lehet-e valaki próféta a saját kultúrájban?

Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának regionális fordulója Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Csíkszereda – 2010

Lehet-e valaki próféta a saját kultúrájában? IRÁNYÍTÓ: Farkas Wellmann Endre SZERZŐK: magyartanár Albert Zsuzsanna

Szekeres Rita

Gyergyóalfalu 2010

2

Tartalom I. Bevezető…………………………………………………………………….3 II. Archetípusok, motívumok, toposzok Rafi Lajos verseiben…………….5

II. 1. A kín motívuma…………………………………………………………5 II. 2. Az Isten archetípusa…………………………………………………….6

II. 3. A nő archetípusa………………………………………………………..6 II. 4. A gyermek archetípusa………………………………………………….7 II. 5. A cigányság motívuma………………………………………………….8 II. 6. A földhöz vert és a csoda motívuma…………………………………….9

III. A költő, ha cigány – Rafi Lajos a médiában…………………………….9 IV. Szavakból épülő identitás………………………………………………...10 V. Összegzés…………………...………………………………………………11 Irodalomjegyzék……………………………………………...……………….12

3

I. Bevezető Rafi Lajos első és eddig az egyetlen, Földhöz vert csoda1 című kötetét vizsgáljuk,

amely eltérően más kortárs irodalmi alkotásoktól amiatt válik érdekfeszítővé, hogy szerzőjük az a Gyergyószárhegyen élő cigány bádogos, akiről első látásra aligha feltételeznénk, hogy a budapesti L’Harmattan Kiadó szerzője.

Versei olvasásakor önkéntelen előfeltevésünk az, hogy egy, a cigány etnikumhoz tartozó szerző szövegeivel állunk szemben, tehát olvasatunk nem nélkülözheti a kultúraköziség tényéből fakadó szempontokat sem.2 Azt is mondhatjuk, hogy Rafi Lajos többszörösen kisebbségi alkotó, ennél fogva kulturális identitása egyaránt kapcsolja őt elsősorban a cigány, másodsorban pedig a magyar közösséghez.

Ez a kettős kötöttség, a két kultúra általi meghatározottság arra enged következtetni, hogy a szövegkorpuszban azonosságok, párhuzamok és eltérések egyaránt azonosíthatóak lesznek a két kultúra nyelvi reprezentációinak tekintetében.

A versek szervezőelve az archetípusok, motívumok és szimbólumok szövevényes rendszere, amely ugyanakkor az értelmezés kézenfekvő kiindulópontja is lehet, azon előfeltevés mentén, mely szerint ezek Rafi anyanyelvi kultúrájának szerves elemei. Egyes versei olyan képi világot építenek fel, amelyben a Krisztussal vállalt sorspárhuzam is megjelenik, és ezekben fontos szerepet kapnak az archetipális megközelítések, amelyek a kulturális különbségeket hangsúlyozzák.3

Annak ellenére, hogy jelen dolgozatban nem vállalkozhatunk a cigányság hit- és hiedelemvilágának feltérképezésére, feltételezzük azt, hogy az archaikusnak mondott4 cigány kultúra mítosztöredékei sejlenek fel egyes Rafi-szövegekben, ugyanis ezek egyaránt párbeszédet folytatnak a keresztény mítoszokkal, a magyar irodalmi tradícióval és a cigány hagyománnyal. Időnként érezhető az a törekvés is, hogy Rafi egy cigány mitológiát5 akar rekonstruálni, amelybe önmagát is beleírja.6

A kötetet Kemény István szerkesztette, és Rafi verseiről azt állítja, hogy „ezek legalább annyira cigány versek, mint magyarok”.7 Rafi, bár nem rendelkezik magyar érettségivel is, ismeri azt a kánont, amely az oktatás keretein belül érvényesül,8 ezt bizonyítják

1 Rafi 2007. 2 A kultúraközi kommunikáció kutatása egy olyan kultúra-fogalommal dolgozik, amely a viselkedés megfigyelhető formáiból indul ki, ezeket azonban a mögöttük meghúzódó jelentések, értékek, normák, tudás, világszemlélet stb. reprezentációinak tekinti. Lásd erről bővebben: Niedermüller 1999: 96–111. 3 Azt feltételezzük, hogy egy archaikusabb jellegű kultúrában a mítoszok és a rítusok szerepe kitüntetetett helyet foglal el, és ezért az archetípusok, a szimbólumok szerepe is felértékelődik az adott kultúra működésében. 4 Az általunk áttekintett idevágó szakirodalmak mindenike archaikusnak minősíti a cigány kultúrát. Lásd: Szuhay 1995.; Beck 2002.; Kulcsár-Szabó 1981-1990. 5 Érdekes adalék, hogy egy magyarországi cigány költő, Bari Károly is – hangsúlyozva, hogy a nemzetté válás folyamatának fontos része a nemzeti eposz és a nemzeti mitológia megteremtése –, megpróbálta megalkotni a cigányság mitológiáját (elsősorban a cigány nyelvű erdélyi oláh cigány folklórból). Lásd erről bővebben: Szuhay 1995; Beck 2002. 6 „Én egy külön eltorzított csoda vagyok. Ez még a törzsünkben nem létezett.” – nyilatkozta Rafi. Barabás 2008. 7 Rafi 2007: 61. 8 „Rafi a középiskolát román tagozaton végezte el. Már kilencedikes korában a tizenkettedikesekkel járt magyarórákra.„Elszavaltam nekik A disznófejű nagyúr című verset, s a magyartanárnő, Szilveszter Zsuzsanna nagyon megszeretett. S én is őt. Miatta volt, hogy nagyon szerettem volna tanár lenni, nagyobb gyerekeket tanítani. Aztán nem sikerült.” – derül ki az Új Magyar Szó riportjából. Barabás 2008.

4

a szövegeiben előforduló intertextuális utalások9 is, ám képi világa gyakran az archaikusabb jellegű cigány hagyományokra látszik utalni.10

Ha vitába akarnánk szállni Kemény Istvánnal, azt mondhatnánk, hogy cigány irodalom – mint olyan – nem létezik, vagy ha igen, akkor az a szerző etnikai hovatartozását és a szöveg tematikáját jelentő konstrukció.11 A nemzeti irodalmak ugyanis az adott nemzeti kultúrák tükrében legitimizálódnak, a cigányság esetében azonban nem beszélhetünk egységes nemzetfogalomról.12

Egyes versek értelmezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szerző milyen kultúrából származik.13 Mivel a verseiben tematizáltan is megjelenik a cigányság, elkerülhetetlen a kultúrakutatás eszközeinek használata.

Az értelmezés iránya tehát a motívumok, toposzok és archetípusok vizsgálata Rafi Lajos költészetében. Vizsgálódásunkban ugyanakkor szempontként érvényesítjük a recepció-vizsgálatot, valamint az egyes szövegek hermeneutikai módszerekkel történő megközelítését, abból a célból, hogy eljussunk a szövegekben körvonalazódó narratív identitás megragadásához. Ez a narratív identitás előfeltevéseink alapján éppen a két kultúra – a magyar és a cigány – határmezsgyéjén látszik konstituálódni, mivel szerzőnk, aki cigányként a magyar irodalmi diskurzus részévé válik a versei által, ugyanezen ok miatt kirekesztődik abból a közegből, amelyből eredetileg származik. A versekben jól követhető a szabadulás, a menekülés, a felemelkedés intenciója, amely szándékok a rossztól való menekülés folyamatában a kín sorsmetafora köré szervezik a versbeszédet, egy olyan kulturális regiszterben, amely számára ez a versbeszéd – épp tematikája miatt – egzotikussá, furcsává, avíttá válik.

Kutatásunkat alapvetően a következő struktúrára építettük: a vizsgált kötet retrospektív olvasása után elvégeztük a szövegek archetípusok, motívumok és toposzok szerinti csoportosítását, majd ezek előfordulási arányát táblázatba foglaltuk. Ezt követően a szövegeket a hermeneutika módszerével értelmeztük, majd megvizsgáltuk a recepció által kínált Rafi-értelmezéseket is. Ezeket az eredményeket szerettük volna összevetni egy általunk készített életút-interjúval pontosan azért, hogy láthassuk, a szövegekből kiolvasható identitáskonstellációt mennyiben igazolja vissza az élettörténet, de kutatásunk ezen része meghiúsult, mivel Rafi Lajos dolgozatunk megírása idején pszichiátriai gyógykezelés alatt állt. Tehát jelen munkánkban csupán az identitáskonstelláció szövegbéli rekonstrukciójának bemutatására vállalkozhatunk.

9 Pl.: A Föld tenyerén című versben a „fák, füvek” Szilágyi Domokos Hegyek, fák, füvek című művére, a „Mosta a város szennyesét” József Attila A Dunánál című versére utalhat, ahogyan Ady stílusára a „Bús nyelvét érti a szónak” sor, vagy a „Nehéz hűség” József Attila Rejtelmek című versére, illetve „A vér ma vízzé válott”-utalás a Bibliára, továbbá más közismert irodalmi szövegekre. 10

Kulcsár-Szabó is innen eredezteti Bari Károly költészetének sajátos képi világát: „Bari Károly tehát nagyon is eleven kultúrára, egy történelem alá szorult közösség preformált világára építhette a költészetét.” Kulcsár-Szabó 1981–1990. Forrás: http://mek.niif.hu/02200/02227/html/02/917.html 11

Lásd erről bővebben: Beck 2002. 12 Szuhay Péter etnográfiájából idézve: „A kutatók abból a feltevésből indulnak ki, hogy a cigányságnak nincs önálló etnikus kultúrája, viszont mint archaikus közösségek számtalan olyan kulturális elemet őriztek meg, amelyet a magyar táncfolklórból vagy mesekincsből vettek át.” Szuhay 1995. Forrás: http://www.romapage.hu/tudomany/hircentrum/article/7840/74/ 13 Például a Cigány helyzetállapot című vers akár rasszista hangvételűként is olvasható, ha figyelmen kívül hagyjuk a szerző etnikai és kulturális hovatartozását.

5

II. Archetípusok, motívumok, toposzok Rafi Lajos verseiben Cs. Gyímesi Éva Teremtett világ című könyvében a világ nyelvszerűségéről írva

kínálja fel a toposz, a motívum és az archetípus azon definícióit, amelyek szerint elvégeztük Rafi költészetének ilyen irányú vizsgálatát. Toposz alatt tehát olyan tematikai és retorikai közhelyeket értünk, amelyek nyelvileg többé-kevésbé megkövültek a nyugati irodalmi hagyományban, motívumnak az életmű ismétlődő és szimbolikus értékű, tematikai egységeit tekintjük, azokat az irodalom előtti jelképeket pedig, amelyek a mítoszokban, hiedelmekben és vallásokban is kimutathatók és szimbolikus tematikai közhelyekként az egész világirodalomban fellelhetők, archetípusként elemezzük.14

Rafi kötetének szervezőelve az archetípusok, motívumok, szimbólumok és toposzok szövevényes rendszere. Ezeket nem külön-külön kategorizálva fogjuk elemezni, hanem összefüggéseiket és jelentéseiket feltárva abban a kontextusban, amelyben megjelennek. Elemzésünk során e komplex rendszer alappilléreit tárgyaljuk részletesebben, a versbeszédet meghatározó képeket táblázatba rendszerezve mellékeljük a dolgozathoz.

II. 1. A kín motívuma

Rafi kötetbe gyűjtött verseiben megfigyelhető, ahogyan az archetípusok, toposzok és motívumok egymásra épülésében kirajzolódik egy a kín által meghatározott egyszeri élet őstragédiája.15 A szövegekben dominálnak a fájdalomra utaló szavak, a költői képeket áthatja valamiféle transzcendens (világ)fájdalom. A kötetnek majdnem a fele16 a kínról szól, amely e fájdalom mozgatója és motivációja egyben, ugyanis a versekben megszólaló minden viszonyát, az Istennel, a nővel, a világgal, a költészettel, a saját énjével való kapcsolatát a kín, a fájdalom határozza meg, mondhatni: sorsmetaforaként működik.

A versben megszólaló gyakran Istenhez fordulna fájdalmával, de megveti ezt az istent, és meggyőződése, hogy ez a megvetés kölcsönös. A Szomorú, bozót versben például egyaránt jelen van az odafordulás, és az elfordulás: „Kiálthatok az Úrhoz sírva / Úgyis bozótot csókol ajkam.” vagy „Nekem nem a taps, nem a dicséret. / Sem a krisztusi feszület nem kell! / Csupán a kínjaim kéjét osztom.” Ugyanez a vers vetíti előre azt is, hogy a fájdalom által áthatott létezést nem megnyugvás követi majd, a sírgödör archetípusa itt nem a béke, nem az anyaöl, csupán egy új létmód, ahol mások és másként bántanak.17

Ugyanígy a nő sem csillapítja a fájdalmat: tizenöt versben jelenik meg, és ezek csaknem felében a kín szó is jelen van, ugyanakkor a nőről szóló versek mindegyikében találunk szenvedésre utaló képeket. A kín valamiféle adott dimenzióként jelenik meg, amelyhez a nő csak viszonyul(hat) valami módon. Kínt okoz az elmúlás tapasztalata, az öregedés is, de nem a halál közelsége miatt, hanem a – fiatal(abb) – nő viszonylatában.18 A

14 Lásd erről bővebben: Cs. Gyímesi 1983: 65–79. 15 „Sorsom a tragédiák kínja” (Szomorú, bozót vers) Rafi 2007: 11. 16 Vö. Melléklet. 17 „…a kínok kéje / Megérlel néma sötétséggel, / S gödörbe teszem „kihűlt” fejem. / Röhögnek rajta az Istenek”. Rafi 2007: 11. 18 „Vagy, te vagy a mindig általános, / ki bús nyelvét érti a szónak. / S tudja: hogy, mikor és hol, érti / hogyan tesz, s veszi a kínját / akárha szájba, / s töri a szókat kéjelegve, mint / cifra szajha.” (Kétely) „Panaszom hosszú kín s a testem / sírgödör lett. / Mióta nem vagy, sok ember / halt meg bennem.” (Marasztaló) „Könnyű búcsúmnak éje: / Arcod a kínom éke, / Rám ordítják a percek, / Közelgő öregségem.” (Könnyű búcsú)

6

vers, az írás és a kín, mintha szimbiózisban élne,19 a vers lehet a „kínjaim kéje”20, máskor meg „Kínszavak”21-ról ír. Amelyik versben feltűnik a jónak vagy az örömnek csak a legapróbb jele is, ott mindig dichotomikusan jelenik meg, azaz a jó mellett a rossz, az árnyék is érzékelhető.22

II. 2. Az Isten archetípusa Tizennégy szövegben23 találunk Istenre utaló kifejezéseket, mint például Krisztus, Ő,

Úr, Isten, Istenek, ugyanakkor az Ég és a Föld archetipális képe is a transzcendenciához kötődik, ezekhez is szól a kiáltás és a fohász A Föld tenyerén című versben.24

A kötetben kirajzolódó istenkép időnként mintha valamely pogány kultúra természeti istenségeként jelenne meg,25 máskor az antik tragédiák a hybrist büntető, az embereken gyakran szórakozó istenei is felsejlenek,26 de alapvetően a keresztény mitológiából ismert Isten- és Krisztus-kép dominál, amely által a kimondhatatlan nevű Isten és a kereszthalál toposza27 is hangsúlyossá válik. A Végszó28 című versben azonban a bibliai toposzok mintha kifordulnának önmagukból: az ószövetségbeli tíz csapás sorozata a víz vérré válásával kezdődött, Rafinál azonban „A vér ma vízzé válott”, a beszélő kiált ugyan a „szóval nem határos Istenhez”, de a vétek nem vallható be, erre sincs szó: „El nem mondható vétkem, / Szörnyű emberi képem”, holott ez emberi kép istenarcú kellene legyen.29 Az emberi sorson szórakozó, de teremtményével kölcsönös függőségben élő-haldokló Isten jelenik meg a félig visszavont, Nietzsche-i gondolattal induló A másik énem30 című versben: „Félig halottként él az Isten”, aki „Búval cseréli ki a kínom. / Megédesít keserű szóval. // Amit teremtett, bennem őrzi.” Kettejük viszonya ősi, ugyanakkor a lírai én alárendelt szerepben van, szeretett, de „nehéz hűségben” él együtt ezzel az Istennel, akinek hatalmában áll elvetni azt a véget, amelyre a beszélő – türelmesen – vár.31

II. 3. A nő archetípusa

Rafi Lajos nőalakjai kétféleképpen jelennek meg a versekben: létezik számára egy nőideál, amely a szövegekben32 kultikus jelleget kap, ennek attribútumai a szépség, az

19 A Prológus című versben: „Minek lehet nevezni azt az / állapotot amikor az ember / érzi, hogy szétveri lassan / koponyáját a rágalom? / „Mint nagy vizek zúgása” / őrlő agyam ez a zuhanó / társadalom. / Rám kiabálják, hogy semmi / vagyok. / Mégis csak fúvom a bolond / dalom.” Rafi 2007: 13. 20 Lásd a Szomorú, bozót vers című verset. Rafi 2007: 11. 21 Lásd a Szavak című verset. Rafi 2007: 32. 22 Lásd például a Zöld május, Szomorú, bozót vers, Rákfenés sors, A tudat ébredése, Szavak szívén című verseket. 23 Az Isten szó a Fekete május, Föld tenyerén, Szomorú, bozót vers, Prológus, Pénzért csinált kéj, (……….…), Végszó, Sajátos körkép, A másik énem, Bűnvád, Állandóság, Szövetség, Mint mederbe…, A pásztor című versekben jelenik meg. 24 „Arcod őszén az a barnaság / Belőlem az Égig kiált!” majd „Halk imával kérem a Földet: / Tartsa meg még a köveket” Rafi 2007: 9. 25 Vö. A Föld tenyerén 26 Vö. Szomorú, bozót vers 27 Például a Fekete májusban: „Átadnak engem is a keresztfának”. Rafi 2007: 10. 28 Rafi 2007: 34. 29 „Teremté tehát Isten az embert az ő képére” I. Mózes 1:27 30 Rafi 2007: 40. 31 „Kezdem megszokni ősiségem. / Szeretem e nehéz hűséget. / Szárad a fű és újra zöldell. / Várom, hogy mikor vetne véget.” (A másik énem) Rafi 2007: 40. 32 Lásd: Güdüci február, Fekete május, Prológus, Zöld május, Bocsánat, Cigány hozomány, Marasztaló, Feleségemnek, A házasságról, Együgyű szerenád, Könnyű búcsú.

7

elérhetetlenség, a menedék és a gondoskodás, ezzel ellentétben a másik nőalakot33 a könnyűvérűség, az erkölcstelenség, a gátlástalanság jellemzi. Ez utóbbi nőalakhoz néhol a rontás képzetköre is kapcsolódik, ezek a nők időnként boszorkányok.34

Az első nőalak, a Güdüci február című versben jelenik meg, és a fent felvázoltak közül az első kategóriába tartozik: a helyzetdalszerű kezdésben a székely beszél a nőről, ezt a beszédhelyzetet tágítaná otthonossá, ha éppen nem akadályként szembesülne a kulturális különbözőségekkel. Ez a mozzanat a versben csupán a megsejtés szintjén jelenik meg, a későbbiekben pedig a nőről való beszélés ürügy marad a székelyről szóló megnyilatkozás számára. A nő archetípusának beemelése ebbe a helyzetdalba egyértelműen a két kultúrának a nőhöz való viszonyát, illetve a két viszonyulás különbözőségét mutatja.

A második nőalak, a Fekete május című versben jelenik meg, és szintén az első kategóriába tartozik, bár ez egy megszemélyesítés következményeként kirajzolódó asszonyalak.

A Prológus, Bocsánat, Cigány hozomány, Marasztaló, Feleségemnek, A házasságról, Együgyű szerenád, Könnyű búcsú című versekben megjelenő nőalak szintén az első kategóriába tartozik, hangsúlyossá válik a birtokos személyrag használata, ugyanis a nő babámként, kedvesemként, „kicsi örömvirág”35-ként jelenik meg.

A második kategóriába tartozó nőalakot az Arcod, Kétely, Profán cigány dal és a Pénzért csinált kéj36 című versekben kurvának, szajhának és „kicsi léhám”-nak nevezi meg. Az Arcod című versben a nőről való beszélés fájdalommá alakul át. A megszólított és a megnyilatkozó identitása feloldódik a versbeszédben, az agresszió és az őrület által határolt lírai térben a megszólított és a megnyilatkozó önazonossága megkérdőjeleződik.37 A Kétely című versben a nőt szajhának nevezi, de a szöveg nem erősít rá erre a jelentésre, hiszen a nő viszonylatában önmagát próbálja megfogalmazni. Kérdéseket tesz föl önmagának, és a szöveg kijelentő mondatai is önértelmező reflexiók. A Profán cigány dal című versben kurvának nevezi a nőt. A lírai én attitűdje itt sokkal határozottabb, mint azokban a versekben, amelyekben az ideális nőről ír. Nem önértelmezésről van szó, hanem kimondott értékítéletről, ám ez nagyon evidens módon egy népdal formai keretei közé ágyazódik be, amely maszkként, mintegy védelmet nyújt a megnyilatkozónak.

II. 4. A gyermek archetípusa

Rafi verseiben öt szövegben jelenik meg a gyermek szó: a Morfondírozás, a Késői eső, a Feleségemnek, az Együgyű szerenád, és a Cigány helyzetállapotban.

A Morfondírozás című versben ugyan saját gyermekeiről beszél, de értelemszerűen önmaga folytatását látja bennük, erre erősít rá az az implicit párhuzam, amelyet az anyag megformálása és a gyermekek felnevelése között érezhetünk.38 A Feleségemnek című versben a gyermeket, a fiad szó alatt értjük. Ha a címtől eltekintünk, istenes versként is olvashatjuk a szöveget, hiszen a kegyelem, a fiad szavak Krisztust alakját idézik meg, a hideg asztal pedig a

33 Lásd: Arcod, Kétely, Profán cigány dal, Pénzért csinált kéj 34 Lásd: Kétely, Profán cigány dal, Pénzért csinált kéj 35 „Sírok, sötét rabod - / vak kurva hajnalom. / Nélküled élni de kár! / - Kicsi örömvirág - / Szeressél valahogy!” (A házasságról) Rafi 2007: 25. 36 Rafi 2007: 15., 18., 19., 20. 37 „Nem tudod már megérteni kicsi / léhám, / hogy életem temiattad futott / némán / kész őrültségbe”. Rafi 2007: 15 38 „Kezem nyomát hányszor kell még / megélje az anyag, amíg / felnőnek a gyerekeim?” Rafi 2007: 8

8

halál, a ravatal megjelenítéseként is értelmezhető.39 A Cigány helyzetállapotban a gyerek szóhoz tartozó jelző, a fekete, arra enged következtetni, hogy itt is a mítosz rekonstrukció érvényesül, itt is a dalszerű versforma-keretként ráerősít erre a szándékra.40

II. 5. A cigányság motívuma

Rafi egyes verseiben az archaikusnak mondott cigánykultúra mítosztöredékei sejlenek fel, ugyanis egyaránt párbeszédet folytatnak a keresztény mítoszokkal és a cigány hagyományokkal. Rafi költészetének vizsgálatakor fontos figyelembe vennünk, hogy egyaránt cigánynak és magyarnak is vallja magát, bár mindössze nyolc szövegben tematizálódik a cigány sors és identitás.

A Güdüci február41 című versben rejtve jelenik meg a cigány önazonosság problematikája, külső szemlélőként beszél egy más etnikumhoz tartozóról, miközben jól érzékelhetjük, hogy saját sorskérdéseiről elmélkedik. A másikkal való sorsközösség-vállalás szándékában a kirekesztett ember szorongása kap hangot: „Torkomban érzem a vágyat: nyalintsak vele egy pohárral”. A Cigány hozományban pedig az etnikus jelleget éppen az erősíti fel, hogy Rafi a megjelenő nőalak leírásában a mi kultúránkra nem jellemző beszédmódot érvényesít.42 A Profán cigány dalban pedig éppen a műfaj könnyíti meg a megszólaló helyzetét, hiszen így szerepversnek álcázva közöl olyan mondanivalót, amelyet vagy meggyőződésből, vagy szemérmességből más típusú versekben nem szólaltatna meg. Ebben az esetben a forma maszkként működik.

A Cigány átok43 és a Cigány helyzetállapot44 című versekben a kétféle perspektívából bemutatott cigány sors, mint egymásra rímelő predestinációs képlet fogalmazódik meg.

A Cigány őszbeli45 falevél az ősz egy olyan materializálódott pillanata, amely metaforaként egy egész nemzet sorsát képes kifejezni, ugyanakkor az időre is utal. A falevélként zsebretett cigányság az elrejtve átmentés, az identitás megőrzésének sajátos és személyes rítusa. A Rákfenés sors46 tipikusan olyan szöveg, amelyben a cigány mitológia rekonstruálásának szándékát érzékelhetjük. A cigány etnikum hagyományvilágának olyan komponenseivel találkozunk, amelyek már-már történetszerűen rajzolják ki a közösség jellegzetes vonásait. A Szövetség47 című vers pedig expliciten beszél a cigány mitológiáról:48 „Az Isten szövetséget kötött a/ cigánnyal, éspedig:/ csak úgy lehet szabad, ha/ vándorolni fog, tökéletesen szegényen.” Ennek a mitológiai megközelítésnek is identitásszervező vagy építő

39 „A szépség kegyelmedet mossa. / Jöjj, nézd meg fiadat még egyszer, / Hisz nélküled hideg ez az asztal.” Rafi 2007: 24. 40 Rafi 2007: 29. 41 Rafi 2007: 7. 42 Rafi 2007: 17. 43 Rafi 2007: 23. 44 Rafi 2007: 29. 45 Rafi 2007: 35. 46 Rafi 2007: 49. 47 Rafi 2007: 47. 48„Amit az európai történetírás elmaradott, archaikus és deviáns folyamatként ábrázol, az a cigányság interpretációjában éppenhogy érték. Míg a történetírás úgy számol be a kóbor cigányok letelepítésének törekvéséről - a különböző államokban és különböző történeti időszakokban -, mint egy nomád nép megfegyelmezésének és kultúrával való megajándékozásának folyamatáról, addig a cigányság története megalkotásában ez éppen az emberi közösségi szabadság s függetlenség megszüntetéseként, az asszimilációs törekvés beteljesítéseként értelmeződik. A cigány történetírásban a vándorló törzsek megmaradása egy függetlenségi mozgalommal egyenértékű.” Szuhay 1995.

9

jellege van, hiszen a következő sor, amellyel a narratívát befejezi egyúttal be is építi azt a saját magáról alkotott képbe is. „Így épül rabbá” – mondja, és itt az etnikummal való közösségvállalás mellett némi távolságtartás is érzékelhető.

II. 6. A földhöz vert és a csoda motívuma

Nem lehet véletlen, hogy Rafi Lajos első kötete a Földhöz vert csoda címet kapta, hiszen Rafi, a versei és azok kötetben megjelenése is egy-egy ilyen csoda a számunkra. A csoda ugyanis „rendkívüliségével, ritkaságával ámulatba ejtő dolog”49.

A földhöz vert szókapcsolattal, először a kötet címében találkozunk, majd A relatív város, Fekete május és a Játék című versekben jelenik meg. A földhöz vert szókapcsolatban sem véletlenszerű a verni ige használata, a kötetben ugyanis számos olyan főnév, vagy ige is megjelenik, amely a csapásra, a kínra és a sujtásra utal. A Játék című műben kétszer fordul elő, először földhöz vert játék, másodszor pedig földhöz vert leszek alakban, amely a reményvesztést is jelenthetné, de a vers a végén átminősül. A relatív város című versben egyszer fordul elő a szókapcsolat, megint csak földhöz vert játék alakban, amely tulajdonképpen a város létmódjára utal, sötét, elhagyatott képet konstruál.

A Fekete május című versben jelenik meg a földhöz vert csoda szókapcsolat, tehát nem kizárt, hogy ez az a vers, amely a kötetcímet ihlette. Ebben a szövegben minden perc földhöz vert csodaként tételeződik, melyet „az istenek most formálnak / bennem újra”, a földhöz vert csoda tehát itt egy folyamatos történés, a teremtés és a széttöretés állandó és egyidejű aktusa.50

III. A költő, ha cigány – Rafi Lajos a médiában

Recepcióvizsgálatunk során azt állapítottuk meg, hogy Rafi munkásságával érdemben nagyon kevesen foglalkoztak, a róla szóló írások többsége a 2008-ban megszervezett, sorozatos könyvbemutatókról készült helyszíni tudósítás, riport vagy interjú. Különösen a magyarországi média valamiféle egzotikus mesehősként mutatta be Rafit, aki Erdélyben a nagy hegyek között bádogosságból és szociális segélyből él népes családjával, verseket ír, amelyek értékét a budapesti kiadó fedezte fel, megjelentette és ezáltal kiragadta a névtelenségből a költőt.51 Az a kevés véleményanyag is, amely megjelent a Rafi személye körül kibontakozó vitákhoz kapcsolódik, amelyekben többnyire kívülről akarnak ráerőltetni egy identitást, melynek látható célja Rafi beskatulyázása.52 E törekvés ellen száll síkra Váradi Nagy Pál Vegyük le a címkét című írása, amelyben hangsúlyozza, hogy „Rafi Lajos versei nem azért jók, mert költők között statisztikailag szokatlan a származása (pozitív diszkrimináció, azaz simogassuk meg), hanem mert értékes és igényes szövegekkel állt elő.”53

49 Magyar Értelmező Kéziszótár 1992: 204. 50 Rafi 2007: 10. 51 Valójában már a kötet megjelenése előtt is publikált Rafi: szerepel a Salamon Ernő Irodalmi Kör által kiadott Találkozások című antológia szerzői között, ugyanis „a nyolcvanas évek végén már kiforrott költőként vett részt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör ülésein”. Lásd erről bővebben Bajna 2008. 52 Ez is főként a versek magyarországi fogadtatását prezentáló munkákban válik hangsúlyossá, amelyekben Rafi költészetének értékéről alig esik szó, sokkal inkább a szerző etnikai hovatartozása szolgál izgalmas témául, valamint a magyar cigány vagy székely cigány beskatulyázás. Lásd erről bővebben Jászberényi 2008 és Sisso 2008. 53 Váradi Nagy 2008.

10

A vitát kezdeményező írások közül Bajna György Ki is vagy, Rafi Lajos? című szövegét54 emelnénk még ki, aki dolgozatunk alaphipotéziséhez hasonló problémákat vet fel. Bajna György ugyanis vitába száll a kötetet szerkesztő Kemény Istvánnal, aki szerint Rafi verseit olvasva, mintha a romantika korába mennénk vissza, „mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel – aki történetesen ma él”, ugyanakkor úgy véli, hogy Budapestről nézve Rafi „elmúlt, vagy inkább valószínűtlen világban” él.55 Bajna szerint viszont „Rafi világa hasító fájdalommal körvonalazódik verseiben, tehát igenis valószínű. Az más tény, hogy nem a mi világunk, hanem egy olyan közösségé, amelyről ma is keveset tudunk. Talán ha több hasonló kötet látna napvilágot más-más szerzőtől, nem csodálkoznánk el a cigány népdalok, mesék, regék, mondák súlyos szépségén.”56

A vele készült interjúkban és riportokban57 Rafi gyakran vall arról, hogy identitását egyaránt meghatározza a cigány és a magyar kultúra, költészetét pedig a magyar nyelv szeretete.

Érdekes és rendhagyó az a tény, hogy versei egy részét svéd nyelvre is lefordították, az ezekkel együtt közölt névjegy Rafit magyar roma költőként határozza meg.58

IV. Szavakból épülő identitás

A Güdüci február a kötet kiindulópontja, a székely-cigány párhuzam kijelöl egy sajátos lírai teret, de, mint a későbbiekből kiderül, ez csupán a könyv origója, egy kiindulópont, amelyhez viszonyítva a szövegek egy titkokkal teli metafizikus tartomány felé mozdulnak el.

Jan Assmann elméletében a múlthoz való viszony, illetve a múlt mentése59 a létezők köré narratívát generál, és ilyenképpen Rafi költészetében is az emlékezésre ítélt ember önigazoló és önmeghatározó szövegeit látjuk kibontakozni. A megnyilatkozó kulturális determináltsága jól követhető azokban a versekben, amelyekben a fentiekben sikerült kimutatnunk az etnikusság jelenlétét. Rafi részéről a kommunikatív és a kollektív emlékezet tudattartalmai összemosódnak, ezekkel párhuzamosan valósul meg a személyes identitás kiépítése és az individuális létértelmezés.

54 Bajna 2008. 55 Rafi 2007: 60. 56 Bajna 2008. 57 Vö Balázs 2008 és Barabás 2008. 58 Ungersk romsk poet Vö. Gergely 2010. http://biblioteket.se/default.asp?id=180086. 59 Assmann különbséget tesz kommunikatív és kulturális emlékezet között. A kommunikatív emlékezet a közvetlen múltnak és a jelennek azokat az emlékeit öleli fel, amelyekben a kortársak osztoznak. Jellegzetes példája a generációs emlékezet, ami időhöz, a generáció tagjainak életéhez kötött. A kommunikatív emlékezet mintegy nyolcvan évre, 3-4 generációra terjed ki. Az önéletrajzi emlékezet kutatásában, ami a kommunikatív emlékezetet az egyén perspektívájából vizsgálja, számos, valószínűleg ugyancsak az identitás felől magyarázható jelenséget tártak fel. A kommunikatív emlékezet időtartamának fele, a negyven év, ismét kritikus küszöbnek tűnik. Negyven év elteltével a csoport azon tagjai, akik fiatal felnőtt korukban egy jelentős esemény részesei voltak, számolni kezdenek a közelgő elmúlással, és motivációjuk megnő, hogy élményeiket rögzítsék és áthagyományozzák. A kulturális emlékezet a csoport eredetéig megy vissza. Mind az egyén, mind a csoport számára fontos élményeket és emlékeket a kultúra eltárgyiasítja, egyebek között történetekbe „kódolja”, és így őrzi meg. Így válik lehetővé, hogy az új tagok a csoport történetében osztozzanak. Assmann szerint a kulturális emlékezet és a csoport – s ezáltal a csoporthoz tartozó egyén – identitása szorosan összefügg. Lásd erről bővebben: Assmann 1999.

11

Az individuális emlékezet60 képei tehát mindenképpen közeli viszonyban vannak a minket meghatározó kultúra által közvetített tartalmakkal, közös tudati eredővel rendelkeznek. Az emlékezés eleve a képek valamilyen működését, vagy működésbe hozását jelenti, esetünkben azzal a céllal, hogy narrativizálhatóvá váljanak. Rafi költészetében ez azért látszik bizonyítottnak, mert anyanyelvi kultúrájának tradíciója olyan képi reprezentációt kap a szövegeiben, amely össze nem téveszthető, önálló identitás-síkot generál az értelmezés során. Amit Kemény István – a szerkesztő – úgy fogalmaz meg, hogy ezek a versek legalább annyira cigány versek, mint magyarok, az ebben a perspektívában válik érthetővé.

A Rafi-versekben megfigyelhető a folyamatos életút-retrospekció, pontosabban a szerepköltészet (szerepkeresés) által megkonstruált identitás, amely a kín sorsmetafora révén Krisztussal való párhuzamosságokat idézhet fel az olvasóban, ám itt nem messianisztikus szerepjátszásról van szó, hanem egy olyan Krisztusról, aki a szenvedés és áldozatvállalás képviselője. Ez a Krisztus sem a keresztény kultúra sajátja, s ha nem a Rafi anyanyelvi kultúrájának toposza, akkor a személyes identitás reprezentációja.

„Csak annyiban vagyunk önmagunk, amennyiben közölni tudjuk, hogy vagyunk. A környező világra bízott létezésünk felől csak akkor lehetünk bizonyosak, ha más identitások regisztrálják életjeleinket, és válaszolnak rájuk. (…) Ami nem kommunikál, ami nem ad jelt ontológiai létezéséről, elemi szükségleteiről, az nem él.” – idézi Keszeg Vilmos61 Steiner elméletét az identitásról.

V. Összegzés

Az identitáskonstelláció szövegbéli rekonstrukciójának bemutatását a visszatérő, ismétlődő képek elemzésére alapoztuk. A lírai szövegkorpusz csomópontjaiként a kín, az Isten, a nő, a gyermek és a cigányság motívumát határoztuk meg, ezek meghatározó voltát igazolta vissza a recepcióvizsgálat is. Alaphipotézisünk visszaigazolódott, mivelhogy Rafi identitáskonstellációjának elemeit sikerült azonosítani az általunk feltételezett kultúraköziség terében.

Rafi öntudatos alkotó, küldetéstudattal, prófétai attitűddel viszonyul az őt meghatározó kultúrákhoz és önnön tehetségéhez is. Prófétai szerepe sajátos, eredeti identitáskonstrukció, amely a kultúrák közötti kommunikáció lehetőségeit belülről feszegeti úgy, hogy személyes hitével és példájával hitelesíti mondanivalóját. A címben feltett kérdésre úgy tűnik, tagadó válasz adható, hiszen kutatásunk is rávilágít arra a tényre, hogy legnemesebb szándékai ellenére – mivel saját anyanyelvi kultúrája tradícióit megszegi –, különcsége miatt kiközösíttetik és nem lel olyan befogadó közegre, amely teljes mértékben felvállalná őt. Magányos próféta tehát, aki két kultúra között próbál értékeket közvetíteni

A kutatás folytatását illetően különösen fontosnak tartjuk az életútinterjú elkészítését, amelyet jelen dolgozat eredményeivel összevetve feltételezhetően új szempontokat és értelmezési perspektívákat körvonalaz(hat)na. Másrészt a szövegek kontextualizálása abból a szempontból vezethetne eredményre, hogy könnyebben vizsgálhatóvá válnának az általunk a jelen szövegkorpuszban felvázolt cigány mitológia rekonstrukciós törekvései.

60 „Az emlékezet mind a napi élettevékenység, mind pedig a kommunikáció, a társadalmi viszonyok szempontjából alapvető szükséglet. Az emlékezés alapvető identitástermelő cselekvés. Minthogy a múlt annyiban létezik, amennyiben feleleveníthető, szemiotizálható, valójában nem ösztönszerű, hanem kulturális cselekvés.” Keszeg 2004. 463–464. 61 Steiner 1983: 15. Idézi: Keszeg 1999.5.

12

IRODALOMJEGYZÉK BAJNA György 2008 Ki is vagy, Rafi Lajos? In Hargita Népe 2008. január 08. Forrás:

http://www.hhrf.org/hargitanepe/2008/jan/hn080111.htm; [Letöltés: 2010. 11. 07.] BALÁZS Katalin 2008 Légy jobb, mint a tegnap. In Polgári Élet 2008. 01. 11. Forrás:

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=2560&Itemid=77; [Letöltés: 2010. 11. 07.]

BARABÁS Márti 2008 Az vagyok: cigány. In Új Magyar Szó. 2008. 02. 05.

Forrás: http://maszol.ro/riport/59702; [Letöltés: 2010. 11. 07.] BECK Zoltán 2002 A cigány irodalom fogalomörténetéhez. In Cserti Csapó Tibor (szerk.): Friss kutatások

a romológia körében. Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 90–96.

BIBLIA /é. n./ Mózes első könyve. Mózes második könyve. ford. Károli Gáspár CS. GYÍMESI Éva 1983 Teremtett világ. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. GERGELY Tamás 2010 "Zigensk höst" - ungersk-romsk poesi av Lajos Rafi. In

http://biblioteket.se/default.asp?id=180086; [Letöltés: 2010. 09. 26.] JÁSZBERÉNYI Sándor 2008 Kolor lokál. Forrás: http://www.litera.hu/hirek/kolor-lokal [Letöltés: 2010. 11. 07.] KESZEG Vilmos 2002 Homo narrans. In Uő: Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. Korunk

KOMP-PRESS, Kolozsvár, 5–27. KULCSÁR-SZABÓ Ernő 1981–1990 Kettős vonzásban. In Uő: A magyar irodalom története 1945–1975. A költészet.

Akadémiai Kiadó, Budapest, http://mek.niif.hu/02200/02227/html/02/917.html; [Letöltés: 2010. 11. 07.]

MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR 1992 A csoda szócikk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 204. NIEDERMÜLLER Péter 1999 A kultúraközi kommunikációról. In: Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest, 96–111. SISSO 2008 Költői bádogos. Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=266525&ctag=articlelist&iid=1;

[Letöltés: 2010. 11. 07.] SZUHAY Péter 1995 Cigány kultúra. Forrás: http://www.romapage.hu/hircentrum/article/71057/1597/

[Letöltés: 2010. 11. 07.] VÁRADI NAGY Pál 2008 Vegyük le a címkét. Forrás: http://www.masnapos.eu/?p=116; [Letöltés: 2010. 11. 07.]

12345678910111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152

A B C D E F G H I J K L NVISSZATÉRŐ KÉPEK: kín vágy Isten, istenek nő kurva gyermek cigány csillag Föld ég test idő

Güdüci február x x x x x xMorfondírozás xA Föld tenyerén x x x xFekete május x x x xSzomorú, bozót vers x xŐszi ballagó x x xPrológus x x x x xZöld május x x xArcod x x xBocsánat xCigány hozomány x x xKétely x x x x xProfán cigány dal x x x x xPénzért csinált kéj x x x xA magányos xMarasztaló x x x x xCigány átok x xFeleségemnek x xA házasságról x xKésői eső xEgyügyű szerenád x x x xKönnyű búcsú x x x xCigány helyzetállapot x x x x(……….) x x x xŐsz 2002Szavak x x xEgy festmény alá xVégszó xCigány ősz x Sajátos körkép x xHarmadik ősz x xCurriculum vitaeJáték xA másik énem x xBűnvád x xSzavak szívénÁllandóság x xA tudat ébredése x x xA vád xSzakmai levél barátomnak xSzövetség x xEltaszított vers xRákfenés sors x x xHoroszkópNyár x xNegyedik ősz 2003 xMint mederbe… xA pásztor x x xNyár vége xA relatív város

12345678910111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152

AVISSZATÉRŐ KÉPEK:

Güdüci februárMorfondírozásA Föld tenyerénFekete májusSzomorú, bozót versŐszi ballagóPrológusZöld májusArcodBocsánatCigány hozományKételyProfán cigány dalPénzért csinált kéjA magányosMarasztalóCigány átokFeleségemnekA házasságrólKésői esőEgyügyű szerenádKönnyű búcsúCigány helyzetállapot(……….)Ősz 2002SzavakEgy festmény aláVégszóCigány őszSajátos körképHarmadik őszCurriculum vitaeJátékA másik énemBűnvádSzavak szívénÁllandóságA tudat ébredéseA vádSzakmai levél barátomnakSzövetségEltaszított versRákfenés sorsHoroszkópNyárNegyedik ősz 2003Mint mederbe…A pásztorNyár végeA relatív város

O P Q S T W X Y Z AA AB AC ADcsoda sors élet halál álom Nap alkotás alkohol, ivás harangozó fák füvek május ősz

x x x x xx x

x x x x xx x x x x

x xx x

xx x

xx x

x

x xx xx

xx

x x

xx xx x

xx x

xx

xx x x x

x x

xx x x

x x x x xx

xx

xx x x

xx

xx x x x

x x xx x x

12345678910111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152



AE AF AG AH AI AJ AK AL AM AN AO AP AQ ARút átok nyár város kő füst bánat csók gond szépség fekete játék verni ránc

x x

x x xx x x

x x xx x

x xx

xx x x x

x

x

xx x

x x x

x

xx x

x

x x x

x xx

xx

x xx

xx

x x

x xx

x x xx

x x x x x

12345678910111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152



AS AT AU AV AW AX AY AZ BA BB BC BD BE BF BGkutya fej hold levél sír kéj hópehely hegy harc asztal szó bocsánat bűn mérték vér

x x

x x x

x x x

x x

x x x xx x

xx x

xx x

x

x

x xx

x

xx x

x

x x xx

xx

xx x x

x xx x

x x

x xx x

x x

x x x

x xx x

12345678910111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152



BHkés

x

x

x

1234567891011121314151617181920212223242526272829303132333435363738394041424344454647484950515253

A B C D E F G H I K L

TOPOSZ: alkotás alkohol, ivás téboly harangozó elbukás templom fák füvek túlélés keresztfa

Güdüci február x xMorfondírozás x x x xA Föld tenyerén x x x xFekete május x x xSzomorú, bozót versŐszi ballagóPrológusZöld májusArcodBocsánatCigány hozományKételyProfán cigány dalPénzért csinált kéjA magányosMarasztalóCigány átokFeleségemnekA házasságrólKésői esőEgyügyű szerenádKönnyű búcsúCigány helyzetállapot(……….)Ősz 2002SzavakEgy festmény aláVégszóCigány őszSajátos körképHarmadik őszCurriculum vitaeJátékA másik énemBűnvádSzavak szívénÁllandóságA tudat ébredéseA vádSzakmai levél barátomnakSzövetségEltaszított versRákfenés sorsHoroszkópNyárNegyedik ősz 2003Mint mederbe…A pásztor xNyár végeA relatív város

1234567891011121314151617181920212223242526272829303132333435363738394041424344454647484950515253

A

TOPOSZ:


M N O P Q R S T U V W X

május hazugság ősz bozót út átok nyár harang város füst elrepedt arc vágy

x

x xx x

x xx x

x xx

xx x

xx

x (megsérült)

x

x x

x

xx

xx

x

x x

x

x

x

xx x

xx x

1234567891011121314151617181920212223242526272829303132333435363738394041424344454647484950515253

A

TOPOSZ:


Y Z AA AB AC AD AE AF AG AH

kő por hamu füst rettegés bánat alázat csók gond szépség

x

x x x xx x x

x xx

x

x x

x x

x

x

x

x

1234567891011121314151617181920212223242526272829303132333435363738394041424344454647484950515253

A B

SZIMBÓLUM: fekete

Güdüci februárMorfondírozásA Föld tenyerénFekete május xSzomorú, bozót versŐszi ballagóPrológusZöld májusArcodBocsánatCigány hozományKételyProfán cigánydalPénzért csinált kéjA magányosMarasztalóCigány átokFeleségemnekA házasságrólKésői esőEgyügyű szerenádKönnyű búcsúCigány helyzetállapot x(……….)Ősz 2002SzavakEgy festmény aláVégszóCigány őszSajátos körképHarmadik őszCurriculum vitaeJátékA másik énemBűnvádSzavak szívénÁllandóságA tudat ébredéseA vádSzakmai levél barátomnakSzövetség xEltaszított versRákfenés sorsHoroszkópNyárNegyedik ősz 2003Mint mederbe…A pásztor xNyár végeA relatív város

MOTIVUMOK: cigány játék természet kín földhöz vert

Güdüci február x xMorfondírozásA Föld tenyerénFekete május x xSzomorú, bozót vers x xŐszi ballagó x xPrológus x xZöld május x xArcodBocsánat xCigány hozomány xKétely xProfán cigánydal xPénzért csinált kéjA magányosMarasztaló xCigány átok xFeleségemnek xA házasságrólKésői esőEgyügyű szerenádKönnyű búcsú xCigány helyzetállapot x(……….) xŐsz 2002Szavak xEgy festmény aláVégszóCigány ősz x Sajátos körképHarmadik ősz xCurriculum vitaeJáték x xA másik énem xBűnvádSzavak szívénÁllandóságA tudat ébredése xA vádSzakmai levél barátomnakSzövetségEltaszított versRákfenés sors xHoroszkópNyárNegyedik ősz 2003Mint mederbe…A pásztor xNyár végeA relatív város x

lehet-e valaki próféta a saját kultúrájban?

Documents