Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya

- személyes elhatározástól

- társadalmi

- gazdasági helyzettől függő

- alrendszer

A turisták összetétele heterogén

Igényeik, elvárásaik, keresletük megismerése fontos. Kínálatunk

kialakítása, „termékeink”, termék elemeink összeállítása

szempontjából.

Viselkedése, kapcsolatai, viszonyai a turizmusban

eltöltött idő alatt.

Fontos megismerni:

Milyen tényezők befolyásolják utazási döntéseinket?

Hogyan határozzák el magukat egy-egy útra?

Mit igényel az utazás alatt?

Változnak-e az igényei az utazás, üdülés, tartózkodás alatt?

Mennyit költ? Mit vásárol? Mire költ?

Mitől függ, hogy meddig marad?

A turista magatartás formáinak elemzése és a társadalmi, ökonómia és demográfiai jellemzők

Kérdések:

üdülés gyakorisága

uticél

utazási formák

közlekedési eszközök megválasztása

utazás időpontja

utazás időtartama

utazás módja

választott szállás és ellátás

tevékenység az üdülőhelyen

kiadások a nyaralással kapcsolatban

Turista társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzői

nem

kor (14-18, 19-25, 26-35, 36-55, 55-)

iskolázottság (műveltség) (Ø, 8 ált., érettségi, főiskola-egyetem)

háztartási bevétel sávok (1000-2000 Ft/hó)

foglalkozás (fizikai, szellemi, nyugdíjas, tanuló, egyéb)

lakóhely (világváros, város, falu, lakószám)

Eddigi kutatások bírálata

Kutatók gyakran tudatosan vagy öntudatlanul saját értelmiségi szituációjukról neveik el mértékeiket és fogalmaikat, saját üdülési elképzeléseiket érdekeiket és igényeiket ruházzák át más társadalmi rétegere mikor elemzik vagy kritizálják.

Identitási módszerek, empirikus. A turisták kívánságai és igényei nehezen tapinthatók jobb híján a turisták a saját maguk által valószínűsített motívumok keretében válaszolják meg az utazási motívumra vonatkozó direkt kérdést. pl. státusz szempontok.

Üdüléssel való megelégedettség az előzetes elvárások és kívánságok teljesülésétől függ!Elvárások dinamikus változásai az üdülés alatt.Az üdüléssel szembeni igény (motívum) nem statikus hanem üdülés folyamán változik, változhat, befolyásolható (állandó piacfigyelés, kutatás)

Fontos lenne alaposabban megismerni a turista üdülésre vonatkozó speciális elképzeléseit, elvárásait, mindezt amit az üdülőhelyen tesz, tenne stb.

Szabadidő fogalmaSzabadidő fogalma

Mindazon elfoglaltságok összességét, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat, legyen az pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés, amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy ezáltal munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektől mentesül.

Napi – heti – szabadság idő

200 munkanap - 165 szabadnap (40 órás munkahét)

165 munkanap - 200 szabadnap (32 órás munkahét)

Opaschowski a szabadidő felhasználásának Opaschowski a szabadidő felhasználásának három szakaszát különbözteti meg:három szakaszát különbözteti meg:

az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidő dominált

a hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidő jellemezte

a nyolcvanas években betör az élményorientált szabadidőfázis

Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági környezetébenkörnyezetében

TendenciákTendenciák Következmények a szabadidőreKövetkezmények a szabadidőre

Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett

a fiataloknak szóló szabadidő-kínálat csökkenő jelentősége

egyre több a „szabadidő-aktív” idős ember

Növekvő motorizáció az autós szabadidő- és pihenő forgalom újabb áradatai

bevásárlás mint szabadidő-élmény =növekvő bevásárló forgalom „zöld mező” (kirakodóvásárok, Szedd magad árusítási formák, biotermékek stb.) irányába

a mobilitáshoz kötött szabadidő-tevékenységek, mint szörfözés, golf, hosszútávfutás stb. elterjedése

erős tendencia a rövid utazással összekapcsolt hosszú hétvége irányába

Az együttélés formáinak változása

növekvő potenciális kereslet a szabadidő-áruk és szolgáltatások iránt

a család, mint szabadidő környezet kizárólagosságának elvesztése, jelentőségének csökkenése

több egyszemélyes háztartás (több kifelé orientált életstílusú fiatal; több egyedül maradt és elzárkózott idős ember

Növekvő képzettségi szint

a szabadidő-magatartásban kritikusabb gondolkodás és választás

az aktív sporttevékenység és kulturális aktivitás fokozódása

a szabadidő, mint képzésre fordított idő, jelentőségnek növekedése

Fokozott városiasodás a lakás- és szabadidő-értéket az ingázó és bevásárló közlekedés fokozottan befolyásolja

a városok kihalása a hétvégeken, közlekedési dugók miatti problémával

A második lakhelyek elterjedése

a turisztikai területeken fokozódó környezeti és esztétikai terhelés

ingatlanárak emelkedése a pihenő területeken

a mezőgazdaság változása – veszteség a kulturális ás tájképi sokoldalúság tekintetében

Gazdasági növekedés a termelékenység

növekedése mellett

a kilencvenes évek gazdasági növekedési klímájának kedvező hatása a szabadidő-piacra

a jövedelem és munkaidő alakulásának mozgástere a termelékenység növekedése alapján

A hagyományos munkaidő struktúrák felbomlása

a rövidebb munkaidő és a kereső tevékenységen belüli és kívüli nagyobb idő-autonómia felé mutató tendencia

tendencia új vállalkozási formák irányába, új munka(idő)etikával

a közlekedési áramlatok időbeli kiegyenlítődése

A saját munka jelentőségének növekedése

barkácstevékenység terjedése

fokozott igény a szabadidő-autonómia iránt

a munka és szabadidő határának elmosódása

A munka és a szabadidő újraértékelése

élvhajhász életstílus = jó táptalaj a szabadidő-ipar számára

az olyan életterek és értékek felértékelődése, mint szabadidő, család, ill. barátok, képzés, kultúra

olyan szabadidő-értékek átvitele a hivatásra és munkára, mint életöröm, önmegvalósítás, társaságkedvelés

A nemekről alkotott kép változása

hivatás és háztartás / gyerekek = a nők kettős terhelése

munkamegosztást kíván a férfiak / nők között a háztartásban, nevelésben és hivatásban

Fokozott környezetérzékenység

az ökokritika kiterjed a szabadidő-területre

kevés önkéntes lemondási képesség a szabadidő-élvhajhászok esetében

a szabadidő a politika nagyon kényes cselekvési területe

Az idegenforgalom alanyát befolyásoló tényezők

Szabad rendelkezésű jövedelem

Családi viszonyok

A képzettség foka

A települési szerkezet

Az életkor befolyásoló szerepe

Az egészségi állapot

A foglalkozás

Motívumok egyik csoportosításaEndogén

Fizikai motivációkPszichikai motivációkAz emberi kapcsolatokból eredő motivációkKulturális motivációkStátusz, ill. presztízs motivációk

ExogénTáj szépsége és különlegességeErős marketingDivatProgramok különlegességeÁr-akciós árak

Hivatás turizmus

üzleti utazás

kongresszuson való részvétel

kiállításokon, vásárokon való részvétel

tanulmányút

diplomáciai út

sportolók, művészek „vendégszereplése”

incentív

Üzleti turizmusCélja az állandó lakhelyen, illetve munkahelyen kívüli személyes üzletkötés, egyes esetekben konkrét piackutatás

Kongresszusi turizmus

Ebbe a kategóriába soroljuk a kongresszusok, konferenciák,

szimpóziumok, ülések azon résztvevőit, akiknek állandó

lakhelye nem a rendezvény helyén van.

Kiállítások, vásárok meglátogatása

Abban különbözik az üzleti turizmustól, hogy meghatározott

rendezvények alkalmával történik az utazás

Diplomáciai utazások

Ide soroljuk a diplomáciai missziót végzőkön kívül az újságírók és a hasonló foglalkozású személyek tartózkodását is.

Sportolók és művészek turizmusa

Mindazok, akik egyes alkalmi sport- és művészeti rendezvényeken vagy rendezvénysorozatokon való aktív részvétel érdekében utaznak.

Tanulmányi turizmusEbbe a kategóriába csak a rövid idejű tanulmányutakat soroljuk.

Vakáció, üdülő turizmusVakáció, üdülő turizmusÜdülőturizmusKörutazó turizmusLátogató turizmus

Rokonlátogatás(Egyéb)látogató turizmus

GyógyidegenforgalomGyógyfürdő (gyógyvíz)Klimatikus gyógyturizmusKneipp-kúra

TermálturizmusVallási motívumú turizmusSportturizmus

Sportolás mint motívumSportrendezvények látogatásaSafari

Hobby turizmusKaland turizmus

City turizmus

ÜdülőturizmusAzt értjük, amikor egy helyen vagy egy kisebb régión belül hosszabb ideig tartózkodik a turista

Körutazó turizmusA turisták szabadságidejük alatt több területet, több országot látogatnak meg és egy-egy helyen csupán 2-3 napot tartózkodnak.

RokonlátogatásA rokonlátogatás, mint nemzetközi turizmus motívuma, elsősorban azokban az országokban jelentkezik, ahonnan különböző gazdasági, politikai okokból nagy tömegek vándoroltak ki, vagy a történelmi fejlődés során a meglátogatott nemzet nagy etnikai csoportjai élnek külföldön.

Látogató turizmusA turisták rokonaik, ismerőseik meglátogatása szabadságidejük alatt és rendszerint a meglátogatottakkal együtt való szállás, illetve időtöltés.

Egyéb látogató turizmusA lebonyolítás módja határozza meg a látogató jelleget.

GyógyidegenforgalomA turista alanya szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy megtartása érdekében olyan speciális természeti adottságokkal rendelkező helyet keres fel, amely ilyen célra alkalmas.

Gyógyfürdő (gyógyvíz)A természetes gyógyvizekre alapított, egészségügyi intézmény igénybevételével kapcsolatos turizmus.

Kneipp-kúraAz ember és környezete közti megzavart viszonyt helyreállítani kívánja fény, nap, levegő, hideg-meleg ingerek, nyugalom, mozgás, hidroterápiás beavatkozás és egyidejűleg diétás étkezéssel

Klimatikus gyógyturizmusSpeciális klimatikus viszonyok alkalmas egyes légzőszervi és már megbetegedések gyógyítására, illetve megelőzésére.

TermálturizmusA termálvizek medencékben fürdésre való felhasználását nevezhetjük termálturizmusnak.

Vallási motívumú turizmusEgyes vallások hívei különböző kegyhelyeket látogatnak meg és ezzel vallásuk követelményeinek kívánnak eleget tenni.

SportturizmusEgyrészt a testedzés, másrészt a sportversenyek népszerűsége alakította ki.

Sportolás, mint motívumA testedzés széles körű elterjedése, egyes sportok űzésének divattá válása határozza meg az ilyen jellegű idegenforgalmat

Sportrendezvények látogatásaNagy tömegek rövid idejű részvétele

SafariVadászkaraván

Hobby turizmusAmatőr szakmai túrák, utazások

Kaland turizmusAz utazás célja kaland jellegű élmények gyűjtése

City turizmusNagyváros megtekintésére szervezett utazás

(Egynapos) kirándulásA turisták egy napra – éjszakázás nélkül – elhagyják lakóhelyüket és max. 1-1 ½ órás távolságra utaznak el.

(Week-end) Hétvégi turizmusAz állandó lakhely elhagyásával, éjszakázással egybekötött kirándulás

Kiránduló forgalom(Egynapos) kirándulás(Week-end) Hétvégi turizmus

Maslow féle Maslow féle szükségletszükséglet Önmegvalós

ításKreativitás-

új teljesítmény

ElismertettségSiker-önbizalom

Értékeltség

Emberi kapcsolatokBarátság-társaság-szeretet

Biztonság – rend érzete

Alapvető testi szükségletek(evés, ivás, alvás, sex, fűtés, légzés)

Az emberi léthez

Eziránti igény = szükséglet<változnak<térben és időben

különböző anyagi javak

szolgáltatásokszükségesek

Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél szempontjábólszempontjából

Típus Részesedés a keresletben

Jellemzők

A-típus

Aktív élvhajhászok

Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 30-40%; Tendencia 2010-ig: még kissé növekvő, utána stagnálás.

Élvezetre, testi jó közérzetre és szórakozásra orientált, igényes fogyasztói magatartás, sportosan aktív, „technikai csodabogár”, mérsékelten határozott környezeti tudat, életstílusának megfelelő helyiségekben jelenik meg, az utazás fontos életmegnyilvánulás.

B-típus

A tendencia érzékenyek

Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%;

Tendencia 2010-ig: erősen növekvő

A szabadidő és szabadság eltöltése a személyes tudatbővülés módja, korszellemre orientált, fogyasztói magatartás, nagyon célratörő és kritikus, politikai és kulturális érdeklődésű, nagyon környezettudatos, ökológiailag tájékozott, spontán

C-típus

A családiasak

Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%;

Tendencia 2010-ig: változatlan

Szabadidő és szabadság családdal, rokonokkal, barátokkal (az időt együtt eltölteni), ár/szolgáltatás gondolkodásmód, fogyasztói magatartásban minőségi tudat, csoportélmény bizalmas helyzetekben (jókedv), hajlamos a környezeti tudatra, kifelé mérésékelten aktív.

D-típus

A csak pihenő

Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 30%;

Tendencia 2010-ig: erősen csökkenő

Passzív pihenés szabadidő és szabadság alatt megszokásból, kevéssé kialakult fogyasztói magatartás, divat és társadalmi irányzatok iránti érdektelenség, környezeti tudat az enyhétől az

erősig, kevés kísérletező-készség.

Új értékek és normák megjelenéseÚj értékek és normák megjelenéseTurista magatartásTurista magatartás

Kemény turizmustömegturizmuskevés időgyors közlekedési eszközök,

fix útuterv,külső késztetés, importált életstílus,látványosságok,kényelmes, passzív,kevés intellektuális felkészülés ill.annak teljes mellőzése,képtelenség idegen nyelvrefelsőbbrendűség érzése,vásárlás,emléktárgyak,olcsó tárgyak, postai levelezőlapokkíváncsisághangoskodás

Szelíd turizmusutazás egyedül barátokkal vagy a családdalsok időalkalomhoz illő, esetleg lassú közlekedésieszközök,spontán elhatározás,belső késztetés,született, örökölt életstílustapasztalatoktevékeny, aktív,a cél országot érintő megelőző kutatás,

idegen nyelv tanulástanulási hajlandóság,ajándékok vitele,emlékezés, napló vezetés, új távlatok,fényképek, rajzok, festmények,tapintatos viselkedéscsendes magatartás

Új értékek a társadalom tagjai körébenÚj értékek a társadalom tagjai körébenEgészségtudatosságKörnyezettudatosságNem anyagi szempontokAz ismeretek és a társadalmi kapcsolatok bővítéseFüggetlen, önálló életstílus felfogás, az önmegvalósításraÉlmény- és élvezet orientációVáltozatosság iránti igénySzabadidő tartalma eltöltéseHelyi lakosságnak turizmusba való integrálódása, közös programok, a turisták aktív részvétele a „méretre szabott” programokonBiztonság iránti igényMinőség- és ártudatosságIdőnek, mint verseny tényezőPiaci polarizáció „méretre szabott”Tömegközlekedés nagyobb mértékű igénybevételeIndividualizált tömegturizmusNagyobb felelősségtudat

A jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtáiA jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtáiIndítékok Turizmus fajták

Fizikai indítékok közül:

-egészségmegőrzés

-Regenerálódás

-gyógyturizmus, aktív testmozgással és egészséges táplálkozással egybekötött üdülőturizmus, falusi turizmus

Pszichikai indítékok közül:

-szórakozás

-harmonikus viszony a környezettel

-esemény-, rendezvényturizmus

-kulturális turizmus, hobbi turizmus

-„szelíd” turizmus (ÚJ)

-falusi turizmus

Társadalmi indítékok közül:

- kölcsönösen cselekvő élménykeresés -klubturizmus, falusi turizmus

Kulturális indítékok közül:

-ismeretszerzés

-történelem és „gyökerek” felkutatása

-kulturális turizmus

-örökség turizmus (ÚJ)

Státusz-presztízs indítékok alapján:

-nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolás

-nemzetközi és hazai gazdasági kapcsolat építés

-hivatás turizmus

-gazdasági turizmus

A keresletet befolyásoló tényezők várható alakulásaA keresletet befolyásoló tényezők várható alakulása

A turisztikai keresletet befolyásoló további tényezőknél az alábbiakat emeljük kiAz állami befolyás szerepe a vendégfogadási feltételek javítása érdekében tovább erősödik, pl. komplex regionális programok megvalósításának komplex feltételrendszer vagy a beutazási feltételek javítása területén.Társadalmi-demográfiai tekintetben- A szabadidő tovább emelkedése,- A turisztikai igénnyel, fizikai energiával és szabadon elkölthető

jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számának növekedése- A fiatal és idősebb korosztály nagyobb számú és arányú turizmusba

való bekapcsolódása- A fiatal korosztály jelentős részénél a „mindentől” való elmenekülés

vágyának erősödése- A középkorosztálynál a gyerekek felnövekedését követően a

rugalmasabb szabadidő gazdálkodás- A társadalom tagjai iskolázottsági szintjének emelkedése- A turizmus számára eddig feltáratlan területek iránti fokozottabb

érdeklődés várható.

A környezeti hatások közül a természeti és az építészeti környezet vonzó hatása és a városiasodás taszító hatása erősödik

A gazdasági hatásnál várható az életszínvonal javulása, a szabadon rendelkezésre álló jövedelemnek, az utazásokra fordítható pénzösszegnek – a nők munkavállalása által is alátámasztott – emelkedése és a technikai mobilitás további növekedése. A társadalom egyes rétegeinél azonban az életszínvonal várható javulása és a turizmushoz való viszony eltérő. A turisztikai szolgáltatások iránti szükséglet kielégítésében mutatkozó deficit leépítésének jelentős gazdasági-, diszkrecionális jövedelmi korlátai a társadalom egyes csoportjainál a jövőben is valószínűsíthetőek.

Az ajánlattevők tevékenységében várhatóan erősödik a piaci viszonyok, a potenciális turisták magatartása és a lehetőségek jobb megismerésére irányuló törekvés, a marketing szemlélet, az innovációs és vállalkozási, befektetési gondolkodásmód. Valószínűsíthető a vállalkozásoknak a környezeti érékek óvása iránti nagyobb érzékenysége. A környezeti problémák gyorsítják a „szelíd turizmus” formák és egyes túlterhelt térségekben a realizált kereslet limitált nagyságrendjének kialakítását.

Várható változások a potenciális turisták döntési Várható változások a potenciális turisták döntési magatartásábanmagatartásában

Figyelemreméltó változások várhatók a potenciális turisták döntési magatartásában is:

Az utazási döntés időpontjánál várható, hogy a hosszú döntés-előkészítés helyett előtérbe kerül a rövid időtartamú, spontán, az utazás megkezdése előtti döntés, elhatározás; ezzel összefüggésben várhatóan emelkedik a későn megrendelők száma; a gyors döntés-előkészítés az elektronikus információs rendszerek, a szabd rendelkezésű jövedelem, a szabadidő és a közlekedéseszköz kultúra egyaránt alátámasztják; kielégítésének feltétele a fogadóhelyen rugalmasan igénybe vehető szabd kapacitás;

Az utazás időpontja, az évszak tekintetében növekszik a téli utazások jelentősége; az időpont kiválasztást a rugalmas tervezés fogja jellemezni, várhatóan megszűnik a merev heti ritmusokhoz való ragaszkodás

Az időtartam, a tartózkodási idő tekintetében gyakoribbá válnak a rövidebb időtartamú utazások;Az úti cél kiválasztásában nagy szerepe lesz annak, hogy a fogadó országok kínálata mennyiben képes alkalmazkodni a kereslet változásához; a „napos úti célok” meghatározó szerepe a továbbiakban is érvényesül;Az utazás-szervezés módjánál egyrészt emelkedik az egyénileg utazók száma (itt nem szervezett keretek közötti egyéni utazásokra gondolunk) és aránya a „Do-it-yourself” szemlélet alapján, másrészt az utazási irodák által szervezett utazásokon belül az „átalány”-utazással szemben a „célcsoport”-turizmusra helyeződik a hangsúly (heterogén összetétellel szemben azonos érdeklődésűek homogén csoportja);

Az igénybevett közlekedési eszköz tekintetében a személygépkocsi aránya ugyan csökken, azonban nagyságrendjénél fogva továbbra is meghatározó lesz; a repülőgéppel és a vonattal utazók számának dinamikus emelkedése várható;A szállásfajtáknál a para - szállodaipar iránti érdeklődés erősödése várható;A programok tekintetében fokozódik az aktív időtöltés és az egyedi szolgáltatok iránti érdeklődés

Az ismertetett várható változások – a turizmus motívumai és fajtái, a keresletet befolyásoló tényezők és a döntési magatartás tekintetében – országunk turisztikai kínálatának továbbfejlesztéséhez és a marketingkommunikációs tevékenységhez fontos információkat adnak.

Magánélet

Szakmai tevékenység

Társasági élet

PolitikaKultúra

Üzleti élet

Az élet, mint fogyasztó

Szabadság, üdülés

Az euro-turistaAz euro-turistaéletstílus - kutatáséletstílus - kutatás