Munkahelyi

Egészség és

Biztonság fejlesztése az

Oktatási ágazatban

2017 - 2018

Munkaegészségügy

az oktatási

ágazatban

/ oktatasbiztonsag.hu

Dr. Bereczki Edit

Munkaegészségügyaz oktatási ágazatban

GINOP ­ 5.3.4­16­2016­00011 – „A munkahelyi egészségés biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban”

1

Kihez fordulhatok a biztonságos és egészséget nemveszélyeztető munkavégzéssel összefüggő jogaimés érdekeim képviselete érdekében?

A munkavédelem a munkahelyi érdekvédelem és érdekképvise­let egyik legfontosabb területe. A munkavédelemről szóló 1993. éviXCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkavédelmi képviselő jogosult amunkavállalók biztonságos és egészséget nem veszélyeztető mun­kavégzéssel összefüggő jogainak és érdekeinek képviseletére. Amunkahelyi egészség védelmében, a munkavállalók legmagasabbfokú fizikai, mentális és szociális jóllétének előmozdításában és fenn­tartásában a munkavédelmi képviselőknek kitüntetett szerep jut.

Melyek a munkavédelmi képviselő főbbegészségvédelmi jogosultságai?

A munkavédelmi képviselő tanácskozhat a munkaegészségügyifeladatokat ellátó szolgáltatókról, a munkavédelmi információkról ésa munkavédelmi oktatás munkaegészségügyet érintő kérdéseiről.

A munkavédelmi képviselő meggyőződhet az egészség meg­óvására, a foglalkozási betegségek megelőzésére tett munkáltatóiintézkedések végrehajtásáról, valamint a munkavállalók egészségetnem veszélyeztető munkavégzésre történő felkészítéséről és felké­szültségéről.

A munkavédelmi képviselő az ellenőrzése során az egészségetnem veszélyeztető munkavégzés biztosítása érdekében:

• tájékozódhat a munkavállalóktól,• tájékoztatást kérhet és javaslatokat tehet a munkáltatónak,• véleményezheti és kezdeményezheti a munkáltatói intézkedé­

seket,• részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában,

2

• közreműködhet a foglalkozási megbetegedések körülményei­nek feltárásában,

• munkavédelmi hatósághoz fordulhat és a hatósági ellenőrzéssorán közölheti észrevételeit,

• meghatározott feltételekkel szakértőt is igénybe vehet.

A munkavédelmi testület tagjaként a munkavédelmi képviselő ér­tékelheti a munkavédelmi helyzetet és intézkedéseket, megvitathat­ja a munkavédelmi programot, állást foglalhat a munkavédelmetérintő belső szabályzatokkal kapcsolatban.

Mit jelent a munkahelyi egészségvédelema gyakorlatban?

A munkaegészségügy (a munkahigiéné és a foglalkozás­egészség­ügy) a munkabiztonsággal együtt a munkavédelem része. A mun­kahelyi egészségvédelem az Mvt. továbbá a külön jogszabályokszerinti munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő ésegyéb feladatok végrehajtását jelenti. Kiemelten foglalkozik a koc­kázatértékelésen alapuló megelőző intézkedések megvalósításával(figyelembe véve a munkahelyi kémiai biztonság területén a különjogszabályban foglalt szempontokat), a helyes munkahelyi gyakor­lattal, a döntően prevenciós ellátást nyújtó foglalkozás­egészség­ügyi alapszolgáltatás biztosításával és munkahigiénés (a munkahe­lyi légtérben jelen lévő és a munkavállaló szervezetébe bejutó vegyianyagok és hatásuk) vizsgálatával.

Mi a munkahigiéné és mire szolgálnaka munkahigiénés vizsgálatok?

A munkahigiéné a munkakörnyezet egészségi veszélyeivel foglal­kozó (orvos)tudomány, amelynek célja a munkát végzők egészsé­gének és jóllétének védelme és általában a közösség megóvása.

3

A munkahigiénés vizsgálatok a munkakörülményekből, a munka­végzésből és a munkakörnyezet kóroki tényezőiből adódó megter­helés mennyiségi meghatározására alkalmas olyan eljárások ésvizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető az egészség­károsító kockázatok kezelésére (csökkentésére).

Mit értünk munkakörnyezeti munkahigiénésvizsgálatok alatt?

A munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok kiterjednek:a) a munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aeroso­

lok, porok okozta légszennyeződés) minőségi és mennyiségivizsgálatára;

b) a munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül a zajszint, azegész test és a kéz­kar rezgésterhelésének, a megvilágítás vi­lágítástechnikai jellemzőinek, az elektromágneses térnek, amagas légköri nyomáson végzett munkának a vizsgálatára, azionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározására;

c) a zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatáro­zására;

d) valamint a fizikai munka megterhelés­igénybevétel vizsgála­tára.

Melyek a munkahigiénés biológiai vizsgálatok?

A biológiai expozíciós és hatásmutatók1 (rövidítve: BEM és BHM)révén a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatásokmennyiségileg jellemezhetők. A BEM a vegyi anyag vagy metabolit­

1 A biológiai expozíciós és hatásmutatók vizsgálata Magyarországon – az EU­ban alkal­mazott 60­70 vegyi anyaggal szemben – csak 24 vegyi anyagra nézve kötelező (anilin,arzén, benzol, dimetil­formamid, etil­benzol, fenol, fluorid vegyületek, halotán, higany(szervetlen), kadmium, króm, kobalt, n­Hexán, nikkel, nitro­benzol, ólom (szervetlen),pentaklórfenol, szelén, szén­monoxid, szerves foszforsav­észter tartalmú peszticidek,sztirol, toluol, triklóretilén, xilol).

4

jának (az anyagcsere során keletkezett bomlástermékének) kon­centrációja a biológiai mintában (vizeletben vagy vérben), míg aBHM a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter.

Mi a különbség a munkakörnyezeti és a biológiaimonitorozás között?

A munkakörnyezeti monitorozás a munkatér levegőjében lévő ve­gyi anyagok koncentrációjának folyamatos, rendszeres vagy idősza­kos mérését, regisztrálását és értékelését jelenti. A veszélyes vegyianyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció­jának (ÁK­érték), és megengedett csúcskoncentrációjának (CK­ér­ték), illetőleg eltűrhető maximális koncentrációjának (MK­érték) meg­határozása, és megengedett határértékekkel való összevetése mu­tatja az adott munkatérben (légtérben) dolgozók védettségét.

A biológiai monitor a BEM/BHM mutatók meghatározott gyakori­sággal történő mérését, regisztrálását és értékelését jelenti, a kü­lönböző expozíciós utakon (belégzéssel, bőrön át vagy a tápcsator­nán keresztül) a munkavállaló szervezetébe bejutott vegyi anyagösszdózisának jellemzésére, a valós expozícióra jellemző paramé­ter.2 A mért értékeket összevetik a megengedhető (felső) határérté­kekkel. A biológiai monitorozás jelentősége elsősorban az expozíci­ós források felderítésében és megszüntetésében, a fokozott expo­zíciós esetek megelőzésében van.

Vegyi anyagok munkahelyi expozíciója esetén a munkakörnyezetiés a biológiai monitorozás egymás kiegészítésére szolgál, együttjelentik a foglalkozási mérgezések leghatékonyabb prevencióseszközét.

2 Fontos tudni, hogy a biológiai monitorozás során a (vizelet vagy vér) mintavétel rendje(például műszak előtt vagy után, munkahét után) is meghatározott. A vizsgálatba csakegészséges munkavállalók vonhatók be.

5

Melyek a munkaegészségügyi szaktevékenységnekminősülő feladatok?

A munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő felada­tokban való részvétel, közreműködés kiterjed az Mvt. szerint:

a) a veszélyes létesítmény, munkahely, technológia munkavédel­mi üzembe helyezése előtt a munkaegészségügyi szempontúelőzetes vizsgálatra;

b) a rendeltetésszerű alkalmazás során a munkavállalók egész­ségét közvetlenül veszélyeztető egyéni védőeszköz, technoló­gia soron kívüli munkaegészségügyi ellenőrzésére;

c) a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatok becs­lésére, a kockázatok minőségi és mennyiségi kockázatértéke­lésére, valamint a kockázatkezelési feladatokra;

d) az egységes és átfogó megelőzési stratégia munkaegészség­ügyi tartalmának kidolgozására;

e) az egyéni védőeszköz­juttatás belső (munkahelyi) rendjénekírásos meghatározására.

Mi tartozik az egyéb munkaegészségügyi feladatokkörébe?

Az egyéb munkaegészségügyi feladatokban való közremű­ködés:

a) a veszélyeztetés elkerülésében (összehangolásról, kockáza­tokról, megelőző intézkedésekről szóló, a munkavállalók­nak/képviselőiknek szóló tájékoztatás révén),

b) a veszélyek megelőzésében, a károsító hatások csökkenté­sében, a veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók hatá­sos védelmét szolgáló intézkedésekben (egyéni védőeszkö­zök kiválasztása és rendeltetésszerű használatának oktatása),

c) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezésifeltételeinek a biztosításában

6

való tevékenységeket öleli fel a foglalkozás­egészségügyi alapszol­gáltatást nyújtó szolgáltató részéről.

Milyen veszély, veszélyforrás, veszélyhelyzet,veszélyeztetés fordulhat elő a munkahelyeken?

A munkavállalók egészségére veszélyt jelenthetnek, veszélyforrás­nak, veszélyhelyzetnek, illetve veszélyeztetésnek minősülhetnek:

1. a munkakörülmények (épületek, munkahelyek, berendezések,munkaeszközök, technológiák) jellegéből adódó kedvezőtlenhatások, kiemelten a balesetveszély, a tűz­ és a villamosve­szély, a klímatényezők (zárt téri, szabadtéri, hideg, hőség, idő­járás), a megvilágítás, a szellőzés és a szellőztetés, a klimati­zálás, a veszélyes hulladék, a szociális és közegészségügyifeltételek;

2. a munkavégzés során a túlzott mechanikai (fizikai munka),élettani, idegi és lelki megterhelés okozhat problémát (példáula képernyő előtti szellemi munka, az e­eszközök használatasorán), vagyis mindaz, ami nem optimális igénybevételt jelenta munkavállaló szervezetére nézve;

3. a munkakörnyezeti kóroki tényezők közül a fizikai (zaj, rez­gés, sugárzás), a kémiai (veszélyes vegyi anyagok), a bioló­giai, az ergonómiai (az ember, a gép, a környezet nem opti­mális működése) és a pszichoszociális kóroki tényezők (anem megfelelően tervezett munkafeladat, munkaszervezés,munkakörnyezet és szociális feltételek stb.) káros hatásai.

Mi a különbség a veszély és a kockázat között?

A veszély és a kockázat nem azonos fogalmak. A veszély önmagá­ban létező, de nem aktív, csak potenciális károsító hatást jelent,míg a kockázat aktív, cselekvéshez köthető. A kockázat alatt a ve­szélyhelyzetben bekövetkező sérülés vagy egészségkárosodás va­

7

lószínűségének és súlyosságának együttes hatása értendő. Kocká­zat lehet valamilyen sérülés, munkabaleset, mérgezés vagyegészségkárosodás, foglalkozási megbetegedés, fokozott ex­pozíció.

Mi a teendő a munkahelyi kockázatokkal?

A munkahelyi veszélyekből fakadó egészségi (és biztonsági) koc­kázatok értékelése3 (helyesen: becslése) a munka összes aspek­tusának szisztematikus, rendszerszerű vizsgálatát jelenti.

A munkahelyi kockázatkezelés (első szakasza a kockázatérté­kelés, amit kockázatcsökkentő intézkedés és folyamatos kocká­zatkontroll követ) során elsősorban a veszélyt kell megszüntetnivagy elfogadható szintre csökkenteni. Ha ez nem lehetséges, ak­kor a potenciális kockázatok elkerülésére, csökkentésére, folya­matos ellenőrzésére kell intézkedéseket hozni, majd megfelelőmódon kommunikálni (közölni) valamennyi érintettel a megelő­zés érdekében.

A kockázatok munkaegészségügyi szempontú minőségi ésmennyiségi értékelése kiterjed a munkavállalók egészségét ve­szélyeztető valamennyi kockázatra (kiemelten: a veszélyes anya­gokra és keverékekre, a munkavállalókat érő megterhelésekre, amunkahelyek kialakítására). Ennek során azonosítani kell a várhatóveszélyeket és a veszélyeztetettek körét, meg kell becsüli/mérni a

3 A kockázatbecslés magába foglalja a veszélyek azonosítását és jellemzését, az expo­zíció becslését és mérését, a kockázatok jellemzését is.Az EU legfőbb munkavédelmi „alaptörvénye”, a 89/391/EGK Keretirányelv a kockázat­értékelést a megelőzés módszereként vezette be, de a végrehajtására időközben meg­jelent egyedi irányelvek (25 irányelv!) már a WHO kémiai biztonsággal kapcsolatoskockázatelemzés (kockázat­becslés – kockázat­kezelés – kockázat­kommunikáció) el­vét alkalmazzák. A hazai Mvt. a kockázatértékelést nevesíti, ami tartalmilag kockázat­becslést és kockázatkezelést jelent, míg külön szakaszaiban a kockázatkommunikáci­óra is kitér.

8

veszélyeztetettség mértékét és jellemezni a kockázatokat. Ennekegyik eszközét jelentik a munkahigiénés vizsgálatok.

Az Mvt. szerint munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevé­kenységnek minősülő kockázatértékelés kiemelt jelentőségét azadja, hogy a munkahelyi egészségvédelem kulcsa és egyben amegelőzési stratégia alapja is.

Mit kell tudni a munkahelyi prevencióról, az egységesés átfogó megelőzési stratégiáról?

A munkahelyi primer prevenció a kollektív védelem elsőbbségemellett a műszaki, a munkaszervezési intézkedések és az egyénivédőeszközök együttes alkalmazását jelenti, amelynek az a célja,hogy az egészségkárosító hatások ne vagy csak hatástalan állapot­ban érjék el a munkavállalókat. Az elsődleges megelőzés klinikai,orvos­szakmai megvalósítása főként az előzetes munkaköri alkal­massági vizsgálatok és a munkakörhöz kötött védőoltások révénvalósul meg.

A munkahelyi szekunder prevenció (másodlagos megelőzés) azidőszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok során felismert fog­lalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kezelésemellett célzott orvosi szűrővizsgálatokat is jelent (kiemelten: vastag­béldaganat, emlőrák, méhnyakrák, kardiovaszkuláris megbetege­dések).

A biológiai monitorozás is a szűrővizsgálatok körébe sorolható, mi­vel az intézkedést igénylő (fokozott) expozíciókra hívja fel a figyel­met.

A munkahelyi tertier prevenció (harmadlagos megelőzés) körébea gondozási tevékenység és a rehabilitációval kapcsolatos egyéb

9

tevékenység értendő. A megváltozott munkaképességű (mozgás­korlátozottsággal vagy egyéb testi fogyatékossággal élő) munkavál­lalók foglalkoztatása során szükséges adaptációs intézkedések (afizikai környezet illesztése az emberi test megváltozott tulajdonsá­gaihoz) is ebbe a körbe sorolhatók.

A munkahelyi kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére tettvalamennyi intézkedés megelőzésnek minősül. Az egységes és át­fogó megelőzési stratégia kialakítása kiterjed a munkafolyamatra,a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szoci­ális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására is.

Kinek a feladata a munkaegészségügyi követelmé­nyek megvalósítása a munkahelyen?

A munkavédelmi, így a munkaegészségügyi feladatok megvalósítá­sa is a munkáltatók felelőssége és feladata, amely kiterjed:

a) a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető feltételeire;b) a munkavégzés egészségi követelményeinek biztosítására,;c) a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos előírások telje­

sítésére,d) a munkavállalók munkahelyi egészségvédelemmel kapcsola­

tos elméleti és gyakorlati oktatására is.

A munkáltatók a munkaegészségügyi feladatok megvalósításá­hoz (az Mvt. szerint meghatározott) munkaegészségügyi szakértőkés a foglalkozás­egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatók(segítő) közreműködését kötelesek igénybe venni, továbbá a mun­kahigiénés (munkakörnyezeti és biológiai) vizsgálatokról is intéz­kedniük kell.

10

Milyen megelőző szolgáltatásokat nyújta foglalkozás­egészségügyi alapszolgálat?

A foglalkozás­egészségügyi alapszolgálat elsősorban preven­tív szolgálatot jelent, mivel a munkáltató felelősségének érintetle­nül hagyása mellett közreműködik az egészséget nem veszélyezte­tő munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodásokmegelőzésében, valamint a munkaegészségügyi szaktevékenység­nek minősített feladatok megvalósításában.

A foglalkozás­egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálattevékenysége a szabályozás és a funkciók tekintetében elkülönülorvosszakmai, főleg klinikai jellegű tevékenységekre és a munkahi­giénés (és egyéb) feladatok ellátására.

a) Egészségügyi jellegű feladatok: munkaköri (előzetes, idősza­kos, soron kívüli, záró) és egészségi alkalmassági vizsgálatokvégzése, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciósesetek felkutatása, bejelentése és kivizsgálása, orvosi beuta­lás, védőoltások beadása, felvilágosítás és tanácsadás;

b) Munkahigiénés jellegű tevékenységek elsősorban a munkálta­tók kockázatkezelési és kockázatkommunikációs feladataihozkapcsolódnak, mint például a munkahigiénés vizsgálatok érté­kelése, a munkahelyi munkaegészségügyi üzemhigiénésszemle és vizsgálat végzése, amely a közegészségügyi és hi­giénés feltételek ellenőrzését is magába foglalja.

Mire terjed ki a foglalkozás­egészségügyi szolgálatokkommunikációs kötelezettsége a munkahelyi érdek­egyeztetés során?

A szolgálatok tájékoztatási, felvilágosítási, tanácskozási, kon­zultációs és egyéb kötelezettsége az alábbi kérdésekre terjed ki:

11

• a munkavégzés és a munkakörülmények egészségkárosítóhatásai,

• a munkahelyi üzemhigiénés szemlék tapasztalatai,• a munkaköri alkalmassági és egyéb vizsgálatok rendje, eljárá­

sa,• az egyéni védőeszközök kiválasztása, használata és viselése,• a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós ese­

tek,• a munkakörhöz kötött (és egyéb) védőoltások,• a foglalkozási gondozás, a rehabilitáció, az egészségmegőr­

zés,• az elsősegélynyújtás megszervezése (illetve biztosítása),• a munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai.

Tudnivalók és teendők a prevenciós feladatokról az oktatásiágazatban

Az egészségvédelmi követelmények megvalósítása során az okta­tási ágazat valamennyi területén az adott munkahely veszélyeinek,a várható kockázatoknak és a megelőzés lehetőségeinek az isme­rete jelenti a legfőbb támpontot a jobb munkakörnyezet kialakításá­hoz, a foglalkozási egészség és a munkavégző képesség megőrzé­séhez és fejlesztéséhez, a foglalkozási megbetegedések megelő­zéséhez, de a jó munkahelyi közérzet, jól­lét (well­being) megte­remtéséhez, végső soron az életminőség javításához is.

A legfőbb veszélyforrások, az általuk kiváltott kockázatok és a meg­előzés lehetőségei, a teendők az alábbiak szerint vázolhatók:

12

Veszélyek(forrásai és jellege)

Kockázatok(tünetek

és betegségek)

Megelőzés(módszerekés eszközök)

A (szellemi) mun­kavégzés túlzottidegi és lelki meg­terhelései (ké­szenléti feszült­ség, információsés érzelmi megter­helés);A munkakörnyezetpszichoszociáliskóroki tényezői(állandósuló konf­liktus, válságosélethelyzet, egyénihajlam);A szervezet irányí­tásából, vezetésé­ből és kapcsolat­rendszeréből adó­dó problémák (anem megfelelőentervezett munka­feladat, feltétel, fo­lyamat, szociálisés fizikai munka­környezet);Ergonómiai kórokitényezők (a be­rendezések, aképernyő előtti

A hosszan tartó éstúlzott munkahelyistressz, a distressztünetei:viselkedési zava­rok;a koncentrációsképesség romlása,az érdeklődés el­vesztése, a motivá­ció csökkenése, acsaládi és barátikapcsolatok leépü­lése, abúzusok;Pszichés tünetek:túlzott érzékeny­ség, szorongás,depresszió, kiégés­szindróma;Pszichoszomatikuskórképek: alvásza­var, fejfájás, kime­rültség, szív­és ér­rendszeri pana­szok, magas vér­nyomás, nyak­ váll­és hátfájdalom,gyomor és bélpa­naszok;Szervezeti problé­

A pszichoszociá­lis kockázatok ér­tékelése az em­beri tényezőalapján;Kockázatkezelésa fokozott fizikai,idegi és lelki ter­helés mérsékléseérdekében;Megelőző intéz­kedések a mun­kakörülmények, amunkavégzésifeltételek, a mun­kakörnyezeti té­nyezők javításarévén;Stresszmonitoro­zás és stresszke­zelés két szinten(szervezeti ésegyéni);Konfliktuskezelés(tréningek, okta­tás);Diszkrimináció ti­lalma, esély­egyenlőség;A szervezeti és

13

munka nem meg­felelő feltételei);Egyéni rizikódisz­pozíció (képesség,képzettség ésgyakorlat hiánya,betegség);Munkahelyi erő­szak és zaklatás(belső/ külső);

mák: növekvő hi­ányzás és fluktuá­ció, fegyelmi gon­dok, elégedetlen­ség, baleset és be­tegség;Munkahelyi dist­ressztünetek: pá­lyaelhagyás;

intézményi kultú­ra fejlesztése;A munkahelyi lelkiterror megakadá­lyozása a szabá­lyozás, a képzés,a tájékoztatás ré­vén;Személyes segít­ség;

A munkavégzés jel­lege (ülő­, képernyőelőtti, vagy állva­járkálva végzettmunka, beleértve afizikai megterhelést,a kézi tehermozga­tást, gyermek­gondozást is);Rossz munka­szervezés (a túl­óra, az időkény­szer, az elégtelenpihenőidő);Ergonómiai ténye­zők (berendezés,munkaszék, megvi­lágítás);

Mozgásszervirendellenesség(MSDs):ujj­ és kézínhüvely­gyulladás, kéztőalagút­szindróma,nyak­, váll­ és hát­fájdalom, gerincpa­nasz, ízületi problé­mák;Látórendszeri pa­naszok:égő, száraz, vörösszemek, fejfájás,szédülés;Munkahelyi stressztünetei: megegyez­nek a pszicho­szo­

A túlzott fizikai ésszellemi megter­helés mérséklése,kedvező munka­körülmények ésergonomikus ki­alakítás biztosítá­sa, a túlmunkakorlátozása, ele­gendő pihenőidőbiztosítása;Szemészeti vizs­gálat, szemtorna,éleslátást biztosí­tó eszköz;Munkahelyi tornabevezetése;Stresszmonitoro­

Veszélyek(forrásai és jellege)

Kockázatok(tünetek

és betegségek)

Megelőzés(módszerekés eszközök)

14

Veszélyek(forrásai és jellege)

Kockázatok(tünetek

és betegségek)

Megelőzés(módszerekés eszközök)

Kedvezőtlen mun­kakörülmények(szabadban, mű­helyben, laborban);Egyes kóroki té­nyezők (pszicho­szociális, zaj, rez­gés stb.) együtteshatásai;

zás és stresszke­zelés;Orvosi szűrővizs­gálatok, szakvizs­gálatok;Egyéni védőesz­közök, felszere­lés;

Az oktatás–képzésspeciális jellegébőlszármazó hatások:kémiai és biológiailabor­gyakorlatok,műhelyekben ésszakmai képző­he­lyeken végzettgyakorlatok,testnevelés, sport­és szabadidős te­vékenység;

Veszélyes vegyianyagok, expozíci­ója miatti (baleset­szerű) mérgezések;Biológiai kóroki té­nyezők okozta fer­tőzések;Munkabalesetekmiatt bekövetkezőkorai vagy későiegészségkároso­dás;

A kockázatok ok­tatása;Szabályozás, há­zirend;Közegészségügyiés személyi higi­énés feltételek(kézmosás, ma­gatartás, tilalmak);Munkafeltételekjavítása (szellőz­tetés, világítás,klíma, elsősegély);Munkahelyi ellen­őrzés;

A kockázatok ok­tatása;Személyi higiéné,helyes kézmosás;

Légúti betegségek;Hasmenések;Fejtetű, rühatka;Bőrbetegségek.

Biológiai kóroki té­nyezők:fertőzések a kö­zösségben

ciális kockázatokkapcsán leírtakkal.

15

Veszélyek(forrásai és jellege)

Kockázatok(tünetek

és betegségek)

Megelőzés(módszerekés eszközök)

A kockázatok ok­tatása;Egészségi ellen­őrzés – felmérésa panaszokról;A zajterhelés mé­rése;Zajexpozíció érté­kelése;Audiometriai szű­rések;

Zajvédelmi intéz­kedés, szükségesetén egyénihallásvédő esz­közök;

Zaj okozta, nemhallórendszeriegészségi panaszokhatárérték (85 dbA)alatti zajszintekesetén: 40­65dBAzajszint pszichéshatású, nyugtalan­ságot vált ki, romlika fizikai aktivitás ésa koncentráció –zavarja a tanulást;65­85 dBA zajszintfőként a vegetatívidegrendszerre hat(alvás­, egyensúly­,emésztési zavar),munkahelyi stressz­kiváltó, rontja a be­szédmegértést és a

Fizikai kóroki té­nyezők:külső környezetizajok,hangos beszéd,kiabálás, zsibon­gás;

Gépek, berende­zések, járművekzajterhelése;

(tanulóktól, kis­gyermekektől);

Védőoltások ésegyéni védelembiztosítása;Takarítás, munka­helyi rend, fertőt­lenítés, irtósze­rek, karbantartás(klímaberendezé­sek);

16

Veszélyek(forrásai és jellege)

Kockázatok(tünetek

és betegségek)

Megelőzés(módszerekés eszközök)

Hasznos tudnivalók, mint• Munkavédelmi (EU, ILO és nemzeti) jogszabályok• Munkavédelmi Képviselők Fóruma• Munkavédelem Nemzeti Politikája• EU­OSHA Nemzeti Fókuszpont közleményeiről.

megtalálhatók az alábbi honlapon: www.ommf.gov.hu

A munkahely rosszkialakítása, kar­bantartás hiánya,baleset­, tűz­ ésvillamosveszély,klíma, megvilágí­tás, emberi mu­lasztás és hibázás.

Balesetek miatt ki­alakuló egészség­károsodások: rán­dulás, ficam, törés,esések, égés,áramütés és pana­szok (MSDs, lég­ző­, látószervi).

Munkafeltételekjavítása;A biztonsági koc­kázatok és az el­sősegély oktatá­sa;Balesetmegelőzé­si programok(gyakorlati bemu­tatók).

teljesítményt (fel­adatmegoldást),baleset kiváltója le­het;Fokozott zajexpo­zíció vagy munka­helyi zaj okoztahalláskárosodás.

Hallásvédelmiprogramok beve­zetése;

Oktatás – képzés– tájékoztatás;

A kötet aGINOP ­ 5.3.4­16­2016­00011 – „A munkahelyi egészség

és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban”c. projekt keretében készült

Konzorciumvezető:Magyar Iparszövetség

ISBN 978­615­00­1304­6

Kiadó:Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)

Minden jog fenntartva.

2018.

Munkahelyi

Egészség és

Biztonság fejlesztése az

Oktatási ágazatban

2017 - 2018