghatározott tárolóhelye van, és csak ott
tárolhatók
o más áruféleség nem helyezhető ezekre a helyekre, ha azok éppen üresek
• előnye:
o kisebb szervezési munkaráfordítás
o számítógépes nyilvántartás nem szükséges (gyakorlott dolgozó számítógépes
támogatás nélkül is megtalálja az áru helyét)
• hátrány:
o nagy tárolókapacitás/helyigény → nem vehetők igénybe az üres tároló helyek
más cikkelemek tárolására
Szabad helyfoglalásos áruelhelyezés (random location, caotische Lagerplatzordnung):
• jellemzés:
o az üres tárhelyekre (ha ezek fizikailag alkalmasak) bármelyik cikkelem
betárolható
• előnye:
o kisebb tárolási kapacitás igény
• hátránya:
o számítógépes raktári nyilvántartási rendszer szükséges, amely mindenkor
tudja mely cikkelemet, illetve mely részmennyiségét melyik tárolóhelyen és
mióta tárolják (FIFO elv alkalmazása)
Zónás kötött helyfoglalás:
• egy meghatározott cikkcsoport egy meghatározott tároló zónában tárolható
• a zónán belül egyes cikkelemek bárhol elhelyezhetők
13.2 Alkalmazási területek
Szabad helyfoglalás:
• nagy tartalékkészletet tároló raktárak esetében
• fontos szempont a helytakarékos megoldás
• automatizált magasraktárakban
Kötött helyfoglalás:
• komissiózó raktárakban, statikus áruelőkészítés esetén
• számítógépes támogatás nincsen
Zónás kötött helyfoglalás:
• nem nagyobb a tárolóhely igény, mint a szabad helyfoglalásnál
• a zónák száma nem túl nagy (egyes zónák tárolókapacitása helyesen van
megállapítva)
o fontos a villamagasság helyes beállítása (magasság-előválasztó berendezés)