Élőhely urbanizáció hatásának vizsgálata a széncinegék ...kornyezet.elte.hu › cimlap ›...
TRANSCRIPT
-
Élőhely-urbanizáció hatásának vizsgálata a széncinegék (Parus major) ragadozóval
és emberrel szembeni viselkedésére
Készítette:
Németh Brigitta ELTE TTK Környezettudomány MSc
2015
Témavezető:
Vincze Ernő PhD hallgató
Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék
Belső konzulens: Dr. Török János
Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem
-
Urbanizáció hatása madarakra • Élővilágra
Populációk összetétele • Természetes élőhely urbanizált környezet
Szaporodás befolyásolása
• korábbi költéskezdés, fióka- és tojásszám (CHAMBERLAIN, D. E. et al. 2009)
• Ragadozóval szembeni viselkedésre
Predátor-préda kapcsolata
• Menekülési távolság (MOLLER, A. P. 2012)
• Ragadozótól való félelem (SERESS G. et al. 2011)
• Predációs kockázat – utódgondozás (FONTAINE , J. J. & MARTIN, T. E. 2006)
-
Urbanizáció hatása madarakra
• Emberrel szembeni viselkedésre
Ember jelenléte
• Menedékfoltban töltött idő , táplálkozási idő (VALCARCEL , A. & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. 2009 )
• Madarakkal szembeni viselkedés (CLUCAS , B. & MARZLUFF, J. M. 2012 )
Ember közvetett hatása
• Mesterséges fény: szülői gondoskodás ,fitness (TITUALER, M. et al. 2012)
-
Célkitűzés Etetési viselkedés:
Élőhelyek közötti különbség a zsákmány utódgondozásában
Mit várunk?
HA városban rosszabb táplálékminőség, kompenzáció –> magasabb etetési gyakoriság
HA városban kevesebb táplálék –> alacsonyabb etetési gyakoriság
Ragadozóra adott válasz:
Függ az urbanizációtól?
Mit várunk?
HA városban stresszhatásra tolerancia és/vagy kisebb predációs nyomás –> ragadozóval szembeni félelem csökken
HA városban predációs nyomás nagy –> ragadozóval szembeni félelem nő
-
Célkitűzés
Viselkedés az ember jelenlétében:
Függ az urbanizációtól?
Mit várunk?
HA városban emberrel szembeni tolerancia és/vagy eleve bátrabb egyedek
–> emberrel szembeni félelem csökken
-
Vizsgált fajok Préda faj:
Széncinege (Parus major) • Egyaránt költ erdei és
urbanizálódott területen
• Kockázatvállalás megváltoztatása környezeti hatásra (HOLLANDER, F. A. et al. 2008)
-> alkalmas modellfaj
Ragadozó faj:
Karvaly (Accipiter nisus)
Kontroll faj:
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
-
Vizsgálati terület
2013 május 15- július 12
Két városi helyszín:
Veszprém (81 odúban 41 költés) Balatonfüred (49 odúban 11 költés)
Két vidéki helyszín:
Szentgál (97 odúban 38 költés) Vilma-puszta (89 odúban 11 költés)
-
Mintavétel
• Karvalyteszt
• Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése
• Videó-felvétel készítése
• Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
-
Mintavétel
• Emberteszt
• Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése
• Videó-felvétel készítése
• Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
-
Adatok feldolgozása R statisztikai szoftver (3.0.3)
6 függő változó:
• Etetési viselkedés: Etetési gyakoriság kontroll alatt (karvalyteszt + emberteszt)
• Ragadozóra adott válasz: Etetési gyakoriságok a gerle és karvaly makett jelenlétében és eltávolításukat követően (frekvencia válasz)
• Emberrel szembeni viselkedés: Etetési gyakoriságok az ember jelenlétében és az ember jelenléte után
Magyarázó változók:
• Élőhely
• Zavaró magyarázó változók (fiókaszám, fiókakor, napszak, dátum (CHAMBERLAIN, D.E. et al. 2009; BARBA, E. et al. 2009) , + hím és tojó gyűrűzöttsége, kontroll alatti etetés)
• Random faktor (pár azonosító)
-
Eredmények KONTROLL
Karvalyteszt: (χ2=18,02; n=84; p
-
Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata KARVALY és GERLE makett összehasonlítása
Makettek jelenléte: Makettek eltávolítása után:
Kontroll-karvaly: (V=1800; p
-
Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata
Makett jelenlétében:
Makett eltávolítása után
(χ2=3,95; n=53; p=0,267) Zavaró változók: Fiókaszám (χ2=4,16; p=0,041)
(χ2=1,68; n=61; p=0,641)
Zavaró változók: Napszak (χ2=5,49; p=0,019) Fiókaszám (χ2=5,36; p=0,021)
-
Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata ELSŐ és MÁSODIK ember összehasonlítása
Első ember után-második ember után: (ICC=0,692; p
-
Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata
Ember jelenlétében
(χ2=12,35; n=87; p=0,006)
Zavaró változó: Dátum (χ2=3,72; p=0,054)
-
Eredmények megvitatása Etetési viselkedés -> élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének különbsége
– Városban táplálék kisebb méretű (SINKOVICS CS. 2014)
-> neofóbia, kísérleti körülményekkel szembeni félelem
Ragadozóra adott válasz
-> a karvaly jelentős ragadozó mindkét élőhelyen – Karvaly urbanizálódott faj, emberi zavarásra toleráns
(BÉRCES J. 2013; PAPP S. 2011)
Emberrel szembeni viselkedés -> városban alkalmazkodás az emberhez
– Habituáció – bátor egyedek kolonizálnak (CARRETE, M. & TELLA, J. L. 2011) – mikroevolúció – madarakkal szembeni barátságos viselkedés
(CLUCAS , B. & MARZLUFF, J. M. 2012 )
-
Kitekintés
További vizsgálatok:
• Etetési latencia vizsgálata
• Ivarok külön-külön elemzése
• Emberek közötti különbségtétel
-
Köszönetnyilvánítás
• Témavezetőmnek: Vincze Ernőnek (Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, PhD hallgató)
• Pannon Egyetem Ornitológiai Kutatócsoport tagjainak
• Dr. Bókony Veronikának és Dr. Liker Andrásnak
• Belső konzulensemnek: dr. Török Jánosnak (ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár)
Jelen dolgozat a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás infrastrukturális hátterét az OTKA K84132 pályázat biztosította.
-
Köszönöm a figyelmet!
• Hivatkozások: BÉRCES J. 2013: A karvaly (Accipiter nisus) költésbiológiája és védelmének lehetőségei urbanizált és természetes élőhelyeken. – Szakdolgozat. Szent István Egyetem,
Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi mérnöki szak, Gödöllő. 58 p. CARRETE, M., & TELLA, J. L. (2011): Inter-individual variability in fear of humans and relative brain size of the species are related to contemporary urban invasion in
birds. PLoS One, 6(4): e18859. CHAMBERLAIN, D.E.– CANNON, A.R.– TOMS, M.P.– LEECH, D.I.– HATCHWELL, B.J.– GASTON, K.J. 2009: Avian productivity in urban landscapes: a review and meta-
analysis. – Ibis, 151(1), pp. 1-18 CLUCAS, B., & MARZLUFF, J. M. (2012): Attitudes and actions toward birds in urban areas: Human cultural differences influence bird behavior. - The Auk, 129(1): 8-16. FONTAINE, J. J., MARTIN, T. E. (2006): Parent birds assess nest predation risk and adjust their reproductive strategies. – Ecology Letters, 9: 428–434 HOLLANDER, F. A.– OVERVELD, T. V.– TOKKA, I.– MATTHYSEN, E. 2008: Personality and Nest Defence in the Great Tit (Parus major) – Ethology, 114.4, pp. 405-412. MOLLER, A. P. 2012: Urban areas as refuges from predators and flight distance of prey. – Behavioral Ecology, ars067, pp. 1030-1035 PAPP S. 2011: Breeding of Eurasian Sparrowhawks (Accipiter nisus) in two Hungarian towns. – Aquila, 118, pp. 49-54 TITULAER, M.– SPOELSTRA, K.– LANGE, C. Y. M. J. G. – VISSER, M. E. 2012: Activity Patterns during Food Provisioning Are Affected by Artificial Light in Free Living Great
Tits (Parus major). – PLoS ONE 7(5): e37377 SERESS G.– BÓKONY V.– HESZBERGER J.– LIKER A. 2011: Response to Predation Risk in Urban and Rural House Sparrows. – Ethology, 117.10, pp. 896-907 SINKOVICS CS. 2014: A fiókatáplálék mennyisége, minősége és szezonalitása városi és erdei széncinege (Parus major) populációkban. – Diplomamunka. Szent István
Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet, Ökológia Tanszék, Budapest. 46 p. VALCARCEL, A., & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. (2009): Antipredator strategies of house finches: are urban habitats safe spots from predators even when humans are
around? -Behavioral Ecology and Sociobiology, 63(5): 673-685.
-
Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék
1. A gerle és karvaly makettek mindig rögzített sorrendben kerültek bemutatásra. Ez a módszer (szemben a random sorrenddel) nem teszi lehetővé a sorrend hatás (habituáció, szenzitizáció, fiókák motivációjának [éhség] változása) és a gerle-karvaly makettek által kiváltott különbségek szétválasztását. Mi volt a rögzített sorrend választásának oka, és vizsgáltátok-e egy adott pár első és második reakciója közötti különbségeket, bármelyik teszthelyzetre nézve?
– eredeti terv, hogy a kontroll minden esetben megelőzze a tényleges stimulust
– utólag mi is úgy gondoljuk, hogy szerencsésebb lett volna a sorrendet cserélgetni
-
Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék
2. A karvaly-makett jelenlétében szinte egyáltalán nem etettek a madarak. Ez arra utal, hogy nagyon erős stimulus lehetett a cinegék számára, ami esetleg nem engedte felszínre kerülni a csoportok közötti enyhébb különbséget. Finomítva a tesztet pl. egy kevéssé halálos fenyegetést jelentő stimulussal (macska, esetleg harkály) és kicsit távolabb kihelyezve a makettet elképzelhető-e, hogy a vizsgálat a vidéki-városi helyszínek között különbséget tár fel a reakciókban?
– Igen, elképzelhető, a kutatócsoport már tervezett vizsgálatot erre (jövőre, Németország)
-
Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék
1. Madarak viselkedésében milyen gyorsan következik be a megszokás fázisa? Nem lett volna jobb mégis hosszabb vizsgálati idő? Miért nem tesztelték az időfüggést?
– Technikai akadályok; tesztszakaszok hossza standardizált; percenkénti etetési gyakoriságokat számoltunk
2. Mi lehet az oka az etetési gyakoriságbeli különbségnek vidék és város között? Más a táplálék mennyisége vagy jellege, minősége?
– „A Szentgál és Veszprém közt az etetési rátában mutatkozó különbségben az élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének lehet leginkább szerepe (Sinkovics 2014).”; + neofóbia?
-
Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE 3. Hogyan értelmezhető pl. a 10. ábra, ahol az etetési
gyakoriságot ábrázolta ember jelenlétében?
10. ábra. Élőhely hatása az etetési gyakoriságra ember jelenlétében.
– "Az élőhelyek hatását a függő változókra boxplotok segítségével ábrázoltuk, ahol a középső vastag vonal a mediánt, a doboz az interkvartilis terjedelmet, a bajuszok a kilógó értékek nélküli adattartományt jelölik."