lépések a fenntarthatóság felé 30

A környezettudatos és társadalmilag felelôs vállalatvezetô szaklapja11. évf. 4. szám (30)2006. tél

Tartalom:

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé

KÖVET-INEM Hungária

KörnyezettudatosVállalatirányítási Egyesület

A méret a lényegA nagyvállalatok legfőbb felelőssége, hogy megálljanak a növekedésben!

Vajon van-e összefüggés egy cég mérete és társa-dalmi felelőssége között? Először is pontosítsunk: egyetérthetünk George Molenkamppal, a KPMG Global Sustainability Network alapító elnökével, aki szerint1 nem vállalati társadalmi felelősségről (angol rövidítéssel CSR-ről), hanem egyszerűen vállalati felelősségről (CR-ről) kell beszélnünk. Így véletlenül sem silányul a CR PR2-ré, mondjuk a szponzorációs tevékenység új nevévé, hanem automatikusan beletartozik a környezetért és a helyi gazdaságért viselt felelősség is. Ezt egyébként például az Európai Bizottság összes vonatkozó definíciója is így tartja.3

A címben felvetett probléma: egy nagyobb cég automatikusan felelő-sebb vagy kevésbé felelős, mint egy kisvállalat? Korunk pozitivizmusra harcedzett elméje rémülten hőköl vissza: az esélyegyenlőség szép új világában hogyan is tehetnénk ilyen diszkriminatív megkülönböztetést? A dolognak azonban ezt az élét könnyen elvehetjük azzal, ha feltételezzük – mint az egyszeri matematikus a viccben4 – hogy a kétvállalat minden egyéb vonatkozásában azonos, azaz ugyanazt gyártják, ugyanabban a régióban működnek, hasonló tulajdonosi struktúrákkal, azo-nos vállalatirányítási rendszerekkel – csak a mére-tükben van különbség.5

Eltér-e a felelősségvállalásban két ceteris paribus6 különböző méretű vállalat? A tanács-adók és hivatásos felmérők empirikusan alátá-masztott kész választ adnak a fenti kérdésre: a

nagyobb vállalat felelősebb.7 Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dolog valóban így áll, hanem hogy szánalomra méltóan silány a vállalati (tár-sadalmi) felelősség operacionalizált8 definíciója. A sekély, de legalább érthető CSR meghatározás így hangozhatna: minél több olyan – a vállalat alapműködései szempontjából egyébként teljesen irreleváns – tevékenységet folytatsz, pl. irányítási

rendszert működtetsz, jelentéseket adsz ki, felelősöket foglalkoztatsz, szponzorálsz,

PR-rel foglalkozol, amire az ebből élő „CSR tanácsadók” vagy publikáló

„CSR kutatók”9 rásütik a CSR jelzőt, annál felelősebb vagy.

Pedig egyfelől ez tautológia, hi-szen nyilván egy nagyobb vállalat tud az alapműködéstől idegen tevé-kenységeket folytatni, másfelől – s ez a komolyabb bökkenő – régen rossz, ha az alapvetően nem felelős cég ilyen szépségtapaszokat eszel ki,

hogy felelősebbnek tűnjön.De miért is nem felelős? Mivel így

van kitalálva. Milton Friedman klasszikus-sá vált cikkében10 már 1970-ben leszögezte,

hogy a vállalatot a profit maximalizálására találták ki, nem pedig a felelősségére.

Hitegethetjük magunkat azzal, hogy több célt is tud egyszerre sikerrel követni11 egy ügyes vállalat, de ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, a szomorú valóság sajnos az, hogy ez csöppet sem érdekli a szavak szintjén túl a világ vállalkozóinak és vállalatainak túlnyomó részét.

(Tóth Gergely írásának folytatása a 4. oldalon)

Versenyképesség ésfelelősség

Az idei KÖVET konferencia témája a termék fogalmának újragondolása volt.

A Környezeti Megtakarítás Díjak átadása, és a jutalmazott vállalatok intézkedéseinek bemutatása mellett színvo-nalas előadásokat hallhattak a résztvevők „álmaink ter-mékéről”, a fenntarthatóság kihívásairól, a felelősségről, valamint a versenyké-pességről.

(Részletek a 12. oldalon)

Emberi tényező –Czabafi Judit

2. oldal

Alternatív üzemanyagok – biodízel

3. oldal

A méret a lényeg4. oldal

REACH: az EU új vegyi-anyag-szabályozása

6. oldal

Emissziókereskedelem –kvótakönyvelés

8. oldal

EMAS, ISO hírek9. oldal

Másért vállalkozó? –Metrimed Kft.

10. oldal

KÖVET-tagvállalatok sikerei11. oldal

KÖVET-konferencia12. oldal

Környezeti MegtakarításDíjak

14. oldal

Céglátogatás az AUDI-nál16. oldal

Személyi változások aKÖVET-nél

17. oldal

Jogszabályok18. oldal

EMAS díjat kapott Magyarország

2006. november 13-án az athéni Marriot Hotelben adták át az európai EMAS díjakat. Három kategóriában a legjobb EMAS kommunikációval ren-delkező cégeket jutalmazták a szervezők.

Az új tagállamok közül Magyarország vehette át a díjat, mint a 2006-ban legtöbb új EMAS regisztrációt szerzett újonnan csatlako-zott uniós ország.

(Részletek a 9. oldalon)

automatikusan beletartozik a környezetért és a helyi gazdaságért viselt felelősség is. Ezt egyébként például az Európai

diszkriminatív megkülönböztetést? A dolognak azonban ezt az élét könnyen elvehetjük azzal, ha feltételezzük – mint az

– hogy a két

felelősöket foglalkoztatsz, szponzorálsz, PR-rel foglalkozol, amire az ebből élő

„CSR tanácsadók” vagy publikáló „CSR kutatók”annál felelősebb vagy.

cég ilyen szépségtapaszokat eszel ki, hogy felelősebbnek tűnjön.

De miért is nem felelős? Mivel így van kitalálva. Milton Friedman klasszikus-

sá vált cikkében

automatikusan beletartozik a környezetért automatikusan beletartozik a környezetért és a helyi gazdaságért viselt felelősség és a helyi gazdaságért viselt felelősség is. Ezt egyébként például az Európai is. Ezt egyébként például az Európai

diszkriminatív megkülönböztetést? A diszkriminatív megkülönböztetést? A dolognak azonban ezt az élét könnyen dolognak azonban ezt az élét könnyen elvehetjük azzal, ha feltételezzük – mint az elvehetjük azzal, ha feltételezzük – mint az

felelősöket foglalkoztatsz, szponzorálsz, felelősöket foglalkoztatsz, szponzorálsz, PR-rel foglalkozol, amire az ebből élő PR-rel foglalkozol, amire az ebből élő

„CSR tanácsadók” vagy publikáló „CSR tanácsadók” vagy publikáló

hogy felelősebbnek tűnjön.hogy felelősebbnek tűnjön.

van kitalálva. Milton Friedman klasszikus-van kitalálva. Milton Friedman klasszikus-

11. évfolyam 4. szám (30)

2

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé Emberi tényező

„Társaságunkban egyre inkább elterjed a környezetvédelemiránti elkötelezett magatartás…”

Emberi tényező című rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik mozgatórugói a szervezetek környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseinek.Czabafi Juditot, a Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi csoportvezetőjét kérdeztük

munkájáról, tapasztalatairól.

Kérem, meséljen néhány szót magáról!

Épületgépészként végeztem. A diplo-ma megszerzését követően dolgoztam tervezőirodában, tanítottam építő- és gépipari középiskolában, voltam beru-házó és energetikus is. Immár 13 éve tevékenykedem a Postánál. Többféle munkaterület után, 1996-ban kerültem a vezérigazgatóságra. 1999-ben alakult meg öt fővel a környezetvédelmi osztály, melynek vezetésével engem bíztak meg. A folyamatos szervezeti változások mellett is sikerült e kis létszámú csapatot együtt tartani. Társasági szinten a környezetvédelmet szem előtt tartva kell ellátni a feladatokat. Idén január óta környezetvédelmi csoportvezetőként végzem a mun-kámat.

Ez azt jelenti, hogy közvetlenül az Ön bábáskodásával szüle-tett meg a környezetvédelem a Postánál?

Tulajdonképpen igen, de természe-tesen nem jöhetett volna létre a vállalat vezetésének támogatása, a környezetvé-delem fontosságának felismerése nélkül. Nagy kihívás volt számomra, és még ma is az, hogy meg tudjak felelni az egyre nagyobb számú, szigorodó környezetvé-delmi jogszabálynak, meg tudjam hatá-rozni a szükséges feladatokat, elváráso-kat és hogy ezeket a több mint kétezer ingatlanra és közel 40 ezer alkalmazottat foglalkoztató társaságra alkalmazni, működtetni lehessen. Induláskor nem tudtunk korábbi tapasztalatokra támasz-kodni. A kollégák saját elkötelezettség-ből, lelkesedésből tettek és tesznek sok mindent a környezetvédelemért. Az eddigi jelentősebb mérföldkövek: 2002-ben elkészült a vállalat környezeti poli-tikája, melyet 2004-ben módosítottunk. Társasági szintű belső környezetvédelmi szabályzatot adtunk ki, hulladékgazdál-kodás racionalizálását végeztük el, a nagyobb létesítményekben bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hul-ladékainkat újrahasznosításra adjuk át, melyből bevételhez is jutunk. Emellett számos környezetvédelmi beruházásra is sor került az elmúlt években, úgymint

energetikai racionalizálásra, gázbeköté-sekre, szennyvízhálózatra kötésre, hulla-dékgazdálkodás kialakításához eszközök beszerzésére. Jelenleg egy 2004-ben zöld mezős beruházás keretében meg-valósult új létesítmény KIR-rendszerének bevezetésén dolgozunk.

Ezekből is látszik, hogy a Posta jó úton halad saját környezetvédelmi filozó-fiájának megvalósításában.

Ha már a Posta környezetvédelmi tevékenységéről beszélgetünk, elárul-ná, hogy épületgépészként hogyan került ilyen szoros kapcsolatba a kör-nyezetvédelemmel?

Ha egyszerűen szeretnék válaszolni, azt mondanám, belső elkötelezettségből. A ’90-es évek végén elsősorban beru-házói, energetikai feladatokat láttam el a Postánál, ami nagyon sok szakmai pon-ton találkozik a környezetvédelemmel. Ekkor kezdett a figyelmem az akkor még foltszerű környezetvédelem felé fordulni. A vállalat vezetése támogatta ez irányú továbbtanulásomat, így a kezdeti érdeklődés szaktu-dássá nőhette ki magát.

Hány emberrel dolgozik ennek a hatalmas szerve-zetnek a környezetvédelmi feladatain?

Jelenleg a vezérigazga-tóságon hárman dolgozunk, illetve hat területi környezet-védelmi munkatárs alkotja elkötelezett csapatunkat.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az elmúlt hét évben elért eredményekben a csapat valamennyi tagjának szerepe van. A feladatok szakszerű ellátásában nagy segítséget jelentett, hogy a vállalat minden szakember számára biztosította a szakirányú továbbtanulást.

Az elmúlt években egyre gyak-rabban lehetett hallani a Posta nevét környezetvédelemmel, társa-dalmi felelősséggel kapcsolatosan. Ön szerint mi a fő mozgatórugója az ez irányú tevékenységeknek?

Azt gondolom, hogy a környe-zetvédelem vagy a társadalmi fele-lősség esetében egyetlen valódi mozgatórugó lehet, ez pedig az egyéni felelősség. Felelőssége a különböző szintű vezetőknek, illetve a dolgozóknak. Szerencsére a Postánál egyre többen érzik a környezet iránti elkötelezettségü-ket, ezzel együtt a felelősségüket. Talán ennek is köszönhető, hogy számos olyan dologról számolhatok

be, mint például környezetbarát iroda kialakítása, környezeti jelentések kiadá-sa, vagy környezeti teljesítményértékelő mérőszámok alkalmazása. Kiemelkedő a Humán Erőforrás felsővezetői kezde-ményezése, melyet a nemzetközi postai Oscar gálán „People Management” díjjal jutalmaztak, továbbá az idén útjára indí-tott mobil nőgyógyászati szűrőkamion, mely az ország kistelepülésein biztosít ingyenes vizsgálatot szakképzett orvo-sok közreműködésével a postai alkal-mazottaknak és a lakosságnak, vagy a Bélyegmenedzsment Iroda által kibo-csátott környezetvédelmi témájú bélyeg, mely az ASIAGO Nemzetközi Filatéliai Művészeti Zsűri I. díját kapta meg.

NÉVJEGY

Beosztás környezetvédelmi csoportvezető

Végzettség épületgépész, minőségmenedzser

szakmérnök

Családi állapot férjezett (Gábor), 3 gyermek

(Domokos 28, Gábor 27, Anna 16)

Szabadidő kertészkedés, varrás, túrázás

Kedvenc író Móricz Zsigmond



3

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléEmberi tényező

Mire a legbüszkébb a Postánál töl-tött 13 év során?

Számomra a legnagyobb elismerés az, hogy társaságunkban egyre inkább elterjed a környezetvédelem iránti elkö-telezett magatartás. Az, hogy a környe-zetvédelem mint folyamat kialakításra került, működik és a társszervezetek is ismerik. Ezen kívül büszke vagyok a kollégáimmal közösen kapott díjakra, elismerésekre.

A postai sikerek mellett nagy elisme-résként és megtiszteltetésként éltem meg, hogy 2005-ben megválasztottak a KÖVET elnökségi tagjának.

Emlékszik arra, hogyan került kap-csolatba a KÖVET-tel?

1999-ben csapatunk egy új kolléga-nővel bővült, aki már ismerte a KÖVET-et, és felhívta rá figyelmemet. Miután megismertük az egyesület tevékeny-ségét, 2002-ben döntöttünk úgy, hogy csatlakozunk a KÖVET tagvállalataihoz. Nem volt könnyű folyamat, több döntési szinten kellett az ügynek átverekednie magát. A Posta taggá válását azért is érzem nagy jelentőségűnek, mivel

öt éve még nem volt általános, hogy szolgáltató cégek ilyen nagy hangsúlyt fektettek volna a környezetvédelemre, az első fecskék egyike voltunk a tagok körében.

A taggá válást követően egyre szoro-sabbá vált a viszony a KÖVET-tel. 2002-ben pályáztunk az Ablakon bedobott pénz című kiadványban, majd 2004-ben elnyertük az Év Zöld Irodája díjat.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?Az egyik legnagyobb tervünk, hogy

a KIR-t valamennyi meghatározó létesít-ményünkben folyamatosan bevezessük, és sikeresen működtessük. Emellett sze-retnénk a jogszabályi kötelezettségeknek maradéktalanul megfelelni, és minél több új kezdeményezést elindítani és megvalósítani. Ilyen például a környezeti jelentésünk továbbfejlesztése, és jövőre a Posta első fenntarthatósági jelentésé-nek kiadása.

Mit szabad tudnia az Olvasónak a magánemberről, Czabafi Juditról?

Három gyermekünket szentendrei családi házunkban neveljük férjemmel. A legnagyobb gyermek állatorvos, már dolgozik, a középső jogi pályára ké-szül, a legkisebb pedig középiskolás. Három éve járjuk a kék túra útvonalát a családdal, és barátokkal. Nagy-Milictől indultunk és bízom benne, hogy eljutunk 1-2 éven belül Írottkőig. Nagyon szeretek varrni és kertészkedni, kikapcsolódást és megnyugvást jelent, emellett igyekszem magánemberként is a környezettudatos-ságot képviselni és azt a családomnak, barátaimnak átadni.

Petrik Ida / KÖVET

A biodízel Európa legdinamikusabban terjedőalternatív üzemanyaga

Németországban már több mint ezer benzinkútnál lehet 100%-os „zöld gázolajat” tankolni, és a „hagyományos” dízelolaj is tartalmaz 5% biodízelt. A biodízel gyors terjedése trend Európában,

és lassacskán Magyarországon is azzá válhat…

A 21. század egyik legkomolyabb gaz-dasági, társadalmi problémája a kőolajnak, mint a modern gazdaságok egyik legfon-tosabb mozgatórugójának helyettesítése. A kőolajat nem csak azért kell más hajtó-anyagokkal kiváltani, mert a kőolajmezők belátható időn belül kimerülnek, hanem azért is, mert a belőle származó környe-zetszennyezés a Föld ökológiai egyensú-lyát veszélyeztető méreteket ölt. A kőolaj helyettesítését leginkább igénylő terület a közlekedés. A közelmúlt-ban komoly törekvések indultak meg arra, hogy a kőolajat legalább részben más hajtóanyagokkal he-lyettesítsék.

A különböző alternatív motor-üzemanyagok közül jelen cikkben az Európában legdinamikusabban terjedő biodízellel kapcsolatos ismereteket kíván-juk bemutatni.

A biodízel növényi eredetű olajból, vagy állati eredetű zsírból előállított alternatív üzemanyag. Leggyakrabban szójából, pálmából és a Magyarországon is elterjedt napraforgóból, valamint repcéből állítják elő. A dízelüzemű járművek motorjai kis átalakítás után a növényi olajat közvetlenül

is tudnák üzemanyagként hasznosítani, azonban különböző gyakorlati problémák miatt (rossz hőingadozás-tűrő képesség, nehéz szabványosítás) a szakértők véle-ménye szerint érdemesebb inkább úgyne-vezett átészterezési folyamat során (ebben a folyamatban a növényi olajat lúgos környezetben reagáltatják metanollal) elő-állított repce- (vagy napraforgó-) olaj metil észtert (RMA), azaz biodízelt használni. A

termelési folyamat során a repcéből vagy napraforgóból olaj lesz, majd metanol, és egyéb adalékanyagok hozzáadásával repce-metil-észter, állati takarmány, vala-mint glicerin keletkezik.

Biodízel előállítására nem csak a frissen előállított repce- vagy napraforgóolajat lehet használni, hanem a sok környezeti problémát okozó, másra teljesen hasz-nálhatatlan elhasznált sütőolajat is, sőt

napjainkban egyre komolyabb kutatások folynak az úgynevezett második generá-ciós biodízel kifejlesztése irányában, ami különböző szerves melléktermékekből elő-állított üzemanyag.

Az Európai Unió direktívában szó-lítja fel tagországait, hogy különböző gazdasági ösztönzőkkel növeljék a bio-üzemanyagok felhasználását. A direktíva értelmében 2010-re az EU-ban fogyasztott

üzemanyagok 5,75%-ának kell biogén eredetűnek lennie. Bár a mai kőolajárak és technológia mellett még nem versenyképesek a bioüzemanyagok, azonban ha figyelembe vesszük az általuk oko-zott pozitív externáliákat is, meg-változhat a biodízel és a bioetanol

megítélése. Az alábbi pozitív externáliák miatt döntött az EU a bioüzemanyagok gazdasági támogatása mellett. (1) Bio-üzemanyagok használata esetén javul az országok energiabiztonsága, és csökken a kiszolgáltatottsága. (2) A termelés kedvező hatást gyakorol a túltermelési válságokkal küszködő mezőgazdaságra, hiszen az alapanyag termelése rengeteg (korábban élelmiszertermelésre használt) földterületet

Különböző üzemanyagok jellemző tulajdonságai

Jellemző BiodízelHagyományos ala-csony kéntartalmú (>0,005%) gázolaj

Hagyományos ultra- alacsony kéntartalmú

(<0,005%) gázolaj

Sűrűség (kg/liter) 0,88 0,85 0,83

Nettó fűtőérték (MJ/kg) 37,27 42,38 42,38

Forrás: N. D. Mortimer et al. [2003] 4. old


4

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé Vállalatok társadalmi felelőssége

(Folytatás az 1. oldalról)Nem azért, mert vezetőik szignifikánsan

gonoszabbak vagy kevésbé gonoszak lennének, mint az az emberek között szokásos, hanem egyszerűen azért, mert a vállalat így van kitalálva: profitot kell maximalizálnia minél hatékonyabban. Ha ez összeegyeztethető a környezeti és társa-dalmi érdekekkel, annál jobb, de ahol már nem, ott ez luxusnak számít. Namármost egy vállalat sok luxust megenged magának jobb időkben, de rosszabbakban nem, pláne ha van egy olyan rendkívül hatásos ideológiája, hogy ezzel sérti a részvényesei érdekeit (hiszen az ő kárukra jótékony-kodik). Azért mondom ezt ideológiának, mert annyira magától értetődőnek tartjuk a részvényesek és a fogyasztók 100% homo oeconomicus12 viselkedését, hogy ennél nagyságrendekkel kisebb jelen-tőségű kérdéseket is mély tudományos megalapozottsággal vizsgáló felmérések nem is igen foglalkoztak azzal, hogy engem részvényesként valóban csak a (rész)tulajdonomban álló cég év végi nye-resége érdekel-e, vagy esetleg az is, hogy mivel foglalkozik, fenn fog-e maradni hosz-szú távon, hogyan bánik dolgozóival stb.

Nem véletlen tehát a CSR tanácsadók amúgy tiszteletre méltó igyekezete aziránt, hogy bebizonyítsák: a társadalmilag fele-lősebb vállalat piacilag is jobban boldogul. Azt most ne firtassuk, az öko-hatékony-ságon és néhány hiedelmen kívül milyen sovány empirikus bizonyíték támasztja alá ezt a tételt, hiszen nem is kell igazolnunk. Ha ugyanis a felelősebb vállalat valóban

nyereségesebb is, akkor semmi szükség a társadalmi felelősség koncepciójára, hi-szen a több profit érdekében úgyis mindent megtesz a cég. Ha viszont nem igaz a tétel, akkor hangoztatásával csak öngólt rúgunk, ha célunk a felelősség terjesztése.

Van azonban a „CSR = jó üzlet” retori-kának egy súlyosabb hibája is: legitimálja az ezzel foglalkoztató – tipikusan nagy, nemzetközi – vállalatokat, miközben a válla-lati felelősség iránti igény felfogható ugyan-ezen cégek olyan legitimációs válságának, aminek bázisát a fejlett országokban élő, vállalati alkalmazásban álló vagy azokkal tudatos fogyasztóként találkozó embe-rek, valamint a szegény országokban élő nincstelenek alkotják. Furcsa helyzet, hogy ilyen kérdésekről hasonlóképpen vélekedik a lelke mélyén az amerikai vagy német menedzser, és az afrikai éhező. Furcsa helyzet, hogy a szabad piacgazdaság pont akkor kerül erkölcsi válságba, amikor a hidegháború megnyerésével gyakorlatilag megszabadult utolsó komoly vetélytársától (hacsak az arab államokban eluralkodó ideológiát nem számítjuk ide), s sosem látott számú embernek biztosít sosem látott anyagi életszínvonalat. A legitimációs válságot jól mutatják pl. a vállalati felelőtlen-séggel foglalkozó, utóbbi időben jelentősen megszaporodó filmalkotások, amelyek ráadásul a rendszer-nonkonformitással nehezen vádolható hollywoodi álomgyárból kerülnek ki.13 Ha a válság valóban a nya-kunkon, van, az két következménnyel bír. Először is nem lehet elhárítani olyan látszat-intézkedésekkel, mint CSR szabványok,

érdekelt felek véleményének kikérése, füg-getlen tanúsítások, társadalmi jelentések, amíg minden marad a régiben („business as usual”). A másik következmény, hogy az erkölcsi válság, amelyre rosszmájúan rámondhatjuk, hogy csak az erkölcscső-szöket érdekli, általában gyorsan gazda-sági és egzisztenciális válsággá alakul, ez a római birodalomban még évszázadokat vett igénybe, manapság azonban évtizedek alatt keresztülfuthat a világon.

A „CSR=jó üzlet” ideológia másik hibá-ja, hogy könnyen megfordul az okozatiság, s bár eredetileg azt mondtuk, hogy „legyen felelősebb, mert ez jót tesz (a lelkivilága mellett) az üzleti eredményének is”, hama-rosan imígyen beszélünk: „ott legyen fele-lősebb, ahol az üzleti eredményének is jót tesz (a lelki életet pedig hagyja hétvégére)”. A vállalati felelősség így menedzsment divattá fajulhat, amire tíz év múlva senki sem fog emlékezni. Ez a forgatókönyv csak akkor valószínű, ha tévedtünk, s a nagyvál-lalatok dominálta gazdasági rendszer nincs legitimációs válságban.

Hát nem, véleményem szerint a (kör-nyezetért és társadalomért viselt) vállalati felelősség pont ott kezdődik, ahol a (szű-ken értelmezett) részvényesi felelősség mellé más szempontok is felzárkóznak. Ez a megállapítás csak akkor tűnik földtől elrugaszkodott utópiának, ha nem vesszük figyelembe azt az egyszerű tényt, misze-rint maga a közgazdaságtan atyja, Adam Smith14 is erősen támadta a korlátlan felelősség intézményét, amelyet Angliában betiltottak 1720 és 1862 között, a Londoni

A méret a lényeg

igényel. (3) Javítja a foglalkoztatottsági mutatókat, különös tekintettel a vidéki régiókra. (4) Végül, de nem utolsósorban a bioüzemanyagok a fosszilis üzemanya-gokhoz képest jóval kedvezőbb emissziós

paraméterekkel rendelkeznek, így a kör-nyezet védelméhez is hozzájárulhatnak.

A biodízel üzemű járművek nettó szén-dioxid kibocsátása gyakorlatilag nulla, hiszen a biodízelhez szükséges növények

fejlődés közben éppen annyi szén-dioxidot köt-nek meg, mint amennyi a biodízel elégetésekor keletkező emisszió.

Az európai termelés a diagram tanúsága szerint folyamatos, dinamikus növekedést mutat. A teljes terme-lésnek körülbelül felét adja Németország, ahol a gépjárművek kiemelkedően nagy aránya (több mint 50%) dízelüzemű. Ezenkívül Németország kitűnő adottságokkal ren-

delkezik a repce termesztéséhez, ami Európában jelenleg a leggazdaságosabb alapanyaga a biodízelnek. Szép lassan a magyar kormány is elkötelezte magát a biodízel támogatása mellett, így 2007-ben már minden bizonnyal itthon is tankolha-tunk biodízel tartalmú gázolajat. A ma-gyarországi helyzetről részletesebben a következő számban írunk.

Hajdú Dániel / KÖVET

A különböző üzemanyagok károsanyag-kibocsátásai

JárműÜzem-anyag

CO2 (g/km)

CO(g/km)

HC1 (g/km)

NOX (g/km)

SO2 (g/km)

PM2 (g/km)

AutóGázolaj 139 0,42 0,08 0,64 0,05 0,15

Biodízel 03 0,37 0,07 0,77 0 0,13

KisteherautóGázolaj 267 1,33 0,33 1,39 0,09 0,24

Biodízel 03 1,16 0,24 1,67 0 0,24

Nagy teherautóGázolaj 853 3,92 0,45 13,06 0,028 1,07

Biodízel 03 2,63 0,36 15,02 0 0,72

Busz (régi)Gázolaj 1119 16,04 5,03 15,86 0,38 1,55

Biodízel 03 10,75 4,03 18,24 0 1,04

Busz (új)Gázolaj 885 4,26 0,44 14,09 1,29 1,06

Biodízel 03 2,86 0,35 16,21 0 0,71 1 Szénhidrogének, beleértve a metánt is2 Korom3 Nettó kibocsátás = csővégi kibocsátás – a termesztett repce által megkötött CO2Forrás: N. D. Mortimer et al. [2003] 5. old.

Forrás: European Biodiesel Board

Az EU biodízel termelése (ezer tonnában)



5

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléVállalatok társadalmi felelőssége

Értéktőzsde South Sea Bubble botránya miatt. „Smith csak akkor tartotta előnyös-nek az önérdek követését, ha az kicsi, helyi közösségekben történik, helyi szinten.”15 A lényegében 300 éve változatlan logikával működő, a profitmaximalizálás mindenek felettiségét sulykoló elmélet16 körül a világ mára jócskán megváltozott: immár nem mészárosok, sörfőzők vagy pékek szerve-zik eszerint az életüket, hanem világméretű oligopóliumokba tömörülő vállalatcsopor-tok. Ez nem is lenne baj, csakhogy a társa-dalmi törvények nagyban másképp visel-kednek. Míg a pék valóban csak azért fele-lős, hogy tisztességes módon, minél jobb minőségű árut adjon vásárlóinak minél olcsóbban, addig ugyanez nem mondható el azokról a multinacionális vállalatokról, amelyek ma már nagyobb arányban szere-pelnek a legnagyobb gazdaságok között, mint a nemzetállamok.

Gazdasági súlyukkal arányosan meg-nőtt felelősségük is, s ezzel láthatóan még nem szembesültek teljes mértékben. De kinek és mi iránt felelősek? Nem csak azok iránt, akik elég nyomást tudnak gya-korolni rájuk, hanem a nincstelenek, az eljövendő generációk, és más fajok iránt is. Na de nem sok ez egy kicsit? Igen is, meg nem is. Igen, hiszen hogyan várhat-nók el akár a világ legerősebb cégeitől, hogy megoldják azokat a környezeti és társadalmi problémákat, amelyeket még sosem sikerült a történelem folyamán, s mellesleg megvan az a kellemetlen természetük, hogy ha egyet megoldunk, három új jön a helyükbe. Nem, mert az viszont mindenkitől elvárható, hogy érde-kei korlátlan érvényesítésével és saját tevékenységével ne rontsa tovább a hely-zetet.

De mi az, hogy rossz a helyzet, miköz-ben a világ fejlett országaiban békében, egészségben és gazdagságban élünk? Néhány éve kifejlesztettek egy egyre népszerűbb mérőszámot, amely jól mutatja a hosszú távon fenntartható gaz-dasági növekedés lehetetlenségét. Az öko-lábnyomról van szó. Régóta tudjuk, hogy a fejlett országokban túlfogyasz-tunk, de korábban a szegény országok alulfogyasztása kompenzált ezért. Még 1960-ban is az egy főre jutó fogyasztás 2-3-szorosa volt a rendelkezésre álló biokapacitás. Az első ábra szerint ez a helyzet 1985 körül megfordult. Deficitünk úgy nő, hogy az átlagban az éhező százmilliók és a napi 2 USD jövedelem alatt tengődő milliárdok is szerepelnek. A második ábra szerint ez elsősorban a gazdag országok túlfogyasztására vezethető vissza, mivel a népességnöve-kedésben vezető közepes és alacsony jövedelmű országokban az öko-lábnyom nem növekszik. A harmadik ábra az öko-lábnyom összetételét mutatja. Világosan

látszik, hogy a széndioxid-kibocsátás adja a növekmény legnagyobb részét, ami a globalizáció gerincét képező áruszállításra és az egyéni mobilitásra vezethető vissza.

Ahogy egyre nő az ember által igénybe vett földfelület17, egyre kevesebb jut más fajoknak18. A világ úgy működik mint egy egyre hatékonyabb gépezet, amely gyor-sulva darálja be a természeti erőforráso-kat, gazdagságot állítva elő, amely egyre

egyenlőtlenebbül oszlik el. Mondhatnánk, hogy legalább a gazdagok boldogabbak, de sajnos a közgazdaságtannak még ez az ígérete sem teljesül: világszerte, nagy mintákon és a legkülönbözőbb csopor-tokon elvégzett pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a boldogságérzet és az anyagiasság nem egyenes, hanem fordí-tott arányban van, egy minimális anyagi biztonság felett. S ki más tudná lelassítani ezt a gépezetet, mint a motorként műkö-dő, hihetetlen teljesítményekre képes nemzetközi vállalatok? S mi a vállalati fele-lősség, ha nem ez? A nagyvállalatok leg-főbb felelőssége tehát a 21. század elején, hogy megálljanak a növekedésben!

Tóth Gergely / KÖVET

——————————Jegyzetek:1 Gazdaság és felelősség, I. évf. 7. szám, 12. o.2 Rossz értelemben vett „Public Relations”, elma-gyarázzuk egyéb üzeneteink mellett, hogy mennyire felelősek vagyunk anélkül, hogy a cég bármit vál-toztatna az egyébként többé vagy kevésbé felelős gyakorlatán.3 EU Green Paper (2001); EU CSR Guidelines for SMEs; EC: A növekedési és munkahely-teremtési partnerség megvalósítása: Európa mint kiválósági központ a vállalatok társadalmi felelőssége terén (2006).4 Három önként vállalkozó tudóst bezárnak hosszabb időre egy-egy szobába, csak papírt, ceruzát és egy halkonzervet adnak nekik. Ha ki tudják nyitni, nem halnak éhen. Mikor kinyitják az ajtót, az elméleti fizi-kust életben találják. „Hogyan nyitotta ki?” „Ez igazán egyszerű, leültem, s kiszámoltam, pontosan milyen dőlésszögben és erővel kell a konzervet a falnak hajítani, hogy kinyíljon.” A gyakorlati fizikus szintén él és virul: „Én addig vagdostam a konzervet a falhoz, míg ki nem nyílt.” A matematikus sajnos meghalt. A nála lévő cédulán csak ennyi áll: „Tegyük fel, hogy nyitva van!”5 Tekintsünk most el az igazságnak attól az apró, de a viccbeli matematikusunk szempontjából igencsak lé-nyegbevágó részletétől, hogy ilyen helyzet a valóság-ban nem létezik; sosem fog két pontosan ugyanolyan jelölt jelentkezni állásinterjúra, akik közül az egyik „roma származású”, a másik pedig nem, pusztán azért, hogy letesztelhető legyen a jövendő munkaadó antidiszkriminatív volta – ami valljuk be, sok kívánni-valót hagy még maga után. Cserébe megnyugtatja magát azzal, hogy ilyen képzeletbeli szituációban ő bizony a roma származásút választaná, hiszen ő nem néven nevezi a cigány embereket, tehát annyira tole-ráns, hogy nem is részesítheti őket hátrányban.6 „Ha minden más tényező változatlan.”7 A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara egy friss felmérése szerint például a nagyvállalatok „CSR teljesítményét” 4,7-re, a közepes vállalatokét 4,4-re, a kisvállalatokét 3,7-re értékelik a válaszadók. (Forrás: CSR Kutatás, BCCH CSR Évkönyv 2006.)8 Ebben az értelemben: a gyakorlat nyelvére lefor-dított.9 Ha a kettő egybeesik, azt nevezzük „CSR gurunak”.10 „(A társadalmi felelősség elve) alapvetően fel-forgató elmélet egy szabad társadalomban, ahol a vállalatoknak egy társadalmi felelősségük (azaz feladatuk) van: a profit növelésére irányuló tevékeny-séget végezni és erre használni erőforrásaikat, egé-szen addig, amíg betartják a játékszabályokat, azaz csalás és megtévesztés nélkül vesznek részt a nyílt és szabad versenyben.” The New York Times Magazine, 1970. szeptember 13.11 Ilyen népszerű koncepció pl. a „Tripple bottom line” tana, amely szerint immár nem csak pénzügyi eredményt kell javítani manapság egy élenjáró válla-latnak, hanem környezeti és társadalmi teljesítményt is.12 „Homo oeconomicus (lat.): a klasszikus közgaz-daságtani iskola eszménye, a gazdálkodó ember, aki a saját érdekeit követi, melyeket ő ismer legjobban, tevékenységében a gazdasági elvnek megfelelően racionálisan jár el, vagyis a lehető legkisebb áldo-zat árán a lehető legnagyobb haszonra törekszik.” Magyar Katolikus Lexikon.13 L. a Demos tanulmánya, 2006.14 Adam Smith [1776]: An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations, online verzió: http://www.online-literature.com/adam_smith/wealth_nations15 Russell Sparkes [2001]: Ethical investment: whose ethics, which investment?, in: Business Ethics – A European Review, Volume 10 Page 194 - July 200116 Smith [1776]: „Ebédünket nem a mészáros, a sör-főző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem embe-riességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségéről, hanem a rájuk váró előnyökről beszélünk nekik. … (Inkább célhoz ér, aki) „önzésüket nyergeli meg a maga javára és meggyőzi őket, hogy a saját előnyükre cselekszenek”. 17 Az Európai Unió legfrissebb tanulmánya szerint – amely a maga közel 600 oldalával valószínűleg a valaha elkészített legátfogóbb és megalapozottabb környezeti állapotértékelés – a természeti erőforrások kimerülésének egyik legfőbb oka az emberi szféra kiterjesztése; a városi és elővárosi területek az öreg kontinens felületének immár 10%-át (!) teszik ki. (Az európai környezet – Helyzetkép és kitekintés, 2005.)18 A WWF évente közreadott Living Planet Report-ja szerint 1970 (!) óta a szárazföldi fajok harmadát, az édesvíziek felét vesztettük el.


6

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé Tisztább termelés

Háttér – az európai vegyipar szabá-lyozása

Az utóbbi években a bennünket körül-vevő vegyi anyagok egyre jelentősebb környezeti és egészségügyi aggodal-mak forrásává váltak. A sokféle allergi-ás megbetegedés, a rák vagy a med-dőségi problémák súlyosbodását nehéz volna nem észrevenni, és egyre többen gondolják úgy, hogy mindezek hátteré-ben a mindennapjainkat teljesen átható mesterséges anyagokat kell keresnünk. Meglepő, de tény, hogy még egy olyan, viszonylag fejlett fogyasztóvédelemmel bíró térségben is, mint az Európai Unió, a piacon lévő vegyi anyagok többségé-nek egészségügyi és környezeti kocká-zatairól semmilyen információ nem áll rendelkezésre: az esetleges ártalmakra jobbára csak véletlenszerűen és jókora késéssel derül fény – gondoljunk csak a DDT vagy a freonok esetére.

Ennek egyik oka, hogy a jelenleg hatályos szabályozás különbséget tesz „meglévő anyagok”, amelyek 1981 előtt is forgalomban voltak, illetve „új”, ezután forgalomba hozott anyagok között, és csak ez utóbbiakra nézve kívánja meg a környezeti és egészség-ügyi hatások alapos felmérését. Mivel a tesztek költségei jelentősek, ez a szabályozás a meglévő anyagok továb-bi használatát ösztönzi, így amellett, hogy ezek esetleges ártalmaitól nem véd meg, kimondottan hátráltatja is a

vegyiparban az innovációt. Nem vélet-len, hogy míg az 1981 előtt forgalomba hozott anyagokból mintegy 100 000 fajta van a piacon, az azóta bevezetett anyagok száma csupán 3 000.

Ezeket a visszásságokat látva döntött az Európai Unió 1998-ban a vegyianyag-politika reformja mellett. Az új rendszer lényege, hogy előírja a meglévő anyagok tesztelését is, illetve kilátásba helyezi a veszélyesnek talált anyagok betiltását. A háttérben alapve-tő szemléletváltás húzódik meg: meg-fordul a bizonyítási teher, vagyis ezentúl a gyártóknak, illet-ve importőröknek kell még a for-galomba hozatal előtt igazolni az egyes anyagok biztonságosságát. A változás hord-erejét jól érzé-kelteti az a tény, hogy a reform előkészítésének kezdetét köve-tően az Európai Bizottság csak 2003-ban állt elő konkrét jogszabályra vonatkozó javaslattal, és ennek elfo-gadási folyamata a mai napig nem zárult le. Ez a sokat vitatott jogszabály a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemials – magyarul: a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése).

A viták elsődleges oka természete-sen a REACH előírásainak betartásával járó költségekben keresendő. Az ipar képviselői alapvetően elfogadják az új jogszabály szükségességét, ám fél-nek, hogy annak bizonyos követelmé-nyei elviselhetetlen terhet jelentenek számukra, ezért igyekeznek ezeken enyhíteni. Maguk a döntéshozók pedig igen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen garantálniuk kell, hogy a REACH telje-sítse elsődleges környezet- és egész-ségvédelmi céljait, ugyanakkor nyilván nem áshatják alá az európai vegyipar nemzetközi versenyképességét sem. Az európai vegyipar mintegy 1,3 millió embernek ad munkát (Magyarországon

ez a szám kb. 34 000 fő), és ahogyan az ipar képviselői fogalmaznak: a mun-kanélküliség egészségügyi ártalmai sokszorta súlyosabbak, mint amit a bennünket körülvevő vegyszerek miatt esetlegesen el kell szenvednünk.

Az új rendszer működése és a vitás kérdések

Nézzük tehát, hogyan is fog működ-ni ez a sokak által várt, mások által inkább fenyegetésnek tekintett új sza-bályozás! A REACH, amint azt neve is

mutatja, három alapvető részből áll. Első ezek közül a regiszt-ráció, ami az adott anyag veszélyességé-re vonatkozó adatok, teszt-eredmények benyújtását jelenti. Az, hogy mennyi és mi-lyen információra van szükség egy

vegyszer regisztrálásához, attól függ, hogy milyen mennyiségben állítják azt elő. Az évi 1 tonnánál alacsonyabb mennyiségben előállított vegyszere-ket nem kell regisztráltatni, így marad mintegy 30 000 anyag, melyek regiszt-rációja több lépcsőben, összesen 11 év alatt megy majd végbe. A vegyipari szervezetek aggályai nyomán a tervezet úgy módosult, hogy számos vizsgála-tot a kezdeti elképzelésekkel szemben csak a rendkívül nagy mennyiségben gyártott anyagok esetében kell majd elvégezni.

A regisztráció után következik az értékelés, melynek során a folyama-tot kézben tartó Európai Vegyianyag Ügynökség a regisztrációs dosszi-ék egy részét felülvizsgálja, és ahol szükséges, dönt a további lépésekről. Ilyen lehet az adott anyag alkalma-zásainak korlátozása, illetve a legve-szélyesebb vegyszerek (pl. rákkeltő, bioakkumulatív stb. anyagok) esetében a harmadik lépcsőfok, az engedélyezé-

REACH: az EU új vegyianyag-szabályozásaHamarosan elfogadásra kerül az Európai Unió új vegyianyag-szabályozása, a REACH, melynek keretében mintegy 30 000 forgalomban lévő vegyszert kell

tesztelni, a veszélyesnek bizonyulókat pedig akár be is tilthatják. Az új jogszabály várhatóan jelentős környezeti és egészségügyi előnyökkel jár majd, ugyanakkor

nehéz helyzetbe hozhatja az európai és a hazai vegyipart.

JELENLEG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ INFORMÁCIÓK AZ 1000 T/ÉV FÖLÖTTI MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VEGYI

ANYAGOKRÓL (FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG)



7

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléTisztább termelés

si eljárás megindí-tása. Ha az anyag végül nem kapja meg az engedélyt, akkor biztonságo-sabb alternatívákkal kell helyettesíteni, vagyis ki kell vonni a piacról.

A legnagyobb vita jelenleg éppen az engedélyezés feltételei körül fo-lyik. A vegyipar kép-viselői a vegyszerek veszélyessége he-lyett azok tényleges kockázataira helyeznék a hangsúlyt – vagyis hiába veszélyes egy anyag, ha gyártásának és felhasználásának körül-ményeit illetően biztosítható, hogy a valóságban nem fog érvényesülni káros hatás, akkor a kockázat „megfelelően ellenőrzött”, és az anyag megkapja az engedélyt. Mások szerint ez kevés – a zöld szervezetek például olyan vizsgá-latokra hivatkoznak, melyek kimutatták, hogy számos vegyszer alkalmazási területétől távol (a jegesmedvék vérétől az anyatejig) mindenütt jelen van, ezért eleve illúziónak tartják a megfelelő ellenőrzés fogalmát. Ők éppen ezért azt szeretnék, ha a veszélyes vegyszerek csak akkor kapnák meg az engedélyt, amennyiben a gyártók a megfelelő ellenőrzés mellett azt is igazolni tud-ják, hogy a szóban forgó anyagnak nincs biztonságosabb helyettesítője, valamint társadalmi-gazdasági haszna elég jelentős, hogy további használatát indokolja.

A REACH hatásai

A REACH, noha jóval áttekinthetőbbé teszi a jelenleg mintegy 40 különböző jogszabályból álló uniós vegyianyag-politikát, maga is olyan bonyolult rend-szert hoz létre, hogy nehéz pontosan megbecsülni várható hatásait. Valóban szokatlan, hogy ennyi félelem övezzen egy olyan jogszabályt, amelynek meg-születése már csaknem egy évtizede várható, így a vállalati szférának bőven volt és van ideje felkészülni az új köve-telményekre. A REACH következmé-nyeit illetően természetesen szintén markánsan eltérő véleményekkel lehet találkozni. A vegyipari szervezetek az iparág helyzetének romlását, a terme-lés egy részének delokalizálódását, a kis- és közepes cégek ellehetetlenü-lését valószínűsítik. A zöldek szerint ezek a félelmek erősen eltúlzottak, és a valóságban a REACH egészségügyi és környezeti hasznai jóval meghaladják

majd az esetleges negatív hatásokat.A fenti ábrán látható becsléseknél

a felmerülő költségek nagyrészét az anyagok vizsgálata jelenti, a REACH életbelépésétől számított első 11 év-ben. További költségek jelentkeznek a vegyszerek felhasználóinál, ezek azonban erősen függenek a REACH nyomán fellépő drágulás mértékétől, valamint attól, hogy végül hány anya-got kell majd helyettesíteni. A hasznok jóval hosszabb távon jelentkeznek. Az Európai Bizottság viszonylag óvatos feltételezéssel élt, a vegyszerek okozta

megbetegedések 10%-os csökkené-sével számolt 30 év alatt. A környezeti hasznok becslése még ennél is bizony-talanabb, de mindenképpen szignifi-káns összegről van szó.

Valós veszély, hogy a regisztrációhoz szükséges tesztek költséges volta miatt végül nem az igazán káros anyagok fognak eltűnni a piacról, hanem azok, amelyeknek gyártói nem képesek eze-ket a költségeket állni. Részint ennek az aggodalomnak az orvoslására, vala-mint a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében jelent meg a REACH-terve-zetben (a magyar és a brit fél javasla-tára) az ún. OSOR (one substance-one

registration; magyarul egy anyag-egy regisztráció) elv. Ennek lényege, hogy – mivel számos vegyszert több cég is gyárt – nem kell mindenkinek külön-külön elvégezni az előírt vizsgálatokat, hanem ezt megtehetik közösen, az ada-tok és a költségek megosztásával is.

Bár ez látszólag mindenkinek érde-kében áll, mégis, a gyakorlatban a tőkeerős cégek inkább magukra hagy-nák kisebb versenytársaikat, remélve, hogy ezzel kiszoríthatják őket a piacról. A magyar vegyipari cégek, még a na-gyobbak is, európai mércével mérve inkább kis- és középvállalkozásnak számítanak, ezért nekünk valóban elő-nyös lenne, ha az OSOR kötelező ala-pon működne. Bár elvben ez a helyzet, a tervezet jelenlegi változata számos kivételt tartalmaz, amelyek viszonylag könnyen lehetővé teszik az adatmeg-osztás megtagadását.

Összességében nyilvánvaló, hogy az eredeti, igen ambiciózus tervekhez képest a versenyképességi megfonto-lások miatt alighanem egy jóval gyen-gébb REACH kerül majd végül elfoga-dásra. Jelenleg a tervezet az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti egyeztetések második olvasatánál tart, és várhatóan jövőre lép majd életbe.

Az ezzel kapcsolatos fejleményekről, a végleges változat tartalmáról a további-akban is be fogunk számolni a Lépések hasábjain. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy a REACH mindenkép-pen óriási változást fog hozni a korábbi rendszerhez képest, és egyértelmű elmozdulást jelent a biztonságosabb vegyianyag-használat irányába. Ha ez a szemlélet beválik, könnyen lehet, hogy előbb-utóbb más ágazatoknak is fel kell készülniük az elővigyázatosság elvén alapuló szabályozásra.

Széchy Anna / [email protected]

A REACH KÖLTSÉGEI ÉS HASZNAI KÜLÖNFÉLE BECSLÉSEK ALAPJÁN(MILLIÁRD EURÓ)


8

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé Európai Unió

CO2-számvitel, kvótakönyvelésJelen számunkban folytatjuk az emissziókereskedelemről szóló sorozatunkat. Az alábbiakban tekintsük át, hogyan kell a megszerzett – ingyenesen allokált, vagy megvásárolt – egységeket a könyvekben vezetni, milyen értéken történik

elszámolásuk, s tekintsük át a hatályos magyar számviteli szabályozást!

Magyar számviteli szabályok 2006-tól

Az emissziós kvóta • immateriális jószág, ha éven túli fel-

használású;• készlet, ha éven belüli felhasználású.A Deloitte Kft. által kért PM állásfog-

lalás szerint az emissziós kvóta árunak, vagy immateriális jószágnak minősül a társaság döntése szerint, a jelenlegi egy-éves kiosztási gyakorlatban általában áru. Felhasználását nem kell kötelezettségként kimutatni a beszámolóban, hanem csak az esetleges hiányra kell céltartalékot képezni.

A szén-dioxid kvóták bekerülési vagy valós értéken kerülnek elszámolásra. Az ingyenesen kapott vagy piaci érték alatt kapott kvóták esetében az ingyenes/piaci érték alatti részt a halasztott bevételekkel szemben kell kimutatni. A kvóta felhasz-nálását ráfordításként kell kimutatni a fel-

használáskor bekerülési értéken. A kvóta felhasználása halmozódik a kötelezettsé-gek között a kvótával való elszámolásig. A megszerzéssel kapcsolatos halasztott bevétel a felhasználással párhuzamosan jelenik meg bevételként.

A szén-dioxid kvóta, ha az immateriális javak között került kimutatásra, nem amortizálódik.

Az eszközként kimutatott emissziós kvótát a mérlegből ki kell vezetni a kvótá-val való elszámoláskor, vele párhuzamo-san ki kell vezetni a kimutatott halasztott bevételt is; a kivezetés időpontja a PM állásfoglalása szerint a következő év ápri-lisa.

Ha a társaság kevesebbet bocsátott ki, mint a kvóta, és a felesleges kvótát nem értékesítette, akkor az emissziós kvóta a mérlegben az elszámolás után immateriális jószágként vagy készletként jelenik meg, bekerülési értéken.

Ha a társaság többet bocsátott ki, mint a rendelkezésére álló kvóta mennyisége, és a szükséges kvótát nem vásárolta meg, akkor a büntetésre céltartalékot kell képezni.

Ha a kvóta piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke: immateriális jószág eseté-ben terven felüli értékcsökkenést; készlet-ként való kimutatás esetében pedig érték-vesztést kell elszámolni. Ha a piaci érték magasabb, immateriális jószágként érték-helyesbítést lehet rá elszámolni az érté-kelési tartalékkal szemben. Készletként kimutatva a felértékelés nem lehetséges.

Ha a társaság rendelkezik kvótával és felhasználja, akkor egyéb ráfordítással szemben kell kivezetni a könyvekből, a halasztott bevételt pedig rendkívüli bevé-tellel szemben kell feloldani.

Az immateriális jószág terven felüli értékcsökkenését és visszaírását, valamint a készlet értékvesztését és visszaírását egyéb ráfordítással és bevétellel szemben kell leírni.

A kvóta értékesítésekor a bevételt a nettó árbevételek között számoljuk el, a kivezetett kvóta könyv szerinti érté-ke ELÁBÉ (áru) vagy egyéb ráfordítás (immateriális jószág). Nincs kialakult szokvány arra vonatkozóan, hogy a bevé-telt a teljesítés (számlán való terhelés és jóváírás), vagy az üzletkötés napján kell elszámolni.

(Bővebb információ: Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat c. folyóirat 2005/4 számá-ban)

Fazekas Dóra / KÖVET–––––––––––––––Rövidítések:IAS - International Accounting Standards IFRS - International Financial Reporting Standards IFRIC - International Financial Reporting Interpretations Committee

1. Alkalmazza az IFRIC 3-at – ezt el-lentmondásossága miatt visszavonták

2. Emissziós kvóták elszámolása valós értéken (IFRS)

Emissziós kvóták bekerülése:- A kormányzattól kapott kvóták

piaci értéken kerülnek be, va-gyis a mérlegben piaci értéken kell szerepeltetni.

- Ezzel párhuzamosan halasztott bevételt (kötelezettséget) kell kimutatni.

- A vásárolt kvótákat a ténylege-sen fizetett ellenértéken (beke-rülési értéken) kell elszámolni.

CO2-kibocsátás elszámolása:- A kibocsátott CO2-t kötele-

zettségként kell kimutatni: a kormányzattól kapott kvótákat bekerüléskori piaci értéken; a megvásárolt kvótákat bekerülé-si értéken; a fennmaradó kibo-csátást piaci értéken.

- Ezzel párhuzamosan a halasz-tott bevételt fel kell oldani.

3. Emissziós kvóták elszámolása bekerülési értéken (IFRS)

Emissziós kvóták bekerülése:- A kormányzattól kapott kvó-

ták nulla értéken kerülnek be, vagyis a mérlegben nem kell szerepeltetni.

- A vásárolt kvótákat a ténylege-sen fizetett ellenértéken (beke-rülési értéken) kell elszámolni.

CO2-kibocsátás elszámolása:- A CO2-kibocsátás nem jelenik

meg kötelezettségként, mert az eszköz értéke is nulla.

- Ha a kibocsátott CO2 meny-nyisége meghaladja az allokált kvótát, céltartalékot kell képez-ni, időarányosan. A céltartalék értékének meghatározása: a kormányzattól kapott kvótákat nulla értéken; a megvásárolt kvótákat bekerülési értéken; a fennmaradó kibocsátásra piaci értéken.

CO2-elszámolás(Nincs kötelezően irányadó elszámolás, ezért a társaság választhat)



9

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléKIR

Október 12-én ismét gazdára talált a Deloitte. Zöld Béka díja. Idén heten pá-lyáztak a díjra: Audi Hungaria Motor Kft., Csepeli Erőmű Rt., Flextronics International Kft., KÖVET-INEM Hungária, Magyar Villamos Művek Zrt., Nexon Kft. és a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt.

A pályázatok közül Közép-Európa legjobb környezeti jelenté-sének 2006-ban az EMAS hitelesí-téssel rendelkező AUDI Hungaria Motor Kft. környezeti nyilatko-zatát ítélte a zsűri. A nyertes jelentéssel kapcsolatban a zsűri kiemelte, hogy az nemcsak a vállalat gyártási folyamatainak, hanem a termékeinek környezeti hatásait is igyekszik bemutatni. A második hellyel a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. büszkélked-het. Az elismerést a vállalat környezetvé-delmi elkötelezettsége, illetve a környezet-

védelem stratégiai kérdésként kezelése miatt vívta ki magának a jelentés.

Jelentések - főszezon

Az ősz kétségkívül a jelentések kiadása főszezonjának tekinthető. Nem volt ez másként idén sem.

A KÖVET adatbázisa szerint 1999 óta, a MOL elsőként kiadott EBK jelentését követően, már 47 vállalat - köztük több

EMAS hitelesített kkv - számolt be valamilyen formában köry-nyezetvédelmi, társadalmi és gazdasági teljesítményéről

érintettjeinek, számuk pedig évről évre nő. A 2006-ban megjelent 19 környezeti, társadalmi vagy fenntartható-sági jelentés, illetve környezeti nyilatkozat közül nyolc KÖVET-tagvállalat teljesítmé-nyét mutatja be.

Petrik Ida / KÖVET

2008-ra várható az ISO 26000 szabvány

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) még 2004 szeptemberében dön-tött úgy, hogy felállít egy munkacso-portot azzal a céllal, hogy dolgozzanak ki irányelveket, útmutatót (guideline) a társadalmi felelősséggel kapcsolatban. Az alábbiakban megpróbáljuk össze-foglalni, milyen célokat tűztek ki az új szabvánnyal kapcsolatban:

• az ISO 14001-től eltérően ne tanú-sítási szabvány legyen, tehát ne legyen harmadik fél által tanúsítható,

• világos nyelvezettel megfogalma-zott, közérthető szabvány legyen, nem egy specifikációkat tartalmazó, tanúsí-tásra alkalmas szöveg,

• nem célja kiváltani az érvényben levő nemzetközi egyezményeket (ENSZ Emberi jogok nyilatkozata, ILO munka-ügyi előírásai stb.), hanem kiegészíteni azokat velük összhangban,

• ne csak vállalatoknak, hanem különböző méretű és szektorból jövő szervezetnek szóljon,

• vegye figyelembe a társadalmi felelősség kapcsán érintett érdekelt felek véleményét is!

Az utolsó ponttal kapcsolatban any-nyit még érdemes megjegyezni, hogy az érdekelt feleknek hat kategóriáját határozták meg: ipar, kormányzat, mun-kaügy, fogyasztók, NGO-k és egyéb, ráadásul mindezeken belül földrajzilag és nemek szerint kiegyenlített arányban.

A szabvány első tervezett verziójának megjelenése majdnem két év múlva, 2008 októberében várható.

További információ: www.iso.org/sr

EMAS nyilatkozat nyerte idéna Zöld Béka díjat

EMAS-díjat kapott MagyarországAz Európai Unió 2006-os EMAS díjait

november 13-án adták át Athénban. Az EMAS díjakat vállalati mérettől függően három kategóriában vehették át azok a regisztrált szervezetek, amelyek a legjobb kommunikációval rendelkeznek az EMAS-t illetően. A vállalatok díjazásán túl elisme-résben részesült az idei évben legtöbb új EMAS regisztrálttal rendelkező új és régi tagállam is.

A nemzetközi zsűri a díjazáskor azt vizsgálta, hogy a nevezett szervezetek ho-gyan kommunikálják EMAS rendszerüket, és annak a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Ezzel összefüggésben többek között figyelembe vették a környezetvédel-mi nyilatkozatok formátumát, az érdekelt felekkel való kapcsolattartás módjait, a

termékekkel és szolgáltatásokkal kapcso-latos tájékoztatást.

A díjakra minden tagországból kategó-riánként egy szervezetet jelölhetett a helyi illetékes testület. A tagországokból össze-sen 25 nevezés érkezett, akiket a tagor-szágok nemzeti díjjal tüntettek ki, és közü-lük kerültek ki a három kategória nyertesei. Magyarországról a kis- és középvállalko-zás kategóriában a KÖVET-et, nagyválla-lati kategóriában az AUDI-t javasolta az illetékes testület, ami egyben a nemzeti díj elnyerését is jelenti. (Mikro kategóriában jelenleg nincsen EMAS regisztrált hazánk-ban.) Ezúton is szeretnénk gratulálni tag-vállalatunknak a nemzeti díj elnyeréséhez!

Örömteli hír, hogy az új tagállamok közül Magyarország vehette át a díjat, miu-

tán 2006-ban öt új EMAS regisztrált vállalat született. Az elismerés elnyerésében egye-sületünk is fontos szerepet játszott, hiszen az újonnan regisztrált öt szervezet közül három a KÖVET EMAS Egyszerűen pro-jektjének keretében vezette be és hitelesít-tette a rendszert. A régi tagállamok közül Görögország részesült elismerésben 22 új EMAS regisztrációval.

A vállalatok körében mikro kategóriá-ban a spanyol Las Ventas vásárcsarnok, KKV kategóriában a német Mainau GmbH és nagyvállalati kategóriában az olasz Bologna tartomány nyerte az idei EMAS díjat.

További információ:www.emasaward2006.eu

Pap Imre / KÖVET

Október 12-én ismét gazdára talált a Október 12-én ismét gazdára talált a Deloitte. Zöld Béka díja. Idén heten pá-Deloitte. Zöld Béka díja. Idén heten pá-lyáztak a díjra: Audi Hungaria Motor lyáztak a díjra: Audi Hungaria Motor Kft., Csepeli Erőmű Rt., Flextronics Kft., Csepeli Erőmű Rt., Flextronics International Kft., KÖVET-INEM International Kft., KÖVET-INEM Hungária, Magyar Villamos Művek Zrt., Hungária, Magyar Villamos Művek Zrt., Nexon Kft. és a Tiszai Vegyi Kombinát Nexon Kft. és a Tiszai Vegyi Kombinát

A pályázatok közül Közép-A pályázatok közül Közép-Európa legjobb környezeti jelenté-Európa legjobb környezeti jelenté-sének 2006-ban az EMAS hitelesí-sének 2006-ban az EMAS hitelesí-téssel rendelkező AUDI Hungaria téssel rendelkező AUDI Hungaria

védelem stratégiai kérdésként kezelése védelem stratégiai kérdésként kezelése miatt vívta ki magának a jelentés.miatt vívta ki magának a jelentés.

Jelentések - főszezonJelentések - főszezon

Az ősz kétségkívül a jelentések kiadása Az ősz kétségkívül a jelentések kiadása főszezonjának tekinthető. Nem volt ez főszezonjának tekinthető. Nem volt ez másként idén sem. másként idén sem.

A KÖVET adatbázisa szerint 1999 óta, A KÖVET adatbázisa szerint 1999 óta, a MOL elsőként kiadott EBK jelentését a MOL elsőként kiadott EBK jelentését követően, már 47 vállalat - köztük több követően, már 47 vállalat - köztük több

EMAS hitelesített kkv - számolt EMAS hitelesített kkv - számolt

érintettjeinek, számuk pedig érintettjeinek, számuk pedig

Elkészült, megjelent, elérhető

AUDI Hungaria Motor Kft.zöld béka díjaskörnyezeti nyilatkozat

Vagdalt László, [email protected]

Coloplast Hungary Kft.első alkalommal kiadottfenntarthatósági jelentés

Borbély Attila, [email protected]

CREW Nyomdaipari Szolgáltató Kft. környezeti nyilatkozat Nagy Katalin, [email protected]

Csepel Energia Kft. környezeti jelentés Leveles Beáta, [email protected]

DENSO Gyártó Magyarország Kft. fenntarthatósági jelentés Gärtner Szilvia, [email protected]

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. fenntarthatósági jelentésPallaghy Orsolya, [email protected]

MVM Társaságcsoport fenntarthatósági jelentés Civin Vilmos, [email protected]

Paksi Atomerőmű Zrt. környezeti jelentés Sallai Orsolya, [email protected]

A jelentések letölthetők a KÖVET honlapjáról (www.kovet.hu), illetve a kapcsolattartó személyektől közvetlenül is beszerezhetők.

xxx 11. évfolyam 4. szám (30)

10

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé Másért vállalkozók?

„Be szeretném bizonyítani, hogy tisztességes eszközökkel is lehet vállalkozni”

A Lépések előző (29.) számában egy gyógyszergyártással foglalkozó céget mutattunk be, aminek vezetője úgy vélekedett, ő nem „másért vállalkozó”, hanem egyszerűen csak a

szakmájára igényes gyógyszerész. Ezúttal is maradtunk a gyógyításnál: egy mesterséges ízületeket előállító hódmezővásárhelyi cég, a Metrimed Kft. ügyvezető igazgatójával, Blaskovics Ferenccel beszélgettünk. Egy beteg gyógyulását elősegítő vállalat persze könnyű helyzetben

van: alaptevékenysége, az általa előállított termékek vitathatatlanul „pozitívak” még a hétköznapi emberek szemében is. Mi tesz mégis különbséget az iparágban szereplő cégek között?

A kezdetek

Műszakilag érdekes kihívásnak tűnt, ezért fel-vette a megvalósítandó fej-lesztések közé a mesterséges ízületeket a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár. Az ötletet egy főorvos adta, aki külföldön már látott ilyen termékeket. Akkoriban azonban az életben levő import-korlátozás miatt ezek behozatala nem volt lehetséges, vagy ha mégis, akkor elérhetetlen áron. A kihívást és a műszaki nehézségeket az jelentette,hogy például egy csípőprotézisnek olyan fém és műanyag alkatrészek-ből álló eszköznek kell lennie, mely a korrozív környezet ellenére szó szerint élethosszig terjedő élettartammal bír. Blaskovics Ferencet, a cég jelenlegi ügyvezetőjét és fő tulajdonosát bízták meg az új feladat végrehajtásával, ő ekkor főosztályvezető volt az állami cégnél.

Pénz kevés, lelkesedés annál több állt rendelkezésre, egyetemektől a Csepeli Fémművekig sokan járultak hozzá a több éven át tartó fejlesztéshez. Végül az első kísérleti darab beültetésére 1982 nyarán került sor a szentesi traumatoló-giai intézetben. Az akkor 72 éves beteg 21 éven keresztül, haláláig használta a terméket.

Államiból családi tulajdonba

A cég a mai nevén végül 1988 július elsején alakult meg. A rendszerváltozás után hamarosan megszűnt az addig élvezett adókedvezmény, innentől kezd-ve az eszközöket úgy kezelték, mint bármely más terméket. „Pedig ez a termék fon-tos társadalmi szükségletet elégít ki, hiszen például egy sú-lyos baleset után nem minden beteg tud önerő-ből meggyó-gyulni.” – jegyzi meg Blaskovics Ferenc. Később megjelentek a konkurens világcégek is, hatalmas tőkével, ám ennek ellenére a Metrimed hazai piaci részesedése ma is 50 százalék körül van. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy ezen a terüle-ten a bizalomnak, a személyes kapcsola-toknak kiemelt szerepük van: az orvosok nem kockáztathatnak.

A két egyko-ri tulajdonos (a Mérleggyár és egy helyi takarékszövet-kezet) egyébként saját veszteségét ellensúlyozandó rendszeresen kivette a nyereséget, és nem forgatta vissza a működésbe. „Az üzletrészüket bár drágán adták, szé-pen lassan felvásá-rolgattam” – mond-ja szabadkozva Blaskovics Ferenc. Majd morális vívódását megemlítve hozzáte-szi: „mert melyik a jobb taktika, ha úgy csinálom a cégvezetést, mintha a tulaj-donom volna, vagy ha lerontom a céget, majd olcsón megveszem?”

Másért vállalkozó?

„Úgy gondolom, hogy beleillek ebbe a körbe. Azért csinálja az ember még nyug-díj után is, mert segíteni szeretne. Engem a betegek érdekelnek, nem a profit.” – vallja a cég vezetője. „Az igazi siker szá-

munkra az, ha az emberi szervezetbe épí-tett termékeink jól működnek. Nemcsak az orvosok, de a betegek is elégedet-tek velük.” – teszi hozzá mosolyogva. Ugyanakkor a különböző betegekkel fog-lalkozó alapítványoktól érkező adomány-kérő megkeresésekről is markáns véle-ménye van Blaskovics Ferencnek: „nem

a cégek, hanem az állam feladata, hogy a betegeket közvetlenül ellássa – ettől függetlenül persze próbálunk segíteni, ahogy tudunk.”

A vállalat az alkalmazottakkal is igyekszik jól bánni, fluktuáció gyakorlatilag nincs. „Mint saját

vállalkozásomat, szerettem volna úgy megcsinálni, hogy itt mindenki jól érezze magát, jobban mint otthon… Ehhez persze jó fizetés is kell, ezt a kezdetben talán túl komolyan is vettük… Már akkor adtunk természet-beni juttatásokat, amikor ez még nem az

NÉVJEGYNév: Blaskovics FerencÉletkor: 68 évBeosztás: Ügyvezető igazgatóVégzettség: Gépészmérnök, jogi szakokleveles mérnök, hőkezelő szak-mérnökCsalád: 2 fia, Zoltán és Gábor a cég menedzsmentjében dolgozikHobbi: „műszaki fejlesztés”, kerékpá-rozás, úszásKedvenc író: Agatha Christie, Georges Simenon (Maigret felügyelő) a stílusa miatt

Cégnév: Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft.Alapítás éve: 1988Foglalkoztatottak száma: 40 főTulajdonos: Blaskovics Ferenc, kisebb részben családtagjaiÉves forgalom (2005): 335 millió FtTelephely: HódmezővásárhelyFő termékek: Csípőízületi protézisek, térdprotézisek, gerincimplantátumok, beültető műszerekDíjak: 2004 – Délmagyarország Presztízs Díj üzleti innovációs kategóriában; 2006 – Magyar Termék Nagydíj, MKIK különdíja

ízületeket a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár. Az ötletet egy főorvos adta, aki külföldön már látott ilyen termékeket. Akkoriban azonban az életben levő import-korlátozás miatt ezek behozatala nem volt lehetséges, vagy ha mégis, akkor elérhetetlen áron. A kihívást és

Műszakilag érdekes kihívásnak tűnt, ezért fel-vette a megvalósítandó fej-lesztések közé a mesterséges ízületeket a hódmezővásárhelyi

élvezett adókedvezmény, innentől kezd-ve az eszközöket úgy kezelték, mint bármely más terméket. „Pedig ez a termék fon-tos társadalmi szükségletet

kihívásnak tűnt, ezért fel-vette a megvalósítandó fej-lesztések közé a mesterséges ízületeket a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár. Az ötletet egy főorvos adta, aki külföldön már látott ilyen termékeket. Akkoriban azonban az életben levő import-korlátozás miatt ezek behozatala

„AZ IGAZI SIKER SZÁMUNKRA AZ, HA AZ EMBERI SZERVEZETBE ÉPÍTETT TERMÉKEINK JÓL MŰKÖDNEK”


KörnyezettudatosVállalatirányítási Egyesület xxx

11

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléTagvállalatainkról

adóelkerülés egyik útja volt. A viszony, a légkör barátinak mondható.”- avat be törekvéseibe Blaskovics úr.

A „Másért vállalkozó?” rovat szerkesz-tésénél minden alkalommal felmerül ben-nem a kérdés: miben több egy másért vállalkozó, mint egy, a szakmáját profin művelő és erkölcsi értékekkel rendelke-ző vezető? Talán attól, hogy elsősorban nem a profitszerzés motiválja, hanem egy valós társadalmi igény kielégítése.

Kapusy Pál / KÖVET

MÁSÉRT VÁLLALKOZÓ?

Mai tipikus orvosi műszergyártó Metrimed Kft.

Cél, küldetés

Tulajdonosok profitjának maxi-malizálása az elvárt környezeti és társadalmi felelősség minimuma

mellett

„Betegorientált” – a cél segíteni a szen-vedőkön

Termék,értékesítés

Költségcsökkentés, akár a minő-ség rovására

Költségcsökkentés minőségi kompro-misszumok nélkül

Profit Tulajdonosok vagyonát növelniTulajdonosok tisztes megélhetése mellett

folyamatos visszaforgatás(nagyrészt kényszerből)

Alkalmazottak Humán erőforrás „Érezzék jobban magukat, mint otthon”

Üzleti etikai díjas a Biopetrol

Középvállalat kategóriában a Biopetrol Környezettechnikai Kft. nyerte el a nagy erköl-csi elismerést jelentő Üzleti Etika Díjat. A hét éve működő díj segít elterjeszteni a hazai gazdasági szereplők körében a társadalmi felelősségvállalás gondolkodásmódját. A díj alapítói (László Ervin professzor, a Budapest Klub elnöke és Demcsák Mária, a Piac és Profit üzleti magazin főszerkesztője) kibővítette az eti-kus üzleti magatartás szempontrendszerét a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás hatásának csökkentése érdekében tettekre, mint alapvetően felelős magatartási meg-nyilvánulásra.

Az idei évben soha nem tapasztalt meny-nyiségű jelölés érkezett, amiből az előzetes szűrést végző kontroll bizottság javaslatára 17 céget kért fel a szervező, a Piac és Profit üzleti magazin, a pályázatra. Az üzleti etikai díjátadó gálára ismét Siófokon, az „E-Magyarország, e-kormányzat” kétnapos konferencia keretében került sor. A pályáza-tokat a Budapest Klub magyar kuratóriumi tagjaiból, valamint az előző évek nyertesei-ből összeállított zsűri értékelte.

A Chinoin Zrt. a gyógyszerbegyűjtés úttö-rője Magyarországon

A világ harmadik és Európa első számú gyógyszeripari vállalata a Sanofi-Aventis vállalatcsoport a fenntartható fejlődést tűzte ki egyik céljának már a 90-es években. A magyarországi leányvál-lalatánál, a Chinoin Zrt-nél, - jóval az uniós csatlakozás előtt - a legszigorúbb európai környezetvédelmi normákat vezette be. Ennek tudható be, hogy a Chinoin már 1998-ban elkészítette az első környezetvé-delmi jelentését.

Elsőként 2000-ben hívta fel a figyelmet a hulladékgyógyszerek begyűjtésének jelen-tőségére. Ennek folyományaként a Chinoin

a gyógyszer- és környezetvédelmi hatósá-gokkal együttműködve részt vett a begyűjtő rendszer modellkísérletében 2003-ban.

Ma természetesen hathatósan támogatja a gyógyszergyártók által 2005 végén létre-hozott, gyógyszerbegyűjtésre szakosodott Recyclomed vállalatot. Ily módon esély van az évi 2000 tonnára becsült gyógyszerhulla-dék megsemmisítésére.

2006 októbere közösségi szolgálati hónap az Alcoa-Köfém Kft.-nél

Az Alcoa Alapítvány 2002-ben két új, a dolgozók önkéntes közösségi munká-ját kezdeményező és támo-gató programot vezetett be, amelyet az Alcoa vállalatok világszerte felkaroltak és alkalmaznak. Ezek a Bravo és ACTION programok.

A Bravo programmal az Alcoa bármely dolgozója, aki non-profit intézmény számá-ra egy naptári év folyamán legalább 50 óra közösségi munkát végez, elvégzett munká-ján felül 250 USD összeggel is segítheti a kérdéses intézményt.

Az ACTION program keretében az Alcoa dolgozóinak szabad idejükben lehetőségük van legalább tízfős csoportban egy helyi közösség non-profit intézményénél - lega-lább négy-négy óra időtartamú, összesen minimum 40 órányi - önkéntes, közösségi célú munkát végezni. A munkát elvégő csoport egy-egy ACTION program lebonyo-lítása után programonként 3000 USD ado-mányt kap az Alcoa Alapítványtól, amelyet átad annak a non-profit intézménynek, ahol az önkéntes munkát kifejtették.

A közösségi szolgálati hónap keretében az Alcoa munkatársai 2006 októberében felújítási munkákat végeztek egy óvodaud-varon, egy cserkésztáborban, és egy állat-menhelyen. Tűzvédelmi oktatást, kataszt-rófavédelmi oktatási napot, és kirándulást szerveztek gyerekeknek, valamint felújítot-tak egy turista útvonalat és számos helyen végeztek faültetést.

Magyar Termék Nagydíj a Bárczy Kft.-nek

A Bárczy Kft. fejlesztése, a szelektív szűrés elvén alapuló csa-padékvíz-olajmentesítő kisberendezés kiér-demelte az idei Magyar Termék Nagydíjak egyikét. A szelektív szűrés merőben új technika, a „nedvesíti – nem nedvesíti” alapon különbözteti meg az olajos és a vizes fázist. A berendezés gépészetileg igen egyszerű, hatékonyságában, árában messze versenyképes a felúsztatásos elven működő olajfogókkal. Kapcsolódó elemeit úgy alakították ki, hogy a helyszí-nen szerelési munkát alig igényel, tehát igen gyorsan telepíthető. A nagydíj mellett a termék a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Ipari és Környezetvédelmi Magazin különdíját is elnyerte. A nagydíjat és a különdíjakat ünnepélyes külsőségek közepette 2006. szeptember 6-án a Parlament épületében adták át.

10 éves a Környezetvédelmi lemeztörvénytár

2006. szeptember 15-én ünnepi vevőtalálkozót tar-tott az ECO-Invest Kft. a Környezetvédelmi lemeztörvénytár kiadásának 10. évfordu-lója alkalmából. A rendezvény vendégeit Zachár János ügyvezető igazgató köz-szöntötte, majd dr. Benkő István KvVM vezető főtanácsos tartott előadást a jog-szabálygyűjtemények kiadásának történe-téről. A bevezetőt követően dr. Baranyai Gábor KvVM főosztályvezető “Környezeti demokrácia keretei: Aarhusi Egyezmény”, valamint Kelemen István KvVM tanácsos “Termékdíj fizetési kötelezettséggel kap-csolatos aktualitások” című előadása hangzott el. Ebéd után jó hangulatú, kötetlen szakmai beszélgetéssel zárult a program.

KÖVET-tagvállalatok sikerei


12

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé KÖVET-konferencia

Versenyképesség és felelősség - a termék fogalmának újragondolása

Idén októberben is megrendeztük immár hagyományos éves konferenciánkat. Az előző évek szokásaihoz híven az eseménynek a Hotel Gellért adott otthont. A nagyszabású rendezvényen mintegy 100 résztvevő jelent meg. Az ünnepséget Vagdalt László, a KÖVET elnöke, az AUDI

Hungaria Motor Kft. környezetvédelmi vezetője nyitotta meg, majd az esemény fővédnökének, Dr. Persányi Miklósnak gondolatait tolmácsolva Dr. Erdey György szakállamtitkár vette át a szót.

Összefér-e egymással a versenyképes-ség és a zöld gondolkodás?

A KvVM szakállamtitkára köszöntőjében ezen kérdés köré csoportosította monda-nivalóját.

A szakállamtitkár úr különös jelentősé-gűnek tartja, hogy a KÖVET 80 tagja más szemléletet képvisel a vállalati szférában. A KÖVET éves konferenciáját pedig olyan zöld szigetként jellemezte, amely példát ad, és bizonyítja, hogy a válla-latok környezeti és társadalmi felelős-ségvállalása összefér a versenyképes működéssel.

A rövid megnyitó után az esemény egyik fon-tos pillanata következett: átadásra kerültek a 2006-os Környezeti Megtakarítás Díjak. Öt évvel ezelőtt indí-tottuk útjára a programot, melyben környezeti és gazdasági hasznot egy-szerre hozó intézkedéseket gyűjtünk össze, illetve díjaz-zuk közülük a legjobbakat. Tóth Gergely, a KÖVET-INEM Hungária főtitkára elmond-ta, hogy az idei nevezőkkel együtt az öt év alatt 47 válla-lat és egy hatóság összesen mintegy 211 ilyen intézke-dést produkált. A jelentős környezeti hasznok mellett a 211 intézkedés ösz-szesen 11 milliárd forintnyi gazdasági hasznot is hozott.

A díjakat a szokásos módon három kategóriában osztottuk ki. A nyertes válla-latokról, és a sikert hozó intézkedésekről bővebben a 14-15. oldalon számolunk be.

Termék és felelősség - a fenntartható-ság folyamatos kihívása

Az előadássorozatot Kapusy Pál, a KÖVET-INEM Hungária ügyvezető igaz-gatója nyitotta meg. Előadásában a fenntarthatóság folyamatos kihívásáról, a versenyképesség és felelősség kap-csolatáról, és a CSR kétarcúságáról indított érdekes eszmefuttatást. Kiemelte,

hogy a versenyképesség önmagában nem lehet cél, a versenyképességhez a felelősségnek is társulnia kell. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR=Corporate Social Responsibility)

mellett pedig meg lehet fogalmazni egy új kategóriát, a „Vásárlók társadalmi felelősségét” (CSR = Consumer Social Responsibility), mint a CSR másik arcát, hiszen a piacot a fo-gyasztók határozzák meg. Mivel egyre több olyan termék jelenik meg a piacon, melyekre ugyan van kereslet, de szüksé-gességük vitatható, és pénzben kifizetett áruk mellett környe-zeti terheik is éssze-rűtlenül magasak, mostanra elértünk

arra a pontra, hogy elodázhatatlanná vált a termék fogalmának és szükséglete-inknek újragondolása.

Kapusy Pál gondolatébresztő elő-adásának mintegy folytatásaként Újhelyi Katalin - a Tudatos Vásárlók Egyesülete ügyvezetője - a termék különböző para-métereinek körbejárásával kereste a választ arra, milyen is álmaink terméke.

Egy termék kiválasztásakor például szem előtt kellene tartanunk, hogy mi is a termék megvásárlásának eredeti célja (alapszükséglet kielégítése, az életminő-ség javítása).

Mivel egy bizonyos termék megvásár-lásával letesszük a voksunkat, anyagilag támogatunk egy céget, egy márkát, a tudatos vásárlónak a termék kiválasztásá-nál a gyártó cég tevékenységét, a márka, az imidzs, a reklám etikusságát is szem előtt kell tartania. Újhelyi Katalin kiemelte a „termék vagy szolgáltatás” kérdésé-nek fontosságát. Bizonyos esetekben ugyanis nem feltétlenül magára a termék-re, hanem egy funkcióra van szükségünk, például egy fénymásoló esetén a máso-latra. Ha szolgáltatást veszünk igénybe, akkor a gyártó abban lesz érdekelt, hogy a készülék minél hosszabb ideig megfe-lelően működjön. A kérdés aktualitását jelezte, hogy az előadáshoz többen hoz-zászóltak és beszámoltak olyan, a saját vállalatuknál megvalósult „sikertörténetek-ről”, ahol a „termék helyett szolgáltatás” szemlélet jelentős javulást hozott.

DR. ERDEY GYÖRGY SZAKÁLLAMTITKÁR A KÖVET ÉVES KONFERENCIÁJÁT ZÖLD SZIGETKÉNT JELLEMEZTE


KörnyezettudatosVállalatirányítási Egyesület xxx

13


Termékpolitika a versenyképesség szol-gálatában

Szlezák József, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) projektvezetője a termékorientált és életciklus szemléletű környezetpoli-tika európai megjelenéséről számolt be. Többek között hallhattunk az EU integrált termékpolitika alapelveiről, melyek az életciklus szemlé-let, a piaci alapú eszközök alkalma-zása, az érdekelt felek bevonása, a folyamatos javulás elve és a szabá-lyozási eszközök széles skálájának alkalmazása.

Az integrált ter-mékpolitika építő-elemei mellett (zöld közbeszerzés, környezetbarát ter-mékjelölés, környezettudatos termékter-vezés és életciklus-elemzés, kiterjesztett gyártói felelősség-rendszerek) hangsú-lyosnak nevezte a környezetpolitikai esz-közök megfelelő elegyének használatát és az integrációt. Kiemelt szerepe van továbbá a versenyképesség növeléséhez való hozzájárulásnak.

Sára Balázs (FEBE-ECOLOGIC) elő-adásában több gyakorlati példa segítsé-gével mutatta be az életciklus-elemzés (Life Cycle Assesment) módszerét, mely újfajta szemléletet ad a környezeti problémák keze-lésére. A módszer egyaránt alkal-mazható termékre, szolgáltatásra, tevékenységre. Az LCA széleskörű alkalmazási lehe-tőségeit szemlélte-tendő, Sára Balázs a legkülönbözőbb területekről hozott esettanulmányo-kat. Elhangzott a farostlemez, mint termék környezeti minőségének vizs-gálata, ellenőrzése, tanúsítása, különböző szennyvíziszap-kezelési lehetőségek, eljárások, mint életciklus-alternatívák összehasonlítása környezeti szempontból, a mobil-távköz-lésben használt back-up rendszerek életciklus-elemzése környezettudatos ter-méktervezés céljából.

Az LCA számszerűsített eredményei a vállalati döntéshozatal hatékony eszköze-

ivé válhatnak, megkönnyítve a környezeti minőség vizsgálatát, irányítását, bemuta-tását, javítását.

Versenyképesebb-e egy felelős termék?

A fenti címen Tóth István a Ricoh Hungary Kft-től saját vállalatuk tapasztalatairól tartott érdekes előadást a tanúsított kör-nyezetbarát termékkel kapcsolatban.

Cégük piaci megje-lenésekor a környe-zetbarát jellemzőt

marketing célokra igyekezett felhasz-nálni, egyfajta többletet nyújtva ezáltal a fogyasztóknak. Bár a környezetbarát arculat önmagában konkrét gazdasági előnyöket csak elenyésző esetben hozott a cég számára, mára a környezetbarát jelző a vállalat termékeinek védjegyévé vált, és mottójuk szerint ugyanolyan jók,

ugyanolyan olcsók, csak ők vigyáznak a környezetre is.

Az előadássorozatot Civin Vilmos (Magyar Villamos Művek Zrt.) talá-nyos című előadása zárta: (E)mission (Im)possible.

Az MVM környezetvédelmi osztályve-zetője olyan kérdéseket boncolgatott, mint: hogyan válik a ki nem bocsátott

szén-dioxid (a kibocsátási jog) kereske-delmi forgalmú árucikké, vagy hogy mik az alkalmazás feltételei, kik lehetnek a résztvevők, vagy hogy a kibocsátási jog korlátozása a lakosságra is kiterjeszt-hető-e.

Az ebédszünet után hallgatóságnak is lehetősége volt bekapcsolódni egy be-szélgetésbe. A vállalatok felelősségéről szóló kerekasztal-beszélgetés vendé-gei, Pogány Éda (Coca-Cola Hungary Kft.) és Szilágyi László (Hulladék Munkaszövetség), kifejtették nézeteiket a fogyasztó iránti felelősségről, a fogyasz-tói igények megváltozásáról. Az érdekes eszmefuttatásokhoz a hallgatóság is aktí-

van hozzászólt. Egy rögtönzött közvéle-mény-kutatás ered-ményeiből például az is kiderült, hogy a jelenlévők nagy részének vélemé-nye szerint az általa megvásárolt termé-kekre kiadott pénz több mint felét olyan termékekre fizették ki, melyek megvásárlása

nem volt szükséges.A beszélgetés tanulságaként a részt-

vevők kiemelték, fontos, hogy minél több fórumon, minél többet beszéljünk a CSR kérdéséről, keresve a megoldást a gyakorlatba való minél szélesebb körű integrálására.

Támogatóinknak ez úton is szeretnénk megköszönni a konferencia sikeres leboy-nyolításához nyújtott segítségüket!

Vályi Zsuzsa / KÖVET

Támogatók:

Médiatámogatók:

KÖVET-konferencia

NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY KIÉ A FELELŐSSÉG, HANEM, HOGY MIÉRTVAGYUNK FELELŐSEK

xxx 11. évfolyam 4. szám (30)

14

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé KÖVET-konferencia

Környezeti Megtakarítás DíjakAz Ablakon bedobott pénz program egyesületünk egyik legsikeresebb vál-lalkozása. 2002-ben határoztuk el, hogy bebizonyítjuk, a környezetvédelemre fordított összeg nem „ablakon kido-bott pénz”, hanem legtöbb esetben rövid időn belül megtérül, és gazdasági haszonhoz, versenyelőnyhöz juttatja a környezettudatos szervezete-ket. Ennek alátámasztására olyan megvalósult intéz-kedéseket kutattunk föl, amik egyszerre hoztak környezeti javulást és pénzügyi meg-takarítást is. Próbálkozásunkat siker koronázta, az első évben 12 vállalat 44 intézkedését dokumentáltuk, és az ese-teket az Ablakon bedobott pénz c. eset-tanulmány-kötetben jelentettük meg. A sikeren felbátorodva a hasonló jó példá-kat továbbra is gyűjtjük, megjelentetjük őket évről évre az Ablakon bedobott pénz sorozatban és a legjobb intézkedéseket a Környezeti Megtakarítás Díjakkal jutal-mazzuk.

2006-ban negyedszer osztottunk díjakat a legkiválóbb környezeti megta-karításokért. A díjakat a Hotel Gellértben tartott éves konferenciánkon Dr. Erdey György államtitkár adta át. Az amazonit kövekkel díszített, fát ábrázoló díj azon túl, hogy magas erkölcsi elismeréssel jár, egyike azon hazai környezeti-vállalati elismeréseknek, amelyekkel a nyertesek továbbjuthatnak az Európai Bizottság European Business Awards for the Environment c. versenyére.

A Környezeti Megtakarítás Díjakat minden évben három kategóriában osztjuk ki. A kategóriák az intézkedések megtérülési ideje szerint különböznek. Ezek alapján beszélhetünk azonnal meg-térülő (beruházást nem igénylő) változ-tatásokról, három éven belül megtérülő, illetve három éven túl megtérülő beruhá-zásokról. A szakirodalom a három éven belül megtérülő lépéseket „alacsonyan

csüngő gyümölcsnek” nevezi. Ezt a gyümölcsfa hasonlatot kissé

továbbfejlesztettük: a hosszan megtérülő beruházásokat „magasan csüngő gyümölcs”, míg a ráfordítást nem igénylő-ket „mosott gyümölcs tálban”

névvel illetjük.A mellékelt táblázatban

megtalálható, hogy mely cégek nyerték el (sokszor nagyon szoros

versenyben) az elmúlt évek díjait.Három díjazottunk 2006-ban a

következő:

Mondi Business Paper Hungary Zrt. -A legszebb mosott gyümölcs tálban

A Mondi Zrt. Magyarország legnagyobb irodai kommunikációs és ofszet papír gyártója. A Mondi cso-portnak odaítélték a „Legjobb újító díjat” Ausztriában és a WWF-től a „Panda díjat”. Az azonnal megtérülő, azaz beru-házást nem igénylő intézkedések kate-góriájában a vállalat szolnoki telephelyén elvégzett fejlesztések és szabályozások kerültek díjazásra. A szennyvíztisztító működésének módosításai következ-tében a maradékanyag mennyiségét a 2003-as évhez képest több mint 5000 tonnával sikerült csökkente-ni. Fontos megemlíteni, hogy a fejlesztés nem áll meg ezen a szinten: a hulladék további 31%-os csökkentése érdekében a vállalat csigapréseket állít üzembe, amellyel 2007-ben további 2000 tonnával növeli a hasznosítható hulladékok mennyiségét. A szennyvíz-tisztító optimalizálásán túl a három éve bevezetett sze-lektív hulladékgyűjtés ered-ményei is hozzájárultak a

környezeti és gazdasági hasznokhoz. Az intézkedésekkel a vállalat összesen több mint 7000 tonna hulladéktól kímélte meg a lerakókat (és annak költségével a saját kasszáját), és a hasznosítással évente 60-70 millió forintot nyert. A hulladékok kezeléséhez hozzátartozik, hogy a meny-nyiségi csökkentésen túl egy hulladéktö-mörítő berendezés üzembe helyezésével a hulladék térfogata is mintegy 6000 m3-rel csökkent.

LINAMAR Hungary Autóipari és Gépgyártó Nyrt. - A legízletesebb ala-csonyan csüngő gyümölcs

A LINAMAR Hungary Autóipari és Gépgyártó Nyrt. a LINAMAR CORPORATE CANADA európai csoportjának legna-gyobb tagja. Két telephelyen végez termelő tevékenységet: Orosházán és Békéscsabán. A társaság minden tevékenységi területén és telephelyén működteti az ISO 14001 szabvány szerin-ti környezetközpontú irányítási rendszert. Idén az alacsonyan csüngő gyümölcs kategóriában – azaz a három éven belül megtérülő beruházásoknál – nekik ítéltük a Környezeti Megtakarítás Díjat, miután egy forgácscentrifuga beállításával évi 120 tonna hűtő-kenő olajat nyernek

vissza, és emellett értékesíthető fém-hulladékot kapnak. Így az eddigi veszé-lyes hulladék részben visszavezetésre kerül a technológiába, részben pedig érté-kesíthetővé válik. Az intézkedés gazdasá-gilag is kiemelkedően megéri, hiszen a két-millió forintos beru-házásból évente több mint 60 millió forint nyereség származik, ami mintegy kéthe-tes megtérülési időt jelent. A fenti intézke-dés mellett kiemelen-

dő, hogy a környezetvédelmi tevékeny-séget kiterjesztik a vállalat határain túlra is. Ezt mutatja, hogy egyik gyártmányuk esetében sikerült rávenniük a beszállítót a szabványostól eltérő, kisebb átmérőjű alapanyag gyártására, amivel évente 23,5 tonna acél árát (közel 6 millió forint) takarítják meg, és ugyanennyi hulladék keletkezését kerülik el.

2003A legszebb mosott gyümölcs tálban – KEMÁK Kht.A legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs – Dreher Sörgyárak Rt.A legnagyobb magasan csüngő gyümölcs – Dunapack Rt.2004A legszebb mosott gyümölcs tálban – Flextronics International Kft.A legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs – GE Hungary Rt., NagykanizsaA legnagyobb magasan csüngő gyümölcs – Gallicoop Pulykafeldolgozó Rt.2005A legszebb mosott gyümölcs tálban – Chinoin Rt.A legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs – Phoenix Rubber Kft.A legnagyobb magasan csüngő gyümölcs – AES-Tisza Erőmű Kft.

Ablakon bedobott pénzAblakon bedobott pénz program program egyesületünk egyik legsikeresebb vál-egyesületünk egyik legsikeresebb vál-lalkozása. 2002-ben határoztuk el, hogy lalkozása. 2002-ben határoztuk el, hogy bebizonyítjuk, a környezetvédelemre bebizonyítjuk, a környezetvédelemre fordított összeg nem „ablakon kido-fordított összeg nem „ablakon kido-bott pénz”, hanem legtöbb esetben bott pénz”, hanem legtöbb esetben rövid időn belül megtérül, rövid időn belül megtérül, és gazdasági haszonhoz, és gazdasági haszonhoz, versenyelőnyhöz juttatja a versenyelőnyhöz juttatja a környezettudatos szervezete-környezettudatos szervezete-ket. Ennek alátámasztására ket. Ennek alátámasztására

környezeti javulást és pénzügyi meg-környezeti javulást és pénzügyi meg-takarítást is. Próbálkozásunkat siker takarítást is. Próbálkozásunkat siker

csüngő gyümölcsnek” nevezi. Ezt csüngő gyümölcsnek” nevezi. Ezt a gyümölcsfa hasonlatot kissé a gyümölcsfa hasonlatot kissé

megtalálható, hogy mely cégek megtalálható, hogy mely cégek nyerték el (sokszor nagyon szoros nyerték el (sokszor nagyon szoros

versenyben) az elmúlt évek díjait.versenyben) az elmúlt évek díjait.Három díjazottunk 2006-ban a Három díjazottunk 2006-ban a

következő:következő:

Mondi Business Paper Hungary Zrt. -Mondi Business Paper Hungary Zrt. -

A DÍJ A NEMES ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT „MEGTAKARÍTÁS FA”



15

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléKÖVET-konferencia

Duna-Dráva Cement Kft. - A legnagyobb magasan csüngő gyümölcs

2006-ban a leg-nagyobb maga-san csüngő gyümölcs, azaz a három éven túl megtérülő beruházások kategóriájá-nak a díját a Duna-Dráva Cement Kft. érdemelte ki. A vállalat két cement-gyártással foglalkozó gyárból, valamint számos építőipari tevékenységet végző kisebb cégből, cégcsoportból áll, éves cementtermelése több mint kétmillió

tonna, ami a hazai piac legnagyobb gyártókapacitása. A cementgyár-tásról sokaknak a porszennyezés jut eszébe, de a különböző rekonst-rukciók és környe-zetvédelmi beruhá-zások következté-ben napjainkra ez elhanyagolhatóan alacsony szintre csökkent. A díjazás oka az elmúlt évek folyamatos, a környe-zetvédelem érdekében pénzt és energiát nem kímélő fejlesztései, kiemelve a fosz-szilis tüzelőanyagok felhasználásának kiváltását hulladékokkal, biomasszá-val, és a nyersanyag helyettesítését a Mátrai Erőműben keletkező technoló-giai maradékanyaggal. A két beruházás együtt mintegy 900 millió forintba került,

megtérülési idejük több mint kilenc év. A környezet számára ugyanakkor min-denképpen jelentős hasznokkal jártak az intézkedések, hiszen összesen évente több mint százezer tonna hulladék válik így hasznosíthatóvá ahelyett, hogy a lera-kókat terhelné.

Pap Imre / KÖVET

Az öt év alatt 48 szervezet 211 beru-házását, vagy beruházást nem igénylő fejlesztését gyűjtöttük össze, amik ösz-szesen 11,3 milliárd forint megtaka-rítást hoztak! Ilyen intézkedések szinte minden vállalatnál fellelhetőek, csak kis-

csit utána kell járni.

Elektronikai hulladék vagy ajándék?Mintegy öt évvel ezelőtt az egyik legje-lentősebb informatikai honlap, awww.hwsw.hu fórumának keretén belül alakult egy karitatív társaság, amely célul tűzte ki, hogy rászorulókat juttat számítógéphez. Ennek érdekében a nagylelkű felajánlóktól kapott, számukra már felesleges számítógépelemek fel-használásával készítenek működőképes számítógépeket, amiket eljuttatnak a rászorulókhoz.

A csapat létrejöt-te sem hétköznapi. Körülbelül öt évvel ezelőtt egy apuka feladott egy apró-hirdetést, amelyben segítséget kért: fia tanulmányaihoz szükségük lenne számítógépre, de azt saját anyagi helyzetük alapján nem tudják megvá-sárolni. Ezt olvas-va néhány segítő szándékú ember összeállt, és hasz-nált alkatrészekből építettek nekik egyet. Az akció olyannyira jól sikerült, hogy a HWSW honlap keretén belül a kis társaság később is folytatta karitatív tevékenységét.

Ezt az elgondolást eddig egyedül Kunszentmártonban a helyi önkormány-zat és a polgármester karolta fel, aki

lehetőséget biztosított a csapat műkö-déséhez (térítésmentesen biztosít helyi-séget a rendszeres összejövetelekhez). A kunszentmártoni polgármester ötlete alapján ez a kezdeményezés a fórumos társaság történelmébe „Építs magad-nak Computert” elnevezéssel vonult be 2005 nyarán. A csapatnak mintegy 35 állandó tagja van, akik minden hétvé-gén összejönnek, és gépeket építenek. Munkájuknak köszönhetően az elmúlt

másfél év alatt több mint 150 szá-mítógép került ki rászorulókhoz.

Azon túl, hogy rászorulók jutnak ingyen számító-géphez, a kez-deményezésnek környezetvédelmi vonatkozásai is vannak. Az egyre nagyobb terüle-teket felemésztő hulladéklerakók méretei ebben a pillanatban is gyarapodnak. A „Csipet Csapat”

ezen a komoly problémán próbál saját lehetőségeihez képest segíteni. A cso-portnak internetes honlapja is van, ahol várják azon személyek és cégek jelent-kezését, akik használt számítógépeket vagy azok alkatrészeit felajánlanák, így nem a szeméttelepre kerülnek az egyéb-

ként súlyos környezeti károkat okozó és mérgező elektrotechnikai felszerelések.

Ha egy vállalat eljuttatja a csapathoz régi vagy valamilyen hibával rendelkező, munkából kivont gépeit vagy alkatré-szeit, a még külön-külön használható darabokból ők egy működő gépet hoz-nak létre. A csapat folyamatosan várja az újabb felajánlásokat, így az elavult gépek nem a szeméttelepre, hanem a kis műhelybe, onnan pedig szegény családokhoz, gyerekekhez kerülnek.

Felajánlások tehetők és további infor-máció: www.felajanlasok.hu

www.csipet_csapat.extra.hu

Gere Anita / Csipet-csapat

KETTEN A BOLDOG MEGAJÁNDÉKOZOTTAK KÖZÜL

AZ ÖNKÉNTESEK BUZGÓ MUNKÁJUKKAL TÖBB MINT 150 SZÁMÍTÓGÉPET SZERELTEK MÁR ÖSSZE

A DÍJAZOTT VÁLLALATOK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS FELSŐ VEZETŐI BÜSZKÉN FOGADTÁK AZ ELISMERÉST


16

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé KÖVET-hírek

Céglátogatás az Audi Hungaria Motor Kft.-nélSzeptember 11-én a KÖVET munkatársai és több mint 60 résztvevő az Audi Hungaria Motor Kft.győri telephelyére látogatott el, hogy megtekintse Európa legnagyobb motorgyárát. Kíváncsian vártuk, hogy a minőségi termeléséről és EMAS-tanúsítványáról híres gyár belülről milyen képet mutat majd a látogatók számára. A jeles eseményen Vagdalt László, a KÖVET-INEM Hungária

elnöke, az Audi környezetvédelmi megbízottja látott vendégül bennünket. A céglátogatás során rengeteg információval gazdagodtunk a vállalat tevékenységével kapcsolatban. Ezek közül a

legérdekesebbeket szeretnénk összefoglalni olvasóink számára.

Mit jelent az Audi?

Elsőként természetesen az Audi törté-nelmével ismerkedtünk meg röviden egy érdekes kisfilmen keresztül. Biztosan sokan tudják, hogy a német horchen szó jelentése hall-gatni, figyelni. Arról azonban valószínűleg már keveseb-ben hallhattak, hogy az Audi cég egy Horch nevű német úr autógyárából fejlődött ki és a cég neve Horch úr nevének latin fordításából ered.

Mit csinálnak Győrben?

Az Audi győri gyárában személygépjármű-motorok gyártásával, gépjárművek összeszerelésével, szerszám- és karosz-szériagyártással, valamint műszaki fej-lesztéssel foglalkoznak. Megdöbbentő volt hallani, hogy a telephelyen már több mint ötezren dolgoznak, és naponta több mint ötezer motort gyártanak. A vállalat össztermelési adatai folyamatosan nőttek az elmúlt években, csak a 8-hengeres motorok tekintetében és a személy-gépjármű-gyártás esetében volt kisebb visszaesés. Az üzem bejárása során a vendégek megtekinthették a motorkom-ponensek megmunkálását, majd azt követően a hathengeres TDI motorok összeszerelését és próbajáratásának helyszínét is.

Környezetvédelmi különlegességek

Egy EMAS-tanúsítvánnyal rendelkező vállalatnál természetesen egyikőnk sem lepődött meg azon, hogy a KIR olajozot-tan működik, és a cég példamutatóan törekszik betartani a környezetvédelmi szempontokat a termelés során, viszont a KIR egyes elemeiben sok apró „külön-legességet” is mutattak számunkra az Audi vezetői. Ilyen volt többek között a vállalati környezeti tényezők és hatások analízisére alkalmazott ökopont-rend-szer (BUWAL-rendszer). Az új rendszer

a korábban alkalmazott módszereknél objektívebb, segítségével a környezeti tényezők és hatások jobban azonosítha-tók, jelentőség szerint rangsorolhatók, valamint elméletben lehetővé teszi az

összehasonlítást más vállalatok kör-nyezeti teljesítményével. Az ökopont-rendszer segítségével értékelik és rang-sorolják a vállalat környezeti tényezőit és hatásait, illetve az egyes környezeti elemekre jellemző ökopont értékek ösz-

szegzésével meghatározzák a vállalat összes ökopontjának értékét, mely a vál-lalat környezeti teljesítményének kiváló indikátora. Az elemzésből az is kiderült, hogy a győri gyár legjelentősebb kör-nyezeti hatása energia terén jelentke-zik, a cég éves energiafelhasználása 1 Petajoule, ami a hazai felhasználás egy ezrelékét teszi ki!

A munkavállalók környezetvédelmi folyamatokba való bevonásának egyik leghatékonyabb példája a vállalatnál az ötletbörze rendszere. Ennek keretében a munkatársak bármikor beadhatják a folyamatok, illetve a termelés javítására, hatékonyabbá tételére irányuló ötleteiket. Az Audi nagy gondot fordít a hulladékok megfelelő kezelésre és a dolgozók mun-káját a cég által készített Hulladék-ABC-vel segíti. A cégnél működő 23 tagú öko-audit team feladata, hogy az üzemi kör-nyezetvédelem munkájának támogatása mellett a munkatársak számára fontos és érdekes új környezetvédelmi információ-kat eljuttassa a dolgozókhoz.

Audi és CSR?

A céglátogatás végén Tóth Gergely fel-vezető prezentációját követően a részt-vevőknek alkalmuk nyílt vitatkozni a CSR várható jövőbeni szerepéről.

Divat vagy egy megváltozott világ hozadéka? Lehet-e egyszerűen megva-lósítani egy cég CSR tevékenységét? Kinek az ügye lesz egy adott cégen belül

(igazgató vagy környezet-védelmi vezető?)

A vita során meglehe-tősen eltérő vélemények hangzottak el. Többen gondolták úgy, hogy inkább egyfajta trend, divat lesz a CSR-ből. A CSR sokak szerint meg-valósítható egyszerűen, ám megvalósításának egyszerűsége nagymér-tékben függ a szervezet méretétől. Az utolsó kérdéssel kapcsolatban sokan úgy látták, hogy

inkább az ügyvezető, mint a környezet-védelmi vezető feladata lesz majd ez a terület. A közeljövőben nyilván még sok hasonló vita várható majd CSR kér-désekben és mindannyian kíváncsian várjuk, hogy a cégek milyen válaszokat adnak majd működésük során a feltett kérdésekre.

Havasi Péter / KÖVET



17

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléKÖVET-hírek

Szeptemberben több fontos szemé-lyi változás történt a KÖVET-nél, mely mind az elnökséget, mind a titkárságot érintette. Tóth Gergely lemondott ügy-vezető igazgatói tisztségéről, melyet a KÖVET megalakulása óta töltött be. Döntése mögött az áll, hogy családjával Keszthelyre költözött, így a Budapestre történő rendszeres felutazás túlzott megterhelést okozott számára. A lemon-dás ellenére azonban továbbra is sze-retné munkájával, tapasztalataival segí-teni az egyesület tevékenységét. A hely-zet megoldására az a javaslat született, hogy Tóth Gergely a főtitkári tisztséget töltse be, az eddigi főtitkár, Vizy Antal (DENSO Kft.) pedig az elnökség tagja-ként vegyen részt a KÖVET életében.

A személyi változásokban szeptem-ber elején rendkívüli közgyűlés döntött, mely a fenti javaslatot egyhangúlag támogatta. Az ülésen sor került továbbá a KÖVET alapszabályának módosításá-ra is. Ezt főként az indokolta, hogy az egyesület céljaiban, tevékenységében egyre nagyobb teret kap a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kér-désköre, melyet az alapszabály szöve-gében is szükséges volt megjeleníteni. További módosítás, hogy az említett személyi változások miatt az elnökség tagjainak száma növekedett. Emellett több helyen fogalmi pontosítás is történt a szövegben.

A titkárságon Tóth Gergely helyére új ügyvezető igazgatónak az elnökség Kapusy Pált választotta, aki – kisebb megszakítással – már negyedik éve dolgozik a KÖVET-nél, mely idő alatt komoly tapasztalatot szerzett. További fontos változás, hogy az egyesület egy másik tapasztalt munkatársa, Herner Katalin októbertől szülési szabadság-ra ment, munkáját Petrik Ida vette át ügyvezetőigazgató-helyettesként.

Vályi Zsuzsa

2005-ben végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem környezetmér-nöki szakán. Az egyetem befejezése után egy ösz-töndíj keretében rövid ideig tevékenykedtem gyakornokként a Dortmundi Egyetemen, majd az OVIBER Kft. Vízi Közmű osztályán dolgoztam, ahol különböző vízügyi beru-házásokban segítettem a műszaki ellenőr munkáját. A KÖVET-tel diplomadolgozatom készítése kapcsán volt szerencsém megis-merkedni. Akkor életciklus-elemzéssel kap-csolatos szakdolgozatom elkészítésében kaptam szakmai segítséget. Az egyesület környezetvédelmi szférában elfoglalt helye, kreatív és fiatalos csapatszelleme, újdonsá-gok iránti fogékonysága különösen szim-patikussá és példaértékűvé vált számomra. Így megtiszteltetésnek érzem, hogy idén szeptember 1-től, immár a csapat tagja-ként vehetek részt életciklus-elemzéssel, benchmarkkal, környezeti teljesítményér-tékeléssel és stratégiai fenntarthatósági audittal kapcsolatos munkákban.

Hajdú Dániel

Közgazdász diplomá-mat idén szereztem a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol piac-elemző főszakirányon, és környezeti menedzsment mellékszakirányon tanultam. Diplomadol-gozatomat „Lehetőségek és nehézségek a biodízel piacán” címmel írtam. Miután résztvevőként jelen voltam a KÖVET nagy sikerű keszthelyi nyári egyetemén, meg-erősödött bennem az elhatározás, hogy ennél az egyesületnél szeretnék dolgozni. Programasszisztensként fő feladataim közé tartozik többek között a különböző rendez-vények szervezése, a sajtókapcsolatok ápo-lása, a Lépések szerkesztése, a KIR-lista, valamint a honlap frissítése.

Marci

Megérkeztem: én va-gyok a legifjabb KÖVET-poronty. 2006. október 3-án születtem. Nevem Marci, hivatalosan Patkás Márton Simon. Anyuval, Herner Katival jól vagyunk, itthon vigyázunk egymásra. Környezetvédelmi tevékenysé-gem egyelőre alacsony fogyasztásomban és CO2-kibocsátásomban ölt testet, bár a veszélyes hulladékok csökkentése terén még lenne mit javítanom…

Október végén hazánkba látogattak az Észt Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (EKJA) képviselői, valamint az EKJA tagvállalatainak környezetvédelmi vezetői is. Egyesületünkhöz hasonló-an az EKJA fő feladata is a vállalatok környezetvédelmi tevékenységének fejlesztése, közreműködés a vállalatok környezeti problémáinak megoldásában. Vendégeink két napot töltöttek nálunk. Az első napon magyar vállalati veze-tőkkel közösen tekintettük meg a Paksi

Atomerőművet és a Dunapack Zrt. duna-újvárosi papírgyárát. A második napon Tóth Gergely, egyesületünk főtitkára ismertette röviden a KÖVET 11 éves tör-ténetét és tevékenységét, majd az észtek hasonló tartalmú bemutatkozása követke-zett. Zárásként együtt tekintettük meg a KÖVET-INEM Hungária Másért vállalkozók című új oktatófilmjét, amit egy rövid, CSR témájú beszélgetés követett. A látogatás jó alkalom volt a külföldi szakemberekkel való ismerkedésre is.

EMAS regisztráltak lettünk

A 2005 márciusában indult, „EMAS Egyszerűen” névre hallgató, EU által finanszírozott programunk keretében 10 magyarországi és egy erdélyi kis- és középvállalatot segítettünk az EMAS bevezetéséhez csoportos felkészítés keretében.

Ökotérképezés segítségével végeztük el a kezdeti állapotfelmérést, és az EMAS dokumentációt 10-15 oldalban sikerült összeállítanunk. Ennek a programnak a keretében vezettük be a KÖVET irodájá-ban is a rendszert, aminek sikeres külső auditja 2006 márciusában lezajlott, és 2006. július 19-én megtörtént a nyilvántar-tásba vételünk, HU-000005 regisztrációs számmal.

Az Európai Bizottság Környezeti Főigazgatósága támogatásával a 2006 tavaszáig tartó programban belga, észt, litván, lett és lengyel partnerekkel össze-sen 57 kis- és középvállalat felkészítését végeztük el, illetve népszerűsítettük az EU környezetközpontú vállalatirányítási rendszerét.

Nálunk járt az „észt KÖVET”

Személyi változások a KÖVET élén

Új munkatársak


18

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok 2006. július-szeptember

Az elmúlt negyedévben uborkaszezon volt. Ez jól tükröződik a megjelent jog-szabályok relatíve csekély számában is. A kedélyeket felcsigázó komolyabb ren-deletek sem születtek, de azért érdemes áttekinteni a kínálatot: újabb jogszabállyal bővült az üvegházhatású gázok kereske-delmi rendszere, a vízgazdálkodás terén a 2006. évi árvizek és a Vásárhelyi Terv érdemes említésre, és természetesen akad jogszabály a hulladékgazdálkodás, a természetvédelem és az államigazgatás terén is. Jó böngészést kívánunk!

ÜHG

38/2006. (VIII. 22.) KvVM–PM együttes rendelet az üvegházhatású gázok kibo-csátási egység kereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyele-ti díj megfizetésének részletes szabá-lyairól

A rendelet szerint a kibocsátási egysé-gek alapján az üzemeltető által kiszámí-tott felügyeleti díjat ezer forintra kerekítve egy összegben kell átutalni a tárgyévet követő év február 28-ig az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség előirányzat-felhasználási számlájára. Az átutalási megbízáson a közlemény rovatban fel kell tüntetni az üzemeltető ÜHG enge-délyének azonosítási számát, illetve a tárgyévet. A befizetett felügyeleti díjról a Főfelügyelőség számlát állít ki, és a befizetést követő harminc napon belül megküldi az üzemeltetőnek. A 2005. évre kiszámított felügyeleti díjat az üzemelte-tőnek 2006. szeptember 30-ig kell megfi-zetnie. Amennyiben az üzemeltető a meg-adott időpontig nem teljesíti díjfizetési kötelezettségét, a Főfelügyelőség a határ-idő lejártát követő 8 napon belül a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító határozatot bocsát ki.

Vízgazdálkodás

155/2006. (VII. 26.) kormányrendelet Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős bel-víz miatt keletkezett károk enyhítéséről

A rendelet meghatározza a magántu-lajdonban lévő lakóingatlanok helyreállí-tásával kapcsolatos támogatás feltételeit, a támogatási keretösszeg mértékét, vala-mint a jegyző feladatait a keretösszeg fel-osztásával kapcsolatosan. A rendelet kitér

az önkormányzatok tulajdonában lévő lakóingatlanok helyreállításának elősegí-tésére is, melyet azonban részleteiben a 295/2005. (XII. 23) kormányrendelet sza-bályoz. Az önkormányzatok, magánsze-mélyek, és gazdálkodó szervezetek által igénybe vehető kedvezményes hitelekkel kapcsolatosan meghatározza a hiteligény-lés feltételeit. A hitelt a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) biztosítja. A rendelet meg-határozza a hiteligénylés módját, a benyúj-tandó dokumentumokat, és annak határ-idejét 2006. december 31-vel jelöli ki.

37/2006. (VIII. 18.) KvVM–FVM együt-tes rendelet a Vásárhelyi-terv I. ütemé-ben megvalósuló Hanyi–Tiszasülyi és Nagykunsági árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, vala-mint az egyszeri térítés, az igénybevé-tel és a kártalanítás részletes szabáy-lyairól

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése I. ütemében létesülő Hanyi-Tiszasülyi és Nagykunsági árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékét, telepü-lésenkénti bontásban és helyrajzi szám szerinti felsorolásban a rendelet mellékle-te tartalmazza. A földrészletek tározókba történő besorolására, az egyszeri térítés-re, az igénybevételre és a kártalanításra vonatkozóan a Vásárhelyi-terv I. ütemé-ben megvalósuló Cigánd-Tiszakarádi és Tiszaroffi árvízi tározók területével érin-tett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 4/2005. (II. 22.) KvVM-FVM együttes ren-delet szerinti kérelmet a beruházó a ren-delet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles benyújtani.

Hulladékgazdálkodás

151/2006. (VII. 21.) kormányrendelet az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Az észak-balatoni hulladékgazdálkodá-si projekttel és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekttel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügye-ket a rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja, és az 1. számú mellékletben sorolja fel ezeket. A rendelet 1. számú melléklete állapítja meg az egyes beruhá-zások megvalósításával összefüggő ható-

sági ügyekben eljáró hatóságokat is, a 2. számú melléklet pedig a szakhatóságként közreműködő szervet határozza meg. A rendelet hatályba lépését megelőzően indult közigazgatási hatósági eljárásokat a rendelet nem érinti.

Természetvédelem

34/2006. (VIII. 1.) KvVM rendelet a Soproni Botanikus Kert Természetvé-delmi Terület természetvédelmi keze-léséről

A rendelet a korábban védetté nyil-vánított, Sopron belterületén összesen 17,2 hektár kiterjedésű Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület természet-védelmi kezelési tervét határozza meg. A kezelési terv a természetvédelmi gya-korlati célkitűzéseket, a természetvédelmi stratégiákat és a természetvédelmi keze-lési módokat, korlátozásokat és tilalmakat fogalmazza meg a rendelet mellékletében. A terület természetvédelmi kezelését a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

Igazságügyi szakértői tevékenység

35/2006. (VIII. 11.) KvVM rendelet az igazságügyi környezetvédelmi, ter-mészetvédelmi és vízügyi területeken szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirá-nyú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól

A rendelet a környezetvédelmi, ter-mészetvédelmi és vízügyi szakterülete-ken az igazságügyi szakértői tevékeny-ség folytatásához szükséges szakmai gyakorlat igazolására irányuló eljárás szabályait határozza meg. A szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolása iránt kérelmet kell benyújtani, melynek elfogadása esetén az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) a kére-lem előterjesztésétől számított 30 napon belül hatósági bizonyítványt ad ki. A ren-delet részletesen tartalmazza a kérelem tartalmát és a szakmai gyakorlati idő meg-határozását, valamint a kiadott hatósági bizonyítvány tartalmát.

Államigazgatás, közigazgatás

152/2006. (VII. 21.) kormányrende-let az M3 autópálya Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti szakasz meg-



19

Lépések...... a fenntartható fejlődés feléJogszabályok

valósításához szükséges egyes köz-igazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakasz beruhá-zásaival kapcsolatos közigazgatási ható-sági ügyeket a rendelet kiemelt jelentő-ségű üggyé nyilvánítja, és az 1. számú mellékletben sorolja fel. A rendelet 1. számú melléklete állapítja meg az egyes beruházások megvalósításával összefüg-gő hatósági ügyekben eljáró hatóságokat is, a 2. számú melléklet pedig a szakható-ságként közreműködő szervet határozza meg. A rendelet hatályba lépését megelő-zően indult közigazgatási hatósági eljárá-sokat a rendelet nem érinti.

165/2006. (VII. 28.) kormányrendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről

A rendelet meghatározása szerint „a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Kormány környezetvédelemért, termé-szetvédelemért, vízgazdálkodásért, és űrkutatásért felelős tagja”. A rendelet meghatározza a miniszter feladatköreit a jogszabályalkotó és előkészítő tevé-kenységben, valamint részletesen sza-bályozza a környezetvédelem, a termé-szetvédelem, a vízgazdálkodás és az űrkutatás körében jelentkező feladatokat és az egyes szervekkel való együttmű-ködést. A rendelet továbbá meghatároz-za azon állami intézményeket, melyek a miniszter irányítása alá tartoznak, mint az Országos Környezetvédelmi, Természet-védelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelősé-gek, a környezetvédelmi és vízügyi igaz-gatóságok és a nemzeti park igazgató-ságok. Ezen kívül a miniszter felügyeli az Országos Meteorológiai Szolgálatot. A rendelet továbbá kinyilvánítja a miniszter felelősségét a környezet és természet állapotát illetően és az ezzel kapcsolatos feladatokat.

171/2006. (VII. 28.) kormányrendelet a miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletek dereguláci-ójáról

A rendelet hatályon kívül helyezi a környezetvédelmi és vízügyi miniszter fel-adat- és hatáskörére vonatkozó rendele-teket és helyettük az előzőekben ismerte-tett 165/2006. (VII. 28.) kormányrendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről lép életbe 2006. augusztus 1-től.

Kiss Gabriella / [email protected]

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

145/2006. (VII. 11.) Korm. rendelet

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtá-sáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

174/2006. (VIII. 11.) Korm. rendelet

Az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztiszt-viselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételei-ről szóló 136/2006. (VI. 26.) Korm. rendelet

182/2006. (VIII. 28.) Korm. rendelet

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tar-tozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet

188/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet

A csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelé-sének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet

32/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet

A környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhaszná-lásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II.24.) KvVM rendelet

33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet

A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

36/2006. (VIII. 11.) KvVM rendelet

A Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület léte-sítéséről szóló 18/1993. (IV. 7.) KTM rendelet

29/2006. (VII. 24.) EüM–KvVM együttes rendelet

Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes kéz-szítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek kor-látozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet

59/2006. (VIII. 14.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet

A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásá-nak és forgalomba hozatalának szabályairól szóló65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet

A Fiatalok a Fejlesztésért Egyesület(www.fafe.hu) célja magyar fiatalok bevoná-sa a nemzetközi fejlesztési és segélyezési tevékenységekbe. Az érdeklődő fiatalok számára lehetőséget biztosítunk nemzetközi szerepvállalásra segélyakciókon, önkéntes munkákon és műhelymunkákon keresztül. Az egyesület jelenleg két futó projekttel ren-delkezik.

Az „Adj esélyt! Adj egy tollat!” tollgyűjtő akció célja, hogy segítse a legszegényebb országokban élő gyermekek alapfokú okta-tásba való bekapcsolódását. Programunk során tollakat gyűjtünk, melyeket fejlődő országbeli írószerhiányos iskolákba és árva-házakba juttatunk el. A projektbe eddig több, a társadalmi felelősségvállalást támogató vállalat kapcsolódott be. Ennek köszönhetően eddig több mint 2000 tollat gyűj-töttünk össze és juttattunk el szudáni és délkelet-ázsiai gyermekek számára.

A „Felelősen a Környezetünkért” kezde-ményezés célja a társada-lom- és környezetközpontú gondolkodásmód minél szélesebb körű terjesztése.

A projekt során általános és középisko-lai foglalkozásokon, osztályfőnöki órák keretében tudatosítjuk a tanulókban a társadalmi felelősség fontosságát és az aktív szerepvállalást. Foglalkozásainkon olyan témák kerülnek előtérbe, mint a fogyasztói társadalom környezeti hatásai, a fenntartható fejlődés, illetve a világon jelenlévő szegénység.

Amennyiben hasznosnak találja tevékeny-ségünket, és az Ön vállalata is hozzájárulna az Egyesület hatékonyabb működéséhez, kérjük, válasszon az alább felsorolt támoga-tási módokból:

– Küldjön nekünk a készleten fekvő felesleges, de működőképes vállalati toll-készletből.

– Támogassa a tollak kiutaztatását egy megadott helyszínre (Bankszámlaszám: 1091-8001-0000-0032-7603-0001).

– Küldjön ünnepekkor üzleti partnereinek a Fiatalok a Fejlesztésért Egyesület személyre szabott képeslap-jaiból.

Láng Olí[email protected]

Fiatalok a fejlődésért

Készítette: Honics István


20

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé Hírek

A KÖ VET a kör nye zet tu da tos szer ve ze ti mû kö dést se gí tô, nem nye re ség ori en tált, füg get len szer ve zet, amely az INEM nem-zet kö zi há ló za tá nak tag ja. Po li ti kai vi ták ban nem fog lal ál lást,

tag jai nem „zöld min ta vál la la tok”, ha nem a kör nye ze tért fe le lôs-sé get ér zô cé gek, ame lyek le he tô sé gük sze rint mû kö dé sü ket

is ezen szem pon tok sze rint ala kít ják, és ter jesz tik a kör nye zet kí-mé lô mû kö dés re vo nat ko zó is me re te ket.

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me-lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja

a megelôzô környezetvédelem magyarországi elter jesz tése.

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek a KÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don

kö zölhetôk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiadvány színvonalának növelése érdekében.

Főszerkesztő:Kapusy Pál / KÖVET

Szerkesztő:Hajdú Dániel / KÖVET

1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291

[email protected]://www.kovet.hu

Kiss Gabriella / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fôvám tér 8.

Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

http://hcpc.uni-corvinus.hu

Tördelő: Tóth-Baltási Péter / KÖVETNyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

ISSN 1786-9536A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok

és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült.Megjelenik 800 példányban.


Másért vállalkozókÚj oktatófilm a fenntarthatóságról

Elkészült oktatófilmünk – angol felirattal – az EU Leonardo da Vinci programja és a Denso Kft. támogatásával.

Elképzelhető egy olyan szabad társadalom, amelynek a profit fontos kelléke, de nem fő célja? Vannak olyan cégek, ame-lyek most is ilyen szellem-ben vállalkoznak? Vegyük a vállalatok és a fenntartható fejlődés ellentmondásos vi-szonyát, próbáljuk meg ezt történelmi távlatokból szem-lélni. Elismert és szókimondó szakértők mellett szólaltassunk meg négy kibicet – egy menedzsert, egy zöldet, egy papot és egy feleséget, akik saját szemszögükből kommentálják a szakvéleményeket. Gyúrjuk mindeze-

ket össze egy oktatófilmmé, aminek fő célja az, hogy elgondolkozzunk a fenti kérdéseken.

Filmünkben példákon keresztül mutatjuk be a nagyvállalatok

zöldülési és „társadalmi felelősödési” folyamatát, de legfőképpen a másért vállalkozókat, akik vélemé-nyünk szerint a legköze-lebb állnak a fenntartható fejlődést szolgáló gazda-

sági szereplőkhöz. A film szándékosan profi és amatőr

egyszerre. Köszönjük tagjaink-nak, barátainknak, volt és jelenlegi

munkatársainknak, valamint a forgatási helyszínek gazdáinak, hogy önként és lelkesen segítették munkánkat!

Környezetvédelem a felsőoktatásbanKonferencia a TTMK szervezésében

A Tisztább Termelés Szakmai Nap rendezvénysorozat keretében 2006. január 26-án konferenciát szervezünk „Környezetvédelem a felsőoktatásban” címmel.

A konferencia célja párbeszédet kialakítani az egyes felsőoktatásban kör-nyezeti képzést nyújtó intézmények, a kormányzat és a munkaerőpiac szereplői között. A konferencián bemutatkoznak az egyes képzések és intézmé-nyek, valamit megvitatásra kerül a felsőoktatás környezeti képzé-se és a munkaerőpiac kapcso-lata is. A rendezvényen továbbá előadások hangzanak majd el a jelenleg zajló Fiatal Diplomások

a Környezet Védelméért program során tapasztaltakról is.

A konferencia nyilvános és ingyenes, így minden szakmabeli és nem szakma-beli érdeklődőt szeretettel várunk!

A részleteket keresse januárban hon-lapunkon a http://hcpc.uni-corvinus.hu címen.

Tisztább Termelés Magyarországi Központja

A Financial Times és a Világbank civil tagozata, az International Finance Corporation idén is öt kategóriában ír ki pályázatot a „Fenntartható Bankok” elnevezésű díjra. A díj olyan bankokat hivatott jutalmazni, akik kiemelkedő módon képesek integrálni a vállalat-irányításba a társadalmi és környezeti felelősségvállalást a részvényesek elé-gedettségének maximálása mellett. A díj kiosztásának első évében, 2006-ban 28 ország 90 szervezete pályázott. Az év fenntartható bankja kategóriában a holland ABN AMRO bank az Egyenítői Elvek (az elv aláírói vállalják, hogy az egyezményben részletezett környezeti-leg vagy társadalmilag káros projekteket nem finanszíroznak) magas fokú tisz-teletben tartásáért, és fosszilis helyett megújuló energiák finanszírozásáért nyerte el a díjat.

Forrás: www.ft.com/sustainablebanking

Fenntartható bankok

MegrendelőlapAlulírott megrendelem a Másért vállalkozók c. oktatófilmet 2000 Ft + ÁFA áron

..... példányban

Név:...................................................................................................................................

Beosztás:..........................................................................................................................

Szervezet:.........................................................................................................................

Cím:..................................................................................................................................

Telefon:........................................................ Drótposta:.............................................

Számlázási cím (ha különbözik):

Szervezet:.........................................................................................................................

Cím:..................................................................................................................................

Dátum: Aláírás(PH):

A válaszlapot az 1/473-2291-es faxszámra kérjük elküldeni.Információ: 1/473-2290 [email protected]

Elképzelhető egy olyan szabad Elképzelhető egy olyan szabad társadalom, amelynek a profit társadalom, amelynek a profit fontos kelléke, de nem fő célja? fontos kelléke, de nem fő célja? Vannak olyan cégek, ame-Vannak olyan cégek, ame-

szonyát, próbáljuk meg ezt szonyát, próbáljuk meg ezt történelmi távlatokból szem-történelmi távlatokból szem-lélni. Elismert és szókimondó lélni. Elismert és szókimondó szakértők mellett szólaltassunk szakértők mellett szólaltassunk

Filmünkben példákon keresztül Filmünkben példákon keresztül mutatjuk be a nagyvállalatok mutatjuk be a nagyvállalatok

zöldülési és „társadalmi zöldülési és „társadalmi felelősödési” folyamatát, felelősödési” folyamatát,

sági szereplőkhöz. A film sági szereplőkhöz. A film szándékosan profi és amatőr szándékosan profi és amatőr

egyszerre. Köszönjük tagjaink-egyszerre. Köszönjük tagjaink-

A projekt az Európai Unió társ-

finanszírozásával és az Európa

Terv keretében valósul meg



lépések a fenntarthatóság felé 30

Documents