A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja16. évf. 2. szám (48)2011. nyár

... a fenntarthatóság feléLépések...

Tartalom:

Emberi tényező:

Mathis Wackernagel

2. oldal

Másért vállalkozó:

IFUA Nonprofit Partner Kft.

4. oldal

Új KÖVET-tagok

7. oldal

CSR Piac 2011 beszámoló

8. oldal

Jövőképzés Kelet-Közép-

Európában

9. oldal

Zöld Iroda Vándorkiállítás

10. oldal

Skanska LEED

Gold minősítés

13. oldal

Környezetbarát

fejlesztések az SZTE-n

14. oldal

A Siemens a jövőbe fektet

14. oldal

Civil stratégiák a vállalatok

működésének zöldítésére

16. oldal

CSR-közpolitika

Olaszországban

18. oldal

Jogszabályok

19. oldal

Új szakma születettKi is az a CSR-felelős vagy Fenntartható Fejlődés-ve-zető? Mi a munkája? Mit csinál egész nap? Mikor elé-gedett? Mit és hogyan kérnek számon rajta? Kikkel dolgozik együtt?

Ha ezek a kérdések felmerülnek, sokan úgy néz-nek ránk, mint amikor 30-40 évvel ezelőtt valaki azt mondta, hogy ő „marke-tingmenedzser”. Vagy esetleg még húsz évvel ez-előtt sem volt egyértelmű, mit jelent a biztosítási bró-ker vagy a kockázatelem-zési szakértő. Nem is be-szélve a már magyarra le sem fordított beosztások-ra: „out-sourcing coordinator”, „treasury dealer”, „credit analyst” és így tovább. Érdemes bele-nézni az álláshirdetést közlő honlapokba, megle-pő elnevezésekkel találkozunk, de a „CSR” vagy a „fenntartható” szavakra nem szólal meg a kereső. Sőt még az álláskategóriák között sem találunk valami hasonlót. Persze mondhatjuk, hogy könnyű elképzel-ni a szülők munkáját, ha azt mondja az iskolában a gyerek, hogy az apja pék vagy orvos, az édesanyja ta-nítónő vagy könyvelő. De már ezeken belül is lehet-nek csalafinta finomságok, csak nemrég megtanult specialitások: „gasztoenterológus”, „addiktológus”,

vagy például nem biztos, hogy a nagymama is érteni fogja, mihez ért a „kontírozó könyvelő” vagy a „köny-velő analitikus”.

Végletesen specializálódnak, finomodnak, elkülö-nülnek a tevékenységeink! Ennek megfelelően sokan egyre speciálisabb munkát végeznek, egy meghatá-

rozott alkatrészét mozgat-ják a nagy vállalati gépe-zetnek. Nem véletlen, hogy életünkben így több-ször is (rész)szakmát kell váltanunk, és az új munka-hely új tanulmányokat is jelent. Egyre-másra szület-nek az új munkakörökhöz az új megnevezések is.

A CSR- vagy fenntartha-tósági szakma is látszólag ezen a pályán van: megje-lent, létezik mint munka-kör, pozíció.

Mintha épp a specializálódással ellenkező irányba mutatna a vállalati felelősségvállalásért felelős mene-dzserek karriersorsa. Nem a vállalat tevékenységének egy újabb apró részletébe kell beletanulniuk, hanem épp ellenkezőleg: egyre inkább átfogó képük kell, hogy legyen a vállalat működéséről, szándékairól. És a legizgalmasabbról: a miértekről. A célokról, straté-giákról, távlati tervekről.

(Folytatás 7. oldalon)

Interjú az ökolábnyom „atyjával”

Mathis Wackernagellel, a Global Footprint Network alapítójával és elnökével beszélgetünk az ökoló-giai lábnyom számításának jelené-ről, jövőjéről és személyes vonat-kozásairól.

(Részletek a 2. oldalon)

Másért vállalkozó a nonprofit szektorért

A közhasznú IFUA Nonprofit Partner Kft. célja a hazai civil szervezetek működésének, hatékonyságának fejlesztése, amelyhez egy jól működő forprofit ta-nácsadó cég nyújtja az anyagi és szakmai segítséget.

(Részletek a 4. oldalon)

CSR Piac 2011

Nagy sikerrel zajlott le a június 2-án megrendezett CSR Piac kiállítás. Beszámolunk a rendezvényről, il-letve a zsűri által legjobbnak ítélt, példamutató CSR-intézke-désekről.

(Részletek a 8. oldalon)

A konfrontációtól a partnerségig

Milyen stratégiákat követnek, illetve követhetnek a civil szervezetek a vállalatok környezetvédelmi telje-sítményének javítása érdekében. A konfrontáció és a partnerség előnyei és hátrányai.

(Részletek a 16. oldalon)

16. évfolyam 2. szám (48)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

Ökolábnyom: a szemléletes kommunikációs erő és a kifinomult elemzés kombinációja

A régóta tervezett interjúnak az szolgáltatott indokot, hogy a GFN alapító elnöke, Mathis Wackernagel megkapta a dubai alapítású Zayed Nemzetközi Környezetvédelmi Díjat a

társadalomban pozitív változást eredményező környezeti akciók kategóriában. Úgy véltük, hogy nem csak emiatt tarthat számot sokak érdeklődésére Mathis története, aki mára az egyik

legismertebb környezetvédelmi szaktekintély.

Kedves Mathis, szeretnénk gratulálni a ki-tüntetéséhez! Kérem, meséljen erről a kü-lönleges díjról az olvasóknak!

Én magam is meglepődtem, amikor értesül-tem róla. Egy ideje már ebben a régióban dolgoztunk, történetesen az Egyesült Arab Emírségekben, ahol nagyon előrelátóan ké-szülnek a fosszilis korszak utáni gazdaságra. Véleményem szerint e miatt a munka miatt figyeltek fel ránk. Ez a díj olyan nemzetközi elismerés, amely új kapcsolatok kiépítésé-ben segíthet és újabb lehetőségekhez is jut-tathat minket, főképpen a közel-keleti régi-óban és Észak-Afrikában. Nagy megtisztel-tetés számomra, hogy a díjat olyan promi-nens személyiségekkel együtt vehettem át, mint Partha Dasgupta vezető közgazdász vagy Najib Saab, a leghíresebb környezetvé-dő a közel-keleti és észak-afrikai régióban, és természetesen a dél-koreai miniszterel-nök, Lee, aki a zöld gazdasági kezdeménye-zéseiért kapott elismerést.

Az Ön neve egybeforrt az ökológiai láb-nyom fogalmával. Hogyan kezdődött ez a történet?

Olyan szerencsés voltam, hogy gyerekko-rom számos nyarát egy farmon tölthettem, azt hiszem, ott kezdődött minden. Amellett, hogy elbűvölt az ottani élet, azt is megértet-tem, hogy milyen a természettől való köz-vetlen függés. Az 1973-as olajválság idején, amikor 11 éves voltam, még inkább nyilván-valóvá vált számomra, hogy milyen óriási függésben vagyunk olyan anyagoktól, ame-lyek korlátozottan állnak rendelkezésünkre. Már ekkor lebilincselt az erőforrások problé-mája, és már ifjúkoromban megfogalmazó-dott bennem, hogy radikális változásra van szükség, ami azóta sem történt meg. Még mindig ebben a komikus helyzetben vergő-dünk, ami már egy gyereknek is annyira vi-lágos, hogy nem kell neki magyarázni. Azonban a felnőttek számára sokkal nehe-zebb feladat, hogy felismerjék ezeket az egyszerű tényeket.

Ön a Global Footprint Network elnöke. Mi-vel foglalkozik a szervezet?

Amióta 2003-ban megalapítottuk, a GFN hatalmas lépéseket tett az ökolábnyom népszerűsítése érdekében. Úgy véljük, hogy ez az eszköz olyan tudományos alapú méré-si eljárás, amelynek a segítségével nyomon tudjuk követni a Föld ökológiai erőforrásait és az emberi tevékenység folytán kialakuló igényeket, amelyeket ebből az erőforrásból elégítenek ki.

Legfőbb célunk a különböző nemzetek támogatása annak felismerésében, hogy mi-lyen szoros összefüggés van az ökológiai korlátok figyelembevétele és egy életképes gazdaság kialakítása és működtetése között.

Meggyőződésünk, hogy nem lehetséges a 21. században anélkül működtetni egy gazda-ságot, hogy ne lennénk tisztában – és ennek tudatában ne gazdálkodnánk megfelelően –

az adott nemzet biokapacitásának nagyságá-val és azzal, hogy mennyit használ belőle.

A GFN létrejötte óta több mint 35 kor-mánnyal dolgozott együtt, és 8 ország már formálisan bevezette az ökolábnyom mód-szerének alkalmazását valamilyen formá-ban. Kommunikációs eszközként az öko-lábnyom nemzetközileg elfogadott kifeje-zésévé vált a bolygónkra gyakorolt növekvő nyomásnak még a hétköznapi beszélgeté-sekben is. Döntéshozói szinten is erősödik az elfogadottsága.

Mivel egy olyan korszak felé halad a vi-lág, ahol az erőforrások szűkössége még kri-tikusabbá válik majd, a GFN-nek igyekeznie kell, hogy minél nagyobb hatást érjen el, és segítsen felnőni a jelen kihívásaihoz.

Szerencsére a szervezet olyan erős ala-pokra építkezhet, amelyekre támaszkodva lépést tud tartani azokkal a tudományos és technológiai igényekkel, amelyekkel segít-het a kormányok intézkedéseinek meg-gyorsításában. Teszi mindezt annak érdeké-ben, hogy az emberi gazdaság a Föld ökoló-giai keretein belül képes legyen működni.

Rengeteg a tennivalónk, és egyre több országgal és a nemzetekre befolyással bíró szervezettel dolgozunk együtt, mint példá-ul az ENSZ vagy a nemzetközi pénzügyi szervezetek.

Mi az Ön szerepe a GFN küldetésének megvalósításában?

Jóformán mindenben részt veszek, ebbe időnként az ebédfőzés is beleértendő – mindennap valami egyszerű ételt készítünk a csapatnak. De a fő feladatom, hogy a tu-dóscsoportot vezessem, szóvivőként szere-peljek, megbízásokat szerezzek, kapcsola-tokat építsek, és igen, mivel finanszíroznunk kell magunkat, oroszlánrészt kell vállalnom a források előteremtésében is.

Osszon meg velünk valamilyen személyes élményt, ami az ökolábnyomhoz fűződik! Hogyan csökkenti a saját és a családja ökolábnyomát?

NévjegyNév Mathis Wackernagel

Munkahely elnök, Global Footprint Network

Család egy fiúgyermek

3

... a fenntarthatóság feléLépések...Emberi tényező

Onnantól, hogy az „ökolábnyom szemüve-gén” keresztül kezded nézni a világot, min-dent más színben fogsz látni. Hat arra, hogy mire költöd a pénzed, hol laksz, ho-gyan közlekedsz. Ez nem csupán morális kérdés, hanem sokkal inkább praktikus megközelítés. Átgondolt döntésekkel csökkenteni tudod a kockázatot. Például egy nagy autó vagy egy nem energia- hatékony ház megvásárlása, amely távol van a munkahelyedtől, szerencsétlen beru-házás. Én úgy kezdem a napot, hogy reggel kerékpárra ülök a fiammal (tan-dem biciklink van), és beteke-rek a munkába. Szeretem a helyben termesztett élelmisze-reket, ami nem jelent kihívást itt Kaliforniában, hiszen egész évben terem mindenféle fi-nomság. Nálunk a termelői pi-ac valóban egy élénk és áruban bővelkedő hely egész évben.

Mit tud mondani az öko-lábnyom mint alternatív indi-kátor jelenlegi helyzetéről, EU-s szinten, például One Planet Economy Network?

Nem úgy tekintünk az ökológiai lábnyomra, mint egy alternatív indikátorra. Úgy tartjuk, hogy ez egy nélkülözhetetlen indikátor a gazdaság műszerfalán. Jelenleg a gazdaság úgy mű-ködik, mint egy olyan repülő, amelyen nincs üzemanyag-mutató. Ezt mi nagyon veszé-lyesnek érezzük. Így hát minden országnak szüksége van erre az információra. Számos országgal dolgozunk együtt, hogy ellen-őrizzük az eszközünket. Az a tapasztalatunk, hogy legjobb, ha közvetlenül a kormányok tesztelik a módszert, mert mégiscsak nekik kell viselniük a kockázatot, és nem nekünk

vagy valamilyen kutatócsoportnak, amelyet érdekel a kérdés.

Mi lehet az ökolábnyom sikerének hátte-rében? Melyek a módszer erősségei?

Úgy vélem, hogy van egy nagyon fontos kérdés a háttérben – mekkora biokapacitás áll rendelkezésünkre, és abból mennyit használunk –, ami nagyon időszerű, és még-sem foglalkozunk vele. Az ökolábnyom pe-dig egy olyan könnyen kezelhető eszköz,

ami felteszi azt a kérdést, amelyet számos vezető közgazdász nem vizsgált még meg. Ez lehet az oka annak, hogy gyakran a viták során néhányan nagyon dühösek lesznek. De egyáltalán nem ez a célunk, a mi szándé-kunk a tájékoztatás. Butaságnak tűnik, hogy egyeseket feldühítünk, mert ez olyan, mint-ha valaki megharagudna a gravitációra. A lábnyom hatékonyan és nagyon vizuálisan képes láttatni a megoldandó feladatot. De nem csak erről van szó, hiszen a kommuni-

káció hátterében egy kifinomult számítási eszköz áll, ami számos részletet képes meg-mutatni. Az ökolábnyom ideális kombináci-ója a szemléletes kommunikációs erőnek és a kifinomult elemzésnek.

Beszéljen nekünk önmagáról!

Svájci születésű vagyok. Egyéves ösztöndíjjal Kanadába mentem a mérnöki diplomám megszerzését követően 1989-ben. Azonban itt is maradtam a PhD megszerzéséig, és ezt

követően az Észak-Amerikában való letelepedés mellett döntöt-tem az itt felajánlott lehetőségek miatt. Ez többek között egy Cos-ta Rica-i megbízást jelentett, és néhány évet Mexikóban. Jelen-leg Kaliforniában élek, ahol meg-alapítottam a Global Footprint Networköt Susan Burnsszel, aki egyben a feleségem is. Van egy tízéves fiunk, aki, úgy tűnik, még nem unta meg azt a szót, hogy lábnyom, de azt nem érti, hogy miért nincs mindannyiunknak elektromos autója.

Mik a legfőbb akadályai an-nak, hogy elterjedjen a mód-szer, és döntéshozatali eszköz-ként használják?

A világ nagy, és jól megvoltunk a 20. század-ban úgy, hogy semmibe vettük az erőforrá-sok szűkösségét, annyit használva, ameny-nyit kedvünk tartotta. Természetes az a fajta függés, amit ez az életforma kiváltott. Szá-mos döntéshozóban még mindig nem tu-datosult az az ár, amit azért kell fizetnünk, hogy ragaszkodunk a kifogyhatatlan erőfor-rásokba vetett hitünkhöz. Sajnálattal kell közölnünk, de a Föld nem lapos (végtelen terjeszkedési lehetőséggel). A bolygónk gömb alakú (véges felszínnel). Mindössze ezt kellene tudomásul vennünk. Sokkal si-keresebbek és stabilabbak lennénk.

Ki és mivel tud segíteni az akadályok le-küzdésében?

Például Ti! Köszönöm az érdeklődést!

Köszönöm az interjút és a megelőlege-zett bizalmat. Remélem, ki fogjuk érde-melni, és a KÖVET Egyesület is tehet vala-mit azért, hogy hamarosan hazánk is zászlóvivője legyen az ökolábnyom mód-szerének.

Besenyei Mónika / KÖVET

Rövid életrajzMathis Wackernagel PhD svájci születésű környezeti tanácsadó és kutató. Svájcban szerzett gépész-mérnöki diplomát, majd 1994-ben William Rees professzor vezetésével doktorált közösségi és regioná-lis tervezés témakörben a British Columbia Egyetemen Vancouverben.

A Global Footprint Network nemzetközi fenntarthatósági kutatócsoport elnöke, Rees professzorral együtt az ökológiai lábnyom megalkotója. A kutatócsoport az ökológiai lábnyom módszerének támo-gatásával azon dolgozik, hogy az ökológiai korlátok minden esetben a döntéshozatali szempontok kö-zéppontjába kerüljenek. Mathis hat kontinensen munkálkodik a fenntarthatóság érdekében, több mint száz egyetemen tartott előadásokat világszerte. 2011. június elejétől a Cornell Egyetem által alapított Frank H. T. Rhodes Class of ’56 vendégprofesszori cím birtokosa.

Szakmai elismerései között szerepel a 2011-es Zayed Nemzetközi Környezetvédelmi Díj, a Berni Egye-tem 2007-es díszdoktori címe, a 2007-es Skoll Díj a társadalom érdekében végzett vállalkozói tevékeny-ségért, a 2006 WWF-díj a megőrzési kiválóságért, és a 2005-ös Herman Daly-díj, melyet az amerikai ökológiai közgazdaságtani társaság ítélt oda neki.

„Bár a munkánkat javarészt a számok irányítják, mégis sokkal inkább az életről szól” – mondja Susan Burns, Mathis felesége. „És most már nem is annyira a jövő generációkra gondolunk csak. Ez már rólunk és a fiunkról is szól” – erősíti meg Mathis.

16. évfolyam 2. szám (48)

4

... a fenntarthatóság feléLépések... Másért vállalkozó?

Egy hatékonyabban működő nonprofit szektorért – IFUA Nonprofit Partner

Másért vállalkozó rovatunkban gyakran mutatunk be olyan felelősen működő vállalkozásokat, amelyek egy-egy nagyobb civil szervezet bábáskodása alatt jöttek létre, és tették meg első

lépéseiket, hogy aztán önállóan, saját piaci hátterüket megteremtve is megállják a helyüket. Most egy olyan vállalkozást mutatunk be, amely létrejöttét egy forprofit tanácsadó cégnek köszönheti.

Az IFUA Horváth & Partners Kft. vezetőinek javaslatára 2009 elején jött létre az IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. (NP), amelynek küldetése, hogy a magyar civil szektor számára

is elérhetővé tegye azt a magas szintű menedzsmenttudást, ami hozzásegítheti a társadalmi szervezeteket is a stabilabb háttér kialakításához és a kiszámíthatóbb működéshez. Dr. Bodnár

Viktóriával, az NP egyik megálmodójával és Bakó Csabával, az NP vezetőjével beszélgettünk.

„Belső bajnokok”

Mint minden Másért Vállalkozó címre esélyes kezdeményezésnél, az NP létre-jötténél is nagy szerepet játszottak azok a személyes értékrendjükben elkötele-zett „belső bajnokok”, akik piaci alapú munkáik mellett szerették volna szakmai tudásukat eljuttatni civil szereplőkhöz is. A nonprofit szervezetek fejlesztésén ke-resztül pedig olyan valódi társadalmi problémák megoldásában akartak aktí-van részt vállalni, melyek hazánk szem-pontjából kiemelten fontosak.

„Azt tapasztaltuk, hogy a magyar civil szektorban valóban elkötelezett és nagy szaktudással rendelkező emberek dol-goznak, ugyanakkor gyakran menedzs-mentproblémákkal küzdenek, így kevés-sé hatékony a szervezetek működése. Nálunk pedig ott volt a szakmai tudás, és csak azt kellett megterveznünk, hogyan juttatjuk el hozzájuk” – eleveníti fel az indulást dr. Bodnár Viktória, aki egyike volt azon vezetőknek, akiknek fejében megszületett az NP létrehozásának ötle-te. Az indulás költségeit az IFUA Horváth & Partners teljeskörűen biztosította, a cégalapító Horváth Péter teljes támoga-tásával.

Ingyenes szolgáltatás civileknek

Az NP önálló szervezetként működik, mely szolgáltatásait ingyen nyújtja a társadalmi szervezetek számára. „Mi azt szeretnénk, hogy a civilek a rendelkezésükre álló szűk keretet a küldetésüket támogató feladatok megvalósítására költsék, ezért a kezdetek-től arra törekedtünk, hogy a fejlesztés költ-ségeit ne rájuk terheljük” – emeli ki dr. Bodnár Viktória az egyik fontos alapelvüket.

Éppen ezért a támogatandó szervezeteket nagyon sok szempontból vizsgálat alá ve-tik, mielőtt az együttműködés elindulna. Az NP vállal olyan területeket is, amelyek nem tartoznak a „népszerű”, könnyen PR-osítható kategóriákba, éppen ezért segítsé-gük nélkül az ezeken a területeken működő alapítványok és egyesületek nehezebben

találnak forrásokat a fejlesztésre. A magyar civil szektor számára egyébként is nagy ne-hézséget okoz, hogy általában szakmai cé-lokra tudnak csak forrásokat teremteni pá-lyázatok révén, a működésre és a szervezet-fejlesztésre már kevésbé. Ez a kezdeménye-zés egyben ezt az űrt is pótolni próbálja. El-sősorban a foglalkoztatottság, foglal-

Az alapítókrólCégnév IFUA Horváth & Partners Kft.

Alapítás éve 1989 (a Horváth & Partners nemzetközi cégcsoportot Horváth Péter alapí-totta 1981-ben Németországban)

Tevékenység Vezetési tanácsadás (stratégiai menedzsment és innováció, folyamatme-nedzsment és szervezetalakítás, kontrolling, informatikai tanácsadás)

Foglalkoztatottak száma 80 fő

Tulajdonos Horváth AG (a hazai és külföldi menedzsment egyben a cégcsoport tulajdo-nosa is)

Éves forgalom 1,85 Mrd Ft árbevétel (2009/10-es üzleti évben)

Telephelyek Budapest (cégcsoportszinten: Németország, Ausztria, Svájc, Románia)

Díjak A cégalapító Prof. Dr. Dr. h.c.mult Horváth Péter Pro Cultura Hungarica-díjasA német anyacég (IFUA) háromszor is első lett a Hidden Champion felmé-résben vezetői számvitel (kontrolling) területen. Innovációs képesség tekin-tetében kétszer nyerte el a „Top 100” minősítő pecsétet. Az anyavállalatot Németországban az elmúlt években háromszor is a legjobb munkaadók kö-zé választották.

Filozófia Célunk ügyfeleink teljesítményének átfogó és tartós fejlesztése.

A vállalatrólCégnév IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft.

Alapítás éve 2009

Tevékenység Vezetési tanácsadás (stratégiaalkotás és innováció, folyamatmenedzsment és szervezetalakítás, kontrolling, informatikai tanácsadás) nonprofit szerve-zetek részére

Foglalkoztatottak száma 1 fő teljes időben + önkéntesek részidőben

Tulajdonos Az IFUA Horváth & Partners Kft. menedzsmentje magánszemélyként alapí-totta

Éves forgalom Nagyságrendileg 6 M Ft költségvetés (2010)

Telephelyek Budapest

5

... a fenntarthatóság feléLépések...Másért vállalkozó?

koztathatóság növelésével, munkahely- teremtéssel, oktatással, fejlesztéssel, gyermekvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezetek támogatását tűzték ki célul, de nyitottak más szociális és kulturális terüle-tek iránt is. A kiválasztott szervezetekkel hosszabb távú közös programokat tervez-nek, így egy együttműködés akár féléves is lehet. Ennek köszönhetően lehetőségük nyílik arra, hogy a civileknek ne csak egy-szerű tanácsadást nyújtsanak, hanem szak-mai tudásukat is átadhassák, amit később a támogatott szervezet önállóan is tud majd alkalmazni munkája értékeléséhez és folya-matos fejlesztéséhez. „Fontos, hogy egy bi-zonyos méretet elérjenek a kiválasztott nonprofit szervezetek. Emellett vizsgáljuk az elkötelezettségüket, hogy valóban ké-szen állnak-e egy olyan együttműködésre, mely részükről is jelentős erőfeszítéseket igényel. És természetesen azt is figyelembe vesszük, hogy az adott szervezet tevékeny-ségének mekkora hatása van a magyar tár-sadalom egészére nézve” – foglalta össze Bakó Csaba a legfontosabb kiválasztási szempontokat.

Két konkrét projekt

Kézenfogva Alapítvány fejlesztése: Az 1993-ban létrejött, széles körben elismert, innovatív alapítvány küldetése a fogyaték-kal élők támogatása emberi méltóságuk megélésében. Az alapítvány célja a fogya-tékkal élő emberek, családok, szakembe-rek segítése, a szolgáltatók fejlesztése, a társadalom érzékenységének felélesztése

(www.kezenfogva.hu). A Nonprofit Partner feladata volt: az alapítvány átvilágítása, komplex működésének átlátható megjelení-tése, a működésben rejlő fejlesztési potenci-álok azonosítása, a fejlesztések priorizálása, rövid távú akciók megvalósítása, valamint a további szervezetfejlesztés előkészítése.

Bódvalenke fejlesztési terv (a roma mű-vészek által a házak falára festett freskókról ismert falu; www.bodvalenke.eu): A projekt célja a mélyszegénységben élő borsodi ro-ma falu fenntartható kiemelése, továbbá a modell leírása, mely alkalmat adna más fal-vaknak is a tanulságok levonására, egyes elemek átvételére. A Nonprofit Partner fel-adata a meglévő ötletek továbbgondolása,

a pénzügyi megvalósíthatóság elemzése, egységes tervbe foglalása.

Szakmai, pénzügyi források

Az NP-ben jelenleg Bakó Csaba az egyetlen főállású munkatárs, de minden feladat meg-valósításán két-három főből álló szakmai csapat dolgozik. A projektekhez neves szak-embereket vonnak be önkéntesként vagy az alapító tanácsadó cég munkatársai közül.

A pénzügyi forrásokat vállalati támoga-tók révén teremtik meg a szakmai projek-tekhez. Kezdetben az IFUA biztosította há-rom-négy egymás mellett futó projekt hát-terét, de mára már további vállalatokkal

Másért vállalkozó?Egy általános tanácsadó cég IFUA Nonprofit Partner

Cél, küldetés Magas színvonalú menedzsment-tanácsadást nyújtani olyan vállala-toknak, melyek képesek megfizet-ni a tanácsadói díjak piaci árát.

Magas színvonalú menedzsment-tanácsadást nyújtani nonprofit szervezeteknek, melyek nem tudnák egyébként megfizetni a piaci dí-jakat, de megvan bennük az elkötelezettség a fejlődés iránt. Ezáltal hozzájárulni társadalmi problémák kezeléséhez.

Termék, értékesítés Magas szintű menedzsment-ta-nácsadási szolgáltatás piaci áron.

Magas szintű menedzsment-tanácsadási szol-gáltatás térítésmentesen.

Profit Minél több profit szerzése (opti-mális esetben úgy, hogy ne men-jen a minőség rovására).

A profittermelés nem célkitűzés, az esetleges többletet további projektekre és képzésekre használják fel. A projekteket vállalati támoga-tásokból valósítják meg.

Alkalmazottak Humánerőforrás Fontos a munkatársak ügy iránti elkötelezett-sége.

NévjegyNév Dr. Bodnár Viktória

Életkor 40 év

Beosztás Az alapító IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezető partnere, a Nonprofit Partner szakmai felügyelője

Végzettség Budapesti Corvinus Egyetem: okleveles közgazda, va-lamint gazdálkodástudományi doktori (PhD) program

Más munkahely, tapasztalatok

BCE – egyetemi docens (jelenleg is)Külföldi tanulmányok: Harvard Business School, Stuttgarti Egyetem, London School of Economics, Ecole Superieure des Affaires (Grenoble), Aston Egyetem (Birmingham)

Család Házas, gyermekei: Dorka és Andris

NévjegyNév Bakó Csaba

Életkor 30 év

Beosztás IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, nonprofit tanácsadó

Végzettség Közgazdász (Budapesti Corvinus Egyetem)

Más munkahely, tapasztalatok

Menedzsment-tanácsadás közszolgálat területen,tanulmányi félév Németországban (WHU, Koblenz)

Család Nőtlen

Egyéb tevé-kenységek

A Gödöllői Református Gyülekezet presbitere, sport (futás, spinning, iron box, kettlebell), fotózás, gitár

16. évfolyam 2. szám (48)

6

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalati hírek

Az ISO június 15-én hozza nyilvánosságra új szabványát az energiagazdálkodási irányítá-si rendszerről ISO 50001 számon. A szab-vány tervezete már hónapok óta elérhető az interneten: http://www.si3ea.gov.co/Portals/0/archivos/ISO-CD-50001.pdf

Az ISO 50001 ugyanúgy az ún. PDCA-körre épül, mint a többi, már jól ismert irányításirendszer-szabvány, így azokkal jól integrálható. A rendszer bármely szervezet-nél alkalmazható annak érdekében, hogy folyamatosan javítsák energiahatékonysá-gukat a már ismert rendszerszemlélet alkal-mazásával. A Brit Szabványügyi Intézet (Bri-tish Standards Institution, BSI) 2009-ben ki-adta hasonló tartalmú szabványát BS 16001 számon, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület lefordított és kiadott magyar nyel-ven, magyar szabványként. Ez közismertté vált Magyarországon is, de alkalmazása nem terjedt el az elmúlt másfél évben, bár egyes pályázati kiírásokban támogatják a bevezetését (pl. (Komplex vállalati techno-lógiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalko-zások számára GOP-2011-2.1.1/B). Bár a két szabvány címe és témája azonos, struktúrá-juk pedig hasonló, néhány, a fenntartható-ság szempontjából is fontos újdonságra fel kell hívni a figyelmet az ISO 50001 számú szabvány alkalmazása kapcsán. Az egyik ilyen újdonság, hogy alkalmazási területe kiterjed a beszerzett energia eredetére is. Ezért külön szabványpont foglalkozik az energiabeszerzéssel, ahol döntési szem-pontnak kell lennie az előállítás környezeti hatásainak, illetve annak, hogy megújuló energiáról van-e szó.

Fontos új fogalom az energia-alapvonal (energy baseline), amelynek célja, hogy

Új ISO-szabvány az energiagazdálkodásról

A Nemzetközi Szervező Bizottság meghívá-sára a világ számos országából 30 híres tu-dós és gondolkodó tartott megbeszélést a Parlamentben, 2010. november 5-én, a je-lent és jövőt illető fontos kérdésekről. Az esemény fővédnöke Mádl Ferenc profesz-szor volt. Közéleti személyek bevezető elő-adása után a vitát Dr. Gilbert Fayl, a Global Round Table elnöke irányította. A megbe-

szélés eredményeként a résztvevők fontos deklarációt fogadtak el, amelyet a szerve-zők számos államfőnek és világhírű társa-dalomtudósnak juttattak el. Az Iparfejlesz-tési Közalapítvány közreműködésével évente Budapesten megrendezett ese-mény jelentős hírnevet és megbecsülést hoz országunknak.

Dr. Kemény Tamás / IFKA

„A fenntarthatóság határai” – Globális kerekasztal megbeszélés

mérhető hivatkozási alapot nyújtson az energiateljesítmény értékeléséhez a továb-bi időszakokban. Az energia-alapvonalat a rendszer bevezetése előtt legalább 12 hó-napos időszakra meg kell határozni, és mó-dosítani kell, amennyiben a termelési folya-matokban változás következik be. Az ener-gia-alapvonalat és alkalmazását mutatja be az ábra:

Amennyiben az energiagazdálkodási irá-nyítási rendszert ésszerűen és szakszerűen vezetik be, alkalmazásának számos előnye lehet. Néhány példa: • Átláthatóvá teszi az energiagazdálkodást

nem szakértő tulajdonosok, illetve a fenntartók (pl. önkormányzati vezetők) számára.

• Támogatja a vezetőket a jó döntések meghozatalában azzal, hogy az új be-szerzések, beruházások előzetes értéke-lését teszi szükségessé.

• Segít, hogy a szervezet mindig megfelel-jen a jogszabályi előírásoknak.

• A folyamatos fejlődés fenntartásával köz-vetlenül növeli a hatékonyságot és a ver-senyképességet.Ha egy szervezet alkalmazza az ISO

50001 szabvány előírásait, akkor ezt tanúsít-tathatja az erre akkreditált tanúsító szerve-zettel, és ezzel igazolhatja elkötelezettségét a fenntartható energiagazdálkodás iránt, de a rendszer tanúsítás nélkül is kiválóan alkal-mazható, és előnyei megmutatkozhatnak a költségek csökkentésében.

Bárczi István környezetvédelmiüzletágvezető / SGS

bővült a támogatók köre. Ez a fajta támoga-tói partnerség azonban nagyban különbö-zik egy egyszerű PR-jellegű szponzorációtól vagy CSR-aktivitástól. Mivel a vállalkozás még új, egyelőre kevés tapasztalatuk van a téren, hogy a cégek hogyan viszonyulnak egy patrónusi típusú együttműködéshez Magyarországon, ami egyben lehetővé tenné számukra a mély CSR gyakorlását is. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon még gyengébb a vállalatok társadalmi aktivitása a nyugat-európai gyakorlattal összehasonítva. Ugyanakkor az eddigi pozitív tapasztalataik miatt bíznak a felállított üzleti modell mű-ködőképességében.

Polgár Emese

Valóban felelős vállalat?A Valóban Felelős Vállalat kritériumai IFUA Nonprofit Partner

Minimális szállítás Tevékenységük nagyrészt Magyarországon folyik. Időnként egy-egy nemzetközi találkozó vagy workshop előfordulhat, ha a támo-gatott civil szervezet külföldi központtal rendelkezik.

Maximális igazságosság Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak egy hatékonyab-ban működő magyar civil szektor megteremtéséhez és ezzel je-lentős társadalmi problémák kezeléséhez.

Nulla ökonomizmus A projektben részt vevő civil partnerektől nem fogadnak el pénz-ügyi ellenszolgáltatást. Az adott projektekhez vállalati támogató-kat keresnek. A projektben részt vevő szakembereik a piaci ta-nácsadói díjak töredékéért végzik el a szakmai feladatokat. Nem célkitűzés profit teremtése.

Optimális méret Egy állandó munkatárssal dolgoznak, és a projektekbe szakmai önkénteseket vonnak be.

Termék (hasznos, szükséges, fenn-tartható)

Szolgáltatásukkal a civil szervezetek hatékonyabb működését tá-mogatják, mely hosszabb távon hozzájárulhat egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalom megvalósulásához.

7

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

Új KÖVET-tagokHamburger Hungária Kft.

Cégünk az osztrák Pr inzhorn- cég-csoport tagvállala-ta. Két dunaújvá-rosi papírgyárunk 600 000 tonna 100%-ban újrahasznosított csomagolópapírt állít elő, ami a magyarországi papírtermelés 84 szá-zalékát teszi ki, feldolgozva ezzel a hazánk-ban keletkező csomagolási hulladék papír 90 százalékát. A papírból a gyártás során el-különített 30 000 tonna műanyag fóliát, rosttörmelékeket szintén hasznosítócégek veszik át.

A gyárban hússzoros vízvisszaforgatás valósul meg. A keletkező szennyvizet a leg-korszerűbb kétlépcsős (anaerob-aerob) bio-lógiai szennyvíztisztítóban kezeljük. Az első lépcső a szennyvízben lévő oldott termé-szetes szerves anyagból napi 24 000 m³ bio-gázt állít elő, amelyet kazánjainkban hasz-nosítunk.

További információ:Faludi Istvánkörnyezetvédelmi vezető+36 30 488 4153istvan.faludi@hamburger-hungaria.comwww.hamburger-hungaria.com

Provident Pénzügyi Zrt.

A Provident anyavállalata, az International Personal Finance plc (IPF) a Londoni Tőzs-dén jegyzett modern, nemzetközi pénzügyi

nagyvállalat, amely 2010-ben 6 országban 2,2 millió ügyfelet szolgált ki. A Provident Magyarországon 720 irodai munkatárssal és 2700 képviselővel az ország egyik legna-gyobb munkaadója. A Provident kis össze-gű, rövid lejáratú, fedezet nélküli, szabad felhasználású kölcsönöket nyújt. Képviselői a kölcsönt kiegészítő, opcionális szolgálta-tásként az ügyfelek otthonában helyezik ki, és hetente látogatják az ügyfeleket a törlesztőrészletekért.

További információ:Hajna Csongor kommunikációs csoportvezetőcorporate responsibility programme+36 20 339 0549csongor.hajna@provident.huwww.provident.hu

TÜV Rheinland InterCert Kft.

A TÜV Rheinland-csoport német-országi közpon-tú, nemzetközi szinten működő, termé-kek, rendszerek és szolgáltatások minő-ségét és biztonságát vizsgáló és tanúsító szervezete.

Függetlenül, semlegesen és hozzáértés-sel veszünk részt egy olyan jövő építésében, amely az ember és a környezet megfelelő és fenntartható kapcsolatán alapul.

Globális hálózatunk öt kontinensen, több mint 61 országban, 490 telephelyen van jelen, és közel 14 000 munkatárs, ma-gasan kvalifikált szakember végzi ügyfe-leink számára szolgáltatásait mintegy

1000 szakterületen. A magyarországi köz-pont irányítja a TÜV Rheinland-cso-porthoz tartozó vállalatok és képvisele-tek munkáját a közép- és kelet-európai régió országaiban.

További információ:Bereczki Ágnesügyfélszolgálati képviselő+36 1 461 1217agnes.bereczki@hu.tuv.comwww.tuv.hu

Xerox Magyarország Kft.

A Xerox Cor-poration 22 milliárd dollár értékű üzletifolyamat-szolgáltató és do-kumentumkezelő nemzetközi vállalat. A Xerox bizonyította, hogy a felelősen gon-dolkodó vállalat hosszú távon költségeket takaríthat meg, és növelheti a jövedelmét. A cég innovatív megoldásaival ügyfelei-nél is ésszerűsíti az energiafogyasztást, csökkenti a hulladékképződést, a műkö-dési költségeket, és hatékony dokumen-tumkezelési megoldásokat kínál. Az egye-sülethez való csatlakozással szeretnénk megerősíteni elkötelezettségünket a zöld jövő iránt és részt venni a tapasztalatok megosztásában.

További információ:Rakonczai Kamillamarketingkommunikációs menedzser+36 30 358 4817

(Folytatás a címlapról)

A KÖVET Egyesületben – elsősorban tag-szervezetei körében – nagyon sok CSR-szakemberrel találkozunk, akiknek a gond-jaival, kérdéseivel, illetve válaszaival szem-besülünk. A szakma első generációjáról van szó, az úttörőkről, akik most teremtik meg ezt a munkakört, most körmölik le – sokszor saját maguknak – a munkaköri leírást, most határozzák meg az alapokat. Számukra kí-ván találkozási lehetőséget, rendszeres szakmai együttlétet biztosítani a KÖVET Egyesület azzal, hogy 2011. május 10-én lét-rehozta az első CSR-Menedzserek Fórumát. A számos meghívottból végül nagyon sok

elkötelezett menedzser töltötte meg az Ybl-palota dísztermét. A legérdekesebb talán a pozíciók böngészése volt, hiszen kommuni-kációs igazgatótól a HR-vezetőn és ügyve-zetőn keresztül környezetirányítási mene-dzserig mindenféle beosztású kolléga meg-található a listán.

A fórum egyértelmű üzenete és tanulsá-ga volt, hogy igény van a személyes – és nem a vállalatokhoz köthető – meghívás alapján működő klubra, ahol őszintén tu-dunk beszélni a jó és a csalódást okozó pél-dákról, a munkatársak megmozgatásának nehézségeiről vagy a cégvezetők becserké-szésének trükkjeiről. Arról, hogy milyen ké-

pességeket, karizmát kell erősíteni magunk-ban, hogy eredményesen átalakítsuk a vál-lalati kultúrát.

Az új szakmai fórumhoz – az őszi foly-tatáshoz – megvan az induló lendület. Rajtunk, a résztvevőkön múlik, hogy ötle-teinkkel, akaratunkkal és a közösbe be-adott energiánkkal úgy működtessük, hogy hosszú távon – fenntartható módon – jelentsen szakmai töltekezési, gyarapo-dási alkalmat. Ehhez várom a fejlesztő öt-leteket és az érintettek részvételét az együtt gondolkodásban!

Bodroghelyi Csaba / KÖVET

Új szakma született

16. évfolyam 2. szám (48)

8

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

A KÖVET Egyesület második alkalommal rendezte meg a CSR Piac kiállítást június 2-án a Millenáris Nagycsarnokban. A kiállítás keretében 40 cég összesen 65 különböző CSR-intézkedésével és Valóban Felelős Vál-lalat-modelljével jelent meg. A rendezvé-nyen – a szervezők várakozását felülmúlva – több mint 450 látogató vett részt.

Az idei CSR Piacot Magyarország EU-elnökségének hivatalos kísérőrendezvénye-ként rendezték meg. Dr. Navracsics Tibor mi-niszterelnök-helyettes, a rendezvény fővéd-nöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, annak ösztönzése az állam jól felfogott érde-ke. Egy fenntarthatóan működő piac hosszú távon terheket vesz le a kormányzat válláról, és szolidárisabb társadalomhoz, erősebb kö-zösségekhez vezet. Felelős vállalatok nélkül nincs felelős társadalom, az üzleti kultúra megújítása nélkül a mindennapok kultúrájá-nak megújítása sem sikerülhet.”

Richard Howitt európai parlamenti képvi-selő videóüzenetben köszöntötte a résztve-vőket, amelyben röviden összefoglalta, hogy milyen lépéseket tettek a közelmúltban a vál-lalatok felelősségvállalásának ösztönzése és fejlesztése érdekében, valamint hogy mik várhatók a jövőben ezen a téren. Jan Noterdaeme, a CSR Europe vezető tanács-adója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a vállalati felelősségvállalás fiatal gene-rációkkal való megismertetésének a vállala-tok kiemelten kezelendő területévé kell vál-nia. Végezetül Bodroghelyi Csaba, a KÖVET ügyvezetője rámutatott arra, hogy a kreativi-tás, az innováció és szellemesség a CSR terü-letén is bevethető eszközök.

CSR Piac díjak

A CSR Piac díjátadó gáláján 5 szakmai és egy közönségdíjat adtak át. A 2011 Legkiválóbb CSR Megoldása Díjat az ELMŰ–ÉMÁSZ–MÁSZ Társaságcsoport Energiapersely–Energiasuli programja kapta, az év Valóban Felelős Vállalata címet pedig a MagNet Ma-gyar Közösségi Bank Zrt. érdemelte ki.

A szakmai zsűri három további díjat is ki-osztott: a KKV különdíjat a szekszárdi Ízlelő Családbarát Étterem, az Önkéntesség kü-löndíjat a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kapta, a Skanska Property Hungary Kft.-t pedig a Környezettudatos Vállalatirányítás különdíjjal jutalmazták.

A CSR Piac látogatói is dönthettek egy díj sorsáról, szavazhattak kedvenc CSR-intéz-kedésükre. Idén a közönségdíjat a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmá-nyi és Információs Központ Igazgatóságá-nak Zöld kommandó elnevezésű CSR-intézkedése vihette el.

A zsűri értékelése

„Megfigyelhető volt, hogy a 2009-es CSR Pi-ac pályázataihoz képest sokkal nagyobb arányban érkeztek jelentkezések az önkén-tesség, a közösségi programok és a sze-mélyügy területéről. Néhány pályázatban pedig a bemutatott projekt szorosan kap-csolódott az adott vállalat alaptevékenysé-géhez, ami azt mutatja, hogy egyre több vállalat értelmezi helyesen a CSR fogalmát” – értékelte a pályázatokat a zsűri nevében Dr. Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára. A zsűri kritikával is illette a vállalatokat: „Örvende-tes lett volna több kreativitás, új ötletek, sok ismétlődő intézkedéssel találkoztunk. Idén is kevés olyan pályázat érkezett, amely átfo-góan kezelné a CSR-t.”

A CSR Piac 2011 zsűrijének tagjai voltak:• Boda Zsolt, a Védegylet alapító és veze-

tőségi tagja• Böszörményi Nagy Gergely, a KIM Kor-

mányzati Kommunikációért Felelős Ál-lamtitkárság, Stratégiai Kommunikációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese

• F. Tóth András, az Önkéntes Központ Ala-pítvány ügyvezetője

• Fóris Ferenc, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. működésirányítási vezetője,

• Matolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa

• Petrik Ida, a KÖVET Egyesület CSR-szakértője

• Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára

Civil-vállalati együttműködés

A CSR Piacon 15 civil szervezet is bemutat-kozási lehetőséghez jutott. Azok a nonprofit szervezetek kaptak meghívást, amelyek szé-les körű tapasztalattal rendelkeznek a válla-latokkal való együttműködés terén. Az Ön-kéntesség Európai Évének jegyében a szer-vezők kiemelt figyelmet fordítottak a civilek által koordinált vállalati önkéntességi prog-ramok bemutatására. A részt vevő civil szer-vezetek: Bátor Tábor Alapítvány, Civil Licit, Csalán Egyesület, Csodalámpa Alapítvány, Élelmiszerbank Egyesület, Habitat for Humanity, Jól - Lét Alapítvány, Katolikus Karitász, Kurt Lewin Alapítvány, Magyar Ke-rékpáros Klub, Magyar Madártani Egyesület, Máltai Szeretetszolgálat, Ökoszolgálat, Ön-kéntes Központ Alapítvány, Salva Vita Ala-pítvány.

Műhelybeszélgetések

A rendezvény szakmai tartalmát nemzet-közi és hazai szakértők bevonásával meg-tartott műhelybeszélgetések is gazdagí-tották.

A délelőtti műhelymunkák keretében vállalati önkéntesség témában az Önkéntes Központ vezetői, F. Tóth András és Farkas Emese ismertették meg az érdeklődőkkel a civil-vállalati együttműködések buktatóit és a sikeres megvalósítás sikerkritériumait, ahol a résztvevők gyakorlati tapasztalataik-kal és kérdéseikkel maguk is alakíthatták a műhelymunkát. Eközben Jan Noterdaeme az angol nyelvű workshop keretében az eu-rópai CSR-trendekről beszélt.

A délutáni, Stumpf András (Heti Vá-lasz) által moderált, a CSR magyarországi

Kóstoló a hazai CSR-intézkedések legjavábólDíjaztuk 2011 Legkiválóbb CSR Megoldását és az év Valóban Felelős Vállalatát

9

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

helyzetét boncolgató kerekasztal-beszél-getés résztvevői voltak: Bodroghelyi Csa-ba (KÖVET Egyesület), Héjj Tibor (Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.), Kapusy Pál (MOL), Papp-Váry Borbála (Közigaz-gatási és Igazságügyi Minisztérium). Az ezzel párhuzamosan angol nyelven hall-gatható előadáson pedig Jan Noterdaeme a jövő vállalkozását (Enterprise 2020) mu-tatta be az érdeklődőknek, amely profitábilisan, de felelősen és átlátható-an működik, és a társadalmilag, környe-zetileg fenntartható jövő érdekében érintettjeivel szoros együttműködésre törekszik. Ezáltal az érdekcsoportokkal közösen vezeti az átalakulást egy intelli-gens, fenntartható és inkluzív társada-lom irányába.

CSR Piac katalógus

A CSR Piacon kiállító vállalatok intézkedése-it, a Valóban Felelős Vállalati-modelleket és a vállalati önkéntes programjaikkal részt ve-vő civil szervezeteket mutatja be a CSR Piac Katalógus, amely megrendelhető a KÖVET Egyesületnél. A www.csrpiac.hu honlapon pedig a közeljövőben elektronikus adatbá-zisban is elérhetők lesznek a CSR-intéz-kedéseik és a Valóban Felelős Vállalat-mo-dellek.

Fotók, rövidfilm a kiállításról, műhelybeszél-getések anyagai, díjazott esettanulmányok elérhetők a www.csrpiac.hu oldalon.

Lontayné Gulyás Mónika / KÖVET

Jövőképzés Kelet-Közép-EurópábanA KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdál-kodásért a fenntarthatóságot és a vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) közép-pontba állító, Jövőképzés címet viselő nyári egyetemét elérhetővé teszi három kelet-eu-rópai ország fiataljai számára is az EU által fi-nanszírozott Leonardo da Vinci Innováció Transzfer Projekt keretében. A projekt címe: Training for the Future in CEE countries – Jö-vőképzés Kelet-Közép-Európában. A KÖVET partnerei ebben a projektben a román Centrul FormAtest, a bolgár TIME Foundation és az ankarai székhelyű CSR Turkey.

Jövőképzés – TrainEAST

A tréning anyagát a KÖVET Egyesület és két másik szervezet szakértői által 2006-ban, a Jövőképzés című Leonardo da Vinci Projekt keretében kidolgozott tananyag képezi. A Jövőképzés átfogó célja kezdetektől fogva az, hogy a fiatalok számára egyértelművé és érthetővé tegye a fenntarthatóság és a vál-lalati felelősségvállalás komplex kérdéseit. Ennek érdekében egy olyan sokrétű tré-ninganyagot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi ezt a folyamatot.

Miben a rejlik a TrainEAST projekt fon-tossága?

A fenntarthatóság dilemmáinak kezelése a jövő döntéshozói számára a legfontosabb

feladatok egyike. Éppen ezért szükség van magas szintű fenntarthatósági tré-ningekre (továbbképzésekre) Kelet- és Közép-Európában egyaránt. Napjainkban már nem kérdéses, hogy a vállala-toknak proaktív szerepet kell játszaniuk tár-sadalmi és környezeti problémák megelő-zésében és megoldásában, valamint műkö-désük során felelős vállalati gyakorlatokat kell megvalósítaniuk. Mivel a kelet- és kö-zép-európai fiatalok számára nincs elérhe-tő, a fenntarthatósággal és a CSR-rel struk-turált módon foglalkozó tréning, a TrainEast projekt ezt a hiányt hivatott kitölteni képzé-si anyagával.

A TrainEAST projekt célkitűzései

A Jövőképzés Kelet-Közép-Európában Pro-jekt célja a bolgár, román és török partner-szervezetek trénereinek képzése, akik segít-ségével a fenntarthatósággal foglalkozó, gyakorlatorientált tréning a kelet- és közép-európai fiatalok számára is elérhetővé válik. A tréning (nyári egyetem) célcsoportjai ezekben az országokban is a végzős egyete-misták, kezdő munkavállalók, trénerek és vállalati menedzserek.

A projekt során fejlesztjük a bolgár, ro-mán és török partnerszervezetek trénerei-nek fenntarthatósággal és CSR-rel kapcso-

latos ismereteit és kompe-tenciáit, valamint hozzájáru-lunk a három ország nemzeti szakképzési rendszerének minőségi javulásához. A kép-zés a résztvevők számára olyan fenntarthatósággal

kapcsolatos tudás, attitűdök és készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek a jövő döntéshozóit, munkavállalóit valódi tet-tekre késztetik.

Mit várunk a projekttől?

A projekt fő eredménye: négy nyelvre (ro-mán, bolgár, török, angol) lefordított tré-ningútmutató, oktatófilm, kézikönyv és weboldal. Továbbá minden partner saját országában szervez egy-egy bemutatót a film és a kézikönyv megjelenésekor, vala-mint egy-egy nyári egyetemet. A projekt záró konferenciája 2012 elején Romániá-ban lesz, ahol sort kerítünk a tapasztalatok megosztására és a jövőbeni fejlesztési le-hetőségek felvetésére.

A bolgár és a török nyári egyetemet 2011. július 3. és 10. között rendezik meg, a romániait július 17-től 24-ig. Már kivá-lasztották az egyes helyszíneket: Azareiya (egy bolgár ökofalu), Rimetea (magyar ne-vén Torockó, Románia) és Selim Pasa (Tö-rökország).

Lontayné Gulyás Mónika / KÖVET

Köszönjünk partnereink együttműködését!

16. évfolyam 2. szám (48)

10

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

Bejárta az országot a Zöld Iroda Vándorkiállítás!

A KÖVET Egyesület Zöld Iroda Vándorkiállítása mind az öt állomáson, Szegeden, Pécsett, Győrött, Dombóváron és Tatabányán egyaránt nagy népszerűségnek örvendett. Az egy-egy hetes

kiállításokat több mint 1000 fő látogatta, az ingyenes Zöld Iroda képzéseken pedig mintegy 150-en vettek részt.

A v ándorkiállítás keretében januártól májusig zöld min-tairoda-sarok, ingyenes kép-zés és internetes oktató-anyag, a Virtuális Irodaház segítségével ismertették meg a látogatókat a környe-zet- és emberbarát munka-helyek kialakításának módszereivel és előnyeivel. A képzés résztvevői elsajátít-hatták az irodazöldítés csínját-bínját.

Szegeden és Pécsett sok lelkes fiatalt sikerült megszólítani az egyetem egyik épületében berendezett mintairodával. Mint leendő munkavállalókat, érdekelte őket, hogy miként lehet környezetkímélő módon dolgozni egy irodá-ban, hogyan járulhatnak hoz-zá ehhez a munkatársak. Külö-nösen hasznosnak találták a Zöld Iroda címért versenyzők esettanulmányait.

Győrött a képzésen részt vevők a Zöld Iroda kialakítá-sán túl megismerkedtek az életciklus-szemlélettel, vala-mint – egy vállalati példán ke-resztül – az ökológia lábnyom számításának módszerével is.

Dombóváron az érdeklő-dők köre nem korlátozódott kizárólag az irodai dolgozókra és vezetőkre; számos iskola szervezett csoportos külön-órákat, ahol hasznos tippeket hallhatott a diáksereg. Szá-mukra különösen érdekes volt, hogy a zöld irodai műkö-dés során alkalmazott megol-dásokat „haza lehet vinni”, mert azok a háztartásokban is kiválóan megvalósíthatók.

A tatabányai Polgármesteri Hivatal kiváló helyszín volt ar-ra, hogy a város lakosságának széles rétegéhez eljuttassuk a Zöld Iroda gondolatát, amely-

nek más és más aspektusa ér-dekelte például a helyi vil-lanyszerelőt vagy a hivatal al-kalmazottait. A kiállított min-tairodában mindenki talált számára érdekes terméket vagy épp olyan jó gyakorla-tot, amelyet a későbbiekben

saját munkája során alkalmazni tud.A vidéki helyszíneken való megjelenés a

KÖVET szakértőinek is pozitív élményt nyújtott. A képzések oldott hangulata, a résztvevők lankadatlan érdeklődése, a fel-merülő szakmai kérdések és a helyi adott-ságok minden esetben egyedi megoldáso-kat kívántak. A vendég előadók jóvoltából

a képzéseket különféle szakmai előadások színesítették a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésétől kezdve a hulladékok ke-zelésén és tömörítésén át az ökocímkék előnyeinek bemutatásáig. Ezenkívül a résztvevők megismerkedhettek egy évek óta sikeresen zöldülő iroda esettanulmá-nyával, valamint két önkormányzat környe-zetvédelmi fejlesztéseivel is.

A vándorkiállítás véget ért, de a Zöld Iro-dától nem búcsúzunk el:

Interaktív oktatóprogram: Az inter-neten az irodahaz.zoldiroda.hu oldalon az érdeklődők tehetnek egy virtuális sétát a Zöld Irodaházban. Az alagsortól az emele-

tig minden helyiségbe benéz-hetnek, majd a berendezések-re és szereplőkre kattintva, hasznos információkat tud-hatnak meg a zöld irodai mű-ködésről. Érdemes kinézni az udvarra is! A virtuális baran-golás végeztével a látogató tesztelheti megszerzett tudá-sát. Ha helyesen válaszol a kér-désekre, névre szóló elektroni-kus oklevelet kap.

Zöld Iroda Zsebkönyv: A zsebkönyv célja, hogy olyan vezérfonal legyen az olvasó

11

... a fenntarthatóság feléLépések...Ökolábnyom

kezében, amely segít elindulni a környe-zetbarát irodai működés megvalósítása útján. Az ingyenes kiadvány a KÖVET Egyesülettől igényelhető.

Zöld Iroda 2.0, avagy Nemzetközi Zöld Iroda Program: 2011 januárjában a KÖVET vezetésével elindult a NeGOSE (Network for Green Office Standardization in the EU), az Európai Unió által támogatott Leonardo da Vinci projekt. A program központi elemét

képezi az európai zöld-iroda-sztenderdek, tré-ninganyag és az irodai ökolábnyom-kalkulátor kidolgozása. Ezek segít-ségével továbbra is a zöld irodai működés ter-jesztése a cél, és ez kiegé-szül az irodák környezeti teljesítményének szám-szerűsítésével. A projekt keretében hat országra kiterjedő versenyt hirdet-nek meg a partnerek 2012 őszén.

Fenntartható boldogság

Az OECD új indexe alapján Magyarország az átlag alatti jóléti szinten van. A kezdeményezést átnézve szembetűnő volt, hogy a számos mutató között a környezeti szempontok figyelembe-

vételét a szálló por (PM10) mennyiségének mérése jelenti. Bár kétségkívül számos olyan tényező is befolyásolja ennek az egészségkárosító anyagnak a mennyiségét, amely valóban a

környezetszennyezésre utal, ugyanakkor kétséges, hogy valóban korrelál-e a nagyságaa környezet állapotával.

A jóléti mutatók fejlesztése nagyon népsze-rű, ugyanakkor meglehetősen nehéz fel-adat. Adott a kérdés, hogy a környezeti álla-potot bele kell-e számolni, vagy arra külön indikátort alkalmazzunk. Amennyiben nem lenne egyértelmű a válasz, érdemes meg-vizsgálni, hogy miként befolyásolja a bol-dogságérzetünket a bennünket körülvevő fizikai „valóság” állapota. Nem pusztán az egészségkárosító tényezőkre kell gondolni, habár azok közvetlen befolyása nyilvánvaló. De az általános jóléthez elengedhetetlen környezetünk egészsége.

Nem csak egyéni szinten érték el az in-gerküszöböt a környezeti katasztrófákról szóló információk. Örömteli fejlemény, hogy döntéshozói és vállalati szinten is egyre többen vannak olyanok, akik nem érik be a minimummal. Az előírások betar-tásán túl egyre nagyobb jelentősége van azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság kérdését.

Az MVM-cégcsoport 2000 óta jelentet meg Környezeti Jelentést, amelyet 2008 óta szociális és társadalmi jelentéssel bővítet-tek. „A csoport feladatainak ellátása során óhatatlanul befolyásolja a természetes és épített környezet állapotát. A fenntartható-ság alapelveivel azonosulva közös célul tűzi ki a környezeti elemekre és az ökológiai

rendszerekre gyakorolt hatások mérséklé-sét, a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentését, a korábban bekövetkezett környezeti károk megszüntetését és a to-vábbi környezeti károk megelőzését.” [http://www.mvm.hu/engine.aspx?page =kornyezet]

A 2011-ben megrendezett ÖKOTECH kiállítás alkalmából az MVM úgy döntött, hogy él a legújabb környezeti indikátor adta lehetőséggel, hogy bemutassa kör-nyezetvédelmi törekvéseit. Az MVM öko-lógiai lábnyoma kiszámításának célja ket-tős volt, egyrészt a kiállításra ellátogatók tudatformálása, másrészt az, hogy tükröt tartson a cégcsoport elé. A KÖVET szakér-tői az MVM környezetvédelmi osztályával együttműködve dolgozták ki az ered-ményt, amelyet most ízelítőül közrea-dunk.

Az ökolábnyom-számításhoz az MVM környezeti jelentését, a környezetvédelmi osztály által összegyűjtött adatokat és a Global Footprint Network (az ökológiai lábnyom kifejlesztői) módszertanát vettük alapul.

Jelen tanulmány a technológiai lábnyom kiszámítására korlátozódik, amelyhez a mű-ködési adatokat gyűjtöttük össze és vettük számításba az ökológiai lábnyom méreté-nek meghatározásakor.

A végeredmény összefoglalása

Az MVM-cégcsoport (figyelembe vett telep-helyek) technológiai lábnyoma:

356 270 globális hektár (gha)Ez azt jelenti, hogy minden megtermelt 1 GWh elektromos áram ökológiai lábnyoma:

21,41 gha

A jelen számításoknál figyelembe vett megtermelt villamos energia mennyisége mintegy 16 640 GWh volt.

Statisztikai adatok alapján (KSH) egy átla-gos magyar éves elektromosáram-fogyasz-tása 3600 kWh, így az adódik, hogy 0,08 gha-nyi a cégcsoport fejenkénti hozzájáru-lása a magyarországi ökológiai lábnyom összegéhez.

Ha érthetőbbé szeretnénk tenni az ered-ményt, elmondhatjuk, hogy 1 focipályányi (kb. 1 ha) nagyságú termőterületre van szüksége az MVM-cégcsoportnak ahhoz, hogy 13 magyarországi lakos (kb. 5 háztar-tás) számára megtermelje az éves villamos-energia-szükségletét.

A részletes tanulmány a Lépések következő, őszi lapszámában jelenik meg.

Besenyei Mónika / KÖVET ,Civin Vilmos / MVM

A Zöld Iroda Vándorkiállítás projekt az Európai Unió támogatásával, az Euró-pai Regionális Fejlesztési Alap társfi-nanszírozásával valósult meg.

16. évfolyam 2. szám (48)

12

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalati hírek

Ötletek – hatékony és hosszú távra gondolkodás az iroda kialakítása során

Akár meglévő irodáját szeretné átalakítani, akár új irodába költözne, már a kezdetektől érdemes átgondolnia, milyen erőforrásokat tud mozgósítani a sikeres lebonyolítás érdekében.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iroda átalakítása nagy teherrel jár egy-egy vállal-kozás számára. Több munkatárs a napi munkaidejének egy jelentős részét tölti az-zal, hogy összehangolja az irodafejlesztési vagy költözési projekt részleteit. Érdemes ezért olyan profi partnert választani, aki a teljes folyamatot képes kézben tartani a tervezéstől a koncepciótervek kivitelezé-sén keresztül a kész projekt átadásáig és még azon is túl.

Célszerű átgondolni és utánajárni, hogy milyen szolgáltatásokat kínál leendő partne-re és mekkora kapacitással, milyen erőfor-rásokkal rendelkezik. Elsősorban arra kell fi-gyeljen, hogy a folyamat egy-egy részleté-ben tud csak Önnek segíteni – például a köl-tözés, tértervezés, bútorok, eszközök beszál-lítása, a tér berendezése, utólagos ellenőrzés, – vagy rendelkezik olyan szakembergárdá-val, akik a projekt minden lépését a kellő szakértelemmel és profizmussal tudják megoldani. Ez utóbbi esetben nem kell plusz költséggel és idővel számolnia, és elfe-lejthet egy sor kellemetlenséget is.

Minden irodatérnek megvan a maga fizi-kai és műszaki kihívása, minden cég rendel-kezik saját elvárásokkal az iroda méretével és kapacitásával, a használat módjával, a munkafolyamatokkal és a munkatársak kö-zötti kommunikációval kapcsolatban. A leg-fontosabb minden esetben az, hogy utána-nézzen, hogyan viszonyul partnere a már kész és átadott projektekhez, amiben a le-endő vagy már meglévő irodája van. Mire számíthat, ha minden a helyére került és Ön

átvette a projektet? Ha a későbbiekben ap-róbb átalakítások szükségesek, esetleg ki-sebb javításokra van szükség, vagy egy-egy kiegészítésre, számíthat-e partnerére eb-ben a projektben?

A Kinnarps teljes körű szolgáltatásaival áll rendelkezésre minden leendő ügyfele számára, legyen szó egy egyedi szőnyeg megtervezéséről vagy a komplett iroda köl-töztetéséről, esetleg a meglévő székek kár-pitjának kitisztításáról, egyszóval a projekte-

ket elejétől a végéig mene-dzselik, ha szükséges.

Szakértő munkatársaink segítenek továbbá akár egy, már berendezett irodaterület felülvizsgálatában és esetle-ges újraoptimalizálásában is. Ne feledje, akár az iroda ki-sebb átalakításával is költsé-geket takaríthat meg, tehet a környezetéért és a munkatár-sait is elégedettebbé teheti!

Miseta Georgina / Kinnarps

Négyszáz áldozat, aki fagyhalál következté-ben vesztette életét – így zárult az elmúlt tél statisztikája. Az adatokat látva a Zibro fűtő-testek magyarországi forgalmazója tavaly októberben pályázatot hirdetett: kereste az ország legrászorultabb családjait, amelyek-nek a fűtési szezonban biztosította az ott-hon melegét.

Az akció várakozáson felüli eredményt hozott: két hónap alatt összesen 458 kitöl-tött adatlap érkezett a Zibrotech Kft.-hez. A szám egyben elszomorító is: több mint 400 háztartás várt segítséget a hideg ellen.

A pályázat győztese végül két szerencsés család lett – mindkét helyen egyedülálló édesapa neveli két, illetve öt gyermekét –, ahol decemberben a Zibro fűtőtestekkel és a működésükhöz szükséges fűtőanyaggal kopogtatott. Mindemellett a vállalat mun-katársai további rászoruló családoknak jut-tattak el ruhaadományokat.

A pályázat lezárulása után a vállalat úgy gondolta, hogy további lépésekre van szük-

ség a gazdasági válság következtében kiala-kul „új szegény réteg” megsegítésére. 2011 márciusában megalapította a Túlélni a Telet Közhasznú Alapítványt, mely dr. Ferge Zsu-zsa Széchenyi-díjas szociológus vezetésével a fűtés nélkül maradt családok támogatását tűzte ki céljául.

A TAT Alapítvány 2011 augusztusában fotópályázattal, októberben, a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapján pedig jótékonysági koncerttel kívánja felhívni a társadalom figyelmét a „válságszegény-ség” jelenségére, kifejezve együttérzését a megváltozott élethelyzetbe került családok-kal. Mindemellett további la-kossági pályázatok kiírásával folytatja a vállalat által meg-kezdett tevékenységet, hidat képezve a rászorulók és a tá-mogatók között.

Az alapítvány létrehozása

mellett a Zibrotech Kft. – mint a Túlélni a Te-let program kidolgozója – a szervezet fő-szponzoraként támogatja a célok megvaló-sulását. Legújabb CSR-intézkedésük a válla-lat 2011-es társadalmi szerepvállalásának egyik jelentős lépése, amely a célcsoport tá-mogatása mellett a Zibro hírnevét is tovább öregbíti.

Kiss Anita / Zibrotech Kft.

Túlélni a Telet – a Zibro legújabb CSR-intézkedése

13

... a fenntarthatóság feléLépések...Vállalati hírek

A Skanska irodája LEED Gold minősítést kapott – Egészséges munkakörnyezet és energiahatékony kialakítás

Magyarországon elsőként LEED Gold fokozatú minősítést nyert a Skanska Népliget Centerben található irodája. A Leadership in Energy & Environmental Design (LEED) nemzetközileg

elismert értékelőrendszerben az épületek mellett az irodabelsők környezettudatos kialakítását is osztályozzák. Amellett, hogy a Skanska által fejlesztett irodaházak világszerte szigorú

fenntarthatósági szempontok szerint épülnek, a cég saját irodája esetében is fontos a környezettudatosság.

Az amerikai USGBC (U.S. Green Building Council) által kidolgozott LEED rendszer-ben való részvétel önkéntes, és az értéke-lés eredménye szerint négy szintet különböztet meg: minősített, ezüst, arany és platina. Az iro-daházak mellett a LEED Commercial Interior kategó-riában irodai belső terekre vonatkozóan is létezik a mi-nősítés. Az osztályozás során figyelembe veszik az iroda helyszínét biztosító épület fenntarthatóságát, a beépített anyagokat, az iroda vízfelhasználásának hatékonyságát, energiahatékonyságát és CO2-kibocsátását is.

A Skanska irodája valamennyi kategóriá-ban jól szerepelt. Számos energiahatékony megoldást építettek be, mint a jelenlét- és megvilágításiszint-érzékelővel kiegészített, egyénileg szabályozható világítási rendszer. Az elektromosenergia-fogyasztás mértéké-ről a következő egy évben folyamatosan je-lentést kell küldeni a USGBC számára. A munkaállomások természetes fénnyel való

megvilágítottsága, a tanúsított forrásból származó fából készült bútorok, a víztakaré-kos mellékhelyiségek, az energiahatékony

elektronikus berendezések, a tömeg-közlekedéssel és kerékpárral is ki-

váló megközelíthetőség, az ISO 14001 tanúsított alvállalkozók alkalmazása egyaránt hozzá-járult a kiváló eredményhez.

„A Skanska évek óta a kör-nyezettudatosság jegyében

tervezi meg fejlesztéseit – fo-galmazott Andreas Lindelöf, a

Skanska Property Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. – A saját irodánk LEED arany minősítése igazolja törekvésein-ket, hogy hatékony és egészséges munka-környezetet teremtsünk. Szeretnénk bérlő-ink számára is segítséget nyújtani abban, hogy az irodaház fenntarthatósága mellett saját bérleményük is minél magasabb szín-vonalú legyen, így növelve a munkatársak hatékonyságát, és csökkentve a betegség miatti hiányzásokat, illetve a kiadásokat.”

A LEED minősítés mellett a Skanska iro-dája 2010-ben a KÖVET Zöld Iroda verse-

nyén is kitűnően szerepelt: kisvállalati kate-góriában elnyerte a „Legzöldebb Iroda” cí-met. A vállalaton belüli aktív „zöld” kommu-nikáció és belső tréningek hatására a kollé-gák is elkötelezetté váltak a környezet- tudatosság mellett, amelyre azóta nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyen és az otthonaikban is.

A 2010-ben átadott Népliget Center, amelyben a Skanska irodája található, az EU által kibocsátott GreenBuilding tanúsít-vánnyal rendelkezik. Ez azt igazolja, hogy az épület akár 25%-kal kevesebb energiát használ fel, mint az átlagos magyar iroda-házak. A Skanska legújabb fejlesztése, a XIII. kerületben felépülő Green House iro-daház nemrégiben a LEED minősítési rend-szer legmagasabb, platina szintű előtanú-sítását érte el.

Az OBO Bettermann-vállalatcsoport ma-gyarországi fejlesztéseiért felelős vállalata, az OBO Bettermann Ingatlankezelő Kft. megbízásából a tavalyi évben átadtak két új üzemcsarnokot Bugyin. A két csarnok a ha-zai előírásokat túlvállalva A+ és B besorolá-sú energiahatékonysági osztályzattal ren-delkezik. A nagyobb, összesen 7738 m2-es üzemcsarnok jelenleg és a jövőben is a mű-anyag fröccsöntő gépek gyártócsarnoka-ként funkcionál. A gyártási technológiára tervezve az épületben helyet kapott egy speciális hőcserélős-hővisszanyerős fűtőbe-rendezés. Ez összeköttetésben áll a csarnok-ban meglévő automata műanyag fröccsön-tő gépek hűtőrendszerével. A fröccsöntő gépek működésük során a technológiájuk-

ból adódóan hőt termelnek, amelyet a be-rendezés összegyűjt és visszaforgat a csar-nok fűtése céljából.

Az OBO Bettermann Ingatlankezelő to-vábbi beruházásokat is tervez az Ipari Park-

ban, ahol a szintén legjobb energiahaté-konyságú épületek megépítése mellett megújuló energiát is szeretne felhasználni épületei üzemeltetéséhez. A tervek már el-készültek, az engedélyezési eljárás folya-matban van. A tervezés során a geotermi-kus és napenergia felhasználására fektették a legnagyobb hangsúlyt. A természetes megvilágítást nagyszámú napcső beépíté-sével érik el.

A 100 éves német családi vállalkozás célja Magyarországon is a hosszú távú együttműködés az üzleti partnerekkel, a környező települések lakóközösségeivel, és egy fenntartható fejlődés elérése a ter-mészeti környezet legkisebb igénybevé-telével.

OBO Ipari Park fejlesztései

További információ:Andreas Lindelöf, ügyvezető igazgatóSkanska Property Hungary Kft.+36 1 382 9100, andreas.lindelof@skanska.hu

A LEED minősítésről bővebben: www.usgbc.org

16. évfolyam 2. szám (48)

14

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalati hírek

A Siemens a jövőbe fektet – első európai Beszállítói Nap Budapesten

Májustól szeptemberig gáz nélkül – Környezetbarát fejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen

Májustól szeptemberig egyetlen köbméter gáz felhasználása nélkül működtetik a Szegedi Tudomány-egyetem (SZTE) 25 ezer négyzetméteres Tanulmányi és Információs Központját. Hogy miként, azt bárki megtudhatta, aki részt vett az intézményben a Föld Napja alkalmából rendezett kazántúrák egyikén.

„A központ tetején 2008-ban 20 millió forin-tos beruházással alakítottunk ki egy több mint 50 négyzetméteres napkollektormezőt – mondta Erdélyi Evelyn, a KÖVET-tagvállalat intézményigazgatója. – A rend-szer kedvező időjárás esetén fedezi a na-ponta több ezer vendéget fogadó központ teljes használati melegvíz-igényét. A 25 ezer négyzetméteres épület üzemeltetéséhez májustól szeptemberig, esetenként októbe-rig nem használnak fel egyetlen köbméter földgázt sem” – tette hozzá.

Erdélyi Evelyn hangsúlyozta, a Szegedi Tudományegyetem nagyberuházásainál ki-emelt figyelmet fordítanak arra, hogy az ok-tatási épületeket energiatakarékosan, fenn-tartható módon működtessék. A Mérnöki Kar oktatói és hallgatói hamarosan birtokba veszik a fakultás új, Moszkvai körúti épüle-tét. A több mint 3300 négyzetméteres okta-tási tömb – amelynek kivitelezője a KÉSZ Építő Zrt. – hűtését, fűtését hőszivattyú biz-tosítja, a működéshez is szükséges áram egy részét napelemek termelik meg. A tech-nikai újdonságok alkalmazásának célja nem csak az energiafelhasználás csökkentése, az oktatásban is komoly szerepet szánnak az eszközöknek.

Az SZTE Dugonics téri felújított központi épületében március közepén már el is kez-dődött a munka. Az egykori pompájában

helyreállított műemlék tetején 50 négyzet-méteres napkollektorrendszer kapott he-lyet, amely éves szinten a használati meleg-víz-igény 55-60 százalékát fedezi majd. Ez-zel egy esztendő alatt a számítások szerint 2-2,5 ezer köbméter földgáz eltüzelése spó-rolható meg.

A 4200 négyzetméteres műemlékben a rekonstrukci-ót végző Ferroép Zrt. több egymással párhuzamos vízel-látó és szennyvízelvezető rendszert alakított ki. A mos-dók és kézmosók szennyvizét külön gyűjtik össze, és ezt az úgynevezett szürke szennyvi-zet szűrés után a WC-k öblíté-sére használják fel. Erre szol-gál a tetőre hulló csapadékvíz egy része is.

Az SZTE által a közelmúlt-ban elnyert 879 millió forintos uniós támogatásnak köszön-hetően az egyetem huszon-négy belvárosi épületére ke-rülnek hamarosan elektromos energiát termelő napelemek. Bár a beruházással az universitas éves villamosener-gia-igényének csak töredékét lehet majd előállítani, a fej-

lesztéstől a „villanyszámla” 6-8 százalékos csökkenését várják. Szintén pályázati támo-gatással, 340 millió forintból kezdődik el az SZTE régi Biológiai épületének energetikai korszerűsítése.

Franck János / SZTE TIK

Föld Napja – Bicikli-szépségverseny

A Föld Napja alkalmából a központban rendezett programokon sok százan ismerhették meg az intézmény „zöld” törekvéseit, és a szórakoztató programok mellett az is kiderült, miként lehet energiatakarékosan működtetni a hatalmas épületet. A látoga-tók egyik kedvence a kazántúra volt, melyen a csaknem százöt-ven érdeklődő a pincétől az üvegtetőig bejárhatta az épületet. Rendeztek bicikli-szépségversenyt is, melyen a zsűri nemcsak a kétkerekű külsejét, hanem a kerékpár gazdájának közlekedési szokásait is mérlegelte.

Európában elsőként Magyarországon rende-zett Beszállítói Napot a Siemens abban a re-ményben, hogy az innovatív magyar műsza-ki tudás és az EU piacainak közelsége révén a Siemens Zrt. növelni tudja exportját és a ma-gyar beszállítói hányadot. A globális stratégi-ai beszerzési program (Global Value Sourcing – GVS) keretében a Beszállítói Napon több mint 40 magyar kis- és középvállalkozás vett részt, amelyek a Siemens nemzetközi hálóza-ta révén új kiugrási lehetőséget kapnak.

A Siemens GVS programjában való részvé-tel jelentős fejlődési lehetőséget kínál a ma-

gyar kis- és középvállalkozásoknak. „A Sie-mens ugyanis amellett, hogy magyarországi projektjeiben teret ad a hazai beszállítóknak, lehetőséget biztosít számukra, hogy hozzá-jussanak ahhoz a tudáshoz, amely a nemzet-közi piacokon is versenyképessé teszi őket” – mondta Dale A. Martin, a magyar Siemens el-nök-vezérigazgatója. A kkv-k számára meg-nyílhat a Siemens világa, a magyar cégek ki-váló és innovatív megoldásai eljuthatnak a csoport nagy, nemzetközi belső piacára.

A programon keresztül a Siemens hozzá-járul a magyar gazdaság sikeréhez. A társa-

ság jelenleg 40 milliárd forint értékben vá-sárol termékeket és szolgáltatásokat ma-gyar beszállítóktól, kis- és középvállalatok-tól, s ebből több mint 19 milliárdot tesznek ki a nemzetközi Siemens részére szállított termékek és szolgáltatások. A társaság mind a beszerzési összeget, mind az exportot nö-velni szeretné, hozzájárulva a külkereske-delmi mérleg javulásához. Ezt segíti elő a globális stratégiai beszerzési program, amelynek révén nő a hazai beszállítás ará-nya, és csökken a más országokból szárma-zó import. „Legtöbb projektünkben már ma

15

... a fenntarthatóság feléLépések...Vállalati hírek

is 50 százalék körüli a magyar beszállítók aránya, de olykor elérheti a 70 százalékot is; ezt az arányt szeretnénk növelni a jövőben“ – mondta Dale A. Martin.

A Siemens jelenleg több mint 3000 ma-gyar partnerrel áll üzleti kapcsolatban. A GVS program újabb innovatív ötleteteknek, meg-oldásoknak, vállalkozásoknak vagy egysze-rűen csak tehetséges szakembereknek nyújt kiugrási lehetőséget. Emellett növeli a társa-ság beszállítási biztonságát, és megőrzi, sőt erősíti Magyarország nemzetközi versenyké-pességét. Ezt támasztja alá az is, hogy a GVS program Magyarországot Brazíliával, Kínával és Indiával egy csoportba sorolta.

A Beszállítói Napon a kis- és középvállal-kozásokat képviselő több mint száz résztve-vő megismerte a Siemens globális beszállítói politikáját, valamint bemutatták termékei-ket, szolgáltatásaikat, innovatív megoldásai-kat a Siemens jelen lévő szakembereinek. Az

esemény is igazolta, hogy a magyar beszállí-tók képesek teljesíteni a nemzetközi szinten elvárt minőséget. A rendezvény abból a szempontból is egyedülálló volt, hogy a kis- és középvállalkozások mellett a technológiai téren jeleskedő egyetemek is jelen voltak.

„A Siemens elsőrendű stratégiai célja magyarországi pozíciójának fokozatos meg-erősítése a régióban és a vállalatcsoporton belül is. Az együttműködés fejlesztése a partnerek-kel, a beszállítókkal és a megrendelőkkel, illetve tágabb értelemben a cég egész külső környe-zetével a Siemens felelős vállalati magatartásának kézzelfogható példája – fejtette ki Dale A. Martin. – A Siemens hosszú tá-

von is kiszámítható, megbízható üzleti part-nerségre törekszik magyar beszállítóival, így a program erősíti a magyar kkv-k régiós po-zíciót” – tette hozzá a magyar Siemens veze-tője. A potenciális beszállító partnerek a rendezvényt követően is folyamatosan je-lentkezhetnek a https://supplier-portal.sie-mens.com linken.

Siemens Fenntarthatósági Jelentés

A Siemens számára fontos, hogy fejlődésének fenntarthatóságáért tett erőfeszítései minél szélesebb körben váljanak ismertté, ezért a magyarországi Siemens Zrt. vezetése – követve a müncheni anyaház ez irányú törekvéseit – saját Fenntarthatósági Jelentés kiadásáról dön-tött. A jelentésben bemutatja a társaságnak a környezetvédelemben, a természet erőforrásainak megőrzésében, a széles körű társadalmi szerepvállalás (CSR) során, valamint az etikus üzleti viselkedés piaci gyakorlattá tételében elért eredményeit, illetve az ezek érdekében tett erőfeszítéseket a 2007 és 2009 közötti időszakban. Tervek szerint a je-lentés kiadását kétévente megismételik.

A Fenntarthatósági Jelentés pdf formátumban letölthető a www.sie-mens.hu oldalról.

A Mars Magyarország Értékesítő Bt. működé-se során kiemelt hangsúlyt helyez a környe-zetvédelemre, ezen belül az energiahaszná-lat csökkentésére, a csomagolóanyagok kor-szerűsítésére és a szelektív hullandékgyűj-tésre. Irodájuk számára nagy kihívást jelen-tett, hogy egy budapesti irodaépület bérlőjeként hogyan tudnak kölcsönös ala-pon érvényt szerezni környezetvédelmi tö-rekvéseiknek. A Mars Magyarország irodája ugyanis egy nagy irodakomplexumban talál-ható, de mégis találtak módot arra, hogy kör-nyezetkímélőbb módon működjenek.

Meglévő, hosszú távú bérleti szerződésű bérlői az irodaháznak, és mára már büszkén mondhatják el magukról, hogy a fenntartha-tóság, környezetvédelem területén is straté-giai partnernek tekinti őket az irodaház. 3 évvel ezelőtt viszont, amikor a Mars Magyar-ország Értékesítő Bt. „Zöld Iroda” csapata hozzálátott a kisebb-nagyobb változtatá-sokhoz és újításokhoz, még nem gondolták volna, hogy elsősorban nem a kollégáikat kell majd meggyőzni ezek hasznosságáról, hanem az irodaház üzemeltetőjét.

Az elképzeléseikről, célkitűzéseikről és az ezek mögött rejlő értékteremtésről, ered-ményeikről folyamatosan tájékoztatták az irodaházat, viszont időről időre felmerültek olyan kérdések, amelyekben nem volt egyetértés. A közös, sikeres együttműkö-dést végül a Mars részéről kezdeményezett első személyes megbeszélés indította el.

Ugyanis ezen a beszélgetésen vált világos-sá, hogy eddig azért nem beszéltek egy nyelvet, mert a fenntarthatóság – mint fo-lyamat – különböző megvalósítási szakaszá-ban tartanak. Az üzemeltetés a Mars által már megvalósított projektek bemutatásá-nál realizálta azok komolyságát, megvalósít-hatóságát, eredményességét és lehetősé-gét a további bérlőknél történő alkalmazás-ra, melyek kölcsönös előnye a közös költ-ségmegtakarítás.

A Mars Magyarország Értékesítő Bt. pél-dáján okulva, szélesebb körben tudatosult az a többelemű környezettudatos rendszer, amelyet a fenntarthatóság jelent, mint ahogy az is, hogy általuk kapcsolódtak be a Zöld Iroda rendszerbe, és vették fel a kap-csolatot a KÖVET Egyesülettel.

A fenntarthatóság mint napjaink „ideoló-giai rendszerbe” foglalt környezettudatos mozgalma minden felelősségérzettel ren-delkező embertársunk számára fontos kell

legyen. A lényeg talán abban rejlik, hogy mindenki saját lehetőségeinek a maximu-mát próbálja meg ezért a mindennapokban megtenni. A Mars Magyarország munkatár-sai céltudatosan igyekeznek nemcsak egy-mást, hanem a környezetüket, partnereiket is inspirálni.

A jól működő kapcsolatuknak köszönhe-tően azóta még több sikert tudhatnak ma-gukénak. Többek között:• Az irodaház növelte a biciklitárolók szá-

mát, és elkészítették a kerékpárral munká-ba járók számára régóta várt zuhanyzókat.

• Engedélyezték, hogy a világítást egyéni, mozgásérzékelős megoldásra cseréljék az iroda több pontján. Ezzel a Mars Ma-gyarország Értékesítő Bt. 2010-ben több mint 600 000 Ft-ot spórolt, ami kb. félév-nyi villanyszámlát, azaz el nem fogyasz-tott villamos energiát jelent.

• Engedélyezték az iroda hűtésére/fűtésé-re használatos légkezelő berendezések egyes területeken történő időszakos ki-kapcsolását a jobb hőérzet biztosítása kedvéért.

• Támogatják a férfimosdókban a piszoá-rok lecserélését új, víz nélkül működő modellekre.

• Nem mondanak nemet olyan nagyobb kampányok népszerűsítésére, amelyek-ben a Mars is részt vesz (pl. Bringázz a munkába vagy Föld Órája).

Németi Ildikó / MARS

Hogyan lehet egy vállalat fenntartható olyan irodaházban, amelyben bérlő?

16. évfolyam 2. szám (48)

16

... a fenntarthatóság feléLépések... TTMK

A konfrontációtól a partnerségig – civil stratégiák a vállalatok környezetvédelmi teljesítményének javítására

Alma vagy körte? Vajon a civil szektor kívülről vagy belülről járulhat hozzá eredményesebben a vállalatok tevékenységének környezetbarátabbá válásához. A cikk célja, hogy vázlatosan

áttekintsük, milyen stratégiákat követnek, illetve követhetnek a civilek a vállalatok működésének zöldítése érdekében. A konfrontatív (kívülről változtató) magatartásnak vannak nagyobb hagyományai, az NGO-k tevékenységét sokszor ezzel azonosítják. A kooperatív (belülről

változtató, partnerségre törekvő) megközelítés hívei az együttműködésre, a kölcsönösen elérhető előnyökre koncentrálnak.

„Hagyományos” civil stratégiák

Korábban, illetve sokszor jelenleg is arra épül a civil szervezetek stratégiája, hogy a piacgazdaság, illetve a haszonmaximalizáló vállalati magatartás visszásságait ellensú-lyozni próbálják.

Ebben az esetben a civil szektor egyetlen lehetősége, hogy tisztességes és fair játék-szabályokat próbáljon meg kialakítani, illet-ve kikényszeríteni (Kong és szerzőtársai [2002]). Ez történhet a vállalatokra gyakorolt közvetlen nyomással (például tüntetések, bírósági ügyek), illetve közvetett módon. Ez utóbbi jelentheti a jogszabályalkotásban va-ló részvételt (jogszabálytervezetek vélemé-nyezése, önálló tervezetek kidolgozása, lob-bizás, egyéb szakértői tevékenység), illetve a fogyasztók, a szélesebb közvélemény és egyéb érintettek befolyásolását (bojkottok, egyéb kampányok stb.).

Ha ezt a megközelítést követjük, a CCIC [2001] tanulmánya szerint a következő le-hetőségek állnak a civil szektor rendelke-zésére:• Felhívni a szabályozók figyelmét a kont-

rollálatlan vállalati tevékenység negatív környezeti és társadalmi hatásaira.

• Lobbizni a nemzeti hatóságoknál és kü-lönféle nemzetközi szakmai és kereske-delmi szervezeteknél olyan jogi és egyéb szabályozásért, ami a szabályozatlan pia-ci tevékenység negatív környezeti és tár-sadalmi hatásait enyhítheti.

• A felelőtlen vállalatok ellen bojkottokat és egyéb vevői tiltakozást szervezni, amelyek a vállalat, illetve termékei hírne-vének rombolását célozzák.

• Kampányokkal hitelteleníteni a felelőt-len vállalatokat befektetőik szemében, ezáltal rontva a finanszírozási lehetősé-geiket.

• Az érintett helyi közösségek figyelmét felhívni a vállalati tevékenység káros ha-tásaira, és érdekérvényesítő képességü-ket erősíteni.

A konfrontatív civil stratégiák mellett szó-ló érveket a következőkben foglalhatjuk össze:• Alapvető problémákat a gyökereknél kell

kezelni. A környezeti és társadalmi prob-lémák – melyek nagyrészt a piaci liberali-záció, a szabályozatlan piacgazdaság és a felelőtlen vállalati magatartás következ-ményeként jelentkeznek – orvoslása ér-dekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, nyomást kell gyakorolni egy-részt a vállalatokra, másrészt a többi kül-ső érintettre.

• Összeegyeztethetetlen értékrendek. A civil szervezetek és a vállalatok érték-rendje, céljai és eszközei között akkora a szakadék, hogy a párbeszéd és az együtt-működés lehetőségei minimálisak. Így csakis a konfrontáció lehet eredményes a civil szektor céljainak elérésére.

• Szabályozók kontrollja. A kormányzatok felelőssége, hogy úgy szabályozzák a magánszektort, hogy annak működésé-ből ne csak a tulajdonosok, hanem a tár-sadalom is profitáljon. Amennyiben ez nem működik megfelelően, a civil szek-tor szerepe, hogy erre különböző eszkö-zökkel rávegye a kormányzatokat, illetve a hatóságokat.

A konfrontatív magatartással szemben felhozható érvek:• Csak rövid távon eredményes. A konfron-

tációval csak tiszavirág-életű változások érhetők el a vállalati magatartásban. Hosszan tartó és alapvető változásra csak kölcsönös érdekek alapján végbemenő párbeszéd és kooperáció eredménye-ként lehet számítani.

• Nem szándékolt hatások. A konfrontáci-óval az NGO-k sokszor azok érdekeit ve-szélyeztetik, akiknek az érdekeit képvi-selni szeretnék. Ha például egy fejlődő országban termelő multinacionális céget támadnak, előfordulhat, hogy ennek hát-rányait az elbocsátott helyi munkások, il-

letve a helyi környezet szenvedi meg. Ha a civilek a nyugati sztenderdeknek meg-felelő környezeti és társadalmi felelős-ségvállalást várnak el a vállalatoktól, az adott országok esetleg pont a legfonto-sabb versenyelőnyüket veszítik el, és a súlyosbodó társadalmi problémák to-vább nehezítik a környezeti problémák megoldását.

• Elszalasztott lehetőségek. Nagyon fontos a kritikus üzenetek megfogalmazása és képviselete, de vigyázni kell, nehogy köz-ben a civilek elszalasszák a vállalatokkal való esetleges együttműködési lehető-ségeket, hiszen a vállalatoknak sokkal több erőforrás áll rendelkezésükre a problémák megoldására, és adott eset-ben még az elhatározásuk is meglehet.

A konfrontációra épülő civil stratégiák na-gyon fontosak, és akár meg is alapozhatják a civil szektor súlyát, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják (például Kong és szerzőtársai [2002]), hogy kizárólag a konf-rontáció csak korlátozott mértékben vezet sikerre. Éppen ezért érdemes minél alapo-sabban megvizsgálni a vállalatokkal való együttműködésben rejlő lehetőségeket.

A civil szervezetek és a vállalatok közötti partnerséget célzó stratégiák

A hagyományos konfrontáció kiegészítője-ként vagy alternatívájaként egyre gyako-ribb a vállalatok és a civil szervezetek között megvalósuló együttműködés, partnerség. Ebben a megközelítésben a civil szerveze-tek és a vállalatok eltérő, de egymást kiegé-szítő kompetenciái és erőforrásai jelenthe-tik a megoldást a gazdasági tevékenységgel járó negatív környezeti és társadalmi hatá-sok mérséklésére, illetve semlegesítésére (Jamali és Keshishian [2009]).

Az együttműködés főbb irányai a civil szek-tor részéről a következők lehetnek (lásd példá-ul GEMI-EDF [2008] vagy Schiller [2005]):

17

... a fenntarthatóság feléLépések...TTMK

• Projektalapú együttműködés vállalatok-kal, amelyek a vállalati folyamatok ökohatékony átalakítását tűzik ki célul.

• Kölcsönös érdekeken alapuló tudás- és információtranszfer (például képzés vagy szaktanácsadás) a civil és a vállalati szektor képviselői között.

• Tervezett vállalati beruházások esetén környezeti, illetve társadalmi hatásvizs-gálat végzése, illetve a helyi közösségek-kel való kommunikáció koordinálása.

• Olyan eszközök kifejlesztése és terjesz-tése, amelyek segítségével a vállalatok mérni tudják környezetvédelmi tevé-kenységük hatását és eredményessé-gét stratégiai céljaik elérése szempont-jából.

• Vállalati és iparági szervezetekkel való együttműködés önkéntes környezetvé-delmi szabványok, útmutatók, ajánlások, kézikönyvek kidolgozásában. Így meg-határozó szerepük lesz abban, mit fog-nak az adott szektorban „környezettuda-tos” vagy „felelős” magatartásnak tartani.

• A privát szektorból begyűjtött pénzügyi erőforrásokból környezetvédelmi prog-ramok, illetve projektek szervezése/fi-nanszírozása.

Az együttműködés néhány fontos előnye:• Erőforrások összehangolása. A szakmai

és anyagi erőforrások egyesítése révén hatékonyabban valósíthatók meg olyan környezetvédelmi projektek, amelyek a vállalati partner érdekeit szolgálják, és a civil partner alaptevékenységével is össz-hangban állnak.

• Lehetőség teljes iparágak megváltozta-tására. Amennyiben egy iparág egy meg-határozó vállalatánál sikerül valamilyen előremutató változást elérni, könnyen le-

het, hogy ez az iparág többi szereplője számára is pozitív, illetve követendő pél-da lesz. Nem mellesleg jó esetben a civil szervezet jelentős ingyenreklámhoz is juthat, amiből későbbi tevékenysége so-rán is profitálhat.

• Hitelesség javulása. Egy civil partner megléte hitelesebbé teheti a vállalatok által elért környezetvédelmi, illetve társa-dalmi haszon kommunikációját, emellett az együttműködést sokszor az alkalma-zottak is pozitívan ítélik meg, ami erősít-heti a lojalitásukat. A partnerség a civilek megítélését is javíthatja: sokszor hitele-sebbnek tartanak egy olyan szervezetet, amely másokkal együttműködve keresi a megoldást a környezeti problémákra, mintsem egy olyat, amely mindig csak kritizál és a hibákat keresi.

A partnerség adott esetben veszélyekkel, buktatókkal is járhat:• Rossz partnerválasztás. Nagyon nehéz

előre tudni, melyik partnerrel lehet érde-mes együtt dolgozni. Elképzelhető, hogy a remények ellenére a kiválasztott part-nernek még sincs meg a remélt szakér-telme vagy elkötelezettsége, illetve egyéb okok miatt hiúsul meg az együtt-működés.

• Többletmunka, illetve az erőforrások pa-zarlása. Az együttműködésre fordított je-lentős erőforrások ellenére esetleg na-gyon szerény eredményt sikerül csak el-érni; érdemesebb lehet ezeket az erőfor-rásokat más módon felhasználni.

• Hitelesség csökkenése. A civil szerveze-tek egyik legnagyobb erőssége a függet-lenségük, illetve a szavahihetőségük. Amennyiben nem megfelelő partnerrel működnek együtt, fennáll a veszélye,

hogy esetleg elveszíthetik hitelességü-ket a többi NGO, a közvélemény vagy ép-pen a támogatóik szemében.

Összességében azt mondhatjuk, hogy mindkét stratégiatípusnak megvan a he-lye és szerepe a civilek eszköztárában. Ha mindenáron választ kívánunk adni az első mondatban feltett kérdésre, akkor alma vagy körte helyett legyen inkább gyü-mölcssaláta.

A civil-vállalati partnerség lehetőségeinek és sikertényezőinek feltárása egy jelenleg futó kutatásunknak a része, melynek kere-tében több kérdőíves felmérést is végez-tünk. Szintén a kutatási program részeként szerveztük meg a „Fókuszban az együttmű-ködés – A civil szektor szerepe a vállalatok zöldítésében” műhelyfoglalkozást, amelyről már a Hírlevél egy korábbi számában is be-számoltunk.

Harangozó Gábor / TTMK,Kwangwoon University

__________Irodalom:1. CCIC (Canadian Council for International Co-operation) [2001]: Bridges or Walls? – Making Our Choices on Private Sector Engagement. A Deliberation Guide For Action Against Poverty. Ottawa2. GEMI (Global Environmental Management Initiative) and EDF (Environmental Defense Fund) [2008]: Guide to Successful Corporate-NGO Partnerships. Washington, New York, 20083. Jamali, D.; Keshishian, T. [2009]: Uneasy Alliances: Lessons Learned from Partnerships Between Businesses and NGOs in the context of CSR. Journal of Business Ethics, 2009, Vol. 84., p. 277–295.4. Kong, N.; Salzmann, O.; Steger, U.; Ionescu-Somers, A. [2002]: Moving Business/Industry Towards Sustainable Consumption: The Role of NGOs. European Management Journal, 2002, Vol. 20, No. 2, p. 109–127. 5. Schiller, Ben [2005]: Ethical Corporation Report. Business-NGO Partnerships

Impresszum

A Lépések a fenntarthatóság felé c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére.

A KÖVET Egyesület a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szer ve ze ti mű kö dést se gí tő nonprofit, füg get len szer ve zet, amely az INEM, a CSR Europe és a Global Footprint Network nem zet kö zi há ló za tá nak tag ja. H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. | +36 1 473 2290 | info@kovet.hu | www.kovet.hu

A TTMK (Tisztább Termelés Magyarországi Központja) a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzet-közi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter jesz tése. H-1093 Budapest, Fővám tér 8. | +36 1 482 5251 | ttmk@uni-corvinus.hu | http://hcpc.uni-corvinus.hu

Felelős szekesztő: Bíró Imola (KÖVET)Szerkesztő: Széchy Anna (TTMK)Tördelő: Tóth-Baltási Péter (KÖVET)

Szaklapunk előfizethető a KÖVET honlapjáról letölthető megrendelőlappal: www.kovet.hu/view/main/61.html. A szaklap KÖVET-tagok számára ingyenes.

A kiadvány az EMAS-hitelesített Crew Nyomdában készült, anyaga Cyclus Offszet papír, mely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítő felhasználása nélkül készült.

Megjelenik 1000 példányban.ISSN 1786-9536

Mély szomorúság-gal tudatjuk, hogy Zimler Tamás, aki évekig volt a Lépé-sek szaklap és más KÖVET-kiadványok olvasószerkesztője, májusban beteg-ségben elhunyt. Tamást munkájá-ban rendkívül pon-tos és megbízható, emellett jó kedélyű, köz-vetlen embernek ismertük, akivel öröm volt dolgozni. Fájó gyászunk és imáink kísérik Őt és családját.

A KÖVET munkatársai

Gyászhír

16. évfolyam 2. szám (48)

18

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalatok társadalmi felelőssége

CSR-közpolitika OlaszországbanA vállalatok mellett az állam és az önkormányzatok is kiemelt szereplői a gazdaságnak, így –

munkáltatóként, tulajdonosként, szabályozóként, véleményformálóként – fontos szerepük van abban, hogy a felelősségvállalás gyakorlata hogyan valósul meg a gazdaság egészében. A felelős

vállalati magatartás kialakításában az állam a szabályozáson túl többféle módon vehet részt: befolyásolással, meggyőzéssel, társfinanszírozásban való részvétellel. Vagy lehet mediátor, még

inkább katalizátor a folyamatban, ahogy ez Olaszországban is történt.

A jóléti állam kudarca és a nagy ellátórendszerek problémái is ar-ra kényszerítik a törvényalkotó-kat, hogy a közpolitikák keretei között támogassák a vállalatok társadalmi szerepvállalását mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén. A CSR területén a közpolitika legaktívabb alakí-tója az EU, melynek alapító tagjaként Olaszor-szág a kezdetektől bekapcsolódott a téma ta-pasztalatcseréjébe.

A nemzeti társadalmi felelősségvállalási stratégia kialakításánál is az unió iránymutatá-sa volt a mérvadó. Az olasz jogrendszert több-szintű szabályozás jellemzi, így a vonatkozó jogi normák között jelen vannak a nemzetközi jogforrások, a nemzetközi szerződések, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezmé-nyei, az EU rendeletei és határozatai, valamint a nemzeti jog rendelkezései. Állami szinten a CSR a Szociálpolitikai és Munkaügyi Miniszté-rium feladatkörébe tartozik. Olaszország soros EU-elnökségének idején, 2003-ban Velencé-ben rendezték meg a harmadik európai szintű CSR-konferenciát, ahol a kormány bemutatta az „Il progetto CSR-Social Commitment” (CSR-SC) c. dokumentumot, amelyben ajánlásokat fogalmaztak meg az érintettek (stakeholderek) számára, kidolgoztak egy részletes indikátor-rendszert, és pénzügyi alapot hoztak létre. Az indikátorrendszer segítségével a vállalatok fel tudják mérni, értékelni és figyelemmel követ-ni a CSR terén elért eredményüket. A projekt hatalmas fejlesztési energiákat szabadított fel: multi-stakeholder-fórumot hívtak össze; több civil szervezet, egyetemi kutatóközpont, ta-nácsadó cég ekkor jött létre; a kereskedelmi kamarákban információs pontok alakultak, amellyel a kkv-kat sikerült bevonni; országos médiakampány készült; a CSR bekerült a fel-sőoktatásba; számtalan önkéntes kezdemé-nyezés (szakmai szövetség, szabvány, hálózat, verseny, díj) indult és működik azóta is sikere-sen. A Munkaügyi, Egészségügyi és Szociálpo-litikai Minisztérium, a Kereskedelmi Kamarák Szövetsége és a Bocconi Egyetem együttesen hozta létre az I-CSR nevű nemzeti tudásköz-pontot, amelynek fő feladata a CSR terjeszté-se, iparági kutatások készítése, pilot projektek

irányítása, képzések és rendez-vények szervezése.

A decentralizált olasz köz-igazgatási rendszerben az ön-kormányzatok, megyék, régiók önálló egységek, amelyek saját

hatáskörökkel és feladatokkal rendelkeznek. Ezek a CSR terén rendkívül aktívak, számos törvényt hoztak, önkéntes kezdeményezést indítottak. Toscana régió például anyagilag is támogatja a kkv-k SA 8000 szabvány szerinti tanúsítását (a világszerte 1373 tanúsított válla-latból 876 olasz), Emilia-Romagna munkavé-delmi programot indított, Marche régió társa-dalmi párbeszédet kezdeményezett az érin-tettjeivel. Piemonte az Etnopoli elnevezésű program keretében interkulturális kommuni-kációs hálózatot hozott létre, és társadalmi párbeszédet indított a régióban élő különbö-ző nemzetiségű, kultúrájú bevándorlók beil-leszkedésének előmozdítása érdekében. Lombardiában a régió vezetésének támoga-tásával valósították meg a „Piazza del Volontariato” (Önkéntesek tere) c. projektet, melynek keretében egy virtuális teret hoztak létre, ahol a jogsegítő, egészségügyi, egyházi, környezetvédelmi, sporttal és kultúrával fog-lalkozó, a régiónál regisztrált civil szervezetek bemutatkoznak, kapcsolatokat köthetnek.

A számos CSR-rel foglalkozó civil szervezet közül az egyik legrégebbi a Sodalitas, amely – a KÖVET Egyesülethez hasonlóan – a CSR Europe tagjaként hídszerepet tölt be a nonprofit és a forprofit szektor között. Tré-ningeket tartanak, kutatásokat végeznek, Európa legnagyobb online CSR-adatbázisát gondozzák, best practice díjat adnak át. A KÖVET Egyesülettel együttműködő és ah-hoz nagyon hasonló szervezet az Impronta Etica. Honlapjukon nagyon hasznos CSR-adatbázis található, letölthetők a tagvállala-taik fenntarthatósági jelentései, etikai kóde-xei, különböző tanúsítványokra (SA 8000, ISO 14001, EMAS) rá lehet keresni. Olasz specialitás, hogy a GRI által szerkesztett iránymutatásokon túl léteznek más model-lek is, például a Gruppo di studio sul Bilancio Sociale (GBS) a régiók, az egyetemek, az egészségügyi intézmények és a civil szerve-

zetek, az ABI a pénzintézetek számára kidol-gozott szabványt.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása önmagában kevésnek bizonyul, ha nem ágya-zódik be példamutató, felelős politikai, gazda-ságpolitikai és intézményi környezetbe. Az olasz állam ugyan kulcsszereplő a vállalatok felelős magatartásának kialakításában, de saj-nos nem jár elöl jó példával a hatékonyság, a bürokrácia, a korrupció mértéke, az elszámol-tathatóság az átláthatóság hiánya miatt. A CSR-SC projekt kezdeti nagy kormányzati len-dülete idővel sajnálatos módon mérséklődött, inkább regionális szinten és a civil szervezetek körében folytatódott. Az állam háttérbe vo-nult, csak egy az érintettek palettáján. A kiful-ladásnak több oka is volt: egyrészről a kor-mányváltás és hozzá kapcsolódva a miniszté-rium szerkezetének átalakulása, másrészt egyéb problémák (bevándorlás, feketemunka stb.) kerültek középpontba.

Mégis úgy gondolom, hogy számos kor-mányzati CSR-kezdeményezést jó gyakorlat-ként Magyarországnak is érdemes lenne át-vennie. Itthon továbbra is hiányzik a CSR-ügyekben illetékes minisztérium megnevezé-se, a nemzeti CSR-stratégia kialakítása, a fenn-tarthatósági jelentések készítésének kormányszintű előmozdítása, a széles körű társadalmi párbeszéd, amelyekre Olaszor-szágban találunk jó példát. Hazánkban a válla-latok társadalmi felelősségvállalásának szen-telt szakmai felületek a legritkább esetben ve-szik napirendjükre a CSR és a politika viszony-rendszerét. A vállalati szféra döntéshozói ezért sokszor információhiányban szenvednek, de a politikai vezetők előtt sem világos, hogy mi is az a CSR, hol és miben érdemes leginkább együttműködniük a civil szervezetekkel és a piaci szereplőkkel. A társadalmi felelősség té-máján túlmenően az is észrevehető, hogy az államnak elsősorban nem „kicsinek” vagy „nagynak”, hanem hatékonynak kell lennie. Némely állami feladat, közteher átvállalása – legyen az Olaszország vagy Magyarország – kevés; új, formális keretek között működő munkamegosztásra van szükség a civil, a vál-lalati szféra és a kormányzat között.

Csizmadia Edit / KÖVET

19

... a fenntarthatóság feléLépések...Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok2011. február – április

Energetika

65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet az energi-ával kapcsolatos termékek környezetba-rát tervezési kötelezettségeinek előírásá-ról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános fel-tételeiről

Energiával kapcsolatos termék akkor hozható forgalomba vagy vehető haszná-latba, ha megfelel az adott, energiával kap-csolatos termék ökotervezésére vonatkozó részletes követelményeket meghatározó, harmonizációs szabályozásban foglalt ren-delkezéseknek, és ezt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője az energiával kapcsolatos terméken CE jelölés elhelyezé-sével és a termékre vonatkozó EK megfele-lőségi nyilatkozat kiállításával tanúsítja. A forgalomba hozatal előtt a gyártó köteles a rendelet által meghatározott elemeket tar-talmazó műszaki dokumentációt elkészíte-ni, és ennek alapján elvégezni az energiater-mék megfelelőségértékelését.

Klímaváltozás

18/2011. (II. 28.) Korm. rendelet a légiköz-lekedési tevékenységből származó üveg-házhatású gázok kibocsátásáról

A légi járművek üzemben tartóinak kibo-csátásaikról évente nyomon követési tervet,

illetve éves kibocsátási jelentést kell benyúj-taniuk a hatóságnak. A légi közlekedés vo-natkozásában a kibocsátási egységek keres-kedelme a 2012-es évben indul, az első és második időszakra az ingyenes kibocsátási egységekre vonatkozó kérelmet 2011. már-cius 31-ig kellett benyújtani. Az ingyenesen kiosztott egységek számát a kérelemben szereplő tonnakilométer-adatoknak az Eu-rópai Bizottság által kiadott határozatban meghatározott referenciaértékkel való szor-zása útján kell kiszámítani.

8/2011. (III. 17.) NFM rendelet az üvegház-hatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről

A kibocsátáskereskedelem hatálya alá ta-rozó létesítmények üzemeltetője, illetve a légi jármű üzemben tartója a tárgyévi üveg-házhatású gázkibocsátásáról készített kibo-csátási jelentése hitelesítésével legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig köteles a 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet szerint fel-jogosított hitelesítőt megbízni. A rendelet megszabja a hitelesítési folyamat lépéseit, illetve a hitesesítés során vizsgálandó ele-meket. A hitelesítő köteles a kibocsátási je-lentésben és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentésben szereplő adatok megbíz-hatóságát helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrizni. A folyamat a hitelesítői záradék kiadásával zárul, amelyet a környezetvédel-

mi hatóság részére kell benyújtani a tárgy-évet követő év március 31-ig.

Közlekedés

48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet a környe-zetkímélő és energiahatékony közúti jár-művek beszerzésének előmozdításáról

Közúti jármű közbeszerzésekor az aján-latkérő köteles a jármű teljes élettartamára megállapított energetikai és környezeti ha-tásokat figyelembe venni. E hatások figye-lembevétele történhet műszaki alkalmassá-gi kritérium formájában vagy a beszerzés értékelési szempontrendszerében legalább 10%-os súllyal szerepeltetve, vagy az ener-giafelhasználás és környezetszennyezés költségeit számszerűsítve és a beszerzési költségbe beleszámítva (az energiafelhasz-nálás és a légszennyező kibocsátások költ-ségeinek kiszámítási módját a rendelet tar-talmazza).

7/2011. (III. 8.) NFM rendelet a mezőgaz-dasági vegyszerek és üzemanyagok mező-gazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szál-lításáról

A rendelet meghatározza az érintett anyagok szállításának feltételeit (megfelelő csomagolás, a szállítást végző jármű jellem-zői, az alkalmazandó jelölések stb.).

Módosított jogszabályokMódosító rendelkezés Módosított rendelkezés

2011. évi XXIX. törvény A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényA villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényA földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

54/2011. (IV. 7.) Korm. rendelet 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

9/2011. (III. 21.) NEFMI rendelet 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM–FVM–KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának fel-tételeiről

12/2011. (IV. 7.) NFM rendelet 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű föld-gáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről

11/2011. (IV. 7.) NFM rendelet 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, valamint a bányafel-ügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről

11/2011. (III. 21.) NGM rendelet Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezé-sek kialakításával és megfelelőségtanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek

29/2011. (IV. 22.) VM rendelet 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok ál-lategységre való átváltási arányának meghatározásáról

20/2011. (III. 25.) VM rendelet 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról

xxx 16. évfolyam 2. szám (48)

20

... a fenntarthatóság feléLépések...